Hírek. A szabványalkotók nem pihennek: Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

www.emi-tuv.hu

2012. március IX. évfolyam, 19. szám

Hírek

Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja

A szabványalkotók nem pihennek: az EN 287-1 hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

ÉMI-TÜV

Több biztonság Nagyobb érték

Új feladatok előtt Az elmúlt évet az általános recesszió ellenére eredményesen zártuk. Üzleti eredményeinket kedvezőtlen gazdasági környezetben a korábban megszokottnál jóval nehezebben értük el, de minden jó, ha jó a vége: 2011‑es évünk eredményes volt. Az eseményeket elemezve felismertük, hogy ennek a jó eredménynek dacára a 2012-es évben több kell, más kell, mert önmagában az erőfeszítéseket nem lehet a végtelenségig fokozni. Szakterületetekként külön-külön részletes piaci analízist végeztünk, melynek során feltártuk a még ki nem aknázott lehetőségeket, és ami a legfontosabb: megvizsgáltuk a korábban nem létező új szolgáltatások bevezetési lehetőségeit is. Van, ahol lehetőséget látunk a jogi környezet változásának kiaknázására: ilyen például az EN 287-1 szabvány változásából származó feladatkör. Figyelemmel kísérjük a hazánkban akadozva, de mégiscsak működő nagyberuházások fejlesztéseit, ahol továbbra is törekszünk műszaki felügyeleti tevékenységünk értékesítésére, és ami a legfontosabb: igyekszünk rugalmasan reagálni az új piaci igényekre. Ez utóbbi törekvésünkre két jó példa az acél- és alumíniumszerkezet gyártók EN 1090‑1 szerinti auditálása és tanúsítása, valamint az egyre markánsabban jelentkező épületenergetikai vizsgálati igény. Az év végével ismét teljesé vált, sőt egyes területeken bővült korábbi akkreditációs és kijelölési területünk, így a teljesítmény fokozásához már minden feltétellel rendelkezünk. Sajnos az eredmények eléréséhez szükség van megszorító intézkedésekre is ezért az évet ésszerű, de szigorú költséggazdálkodással kívánjuk végigdolgozni. Néhány területen nagy várakozásaink is vannak – ha ezek beigazolódnak, nincs kizárva, hogy robbanásszerű fejlődést is tudunk produkálni, de ezek részletei egyelőre az üzleti titoktartás által védettek. Nagyon bízom abban, hogy következő kiadványunkban nyíltan beszámolhatok ezeknek a reménybeli projekteknek az indulásáról. Addig is kívánok minden kedves meglévő és potenciális partnerünknek szebb jövőt!

Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

4


ÉMI-TÜV

12 Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 5. rész

16 Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe!

18 Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban

26 A társadalmi felelősségvállalás új fejezete – ISO 26000

Tartalom 16 Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe!

4


7

Új kérdéssorok a személyzettanúsításban

18 Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban

8

Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben

21 Tanúsítási emblémák

11 A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN 1090-1 szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása

22 ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI osztály jelhasználati tanúsítvány 24 Egyre szigorodó előírások vonatkoznak a játékokra!

12 Az EN 1090 szabványsorozat követelményei 5. rész 26 A társadalmi felelősségvállalás új fejezete – ISO 26000 14 Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél

ÉMI-TÜV SÜD Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft.

Dr. Madaras Gábor ügyvezető igazgató

Központ: H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 E-mail: [email protected]

Budapesti iroda: H-1043 Budapest, Dugonics u. 11. Tel.: (+36) 1 399-3600 Fax: (+36) 1 399-3603 E-mail: [email protected]

Összeállította és szerkesztette: Hegedűs Helga Grafikai tervezés és tördelés: Toucan Design Bt.

www.emi-tuv.hu

4

Ipari szolgáltatások

A szabványalkotók nem pihennek: az EN 287-1 hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai tavalyi évben újra nagyon sok szabvány megváltozott. Többek között szinte az összes roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálati szabvány, melyeket a hegesztett kötések és a nyomástartó berendezések vizsgálatában alkalmazunk (anyagvizsgálók és laborok figyelem!!!). Ezen kívül bővültek a hegesztési eljárások, ill. változtak a számjelöléseik (EN ISO 4063), valamint új hegesztési pozíciók kerültek bevezetésre (EN ISO 6947). Ezek a szabványok aztán lassanként beépülnek az őket meghivatkozó szabványokba is és előidézik azok megváltozását.

A

Így történt ez az EN 287-1 szabvánnyal is, mely acélhegesztők minősítésére / vizsgáztatására vonatkozik. A szabvány eddigi utolsó kiadása a 2006-os volt, ill. MSZ kiadásban 2007-es. 2011 júniusában jelent meg az új kiadás angol változata, a DIN kiadás 2011 novemberi, az MSZ kiadás 2012. február 1-jei, és angol nyelvű.

Tudjuk, hogy időnként felröppen a gondolat, hogy az EN 287-1 szabványt is le kellene váltani az ISO 9606-1 szabvánnyal, mint ahogy az az alumínium anyagok esetében már rég megtörtént. Ez aztán egyetértés hiányában mindig meghiúsul, új gondolatok viszont időről időre bekerülnek a szabványba. A szabványhivatkozások változásain kívül az EN 287-1 mostani kiadása több olyan változást is tartalmaz, amely a hegesztők minősítésének / vizsgáztatásának eddig megszokott alapvetéseihez nyúl hozzá, ami a hegesztő társadalom idegeit azonnal felborzolja. A szabvány a fogalmak terén bevezet néhány olyan új fogalmat, melyet egyéb, pl. a Nyomástartó Berendezések Irányelvhez harmonizált szabványok, vagy minőségügyi rendszer szabványok már tartalmaznak. Ilyen pl. a gyártó, vagy a verifikálás fogalma. Definiál a szabvány olyan fogalmakat, melyeket eddig is használtunk, csak így meghatározva eddig nem jelent meg ebben a szabvány-


5

nek sarokvarratra is. Egy érdekes húzással, 10 mm-es lemezek PB helyzetű egyrétegű sarokvarratos kötésének elkészítésével a szabvány megengedi a minősítés kiterjesztését sarokvarratokra is, mégpedig a tompavarrat érvényességi tartományában minden sarokvarratra. Őszintén szólva ez nem igazán érthető és nem is igazán életszerű előírása a szabványnak, de adott esetben lehet kedvező egy vizsgázó hegesztő számára. Alapanyagok terén megengedi nem EN szabványos anyagok alkalmazását is és megadja azokat a szabványokat, melyekben ezen anyagok csoportba sorolása megtalálható, ill. az összevethető a CEN ISO/TR 15608-cal: • CEN ISO/TR 20172 – európai • CEN ISO/TR 20173 – amerikai • CEN ISO/TR 20174 – japán A hozaganyagok terén érvényességi tartomány szempontjából kettéválasztja a bevont elektródákat (3. táblázat), valamint a hegesztő huzalokat és pálcákat (4. táblázat)

ban, mint pl. réteg, beolvadási mélység, balra hegesztés, jobbra hegesztés, csőelágazás, sarokvarrat, tompavarrat, hozaganyag. Az ISO 4063 változásaival párhuzamosan megjelennek az eljárások új számjelölései: • 136 - MAG védőpor töltetű elektródával • 138 - MAG fémpor töltetű elektródával • 142 - WIG hozaganyag nélkül • 143 - WIG porbeles huzallal, vagy pálcával • 145 - WIG tömör huzallal, vagy pálcával, de redukáló gáz is van a védőgázban Ezekhez új érvényességi tartományokat definiál a szabvány: • Megengedett a tömör huzalról (135) fémportöltetűre váltás (138) (új jel!) • 141, 143, 145 érvényes 141, 142, 143, 145-re, de a 142 csak 142-re Nagy változás az érvényességi tartományok terén, hogy a tompavarratok nem minősítik a sarokvarratokat. Eddig a nem üzemszerűen sarokvarratot készítő hegesztők egy-egy sarokvarrathoz használhatták a tompavarratos minősítésüket. Mostantól sarokvarratot is kell hegeszteniük ahhoz, hogy minősítve legye-

Porbeles huzaloknál és pálcáknál figyelni kell a különböző portöltetekre és arra, hogy ezek hogyan fedik le egymást. Kimaradt a táblázatokból a hegesztési eljárások megadása az egyes hozaganyagokhoz. Figyelni kell arra is, ami ugyan eddig is gyakorlat volt, hogy a gyökréteget csak azzal a hozaganyaggal szabad hegeszteni,

6


amire a hegesztő vizsgázott. Ezt most a B. melléklet megnevezési mintapéldái is külön kiemelik. Ebből adódik egy-két humoros érvényességi tartomány, pl. 141-es eljárással hozaganyaggal hegesztett minősítés érvényes lesz 141-es gyök és 142-es (hozaganyag nélküli) töltő és takaró sorok hegesztésére. Ennek a kivitelezési lehetőségein mindenki eltűnődhet.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Czibere Gábor

Hegesztési helyzetek vonatkozásában a csöveknél két új pozíció megjelölést kell megtanulnuk: PH (vízszintes tengelyű cső lentről fölfele hegesztve) és PJ (vízszintes tengelyű cső föntről lefele hegesztve)

szakértő tel.: 06 26 501 140

PH

PJ

[email protected]

Több pozíciós hegesztés ferde helyzetűre való konvertálása továbbra is megmarad, tehát: PH + PC = H-L045 PJ + PC = J-L045 Ez a technológiavizsgálatok hegesztéséhez kapcsolódó hegesztő minősítések esetében hasznos. A minősítés során a vizsgadarabok átvételi követelményeiben eddig kaptak némi engedményt a hegesztők, főleg a varratalakra vonatkozóan. Ezek az engedmények most megszűnnek. Így a szélkiolvadásra vonatkozóan mostantól az ISO 5817 C fokozatának előírásait kell alkalmazni, vagyis h ≤ 0,05 t szabályt, a 0,5 mm korláttal, tehát már nem lehet bármilyen falvastagságnál 0,5 mm a szélbeégés mértéke.

Érdekes, a modern időkhöz igazodó kitétel a munkáltató általi fél éves meghosszabbításokkal kapcsolatban, hogy a szabvány most engedélyezi az elektronikus aláírás alkalmazását. Ez természetesen nem a külső tanúsító szervezet által papír alapon kiadott minősítésék igazolásánál játszik szerepet, hanem olyan gyártóknál, akik házi minősítéseket is alkalmaznak, ezeket esetleg szoftveresen készítik és tárolják, és lehetőségük van a szoftverben a meghosszabbítások dokumentálására is. Amint már említettük, a szabvány B melléklete továbbra is alkalmazási példákat tartalmaz. A szabványalkotók igyekeztek az itt bemutatott minősítés példákban megjelentetni mindazt a változást, melyről az előzőekben szóltunk, így pl. a hegesztési helyzetek új megjelöléseit, vagy a hegesztési eljárások új számjeleit, ill. a minősítések különböző kombinációit. Ezek hasznos útmutatók mind a tanúsító szervezeteknek, mind a hegesztő minősítések felhasználóinak. Az eddig megszerzett minősítések természetesen nem vesztik érvényüket, azokat a lejáratukig továbbra is lehet használni. Sőt a szabvány azt is megengedi, hogy az érvényesség első két évének letelte után a tanúsító szervezet a minősítést a szabvány előző kiadása alapján hosszabbítsa meg. Zárszóként azt hiszem elmondható, hogy az EN 287-1 szabvány korszerűbb lett, igazodott a szabványosítási környezet változásaihoz, szakmai megfontolásaiban pedig legnagyobb részt egyértelműbb és korrektebb lett, kivéve talán a kiegészítő sarokvarratos próbatest hegesztését. Természetesen újra kell tanulnunk a szabványt, meg kell szoknunk a változásokat; ehhez mindenkinek kitartást kívánok. Czibere Gábor, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


Új kérdéssorok a személyzettanúsításban z évente több mint 2000 új hegesztő, hegesztőgépkezelő, forrasztó minősítést kiadó ÉMI-TÜV SÜD Kft. személyzettanúsítási folyamatában a próbadarab elkészítése mellett fontos szerepet tölt be az elméleti teszt. A vizsgázók évtizedek óta feleletválasztós kérdéssorokat kapnak, 20 kérdéshez kell a helyeset megtalálni a 3-3 megadott válasz közül. Aki legalább 15 kérdésre megfelelően válaszol, az sikeresen teljesítette ezt a vizsgarészt.

A

A kérdéssorok legutóbb 2006-ban estek át nagyobb felülvizsgálaton, éppen itt volt az ideje annak, hogy újrafogalmazzuk a kérdéseket és a válaszokat. Rengeteg új kérdés készült el, sok kérdéssorban csak 1-2 kérdés maradt a régiből, és készültek teljesen új kérdéssorok is, mint például titán, semleges védőgázas, volfrámelektródás ívhegesztésére. Az új kérdéssorok kidolgozásánál figyelembe vettük az EN 287-1:2011 C mellékletének ajánlásait is. Jelentősen változott a kérdéssorok felépítése, egységessé vált a következők szerint: • 1-5. kérdés: általános hegesztéstechnológia kérdések, anyagismeret • 6-8. kérdés: az adott eljárás berendezésére vonatkozó kérdések • 9-18. kérdés: adott hegesztési eljárás technológia, adott anyagminőség feldolgozása • 19-20. kérdés: munkabiztonsági kérdések Új típusú kérdésekkel is találkozhatnak a hegesztő és forrasztó kollégák: • Milyen problémára gyanakszik, ha …? • Mi a következménye annak, ha …? A kérdéssorok ellenőrzése és jóváhagyása megtörtént. Terveink szerint 2012. március 1-jétől ezek segítségével teljesíthető az elméleti vizsgarész. Természetesen a honlapunkon megjelennek az új kérdések, a megszokott módon (válaszok nélkül) letölthető formában. A hegesztési felelősöknek sikeres felkészítést, a vizsgázóknak pedig eredményes megmérettetést kívánunk! Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

7

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és Hegesztéstechnológia Osztály Görbe Zoltán, szakértő tel.: 06 26 501 140 [email protected]

8


Főgőzvezeték-csere a Mátrai Erőműben 2010 nyarán a visontai Mátrai Erőmű Zrt. a IV-es blokki főgőzvezeték teljes cseréjét határozta el. Az 1970-es években épült vezeték üzemideje túl volt a 250.000-ik, a 90-es évek elején befejezett rekonstrukció során beépített csövek esetében pedig a 150.000-ik üzemórán. Az Erőmű a beruházás teljes műszaki felügyeletével, valamint a 9/2001 GM rendelet (PED) szerinti III-as kategóriás csővezetékek Notified Body tevékenységével az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari Berendezések és Hegesztéstechnológia Osztályát bízta meg. két vállalat közötti kapcsolat nem új, hiszen a 2006-ban megvalósult IV-es és V-ös blokkokhoz kapcsolódó előtét-gázturbinás beruházás kapcsán az ÉMI-TÜV hasonló feladatot látott el. Akkor a csővezetékkel kapcsolatos fenti tevékenység kiegészült a teljes építészeti és gépészeti műszaki felügyelettel is (az erről szóló híradás megtalálható az ÉMI-TÜV Hírek 2007. évi 10-es számában). Az abban az időszakban megszerzett, az Erőművel kapcsolatos speciális ismeretek nagyon jó alapot szolgáltattak az ÉMI-TÜV szakértőjének a jelen beruházás folyamatainak ellenőrzésében.

A

A projekt résztvevői: Megbízó: Tervező: Csővezetéki kivitelező: Anyagvizsgálat: Szigetelés kivitelezője: Műszaki felügyelet és NoBo:

Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) Balcke Dürr GmbH Magyarországi Fióktelep Babcock Borsig Service Hungary Kft. (BBSH) AIB-Vincotte Kft. BIS Hungary Kft. ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Főbb jellemzők: legnagyobb megengedhető nyomás: megengedhető maximális hőmérséklet: próbanyomás értéke: vezeték összhossza: gerincvezeték kezdőpontja: gerincvezeték végpontja: gerincvezeték mérete: leágazások méretei: alkalmazott harmonizált szabvány:

176,4 bar 555° C 628 bar 270 m kazán IV-es túlhevítő kilépés a tápházban lévő turbina csonkja DN300 (átmérő 323,8x28mm) DN200, DN125, DN25 MSZ EN 13480

Főbb események: 2010. december: 2011. január: 2011. április 2. 2011. április 2-24. 2011. április 25. 2011. április 27.

a BBSH hegesztési rendszerének tanúsítása az ÉMI-TÜV által hegesztési eljárásvizsgálatok lefolytatása, alapanyagok beérkezése és átvétele, az első varrat elkészítése sikeres nyomáspróba élőrákötések elkészítése az utolsó varrat anyagvizsgálata és szigetelése, az elkészült rendszer átadása a MERT részére (húsvét hétfőn) blokkindulás


Az alapanyagról A MERT-tel egyeztetve a Balcke Dürr az EN 10216-2 szabványban lévő X10CrMoVNb9-1 (AMSE szerinti P91minőségű) növelt hőmérsékleten szavatolt tulajdonságú acélból tervezte meg a csőszakaszokat. Az alapanyag 0,08-0,12% karbont, 8-9,5% krómot, 0,851,05% molibdént, 0,06-0,1% nióbiumot, 0,18-0,25% vanádiumot tartalmaz. Martenzites acél, folyáshatára 550° C-on 270 MPa! Ezekből az adatokból látszik, hogy az előmelegítés, a hegesztés, valamint a hegesztés utáni hőkezelés különösen nagy fegyelmet igényel, szigorúan be kell tartani a technológiai előírásokat. Az összes alapanyagot (csövek, köracélok, ívek, szűkítők) a MERT szerezte be. Az egyenes csövek Európa és Japán nagy alapanyaggyáraiból érkeztek, az íveket és a szűkítőket a KVV Zrt. gyártotta. A MERT az összes beérkező csövet és idomot „0” állapotfelvétel kapcsán 100% mágnesezhető poros és 100% ultrahangos vizsgálatnak vetette alá. A nyomvonalról A MERT a költségek minimalizálása érdekében előírta, hogy üzemelő kazán mellett kell kiépíteni a vezetékrendszert, csak az élőrákötések történhetnek a tervezett berendezés nagyjavítás miatti leállása alatt. Mindebből természetesen az következik, hogy a főgőzvezeték jelentős részének új nyomvonalat kellett keresni. Ennek kitűzése az üzemeltető és a tervező közös munkájával valósult meg. Az üzemelő berendezés miatt például a 40° C feletti hőmérsékletű malomtérben kellett végrehajtani a készreszerelést, ami különösen nagy igénybevételt jelentett a szakemberek számára.

9

A tápházi szakaszon néhol annyira szűk volt a rendelkezésre álló hely, hogy a meglévő vezetékek között éppen elfért az új szakasz, kész állapotban a szigetelések néhány milliméter híján összeértek. Az előkészületekről A csővezeték a DN25-ös szakasz kivételével a PED szerinti III-as kategóriába tartozik, tehát a terveket a Notified Body-val engedélyeztetni kell. A tervfelülvizsgálat az ÉMI-TÜV szentendrei központjában történt. Nyomástartó berendezés gyártásakor az alapanyagok darabolása, forgácsolása során az azonosító jelölések megtartása alapvető jelentőséggel bír. A MERT több munkatársa is jogosultságot szerzett erre a tevékenységre, a BBSH szakszerűen átjelölt, átbélyegzési jegyzőkönyvvel társított alapanyagot kapott. Az éles bemetszések elkerülésének érdekében az átjelölések gravírozással történtek. A BBSH a projekt során összesen 12 db hegesztési eljárásvizsgálatot tanúsíttatott. A technológiavizsgálatok nagy számát a többféle átmérő és falvastagság, továbbá az élőrákötések változatos alapanyag-kombinációi indokolták. Menet közben a MERT is több hegesztési eljárást hagyatott jóvá, munkatársaik gyakorlatot szereztek a P91-es acél hegesztéssel történő feldolgozásában, hőkezelésében. A kivitelező kidolgozta és a megrendelővel, továbbá a műszaki felügyelettel jóváhagyatta az előmelegítési és hőkezelési technológiáját. Ebben a dokumentumban került meghatározásra többek között a különböző dimenzióknál és kötéskialakításoknál a hőelemek helye és darabszáma, a hőkezelő paplanok elhelyezése, a varrat hőkezelés alatti szigetelési sávjának szélessége.

10


A kivitelezésről A BBSH szakemberei, kiegészülve az erőműves hegesztőkkel és hőkezelőgép-kezelőkkel, lelkiismeretesen, magas szakmai színvonalon végezték el a munkájukat, igazi csapatként küzdöttek meg a sikerért. A felmerült problémákat megoldották, a mágneses ívfúvó hatás kiküszöbölésétől kezdve a kis átmérőjű csonkok hőkezelésén keresztül az élőrákötések vegyeskötéseinek hegesztéstechnológiájának kidolgozásáig. Jelen cikk kereteibe nem fér bele minden részlet ismertetése, ezért csak néhány, a műszaki felügyelet által kért, az EN 13480 szabvány követelményeit meghaladó, a csővezeték élettartamára jelentős befolyással bíró intézkedésről essen itt szó. A csonkok összeköszörülése az alapcsővel a működés közben fellépő feszültségek egyenletesebb elosztását eredményezi. A fotón jól látszik a lamellás koronggal elért felületi minőség.

információ

A P91-es anyagminőségből készült csőtartó ütközők felhegesztése K varrattal történt. A varrat teljes keresztmetszetében ultrahangozott, 3 felülete rádiuszos kialakítású, így csatlakozik az alapcsőhöz.

Ráültetett csonkoknál az alapcsőbe készített furat áthatásánál lévő rádiusz miatt nem indulnak ki repedések az éles sarokból.

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Ipari berendezések és

Összegzés Az új csővezeték közel 1 éve átadásra került, azóta teljesíti az elvárt követelményeket, hozzájárulva az egész kazán üzembiztos és biztonságos működéséhez, továbbá az erőművi blokk stabil termelőképességéhez.

Hegesztéstechnológia Osztály Görbe Zoltán szakértő tel.: 06 26 501 140 [email protected]

Fontos megemlíteni, hogy a MERT 2011 nyarán az V-ös blokk tekintetében is ugyanezt, a bevezetésben már tárgyalt döntést hozta: idén tavasszal rá kell kötni a kazánra az új főgőzvezetéket. A végrehajtásban részt vevő kollektívák változatlan összetételben a munka nagy részét már elvégezték, túl vagyunk a sikeres nyomáspróbán is, az élőrákötések elkészítése a március közepétől egy hónapig tartó nagyleállás idején meg fog történni. Keménységmérés az alapanyagban, hőhatásövezetben, varraton a VGB R508L előírásai szerint, Microdur eljárással. Ezzel az anyagvizsgálattal leellenőrizhető a hőkezelési technológia megfelelő végrehajtása.

Hadzsi Sándor, főosztályvezető, Mátrai Erőmű Zrt. Szécsi Gábor, irodavezető, Mátrai Erőmű Zrt. Görbe Zoltán, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


11

A TÜV SÜD Vállalatcsoport első magyarországi EN 1090-1 szerinti tanúsítványának ünnepélyes átadása

2012. február 2-án a TÜV SÜD Industrie Service GmbH tanúsítási szervezetének vezetőhelyettese, Georg Lecca úr átadta a TÜV SÜD Industrie Service GmbH és az ÉMITÜV SÜD Kft. szakértői által Magyarországon elsőként tanúsított KÉSZ Ipari Gyártó Kft. részére az EN 1090-1 szerinti tanúsítványát. A tanúsítvánnyal a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. jogosultságot szerzett az Építési Termék Direktíva hatálya alá tartozó termékeinek CE jellel való ellátására. A szükséges auditokat a TÜV SÜD Industrie Service GmbH, mint 0036 számú Notified Body szervezetében kinevezett ÉMI-TÜV szakértők folytatták le. A tanúsítvány ünnepélyes átadására az ÉMI-TÜV SÜD Kft. Budapest, Dugonics utcai irodájában került sor.

12

Építőipari szolgáltatások

Az EN 1090

szabványsorozat követelményei 5. rész

szabvány foglalkozik az egyes szerkezeti elemek, illetve a kész szerkezet összeállításához szükséges alap-, és kiegészítő anyagokkal. A szerkezeti acélokról, a hegesztőanyagokról, valamint a hegesztéssel kialakított kapcsolatokról a cikksorozatunk másik cikkeiben tér(t)ünk ki. Jelen írásunkban a mechanikus kötőelemekről, illetve egyéb, a szabványban rögzített kiegészítő anyagról kívánunk rövid ismertetést adni.

A

Kötőelemekként alapvetően a különböző csavarokat, csavaregységeket érti a szabvány. Csavaregység alatt (illetve a csavar együttes alatt) a csavart a csavaranyával, és szükség szerint egy vagy több alátétet értjük. A szabvány alapvetően a kötőelemek szabványait hivatkozza le, mint amelyeknek meg kell felelniük a szerkezetépítésben használatos kötőelemeknek is. Feszítőcsavarok esetében szükséges lehet a csavaregyüttesek megfelelőségének kísérlettel történő igazolása is, amennyiben azt a tervező a műszaki leírásban előírja. A műszaki leírásban meg kell jelölni azokat a kötőelemeket is, amelyeket biztosítással, például nyomatéktartó anyával kell ellátni, hogy ütközés, vagy jelentős rezgés esetén is hatékonyan megakadályozza a csavar együttes kilazulását.

A csavarokon kívül a szabvány tárgyal különleges kötőelemeket is, ezek: • szegecsek, • önmetsző és önfúró csavarok, • popszegecsek, • belőtt szegek, • pneumatikusan bevert szegek, és • nyírt kapcsolóelemek.


13

Ezeknél a kötőelemeknél az EN1090 szabvány visszautal arra, hogy a kötőelemeknek meg kell felelniük a saját termékszabványaiknak. A mechanikus rögzítés tervezésekor figyelemmel kell lenni arra is, hogy milyen korrózióvédelmi megoldást használunk a megépített szerkezetnél. Úgy kell a kötőelemek anyagát megválasztani, hogy a kiválasztott anyagtípusok összeillők legyenek, ne alakulhasson ki galván-korrózió, ne következhessen be ebből sem a szerkezet-, sem a kötőelemek tönkremenetele. A szabvány 8. fejezete foglalkozik a mechanikus kötésekkel. A szokásos hevederes kapcsolatokban a lemezek vastagságkülönbsége általában maximum 2 mm, feszített kapcsolatokban pedig maximum 1 mm legyen. Amennyiben szükség van rá, úgy béléslemezeket kell alkalmazni, hogy a vastagságkülönbség ne legyen az előbb említettnél nagyobb mértékű. Amennyiben béléslemezeket alkalmazunk, úgy azok vastagsága legalább 2 mm kell legyen. Ha a műszaki leírás másképp nem rendelkezik, akkor a kötőelemek névleges átmérője legalább 12 mm kell legyen.

A szabvány 12.5 fejezete foglalkozik a mechanikus kötések ellenőrzésével. Nem feszített csavarokkal kialakított kapcsolatok ellenőrzésekor minden kapcsolatot szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Azokat a kapcsolatokat, ahol utólag kerül be csavar, újra ellenőrizni kell az összes csavar behelyezése után. Ha az ellenőrzés során a kapcsolat azért nem megfelelő, mert a lemezek vastagsága nem megfelelő, akkor a kapcsolatot újra kell készíteni. Egyéb esetekben amen�nyiben mód van rá, az elem beállításának módosításával kell a szükséges javítást elvégezni. Az újra összeállított kapcsolatokat az elkészültük után újra ellenőrizni kell. Feszített csavarokkal kialakított kapcsolat kialakításakor, közvetlenül az összeszerelés előtt ellenőrizni kell a súrlódó felületeket. A műszaki leírásban foglaltaktól való eltéréseket javítani kell. A

kapcsolatok csavarképét a behelyezés után, de még a feszítés előtt szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Lemezvastagság eltérése estén újra kell készíteni a kapcsolatot. Ezután újra kell azt ellenőrizni. Ha a kapcsolat elkészülte után a behelyezett kötőelemek ellenőrzése nem végezhető el, akkor a munkavégzés módszerét kell ellenőrizni. Az ellenőrnek a kötőelemek 10%-ának behelyezésekor jelen kell lenni. Amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztalnak, akkor az ellenőrnek jelen kell lenni a csavarcsoport eltávolításakor és a csavarok újbóli behelyezésekor. A meghúzási nyomaték ellenőrzésekor a kész csavarcsoportokból ki kell választani a csavarkötések 10%-át (legalább két csavaregyüttest), a nyomatékkulcsot a csavaranyán vagy a csavarfejen az eredeti megfeszítésnek megfelelő beállítási értékig kell újra alkalmazni. A nyomatékkulcs használati pontosságának 5%-on belül kell lennie. Ha az ellenőrzőkulcs használata során bármely csavaranya, vagy csavarfej 15 foknál nagyobb mértékben fordul el, az adott csavarcsoport minden csavarját ellenőrizni kell. Szegecsek esetében az összes szegecs 5%-át, de legalább 5 szegecset kell ellenőrizni. Az ellenőrzést fél kilós kalapáccsal végzik. A szegecsnek csengő hangot kell hallatnia. Szegecs cseréjét csak terheletlen állapotban szabad elvégezni.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Poles János osztályvezető tel.: 06 1 399 3616

Önmetsző csavarok esetében szemrevételezéssel kell ellenőrizni, hogy a csavarkép a gyártó által javasoltaknak megfelelő kialakítású-e. Időnként ellenőrizni szükséges a menetek épségét, illetve a lyukátmérő megfelelőségét. A különleges kötőelemek esetében azt kell ellenőrizni, hogy a gyártó ajánlásának megfelelően történik-e a felhasználás. A különleges kötőelemek ellenőrzésének módszerét a műszaki leírásban mindig rögzíteni kell. Poles János, osztályvezető ÉMI-TÜV SÜD Kft.

[email protected]

14


Projektmenedzsment feladatok integrált kezelése építőipari projekteknél pítőipari projektek esetében is egyre fontosabb szerepet kap a projektszemléletű irányítás, a projektmenedzsment eszköztárának használata a különböző beruházások megvalósítási folyamatában. Ennek keretében talán a legfontosabb (és a legnehezebb) feladat a projekt költségeinek, minőségének és időtartamának összehangolt kezelése. Ezt a három fontos projekt összetevőt projektkorlátokként is szokás értelmezni. A feladat az adott korlátokon belül tartani a projekt folyamatait és az egyes összetevők közötti optimummal megvalósítani a projektet. A feladatot a klasszikus „projektháromszöggel” szokták szemléltetni. A háromszög oldalai reprezentálják az egyes projektkorlátokat. A projektháromszög sémájából is jól látható, hogy ha bármelyik összetevőt (korlátot) változtatjuk, az hatással van a másik két összetevőre is. A projektmenedzsment feladata, hogy a projekt egyes összetevőit olyan módon válasszák meg, hogy az a projektcélok szempontjából optimális legyen.

A beruházás lebonyolítása során felmerült – a projektmenedzsment által kezelendő –, eltérések optimális kezelésének kulcsa lehet, ha az adott projekt esetében meg tudjuk határozni a projektháromszög fix oldalát. Építési projektek esetében jellemzően ez a projekt bekerülési költsége (esetleg a határidő). A megoldáskereséshez be kell azonosítani, hogy az eltérés melyik oldalt érinti. A háromszög fix oldalának ismeretében (amin nem változtathat az intézkedésekkel), a projektmenedzsment meg tudja határozni a felmerült eltérések miatt meghozandó intézkedések körét. A fenti gondolatmenetből látszik, hogy építési projektek esetében is kellő gondossággal kell eljárni a projekt megtervezésekor, és mind a minőségbiztosítás, mind az időbeli organizáció terén átgondolt, a projekt lebonyolítása során naprakészen karbantartott információk szükségesek a projekt irányításához.

Építőipari projektek esetében, nagyon leegyszerűsítve, ez a következőket jelenti: • Minél később fejezem be a projektet, annál költségesebb lesz (kötbér, időarányos költségek) – Határidő < > Költség • Jobb minőségben készítem el a munkát, így az időben hosszabb lesz („Jó munkához idő kell”) – Minőség < > Határidő • Ha kevesebb költségből próbálok egy munkafolyamatot elkészíteni, az valószínűleg csak rosszabb minőséggel sikerülhet – Költség < > Minőség.

minőségirányítási, minőségbiztosítási feladat elvégzésére, lekövetésére. A rendszer keretében megtervezzük a projekt minőségellenőrzési feladatait és végigkísérjük a projekt megvalósítását a tervezés fázisától egészen a műszaki átadásig. Az ellenőrzéseink lehetnek komplex jellegűek (amikor a teljes projektre, összes szakágra – a földmunkáktól kezdve a gyengeáramú rendszerek szereléséig – kiterjednek az ellenőrzések), de egyes munkafolyamatok, munkarészek megvalósításának ellenőrzésére is vállalkozunk.

É

A cégünknél kidolgozott Projektorientált Minőségbiztosítási Rendszer (PMR) képes az építési projektekkel kapcsolatos teljes


15

lévő) folyamatok kimutatására, illetve egyszerű lehetőséget biztosít a projekt aktualizálására, különböző tervvariációkhoz tartozó szimulációk elvégzésére, összevetésére.

A rendszer működtetésének eredményeként összeáll az adott projekt műszaki átadásához szükséges minőségtanúsítási dokumentáció, melynek megfelelően az ÉMI-TÜV SÜD Kft. tanúsítja a projekt, illetve egyes munkafolyamatainak a megfelelőségét. Természetesen van rá mód, hogy egyes beruházásokon a PMR rendszernek csak egyes elemeit (pl. a tervellenőrzés, vagy az egyes elkészült munkák helyszíni ellenőrzése) működtessük, de nyilvánvalóan ennek kisebb a hatékonysága. A PMR rendszer keretében az alábbi feladatokat látjuk el: • A projekt minőségi tervének kidolgozása. Az általunk kidolgozott általános minőségellenőrzési utasítás gyűjtemény felhasználásával (MU) kidolgozzuk az adott projektre, a munkafolyamatokra vonatkozó minőségvizsgálati előírásokat, a követelményeket és a dokumentációs elvárásokat, amelyeket a vállalkozónak az adott projekt során teljesítenie kell. • A műszaki tervek ellenőrzése • Az elkészült tervek, dokumentumok ellenőrzése, megfelelőségének véleményezése • Az alvállalkozók kiválasztásával kapcsolatos támogatás • Az építés-kivitelezési munka rendszeres építéshelyi ellenőrzése Rendszeres (általában heti gyakorisággal) építéshelyi ellenőrzések végzése a különböző szakterületeken a kivitelezési munkák ütemezésének megfelelően • Folyamatos szakértői támogatás • Az átadási folyamat segítése A projektmegvalósítás folyamatának másik fontos összetevője a határidők tartása, az Időbeli Organizáció (ütemterv) megfelelő kezelése. A számítástechnika jelenlegi lehetőségei mellett mindenképp javasolt a szoftverrel segített, hálótechnikán alapuló ütemezési eljárás alkalmazása. Operatív irányítási eszközként azonban csak akkor alkalmazható, ha átgondolt és minden részfolyamatra kitérő ütemtervet készítünk a projekt előkészítési fázisában, és a projekt mindenkori készültségének (állapotának) megfelelően aktualizáljuk. A hálótechnika előnye a többi ütemezési eljárással szemben, hogy képes a projekt szempontjából fontos (kritikus úton

Az ütemterv készítésének főbb lépései: • Tevékenységek (WBS struktúra) meghatározása A projekttervezés szempontjából tevékenységnek tekinthető a folyamat minden olyan eleme, amelyre megállapítható, hogy: –– két konkrétan meghatározott időpont között teljesítésre kerülő projektelem és meghatározhatók a folytonosságot gátló körülmények, –– teljesítése erőforrást igényel, –– helyszíne meghatározható. (egyszerűen megfogalmazva tevékenységnek tekinthetjük egy brigád / alvállalkozó egyszeri felvonulásával elvégzett munkafolyamatot) • Tevékenységek időtartamának meghatározása A tevékenységek időtartamát befolyásolja: –– a tevékenységben foglalt munkamennyiség, –– a tevékenységhez hozzáadott erőforrások mennyisége, –– az erőforrások teljesítőképessége, –– korlátozó külső körülmények (pld: határidő, időjárás…). • Tevékenységek logikai kapcsolatainak meghatározása, melyek feltárása során meg kell határozni, hogy: –– mely tevékenységek végezhetők párhuzamosan, –– melyek azok a munkafolyamatok, amelyek csak egymást követően végezhetők (minthogy az egyik tevékenység megkezdésének a feltétele egy másik munkafolyamat bizonyos hányadának befejezése). • Időütemezés, a kritikus út meghatározása • Következmény ütemtervek készítése A következmény ütemtervek az ütemtervhez kapcsolódóan, az egyes munkafolyamatok időpontjain túl megadott adatokból számolható / kimutatható ütemtervek. Ezek lehetnek: –– költségtervek, –– erőforrás tervek (létszámterv, gép ütemterv), –– anyagfelhasználási tervek. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. által kidolgozott rendszerben az idő-ütemterveket összekapcsoljuk a PMR rendszer elemeivel, és a következmény ütemtervekhez hasonlóan a projekt teljes minőségbiztosítása is generálható a tervezett időpontjukkal. A rendszer előnye, hogy amennyiben az aktualizálás során a munkafolyamatok időpontjai változnak, a minőségbiztosításhoz kapcsolódó folyamatokat / vizsgálatokat nem szükséges külön a megváltozott körülményekhez igazítani, mert a rendszer azt automatikusan generálja. A minőség és a határidő kezelésének ilyen kapcsolásával elérhető, hogy a bevezető részben tárgyalt projektháromszög elemeinek a megváltozott körülmények (eltérések) miatt szükségessé vált módosítása egyszerűbben elvégezhető legyen. Poles János, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építőipari Szolgáltatások Osztály Poles János osztályvezető tel.: 06 1 399 3616 [email protected]

16


Emelőgépeket üzemeltetők figyelmébe! Az emelőgépeket – mint gépi munkaeszközöket – üzemeltető vállalkozók, vállalkozások mindenkor nagy felelősséggel tartoznak munkavállalóik egészséges és biztonságos munkafeltételeinek megvalósításáért. információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Építő-, Emelő- és Anyagmozgatógépek Osztály Hikisch Lóránt osztályvezető tel.: 06 1 399 3604 [email protected]

Tudja-e, hogy az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.) 11. § -a szerint veszélyes tevékenységek körébe tartozik az emelőgép-tevékenység, amelyre vonatkozóan a 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelettel kiadott Emelőgép Biztonsági Szabályzat (továbbiakban EBSZ) és számos nemzeti szabvány tartalmaz követelményeket? Tudja-e, hogy az Mvt. 21. § -a szerint a veszélyesnek minősülő munkaeszközök, így pl. emelőgépek (lásd 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási rendelete [továbbiakban Vhr.] 1. sz. mellékletében, továbbá EBSZ 7.1.1. pontban) üzembehelyezése előzetes vizsgálat alapján történhet, melynek során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, az üzemeltetéshez szükséges utasítások? Egyes veszélyes munkaeszközök (emelőgépek) üzembehelyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz megfelelőség vizsgálatán alapuló, a vizsgálat eredményét is tartalmazó, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást nyújt az MSZ 6726-1:2011 „Emelőgépek rendeltetésszerű használatra való alkalmasságának ellenőrzése” szabvány. Tudja-e, hogy a biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében az emelőgép időszakos vizsgálatáról (szerkezeti vizsgálat, fővizsgálat és időszakos biztonsági felülvizsgálat) az üzemeltetőnek kell gondoskodnia? Az emelőgép időszakos vizsgálatára az EBSZ 7.2.10. szerint emelőgép szakértő jogosult. Ehhez a vizsgálathoz útmutatást nyújt az MSZ 9721-1:2009 „Emelőgépek időszakos vizsgálata” szabvány.

Tudja-e, hogy a Vhr. 3. § (1), valamint az EBSZ 7.2.2. pontja szerint az emelőgép időszakos biztonsági felülvizsgálatát az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy az üzemeltetési dokumentáció ennél gyakoribb felülvizsgálati időszakot nem ír elő? Tudja-e, hogy az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdése szerinti veszélyes munkaeszközt (pl.: autódarut, jármű rakodódarut) a telephelyen kívül csak akkor szabad üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot az előírt időszaknak megfelelően elvégezték? Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. emelőgép szakértői a hatályos Munkavédelmi törvény, illetve a többször módosított 5/1993. (XII. 26.) MüM végrehajtási rendelete 12. §. követelményei értelmében munkabiztonsági szakértői tevékenységet folytatnak az „Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága” szakterületen, a Magyar Mérnöki Kamara által kiadott szakértői engedélyek, valamint az ide vonatkozó akkreditáltsági és kijelöltségi státuszban. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. szakértői így jogosultak és vállalják veszélyes üzemű gépek (elsősorban emelőgépek) • üzembe helyezés előtti gépbiztonsági vizsgálatát, megfelelőség tanúsítását (Mvt. 21. §. 2-5. bekezdés és EBSZ 7.1.2. pont követelményei alapján), • újraindítás előtti vizsgálatát (Mvt. 21. §. 6. bekezdés), • időszakos biztonsági felülvizsgálatát (Mvt. 23. §. 1. bekezdés és EBSZ 7.2. pont követelményei szerint). Hikisch Lóránt, osztályvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.


17

18


Műszaki szabályozás-változások hatása a felvonó vizsgálatokban z EU-ban az állampolgárok biztonságának növelése, illetve az életszínvonal javítása érdekében folyamatosan hoznak különböző intézkedéseket. Műszaki termékek, termékcsoportok esetében a biztonság növelése a harmonizált szabványok változtatásával, módosításával történik. A módosított szabványok már magasabb biztonsági szintet állapítanak meg, mint az alapszabványok, és mivel a tagállamok az EU szabványokat kötelesek hazájukban bevezetni, a magasabb biztonsági szint – mint követelmény – minden tagállamban egységesen meghatározásra kerül, még akkor is, ha a szabványok tételes előírásainak alkalmazása és betartása nem kötelező.

A

Nincs ez másként a felvonókat érintő – a felvonó irányelvhez harmonizált – szabványokkal sem. A fülke lezuhanás elleni védelme, illetve a szabadon eső fülke (és a benne lévő utasok) megállítása és rögzítése a kezdetektől fogva alapvető követelmény volt, a zuhanásgátló működése során fellépő maximális lassulás megengedett értékének meghatározása már későbbi előírás. A felvonók biztonsági követelményeit tartalmazó szabványok további fejlesztése során került előírásra a hajtótárcsás rendszerű felvonók esetében a fülke ellenőrizetlen felirányú sebességtúllépés elleni védelme, megakadályozandó, hogy esetleges géptörés esetén a fülke felfelé – folyamatosan gyorsulva – az aknafödémbe csapódjék. Ez a követelmény Magyarországon – bevezetésekor – okozott problémákat, mivel itthon nem volt előzménye, ilyen készüléket nem alkalmazott senki.

A felvonó irányelv alapján a fenti berendezések, továbbá a működésüket kiváltó egyéb biztonsági berendezések (pl.: sebességhatároló, csőtöréskor záró szelep) csak Notified Body által kiállított EU Típustanúsítvány birtokában hozhatók forgalomba, tehát a megfelelő működésüket – a gyártón kívül – még egy független terméktanúsító szervezetnek is meg kell vizsgálnia. A felvonók szerkezetének és beépítésének biztonsági előírásait tartalmazó MSZ EN 81-1, és MSZ EN 81-2. szabványok legutóbbi, „A3” jelzetű módosítása is ebbe a sorba tartozik. A felvonókat használó személyek biztonságának növelése érdekében bevezeti az „akaratlan elmozdulás elleni védelem” fogalmát, illetve kötelezően előírja minden felvonó esetében olyan készülék (vagy készülékek) alkalmazását, ami – adott határokon belül – érzékeli a fülke akaratlan elmozdulását, és alkalmas ebben az esetben a fülke megállítására és rögzítésére. Értelemszerűen ennek a készüléknek a fülke nyitott ajtó esetén történő akaratlan elmozdulásakor kell működnie. Mivel a szabvány nem kíván a műszaki fejlődés akadálya lenni, a készülék hatásmechanizmusát nem korlátozza, az hathat a zuhanásgátlón keresztül a fülkére, az ellensúlyra (ahol van), a hajlékony vonóelemre, a hajtótárcsára, vagy az azzal alakzáró kapcsolatban álló szerelvényre (főtengely), de hajtómű nélküli hajtás esetén akár a gépi hajtás üzemi fékszerkezete is felhasználható, viszont ugyanabba a kategóriába utalja ezt a biztonsági berendezést is, amely csak Tanúsítvány birtokában hozható forgalomba.


A szabványmódosítás alkalmazása az EU-n belül sem volt zökkenőmentes, bizonyítja ezt az is, hogy a bevezetés időpontját 2011. 07.01-ről 2012.01.01-re halasztották, továbbá, hogy annak tételes alkalmazására vonatkozóan a szabványalkotóhoz (CEN TC/10) annyi kérdés érkezett, hogy egy összefoglaló „Questions and Answers”-ban válaszolt, illetve kísérelt meg iránymutatást adni. Az ÉMI-TÜV SÜD Kft., mint a felvonó irányelv szerint bejegyzett szervezet, jogosult ezen berendezések vizsgálatára és tanúsítására, de ehhez a szükséges mérési eljárásokat, illetve vizsgálati módszereket ki kell dolgozni. Nehezíti a vizsgálati eljárások meghatározását, hogy a szabvány új, „F 8.” melléklete nem konkrét mérések elvégzését írja elő, hanem több vizsgálat elvégzésének módszerét a forgalmazó, illetve a NB. megállapodására bízza, továbbá, hogy bizonyos esetekben nemcsak a komplett rendszer tanúsíttatását írja elő, hanem bizonyos ellenőrző rendszerek típusvizsgálatának elvégeztetését is. Nehezíti a vizsgálatok elvégzését, hogy normál esetben az akaratlan elmozdulás megakadályozását végző biztonsági berendezés működtetését nem lehet előidézni, tehát a tanúsító vizsgálat során a felvonó vezérlésébe is be kell avatkozni. További problémát jelent, hogy ezen berendezéseket nem elég a megfelelőség tanúsítás során a laboratóriumban megvizsgálni, azt a beépítés helyén, a felvonó üzembe helyezést megelőző vizsgálata során, illetve a már üzemelő felvonó utólagos biztonságtechnikai felülvizsgálatai során is ellenőrizni kell. Ezen probléma kiküszöbölésére alkottunk meg egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszert, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, a mérendő mennyiségeket laboratóriumi precizitással másodpercenként több ezerszer mintavételezi, és a mérési eredményeket azonnal képes elektronikus úton eltárolni. A vizsgálatok elvégzése alapvetően a Felvonóvizsgáló Állomás Laboratóriumában történik. Egyedi esetekben a biztonsági berendezés olyan rendszert alkot, amely működési paraméterei szorosan összefüggenek a beépítés módjával. Az ilyen komplett UCM rendszereket csakis úgy lehetséges a laboratóriumban megvizsgálni, ha a helyszíni körülményeket a valóságnak megfelelően a laborban lemodellezzük. Ez a megoldás mind a vizsgálat időtartamát, mind pedig a költségeket nagymértékben növeli. Műszaki és gazdasági megfontolásból is ésszerű megoldás a fent említett esetekben a vizsgálatok helyszínen történő elvégzése. Ehhez azonban a laboratóriumi körülmények helyszínen történő megteremtése szükséges. A vizsgálatok során, a szabvány előírásainak megfelelően, a fülke helyzetét kell minden időpillanatban meghatározni. Más szóval az alábbi fizikai jellemzők időbeli lefolyását kell regisztrálni:

19

• Elmozdulás • Lassulás (gyorsulás) • Sebesség Tehát a cél egy olyan kalibrált, hordozható kéziműszer kifejlesztése volt, amely bármilyen típusú, jellegű felvonó fülkéjével fizikai kapcsolatba hozható, és laboratóriumi precizitással a fent említett mennyiségeket másodpercenként több ezerszer megméri (mintavételezi), és a mérési eredményeket azonnal képes elektronikus úton eltárolni. A tárolt adatok kiértékelése hordozható számítógép segítségével történik. A mérőeszköz megvalósításakor szem előtt kellett tartani, hogy a vizsgálatokhoz kapcsolódó szerelések, előkészületek lehetőleg minél egyszerűbb módon legyenek elvégezhetőek, hiszen a felvonókon történő munkavégzés veszélyes üzem. Az UCM rendszerek feladatát ma már többnyire mikroszámítógépek végzik éppúgy, mint a felvonó teljes vezérlését is. Ebből adódóan a mikroszámítógép programok mérete is növekvő tendenciát mutat. A növekvő programok miatt egy áramkör késedelmi ideje – esetlegesen – befolyásoló tényezővé válhat. Legalábbis a szabvány alkotói valószínűleg ebből a megfontolásból követelték meg az UCM vizsgálatok esetében, hogy úgynevezett „köztes” időpillanatok is észlelve, regisztrálva legyenek, amikor a tesztelési folyamat zajlik. Ne csak a vészhelyzet érzékelési ideje (és a fülke pozíciója), valamint a tényleges beavatkozás (fékezés) kezdete között eltelt időt – és a hozzá tartozó megtett utat – regisztráljuk, hanem ezt a késedelmi időt válasszuk ketté, egy villamos jellegű (vezérlési) és egy mechanikus jellegű összetevőre. Ehhez persze az UCM rendszerből is kell bizonyos érzékelőkből, relék, illetve kontaktorok kapcsairól jelet venni, amelyek állapotát a mérőműszernek folyamatosan figyelnie kell. Tehát a mérőberendezés és az említett jeladó eszközök között is ki kell építeni valamilyen kapcsolatot. Összefoglalva alapesetben a következő eszközök szükségesek a feladathoz: • Elmozdulás-mérő jeladó • Gyorsulásszenzor • Külső jelek bevitelét érzékelő csatoló eszközök • Precíziós időalap az elmozdulás jeléből való pillanatnyi sebességek számításához, eltárolásához • Tároló memória • Interfész a számítógéppel történő kommunikációhoz A fejlesztés első lépéseiben mérnökeink próbáltak könnyen kezelhető, felhasználóbarát megoldásokat keresni a fent vázolt kritériumok teljesítésére, azonban ezek a megoldások mind olyan rendszert eredményeztek, amelyek esetében nem csupán egyetlen kézi műszer szükséges, hanem ahhoz kapcsolódóan további kéthárom egység is csatlakozna. Ez nagyban rontaná a kezelhetőséget, és a helyszíni szerelés is meglehetősen összetetté válna, hiszen a mérés mozgó tömegeken történik.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Felvonóvizsgáló Állomás Gyökér Imre tanúsítási csoportvezető tel.: 06 1 399 3600 [email protected]

20


Az említett problémára a megoldást a matematika, és annak korszerű, számítástechnikai módszerekkel történő alkalmazásának lehetősége adta. Amennyiben extra nagy precizitású és gyors reagálású gyorsulás-érzékelőt tudunk alkalmazni, az általa regisztrált gyorsulás-idő függvényből nagy pontossággal származtathatók a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramok. Így egyetlen készülékben valósul meg az összes vizsgálandó fizikai jellemző érzékelése, regisztrálása, ráadásul kábelezés nélkül. Csupán a kézi műszert kell stabilan rögzíteni a fülke statikailag szilárd pontjára (pl. fejgerenda). A mérés ideje alatt a műszer belső memóriájában tárolódnak a gyorsulás értékek a mintavétel idejének megfelelően, a vezérlésből kinyert állapotváltozásokkal egyetemben. A műszer által tárolt adatokat a mérést követően USB kapcsolaton keresztül lehet a hordozható számítógépbe tölteni. A mérőrendszerhez kifejlesztett PC program grafikusan megjeleníti a kapott gyorsulás-idő görbét, illetve automatikusan generálja belőle a sebesség-idő és az elmozdulás-idő diagramokat is. Ezen felül a mérés során érzékelt kitüntetett időpillanatok is grafikusan megjelennek, illetve a szoftver által számítással is kiértékelésre kerülnek. A mérés indítása és leállítása távirányítással működik. Így a mérés összeállítását követően tetszőleges idő áll rendelkezésre a felvonón a kellő teszt állapotok beállítására, illetve a méréshez szükséges összes feltétel meglétének ellenőrzésére. A távirányító jelének vételét a kézi műszer hangos hangjelzéssel nyugtázza, valamint visszaküld a távirányítónak egy nyugtázó jelet is, így a vizsgáló személy biztonsággal értesül a műszer mindenkori állapotáról. A műszert évenként kalibrálásnak vetjük alá, a linearitását az alkalmazott nagy precizitású g-szenzor biztosítja. A mérőműszer nullpontját és belső erősítését minden mérés előtt kalibrálni kell. Amíg ez nincs elvégezve, a műszer nem használható, nem fogadja a távirányító indítási parancsát. A kalibráció a Föld természetes gravitációjának segítségével történik, a műszer 180°-os elforgatásával (a +1 g és -1 g állapotok rögzítése). Az újonnan megjelenő műszaki megoldások és a hozzájuk kapcsolódó előírások miatt a szakmai tudásunkat, valamint a műszaki technikai lehetőségeinket folyamatosan fejlesztjük. Ennek a fejlődésnek egy soron következő lépcsője volt az ellenőrizetlen fülkemozgás elleni védelem (UCM) vizsgálati lehetőségének megteremtése is. Bízunk abban, hogy munkánkkal, tudásunkkal és erőfeszítéseinkkel, illetve ezek folyamatos fejlesztésével a jövőben mind jobban tudjuk a megrendelőink igényeit teljesíteni. Palla Miklós, műszaki szaktanácsadó, ÉMI-TÜV SÜD Kft. Bartucz Miklós, laborvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft. Gyökér Imre, tanúsítási csoportvezető, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

21

A nyolcszögletű védjegy a vállalati pecséttől a márka logójáig TÜV SÜD csoport oktogon tanúsítási emblémájának története már 13 évre nyúlik vissza. Szükségesé vált egy egységes vizsgálati jel létrehozása, amely azonosítja, megkülönbözteti és nem utolsósorban könnyen felismerhetővé teszi a márkát világszerte a gyártók, üzemeltetők és fogyasztók számára. Kezdetben az orvosi műszerek (TÜV SÜD Product Service) és autók műszaki vizsgáztatásának (TÜV SÜD Auto Service), majd a felvonók időszakos ellenőrzésének (TÜV SÜD Industrie Service) területén használták a vizsgálat és tanúsítás sikeres elvégzésének vizuális kommunikációjára. A későbbiekben az ügyfelek pozitív visszhangjára alapozva bevezetésre került az egész konszernen belül.

A

A 2004-es évtől kezdődően a vállalat arculati emblémája is oktogonra változott, amely 2006-ban háromdimenziós formát kapott a tanúsítási emblémákkal együtt. Ez a nyolcszögletű védjegy

ma már a TÜV SÜD összes leányvállalatának a márkajelzése az egész világon, egyben a megbízhatóság és a biztonság szimbóluma is. Az ÉMI-TÜV SÜD partnerei számára is elérhető a tanúsítási emblémák használata valamennyi üzleti területen, akár rendszer-, illetve termékvizsgálatról vagy tanúsításról beszélünk. Az emblémát a szerződés alapján partnereink kommunikációs anyagaikon, üzleti formanyomtatványaikon, elektronikus illetve média megjelenéseikben, továbbá terméktanúsítás estén magán a termékeiken is megjeleníthetik. Partnereink számára ezzel olyan hozzáadott értéket biztosítunk, amely segítségével vállalatuk illetve termékük felismerhetősége egyértelműen kiemelkedik a versenytársaik közül és megkönnyíti ügyfeleik / vásárlóik döntéshozatalát. Hegedűs Helga PR referens, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

Teljeskörű védelem A TÜV SÜD vizuális megjelenés és embléma a német Szabadalmi és Védjegyhivatalnál (Deutsches Patent- und Markenamt) és az európai piacokon már évek óta le van védve mint a vállalat védjegye. A TÜV vállalatok együtt folyamatosan azon dolgoznak a TÜV Márka Egyesületben, hogy megtartsák és tovább növeljék a TÜV márka elismertségét.

A TÜV SÜD oktogon és a története A tartományi Műszaki Egyesületektől (Technische Überwachungsvereinen) a globális TÜV SÜD vállalatcsoportig, az emblémánk elmúlt 140 éves története sokféle vizuális megjelenést mutatott az évek során.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Igazgatóság Hegedűs Helga PR referens tel.: 06 26 501 120 [email protected]

22

Fogyasztási cikkek

ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI osztály jelhasználati tanúsítvány Az elmúlt évek során úgy a hazai, mint a külföldi piacokon a termékek minősége folyamatosan romlott. Tömegesen jelentek meg a silány és rossz minőségű árucikkek alacsony áron, amely negatív árversenyt generált. A jó minőségű termékeket gyártó és forgalmazó cégek is kénytelenek részt venni ebben az árversenyben, amely sok esetben a termékeik minőségének romlásával jár. A fogyasztók gyakran tapasztalják napjainkban, hogy már a nagynevű márkanevek – amelyek a korábbi években biztosítékot nyújtottak a minőségre – sem nyújtanak garanciát a kiváló minőségre. Örvendetes tendencia viszont, hogy az igényes vásárlók döntéseiket egyre inkább a termékminőségre alapozzák. A terméken megjelenő, független fél által kiadott tanúsítási jelek, védjegyek segítséget adhatnak a fogyasztóknak a piacon megjelenő termékek közötti választásban, határozott piaci előnyhöz juttatva ezzel a gyártókat.

Fogyasztási cikkek

23

ogyan különböztessük meg saját termékeinket a nem megfelelő minőségűtől?

Miért előnyös ez a jelhasználati tanúsítvány ügyfeleink számára?

Hogyan biztosítsuk ügyfeleinket termékeink kiemelkedő minőségéről és indokoljuk azok magasabb árait?

• A kettős oktogon logó biztosítékot nyújt a vásárlóknak a termék minőségével és biztonságával kapcsolatban (a termék megfelel a rá vonatkozó szabvány(ok)nak), ezáltal segíti az értékesítést. • A logót több nyelven is ki tudjuk adni, hogy ügyfeleinket ne csak itthon, hanem külföldön is tudjuk segíteni a termékeik értékesítésében. • A logót ügyfeleink termékeiken, a termékek csomagolásán, és valamennyi reklámanyagukon egyaránt feltüntethetik. • A logó által tartalmazott többletinformációk segítik a vásárlókat a döntésben. • A jel garantálja a kívánt minőséget és megbízhatóságot, amit a világ egyik vezető független és semleges tanúsító szervezete igazol. • A jel segíti a fogyasztót a vásárlási döntésben, hogy az Ön termékét válassza a konkurens termékkel szemben. • Más tanúsítókkal összehasonlítva a TÜV SÜD tanúsítási jelek az élvonalban vannak a márkaismertség és megbízhatóság tekintetében.

H

Ebben kíván segíteni Önnek az ÉMI-TÜV SÜD Kft KERMI osztályának csapata. A jelhasználati tanúsítvánnyal cégünk azon ügyfeleit kívánja támogatni, akik elkötelezettek a minőségi termékek gyártása és forgalmazása mellett, valamint termékeik előállítása vagy forgalmazása során szeretnék hangsúlyozni termékeik kiemelkedő minőségét. Kettős oktogon védjegyünkben megtalálható a TÜV SÜD német anyavállalat és a KERMI megnevezése is; az előbbi név a külföldi piacon, az utóbbi a hazai piacon jelent garanciát a fogyasztóknak a biztonságos, megbízható és minőségi termékek vásárlása során. A jel igazolja, hogy a termék megfelel a jogszabályi követelményeknek, a gyártás folyamatát folyamatosan ellenőrzi cégünk és a termék kielégíti a növekvő fogyasztói igényeket. A logó további többletinformációkat is tartalmazhat a cégre és a termékre szabottan, igény szerint (vizsgálati szabvány számát, felügyelt gyártás, biztonságtechnikailag ellenőrzött, KERMI által vizsgált, egyéb információk). Miben jelent többet a jelhasználati tanúsítvány, mint egy hagyományos tanúsítvány? Más tanúsítókkal összehasonlítva a TÜV SÜD tanúsítási jelek az élvonalban vannak a márkaismertség és megbízhatóság tekintetében. A sikeres vizsgálati és tanúsítási eljárást követően cégünk hozzájárul a TÜV SÜD és a KERMI kettős oktogon logójának használatához.

„Számunkra a minőség az érték!”

Mi szükséges a jelhasználati tanúsítványhoz? • Az ügyfelünk és az ÉMI-TÜV SÜD Kft. közötti 5 évre szóló szerződés. • Az ügyfél elkötelezettsége a folyamatosan magas minőségű termék gyártása mellett. • A termék szabvány szerinti vagy adott követelmények szerinti vizsgálata. • A termék gyártási folyamatának évenkénti ellenőrzése. A logó nem csak egy jel a termékeken, hanem a kiváló minőség garanciája, ezért a minőségért dolgozunk ügyfeleinkkel, Önnel együtt nap mint nap. Gyányi Márton, szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztály Gyányi Márton szakértő tel.: 06 1 210 9434 [email protected]

24

Fogyasztási cikkek

Egyre szigorodó előírások vonatkoznak a játékokra! termékek a játékgyártás és -forgalmazás területén csak úgy tudnak a piacon megmaradni, ha azok teljes egészében megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. Európába gyártott és forgalmazott játékokra egy ÚJ, szigorúbb direktíva vonatkozik az elavult, több mint 20 éve érvényben lévő 88/378/ EGK irányelv helyett. Az irányelv mellett szigorodtak a játékokra vonatkozó szabványok illetve növekedett a játék kategóriába sorolandó termékek száma.

A

Az 1988-as játék irányelv a játék fogalmát a következőképpen határozta meg: játéknak minősül minden olyan termék, amelyet úgy alakítottak ki vagy egyértelműen arra szántak, hogy 14 évnél fiatalabb gyermekek játsszanak vele. Az új, szigorúbb irányelv ezt a fogalmat kibővítette a következők szerint: 14 év alatti gyermekek részére – kizárólag vagy nem kizárólag – játék céljára tervezett vagy szánt termékek. A „nem kizárólag” kifejezés választ adott arra a nagyon sokszor felmerülő és fontos kérdésre, hogy egy bizonyos termék játéknak vagy nem játéknak minősül? Helyére került azon termékek nagy része, ami eddig a szürke zónába tartozott. Az a gyakorlat, hogy a gyártó csak azért nem játék céljára tervezett és gyártott például egy olyan terméket, ami gyermekszemmel játék, mert így nem kell megfelelnie a játékokra vonatkozó szigorú követelményeknek, már a múlté! Tehát ha eddig a gyártó gyártott egy plüss macit, amire azt írta, hogy dekorációs tárgy, akkor már nem is kellett rajta feltüntetni a CE-jelölést és nem volt köteles megfelelnie a játékokra vonatkozó követelményeknek! Ennek most már vége. 2011. július 20-tól nincs kibúvó! A termékeknek meg kell felelniük az egyre szigorodó követelményeknek, hisz mi is lehet fontosabb, mint gyermekeink biztonsága? Mindehhez idézni szeretném Günter Verheugen-t, a vállalati és iparpolitikáért felelős bizottság alelnökét, aki azt mondta „Mindenütt, ahol a gyermekeink egész-

ségéről és biztonságáról van szó, nem szabad kompromisszumokat kötni. Az Európában eladott játékoknak biztonságosnak kell lenniük. Pont. A jelenleg elfogadott javaslat az új játék irányelv tekintetében az aktuális biztonsági és egészségvédelmi szabványokhoz igazodik és az EU jogszabályok sokkal hatékonyabb érvényre juttatását biztosítja, mint eddig. A gazdasági szereplőknek vállalniuk kell a felelősséget és gondoskodniuk kell arról, hogy a gyerekek veszélyeztetettség nélkül örülhessenek a játékaiknak.” A biztonságos gyermekjátékokra a 2009/48/ EK irányelv és Magyarországon a 38/2011 (X.5.) NGM rendelet vonatkozik. Ezen jogszabály elsősorban a gazdasági szereplők feladatait és a játékok megfelelőség értékelését írja elő. A gyártóé a felelősség, hogy biztonságos játékot gyártson, de ugyanolyan nagy felelőssége van például az importálónak és a forgalmazónak is, hogy megfelelő, CE jelöléssel ellátott játékot árusítsanak a piacon. Az új direktíva (2009/48/EK) alapján 2011. július 20-tól kell alkalmazni a fizikai-mechanikai tulajdonságokra vonatkozó új előírásokat, míg a kémiai tulajdonságra vonatkozóan 2013. július 20-tól lépnek életbe az új követelmények. Ennek alapján az elkövetkező időszakban a játékokat mindkét direktívára (88/378/EGK, 2009/48/ EK) hivatkozva kell értékelni. A gyártó feladatai a játékgyártással és megfelelőség igazolással kapcsolatosan: • nyilatkozni, hogy terméket a rendeletben meghatározott követelményekkel összhangban tervezték és gyártották, • megfelelően elkészíteni a szükséges műszaki dokumentációt, elvégezni a megfelelőség értékelési eljárást, • amennyiben a megfelelőség értékelési eljárás keretében igazolta, hogy egy játék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, elkészíteni az EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezni a CE-jelölést, • a játék forgalomba hozatalát követően a műszaki dokumentációt és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot 10 évig köteles megőrizni, • biztosítani azon eljárások működését, amelyek sorozatgyártás esetében a megfelelőséget fenntartják. A gyártónak gyártás

Fogyasztási cikkek

során figyelembe kell vennie a játék tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azon honosított harmonizált szabványok változásait, amelyek alapján a játék megfelelőségét bejelentették, • köteles az általa forgalmazott játékkal kapcsolatos fogyasztói panaszokat kivizsgálni és nyilvántartani, • biztosítani, hogy a játékokon az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel-, sorozat- vagy modellszámot helyeznek el, illetve, ha a játék mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a szükséges információt a játék csomagolásán vagy a játék kísérődokumentációján feltünteti, • feltüntetni a játékon, vagy ha ez nem lehetséges, a játék csomagolásán vagy a játék kísérődokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. A megadott címnek a gyártó egyetlen kapcsolattartási címét kell jeleznie, • gondoskodni arról, hogy a játékhoz mellékeljék a magyar nyelvű használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, • az esetben, ha a gyártó által forgalomba hozott játék nem felel meg a rendelet követelményeinek, a gyártó köteles a szükséges korrekciós intézkedéseket haladéktalanul megtenni, valamint a nem biztonságos játékot a forgalomból kivonni vagy visszahívni, • ha játék a fogyasztókra kockázatot jelent, a gyártó erről haladéktalanul tájékoztatja a piacfelügyeleti hatóságot és megadja az előírások megsértésének részleteit és a meghozott korrekciós intézkedést, • a piacfelügyeleti hatóság kérésére a hatóságnak átadja a játék megfelelőségének megállapításához szükséges ös�szes információt és dokumentációt magyar nyelven. A hatóság kérésére a gyártó együttműködik az általa forgalomba hozott játékokkal járó kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedésekben. A gyártók feladatain kívül a jogszabály részletesen előírja a meghatalmazott képviselők, importőrök és forgalmazók feladatait is. A játékok megfelelőség igazolásához nem csak a játék irányelvet és a szabványokat kell figyelembe venni. Az irányelv számos más rendeletre, direktívára és harmonizált szabványra hivatkozik a teljes körű megfelelőség igazolása érdekében. A csatlakozó irányelvek közül csak néhány: a Kozmetikai termékekre vonatkozó 76/768/EGK irányelv; 94/62/EK irányelv a csomagolásról és a csomagolási hulladékról; 2002/95/EEC ROHS irányelv; 2004/108/EK irányelve; EMC, 1272/2008/EK CLP/GHS rendelet pl.: benzol, nikkel, ftalátok, azo színezék, kadmium, stb., és sorolhatnám még tovább a különböző vonatkozó szabályozást. Nézzünk egy példát, hogy egy akkumulátoros elektromos játék konyhának, amihez vannak konyhai edények is, mely szabványoknak és jogszabályoknak kell megfelelnie ahhoz, hogy jogosan tüntethessék fel rajta a CE-jelölést!

25

Magyarországon, illetve az EU összes országában az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: • EN 71 szabványsorozat, • EN 62115 Villamos játékok, • 38/2011 (X.5.) NGM rendelete – Magyarországon, • 2009/48/EK játék irányelv, • 1272/2008/EK CLP/GHS rendelet, • 2006/95/EK kisfeszültségű termékekre vonatkozó irányelv, • 2006/66/EK az akkumulátorra vonatkozó irányelv, • 2002/95/EEC ROHS irányelv, • 10/2010/EK élelmiszerrel érintkező termékekre vonatkozó EU rendelet Ön biztos abban, hogy jogosan tüntette fel a terméken a CE-jelölést és a játék teljes mértékben megfelel a rá vonatkozó jogszabályoknak? Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztálya saját maga által végzett vizsgálataival segíti Önt a magyar és európai szabályozások, szabványok vagy akár az egyedi kötelezettségek teljesítésénél. Kerekes Ágnes, műszaki szakértő, KERMI osztály

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. KERMI Osztály Kerekes Ágnes műszaki szakértő tel.: 06 1 483 2633 [email protected]

26

Management Service

A társadalmi felelősségvállalás új fejezete – ISO 26000 A fenntartható fejlődés célja elengedhetetlenné teszi a vállalatok és szervezetek társadalmi felelősségvállalását (CSR): a döntések és tevékenységek környezeti és társadalmi hatásaiért vállalt felelősséget és azok integrációját a működésbe; az etikus magatartást, valamint a transzparenciát.

A társadalmi felelősségvállalás nem újkeletű, egyes elemei – mint a jótékonykodás, a munkakörülmények javítására való törekvés – már néhány évszázada megjelentek. Később a környezeti katasztrófák is felhívták a figyelmet a vállalatok profitabilitáson túlmutató felelősségére.

A hiteles CSR néhány előnye: • a szervezet külső és belső megítélésének javítása; • lehetséges versenyelőny; • a hatékonyság növelése, az általános működés könnyebbé válása; • a kockázatok csökkentése; • a munkatársak elkötelezettségének növekedése.

A szervezetek – és hangsúlyozottan nem csak a vállalatok – társadalmilag felelős működésének igénye napjainkban tovább fokozódik. A globális és egymással szorosan összekapcsolódó problémák (pl. klímaváltozás, szegénység) megoldásának szükségessége; a szervezetek kiterjedt hatásai éppúgy elvárássá teszik a felelős működést, mint a nyilvánosság, a fogyasztók növekvő tudatossága; az információszerzés és összehasonlítás könnyebbé válása.

Fontos a hitelesség hangsúlyozása. Az elmúlt években ugyanis hazánkban a társadalmi felelősségvállalást több vállalat csupán kommunikációs eszköznek tekintette és felszínesen kezelte, például a támogatásokkal, szponzorációval azonosította. A társadalmi felelősségvállalás szervezeten belüli jobb megértésében, súlyának megfelelő kezelésében jelentős segítséget nyújthat az ISO 26000 szabvány alkalmazása.

A társadalmi felelősségvállalás ugyanakkor nem csak elvárást, kötelezettséget, hanem előnyökkel járó lehetőséget is jelent egy szervezet számára. A CSR önkéntes! Lényegi jellemzője, hogy a keretében végzett tevékenységek túlmutatnak a jogszabályi előírásokon, így a szervezet önmaga határozhatja meg ambíciójának mértékét és prioritásait.

Az ISO 26000 szabvány és előnyei A 2010 végén megjelent szabvány – magyar nyelven 2011 decemberétől érhető el – az első olyan átfogó és teljes körű útmutató, amely a társadalmi felelősségvállalás megvalósítására vonatkozik. A szabvány megjelentését többéves előkészítő munka előzte meg, több mint 90 ország szakértőjének és szervezetének bevonásával.

A társadalmi felelősségvállalás motivációja

Management Service

A hosszú előkészítés ugyanakkor nem ment az aktualitás rovására. A szabvány minden olyan témakört felölel, amellyel ma egy felelősen működő szervezetnek foglalkoznia kell, vagy lehet. A szabvány előnye, hogy a szervezet számára – befelé – érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi a CSR-t, illetve segítséget nyújt a megvalósításhoz; a szervezet érintettei számára – kifelé – pedig hitelessé teszi a szervezet társadalmi felelősségvállalási tevékenységét. A szabvány: • más ISO szabványoktól eltérően nem kötelezettségeket határoz meg, hanem javaslatokat és elvárásokat fogalmaz meg; • nem tanúsítható; • a CSR-ban kezdő és haladó szervezetek számára egyaránt használható, hiszen a folyamatos fejlődést ösztönzi és ehhez kínál megfelelő eszköztárat; • a társadalmi felelősségvállalás integrációjára és az érintettek érdekeinek figyelembe vételére koncentrál;

• 7 alapvető témát azonosít a CSR kapcsán: ezekkel valamennyi szervezetnek foglalkoznia kell, és az alapvető témákat összesen 35 kérdésre bontja. A 35 kérdés közül az alkalmazó szervezet tevékenységét és hatásait mérlegelve választhatja ki a számára releváns területeket. A kérdések kapcsán konkrét intézkedéseket és elvárásokat is megfogalmaz a szabvány amellett, hogy kívánalom a szintén definiált alapelveknek való megfelelés. Az ISO 26000 szabvány kihívásai Bár a szabvány önállóan is alkalmazható, több tulajdonsága miatt célszerű lehet külső szakértő megbízása. • A szabvány kézzelfoghatóvá teszi a CSR-t, de az alkalmazás soha nem lehet automatikus, hiszen szinte a legfontosabb elvárás,

27

hogy a szervezet a saját főtevékenységében váljon felelőssé. A szervezetek és hatásaik sokfélesége miatt a CSR-rel korábban nem foglalkozók számára nehézséget okozhat a szabvány „lefordítása” megvalósítandó tevékenységekre. • A szabvány egyik deklarált célja, hogy a CSR-rel és annak részterületeivel összefüggő más nemzetközi standardokkal koherens legyen, illetve érzékeltesse a társadalmi felelősségvállalás összetettségét és kölcsönhatásait. Ennek következményeként a szabvány felépítése is bonyolulttá válik: az egyes témák többször előfordulnak, és az nem a szervezeti működés és struktúra logikáját követi. • A szabvány alkalmazása kapcsán több bizonytalanság is felmerülhet: az ISO 26000 nem ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy hogyan kell alkalmazni, nincsenek sablonok és lépések; nincsen meghatározva, hogy mi a szabvány alkalmazásának (megfogható) eredménye, illetve, hogy mikor használja azt egy szervezet megfelelően; nincsen továbbá iránymutatás az előrehaladás mérésére sem.

Az ÉMI-TÜV SÜD szolgáltatása Meggyőződésünk, hogy az ISO 26000 szabvány a társadalmi felelősségvállalás mértékadó útmutatója, amely fontos szerepet játszik a CSR elmélyülésében és szélesebb körű elterjedésében. A szabványban rejlő lehetőségek kiaknázására, a hatékony és hiteles társadalmi felelősségvállalás megvalósításának támogatására az ÉMI-TÜV SÜD Kft. a nemzetközi TÜV SÜD csoport által kidolgozott szolgáltatáscsomagot kínálja ügyfelei számára. Amennyiben felkeltettük érdeklődését, illetve további információra van szüksége, az ÉMI-TÜV SÜD Kft. munkatársai szívesen állnak rendelkezésére. Tóth Gabriella, CSR szakértő, ÉMI-TÜV SÜD Kft.

információ ÉMI-TÜV SÜD Kft. Management Service Tóth Gabriella CSR szakértő, vezető auditor tel.: 06 70 532 6833 [email protected]

ÉMI-TÜV

Több biztonság Nagyobb érték

Vizsgálat, tanúsítás, képzés és szakértôi tevékenység

www.emi-tuv.hu

Az ÉMI-TÜV SÜD csapata

Notified Body

1417

mûszaki szolgáltatásaival sikerré kovácsolja munkáját a minôségügy és a biztonságtechnika területén. Vizsgálat, tanúsítás, oktatás és szakértôi tevékenység az alábbi területeken: • Menedzsmentrendszerek vizsgálata és tanúsítása nemzeti és nemzetközi akkreditációk alapján; minôségirányítási, környezetközpontú irányítási rendszerek, Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES), Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszerek (MEBIR / OHSAS), SCC, Élelmiszerbiztonsági Irányítási Rendszer (ÉBIR / HACCP / BRC / QS / GLOBALG.A.P.), Autóipari minôségirányítási rendszerek (VDA 6.1 / TS 16949), Információ-biztonsági Irányítási Rendszer (IBIR), társadalmi felelôsségvállalás (CSR), EMAS hitelesítés, üvegházhatású gázok kibocsátási jelentésének hitelesítése

• Magas- és mélyépítôipari létesítmények tartószerkezetei, épület- és szakipari szerkezetek

• Szakemberképzések a minôségirányítás és biztonságtechnika területén

• Fogyasztási cikkek, mûszaki, könnyûipari, vegyipari és élelmiszeripari termékek

• Megfelelôség-értékelés és

jel

• Játszótéri eszközök, szórakoztatóipari berendezések • Felvonók, mozgólépcsôk, színpadtechnikai berendezések • Építô-, emelô- és anyagmozgatógépek • Hegesztési technológiák, hegesztôk, hegesztôüzemek • Nyomástartó berendezések, kazánok, gázpalackok • Tervengedélyezés

ÉMI-TÜV SÜD Kft. TÜV SÜD Csoport • H-2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Telefon: (+36) 26 501-120 Fax: (+36) 26 501-150 • E-mail: [email protected]

Hírek. A szabványalkotók nem pihennek: Az ÉMI-TÜV SÜD Kft. információs lapja. az EN hegesztők minősítésére vonatkozó szabvány változásai

Recommend Documents