HÍREK, ISMERTETÉSEK. Megemlékezés Hofmann Károlyról, haláának 75. évfordulóján

HÍREK, ISMERTETÉSEK

Megemlékezés Hofmann Károlyról, haláának 75. évfordulóján E z e l ő t t 75 é v v e l , 1891. február 21-én, a r á n y l a g fiatalon alig 52 e s z t e n d ő s k o r á b a n h u n y t el H o f m a n n K á r o l y , a Budapesti Műszaki E g y e t e m Ásvány-Földtani t a n s z é k é n e k professzora, a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t f ő g e o l ó g u s a , a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g szerkezetének megfejtője, földtani tudománytörténetünk magasabb rendű földtani meglátásokkal megáldott alkotó-kutató geológusa. V e s s ü n k e g y pillantást élettörténetére. 1 H o f m a n n K á r o l y az e r d é l y i f ö l d s z ü l ö t t e . K ö z é p i s k o l á i n a k e l v é g z é s e u t á n a szászországi freibergi B á n y á s z A k a d é m i á n f o l y t a t t a t a n u l m á n y a i t , a h o l főleg B r e i t h a u p t és C o t t a előadásai h a t á s á r a f o r d u l t f i g y e l m e a f ö l d t a n felé. R á j ö t t a z o n b a n már a k k o r arra, h o g y a g e o l ó g i á h o z a l a p o s fizikai és k é m i a i e l ő k é p z e t t s é g r e v a n s z ü k s é g . B e i r a t k o z o t t a h e i d e l b e r g i e g y e t e m r e és főleg B u n s e n és K i r c h h o f f kiváló fizikusok vezetésével dolgozott. K i r c h h o f f a berlini A k a d é m i á n 1862-ben t a r t o t t felolvasásában H o f m a n n K . k i v á l ó m u n k á j á n a k e r e d m é n y e i t is m é l t a t t a . 1863-ban bölcsész d o k t o r r á a v a t t á k H e i d e l b e r g b e n . U g y a n a z o n é v n y a r á n B é c s b e m e n t a F ö l d t a n i I n t é z e t b e és részt v e t t az I n t é z e t v á g v ö l g y i f e l v é t e l e i b e n H a u e r F . és S t ä c h e G. m e l l e t t . 1864-Ъеп k i n e v e z t é k a b u d a p e s t i M ű e g y e t e m ú j o n n a n s z e r v e z e t t á s v á n y - és f ö l d t a n i tanszékére m i n t e g y e t e m i t a n á r t . 1869-ben m e g v á l i k a m ű e g y e t e m i t a n á r s á g t ó l és a z a z é v b e n a l a p í t o t t M . Á . F ö l d t a n i I n t é z e t b e n a m á s o d i k f ő g e o l ó g u s i állást foglalja el. I t t d o l g o z o t t haláláig m i n t a m a g y a r f ö l d t a n e g y i k v e z e t ő e g y é n i s é g e . H o f m a n n K á r o l y n a k a F ö l d t a n i I n t é z e t t é r k é p e z ő , felvételező f ő g e o l ó g u s á n a k a m u n k á s s á g a főleg k é t t e r ü l e t e n b o n t a k o z o t t k i és h o z o t t a l a p v e t ő m e g á l l a p í t á s o k a t . A z e g y i k az E r d é l y i - m e d e n c e , a m á s i k a B u d a i - h e g y s é g . E r d é l y b e n eleinte (1868 — 70) s z ű k e b b h a z á j á b a n , a Z s i l - v ö l g y i s z é n m e d e n c e föld­ t a n i v i s z o n y a i v a l f o g l a l k o z o t t , m a j d 1878-tól k e z d ő d ő e n egészen haláláig az E r d é l y i ­ m e d e n c e É N y - i részének r é t e g t a n i felépítése tisztázásán f á r a d o z o t t . E z a m u n k á s s á g a k o r a i halála m i a t t sajnos befejezetlen m a r a d t . A l a p v e t ő m e g á l l a p í t á s a i t á t v é v e , f o l y t a t t a m u n k á j á t k i v á l ó k o r t á r s a , v o l t m ű e g y e t e m i ' t a n á r s e g é d e K o c h A n t a l , aki m e g e m l í t i , h o g y „ T a n u l m á n y a i m a t n a g y o n e l ő s e g í t e t t é k és m e g k ö n n y í t e t t é k H o f m a n n K á r o l y f ő g e o l ó g u s n a k 1878-ban m e g k e z d e t t és a k ö v e t k e z ő é v e k b e n a z e r d é l y i részek É N y - i r é s z é b e n rendszeresen f o l y t a t o t t részletes f ö l d t a n i f e l v é t e l e i " . . . ( A z erdélyrészi m e d e n c e h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y e i I. rész. p a l e o g é n c s o p o r t . ) Í g y j u t o t t osztályrészéül K o c h Antalnak, de n e m érdemtelenül, annak a m u n k á n a k a betetőzése, melyet talán H o f ­ m a n n K á r o l y n a k s z á n t a sors. . A Budai-hegységben végzett földtani munkássága már korszakalkotónak m o n d ­ h a t ó . 1868. é v b e n a k o r m á n y z a t elrendeli az o r s z á g o s f ö l d t a n i felvételezés folytatását, m e l y b e n H o f m a n n . K . részt v e s z és m é g ez é v b e n e l v é g z i a B u d a i - h e g y s é g p o n t o s , részletes, m i n t a s z e r ű f ö l d t a n i térképezését. M a j d m e g í r t a az 1 : 144 000 m é r t é k ű tér­ k é p é h e z „ A B u d a — K o v á c s i h e g y s é g f ö l d t a n i v i s z o n y a i " c. n a g y m u n k á j á t (1871) és ezzel m i n d e n t o v á b b i k u t a t á s h o z a teljesen k o r s z e r ű a l a p o t m e g v e t e t t e . U g y a n a b b a n az é v b e n a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a levelező tagjává választotta. H o g y H o f m a n n K á r o l y m u n k á s s á g á n a k j e l e n t ő s é g é t felmérhessük, v e s s ü n k e g y p i l l a n t á s t a m a g y a r f ö l d t a n i s z e m l é l e t fejlődésére. A m a g y a r f ö l d t a n i k u t a t á s o k n a k az 1848-as s z a b a d s á g h a r c u t á n i 1900-ig terjedő első, r o m a n t i k u s n a k n e v e z h e t ő k o r s z a k á t a lelkiismeretes a n y a g - és a d a t g y ű j t é s , f ö l d t a n i ismeretszerzés ( á s v á n y - k ő z e t t a n i , r é t e g t a n i - ő s l é n y t a n i ) j e l l e m e z t e , m e l y t ú l n y o m ó a n r é t e g t a n i v i z s g á l a t o k a t e r e d m é n y e z e t t , d e m i n d m á i g a l a p v e t ő a d a t t á r a a hazai f ö l d

244

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

г.

füzet

g e o l ó g i a i m e g i s m e r é s é n e k . E b b ő l a m u n k á b ó l a m a g y a r f ö l d t a n i k u t a t ó k első, ú t t ö r ő n e m z e d é k é n e k m i n d e n t a g j a k i v e t t e részét. Csak a l e g n a g y o b b a k a t e m l í t j ü k m e g . m i n t S z a b ó J., H a n t k e n M . , H o f m a n n К . , B ö c k h J., K o c h A , A m a g y a r f ö l d rendszeres k u t a t á s á n a k ezen első i d ő s z a k á b ó l c s a k p o n t o s rétegt a n i m e g á l l a p í t á s o k , leírások m a r a d t a k , a h e g y s é g s z e r k e z e t t e r é n c s a k k e v e s e t h a g y t a k ránk, ezért V a d á s z E . n y o m á n a t e k t o n i k u s i d ő s z a k n a k is n e v e z h e t j ü k , m e r t k i a l a k u l t h e g y s é g s z e r k e z e t i szemléletről n e m b e s z é l h e t ü n k . M é g i s m a r a d t v a l a m i e n n e k az i d ő s z a k ­ n a k h e g y s é g s z e r k e z e t i s z e m l é l e t é b ő l és e z H o f m a n n K . klasszikus s z e l v é n y e a B u d a i - h e g y s é g h á r m a s h a t á r h e g y i v o n u l a t á n a k r ö g ö k r e t a g o l t szerkezetéről. E z a klasszikus s z e l v é n y m á r t ü k r ö z b i z o n y o s t e k t o n i k a i szemléletet. E b b e n e g y r é s z t a M a g y a r - K ö z é p h e g y s é g r ö g h e g y s é g jellegét á l l a p í t o t t a m e g , m á s r é s z t a m a g y a r g e o l ó g u s n e m z e d é k e k n e k a töréses h e g y s é g s z e r k e z e t r e v o n a t k o z ó s z e m l é l e t é t is h o s s z ú i d ő r e d e t e r m i n á l t a . A s z á z a d f o r d u l ó n az új i d ő k szele a z o n b a n a g e o l ó g i á b a n is éreztette h a t á s á t . U h 1 i g V . n a g y v o n a l ú h e g y s é g s z e r k e z e t i szintézise a m a g y a r g e o l ó g u s t á r s a d a l m a t az a d d i g i r é t e g t a n i k é r d é s e k e n túl, a szerkezeti p r o b l é m á k f o k o z o t t a b b vizsgálatára serken­ t e t t e és új t á v l a t o k a t n y i t o t t , főleg a f i a t a l a b b „ m á s o d i k " m a g y a r g e o l ó g u s n e m z e d é k n e k . A lehetőséget, az a l k a l m a t erre az e r d é l y i f ö l d g á z k u t a t á s a d t a m e g . B ö c k h H u g ó n a k és t á r s a i n a k az e r d é l y i m e d e n c é r e v o n a t k o z ó n a g y v o n a l ú szintézise, g y ű r ő d é s e s elmélete n a g y j e l e n t é s é g ű a m a g y a r t e k t o n i k a i szemlélet fejlődésében, m e l y n e k életrekeltője és k i a l a k í t ó j a v o l t . B ö c k h H . m ű v e a z o n b a n k i h í v t a a k r i t i k á t is. É r d e k e s és k ü l ö n ö s , h o g y i d . I í ó c z y L a j o s , aki e n n e k a d i n a m i k u s , r ö v i d életű m á s o d i k k o r s z a k n a k szellemi v e z é r e v o l t , a m e g i n d u l ó v i t á k b a n m e g l e h e t ő s e n e g y o l d a l ú a n foglalt á l l á s p o n t o t В ö с к Ii H . - v a l , i l l e t v e i s k o l á j á v a l s z e m b e n . í g y alakult ki a k é t ellenlábas c s o p o r t ( L ó с z y k o n t r a B ö c k h ) a g y ű r ő d é s e s és a töréses e l m é l e t h í v e i v e l és a v i t á k f o l y t a k t o v á b b , s o k s z o r e s z m e i t a r t a l o m nélkül, h o l e l l a n y h u l v a , h o l ú j j á é l e d v e , a h á b o r ú u t á n i d e r m e d t , depressziós i d ő s z a k b a n a m á s o d i k , e g y t r a g i k u s n a k m o n d o t t n e m z e d é k s o r a i b a n . A z első v i l á g h á b o r ú b e f e j e z t é v e l zárul a m a g y a r f ö l d t a n i k u t a t á s k ö z e l n e g y e d é v s z á z a d o s f é n y k o r a , és az e z t k ö v e t ő t r a g i k u s f o r d u l a t k ö v e t k e z t é b e n a g y ű r ő d é s e s fel­ f o g á s t á p t a l a j á t e l v e s z i t v e , t e r e l ő d ö t t „ v i s s z a " , illetve új u t a k r a a m a g y a r f ö l d t a n i tek­ t o n i k a i szemlélet. A z i d . L ó c z y L . t ö r é s e s iskolája fia, ifj. L ó c z y L . v e z e t é s é v e l visszaszerezte a h e g e m ó n i á t a m a g y a r f ö l d t a n b a n és é p p e n a z o n a l a p o n e r ő s ö d ö t t m e g , melyet H o f m a n n K . r a k o t t le, e z e l ő t t m a j d n e m száz esztendővel.. B ö c k h H . g y ű r ő d é s e s t e k t o n i k a i szemléletét j ó f o r m á n e g y e t l e n e m b e r , P á v a i - V a j n a F e r e n c , a t a n í t v á n y és m u n k a t á r s , n e m z e d é k é n e k talán l e g t r a g i k u s a b b alakja, k é p v i s e l t e egészen haláláig. A z 1940 — 44 k ö z ö t t v é g z e t t E r d é l y i - m e d e n c e b e l i felvételek az o t t d o l g o z ó fiatalabb „ h a r m a d i k " g e o l ó g u s g e n e r á c i ó t e k t o n i k a i szemléletére o l y a n hatással v o l t a k , m e l y szerint arra a m e g g y ő z ő d é s r e j u t o t t a k , h o g y az a d d i g u r a l k o d ó töréses szerkezeti felfogást e g y g y ű r t — t ö r é s e s felfogássá kell m ó d o s í t a n i . E z a szemlélet főleg az é s z a k i - k ö z é p h e g y ­ ségi p a l e o g é n - m e d e n c e b e l i s z e r k e z e t e k k e l k a p c s o l a t b a n v á l t u r a l k o d ó v á . É s ez n e m v é l e t ­ len, m e r t ez a t e r ü l e t v o l t if j . L ó с z у L a j o s n a k és az általa v e z e t e t t F ö l d t a n i I n t é z e t n e k t e v é k e n y s é g i színtere k b . 15 é v e n keresztül. A m á s o d i k v i l á g h á b o r ú n a g y v i l á g é g é s e m i n d e n téren, í g y a f ö l d t a n m ű v e l é s é b e n is új t ö r t é n é s e k e t és m e g l á t á s o k a t hozott.' A m e g i n d u l ó n y e r s a n y a g k u t a t á s , főleg az i n t e n z í v s z é n h i d r o g é n k u t a t á s által elért f ö l d t a n i e r e d m é n y e k d ö n t ő j e l e n t ő s é g ű n e k b i z o n y u l t a k . E z m i n d n y á j u n k a t m e g g y ő z ö t t afelől, h o g y az e d d i g i felszíni f ö l d t a n i s z e m ­ lélet m á r n e m e l e g e n d ő a h h o z , h o g y m e g o l d j a m é l y r e h a t ó f ö l d t a n i p r o b l é m á i n k a t . Csak a m é l y f ö l d t a n i s z e m l é l e t k é p e s feleletet a d n i s o k , főleg a l a p v e t ő p r o b l é m á n k r a és k ö z e l e b b vinni hazánk földtani megismeréséhez. Elindul egy új, negyedik korszak, a mélyföldtani szemlélet korszaka. A m a g y a r h e g y s é g s z e r k e z e t i s z e m l é l e t ezen új i d ő s z a k á n a k o l y a n s z o r g a l m a s és . m e g b í z h a t ó t e k t o n i k a i a d a t g y ű j t é s r e v a n szüksége, m i n t a m i l y e n e k az a t e k t o n i k u s k o r ­ szakban, v a g y i s H o f m a n n K . i d e j é b e n a rétegtani m u n k á l a t o k v o l t a k . F u r c s á n h a n g z i k , d e ú g y n é z ki, h o g y ú j , k o r s z e r ű b b a l a p o k r a f e k t e t v e „ m i n d e n t elölről kell k e z d e ­ n ü n k " . A félreértések elkerülése v é g e t t e n n e k s e m m i k ö z e nincs a h h o z az e g y e s e k által h a n g o z t a t o t t kijelentéshez, h o g y m i n d a z , a m i v o l t , rossz. N e m , e g y t u d o m á n y á g ú j j á ­ születéséről, r e n e s z á n s z á r ó l v a n s z ó . A b b a n a k e d v e z ő h e l y z e t b e n v a g y u n k , h o g y az i n t e n z í v s z é n h i d r o g é n k u t a t á s i m m á r o n h ú s z é v e o n t j a a m é l y f ö l d t a n i a d a t o k a t , és főleg az A l f ö l d földtani felépítéséről teljesen új k é p alakul ki. T e r m é s z e t e s e n e z t az a n y a g - és a d a t h a l m a z t e l ő s z ö r is rétegt a n i l a g kell a l a p o s a n f e l d o l g o z n i , m i n t a n n a k i d e j é n t e t t é k , m e r t V a d á s z E . p r o ­ fesszor s z a v a i v a l é l v e , kellő r é t e g t a n i felismerés n é l k ü l m i n d e n t e k t o n i k a i k ö v e t k e z t e t é s a . e v e g ő b e n l ó g . E g y új r é t e g t a n i f e l d o l g o z á s alapján kell az új t e k t o n i k a i szintézist e l v é g e z n i

Hírek,

ismertetések

245

I l y e n s z o r g a l m a s t e k t o n i k a i adatgyűjtés és szintézis kísérleteket, v á z l a t o k a t e l s ő " sorban a kőolajkutatás kiváló geológusai kezdeményeztek ( K e r t a i G y . K ö r ö s s y J-,.,, T о m о r J., e t c . ) . H a a rétegtani m e g a l a p o z o t t s á g b a n n e m lesz h i á n y , a k k o r a z ö s s z e g y ű l t t e k t o n i k a i a d a t o k h e l y e s szintézise és ezzel a m a g y a r föld h e g y s é g s z e r k e z e t é n e k k o r s z e r ű megállapítása, s ő t a teljes földtani k é p m e g r a j z o l á s a s o k á n e m késhet. E n n e k a m a g a s z t o s , d e n e m k ö n n y ű feladatnak az e l v é g z é s e m á r z ö m m e l a „ n e g y e d i k " m a g y a r g e o l ó g u s n e m z e d é k r e hárul. . E z e k a g o n d o l a t o k v e t ő d t e k fel H o f m a n n K á r o l y h a l á l á n a k 75. é v f o r d u l ó j á n , a m i k o r é l e t m ű v é t m é l t a t n i , j e l e n t ő s é g é t és h e l y é t a m a g y a r f ö l d t a n i k u t a t á s t ö r t é n e t é b e n megjelölni igyekeztünk. Csiky G á b o r

A u b o u i n , J. : Réflexions sur le faciès „ a m m o n i t i c o r o s s o " . B u l l . S o c . G é o l . F r a n c e 7. ser. 6, 1964, Paris, 1965. A szerző, a m a g y a r o r s z á g i v i s z o n y o k újravizsgálata s z e m p o n t j á b ó l is n a g y o n f i g y e l e m r e m é l t ó szintézisében a D é l i - A l p o k és D i n a r i d á k m e z o z ó o s ü l e d é k k é p z ő d é s é v e l k a p c s o l a t b a n a z , . a m m o n i t i c o r o s s o " , v ö r ö s a m m o n i t e s z e s fáciessel f o g l a l k o z i k ; i d e s o r o l v a a k ö z é p s ő triásztól a felső juráig e l ő f o r d u l ó v ö r ö s - ( i l l e t v e z ö l d - ) színű A m m o n i t e s t a r t a l m ú rétegeket. A dél-alpi ü l e d é k g y ű j t ő eredetileg is t a g o l t , t e n g e r alatti h á t s á g o k és á r k o k v á l t a k o z á s á v a l . A z a m m o n i t i c o r o s s o e területen kétféle k i f e j l ő d é s ű . A m é s z к ő k i f e j l ő d é s , m e l y e t m á r v á n y k é n t L o m b a r d i á b a n építkezésre is felhasználnak, a leírás szerint a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g (Piszke, Csernye) k ö z é p s ő l i á s z v ö r ö s m é s z k ő v e l a z o n o s : sztilolitos, m a n g á n g u m ó s szerkezettel és rossz m e g t a r t á s ú A m m o n i t e s e k k e l . E z ü l e d é k a s z e r z ő szerint p e l á g i k u s k ö r n y e z e t b e n a t e n g e r alatti h á t s á g o k o n k é p z ő d ö t t , á l t a l á b a n a n e r i t i k u s t m e g h a l a d ó m é l y s é g b e n , bár a m a i m b a n a neritikus k ö r n y e z e t b e n is l é t r e j ö h e ­ t e t t . A lassú ü l e d é k k é p z ő d é s , az ü l e d é k h i á n y ( „ k e m é n y f e l s z í n " ) , illetve a t e n g e r alatti k i o l d á s f o k a szerint a m é s z k ő k i f e j l ő d é s v á l t o z ó lehet, sűrített faunával, és az o c e a n o g r á f i a i feltételek k i v é t e l e s állandóságával. A m á r g á s k i f e j l ő d é s ű a m m o n i t i c o r o s s o a z árok o l d a l á n k e l e t k e z i k , t e h á t v i s z o n y l a g n a g y o b b m é l y s é g b e n . A m á r g á s f á c i e s b ő l az A m m o n i tesek k ö n n y e n g y ű j t h e t ő k , és j ó m e g t a r t á s u k r é v é n k ö n n y e n m e g h a t á r o z h a t ó k . A fauna s o k ­ k a l k e v é s b é sűrített, m i n t a m é s z k ő k i f e j l ő d é s esetén. A k e m é n y felszínek h i á n y z a n a k . I t á l i á b a n a m á r g á s t í p u s a d o m é r i és a t o a r c i t e m e l e t e t jellemzi. A M a g y a r K ö z é p h e g y s é g t e r ü l e t é n a m á r g á s k i f e j l ő d é s n e k a t o a r c i ( „ b i f r o n s - z ó n a " ) és aaléni r é t e g e k felelnek m e g . M e g e m l í t é s r e m é l t ó : a k a l e d o n i geoszinklinális területén a h a s o n l ó , d e O r t h o ç e r a s t a r t a l m ú ü l e d é k e k h a s o n l ó ősföldrajzi feltételek mellett ismeretesek. G é c z y B.

Bandát, H . F. v . : A e r o g e o l o g y — 1962. 350 o l d a l , 402 á b r a és rajz.

H o u s t o n , T e x a s , Gulf PubHshing C o m p a n y ,

A l é g i f é n y k é p e k e g y r e n ö v e k v ő j e l e n t ő s é g ű e k a földtani k u t a t á s o k terén. E l ő s z ö r a g e o m o r f o l ó g i a i j e l e n s é g e k b ő l k i i n d u l v a j ö t t e k rá, h o g y v a l a m e l y területet felépítő k ő z e t ­ a n y a g é s a s z e r k e z e t légi f é n y k é p f e l v é t e l e k segítségével i n t e r p r e t á l h a t ó k . M a g á t ó l érte­ t ő d i k , h o g y e l s ő s o r b a n n e h e z e n h o z z á f é r h e t ő és a d d i g ismeretlen területeken értek el ezzel a k u t a t á s i m ó d s z e r r e l feltűnő e r e d m é n y e k e t . M a m á r o t t t a r t a l é g i f é n y k é p e k g e o l ó ­ giai értelmezése, h o g y n e m c s a k s z e g é n y e s v e g e t á c i ó j ú s z t y e p p é i és sivatagi t e r ü l e t e k j ö h e t ­ n e k s z á m b a , h a n e m o l y a n v i d é k e k is, a h o l a sűrű n ö v é n y z e t a felszínt teljesen eltakarja. I s m e r e t e s t o v á b b á a z is, h o g y a l é g i f é n y k é p e k e n o l y a n , a régészet k ö r é b e t a r t o z ó é p ü l e t e k és l é t e s í t m é n y e k is e l ő t ű n n e k r o m j a i k k ö r v o n a l a i v a l , a m i k m á s k é n t r e j t v e m a r a d t a k v o l n a . Ú j r a és ú j r a h a n g s ú l y o z n i kell a l é g i f é n y k é p e k r ő l n y e r t g e o l ó g i a i i n f o r m á c i ó k k é s ő b b i t e r e p i ellenőrzésének j e l e n t ő s é g é t és f o n t o s s á g á t . K ü l f ö l d ö n s o k állami és a k a d é ­ miai földtani intézetben külön aerogeológiai osztályok működnek, amiknek munkatársai m i n t f o t o g e o l ó g u s o k , l é g i f é n y k é p e k f ö l d t a n i célú értelmezésével f o g l a l k o z n a k . A M a g y a r o r s z á g r ó l e l s z á r m a z o t t szerző k ö n y v e a l é g i f é n y k é p e k g e o l ó g i a i inter­ p r e t á l á s á n a k g y a k o r l a t i k i v i t e l é r e a d b e v e z e t ő t . A z a l a p v e t é s t e h h e z a s z á m o s sztereoszk ó p i f é n y k é p , a m i t az o l a j g e o l ó g u s szerző m a g a ö s s z e g y ű j t ö t t , t o v á b b á a s a r k v i d é k t ő l a t r ó p u s o k i g a z e g é s z F ö l d r ő l t ö b b m i n t 130 000 l é g i f é n y k é p b ő l ö s s z e v á l o g a t o t t . A szter e o s z k ó p i k é p e k k ü l ö n l e g e s eljárással élesre és plasztikusra készültek, ú g y , h o g y n a g y í t á s 8

Földtani Közlöny

246

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet, г.

füzet

sal is v i l á g o s a n felismerhetők a részletek. A k ö n y v e g y é b k é n t spirálissal lazán összefűzött e g y e s l a p o k b ó l áll, a s z t e r e o s z k ó p p a l v a l ó szemlélés elősegítése v é g e t t . A k ö n y v h a t részben 29 f e j e z e t b ő l áll, n a g y o n j ó s z t e r e o f e l v é t e l e k k e l k i t ű n ő e n illusztrálva. A l é g i f é n y k é p e k kiértékelésének e l m e l e t e és a h a s z n á l a t o s f o t o g r a m m e t r i a i m ű s z e r e k ismertetése az első, b e v e z e t ő f e j e z e t e k h e z c s a t l a k o z n a k . A m á s o d i k részben a légifényképek interpretációjának alapelemeit tárgyalja a k ö n y v , m a j d a fotogeológiának a m o n t á n g e o l ó g i á b a n , a k ő o l a j k u t a t á s b á n , a m é r n ö k i m u n k á k b a n , a t a l a j t a n és a h i d r o ­ l ó g i a t e r é n v a l ó a l k a l m a z á s á n a k ismertetése k ö v e t k e z i k . A h a r m a d i k részben a légi' f é n y k é p e k általános analízisét találjuk, a n e g y e d i k rész a k ü l ö n f é l e k ő z e t f a j t á k m o r f o ­ lógiai m e g j e l e n é s i m ó d j a i t tárgyalja. K ü l ö n , k i m e r í t ő fejezetek f o g l a l k o z n a k az üledékes, a p l u t ó n i , a v u l k á n i és az á t a l a k u l t k ő z e t t í p u s o k k a l . A z ö t ö d i k r é s z b e n a szerkezeti e l e m z é s k a p o t t h e l y e t : települési f o r m á k , p s e u d o t e k t o n i k u s jelenségek, g y ű r t és t ö r t szerkezeti a l a k u l a t o k k i t ű n ő légifelvételek i l l u s z t r á c i ó j á v a l kerültek b e m u t a t á s r a . A szerző a h a t o d i k r é s z b e n jellegzetes felszíni f o r m á k a t m u t a t b e a l é g i f é n y k é p e k i n t e r p r e t á l á s á n a k példái­ k é n t . T ö b b e k k ö z ö t t p l u t ó n o k , t e n g e r p a r t , f o l y ó t e r a s z o k , b e l f ö l d i j é g , s ó d ó m o k , korall­ z á t o n y szerepelnek a legszélsőségesebb t í p u s o k i g terjedő összeállításban. A k ö n y v j ó l á t g o n d o l t b e o s z t á s á n k í v ü l az i g e n részletes t á r g y m u t a t ó is b á r m e l y s z ü k s é g e s f o g a l o m , f o r m a g y o r s m e g t a l á l á s á t szolgálja. A v i l á g m i n d e n tájáról és a föld­ t a n v a l a m e n n y i területéről v e t t s o k jellegzetes l é g i f é n y k é p n a g y segitség a f é n y k é p e k f ö l d t a n i célú értelmezésének ö n k é p z é s ú t j á n t ö r t é n ő elsajátításához. E h h e z járul h o z z á az is, h o g y a k é p i p é l d á k k ö z ö t t s z é p s z á m m a l szerepel a h a z a i s z a k e m b e r s z á m á r a m e g s z o ­ k o t t m o r f o l ó g i a a ruszinszkói és erdélyi l é g i f é n y k é p e k e n . К a s z a p A.

Б е з н о с о е а, Г.А.—Ж у p а в л е в а, Ф . А . (ред.) и Шиманский, В.H (консультант): Палеонтологический словарь B e z n o s z o v a G. A . — Z s u r a v 1 e v a F . A . (szerk.) é s S i m a n s z k i j V . N . (konzultáns) : Ő s l é n y t a n i s z ó t á r . N a u k a k i a d ó , M o s z k v a 1965. (Ára 3 rubel). A s z á m o s m u n k a t á r s k ö z r e m ű k ö d é s é v e l szerkesztett ő s l é n y t a n i s z ó t á r csak a g e r i n c t e l e n állatokat tárgyalja. T e r j e d e l m e m e g h a l a d j a a 600 o l d a l t s 164 á b r a szolgálja a világosabb megértést. S z e r k e z e t é b e n , felépítésében elüt m i n d e n e d d i g i h a s o n l ó c é l ú k i a d v á n y t ó l , s m a g y a ­ r á z ó rajzainak v i l á g o s s á g a és g a z d a g s á g a is r e n d k í v ü l értékessé teszi ezt a szótárt. A z első rész t a r t a l m a z z a a m ű s z a v a k értelmezését s e g y ú t t a l e t i m o l ó g i a i m a g y a r á ­ z a t á t is. T e r m é s z e t e s , h o g y e z a rész a l e g t e r j e d e l m e s e b b , c s a k n e m 400 o l d a l t foglal el. K ü l ö n é r d e m e e n n e k a résznek, h o g y az alaktani és rendszertani m ű s z a v a k o n k í v ü l b ő s é g e s a n y a g o t a d az általános ő s l é n y t a n f o g a l o m k ö r é b ő l is. A m e g h a t á r o z á s o k r ö v i d e k , v i l á g o ­ sak, pontosak. A m á s o d i k rész (389 — 522.0.) rendszertani s o r r e n d b e n a d j a a z e g y e s t í p u s o k ( = t ö r z s e k ) a z o n a l a k t a n i sajátságait — r a j z o k k a l —, a m e l y e k az ő s l é n y t a n i a n y a g b a n is f e l i s m e r h e t ő k és a m e g h a t á r o z á s o k alapjául szolgálnak. A z o n k í v ü l a z e g y e s törzsekre v o n a t k o z ó r ö v i d a b c - s o r r e n d b e n összeállított m ű s z ó j e g y z é k e t ad, a z o n s z a v a k a t v é v e föl, a m e l y e k az illető t ö r z s s z e m p o n t j á b ó l f o n t o s a k és a szótári r é s z b e n szerepelnek. A F o r a m i n i f e r á k r ó l m i n d ö s s z e 5 r a j z o t t a l á l u n k a s z ó t á r b a n , a m ű s z a v a k j e g y z é k é t a z o n b a n 2 és 14 ( h á r o m h a s á b o s a n szedett) o l d a l o n sorolja f ö l . N a g y o n szemléltető a R e c e p t a c u l i t e s r ő l a d o t t v á z l a t . A Conulariákat a C o e l e n t e r a t á k k ö z é s o r o z z a , a B r a c h i o p o d á k a t — az o r o s z k u t a t á s o k e r e d m é n y e i a l a p j á n — k ö z v e t l e n ü l a t ü s k é s b ő r ű e k elé ( m á r az ú j s z á j ú a k h o z tartozóan). A h a r m a d i k rész a z i d e g e n n y e l v ű (görög, latin, újlatin, a n g o l , francia, n é m e t ) m ű s z a v a k e r e d e t é t és o r o s z fordítását adja. A g a z d a g t a r t a l m ú s z ó t á r a n y a g á n a k összeállításában s z á m o s s z a k e m b e r , az e g y e s v i z s g á l a t i i r á n y o k és rendszertani e g y s é g e k l e g j o b b specialistája v e t t részt. E z teszi l e h e t ő v é , h o g y az e g y e s részek k ö z ö t t m e g l e g y e n az e g y e n s ú l y , s e n n e k k ö s z ö n h e t ő a r e n d k í v ü l g a z d a g a n y a g és p o n t o s feldolgozás. Csak irigyelni lehet a s z o v j e t p a l e o n t o l ó ­ g u s o k a t ezért a f o n t o s és k i t ű n ő és m é g az o r o s z u l g y e n g é n t u d ó k részére is j ó l h a s z n á l h a t ó könyvért. В о g s с h L.

Hírek,

ismertetések

B o g d a n o f f , A . A . — M о u r a t о V, M . V . — S с h a t s к у , N. S.: de L'Europe. ( E u r o p a t e k t o n i k á j a ) M o s z k v a , 1964. p . 1 — 360. 121 á b r á v a l .

247 Tectonique

A z e l m ú l t é v b e n jelent m e g M o s z k v á b a n , a N a u k a és a N y e d r a k ö z ö s k i a d á s á b a n E u r ó p a I : 2 500 o o o - e s n e m z e t k ö z i t e k t o n i k a i t é r k é p é n e k m a g y a r á z ó s z ö v e g e . A z 1956. évi N e m z e t k ö z i F ö l d t a n i K o n g r e s s z u s h a t á r o z t a el a F ö l d t e k t o n i k a i tér­ k é p é n e k k i d o l g o z á s á t , s e n n e k m e g f e l e l ő e n került sor E u r ó p a t e k t o n i k a i t é r k é p é n e k ö s s z e ­ állítására. A t é r k é p h e z m i n d e n e u r ó p a i ország elkészítette saját t e r ü l e t é n e k a n y a g á t , s a z t a s z ű k e b b s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g d o l g o z t a össze. A t é r k é p e g y é b k é n t É - A f r i k a és N y Á z s i a területeit is m a g á b a n foglalja. A t é r k é p első v á l t o z a t á t az i960, é v i X X I . N e m z e t k ö z i K o n g r e s s z u s o n m á r b e m u ­ t a t t á k , végleges f o r m á j á b a n n y o m t a t á s b a n t o v á b b i k é t é v m u n k á j á v a l k é s z ü l t el a S z o v ­ j e t u n i ó T u d o m á n y o s A k a d é m i á j á n a k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , 16 l a p o n . A t e k t o n i k a i t é r k é p m a g y a r á z ó s z ö v e g é n e k b e v e z e t é s é b e n a s z e r z ő k a t é r k é p szer­ k e s z t é s é n e k t ö r t é n e t é t ismertetik, m a j d a t e k t o n i k a i t é r k é p e k összeállításának p r o b l é ­ m á i t taglalják, a f o n t o s a b b f o g a l m a k m a g y a r á z a t á v a l . E u r ó p a t e k t o n i k a i e g y s é g e i n e k jellemzése u t á n t e k t o n i k a i f e j l ő d é s t ö r t é n e t i s o r ­ r e n d b e n , azon b e l ü l o r s z á g o k szerint i s m e r t e t i k a s z e r z ő k az e g y e s t e r ü l e t e k e t ( K e l e t ­ e u r ó p a i tábla; É s z a k n y u g a t - E u r ó p a k a l e d ó n i a i g y ű r t területei; a v a r i s z t i k u s g y ű r ő d é s t e r ü l e t e ; alpi g y ű r ő d é s e s területek; v é g ü l az észak-afrikai területek, az első h á r o m rész a n g o l , az u t o l s ó k e t t ő francia n y e l v e n . A z egyes f e j e z e t e k szerzői a m e g f e l e l ő o r s z á g o k l e g j o b b s z a k e m b e r e i . E z m a g y a ­ r á z z a , h o g y az i s m e r t e t é s m i n d v é g i g m a g a s s z í n v o n a l ú , b á r n e m teljesen e g y s é g e s . M i n t a s z e r z ő k m a g u k is m e g j e g y z i k , s z á m o s p r o b l é m a m e g o l d á s a n e m t e k i n t h e t ő v é g l e g e s n e k ; a l e g ú j a b b a d a t o k b e d o l g o z á s á r a s e m v o l t lehetőség természetesen. A térkép s a m a g y a r á z ó h a t a l m a s és p é l d a m u t a t ó n e m z e t k ö z i t u d o m á n y o s e g y ü t t ­ m ű k ö d é s e r e d m é n y e : értékes összefoglalást a d E u r ó p á r a v o n a t k o z ó t e k t o n i k a i ismereteink­ ről, s n a g y segítséget n y ú j t a t o v á b b i metallogenetikai, ősföldrajzi s t b . t é r k é p e k k i d o l ­ g o z á s á h o z . A t é r k é p és a s z ö v e g m e g é r t é s é t n a g y m é r t é k b e n m e g k ö n n y í t i a t ö b b m i n t 100 szerkezeti-földtani s z e l v é n y , v a l a m i n t s z á m o s m a g y a r á z ó t é r k é p v á z l a t . В e n к ő F.

A . C i s s a r z : Einführung in die allgemeine und systematische Lagerstättenlehre. ( B e v e z e t é s az á l t a l á n o s és rendszeres t e l e p i s m e r e t t a n b a ) . 2. teljesen á t d o l g o z o t t k i a d á s . S t u t t g a r t 1965. S c h w e i z e r b a r t ' s c h e V e r l a g s b u c h h a n d l u n g , 228 o l d a l . A k ö n y v első k i a d á s a 1951-ben jelent m e g . A z új k i a d á s b a n a szerző az u t ó b b i é v t i z e d b e n felismert t e k t o n i k a i összefüggések alapján a k ö n y v a n y a g á t teljesen á t d o l ­ gozta. A m ű k é t fő részre oszlik. A z e l s ő b e n a t e l e p k é p z ő d é s g e o k é m i a i alapjait, m a j d a t e l e p k é p z ő f o l y a m a t o k a t ismerteti. K ü l ö n ö s f i g y e l m e t é r d e m e l az a fejezet, m e l y b e n a telepképződést a tektonikai folyamatok függvényeként mutatja be. A m á s o d i k rész r ö v i d r e f o g o t t ' rendszeres t e l e p t a n . A c s o p o r t o s í t á s t újszerű m ó d o n , teljesen n a g y t e k t o n i k a i alapra h e l y e z t e . Ö t fő c s o p o r t b a n : I. II. III. IV. V.

E p i r o g é n úton mobilizált szimikus m a g m á s telepek O r o g é n m o z g á s o s szialikus m a g m á s telepek V i s z o n y l a g o s t e k t o n i k u s n y u g a l o m b a n keletkezett felszíni mállási t e l e p e k E p i r o g é n m o z g á s o k k a l k a p c s o l a t o s üledékes t e l e p e k H ő - és n y o m á s h a t á s ú á t a l a k u l t t e l e p e k .

E fő c s o p o r t o k o n b e l ü l a h ő m é r s é k l e t , a n y o m á s , a k o n c e n t r á c i ó és a f ö l d t a n i felépítés k ö r ü l m é n y e i szerint t e l e p c s o p o r t o k a t k ü l ö n b ö z t e t m e g . V é g ü l az á s v á n y o s összetétel, a m e l l é k k ő z e t , a f ö l d t a n i k o r szerint a t e l e p c s o p o r t o k a t a l c s o p o r t o k r a t a g o l j a . A rendszeres rész tárgyalási m ó d j a l o g i k u s és j ó l á t t e k i n t h e t ő : az említett c s o p o r t o ­ s í t á s b a n e l ő b b az a d o t t t e l e p c s o p o r t f ö l d t a n i m e g j e l e n é s i m ó d j á t ismerteti, e z u t á n p e d i g a l e g g y a k o r i b b kísérő k ő z e t e k r ö v i d leírása k ö v e t k e z i k . M a j d részletesen ismerteti a t e l e ­ p e k á s v á n y o s ö s s z e t é t e l é t és g e o k é m i a i jellegzetességeit. V é g ü l az e g y e s a l c s o p o r t o k a t m u t a t j a b e m i n d e g y i k n é l a l e g f o n t o s a b b t e l e p e k felsorolásával. E g y e s t e l e p e k e t c s a k k i v é t e l e s e s e t e k b e n i s m e r t e t részletesen, h a azt a t e l e p általános j e l e n t ő s é g e i n d o k o l t t á

248

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

2.

füzet

teszi. E z a t ö m ö r , csak a l é n y e g r e s z o r í t k o z ó t á r g y a l á s m ó d a k é z i k ö n y v e g y i k fő értéke; l e h e t ő v é teszi, h o g y az a m ú g y is i d ő híján l e v ő s z a k e m b e r - o l v a s ó a részletekbe v a l ó elmerülés nélkül tekinthesse át az a n y a g o t . A f ü g g e l é k b e n a l e g f o n t o s a b b érc és e g y é b h a s z n o s í t h a t ó á s v á n y o k k é p l e t é t , összetételét és előfordulási m ó d j á t k ö z l i t á b l á z a t o s f o r m á b a n . A k ö n y v h ö z n e m ad s z a k i r o d a l o m j e g y z é k e t , c s a k a b e v e z e t ő rész u t á n s o r o l j a fel a szerinte l e g f o n t o s a b b k i l e n c t e l e p t a n i m u n k á t . K ö z ü l ü k hat n é m e t , h á r o m a n g o l n y e l v ű . F r a n c i a , ill. o r o s z n y e l v ű m u n k á k a t n e m említ, a m i a z o k értékes v o l t a m i a t t h i á n y a a m u n k á n a k . A rendszeres t e l e p t a n i rész t é n y a d a t a i b ó l m i n d e n e s e t r e m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a z új k i a d á s b a n i g y e k e z e t t a l e g ú j a b b t e l e p t a n i m e g i s m e r é s e k a d a t a i t is f e l d o l g o z n i . A s z ö v e g m e g é r t é s é t 45 j ó l ö s s z e v á l o g a t o t t t é r k é p v á z l a t és s z e l v é n y , v a l a m i n t 29 t á b l á z a t k ö n n y í t i m e g . V é g ü l k é t n a g y m é r e t ű m e l l é k l e t is t a r t o z i k a k ö n y v h ö z , az e l e m e k g e o k é m i a i g y a k o r i s á g á v a l a f ő b b k ő z e t és t e l e p t í p u s o k b a n : litofil, c h a l k o f i l és sedimentofil csoportosításban. A m ű fő é r t é k e az újszerű, g e o t e k t o n i k a i s z e m l é l e t ű felépítés, m e l y a m á r klasszi­ kussá v á l t k o r á b b i t e l e p t a n i m u n k á k a n y a g á t is r é s z b e n új m e g v i l á g í t á s b a h e l y e z i . , B á r d o s s y Gy.

Физические свойства горных пород и полезных ископаемых СССР, Под. ред.: Дортман. Н. В. — ( D o r t m a n , N . V . — V a s z i l j e v a , V . I . — V e i n b e r g , А . К — D u b i n c s i k , Е . Ja. — Z s d a n o v , V . V . — Z o t o v a , I. F. — Ilajev, M . G . — T r u n y i n a , V . J a . — H o r o v a , Ъ. Ja. — S o l p o L,. E . : A S z o v j e t u n i ó k ő z e t e i n e k és h a s z n o s í t h a t ó nyersanyagainak fizikai t u l a j d o n s á g a i . ) I z d . N e d r a . p . 1 — 328, 139 á b r á v a l és 158 t á b l á z a t t a l . M o s z k v a , 1964. A S z o v j e t u n i ó leghíresebb f ö l d t a n i intézetének, a leningrádi V S Z E G E I - n e k össze^ állításában j e l e n t m e g a S z o v j e t u n i ó á s v á n y i n y e r s a n y a g a i n a k és k ő z e t e i n e k fizikai tulajdonságait összefoglaló vaskos kötet. A m ű első, n a g y o b b része a m a g m á s és m e t a m o r f k ő z e t e k fizikai t u l a j d o n s á g a i v a l f o g l a l k o z i k , m é g p e d i g a k ő z e t a l k o t ó á s v á n y o k k a l , m a j d a k ő z e t e k sűrűségével, m á g n e s e s ­ ségével, fajlagos e l e k t r o m o s s á g á v a l , a r u g a l m a s rengések terjedési sebességével. M i n d ­ e z e k e t a t u l a j d o n s á g o k a t n é g y é v t i z e d k u t a t á s i e r e d m é n y e i k é n t foglalja össze tábláza­ t o k b a n és d i a g r a m o k b a n . A p u s z t a a d a t k ö z l é s e n t ú l m e n ő e n a z o n b a n m i n d e n esetben vizsgálja a k ü l ö n b ö z ő fizikai t u l a j d o n s á g o k n a k a k ő z e t á s v á n y t a n i és v e g y i jellegével, s z ö v e t i és s z ö v e t s z e r k e z e t i alkatával, a k ő z e t l e v á l á s és átalakulás m é r t é k é v e l v a l ó k a p c s o l a t á t k é p z ő d m é n y k o r á r a való tekintettel. A z á s v á n y i n y e r s a n y a g o k k ö z ü l a k r ó m , réz, nikkel, ó n , ó l o m - c i n k , v a s é r c e k , a b a u x i t , a z b e s z t , fluorit, grafit, csillám és c s ü l á m p e g m a t i t o k , v a l a m i n t a s ó k fizikai tulaj­ d o n s á g a i t ismerteti. A s o k e z e r v a g y i n k á b b s o k tízezer a d a t g e o l ó g u s a i n k és geofizikusaink s z á m á r a is j ó l felhasználható a m é r é s e k értelmezéséhez. M é g i n k á b b felhívja a z o n b a n a k ö n y v a f i g y e l m e t o l y a n h a z a i m u n k a szükségességére, m e l y a m a g y a r o r s z á g i k ő z e t e k és á s v á n y i n y e r s a n y a g o k fizikai t u l a j d o n s á g a i n a k összefoglalásával, sőt talán e l ő b b m e g h a t á r o z á ­ s á v a l f o g l a l k o z i k , h o g y a m é r é s e k interpretálásakor k o n k r é t hazai, s n e m c s a k általános ö s s z e h a s o n l í t ó a d a t o k a t lehessen f i g y e l e m b e v e n n i . B e n k ő F.

G r ü n a u , H . ' R . : Radiolarian Cherts and Associated R o c k s in Space and Time. ( R a d i o l á r i á s t ű z k ő és k a p c s o l a t o s k ő z e t e k t é r b e n és i d ő b e n ) E c l . G e o l . H e l v . 58, Basel. 1965, 157 — 208 1. A szerző részletes á t t e k i n t é s t n y ú j t a R a d i o l a r i a t a r t a l m ú t ű z k ő tér- és i d ő b e l i elterjedéséről. Összegezése szerint a radioláriás t ű z k ő az o r d o v i c i u m , szilur, d e v o n , felső­ j u r a és felső-kréta i d ő s z a k o k r a j e l l e m z ő . A p a l a e o z o i k u m b a n a kaledoniai, uráli és tasm á n i a i geoszinklináUs területén, a felső-jurában a T e t h y s m e d i t e r r á n ö v e z e t é b e n , a felső­ k r é t á b a n K ö z e l , - K ö z é p - és T á v o l - K e l e t e n ismeretesek e g y k o r i trópusi v a g y s z u b t r ó p u s i n e d v e s éghajlattal j e l l e m z e t t területeken. A radioláriás t ű z k ő a g e o s z m k h n á h s o k e u g e o szinklináhs r é s z é b e n k e l e t k e z e t t , pelágikus m é s z k ő és o f i o h t kíséretében, a szerző szerint f e l t e h e t ő e n 1000 — 5000 m t e n g e r m é l y s é g b e n . G é с z у В.

Hírek,

ismertetések

249

Х и т а р о в , H. И.: Проблемы геохимии. — ( H i t а г о v , N . I . : A g e o ­ k é m i a problémái:) Jubilejnüj szbornik, poszvjascsennüj szemdeszjatiletniju akad. A . P . V i n o g r a d o v a . I z d . N a u k a , M o s z k v a , 1965, p p . 690. A V i n o g r a d o v a k a d é m i k u s 70. születésnapja a l k a l m á b ó l k i a d o t t j u b i l e u m i k ö t e t g a z d a g g y ű j t e m é n y a z Ó - és Ú j v i l á g i g e n széles s p e k t r u m ú g e o k é m i a i k u t a t á s i ter­ m é s é b ő l . A k ö t e t 65 c i k k é t 8 t á r g y k ö r b e (fejezetbe) c s o p o r t o s í t o t t a a szerkesztő. : K o z m o , k é m i a és a F ö l d k é p z ő d é s , E l e m e k és i z o t ó p o k g e o k é m i á j a , K ő z e t k é p z ő d é s és g e o k é m i a Á s v á n y t a n és g e o k é m i a , R a d i o a k t í v e l e m e k g e o k é m i á j a , B i o g e o k é m i a , Ó c e á n o k g e o ­ kémiája, Regionális geokémia. A g e o k é m i a v e z e t ő s z a k e m b e r e i n e k seregszemléje i g e n s o k új adattal, g o n d o l a t t a l , e l m é l e t t e l g a z d a g í t j a F ö l d ü n k és m á s é g i t e s t e k k é m i a i ismeretét, s o k r é t ű f o l y a m a t a i n a k é r t e l m e z é s é t . F e l s o r o l á s alakjában is c s a k a m a g y a r t u d o m á n y t k é p v i s e l ő , t o v á b b á t á r g y k ö r i l e g h o z z á n k k ö z e l á l l ó c i k k e k r e h í v j u k fel a f i g y e l m e t . S z á d e c z k y - K a r d o s s E . az alkálikőzetek képződését világítja m e g új o l d a l r ó l , k i m u t a t v a , h o g y az a g p a i t o s és m i a s z k i t o s k ő z e t k é p z ő d é s n e m k é r e g m é l y s é g b e n , h a n e m evolúciós sorrend tekintetében k ü l ö n b ö z i k egymástól. B á r d o s s y Gy. — K o n d a J . — R . S i k S . — T o l n a i V . k ö z ö s c i k k e a b a k o n y i b a t h r a d i o l a r i t o k pél­ d á j á n a z a m o r f k o v a s a v n a k a t r i d i m i t r á c s r é t e g e k e t is t a r t a l m a z ó o p á l - k r i s z t o b a l i t o n á t v e z e t ő k r i s z t o b a l i t o s (lussatitos) k r i s t á l y o s o d á s á t m u t a t j a b e . K o r z s i n s z k i j , D . S z . n y í l t rendszerek t e r m o d i n a m i k a i p o t e n c i á l j á t h a t á r o z z a m e g külső py, és o x i d á c i ó s h a t á s m e l l e t t . K r a u s k o p f , К . В . m a g m á s e r e d e t ű n e h é z f é m - h a l o i d o k i l l é k o n y s á g á t világítja m e g . N a u m o v , G . В . — M i r o n o v a , О . F . k a r b o n á t o s h i d r o t e r m á l i s o l d a t o k uránszállítását j e l l e m z i . S a v u l , M. — P o m í r 1 e a n u, V . a n a g y b á n y a i é r c t e l é r k é p z ő d é s termális k ö r ü l m é n y e i t rekonstruálja f o l y a d é k ­ z á r v á n y o k vizsgálata alapján. Hitarov, N . I . — B u t u z o v , V . P. — L i t v i n , J. A . — К a d i к , A . A . n a g y n y o m á s ú (42000 a t m . ) kísérleteiről s z á m o l b e , eszerint a s z á r a z b a z a l t a n y a g 134 k m m é l y s é g b e n c s a k 2000 C ° - o n o l v a d h a t m e g . В a r t h , T . a N a g e o k é m i a i k ö r f o r g á s á r ó l k ö z ö l i g e n é r d e k e s a d a t o k a t , G i u s c a , D . — I o n e s c u , J. kiértékelése a G ü t i n n y o m e l e m e l o s z l á s á r ó l m i n d e n a n d e z i t t e r ü l e t f e l d o l g o z á s á n á l m i n ­ tául szolgálhat. P a n t ó

G.

Я н ш и н , А. Л . : Проблема срединных массивов,. — ( J a n s i n , A . L . : A . közbülső tömegek problémája.) Bjulletiny Moszkovszkovo Obscsesztva Iszpütatyelej P r i r o d ü . O t g y e l g e o l o g i c s e s z k i j . 1965. N o . 5. p p . 8 — 39. A z u t ó b b i i d ő b e n a közbülső t ö m e g e k problémája erősen foglalkoztatja a szovjet g e o l ó g u s o k a t . S z á m o s f i g y e l e m r e m é l t ó m u n k a t a n ú s k o d i k erről. T e r j e d e l m e s t a n u l m á ­ n y á b a n ezeket i g y e k s z i k összefoglalni és kiértékelni a szerző. M i n d e n e k e l ő t t visszatekint a fogalmat elsőként alkalmazó munkákra: M i n t ismeretes, a k ö z b ü l s ő t ö m e g f o g a l m á t E . S u e s s (1885) v e z e t t e b e a f ö l d ­ tani irodalomba. K é t típusát különböztette meg. A z egyik idegen tömegként ékelődik a g y ű r t h e g y l á n c o k k ö z é (típusa a K o l o r a d o P l a t ó ) ; a m á s i k v i s z o n t a geoszinklinális ö v e z e t b e l s ő k i e m e l t h e l y z e t ű m a g j a k é n t j e l e n t k e z i k ( P a m i r ) . A m á i g t a r t ó v i t á k alapját a К о b e r (1928) által b e v e z e t e t t ,-,Zwischengebirge" f o g a l o m szolgáltatta, m e l y e t s o k a n — tévesen — a közbülső tömeg fogalmával azonosítottak. Ugyanis К о b e r példa­ k é n t a P a n n ó n i á i - m e d e n c é t említette, m e l y e t v i s z o n t S u e s s jellegzetes K o l o r a d ó típusú közbülső tömegnek tartott. H o l o t t K o b e r a „Zwischengebirge" fogalmat o r o gráf iai é r t e l e m b e n használta, a g y ű r t h e g y d á n c o k k ö z ö t t elterülő, v i s z o n y l a g a l a c s o n y a b b a n f e k v ő t e r ü l e t e k e t é r t v e alatta, m e l y e k e t a k ö r n y e z ő h e g y l á n c o k lepusztult a n y a g a b o r í t , ill. t ö l t fel. A k é s ő b b i é v e k b e n a z a v a r e g y r e f o k o z ó d o t t és m a m á r e f o g a l m a k a t a l e g k ü l ö n b ö ­ z ő b b t e k t o n i k a i s z e r k e z e t e k m e g j e l ö l é s é r e használják. E z z e l k a p c s o l a t b a n J a n s i n részletesen e l e m z i A r c h a n g e l s z k i j , S a t s z k i j , B e l o u s z o v , B o g d a n o v , Szlávin, K o s z i g i n , K i z e v a l t e r , Muratov, Hajn és S e j n m a n n m u n k á i t . K ü l ö n ö s e n S z l á v i n 1958, 1959, 1960-ban m e g j e l e n t c i k k e i t bírálja élesen, k i m u t a t v a , h o g y t e k t o n i k a i l a g n e m e g y e n é r t é k ű t e r ü l e t e k e t ír l e k ö z b ü l s ő t ö m e g n é v e n . J a n s i n szerint a jelenlegi z ű r z a v a r b ó l c s a k a z a d h a t k i u t a t , h a leszűkítéssel p o n t o s a b b á t e s s z ü k a k ö z b ü l s ő t ö m e g f o g a l m á t . Szerinte csak o l y a n kéregrészek n e v e z ­ h e t ő k k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k , m e l y e k eredeti, a geoszinklinális fejlődési szakasz előtti szer-

250

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet, 2.

füzet

k e z e t ü k e t az o r o g e n é z i s v é g é i g t ö b b é - k e v é s b é m e g ő r i z t é k . T e k t o n i k a i felépítésüket t e k i n t v e n i n c s l é n y e g i k ü l ö n b s é g k ö z t ü k és a k o n t i n e n t á l i s t á b l á k ( „ p l a t f o r m " ) k ö z ö t t , c s u p á n a kiterjedésük k i s e b b . H a az a d o t t területet k ü l ö n b ö z ő o r o g é n fázisok során kelet­ k e z e t t g y ű r t s z e r k e z e t e k v e s z i k k ö r ü l , a k k o r kontinentális t á b l á n a k kell n e v e z n i , h a p e d i g e g y a z o n geoszinkhnális ö v e z e t g y ű r t szerkezetei k ö r n y e z i k , a k k o r k ö z b ü l s ő t ö m e g r ő l b e s z é l h e t ü n k . A m e r e v e b b felépítésű k ö z b ü l s ő t ö m e g e k e t a m o b i l i s a b b g y ű r t g e o s z i n k ­ hnális ö v e z e t e k m i n t e g y k ö r ü l f o l y j a k ; ezért a fő c s a p á s i r á n y o k l é n y e g e s e n eltérhetnek a közbülső tömegekétől. A k ö z b ü l s ő t ö m e g e k r é t e g s o r a h é z a g o s a b b a g e o s z i n k h n á l i s ö v e z e t e k é n é l és fácieséb e n a k ö z e l i t á b l á s területekéhez h a s o n l ó . A k ö r n y e z ő felgyűrődéssel e g y i d ő b e n a k ö z ­ b ü l s ő t ö m e g e k területén k i s e b b g r á n i t i n t r ú z i ó k k e l e t k e z t e k jellegzetes alkálidús össze­ tétellel. J a n s i n szerint a k ö z b ü l s ő t ö m e g e k n e k n i n c s specifikus ércteleptípusa; álta­ lában azonban a gyűrt övezetekhez képest viszonylagos telepszegénység jellemzi őket. Szerinte t é v e s az a felfogás is, h o g y a k ö z b ü l s ő t ö m e g e k e t k i s k é r e g v a s t a g s á g jellemzi. E n n e k a z az o k a , h o g y e l ő s z ö r a P a n n ó n i á i - m e d e n c e t e r ü l e t é n m u t a t t a k ki v i s z o n y l a g v é k o n y , 25 — 27 k m - e s k é r e g v a s t a g s á g o t . M i v e l a P a n n ó n i á i - m e d e n c é t klasszi­ k u s k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k t e k i n t e t t é k , feltételezték, h o g y a k é r e g v a s t a g s á g az összes k ö z ­ b ü l s ő t ö m e g r e é r v é n y e s . P e d i g J a n s i n szerint a k é r e g v a s t a g s á g a l e g ú j a b b t e k t o n i k a i m o z g á s o k f ü g g v é n y e : H a a k ö z b ü l s ő t ö m e g n e m r é g k i e m e l k e d e t t , a k k o r alatta az átlagos­ nál n a g y o b b k é r e g v a s t a g s á g o t kell t a l á l n u n k . H a a k ö z b ü l s ő t ö m e g n e m túl m a g a s a n f e k v ő p l a t ó , a k k o r v a s t a g s á g a az átlagos k é r e g v a s t a g s á g g a l m e g e g y e z ő lesz. H a p e d i g csak n e m r é g s ü l l y e d t le — m i n t a P a n n ó n i á i - m e d e n c e , — c s a k a k k o r lesz v a s t a g s á g a k i s e b b a z á t l a g o s k é r e g v a s t a g s á g n á l . S a j n o s J a n s i n n e m t á m a s z t j a alá fejtegetéseit k o n k r é t p é l d á k k a l és mérési a d a t o k k a l . J a n s i n t a n u l m á n y á n a k j e l e n t ő s részében a z o k k a l a területekkel foglalkozik, m e l y e k e t szerinte t é v e s e n t e k i n t e t t e k k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k . A S z l á v i n által (1959) k ö z b ü l s ő t ö m e g k é n t leírt R o d o p e - és M a c e d ó n - m a s s z í v u m ilyen, t o v á b b á a P a m i r és v a l ó ­ színűleg az É g e i - m a s s z í v u m . M e g k ü l ö n b ö z t e t i a k ö z b ü l s ő t ö m e g e k t ő l a z un. k o r a i k o n s z o l i d á c i ó s t ö m e g e k e t , m e l y e k az a d o t t g e o s z i n k l i n á l i s h o z t a r t o z n a k , a n n a k legelső o r o g é n fázisában j ö t t e k létre. I l y e n e k p é l d á u l a C s e h - m a s s z í v u m és a francia Massif Central, a herciniai hegységképződés viszonylatában. R é s z l e t e s e n f o g l a l k o z i k J a n s i n a b e n n ü n k e t l e g k ö z v e t l e n e b b ü l érintő P a n n ó ­ n i á i - m e d e n c e k é r d é s é v e l . K i e m e l i , h o g y e z t a területet S u e s s t ő l k e z d v e klasszikus k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k t e k i n t e t t é k , és m a j d n e m az összes s z á m o t t e v ő t e k t o n i k a i m u n k á b a n h i v a t k o z n a k rá. J a n s i n V a d á s z E. „Magyarország földtanának" közelmúltban megjelent o r o s z n y e l v ű k i a d á s á r a (1965) h i v a t k o z v a f i g y e l e m b e v e s z i a z o k a t az új a d a t o k a t és m e g ­ állapításokat, m e l y e k e t az A l f ö l d és a D u n á n t ú l t e r ü l e t é n m é l y í t e t t m é l y f ú r á s o k ered­ ményeztek. Hivatkozik továbbá S z e n t e s F . t e k t o n i k a i összefoglalására, m e l y E u r ó p a t e k t o n i k a i t é r k é p é n e k m a g y a r á z ó s z ö v e g m e l l é k l e t é b e n j e l e n t m e g (1964). Ezek alapján arra a v é l e m é n y r e j u t , h o g y a P a n n ó n i á i - m e d e n c e n e m t e k i n t h e t ő összefüggő e g y s é g e s k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k . L e g f e l j e b b orográfiai e g y s é g n e k t e k i n t h e t ő а К о b e rféle „ Z w i s c h e n g e b i r g e " é r t e l m é b e n . H a s o n l ó k é p p e n az Iráni-fennsík is „ Z w i s c h e n g e b i r g e " . A g y ű r t geoszinkhnális ö v e k k ö z t i m é l y t e n g e r m e d e n c é k (Tirréni-tenger, F e k e t e ­ tenger, K a s p i - t e n g e r déli része) s e m k ö z b ü l s ő t ö m e g e k J a n s i n szerint. K ü l ö n b ö z ő s z e r k e z e t ű e k lehetnek, d e l e g i n k á b b „ r e l i k t u m g e o s z i n k l i n á l i s o k " , m e l y e k az o r o g é n fázisban n e m g y ű r ő d t e k és n e m g r á n i t o s o d t a k , m i n d v é g i g m e g m a r a d t a k m é l y e n f e k v ő , lesüllyedt helyzetükben. V a l ó d i k ö z b ü l s ő t ö m e g n e k tartja a Szibéria É K - i részén t a l á l h a t ó K o l ü m s z k i - , O m o l o n s z k i - T a j g o n o s z k i - és O c h o t s z k i - m a s s z í v u m o k a t , A n a t ó l i á t , a P a n n ó n i á i - m e ­ d e n c e e g y e s részeit, S z a r d í n i á t és K o r z i k á t . J a n s i n e b o n y o l u l t t e k t o n i k a i p r o b l é m a n a g y o l v a s o t t s á g ú k i v á l ó ismerője, a m i t a 104 i d é z e t t d o l g o z a t kritikai értékelése is b i z o n y í t . G o n d o l a t é b r e s z t ő m u n k á j a a k é r d é s t k o r á n t s e m zárja le, d e új l e n d ü l e t e t a d h a t az érdekelt területek geológusainak, n e k ü n k m a g y a r o k n a k is. B á r d o s s y Gy

Hírek,

Koch

ismertetések

Sándor: Magyarország ásványai.

251

( A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t , 1966.)

L é l e k e m e l ő ö r ö m m e l f o g a d j u k e z t a külső kiállításában, k ö n y v k i a d á s u n k h a t a l m a s fejlődését j e l z ő , s az A k a d é m i a i K i a d ó díszére m u t a t ó k ö n y v e t . B e l s ő t a r t a l m a szerint p e d i g a szerző k i m a g a s l ó k o r s z e r ű t e l j e s í t m é n y é t , s z a k m á n k c é l t u d a t o s e l ő r e t ö r é s é t ü d v ö z ö l j ü k b e n n e . E l s ő s o r b a n k o r t ö r t é n e t i és t u d o m á n y t ö r t é n e t i j e l e n t ő s é g é r e k e l l f ö l ­ figyelnünk. A f ö l d t a n t á g a b b k e r e t é b e t a r t o z ó á s v á n y t a n , a száz é v e t m e g h a l a d ó m a g y a r f ö l d ­ t a n t ö r t é n e t é b e n , a z összefoglaló t a n k ö n y v e k és k é z i k ö n y v e k m e g j e l e n é s é n e k h á r o m e g y m á s b a f o n ó d ó fejlődési szakaszát i s m e r t ü k f ö l . A z első ú t t ö r ő , i r á n y t m u t a t ó a l a p v e t ő szakaszban, korát meghaladóan kiemelkedik S z a b ó József Ásványtana. Fejlődéstört é n e t i l e g e z a k ö n y v m a i i r á n y e l v e i n k szerint „ Á s v á n y t a n i e l ő a d á s o k " litografált í v e i v e l i n d u l t (1855), m a j d „ S z e m l é l e t i á s v á n y t a n S t o c k e r J ó z s e f m u n k á j a u t á n á t d o l g o z v a " (Pest, 1857), „ A z á s v á n y t a n a l a p v o n a l a i k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a z á s v á n y o k g y a k o r l a t i m e g ­ h a t á r o z á s á r a " ( e g y e t e m i használatra, H e c k e n a s t k i a d á s , P e s t 1861 ; 2. k i a d á s 1864) c í m e n f o l y t a t ó d o t t . K ö v e t k e z e t t az Á s v á n y t a n , f e l s ő b b t a n í t á s r a és g y a k o r l a t i h a s z n á l a t r a (3. k i a d á s ú j b ó l á t d o l g o z v a és t e t e m e s e n b ő v í t v e , B u d a p e s t , F r a n k l i n T á r s . 1875), Á s v á n y ­ t a n e l e m i o k t a t á s r a , 1878; Á s v á n y t a n k ő z e t t a n i tájékozással, szemléleti és g y a k o r l a t i m ó d s z e r alapján, k e z d ő k s z á m á r a (3. ú j b ó l á t n é z e t t k i a d á s , 1887), v é g ü l Á s v á n y t a n fel­ s ő b b t a n í t á s r a és g y a k o r l a t i h a s z n á l a t r a (4. ú j b ó l átírt k i a d á s , F r a n k l i n T á r s . 1893). E z a k ö z e l n é g y é v t i z e d e n át m e g j e l e n t hétféle á s v á n y t a n i tan- és k é z i k ö n y v k i t ű n ő e n s z e m l é l t e t i n e m c s a k a z á s v á n y t a n fejlődését általában, h a n e m a m a g y a r á s v á n y ­ t a n f e j l ő d é s m e n e t é t is. A z u t ó b b i b a n S z a b ó J ó z s e f e g y é n i ú t j á t , oktatási i r á n y e l v é t , a s z a k t á r g y f o n t o s s á g á t , g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g é t k i e m e l ő s e r k e n t ő hatással t á r g y a l j a . S z á d e c z k y - K a r d o s s E . szerint: „ T i s z t á b a n v a n azzal, h o g y az á s v á n y - f ö l d t a n i t u d o m á n y o k l e g f o n t o s a b b alapja az a n y a g i s m e r e t . " ( F ö l d t . K ö z i . 91. 1961.) S z a b ó J. Á s v á n y t a n a 3. k i a d á s á n a k e l ő s z a v á b a n : „ A f e l s ő b b tanítás m e g k í v á n j a , hogy a természettudományok idevágó csoportjában nyert eredmények, amennyire á s v á n y o k r a v o n a t k o z n a k , m i n d t á r g y a l v a l e g y e n e k . A z e l m é l e t i v a g y e l ő k é s z í t ő rész ezáltal k i b ő v ü l a n n y i r a , h o g y a leíró részben a t a n á r e l ő a d á s a f o l y a m a t á b a n b ő v e b b e n csakis a k i v á l ó b b f a j o k a t tárgyalhatja, s a v a g y 900 á s v á n y f a j n a k l e g n a g y o b b része n e m is e m l í t t e t i k . A t a n í t á s célja a t a n u l ó n a k m e g m u t a t n i , h o g y m i k é n t kell v a l a m e l y á s v á n y t a t u d o m á n y j e l e n állásában felfogni, s h o g y m i t kell a k é z b e a d o t t p é l d á n y r ó l i l y e n szellemben leolvasni." „ A g y a k o r l a t i élet i g é n y e az, h o g y az á s v á n y t a n m i n d e n ismert fajról a d j o n felvilá­ g o s í t á s t . . . " „ A z o k n a k k i k a leíró t e r m é s z e t t u d o m á n y ezen á g á v a l t u d o m á n y o s a n f o g ­ l a l k o z n a k , k é z i k ö n y v ü l s z o l g á l h a t . . . " M é g h a t á r o z o t t a b b a n m u t a t reá a n e g y e d i k k i a d á s e l ő s z a v a (1893) ásványtani t a n k ö n y v — k é z i k ö n y v együttesére: „ E z e n negyedik k i a d á s t l e g n a g y o b b r é s z t ú j b ó l kellett í r n o m . " „ A z o n b a n b á r m e n n y i r e i g y e k e z z ü n k is m u n k á n k a t m i n d e n á g á b a n e g y ö n t e t ű v é tenni, n e h é z elkerülni, d e n e m is kell attól i d e g e n k e d n i , h o g y a szerző k i v á l ó b b h a j l a m a szerint, a n n a k k ü l ö n j e l l e g e t n e a d j o n : e g y i k a k r i s t á l y t a n i , m á s a fizikai, h a r m a d i k a k é m i a i t u l a j d o n s á g o k a t p á r t o l j a és e m e l i k i j o b b a n . É n e z e n u t ó b b i a k k ö z é t a r t o z o m , m e r t az á s v á n y i s m e r e t é n e k a l a p j a az a n y a ­ gának ismerete . . " E z e k b ő l a z i d é z e t e k b ő l k i t ű n i k S z a b ó J. á s v á n y - k u t a t ó i , elméleti és g y a k o r ­ lati v o n a t k o z á s ú , o k t a t ó - n e v e l ő h a t á s ú , m i n d m á i g i r á n y t s z a b ó m ű k ö d é s e és s z e r e p e . U t á n a , az á s v á n y t a n t e r é n b e á l l o t t kristályalaktani, á s v á n y l e i r ó h a s z n o s és szükséges, d e e g y o l d a l ú i r á n y z a t a f e j l ő d é s b e n n é m i pangást, s ő t visszaesést h o z o t t . E g y e t e m i t a n k ö n y ­ v e k , m é g i n k á b b k é z i k ö n y v e k , s ő t összefoglaló m o n o g r á f i á k k i a d á s a e b b e n a f ö l s z a b a d u l á s i g t e r j e d ő m á s o d i k , g a z d a s á g i v á l s á g o k k a l , h á b o r ú s r o m l á s o k k a l , p o l i t i k a i z a v a r o k k a l ter­ helt s z a k a s z b a n , n a g y o n m e g n e h e z ü l t . F o l y a m a t b a n v o l t K r e n n e r J. p r o f e s s z o r Magyarország ásványai c. akadémiai Semsey-pályadíjjal jutalmazott monográfiája, a m i b ő l n é h á n y k i v á l ó á s v á n y l e í r á s m e g j e l e n t , e g y e s h á t r a h a g y o t t ismeretlen k é z i r a t ­ töredékek pedig a N e m z e t i M ú z e u m Ásványtárában elpusztultak. E b b e n a m á s o d i k k i a d á s i s z a k a s z b a n k é t k ö t e t b e n m e g j e l e n t M a u r i t z — V e n d 1 Á s v á n y t a n (1942), az a k k o r i e g y e t e m i e l ő a d á s i r á n y e l v e és á l l a p o t a szerint általános r é s z é b e n k o r s z e r ű t a n ­ a n y a g . R e n d s z e r e s r é s z é b e n M a g y a r o r s z á g régi h a t á r a i n belül ismert v i l á g h í r ű á s v á n y ­ l e l ő h e l y e k e t k i e m e l t e n említi. S z a b ó J ó z s e f Á s v á n y t a n á n a k á s v á n y l e í r á s a i t n e m teszi fölöslegessé. F ö l s z a b a d u l á s u n k u t á n i k u l t ú r f o r r a d a l m a s szocialista f e j l ő d é s ü n k a „ m a g y a r f ö l d t a n f o r d u l a t á b a n " á s v á n y t a n i i r o d a l m u n k b a n is új fejlődési szakaszt n y i t o t t S z a b ó József Á s v á n y t a n á n a k szellemében megjelent K o c h —S z t r ó k a y Ásványtan ( 955) e g y e t e m i reformtervhez igazodó, lerövidített, didaktikus fölépítésű ismereta

x

a

z

z

252

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

2.

füzet

a n y a g . R ö v i d i d ő n belüli új k i a d á s a h a l a d ó i r á n y ú á t d o l g o z á s . E z t az á s v á n y t a n i fejlődés" m e n e t e t b e k o r o n á z z a K o c h S. M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i c . m o s t m e g j e l e n t összefoglaló k ö n y v e , m e l y b e v e z e t ő j é b e n itt v á z o l t t u d o m á n y t ö r t é n e t i é r t é k e l é s ü n k e t adatszerű t á r g y i és s z e m é l y i részletezéssel felsorolja. R e á m u t a t arra a n a g y h i á n y r a , a m i T ó t h M i k e első „ M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i " c . ,, . . . a m a g a i d e j é b e n ú t t ö r ő , d e m é g m a is i g e n j ó l h a s z n á l h a t ó " k i t ű n ő m u n k a m e g j e l e n é s e ó t a e b b e n a v o n a t k o z á s b a n fennállt. H o z z á ­ t e h e t j ü k , h o g y e z t a h i á n y t , t ö k é l e t e s űrkitöltéssel p ó t o l j a a m o s t m e g j e l e n t k ö n y v , m a i o r s z á g u n k m i n d e n á s v á n y á t korszerű, t ö b b n y i r e saját v i z s g á l a t o k o n a l a p u l ó ismertetés­ sel. M é l t ó u t ó d j a a n a g y e l ő d ö k n e k s h o s s z ú i d ő r e e l ő r e m u t a t ó j a a z e t é r e n n a g y m é r e t e k ­ ben f o l y a m a t b a n levő ásvány-földtani hasznosítható nyersanyag kutatásainknak. T á r g y i t e k i n t e t b e n a k ö n y v l o g i k u s b e o s z t á s a m e g k ö n n y í t i a tanulást, ismeret­ szerzést, a k u t a t ó s z á m á r a a z adatkeresést is. S z e r z ő s z a k j á n a k szerelmese, k ö z i s m e r t lelkes o d a a d á s s a l , n a g y o k t a t á s i készséggel ellenállhatatlanul r a g a d m a g á v a l az ismere­ tek tárházában. „Magyarország ásványelőfordulásainak genetikai-földtani rendszere", v a l a m i n t a „ L e l ő h e l y e k részletes t á r g y a l á s a " c . f e j e z e t e k m a g m á s — ü l e d é k e s — á t a l a k u l t k ő z e t c s o p o r t o s í t á s b a n a d o t t m i n d e n jellegre, a l a p t u l a j d o n s á g r a és k i v é t e l e k r e kiterjedő a n y a g — a l a k — f o l y a m a t szerinti m e g e l e v e n í t é s e , e l l e n m o n d á s b a n áll az illusztris szerző a m a k i t é t e l é v e l (16. o l d . ) : „ N e m t a r t o z i k m u n k á m k ö r é b e a m a g y a r o r s z á g i k ő z e t e k tár­ g y a l á s a . " H i s z e n á s v á n y a i n k a k ő z e t k é p z ő d é s m e n e t r e n d j é t k ö v e t i k , k e l e t k e z é s ü k alá­ r e n d e l t s é g é b e n , h e l y , tér és i d ő f ü g g v é n y é b e n ! F ü g g e l é k b e n találjuk M a g y a r o r s z á g t e r ü l e t é n h u l l o t t m e t e o r i t o k ismertetését, M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i n a k és l e l ő h e l y e i n e k ( n e m „ e l ő f o r d u l á s " ) , b á n y a h e l y e i n e k g o n d o s f ö l s o r o l á s á t és a h a s z n á l a t o t m e g k ö n n y í t ő b e t ű r e n d e s n é v m u t a t ó t . N e m m a r a d h a t m e g ­ említés nélkül az ásványlelőhelyekre v o n a t k o z ó irodalomnak, szinte a megjelenés nap­ jáig terjedő figyelembevétele. Irtuk egykoron a Magyar Nemzeti Múzeum gazdag Ásványtárának működéséről (1919), h o g y M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i n a k ismertetését e l h a n y a g o l v a szinte t u d a t o s a n a g y ű j t e m é n y b e n l e v ő , e x o t i k u s á s v á n y o k leírására s z o r í t k o z i k . E m i i t e t t ü k , h o g y M a g y a r ­ o r s z á g a k k o r i á s v á n y a i n a k p á l y a d í j a s m u n k á j a n e m készült el, s a z ó t a á s v á n y g y ű j t e m é n y e is e l p u s z t u l t . K o c h S. m u n k á j a m e n t e s í t i k o r u n k a t a j ö v ő i l y e n i r á n y ú "felelőssége alól. A m u n k á t e l s ő s o r b a n m a g u n k kielégítésére kell v e n n ü n k , a K i a d ó f i g y e l m é t f ö l h í v ­ j u k a z o n b a n az i d e g e n n y e l v ű k i a d á s szükségességére is. V a d á s z E.

335

Lehmann, U.: Palaontologiscb.ee Wörterbuch. о . , ю г s z ö v e g k ö z t i ábra, 3 tábla. F. E n k e V e r l a g , S t u t t g a r t 1964.

B e r i n g e r f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i c í m s z a v a k a t e g y ü t t e s e n t á r g y a l ó m u n k á j a v o l t a m á s o d i k v i l á g h á b o r ú ó t a a n é m e t n y e l v t e r ü l e t e n — t u d t o m m a l — az e g y e t l e n , ő s l é n y t a n i f o g a l m a k a t is m a g y a r á z ó szótár. L e h m a n n g o n d o s a n összeállított k ö n y v e nagy hiányt pótló kitűnő munka. A s z ó t á r b a n az ő s l é n y t a n általános f o g a l m a i m e l l e t t m e g t a l á l j u k az ő s n ö v é n y t a n , v a l a m i n t a g e r i n c t e l e n és a g e r i n c e s ősállattan l e g f o n t o s a b b c í m s z a v a i t . M i u t á n a szerző t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k s ú l y p o n t j a a g e r i n c e s ő s l é n y t a n területére esik, természetes, h o g y a s z ó t á r b a n a gerinces á l l a t o k r a v o n a t k o z ó c í m s z a v a k n e m c s a k m e g f e l e l ő teret k a p n a k , h a n e m h a n g s ú l y o z o t t részletességet is. E b b ő l a s z e m s z ö g b ő l t e k i n t v e , L e h ­ m a n n s z ó t á r a szinte ú t t ö r ő n e k is m o n d h a t ó . A g a z d a g c í m s z ó a n y a g m e l l e t t k ü l ö n ö s e n k i e m e l k e d ő az e t i m o l ó g i a i a d a t o k b ő s é g e és p o n t o s s á g a . N a g y e l ő n y e , h o g y s o k f o g a l o m ( v a g y rendszertani egység) szerző­ j é n e k n e v e t a f o g a l o m a l k o t á s é v s z á m á v a l e g y ü t t a d j a m e g . U t a l á s a i p o n t o s a k és m e g ­ b í z h a t ó k , b á r s a j t ó h i b á k és elírások t e r m é s z e t e s e n itt is e l ő f o r d u l n a k . í g y p l . s a j t ó h i b á v a l j e l e n t m e g a Nannoconus s z e r z ő j é n e k n e v e . A n a n n o f o s s z i l i á k m e g h a t á r o z á s a n e m elég k o n k r é t . L e g n a g y o b b h i á n y k é n t a k e v é s á b r á t r ó h a t j u k f ö l , d e ezzel a k ö n y v t e r j e d e l m é ­ n e k n a g y a r á n y ú n ö v e k e d é s e j á r n a e g y ü t t s ez n y i l v á n kiadási n e h é z s é g e k e t v o n n a m a g a után. A n a g y o n r o k o n s z e n v e s e l ő s z ó b a n a szerző m i n d e n k i t felkér, k ö z ö l j é k az é s z r e v e t t h i b á k a t . A z a t é n y , h o g y s z o r g o s keresés ellenére is c s a k j e l e n t é k t e l e n s t ö b b n y i r e sajtó­ h i b a j e l l e g ű h i b á t t a l á l t u n k , a z t a t u d a t o t kelti, h o g y a szerző e k i t ű n ő , n a g y o n h a s z n o s és h a s z n á l h a t ó m u n k á t a l e g m e s s z e b b m e n ő g o n d o s s á g g a l á l l í t o t t a össze. A z ő s l é n y t a n i k u t a t á s n a k a s z ó t á r k o m o l y segítséget n y ú j t . В о g s с h L.

Hívek,

ismertetések

M и p ч и н к, M. Ф . : Словарь по геологии нефти. — { M i r с s i n k , K ő p l a j f ö l d t a n i szótár.) G o s z t o p t y e h i z d a t . p . 1 — 776. L e n i n g r á d , 1958.

253 M. F.:

A n e v e s k ő o l a j g e o l ó g u s szerkesztésében k i a d o t t k ő o l a j f ö l d t a n i s z ó t á r összeállítá­ s á b a n k i v á l ó s z a k e m b e r e k v e t t e k részt. (A. N . F e d o r o v , G. I. T e o d o r o v i c s , O . A . R a d csenko, V. A . Uszpenszkij, K . Sz. Maszlov, V . Je. Hain, V . V . Fegyinszkij, D . L. Sztyep a n o v , Sz. N . N a u m o v a , N . N . S z u b b o t i n , V . Ja. R u t m a n , V . M . J e r m o l a j e v , N . B . V a s s z o j e v i c s , V . A . S z o k o l o v — és m é g s o k a n m á s o k ) . A terjedelmes, t ö b b ezer c í m s z ó t t a r t a l m a z ó , t ö b b száz á b r á v a l illusztrált é r t e l m e z ő s z ó t á r j ó v a l n a g y o b b területet ölel fel, m i n t c í m e ígéri: a k ő o l a j f ö l d t a n s az a h h o z s z o r o ­ s a n k a p c s o l ó d ó t á r g y k ö r ö k m e l l e t t ( v ö . f ö l d g á z , k ő o l a j k u t a t á s i m ó d s z e r t a n és készlet­ s z á m í t á s , k ő o l a j k é m i a és g e o k é m i a , felszíni és m é l y f ú r á s i geofizikai m ó d s z e r e k , k ő o l a j ­ t e l e p e k h i d r o g e o l ó g i á j a s t b . ) , u g y a n i s e z e r n y i f o g a l m a t fejt k i az általános és t ö r t é n e t i f ö l d t a n , szerkezeti f ö l d t a n , á s v á n y és k ő z e t t a n , s z e r v e s és s z e r v e t l e n k é m i a , g e o k é m i a , ő s l é n y t a n ( m a k r o - é s m i k r o f a u n a , f i t o p a l e o n t o l ó g i a ) , t é r k é p e z é s , fúrástechnika és v á g a t ­ feltárás k ö r é b ő l . A K r i s t ó f o v i c s szerkesztésében t ö b b k i a d á s b a n m e g j e l e n t k é t k ö t e t e s f ö l d t a n i szótár m e l l e t t is értékes m a g y a r á z ó s z a k s z ó t á r e z értékét emeli előzővel szem­ b e n a g a z d a g á b r a a n y a g — , m e l y e t a k ő o l a j g e o l ó g u s o k m e l l e t t az o r o s z n y e l v ű f ö l d t a n i i r o d a l o m m a l f o g l a l k o z ó m i n d e n s z a k e m b e r ü n k h a s z o n n a l forgathat. В e n k ő F.

M ü l l e r , С : Methoden der Sediment-Untersuchung (Sediment-Petrologie Teil I . ) . ( Ü l e d é k v i z s g á l a t o k m ó d s z e r t a n a . ) S c h w e i z e r b a r t ' s c h e V e r l a g s b u c h h a n d l u n g , 303 o l d a l . S t u t t g a r t , 1964. E k é z i k ö n y v első k ö t e t e a W . v o n E n g e l h a r d t , H. F ü c h t b a u e r és G . M ü l l e r által k ö z ö s e n irt és a k ö z e l j ö v ő b e n m e g j e l e n e n d ő „ S e d i m e n t - P e t r o l ó g i á n a k " . S z e r z ő szerint a k ö n y v célja a z ü l e d é k k ő z e t t a n b a n a l k a l m a z o t t a n y a g v i z s g á l a t i m ó d s z e r e k b e m u t a t á s a . A z első f ő f e j e z e t b e n r ö v i d á t t e k i n t é s t a d a z o k r ó l a geofizikai m ó d ­ szerekről, melyek az üledékkőzettannal leginkább kapcsolatosak. A m á s o d i k főfejezet a h e l y s z í n i a n y a g v i z s g á l a t t a l , ül. a m i n t a v é t e l l e l f o g l a l k o z i k . A h a r m a d i k f ő f e j e z e t b e n a l a b o r a t ó r i u m i a n y a g v i z s g á l a t i m ó d s z e r e k e t ismerteti. E z terjedelmileg a k ö n y v l e g n a g y o b b része, 235 o l d a l . A z a n y a g o t a szerző a k ö v e t k e z ő h é t f e j e z e t b e c s o p o r t o s í t o t t a : 1. M i n t a előkészítés, 2. M e c h a n i k a i elemzés (granulometria), 3. K ő z e t s z ö v e t v i z s g á l a t o k , 4. T i s z t a á s v á n y f r a k c i ó k k i n y e r é s é n e k m ó d j a , 5. A z á s v á n y o s ö s s z e t é t e l m e g h a t á r o z á s á n a k m ó d s z e r e i , 6. A szerves k o m p o n e n s e k m e g h a t á r o z á s a , 7. A p o r o z i t á s mérése. S z e r z ő m i n d e n ü t t t ö r e k e d e t t a l e g ú j a b b és a l e g k o r s z e r ű b b vizsgálati eljárások b e m u t a t á s á r a . A világszerte t a p a s z t a l h a t ó r e n d k í v ü l g y o r s fejlődésre v a l ó t e k i n t e t t e l e z n e m is v o l t kis feladat. A szerző azt a h e l y e s m e g o l d á s t v á l a s z t o t t a , h o g y csak a m ó d s z e r e k l é n y e g é t , elvi v á z l a t á t m u t a t j a b e , e g y - e g y t á b l á z a t v a g y á b r a felhasználásával, a m i p e d i g a részleteket illeti, k ö z l i a l e g f o n t o s a b b s z a k i r o d a l m a t . A k ö n y v v a l ó b a n r e n d k í v ü l g a z ­ d a g és k o r s z e r ű e n ö s s z e v á l o g a t o t t i r o d a l o m j e g y z é k e t t a r t a l m a z — összesen 450 c i k k e t és k ö n y v e t sorol fel. E r ő s e n h i á n y o l h a t ó v i s z o n t , h o g y a s z o v j e t s z a k m u n k á k r ó l , n é h á n y k i v é t e l t ő l eltekintve, említést s e m tesz. A z a n y a g v i z s g á l a t i fejezetek k ö z ü l k i kell e m e l n i az egészen újszerű beállítású á s v á n y h a t á r o z á s i fejezetet, m e l y b e n a k v a n t i t a t í v h a t á r o z á s r a v a l ó t ö r e k v é s kerül elő­ t é r b e . K ü l ö n ö s e n a r ö n t g e n vizsgálati és a D T A m ó d s z e r e k ismertetése é r d e m e l elismerést. H i á n y o l h a t ó v i s z o n t , h o g y a szerző n e m f o g l a l k o z o t t k ö n y v é b e n az ü l e d é k e s k ő z e t e k o x i d á c i ó s - r e d u k c i ó s j e l l e m z ő i v e l és e z e k m é r é s é n e k m ó d s z e r e i v e l . M i n d e n t ö s s z e v e t v e igen korszerű, k ö n n y e n k e z e l h e t ő k é z i k ö n y v . A g y o r s t á j é k o ­ z ó d á s t j ó l ö s s z e v á l o g a t o t t n é v - é s t á r g y m u t a t ó k ö n n y í t i m e g . A z a n y a g m e g é r t é s é t 91 á b r a és 29 t á b l á z a t segíti elő. B á r d o s s y G}',

254

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

2.

füzet

Информация междуведомственного петрографического комитета СССР, (A Szovjetunió ágazatok-közötti kőzettani bizottságának közleményei). И з д . A . H . С С С Р . С е р . Г е о м . 1965/10: 1 5 8 - 1 6 7 . A k ö z l e m é n y h e l y z e t k é p e t alakít ki a k ő z e t t a n i t e r m i n o l ó g i a m a i állásáról a S z o v j e t u n i ó b a n és kijelöli a l e g s ü r g ő s e b b t e n n i v a l ó k a t : többártehm'í t e r m i n u s z o k j e l e n t é ­ sének egyesítése, s z i n o n i m á k k i k ü s z ö b ö l é s e , m e g h a t á r o z a t l a n értelmű m ű s z a v a k p o n t o s definiálása v a g y elhagyása, p o n t a t l a n , alkalmatlan t e r m i n u s z o k m e l l ő z é s e , s ami legfon­ t o s a b b , h a d i t e r v az e l f o g a d o t t h a t á r o z a t o k betartására. í z e l í t ő k é n t h á r o m k é r d é s c s o p o r t b i z o t t s á g i ajánlásait k ö z l i . M a g m á s k ő z e t e k ö s s z e t e t t n e v e i n e k írásmódja: K ö t ő j e l l e l í r a n d ó k eszerint az ö n á l l ó k ő z e t n e v e k b ő l összetett és h e l y n é v v e l k é p z e t t e l n e v e z é s e k pl. szienit-pegmatit, plagiogránit-porfír, a n d e z i t o - d á c i t , g a b b r ó - p i r o x é n i t , rapakivi-gránit. E g y b e í r á s t ajánl az á s v á n y n e v e k k e l és g ö r ö g - l a t i n s z ó t ö v e k k e l k é p z e t t k ő z e t ­ n e v e k r e pl. l e u c i t b a z a l t , p l a g i o a p l i t , trachiandezit, v i t r o d á c i t , l e u k o d i a b á z , o x i k e r a t o f i r , riodácit,. k l a s z t o g r á n i t . K r i s t á l y m é r e t e t k i f e j e z ő k ő z e t n e v e k r ő l : Széles k ö r ű i r o d a l m i f e l d o l g o z á s alapján alábbi, t i z e d e s n a g y s á g r e n d i , felosztást ajánlja: > 10 m m : d u r v a k r i s t á l y o s , 1 —10 m m : k ö z é p k r i s t á l y o s , 0,1 — 1 m m : aprókristái y o s , 0,01 — 0,1 m m : m i k r o k r i s t á l y o s , < 0,01: k r i p t o k r i s t á l y o s . A m ű s z ó h a n g s ú l y o z o t t a n ..kristályos", szemben a törmelékes kőzetek „ s z e m ű " v a g y „szemcsés" megjelölésével. „Fázis", , , f á ç i e s", „ f o r m á c i ó " , „összlet" f o g a l m a mag­ k ő z e t t a n b a n : „ F á z i s c s a k f i z i k o k é m i a i é r t e l e m b e n e l k ü l ö n ü l t részletekre h a s z n á l a n d ó . I d ő b e l i tagolásra a „ c i k l u s " ( f o r m á c i ó - s o r o z a t , k e v é s b é ismert e s e t b e n (1. alább) összlet k é p z ő ­ désideje), szakasz (этап) ( f o r m á c i ó k é p z ő d é s i d e j e ) és s t á d i u m ( f o r m á c i ó részletének képzőiésideje) való. A , , f á c i e s " - s z ó k e v e r t - é r t e l m ű alkalmazása m i a t t k e t t é kell választani a f o g a l m a t : 1. Fácies-jelleget a m a g m á s k ő z e t e k a z o n b é l y e g e i adják, m e l y e k e n k é p z ő d é s i feltételei v i s s z a t ü k r ö z ő I n e k . 2. F a c i e s - v i s z o n y a z o n b a n f ö l d t a n i és m a g m á s feltételek összessége, m e l y e k a k ő z e t k é p z ő d é s t — speciális fáciesjelleggel — m e g s z a b t á k . A z üledékföldtanból kölcsänzött magmás kőzettani „ f o r m á c i ó " (képződmény) e g y é r t e l m ű v é a k k o r v á l h a t , h a a z o n „ e g y m a g m á s - s z e r k e z e t i ciklus e g y e t l e n s z a k a s z á b a n egy magma-fészekből származó kőzetek v a g y ásványasszociációk összességétértjük." S o k o l d a l ú mérlegelés alapján a b i z o t t s á g n e m ajánlja az „ ö s s z l e t " s z ó használa­ t á t á l t a l á b a n m a g m á s f o r m á c i ó k összességére c s a k k e v é s s é ismert — és í g y rétegtan i l a g b e s o r o l h a t ó f o r m á c i ó k r a n e m b o n t o t t — területeken. P a n t ó G. más

PaläobotanischG' kohlenpetrographis he und geochemische Beiträge zur Stratigraphie und Kohlengeneee ( Ő s n ö v é n y t a n i , s z é n k ő z e t t a n i és g e o k é m i a i a d a t o k a r é t e g t a n h o z és a kőszénkeletitezés hez.) F o r t s c h r i t t e in d e r G e o l o g i e v o n PJieinland u n d W e s t f a l e n , B a n d 12. K r e f e l d 1964. A „ F o r t s c h r i t t e " k ö t e t e i á l t a l á b a n g y ű j t e m é n y e s a l a k b a n j e l e n n e k m e g . I l y e n az 1964-ben k i a d o t t 12. k ö t e t is, m e l y b e n 643 o l d a l o n 91 ábrával, 48 t á b l á z a t t a l és 123 k é p t á b l á v a l 36 értekezést t a l á l u n k a c í m b e n k ö r v o n a l a z o t t t é m a k ö r b ő l , 42 szerző és e g y a l k o t ó k ö z ö s s é g m u n k á j á b ó l . A s z e r z ő k n e m z e t i sokfélesége — angol, francia, indiai, k a n a d a i , m a g y a r , n é m e t , t ö r ö k és s z o v j e t — széles a l a p o t b i z t o s í t a s o k r é t ű a n y a g ­ t á r g y a l á s r a . A z ő s n ö v é n y tannal, s z é n k ő z e t t a n n a l és a k ő s z é n g e o k é m i a i i s m e r e t é v e l k a p c s o l a t o s s o k f é l e új k é r d é s t érintenek m ó d s z e r t a n i és g y a k o r l a t i s z e m p o n t b ó l e g y a r á n t . A k ö t e t ő s n ö v é n y t a n i , s z é n k ő z e t t a n i és az é g h e t ő k ő z e t e k k é m i á j á v a l f o g l a l k o z ó részekre o s z l i k . A z ő s n ö v é n y t a n i r é s z b e n n e v e z é k t a n i és rendszertani, rétegtani és fácies kérdések­ k e l f o g l a l k o z n a k . K ü l ö n ö s e n értékesek a r é t e g t a n n a l és a s p ó r a - p o l l e n e g y ü t t e s , v a l a m i n t a kőszénfácies v i s z o n y á v a l foglalkozó tanulmányok.

Hírek,

ismertetések

2.55

A r é t e g t a n i r é s z b e n új ismereteket k ö z ö l n e k É s z a k n y u g a t - N é m e t o r s z á g fölső­ k a r b o n makroftórájáról. M á s c i k k e k Á z s i a , A n g l i a , D é l - A f r i k a , F r a n c i a o r s z á g , G ö r ö g ­ o r s z á g , India, M a g y a r o r s z á g , N é m e t o r s z á g és T ö r ö k o r s z á g t e r ü l e t é r ő l v é g z e t t s p ó r a ­ p o l l e n analitikai v i z s g á l a t o k k a l f o g l a l k o z n a k , s a m u n k a e r e d m é n y e k é n t ismertetik a k a r b o n , p e r m (zechstein), triász (keuper), liász, alsókréta, h a r m a d i i ő s z a k és a p l e i s z t o c é n j e l l e m z ő spóra-, p o l l e n - e g y ü t t e s e i t és ő s n ö v é n y t a n i r é t e g t a n i t a g o l á s á t . H a z a i v o n a t k o z á s S i m o n c s i c s P.: E i n i g e n e u e S p o r e n aus d e m S a l g ó t a r jáner K o h l e n g e b i e t in U n g a r n ( N é h á n y új s p ó r a a salgótarjáni k ő s z é n t e r ü l e t r ő l ) t a n u l m á n y . E b b e n a k ő s z é n t e r ü l e t k o m p l e x f e l d o l g o z á s á v a l k a p c s o l a t o s m u n k a s o r á n az általa v é g ­ z e t t pollenanalitikai v i z s g á l a t o k e r e d m é n y é t ismerteti, k é t új n e m z e t s é g és 12 új faj leírásával. A s p ó r a - p o l l e n e g y ü t t s s és a k ő s z é n f á c i e s v i s z o n y á t v i z s g á l ó k ö z l e m é n y e k m i n d e n e s e t b e n e g y - e g y telep k é p z ő d é s i v i s z o n y a i n a k t ü k r é b e n m u t a t j á k b e e r e d m é n y e i ­ ket. A s z é n k ő z e t t a n n a l f o g l a l k o z ó f ő r é s z . t é m á k szerint t o v á b b i alfejezetekre oszlik. N a g y o b b lélegzetű k ö z l e m é n y b e n a Szovjetunió jura k o r ú kőszeneinek. szénkőzettani jellegeiről k a p u n k áttekintést. T o v á b b i a k b a n e g y - e g y k ő s z é n e l e g y r é s z (főleg s p ó r a v a g y p o l l e n ) és a k ő s z é n k e l e t k e z é s , szénülés v i s z o n y l a t á t v i z s g á l j á k . N é g y t a n u l m á n y N é m e t o r s z á g k a r b o n és h a r m a d i d ő s z a k i k ő s z é n ö s s z l e t e i n e k s z é n k ő z e t t a n i , k ő z e t t a n i és rétegtani v i z s g á l a t á v a l f o g l a l k o z i k , k ü l ö n ö s e n a R u h r - v i d é k i k a r b o n rétegekre v o n a t k o z ó értékes a d a t o k k a l . A z e l v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e k é p ­ p e n v e z é r s z i n t e k kijelölésével j o b b l e h e t ő s é g e k n y í l n a k a k ő s z é n t e l e p e k és a m e d d ő ­ r é t e g e k azonosítására. A g e o k é m i a , k ő s z é n k é m i a t á r g y k ö r é b e n az alsórajnai b a r n a k ő s z é n m e d e n c é b e n v é g z e t t kőszénhamu vizsgálatokról olvashatunk. A szerzők a Ca/Mg arány változásából a k ő s z é n t e l e p k é p z ő d é s e k ö z b e n i tengeri b e ü t é s r e k ö v e t k e z t e t n e k . M á s d o l g o z a t a d e v o n és k a r b o n r é t e g e k n e m illanó s z é n h i d r o g é n t a r t a l m á t v i z s g á l j a fúrási m i n t á k o n . A h a r m a d i k k é m i a i t á r g y ú c i k k a n y o m á s n a k és a h ő m é r s é k l e t n e k a szénülésre g y a k o r o l t h a t á s á t v i z s g á l ó kísérlet-sorozatot ír le és ismerteti a k a p o t t e r e d m é n y e k e t . M e g á l l a p í t j a , h o g y a k ő s z é n a n y a g b a n m e g t a l á l h a t ó s p ó r á k c s a k b i z o n y o s f o k i g használ­ h a t ó k a szénülés h ő f o k m é r ő i k é n t . A h á r o m b e f e j e z ő k ö z l e m é n y a s z é n k ő z e t t a n m ó d s z e r t a n i és g y a k o r l a t i alkalmazási k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z i k . T á r g y a l j a a l u m i n e s z c e n s m i k r o s z k ó p alkalmazási l e h e t ő s é g é t a s z é n k ő z e t t a n b a n , és részletesen ismerteti az e g y e s elegyrészek l u m i n e s z c e n s tulajdonsá­ gait. A l u m i n e s z c e n s v i z s g á l a t o k alapján m u t a t rá a fácies és a szénülésfok k a p c s o l a t á r a . A k ö v e t k e z ő c i k k e g y s z é n k ő z e t t a n i l a b o r a t ó r i u m m u n k á j á t ismerteti. A kötet záró cikk görög vonatkozású, a megalopolisi barnakőszénelőfordulás a n y a g á n v é g z e t t v i z s g á l a t o k a t ismerteti, ö s s z e k a p c s o l v a a b á n y a n y i t á s és a felhasznál­ h a t ó s á g értékelésével. A k ö t e t n a g y r é s z t a heerleni k a r b o n - k o n g r e s s z u s a n y a g á t öleli fel, k i e g é s z í t v e néhány, a barnakőszén vizsgálatával foglalkozó közleménnyel. Valamennyi jelentős e l m é l e t i i s m e r e t a n y a g o n t ú l m e n ő l e g a b á n y á s z a t , a s z é n f e l d o l g o z á s g y a k o r l a t á t is n a g y m é r t é k b e n szolgálja. S z e n t i r m a i I. t

P I a s, L. van der — T о b i, A. C : A Chart for Judging the Reliability of Point Counting Results. ( D i a g r a m p o n t s z á m l á l á s i e r e d m é n y e k m e g b í z h a t ó s á g á n a k m e g h a ­ tározására.) A m e r . J o u r n . Sei. 263. 1., 1965. j a n u á r , 87 — 90. H a z a i k ő z e t t a n i i r o d a l m u n k b a n , d e v i l á g v i s z o n y l a t b a n is elterjedt h i á n y o s s á g , h o g y a m u n k á k n a g y része az á s v á n y t a n i összetétel m e n n y i s é g i m e g h a t á r o z á s á n a k p o n t o s ­ ságát n e m adja meg, h a n e m megtévesztőén p o n t o s n a k látszó adatokat közöl. E n n e k oka a megbízhatóság számításának viszonylagos nehézsége. A k é t h o l l a n d szerző e g y s z e r ű d i a g r a m o t szerkesztett a p o n t s z á m l á l á s s a l m e g h a t á ­ r o z o t t m o d á l i s ö s s z e t é t e l m e g b í z h a t ó s á g á n a k megállapítására. E n n e k segítségével a d o t t s z á m ú mérési p o n t h o z m e g h a t á r o z h a t j u k a m é r t százalékos m e n n y i s é g a b s z o l ú t és relatív h i b á j á t , v a g y i s azt, h o g y a d o t t (95%-os) v a l ó s z í n ű s é g g e l a m é r t % - o s é r t é k k ö r ü l m i l y e n i n t e r v a l l u m b a esik a c s i s z o l a t v a l ó s á g o s összetétele. A d i a g r a m a k k o r h a s z n á l h a t ó , h a az e g y e s mérési e r e d m é n y e k e g y m á s t ó l függet­ l e n n e k t e k i n t h e t ő k , v a g y i s , h a az e g y e s mérési p o n t o k t á v o l s á g a n a g y o b b a k ő z e t b e n e l ő f o r d u l ó s z e m c s e n a g y s á g n á l . E z k ö n n y e n elérhető, m e r t a p o n t s z á m l á l á s o s m ó d s z e r és a m e g a d o t t d i a g r a m t ö b b n a g y s á g r e n d b e n ( n a g y á s v á n y o k esetén akár m a k r o s z k ó p o s á n , c s i s z o l t felületen) is h a s z n á l h a t ó . V i c z i á n I.

256

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

2.

füzet

S t r a m m b e r g e r, F.: Theoretische Grundlagen der Bemusterung von Lagerstätten fester mineralischer Rohstoffe. (Szilárd á s v á n y i n y e r s a n y a g o k m i n t a v é t e l é n e k elméleti alapjai.) A k a d e m i e - V e r l a g , p . 1 — 266, 60 á b r á v a l , Berlin, 1965. A g y a k o r l a t i (ipari g e o l ó g u s o k k ö n y v s o r o z a t á n a k m o s t m e g j e l e n t 9. k ö t e t e az á s v á n y i n y e r s a n y a g k u t a t á s s o k a k által e g y s z e r ű r u t i n m u n k á n a k v é l t , v a l ó j á b a n a z o n b a n a l a p v e t ő f o n t o s s á g ú részét, a m i n t a v é t e l l e l k a p c s o l a t o s k é r d é s e k e t i s m e r t e t i n a g y a l a p o s ­ sággal. A b e v e z e t ő rész az á s v á n y i n y e r s a n y a g t e l e p e k t í p u s a i v a l m i n t a f ö l d t a n i k u t a t á s t á r g y a i v a l , s a z o k v á l t o z é k o n y s á g á v a l f o g l a l k o z i k , m a j d rátér a m i n t a v é t e l f o g a l m á r a és fő feladataira. A k ö v e t k e z ő fejezet m a g á t a m i n t a v é t e l t , a fúrási és v á g a t m i n t á k fajtáit, a m i n t a ­ v é t e l m ó d j á t m e g h a t á r o z ó t é n y e z ő k e t , a szükséges m i n t a s ú l y és m i n t a s z á m kérdéseit t á r g y a l j a . T o v á b b i fejezetek taglalják a m i n t á k előkészítését és v i z s g á l a t á t ; k ü l ö n f o g ­ l a l k o z i k a s z o r o s a b b é r t e l e m b e n v e t t m i n t a v é t e l nélküli v i z s g á l a t k é r d é s e i v e l . F o g l a l k o z i k a m i n t a v é t e l , a m i n t a e l ő k é s z í t é s és k ü l ö n ö s e n a részletesen a m i n t a ­ v i z s g á l a t ellenőrzésével. Befejezésül a v i z s g á l a t i a d a t o k értékelésének — l é n y e g é b e n az á t l a g m i n ő s é g m e g h a t á r o z á s á n a k — k ü l ö n b ö z ő p r o b l é m á i t ismerteti, k i m e r í t ő e n tár­ gyalva a n e m szabályos változékonyságú telepek átlagának meghatározásával kapcsola­ t o s k é r d é s e k e t . A k ö n y v e t g a z d a g i r o d a l o m j e g y z é k , t á r g y - és n é v m u t a t ó zárja le. A m ű az á s v á n y i n y e r s a n y a g k u t a t á s n a k o l y a n részét tárgyalja, m e l y n e k f o n t o s ­ ságát a Szovjetunióban kezdettől fogva hangsúlyozták, de amelyre a tőkés országokban is e g y r e n a g y o b b f i g y e l m e t fordítanak, m i n t az ú j a b b a n m e g j e l e n ő s z á m o s értékes m u n k a b i z o n y í t j a . A szerző a m i n t a v é t e l és m i n t a f e l d o l g o z á s egész f o l y a m a t á t m a t e m a t i k a i sta­ tisztikai p r o b l é m a k é n t tárgyalja, s a r e p r e z e n t a t í v m i n t a v é t e l n e k m e g f e l e l ő e n f e j t e g e ­ téseit s z á m o s képlettel, m a t e m a t i k a i levezetéssel, d i a g r a m m a l és p é l d á v a l t á m a s z t j a alá. A c í m e n t ú l m e n ő e n a z o n b a n n e m c s a k a kérdés elméleti, h a n e m g y a k o r l a t i v o n a t k o z á ­ sait is vizsgálja. A t á r g y a l á s e l s ő s o r b a n a v e g y v i z s g á l a t céljára s z o l g á l ó mintavétellel és feldolgozással f o g l a l k o z i k , d e m e g á l l a p í t á s a i felhasználhatók az e g y é b céllal t ö r t é n ő m i n ­ t a v é t e l e z é s h e z is. A nyersanyag kutatásával foglalkozó geológus mellett a termelő bányász, geológus és v e g y é s z is b i z o n y á r a értékes segítséget k a p m u n k á j á h o z S t r a m m b e r g e r művé­ ben. В e n к ő F.

С т р а х о в , H. M.: Типы литогенеза и их эволюция в истории земли. — ( K ő z e t k é p z ő d é s i t í p u s o k és f e j l ő d é s ü k a F ö l d t ö r t é n e t é b e n . ) Goszgeoltyehizdat, p. 1 — 536, 197 á b r á v a l , 34 táblázattal. M o s z k v a , 1963. A szerző e m ű v é b e n a h á r o m k ö t e t e s O s z n o v i teorii l i t o g e n e z a ( A k ő z e t k é p z ő d é s i e l m é l e t e k alapjai) c. m u n k á j á t d o l g o z t a át — e g y é b k é n t e d d i g elő n e m a d o t t — e g y e t e m i e l ő a d á s o k céljára. A k ö n y v a z o n b a n n e m e g y s z e r ű r ö v i d k i v o n a t a e l ő d j é n e k , h a n e m j e l e n t ő s e n á t d o l g o z o t t és j ó v a l k i s e b b t e r j e d e l m e ellenére (536, s z e m b e n a 212 -j- 574 — 572 = 1358 oldallal) j e l e n t ő s e n b ő v í t e t t is. E z t S z t r a h o v ú g y t u d t a elérni, h o g y e g y r é s z t a k ö n y v b e n csak a k ő z e t k é p z ő d é s k é r d é s e i v e l f o g l a l k o z i k , e l h a g y t a az üledékes ö s s z l e t e k leiró ismertetését, v a l a m i n t a k ő z e t e k n e k a f ö l d t ö r t é n e t i m ú l t során v a l ó e l h e l y e z k e d é s i t ö r v é n y s z e r ű s é g e i t , ezzel s z e m b e n az eredeti m u n k á n á l j ó v a l részletesebben d o l g o z t a k i a piroklasztikus e r e d e t ű k ő z e t k é p z ő d é s r ő l s z ó l ó részt, s á l t a l á b a n a v u l k a n i z m u s s z e r e p é t az ü l e d é k k é p z ő d é s b e n . A k ö n y v n é g y részre oszlik, e b b ő l h á r o m f o g l a l k o z i k az ü l e d é k k é p z ő d é s s e l , a n e g y e ­ dik a kőzetképződés földtörténeti fejlődésével. A z első rész a n e d v e s (humid) t e r ü l e t e k ü l e d é k k é p z ő d é s é t ismerteti, e l ő s z ö r a k e l e t ­ k e z é s f i z i k o - k é m i a i v i s z o n y a i t , m a j d a mállást és (vízi ú t o n v a l ó ) szállítást, v é g ü l a szállí­ t o t t a n y a g f e l h a l m o z ó d á s á t az ü l e d é k g y ű j t ő b e n . K ü l ö n fejezetet szentel az í g y létrejött á s v á n y i n y e r s a n y a g t e l e p e k n e k , v a l a m i n t a l e g f o n t o s a b b genetikai ü l e d é k t í p u s o k n a k . A m á s o d i k rész az eljegesedett és a száraz (arid) t e r ü l e t e k ü l e d é k k é p z ő d é s é t tár­ g y a l j a , i s m e r t e t v e m i n d k é t f o l y a m a t fizikai, m o r f o l ó g i a i sajátosságait s a keletkezés fő v o n á s a i t , m a j d az arid területek k ö z ü l k ü l ö n a s ó s b e l t a v a k b a n t ö r t é n ő k ő z e t k e l e t k e z é s t és a tengeri s ó t e l e p e k k é p z ő d é s é n e k sajátosságait. A k ö n y v h a r m a d i k része f o g l a l k o z i k a v u l k á n i t e v é k e n y s é g n e k ü l e d é k k é p z ő d é s i szerepével, k ü l ö n a szárazföldi és k ü l ö n a t e n g e r alatti v u l k á n o s s á g é v a l , i s m e r t e t v e e l ő -

Hírek,

ismertetések

257

s z ö r a m a g m á k felszínre kerülésének m ó d j á t , à v u l k á n i m ű k ö d é s típusait, a z a u t i g é n k ő z e t k é p z ő d é s t ( s z á r a z f ö l d ö n k ü l ö n a h u m i d és arid t e r ü l e t e k e t ) . K ü l ö n t á r g y a l j a a z ü l e d é k e s - v u l k á n i k ő z e t k e l e t k e z é s feltételeit, v a l a m i n t a v u l k a n i z m u s n a k az ü l e d é k e s k ő z e t k é p z ő d é s b e n v a l ó jelenségét. A befejező rész a z i s m e r t e t e t t k ő z e t k é p z ő d é s i t í p u s o k f e j l ő d é s é v e l f o g l a l k o z i k a f ö l d t ö r t é n e t f o l y a m á n , a h u m i d területeken az A l - F e - M n k ő z e t e k , m e s z e s - , k o v á s - , f o s z f á t ­ ü l e d é k e k , az arid t e r ü l e t e k e n a d o l o m i t és a s ó k ő z e t e k é v e l , s t e r m é s z e t e s e n a z eljegesedett t e r ü l e t e k , v a l a m i n t a v u l k á n i ü l e d é k e s k ő z e t e k é v e l . A zárófejezet az ü l e d é k k é p z ő d é s fő szakaszaival f o g l a l k o z i k a f ö l d t ö r t é n e t f o l y a m á n . В enkő F.

T e seb. k e , H. J.: Wörterbuch der Geowisseuschaften. Russisch—Deutsch. A k a d e m i e — V e r l a g , Berlin, 1964. p . 1 — 425. A szerző, az N D K T u d o m á n y o s A k a d é m i á j a G e o t e k t o n i k a i I n t é z e t é n e k m u n k a ­ t á r s a m i n t e g y 35 000 s z a k s z ó b ó l álló o r o s z — n é m e t szótárt állított ö s s z e a g e o - t u d o m á n y o k t á r g y k ö r é b ő l (általános és t ö r t é n e t i földtan, ő s l é n y t a n , k ő z e t t a n , á s v á n y t a n , g e o f i z i k a , g e o k é m i a , h i d r o g e o l ó g i a , földrajz, talajtan, v a l a m i n t a k é m i a , fizika és b i o l ó g i a f ö l d t a n ­ b a n is h a s z n á l a t o s k i f e j e z é s e i b ő l ; n e m t á r g y a l j a a z o n b a n a b á n y á s z a t o t és a m é l y f ú r á s t ) . A m u n k a kifejezetten o r o s z — n é m e t szakszótár, m i n d e n s z ö v e g e s v a g y rajzi m a g y a r á z ó nélkül. A k ö n y v v é g é n a szerző k ö z l i a l e g f o n t o s a b b f ö l d t a n i v o n a t k o z á s ú s z o v j e t f o l y ó ­ i r a t o k j e g y z é k é t (364). A szótárt e l s ő s o r b a n a n é m e t s z a k n y e l v b e n j ó l t á j é k o z ó d o t t , d e az o r o s z n y e l v ű i r o d a l m a t is t a n u l m á n y o z n i k í v á n ó s z a k e m b e r e k t u d j á k használni. В e n к ő F.

Tollmann, Alexander: Zur alpidischen Phasengliederung in den Ostalpen. A n z e i g e r der m a t h . - n a t u r w . K l a s s e der Österreichischen A k a d e m i e d e r W i s s . , Jg. 1964. N0. 10. 2 3 7 - 2 4 6 . o l d . M i n t h o g y a h e g y s é g k é p z ő d é s fázisos m e g n y i l v á n u l á s á t ú j a b b a n t ö b b e n k é t s é g b e ­ v o n t á k , a neves szerző k é n y s z e r í t v e érzi m a g á t e b b e n a t é m a k ö r b e n v a l ó állásfoglalásra. R ö v i d , d e n a g y o n t ö m ö r t a n u l m á n y á b a n a f á z i s o k b a n m e g n y i l v á n u l ó r i t m u s o s s á g á n a k és az e g y e s fázisok k ü l ö n b ö z ő j e l e n t ő s é g é n e k k é r d é s é t v á l a s z o l j a m e g . A z első f e j e z e t b e n a K e l e t i - A l p o k h e g y s é g k é p z ő d é s i fázisait v e s z i sorra és az e d d i g h a s z n á l a t o s a k k ö z é e g y s o r új fázist iktat. 1. M o n t e n e g r ó i fázis (Crnogorska fázis,. M i l o v a n o v i c 1954), a werfeni és az anizusi e m e l e t e k határán. A D i n a r i d á k b a n , a S k u t a r i - t ó t ó l n y u g a t r a l e v ő l o c u s t y p i c u s o r o g é n jellegű, erőteljes m o z g á s a i g y e n g é b b e n h a t o t t a k a D é l i - A l p o k b a n is. 2. L á b a i fázis, k é t részre t a g o l v a : a) ó l á b a i fázis (alsól a d i n ) , B e r c e (1963) szerint a D é l i - A l p o k b a n e n n e k s o r á n v i s z o n y l a g erős m o z g á s o k t ö r t é n t e k ; b) új l á b a i fázis (ladini/karni h a t á r ) , a m i az ü l e d é k k é p z ő d é s n a g y t e r ü l e t e n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s á n a k lett o k o z ó j a . 3. Ő k i m m é r i a i fázis (raet/liász határ) e n n e k t u d h a t ó b e a M é s z a l p o k e g y k o r i t e n g e r m e d e n c é j é b e n az az e n y h e f e l b o l t o z ó d á s , a m i a liász-alfa r é t e g h i á n y á t és a liász-béta d i s z k o r d á n s települését o k o z t a , e g y é b v e r t i ­ kális m o z g á s o k m e l l e t t . 4. M e z o k i m m é r i a i fázis (a Haszon belül) ; a k ö z é p s ő A l p o k ­ b a n t ö b b típusos o r o g é n b r e c c s a keletkezését t u l a j d o n í t j á k e m o z g á s o k hatásának. 5. M a g a s a 1 p i fázis n é v v e l jelöli a liászt k ö v e t ő , d e a b a t h e m e l e t e t m e g e l ő z ő m o z g á s t . Hatása az őkimmériai m o z g á s é h o z hasonló, a bath Klaus mészkő egy réteghiányt k ö v e ­ t ő e n , a l a p b r e e c s á v a l , transzgresszive települ f e k v ő j é n . 6. Ú j k i m m é r i a i fázis, k é t r é s z m o z g á s s a l : az a l s ó m a l m b e l i fázis a dél-alpi K a r s z t v i d é k e n ismeretes hatásaiban, a deisteri fázis a k i m m e r i d g i - t i t h o n h a t á r o n , t ú l n y o m ó a n vertikális m o z g á s o k k a l j e l e n t k e z i k . 7. A z a u s z t r o a l p i fázist 1963-ban a K e l e t i - A l p o k b a n a f. hauterive-barremi s o r á n l e z a j l o t t erős o r o g é n m o z g á s o k r a a l k a l m a z t á k , e n n e k során k e l e t k e z e t t t ö b b e k k ö z ö t t a h a l l s t a t t i t a k a r ó is. 8. A z a u s z t r i a i fázis a c e n o m a n i g lezárul, h a t á s a k é n t t á v o l i , n a g y á t t o l ó d á s o k t ö r t é n t e k a K ö z p o n t i - A l p o k b a n . Részfázisai: óausztriai (f. albai előtt) és újausztriai ( a l b / c e n o m a n ) . 9. A m e d i t e r r á n fázis a N y u g a t i - A l p o k t ó l a K á r ­ p á t o k i g m u t a t h a t ó k i . E z a z A l p o k b a n f o n t o s t a k a r ó k é p z ő és á t t o l ó d á s o k a t l é t r e h o z ó fázis a K e l e t i - A l p o k b a n m á r a c o n i a c alemelet e l ő t t , a t u r o n b a n lezajlott, s a m o z g á s p a r o x i z m u s a a k ö z é p s ő t u r o n r a esett. E z e k r e a m o z g á s o k r a e d d i g a stillei s z u b h e r c i n i v a g y

258

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet, 2.

füzet

ilsedei fázis m e g j e l ö l é s t a l k a l m a z t á k , m i n t h o g y a z o n b a n e z e k e t a f á z i s o k a t a s z e n o n s a n t o n i a l e m e l e t é n e k a l s ó / k ö z é p s ő része határára r ö g z í t e t t é k , a m o z g á s o k n e m u g y a n a z t a fázist jelentik. 10. A szubhercini ciklusnak m e g f e l e l ő i n t r a g o s a u i fázisok e g y ü t t e ­ sen csak m é r s é k e l t j e l e n t ő s é g ű e k a K e l e t i - A l p o k b a n . A G ö s a u összleten belül d i s z k o r d a n c i á k k e l e t k e z t e k , d e , a n y u g a t i részt k i v é v e , t a k a r ó m o z g á s n e m b i z o n y í t h a t ó . A ciklus t a g j a i az ilsedei (a/k. s a n t o n ) , a w e r n i g e r ö d e i ( s a n t o n / c a m p a n ; d i s z k o r d a n c i á k és c s ö k k e n t s ó s v í z i - l i m n i k u s t a g o z a t o k k é p z ő d é s e a G ö s a u összletben) és a resseni (a/f. c a m p a n ) fázisok. E z u t ó b b i a l e g e r ő s e b b : a G ö s a u összleten belül erőteljes d i s z k o r d a n c i á k , s ő t az U l t r a p i e n i d a k ü s z ö b m i n t északi a n y a g s z o l g á l t a t ó m a g a s l a t süllyedése, v a l a m i n t a K ö z é p p o n t i - A l p o k e m e l k e d é s e is e n n e k t u l a j d o n í t o t t , e g y s z e r s m i n d az o r o g é n b r e c c s a k e l e t k e z é s e a flis bázisán. 1 1 . A h a t á s á b a n j e l e n t é k t e l e n 1 a r a m i ciklus 3 részfázisra v á l i k szét: a l a r a m i - i (maestricht/dániai), a larami-2 (a/k. p a l e o c é n ) és larami-3 ( p a l e o c é n / e o c é n ) . A z u t ó b b i o k o z t a , az Ultrahelvetikurnban a vad-flis k é p z ő d é s é t , és erre az i d ő r e esik a b a j o r flis-süllyedék szárazzá válása is. 12. A z i l l í r (k/f. eocén) é s a p i r e n e u s i ( e o c é n / o l i g o c é n ) fázisok ciklusa a r é g e b b i á t t o l ó d á s i területeken a g o s a u u t á n i l e g f o n t o ­ s a b b t a k a r ó m o z g á s o k a t i d é z t e elő a M é s z a l p o k b a n . A z illír fázisban az U l t r a h e l v e t i k u m n y u g a t i része szárazra kerül, és lábánál l e r a k ó d i k az első m o l a s s z - s á v . E b b e n "a c i k l u s b a n i n d u l m e g a K e l e t i - A l p o k r á t o l ó d á s a a flis déli s z e g é l y é r e . 13. A s v á j c i H e l v e t i k u m t a k a ­ r o s alakulása s z e m p o n t j á b ó l o l y f o n t o s K o b e r-féle h e l v é t i fázis (a/k. o l i g o c é n ) a K e l e t i - A l p o k s z á m á r a j e l e n t ő s é g nélküli. 14. A s z á v a i fázisok erős e l ő m o z g á s a az ó s z á v a i fázis (katti/aquitani) és g y e n g é b b u t ó m o z g á s a az újszávai fázis (aquitan/burd i g a l ) . A z ú n . legfiatalabb-szávai fázis (a. b u r d i g a l v é g é n ) g y e n g e k é r e g m o z g á s i fáziskánt c s a k a K á r p á t o k b ó l ismeretes. 1 5 . A s t á j e r fázisok k ö z ö t t az óstájer (f. helvéti) előfázis r a n g j á t viseli, m í g a főfázis az újstájer ( h e l v é t / t o r t o n ) , e k k o r t a r t é n t t ö b b e k k ö z ö t t a W a s c h b e r g - ö v n s k a m o l a s s z r a v a l ó t o l ó d á s a is. A legfiatalabb-stájer fázis m i n t g y e n g e u t ó m o z g á s a K á r p á t o k b ó l ismeretes. 16. A m o l d v a i m o z g á s i fázis ( t o r t o n / s z a r m a t a ) a K e l e t i - K á r p á t o k b a n n a g y szegélyi á t t o l ó d á s o k a t o k o z o t t , a K e l e t i - A l p o k területén a z o n ­ b a n c s a k f. t o r t o n p e r e m i r é t e g h i á n y t és az alsó s z a r m a t a transzgresszióját t u l a j d o n í t j á k e n n e k . 17. A k ö v e t k e z ő f á z i s - s o r o z a t o t — a m i n e k s o r á n i n k á b b c s a k g y e n g e e p i r o g é n m o z g á s o k t ö r t é n t e k — W i n к 1 e r — H e r m a d e n (1957) szerint a l e g f i a t a l a b b a l p i ciklussá foglalják össze. A z attikai előfázis (k/f. szarmata) a g r á c i m e d e n c é b e n és S o p r o n f. s z a r m a t a k a v i c s á b a n m u t a t k o z i k . A z attikai fázis ( s z a r m a t a / p a n n o n ) az A l p o k keleti p e r e m é n a p a n n o n - A k i m a r a d á s á v a l és a p a n n o n - B d i s z k o r d á n s településében és a K a r a v á n k á k északra t o l ó d á s á b a n t ű n i k elő. A r h o d a n i fázis a p a n n o n - C s z i n t b e n , a szla­ v ó n i a i fázis a p a n n o n - F - b e n fás-barnakőszenes rétegsorokkal került b i z o n y í t á s r a . A keletk a u k á z u s i ' f á z i s a p a n n o n és a d á c i a i határán, a p o s t d á c i a i fázis és a r á k ö v e t k e z ő walachiai fázis a p l i o c é n és p l e i s z t o c é n h a t á r o n a keleti s z e g é l y ö v m e d e n c é i b e n j e l e n t é k t e l e n e k és c s a k a h o r v á t - s z l a v ó n terület hajlításos f o r m á i n a k k é p z é s é b e n h a t é k o n y . A legfiatalabb alpi c i k l u s v é g s ő t a g o z a t á b a n a K e l e t i - A l p o k legfiatalabb tangenciális m o z g á s a i m e n t e k v é g b e : a felső-keletalpi g y ö k é r z ó n a újjáéledése az északi K a r a v á n k á k a t n e k i t o l t a a K l a g e n f u r t i - m e d e n c é n e k , a m e l y m o z g á s s o r á n p l i o c é n ( - p l e i s z t o c é n ? ) k o n g l o m e r á t u m is gyűrődött. A f e n t i e k szerint h á r o m h e g y s é g k é p z ő d é s i szakasz fázisainak h a t á s á t lehet e l v á ­ lasztani e g y m á s t ó l a K e l e t i - A l p o k o r o g é n f e j l ő l é s é b e n . A m o n t e n e g r ó i t ó i az ú j k i m m é r i a i m o z g á s o k i g (triász-júra) a f ü g g ő l e g e s i r á n y ú m o z g á s o k u r a l k o d n a k , semmiféle t a k a r o s á t t o l ó d á s n i n c s . A k é r e g n y u g t a l a n s á g a f o k o z ó d o t t a fiatalabb f á z i s o k b a n . A z alsókréta a u s z t r o a l p i fázistól a stájer fázisig tart a k ö v e t k e z ő , a n a g y t a k a r ó m o z g á s o k s t á d i u m a . _ A h e g y s é g k é p z ő d é s h a r m a d i k s z a k a s z á b a n m á r i s m é t a z e p i r o g é n szerkezetalakulás v a n e l ő t é r b e n , e m e l l e t t a z o n b a n r é g e b b e n m o b i l i s z ó n á k b a n e g y i d e j ű , erőteljes, h o r i z o n t á l i s m o z g á s o k lehetségesek. A s z e r z ő l e v o n j a az a d ó d ó k ö v e t k e z t e t é s t — k o r á b b i s z e r z ő k n y o m á b a l é p v e , h o g y az o r o g é n f á z i s o k az egész F ö l d r e n é z v e n e m v o l t a k e g y i d e j ű e k , d e a m e d i t e r r á n h e g y s é g i ö v b e n n a g y t á v o l s á g o k o n is elég j ó l e g y e z t e t h e t ő k , e g y a z o n i d ő r e . A h e g y s é g k é p z ő l é s az -' í g y k i r a j z o l ó d ó a k t í v és n y u g o d t p e r i ó d u s o k v á l t a k o z á s á v a l kétségtelenül fázisos m e g n y i l v á n u l á s ú , n o h a a részletek g y a r a p o d ó ismerete szerinte is a f á z i s o k túltengéséhez v e z e t e t t az újalpi c i k l u s b a n . К a s z a p A.

385

V é r t e s L á s z l ó : A z őskckor és az átmeneti kőkor emlékei Magyarországon o . 76 á b r a , 75 t á b l a , 3 m e l l é k l e t ) A k a d é m i a i K i a d ó , B u d a p e s t 1965.

E z a díszes kiállítású k ö n y v n e m c s a k a m a g y a r o r s z á g i ő s k ő k o r i és á t m e n e t i k ő k o r i h e l y e k és leletek k o r s z e r ű k o m p l e x vizsgálati e r e d m é n y e i n e k kritikai összefogla-

Hírek,

ismertetések

259

lása, h a n e m az ősrégészeti t u d o m á n y á g általános f e j l ő d é s m e n e t é n e k szemléltetése is. A h á r o m részre o s z t o t t t a r t a l o m 27 f e j e z e t b e n t á r g y a l j a az i d e t a r t o z ó teljes ismeret­ a n y a g o t . A z ő s k ő k o r - k u t a t á s alapkérdései c í m ű I. rész (11 —87 o.) n e m c s a k a s z a k e m b e r e k részére ad kielégítő k é p e t és m ó d s z e r t a n i t á j é k o z t a t á s t , d e a h a t á r o s t u d o m á n y t e r ü l e t e k e n m ű k ö d ő k n e k is nélkülözhetetlen alapismerete, a m i m e g h a t á r o z z a a s z ü k s é g e s e g y ü t t ­ m ű k ö d é s t , s a p r o b l é m á k kiélezésével t o v á b b k u t a t á s r a serkent. A I I . rész az ő s k ő k o r és az á t m e n e t i k ő k o r m a g y a r o r s z á g i leleteit és lelethelyeit t á r g y a l j a (8 — 21 fejezet, 101 — 134. o l d a l ) , fejlődéstörténeti alapon. A I I I . rész F ü g g e l é k (22 — 27. fejezet, 235 — 374. °-) a l e l ő h e l y e k leletadatainak leírásával, a h a s o n l ó a n y a g o k k a l f o g l a l k o z ó k ö s s z e h a s o n l í t ó m e g h a t á r o z á s i céljait szolgálja. A z adatkeresést g o n d o s a n összeállított n é v - és t á r g y ­ m u t a t ó k ö n n y í t i m e g . A t ö m ö r r e f o g o t t fejezetek t a r t a l m á n a k e l m é l y í t é s é t a m e g f e l e l ő i r o d a l o m j e g y z é k e k segítik elő. A t á r g y k ö r egészét o l v a s m á n y o s m ó d o n e l é n k t á r ó k ö n y v t a r t a l m i részletezése n é l ­ k ü l m e g á l l a p í t h a t j u k , h o g y l é n y e g e s e b b t á r g y i h i b á t aligha t a l á l n á n k . A m a g y a r o r s z á g i ő s k ő k o r t ö r t é n e t é n e k szerző által m e g k ü l ö n b ö z t e t e t t h á r o m s z a k a s z a : 1. a k é t k e d é s századeleji, 2. a francia rendszer k ö v e t é s é n e k , 3. a k o m p l e x k u t a t á s i i d ő s z a k I I . v i l á g ­ h á b o r ú alatt i n d u l t szakasza k ö z ü l , az u t ó b b i n a k m e g v a l ó s í t á s a és kifejlesztése V é r t e s L/ászló m ű k ö d é s é h e z f ű z ő d i k . A k ö n y v e n n e k a m a g y a r r é g é s z e t b e n k ü l f ö l d e t s o k tekin­ t e t b e n m e g e l ő z ő új vizsgálati i r á n y z a t n a k p é l d a m u t a t ó ö s s z e g e z ő d é s e . A F ö l d és a s z e r v e s élet f e j l ő d é s t ö r t é n e t é n e k m a i k o r á b a n , a m i t az e m b e r r é v á l á s t ó l s z á m í t ó d ó a n , az á l l a t v i l á g l e g n a g y o b b fejlettségű t a g j á r ó l a T e r m é s z e t u r á v á lett e m b e r r ő l , E m b e r k o r á ­ n a k ( a n t h r o p o z ó i k u m ) is n e v e z ü n k , az ő s e m b e r k u t a t á s n e m c s a k a s z a k e m b e r e k ü g y e , h a n e m k ü l ö n ö s e n a s z o c i a l i z m u s alapján álló d e m o k r á c i á k b a n , t á r s a d a l o m t u d o m á n y i , világszemléleti, t e h á t n é p ü n k egészét érdeklő o k t a t á s i és széles k ö r ű ismeretterjesztési k é r d é s is. V é r t e s L á s z l ó k ö n y v e e m l í t e t t o l v a s m á n y o s v o l t a szerint e z t a célt is kitelje­ sítheti, m é g a z e l ő s z a v á b a n e m l í t e t t s o k b i z o n y t a l a n s á g , feltételes m ó d , és l á t s z ó l a g o s állitások m e l l e t t is. M e r t e z e k a h a n g s ú l y o z o t t b i z o n y t a l a n s á g o k , g o n d o l k o d á s r a , t o v á b b m u n k á l k o d á s r a serkentenek, a v a t o t t s z a k e m b e r t és a v a t a t l a n é r d e k l ő d ő t e g y a r á n t . A g o n ­ d o l k o d á s r a n e v e l é s p e d i g l e g f ő b b célja k o r s z e r ű i s k o l a p o l i t i k á n k n a k s a z ismeretterjesz­ t é s n e k is. E z a k ö n y v előreláthatólag h o s s z ú i d ő r e n e m c s a k s z a k k ö n y v , h a n e m k ö z é r t h e t ő ­ s é g r e s z á m í t ó a l a p m u n k á j a a m a g y a r ő s r é g é s z e t n e k . E l ő r e l é p é s t j e l e n t az általunk m i n d e n v o n a l o n szükségesnek és n é l k ü l ö z h e t e t l e n n e k t a r t o t t m a g y a r s z a k n y e l v , szakkifejezések kialakításában. N e m a k a r u n k t ú l z á s b a esni e z e n a téren, m é g i s ú g y találjuk, h o g y m a r a d ­ t a k m é g elkerülhető, fölösleges i d e g e n s z a v a k , n é h a a k ö z é r t h e t ő s é g r o v á s á r a . V a n n a k helyesírási e g y e n e t l e n s é g e k is, a m i k n e k e g y része t a l á n a k a d é m i a i . T u d á l é k o s s á g j e l l e g ű e k is ( h u m á n p a l e o n t o l ó g i a , h u m á n g e n e t i k a , s z k e m a t i z á l t ) . A „ r e c e n s " s z ó t f ö l d t ö r t é n e t b e n n e m használjuk, m a i t v a g y jelenkorit jelent. A z ő s k ő k o r r a v o n a t k o z ó összehasonlításban s z i n t é n e l v e t e n d ő . M i n d e z t n e m h i b a k é n t v a g y h i á n y k é n t említjük, m e r t a s z e r z ő b e n m e g v a n a b i z t o s í t é k az i l y e n i r á n y ú h a l a d á s r a is. A n a g y é r t é k ű k ö n y v é r t h á l á v a l és k ö s z ö n e t t e l t a r t o z u n k szerzőnek, az A k a d é m i a i K i a d ó n a k s n e m u t o l s ó s o r b a n az A k a ­ d é m i a i N y o m d a m i n d e n d o l g o z ó j á n a k a n e h é z s z ö v e g és t á b l á z a t o k , t á b l á k hibátlan, s z é p kiállításáért is. V a d á s z E

Виноградов, А. П. — В е р е щ а г и н , В. H.: Методы палеогеографиче­ ских исследований. ( V i n о g r a d о v , А . P. — V e r e s с s a g i n, V . N . : A z ősföld­ rajzi k u t a t á s o k m ó d s z e r e i ) I z d a t e l ' s z t v o „ N y e d r a " , M o s z k v a , 1964. p p . 264. A k ö n y v a S z U Á l l . F ö l d t a n i B i z o t t s á g á n a k és a S z U T u d o m á n y o s A k a d é m i á j á n a k g o n d o z á s á b a n j e l e n t m e g és a néhai F ö l d t a n i és Á s v á n y t a n i - n y e r s a n y a g M i n i s z t é r i u m F ö l d t a n i - S z a k é r t ő i T a n á c s a , v a l a m i n t a S z U L i t o l ó g i a i - O s f ö l d r a j z i T é r k é p a t l a s z a Szer­ k e s z t ő b i z o t t s á g a 1962. o k t . 30.—nov. 2. k ö z ö t t t a r t o t t leningrádi v á n d o r g y ű l é s é n e k anyagát tartalmazza. A c í m b e n j e l ö l t t á r g y k ö r I . v á n d o r g y ű l é s e h i v a t v a v o l t előkészíteni a S z U - b a n összeállításra kerülő ú j , a z egész S z U t e r ü l e t é t felölelő o l y a n litológiai-ösföldrajzi atlasz összeállításának m u n k á l a t a i t , a m e l y reális a l a p j a lesz a s z i g o r ú a n t u d o m á n y o s a l a p o n v é g e z h e t ő n y e r s a n y a g p r o g n ó z i s n a k is. K o n k r é t a b b a n : j e l e n ülést az ősföldrajzi k u t a t á s o k t u d o m á n y o s alapjai e l e m z é s é n e k szentelték, h o g y ezáltal is a k t í v segítséget n y e r j e n e k a t e r v e z e t t atlasz összeállításához, e l s ő s o r b a n az ősföldrajzi r e k o n s t r u k c i ó d t e k i n t e t é b e n . A S z U - b a n k o r á b b a n k i a d o t t kis m é r e t a r á n y ú litológiai-ősf j l d r a j z i atlaszok ( U k ­ rán és M o l d v a i M = 1 : 2 500 000, i960 és a z O r o s z - t á b l a M = 1 : 5 000 000, 1961.) u t á n

260

Földtani

Közlöny,

XCVI.

kötet,

2.

füzet

t e h á t m o s t , illetve m á r 1961-ben, a g y a k o r l a t i g é n y e i t j o b b a n kielégítő n a g y m é r e t a r á ­ n y ú t é r k é p e k szerkesztésének szükségessége is felmerült. A kapcsolódó főfeladatokat N . A . B e l j a e v s z k i jnek, a k ö n y v előszava író­ j á n a k m e g á l l a p í t á s a szerint 3 p o n t b a n ö s s z e g e z h e t j ü k : a) t a n u l m á n y o z n i kell a k a p c s o ­ l ó d ó m u n k a t u d o m á n y o s alapjait, b) f o n t o l ó r a kell v e n n i a k o r á b b a n k i d o l g o z o t t m ó d ­ szerek alkalmazásának l e h e t ő s é g é t , és c) k i kell d o l g o z n i a n a g y m é r e t a r á n y ú t é r k é p e k szerkesztési m ó d s z e r e i t a h a s z n o s í t h a t ó á s v á n y o s a n y a g o k k ü l ö n b ö z ő fajtáival k a p c s o l a t ­ ban. Célul t ű z t é k k i t o v á b b á , h o g y elkészítik, illetve h e l y e s b í t i k az ősföldrajzi r e k o n s t ­ r u k c i ó k h o z szükséges ú t m u t a t á s o k a t és a k u t a t á s o k h o z szükséges szervezési j a v a s l a t o k a t . A k ö n y v r ö v i d e l ő s z a v a u t á n 240 o l d a l t e r j e d e l e m b e n 15 ö n á l l ó értelkezés k ö v e t ­ kezik, m a j d 15 o l d a l o n 26 k ü l ö n f é l e h o z z á s z ó l á s r ö v i d k i v o n a t á t is m e g t a l á l j u k . A z elő­ a d á s o k és a h o z z á s z ó l á s o k k i v é t e l nélkül az ősföldrajzi r e k o n s t r u k c i ó k lehetőségeit és p r o b l é m á i t mérlegelik. A z értekezések m i n d e g y i k e m ó d s z e r t a n i jellegű. E z a k ö t e t a z o n b a n csak e g y része a n n a k a s o r o z a t n a k , a m e l y e t a s z o v j e t ősföldrajzi i s k o l a a k ö z e l m ú l t b a n n y ú j t o t t és a k ö z e l j ö v ő b e n k í v á n adni. U g y a n i s a S z U L i t o l ó g i a i - Ő s f ö l d r a j z i A t l a s z á n a k S z e r k e s z t ő ­ b i z o t t s á g a t o v á b b i k i a d v á n y o k a t is t e r v b e v e t t a n a g y m é r e t ű n é p g a z d a s á g i f e l a d a t o k n a k , illetve az 1980-ig s z ó l ó általános t á v l a t i t e r v s i k e r e s e b b m e g o l d á s á n a k é r d e k é b e n . Meg­ j e g y e z h e t j ü k itt a f e l a d a t o k s ú l y á n a k érzékeltetése é r d e k é b e n , h o g y az általános távlati t e r v p l . 1980-ig a m e g k u t a t o t t színes- és r i t k a f é m k é s z l e t e k 2 —5-szörös n ö v e l é s é t k ö v e t e l i m e g , h a s o n l ó a n a k ő o l a j és f ö l d g á z k é s z l e t e k é t is. A v á z o l t f e l a d a t o k elősegítése é r d e k é b e n az új atlasz összeállítását m i n t e g y 2 — 3 é v e n b e l ü l k í v á n j á k befejezni. A m a g u n k részéről n a g y o n v á r j u k m i n d a k ö v e t k e z ő t a n u l m á n y o k a t , m i n d az iij atlaszt is, m e l y e k n e k az e d d i g i e k h e z h a s o n l ó a n hazai feladataink m e g o l d á s a s z e m p o n t j á ­ b ó l is m i n d e n b i z o n n y a l n a g y m ó d s z e r t a n i j e l e n t ő s é g ü k lesz. H o n t v á r i V i t á l i s G у ö r g у— K o r p i c e G y n ] a— S z i t k e y és műszaki tervezés. K Ö Z D O K . B u d a p e s t , 1964.

O. — R a d ó c z

Gy.

L á s z l ó : Vízgazdálkodás

A z ö t f e j e z e t b ő l álló, az O r s z á g o s V í z ü g y i F ő i g a z g a t ó s á g V í z - és C s a t o r n a m ű ü z e m ­ v e z e t ő i t a n f o l y a m á n a k h a l l g a t ó i s z á m á r a k é s z ü l t t a n k ö n y v , első része, a k ö n y v n e k m a j d ­ n e m a fele — a v í z f ö l d t a n n a l f o g l a l k o z i k . A t o v á b b i fejezetek: h i d r o l ó g i a , hidraulika, v í z g a z d á l k o d á s , a vízellátás és c s a t o r n á z á s m ű s z a k i tervei. Vitális G v ö r g y az általa írt „ v í z f ö l d t a n i " fejezet első részében a l a p v e t ő , általános f ö l d t a n i i s m e r e t e k e t a d . A f ö l d felépítése, m a g m á s - ü l e d é k e s és átalakult k ő z e ­ t e k . A f ö l d v á l t o z á s a i , külső és b e l s ő f ö l d t a n i e r ő k , a f ö l d k é r e g szerkezeti m o z g á s a i és a föld történetének r ö v i d vázlata. A fejezet m á s o d i k része tér rá a t u l a j d o n k é p p e n i v í z f ö l d t a n i alapismeretekre. A felszíni v i z e k i g e n r ö v i d felsorolása u t á n a felszín alatti v i z e k k e l f o g l a l k o z i k és a kelet­ k e z é s ü k m a g y a r á z a t a f o l y t a t á s a k é n t a kis t e r j e d e l e m ellenére részletes o s z t á l y o z á s á t adja e z e k n e k a m o s z k v a i k o n g r e s s z u s felosztása szerint. F o g a l m a t a d a karsztvizekről, forrásvizekről s t b . p é l d á k k a l , á b r á k k a l illusztrálva. V é g ü l az o r s z á g fő v í z f ö l d t a n i t á j e g y s é g e i t m u t a t j a b e , s z e l v é n y e k k e l és v á z l a t o s t é r k é p e k k e l szemléletessé t é v e az i s m e r t e t é s t az 5. á b r a — M a g y a r o r s z á g k ő s z é n - , k ő o l a j és f ö l d g á z t e r ü l e t e i — , a t é r k é p e t a z o n b a n az u t ó b b i é v e k b e n feltárt n a g y k ő o l a j és f ö l d g á z e l ő f o r d u l á s o k k a l is k i kellett v o l n a egészíteni. G y a k o r l a t i t u d n i v a l ó k a t a d u g y a n i t t az e g y e s t á j e g y s é g e k vízszerzési lehetőségeiről, e z e n k í v ü l a területek d i ó h é j b a n összefoglalt f ö l d t a n i v i s z o n y a i t és a v í z a d ó r é t e g e k e t ismerteti. A h i d r o l ó g i a i fejezet h a z a i p é l d á k k a l ellátott alapismereteket ad. H a s z n o s ö s s z e ­ foglalás a M a g y a r o r s z á g h i d r o l ó g i a i a d o t t s á g a i v a l f o g l a l k o z ó rész. A h i d r a u l i k a a l e g l é n y e g e s e b b a l a p o k a t — a vízellátás fejezet p é l d á u l a m e z ő g a z ­ dasági v í z hasznosításáról, v í z e r ő hasznosításiul, á r v í z v é d e l e m r ő l , belvízrendezésről s t b . t á j é k o z t a t j a az o l v a s ó t . A k ö n y v e t z á r ó „ v í z e l l á t á s és c s a t o r n á z á s m ű s z a k i t e r v e i " fejezet g y a k o r l a t i t a n á ­ c s o k a t ad, v a l a m i n t t ö b b t á b l á z a t b a foglalt á b r á t a vízellátási és csatornázási m ű t á r g y a k ábrázolási m ó d j á r ó l és rajzjeleiről. A j ó szerkesztés, az e g y s z e r ű s é g é b e n is szemléletes á b r á k h a s z o n n a l f o r g a t h a t ó tankönyvet eredményeztek. R á s o n y i L.