Híradó szám X. évfolyam 1. szám január a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja. Tartalom: KOK

2013

KOK

Híradó 1  . szám X. évfolyam 1. szám 2013. január a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

Tartalom:

 

2. oldal Kibocsátó ünnepség

4. oldal Értékelés és feladatszabás

6. oldal Túl az első csúcsrajáratáson

A tűzoltó II. szakképzés kibocsátó ünnepsége 2 Értékelés és feladatszabás 4 Túl az első csúcsrajáratáson 6 Befejeztük az új szakképzési rendszer első tanfolyamát 8 Kiemelt képzés, kiemelt feladat 10 Változások a katasztrófavédelmi hatósági munkában 12 A moduláris képzés szakmai tapasztalatai 14 HEROS Aquarius-x 7000 újgenerációs vízszállító jármű 15 A katonák "már a spájzban vannak"! 18 ÚJ KML gépjárművek 20 Tűzoltó készülék nemmegfelelőségi eljárás 22 Gazdag programok a múzeumban 24 Széljegyzet partitúrára 26 Nyeltanulás-nyelvoktatás 28 Újból dübörögnek a motorok! 29 SZÖKSE beszámoló 30 Személyügyi hírek 31

20. oldal ÚJ KML gépjárművek

A KOK lapja megjelenik negyedévenként kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató



A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes Felelős szerkesztő: Németh Klára A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. fhdgy. Kurtán Attila tű. fhdgy. Neumann György tű. őrgy. Vass Zoltán tű. szds. Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu

2

KOK híradó

A Tűzoltó II. szakképzés kibocsátó ünnepsége A tűzoltó, katasztrófa- és polgári védelmi szakképzések rendszere az elmúlt években folyamatos változásokon ment át, mely legmélyebben a tűzoltó képzések rendszerét érintette.

A

2010. évben belügyminisztériumi koncepcióként meghirdetett egységes rendvédelmi képzés, majd a ráépülő szakképzési modulok rendszerében elsőként kiképzett mintegy 200 újonc tűzoltó a múlt héten befejezte vizsgaidőszakát. A sikeres vizsgákat tett hallgatók beosztott tűzoltókká váltak. Híven hagyományainkhoz, hogy egy képzési időszakot tanévzáró ünnepséggel zárunk, a Tűzoltó II. szakképzés végzett hallgatói kibocsátó ünnepség keretében búcsúztak a KOK-tól. A rendezvényen elöljáróként részt vett Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató, meghívottként jelen voltak az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Gazdasági Ellátó Központ vezetői, a végzett hallgatók leendő beosztási helye szerint érintett katasztrófavédelmi igazgatók, a képzésben résztvevő rendészeti szakközépiskolák igazgatói és az MH Altiszti Akadémia igazgatója. Az ünnepség a meghívott vendégek bevonulásával majd az elöljáró fogadásával és a megjelentek köszöntésével kezdődött. A Katasztrófavédelem Központi Zenekara eljátszotta a Himnuszt, majd az ünnepség megnyitása és a főigazgató köszöntője következett.

Dr. Bakondi György tű. altábornagy ünnepnek nevezte a napot, amelyen eddig még soha nem látott számban végeztek hallgatók, hogy aztán a katasztrófavédelem szervezetén belül az ország valamelyik pontján lássanak el szolgálatot. Kiemelte, hogy a hivatásos szolgálati életpálya, amelyre a végzett hallgatók ráléptek, elkötelezettséget jelent. Ugyanis a lakosság védelme érdekében a katasztrófavédelem erői a baj órájában megjelennek és a veszélyhelyzeteket a kor kihívásainak megfelelően elhárítják. A főigazgató megköszönte az oktatási központ tiszti, tanári állományának a képzés során nyújtott munkát, majd a végzett

tűzoltóknak hivatásos szolgálati életpályájukhoz jó erőt, egészséget és szerencsét kívánt. Az elöljáró köszöntője után Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató tartott ünnepi beszédet. Felidézte, hogy a kiemelt hallgatói létszámmal járó feladat már korábban jelentkezett a tanintézet életében, hiszen a KOK szakemberei jelentős munkát vállaltak már korábban az új képzési rendszer kialakításában. Kiemelte, hogy a hallgatók holnap beosztott tűzoltóként vonulnak be a területi szervek állományába. Jelképesen átadta őket a megyei igazgatóknak annak tudatában, hogy tanár kollégái tudásuk legjavát adva készítették fel a hallgatókat erre a nehéz hivatásra. Kérte az igazgatókat, hogy folytassák a megkezdett munkát, segítsék őket gyakorlati tapasztalathoz jutni és megtalálni a helyüket a parancsnokságokon, őrsökön. Az igazgató beszédét „Hajrá!” felkiáltással zárta, melyet a hallgatói állomány háromszorosan megismételt kellő hangerővel, kifejezve ezzel is az ország védelme, és a tűzoltó szakma iránti elhivatottságát. Hallgatói válaszbeszéd következett, melyben a választ adó végzős hallgató, Jónás József tű. őrmester elmondta, hogy a képzés alatt igazi bajtársakká váltak, földrajzi távolságokat áthidaló barátságok szövődtek. Hazatérve képzeletbeli

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

tarisznyájukban ott lesz az a megszerzett elméleti és gyakorlati tudásanyag, amely hozzájárul ahhoz, hogy hasznára legyenek parancsnokságuk állományának, valamint a bizonyítási vágy, hogy leendő vezetőik számíthatnak munkájukra. Az iskolától elbúcsúzva kijelentette, hogy szolgálati helyünkre bevonulva, immár az eskünek megfelelően „hivatásukat a magyar nemzet javára gyakorolják”. Az ünnepség ezt követően elismerések átadásával folytatódott: Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, főigazgató az első egységes modulrendszerű tűzoltó szakképzés ered-

ményes végrehajtásában való részvételért ajándéktárgyat adományozott a Körmendi Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának: Dr. Orbán Péter nyugalmazott rendőr altábornagynak, a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának: Bagi István rendőr ezredesnek, a Szegedi Rendészeti Szakközépiskola igazgatójának: Dr. Bardócz Csaba rendőr ezredesnek. A Tűzoltó II. szakképzés oktatásszervezési feladatainak végrehajtása terén nyújtott kimagasló teljesítménye elismeréseként soron kívül előléptette tűzoltó őrnaggyá Juhász Angéla tűzoltó századost. Ajándéktárgyat adományozott Dr. Szelid Zoltán tűzoltó alezredesnek, Polyák József tűzoltó alezredesnek, Barkóczi József Miklós tűzoltó századosnak. Dr. Papp Antal tűzoltó ezredes, igazgató a Tűzoltó II. szakképzés végrehajtásában nyújtott kimagasló teljesítményének elismeréseként ajándéktárgyat adományozott Pap-Szigeti Sándor Zoltán tűzoltó őrnagynak és Leitner Béla tűzoltó törzszászlósnak. Emléklapot adományozott a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Rácz Sándor tű. hadnagynak és Ladányi Zoltán tű. törzszászlósnak. A hallgatói állományból emléklapot adományozott a Tűzoltó II. szakképzés során tanúsított kiemelkedő tanulmányi

eredményének és közösségi munkájának elismeréseként Jónás József tűzoltó őrmesternek, Nagy István Károly tűzoltó őrmesternek és Schönberger Zsolt tűzoltó őrmesternek. Az ünnepség a Szózat elhangzásával, és az elöljáró elköszönésével zárult. A rendezvény után Bittmann Tibor tű. ezredes, a BM OKF Humán Szolgálat szolgálatvezetője, Dr. Papp Antal tű. ezredes, a KOK igazgatója, illetve Diriczi Miklós tű. ezredes, a KOK oktatási igazgató-helyettese tartott tájékoztatót a sajtó számára, amelyen bemutatták és értékelték a tűzoltóképzés tapasztalatait. Az igazgató rövid bevezetője után a szolgálatvezető az új tűzoltó képzési rendszer előzményeit, hátterét foglalta össze, a kormány rendvédelmi elképzeléseivel, a belügyminiszter és a főigazgató szakmai elvárásaival, valamint az ezekből fakadó szervezeti átalakításokkal összefüggésben. Ezt követően az igazgató és az oktatási igazgató-helyettes mutatták be a képzés tartalmi elemeit, a végrehajtás gazdasági, műszaki hátterét, amelyek nélkülözhetetlenek voltak annak sikeres megvalósításához. A kibocsátó ünnepség hivatástudatot, fegyelmezettséget és alakiságot tükröző lebonyolítása bizonyította a meghívott vendégek és a sajtó képviselői számára is, hogy a katasztrófavédelem állománya jó példával jár elöl a nemzet közbiztonságának védelmét szolgáló rendvédelmi szervezetek között. Vass Zoltán tű. százados kiemelt főtanár, szóvivő

2013. január

3

4

KOK híradó

Értékelés és feladatszabás A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2013. február 25-én tartotta a 2012/2013-as tanév I. félévét értékelő és a II. félév feladatait meghatározó tiszti értekezletét.

A

z értekezlet előljárója a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviseletében Bittmann Tibor tű. ezredes, a Humán Szolgálat szolgálatvezetője volt, meghívott vendégként részt vett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ képviseletében Bujdosó János tű. ezredes, igazgató-helyettes, a KOK vezetői és törzsállománya. Az állománygyűlés elismerések átadásával kezdődött. Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója a belügyminiszter által adományozott szolgálati jelet adta át 30 év szolgálat és eredményes munkája elismeréséül: Diriczi Miklós tű. ezredesnek; és 20 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül Neumann György tű. őrnagynak. Soron előléptette Korom Zoltán tű. főhadnagyot tű. századossá. Emléklapot adományozott a Tűzoltó II. szakképzésben nyújtott egészségügyi biztosítási és oktatási feladatok végrehajtásának teljesítéséért Hellebrand Hajnalka és Nagy Éva mentőtisztek részére. A szolgálatvezető az irányító szerv képviseletében összefoglalta az elmúlt időszakban a katasztrófavédelmi szervezetben bekövetkezett változásokat, és a főigazgató által meghatározott feladatokat közvetített a tanintézet állománya számára.

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

Kiemelte, hogy az eddig megvalósult változtatások következtében egy hatékonyabban működő rendszer jött létre. A szervezeten belül egységes a jogalkalmazás, az egészségügy, a személyügy és a vezető, irányító munka. Kiemelte az iskola tevékenységének jelentőségét, hiszen az oktatások szervezése és magas színvonalon történő megvalósítása elengedhetetlen a szervezet életében, ez sikeres és hatékony működésének záloga. Az ezredes elismerő szavakkal szólt a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának tevékenységéről, beszélt a Katasztrófavé-

2013. január

delem Központi Múzeumának megújulásáról és a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet lehetőségeiről, illetve kibővült feladatrendszeréről. Végezetül megköszönte az állomány áldozatos munkáját. Diriczi Miklós tű. ezredes beszámolójában röviden áttekintette az elmúlt félévben megvalósult képzéseket, beszélt az előkészítő munkák során adódó nehézségekről, hangsúlyozta, hogy a képzésben résztvevők magas száma miatt fokozott figyelmet igényelt (és igényel folyamatosan) a szervezés és a megvalósítás egyaránt. Dr. Papp Antal tű. ezredes összegezte az oktatási intézmény előző félévben végrehajtott feladatait és részletesen meghatározta az elkövetkező időszakra vonatkozó feladatokat. A személyzeti tevékenységet elemezve kitért az egyes szervezeti egységeknél az állomány létszámának alakulására, kiemelve a megerősítésre váró területeket. Beszélt a jutalmazásokról, a fegyelmi helyzetről, felhívta a figyelmet a 2013. július 1-jétől e területet érintő változásokra. A Tanulmányi Osztály munkájában az elmúlt félévben a Tűzoltó II. Szakképzés

5

háttér dokumentációjának előkészítése, valamint a képzéshez kapcsolódó szervezési és adminisztrációs feladatok ellátása volt az elsődleges feladat. A szakcsoportok tevékenységét elemezve az intézmény vezetője megállapította, hogy az állomány magas szakmai tudással és elkötelezetten hajtotta végre a meghatározott feladatokat, amelyek a képzésben résztvevők magas száma, illetve a képzések sokfélesége miatt nem volt egyszerű feladat. Külön kiemelte a felsőoktatási szakképzés és az állami felsőfokú képzést befejezett, előírt nyelvvizsgával nem rendelkező munkatársak nyelvvizsga felkészítését. Az ezt biztosító nyelvi képzés megszervezésében a Nyelvi Szakcsoport állománya aktívan közreműködött. Zárásként az igazgató meghatározta a következő félév feladatait. Hangsúlyozta, ahhoz, hogy e feladatok magas színvonalon kerüljenek lebonyolításra, szükség van az állomány aktív, elkötelezett részvételére. Dr. Kovács Gáborné

6

KOK híradó

A Tűzoltó II. részszakképesítés szakmai követelmény moduljaihoz rendelt tananyagegységek oktatása a KOK valamennyi szakcsoportját érintette. A képzés befejeztével megtörtént a tapasztalatok számbavétele és összegzése, a tanulságok levonása. A következő oldalakon a Tanulmányi Osztály, a Tűzoltási és Mentési-, az Alapozó Ismereti és Hatósági- és a Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport optikáján keresztül láthatjuk az elmúlt időszak tapasztalatait.

Túl az első csúcsra­ járatáson… A tűzoltó II. szakképzés végrehajtása és néhány tapasztalata

E

z év február 15-én, a szakmai vizsgák utolsó napjával lezárult a tűzoltó szakképzés tanintézetünkben, amely eddig még soha nem tapasztalt létszámmal került végrehajtásra. A február 19-i kibocsátó ünnepségen 198 végzett tűzoltó hagyta el az iskolát, és foglalta el szolgálati helyét 13 megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon, valamint a fővárosban. A feladat végrehajtásának félidős tapasztalatairól előterjesztés készült a BM OKF főigazgatója részére, e tudósítás az azóta eltelt időszak, illetve az azon tapasztalatokban esetlegesen bekövetkezett változásokat hívatott elemezni. A levonható következtetéseket négy aspektusból tartom célszerűnek megvizsgálni.

mivel a képzés első hetében még nem volt veszélyben a megengedett hiányzási órák későbbi esetleges túllépése. A képzésből történt kiválás okai alapvetően megbetegedésre, (ezáltal a megengedett hiányzási órakeret túllépésére), önkéntes visszalépésre, valamint az NVSZ vizsgálatok által felderített, hivatásos szolgálati viszony létesítésére való meg nem felelésre vezethetők vissza. A rendvédelmi alapozó modul oktatása 2012. szeptember 3-án indult el a rendészeti szakközépiskolákban. A Miskolci RSZKI-ban 90 fő, a Körmendi RSZKI-ban 84 fő, a Szegedi RSZKI-ban 32 fő kezdte meg tanulmányát. A személyi változások következtében az alapozó modul első két hónapját 201-en fejezték be. Az első két hónapos alapkiképzési fázisban az alaki kiképzés, a fizikai állóképesség fejlesztése, szolgálati kötelmek megismerése, a rendvédelmi szervekhez való tartozás identitásának kialakítása volt a fő cél. A szakaszok összekovácsolódtak, egymást segítő, bajtársi szellemben hajtot-

ták végre feladataikat. A különböző versenyeken, bajnokságokon elért kiemelkedő helyezéseik miatt többször állították őket példaképül az egyes szakközépiskolák teljes személyi állománya elé. Az alapozó modul harmadik hónapjában – melyre már a KOK-ban került sor  – arra törekedtünk, hogy az így kialakított és összeszokott szakaszok egyben maradjanak. Fenntartottuk a szakközépiskolákban megkövetelt alaki és viselkedési szabályokat is. A hallgatók a szakmai ismeretek oktatásának első hónapját jól teljesítették, ezt bizonyítja a modul lezárásakor tett modulzáró vizsga eredményessége is. Valamennyien esküt tettek, hivatásos állományba kerültek. 2. A képzések oktatással összefüggő háttér-dokumentációinak előkészítése A 69/2012. BM OKF főigazgatói intézkedés szabályozta az oktatásszervezési és gazdálkodási feladatokat. Az ebben meghatározottakat a KOK határidőben, rendben végrehajtotta. Ennek keretében kidolgoztuk és jóváhagyattuk a képzési programokat, tanmeneteket. Együttműködési megállapodást kötöttünk a hallgatókat fogadó három rendészeti szakközépiskolával, és elkészítettük a megyei igaz-

1. A toborzás, az alkalmassági és NVSZ vizsgálatok végrehajtásának tapasztalatai Az eredetileg beiskolázott 206 fő több, mint 800 jelentkezőből került kiválasztásra. A kiválasztási elvek jónak értékelhetők, mivel az induló állományból a képzés végéig mindössze 8 fő lemorzsolódás történt. Ebből 3 fő pótlására lehetőség volt,

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ gatóságok, a KOK, valamint a képzésben részt vevők által aláírandó felnőttképzési szerződések mintaokmányait. Összeállítottuk a képzési szakaszokat, előkészítettük az oktatási naplókat, valamint szakaszonként elkészítettük a napi tanórákra lebontott jelenléti íveket. A tanintézeti terhelés tervezhetősége érdekében – a havi órarend készítési gyakorlattól eltérően - előre elkészítettük a teljes képzési időszak órarendjét, a kritikus időszakokra kimutatva külön az oktatói, külön a technika-biztosítási igényeket. Ez alapján megállapítottuk, hogy a decemberi és januári csúcsidőszakban bizonyos napokon a KOK saját technikáinak mozgatásához sem elegendő a GEK-nél rendelkezésre álló gépjárművezető–kezelői állomány. Ezen időpontokra engedélyt kaptunk 2 fő megbízási szerződéssel való gépjárművezető–kezelő foglalkoztatására. Amikor a rendelkezésre álló gépjárműtechnika sem volt elegendő, technikával együtt kértünk további gépjárművezető-kezelőket. Oktatói feladatokra két fő került vezénylésre az FKI állományából, akik tanáraink mellett folyamatosan részt vesznek az 5 szakasz gyakorlati képzésében. Oktatóink munkaidő után légző-palackokat töltöttek a másnapi foglalkozásokra. 3. A képzések gazdasági háttérfeltételeinek előkészítése Az 5/2012. BM OKF gazdasági főigazgató-helyettesi utasítás szabályozta a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az utasítás több olyan – pénzügyi, gazdasági – feladatot határozott meg a tanintézet részére, amelyre sem az osztályfőnöki feladatra kijelölt tanárok, sem a területfelelős képzésszervező nem volt előzetesen felkészítve. A kijelölt osztályfőnök-összekötő tanárokra jelentős feladat hárult a nem mérethelyes 10 M mintájú gyakorlóruházat cseréjének megszervezésében, a 2013. január

haza- és visszautazások költségének elszámolásra történő előkészítésében, összegyűjtésében. Különböző pénzügyi adatlapok kitöltésében is meghatározó feladatokat kaptak. A Tanulmányi Osztály oktatásszervezője a havi pénzügyi elszámolási statisztikákat vezette személyenkénti bontásban, valamint összesítve is. 4. Összegzett tapasztalatok, a jövőre vonatkozó javaslatok A tanintézetnek két szűk, a képzési kapacitását meghatározó tényezője van. Az egyik a technikai ellátottság, a másik a szálláskapacitás. A végrehajtott Tűzoltó II. szakképzés a KOK Laktanya utcai és Tas vezér úti szálláskapacitását teljes mértékben lekötötte. A péceli bázisra nem tudtunk számítani a kötelező vezetői továbbképzések végrehajtása miatt. A szakképzés nagy létszáma miatt leblokkolta a többi tanfolyam szervezhetőségét és végrehajtását. Jelentős lemaradás tapasztalható a főfoglalkozású létesítményi és az önkormányzati tűzoltók képzésében is. A tűzoltó alaptanfolyami, a tűzoltás-műszaki mentés vezetői, valamint az önkéntes és létesítményi tűzoltó parancsnoki képzéseket kihelyezett formában a megyei igazgatóságok is szervezhetik, azonban az igényekhez képest kevés számban került sor ezek végrehajtására. Folyamatosan bővülő igény jelentkezett a különböző technika-kezelői képzésekre. Ezek közül a technika-kezelői alaptanfolyamhoz nem kötött képzéseket folyamatosan végezték a megyei igazgatóságok, de vizsgáztatásuk a Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport tagjainak mindvégig minden napos utazást és vizsgát jelentett. A megyék által szervezett technika-kezelői tanfolyamok számát jelentősen megemelte az ÖTE pályázaton elnyert különböző egyéb tanfolyamok végrehajtása is.

7

2012. október végén – két hónapos képzés után – felfüggesztettük 70 fő tűzoltó szerparancsnok képzését, hogy a 201 tűzoltó képzését végre tudjuk hajtani. Képzésüket február 20-tól folytatjuk. December 13-án egynapos összevonással megkezdtük két tűzoltószervező, valamint egy katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező szakasz, – összesen 110 fő szakképzését, – melyet az áprilisban kezdődő alapozó modul végrehajtásáig ugyancsak felfüggesztettünk. Így ezek az esetleges jogszabályi háttér változásával már folyamatban lévő képzéseknek számítanak. Tényleges szakmai képzésüket 2013 szeptemberétől tervezzük megkezdeni. Állandó képzési, után képzési igényként jelentkezik a különböző speciális beosztást betöltő munkatársak részére a tűzvizsgálói, a KML, KMSZ, a veszélyesáru-szállítási hatósági feladatokra történő felkészítés, valamint a műveletirányító tanfolyamok szervezése. E képzések koordinálása, a szállás, tanterem, ellátás megszervezése a Tanulmányi Osztály munkatársaitól fokozott figyelmet kíván meg. Mindezek mellett gondosan ügyelni kell a tanári és technikai feltételek összehangolására is, főleg a gyakorlatokkal zsúfolt, ún. csúcsidőszakokban. A jövőben nagyobb odafigyelés szükséges a megyei igazgatóságok humán szolgálatai munkatársai részéről is. A jelentkezőket részletesebben kell tájékoztatni a felnőttképzési szerződés egyes pontjaiban vállalt nyilatkozataik tartalmáról. A beiskolázandó nem tudja, hogy a képzést szabályozó, szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó jogszabály, valamint a képzési program milyen bemeneti követelményeket határoz meg. Azt sem tudja, hogy hivatásos állományba vételének milyen NVSZ által vizsgált háttérfeltételei vannak, mégis nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek megfelel. Halácsy Sándor tű. alezredes Tanulmányi Osztály osztályvezető

8 Befejeztük

az új szakképzési rendszer első tanfolyamát

A

Tűzoltó II. szakképzés megkezdésével egy új szakképzési rendszer, koncepció megvalósítását kezdtük meg ebben a tanévben. Eszerint minden, a rendészeti szerveknél pályára lépő fiatal először egy három hónapos, Rendészeti alapfeladatok című modul követelményeit kell teljesítenie, amelynek első két hónapját egy rendészeti szakközépiskolában kell elvégezni. A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél felszerelni készülők az alapozó modul harmadik hónapját a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban végzik el. A sikeres modulzáró vizsgát követően szerelhetnek föl, majd a további modulokban már a hivatásos állomány tagjaként folytathatják tanulmányaikat a tanintézetben a fiatal tűzoltók. Ezen, kifejezetten szakmai modulok további két hónapot vesznek igénybe, így a Tűzoltó II. szakképzés összesen tehát öt hónap. A képzésben résztvevők a szakmai vizsgaidőszakkal együtt kb. öt és fél hónap alatt szereztek a tűzoltói hivatás gyakorlásának megkezdésére jogosító bizonyítványt. A Tűzoltó II. képesítés a Tűzoltó I. szakképzés rész-szakképesítése, amely már a beosztott tűzoltói szolgálatra jogosít. A teljes szakképest további 2 hónap képzéssel szerezhetik majd meg az érettségivel rendelkező kollégák. A képzésre összesen 206 férfit iskoláztak be, akiket a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok összesen több mint 800 jelentkező közül választottak ki. Tanulóink életkorukban, képzettségükben, tapasztalataikban is rendkívül heterogén képet mutattak. A legtöbben 20 és 30 év közöttiek, de 26 fő 20 évesnél fiatalabb, 1 fő pedig 40 évesnél idősebb volt a képzés megkezdésekor. 15 fő felsőfokú képesítéssel, 141 fő érettségi vizsgával, 51 fő pedig szakmunkás vagy más, OKJ-s képesítéssel rendelkezett. Többségük csak most kezdett ismerkedni a

KOK híradó katonás fegyelemmel, míg voltak, akik több éves katonai múlttal indultak a képzésben. A hivatás megválasztásának okaként 158 fő hivatástudatot, a bajba jutott emberek segítését, 94 fő a kiszámítható életpályát, 10 fő pedig a családi tradíciót jelölte meg (e kérdésnél több lehetőséget is megjelölhettek a válaszadók). Tűzoltó-jelöltek a rendészeti szakközépiskolákon 2012. szeptember elsején, szombat reggel 8 órára a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolába 32 fő, szeptember 2-án, vasárnap 18 óráig a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolába 90 fő, a Körmendi Rendészeti Szakközépiskolába 84 fő tűzoltó-jelölt vonult be. A tanulók az első két hónapot kötelező bentlakás mellett teljesítették. A tanulmányi követelmények mellett így a nagyon szigorú, katonás laktanyai rend, az együttélés és a 12, illetve a 24 órás szolgálatok tették próbára a fiatalokat. Az első hónapban mindemellett az alapfelkészítés követelményeit is teljesíteni kellett: korai ébresztő, reggeli torna, majd a tanórákat követően nehéz testnevelési foglalkozások (erősítéssel, sok-sok kilométer futással, egymás cipelésével, önvédelmi fogásokkal, bilincseléssel, stb.), alaki foglalkozások, húsz kilométeres menetgyakorlat, akadálypálya, lőkiképzés is erősítették a testet és a lelket. Esetenként több órás elméleti foglalkozásokat is alakzatban kellett végig állni. A kiképzés egészen este 6 óráig tartott, amikor sorakozóval fejeződött be. Ezután kezdődhetett a takarítás, a ruházat karbantartása, a bakancstól feltört lábak leápolása, vízhólyagok kezelése, rándulások borogatása, a körletszemle, és végül, 22 órakor takarodó zárta a dolgos hétköznapokat. A második hónap végére 5 fő lemorzsolódott, de a 206 indulóból a 201 fő bent maradása a rendészeti iskolák statisztikájában kiemelkedően jónak mondható. Tűzoltó tanulóink kiemelkedő fegyelmezettséggel, testi és lelki erővel álltak helyt a

nehéz próbákon, és közben összekovácsolódtak, bajtársias, egymást támogató közösséggé fejlődtek. Tanintézeti járőrversenyt nyertek, BM sportversenyeken képviselték jó eredményekkel iskolájukat, illetve egy gólyabál vicces feladataiban is első helyezést értek el. A KOK tanárai – alapvetően az osztályfőnökök – folyamatos jelenlétükkel a helyszínen kísérték végig a képzést. Ruhát osztottak, méretproblémákat rendeztek, lelki támaszt nyújtottak, kapcsolatot tartottak a rendészeti szakközépiskolák vezetőivel, tanáraival és más dolgozóival. Irány a KOK! 2012. november 4-én, vasárnap 18 óráig a KOK Laktanya utcai Objektumába 137 fő, a Tas vezér utcai Objektumába 56 fő vonult be kollégiumi elhelyezésre, míg 8 fő nem igényelte a kollégiumi elhelyezést. November 5-én, reggel 8 órakor 5 (1x41 fős és 4x40 fős) szakasszal, 201 fővel kezdtük meg a képzés második részét, a Laktanya utcai objektumainak tantermeiben. A Tas vezér utcában elhelyezett hallgatóknak reggel és délután autóbuszos szállítást biztosítottunk. A rezsimszabályok a KOK-on is szigorúak és katonásak: hétfőn reggel 8 órakor kezdődött a tanítás, így többnyire vasárnap este már be kellett érkezniük a tanulóknak. Pénteken pedig a hazautazásra csak eredményes körletszemle után, az osztályfőnök engedélyével kerülhetett sor. Az udvaron sapkában, több ember esetén alakzatban kellett közlekedni és az elöljáróknak, feljebbvalóknak szabályosan tiszteletadást teljesíteni. A kollégiumba való beérkezés határideje és a takarodó pedig szintén 22 órakor volt. A KOK-on töltött első hónap alapvetően a szakmai ismeretek elméleti megalapozását szolgálta. A rendészeti szakközépiskolák fizikailag megterhelő képzése után a modul 3. hónapjának általában napi 8 elméleti órája, valamint a nagy mennyiségű és tömény, új ismeretanyag jelentett komoly kihívást a képzésben résztevők számára. X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ Egy igazán tűzoltós feladat azért belefért az elméleti alapozásba: a tálcatűz-oltás, ahol egy 1m2-es felületű tálcában lévő benzingázolaj keveréket olthattak el, különböző kézi tűzoltó készülékekkel, és egy kis előzetest kaphattak a nagymedence tüzéből is. A hónap során tanulóink osztályfőnökük vezetésével városnéző körúton is részt vettek, valamint szakmai látogatást tettek a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában. A sorsdöntő napok – tanulóból tűzoltó őrmester A tanulók 2012. november 29-én modulzáró vizsgát tettek, amelynek sikere a hivatásos állományba vétel feltétele volt. A vizsga keretében az első három hónap tananyagából egy 50 kérdéses tesztet töltöttek ki, majd rajkötelékben és egyénileg is alaki feladatokat hajtottak végre. A vizsga mind a 201 résztvevőnek sikerült. Tanulóinkat a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok 2012. december 1-jével vették hivatásos állományba. Ennek alkalmából november 29-én avató ünnepséget tartottunk, ahol az új felszerelők ünnepélyes esküt tettek. Az eskütételt jelenlétével megtisztelte Dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, a BM OKF főigazgató-helyettese. A kemény munka fokozódik A régi katonai mondás szerint „Inkább egy vödör izzadtság a gyakorlótéren, mint egy csöpp vér a harctéren.” Tanulóink a hóban, fagyban, esőben, sárban gyakorlatoztak, gyakorlatoztak és gyakorlatoztak, és közben bizony még a kemény hidegben is megizzadtak. Szerelési foglalkozások, tűzoltási és műszaki mentési, műszaki gyakorlatok váltották egymást. Aki hibázott, két tömlővel, vagy párban való futással és egyéb „jutalom-feladatokkal” edzhette testét. A légzőkészülék-gyakorlópályán teljes felszerelésben, légzőkészülékben, vak sötétben küzdötték át magukat a rácsok labirintusán, gyakorló épületünkben pedig valódi tűz és füst jelenlétében gyakorolták a beavatkozásokat. 2013. január

A képzés leglátványosabb része minden bizonnyal a medencetűz-oltási gyakorlat volt, ahol 100m2 tűzfelületen, gyújtásonként 1000 liter benzin-gázolaj keverék tüzét olthatták légzőkészülékben, víz- és habsugarakkal. Mindeközben az elméleti követelmények sem váltak könnyebbé: gyakran a kimerítő, hatórás gyakorlatokat még két elméleti óra is követte, és nem ritkán egy napon két-három dolgozatot is meg kellett írni. A kollégiumi idő sem telt unalmasan, hiszen tanulni való volt bőséggel, rendbe kellett hozni a gyakorlaton összekoszolt ruházatot, de sok sport és esetenként egy kis szórakozás is belefért a délutáni-esti programba. Tanulóink többségének így általában nem jelentett gondot, hogy a takarodó után hamarosan el tudjanak aludni. A sok munka meghozta eredményét: az ifjú tűzoltók tűzoltási, mentési, és műszaki ismeretekből alapos elméleti és gyakorlati képzésben vettek részt, és betekintést kaptak tűzoltó szolgálati, valamint a veszélyes anyagokkal és a tűzvédelmi hatósági tevékenységgel kapcsolatos ismeretekbe is. Tudásukat írásbeli és gyakorlati modulzáró vizsgán kellett bizonyítaniuk, és legalább három, általuk választott kisgép-típusból (pl. hidraulikus emelőkészlet, korongos vágóberendezés, motoros láncfűrész) kisgépkezelői vizsgát is tettek. A szakmai vizsga Az öt hónapos képzés befejezése után, 2013. február 4-én megkezdődött a szakmai vizsgaidőszak. A 201 főt 6 vizsgacsoportban, 6 vizsgabizottság vizsgáztatta le. A résztvevőknek egy írásbeli, négy gyakorlati, valamint egy szóbeli vizsgát kellett tenniük. Az utolsó vizsganapon még egy „kis meglepetés” is várt fiatal tűzoltóinkra: reggel 5 órakor a BM OKF értesítési gyakorlatot rendelt el, amellyel kapcsolatban a riasztást, a létszámellenőrzés és az eligazítás végrehajtását tapasztalhatták meg személyes részvételükkel.

9

A szakmai vizsgán valamennyi beiskolázott részt vett, azok alapvetően jó eredménnyel zárultak. A legjobb vizsgát Zsíros József tű. őrmester, az V. szakasz Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által beiskolázott tanulója érte el, 98 %-os eredmén�nyel. Három fő vizsgaeredményét értékelték elégtelenre a vizsgabizottságok, részükre 30 nap múlva pótvizsga lehetőségét tervezzük biztosítani. A tanfolyam zárása és értékelése A tanfolyam 2013. február 19-én, kibocsátó ünnepséggel zárult. Az ünnepség elöljárója Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató volt, aki megköszönte a KOK kiemelkedő helytállását. Hangsúlyozta, hogy a katasztrófavédelem kiemelkedően fontos közbiztonsági feladat, amelyet csak egységes szemléletmóddal rendelkező, jól képzett, hivatásos szolgálati viszonyban álló személyi állomány tudja ellátni. A tanfolyam megszervezését, lebonyolítását korábban dr. Gubicza József tű. alezredes, a BM OKF Oktatásigazgatási és Kiképzési főosztályvezetője sikertörténetnek értékelte, köszönhetően a képzés szervezésében, lefolytatásában résztvevő szakemberek hozzáértésének. Miniszteri gratuláció és jókívánságok Zárszóként hadd idézzem Dr. Pintér Sándor belügyminiszter leveléből Dr. Bakondi György tű. altábornagynak írt sorait: „A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban végzett kiemelkedő oktatói tevékenységhez gratulálok, a most végzett hallgatóknak pedig munkájukhoz nagyon sok sikert kívánok.”

Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes osztályfőnök

10

KOK híradó

Kiemelt képzés, kiemelt feladat

N

agy erőkkel folyik az új rendészeti oktatási rendszerhez kapcsolódó tűzoltó képzés a KOK-on. Az új közszolgálati életpályamodell kialakítása megkövetelte az ehhez kapcsolódó képzési rendszer átalakítását, melyhez igazodva a tűz-, katasztrófaés polgári védelmi szakképzések területén kialakított, 2012. január elsejével bevezetésre került új rendszer a tűzoltó képzésben is számos változást hozott. Az új rendszerű képzés A hallgatók a rendészeti szakközépiskolákban megszerzett egységes rendészeti alapozó modul három hónapos képzését követően tanulmányaikat a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban folytatják, ahol a két hónapos Tűzoltó II. rész-szakképesítés megszerzésével beosztott tűzoltóvá válhatnak. 2012. november 5-én 201 fő hallgató kezdte meg tanulmányait intézetünkben. A példa nélküli nagy létszám miatt 5 tanulmányi csoportban (szakaszban) lehet a képzést biztosítani, azok létszáma 40-41 fő. Ez komoly szervezési feladatot jelent a KOK számára a tanárok beosztása, a felszerelések, a technikai eszközök biztosítása és a hallgatók, eszközök logisztikája tekintetében. A képzés jelentősebb részét, több mint 60 százalékát gyakorlati foglalkozások teszik ki, hiszen a tűzoltó tanárok legnagyobb feladata, hogy az újoncokat a tűzoltó szakma mindennapokban előforduló kihívásaira készítsék föl. A hallgatókat az időjárási körülményektől függetlenül az intézet tanárai egész napos gyakorlati foglalkozásokon képzik, oktatják a tűzoltás, műszaki mentés, a tűzoltó szaktechnika alkalmazás területén. A tűzoltó technikai

eszközök, a járműtechnika és az azokat mozgató személyzet biztosítása folyamatos együttműködést és koordinációt igényel az iskola és a BM OKF GEK között. Betekintés a gyakorlatokba Számos gyakorlati foglalkozásból kiemelve az 5. szakasz 2013 év 3. hetében két egymást követő alkalommal egész napos (8 tanórás) gyakorlatot hajtott végre a Hatvan-Nagygombosi Gyakorlópályán. Az első napon a „Lakó- és középületek tűzoltó-taktikai jellemzésének” témakörében elhangzott elméleti ismereteket kellett átültetni a gyakorlatba. A gyakorlópályán található több szintes épület adottságai lehetővé teszik lakás tü-

zek, valamint – önállóan és kombináltan – pince-, és tetőtéri tüzek oltásának „modellezését” is. Az ennek végrehajtásához igénybe vett eszközök, személyi állomány három gépjárműfecskendő, azaz 3 raj. A szerparancsnoki, mentori feladatokat a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport tanárai, szakoktatói végezték, a beosztotti állomány pedig hallgatókból lett szervezve olyan elven, hogy a résztvevő szakaszból legalább mindenki egyszer részt tudjon venni „beavatkozási” feladatokban. A helyszínre érkezve rövid eligazítást tartottak a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport gyakorlatot tartó oktatói, melyben tájékoztatták a hallgatókat a gyakorlat menetéről, a beavatkozás munkavédelmi szabályairól (pl. jegesedés miatti csúszásveszély), illetve megszervezték a

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

11

en begyújtásra. A gyakorlatvezető tanárok irányításával a hallgatók a tüzet 4 vízsugárral és egy habsugárral támadták. A gyakorlat lényegi része itt is a tapasztalás volt: a hőterhelést, a tűz védősugár fedezetében történő megközelítési módját, a tűz támadásának, a beavatkozók védelmének lehetőségeit kellett kipróbálni oktatói iránymutatás, felügyelet mellett. A gyakorlatok végeztével, a visszaszerelést követően minden esetben a végrehajtott feladat kiértékelésre került, az abban részt vevők munkájának elemzésével, a szerzett tapasztalatok, az életbeli alkalmazás megbeszélésével. „napi szolgálatot” a káreset felszámolására, a káreseti helyszín előkészítésére és a sérült szerepek kiosztására vonatkozóan. Ezt követően előkészítették a helyszínt: erős füstképződéssel járó tűz gyújtása, sérült, mentendő személyek elhelyezése az épületben (légzőkészülékkel) vagy a tető szabadtéri részén; illetve egyéb a beavatkozást nehezítő, viszont az életben előforduló problémák megoldását igénylő helyzetek, szituációk beállítása. A gyakorlat riasztással kezdődött. A vonulás, majd a helyszínre érkezést és a felállítási helyek megválasztását követően megkezdődött a beavatkozás. Annak végrehajtása a tanárok irányításával, a szerelési foglalkozásokon megtanultak alkalmazásával történt.

Nagyon fontos, hogy a hallgatók légzőkészülék használata mellett, – a jelentős füstképződés miatti – korlátozott látási viszonyok közepette tapasztalják meg az épületen belüli tájékozódás, kommunikáció, életmentés, tűzoltás és munkavégzés korlátait, határait, hogy az első ilyen élményüket „biztonságos”, ellenőrzött körülmények között átélve, fel tudjanak készülni az életben előforduló hasonló esetekre. A második napon feltételezett ipari területen éghető folyadékok tűzoltásának gyakorlására került sor. A gyakorlópályán található égető medencében lévő vízfelületre nagy mennyiségű éghető folyadék (benzin, gázolaj) került betöltésre, majd a felkészülést követő-

Összegzés A hallgatók gyakorlati képzése A Tűzoltó II. modul leglényegesebb eleme, hiszen az „utcáról felvett" újoncok legtöbbje még soha nem találkozott tűzoltó szakfelszerelésekkel, nem vett részt tűzoltás, műszaki mentési feladatok végrehajtásában. Az ellenőrzött keretek között megtartott gyakorlaton ejtett hibák, az így szerzett tapasztalatok elevenebben megragadnak, mint a tantermi foglalkozásokon megbeszéltek, egy-egy megtanult módszer, fogás az életüket, vagy mások életét mentheti meg. A jól elsajátított ismeretek, módszerek alapját fogják adni a hallgatók tűzoltói pályafutásának és rendkívül hatékonyan segítik majd a szolgálati helyükön végzett, jövőbeni munkájukat. Úgy gondolom, hogy a KOK állománya az eddig soha nem tapasztalt képzési igényből fakadó leterheltsége ellenére is megfelel a szakmai, illetve a vezetői elvárásoknak, melyet nagyban alátámaszt az oktatók szakmai elhivatottsága, tudása, melyet minden eszközzel próbálnak átadni az újoncainknak, hogy minél több tudást, tapasztalatot felhalmozva, megszerezve, a záróvizsgákat követően TŰZOLTÓ válhasson belőlük. Kirov Attila tű. őrgy. szakcsoportvezető Vass Zoltán tű. szds. kiemelt főtanár Tűzoltási és Mentési Szakcsoport

2013. január

12

KOK híradó

VÁLTOZÁSOK A KATASZTRÓFAVÉDELMI HATÓSÁGI MUNKÁBAN

A katasztrófavédelem hatósági jogköre jelentősen bővült az elmúlt időszakban, és a közel-jövőben további bővülés, átalakulás várható. Emellett informatikai követelményeknek is eleget kell tenniük a hatósági területen dolgozóknak.

A

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az új feladatok színvonalas, jog- és szakszerű ellátásának segítésére tájékoztatók, továbbképzések és értekezletek egész sorozatát tartotta meg az érintett vezetők és szakemberek számára. E sorozatból rangjában és tartalmában is kiemelkedett az Országos Irányítószervi Értekezlet január 9-én, valamint az országos hatósági értekezlet január 11-én. Tanintézetünk csaknem valamennyi rendezvényen képviseltette magát az Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport hatósági feladatokat oktató tanáraival. Vezérgondolatok A változások vezérgondolatait az irányítószervi értekezleten és a hatósági értekezlet megnyitóján is Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató ismertette. Ezek teljes körű bemutatására e cikk keretében nincs mód, így néhány, a hatósági munka átalakítását alapvetően meghatározó gondolatot emelnék ki. Az átalakítás alapja a közbiztonság iránti, valós társadalmi igény, amely politika formáló erő, és a gazdasági működés alapfeltétele. Az okok között a súlyos, rosszul kezelt tragédiákat, az EU elvárásait, és nem utolsó sorban a kormány új, az előzőekétől

eltérő államfelfogását említette meg főigazgató. A cél ennek a valós társadalmi igénynek a minél magasabb szintű kielégítése. A katasztrófavédelem egységes, közbiztonságot szolgáló rendvédelmi szerv. Közbiztonsági feladatainak körében védi az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, a kritikus infrastruktúrát, valamint a honvédelem rendészeti támogatását is biztosítja. A cél megvalósításának feltételei közül minden rendvédelmi szervre jellemző a megelőzési, hatósági tevékenység, a képzett, hivatásos személyi állomány, a jó irányítási rendszer, valamint a megfelelő eszközpark és létszám. Speciális, csak a katasztrófavédelemre jellemző feltételek, lehetőségek: a supervisor hatósági jogkör, a katasztrófahelyzetben megtehető, speciális intézkedések még a veszélyhelyzeti szint elérése előtt, a védelmi igazgatás rendszerében betöltött, meghatározó szerep, a lakosságriasztási- és tájékoztatási jog, valamint a gyors létszám-többszörözési képesség, vagyis az, hogy a katasztrófavédelem

12.000 fős állományát a polgári védelmi kötelezettség alapján további 102.000 fővel képes kiegészíteni. Az integrált hatósági szakterület A katasztrófavédelem három fő szakmai területe a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság, melyek szakmai feladataiért alapvetően az adott szakterület főfelügyelői, felügyelői a felelősek. A jelentős mennyiségű, összetett hatósági feladatok azonban szükségesé tették a mindhárom szakmai terület támogatására képes, integrált hatósági osztályok kialakítását. Supervisor hatóság A katasztrófavédelem supervisor hatósági jogosítványokat kapott a katasztrófavédelmi törvényben. Ennek körében a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság területén is irányíthatja a több hatóság közreműködésével zajló ellenőrzéseket, így helyi, területi és országos szinten vezető szerepet tölt be a védelemigazgatásban.

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

13

amelynek feladata a tények és a körülmények alapos feltárása, az eljárási szabályok pontos betartásával, az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztálya folytatja le.

A hatósági tevékenység részletes szabályozása BM OKF intézkedésben A katasztrófavédelem központi, területi és helyi szerveit érintő iparbiztonsági, polgári védelmi és tűzmegelőzési hatósági és szakhatósági tevékenység végzéséről szóló 127/2012 BM OKF intézkedés (módosította az 5/2013. BM OKF intézkedés) csaknem 1.000 oldal terjedelemben, iratmintákkal, részletesen szabályozza a katasztrófavédelem hatósági feladatainak szakmai követelményeit, eljárási rendjét. ÉTDR és HADAR A katasztrófavédelem hatósági szakemberei két új informatikai rendszer használatát is meg kell tanulniuk. Az ÉTDR, azaz az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer kiváltja az irattárakat elfoglaló, hatalmas tervdokumentáció-mennyiséget. Az építési hatóság e rendszeren, elektronikusan küldi meg az engedélyezési tervdokumentációkat a szakhatósági állásfoglalás kialakításához, amelyek így elektronikus formában irattározhatók. A HADAR, azaz a Hatósági Adatrögzítő Rendszer a katasztrófavédelem integrált

2013. január

hatósági tevékenységének informatikai támogatását, mely egységes adatkezelés és hatékony nyilvántartás biztosítását hivatott szolgálni. Az online felületen a hatósági ellenőrzések fontosabb adatait, megállapításait, és az azok alapján meghozott döntéseket napi szinten rögzítik a hatósági terület szakemberei. A légi szállítás ellenőrzése A katasztrófavédelem a veszélyes anyagok közúti, vasúti és vízi szállításának hatósági ellenőrzését jelenleg is ellátja. Hamarosan várható, új felhatalmazás alapján a veszélyes anyagok légi szállítását is ellenőrizhetik a katasztrófavédelem szakemberei. A tűzvizsgálati feladat szétbontása A tűzvizsgálat, mint rendkívül összetett, részben szakmai, részben hatósági feladatot az új szabályozás két részre bontotta. A tűzeseti helyszíni szemlét, amely gyors reagálást, mielőbbi odaérkezést igényel, munkaidőben a katasztrófavédelmi kirendeltség tűzoltósági felügyelője, munkaidőn kívül, halaszthatatlan eljárási cselekmény esetén pedig a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat végzi el. A vizsgálati eljárás további részét,

Kéményseprők a katasztrófavédelem felügyelete alatt A katasztrófavédelem hatósági kontrollszerepet kapott a kéményseprők fölött is. A kéményseprő-ipari közszolgáltatók hatósági és szolgáltatási ellenőrzését a fővárosi, megyei katasztrófavédelmi kirendeltségek végzik, míg az ingatlan-fenntartókkal szemben szükség esetén pl. a kéményseprői tevékenység akadályozása, vagy veszélyes füstelvezető működtetése miatt) a katasztrófavédelmi kirendeltség jár el hatóságként. Új közreműködők a hatósági munkában A hatósági munka sokasága szükségessé teszi, hogy esetenként – megfelelő felkészítéssel, útmutatásokkal és iratmintákkal ellátva – a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eredetileg nem hatósági munkát végző állományát is bevonják egyes eljárások részfeladatok elvégzésébe. Így igényt tarthatnak különösen a készenléti jellegű szolgálatot ellátó tűzoltók segítsége is. Összefoglalás A katasztrófavédelem hatósági feladatkörének minőségi és mennyiségi fejlődése komoly feladat elé állítja az oktatást is. E feladatnak a KOK tanáraiként a szakmai fórumokon való részvétellel, szorgalmas önképzéssel, az átadott ismeretanyag folyamatos fejlesztésével igyekszünk megfelelni. Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes tűzvédelmi és hatósági kiemelt főreferens (fotó: BM OKF)

14

KOK híradó

Az új egységes mo­ duláris rendészeti képzés szakmai ta­ pasztalatai „A tűzoltó nem azért rohan be az égő házba, mert rettenthetetlen, hanem mert az elhivatottsága erősebb a félelménél.” John C. Maxwell lhivatottság, hivatásos életforma, egyenruha, alaki szabályzat, kötelességtudat, mind olyan fogalmak, amikkel a hivatásos állomány tagjait szokták jellemezni. Az előbb említett külső, illetve belső tulajdonság jegyeknek meg kell lennie az állomány egyes tagjaiban, valamint az egész szervezetben. Amikor valaki felölti a mundért, kötelessége azt ellenőrizni, hogy az előírásoknak, elvárásoknak megfelelő legyen. Úgy gondolom, hogy ezt a kötelező ellenőrzést nemcsak ruházatunk esetén, hanem a feladatok végrehajtásánál is meg kell ejtenünk, hogy a tükörből magunkat nézve, következetesen és őszintén a hibákat felfedvén javíthassunk a látottakon. A katasztrófavédelem mottójából kiindulva –„Magyarország szolgálatában a biztonságért”– hivatásosnak lenni és szolgálni a nemzetet nem kis feladat, felelősség. Természetesen kiképzett, hivatásos állomány tagjává válni nem az egyik napról a másikra bekövetkező folyamat. Aki be akar kerülni a szervezetbe abban ott az elhivatottság és az a nemes szándék, hogy kész életét feltenni mások megsegítésére.

E

Az ilyen jelöltek egy szigorú szempont rendszer alapján történő teljes körű vizsgálaton esnek át, fizikális és orvosi szempontok alapján. Az alkalmassági vizsgálat után a tűzoltó jelöltek elkezdik iskolai tanulmányaikat, hogy elsajátíthassák a tűzoltó szakma alappilléreit. A 2012-es esztendő a képzési rendszer változását is magában hordozta, az eddigi négy hónapos alapképzés, öt hónapos egységes moduláris rendészeti képzéssé alakult. A rendészeti szakközépiskolákban eltöltött két hónap után a hallgatók a tanulmányaikat a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ (továbbiakban: KOK) intézetében folytatták Budapesten. A képzés fennmaradó három hónapjában a tűzoltó szakma alapismereteit sajátították el. A Szaktechnikai Alkalmazási Szakcsoport (továbbiakban: SZASZ) rendeltetésének megfelelően a különféle műszaki, technikai eszközök használatát, felépítését,

működését, a munkavédelmi szabályok betartását, a szabályos használat alaplépéseit oktatja. Továbbá a SZASZ feladata volt, hogy az új képzésben résztvevő tűzoltókat kiképezzék az alapvető kisgépek használatára, (motoros láncfűrész, motoros gyorsdaraboló, pneumatikus emelőpárna, hidraulikus feszítő- vágó szerszám, átemelő szivattyú) valamint az egyéni védőeszközök szabályos viselésére, karbantartására, felépítésére és a hírforgalmazási szabályok betartására, a rádiózás alaplépéseire. Jól látható, hogy a feladat igen széles palettán mozog, hiszen minden olyan eszköz oktatása, amivel egy tűzoltó találkozhat, a SZASZ -hoz tartozik. A képzésben résztvevő 201 fős tanulói létszám öt szakaszba került elosztásra. A csoportlétszámok nagysága számottevően kihat a tanulmányi teljesítményre, a kognitív és társas fejlődésre és az általános szervezeten belüli szocializációra.

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

Általános megállapítás, hogy a csoport optimális nagysága – általánosságban – függ az elvégzendő feladattól, a csoport összetételétől, a rendelkezésre álló időtől, a tagok szociális készségeinek színvonalától. Ezen a mezsgyén haladva, megállapítható, hogy a tűzoltó szakma gyakorlati mivolta végett, szükség van az alapmozdulatok kellő mélységben történő begyakorlására, amit a nagy csoportlétszám, jelentősen megnehezített. A kevés idő, a csoportlétszámok nagysága azt eredményezték, hogy a rendelkezésre álló tanító erőket és eszközöket folyamatosan maximális kihasználtsággal üzemeltettük, mindenféle egyéb feladatok elvégzésére alkalmas tartalék nélkül. A SZASZ szemszögéből főleg a gyakorlati helyszínek biztosítása, valamint a feladatok végrehajtása során szükséges eszközök okoztak szervezési nehézségeket. (Eszközök alatt a nagy mennyiségű faanyagot, szétvágható roncsok értendőek.) A KOK Laktanya utcai objektuma (továbbiakban: Laktanya utca) egy időben maximum két ekkora létszámmal bíró szakaszt tud szerelési feladatok gyakorlatára fogadni. Műszaki mentési gyakorlatok során a Laktanya utca nem csak kialakítás szempontjából lett volna rossz megoldás, hanem a gyakorlati anyagok beszerzésének a prob2013. január

lémaköre is nagy feladat elé állított volna bennünket. A Gazdasági Ellátó Központtal folytatott tárgyalások után a külső helyszínek megszervezése szükségeltetett. A műszaki mentések gépeinek gyakorlatai során a hidraulikus feszítő- vágó berendezések, motoros gyorsdaraboló, eseteiben, nagyban függtünk az egyébként nagyon segítőkész civil cégek tulajdonában lévő autóbontóktól vagy erdőgazdaságoktól. A gyakorlatok megszervezése során nagymértékben támaszkodtunk a régi kapcsolatokra és szerencsénkre sikerült új színhelyeket is felkutatni és előzetes megbeszélések alapján gyakorlati helyszínként beiktatni. A külső területek előnye, hogy ott rendelkezésre áll azon faanyag, szétvágásra váró gépjármű park, ami kielégíti a jó felkészítés igényeit, nem beszélve ezen juttatások ingyenes biztosításáról. Az öt szakasz roncsgépjármű igénye kb. 80-100 gépjárművet tesz ki. Ezek a külső területek azonban nem biztosítják a tökéletesen megoldást. A gyakorlatok során amúgy is kevés időt tovább kell redukálni az odautazás bruttó értékével, ami függ a távolságtól, az időjárástól és természetesen az ezekből fakadó forgalmi tényezőből. Az így kapott időfaktor jellemzően a gyakorlatra szánt foglalkozás 1/3-át vitte el, jobb esetben csupán az ¼-ét. Összességében az elmúlt időszak megmutatta számunkra, hogy centralizált oktatási rendszer, meghozta gyümölcsét. A képzésben résztvevő újonc állomány a fentebb említett nehézségek ellenére sikeresen vette az akadályokat, és megfelelő szinten elsajátította az alapokat. Az oktatás során megállapíthattuk, hogy régi iskolánk területei az ilyen létszámokhoz sajnos nem elegendőek, valamint a gyakorlatok tartásához szükséges külső területek is pusztán szükségmegoldásként működhetnek. Kelemen György tű. főhadnagy Szaktechnikai Alkalmazási Szakcsoport

15

HEROS AQUARIUS-X 7000 újgenerációs víz­ szállító jármű a ka­ tasztrófavédelem szolgálatában Ebben az ismertetőben szeretnénk megismertetni az olvasót a hazai gyártású legújabb fejlesztésű Heros Aquarius X vízszállító gépjárművel, illetve az ebből a típusból kialakított Aquarex TLF 2000- 4000 típusú gépjárműfecskendővel.

M

iközben az AQUARIUS vízszállító gépjárművek gyártása során évről évre folyamatos fejlesztések, kisebb-nagyobb módosítások voltak jellemzőek, a 2011-2012-es „AQUARIUS–X” széria tervezése és kialakítása minden tekintetben a kardinális változtatás és a megújulás jegyében történt. Ami bevált és továbbra is alkalmazásra került, az a „CORAL” technológia, azaz a korrózióálló acél segédkeret, valamint a ragasztással és csavarozással rögzített, alumíniumlemez felépítményelemek összeépítése.

16 A legfontosabb, és egyben kiindulópontként tekinthető változás, ami mind külső megjelenésében, mind műszaki tartalmában meghatározta az új konstrukció jellemzőit, a 7000 literes hegesztett polipropilén-kopolimer anyagú víztartály alkalmazása. A tervezés kezdetekor elsődleges szempont volt a súly- és súlypontcsökkentés, valamint a tengelyterhelések lehető legjobb elosztása, melynek egyetlen komoly eredménnyel járó útja, az előző szériák korrózióálló acél anyagú tartályának lecserélése. Az elért eredmény magáért beszél. Annak ellenére, hogy a műanyag tartály fogadására alkalmas segédváz kb. 80 kilogrammal nehezebb, összességében 800 kg súlycsökkenés realizálódott. Emellett kisebb, de nem elhanyagolható jelentőséggel bír a víztartály súlypontjának kb. 60 mm-rel történő lesüllyesztése. A tengelyterhelések terén a fentiekből következő csökkenésen kívül célul tűzte ki a HEROS tervezőgárdája a súlypont eltolását a tartalékkal bíró hátsó tengely felé, ezáltal tovább csökkentve az első tengely terhelését. Az alacsonyabb és a jármű hátsó vége felé elnyújtott, hos�szabb víztartály ennek eléréséhez is jó választásnak bizonyult. Természetesen az ilyen jellegű átalakítás nem minden téren teszi könnyebbé a felépítmény többi komponensének kedvező kialakítását, ezért a megszokott málha-és málhatér elrendezés módosítása is szükségessé vált. Mivel a teljes járműhossz növelése nem előnyös, a hosszabb tartály miatt a tűzoltó felépítmény méretének csökkentésére volt szükség. Ennek következtében az előző években a szivattyú feletti kihúzható lebillenő tálcán rögzített szívótömlők a tartály elején keresztben kialakított csövekben kerültek elhelyezésre. A szükségszerű módosításnak köszönhetően kedvezően alakult a mál-

KOK híradó házás, könnyebbé téve a szívótömlők elérhetőségét. A málházott felszerelések a rövidebb felépítményben megfelelően, könnyen hozzáférhetően kerültek elhelyezésre, szem előtt tartva az általános tűzoltó stratégiát. A korábban kiforgatható falon rögzített légzésvédelmi felszerelések és tartalék palackok oldalanként egy-egy kihúzható és lenyitható tartón kaptak helyet, melyek biztosítják a készülékek könnyű felvételét. Az előző módosítások elsősorban funkciós változásokat, valamint statikai és dinamikai előnyöket eredményeztek, azonban a gépjármű külső megjelenését tekintve, összevetve elődjeivel látható, hogy egy jelentős designváltás is bekövetkezett. Ennek kiindulópontjaként új integrált világítótestekkel szerelt műanyag hátfalak születtek.

Az összetett, íves, lekerekített formájú hátfalelemek foglalják magukba a nagyméretű, impozáns külsejű hátsólámpa testeket. A felépítmény kontúrja, a tető két oldalán végigfutó, térvilágító lámpákat magukba foglaló galéria elemek, valamint a víztartály oldalsó burkolata a hátfal oldalsó ívéhez igazodva adja meg a jármű egységes ívelt formáját, a szivattyúteret lezáró hátfalajtó külső borításának íve szintén a hátfal alakjához igazodik. A HEROS „AQUARIUS-X” vízszállító gépjármű küllemét az egyszerű, praktikus, letisztult forma jellemzi, amely esztétikus matricázással, feliratozással válik teljessé. A tűzoltástechnikai rendszer központ-

ját a Rosenbauer NH-30 normál és nagynyomású szivattyúja képzi, amely az alábbi nyomóoldali csatlakozásokkal rendelkezik: • 4 db „B” méretű nyomócsonk (a jármű jobb és bal oldalára levezetve 2-2 db), • 2 db magasnyomású gyorsbeavatkozó csatlakozás, • üzem közbeni tartálytöltő csatlakozás, • avartűzoltó csatlakozás, • rézsűoltó csatlakozás, • homlokfali nyomócsonk, „B” méretű A vezetőfülke elején alul 4db, összesen 120 l/perc vízszállítással rendelkező porlasztófejjel felszerelt avartűz-oltó berendezés és a jármű jobb oldalán 150 liter/ perc teljesítményű kiegészítő rézsűoltóval van ellátva. A rézsűoltó külön nyitható, vízszintes, valamint függőleges irányba 120 fokban állítható. A baloldalon, alul helyezkedik el egy „B” méretű homlokfali nyomócsonk. Az „X” széria tűzoltástechnikai elemeit elsődlegesen most is a HEROS „CERBERUS” PLC vezérlésű rendszer irányítja, jó néhány új funkcióval kiegészülve. A vezérlés rendelkezik: • adatgyűjtővel (hibanaplóval), • diagnosztikai funkcióval, • automatizált funkcióval, • hibás kezelésre figyelmeztetéssel, valamint alkalmas a járműre épített berendezések (pl. megkülönböztető jelzések, stb.) felügyeletére, vezérlésére. A vezérlés az adatgyűjtés, hibanaplózás során biztosítja, hogy az üzemelés alatt fellépő meghibásodásokra vonatkozó adatok egy későbbi szerviz alkalmával elérhetők legyenek. A diagnosztikai funkció gondoskodik a vezérlés üzemképességének ellenőrzéséről, illetve a kezelő tájékoztatásáról. Az automatizált funkció lehetővé teszi, hogy olyan tevékenység, mely alapesetben több művelet végrehajtásával jár, egy művelettel elvégezhető (pl. avaroltó kapcsolása, víztelenítés stb.). X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ A hibás kezelésre figyelmeztetés segítségével a kezelő tájékoztatást kap, a kezelés során elkövetett hibákról, illetve egyes, előfeltételként működő tevékenységek elmulasztásáról. A vezérlő berendezés minden funkciójának vezérlése, illetve valamennyi visszajelző műszer a fülkében és a szivattyútérben is elhelyezésre kerültek. A kezelőpanelekről az alábbi funkciók vezérelhetőek: • • • • • • • • • •

Mellékhajtás kapcsolása Kézigáz Megkülönböztető jelzések kapcsolása Tartályüzem, felszívásos üzem átkapcsolás Gyorsbeavatkozók Avaroltó Rézsűoltó Vízátadás Üzem közbeni tartálytöltés Nyomástartás

Az érintőképernyőkön az alábbiakban felsorolt információk érhetőek el: • • • • • • •

Tartályszint Megkülönböztető jelzés Üzemóra számláló Kardántengely fordulatszám Nyomóoldali nyomás Dátum, idő Málhatér ajtók, redőnyök Munkatér lámpa Mellékmeghajtás • Szelepek/menük állapota Az elektronikus vezérlés mellett, a HEROS gyártmányú tűzoltógépjárművekre jellemzően teljes értékű kézi működtetésre is lehetőséget biztosít a kezelőkarokat is felszerelnek. A kezelőszemélyzet illetve a bevetés irányítója a tartályszinteket nem csak a fülkében és a szivattyútérben elhelyezett kezelőpaneleken, hanem a jármű mindkét oldalán kívül felszerelt nagy távolságból látható szintjelzőkről is figyelemmel kísérheti. 2013. január

A felépítmény üvegszál erősítésű poliésztergyanta hátfalakkal van felszerelve, amelyek részben rugalmas alapanyaguknak köszönhetően kisebb sérülések esetén védik a felépítmény lemezeit és biztosítják a cserével történő gyors javíthatóságot. A hátfalak integráltan tartalmazzák a KRESZ által előírt – HELLA gyártmányú – fényjelzéseket. A hátsó világító testek, a hátfal felső részén meg vannak ismételve, így a vízszállító mögött haladó, legfeljebb furgon méretű járművek nem takarják el a követő járművektől a közlekedésbiztossági és megkülönböztető jelzéseket. A tűzoltójármű természetesen nem lehet teljes megkülönböztető jelzések nélkül, így a jármű ráccsal védett kivitelű, FEDERAL SIGNAL gyártmányú mini fényhidakat, két homlokfali villogó kéklámpát, elektromos hangjelzést, és a hátfalon négy villogó kéklámpát kapott. A megkülönböztető jelzést FIAMM kompres�szorkürt egészíti ki. A kezelők kényelméről az ergonomikus fülkekialakítás, valamint a fizikai erőt nem igénylő vezérlőrendszer mellett az is gondoskodik, hogy a tűzoltástechnikai berendezés minden kezelőszerve a talajszintről, ill. azoknál a funkcióknál, amelyek menet közben működtethetőek (avar, ill. rézsűoltó, megkülönböztető jelzés), mind a parancsnok, mind a vezető által elérhetőek. Fellépő használatára csak nagy mennyiségű tömlő, vagy a kihajtó falon elhelyezett segítség nélkül felvehető légzőkészülék használatakor van szükség. A szívótömlők a szivattyútér feletti kihúzható tárolón találhatóak, így azok a szívócsonkhoz a lehető legközelebb helyezkednek el. Műszaki paraméterek Teljes hossz: 6800 mm Szélesség: 2500 mm Magasság: 3350 mm Szabad magasság: 440 mm * Tengely alatti magasság: 315 mm *

17

Első terepszög: 29° * Hátsó terpszög: 24° * Átgördülési szög: 32° * Terhelt össztömeg: 19000 kg Motor teljesítmény: 412 LE Mellékhajtás: NMV 221 Sebességváltó: ZF 16 S 151 Tűzoltó technikai paraméterek Szivattyú: RBI NH30 Névleges teljesítmény (3m-es szívómélységnél): • 10bar-nál 2400 l/min • 40bar-nal 250 l/min Maximális nyomás: 14/49 bar (DIN 14420, ÖNORM F1066 szerint) Maximális teljesítmény: • 10bar-nál 3000 l/min • 40-bar-nál 400 l/min Nyomócsonkok: • Jobb és bal oldalon, alsó málhatérben 2x2 db B • A jármű elején 1 db B Gyorsbeavatkozók: HEROS, belső motoros magasnyomású, 40m-es, AWG pisztolysugárcsővel Avaroltó: HEROS Magasnyomású, 4 db porlasztófejjel Rézsűoltó: SKOBU FONTANA 150 sugárcsőfejjel Víztartály: TORNADO 6900 l Redőnyök: HEROS MCD Eloxált alumínium, rúdzáras Megkülönböztető jelzések: Federal Signal Vezérlés: HEROS CERBERUS Tűzoltósági Felügyeleti Rendszer Felépítmény: HEROS AQUARIUS CORAL Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport

18

KOK híradó

A katonák „már a spájzban vannak”! A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ rendezvényein a díszemelvényen általában a társszervek képviselői között köszönthetjük a Magyar Honvédség Altiszti Akadémia vezetőit is, de a 2012. szeptemberi évnyitón nem csak ott foglaltak helyet honvédek. Az alakuló téren álló három szakaszból a balomon álló huszonöt ember szintén a Magyar Honvédség állományából került ki.

A

ki meglepődik ezen, annak elárulom, hogy korábban is megvolt a kapcsolat a Magyar Honvédség és a tűzoltóságok, illetve 2012-től az egységesített katasztrófavédelem szervei között, a katona tűzoltók képzésével kapcsolatosan. A Honvédség rendelkezik olyan objektumokkal, amelyek védelme nem csak a klasszikus értelemben vett őrzést igényli, hanem állandó tűzoltói felügyelet is szükséges. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy itt elsősorban a különböző hadianyag (lőszer, robbanó-, robbantó anyag, stb.) raktárak, repterek, de a lőterek védelmét is ellátó készenléti egységekről van szó. Az ő képzésük eddig a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok által szervezett alapfokú tanfolyamokon történt, bár az Oktatási Központban is voltak már alapképzésen résztvevő katonák. A helyzet azonban változott. A moduláris képzési rendszer bevezetésével az iskola végzi a Tűzoltó II. modul tananyagának oktatását, így a Honvédség állományába tartozó tűzoltó beosztású katonák is előbb-utóbb találkoznak ezzel a képzési programmal.

A 2012 szeptemberében indított tanfolyam – csakúgy, mint a Tűzoltó II. – az első ilyen képzési forma volt, és mint ilyen nem volt mentes a „gyermekbetegségektől”. Ha a képzés tematikáját nézzük, az mind témakörök, mind óraszám tekintetében megegyezett a katasztrófavédelem szervezetéhez jelentkező újoncokéval, így - ahogy kollégáim mondták - egyfajta kísérleti csoportot kaptunk a Tűzoltó II. képzésben résztvevő 201 fő megérkezése előtt. Hiszen amíg a tűzoltó jelöltek

Szegeden, Miskolcon és Körmenden sajátították el az általános rendészeti ismereteket, addig a honvédek már a tűzoltó szakmai anyagot gyűrték. Ami elsőre feltűnt mindenkinek, hogy milyen kevesen vannak! Évek óta küzdünk azzal, hogy 40 fős szakaszokkal kell a képzést végezni, ami az elméleti órákon talán nem is an�nyira zavaró, de a gyakorlatok hatékony végrehajtását nagyban befolyásolja, és nem feltétlenül pozitív irányba. Ez különösen alapfokú képzéseknél jelent probX. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

lémát, ahol a minél nagyobb óraszámban történő gyakoroltatás lenne a cél. Tehát ha csak a létszámot vesszük figyelembe a szakasz jelentős előnnyel indult tűzoltó társaikhoz képest. De mint tudjuk az univerzum szabályai szerint ahhoz, hogy az egyensúly megmaradjon az előnyökhöz hátrányok is társulnak. Ha konkrétan ezt a képzést nézzük, hátrányként hozható fel, hogy a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem szabályzói nem minden esetben kompatibilisek egymással, illetve ami nagyobb probléma, hogy a felek nem ismerik a másik munkamódszereit, terminológiáját. Így a szakasz állománya néha jogosan érezhette, hogy a közmondás gyermekéhez hasonlóan elveszik a bábák között. Ha taktikai szempontból vizsgáljuk a kérdést, megint csak „szembekerült” a két munkáltató. Az eltérés már az alapoknál jelentkezik, hiszen míg a tűzoltók 1+5 fős rajokban, addig a katonák 3 fős rajokban gondolkodnak. De ide lehet sorolni a különböző szakfelszerelések málházását, felhasználását is. Ha a katona tűzoltók beosztásait vizsgáljuk egy vonulós tűzoltó szemével, az egy klasszikus létesítményi munkakörnek felel meg, ami a kép-

2013. január

zés irányát egyszerűsíthette volna. Mivel azonban a szakasz tagjai nyolc helyőrségből jöttek, ahol más és más kihívások várnak rájuk, ha élesben kell alkalmazni az iskolán tanultakat. Éppen ezért az oktatóknak arra is figyelni kellett, hogy a speciális igényeknek megfelelő tudást adjanak át a hallgatóságnak. A gyakorlatok beindulásával és egyre komplexebbé válásával megnőtt az érdeklődés a kis csapat iránt a HVK Kiképzési Csoportfőnöksége és a Zrínyi Média kft. részéről is, akik képviseletében egy forgató csoport járt kint a tűzoltási kollégák által tartott gyakorlaton. A gyakorlat tapasztalatait jól jellemzi a következő katonavicc: - Kovács nem láttam az álcázási gyakorlaton! - A Hazámat szolgálom! Hogy mi a poén ebben a viccben? Aznap, amikor a forgatócsoport kint járt HatvanNagygombosban, több szakasz is tartott gyakorlatot, ami a gyanútlan szemlélőket – a forgatócsoportot – megtréfálta és a katonák helyett az alapfokú tűzoltókat kezdték filmezni.

19

De nem ők voltak az egyetlenek akiket a bevetési védőruhába öltözött honvédek megtévesztettek. Ezt igazából dicséretnek is vehetik, azt igazolja, hogy a képzés nem volt eredménytelen. Erről a harmadik hónap végi zárás is jó példa, ahol a Tűzoltó II. képzésben résztvevőkkel azonos vizsgát kellett tenniük. A vizsgák eredményes elvégzése után a katonák azonban nem OKJ-s végzettséggel, hanem általuk csak (K)OKlevélnek nevezett, végzettséget igazoló tanúsítvánnyal távoztak, amelyet 2012. december 5-én ünnepélyes keretek között vehettek át iskolánk vezetőitől. Úgy gondolom, hogy a tanintézetben eltöltött három hónap alatt megkapták azt a tudást, amivel odahaza maradéktalanul elláthatják a feladatukat. És bár a szakaszon belül kezdettől megvolt a szárazföld és a légierő közti örök rivalizálás, már az első hetektől sikerült egy összetartó és a tűzoltó hivatás iránt nyitott közösséget kovácsolni az állományból. Kuncz Péter tű. főhadnagy kiemelt főtanár

20

KOK híradó

Új KML gépjárművek és a KML képzési rendszer átalakulása Az idei évben megvalósul a Katasztrófavédelmi Mobil Labor /KML/ egységek gépjárműparkjának, azok felszereltségének korszerűsítése, és emellett a KML képzési rendszer is változásokon megy át.

A

gépjárművek esetében elmondható, hogy a fejlesztések révén a jelenleg használatos Ford Transit és Mercedes Sprinter modellek helyett kétfajta gépjárműtípus kerül kialakításra. Az egyik a Land Rover Defender 130 HCPU alvázú ún. „KML-ADR” gépjármű veszélyes áru szállítással kapcsolatos ellenőrzési és veszélyhelyzeti felderítő feladatok ellátására. Ebből a típusból az előzetes tervek szerint 20 db várható. A másik típus a Mercedes-Benz Vario 816 DA alvázra épített nagy felépítményes „KML” gépjármű, mely már nagyobb kiterjedésű, speciális kárhelyszíneken történő beavatkozásra használható. A fejlesztések során országosan 3 db nagy felépítményes KML gépjármű kerül majd kiosztásra az előzetes tervek szerint a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére. A jelenleg meglévő és működő felderítő gépjárművek az új KML-ek rendszerbe állítását követően a katasztrófavédelmi kirendeltségek használatába kerülnek ADR ellenőrzés céljából.

Az új gépjárművek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek az eddig (és jelenleg) használtakhoz képest. Szélesebb körű felderítést, azonosítást segítő mérőműszerekkel lesznek felszerelve, a járművek állóhelyi fűtése is lehetséges és bővült az egyéni védőeszközök köre. Az aggregátor /KML esetében aggregátorok/ is könnyebben elérhető helyen lesznek málházva és jobban kiszolgálják a különböző műszereket. A felszerelések közt megtalálható lesz egy térvilágító készlet, amely nagyban megnöveli az alkonyati, esti munkavégzés hatékonyságát. Szintén új az eddigi felszereléshez képest a hőkamera és a korszerű, mobil sugárkapu. Az új meteorológiai mérőrendszer összeszerelése egyértelműbb, egyszerűbb, nem kell tájolni, mert a műszer automatikusan meghatározza az É-i irányt; ultrahangos szélmérővel rendelkezik a régi kanalas helyett, többféle adatátviteli mód lehetséges vele (wi-fi, GPRS, bluetooth) szemben a jelenlegi URH-s megoldással. Előnye még, hogy ez egész egység az autóra szerelhető (a jelenleginél csak a gázérzékelő rész), ezzel teljesebb körű monitorozást tesz lehetővé menet közben. A kárhely megjelöléséhez az új járművekben akkus kúpkészlet (háromféle színű, világít vagy villog) és „zászlós” jelzőkészlet tartozik. A mentesítés esetére a nagy felépítményes KMLben belső tér-mentesítő készlet és teljes személyi mentesítő is kiegészíti a korábbi DS-10 mentesítő készletet. A pon-

tos dokumentációhoz nagy segítség lesz a járművek integrált videorendszerrel való ellátottsága; emellett az informatikai és helymeghatározó rendszer is korszerűbb lesz. A sugárzásmérő műszerek tekintetében nagy előrelépés, hogy az új gépjárművek mindegyikében önleolvasós dózismérők lesznek málházva és a KML esetében ez kiegészül egy adatleolvasó-író berendezéssel is. Így lehetőség nyílik a dózismérők személyhez rendelésére, a figyelmeztetési és riasztási szint esetenkénti állítására, később az összesített dózisterhelés automatikus leolvasására, elektronikus összesítésre, statisztikák készítésére. A vegyi felderítő eszközök-műszerek esetében egy korszerűbb pumpát találunk (gáz-illetve légnemű anyagok mintavételezésére), de a legnagyobb újdonság mindkét felépítményben a kézi Raman-spektrométer és a kézi FTIR spektrométer, illetve ezeken felül a KML járműnél a hordozható GC-MS. Ezek a műszerek légnemű, folyékony és szilárd ismeretlen anyagok minőségi (és részben mennyiségi) analízisére gyorsan, nagy pontossággal alkalmazhatóak, a beépített szoftverrel az egyes anyagok biztonsági adatlapjai is néhány gombnyomásra elérhetők, terepi használatunk is könnyű, egyszerű, szükség esetén mentesíthetők. Természetesen az egyes műszerek mérési elvük miatt specifikusak az ismeretlen anyagokra nézve, de e három műszerrel szinte minden ismeretlen anyag azonosítható, mely a KML kapcsán szóba jöhet. X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ A Raman-spektrométerrel folyadék vagy szilárd minták roncsolásmentes analízisére van lehetőség, a mérés elve miatt a sötét színű és a fluoreszkáló anyagok kivételével. Használata során nem kell közvetlenül érintkeznie a műszernek a mintával. A Raman-spektrométerrel nem vizsgálható anyagokat azonban nagy valószínűséggel analizálni képes az FTIR spektrométer, melynél viszont a készülék direkt kontaktusba kerül a mintával (azonban könnyen tisztítható az elszennyezett rész; a műszer víz-és vegyszerálló, mentesíthető). A vegyi azonosításnál a harmadik újdonság a GC-MS készülék, mely egy igen érzékeny műszer: ppm, ppb, ppt koncentrációjú anyagok kimutatására alkalmas. Különböző adapterekkel megvalósítható a szilárd, folyékony, gélszerű és gáz halmazállapotú anyagokból való mintavétel és az ezt követő analízis. Alapvetően két üzemmódban működtethető: ismeretlen koncentrációjú ismeretlen anyag esetén felderítés üzemmódban, ennek során csak egy „bemérés” történik, a rendszer vizuálisan visszajelez az előzetesen felmért koncentrációról (ennek megfelelően távolíthatjuk-közelíthetjük a mintavevőt) és amikor a műszer érzékenységének megfelelő az észlelt anyag koncentrációja, akkor üzemmódot váltva megvalósulhat maga az analízis. Ez a lehetőség a műszer lelkének, a kolonnának a védelmét szolgálja. A GC-MS terepi használata során a vezeték nélküli adatátvitelre is van lehetőség. Fentieken kívül az új gépjárművekben kialakításra került munkaterek korszerűbb, a tervezett funkcióknak az eddigieknél jobban megfelelő, használhatóbb bútorzattal vannak ellátva (a KML-ADR-ben a munkatér az utastérben, a KML-ben külön térben került kialakításra). Az új felépítmények tervezése során általánosan elmondható, hogy a praktikusság, egyszerűség (könnyű és pontos használat lehetősége) és időtállóság volt a cél mind a gépjármű felépítése-kialakítása, mind pedig a beszerzett eszközök-műszerek, informatikai rendszerek tekintetében. 2013. január

Az új típusú KML gépjárművek korszerű felszerelései már lehetővé teszik, hogy a gépjárművel folyamatos útvonal-monitorozást hajtsanak végre, továbbá nemcsak gáz, hanem szilárd, illetőleg folyékony halmazállapotú veszélyes anyag beazonosítása is elvégezhető, mellyel kapcsolatos adatküldést és fogadást a járművek on-line elérhetősége biztosítja majd. Az új KML és KML-ADR gépjárművek két turnusban kerülnek átadásra. A tervek szerint az első turnusban, 2013 márciusában 1-1 KML-ADR (összesen 9 db) kerül átadásra a következő megyei igazgatóságokhoz: Békés MKI, Nógrád MKI, Jász-Nagykun-Szolnok MKI, Tolna MKI, Baranya MKI, Heves MKI, Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI, Csongrád MKI, Somogy MKI; ezen kívül 1 db nagy felépítményes KML-t kap a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A második turnusban – várhatóan 2013 június-júliusában – további 6 db KML-ADR kerül átadásra a Pest MKI, Vas MKI, Fejér MKI, Bács-Kiskun MKI, Komárom-Esztergom MKI és a GyőrMoson-Sopron MKI részére. Az új szakfelépítmények új képzési rendszert kívánnak, a jelenleg KML (VFCS) képzettséggel rendelkező kollégákat képezni kell az új járművek, eszközök, műszerek használatára; a még képzettséggel nem rendelkezők részére az alapképzést kell aktualizálni. Mivel országosan rendkívül nagy az igény az alapképzés végrehajtására (közel 100 fő), ezért a 2012/2013. tanév II. félévében – átmeneti megoldásként – a KML alapképzés önképzés jelleggel, megyénként 1-1 fő kijelölt mentor vezetésével, majd a felkészülést követően központi vizsgáztatással valósul meg. Az új felépítményekkel kapcsolatos szakmai felkészítés első lépéseként a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport kezdeményezésére a BM OKF Oktatási Főosztály szervezésében 2012. november 26. - december 7. között két hetes KML, KMLADR szakmai tanfolyam került lebonyolításra. A képzésen a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ KML képzésért felelős taná-

21

rai, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai vettek részt. Az oktatást a Respirátor Zrt. és a Gamma Műszaki Zrt. szakemberei tartották „A Katasztrófavédelmi Mobil Labor új technikai eszközeinek alkalmazása”témakörben. A KML alapképzéssel már rendelkező kollégák felkészítése az új KML és KML-ADR gépjárművek és felszereléseinek, műszereinek használatára várhatóan a gépjárművek átadási időszakában valósul meg. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szervezésében a KML alaptanfolyam lebonyolításáért felelős mentorok (megyénként 1-1 fő) 2013. január 31-én egynapos felkészítésen vettek részt a KOK Péceli objektumában. Itt a mentorok a kiemelt témákból elhangzott előadásokat követően a tanfolyam lebonyolításához szükséges módszertani ajánlást kaptak és a BM OKF és KOK szakembereivel átbeszélték a képzési tematika egységes értelmezését. A képzés helyenként már február hónapban elindult, várhatóan az év első felében megvalósul minden megyében. Az elméleti és gyakorlati vizsgák az előzetes tervek szerint áprilismájus hónapban lesznek majd. A korábbi 5 hetes KML alapképzés TN139/2010. számú Képzési Programjának átdolgozása jelenleg is folyamatban van, ezt alapul véve (összhangban a 118/2012 BM OKF Főigazgató intézkedés mellékletében lévő Katasztrófavédelmi Műveleti Szabályzatban foglaltakkal) a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport a következő félévtől 3 hetes KML alapképzést tervez. Az új oktatási anyagba természetesen beépítjük a hamarosan átadásra kerülő KML és KML-ADR felépítményekkel kapcsolatos (új) ismereteket is. Korbély Barbara tű. hadnagy Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport

22

KOK híradó

Tűzoltó készülék nemmegfelelőségi eljárás 2011-2013

A

Katasztrófavédelmi Kutatóintézet (KKI) meghatározó tevékenységi körébe tartozik a hordozható tűzoltó készülékek vizsgálata és minősítése. Az intézet Tűzvédelmi Megfelelőségi Tanúsítvány kiadására kijelölt szervezetként évente 15-20 modell vizsgálatát, vagy felülvizsgálatát végzi el. A tanúsítási eljárás a hordozható tűzoltó készülékekre vonatkozó MSZ EN 3 szabvány követelményeivel szembeni megfelelőség igazolására irányulnak. A tanúsítási eljárást kérelmező a kapott tanúsítvány birtokában forgalomba hozhatja az általa gyártott, vagy importált tűzoltó készüléket. 2011 őszén, vevői panasz alapján a KKI vizsgálatot indított egy 6kg töltetű porraloltó készülék nemmegfelelőségi ügyében. A kérdéses termék gyártója egy, a Cseh Köztársaságban működő vállalkozás volt, amely Magyarországra értékesített számos tűzvédelmi terméket, köztük a P6Če típusú 6kg töltetű ABC porraloltót. A bejelentés alapján indított vizsgálat keretében a KKI meggyőződött arról, hogy a 2007 óta forgalomban lévő készüléket a gyártó nem csak a tanúsítási eljárás alkalmával minősített alkatrészekkel hozta forgalomba. Ezen túlmenően felmerült a gyanú, hogy a készülék tartályainak falvastagság méretei sem egyeznek az engedélyezési dokumentációként átadott rajzokon szereplő adatokkal. A KKI azonnali vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, és visszavonta a forgalmazásra jogosító megfelelőségi tanúsítványát. Véletlenszerűen választott végfelhasználóktól vett minták ellenőrzésével igazolta a helytelen kereskedelmi magatartást és fel-

hívta a gyártó figyelmét a termék kivonására. Ezen túlmenően tájékoztatta a BM OKF Tűzvédelmi Főosztályát, mint piacfelügyeleti ügyekben illetékes szervezeti egységet, hogy a szükséges intézkedéseket hatósági jogkörben kezdeményezze. A BM OKF hivatalosan értesítette a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt (MKEH) az eseményről. Az MKEH, mint ellenőrző és felügyeleti hatóság a nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek betartatását hivatott ellenőrizni piacfelügyeleti jogkörrel. Az MKEH szintén vizsgálatot indított a kérdésben, és az általa begyűjtött minták alapján megállapította, hogy az értékesített P6Če készülékek nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak, (97/23/EC- Pressure Equipment Directive PED) mivel az előírt falvastagság értéktől lényegesen alacsonyabb méretekkel rendelkeznek. Mind az MKEH, mind a BM OKF támogatta azt a visszahívási folyamatot, amelyet időközben a KKI a gyártóval folytatott több fordulós egyeztetést és pontosítást követően elfogadtatott, és amely azt célozta, hogy 1. a végfelhasználóknál lévő nem megfelelő P6Če készülékeket a gyártó térítésmenetesen cserélje ki; 2. a visszahívásban érintett készülékek mennyisége megbecsülhető legyen;

3. a visszahívott nemmegfelelő készülékek átvizsgálásával esetleges időbeli, vagy sorozatszámra vonatkozó eloszlási adatok alapján legyen lehetőség a nemmegfelelő készülékek körének behatárolására, pontosabb meghatározására. A visszahívási folyamat több, mint egy éve zajlik. Időnként gyorsabb, máskor lassuló ütemmel. A KKI felmérése alapján az érintett készülékek darabszáma meghaladja a 35.000 darabot. A cserefolyamat eltelt 14 hónapja alatt a gyártó mintegy 8.900 készüléket (kb. 26%) vett vissza, és juttatott cserébe a hazai forgalmazó partnerein keresztül a végfelhasználók felé ellenőrzött, vagy felülvizsgált modellt. A KKI az elmúlt évben több, mint 200 visszahívott készüléket vizsgált meg. Nem sikerült a nemmegfelelő készülékek eloszlását illetően időszakhoz, vagy sorozatszámhoz köthető trendet, jelleget felismerni. Legalább 5 különböző, az eredetileg jóváhagyotthoz képest eltérő szelepszerelvényt azonosított. Megállapítást nyert, hogy az MKEH által kifogásolt tartályfal-vastagság kérdésében a teljes 2007-2011. közötti időszakban értékesített készülék állomány érintett. A problémát nehezíti, hogy nem minden eladott készülék érintett a visszahívás szempontjából, az eladottak között számos esetben

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

található a KKI tanúsítási eljárásának megfelelő szelepszerelvénnyel ellátott, és a dokumentációnak megfelelő falvastagsággal gyártott tartályú készülék is. A BM OKF 2012 tavaszán megtiltotta a nemmegfelelő P6Če készülékek időszakos minőségellenőrzését. A végfelhasználók lehetetlen helyzetbe kerültek. Egyik oldalon kötelesek voltak készenlétben lévő készülékeiket az OTSZ előírásainak megfelelően évente ellenőriztetni, de nem tudták ezt megtenni az említett tiltás miatt. A gyártó kapacitási korlátaira, gyártási és gazdasági nehézségekre hivatkozva egyre lassuló ütemben folytatta a visszahívásra sorban álló készülékek cseréjét. A magyar végfelhasználók a magyar viszonteladókat fenyegették kártérítési igénnyel, továbbá a nemmegfelelően karbantartott készülék készenlétben tartása miatt kockáztatott tűzvédelmi bírság áthárításával és perrel. (A bírság összege készülékenként kötelezően 20.000 Ft, ami többszöröse a készülék értékének, és jelentősebb számú készlet esetén már milliós nagyságrendet is elérhet.) A forgalmazók vevőik elégedetlenségéből fakadó kártérítési fenyegetés árnyékában, valamint a kereskedelmi veszteség csökkentése reményében folyamatosan nyomás alatt tartották a cseh gyártót, aki változó intenzitással próbálta kielégíteni a tömegesen jelentkező igényeket.

2013. január

A helyzet egyre jobban ellehetetlenülni látszik. A probléma enyhítése és kompromis�szum jellegű megoldás érdekében jelenleg egy olyan elképzelés megvalósítása van folyamatban, amely lehetőséget nyújthat a nemmegfelelő készenlétben tartott P6Če készülékek időszakos ellenőrizhetőségének feloldására. Az MKEH szakértői vizsgálatot kezdeményezett a vékonyfalú tartályok vizsgálatára. Amennyiben valamely független erre jogosult szervezet megerősíti, hogy a P6Če készülékek vékonyfalú tartályai nem jelentenek közvetlen kockázatot, és bizonyos idő korlát mellett (pl. a gyártásuktól számított 5 évig) készenlétben tarthatóak, úgy az MKEH hajlik arra, hogy a saját piacfelügyeleti eljárását ennek megfelelően felfügges�sze. Ha erre sor került, a KKI részéről elhárul a nyomástartó berendezésekkel szembeni megfelelőségre vonatkozóan a gyártót terhelő igazolási kényszer, amelyet a cseh cég nem tud teljesíteni. Ha a nem tanúsított, eltérő szelepek technikai alkalmasságát vizsgálataink igazolják, úgy az eredeti P6Če tanúsítványt, az MKEH időkorlátjával összhangban, a 2007-2011 között eladott eltérő szeleppel szerelt P6Če készülékekre kiterjesztenénk. Ekkor elhárul az akadálya annak, hogy a vissza nem cserélt készülékek készenlétben

23

tarthatóak legyenek, és éves ellenőrző vizsgálatuk megtörténhessen. Ezzel megszűnhet a nem megfelelően karbantartott készülékek miatt fenyegető tűzvédelmi bírságolás közvetlen veszélye. Természetesen ezt követően is fennáll a lehetősége annak, hogy a végfelhasználók valamilyen kártérítést, vagy kompenzációt kérjenek a gyártótól, azonban ennek vélhetően csak jogi úton tudnak kötelező erővel érvényt szerezni. A határon átnyúló jogi eljárás azonban reménytelen és elhúzódó folyamat, amelyet a hazai oldalon legfeljebb a viszonteladó vállalkozások kockáztatnak meg. A KKI részéről azon dolgozunk, hogy a jóhiszemű hazai felhasználók, illetve a viszonteladók a lehető legkevesebb hátrányt szenvedjék el. Azonban a jogszabályok betartása mellett és a határon átnyúló jogérvényesítés nehézségei miatt ez nem könnyen kezelhető feladat. Bízunk benne, hogy a folyamat technikai értelemben a megoldás irányába mozdul el, de feltehetőleg a problémához kapcsolódó kérdések napirenden maradnak legalább 2016 végéig. Szabó Attila tű. alezredes KKI vezetője

24 Gazdag programok, események év végén és év elején is a múzeumban Kiállítások, megnyitók

2012.

december 4-én időszaki kiállítás nyílt a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában „75 éves a Légoltalmi Liga és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség” címmel. Az eseményen a BM OKF képviseletében megjelent Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok országos polgári védelmi főfelügyelő és Palotai Zsolt Gábor tű. ezredes az FKI igazgató-helyettese is. Dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója mondott beszédet, melyben kiemelte, mennyire fontosnak tartja a múzeum szerepvállalását a polgári védelem történetének bemutatásában. Dr. Endrődi István az MPVSZ elnöke felszólalásában rövid, ám igen érdekes történelmi áttekintést adott a jubiláló szervezetről. A beszédeket követően az MPVSZ, a KOK és a Katasztró-

KOK híradó favédelem Központi Múzeuma vezetői együttműködési megállapodást írtak alá. Tavaly december 12-én a múzeumban megújult az ókor történeti terem, melynek éke az aquincumi víziorgona. Emellett a tűzoltó technika XIX. századi fejlődését bemutató felújított teremmel bővült a múzeum állandó kiállítása. A kiállító terem központi eleme egy gőzfecskendő metszet. Az ünnepélyes megnyitón Berki Imre, a múzeum igazgatója felhívta a jelenlévők figyelmét Szabó Pál és fiai találmányára, a gőzfecskendőre, melynek első működőképes változatát Angliában készítették el. Innen hozatott Gróf Széchenyi Ödön is gőzfecskendőt, melynek bemutatója zajlott 140 éve a Duna-parton. Az avatáson a BM OKF képviseletében megjelent Fülep Zoltán tű. ezredes, a Tűzoltósági Főosztály főosztályvezetője, Diriczi Miklós tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ oktatási igazgató-helyettese, Palotai Zsolt Gábor tű. ezredes, az FKI igazgató-helyettese, valamint a társ rendvédelmi szervek múzeumainak képviselői. Hatodik alkalommal hirdette meg a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma a „Ne égess!” elnevezésű pályázatot, amelyre a korábbi évekhez hasonlóan számtalan irodalmi alkotás és rajz érkezett.

Az eredményhirdetést és a legjobb rajzokból álló kiállítás megnyitóját 2013. február 8-án tartották a múzeum Nagytermében. Az ünnepélyes beszédet Diriczi Miklós tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ oktatási igazgató-helyettese tartotta, de az első látogatók között ott volt Géczi Béla tű. ezredes, a főváros Közép-pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségének vezetője, és Gardi József tű. őrnagy, a múzeumnak otthont adó X. kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság parancsnoka is. A pályázatokat elbíráló zsűri értékelte a teljesítményeket, méltatta az alkotásokat, majd további munkára biztatta az ifjú tehetségeket, akik ezután boldogan vették át megérdemelt jutalmukat. A Filmklub előadásai

A

múzeum Filmklubjának novemberi évzáró programja a 75 éve alakult Légoltalmi Liga és Magyar Polgári Védelmi Szövetség évfordulójának jegyében, a polgári védelem témakörét ölelte fel. Az előadáson bemutatott film a 60-as évek elején készült, az akkori világképnek megfelelően a hidegháborús időszak polgári védelmi eszközeit. A jelen korra áttérve, a felmerülő kérdéseket Schieber József ny. pv. alezredes, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség alelnöke, a program szakértő előadója válaszolta meg. Januárban az Iparbiztonság – a harmadik pillér című előadás jelentkezett. A közönség először a tavaly Máriabesnyőn történt, veszélyes anyagot szállító vonat balesetéről szóló filmanyagot láthatta, melyet meghívott vendégünk, Kristóf Sándor százados, az OKF Hatósági-koordinációs és Művelet-elemzési Főosztály munkatársa kommentált, majd Bali Péter, az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Üzemek Főosztályának főreferense mutatta be az iparbiztonsági főfelügyelőség felépítését. X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ Az iparbiztonsági feladatok részleteiről érdeklődő nézők kérdésére válaszolva beszélt a veszélyes üzemek felügyeletéről, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzéséről, és a kritikus infrastruktúrák védelméről. Februárban Erdőtüzek nyomában címmel a 2012-es bugaci erdőtüzet vette górcső alá a program, ahol a szakértő vendégek Kirov Attila tű. őrnagy a KOK Tűzoltási és Mentési Szakcsoportjának vezetője és Pap-Szigeti Sándor tű. őrnagy a szakcsoport főreferense tartott érdekes, izgalmas előadást az erdőtüzek oltási technikájáról. Emellett a hasonló, külföldön történt káresetek elemzésére is vállalkoztak. Minden egyéb a múzeum életéből (TV felvétel, kirándulások, sikeres pályázat) 2012. december 13-án két napos hivatalos látogatásra indult Bécsbe a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma a helyi Tűzoltó Múzeum meghívására. A magyar delegáció a múzeum megtekintése mellett hivatalos tárgyaláson vett részt, ahol a kapcsolatok szorosabbra fűzésére törekedett. Szó esett közös kiállítások készítéséről, egymás kiállításainak bemutatásáról, közös pályázati lehetőségek kereséséről, valamint az osztrákok részvételéről a Szemere Bertalan Magyar Rendvédelemtörténeti Tudományos Társasággal közösen szervezendő konferencián, melyet a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában tartanak 2013 novemberében. A „szerencséről” érdeklődött az MTV 2013. január végén a múzeumban. A Szerencsehíradó című adásának forgatócsoportja ellátogatott a Katasztrófavédelem Központi Múzeumába, ahol arra voltak kíváncsiak, milyen szerepet játszik a szerencse a tűzoltók életében, illetve hogy mennyire babonásak a mai lánglovagok. Berki Imre, a múzeum igazgatója beszélt a réges-régi babonákról, majd elmondta, a tűzoltás rendkívül felelősségteljes szakma, amely során előfordul, 2013. január

25

hogy szerepet kap a szerencse, de alapvetően saját magukban és nem a babonákban bíznak a tűzoltók. Az adást a felvételt követő csütörtökön láthatták adásban az érdeklődők. anuárban még egy Mentőmúzeumban tett tanulmányi kirándulásra is futotta a múzeum erejéből. Hosszú évek során kiváló munkakapcsolat alakult ki a két múzeum között. Debrődi Gábor, a Mentőmúzeum igazgatója izgalmas, színes tárlatvezetésen mutatta be a szervezett magyarországi mentés 125 éves történetét, filmvetítéssel tarkított előadásában megismerhettük a mentésügy leghíresebb alakjait is. Ezután bemutatta a 2012-ben felújított és megnyílt Pincekórházukat, mely az 1956-os események idején itt működött Markó utcai légoltalmi pincerendszert jeleníti meg. Ez rengeteg új ötletet is adott, mivel a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma X. kerületi bázisának pincehelyiségeiben a polgári védelem működését bemutató kiállítást kíván építeni a közeljövőben. Nagyszerű hír érkezett január közepén a múzeumba. Az adattári és muzeális fotótárának digitalizálásához szükséges adathordozó eszköz megvásárlására támogatást nyertek a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán. A múzeum közel 120.000 darabból álló fotó és negatív gyűjteménnyel rendelkezik, amelyben a 8.000 db muzeális fotónagyítás és több száz üvegnegatív található. A fotók nyomon követik a tűzoltóság, a tűzoltás történetét az 1880-as évektől napjainkig. A nyertes pályázat a digitalizálás során keletkező nagyméretű fájlok kezelésére alkalmas, nagy tárolókapacitással ellátott eszközök beszerzését teszi lehetővé. Említésre méltó, hogy a múzeum részt vett az OKF-en kialakítandó emlékhely felépítésében is. Szakmai iránymutatással és odaillő, korhű tárgyakkal segítette a munkát.

J

Galambos Éva

26 Széljegyzet partitúrára A Katasztrófavédelem Központi Zenekara számára nagyon kedvezően indult az újesztendő. Az együttes tagjai a várva várt új hangszerek megérkezését kitörő örömmel fogadták, s újult erővel vetették bele magukat a szokásos napi gyakorlásba.

S

aját tapasztalatomból kiindulva kijelenthetem, hogy egy zenész számára óriási élmény egy új hangszer kézbe vétele. Azon morfondíroztunk a kollégákkal, hogy mihez is hasonlítható az érzés. Kis túlzással egy újszülött gyermek jöveteléhez lehet hasonlítani a fent említett érzelmeket. Miért is? A csillogóvillogó hangszert éppoly féltő gonddal veszi kézbe az ember, mint kicsiny gyermekét.

KOK híradó Szinte félve fújja bele az első hangokat. Vajon a régi már megszokott ütött-kopott instrumentum után milyen érzés lesz az első hangok megszólaltatása? Nagyon jó. Egy tárgy, aminek segítségével hangokat állítunk elő, s ideális estben érzelmeket váltunk ki a hallgatóságból. Igazából talán nem is tárgy, csak a külső szemlélő számára tűnik annak. Mikor a közönség elé áll vele a zenész, vakon rábízza magát az általa nap mint nap kézbe vett, ápolt, dédelgetett hangszerére. Újra tanulónak érezheti magát, hiszen kérdezgeti a kollégákat,- szerinted jól szól, szép a hangja, elég markáns a forte? Ezzel új értelmet nyer a muzsikus számára az élethosszig való tanulás fogalma. A diákkor és a felnőttkor nap, mint nap összemosódik arra az időtartamra, amit egyéni gyakorlással töltünk. A tanuló évek alatt szinte nincs is felelősség, csak annyi, amit magunk elé állítunk, s az jó estben-összhangban van az Alma Mater által elvárt kötelezettségekkel. A diák és a felnőttkor egymásutánját mostanra felváltja az egész életen át tartó képzés, és önképzés, amely manapság már a mun-

káltatónk elvárása is. Hivatásosként ennek az elvárásnak igyekszünk nap, mint nap megfelelni, még akkor is, ha ebben a téli időszakban nem túl látványos az általunk végzett műhelymunka. Számunkra viszont létfontosságú, hiszen így tudjuk megalapozni az előttünk álló évad fellépéseinek - tőlünk már természetes módon elvárt - permanensen magas színvonalát Az élsportolók, olimpikonok teljesítményét meghatározó alapozás a zenekar számára is hasonlóan működik. A felkészülési időszakban töltődünk fel ahhoz, hogy kimagasló szakmai, fizikai, mentális állapotban tudjuk a szolgálati feladatainkat teljesíteni, mint a katasztrófavédelem díszelgő egysége. Az új kollégák emberileg gyorsan beilleszkedtek az együttesbe, de a szakmai beilleszkedés jóval hos�szabb időt vesz igénybe, hiszen a zenekar év közbeni terhelése jóval nagyobb, mint egy civil együttesé. A próbafolyamat végén az új tagokkal kibővült zenekar a megszokott, és elvárt harmóniában lép újra a közönség elé.

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

Februárban a gyermekeké volt a főszerep, már ami a közönséget illeti, hiszen 8-án a „Ne égess” című rajzpályázat eredményhirdetésén játszott a zenekar rézfúvós kvintettje a Katasztrófavédelem Központi Múzeumában, 22-én pedig egy érdi óvoda gyermekeinek játszott a kvintett immár visszatérő vendégként, térítési díj ellenében. Közben gőzerővel készülünk a zenekar 75. jubileumi születésnapi rendezvé-

2013. január

nyére. Az elmúlt hetek alatt legalább tíz forgatókönyvet összerakott a zenekar személyi állománya. A karmester, illetve a karmester-helyettesi feladatok újabb nehézségeit tapasztaljuk meg, hiszen a bőség zavarát muszáj lesz kezelni, mert a közönséget nem tehetjük ki egy maratoni koncertnek. Pedig 75 év alatt nagyon sok hangot megszólaltatott a zenekar. Ezek bizonyos része hanghordozókon, vagy a Magyar Rádió archívumában

27

is megtalálható. A döntés meghozatalára szerencsére marad még időnk, mert a díszhangversenyt októberre tervezzük. Legközelebbi jelentkezésünkig a men�nyiség és minőség esztétikai arányainak figyelembevételével, megosztjuk a közönséggel a jubileumi rendezvény várható műsorát. Kiss Zoltán tű. főhadnagy karmester-helyettes

28

KOK híradó

Nyelvtanulás – nyelvoktatás A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 12 fős létszámmal 2013. február 25étől megkezdi a katasztrófavédelemben dolgozó, felsőoktatási szakképzést és az állami felsőfokú képzést befejezett, de az előírt nyelvvizsgával még nem rendelkezők nyelvvizsga felkészítését.

A

tanfolyam nagy óraszáma miatt (180 tanóra) 2012 őszén felvettük a kapcsolatot a BM Nemzetközi Oktatási Központtal (továbbiakban: NOK), hogy velük közösen szervezzük meg az oktatást, vizsgáztatást. Megegyezés szerint a beiskolázásra kerülők szintfelmérését a NOK-on hajtottuk végre 2012. december 12-én, melyen 31 fő jelent meg. Az írásbeli teszt fokozatosan nehezedő feladatokból állt, ezt szóbeli elbeszélgetés követte. A szintfelmérés értékelésének eredményeként 12 fő került beiskolázásra angol középfokú nyelvvizsga előkészítő tanfolyamra. Ezt követően az OKF Humán Szolgálata tájékoztatta az érintett megyék vezetőit, hogy háromszor két hetes berendeléssel, 180 tanórával

február 25-én megkezdődik, majd április 26-án zárul a középfokú nyelvvizsga felkészítő nyelvtanfolyam a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. A tanórák megtartásában a NOK egyik nyelvtanára, Bora Györgyi és a KOK nyelvtanára, Balázs Ágnes működnek közre, valamint kooperálnak egymással a tanórák részletes anyagának, menetének összeállításában is. Nagy hangsúlyt fektetnek az alapvető nyelvi kompetenciák fejlesztésére. Az elsajátítandó tananyag még ebben a 180 órában is zsúfolt lesz; nagy szorgalmat, rendszeres készülést igényel a hallgatóktól, melyben a tanárok támogatják és ösztönzik a résztvevőket. Az első etap résztvevői a Fővárosi, Pest, Komárom-Esztergom és Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából kerülnek ki. Az oktatás költségeihez nagyban hozzájárul az Országos Ka-

tasztrófavédelmi Főigazgatóság, valamint a hallgatók munkaidő kedvezményt kapnak. Így a résztvevőktől elvárt, hogy a tanfolyam zárásaként májusban jelentkezzenek, és sikeresek legyenek az Origó típusú komplex középfokú nyelvvizsgán. Más nyelvtanulási lehetőség is adódott az elmúlt időszakban: elindulnak a TÁMOP által támogatott, nyelviskolai keretek között folyó angol, illetve német nyelvi tanfolyamok is az országban, különböző helyszíneken és tudásszinteken. Az erről tartott tájékoztatót az OKF-en viszonylag csekély létszámú érdeklődő hallgatta meg, de reméljük ez is alkalmat biztosít majd néhány munkatársunknak – a ma már elengedhetetlen –nyelvtudásuk fejlesztésére. Balázs Ágnes Nyelvi Szakcsoport

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ

29

Újból dübörögnek a motorok! A kismotorfecskendők mindenképpen. Az idei évben is megrendezésre kerül a kismotorfecskendő bajnokság és előreláthatóan tíz helyszínen folynak majd a küzdelmek a férfi-, női és vegyes csapatok között.

A

z emlékezetes tavalyi év során a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ egy női és egy vegyes csapattal képviseltette magát, melyet az idei évben is szeretnénk kiállítani. Fontosnak tartom ismételten megjegyezni, hogy női csapatunk eredményességében igen nagy szerepet játszottak a vegyes csapat férfi tagjai. Nagyon sok segítséget kaptunk Tőlük a felkészülések és az egész versenysorozat alatt. Ezúton is köszönjük és idén is számítunk erre! Kanyarodjunk vissza egy kicsit a múltba. Már 1951-ben is rendeztek versenyeket, járási, megyei és országos szinteken. Állami és önkéntes tűzoltó férfi és női csapatok a 400 és 800 l/p-es kismotorfecskendő szerelésben mérték össze erejüket. Érdekességként említeném meg, hogy az úttörő tűzoltók is kivették részüket a versenyzésből, a házilag előállított kisméretű mozdonyfecskendő segítségével mutatták be tudásukat. A híradásokból kitűnik, már abban az időben is nagy figyelmet fordítottak a szervezésre, lebonyolításra és a felkészülésekre. Több cikkben is olvasható, hogy a férfi csapatok mellett, a nők kiváló felkészültségről és nagyszerű küzdeni akarásukról tettek tanúbizonyságot. 2013. január

Csapattagok: Rátkai Tina, Kelemen György, Mojzes Barbara, Mozsárik Lajos, Jádi Zsuzsanna Danka Attila, Frimmel Gábor, Barkóczi József, Mojzesné Takács Gabriella, Petrik Péter Pörge Zsófia, Handra Judit, Tóthné Orbán Judit A tűzoltó versenysport azóta is él, évente kétévente megrendezésre kerülnek a különféle versenyek, férfi, női, ifjúsági kategóriákban. 2010-ben azzal a céllal indították útjára a versenyt, hogy az ország mentő tűzvédelmét alkotó szervezetek csapatai versenyszerű keretek között mérhessék ös�sze felkészültségüket egy olyan versenyszámban, amelynek hagyományai a hiva-

tásos-, az önkéntes- és létesítményi tűzoltóságok, továbbá az önkéntes egyesületek tekintetében is azonosak. Idén első ízben Tolcsván küzdenek a csapatok április 13-án. Mi is ott leszünk! Mojzesné Takács Gabriella tű. főhadnagy

30

Beszámoló a SZÖKSE 2012. évi munkájáról Az egyesület neve: Széchenyi Ödön Kulturális és Sport Egyesület Székhelye: 1033 Budapest, Laktanya u. 33. Az egyesület taglétszáma jelenleg 43 fő, és 2 működő szakosztály van: • tűzoltó szakosztály 15 fő • vízisport szakosztály 18 fő Jelenlegi vezetőség Diriczi Miklós tű. ezredes elnök, Fekete Lajos nyá. tű. alezredes ügyvezető. Jelenleg négy elnökségi taggal működik az egyesület, az ötödik elnökségi tagot 2013. évi taggyűlésünkön fogjuk megválasztani. 2012-ben egyesületünk ismét részt vett a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tavaszi sportnapjának a szervezésében és lebonyolításában, a KOK testnevelési és sportbizottságával együttműködve. A tavaszi rendezvényen öt sportágban: • kispályás labdarúgásban, • tűzoltó tömlőgurításban, • légpuska lövészetben, • kézigránát célbadobásban, • kötélhúzásban

KOK híradó

160 fő vett részt a Vágóhíd utcai sporttelepen lebonyolításra kerülő sporteseményen és az azt követően a KOK Laktanya utcai objektumában lezajló eredményhirdetésen. Vízisport szakosztályunk ismét részt vett egy öt napos sikeres, hangulatos, immár hagyományos Dunakanyar kenu túrán az Almásfüzitő – Neszmély – Esztergom – Dömös – Dunabogdány – Újpest útvonalon 2012. július 11-15-ig, 15 fő részvételével. Tűzoltó szakosztályunk folyamatosan készül, gyakorol a kétévenkénti – legközelebb 2013 nyarán megrendezésre kerülő – Dóra Majori Tűzoltó Viadalra. Kulturális vonalon tagságunk nagy örömmel vette igénybe a Vígszínházban és az Operettszínházban a 2011-2012. évre szóló bérleteinket. Ezt a hagyományunkat folytatva már megvásároltuk a 2012-2013. színházi évadra szóló bérleteinket is az említett színházakba. Hétfőnként a SZÖKSE képviseletében Fekete Lajos ny. tű. alezredes, testnevelő tanár a KOK tornatermében kondicionáló-gerinctornát tart a KOK és a GEK ott dolgozó munkatársai részére a fizikai és kondicionális karbantartás jegyében. Egyesületünk – az MRS támogatásának köszönhetően is – ismét tudta fejleszteni sporteszköz állományát, segítve ezzel egyesületünk tagjainak, a KOK dolgozóinak és hallgatóinak, valamint a Gazdasági Ellátó Központ (GEK) tanintézetünk területén dolgozó munkatársainak testedzési, sportolási lehetőségeit.

• • • •

2013. évre tervezett programok: 2013-ban lebonyolításra kerülő KOK Sportnap/okon részvétel, támogatás; 2013. júniusban a Dóra Majori Tűzoltó Viadalon való részvétel; 2013. júliusban Dunakanyar kenutúra; 2013-2014. évi színházi évadra több színházba bérletek vásárlása;

Mivel egyesületünk egyben közhasznú társaság is, keresünk olyan cégeket, társaságokat, amelyek anyagi támogatást tudnának nyújtani egyesületünknek. Ezúton is köszönetünket fejezzük ki Simon Géza nyá. rendőr ezredes úrnak, az MRS ügyvezető elnökének a Gróf Széchenyi Ödön Kulturális és Sport Egyesület elnöksége és tagsága nevében a 2012ben egyesületünknek nyújtott támogatásukért és kérjük, hogy lehetőségeikhez mérten a továbbiakban is segítsék egyesületünket támogatásukkal. Fekete Lajos nyá. tű. alezredes ügyvezető

X. évfolyam, 1. szám

KOK HÍRADÓ ELISMERÉSEK

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K

Magyarország belügyminisztere a katasztrófavédelem hivatásos állományában töltött 30 éves szolgálat és eredményes munkája elismeréséül Szolgálati jelet adományozott Diriczi Miklós tű. ezredes úrnak; 20 éves szolgálat és eredményes munkája elismerésül Szolgálati jelet adományozott Neumann György tű. őrnagy úrnak; a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója dicséretben és jutalomba részesítette foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött 20 év után; 20 éves szolgálat és eredményes munkája elismerésül Szolgálati jelet adományozott Petrik Péter tű. őrnagy úrnak. Egyben a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója dicséretben és jutalomba részesítette foglalkoztatási jogviszonyban eltöltött 20 év után; Október 23-a alkalmából szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítésért Tűzoltó Tanácsosi címet adományozott Szabó Attila tű. alezredes úrnak; BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója soron kívül előléptette szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért 2012. 11.01.-jei hatállyal tű. őrnaggyá Kirov Attila tű. százados urat;

SOROS ELISMERÉSEK Jubileumi Jutalom 40 év után Barta Vámos László ka. 2012.12.01. 35 év után Körössy Tibor tű. alezredes 2013.01.01. 30 év után Nemecz Péter tű. alezredes 2013.01.01. Kiss Zoltán tű. főhadnagy 2013.01.01. 25 év után Maleczky Paula ka. 2012.10.03.

BM ALKALMAZÁSI 30 év után Diriczi Miklós tű. ezredes 2013.01.01. 20 év után Neumann György tű. őrnagy 2013.02.01. Petrik Péter tű. őrnagy 2013.03.01 15 év után Antal Ferenc tű. alezredes 2012.11.01. 10 év után Leitner Béla József tű. törzszászlós 2013.02.23. Nagy Attila Csaba tű. törzszászlós 2013.01.16.

tárgyjutalomban részesítette szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért Kelemen György tű. főhadnagy urat.

SORON ELŐLÉPTETÉS

A Tűzoltó II. szakképzés kibocsátó ünnepsége alkalmából 2013. 02.19. hatállyal a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója soron kívül előléptette szolgálati feladatai kiemelkedő teljesítéséért tű. őrnaggyá Juhász Angéla tű. százados asszonyt; Ajándéktárgyat adományoz Dr. Szelid Zoltán tű. alez. úrnak, Polyák József tű. alez. úrnak, és Barkóczi József Miklós tű. szds. úrnak. a KOK igazgatója vezetői tárgyjutalomban részesítette eredményes munkája elismeréseként Pap-Szigeti Sándor Zoltán tű. őrnagy urat, és Leitner Béla József tű. tzls. urat.

JOGVISZONYA MEGSZŰNT

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója Emléklapot adományozott a Tűzoltó II. szakképzésben nyújtott egészségügyi biztosítás és oktatási feladatok végrehajtásának segítéséért Hellebrand Hajnalka és Nagy Éva mentőtisztek részére.

KINEVEZÉSEK A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója kinevezte 2012. november elsejei hatállyal Pap-Szigeti Sándor Zoltán tű. őrnagy urat a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport állományába kiemelt főreferensi beosztásba; Kovács Tibor Levente tű. zászlós urat a Katasztrófavédelem Központi Zenekara állományába zenész munkakörbe; Magyarország belügyminisztere kinevezte 2012.12.16-ai hatállyal tű. hadnaggyá Korbély Barbara közalkalmazott kisasszonyt;

2013. január

31

2013.02.01-jei hatállyal tű. századossá Korom Zoltán tű. főhadnagy urat; 2013.03.01-jei hatállyal tű. főtörzszászlóssá Kiss Attila tű. törzszászlós urat.

2012.10.31-ei hatállyal Mórocz Béla úrnak; 2012.11.01-jei hatállyal Ozsvárt János úrnak; 2012. 11.05-ei hatállyal Maleczky Paula Tünde közalkalmazott asszonynak; 2012.12.01-jei hatállyal Barta Vámos László Bartók István Holod Sándor Majer István Orovecz István Páll Dénes Peterman József Attila Pintér Lajos Tatarek György uraknak.

Hóban, sárban