Híradó szám IX. évfolyam 2. szám június a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja. Tartalom: KOK

2012

KOK

Híradó 2  . szám IX. évfolyam 2. szám 2012. június a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ lapja

Tartalom:

 

2. oldal Tájékoztatás és feladatszabás

4. oldal Módszertani értekezlet

5. oldal Pszichológusok szerepe az új képzési rendszerben

Tájékoztatás és feladatszabás 2 Módszertani értekezlet a KOK-on 3 A KOK pszichológusainak szerepe az új képzési rendszerben 5 EFSCA konferencia és éves közgyűlés 6 Bejárás az EGIS gyógyszergyárban 8 Továbbképzés a MÁV Zrt. szervezésében 8 Kötöttpályás járművek műszaki mentése 9 Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport 10 Döntéstámogató alkalmazási szoftver továbbképzés 12 Elméleti tervezés és gyakorlati tapasztalatok 14 Közös cél az atomerőmű biztonságos működése 14 Módszertani foglakozás a honvédségnél 15 Új ügyeleti rend 16 Alaki módszertani tapasztalatszerzés 17 Mezőgazdasági erőgépek alkalmazhatósága 18 Együttműködés a Hanns Seidel Alapítvánnyal 21 Katasztrófavédelmi Kutatóintézet 22 Katasztrófavédelem Központi Zenekara 24 Nyári koncertek a Sándor-palotánál 25 "Csúcsforgalom" a múzeumban ... 26 Sporthírek 28 Személyügyi hírek 30

6. oldal EFSCA konferencia és éves közgyűlés A KOK lapja megjelenik negyedévenként kiadja Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató



A szerkesztőbizottság elnöke: Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes Felelős szerkesztő: Németh Klára A szerkesztőbizottság tagjai: Mojzesné Takács Gabriella tű. fhdgy. Kurtán Attila tű. fhdgy. Neumann György tű. őrgy. Vass Zoltán tű. szds. Fotós: Novák József tű. ftzls. A kiadvány színesben a KOK honlapján megtekinthető: kok.katasztrofavedelem.hu

2

KOK híradó

Tájékoztatás és feladatszabás 2012. április 01-jei átszervezéssel kapcsolatos tájékoztatás és az ebből adódó feladatok meghatározása került napirendre a KOK 2012. április 16-án megtartott állománygyűlésén, melyen részt vett a BM OKF képviseletében Bittmann Tibor tű. ezredes a Humán Szolgálat szolgálatvezetője és Dr. Gubicza József tű. alezredes az Oktatás Igazgatási és Kiképzési Főosztály főosztályvezetője, a KOK vezetői és törzsállománya.

B

evezető beszédében Bittmann Tibor tű. ezredes – utalva a BM OKF előző héten lezajlott évértékelő és feladatszabó állománygyűlésén elhangzottakra – tájékoztatta az állományt a januártól életbe lépett egységes katasztrófavédelmi szervezet 2012. április elsejével folytatódott átszervezésének lépéseiről. A 12 ezer fős új szervezet új irányítási rendszert, új vezetői gárdát és a változásokat követni, a komplex feladatokat ellátni képes végrehajtói állományt igényel. Hangsúlyozta, hogy a fordulat éveként jellemzett 2012. év az oktatásban is fordulatot jelent. A modulrendszerű oktatás megvalósítása, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megalakult Katasztrófavédelmi Intézet, a Területi Oktatási Központok rendszerbe állása új struktúrában működő képzést alakít ki. Kiemelte, hogy az egységes képzés elsődleges célja a szakemberek nagy tömegű, gyors és hatékony felkészítése a kibővült feladatrendszerhez igazodva.

Dr. Papp Antal tű. alezredes (azóta már ezredes) a KOK igazgatója feladatszabó beszédében kitért a védelmi igazgatás teljes rendszerében bekövetkező változásokra, a tűzvédelem rendszerében működő új hatósági és szervezeti elemekre, a megváltozott szemléletmód, a supervisor-i látásmód kialakításának szükségességére. Részletezte a megváltozott rendszerhez kapcsolódó intézeti feladatokat. Az új szakképzési rendszer, az új képzési programok összeállítása, a tananyagok megújítása, a HUNOR tagjainak felkészítése, a szerparancsnoki képzés, az új beosztásokba kerülő szakemberek – műszaki-biztonsági tisztek, közbizton-

sági referensek – képzése, a vezetőképzés beindítása, a TOK-ok feladatrendszerének kialakítása, felügyelete mind részei az iskolai feladategyüttesnek. Fontosnak tartja továbbra is a fegyelem erősítését, a tanári kar példamutató szerepét, az oktatók továbbképzését, az arculat egységesítését, a hagyományőrzést. Befejezésképpen szigorú, de igazságos vezetést ígért, elvárásként fogalmazva meg a magas szintű munkavégzést minden munkatárs részéről, olyan változtatásokat, amelyek az oktatást jobbá és hatékonyabbá teszik. Németh Klára

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

Módszertani értekezlet a KOK-on

A tanórák ellenőrzése nyomán kidolgozott feladatrendszerről

A

2012. január-februárjában lezajlott, a KOK tanári állománya pedagógiai módszertani ellenőrzésének értékelésére, az ellenőrzés folytatására vonatkozó feladatszabásra az április 10-i állománygyűlésen került sor. Egy rövid bemutató „tanóra” után, amely az ellenőrzés tapasztalatait foglalta össze, mintegy görbetükröt tartva az ellenőrzöttek részére, a március 26-i vezetői értekezlet anyagának rövid ismertetésére került sor. Ezt követően Dr. Papp Antal tű. ezredes, igazgató ismertette a vezetői értekezlet döntéseit, folytatásának feladatait. Az ellenőrzés összefoglalása Az év első két hónapjában végrehajtott ellenőrzés célja a KOK kifutó, majd az új oktatási-képzési rendszerben szervezett szakképzései, belső és külső tanfolyamai, a vizsgáztatások eddigi magas színvonalon tartása, az új követelményekhez való alkalmazkodás segítése, a tanári munka támogatása volt.

• • • • • •

Az ellenőrzések hat fő témaköre: Célok, feladatok megvalósítása Tanulásirányítás Motiválás A tanítási óra felépítése, időarányai Munkakultúra Ellenőrzés, értékelés

2012. június

A két hónap alatt látott foglalkozások igazolták, hogy a KOK működtethető valóságos iskolaként, tanárokkal, nevelőkkel, tanórákkal, tanulókkal, didaktikai alapokon, nevelés-oktatási elvek mentén és az ezeknek megfelelő változatos, élvezetes módon és stílusban, mindezt természetes, egyértelmű környezetként kezelve. A klasszikus értelemben vett előadásokat is a legtöbb esetben karizmatikus egyéniségű, kiemelkedő szakmaiságú előadók tartották, javarészt gazdagon illusztrált, minden esetben aktualizált anyagú témákban, sokszor azonban érezhetően erőltetve az interaktivitás szintjének emelését. A konszenzussal elfogadott óralátogatási jegyzőkönyv pontrendszere szerint a legmagasabb átlagérték a célok, feladatok megvalósítása és a felépítés, időarányok témakörben volt. „Az óra alkalmas az egyéni képességfejlesztésre, jártasságok, készségek kialakítására.” szemponton többször vita alakult ki, hiszen „az” előadónak nem célja, de módja sincs egyénileg képesség fejleszteni, illetve azt nem lehet semmilyen szinten kontrollálni. A tanulásirányítás és a munkakultúra témakörben jól érezhetően, de egyben érthető módon széthúzódtak a pontszámhatárok. A tanárlét, mint „szerep”, az együttműködés, a kommunikáció, a kérdéskultúra jelentősége csak a klasszikus értelemben vezetett, didaktikai alapú tanórákon, foglalkozásokon értelmezhető és értékelhető. Az ellenőrzés, értékelés témában a vizsga centrikusabb tantárgyak esetében születtek pontok, a röpdolgozatok íratása, a ritkán alkalmazott feleltetés és ezek értékelési metodikája is hordoz tanulságokat. A legalacsonyabb értékeket a motiválás téma adta, a legszínesebb képet pedig a munkakultúra téma mutatta. Az ellenőrzés értékelésekor vizsgáltuk a szakaszok nagy létszámából fakadó gondokat, a jegyzetellátottságot, az oktatástechnikai körülményeket, feltételeket is.

3

Mindezek alapján a következő, pedagógiai módszertani szempontú vezetői döntések, irányelvek születtek: • A hallgatók legfontosabb feladata a tanulás. • A KOK állományának feladata a tanulásuk mindenoldalú elősegítése. • A tanári állomány feladata a naprakész tartalmú, magas szakmai színvonalú képzések megtartása. • A BM OKF GEK feladata az oktatás kiszolgálásához szükséges feltételek meg­­teremtése. • A KOK elméleti képzéseinek alapegysége nem a 90 perces előadás, hanem a 2x45 perces tanóra. • Egyértelműen kiemelt cél a hallgatók érdekeltté tétele és órai aktivizálása. A kitűzött célok megvalósulása érdekében: • Folytatódnak a módszertani ellenőrzések. • Kialakítjuk a belső továbbképzések rendszerét – az egyre nagyobb leterheltség, az új képzések és továbbképzések indulása, a sok külső helyszín és a nehézségek előre láthatósága mellett is. • Kialakítjuk a tantestületi mentor-rendszert – egy-egy témához egy-egy „szakértő” kijelölésével, és hospitálási csoportok működtetésével. • Fokozott figyelmet és támogatást nyújtunk az új belépőknek. A pedagógiai módszertani ellenőrzés folytatásához, belső továbbképzések megszervezéséhez igazgató úr 14 pontban határozta meg a konkrét feladatokat. Ennek megfelelően május 14. és 17. között az Alapozó Ismereti és Hatósági, a Tűzoltási és Mentési és a Szaktechnika Alkalmazási Szakcsoportoknál, a KOK havi naptári és ellenőrzési tervében rögzített szakcsoport értekezletekhez csatlakozva módszertani konzultációk folytak. A feladattervet szem előtt tartva, valamint a szakcsoporti jellegzetességeket

4 figyelembe véve áttekintettük a tanév hátralévő részében teljesíthető feladatokat. A KOK-on május 14-én megtartott légzőkészülék bemutatót külön a pedagógiai-módszertani és didaktikai szempontokat alapul véve elemeztük, megvitattuk a látottak és hallottak „hogyan”-ját, összefoglaltuk a módszertani tanulságokat. Május 21-én a KOK teljes tanári állománya részére továbbképzést szerveztünk. A főbb célokat az április 10-i állománygyűlés „tanóráján” írt „dolgozat” jelölte ki. A résztvevők összeírták és súlypontozták azokat a témákat, amelyeket további képzések, konzultációk keretében szeretnének megvitatni, megbeszélni, ötleteket adni és kapni. A kívánságlista részletei az ábráról (1. sz. grafikon) leolvashatóak. Figyelemmel arra, hogy a tanév a vége felé közeledik, az ellenőrzés, számonkérés, kérdéskultúra került előtérbe. Kisebb feladatok keretében közösen gyűjtöttük össze a legfontosabb kritériumokat, a feladatlapok kérdésszerkesztési lehetőségeit, az értékelési szempontokat. Május 31-én a KOK péceli objektumában a közbiztonsági referensek felkészítőinek felkészítésén, a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport tanárainak részvételével módszertani tréningre került sor, melynek részeként a résztvevők magas aktivitásával, interaktív keretekben dolgozták fel többek között a foglalkozások belső szerkezete, a kognitív célok beazonosítása, az emberi emlékezet sajátosságai és a kommunikáció jellegzetességei témákat. A jóváhagyott feladat- és ütemterv szerint még ebben a tanévben, tervek szerint július elején módszertani napot szervezünk oktatástechnikai és tanítási bemutatókkal, amelyről következő számunkban számolunk be. Jádi Zsuzsanna tű. alezredes módszertani koordinátor

KOK híradó

A

KOK tanárainak módszertani továbbképzésében kijelölt feladatok között új elemként jelenik meg a tanítás-tanulás pszichológiai aspektusainak vizsgálata. Erre az ad lehetőséget, hogy április 1-től két kolléganő segíti a munkánkat, akiknek a bemutatkozását és a feladataikat lapunk következő oldalán olvashatják.

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

A KOK pszichológusainak szerepe az új képzési rendszerben 2012. április elsejei hatál�lyal két pszichológus kezdte meg munkáját a tanintézetben. Első és legfontosabb feladatuk a rendészeti vezető- és mestervezető képzés végrehajtása lesz.

B

eretvás Arianna az elmúlt években a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Humán Főosztály Pszichológiai Osztály pszichológusaként dolgozott. Jelenleg tartósan vezényelt a Katasztrófavédelmi Oktatási Központba főelőadó munkakörbe. eme Fruzsina – korábban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság pszicho­lógusa – a KOK állományába tartozik 2012. április 1-jétől, szintén főelőadó pszichológusként.

D

A tervek szerint a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ induló képzéseibe több különböző helyen is bekapcsolódnak a pszichológusok. Első feladatukként júniusban a tűzoltó technikusi képzés felvételi eljárásában vettek részt, előszűrve a későbbi alkalmasságot. Egy óra leforgása alatt 20-25 fővel (öt napon keresztül összesen 118 jelentkezővel) három különböző tesztet töltettek ki, és az eredmények alapján sorrendet állítottak fel a leendő hallgatók közt. A hónap közepén a tűzvizsgálói tanfolyam hallgatói számára tartanak előadást, fejlesztve a tűzvizsgálói tanúkihallgatások kommunikációs stratégiáját.

2012. június

A nyári időszakban a módszertani és didaktikai előadássorozat részeként a tanítás pszichológiai aspektusai vonatkozásában fogják oktatni a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban tanító tanárokat. Előadásuk témája többek között – a hallgatói osztályokban kialakuló lehetséges folyamatokat figyelembe véve – a csoportműködés, a kommunikáció, az érdeklődés felkeltése és a figyelem megtartása lesz. A HUNOR Mentőszervezet Magyarország hivatalos mentőcsapataként fog tevékenykedni, gyors reagálású erőként feladata lesz a hazai és nemzetközi katasztrófák esetén, elsősorban a földrengés sújtotta területen műszaki mentési és kutatási feladatok végrehajtása. A speciális egészségügyi, fizikai és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokkal kiválasztott tagok a KOK képzésében tréningen vesznek részt. A 82 fős hivatásos katasztrófavédelmi kutató és mentő szervezet október végén egy ENSZ minősítő terepgyakorlaton ad számot tudásáról, a minősítő gyakorlat előtt a kiválasztott tűzoltók a városi kutatás mentéshez szükséges speciális képzésben részesülnek, ebben hazai, a különleges mentésben jártas szakértők és a KOK oktatói segítik majd őket. Képzésük részeként a pszichológusok 8 órás tréninget tartanak számukra, melynek témája a „Rendkívüli helyzetek kezelésére történő felkészítés”. Célja a rendkívüli körülmények közötti munkavégzés mentálhigiénés sérülései elszenvedésének tompítása, kapcsolatteremtés a válsághelyzetben lévő emberekkel, stressztűrő képesség fokozása, felkészítés a más kulturális közegben lévő munkavégzésre (helyismeret, társadalomismeret, vallásismeret). Tervek szerint a HUNOR Mentőszervezet a későbbiekben 210 fősre bővül, ennek részeként a pszichológusok ismét aktív szerepet vállalhatnak. Terv szerint a szeptemberben induló új osztályok hallgatói számára csapatépítő tréninget tartanak, későbbi együttműködésüket megalapozva.

5

A két pszichológus fő feladata a rendészeti mester és vezetőképző megszervezése, lebonyolítása, végrehajtatása, Jádi Zsuzsanna tű. alezredes asszony vezetésével. Ennek érdekében 2012 szeptemberétől 2013 áprilisáig mindhárman a Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság által az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolán szervezett trénerképzésen vesznek részt. A vezetővé, illetve mestervezetővé képző kurzusok egymásra épülő moduljai felölelik azoknak az alapvető kompetenciáknak a fejlesztését, amelyek alaposabb megismerése segíthet a közép- és felsővezetőknek abban, hogy eredményesebben, konstruktívabban lássák el parancsnoki, vezetői és irányítói feladataikat. Az érintett témák magukban foglalják az önismeretet, csapatépítést, kommunikációt, konfliktuskezelést, motivációt, problémamegoldást, helyzetorientált vezetést, időgazdálkodást, stratégai gondolkodást, projekttervezést, változásmenedzsmentet, mé­dia­kommunikációt stb. A rendészeti vezetői továbbképzések célja az, hogy a már kinevezett vezetők egy-egy speciálisabb területen szerezzenek mélyebb ismereteket, jártasságot. Köztük olyan kérdésekben is, mint kiégés és munkaalkoholizmus, előítéletek a vezetői munkában, munkahelyi pszichostressz, döntési technikák, női vezetők helyzete, stb. Emellett a KOK által tartott egyéb tanfolyamokon előadóként is részt vesznek a hallgatók pszichológiai ismereteinek bővítése céljából. Az előadások témái változatosak lehetnek, pl. stressz és pánik, kommunikáció, csoportműködés, katasztrófalélektan, pszichológiai alapismeretek, vezetői stílusok. Lévén, hogy újra állandó pszichológusai vannak a Katasztrófavédelmi Oktatási Központnak, a pszichológiai ismeretek beépítése a képzési rendszerbe, a lélektani szemlélet átadása külső szakember igénybevétele nélkül valósulhat meg. Így teljesebbé válik a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ oktatói tevékenysége. Emellett az állomány egyéni problémáival, kérdéseivel helyben felkeresheti a pszichológusokat.

6 EFSCA konferencia és éves közgyűlés Lettországban Az Európai Tűzoltó Iskolák Szövetsége (EFSCA) rendes éves közgyűlését és az ehhez kapcsolódó konferenciát idén Lettország rendezte meg 2012. május 29-június 1. között. A helyszín Lettország fővárosától – Rigától – mintegy 30 kmre Jürmalában volt, ami az ott rövid ideig tartó, meleg nyári szezon egyik fő üdülőhelye.

A

z eseményen iskolánkat Dr. Papp Antal tűzoltó ezredes igazgató úr, és Balázs Ágnes a KOK nemzetközi kapcsolatok koordinátora, nyelvtanár képviselte. Az EFSCA 1988-ban alakult, kezdetben három ország (Franciaország, Hollandia és az Egyesült Királyság) tűzoltó iskolájának részvételével folyamatos információ

KOK híradó csere és együttműködés céljából. Azóta az Európai Unió 27 tagországának tűzoltó képzési intézményei csatlakoztak hozzá, valamint 4 iskola az Európai Kereskedelmi Szövetség országaiból. A Szövetség fő alapelvei: - Fórumot biztosítani az EU tagállamok tűzoltó iskoláinak azon képviselői számára, akik fölhatalmazottak arra, hogy képviseljék iskoláik érdekeit és véleményét hivatalos munkakapcsolatokban nemzetközi és országos szinten. - Tájékoztatni és hatást gyakorolni az Európai Unióra, olyan ügyekben, melyek érintik az oktatást és szakképzést. Elősegíteni, hogy a tagországok katasztrófavédelemmel és tűzoltással foglalkozó állományának képzési és a karrier építési követelményei közeledjenek egymáshoz. - Elősegíteni a kutatást és a fejlesztést. Továbbá véleményt nyilvánít az EU felé minden olyan ügyben, ami tagországait érinti a katasztrófavédelem, a tűzbiztonság, a tűzoltóságok irányítása, a tűzoltás és mentés, valamint egyéb veszélyhelyzeti műveletek terén. Az idei rendezvény fő témája: „Az állami és magán (létesítményi) tűzoltóságok szakembereinek változatos képzési rendszere” volt. A programot két teljes napra tervezték a házigazdák. Első napon rövid regisztráció után a konferencia megnyitó beszédeit a lett

belügyminiszter, a lett tűzoltó parancsnok, a lett tűzoltó iskola igazgatója és az EFSCA jelenlegi elnöke mondták. Ezt követte a belga, a holland és a litván kollégák prezentációja országaik képzési és kutatási rendszereiről. Majd Seeland úr a hamburgi tűzoltóságtól bemutatta az utóbbi időben náluk bevezetett e-learning képzés fő vonásait, melyet érdeklődve hallgattak a többi ország képviselői is. Előadása után több kérdést is feltettek, különös tekintettel az e-learning módszerrel elsajátított tudás ellenőrzéséről, értékeléséről. Válaszaiból kitűnt, hogy különösen nappali képzések előzetes alapozására és egyes elektronikus eszközök (rádió hálózat, stb.) működésének oktatására alkalmazható hatásosan ez a forma. Este egy rövid kastély látogatás alkalmával megismerkedhettünk Lettország viharos történelmének néhány eseményével. Másnap az észt tűzoltó iskola igazgatójának előadásával folytatódott a konferencia, melyben ismertette az iskolájában bevezetett, az EU által ajánlott minősítő rendszert. Majd a házigazdák következtek, akik bemutatták, hogyan képzik a híres rigai műszaki egyetemmel kooperációban a polgári védelem, a tűzvédelem és a munkavédelem szakembereit. A soron következő napirend „work­ shop”, azaz műhelymunka volt.

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

A résztvevő országok kisebb csoportokba lettek beosztva, választhattak hatféle témakör közül. Ezek rövid megvitatása után kidolgoztak egy forgatókönyvet, amely alapján az elkövetkező egy év során az adott témakört saját országukra nézve áttekintik, elemzik. A jövő évi konferenciára felkészülve eredményeiket összevetik és rövid prezentációkban bemutatják a többi résztvevő országnak. Valamint megvizsgálják a lehetséges együttműködési formákat is az országok képzési intézményei között. Magyarország Ausztriával és Litvániával közösen az önkéntes tűzoltó képzés rendszerének összehasonlításában fog részt venni. Mivel mindhárom 2012. június

országban erőteljesen eltér egymástól nemcsak ez a képzési forma, hanem a tűzoltóságok rendszerében az önkéntesek szerepe is, így várhatóan sok érdekességet, újdonságot tudhatunk meg egymástól. Míg hazánk főként a hivatásos tűzoltóságok működésére támaszkodik, addig Litvánia mostanában bővíti az önkéntes tűzoltóságok lehetőségeit. Osztrák szomszédaink pedig köztudottan évszázados hagyományokkal rendelkeznek az önkéntesség terén, sőt országukban a tűzoltás, mentés műveleteit 90 százalékban önkéntesekkel fedik le. Ezen állomány képzését is nagyrészt önkéntes munkában, hétvégenként végzik a „tanárok”, kiképzők.

7

Évek óta jó kapcsolatokat ápolunk az Eisen­ stadt-i tűzoltó iskolával, ahol pl. a Győr-Moson-Sopron megyei magyar tűzoltókat rendszeres együttműködés keretében továbbképzik a (természetesen szintén önkéntes) tűzoltó laktanyában. A workshop után következett az EFSCA éves közgyűlése, melyen újraválasztottuk a szervezet pénztárosát, a cseh Vojtech Vranay személyében. Továbbá sor került az EFSCA elnökének (Wim Beckmann úr, Hollandia), titkárának (Ionel Alin Mocioi úr, Románia) és a pénztárosának éves beszámolójára. A szervezet zászlóját Lettország Belorus�sziának adta át a következő találkozóig, mivel a jövő évi soros konferenciát Belorus�szia rendezi meg. A nap zárásaként Rigában meglátogattuk a tűzoltómúzeumot, ahol a felnőttek számára is nagyon szórakoztató kiállítással találkoztunk. Csak egy rövid városnézésre maradt idő a csoport számára, a kifejezetten hűvös, szeles ország fővárosában. A szervezést tekintve nagyon precíz, igényes kooperációt tapasztaltunk a házigazdák részéről. Szerencsésen mindent időben lebonyolítottak, így a konferencia szüneteiben, a munkaebédek során sok hasznos információcserére nyílt lehetőség. Néhány érdeklődő kollégának a Katasztrófavédelmi Oktatási Központunk igazgatója röviden fölvázolta a sajnálatos vörös iszap katasztrófa néhány tapasztalatát. Új, személyes kapcsolatok kiépítésére vannak kilátásaink a környező országok iskoláival is. Reméljük, hogy az EFSCA szervezetének segítségével minél hasznosabb, szorosabb kapcsolatokat tudunk kiépíteni, fönntartani továbbra is, hiszen ma már nélkülözhetetlen a jó nemzetközi együttműködés egy színvonalas oktatási intézmény életében. Balázs Ágnes ka. nyelvtanár, KOK nemzetközi koordinátor fotók: Aleksandr Vink

8 Bejárás az EGIS Gyógyszergyárban A Tűzoltó technikus I. szakasz számára márciusban szervezett utolsó gyakorlat a „Vegyiparban keletkezett tüzek oltásának” témakörét érintette. Korábban a hallgatók elméleti órák keretében megismerték a vegyipari létesítmények és technológiák általános tűzoltótaktikai elemeit, a műanyagok gyártása, a gumigyártás során keletkezett tüzek, illetve beavatkozás sajátosságait, valamint végigjártuk a gyógyszeriparban keletkezet tüzek oltásának problémakörét.

A

z elméleti órákon nagyon nehéz gyakorlati dolgokat anélkül elmagyarázni, hogy konkrét, megfogható dolgot tudnánk a hallgatóknak bemutatni. Ezért a gyakorlat helyszínéül az EGIS Gyógyszergyárat választottuk, hiszen az egy olyan ipari létesítmény, ahová kizárólag ilyen szervezett körülmények között lehet bejutni. A gyár megtekintésével szerzett ismeretek, az ott hallottak mindenki számára egyedi, és a jövőre nézve hasznos tapasztalat lehet.

KOK híradó A gyakorlat szervezése érdekében felvettem a kapcsolatot Biczó Elemér úrral, a gyógyszergyár létesítményi tűzoltóparancsnokával, aki rendkívül szívélyesen fogadta érdeklődésemet, illetve mindenben segítette a gyakorlat megszervezését. Március 20-án reggel kilenc órakor megérkeztünk az EGIS Gyógyszergyár személyi bejárójához, ahol tűzoltóparancsnok úr, és a cég biztonsági vezetője fogadott minket, majd kisebb biztonsági procedúrát követően bejutottunk a létesítmény területére. Szerelési gyakorlatra nem volt lehetőség, figyelemmel a létesítmény által gyártott anyagokra, készítményekre, a napi munkavégzés zavartalanságára, illetve a biztonsági előírásokra. Azonban ez nem jelentett hátrányt, hiszen Biczó úr nagy alapossággal vezetett körbe a gyár létesítményein, mutatta be a legveszélyesebb helyeit, magyarázta el az esetlegesen alkalmazandó tűzoltás-taktikai szabályokat, biztonsági előírásokat. Ezt követően, a bejárás zárásaként megtekintettük a létesítményi tűzoltóság „laktanyáját”, gépjárműveit, felszereléseit, a létesítmény tűzoltóságra bekötött tűzjelző központját, illetve a riasztás módját. Összességében elmondható, hogy olyan dolgokat láthattunk, olyan beavatkozást jelentősen megnehezítő anyagokról, technológiáról, veszélyhelyzetekről hallottunk, amelyeknek köszönhetően mindenki új tapasztalatokkal gazdagodott. A bejárás jó hangulatban telt köszönhetően tűzoltóparancsnok úr szakmai múltjának, tudásának, s ez egyben kezdete lett egy új, hatékony együttműködésnek a KOK és az EGIS Gyógyszergyár között.

Továbbképzés a MÁV Zrt. szervezésében A BM OKF és a MÁV Zrt. együttműködési megállapodása alapján a MÁV Zrt. tűzoltói továbbképzést szervezett „a tűzoltók speciális vasúti ismereteinek megszerzésére” címmel.

A

képzés –  amelyen kollégámmal Kiss János tű. százados úrral vettem részt – a MÁV Ferencvárosi Pályaudvar, Gépészeti Telephelyén került megtartásra, ahol több a BM OKF-ről és Fővárosi illetve Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságról érkezett kollégával is találkoztunk. A tanfolyamot Éliás József a MÁV Zrt. Biztonsági Igazgatóságától érkezett baleseti vizsgáló nyitotta 2 elméleti előadással, a következő témakörök részletes ismertetésével, bemutatásával: • A MÁV Zrt. Műszaki Mentési és Segítségnyújtási Utasítása; • Vasúti létesítmények megközelítése; • Vasúti forgalom szabályozása káresetek felszámolásakor; • A kárhely-parancsnok feladat- és hatásköre (MÁV részéről); • Az operatív irányítók feladatai, felelőssége, hatásköre;

Vass Zoltán tű. szds. kiemelt főtanár

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ • A pálya felszabadítása személyi baleset esetén; • A MÁV Csoportba tartozó társaságok üzemirányítási és az operatív irányítási szolgálatot ellátó munkavállalóinak feladata, felelőssége és hatásköre. Az elméleti rész, és az ezt követő munkavédelmi oktatás után következtek a gyakorlati képzések, bemutatók. Először a MÁV Zrt. beavatkozó, illetve vegyi balesetelhárító gépjárművét, illetve azok felszereléseit tekinthettük meg, majd két csoportra osztva vontató- és vontatott járművek tekintetében tartottak bemutatót a MÁV Zrt. kollégái az alábbi témákban: • Villamos mozdonyok általános ismertetése; • Dízelmozdonyok általános ismertetése; • A gépészeti telephelyeken rendelkezésre álló mozdonytípusok sajátosságainak bemutatása (gépészeti berendezések elhelyezkedése, feszültségmentesítés módja); • A járművek emelési pontjainak elhelyezkedése, jelölése; • A vontatott járművek emelésénél figyelembe veendő súlyfeliratok; • A vontatott járművek statikája, gyenge pontjai; • Nyílászárók vésznyitási lehetőségei a személyszállító járműveken. A nap végére szakmai szempontból mindannyian nagyobb rálátást kaptunk a vasúton közlekedő járművekkel kapcsolatos baleset- és katasztrófaelhárítás feladataira. A frissen szerzett elméleti tudást egyből gyakorlati, szó szerint kézzelfogható ismeretekkel egészíthettük ki, melynek köszönhetően a megszerzett tapasztalat maradandóbban rögzült, így segítve a jövőbeni munkavégzésünk hatékonyságát. Vass Zoltán tű. szds. kiemelt főtanár 2012. június

Kötöttpályás járművek műszaki mentése

A

tűzoltó szervező képzés, tűzoltó modul keretében a 2. szakasszal gyakorlat keretében ismerkedtünk meg a kötött pályás járművek, ezen belül a Fogaskerekű és a Libegő műszaki felépítésével, az abból következő lehetséges veszélyforrásokkal, illetve azok elhárításával.

A napot elméleti képzéssel kezdtük, ahol Durucz Attila tű. szds kollégám power point előadással, tantermi foglalkozás keretében, röviden tömören ismertette a városi tömegközlekedésben használatos kötött pályás járművek felépítését, műszaki adatait, a beavatkozás eszközeit, felszereléseit, lehetőségeit. A gyakorlatot a Fogaskerekű városmajori telephelyén kezdtük ahol Sebik István műszakvezető fogadott minket.

9

Röviden beszélt a Fogaskerekű történetéről, megtekintettük a jelenleg közlekedő szerelvények két, teljesen restaurált, felújított elődjét. Ezt követően, a részünkre kiállított, a forgalomban is közlekedő két „kocsit” jártuk körbe. Bemutatták az emelési pontokat, végigbeszéltük az emelés folyamatát, majd a hallgatók 2 rajba csoportosulva végrehajtották azt. A sikeres Fogaskerekű emelés után a Libegő (drótkötélpályás függővasút) Zugligeti állomásához mentünk, ahol szintén annak műszakvezetője fogadott. Felmentünk a János-hegyi állomáshoz, ahol az ott dolgozók

megmutatták a Libegő gépházát, ahol egy nagy teljesítményű villanymotor, és áramszünet esetére egy benzinmotor (Lada 1200) van beépítve. „Visszalibegve” a kezdeti állomásra a műszakvezetővel további biztonsági kérdésekről beszélgettünk pl.: a kötélpálya megközelítésének lehetősége tűzoltó gépjárművel, a kötél minősége, személymentés lehetőségei, stb. Vass Zoltán tű. szds. kiemelt főtanár

10

KOK híradó

Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport 2012. április 1-jével a szervezeti átalakítás részeként jött létre az Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport.

A

z új elnevezésű szakcsoport feladata a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ képzési feladatain belül az általános alapozó ismereti, műszaki szakmai ismereti, idegen nyelvi alapismereti, hatósági és tűzmegelőzési tevékenységhez továbbá a hivatásos szolgálat ellátásához kapcsolódó tananyagegységek, tananyagelemek oktatása, valamint a testnevelés és tűzoltó sport. Így a témakörök három fő csoportba sorolhatóak, általános alapozó és szakmai alapozó ismeretek, valamint a tűzvédelmi és hatósági ismeretek, továbbá az idegen nyelvi alapismeretek. Természetesen éles, markáns határvonal – az idegen nyelv oktatástól elvonatkoztatva – az előzőek között nem húzható. Főbb tananyagegységek, tananyagelemek: szolgálati ismeretek, vezetési és szervezési ismeretek, testnevelés és tűzoltósport, építészeti ismeretek, kémia, veszélyes anyagok és technológiák, angol nyelv, elektrotechnikai alapfogalmak, villamos gépek és berendezések, egységes digitális rádió-távközlő rendszer, térképészeti ismeretek, térinformatika, gépszerkezettan, motorismeret, gépjárműismeret, jogi és igazgatási ismeretek, tűzvédelmi igazgatás, létesítés és használat tűzvédelme, tűzvizsgálat. Fontos feladat a jelenlegi képzési szakokon a tanév végéhez kapcsolódó feladatok megfelelő színvonalú lebonyolítása. A tűzoltó szervező szakon a hallgatók, a cikk írásakor a szakmai modulon vesznek részt, amelynek célja a szakterületi ismeretek elsajátításának kön�nyebbé tétele, az ismeretek gyakorla-

ti alkalmazása révén. A képzés teljes idejében kiemelt figyelmet kellett fordítani a jelentős számú jogszabályváltozásnak (pl.: a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ), katasztrófavédelmi törvény, hatósági tevékenység, tűzvédelmi bírság, tűzvédelmi szakképzés, stb.), ezeknek és a hozzá kapcsolódó főigazgatói intézkedéseknek, főfelügyelői szakmai állásfoglalásoknak a tananyagba és jegyzetbe való építése szintén kiemelten jelentkezett. A szakcsoport rendszeres és fontos feladata a tűzvizsgáló tanfolyamok szervezése és a végzettek vizsgáztatása, szükség esetén továbbképzése. Ez tanévenként több tanfolyamot szokott jelenteni. A tanfolyamra történő beiskolázás a jogszabályi és szervezeti változások tükrében kerültek pontosításra. Június hónapban újabb, 2 hetes tűzvizsgáló tanfolyam kerül megtartásra, amelyen a hallgatók az időközben megváltozott tűzvizsgálati jogszabállyal (44/2011.(XII.5) BM r. a tűzesetek vizsgálatáról) és a tűzvizsgálati munka rejtelmeivel fognak megismerkedni saját szakembereink, valamint külső szakértők tolmá-

csolásában. Szakmai továbbképzések szervezése, megtartása rendszeresen visszatérő feladat a hatósági, tűzvédelmi szakterület vonatkozásában is. Kollégáink tevékenyen vesznek részt a műszaki tanfolyamokon és hozzá kapcsolódó, gyakran vidéken megszervezett vizsgákon. Az új képzési rendszer oktatási dokumentumainak kidolgozása is jelentős feladat,

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

a jogszabályban megjelenő szakmai és vizsgáztatási követelményekben megfogalmazottak alapján készülő képzési program és tanmenetek mindenkitől nagy odafigyeléssel végrehajtott munkát követel meg. Az előzőekből is látszik, hogy a szakcsoport tevékenysége széles spektrumot ölel fel, a természettudományos alapoktól kezdve, a katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományú tagjainak szakmai alapismeretein át, a szolgálati kötelmein keresztül a hatósági, tűzvédelmi szakterületi ismeretekig. A szakcsoport több szaktantermet működtet. A kémia laborban történik a kémia és veszélyes anyagokat felölelő ismeretek, valamint a tűzvizsgálathoz kapcsolódó gyújtási módozatok demonstrációs oktatása.

2012. június

Szakcsoporthoz tartozik a tornaterem, a kondicionáló termek, valamint a szabadtéri sportpályák, ahol a foglalkozásokon túl a fizikai felkészítésre és a szabadidős sporttevékenységre is lehetőség nyílik a KOK dolgozóinak és a hallgatóknak. Ehhez kapcsolódva meg kell említeni a sportversenyekre való felkészítés koordinálási feladatait is. Nem kis feladatot jelent a KOK félévenként megrendezendő szakmai sportnapjainak megszervezése, lebonyolítása a rajttól a célig, a helyszínre történő kijutás megszervezésétől az eredményhirdetésig. Testnevelő tanárunk az éves fizikai alkalmassági felméréseket is végrehajtja. Tanáraink az egyes képzési formák felvételi eljárásainak előkészítésében és végrehajtásában is részt vesznek. Szakcsoportunknál dolgozó nyelvtanár által tartott angol tanfolyamon szerezhetnek teljesítményképes nyelvtudást az érdeklő kollégáink.

11

A KOK vizsgaközponti feladataiból adódóan a szakcsoport egyes tanárai vizsgabizottsági tagként is képviselik tanintézetet, illetve vizsgafeladatot készítenek az tűzvédelmi előadó és főelőadó képzések kapcsán. A szakcsoport tagjai a közvetlen oktatási, képzési, kiképzési feladatokon túl egyéb, az oktatáshoz és KOK működéséhez kapcsolódó feladatot is ellátnak. A teljesség igénye nélkül szükséges említeni, hogy két fő osztályfőnöki feladatot lát el a szervező szakoknál, továbbá a szakcsoport tagja a sporttiszt, a tűzvédelmi felelős, a minőségirányítási megbízott is. Szintén hangsúlyos feladat a tanintézet honlapjának szerkesztése, karbantartása, ami szintén feladatként jelenik meg a szakcsoportnál. Müller Róbert tű. alezredes, szakcsoportvezető

12

KOK híradó

Döntéstámogató alkalmazás kezelésének továbbképzése a Főigazgatóságon 2012. május 15-én a műveletirányító ügyelet működésének támogatása céljából létrehozott döntéstámogató szoftver kezelésének elsajátítása érdekében a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Főügyeleti Főosztály és az Informatikai Főosztály közösen továbbképzést szervezett, a 2012. június 1-től megyei műveletirányítói ügyeletet működtető 6 igazgatóság főügyeleti osztályvezetői, valamint az informatikai osztályvezetői részére. A továbbképzésre meghívást kapott a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülete (RSOE) és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ is. A Főügyeleti Főosztályról Dr. Hesz József tű. alez., főosztályvezető és Dobos Gábor tű. alez., főosztályvezető-helyettes megnyitóját követően His Imre tű. hdgy., informatikai biztonsági felelős tartotta meg az oktatást. A továbbképzést követően a megyei igazgatóságok feladata, hogy a kiképzett osztályvezetők szervezésében végrehajtsák a megyei főügyeletesek és műveletirányító ügyeletesek, valamint a HTP (esetlegesen katasztrófavédelmi őrsök állománya) és ÖTP ügyeletesek képzését. A BM OKF 2011. január elsején vezette be az on-line KAP statisztikai adatszolgáltatást, mely a KÜIR KAP adatszolgáltatási rendszerét volt hivatott kiváltani. A KÜIR KAP-ból - a kezelési problémáin kívül nagyon nehézkesen, több hónap elteltével lehetett csak adatokat kinyerni, így a visszaellenőrzöttek javítása is több problémát okozott. Az on-line KAP fő feladata az adatduplikálások megszüntetése, az adatbázisok integrálása, illetve az adatok minél egyszerűbb felvitele és lekérdezhetősége volt.

Az alkalmazásba épített hibajegy funkció segítségével a fejlesztő közvetlen kapcsolatban van a tűzoltóságokkal és a megyei felhasználókkal is, így a rendszert hamar sikerült ráilleszteni a való életre, továbbá kellő rugalmasságot adott a mindennapi problémák megoldására. A rendszer bevezetése után a következő feladat az volt, hogy ne csak a már megtörtént események statisztikai adatait lehessen lekérdezni, hanem az alkalmazás naprakész információkkal szolgálja a szakmai felhasználókat helyi, területi és országos szinten egyaránt. A szakmai főosztályokkal együttműködve a gyors adatszolgáltatás, a létszámjelentés, továbbá a szerállapot kezelésének bevezetésével sikerült országos szinten az on-line információáramlást megoldani. Közel egy év folyamatos fejlesztéssel sikerült megalkotni azt a bázist, melynek segítségével a BM OKF kellő adattal rendelkezhet egy döntéstámogatási rendszer bevezetéséhez, mely a PAJZS nevet kapta. Elérhetőségéhez „web”-es felület szükséges. A tesztalkalmazást a http://infosql.katvedd1.local/pajzsteszt/ oldalon, míg az éles alkalmazást a http://

pajzs.katvedd1.local webcímen találhatjuk. A belépéshez az on-line KAP alkalmazás ügyeleti jogosultsági szintje szükséges, tehát a felhasználónév és jelszó páros megegyezik az ott használt belépési azonosítóval. A rendszert alapvetően 4 részre bonthatjuk: káresemények kezelésére, riasztások kezelésére, szerállapotok kezelésére és döntéstámogatási térkép megjelenítésének funkcióira, melyeket a nyitóképernyőről érhetünk el. A rendszerbe való belépést követően a nyitó képernyőn a megnyitott káreseményeket érhetjük el közvetlenül, így van lehetőségünk az abban való módosítás megvalósítására. A menüsor a képernyő jobb oldalán található, mely legördülő sáv listájából választhatjuk ki az általunk elérni kívánt adatokat. Ennek megfelelően vehetünk fel új káreseményt, melynek megindítása során minden mező kitöltése kötelező. Így tehát meg kell adnunk a káresemény pontos címét, fajtáját, kategóriáját, rövid leírását, a veszély tárgyát, életveszély fennállását, az esemény prioritását, valamint a jelzés dátumát. A káresemény megindítását követően a képernyő három fő részre tagolódik. Bal oldalon láthatjuk a már bevitt adatokat – térképi megjelenítéssel, középen megjelenik új funkcióként a visszacsatolások mező, ahol legördülő listából, és/vagy szövegszerű bevitellel rögzítenünk kell a cselekményeket, amelyek naplózásra kerülnek a cselekmény hozzáadása gomb lenyomásával. A képernyő jobb oldalán a riasztáshoz szükséges további adatok felvitele folytatódik, ahol egy listából kiválaszthatjuk a riasztandó szereket, illetve a már kijelöltek közül hajthatunk végre módosításokat. A szerek kiválasztását három szempont alapján tehetjük meg: IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

a riasztási fokozat figyelembevételével riasztási sorrend alapján, szükséges szer, illetve tűzoltóság szerint. A riasztások kezelése menüpont a megnyitott riasztásokra, a lezárt káreseményekre, továbbá a saját szerek kezelésére bontható, ahol a tűzoltóságok a saját szereinek állapotát tudják változtatni a riasztásra kijelölt és a riasztás alatt lévő szerek kivételével. A szerállapotok kezelése menüpontban a megye saját szereinek állapotát tudja nyomon követni, valamint módosítani. Az egyes szerek megjelenítése színjelzés szerint különböztethető meg, így például amennyiben zöld, akkor riasztható, ha piros, akkor riasztás alatt van éppen, s ha fekete, akkor műszaki hibás

2012. június

gépjárművet jelöl. Másik fontos funkció, hogy a rendszer láthatóvá teszi, hogy az adott tűzoltóságok be vannak e jelentkezve az alkalmazásba. A leglátványosabb eleme a rendszernek a döntéstámogatási térkép megjelenítése. Kiválaszthatjuk a címkeresés funkciót, ahol pontos utca, házszám szintig adhatjuk meg a bejelentett helyszínt. Amennyiben gépelési hiba, vagy bármely más okból kifolyólag nem egyértelmű a megadott cím, a rendszer automatikusan felajánl több lehetőséget is, amelyből ki tudjuk választani a helyeset. Ha kiválasztottuk a helyes címet, akkor a program megjeleníti a fontosabb alapinformációkat. Így a településhez tartozó értesítendő szervezeteket és elérhetősé-

13

geit, valamint a felvett cím megközelíthetőségét. A modul a térinformatikai útvonaltervezés alapján mutatja a tűzoltóságok távolságát az adott település népességadatokkal súlyozott középpontjától. A kimutatás segítségével láthatóvá válik a tűzoltóságok távolság szerinti sorrendje, szerenkénti bontásban. Az egyes szerekhez tartozó létszámadatok folyamatosan frissülnek, a KAP online rendszerrel párhuzamosan. Végül a területi információ alkalmazás láthatóvá teszi az előre definiált pufferzóna sugarát, valamint így kimutathatóvá válik az érintett lakosok száma is. Karacs Zoltán tű. szds.

14 Elméleti tervezéssel és gyakorlati tapasztalatok ismeretében a sikeres védekezésért Az Katasztrófavédelmi Oktatási Központ katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező I. szakasza április 24-én egy árvíz veszélyeztetett település tervezési rendszerével ismerkedhetett meg.

A

Duna-menti Tahitótfalu árvíz elleni védekezéséről Dr. Sajtos Sándor Imre, polgármester a Községházán tartott részletes előadást. Elmondta, hogy az 5600 fős település vezetése kiemelt figyelmet fordít az árvízvédelmi képesség javítására, fokozására. Az önkormányzati képviselő testület ennek érdekében előző hónapban döntött – egyebek mellett – egy úgynevezett rohamcsónak vásárlásáról is, amely a védekezési eszközhiányt hivatott enyhíteni. A polgármester előadásában kitért a szivattyúk, az aggregátorok, a terepjárók bevethetőségére, és nem utolsó sorban egy használható terv fontosságára. Dr. Sajtos Sándor tájékoztatta a hallgatókat arról, hogy jelentős problémát okoz a település számára a talajvíz betörése védett területre. Beszélt a korábbi, szabályozatlan építkezések káros következményeiről, hiszen ezek megnehezítik a település védekezésének hatékony szervezé-

KOK híradó sét: adott helyzetben a magas vízállás, a sok csapadék elvezetése komoly kihívást jelent a községnek. Éppen emiatt Tahitótfalu vezetése a belterületi csapadékvíz elvezetésének megoldására is hatékony lépéseket tesz. A múlt tapasztalatait szintén felhasználják a védekezés során. A Dunán 2002-ben, 2006-ban, majd 2010ben is jelentős árhullám vonult le, amely a település tótfalui részét veszélyeztette – a két évvel ezelőtti árvíz idején ezen a szakaszon 766 cm-en tetőzött a folyó. A víz okozta problémák megoldása a település egyik fő célja, ennek érdekében árvízvédelmi töltés kiépítését tervezik a Pest megyei településen. A szakasz az előadás után a polgármesterrel és Holod Sándor ny. pv. alezredes oktatóval közösen tekintette át Tahitótfalu község ár- és helyi vízkárelhárítási tervét. A prezentációt követő terepbejáráson a szakasz állománya megtudhatta, hogy a gát északi részén gyakran nagy buzgárok jelennek meg, amelyek szintén kihívások elé állítják a szakembereket. A folyamatos fejlesztések és beruházások, valamint a precíz tervek és a hatékony együttműködés a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel mind a település védelmét szolgálják egy esetlegesen bekövetkező ár-, illetve belvíz esetén. Barta Ágnes tű. hadnagy Katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező I. szakasz

Közös cél az atomerőmű biztonságos működése Az oktatási intézmény katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező tanfolyam I. szakasza április havi első berendelése alkalmával látogatást tett a Paksi Atomerőműben és annak tűzoltóságán.

A

hallgatók kísérője az erőmű területén Herman Attila Imre volt, aki a hallgatóknak beszélt az atomerőmű működéséről és felépítéséről, azok típusairól, a rendszerek földrengésállóságáról, ismertetőjében kitért az atomreaktor, valamint a biztonságnövelő intézkedések bemutatására is. Elmondta, az itt termelt villamos energia értékesítési ára a magyarországiak közül a legalacsonyabb. Szintén az atomerőmű működése mellett szól az a tény, hogy ez a típus, mivel nem bocsát ki szén-dioxidot, a legkevésbé környezetszennyező az egyéb villamos erőművekhez viszonyítva. Elmondta továbbá, hogy a szervezet kiemelkedő fontosságot tulajdonít a nukleáris biztonság megteremtésére, illetve annak folyamatos fenntartására. A hallgatók megismerkedtek a turbinacsarnokkal, a blokkvezérlővel, valamint a reaktortérrel is. Herman Attila Imre a védett vezetési ponton tartott részletes előadásában a veszélyhelyzet-kezeléssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy havonta tartanak szirénapróbákat az érintett területen. Egy esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetben több mint kétszáz darab szirénát lehetne megszólaltatni. Egy ilyen helyIX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ zetben legfontosabb cél minden olyan személyt a lehető leggyorsabban kimenekíteni a veszélyeztetett területről, aki nem vesz részt a baleset elhárítási tevékenységben. Többek között a közeli települések esetleges kiürítésére is javaslatokat dolgoznak ki – a meteorológiai viszonyok figyelembe vétele mellett – erre szolgáló szoftverrel. A sűrűn megrendezett szimulációs gyakorlatokat éppen annak érdekében szervezik, hogy egy esetleges veszélyhelyzetben a lehető legnagyobb biztonságot tudják elérni. Az erőmű – amely egyben felső küszöbértékű üzem is – a vegyi balesetek elhárítására, következményeinek szakszerű felszámolására szintén felkészül. Szendi József, a tűzoltóság tűzoltóparancsnok-helyettese elmondta, az atomerőmű területén több mint huszonöt éve látnak el készenléti szolgálatot hivatásos tűzoltók. Az Atomerőmű Tűzoltóság pedig 1990 májusában alakult. Az azóta eltelt évek alatt mindvégig cél volt, hogy a tűzoltóság a jól képzett állományon kívül magas nívójú technikai felszereltséggel is rendelkezzen. A tűzoltóság fejlődése, fejlesztése ennek érdekében folyamatos. Munkájuk során a tűzvédelem és a megelőzés kiemelt fontosságú. Egy esetlegesen bekövetkező veszélyhelyzetben a kárelhárítás, az élet- és műszaki mentés is feladatuk. Védőfelszerelését, szereit, illetve más technikai eszközei tekintetében a Paksi Atomerőmű Tűzoltóság speciális helyzetben van hazánkban. A korszerű informatikai eszközök alkalmasak tervek, tervrajzok precíz megjelenítésére, így ez egy esetleges káresemény során a hatékony kárfelszámolásban nagyban segítheti a szakemberek munkáját. A vezetőség azonban a technikai felszereltségek fejlesztése mellett különösen magyas hangsúlyt fektet a személyi állomány folyamatos képzésére. Barta Ágnes tű. hadnagy Katasztrófavédelmi és polgári védelmi szervező I. szakasz 2012. június

Módszertani foglalkozás a honvédségnél Május 8-án testnevelési módszertani foglalkozást tartottak a Magyar Honvédség testnevelői számára Szentendrén, az Altiszti Akadémián, melyre a KOK is meghívást kapott. A Kataszrófavédelmi Oktatási Központot Dr. Nagy Rudolf tű. alezredes általános igazgató- helyettes és Fekete Szabolcs tű. főhadnagy kiemelt főtanár (testnevelő tiszt) képviselte. Az esemény egy előadással kezdődött melyet Dr. Eleki Zoltán alezredes a Honvéd Vezérkar Kiképzési csoportfőnökség kiemelt (testnevelő) főtisztje tartott. Az Akadémia tornacsarnokában tartott előadás átfogó képet vázolt a fizikai felkészítés egészéről. Szó esett többek között a Magyar Honvédségnél folyó fizikai felkészítés céljairól, összetevőiről, az ideális fizikai állapot eléréséhez szüksé-

15

ges tényezőkről, a bejövő állomány fizikai állapotáról, a fizikai felkészítés Magyar Honvédség keretein belül kialakított rendszeréről. Ezt követően a résztvevők a gyakorlatban is megtekinthettek egy komplex testnevelési módszertani foglalkozást, amely három szakasz részvételével zajlott. Ez a rész egy közös bemelegítéssel kezdődött, mely után a megjelentek három csoportban, forgószínpadszerűen különböző helyszíneken narrátor szakmai segítségével elemezhették a bemutattakat. Az első helyszínen testi képességek fejlesztése, a másodikon katonai közelharc, és végül a harmadik helyszínen természetes és mesterséges akadályok leküzdésére szolgáló akadálypálya elemeit teljesítették az Akadémia végzés előtt álló katonái. A foglalkozások mindhárom helyszínen jól felkészült szakemberek irányításával zajlottak. Ez a rendezvény kiváló lehetőség volt tapasztalatszerzésre és a sportélet fejlesztését szolgáló ismeretségek ápolására, melynek eredményeiről vélhetően már a közeljövőben hírt adhatunk. Bízunk benne, hogy a jövőben még több lehetőségünk lesz ilyen és ehhez hasonló magas színvonalú szakmai képzéseken részt venni. Fekete Szabolcs tű. fhdgy. testnevelő tanár

16

KOK híradó

ÚJ ÜGYELETI REND A KOK-ON 2012. április elsejével a 19/2012. KOK igazgatói utasítás – a szervezeti átalakítások miatt – új alapokra helyezi a KOK ügyeleti szolgálati rendjét. Az utasítás új feladatokat határoz meg, és új fogalmakat vezet be, amelyek megértését és helyes alkalmazását külön tájékoztatóval és központi felkészítéssel is segítettük. Az átalakítás előzményei, okai Az átszervezés következtében megszűnt az önálló Ügyeleti Osztály, az Igazgatóhelyettesi Szervezet Ügyelet nevű egységében összesen csak négy ügyeletvezető maradt. Az Ügyeleti Szolgálat működtetéséhez, megfelelő ellátásához emiatt szükségessé vált a KOK hivatásos állományának és a képzésekre vezényelteknek (a továbbiakban: hallgató) a közreműködése. A szolgálat szervezése, állománya és vezénylése Az ügyeleti szolgálatot a havi szolgálatvezénylés alapján az ügyeletvezető és a hozzá beosztott ügyeletesek látják el. Az ügyeletesi szolgálatot tanítási időben, a hét első tanítási napjától az utolsó előtti tanítási napjáig a KOK képzéseire vezényelt, szolgálati naponként 2 fő hallgató látja el, 24 órás szolgálatban. A hét utolsó tanítási napján, valamint tanításmentes munkanapokon 6:30 órától 17:00 óráig a KOK 1 fő hivatásos állomá-

nyú tagja látja el az ügyeletesi feladatokat. Szolgálati érdekből a KOK hivatali munkarendben foglalkoztatott, hivatásos tisztje is beosztható ügyeletvezetői szolgálatra. Az ügyeletesek havi szolgálatvezénylését a Tanulmányi Osztály az illetékes szakcsoportvezetők, osztályvezetők, a hallgatók vonatkozásában az osztályfőnökök javaslatai, valamint a jóváhagyott órarend alapján állítja össze. A Tanulmányi Osztály gondoskodik a szakcsoportok képzési elfoglaltságaihoz igazodó, létszámarányos szolgálati leterheltségéről is. A szolgálatot ellátó hallgatót a szolgálatért 1 tanítási nap szabadidő illeti meg, amelyet a szolgálat leadásának napján vehet igénybe. A szolgálat és az azt követő szabadnap miatti órarendi foglalkozásokról való távollétet gyakorlati foglalkozáson való részvételként kell figyelembe venni. A szolgálat minden nap 06.30 órától másnap 06:30 óráig tart. A szolgálatváltást 06:15 és 06:45 között kell végrehajtani, így a szolgálatba lépőknek erre az

időpontra, szolgálatképes állapotban kell megjelenniük az ügyeleti helyiségben. Az ügyeleti készenlét Az ügyeletvezető a hét utolsó tanítási napján, valamint tanításmentes munkanapokon 17 órától, a munkaszüneti napokon pedig a teljes szolgálati idő alatt egyedül látja el a szolgálatot. Emiatt vált szükségessé az ügyeleti készenlét szervezése. A kinevezett ügyeletvezetők és a helyettesítő ügyeletvezetői szolgálatra felkészített hivatásos tisztek köréből az ügyeletvezető által egyedül ellátott szolgálat időtartamára ügyeleti készenlétet kell szervezni. Az ügyeleti készenlét a hét utolsó tanítási napján és tanításmentes munkanapon 17 órakor, a munkaszüneti napokon 06.30 órakor kezdődik, és a következő nap 06:30 óráig tart. Az ügyeleti készenlétet az ügyeletvezető a szolgálat ellátása során egy alkalommal telefonon ellenőrzi. IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ Az ügyeleti készenlétet adónak az ügyeletvezető szolgálatképtelen állapotba kerülése (pl. váratlan rosszullét, baleset), vagy a szolgálat megerősítésének szükségessége (pl. minősített időszaki értesítés elrendelése) esetén két órán belül be kell érkeznie a Laktanya utcai objektumba, hogy átvegye át az ügyeletvezetői szolgálatot, vagy a szükséges ideig nyújtson segítséget az ügyeletvezetőnek. Az ügyeleti készenlétet adók önképzés keretében ismerik meg a szolgálatra vonatkozó szabályzatokat, előírásokat, és legkésőbb a készenlétbe állás előtti munkanapon az ügyeletvezető által megtartott, 1 órás gyakorlati felkészítésen vesznek részt. Az ügyeleti készenlétet adó az előbbiekben ismertetett feladatra folyamatosan készenlétben áll. Készenlétét az általános igazgató-helyettes ellenőrizheti. A kapuzárás Az ügyeletvezető abban az időtartamban, amikor egyedül látja el a szolgálatot, nem tudja folyamatosan biztosítani a be- és kiléptetés lehetőségét, a kaput zárva tartja. Ez időben csöngetéssel, vagy telefonon való felhívásával lehet a be- és kilépési szándékot jelezni. A szolgálati rádiótelefont az ügyeleti helyiség elhagyásakor köteles magánál tartani, így azon bármikor elérhető.

Az Ügyeleti Szolgálat rádiótelefon-száma: 0620/943-7097 Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes 2012. június

Alaki módszertani tapasztalatszerzés Május 25- én Magyar Honvédség szintű alaki módszertani foglalkozást tartott a MH Támogató Dandár 32. Nemzeti Honvéd Díszegység állománya, melyre a KOK is meghívást kapott. A Kataszrófavédelmi Oktatási Központot Dr. Papp Antal tű. ezredes igazgató, Dr. Nagy Rudolf mk. tű. alezredes általános igazgatóhelyettes és Kuncz Péter tű. főhadnagy, kiemelt főtanár képviselte.

A

17

módszertani foglalkozásra a Petőfi laktanya alakuló terén került sor, ahol a bemutató állomány a MH TD 32. NHD dísz századából állt. A felkészítés két ötvenperces blokkból állt. Az első blokkban a díszszázad állománya narrátor közreműködésével, a MH új Alaki Szabályzatában szereplő elemek bemutatása mellett, az alaki felkészítés, gyakoroltatás, és ellenőrzés helyes végrehajtását is bemutatta, külön figyelmet fordítva az egyes elemek pontos elsajátításához szükséges kiképzői feladatokra és módszerekre. A második bemutató blokk az alaki szemlék szabályos levezetését mutatta be. A bemutató után a szemle tervezéséhez és levezetéséhez szükséges okmányok megtekintésére is módja nyílt a hallgatóságnak. A módszertani felkészítés sok érdekes és a Katasztrófavédelem alaki kiképzésébe átültethető elemet tartalmazott, melyet a KOK szervezésében végrehajtandó hasonló módszertani bemutató során tervezünk hasznosítani.

18 Mezőgazdasági erőgépek alkalmazhatósága a katasztrófavédelemben A műszaki tanácsadó testület legutolsó ülésén napirendi pontként Dr . Góra Zoltán tű. ezds. (azóta ddtbk.) előterjesztett egy tanulmányt, amiben a Baranya Megyei KVI területén működő mezőgazdasági munkagépekkel foglalkozó cég szakembere javaslatot tett a mezőgazdasági traktorok szélesebb körű alkalmazásának lehetőségeire.

KOK híradó

1. ábra: Kis teljesítményű traktorról hajtott szivattyú vontatott kivitelben

Az erőgépek alkalmazhatósága abban rejlik, hogy a traktorok rendelkeznek szabványosított hárompont felfüggesztéssel és teljesítmény leadó tengellyel. A hárompont felfüggesztés helye a traktor hátulján található, amelyet hidraulikus rendszer segítségével működtetünk, a rögzített eszközt ennek segítségével tudjuk mozgatni. A TLT (teljesítmény leadó tengely) kihajtás ugyanúgy a traktor hátulján található, amely a hajtást a traktor motorjáról kapja a sebességváltóműből kivezetett előtét tengelyen.

Ha traktor motorfordulatszáma állandó, akkor a TLT tengely is állandó fordulaton jár. A mezőgazdasági erőgépekben alkalmazott dízelmotorok gazdaságosak, a fajlagos fogyasztásuk kicsi és nagy nyomatékkal rendelkeznek, így a katasztrófavédelemben alkalmazott eszközök meghajtására alkalmasak és költség hatékonyan üzemeltethetőek. A mezőgazdasági traktorok az alkalmazott eszközöket vontatva, félig függesztve, vagy függesztve képesek mozgatni. Véleményünk szerint a katasztrófavédelem szempontjából a függesztett megoldás a kedvező, mert nehéz terepen (iszapos töltések, homokos talajok, terepakadályok) az eszközeink mozgatása gyorsabb és biztosabb. A tűzoltó vízszállítás lehetőségét korlátozottnak tartjuk traktorok segítségével, mert csak vontatva tudunk kellő mennyiségű (4-5 m3) vizet szállítani. A vontatásból adódóan az elakadási lehetőség nagyobb (fordulási sugár is nagy), így a szű-

A

KOK Szaktechnikai Alkalmazási Szakcsoport megítélése szerint ezzel a fejlesztési iránnyal, mint egy új technikai megoldással, mindenképpen érdemes szakmailag foglalkozni, és a tanulmányt értékelő elemzést közzé tenni. Umstadter Péter tanulmánya a mezőgazdasági traktorok katasztrófavédelemben történő felhasználásával foglalkozik, melyet figyelemre méltó ötletnek tartunk. A tanulmány kitér a különböző katasztrófavédelmi helyzetekben való bevethetőségükre, de nem foglalkozik mélyebben a műszaki és bevethetőségi problémákkal. A szerző munkájában ismerteti, hogy mely helyeken vethetők be a mezőgazdasági erőgépek. Ezek a vízszivattyúzás, terepjáró képesség használhatósága, hóekézés és hó eltávolítás, áramfejlesztők működtetése és tűzoltó vízszállítás.

2. ábra : Nagy teljesítményű (170 KW) JOHN DEERE traktor

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

3.ábra : Szabványosított hárompont felfüggesztés a kezelőszerveivel

kebb utakon ez hátrányt jelent, arról nem is beszélve, hogy vontatott jármű tolatása időigényes és problémás. Természetesen bizonyos helyzetekben segítséget nyújthat a tartálykocsival történő tűzoltóvíz utánpótlás is. A traktor terepjáró képességének kihasználását kiváló lehetőségnek tartjuk a katasztrófavédelem szempontjából. A mezőgazdasági erőgépek has magassága nagyobb a katasztrófavédelmi járművek has magasságánál, így az elakadás veszélye jóval kisebb. A hátsó kerék mérete nagyobb, a járműveink kerékméreténél, ezáltal az átvihető nyomaték a kerék talaj kapcsolatnál megnő és a vontatási képessége kiemelkedően jobb. A traktorok belsőégésű motorjának nyomatéka eleve nagyobb, amely az előző képességet csak erősíti. A jó vontatási képesség hátránya, hogy a haladási sebesség viszonylag alacsony ebből következően a vonulási idő megnő. A traktorok elején pót súlyozási lehetőség van, amivel még növelhetjük a vontatási képességet. A hóakadályok leküzdésében is lehetőséget látunk az alkalmazásukban. A különböző adapterek a traktorokra egyszerűen felszerelhetőek így viszonylag gyorsan és gazdaságosan bevethetők a hóakadályok leküzdésében.

2012. június

19

4. ábra: Hóakadály leküzdése traktorra szerelt adapterrel

A terepjáró és vontatási képességét az előzőekben elemeztük, ami ugyancsak előnyként jelenik meg ebben a feladatban. Az áramfejlesztők használhatósága is adott. Függesztett megoldásban a hárompont felfüggesztésre a letárolt áramfejlesztőt rögzíthetjük. A hajtást az áramfejlesztő a TLT tengelyről kapja, így megspórolhatjuk a külön beépített belsőégésű motort. Széles teljesítmény tartományban tudjuk üzemeltetni az áramfejlesztőket 2- 150 KW –ig. Az áramfejlesztőknél igény a terhelés változásától függetlenül az állandó fordulatszámon történő meghajtás, hogy az előírt 50 Hz frekvenciát tartani tudjuk. A traktorokon is lehetőség van a fordulatszám állandósítására és a teljesítmény leadó tengely áttételét ismerve a kívánt fordulatszámot beállíthatjuk. KSH adatok alapján az alábbi táblázatban ismertetjük a traktorok átlagos teljesítményét a 2000 és 2005-ös évre vonatkozóan. A feltüntetett adatok a mai valóságot is tükrözik. A táblázatból jól látszik, hogy nagy potenciál van a mezőgazdasági erőgépekben a traktorok száma alapján. Az átlagos teljesítmény 60 KW környékén van, de nagy számban vannak a magyar mezőgazdaságban 150 KW-nál nagyobb teljesítményű traktorok is.

Traktorok segítségével a katasztrófavédelemben használt szivattyúkat is jó hatékonysággal működtethetjük. Függesztett formában a jó terepjárhatóságnak köszönhetően szinte bárhová eljuttathatjuk. Használhatjuk tűzoltási célokra (ütőképes sugár létrehozására) és vízeltávolítási célokra. Számításaink alapján (a 20. oldalon megtekinthető) 50 KW motorteljesítmény elég az NH-30-as szivattyú működtetésére. Meg kell említeni, hogy ez a számítás csak közelítő, mert a szivat�tyú munkapontja a terhelés függvényében változik. Az általunk kiválasztott érték egy maximális terhelési állapotot feltételez, figyelembe véve még a veszteségeket 60 KW-nál nem lehet nagyobb a szivattyú teljesítmény felvétele. Ebből a számításból is látszik, hogy a traktorok TLT teljesítménye elegendő a szivattyúink meghajtására. Átemelő szivattyúknál (vízeltávolításra használt szivattyúk) a nyomás érték nem haladja meg a 3 bar-t. Feltételezve a fenti teljesítményigényt a szállítható térfogatáram Q= 8000 l/perc-et eléri. Egy nagyobb teljesítményű traktor esetén (180 KW) 20 feletti vízszállítás is megvalósítható, amivel 20 db Honda WT 30-as szivattyú váltható ki.

20

KOK híradó

Meg kell jegyezni, hogy a kis teljesítményű átemelő szivattyúkat nem lehet kiváltani, de vannak olyan veszélyhelyzetek, amikor a traktorról meghajtott nagy teljesítményű átemelő szivattyúk alkalmazása a jobb megoldás. A számítás igazolja, a traktorról üzemeltetett szivattyúk alkalmazhatóságát tűzoltási és vízeltávolítási célokra egyaránt.

A

mezőgazdasági erőgépek katasztrófavédelmi hasznosíthatóságát olyan szempontból is érdemes megvizsgálni, hogy a traktorok kihasználtsága nő, a megtérülése felgyorsul, amely a mezőgazdaság helyzetét javítaná. A mezőgazdaság idényszerű munkákból áll, sokszor a traktorok rövid ideig csúcsra vannak járatva, máskor a kapacitásuk alig van kihasználva. Figyelembe kell venni azt, hogy a katasztrófa helyzet egybe eshet például a betakarítással, amire rendkívül szűkös idő van és ennek elmaradása nemzetgazdaságilag problémát okozhat. Komplex helyzetkezeléssel azonban ezekben az esetben is biztosíthatunk szabad kapacitást. Vannak olyan idény katasztrófa helyzetek, amikor az erőgépek mezőgazdasági kihasználtsága gyakorlatilag nulla (hóeltávolítás). A mezőgazdasági traktorok katasztrófavédelmi hasznosítása több esetben is jó megoldás lehet, csökkentve ezzel a katasztrófavédelmi szervezet kiadásait amellett, hogy a lakosság védelme fokozódik és a mezőgazdaság holt szakaszaiban segít az erőgép kihasználtságot növelni. Érdemes még azt is figyelembe venni, hogy a traktorokkal együtt képzett és tapasztalattal rendelkező gépvezetőket kapunk, akiket csak katasztrófahelyzetben kell finanszírozni.

5 . ábra : KSH adatok

Szaktechnikai Alkalmazási Szakcsoport

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

21

Együttműködés a Hanns Seidel Alapítvánnyal Dr. Papp Antal tű. ezredes KOK igazgató meghívására Ulrich Kleppmann, a Hanns Seidel Alapítvány képviselője tett látogatást 2012. április 26-án a Laktanya utcai objektumban.

A

német alapítvány magyarországi képviselője Ulrich Kleppmann látogatásának célja az volt, hogy személyesen ismerkedjen meg a KOK tevékenységével és a felek megvitassák a jövőbeli együttműködés lehetőségeit. A KOK vezetőségéből a megbeszélésen részt vett Diriczi Miklós tű. ezredes és Dr. Nagy Rudolf tű. alezredes igazgató-helyettes úr is. Igazgató úr tájékoztatójában elmondta, hogy a hazai katasztrófavédelem a természeti és társadalmi katasztrófák megelőzését, és az azokkal szembeni védekezést szolgáló rendszer.

A katasztrófavédelem működésével kapcsolatban hangsúlyozta, a rendszer abból az alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megteremtésében nekik maguknak is tevékenyen részt kell venniük. Munkánkkal hozzájárulunk a közbiztonság hatékonyságának növeléséhez, az emberek életminőségének javításához, valamint a nemzetgazdaság biztonságosabb működéséhez. Szólt a katasztrófavédelem 2012. január elsejével átalakuló rendszeréről és ebben az Oktatási Központ szerepéről. Az életminőséget, biztonsá-

got növelő változások kihatnak az oktatás-képzés rendszerére, így iskolánk működésében és oktatási módszertanában is követnünk kell a törvényi szabályozást. Hangsúlyozta, hogy nagy múltra néz vissza a németországi tűzoltósággal kialakított jó viszony. A HSA képviselője ismertette az alapítvány fő célját és beszélt a távlati együttműködésben rejlő lehetőségekről. Konkrétumokról is szó esett, a novemberben megrendezendő tudományos konferencia megrendezésében vállalt szerep mellett, a megfelelő német előadó megkeresésében, illetve felkérésében is segítséget kapunk. A megbeszélést követően igazgató úr végigvezette vendégünket az intézmény területén, melynek során bepillantást nyerhetett az itt folyó képzési feladatokba. Szemtanúja volt, hogyan tanulják meg hallgatóink pl. a zárt térben keletkező tűzoltás taktikáját. Vendégünk a kötetlen hangvételű beszélgetés során megosztotta velünk fiatalkori önkéntes tűzoltói élményeit is. Rédl Zsuzsanna

2012. június

22

KOK híradó

Katasztrófavédelmi Kutatóintézet A KOK Híradó előző számában a KKI fejlesztésével összefüggő új vizsgálati területről, illetve a vegyi laboratórium ehhez kapcsolódó átalakításáról írtunk. Jelen cikkünkben szervezetünk elmúlt időszakát tekintjük át minőségirányítási szempontból.

A

TVL tevékenysége 1999. évtől igazoltan kielégíti a vizsgáló laboratóriumok minőségirányítási rendszerét meghatározó MSZ EN 45001, 2003. évtől az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeit. A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) által évente tartott felülvizsgálatok igazolták a megfelelő színvonalú működést. Komoly változást hozott a laboratórium életében a 2004-es év, amikor az EU-s csatlakozás után megjelent a 15/2004. (V. 21.) BM rendelet a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány beszerzésére vonatkozó szabályokról, valamint a 26/2004. (VI. 11.) BM rendelet az egyes műszaki termékek tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről. A 15/2004. BM rendelet szerint tűzvédelmi terméket csak megfelelőségét igazoló tanúsítvány birtokában szabad forgalomba hozni, ugyanakkor korábbi, tanúsításra vonatkozó kijelölésünket meg kellett újítani az előírások változása miatt. A jogszabályi megfelelés érdekében a TVL igazolta, hogy megfelel a tanúsító szervezetekre vonatkozó MSZ EN 45011 szabvány előírásainak, és kérte a Belügyminisztériumtól kijelölését tűzvédelmi termékek vizsgálatára és tanúsítására.

2005. évben a belügyminiszter 1-A/125/1/2005. számú kijelölő okiratával megerősítette a TVL korábbi kijelölését, amely alapján szervezetünk jogosult az alábbi tűzvédelmi termékek vizsgálatára és tanúsítására: • • • • • • • •

hordozható tűzoltó készülékek; szállítható tűzoltó készülékek; falitűzcsap szekrények lapos tömlővel; alaktartó tömlős tömlődob; szivárgásmentes lapos tömlő; alaktartó tömlő; tűzoltó por és tűzoltó habképzőanyag koncentrátum.

Látható módon a vizsgálati kör a tűzoltó készülékek és a tömlőberendezések köré szerveződött, beleértve azok alkatrészeit, illetve töltetét. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2008. évi megjelenésével kibővült a fenti kör a tűzvédelmi szakfelszerelésekkel, a 10804/2008.számú ÖM kijelölő okirat alapján. A 2011-es évben vált esedékessé a NAT megújító auditja, ekkor a vizsgálati terület bővítését is kérelmeztük a NAT-nál.

Célunk volt, hogy a NAT az OTSZ-ben szereplő termékek esetében is felmérje, és akkreditált státusz kiterjesztésével ismerje el a labor felkészültségét. Ez azt jelentette, hogy az addig meglévő 8 helyett 25 vizsgálati területre bővült a minősített vizsgálatok köre. Ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett az akkreditált vizsgálattal lefedhető termékek száma, hiszen a föld alatti és föld feletti tűzcsapoktól kezdve a tűzoltó takarón át a sugárcsőig számos olyan terméket magában foglalt, amelyek vizsgálatait már korábban is végeztük, de az eljárások nem tartoztak az akkreditált folyamatok közé. A bővítés miatt el kellett készíteni 17 új termékre a vizsgálati eljárásaikra vonatkozó szabályozó dokumentumokat, amelyek a minőségirányítási rendszer összetettségéből adódóan nem csak a szabvány szövegek átvételét jelentik, de az eljárások értelmezését és elemi lépésekre történő lebontását, valamint alkalmas nyomtatványok, munkalapok, és az eredményközlésre alkalmas jegyzőkönyv formátumok kialakítását is. Gondoskodni kellett az alkalmazott mérőeszközökIX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

kel kapcsolatos eljárási rendek, használati-, kalibrálási- és munkautasításokat aktualizálásáról és a kibővült mérési feladatokkal szembeni alkalmasságuk ellenőrzéséről is. Az időközben bekövetkezett szabványváltozások miatt ugyanakkor szükségessé vált a meglévő vizsgálati területre vonatkozó dokumentumok módosítása, illetve újbóli kiadása is. A 2011. év rendszerszintű változásaként a BM OKF főigazgató döntése alapján a laboratórium visszakerült a KOK szervezeti kötelékébe. Ez szükségesség tette a minőségirányítási kézikönyv szervezeti dokumentumainak átdolgozását. Mindezen adminisztratív feladatok mellett végeztük a vizsgálati tevékenységet, teljesítve a vállalt megbízásainkat. A NAT 2011. november 7-i helyszíni szemlén győződött meg laboratóriumunk működési és irányítási rendszerének megfelelőségéről, illetve a munkatársak kellő jártasságáról és felkészültségéről. A kötelezően feltárt apróbb hiányosságoktól eltekintve a megújító és területbővítő audit eljárás teljes sikerrel zárult. A NAT Akkreditáló Bizottságának soron következő, november 22-i ülésén született NAT-1-1173/2011. 2012. június

számú határozatával további öt évre megerősítette a TVL akkreditált státuszát. A határozat 30 nappal később, december 22-én vált jogerőssé. Ekkorra megszületett a 93/2011. számú BM OKF Főigazgatói intézkedés, amely a TVL nevének megváltoztatásáról is intézkedett. Ennek megfelelően 2012-től Katasztrófavédelmi Kutatóintézet (KKI) néven folytattuk munkánkat. A névváltozás miatt szükségessé vált a teljes minőségirányítási dokumentációnk újbóli kiadása, valamint a szervezeti dokumentumok módosítása. A katasztrófavédelem teljes rendszerét érintő változásokkal május közepére született meg minden olyan alapvető szervezeti dokumentum (alapító okirat, SZMSZ, ügyrend), amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy a NAT felé a változás bejelentését meg tudjuk tenni. Május 16-án kezdeményeztük az akkreditációs okiratunk módosítását és Katasztrófavédelmi Kutatóintézet nevére történő átvezetését. Amint megkapjuk a NAT várhatóan egyetértő döntését, kezdeményezzük az OKF kijelöléssel foglalkozó bizottságánál a KKI tanúsítási tevékenységére vonatko-

23

zó dokumentumok módosítását, amely természetesen nem csak a névváltozás, de a kibővült vizsgálati körrel kapcsolatos tanúsítási jogosultság megerősítését is célozza. Bízunk benne, hogy a kijelölési folyamat elindítása még ebben a félévben megtörténhet. A kijelölési folyamat megindítását követően meg kell kezdenünk a felkészülést az ősz folyamán esedékes felügyeleti auditra, amely során a NAT ellenőrzi tevékenységünk megfelelőségét. Ezen kívül a folyamatban lévő műszaki fejlesztési programok előrehaladásával egyidejűleg meg kell kezdeni a felkészülést a további vizsgálati területek bevonására az akkreditált eljárások közé. A 2011. és 2012. év alapvető változásokat hozott a KKI életében a minőségirányítási feladatok területén is. Folyamatosan dolgozunk annak érdekében, hogy a KKI által végzett vizsgálatok és tanúsítási eljárások tartalmával szembeni bizalom tovább erősödjön, és ez a fogyasztói érdekek védelmét szolgálja a nem megfelelő tűzvédelmi termékek kiszűrésével. Jóréti Dénesné MIR vezető

24 Katasztrófavédelem Központi Zenekara

A

Zenekar 2012-ben rövidített felkészülési időszakkal vágott neki az új évadnak. Na nem varázslással csökkentettük a téli napok számát, hanem az évtizedek alatt kialakult munkarendünk felkészülési ideje alatt dolgoztunk a megszokottnál többet. Ez tulajdonképpen jó, mert új kottákat nem tudtunk ez évben sem beszerezni, így a régen elfeledetteket vettük elő. De mint az kiderült, azok „beültek” a hippocampus hátsó polcaira, így néhány zenejavító próba után újra a megszokott színvonalon szólaltak meg a darabok. E hangzás a nyári szabadság után a 3 új zenésznek köszönhetően még élvezetesebbé teszi zenekarunk megszólalását. Szerencsére a zenekarban megmaradtak a zenei hangok, ha a hiányos létszám miatt többet is kell az igényes megszólalásért dolgozni a próbákon. Az április 1-jén életbe lépő új jogszabályok közvetett módon új feladatokat rónak a Zenekarra is. Az újjáalakult polgári védelmi szervezetek eskütétele okán ismét bejárjuk az ország különböző pontjait. Az esküt tevő önkénteseket egységes csapatokká szervező megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok látványos ünnepségeket szerveznek a megyeszékhelyek nevezetes pontjain, ahol a zenekar fellépései teszik teljesebbé az ünnepi hangulatot. A civil lakosság érdeklődése közepette vehették át főigazgató úrtól a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót a győri, az egri és a szegedi önkéntesek parancsnokai. A dísztribünön midig helyet foglal a vidék parlamenti képviselője, a megyei jogú város polgármestere és más közjogi méltóságok is. Ezen alkalmak hidat képeznek a civil lakosság és a hivatásos állomány kö-

KOK híradó zött, így perspektivikusan megnőhet az önkéntesek száma a regionálisan veszélyeztetett területeken. Szent Flóriánnak, a tűzoltók védőszentjének köszöntése immár második éve kapcsolódik a rendőrség Szent György napi megemlékezéséhez, mivel tűzoltók és rendőrök együtt ünnepeljük e két szent napját, úgy a belügyminisztériumi ünnepségeken, mint a városligeti tűzoltó- és rendőrnapi közös majálison. Pintér Sándor belügyminiszter úr, Dr. Bakondi György és Dr. Hatala János tábornok urak ismét elégedett mosollyal nyugtázták, hogy mindkét belügyi hivatásos zenekar – Katasztrófavédelem Központi Zenekara, Készenléti Rendőrség Zenekara – kiállja az idő próbáját és megújult műsorral szórakoztatja a hivatásos állomány jutalmazottaiból álló nagyérdemű közönséget. Elfogultságomat nem is szeretném titkolni, amikor a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának a magyar hagyományokat hűen képviselő Duna Művészegyüttes táncosaival közös produkcióját emelném ki az ünnepi műsorból. A rendőrzenekarral fellépő Mága Zoltán is bizonyította tehetségét, de zenekarunk a táncosokkal ismét fergeteges sikert aratott. Ez évben a városligeti majális április 28-án az égiek jóvoltából igazi verőfényes nyári napon került megrendezésre. Reggel a Hősök terén játszott térzene után indult a különböző tűzoltó- és rendőrautókból álló menet a városligeti helyszínre. A hivatalos megnyitót követően parancsnokaink meghallgatták a két zenekar közös koncertjét, melyet felváltva vezényelt Dóra László tűzoltó alezredes és Szalóky Béla rendőr őrnagy. A nyitó produkció után szétvált a két zenekar és a továbbiakban ki-ki a saját helyszínén szórakoztatta egész nap a közönséget. Ez évben is sok gyermek vett részt a majálison, talán ennek is köszönhető, hogy az utánpótlás biztosítottnak látszik. Ezt támasztja alá a május 18-19-én Győrújbaráton megrendezésre kerülő Kataszt-

rófavédelmi Ifjúsági Verseny Országos Döntőjének nagyszámú résztvevője is. A Zenekar tagjait nagy örömmel tölti el, hogy hosszú évtizedek óta részt vehetnek a fentebb felsorolt tűzoltó, illetve katasztrófavédelmi megmozdulásokon, ünnepségeken az egész ország területén. Kiss Zoltán zenekarvezető h.

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

Nyári koncertek a Sándorpalotánál Az idén is élvezhetik a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának muzsikáját a Budapestre látogatók. A zenekar május 26-án adta első koncertjét a budavári Sándor-palota előtt.

A

z immár hagyományosnak tekinthető koncerteken a zenekar hazai és a környező országokból származó történelmi indulók mellett szórakoztató zenei darabokat is műsorára tűz. A Dóra László karmester vezényletével fellépő együttes 11 és 13 óra között óránként szolgáltatott térzenét. Az érdeklődők az idén először nemcsak a zenekar muzsikáját élvezhették, hanem külön látványosságot jelentett a Sándor-palota díszőrségének őrségváltása is.

A Katasztrófavédelem Központi Zenekara legközelebb július 28-án koncertezik a Várban, a fúvószene szerelmeseinek azonban nem kellett olyan sokáig várniuk, hiszen a zenekar már műsort adott júniusban is több alkalommal a Vörösmarty téren, az ünnepi könyvhét megnyitóján, illetve a Duna Karnevál keretében. Ezután a zeneszerető közönség július 5-én, 20 órakor találkozhat velük a Balatonföldvári Fúvószenekari Fesztiválon. A következő alkalom a már említett júliusi budavári fellépés, amelyet augusztus 4-én, szeptember 15-én és október 6-án követ hasonló. forrás: OKF honlap

2012. június

25

26

KOK híradó Filmklub

A

KATASZTRÓFAVÉDELEM KÖZPONTI MÚZEUMA

„Csúcsforgalom” a múzeumban…

Az elmúlt negyedévben több jelentős esemény történt a múzeum életében. A rendszeres programok mellett időszakos kiállítások, ünnepi majális, takarítás tette mozgalmasabbá a múzeum életét.

múzeum rendszeres, sikeres és népszerű programja a Tűzoltó Filmklub, melynek keretében számos aktuális, valamint történeti értéket képviselő bemutatóra került sor. Márciusban a paksi Atomerőmű tűzoltóságának tűzoltási és műszaki mentési vezetője, Schreiner István volt a múzeum Filmklubjának vendége. A látogatók megtekintették az atomerőmű tűzoltóság mindennapjairól szóló bemutatkozó filmet, amiből már sejthették, hogy a film címében egy szikrányi túlzás sincs: „Több mint tűzoltóság”. Feladataik jellegéből következően nehezen hasonlíthatók más tűzoltóságokhoz, és Pakson kihasználják speciális helyzetüket, óriási hangsúlyt fektetnek az állomány folyamatos képzésére, fizikai felkészítésükre, egészségi állapotuk gondozására. Megnyugvással könyvelhettük el, hogy vész esetén különlegesen és sokrétűen kiképzett, magabiztos, profi tűzoltók látnák el a védelmet. Az áprilisban esedékes Filmklub az időszaki kiállítás fotóművész alkotóját Horváth Gábort kérte fel vendégnek. Elkísérte őt Kreisz Attila újságíró – akivel együtt az egykori Tűzvédelem munkatársai voltak –, így kettejükkel közösen pillanthattunk be a tűzoltóság életének elmúlt húsz évébe. A káreseményeken kívül a tűzoltó lét igen széles skáláját ismerhettük meg a fényképek, illetve az elbeszélések nyomán. A májust az idény utolsó Filmklub programja zárta, mely a negyven évvel ezelőtti Csertő utcai tűzeset szomorú jubileumáról emlékezett meg. A múlt század legnagyobb lakótelepi tűzesetét az akkori tűzoltás vezető Duray Ferenc ezredes elevenítette fel archív fotók segítségével, majd a hírhedtté vált Jós utcai káreset filmkockáit tekinthették meg az érdeklődők. Ennek a káresetnek is a leg-

hitelesebb személyét, a tűzoltásvezető Romanek Róbert ezredest sikerült megnyerni, hogy tapasztalatairól beszámoljon a filmklub látogatóinak. A két eset taglalása után a szakértőktől számos adatot, információt hallhattunk a középmagas és magas ház tüzek oltásáról, a módszerek hasonlóságairól, változásairól, az oltási technika fejlődéséről. A közönség ezután érdeklődött a jelenleg – sajnos gyakori –lakótelepi tüzek okairól is. A szakemberek készséggel válaszolták meg a laikusok és szakmabeliek kérdéseit is. Időszaki kiállítások

A

múzeum állandó kiállításai mellett lehetőséget biztosít kortárs művészek bemutatkozására a tűzés katasztrófavédelem témakörében. Márciusban a kiállítássorozat keretében mutattuk be „Emlékezetes tűzesetek” címmel Horváth Gábor fotóit. Dobson Tibor tű. dandártábornok, a BM OKF hivatalvezetője nyitotta meg a kb. negyven fényképet tartalmazó bensőséges, hangulatos kiállítást. A képek a kilencvenes évek néhány emlékezetes tűzesetén kívül egyéb káresetekről, oltási gyakorlatokról, tűzoltó sporteseményekről, helikopteres bemutatóról is szóltak. IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ A kiállításon jelen volt a KOK állományának több tagja, valamint a fotós számos volt kollégája, ismerőse, akik közül sokan a képeket böngészve eszméltek rá, hogy hajdanán maguk is valamelyik káreset vagy bemutató résztvevői voltak. Szinte alig maradt idejük a múzeum munkatársainak a kiállítás bontására, azonnal kezdődött a következő kiállítás építése, mely április 26-án, a csernobili katasztrófa huszonhatodik évfordulóján nyílt meg „Szellemország fővárosa, Pripjaty” címmel. A múzeum örömmel fogadta Várai Mihály fotóművész bemutatkozását, mivel az eddigi tűz- és más káreseteket bemutató kiállítások mellett a múzeum kibővült feladatkörébe tartozó katasztrófavédelmi témát ölelt fel. Ezt jelzi az is, hogy a megnyitót jelenlétével megtisztelte Dr. Tóth Ferenc tű. Dandártábornok, a BM OKF Polgári védelmi Főfelügyelője. Féner Tamás méltatta az egykori tanítvány Várai Mihályt, majd felhívta a figyelmet a téma aktualitására a fukusimai események kapcsán. A látogatók ennyi év múltán is döbbenten szemlélték az ötvenezres város kiürült utcáit, épületeit. Hadd álljon itt egy – a művésznek szóló –, de mindannyiunk érzését tükröző, találó vendégkönyvi beírás: „Veled örülök, az emberiséggel búsulok...”

Múzeumok Majálisa

A

múzeum számára ünnepi esemény volt a Múzeumok Majálisa, amit a Múzeumi Világnap alkalmából idén tizenhetedik alkalommal rendeztek meg a hungaricumok jegyében a Nemzeti Múzeum kertjében. A gerundium, a korabeli plakátok, más „idegen helyszínen” bemutatható tárgyak, és a múzeumpedagógiai programok mellett idén is nagy sikerük volt a majálison immár harmadszor részt vevő XIII. kerületi Hagyományőrző Önkéntes Tűzoltó- és Sport Egyesület tagjainak, akik korhű ruhába öltözve két napon keresztül örömmel fogadták a látogatókat, és válaszolták meg a tűzoltóság múltjáról-, valamint a magukkal hozott Köhlerkocsifecskendőről feltett kérdéseket.

27

Takarítás

M

ájus első napjaiban egész másfajta, bár igen hasznos tevékenység került a múzeum életének középpontjába. Már második éve, hogy májusban Flórián nap után a KOK hallgatói elzarándokolnak a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma raktárához a muzeális járműpark rendbe tételére. A tavaszi takarítás után ismét ragyog a XXII. kerületi Kápolna utcai OKF raktárbázison tárolt 20 darab régi fecskendő. A csapat láthatóan féltő gonddal végezte munkáját, minden mozdulatukon látszott a kiszolgált veterán járművek iránti őszinte tiszteletük, szeretetük. Most a szerek újra élénk színben pompáznak, és talán abban reménykednek, hogy egyszer megmutathatják magukat a nagyközönségnek egy szép, új kiállítótérben… Ezúton is szeretnénk köszönetet nyilvánítani a KOK hallgatóinak.

Berki Imre múzeumigazgató

2012. június

28 Tanintézeti sportnap Idén a KOK tavaszi sportnapja április 25- én került megrendezésre. Tekintettel a kb. 160 fős létszámra (két Tűzoltó szervező, két Tűzoltó technikus szak, Pv. szervező szak, illetve a törzs tagjai), a helyszín a Vágóhíd utcai ORFK RSZKK sporttelep volt.

A

szakaszok és a törsz tagjai 5 versenyszámban mérhették össze a tudásukat, melyből két csapatszám (kispályás labdarúgás, kötélhúzás) és három egyéni versenyszám (légpuska lövészet, kézigránát célba dobás, tömlőgurítás célba) volt. Szerencsére az időjárás jó volt bár reggel még hűvös, de folyamatosan melegedett, így minden adott volt egy kellemes, kihívásokkal teli nap eltöltéséhez.

KOK híradó Reggel nyolc órakor a KOK udvarán Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes nyitotta meg a sportnapot, majd rövid eligazítást tartottam a sportnap forgatókönyvéből, ezt követően buszra szállva elindultunk a Vágóhíd utcai sporttelepre. A megérkezés után, az egyéni bemelegítést követően a kijelölt helyszíneken megkezdődtek a versenyek. A versenyszámok párhuzamosan zajlottak, hogy mindenki a lehető legtöbb versenyszámban részt tudjon venni. Minden versenyszám szakszerű lebonyolítása érdekében egy-egy versenyszám felelős volt kijelölve a Tűzoltási- és Mentési Szakcsoport, és az Alapozó Ismereti és Hatósági Szakcsoport tanárai közül, illetve a labdarúgásnál Pörge István és Kollár István kollégánk volt a bíró. A legnagyobb sikert a kispályás labdarúgás aratta, amely két salakos pályán az öt szakasz, illetve a törzs csapatának részvételével nagy nézőközönség előtt, hangos szurkolás mellett zajlott le. Az egyéni versenyszámoknak is nagy sikere volt, és várakozáson felüli létszámban vettek rész rajtuk. A nap záró versenyszáma az öt szakasz között zajló kötélhúzás volt melyre 12:35-kor került sor. Ennek a versenyszámnak is osztatlan sikere volt, egy emberként szurkoltak egymásnak a szakaszok hallgatói.

12:55-kor a buszokkal a sporttelepről vis�szaindultunk a KOK-ra, ezt követően megebédeltünk. A sportnap befejezéseként 14:50-kor a salakos focipályán megtartott eredményhirdetés következett. A felsorakozott állomány előtt először a sportnapi parancsot olvasták fel, majd Dr. Szelid Zoltán tű. alezredes átadta a he-

lyezetteknek járó okleveleket, érmeket, tárgyjutalmakat. Zárásként pár mondatban értékelte a sikeresen lezajlott sportnapot, mely idén is jó hangulatban ért véget. A sportnap levezetése után még egy feladatunk maradt: megköszönni Vincze P. Márton úrnak, a Vágóhíd utcai sporttelep igazgatójának, hogy biztosította a sportversenyek helyszínét, illetve munkatársainak a lelkiismeretes munkát, amellyel hozzájárultak sportnapunk sikeres lebonyolításához.

Eredmények:

Kispályás labdarúgás I. Tűzoltó szervező szak 1. szakasz II. Tűzoltó szervező 1. szakasz III. Tűzoltó technikus 1. szakasz IV. Tűzoltó technikus 2. szakasz V. Törzs csapata

Légpuskalövészet Ebben a versenyszámban 58 fő vett részt. A lövészet szakszerű, gördülékeny levezetését az RSZKK munkatársai végezték. Nők: I. Dr. Firmigel Edit tű. hdgy.

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ II. III. Férfi: I. II. III.

29 Pörge Zsófia tű. hdgy. Tóth Gabriella tű. fhdgy. Módis Sándor tű. törm. Jáger Balázs Nagyházi Tamás tű. őrm.

Tömlőgurítás célba Ez a versenyszám igazán tűzoltóspecifikus, idén is nagy sikert aratott a tűzoltó kollégák körében. 63 résztvevő mérte össze a tudását ebben a számban. Kollégánk, Horváth Zsolt tű. szds., és Dr. Nagy László tű. fhdgy. irányította ezt a versenyszámot. Nők: I. II. III. Férfi: I. II. III.

Fortuna Ottilia tű. fhdgy. Pörge Zsófia tű. hdgy. Ivánné, Balázs Mária tű. szds. Kopecskó Dániel tű. zls. Salamon Kornél tű. hdgy. Módis Sándor tű. törm.

Kézigránát célbadobás Ezt a versenyszámot Dr. Szelid Zoltán tű. alez. és Vass Zoltán tű. szds. vezette le. A sok jelentkező miatt egészen a befejező számig elhúzódott a verseny. Nők: I. Pörge Zsófia tű. hdgy. II. Barta Ágnes tű. hdgy. III. Tatorján Ágnes tű. hdgy. Férfi: I. Torma Csaba tű. őrgy. II. Lakóczi Sándor tű. zls. III. Hosszú Ferenc tű. zls. Kötélhúzás: Ezt a versenyszámot Fekete Lajos ny. tű. alez. vezette le, nagy rutinnal. I. Tűzoltó szervező szak 2. szakasz II. Tűzoltó szervező szak 1. szakasz III. Tűzoltó technikus 2. szakasz

Fekete Szabolcs tű. fhdgy. testnevelő tanár

2012. június

30

KOK híradó

Soros elismerések:

S Z E M É LY Ü G YI H Í R E K



Előléptetés:

Dr. Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere kiemelkedő munkája elismeréseként 2012. május 4-ei hatállyal soron kívül előléptette tűzoltó ezredessé Dr. Papp Antal Zoltán tű. alezredes urat, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ igazgatóját

Kinevezések:

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ állományába 2012. április elsejei hatállyal kinevezésre került: Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport állományába Szakcsoportvezető Zalasch Zsolt tű. alezredes úr Kiemelt főreferens (katvéd. és polg.védelemi) Garaguly István tű. százados úr Kiemelt főreferens (iparbiztonsági) Kőrössy Tibor tű. alezredes úr főelőadó Deme Sarolta Fruzsina közalkalmazott hölgy (pszichológus) Oktatási szervezet, Tanulmányi Osztály állományába Kiemelt főelőadó Rédl Zsuzsanna közalkalmazott asszony Tűzoltási és Mentési Szakcsoport állományába Szakoktató Leitner Béla tű. tzls. úr a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából tartós vezénylésre került a KOK állományába Beretvás Arianna közalkalmazott hölgy (pszichológus)

Jubileumi Jutalom

25 év után Nagy Rudolf mk. tű. alezredes 30 év után Korom Zoltán tű. fhdgy.

BM alkalmazási

20 év után Dóra László tű. alezredes Nyíri János tű. százados Magyari Izabella közalkalmazott asszony 15 év után Szirmai István tű. törzszászlós úr 10 év után Kocsis László közalkalmazott úr Szederkényi Nándor tű. törzszászlós úr

Szolgálati jel 10 év után

Szederkényi Nándor tű. törzszászlós úr

A Tűzoltóság Napja alkalmából kiemelkedő munkája elismeréseként

Miniszteri Emléktárgy adományozásban részesült: Nemecz Péter tű. alezredes úr Főigazgatói emléktárgy adományozásban részesült: Kolozsvári Mariann közalkalmazott asszony Munkatársi cím adományozásában részesült: Kocsis László közalkalmazott úr

Távozó kollégák:

A Katasztrófavédelmi Oktatási Központ állományából áthelyezésre került Rácz Réka tű. hdgy. asszony a Nemzeti Közszolgálati Egyetem állományába; Wimmer Tímea tű. tzls. asszony a BM OKF Oktatás Igazgatási és Kiképzési Főosztály állományába; Kádár Csaba tű. zászlós úr a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába; Maczek Szilárd tű. hdgy. úr a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába; Wimmer Gergely tű. tzls. úr a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába; Eck Kristóf tű. tzls. úr a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományába.

IX. évfolyam, 2. szám

KOK HÍRADÓ

31

Bemutatkozás

Körössy Tibor tű. alezredes 2012. április elsejével került áthelyezésre a KOK Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoportjához, kiemelt főreferensi beosztásba. 1986. augusztus 16-án került kinevezésre a Budapest Főváros Polgári Védelmi Parancsnokság állományába, ahol vegyi-, sugárvédelmi, lakosságvédelmi, 1996tól Lakosságvédelmi Csoport-vezetői (Védelmi és Hatósági Osztályvezető-helyettes) feladatokat látott el. 2006. január elsejével a XVI. kerület polgári védelmi kirendeltség-vezetőjévé, 2011. február 1-jén a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség Mozgósítási és Szakirányítási Osztály, osztályvezetőjévé nevezték ki. 1984-ben szervezett Papírgyártó és feldolgozó üzemmérnöki diplomát a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. Feladata az önkormányzat irányítású intézmények és a lakosság egyéni védőeszköz ellátásának, kitelepítésének megtervezése, megszervezése, a tanuló ifjúság polgári védelmi felkészítésben, a veszély-elhárítási tervek összeállításában való részvétel volt; közreműködött a SEVESO hatálya alá tartozó fővárosi üzemekkel való kapcsolattartásban, a külső védelmi tervek kidolgozásában és a különböző szakhatósági eljárásokban. Részt vett a 2001. évi tarpai árvíz helyreállítási munkáiban, a 2002., 2006. évi fővárosi, a 2010. évi borsodi árvíz megelőzési feladataiban, valamint a 2010. évi vörösiszap katasztrófa során az Operatív Törzs megerősítésében és a védekezési és helyreállítási munkák koordinálásában. 2003-ban miniszteri dicséretben és jutalomban, 2011-ben Rendkívüli helytállásért vörösiszap-katasztrófa érdemjelben részesült.

Beretvás Arianna ka. 2012. április 1-i hatállyal került vezénylésre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából a KOK állományába főelőadó, pszichológus munkakörbe. Feladatköre elsősorban a rendészeti vezetőképzés köré szerveződik. Egyetemi diplomáját 2007-ben szerezte, majd munkáját az akkori Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon kezdte meg, ahol kiemelkedő munkavégzése elismeréseként tanácsosi címet kapott.

2012. június

Rédl Zsuzsanna ka. kiemelt főelőadó 2010. július 15-én lépett a BM OKF Országos Polgári Védelmi Főfelügyelőség állományába, majd 2011 januárjától a Hivatal, Tanulmányi Osztályára került. 2011 februárjától látja el a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács titkári teendőit. Felsőfokú végzettségét a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán, mint vízépítőmérnök szerezte, majd az egykori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen (ma Szent István Egyetem) mezőgazdasági-vízügyi szakmérnök lett. Hosszú évekig spanyol nyelvterületen élt, ezért jól beszéli a nyelvet. Szeret színházba, hangversenyre járni. Három felnőtt gyermek édesanyja, közülük kettő végzett orvos, és a legkisebb műszaki egyetemista.

Garaguly István tű. százados 2000. február 15-én került kinevezésre a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság, XV. Kerületi Polgári Védelmi Kirendeltségen lakosságvédelmi előadói beosztásba. Az Államigazgatási Főiskola igazgatásszervezői szakának elvégzése után hivatásos állományba vették, és a Szervezési és Alkalmazási Osztály főelőadói beosztásába került a mentésszervezési szakterülettel foglalkozott. Ezt követően ezen a szakterületen magasabb beosztásokba helyezték, mint mentésszervezési csoportvezető ezután műveleti alosztályvezető és evvel azonos kiemelt főreferensi -szervezeti átalakulás miatt a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságon- beosztásban. Ezzel párhuzamosan a Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezet (speciális mentési tevékenységet -műszaki mentő, alpin, búvár, vízi mentő eü,- végző szervek és szervezetek) műveleti tisztje, majd parancsnokhelyettese volt. Több nemzetközi és hazai bevetésen, valamint gyakorlatokon vett részt. Szakmai tudását bővítette több ENSZ és Európai Unió által szervezett tanfolyamokon, gyakorlatokon. 2012. április 01-ei hatállyal került áthelyezésre a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport állományába, mint kiemelt főreferens, ezzel egyidőben az ENSZ INSARAG minősítés előtt álló a HUNOR Mentőszervezet csapatvezető-helyettese.

Zalasch Zsolt 2012. április 1-jei hatállyal került áthelyezésre a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság IV. kerületi kirendeltségvezetői beosztásából. Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát 1989-ben végezte, honi légvédelmi rakéta szakon. Széleskörű szakmai és vezetői tapasztalatait a MH Légvédelmi alakulatainál, és a FPVI kirendeltség vezetői beosztásában szerezte. Gyakorlati tapasztalatokat szerzett az országban bekövetkezett rendkívüli árvizek kezelésében. Középfokú katonai vezetői, és felsőfokú védelmi, igazgatási szakértői diplomával rendelkezik. Tanulmányai során kiemelten foglalkozott vezetés szervezés elmélettel és a helyi védelmi igazgatás aktuális kérdéseivel. Fő feladata, gyakorlati tapasztalatainak felhasználásával a Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoport tanfolyamainak, képzéseinek megújítása. Német nyelvű ismeretekkel rendelkezik. Rendkívüli helytállásért vörösiszap-katasztrófa érdemjelben részesült.

Deme Sarolta Fruzsina ka. 2012. április 1-i hatállyal került áthelyezésre a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Humán Szolgálatáról a KOK Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoportjához, pszichológusi munkakörbe. Innen vezényelték a KOK Tanulmányi Osztályára, ahol fő feladata, hogy a rendészeti vezetőképzést – mint tréner – elősegítse. Pszichológusi diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Karán, Pszichológia szakon szerezte. 2011 eleje óta dolgozik a Katasztrófavédelemnél, korábban Kecskeméten a Magyar Honvédség kötelékében végzett pszichológusi munkát.

Júniusi vizsgák