HÍRADÓ 56-OS SZÖVETSÉG LAPJA OBERSOVSZKY GYULA VÉDETT SÍRJA A NEMZETI SÍRKERTBEN

HÍRADÓ ’56-OS SZÖVETSÉG LAPJA 1956 - 1990

OBERSOVSZKY GYULA VÉDETT SÍRJA A NEMZETI SÍRKERTBEN.

2013. AUGUSZTUS-DECEMBER.

MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYÉNEK ÁTMENETI RENDELKEZÉSEI - 2011. DECEMBER 31. A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁBÓL A DEMOKRÁCIÁBA VALÓ ÁTMENETRŐL.

1.-A MAGYAR SZ OCIALAIS TA MUNKÁSPÁRT ÉS JOG EL ŐDEI - AZ ÁLLAMPÁRT – FELELŐS EK:

2-G.-AZ 1956. OKTÓBER 23-ÁN KIROBBANT FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC SZOVJET MEGSZÁLLÓKKAL EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN TÖRTÉNT VÉRBEFOJTÁS ÁÉRT, AZ AZT KÖVETŐ RÉMU RALOMÉRT ÉS MEGTORLÁS ÉRT, KÉTSZÁZEZ ER MAGYAR EMBER HAZÁJÁBÓL VALÓ KÉNYSZ ERŰ ELMENEKÜLÉS ÉÉRT.

2-I.- MINDAZOKÉRT A KÖZTÖRVÉN YES BŰNCS ELEKMÉNYEKÉRT, AMEL YEKET POLITIKAI INDITÉKBÓL KÖVETTEK EL, AMELYEKET AZ IGAZSÁGSZOL GÁLTATÁS POLITIKAI INDÍTÉKBÓL NEM ÜLDÖZÖTT.

3.- A MAGYAR SZOCIAL ISTA MUNKÁSPÁRT ÉS JOG EL ŐDEI, VALAMINT A KOMMUNISTA IDEOLÓGIA JEG YÉBEN KISZOLGÁLÁSUKRA LÉTREHOZ OTT EG YÉB POLITIKAI SZERVEZETEK, BŰNÖZŐ SZERVEZ ETEK VOL TAK, AMEL YEK VEZETŐI EL N EM ÉVÜLŐ FELELŐSS ÉGGEL TARTOZNAK AZ ELNYOMÓ REN DSZER FENNTARTÁS ÁÉRT, IRÁNYÍTÁS ÁÉRT, AZ ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEKÉRT ÉS A NEMZET ELÁRULÁSÁÉRT.

6.- MIN DEN MAG YAR POLGÁR, AKI A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁVAL SZEMBEN ELLENÁLLÁST TANÚSÍTOTT, AKIT A DIKTATÚRA KISZ OLGÁLÓI EMBERI MÉLTÓS ÁGÁBAN ÉS JOGAIBAN MEGSÉRTETTEK VAGY IGAZS ÁGTALANUL ÜLDÖZTEK. HA E JOGSÉRTÉSEKBEN NEM VETT RÉSZT, ELISMERÉST ÉS ERKÖLCSI ELÉGTÉTELT ÉRDEMEL.

2

3

4

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HATÁROZATA A MAGYARORSZÁGOT MEGILLETŐ EGYENLŐ ELBÁNÁSRÓL Mi, magyarok, több mint ezer éve az államalapítással, a kereszténység felvételével beléptünk az európai népek családjába. Mi, magyarok, sokszor kiálltunk az európai értékekért. Volt idő, amikor vérünkkel védtük ezeket az értékeket külső támadásokkal szemben. 1956-ban fegyvert fogtunk a kommunista diktatúra ellen. 1989-ben hozzájárultunk Európa újraegyesítéséhez a vasfüggöny lebontásával. Mi, magyarok, szabad akaratunkból léptünk be az Európai Unióba. Tettük ezt abban a reményben, hogy a jog, az igazságosság és a szabadság alapján álló közösséghez csatlakozunk. Mi, magyarok, nem akarunk többet olyan Európát, ahol a szabadságot korlátozzák, és nem kiteljesítik. Nem akarunk többet olyan Európát, ahol a nagyobb visszaél a hatalmával, ahol megsértik a nemzetek szuverenitását, és ahol csak a kisebbnek kell tisztelnie a nagyobbat. A vasfüggöny mögött eltöltött 40 év alatt elegünk lett a diktátumokból. Mi, magyarok, mindig tiszteletben tartottuk, ha az Európai Unió erre feljogosított intézményei párbeszédet kezdeményeztek, és mindig készen álltunk az ésszerűség jegyében fogant megállapodásokra. Ezért joggal várjuk el az Európai Unió intézményeitől a Magyarországnak kijáró tiszteletet és egyenlő elbánást. Elvárjuk az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben mindazon jogainkat, amelyek a csatlakozás után is megilletnek minket, éppen úgy, mint minden tagországot. A magyar Országgyűlés csodálkozásának ad hangot, hogy az Európai Parlament olyan határozatot hozott, amelyhez nincs joga, és amellyel az Európai Parlament túllépi hatáskörét. Önkényesen állapít meg követelményeket, önkényesen vezet be új eljárásokat, és olyan új intézményeket kreál, amelyekkel megsérti Magyarország uniós alapszerződésben garantált szuverenitását. Ezzel az Európai Parlament szembemegy az európai értékekkel és veszélyes útra vezeti az Európai Uniót. További aggodalomra ad okot, hogy a Magyarországot sújtó hatalmi visszaélés mögött üzleti érdekek húzódnak meg. Magyarország csökkenti a magyar családok által felhasznált energia árát. Ez sértheti több európai nagyvállalat érdekeit, akik monopol helyzetük révén, hosszú éveken át extraprofitot termeltek Magyarországon. Elfogadhatatlan, hogy az Európai Parlament ezeknek a nagyvállalatoknak az érdekében próbál nyomást gyakorolni hazánkra. A magyar Országgyűlés egész Európára nézve veszélyesnek tartja, ha az üzleti csoportok érdekei akadálytalanul érvényesülnek az Európai Unióban, és felülírhatják az alapszerződésben lefektetett szabályokat. A mai napon határozatot fogadunk el annak érdekében, hogy megvédjük Magyarország szuverenitását és a magyar emberek egyenjogúságát Európában. Felszólítjuk Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az Európai Unió nyomásának, ne hagyja csorbítani az ország alapszerződésben garantált jogait, és folytassa a magyar családok életét megkönnyítő politikáját! Ez az országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. (KÉSZÍTETTE: MAGYARORSZÁG KORMÁNYA)

5

ÁLLAMI KITÜNTETÉSEK AUGUSZTUS 20-A ALKALMÁBÓL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK ÚR JAVASLATÁRA ÁDER JÁNOS KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÚR AZ ALÁBBI SZEMÉLYEKNEK ADOMÁNYOZOTT ÁLLAMI KITÜNTETÉST

MAGYAR SZENT ISTVÁN REND EGERSZEGI KRISZTINA SPORTOLÓ LÁMFALUSSY SÁNDOR KÖZGAZDÁSZ

MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE DR. FENYVESI MÁTÉ ÁLLATORVOS M.KISS SÁNDOR TÖRTÉNÉSZ Dr.PhD

MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE DR. BORÓKAI GÁBOR ÚJSÁGIRÓ PALOCSAY HUBA NY. BIRÓ

MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKERESZTJE CSERMELY PÉTER ÚJSÁGIRÓ

MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT BANK BARBARA TÖRTÉNÉSZ

MAGYAR BRONZ ÉRDEMKERESZT EGRESSY KÁROLY 56-OS SZÖVETSÉGÜNK VESZPRÉM TERÜLETI VEZETŐJE

MAGYAR SZENT ISTVÁN REND KERESZTJE.

6

85 SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL, 2013. AUGUSZTUS 26-ÁN A GELLÉRT SZÁLLÓ TEA SZALONJÁBAN BARÁTAI, TISZTELŐI, HARCOSTÁRSAI, EGYKORI MUNKATÁRSAI, A TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SZÖVETSÉGEK VEZETŐI KÖSZÖNTÖTTÉK DR. BOROSS PÉTER URAT, MAGYARORSZÁG KORÁBBI MINISZTERELNÖKÉT A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK ELNÖKÉT.

AZ ELNÖK ÚRAT AZ 56-OS SZÖVETSÉG TAGSÁGA NEVÉBEN, JÓ EGÉSZSÉGET ÉS ERŐT KÍVÁNVA FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS ELNÖK KÖSZÖNTÖTTE ÉS ÁTADTA SZÖVETSÉGÜNK KIMAGASLÓ KITÜNTETÉSÉT A SZÖVETSÉGI EMLÉKPLAKETTET. A POLITIKAI ESEMÉNYEK SORÁN TANÚSÍTOTT BÁTORSÁG NEM ALÁVALÓBB A KATONAI VITÉZSÉGNÉL, SŐT TÖBB ERŐFESZÍTÉST ÉS RÁTERMETTSÉGET IGÉNYEL. (CICERO)

7

8

DR.LÁZÁR JÁNOS ÚRNAK A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ ÁLLAMTITKÁRNAK EMLÉKEZŐ BESZÉDE SZOBRUNKNÁL OKTÓBER 21-ÉN RENDEZETT ÜNNEPSÉGEN.

Igen Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kedves 56-os honfitársaink! Tisztelt Egyetemi Polgárok! Hölgyeim és Uraim! Vannak helyei egy országnak, egy városnak, amelyek közelében az ember szíve hevesebben ver. Nos, számunkra a Műegyetem is ilyen hely. És nem csak arra gondolok, amikor indexszel a hónuk alatt tartanak a soron következő vizsgájukra a diákok, és izgulnak, hogy vajon mennyire lesz elég a tudás. Egészen más dologra gondolok. A Műegyetem azok számára is többet jelent önmagánál, akik sosem voltak diákjai, vagy sosem voltak tanárai ennek az intézménynek. Még ha a rakparti dugóban is áll az ember, akarva, akaratlanul átfut a fején, hogy egyszer volt itt egy másfajta tömeg is. Voltak itt valaha másfajta hangok is, mint az autódudálás, a fékcsikorgatás, a városi alapzaj. És hogy mindaz, ami évtizedekkel ezelőtt itt történt valamiféleképpen összefügg azzal a szabadsággal, amelyben mi mai magyarok élünk, mai magyarok élhetünk. Ahogy a Bródy Sándor utcán is, – mondjuk a Rádió felé rohanva –, lehetetlen volna nem észrevenni a golyónyomokat a falakban. Vagy a Köztársaság téren, –amit ma már szerencsére II. János Pál Pápa térnek neveznek – nem lehet nem észrevenni, nem lehet arra gondolni, nem lehet elfelejteni, hogy egy másik kép is bevillan az Erkel Színház felé rohanók fejében. A golyózápor, a hordággyal rohanó emberek képei, rémült ávósok tekintette, kiterített, meggyilkolt magyarok látványa. Talán épp ez a titkos, közös tudás az, ami leginkább megkülönbözteti a dolga után igyekvő magyarokat az idelátogató idegenektől. Ez a tudás az itt élő honfitársaink közös tudása. Közös emlékek, amelyek apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak át. A kommunizmus bukása óta immár szabadon, félelem nélkül. De még azokban az időkben is, amikor a forradalmat ellenforradalomnak kellett nevezni, akkor suttogva szállt ez a tudás apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre. Száj elé tett mutatóujjal, hogy amit minden magyar tud, arról még sem szabad beszélni soha, sehol, senkinek. A közös emlékezet köti össze, tehát magyart a magyarral. Tisztelt Barátaim, ez az, amitől emberek sokaságából annál több lesz: egy valódi nemzet. Mert vannak a szülőföldnek bizonyos helyei, ahol a nemzeti történelem történik, és ehhez a helyhez és tudáshoz kapcsolódik egy közös érzés, ami egy embert büszke franciává, amerikaivá, vagy éppenséggel magyarrá tehet. Az elődeinktől öröklött emlékek, amelyeket majd mi is átadunk a gyermekeinknek és az unokáinknak. A Műegyetem tehát egy ilyen hely, kitüntetett helye a nemzeti emlékezetnek. Hiszen október 23-a történetét nem lehet elbeszélni a Műegyetem nélkül, a budapesti egyetemisták, a magyar diákság nélkül. Különös fordulata az életnek, hogy személyemben épp egy alföldi gyerek egy egykori szegedi jurátushallgató részesült ma abban a megtiszteltetésben, hogy emlékezhet az 57 évvel ezelőtti eseményekre. Hiszen ’56 októberében épp az alföldi diákság, a szegedi egyetemisták foglalták először pontokba a magyarok demokratikus követeléseit.

9

És az egyetemi diákok kezdeményezésére éppen innen indult el annak a tüntetésnek a szervezése, amely a lengyel munkásokkal, a poznani felkeléssel kívánta kinyilvánítani a magyarok együttérzését, szolidaritását. Innen indult tehát a tömeg, hogy méterről méterre, háztömbről háztömbre nyerje meg magának a budapestieket. Foglalja vissza lélekben ezt a megszállt, szabadságától megfosztott európai fővárost. Műegyetem rakpart, Szabadság-híd, Petőfi szobor, Bem szobor, végül a Kossuth tér. Ha teszik, ez a magyar szabadság kálváriája, amelyet emberöltőkön át titokban, csendben, a rendszerváltozás óta, pedig immár büszkén és szabadon járhat be minden magyar demokrata. Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves emlékező Honfitársaim! Bizonyára Önök is olvasták, hallották a hírt, hogy hosszú évek után végre bíróság elé áll Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlások egyik kitervelője, irányítója és főfelelőse. Ahogy önmagáról szívesen híresztelte: a puha diktatúra legkeményebb ökle. Az előbb úgy fogalmaztam, hogy hosszú évek után áll végre bíróság elé. És ezt, az eltelt időre vonatkozó megjegyzésemet kétféleképpen is lehet és kell is megérteni. Egyfelől közel fél évtized telt el azóta, hogy Biszku, a kiemelt nyugdíj kínálta Rózsadombi békéből újra a nyilvánosság elé lépett, és büszkén közölte országgal-világgal: nem bánt meg semmit, nem kér bocsánatot semmiért. Nagy Imre pedig – állítása szerint – megérdemelte a sorsát. Talán emlékeznek rá, hogy a szavait, amelyet többször, több alkalommal is elismételt, hatalmas felháborodás követte. Abban az össznemzeti megdöbbenésben, szégyenben, megalázottságban és dühben, amit milliók éreztek akkor, benne volt a magyar rendszerváltás egészének tökéletlensége, befejezetlensége és sikertelensége. És a felemás rendszerváltozás minden terhe, hátránya, amelyet még ma 23 évvel később is magunkkal cipelünk. „Tetszettek volna forradalmat csinálni” adott ezzel kapcsolatban történelmi leckét mindannyiunknak a néhai Antall József miniszterelnök jelen és jövendő magyarjainak egyaránt. Ha valaki akkor nem értette volna ezt a sejtelmes mondatot, azóta alaposan megtanulhatta és megtapasztalhatta ennek a mondatnak az igazságát. És ez a másik dolog, amire az előbb azzal utaltam, hogy túlságosan is hosszú út után kerül sor erre a történelmi perre, a következő: Az ugyanis, hogy a múltunkat nem tártuk föl, és nem vallottuk be, hogy a magyar huszadik századi bűneivel és cinkosságaival nem nézhettünk szembe és nem néztünk szembe. Az áldozatoknak nem adtunk elégtételt, a bűnösöknek pedig nem lett osztályrésze a bűnhődés. Olyan károkat okoztunk ennek az országnak és ennek a nemzetnek ezzel, amelyekre 1989-ben gondolni sem mertünk volna. És ez nem csupán jogi kérdés, kedves emlékezők. Ez a legsúlyosabb erkölcsi kérdés, ahol a rossz elkerülheti a büntetést, a jó pedig vesztese a szabadságnak, ott minden a feje tetejére áll, ott minden elértéktelenedik, akár a fedezet nélküli pénz. Ott nem az erény, nem a tisztesség, nem a tudás, és nem a szorgalom lesz az életben való előre jutás záloga, hanem az árulás, a köpönyegfor-

10

gatás, a lapítás és az ügyeskedés. Biszku és a Biszku-félék nürnbergi perének 1990-ben meg kellett volna történnie. A szabad Magyarország első dolgának kellett volna lennie, hogy megbüntesse a bűnösöket, és megkövesse az áldozatokat. Biszku Bélának nem lett volna szabad köztiszteletben álló polgárként csöndes jólétbe élni a rendszerváltozás után. Miközben azok, akik a diktatúrában is hazafiak mertek lenni, az egykori forradalmárok és szabadságharcosok, illetve az ők özvegyeik és árváik névtelenül és nincstelenül tengették napjaikat az élet árnyékos oldalán. Ez nem igazság! Kedves emlékező Honfitársaim! Szeretném, ha ezt a gondolatot mindenki megforgatná az elméjében, aki most azt mondja, mi értelme egy 92 éves öregembert a vádlottak padjára vinni. Ne az ő 92 évét sajnálják, hanem azokat az évtizedeket, azokat az életeket, amelyeket ő és az elvtársai tettek tönkre, vagy vették el. Igaza van annak, aki azt mondja, hogy elvesszük Biszku Béla szabadságát, és ez már nem adja vissza az ’56-os hősök életét, az özvegyek egykor volt boldogságát, az árvák szüleit. De vajon miféle nép, de vajon miféle nemzet volnánk, ha most közel 60 évvel a forradalom után és közel negyed századdal a rendszerváltozás után is szó és tett nélkül hagynánk azt az igazságtalanságot, amely a szabad Magyarország lelkét az óta is mérgezi. Ha most nem, akkor már soha sem szolgáltathatunk igazságot. Mert Biszku nem a főbűnös és nem tehető egyedül felelőssé mindazért, amit bűntársaival szövetségben a saját nemzetük ellen elkövettek. De a sztálinista magyar diktatúra utolsó élő vezetője, és mint ilyen, igenis szimbólum. Biszku pere, amelyben soha el nem évülő háborús bűntettekért kell felelnie, valójában egy megbocsáthatatlanul kései igazságtétel a kommunizmus áldozatai felé és a kommunizmus bűnöseivel szemben egy hálátlan Magyarország bocsánatkérése a teljes rendszerváltozás elmaradásáért. Hölgyeim és Uraim! Idén a Forradalom és Szabadságharc 57. évfordulóját ünnepeljük, közelít a 60. évforduló. Sok tennivalónk van az országban még ahhoz, hogy a 60. évforduló méltó legyen ’56 szellemiségéhez, hogy hű legyen Magyarország legnemesebb történelmi hagyományaihoz. Sok dolgunk erkölcsi, jogi, politikai értelemben egyaránt. Feledtetnünk kell az 50. évforduló gyalázatát és szégyenét, és mindenekelőtt, helyre kell tolnunk a kizökkent időt. Be kell fejeznünk a félbehagyott, elsikkasztott rendszerváltozást, és erre készek és képesek is vagyunk. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

11

12

13

Tisztelt ünneplők, magyar testvéreim! Az Úr 2013. esztendejében, október havának 23. napján ünnepelni és megemlékezni jöttünk. Emlékezni az 57 évvel ezelőtti dicsőséges forradalmunkra. Ünnepelni a forradalom nagy értékű győzelmét. E győzelem megnyitotta a kaput nemzetünk előtt a visszatérésre. Otthagyva a ránk erőltetett internacionalizmus tévutcáját – visszafordulni a nemzet folytonosságát, életet jelentő Szent Istváni útra. De ezen túl eljöttünk azért is, hogy szomorú szívvel emlékezzünk a szép reményeket ébresztő forradalmunk vérbe fojtására, áldozataira, megrendítő veszteségeire. Mi tanúi, cselekvő részesei voltunk a világtörténelmi eseményeknek. Egyre fogyó számban maradtunk még, akik megérhettük az 57. évfordulót. E hosszú idő alatt szemünk láttára merevedtek történelemmé az 56-os események. Tapasztaljuk, hogy egyre szélesebb társadalmi rétegek fogadják el egyértelműen ’56 történelmét és igazságait. Szemünk láttára van születőben 1956 mítosza, hősi legendája is. A mítoszteremtés a történelem biztos mozaikjait építi be a művészet és a kultúra segítségével. Az évfordulókon újra meg újra átélve alkotja meg a hősi legendát. Ez a folyamat nemzetünk történelmének összes jeles eseményét átszövi. Az utókorok ebből merítenek, ebből táplálják a nemzeti önérzetüket, nemzeti büszkeségüket. Amiképpen Szent István korától ezer éves közép-európai államiságunkat ünnepeljük a hősi mítosz hullámhosszán – úgy fogja majd az utánunk következő korokat elérni- hősi legendává érve ’56 szelleme. Nemzeti öntudatunkban megrögzül majd belőle a forradalom roppant nagy ereje, magyar ifjaink halállal szembenéző bátorsága és a világviszonylatban is példaértékű nemzeti összefogás. 1956 nagy történelmi értéke abban rejlik, hogy minden korszaknak, minden évjáratnak tanulságokkal szolgál. Összehasonlít, megméret, tükröt állít elénk. Az idei megemlékezés során legyen vezérfonalunk, összehasonlítási alapunk az összefogás. A forradalom és szabadságharc egészéből ezért emeljük ki, világítsuk meg ezeket az összefüggéseket. Az összefogás akkori célja elsősorban a nemzet felszabadítása volt az idegen elnyomás- megszállás alól. További célok: a nemzethalál veszélye előli menekülés, az egészséges hagyományaink és virágzó európai kultúránk újraélesztése, visszaállítása. Az óhajtott célokért-indítékokért az akkori összefogás a legmélyebb erőforrásokat is mozgósította. Megvalósulása erőltetettség nélküli, előzetes tárgyalások, egyeztetések, kompromisszumkeresések és viták nélküli volt. Spontán robbant ki az egész ország területén. A forradalmi láng erejével futótűzként terjedt el. Elérte az ország legkisebb, legeldugottabb településeit is. Mozgósította az ország lakóinak döntő nagy többségét pártra, felekezetre, fajra tekintet nélkül. Közvetlen célja az idegen megszállók árnyékában, az azokat kiszolgáló, a saját hatalmukat ebből eredeztető kommunisták, - az egészséges gondolatot és életet rettegésben tartó idegenszívűek teljes leváltása a hatalom minden - felső és alsó- szintjéről. Ez a forradalmi összefogás vérnélküliként indult, azonban az elnyomók reszkető védekezése folytán a Kossuth téri és mosonma-

14

gyaróvári sortüzek tömeggyilkosságaival váltott át súlyos véráldozatokat követelő öldöklő forradalommá. A fegyveres túlerővel szemben a kíméletlen harcokban győzött a teljes nemzeti összefogáson alapuló forradalom. Az összefogás szépségére jellemzően, a hősi időszak alatt zsúfolásig megteltek a templomok, a végső győzelemért imádkozókkal, a hálaadókkal, az elesett hősök és áldozatok lelkéért imádkozó gyászolókkal. Az ablakokban gyertyák égtek november 1-jén, a vér mosta helyszíneket mécsesek és virágok borították. Az összefogás hatalmas, vulkáni erejű kitörése utórezgésekben is folytatódott. Méltóságteljes volt a budapesti nématüntetés, amelytől az idegen megszállók ereiben megfagyott a vér. Lélekemelő volt a bátor nőtüntetés, amelyet a szovjetek és az éledező idegenszívű hatalom vert szét. Ugyanígy a forradalom vérbefojtása után tőrbecsalt és foglyul ejtett forradalmárok kiszabadításáért történő tüntetések országszerte. Ezeket éles sortüzekkel, halottak tömegével – ahogyan Salgótarjánban is történt- vertek szét. Ma is kell, hogy megdobogtassa a szívét minden magyar ügyért tevékenykedőnek és lelkesedőnek az ’56-os összefogások óriási, bátor és szépséges példája. Összefogásokkal telített időt élünk meg 2013-ban, kis magyar hazánkban. Március közepén a váratlanul ránk zúduló hóvihar az összefogás értékes emberi tulajdonságait hozta felszínre. Jellemző és dicséretes volt a bajbajutottak sorsával való empátia – beleérzés, továbbá a szeretet alapú, önzetlen és hősies segítőkészség. Júniusban a soha nem látott nagyságú dunai áradás természeti és társadalmi katasztrófával fenyegetett. Az összefogás óriásira nőtt a cselekvőktől az adományozókig. Megmozdult az ország. A magyar emberek állhatatos kitartására, magas szintű szervezettségére és kiváló szakmai teljesítményére joggal büszkék lehetünk. Ezek a nagy megmozdulások megállják a helyüket az ’56-os öszszehasonlításban. A 2013. évben szükséges még rávilágítani egy a jelenben szerveződő összefogásra is, amely negatív előjellel indult. Azért, hogy jobban megérthető legyen a negatív jelző, vissza kell fordulni 1956 történelméhez néhány gondolatért, hasonlóságért. Mi történt 1956. október 30-án? Aznap az MSZMP lapja a Népszabadság írja: Idézetek: „Az MSZMP semmiféle közösséget nem vállal az előző MDP bűnös vezetésével…” más: „a vétkes sztálinistáknak nem lehet helyük az új párt soraiban..” továbbá: „ helyeseljük Nagy Imre nyilatkozatát, amely hazánk semlegessége és a szovjet csapatok hazánk területéről való kivonása mellett foglal állást..” vagy: „ a nemzeti felkelés tüzében megtisztult szocialisták már is nagyobb erkölcsi erőt jelentenek, mint a sztálinizmus abroncsaival összefogott egykori Munkáspárt.” Eddig az idézetek. A nyilatkozatokkal szemben mit mutat a valóság? 1956. november 1. 2 nappal később: Kádár az MSZMP vezetője cserbenhagyja az új alakuló magyar kormányt – Moszkvába utazik utasításért. 1956. november 7. A vérbe fojtott „Nemzeti felkelés” felett, a szovjet tankok árnyékában visszatér Kádár és a szocialisták, és átveszik a hatalmat.

15

A szocialista hatalom megszilárdulásával párhuzamosan sok ezer magyar embert börtönöztek be politikai leszámolás címén. Sok száz magyar embert végeztek ki irányított perek alapján. Végül, - akivel egyetértettek,- Nagy Imre kormányfőt és társait is kivégzik. Visszatérve napjainkra, ma is látunk körvonalazódni egy túlerőltetett, negatív öszszefogást, amely minden áron a nemzeti kormány leváltásáért serénykedik. Céljuk a külső homályos pénzügyi érdekek és hatalmi erők anyagi és eszmei támogatásával a hatalom közelébe férkőzni vagy azt megszerezni. Ennek birtokában olyan törvényeket és változtatásokat hozni, amelyek a magyar nemzeti érdekek kárára, az idegen hatalmakat emelik haszonélvezőkké. A magyar emberek által megteremtett szellemi és anyagi értékek így válhatnak külföldi prédává. Sikerük esetén veszélybe kerülhetnének a nemzeti kormány hatalmas erőfeszítései nyomán már jelentkező eredmények. Az utóbbi három évben a magyar többség akaratának megfelelően a nemzet életének minden területére kiterjedő változások történtek. Kezdetét vette egy XXI. századi új reformkor. Évszázados, évtizedes elmaradásokat pótló, értékmentő, megújító, korszerűsítő, társadalmi alapokat újrarakó gigászi munka folyt. Van mit félteni, van mit védeni. Ez a helyzet egy újabb pozitív nemzeti összefogás szükségességét indokolja, követeli meg. Az idei évben itt az ’56-osok terén az összefogás jegyében emlékkezünk meg azokról a szombathelyi üzemekről és intézményekről, amelyek 1956-ban órák alatt szerveződtek meg, a csúcsokról leváltották az elnyomó pártállami vezetést és megalakították a Munkástanácsokat és Nemzeti Bizottságokat. Kiemelten kell emlékeznünk az 1200 minősített munkaerőt foglalkoztató Szombathely MÁV Járműjavító Üzemre és a 4000 fős Pamutiparra. Emlékezni kell a MÁV Igazgatóságra, a szombathelyi vasútállomásra, a húsipari vállalatra, a tejipari vállalatra, a cipőgyárra, a megyei kórházra, a Megyei és Városi Tanácsra és még sok-sok intézményre. Nagy tisztelettel kell emlékezni azokra a Vas megyei és szombathelyi emberekre, akik ezt a hatalmas és veszélyes feladatot végrehajtották. Azokra, akik szerepet vállaltak és egyben éles kockázatot is a forradalom sikeréért. Emlékezzünk azokra a kiemelkedő vezető személyiségekre, mint dr. Welther Károlyra a Megyei Nemzeti Bizottság elnökére, akinek életébe került a feladat végrehajtása. Emlékezzünk dr. Gaál Andorra, Füzesy József birkózóedzőre, Szendi Lászlóra a pamutiparból, Tóth Imre tanár úrra-pedagógus vezetőre, Káldy Lászlóra a Járműjavítóból és még több ezernyi akkor itt élt és cselekvő névtelen hősre, munkástanácstagra, nemzetőrre. De most hajtsuk meg fejünket azok emléke előtt is, akik életüket áldozták, nevük itt szerepel az emlékművön kőbe vésve. Kívánom, hogy a mai kor, ez az utókor helyes következtetéseket vonjon le a történelemből. Szombathely, 2013. október 23. Lechner Ferenc 56-os Szövetség Vas megyei vezetője.

16

HELTAI JENŐ: SZABADSÁG Tudd meg szabad csak az, akit

És lelki béklyó többé nem szorít.

Szó nem butit, fény nem vakit,

Hiába őrzi porkoláb s lakat,

Se rang, se kincs nem veszteget meg:

Az sosem rab, ki lélekben szabad.

Az aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,

Az akkor is ha koldus, nincstelen

Alázatot lenézi, meg nem óvja

Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Nincs letagadni, titkolni valója.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,

Tudd meg: szabad csak az, aki

Hol áldozat nincs, nincs szabadság.

Ha neve nincs is, mégis valaki

Ott van csupán, ahol szavát megértve

Vagy forró, vagy hideg , de sose langyos

Meghalni tudnak, s élni mernek érte.

Tüzet fölöslegesen nem harangoz

De nem azért dúlt érte harc,

Van mindene, ha nincs is semmije

Hogy azt csináld, amit akarsz

Mert nem szorul rá, soha senkire

S mindazt, miért más robotolt

Nem áll szemébe húzott vaskalappal

Magad javára letarold.

Mindig kevélyen szembenéz a Nappal,

Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.

Vállalja azt, amit jó társa vállal

A szabadság nem perzsavásár.

És győzi szívvel, győzi vállal.

Nem a te árud. Milliók kincse az

Helyét megállja mindig mindenütt

Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Többször cirógat, mint ahányszor üt,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva

De megmutatja olykor, hogy van ökle

Ráönti illatát a szomjazó világra.

Szabad akar maradni mindörökre.

Hogy abból jó-testvéri jusson.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet

Minden szegénynek ugyanannyi jusson

Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd.

Míg több jut egynek, másnak kevesebb

Tudd meg szabad csak az, aki

Nincs még szabadság, éget még a seb

Oly áhítattal mondja ki

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy

Mint istenének szent nevét a jó pap.

Te sem vagy még szabad, te is csak...

Szabad csak az kit nem

Gyáva rab vagy!

Rettent a holnap Ínség veszély, kit meg nem tántorít.

17

56-OS SZÖVETSÉG ELNÖKE AZ ALÁBBI SZEMÉLYEKNEK ADOMÁNYOZOTT SZÖVETSÉGI KITÜNTETÉST.

56-OS EMLÉKPLAKETT 85-IK SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁBÓL A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK ÉRDEKÉBEN VÉGZETT KIMAGASLÓ TEVÉKENYSÉGÉÉRT DR. BOROSS PÉTER ÚRNAK MAGYARORSZÁG EGYKORI MINISZTERELNÖKÉNEK A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY ELNÖKÉNEK AZ 1956-OS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉNEK MEGŐRZÉSE, VALAMINT KIMAGASLÓ HAGYOMÁNYÖRZŐ TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT FONT SÁNDOR ORSZÁGGYÜLÉSI KÉPVISELŐ ÚRNAK HENDE CSABA HONVÉDELMI MINISZTER ÚRNAK SZELEKOVSZKI ERNŐ POLITIKAI FŐTANÁCSADÓ ÚRNAK

1956-2006 JUBILEUMI PLAKETT KIMAGASLÓ HAGYOMÁNYÖRZŐ TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT FELEDI PÉTER ÚRNAK – MISKOLCI SZERVEZET TAGJÁNAK SZAPPANOS ISTVÁN ÚRNAK – MISKOLCI SZERVEZET TAGJÁNAK TAMÁSI JÓZSEF ÚRNAK – MISKOLCI SZERVEZET TAGJÁNAK AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KULTURÁLIS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ 56-OS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉNEK MEGŐRZÉSE SORÁN VÉGZETT KIMAGASLÓ TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT. MAG. EDUARD MAINONI ÚRNAK – V. ÁLLAMTITKÁR – SALZBURG MAG. JOZSEF HOLLOS ÚRNAK – CENTRAL EUROPEAN COMITTEE ELNÖKE – BÉCS REINHOLD JAKSCH ÚRNAK – FŐHADNAGY – SALZBURG

SZÖVETSÉGI KISKERESZT KIMAGASLÓ HAGYOMÁNYÖRZŐ TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT ÁGOSTON PÉTER ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET TAGJÁNAK HORVÁTH FERENC ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET TAGJÁNAK ILLOSVAY ISTVÁN ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET VEZETŐJÉNEK KIRÁLY BÉLA ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET TAGJÁNAK TULI ISTVÁN ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET TAGJÁNAK SZÖKE FERENC ÚRNAK – LENGYELTÓTI SZERVEZET TAGJÁNAK

JUBILEUMI EMLÉKÉREM AZ IFJÚSÁG NEVELÉSE VALAMINT KIMAGASLÓ HAGYOMÁNYÖRZŐ TEVÉKENYSÉGÜK ELISMERÉSEKÉNT: DOMONYI LÁSZLÓ ÚRNAK - KISKŐRÖS VÁROS POLGÁRMESTERE FODOR TAMÁS ÚRNAK - TÖRTÉNELEMTANÁR GOMBÁR JÓZSEF ÚRNAK - KISKŐRÖSI SZERVEZET TAGJÁNAK TÓTH PÁL ÚRNAK - KISKŐRÖSI SZERVEZET TAGJÁNAK

56-OS LYUKASZÁSZLÓ KISKŐRÖS ÖNKORMÁNYZATA SZEGED 56-OS SZERVEZET

18

ELHUNYT KATONA TAMÁS TÖRTÉNÉSZ (BUDAPEST, 1932. FEBRUÁR 2. - BUDAPEST, 2013. JÚNIUS 28.) Nyolcvanegy éves korában pénteken elhunyt Katona Tamás történész, politikus - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója. Katona Tamás az egyetem elvégzése után könyvtárosként dolgozott. Az 1960-as évektől a Magyar Helikon, majd az Európa Könyvkiadónál volt szerkesztő és műfordító. Az 1970-es évek elején az Európa, illetve a Helikon jelentős részben az ő kezdeményezésére indította meg a mintegy ötven kötetből álló Bibliotheca Historicát. Szintén az ő szerkesztésében indult a Pro Memoria sorozat. Katona Tamás 1990 és 1998 között volt országgyűlési képviselő, először az MDF, majd az MDNP színeiben. 1990 és 1992 között külügyminisztériumi, majd 1992-től 1994-ig miniszterelnökségi politikai államtitkár volt. 1994 és 1998 között az I. kerület polgármestereként is dolgozott, 2000-től 2002-ig, pedig Magyarország varsói nagykövete volt. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság és az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete Katona Tamást saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Katona Tamás gyerekkorában ismerkedett meg a cserkészettel, és a cserkészet iránti szeretete és kötelességtudata soha nem múlt el. 1994-1998. közötti időszakban a Magyar Cserkészszövetség elnökeként teljesített szolgálatot. Elnöksége alatt valósult meg a Millecentenáriumi Nagytábor Ópusztaszeren, és jelentős energiát tett a nyugati és a külhoni magyarság cserkészete és a magyarországi cserkészet közelebb hozása érdekében. Bár hihetetlenül sok munkát vállalva szolgálta az általa fontosnak tartott ügyeket, a cserkészekre mindig volt ideje. Utoljára a Gödöllői Városi Múzeum cserkészkiállításának megnyitóján találkozhattunk vele, cserkészként!

UTOLSÓ ÚTJÁRA KÍSÉRTÉK KATONA TAMÁST Örök nyugalomra helyezték Katona Tamást. A történészt, egykori politikust a budapesti Farkasréti temetőben temették el. Búcsúztatásán beszédet mondott Boross Péter egykori miniszterelnök – a szertartást Kozma Imre atya vezette. Katona Tamás a rendszerváltás után az MDF színeiben volt két ciklusban is országgyűlési képviselő és évekig az I. kerület polgármestere.

Boross Péter búcsúbeszédében remek embernek és szellemes társalgónak nevezte Katona Tamást. Az egykori miniszterelnök azt mondta, volt politikustársa hűséggel és alázattal látta el munkáját... ...Katona Tamás a rendszerváltás után két ciklusban is országgyűlési-képviselő volt, és évekig Budapest I. kerületének polgármesteri tisztségét is betöltötte. Bár történelem szakot sosem végzett, történészi tevékenységét is elismerték – szakmán belül és azon kívül is. Számos előadást tartott, és tévéműsorokban is szerepelt.

19

A KÖLYÖK IS ELMENT FIUMEI ÚTI NEMZETI SÍRKERT 57-ES PARCELLÁJÁBAN BÚCSÚZTATTUK BARÁTUNKAT, NOVÉ GYULA KORVIN KÖZI SZABADSÁGHARCOST.

20

A KÖNYVES 1956-OS MEGEMLÉKEZÉSÉRŐL Az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium idén a hagyományoktól eltérő módon emlékezett meg az 1956-os eseményekről. Október 22-én minden osztály végigjárta az '56-os forradalom újpesti eseményeinek legfontosabb színhelyeit. Minden állomáson egy-egy feladatot kaptak a diákok, és meghallgathatták, mi történt az adott helyszínen 1956-ban. A séta során jártunk a remíznél, az áruháznál, a rendőrségnél, a városházánál és a Könyvesnél is, aminek épülete a forradalom idején kiemelt szerepet játszott és súlyos károkat is szenvedett. A rendhagyó megemlékezést minden állomáson jelmezesek egészítették ki, akik az 1950-es évek, illetve a forradalom időszakának viseleteit jelenítették meg. Az Újpesti Áruház egyik kirakatában, ahol a forradalom idején az adománygyűjtő láda volt, emléket állítottunk az 1956-os eseményeknek. A diákok a helyszíneken különböző interaktív játékokban vehettek részt, kisebb feladatokat oldhattak meg. A Könyves Kálmán Gimnázium dísztermében ért véget a séta, ahol a hatszáz diák az áldozatok falánál gyertyát gyújtott, majd Szendiné Kósa Katalin, az Újpesti Forradalmi Bizottság kivégzett elnökének, Kósa Pálnak a lánya, aki édesapja és családja 1956 utáni sorsáról mesélt a diákoknak. Ezúton is szeretnénk neki köszönetet mondani. Az Újpesti Városházánál Wintermantel Zsolt polgármester csatlakozott az ünneplő diákokhoz, majd a gimnazisták Szepesváry László intézményvezetővel együtt koszorút helyeztek el az ’56-os bronz emléktáblánál. Harcok zajlottak a városban, többek között iskolánkban is. A mostani ünnepség rendhagyó módja azt a célt szolgálta, hogy a gyerekek minél jobban beleélhessék magukat az 57 évvel ezelőtti események hangulatába – mondta Szepesváry László, a Könyves Kálmán Gimnázium intézményvezetője. Az ünnepséget a 11. A osztály és Völgyes Dorottya tanárnő rendezte kollégáival.

21

DR. SÖMJÉNI LÁSZLÓ MINISZTERI FŐTANÁCSADÓ ÚR BÚCSÚBESZÉDE BOCSKAY T JÓZSEF TEMETÉSÉN. TISZTELT GYÁSZOLÓ GYÜLEKEZET! BÚCSÚZNI JÖTTÜNK, NEHÉZ SZÍVVEL ÉS LÉLEKKEL, HARCOSTÁRSUNKTÓL, KURÁTOR TÁRSUNKTÓL BOCSKAY T. JÓZSEFTŐL AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖKÉTŐL. KI IS VOLT BOCSKAY T. JÓZSEF? MINDENEK ELŐTT IGAZ MAGYAR EMBER, MAGYAR SZABADSÁGHARCOS ÉS MÉLYEN HÍVŐ, VALLÁSÁT GYAKORLÓ KERESZTÉNY. SZABADSÁG SZERETETÉÉRT ÉS MAGYARSÁGÁÉRT A KOMMUNISTA DIKTATÚRA IDEJÉN KILENC ÉVET TÖLTÖTT BÖRTÖNBEN. A HOSSZÚ BÖRTÖN ÉVEK NEM TÖRTÉK MEG. AMIKOR KITÖRT AZ 1956-OS OKTÓBERI FORRADALOM, AMELY ÓRÁK ALATT SZABADSÁGHARCCÁ ALKULT, KISZABADULVA A FOGSÁGBÓL A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC OLDALÁRA ÁLLT ÉS ABBAN TEVÉKENYEN RÉSZT VETT. AMIKOR A SZOVJET HADSEREG TANKOKKAL, SZURONYOKKAL, SŐT A LÉGIERŐ BEVETÉSÉVEL SZOVJET BÉRENC HAZAÁRULÓK KÖZREMŰKŐDÉSÉVEL LEVERTE A SZABADSÁGHARCOT BOCSKAI T. JÓZSEFNEK MENEKÜLNIE KELLETT, MINT SOK-SOK MÁS HONFITÁRSUNKNAK. MERT TUDTÁK, HOGY A SZOVJET BIRODALOM ÉS AZ ŐKET KISZOLGÁLÓ KOMMUNISTA BITANGOK NEM KEGEYELMEZNEK. JÓL GONDOLTA BOCSKAY T. JÓZSEF IS, MERT A MEGTORLÁS EMBERTELEN, KEGYETLEN ÉS VÉRES VOLT. BARÁTUNKAT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FOGADTA BE. CHIKÁGÓBAN ÉLT, AMIKOR HELYZETE KONSZOLIDÁLÓDOTT ÉTTEREM TULAJDONOS LETT, AHOL AZ EMIGRÁNSOK RENDSZERESEN MEGFORDULTAK, A MAGYAROK TALÁLKOZÓ HELYE LETT AZ ÉTTEREM. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA ÉRKEZTÉNEK ELSŐ PERCÉTŐL KEZDVE ARRA TETTE FEL A TOVÁBBI ÉLETÉT, HOGY TÁVOL A HAZÁTÓL MINDEN OLYAN MAGYAR ÜGYET SEGÍTSEN ÉS FELKAROLJON, AMELY KIS LÉPÉSEKKEL UGYAN, DE VALAMIKOR ELHOZZA HAZÁNKNAK, NEMZETÜNKNEK A SZABADSÁGOT. Ő UGYANIS TUDTA ÉS MÉLYEN HITT ABBAN, HOGY 1956 OKTÓBERE MAGA VOLT A DICSŐSÉG ÉS A REMÉNY A MAGYAR NEMZET SZÁMÁRA. AZÉRT DOLGOZOTT, HOGY EZT A DÍCSŐSÉGET HIRDESSE ÉS ÉLTESSE A REMÉNYT MINDEN VELE KAPCSOLATBA KERÜLT MAGYARBAN. ENNEK EREDMÉNYEKÉNT LETT VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN MŰKÖDŐ MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK IS. A SZOVJET DIKTÁTOR HRUSCSOV 1959-ES AMERIKAI LÁTOGATÁSA IDEJÉN ANNAK A SZOVJET ÉS KOMMUNISTA ELLENES TÜNTETÉSNEK AZ EGYIK SZERVEZŐJE VOLT, AMELY AKKOR BEJÁRTA A VILÁGSAJTÓT. AKKOR VOLT EZ A TÜNTETÉS, AMIKOR A MAGYAR KOMMUNISTA TERRORGÉPEZET A SZABADSÁGHARCOSOK VÉRÉBEN GÁZOLT, TOBZÓDOTT. EMLKSZÜNK, HOGY AZ ÚGYNEVEZETT MAGYAR KÉRDÉS CSAK 1963-BAN KERÜLT LE AZ ENSZ NAPIRENDJÉRŐL. MINDANNYIAN TUDJUK, HOGY OLYAN KOMPROMISSZUMOK EREDMÉNYEKÉNT, AMELYEKET A KOMMUNISTA HATALOM KIJÁTSZOTT. TEHÁT HÁROM ÉVVEL A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC LEVERÉSE UTÁN EZ A TÜNTETÉS NAGY JELENTŐSÉGŰ VOLT, MERT FELHÍVTA A VILÁG FIGYELMÉT, CAMUS SORAIT IDÉZEM: „ A LEGÁZOLT ÉS BILINCSBE VERT MAGYARORSZÁGRA „ A SZABADSÁG ELJÖVETELÉBEN VETETT REMÉNYÜNK 1990-BEN VALÓSÁGGÁ VÁLT. BOCSKAY T. JÓZSEF VISSZAKÖLTÖZÖTT SZERETETT HAZÁJÁBA ÉS TUDTA, PEDIG MÁR JÓVAL A NYUGDÍJ KORHATÁR FELETT VOLT, HOGY NEM PIHENHET. 45 ÉVEN KERESZTÜL VOLT MEGSZÁLLVA AZ ORSZÁG, LEGALÁBB KÉT NEMZEDÉK SZÜLETETT A DIKTATÚRA IDEJÉN, AKIK MÁR AZ ISKOLÁBAN A KOMMUNIZMUSRÓL CSAK SZÉPET ÉS JÓT HALLOTTAK, TANULTAK. MERT ÁLLAMI SZÍNTEN AZT HAZUDTÁK NEKIK, HOGY EZ A TÁRSADALMI RENDSZER AZ EMBERISÉG TÖRTÉNELMÉNEK A LEGHALADÓBB, LEGIGAZABB ÉS LEGNAGYOBB JÖVŐJŰ FORMÁCIÓJA.A TÖRTÉNELMET GYALÁZATOS MÓDON MEGHAMISÍTOTTÁK ÉS MÉLYEN HALLGATTAK ARRÓL,HOGY BŰNBEN SZÜLETETT RENDSZERRŐL VAN SZÓ, AMELY A TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CSŐD FELÉ HALAD,ÉS AMELYET EGY TERROR GÉPEZET IRÁNYÍT, A MAGYAR

22

SZOCIALAISTA MUNKÁSPÁRT. BARÁTUNK EZÉRT HAZAJÖVETELE UTÁN ARRA TETTE FEL AZ ÉLETÉT, HOGY MÁSOKKAL EGYÜTT RÉSZT VEGYEN ENNEK A TÖRTÉNELEM HAMISÍTÁSNAK A FELSZÁMOLÁSÁBAN ÉS ENNEK ÉRDEKÉBEN IS HOZTA LÉTRE AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉGET. ENNEK A SZERVEZETNEK A MŰKÖDÉSE ÁTFOGTA AZ EGÉSZ FÖLDET, AZ EGYESÜLET ÉSZAK ÉS DÉL AMERIKÁTÓL AUSZTRÁLIÁIG, NÉMETORSZÁGIG ÉS SZÁMOS MÁS ORSZÁGBELI MAGYAR SZERVEZETEKKEL ÉS MAGYARORSZÁGÉRT TENNI AKARÓ KÜLFÖLDÖN ÉLŐ MAGYAROKKAL TARTOTTA A KAPCSOLATOT 1956 EMLÉKÉNEK ÁPOLÁSA CÉLJÁBÓL. MINDANNYIAN TUDJUK, HOGY EZEN A TÉREN EGYÉRTELMŰEN SIKERES VOLT. AZ ÉVRŐL ÉVRE TÖRTÉNŐ KORVIN KÖZI MEGEMLÉKEZÉSEK ÉS TÁBLAÁLLÍTÁSOK, AMELYEK AZ ÁLTALA VEZETETT SZERVEZET NEVÉHEZ KÖTŐDNEK A TISZTELT GYÁSZOLÓ GYÜLEKEZET ELŐTT ISMERTEK, DE IDŐVEL ORSZÁGOS ISMERTSÉGRE TETTEK SZERT. BOCSKAY T. JÓZSEF MEGALKUVÁST

NEM

ISMERŐ

EMBER

VOLT.

KITŰZÖTT

CÉLJAINAK

ELÉRÉSE

ÉRDEKÉBEN

FÁRDHATATLANUL SZERVEZETT, TÁRGYALT, INTÉZKEDETT, DÖNTÖTT ÉS ELLENŐRIZTE DÖNTÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁT. ÖRÖKMOZGÓ, NYUGTALAN TERMÉSZETŰ EMBER VOLT,NEM ISMERTE A LEHETETLENT. MEGRÁZÓAN SZÉP BESZÉDEKET TARTOTT. ÉN EMLÉKEZETEM SZERINT 1990-BEN ISMERTEM MEG. KÖZÖS BARÁTUNK A SAJNOS MÁR MEGHALT FEDOR JÓZSEF MUTATOTT BE NEKI. AZTÁN ÚGY HOZTA AZ ÉLET,HOGY A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNYBAN HOSSZÚ ÉVEKKEL EZELŐTT KURÁTOR TÁRSAK LETTÜNK.A KURATÓRIUM EGÉSZE NEVÉBEN MONDOM, HOGY BARÁTUNK KURATÓRIUMI MŰKÖDÉSE MAGAS SZÍNVONALÚ VOLT. ÖTLETEI, ELKÉPZELÉSEI A KURATÓRIUM TÖBBI TAGJÁNAK A LEGTÖBBSZÖR A TELJES EGYETÉRTÉSÉVEL TALÁLKOZOTT, DE ELŐFORDULT AZ IS, HOGY VITÁT VÁLTOTT KI. KURÁTORI MŰKÖDÉSE SORÁN NAGYSZERŰEN TUDTA KAMATOZTATNI A DÖNTÉSEK ELŐKÉSZÍTÉSEKOR TÖBB ÉVTIZEDES KÜLFÖLDI TAPASZTALATAIT ÉS KAPCSOLATRENDSZERÉT. SOKSZOR MUTATOTT RÁ KORÁBBAN NEM ISMERT VAGY KEVÉSBÉ LÉNYEGESNEK TARTOTT TÉNY DÖNTÉSBELI FONTOSSÁGÁRA. SZEMÉLYÉBEN EGY HAZÁJÁT SZENVEDÉLYESEN SZERETŐ EMBERT TISZTELHETTÜNK. TEVÉKENYSÉGÉT MAGAS KITÜNTETÉSEKKEL ISMERTE EL A HAZA. AZ ELSŐ ORBÁN KORMÁNY ALAPÍTOTT SZABAD MAGYARORSZÁGÉRT EMLÉKLAP ÉS A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT 56-OS EMLÉKÉREM, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND TISZTI KERESZTJE ÉS KÖZÉPKERESZTJE KITÜNTETÉSEKET ÉS A NAGY IMRE ÉRDEMRENDET KAPTA. UGYANAKKOR Ő IS FONTOSNAK TARTOTTA, HOGY MINDAZOK, AKIK 56 DICSŐSÉGE EMLÉKÉNEK AZ ÁPOLÁSÁBAN A HÍRDETÉSÉBEN RÉSZT VESZNEK AZ ÁLTALA ALAPÍTOTT SZERVEZET, KITÜNTESSE. EZÉRT ALAPÍTOTTA A HŰSÉG A HAZÁHOZ KITÜNTETÉST, AMIT SOK ÉVEN KERESZTÜL SZÁMOS HONFITÁRSUNK MEGKAPOTT. MINDANNYIAN, AKIK MEGKAPTUK ERRE NAGYON BÜSZKÉK VAGYUNK. AZZAL KEZDTEM, HOGY BÚCSÚZNI JÖTTÜNK BATÁTUNKTÓL BOCSKAY T JÓZSEFTŐL. IGEN BÚCSÚZUNK, DE NEM FELEJTÜNK, MERT NEM FELEJTHETJÜK EL AZT AZ EMBERT, AKI HITVALLÓ KÜLDETÉSTUDATTAL, SZABADSÁG SZERETETTEL SZOLGÁLTA A MAGYAR NÉPET, NEMZETET. KÉRJÜK ÚRUNKAT ÉS TEREMTŐNKET ADJON NEKI ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET. ÁMEN.

23

MEGEML ÉKEZÉS MOSONMAG YARÓVÁRON

Az értelmetlen gyilkolás áldozatainak emléke előtt tisztelegve is azért dolgozunk, hogy magyar katona soha többé ne fordítsa fegyverét magyarok ellen-, mondta a honvédelmi tárca államtitkára 2013. október 26-án Mosonmagyaróváron, a helyi határőr-laktanyánál 1956ban eldördült sortűz 57. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Vargha Tamás felidézte, hogy 1956-ban "a nép végre együtt volt és egyet akart", és a laktanyához is azért jött a tömeg, hogy távolítsák el az idegen érdekeket kiszolgáló diktatúra jelképeit, s kinyilvánítsák nemzeti együvé tartozásukat. "Szövetségest, harcostársat keresett a zsarnokaival szembeforduló tömeg, ügyük mellé akarták állítani a magyar katonákat" - emlékezett vissza beszédében az államtitkár. Hozzátette: 1848 és a világháborúk óta a nép számára "a közülük való apák és fiúk voltak a honvédek", s ez a fogalom élhetett az emberek tudatában. Annál tragikusabb volt a fordulat, hogy eldördültek a sortüzek - emelte ki. Ma sem tudjuk az áldozatok számát, akik lelkesedésükért az életükkel fizettek, akiket testben, lélekben megnyomorodva évtizedekig némaságra ítéltek, és akik parancsteljesítőként nem békülhettek saját lelkiismeretükkel - említette meg a szónok. Vargha Tamás szerint a katona parancsot teljesít, de nem mindegy, ki ad, ki adhat gyáva és gyilkos parancsot. "Mert a megcsalt, a rászedett, a becsapott nép haragja irtóztató" - fogalmazott. A szónok felidézte október 23. egyre mámorosabb szabadságvágyát, a követelések kimondásának bátorságát, hozzátéve: már aznap este fegyveres összecsapások törtek ki, és másnap bevonultak a fővárosba a szovjet csapatok, a következő nap az ÁVH lőtte az Országház előtt gyülekezőket, majd a mosonmagyaróvári sortűz következett.

24

ELMENT A KALAPOS AZ 56-OS SZÖVETSÉG ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE ÉS TAGSÁGA, VALAMINT BOCSKAY T JÓZSEF BARÁTAI TISZTELETTEL BÚCSÚZNAK BARÁTUKTÓL, HARCOSTÁRSUKTÓL,AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖKÉTŐL, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TAGJÁTÓL. BOCSKAY T. JÓZSEF IGAZI MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VOLT.EGÉSZ ÉLETÉT A HAZASZERETET, AZ ELNYOMÁS ELUTASÍTÁSA HATOTTA ÁT. ÖRÖKMOZGÓ, NYUGTALAN TERMÉSZETŰ EMBER VOLT. BARÁTUNK NEM ISMERTE A LEHETETLENT. HA BESZÉDET MONDOTT, A JELENLEVŐK TÖBBSÉGÉNEK KÖNNYES LETT A SZEME.TEVÉKENYSÉGÉNEK NÉHÁNY RÉSZLETÉT TÖBBEN FÉLREÉRTETTÉK. BOCSKAY T JÓZSEF FELTÉTEL NÉLKÜL BÍZOTT A MAGYAR IGAZSÁGBAN. 1956. OKTÓBERÉBEN TALÁLKOZTAM VELE ELŐSZÖR AZ AKKOR ALAKULT VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGÉBEN.VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐJE VOLT AZ AMERIKÁBAN MŰKÖDŐ MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK. SZÁMÜZETÉSBEN IS SZERETETT HAZÁJÁÉRT KÜZDÖTT,EGYIK SZERVEZŐJE VOLT A HRUSCSOV ELLENI TÜNTETÉSNEK.HAZATÉRTEKOR MEGALAPÍTOTTA AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉGET. EKKOR TALÁLKOZTUNK ÚJRA, ÍGY RÉSZESE LEHETTEM A SZÖVETSÉG ALAPÍTÁSÁNAK. FIGYELEMRE MÉLTÓ, HOGY ÉLETMŰVÉT ÉS TEVÉKENYSÉGÉT MINDEN MAGYAR KORMÁNY MAGASRA ÉRTÉKELTE. FŐBB KITÜNTETÉSEI: 56 OS EMLÉKÉREM, SZABAD MAGYARORSZÁGÉRT EMLÉKLAP, MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE, MAGYAR ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE, NAGY IMRE ÉRDEMREND.BOCSKAY T JÓZSEF TUDTA HOGY ELMEGY, FELKÉSZÜLT AZ ÚTRA. AUGUSZTUS 26- ÁN MÉG EGYÜTT EBÉDELTÜNK, EKKOR ISMÉTELTEN ELMONDTA UTOLSÓ KIVÁNSÁGÁNAK RÁM VONATKOZÓ RÉSZÉT. BARÁTOM, IGÉREM HOGY KIVÁNSÁGODAT TELJESÍTEM. BARÁTAI, TISZTELŐI, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TAGJAI BÚCSÚZNAK MOST BOCSKAY T. JÓZSEFTŐL EGY HAZÁJÁT SZERETŐ, AZÉRT EGÉSZ ÉLETÉN ÁT KÜZDŐ IGAZ MAGYAR SZABADSÁGHARCOSTÓL. KÉRJÜK ÚRUNKAT, TEREMTŐNKET, ADJON NEKI ÖRÖK NYUGODALMAT ÉS BÉKESSÉGET. TARLÓS ISTVÁN ÚR BUDAPEST FŐVÁROS FŐPOLGÁRMESTERE HAMVAINAK ELHELYEZÉSÉRE A NEMZETI SÍRKERTBEN DÍSZSÍRHELYET ADOMÁNYOZOTT. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

25

TEMPLOM ÉPÜL A BUDAI HEGYEKBEN

Makovecz Imre hagyatékának méltó gondozása érdekében a kormány az építész életművének monografikus feldolgozásának többnyelvű kiadásáról, valamint a munkásságát bemutató reprezentatív kiállítás létrehozásáról döntött. Szintén napirendre került, hogy az állam felépítse-e a 2011-ben elhunyt építész Szentek és Kárhozottak templomát, vagy sem.

Makovecz Imre Kossuth-díjas építész életművének gondozásáról döntött a kormány, az erről szóló határozat Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat szerint a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere megvizsgálja, hogy nemzetközi viszonylatban milyen szervezeti keretek között népszerűsíthetők a magyar organikus építészet kiemelkedő alkotásai, hogyan örökíthető meg Makovecz Imre munkássága. Ezen kívül áttekintik az alkotó településfejlesztési-épülettervezési modelljét, és annak alapján bővítik a főépítészek továbbképzési programját. A kormányhatározat kitér Makovecz Imre hátrahagyott terveinek áttekintésére, az általa tervezett és megvalósított kulturális, oktatási, egyházi épületek értékeinek megóvásának és helyreállításának, valamint az egyes alkotások műemléki védelem alá helyezésének lehetőségére is...

26

ÉS BOCSÁSD MEG A MI VÉTKEINKET.. -BÖRÖNDI LAJOS-

Amikor belehúzzák a gödörbe a testet Amikor a túlérett szőlőszemek megrepednek Amikor farkasszemet néz egymással áldozat és tettes Amikor következmények nélkül helyet cserélhetnek Amikor megnyírnak, majd a gázba visznek Amikor visszafordul még és a lencsébe néz a gyermek Amikor a beszervezettek spiclinek beszerveznek Amikor ezért később arcul köpnek Amikor a ruszkik szétlövik Budapestet Amikor magyarul szólalsz meg az utcán és leütnek Amikor nevet keresnek a vérben fürdő tereknek Amikor egy falunyi népet a géppisztolyok elé terelnek Amikor az üszkös házak között lefényképeznek Amikor heréidet pépesre verik és levizelnek Amikor összedrótozott kézzel a gödörbe löknek Amikor sírodon gaz nő s rajta lovat legeltetnek Amikor vége nincsen a gyötrelemnek Ez is Európa

27

HONVÉDELMI MINISZTERI ELISMERÉSEK. HENDE CSABA ÚR MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI MINISZTERE DECEMBER 10-ÉN ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT KÖSZÖNTÖTTE A MEGHÍVOTT TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ SZERVEZETEK VEZETŐIT. KITÜNTETÉSEKET ÉS EMLÉKTÁRGYAKAT ADOTT ÁT A MEGHÍVOTTAKNAK.SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ A HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CÍM I. FOKOZATÁT VEHETTE ÁT. A TIB ELNÖKE REGÉCZYNAGY LÁSZLÓ DANDÁRTÁBORNOK ÚR POHÁRKÖSZÖNTŐJÉBEN ÉRTÉKELTE AZ ELVÉGZETT MUNKÁT, MEGKÖSZÖNTE A HM. SEGITŐ KÉSZSÉGÉT. MAJD HENDE CSABA ÚRNAK MAGYARORSZÁG HONVÉDELMI MINISZTERÉNEK ÉS SZELEKOVSZKI ERNŐ HM. POLITIKAI FŐTANÁCSADÓ ÚRNAK ÁTADTUK SZÖVETSÉGÜNK ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT KITÜNTETÉST.

28

SALZBURG AZ OSZTRÁK – MAGYAR TÁRSASÁG DECEMBER 7-ÉN TARTOTTA ÉVZÁRÓ VEZETŐSÉGI ÜLÉSÉT. MÁSIRÁNYÚ ELFOGLALTSÁGA MIATT FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZENÁTORT DR. FARKAS LÁSZLÓ NY. ÁLLAMTITKÁR, CSONGRÁD MEGYEI ELNÖKÜNK KÉPVISELTE. ÉRTÉKELVE A TÁRSASÁG 2013. ÉVI MUNKÁJÁT SZÖVETSÉGI KITÜNTETÉST ADOTT ÁT AZON SZEMÉLYEKNEK, AKIK ELŐSEGÍTETTÉK AZ OSZTRÁK – MAGYAR TÁRSADALMI ÉS KULTÚRÁLIS KAPCSOLATOK FEJLŐDÉSÉT, VALAMINT 56-OS SZABADSÁGHARCUNK EMLÉKÉNEK MEGŐRZÉSÉBEN KIEMELKEDŐEN RÉSZT VETTEK. KITÜNTETETTEK: MAG. EDUARD MAIONI ÚR NY. TURISZTIKAI ÁLLAMTITKÁR MAG. JOZSEF HOLLOS ÚR CENTRALL EUROPEAN COMITTEE ELNÖKE REINHOLD JAKSCH ÚR FŐHADNAGY

29

VAJDASÁGI LÁTOGATÁS BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZÉSÉBEN KÖZÖS AUTÓBUSZOS KIRÁNDULÁSON VOLTUNK A VAJDASÁGBAN. PALICSON MEGKOSZORÚZTUK AZ 56-OS EMLÉKMŰVET. RÉSZTVEVŐK: ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐI, NYUGDÍJAS KLUB, MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE TAGJAI, VALAMINT SZÖVETSÉGÜNK TAGJAI.

30

A POLGÁRMESTER ÚR MEGHÍVÁSÁRA LÁTOGATTAK EL SZÖVETSÉGÜNK TAGJAI BARÁTAINKHOZ KISKŐRÖSRE.

31

116/2013. (IV. 19.) Kormány rendelet az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Kormány rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Krpr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Juttatásra jogosult az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant, ha a) elítélése az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról rendelkező 1989. évi XXXVI. Törvény, vagy az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések orvoslásáról rendelkező 1990. évi XXVI. törvény alapján semmis, b) Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartott volt, vagy c) 1944. október 1-jét követően a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcolták és egy évet elérő, illetőleg azt meghaladó szabadságvesztést vagy szabadságkorlátozást szenvedett el." (2) A Krpr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) Ha az 1. §-ban meghatározott időtartam a) az egy évet elérte, de a három évet nem érte el, a juttatás havi összege 15 000 forint, b) a három évet elérte, de az öt évet nem érte el, a juttatás havi összege 30 000 forint, c) az öt évet elérte, de a tíz évet nem érte el, a juttatás havi összege 45 000 forint, d) a tíz évet elérte vagy azt meghaladta a juttatás havi összege 60 000 forint." (3) (4) A Krpr. 4. § (1) bekezdésében az "összegű juttatásra jogosult" szövegrész helyébe az "összegű juttatásra jogosult, amennyiben az elhunyt jogosult esetében az 1. § szerinti időtartam a három évet elérte vagy meghaladta" szöveg lép. (5) A Krpr. a következő 12. §-sal egészül ki: "12. § E rendeletnek az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet módosításáról szóló 116/2013. (IV. 19.) Korm. Rendelet (a továbbiakban: Módr2.) 1. § (2) bekezdésével megállapított 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti juttatás a jogosultakat 2013. január 1. napjával, kezdődő hatállyal illeti meg." 2. § Nem lép hatályba az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.) Korm. Rendelet módosításáról szóló 63/2013. (III. 4.) Korm. Rendelet 5. § (2) bekezdés a)-c) pontja. 3. § (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. (2) Az 1. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k.,

Miniszterelnök

32

33

34

TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰ TÁRSADALMI ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZETEK FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: MÁRTON ANDRÁS NY. ALTÁBORNAGY MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ALAPÍTÓ ELNÖK: FÓNAY JENŐ ELNÖK: VASVÁRI VILMOS MÁDI JENŐ ELNÖK: DÉGI ANDRÁS RECSKI SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: KÉRI KÁLMÁN – ZIMÁNYI TIBOR ELNÖK: KRASZNAY BÉLA NY. EZREDES SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETE ALAPÍTÓ ELNÖK: MENCZER GUSZTÁV ELNÖK: MENCZEL ERZSÉBET TÖRTÉNELMI IGAZSÁGTÉTELI BIZOTTSÁG ELSŐ ELNÖK: VÁSÁRHELYI MIKLÓS ELNÖK: REGÉCZY-NAGY LÁSZLÓ NY. DANDÁRTÁBORNOK IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖK: BOCSKAI T. JÓZSEF ELNÖK: 1945-1956 KÖZÖTTI POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE ELSŐ ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN ELNÖK: FEHÉRVÁRY ISTVÁN TÁRSELNÖK: PETRUSZ TIBOR ’56-OS SZÖVETSÉG ALAPÍTÓ: DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ELNÖK: ROIK JÁNOS - HORNYÁK TIBOR-RÁCZ SÁNDOR NÉMETH BÁLINT – SINKOVICS GYULA ELNÖK: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

ÖRÖK OKTÓBER VALAMIKOR ’56 IFJÚ HŐSEI VOLTAK. MA EGY VÉRES KOR… TÚLÉLŐ: EMLÉKEI. PRO ÉS CONTRA… VITATOTTJA SORSNAK. KIKET SENKI SEM AKAR MEGÉRTENI. AZOK… AKIK… NYUGSZANAK A FÖLDBEN.

35

SZÉP ERN Ő: IMÁDSÁG Ki ülsz az égben a vihar felett, Én Istenem, hallgass meg engemet. Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog, Hazámért reszketek, magyar vagyok. A népekkel, ha haragod vagyon, A magyarra ne haragudj nagyon. Ne haragudj rá, bűnét ne keresd, Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd. Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám, El ne vesszen veszejtő éjszakán. Mert itt a népek nem tudják, mit ér, Hogy olyan jó, mint a falat kenyér, Hogy nem szokott senkit se bántani, Lassú dallal szeretne szántani. Édes Istenem, te tudod magad, A bárány nála nem ártatlanabb. Te tudod ezt a fajtát, mily becses, Milyen takaros, mily kellemetes. Te látod életét minden tanyán, Te tudod, hogy beszél: édes anyám. Te tudod a barna kenyér ízét, Te tudod a Tisza sárga vizét. Te tudod, hogy itt milyen szívesen Hempereg a csikó a füvesen. Tudod a nyáj kolompját, ha megyen, Édes szőlőnket tudod a hegyen. S keserű könnyeink tudod Uram, Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan, S hogy víg esztendőt várunk mindenér S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér. Óh, keljetek a magyart védeni Ti Istennek lényes cselédei: Uradnak mondd el, arany arcú Nap, Hogy kedveled te délibábodat. Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold, Hogy szebb tükröd a földön sohse volt. Csillagok, értünk könyörögjetek: Kis házak ablakába reszketeg Szerteszét este mennyi mécs ragyog Könyörögjetek értünk, csillagok.

36

V I S S Z AS Z Á ML Á L ÁS 1991-BEN BÚCSÚZTATTUK ROIK JÁNOST, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG EYKORI ELNÖKÉT.

1991-BEN BÚCSÚZTATTUK DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOST, AZ 56-OS SZÖVETSÉG, ALAPÍTÓ ÜGYVIVŐJÉT.

2001-BEN BÚCSÚZTATTUK OBERSOVSZKY GYULÁT, AZ IGAZSÁG MAJD AZ ÉLÜNK LAPOK FŐSZERKESZTŐJÉT.

2002-BEN BÚCSÚZTATTUK VAJDA-NÉMETH JÓZSEFET, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ALELNÖKÉT.

2004-BEN BÚCSÚZTATTUK V. NÉMETH LÁSZLÓT, A MAGYAR VIDÉK ’56-OS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT.

2005-BEN BÚCSÚZTATTUK BENKŐ ZOLTÁNT, AZ 1956-BAN ALAKULT VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT.

2005-BEN BÚCSÚZTATTUK PONGRÁTZ GERGELYT, A KORVIN-KÖZ EGYKORI FŐPARANACSNOKÁT.

2006-BAN BÚCSÚZTATTUK VASVÁRI VILMOS, NY. HONVÉD EZREDEST, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT.

2006-BAN BÚCSÚZTATTUK HORNYÁK TIBORT, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG EYKORI ELNÖKÉT.

2007-BEN BÚCSÚZTATTUK ZIMÁNYI TIBORT, A RECSKI SZÖVETSÉG ÉS A MAGYAR NEMZETI ELLENÁLLÁSI SZÖVETSÉG, ELNÖKÉT.

2009-BEN BÚCSÚZTATTUK KIRÁLY BÉLA NY. VEZÉREZREDEST, AZ 1956-OS NEMZETŐRSÉG EYKORI PARANCSNOKÁT.

2010-BEN BÚCSÚZTATTUK DR. TAMÁS KÁROLY NY. ÁLLAMTITKÁRT, A MAGYAR VIDÉK 56-OS ORSZÁGOS SZÖVETSÉG ELNÖKÉT.

2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁRTON ANDRÁS NY. HONVÉD ALTÁBORNAGYOT, A FORRADALMI NEMZETI SZÖVETSÉG ELNÖKÉT.

2011-BEN BÚCSÚZTATTUK MENCZEL GUSZTÁVOT, A SZOVJETUNIÓBAN VOLT MAGYAR POLITIKAI RABOK ÉS KÉNYSZERMUNKÁSOK SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉT.

2012-BEN BÚCSÚZTATTUK MÁDI JENŐ NY. HONVÉD EZREDEST, AZ ’56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ALELNÖKÉT, A MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE ELNÖKÉT.

2012-BEN BÚCSÚZTATTUK RÓZSÁS JÁNOST, A GULAG ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖKÉT.

37

2013-BAN BÚCSÚZTATTUK RÁCZ SÁNDORT AZ 1956-OS NAGYBUDAPESTI KÖZPONTI MUNKÁSTANÁCS EGYKORI ELNÖKÉT, AZ '56-OS SZÖVETSÉG 1993-94-ÉVBEN EGYKORI ELNÖKÉT, AZ MVSZ. TISZTELETBELI ELNÖKÉT.

2013-BAN BÚCSÚZTATTUK BOCSKAY T. JÓZSEFET AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ELNÖKÉT

BARÁTAINK NAGY IDŐK TANÚI, SZENVEDŐ ALANYAI VOLTAK, IGAZ MAGYAROK, ÉS AMI FONTOS, VALÓDI SZABADSÁGHARCOSOK, AKIK MEGALKUVÁS NÉLKÜL, SAJÁT ÉLETÜKET IS KOCKÁRA TÉVE, FÖLDI ÉLETÜK UTOLSÓ PILLANATÁIG MUNKÁLKODTAK NEMZETÜNKÉRT. A HAZÁNKÉRT, BAJTÁRSAINKÉRT. KIEMELKEDŐ VEZETŐI VOLTAK SZÖVETSÉGEIKNEK.TISZTELETTEL ÉS SZERETETTEL EMLÉKEZZÜNK BARÁTAINKRA. KÉRJÜK MINDENHATÓ URUNKAT, HOGY BIZTOSÍTSON SZÁMUKRA HELYETAZ ÉGI CSATAMEZŐN.

SZÖNYI GYULA: JOGOT KÉREK (1956. OKTÓBER 23) JOGOT KÉREK, JOGOT EGYENLŐT E HONBAN MAGYAR VAGYOK ÉN IS, EHHEZ CSAK JOGOM VAN.

BÍRÁK NE LEGYETEK NÉMA BÁBJÁTÉKOT, KIK ÁTKOZOTT BŰNE SOKAT VÉRBE FOJTOTT.

NE LEGYEN ITT KÜLÖNB AKKOR SEM ÉS NÁLAM, HOGYHA A CSILLAGÁN FÉNYESEBB SUGÁR VAN.

JOGOT KÉREK, JOGOT, EGYENLŐT MAGAMNAK, ÉS MÉG AZ ELNYOMOTT SOK SZEGÉNY MAGYARNAK.

FÉNELON: AZOK, AKIK NEM SZENVEDTEK SEMMIT, NEM TUDNAK: NEM ISMERIK A JÓTETTEKET, SEM A BAJOKAT: NEM ISMERIK AZ EMBEREKET.

38

„MINDEN MAGYAR FELELŐS MINDEN MAGYARÉRT” - SZABÓ DEZSŐ – MÉG TÖRVÉNYI VÉDELMET ÉLVEZNEK AZOK, A 6-OS KARTONOSOK, AKIK A SZÖVETSÉGEK SORAIBA BEÉPÜLVE, BOMLASZTÓ TEVÉKENYSÉGET FOLYTATNAK. SZÖVETSÉGÜNK A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOKAT BETARTVA, TÜRELMESEN VÁRJA A MEGNEVEZÉS LEHETŐSÉGÉT. ADDIG IS, FOLYAMATOSAN KÖZÖLJÜK AZ ÁLTALUNK MEGISMERT SZEMÉLYEK FEDŐNEVÉT ABBAN A REMÉNYBEN, HOGY FELHAGYNAK BOMLASZTÓ, ESETENKÉNT NEMZETELLENES TEVÉKENYSÉGÜKKEL. BODROGI ZSOLT - B.ZOLTÁN BORISZ - N. PÉTER BOTOND - H. KÁROLY CSANÁDI - B.MIKLÓS CSÁNGÓ - CS. SÁNDOR CSORBA PÁL - CS. PÉTER DEÁK - G. ISTVÁN DIÓSGYÖRI JÓZSEF - SZ. JÓZSEF EDE - K. JÁNOS ERDÉLYI MIKLÓS - O.CSABA EVEZŐS - Z. TIBOR FÁBIÁN JÁNOS - F. ERNŐ FEHÉR PÁL,VIG ANTAL - M.TAMÁS FELLEGI - F. LÁSZLÓ GABI - N. KÁLMÁN GÁRDONYI, PROHÁSZKA - P.JÓZSEF GÉZA. SIPOS - M. JÓZSEF GÓBÉ. KELETI - E. SÁNDOR ILDIKÓ - I. KÁROLY JÓSKA - B.JENŐ KAPOSVÁRI - B.ISTVÁN KÁNTOR ÉVA - K. MÁRIA KEREKES GÁBOR - B.FERENC KERESZTESI - K. VILMOS KISS - M. JÓZSEF KISS GÁBOR - S. LÁSZÓ KOLOZSVÁRI TAMÁS - N.TAMÁS KOLTAI - U.JÁNOS KOVÁCS JÁNOS - R.I.SÁNDOR KUTAS GÁBOR - N.GÁBOR LAKATOS JÓZSEF - L.L.FERENC LÁSZLÓ JÁNOS - M.ISTVÁN LÓRÁNT IMRE - L.ISTVÁN MAROS - Ö.GÁBOR

MOSOLYGÓ - K. NÁNDOR MOTOROS - B.GÉZA PARÁDI - V. REZSŐ PATKÓ - P.ERVIN PÁLINKÁS IMRE - B.LÁSZLÓ PETŐ JÁNOS - P.JÓZSEF PÉCSI TIBOR - D. LÁSZLÓ PÉTER. ZSIGMOND - H. LAJOS POZSONYI ZOLTÁN - N. BÁLINT RADU - V. JÁNOS SÁRVÁRI -T. URBÁN SYRIUS - G. SÁNDOR SOPRONI - B.JÁNOS SZABÓ JÁNOS - G. ISTVÁN SZABÓ PAULA - B.GNÉ SZABÓ TIBOR - GY. TIVADAR SZALMA LÁSZLÓ - K. FERENC SZERENCSÉS GÁBOR - SZ. GÁBOR SZERELŐ - P.TIBOR SZÉKELY LÁSZLÓ - B.FERENC SZILÁRD - E. TIBOR SZÖGI-KEREKES - B.FERENC TAPOLCAI ATTILA - I. FERENC TARKŐI - T. FERENC TÓTFALUSI KÁLMÁN - P.GYULA TÓTH GYÖZŐ - S. GYÖRGY TURI SÁNDOR -T. JÓZSEF UJSÁGÍRÓ - G. LÁSZLÓ VADÁSZ - E. KÁROLY VESZPRÉMI - K. MIKLÓS VITÉZ - V. JÁNOS ZÁDORI ERNŐ - Z. ENDRE ZRINYI ISTVÁN - Z. FERENC

ELHÚNYTAKHOZ AZ ISTEN LEGYEN IRGALMAS.

39

ESEMÉNYNAPTÁR A FARKASRÉTI TEMETŐBEN BÚCSÚZTATTUK DR. KATONA TAMÁST. A NEMZETI SÍRKERTBEN BÚCSÚZTATTUK RÁCZ SÁNDORT, A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE TISZTELETBELI ELNÖKÉT, AZ 56-OS SZÖVETSÉG EGYKORI ELNÖKÉT. JÚNIUSBAN KISKŐRÖSRE LÁTOGATTUNK, A NEMZETI SÍRKERTBEN BÚCSÚZTATTUK BARÁTUNKAT, NÓVÉ GYULA – KÖLYÖK – KORVIN KÖZI SZABADSÁGHARCOST. SZEPTEMBERBEN VAJDASÁGBA LÁTOGATTUNK, KÜLDÖTTSÉGÜNK OKTÓBER 6-ÁN ARADON KOSZORÚZOTT. A NEMZETI SÍRKERTBEN BÚCSÚZTATTUK BOCSKAY T. JÓZSEFET AZ IGAZOLT MAGYAR SZABADSÁGHARCOS VILÁGSZÖVETSÉG ALAPÍTÓ ELNÖKÉT, A SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMÁNAK TAGJÁT. SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKÉNEK JAVASLATÁRA A NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZET VÉDETTÉ NYILVÁNÍTOTTA OBERSOVSZKY GYULA NEMZETI SÍRKERTBEN LEVŐ NYUGHELYÉT. A NOI MEGINDÍTOTTA A HIVATALOS ELJÁRÁST A RÁKOSKERESZTÚRI KÖZTEMETŐ 233-AS PARCELLÁJÁBAN NYUGVÓ BAJTÁRSAINK HAMVAINAK A 300-AS PARCELLÁBA VALÓ ÁTHELYEZÉSÉRE. KÉRÉSÜNKRE TARLÓS ISTVÁN FŐPOLGÁRMESTER ÚR A NEMZETI SÍRKERTBEN DÍSZSÍRHELYET ADOMÁNYOZOTT SZÖVETSÉGÜNK ÉS A MAGYAR OKTÓBER PÁRT ALAPÍTÓJA DR. KRASSÓ GYÖRGY JÁNOS ÚR HAMVAINAK MÉLTÓ HELYRE VALÓ ÁTHELYEZÉSÉRE. OKTÓBER 21-ÉN KÖZÖS MEGEMLÉKEZÉST TARTOTTUNK A MŰEGYETEMI RAKPARTON ELHELYEZETT SZOBRUNKNÁL. DR. BOROSS PÉTER ELNÖK ÚR KÖSZÖNTŐJE UTÁN EMLÉKEZŐ BESZÉDET MONDOTT DR. LÁZÁR JÁNOS ÚR A MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ ÁLLAMTITKÁR. DECEMBERBEN AZ OSZTRÁK-MAGYAR TÁRSASÁG ÉVZÁRÓ ÜLÉSÉN FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ SZENÁTOR KÉPVISELETÉBEN DR. FARKAS LÁSZLÓ CSONGRÁD MEGYEI ELNÖK VOLT JELEN. A HONVÉDELMI MINISZTER ÚR MEGHÍVÁSÁRA SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE RÉSZTVETT A HM ÉRTÉKELŐ, ÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉGÉN, AHOL KITÜNTETÉSEKET ÉS EMLÉKTÁRGYAKAT ADOTT ÁT A MINISZTER ÚR, ELNÖKÜNK A HONVÉDELEMÉRT KITÜNTETŐ CÍM I.FOKOZATÁT KAPTA. SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE RÉSZTVETT ANTAL JÓZSEF MINISZTERELNÖK ÚR HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL RENDEZETT PARLAMENTI MEGEMLÉKEZÉSEN, VALAMINT A NEMZETI SÍRKERTI KOSZORÚZÁSON. SZÖVETSÉGÜNK ELNÖKE RÉSZTVETT A POLGÁRI MAGYARORSZÁGÉRT DÍJ ÁTADÁSI ÜNNEPSÉGÉN.

40

SZÖVETSÉGÜNK ORSZÁGOS ELNÖKSÉGE ÁLDOTT KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, SIKEREKBEN GAZDAG BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN A VOLT MAGYAR POLITIKAI FOGLYOKNAK, MAGYARORSZÁG MINDEN JÓZANUL GONDOLKODÓ, ÉLŐ CSALÁDJÁNAK. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ ORSZÁGOS ELNÖK. 2013. DECEMBER.

41

ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ FELHÍVOM SZÖVETSÉGÜNK MINDEN TAGJÁNAK FIGYELMÉT, HOGY AZ ÉVES TAGDÍJ FIZETÉSE, AMELY JELENLEG FT 2. 000.- MINDEN TAG RÉSZÉRE KÖTELEZŐ, A KIEMELT NYUGDÍJBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMÁRA ERKÖLCSI KÖTELEZETTSÉG IS. 1 ÉVES ELMARADÁS ESETÉN A TAGSÁGI VISZONY AUTOMATIKUSAN MEGSZŰNIK, BEFIZETÉSI HATÁRIDŐ 2014, MÁRCIUS 31. A SZÖVETSÉG ADMINISZTRATIV TEVÉKENYSÉGÉNEK KORSZERÜSÍTÉSE MIATT 2014. JANUÁR 1-TŐL A HÁZIPÉNZTÁR HÉTFŐN ÉS SZERDÁN 09-TŐL 12-IG MŰKÖDIK. PÉNZFELVÉTEL VAGY ELSZÁMOLÁS KIZÁRÓLAG E KÉT NAPON LEHETSÉGES. ISMÉTELTEN FELHÍVOM A TERÜLETI VEZETŐK FIGYELMÉT, HOGY TÖRVÉNYI ELŐÍRÁS SZERINT CSAK OLYAN ÁFÁS SZÁMLÁT TUDUNK ELSZÁMOLNI, AMELYEN A SZÖVETSÉG NEVE ÉS BUDAPESTI CÍME SZEREPEL. MARKÓ KATALIN TAGTÁRSUNKAT - MINT MUNKAVÁLLALÓT – 2014. JANUÁR 1-TŐL FELKÉRTEM AZ ÜGYKEZELŐI, ADATVÉDELMI FELADAT VÉGZÉSÉRE. FŐ FELADATA A BELÉPÉSI NYILATKOZATOK ÉS SZEMÉLYI ANYAGOK KEZELÉSE, NYILVÁNTARTÁSA. MUNKAJOGILAG - A TITKÁRSÁGI SZERVEZETI EGYSÉGEN BELÜL – AZ ORSZÁGOS ELNÖK HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK. KÖTELEZŐEN BEVEZETTÜK A SZÖVETSÉG MUNKAVÁLLALÓI ÉS TISZTELETDÍJASAI RÉSZÉRE A JELENLÉTI ÍV NAPRAKÉSZ VEZETÉSÉT. KIFIZETÉS KIZÁRÓLAG EZ ALAPJÁN TÖRTÉNHET. MUNKABÉREK ÉS TISZTELETDÍJAK KIFIZETÉSÉT MINDEN HÓNAP UTOLSÓ HETÉBEN ENGEDÉLYEZEM, KIVÉVE DECEMBER HÓNAPOT. ISMÉTELTEN FELHÍVOM AZ ILLETÉKESEK FIGYELMÉT, HOGY A SZÖVETSÉG KÖZPONTI IRATTÁRÁN KÍVÜL SZEMÉLYES ADAT, BELÉPÉSI NYILATKOZAT, STB. A TÖRVÉNYI ELŐÍRÁSOK SZERINT NEM TÁROLHATÓ. AKINÉL VAN ILYEN IRAT FELKÉREM, HOGY 2014, MÁRCIUS 31-IG ADJA LE MARKÓ KATALIN ÜGYKEZELŐNEK. AZON TAGJAINKNAK, AKIK TAGI KÖTELEZETTSÉGÜKET TELJESÍTVE BEFIZETTÉK A 2013. ÉVI TAGDÍJAT, MEGKEZDTÜK AZ ÚJ TAGSÁGI IGAZOLVÁNYOK KIADÁSÁT. FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ

42

HOTEL TERMÁLKRISTÁLY – RÁCKEVE – TERMÁL SÉTÁNY 1

MEGÁLLAPODÁSUNK ÉRTELMÉBEN E HELYEN IS PIHENHETNEK GYÓGYÚLHATNAK TAGJAINK, SZEMÉLYENKÉNT ÉS ÉJSZAKÁNKÉNT FT 7. 900.- TÉRITÉSI DÍJ ELLENÉBEN. NYITOTT, FEDETT GYÓGYVIZES uszoda, ÉLMÉNYFÜRDŐ HASZNÁLATA. SVÉDASZTALOS FÉLPANZIÓS ELLÁTÁS. BEUTALÓ IGÉNYLÉSE A SZÖVETSÉGBEN.

43

HOTEL SZIESZTA. SOPRON - LŐVÉR KÖRÚT 37. T ÁJ É K O Z T AT J U K S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J A I T , H O G Y E G Y Ü T T M Ü K Ö D É S I M E G ÁL L A P O D ÁS T K Ö T Ö T T Ü N K A S O P R O N I H O T E L S Z I E S Z T A V E Z E T É S É V E L , M E L Y N E K É R T E L M É B E N S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J AI K E D V E Z M É N Y E S T É R I T É S I D Í J E L L E N É B E N , E G É S Z É V B E N I G É N Y B E V E H E T I K A S Z Á L L O D A S Z O L G Á L T A T ÁS A I T . TÉRITÉSI DÍJ SZEMÉLYENKÉNT: 1 É J S Z AK A F É L P A N Z I O S E L L ÁT Á S A L F T 7 . 3 0 0 .I D E G E N F O R G A L M I A D Ó N A P O N T A F T 3 4 0 .S Z O L G Á L T A T ÁS : S V É D A S Z T A L O S R E G G E L I , E B É D V A G Y V AC S O R A, WE L L N E S , G K . P A R K O L Á S . S Z O B AF O G L A L ÁS . 0 6 - 9 6 - 3 1 4 - 2 6 0 T E L E F O N O N .

44

HOTEL AQUAMARIN, HÉVIZ – HONVÉD UTCA 14. U K S Z Ö V E T S É G Ü N K T A G J AI T , H O G Y A H É V I Z I AQ U A M AR I N S Z Á L L Ó B AN K E D V E Z M É N Y E S T É R I T É S I D Í J E L L E N É B E N P I H E N H E T N E K , G Y Ó G Y U L H AT N A K T AG J A I N K . AZ A É P Ü L E T K E L E T I O L D A L ÁN L E V Ő S Z O B ÁK B A N . B E L F Ö L D I V E N D É G E K S Z ÁM Á R A A G Y Ó G Y K E Z E L É S E K T B . K ÁR T Y A É S H ÁZ I O R V O S I B E U T A L Ó E L L E N É B E N A M I N D E N K O R I J O G S Z A B ÁL Y O K N AK M E G F E L E L Ő O E P . T Á M O G A T ÁS S A L I S I G É N Y B E V E H E T I K . T É R I T É S I D I J : F É L P AN Z I Ó S E L L Á T Á S S A L É J S Z AK ÁN K É N T F T 6 . 6 0 0 .I D E G E N F O R G A L M I A D Ó N A P O N T A F T 4 2 0 .S Z O L G Á L T A T ÁS : S V É D A S Z T A L O S R E G G E L I , M E N Ü S O R O S E B É D V A G Y V AC S O R A . KÜLSŐ ÉS BELSŐ FÜRDŐMEDENCE – SÓKAMRA - GK. PARKOLÁS.

45

TISZTELT OLVASÓINK! TÁJÉKOZTATJUK ÖNÖKET, HOGY AZ ÁLTALUNK KÖZÖLT HIVATALOS IRATOK AZ ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN, VALAMINT AZ OPEN SOCIETY ARRCHIVES LEVÉLTÁRBAN MINDENKI SZÁMÁRA ELÉRHETŐ TITKOSÍTÁS ALÓL HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT EREDETIK MÁSOLATA. HONLAPOK ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA www.abtl.hu KISFOGHÁZ EMLÉKHELY www.1956.kisfoghazemlekhely.hu KORMÁNYZATI KUMMUNIKÁCIÓÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG www.kormany.hu MAGYAR POLITIKAI FOGLYOK SZÖVETSÉGE www.pofosz.hu MOSONMAGYARÓVÁR 1956 www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu NAGY IMRE EMLÉKHÁZ www.nagyimreemlekhaz.hu NEMZETI ÖRÖKSÉG INTÉZET www.nkb.hu POLITIKAI ELITÉLTEK KÖZÖSSÉGE www.mpek.hu SZABADSÁGHARCOSOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY www.szabadsagharcosokert.hu '56-OS SZÖVETSÉG www.56osszovetseg.hu. ADOMÁNYAIKAT AZ ERSTE BANKNÁL VEZETETT SZÁMLÁNKRA KÉRJÜK UTALNI 11600006-00000000-21528312 FELELŐS KIADÓ: FAZEKAS JÁNOS LÁSZLÓ 1051 BUDAPEST, NÁDOR-UTCA 36./VI. EMAIL: [email protected] MOST MÉG TITOK, A JÖVŐ MIT REJTEGET, BOLDOGSÁG ÉS ÁLOM ELFÚJJA A FELLEGET. REMÉLJETEK ÉS MINDIG ÉS MINDENKOR EMBERKÉNT ÉLJETEK.

46