Híradó szám X. évfolyam 3. szám december a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja. Tartalom: KOK

2013

KOK

Híradó 3  . szám X. évfolyam 3. szám 2013. december a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

Tartalom:

 

2. oldal Tanévnyitó ünnepség

13. oldal Tudományos konferencia

22. oldal Állandó polgári védelmi kiállítás

Tanévnyitó ünnepség és törzsértekezlet a KOK-on 2 A műszaki képzésekről 3 Tanévkezdés 4 Rendészeti vezetővé képzés a Katasztrófavédelemben 6 „Harmadik menet” 7 A hibrid hajtás a mai gépjárműtechnikában 8 Új műszaki technikák a KML-ADR képzésben 10 KOK szerparancsnoki képzés 12 Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács 13 EFSCA 14 Kritikus infrastruktúrák védelme 16 EU munkaértekezlet – erdőtüzek 18 Gyakorlatainkról Képekben (is) 19 Égés és oltáselméleti gyakorlat 20 Fejlesztések a Katasztrófavédelmi Kutatóintézetben 21 Csúcsra járatva a múzeum 22 Nem áll meg a zenekar 26 Országos lépcsőfutó bajnokság 27 Személyügyi hírek 28

26. oldal A Zenekar

A KOK lapja megjelenik negyedévenként kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, főtanácsos, igazgató



A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes Felelős szerkesztő: Berkiné Ványi Ágota A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. szds. dr. Győrfi Gábor tű. szds. Kurtán Attila tű. fhdgy. Neumann György tű. alez. Vass Zoltán tű. szds. Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu

2

KOK híradó

Tanévnyitó ünnepség és törzsértekezlet a KOK-on Szeptember 2-ával 2 szakasz tűzoltó szervező (79 fő), 1 szakasz katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező (27 fő) továbbá 2 szakasz tűzoltó szerparancsnok (80 fő), azaz ös�szesen 186 hallgató kezdte meg tanulmányait a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban.

A

szeptember 3-án megtartott tanévnyitó ünnepségen az intézmény vezetői és oktatói karán kívül megjelent a BM OKF Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály főosztályvezetője, Dr. Gubicza József tű. ezredes, valamint a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ igazgatója Dr. Demény Ádám Imre tű. ezredes is. A jelentés beadását, és a Himnuszt követően Dr. Papp Antal tű. ezredes, a KOK igazgatója ünnepi beszédet mondott. Beszédében kiemelte a KOK, és a hallgatók közös felelősségét az eredményes oktatás megvalósításában. A KOK személyi, technikai és anyagi erőforrásaival azon munkálkodik, hogy a hallgatók képesek legyenek megfelelni a gyakorlati feladatok kihívásainak, de kiemelte, hogy a képzésben résztvevőknek is minden erejükkel azon kell lenniük, hogy a szükséges tudást elsajátítsák. Ehhez – a szabályok szigorú betartásával végzendő együttes munkához – kívánt nekik kitartást, erőt és jó egészséget.

Az ünnepséget a Szózat zárta. Ezután a hallgatók órára vonultak, a törzsállomány számára pedig hamarosan kezdetét vette a tanévnyitó törzsértekezlet. A tanévnyitó ünnepséget követő törzsértekezlet témája a 2012–2013-as tanév tevékenységének értékelése, és a 2013– 2014-es tanév fő feladatainak meghatározása. Dr. Papp Antal tű. ezredes az előző tanév tevékenységéről szóló beszámolójában elemezte a KOK minden szervezeti egységének munkáját. Részletesen kitért a képzés rendszerének megváltozásából, a magas hallgatói létszámokból és a dunai árvízi védekezésből adódó, valamint az irányított szervek számára megszabott sokrétű feladat komplex végrehajtására.

Ezt követően Dr. Gubicza József tű. ezredes úr értékelte a KOK 2012/2013-as tanévi munkáját. A BM OKF véleményét tolmácsolva elmondta, hogy a KOK állományát az elvégzett munkáért „tisztelet, köszönet és elismerés” illeti meg. Főosztályvezető úr hozzátette, hogy az új tanévben a folytatódó nagy létszámú OKJ-s képzések mellett az egységes vezetői látásmód kialakítása érdekében szervezett vezetői képzések láncolata is jelentős feladatot jelent majd. Az állománygyűlés szakterületek szerinti feladat meghatározással, és közérdekű személyügyi tájékoztatással zárult. A KOK tanév kezdésével egy időben 177 fő Tűzoltó II. szakasz hallgató oktatása is megkezdődött az Adyligeti (50 fő), a Körmendi (47 fő), a Miskolci (57 fő) és a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában (23 fő), ahol az alapozó modul első két hónapját töltik a tűzoltó jelöltek. A képzés színtere novembertől a KOK az alapozó modul befejezésével és a Tűzoltó II. modul oktatásával. A szakközépiskolák szeptember 2-i tanévnyitó ünnepségein a KOK igazgatója, oktatási igazgatóhelyettese és tanulmányi osztályvezetője képviselte a tanintézetet. dr. Győrfi Gábor tű. szds.

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

A műszaki képzésekről... A 2013–2014-es tanév beindításával egy időben a több-kevesebb nyári pihenés után ismételten megindultak a műszaki képzések és vizsgáztatások a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban és a megyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóságokon. Eddig két műszaki tanfolyamot – létrás gépjármű-, és kompresszor-kezelői – tartottunk meg 20, illetve 30 fővel. Részükre már csak a típusvizsga megmérettetése várat magára. Jelenleg folyamatban van egy tűzoltó daru-kezelői képzés 23 fővel.

M

indemellett ismételten meghirdetésre került az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek részére a kisgép-kezelői, valamint a szivattyú-kezelői képzés és vizsgáztatás támogatására szóló pályázat. A körülbelül 1950 vizsga lebonyolításának végső határideje 2013. december 31. Ez a feladat komoly erőpróba elé állítja a Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport tanárait november 4-től, amikor is ismételten bevonult a 178 fő tűzoltó szakképzős hallgató iskolánk falai közé. Annak érdekében, hogy a vidéki vizsgáztatásokat – a tanintézeti képzés folyamatossága mellett – határidőn belül végre tudjuk hajtani, változtatunk az eddigi gyakorlatunkon. A vidéki vizsgákra a tanintézet csak egy műszaki tanárt fog tudni biztosítani a vizsgabizottság elnökeként. A bizottság másik két tagját a felkészítést végző szervezet munkatársai közül kell kijelölni. 2013. december

3

A vidéki vizsgáztatások széles palettáját az újonnan átadott KLM gépjárművek áramfejlesztő vizsgái tovább tarkítják. Ezeket a vizsgákat igyekszünk a lehetőségekhez mérten összevonni az Önkéntes Tűzoltó Egyesületek számára megszervezett kisgép-kezelői vizsgákkal, ezzel is csökkentve az állandó utazásokat. Nem telik el olyan hét a tanév kezdete óta, hogy az 5 napból legalább hármon vidéki útja ne legyen a kollégáknak. A szeptember óta tartó vizsgáztatások az alábbi eredményeket hozták: • Gépjárműfecskendő-kezelői vizsga – 17 darab – 374 fő • Kisgép-kezelői vizsga – 4 darab – 55 fő • Áramfejlesztő-kezelői vizsga – 4 darab – 40 fő • Műszaki mentő gépjármű-kezelői vizsga (könnyű tömegosztály) – 3 darab – 33 fő • Cserefelépítmény-kezelői vizsga – 2 darab – 25 fő • Tűzoltó technika-kezelői alapvizsga – 3 darab – 88 fő Az előző tanév második félévében a megyei igazgatóságok területén illetékes műszaki mentő bázisok részére egy-egy alkalommal mentori felkészítést tartottunk képzett kezelők számára a cserefelépítmény-hordozó járművek, illetve a műszaki mentő gépjárművek képzési tananyagából, főként módszertani vonatkozásban. A felkészítést követően a mentorokra vár a feladat, hogy az otthoni állomány részére megtartsák a típustanfolyamokat, kihelyezett formában. Ezeket a képzéseket jelenleg is folyamatosan végzik a tűzoltóparancsnokságok. A hordozójárművek esetében eddig három alkalommal 33 fő részére tartottuk meg a típusvizsgákat, míg a műszaki mentőszer esetében 1 alkalommal 6 fő részére. Remélhetőleg az idei tanév során valamennyi műszaki mentő bázis eddig ös�szegyűlt képzési igényét a tanintézet ilyen formában le tudja bonyolítani. Pörge Zsófia tű. fhdgy.

4 Tanévkezdés a KOK-on A tanév megszervezése

A

tanév megszervezését már félévvel korábban – 2013 márciusában – megkezdtük. Az egyes képzési szakok indításánál figyelembe vettük a szakképző intézményt fenntartó szerv – esetünkben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – rendelkezéseit, jóváhagyásra felterjesztésre került a tanévben indítandó szakképzések és tanfolyamok jegyzéke. A jóváhagyást követően meghirdetésre kerültek a különböző képzések. A tűzoltó szerparancsnok szakképzés esetében a felvételit követően, a tűzoltószervező és katasztrófavédelmi-polgári védelmi szervező szakok esetében a BM OKF döntése után, a rendelkezésre álló létszámadatok alapján derült ki, hány osztály indul a tanévben. Tanévkezdés

A

2013. április-május hónapban lebonyolított tűzoltó szerparancsnok szakképzés felvételi vizsgája során a 130 jelentkezőből 80 fő kezdhette meg tanulmányait az új képzési rend szerint második alkalommal induló tűzoltó szerparancsnok szakon. A képzés első két hónapjában nappali képzési rendszerben, majd 2013 novemberétől 2014. feb­ruár végéig – tekintettel a nagy lét­­szá­mú (178 fő) Tűzoltó II. képzés lebonyolítására  – levelező rendszerben, 2014 márciusától május végéig ismételten nappali rendszerben kerül végrehajtásra. Ez a megoldás nem a legideálisabb, de mivel mindkét képzés esetében nagy hangsúlyt kapnak a tűzoltási gyakorlatok, ezek kivitelezése csak így oldható meg.

KOK híradó A Laktanya utcai objektum férőhely-kapacitása is véges, ezért a tűzoltó szerparancsnok képzés bentlakó hallgatói a levelező időszakban a Mátyásföldön található Bajtársak Otthonában kerülnek elhelyezésre. A Rendészeti szervező képzés hallgatói 109 fővel – az idén első alkalommal – az új képzési rendnek megfelelően az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában kezdték meg tanulmányaikat 2013. április, május, július hónapokban. Így a szeptemberi tanévkezdéskor már ismerősként üdvözölhették egymást. A 79 fő tűzoltószervező között a férfiak mellett 10 hölgy képviseli a „gyengébb” nemet, akik becsülettel és kitartással álltak helyt a feszített tempójú és fizikai erőnlétet is követelő alaki kiképzésben a rendészeti szakközépiskolában. Jelenleg lelkesen vesznek részt a tűzoltási gyakorlatokon is. A képzés a tűzoltó szerparancsnok képzéshez hasonlóan kerül lebonyolításra levelező és nappali rendszerben a fent említett okok miatt. A tűzoltószervező szakaszok bentlakó hallgatói szintén a Bajtársak Otthonában kerülnek elszállásolásra a képzés levelező munkarendű időszakában. A rendészeti szervező szakképzés katasztrófavédelmi- és polgári védelmi szervező elágazása az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában eltöltött első két hónapot követően június hónapban folytatódott a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában. A hallgatók az I. modul tananyagának elsajátításáról a szeptemberi tanévkezdés során modulzáró vizsgán adtak számot. A II. modul – amely teljes egészében a szakmai tananyagot tartalmazza – levelező rendszerben, két hetes berendelésekkel kerül lebonyolításra. A képzést 30 fő kezdte meg, a II. modult 27 fő folytatta. 2 fő leszerelt a katasztrófavédelem állományából, 1 fő pedig kinevezésre került humán szolgálatvezetői beosztásba.

A képzésen mindkét nem képviselteti magát (9 nő, 18 férfi). A szakma részéről felmerült igényeket figyelembe véve és beépítve a képzésbe, most emelt óraszámban tartunk gyakorlati foglalkozásokat. A szakmai záróvizsgát a II. modul lezárását követően június hónapra tervezzük. A tanfolyamokról

A

Tanintézet nappali és levelező rendszerű képzései mellett minden évben nagy igény merül fel a Szakcsoportokat érintő egyéb tanfolyamok tekintetében is. A tanfolyamok beosztását a Tanulmányi Osztállyal együttműködve a Szakcsoportok végzik, tekintetbe véve a szállásférőhelyeket is. Az új KML-ADR gépjárművek átadásának folytatásával az eddigi 9 megyét követően további 4 megye képzési igényét kellett kielégíteni. A Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport BorsodAbaúj-Zemplén, Fejér, Pest és Veszprém megyéből 35 fő részére tartott KML-ADR továbbképzést. A nagy létszámra való tekintettel két tanfolyamot kellett indítanunk egy hét időtartamban. A képzés előfeltétele volt a VFCS/KML alapvizsga megléte. A tanfolyam vizsgával zárult, ahol minden hallgató sikeresen teljesítette a követelményeket. Az idei tanévben folytatódik a közbiztonsági referensek képzése. A közbiztonsági referens a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő személy. A BM OKF 9/2013. számú utasítása – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet alapján – előírja a közbiztonsági referensek alap- és továbbképzését. A Fővárosi és a Pest Megyei KatasztrófavédelX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ mi Igazgatóság működési területén lévő önkormányzatok közbiztonsági referensei képzésének szervezéséért és végrehajtásáért a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a felelős. A képzésnek a KOK péceli objektuma ad otthont. A tavalyi tanévben a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport 100 fő közbiztonsági referens képzését végezte. A további igények felmerülése végett idén, november 4-én is indítottunk képzést 26 fővel. A júliusban eredményes vizsgát tett Tűzoltó II. szakképzésben résztvevő, „C” kategóriás jogosítvánnyal rendelkező hallgatók részére gépjárművezetői alaptanfolyamot tartottunk a BM OKF és a KOK közös szervezésében. A tanfolyamon összesen 56 fő vett részt, melyet szeptember és október hónapban 5 héten át heti 12 fővel bonyolítottunk le. 56 főből 3 fő eredménytelenül zárta a képzést, melyet a 41/2013. BM OKF főigazgatói intézkedés ír elő. A gépjárművezetői alaptanfolyam két modulból áll, melynek elvégzését követően a hallgatók a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetésére szereznek jogosultságot. Folyamatos az igény a tűzvizsgálók képzése iránt is. Ezért tanintézetünk Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoportja 2013. október 7–18. között 30 fő részére tűzvizsgáló tanfolyamot tartott. A képzést – mind szállás, mind oktatás tekintetében – a Laktanya utcai objektum túlterheltsége miatt a Tas vezér utcában bonyolítottuk le. A hallgatóknak a tanfolyamot követő 6 hónapon belül egy valós tűzeset tűzvizsgálati dokumentációját kell elkészíteni vizsgadolgozatként. E dokumentáció megküldését követően a KOK vizsgalehetőséget biztosít számukra. 2013. szeptember 5-én tűzvizsgáló vizsgát bonyolítottunk le. A vizsgán megjelent 9 főből 7 fő eredményes vizsgát tett. A tűzvizsgáló vizsga iránti igény – a vizsgadolgozatok megküldése alapján – sűrűsödött, ezért a következő vizsga 2013. 2013. december

október 24-ére került kitűzésre, az azt követő vizsga pedig már szervezés alatt áll. A katasztrófavédelmi szervezetnél állami felsőfokú képzését befejezett, de előírt nyelvvizsgával nem rendelkező állomány részére 2013. november 18-ával nyelvvizsgára történő felkészítést indít a KOK. A BM Nemzetközi Oktatási Központ (NOK) által szervezett szintfelmérés alapján az angol kurzus 15 fővel, a német kurzus 9 fővel indul. A tanfolyam a résztvevőket 2014. február végére középfokú komplex nyelvvizsgára készíti fel. A képzés a Tas vezér utcai objektumban került lebonyolításra 3 x 10 napos intenzív felkészítési szakaszokban, 180 tanórában. A 46/2013. számú BM OKF intézkedés alapján a KOK péceli objektumában kerül végrehajtásra a Rendészeti vezetővé képző tanfolyam. A képzésre a belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendeletben meghatározott beosztást betöltők kötelezettek. A képzés 2013. szeptember 9 és 2014. december 31. között 34 ütemben valósul meg. A tréning 15 napos felkészítés során, 3 x 5 napos bontásban 12 fős csoportokban, egy-egy tréner irányításával zajlik. A tanfolyamkezdést megelőzi Adyligeten egy vezető kiválasztási eljárás. A tréning első és utolsó napja kompetencia felmérésből áll, melynek során egyéni-, páros-,

5

és csoportos feladatokat kell megoldaniuk a résztvevőknek, amit 6 fős bizottság értékel. A belügyi rendvédelmi szervek vezetői állománya továbbképzéséről szóló 33/2012. (VII. 30.) BM utasítás 1. § (4) bekezdése szerint a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél felsővezetői és vezetői beosztást betöltők részére felkészítést tartott a KOK a BM OKTF elektronikus oktatási rendszerének felhasználásával. A képzés a felsővezetőknek két, a vezetőknek 11 ütemben zajlott, a végén vizsgával zárult. A képzés pozitív tapasztalatai alapján a katasztrófavédelmi szervnél vezetői feladatokat is ellátó, nem vezetői besorolású hivatásos állományúak továbbképzésére kiadott 20/2013. számú BM OKF intézkedés által előírt alparancsnoki továbbképzés folyamatosan zajlik. Az eredetileg tervezett csoportokat az árvízi védekezés elhúzódása miatt további három ütemmel kellett kiegészíteni. Utolsó üteme november 13-án zárult, amelyet még a képzés tapasztalatainak kiértékelése követ. Mindhárom továbbképzés elsődleges célja a különböző képzési formákban megszerzett szervezési, vezetési, parancsnoki ismeretek gyakorlatorientált felfrissítése, megújítása. Fontos a szervezeti sajátosságoknak megfelelő vezetői elvárások, a parancsnoki gondoskodás, az ellenőrzések és különösen a munkafolyamatokba beépített ellenőrzések, valamint a munka hatékonyságát javító legjobb gyakorlatok parancsnoki/vezetői tapasztalatok átadása, megvitatása, begyakoroltatása, majd a megszerzett elméleti és gyakorlati tudás beépítése a mindennapok munkájába. Tanulmányi Osztály

6

KOK híradó

Rendészeti vezetővé képző tanfolyam a Katasztrófavédelemben 2013. szeptember 9-én elindult az első kihelyezett rendészeti vezetővé képző tanfolyam a Katasztrófavédelemben. A 2012–2013-as tanév alatt két kollégánk szerezte meg minősített tréneri oklevelét. Beretvás Arianna pszichológus és Jádi Zsuzsanna tűzoltó alezredes pedagógus. A két tréner vezetésével két párhuzamos csoport kezdte meg a vezetővé képzőt a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ péceli objektumában. A képzést megelőzi egy előzetes vezetőkiválasztás, melyet a BM Oktatási, Kiképzési és Tudományszervezési Főigazgatóság objektumában végeznek. Az előzetes kompetencia szintfelmérés és a záróvizsga között, – melyekről a résztvevők visszajelzéseket kapnak trénerüktől, – a vezetőket 13 napon át képzik trénereink. A képzés gyakorlatorientált, az elmélet-gyakorlat aránya 20-80%, a résztvevők létszáma 10-12 fő. A képzés kompetenciafejlesztő tréning, amely alatt az osztályvezetők és főosztályvezető-helyettesek vezetői készségeiket és képességeiket ismerhetik meg jobban és fejleszthetik azokat. Az érintett témakörök a következők: önismeret, a vezető személyisége; vezetési stílus; egyén és csoport, együttműködés; kommunikáció; konfliktus-, és stresszkezelés. Az első két csoport sikeresen vizsgázó tagjai október 29-én vehették át oklevelüket. A BM OKF főigazgatójának 46/2013. számú intézkedése alapján 34 képzési csoportban több mint 400 fő képzésére kerül sor a katasztrófavédelmi szervek hivatásos állományából. Beretvás Arianna pszichológus

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

„Harmadik menet” 2013. szeptember 2-án harmadik alkalommal indult a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ moduláris rendszerű Tűzoltó II. szakképzése 178 fő részvételével.

A

z egységes rendvédelmi alapozó modul első két hónapjának lebonyolítására ismét a rendészeti szakközépiskolákkal kötött együttműködési megállapodás keretében került sor. Adyligeten 50, Körmenden 47, Miskolcon 58, Szegeden 23 fő hallgató kezdte meg tanulmányait, akik a képzés harmadik hónapjától a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban sajátítják el a szakmai ismereteket. A mindennapi kapcsolattartás a rendészeti szakközépiskolák és a KOK között az összekötői feladatokra kijelölt tanárok közvetítésével működött. Hetente más-más kolléga utazott le a rendészeti szakközépiskolákba, ahol

2013. december

a hallgatókkal kapcsolatos napi teendőket látták el. Jelenleg – az eddigiekhez képest a legnagyobb számban – 6 fő már a képzés indulásakor hivatásos állományban lévőként került beiskolázásra. Némileg ez is erősíti a csapatszellemet. A hallgatói állomány motivált, elkötelezettek a tűzoltó hivatás mellett, és ez a szemlélet tükröződik a képzéshez való hozzáállásukban is. Az összekötő tanárok tapasztalatai alapján elmondható az is, hogy valamennyi rendészeti szakközépiskolában nagyon jó véleménnyel vannak a tűzoltó-jelölt hallgatókról. A képzésben résztvevők fizikai állapota jó, az alapfelkészítéssel járó, gyakran embert próbáló fizikai terhelést jól bírják, több sportágban, illetve járőrbajnokságon is kiemelkedő a teljesítményük. 2013. november 4-től a KOK-on folytatódó képzés – hasonlóképpen az elmúlt tanévhez – nem kis szervezési nehézséget okoz a tanintézet számára a tanárok, a szakoktatók, a technikai eszközök és felszerelések, a tantermek, valamint a kollégiumi férőhelyek biztosítása szempontjából. A KOK Laktanya utcai objektumában a Tűzoltó II. képzés 5 szakaszával egyidejűleg további 4 szakasz (2 tűzoltószervező és 2 tűzoltó szerparancsnok sza-

7

kasz) berendelései zajlanak levelező rendszerben, egymást váltva. Mindezek mellett a Magyar Honvédség 21 főt iskolázott be Önkormányzati- és létesítményi tűzoltó képzésre, akik a Tűzoltó II. képzés szakmai moduljának tananyagegységeit sajátítják el a képesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök betöltéséhez. A kollégiumi férőhelyek korlátozott száma miatt a katona hallgatók és a tűzoltó-jelölt hallgatók közül 34 fő a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia kollégiumában került elhelyezésre Szentendrén.

A

2013. szeptemberben indult Tűzoltó II. képzés előreláthatólag 2014. február végén fejeződik be, de ezt megelőzően – már a hónap elejétől – várhatóan egy újabb, nagy létszámú csoport kezdi meg tanulmányait a rendészeti szakközépiskolákban, melyre vonatkozóan a toborzást a megyei igazgatóságok humán szolgálatainak munkatársai már megkezdték. Juhász Angéla tű. őrgy. Tanulmányi Osztály

8

KOK híradó

A hibrid hajtás a mai gépjárműtechnikában Hibrid hajtású gépjárműről akkor beszélünk, ha a meghajtásához szükséges energiát több egymástól eltérő elven működő erőforrásból nyeri. A mai hibrid járművek esetén a leggyakrabban a belsőégésű motor és a villanymotor kombinációját értjük.

T

örténelmük egészen a XX. század elejéig nyúlik vissza. A belsőégésű motorokkal meghajtott gépjárművekkel együtt jelentek meg az elektromos meghajtású automobilok is. Az olcsóbb sorozatgyártás, a megbízhatóság szem előtt tartása azonban a belsőégésű motorral szerelt járművek irányába vitte el az autógyártást. Az elektromos meghajtás, csak a század második felében került újra napirendre. Aktualitását a ’70-es évekbeli olajválságnak, és a környezetvédelemre való egyre nagyobb igénynek köszönhette. A nagy áttörést a hibrid gépjárművek esetében az 1997-es év hozta meg, amikor is a Toyota bemutatta a Prius-t. Ez volt az első sorozatgyártású hibrid autó. A piaci verseny, és a környezetvédelemre való törekvés a többi gyártót is arra ösztönözte, hogy hasonló elgondolásokkal lépjenek a színre. A hibrid technológiával rendelkező járműveket a hajtásláncuk kiépítése alapján három nagy csoportba sorolhatjuk. Vannak az úgynevezett párhuzamos hibrid rendszerek. Ilyen kiépítésnél, mind a belsőégésű motor, mind a villamos haj-

tás közvetlen kapcsolatban van a hajtott kerekekkel. Ennek eredményeként a járművet mozgásba hozhatja, akár a belsőégésű motor, akár a villanymotor, különkülön, valamint a kettő közösen is. A párhuzamos hajtáslánc összekapcsolása történhet a hajtott tengelyen, vagy erre a célra kialakított differenciálműben. A zavartalan kapcsolódás érdekében, a fentieknek megfelelően, vagy az erőforrások meghajtó-tengelyének a fordulatszáma, vagy a forgatónyomatéka kell, hogy azonos legyen. Az erőforrásokat leggyakrabban szabadonfutó tengelykapcsolóval lehet egymástól függetleníteni, ha a gépjármű haladása csak az egyik meghajtást igényli.

párhuzamos hibrid

Az ilyen típusú gépjárművek a városon kívüli forgalomban használják a belsőégésű erőforrásukat, míg a villanymotor a városi közlekedésben vesz részt, valamint gyor-

sításoknál segíti a belsőégésű motort. A villanymotor tápforrásaként üzemelő akkumulátorok töltéséről a belsőégésű motor gondoskodik, de számos típusban kiépítésre került olyan mozgási energia visszanyerő rendszer is, ami a gépjármű fékezéséből származó mozgási energiát alakítja át villamos energiává, így töltve a hibrid akkumulátorát. Egy másik változata az erőforrások ös�szekapcsolásának az, ha a belső égésű motor közvetlenül egy generátort hajt meg, ami a kerekeket hajtó villanymotor számára termel elektromos áramot. Az ilyen kiépítést nevezzük soros hibridhajtásnak. Ebben az esetben a belsőégésű motor fordulatszáma független a gépjár-

soros hibrid

mű kívánt haladási sebességétől. Ebből adódóan, működése során a belsőégésű motort olyan fordulatszámon lehet üzemeltetni, ahol annak a legnagyobb X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ a hatásfoka. Ez nagyjából 10-15%-os hatásfok-növekedést eredményez, a tisztán belsőégésű motorral üzemelő gépjárművekhez képest. Azonban a soros hibridek esetében, a hajtáslánc további energiaátalakító berendezéseinek köszönhetően, a belsőégésű motorból kinyert energia kb. 70-80%-a jut csak el a hajtott kerekekig. Soros kiépítésnél lehetőség van arra, hogy a villanymotor hagyományos erőátviteli berendezéseken keresztül (tengelykapcsoló, nyomatékváltó, kiegyenlítőmű) juttassa el a forgatónyomatékot a kerekekig, és arra is, hogy a hajtott kerekeket közvetlenül hajtsa meg egy-egy villanymotor. Külön villanymotorok esetén egyszerűbbé válik a járművekben az összkerékhajtás kialakítása, valamint a fékezés szabályozása. A villamos energia tárolására ennél a kiépítésnél is akkumulátorokat alkalmaznak, amelyek töltéséről a generátor gondoskodik. Amennyiben a gépjármű menettulajdonságai lehetővé teszik a belsőégésű motor teljes leállítása esetén a villanymotor az akkumulátorokból nyert energiával is képes bizonyos hatótávolságon belül a helyváltoztatásra. A belsőégésű motor csak az akkumulátor töltött-

vegyes hibrid

ségi szintjének kritikus értékre való csökkenése esetén kapcsol be újra, vagy ha azt a gépjármű haladási sebessége meg2013. december

kívánja. A soros, párhuzamos osztályozásnak ma már egyre kevesebb jelentősége van. Ma a legtöbb hibrid a hajtáslánc kiépítésének szempontjából megosztott, vegyes jellemzőket mutat. Így sorosok zöme tud akár egyszerre hajtani kétféle motorjával, illetve a párhuzamos elvűeknél is lekapcsolódhat az egyik motor. Az ilyen megosztott hibrid hajtással próbálnak a gyártók olyan járműveket építeni, ami egyesíti mind a soros, mind a párhuzamos hajtás előnyeit. Így tartva szem előtt a minél alacsonyabb emissziós értéket egy adott gépjármű esetén. A hibrid járműveket nem csak a hajtáslánc kiépítése szerint különböztethetjük meg, hanem a hajtásláncba beépített villanymotor elektromos teljesítménye alapján, ezáltal az elektromos hajtás funkciójának megfelelően is. A nagyon alacsony villamos teljesítményt leadni és hasznosítani képes hib­rid jár­művek az úgynevezett mikrohibridek. Nem is igazán nevezhetőek hibrid járműveknek, mert nincs bennük olyan villanymotor, ami a teljesítményénél fogva képes a hajtásban közvetlenül is részt venni. Ezekben a gépjárművekben, az elektromos berendezések, a gyors start-stop rendszer működtetését szolgálják. A beépített villanymotor a hagyományos hajtásláncú gépjármű belsőégésű motorjának a gyors indítását, és leállítását teszi lehetővé. Így csökkentve a káros anyag kibocsájtást, és a fosszilis energiaforrás fogyasztást. Magasabb villamos teljesítmény, már lehetőséget nyújt arra, hogy a beépített villanymotor, az alapvetően belsőégésű motor által üzemeltetett gépjármű kerekeire plusz energiát juttasson. Így növelve a gépjármű teljesítményét, és csökkentve a fogyasztását. Az ilyen rásegítő rendszerű hibrid járműveket nevezi a szakirodalom enyhe, vagy mild hibridnek. Közös jellemzőjük, hogy a megnövekedett villamos teljesítmény még itt sem elegendő a gépjármű pusztán elektromos meghaj-

9

tásához. A Villamos rendszer, csak kiegészítő berendezésként szolgál a klasszikus hajtáslánccal rendelkező járművekben. Az olyan járműveket, ahol a beépített villanymotor önállóan is képes a gép-

jármű meghajtására, nevezik full-hybrid, vagy teljes hibridhajtású járműnek. Az ilyen működési funkció megköveteli a nagyobb villamos teljesítményű villanymotorok és a nagyobb tárolókapacitású akkumulátorok beépítését. A full-hybrid gépjárművek közül speciális lehetőséget nyújt a háztartási hálózatról tölthető (konnektoros) Plug-in hibrid járművek. A nagy mennyiségű villamos energiát tárolni képes akkumulátorok, otthoni hálózatról is tölthetőek, nem csak a beépített belsőégésű motor által meghajtott generátor segítségével. Reméljük, rövid cikkünkkel sikerült a kedves olvasót közelebb hozni a ma alkalmazott hibridhajtású gépjárművek technológiájához. Természetesen a gépjármű kiépítés és a szerkezeti egységek funkciójának ismerete még nem ad teljes támpontot, egy ilyen típusú gépjármű balesete során a hatékony beavatkozáshoz. Bízunk abban, hogy a következő számban majd erre is kitérhetünk. Horváth Zsolt tű. szds.

10

KOK híradó

Új műszaki technikák a KML-ADR képzésben A 2012. január 1-jétől hatályba lépett 2011. évi CXXVIII. Katasztrófavédelmi Törvényben megfogalmazott feladatok és hatáskörök hatékonyabb és szakszerűbb ellátása érdekében szükségessé vált a katasztrófavédelmi szervezet átalakítása.

A

veszélyes anyagokat szállító tehergépjárművek, vonatok és szerelvények balesete, továbbá a vegyi üzemekben bekövetkező rendkívüli események következtében olyan anyagok kerülhetnek a környezetbe, amelyek súlyosan károsíthatják az emberek egészségét. A veszélyes anyagok kiszabadulásával, környezetbe kerülésével járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén az elsődlegesen beavatkozó állomány (tűzoltók, mentők, rendőrök) biztonságos munkafeltételeinek megteremtése, a veszélyes anyagok felderítése, kimutatása, valamint a lakosság és a környezet védelme érdekében kerültek létrehozásra a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok (KML). Ezek a csoportok biztosítják a veszélyhelyzet értékelését szolgáló kiinduló adatok gyűjtéséhez, rendszerezéséhez és feldolgozásához, valamint a mérgező vagy sugárzó anyagok helyszíni és laboratóriumi meghatározásához szükséges feltételeket, és szükség esetén közreműködnek a mentesítési feladatok koordinációjában. Hétköz-

napi munkájuk során a fővárosi és megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok működési területén a veszélyes anyagok közúti szállításával (ADR) kapcsolatos ellenőrzésekben is részt vesznek. 2013. március 19-én adták át a Veszélyes Szállítmány Ellenőrzés (KML-ADR) Land Rover Defender Double Cab HCPU típusú állandó négykerék meghajtású, 3380 kg össztömegű, négyhengeres dízelmotor hajtású járműveket a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságoknak. A jármű felszerelése között megtalálható többek közt tömegspektrométer, anyagösszetételt elemző műszer (bioszenzor), lézeres távmérő, a rakterek átvizsgálásához használatos teleszkópos tükör, az éjszakai ellenőrzésekhez infra távcső, a villamos energia előállításához szükséges Honda EM 30 típusú áramfejlesztő berendezés valamint a robbanásveszélyes térben használható Motorola MTP 850 Ex ATEX kézi rádióterminál. A Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport feladatkörébe tartozik, hogy a KML gépjárműre beosztott tűzoltó kollégákat felkészítse, majd levizsgáztassa a Honda EM 30 típusú áramfejlesztő szakszerű kezeléséből, használatának szabályaiból, valamint a rendszeres karbantartásból. A teljes áramfejlesztő egység főbb részeit tekintve áll a generátorból és az azt meghajtó négyütemű benzinüzemű

motorból, melyek a mobilizálhatóság miatt hordozókeretbe vannak foglalva. A szinkron generátor a mechanikai energiát villamos energiává alakítja, majd így a kimeneti kapcsokon megjelenik a 230 V feszültség. A dugaszoló aljzatokra csak egyfázisú fogyasztók kapcsolhatók úgy, hogy összteljesítményük ne haladja meg a generátor maximális terhelhetőségét. A berendezés por- és nedvesség elleni IP védelme 23. Érintésvédelmi megvalósítását a Honda típusú áramfejlesztőkre jellemző védőföldeléssel oldották meg. A mindösszesen 32 kg-os össztömegének köszönhetően könnyen szállítható, mobilizálható. Kategóriájánál 25-50%-al könnyebb kivitelezésben, főleg olyan alkalmazásoknál használható ki minden tulajdonsága, ahol nagyon stabil áram szükséges terheléstől függetlenül, fontos a kis méret, a könnyű szállíthatóság, a megbízhatóság és az egy feltöltéssel való kiemelkedően hosszú működtetés. Cycloconverter szabályozással működik, ami olyan, mint az inverter, azzal a különbséggel, hogy a terheléstől függetlenül 3000 fordulatot megy a motor percenként. Ez a generátor maximális terhelés mellett is képes több mint öt órát üzemelni egyetlen üzemanyag feltöltéssel. A másik technikai eszköz, melyet mindenképpen meg kell említeni, az az Egységes Digitális Rádió-távközlő Rendszerben használatos Motorola MTP 850 Ex ATEX X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

11

Generációk Országos Találkozója

robbanásbiztos kivitelű TETRA kézi rádió. A készülék működését tekintve teljesen megegyezik az EDR rendszerben működő másik Motorola vagy akár Sepura rádióval. Ennek megfelelően képes kommunikálni hálózati üzemmódban, de lefedettségi problémák esetén tudja a direkt vagy közvetlen kommunikációs üzemmódot is. Ezekkel a rádiókkal a tűzoltók biztonságosan tudnak kommunikálni egy olyan speciális helyzetben is ahol a levegő ös�szetétele nem teszi lehetővé a hagyományos készülékek használatát. A robusztus ház magas fokú stabilitást és tartósságot biztosít a külső mechanikai behatások, ütések ellen, továbbá por elleni és fröccsenő víz elleni védelemmel rendelkezik IP65-ös kivitele által. A készülék robbanásveszélyes anyagot (pl.: gáz) valamint port tartalmazó környezetben is használható, biztosítva a kritikus hírközlést a vegyipari üzemek, tűzesetek és gázvezetékek közelében dolgozóknak is. Nagy felületű billentyűzet segít a kommunikációt leegyszerűsíteni, így kesztyűben is viszonylag jól használható. A kijelzőn megjelenő információk nagyíthatóak egy gombnyomás segítségével, így biztosítja a gyors használatot. A terminálokban GPS jeladó is található a pontos pozíció meghatározásához. A készülék 1 W kibocsájtó teljesítménnyel bír, a viszony2013. december

lagos hosszú használatot 725 mAh kapacitású Li-Ion akkumulátor biztosítja. A 2014-es évre tervezett KML gépjárművek átadását követően már minden megyében 2 db MTP 850 EX típusú robbanásbiztos készülék lesz használatban. Karacs Zoltán tű. szds.

2013. október 12-én rendezték a Generációk Országos Találkozóját az ORFK RSZKK Vágóhíd utcai sporttelepén. A rendezvény számos programja mellett több sportágban mérhették össze a tudásukat a versenyzők. A KOK ezen az eseményen több területen is képviseltette magát. Kollégáink Vass Zoltán tű. szds., Szirmai István tű. tzls., Szederkényi Nándor tű. tzls., Laklott Sándor tű. ftzls, Piesko Zsolt tű. tzls., Kuzmann Zoltán tű. ftzls. egy gépjármű fecskendőt, egy műszaki mentőt, és egy magasból mentőszert mutattak be az érdeklődők számára. Egy másik helyszínen rendezték a páros teniszversenyt, amelyre tíz páros nevezett. A párosokat előbb 3 csoportra osztották (4-3-3), majd elkezdődtek a mérkőzések. A KOK részéről Fekete Szabolcs tű. fhdgy. indult, párjával a 4-es csoportban kezdték meg a mérkőzéseket. Innen csoport elsőként jutottak tovább, ezután egy vereséget elszenvedve már csak a 3. helyért játszhattak. Végül az utolsó mérkőzést is megnyerve a bronzérmet jelentő 3. helyen végzett a Fekete Szabolcs – Robitschko János páros. A KOK a légpuska lövészetben is képviseltette magát, ahol Fekete Lajos nyá. tű .alez. magas pontszámot ért el. Reméljük jövőre még nagyobb számban tudunk részt venni a rendezvényen. Fekete Szabolcs tű. fhdgy. sporttiszt

12

KOK híradó

KOK szer­ parancsnoki képzés 2013–2014 Amikor 2013. szeptember 2-án megérkeztünk a Katasztrófavédelmi Oktatási Központba, hogy megkezdjük tanulmányainkat, még alig, vagy egyáltalán nem ismertük egymást. A „Szerparancsnokképző I.II. szakasz” elnevezés csak egy üres kifejezésnek tűnt.

A

nnyi bizonyos volt, hogy az ország különböző helyeiről, szétszórt településekről érkezett 80 tűzoltó Szabolcstól- Móvárig. Voltak ugyan néhányan, akik ismerték már egymást régebbről is, mert egy helyről jöttek, de a többség azelőtt még sohasem találkozott. Az első napok még csak egy formálódó csoportról szóltak, szó sem volt igazi közösségről. Aztán óráról órára, napról napra kezdett átalakulni a csoportkép. Jöttek az első viccek, poénok és köztudott, hogy a humor és a jókedv az egyik legjobb „kovács”, ha különálló embereket szeretnénk igazi közösséggé gyúrni. A közösen eltöltött előadások, a közös gyakorlatok, a közös élmények egyre közelebb és közelebb hoztak bennünket egymáshoz. Már nem „én és a többiek” voltunk, hanem kimondhattuk a szót: Mi. Az együvé tartozás tudata kell ahhoz, hogy büszkén kimondhassuk: mi vagyunk a szerparancsnokok. A szak elnevezése egyébként is magában rejti a felelősséget, amit büszkén kell tudnunk majd viselni a képzés végeztével is. Egy szer parancsnokának

lenni többet jelent már, mint a „fecskendő” hátsó sorában ülni és végezni a napi rutint. Feladatunk ki fog bővülni a mögénk beosztott bajtársaink és a ránk bízott gépjármű megóvásával is. A tűzoltók egymás között nagyon komolyan veszik a „bajtárs” kifejezést. Aki a bajban társ, az társ a jóban, az örömben, a pozitív dolgokban is, mert így válik egés�szé az élet, így lesz sokkal szebb és nemesebb. Talán furcsán hangzik, de a jó közösség szinte olyan, mint a jó házasság, ami attól lesz igazán jó, ha a felek kölcsönösen és tudatosan tesznek érte, ha megdolgoznak minden áldott nap azért, hogy jól működjön, éljen és virágozzon. Csak amiért megküzdünk, amiért verejtékezünk, azt tudjuk igazán értékelni és megbecsülni. Csak akkor hozhat gyümölcsöt, ha nem felejtjük el gondozni, ápolni és megbecsülni. Valahogy így van ez a jó közösséggel is… Ha nem tesznek az egyes tagok érte, akkor nem lehet jó. Ha nem állnak ki egymás mellett és nem támogatják egymást, akkor nem működhet. Ha nem figyelnek egymásra, ha nem alkalmazkodnak a közösség „szelleméhez”, akkor nem jöhet létre. Egyszerűen nem lesz kerek egész. Szívből örülök, hogy a mi közösségünk egy működő, élő közösség. Napról napra, hétről hétre alakul, formálódik és meggyőződésem, hogy egyre jobb lesz.

Nyilvánvaló, hogy nem minden nap könnyű és vannak nehéz pillanatok, de biztosan tudom azt, hogy egy igazán jó közösségben együtt, közösen, egymást segítve és egymásra odafigyelve minden felmerülő problémát megoldhatunk, minden akadályt sikerrel leküzdhetünk. Rajtunk múlik, nem máson. Mindenkinek megvan a saját helye és feladata a közösségünkben. Senki sem ér kevesebbet, minden egyes tag fontos és sokat ér. Ne felejtsük el hát azt, mi a közösségünkben – annak tagjaként – a személyes feladatunk! Ha mindannyian így gondolkodunk erről, akkor majd sok-sok év múlva szívesen, büszkén és örömmel fogunk visszaemlékezni erre a mostani időszakra. Kelemen György tű. szds.

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

A Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács is munkálkodik 2013. október 10-én tartotta meg polgári védelmi történeti konferenciáját a Magyar Hadtudományi Társaság Katasztrófa- és Polgári Védelmi Szakosztályával közös szervezésben a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács.

A

rendezvénynek, a katasztrófavédelem kulturális fellegvára, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma adott otthont. A köszöntőt Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes, a Katasztrófavédelemi Oktatási Központ általános igazgató- helyettese tartotta, a konferenciát pedig Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelemi Oktatási Központ igazgatója, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács elnöke nyitotta meg. A konferencia a polgári védelem területén felmutatott tudományos eredmé-

2013. december

nyeiért, publikációiért illetve az ismeretterjesztés terén végzett munkájáért méltán elismert tudós, Dr. Pataky Iván nevét viselte. A konferencián – a tudományág jeles szakértőin túl – jelen volt Dr. Pataky Iván özvegye és leánya is, akik Dr. Papp Antal tű. ezredes úrtól emléklapot vehettek át. Az első előadást Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója tartotta. Történészként lényegretörően foglalta össze a polgári védelem történetét egészen a kezdetektől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság létrejöttéig. Schieber József a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnök-helyettese a magyar légoltalom létrejöttéről, valamint annak II. világháborús tevékenységéről, szerepéről beszélt. Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő a szakterületet érintő kihívásokat ismertette, miközben bemutatta a polgári védelem feladatait. Sáfár Brigitta a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságának katasztrófavédelmi szakmai vezetője ismertette a Magyar Vöröskereszt és a Polgári Védelem együttműködésének kialakulását, a szervezet munkáját. A polgári védelem kiemelt szerepét vázolta fel Dr. Gáspár József nyá. pv. ezredes, aki a Magyar Polgári Védelmi Szövetség feladatait helyezte el

13

a megújuló polgári védelem rendszerében. Keresztessy Árpád, a BM OKF Műveletirányítási Főosztály helyettes vezetője, a polgári védelem erőinek és eszközeinek fejlődését ismertette, végül Harmati István a BM OKF Tervezési és Védelmi Igazgatási Főosztály főosztályvezetője a magyar polgári védelem fenyegetettségének és kockázatelemzésének fejlődését tárta a hallgatóság elé. A tudomány sosem öncélú, hanem a mindennapokat szolgálja. A konferencián elhangzott előadásokból levont következtetések átültetése és hasznosítása a gyakorlatban nélkülözhetetlen mind a tűzoltóság, mind az iparbiztonság, jelen esetben pedig a polgári védelem területén. Berkiné Ványi Ágota

14 Egyre változatosabb a nemzetközi együttműködés

az EFSCA

keretein belül

Az EFSCA (Európai Tűzoltó Iskolák Szövetsége) 2013. évi konferenciája és közgyűlése Belorusszia fővárosában, Minszkben került megrendezésre május 2829-én. Az eseménynek a belorusz Veszélyhelyzet Kezelési Minisztérium Parancsnoki Műszaki Tiszt Képző Intézete adott helyet.

A

nemzetközi eseményen az EFSCA tag tűzoltó iskolák 33 képviselője vett részt. A KOK-ot Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató és Balázs Ágnes, tanár, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ nemzetközi koordinátora képviselte. A konferenciát ünnepélyes keretek között Gennady Lasuta a Belorusz Veszélyhelyzet Kezelési miniszterhelyettes nyitotta meg. A munkájukért életüket áldozó belorusz tűzoltók szobránál virággal emlékeztünk meg.

KOK híradó Plenáris ülés A konferencia plenáris ülésén beszámolók hangzottak el öt tagország aktuális eseményeiről. A Katasztrófa Védelmi Oktatási Központ részéről Balázs Ágnes nemzetközi koordinátor bemutatta a 2012. január elsejével történt változásokat a magyar katasztrófavédelem rendszerében, valamint az intézmény ezzel összhangban megváltoztatott új képzési struktúráját. A belorusz és ukrán küldöttek ismertették országuk tűzoltó képzésének felépítését. A belga iskola igazgatója elmondta, hogy országában a közelmúltban két veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset is történt, és vázolta az esetekből levont tanulságokat, új intézkedéseket. A felső-ausztriai tartományi tűzoltó iskola vezetője összefoglalta a 2. számú munkacsoport linz-i találkozójának eredményeit. Munkacsoportok Az EFSCA előző évi konferenciáján a tagországok képzési intézményei projektek alapján csoportokba kerültek besorolásra. A projekt célja, hogy a tagintézmények egymás példáiból, tapasztalataiból meríthessenek, és felhasználhassák saját működésük fejlesztésére, jobbítására. A

2. munkacsoport, melynek a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ is tagja, összeállított egy kérdőívet az önkéntes tűzoltók helyzetéről és oktatásáról, melyet az EFSCA minden tagintézménye megválaszol a közeljövőben. Az összegyűjtött adatokat kézikönyv formájában szándékoznak a tagországok rendelkezésére bocsátani. A munkacsoport ülésén minden tagintézmény bemutatta a saját önkéntes tűzoltó rendszerét és válaszolt a neki feltett kérdésekre. A KOK munkájának ismertetésében Dr. Papp Antal igazgató kihangsúlyozta a képzési rendszer jelentőségét az ország katasztrófavédelmében, valamint a különféle tűzoltóságoknál dolgozó, de azonos feladatok elvégzésére felhatalmazott magyar tűzoltók egységes képzési követelményének fontosságát. Lehetőség nyílt összehasonlítani a különböző országokban az önkéntes tűzoltók eltérő támogatási rendszereit. Közgyűlés Az EFSCA 2013. évi közgyűlésén a résztvevők megszavazták, hogy elnökként továbbra is Wim Beckman úr (Hollandia) eddigi elnök folytassa a szervezet vezetését, aki vállalta a feladatot. Vojtech Vranay

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

15

nyeik, melyre az iskola magas színvonalú sportpályáin készülnek a leendő belorusz tűzoltók.

(Csehország), az EFSCA pénztárosa bemutatta a szervezet 2012. évi részletes költségvetését. A jövő évi konferenciát és közgyűlést rendező tagország, Ukrajna egy évre megkapta a szervezet zászlóját. Az intézet Ivan Palevoda a belorusz Parancsnoki Műszaki Tiszt Képző Intézet vezetője bemutatta az iskola épületét, mely jól felszerelt, modern központja az oktatásnak. Többek között saját fejlesztésű szimulá-

2013. december

ciós programokat is használnak. Az iskola ügyeleti és operatív központnak berendezett helyiségeiben gyakorolják az együttműködést, irányítást veszélyhelyzetek esetére. A „továbbfejleszett” pszichikai pályán a leendő tiszteknek élethű körülmények között, stresszhelyzetben a helyes döntéshozatalt is gyakorolniuk kell. A hallgatók egészségügyi-elsősegély nyújtó képzéséhez jól felszerelt termek állnak rendelkezésre. Kiemelkedőek sporteredmé-

Gyakorlat megtekintése A Borisov régióban lévő Belorusz Kiképzési és Szakmai Fejlesztési Intézet látványos bemutatóján megtekintettük a képzés gyakorlati oldalát és eredményeit. Egyszerre öt helyszínen folyt mentési és tűzoltási feladat végrehajtása, melyeket szabad szemmel és képernyőkről is követhettünk: vízből mentés, mentés helikopterrel robbanás helyszínéről, égő vasúti tartálykocsi oltása, kimenekítés repülőgépből, olajtartály tűzének oltása. A gyakorlatot egy toronyból nézhettük végig, ahonnan biztonságos körülmények között, jól látható volt. Az ország kultúrájából egy balettelőadáson és egy népzenei bemutatóval kísért vacsorán kaptunk ízelítőt. Balázs Ágnes nyelvtanár nemzetközi koordinátor

16 A XXI. SZÁZAD VÉDELMI STRATÉGIÁJA AVAGY KRITIKUS INFRA­ STRUKTÚRÁK VÉDELME

A

kritikus infrastruktúrák védelmének (KIV) kérdése már hosszú ideje foglalkoztatja a döntéshozókat és a tudományos kérdésekkel foglalkozó szakembereket. A modern kor eseményei és jelenségei (természeti katasztrófák, migrációs problémák, terrorcselekmények, informatikai rendszerek elleni támadások, közlekedési rendszerek elleni támadások stb.) arra késztették a döntéshozókat, hogy komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéskörrel, és a kihívásokra adjanak hatékony, adekvát válaszokat. Elég, ha csak a különböző természeti katasztrófákra (földrengések Törökországban és Japánban, szökőár az Indonéz szigetvilágban és Japánban), terrorcselekményekre (World Trade Center, madridi vonatrobbantás, londoni metrórobbantás) gondolunk.

KOK híradó Ha az infrastruktúrákat nemzetbiztonsági szempontból vizsgáljuk, akkor kritikus és sebezhető infrastruktúrákat különböztethetünk meg, melyek működése alapvető fontosságú és nélkülözhetetlen a társadalom működtetéséhez. Amennyiben ezek valamilyen beavatkozás következtében működésképtelenné válnak, az beláthatatlan következményekkel járhat az ország gazdaságára és védelmére, azaz maga az ország biztonsága kerülhet veszélybe. A kritikus infrastruktúra fogalmára egységesen elfogadott meghatározást nem találni. Minden ország és nemzetközi szervezet bár azonos elemekre építkezve, de más‐más definíciót használ. A kritikus infrastruktúra általános fogalma a következő:

„Mindazon infrastruktúrák (működtető személyzet, folyamatok, rendszerek, szolgáltatások, létesítmények, és eszközök összessége), amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési felté­ teleire jelentős negatív hatással jár. A jelenlegi tapasztalatok szerint az infrastruktúrákat veszélyeztető tényezők alábbi csoportjait különböztethetjük meg: 1.) Ártó jellegű cselekmények – alapvetően a szándékos károkozás céljából végrehajtott események, amelyek társadalomra gyakorolt pszichológiai hatása lehet rendkívül jelentős. • terrorcselekmény, • társadalmi eredetű történések (pl.: zavargás), • gazdasági, politikai okkal elkövetett visszaélés, • fegyveres konfliktus előidézése (pl.: polgárháború).

2.) Természeti eredetű események – kiterjedést és anyagi kártételt figyelembe véve az egyik legsúlyosabb katasztrófa típus, amely az elmúlt évtizedben egyre szélsőségesebb formákat ölt. • árvíz, belvíz, • szélsőséges időjárás (pl.: rendkívüli havazás), • földmozgások (pl.: földrengés, földcsuszamlás), • erdőtüzek, • szökőár, • hurrikán, tornádó, • rendkívüli hóhelyzet. 3.) Ipari eredetű veszélyek – helytelen emberi beavatkozásból, technológiai hiba hatására kialakuló, vagy baleset miatt bekövetkező események forrásai. • közlekedési baleset veszélyes áruszállítása során, • környezetkárosodás, • veszélyes ipari baleset, • ipari baleset, • nukleáris baleset. 4.) Civilizációs eredetű veszélyek – a modern társadalom informatikai rendszerektől való függősége és a globális kihívásokból fakadó problémák fenyegetései. • informatikai rendszerek károsodása, • cyber támadások, • egészségügyi járványok, • éhínség és vízkészletekért folyó harc, • infrastruktúrák teljesítőképességének kimerülése. Az Amerikai Egyesült Államokból indult, majd az EU-ban is elfogadták és befogadták a kritikus infrastruktúrák védelméről való gondolkodást. Az Európai Tanács 2004. december 16–17-ei ülésén elfogadták a létfontosságú infra­ struktúrák európai programjának (European Programme for Critical Infrastructure Protection – EPCIP) kialakítására vonatkozó előterjesztést. Hazai viszonylatban a kritikus infrastruktúX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

17

ra védelem nemzeti programjáról szóló 2080/2008. számú (VI. 30.) sz. Kormányhatározat, és annak 1. melléklete (az ún. Zöld Könyv, amely a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó nemzeti programról szól) az első jogszabály, amely alapfogalmakat definiál, globális és hazai téren feladatokat határoz meg, felelősöket jelöl ki. A kormányhatározat 2. számú melléklete az érintett nemzeti kritikus infrastruktúra védelem (NKIV) szektorairól és azok felelőseiről szól.

Mind a hazai, mind a külföldi szabályozók (törvény, kormányrendelet, kormányhatározat, miniszteri rendelet, utasítás stb.) az elmúlt években folyamatosan fejlődtek, alakultak a kihívásokra válaszként. Az elmúlt évek jogalkotási folyamataira tekintettel megállapítható, hogy folyamatosan bővült a létfontosságúnak tekintett infrastruktúrák köre, amelyek védelme a jogi szabályozáson túl számos új tudományos probléma megoldását is feltételezi. Jogi szabályozás 2008/114/EK tanácsi irányelv az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről; 2012. évi CLXVI. Törvény a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről; 65/2013. (III.8.) kormányrendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, 2013. december

kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. Törvény végrehajtásáról; a BM OKF Főigazgatójának 17/2013. számú intézkedése a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításával, kijelölésével és védelmével összefüggő faladatok meghatározásáról. Célja a kritikus infrastruktúra-védelem alapjait meghatározni, és az alapkövetelmény rendszert felépíteni az európai és nemzeti rendszer(ek)kel kapcsolatosan. A 2012. november 12-én elfogadott és 2013. március elsejétől hatályos magyar törvény már létfontosságú rendszerekkel és létesítményekkel foglalkozik. A fogalom meghatározások igazodnak az EK rendelethez és tartalmazzák az alap követelményeket is a nemzeti és európai infrastruktúrákkal kapcsolatban. A törvény időpontokat határozott meg a 10 ágazat részére hogy elkészítse az ágazati kritériumokat tartalmazó előterjesztéseket, amelyek a 3 db melléklet tartalmaz. A kormányrendelet 2013. március 8-án lett kihirdetve. Mint az Lrtv. végrehajtási rendelete meghatározza a konkrét feladatok végrehajtását és a szükséges hatósági eljárások jogi követelményeit az európai és nemzeti kritikus elemek azonosításával, kijelölésével és a védelmi rendszer kiépítésével kapcsolatban. A biztonsági összekötő személy képesítési alapkövetelményeit szintén meghatározza a Vhr., de két határidőt határoz meg: 2014. IX.1. és 2018. VII.1. (első iparbiztonsági szervező szakirány indul és végez az

NKE-n). A Vhr. mellékletben szabályozza a horizontális kritériumokat, valamint az Üzemeltetői Biztonsági Terv követelményeit. A 2013. március 20-án hatályba lépett Főigazgatói intézkedés a katasztrófavédelem Iparbiztonsági szakterületének országos, területi és helyi szintű hatósági feladatait határozza meg a Vhr.-el összhangba, valamint iratmintákat tartalmaz az eljárások (azonosítás, kijelölés) végrehajtásához. A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos tananyagelem a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ által folytatott rendészeti és tűzoltó szakképzésbe is beépült. A Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport 32 órába oktatja a szakterületet a katasztrófa és polgári védelmi rendészeti szervező képzésen, de a tűzoltók moduláris és rendészeti szervező képzésében is megjelenik. Az Lrtv. által előírt biztonsági összekötő képzést is a KOK hajtja végre a BM OKF Iparbiztonsági Főfelügyelőség koordinálásával. A kritikus infrastruktúra, vagy létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos szakterület nagyon összetett és rengeteg fontos információt hordoz a katasztrófavédelmi szakemberek részére, hogy a különböző műveleti tevékenységeket gyors reagálással és hatékonyan végre tudják hajtani. Kurtán Attila tű. szds.

18

KOK híradó

EU Munka­ értekezlet az erdőtüzek oltásának témakörében Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő úr kijelölésének megfelelően 2013. október 16-18. között részt vettem Franciaországban (Aix en Provance – Valabre) rendezett EU megbeszélésen.

A

munkaértekezleten az EU Polgári Védelem, Erdőtűz-oltás Modul regisztrált tagországainak képviselői, mutatták be az erdőtüzek légi-, és földi oltásának lehetőségeit, osztották meg tapasztalataikat az országukra jellemző tűzoltás feltételeit, taktikáját befolyásoló sajátosságokat. A résztvevő országok: Ausztria, Portugália, Németország, Bulgária, Magyarország, Lettország, Szlovénia, Olaszország, Szlovákia, Franciaország.

A találkozóval egy időben tartották a DélFranciaországi „Mediterrán” régió erdőtűz védelméért felelős szervezet 50 éves fennállását ünneplő rendezvénysorozatot, melyhez a 2. napon, az ebédet követően csatlakoztunk. Itt további előadásokat, és munkamegbeszéléseket tartottak, többek között az Egyesült Államok és Ausztrália meghívott szakemberei, valamint különböző EU projektek, például az ArcFuel (GPS koordinátához rendelhető, vegetációt pontosan bemutató térkép) projekt vezetője. Az előadások rendszerint statisztikai adatokat mutattak be az utóbbi 10 év erdőtüzes időszakairól (általában júniustólszeptember végéig). Kiemelték a klímaváltozás hatásait, amelynek következménye, hogy az erdőtüzes időszak a jövőben vélelmezhetően 2 héttel korábban kezdődik, és 2 héttel később zárul majd. Ezen előrejelzéshez pedig a reagáló erőknek alkalmazkodniuk kell. Például Portugália képviselője előadásában egy hihetetlen adatot közölt. A fentebb említett időszakban, ez évben 16 napot tett ki az az egybefüggő időszak, mely alatt országukban napi 300-nál több alkalommal volt valós riasztásuk erdőterületen keletkezett tűzesethez.

Összefoglalva elmondhatom, hogy a munkaértekezleten töltött 3 nap rendkívül érdekes és tanulságos volt számomra, mely tapasztalatokat az oktatási és képzési területen is tudok majd hasznosítani. Vass Zoltán tű. százados kiemelt főtanár

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Gyakorlatainkról képekben (is) Szeptemberben megkezdődött az új tanév két tűzoltó szerparancsnok és két tűzoltó szervező szakasz érkezésével.

A

képzésben – hagyományosan – az elméleti órák mellett jelentős szerepet kapnak a különböző gyakorlatok is, amelyek egy része már „bejáratott” helyszíneken zajlik, de hallgatóinkat több esetben sikerült olyan objektumokba is elvinni, amelyben már régen voltunk, vagy egyáltalán nem fordultunk még meg. A gyakorlatok mindig egy adott tananyagkörhöz kapcsolódnak az egyszerű szerelési gyakorlatoktól kezdve a helyismereti foglalkozásokon és oltóanyag-ellátáson keresztül a begyakorló gyakorlatokig. Az őszi hónapokban szereltünk a KOK udvarán, végeztünk ön- és társmentést, oltottunk tálcatüzet, éghető folyadékokat, szimuláltunk lakástüzet elsősorban Hatvan-Nagygombosban, a gyakorló bázison. Tartottunk begyakorló gyakorlatokat és helyismereti foglalkozásokat iskolákban, különféle ipari létesítményekben (malom, autógyár, kávépörkölő üzem), illetve a Nemzeti Színházban. A gyakorlatokról a hallgatók és kollégáink által készített képek helyettünk is beszélnek. Pap-Szigeti Sándor tű. örgy.

2013. december

19

20 Égés és oltáselméleti gyakorlatot tartottunk 2013. szeptember 11-én a KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoportja „Égés és Oltáselmélet” témakörben tűzoltási és oltóanyag ismereti gyakorlatot tartott a Szerparancsnok I. szakasz részére. A gyakorlat a KOK hatvannagygombosi gyakorlóbázisán lett végrehajtva.

A

gyakorlat levezetését a szakcsoport vezetője (Kirov Attila tű. őrgy.) és három oktatója (Kiss János tű. szds., Leitner Béla tű. tzls., Szirmai István tű. tzls.) végezte. A gyakorlaton jelen voltak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanszékvezetői és tanárai, hogy módszertani foglalkozás keretében megismerjék, megszemléljék a KOK gyakorlati oktatásának módszereit. A KOK részéről a gyakorlathoz Diriczi Miklós tű. ezredes, oktatási igazgató-helyettes úr is csatlakozott, hogy az intézet munkatársainak szakmai koordinálását segítse. 11-én reggel nyolc órakor a Laktanya utcából gyakorlatra három gépjárműfecskendő, egy mentőgépjármű és egy a szakaszt szállító autóbusz gurult ki, célba véve a hatvani bázist. A helyszínre kiérkezve a szakasznak a várható feladatokról, biztonsági szabályokról és alkalmazott módszerekről a bázis tantermében eligazítást tartott a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport vezetője. Ez idő alatt a többi oktató a gyakorlati helyszínek előkészítését és ellenőrzést végezte a BM OKF GEK kijelölt munkatársával egyetemben.

KOK híradó Az eligazítást követően a szakasz megkezdte a gyakorlatok közvetlen előkészítését, illetve a végrehajtásra való felkészülést. A felkészülés alatt Diriczi Miklós tű. ezredes és Kirov Attila tű. őrnagy tájékoztatták az NKE munkatársait a KOK-on folyó tűzoltó képzések gyakorlati oktatásának lehetőségeiről, a gyakorlat konkrét programjáról valamint az alkalmazott módszerekről, és technikákról. A tájékoztatót követően, a gyakorlat végrehajtása megkezdődött. A szakasz ketté lett osztva, és két helyen indult meg a tűzoltás. Az egyik a bázis égető medencéjének oltása, a másik a valamivel arrébb elhelyezett tálca tűzoltási gyakorlat volt. A medence 700 liter gázolaj és 100 liter benzin betöltését követően külső gyújtóforrás hatására (tervezetten) begyújtásra került. Miután a tűz pillanatok alatt a medence teljes felületére szétterjedt, és egy, a medence szélére helyezett pb gázpalackot is veszélyeztetett. A beavatkozó állomány 2 db gépjárműfecskendővel előre meghatározott felállítási helyről, és előre szerelt sugarak segítségével végrehajtotta a gázpalack kimentését, majd középhabot generálva, védősugarak segítségével végrehajtották a tűzoltást. A tűzoltás irányítását a gyakorlatvezető tanárok végezték. Az oltás végeztével a visszaszerelés előtt a gyakorlatvezetők fém nátrium darabokat dobtak a medencébe, szemléltetve ezzel a Nátrium (Na) vízzel való heves reakcióját. A 100 m2-es medence tűzoltásával párhuzamosan a szakasz másik fele tűzoltó készülékek segítségével tálca tűzoltási gyakorlatot hajtott végre. Az égő benzines tálcát minden hallgató egyszer egy 6 kg-os porral oltó készülékkel megkísérelhette eloltani. Az oltási folyamatot a gyakorlatvezetők figyelemmel kísérték, folyamatosan instrukciókat adtak a leghatékonyabb oltási módszer elérése érdekében, illetve szemléltették az oltóhatások látható jelenségeit.

A szakaszból kijelöléssel pár hallgató CO2vel oltó készülék segítségével is végezhetett oltási kísérletet. A helyszínek a gyakorlatok végeztével megcserélésre kerültek. A medence tűzoltási és a tálca tűzoltási gyakorlatokat követően a már egyesített szakasznak az oktatók bemutatták a kön�nyűhab-generátor használatát és habfejlesztését. A könnyűhab generálását követően, zárásként CaCO3 (kalcium-karbid) vízzel való reakciójának bemutatásra került sor egy előre ásott kb. fél méter mély, és ugyanilyen széles gödörben. A víz hatására fejlődő acetilén gáz begyújtásra került, majd a gyakorlatvezető utasítására a tűz oltását és az acetilén gáz fejlődésének megakadályozását minden rendelkezésre álló oltóanyaggal illetve földtakarással is meg kellett kísérelni. Végezetül a visszaszerelés és a visszaindulás előtt a gyakorlat vezetői kiértékelték a végrehajtott feladatokat. Az NKE Katasztrófavédelmi Intézet munkatársai megköszönték a részvételi lehetőséget és jól sikerültnek, szakmailag hasznosnak és látványosnak ítélték meg a látottakat. Kirov Attila tű. őrgy. szakcsoportvezető X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Fejlesztések a Katasztrófavédelmi Kutatóintézetben A 2013. év hasonlóan az előzőhöz a technika fejlesztés jegyében telt a Kutatóintézet életében.

A

BM OKF Főigazgatója által elfogadott 54-1/2013/KKI. számú intézkedési terv megszabja Intézetünk 3  éves fejlesztési projektjének irányát és céljait. Ennek megvalósítása számos új feladatot hozott, amelyeket a korábban végzett tevékenységgel párhuzamosan szükséges elvégezni. A 2013 évre tervezett fejlesztési szakasz eddigi leglátványosabb eleme az anyagvizsgálati terület technológiai folyamatának helyet adó laboratóriumi helyiségek kialakítása volt. Ezeket a helyiségeket a IV. épület végében található mosdók átépítésével sikerült létrehozni és a kutatóintézet mintatároló és nagy tisztaságú előkészítő helyiségeit foglalják magukba. Az előkészítő helyiségben a tűzvizsgálói eljárás támogatását célzó mintavételi egységdobozok előkészítését és összeállítását fogjuk végezni. A későbbi fázisokban a tűzvizsgálat mellett az iparbiztonsági hatósági területen dolgozó kollégák és a KML szakemberei által igényelt mintatároló üvegek, mintavevő eszközök tisztítására és előkészítésére is itt kerül majd sor. A mintavételi egységdobozok gyártása és alkalmazása két szempontból is jelentős lépés: a doboz használata megalapozza a korrekt és szakszerű mintavételezés megvalósításához szükséges technikai felszereltség megteremtését. A másik szempont, hogy a vizsgálatra 2013. december

szánt minták kezeléséhez az anyagvizsgálatot végző akkreditált szervezetnek kell biztosítania a mintavétel megfelelő tisztaságú edényeit. Ennek technikáját, a működtetés formai és anyagi hátterét kell a KKI részéről kidolgozni és elindítani, várhatóan 2014 első negyedévében. Jelenleg folyamatban van az illékony égésgyorsítóanyag-maradványok meghatározására szolgáló analitikai eljárásaink akkreditálása. A területbővítő auditra novemberben került sor sikerrel. A tűzvizsgálati mintavétel során használt mintatároló üvegeknek garantáltan mentesnek kell lenniük azoknak a szerves vegyületeknek a keverékétől, amelyek tűzgyújtáshoz vagy égésgyorsításhoz használhatóak. Ezek leggyakrabban petrolkémiai alapú termékek. A mintavételi üvegnek tehát nem „sterilnek” vagy csíramentesnek kell lennie, hanem szervesanyag-mentesnek. Tekintettel arra, hogy a tűzvizsgálati eljárás során vett minták illékony szénhidrogén tartalmát vizsgáljuk, ezért elegendő a szárítószekrényben történő kimelegítése az egyszer használatos üvegeknek. Azonban a következőkben tervezzük a teljes szervesanyagmentességet biztosító edények előállítását, amelynek feltétele a kihevítéshez és a szükséges darabszám előállításához alkalmas izzítókemence. Ez képes legalább 700  °C hőmérsékletet tartani és lehetőséget biztosít több mint 50 edény egyidejű befogadására. (A szerves anyagok 450 ºC-on teljesen elbomlanak.) Az edények előállításánál azonban nem csak a tisztításukra kell gondosan ügyelni, de ki kell zárni annak a lehetőségét is, hogy az előkészítő helyiség levegőjéből bejuthassanak olyan illékony éghető oldószer nyomok, amelyek megzavarhatják a mintával érkező anyagokban lévő komponensek kimutatását és az értékelést. Ennek érdekében a felújítás során a kivitelező csak olyan vizes alapú festékeket használhatott a falak és a nyílászárók festésére, amelyek nem,

21

vagy csak igen alacsony mennyiségben tartalmaztak illékony szerves oldószert. A kutatóintézethez került a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport által raktárként használt 108. számú helyiség. A felújítását követően műszeres laboratóriumi helyiségként fogja szolgálni a KKI tevékenységét. Itt tervezzük elhelyezni azokat a mérőeszközöket, amelyek elsősorban az anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálatára irányulnak. Az analitikai mérlegek, felületi feszültség mérő és rotációs viszkoziméter mellett ide tervezzük áttelepíteni a hallgatói laboratórium előkészítő helyiségében üzemelő derivatográfunkat is. A bővülő feladatkör megvalósítása személyzeti változást is hozott Gazda Iván személyében, akinek alapvető feladatköre lesz a KML-ADR járművek személyzete számára gyakorlati és jártassági vizsgálatok szervezése, a kezelésükben lévő eszközpark állapotának nyomon követése és a használati gyakorlottság biztosítása. A KKI további státuszainak feltöltését a fejlesztési folyamat előrehaladtával és a működéssel kapcsolatos technikai feltételek kiépítésével összhangban tervezzük megvalósítani. Karádiné Bús Mária

22 Csúcsra járatva a Múzeum

I

gen hosszadalmas feladatra vállalkozik, aki követni szeretné a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma elmúlt időszakának programlistáját. Ez az összegzés a Múzeum életében legfontosabb szerepet játszó állandó és időszaki kiállításokról, ülésekről, konferenciákról, megnyitókról, gyerekprogramokról, és egyéb eseményekről ad számot, törekedve a kronologikus sorrend betartására is. Az előző év októberében meghirdetett Ne égess! elnevezésű gyermek rajzés irodalmi pályázat eredményhirdetésének színhelye volt februárban a Múzeum nagyterme. A résztvevőket Berki Imre, a múzeum igazgatója köszöntötte, majd arról beszélt, hogy a katasztrófavédelem átalakulásával a Múzeum feladatai is kibővültek, ezentúl iparbiztonsági és polgárvédelmi anyagok gyűjtésével, bemutatásával is foglalkozik. A pályaművekből készült kiállítást Diriczi Miklós tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ oktatási igazgató-helyettese nyitotta meg. Az első látogatók között ott volt Géczi Béla tű. ezredes, az FKI Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének vezetője, és Gardi József tű. őrnagy, a Múzeumnak otthont adó X. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka. A Múzeum aktív részvételével készült el a BM OKF aulájában kialakított központi emlékhely, valamint a PV- történeti kamara kiállítás is, melyeket ünnepélyes keretek között avattak fel. 2013. márciusában a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában tartotta évi első ülését a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság Katasztrófavédelmi-tagozata. Az ülésen előbb áttekintették a tagozat

KOK híradó 2012. évi megalakulása óta végzett munkát, majd meghatározták 2013. évi feladataikat. A Tudományos Társaság elnöksége és a katasztrófavédelmi-tagozat képviselői megvitatták a tűzoltóság történetét bemutató 2013 november 29-én a Katasztrófavédelem Központi Múzeumába tervezett tudományos konferencia programját, valamint a szervezésével kapcsolatos teendőket. A Duna Palotában nyílt nagy sikerű kiállítás a Múzeum rendezésében „Szent Flórián, a védőszent˝ címmel a Tűzoltó Napon. A megnyitón először Berki Imre emlékezett meg a védőszent életéről, haláláról, csodatevő képességéről, ezután Bába Szilvia, a Duna Palota kulturális vezetője mondott köszöntőt, majd Bérczi László tű. dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő méltatta a kiállítást. Az eseményen jelen volt Dr. Juhász István tű. dandártábornok országos iparbiztonsági főfelügyelő-helyettes, Palotai Zsolt Gábor tű. ezredes FKI igazgatóhelyettes, és Alpekné Garda Hilda tű. alezredes Igazgatási és Kommunikációs Főosztályvezető is.

A következő esemény a Múzeum életében a Nemzeti Múzeum kertjében hagyományosan megrendezésre kerülő Múzeumok Majálisán való részvétel volt. Idén a polgári védelem bemutatását is célul tűzte ki a Múzeum, így gázálarc próbával, sugárzásméréssel, kézi légvédelmi sziréna bemutatásával bővült a repertoár. A korábbi években is érdekes feladatok vártak a gyerekekre, de ezúttal egy targoncafecskendő működtetésével is próbálkozhattak, és Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság segítségével közelebbről megismerhettek egy manapság használatos, korszerű tűzoltó járművet is. Idén is természetesen nagy sikert aratott a XIII. kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sportegyesület korabeli kocsi fecskendője, melyet birtokba is vehettek korhű egyenruhába öltözött tűzoltók segítségével. A tavaszi krónikához tartozik még a magyar-osztrák múzeumi együttműködési program aláírása is. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma munkatársai decemberben jártak a bécsi Katasztrófavédelmi és Tűzoltó Múzeumban, most ezt a látogatást viszonozta az osztrákok

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

két fős delegációja. A két napos találkozó az együttműködés, és közös kiállítások rendezésének pontosításáról szólt. A sikeres tárgyalás után a látogatók megtekintették a Múzeum állandó kiállítását, és a dicsérő szavak mellett megemlítették, hogy a közös múlt okán a két múzeum tárlói számos hasonló képet és tárgyat rejtenek. Természetesen más kulturális programot is szerveztek a bécsi vendégek számára, így ellátogattak a Parlamentbe, és megtekintették a Duna Palotában éppen akkor nyílt „Szent Flórián, a védőszent” című kiállítás is. Ellátogattak a Kápolna utcai raktárbázisra, ahol őszinte érdeklődéssel mustrálták a Múzeum járműgyűjteményét. Nyár elejére is jutott program az érdeklődők számára. A Múzeumok Éjszakája programsorozatnak immár rutinos résztvevője a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma. A harmadik alkalommal megrendezett eseményen szintén főszerepet kaptak a XIII. kerületi hagyományőrzők tűzoltási bemutatójukkal, de nézhették-hallgathatták Szőcs István izgalmas, a tűzvédő habot bemutató előadását, a

2013. december

Mentőkutyás Szolgálat mindig nagy érdeklődést kiváltó programját és – idén először – megtekinthették a laktanya udvarán felállított sátorban a Dr. Sztanek Endre Alapítvány polgári védelmi eszközökből álló kiállítását. A színes gyerekprogramok mellett folyamatos volt a tömeg a Múzeum állandó kiállításánál is, ahol az önkéntes munkát végző tárlatvezetők szinte pihenő nélkül vezették körbe a látogatókat.

23

Augusztus utolsó napjára esett a VI. Kőbányai Rendvédelmi Nap, melyen ezúttal is megjelent a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma. Felállított sátránál idén Szent Flórián tablókon bemutatott történetével ismerkedhettek a látogatók, korabeli tűzoltó készülékekből összeállított kiállításban gyönyörködhettek, tűzvédelmi teszteket tölthettek ki tudásukra kíváncsi felnőttek, vagy bizonyíthatták, mennyire erősek, amikor a debreceni diáktűzoltók nyomába eredve vízszintesen ki kellett tartaniuk a gerundiumot. A jeles eseményen a rendvédelem majd minden szervezete felvonult. A színvonalas rendezvény igazolta, milyen hatalmas érdeklődés kíséri a rendvédelmi szervek munkáját, és a lakosság játékosan, kiváló hangulatban tájékozódhatott felelősségteljes hivatásukról. Ezután szinte azonnal készülődhetett a Múzeum a szeptember elején tartott Sajtóbeszélgetésre, melyet Dobson Tibor tű. dandártábornok az MTSZ elnöke kérésére tartottak a Múzeumban. Dandártábornok úr elmondta, kezdeményezi a tűzoltókat tömörítő három szervezet: a Létesítményi Tűzoltóságok Országos Szövetsége, az Önkéntes Tűzoltóságok Országos Szövetsége és a Magyar

24

Tűzoltó Szövetség (MTSZ) egyesítését. Az egyesülés azért is szükséges, hogy egységesen tudják képviselni a szakma stratégiai érdekeit. Ezzel párhuzamosan el kívánják érni az önkéntes tűzoltószervezetek támogatásának növelését, ugyanis a mintegy hétszáz aktív egyesületben tevékenykedő 25 ezer önkéntes ötször annyi értéket ment meg évente, mint amennyivel az állam támogatja a tevékenységüket. Hangsúlyozta, hogy a tűzoltó-egyesületek tagjai évente 1,5-2 millió munkaórát dolgoznak ingyen, és ez alatt az idő alatt több milliárd forintnyi értéket mentenek meg az ország mintegy ezer településén. Hosszas munkálatok után új, a polgári védelem történetét bemutató, állandó kiállítással gazdagodott a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma, melynek megnyitó ünnepsége október 9-én zajlott az tűzoltóság és a Múzeum közös épületének érdekes-izgalmassá varázsolt légópincéjében. Az eseményen jelen volt Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes, Varga Ferenc tű. dandártábornok FKI igazgató, Dr. Hábermayer Tamás tű. őrnagy, az országos polgári védelmi főfelügyelőség kép-

KOK híradó

viseletében, Dr. Endrődi István a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnöke, és Dr. Papp Antal tű. ezredes a KOK igazgatója, továbbá a múzeummal hagyományosan kiváló kapcsolatot ápoló társmúzeumok képviselői is. A megnyitón Dr. Papp Antal tartott ünnepélyes beszédet, melyben kiemelte, hogy az interaktív tárlat tudományos igényességgel mutatja be a hazai polgári védelem történetét a légoltalomtól az egységes katasztrófavédelmi szervezetbe történő integrálódásáig korabeli tárgyak, egyenruhák, szabályzatok segítségével. Ezt követően dr. Tollár Tibor megnyitotta a kiállítást, melyet Berki Imre múzeumigazgató tárlatvezetésével tekintettek meg az egybegyűltek. Legújabb állandó kiállításának megnyitóját követően a Dr. Pataky Ivánról elnevezett történeti konferenciának adott otthont a Múzeum. A Katasztrófavédelem Tudományos Tanácsa és a Magyar Hadtudományi Társaság által szervezett konferencián az esemény narrátora, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (KOK) általános igazgató-helyettese, Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes köszöntötte az egybegyűlteket, majd Dr. Papp Antal tű. ezredes ünnepélyesen megnyitotta az

ülést. A konferencia első előadását Berki Imre, a tartotta, amelyben a történész szemszögéből nyújtott áttekintést a polgári védelem történetéről egészen a kezdeti lépesektől. Ezután Schieber József, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség elnökhelyettese vette át a szót, aki színes előadásában a magyar légoltalom létrejöttéről és II. világháborús tevékenységéről beszélt. Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő a légoltalomtól a katasztrófavédelemig terjedő időszak polgári védelem feladatait és a szakterületet érintő kihívásokat ismertette. Ezután Sáfár Brigitta, a Magyar Vöröskereszt munkatársa ismertette szervezete és a polgári védelem közti együttműködés történetét, majd Dr. Gáspár József nyá. pv. ezredes állt a pulpitus elé, hogy a Magyar Polgári Védelmi Szövetség feladatairól, lehetőségeiről, szerepéről és helyéről szóljon. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Műveletirányítási Főosztályának helyettes vezetője, Keresztesy Árpád a polgári védelem erőinek és eszközeinek fejlődését mutatta be, Harmati István, a tervezési és védelmi Igazgatási főosztály vezetője a klímaváltozások okozta környezeti váltoX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ zások fontosságára hívta fel a figyelmet. Egyéb események is történtek a Múzeumban, melyeket a teljesség igénye nélkül igyekeztünk számba venni. Sok évi egri vendégeskedés után a BM OKF GEK hathatós segítségével hazatért a Múzeum szertárába saját tulajdonú, a Budapesti Szivattyú és Gépgyár által 1910ben gyártott gőzfecskendője. A Múzeum tervei szerint rövidesen bemutatják a látogatóknak a rég nem látott kincset. A Budapesti Tavaszi Fesztivál Nyitott Orgonaműhely című rendezvény keretében a Művészetek Palotájában bemutatásra került a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában található aquincumi víziorgona rekonstrukciója. A programból az érdeklődők megtudhatták, hogyan épül fel az orgona, miként lehet a sípokat megszólaltatni, hogyan kell rajta játszani. A program résztvevői kipróbálhatták a víziorgonát, az orgona pozitívot, a harmóniumot, és az orgona szimulátort. A Múzeum munkáját ért kellemes, dicsérő kritikák mellett egyéni elismeréssel is büszkélkedhetünk: A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti Tudományos Társaság „A magyar rendvédelem, légiközlekedés, felderítés a XIX-XX. században.”című tudományos konferenciáján, 2013. októberében a Rendvédelem-történetéért érdemkeresztet adományozta Berki Imrének, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatójának a rendvédelem történetében végzett tudományos, publikációs és szervezői tevékenységéért. Végül, de nem utolsó sorban a havonta jelentkező Filmklub témáiból, eseményeiből nyújtunk egy csokrot. Iparbiztonsági balesetekről és 2012-es káreseményekről szóló összefoglalóval nyitott a januári filmklub a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában. Ezúttal az országos iparbiztonsági főfelügyelőség tevékenységével foglalkoztak. Szó esett a veszélyes üzemek felügyeletéről, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzéséről, 2013. december

a kritikus infrastruktúrák védelméről, valamint a nukleárisbaleset-elhárítás szakterületéről. A vetített film a tavaly történt, iparbiztonságot érintő baleseteket mutatta be. Ezután, mint minden év elején, az előző esztendő jelentősebb káreseményeiről szóló összefoglalót ismerhették meg az érdeklődők. Egy évvel ezelőtt történt a bugaci erdőtűz, melynek során több száz hektár erdő vált a lángok martalékává. A körülményekről a szakértő vendégek Kirov Attila tű. őrnagy, a KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoportjának vezetője, és Pap-Szigeti Sándor tű. őrnagy, a szakcsoport főreferense tájékoztatta a szép számú közönséget. Beszéltek a riasztástól a tűz eloltásáig tartó hosszas folyamat nehézségeiről, az oltás utáni látszólagos nyugalom idejéről, és az újra éledő-támadó tűz veszélyeiről. A bugaci káresetről készült filmet kommentálva részletezték az erdőtüzek oltásának általános taktikai és stratégiai feladatait is. A következő programon a Magyar Tűzoltó Szövetség bemutatása és a megválasztott új elnök, Dobson Tibor tűzoltó dandártábornok úr tájékoztatója szerepelt. Elsőként Berki Imre múzeum igazgató tartott előadást a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség létrejöttétől a Magyar Tűzoltó Szövetség megalakulásáig terjedő időszakról.  Ezt követően archív felvételeken elevenedett meg a Magyar Tűzoltó Szövetség 1990 utáni története. A történeti áttekintés után a szövetség újonnan megválasztott, sorrendben 18. elnöke Dobson Tibor ismertette terveit, beszélt a szövetség feladatairól, céljairól, törekvéseiről, megválaszolta a felvetődött kérdéseket. A tűzvizsgálat feladatának taglalását tűzte műsorára az áprilisi filmklub, ahol a témával foglalkozó film vetítése után a meghívott szakértő Nagy László tűzoltó őrnagy részletesen beszámolt a tűzvizsgálat stratégiájáról, taktikájáról. Érdekes, különleges eseményeken keresztül

25

ismertette, miként vizsgálják a tűz keletkezésének helyét, idejét, terjedésének körülményeit, ok-okozati összefüggéseit, továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget. Igyekezett a közönség számára érthetővé tenni a tűzvizsgálat igen bonyolult, összetett feladatát. Elmondta, hogy munkája eredményeképp az esetek kb. 80 százalékában fény derül a tűz okára. A 2013. január elsején alakult, Országgyűlési Őrség keretei között végzik a tűzoltók a Parlament és a kapcsolódó intézmények tűzvédelmi feladatait. Erről beszélt a májusi Filmklubban az akkor újdonsült vezető Kücsön Sándor hadnagy, rajparancsnok, valamint az átalakult szervezeti körülményekről is beszámolt. Többször hangsúlyozta, hogy kiváló eszközökkel, felszerelésekkel, katonás körülmények között, ugyanakkor családias közösségben teszik dolgukat. Riasztás esetén az épület bármely részében 4 percen belül meg kell kezdeniük a beavatkozást, ami alapos felkészülést igényel, emelte ki a rajparancsnok. Egy ország az áradó Duna mentén volt a cím az őszi évadnyitó programban, mely a közelmúlt árvízi  katasztrófájának részleteit vette górcső alá. A Filmklub egy olyan szakember szemével kívánta  bemutatni az ár elleni védekezés megfeszített  munkáját, aki kulcsszerepet töltött be a  védekezésben. A szakértő vendég Zalasch Zsolt tű. alezredes, a KOK Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági  Szakcsoportjának szakcsoportvezetője életre keltette a vetített  képeket, és azokat kommentálva ábrázolta  az emberi összefogásról, küzdelemről szóló eseményeket. Galambos Éva

26

KOK híradó

Nem áll meg a Zenekar A Katasztrófavédelem Központi Zenekara számára a téli felkészülés után úgy indult a főidény, mint a természetben az évszakváltozás: a hosszú tél után szinte átmenet nélkül nyakunkba szakadt a nyár. Évek óta így van, hogy a tavaszi kabátot elővesszük, nézegetjük, de fel nem tudjuk venni, hiszen a hóvihar után átmenet nélkül úgy süt ki a nap, hogy egyik napról a másikra nem kell a kabát.

A

napsütés magával hozza szabadtéri szerepléseink megnövekvő számát, de ez évben úgy jöttek a szabadtéri munkáink, hogy mire tudatosult bennünk, elindult az évad, már el is játszottunk néhányat. Így volt ez április 23-án Hollókőn, a Belügyi futóversenyen való közreműködésünk alkalmával is. Április 26-ára viszont hónapok óta készültünk, hiszen a 3. alkalommal megrendezésre kerülő Országos Rendőr- és Tűzoltó Nap mindig nagy kihívást jelent. A Belügyminisztérium aulájában játszott  koncerttel ismét sikerült meglepnünk miniszter urat,  főigazgató urat, valamint a közönség soraiban ülő jutalmazottakat és az ünnepség résztvevőit. Zenekarunk Brahms: Akadémiai Ünnepi nyitányának fúvószenekari változatát a legnagyobb átéléssel, olyan magas színvonalon szólaltatta meg, hogy a jelenlévő Készenléti Rendőrség Zenekarának művészei is elismerésüket fejezték ki az ünnepség utáni fogadáson.  A kvintett a már megszokott módon, és az elvárt színvonalon működött közre a délutáni BM OKF ünnepségen, melynek végeztével a Zenekar

többi tagjához csatlakozva, részese volt a IV. Nemzetközi Rendészeti Zenekarok Fesztiválja Vörösmarty téri koncertjének. Április 27-én   a Hősök terén térzenével szórakoztattuk az ott nézelődő turistákat, majd a Városligetben megnyitottuk a majálist, ezt követően a SYMA csarnokban csatlakoztunk az összevont zenekarok próbájához. A nap megkoronázásaként a BM Duna Művészegyüttes táncosaival fürödtünk a sikerben, melyet a díszfogadás résztvevőinek jóvoltából élvezhettünk. A Duna Művészegyüttessel közösen Kaposváron is a már megszokott és elvárt sikerrel szerepelt zenekarunk a május 17-i Katonazenekari Fesztiválon. A május sajnos a megszokottnál több temetési

feladatot hozott. Az évtizedek óta konstans programot képező Vörösmarty téri Ünnepi Könyvhét megnyitója mellett a Székesfehérváron megrendezésre került hasonló rendezvény is növelte a Zenekar bevételeit. A katasztrófavédelmi dolgozók közvélemény kutatások által alátámasztott népszerűségének újabb bizonyítása a Nyíregyháza megyeszékhelyen megújult Szent Flórián tér, amely avatási ünnepségének fényét emelte zenekarunk sokoldalúságát bizonyító szereplése: volt térzene, vonulás a város főutcáján, hivatalos átadó ünnepség és szoboravató. A XVIII. Duna Karnevál egy hétig tartó rendezvénysorozatán több alkalommal fellépett a Zenekar.

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

27

Kiváló eredmények az Országos Lépcsőfutó bajnokságon

I A Katasztrófavédelem Központi Múzeumával való együttműködésük eredményeképpen a Zenekar Szent Flórián rézfúvós kvintettje a Múzeumok Majálisán a Nemzeti Múzeum kertjében adott matiné koncertjén, a rendezvény legnépszerűbb előadója címet érdemelte ki, amint azt a Nemzeti Múzeum rendezvényszervezője később elmondta. A Múzeumok Éjszakája rendezvényén is népszerű volt a kvintett, bár a közönség létszáma nem hasonlítható össze a Nemzeti Múzeum udvarán összegyűlt érdeklődő tömeggel. A Dunán levonuló árvíz átrendezte a nyári tervezett szabadságokat, hiszen a KOK évzáró július 20-ára tolódott, amely kiemelt fontosságú esemény a Zenekar számára. A megrövidült szabadság után a forró nyárban Vértessomló teljes lakosságával ünnepelhettük az ottani ÖTE fennállásának 100. évfordulóját. A kerek évforduló tiszteletére rendezett fogadáson elfogyasztott mennyei vaddisznóról – talán érthető okok miatt – nem szeretnék bővebben beszámolni. Az évszázd árvize miatt elmaradt balatongyöröki Országos Kismotorfecskendő-szerelési Verseny augusztus 31-én került pótlólag megrendezésre. Az égiek jóvoltából júliusi meleg fogadta a verseny2013. december

zőket, így a bátrabbak akár meg is mártózhattak a tóban. Szeptember 20-án sokadik alkalommal kaptunk meghívást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi zenekarának Szent István téren megrendezésre kerülő Nemzetközi Fúvószenekari Fesztiváljára, melyen a már elvárt színvonalon szerepeltünk. Nemzetközi fúvószenekari találkozókban ez évben sincs hiány, hiszen szeptember 28-án Lakitelken megrendzték az I. Kárpát-medencei Fúvószenekari Találkozót, melynek legnagyobb-leghangosabb sikerét zenekarunk koncertje hozta. Október 9-én a Zenekar immár sokadik alkalommal kétfelé szakadt, hiszen Mezőberényben egy új katasztrófavédelmi őrsöt adott át főigazgató úr, miközben a rézfúvós kvintett a már régen várt PV kiállítás megnyitón játszott a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma pincéjében. Az október 23-ai forradalom évfordulóját a már megszokott ünnepségeken való közreműködéssel tette emlékezetessé a Zenekar. Kiss Zoltán tű. fhdgy.

dén október 12-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Lépcsőfutó Országos Bajnokságot. A fizikai és pszichikai készenlétet egyaránt igénybe vevő versenyt a szokott helyen, a SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében tartották. Ahogy minden évben, idén is nagyon jó hangulatban zajlott a bajnokság köszönhetően annak, hogy kiváló sportemberek vettek részt rajta, továbbá az ország különböző pontjain dolgozó kollégák találkozója is volt egyben az esemény. Idén a KOK színeiben tanár kollégánk, Leitner Béla tű. tzls., továbbá két hallgatónk, Cselinácz János tű. tőrm., és Berényi Imre tű. tőrm. indult. A legfiatalabb kategóriában (18-29 év) 44 fő állt rajthoz, és ebben a rendkívül erős mezőnyben sikerült Berényi Imrének a 6., Cselinácz Jánosnak pedig a 7. helyen zárnia a versenyt. Leitner Béla a 40-44 éves kategóriában állt rajthoz, ahol a 4. helyezést szerezte meg. Ezen kívül még egyéni abszolút kategóriában is hirdettek végeredményt, ahol szintén nagyon előkelő helyen végeztünk. Itt összesen 103 versenyző volt, Berényi Imre a 10., Cselinácz János 12., Leitner Béla az 53. helyen végzett. Gratulálunk versenyző kollégáinknak ehhez a nem mindennapi sportteljesítményhez, és reméljük a következő versenyen is legalább ilyen eredményesek tudunk lenni. Fekete Szabolcs tű. fhdgy. sporttiszt

28

KOK híradó

Bemutatkozunk

Gazda Iván

Garda Anetta Általános iskolai tanulmányait követően a Gyakorló úti közgazdasági szakközépiskolában tanult tovább. Az érettségi után a Budapesti Corvinus Egyetem által indított felsőfokú szakképesítésre járt, ahol gazdálkodási menedzser-asszisztensként végzett. 2005-ben felvételt nyert az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társada­ lomtudományi Karára, ahol 2010-ben szociológusként végzett változásme­ned­ zse­ lés szakon. 2003-ban gazdálkodási menedzser szaknyelvi középfokú német-, 2008-ban alapfokú angol nyelvvizsgát tett. 2010. augusztus 1-jei hatállyal szerelt fel a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Humán Főosztályára közalkalmazottként. 2013. október 1-jei hatállyal áthelyezéssel került a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ állományába.

2013.október 16-án került a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet állományába laboratóriumi mérnök munkakörbe. Feladata a KKI laboratóriumi eljárások végrehajtása, mérések elvégzése, a KML műszerparkjának felügyelete, jártassági vizsgálatok szervezése. Felsőfokú tanulmányait a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, illetve a Kecskeméti Kertészeti főiskolán végezte. Élelmiszeripari analitikai és vegyipari tapasztalatait a Vám és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézetében, illetve a civil szférában ipari gázgyártásban, különleges gázkeverékek gyártás szervezésében és analitikájában szerezte. Angol nyelv ismerettel rendelkezik. Jelenleg a KKI vegyi labor feladatai ellátásában közreműködik.

Pásztorné Bodnár Erika tű. zls. Általános iskolai tanulmányait Nagy­ varsányban végezte, majd Vásárosnaményban a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett. 1993-ban költözött Budapestre, a VIII. kerületi Rendőrkapitányság Szabálysértési Osztályán előadóként dolgozott. 1994-ben férjhez ment, 1995-ben született meg gyermeke. 1998–2002. között Balatonföldváron élt, ahol egy camping üzemeltetését végezte. 2002-ben került a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságra, titkárnői beosztásba, 2008 óta a hivatásos állomány tagja. 2011től a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozott szintén titkárnőként. 2013 október 1-jétől a KOK titkárságon, titkárnőként teljesít szolgálatot.

Berkiné Ványi Ágota Tanulmányait Budapesten végezte. Két gyermek édesanyja. Francia nyelven beszél. 2002-ben végzett az ELTE-n magyar nyelv és irodalom szakon, valamint felsőfokú kulturális menedzserként. 1998-tól as�szisztensként rendezvények lebonyolításában, kiállítások szervezésében vett részt, 2002-től köztisztviselőként a XIII. kerületi Polgármesteri Hivatalban, majd később kormánytisztviselőként Budapest Főváros Kormányhivatalánál az államigazgatásban dolgozott. 2013. szeptember 2-ától a KOK igazgatási előadója, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács titkára, valamint kommunikációs referens.

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

29

A

z országos véradás napján, 2013. október 4-én a véradáson megjelentek száma összesen 70 fő, ebből összesen 56 fő adhatott vért. A levett véregységek száma összesen: 25,2 liter volt.

Nyugdíjas találkozó

A

2013. október 11-én megrendezésre került nyugdíjas találkozón – a törzstagokkal együtt – mintegy 63 fő vett részt. A rendezvényt Dr. Papp Antal tű. ezredes igazgató úr nyitotta meg, majd Diriczi Miklós tű. ezredes igazgató-

2013. december

helyettes úr, valamint a Belügyi Nyugdíjasok Budapesti Egyesületének képviseletében Fekete Gyula ny. pv. ezredes úr tájékoztatói, beszámolói hangzottak el. A Katasztrófavédelem Központi Zenekara műsorát követően – ebéd közben

és után – kötetlen beszélgetés zajlott a volt és az állományban lévő munkatársak között. Mint minden alkalommal, az együttlét órái hamar elrepültek, mert a hangulat ezúttal is remek volt. Mojzesné Takács Gabriella tű. szds.

30

KOK híradó

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K ELISMERÉSEK Miniszteri elismerések

Magyarország belügyminisztere a katasztrófavédelem hivatásos állományában töltött 30 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül Szolgálati jelet adományozott Diriczi Miklós tű. ezredes úrnak; Eredményes szakmai tevékenysége elismeréséül a belügyminiszter tűzoltósági főtanácsosi címet adományozott nemzeti ünnepünk október 23-a alkalmából Dr. Papp Antal Zoltán tű. ezredesnek, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatójának A Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem- Történeti Tudományos Társaság a Rendvédelem- történetéért érdemkeresztet adományozott Berki Imre közalkalmazott úrnak, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatójának

Szolgálati jelek: Magyarország Belügyminisztere a Katasztrófavédelem hivatásos állományában töltött 20 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül Szolgálati jelet adományozott 2013. március 1-jei hatállyal Petrik Péter tű. őrnagy úrnak, 2013. október 1-jei hatállyal Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes úrnak és Szigeti Péter tű. alezredes úrnak A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója jubileumi jutalomban részesítette a jogosultság szempontjából eltöltött 35 év elismeréseként 2013. május 01-jei hatállyal Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató urat

Jubileumi jutalmak A Katsztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója jubileumi jutalomban részesítette: 35 év után Bélteki Sándor tű. százados urat 2013.03.29. 30 év után Pap-Szigeti Sándor tű. őrnagy urat 2013.07.20. Vékony László tű. törzszászlós urat 2013.05.03. 10 év után Durucz Attila tű. százados urat, 2013. május 5-ei hatállyal

BM alkalmazási 25 év után Szabó Attila tű. alezredes urat (2013.09.01.) Fábián István tű. őrnagy urat (2013.07.01.) Bódi Sándor tű. százados urat (2013. 10.01.) 20 év után Petrik Péter tű. őrnagy urat (2013. 03.01.) Győrfi Imre tű. őrnagy urat (2013.08.01.) Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes urat (2013.10.01.) Szigeti Péter tű. alezredes urat (2013.10.01.) 15 év után Majorné Csomor Krisztina tű. őrnagy asszonyt (2013.04.01.) Horváth Zsolt tű. százados urat (2013.08.01.) Bakos Attila tű. százados urat (2013.09.01.) Gucz György tű. százados urat (2013.09.01.) Tisza Miklós János tű. hadnagy urat (2013.09.16.) 10 év után Durucz Attila tű. százados urat (2013.05.05.) Bakó Tibor tű. százados urat (2013.05.15.)

Soron előléptetés 2013. március 1-jei hatállyal tű. főtörzszászlóssá Kiss Attila tű. törzszászlós urat, 2013. március 15-ei hatállyal tű. őrnaggyá Trombitás Csaba tű. százados urat, 2013. május 01-jei hatállyal tű. alezredessé Neumann György tű. őrnagy urat tű. törzszászlóssá Szabó Krisztián Péter tű. törzszászlós urat tű. főhadnaggyá Pörge Zsófia tű. hadnagy úrhölgyet, 2013. június 1-jei hatállyal tű. alezredessé Major Lajos tű. őrnagy urat, 2013. szeptember 1-jei hatállyal tű. századossá Dr. Nagy László tű. főhadnagy urat, tű. főhadnaggyá Túri Roland József tű. hadnagy urat, tű. törzszászlóssá Vékony László tű. zászlós urat,

X. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

31

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K Jutalmak, elismerések

Változások

Főigazgatói tárgyjutalom

A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója a Tűzoltó II. szakképzésen nyújtott kimagasló teljesítésének elismeréseként soron kívül előléptette:

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója megszüntette közalkalmazotti jogviszonyát 2013. június 30-ai hatállyal Dr. Kovács Gáborné közalkalmazott asszonynak és 2013. július 31-ei hatállyal Deme Sarolta Fruzsina közalkalmazott hölgynek.

Dr. Szelid Zoltán tűzoltó alezredes úr (2013.02.19) Polyák József tűzoltó alezredes úr (2013.02.19.) Barkóczi József Miklós tűzoltó százados úr (2013.02.19) Zalasch Zsolt tű. alezredes úr (2013.07.20.)

2013. szeptember 2-ai hatállyal kinevezte az Igazgató-helyettesi Szervezet Ügyvitel, Adatvédelem, Nyomda állományába előadói munkakörbe Berkiné Ványi Ágota közalkalmazott asszonyt.

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója a szolgálat terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként tanévzáró alkalmából 2013. július 20-ai hatállyal soron kívül előléptette tű. főtörzszászlóssá Szederkényi Nándor tű. törzszászlós urat.

2013. február 19-ei hatállyal tűzoltó őrnaggyá Juhász Angéla tűzoltó százados asszonyt 2013. május 4-ei hatállyal a szolgálat terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Tűzoltó nap alkalmából tűzoltó őrnag�gyá Garaguly István tű. százados urat 2013. július 20-ai hatállyal a szolgálat terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként tanévzáró alkalmából tű. századossá Kelemen György tű. főhadnagy urat 2013. október 23-ai hatállyal a szolgálat terén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként nemzeti ünnepünk október 23-a alkalmából tű. századossá Mojzesné Takács Gabriella tű. főhadnagy asszonyt 2013. március 15-ei hatállyal munkatársi címet adományozott kiemelkedő munkája elismeréseként Katóné Dudás Marianna közalkalmazott asszonynak 2013. május 4-ei hatállyal tanácsosi címet adományozott kiemelkedő munkája elismeréseként Németh Klára Rózsa közalkalmazott asszonynak

Igazgatói tárgyjutalomban részesültek Pap-Szigeti Sándor tű. őrnagy úr (2013.02.19.) Leitner Béla tű. törzszászlós úr (2013.02.19.) Halácsy Sándor tű. alezredes úr (2013. 07.20.) Kurtán Attila tű. százados úr (2013.07.20.) Fekete Szabolcs tű. főhadnagy úr (2013.07.20.) Szirmai István tű. törzszászlós úr (2013.07.20.) Jádi Zsuzsanna tű. alezredes asszony (2013.10.23.) Trombitás Csaba tű. őrnagy úr (2013.10.23.) Karacs Zoltán tű. százados úr (2013.10.23.) Kiss János tű. százados úr (2013.10.23.) Novák József tű. főtörzszászlós úr (2013.10.23.) Katóné Dudás Marianna közalkalmazott asszony (2013.10.23.) Pipis Bálint közalkalmazott úr (2013.10.23.)

2013. december

2013. augusztus 31- ei hatállyal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság állományába áthelyezésre került Bakó Tibor tű. szds. úr, Németh Klára közalkalmazott asszony és Pintér Istvánné közalkalmazott asszony 2013. október 1-jei hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ titkárnői beosztásba Pásztorné Bodnár Erika tűzoltó zászlós asszonyt. Főelőadói beosztásba Garda Anetta közalkalmazott úrhölgyet Az Oktatási Szervezet Tanulmányi Osztály állományába főelőadói munkakörbe Katóné Dudás Marianna közalkalmazott asszonyt 2013. október 16-ai hatállyal a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet állományába kiemelt főelőadói munkakörbe Gazda Iván közalkalmazott urat.

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója Dicséretben és Oklevél adományban részesíti, valamint az MSA Hungária Biztonságtechnikai Kft. ajándéktárgyát adományozta kiemelkedő szakmai és pedagógiai munkája elismeréseként tanévzáró alkalmából Neumann György tű. alezredes úrnak Dicséretben és Oklevél adományban részesítette a Katasztrófavédelemi Oktatási Központ állományában több évtizeden keresztül végzett kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként a 2012-2013-as tanév zárása alkalmából Tatarek György nyugállományú tűzoltó őrnagy urat Dicséretben és Oklevél adományban részesítette a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2012-2013-as tanévében a tűzoltó szakképzésben végzett kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként Hoór Péter nyugállományú tűzoltó főhadnagy urat Dicséretben és Oklevél adományban részesítette a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában végzett önkéntes munkája elismeréséül Majer István nyá. tű. ezredes urat Peterman József nyá. tű. ezredes urat Ozsvárt János nyá. tű. alezredes urat

ÉLETKÉPEK