Híradó szám IX. évfolyam 3. szám október a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja. Tartalom: KOK

2012

KOK

Híradó 3  . szám IX. évfolyam 3. szám 2012. október a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

Tartalom:

 

2. oldal Bővülő feladatrendszer a tanintézetben

4. oldal Hogyan tovább?

14. oldal Iskolapadban a tanárok

Bővülő feladatrendszer a tanintézetben 2 Módszertani nap a KOK-on 3 Hogyan tovább? 4 Ellenőrzés 6 Egységes rendvédelmi moduláris szakképzés Körmenden 7 Izgalmas nyári szolgálat, és csapatépítés 8 Szakmai gyakorlat Vas megyében 10 Közbiztonsági referensek képzése 11 Tűzvizsgálati továbbképzés 12 Iskolapadban a tanárok 14 Egységes digitális rádiótávkölő rendszer 16 HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek gyakorlata 18 Újdonságok a KKI-ban 20 Új szakcsoport az új kihívásokhoz 22 Dolgos vakáció a múzeumban 23 Katasztrófavédelem Központi Zenekara 26 Sport 27 Személyügyi hírek 30

18. oldal HUNOR és HUSZÁR mentő­ szervezetek együttműködési gyakorlata A KOK lapja megjelenik negyedévenként kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató



A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes Felelős szerkesztő: Németh Klára A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. fhdgy. Kurtán Attila tű. fhdgy. Neumann György tű. őrgy. Vass Zoltán tű. szds. Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu

2 Bővülő feladatrendszer a tanintézetben A tanintézet vezetői és oktatói állományának részvételével tanévnyitó törzsértekezletet tartott a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ 2012. augusztus 30-án.

A

szeptember 3-i tanévnyitó ünnepséget megelőző állománygyűlés témája a 2011–2012-es tanév oktatási tevékenységének elemzése és a hamarosan induló 2012–2013-as tanév fő feladatainak meghatározása. A közérdekű személyügyi tájékoztatást követően Dr. Papp Antal tű. ezredes KOK igazgató az előző tanév oktatási tevékenységéről szóló beszámolójában részletesen kitért a jogszabályi változásokból, a katasztrófavédelmi rendszer átalakulásából, valamint a képzés rendszerének megváltozásából adódó sokrétű feladat komplex végrehajtására. A 2012–2013-as tanév további kihívások elé állítja az intézményt – folytatta a fel-

KOK híradó adatok meghatározásával az igazgató, majd szakterületekre lebontva részleteiben ismertette azokat. Az oktatási szervezet tekintetében a Tanulmányi Osztály előkészíti a tanév első félévében indítandó öt Tűzoltó II. képzési csoport beiskolázási feltételeit, elkészíti a szükséges oktatási dokumentumokat. Gondoskodik a gyakorlati képzés technikai feltételeinek rendelkezésre állásáról, együttműködve a GEK illetékes szakterületeivel. Koordinálja a tananyagok, jegyzetek megújítását, összehangolja az igazgatóságok által szervezett képzések vizsgáit a KOK szakmai tevékenységével. Folytatja a tanári állomány továbbképzését a módszertani ismeretek fejlesztése érdekében, továbbá gondoskodni kell a Térségi Oktatási Központokban folytatott képzések szakmai felügyeletének érvényesítéséről. A képzés résztvevőinek számában beálló növekedés, a képzés típusainak változása, az új képzési irányok, a vezetőképzés beállítása a KOK oktatási rendszerébe, az új oktatási dokumentumok elkészítése, az új jegyzetek írása jelentős feladat többletet jelent valamennyi munkatársnak, minden szakcsoportnak. Az Alapozó Ismereti és Hatósági, a Szaktechnika Alkalmazási, a Tűzoltási és Mentési, valamint a Nyelvi Szakcsoport feladata, hogy beépítse a tananyagokba a tűzoltóságok jogállásának változásából, új rendszerű diszlokációjából adódó új ismeretanyagokat. Ki kell dolgozniuk az új OKJ szerint a Tűzoltó II., a Tűzoltó I., a Tűzoltó szerparancsnok, a Tűzoltósági referens és a Tűzoltó szervező, illetve a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport a katasztrófa, polgári védelmi, valamint iparbiztonsági szakképzések képzési programját. Feladatot jelent a péceli szakcsoport számára a közbiztonsági referensek képzési és vizsgáztatási rendszerének kidolgozása is. Az általános igazgató-helyettesi szervezet feladata az Ügyelet működtetése. Az igazgatási terület végzi a belső szabályo-

zók kidolgozását, érvényesíti a tanintézet érdekeit a jogszabálytervezetek és OKF intézkedések véleményezésekor. A kommunikációs tevékenység területén fokozza a tanintézet PR tevékenységének hatékonyságát az írott és elektronikus eszközök lehetőségeivel, a honlapon napra készen tartja az üvegzseb programhoz kapcsolódó közzétételi listákat. Tanórán kívüli foglalkozásokat, szabadidős és kulturális programokat szervez a hallgatók részére. Részt vesz a KOK nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében. Szemlékkel és ellenőrzéssel fokozza az alaki és öltözködési fegyelmet a hallgatók körében. A feladatszabást követően az igazgató számba vette azokat az oktatás-képzés területén kívül eső tevékenységeket, amelyek teljessé teszik a tanintézet működésének bemutatását. A KOK részt vesz a BM OKF tanácsadó testületeiben, aktívan közreműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzéseiben, együttműködik a rendészeti szervek oktatási intézményeivel, kapcsolatok építésére törekszik külföldön is, jó eredményekkel büszkélkedhet a tűzoltó sport rendezvényeken kiállított csapatokkal.

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Módszertani nap a KOK-on A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban 2012 januárjában megkezdett pedagógiai-módszertani továbbképzés-sorozat keretében az elmúlt tanév utolsó eseményére, a módszertani napra 2012. július 5-én került sor.

A

téma az interaktív tábla megismertetése és a lehetőségeinek bemutatása volt. Miért éppen az interaktív tábla került a program fókuszába? Az Oktatási Hivatal 2009 decemberében tette közzé egy táblaforgalmazó cég országos reprezentatív felmérését, melyben a mintát 648 alap- vagy középfokú oktatási intézmény szolgáltatta. A felmérés szerint akkor minden második iskolában volt interaktív tábla. 2012. nyarára az eladott táblák száma 18 ezerre nőtt, sok iskolában 6-10, sőt több tábla is van. (LSK Hungária) A SMART Technologies Inc. által kifejlesztett, és hazánkban gyártott (!) interaktív tábla olyan eszköz, melyek megvalósítja a hagyományos (porfestékes, filctollal írható) táblák funkcióját, mindemellett a modern oktatási, illetve üzleti prezentáció által támasztott igényeknek is megfelel. A táblához adott „tollak” (de szükség esetén akár az ujjunk) segítségével tudunk a táblára írni. A működés kulcsa az érintés. A felület megérintésével menüpontokat és ikonokat lehet kijelölni. Az íráshoz csak fel kell emelni a „tollat”, vagy egyszerűen írhatunk az ujjunkkal is. Semmilyen speciális elemes vagy elektronikus toll nem szükséges az íráshoz vagy a tábla teljes körű használatához. A felírt információt a számítógépre menthetjük, módosíthatjuk, papírra nyomtathatjuk. Képként, videóként, szövegként közvetlenül e-mailben továbbíthatjuk. 2012. október

A táblára bármilyen projektorral vetíthetünk. A táblára vetített számítógépes felületen – egy gyors kalibrálás után – interaktív módon dolgozhatunk. A „tollal” a táblán mozogva programokat aktiválhatunk, Word illetve Excel munkalapokon dolgozhatunk, adatokat írhatunk (kézírással), melyeket a tábla kézírás(teljeskörű, magyar ékezetes) és karakterfelismerő programja értelmez, és a számítógépre tölti. A program alaptartozék, nem kell külön fizetni érte. A már megvásárolt táblákhoz az időközben frissülő és bővített szoftvert a cég ingyen bocsátja rendelkezésre. Az LSK Hungária Kft. üzletágvezetője, Leveli András és Komár Zsolt a digitális tananyagpályázat különdíjasa (Bp., XIII. ker. Dózsa Általános Iskola) mutatták be dinamikusan és élményszerűen a tábla használatát. Az idő rövidsége miatt – az LSK 30 órás felkészítése is csak az alapokat nyújtja – a bemutató csak kivonatos keresztmetszetét tudta adni a lehetőségeknek. A hallgatóság így is egyik ámulatból a másikba esett, különösen amikor a dokumentum kamera és az „ő” képek 3D-s megforgatására alkalmas kockájának, valamint a szavazógép kipróbálására került sor. „Hát ez fantasztikus!”, „Remek” „Mennyire jó már… „ „Ó, mi mindent lehet ezzel gyorsabban és látványosabban bemutatni!” „… és még digitális napló is van…” - hallatszott minden felől. A jelenlévők nagy többsége felvillanyozva és lelkesen tért vissza napi feladataihoz a bemutató után, remélve, hogy ősszel megvalósul az ígéret, és intézményünk kap ilyen táblákat. Nem szabad elhallgatni a szkeptikusok véleményét sem: „Mi pénzbe kerül ez, és akkor még csak egy tábláról beszélünk…”„Mennyire sok idő és fáradság van egy-egy játékosnak tűnő, egyszerű feladat mögött?”„Hány éjszakát és a szabadidő hány százalékát kellene tananyag kidolgozással, ötleteléssel tölteni?” „Mi itt a KOK-on a wifi kapcsolat biztosítottságát sem értük még el…” Egy nemzetközi oktatáskutató szakember véleményéből: „Fontos látni, hogy az in-

3

teraktív tábla csak akkor képvisel pedagógiai hozzáadott értéket, és akkor vezet a tanulók fejlődéséhez, ha azzal a tanár pedagógiai (és nem csak technológiai) interaktivitásra, interakcióra törekszik, és tudatosan helyet biztosít a tanulók/hallgatóság számára az eszközhasználatban, bevonva őket a tanulás interaktív folyamatába.” Valahol mindenkinek igaza van. De legyünk optimisták. Ez az újszerű eszköz nemcsak a tanárok részére hasznos, hanem a más területen dolgozók részére is, sőt valamennyi szülőnek is, hiszen gyermekeink egyre nagyobb számban találkoznak vele. A tábla bemutatásával fel kívántuk hívni a figyelmet arra, hogy az oktatási feladatok mellett más területeken is számos lehetőséget rejt a korszerű eszköz: prezentációk, konferenciák, sőt on-line konferencia kapcsolattal, az országban egyidejűleg – pl. a TOK-okkal - szinkron oktatást lehet szervezni, a módszertani tárház bővítésére, a hatékonyság növelésére. Összességében a nap sikeréhez Marcel Proust szavait idézzük: "A valódi felfedezés nem abban áll, hogy új területeket találunk, hanem hogy új szemmel nézzük az ismert világot." A pedagógiai módszertani továbbképzés a 2012–13-as tanévben tematikus szakcsoporti képzésekkel folytatódik. Jádi Zsuzsanna tű. alezredes, módszertani koordinátor

4 Hogyan tovább? Az új tanévben indított szakok oktatási feltételeinek elemzése

A

2012–2013-as tanévben négy szakképzési formát indítottunk el, illetve fogunk elindítani az ősz folyamán.

Ezek: 1. a Tűzoltó II. szakképzés 2. a Tűzoltó szerparancsnok szakképzés 3. a Tűzoltó szervező szakképzés 4. a Katasztrófa- és polgári védelmi szervező szakképzés.

KOK híradó ti létszám a 40 főt is meg fogja haladni. Ennek „kezelése” - főleg a gyakorlati foglalkozások keretében – nehéz lesz. A tervezhetőség érdekében a képzés végéig, 2013. február elsejéig elkészítettük az öt szakaszra vonatkozó órarendet. Ennek ismeretében látszik, hogy több képzési napon, - elsősorban az utolsó két hónapban – nagyon feszített a gyakorlati foglalkozások technikai és kezelői biztosításának kérdése. Több alkalommal kívülről kell technikai eszközt vezényeltetni ahhoz, hogy a gyakorlatok végrehajthatóak legyenek. A gyakorlatok tanár- és oktatógárda igénye alkalmanként szakcsoportok közötti átcsoportosítást tesz szükségessé, mert a Tűzoltási és Mentési Szakcsoport létszáma kevés lesz a napi gyakorlatok levezetéséhez.

A Tűzoltó szerparancsnok szakképzés az új rendszerű felvételi eljárást követően szeptember 3-án 70 fővel, két szakaszban megkezdődött. A képzés felté­ telei, technikai háttere biztosított. A tűzoltó II. szakképzés második szakasza miatt azonban a képzés október végén felfüggesztésre kerül, és várhatóan 2013. február második felétől, végétől folytatódik. A Tűzoltó szervező, Katasztrófa- és polgári védelmi szervező szakképzések indítására a jelentkezések a nyár folyamán megtörténtek. Az előzőre 81fő, a másodikra 18 fő a képzési igény. Beindításukra – kapacitás hiányában – nem került sor. Mivel a jogszabályi környezet közel jövőben várható megváltozása mindkét képzést érinteni fogja, (várhatóan a

A tanári állomány egyenletesebb terhelése céljából az Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport részéről felmerült a polgári gazdálkodó szervezetek munkavállalói részére a Tűzvédelmi előadó szakképzés levelező formában történő beindítása is, a döntés előkészítése folyamatban van. A Tűzoltó II. szakképzés alapozó modulja jelenleg három rendészeti szakközépiskolában folyik. Miskolcon 90, Körmenden 81, Szegeden 32 hallgató vesz részt benne. Az összekötő tanárok folyamatos jelenléte előre nem tervezett momentumként külön szervezési feladatot jelent, mert a KOK-ban betervezett óráik miatt heti váltásukat, illetve helyettesítésüket folyamatosan koordinálni kell. A képzés végrehajtásában a legnagyobb nehézséget a kiemelkedően magas hallgatói létszám jelenti. Eredetileg 186 fős létszámmal terveztünk. A képzés második, KOK-ban lebonyolítandó periódusában 5 képzési szakaszba osztottuk be őket igen magas, 35-37 fős szakaszonkénti létszámmal. Amennyiben a jelenlegi, 203 fős létszám nem csökken, a szakaszonkénIX. évfolyam, 3. szám

5 szakmai képesítési szintjét lejjebb tolja zászlósi kategóriába), nagyon fontos lenne, hogy a már jelentkezett létszám még a jelenlegi feltételek mellett kezdhetné meg a képzést. Így őket a változás nem érintené.

N

em OKJ-s képzések indítása vonatkozásában elsődleges feladatként tűztük ki szeptember-október hónapban az összegyűlt technikakezelői képzési igények lehető legnagyobb arányú kielégítését. Ennek érdekében • kompresszorkezelői (33fő), • darukezelői (27fő), • emelőkosaras gépjárműkezelő (27fő), • EDR-DWSC+M tanfolyam (18fő), • kihelyezett technika-kezelői alaptanfolyamot (BAZ megye, 62 fő) hirdettünk meg és tartunk. A veszélyes áru ügyintézői tanfolyamok szervezését átvettük a BM OKF-től, ezekre a képző-vizsgáztató cég kiválasztása és a szerződéskötés megtörtént. A képzések a péceli objektumban már folynak, a háttérfeltételek biztosítottak.

KOK híradó

S

aját, felkészült tanári állománnyal, valamint a képzés önálló szervezésére jogosító akkreditációval még nem rendelkezünk. Jövőbeli célunk, hogy erre a jogosultságot megszerezzük, és addig kiképezzük a felkészült oktatógárdát is. Folyamatosan képezzük a HUNOR önkéntes hivatásos mentőszervezet tagjait. A különböző képzési szakaszokban másmás technikai eszköz használatát kell elsajátítaniuk, ehhez azonban a technikai háttérfeltételek (betonvágó fűrész, akusztikus kereső, stb.) nem mindig álltak rendelkezésre a kívánt időpontban. A tanárok felkészülése sem volt megnyugtatóan megoldott, ugyanis az eszközök magyarországi forgalmazója nem vállalta fel a tanárok felkészítését. Megkezdődött, és folyik a péceli objektumban a fővárosi és Pest megyei önkormányzatok közbiztonsági referenseinek képzése. Ennek nincs speciális technikai háttérfeltétele, a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport tagjai felkészültek, képesek az előadások megtartására.

A képzési dokumentumok, a jegyzetellátottság helyzete

V

alamennyi OKJ-s szakképzés, amelyet indítottunk, jóváhagyott képzési program, tanmenet, és tervezett órarend alapján folyik. Az önkormányzati és létesítményi tűzoltó képzés programja összeállt, jóváhagyásra vár. (A képzés megindítását nem hátráltatta, mert tartalmában megegyezik a tűzoltó II. szakképzés szakmai moduljával.) A technika-kezelői, valamint egyéb belső szakmai képzések esetében a képzés háttérdokumentumai szintén elkészültek, jóváhagyásra kerültek. A hallgatók jegyzetellátásában fennakadás nem volt. A szerparancsnoki szakaszok részére a valamikori tűzoltó-technikusi szak jegyzetei kerültek kiadásra. A tűzoltó II. képzés szakmai moduljának november 5-i indítására a hallgatók új, átdolgozott jegyzeteket kapnak, melynek 210 db-os példányszámban történő elkészítése le fogja kötni a nyomda kapacitását. A többi OKJ-s képzéshez (szervező, stb.) a jegyzetek frissítése, átdolgozása a képzési programok készítésével párhuzamosan zajlik. Ezekre a jegyzetekre majd csak a képzések tényleges beindítása után lesz szükség, ütemezésük időarányos. Halácsy Sándor tű. alez. tanulmányi osztályvezető

IX. évfolyam, 3. szám

6 Ellenőrzés

A

vezetési funkciók között az ellenőrzés látszólagosan a folyamat végén helyezkedik el, de minden szervezetnek szüksége van az elvégzett munka folyamatos áttekintésére, és az esetleges hiányosságok megállapítására abból a célból, hogy az azt követő munkavégzés még hatékonyabb legyen. A szervezetek hatékony működésének egyik alapfeltétele a minden szinten, tudatosan, előre tervezetten, célirányosan és szabályosan megvalósuló ellenőrzés.

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központban (KOK) működő ellenőrzési rendszer több pilléren nyugszik. A szervezeti egységek, és személyek ellenőrzési feladatait, hatásköreit, jogköreit a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályzó eszközök, a minőségirányítási (ISO) és akkreditációs (FAT) dokumentumok, az SZMSZ, az ügyrendek, a személyes munkaköri leírások és az elöljáró feladatszabásai rögzítik. A KOK az ezekben nem részletezett ellenőrzési tevékenységét a 37/2012. számú BM OKF főigazgatói intézkedés, és a helyi sajátosságok alapulvételével elkészített 8/2012. számú KOK igazgatói intézkedés szerint végzi. A KOK az elvégzett tevékenységet minden szakterületen rendszeres ellenőrzéssel kontrollálja, mely biztosítja a szakszerű működést. A közvetlen vezetői, a munkafolyamatokba épített (FEUVE) és a belső ellenőrzések továbbá ezek összhangja jól szolgálják a vezetés részére a döntés előkészítéshez szükséges információkat, biztosítják a tevékenységek helyzetének tényszerű feltárását, a szabályozók és a feladatok egységes értelmezését. A KOK életében nem csak belső ellenőrzések vannak, hanem időnként mi is ellenőrzött szervvé válunk. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2012. január 17-e, és február 8-a után 2012. augusztus 30-

KOK híradó án is ellenőrzést hajtott végre a tanintézetben. A BM OKF 2012. II. féléves Ellenőrzési és Felügyeleti Terve szerint ütemezett célellenőrzés a KOK vezetési rendjét és oktatási tevékenységét elemezte. A vizsgált időszak a 2012. április 1. és 2012. augusztus 15. közötti intervallumot ölelte fel. Az ellenőrzés előkészítéseként a BM OKF által előzetesen megküldött ellenőrzési program alapján a KOK munkatársai részletes beszámolót készítettek, amelyet határidőre megküldtek a BM OKF Ellenőrzési Szolgálatnak. A beszámolóban elemzésre kerültek a vezetési szintek felelősségi körei, a szervezeti egységek feladatai valamint a KOK szervezeti felépítése, irányítási, és vezetési rendszere. A beszámoló kitért a KOK más szervekkel történő együttműködésére, munkakapcsolataira is. Az oktatási tevékenység ismertetése önálló fejezetként jelent meg a beszámolóban, a teljesség igényével bemutatva a képzési rendszert. Az anyagban bemutatásra és felsorolásra került mindazon dokumentumok köre, melyek alapján a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a munkáját végzi. A célellenőrzést megelőző munka a meglévő dokumentumok, szabályozók összegyűjtésében merült ki, annak érdekében, hogy azok áttekintése minél gördülékenyebben történjen, megkönnyítve ezzel az ellenőrök munkáját. Az ellenőrzés célja a szabályozókban, tervezési és egyéb dokumentumokban meghatározottak és a valós helyzet összevetése volt. Ennek keretében felmérésre került a KOK vezetési rendjének és oktatási tevékenységének jelenlegi állapota, a rendeltetésszerű működés személyi és tárgyi feltételeinek megléte, és alkalmazhatósága. Az ellenőrzés arra irányult, hogy az esetleges hiányosságok feltárásával és a megszüntetésükre vonatkozó intézkedések megtételével a KOK jogszerű és szakszerű működését elősegítse. A vizsgálati módszerek közé tartozott a dokumentumok elemzése, az okmányok, nyilvántartások, kimutatások helyszíni tanulmányozása, az információgyűjtés és elemzés valamint a személyes tapasztalatgyűjtés. Az el-

lenőrök szakterületekre bontva folytatták a helyszíni ellenőrzést, egyeztettek az érintettekkel, meghallgatták azok szóbeli beszámolóit. Az így megszerzett információk elemzése után az ellenőrök elkészítették az ellenőrzési jelentést, melyben részletes megállapításokat tettek a vizsgált témakörökkel kapcsolatban. A jelentés alapján a KOK vezető-irányító tevékenysége a kiadott szabályozóknak megfelelően működik, az oktatás a képzési dokumentumok alapján, tervezetten, szervezetten folyik, az új rendszerű moduláris tűzoltó szakképzés dokumentumai az előírások alapján időarányosan elkészültek. Megállapításra került, hogy a személyzeti munkaügyi szakterületen a munkavégzés tovább pontosítandó, és racionalizálandó. A jelentés elfogadta, és eredményesnek ítélte a 2012. február 8-án tartott célellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére kiadott KOK-BM OKF Gazdasági Ellátó Központ közös intézkedési terv végrehajtását. Az ellenőrzési jelentés megállapításaival kapcsolatosan a KOK-nak lehetősége volt észrevételeinek megtételére, azonban Igazgató Úr - az egyes szakterületek véleményét kikérve - nem élt ezzel a lehetőséggel, ugyanis a megállapításokat helytállónak találta. Habár az ellenőrzési jelentésben foglalt kisebb hiányosságok többsége azonnal pótlásra került, az elvégzendő feladatok ütemezésére a - vonatkozó előírásoknak megfelelően - a KOK rögzített határidőkkel, és felelősökkel ellátott intézkedési tervet is készített. Az intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtásáról a BM OKF a későbbiekben utóellenőrzés keretében fog megbizonyosodni. Összességében megállapítható, hogy a KOK megítélése pozitív, a feladatait a törvényi előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően látja el. Közös feladatunk, hogy munkánkat a jövőben is ez eddigiekhez hasonlóan pontosan, szabályosan, és eredményesen végezzük. dr. Győrfi Gábor tű. százados igazgatási kiemelt főreferens

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Egységes Rendvédelmi Moduláris Szakképzés a Körmendi Rendészeti Szakközépiskolában 2012. szeptember 2-án 82 fő tűzoltó jelölt vonult be a Körmendi Rendészeti Szakközépiskolába az egységes rendészeti alapképzésre. Az első 3 hét egy alapkiképzéssel kezdődött, ahol embert próbáló fizikai és pszichikai megterhelésnek tették ki a beiskolázott állományt.

2012. október

A

sorkatonai szolgálat békeidőszaki felfüggesztése óta a középiskolában végzett diákok ma már nem kapnak katonai alapkiképzést, valamint polgári szolgálatot sem látnak el. E tények tudatában belátható, hogy ez a fizikai, pszichikai felkészítés szükséges a tűzoltó jelölteknek. Nemcsak az egyének számára előnyös ez, hanem megtanulják segíteni a társukat, megtanulnak csapatban dolgozni. Ez különösen fontos a tűzoltók számára, hiszen a káreseteknél vagy a laktanyákban is csak egymásra számíthatnak. A hallgatók három szakaszba lettek beosztva három kijelölt rendőr osztályfőnökkel, akik a helyi szabályokban jártasak, így a napi életben „terelik” az osztályok életét. Az alapkiképzés 3 hétig tartott, ezen időintervallumban minden reggel 6 órakor keltek, ezt követően a reggeli sorakozónál az aznapi teendőket, feladatokat hirdették ki. Délután 14.00 óráig kötött tantermi foglalkozásokon vettek részt ahol szolgálati ismereteket, jogot, elsősegélynyújtást és fegyverismeretet tanultak. Ez utóbbi esetében felmerül a laikus szemében a kérdés: a tűzoltónak miért kell lövészetre menni? A válasz egyszerű: önuralmat és fegyelmet tanul a hallgató, hiszen olyan eszközt kap a kezébe, amit nagyon szigorú szabályok között kell használni. Így megtanulja többek között a feljebbvalóitól kapott utasítások fegyelmezett végrehajtását, valamint a későbbiekben elsajátítandó szakmai ismeretek pontos alkalmazását. Viccesen meg is jegyeztük a lövészet vezetőjével, ha kiadja a parancsot, hogy „tűz!” akkor a hallgatók elszaladnak vízért. Mindennek ellenére fegyelmezetten végrehajtották a foglalkozást a szakközépiskola szabályai szerint. A délutáni sorakozót alaki foglalkozások, majd menetgyakorlatok követték. Ezek kezdetben rövidebbek - 6 km hos�szúak - voltak és fokozatosan érték el a 27 km-es távot. Erőt próbáló volt mindenki számára, szerencsére komolyabb sérülé-

7

sek nem történtek. A bakancsok több hallgatónak feltörték a lábát, de ez benne volt abban, amit vállaltak. Volt éjszakai menetgyakorlat is, ez izgalmassá tette az alapkiképzést. A harmadik hét végén szeptember 21-én a Szakközépiskola járőrbajnokságot rendezett az alapkiképzésben résztvevő elsőéves rendőr és tűzoltó állomány számára. A szakaszokat reggel 8.00 órakor osztályonként indították. A nehéz terepen történő menetgyakorlat 20 km hosszú volt. 10 állomáson várták a kiképzők a hallgatókat, ahol különböző feladatokat kellett végrehajtani. Az akadálypályán nehéz farönköket kellett vinni, ha leesett, akkor újból kellett kezdeni. Az elsősegély állomáson hordágycipelés szerepelt, de volt futás gázálarcban, lajhármászás, kézi gránát dobás, kúszás-mászás, s mi „szem-szájnak ingere”. Az osztályoknak - hogy „élvezetesebb” legyen a menet - kiosztottak üres lőszeresládákat, amit földdel kellett megtölteni és magukkal vinni, továbbá 10 kg-os nehezék, gépkarabély, sisak és pajzs bővítette a repertoárt. A bajnokságot a Tűzoltó 2 szakasz nyerte, őket egy rendőr osztály követte a dobogón, de a 3. és a 4. helyezett szintén tűzoltó szakasz lett. A T2 szakasz az utolsó állomáson kérte az állomásvezető kiképzőt, hogy telefonáljon a konyhára, melegíthetik az ebédet, mert 12.00-ra ott lesznek. Természetesen ezt csak viccnek szánták, mosolygott a kiképző is. A teljes évfolyamot „megviselte” a bajnokság, az eredményhirdetést követően pedig mindenki elégedetten távozott a jól megérdemelt pihenésére… Barkóczi József tű. szds. tanár

8

KOK híradó

Izgalmas nyári szolgálat és csapatépítés a Tűzoltási és Mentési Szakcsoportnál

„Tanári raj” alakult nyáron a Tűzoltási és Mentési Szakcsoportból Polyák József tű. alez. tűzoltósági csoportvezetővel, Kiss János tű. szds. kiemelt főtanárral, Leitner Béla tű. tzls. és Szirmai István tű. tzls. szakoktatókkal, a Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoporttól Vékony László tű. tzls. szakoktatóval, illetve az OKF GEK Gépjármű Alosztályától Feczku-Komma Zsolt tű. tzls. gépjármű vezető és oktatóval kiegészülve. A Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Szentendre Hivatásos Tűzoltóparancsnokságának „A” szolgálati csoportjában 24/48 órás szolgálati rendben hat szolgálaton keresztül készenléti jellegű szolgálatot láttunk el 2012. július 15. és augusztus 5. közötti időszakban.

Egy új módszer bemutatása a szentendrei kollégáknak A szolgálatok fő célja a tűzoltás, műszaki mentés, szolgálatszervezés terén bekövetkező változások, újítások hatásainak lemérése, illetve a résztvevők szakmai tudásának, rutinjának bővítése, napra készen tartása és a területtel történő jó szakmai és emberi kapcsolatok fenntartása volt. Ezen túlmenően a BM OKF Országos Tűzoltósági Főfelügyelője által a KOK-nak meghatározott feladat elvégzését is feladatul kaptuk, a tűzoltóságok részére a közeljövőben kiadásra kerülő új Szerelési Szabályzat fényképmellékletének elkészítését. Ezt a feladatot a szentendrei tűzoltóság állományának segítségével és az

ORFK Sajtó Osztályán dolgozó – volt, de a szívében még mindig tűzoltó – Benke Donát r. főtörzsőrmesterrel közösen hajtottuk végre. A szolgálataink alatt felmerülő káresetek felszámolásában önállóan, vagy más, elsősorban a szentendrei tűzoltóság egységeivel közösen vettünk részt. Szakmai tudásunkkal, felszereléseinkkel aktívan közreműködünk a Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség, azon belül főként Szentendre műveleti körzetének mentő tűzvédelmében. A gépjárműfecskendőnk hívóneve ISKOLA 1-es volt, a „tanári raj” irányítását ISKOLA 24-es fedőnévvel végeztem. A gépjárműfecskendőn levő tanári

A

szolgálatokon egy „saját” a GEK Gépjármű Alosztály kezelésében lévő, de a KOK oktatási feladatainak ellátására rendszerben tartott szabályosan felmálházott és mentéstechnikai felszerelésekkel kiegészített Mercedes AT2-es gépjárműfecskendővel vettünk részt. "ez így nem jó ... igazítok a szerelvényeden" IX. évfolyam, 3. szám

9

KOK HÍRADÓ

Hol az a víz?

Káreset után átbeszéljük a történteket

És maga a kísérlet vízben is kiváló

állomány pedig különböző beosztásokban hajtotta végre szolgálati, valamint a káresetek felszámolása során kapott feladatait. A jelentős vagy egyedi - nem rutinszerű - káreseteket megbeszéltük, kielemeztük és a tapasztalatokat a tűzoltók felkészítésének célja érdekében feldolgoztuk. Az első szolgálatban Szentendrén, illetve Dunabogdányban avartüzek oltását végeztük. A további napok során részt vettünk speciális műszaki mentésben 2012. október

Budakalászon, ahol az Országos Mentőszolgálat kérésére egy fejével a vaskorlát zsanérjára felakadt hölgyet szabadítottunk ki és mentettünk meg, majd a későbbiekben Pomázon egy családi ház tüzének eloltásában folytattunk részirányítói és beavatkozói feladatokat. A tanári egység aktívan részt vett a 2012. 07. 30-án Pest megyére, főként a Vác- Szentendre-Szentendrei-sziget vonalon bekövetkezett orkán erejű vihar következményeinek felszámolásában, ami hatalmas erőpróbát jelentett minden, a felszámolásban közreműködő tűzoltó erőnek. A vihart követő szolgálati napokon a tanári egység önállóan, illetve létra szer támogatásával 18 káreseményt számolt fel. Ennyi káresemény átlag 1 hónapra jut a nevezett tűzoltóság összes szolgálati csoportjára. A viharkárok főként közterületre, épületekre, villanyvezetékre dőlt méretes fák, ledőlt, megrongálódott kémények, lesodort cserepek, felszakított tetőszerkezetek voltak. A vezénylés idő alatt összesen 25 vonulás volt a mérlegünk, amiből 23 volt tényleges beavatkozást igénylő. A káresemények közötti időben pedig aktívan közre-

működtünk a szolgálati csoport életében és sokszor késő estig dolgoztunk velük a szerelési szabályzat fényképmellékletének minél precízebb elkészítésében. A gyakorló szolgálatot hasznosnak ítélem, mert több érdekes káresemény felszámolását hajtottuk végre vagy működtünk közre. Betekintést nyertünk a 2012. április elsejét követő szakmát érintő változásokba (pl. a PAJZS rendszer gyakorlati működése, KMSZ jelenléte). Az együtt töltött idő remek csapatépítő tréning volt a szakcsoport kollégáinak, mert egymásra támaszkodva most nem a katedrán kellett a legjobbnak lennünk, hanem életveszélyes helyzetekben, sokszor magunkra hagyva. Próbára tettük tudásunkat és jól vizsgáztunk. Igyekeztünk a gyakorlatban is a legtöbbet kihozni magunkból, hogy a KOK tanárai tudásban, példamutatásban ne csak a kiképzések alatt, hanem tűzoltó szolgálatban is élen járjanak. A szolgálat kiválóan hozzájárult az oktatási feladataink színvonalának emeléséhez, munkánk hatékonyságának növeléséhez. Kirov Attila tű. százados szakcsoportvezető

10 Szakmai gyakorlat Vas megyében Intézményünk korábbi hagyományainak megfelelően a tanórák és a vizsgák befejezése után több szakcsoport, így az Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport tanárai közül is többen nyári szakmai gyakorlaton vettek részt.

A

z idei év szakmai gyakorlatát 2012. július 30-a és augusztus 3-a között Vas megyében, a Szombathelyi Katasztrófavédelmi Kirendeltség Hatósági Osztályán töltöttem. A Hatósági Osztály által végzett tűzmegelőzési tevékenység keretében az alábbi eljárási cselekményeken vettem részt:

• átfogó hatósági ellenőrzés lefolytatása a MÁV Zrt. szombathelyi kirendeltségén, • használatbavételi eljárás helyszíni szemléje egy logisztikai és egy kuplunggyártó cég új üzemcsarnokaiban, • több telepengedélyezési eljáráshoz kapcsolódó helyszíni szemle. A tűzvédelmi ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a termelés folyamatossága és egyéb szükségletei a tűzbiztonság szempontjait még a megye legnagyobb munkaadói esetében is felülírják. A gyakorlat legfontosabb hozadékát mindkét fél számára a kölcsönös tapasztalatcsere jelentette. A kollégákkal több tanulságos, tűzvédelemmel kapcsolatos jogeset részleteit vitattuk meg. A megtörtént esetek közül

KOK híradó a legérdekesebbről szakmai feljegyzéseket, tartalmi vázlatokat készítettem, amelyeket az oktatás során is kiválóan lehet hasznosítani. A Hatósági Osztályon dolgozók elmondták, hogy több éves csökkenő tendenciát követően Vas megyében a hatósági ügyek számának lassú emelkedése tapasztalható. A jövőben a térségben több kiemelt beruházás megvalósítására is sor kerül, ezek közül Vát-porpáci repülőtér felépítése lesz a legjelentősebb. Augusztus 2-án a kirendeltség hatósági feladat ellátásában érintett állománya előtt egy hosszabb előadás keretében számoltam be a KOK-on végzett szakmai tevékenységemről, az új kollégák részére pedig a közigazgatási eljárás legfontosabb szabályairól tartottam oktatást. Az alábbiakban az általam is vizsgált ügyek közül emelnék ki néhány érdekesebb jogesetet: 1. A tűzvédelmi ellenőrzést követően a jogszabálysértéseket tartalmazó jegyzőkönyv elkészítése mellett a tűzvédelmi szempontból kritikusabb helyszínek (pl. idősek otthonaként funkcionáló kastélyépület) esetén célszerűnek tűnt jelentést is készíteni a létesítmény tűzvédelmi helyzetéről. A jelentés az észrevételeken túl javaslatokat is tartalmazott, amelyet – a hatóság vezetőjén túl – az ügyféllel is közöltek. A jelentés célja minden esetben a hiányosságkra történő figyelemfelhívás és a tűzvédelmi helyzet javítása volt. 2. Egy üzem átépítése során több helyiség rendeltetése is módosult. Például az öltözőből raktárhelyiségeket alakítottak ki, amely rendeltetéssel szemben a jogszabály szigorúbb tűzállósági határérték követelményt ír elő. Mivel a válaszfal a megváltozott feltételeknek nem felelt meg, ezért a tűzvédelmi hatóság nem járult hozzá a használatbavételhez. 3. Panaszeljárás keretében végzett helyszíni szemle során az ügyfél jogkövető magatartását tűzvédelmi szempontból is nagy mértékben elősegíti, ha az ellenőrzést végző tűzoltó a NAV bevonását is kilátásba helyezi.

4. Nehéz helyzetbe került annak az ingatlannak a tulajdonosa, akinek a földterületét egy felszámolás alatt lévő cég bérli, és azon használt autógumikat tárol szabálytalanul. A cég ugyan rendelkezik telepengedéllyel, de a bérleti díjat már hónapok óta nem fizette. Jogutód hiánya, illetve sikertelen végrehajtás esetén az autógumik elszállíttatásának költsége a tulajdonost terheli, ugyanis a Ptk. szerint „a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni” (99. §). 5. A garázsában autóját javító ügyfél „flexelés” közben gondatlanul tüzet okozott, amelyet végül csak a kiéerkező tűzoltóknak sikerült eloltani. Az új szabályozás értelmében a tűzvédelmi bírságot még abben az esetben is ki kell szabni, ha az ügyfél – mint a jelen esetben – olyan munkanélküli fiatalember, akinek az édesapja egy rokkant személy. (Bírságolási ok a „tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges” – 259/2011. Korm.rendelet. A bírság összege minimum 200.000 Ft!). Hasonló a helyzet a tűzoltói beavatkozást igénylő, „rosszul sikerült” avarégetéseknél is. 6. A tűzvédelmi szakvizsgáról szóló rendelet előírásait több esetben úgy kerülik meg, hogy a szakvizsgát kizárólag a kivitelezést végző cég vezetője szerzi meg, majd úgy nyilatkozik, hogy ő végezte el a szakvizsga-köteles beépítést vagy egyéb munkafolyamatot. Teszi ezt abban az esetben is, amikor a tevékenységet a cég valamely – szakvizsgával nem rendelkező – alkalmazottja végezte. Ennek ellenkezőjét csak a kivitelezési tevékenység szigorúbb ellenőrzésével lehetne bizonyítani. Végezetül pedig szeretnék köszönetet mondani a Vas megyei kollégáknak a szíves vendéglátásért! dr. Nagy László tű. fhdgy. Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Közbiztonsági referensek képzése a KOK-on A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. tv.nek megfelelően a polgármestereket katasztrófavédelmi feladatuk végrehajtásában - az I., II. veszélyességi osztályba sorolt településeken - a polgármester által kijelölt, központilag felkészített, közbiztonsági referens segíti.

A

BM OKF főigazgatója intézkedésének alapján a megyei igazgatóságok tervezik, szervezik és hajtják végre területükön a képzést, Budapest és Pest megye területén a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ. A KOK-on a képzés szakszerű végrehajtásáért a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport a felelős. A Szakcsoport a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőségével egyeztetve dolgozta ki a képzés Felkészítési Tematikáját. A felkészítések külön-külön 25-30 fős csoportokban kerülnek megszervezésre a fővárosi és a Pest megyei referenseknek. Első héten az előírt 30 óra elméleti és gyakorlati felkészítésre kerül sor, amelyet a következő héten azonos napon az írásbeli és szóbeli vizsga követ. A felkészítésen a katasztrófavédelem alapjain túl megismerkednek a lakosságvédelemi, iparbiztonsági és logisztikai feladatokkal, a polgári védelmi szervezetek megalakításával, alkalmazásával, valamint a mentésszervezési és helyreállítási felada2012. október

tokkal. Mindezeken felül gyakorlati foglalkozások keretében végrehajtanak katasztrófaosztályba sorolással kapcsolatos feladatot, veszélyhelyzeti tervezést, megalakítási terv készítésének módszerét, valamint megismerkednek az egyéni védőeszközök használatával. A katasztrófa-segélyezés feladatairól az önkormányzatokkal való együttműködés lehetőségeiről a Máltai Szeretetszolgálat munkatársa gyakorlati események feldolgozásával ad tájékoztatást. Az első 2012. szeptember 10–14. közötti felkészítésen a fővárosi-kerületi önkormányzatok 24 fős csoportja vett részt. A tanfolyam megnyitóján Zalasch Zsolt tű. alezredes, a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport vezetője mellett részt vett a Védelmi Hivatal katasztrófavédelmi referense is, aki rövid előadásban ismertette az aktuális feladatokat és rendelkezéseket. A hétfői nap elkövetkező részében Kurtán Attila tű. százados és a szakcsoportvezető ismertette a katasztrófavédelmi ismeretek alapjait, a védelmi igazgatás rendszerét. Az előadások alatt betekintést kaphattunk a hallgatók előképzettségére és interaktív módon, kétoldalú kommunikációval sajátították el az elméleti ismereteket, amelyeket rendszeresen gyakorlati példákon keresztül mutattunk be. Az ebéd után az operatív feladatok kerültek előtérbe. Egy megtörtént esemény feldolgozásával került szemléltetésre az együttműködő szervezetek tevékenysége, valamint a lakosság tájékoztatása és riasztása. A keddi nap délelőttjén folytatták a hallgatók a megelőzési és felkészülési időszak feladatrendszerének közbiztonsági referensekre vonatkozó elsajátítását. A veszélyelhárítási tervezés elméleti ismeretek és a gyakorlati feladatok után alapozó ismereteket kaptak az iparbiztonsági szakterületről. A délutáni előadások alkalmával Kőrössy Tibor tű. alezredes nyújtott betekintést a kollégák számára a védekezéssel kapcsolatos feladatokról a polgári védelmi szervezetekkel kapcsolatban. A szerdai na-

11

pon tovább folytatták a feladatrendszer feldolgozását, majd a Máltai Szeretet Szolgálat két képviselője tartott színvonalas előadást a karitatív szervezetek és az önkormányzatok együttműködési lehetőségeiről. A csütörtöki nap az egyéni védőeszközökről tartott előadással kezdődött. Antal Ferenc tű. alezredes foglalkozásán a résztvevők megismerhették a különböző típusú egyéni védőeszközöket, valamint a katasztrófavédelmi szervek által alkalmazott technikai eszközöket. A délutáni előadásokat Garaguly István tű. százados tartotta a mentésszervezési feladatok végrehajtásával kapcsolatban, amelyeken a nemzetközi tapasztalatait is megosztotta a hallgatókkal, azok nagy örömére. A pénteki záró napra maradt a kárfelmérési és helyreállítási időszak feladatai Antal Ferenc tű. alezredes előadásában. A heti felkészítést egy hatvan kérdéses teszt zárta, amelynek segítségével a képzésen résztvevők szembesülhettek felkészültségük mértékével. A fővárosi közbiztonsági referensek vizsgáztatása szeptember 9-én került végrehajtásra. Az elméleti és írásbeli vizsgán minden hallgató megfelelt, ami igazolta a képzési hét szakmaiságát és a referensek felkészültségét. A tanfolyam zárása alkalmából Palotai Zsolt Gábor tű. alezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának szakmai helyettese adta át a végzettséget igazoló okleveleket. A vizsgát követően az önkormányzatok munkatársai elmondták: hasznosnak és átfogónak érezték a felkészítést, majd köszönetet mondtak a szervezést és lebonyolítást végző szakcsoportnak és vezetőjének. Az előadások további finomítása és aktualizálása után a következő hetekben folytatjuk a közbiztonsági referensek képzését a Pest megyei hallgatókkal három turnusban, és reméljük hasonló szakmai sikerekről tudunk beszámolni. Kurtán Attila tű.szds. tanár

12

KOK híradó

Tűzvizsgálati továbbképzés Dunakeszin Az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában kéthetes, tűzvizsgálati helyszínelési továbbképző tanfolyam második turnusán vettem részt 2012. július 23-tól augusztus 3-ig.

A

továbbképzésen a bűnügyi technikusok oktatását végző rendőr kollégák a kriminalisztika, ezen belül elsősorban a krimináltechnika alapfogalmaiba, eszközrendszerébe, logikájába adnak bevezetést, valamint tűzvizsgálatban is alkalmazható szakmai fogásokat a gyakorlatban meg is tanítják a résztvevőknek. A tanfolyamon a BM OKF részéről, a KOK részéről, valamint katasztrófavédelmi igazgatóságonként 1-1 fő vehetett részt. Az első oktatási nap keretében eligazításon és munkavédelmi oktatáson, majd a Bevezetés a kriminalisztikába és az azonosítás című előadásokon vettünk részt. A második napon a digitális és a videotechnika kriminalisztikai alkalmazásának elméletével, azt követően a kriminalisztikai fényképezés alapjaival, a környezeti és áttekintő felvételek készítésének céljával, szakmai fogásaival és gyakorlatával ismerkedtünk meg elméletben, majd gyakorlatban. A harmadik napon a kriminalisztikai fényképezés témakörét a csomóponti és részletfelvételek készítésének elméletével és gyakorlatával folytattuk, és megismerkedtünk a fényképfelvételek digitális feldolgozásának, a fényképmelléklet készítésének szakmai fogásaival is.

Ugyancsak a harmadik napon éjszakai fényképezési gyakorlatot hajtottunk végre, egészen éjfélig. Ennek során megismerkedhettünk olyan technikákkal, amelyekkel az automatikus beállítású, vakus fényképezésnél lényegesen jobban látható és hasznosítható fényképfelvételeket készíthetünk rossz látási viszonyok között is.

A negyedik napon az elkészített fényképek feldolgozását, fényképmelléklet készítését végeztük el, és projektoros prezentációval mutattunk be, majd szakmai vita keretében, közösen értékeltük a felvételeket. Itt már a technikai fogások mellett komoly szempont volt a fényképek tartalmának, sorrendjének, a fényképmelléklet logikai menetének helyes

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

összeállítása is, mind a vizsgálati eljárás, mind pedig a bizonyító erő szempontjából. Az ötödik napon a rendkívüli halál jogi alapfogalmaival, vizsgálatának szempontjaival, eljárási szabályaival foglalkoztunk, a helyszíni szemle kezdetétől egészen a temetésig. Fontos iránymutatásokat kaptunk arra vonatkozóan is, hogy mit tegyünk, és mit ne tegyünk a tűzeseteknél, baleseteknél talált holttestekkel.

A hatodik oktatási napon a nyomok, anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálatának alapfogalmaival, logikai rendszerével, a felkutatás, rögzítés, csomagolás, hitelesítés szabályaival és szakmai fogásaival ismerkedtünk. Az oktatási központ kriminál-technikai laboratóriumában a bűnügyi technikusok által alkalmazott eszközök gyakorlati bemutatására is sor került, sőt, tenyérlenyomatunk rögzítésével magunk is kipróbálhattunk egy fontos szakmai fogást. A hetedik nap első előadását a rendőrség tűzszerész szolgálatának szakembere tartotta, a robbantással elkövetett cselekmények helyszíni szemléjének szabályairól, a robbantás felismeréséről és a helyes eljárásról. Ugyanakkor bemutatta a hazánkban legjellemzőbben előforduló, háborús vagy bűncselekmény elkövetéséhez használt robbanószerkezeteket (kézigránátokat, aknákat, lőszereket), és áttekintést adott az azokkal kapcsolatos balesetek, tragédiák jellemző okairól és megelőzésének, elkerülésének módjáról is. Ezt követően a helyszínrajzkészítés elméletével, gyakorlatával, értékelésével kapcsolatos ismereteinket bővítettük, és

13

a gyakorlatban ismerkedhettünk a rendőrség által rendszeresített helyszínrajzkészítő programmal. A nyolcadik napon a krimináltaktika szabályainak és szakmai szempontrendszerének megfelelő helyszíni szemle szakaszaival, végrehajtási módjaival kapcsolatos előadás után helyszíni szemle-gyakorlatot tartottunk, majd azt feldolgoztuk, és közösen értékeltük. A kilencedik oktatási napon írásbeli vizsgafeladat megoldásával elméleti, majd kihúzott tétel alapján fényképezési feladatok végrehajtásával és szabályos helyszínrajz készítésével gyakorlati vizsgát tettünk. A tizedik napon a tanfolyam zárására, értékelésére majd a tanúsítványok átadására került sor. A tanúsítványokat a Dunakeszi Oktatási Központ igazgatója, valamint a BM OKF részéről dr. Gubicza József tűzoltó alezredes, főosztályvezető úr adta át. A tervezett tananyagon felül két „ajándék-tapasztalattal” is gazdagabbak lettünk: a kutyavezetők képzéséhez szagmintát adtunk, így tanúi, sőt, résztvevői lehettünk a szagminta-vétel szabályos végrehajtásának, majd gyakorlati bemutatót tekinthettünk meg a kábítószer-kereső, és tájékoztatót hallhattunk a robbanóanyag-kereső kutyák munkájáról. A tanfolyam hasznossága, szakmai tartalma, az előadók felkészültsége és lelkiismeretessége minden tekintetben kivívta a résztvevők maximális elismerését. A tűzvizsgálat szakmai színvonalának emeléséhez nagymértékben járul hozzá a továbbképzés ismeretanyaga, és a tanfolyamon megszerzett gyakorlati tapasztalatok, elsajátított szakmai fogások alkalmazása. Dr. Szelid Zoltán tűzoltó alezredes kiemelt főreferens

2012. október

14

KOK híradó

Iskolapadban a tanárok Betekintés a német katasztrófavédelmi irányítás rejtelmeibe

Az a megtiszteltetés ért, hogy 2012. július 16. és 2012. július 28-a között a németországi Ahrweilerben megszervezett IV. Polgári Védelmi Nyári Akadémián vehettem részt. A képzés során nem csak német, hanem külföldi résztvevők számára került bemutatásra a német katasztrófavédelem tagozódása és irányítási rendszere. Ennek jegyében a világ legkülönbözőbb pontjairól érkeztek főleg diákok, vagy éppen más országok védelmi igazgatás területén dolgozó szakértők. Rajtam kívül két honfitársammal képviseltük Magyarországot. Dr. Hornyacsek Júlia a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, valamint Dr. Dalnoki Zsolt tű. fhdgy. úr a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról.

J

úlius 16-án reggel kíváncsian, az ismeretlen megismerésének izgatottságával indultam kalandosra sikeredett utamra. Ahrweiler, a Németország nyugati részén található RhinelandPalatinate tartományban található. A repülőről leszállva, előbb buszra szálltam, majd vonattal érkeztem meg célállomásomhoz. Arhweiler egy tipikus német kisváros, ami otthont ad a Kríziskezelési, Veszélyhelyzet-tervezési és Polgári Védelmi Akadémiának (KVPVA, továbbiakban: Akadémia). Az Akadémia egy szövetségi katasztrófavédelmi kiképző és továbbképző központ, ami szoros kapcsolatban áll a Polgári Védelmi és Katasztrófa- Segítségnyújtási Szövetségi Hivatallal (PVKSZH). A képzés létrejöttének nyilvánvaló oka, hogy az új évezred eseményei bebizonyították: a katasztrófavédelem önmagában már nem tud kellőképpen eredményes lenni. Az új kihívásoknak megfelelően a katasztrófavédelem, a rendőrség és a honvédelem, a média, a gazdálkodó szervezetek, valamint a lakosság együttműködésére van szükség. Éppen ezért a Nyári Akadémia ideje alatt a német válságkezelés alapjait interdiszciplináris megközelítésben mutatták be.

A Nyári Akadémia ideje alatt betekintést nyertem a német katasztrófavédelem működésébe. Az előadások angol, illetve német nyelven folytak. A négy egymásra épülő, de különálló részre bontható képzés során az első negyedben a német válságkezelésben résztvevő szervezetek a jogszabályokban rögzített kötelességeiket, jogaikat, valamint képességeiket ismertették. A további részegységek megértéséhez szükséges alapozó részben megismertem a német rendőrség, a katasztrófavédelem, a honvédelem, a titkosszolgálat, az egészségügy veszélyhelyzetben történő beavatkozó képességét és feladatrendszerét. A második rész az ún. megelőzési ciklusban kockázatelemzést, a tömeges rendezvényekre jellemző speciális helyzeteket, a kritikus infrastruktúrák védelmének fontosságát, védelmük hiányának súlyos következményeit ismertették a sokszor külföldi tapasztalatokkal rendelkező, nem csak német anyanyelvű előadók. A harmadik szakasz már a gyakorlati tapasztalatok megszerzésén alapult. A német oktatók nagyon fontosnak tartották, hogy a megszerzett tudást a gyakorlati megoldásokba is átültessék, valamint az egyéni ötletekre is nyitottan figyeltek. IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

A gyakorlati képzés során felhívták a figyelmünket a médiában rejlő veszélyekre. Arra, hogy ha az ember nem megfelelően nyilatkozik, az nagyobb problémát okozhat, mint amekkora az valójában. Hivatásos újságírók segítségével készítettek fel minket az interjúadásra és külön kiértékelték a válaszokat, a legapróbb részletek figyelembevételével. Az ezt követő napok, különféle katasztrófahelyzetek vezetésének és a mentés, valamint a beavatkozás megszervezésének és irányításának feladatrendszerével teltek. A gyakorlati oktatás során sok új tapasztalatot szereztem, hiszen a német válságkezelés rendszere technikai szemszögből a kor fejlett informatikai eszközrendszere mellett, alapjaiban papíralapon és telefonon történik. A vezetési törzs felépítése a NATO vezetési rendszereiben hasonlatos struktúrát követi, amelynek megfelelően egy vezetési törzs jön létre, ami a következő alapegységekből áll:

2012. október

• S1: Megfelelő erők felkészítése, a törzs állományának, munkájának a biztosítása; • S2: Helyzet-elemzés, jelentés, annak térképi felvázolása, információgyűjtés és továbbítás, a feladat dokumentálása; • S3: Feladat kiterjedésével, helyzetkép-elemzéssel, civil cégekkel történő kapcsolattartással kapcsolatos feladat meghatározás; • S4: Logisztika; • S5: Sajtó és média összekötő feladatok; • S6: Hírközlés és informatika. • Tanácsadók: A különféle szervezeti egységek szakértői, akik a rendelkezésre álló erők és eszközök irányítását végzik, annak megfelelően, ahogy a helyzet és a vezetés megkívánja. Ahogy korábban említettem a vezetési rendszer jól és régóta működő struktúrát követ. A törzs munkáját végző személyek, minden egyes információt egy egységesen használt, lefűzhető füzetbe dokumentálnak. Ezáltal az információk ponto-

15

san visszakövethetők, ami jelentős mértékben segíti az ellenőrzési folyamatokat és adott esetben a felelősségek megállapítását egyaránt. A rendszer hatékonyságát megtapasztalva úgy gondolom, hogy a papíron történő jegyzetelés, valamint a válságkezelésben résztvevő szervek egységes füzetmintája nagymértékben hozzájárul a gyors és szakszerű feladat megoldáshoz. A következő napokban mind civil cégek válságkezelésének lépéseit, mind holland és angol metódusok megismerésében volt szerencsém. Összességében a két hetes képzés során a vezetés-szervezés külföldi megoldásait, módszertanát ismertem meg. Meglátásom szerint a nemzetközi tapasztalatok megszerzése jó lehetőséget teremthet a hazai folyamatok fejlesztésére, olyan – már működőképes – mozzanatok átvételére, amelyek alkalmazásával saját szervezési, vezetési, irányítás és nem utolsó sorban beavatkozási tevékenységünk hatékonysága is növelhető. Kelemen György tű. fhdgy. tanár

16

KOK híradó

Egységes Digitális Rádiótávközlő rendszer a katasztrófavédelemben A hazánkban működő készenléti szolgálatokat ellátó kommunikációs hálózatok többségében elavultak voltak, nyílt egycsatornás analóg - többségében URH - rádiórendszereket alkalmaztak, melyek továbbfejleszthetősége nem volt megoldott és nem nyújtottak megoldást a közvetlen és nagysebességű adatátvitelre (pl. adatbázisok lekérése).

A

z igények kielégítésére az Egységes Digitális Rádió-távközlő rendszer megvalósítására született határozat. Az EDR Európai Unió által előírt Schengeni-kritériumoknak is megfelelő, 380-400 MHz-es frekvenciasávon működő rendszer, amely alkalmas arra, hogy az Uniós csatlakozást követően is hatékonyan képes együttműködni a többi tagország készenléti rádiórendszerével. Az adatátvitel és a hang továbbítása is digitális jelek formájában történik. A digitális átviteltechnikának köszönhetően ez a rendszer a mai kornak megfelelő technikai megoldásokkal és bővült szolgáltatásokkal (pl. egyéni- és csoportkommunikáció, jó hangminőség, hang –és adattitkosítás, műholdas helymeghatározás, stb.) segíti a kárhelyszínre érkező tűzoltó rajok rádióforgalmazását, továbbá a katasztrófavédelem ügyeleti munkájának elvégzését.

Az egyes felhasználói szervezetek (Katasztrófavédelem, Rendőrség, Mentő Szolgálat, Büntetés-végrehajtás, stb.) az EDR rendszer használatában egy közös infrastruktúrán osztoznak, azonban minden szervezet, saját hálózati struktúráját szabadon, a többiektől függetlenül képes kialakítani és használni. Látszólag úgy viselkedik, mintha „saját” magánhálózata lenne és nem egy mindenki által használt közös hálózaton, kommunikálna. Ezt a tulajdonságot nevezzük virtuális magánhálózatnak, azaz VPN-nek. A szolgáltatók egy országban sem garantálják, hogy a digitális rádiórendszereik az ország minden egyes pontján biztosítja a kézi terminálok működéséhez szükséges rádiófrekvenciás lefedettséget. Magyarországon a Pro-M Zrt. (Profes�szionális Mobilrádió Zrt.) volt a felelős az ország technikai lefedettségének kiépítéséért. A Pro-M Zrt. a T-Systems Magyarország Zrt.-hez hasonlóan a Magyar Telekom Csoport tagja, a céget 2005-ben alapították az EDR kiépítése és üzemeltetése érdekében. A budapesti hálózat átadása 2006. április 5-én megtörtént, ezután a középső, majd a keleti és végül a nyuga-

ti országrészt fedték le a Pro-M szakemberei. A vállalat a hálózat országos kiterjesztését 2006 decemberére, a kitűzött határidő előtt egy hónappal, rekordgyorsasággal teljesítette. Idén, 2012 nyarán a Magyar Állam és a Magyar Telekom adásvételi szerződést írt alá az Egységes Digitális Rádiórendszert üzemeltető Pro-M Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának eladásáról. A szerződés értelmében a Pro-M Professzionális Mobilrádió Zrt. a kormányzati informatikai és távközlési szolgáltatást ellátó állami cég, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) tulajdonába került szeptember 1-i hatállyal. Az EDR a cellás rádiótelefon rendszerekhez hasonlóan működik. Minden egyes cellát egy megfelelően kiválasztott helyre telepített rádióállomás szolgál ki, amelyeket a TETRA-technológiában bázisállomásnak neveznek. Az országos hálózatban 270 bázisállomás működik, amelyek 42 ezer készülék használatának technikai háttérbázisát biztosítják. Azokon a lakott településeken, ahol tűzoltóság működik, valamint az egy számjeg�gyel jelölt főutak mentén, illetve a határIX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ sáv 20 km-es körzetében garantált a kézi terminálok üzemeltetéséhez megfelelő lefedettség. Mobil (gépkocsiban üzemelő, tetőantennával szerelt) terminál számára kisebb térerő is elegendő, jelen kiépítésben mobil terminálokat kb. Magyarország területének 94-96%-án lehet használni. A cellában tartózkodó rádióállomások a bázisállomásokkal állnak közvetlen és folyamatos kapcsolatban és azok közbeiktatásával kommunikálnak a rádiók egymással. A mozgó rádióállomások útjuk során számos cella területére beléphetnek, a ki- belépéseket a rendszer automatikusan kezeli. A bázisállomások kapcsolóközpontokhoz csatlakoznak, a kapcsolóközpontok hozzák létre a kommunikációs csatornákat. A rendszer sajátossága, hogy a rádiót használónak nem kell tudnia, hogy melyik rádiófrekvenciát használja, hanem a rendszer automatikusan és hatékonyan választja ki azt, amelyiken nincs forgalmazás, ez a trönkölt rádiórendszerek nagy előnye. A trönköléssel és a digitális technológia egyéb vívmányaival, mint például a hang tömörítésével igen hatékonyan használják ki a rendelkezésre álló erőforrásokat. A rendelkezésre álló fizikai csatornákat az időben változó módon, dinamikusan használják a különböző rendvédelmi szolgálatok. A katasztrófavédelem hírrendszerének működését az 52-es virtuális magánhálózat gazda 1/2012 számú VPN utasítása szabályozza, a szabályozás kiterjed a rendszerhez tartozó eszközök használatbavételére, valamint a hálózat üzemeltetésére, és használatára. A rádiókészülékeket egyéni EDR azonosító számmal látják el, hasonlóképpen, mint a vezetékes vagy a mobil technikában. Az egyéni azonosító hét számjegyű, első két számjegye a VPN száma (a katasztrófavédelem VPN-je az 52), a következő kettő az igazgatóság (megyei) azonosító száma, az ezt követő három számjegy a beosztás szerinti készüléket azo2012. október

nosítja a hálózaton (példa: 5201200 a KOK Ügyelet stabil rádiójának hívószáma). Az EDR alapvetően csoportkommunikációra épül, a rendszerben folytatott hangkommunikáció 80-90 %-ban a csoportokon belül, a tagok között zajlik. Egy csoport a csoportot használni jogosult rádiókból és a csoportot felügyelő diszpécserből (diszpécserekből) állhat. A beszédcsoportban, egy időben csak egy felhasználó beszélhet. Az adási jogosultság megszerzéséhez az adás gomb folyamatos nyomva tartásával kell várakozni. Ha többen is várakoznak, akkor a beszédjogot a kéréseknek megfelelően, sorba állítva osztja ki a rendszer. Az éppen folyó csoport forgalmazás megszakítására két lehetőséget nyújt a rendszer. Az egyik a kézi készülékek segélyhívó gombjának használata, melyre rendeltetéséből adódóan csak közvetlen életveszély esetében kerülhet sor. A másik lehetőségre, az ún. előjogos (preemptív) hívásra jelenleg csak a diszpécsereknek van jogosultságuk. A kézi terminálokon ezt az üzemmódot csak a - még hiányzó - prioritáskezelő szoftver biztosítaná. Az EDR hálózatban két rádióállomás között közvetlen kapcsolat is létesíthető, amely az ellenállomás egyéni EDR azonosító számának ismeretében, annak hívásával hozható létre. Ezt a hívástípust "egyéni hívásnak" nevezzük, melyre a korlátozott számú kommunikációs csatornák oka folytán csak a vezetői készülékeknek van jogosultsága. Abban az esetben, ha a hálózat nem elérhető vagy használata egyéb okból nem célszerű, akkor a direkt üzemmódot kell használni. A direkt mód választásakor a rádiókészülék megszünteti a kapcsolatát a hálózattal, feltételezve a hálózati vétel meglétét, és közvetlenül a vételkörzetben lévő készülékekkel veszi fel a kapcsolatot. A gyakorlatban a kézi rádiók, a terepviszonyoknak megfelelően kb. 1000-1500 méter sugarú körben használhatók. Abban az esetben, ha nagyobb

17

távolság áthidalására van szükség, akkor az átjátszó üzemmódot (repeater) kell aktiválni. A mobil rádió, amelyet átjátszó üzemmódba kapcsolnak, nagyobb adóteljesítményével és a jobb vételkészségű antennájának köszönhetően kiterjeszti a működési területét. Ennek a funkciónak a használatához készítettek kézi erővel szállítható változatot is, amely egy vízhatlan műanyag bőröndben van elhelyezve. Ebben az esetben a berendezés zárt térben is, például többszintes pincerendszerben használható vagy olyan terepen, ahová a gépjárművek nem juthatnak el. Direkt és repeater üzemmódokban a hálózati tagok, illetve a diszpécser nem vehet részt a csoport kommunikációjában, továbbá nincs hangrögzítés sem. Pedig a hálózati tagokkal (diszpécserrel) történő kommunikáció, úgy mint a folyamatos visszajelzési kötelezettség elengedhetetlen egy-egy kárhelyszíni beavatkozásnál. Abban az esetben, ha a hálózati szolgáltatás a gépjárműbe szerelt mobil rádió számára elérhető, a kézi rádiók számára viszont nem, akkor szükséges átjárót nyitni a kézi rádiók és a hálózat között. Ezt a működést átjáró (gateway) üzemmódnak nevezzük. A gateway üzemmódban működő mobil rádiót a direkt-módra kapcsolt kézi rádiók érzékelik, így képesek az irányába történő kapcsolat felépítésre. A kapcsolatban résztvevő direkt módot használó kézi rádiók kölcsönösen hallják egymást, a diszpécsert, továbbá a mobil rádión beállított csoportban működő távoli rádiókat is. Karacs Zoltán tű. szds. Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoport

18

KOK híradó

HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek együttműködési gyakorlata Ötnapos elméleti és gyakorlati képzésen vettek részt szeptember 3. és 7. között a HUNOR hivatásos, illetve a HUSZÁR önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet vezetői és beosztott állománya. A mentőcsapatok az ENSZ minősítés előtt az INSARAG (Nemzetközi Kutató-Mentő Tanácsadó Testület) képzés II. fázisát teljesítették.

A

z első két napon Pécelen elméleti képzésre került sor, ahol a csapatok megismerhették a nemzetközi minősítés folyamatát, a földrengés sújtotta területen történő műszaki mentéssel kapcsolatos jellemző tevékenységeket, valamint gyakorlati példákon keresztül a romok alóli mentés technikáit. Előadás hangzott el a kárterület eljárási rendről, a biztonsági rendszabályokról, a magasból és mélyből történő személymentés során alkalmazott kötél/alpin technikákról, majd különböző kutatási és mentési eljárásokkal, ismerkedtek meg a mentőszervezetek tagjai. Szeptember 4-én az esti órákban a két mentőszervezet megkezdte a felkészülését a 42 órás terepgyakorlatra, amely Zsámbék térségében került végrehajtásra. A terepgyakorlat fő célja a HUNOR és HUSZÁR mentőszervezet együttműködésének begyakorlása volt.

A mentőszervezetek a tereprendezést és táborépítést követően megkezdték a kárterület felderítését. Tizenegy darab nyolcszor ötméteres lakósátrat és közösségi sátrat, a Helyszíni Műveletek Koordinációs Központ (OSOCC), a Fogadóközpont (RDC), valamint törzs, logisztikai, és egészségügyi sátrakat kellett felépíteni, de gondoskodtak olyan helyről is, ahol a napi tisztálkodást lehet végezni. Megkezdte működését a Helyszíni Műveletek Koordinációs Központja (OSOCC), ahol koordinálják a beavatkozásokat, a nemzetközi segítségnyújtást és a helyi hatóságokkal a kapcsolattartást.

A feltételezett helyzet során Zsámbék külvárosi területét több földrengés sújtotta. A település összközműves, vegyes épületszerkezetű lakóépületeiben károk keletkeztek, több robbanás is történt. A robbanások következtében tüzek gyulladtak, épületek omlottak ös�sze, sokan megsérültek, személyek rekedtek a romok alatt. Az elsődleges beavatkozásokat a hivatásos szervek megkezdték, a gázvezetékek sérülése következtében keletkezett tüzeket oltották. Az elsődleges felderítés adatai alapján, a kárhelyszín nagysága és a speciális helyzetek megoldása miatt mozgósítani kelIX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ lett a HUNOR mentőszervezetet. A nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő sérült épületek felderítése során olyan információk érkeztek, hogy feltételezhetően további eltűnt személyekkel kell számolni, ezért a HUSZÁR mentőszervezetet is mozgósítani kellett. Erre a feltételezett alaphelyzetre építették azokat a konkrét feladatokat, amelyeket a két országos mentőszervezet különböző alegységeinek meg kellett oldani a kétnapos terepgyakorlaton. A zsámbéki terepen életszerű körülményekkel találkoztak a mentőcsapatok. A kijelölt két kárhelyszínen valós időben végezték el a szükséges beavatkozásokat, feladatokat. Az egyik egy egyszintes, lapos tetős, betonfödémes téglaépület volt, amelynek a teteje leszakadt, többen alatta rekedtek. Itt először a helyszínt kellett megtisztítani, illetve megtámasztással biztosítani. Ezt követően a kijelölt részleg áttörte a födémet és kimentette a bent rekedt személyeket. A másik helyszínen a kétszintes épület bejárata leszakadt, félig eltorlaszolta a nyílást. A ház második emeletén személyek rekedtek. Itt is dúcolást kellett végrehajtani, majd mentőállványt építettek, és arról függőlegesen fölfelé áttörték a födémet.

2012. október

Az így létrehozott nyíláson át jutott be a mentőszemélyzet a bent rekedt sérültekhez, akiket az orvosi ellátás után kötéltechnikával juttattak le a földszintre. A feladatokat a mentőcsapatok nappal és éjszaka is végrehajtották, mert éles helyzetben folyamatosan váltásos rendszerben éjjel és nappal is dolgozni kell. A mentőszervezetek alkalmazták az akusztikus kereső, valamint a száloptikás kamerát. A kereső egyszerre négy szenzorral – elrendelt teljes csend mellett – figyeli a romok alól érkező hangokat, és képes arra, hogy behatárolja, pontosan honnan érkezik a bajba jutott személytől származó kopogás, zörej. A száloptikás kamera bármilyen apró nyíláson befér, és akár három méteres távolságig el lehet juttatni, így biztosítva a felderítést a speciális körülmények között. A nap folyamán tematikus oktatás is zajlott, amikor a mentőszervezetek tagjai csoportokra osztva különböző felszerelések-eszközök romterületen való alkalmazását gyakorolták. Megismerték az akusztikus és optikai keresőeszközöket és a betonvágó fűrészt, átvették az alpin-technika különböző módszereit, illetve az arra kijelölt állomány megismerkedett az új beszerzésű, előző napon érkezett quaddal.

19

A gyakorlat zárónapján a fáradt csapatok tábort bontottak és a gyakorlat fő tapasztalatainak feldolgozását követően sor került a jól megérdemelt oklevelek átadására. Garaguly István százados kiemelt főreferens

20

KOK híradó

Újdonságok a KKI-ban Szeptember nemcsak a nyár végét hozta el a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet életében, hanem a Vegyi laboratórium fejlesztéséhez kapcsolódó műszerbeszerzések is lezárultak. Beszerzésre került egy Brookfield rotációs viszkoziméter, amely a nem-newtoni folyadékok viszkozitásának mérésére alkalmas.

A

viszkozitás newtoni értelmezése szerint a deformációra adott válasz mindig arányos a deformáció mértékével, azaz kétszer akkora deformáció mindig kétszer akkora ellenállást eredményez. A legtöbb gáz és folyadék – mint például a víz – megfelel ezeknek a feltételeknek, ezért ezeket newtoni-folyadékoknak nevezzük. A nem-newtoni folyadékok – mint például a tejföl – esetében vannak olyanok, amelyek kis deformációk esetén nagyon könnyen folynak, ha azonban nagyobb deformációnak vetjük alá őket, szinte szilárd anyagként viselkednek. Ezek a nyírásra keményedő folyadékok. Ilyeneken át lehet futni, csak futás közben ne álljunk meg pihenni… Évente több olyan nem-newtoni folyadéknak tekinthető habanyag-koncentrátum is érkezik a KKI-ba tanúsítás vagy időszakos felülvizsgálat céljából, amely viszkozitásának mérésére a hagyományos viszkoziméterek nem alkalmasak.

Ezzel a berendezéssel képesek vagyunk a struktúrviszkózus (általában alkoholálló) habanyag-koncentrátumok viszkozitását meghatározni különböző hőmérsékleteken (-10 ºC és +60 ºC között), pótolva ezzel a KKI korábbi hiányosságát, miszerint nem volt mód a gyártók által gyakran pontatlanul megadott adatok ellenőrzésére. Befejeződött a felújítása a Fouriertranszformációs infravörös-spektrofotométerünknek (FT-IR) is, amelyet a tűzoltóporok, illetve egyes habképző-anyagok a gyártó által megadott összetételének ellenőrzéséhez kívánunk alkalmazni a derivatográffal végzett termoanalitikai vizsgálatok kiegészítéseként.

A készülék az infravörös tartományba tartozó hullámszámú fénysugarakkal (4000 – 400 cm-1) világítja meg a mintát tartalmazó kálium-bromid pasztillát. Az egyes hullámszámokhoz (hullámszám-tartományokhoz) tartozó, a vizsgálati minta elnyelése által okozott energiacsökkenést mérjük, amely a minta típusára jellemző adat. A pasztilla készítéséhez használt, 150 bar nyomáson folyékonnyá váló kálium-bromid infravörös tartományban nem nyel el fényt, ezért alkalmas a benne elkevert 1-2 mg mennyiségű minta hordozójaként ezekhez a vizsgálatokhoz. Beüzemelésre került egy Agilent gyártmányú tömegspektrométerrel összekapcsolt gázkromatográf (GC-MS) is, amel�lyel a későbbiekben a tűzvizsgálati munkát kívánjuk támogatni az égésgyorsító anyagmaradványok kimutatási vizsgálatával.

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ A GC-MS olyan analitikai műszer, amely mind minőségi, mind mennyiségi meghatározásra kiválóan alkalmas olyan szerves vegyületek esetében, amelyek illékonyak, vagy elpárologtathatók. Ez egyúttal az eszköz korlátját is jelenti: nem alkalmas szervetlen anyagok (pl. fémek), illetve nagyméretű szerves molekulák (pl. fehérjék, cukrok) meghatározására. Elsősorban C4-C22 közötti alifás és aromás vegyületek kimutatására és azonosítására használható. A GC-MS berendezésbe juttatandó minta előkészítéséhez egy SPME elnevezésű mintavételi eljárását használunk. Ez a technika a ’90-es évek végén kifejlesztett módszer, amely a szilárd fázisú mikroextrakció (Solid Phase MicroExtraction, SPME) révén teszi lehetővé a gyors és hatékony mintavéltelezést. Ez a technika a kémiai analitikában ma is korszerű újdonságnak számít. Az Amerikai Egyesült Államokban a tűzvizsgálati tapasztalatok alapján a módszert ideálisnak tartják az égésgyorsító-anyagmaradványok meghatározására, sőt szabványosított eljárásként alkalmazzák. A fenti SPME technikával támogatott GCMS berendezéssel elérhető kimutatási érzékenység eléri a 10-12 g/liter koncentrációt. Ez hétköznapi példával érzékeltetve olyan felbontást feltételez, mintha pl. a Föld népességéből (10 milliárdra kerekítve) képesek volnánk felismerni egyetlen ember egy ujját, vagy ha a Nap és a Föld átlagos távolságában – amely 150 millió kilométer – egyértelműen meghatározható lenne bármelyik 15 centiméter.

Bízunk benne, hogy a KKI ezen technikai előrelépése meghozza a várt eredményeket, és beváltja mindazt a hozzáfűzött reményt, amelynek révén a beruházás megvalósulhatott. Arra törekszünk, hogy a korábbi feladatok ellátása mellett új műszereink használatával teljesíteni tudjuk új célkitűzéseinket is. Karádiné Bús Mária vegyész

2012. október

21

22 Új szakcsoport az új kihívásokhoz 2012. augusztus 1-jével megalakult a Nyelvi Szakcsoport a katasztrófavédelem számára nyújtott idegennyelv-oktatás továbbfejlesztése céljából.

A

katasztrófavédelem nemzetközi területre is kiterjedő szerepvállalása, valamint a hazai feladatok ellátása is indokolttá teszi, hogy a szakmailag jól felkészült szakemberek tudásukat idegen nyelvi környezetben is érvényesíteni tudják. A szakmai és hatósági munka végzése során ugyanis számos olyan helyzet adódhat, ahol a külföldi kollégákkal illetőleg a külföldi állampolgárokkal az írásos vagy szóbeli kommunikáció elengedhetetlenül szükséges. Ennek megfelelően hozzá szeretnénk járulni a gyakorlati nyelvhasználatban jártas, a szakmai ismereteiket idegen nyelvű munkahelyzetekben kreatív és nyelvileg hiteles formában alkalmazni tudó szakemberek képzéséhez. Mindezen elvárásoknak megfelelően az új szakcsoport feladata rendkívül komplex. A jövőben is megszervezi és ellátja majd a KOK képzési, továbbképzési tevékenységén belül - az új képzési rendszerhez igazodva - az idegen nyelvi ismeretek oktatását, amely magában foglalja az általános nyelvi és nyelvtani alapozó ismeretek, továbbá az egyes nyelvi kompetenciák elsajátítását.

KOK híradó Az oktatott idegen nyelvek köre kibővül: az eddigi angol nyelvoktatás mellett lehetőség nyílik a német nyelv tanulására is és terveink szerint a későbbiekben további idegen nyelv oktatására is sor kerülhet. Ezenkívül a szakcsoport feladata a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei részére – igény szerint – az általános nyelvi, illetve szaknyelvi továbbképzés megszervezése, lebonyolítása és szakmai mentorálása. Tanfolyam rendszerű képzés keretében lehetőséget szeretnénk nyújtani a nyelvtanulásra a különböző szinteken és különböző szakterületeken dolgozó katasztrófavédelmi szakemberek számára, hogy az általános nyelvi tudásra épülő katasztrófavédelmi szaknyelvi ismeretanyagot is elsajátíthassák. A szaknyelvi oktatás legfontosabb célja, hogy a különböző szakmai kontextusokban, gyakorlati szituációkban – például katasztrófa-elhárítási és műszaki mentési feladatok ellátását szolgáló helyzetekben, ügyeleti szolgálat teljesítése során riasztások fogadása esetén, vagy nemzetközi együttműködés keretében megvalósuló mentési munkálatoknál – valamint a szakmai-hatósági munka során az egyes témakörökben (tűzvédelem, polgári védelem, iparbiztonság) munkatársaink ismerjék és használni tudják a megfelelő terminológiát, szakkifejezéseket. A katasztrófavédelmi törvény módosításának elfogadását követően új szakterületként létrejött - és az élet kihívásaihoz igazodva nagy hangsúlyt kap a jövőben - az iparbiztonság, valamint az ide tartozó veszélyes áruk szállításának ellenőrzése. Ezen a szakterületen ugyancsak felmerülnek idegen nyelvi kommunikációs ismereteket igénylő helyzetek, beleértve - akár a nemzetközi szinten is megvalósuló – társhatóságok közötti együttműködést.

A felvázolt jövőbeni tervek gondos előkészítést igényelnek, így jelenleg az idegennyelv-oktatás részletes koncepciójának kidolgozásával és a nyelvtanulás szempontjából érintett munkatársak körének felmérésével, a célcsoportok meghatározásával foglalkozunk. Elsőként azon kollégáknak tervezünk idegen nyelvi képzést indítani, akik egyetemi vagy főiskolai diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem kaphatták még kézhez. Az ő számukra – igény szerint – intenzív nyelvvizsga-felkészítő tanfolyamokat fogunk kínálni. A katasztrófavédelem – mint munkáltató – ily módon segítséget kíván majd nyújtani a diploma megszerzéséhez, biztosítva a további szakmai előmenetel lehetőségét is. A nyelvoktatáson kívül a Nyelvi Szakcsoport feladatkörébe tartozik a nemzetközi kapcsolatok ápolása is. A KOK erősíteni szeretné a hasonló profilú oktatási intézményekkel történő együttműködést, valamint a nemzetközi partnerkapcsolatokat, amely magában foglalja az egyes országok katasztrófavédelmi rendszerének és a szakterületet érintő képzési gyakorlatának tanulmányozását is. Tóth Andrea szakcsoportvezető

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Dolgos vakáció a múzeumban A Katasztrófavédelem Központi Múzeumában júniusban foglalta el helyét az igazgatói székben Berki Imre, aki hosszúra nyúlt pályázati ceremónia után érkezett a múzeum élére. Sok ideje nem maradt az akklimatizálódásra, mivel sűrű programok kellős közepébe cseppent, vagy éppen ő kezdeményezett újakat. A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat megrendezése mellett az intézmény számos, a múzeumon kívül zajló számos esemény szervezésében, rendezésében is részt vett a nyári időszakban.

2012. október

Rendezvények, kiállítások Budapesten és vidéken Este jó, este jó… Mármint a múzeumban, adtuk hírül júniusban a Múzeumok Éjszakája látogatóinak, melyen a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma második alkalommal mutatkozott be. A hangulatot a Katasztrófavédelem Központi Zenekara alapozta meg, majd Szőcs István impulzus tűzoltó eszközésvel keltett figyelmet. Természetesen nem kellett toborozni a nézőket a Mentőkutyás Szolgálat bemutatójára, majd a világhírű víziorgonára megszólaltatására gyülekeztek az érdeklődők. Nagy sikerük volt a korhű ruhába öltözött XIII. kerületi hagyományőrző tűzoltóknak, akik század elejei Köhler-fecskendő segítségével, intenzív pumpálással oltottak tálcatüzet. A szertárból előkerültek a ritkán napvilágot látó, gyönyörű muzeális járművek is, melyeknek állandó nézőserege akadt, de folyamatos volt a tolongás a mai kor tűzoltó fecskendője előtt is, ahol a helyi tűzoltók lelkesen magyarázták a fecskendő működését, és a hozzátartozó málha szerepét, fontosságát. A járművek közül nagy sikere volt még a tűzoltóautóvá átalakult Trabantnak is, melynél sorban álltak a beülni vágyók. Nyüzsögtek a gyerekek a számukra berendezett játszósarokban, s miközben a csemeték önfeledten színeztek, vagy puzzle-játékokat rakosgattak, tőlük pár méterre a szülők a tűzoltók életéről szóló DVD-t nézhettek. Újabb zenei élmény részesei voltak, akik a röviddel ezután fellépő Szent Flórián Kvintettet hallgatták meg, melynek játékos kedvű zenészei még feladatokat is adtak a kihívást kedvelőknek. Az érdeklődők számából és lelkesedéséből úgy tűnt a rendezvény sikeresen zárult. Valószínűleg ez lehetett a véleménye az eseményt jelenlétével megtisztelő Dobson Tibor tű. dandártábornok hivatalvezetőnek, Géczi Béla tű. ezredesnek, a Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség parancsnokának és Dr. Nagy Rudolf tű. alezredesnek, a KOK általános igazgató-helyettesének is.

23

Várai Mihály ( Freeman ) fotóművész sikeres budapesti bemutatkozása után nem sokat kellett győzködni a vörsi Tűzoltó Múzeumot, hogy a Szellemország fővárosa, Pripjaty című fotógyűjteményét mutassák be a Kis-Balatonnál is. Természetesen a budapesti múzeum – Várai kiállítás építésben immár komoly rutinnal rendelkező - munkatársai építették fel a kiállítást, melynek megnyitójára augusztus negyedikén került sor. A kiállítást Nyilas Gergő újságíró nyitotta meg, majd Farkas László Vörs polgármestere és Berki Imre a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója mondott köszöntőt. Az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulójának tiszteletére megnyílt a megújult egri Tűzoltó Múzeum. Az elmúlt több mint egy évben teljes felújításon átesett intézmény augusztus 24én ünnepélyesen, kibővített kiállítással nyitotta meg újra kapuit az érdeklődők előtt. Mintegy 215 millió forintból újították fel az országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelenkor technikai elemeivel együtt bemutató gyűjteményt. Az átadási ünnepségen részt vett dr. Góra Zoltán tű. dandártábornok, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatóhelyettese és dr. Papp Antal tű. ezredes, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatója. Az eseményen Habis László, Eger polgármestere, majd Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója mondott beszédet. A polgármester ünnepi szavaival a tűzoltó szakmát jellemző bátorságról és helytállásról, míg az igazgató a múzeum megújításáért végzett munkáról beszélt. Megemlékezett dr. Danilovich Pálról, akinek a kezdeményezésére indult el az a mozgalom, amelynek eredményeként 1874-ben megalakult az Egri Önkéntes Tűzoltóegylet, és akinek a nevét munkássága elismerése-

24 ként 1999-ben a jelenlegi laktanya felvette. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma kiállítási anyagokat biztosított az egriek számára, és szakmai útmutatással segítette a rendezőket. Ugyancsak Eger volt a helyszíne a - tavalyi 10 éves évforduló alkalmából Budapesten rendezett - 9/11-es kiállítás hasonmásának. Az időszaki kiállítás tárgya egy különleges fotósorozat, amely a tragikus eseményeket és azok következményeit mutatja be a tűzoltók szemszögéből. A kiállítás megnyitóján részt vett Karin Posner-Mullen, az Amerikai Egyesült Államok Nagykövetségének sajtó-és kulturális tanácsosa, Soós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Nyikos Attila tű. ezredes, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nemzetközi Főosztály vezetője, Dr. Nagy Rudolf tű. alezredes a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgató-helyettese, Berki Imre a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója, valamint Csontos Ambrus tű. mk. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója, és Várkonyi György a múzeumot fenntartó és üzemeltető EVAT Zrt. vezérigazgatója.

KOK híradó Karin Posner-Mullen tanácsos asszony beszélt személyes élményeiről a New Yorkban történt terrortámadással kapcsolatosan, majd legmélyebb tiszteletét és köszönetét fejezte ki a magyar tűzoltóknak. Mérai Péter tű. őrnagy, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Tűzoltósági Főfelügyelője bemutatta a New York-i tűzoltóságot, majd azon tűzoltó bajtársak áldásos tevékenységét részletezte, akik a terrortámadást követően részt vettek a mentésben és tűzoltásban. Berecz Mátyás történész a terrortámadás napjainkra kifejtett hatásáról beszélt. Várkonyi György az EVAT Zrt. vezérigazgatója pedig hivatalosan is megnyitotta a tárlatot. A budapesti múzeum ezúttal a képeket biztosította az USA nagykövetségén keresztül, valamint részt vett a kiállítás elkészítésében is. A Katasztrófavédelem Központi Múzeuma többször is bizonyítottan nagy sikerű kamara kiállításával ( tematikus tablók, Szent Flórián szobor, gerundium, tűzoltó figura, felpróbálható sisakok, múzeumi kiadványok, Trombi elefánt a gyerekek

számára és más egyebek ) ezúttal is részt vett az Óhegy parkban megtartott V. Kőbányai Rendvédelmi Napon. Többek között jelen volt a Rendőrség, a Katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Adóés Vámhivatal, a Magyar Honvédség Ludovika Zászlóalja, a Budapesti Fegyházés börtön, és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet is. Óriási tömeg gyűlt ös�sze a rendezvényre, ahol kipróbálhatták céllövő tudományukat, légzőkészülékben bolyonghattak a kialakított füstsátorban, golyóálló mellényt próbálhattak, fegyverekkel ismerkedhettek, vagy éppen tűzoltási, lovas és kutyás bemutatók közül válogathattak. Rengeteg információval gazdagodhattak az egészségügyi bemutatókon, és közelről megtekinthettek egy mentőhelikoptert is. A színvonalas rendezvény elérte célját, mivel kétséget kizáróan igazolta, milyen hatalmas érdeklődés kíséri a rendvédelmi szervek munkáját, másfelől ők is - játékos feladatok segítségével, vidám körülmények között, egyfajta majális hangulatban - tájékoztathatták a lakosságot felelősségteljes munkájukról.

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Kötelező kirándulások - kánikulában Nem a múzeum munkatársai gondolták úgy, hogy a nyári hőség a legalkalmasabb a csapatépítő túrákra, sokkal inkább az átadás-átvételi jegyzőkönyvek elkészítésének határideje miatt vált fontossá a vidéki kiállítóhelyek „sorozatszerű” látogatása. Valószínűleg a nyár egyik legforróbb napjára, június 20-ra időzítették teendőiket Vörsön, ahol a monoton ellenőrzési munka elvégzése után a leendő fotókiállítás kiállítás helyszínének kijelölésére került sor. Erre a célra a szertár egyik fertálya tűnt a legalkalmasabbnak, ahol amúgy a tűzoltó felszerelési tárgyak között olyan különlegességek is láthatók, mint egy gőzfecskendő, egy 100 éves motoros fecskendő, valamint egy 27 méteres lóvontatású tolólétra. A volt önkéntes tűzoltó Farkas László - Vörs mai polgármestere - és felesége a múzeum vezetője nagy szeretettel fogadta a múzeum dolgozóit, ahogyan hasonló kedvességgel és lelkesedéssel fogadják a múzeum leendő látogatóit. A következő út alkalmával egy héten belül két helyet is meglátogattak a múzeum munkatársai. 2012. október

Először Nagycenken jártak, ahol a Soproni Múzeum felügyelete alá tartozó nagycenki Széchenyi Múzeum igazgatója, Dr. Tóth Imre fogadta a forróságtól tikkadt kis csapatot. A nemrégiben kinevezett vezető megállapodott a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának ugyancsak újdonsült igazgatójával a további együttműködés feltételeiről, az ott elhelyezett kiállítás bővítéséről. Szó esett arról is, hogy az installációk miként illeszkedhetnek legtökéletesebben a kastély Széchenyi István kiállításához. A kihelyezett tárgyak számbavétele után azt ellenőrizték, hogy mennyire szakszerűen helyezik el, és kezelik a kihelyezett műtárgyakat, felszereléseket, dokumentumokat. A nagy hírű múzeumban természetesen nem is akadt ezzel gond. A nagycenkihez hasonló céllal, feladatokkal érkeztek a múzeum dolgozói Bonyhádra, ahol ugyancsak szívélyes fogadtatásban volt részük. A Völgységi Múzeum és egyben a bonyhádi Tűzoltó Múzeum igazgatója Dr. Szőts Zoltán kiváló feltételeket teremtett a munka elvégzéséhez. Itt is hosszú távra szóló együttműködési megállapodás született a két igazgató aláírásával. A krónikához tartozik azonban az is, hogy műtárgyvédelmi okokból innen több könyvet vissza kel-

25

lett szállítani a központi múzeumba, mivel minden jó szándékuk és törekvésük ellenére a vitrinben tárolt könyvek lapjain penészfoltok jelentek meg. Megegyezés született, hogy ezeket a dokumentumokat másolatokkal pótolják. A „leltárkörút” utolsó állomása Eger volt. Egy múzeum, ahol a múlt értékeit a modern technika vívmányai keltik életre – méltán hirdeti magáról ezt az egri Tűzoltó Múzeum, ahol a jelentős felújítási munkák után gyönyörűen megújult a szertár és a régi legénységi épületszárny, amely technika-történeti emlékek kiállítóhelyeként működik. A kiállítóhely múzeumi és tűzoltó szakmai felügyeletét a budapesti Tűzoltó Múzeum, ( ma Katasztrófavédelem Központi Múzeuma ) látja el az első kiállítás megnyitása, 1999 óta. A vezetők, a másik két helyszínhez hasonlóan itt is megegyeztek az együttműködés további lehetőségeiben, módjában.

Tolvajok a bonyhádi Tűzoltó Múzeumban Egy sajnálatos esemény is borzolta a kedélyeket a múzeumban, amikor arról értesültek, hogy a tulajdonában lévő, de Bonyhádon kiállított tárgyak közül többet elloptak. Így sajnos, más egyebek mellett például a Teudloff-Dittrich féle mozdonyfecskendő sugárcsöve, szűrőkosara, kocsilámpája, valamint az ott elhelyezett Köhler fecskendő nyomótömlője, sugárcsöve és kocsilámpája is a tolvajok áldozatául esett. A rendőrségi vizsgálat jelenleg is tart. Nem szeretnénk, ha a beszámoló ilyen rosszul végződne, ezért álljon itt jó hírként, mely szerint a múzeum igen gazdag, izgalmas programmal készül az év hűvösebb őszi és téli időszakára. Galambos Éva közművelődésszervező

26 KATASZTRÓFAVÉDELEM KÖZPONTI ZENEKARA A hűvössé vált őszben már nosztalgiával gondolunk vissza a magunk mögött hagyott hosszú forró nyárra.

A

május végétől újra indult budavári szombat délelőttök igazi erőnléti felmérés a fellépő fúvószenekarok számára, hiszen minden együttes a legszebb és természetesen a legjobb szeretne lenni a Köztársasági Elnök Rezidenciája előtti téren, ahol nyaranta minden szombat más-más rendvédelmi szerv fúvószenekara ad két órás koncertet. Miért erőnléti felmérés? A két óra időtartamú térzene is eltér a megszokottól, de a nyári melegben, amikor „tüzesen süt le a nyári nap sugára”, de nem a juhászbojtárra, hanem a piros jelmezruhában, sisakkal a fején muzsikáló zenekarra, az rendkívül megterhelő. Cserébe biztosan a mi zenekarunk a leglátványosabb, legalábbis aki több együttest is megnézett a helyszínen, ezt állítja. Ezek után a Duna Karnevál Vörösmarty téren megrendezésre kerülő, egy teljes héten át napi 30 perces térzenéi, rutinfeladatként épültek be a zenekar júniusi munkáiba. A múzeumok éjszakája évente ismétlődő rendezvényén, immár sokadik alkalommal közreműködő zenekar fellépése után, az együttes tagjaiból alakult Szent Flórián rézfúvós kvintett adott nagysikerű koncertet. A szépszámú közönség a víziorgona eklektikusan megszólaló hangjait követve énekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című gyönyörű magyar népdalt.

KOK híradó A KOK tanévzáró és tisztavató ünnepsége a nyári szabadságot jelzi előre a Zenekar számára. Ez évben azonban még számos tűzoltó verseny és egyéb felkérésnek kellett eleget tennünk. Június 25én a XII. Országos Tűzoltósport Versenyt rendezték meg a Körcsarnokban, aminek nyitó és záró ünnepségén is közreműködött együttesünk. Hogy a bevételünket is növelni tudjuk, a Szépművészeti Múzeumban megrendezett nemzetközi konferencián” mutattuk meg a világnak, milyen is a magyar virtus, piros ruhában, a júniusi naplemente fényével a háttérben. A Sándor Palota előtti forróság elenyészőnek tűnt a gyulai július elsejei vasárnap délelőttön, amikor a VI. Országos Ifjúsági Tűzoltó Verseny ünnepélyes eredményhirdetésére vezettük fél Gyulán keresztül az ifjúsági csapatokat. Jó erőnlétünk itt is megmutatkozott, hisz a közönség és a versenyzők soraiból néhányan kiszédültek, pedig a rendezőség a lehető legrövidebbre redukálta az eredményhirdetési ceremóniát. A VII. Balatonföldvári Térzene Fesztivál az elmúlt néhány év legviharosabb sikerét hozta a Zenekar számára. Együttesünk díszvendégként szerepelt az ifjúsági zenekarok számára évek óta sikerrel megrendezett fesztiválon és utólag bevallva mi magunk sem számítottunk ilyen kirobbanó sikerre, amiben az ifjú muzsikusokból és nyaralókból verbuválódott nagyszámú közönség részesített bennünket. A Budavári Palota Oroszlános udvarában megrendezett HUNOR Hivatásos Katasztrófavédelmi Mentőszervezet megalakuló és csapatzászló adományozási ünnepségén a Zenekar a szeszélyes nyári időjárás (tűző nap, eső, szélvihar) viszontagságai közepette a szokásos színvonalon, hibátlanul helytállt. Az augusztus végre meghozta a várva-várt, jól megérdemelt pihenést. Szeptemberben újult erővel kezdte meg munkáját a Zenekar a szokásos hétvégi fellépésekkel Budapesten és természetesen vidéken. Kiss Zoltán karmester helyettes

Generációk Országos Találkozója 2012. október 13-án került megrendezésre az Országos Rendőr-főkapitányság Rendészeti Szervek Kiképző Központjának Vágóhíd utcai objektumában a Generációk Országos Találkozója. Hagyományainknak megfelelően a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ is képviseltette magát a hévégi egész napos eseményen. A létesítmény középső részén kaptunk helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem sátra mellett. A helyszínen felvonultatott technikai eszközeink, egy gépjárműfecskendő és egy létrás gépjármű, igen nagy népszerűségnek örvendtek. A járműveket kollégáink, Durucz Attila tű.szds, Kelemen György tű.fhdgy, Túri Roland tű.hdgy, Leitner Béla tű.tzls, Laklott Sándor tű.ftzls és Piesko Zsolt tű.zls mutatták be a rendezvény látogatóinak. Mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály egyformán érdeklődött eszközeink és szakfelszereléseink iránt. A gyerekeket inkább a sisakok, a vezetőfülke vonzotta, míg a felnőttek és az idősebb korosztály a szakfelszerelések, különböző kisgépek teljesítménye és felhasználási lehetőségei iránt voltak a legfogékonyabbak. Gyakran megjelent egy-egy idősebb, nyugdíjas tűzoltó is, aki rég történt káresetekről, akkoriban használt eszközökről mesélt nekünk és a köré gyűlt alkalmi hallgatóságnak. Mindezek tükrében megállapíthatjuk, hogy a régmúlt és a jelen szelleme együtt járta át a találkozó résztvevőit. Ezzel egy időben a rendezvény különböző sporteseményeknek is színhelye volt, melyeken a KOK eredményesen képviseltette magát. A párosok teniszversenyén körmérkőzéses rendszerben dőltek el a helyezések, melyek közül a Fekete Szabolcs tű.fhdgy és a Herczeg László alkotta páros az ezüstérmet jelentő előkelő második helyezést szerezte meg. A KOK a légpuska lövészet versenyben is képviseltette magát, ahol Fekete Lajos nyá. tű.alez kiemelkedő pontszámot ért el. IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

SPORT „Gyerünk fiúk! Kettesével azon a lépcsőn!”

I

lyen és ehhez hasonló buzdítások hangzottak el a több mint száz egyéni indulóval és körülbelül feleennyi párossal szeptember huszonkettedikén megtartott 2012-es országos lépcsőfutó bajnokságon. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság közös rendezésű viadalán az egyéni indulók abszolút versenyében a tiszaújvárosi létesítményi tűzoltóságon dolgozó Pauska Krisztián végzett az élen, a párosok abszolút versenyében pedig a pécsi tűzoltóság indulói, Plósz Balázs és Kecskés Balázs diadalmaskodott. Lépcsőfutó versenyt először 2000-ben rendezett a tűzoltók számára a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság, a viadal országos szintűvé 2006-ban vált. A megmé-

2012. október

rettetésre vállalkozók egyénileg vagy párban vágnak neki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri, huszonkét emeletes elméleti tömjének. A szintenként húsz lépcsőfok leküzdésére hivatásos, önkormányzati, önkéntes egyesületi és létesítményi tűzoltók egyaránt vállalkozhatnak. Bauer Márton tű. főhadnagy, fővárosi sporttiszt elmondta, négy korcsoportban (0-29, 30-39, 39-49, 50+) mérik az eredményeket, és hiba lenne azt hinni, hogy csak férfiak neveztek a versenyre. A hölgyeket a Gyomaendrődi Önkéntes Tűzoltó Egyesület színeiben induló Farkasinszki Mariann, valamint a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon dolgozó Szombati Adrienn képviselte. Az erőpróbának ugyancsak nekivágó Dr. Kanyó Ferenc tű. alezredes, az FKI tűzoltósági főfelügyelője elmondta, a legjobb versenyzők 2 perc 30 másodperc környékén teljesítenek, az átlagos eredmény körülbelül négy perc környékére tehető. Az idén az FKI és a közlekedési vállalat együttműködésének ered-

27

ményeként a BKV tizenegy dolgozója is rajthoz, pontosabban a lépcső aljához állt. Ők olyan állomás- és műszaki diszpécserek, akik munkájuk során szükség esetén légzőkészüléket viselnek. A lépcsőfutó bajnokságon egyébként a versenyzők teljes védőfelszerelésben, légzőkészülék használatával futnak fel a célig. Az acélpalack és a ruházat együtt körülbelül huszonöt kilogrammot nyom. A párosok tagjai nem szakadhatnak el egymástól, a két versenyző között legfeljebb egy lépcsőfordulónyi távolság a megengedett. Az indulók közül az idén sem hiányozhatott Dobson Tibor tű. dandártábornok, aki minden évben rajthoz áll. Mint mondta, legalább egy hónapja naponta gyakorolt, reggelente vágott neki a lépcsősornak. Úgy tervezi, hogy jövőre is jön, illetve egészen addig, amíg bírja a terhelést. A felfelé vezető könnyebbik utat, vagyis a liftet megcélozva e sorok írója a kissé megviseltnek látszó Csabai Tamással és Dakos Tamással, a Sátoraljaújhelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság indulóival futott össze a felvonó ajtajában, akik

28 már futásukat teljesítve lifteztek le a földszintre. Előzőnek ez volt az ötödik, utóbbinak a második versenye. A két Tamás reggel fél ötkor indult útnak, és miután negyed kilenc környékén megérkeztek, túl sok idejük nem maradt felkészülni, hiszen negyedórával később már neki is vágtak a több mint négyszáz lépcsőfoknak. Elmondták, városukban a legmagasabb épület is csak kilencemeletes, ezért vagy ott gyakoroltak, vagy a hegyre futottak fel. Dakos Tamás ráadásul a héten már megmérette egyszer magát: a kecskeméti fekvenyomó-bajnokságon 120 kilogrammos eredménnyel kategóriájában az ötödik helyen végzett. A mezőnyből természetesen nem hiányzott a tiszaújvárosi TMM Kft. versenyzője, Pauska Krisztián sem, aki egyéni indulóként 2009-ben és 2011-ben is nyerni tudott (2010-ben csak párosok indultak). Mint mondta, most is ugyanúgy készült, mint korábban, a gyárépületbe járt be gyakorolni. A végeredmény önmagáért beszél: Krisztián megnyerte a létesítményi tűzoltók egyéni kategóriáját, és abszolút egyéniben is ő érte el a legjobb eredményt. Harmadszor állt rajthoz a Plósz BalázsKecskés Balázs összeállítású pécsi hivatásos duó, ők tavaly és tavalyelőtt is megverték a mezőnyt. A 24 és 26 éves versenyzők szerencsések, hiszen náluk van akkora épület, hogy nem „több részletben” jön össze a huszonkét emelet: a baranyai megyeszékhely huszonöt emeletes toronyháza ideális helyszín volt a tréninghez. És hogy miért jöttek: természetesen győzni… A huszonkét emelet leküzdése többek szerint egyszerűbb feladatot jelentett a magasabbra nőtt indulóknak, hiszen ők a tenyerüket kétoldalt a falnak tudták támasztani, így plusz erővel tudták magukat előre hajtani. Ráadásul, mint kiderült, a SOTE épületének lépcsői magasabbak a szokásos panelháziaknál, az itteni két lépcsőfok bizony nagyobb az „otthoninál”.

KOK híradó Az változó, hogy ki milyen stratégiát választott, akadt, aki rakétaként kilőtt a földszinten, más lassabb, de egyenletes tempóban haladt fölfelé, egyéni ízlés szerint egyesével, vagy kettesével véve a lépcsőket. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy megállni nem szabad, menni kell rendületlenül. A lépcsőzés komolyan terheli a szervezetet, leginkább a lábat, a tüdőt, a szívet, az ízületeket, nem csoda tehát, hogy a legfelső emeleten, amint megállt a stopper, mindenkinek első dolga volt ledobni magáról a felesleges terhet. A 2012-es országos lépcsőfutó bajnokság eredményhirdetésén megjelent Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató. A felsorakozott versenyzőket először Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója köszöntötte, aki a lépcsőfutó-versenyt egy különleges alkalomnak nevezete, mert azon különböző beosztású, rendfokozatú és korú tűzoltók vettek részt. Ez pedig az ezredes szerint annak a belső késztetésnek, elkötelezettségnek az eredménye, ami a tűzoltókat arra sarkallja, hogy segítsenek az embereken. „Amíg ilyen bajtársak szolgálnak ebben az országban, addig nincs félnivaló.” – mondta Varga Ferenc. Az igazgatói köszöntő után kihirdették a végeredményt, először is a párosok sorrendjét. Eszerint a létesítményi tűzoltóságoknál a Chinoin versenyzői, Szappanos Mihály és Darabánt Gyula érte el a legjobb eredményt, az 50+ korosztály páros viadalát is ők nyerték. Az önkéntes tűzoltó egyesületek indulói között a kaposvári Kötél Egyesületet erősítő ifj. Bodó László-Veres Soma páros volt a leggyorsabb. A hivatásos tűzoltói mezőnyben Plósz Balázs és Kecskés Balázs pécsi tűzoltók nem találtak legyőzőre. Egyben az övék lett az egyes korcsoport elsősége is, illetve a párosok abszolút versenyét is ők nyerték. A picit idősebbek (30-39) között Bársony Antal és Farkas Csaba, a Vác Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság indulói voltak a leggyorsabbak. A még egy

picit idősebbeknél (40-49) az angyalföldieket erősítő Bokor Miklós-Kormos László duó teljesített a legjobban. Az egyéni indulóknál az önkormányzati tűzoltóságok versenyzői közül a Hunyai, Csárdaszállási és Gyomaendrődi Önkormányzati Tűzoltó-parancsnokságot képviselő Szőke József volt a leggyorsabb. A létesítményiek között Pauska Krisztián, a tiszaújvárosi TMM Kft. versenyzője az idén sem talált legyőzőre. 2 perc 35,72 másodperces teljesítményével megszerezte a kettes korosztályi (30-39) elsőséget és az egyéni abszolút győzelmet is. Az önkéntes tűzoltó egyesületek indulóinál a párosban is elsőséget szerző ifj. Bodó László (Kötél Egyesület) ideje volt a legjobb. A hivatásos tűzoltók közül a dombóvári Zombori László futott a leggyorsabban a huszonkettedikig (ideje alig két másodperccel volt rosszabb az abszolút győztesénél). Korcsoportos bontásban az 1-es csoportban, a legfiatalabbaknál a pécsi Molnár Máté, az érettebbek között, hármas csoportban (40-49) Dr. Kanyó Ferenc, az 50+-os indulók közül pedig a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ versenyzője, Bélteki Sándor futotta a legjobb időt. A BKV Zrt. munkatársai közül Katona Bencének sikerült a legrövidebb idő alatt teljesítenie a huszonkét emeletet. A díjkiosztó legnagyobb tapsát nem meglepetésre a hölgyek kapták, a kategória győztese Farkasinszki Mariann lett. A szervezők létrehoztak egy extra díjat is, de, hogy a „Korosodó tábornokok” versenyét ki nyerte, fedje a jótékony homály… A díjak átadása után Dr. Bakondi György tű. altábornagy mondott zárszót. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató elismeréssel szólt a versenyzők teljesítményéről, amit fontos mutatónak és üzenetnek nevezett: a magyar lakosság büszke lehet a tűzoltókra, akik mindig jönnek és mindig mindenkit megmentenek, akit kell. forrás: OKF honlap

IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Értékes pontok az OKF fekvenyomó bajnokságán

A

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából 2012. szeptember 13-án rendezték meg Kecskeméten a 2012. évi Országos Fekvenyomó Bajnokságot. A verseny megrendezésében közreműködött a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, és az Országos Katasztrófavédelmi Sport Egyesület (OKSE). A bajnokságban önállóan indultak a megyei igazgatóságok, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, valamint a BM OKF versenyzői. Hét súlycsoport kategóriában /67,5- +110 kg-ig/, illetve 40 év felett testsúlyhatár és női testsúlyhatár nélküli kategóriákban versenyeztek a résztvevők. A KOK idén a szerparancsnok 2. szakasz hallgatóját Csernák Zsolt tű. törzsőrmester indította a versenyen. Hallgatónk a 110 kg-os súlycsoportban, nagyon erős mezőnyben versenyezve az 5. helyen végzett 145 kgos teljesítményével. Fekete Szabolcs tű. fhdgy. sporttiszt 2012. október

29

RÁ-KOK

I

dén is megrendezésre került az Országos Kismotorfecskendő Szerelési Bajnokság. A tavalyi versenysorozathoz hasonlóan, ebben az évben is 8 forduló alkalmával mutathatták meg ügyességüket a versenycsapatok. A tanintézet részéről ismét nekivágott a megmérettetésnek a RÁ-KOK csapata. Az első két forduló után a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ hölgy dolgozói is kedvet kaptak a versenyzéshez és a Balatongyörökön megrendezett harmadik fordulóra már ők is csatlakoztak a RÁ-KOK női csapattal. A kezdeti „szárnypróbálkozások”, valamint a kisebb bakik ellenére a lelkesedés nem hagyott alább a lányok részéről és állandó részvevőivé váltak a versenyszériának. Idén először – emélhetőleg nem utoljára  – a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ a Budapesti Tűzoltószövetséggel, valamint a XI. kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnoksággal együttesen megrendeztük a budapesti fordulót.

Sajnos a hazai pálya előnye sem voltak elegendő ahhoz, hogy az iskola csapatai dobogós helyezést érjenek el, de mindezt kárpótolta a remek hangulat. Az első sikerélményre azonban nem kellett sokat várni, a 2012. augusztus 25-i debreceni futamon meghozta gyümölcsét a sok gyakorlás. A RÁ-KOK vegyes csapat 37.93-as eredménnyel a negyedik helyet tudhatta magának, míg a RÁ-KOK női csapata felállhatott a dobogó harmadik fokára. Az amúgy is jó hangulatot és lelkesedést ezek az eredmények csak fokozták egészen a versenysorozat utolsó állomásáig. A bajnokság utolsó futamán mindenki legnagyobb meglepetésére a RÁ-KOK női csapata a második helyezést tudhatta magáénak, míg összetettben a 4. helyezést érték el. Gratulálunk minden csapattagnak és a csapatok nevében köszönjük a rengeteg támogatást!

Pörge Zsófia tű. hdgy. kiemelt főtanár

30

KOK híradó

Kinevezések A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója soron előléptette szeptember elsejei hatállyal tű. századossá Barkóczi József tű. főhadnagy urat Június elsejei hatállyal Berki Imre közalkalmazott úr kinevezésre került a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma igazgatójának. Július elsejei hatállyal kinevezésre került a Katasztrófavédelmi Oktatási

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K

Központ Oktatási Szervezet Tanulmányi osztály hivatásos állományba tű. zászlósi rendfokozattal Rátkai Tina közalkalmazott kisasszony. Július harmadikai hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója az Igazgató-helyettesi Szervezet Ügyvitel, Adatvédelem, Nyomda állományába előadói státuszba Dr. Kovács Gáborné közalkalmazott asszonyt. Augusztus elsejei hatállyal változott a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szervezési állománytáblázata, nyelvi szakcsoporttal bővült az Oktatási Igazgató-helyettes szervezet, ahova kinevezésre került csoportvezetői beosztásba Tóth Andrea közalkalmazott asszonyt Szeptember harmadikai hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport kiemelt főelőadójának Korbély Barbara közalkalmazott kisasszonyt. Szeptember tizedikei hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet technikusának Rostás István közalkalmazott urat. Szeptember elsejei hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelem Központi Zenekarába, hivatásos állományba Szilágyi Gábor tű. zls. urat. Szeptember elsejei hatállyal kinevezte a Katasztrófavédelem Központi Zenekarába, hivatásos állományba Vági Tamás tű. zls. urat.

Elismerések: Magyarország Belügyminisztere kimagasló szolgálati tevékenysége elismeréseként október 23-a alkalmából tűzoltósági tanácsosi címet adományozott Szabó Attila tű. alezredes úr részére. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója a 2012. október 13-án az M2 váci lehajtójánál történt súlyos közlekedési balesetnél tanúsított példa értékű szakmai és emberi magatartásáért november elsejei hatállyal soron kívül előléptette tűzoltó őrnaggyá Kirov Attila tű. százados urat. A szolgálat terén kimagasló teljesítésének elismeréseként október 23-a alkalmából tárgyjutalomban részesítette Kelemen György tű.főhadnagy urat. Jubileumi Jutalom 35 év után Oravecz István 30 év után Jádi Zsuzsanna tű. alezredes 20 év után Pálmai Szabolcs tű. ftzls. 15 év után Maleczky Paula közalkalmazott asszony 10 év után Hofferekné Bakai Erika közalkalmazott asszony Kiemelkedő munkavégzésének elismeréséül oklevél elismerésben részesíti a 2012. július 15. és 2012. augusztus 05. közötti időszakban történő készenléti szolgálat ellátásáért

Polyák József tű. alezredes urat Kiss János tű. százados urat Leitner Béla tű. törzszászlós urat Szirmai István tű. törzszászlós urat Vékony László tű. zászlós urat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központ állományából Feczku-Komma Zsolt tű. törzszászlós urat a szerelési szabályzathoz szükséges fotódokumentáció elkészítéséért, segítő szakmai közreműködéséért az Országos Rendőr Főkapitányság állományában szolgálatot teljesítő Benke Donát rendőr főtörzsőrmester urat A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Igazgatója dicséretben és oklevél adományozásban részesítette a 2012. október 13-án, a II. kerület Árpád fejedelem útján történt közlekedési balesetnél tanúsított magas szintű szakmai tevékenységéért Durucz Attila tű. százados, Túri Roland tű. hadnagy, Leitner Béla tű. törzszászlós urakat és a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ állományából Laklott Sándor tű. főtörzszászlós urat. A II. Országos Kismotor Fecskendő Szerelési Bajnokságon nyújtott kiváló teljesítményéért oklevél elismerésben részesíti Jádi Zsuzsanna tű. alezredes asszonyt Petrik Péter tű. őrnagy urat Barkóczi József tű. főhadnagy urat Kelemen György tű. főhadnagy urat Mojzesné Takács Gabriella tű. főhadnagy asszonyt Tóthné Orbán Judit tű. főhadnagy asszonyt Pörge Zsófia tű. hadnagy asszonyt Rátkai Tina tű. zászlós kisasszonyt Deme Fruzsina közalkalmazott kisasszonyt A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Handra Judit tű. hadnagy asszonyt Frimmel Gábor tű. zászlós urat A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Bégány Renáta tű. hadnagy kisasszonyt Bács-Kiskun Megye Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Danka Attila tű. zászlós urat Mozsárik Lajos tű. zászlós urat Fodor Dóra kisasszonyt Mojzes Barbara kisasszony

Távozó kollégák: 2012.06.30.-ai hatállyal Praksz György tű. alezredes úr hivatásos jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. 2012. augusztus 08-ai hatállyal a Katasztrófavédelmi Kutatóintézet állományából Homán Zoltán technikus úr, közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezéssel megszüntetésre került. Dr. Kristály Anna közalkalmazott asszony 2012. 08. 31.-ei hatállyal közalkalmazotti jogviszonya megszűnt.

Kirov Attila tű. százados urat IX. évfolyam, 3. szám

KOK HÍRADÓ

Bemutatkozás

Civilben is tűzoltó A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ tanára, Kirov Attila tű. szds. hétvégi családi utazása során frissen történt közúti balesethez érkezett az MO-ás autópálya egyik szakaszán. Félreállt, hogy segítséget nyújtson és azt tapasztalta, hogy intézkedésre jogosult szerv még nem érkezett a helyszínre. Felmérve a baleset súlyosságát, civil személyek, egy orvos és egy szintén szabadnapos tűzoltó kolléga segítségével értesítették a mentőket, tűzoltókat, kiemelték és igyekeztek stabilizálni a sérülteket, biztosítani a helyszínt, irányítani a forgalmat. Erőfeszítéseiknek is köszönhetően az egyik sérült életét sikerült megmenteni. Kollégánk civilben is hivatásához méltón, példamutatóan helytállt.

Váratlan beavatkozás 2012. október 13-án a rendvédelmi szervek dolgozói és családtagjaik részére szervezett Generációk Országos Találkozója című programon a KOK is képviseltette magát technikai bemutatójával. A visszavonulás során a gépjárműfecskendő baleset helyszínére érkezett. Az eseményt jelentették, a sérült járművet áramtalanították és biztosították a helyszínt a rendőrség kiérkezéséig. A váratlan beavatkozás során helytálló egység tagjai voltak: Durucz Attila tű. szds., Leitner Béla tű. tzls., Túri Roland tű. hdgy. és Laklott Sándor tű. ftzls.

2012. október

31

Korbély Barbara 2012. szeptember 3-ától került a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport állományába. Feladatköre elsősorban a Katasztrófavédelmi Mobil Labor és a szakterületével kapcsolatos alapozó tantárgyak oktatása. Felsőfokú tanulmányait Szegedi Tudományegyetemen végezte, 2005-ben vegyész diplomát szerzett, ezután az egyetemen kutatóként dolgozott és laboratóriumi gyakorlatok vezetésében is részt vett. Másoddiplomáját 2010-ben környezetkutatóként szerezte. 2007-2008. évben vendégkutatóként néhány hónapig Svájcban dolgozott. 2011-ben költözött vissza Budapestre, itt az Országos Környezetvédelmi- Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen helyezkedett el emisszió-kereskedői szakértői beosztásba. Angol nyelvi ismeretekkel rendelkezik.

Dr. Kovács Gáborné 2012. július 3-án került a KOK állományába, az Általános Igazgató-helyettesi Szervezetbe, előadói munkakörbe. Pedagógus végzettséggel rendelkezik, közel 20 évet töltött a pedagógus pályán általános iskolai tanítóként. Ezt követően humán kontrolling területen dolgozott. Egyetemi tanulmányait 2012-ben fejezte be a Szent István Egyetemen, mint okleveles emberi erőforrás tanácsadó. Családjával Pomázon él, két gyermeke van, akik a felsőoktatásban tanulnak.

Tóth Andrea

Rostás István Rostás István 2012. szeptember 10-én került a BM OKF Katasztrófavédelmi Kutatóintézet állományába, gépésztechnikus munkakörbe. Feladata a vizsgálatvezetők munkájának segítése, közreműködés a mérésekben, illetve a vizsgálati minták átvétele, előkészítése, kezelése. Középiskolai tanulmányait a Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskolában végezte, ezt követően pedig az építőiparban kezdett el dolgozni, alsó- illetve középvezetői munkakörökben. A KKI-ban betöltött feladatára jó műszaki érzéke, nyitottsága és tanulni akarása teszi alkalmassá.

2010. július 13-án került a BM OKF Főigazgatói Titkárság állományába, ahol a parlamenti kapcsolattartás feladatkörét látta el. 2012 januárjától a Nemzetközi és Jogi Főosztályon, majd a Jogi és Igazgatási Főosztályon végezte ugyanezt a munkát, eseti jelleggel kiegészítve a nemzetközi területet érintő fordítási és tolmácsolási feladatokkal. 2012. augusztus 1-től a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban újonnan megalakult Nyelvi Szakcsoport vezetője. Feladata a katasztrófavédelem állománya részére az idegennyelvi-képzés szakmai koncepciójának kidolgozása és a nyelvoktatás megszervezése. Felsőfokú végzettséget az ELTE Bölcsészettudományi Karán német-orosz szakon szerzett, továbbá a Külkereskedelmi Főiskolán szakközgazdász végzettséget kapott. Ösztöndíjasként német és osztrák egyetemeken (Jena, Mannheim, Bécs) is folytatott tanulmányokat. Szakmai pályáját a felsőoktatásban kezdte, 2009-ig főiskolai adjunktus volt a Budapesti Gazdasági Főiskolán, ahol német gazdasági szaknyelvet oktatott.

R

T

RORSZÁG S YA

ZTONSÁG BI É

G

ATÁB AN

A

GÁL OL Z

M A

Kismotorfecskendő-szerelési bajnokság