Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. Tel: 469-4341, fax: 469-4313 www.katasztrofavedelem.hu, E-mail:
[email protected]
HÍRLEVÉL 16. HÉT A katasztrófavédelem legfontosabb eseményei az elmúlt héten Bizottsági meghallgatáson az országos főigazgató Dr. Bakondi György tű. altábornagy a Honvédelmi és rendészeti bizottság előtti beszámolójában tájékoztatást adott a katasztrófavédelem szervezeti rendszerének átalakításáról, valamint az elmúlt időszak tevékenységéről, majd válaszolt a képviselők kérdéseire. A bizottság tagjai pártállástól függően vélekedtek a változásokról, egy dologban azonban egyetértettek: ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt megköszönték valamennyi katasztrófavédelemben dolgozó kolléga munkáját. A Honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Dr. Kocsis Máté rövid bevezetőjében arról beszélt, hogy az egységesítés fontos mérföldkő volt a katasztrófavédelem életében. Ezt követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató tartotta meg beszámolóját. Az átalakításról általánosságban kijelentette, hogy az egy kétéves folyamat során valósult meg, amelyben az elmúlt időszak tanulságait, tapasztalatait is számba vették, ugyanakkor sok egyéb mellett vizsgálták az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusának irányait, a tagállamok modelljeit, azok beválását. A tábornok emlékeztetett azokra a közelmúltbeli eseményekre, amelyek tapasztalatokat és kiindulási alapot jelentettek a változásokhoz. Így például szólt a borsodi árvízről, a West Balkánban történt tragédiáról, a vörösiszap-katasztrófáról, a balatonfűzfői veszélyeshulladék-tárolóban történt tűzesetről, a Hernádba omlott hídról, a belvízhelyzetről, és mindegyikhez hozzátette azt is, milyen irányítási, hatásköri, feltételbeli, szabályozási hiányosságok voltak megfigyelhetőek. Mindezek után Bakondi György a katasztrófavédelem által 2011-ben elvégzett feladatokat ismertette, kiemelve közülük a jogalkotási tevékenységet, a magyar uniós elnökség idején végzett munkát, a MAL állami felügyeletét, a devecseri, kolontári újjáépítést, a borsodi árvízvédelmi beruházásokat, a megtartott polgári védelmi, lakossági riasztási gyakorlatokat. Emellett a főigazgató beszélt a többi között a védelmi igazgatásban végbement változásokról, a megyei mentőszervezetek megalakulásáról, a Hunor Mentőszervezet létrehozásáról, a polgári védelmi szervezetek újjászervezéséről, a közigazgatási referensek felkészítéséről, a gazdálkodás átalakulásáról, az új iparbiztonsági szervezetről, annak supervisor hatósági szerepéről, illetve idei feladatot említve, a szabadtéri tüzekről. Ezekből, mondta a tábornok, április 6-ig összesen 12350 volt, és több mint 117 millió forintos többletköltséget jelentenek. Bakondi György részletesen beszámolt a katasztrófavédelem átalakításának humán vonatkozásairól, ismertette az állomány összetételét, létszámát, elmondta, a katasztrófavédelem szervezetszerű létszáma 2012 áprilisában 11634, ami növekedést mutat a január elsejei állapothoz képest. A ténylegesen állományban lévők létszáma 9931, jelenleg tömegesen zajlik a valamilyen szakfeladat ellátására képes kollégák felvétele. Az állományból 5116 kollégát érintett az átszervezés, 2599-nél ez a munkakör tartalmának változását jelentette, több mint 1500-an magasabb, körülbelül ötszázan alacsonyabb beosztásba kerültek, 92 korábbi közalkalmazott a továbbiakban a munka törvénykönyve hatálya alatt dolgozik, 404
közalkalmazott hivatásosként folytatja tevékenységét a szervezeten belül. Közülük 210 átminősítése már zajlik. 401 embernek – 90 hivatásos, 311 közalkalmazott – szűnt meg a jogviszonya, százan nem fogadták el a felajánlott új beosztást. 78-an azt kérték, hogy a rendvédelem más területén foglalkoztassák őket, 131-en már eddig is nyugdíjasként dolgoztak a katasztrófavédelemben, vagy most váltak nyugellátásra jogosulttá. Összesen 170-en távoztak a szervezettől felmentési idővel és végkielégítéssel. A szervezeti átalakítások, így a leépítések okaként a főigazgató egyebek mellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság létrejöttét nevezte meg, hiszen az összeolvadó három, igazgatósági szintű szervezetben átfedések voltak, és túlzott volt a vezetői szint létszáma. Bakondi György felhívta a figyelmet arra is, hogy ma már automatizált ügyviteli rendszer működik a katasztrófavédelemnél, amelynek révén csökkenthető volt az adminisztratív feladatot ellátó kollégák létszáma. Az egységes szervezetben a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok látják el a polgári védelmi feladatokat, ezzel kiválthatóak lettek a pv kirendeltségek és irodák. Ezen kívül a létszám-racionalizálást az is lehetővé tette, hogy immár körülbelül fele annyi helyen zajlik hatósági munka. Racionalizálni kellett a gazdálkodást is, ennek eredményeképpen a korábbi 135 helyett mára 22 gazdálkodó szerv maradt a katasztrófavédelmen belül. A végrehajtott változtatásoktól az országos katasztrófavédelmi főigazgató minden szinten egységes szakmai irányítást, vezetést, integrált, célirányos hatósági tevékenységet vár, miközben új alapokra került a műszaki, technikai rendszer, minőségi változás következett be az ellenőrzési tevékenységben, a gazdálkodási rendszerben folyik a beavatkozás-elemzés meghonosítása, a költségérzékenység előtérbe helyezése, célirányossá vált a nemzetközi tevékenység. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetőjének tájékoztatóját követően a bizottság tagjai fogalmazták meg véleményüket és tették fel kérdéseiket Bakondi Györgynek. A képviselők leginkább a riasztási rendszerről, a 112-es egységes segélyhívószám bevezetéséről, az átalakítás pénzügyi hátteréről, a katasztrófavédelmi hozzájárulásból és a biztosítók 1,5 százalékos hozzájárulásából befolyó összegről, annak felhasználásáról, a túlórapénzek kifizetésének helyzetéről, az önkéntes mozgalom, az önkéntes tűzoltó egyesületek jövőjéről érdeklődtek. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1046 Évértékelő és feladatszabó tiszti értekezlet Nógrád megyében Április 16-án tartotta a 2011. évet értékelő, valamint 2012 feladatait megszabó tiszti értekezletét a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató részvételével. A fordulat évének nevezte beszédében 2011-et Berecz György tű. alezredes, Nógrád megyei katasztrófavédelmi igazgató, hiszen új szemlélettel, új gazdálkodási és költségvetési rendszerrel kellett felkészülni a 2012. évi szervezeti változásokra. Az igazgató jónak értékelte az állomány elmúlt esztendőben végzett munkáját, hozzátéve, a megfelelő hozzáállással, a megfelelő irányba halad az igazgatóság működése. Berecz György beszédében kiemelte az elmúlt év jelentősebb káreseteit, a jól végzett munka bizonyítékaként 2012 első negyedévének nagyobb eseményeit hozta például, amelyek során egyaránt sikeresen vizsgázott a műveletirányítás, a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, a polgári védelmi, illetve a tűzoltósági főfelügyelőség. Nógrád megye igazgatója 2012 legfontosabb feladataként a megfontolt gazdálkodást, valamint a feladatokra és kihívásokra felkészült, jól szervezett igazgatóság megteremtését jelölte meg.
Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató beszédében emlékeztetett arra, hogy az elmúlt egy évben a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiemelt figyelmet kapott, hiszen ennek élén áll a legfiatalabb igazgató. A tábornok, idézve a BM OKF évértékelő értekezletén elhangzottakat, elmondta: új szervezetet, új működési rendet kellett kialakítani annak érdekében, hogy minőségi változás vehesse kezdetét. A főigazgató értékelésében kijelentette, a megyében a feltételek megfelelőek, majd Orbán Viktor miniszterelnök szófordulatát használva továbbfejlesztésre érdemesnek nevezte a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot. Végezetül Bakondi György sikereket kívánt az igazgatóság állományának és jó partneri kapcsolatot az értekezleten megjelent társzervekkel. Berecz György záróbeszédében kijelentette, az igazgatóság megértette a 2012-re meghatározott feladatokat, megköszönte a főigazgatónak az igazgatóság munkáját elismerő értékelését, ugyanakkor hangsúlyozta, még nem jött el a pihenés ideje, még nem lehet hátradőlni, a továbbiakban precízebb, kifinomultabb munkavégzést vár az állománytól. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1041 A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon is értékelték az évet Április 16-án tartotta a tavalyi évet értékelő, valamint az idei év feladatait megszabó tiszti értekezletét a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az értekezleten részt vett és felszólalt Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató. Varga Ferenc tű.ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója évértékelő beszéde elején hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben három önálló szervezetet – a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokságot, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságot – kellett úgy összevonni, hogy az új szervezet magas színvonalon tudja szolgálni Budapest védelmét. A tavalyi év tehát a felkészülés, az egységes országos katasztrófavédelmi szervezethez való igazodás éve volt. Az egyes szakterületeket közös irányítás alá kellett vonni, emellett a központi szervezeti egységet racionalizálni kellett. 2011 első félévének fontos feladata volt a soros Európai Uniós elnökség rendezvényeinek biztosítása, amelyet sikeresen hajtott végre a testület. A hatósági szakterületen kiemelt figyelmet kapott a zenés-táncos szórakozóhelyek ellenőrzése, amit önállóan, illetve a társszervekkel közösen hajtott végre a tűzmegelőzési szakterület. A sorozatos ellenőrzések megtették hatásukat, egyre javuló állapotokat, az üzemeltetők jogkövető magatartását tapasztalták az ellenőrzést végzők. Az elmúlt évben 9701 jelzés érkezett a fővárosi hírközpontba, ami azt jelenti, hogy a tűzesetek száma nagyságrendileg nem változott, ám a műszaki mentések száma csökkent az előző évihez képest, köszönhetően feltehetően a kevésbé szélsőséges időjárásnak. Szintén az elmúlt évben fizette ki az állam a hét éve elmaradt és jogosan követelt túlóradíjakat – összesen 967 millió forintot – 1455 tűzoltónak. A kifizetések koordinálása hatalmas kihívást jelentett a pénzügyi szakterület számára. Nagy feladat hárult a humánterületre is, hiszen a katasztrófavédelmi törvény elfogadása után több személyi kérdést kellett megoldani. Varga Ferenc megköszönte a főigazgatóságnak a pontos iránymutatást, illetve a fővárosi önkormányzat és a társszervek egész éves támogató munkáját. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató szerint nagyon nehéz esztendőt kell értékelni. Emlékeztetett arra, hogy 2010 júliusában nyílt állománygyűlésen hívta fel a figyelmet arra, hogy változtatni kell a rendszeren, de gazdasági, logisztikai és jogalkotási téren is alapvető átalakításokra van szükség. 2010 alapvetően a tapasztalatgyűjtés éve volt, az érdemi munka 2011-ben kezdődhetett el. A főigazgató kitért arra is, hogy több országos méretű káreset felszámolása bizonyította azt, hogy a szervezeteket
egységes irányítás alá kell vonni, valamint azt is megmutatták ezek az esetek, hogy új tevékenységgel, az iparbiztonsággal kell a katasztrófavédelem munkáját bővíteni. Véleménye szerint a megelőző és mentő munka állami kézbe adása volt az egyetlen járható út: ezzel megszűntek a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok és állami tűzoltóságok léptek a helyükbe, vagyis hivatásos tűzoltók végzik a védelmi feladatok oroszlánrészét, tényleges veszélyhelyzetben ők veszik át az irányítást is. Ennek érdekében minden helyi védelmi bizottságba bekerült a katasztrófavédelem hivatásos tagja. A jövőre vonatkozóan kifejtette, alaposabb beavatkozás-elemzési munkára van szükség, amelybe be kell vonni az iparbiztonság szakterületét is. Az állománygyűlés zárásaként Varga Ferenc megköszönte a főigazgató dicsérő értékelését, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a főváros eddig betöltött szerepét tovább kell vinni. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy akkora tapasztalati tőkével rendelkezik, amely az országos szervezet számára is jól hasznosítható lehet. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1042 Másodszor találkoztak az önkéntes katasztrófavédelmi szervezetek Április 20-án Győrben rendezték meg az önkéntes mentőszervezetek II. seregszemléjét, amelynek során a megyeszékhelyen és további három városban polgári védelmi esküt tettek és csapatzászló adományozási ünnepséget is rendeztek. Szintén a seregszemlén vették át elismerő minősítő oklevelüket azon mentőszervezetek, amelyek az elmúlt hetekben teljesítették sikeresen a vizsgát. A megnyitót megelőző sajtótájékoztatón Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgató-helyettese elmondta, a győri, mosonmagyaróvári, kapuvári és fertőszentmiklósi helyszíneken összesen ötszázan tesznek polgári védelmi esküt, emellett mozgósítási gyakorlaton is részt vesznek. A tábornok beszélt arról, hogy az újjászervezett hivatásos szervezet alapfeladata a lakosság élet- és vagyonbiztonságának védelme, ehhez azonban a hivatásos szervezeten túl minél nagyobb számban van szükség önkéntesekre vagy kötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre. A tábornok kijelentette, köteles és önkéntes polgári védelmi szervezetekbe jelenleg 102 ezer embert osztottak be, döntő többségüket kötelezés alapján. A főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy az eddig megalakult kilenc önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezetben mintegy ezer ember lát el különböző feladatokat. A tábornok elmondta, a mentőszervezetek pénzügyi támogatásáról gondoskodni kell, felkészítésüket, képzésüket a katasztrófavédelmi hozzájárulásból befolyó pénzből finanszírozzák. Az OKF főigazgató-helyettese után Széles Sándor kormánymegbízott, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője mondott beszédet. Kijelentette, a Moson Mentőcsoport a megyében kiemelkedő szerepet tölt be, ezért munkájukat nem csak figyelemmel kísérik, hanem anyagilag is támogatják. Ez utóbbi azért is fontos, mondta Széles Sándor, mert bátorításként szolgálhat más, speciális ismerettel, felszereléssel rendelkező egységek számára is, hogy a Moson példáját követve aktivizálódjanak. Sallai Péter tű. ezredes, megyei katasztrófavédelmi igazgató a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a Moson Mentőcsoport eddig mutatott aktivitása, hozzáállása azt mutatja, nagy hasznára lesznek a megyének. A terület jellegzetességei miatt, folytatta az ezredes, a nemzeti minősítésen elsősorban az árvízi védekezés során fontos képességeket igyekeztek megmutatni.
A Moson Mentőcsapat jelenleg nyolcvan főt számlál, de természetesen lehet majd hozzájuk csatlakozni. A Győr Széchenyi terén megrendezett ünnepségen elsőként beszédet mondó Dr. Hoffmann Imre, főigazgató-helyettes a megjelent megyei vezetők, társszervek, mentőszervezeti tagok és természetesen az érdeklődő győriek előtt úgy fogalmazott, az emberek biztonsága ma már több pilléren nyugszik. Az egyik az erős állam, a másik a katasztrófavédelmi tevékenységbe bevonható állampolgárok, illetve maga az újjászervezett hivatásos katasztrófavédelmi szervezet. A Moson Mentőcsoportról, a mai napon ünnepélyes esküt tevőkről Hoffmann Imre úgy fogalmazott, ők tulajdonképpen a mindennapok hősei és őket is köszöntjük. A köszöntőket követően letették a polgári védelmi esküt a pv szervezetbe beosztottak, valamint a Moson Mentőcsapat tagjai. Ezután a mentőszervezet átvette Hoffmann Imre főigazgatóhelyettestől a csapatzászlót. A zászlóra szalagot kötött Hoffmann Imre, Széles Sándor, Simon Róbert, Dr. Gyurita Rita, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal főigazgatója, zászlóanya és Dr. Fodor Tamás, Sopron polgármestere. A zászlószalag-kötést követően a történelmi egyházak képviselői megáldották a lobogót. A program következő elemeként a Széchenyi téren jelenlévők ünnepi műsort tekinthettek meg, majd a BM OKF főigazgató-helyettese elismerő okleveleket adott át olyan polgári személyeknek, akik a katasztrófavédelem érdekében kiemelkedő munkát végeztek. Az ünnepség végén a tábornok átadta a minősítő oklevelet a Moson, a Pilis, a Körös és a Tisza Mentőcsapatnak, a Zalaegerszegi Különleges Mentőknek, valamint a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezetnek. A rendezvény ünnepélyes része a Szózat hangjaival ért véget. Az Önkéntes Mentőszervezetek II. Országos Seregszemléjének dinamikus bemutatóján nagyrészt olyan mozzanatokat tekinthettek meg az érdeklődők, amelyeket az előző napon a nemzeti minősítés során kellett teljesíteniük a mentőcsapatoknak. Szállítottak motorcsónakban árvíz miatt túlparton rekedt embereket, volt vízből mentés, eltűnt személy kutatása helikopterrel, víz alá került jármű kiemelése, de bemutatták a különböző árvízvédelmi technikákat is. A bemutatón szemlélődők lépésről lépésre nyomon követhették, hogyan kell épület tetején rekedt embert alpintechnika segítségével lehozni, és ilyen esetben milyen egészségügyi ellátásban kell a sérültet részesíteni. A seregszemlén több olyan cég is bemutatkozott, amely a speciális mentési ágak valamelyikéhez kínál felszereléseket, berendezéseket. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1053
Tűzoltósági területen történt Feloldották az országos tűzgyújtási tilalmat A március 11-én az ország erdeire, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre elrendelt országos tűzgyújtási tilalmat a Vidékfejlesztési Minisztérium április 17-én feloldotta. A döntést az indokolja, hogy csökkent az erdőkben és a közúti fásításokban az elmúlt időszakban keletkezett szabadtéri tüzek száma, emellett az elmúlt napokat csapadékos időjárás – a lehulló csapadék mennyisége hétvégén is elérte az 5 és 10 mm közötti napi átlagot – jellemezte. A meteorológiai előrejelzések alapján a továbbiakban nem indokolt a tűzgyújtási tilalom érvényben tartása. A tilalom feloldása ellenére az erdőkben ezentúl is csak a kijelölt és kiépített tűzrakó helyeken szabad tüzet gyújtani, azt is csak szélcsendes időszakban. Tart még az avar és növényi hulladékok égetésének időszaka, ezért ezután is fokozott figyelemmel kell eljárni az erdőkön kívüli területeken, hiszen a felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.
A tüzet nem szabad felügyelet nélkül hagyni, távozás után pedig a tűz gyújtójának gondoskodnia kell annak eloltásáról. A szabad területen történő tűzgyújtás, továbbá a tarló és növényi hulladék égetésének tűzvédelmi előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabadtéri tűzesetek miatt a katasztrófavédelem január elseje óta több mint 12 ezer káreseményhez vonult ki összesen több mint 20 ezer gépjárművel. A beavatkozásokban közel 92 ezer tűzoltó vett részt, mintegy 11 ezer órányi munkát végezve. Az átlagosnál jóval több szabadtéri tűz oltása közel 118 millió forintos pluszkiadást jelentett a katasztrófavédelemnek. Az országos tűzgyújtási tilalom feloldása ellenére 11 megyében továbbra is érvényben van a tiltás, erről az országos és a megyei igazgatóságok honlapján tájékozódhat. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_sajto_olvas&kid=414 A katasztrófavédelem is ott van a Construma kiállításon Kiállítóként vesz részt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az április 18. és 22. között nyitva tartó Construma 31. Nemzetközi Építőipari Szakkiállításon. Az országos tűzoltósági főfelügyelőség az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-val közös standon mutatja be az építési termékek vizsgálatát, tanúsítási rendszerét, illetve a BM OKF piacfelügyeleti hatósági tevékenységét, az ellenőrzési tapasztalatokat, az építési termékek magyarországi forgalmazásának általános feltételeit. A széles szakmai közönségnek szánt kiállítás lehetőséget ad arra, hogy a BM OKF piacfelügyeleti hatósága közvetlenül tájékoztassa az építési piacon jelen lévő gyártókat, forgalmazókat és az építési terméket vásároló, azokat felhasználó érdeklődőket. A kiállítás keretein belül április 20-án a BM OKF főigazgatóhelyettese, az ÉMI Kft. vezérigazgatója és a Dunamenti Tűzvédelem Zrt. vezérigazgatója a három szervezet közreműködésével megvalósítandó kísérletsorozat részleteit tartalmazó megállapodást ír alá. A vizsgálat célja azt kideríteni, hogy milyen esetekben tanácsos sűrített sprinklersort alkalmazni. A kiállítás helyszíne: HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont 1101 Budapest, Albertirsai út 10. CONSTRUMA: A pavilon 211/D stand http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1048 Kutatási együttműködés a Construmán A kiállítás keretein belül április 21-én a BM OKF főigazgató-helyettese, az ÉMI Kft. vezérigazgatója és a Dunamenti Tűzvédelem Zrt. vezérigazgatója a három szervezet közreműködésével megvalósítandó kísérletsorozat részleteit tartalmazó megállapodást írt alá. A vizsgálat célja azt kideríteni, hogy milyen esetekben tanácsos sűrített sprinklersort alkalmazni. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részéről Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy, a Dunamenti Tűzvédelem Zrt. részéről Zellei János, míg az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft képviseletében Dr. Matolcsy Károly írta alá az együttműködési megállapodást. A dokumentummal a három szervezet a közös kutatásokban és gyakorlati kísérletekben való részvételre, valamint a tűzvédelmi szabályok és előírások javítása mellett kötelezte el magát.
Ilyen kutatás jelenleg is folyik annak érdekében, hogy kiderüljön, mely esetekben tanácsos sűrített sprinklersort alkalmazni. A BM OKF a kutatási tevékenység céljával egyetértve kötelezettséget vállalt arra, hogy kutatást szakmai segítséggel támogatja, és az OTSZ esetleges módosítására az eredménytől függően javaslatot tesz. A Dunamenti Tűzvédelem Zrt. a vizsgálandó szerkezeteket és segédanyagokat biztosítja és beépíti, hasonlóan, mint az ÉMI NKft., amely emellett berendezéseinek és eszközeinek rendelkezésre bocsátásával és szakmai munkájával is támogatja a kutatást. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1058 Más most kell készülni augusztus 20-ra Egyeztető megbeszélés zajlott április 21-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon az idei augusztus 20-i központi rendezvény záróakkordjaként megtartandó tűzijáték biztonsági kérdéseiről. A szakmai tanácskozást az országos tűzoltósági főfelügyelőség kezdeményezte. Az egyeztetésen a tűzoltósági főfelügyelőség szakemberei mellett képviseltette magát az országos iparbiztonsági főfelügyelőség, az Országos és a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az események majdani lebonyolításában szintén érintett Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint kijelölt tanúsító intézetként a TÜV Rheinland Intercert Kft. Az egyeztetésen résztvevők megtárgyalták a pirotechnikai termékek megfelelőségi igazolásainak kérdését, szó esett az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szabadtéri rendezvényekre vonatkozó előírásairól, valamint a pirotechnikai termékek közúti és vasúti szállításának szabályairól és tapasztalatairól. A megbeszélésen egyetértés volt abban, hogy a központi rendezvény lebonyolításában érintett szervezeteknek további tárgyaláson kell egyeztetniük az álláspontokat, emellett kiderült az is, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, szükség van a pirotechnikai tevékenységet szabályozó jogszabály módosítására a rendezvények biztonságos lebonyolítása érdekében. Az erről szóló javaslatot a mai tárgyalás résztvevői közösen kezdeményezik. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1057 A hét jelentős eseményei az országos tűzoltósági főfelügyelőségnél Április 20-án tartotta elnökségi ülését a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége, amelyen a Tűzoltósági Főosztály vezetője vett részt. Április 17-én a Tűzvédelmi Főosztály vezetője tartott előadást a BM Építésügyi Főosztály által az építésügyi hatóságok munkatársainak szervezett továbbképzésen. A Tűzvédelmi Főosztályon a héten egy építész tűzvédelmi szakértő tett sikeres vizsgát. A Tűzvédelmi Főosztály két munkatársa pedig sikeres rendészeti szakvizsgát a szabadon választható (tűzvédelem) tárgyból. A következő hét eseményei Április 24-én az első féléves munkatervnek megfelelően tűzvizsgálói képzésre kerül sor. Április 26-án országos főfelügyelői értekezleten tart előadást Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő a tűzoltóságok diszlokációjáról és az önkéntes tűzoltó egyesületek és a létesítményi tűzoltó-parancsnokságok rendszerbeállítási gyakorlatáról. A szakterület
főosztályvezetői pedig a szolgálatszervezés végrehajtásáról, az önkormányzati tűzoltóparancsnokságok működésével kapcsolatos feladatokról és a tanulmányok készítéséről adnak tájékoztatást. Április 26-án továbbképzés zajlik a péceli kiképzőközpontban az ügyeleti rendszer átalakítása kapcsán. A katasztrófavédelmi mobil szolgálatról a tűzoltósági főfelügyelőség munkatársa tart előadást. Befejeződik a MÁV-Trakció Zrt. és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közös képzése, amelyen a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szolgálatparancsnokai, valamint a kijelölt állomány vett részt. Az elméleti és a gyakorlati oktatás keretein belül speciális vasúti ismereteket szereztek meg. Április 24. és 25. között a Tűzvédelmi Főosztály tűzvédelmi továbbképzést szervez a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatósági osztályvezetőinek. A továbbképzés második napján az iparbiztonsági és a polgári védelmi szakterület munkatársai tartanak előadásokat. Április 23-án a Tűzvédelmi Főosztály munkatársai is részt vesznek az ÉMI Kft. által szervezett vizsgálaton, amelyen azt kívánják kideríteni, hogy a sűrített sprinklersor mennyire hatásos eszköz a tűz terjedésének meggátlásához. Tűzoltási és műszaki mentési beavatkozások számokban A tűzoltók az elmúlt héten 552 tűzesethez vonultak és 230 műszaki mentésnél avatkoztak be. Tűzvizsgálati eljárás megindítására 18 esetben volt szükség más-más okokból: leginkább bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt volt erre szükség, de volt, ahol az esemény minősített fokozata vagy haláleset indokolta az eljárás megindítását.
A polgári védelem területén történt Tisztújító küldöttgyűlés Ismét Dr. Endrődi Istvánt választotta országos elnökéül a Magyar Polgári Védelmi Szövetség. A szakmai szövetség a BM OKF-en tartotta tisztújító küldöttgyűlését, amelyen részt vett és felszólalt Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő is. A küldöttgyűléseken szokásos formalitásokat követően Dr. Endrődi István ny. pv. ezredes, az MPVSZ országos elnöke adott szóbeli kiegészítést a szövetség honlapján is megtalálható 2011-es közhasznúsági jelentéshez, valamint az elmúlt négy évben végzett tevékenységről szóló beszámolóhoz. Elsősorban két szervezet, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a HM Védelmi Hivatala támogatását emelte ki, és elismerően szólt a Magyar Tűzoltó Szövetséggel ápolt, az évek során megjavult viszonyról. A 2011-es esztendő történései közül kiemelte a felmenő rendszerű katasztrófavédelmi ifjúsági verseny lebonyolítását. A helyi, területi versenyeken összesen több mint 7800 gyermek vett részt, a döntőn több mint háromszázan mérték össze tudásukat. A szövetség lakosságfelkészítő tevékenységéről szólva az elnök elmondta, 83 településen készítették fel a pv szervezetbe
beosztott felnőtt lakosságot, az állampolgárok megjelenési aránya igen magas, 95 százalékos volt. A gyakorlatokon leginkább az ár- és belvíz, valamint a vizek kártételei, a szélsőséges időjárás hatásai, valamint a humán- és állatjárványok elleni védekezésre fókuszáltak. Endrődi István hangsúlyozta, a gyakorlatoknak a tudás elsajátításán kívül kézzel fogható haszna is volt, hiszen jó néhány helyen például ilyen alkalmakkor tisztították meg a vízelvezető árkokat. Hozzátette, mérték a társadalmi hasznosulási értéket is, ez egy év alatt több mint 886 millió forint volt. A szövetség elnöke beszámolt a polgármesterek segítőinek felkészítéséről, valamint a szakmai érdekképviseleti munkáról, ezen kívül beszámolt a kommunikációs tevékenységről, kiemelve, hogy az MPVSZ minden olyan rendezvényen megjelent, ahol fontosnak érezte munkájának bemutatását. A nemzetközi tevékenységet ismertetve Endrődi István hangsúlyosan szólt az általuk kezdeményezett Európai Civil Polgári Védelmi Szervezetek Együttműködési Fóruma létrejöttéről. Áttérve az előző tisztújítás óta eltelt négy esztendő értékelésére, az országos elnök egyebek mellett a hivatásos szervekkel, a társszövetségekkel fenntartott kapcsolat javulását emelte ki, beszámolt arról, hogy a különféle képzéseken több tízezer különböző korú állampolgár ismereteit bővítették, amellyel megítélése szerint egyértelműen sikerült javítani az emberek öngondoskodásra való képességét. Az MPVSZ elnökét követően a Felügyelő Bizottság vezetője, Varga Péter Miklós számolt be a szövetség 2011-es gazdálkodásáról, utána a küldöttgyűlésen a BM OKF képviseletében résztvevő Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő emelkedett szólásra. A tábornok beszédét azzal kezdte: „Az OKF nevében az elmúlt egy, illetve az elmúlt négy év tevékenységére azt mondom, hogy köszönjük!” Hozzátette, megvalósult a hivatásos és a civil szervezet hatékony együttműködése úgy, hogy tevékenységük a megfelelő pontokon kiegészíti egymást. Az országos főfelügyelő a leendő új elnököt biztosította arról, hogy az OKF a szövetséget továbbra is stratégiai partnerének tekinti, majd több olyan témát is javasolt, amelyben a két szervezet együtt dolgozhat. Beszélt a hivatásos katasztrófavédelem megváltozott hatósági szerepéről és hozzátette, a szövetség tagjai helyismeretükkel, aktivitásukkal segíthetik a hivatásos kollégákat, illetve várják a javaslatokat, hogy hol, milyen ideiglenes intézkedésekre lenne szükség például az elhanyagolt vízelvezető árkok ügyében. Tóth Ferenc kijelentette, a szövetség és a hivatásos szervezet közösen felelhet meg például annak a kihívásnak, hogy felismertesse az állampolgárokban azt a felelősséget, hogy nekik is tenniük kell a biztonságért. A küldöttgyűlésen ezután hozzászólások következtek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a Zala Megyei Polgári Védelmi Szövetség vezetője szólt hozzá az elhangzottakhoz, valamint a Magyar Tűzoltó Szövetség alelnöke fejtette ki véleményét. Mindezeket követően a küldöttgyűlés határozott az elhangzott beszámolókról, illetve megtartotta tisztújítását. A Magyar Polgári Védelmi Szövetség élén további négy évig Endrődi István áll. A rendezvény munkájába bekapcsolódott Dr. Mógor Judit tű. alezredes, a BM OKF Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője is, aki elismeréssel szólt az immár húsz éve megrendezett ifjúsági versenyekről, a szövetség azok megrendezésében végzett munkájáróll. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1050 Összevont minősítő gyakorlat Győrött Április 18-19-én, közel 24 órás összevont törzsvezetési- és terepgyakorlat keretében a Győr-Moson Sopron megyei Moson Mentőcsapat és a Zala megyei Zalaegerszegi Különleges Mentők teljesítették a nemzeti minősítő rendszer követelményeit. Mindkét mentőcsapat megfelelt az elvárásoknak, így jogosulttá vált arra, hogy a katasztrófavédelem rendszerében a hazai mentésekben részt vegyen. Az új katasztrófavédelmi törvény által bevezetett nemzeti minősítő rendszer keretében a Moson Mentőcsapat árvízi, vízi mentés, a Zalaegerszegi Különleges Mentők a városi kutatás és mentés szakmai alapkövetelményei szerint hajtotta végre a gyakorlatot. A riasztást
18-án, szerdán este 10-kor kapták, másnap, vagyis 19-én hajnali négyig kellett beérkezniük a gyülekezési pontra, ami ez esetben a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság épülete volt. Ettől kezdve a két mentőcsoport gyakorlatilag egymás után kapta a feladatokat, egészen 19-éről 20-ra virradó éjjelig folyamatosan dolgoztak. A győri gyakorlat feltételezése szerint a Duna osztrák vízgyűjtőjén gyors ütemű tavaszi olvadás indult meg, ráadásul nagy mennyiségű csapadék is hullott rövid idő alatt. Az olvadási árhullámot utolérte az intenzív eső okozta áradás. A Dunán lassan vonult le az árhullám, ami visszaduzzasztotta a Mosoni-Dunát, így a folyó által érintett településeket az elöntés fenyegette. A sok eső miatt a Rábán is árhullám indult el, ennek levonulását a Duna és a Mosoni-Duna visszaduzzasztó hatása akadályozta. A kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az alsó-szigetközi és a Rába melletti térség érintett településein rendkívüli védekezési feladatokra kellett készülni, valamint a kitelepítés-befogadás feladatainak előkészítésére, megszervezésére. A rendkívüli árvízi helyzet miatt Győr-Moson-Sopron megyében elrendelték az árvízi védekezésbe bevonható szervezetek mozgósítását, így a Moson Mentőcsapatét is. A képzeletbeli szcenárió szerint az árvíz mellett más is sújtotta a megyét, hiszen ezzel egyidőben földrengés is történt. Az emiatt szükséges kutató-mentő feladatok elvégzésére Győrbe érkezett a Zalaegerszegi Különleges Mentők szervezete. A nemzeti minősítő gyakorlat feladatait több helyszínen hajtották végre a mentőcsoportok. Az első helyszínen a vízbe esettek felkutatását, mentését vízimentők bevonásával, majd a sérültek egészségügyi ellátását, illetve a hajó biztonságos partra juttatását kellett a Moson Mentőcsoport helyszínre irányított erőinek megoldani. Ezen a helyszínen történt az emberek árvíz miatt elzárt területről motorcsónakkal történő kimentése is. A következő helyszínen a Mosoni-Dunába borult és ott sodródó gépjármű és vezetője kiemelése jelentett feladatot, a Moson Mentőcsoport és a Zalaegerszegi Különleges Mentők közösen, búvárok, csónakok bevonásával oldották meg a helyzetet. A járműben egy ember tartózkodott, ő valószínűleg elhunyt. Ugyanezen a helyszínen végezték el a Moson Mentőcsoport tagjai a víz alatti fóliázást is. A harmadik helyszínen a hagyományos árvízi védekezési munkálatok (homokzsákolás, gátépítés, buzgárelfogás) zajlottak. A negyedik helyszínen a belvízi elöntést kellett megakadályozni, ennek érdekében a Moson Mentőcsoportnak vízkormányzási feladatot kellett végrehajtania (szivattyúkkal, fóliázással, homokzsákokkal), illetve surrantót (eséscsökkentő vízi építményt, műtárgyat) kellett építenie. Az ötödik helyszínen már a földrengés következményeivel kellett szembenéznie a két mentőcsapat meghatározott egységének, épületben rekedt személyeket mentettek magasból alpintechnikával, illetve elsősegélyben is részesítették a bajba jutottakat. A hatodik helyszínen romos épületből mentettek embereket, műszeres felderítést végeztek, falat kellett áttörniük, illetve dúcolási feladatuk volt. A hetedik helyszínen is hasonló problémával álltak szemben, de ott nem a falat, hanem a födémet kellett áttörniük a mentőcsapat erre kiképzett tagjainak. A nyolcadik helyszínen a romos területen végzendő mentési műveletekben való jártasságukról tett bizonyságot a Zalaegerszegi Különleges Mentők szervezete, a csoport egységei betonoszlopot, betonvasat vágtak, szerkezeti elemeket mozgattak kézzel és géppel. A kilencedik helyszínen ismét az árvízvédelem vette át a szerepet, itt felderítési feladatokat (információgyűjtés, érintett ingatlanok számának felmérése, állatmentés szükségességének felmérése, érintett településrészen élő lakosok számának, különleges ellátást igénylők számának pontosítása, a lakosság tájékoztatása) kapott a Moson Mentőcsapat.
A nemzeti minősítő bizottságot Jackovics Péter tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveletirányítási főosztályvezető-helyettese vezette, aki korábban az önkéntes mentőszervezetek szakértőinek bevonásával koordinálta a mentési szakmai alapkövetelmények kidolgozását. Jelenleg hat mentési szakágban rendelkezik a katasztrófavédelem szervezeti és műveleti irányelvvel. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgarivedelem_minositesek A Pest megyei Pilis Mentőcsoport, a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet, a Békés megyei Körös, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tisza Mentőcsoport után a Moson Mentőcsapat az ötödikként, a Zalaegerszegi Különleges Mentők hatodikként szerezte meg a nemzeti minősítést, így jogosulttá vált, hogy a katasztrófavédelem rendszerében a hazai mentésekben részt vegyen. 2012. első félévének utolsó nemzeti minősítésére május 14-15-én, Pécsett kerül sor, ekkor a Somogy és a Mecsek Mentőcsoport mérettetik meg. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1051 Magyar szakértő az ENSZ nemzetközi minősítő csoportban Három és fél éves munka végén sikeres INSARAG „nehéz” városi kutató-mentő minősítést szerzett a finn állami mentőcsapat. A gyakorlatot minősítő csoport tagja volt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársa is, megfigyelőként pedig jelen volt a Berettyóújfalu Hivatásos Tűzoltóság parancsnoka. „Nem kezdeném még egyszer előröl”, mondta könnyek között a finn csapat vezetője, miután átvette az ENSZ képviselőjétől az INSARAG minősítést igazoló emblémákat, amelyeket ezentúl méltán viselhetnek öltözetükön a finn állam városi kutató-mentő csapatának tagjai bevetéseik során. Három és fél év alatt készült fel a mentőszervezet az április 17. és 19. között megtartott minősítő gyakorlatra, amelynek helyszíne Helsinki Lohja városi gyakorlótere volt. Az ENSZ INSARAG grémium munkájában a magyar katasztrófavédelem képviseletében Keresztesy Árpád, a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség Műveletirányítási Főosztályának kiemelt főelőadója vett részt ENSZ INSARAG minősítőként. Ökrös Árpád tű. őrnagy, Berettyóújfalu Hivatásos Tűzoltóságának parancsnoka pedig megfigyelőként működött közre a gyakorlat lebonyolításában. Az ENSZ minősítő csoportja kiválóra értékelte a mentőcsapat technikai felszereltségét és nyelvismeretét. Ez utóbbit a nemzetközi átlagnál is magasabb színvonalúnak nevezték a minősítésben résztvevő szakemberek, miközben természetesen a csapat szakmai ismereteit is nagyra értékelték. A magyar katasztrófavédelem által delegált munkatársak gyakorlaton való részvétele jó tapasztalatszerzési lehetőség volt a HUNOR és a HUSZÁR mentőcsapat októberi ENSZ INSARAG minősítése előtt. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1056 A hét jelentős eseményei az országos polgári védelmi főfelügyelőségnél Április 17-én a Tervezési és Hatósági Főosztály a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében tervezett lakosságvédelmi feladat-átalakítás érdekében öt megyei polgári védelmi főfelügyelő részvételével értekezletet tartott. A cél, hogy a Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében élők
veszélyhelyzetben történő kitelepítését és befogadását a japán tapasztalatok és a NAÜ ajánlása alapján, tehát az új alapelvek és a követelmények figyelembevételével tervezzék újra. A Belügyminisztérium kormányelőterjesztést készít a vízügyi szervezetrendszer átfogó vizsgálatáról. Az előterjesztés szakmai megalapozása érdekében három munkacsoport alakult, amelyek munkájában az országos polgári védelmi főfelügyelőség is részt vesz. Az előterjesztés egyik kiemelkedő jelentőségű részét képezi az állami és önkormányzati ár- és belvízvédelmi létesítmények fejlesztése, illetve a fejlesztések rangsorolása. A Tervezési és Hatósági Főosztály közreműködésével a megyei igazgatóságok felmérték az önkormányzati védvonalak fejlesztéséhez szükséges igényeket, meghatározták a szükséges beavatkozások sorrendjét, elsősorban a település katasztrófavédelmi besorolása, veszélyeztetett lakosság létszáma, a védett vagyoni érték nagysága és az elmúlt évek védekezési tapasztalatai alapján. A héten három település – Bátonyterenye (Nógrád megye), Gosztola (Zala megye) és Pilisjászfalu (Pest megye) – terjesztett elő vis maior támogatás iránti igényt. Az igények önkormányzati tulajdonú utakban keletkezett károk megszüntetésének támogatására irányultak. A következő hét eseményei Április 24-én tartják a „Fejér 2012” védelmi igazgatási gyakorlatot a HM és a Fejér Megyei Védelmi Bizottság szervezésében Bakonycsernye településen. A feladatokban érintett valamennyi társszervezet részt vesz. Április 26-án a katasztrófavédelmi igazgatóságok polgári védelmi főfelügyelői részére tartanak értekezletet, ahol az állomány tájékoztatást kap a nemzeti és a finn nemzetközi minősítő gyakorlatokról, a Duna menti felszínmozgásokról, a vízügyi szervezetek átfogó vizsgálatáról, Budapest árvízvédelmi feladatairól, a tivadari térségben lefolytatott supervisori ellenőrzés tapasztalatairól és a védelmi igazgatás aktuális kérdéseiről. Április 26-án ül össze a BM OKF rendszeresítési bizottsága a rendszeresítendő technikák és eszközök engedélyezési eljárásának lefolytatása érdekében.
Az iparbiztonsági területen történt Veszélyesáru-szállítással kapcsolatos ellenőrzések és események Április 16. és 20. között közúton 12 igazgatóság 23 helyszínen végzett ellenőrzést, amelyek során összesen 340 járművet vizsgáltak meg. Az ADR hatálya alá tartozó 48 ellenőrzött gépjármű közül kettő volt szabálytalan. Hét igazgatóság tíz telephelyen tartott ellenőrzést. Hatósági eljárás megindítására két közúti szállítás és négy telephelyi ellenőrzés kapcsán volt szükség. Az említett időszakban öt igazgatóság hét helyszínen végzett vasúti ellenőrzést, összesen 135 vasúti járművet vizsgáltak meg, ezek mindegyike a RID hatálya alá tartozott. Egy igazgatóság telephelyi ellenőrzést is folytatott. Ugyanebben az időszakban vízi úton a főigazgatóság két helyszínen végzett ellenőrzést, annak során hat vízi járművet vizsgált meg, ezek közül egy tartozott az ADN hatálya alá. A BM OKF Veszélyes Szállítmányok Főosztályának két munkatársa április 18. és 19. között a Dunai Vízi Rendészeti Kapitánysággal történő együttműködés keretében, a rendőrség járművével bejárták a veszélyes árut szállító hajók útvonalát és közös ellenőrzést tartottak.
Veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos ellenőrzések Április 16. és 20. között az igazgatóságok 110, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem azonosítása érdekében folytatott helyszíni szemlét. Április 16-án és 17-én pedig egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem székesfehérvári telephelyén tartott belsővédelmiterv-gyakorlatot az üzemeltető. Két Veszprém megyei településen – Balatonfűzfő és Litér – pedig külsővédelmitervgyakorlatot tartottak. A jogszabályváltozásra tekintettel a héten valamennyi megyei és a fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóságnak átadták a felső és alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek biztonsági dokumentációit és releváns ügyiratait. A DUNAGÁZ Szakmai Napok Konferencia és Kiállításon az iparbiztonsági főfelügyelőség főosztályvezetője tartott előadást. Létfontosságú rendszerek és objektumok védelme Április 17-én került sor a villamosenergia-krízis megelőzésére és a krízis idején teendő intézkedések előkészítése érdekében létrehozott Krízis Munkabizottság idei első ülésére. A rendezvényen a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Dr. Bognár Balázs tű. alezredes, a BM OKF Kritikus Infrastruktúra Koordinációs Főosztályának vezetője képviselte, aki röviden bemutatta az új a katasztrófavédelmi szervezet felépítését és feladatrendszerét, ezt követően tájékoztatást adott arról, miként módosult az alapvető és létfontosságú villamosenergia-felhasználók besorolási szempontrendszere. A következő hét eseményei: Április 23-án és 24-én a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában a területi szervek veszélyes üzemekkel foglalkozó szakreferenseinek első szakmai továbbképzését tartják meg. Április 25-én Balatonföldváron tartják a katasztrófavédelmi igazgatóságok hatósági osztályvezetőinek első féléves továbbképzését. Április 24-én és 25-én a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában a területi szervek veszélyesáru-szállítással foglalkozó szakreferenseinek továbbképzése zajlik.
A Főügyeleti Főosztály életéből A hét jelentős eseményeiről Április 17-én a Magyar Honvédség Légi Vezetési és Irányítási Központ delegációparancsnoka és hat munkatársa ismerkedett a Központi Főügyeleti Főosztály tevékenységével és a katasztrófavédelem ügyeleti rendszerével. A látogatás során megtekintették a központi főügyeletet, a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletét és az RSOE diszpécserszolgálatát.
Április 19-én 11 megye ügyeleti, illetve informatikai osztályvezetőinek tartottak továbbképzést, ahol bemutatták nekik a műveletirányítási szoftvert. Az osztályvezetők megyéjük műveletirányító ügyeleteseit, illetve a hivatásos és önkormányzati tűzoltóságok ügyeleteseit készítik fel a május 1-jével rájuk váró műveletirányítási feladatokra. Szó esett a rádióforgalmazási szabályokról, valamint a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat és a katasztrófavédelmi mobil labor riasztásáról is. A következő hét eseményeiről Április 24-én továbbképzést tartanak a központi főügyelet vezető főügyeletesei és főügyeletesei számára, amelynek témája az aktualitásokon túl a védelmi igazgatás rendszere és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Nemzeti Értesítési Pontjának feladatai. Április 26-án a BM KOK péceli objektumában tartanak felkészítést hat megye főügyeleti osztályvezetői, illetve főügyeletesei számára. A résztvevők megismerkednek a megyei főügyelet szerteágazó feladatrendszerével és a műveletirányítási szoftverrel. E hat megyében június 1-től állnak át megyei műveletirányítási rendszerre.
A katasztrófavédelem szervezeti hírei Egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági ellátó központ Kaposváron Az egészség és erőnléti állapot megőrzésére, valamint a betegségek megelőzésére, korai felismerésére és gyógyítására a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél dolgozó állomány egészségügyi és pszichológiai ellátását szolgáló megyei egészségügyi, pszichológiai és munkabiztonsági ellátó központok alakulnak. Kaposváron április 20-án adták át ünnepélyes keretek között a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság épületében kialakított centrumot. Az átadási ünnepség vendégeit dr. Horváth Jenő tű. ezredes, a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője köszöntötte, majd a katolikus és a református egyház képviselői megáldották az új létesítményt. Bittmann Tibor tű. ezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálatának vezetője a nemzeti színű szalag átvágásával felavatta a központot. A meghívott vendégek – akik között dr. Szomolányi Gábor tű. alezredes, az Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központ vezetője, Hrabovszky Pál tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műszaki Főosztályának vezetője és az ellátásban érintett szomszédos megyék, Baranya, Tolna és Zala megye vezető munkatársai is ott voltak, illetve megtekintették az orvosi és pszichológiai rendelőt. A már érvényes működési engedéllyel is rendelkező létesítményben májustól egy foglalkozásegészségügyi orvos, egy pszichológus és egy asszisztens végzi a négy megyében dolgozók egészségügyi szűrését, valamint a Somogy megyei katasztrófavédelmi állomány alapellátását. A kilencven négyzetméter alapterületen – a takarékossági szempontokat is figyelembe véve – kialakított központ rendelkezik minden szükséges gyógyászati alapfelszereléssel és eszközzel, mint például: hallásvizsgálat végzéséhez szűrőaudiométerrel, légzésfunkció-vizsgálathoz spirométerrel, EKG-val, sürgősségi ellátáshoz felszerelt sürgősségi táskával, színlátás vizsgálatához megfelelő könyvvel. A rendelő kialakításához elengedhetetlenül fontos volt a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság gazdasági igazgatóhelyettesi szervezetének segítőkész szakmai együttműködése.
A rekordidő alatt elkészült beruházás kivitelezésének színvonalát tükrözi, hogy az ÁNTSZ referencia-rendelőként is tervezi a kaposvári egészségügyi központot az érdeklődő egészségügyi szakemberek figyelmébe ajánlani. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1054 Köszöntő Tűzoltó nap alkalmából Levélben köszöntötte Dr. Hatala József r. altábornagy, országos rendőrfőkapitány a katasztrófavédelem vezetését és állományát Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje, vagyis a közelgő tűzoltónap alkalmából.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1055 Megnyíltak a Nemzeti Együttműködési Alap pályázatai A Nemzeti Együttműködési Alap 1,9 milliárd forintos pályázati kerettel kiírta a civil szervezetek működésének támogatását célzó ez évi pályázatokat. A pályázatok a civil társadalom erősítését, a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítését szolgálják, beadási határidejük május 2. és 8. közé esik. A Nemzeti Együttműködési Alap öt kollégiuma öt kategóriában írja ki a 377-377 millió forintos keretösszegű pályázatokat. Az öt témakör a következő: nemzeti összetartozás, új nemzedékek jövőjéért, mobilitás és alkalmazkodás, közösségi környezet, társadalmi felelősségvállalás. A támogatás mértéke civil szervezetenként 250 ezer-től ötmillió forintig terjedhet, a pályázóknak saját forrást is fel kell mutatni, amely minimum a támogatási összeg 10 százaléka. A támogatás – előfinanszírozásra vonatkozó kérelem hiányában – utófinanszírozás. A kiírás szerint a pályázatok elbírálása során leginkább azt vizsgálják majd, hogy a kért támogatás mennyiben reális, mennyiben van összhangban a szervezet céljaival; a pályázó milyen megalapozott szakmai tevékenységet, sikeres programokat tudhat már maga mögött; az esélyegyenlőség, a közösségi értékteremtés és a társadalmi integráció hogyan érvényesül; a szervezet milyen konkrét célokat, feladatokat tűzött ki maga elé; költségvetési tervezése mennyiben megalapozott. A pályázatot elektronikusan kell benyújtani az Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszeren (EPER) keresztül. Pályázni jogosultak azon szövetségek vagy alapítványok, illetve egyesületek, amelyek regisztráltak az EPER-ben a pályázati útmutató szerint. A pályázatok elbírálása május végére várható. A pályázat célja hozzájárulni a civil szervezetek működéséhez. A kiírás a működési költségen a projekteket és szervezeteket megalapozó, kiszolgáló, fejlesztő és adminisztráló, a törvényeknek való megfelelést segítő és a szervezet cél szerinti tevékenysége feltételeinek biztosítása érdekében felmerült kiadást érti. A pályázati kiírás az alábbi linkre kattintva érhető el: Nemzeti Együttműködési Alap egységes működési pályázata 2012. Az elektronikus pályázati adatlap a Wekerle Sándor Alapkezelő EPER rendszerében érhető el: http://eper.hu/webeper/paly/palybelep.aspx (Forrás: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium) http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_hirek&hirid=1040
