Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 3. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten A gazdálkodásban is kulcsszó a hatékonyság A gazdálkodás főbb témáiban kaptak tájékoztatást a megyei katasztrófavédelmi igazgatók és helyetteseik a BM OKF második, január 20-i tematikus értekezletén. A rendezvényt ezúttal is Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató nyitotta meg. Mint mondta, a gazdasági ismeretek tekintetében is vegyes képet mutat a vezetői állomány, hiszen akad, aki a rendszerben dolgozik jó ideje, de nem kellett ilyen tevékenységet végeznie, akad, akinek kellett, viszont sem a rendvédelmi, sem a katasztrófavédelmi gazdálkodást nem ismeri, megint mások gazdálkodásban járatosak, de sem a rendvédelmet, sem a katasztrófavédelmet nem ismerik. Helyzetértékelésében a tábornok kijelentette, ki kell alakítani a szervezeti egységek költségérzékenységét, javítani szükséges a vezetők számviteli ismereteit, be kell vezetni a bevetések, a hatósági munka hatékonyságának vizsgálatát. Bakondi György szerint ezeket a körülményeket mindenképpen figyelemmel kell kísérni, hiszen a katasztrófavédelem munkája közben nem hagyhatja figyelmen kívül az őt körülvevő gazdasági környezetet, vagyis olyan feladatot kell kiadni, amire biztosítható a megfelelő forrás. Mindez azonban nem jelenti azt, hangsúlyozta a főigazgató, hogy a gazdaság határozná meg a szakmai munkát, de jelenti a vezetők felelősségét a költséghatékonyság legmesszebbmenőkig való figyelembevételében. Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes előadásában arról beszélt, milyen felelőssége van a vezetőknek az áttekinthető, hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás megteremtésében és fenntartásában. Elöljáróban leszögezte: a gazdálkodásra is igaz, hogy a vezetők mindenért felelősek, amit tettek, vagy elmulasztottak. A főigazgatóhelyettes a jogszabályi környezetről szólva emlékeztetett arra, hogy az államháztartási törvény tartalmazza a felelősségeket és a jogokat, de a területi szerveknek működésük során, szabályozóik kialakításakor figyelembe kell venniük az ágazati törvényeket is. Tollár Tibor többször hangsúlyozta a racionális döntéshozatal fontosságát, mint mondta, a rendelkezésre álló forrásokat úgy kell felhasználni, hogy a felmerülő lehető legtöbb szükségletet ki lehessen elégíteni. Tudni kell, mi a feladat, ismerni kell az azokhoz tartozó szükségleteket, illetve azokat fontossági sorrendbe is kell állítani. A döntéshozatalnál tisztázni kell, mi az a cél, amit el kívánunk érni, ismerni kell a helyzetet, ahonnan a cél felé indulunk, az okot, ami miatt ezt tesszük, végül meg kell határozni, hogyan valósítjuk meg az adott elképzelést. Tollár Tibor célként egy olyan jól, biztonságosan, hatékonyan, megbízhatóan működő szervezet létrehozását nevezte meg, ahol kiemelt szempont az igényesség. A jelen pillanatban fellelhető kulcsproblémák között a tábornok említette azt, hogy nagyságrendekben is változás történt, a megyei igazgatóságok megnövekedtek, és mint a tábornok kijelentette, a bonyolultabb feladathoz fel kell nőni. Mint mondta, át kell tekinteni az eddig alkalmazott döntési mechanizmusokat, módszereket, alkalmazhatóak-e azok a megváltozott körülmények között. A
főigazgató-helyettes emlékeztetett arra, hogy a megyei vezetőknek eddig nem volt alárendelt szervezetük, a tűzoltóságokat eddig kívülről szemlélték, a történésekre utólag reagáltak. Ez a helyzet a múlté, mindenért az igazgatók felelnek. A hatékony vezetésről szólva Tollár Tibor annak több elemét felsorolta, így a célok pontos, alapos meghatározását, a feladatok rangsorolását, az idővel való hatékony gazdálkodást, az információk átadását, a feladatok delegálását, a felelősség megosztását, új eljárások, megközelítések alkalmazását, a végrehajtásra összpontosító szabályozást, valamint az ellenőrzést. Mindezek együtt vezetnek eredményre, zárta előadását a főigazgató-helyettes. Az értekezlet további részében a résztvevők először a 2012. évi költségvetési gazdálkodás, irányítás kérdéseiről kaptak tájékoztatást, különös tekintettel a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok integrációjára, a belépő alaptevékenységet, valamint az államháztartás működési rendjét érintő jogszabályi változásokra. Ezt követően előadást hallgattak meg a katasztrófavédelem műszaki gazdálkodási szakterületéről, a vezetők e területen jelentkező felelősségéről és feladatairól. A megyei vezetők megismerkedtek az információtechnológiának a katasztrófavédelemben betöltött szerepével, a rendszerek működési kockázataival. Szó esett a költségvetési szervek beszerzéseire vonatkozó általános szabályokról, az eljárások kezdeményezésének eseteiről, folyamatáról, és terítékre került a katasztrófavédelem új logisztikai rendszere is. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=916 Együttműködés a közúti közlekedés biztonságáért A Magyar Közút, az Állami Autópálya Kezelő, az Országos Rendőr-főkapitányság, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Volán Egyesülés vezetője január 18-án eddigi együttműködésük tapasztalatairól és a további, még szorosabb és hatékonyabb kooperáció lehetőségeiről tartott megbeszélést. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt év során egyedi együttműködési megállapodást kötött az Országos Rendőr-főkapitánysággal, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, valamint a Volán Egyesüléssel a társaságok közötti információcsere rendjének szabályozása érdekében. A mostani találkozón résztvevő elsőszámú vezetők megállapították, hogy még szorosabb, megyei szintre lebontott együttműködésre és annak hatékony működtetésére van szükség. Az együttműködés a közúthálózaton zajló közlekedés biztonságosabbá tételét célozza, kiemelten kezeli a közlekedési információk cseréjét, valamint a magyar közutakon közlekedők számára a kulturált körülmények biztosítását. A társaságok speciális helyzetükből adódó igényeik összehangolását is kiemelt feladatnak tekintik. Ilyen például, hogy útjavítások idején vegyék figyelembe a közösségi közlekedésben résztvevők érdekeit, de ide sorolható a közúti közlekedés ellenőrzéséért felelős szervek munkájának megkönnyítése, a balesetek helyszíneinek könnyebb és gyorsabb megközelítésének biztosítása, az ipari és szállítási veszélyforrások kezelése, a rendkívüli események kockázatának csökkentése, és bekövetkezésük esetén azok gyors elhárítása. Mindehhez nélkülözhetetlen az ellenőrzött információk gyors és pontos továbbítása – ennek elősegítésében és biztosításában is megegyeztek a megbeszélésen résztvevő vezetők. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=915
Közös gyakorlatok, szoros együttműködés Megújította 2000-es együttműködését a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. A dokumentumot január 18-án a két szervezet vezetője látta el kézjegyével. Az együttműködés aláírását megelőzően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelmi törvény előírásai szerint a hivatásos szervezet hatáskörébe került a veszélyes áruk vasúti szállításának ellenőrzése. A tábornok kijelentette, jó dolog, amikor sikeres mentést hajtanak végre a kollégák, de még jobb dolog a bajt megelőzni, tehát erős hatósági munkára van szükség, amiben a GYSEV partnerségét várja. A főigazgató hozzátette, remélhetően a két szervezet központi együttműködését látva a megyei, területi szinteken is hasonló dokumentumok születnek. A GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója üdvözölte a megállapodás megújítását, hiszen, mint fogalmazott, a vasúttársaságnál is számos változás ment végbe, amelynek tükröződnie kell a két szervezet közötti viszonyban is. Dávid Ilona a katasztrófavédelmi főigazgatóhoz hasonlóan a közös felkészülés fontosságát emelte ki, különös tekintettel arra, hogy 2011-ben a társaság megduplázta működési területét, a GYSEV CARGO megalakulásával önállóvá vált az áruszállítási ágazat. Az elnök-vezérigazgató külön üdvözölte a katasztrófavédelemmel közös gyakorlatok szervezésének lehetőségét. Az aláírt együttműködési megállapodás alapján a BM OKF és a GYSEV egyebek mellett szorosabb információáramlást biztosít, a tűzoltási, műszaki mentési, katasztrófa-elhárítási munkák hatékonyabb végrehajtása érdekében a területi szervek bevonásával évente közös gyakorlatokat szervez, ahol ténylegesen alkalmazzák is különböző műszaki mentési gépjárműveiket, szakfelszereléseiket, valamint egymás gyakorlatain kölcsönösen részt vesznek. Területi szerveik közösen ellenőrzik a veszélyes áruk fuvarozásával kapcsolatos előírások és a tűzvédelmi szabályok betartását. A nagyobb következményű vasúti balesetek, rendkívüli események elhárítása során a szerzett tapasztalatokat közösen értékelik. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=914
Tűzoltósági területen történt Tűzvizsgálók továbbképzése zajlik Dunakeszin Az ORFK Dunakeszi Oktatási Központjában kéthetes tűzvizsgálói továbbképző tanfolyamon vett részt a hivatásos tűzoltóságok munkatársainak egy 22 fős csoportja. A későbbiekben további szakemberek részesülnek hasonló szakmai képzésben. A tűzvizsgálói továbbképző szaktanfolyam célja a katasztrófavédelemnél tűzvizsgálói végzettséggel rendelkezők továbbképzése, olyan elméleti és gyakorlati kriminalisztikai ismeretek átadása, jártasságok és készségek kialakítása, amelyek alkalmassá teszik az itt végzett hallgatót az önálló, jogszerű, szakszerű és eredményes munkavégzésre. A továbbképzésen résztvevők mélyebb ismereteket szerezhetnek a kriminalisztikai azonosítás elméleti alapjairól, a kriminalisztikai fényképezés módszereiről, a rendkívüli halál
esetén követendő eljárás szabályairól, a robbantással elkövetett bűncselekmények helyszíni szemléjének speciális szabályairól, valamint az anyagmaradványok és nyomok rögzítésének módszereiről. A tűzvizsgálók oktatása alapvetően a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban zajlik, erre épül a mostani továbbképzés. A két képzési forma közötti közös vonások és különbségek kapcsán Mihalik Béla r. főhadnagy, a Dunakeszi Oktatási Központ főtanácsosa elmondta, a mostani foglakozásokon a törekvés az, hogy a kriminalisztika és a krimináltechnika irányából közelítsék meg a tűzvizsgálatot. Hiszen mint mondta, a tűzvizsgálók és a rendőrség, a nyomozók munkájának a nagy része közös. Például szándékos gyújtogatás, szándékos tűzokozás esetén a tűzvizsgálók által készített dokumentációból a büntetőeljárás folyamán a rendőrség sok mindent felhasznál. Éppen ezért a két dokumentációnak a lehető legközelebb kell állnia egymáshoz. Fontos, hogy a tűzvizsgálók helyszíni szemléjének eredményei, az általuk készített fényképfelvételek, helyszínrajzok minél szilárdabban megállják a helyüket egy büntetőeljárás során. A főhadnagy a közigazgatási hatósági eljárásról is beszélt, példaként hozta azt az életben gyakran bekövetkező esetet, amikor ágyban dohányozó ember válik a maga okozta tűzeset áldozatává. Ebben a helyzetben is le kell folytatni a közigazgatási hatósági eljárást, hiszen tisztázni kell, kizárható-e az idegenkezűség, esetleg bűncselekmény történt-e. Az ilyen halálesetnél a tűzvizsgáló eseti szaktanácsadó, aki megmondja, elektromos tűzről, vagy a szándékos gyújtogatásról van-e szó, és azt is ő vázolja fel, hogy nagy valószínűséggel mi is zajlott le. Ehhez a megállapításhoz, annak jog- és szakszerűségéhez olyan kriminalisztikai ismeretekre lehet szüksége, amelyekre ezen a továbbképzésen tehet szert. Az ORFK Dunakeszi Oktatási Központjában Pethő Roland r. hadnagy, tűzszerész fegyverekkel, robbanóeszközökkel is szemléltetett előadást tartott, Lakatár Gábor tű. főhadnagy, a Szombathelyi Hivatásos Tűzoltóság munkatársa és Kontra Szabolcs tű. hadnagy, a Szolnoki Hivatásos Tűzoltóság tűzvizsgálója pedig a helyszíni szemle lebonyolítását mutatta be. A hadnagy nyomrögzítés közben a továbbképzés kapcsán elmondta, hogy például a digitális, kriminalisztikai jellegű fényképezést három napon át tanulják a résztvevők, és miután a rendőrség összehasonlíthatatlanul többet helyszínel, mint a tűzoltók, tőlük rengeteg gyakorlati tapasztalatot lehet tanulni. Végezetül Mihalik Béla arról tájékoztatott, hogy az idén a tűzvizsgálók további két csoportja vesz részt a mostani program szerinti továbbképzésen. A tervek szerint két év alatt az integrált katasztrófavédelemben dolgozó valamennyi tűzvizsgáló gyarapíthatja ily módon tudását. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=912 A hét jelentős eseményei az Országos Tűzoltósági Főfelügyelőségnél Január 9. és 20. között a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél „Tűzvizsgálói továbbképző szaktanfolyamot” tartottak az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában. A tanfolyam célja a helyszíni szemle lefolytatásának segítése volt. A résztvevők gyakorlati képzés keretében mélyebb ismereteket szereztek például az éjszakai helyszínelés sajátosságairól, a fényképezőgép tűzvizsgálat alkalmával történő használatáról, a helyszínelés fogásairól. A tűzvizsgálói továbbképző szaktanfolyam célja a katasztrófavédelemnél tűzvizsgálói végzettséggel rendelkezők továbbképzése, olyan elméleti és gyakorlati kriminalisztikai ismeretek átadása, jártasságok és készségek kialakítása, amelyek alkalmassá teszik az itt végzett hallgatót az önálló, jogszerű, szakszerű és eredményes munkavégzésre. A héten a Piacfelügyeleti Osztály két esetben tartott szolgáltatási tevékenységi területen felügyeleti ellenőrzést. A két tűz- és hibaátjelzést fogadó távfelügyelet ellenőrzése során hiányosságot nem tapasztaltak, ezért az eljárást megszüntették. Építési termék forgalmazásának ügyében egy esetben történt vizsgálat, amelynél szintén nem tapasztaltak szabálytalanságot.
A következő hét eseményei Január 25-26-án, Pécelen rendezik meg a katasztrófavédelmi igazgatóságok ügyeleti osztályvezetőinek felkészítését. A felkészítés célja a szervezeti integrációból és a szabályozói változásokból fakadó új feladatokra történő egységes felkészítés, megismerkedés a szolgálatszervezéssel kapcsolatos feladatokkal, a döntéstámogatási szoftver és a KAP online kezelésével, a bevetés-irányítás kérdéseivel, a megyei műveletirányító tervekkel, a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat működésével, valamint a Katasztrófavédelmi Mobil Labor működésével. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 298 tűzesethez vonultak és 276 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 28 esetben volt szükség, más-más okokból: bűncselekmény megalapozott gyanúja, máshol pedig súlyos, életveszélyes sérülés, vagy haláleset indokolta az eljárás megindítását. A hét legjelentősebb beavatkozása Közel 50 sérült egy buszbalesetnél Január 19-én a reggeli órákban érkezett a bejelentés, hogy Sopronban a Győri úton egy busz hátulról egy másik busznak ütközött. A kiérkező tűzoltók megkezdték a gépjárművek műszaki mentését. A balesetben hárman súlyos, 45-en pedig könnyebb sérüléseket szenvedtek. A beavatkozás ideje alatt teljes útzárra nem volt szükség, három sávon folyamatosan haladhatott a forgalom. A rendőrség a közúti közlekedés veszélyeztetése miatt indított eljárást az ügyben.
A polgári védelem területén történt A dán EU elnökség is kiemelten foglalkozik a polgári védelemmel A 2012. I. félévi dán EU-elnökség január 16-18-án tartotta polgári védelmi munkaműhelyét Koppenhágában, amelynek célja a polgári védelem javítása az eddig felhalmozott tanulságok alapján. A munkaműhely célja, hogy az EU polgári védelmi misszióin, a bevetések során szerzett tapasztalatokat és tanulságokat (lessons learnt) a továbbiakban integrált keretek között gyűjtsék össze és hasznosítsák az egyes tagállamok, másrészről a mostani tanácskozás a tanulságok széles körben való terjesztésére, a végrehajtásra koncentrál. Az eseményen olyan szakértők vettek részt, akik EU PV Mechanizmus bevetésekkel kapcsolatban rendelkeznek tapasztalattal. A munkaműhelyen a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőségének két munkatársa, Jackovics Péter tű. alezredes és Keresztesy Árpád vett részt. A rendezvényt Flemming Klokager, a dán Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség (DEMA) főigazgató-helyettese, valamint Simon Soborg Agger, Dánia Védelmi Minisztériumának főtanácsosa nyitotta meg. Bevezetőt és vitaindító előadást az EU Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatósága Veszélyhelyzeti Reagálási Osztályának
vezetője, Hans Das mondott. A munkaműhely célját és irányát a házigazdák részéről Nicolai Rauhe Kristensen, a DEMA osztályvezetője ismertette. A második napon a résztvevők előbb csoportokban, majd plenáris ülésen vitatták meg a célokat, a már rendelkezésre álló tapasztalatokat, az adatgyűjtés és –elemzés, valamint a rendszerezés módszereit. A témát Lena Holmgren, a Svéd Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség értékelési koordinátora vezette. Ezt követően csoportos foglalkozás keretében a tapasztalatok megosztásának és felhasználásának gyakorlata, vagyis annak végigkísérése kerül napirendre. A harmadik napon plenáris megbeszéléssel folytatták a munkát a szakértők, ezt követően megfogalmazták a találkozó alapján levonható következtetéseket, és összegzést adnak ki David A. Trissel attasé, az USA EU Missziójának munkatársa irányításával. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=910 Uniós polgári védelmi szeminárium Koppenhágában A polgári védelmi tapasztalatok és tanulságok feldolgozása elnevezésű rendezvényen valamennyi EU-tagállam, az Európai Tanács, az Európai Bizottság Humanitárius Segítségnyújtási és Polgári Védelmi Főigazgatóság (DG ECHO), az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA), az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Veszélyhelyzetkezelési Ügynöksége (FEMA) képviseltette magát, összesen több mint hetven szakértő érkezett Dániába. A koppenhágai uniós polgári védelmi szemináriumot és szakértői munkaműhelyt Flemming Klokager, a dán Veszélyhelyzet-kezelési Ügynökség (DEMA) főigazgató-helyettese nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta: az uniós katasztrófavédelmi tevékenység hatékonyságának növelése érdekében egyaránt fontos az Unión belüli és azon kívüli katasztrófavédelmi segítségnyújtások és humanitárius missziók gyakorlati tapasztalatainak feldolgozása, majd a megfogalmazott javaslatok alkalmazása. Simon Soborg Agger, Dánia Védelmi Minisztériumának nemzetközi kapcsolatokért felelős főtanácsosa, a Polgári Védelmi Munkacsoport (PROCIV) elnöke előadásában elmondta, hogy EU-elnökségük alatt kiemelt figyelmet fordítanak a polgári védelmi tapasztalatok, tanulságok feldolgozására, azok uniós jogszabályokba történő beépítésére. Céljuk ugyanis az európai katasztrófavédelmi szervek munkájának, illetve a természeti és civilizációs katasztrófák következményeinek kezelésére irányuló uniós szintű reagálás erősítése. A DG ECHO Veszélyhelyzeti Reagálási Osztályának vezetője, Hans Das elmondta, hogy az uniós katasztrófavédelmi műveletek hatékonyságának növelése érdekében Brüsszelben 2011. december 20-án kiadták az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló Európai Parlamenti és Tanácsi határozatot. Ez az EU polgári védelmi szabályozása a közösségi mechanizmus kialakításáról, illetve a pénzügyi eszköz (CPFI) létrehozásáról szóló tanácsi határozatokból áll. A mechanizmus támogatja és koordinálja bármely komoly vészhelyzet esetén a tagállamok
természetben nyújtott segítségének (csapatok, szakértők és felszerelés) előkészítését és bevetését azokban az országokban, amelyek nemzetközi segítséget kérnek. Hans Das ismertette azt a DG ECHO által 2010-2011-ben alkalmazott munkamódszert, amelynek célja a polgári védelmi mechanizmus erősítése, a tapasztalatok és tanulságok beépítése, az uniós katasztrófavédelmi-reagálás javítása. A módszer menetrendje szerint előbb megismerik az uniós katasztrófavédelmi misszós bevetések jelentéseit, megvitatják azok tanulságaikat, majd értékelik a DG ECHO számára leadott, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtással kapcsolatos műveleti jelentéseket, elemzik az ott megfogalmazott javaslatokat, ezt követően szakértői megbeszélések során összegzik a tapasztalatokat, tanulságokat, majd megvizsgálják, elemzik az EU-tagállamon belüli nemzeti veszélyhelyzet-kezelés és nemzetközi katasztrófasegítségnyújtás reagálási képességeit, végül a tapasztalatok, tanulságok beépülnek a jogi környezetbe. Az osztályvezető hangsúlyozta, hogy az uniós katasztrófavédelmi tapasztalatok, tanulságok, szakértői ajánlások, szemináriumi következtetések alkalmazása az EU-tagállamok Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Hatóságinak (LEMA) is felelőssége. Éppen ezért beindítják a brüsszeli EU Monitoring és Információs Központ (MIC) zárt információs interaktív felületén, vagyis a Közös Veszélyhelyzet-kezelési Koordináció Rendszerén (CECIS) a „Tapasztalatok, tanulságok” elektronikus mappa gyűjteményt. A CECIS az EU-tagállamok Nemzeti Kapcsolati Pontján, így Magyarország esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon keresztül érhető el. A nyitóelőadáson elhangzott, hogy 1975-től napjainkig a katasztrófák száma folyamatosan növekszik, ezért rendkívül fontos az uniós és nemzeti jogszabályi hátteret ehhez a tényhez igazítani. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a katasztrófákra történő reagálás hatékonyságát az erők-eszközök időben történő mozgósítása, a nemzeti veszélyhelyzeti tervezés, illetve a nemzeti rendszer működőképessége, az információáramlás, a logisztikai támogatás befolyásolja. A reagálás hatékonyságát elősegítheti a jól kiképzett és speciálisan felszerelt önkéntes mentőszervezetek bevonása és alkalmazása. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=913 A hét jelentős eseményei a Polgári Védelmi Főfelügyelőségnél 2012. január 16-án megalakult Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő vezetésével a kockázatbecslés, veszélyhelyzet-elemzés, prognóziskészítés, nemzetközi és hazai tapasztalat-hasznosítás szabályozását kidolgozó munkacsoport. A munkacsoport feladata, hogy a katasztrófavédelmi szervezet számára olyan egységes módszertant, eljárásrendet dolgozzon ki, amelynek megvalósításával az ország bármely helyén az azonos veszélyeket azonos módon lehet értékelni. A végső cél egy olyan szabályrendszer kialakítása, amelynek alkalmazásával konkrétabbá válik a veszélyeztetettség megítélése, valamint a bekövetkezett események feldolgozásával hatékonyabbá tehető a megelőzés és a bevetésirányítás előkészítése. A héten Tarcal, Vilmány és Fony település (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Eger város önkormányzata összesen öt vis maior igényt terjesztett elő. Valamennyi igény közterület alatt lévő pince beszakadása miatt önkormányzati tulajdonú útban keletkezett károk megszüntetésének támogatására irányult. A következő hét eseményei Január 25-én tartják az MH Atom-, Biológiai-, Vegyi-, Riasztási- és Értesítési Rendszergyakorlat Indító Tervezési Konferenciát az MH Görgei Artúr Vegyivédelmi Információs Központban. A BM OKF-et az Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség két szakembere képviseli.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések Január 16. és 20. között közúton 16 igazgatóság 26 helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során összesen 273 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 46 ellenőrzött gépjármű közül hat volt szabálytalan. A közúton ellenőrzött járművekkel kapcsolatban helyszíni intézkedés egy esetben történt, a további öt esetben hatósági eljárás indult. A január 16. és 20. közötti időszakban vasúton három igazgatóság három helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során 11 vasúti járművet vizsgáltak meg. A RID hatálya alá tartozó 11 vasúti jármű közül négy volt szabálytalan. Egy esetben az ellenőrök megtiltották a vasúti jármű továbbhaladását és elrendelték a veszélyes áru átfejtését. Két vasúti szállítás kapcsán hatósági eljárás megindítására került sor. Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések A január 16. és 22. közötti időszakban egy helyszíni szemle lefolytatására került sor üzemazonosítás céljából. A következő hét eseményei A január 23. és 29. közötti időszakban egy helyszíni szemle lefolytatása várható, amelynek során a biztonsági dokumentáció valóságtartalmát vizsgálják meg. Folytatódik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos szabályozással, illetve a katasztrófavédelmi hozzájárulással és a bírsággal kapcsolatos üzemeltetői módszertani útmutató kidolgozása.
Egyéb események A BM OKF idén is meghirdeti a Dr. Balogh Imre Emlékpályázatot Tizenkettedik alkalommal írta ki a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Dr. Balogh Imre Emlékpályázatot, amelyre tűzvédelmi területen dolgozó szakemberek, vagy tanulmányukat folytató leendő tűzoltók jelentkezhetnek május 7-ig. A pályázat kiírásával a cél a tűzvédelemben dolgozók közösségét olyan aktuális témák igényes feldolgozására, megoldására inspirálni, amelyek elősegítik a terület fejlődését. A jeligés pályaműveket bírálóbizottság értékeli. Dr. Balogh Imréné és a BM OKF között 2000. június 23-án született megállapodás a pályázat évenkénti kiírásáról. A pályamű díját – egy vésetlen emlékgyűrűt – június 5-én adják át a nyertesnek. A pályázat letölthető: http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/filedb/hirek/911/Dr_Balogh_Imre_palyazat00 01.pdf http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/filedb/hirek/911/Dr_Balogh_Imre_palyazat00 02.pdf
