Híradó. Épül a híd a svéd és a magyar nemzet között. Svenska sidan sid.2. Jubilál a SMOSZ A SMOSZ idei 30 éves évfordulója

Híradó A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja

XXIII. évf. 92. szám 2004. szeptember

Ungerska Riksförbundets medlemstidning

Svenska sidan sid.2

Jubilál a SMOSZ A SMOSZ idei 30 éves évfordulója és Magyarország EU-tagsága alkalmából nagyszabású ünnepségsorozatra kerül sor októberben 3.old.

En eld som bränner mig címmel jelent meg

A Lánchíd Budapest legrégebbi hídja. Gink Károly felvétele

József Attila verseiböl válogatáskötet svédül Ove Berglund tolmácsolásában 2, 5.old.

A magyar néptánc rövid története eljutott a székely, a kalotaszegi és a csángó táncok bemutatásához 10.old.

Arcképcsarnok

Épül a híd a svéd és a magyar nemzet között

Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége – Pálmai Tibor és Molnár Gergely 16.old.

HÍRADÓ

2

Varför far jag till Budapest? Därför att Budapest på sitt sätt är den ultimata europeiska staden utan att tyngas av de ambitioner på världsherravälde som skämmer ut exempelvis Paris som Berlin. (…) Redan på Ungerska turistbyrån i Sverige får jag inpräntat mig att det första man ska förstå om Ungern är att det alltid har tillhört Europa. Man har varit den sista utposten, och för det vill man uppskattas. Här har gränsen gått mellan väst och öst, det katolska och ortodoxa, mellan det kristna och muslimska, mellan den europeiska kulturen och den turkiska. (…) Gång på gång har man besegrats och hukat under främmande makter. Gång på gång har man när trycket lättat rest sig igen och stått rakryggad, städat upp i förödelsen, byggt upp det raserade och åter glatt sig över sin stad. (…) Själv börjar jag efter ett par dagar att tycka att Budapest liknar prinsessan Törnrosa som just vaknat ur sin långa sömn. Och jag bestämmer mig för att det är jag som är prinsen som kysst henne. Eller om det är staden som kysser mig. Faktum är att jag känner mig vimmelkantig i Budapest. Hela min vistelse i staden är jag sömnig. Om dagarna vill jag inte riktigt vakna, om nätterna vill jag inte riktigt somna. Jag är febrig, tror nästan att jag är sjuk. Förförd av en stad. Kysst av en sfinx i jugend. Ja, överallt denna jugend med dess slingrande, organiska former, dess Medusor och vampyrer, klätterväxter, guld och ornament. All denna nybarock med sina överlastade utsmyckningar som är menade att imponera och översvalla. Staden doftar av en bedagad sekelskifteselegans som långsamt fått förfalla under kommuniståren. Det eftersatta underhållet, de spruckna fasaderna, de slitna husen fungerar emellertid snarast som en accent till det sköna, och man förstår snart att när allt så småningom är renoverat, nymålat och reparerat kommer staden inte alls vara lika intagande. Budapest är den europeiska staden och som sådan en byracka, en rejäl blandras, en korsning av allt och alla, och glad i sig själv och det mesta. Generös och överdådig, välkomnande och omfamnande, promiskuös och smeksam. En sensuell stad, en stad som förstår att njuta av livets goda. (…) Man lever och man låter leva. Det är mycket förtjusande. (…) Tillbaka till Europa. De tre stora krigen från förra seklet är över. Staden reser sig ur askan. Och staden kommer att följa mig, jag ska vandra på samma gator i oändlighet, jag ska smyga genom samma själsliga förstäder från ungdomen till ålderdomen. Jag ska vitna i samma hus till sist. Staden är en bur.

Jonas Gardell (Tidigare publicerad i Aftonbladet år 2000)

En eld som bränner mig... Dikter av Attila József i Ove Berglunds tolkning Äger de finsk-ugriska språken en särskild estetisk kvalitet? J.R.R. Tolkien, som var lingvist och behärskade över 30 språk, ansåg finskan vara det vackraste av dem alla. Också för Ove Berglund, som tolkat Attila Józsefs dikter, började det med en rent estetisk upplevelse av det ungerska språkets ljud. ”Jag bara tittade på orden, vars betydelse just då var okänd. Jag tänkte att ungerskan måste vara gudarnas utvalda språk för poesin...”

Det Ove Berglund hade läst var en dikt av Attila József József. Av denne ungerske poet, som älskas av så många landsmän, har det hittills bara funnits några få dikter översatta till svenska och det med varierande resultat. Berglund har gjort en kulturgärning och han har gjort det väl. För mig personligen var det en upplevelse att vara med om den ungerska kulturföreningens temakväll om Attila József, där Berglund läste ur sina tolkningar. Hans bok heter En eld som bränner mig, och är utgiven på Brända Böcker Förlag 2004. ATTILA JÓZSEF (1905-1937) kom från mycket fattiga förhållanden. Fadern lämnade familjen när Attila var två år och modern försörjde sig och de tre barnen som tvätterska i rika familjer. Hon dog i förtid av cancer 1919. Redan som 17-åring fick József sina första dikter publicerade och fick rykte som ett poetiskt underbarn, men råkade också snart ut för ett åtal för hädelse med dikten Rebellisk Kristus. Men låt mig inte fördjupa mig i hans biografi här – Berglunds bok innehåller en utmärkt kortfattad biografi, ett likaså förnämligt förord om honom av Georg Klein och dessutom Józsefs egen levnadsberättelse, Curriculum Vitae, från 1937, samma år som han tog sitt liv genom att lägga sig framför ett godståg. TANKEN FÖRS LÄTT till Rimbaud, en annan brådmogen tonårsdiktare. Inte bara deras liv har paralleller, anslaget och det till synes intuitiva bildspråket i flera av Józsefs dikter kan erinra om Rimbaud. Men Józsefs dikter har oftare en humoristisk ton, ibland lekfull,

Attila József. Foto: Petõfi Irodalmi Múzeum

Tillbaka till Europa

ibland svart. Se till exempel Med rent hjärta, den dikt som orsakade att József relegerades från universitetet i Szeged: ”Utan far och utan mor / utan fosterland och tro / Utan vagga, svepedräll / utan kyss och hjärtevän // Tredje dagen utan mat / varken rikligt eller smalt / Styrka: tjugo levnadsår / säljer alla om det går // Finnes inget köpbegär / djävulen gör nog affär / Med rent hjärta – så mitt ord / gör jag inbrott, begår mord // Jag blir fängslad, jag blir hängd / ner i vigda mullen slängd / Giftigt gräs ska sedan gro / på mitt sköna hjärtas bo” Attila József hade inpå huden upplevt det fattiga proletariatets villkor. ”Min mor var sliten och dog ung / för tvätterskor dör tidigt / får huvudvärk av strykjärnsrök / och vackelben av lyft...” Han anslöt sig till kommunisterna, men blev djupt besviken på den stalinistiska version han fick uppleva. I flera av dikterna som Berglund har tolkat finns talande beskrivningar som den ovan citerade av arbetarnas och de fattigas liv. Några av de vackraste dikterna i urvalet är kärleksdikter. Må så vara att det sagts att József alltid sökte sin mor i kvinnan. ”Lägg din hand / på pannan min / som handen din / var min // Värj mitt liv / med sten och kniv / som livet mitt / var ditt...” JÓZSEFS DIKTER ÄR fyllda av språkmagi och melodi. Följdriktigt är många av dem tonsatta. Ove Berglund har gjort valet att försöka återskapa detta i sina tolkningar. Han har oftast behållit en bunden versform med rim eller assonanser. Ibland har det medfört att han måst byta ut bilder eller ändra rytm. Jag tror ändå att hans val är riktigt. Betänk vad som skulle återstå av exempelvis Nils Ferlins dikter om de tolkades till ett annat språk utan hänsyn till rim och rytm, i en missriktad trohet mot originalets ordalydelse. Vi kan aldrig nå ända fram när vi översätter poesi. Med beklagande måste jag acceptera att jag aldrig kommer att kunna uppleva Attila Józsefs dikter på samma sätt som den som talar hans modersmål. Tillsammans med den stora majoritet av svenskar som inte förstår ungerska har jag ändå fått en upplevelse av en stor diktares verk.

Birgitta Bengtsson

HÍRADÓ

3

Ünnepi rendezvénysosorozat októberben:

Tartalom

Jubilál a SMOSZ

A Canticum Pécsi Nõi Kamarakórus egyike azoknak az együtteseknek, amelyek a SMOSZ 30 éves évfordulójának és Magyarország EU-csatlakozásának az alkalmából svédországi vendégszereplésre érkezik. vesznek részt a találkozón. Október 9-én Stockholmban központi gálamûsorral és azt követõ fogadással zárul a rendezvénysorozat. Az ünnepi napok fõvédnöke dr. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Mindkét rendezvény – a gálamûsor és a találkozó – hátterében az a szánA rendezvénysorozatra 2004. október dékunk húzódik, hogy kihasználva 7-9. között kerül sor. Az elsõ két nap svédországi és magyarországi kapDél-Svédországban két magyarországi csolatainkat, elõsegítsük az emlitett régió bemutatkozása – Baranya megye, régiók közötti kapcsolat kialakulását a valamint a Kelet Szabolcs-Szatmár gazdaság, kultúra, oktatás, környezetmegyei kistérségi régió – és Osby, védelem és turizmus területén, ugyanHöganäs önkormányzatokkal, Skåne akkor méltó módon emlékezzünk és Nord-Ost Skåne régiókkal való kap- az országos szövetség harminc éves csolatfelvétel, valamint szakmai alapo- múltjára. kon nyugvó együttmûködés megkötése Meghívottaink közé tartoznak a szerepel a programon. Ezzel párhuzasvéd és a magyar parlament elnöke, mosan magyarországi és svédországi a svéd parlamenti pártok vezetõi, a üzletemberek számára rendezünk talál- Fidesz és az MSZP elnöke, svéd intézkozót Kristianstadban. Gödöllõ és a mények és hivatalok képviselõi, Galga menti kisrégió megfigyelõkként A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az idén ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját. Mivel szövetségünk egyik fontos célkitûzése a híd szerepének felvállalása Svédország és Magyarország között, a kerek évfordulónkról való megemlékezést szeretnénk összekötni Magyarország friss EU-tagságának a megünneplésével.

3 5 5 7 9 10 11 14 15 16

Jubilál a SMOSZ József Attila svédül Ki az a Gyurcsány? Tábor Budapestem Õszi vendégeink A magyar néptánc Csángó portrék SMOSZ-portrék NYEOMSZSZ Bemutatjuk a SMOSZ-t

 6 12

Egyesületi beszámolók Panoráma

Következõ számunk lapzártája 2004. november 15.

Híradó

(Folytatása a köv. oldalon)

•

•

FELELÕS KIADÓ: Bihari Szabolcs SZERKESZTÕ: Újvári Tünde POSTACÍM: Híradó, c/o Újvári Tünde, Granbacksvägen 8A, 178 32 Ekerö E-POSTACÍM: [email protected] MEGJELENIK: negyedévenként NYOMDA: Gjutarbackens Tryckeri, Söderhamn ISSN: 1103-7679

•

•

• TP •

ELEFON/FAX:

08-38 48 60 2000

ÉLDÁNYSZÁM:

•

•

A névvel aláírt cikkek tartalmáért szerzõjük felel. Beküldött leveleket nem õrzünk meg, és nem küldünk vissza. A szerkesztõség fenntartja magának a változtatás és a rövidítés jogát. Kiadja a SMOSZ. A Híradót a tagdíjat fizetõ egyesületi tagok kapják. Az újságra elõfizetni nem lehet. Az 1976-ban megalakult Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek országos szervezete. Az Országos Szövetség a magyarság közös érdekeit támogatja, ügyes-bajos dolgait intézi, valamint ellátja a tagegyesületeket a magyarságot érintõ információkkal.

POSTACSEKKSZÁMLÁK: pg. 497 67 25-4 gyûjtõszámla; pg. 441 40 44-0 Duna-tv

HÍRADÓ

4 (Folytatás az elõzõ oldalról)

a régiók vezetõinek valamint a nyugateurópai országos magyar szervezeteknek a képviselöi. Magyarországról a két régióból – Baranya megyébõl és Mátészalka kistérségi régióból – összesen 88 személy érkezik a rendezvényre. A Baranya megyei küldöttséget a megye elnöke, dr. Kékesi Ferenc és a megye alelnöke, Tasnádi Péter vezeti; a szalkai küldöttség élen Bíró Miklós polgármester áll. Mindkét régióból a területek önkormányzati vezetõi is részt vesznek a találkozókon. Baranyábol tízen, Szalkáról kilenc személy tagja a tárgyaló küldöttségeknek, a többiek a kultúrprogram keretében utaznak Svédországba.

A régiók programtervezete:

Baranya térségének a bemutatkozása

• A megye általános bemutatása, az önkormányzat bemutatása, röviden Mátészalka és a kistérség érintve az oktatás, a szociális ellátások bemutatkozása. és a vidékfejlesztes területet: (dr. Kékes • A kistérség bemutatása, a kistérség Ferenc, Tasnádi Péter) gazdasági helyzete – Mátészalka • A Turizmus Rt. képviselõje – Baranya és a régió turizmusa mint vonzásközpont, a hozzá tartozó • Az ITD Hungary képviselõje 25 település látványosságai, lehe– Baranya és a régió gazdasági tõségek bemutatása (Bíró Miklós bemutatása polgármester) • A Pécsi Tudományegyetem • Magyarország az EU friss tagja képviselõje – a PTE bemutatása; – Miért fontos az EU-hoz való csatlafelsõoktatas kozás, milyen új lehetõségek nyílnak Kulturális bemutatkozás: meg Magyarország, illetve Mátészalka • Greska Andrea népdalénekes elõtt (Szabó István, országgyûlési • Canticum Pécsi Nöi Kamarakórus képviselõ) • A Pécsváradi Szaxszafon Kvartett. • Turisztikai értékek a kistérségben Elõzmények Az üzletemberek – a térség kulturális, mûvészeti értétalákozója Május 22 és 26 között, a SMOSZ keinek a bemutatása, intézmények és Az üzletemberek találkozójára meghívására, Svédországban (Osby, mûvészeti csoportok mûködése október 7-én kerül sor a Svédországi Kristianstad és Höganäs önkormány• Szabadidõ a kistérségben: kiránduMagyar Vállalkozók Egyesületének zatokban) jártak a magyarországi lás, vadászat szerelmeseinek a lehetõrendezésében. régiók küldöttei, és elõzetes megbeszé- ségek bemutatása (dr.Cservenyák lést folytattak az október 7-8 közötti László, a Szatmár Múzeum igazgatója) A rendezvénysorozat regionális találkozóval valamint a • „Milyen távlati tervek vannak az idõpontjai: stockholmi gálamûsorral kapcsolatooktatás fejlesztését és minõségének • Érkezés október 6-án, szerda délután. san. Külön találkoztak Osby kommun, növelését illetõen?” – Az oktatás jelen- Másnap, csütörtökön különválnak a Höganäs és Skåne régió vezetõségével. tõsége a kistérségben: oktatási intézmagyarországi régiók, Szalka képA felek megállapodtak a regionális mények -mûködési területei, országos viselõi Osbybe mennek tárgyalásra, találkozó idõpontjában és az elõzetes helyezések, képzések, továbbképzések Baranyaé pedig Höganäsbe. Délelõtt és programtervezetben, valamint abban kora délután a régiók bemutatkoznak, bemutatása (dr. Cservenyák László) is, hogy milyen területekre terjesztik • Cégek, vállalatok helyzete a kistér- valamint a már említett területekre koncentrálva tárgyalásokat folytatnak ki leendõ együttmûködésüket. Ezek a ségben – vállalatok és vállalkozások a svéd fogadó önkormányzatokkal; következõek: bemutatása, fejlõdése az utóbbi tíz a megbeszélések a tervezett együtt- kultúra év statisztikái szerint, távlati tervek mûködések aláírásával zárulnak. - oktatás felvázolása (Szováti Tibor) Este mindkét helyszínen kulturális - gazdaság Kulturális bemutatkozás: bemutatóra kerül sor. - turisztika • Szatmár néptánceggyüttes mûsora, • Október 8-án, pénteken Kristianstad- környezetvédelem ban a Skånehus épületében délelõtt élõ zenei kísérettel - szociális kérdések. a két magyarországi régió bemutat• Népdalcsokor elõadása A svédországi elõzetes tárgyalások nyokozik az egész Skåne régió önkor• Hauser Adrienn mátészalkai mán Baranya ma már konkrét projekmányzatainak a képviselõi elõtt, születésû, világhírû zongoramûvész tekre tesz ajánlatot Skåne régiónak. amelyet Baranya megye és Skåne koncertje régió egyûttmûködési megállapodása követ. Este a két régió közös kulturális bemutatót tart Kristianstadban. Hibaigazítás • Október 9-én délután Stockholmban Az elõzõ számunkban két helyen is alaposan megtréfált a nyomda (és a szerkesztõség) a SMOSZ gálamûsora. A kulturális ördöge: A választott/vállalt identitástudat címû cikk (5. o.) szerzõje Kovásznay Enikõ, Enikõ program mellett köszöntõ beszédeket senki más. A lap utolsó oldalán közölt interjúban Mihály Ferenc természetesen Erdélyt mondanak a vendégek és a házigazdák. nem tudja feledni. A róla készült portré helyes címe: "Úgy szeretem Svédországot, Este a Magyar Házban fogadás. hogy nem feledhetem Erdélyt". • Vasárnap városnézés, majd hétfõn Az érintettektõl és olvasóinktól egyaránt elnézést kérünk. hazautazás.  A szerk.

HÍRADÓ

5

,,A magyar az istenek kiválsztott nyelve...” ,,En eld som bränner mig” címmel jelent meg József Attila verseiből készült válogatáskötet svédül. A többéves kutató- és fordítómunka eredményeként létrejött kiadvány az Önképzõkör 2003. decemberi összejövetelén került bemutatásra. A kötet József Attila több mint ötven legismertebb versét tartalmazza. A fordító, Ove Berglund 1940-ben született Stockholmban. Pályafutását kutatóként (biokémikus) kezdte, majd 1986-tól AIDS-orvosként dolgozott júliusban történt nyugdíjazásáig. József Attilával a Georg Klein Pieta című könyvében találkozott először. Volt ott többek között négy sor, ami megragadta és lenyűgözte: ,,Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó fű terem gyönyörűszép szívemen”. (Tiszta szívvel, 1925.) Akkor nem értette ezeket a sorokat, de nagyon megtetszett neki a magyar

nyelv dallama, és elgondolta, hogy ,,a magyar nyelv a költészet istenek által kiválasztott nyelve lehet, és József Attila az általuk ideküldött költő költő”. Érdeklődése egyre növekedett, és közelebbről meg akarta ismerni a költő életét és munkásságát. Minél többet tudott meg róla, annál jobban felismerte, hogy egy különleges tehetségről van szó, akinek a személyisége és a felfogása nagyon vonzotta. Elhatározta, hogy megpróbálja a legismertebb 40-50 József Attila-verset lefordítani. Göteborgban közelebbről is megismerhet tük e fordítómunka eredményét. Április 21-én a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör József Attila-estet tartott, ahol Kovásznay Enikő emlékezett nagy költőnk re. Az est második részében Ove Berglund és Palotai István József Attila-verseket olvastak fel, ki-ki a maga anyanyelvén. A www.freewebs.com/brandabocker/ címû honlapon ízelítõt olvashatunk a

fordításokból; ugyanott a kötet is megrendelhetõ 200 koronáért (170 kr + postaköltség), vagy akár közvetlenül a fordítótól az ove. [email protected] címen. A verseskötet a fordítások mellett Henrik Edström expresszionista hangulatú illusztrációit is tartalmazza. Edströmnek a könyvben megjelent munkáiból nyílik kiállítás szombaton, szeptember11én 13.00 órakor a stockholmi Hedlund Galériában (Karlavägen 12). József Attila svédre lefordított versei nagy értéket jelenthetnek az olyan második (harmadik vagy annál is több) generációs magyaroknak, akik – ha a magyar nyelvet nem is ismerik elég jól – így ízelítőt kaphatnak az egyik legnagyobb magyar költő munkásságának egy jelentős részéből.

Fülöp Tünde

Két szóban:

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök-jelölt Egy szocialista képviselõ és volt magas rangú állami vezetõ a következõképpen foglalta össze a Magyar Hírlap számára a kongresszusi választásokat: ,,Lassú agónia vagy gyors halál. Az elõzõt évek óta próbáljuk, nézzük meg a másikat. A nyugat-európai sajtókommentárorok Sokkal kockázatosabb, de hátha Gyurcsányt ,,vagyonos üzletemmégis lehet vele nyerni.” berként” és ,,szocialista milliomosGYURCSÁNY FERENC 1961-ben szüleként” jellemzik, aki sikerét az Altus tett Pápán. Egyetemi és fõiskolai tanevû vállalkozásának köszönheti. A Financial Times cikke szerint például nulmányait Pécsett végezte. 1984-ben az MSZP ,,drámaian szakított a múlt- tanári, 1990-ben közgazdász diplomát szerez a pécsi Janus Pannonius Tudotal, és a pártvezetéssel dacolva egy mányegyetemen. modernizáló szociáldemokratának A nyolcvanas években a Kommuszavazott bizalmat”. A lap információi szerint Gyurcsány ,,karizmatikus nista Ifjúsági Szövetség pécsi titkára kockázatvállaló, aki képes felvenni a volt, majd hamarosan a KISZ Közversenyt Orbán Viktorral, egy másik ponti Bizottsága titkárságáig emelkedett. A pécsi egyetemen egykori agresszív fiatal politikussal”. munkatársai nagy hatalmú KISZ-titA miniszterelnök-jelöltre váró kihívások közül a Financial Times a kárként emlékeznek vissza rá, akitõl párt népszerûségének visszaszerzését ugyancsak félni kellett; még a nyolcvaemlíti, különösen a fiatalok körében, nas évek végén is szóvá tette egy-egy továbbá meg kell nyugtatnia a piaco- tanszékvezetõnek, ha híre jött, hogy kat, hogy bizniszpárti hírneve ellenére egyházi iskolából vettek fel valakit. Gyurcsányt a rendszerváltozás a ragaszkodni fog a kormány deficitKISZ romjain létrejött Demokratikus csökkentõ tervéhez. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök 2004. augusztus 26-án történt lemondása után az MSZP (Magyar Szocialista Párt) rendkívüli kongreszszusa nagy többséggel Gyurcsány Ferenc sportminisztert választotta miniszterelnök-jelöltté.

Ifjúsági Szövetség alelnökeként érte, majd Új Nemzedék néven mozgalmat alapított vállalkozó Fotó: Cziglán Tamás, 2004. barátaival. 1990-tõl a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. munkatársa, 1992-ben az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. igazgatója. 1992-ben alapította az Altus Befektetési Rt.-t. A társaságnak, amelynek ma tulajdonosa és felügyelõbizottságának elnöke, iparvállalatokban van különbözõ nagyságú részesedése. Az MSZP-nek 1998 után lett tagja. 2002-tõl Medgyessy Péter miniszterelnök stratégiai fõtanácsadója, 2003-tól gyermek-, ifjúsági és sportminiszter. Az MSZP országos választmányának 2003 óta tagja, 2004 januárjától a párt Gyõr-Moson-Sopron megyei elnöke. Harmadik házasságában él, négy gyermek apja. 

Már nagyon vártam a tábort, mint szerintem mindenki más, aki a tavaly is ott volt. Egy kicsit késõn jelentkeztünk az idén, én és a két testvérem, de amilyen kedves Tompa Anna, a tábor szervezője, természetesen még befogadtak. Mivel nekünk nincs autónk, meg szoktuk kérni valamelyik ismerõsünket, hogy vigyen el a táborba, és valaki mindig akad. Ezúttal viszont olyanok vittek, akiket eddig nem ismertem. Korán indultunk Göteborgból, és 10.25-kor meg is érkeztünk Tångagärdébe. Már tíz perccel az érkezés előtt figyeltem, mikor látom meg azt a kis magyar zászlót, amely ki van tűzve a táborhoz vezetõ ösvény elejére. TÅNGAGÄRDÉN a két lakóház között megállt az autó, és kipa pakoltunk. Mi érkeztünk elsőknek a táborozók közül, a többiek majd csak délután jöttek. Addig is köszöntem Juci néninek (Szúnyog Ildikó), az egyik legjobb szakácsunknak, aki először nem ismert fel, biztos a szemüvegem miatt… Késõbb bejártam a tábor területét; nagyon jó érzés volt újra ott lenni! Estefele végre megjöttek a barátaink, akiket már annyira vártunk! Új arcokat is láttam. De mindenkinek köszöntem (jó magyar szokás szerint), és így máris akadt egy pár új társam. Nem sokkal azután megkaptuk a szobáinkat, és berendezkedtünk. Hatan ,,aludtunk” egy szobában. Akkor még nem tudtam, hogy sok alvás nem lesz... ELSÕ ESTE A VACSORÁNÁL bemutatkoztak a vezetők és a tanáraink. Mint minden évben, az idén is jöttek hárman Erdélyből: Boros Kinga, Bogács Nóra és Császár Sándor. Sanyi volt az, aki egy csomó jó kis hangulatos gyermekdalra tanított meg minket a tábor folyamán. Magyarországról egy vendégtanárunk volt, Szlatnek Rita, a többi tanár pedig Svédország területérõl gyûlt öszze: Tóth Ilona, Tóth Ildikó, Cseh Andrea, Szûcs Anna-Mária és Veress Ildikó. Reggelente fél kilenckor

szólt az ébresztõ, és kilenckor már az asztalon várt a reggeli. Evés előtt és után imádkoztunk a tábori lelkészünk, Nagy Gábor vezetésével (aki Felvidékrõl érkezett). Minden reggeli után felolvasott egy igét és egy azzal kapcsolatos kis történetet a Bibliából. Nagyon érdekes volt. Utána maradt még időnk arra, hogy rendbe szedjük magunkat az éneklés előtt. A dalokat egy-kétszeri gyakorlás után megtanultuk. Az elsõ csoportfoglalkozáson névjátékokat játszottunk, amit mindenki nagyon élvezett, és nagyon jól sikerültek. Nekünk is, mint minden más csoportnak (a kiscsoportosok az 1-8 évesek voltak, a 9-12 évesek a középső csoportba és a 13-17 évesek a kamaszok csoportjába tartoztak) ki kellett találnunk valamit, amit majd a tábor végi záróünnepségen előadjunk. A kiscsoport előadása az idei témával, a magyar mese- és mondavilággal kellett kapcsolatos legyen. Mi, a kamaszok, egy Mátyás király-történetet adtunk elő. A NAPI ELSŐ csoporttalálka után tízóraiztunk: megtette egy vajaskenyér és egy alma (banán azoknak, akik allergiásak). Ebédig tovább folytatódtak a csoportfoglalkozások: különböző játékok (amelyek különbözõ személyiségjegyeket gyakoroltattak); néha az előadásra szánt jelmezekkel dolgoztunk. Mindig jó játékokat játszottunk, amelyek még engem, egy 16 éves kamaszt, is érdekeltek. Sosem unatkoztunk! Délben fél egykor kongattak az ebédhez. ,,Mindenki szépen felsorakozott”, és mikor mindenki ,,csendesen” állt, beeresztettek. Helyet foglaltunk, és imádkoztunk. Legtöbbször volt első és második fogás, de volt úgy is, hogy csak egy. Mindig jellegzetes magyar ételt kaptunk. Két nagyon jó szakácsunk volt, a már említett Juci néni, és Szalai Sándor. Csobot András és Spáda Sándor János voltak tábor mindenesei, akikre mindig számítani lehetett. János születésnapját a táborban

Fotó: Niman Rudolf

Anyanyelvi tábor Tångagärdén – 2004

ünnepeltük meg. EBÉD UTÁN három óráig szabadfoglalkozás volt, majd közös foglalkozás következett. Volt úgy, hogy kimentünk a táboron túlra egy erdőbe, máskor pedig a tóra mentünk le. A víz tiszta volt, és meleg (kb. 20-22 fok). Elsõ alkalommal nem akartam fürdeni, de amikor leértem a vízhez, rögtön visszaszaladtam a táborba, hogy hozzam a fürdőruhámat… Egyik nap számháborúztunk, és számomra fantasztikus élmény volt, már csak azért is, mert engem választottak meg csapatkapitánynak. Azért pont engem, mert én voltam a legnagyobb, és odafigyeltem a legkisebbekre is, akik nem voltak nagyobbak 90 cm-nél, de ők is el kellett érhessék a zászlót! Az első háborúban én találtam meg a zászlót, és nagyon jó érzés volt szaladni a zászlóval a főhadiszállásra, hogy győzelmet arassunk. Szerintem ezt mindenki legalább egyszer meg kell élje! Nagyon jó volt! ÁLTALÁBAN DÉLUTÁN ötkor uzsonnáztunk, és azután ismét szabadfoglalkozás következett, egészen fél tízig, amikor is bekövetkezett a villanyoltás (hogy aki akart, az tudjon aludni). Így teltek és múltak a napok, de minden nap történt valami kis különleges, ami élménnyé tette. Szombaton kollektív frászt kapott a tábor. Mindenki az utolsó simításokat végezte mindenen, és izgult. Én nagyokat nevettem, mert akkorra már

annyira begyakoroltam a szövegemet, hogy semmi probléma nem adódhatott az elmondásával – legalábbis azt hittem... Eljött a vasárnap reggele is, s mindenki korán kelt, hogy legyen még egy kevés ideje készülődni a ,,Zár-órára” és az előadásokra. Sanyi megkért még reggeli elõtt, hogy hozzuk fel a csónakokat a tóról. A szülők tíz óra felé kezdtek megjönni. AZ ELŐADÁSON MINDENKI fellépett: a tábor vezetői beszédet mondtak, a gyerekek csoportonként bemutatták az egyheti ,,strapa” eredményét (nekem sikerült egy egész mondatot kihagynom), a közönség pedig nagyot tapsolt az előadás után. Elénekeltük a Himnuszt és a Székely Himnuszt, majd leeresztettük a svéd és a magyar zászlót. Szép záróünnepség volt, és szép volt az egész Tångagärde-i anyanyelvi tábor. És még szebb is lehet jövõre, ha még többen leszünk! AZ ANYANYELVI TÁBOR közelebb hozott minket, svédországi magyar gyerekeket, egymáshoz, s ez nem utolsó sorban a fantasztikus szervezőknek és önkénteseknek köszönhető, akik az idén is, mint eddig minden évben, mindent megtettek, megtesznek értünk, gyerekekért. Sokan meghatódtak (én is), de szerintem nem csak bennem nyomta el a búcsúzás szomorúságát az a tudat, hogy jövõre ismét találkozunk.

Sall Vesselényi Máté Albert

Vendégségben Budapesten – 2004 Nyolc napig tartott ez a vidám együttlét Budapesten, a Kós Károly Kollégiumban. Sok országból jöttünk – többek között Észtországból, Finnországból, Franciaországból, Izraelbõl, Lengyelországból, Lettországból, Ausztriából, a Felvidékrõl, Erdélybõl, Kárpátaljáról, Délvidékrõl. Svédországból hatan voltunk: öt lány és egy fiú, 15-19 évesek.

Határon túli magyar fiatalok találkozója

A különbözõ programok nagyon érdekesek voltak: színházi elõadás. látogatás a Parlamentben, éjszakai hajózás a Dunán, városnézõ séta, cirkusz, Vidám Park, diszkó. Minden nap történt valami, jöttünk-mentünk, alvásra alig jutott idõ. Négyszemélyes szobáinkba csak rövid éjszakai szunyókálásra vonultunk vissza. Csoportvezetõink nagyon kedvesek és segítõkészek voltak. Sokat jártuk a várost, szabadjegyünk volt villamosra, metróra. Rengeteg új emberrel, fiatallal ismerkedtünk meg, barátságok születtek, magyarul beszéltünk. A résztvevõk bemutatták országuk ételeit, beszéltek az otthoni kultúráról, szokásokról. Aki énekelni vagy táncolni akart, fellépett, mindannyiunk örömére. És mindez a sok rendezvény, szórakozás szinte ingyen volt – a Fõváros Fõpolgármesteri Hivatala, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Kézenfogva Alapítvány szervezte. Nagyon nagy élmény volt számomra ez a tábor. Remélem, jövõre többen megyünk Svédországból.

Járvás Petra (Oxie, Malmö)

Az egymásra találás örömében felfedezni a másikban a közös nemzeti kincs ragyogását, a másság szépségét, valamint a fiatalos lendület és õszinteség országhatárokat és nyelveket áthidaló ereje és hite – ez dióhéjban a Vendégségben Budapesten rendezvény célja, reménye és legnagyobb erénye Hajnal Jenõ, a délvidéki csoport vezetõje Jenõ és a találkozó állandó résztvevõje megfogalmazásában. A házigazdák a maguk részérõl azt szeretnék, hogy a rendezvény résztvevői ne is vendégségben, hanem otthon érezzék magukat. Az idén kilencedik alkalommal került sor a határon túli magyar fiatalok tábor jellegû találkozójára. Míg az elsõ években csak a Kárpát-medencébõl voltak résztvevõk, mára már tizenhat ország mintegy hétszáz fiatalja ismerhette meg egymás kultúráját, hagyományait és gasztronómiáját. A résztvevõk közül sokan amatőr művészeti csoportok tagjai. A rendezvény 1996-ban, a Millecentenárium alkalmából indult, öt ország kétszáz fiataljával. Futótûzként terjed a tábor híre a világ magyarlakta területein, s óriásira nõtt az igény. Ebben az évben nagyon sok csoportot kellett visszamondaniuk a szervezõknek anyagi okok miatt, hiszen a rendezvény nem rendelkezik önálló költségvetéssel, csak pályázatok útján és nagyon jelentős szponzori támogatással tudnak dolgozni, mondta el Goldschmidt József, a Vendégségben Budapesten rendezvény programigazgatója. • Az idei mûsorban kiemelt programként szerepelt a horvátországi fiatalok bemutatkozása, amelynek során a résztvevõk megismerkedhettek az ország múltjával, jelenével, jövõjével, gondosan õrzött kultúrkincseivel. • A Nemzeti emlékezet napján Balassi Bálint születésének 450. évfordulójára emlékeztek a találkozó résztvevõi, amelyet este lakomával egybekötött reneszánsz vigassággal ünnepeltek meg. • Sírás-rívás, hazautazás szerepelt utolsó programpontként. A résztvevõk nagy része minden bizonnyal számon tartja, hogy a következõ alkalommal tízéves jubileumát ünnepeli a Vendégségben Budapesten rendezvény. Jövõre nagy buli lesz!  A fényképek a sepsiszentgyörgyi 7-es Fotós Diákcsapat (vezetője Henning János), a szervezők, a Metszés.hu szerkesztői és Soóky Éva pozsonyi Agora irodavezető jóvoltából láthatók a www.metszes.hu webboldalon.

HÍRADÓ

Egyesületek

8

y g e Ágh

Södertälje

Az

címû skandináviai magyar irodalmi és mûvészeti lapfolyam (www.hhrf.org/aghegy) tisztelettel meghívja Önt, kedves családját, barátait és ismerõseit a 2004. szeptember 26-án, vasárnap délután 16 órakor Stockholmban, a Varseken Föreningslokal, Gröndalsvägen 190. szám alatti termében, (piros földalattival Liljeholmenig, onnan a 133-as busszal a végallomásig,) kezdõdõ jótékonysági délutánjára Írásaiból felolvas:

Gulyás Miklós, Neufeld Robert, Szente Imre és Tar Károly A mûvészi mûsorban fellép:

Citrom Zsuzsa, Dénes Elemér, Práda Kinga, Publik Antal és Tálas Ernõ Az elõadás jótékonysági árveréssel zárul: az Ághegy képzõmûvészeinek adományai kerülnek kalapács alá. A rendezvény teljes bevétele a folyóirat második kötetének kiadását szolgálja. Amennyiben jelenlétével nem tisztelheti meg rendezvényünket, kérjük, küldje adományát a pg. 404 86 10-2 számú postacsekkszámlánkra. Az 50 koronás belépõjegy árában benne foglaltatnak a házi sütemények és a kávé, valamint a nyereményes sorsjegy is. Három Ághegy-kötetet, két grafikai munkát és egy festményt sorsolunk ki. Szeretettel várjuk minden irodalom- és mûvészetpártoló barátunkat Móritz László v.igazgató

Örömmel és büszkén számolunk be arról, hogy egyesületünk két tagja, a 24 éves Schmidt Dennis és öccse Olivér (22 éves), akik városunk „innebandy”-csapatában játszottak, eddig már 19 alkalommal öltötték magukra nemzetünk címeres mezét. Kettõs állampolgárságuk révén a Schmidt-testvérek magyarnak számítanak, így felvehették a kapcsolatot a magyar szövetségi kapitánnyal, és jelezték érdeklõdésüket a válogatott iránt. A kapitány 2002-ben meghívta a testvérpárt egy gyõri felmérõedzésre, ahol a bemutatkozásuk ragyogóan sikerült. Elsõ világbajnoki szereplésükre Finnországban 2002. májusában az oroszok ellen került sor. Ezt még 18 válogatott mérkõzés követte, amelyeken Dennis 24, míg Olivér 12 gólt szerzett. Az idei Világbajnokság B csoportjában a magyarok a harmadik helyen végeztek, de a góllövõ listát Dennis 10 góllal és 15 assziszttel megnyerte. A következõ világbajnokság színhelye Stockholm 2006! A magyar válogatott célkitûzése, hogy – eredményes szereplés után – az A-csoportba kerüljön. Ennek a célnak az elérésére már most komolyan és szervezetten készülnek, és megvalósításában Dennisnek és Olivérnek minden bizonnyal nagy szerepe lesz. Dennis Svédország egyik legjobb csapatában, a södertäljei elsõosztályú Rockets-ben játszik, míg Olivér a Nykvarn II-ik ligában szereplõ gárdáját erõsíti. Nem szabad elmulasztanunk ismét megemlíteni, hogy október 9-én, szombaton kerül sor Stockholmban a svéd–magyar válogatott labdarúgó mérkõzésre. Drukkoljunk az eredményes visszavágóért!

Julita, június 5

Egy mozgalmas és eseményekben gazdag félév befejezéseként kirándulást szerveztünk a Julita mezõgazdasági múzeum híres bemutató épületeihez, gyümölcsös és fáskertjeihez, különleges virágos ültetvényeihez. Megcsodáltuk a több száz alma- és körtefacsaládot (itt õrzik a nemes alma- és körtefák „génbankját”), a különbözõ növények és virágok csodáit. Az öreg malom meg a régi tejcsarnok munkagépeikkel – munkamozzanataikkal érde-

kesnek tûntek, mivel ilyenekkel csak fényképeken találkoztunk ezelõtt. Az álomszép, a múltat idézõ hintó- és lovaskocsi-kiállítás is elnyerte tetszésünket. A gyönyörû park sétányai öreg fáikkal, a liliomok és rózsák színes tömege pedig illatukkal tették hangulatossá ismerkedõ sétáinkat. Persze, az egész napos aktív séták alatt megjött az étvágyunk is, és a természet lágy ölén jól esett a falatozás. Közben sok érdekes témát is kitárgyaltunk – hol komolyan, hol vicces formában, de mindig jó hangulatban. Egyikünk például azt a témát vetette fel, hogy a nõk mennyire nem szívesen árulják el a korukat. Nos, ezzel itt gyorsan vitába kell szállnom, mivelhogy nem csak a nõkre érvényes az állítás, mert vannak bizony olyan férfiak is, akik nem akarnak a korukról meg a születésnapjukról beszélni. Nem kell messze menni a példáért, ugyanis elnökünk, Jüretics István szintén „titokban” ünnepelte 70. születésnapját. Pedig hetvenkedhetett volna, mivel korát nyugodtan letagadhatná, jó erõben van! Az eseményrõl többedmagammal ezen a kiránduláson értesültültem, így most – ha megkésve is – gratulálunk elnökünknek, és kívánjuk, hogy még sok-sok mozgalmas (vagyis kutyasétáltató) és kitûnõ egészségben töltött boldog éveket éljen! Egyesületünk hatodik útja Hévízre, kitûnõen sikerült. Barátok vártak ránk, és mind a 34-en elértük látogatásunk célját: hogy együtt jól éreztük magunkat. Ez alkalommal svéd, finn, norvég barátok és ismerõsök is elkísértek, így a Hévíziekkel beindult egy nemzetközi jellegû kapcsolat is. Külön megtiszteltetés volt a társaságnak, hogy a város polgármestere, Vértes Árpád fogadást tartott csoportunk részére a városházán. A tartalmas és jó hangulatú tartózkodás alatt persze jutott idõnk testünk ápolására is a híres hévízi termálfürdõ habjaiban, amely kisimította az esetleges ráncokat, és a különbözõ hasznos kezelések és masszázsok is megtették frissítõ, gyógyító hatásukat. Hévíztõl úgy búcsúztunk, hogy jövõre ismét találkozunk!

Móré Imre

HÍRADÓ

Szeptember 19–26: a marosvásárhelyi •Hahot a színtársulat Apósom, a vezér címû kabaréval

22–31 • Október • Ünnepi elõadó: M. Kiss Sándor történész

• Kalocsai alocsai Andrea elõadómûvész, a Duna Televízió mûsorvezetõje és Bartók László Radnóti-díjas elõadómûvész ünnepi mûsora Mária országa címmel December 3–12: Vendégünk a kolozsvári •Keljfeljancsi Komédiás Kompánia a Ludas

Matyi címû bábjátékkal; egyúttal a kolozsvári Mikulás is jön a gyerekeknek.

Kalocsai Andrea

M. Kiss Sándor 1943-ban született Budapesten. 1967-ben magyar-történelem szakos diplomát szerzett az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán. 1975-tõl publikál különbözõ szaklapokban, de rendszeresen csak 1989-tõl jelenhetnek meg tanulmányai. Eddig több mint száz írást publikált különbözõ kiadványokban (könyvek, folyóiratok, napilapok). Most készül a Tóth Ilonáról szóló könyve. 1996 szeptembere óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történeti Intézetének vezetõje. Tagja volt az Antall-kormány 1993. január 21-én kelt határozatával létrehozott Történelmi Tényfeltáró Bizottság Bizottságnak, amelyet a Horn-kormány egy rendelettel 1995. január 1-vel megszüntetett. E bizottság tagjaként társszerzõje volt a Sortüzek I-II I-II. kötetnek.

Elõadómûvész, a Duna Televízió mûsorvezetõje. Színészi és elõadómûvészi pályafutását Bartók László Szombathelyen kezdte. Elõbb az Ifjúsági Színház tagjaként lépett színpadra, eljátszva Radnóti-díjas elõadómûvész, jelentõs szerepeket, mint például Mariska színész. Az Ifjúsági Színház A Keljfeljancsi szerepét Szigligeti Ede Liliomfijában, tagjaként kezdte mûvészi Csíky Gergely: Nagymama (Márta), Molnár pályafutását, majd játszott Komédiás Ferenc: Olympia (címszerep). Közben mint a marosvásárhelyi Kompániát vers- és prózamondó elõadómûvész lépett Nemzeti Színház Színházban, a számos alkalommal pódiumra. Máig tanítja szabadkai Népszínházban, Népszínház a Homo Ludens Alapítvány hozta a fiataloknak a vers-mondás mûvészetét. a békéscsabai Jókai létre 1999-ben. A bábcsapat A Duna Tele-víziónak alakulása óta tagja. Színházban, a Weöres Színház azóta minden évben tartott Legsikeresebb mûsorai a Kedves magazin és Sándor Színház Színházban, a bemutatót, elõadásaikat több a Jókívánságok Határok Nélkül. A televíziós Táltos Színház Színházban és tízezer gyermek látta Erdélymunka mellett sem szakított a színházzal és sok más produkcióban. szerte, Magyarországon, a versmondással. Jelenleg a Forrás Színházi Legsikeresebb elõadóestjei az Ausztriában és Mûhely tagjaként járja a Kárpátmedence Esõcseppek és a Vendégségben Svájcban. településeit. Egyik legsikeresebb szerepe Szendrey õs Kajánnál. Kiemelkedõ szerepei: Júlia, melyet az Emlékem elõl ne fussatok címû, Petõfi Molnár Ferenc: Liliomfi (címszerep), és felesége életérõl szóló színházi adaptációban alakít. John Fowles: Lepkegyûjtõ (Ferdinant), Sík Sándor: István király (Orseoló Péter), Steinbeck: Egerek és emberek Hahota beharangozó (Slim). A színházi munka mellett a Duna Az Apósom, a vezér címû elõadás a magyar klasszikus kabaréTelevízió szerkesztõ-mûsorvezetõjeként is irodalom legjavából válogatott bohózatokat eleveníti meg. A tevénykedett: Napi Hírmondó, Esti Kérdés, XX. század elsõ felében megírt jelenetek nagy elõnye, hogy Kolliopé Dalnokai, Virradóra, Szilveszteri bárhol, bármikor, bárkinek elõadhatóak. Tulajdonképpen az mûsorok, Jókívánságok Határok Nélkül. Tanít emberi butaság kerül nagyítólencse alá. A tévedésekbõl adódó versmondást és színészetet, elnöke a Magyar félreértések során jobbnál jobb szituációk, helyzettkomikumok alakulnak ki. Mindezt fokozottabbá, habosabbá teszi a fantasztikus Versmondók Egyesületének. szellemességgel megírt szöveg. Az elõadásban színre kerülõ bohózatokat a század eleji legjobb magyar kabaréírók írták: Rejtõ Jenõ,, Lõrincz Miklós, Nóti Károly és Vaszary Gábor. Minden jelenet ma is aktuális, és kimondottan szórakoztató. Elõadásunk célja, hogy minden kedves nézõnknek egy felejthetetlen estét, önfeledt hahotázást, százszázalékos kikapcsolódást nyújtson. Az elõadásban, Puskás Gyõzõ társulatalapító mellett, olyan közismert színészek is fellépnek, akik éveken keresztül sikeres pályafutással szolgálták a marosvásárhelyi arosvásárhelyi Nemzeti Színház nagyérdemû közönségét. A Hahota Társulat vezetõsége szeretettel vár minden Svédországban élõ magyart az elõadásra. Jakab Zsombor Zsombor, igazgató







Egyesületek

Központi meghívottaink

9

10

HÍRADÓ

A magyar néptánc rövid története (11) II. A táncdialektus Székely táncok A Székelyföld több kisebb táncdialektusra oszlik. Központi része igazodott a magyar népterület közepén uralomra jutott új stílushoz, s a folklorizált polgári társastáncokhoz (polkafélék: gólya, hatos, hétlépés). A székely táncdialektus legpolgárosultabb területe Háromszék, régiesebb foltjai a Nyárád-mente, Udvarhely keleti része, Felcsík, s a leggazdagabb Marosszék. A székelyek jellemzõ férfitánca a székely verbunk vagy csûrdöngölõ. A régi stílusú legényes hiányzik Moldvai csángó körtánc. A felvételeket Michael van Langevald készítette tánckészletükbõl, illetve néhol, motívum állandó pár-elengedõ figurázással, lassút vagy jártatóst követi a gyorsabb és például Felcsíkban, egyszerûbb gazdagabb motívumú friss, ugrós, szökõs, a nõ kar alatti forgatásával és zárt páros változata él székely féloláhos néven. forgással váltakozik. cigánycsárdás vagy csûrdöngölõ, melyben a E mozzanatok min- verbunkra is jellemzõ dobogtató motívumodenike a csárdásra is kat alkalmazzák. A székely táncrendek közül a marosjellemzõ, de a marosszéki a legváltozatosabb: székely verbunk, széki forgatósban lassú, korcsos, friss vagy máshol verbunk, rövidebb motívum- sebes forduló, korcsos és cigánycsárdás sorokba, sûrítettebb követi egymást. formába tömörülve, Kalotaszegi táncok kristályosabb szerkezetben, s fõként A kalotaszegi magyarság a néptánc terülemásfajta metrikaitén is magas rendû, a végsõkig kicsiszolt értékeket alkotott. Bár Kalotaszeg tánckulritmikai arculatban jelenik meg. Formai túrája nem olyan régies, mint más erdélyi és zenei sajátosságai népcsoportoké, ám bizonyos tánctípusok legfejlettebb formáit épp itt találjuk meg. A alapján a csárdás kihagyományos táncok fejlett fokon való megalakulását megelõzõ õrzése mellett ide is beszûrõdtek bizonyos régibb forgatós, a Kalotaszegi csárdás. régebbi ((gólya, hétlépés) és újabb polgári csalogatás, a páros társastáncok is. (Folytatása a 15. oldalon) táncréteg legfejlettebb képviselõje. Ilyen A marosszéki forgatós mérsékelt tempójú forgó-forgatós páros tánc. Egyéb elnevezései: szempontból közeli fféloláhos, forgatós, korcsos, marosszéki, se- rokonai a régibb, bes forduló, serény, vetélõs. A Felsõ-Maros Kárpát-medencei forgós-forgatós táncok vidékén (korcsos, sebes forduló, magyar (például a dél-erdélyi forduló), a Székelyföld nyugati felén román învârtita). (marosszéki forgatós, vetélõs, serény), s a A táncrendben legKis-Küküllõ vidékén ((féloláhos) elterjedt többször középen tánc. A Görgény-völgyi románok corcios, helyezkedik el. A corcioasa néven táncolják. Erdély más réFelsõ-Maros vidékén szein ismeretlen vagy csak újabban terjedt el (például Csíkban, s a Mezõség nyugati fe- két különbözõ temlén). Dallamai XVII-XVIII. századi feljegy- pójú változatban is zésekbõl ismert ún. ungareszka – hajdútánc elõfordul a táncrendben a második és a vagy korai verbunkos zene – stílusköréhez kapcsolódnak és a nyugati tánczene hatását negyedik táncként. is viselik. A nõnek egyik oldalról a másikra A székely csárdásKalotaszegi csárdás. való átvetése, forgatása mint visszatérõ alap- ban az egyszerûbb

HÍRADÓ

11

Csángó arcképek:

Mesterke Gergely az utolsó csángó dudás Ismervén a dudamuzsika kihalását az erdélyi magyarság köreiben (lásd erről a Magyar Ház Híradójának júniusi számát), erősen meglepődtem, amikor 1973-ban Moldvát járva egy csángómagyar dudással, az akkor ötven esztendős Mesterke Gergellyel hozott össze a gondviselés. Megadatott, hogy a magyarországi néprajztudomány számára leíratlan tény hírét vigyem haza: Moldvában még létezik duda, sőt több dudás is van, aki tud rajta játszani.

rokonságban a magyar dudákkal. Jól emlékszem, a patakparton lakott a dudakultúra utolsó őre, aki boszorkányokról, emberevő tatárokról és az őket messze földre elkergető Szent László királyról szóló történeteket tudott, sőt a népi gyógyászathoz is értett. Annak a pataknak a Izgalmas felfedezés volt a moldvai dudakultúra léte, hiszen a magyar duda legrégie- partján, amely 1991-ben elmosta a falut, többek sebb, legkeletibb és legtovább megmaradt között az ő vályogházát is variánsáról van szó. A kárpát-medencei a földdel tette egyenlővé. típusú, kettős sípszárú duda kézzelfogható Azután költözött az bizonyítéka a moldvai csángóság magyar árvízkárosultak számára eredetének. Csicsó Márton külsőrekecsini furulyás létrehozott szomszéd említette, hogy van egy „csimpolyos” a falu- Dumbrovény faluba. ban. Dobogó szívvel zörögtem be hozzájuk. Néhány nappal az árvíz után érkeztem oda a Ötvenéves, sasorrú, bozontos szemöldökű férfi jött elém, az az arctípus, amelyet Keszi segélyszállítmánnyal. Ott Kovács László néprajztudós a besenyő szár- ült a ház előtt, amelyben 1973-ban feleségével mazással hoz összefüggésbe. Nyoma sem volt tekintetében annak az és gyermekeivel megóvatosságnak, amelyet akkorra már sikerült ismertem. A tragédia ellenére örömmel fogaszánt-szándékkal elterjeszteni a hetvenes dott, a lerombolt ház előtt évek elején újrakeményedő diktatúrának. Az a tartás volt benne, amelyet később még csináltuk a felvételeket, Mesterke Gergely eredeti sípszárával árvízsújtotta házánál. sok idősebb csángó embernél tapasztaltam. és még ő biztatott: „még A szerzõ felvételei Annál a generációnál, akinek a gerincét nem összegyűlünk, s csinálunk nyáron azzal a céllal indultam Moldvába, egy jó bajt (dolgot, mulatságot), mert még sikerült megtörni, akikben maradt emberi hogy utánanézzek, van-e nyoma a moldvai csináltunk régen is”. méltóság. Hamarosan előkerült a „sípja” – dudának a moldvai székely falvakban. Az Apjától, Mesterke Ferenctől tanult a csángók még használják a duda archaikus nevét –, mutatta és magyarázta: „„Magyarul dudálni, nagyapja is dudás volt. Az ő Mária- eredmény: a Tatros menti székelyek között síp, oláhul csimpoly”. Cseresznyefából fino- falváról hozott hangszerét használta az akkor nincs, de az eldugott, kis Máriafalván (ahonnan nagyapja valaha a dudájukat hozta) 50 esztendős unoka, Mesterke Gergely. man megmunkált, ólomöntéses díszítésű még igen, sőt a szomszédos Esztufujban 1973 óta sok Bákó környéki csángó kettős sípszárú hangszer volt, nyilvánvaló 1968-ban halt meg az utolsó „sípos”. faluban találtam 1973 óta számtalanszor meglátogattam dudást vagy a Gergely bácsit, újra és újra dokumentálva dudások emlékét. játékstílusát, elbeszéléseit, népi gyógyászati Voltak ezek között déli csángó és vegyes tudományát, életstílusát. Így alkalmam volt arra, hogy figyelemmel kísérjem, hogyan déli-székelyes csánváltozik egy értékes hagyományőrző sorsa, gó falvak egyaránt, tudása, kultúrája. sőt az asszimiláció Tragikus volt megtapasztalni az idén utolsó stádiumában nyáron, milyen keserves nyomorban tengeti lévő északi csángók között is találtam du- élete alighanem utolsó éveit a derék öreg. dásokat, bár ők a bal- Ennivalója és tûzifája is alig-alig van, közel volt hozzá, hogy megfagyjon és éhen káni típusú, szimpla sípszárú dudát hasz- haljon. Szerencsére, végül magához vette a külsőrekecsini lánya, és szeretetteljes nálják. Semmi adat gondoskodása megmentette az életét. nem volt azon ban a Külsőrekecsin, 1991. „Leszakadt a homály” a csángó falvakban, dudá val kap cso lat ban (folytatás következik) az ár csak Külsőrekecsinben hét személynek oltotta ki az életét. a moldvai székely Mesterke Gergely dudás házát is elvitte, ezért telepedett ki Stuber György falvakból. Ezért idén Dumbrovényba.

HÍRADÓ

12

Panoráma

• Medgyessy utolsó

útja Brüsszelbe

Medgyessy Péter miniszterelnök a kormányfői minőségében tett utolsó külföldi útján szeptember elején Romano Prodival, az Európai Bizottság vezetőjével, José Manuel Barrosóval, a testület következő, november elsején hivatalba lépő elnökével, Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével (valószínűleg jövendő közös külügyminiszterével) és Jaap de Hoop Schefferrel, a NATO főtitkárával találkozott Brüsszelben. A távozó magyar miniszterelnök elmondta, ezekkel a megbeszélésekkel az volt a célja, hogy megerősítse: Magyarország erős, stabil, kiszámítható partner továbbra is a világ számára, s hogy a gazdaság jól fejlődik, stabil háttérrel rendelkezik. Medgyessy Péter ezen túlmenően arra kérte az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét valamint az atlanti szövetség főtitkárát, hogy az EU és a NATO tegyen meg minden tőle telhetőt a szerbiai magyarellenes atrocitások ügyében. A miniszterelnök elmondta: úgy látta, tárgyalópartnerei komolyan vették ezt a felvetését. Medgyessy azt is kérte, hogy Magyarország a következő években kapja meg azt a pénzügyi támogatást, amely szükséges az EU régebbi tagországaihoz való

felzárkózáshoz. Ebben a következő hónapok meghatározóak lesznek - mondta, emlékeztetve arra, hogy az Európai Unióban megkezdődött a szervezet következő, 2007 és 2013 közötti költségvetési periódusának tervezése.

• Magyarok elleni

erõszak a Délvidéken Negyvenkilenc esemény – ez másfél év mérlege a Vajdaságban. Közte tizen kilenc sírgyalázás, tizenkét magyarokat fenyegető falfirka, hét verekedés. A vajdasági magyarok elleni támadások az elmúlt másfél évben erősödtek fel. Hivatalosan 49 ilyen esetet regisztráltak, de számuk a háromszázat is meghaladhatja. Ezeket részletesen dokumentálta a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány, amelynek jelentését valamennyi amerikai, illetve európai parlamenti képviselőnek továbbították. Vojiszlav Kostunica szerb miniszterelnök szeptember 8-án Szabadkán tartott sajtóértekezletén elismerte a vajdasági magyarverések tényét, de elsősorban annak szükségességét emelte ki, hogy ezek jelentőségét ne túlozzák el. „Nem szabad elhallgatni, de túlhangsúlyozni sem az atrocitásokat” – nyilatkozta a szerb kormányfő. A Vajdaság etnikailag a legsokszínűbb térsége Európának, a tartományban harmónia

uralkodik és a szerb kormány igyekszik, hogy ez így is maradjon – jelentette ki Kostunica. Az atrocitás szó egyébként nem is létezik a szerb nyelvben. Ha idegen szóként mégis használják, akkor vérengzést, mészárlást jelent. Aki ezt állítja a vajdasági eseményekről, az hazudik, és végeredményben Szerbia belügyeibe szól bele – vonta le a következtetést Kostunica. Ígéretet tett azonban arra, hogy egy-két héten belül két bizottság alakul, amely a vajdasági kisebbségek elleni támadásokkal és a nemzetek közötti feszültségekkel foglalkozik.

Napjainkban két veszély leselkedik a magyarságra: az egyik a kultúra leépülése, a másik a politika felől áramló pártoskodás. Pomogáts Béla,

”

a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság elnöke.

a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti képviselõje terjesztette elõ. A határozat alapján Strasbourgban az EU parlamentje következõ ülésén foglalkozik a Vajdaságban végbement magyarellenes atrocitásokkal. Míg a Néppárt vizsgálóbizottság felálLobbizás a lítását szorgalmazza, a szocialista Vajdaságért frakció „monitoring csoportot” Magyarország a határon túli küldene a helyszínre. magyar politikusok, az Európa A kisebbségek jogi Tanács (ET), az EBESZ és az védelme Egyesült Államok bevonásával A Szerbia és Montenegró-i Emberi igyekszik nyomást gyakorolni Jogi és Kisebbségügyi Minisza szerb vezetésre, hogy fékezze térium kiadásában megjelent dr. meg az erőszakot a Vajdaságban. Boris Krivokapić háromkötetes A magyar lobbi eszköztárában publikációja „A A kisebb sé gek a Szerbiának juttatott amerikai védelme a nemzetközi és összesegélyek, illetve belgrádi EThasonlító jogban”. A témával tagság felfüggesztésének lehetőkapcsolatos, Szerbiá ban megsége egyaránt szerepel. jelentetett eddig leg tel jesebb Az Európai Néppárt kezdepublikáció első része a kisebbményezésére a Európaparlament ségek védelmének tör té nel mi néppárti és szocialista frakciója fejlődését, alapvető kérdéseit és is támogatásáról biztosította a az ENSZ kötelékében kialakított Vajdaság ügyében elõterjesztett védelmet taglalja, a második rész határozati javaslatot. a kisebbségek védelmét regioA kezdeményezést Gál Kinga, nális keretekben és kétoldalú

•

Svédületes! 2004 a svéd-magyar találkozások éve. Mégozzá annyira az, hogy el is keresztelték volt svéd részrõl: a „Svédületes! Svéd-magyar-randevú” nevet viseli. Január óta számos közös rendezvényre került már sor a két ország közremûködésévél úgy Magyarországon, mint Svédország területén. A kulturális programok és gazdasági találkozók mellett több, kormányszintû svéd küldöttség budapesti látogatására is sor kerül még az idén. Szeptember 2-5 között Björn von Sydow, a svéd parlament elnöke kollegájával, Szili Katalin országgyűlési elnökkel tárgyalt Budapesten. Az októberi programok közül itt következik néhány: • Októberben svéd-magyar kerekasztali megbeszélésekre kerül sor; amelynek során Laila Freivalds külügyminiszter asszony Budapestre látogat magyar kollégájával tárgyalni. • Szintén októberben ülésezik a Svéd-magyar Üzleti és Kutatási Fórum, amelyen Gunnar Lund svédországi helyettes pénzügyminiszter is részt vesz . • Az október 18-19-én megrendezésre kerülõ svéd kereskedelmi- és tudománynapok keretében Victoria svéd hercegnő (képünkön) és Leif Pagrotsky, ipari és kereskedelmi miniszter svéd üzletemberek csoportja társaságában érkezik Budapestre. • „Svédületes gyerekeknek!” címmel gyermekkulturális napokat tartanak a Kolibri Színházban, a Svédország-napok keretében pedig a stockholmi régió mutatkozik be Budapesten. • Egyedülálló Bethlen Gábor történelmi kiállítás nyílik a Magyar Tudományos Akadémia termeiben. A kiállítás érdekessége az a nyereg, amelyet Bethlen Gábor ajándékozott II. Gusztáv Adolf svéd királynak.

•

szerződéseken keresztül mutatja be, a harmadik rész pedig a kisebbségek védelmét ismerteti a nem zeti államberendezésű államokban.

• Belgrád ismerkedik a toleranciával Július második hetében a belgrádi Sava Központban regionális tanácskozást tartottak a nemzetek közötti együttműködésről és toleranciáról, amelyet Szerbia és Montenegró Államközössége és annak kisebbségi minisztériuma, valamint az EBESZ Szerbia és Montenegró-i képviselete szervezett. A tanácskozás keretében megállapodást írtak alá a nemzetek közötti együttműködésről és toleranciáról. „A délkelet-európai térségben Zenta azon ötven település közé tartozik, amely aláírta ezt a megállapodást. Ez azért is jelentős tény, mert több mint tíz év után Belgrádban is beszélni

HÍRADÓ

13

az Egyesült Államok bukaresti nagykövete.

kezdtek a tolarenciáról. Ennek a keretszerződésnek, ame lyet térségünkből Szerbia és Montenegró, Magyarország, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Albánia és Bulgária tele pü léseinek képviselői írtak alá, az együttműködés elmélyítése és ezen belül a testvértelepülések kö zötti kapcsolatok erősítése, valamint az Európa felé fordulás a célja – mondta Juhász Attila polgármester, aki Zenta község nevében látta el kézjegyével a megállapodást.

• Finnugor Világkongresszus „ államalkotó és mára az EU „Az tagjává vált finnugor népek sikere záloga lehet a kisebbek, a kisebbségi sorban élők megmaradásának” – hangsúlyozta Mádl Ferenc köztársasági elnök a Finnugor Népek IV. Világkongresszusán elmondott köszöntőjében. A "Fiatalok – a finnugor népek reménye és jövője" mottóval Tallinnban augusztusban megtartott kongresszuson 11 ország több mint 600 képviselője vett részt. A tanácsko zás egyik fontos témája az Oroszországi Föderáció területén élő kisállamok nehéz helyzete, mivel lélekszámuk 1989 óta folyamatosan csökken. Az Ural környékén 17 finnugor nemzet él, egy részüknek még van esélye arra, hogy nemzeti kultúráját újrateremtse, s ebben sokat tud segíteni a testvérnépekkel kiépített kapcsolatrendszer Az 1992-ben életre hívott világkongresszus a finnugor és szamojéd népeknek a kormányoktól és politikai pártoktól független képviseleti fóruma, amelynek célja, hogy fejlessze és oltalmazza a világ több mint 20 finnugor népe nemzeti ön tu datát, kultúráját és nyelvét, bővítse együttműködésüket és segítse minden finnugor nép önrendelkezési jogának megvalósítását. A világon több mint 24 millióan beszélik anya-

nyelv ként a ma gyar ral ro kon finnugor nyelvek valamelyikét. Egye dül a leg na gyobb szá mú csoportok – a magyarok, a finnek és az észtek – alkotnak független nemzetet. Az észt, a finn és a magyar elnök közvetlen kapcsolatfelvételre készül az oroszországi rokon népekkel. Erre vonatkozólag Arnold Rüütel észt elnök ké szít egy programtervet a közeljövõben.

• Autonómia és kettõs állampolgárság A Kárpát-medencében élő magyarok ügye a határoktól függetlenül közös, írja Ágoston András a Vajdasági Magyar Demokrata Párt augusztusi hírlevelében. Nekünk magyaroknak jó, hogy Magyarország volt és vélhetően következő kormányfője világosan bejelentette: van már magyar nemzetpolitikai elképzelés, s azt a magyar kormány a Kárpát-medencében élő magyarok határmódosítás nélküli nemzeti integrációja konkrét modelljének formájában előbb-utóbb leteszi a nemzetközi politika asztalára. E modell két tartópillére az autonómia és a kettős állampolgárság.

• Lesz népszavazás a kettõs állampolgárságért A Magyarok Világszövetsége a szükségesnél legalább 74 ezerrel több aláírást gyűjtött össze a határon túli magyarok kettős állampolgárságának érdekében történõ népszavazás kiírásához. Az Országgyûlés Alkotmányés igazságügyi bizottsága 2004. szeptember 6-i ülésén tárgyalta a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezését és ebben a tárgyban országgyûlési határozati javaslatot fogadott el, amely szerint az Országgyûlés szeptember 13-án „az országos ügydöntõ népszavazást elrendeli”. Az Alkotmánybíróság március elsején hagyta jóvá az OVB határozatát, amely elfogadta az MVSZ által kezdeményezett népszavazáson felteendő kérdést. Esze rint arra kell vála szolni, hogy ked vez mé nyes hono sítás sal kap has sanak-e ma gyar állam pol gár ságot azok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal, vagy a megalkotandó törvényben meghatározott más módon igazolják.

nagyszabású kampány keretében még élő háborús bűnösöket akar felkutatni négy közép-, illetve Kolozsvár vasgárdista kelet-európai országban. A kamkorszaka pány kere té ben tíz ezer eurós „Emil Boc, Kolozsvár új polgár- jutalmat ígér mindazokért a jelzémestere számos olyan intézkedést sekért, amelyek háborús bűnösök meg kíván szüntetni, amelyet még elfogását és elítélését eredméelődje, a szélsőségesen nacio- nyezik. nalista Gheorghe Funar hozott, s amelyek sértik a helyi magyar Szigorítanak vagy a zsidó közösség önérzetét önérzetét” Romániában – írja a kolozsvári Szabadság címû napilap. A polgármesteri A román képviselőház határozata hivatal illetékeseinek több funari értelmében a parlamenti képviseintézkedést kell visszavonniuk lettel nem rendelkező romániai vagy megsemmisíteniük, mert nemzetiségi szervezetek közül csak azok vehetnek részt a törvényazok mélységesen sértik a mahozási választásokon, amelyek az gyar vagy a zsidó közösség önadott kisebbség legalább 15 százaérzetét. Ilyenek például a főtéri lékának, vagy legalább 25 ezer régészeti ásatások, a magyarválasztópolgárnak a támogatását gyalázó emlék táblák vagy az, szerzik meg. A parlamenti képvihogy törvényellenesen utcát selettel nem rendelkező kisebbneveztek el a háborús bűnös Ion ségi szervezeteknek – amelyek Antonescu marsallról. A cikk ezután akarnak bejutni a román szerint a helyhatóság intézkedik törvényhozásba – úgy kell bizoannak érdekében is, hogy a nyítaniuk támogatottságuk mérmegyeszékhelyen ne forgalmaz- té két, hogy a támogatásukat zák többé a vasgárdisták lapját. adó választópolgárok saját kezű, A város új polgármestere azt hiteles aláírását tartalmazó íveket ígérte, hogy nem fog késlekedni e benyújtják a központi választási helyzet megszüntetésével. „Nem „ irodának, mellékletként választási engedhetjük meg ma gunk nak, szándékukat kérvényező beadváhogy ilyen utca legyen a város- nyukhoz. ban” – mondta. A napilap szerint A kormányon levő Szociála polgármesteri hivatalban ma demokrata Párt (PSD) képviselőis dolgoznak olyan személyek, házi frakciójának vezetője, Viorel akik aktívan részt vesznek a vas- Hrebenciuc szerint a módosítás gárdista mozgalomban. Funar célja annak megakadályozása, expolgármester idején a mozgalom hogy „a nem hagyományos nemkülönböző rendezvényeket szer- zetiségek” bejussanak a parlave zett a város házán Corneliu mentbe. Az RMDSZ képviselõi Zelea Codreanu vasgárdista vezér úgy vélik, hogy a román általános emlékére. választási törvény ilyen értelmű módosítása „áthághatatlan korUtolsó Esély látokat kat” állít a parlamenti képviseHorvátországban megkezdődött lettel nem rendelkező nemzetiségi az „Utolsó Esély Művelet” a szervezetek elé. még élő második világháborús Újabb székely háborús bűnösök felkutatására. Stjepan Mesić horvát elnök támo- kezdeményezés gatásáról biztosította a június 30- A Székely Nemzeti Tanács szepán indított nagyszabású kampányt tember 7-én újra kezdeményezte, – mondta Efraim Zuroff, a kam- hogy a székelyföldi autonómia pányt szervező jeruzsálemi szék- létrehozását az Európai Parlahelyű Simon Wiesenthal Központ ment tegye Románia EU-csatigazgatója. Kifejtette: a központ la ko zási fel té te lévé. A ro mán jelenlegi tudomása szerint két kor mány uni ós fő tár gya lója második világháborús háborús „bel belpolitikai zsarolásnak nak”, „nembűnös él Horvátországban. Ők a zetközi bujtogatásnak nak” minősíti horvát usztasa államban zsidók, az erre vonatkozó közleményt. szerbek, romák és antifasiszta Az SZNT Hargita és Kovászna személyiségek meggyilkolásában megyében, illetve Maros megye vettek részt. A nácivadász Simon több településén népszavazást Wiesenthalról elnevezett központ kezdeményezett a székelyföldi május közepén jelentette be, hogy autonómiáról.

• Végéhez közeledik

•

•

•

Panoráma

”

Nem lehet gyümölcsöző üzleti kapcsolatokat teremteni egy globális világban, ha etnikai konfliktusok terhelnek egy bizonyos várost vagy régiót. Jack Dyer Crouch II,

HÍRADÓ

14

Bemutatkozik a SMOSZ vezetõsége: Molnár Gergely

1936-ban a halak jegyében születtem. 1990 júniusábn érkeztünk Svédországba a családommal. A marosvásárhelyi Szeretem a halat, szeretek horgászni, és úszni is, mint ahogy igazi halhoz illik. március 19-20-i véres összetûzések derékba törték az életemet, menekülSvedországba háromhónapos nünk kellett Romániából. Azt is mondhatJugoszláviai „üdülés” után, 1957. május 5-én érkeztem, Malmöbe. „Ezt nám, hogy elüldöztek a szülõföldemrõl. Mindjárt a rendszerváltás után a nyelvet nem tudom megtanulni”, a munkások körében egyfajta fõszemondtam elsõ hallásra. Tylösandba repet vállaltam az alakuló RMDSZ kerülve az ASEA ((Almänna Almänna Svenska (Ro Romániai Magyar Demokrata SzöElektriska Aktiebolaget) verbuválói vetség) érdekében. Összekötõ ember felvettek a västeråsi fõirodába. Izgalvoltam az akkori munkahelyem, az mas volt minden nyelvtudás nélkül Imatex és az RMDSZ között. Egy 50 millió lej értékû raktárat vezetaz érkezés. Magyar ember fogadott, tem, ami akkor óriási vagyonnak átsegített az elsõ nehézségeken. számított; én feleltem a megmunkáló Nyelvtudás hiányában olyan gépekért. A feleségem, Erzsike is munkát kértem, ahol e nélkül is ott dolgozott. Akkor a nagyvállalat boldogulok. Vízierõmû-építkezésen munkásainak 80-85 százaléka magyar kezdtem dolgozni, egy svéd szerelõ volt. Ez a közösség volt a Vatra Româneascã és a többi szélsõséges román mellett. Szerettem ezt a munkát. Barátságos munkatársak kézzel-lábbal nacionalisták egyik legfontosabb céltáblája. 1990 januárja után alig volt tanították a nyelvet. Havi fizetés mellet a napidíj is jól jött. A lakás és ellátás olyan nap, hogy nyíltan vagy sunyin ne támadtak volna. havi 200 korona volt, a többit félre tudtam tenni. A románságot a februári 10-i könyves-gyertyás néma A SMOSZ 2003. februári közA második ilyen munka után már nem volt tüntetés valósággal sokkolta. Addig azt hitték, hogy vannak van gyûlésén részben megújult az kímélet. Az ASEA hajófedélzeti gépek osztályán ugyan magyarok, de azok vagy beolvadtak már, vagy országos szövetség vezetõsége. kezdtem el dolgozni, mint ifjú tervezõ. 1962-tõl a elmentek az országból. S akkor hirtelen, úgymond a A jelenlegi vezetõség a következõ föld alól, elõjön száz-száztízezer ember, és fantasztikus Svenska Metallverken tervezõirodájában dolgoztam méltósággal tüntet a jogaiért. Abban az idõben sokkal tagokból áll: Bihari Szabolcs, nyugdíjazásomig. egységesebbek voltunk, mint most: a vállalatok felváltva Blénessy Zoltán, Jüretics István, Már az 1957-ben, az itt élõ, „régi” magyarok Kalocsi Margit, Kovásznay Ádám, vigyáztak az RMDSZ-székházra, a templomokra, iskoszervezésében megalakult a Västmanlandi Magyarok Markó László, Maróti Beáta, Mihály lákra. A provokációktól tartottunk. Mintegy 200 magyar Egyesülete, Matók Feri bácsi vezetésével. Az ASEAmunkás próbálta õrizni a nyugalmat a város különbözõ tól egyesületi helyiséget is kaptunk, egy udvarban a Ferenc, Molnár Gergely, Nyers pontjain. De mit tehetett 200 ember több ezer leitatott, munkahelyemmel. Favágó- és tüzelõként – mert csak Andor, Pálmai Tibor, Sladiusz felfegyverzett örjöngõvel szemben? cserépkályhák voltak – kapcsolódtam be az egyesüSimon, Stuber György, Szentkirályi Fültanúja voltam annak, amikor Ioan Dudea ezredes leti életbe. Késõbb titkár lettem, majd az egyesületi Csaga, Székely Emese és Tompa megígérte Sütõ Andrásnak, hogy kijöhet a székházból, újságunk, a Hírvivõ szerkesztésével és kiküldésével, Anna. mert nem lesz semmi bántódása. Néhány percre rá megfestõ, tapétázó, asztalos stb. feladatokkal bõvült a munA Híradó 2003. júniusi számá- vakították az egyik szemére, és készültek agyonverni. kaköröm; 1963 karácsonyára készülve újjá varázsoltuk Akkor verték szét a székházat is. Aznap éjjel egy Kovács val portrésorozatot indítottunk a nevû mérnökkel a saját szakállunkra fogalmaztunk meg termeinket. Két nappal karácsony elõtt leégett a ház. Ez vezetõség tagjairól. Ma Pálmai után más helyiségbe kötöztünk, de ez már valahogy nem Tiboron és Molnár Gergelyen a sor. egy tiltakozást, amelyben megfogadtuk, hogy másnap letesszük a munkát, s békés tüntetésen tiltakozunk a volt az igazi. Az érdeklõdés és a városi támogatás csökmagyarságot ért támadások és Sütõ András megvakítása ellen. Meg is szerkenésé-vel idõvel megszûnt az egyesület mûködése. veztük, minden békésen zajlott le, körülbelül húszezren gyûltünk össze a 1978-ban került újra sor arra, hogy magyar szülõk kezdeményezésére fõtéren, s ott álltunk másnap is. Veszélyessé akkor fajult a dolog, amikor a megalakuljon a Västeråsi Magyar Egyesület, Zarnóczy Tibor vezetésével. közelünkben elkezdtek gyülekezni a Vatra által felheccelt, faluról beszállított, Kezdetben csak megfigyelõ voltam, késõbb vezetõségi tag lettem, titkári leitatott és vasvillákkal, fejszékkel, dorongokkal felfegyverzett románok. minõsítésben. Feladataim közé tartozott az egyesületi híradónk, az Értesítõ Alaposan megszervezett vérengzés volt; porig aláztak bennünket, mindenki megírása és kiküldése. 1983 óta az egyesület elnöke vagyok. az életéért küzdött. A cigányok a segítségünkre jöttek, de már hiába... Társadalmi munkám nem szorítkozott csupán a magyar közösségre, Ezek után kezdtek érkezni a rendõrségi idézõk a címünkre. Állandóan részt vettem a VIFO (Västerås Invandrarföreningars Organisation) megzaklattak, családunkat telefonon és a nyílt utcán egyaránt fenyegették. A raktárban megloptak, hogy ha politikai síkon nem tudnak megsemmisíteni, alapításában, pártküldött voltam az Invandrarnämnd Invandrarnämndben és a Räddningsakkor majd lopásért fognak börtönbe juttatni. Június elején végül is elhagynämndben, a Föreningsbyråban és a vállalati szakszervezeti klubban pedig nämnd tuk Erdélyt. Magyaroszágra menekültünk, de nem sikerült ott maradni, ezért vezetõségi tagként mûködtem. Fontos tulajdonságnak, majdhogy követelménynek tekintem a jó együtt- meghosszabbítottuk az utunkat Berlinig – végig lábon álltunk, annyian menemûködési képességet úgy az egyesületi, mint a szövetségi életben. Gondoljunk kültek. A feleségemnek testvére élt Svédországban, így Berlinben Malmöig csak például a vitára: egyesek számára ez szópárbajt, az „ellenfél” legyõzését vettünk jegyet, de csak azzal a céllal, hogy Svédországban kipihenjük magunkat. Az elsõ napokban nem is jelentkeztünk a svéd rendõrségen, ami a késõbbiekben jelenti. Én inkább megbeszélésnek tekintem, a közös érdekek megvalósítása nagy gondot jelentett, amikor végül is politikai menedékjogot kértünk. érdekében. Ugyanígy a kritika esetében: tudni kell különbséget tenni az építõ Sölvesborgba kerültünk, két hónap után átköltöztettek Malmö mellé, egy kritika – amely segít a fejlõdésben – és a romboló kritika között, ami alkal- menekülteknek bérelt hajóra, majd Tidaholm következett. Itt történt elõször, matlanságunkat bizonyítja. Ne vegyük a kritikát személyes támadásnak, ne hogy felkértek bevándorló-napok szervezésére. Felvettem a kapcsolatot a sejtsünk rosszindulatot egy-egy kijelentés mögött. Ha ennek ellenére mégis kon- jönköpingi magyar egyesülettel, õk segítettek. Azután megérkezett az értesítés, fliktusba keveredünk, menjünk vissza gondolatban a nehéz helyzet kezdetéig, hogy megkaptuk a letelepedési engedélyt, sõt, azt is megkérdezték tõlünk hivaés figyeljük magunkat egy kívülálló szemével: úgy könnyebb rájönni, hogy talos helyrõl, hogy hol szeretnénk lakni. A jönköpingiekkel közösen salamoni döntés született: menjek Sölvesborgba, és alakítsak ott egy magyar egyesületet. mit kellett volna másképpen tennünk, mondanunk vagy gondolnunk. A jó Kristianstadban létezett egy magyar egyesület, 55 tagja volt; egy év együttmûködésnek az a titka, hogy elkerüljük az egymás hibáztatását, az indulatos hangnemet – a méreg rossz tanácsadó. Sok boldogtalan helyzet elke- alatt megkétszerezõdött a tagok száma. A következõ választásokkor engem bíztak meg az elnöki teendõkkel. Most hozzávetõleg 250 tagunk van, de rülhetõ lenne ilyen módon, talán a göteborgi egyesület kilépése is az országos szövetségbõl. Szívesen leülnék az egyesület vezetõségével egy baráti beszélge- több mint ezer környékbeli magyar család címét ismerem, akik idõnként bejárnak a rendezvényeinkre. Aztán elkezdtem színházakat, társulatokat tésre, a „miért lett így” témában. hívni vendégségbe, hogy elõadásokat tartsanak az egyesületben, és nagy Mit mondjak még magamról? Szeretek emberekkel foglalkozni, mentes sikerrel járt. Ez úgy rám ragadt, hogy azóta a SMOSZ vezetõségi tagjaként vagyok a „rangkórságtól”, 20 éve szervezek svéd nyugdíjasoknak utazásokat én szervezem-bonyolítom az országos kultúrprogramokat is. Magyarországra. Haragot nem tartok senkivel. Segítõkész vagyok, s mint 1994-tõl a feleségemmel együtt a Valeóban, automata présgépeken az a fentiekbõl már kiderült, kerülöm a konfliktusokat és az eredménytelen dolgozunk, olajhûtõket készítünk. Négy gyermekünk van, Csilla, Gergelyvitákat. Szeretem a természetet. Mindenkiben a jó tulajdonságokat helyezem Levente, Tünde és Izabella. Persze, hogy magyarnak neveltük õket. Ez elõnybe. Örülök, hogy nem vagyunk egyformák – minden embert érdekes, annyira természetes, mint az, hogy minden reggel felkel a nap. De nem elég. izgalmas egyéniségnek tekintek, ez jellemez a magánéletemben és az Gyakrabban kell haza, Erdélybe, Magyarországra – ahova – vinni a gyerekeket, egyesületi tevékenységemben egyaránt. a felnövõ generációinkat. Az otthonról hozott igékkel él a bevándorló.

Fotó: Niklas Silnäs

Fotó: Újvári Tünde

Pálmai Tibor

HÍRADÓ

15

ZÁRÓNYILATKOZAT A NYEOMSZSZ (Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége) 2004. szeptemer 3-án Felsõpulyán (Oberpullendorf, Burgenland) tartott közgyûlése, a 2002-es évi Memorandumot figyelembe véve, a következõket jelenti ki a nyugat-európai magyarság megmaradásának elõsegítése érdekében: 1. Fontosnak tartjuk, hogya nyugat-európai magyarság számára alanyi alapon biztosítsák a magyar állampolgárság felvételének lehetõségét. 2. Szükségesnek tartjuk a helyi magyarság önrendelkezésére irányuló törekvéseinek legmagasabb politikai színtü támogatását azon országok esetében,ahol erre lehetõség van. 3. Elvárjuk a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok választási jogának további egyszerûsitését. 4. A NYEOMSZSZ mûködéséhez hozzájárulásként kérjük az Illyés-Alapítvány mindenkori éves költségvetésének legalább 5-7 százalékos összegét, hogy a nyugat-európai és összmagyarság érdekében vállalt feladatokat továbbra is eredményesen végezni tudjuk. 5. Köszönettel vesszük a helyi anyanyelvi oktatás és ifjúsági munka eddigi támogatását és igényeljük ennek folytatását. 6. Szorgalmazzuk olyan projektek beindítását és azok mûködéséhez szükséges források biztosítását, melyek a nyugat-európai magyarság értékeinek hasznosítását célozzák meg Magyarország és az összmagyarság javára. (Folytatás a 10. oldalról)

A Közgyûlés felszólítja Szerbia-Montenegro kormányát, hogy a délvidéki magyarok ellen elkövetett atrocitásokkal szemben erélyesen lépjen fel és szavatolja az ott élõ magyarok biztonságát. A Közgyûlés támogatja a VIII. Kufstein-Konferenciát, amely az ausztriai népcsoportok megmaradását és gyarapodását tûzte ki célul. A tagszervezetek kijelentik, hogy nemzetközi fórumokon továbbra is kizárólag a NYEOMSZSZ képviseli õket.

Dr. Deák Ernõ, elnök Dr. Klement Kornél, alelnök Bihari Szabolcs, alelnök

*** Az Ausztriai Magyar Szövetség és a NYEOMSZSZ közös rendezésében sor került a Kufstein VIII. kétnapos kisebbségi tanácskozásra Kisebbségek az Európai Únióban címmel. A konferencia a Híradó lapzártája után ért véget véget, ezért beszámolóval a következõ számunkban jelentkezünk.

Táncaik többsége nyitott lánc vagy zárt kör formájú (korogyászka, tulumba, öves, kezes, hora polka). Páros táncaik szintén a moldvai román páros táncok jellemzõ, fõleg kötött szerkezetû típusai (baraboj, románka, ruszászka). Vannak az erdélyi táncokkal terminológiai, zenei és némi formai kapcsolatot mutató táncaik, ilyen az ardeleanca, lapos magyaros, magyaros, de doi. Helyenként újabban kötött formájú egyszerû csárdást is táncolnak ismertebb mûdalokra. A férfi szólótánc ritka, s rendszerint a cigányászka nevet viseli. Táncaikat elsõsorban furulyával (szültü), néha kobzával kísérik. A moldvai csángók tánckincse sok tekintetben régiesebb maradt, mint a moldvai románoké. A csángó táncok a régi székely tánczene leghívebb õrzõi. A gyímesi csángók mintegy 30 táncból álló tánckészletében három táncréteg különböztethetõ meg, mint általában a Déli- és Keleti-Kárpátok falvaiban: • Hagyományos magyar, illetve erdélyi Csángó táncok jellegû férfi- és páros táncaik kötetlen szerkezetûek: a verbunk, a féloláhos, a lassú és A moldvai csángók két nagy csoportjából az úgynevezett székelyes, déli csángók tán- sebes magyaros, valamint a kettõs. • Tánckincsük másik részét a kárpáti és cait ismerjük jobban. Táncaik és hangszeres zenéjük a moldvai románság erõs hatása alá moldvai román anyagból kölcsönözték. Ezek került. Tánckészletük a Kárpátokon túli balká- kötött szerkezetû nyitott vagy zárt lánctáncformák: héjsza, régi héjsza, tiszti héjsza, kereni táncdialektus sajátosságait viseli. Egy-egy kes, korobjászka, békási ruszka, csúfos stb. faluban egymástól formailag kevéssé, de • A harmadik réteget a székelység várokísérõ dallamában és nevében sokszor 20-30 különbözõ strofikus, kötött szerkezetû tánc él. siasodó kultúrájából s a szász és moldvai roA kalotaszegi tánc csúcsát a régi stílusú legényes jelenti, mely régebben a táncrend, a pár kezdõ tánca volt. A XX. század végén egy-egy faluban csak néhány kiváló táncos ismeri, aki bemutató célzattal táncolja, a tökéletességig kicsiszolt elõadásban, motívumgazdag s rendkívül tömör, zárt szerkezetû formában. A leányok a legényes alatt kis zárt körökbe fogózva ,,cso csoszognak nak”, ”, „tropotyálnak” vagy ,,sifitelnek nak nek”. A kalotaszegi csárdás egyszerûbb, mint a mezõségi, a férfiak már kevesebbet figuráznak, de a nõket, akik rendkívül virtuóz forgók, megforgatják a karjuk alatt. Friss csárdásuk, a szapora, tempója igen gyors. Régebben a csárdás itt is lassúbb és gazdagabb volt. Az idõsebbek gyakran cigánytáncnak is nevezték. A kalotaszegi verbunk jellegzetes dallamait Kalotaszegen lakodalmi mars (induló) és lassú csárdás kíséreteként használják.

mán tánckincsbõl átvett kötött páros táncok jellemzik. E csoporton belül tehát magyar (sor sormagyar gyar), német (hétlépés, háromsírülõs, sánta németes) valamint román (talján porka és a sebese, moldvai és a porkája) eredetû táncokat különböztethetünk meg. Táncaikat a mai napig a jellegzetes kéttagú hegedû- és ütõgardon-együttes vagy olykor furulya kíséri. A hétfalusi csángók táncélete kevésbé ismert. Általános táncaik a székelység déli szárnya megkopottabb, polgárosodó tánckultúrájának vonásait viselik. Mindössze a nevezetes borica táncról van részletesebb leírás, mely a téli napforduló szokásköréhez kapcsolódó, rituális elemekkel átszõtt farsangi dramatikus tánc. A bukovinai székelyek tánckultúrájában a mintegy kétszáz éves bukovinai tartózkodás jelentékeny nyomokat hagyott. A Bukovinából hozott tánckincs minden darabját „régi székely örökségként” tartják számon, de táncéletükben az idegen elemeknek már jelentõsebb szerepük van a bukovinai németek és lengyelek közvetítésével. A román táncok hatása kisebb volt mint a német táncoké, de orosz és hucul (ruszánka, huculenka) táncok is bekerültek tánckincsükbe. (folytatjuk) (folytatjuk folytatjuk)

Asztalos Enikõ Megjelent a sepsiszentgyörgyi Történelmi Magazin mellékleteként

Híradó

Kiadja a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége Utges av Ungerska Riksförbundet Lövåsvägen 12 167 33 Bromma

XXIII. évfolyam, 92. szám 2004. szeptember ISSN: 1103-7679

30 éves a SMOSZ Svédország 18 városában, Uppsalától Malmöig, 34 magyar egyesület mûködik összesen 5675 fizetõ taggal. E sokféle tagegyesületet összefogni, mûködésüket anyagilag, szellemileg és erkölcsileg is támogatni az országos szövetség feladata. A SMOSZ a svédországi magyarság civil társadalmi egyesületeinek ernyõ- és érdekképviseleti országos szervezete. A SMOSZ jogelõdje 1974-ben alakult, amikor néhány stockholmi és vidéki magyar egyesületi vezetõ – Pákh Ervin, a södertäljei magyar egyesület akkori elnökének a kezdeményezésére – elhatározta, hogy megalakítják az Országos Bizottmányt, amely az egész országot felölelõ központi magyar szervezet volt. A Bizottmány megalakulásának egyrészt az volt a célja, hogy a svéd bevándorlási Szavazás a SMOSZ tavalyi tisztújító közgyûlésén. politika formálásában részt vehessen és ott befolyása legyen, másrészt hogy megfeleljen a svéd állami támogatásban részesülõ egyesületekkel szemben támasztott követelményeknek. Egyik ilyen követelmény egy demokratikusan választott felelõs szervezet létrehozása volt, amely képviselni tudja a hozzá csatlakozó többi bevándorló-egyesületet. Hogy központi jellege már a nevébõl is kitûnjék, 1976-ban a Bizottmány nevet váltott, és azóta a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége néven fejti ki az alapszabáDr. Szõke László nagykövet a Magyar Ballagnak a hétvégi magyar iskola lyában leszögezett tevékenységét.

Köztársasági Érdemérem Lovagdiákjai a stockholmi Magyar Házban keresztjét tûzi fel Bihari Szabolcsnak. 2002 nyarán.

Elnöki papírok.

A stockholmi Magyar Házat 1995-ben Jordáky Béla az MVSZ ügyeit tárTångavásárolta meg a SMOSZ de már 1976 gyalja a 2003 novemberében T óta béreli a Magyar Ház Közösség. gärdén tartott egyesületi konferencián.

A kristianstadi Magyar Otthon megvásárlásáról 2002 júniusában írták alá a papírokat.

Blénessy Zoltán a SMOSZ gyûjtõszámláinak állásáról számol be a 2003. januári közgyûlésen.

A SMOSZ elsõ választott elnöke (1976–1983) dr. Rezsõfi Alajos volt. Õt követte Jakabffy Ernõ, aki 1994-ben a Magyarok Világszövetségében vállalt alelnöki teendõi miatt lemondott az elnöki tisztségrõl. Az 1994. évi közgyûlés óta Bihari Szabolcs vezeti a SMOSZ -t. A szövetség célkitûzéseit és hivatását velõsen összefoglalja az alapszabály, s az ott megfogalmazott célok felé való törekvés a SMOSZ állandó feladatai közé tartozik. Ám új nap új feladatokat hoz, s a kilencvenes évek kelet-európai változásai nekünk is újfajta kihívásokat jelentenek. A vezetõség 2000 tavaszán kidolgozott egy jövõbe pillantó stratégiai tervet, amely többek között a svédországi magyarság számára a nemzeti megmaradás lehetõségét törekszik megteremteni. E terv szerint a SMOSZ egyik célkitûzése a magyarok elfogadtatása Svédországban mint elismert népcsoport. A svéd és a magyar nép közötti híd szerepének a felvállalása szintén új feladat, amelynek konkrét látszata az idei októberi ünnepi eseménysorozat. A Magyar Ház megvásárlása megmaradásunkat biztosítja, s a nemrég a SMOSZ tulajdonába került kristianstadi Magyar Otthonnal létrejött az a rég tervezett bástyarendszer, amely a tångagärdei å ångagärdei protestáns otthonnal együtt fenntartja az összeköttetést Svédország magyarlakta területei között. A elért sikerek zsákjába tartozik a két éve beindított északi tollforgatók találkozója is, a magyar nagykövetséggel kialakult baráti kapcsolat, a Nyugat-Európai Országos Szervezetek Szövetségének Stockholmban megtartott alakuló ülése, a Nyelvápolók jól mûködõ közössége, és nem utolsó sorban – bár még hosszúra lehetne nyújtani a listát – az az évi 1300 rendezvény szerte Svédországban, amely a SMOSZ égisze alatt jön létre. Gratulálunk az ünnepeltnek! 