Híradó. Kellemes Karácsonyt és boldog új évet! Irodalmi melléklet. E számunkban: Svenska sidan sid. 2

Híradó A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja

XXII. évf. 90. szám 2003. december

Ungerska Riksförbundets medlemstidning

Kellemes Karácsonyt és boldog új évet!

Svenska sidan sid. 2

Felhívás: Az etnikai kisebbségek jogait be kell építeni az Európai Alkotmányba 4. old.

Visszasimulóban Megjelent Szente Imre Szabad szemmel címû esszékötete 5. old.

Anyanyelv

Karácsonyi gyertyák. Roberta Osborne felvétele.

Boross Katalin anyanyelvi tanár tapasztalatairól számol be 6. old.

Deák Ferenc 200 éve született a haza bölcse 11. old.

Mervel Ferenc Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki fordítói munkásságáért Mervel Ferencet 16. old.

E számunkban:

Irodalmi melléklet

HÍRADÓ

2

Åter till Budapest... Genom ett dammigt barfönster såg jag Puskás livs levande för första gången. Det var min sista dag i Budapest, så strax före lunch hängde jag på låset till en bar som jag hade passerat varje dag. Innanför baren fanns en restaurang, som någon hade rekommenderat. Jag var först, enda gästen och beställde en weissbier medan jag läste menyn. Från gatan hördes ett bilhorn och jag vände mig omedvetet om. Utanför stod en stor svart Mercedes och in i den klev en man, som jag skulle kunna känna igen var som helst. Det var Puskás! Ja, jag påstår i alla fall att Ferenc Puskás är Ungerns, Spaniens och världens bäste fotbollsspelare någonsin. Han var en rik-tig pojkhjälte. Lika förbunden med neder-lag som med segrar. 1954 till exempel, när Ungern förlorade VM-finalen mot Västtyskland för att han var halvskadad. Men jag visste, att kunde jag bara över-tala mina totalt ointresserade föräldrar, så skulle jag kunna få se hans revansch i VM 1958 i Sverige. Det blev aldrig av, för 1956 i oktober fick jag lära mig hur obarmhärtig världen kan vara. När sovjetryska pansardivisioner krossade ungrarnas försök att frigöra sig så var Puskás på turné i Spanien. Lika spänd, som när jag lyssnade till matchreferat på radion, satt jag och lyssnade till reportagen från gatustriderna i Budapest. Det var en hopp-lös kamp, men det var inte svårt att välja sida. Det var alltid rätt att göra uppror. Ett par månader senare stod det klart att Puskás inte tänkte resa hem. Och inte hade han rest hem för att slåss mot pansardivisionerna. Och inte nog med det. Vi blev bekanta med en flyktingfamilj från Ungern. I hans ögon var Puskás en förrädare. En urusel fotbollsspelare som ensam var skyldig till nederlaget 1954. Att jag gick på den lögnen. Folk fick väl tycka vad de ville om Puskás politiska mod och om hans relation till Spanien och höga spelarlöner. Som fotbollsspelare är han fortfarande oöverträffad. Som i den där finalen mot Eintracht Frankfurt. Han var fenomenal. Sanningen förändrades inte för att inte jag hade trott på den. När jag upptäckte det ungerska köket och några år senare blev matskribent, var det inte mer än rätt att jag på något sätt beta-lade för mitt svek med lite propaganda. För sedan tio år bor Puskás åter i Budapest. Han kom tillbaka för att bli förbundskapten för Ungerns VM-lag. Det gick inte så bra, men han stannade och gav sig in i restaurangbranschen. 1956 spelade jag boll i kvarterslaget och Puskás blev proffs i Real Madrid. Jag kunde se honom spela på tv. Nu, 40-45 år senare, kränger vi käk båda två, men fortfarande på skilda arenor.

Hans Johansson

Livlig ungrare med glada öron Rubriken ovan skulle kanske passa som beskrivning på en och annan av våra vänner inom Ungerska Riksförbundet, men på dess ursprungliga ställe är det den lite humoristiska och koncisa beskrivningen av hundrasen pumi. Den omutbare väktaren är vallhunden komondor. Presentationerna står FUR för, Föreningen Ungerska Rashundar. För en sådan finns.

Sammanlagt finns det nio ungerska hund-raser: puli, pumi och mudi är vallhundar; komondor och kuvasz är vakt- eller herdehundar, medan den kort- och strävhåriga ungerska vizslan, erdélyi kopó från Transsylvanien och den ungerska vinthunden magyar agár är alla jakthundar. FUR representerar idag raserna komondor, mudi, puli och pumi. Föreningen bildades den 3 november 1973, med ett brev. Avsändare var doktor Tibor Buzády, då med bostadsadress Bergviksvägen i Bromma. Hundens namn? Ras? Ägare? Tre raser fanns att kryssa för: kuvasz, puli eller vizsla. Var intresserad av att använda sin hund i avel? Ville bli medlem i föreningen? Önskade bli medlem, men från början poängtera ovillighet till organisatoriskt arbete, vara passiv medlem? Skulle mottagaren av brevet ställa ut sin hund på Stockholmsutställningen? Eller inte ställa ut, men i alla fall kunna delta i mötet med andra av ungerska rashundar intresserade? Den utställning som det talades om och den dag man skulle träffas var den 3 november 1973. Det skulle bli ett historiskt datum. Då bildades Föreningen Ungerska Rashundar, i ett rum på Älvsjömässan. Föreningen fick underrubriken “Till minne av Emil Raitsits”. Han var chefsveterinär i djurparken i Budapest och var en av organisatörerna när den ungerska kennelklubben bildades. År 1914 skrev han i djurparkens tidning en artikel som var ett upprop till det ungerska folket. Emil Raitsits ville ha ordning på de ungerska hundraserna, få dem ordentligt restaurerade och få standardbeskrivningar utarbetade. Han var skribent i den ungerska kennelklubbens tidning, och 1924 skrev han boken De ungerska hundarna, en bok som fortfarande anses grundläggande. Bildandet av den svenska Föreningen Ungerska Rashundar till minne av Emil Raitsits gav eko över hela världen. Doktor Tibor Buzády, som blev klubbens första ordförande, medverkade i ungerska kennelklubbens tidning A Kutya. Hans text där vandrade vidare till världens alla hundtidningar. I början av 1970 hade Sverige 30 kuvaszer, tre vizslor och 35 pulier. 1973 fanns omkring 120 ungerska rashundar i Sverige. Det var de tre raserna kuvasz, puli och vizsla på FUR-utställningarna till 1979, då den första kom-

Pumi: den livliga ungraren med de glada öronen.

Det verkar vara en förvuxen golvmopp, men det är faktiskt en komondor som flyger över hindret. ondoren presenterades, en från Ungern importerad hanhund. Tre pumier fanns också i landet, och den första mudin kom från Finland. Redan då fanns alltså i Sverige alla de raser som bland annat i Nordisk Domarguide presenteras som samlingsraser under grupp 1. Ungerska vall- och herdehundar heter den samlingsgruppen och alla har SSD, Specialklubben för Sällskaps- och Dvärghundar som specialklubb. Vizslan som ska ha jaktmeriter för sitt utställningschampionat får avlägga dessa jaktmeriter hos Svenska Vorstehklubben och hör numera till den specialklubben. Kuvasz har egen rasklubb sedan 1995. Vid tio års ålder var Föreningen Ungerska Rashundar ansluten till SSD. Det är den officiella klubben som har direkt anslutning till Svenska Kennelklubben, SKK. SSDanslutningen innebar bland annat att FUR kunda få hålla sin jubileumsutställning 1983 som officiell. Från och med den 1 januari 2001 är FUR egen specialklubb med namnet Svenska klubben För Ungerska Rashundar, förkortat Svk FUR.




HÍRADÓ

3

Ünnepre készülõben

Tartalom 4 NYEOMSZSZ-

A SMOSZ fennállásának jövõre esedékes 30 éves évfordulója szerencsésen egybeesik Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével. Az alkalom nagyszerû lehetõséget kínál a két ország között épülõ híd további kovácsolására. Az egyesületi beszámolók és a tapasztalatcsere mellett az ünnepi rendezvénysorozat megtervezése egyik fõ témája volt a november 8-án Tångagärdén megtartott egyesületi konferenciának.

Híradó

A rendezvénysorozat két kiemelt eseményre épül: egyrészt a magyarországi kis- és középnagyságú vállalatok termékbemutatóval egybekötött kiállítására, amellyel párhuzamosan történne különbözõ magyarországi régiók bemutatkozása, másrészt egy, az ünnepséget lezáró stockholmi gálaelõadásra. Mindkét rendezvény hátterében az a szándék húzódik, hogy a jeles évfordulóról való méltó megemlékezés mellett, kihasználva svédországi kapcsolatainkat, elõsegítsük magyarországi és svédországi régiók közötti kapcsolatok kialakulását a gazdaság, kultúra, oktatás, környezetvédelem és turizmus terén. A rendezvénysorozat sikere jelentõsen hozzájárulhat Magyarország, mint friss EU-tag, svédországi bemutatkozásához és népszerûsítéséhez, a magyarországi vállalkozóknak új piaci lehetõségek felkínálásához, és nem utolsó sorban elõsegíthetné magyarországi és svédországi régiók kapcsolatfelvételét. Magyar részrõl a Baranya megyei önkormányzat, Mátészalka és környéke valamint a Gödöllõ és környéke önkormányzati csoportosulások nyilvánítottak érdeklõdést a kiállításon való részvételre, Svédországban pedig a Nord-Ost Skåne-i önkormányzati társulás, amely hét plusz két önkormányzatot tömörít Svédország déli részén, tanúsított pozitív hozzáállást. A svéd önkormányzat az élelmiszeripar, a textil- és készruhaipar, a turisztika valamint a beszállító ipar területén lát lehetõséget az együttmûködésre. A régió szintû együttmûködést a kultúra, az oktatás, a környezetvédelem és a turizmus terén tartják megvalósíthatónak.

felhívás

5

Útban a visszasimulás felé

5 Mûvészetünk A kis- és középnagyságú magyarországi vállalatok termékbemutatóval egybekötött kiállítására – a tervek szerint – 2004. május 27–29 között kerül majd sor a kristianstadi Yllan kiállító központban. A három magyarországi önkormányzati csoportosulás egy-egy teljes napot kapna a régió bemutatására, az üres” napokon pedig felkeresnék a helyszínen ” azokat az önkormányzatokat, amelyekkel a régiók közötti kapcsolatfelvétel létrejönne. A kiállítás elsõ két napja csak a cégek és az önkormányzatok részére lesz nyitva, az utolsó nap a nagyközönség számára is. A kiállítás fogadással zárul szombaton, május 29-én. A rendezvénysorozatot záró stockholmi gálamûsort május 30-ára, vasárnapra tervezték a szervezõk. Helyszíne a Södra Teatern épülete lesz, amely egy több mint ötszáz férõhelyes patinás színház. A mûsor kulturális része elsõsorban zenére és táncra épülne, mert svéd ajkú vendégeink számára ez lenne érthetõ és élvezhetõ. Magyarországot, illetve a magyar kultúrát népszerûsítõ kiállítások is szerepelnek a tervek között. A gálamûsort követõen a stockholmi Magyar Házban a díszvendégek számára fogadásra kerül majd sor. Mindkét rendezvényünket szeretnénk olyan színvonalon megrendezni, amely a tartalmi hozadékán túl, külsõségeiben is méltó módon népszerûsítené Magyarországot. A SMOSZ nem titkolt célja, hogy mindkét ország felismeri azt a lehetõséget, amelyet a svédországi magyarság illetve annak szervezetei jelentenek a két ország és a két nemzet közötti kapcsolat fejlesztésben.

üzenete

6 9 9 10 11 11 14 14

Anyanyelvtanítás Mi a TAJ-szám? Papp László Két évszak 7. Deák Ferenc – 200 Magyar néptánc Arcképcsarnok Portré: Mervel Ferenc

❖ 6 Egyesületi beszámolók 12 Panoráma Következõ számunk lapzártája 2004. február 20.




•

•

FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8, 178 32 Ekerö TELEFON/FAX: 08-38 48 60 E-POSTACÍM: [email protected] MEGJELENIK: negyedévenként PÉLDÁNYSZÁM: 2000 NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: 1103-7679

•

•

•

•

•

•

A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal. POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg. 497 67 25-4 gyûjtõszámla; pg. 441 40 44-0 Duna-tv

HÍRADÓ

4

A NYEOMSZSZ felhívása az Európai Konventhez Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, mint fõrendezõ, és a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége, mint társrendezõ, 2003. szeptember 6-7-én Felsõpulyán megtartott tanácskozásának témája az Európai Unió és az etnikai kisebbségek – Diagnózis és prognózis volt. A konferencia határozatot hozott, melynek következtében az Európai Konventhez fordulunk és az alábbi kérést terjesztjük elõ:

A népcsoportokkal (etnikai és nemzeti kisebbségek) kapcsolatos tapasztalataink és az azokkal összefüggõ elméleti és gyakorlati felismerések alapján elengedhetetlen szükségszerûséggé válik a többségi népek és az etnikai kisebbségek viszonyának alkotmányi szinten való szabályozása. A tanácskozás rendezõi ezért határozottan kérik, hogy az etnikai kisebbségek jogait alkotmányjogilag egyértelmûen fogalmazzák meg, és az Európai Alkotmányba, annak fontos részeként, építsék be. Megokolás: 1. Az etnikai kisebbségek Európa lakosságának mintegy 15 százalékát, tehát egy el nem hanyagolható részét, képezik. A sokszínûség és a pluralizmus Európájában már csak ezen okból is figyelembe kell venni ezt a kérdéskört, mert: 2. ezek a kisebbségek Európa népeivel történelmileg és társadalmilag szerves egységet alkotnak; 3. már puszta létezésükkel nagymértékben segítenek az európai nyelvi, kulturális és társadalmi örökségünk megõrzésében; 4. ez a sokszínûség a velejáró alkotóerõvel oly teljesítményekre képes, amelyekrõl Európa jövõjének alakításánál életünk egyetlen területén sem mondhatunk le; 5. jövõbeni feszültségek elkerülése, de a kisebbségek jogi helyzetének különbözõsége az egyes tagországokban is, szükségessé teszi az egyetértést (konszenzust) a kisebbségi jogok megfogalmazásában, és azoknak az alkotmányba való határozott lehorgonyzását; 6. az etnikai kisebbségek nyelvi és kulturális fennmaradásának a biztosítása csak az alkotmányban rögzített védelem alapján válhat hatásossá; 7. az EU-bõvítés az etnikai kisebbségek nyílt és konfliktusterhes problémáit kikerülhetetlenül felszínre hozza, megnöveli, és ezért ezek mielõbbi megoldást követelnek. Világos irányelvek lefektetése az anyanemzet és kisebbségei” viszonylatában, ebben az ” összefüggésben elengedhetetlenné válik;

8. Európa demokratikus fejlõdésének a leghatásosabb garanciája az alkotmányban rögzített kisebbségi jog. A 19. század, de fõleg a 20. évszázad tragikus eseményei és folyamatai – elnyomás, asszimilációs törekvések, elûzés, sõt népirtás – nyomatékosan arra figyelmeztetnek minket, hogy ennek vessünk véget. A reális szocializmus bukása után ismét soviniszta törekvések emelték fel fejüket a nemzetállam” megvalósítására ” és etnikai kisebbségek hátrányos helyzetének a bebetonozására. Az etnikai kisebbségek jogállása az egyes országokban teljesen eltérõ, s igen sokszor a többségi nép vélt érdekei szerint (erõviszony) alkalmazzák. Már csak emiatt is elengedhetetlen a kollektív jogok rögzítése. Sajnos, az Alkotmány-tervezetben csak az egyén diszkriminációjának a tilalma található, anélkül, hogy az egyén kollektív – homoszociális – érdekeit felsorolták volna. Miután az egyén személyiségét csak közösségben fejlesztheti ki, elengedhetetlen, hogy közösségek hatáskörét, amelyekkel önmagát azonosítja, jogilag rögzítsék. Következésképpen: egy Alkotmány, amely Európa népei jövõjének az alapkövét jelenti, az etnikai kisebbségek elemi érdekeit meg kell hogy jelenítse. Gondoskodni kell arról, hogy azokban az államokban, amelyekben élnek, különösképpen a létüket érintõ kérdésekben, a többségi néppel együtt határozhassanak. Az egyenlõségi elv alapján az alávetés és elnyomás minden árnyalata tilos kell, hogy legyen. A fenti égetõen aktuális, sokrétû és bonyolult kérdések mérlegelése után, kérik a rendezõk az Európai Konventet, a) hogy egy átfogó jelentést készíttessen, amelyben tudományosan megalapozott adatok tükrözzék a kisebbségek számszerû jelenlétét, politikai-jogi, gazdasági és kulturális helyzetét, b) hogy egy bizottságot neveztessen ki, amely egy Európai Kisebbségi Jog irányvonalait kidolgozza és az Európai Konventnek benyújtja; c) hogy az etnikai kisebbségek jogai külön fejezetként az Európai Alkotmányba bekerüljenek; d) hogy az etnikai kisebbségek jogi biztosítékot kapjanak, hogy saját képviselõket küldhessenek az Európai Parlamentbe. Dr. Deák Ernõ, a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége elnöke az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége elnöke

Dr. Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége elnöke a Nyugat-Európai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége alelnöke

Bihari Szabolcs,

HÍRADÓ

5

Útban a visszasimulás felé Mûvészetünk üzenete Új könyvvel gazdagodott a minap könyvespolcunk: a nyolcvanadik életévét tavaly betöltött Szente Imre Szabad szemmel – Esszék, jegyzetek, elõadások címû kötetével. Kettõs ajándék ez a könyv. Negyvenöt év prózatermésébõl válogatatott a szerzõ, a nagyrészt az Önképzõkör berkeiben, elõadásként elhangzott írásokból, különbözõ folyóiratokban megjelent esszékbõl, eszmefuttatásokból, tanulmányokból – ajándékba nekünk, olvasóinak: „(...) ki-ki talál benne olyat, ami érdekli, hisz – bár jórészt a történelmi múlthoz vagy a talán még távolabbinak tûnõ közelmúlthoz kapcsolódik, a miénk az a múlt, életünk része s hatásában a jövõ kiiktathatatlan tartozéka”, vallja a szerzõ a kötet elõszavában. Szente Imre ugyanakkor maga is ajándékba kapta a könyvet, illetve annak a megjelentetését – az Önképzõkör kezdeményezésére, svédországi barátai és a SMOSZ a nyomdaköltségek finanszírozásával köszöntötte a jubiláló Szente Imrét. Már-már hagyományszerûen, hiszen az 1992-ben megjelent ...ajándék, mellyel meglepem címû verseskötete hasonló módon látott napvilágot, akkor a Magyar Ház Közösség jóvoltából. Vajon mi lesz majd a témája a 2012-ben sorra kerülõ kiadványnak...? A kötetben megjelent esszék az emigrációban, magyar ajkúként élõ olvasók számára közérdekû témák köré csoportosulnak: emigráns létünk, anyanyelvünk, magyar irodalom, múlt és nemzettudat, személyi kultusz – terror – forradalom, a kádári ország; néhány, idegen tájakról és filmélményekrõl íródott esszével kiegészítve. Az alábbiakban Veress Zoltán méltatja a könyvet és szerzõjét, a kötet hátsó borítóján. út

❖ „Szente Imre az 1956-os magyar emigrációnak ahhoz a vékony értelmiségi rétegéhez tartozik, amelynek tagjai a szó legnemesebb értelmében magyar kultúrát, irodalmat, közmûvelõdést teremtettek az õket menekültekként befogadó nyugati országokban. Éspedig nem külön-külön németországi, franciaországi, északi országokbeli stb. magyar szigetkultúrácskákat, hanem tág horizontú szellemi életet, egyfajta magyar szellemi köztársaságot „a magasban”, a vasfüggöny és a szigorúan õrzött határok felett; olyant, amilyen az otthoni magyar szellemi élet lehetett volna és nyilván lett is volna a szovjet megszállás és kommunista egyeduralom nélkül.

Szente Imre: Szabad szemmel, Stockholm 2003. A borító Sántha Ferenc munkája. Munkásságuk, amelynek központjai olyan rangos folyóiratok voltak, mint az Új Látóhatár, a Katolikus Szemle, a párizsi Irodalmi Újság, s olyan igényes könyvkiadók, mint az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem vagy a müncheni Aurora, a huszadik század második fele magyar kultúrájának a magyarországival és a Kárpát-medenceivel egyenértékû, de annál sokkal szabadabb szellemû részét alkotja. És szervesebb részét. A század elsõ, két világháború közötti felének magyar közgondolkodása, mûvelõdése, irodalma kisebb töréssel folytatódik az emigráció ezen részének alkotó munkásságában; ezért van az, hogy napjainkban olyan természetesen simul vissza a sajátlagos erdélyi magyar irodalomba például Wass Albert, az összmagyar irodalomba például Márai Sándor lezárult életmûve. Szente Imre még napról napra gyarapodó életmûve is útban van a visszasimulás felé; jelentõs lépése és bizonysága ennek Kalevalafordításának nemrég napvilágot látott magyarországi kiadása. Bár tanulmányainak, esszéinek ezt a válogatását, amelyet az olvasó a kezében tart, Svédországban jelentetik meg nyolcvanadik évének betöltétese alkalmából tisztelõi és barátai, mi mindannyian, akik kisebb-nagyobb részt vállaltunk létrejöttében, hinni szeretnénk, hogy nemcsak Szente Imre barátunk és tanítónk közismertebbé válásához, hanem az egy és oszthatatlan magyar kultúra szükséges kiegészüléséhez is hozzájárulunk vele.”

Veress Zoltán

Huszadik századi csoda, hogy ahova ” nem jut el a kis népek és szorongatott nemzetiségek panasza, elhallatszik mûvészetük üzenete” – írja Murádin Jenõ mûvészettörténész az 1997-ben megrendezett stockholmi Kincses Kolozsvár kiállítás kapcsán az EMKES, azaz Egyetemes Magyar Képzõmûvészeti Egyesület Stockholm címû könyvben. A Tar Károly szerkesztette kiadvány a jubiláló egyesület tíz éves munkájáról tesz tanúvallomást élménybeszámolók, kiállításokon elhangzott nyitóbeszédek és különbözõ szemelvények segítségével, s a fenti idézet akár mottója is lehetne a kötetnek. Már a könyv borítólapja is magáért beszél, és fölcsigázza az érdeklõdést. Belelapozva máris megtudhatjuk, hogy a borító Damó István munkája, a gazdag fényképanyag mellett pedig Balogh Sándor, Oláh Béla és Tamás György neve szerepel. Az írások rangos képzõmûvészek munkájával fémjelzett kiállítások hosszú sorát tükrözik, Stockholmtól Göteborgig, Lundtól Tallinig és Tatruig. Nem kevés erõt és idõt igénybe vevõ munka ez, nem is beszélve az immár messze földön jóhírnek örvendõ sikeres alkotótábor megszervezésérõl. A Stockholmban élõ Tamás György nem csak alapító elnöke és lelke az egyesületnek, de az 1885-ben létrejött Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület újraélesztésével egyúttal eszmei otthont is teremtett sok magyar képzõmûvésznek, lehetõséget adva ezáltal kultúránk még szélesebb körû bemutatására. Száztizenegy bejegyzett és harminchat támogató taggal az EMKES ablakot nyit a világra; Európától az Egyesült Államokig immár szinte mindenütt van e nagy családnak egy-egy fia, kultúránknak egy-egy követe, akik Tamás Györgyhöz hasonlóan magukkal viszik és magukban hordozzák magyarságtudatukat. Az EMKES-könyvnek szeptemberben Kolozsváron volt nagy sikernek és népszerûségnek örvendõ bemutatója. A kiadvány az egyesületeken keresztül vagy közvetlenül Tamás Györgytõl rendelhetõ meg 50 koronáért, a következõ e-postacímen: [email protected].

Tompa Anna

HÍRADÓ

6

Custos

Anyanyelvtanításunk és környéke… …A gyereknek Toldit olvasod és azt feleli: oké. (Márai Sándor: Halotti beszéd) Mint gyakorló magyar anyanyelvtanár és svédországi magyar szülõ szeretném leírni gondolataim a jelenleg folyó anyanyelvtanításról. Nem adhatok teljes képet ez ügyben, csak egy cseppet a tengerbõl. Reményem, hogy további cseppek is megjelennek majd e témáról a Híradó oldalain. Felvidéki magyar iskolában dolgoztam évekig mint magyartanár. (Tehát kisebbségi helyzetben tanítottam magyar nyelvet és irodalmat.) Svédországba kerülve is ragaszkodtam eredeti hivatásomhoz, itt magyar anyanyelvtanár és montessoritanár lettem. Évek elteltével jutottam csak munkához. Konkrét tapasztalataim e szakmáról az elmúlt négy évben alakultak ki. Ez idõ alatt három dél-svédországi járásban évenként körülbelül 25 gyerekkel (6–18 évesek) dolgoztam. Részt vettem a helyben folyó továbbképzéseken, módszertani gyûléseken (adott esetben 10–16 más nyelvet képviselõ anyanyelvtanárral együtt; meg kell mondjam: ezek az elõadások szakmailag és emberileg kitûnõ elõadások), két itteni anyanyelvi táborban, két Gyõrben és egy Tångagärdén rendezett, a SMOSZ által támogatott magyar nyelvû továbbképzésen. Ez idõ alatt találkoztam tíz anyanyelvtanárral, alkalmanként 2–4 jött el közülük valamelyik számunkra meghirdetett összejövetelre. Az anyanyelvi óra Átlagban 40 (gimnazistáknak 60) perc hetente, a kötelezõ tanítási órák után, a délutáni órákban, évente 25-30 alkalommal. Célja, hogy a gyermek anyanyelvét megõrizze, fejlessze; a gyerek elégedetten élje meg, hogy kétnyelvû; nyelvtudása és ismeretei a magyarságról (a magyar kultúráról) erõsítsék személyiségét, azonosságtudatát (ki vagyok én?, milyen lehetõségeim vannak a magyar nyelvtudásommal itt és most?) Hasonló, iskolában folyó magyartanításról csak az ausztriai kolléganõktõl hallottam. A gyerekek Különbözõ nyelvismerettel, nyelvtudással, magyarkultúra-ismerettel rendelkeznek. Van, aki csak pár magyar szót ismer-használ, van, aki két hónapot is Magyarországon vagy Erdélyben tölt, esetleg 1-2 hónapot magyar iskolában tanul. A magyaróra iránti érdeklõdésük, motiváltságuk (akaratuk) is különbözõ, nem beszélve jellemük, tanulási módszerük különbözõségérõl. Innen származtatható gyakori gondunk: heterogén csoportot (különbözõ korú, tudású, érdeklõdésû gyerekek) vezetni. Tanítványaim egy három tanévre kidolgozott tervet kapnak, attól függõen, hogy melyik tagozaton tanulnak. A tervet rugalmasan kezeljük, együtt beszéljük meg, választjuk ki a gyerek érdeklõdésének megfelelõ témákat. A

gyerek a szüleivel is megbeszélheti a tervet. Figyelembe veszünk egyéni kívánságokat is. A család A legnagyobb támasza lehet a magyarórának. A családi környezetben folyó magyar beszéd (legyünk reálisak: napi 2–5 óra) és a magyar környezetben való nyaralás (családtagok, unokatestvérek, új barátok) biztosabbá teszi, gazdagítja a nyelv- és kultúraismereteket. Könnyû dolgozni azzal a gyerekkel, aki a látott Széchenyi-szobor felõl érdeklõdik a magyarórán vagy átélt egy magyaros falusi lakodalmat. Nagyon fontos, hogy a szülõ (testvér) érdeklõdjön a magyar órán történtek felõl, vagy kiegészítse saját ismereteivel az órán hallottakat-tanultakat. Minden szülõnek azt javasolom, hogy tartson kapcsolatot az anyanyelvtanárral, esetleges kéréseit mondja el. Sok gyerek számára idegen a magyar kultúrkörnyezet (nyelv, szokások). Tudnunk kell, hogy a gyerek 6–12 éves korában a legfogékonyabb egy kultúra befogadása iránt (nyelv, ünnepek, étkezés, öltözködés, viselkedési szokások), és ha ezekben az években csak svéd környezetben tartózkodik, úgy azt a kultúrát sajátítja el, azzal azonosul. Svéd felnõtteknek is vezetek magyar nyelvtanfolyamot; nemcsak magyarral házasodott, magyar rokonokkal találkozó svédek jönnek ide, hanem magyar szülõk svéd gyermekei is, akik 20–25 éves korukban kezdenek – nagy érdeklõdéssel – magyar nyelvet tanulni, sajnálva, hogy gyerekként nem tanultak meg magyarul. A tananyag Meghatározása, kijelölése a tanár joga és feladata. A svéd iskolai tanterv célokat, elveket fogalmaz meg , mintegy rámát ad; ezt a tanár és a gyerek közös munkája tölti meg tartalommal. A módszerek alkalmazásában célszerû a svéd iskola munkamódszereit követni, mert ezeket már nagyjából ismerik a gyerekek. A mi tanterveinkben nyelvismeret és magyarságismeret szerepel. A nyelvet használjuk az órán: hallgatjuk, beszéljük, olvassuk, írjuk. A svédtõl eltérõ hangokat és betûket tudatosítjuk, gyakoroljuk. Témákról beszélünk képek, tárgyak, filmek segítségével.

Kisebb-nagyobb írásbeli feladatok vannak (szókincs, helyesírás, írásmûvek). A magyarságismeret sok témakört tartalmaz: történelem, földrajz, magyar ünnepek, néprajz: jeles napok, népviselet, népcsoportok, ételek, építkezés; híres magyarok, határon túli magyarok. Az egyik legnehezebb, legnagyobb türelmet kívánó foglalkozás a magyar irodalommal való ismerkedés. A különbözõ korú és stílusú irodalmi szövegek megértése nehéz, nyelvileg is, jelentéstanilag is. Viszont kedvelt munka tanítványaim körében a fordítás. Egyszerû, koruknak megfelelõ svéd szövegeket, rövid újságcikkeket, svéd gyermekverseket szívesen fordítanak magyarrra. Amit mindig kérnek: svéd-magyar kevert szöveg magyarosítása (a soffán ültünk…, a matsalenban köttbullárt ettünk…). A szakmáról Az anyanyelvtanítás szakma. Aki érdeklõdésbõl és tehetséggel fordul feléje, az megtanulhatja. Gyakorlása nagy szakmai tudást feltételez, azonkívül emberismeretet is, ahogy ma emlegetik: érzelmi intelligenciát. Nemcsak a nyelv és a kultúra minél jobb, alaposabb ismerete kell hozzá, hanem pedagógiai ismeretek (tanítási és tanulási folyamatok, óraszervezés, tanítási módszerek, gyermek-fejlõdéslélektan) és a svéd iskola ismerete is. Az elmélet mestere aztán megmártózik a gyakorlatban. Itt is helyt kell állni, tudással, nyitottsággal, rugalmassággal. Az adott helyzethez alkalmazkodni tudni is kell és következetesnek is kell maradni. Úgy gondolom, hogy napjainkban a magyar anyanyelvtanítás nem fejlõdik. Amely munkaterületen pedig nincs fejlõdés, növekedés, gazdagodás, az kihalásra, jobb esetben egy helyben topogásra van ítélve. Itt, Dél-Svédországban, az általam felkeresett és megkérdezett gyakorló anyanyelvtanárok egy része nem jön el a felkínált szakmai találkozókra, amelyek a fejlõdés, minõségjavítás alkalmai lehetnének. Vannak magyar családok, akik nem kérik az iskolai magyarórát. Több okuk is lehet erre. Vannak gyerekek, aki abbahagyják a magyaróra látogatását. Nekik is több okuk lehet erre. Jó lenne, ha az érdekeltek – gyerekek, szülõk, tanárok – elgondolkodnának az anyanyelvtanítás helyzetén. Itt és most kellene cselekedni, úgymond: ahogy lehet; de reálisan és igényesen.

Megrendelõk, figyelem! Megérkeztek a könyvek (Haza a magasban – nemzetismereti tankönyv). Kérjük mindazokat, akik befizették rá a pénzt, jelentkezzenek Kovásznay Enikõnél ([email protected]), hogy a kézbesítés módját megbeszéljék.

Boross Katalin

HÍRADÓ

7

Bár a szeptemberi táborunk jelentkezés hiányában elmaradt, második nekirugaszkodásra november 1-én sikeresen lezajlott a SOMIT tisztújító közgyûlése. Ezt az immár szokásossá vált halloween-bulival kötöttük össze, amelynek hagyományosan a kristianstadi Magyar Ház szokott helyet nyújtani. Bár a SOMIT jelenleg nem tud komolyabb anyagi támogatást nyújtani a kristianstadi Magyar Ház megvételéhez, úgy döntöttünk, hogy közmunka formájában járulunk hozzá ennek virágzásához, így a közgyûlés elõtt erre is sor került. A tisztújító közgyûlést Szarka András vezette le, és jó hangulatban zajlott. A megválasztott vezetõség: elnök – Kádár Attila, titkár – Bitay Zsolt, pénztáros – Imets Zoltán, szervezõk – Blénessy Péter és Váncsa András, programszervezõk – Gerstenbrein Dóra és Köble Edith, helyettes – Pothorczki Ágnes, revizorok – Dávid Melinda és Eftodi Ingrid,

Egyesületek

Közmunkáznak a SOMIT-osok a kristianstadi ház udvarán. jelölõ bizottsági tagok – Szarka András és Begazy Balázs. Mivel az elmúlt három év alatt a különbözõ okokból elmaradozott vezetõségi tagok hiányában a SOMIT ügyeit mindössze a Kádár–Váncsa–Bitay hármas intézte, friss erõt és hatékonyságot nyújt a SOMIT-nak az immár kiteljesedett vezetõség. Bizakod-

ással tekintünk a jövõbe, ahol az elsõ komoly erõpróbát a SOMIT 10 éves fennállásának megünneplése jelenti, amelyre májusban kerül sor. Ezúton szeretnénk külön megköszönni a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek és a SMOSZ-nak irányunkban tanúsított támogatását.

Mivel társaságunk tagsági gondokkal küzd, nagyobb körzeteink közül Stockholm és Göteborg is jóformán teljesen eltûnt, kérjük a SMOSZ tagegyesületeit, hogy népszerûsítsék táborainkat a 18 évet betöltött fiataljaik között.

nem a taglétszámtól is függ. Kérünk ezért mindenkit, hogy aki fontosnak érzi a Magyar Senior Klub ügyét, legyen tag nálunk. Akkor részletes programot küldünk minden hónapban a heti eseményekrõl, illetve a havonta egy hétvégén szervezett kulturális délutánról. Telefonszámunk: 08-6452307,

ahol üzenetet lehet hagyni, és mi felvesszük a kapcsolatot az érdeklõdõkkel. Szeretettel hívunk és várunk mindenkit programjainkra, egy izgalmas kártyapartira vagy csak egy kellemes beszélgetésre barátságos klubhelyiségünkben.

Bitay Zsolt

Életet az éveknek ..... A Senior Klub szeptember elsejétõl ismét folytatja szokásos tevékenységét. Hetente háromszor, hétfõn, szerdán és csütörtökön 11 és 17 óra között tartunk nyitva. A programjainkat is a korábbiaknak megfelelõen folytatjuk, gyógytorna, orvosi tanácsadás, irodalmi, zenei, történelmi és politikai elõadások szerepelnek a listán. A klub egyre népszerûbb, szinte minden héten bekapcsolódik egy új tag. A hangulat mindig nagyon kellemes, vidám, hiszen mindenki azért jön oda, hogy jól érezze magát. Augusztusban az Organisations- och föreningsutskottet vezetõje, Karin Rågsjö tett látogatást a klubban, és nagyon elégedett volt az ott folyó munkával. Hosszú beszélgetést folytatott az egyesület vezetõségével, akik elmondták az eredményeket és a

gondokat, amelyek megoldásához kérték a segítségét. A Senior klub tevékenysége azonban nemcsak arra terjed ki, hogy idõs honfitársaink számára értelmes és szórakoztató elfoglaltságot kínáljon, hanem arra is gondol, hogy miként tudunk segíteni olyanokon, akik nem tudnak ellátogatni hozzánk. Aktívan dolgozunk azon, hogy belátható idõn belül (1-2 év) létrehozzunk egy kétnyelvû (magyar és svéd) személyzettel mûködõ otthont, ahol gondozásra szoruló magyaroknak kínálunk otthont. Ennek elõsegítésére alapítványt hoztunk létre. Az alapítvány céljáról és egyéb részletekrõl az újságban közzéadott mellékletben részletesen olvashatnak az érdeklõdõk. A klub mûködéséhez szükséges anyagi támogatás nagysága nemcsak a látogatottságtól, ha-

Palotai Mária, a Senior Klub elnöke

Felhívás Az Õrszavak – anyanyelvápolók közössége szükségesnek látja 15-17 éves ifjakat megszólító, hétvégi, esetleg nyári anyanyelvi táborok szervezését. Ez az a korosztály, amely már kinõtte a tångagärdei anyanyelvi tábort, de még nem vehet részt a SOMIT rendezvényein. Érdeklõdõ, a tábor szervezésében is részt vállaló szülõk jelentkezését várjuk. Az Õrszavak mindenben (például anyagilag, tanárok bevonásával) segítené munkájukat. Kérjük, a következõ villámpostacímen jelentkezzenek: [email protected]

Egyesületek

Új vezetõsége van a SOMIT-nak

HÍRADÓ

8

Bástyára tettünk, mégis patthelyzet van kialakulóban a délsvédországi Magyar Otthon, a kristianstadi ház megvásárlása körül. 300000 korona van még hátra a tartozásból, de a pénz csak szûkösen gyûl. A kristianstadi ház tatarozva, felújított belsõvel, parkettezve, újraszigetelve és új fürdõszobákkal várja vendégeit. A helybeli egyesület és a ház gondnoksága általános karbantartást végzett az épületen. Újonnan felszerelt kapu várja az érkezõket, s a kristianstadi tagok közmunkával dolgoztak a ház javításán. A SMOSZ-nak régi elképzelése kiépíteni egy tengelyt, egy bástyarendszert Dél-Svédország és a stockholmi térség között. Elsõ lépésként megvásárolta az országos szövetség a stockholmi Magyar Házat, amelynek a gyûjtésébõl úgy a kristianstadi magyarság, mint a stockholmi és Stockholmon kívül lakó tagok messzemenõen kivették a részüket, egyénileg is és egyesületenként is. A kristianstadi Magyar Otthon megvásárlásával régi álom válik valóra: a déli bástya gondolata, amely köré felzárkózhat a dél-

Södertälje Emlékszel még? A Kolozsvári Magyar Opera mûvészeinek érzelmes és nosztalgikus énekszámai közben bizony mindannyian ifjúságunkra, az elsõ szerelem izgalmaira és az otthon töltött szép évekre emlékeztünk. Szeptember 13-án látta vendégül egyesületünk a kedves erdélyi színészeket, akik – nagy örömünkre – a Jaj cica..., Kukorica János belépõje, Hopsza Sári és számos egyéb fülbemászó dallal szórakoztattak bennünket. Az elõadás és az azt követõ falatozás után a Székely Himnusz eléneklésével búcsúztunk el egymástól, a jövõ évi viszontlátás reményében. Szüreti bál. Mulatni, dalolni, táncolni tudnak ám tagjaink! Persze, olyan zene mellett, amit Pál József és zenekara ad elõ, nem is olyan nehéz. A magyar zeneszó, a magyar hangok és a

Ifj. Vaszi Árpád felvétele.

Egyesületek Custos

Magyar Otthon

svédországi magyarság. Központi gyámkodással és az egész svédországi magyarsággal karöltve egy biztosabb jövõt ígérõ terv valósulhat meg. Most ismét kérjük a tagság

támogatását. Ha összefogunk, úgy, mint a stockholmi ház megvételénél, néhány hónapon belül ki tudnánk fizetni a kristianstadi házat is. Nem az összeg nagysága a fontos, hanem az, hogy

minél többen támogassuk ezt a svédországi magyar egyesületi élet számára oly fontos célt! A gyûjtés a továbbiakban is a SMOSZ számláján történik, pg. 497 67 25-4.

jó magyar társaság pozitív visszhangot keltettek svéd barátaink körében is, aminek végtelenül örülünk. A Megy a gõzös dallamára elindult a vendégsereg, senki nem akart lemaradni a vonatról, amelyet Theisz Pál nagy odaadással és szakértelemmel vezetett. Mivel báljaink eddig mindig jól sikerültek, ezért ennek folytatásaként egy újabb táncos estet, a hagyományos Katalin-bált is megrendeztük november 29-én. A zenét ismét a közkedvelt Pál József és zenekara szolgáltatta, míg a vacsora ízletes falatait ügyes háziasszonyaink készítették. A jövõ kismagyarjai” sem ” maradnak ki egyesületünk mozgalmas életébõl. Vasárnaponként énekes, táncos, játékos foglalkozással Knob Kerékgyártó Anikó és Varga Dóra teszi boldoggá kicsinyeinket. Október 22-en egyesületeink képviselõi a stockholmi Magyar

Nagykövetség vendégei voltak, ahol dr. Szõke László nagykövet úr és kedves felesége, Papp Judit adott fogadást az 1956-os forradalom tiszteletére. A forradalom 47-ik évfordulójának alkalmából mi is tartottunk ünnepélyt, amelynek a Magyarországról jött vendégszónoka nagy csalódást okozott mindannyiunknak. Nem a forradalom szent és tiszta eszményérõl beszélt, hanem egy politikai kampányt indított. Ez minket, akik közül sokan személyesen is részt vettünk az 1956-os eseményeken, igen fájdalmasan érintett. És ismét utazunk! Immár hatodik alkalommal, ami magáért beszél. Úticélunk ismét a világhírû, vendégszeretetérõl híres Hévíz lesz, ahova április végén indulunk. Részletes felvilágosítást az útról az alábbi telefonszámon adunk: 08-551 706 18. Elnökünk, Jüretic István szavaival élve: az év jól sikerült,

annak ellenére hogy új helyiségbe költöztünk, ami sok fáradságos munkát adott lelkes tagjainknak. Persze, a mulatozásról sem feledkeztünk el, mivel a sürgés-forgás-cipekedés közben még báloztunk is. Kell az a továbblépéshez, hogy feltöltõdve tudjunk eredményesen dolgozni tovább. A Mikulás-ünnepély és a karácsonyi asztal még elõttünk áll, de már ezeket a rendezvényeket is úgy várjuk, mint a gyermekek a kis Jézust! Mivel a 2003-as év végére értünk, ennek az esztendõnek a sikeres eredményeivel búcsúzunk. Bízzunk abban, hogy az új év mindnyájunkat összefogásra, a haza szeretetére és egymás megbecsülésére szólít. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk minden magyar honfitársunknak jó egészséget és Boldog Új Évet!




Móré Imre

HÍRADÓ TAJ a nyugdíjasoknak

Mi a TAJ-szám? Mindenki, aki Magyarországon rendelkezik személyazonossági igazolvánnyal, függetlenül attól, hogy magyar állampolgár-e vagy sem, jogosult egy úgynevezett TAJ-számra, és ezáltal a magyar egészségügyi ellátásra. A TAJszám teljes neve: Társadalombiztosítási Azonosító Jel, és tulajdonképpen a svéd személyi szám (personnummer) megfelelõje. TAJ-szám nélkül nem fogadnak hivatalos, illetve állami egészségügyi intézményben senkit: se magyart, se mást. Hogyan lehet TAJ-számot szerezni? Az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra ” való jogosultságról” igazolvány beszerzése, amely tartalmazza ezt a számot, nem éppen egyszerû.

Elõször is szükséges hozzá egy bármilyen nemzetiségû útlevél, és a magyar nyugdíj igazolása. Ez utóbbi a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól (NyFI) kapott Nyugdíjhatározat”-tal ” és az azon levõ Nyugdíjas törzsszám”-mal ” igazolható. Ez a törzsszám megvan minden Adategyeztetés” címû kérdõíven, amit ” félévenként ki kell tölteni. Ha nincs meg a nyugdíjhatározat, egy igazolást kell kérni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól a folyósított ” ellátás törzsszámáról”. Címük: 1820 Budapest, Váci út 73. Telefon: (1) 350-0155, 3502355, 350-2755. Az Igazolás a Nyug” díjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátás törzsszámáról” címû igazolással és az útlevéllel el kell menni ezután a Pest megyei Egészségügyi Pénztárhoz: Budapest, Teve utca 1 a-c (a két intézmény nincs messze egymástól). Ott helyben ki kell tölteni egy kérdõívet, és azonnal átnyújtják az Igazolás az ” egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról” szóló papírt, ami tartalmazza a TAJszámot. Ez az igazolás egy évig érvényes. A Magyarországon élõk, az elõrás szerint, havonta le kell pecséltessék az igazolást!

svéd és a magyar állam közötti megegyezés értelmében állami kórházban ingyen kezelnek. Egyesületek Ha nem sürgõsségen akarod kezeltetni magad, akkor szükség van a TAJ-számra ahhoz, hogy ne kerüljön egy vagyonba a kezelés. Hogy az utazási biztosításod hogyan érvényes ilyen esetben, az attól függ, hogy melyik cégnél, milyen biztosításod van. Magánorvos nem kéri a TAJ-számot. Õ számlát ad, vagy hálapénzt vár!

Mi haszna a TAJ-számnak? Ha Magyarországon hirtelen megbetegszel, a

Szentei Barnabás

Mi történik 2004. május 1 után? Ettõl az idõponttól kezdve ugyanis minden EU-állampolgár, függetlenül attól, hogy kap-e magyar nyugdíjat vagy sem, jogosult lesz a magyar egeszségügyi ellátásra, mint minden más EU-országban. Senki, semmilyen hivatalos személy nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy Magyarország EU-csatlakozása hoz-e változást a mi esetünkben. Az a legvalószínûbb, hogy mivel a magyarországiak részére megmarad a TAJ-szám, mert másképpen nem tudják ellenõrizni az orvosi ellátásra való jogosultságot, átmeneti idõben minden bizonnyal megmarad a külföldiek számára is.

Elhunyt Papp László A világ egyik leghíresebb ökölvívójának, Papp Lászlónak a csillaga 2003. október 16-án Budapesten örökre kihunyt. 78 éves korában távozott el az élõk sorából. Gyászhíre szomorúan érintett minket itt Svédországban is, hiszen 1984-es látogatásakor egy hetet töltött el körünkben, és számos barátra tett szert Södertäljén. Közvetlen fellépésének és rokonszenves egyéniségének köszönhetõen svéd ismerõseink is örömmel fogadták, minden lépését követték. Mi pedig természetesen nagyon büszkék voltunk a magyarok egyik legnagyobb nagykövetére a sport területén. Papp László 1926. március 25-én született Budapesten. Elõször a labdarúgás iránt érzett vonzalmat – abban is nagyon ügyes volt –, de végül mégis csak az ökölvívásnál kötött ki, a magyarok nagy örömére. Olimpiai arnayérmet nyert középsúlyban 1948ban Londonban, majd nagyváltósúlyban 1952-ben Helsinkiben, és az 1956-os Melbourne-i olimpián is a legfényesebb érmet, az aranyat, akasztották a nyakába. 1949-ben és 1951-ben az Európa Bajnoka címet is megszerezte, amatõrként 183 kemény mérkõzést nyert meg; két alkalommal döntetlenre pontozták. 1957-ben profi ökölvívó lett, 27-szer gyõzött, két alkalommal szintén döntetlent

Móré Imre vendégül látta Papp Lászlót az 1984-ben tett svédországi látogatásakor. vívott ki. Profi Európabajnok a dán Chris Christensen legyõzésével lett. Ezt a büszke címet hat alkalommal védte meg. A világbajnoki címért 1964-ben José Torres ellen kellett volna küzdenie – akit már annak idején a Melbourne-i olimpia döntõjében legyõzött –, de a kommunista kormány letiltotta a mérkõzést. Abban az évben csalódottan, de veretlen Európabajnokként, vissza is vonult. A késõbbiekben mesteredzõként dolgozott nagy sikerrel a magyar válogatottnál.

A World Boxing Council, a legrangosabb ökölvívószervezet, 1989-ben a világ legjobb középsúlyú boxolója címmel tüntette ki. A rá következõ években még számtalan magyar és nemzetközi kitüntetésben is részesült. Életét és pályafutásának történetét Kurt Castka könyvben is összefoglalta (németül). Címe: Die László Papp Story (Verlag Kurt Wedl, Wien). Búcsúzunk Papp Lászlótól, de elfelejteni soha nem fogjuk! Móré Imre

Egyesületek

Tudod-e hogy, aki nyugdíjat kap Magyarországról, bizonyos feltételek mellett részesülhet Magyarországon egészségügyi szolgáltatásban, ha van TAJ-száma? Gondolom, nem mindenki tudja, hogy mi a TAJ-szám. Én sem tudtam eddig.

9

HÍRADÓ

10

Két évszak 7 A Két évszak antológia 2003 õszén megjelent 7-es számát mutatta be Sall László november 8-án a stockholmi Nemzetközi Könyvtárban. A svédországi magyar írókat és mûvészeket tömörítõ kiadvány félévenként jelenik meg – mindig március 15-én illetve október 23-án, ezek osztják fel a svédországi magyarok évét két évszakra, így is értelmezhetõ a cím. Minthogy a papír drága és az idõ múlására érzékenyebb, a szerkesztõ modernebb és valószínûleg tartósabb anyagot választott: az elsõ kettõ floppyn jelent meg, ám amióta nemcsak szöveg és képanyag jelenik meg a Két évszakon, hanem zene is, a floppy CDlemezbe ment át”. Ezeknek a CD-lemezek” nek a szimbolikája most teljesedik ki: kezdetben volt a választott hazát jelképezõ kék meg sárga CD, most a zöld borítójúval egészült ki a magyar trikolór. S mint ahogy a színvilág, gazdagodott a tartalom is, egyre több szerzõ közöl a Két évszakban, valamint egyre több a fordítás – mindkét irányba. Korábban is volt nemsvédországi vendége a Két évszaknak, az amerikai emigrációt ezúttal Simándi Ágnes képviseli. Új viszont az, hogy magyar szerzõ svéd nyelven írt szövege eredetiben olvasható, míg Klein György eredetileg svéd szövege magyar fordításban; ez utóbbira volt már példa. Friss hajtás, hogy a Két évszak révén rá lehet kapcsolódni a Bartók Rádió által közölt és archivált interjúra, amely Deák Csabával, Maros Miklóssal illetve Simai Pállal készült. A stockholmi bemutató Dusa Ödön videókazettájával kezdõdött, egy rövid részlet után az elõadómûvész válaszolt az igen aktív közönség kérdéseire, majd a zene-rovat” jelen” lévõ tagjai meséltek: Sólyom János arról, hogy mióta improvizál, és hogyan készült el az antológiában közölt improvizációja, Deák Csaba arról, hogy végül is hogyan vált belõle zeneszerzõ, bár hangszeresnek készült. Tamás Györgynek a szerkesztõ alkalmat biztosított arra, hogy bemutassa az általa vezetett EMKES tíz évérõl a minap megjelent könyvet (lásd 5. o.) – az általa az évek során kiállított festmények egy részét a Két évszak is bemutatta. Gulyás Miklós szerzõként is jelen volt – hiszen az antológiában szereplõ interjú kérdéseinek egy része a nemrég a marosvásárhelyi Mentornál publikált regényére vonatkoznak –, de Csatlós János Strindberg-mono-

Két évszak 7 – svédországi magyar mûvészeti kiadvány

Sall László és Dusa Ödön a Két évszak címû mûvészeti kiadvány stockholmi bemutatóján.

Zene: Gaál Zoltán egy mûve, valamint Tálas Ernõ két dalt ad el. A lemez tartalmazza a Bartók Rádióban három svédországi magyar zeneszerzõvel – Deák Csabával, Maros Miklóssal és Simai Pállal – elhangzott interjúk teljes anyagát is. Képzõmûvészet: Borbély Károly m.v., Csikós Tibor, Kasza Imre valamint Tompa Anna munkái láthatók. Kovács Ferenc, Norvégiából, a hagyomás jószomszédi kapcsolatok elmélyítése végett vendégeskedik a kiadványban.

Molnár István egyike a Két évszak irodalmi munkatársainak.

Irodalom: Csatlós János, Gergely Tamás, Gulyás Miklós, Horatius Ladislaus, Georg Klein, Kovács katáng Ferenc, Lipcsey Emõke, Lukács Zoltán, Mervel Ferenc (fordításában pedig Örkény István, Lars Gustafsson, Per Helge, Bengt Emil Johnson, Lennart Sjögren), MolnárVeress Mária, Molnár István, Nagy Anikó Budapestrõl és Simándi Ágnes Kanadából. Elõadómûvészet: Dusa Ödön és Varga Vilmos. A kiadvány újságárusoknál nem kapható. Ára 50 SEK+10 SEK postaköltség (Svédországon belül). Megrendelhetõ: [email protected]

Sólyom János a zenei improvizációról beszélt. Went Mária figyelmesen hallgatta. gráfiájának szöveggondozójaként is; a monográfiát részletekben közli a Két évszak. Alulírottat Anna Lindh megyilkolásával kapcsolatos szövege okán szólította fel” Sall ” László, ugyanis a novellafüzér, amely Gyilkosság Stockholmban címmel korábban az UngParty webmûhelyben futott”, várat” lanul az Anna Lindh meggyilkolásával zárul illetve kerekedik le. A kriminálfuturista” novellák írójának ” problémája viszont másokra is érvényes, kiterjeszthetõ tulajdonképpen az egész antológiára: kinek mirõl ír (milyen zenét komponál, milyen festményt fest) a szerzõ: korábbi, óhazai életét örökíti meg? Az újat? A kettõt együtt? Továbbá kinek: svédországi magyaroknak, az óhazaiaknak? Magyaroknak? Svédeknek? Tovább sorjáznak az immár konkrét kérdések: svédországi magyar író Molnár István, ha svédül ír? Lehet témája

Anna Lindh meggyilkolása magyar novellának? Lehet tükre a svédországi valóságnak egy ilyen egyszerre komplex meg töredezett képet mutató antológia? Felismeri a maga valóságát benne egy svédországi magyar, elismeri magáénak? A Nagyváradról elszármazott költõ Sall László konokul, immár negyedik éve szerkeszti a Két évszakot, áldozatos munkával teremt közönséget. Örvendetes lenne, ha nem bizonyulna eredménytelennek igyekezete. Vagyis ha minél többen olvasnák, élveznék képanyagát, hallgatnák zenéjét a Két évszaknak, mely minimális összegért (50 korona + portó) hozzáférhetõ. Esetleg az adakozó kedvet hozza meg az az információ, hogy a befolyt összeg a szegény gyerekek tanulását elõsegítõ magyarországi Tudor alapítvány számlájára megy.

Gergely Tamás

HÍRADÓ

11

Kétvszáz éve született Deák Ferenc Kétszáz éve, 1803. október 17-én született Deák Ferenc, a modern Magyarország egyik megalkotója, „a haza bölcse” – ahogy õt Kossuth Lajos nevezte.

Tekintélyes vármegyei nemesi család sarja volt. Iskoláit Nagykanizsán kezdte, majd a bencések pápai gimnáziumában folytatta. Jogot Gyõrött hallgatott, az ügyvédi vizsgát pedig a pesti királyi táblánál tette le. Ezek után Zala vármegye szolgálatába állt (volt tiszti ügyész, árvaszéki jegyzõ, helyettes alispán stb.). Miután Antal bátyja 1833-ban egészségi okokból lemondott a követségrõl (a

képviselõségrõl), Zala vármegye õt küldte fel Pozsonyba követének az országgyûlésbe. Néhány hónap alatt megbecsülést szerzett magának elvbarátai és ellenfelei között egyaránt. A pozsonyi országgyûlésen kitûnt éles ítélõképességével és nagy szónoki tehetségével. Fiatalon a szabadelvû ellenzék egyik vezéregyénisége lett. Vezérelve mindenkor a haladás, a jogegyenlõség, az alkotmányosság védelme volt. Az 1843-44. évi országgyûlésen fõ szorgalmazója volt a közteherviselés megvalósításának. Amikor a javaslat ellen saját megyéjében a közép- Székely Bertalan festménye Deák Ferencrõl. (Folytatása a 15. oldalon)

A magyar néptánc rövid története (10.)

szoros körbe. Az egyszerû forgólépést idõnként irányváltoztatásokkal szakítják meg. A széki lassú igen alacsony tempójú páros A különbözõ népcsoportok egyenlõtlen tánc, amely a négyes magyar után következik, a történeti-társadalmi fejlõdése a tánckultúmásodik fél pár kezdeténél, s ezt követi a rában is tükrözõdik. A népi tánckultúra forgó párostánc: a csárdás. A széki lassú a földrajzi tagozódásának vizsgálata hozzájárul táncaink történeti fejlõdésének tiszKárpát-medence leglassúbb párostánca, mely tázásához. A táji eltérések gyakran megaz utóbbi évtizedekben már kiszorult a táncvilágíthatják a táncok történeti alakulását. rendbõl. Forgós párostáncukat csárdásnak nevezik ugyan, de ez nem azonos teljesen az új friss nemzeti párostáncunkkal. Ez a mulatSzéki táncok ság nyitó- és zárótánca, a lassúhoz kapcsolóA széki táncok régies gazdagsága annak ködik, s újabban a porka és a hétlépés követi. szönhetõ, hogy Széken hajdan fejlett városi Az igen sebes, zárt összefogózással táncolt táncélet volt, s szervezett közösségi keretei máig fennmaradtak. A zárt hagyományoknak forgást nem a gyors lépések, hanem a forgás köszönhetõen Széken maradt fenn – s ezzel mennyiségének növelése eredményezi. egyben Erdélyben és a Kárpát-medencében – A porka az 1940-es évektõl elterjedt újabb a legépebb fejlett táncrend, amelyben számos jövevény, amely szervesen illeszkedett a harégebbi tánc- és zenestílus, mûfaj és típus gyományos táncstílushoz. A közép-európai ötvözõdött. eredetû polka Erdélyben ismert formáiból A széki táncok mindenike kapcsolódik a Széken a régies gyors forgó polka kapott környezõ közép-erdélyi tánckincshez, de öszhelyet a táncciklus utolsó részében a csárdás szefüggõ egységükben ma csak Székre jelután. A porkában a párok oldalfogással, oszlemzõek. A táncciklus egyszerûbb, szabályolopba, szorosan egymás mögé sorakoznak a Széki porka. zottabb és közösségibb jellegû, mint máshol, zenészek elõtt. Az elsõ pár dobogtatva hátraA ritka tempó (ritka legényes) és a lassú viszont mûfaji-formai-zenei tekintetben többszorítja a többieket, majd egymás után, szalegényes a sûrû tempó Mezõségen elterjedt rétû. A széki táncrendben a párban a táncok egyik fajtája, amely a közép-erdélyi románság kaszos késéssel lendülnek sima, állandó forsorrendje meghatározott, s a sorozat két félkörében is általános. Motívumkészlete 6-8 gásba. A jobbra forgó párok a napiránnyal párra oszlik. Az 1940-es évekig még a férfimotívumból áll, a sûrû tempó figurázó ellentétesen haladnak körbe a tánctér peremén. táncokkal kezdõdött a táncciklus, de a hatvamotívumait lassítva, csapásolásait pedig felA hétlépés vagy saptye pas” a táncciklus ” nas évek második felétõl a párban a magyar gyorsítva alkalmazzák. A lassú ritmusú fiporkát követõ záró tánca. Ezt a német eredetû, + csárdás – porka – hétlépés szerepelnek. gurázások néhány hegyezõ-sarkazó, csavaróErdélyben is gyakori táncot Széken szintén A virtuskodó, improvizáló egyéni, kettes, lábkörzõ és lépõ-sétáló motívumból állnak. csak néhány évtizede ismerik. A porkánál valamint kis- és nagycsoportos egyöntetû, A verbunk ritka és kevesek által táncolt kialakított oszlopos rendben, a napiránnyal körben járt férfitáncok néhány évtizede már férfitánc, csak alkalmilag, rövid idõtartamban ellentétesen, lassan haladva táncolják. Két csak a táncszünetekben kerülnek sorra. fordul elõ, mintegy ráadásként a másik két motívum kombinációjának többszöri ismétA széki sûrû tempó a közép-erdélyi legéközhasználatú férfitánc után. lésébõl áll: kissé rézsútos oldalfogással hátra s nyes Szamos-völgyi, mezõségi altípusának A magyar vagy négyes kétpáros kis, zárt elõre négyet-négyet lépegetnek, s ezt zárt, változata. A férfitánc mindig ezzel kezdõdik, s körökben járt táncforma, a mai széki táncgyors négylépéses, jobbra páros forgás követi. követi a ritka tempó. Motívumkincse csekély: ciklus kezdõ tánca, amely az elsõ fél pár idejét Ezt csizmaveréssel, a nõ kar alatti kiforgatásarkazó-kopogós figurázás s néhány kitölti. A lassú magyar zenei mûfaja a sával is megcifrázzák. összetett, kétütemes csapásolás alkotja a tánverbunkos zene korai periódusának vonásait (folytatjuk) cot. Nyolcütemes pontjai egyszerû szerkezeõrzi. Ebben a legények a leányok dereka Asztalos Enikõ tûek, s a táncfolyamatban a pontok jórészt mögött felül fognak kezet, míg a leányok a Megjelent a sepsiszentgyörgyi azonosan ismétlõdnek, illetve visszatérnek. legények karja alatt zsebkendõikkel fogóznak Történelmi Magazin mellékleteként

HÍRADÓ

12

Panoráma

Díszpolgári cím Raoul Wallenbergnek Budapest közgyûlése novemberben ünnepélyesen a város díszpolgárává avatta Raoul Wallenberget, a volt budapesti svéd ” diplomata rehabilitációjának megkoronázásául”, jelentette be Demszky Gábor fõpolgármester, a címadományozás kezdeményezõje. – Ez a legkevesebb, amit Budapest tehet annyi polgára életének megmentõjéért, mondta a fõpolgármester a Wallenberg tevékenysége elõtt tisztelgõ összejövetelen, hozzátéve, hogy sajnos ez egyben a legtöbb is. A második világháború idején zsidók tízezreinek életét megmentõ, majd a bolsevik diktatúra áldozatává vált Wallenberg nélkül Budapest ma nem lenne Székely Nemzeti Tanács •Sepsiszentgyörgyön október végén megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek célja Székelyföld õshonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját. A testület elnökének Csapó I. Józsefet, az autonómiastatútum tervezetének kidolgozóját választották. A 8 szék, Maros, Udvarhely, Csík, Gyergyó, Orbai, Kézdi, Bardoc-Miklósvár és Sepsi történelmi székek választott vezetõinek jelentésébõl kiderült, hogy Székelyföldön 105 települési tanács jött létre. A jelentéstétel után megalakult a Székely Nemzeti Tanács. Csapó I. József elnök felolvasta a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot, mely egyebek mellett kimondja: „a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára és autonómiastatútumának törvény általi jóváhagyására”. Az üdvözlõ beszédek sorában Szilágyi Zsolt parlamenti képviselõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményezõ Testületének soros elnöke is felszólalt. Szilágyi szerint a székelység autonómiája megvalósítható, egy realista vágy, de, mint mondta „csak annak sikerül, aki tervezni, és álmodni mer, azonban két ellenségünk van ezen az úton, az egyik a

olyan város, mint amilyen. Wallenbergnek köszönhetõ, és több magyar, olasz és svájci társának, hogy Budapest az egyetlen közép-európai város, ahol a holokauszt után százezres nagyságrendû zsidó közösség maradt fenn. Demszky Gábor kihangsúlyozta: tanúságot ” teszünk arról, hogy minden eszközzel szembeszállunk a raszszizmus, az antiszemitizmus, az antihumanizmus minden mai és holnapi megnyilvánulásával.” Arra is rámutatott, hogy Wallenberg egyike azon igazaknak, akik a chaszid legenda szerint fenntartják a világot. Nina Lagergren, Raoul Wallenberg húga, átnyújtotta a fõpolgármesternek a New Yorkfélelem, a másik a közöny”. A parlamenti képviselõ kifejtette: „a magyarnak nincs nagyobb ellensége, mint a magyar”, de az autonómia megvalósításában összefogásra van szükség, mint mondta, „az a szövetségesünk, aki hisz abban, hogy a romániai magyarságnak az autonómián keresztül megmaradása és jövõje van”. Szilágyi úgy véli: „Az autonómia ügye nem egy konjunkturális kérdés, hanem nemzeti érdek, és nem szabad a napi politika martalékává válnia.” Az ülés végén a jelenlévõ széki és települési küldöttek fogadalomtétele következett: „Becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott közképviseletet legjobb tudásom szerint ellátom, a Székelyföld népének, minden magyar nemzetiségû polgárának érdekeit magaménak vallom, a Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot felvállalom, továbbítom és megalkuvás nélkül képviselem. Isten engem úgy segéljen!”

•

Szlovák földtörvény A pozsonyi törvényhozás 2003. október 24-én törvényt fogadott el, amely a kárpótlással és a benesi korszakban a magyaroktól és a németektõl elkobzott földvagyonnal kapcsolatban rendelkezik. Földjeiket ugyanakkor csakis azok igenyelhetik vissza, akiktõl azt az állam 1948. februárja, tehát a kommunista hatalomátvétel után vette el. Mivel a magyaroktól és a néme-

ban álló Raoul Wallenbergemlékmû kicsinyített mását, míg Demszky Gábor egy Zsolnayvázával ajándékozta meg a vendéget, akit beírt a város aranykönyvébe. Nina Lagergren kifejezte reményét, hogy rövidesen, más nyugati nagyvárosokhoz hasonlóan, Budapesten is lesz Wallenberg nevét viselõ iskola. Leszögezte, hogy Wallenberg üzenete, amit a fiataloknak is meg kell ismerniük, ma még aktuálisabb, mint annak idején. Raoul Wallenberggel együtt díszpolgári címet kapott Schweitzer József fõrabbi, Marián István tábornok, Eötvös Péter zeneszerzõ és Demján Sándor üzletember.

tektõl a vagyonokat 1945 és 1948 között kobozták el, a törvény diszkriminatív módon intézkedett. A magyaroktól és németektõl elvett vagyonokat 1948-at megelõzõen kizárólag szláv telepeseknek adták át. A most elfogadott törvény az elkobzott földeket a szláv telepeseknek biztosítja és ezáltal a színmagyar övezetekben szláv birtokrendszer létrehozásán fáradozik, ami kimeríti az etnikai tisztogatás problémáját. A törvény a benesi korszak törvénytelenségeit nem orvosolja, sõt, újabb sérelmek elkövetését teszi lehetõvé. Tudás és Társadalom •Tudás és Társadalom címen Magyarországon rendezték meg novemberben az elsõ World Science Forumot a világ prominens tudósainak részvételével. A fórum ügyvezetõ igazgatója a Stockholmban élõ Gulyás Balázs agykutató volt. 60 ország 176 tudósa tárgyalt a tudóstársadalom perspektíváiról és a tudomány jövõjérõl. A tudás társadalmi szerepét vitatták meg a világ minden tájáról Budapestre érkezett tekintélyes tudósok, tudománypolitikusok, döntéshozók. A Fórum számos, a XXI. század tudásalapú társadalmait érintõ kérdés (tudásalapú gazdaság; információ és tudás; tudás és tudomány; tudás és életminõség; tudás, környezet, fejlõdés) célzott megvitatásával kívánt hozzájárulni a tudományos eredmények optimális társadalmi felhasználásához.

A legfontosabb politikai hivatal az állampolgáré.

”

Louis Brandeis amerikai bíró

A Fórum fõvédnökei között Mádl Ferencet, a Magyar Köztársaság elnökét, Romano Prodit, az Európai Bizottság elnökét, valamint Koichiro Matsuurát, az UNESCO fõigazgatóját és Jane Lubchencót, az International Council for Science (ICSU) elnökét ismerhettük fel.. Az elõkészületekben a magyar tudományos életnek szinte valamennyi jeles képviselõje részt vett, hiszen intenzív elõzetes vita bontakozott ki a világhálón a világkonferencia közérdekû kérdéseirõl (www.sciforum.hu). A magyar kutatók megértették, hogy a világ tudományának legaktuálisabb kérdéseit megvilágítva, nem csak részeivé válnak egy világméretû gondolkodási folyamatnak, de kitûnõ bizonyítványt állítanak ki az Európai Unióba tartó Magyarország tudományos- és közéletérõl. Autonómiát Erdélynek •December 13-án megalakult Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Tanács tiszteletbeli elnökévé Tõkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét választották, s egyben felkérték arra, hogy a kezdeti idõszakban lássa el az elnöki teendõket is. A majdnem 400 küldöttbõl 380an vettek részt a Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén. Megalakult a tanács állandó bizottsága is, amelynek tagjait paritásos alapon a Székely Nemzeti Tanács részérõl és Erdély többi tájegységeirõl jelölték. Tõkés László elnöki beszédében elmondta: a jelenlegi állapotok között a trianoni veszteségek egyetlen ellensúlyozási lehetõsége az autonómia kiteljesítése. A Magyar Nemzeti Tanács nem az RMDSZ ellenében alakult, ezt az is bizonyítja, hogy a küldöttek és a választott tisztségviselõk között RMDSZ-politikusok is részt vesznek – tette hozzá a püspök. Az ülésen megszavazott házszabály szerint a bizottság felhatalmazást kapott, hogy a legrövidebb idõn belül véglegesítse a már létezõ autonómiatervezeteket.

HÍRADÓ

13

Deák Ferenc

Toró T. Tibor, a tanács alelnöke, az RMDSZ parlamenti képviselõje elmondta, hogy várhatóan tavaszig öntik végleges formába ezeket a tervezeteket, amelyeket a román törvényhozás elé terjesztenek majd. A küldöttek egy kiáltványt is elfogadtak, s ebben leszögezték, hogy az Erdélyben õshonos magyar nemzeti közösség ragaszkodik évszázados autonómia-hagyományaihoz. Felkérték Románia parlamentjét, kormányát, az öszszes politikai erõt, a civil szféra képviselõit, valamint a romániai történelmi egyházakat, hogy a demokratikus jogállam eszközeivel támogassák a romániai magyarság jogos igényének megvalósulását. Felkérték a magyar országgyûlést, a magyar kormányt és a magyar közélet összes szereplõjét, hogy a romániai magyarság szülõföldjén való megmaradása érdekében segítse a tanács önkormányzási törekvéseit. Az EMNT az autonómiaformák megvalósításában az európai intézmények támogatására is számít.

•

Fogynak az erdélyi magyarok Amennyiben a fogyás jelenlegi üteme megmarad, ötven éven belül egymillió alá esik a romániai magyarság lélekszáma, állapította meg Veres Valér szociológus. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia-szakának adjunktusa szerint az apadás legfõbb oka a kivándorlás. A 2002. évi népszámláláskor Romániában 1.434.377 (6,6 százalék) magyart (1.447.544 magyar anyanyelvût) jegyeztek, 190 ezerrel kevesebbet, mint tíz évvel korábban, amikor 1.624 ezer (7,1 százalék) magyar nemzetiségût írtak össze a számlálóbiztosok. Miközben a 2002. évi népszámlálás adatai szerint az ország lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a kisiskolások 5 százaléka magyar. Maros megyében például a magyarság aránya 41 százalék, a 30 éven aluli fiataloké viszont csak 32 százalék. Veres szerint 60–65 ezer romániai ma-

Purim a Gyõri Balett elõadásában Február 19-én és 20-án este 19.00 órakor a malmöi Storanban lép fel a Gyõri Balett – Klezmer Balett a Purim, avagy a Sorsvetés címû elõadással. A történet egy sajátosan modern változata Eszter könyvének, amely bemutatja, hogy Eszter hogyan ad reményt Zitomir város kétségbeesett lakóinak. A gaz el akarta veszejteni ” az igazt, de a gonosz került az ártatlan kezére.” A történet egy extatikus táncdrámává válik, amikor kibontakozik, hogy Eszter a király felesége lesz – egy õrületes helyzetben, csak azért, hogy megmentse népét. Eszter királynõ történetét, aki zsidótársait a haláltól mentette

meg a perzsa birodalomban, évente újra és újra elmesélik a zsidó purim ünnepen. Ezt a történetet meséli el kissé kivonatos formában a kétfelvonásos táncdarab is. A táncosok klasszikus képzettségûek, de nyitottak a kortárs idiómákra is. Kifejezésmódjuk egy kísérleti ötvözete a baletttechnikának (különösen a férfiak bravúrjaiban), a néptáncnak, és a tisztán meg nem határozható jellegû nonklasszikus mozgásanyagnak. A Gyõri Balett társulata 26 táncmûvészbõl, önálló technikai stábból és managementbõl áll. 1979-ben alakultak, amikor a Magyar Állami Balett Intézet

•

gyar él több mint egy éve külEgységes európai földön. egészségügyi biztosítókártya Az Európai Parlament nagy többAutonómia még egyszer séggel támogatta az egységes euMiroslav Kusy neves szlovák rópai egészségügyi biztosítókártya politológus szerint a szlovákiai bevezetését. A hitelkártya nagymagyarság képviselõi 1993. ságú egészségbiztosítási kártyát ” január elsejétõl csak albérlõk eb- jövõ év júliusában lehet majd ben az országban, s ezt minden használatba venni. úton-módon a tudtukra is adják.” A kártya mindennemû egészKusy szerint az etnikai autonómia ségügyi ellátásra feljogosítja majd kérdése mára legálissá vált. Úgy a tulajdonosát, az Európai Unió fogalmaz, hogy az autonómia iránti bármely tagországában. A javaslat igények nem jelentenek szaka- értelmében az eddigi csupán sürdárságot, hanem az egyetlen lehet- gõsségi orvosi beavatkozásokon túl séges választ jelentik a nemzetállam az EU polgárai az unió minden fogalmára. Erdélyi Géza refor- tagországában teljes körû egészmátus püspök is úgy nyilatkozik, ségügyi ellátást kaphatnak. hogy eljött a pillanat, amikor meg A kártya azt igazolja majd, hogy lehet teremteni az autonómiát a tulajdonosa hazájában rendelkezik hagyományos lakóterületükhöz egészségügyi biztosítással. Az új kötõdõ, de a többségi nemzettõl rendszertõl azt remélik, hogy sikereltérõ önazonosságú közössé- rel váltja majd fel a jelenlegi gekben. bürokratikus eljárást, amelynek során a nem hazájában megbeBizalmatlan európaiak tegedõ EU-polgárnak papírok Az európai polgárok többsége halmazát kell kitöltenie ahhoz, nagyobb bizalmat érez az orvosok, hogy egészségügyi ellátásban a papok, az ügyvédek, mint a részesüljön. politikusok, a nagyvállalati vezetõk Az új rendszer elsõsorban a és az újságírók iránt. külföldre utazó cukorbetegek, A GfK Piackutató Intézet Ad illetve a dialízisre szoruló akut Hoc Research Worldwide nevû, veseelégtelenségben szenvedõk brüsszeli leányvállalata által kohelyzetét könnyíti meg. Szakértõk ordinált, 21 országban végzett szerint az egységes kártyarendszer kutatás szerint az észak-európaiak lényegében egyenjogúságot teremt beállítódása az átlagosnál pozitíEurópa polgárai között, miközben vabb, a közép- és kelet-európaiaké csökkenti a bürokráciát. pedig negatívabb. A magyarok Kisebbségi jogok kiemelkednek az ügyvédek és a Magyarország és a határon túli nagyvállalati vezetõk kedvezõ ” magyarság kapcsolatrendszerének megítélésével.

•

•

•

Panoráma

”

A hatalom csak eszköz, a végcél a népek boldogítása.

végzõs osztálya úgy döntött, hogy együtt marad és együttest alapít Gyõrben. Rövid idõ alatt nemzetközi sikereket értek el, mára már lassanként bejárták az egész világot elõadásaikkal.

alakulása hazánk EU-csatlakozásának tükrében” volt a fõ témája a Magyar Állandó Értekezlet EU Integrációs Szakbizottsága budapesti ülésének novemberben, amelyen a parlamenti pártok, valamint a környezõ országok magyar szervezetei is képviseltették magukat. Az ülésen a szlovákiai, az ukrajnai, a romániai, a szerbiai, a horvátországi és a szlovéniai magyar szervezetek képviselõi vettek részt. A jelenlévõ képviselõk egyhangúlag támogatták azt a konszenzuson alapuló magyar törekvést, hogy a kisebbségi jogok kérdésköre kapjon helyet az unió készülõ alkotmányos szerzõdésében. európaiak •A Bizalmatlan vajdasági magyarok remélik, hogy jövõre az anyaország eleget tesz kérésüknek, és áttelepülés nélkül, alanyi jogon megkaphatják a magyar állampolgárságot. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kasza József közölte: sorsdöntõ momentum számukra, hogy – tudomása szerint – a négy parlamenti párt támogatja a kettõs állampolgárságra vonatkozó elképzeléseket.

•

VajdaságiTemetõgyalázás A többségben magyarok lakta Muzslya temetõjében ismeretlen tettesek – két hónap alatt másodszor – közel negyven sírt gyaláztak meg. Kihúzták helyükbõl a fakereszteket, majd némelyiket fejjel lefelé szúrták vissza a földbe, közölte Tápai János, a Vajdasági Magyar Szövetség muzslyai szervezetének elnöke.




HÍRADÓ

14

Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Szentkirályi Csaga

Kovásznay Ádám

Tordán születtem 1939-ben. Sepsiszentgyörgyön születtem Háború volt, a bécsi döntés” 1959-ben. Édesapám ügyvéd, ” néven ismert egyezség megédesanyám könyvelõ volt, két húzta a határt Észak- és Délhúgom családjával együtt ErErdély között. Én Tordán redélyben él. Elsõ házasságomból kedtem, szüleim Kolozsvárra van egy egyetemista nagylányom, költöztek, négy évig nem látCsengele. Feleségem, Enikõ, hattam sem õket, sem a testtanár. Az õ segítsége, támogavéreimet. A háború végére is tása nélkül nem tudnék ennyi jól emlékszem… társadalmi munkát vállalni. Az Orvosi Fõiskolát MarosGyermekkoromban csak mavásárhelyt végeztem 1961-ben, gyar szót hallottam, s ezért amoés Gyergyóalfaluba kerültem lyan trianoni traumaként éltem körorvosnak. meg az iskoAkkor ott lakezdést: naA SMOSZ februári közgyûlésén részmég se víz, gyon nehezen ben megújult az országos szövetség se gáz, se vezetõsége. A jelenlegi vezetõség a nyugodtam villany nem következõ tagokból áll: Székely Emese, bele abba, volt, csak kollektivizálás. Hét évet laktunk-dolBlénessy Zoltán, Kovásznay Ádám, hogy mi nem Magyarországon, hanem Romániágoztunk a Nyárádmenti Mikházán egy 200 ágyas Stuber György, Maróti Beáta, ban élünk. Talán ennek tudható be, hogy nehezen krónikus elmegyógyintézetben (én voltam az igazSladiusz Simon, Kalocsi Margit, tanultam meg románul. Akkor azt hittem, örök Szentkirályi Csaga, Molnár Gergely, gató). Abban az idõszakban született három gyerellensége maradok minden idegen nyelvnek. A sors Mihály Ferenc, Markó László, Tompa mekem. 1969-ben átszervezték” a magyar orvo” így kerültünk kényszerbõl Anna, Pálmai Tibor, Nyers Andor, viszont úgy hozta, hogy ma anyanyelvi szinten sokat Maros megyébõl, Jüretic István és Bihari Szabolcs. beszélek svédül, románul, tûrhetõen angolul, s néBiharba, Bályokra egy szanatóriumba; akkor már metül sem adnak el. Tizenkét évig jártam abba az rég megvolt a szakorvosi vizsgám is. Innen kértük A Híradó 2003. júniusi számával iskolába, melynek nevét többször változtatta a kezdõdõen elindítottunk egy portréáthelyezésünket Csíkszeredába, ahol 1972-79 megszálló román hatalom, s melyet mi mindég sorozatot a SMOSZ-vezetõség között a poliklinikán dolgoztam, pszichiáter tagjairól. Ez alkalommal Szentkirályi így hívtunk: Székely Mikó Kollégium. fõorvosként. Csagán és Kovásznay Ádámon a Érettségi után Brassóban jártam egyetemre, itt Azért jöttünk 1978-ban éppen Svédországba, sor. végeztem általános gépészmérnökként. Szerenmert a nõvérem és családja már itt élt 1969 óta. csémre, akkor kaptam tíz hónapi várakozás után Elsõ esztendõtõl kezdve dolgoztam a Magyar útlevelet, amikor már nagyon sarokba szorítottak a munkahelyeHázban, elõbb a cserkészetben a gyermekeim körül és az Önképzõkörben, majd a Magyar Ház Közösség és a SMOSZ vezetõségében, men: arra akartak kényszeríteni, hogy Óromániában dolgozzam, valamint a stockholmi protesténs gyülekezetben. életveszélyes körülmények között. Két-három éves megszakítással az 1980-as évek elejétõl vagyok a Útlevelemmel egy hónapig maradhattam volna Magyarországon, SMOSZ vezetõségi tagja. Sokáig az elõadók meghívásáért és a egy év lett belõle. Rendszeresen be kellett járnom a belügyminiszkulturális rendezvényekért feleltem. Jelenlegi feladataim közé tartérium idegenrendészeti osztályára, ahol – az ügyintézõ hangulatától tozik az egyesületekkel való kapcsolattartás (Önképzõkör, EKE, függõen – hol két hétre, hol pár hónapra kaptam ideiglenes tartózOrvosi egyesület), a munkaterv elsõ pontjának kidolgozása és a kodási engedélyt. Soha nem felejtették el megkérdezni tõlem, hogy stockholmi rendezvények, jelenleg éppen a 30 éves évfordulóra mikor megyek már haza. Ezt az örökös bizonytalanságot egy idõ tervezett gálaest szervezése, persze nem egyedül. után megelégeltem, s 1989 januárjában Svédországba jöttem. Azóta Bizonyára már több munka van mögöttem, mint elõttem. Szívesen Göteborgban élek. Menedékjogot könnyen, munkát annál nehezebben emlékszem vissza azokra rendezvényekre, amelyekben igen jelentõs találtam. 1998 óta ugyanannak a cégnek vagyok az alkalmazottja, részt vállaltam, például az 1956-os forradalom 25, 30. és 40. de tanácsadóként sok más cégnél megfordultam már. évfordulója, a fiatalokkal rendezett 1982-es ünnepély, a tüntetések 1990-ben be-, 1995-ben kiléptem a Göteborgi Magyar Egyesüszervezése a román követség elõtt, a falurombolás ellen szervezett letbõl, közben közel két évig a vezetõségben dolgoztam. 1994-ben nagy tüntetés és sok más tiltakozó és támogató akció abból az idõbõl, presbiter lettem, öt évig a Szeretetszolgálat országos felelõse voltam. amikor ellenzékben” voltunk. Ez már történelem. Amikor ezt a tisztséget átvettem, akkor ez a feladat a segélykérések ” A SMOSZ és a Magyar Ház Közösség vezetõségének legidõsebb elbírálásából, a gyûjtések meghirdetésébõl állott. Hamarosan feltagjaként a visszavonulásra gondolok. Hat unokám van, akik most kérés érkezett Fülöp G. Dénestõl, a marosvásárhelyi vártemplom igénylik a nagymamát, nem amikor már kamaszok. Még dolgozom, lelkészétõl, hogy segítsük a sokgyermekes, szegény családokat. pszichiáter fõorvosként egy stockholmi megyei rendelõben. Nagyon Nyolc gyülekezetünk vállalta ezt a feladatot. Eleinte pénzt küldtek a szeretem a munkám, a betegeimet és a munkatársaimat, ezért is nem gyülekezetek a családoknak, melybõl a tiszteletes úrék élelmet megyek nyugdíjba. Szükségem van az õ megbecsülésükre ahhoz, vásároltak, és valamelyik gyermeket taníttatták. Késõbb azonban földet hogy az egyesületi élet nehézségein túltegyem magam. vásároltattunk a gyülekezetekkel. Máig is ezt tartom a legjobb Az egyesületi életben, a SMOSZ-ban és a Magyar Ház Közösségbefektetésnek, már ami az úgynevezett magyarsági munkát illeti. ben való részvételem tulajdonképpen kikapcsolódás – társadalmi A Kõrösi Csoma Sándor Mûvelõdési Körnek alapító tagja vagyok. Az ” élet” számomra. Közösség ez, ahol az azonos kultúrán felnõtt embeelsõ vezetõség munkájában helyettes tagként vettem részt. 1996rekkel könnyebben szót tudok érteni. Õk a barátaim, velük ünnepetól három évig voltam titkár, 2001-tõl elnöke vagyok a körnek. lek, fõzök vagy takarítok, jegyzõkönyvet írok vagy éppen együtt Az én korosztályomból kevesen vállalnak tisztséget az egyesületáborozunk. Hogy magyarok között lehetek, az azt jelenti, hogy tekben, pedig a stafétabotot lassan át kell vennünk, az 56-os lángot egy kicsit jobban itthon vagyok Svédországban, hogy egy összenekünk kell továbbvinnünk. Úgy lehet, ezért mondtam igent tavaly tartó közösséggel otthont teremtettünk, ahol jól érezzük magunkat a õsszel a jelölõbizottságnak, s elvállaltam a titkári feladatkört a SMOSZ hasonszõrûek között. Nekem a baráti közösséget a SMOSZ és a Mavezetõségében. S ha már kitüntetett bizalmával a közgyûlés, igyekgyar Ház jelenti. szem megfelelni annak.

HÍRADÓ (Folytatás a 11. oldalról)

nemesség zavargásokat rendezett, Deák Ferenc lemondott a képviselõségrõl. 1848-ban Batthyány Lajos kormányában az igazságügyi tárcát vállalta. Számos reformtervet és törvényjavaslatot dolgozott ki. Az 1849. január 3-i, Windischgrätz-cel való sikertelen béketárgyalások után visszavonult kehidai birtokára. 1854-ben költözött vissza Pestre. Az Angol Királynõ Szállóban bérelt lakása hamarosan a liberális nemesség politikai, szellemi központja, az irodalmi ” Deák-párt” összejöveteleinek színhelye lett. 1861-ben és 1865-ben Pest-belvárosi kerület országgyûlési képviselõje, a Felirati Párt vezetõje volt. Felirati beszédei, húsvéti cikke”, Luskandl osztrák szer” zõnek alkotmányunkat támadó mûvére felelete a kiegyezés elõkészítését segítették. 1823-tól szoros barátság kötötte Vörösmarty Mihályhoz. A költõ halálos ágyán Deák Ferencet kérte fel gyermekeinek gyámjául. Arany Jánoshoz, Kemény Zsigmondhoz, Gyulai Pálhoz is szoros barátság fûzte. Jelentõs irodalmi értéket képviselnek levelei is. Már életében páratlan tekintélyt szerzett magának. Emberi és történelmi nagysága, példamutatása – amelyet kortársai már életében felismertek és méltattak –, ma is idõszerû. Élete végéig a politikai élet mellõzhetetlen, sõt meghatározó alakja lett. A 19. század harmincas éveitõl kezdve évtizedekig a magyar politika nagy alakjai közé tartozott. Deák szerénységére vall, hogy amikor a második magyar felelõs kormány megalakítása folyt, nem vállalt miniszterséget, de még a pompás koronázási

15

ünnepségen sem vett részt, az újonnan megkoronázott királytól, Ferenc Józseftõl sem fogadott el kitüntetést. Mindazt, amit tett, a magyar népért és a helyzet rendezéséért tette, nem az ambíció és önmegvalósítás miatt, hanem az erkölcsi kötelességérzet miatt. Szavára az elkövetkezõ idõben is odafigyeltek a mérvadó politikai körök. A történészek sokáig vitáztak, és még vitázni fognak a deáki mûrõl. Manapság talán kezdenek közeledni az álláspontok, de abban mindenképpen egyetértenek, hogy Deák Ferenc szerénységével, erkölcsi tisztaságával, elhivatottságával, higgadtságával és szaktudásával példát mutatott az eljövendõ nemzedékek politikusainak. Az õ érdeme az is, hogy Magyarországon kialakulhatott a polgári állam és társadalom, hiszen ennek kifejlõdésére a kereteket az õ mûve biztosította. Deák felismerte, hogy az ország, a nemzet érdekei csak akkor képviselhetõk sikerrel, ha a magyarok egységesek a képviselt ügyben. A haza bölcse ezért tette politikája központi elemévé a törekvést a nemzeti konszenzusra, a közmegegyezésre. Deák tudta, nincs nemzeti érdekérvényesítés nemzeti konszenzus nélkül. Márpedig a magyarok számára nincs kétféle nemzeti érdek, mert nincs két nemzet, két ország sem. Egy Magyarország van, amely bal és jobb, falu és város, kisebbség és többség, gyerekek és felnõttek Magyarországa. Egy nemzet – közös jövõvel. Ez a deáki életmû ma is érvényes, nekünk szóló üzenete. Emberi nagyságáról szólva elmondhatjuk, hogy ...nem volt benne semmi, ” ami felkelthette volna a magasabb sorsa iránt mindig annyira kész irigységet,

az idegen mûveltségû iránti megvetést. Önzetlensége, szilárd megmaradása az egyszer kitûzött úton lefegyverezte a kétkedõket. Soha nem akart másként hatni, mint rábeszélés, meggyõzés által. Ebben pedig nemcsak a szó hatalmával rendelkezett, hanem mindenek fölött átható ésszel, a dolog velejére, mélyére tekintõvel. Megvetve minden alacsonyságot és kerülõt, csak az igazságra tört, és arra, miképp teheti azt hazájára nézve gyümölcsözõvé. Igaz nagysága nem az országos ülésben tört elõ, bár ott is fiatal hévvel elragadni, szigorú logikával meggyõzni bírt, mint senki más, hanem kedélyes beszélgetés közt, midõn mint egyenlõ szólt az egyenlõkkel, pipaszónál, anekdoták közt.” (Pallas Nagylexikon) „Sok anekdotát tulajdonítanak nekem – mondta egyszer Deák Ferenc. – Csakhogy úgy vagyok vele, mint a budai keserûvízzel, melyet Deák Ferenc víznek hívnak: sem nem enyém, sem nem élek vele.” Ennek ellenére az utókor gondosan összegyûjtötte és feljegyezte a róla szóló anekdotákat, amelyek azután kötet formájában is napvilágot láttak. Egyikük a következõ, talán anekdotának is beillõ, talán megtörtént esemény. Még életében – a nemzet hálájának jeléül – a fõváros róla nevezte el a Nagyhíd utcát és a Szén teret. Szokásos fanyar humorával így konstatálta a buzgó közmegbecsülést: Lakom a ma” gam utcájában, de nem a magam házában. Mert nekem van utcám, terem is. Egyébiránt nem szeretném, ha a városi hatóság valamiképp megtudná, mert még rám írhatnák, hogy tisztán tartsam teremet és utcámat”.




A SMOSZ gyûjtõszámlái és az adakozók listája Adományozók névsora a kristianstadi Magyar Ház megvásárlásához: A SMOSZ gyûjtõszámláján 2003. december 2-án 30567 kr volt nyilvántartásban. Ebbõl a kristianstadi Magyar Házra gyûlt adomány 10422 kr. Az adományozók (2003.08.01 – 2003.12.02) a következõk: Begazi Dénes – Kista Belo Vilmos és Mária – Östhammar Csata Attila – Lyon (Franciaország) Csollány Gyula – Jämshög Ekberg Gizella – Tullinge Fiedler Judith – Kristianstad Gyulai Ferenc – Gävle Ifj.Vaszi Árpád és Magdolna – Helsingborg Káli Dénes és Erõs Ida – Ljungby Katona Sándor – Surahammar Lendl Jenõ és Anna – Lund

Lengyel Sándor – Finspång Mihály Ferenc – Hässelby Miklós Margit – Stenhamra Névtelen adományozó Novák Ervin – Olofström Pakk Ervin – Södertälje Páldeák Géza – Älvägen Papp István és Erzsébet – Göteborg Petrecz Sándor – Trelleborg SA. Måleri AB (1000 kr) – Stockholm

Scheili Mária – Vagnhärad Sebestyén Gábor – Hägersten Sikló Pál – Eskilstuna Sterba László – Västra Frölunda Szentkilrályi Csaga – Vällingby Szilesi Gábor – Haninge Takács Dezsõ – Vänesborg

A Duna-TV önkéntes elõfizetõinek névsora (2003.08.01 – 2003.12.02) Feldõtõ Sándor – Trångsund Mokos Imre és Magdolna – Bagarmossen Szentkirályi Csaga – Vällingby Szeredai János – Ljungby Takács Zoltán – Älmhult

Híradó XXII. évfolyam, 90. szám 2003. december ISSN: 1103-7679

Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma

Szavak szárnyán Pro Cultura Hungarica díjjal tüntették ki fordítói munkásságáért a nyelvész, esszéista, mûfordító Mervel Ferencet. A kitüntetést a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma adományozza azoknak a külföldi állampolgároknak, akik a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar és más nemzetek mûvelõdési kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Mervel Ferenc 1936-ban született Vecsésen. A stockholmi Népegyetem nyugdíjas nyelvtanára és a Magyar Írószövetség tagja 1965 óta él Svédországban, ahol elsõsorban nyelvészi, írói, mûfordítói munkássága révén vált ismertté. Az Írószövetség lapja, a Magyar Napló külföldi szerkesztõjeként elsõdleges feladatának érzi a skandináv irodalom magyar nyelven történõ megismertetését, s ezzel párhuzamosan számos hazai mûvet fordított skandináv nyelvekre. Nyolc nyelvet beszél, hat nyelvrõl fordít – lírát és prózát – kettõre: magyarra és svédre. – Hogy melyikre könnyebb? Nemigen érzek különbséget köztük – nyilatkozza Mervel Ferenc a Várad folyóirat idei 8. számában. – Fiatal fejjel könnyû egy új nyelvet elsajátítani. Nem idegen” nyelvet ” mondtam, hiszen az a nyelv, amelyen feleségem, lányom, unokáim szólítanak, nem lehet idegen. Néha svédül álmodom. Felébredek éjjel, s emlékszem, mit mondtam. A nyelvkeverést viszont ki nem állom. Mervel Ferenc eddig 72 svéd, dán, norvég, izlandi és feröeri szerzõtõl fordított anyanyelvünkre, és 41 magyar költõt, prózaírót mutatott be az északi olvasóknak. Azon kevesek közé tartozik, akik eredetibõl tolmácsolják Izland és a Feröer-szigetek irodalmát. Több svéd–magyar nyelv- és tankönyvet írt, cikkei hazai és nemzetközi irodalmi kiadványok gyakori szereplõi. Nyelvkönyvei közül a Rendszeres svéd nyelvtan Budapesten is megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában, és fõiskolai tankönyv. 1993-ban jelent meg elsõ novelláskötete, a Pillanatképek. A Horisont 1998-ban, 2000-ben és 2003-ban különszámot szentelt fordításainak (Erdélyi magyar irodalom, 98/2; Ötágú síp – Öt ország magyar irodalmából, 2000/2; Határtalan magyar líra, 3/2003). Négy antológiája jelent meg eddig: Északi verscsokor. Svéd, dán, norvég, izlandi és förjszk mûfordítások, 1994; Légyott északi fénynyel. Skandináv elbeszélõk, 1997; Kék fjord, ezüst sirály. Skandináv költõk, 1998; Fehér éjszakák. Finnországi svéd írók, 1999. Ezeket követte 2001. áprilisában Tomas Tranströmer svéd Nobel-díj jelölt verseskötete, a 117 vers (melyben Jávorszky Béla, Sulyok Vince és Thinsz Géza fordításai is szerepelnek), szeptemberben Ingibjörg Haraldsdóttir izlandi költõ verseskönyve, a Reykjavíki esõ, majd 2002-ben egy csokor Lars Gustafsson-novella, A megfoghatatlan közelében. Mervel szerint a fordítónak mindkét nyelvben otthon kell lennie ahhoz, hogy megfelelhessen feladatának. A vers hangulatának megteremtéséhez az árnyalatokra is ügyelnie kell, hiszen minden szónak,

szófordulatnak lehetnek asszociációi, amelyektõl tévútra futhat a gondolat. Az egyéni tapasztalatok folytán néha a metaforák is többféleképpen hatnak, árnyalatnyi különbségeket hordozhatnak. A versnek mindig megvan a maga háttere: egy hangulat, egy élmény, egy érzés. A vers már önmagában is a valóságnak egyfajta tolmácsolása: egy közös láthatatlan nyelvrõl a láthatóra, éppen ezért más nyelven is újrafesthetõ. A fordítás maga csak újabb kísérlet e láthatatlan vers tolmácsolására. Mervel Ferencnek csupán egy vesszõparipája van a fordítás terén: egy lefordított mûnek sohasem szabad fordítás-ízûnek lennie. Az olvasónak nem szabad azt éreznie, hogy a szavak mechanikusan kerültek át az egyik nyelvbõl a másikba: a fordítónak az a feladata, hogy a vers hangulatának és jellegzetes kulturális referenciáinak megtalálja a pontos megfelelõjét. A fordítónak nagy a szabadsága: az egyetlen vele szemben támasztott követelmény az, hogy a versnek igaznak kell lennie. – Hogy mennyire vagyok még magyar? Legalább annyira, mint amennyire svéd. Vagy mindkettõ egyben. Sem a svédségem, sem a magyarságom nélkül nem lennék már teljes”... – vallja Mervel ” Ferenc az említett interjúban. Sall László és Újvári Tünde