A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

V. ÉVFOLYAM

9. SZÁM

2006. OKTÓBER 9.

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Szerkesztõség: 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25. Telefon: 457-7283 E-mail: [email protected]

Megjelenik havonta Ára: 504 Ft

TARTALOM oldal

II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok DH-3935-8/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat. . . . . . . DH-3940/-6/2006. számú, a Hungarotel Távközlési Zrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat . . . . . . DH-3165-9/2006. számú, a Monortel Telefon Társaság Rt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat . . . . . . DH-3937-4/2006. számú, az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat DH-12418-2/2006. számú, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat . . . . . . . . . . . . . DH-11876-4/2006. számú, a Monor Telefon Társaság Rt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-12760-1/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-12027-6/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. által a GTS Datanet Távközlési Kft. ellen az egyenlõ elbánás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos jogvitás eljárás tárgyában született, az eljárást megszüntetõ végzés . . DH-12422-3/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárásában született végzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-12560-5/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása tárgyában hozott határozat. . . . . . . . . . .

770

786

791

797

oldal DH-370-23/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . DH-376-18/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . DH-373-18/2006. számú, az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-374-15/2006. számú, a Monortel Távközlési Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . DH-14595-2/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. új nagykereskedelmi termék árának jóváhagyása tárgyában hozott határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . DH-15677-1/2006. számú, az Invitel Zrt-t terhelõ közvetítõválasztás kötelezettsége teljesítésének ellenõrzése tárgyában közölt felhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bírósági ítéletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közlemények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

818

900

946

975

997

1001 1003 1012

803

III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala 806

809

812

815

816

Jogszabályfigyelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2006. június és augusztus között közzétett érdemi határozatokról Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásból való törlésének tényérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hirdetmény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

1013

1013 1039 1040 1041

V. FÕRÉSZ: Egyéb információk, tájékoztatók Felhívás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Hírközlési Hatóság elérhetõsége . . . . . . . . . . . . . . A Nemzeti Hírközlési Hatóság és területi igazgatóságai telephelyeinek és ügyfélszolgálatainak nyitvatartási rendje . . .

1042 1042 1042

770

HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ

9. szám

II. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Határozatok

*A határozatban üzleti titokként megjelölt adatok a DH-3935-9 /2006. sz. határozatban szerepelnek.

Helyesbítés: A Hírközlési Értesítõ 2006. augusztus 21-én megjelent 8. számában közzétett -DH-3935-8/2006. -DH-3940-6/2006. -DH-3165-9/2006. -DH-3937-4/2006. -DH-12418-2/2006. -DH-11876-4/2006. -DH-12760-1/2006. számú határozatok egyes táblázatai tördelési hiba folytán nem a megfelelõ szövegrészekhez kapcsolódva jelentek meg. Erre tekintettel ezen határozatok ismételten közzétételre kerülnek.

DH-3935-8/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat

Ügyiratszám: DH-3935-8/2006. Tárgy: Az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cg.: 01-10-041928) (a továbbiakban: Magyar Telekom vagy Kötelezett) által alkalmazható, az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint a kiskereskedelmi szélessávú DSL szolgáltatás nyújtása során a különbözõ szélessávú hozzáférés típusok tekintetében alkalmazott átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint állapítja meg:

Havi díjak Sávszél. (kbps) 512 512 512 512 512 512 1024 1024 1024 1024 1024 1024 1024 1024 1024 2048 2048 2048

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni egyéni üzleti üzleti üzleti egyéni egyéni egyéni

1 éves 1 éves 2 éves 2 éves nincs nincs 1 éves 1 éves 2 éves 2 éves nincs nincs 1 éves 2 éves nincs 1 éves 1 éves 2 éves

nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem igen nem nem nem nem igen nem

Árrés (minus) nettó Ft*

Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft

3 965 3 282 4 459 3 444 4 295 7 606 4 889 4 412 5 397 4 446 7 293 8 940 6 273 8 564 15 379 5 865 5 424 7 662

9. szám


egyéni 2 éves egyéni nincs egyéni nincs üzleti 1 éves üzleti 2 éves üzleti nincs egyéni 1 éves egyéni 1 éves egyéni 2 éves egyéni 2 éves egyéni nincs egyéni nincs üzleti 1 éves üzleti 2 éves üzleti nincs üzleti 1 éves üzleti nincs * Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak 2048 2048 2048 2048 2048 2048 3008 3008 3008 3008 3008 3008 3008 3008 3008 4096 4096

771

igen nem igen nem nem nem nem igen nem igen nem igen nem nem nem nem nem

Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított nagykereskedelmi ár alapértelmezésben a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. A forgalomfüggõ szolgáltatások esetén a nagykereskedelmi szolgáltatás megállapított ára alapértelmezésben annyi forgalmat foglal magában, mint amennyit az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatás. A Magyar Telekom esetén tehát 3GB-nyi forgalmat. A többletforgalom után számított nagykereskedelmi díj pedig nem haladhatja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat. A kötelezett szolgáltató ezen típusú nagykereskedelmi szolgáltatás-nyújtási kötelezettségnek úgy is megfelelhet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás maga 0 GB forgalmat foglal magában, és a nagykereskedelmi díj egy forgalmi díjelemet is tartalmaz. Ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmi díjat a kötelezett szolgáltató úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat, és a kiskereskedelmi forgalomkorlátos csomagban foglalt forgalommal együtt számított (jelen esetben tehát 3GB-ra számított) havi nagykereskedelmi szolgáltatási ár – a jogosult

6 415 9 334 10 453 8 560 10 033 17 234 7 545 6 890 9 817 7 681 15 681 12 481 9 713 20 776 55 737 14 618 61 894

szolgáltatóra nézve - ne legyen kedvezõtlenebb, mint az alapértelmezésben szereplõ retail minus alapon számított, 3GB-nyi forgalmat magában foglaló, a táblázatban szereplõ díj. Abban az esetben, ha a forgalomfüggõ nagykereskedelmi szolgáltatás ezen határozatban szereplõ megállapított ára a korábbi nagykereskedelmi minimum ár alapján határozódott meg, ott a szabályozott forgalom-korlátos nagykereskedelmi szolgáltatás struktúrája változatlan a korábbi nagykereskedelmi szolgáltatás struktúrájához képest, azaz a forgalomfüggõ nagykereskedelmi hozzáférési díj nem foglal magában forgalmat, a nagykereskedelmi forgalmi díj pedig megegyezik az ármegállapítás alapjául szolgáló idõszakban alkalmazott legalacsonyabb forgalmi díjjal, melynek értéke a beadott adatoknak megfelelõen 62 Ft/GB. A korábban alkalmazott nagykereskedelmi minimum ár alapján megállapított árú forgalomfüggõ hozzáférés típusok a következõk:

Sávszélesség (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

Igen

1024

egyéni

1 éves

Igen

2048

egyéni

1 éves

Igen

3008

egyéni

1 éves

Igen

772


9. szám

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

egyéni

1 éves

nem

4 919

512

egyéni

1 éves

igen

5 371

512

egyéni

2 éves

nem

2 833

512

egyéni

2 éves

igen

2 833

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

3 664

1024

egyéni

1 éves

igen

4 890

1024

egyéni

2 éves

nem

4 569

1024

egyéni

2 éves

igen

3 110

1024

egyéni

nincs

nem

16 567

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

5 722

1024

üzleti

2 éves

nem

6 883

1024

üzleti

nincs

nem

39 408

2048

egyéni

1 éves

nem

3 154

2048

egyéni

1 éves

igen

6 074

2048

egyéni

2 éves

nem

4 571

2048

egyéni

2 éves

igen

1 593

2048

egyéni

nincs

nem

22 523

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

5 188

2048

üzleti

2 éves

nem

5 941

2048

üzleti

nincs

nem

22 384

3008

egyéni

1 éves

nem

3 167

3008

egyéni

1 éves

igen

5 000

3008

egyéni

2 éves

nem

2 230

3008

egyéni

2 éves

igen

2 225

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

4 875

3008

üzleti

2 éves

nem

5 980

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

8 833

4096

üzleti

nincs

nem

116 326

9. szám


773

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

egyéni

1 éves

nem

0

512

egyéni

1 éves

igen

0

512

egyéni

2 éves

nem

0

512

egyéni

2 éves

igen

0

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

0

1024

egyéni

1 éves

igen

0

1024

egyéni

2 éves

nem

0

1024

egyéni

2 éves

igen

0

1024

egyéni

nincs

nem

47 920

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

0

1024

üzleti

2 éves

nem

0

1024

üzleti

nincs

nem

47 920

2048

egyéni

1 éves

nem

0

2048

egyéni

1 éves

igen

0

2048

egyéni

2 éves

nem

0

2048

egyéni

2 éves

igen

0

2048

egyéni

nincs

nem

47 920

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

0

2048

üzleti

2 éves

nem

0

2048

üzleti

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

1 éves

nem

0

3008

egyéni

1 éves

igen

0

3008

egyéni

2 éves

nem

0

3008

egyéni

2 éves

igen

0

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

0

3008

üzleti

2 éves

nem

0

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

0

4096

üzleti

nincs

nem

47 920

A megállapított – a táblázatokban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke.

A Magyar Telekom az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyab-

774


bat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Sávos kedvezmények alkalmazása esetén, amennyiben a jelen határozatban foglalt nagykereskedelmi ár az ármegállapítás alapjául szolgáló idõszak nagykereskedelmi minimum ára alapján határozódott meg és a Kötelezett az adott idõszakban is sávos-, azaz a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított díjkedvezményeket alkalmazott, úgy a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi ár az adott (legnagyobb kedvezményû) sávnak megfelelõ maximum árként értelmezendõ. Ennek megfelelõen a Kötelezett szolgáltató az adott sávhoz tartozó minimális nagykereskedelmi végpontszámot el nem érõ szolgáltatók esetén alkalmazhat a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi árnál magasabb árat is, de az alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a Kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos kedvezmények alapján kialakított árrendszer fenti szempontoknak való megfelelõségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenõrzi. A Magyar Telekom a jelen határozatnak megfelelõen megállapított díjat az új szerzõdésekre jelen határozat kézbesítésétõl köteles alkalmazni. A korábban megkötött hûségnyilatkozatos (azaz rögzített idejû elkötelezettséget és ezzel valamilyen kedvezményt tartalmazó) szerzõdéseket ezen ármegállapító határozat a hûségnyilatkozat hatálya alatt nem érinti, a hûségnyilatkozat lejárta után, a szerzõdés meghosszabbításakor - értve ezalatt az elköte-

9. szám

lezettségi idõszak és a vele járó kedvezmény végét követõen a szerzõdés egyszerû továbbélését is – viszont igen. Amennyiben a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásán belül, az eladás ösztönzése érdekében (például a saját kiskereskedelmi szolgáltatási akcióival párhuzamosan) értékesítési akciókat hirdet, úgy a jelen határozatban foglalt, az egyes nagykereskedelmi szolgáltatástípusokhoz tartozó maximum áraknak (kiegészítve az esetleg alkalmazandó sávos kedvezményekkel) minden egyes jogosult szolgáltató esetén a következõ ármegállapító határozatig tartó idõszakra vonatkozóan számított nagykereskedelmi átlagárakra vonatkozóan kell érvényesülnük. Az átlagár számítás módszertana ebben az esetben is megegyezik a Kötelezett számára a DH-664180/2005.számú határozat (JPE határozat) V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott átlagár számítási módszertannal. A Kötelezett szolgáltató a hozzáférési kötelezettség kapcsán, de kizárólag az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit jogosult az igénybe vevõ szolgáltatókkal megtéríttetni. A kötelezett szolgáltatók ugyanakkor kizárólag csak az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit téríttetheti meg. Amennyiben az adott szolgáltatás elemre – illetve, azzal ekvivalens szolgáltatásra – a kötelezett szolgáltatónak saját kiskereskedelmi szolgáltatásához is szüksége van, akkor annak a jogosult szolgáltatókkal történõ megtéríttetése nem indokolt. Nem számítható fel külön díj azon szolgáltatás elemek kötségei után sem, amelyek az ármegállapító határozat meghozatala során a releváns nagykereskedelmi költségek között már figyelembe vételre kerültek. A nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeinek nyilvánosságra hozatala során minden, a jogosult szolgáltatókkal szemben a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán érvényesíteni szándékozott díjelem árát a kötelezett szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a Kötelezett jelen határozat kihirdetését követõen sávszélesség migrációt hajt végre, úgy az új sávszélességekre is vonatkozik a kapcsolódó eredeti sávszélességekre meghatározott maximális nagykereskedelmi ár. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. § (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú,

9. szám


„nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat, piacelemzési határozat, JPE határozat) a Magyar Telekomot jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte a Magyar Telekomot, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklet 2. V. pontjában írt rendelkezés alapján a szolgáltató köteles számításait a rendszeres felülvizsgálat érdekében elsõ alkalommal 2005. július 1. és 2005. december 31. közötti idõszak adataira vonatkozóan elvégezni és ennek eredményét, az ezzel kapcsolatos számításait, a számítás alapjául szolgáló adatokat 2006. február 1-jéig a Tanács számára benyújtani. A Tanács a szolgáltatót e körben 2006. február 15-én adatszolgáltatásra hívta fel (DH-3935/2006.) A Kötelezett a felhívásnak a 2006. február 28-án érkezett, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott adatszolgáltatásával tett eleget (DH-3935-1/2006.) E-mailben történt egyeztetés után a Kötelezett kiegészítette, majd módosította beadványát. (DH-3935-4-7/2006.) A Tanács a Kötelezett által szolgáltatott adatokat és számításokat áttekintette és az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Magyar Telekom által alkalmazandó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díját a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, az alábbi indokok alapján: A Tanács Határozatának V. számú mellékletében meghatározta, hogy a Magyar Telekom által benyújtott adatok, valamint a Határozat V. mellékletében foglalt egyéb szempontok alapján fogja megállapítani a Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás maximális ellen-

775

értékét a Kötelezett, illetve az általa irányított kiskereskedelmi szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára és egy a Tanács által meghatározott mérték (árrés) különbségeként. Rögzítette továbbá, hogy a Magyar Telekom az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott nagykereskedelmi árnál alacsonyabb árat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás rendelkezõ részben meghatározott maximális ellenértékét a Tanács a Határozat V. számú mellékletében foglaltak szerint a kötelezett szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára (Ci) és egy a Tanács által meghatározott mérték (minus: Zi) különbségeként állapította meg. A retail minus ármeghatározás képlete, azaz a nagykereskedelmi ár képlete tehát a következõ: Ni = Ci-Zi volt. A Tanács az árrés (Zi) meghatározásakor alapvetõen a kötelezett szolgáltató releváns kis- és nagykereskedelmi költségeit vette figyelembe, mégpedig úgy, hogy a releváns fajlagos kiskereskedelmi költségek (Ei) az árrés mértékét növelték, a releváns fajlagos nagykereskedelmi költségek (Fi) az árrés mértékét csökkentették. Azaz Zi = Ei-Fi volt. A Tanács a Kötelezett által benyújtott adatok értékelése és az alkalmazható legmagasabb nagykereskedelmi ár értékének megállapítása során a következõ módon járt el: Kiskereskedelmi (végfelhasználók számára nyújtott) szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A Tanács megállapította, hogy a benyújtott számítások egészében véve, és eredményüket tekintve is megfeleltek a Határozat V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott követelményeknek. A Tanács ezért a díjszámítást elfogadta az alábbi táblázatokban foglaltaknak megfelelõen, ahol a kiskereskedelmi átlagár a Kötelezett által a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott havi és egyszeri díjak átlagos értéke.

Havi díjak Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

512

egyéni

1 éves

igen

512

egyéni

2 éves

nem

512

egyéni

2 éves

igen

512

egyéni

nincs

nem

512

egyéni

nincs

igen

1024

egyéni

1 éves

nem

Kisker. Átlagár*

776


9. szám

1024

egyéni

1 éves

igen

1024

egyéni

2 éves

nem

1024

egyéni

2 éves

igen

1024

egyéni

nincs

nem

1024

egyéni

nincs

igen

1024

üzleti

1 éves

nem

1024

üzleti

2 éves

nem

1024

üzleti

nincs

nem

2048

egyéni

1 éves

nem

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

2048

egyéni

2 éves

igen

2048

egyéni

nincs

nem

2048

egyéni

nincs

igen

2048

üzleti

1 éves

nem

2048

üzleti

2 éves

nem

2048

üzleti

nincs

nem

3008

egyéni

1 éves

nem

3008

egyéni

1 éves

igen

3008

egyéni

2 éves

nem

3008

egyéni

2 éves

igen

3008

egyéni

nincs

nem

3008

egyéni

nincs

igen

3008

üzleti

1 éves

nem

3008

üzleti

2 éves

nem

3008

üzleti

nincs

nem

4096

üzleti

1 éves

nem

4096

üzleti

nincs

nem

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

512

egyéni

1 éves

igen

512

egyéni

2 éves

nem

512

egyéni

2 éves

igen

512

egyéni

nincs

nem

512

egyéni

nincs

igen

1024

egyéni

1 éves

nem

1024

egyéni

1 éves

igen

1024

egyéni

2 éves

nem

Kisker. Átlagár*

9. szám


777

1024

egyéni

2 éves

igen

1024

egyéni

nincs

nem

1024

egyéni

nincs

igen

1024

üzleti

1 éves

nem

1024

üzleti

2 éves

nem

1024

üzleti

nincs

nem

2048

egyéni

1 éves

nem

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

2048

egyéni

2 éves

igen

2048

egyéni

nincs

nem

2048

egyéni

nincs

igen

2048

üzleti

1 éves

nem

2048

üzleti

2 éves

nem

2048

üzleti

nincs

nem

3008

egyéni

1 éves

nem

3008

egyéni

1 éves

igen

3008

egyéni

2 éves

nem

3008

egyéni

2 éves

igen

3008

egyéni

nincs

nem

3008

egyéni

nincs

igen

3008

üzleti

1 éves

nem

3008

üzleti

2 éves

nem

3008

üzleti

nincs

nem

4096

üzleti

1 éves

nem

4096

üzleti

nincs

nem

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

512

egyéni

1 éves

igen

512

egyéni

2 éves

nem

512

egyéni

2 éves

igen

512

egyéni

nincs

nem

512

egyéni

nincs

igen

1024

egyéni

1 éves

nem

1024

egyéni

1 éves

igen

1024

egyéni

2 éves

nem

Kisker. Átlagár*

778


1024

egyéni

2 éves

igen

1024

egyéni

nincs

nem

1024

egyéni

nincs

igen

1024

üzleti

1 éves

nem

1024

üzleti

2 éves

nem

1024

üzleti

nincs

nem

2048

egyéni

1 éves

nem

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

2048

egyéni

2 éves

igen

2048

egyéni

nincs

nem

2048

egyéni

nincs

igen

2048

üzleti

1 éves

nem

2048

üzleti

2 éves

nem

2048

üzleti

nincs

nem

3008

egyéni

1 éves

nem

3008

egyéni

1 éves

igen

3008

egyéni

2 éves

nem

3008

egyéni

2 éves

igen

3008

egyéni

nincs

nem

3008

egyéni

nincs

igen

3008

üzleti

1 éves

nem

3008

üzleti

2 éves

nem

3008

üzleti

nincs

nem

4096

üzleti

1 éves

nem

4096

üzleti

nincs

nem

9. szám

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. A Kötelezett, illetve az irányítása alatt álló szolgáltató az adatszolgáltatási idõszakban vezette be kereskedelmi kínálatában a hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül (más néven “szereld magad” konstrukcióban) biztosított szélessávú hozzáféréseket. A Kötelezett az egyszeri díjakat tekintve mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi kínálatában eltérõ kedvezményeket alkalmazott a hálózat végzõdtetõ berendezéssel, illetve hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül biztosított hozzáférésekre, így azok kiskereskedelmi átlagára eltér. Ezért a két hozzáférés típust az egyszeri díjak meghatározása során szükséges volt külön kezelni. A Kötelezett a havi díjakat illetõen nem alkalmazott eltérõ árakat a két hozzáférés típusra. A hálózat végzõdtetõ berendezés nélküli hozzáférések esetében azoknál a hozzáférés típusoknál, amelyeknél az adatszolgáltatási idõszakban nem történt értékesítés, az átlagos egyszeri díjat a Tanács a Kötelezett által a hálózat végzõdtetõ berendezés nélküli hozzáférésekre az adott idõszakban általánosan alkalmazott kedvezmények (elkö-

telezettségi idõ nélkül 0%, elkötelezettségi idõvel 100% kedvezmény) alapján állapította meg. Az 512 kbps-os egyéni, forgalom független, 2 éves elkötelezettségû hozzáférés esetében az adatszolgáltatási idõszakban a Kötelezett csak hálózat végzõdtetõ berendezés nélküli hozzáféréseket értékesített. A hálózat végzõdtetõ berendezéssel történõ értékesítés átlagos egyszeri díját a Tanács az 512 kbps-os egyéni, forgalom függõ, 2 éves elkötelezettségû hozzáférés díjával egyezõen határozta meg. A 2048 kbps-os, valamint a 3008 kbps-os egyéni, forgalom függõ, elkötelezettség nélküli hozzáférések esetében az adatszolgáltatási idõszakban nem történt értékesítés, így a Tanács ezeknél a hozzáféréseknél kiskereskedelmi átlagárként a havi díjak esetében a csomagokban foglalt egyéb szolgáltatások értékétõl megtisztított adott idõszaki kiskereskedelmi listaárat, az egyszeri díjak esetében a listaárat vette figyelembe. A társszolgáltatók számára nyújtott szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak

9. szám


A nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjakat a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének II. pontjában foglaltaknak megfelelõen alakította ki, így azokat a Tanács elfogadta. A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei, a nagykereskedelmi értékesítés költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás, országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségeit a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltaknak megfelelõen határozta meg, ezeket a Tanács elfogadta. Nagykereskedelmi szolgáltatás addicionális költségei A nagykereskedelmi szolgáltatás addicionális költségeit a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltaknak megfelelõen határozta meg, ezeket a Tanács elfogadta. A nagykereskedelmi díj kialakításának további menete Retail minus alapú ár meghatározása – havi díjak A Tanács a havi díjak esetében az árrést a Kötelezett által benyújtott fajlagos kiskereskedelmi költségek és az addicionális nagykereskedelmi költségek különbségeként állapította meg.

779

A retail minus alapú árat a Tanács a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként állapította meg. Retail minus alapú ár meghatározása – egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Tanács nem határozott meg árrést, mivel a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltak szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfelelõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében lettek figyelembe véve. A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében ezért megegyeznek a kiskereskedelmi átlagárakkal. A retail minus alapú árak és a korábban alkalmazott nagykereskedelmi árak összehasonlítása A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja értelmében, amennyiben a retail minus alapú ár meghaladná a Kötelezett által a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott nagykereskedelmi árat, akkor a Tanács a nagykereskedelmi ár meghatározása során alkalmazandó nagykereskedelmi árat a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott minimális ár értékével megegyezõen állapítja meg. Ezt mutatják az alábbi táblázatok:

Havi díjak Retail minus alapú ár*

Minimális nagyker. Ár*

Megállapított nagyker. ár

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

3 965

512

egyéni

1 éves

igen

3 282

512

egyéni

2 éves

nem

4 459

512

egyéni

2 éves

igen

3 444

512

egyéni

nincs

nem

4 295

512

egyéni

nincs

igen

7 606

1024

egyéni

1 éves

nem

4 889

1024

egyéni

1 éves

igen

4 412

1024

egyéni

2 éves

nem

5 397

1024

egyéni

2 éves

igen

4 446

1024

egyéni

nincs

nem

7 293

1024

egyéni

nincs

igen

8 940

1024

üzleti

1 éves

nem

6 273

1024

üzleti

2 éves

nem

8 564

1024

üzleti

nincs

nem

15 379

2048

egyéni

1 éves

nem

5 865

2048

egyéni

1 éves

igen

5 424

2048

egyéni

2 éves

nem

7 662

2048

egyéni

2 éves

igen

6 415

780


9. szám

2048

egyéni

nincs

nem

9 334

2048

egyéni

nincs

igen

10 453

2048

üzleti

1 éves

nem

8 560

2048

üzleti

2 éves

nem

10 033

2048

üzleti

nincs

nem

17 234

3008

egyéni

1 éves

nem

7 545

3008

egyéni

1 éves

igen

6 890

3008

egyéni

2 éves

nem

9 817

3008

egyéni

2 éves

igen

7 681

3008

egyéni

nincs

nem

15 681

3008

egyéni

nincs

igen

12 481

3008

üzleti

1 éves

nem

9 713

3008

üzleti

2 éves

nem

20 776

3008

üzleti

nincs

nem

55 737

4096

üzleti

1 éves

nem

14 618

4096

üzleti

nincs

nem

61 894

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


Megállapított nagykereskedelmi ár

512

egyéni

1 éves

nem

4 919

512

egyéni

1 éves

igen

5 371

512

egyéni

2 éves

nem

2 833

512

egyéni

2 éves

igen

2 833

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

3 664

1024

egyéni

1 éves

igen

4 890

1024

egyéni

2 éves

nem

4 569

1024

egyéni

2 éves

igen

3 110

1024

egyéni

nincs

nem

16 567

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

5 722

1024

üzleti

2 éves

nem

6 883

1024

üzleti

nincs

nem

39 408

2048

egyéni

1 éves

nem

3 154

2048

egyéni

1 éves

igen

6 074

2048

egyéni

2 éves

nem

4 571

2048

egyéni

2 éves

igen

1 593

9. szám


781

2048

egyéni

nincs

nem

22 523

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

5 188

2048

üzleti

2 éves

nem

5 941

2048

üzleti

nincs

nem

22 384

3008

egyéni

1 éves

nem

3 167

3008

egyéni

1 éves

igen

5 000

3008

egyéni

2 éves

nem

2 230

3008

egyéni

2 éves

igen

2 225

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

4 875

3008

üzleti

2 éves

nem

5 980

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

8 833

4096

üzleti

nincs

nem

116 326

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elköte-lezettség

Forgalom függõ


Megállapított nagykereskedelmi ár

512

egyéni

1 éves

nem

0

512

egyéni

1 éves

igen

0

512

egyéni

2 éves

nem

0

512

egyéni

2 éves

igen

0

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

0

1024

egyéni

1 éves

igen

0

1024

egyéni

2 éves

nem

0

1024

egyéni

2 éves

igen

0

1024

egyéni

nincs

nem

47 920

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

0

1024

üzleti

2 éves

nem

0

1024

üzleti

nincs

nem

47 920

2048

egyéni

1 éves

nem

0

2048

egyéni

1 éves

igen

0

2048

egyéni

2 éves

nem

0

2048

egyéni

2 éves

igen

0

2048

egyéni

nincs

nem

47 920

782


9. szám

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

0

2048

üzleti

2 éves

nem

0

2048

üzleti

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

1 éves

nem

0

3008

egyéni

1 éves

igen

0

3008

egyéni

2 éves

nem

0

3008

egyéni

2 éves

igen

0

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

0

3008

üzleti

2 éves

nem

0

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

0

4096

üzleti

nincs

nem

47 920

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak.

A megállapított nagykereskedelmi ár ennek megfelelõen a retail minus alapú ár és a Kötelezett által korábban alkalmazott minimális nagykereskedelmi árak közül az alacsonyabb érték. A Tanács a korábban alkalmazott minimális nagykereskedelmi árak meghatározásánál annak elkerülése érdekében, hogy a megállapított nagykereskedelmi árak mögött kis volumenû (esetenként néhány darabos) értékesítés álljon, a nem forgalom függõ hozzáférések esetében a Kötelezett négy legnagyobb értékesítési volumenû jogosult szolgáltató partnerével, a forgalom függõ hozzáférések esetében a két legnagyobb értékesítési volumenû jogosult szolgáltató partnerével szemben alkalmazott árakat vette figyelembe. Az ármeghatározásnál figyelembe vett társszolgáltatók számára az adatszolgáltatási idõszakban értékesített hozzáférések elõfizetõi hónapjainak száma az összes értékesítés 89%-át tette ki mind a forgalom függõ, mind a forgalom független hozzáférések esetében. A minimális nagykereskedelmi ár meghatározásánál a Tanács nem vette figyelembe a nem szabályozott nagykereskedelmi szolgáltatás (IP Connect) árait.

A Tanács az egyes hozzáférés típusok korábban alkalmazott minimális nagykereskedelmi áraként a havi díjak tekintetében az ármegállapítás során figyelembe vett jogosult szolgáltatók körére vonatkozó féléves átlagárak közül a legalacsonyabbat határozta meg. A Tanács az egyszeri díjakat illetõen a korábban alkalmazott minimális nagykereskedelmi árként a minimális havi díjhoz tartozó egyszeri díjat állapította meg. A Tanács e módszer alkalmazásával tekintettel volt arra, hogy az egyszeri és a havi díjak a piaci árképzés során egységet képeznek, így nem kezelhetõek egymástól függetlenül. A jelen határozat rendelkezõ részében megállapított, a Kötelezett által alkalmazandó nagykereskedelmi ár a havi díjak esetében a retail minus alapú ár és a legalacsonyabb nagykereskedelmi ár közül az alacsonyabb érték, az egyszeri díjakra vonatkozóan pedig a megállapított havi díjhoz tartozó egyszeri díj. A számítás lépéseinek adatait összefoglalóan mutatja be az alábbi táblázat:

9. szám


783

Havi díjak Minimális nagyker. Ár*

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

3 965

512

egyéni

1 éves

igen

3 282

512

egyéni

2 éves

nem

4 459

512

egyéni

2 éves

igen

3 444

512

egyéni

nincs

nem

4 295

512

egyéni

nincs

igen

7 606

1024

egyéni

1 éves

nem

4 889

1024

egyéni

1 éves

igen

4 412

1024

egyéni

2 éves

nem

5 397

1024

egyéni

2 éves

igen

4 446

1024

egyéni

nincs

nem

7 293

1024

egyéni

nincs

igen

8 940

1024

üzleti

1 éves

nem

6 273

1024

üzleti

2 éves

nem

8 564

1024

üzleti

nincs

nem

15 379

2048

egyéni

1 éves

nem

5 865

2048

egyéni

1 éves

igen

5 424

2048

egyéni

2 éves

nem

7 662

2048

egyéni

2 éves

igen

6 415

2048

egyéni

nincs

nem

9 334

2048

egyéni

nincs

igen

10 453

2048

üzleti

1 éves

nem

8 560

2048

üzleti

2 éves

nem

10 033

2048

üzleti

nincs

nem

17 234

3008

egyéni

1 éves

nem

7 545

3008

egyéni

1 éves

igen

6 890

3008

egyéni

2 éves

nem

9 817

3008

egyéni

2 éves

igen

7 681

3008

egyéni

nincs

nem

15 681

3008

egyéni

nincs

igen

12 481

3008

üzleti

1 éves

nem

9 713

3008

üzleti

2 éves

nem

20 776

3008

üzleti

nincs

nem

55 737

4096

üzleti

1 éves

nem

14 618

4096 üzleti nincs nem * Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak

Kisker. Átlagár*

Retail minus alapú ár*

Sávszél. (kbps)

Árrés*


61 894

784


9. szám

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

4 919

512

egyéni

1 éves

igen

5 371

512

egyéni

2 éves

nem

2 833

512

egyéni

2 éves

igen

2 833

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

3 664

1024

egyéni

1 éves

igen

4 890

1024

egyéni

2 éves

nem

4 569

1024

egyéni

2 éves

igen

3 110

1024

egyéni

nincs

nem

16 567

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

5 722

1024

üzleti

2 éves

nem

6 883

1024

üzleti

nincs

nem

39 408

2048

egyéni

1 éves

nem

3 154

2048

egyéni

1 éves

igen

6 074

2048

egyéni

2 éves

nem

4 571

2048

egyéni

2 éves

igen

1 593

2048

egyéni

nincs

nem

22 523

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

5 188

2048

üzleti

2 éves

nem

5 941

2048

üzleti

nincs

nem

22 384

3008

egyéni

1 éves

nem

3 167

3008

egyéni

1 éves

igen

5 000

3008

egyéni

2 éves

nem

2 230

3008

egyéni

2 éves

igen

2 225

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

4 875

3008

üzleti

2 éves

nem

5 980

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

8 833

4096

üzleti

nincs

nem

116 326

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

Kisker. Átlagár*

Minimális nagyker. árhoz tartozó egyszeri díj*

Sávszél. (kbps)


9. szám


785

Egyszeri díjak – hálózat végzodtetõ berendezés nélkül Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

0

512

egyéni

1 éves

igen

0

512

egyéni

2 éves

nem

0

512

egyéni

2 éves

igen

0

512

egyéni

nincs

nem

47 920

512

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

egyéni

1 éves

nem

0

1024

egyéni

1 éves

igen

0

1024

egyéni

2 éves

nem

0

1024

egyéni

2 éves

igen

0

1024

egyéni

nincs

nem

47 920

1024

egyéni

nincs

igen

47 920

1024

üzleti

1 éves

nem

0

1024

üzleti

2 éves

nem

0

1024

üzleti

nincs

nem

47 920

2048

egyéni

1 éves

nem

0

2048

egyéni

1 éves

igen

0

2048

egyéni

2 éves

nem

0

2048

egyéni

2 éves

igen

0

2048

egyéni

nincs

nem

47 920

2048

egyéni

nincs

igen

47 920

2048

üzleti

1 éves

nem

0

2048

üzleti

2 éves

nem

0

2048

üzleti

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

1 éves

nem

0

3008

egyéni

1 éves

igen

0

3008

egyéni

2 éves

nem

0

3008

egyéni

2 éves

igen

0

3008

egyéni

nincs

nem

47 920

3008

egyéni

nincs

igen

47 920

3008

üzleti

1 éves

nem

0

3008

üzleti

2 éves

nem

0

3008

üzleti

nincs

nem

47 920

4096

üzleti

1 éves

nem

0

4096

üzleti

nincs

nem

47 920

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak

Kisker. Átlagár*



786


A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferencs. k,. Hidasi István s. k., tanácstag

9. szám

DH-3940/-6/2006. számú, a Hungarotel Távközlési Zrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat

*A határozatban üzleti titokként megjelölt DH-3940-7/2006. sz. határozatban szerepelnek.

adatok

a

tanácstag

Pataki Dániel s. k., tanácstag elnök

dr. Rácz Zsolt s. k.,


tanácstag alelnök

dr. Rozgonyi Krisztina s. k. tanácstag

A határozatot kapják: 1./ Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság Szabályozói Kapcsolatok és Árpolitika Ágazat (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 2./ Irattár

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Hungarotel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (cím: 1113 Budapest, Bocskai út 134-146. cg.:01-10-043040) (a továbbiakban: Hungarotel vagy Kötelezett) által alkalmazható, az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint a kiskereskedelmi szélessávú DSL szolgáltatás nyújtása során a különbözõ szélessávú hozzáférés típusok tekintetében alkalmazott átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint állapítja meg:

Havi díjak Sávszélesség (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

Egyéni

1 éves

nem

3 943

512

Egyéni

nincs

nem

6 280

1024

Egyéni

1 éves

nem

5 744

1024

Egyéni

nincs

nem

7 599

2048

Egyéni

1 éves

nem

7 391

2048

Egyéni

nincs

nem

15 212

3072

Egyéni

1 éves

nem

9 470

3072

Egyéni

nincs

nem

20 634

1024

Üzleti

1 éves

nem

8 070

1024

Üzleti

nincs

nem

11 599

2048

Üzleti

1 éves

nem

11 607

2048

Üzleti

nincs

nem

18 420

3072

Üzleti

1 éves

nem

16 501

3072

Üzleti

nincs

nem

28 842

6144

Üzleti

1 éves

nem

46 133

6144

Üzleti

nincs

nem

81 906


Árrés (minus) Zi nettó Ft*

Megállapított nagykereskedelmi ár (retail minus) Ni nettó Ft

9. szám


Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége.

787

zett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykeres-

Egyszeri díjak Sávszélesség (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

Megállapított nagykereskedelmi ár (egyszeri díj) nettó Ft

512

Egyéni

1 éves

Nem

0

512

Egyéni

nincs

Nem

11 992

1 024

Egyéni

1 éves

Nem

368

1 024

Egyéni

nincs

Nem

15 920

2 048

Egyéni

1 éves

Nem

0

2 048

Egyéni

nincs

Nem

15 920

3 072

Egyéni

1 éves

Nem

0

3 072

Egyéni

nincs

Nem

15 920

1 024

Üzleti

1 éves

Nem

867

1 024

Üzleti

nincs

Nem

15 920

2 048

Üzleti

1 éves

Nem

0

2 048

Üzleti

nincs

Nem

15 920

3 072

Üzleti

1 éves

Nem

0

3 072

Üzleti

nincs

Nem

15 920

6 144

Üzleti

1 éves

Nem

0

6 144

Üzleti

nincs

Nem

33 880

A megállapított nagykereskedelmi ár alapértelmezésben a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. A megállapított – a táblázatban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A Hungarotel az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötele-

kedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a Kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos kedvezmények alapján kialakított árrendszer fenti szempontoknak való megfelelõségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenõrzi. A Hungarotel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított díjat az új szerzõdésekre jelen határozat kézbesítésétõl köteles alkalmazni. A korábban megkötött hûségnyilatkozatos (azaz rögzített idejû elkötelezettséget és ezzel valamilyen kedvezményt tartalmazó) szerzõdéseket ezen ármegállapító határozat a hûségnyilatkozat hatálya alatt nem érinti, a hûségnyilatkozat lejárta után, a szerzõdés meghosszabbításakor - értve ezalatt az elkötelezettségi idõszak és a vele járó kedvezmény végét követõen a szerzõdés egyszerû továbbélését is – viszont igen. Amennyiben a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásán belül, az eladás ösztönzése érdekében (például a saját kiskereskedelmi szolgáltatási ak-

788


cióival párhuzamosan) értékesítési akciókat hirdet, úgy a jelen határozatban foglalt, az egyes nagykereskedelmi szolgáltatástípusokhoz tartozó maximum áraknak (kiegészítve az esetleg alkalmazandó sávos kedvezményekkel) minden egyes jogosult szolgáltató esetén a következõ ármegállapító határozatig tartó idõszakra vonatkozóan számított nagykereskedelmi átlagárakra vonatkozóan kell érvényesülniük. Az átlagár számítás módszertana ebben az esetben is megegyezik a Kötelezett számára a DH-664-180/2005. számú határozat (JPE határozat) V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott átlagár számítási módszertannal. A Kötelezett szolgáltató a hozzáférési kötelezettség kapcsán, de kizárólag az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit jogosultak a szolgáltatás-nyújtással párhuzamosan a nagykereskedelmi szolgáltatást igénybe vevõ szolgáltatókkal megtéríttetni. A kötelezett szolgáltatók ugyanakkor kizárólag csak az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit téríttethetik meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adott szolgáltatás elemre – illetve, azzal ekvivalens szolgáltatásra – a kötelezett szolgáltatónak saját kiskereskedelmi szolgáltatásához is szüksége van, akkor annak a jogosult szolgáltatókkal történõ megtéríttetése általánosan nem tekinthetõ indokoltnak. Szintén nem számítható fel külön díj azon szolgáltatás elemek költségei után, amelyek az ármegállapító határozat meghozatala során a releváns nagykereskedelmi költségek között már figyelembe vételre kerültek. A nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeinek nyilvánosságra hozatala során minden, a jogosult szolgáltatókkal szemben a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán érvényesíteni szándékozott díjelem árát a kötelezett szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a Kötelezett jelen határozat kihirdetését követõen sávszélesség migrációt hajt végre, úgy az új sávszélességekre is vonatkozik a kapcsolódó eredeti sávszélességekre meghatározott maximális nagykereskedelmi ár. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. § (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat, piacelemzési határozat, JPE

9. szám

határozat) a Hungarotelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte a Hungarotelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklet 2. V. pontjában írt rendelkezés alapján a szolgáltató köteles számításait a rendszeres felülvizsgálat érdekében elsõ alkalommal 2005. július 1. és 2005. december 31. közötti idõszak adataira vonatkozóan elvégezni és ennek eredményét, az ezzel kapcsolatos számításait, a számítás alapjául szolgáló adatokat 2006. február 1-jéig a Tanács számára benyújtani. A Tanács a szolgáltatót e körben 2006. február 15-én adatszolgáltatásra hívta fel (DH-3940/2006.) A Kötelezett a felhívásnak a 2006. február 28-án érkezett, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott adatszolgáltatásával tett eleget (DH-3940-1/2006.), majd e-mailben történt egyeztetés után a Kötelezett módosította beadványát (DH-3940-4/2006.) A Tanács a Kötelezett által szolgáltatott adatokat és számításokat áttekintette és az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Hungarotel által alkalmazandó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díját a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, az alábbi indokok alapján: A Tanács Határozatának V. számú mellékletében meghatározta, hogy a Hungarotel által benyújtott adatok, valamint a Határozat V. mellékletében foglalt egyéb szempontok alapján fogja megállapítani a Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás maximális ellenértékét a Kötelezett, illetve az általa irányított kiskereskedelmi szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára és egy a Tanács által meghatározott mérték (árrés) különbségeként. Rögzítette továbbá, hogy a Hungarotel az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás rendelkezõ részben meghatározott maximális ellenértékét a Tanács a Határozat V. számú mellékletében foglaltak szerint a kötelezett szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára (Ci) és egy a Tanács által meghatározott mérték (minus: Zi) különbségeként állapította meg. A

9. szám


retail minus ármeghatározás képlete, azaz a nagykereskedelmi ár képlete tehát a következõ: Ni = Ci-Zi volt. A Tanács az árrés (Zi) meghatározásakor alapvetõen a kötelezett szolgáltató releváns kis- és nagykereskedelmi költségeit vette figyelembe, mégpedig úgy, hogy a releváns fajlagos kiskereskedelmi költségek (Ei) az árrés mértékét növelték, a releváns fajlagos nagykereskedelmi költségek (Fi) az árrés mértékét csökkentették. Azaz Zi = Ei-Fi volt. A Tanács a Kötelezett által benyújtott adatok értékelése és az alkalmazható legmagasabb nagykereskedelmi ár értékének megállapítása során a következõ módon járt el:

789

Kiskereskedelmi (végfelhasználók számára nyújtott) szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjakat a Kötelezett a Határozat vonatkozó részében foglaltaknak megfelelõen alakította ki, így azokat a Tanács az alábbi táblázatokban foglaltaknak megfelelõen fogadta el, ahol a kiskereskedelmi átlagár a Kötelezett által a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott havi és egyszeri díjak átlagos értéke.

Havi díjak Sávszélesség (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

Egyéni

1 éves

nem

512

Egyéni

nincs

nem

1024

Egyéni

1 éves

nem

1024

Egyéni

nincs

nem

2048

Egyéni

1 éves

nem

2048

Egyéni

nincs

nem

3072

Egyéni

1 éves

nem

3072

Egyéni

nincs

nem

1024

Üzleti

1 éves

nem

1024

Üzleti

nincs

nem

2048

Üzleti

1 éves

nem

2048

Üzleti

nincs

nem

3072

Üzleti

1 éves

nem

3072

Üzleti

nincs

nem

6144

Üzleti

1 éves

nem

6144

Üzleti

nincs

nem

Kiskereskedelmi átlagár (retail ár) nettó Ft*


Egyszeri díjak Sávszélesség (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

Kiskereskedelmi átlagár

512

Egyéni

1 éves

Nem

0

512

Egyéni

nincs

Nem

11 992

1 024

Egyéni

1 éves

Nem

368

1 024

Egyéni

nincs

Nem

15 920

2 048

Egyéni

1 éves

Nem

0

2 048

Egyéni

nincs

Nem

15 920

3 072

Egyéni

1 éves

Nem

0

3 072

Egyéni

nincs

Nem

15 920

790


9. szám

1 024

Üzleti

1 éves

Nem

867

1 024

Üzleti

nincs

Nem

15 920

2 048

Üzleti

1 éves

Nem

0

2 048

Üzleti

nincs

Nem

15 920

3 072

Üzleti

1 éves

Nem

0

3 072

Üzleti

nincs

Nem

15 920

6 144

Üzleti

1 éves

Nem

0

6 144

Üzleti

nincs

Nem

33 880

Az ármegállapítás alapjául szolgáló idõszakban a Kötelezett az általa benyújtott adatok szerint nem értékesített elkötelezettség nélküli hozzáféréseket, így a Tanács ezeknél a hozzáféréseknél kiskereskedelmi átlagárként a havi díjak esetében az idõszakra vonatkozó tisztított listaárat, az egyszeri díjak esetében az idõszakra vonatkozó listaárat vette figyelembe, a Kötelezett által megadott adatok alapján. A társszolgáltatók számára nyújtott szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének II. pontja szerinti (nagykereskedelmi) szolgáltatást az ármegállapításhoz figyelembe vehetõ mértékben a Kötelezett nem nyújtott az idõszak folyamán, így a Tanácsnak ezen szolgáltatás díjait nem kellett figyelembe vennie. A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei, a nagykereskedelmi értékesítés költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás, országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségeit a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltaknak megfelelõen határozta meg, ezeket a Tanács elfogadta. A nagykereskedelmi díj kialakításának további menete A Tanács a havi díjak esetében a Kötelezett által alkalmazható legmagasabb nagykereskedelmi árat a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként állapította meg. A nagykereskedelmi szolgáltatás számlázásának költségei, adminisztratív-és/vagy mûködési költségek a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan A Tanács az árrés meghatározásakor a Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontjában foglaltaknak megfelelõen a kötelezett szolgáltatók releváns kis- és nagykereskedelmi költségeit vette figyelembe, mégpedig úgy, hogy a releváns fajlagos kiskereskedelmi költségek az árrés mértékét növelik, a releváns fajlagos nagykereskedelmi költségek az árrés mértékét csökkentik. A Kötelezett nem adott meg a nagykereskedelmi értékesítés költségeire vonatkozó adatokat, mivel az adatszolgáltatási idõszakban, illetve azt megelõzõen sem végzett olyan volumenû nagykereskedelmi értékesítést, amely a költségek meghatározásához megfelelõ alapot biztosítana. A Tanács ezért az árrésben figyelembe vehetõ fajlagos nagyke-

reskedelmi költséget a DH-382-15/2006. számú határozat szerinti értékben, üzleti titok Ft-ban állapította meg. A nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásához szükséges és csak ahhoz köthetõ pótlólagos beruházások költségei A Kötelezett a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásához szükséges, és csak ahhoz köthetõ pótlólagos beruházások költségeinek a jogosult szolgáltató felé történõ elszámolását illetõen a jelen határozat rendelkezõ részében foglaltak alapján köteles eljárni. A Tanács a Kötelezett által kimutatott beruházási költségeket, amelyek a jogosult szolgáltatónak a Kötelezett hálózatához való csatlakozásával kapcsolatban merülnek fel, az árrés meghatározásánál nem vette figyelembe, mivel ezek a költségek a jogosult szolgáltatókhoz kapcsolódnak, és nem függenek közvetlenül a jogosult szolgáltatók számára értékesített hozzáférések számától. Egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Tanács nem határozott meg árrést, mivel a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltak szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfelelõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében lettek figyelembe véve. A Tanács a Kötelezett által alkalmazható nagykereskedelmi egyszeri díjak legmagasabb értékét ezért a kiskereskedelmi átlagárak értékével megegyezõen határozta meg. Migráció, új sávszélesség bevezetése A Kötelezett az ármegállapítás alapját képezõ idõszakot követõen sávszélesség migrációt hajtott végre, melynek során a 4096 kbps sávszélességet 6144 kbps-ra növelte. A Tanács a nagykereskedelmi árakat a jelen határozat hatályba lépésekor érvényes sávszélességre határozta meg, a sávszélesség migráció alapján megfeleltetve a beadvány tárgyát képezõ idõszakban érvényes sávszélességnek. A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg.

9. szám


A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferenc s. k,.

Hidasi István s. k.,

tanácstag

Pataki Dániel s. k.,

Ügyiratszám: DH-3165-9/2006. Tárgy: Az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Monor Telefon Társaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 2.; cg.: 13-10-040234) (a továbbiakban: Monortel vagy Kötelezett) által alkalmazható, az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint a kiskereskedelmi szélessávú DSL szolgáltatás nyújtása során a különbözõ szélessávú hozzáférés típusok tekintetében alkalmazott átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint állapítja meg:

tanácstag


tanácstag elnök

791

tanácstag alelnök


Havi díjak DH-3165-9/2006. számú, a Monortel Telefon Társaság Rt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat *A határozatban üzleti titokként megjelölt DH-3165-10/2006. sz. határozatban szerepelnek.

adatok

a

Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított nagykereskedelmi ár alapértelmezésben a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke.

792


9. szám

Havi díjak

MAGÁN


határozatlan

nincs

9 182

1 év

nincs

7 645

2 év

nincs

7 323

határozatlan

nincs

16 262

1 év

nincs

12 885

2 év

nincs

13 216

határozatlan

nincs

29 732

1 év

nincs

28 132

2 év

nincs

26 532

határozatlan

nincs

7 887

1 év

nincs

5 773

2 év

nincs

5 077

határozatlan

nincs

28 682

1 év

nincs

24 682

2 év

nincs

20 682

határozatlan

nincs

46 112

1 év

nincs

40 112

2 év

nincs

36 112

határozatlan

nincs

86 852

1 év

nincs

70 852

2 év

nincs

60 852

1 év

nincs

12 475

2 év

nincs

10 970

512 kbps - 2 év

nincs

8 142

1024 kbps - 2 év

nincs

14 442

1500 kbps - 2 év

nincs

25 762

2048

3072

512

1024 ÜZLETI

Megállípított nagykereskedelmi ár (Ni, nettó Ft)

Forgalomtól függés

1024

2048

4096 Kis Üzleti (768) Távmunka

Számítot Árrés (Minus, Zi, nettó Ft)*

Elkötelezettségi idõ


9. szám


793

Egyszeri díjak

MAGÁN

Sávszélesség (kbps) 1024

2048

3072

512

ÜZLETI

1024

2048




Egyszeri díj (nettó, Ft)

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

512 kbps - 2 év

nincs

0

1024 kbps - 2 év

nincs

0

1500 kbps - 2 év

nincs

0

A megállapított – a táblázatban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A kötelezett szolgáltató az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykeres-

kedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik.

794


Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a Kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos kedvezmények alapján kialakított árrendszer fenti szempontoknak való megfelelõségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenõrzi. A Monortel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított díjat az új szerzõdésekre jelen határozat kézbesítésétõl köteles alkalmazni. A korábban megkötött hûségnyilatkozatos (azaz rögzített idejû elkötelezettséget és ezzel valamilyen kedvezményt tartalmazó) szerzõdéseket ezen ármegállapító határozat a hûségnyilatkozat hatálya alatt nem érinti, a hûségnyilatkozat lejárta után, a szerzõdés meghosszabbításakor - értve ezalatt az elkötelezettségi idõszak és a vele járó kedvezmény végét követõen a szerzõdés egyszerû továbbélését is – viszont igen. Amennyiben a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásán belül, az eladás ösztönzése érdekében (például a saját kiskereskedelmi szolgáltatási akcióival párhuzamosan) értékesítési akciókat hirdet, úgy a jelen határozatban foglalt, az egyes nagykereskedelmi szolgáltatástípusokhoz tartozó maximum áraknak (kiegészítve az esetleg alkalmazandó sávos kedvezményekkel) minden egyes jogosult szolgáltató esetén a következõ ármegállapító határozatig tartó idõszakra vonatkozóan számított nagykereskedelmi átlagárakra vonatkozóan kell érvényesülniük. A Kötelezett szolgáltató a hozzáférési kötelezettség kapcsán, de kizárólag az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit jogosultak a szolgáltatás-nyújtással párhuzamosan a nagykereskedelmi szolgáltatást igénybe vevõ szolgáltatókkal megtéríttetni. A kötelezett szolgáltatók ugyanakkor kizárólag csak az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit téríttethetik meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adott szolgáltatás elemre – illetve, azzal ekvivalens szolgáltatásra – a kötelezett szolgáltatónak saját kiskereskedelmi szolgáltatásához is szüksége van, akkor annak a jogosult szolgáltatókkal történõ megtéríttetése általánosan nem tekinthetõ indokoltnak. Szintén nem számítható fel külön díj azon szolgáltatás elemek költségei után, amelyek az ármegállapító határozat meghozatala során a releváns nagykereskedelmi költségek között már figyelembe vételre kerültek. A nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeinek nyilvánosságra hozatala során minden, a jogosult szolgáltatókkal szemben a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán érvényesíteni szándékozott díjelem árát a kötelezett szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a Kötelezett jelen határozat kihirdetését követõen sávszélesség migrációt hajt végre, úgy az új sávszélességekre is vonatkozik a kapcsolódó eredeti sávszélességekre meghatározott maximális nagykereskedelmi ár.

9. szám

A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat, piacelemzési határozat, JPE határozat) a Monortelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte a Monortelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklet 2. V. pontjában írt rendelkezés alapján a szolgáltató köteles számításait a rendszeres felülvizsgálat érdekében elsõ alkalommal 2005. július 1. és 2005. december 31. közötti idõszak adataira vonatkozóan elvégezni és ennek eredményét, az ezzel kapcsolatos számításait, a számítás alapjául szolgáló adatokat 2006. február 1-jéig a Tanács számára benyújtani. A Monortel ezen kötelezettségnek a 2006. február 1-én érkezett, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott adatszolgáltatásával tett eleget (DH-3165/2006.) A Tanács a Kötelezett által szolgáltatott adatokat és számításokat áttekintette és az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Monortel által alkalmazandó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díját a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, az alábbi indokok alapján: A Tanács Határozatának V. számú mellékletében meghatározta, hogy a Monortel által benyújtott adatok, valamint a Határozat V. mellékletében foglalt egyéb szempontok alapján fogja megállapítani a Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás maximális ellenértékét a Kötelezett, illetve az általa irányított kiskereskedelmi szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára és egy a Tanács által meghatározott mérték (árrés) különbségeként. Rögzítette továbbá, hogy a Monortel az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott érték-

9. szám


nél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás rendelkezõ részben meghatározott maximális ellenértékét a Tanács a Határozat V. számú mellékletében foglaltak szerint a kötelezett szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára (Ci) és egy a Tanács által meghatározott mérték (minus: Zi) különbségeként állapította meg. A retail minus ármeghatározás képlete, azaz a nagykereskedelmi ár képlete tehát a következõ: Ni = Ci-Zi volt. A Tanács az árrés (Zi) meghatározásakor alapvetõen a kötelezett szolgáltató releváns kis- és nagykereskedelmi költségeit vette figyelembe, mégpedig úgy, hogy a releváns fajlagos kiskereskedelmi költségek (Ei) az árrés mértékét Havi díjak

MAGÁN


1024

2048

3072

512

ÜZLETI

1024

2048



795

növelték, a releváns fajlagos nagykereskedelmi költségek (Fi) az árrés mértékét csökkentették. Azaz Zi = Ei-Fi volt. A Tanács a Kötelezett által benyújtott adatok értékelése és az alkalmazható legmagasabb nagykereskedelmi ár értékének megállapítása során a következõ módon járt el: I. Kiskereskedelmi (végfelhasználók számára nyújtott) szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjakat a Kötelezett a Határozat vonatkozó részében foglaltaknak megfelelõen alakította ki, így azokat a Tanács az alábbi táblázatokban foglaltaknak megfelelõen fogadta el, ahol a kiskereskedelmi átlagár a Kötelezett által a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott havi és egyszeri díjak átlagos értéke.



határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év határozatlan 1 év 2 év 1 év 2 év 512 kbps - 2 év 1024 kbps - 2 év 1500 kbps - 2 év

nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs

Kiskereskedelmi átlagár (Retail ár) (Ci, nettó, Ft)*

796


9. szám

Egyszeri díjak

MAGÁN


1024

2048

3072

512

ÜZLETI

1024

2048




Kiskereskedelmi átlagár (Egyszeri díj) (Ci, nettó, Ft)

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

35 000

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

határozatlan

nincs

56 000

1 év

nincs

32 000

2 év

nincs

0

1 év

nincs

20 000

2 év

nincs

0

512 kbps - 2 év

nincs

0

1024 kbps - 2 év

nincs

0

1500 kbps - 2 év

nincs

0

II. A társszolgáltatók számára nyújtott szélessávú szolgáltatások során alkalmazott díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének II. pontja szerinti (nagykereskedelmi) szolgáltatást a Kötelezett nem nyújtott az idõszak folyamán, így a Tanácsnak ezen szolgáltatás díjait nem kellett figyelembe vennie. III. A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás, országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei; a nagykereskedelmi értékesítés költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás, országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei (Ei) A Monortel a Határozat szövegének megfelelõ adatszolgáltatást nyújtott be, meghatározta a költség elemek tartalmát, megadta az egységköltség teljes költségbõl

történõ levezetését, az egységköltség becsült növekedésének okait, a sávszélesség alapján történõ felosztás arányait, ezért a Tanács ezen számításokat elfogadta. Nagykereskedelmi szolgáltatás addicionális költségei (Fi) A Monortel a nagykereskedelmi szolgáltatás költségei esetében a 2005. elsõ féléves adatokhoz képest jelentõsen magasabb értékeket mutatott ki. Ennek egyik legfontosabb indokaként a Kötelezett a kalkuláció módosulását jelölte meg, mégpedig üzleti titok partnerrel számol új beadványában. A Kötelezett szolgáltató számításokkal nem igazolta, hogy a társszolgáltatói partnerek számának jelzett becsült növekedése valóban a fajlagos költségek növekedését eredményezi. A Tanács ennek megfelelõen a beadvány ezen részét nem fogadja el,

9. szám


ezért a fajlagos nagykereskedelmi költségeket a 2005. év elsõ félévérõl szóló beadványban jóváhagyott üzleti titok Ft-ban határozza meg. A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferenc s. k,. tanácstag


797

DH-3937-4/2006. számú, az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat *A határozatban üzleti titokként megjelölt DH-3937-5/2006. sz. határozatban szerepelnek.

adatok

a


tanácstag



tanácstag elnök

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (2040 Budaörs, Puskás T. 8-10.; cg.: 13-10-040575) (a továbbiakban: Invitel vagy Kötelezett) által alkalmazható, az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint a kiskereskedelmi szélessávú DSL szolgáltatás nyújtása során a különbözõ szélessávú hozzáférés típusok tekintetében alkalmazott átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbiak szerint állapítja meg:

tanácstag alelnök


A határozatot kapják: 1./ Monor Telefon Társaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 2.) 2./ Irattár

Havi díjak Árrés (minus) Zi nettó Ft*

Megállapított nagykereskedelmi ár Ni nettó (Ft)

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

3 696

512

egyéni

1 éves

igen

4 438

512

egyéni

2 éves

nem

4 238

512

egyéni

2 éves

igen

3 670

512

üzleti

1 éves

nem

4 680

512

üzleti

2 éves

nem

5 024

1024

egyéni

1 éves

nem

4 691

1024

egyéni

1 éves

igen

5 607

1024

egyéni

2 éves

nem

5 220

1024

egyéni

2 éves

igen

4 799

1024

üzleti

1 éves

nem

5 460

1024

üzleti

2 éves

nem

6 377

2048

egyéni

1 éves

nem

5 461

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

6 130

2048

egyéni

2 éves

igen

5 335

2048

üzleti

1 éves

nem

7 075

798


9. szám

2048

üzleti

2 éves

nem

7 890

3072

egyéni

1 éves

nem

9 440

3072

egyéni

2 éves

nem

8 760

3072

üzleti

1 éves

nem

10 480

3072

üzleti

2 éves

nem

16 525

4096

üzleti

1 éves

nem

19 800

4096

üzleti

2 éves

nem

32 755

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított nagykereskedelmi ár alapértelmezésben a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. A forgalomfüggõ szolgáltatások esetén a nagykereskedelmi szolgáltatás megállapított ára alapértelmezésben annyi forgalmat foglal magában, mint amennyit az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatás. A többletforgalom után számított nagykereskedelmi díj pedig nem haladhatja meg az ármegállapítás alapjául szol-

gáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat. A kötelezett szolgáltató ezen típusú nagykereskedelmi szolgáltatás-nyújtási kötelezettségnek úgy is megfelelhet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás maga 0 GB forgalmat foglal magában, és a nagykereskedelmi díj egy forgalmi díjelemet is tartalmaz. Ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmi díjat a kötelezett szolgáltató úgy köteles meghatározni, hogy a kiskereskedelmi forgalomkorlátos csomagban foglalt forgalommal együtt számított havi nagykereskedelmi szolgáltatási ár – a jogosult szolgáltatóra nézve - ne legyen kedvezõtlenebb, mint az alapértelmezésben szereplõ retail minus alapon számított, a táblázatban szereplõ díj.

Egyszeri díjak Forgalom függõ

Megállapított nagykereskedelmi ár (nettó Ft)

1 éves

nem

0

1 éves

igen

0

egyéni

2 éves

nem

0

512

egyéni

2 éves

igen

0

512

üzleti

1 éves

nem

0

512

üzleti

2 éves

nem

0

1024

egyéni

1 éves

nem

174

1024

egyéni

1 éves

igen

0

1024

egyéni

2 éves

nem

0

1024

egyéni

2 éves

igen

0

1024

üzleti

1 éves

nem

4 302

1024

üzleti

2 éves

nem

8 444

2048

egyéni

1 éves

nem

0

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

0

2048

egyéni

2 éves

igen

0

2048

üzleti

1 éves

nem

4 327

2048

üzleti

2 éves

nem

7 500

3072

egyéni

1 éves

nem

0

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

512

egyéni

512

egyéni

512

9. szám


799

3072

egyéni

2 éves

nem

0

3072

üzleti

1 éves

nem

6 750

3072

üzleti

2 éves

nem

0

4096

üzleti

1 éves

nem

45 000

4096

üzleti

2 éves

nem

0

A megállapított – a táblázatban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A kötelezett szolgáltató az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Sávos kedvezmények alkalmazása esetén, amennyiben a jelen határozatban foglalt nagykereskedelmi ár az ármegállapítás alapjául szolgáló idõszak nagykereskedelmi minimum ára alapján határozódott meg és a Kötelezett az adott idõszakban is sávos-, azaz a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított díjkedvezményeket alkalmazott, úgy a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi ár az adott (legnagyobb kedvezményû) sávnak megfelelõ maximum árként értelmezendõ. Ennek megfelelõen a Kötelezett szolgáltató az adott sávhoz tartozó minimális nagykereskedelmi végpontszámot el nem érõ szolgáltatók esetén alkalmazhat a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi árnál magasabb árat is, de az alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik.

Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeinek nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság a Kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos kedvezmények alapján kialakított árrendszer fenti szempontoknak való megfelelõségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenõrzi. Az Invitel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított díjat az új szerzõdésekre jelen határozat kézbesítésétõl köteles alkalmazni. A korábban megkötött hûségnyilatkozatos (azaz rögzített idejû elkötelezettséget és ezzel valamilyen kedvezményt tartalmazó) szerzõdéseket ezen ármegállapító határozat a hûségnyilatkozat hatálya alatt nem érinti, a hûségnyilatkozat lejárta után, a szerzõdés meghosszabbításakor - értve ezalatt az elkötelezettségi idõszak és a vele járó kedvezmény végét követõen a szerzõdés egyszerû továbbélését is – viszont igen. Amennyiben a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásán belül, az eladás ösztönzése érdekében (például a saját kiskereskedelmi szolgáltatási akcióival párhuzamosan) értékesítési akciókat hirdet, úgy a jelen határozatban foglalt, az egyes nagykereskedelmi szolgáltatástípusokhoz tartozó maximum áraknak (kiegészítve az esetleg alkalmazandó sávos kedvezményekkel) minden egyes jogosult szolgáltató esetén a következõ ármegállapító határozatig tartó idõszakra vonatkozóan számított nagykereskedelmi átlagárakra vonatkozóan kell érvényesülniük. A Kötelezett szolgáltató a hozzáférési kötelezettség kapcsán, de kizárólag az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit jogosultak a szolgáltatás-nyújtással párhuzamosan a nagykereskedelmi szolgáltatást igénybe vevõ szolgáltatókkal megtéríttetni. A kötelezett szolgáltatók ugyanakkor kizárólag csak az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit téríttethetik meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben az adott szolgáltatás elemre – illetve, azzal ekvivalens szolgáltatásra – a kötelezett szolgáltatónak saját kiskereskedelmi szolgáltatásához is szüksége van, akkor annak a jogosult szolgáltatókkal történõ megtéríttetése általánosan nem tekinthetõ indokoltnak. Szintén nem számítható fel külön díj azon szolgáltatás elemek költségei után, amelyek az ármegállapító határozat meghozatala során a releváns nagykereskedelmi költségek között már figyelembe vételre kerültek. A nagykereskedelmi szolgáltatás feltételeinek nyilvánosságra hozatala során minden, a

800


jogosult szolgáltatókkal szemben a szolgáltatás igénybe vétele kapcsán érvényesíteni szándékozott díjelem árát a kötelezett szolgáltatónak nyilvánosságra kell hoznia. Amennyiben a Kötelezett jelen határozat kihirdetését követõen sávszélesség migrációt hajt végre, úgy az új sávszélességekre is vonatkozik a kapcsolódó eredeti sávszélességekre meghatározott maximális nagykereskedelmi ár. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14. § (1) c,. pontja alapján a 10. § f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat, piacelemzési határozat, JPE határozat) az Invitelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte az Invitelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklet 2. V. pontjában írt rendelkezés alapján a szolgáltató köteles számításait a rendszeres felülvizsgálat érdekében elsõ alkalommal 2005. július 1. és 2005. december 31. közötti idõszak adataira vonatkozóan elvégezni és ennek eredményét, az ezzel kapcsolatos számításait, a számítás alapjául szolgáló adatokat 2006. február 1-jéig a Tanács számára benyújtani. A Tanács a szolgáltatót e körben 2006. február 15-én adatszolgáltatásra hívta fel (DH-3937/2006.) A Kötelezett a felhívásnak a 2006. február 28-án érkezett, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott adatszolgáltatásával tett eleget (DH-3937-1/2006.) A Tanács a Kötelezett által szolgáltatott adatokat és számításokat áttekintette és az Eht. 14. § (1) c,. pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, az Invitel által alkalmazandó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díját a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, az alábbi indokok alapján:

9. szám

A Tanács Határozatának V. számú mellékletében meghatározta, hogy az Invitel által benyújtott adatok, valamint a Határozat V. mellékletében foglalt egyéb szempontok alapján fogja megállapítani a Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás maximális ellenértékét a Kötelezett, illetve az általa irányított kiskereskedelmi szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára és egy a Tanács által meghatározott mérték (árrés) különbségeként. Rögzítette továbbá, hogy az Invitel az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél akacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A Kötelezett által nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás rendelkezõ részben meghatározott maximális ellenértékét a Tanács a Határozat V. számú mellékletében foglaltak szerint a kötelezett szolgáltató tényleges átlagos kiskereskedelmi értékesítési ára (Ci) és egy a Tanács által meghatározott mérték (minus: Zi) különbségeként állapította meg. A retail minus ármeghatározás képlete, azaz a nagykereskedelmi ár képlete tehát a következõ: Ni = Ci-Zi volt. A Tanács az árrés (Zi) meghatározásakor alapvetõen a kötelezett szolgáltató releváns kis- és nagykereskedelmi költségeit vette figyelembe, mégpedig úgy, hogy a releváns fajlagos kiskereskedelmi költségek (Ei) az árrés mértékét növelték, a releváns fajlagos nagykereskedelmi költségek (Fi) az árrés mértékét csökkentették. Azaz Zi = Ei-Fi volt. A Tanács a Kötelezett által benyújtott adatok értékelése és az alkalmazható legmagasabb nagykereskedelmi ár értékének megállapítása során a következõ módon járt el: Kiskereskedelmi (végfelhasználók számára nyújtott) szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének I. pontjában meghatározott kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjakat a Kötelezett a Határozat vonatkozó részében foglaltaknak megfelelõen alakította ki, így azokat a Tanács a lenti összefoglaló táblázatokban foglaltaknak megfelelõen fogadta el, ahol a kiskereskedelmi átlagár a Kötelezett által a kiskereskedelmi szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott havi és egyszeri díjak átlagos értéke. A társszolgáltatók számára nyújtott szélessávú szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjak A nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtása során alkalmazott díjakat a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének II. pontjában foglaltaknak megfelelõen alakította ki, így azokat a Tanács elfogadta. A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei, a nagykereskedelmi értékesítés költségei

9. szám


A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás, országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségei A szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli költségeit a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltaknak megfelelõen határozta meg, ezeket a Tanács elfogadta. Nagykereskedelmi szolgáltatás addicionális költségei A Kötelezett által a nagykereskedelmi értékesítéshez kapcsolódóan a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontja szerint kimutatott addicionális költségeket a Tanács elfogadta. A nagykereskedelmi díj kialakításának további menete Retail minus alapú ár meghatározása – havi díjak A Tanács a havi díjak esetében az árrést a Kötelezett által benyújtott fajlagos kiskereskedelmi költségek és az addicionális nagykereskedelmi költségek különbségeként állapította meg. A retail minus alapú árat a Tanács a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként állapította meg. Retail minus alapú ár meghatározása – egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Tanács nem határozott meg árrést, mivel a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltak szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfeleHavi díjak

801

lõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében lettek figyelembe véve. A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében ezért megegyeznek a kiskereskedelmi átlagárakkal. A retail minus alapú árak és a korábban alkalmazott nagykereskedelmi árak összehasonlítása A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja értelmében, amennyiben a retail minus alapú ár meghaladná a Kötelezett által a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott nagykereskedelmi árat, akkor a Tanács a nagykereskedelmi ár meghatározása során alkalmazandó nagykereskedelmi árat a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott minimális ár értékével megegyezõen állapítja meg. A megállapított nagykereskedelmi ár ennek megfelelõen a retail minus alapú ár és a Kötelezett által korábban alkalmazott minimális nagykereskedelmi árak közül az alacsonyabb összeg. A Tanács mind a havi díjak, mind az egyszeri díjak esetében a retail minus alapú ár és a minimális nagykereskedelmi ár közül azt tekintette alacsonyabbnak, amelynek esetében a havi díj és a hozzá kapcsolódó egyszeri díj elkötelezettség egy hónapjára jutó összege alacsonyabb. A Tanács a minimális nagykereskedelmi ár meghatározása során is megegyezõ módon járt el. Az így megállapított nagykereskedelmi árak a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díjak, illetve egyszeri díjak legmagasabb értékei. A számítás lépéseinek adatait összefoglalóan mutatja be az alábbi táblázat:

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

3 696

512

egyéni

1 éves

igen

4 438

512

egyéni

2 éves

nem

4 238

512

egyéni

2 éves

igen

3 670

512

üzleti

1 éves

nem

4 680

512

üzleti

2 éves

nem

5 024

1024

egyéni

1 éves

nem

4 691

1024

egyéni

1 éves

igen

5 607

1024

egyéni

2 éves

nem

5 220

1024

egyéni

2 éves

igen

4 799

1024

üzleti

1 éves

nem

5 460

1024

üzleti

2 éves

nem

6 377

2048

egyéni

1 éves

nem

5 461

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

6 130

2048

egyéni

2 éves

igen

5 335

2048

üzleti

1 éves

nem

7 075

Kisker átlagár*

Árrés*

Retail minus Minimális alapú ár* nagyker ár*

Megállapított nagyker ár

802


9. szám

2048

üzleti

2 éves

nem

7 890

3072

egyéni

1 éves

nem

9 440

3072

egyéni

2 éves

nem

8 760

3072

üzleti

1 éves

nem

10 480

3072

üzleti

2 éves

nem

16 525

4096

üzleti

1 éves

nem

19 800

4096

üzleti

2 éves

nem

32 755

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak. Egyszeri díjak Kisker átlagár*


Megállapított nagyker ár

Sávszél. (kbps)

Elõfiz.

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

0

512

egyéni

1 éves

igen

0

512

egyéni

2 éves

nem

0

512

egyéni

2 éves

igen

0

512

üzleti

1 éves

nem

0

512

üzleti

2 éves

nem

0

1024

egyéni

1 éves

nem

174

1024

egyéni

1 éves

igen

0

1024

egyéni

2 éves

nem

0

1024

egyéni

2 éves

igen

0

1024

üzleti

1 éves

nem

4 302

1024

üzleti

2 éves

nem

8 444

2048

egyéni

1 éves

nem

0

2048

egyéni

1 éves

igen

2048

egyéni

2 éves

nem

0

2048

egyéni

2 éves

igen

0

2048

üzleti

1 éves

nem

4 327

2048

üzleti

2 éves

nem

7 500

3072

egyéni

1 éves

nem

0

3072

egyéni

2 éves

nem

0

3072

üzleti

1 éves

nem

6 750

3072

üzleti

2 éves

nem

0

4096

üzleti

1 éves

nem

45 000

4096 üzleti 2 éves nem * Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg.

0

A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31.

9. szám


Bánhidi Ferenc s. k,.


tanácstag

Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A jóváhagyott nagykereskedelmi ár alapértelmezésben a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke.

tanácstag



tanácstag

tanácstag

elnök

alelnök


Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel:

A határozatot kapják: 1./ Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. (2040 Budaörs, Puskás T. u. 8-10.) 2./ Irattár


adatok

a

Ügyiratszám: DH-12418-2/2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (cím.:1013 Budapest, Krisztina krt. 55. cg.:01-10-041928) (a továbbiakban: Magyar Telekom vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbi táblázat szerint jóváhagyja. Havi díjak: Elköte-

Forga-

Árrés

lezettség

lom függõ

nettó Ft*

üzleti

1 éves

nem

4 721

512

üzleti

2 éves

nem

5 484

512

üzleti

nincs

nem

16 389

Elõfi-

512

zetõ

Jóváhagyott nagykereskedelmi


ár nettó Ft

lezettség

Forgalom függõ

Jóváhagyott nagykereskedelmi ár nettó Ft

üzleti

1 éves

nem

8 000

512

üzleti

2 éves

nem

12 681

512

üzleti

nincs

nem

40 578

Sávszél. (kbps)

Elõfi-

Elköte-

zetõ

512

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül

DH-12418-2/2006. számú, a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat

Sávszél. (kbps)

803

lezettség

Forgalom függõ


üzleti

1 éves

nem

0

512

üzleti

2 éves

nem

0

512

üzleti

nincs

nem

40 578

Sávszél. (kbps)

Elõfi-

Elköte-

zetõ

512

A jóváhagyott – a táblázatokban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A Kötelezett az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által jóváhagyott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogo-

804


sult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Sávos kedvezmények alkalmazása esetén, amennyiben a jelen határozatban foglalt nagykereskedelmi ár az ármegállapítás alapjául szolgáló idõszak nagykereskedelmi minimum ára alapján határozódott meg és a Kötelezett az adott idõszakban is sávos-, azaz a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított díjkedvezményeket alkalmazott, úgy a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi ár az adott (legnagyobb kedvezményû) sávnak megfelelõ maximum árként értelmezendõ. Ennek megfelelõen a Kötelezett szolgáltató az adott sávhoz tartozó minimális nagykereskedelmi végpontszámot el nem érõ szolgáltatók esetén alkalmazhat a jelen határozatban szereplõ nagykereskedelmi árnál magasabb árat is, de az alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. A Magyar Telekom a jelen határozatnak megfelelõen jóváhagyott díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a Magyar Telekomot jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte a Magyar Telekomot, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén

9. szám

alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a 2006. július 3-án érkezett adatszolgáltatásával tett eleget (DH-12418/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben az 512 kbit/s sebességû, üzleti, forgalom független díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, és jóváhagyásra benyújtotta annak nagykereskedelmi árait. A beadványban szereplõ árakat a Kötelezett 2006. július 20-án kelt DH-12418-1/2006. levelében kiegészítette, illetve módosította, és kérte az ebben foglalt árak jóváhagyását. Az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács az Emitel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben hagyta jóvá, az alábbi indokok alapján: A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a 2006. július 20-án benyújtott nagykereskedelmi árakat a Határozat rendelkezéseinek megfelelõ módon határozta meg, ezért azokat jóváhagyja. A Tanács a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott árak számítását a következõképpen értékelte. A kiskereskedelmi átlagár meghatározása Havi díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja az “Eljárás új kiskereskedelmi szolgáltatások” cím alatt úgy rendelkezik, hogy a “Tanács az adott nagykereskedelmi ár jóváhagyása során a kötelezett szolgáltató (illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató) listaárát, illetve a bevezetéskor érvényes árát tekinti az átlagos kiskereskedelmi értékesítési árnak.” A Kötelezett irányítása alatt álló Internet-szolgáltató jelenleg is nyújtja a Kötelezett által bevezetni kívánt kiskereskedelmi szolgáltatást. A Kötelezett az elõírásnak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagárat a saját kiskereskedelmi üzletága által bevezetni kívánt szolgáltatás tervezett nettó kiskereskedelmi listaára, illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás jelenlegi nettó listaára alapján határozta meg.

9. szám


A kiskereskedelmi átlagár meghatározásához a listaárakat a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének I.2. pontjában foglaltaknak megfelelõen megtisztította a kiskereskedelmi szolgáltatásban foglalt kiegészítõ szolgáltatások értékétõl. A Kötelezett a tisztított listaáraknak a saját kiskereskedelmi üzletága, illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató által várhatóan értékesített hozzáférések számával súlyozott átlagaként határozta meg a kiskereskedelmi átlagárat. Egyszeri díjak A Kötelezett (illetve az irányítása alatt álló Internet szolgáltató) kereskedelmi kínálatában eltérõ kedvezményekkel, ebbõl következõen eltérõ átlagáron kínálja a hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül (más néven “szereld magad” konstrukcióban), illetve a hálózat végzõdtetõ berendezéssel biztosított szélessávú hozzáféréseket. A Határozat V. számú melléklete 2. részének I.4. pontja szerint a kiskereskedelmi kínálat alapján meghatározott sávszélesség kategóriákon belül, amennyiben a szolgáltató, illetve az irányítása alatt álló más szolgáltató a kiskereskedelmi kínálatában, illetve díjcsomagjaiban a szolgáltatás igénybevételi feltételei között egyéb lényeges különbség van, úgy az ezen kategóriákhoz tartozó kiskereskedelmi adatokat külön kell feltüntetnie a beadványában, és ezen különbségeknek a nagykereskedelmi kínálatban is meg kell jelenniük. A Határozat elõírásának megfelelõen a Kötelezett külön kiskereskedelmi átlagárat határozott meg a két hozzáférés típusra. A hálózat végzõdtetõ berendezéssel biztosított szélessávú hozzáférések átlagos kiskereskedelmi árát az általa, illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató által várhatóan értékesített hozzáférések számával súlyozott átlagos nettó listaárként számította. A hálózat végzõdtetõ berendezés nélküli hozzáférések esetében a Kötelezett az átlagos kiskereskedelmi árat az ezekre a hozzáférésekre általánosan alkalmazott kedvezmények (elkötelezettségi idõ nélkül 0%, elkötelezettségi idõvel 100% kedvezmény) alapján határozta meg.

805

A nagykereskedelmi díj kialakításának további menete Retail minus alapú ár meghatározása – havi díjak A retail minus alapú árat a Kötelezett a Határozat elõírásainak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként számította. Az árrés nagyságát a Kötelezett a Tanács által jóváhagyott legutóbbi féléves költségadatok (2005. 2. félév) alapján határozta meg. Retail minus alapú ár meghatározása – egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Kötelezett nem határozott meg árrést, összhangban a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltakkal, amely szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfelelõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében vannak figyelembe véve. A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében ezért megegyeznek a kiskereskedelmi átlagárakkal. A retail minus alapú árak és a korábban alkalmazott nagykereskedelmi árak összehasonlítása A Kötelezett a bevezetni kívánt kiskereskedelmi szolgáltatás nagykereskedelmi megfelelõjét jelenleg is nyújtja. A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja értelmében, amennyiben a retail minus alapú ár meghaladná a Kötelezett által a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott nagykereskedelmi árat, akkor a Tanács a nagykereskedelmi ár meghatározása során alkalmazandó árat a társszolgáltatókkal kötött szerzõdésekben korábban alkalmazott minimális ár értékével megegyezõen állapítja meg. A Határozat elõírásának megfelelõen a Kötelezett a rendelkezésre álló legutolsó féléves adatok (2005. 2. félév) alapján meghatározta a korábban alkalmazott legalacsonyabb nagykereskedelmi havi és egyszeri díjat, és azokat összehasonlítva a retail minus alapú árakkal az alacsonyabb értéket határozta meg nagykereskedelmi árként. A számítás lépéseit az alábbi táblázatok foglalják össze (árak nettó Ft-ban).

Havi díjak: Retail minus alapú ár*

Korábban alkalmazott nagyker. Ár*

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

nem

4 721

512

üzleti

2 éves

nem

5 484

512

üzleti

nincs

nem

16 389

Kisker. Átlagár*

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

Árrés*

Jóváhagyott nagyker. ár

806


9. szám

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezéssel: Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

nem

8 000

512

üzleti

2 éves

nem

12 681

Kisker. Átlagár*




512 üzleti nincs nem * Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

40 578

Egyszeri díjak – hálózat végzõdtetõ berendezés nélkül Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

nem

0

512

üzleti

2 éves

nem

0

Kisker. Átlagár*




512 üzleti nincs nem * Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferenc s. k,.


tanácstag

tanácstag



tanácstag elnök

tanácstag alelnök


A határozatot kapják: 1./ Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság Szabályozói Kapcsolatok és Árpolitika Ágazat (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 2./ Irattár

40 578

DH-11876-4/2006. számú, a Monor Telefon Társaság Rt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat *A határozatban üzleti titokként megjelölt DH-11876-5/2006. sz. határozatban szerepelnek.

adatok

a

Ügyiratszám: DH-11876-4/2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Monor Telefon Társaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 2.; cg.: 13-10-040234) (a továbbiakban: Monortel vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbi táblázat szerint megállapítja:

9. szám


807


Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

nem

7 967

512

üzleti

2 éves

nem

6 167

512

üzleti

nincs

nem

11 167

Árrés nettó Ft*


* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. és az alábbiak szerint jóváhagyja: Egyszeri díjak Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

üzleti

1 éves

nem

32 000

512

üzleti

2 éves

nem

0

512

üzleti

nincs

nem

56 000

A Monortel a megállapított nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által meghatározott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A Monortel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) a Monortelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte a Monortelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból

származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a 2006. június 22-én érkezett adatszolgáltatásával tett eleget (DH-11876/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben három 512 kbit/s sebességû, üzleti díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, valamint a többi díjcsomag esetében pedig sávszélesség migrációt hajt végre ezért jóváhagyásra benyújtotta ezen csomagok kiskereskedelmi árait. Telefonos egyeztetés után, amelyben a Tanács felhívta a Kõtelezett figyelmét arra, hogy a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott három új kiskereskedelmi csomag esetében nincs elõfizetõ ezért ebben az esetben alkalmazhatók a Határozat „Eljárás új kiskereskedelmi szolgáltatások” rendelkezései, a már elõfizetõkkel rendelkezõ kiskereskedelmi csomagok esetében történt sávszélesség migrációra a Határozat V. számú melléklete 2. részének I.3. pontja vonatkozik, a Kötelezett 2006. június 28-án pontosította

808


elektronikus úton a beadványában szereplõ új kiskereskedelmi szolgáltatások körét, így már csak a három 512 kbit/s sebességû üzleti díjcsomagot kívánta bõvíteni és jóváhagyás céljából benyújtani. A benyújtott adatok és számítások részletes vizsgálatát követõen a Tanács 2006. július 20-án, hiánypótlási felhívást adott ki, amelyben megjelölte a benyújtott dokumentáció pontosítandó részeit és a pótolandó hiányosságokat, valamint a Kötelezettet a tényállás tisztázása keretében az érdemi döntéshez szükséges adatok és információk közlésére hívta fel. A Monortel a felhívásnak a 2006. július 25-én benyújtott irat megküldésével tett eleget (DH-11876-3/2006.). Az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács a Monortel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, illetve hagyta jóvá az alábbi indokok alapján: A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a 2006. július 25-én benyújtott nagykereskedelmi árakat és árrést a DH-664-180/2005 Határozat rendelkezéseinek megfelelõ módon határozta meg. A Tanács a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott árak számítását a következõképpen értékelte. A kiskereskedelmi átlagár meghatározása Havi díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja az “Eljárás új kiskereskedelmi szolgáltatások” cím alatt úgy rendelkezik, hogy a “Tanács az adott nagykereskedelmi ár jóváhagyása során a kötelezett szolgáltató (illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató) listaárát, illetve a bevezetéskor érvényes árát tekinti az átlagos kiskereskedelmi értékesítési árnak.” A kiskereskedelmi átlagár meghatározásához a listaárakat a Kötelezett a Határozat V. számú melléklete 2. részének I.2. pontjában foglaltaknak megfelelõen megtisztította a kiskereskedelmi szolgáltatásban foglalt kiegészítõ szolgáltatások értékétõl.

9. szám

Egyszeri díjak A Határozat V. számú melléklete 2. részének I.4. pontja szerint a kiskereskedelmi kínálat alapján meghatározott sávszélesség kategóriákon belül, amennyiben a szolgáltató, illetve az irányítása alatt álló más szolgáltató a kiskereskedelmi kínálatában, illetve díjcsomagjaiban a szolgáltatás igénybevételi feltételei között egyéb lényeges különbség van, úgy az ezen kategóriákhoz tartozó kiskereskedelmi adatokat külön kell feltüntetnie a beadványában, és ezen különbségeknek a nagykereskedelmi kínálatban is meg kell jelenniük. A Határozat elõírásának megfelelõen a Kötelezett külön kiskereskedelmi átlagárat határozott meg a három különbözõ (határozatlan, 1 éves elkötelezettség, 2 éves elkötelezettség) hozzáférés típusra. A nagykereskedelmi díj kialakításának további menete Retail minus alapú ár meghatározása – havi díjak A retail minus alapú árat a Kötelezett a Határozat elõírásainak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként számította. Az árrés nagyságát a Kötelezett a Tanács által jóváhagyott (DH-379-14/2006.) féléves költségadatok (2005. I. félév) alapján határozta meg. A Tanács elõtt a jelen eljárás és a 2005. év 2. féléves adatai alapján hozott ármegállapító határozat hozatalát megelõzõ eljárás párhuzamosan volt folyamatban, így a Tanács értékelte a 2005. 2. félév adatait is. Az árrés mértékében a két eljárás során eltérést tapasztalt. Mivel a 2005. 2. féléves adatok alapján hozott határozat jelen határozattal egyidõben lép hatályba, a Tanács célszerûnek látta ezen 2. félévre vonatkozó határozatban szereplõ árrés adatait figyelembe venni a nagykereskedelmi ár meghatározásakor. Retail minus alapú ár meghatározása – egyszeri díjak A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében megegyeznek azon kiskereskedelmi egyszeri díjakkal, amelyeket a Kötelezett benyújtott. A számítás lépéseit az alábbi táblázatok foglalják össze (árak nettó Ft-ban).

Havi díjak a kötelezett beadványában: Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

Nem

512

üzleti

2 éves

Nem

512 üzleti nincs Nem * Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak.

Kisker. Átlagár*

Árrés*


Nagyker. ár *

9. szám


809

Havi díjak: Retail minus alapú ár

Megállapított Nagyker. ár

Nem

7 967

7 967

2 éves

Nem

6 167

6 167

nincs

Nem

11 167

11 167

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

512

üzleti

512

üzleti

Kisker. Átlagár*

Árrés*

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak Egyszeri díjak Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

üzleti

1 éves

nem

32 000

512

üzleti

2 éves

nem

0

512

üzleti

nincs

nem

56 000

A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferenc s. k,.


tanácstag


tanácstag


tanácstag

tanácstag

elnök

alelnök


A határozatot kapják: 1./ Monor Telefon Társaság Rt. (2377 Örkény, Kossuth L. u. 3.) 2./ Irattár

DH-12760-1/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén tárgyú eljárásban hozott határozat


adatok

a

Ügyiratszám: DH-12760-1/2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41. cg.: 06-10-000154) (a továbbiakban: Emitel vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbi táblázat szerint megállapítja:

810


9. szám

Havi díjak Megállapított nagykereskedelmi ár nettó Ft

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

5 885

512

egyéni

2 éves

nem

5 235

512

egyéni

3 éves

nem

5 235

512

egyéni

nincs

nem

9 060

Árrés nettó Ft*

* Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított nagykereskedelmi ár a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. és az alábbiak szerint jóváhagyja:

zötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik. Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni.

Egyszeri díjak Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

egyéni

1 éves

nem

10 000

512

egyéni

2 éves

nem

5 000

512

egyéni

3 éves

nem

0

512

egyéni

nincs

nem

30 000

A jóváhagyott – a táblázatokban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A Kötelezett az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által jóváhagyott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak kö-

A Emitel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított és jóváhagyott díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) az Emitelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kö-

9. szám


telezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte az Emitelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa. A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a 2006. június 7-én érkezett adatszolgáltatásával eleget tett (DH-12760/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben az 512 kbit/s sebességû, egyéni, forgalom független díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, és jóváhagyásra benyújtotta annak nagykereskedelmi árait. Az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács az Emitel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, hagyta jóvá az alábbi indokok alapján: A Tanács a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott árak számítását a következõképpen értékelte. A kiskereskedelmi átlagár meghatározása A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja az “Eljárás új kiskereskedelmi szolgáltatások” cím alatt úgy rendelkezik, hogy a “Tanács az adott nagykereskedelmi ár jóváhagyása során a kötelezett szolgáltató (illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató) listaárát, illetve a bevezetéskor érvényes árát tekinti az átlagos kiskereskedelmi értékesítési árnak.”

811

A Kötelezett az elõírásnak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagárat a bevezetni kívánt szolgáltatás tervezett nettó kiskereskedelmi listaára alapján határozta meg. A havi díjak esetében a kiskereskedelmi átlagár meghatározásához a listaárat a Határozat V. számú melléklete 2. részének I.2. pontjában foglaltaknak megfelelõen megtisztította a kiskereskedelmi szolgáltatásban foglalt kiegészítõ szolgáltatások értékétõl. A nagykereskedelmi árak meghatározása Havi díjak A nagykereskedelmi árat a Kötelezett a Határozat elõírásainak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbségeként határozta meg. A Kötelezett az árrést a fajlagos kiskereskedelmi költségek és az addicionális nagykereskedelmi költségek különbségeként számította. A számított árrést a Tanács a nagykereskedelmi router költség kivételével elfogadta. A nagykereskedelmi router költséget a Tanács a megállapított árrésben nem vette figyelembe, mivel ez a költség a jogosult szolgáltatókhoz kapcsolódik, és nem függ közvetlenül a jogosult szolgáltatók számára értékesített hozzáférések számától. Az árrés mértékét a Tanács ennek megfelelõen üzleti titok Ft-ban állapította meg. A Kötelezett a jogosult szolgáltatónak a Kötelezett hálózatához való csatlakozásával kapcsolatban felmerülõ beruházás költségeinek a jogosult szolgáltató felé történõ elszámolását illetõen a DH-3167-4/2006. számú (2. féléves ármegállapító) határozat rendelkezõ részében foglaltak alapján köteles eljárni. Egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Kötelezett nem határozott meg árrést, összhangban a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltakkal, amely szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfelelõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében vannak figyelembe véve. A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében ezért megegyeznek a kiskereskedelmi átlagárakkal. A számítás lépéseit az alábbi táblázatok foglalják össze (árak nettó Ft-ban).


Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

512

egyéni

1 éves

nem

5885

512

egyéni

2 éves

nem

5235

512

egyéni

3 éves

nem

5235

512

egyéni

nincs

nem

9060

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak

Kisker. Átlagár*

Árrés beadott*

Árrés megállapított*


812


9. szám

Egyszeri díjak Sávszél. (kbps) 512 512 512 512

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

egyéni egyéni egyéni egyéni

1 éves 2 éves 3 éves nincs

nem nem nem nem

Kisker. Átlagár*

Jóváhagyott nagyker. ár 10 000 5 000 0 30 000

* Az oszlopok adatai üzleti titkot tartalmaznak A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. július 31. Bánhidi Ferenc s. k,.


tanácstag

tanácstag



tanácstag elnök

tanácstag alelnök


A határozatot kapják: 1./ Emitel Távközlési zRt. (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41.) 2./ Irattár

DH-12027-6/2006. számú, a Pannon GSM Távközlési Zrt. által a GTS Datanet Távközlési Kft. ellen az egyenlõ elbánás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos jogvitás eljárás tárgyában született, az eljárást megszüntetõ végzés Ügyiratszám: DH-12027-6/2006. Tárgy: Az egyenlõ elbánás kötelezettségének megsértésével kapcsolatos jogvitás eljárás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Dr. Vitári Jenõ ügyvéd (1089 Budapest, Gaál Mózes u. 5-7.) által képviselt Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (2040 Budaörs, Baross u. 165/2., cg.: 13-10-040409) GTS-Datanet Távközlési Kft. (2040 Budaörs, Ipartelep u. 13-15., cg.: 13-09-100567) ellen indult jogvitás eljárást megszünteti.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A végzés felülvizsgálata a végzés kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához benyújtott, de a Fõvárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevél benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a végzést nemperes eljárásban vizsgálja felül. Indokolás A Pannon GSM Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Pannon GSM, vagy Kérelmezõ) 2006. június 26-án jogvitás eljárásra irányuló kérelmet (a továbbiakban: Kérelem) nyújtott be a Tanácshoz a GTS-Datanet Távközlési Kft. (a továbbiakban: GTS-Datanet, vagy Kérelmezett) ellen, amely DH-12027 /2006. számon került iktatásra. A Pannon GSM azzal a kérelemmel fordult a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához (a továbbiakban: Tanács), hogy az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § h) pontja, valamint az Eht. 49. § (1) bekezdés b) pontja, és az Eht 49. § (3) bekezdése szerinti hatáskörében állapítsa meg, hogy a Kérelmezett megsértette a Pannon GSM elektronikus hírközlésre vonatkozó jogát. A Pannon GSM kérelmét elsõsorban a 9. piaci, DH-664-140/2005. számú – „hívásvégzõdtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatban” elnevezésû – határozatra (a továbbiakban: JPE határozat), valamint ezzel kapcsolatban a Tanács által lefolytatott hatósági felügyeleti eljárás során hozott DH-409-5/2006. számú felügyeleti határozatra (a továbbiakban: Felügyeleti határozat) hivatkozva tette meg. I. A Tanács a felek által benyújtott iratok, a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok, valamint a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatalának nyilvántartása alapján az alábbi tényállást állapította meg: a.) A Kérelemben kifejtett álláspont szerint a Kérelmezett azzal sértette meg a Pannon GSM elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban meghatározott elektronikus hírközlést érintõ jogát, hogy a Felügyeleti határozatban korábban a Tanács által megállapított kötelezésnek nem tett eleget maradéktalanul. A Kérelmezõ ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a GTS-Datanet nem hajtotta végre a Felügyeleti határozat alapjául szolgáló JPE határozatban – mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban – kirótt egyenlõ elbánás kötelezettségét a díjak

9. szám


vonatkozásában, ugyanis a JPE határozat jogerõre emelkedését követõen továbbra is eltérõ végzõdtetési árakat határozott meg a vezetékes- és mobilszolgáltatók hívásvégzõdtetési árai tekintetében. A JPE határozat egyenlõ elbánás kötelezettségére vonatkozó indokolása értelmében ugyanis a szolgáltatók nem tehetnek különbséget a hívásvégzõdtetési szolgáltatást igénybevevõk között a szolgáltatás ellenértéke és igénybevételének feltételei tekintetében. A Tanács a Felügyeleti határozatában kötelezte a GTS-Datanetet arra, hogy a JPE határozatban kirótt egyenlõ elbánás kötelezettségének a díj vonatkozásában tegyen eleget, amelyet Kérelmezett 2006. április 1-én végrehajtott. b.) A Tanács 2006. július 6-án – a tárgyalásról való értesítés mellett, DH-12027-1/2006 számon – hiánypótlásra hívta fel a Kérelmezõt a tényállás megfelelõ tisztázása érdekében, mivel a Kérelmezõ a Tanács megítélése szerint nem jelölte meg pontosan a jogvitás eljárás tárgyát, azaz hogy a Kérelmezett pontosan milyen magatartásával – vagy mulasztásával – sértette meg a Kérelmezõ elektronikus hírközlést érintõ jogát. A Pannon GSM kérelmének megítéléséhez hozzátartozik az is, hogy a hivatkozott Felügyeleti határozat az egyenlõ elbánás kötelezettségének a hívásvégzõdtetési díjak azonos szintre korrigálásán túl nem tartalmazott további rendelkezéseket, vagy bármilyen felhívást az elszámolási jogviszonyok tekintetében, ezért közvetlenül sem a Felügyeleti határozatból, sem a JPE határozatból nem következik az elszámolási kötelezettség. A Kérelmezõ a DH-12027-4/2006. számon iktatott, 2006. július 14-én beérkezett hiánypótlási felhívásra adott válaszában (a továbbiakban: Hiánypótlás) Tanács hatáskörével kapcsolatos kérdésre – amelynek meglétét a közigazgatási szerv az eljárás során folyamatosan vizsgálni köteles – azaz, hogy a Pannon GSM álláspontja szerint a Kérelmezett milyen magatartásával, vagy mulasztásával sértette meg a Pannon GSM elektronikus hírközlést érintõ jogát, ami jelen eljárás tekintetében a jogvitás eljárás tárgyának megjelölése, a Pannon GSM nem tért el az elsõdleges Kérelmében kifejtett indokaitól. A kérdésre a Kérelmezõ ugyanis a következõ választ adta: „Tekintettel arra, hogy a GTS Datanet a DH-664-140/2005. számú határozat (elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály) szerinti egyenlõ elbánás kötelezettségének a visszamenõleges elszámolás megtagadásával nem tesz eleget, ezen magatartásával sérti a Pannon elektronikus hírközlést érintõ jogát…”. A Tanács a Kérelmezõ részére eljuttatott hiánypótlással egyidejûleg a Kérelem megküldésével a Kérelmezettet nyilatkozattételre szólította fel DH-12027-2/2006. számú levelében azzal összefüggésben, hogy az eljárás során a Kérelmezõ által tett kijelentésekkel, tényekkel kapcsolatban fejtse ki álláspontját, különös tekintettel a Felügyeleti határozatban megjelölt kötelezés, azaz az azonos árak alkalmazásának idõpontjára. A Kérelmezõ

813

és a Kérelmezett nyilatkozatai e tekintetben egybehangzóan 2006. április 1-jét jelölték meg az azonos szintre korrigált árak, és az az alapján alkalmazott elszámolás idõpontjául. c.) A Tanács 2006. július 20-án tartott tárgyalásán (a továbbiakban: Tárgyalás) a Kérelmezõ képviselõje módosított a Kérelemben és a Hiánypótlásban foglaltakon. Jegyzõkönyvezett szóbeli nyilatkozatában már azt hangsúlyozta, hogy „a jogvitás eljárás alapja nem az elszámolás, hanem a JPE határozat idõbeli hatályának megállapítása, tehát egy elvi kérdés tisztázása. A korábbi piacfelügyeleti határozat a Kérelmezett jogellenes magatartását már megállapította, egy újabb piacfelügyeleti eljárás pedig nem jelentene orvoslást a megnevezett idõszakra fennálló elszámolási problémákra”. II. A Kérelmezõ beadványának elbírálására a Tanács az alábbi indokok miatt nem rendelkezik hatáskörrel: 1.) A jogvitás eljárás megindításakor a Pannon GSM Kérelme, illetve azt követõen beadott Hiánypótlása alapvetõen a két fél közötti elszámolás jogalapjának, és az elszámolás mértékének megállapítását, valamint a GTS-Datanet elszámolásra történõ kötelezését jelölte meg a jogvitás eljárás alapjául. Az elszámolási jogviszony – mint a felek közötti, alapvetõen polgári viszony – megítélése azonban nem a Tanács jogvitás eljárásával kapcsolatos hatásköri kérdés. A Tanács azt a következetes álláspontot képviseli, hogy az elszámolási viszonyrendszerbe a hatóság már nem avatkozhat be közjogi jogosítványokkal, tehát a Tanácsnak a jogsértés megállapításán és a Jogsértõ jogszerû magatartásra kötelezésén túl, a Kötelezett jogsértésével okozott, meghatározott mértékû vagyoni elszámolás elbírálására nincs hatásköre, továbbá egy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 30. § b) pontja szerinti esetleges áttételhez sem álltak rendelkezésre az áttételt alátámasztó olyan adatok, hogy az ügy hatósági ügynek minõsülne. Tekintettel arra, hogy – az Eht.-ban biztosított hatósági hatáskör keretében – a Tanács a JPE határozatban a végzõdtetési díjakra vonatkozó elszámolási viszonyrendszert nem határozta meg, azaz nem vonta a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatók (a továbbiakban: JPE szolgáltatók) társadalmi- és jogviszonyaiba történõ közhatalmi beavatkozás érvényesítésének, jogosítványainak körébe, továbbá az Eht. sem tartalmaz a JPE szolgáltatók közötti elszámolási viszonyok tekintetében a JPE határozatban történõ jogalkalmazástól, azaz elõírástól független az Eht. tételes anyagi jogi rendelkezései alapján alkalmazható, önállóan nevesített (azaz a JPE határozattól függetlenül érvényesülõ) hatósági hatáskört, ezért jelen jogvita tárgyában a Tanács nem rendelkezik a felek közötti, azaz a JPE szolgáltatók közötti, elszámolási jogviszonyok tekinte-

814


tében hatáskörrel. A társzolgáltatóknál indokolatlanul felmerülhetõ vagy felmerült vagyoni hátrány következtében jelentkezõ igények ugyanis – önkéntes megegyezés keretében történõ elszámolás hiányában is – polgári jogi úton érvényesíthetõek. 2.) A Tárgyaláson a Pannon GSM által szóban elhangzott – a jelen határozat tényállási részének I/c.) pontjában foglalt – nyilatkozatával tulajdonképpen alapjaiban változtatta meg a Kérelmét, mivel a továbbiakban az ügy-, azaz a jogvitás eljárás alapjául már nem a felek közötti elszámolást, hanem a JPE határozatban kiszabott egyenlõ elbánás kötelezettség kezdõ idõpontjának meghatározását jelölte meg, és kifejezetten csak ebben a kérdésben kérte a Tanács tájékoztatását. A Tanács hatáskörét az Eht. 10. § h) pontja, valamint az Eht. 49. § (1) bekezdés b) pontja szerint tehát nem állapíthatta meg a Pannon GSM nyilatkozatai alapján, mivel egyrészrõl a Kérelmezett a Felügyeleti határozatban foglaltak alapján, a Kérelem beadását megelõzõ idõpontban, a korábban megkülönböztetett árakat azonos szintre korrigálta, másrészrõl a Pannon GSM a Kérelmében és a Hiánypótlásban kizárólag az elszámolással kapcsolatban kérte – az elszámolási kérdésekre egyébként hatáskörrel nem rendelkezõ – Tanács döntését, azt követõen a Tárgyaláson elõadott módosított Kérelmében pedig már nem jelölt meg a GTS-Datanet által tanúsított jogsértõ magatartást, és azt alátámasztó elektronikus hírközlésre vonatkozó rendelkezést. Mindezek alapján a Tanács megállapította, hogy a Pannon GSM sem a Kérelmében, sem a Hiánypótlásban, sem a végleges kérelmében nem jelölte meg a jogvitás eljárás feltételeinek megfelelõ (Eht. 49. § (1) bekezdés) – az Eht. 41. § (1) bekezdés szerint a kérelemre indult eljáráshoz kötelezõen feltüntetendõ – ügy tárgyát, és az érintett elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály pontos megjelölését. A Tanács ezért a rendelkezõ résznek megfelelõen a fenti indokolásra tekintettel a Ket. 31. § (1) a) pontja szerint, amely – a jelen ügy kapcsán, a megszüntetés alkalmazása miatt – hivatkozik a Ket. 30. § b) és e) pontjaira, valamint a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján megszüntette az eljárást hatáskör hiányában, mivel a Pannon GSM sem az elsõdleges Kérelmében, sem a végleges szóbeli kérelmében már tulajdonképpen nem egy meghatározott jogsértésre reagáló konkrét intézkedés megtételét kérte, hanem egy jogértelmezési kérdés megválaszolását a Tanács részérõl. A Tanács által a JPE határozatban kirótt egyenlõ elbánás kötelezettségének érvényesítésével kapcsolatos kezdõ idõpont megállapítása tekintetében a Tanács nem rendelkezik hatáskörrel jogvitás eljárás lefolytatására, mivel az ezzel összefüggõ hatósági jogalkalmazás tárgykörébe tartozó érdemi kérdéseket a jogerõs JPE határozatban már érdemben eldöntötte. Az egyenlõ elbánás kötelezettségével, illetve ennek a kötelezettségnek a hatályba lépésével összefüggõ kérdéssel

9. szám

kapcsolatban a Tanács az alábbiakban csak utalni kíván a JPE határozat érintett rendelkezéseire. Az egyenlõ elbánás kötelezettségének kezdõ idõpontját a JPE határozat rendelkezõ része tartalmazza. Mivel a JPE határozatban a GTS-Datanetre kirótt egyenlõ elbánás kötelezettségének kezdõ idõpontjára a határozat rendelkezõ része nem tartalmaz külön meghatározott speciális idõpontot, így a GTS-Datanetet az egyenlõ elbánás kötelezettsége a határozat átvételének napjától terheli. 3.) A Pannon GSM által a jogvitás eljárás során tartott tárgyaláson szóban tett – a jelen határozat tényállási részének I/c.) pontjában foglalt – nyilatkozata szerint „A korábbi piacfelügyeleti határozat a Kérelmezett jogellenes magatartását már megállapította, egy újabb piacfelügyeleti eljárás pedig nem jelentene orvoslást a megnevezett idõszakra fennálló elszámolási problémákra”. A jelen jogvitás eljárás során a Tanács tudomására jutott információk alapján indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Kérelmezett a Felügyeleti határozatban foglaltaknak, megfelelõen tett-e eleget, figyelemmel arra is, hogy a Tanács a felügyeleti eljárást lezáró határozatában a kötelezettség nem megfelelõ teljesítése esetére az Eht. 33. § (2) bekezdés c) pontja szerinti bírság kiszabását is kilátásba helyezte. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A végzés elleni jogorvoslati lehetõség a Ket. 31. (1) bekezdés a) pontján, valamint a Ket. 98. § (3) bekezdésén és a Ket. 109. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2006. augusztus 10. Dr. Nyevrikel Emília s. k.

dr. Rozgonyi Krisztina s. k.

tanácstag

az eljáró tanács elnöke

Hidasi István s. k. tanácstag

A határozatot kapja: 1./ Pannon GSM Távközlési zRt jogi képviselõje, Dr. Vitári Jenõ ügyvéd (1089 Budapest, Gaál Mózes u. 5-7.) 2./ GTS Datanet Távközlési Kft. (2040 Budaörs, Ipartelep utca 13-15.) 3./ Irattár

9. szám


DH-12422-3/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárásában született végzés

Ügyiratszám: DH-12422-3/2006. Ügyintézõ: dr. Nagy Dorottya Tárgy: a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., Cg.: 01-10-041928) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ végzést. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását nem hagyja jóvá. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa kötelezi a Magyar Telekom Nyrt.-t, hogy a jelen végzés kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet terjesszen elõ jóváhagyásra. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén bírságot szab ki, melynek mértéke a szolgáltató elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5 %-áig terjedhet. A végzés felülvizsgálatát – a 30 napon belül benyújtandó – az új számviteli szétválasztási kimutatás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat elleni – az érdemi határozat kézbesítését követõ 15 napon belül a Fõvárosi Bíróságnak címzett, de a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 példányban benyújtott – keresettel lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetben nyilatkozni kell arról is, kérik-e tárgyalás tartását. Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., Cg.: 01-10-041928) (a továbbiakban: Kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettségét a Kötelezett a Tanács 2005. június 30-án kelt DH-664-138/2005. sz. és DH-664-140/2005. számú határozatai (a továbbiakban: Határozat) rendelkezõ részének II. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a Kötelezett 2006. június 30.-án érkezett DH-12422/2006. sz. beadványát továbbította a Tanács részére.

815

A Tanács az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 62. §-ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási beadványt és a tényállás tisztázása körében 2006. augusztus 7.-én kelt, DH-12422-1/2006. sz. levelében hiánypótlásra hívta fel a Kötelezettet. A Kötelezett a hiánypótlási felhívásban foglaltakra a 2006. augusztus 21.-én érkezett, DH-12422-2/2006. sz. beadványában válaszolt. A Tanács a lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A hiánypótlást követõen sem felel meg a modell az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, így az Eht. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel – a rendelkezõ részben foglaltak szerint – a részletes indokolásban kifejtettek alapján a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást a Tanács nem tudta jóváhagyni, ezért a Kötelezettet új tervezet benyújtására kötelezte. A Tanács az Eht. 62. § (5) bekezdésében meghatározott részletes indokolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: A Kötelezett, miképpen azt a 2006. június 30.-án kelt, DH-12422/2006. sz. beadványához csatolt kísérõlevelében is jelezte, a 2005. évre vonatkozóan nem rendelkezik auditált éves beszámolóval, így azt a számviteli szétválasztási kimutatása jóváhagyására irányuló eljárásban nem csatolta. A Kötelezett kizárólag a majd auditálásra kerülõ tervezett számokkal való egyezõség független könnyvizsgáló cég általi igazolását nyújtotta be. A Kötelezett 2006. augusztus 21.-én érkezett, DH-12422-2/2006. sz. hiánypótlásában ismételten rögzítette, hogy a 2005. évre vonatkozóan nincsen auditált mérlege, így azt nem tudja a Tanács részére megküldeni és emiatt nem tudja az auditált számok alapján elkészíteni a számviteli szétválasztási kimutatásokat. A Kötelezett jelezte továbbá, hogy az auditált éves beszámoló elfogadása után tudja csak biztosítani a számviteli szétválasztási kimutatások és az auditált beszámoló egyezõségét az esetleges módosulások átvezetésével. Az elektronikus hírközlési tevékenység elkülönítésérõl, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatók számviteli nyilvántartásai elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló 19/2003. (XII. 27.) IHM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9. § (1) bekezdése, a Határozat rendelkezõ részének II. számú melléklete 11. pontjában foglalt eltérésekkel, rögzíti, hogy a Kötelezett a számviteli szeparációs kötelezettség teljesítése során milyen kimutatásokat köteles elkészíteni és a Tanácsnak benyújtani. A Kötelezett a Rendelet 9. § (1) bekezdés f) és m) pontjának megfelelõen köteles benyújtani a Tanács részére a könyvvizsgáló nyilatkozatát az auditált adatokkal való egyezõségekrõl és a tõkeköltségszámításról, illetve az éves beszámolót. A számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 155. § (2) bekezdése pedig kimondja, hogy: „Kötelezõ a

816


9. szám

könyvvizsgálat minden kettõs könyvvitelt vezetõ vállalkozónál." Miután a Kötelezett kettõs könyvvitelt vezet, úgy a könyvvizsgálat nála kötelezõ, tehát amennyiben a Határozat vagy a Rendelet beszámolót említ, ott minden esetben auditált beszámolót kell érteni.

DH-12560-5/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. Mobil Szolgáltatások Üzletága számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása tárgyában hozott határozat

A Kötelezett a Határozatban és a vonatkozó jogszabályokban foglalt szabályok szerint köteles elkészíteni és benyújtani számviteli szeparációs beadványát (2005. évre vonatkozó auditált éves beszámoló és a könyvvizsgáló Rendelet 9. § (1) bekezdés f) pontja szerinti nyilatkozatának csatolásával, illetve modelljét az auditált számok alapján köteles elkészíteni) a Tanács részére, illetve csatolni a megfelelõ mellékleteket. Az auditált beszámoló hiánya pedig olyan alapvetõ hiányosság, amely a modell érdemi vizsgálatát akadályozza, illetve alapvetõen befolyásolja a modell megfelelõségét.

“A határozatban üzelti titokként feltüntetett adatokat a DH-12560-6/2006. sz. határozat tartalmazza.”

Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezettek szerint a Tanács a benyújtott számviteli kimutatást nem hagyta jóvá, a Kötelezett az Eht. 62. § (6) bekezdése értelmében e végzés kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet köteles a Tanácshoz benyújtani. E kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén a Tanács az Eht. 62. § (6) bekezdése alapján, a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértékû – a Kötelezett elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5%-áig terjedõ – bírságot szab ki. Az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a Tanács a végzést hivatalos lapjában és internetes oldalán közzéteszi. A Tanács végzését az Eht. 62. § (2) bekezdésének megfelelõen, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 71. § (1) bekezdésével összhangban – figyelemmel az Eht. 39. § (1) bekezdésében foglaltakra – teljes ülés keretében hozta meg. A jogorvoslati lehetõség a Ket. 98. § (2) bekezdésén, illetve az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdések és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. augusztus 28. A Tanács teljes ülése nevében: Hidasi István s. k. tanácstag A végzést kapják: 1./ Magyar Telekom Nyrt. Szabályozói kapcsolatok és árpolitika ágazat (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 2./ Irattár

Ügyiratszám: DH-12560- 5/2006. Ügyintézõ: dr. Nagy Dorottya Tárgy: a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli szétválasztási kimutatásának (mobil szolgáltatások üzletág) jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55., Cg.: 01-10-041928) elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának jóváhagyása tárgyában meghozta a következõ végzést. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Nyrt. 2005. évi elkülönítetten vezetett számviteli kimutatását nem hagyja jóvá. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa kötelezi a Magyar Telekom Nyrt.-t, hogy a jelen végzés kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet terjesszen elõ jóváhagyásra. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén bírságot szab ki, melynek mértéke a szolgáltató elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5 %-áig terjedhet. A végzés felülvizsgálatát – a 30 napon belül benyújtandó – az új számviteli szétválasztási kimutatás elbírálása tárgyában hozott érdemi határozat elleni – az érdemi határozat kézbesítését követõ 15 napon belül a Fõvárosi Bíróságnak címzett, de a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 példányban benyújtott – keresettel lehet kérni. A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetben nyilatkozni kell arról is, kérik-e tárgyalás tartását. Indokolás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Magyar Telekom Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; Cg. 01-10-041928) (a továbbiakban: Kötelezett) vonatkozásában számviteli szétválasztás kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettségét a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. (mint a Kötelezett jogelõdje a mobil szolgáltatások üzletág tekintetében) a Tanács DH-664-33/2005. sz. határozatának (a továbbiakban: Határozat) rendelkezõ részének IV. számú mellékletében meghatározottak szerint köteles teljesíteni, az elkülönítetten vezetett számviteli kimutatásának Tanácshoz történõ benyújtásával. A fenti kötelezettségének teljesítése érdekében a Kötelezett 2006. július 4-én érkezett, DH-12560/2006. számú beadványát továbbította a Tanács részére.

9. szám


A Tanács az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 62. §-ában rögzített szabályok szerint lefolytatott eljárása során megvizsgálta a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási beadványt és a tényállás tisztázása körében 2006. július 26-án kelt, DH-12560-2/2006. sz. levelében hiánypótlásra hívta fel a Kötelezettet. A Kötelezett a hiánypótlási felhívásban foglaltakra a 2006. augusztus 8-án érkezett, DH-12560-3/2006. sz. beadványában válaszolt. A Tanács a lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy a Kötelezett nem teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat. A hiánypótlást követõen sem felel meg a modell az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, így az Eht. 62. § (5) bekezdésére figyelemmel – a rendelkezõ részben foglaltak szerint – a részletes indokolásban kifejtettek alapján a Kötelezett által benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást a Tanács nem tudta jóváhagyni, ezért a Kötelezettet új tervezet benyújtására kötelezte. A Tanács az Eht. 62. § (5) bekezdésében meghatározott részletes indokolási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: A 2006. július 26-án kelt, DH-12560-2/2006. sz. hiánypótlásban foglaltakkal összhangban a Tanács a Kötelezett 2004. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárásban már többször felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy a Határozat és a vonatkozó jogszabályok alapján kell elkészíteni a számviteli szétválasztási beadványt, illetve a költségek üzletágakra osztása, a bevételek üzletágakra bontása, a transzferek és a társasági adó, pénzügyi, rendkívüli tételek kapcsán részletesen kifejtette a Kötelezettnek, hogy a Határozat és a vonatkozó jogszabályok milyen megoldásokat írnak elõ a számviteli szeparációs modell elkészítése tekintetében. A Kötelezett a 2004. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárásban végül a Határozatnak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõ beadványt nyújtott be, amelyet a Tanács 2006. március 22-én kelt DH-231-9/2006. számú határozatában jóváhagyott. A Kötelezett a 2005. évi számviteli szétválasztási kimutatásának jóváhagyására irányuló eljárásban benyújtott beadványában ismételten azon megoldásokat alkalmazta modelljében, amelyek tekintetében a 2004. évi számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyására irányuló eljárásban a Tanács többször részletesen kifejtette, hogy nem felelnek meg a Határozatnak és a vonatkozó jogszabályoknak. Ezen, a Határozatnak és a vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelõ, a Kötelezett által alkalmazott megoldások a modell érdemi vizsgálatát akadályozták, tekintettel arra, hogy alapvetõen befolyásolják a modell megfelelõségét. A Kötelezett beadványában a költségek hálózati elemekre, majd hírközlési tevékenységekre való felosztása, a mobil rádiótelefon értékesítéssel kapcsolatos bevételek

817

hírközlési tevékenységekre való felosztása, a szolgáltatások kialakítása, valamint a transzferek képzése során, illetve a társasági adó, a pénzügyi és rendkívüli tételek figyelembevételével a 2004. évi számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyására irányuló eljárásban a Tanács által már kifogásolt módon járt el. Bár a Kötelezett a 2004. évi számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyására irányuló eljárásban a nem megfelelõ megoldásokat korrigálta és a Tanács a 2006. március 22-én kelt DH-231-9/2006. számú jóváhagyó határozatában a 2004-es évre vonatkozó számviteli szeparációs modellt jóváhagyta, azonban a Kötelezett a 2005. évi számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyására irányuló eljárásban benyújtott beadványban újra a Határozatnak és a vonatkozó jogszabályoknak nem megfelelõ módszereket alkalmazta és ezeket a hiánypótlásban sem korrigálta, így a nem megfelelõ számítások számos helyen újra nyilvánvalóan téves végeredményhez vezettek: Az Indokolás további része üzleti titkot tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a fentiekben részletezettek szerint a Tanács a benyújtott számviteli kimutatást nem hagyta jóvá, a Kötelezett az Eht. 62. § (6) bekezdése értelmében e végzés kézbesítésétõl számított 30 napon belül új tervezetet köteles a Tanácshoz benyújtani. E kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén a Tanács az Eht. 62. § (6) bekezdése alapján, a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott mértékû – a Kötelezett elõzõ üzleti évi nettó árbevételének 0,5%-áig terjedõ – bírságot szab ki. Az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a Tanács a végzést hivatalos lapjában és internetes oldalán közzéteszi. A Tanács végzését az Eht. 62. § (2) bekezdésének megfelelõen, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdésével összhangban – figyelemmel az Eht. 39. § (1) bekezdésében foglaltakra – teljes ülés keretében hozta meg. A jogorvoslati lehetõség a Ket. 98. § (2) bekezdésén, illetve az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdések és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. szeptember 4. Hidasi István s. k. tanácstag

A végzést kapják: 1./ Magyar Telekom Nyrt. 1013 Budapest, Krisztina krt. 55 2./ Irattár

818


DH-370-23/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat

* A határozatban üzleti titokként megjelölt adatok a DH-370-24/2006. sz. határozatban szerepelnek.

Ügyiratszám: DH-370-23/2006. Tárgy: A Magyar Telekom Nyrt. Helyi Hurok Átengedésére és Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mûködõ Részvénytársaság (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.; cégszáma: 01-10-041928) által 2006. június 7. napján benyújtott referenciaajánlatát, annak az alábbiakban megállapított részei kivételével jóváhagyja. A jóvá nem hagyott részeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az alábbiak szerint állapítja meg: I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek: 1. A referenciaajánlat Törzsszövege kiegészül a következõ I.1.4 ponttal: „A MARUO Törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 2. A referenciaajánlat Törzsszöveg II.2.1.2 pontjában a „távbeszélõ szolgáltatási piacon” kifejezés törlésre kerül, és helyébe a „a fémes Hurkok és Alhurkok nagykereskedelmi Átengedése (beleértve a Részleges Átengedést is) szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából illetve a nagykereskedelmi szélessávú hozzáférés szolgáltatás elnevezésû piacokon vagy mindkettõn” szövegrész kerül. 3. a) A referenciaajánlat Törzsszövege kiegészül a következõ új III.1 ponttal: „III.1. A Magyar Telekom kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett a MARUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” A referenciaajánlat Törzsszöveg III.1–III.7 pontjainak számozása a fentiek következtében értelemszerûen III.2.-III.8-ra változik.

9. szám

b) A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.5.23 számú meghatározása törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „2.5.23 A „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített Helyi Hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan Helyi Hurok, amelyen korábban már nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta és a vonalat deaktiválták. c) A referenciaajánlat 1. Melléklete kiegészül a következõ 2.5.24 ponttal: „2.5.24 A „Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok Teljes Átengedése” szolgáltatás a Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének funkcionális helyettesítõ szolgáltatása abban az esetben, ha a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal összekötõ Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok infrastruktúrájának minden eleme adott, vagyis potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik. d) Az Átengedési Keretszerzõdés kiegészül a következõ új 2.1 ponttal: „III.1. A Magyar Telekom kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett a MARUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” Az Átengedési Keretszerzõdés 2.1-2.7 pontjainak számozása a fentiek következtében értelemszerûen 2.2-2.8-ra változik. 4. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg új III.3 pontjának (volt III.2 pontja) elsõ mondata törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Az Átengedés csak a tiszta réz alapú fizikai érpárral megvalósított Helyi Hurok, Alhurok és Használaton Kívüli Helyi Hurok teljes hosszára értelmezhetõ.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés új 2.3 pontjának (volt 2.2 pontja) elsõ mondata törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Az Átengedés csak a tiszta réz alapú fizikai érpárral megvalósított Helyi Hurok, Alhurok és Használaton Kívüli Helyi Hurok teljes hosszára értelmezhetõ.” 5. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg új III.5 pontjának (volt III.4 pontja) második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy adott Helyi Hurok tényleges mûszaki jellemzõinek – vagyis az Átengedés lehetõségeinek és korlátainak – megállapítása Egyedi Alkalmassági Vizsgálat útján történik abban az esetben, ha a Jogosult szélessávú szolgáltatást kíván nyújtani olyan vonalon, amelyen az igénylést

9. szám


megelõzõ 90 napon belül, illetve az adott vonalon az igényléssel érintett elõfizetõnél még nem üzemelt ADSL szolgáltatás.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés új 2.5 pontjának (volt 2.4 pontja) második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy adott Helyi Hurok tényleges mûszaki jellemzõinek – vagyis az Átengedés lehetõségeinek és korlátainak – megállapítása Egyedi Alkalmassági Vizsgálat útján történik abban az esetben, ha a Jogosult szélessávú szolgáltatást kíván nyújtani olyan vonalon, amelyen az igénylést megelõzõ 90 napon belül, illetve az adott vonalon az igényléssel érintett elõfizetõnél még nem üzemelt ADSL szolgáltatás.” 6. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg V.2.1.4. pont a) és b) alpontja törlésre kerül, és helyükbe az alábbi szövegrész lép: „a) térkép formájában a helyhez kötött telefon központok és köztes elérési pontok elhelyezkedését, a hozzájuk kapcsolódó elõfizetõi számmal azonosított Helyi Hurkok számát és a lefedett területeket; beleértve azt is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el.” b) a meghatározott területen lehetséges Helymegosztási Helyszíneket, különösen a Fõ Kábelrendezõket (MDF) és a köztes elérési pontokat; és” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg V.3.2 pont a) és b) alpontja törlésre kerül, és helyükbe az alábbi szövegrész lép: „a) térkép formájában a helyhez kötött telefon központok és köztes elérési pontok elhelyezkedését, a hozzájuk kapcsolódó elõfizetõi számmal azonosított Helyi Hurkok számát és a lefedett területeket; beleértve azt is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el.” b) a meghatározott területen lehetséges Helymegosztási Helyszíneket, különösen a Fõ Kábelrendezõket (MDF) és a köztes elérési pontokat; és” c) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.6.4.2. pont a) alpontjának elsõ mondata és b) i) alpontja törlésre kerül, és helyükbe az alábbi szövegrész lép: „a) Elõrendelés: A Magyar Telekom megadja a helyhez kötött telefonközpontokhoz tartozó Fõ Kábelrendezõk (MDF), valamint a helyhez kötött telefonközpontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát, az egyes MDF-ekhez tartozó ellátási területen található köztes elérési pontok számát és elhelyezkedését, valamint a köztes elérési pontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát. … b) Ellátási területek: i) A Magyar Telekom – Elõrendelés keretében – térképmásolatot készít a Helyi Hurok Átengedéshez felajánlott

819

Fõ Kábelrendezõhöz (MDF) és köztes elérési pontokhoz tartozó ellátási területrõl.” d) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.1. pont a) és b) alpontja törlésre kerül, és helyükbe az alábbi szövegrész lép: „a) térkép formájában a helyhez kötött telefon központok és köztes elérési pontok elhelyezkedését, a hozzájuk kapcsolódó elõfizetõi számmal azonosított Helyi Hurkok számát és a lefedett területeket; beleértve azt is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el.” b) a meghatározott területen lehetséges Helymegosztási Helyszíneket, különösen a Fõ Kábelrendezõket (MDF) és a köztes elérési pontokat; és” e) Az Átengedési Keretszerzõdés 5.2.4.2 pont a) alpontjának elsõ mondata és b) i) alpontja törlésre kerül, és helyükbe az alábbi szövegrész lép: „a) Elõrendelés: A Magyar Telekom megadja a helyhez kötött telefonközpontokhoz tartozó Fõ Kábelrendezõk (MDF), valamint a helyhez kötött telefonközpontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát, az egyes MDF-ekhez tartozó ellátási területen található köztes elérési pontok számát és elhelyezkedését, valamint a köztes elérési pontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát. … b) Ellátási területek: i) A Magyar Telekom – Elõrendelés keretében – térképmásolatot készít a Helyi Hurok Átengedéshez felajánlott Fõ Kábelrendezõhöz (MDF) és köztes elérési pontokhoz tartozó ellátási területrõl.” 7. a) A referenciaajánlat Törzsszövege kiegészül a következõ V.2.2.1.6 ponttal: „V.2.2.1.6 A Magyar Telekom a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentés esetén a Jogosult kérésére köteles tájékoztatást adni arról, hogy van-e az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása a Magyar Telekom felé, mely esetben a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is. Amennyiben az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása a Magyar Telekom felé, akkor a Jogosult az adott a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentését további jogkövetkezmények nélkül 3 munkanapon belül visszavonhatja. Ilyen esetben a Jogosult díjfizetésre nem köteles. b) Az Átengedési Keretszerzõdés kiegészül a következõ 4.4.1.6 ponttal: „V.2.2.1.6 A Magyar Telekom a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentés esetén a Jogosult kérésére köteles tájékoztatást adni arról, hogy van-e az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása a Magyar Telekom felé, mely esetben a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is.

820


Amennyiben az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása a Magyar Telekom felé, akkor a Jogosult az adott a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentését további jogkövetkezmények nélkül 3 munkanapon belül visszavonhatja. Ilyen esetben a Jogosult díjfizetésre nem köteles. 8. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.1 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ felek által kölcsönösen nyújtott RUO szolgáltatások utáni fizetési kötelezettségeik kompenzálás útján történõ elszámolásának figyelembevétele alapján a mindenkori nettó fizetõ fél nyújtson bankgaranciát a másik fél, mint kedvezményezett részére.” 9. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.1 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „Amennyiben a Jogosult szolgáltató az Igénybejelentését elektronikus úton nyújtja be (e-mail), a további szükséges dokumentumokat is elektronikus úton (e-mail) csatolhatja a dokumentum eredeti képi formáját változatlanul megõrizve.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.2.1 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „Amennyiben a Jogosult szolgáltató az Igénybejelentését elektronikus úton nyújtja be (e-mail), a további szükséges dokumentumokat is elektronikus úton (e-mail) csatolhatja a dokumentum eredeti képi formáját változatlanul megõrizve.” 10. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 5) B) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy...” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 5) C) alpontjának második francia bekezdése kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” c) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) II) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” d) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) III) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel:

9. szám

„... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy ...” e) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 5) B) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy...” f) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) II) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” g) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) II) c) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” h) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) III) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” i) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) III) c) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” j) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 5) B) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy...” k) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 5) C) alpontjának második francia bekezdése kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.”

9. szám


l) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) II) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” m) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) III) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy ...” n) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 5) B) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy...” o) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) II) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” p) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) II) c) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” q) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) III) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” r) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) III) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” 11. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 1) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel:

821

„...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” c) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” d) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” e) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 5) A) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” f) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 1) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” g) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” h) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” i) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 5) A) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” j) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 1) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” k) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” l) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” m) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 5) A) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” n) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 1) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” o) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” p) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel:

822


„...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” q) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 5) A) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt a Magyar Telekom a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” 12. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont b) I) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: “I) Helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok: az adott helyen kialakított Helymegosztási Helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték, és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helymegosztási Helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége;” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont b) I) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: “I) Helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok: az adott helyen kialakított Helymegosztási Helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték, és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helymegosztási Helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége;” 13. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4) a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést. Az Igénybejelentés teljesíthetõnek tekintendõ ugyanakkor abban az esetben, amikor a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amelyre nézve a Magyar Telekomnak és harmadik félnek hatályos ADSL nagykereskedelmi szerzõdése van ugyan, de a Jogosult az Igénybejelentéshez csatolja az Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített nyilatkozatát, amelyben az Elõfizetõ kijelenti, hogy: • az ADSL és/vagy telefon szolgáltatást a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján; és • az elõfizetõi Helyi Hurokra harmadik féllel fennálló ADSL szerzõdést a Jogosult szolgáltató által jelzett tényleges Hurokátengedés idõpontjáig megszünteti.

9. szám

Ebben az esetben a Magyar Telekom köteles az adott Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó folyamatot megindítani. A Magyar Telekom szolgáltatási kötelezettsége a harmadik fél felé a Helyi Hurok tényleges ének idõpontjáig áll fenn.” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont f) I) 4) alpontjába a következõ szöveg kerül felvételre: „Az Igénybejelentés teljesíthetõnek tekintendõ ugyanakkor abban az esetben, amikor a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amelyre nézve a Magyar Telekomnak és harmadik félnek hatályos ADSL nagykereskedelmi szerzõdése van ugyan, de • az ADSL és/vagy telefon szolgáltatást a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján; és • az elõfizetõi Helyi Hurokra harmadik féllel fennálló ADSL szerzõdést a Jogosult szolgáltató által jelzett tényleges Hurokátengedés idõpontjáig megszünteti. Ebben az esetben a Magyar Telekom köteles az adott Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó folyamatot megindítani. A Magyar Telekom szolgáltatási kötelezettsége a harmadik fél felé a Helyi Hurok tényleges Átengedésének idõpontjáig áll fenn.” c) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont d) I) 4) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4) a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést. Az Igénybejelentés teljesíthetõnek tekintendõ ugyanakkor abban az esetben, amikor a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amelyre nézve a Magyar Telekomnak és harmadik félnek hatályos ADSL nagykereskedelmi szerzõdése van ugyan, de a Jogosult az Igénybejelentéshez csatolja az Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített nyilatkozatát, amelyben az Elõfizetõ kijelenti, hogy: • az ADSL és/vagy telefon szolgáltatást a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján; és • az elõfizetõi Helyi Hurokra harmadik féllel fennálló ADSL szerzõdést a Jogosult szolgáltató által jelzett tényleges Hurokátengedés idõpontjáig megszünteti. Ebben az esetben a Magyar Telekom köteles az adott Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó folyamatot megindítani. A Magyar Telekom szolgáltatási kötelezettsége a harmadik fél felé a Helyi Hurok tényleges Átengedésének idõpontjáig áll fenn.” d) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.3 pont f) I) 4) alpontjába a következõ szöveg kerül felvételre: „Az Igénybejelentés teljesíthetõnek tekintendõ ugyanakkor abban az esetben, amikor a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amelyre nézve a

9. szám


Magyar Telekomnak és harmadik félnek hatályos ADSL nagykereskedelmi szerzõdése van ugyan, de • az ADSL és/vagy telefon szolgáltatást a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján; és • az elõfizetõi Helyi Hurokra harmadik féllel fennálló ADSL szerzõdést a Jogosult szolgáltató által jelzett tényleges Hurokátengedés idõpontjáig megszünteti. Ebben az esetben a Magyar Telekom köteles az adott Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó folyamatot megindítani. A Magyar Telekom szolgáltatási kötelezettsége a harmadik fél felé a Helyi Hurok tényleges Átengedésének idõpontjáig áll fenn.” 14. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.4.3 pontja kiegészül a következõ második mondattal: „A Magyar Telekom a Jogosult szolgáltató kérésére köteles hitelt érdemlõen igazolni az ugyanazon Helyi Hurok Átengedésére és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott több Igénybejelentés beérkezési sorrendjét.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.5.3 pontja kiegészül a következõ második mondattal: „A Magyar Telekom a Jogosult szolgáltató kérésére köteles hitelt érdemlõen igazolni az ugyanazon Helyi Hurok Átengedésére és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott több Igénybejelentés beérkezési sorrendjét.” 15. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.4.3 pont b) alpontjában szabályozott „20 napos” határidõ „30 napra” kerül módosításra. b) Az Átengedési Keretszerzõdés 4.2.5.3 pont b) alpontjában szabályozott„20 napos” határidõ „30 napra” kerül módosításra. 16. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.6.4.2 b) pontjának ii) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás nyújtáshoz felajánlott Helymegosztási Helyszínekhez tartozó ellátási területet a Magyar Telekom honlapján található ADSL keresõ (http://adslkeresowww.t-com.hu) tartalmazza.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 5.2.4.2. b) pontjának ii) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás nyújtáshoz felajánlott Helymegosztási Helyszínekhez tartozó ellátási területet a Magyar Telekom honlapján található ADSL keresõ (http://adslkeresowww.t-com.hu) tartalmazza.” 17. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.6.4.2 d) pontjának második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép:

823

„A Magyar Telekom Helyi Hurok fejlesztéseket és felújításokat jelzõ felülete a Magyar Telekom webfelületen (www.whole-sale.magyartelekom.huhttp://www.magyarte lekom.hu/szolgaltatasok/nagykereskedelem/helyihurok.v m) kerül kialakításra.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 5.2.4.2. d) pontjának második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Magyar Telekom Helyi Hurok fejlesztéseket és felújításokat jelzõ felülete a Magyar Telekom webfelületen (www.wholesale.magyartelekom.huhttp://www.magyartelekom.hu/szo lgaltatasok/nagykereskedelem/helyihurok.vm) kerül kialakításra.” 18. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.11.3.2 pont elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Magyar Telekom a 7. Mellékletben meghatározott a) RUO202; b) RUO203; c) Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén a Magyar Telekom által nyújtott alapsávi szolgáltatás kapcsán is észlelhetõ hibák, valamint az Igénybevevõ által bejelentett hibák alapján meghatározott RUO204 minõségi mutatókra vonatkozóan vállalt értéket nem teljesíti, úgy a Magyar Telekom a Jogosult bejelentése alapján a hibás teljesítéssel érintett összes Helyi Hurok egy évre számított Havi Hurokbérleti Díjának összegébõl a minõségi mutatók %-pontos csökkenésével megegyezõ összeget megtérít (pl. 1 %-pontos minõségi mutatók csökkenésnél 1 %-ot). A kötbér megfizetése – a Jogosult bejelentése alapján – a Magyar Telekom által elismert mértékben a soron következõ elsõ havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 14.3.2 pont elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Magyar Telekom a V.1 Mellékletben meghatározott a) RUO202; b) RUO203; c) Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén a Magyar Telekom által nyújtott alapsávi szolgáltatás kapcsán is észlelhetõ hibák, valamint az Igénybevevõ által bejelentett hibák alapján meghatározott RUO204 minõségi mutatókra vonatkozóan vállalt értéket nem teljesíti, úgy a Magyar Telekom a Jogosult bejelentése alapján a hibás teljesítéssel érintett összes Helyi Hurok egy évre számított Havi Hurokbérleti Díjának összegébõl a minõségi mutatók %-pontos csökkenésével megegyezõ összeget megtérít (pl. 1 %-pontos minõségi mutatók csökkenésnél 1 %-ot). A kötbér megfizetése – a Jogosult bejelentése alapján – a Magyar Telekom által elismert

824


mértékben a soron következõ elsõ havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik.” 19. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjának második mondata törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A késedelmi kamat a mindenkori Ptk. szerintivel megegyezõ mértékû.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 6.3.1.2 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A késedelmi kamat a mindenkori Ptk. szerintivel megegyezõ mértékû.” c) Az Egyedi Átengedési Szerzõdés 6.3.1.2 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A késedelmi kamat a mindenkori Ptk. szerintivel megegyezõ mértékû.” 20. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.13.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom – a Tanács jóváhagyásával – módosítja és a módosítás érinti a már megkötött Szerzõdéseket is, a Magyar Telekom minden érintett Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerõre emelkedik, a hálózati szerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha a hatóság határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja a Szerzõdést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 16.1.1.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom – a Tanács jóváhagyásával – módosítja és a módosítás érinti az Átengedési Keretszerzõdést is, a Magyar Telekom a Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerõre emelkedik, az Átengedési Keretszerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha a hatóság határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja az Átengedési Keretszerzõdést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül.

9. szám

A MARUO módosítása alapján módosított Átengedési Keretszerzõdésben megváltozott feltételek az Egyedi Szerzõdésekre is vonatkoznak.” c) Az Egyedi Átengedési Szerzõdés 16.1.1.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom – a Tanács jóváhagyásával – módosítja és a módosítás érinti az Egyedi Átengedési Szerzõdéseket is, a Magyar Telekom a Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerõre emelkedik, az Átengedési Keretszerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha a hatóság határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja az Átengedési Keretszerzõdést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül.” 21. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.13.2 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Magyar Telekom olyan kérdésben kezdeményezi a Szerzõdés módosítását, amelyet a MARUO nem tartalmaz és azt a Jogosult nem fogadja el, akkor a Magyar Telekom az Eht 49.§ (1) bekezdése szerinti jogvitás eljárást kezdeményezhet.” A Tanács döntését követõ 15 (tizenöt) napon belül a döntéssel megegyezõen a módosított szerzõdés hatályba lép. 22. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.1 pontjának a) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...,kivéve a 4.B Melléklet 3.3. pontjában, a 4.C Melléklet 3.1.2 pontjában illetve a 4.F Melléklet 3.2 pontjában meghatározott esetet; vagy...” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 17.1.1 pontjának a) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...,kivéve a MARUO 4.B Melléklet 3.3. pontjában, a 4.C Melléklet 3.1.2 pontjában illetve a 4.F Melléklet 3.2 pontjában meghatározott esetet; vagy...” 23. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.3 b) pont III) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ellen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. , illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá egyéb vonatkozó jogszabály alapján végrehajtási eljárás indult Magyarországon.” b) Az Átengedési Keretszerzõdés 17.1.3 b) pont III) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ellen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. , illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

9. szám


általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá egyéb vonatkozó jogszabály alapján végrehajtási eljárás indult Magyarországon.” 24. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.3 b) pontja kiegészül a következõ IV) alponttal: „IV) az együttmûködésre vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi. Az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének eseteit a felek megállapodásuk alapján a hálózati szerzõdésben rögzítik.” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.4 és VI.14.5 pontjai törlésre kerülnek. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.6-VI.14.8 pontjainak számozása a fentiek következtében VI.14.4-VI.14.6-ra változik. c) Az Átengedési Keretszerzõdés 17.1.3 b) pontja kiegészül a következõ IV) alponttal: „IV) az együttmûködésre vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi. Az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének eseteit a felek megállapodásuk alapján a jelen Szerzõdésben rögzítik.” d) Az Átengedési Keretszerzõdés 17.1.4 és 17.1.5 pontjai törlésre kerülnek. Az Átengedési Keretszerzõdés 17.1.6-17.1.8 pontjaink számozása a fentiek következtében 17.1.4-17.1.6-ra változik. 25. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.7 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Jogosult és az Elõfizetõ között megszûnik az elõfizetõi jogviszony, és a Jogosult az elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül az új Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített azon nyilatkozatát, mely szerint az xDSL és/vagy telefon szolgáltatást továbbra is a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján, nem csatolja a Magyar Telekom felé, akkor a Magyar Telekom szerzõdéskötési kötelezettsége a fenti 30. naptól kezdve az adott Helyi Hurokra nézve megszûnik. A Magyar Telekom ebben az esetben az adott Helyi Hurokra vonatkozó Egyedi Átengedési Szerzõdést a fent említett 30 napos határidõtõl számított 60. napra felmondhatja (277/2003. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése).” 26. A referenciaajánlat 1. Mellékletének 2.4.2, 2.4.3 és 2.4.4 pontjaiból az „Elõfizetõi” szó törlésre kerül. 27. a) A referenciaajánlat 1. Mellékletének 2.4.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A „Helyi Hurok Átengedése” a Helyi Hurok és a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését vagy a Helyi Hurok Részleges Átengedését jelenti. A Helyi Hurok Átengedésére irányadó, a MARUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre is alkalmazni kell, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik.” b) A referenciaajánlat 1. Mellékletének 2.5.3 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki:

825

„Helyi Hurok alatt a MARUO szövegében a Használaton Kívüli Helyi Hurok is értendõ, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik.” 28. A referenciaajánlat 1. Melléklete kiegészül a következõ új 2.4.8 ponttal: „2.4.8 Virtuális Helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra Jogosult szolgáltató megbízásából a Kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezõhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.” A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.4.8-2.4.10 pontjai a fentiek következtében 2.4.9-2.4.11-re változnak. 29. a) A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.8.1 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.8.2 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.8.3 és 2.8.4 pontjainak számozása a fentiek következtében 2.8.1-re és 2.8.2-re változik. 30. A referenciaajánlat 1. Melléklet 2.9.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „2.9.3 Az „Éves Rendelkezésre Állás” az éves mûködõképes idõnek a naptári évre vonatkoztatott aránya. A mûködõképes idõbe nem tartozik bele a hiba miatti kiesési idõ, a tervszerû karbantartásra fordított idõ és minden további kiesési idõ, ami pl. a külsõ erõforrások meghibásodásából ered.” 31. A referenciaajánlat 1. Melléklet 3.1.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Szerzõdésben adott számú „nap” formájában feltüntetett idõtartamok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen értendõk munkanapként vagy naptári napként. A jogszabályban meg nem határozott idõtartamok naptári napként értendõk, amennyiben a Szerzõdés nem rendelkezik kifejezetten másként.” 32. A referenciaajánlat 3. Mellékletének utolsó táblázata után a következõ szövegrész kerül felvételre: „A 3. Mellékletben szereplõ Felajánlott helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát a Magyar Telekom honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” 33. a) A referenciaajánlat 4.A Melléklet 4. pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.A Melléklet 5.-7. pontjainak számozása a fentiek következtében 4.-6.-ra változik. b) A referenciaajánlat 4.B Melléklet 4. pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.B Melléklet 5.-7. pontjainak számozása a fentiek következtében 4.-6.-ra változik. c) A referenciaajánlat 4.C Melléklet 4. pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.C Melléklet 5.-6. pontjainak számozása a fentiek következtében 4.-5.-re változik.

826


d) A referenciaajánlat 4.E Melléklet 4.1 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.E Melléklet 4.2 és 4.3 pontjainak számozása a fentiek következtében 4.1-re és 4.2-re változik. e) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 4.1 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.F Melléklet 4.2 és 4.3 pontjainak számozása a fentiek következtében 4.1-re és 4.2-re változik. 34. a) A referenciaajánlat 4.A Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveg második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. b) A referenciaajánlat 4.B Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveg második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. c) A referenciaajánlat 4.C Melléklet 5. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveg második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. d) A referenciaajánlat 4.E Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveg második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. e) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveg második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. 35. A referenciaajánlat 4.B Melléklet 3.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „3.1 A Helyi Hurok Részleges Átengedésére kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az Elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, a Jogosult által igénybe venni kívánt frekvenciasávot átfedõ szolgáltatás.” 36. a) A referenciaajánlat 4.B Melléklet 3.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép:

9. szám

„3.3 A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefon szolgáltatást továbbra is a Magyar Telekom nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” b) A referenciaajánlat 4.C Melléklet 3.1.2 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „3.1.2 A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, sáv feletti szolgáltatás. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” c) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 3.2 pontjának elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „3.3 A Helyi Alhurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefon szolgáltatást továbbra is a Magyar Telekom nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Alhurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Alhurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Alurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” 37. a) A referenciaajánlat 4.B Melléklet 3.4 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy Helyi Hurok Részleges Átengedés szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szol-

9. szám


gáltatás szünetelése a Helyi Hurok Részleges Átengedését nem érinti.” b) A referenciaajánlat 4.C Melléklet 3.1.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatást nem érinti.” c) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 3.2 pontjának második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy Helyi Alhurok Részleges Átengedés szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése a Helyi Alhurok Részleges Átengedését nem érinti.” 38. A referenciaajánlat 4.D-1 Melléklet 3.1.6 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 4.D Melléklet 3.1.7-3.1.25 pontjainak számozása a fentiek következtében 3.1.6-3.1.24-re változik. 39. A referenciaajánlat 4.D-2 Melléklet 3.1.21 pontjában a „12 (tizenkettõ) óra” megjelölés „2 (kettõ) órára” változik. 40. A referenciaajánlat 4.D-2 Melléklet 3.2 pontjának címe törlésre kerül, és helyébe az alábbi cím lép: „3.2 A Távoli Helymegosztás igénybevételének korlátai” 41. a) A referenciaajánlat 4.E Melléklet 4.2 pontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” b) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 4.2 pontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” 42. a) A referenciaajánlat 4.E Melléklet 4.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.3 Szélessávú szolgáltatásként Teljes Alhurok Átengedés keretében csak a 5.B Mellékletben (A Helyi Hurok spektrumgazdálkodása) specifikált technológiák alkalmazhatók.” b) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 4.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.3 Szélessávú szolgáltatásként Teljes Alhurok Átengedés keretében csak a 5.B Mellékletben (A Helyi Hurok spektrumgazdálkodása) specifikált technológiák alkalmazhatók.” 43.

827

a) A referenciaajánlat 4.E Melléklet 4.4 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 4.F Melléklet 4.4 pontja törlésre kerül. 44. A referenciaajánlat 5.A Melléklet 1.7 pontja törlésre kerül. 45. A referenciaajánlat 5.A Melléklet 4.3.3 pontja a következõ új negyedik bekezdéssel egészül ki: „A bejutást biztosító kártyát, illetve írásos engedélyt a Magyar Telekom legkésõbb a helyiség átadás-átvételével egyidejûleg biztosítja.” 46. A referenciaajánlat 5.B Melléklete a következõ 6.9 ponttal egészül ki: „6.9 Eltérõ spektrumú ADSL kezelése A Magyar Telekom hálózata integritásának megõrzésére spektrum gazdálkodási irányelveket dolgozott ki, amelyek a különbözõ ADSL típusok (ADSL, ADSL2, ADSL2+) Mellékleteiben (Annex) definiált üzemmódok közül az Annex B kiválasztása jelenti az optimális spektrum menedzselést. Ezért alapvetõen az Annex B üzemmódot támogatja a Magyar Telekom . Egyéb a Jogosult által igényelt üzemmódok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) alkalmazása RUO-n kívüli tárgyalási kötelezettséget jelentenek. Ezekben az esetekben az adott Helyi Hurok mûszaki jellemzõinek (az átengedés lehetõségeinek és korlátainak) megállapítása egyedi alkalmassági vizsgálat útján történik. Ezen változatok támogatása az egyedi esetekben csak akkor lehetséges, ha az nem okoz spektrumproblémákat, és nem veszélyezteti a Magyar Telekom hálózatának integritását. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a Helyi Hurokban a Magyar Telekom spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését teszi szükségessé.” 47. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 2.2.1 pontja következõ szövegrésszel egészül ki: „Amennyiben a kezdeti felmérés eredménye azt tartalmazza, hogy van lehetõség Fizikai Helymegosztás biztosítására, akkor a Magyar Telekom a Jogosult kérésére az adott Helyszínen helyszíni bejárást biztosít.” 48. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 2.2.4 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Magyar Telekom a kezdeti felmérés eredményeként a Jogosultat – a felek 50-50%-os arányban viselt költségére elvégzett mûszaki vizsgálatról készült dokumentumok egyidejû megküldése mellett - arról értesíti, hogy nem elegendõ, vagy korlátozott mennyiségben áll hely rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs hely az igényelt Helymegosztási helyiségben, vagy annak közelében, akkor a Jogosult vagy az általa megbízott független szakértõ az értesítés kézhezvételétõl számított 10 napon belül a Magyar Telekommal egyeztetett idõpontban és a Magyar Telekom által biztosított kísérõ jelenlétében felkeresheti a kérdéses Helymegosztási Helyszínt, és a mûszaki megvalósíthatóság tekintetében mûszaki vizsgálatot végezhet.

828


Amennyiben a Jogosult a kérdéses Helymegosztási Helyszín megtekintését igényli, a kísérõ biztosítása és a kiszállás költségeinek térítésére a Magyar Telekom jogosult a 8.B Mellékletben (Díjak) megállapított Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díjat Jogosult részére kiszámlázni. Amennyiben ez utóbbi mûszaki vizsgálat azt állapítja meg, hogy a Jogosult helymegosztási igényét a Magyar Telekom indokoltan utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban a Jogosult viseli.” Amennyiben ez utóbbi mûszaki vizsgálat azt állapítja meg, hogy a Jogosult helymegosztási igényét a Magyar Telekom indokolatlanul utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban a Magyar Telekom viseli.” 49. a) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 2.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 2.3.4 és 2.3.5 pontjainak számozása a fentiek következtében 2.3.3-ra és 2.3.4-re változik. b) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 3.4.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 3.4.4 pontjának számozása a fentiek következtében 3.4.3-ra változik. c) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.3.4-4.3.6 pontjainak számozása a fentiek következtében 4.3.3-4.3.5-re változik. d) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 5.4.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 5.4.4 és 5.4.5 pontjainak számozása a fentiek következtében 5.4.3-ra és 5.4.4-re változik. e) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 6.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 6.3.4 és 6.3.5 pontjának számozása a fentiek következtében 6.3.3-ra és 6.3.4-re változik. 50. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4. pontjának címe az alábbiak szerint egészül ki: „Egyedi Helyi Hurok és Helyi Alhurok Megrendelése” 51. a) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.1.3 pontjának e) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „e) az Elõfizetõ írásos nyilatkozata arról, hogy a Jogosult rendelkezik a vele kötött elõszerzõdéssel, amelyben felhatalmazta az Átengedéshez szükséges elõfizetõi adatai és hálózati információi megismerésére;” b) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 6.1.3 pontjának c) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „c) az Elõfizetõ írásos nyilatkozata arról, hogy a Jogosult rendelkezik a vele kötött elõszerzõdéssel, amelyben

9. szám

felhatalmazta az Átengedéshez szükséges elõfizetõi adatai és hálózati információi megismerésére;” c) A referenciaajánlat 6.B Melléklet 2.1 pontjának e) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „e) az Elõfizetõ írásos nyilatkozata arról, hogy a Jogosult rendelkezik a vele kötött elõszerzõdéssel, amelyben felhatalmazta az Átengedéshez szükséges elõfizetõi adatai és hálózati információi megismerésére;” 52. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.1.5 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.1.5 A Magyar Telekom a benyújtott érvényes Helyi Hurok Igénybejelentések alapján eldönti, hogy szükséges-e (4.2.2 pont) Egyedi Alkalmassági Vizsgálat. Ha szükséges, akkor annak keretében megállapítja, hogy a Jogosult által használni kívánt berendezés a kért beállítási módban megfelelõen mûködtethetõ-e az igényelt Helyi Hurkon.” 53. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.1.6 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.1.6 Az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat az Elõfizetõi Hozzáférési Pont és a Fõ Kábelrendezõ (MDF), vagy Alhurok esetén az Elõfizetõi Hozzáférési Pont és a Nagyelosztó (CCC) közötti sodrott réz érpárra vonatkozik, mely során a Magyar Telekom az alábbi paramétereket méri: a) a Helyi Hurok vagy Alhurok hossza; b) egyenáramú hurokellenállás; c) beiktatási csillapítás (40 kHz, 150 kHz, 300 kHz); d) vonali zajszint (10 kHz-2 MHz sávban); e) jel-zaj viszony (10 kHz-es sávszélességgel mérve 2 MHz-ig).” 54. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.2.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.2.1 A Magyar Telekom a 4.1.6 pont szerinti Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményérõl az Elõrejelzésekben szereplõ és a 6.C Mellékletben (Elõrejelzés) meghatározott legnagyobb megengedett eltérés felsõ határa alapján számítandó Helyi Hurok mennyiségen belül benyújtott érvényes Helyi Hurok Igénybejelentés kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül értesíti a Jogosultat. A Magyar Telekom ezzel egyidejûleg az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményét, mért értékeit és jellemzõit, valamint az elfogadás határértékeit minden esetben megküldi a Jogosultnak. Pozitív Vizsgálati eredmény esetén az Egyedi Helyi Hurok Ajánlatát is megküldi. Amennyiben a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményeként a Magyar Telekom elutasítja a Jogosult igényét, a Magyar Telekomnak az elvégzett mûszaki vizsgálatokról készült dokumentumokat meg kell õriznie, és a Tanács igénye esetén abba a Tanács részére betekintést kell biztosítania.” 55. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.2.2 pontja kiegészül a következõk szerint: „4.2.2 Amennyiben Egyedi Alkalmassági Vizsgálatra nincs szükség (pl. a Helyi Hurkon már üzemel az igé-

9. szám


nyelttel megegyezõ paraméterû xDSL kapcsolat), akkor a Magyar Telekom a Jogosult a Helyi Hurokra vonatkozó igénybejelentését Egyedi Helyi Hurok Megrendelésnek tekinti és errõl a Jogosultat a hurokhossz és a kábeltípus megadásával együtt értesíti.” 56. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.2.4 pontja kiegészül és módosul a következõk szerint: „4.2.4 A Magyar Telekom az általa elvégzett Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálati mérési adatok és eredmény megküldését követõen jogosult a Jogosult részére kiszámlázni a 8.B Mellékletben (Díjak) meghatározott Hurok Alkalmassági Vizsgálat Díj.” 57. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.4.2 pontjából a „cégszerûen aláírva” kifejezés törlésre kerül. 58. a) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 4.4.4 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.4.4 „Egy Helyi Hurok Részleges Átengedés szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése a Helyi Hurok Részleges Átengedését nem érinti.” b) A referenciaajánlat 6.A Melléklet 6.4.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „6.4.3 Egy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatást nem érinti.” 59. a) A referenciaajánlat 6.B Melléklet 5.3 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 6.B Melléklet 5.4 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.A Melléklet 5.5 pontjának számozása a fentiek következtében 5.3-ra változik. 60. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 1.4 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 1.5-1.8 pontjainak számozása a fentiek következtében 1.4-1.7-re változik. 61. A referenciaajánlat 6.C Melléklet új 1.4 (volt 1.5) pontja a következõ második mondattal egészül ki: „A Magyar Telekom köteles az Elõrejelzést 3(három) munkanapon belül visszaigazolni” 62. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 1.9 pontja törlésre kerül. 63. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 2.8 pontja törlésre kerül. 64. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 3.3.5 pontjában lévõ táblázat az alábbiak szerint módosul: Jel

Magyarázat

D

A Jogosult által fizetendõ díj

1 + *1_amax

A megengedett eltérés alsó határa

E

A vonatkozó idõszakra adott utolsó elõrejelzés

829

M

A vonatkozó idõszak érvényes Igénybejelentéseinek száma

R

Helyi Hurok Átengedés - 3 havi Helyi Hurok Átengedés Havi Díj

I

A 100(száz) Helyi Hurok elérését lehetõvé tevõ Kábelkifejtési Elemre megállapított - 3 havi Hurok Installációs Díj

H

Helyi Bitfolyam Hozzáférés –3 havi Helyi Bitfolyam Hozzáférés Havi Díj

65. a) A referenciaajánlat 6.C Melléklet 3.3.8 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 6.C Melléklet 3.3.9 és 4.3 pontja törlésre kerül. 66. A referenciaajánlat 6.C Melléklet 4.2 pontjában található táblázatban szereplõ határértékek az alábbiak szerint módosulnak: Határérték *1_amax

-30%

*2_amax

-30%

*3_amax

-30%

*4_amax

-30%

7. Táblázat 67. A referenciaajánlat 6.D Melléklet 1.5 pontja kiegészül a következõk szerint: „Ha az építési engedély kérelmet a hatóság jogerõsen elutasítja, az engedély kérelem elutasítása által érintett szerzõdés az építési hatóság határozatának jogerõre emelkedésével egyidejûleg megszûnik. Amennyiben az elutasításra nem a Magyar Telekomnak felróható okból került sor, a Jogosult köteles megtéríteni a Magyar Telekom részére felmerült és igazolt költségeket.” 68. a) A referenciaajánlat 6.D Melléklet 3.6 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 6.D Melléklet 3.7 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.D Melléklet 3.8-3.10 pontjainak számozása a fentiek következtében 3.6-3.8-ra változik. 69. a) A referenciaajánlat 6.D Melléklet 5.5 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 6.D Melléklet 5.6 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6.D Melléklet 5.7 és 5.8 pontjainak számozása a fentiek következtében 5.5-re és 5.6-ra változik. 70. A referenciaajánlat 6.D Melléklet 3.9 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „3.9 A Jogosult egy számára átengedett Helyi Hurkon az érintett Szerzõdésben szereplõ berendezés, vagy annak

830


beállítási módjának módosítását a vonatkozó MARUO rendelkezések figyelembevételével saját hatáskörében maga végzi el.” 71. A referenciaajánlat 6.D Melléklet 3.10 pontjában a „30 (harminc) nap” megjelölés „60(hatvan) nap” megjelöléssel kerül helyettesítésre. 72. A referenciaajánlat 7. Melléklet 2. pontjának tizenötödik bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A hibaelhárítás idõpontjának meghatározása céljából a Magyar Telekom mindig egyeztet az elõfizetõvel. Egyszeri akadályoztatást tiszteletben tart, de ismételt akadályoztatás esetén a Magyar Telekom a hibaelhárítást lezártnak tekinti, amelyrõl a Jogosultat értesíti.” 73. A referenciaajánlat 8.A Melléklet 2. pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „2. Amennyiben a Tanács a MARUO-t az Eht. 60. §-a szerinti eljárásban kérelemre módosítja, és ezen módosítás a MARUO-ban szereplõ díjakat is érinti, akkor a módosított referenciaajánlatban meghatározott díjakat a felek csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétõl alkalmazhatják. „ 74. A referenciaajánlat 8.A Melléklet 9. pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „9. Nem érvényesíthetõ az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel, az Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel, illetve az Egyedi Részletes Helyi Bitfolyam Hozzáférés Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel díjelem a Jogosult szolgáltató felé, ha a Kötelezett az adott Hurkon saját elõfizetõje számára már nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatást, illetve az igénybejelentést megelõzõ 90 napon belül az adott Hurkon üzemelt harmadik fél távközlési szolgáltató által nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatás.” 75. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének „6.1.3 Egyszeri Fizikai Helymegosztási Díj” pontja, illetve a 8.C Melléklet „3.2.1. a) Egyszeri Helymegosztási Díj vagy Egyszeri Helymegosztási Díj” pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 8.C Melléklet 3.2.1 pont b) alpontjának számozása a fentiek következtében 3.1.2 a)-ra változik. 76. A referenciaajánlat 8.C Melléklet 3.1.5 pontjában a „12 (tizenkét)hónapig” megjelölés „24(huszonnégy) hónapig” megjelölésre változik. 77. A referenciaajánlat 8.C Melléklet 4.3.1 pontjának második mondata törlésre kerül és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján mûködõ, magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie.”

9. szám

78. A referenciaajánlat 8.C Melléklet 4.3.4 pontjának elsõ mondatában a „havonta” szó „negyedévente” szóval kerül helyettesítésre. 79. A referenciaajánlat 8.C Melléklet 4.3.9 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Jogosult a RUO alapján kötött hálózati szerzõdésbõl származó valamennyi díjfizetési kötelezettségnek annak hatályba lépésétõl számított egy évig határidõben eleget tett, akkor a Magyar Telekom az egy év elteltével köteles a bankgarancia Jogosult általi állításától eltekinteni.” 80. Az Egyedi Átengedési Szerzõdés 1.3.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Jogosult kijeleni, hogy a Szerzõdések alapján a Magyar Telekom által nyújtott Szolgáltatásokat saját nevében, de más javára veszi igénybe, melyet közvetített szolgáltatásként – részben vagy egészben – továbbértékesíti saját Elõfizetõi és szerzõdéses partnerei részére.” II. Díjakra vonatkozó részek: 1. A referenciaajánlat 8.B. Mellékletének alábbi pontjai törlésre kerülnek és a cím változatlanul hagyásával a díjak helyére a „díjelem megszûnt” jelzés kerül: 1.1.2. pont „Berendezés Próbavizsgálati Díj” címhez tartozó szövegrész és a berendezésenkénti „1 284 163 Ft” díj, 1.1.3. pont „Egyszeri Rákötési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „17 260 Ft” díj, 1.1.4. pont „Egyszeri Leszerelési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „10 526 Ft” díj, 1.1.5. pont „Megrendelés Törlési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 746 Ft” díj, 1.1.6. pont „Téves Hibabejelentési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti, bejelentésenkénti „21 102 Ft” díj, 1.1.7. pont „HDF szekrény díja” címhez tartozó szövegrész és az 1.1.7.a). pont „300 x 600 mm-es HDF szekrény díja” címhez tartozó „286 429 Ft” díj, valamint az 1.1.7.b). pont „600 x 600 mm-es HDF szekrény díja” címhez tartozó „400 534 Ft” díj, 2.1.2. pont „Elõfizetõ Oldali Szûrõ – Installációs Díj” címhez tartozó szövegrész és az egy érpáras egységenkénti „19 344 Ft” díj, 2.1.3. pont „Szakfelügyeleti Díj” címhez tartozó szövegrész és az „5 811 Ft” díj, 2.1.5. pont „Egyszeri Rákötési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „17 260 Ft” díj, 2.1.6. pont „Egyszeri Leszerelési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „10 526 Ft” díj, 2.1.7. pont „Megrendelés Törlési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 746 Ft” díj, 2.1.8. pont „Téves Hibabejelentési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti, bejelentésenkénti „21 102 Ft” díj, 2.1.9. pont „HDF szekrény díja” címhez tartozó szövegrész és a 2.1.9.a). pont „300 x 600 mm-es HDF

9. szám


szekrény díja” címhez tartozó „286 429 Ft” díj, valamint a 2.1.9.b). pont „600 x 600 mm-es HDF szekrény díja” címhez tartozó „400 534 Ft” díj, 3.1.3. pont „Berendezés Próbavizsgálati Díj” címhez tartozó szövegrész és a berendezésenkénti „1 284 163 Ft” díj, 3.1.4. pont „Alhurok Egyszeri Rákötési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „21 614 Ft” díj, 3.1.5. pont „Alhurok Egyszeri Leszerelési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „14 880 Ft” díj, 3.1.6. pont „Alhurok Megrendelés Törlési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 746 Ft” díj, 3.1.7. pont „Alhurok Téves Hibabejelentési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti, bejelentésenkénti „21 102 Ft” díj, 4.1.3. pont „Elõfizetõ Oldali Szûrõ – Installációs Díj” címhez tartozó szövegrész és az egy érpáras egységenkénti „19 344 Ft” díj, 4.1.4. pont „Szakfelügyeleti Díj” címhez tartozó szövegrész és az „5 811 Ft” díj, 4.1.6. pont „Alhurok Egyszeri Rákötési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „21 614 Ft” díj, 4.1.7. pont „Alhurok Egyszeri Leszerelési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „14 880 Ft” díj, 4.1.8. pont „Alhurok Megrendelés Törlési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 746 Ft” díj, 4.1.9. pont „Alhurok Téves Hibabejelentési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti, bejelentésenkénti „21 102 Ft” díj, 5.1.2. pont „Elõfizetõ Oldali Szûrõ és ADSL modem – Installációs Díj” címhez tartozó szövegrész és az egy érpáras egységenkénti „19 961 Ft” díj, 5.1.3. pont „Szakfelügyeleti Díj” címhez tartozó szövegrész és az „5 811 Ft” díj, 5.1.4. pont „Berendezés Próbavizsgálati Díj” címhez tartozó szövegrész és a berendezésenkénti „1 284 163 Ft” díj, 5.1.5. pont „Egyszeri Rákötési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „17 260 Ft” díj, 5.1.6. pont „Egyszeri Leszerelési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „10 526 Ft” díj, 5.1.7. pont „Megrendelés Törlési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 746 Ft” díj, 5.1.8. pont „Téves Hibabejelentési Díj” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti, bejelentésenkénti „21 102 Ft” díj, 5.1.10. pont „Sávszélesség Migrációs Díj” címhez tartozó szövegrész és a „10 868 Ft” díj, 5.1.11. pont „HDF szekrény díja” címhez tartozó szövegrész és az 5.1.11.a). pont „300 x 600 mm-es HDF szekrény díja” címhez tartozó „286 429 Ft” díj, valamint az 5.1.11.b). pont „600 x 600 mm-es HDF szekrény díja” címhez tartozó „400 534 Ft” díj. 2.

831

A referenciaajánlat 8.B. Mellékletének alábbi pontjai törlésre kerülnek és a cím változatlanul hagyásával a díjak helyére a „díjelem megszûnt” jelzés kerül: 1.1.1.1. „Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl” címhez tartozó szövegrész és a „8 665 Ft” díj, 2.1.1.1. „Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl” címhez tartozó szövegrész és a „8 665 Ft” díj, 3.1.1.1. „Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl” címhez tartozó szövegrész és a „8 665 Ft” díj, 4.1.1.1. „Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl” címhez tartozó szövegrész és a „8 665 Ft” díj, 5.1.1.1. „Egyedi Részletes Helyi Bitfolyam Hozzáférés Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl” címhez tartozó szövegrész és a „8 665 Ft” díj. A fentiekkel összefüggésben a referenciaajánlat 8.B. Mellékletének alábbi pontjai a következõ módon változnak: Az 1.1.1 pont alatti bekezdés utolsó mondata („A Vizsgálati Díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.”) törlésre kerül. Az 1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra vonatkozóan az adott Hurok alkalmassága vagy alkalmatlansága a Magyar Telekom támogató rendszereibõl megállapítható, úgy ezen információért díj nem kerül kiszámlázásra.” A 1.1.1.2 pont számozása 1.1.1.1 pontra változik, s az új 1.1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ bekezdésre változik: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra az adott Hurok alkalmassága vagy alkalmatlansága nem állapítható meg a Magyar Telekom támogató rendszereibõl vagy a Jogosult nem elégedett a támogató rendszerbõl kapott információ eredményével és helyszíni ellenõrzés szükséges az alkalmasság eldöntéséhez vagy további információ nyújtásához, úgy az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj kerül kiszámlázásra.” Az új 1.1.1.1 pont a következõ mondattal egészül ki „Ha a Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat mûszaki vizsgálatai során az elõfizetõi Hurok Átengedésre alkalmatlannak minõsül, akkor a jogosult szolgáltató az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj 50%-át köteles megtéríteni. A 2.1.1 pont alatti bekezdés utolsó mondata („A Vizsgálati Díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.”) törlésre kerül. A 2.1.1 pont alatti bekezdés a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra vonatkozóan az adott Hurok alkalmassága vagy alkalmat-

832


lansága a Magyar Telekom támogató rendszereibõl megállapítható, úgy ezen információért díj nem kerül kiszámlázásra.” A 2.1.1.2 pont számozása 2.1.1.1 pontra változik, s az új 2.1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ bekezdésre változik: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra az adott Hurok alkalmassága vagy alkalmatlansága nem állapítható meg a Magyar Telekom támogató rendszereibõl vagy a Jogosult nem elégedett a támogató rendszerbõl kapott információ eredményével és helyszíni ellenõrzés szükséges az alkalmasság eldöntéséhez vagy további információ nyújtásához, úgy az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj kerül kiszámlázásra.” Az új 2.1.1.1 pont a következõ mondattal egészül ki „Ha a Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat mûszaki vizsgálatai során az elõfizetõi Hurok Átengedésre alkalmatlannak minõsül, akkor a Jogosult szolgáltató az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj 50%-át köteles megtéríteni. A 3.1.1 pont alatti bekezdés utolsó mondata („A Vizsgálati Díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.”) törlésre kerül. A 3.1.1 pont alatti bekezdés a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra vonatkozóan az adott Alhurok alkalmassága vagy alkalmatlansága a Magyar Telekom támogató rendszereibõl megállapítható, úgy ezen információért díj nem kerül kiszámlázásra.” A 3.1.1.2 pont számozása 3.1.1.1 pontra változik, s az új 3.1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ bekezdésre változik: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra az adott Alhurok alkalmassága vagy alkalmatlansága nem állapítható meg a Magyar Telekom támogató rendszereibõl vagy a Jogosult nem elégedett a támogató rendszerbõl kapott információ eredményével és helyszíni ellenõrzés szükséges az alkalmasság eldöntéséhez vagy további információ nyújtásához, úgy az Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj kerül kiszámlázásra.” Az új 3.1.1.1 pont a következõ mondattal egészül ki: „Ha a Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat mûszaki vizsgálatai során az elõfizetõi hurok átengedésre alkalmatlannak minõsül, akkor a Jogosult szolgáltató az Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj 50%-át köteles megtéríteni. A 4.1.1 pont alatti bekezdés utolsó mondata („A Vizsgálati Díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.”) törlésre kerül. A 4.1.1 pont alatti bekezdés a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra vonatkozóan az adott Alhurok alkalmassága vagy alkal-

9. szám

matlansága a Magyar Telekom támogató rendszereibõl megállapítható, úgy ezen információért díj nem kerül kiszámlázásra.” A 4.1.1.2 pont számozása 4.1.1.1 pontra változik, s az új 4.1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ bekezdésre változik: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra az adott Alhurok alkalmassága vagy alkalmatlansága nem állapítható meg a Magyar Telekom támogató rendszereibõl vagy a Jogosult nem elégedett a támogató rendszerbõl kapott információ eredményével és helyszíni ellenõrzés szükséges az alkalmasság eldöntéséhez vagy további információ nyújtásához, úgy az Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj kerül kiszámlázásra.” Az új 4.1.1.1 pont a következõ mondattal egészül ki: „Ha a Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat mûszaki vizsgálatai során az elõfizetõi hurok átengedésre alkalmatlannak minõsül, akkor a Jogosult szolgáltató az Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj 50%-át köteles megtéríteni. Az 5.1.1 pont alatti bekezdés utolsó mondata („A Vizsgálati Díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.”) törlésre kerül. Az 5.1.1 pont alatti bekezdés a következõ mondattal egészül ki: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra vonatkozóan az adott Hurok vagy Alhurok alkalmassága vagy alkalmatlansága a Magyar Telekom támogató rendszereibõl megállapítható, úgy ezen információért díj nem kerül kiszámlázásra.” Az 5.1.1.2 pont számozása 5.1.1.1 pontra változik, s az új 5.1.1.1 pont alatti bekezdés a következõ bekezdésre változik: „Amennyiben a Jogosult által igényelt szolgáltatásra az adott Hurok vagy Alhurok alkalmassága vagy alkalmatlansága nem állapítható meg a Magyar Telekom támogató rendszereibõl vagy a Jogosult nem elégedett a támogató rendszerbõl kapott információ eredményével és helyszíni ellenõrzés szükséges az alkalmasság eldöntéséhez vagy további információ nyújtásához, úgy az Egyedi Részletes Helyi Bitfolyam Hozzáférés Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj kerül kiszámlázásra.” Az új 5.1.1.1 pont a következõ mondattal egészül ki: „Ha a Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat mûszaki vizsgálatai során az elõfizetõi hurok vagy alhurok Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra alkalmatlannak minõsül, akkor a Jogosult szolgáltató az Egyedi Részletes Helyi Bitfolyam Hozzáférés Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel Díj 50%-át köteles megtéríteni. 3. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.1.1.2, 2.1.1.2 és 5.1.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.1.1.2 Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel 9 364 Ft

9. szám


2.1.1.2 Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel 9 364 Ft 5.1.1.2 Egyedi Részletes Helyi Bitfolyam Hozzáférés Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel 9 364 Ft 4. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 3.1.1.2 és 4.1.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 3.1.1.2 Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel 11 653 Ft 4.1.1.2 Egyedi Részletes Alhurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel 11 653 Ft 5. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.2.2, 1.2.3, 2.2.2, 2.2.3, 5.2.3 és 5.2.4 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.2.2 100 Érpáras Blokk Havi Díja Teljes Hurokátengedés Esetén 1 299 Ft/hó 1.2.3 10 Érpáras Blokk Havi Díja Teljes Hurokátengedés Esetén 632 Ft/hó 2.2.2 100 Érpáras Blokk Havi Díja Részleges Hurokátengedés Esetén 1 299 Ft/hó 2.2.3 10 Érpáras Blokk Havi Díja Részleges Hurokátengedés Esetén 632 Ft/hó 5.2.3 100 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Bitfolyam Hozzáférés Esetén 1 299 Ft/hó 5.2.4 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Bitfolyam Hozzáférés Esetén 632 Ft/hó a.) A 2.2.2 alpont alatt található szövegben az „Egyszeri Hurok Részleges Átengedés Installációs Díj” valamint az „Egyszeri Hurok Részleges Installációs Díj” szövegrészek helyébe a „100 Érpáras Blokk Havi Díja Teljes Hurokátengedés Esetén” szövegrész kerül. b.) A 2.2.3 alpont alatt található szövegben az „Egyszeri Hurok Részleges Átengedés Installációs Díj” valamint az „Egyszeri Hurok Részleges Installációs Díj” szövegrészek helyébe a „10 Érpáras Blokk Havi Díja Teljes Hurokátengedés Esetén” szövegrész kerül. c.) Az 5.2.3 alpont alatt található szövegben az „Egyszeri Helyi Bitfolyam Hozzáférés Installációs Díj” szövegrész helyébe a „100 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Bitfolyam Hozzáférés Esetén” szövegrész kerül. d.) Az 5.2.4 alpont alatt található szövegben az „Egyszeri Helyi Bitfolyam Hozzáférés Installációs Díj” szövegrész helyébe a „10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Bitfolyam Hozzáférés Esetén” szövegrész kerül. 6. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei „3.1.2 Egyszeri Alhurok Teljes Átengedés Installációs Díj” és „4.1.2 Egyszeri Alhurok Részleges Átengedés Installációs Díj” alpontjai, az alattuk található szöveg és az alpontokban szereplõ díjak törlésre kerülnek, és helyükbe az alábbi alpontok, szöveg és díjak lépnek: „3.2.2. 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Teljes Átengedése Esetén”

833

„A 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Teljes Átengedése esetén tartalmazza a Nagyelosztóba (CCC) telepítendõ borda, valamint az összekötõ kábel telepítésének költségeit.” 3.2.2 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Teljes Átengedése Esetén 492 Ft/hó „4.2.2. 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Részleges Átengedése Esetén” „A 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Részleges Átengedése esetén tartalmazza a Nagyelosztóba (CCC) telepítendõ borda, valamint az összekötõ kábel telepítésének költségeit.” 4.2.2 10 Érpáras Blokk Havi Díja Helyi Alhurok Részleges Átengedése Esetén 492 Ft/hó 7. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 2.1.6 és 4.1.5 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 2.1.6 Berendezés Próbavizsgálati Díj (berendezésenként) 719 136 Ft 4.1.6 Berendezés Próbavizsgálati Díj (berendezésenként) 719 136 Ft 8. A referenciaajánlat 8.B Mellékletének „5. Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra vonatkozó díjak” fejezete 5.1.9 és 5.2.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 5.1.9 Hozzáférési Link Szolgáltatás Egyszeri Installációs Díj 15 224 Ft 5.2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás Havi Díj 4 889 Ft/hó 9. a) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének „6. Fizikai helymegosztásra vonatkozó díjak” fejezet címe alatt található szöveg törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „A Jogosult szolgáltatónak a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ában foglalt helymegosztási minimum követelmények kialakítási költségeit kell viselnie, a költségek idõbeli felmerülése szerint egyszeri, vagy havi díj formájában. A helymegosztási helyiségekre vonatkozóan a Magyar Telekom a díjakat a számlával igazolt költségekbõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül.” b) A MARUO 8.B melléletének „6.1.3 Egyszeri Fizikai Helymegosztási Díj” pontja, illetve ezzel összefüggésben a 8.C mellélet „3.2.1. a) Egyszeri Helymegosztási Díj vagy Egyszeri Helymegosztási Díj” pontja törlésre kerül. c) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének 6.2.1.1 pontja törlésre kerül, valamint az ehhez tartozó „Havi Fizikai Helymegosztási Díj Meglévõ Helymegosztási Helyiség Esetén” díjelemek szintén törlésre kerülnek.

834


d) A referenciaajánlat 8.B Melléklet 6.2.1.2 pontjának számozása 6.2.1 pontra változik, valamint a 6.2.1.2 pont (új 6.2.1 pont) elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe a következõ szöveg lép: „A havi fizikai helymegosztási díj tartalmazza a számlával igazolt, a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ában foglalt helymegosztási minimum követelmények szerinti kialakítás folyamatos költségeit.” A 6.2.1.2 (új 6.2.1 pont) ponthoz tartozó „Havi fizikai helymegosztási díj új helymegosztási helyiség esetén” díj megnevezése továbbá „Havi fizikai helymegosztási díj helymegosztási helyiség esetén” megnevezésre módosul. e) A referenciaajánlat 8.B Melléklet „6. Fizikai helymegosztásra vonatkozó díjak” fejezet 6.1.1, 6.1.2 pontjaiban foglalt díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 6.1 Egyszeri díjak 6.1.1 Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díj 1 806 Ft 6.1.2 Helymegosztás Részletes Felmérési Díj 24 016 Ft f) A referenciaajánlat 8.B Melléklet 6.2.3.1 pontjában szereplõ díj helyébe az alábbi díj kerül: 6.2.3.1 Havi Üzemeltetési és Fenntartási Díj, klíma kialakításával 2 216 Ft/hó g) A referenciaajánlat 8.B Melléklet 6.2.4 pontjában szereplõ díj helyébe az alábbi díj kerül: 6.2.4 Havi Üzemeltetési és Fenntartási Díj a beléptetõ/biztonsági rendszerre helyiségenként 538 Ft/helyiség 10. A 8.B Melléklet új „7. Távoli helymegosztásra vonatkozó díjak” fejezettel egészül ki az alábbi tartalommal: 7. Távoli helymegosztásra vonatkozó díjak „A Jogosult szolgáltatónak a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ában foglalt helymegosztási minimum követelmények kialakítási költségeit kell viselnie, a költségek idõbeli felmerülése szerint egyszeri, vagy havi díj formájában A helymegosztási helyiségekre vonatkozóan a Magyar Telekom a díjakat a számlával igazolt költségekbõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül.” 7.1 Egyszeri Díjak 7.1.1 Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díj A Helymegosztás elõzetes felmérési díj tartalmazza a helymegosztási helyszínen a Partner helymegosztási egységének kialakítására vonatkozó vizsgálat elvégzésének költségeit. A felmérés keretében megállapításra kerül, hogy van-e mód fizikai vagy távoli helymegosztás biztosítására. A Helymegosztás elõzetes felmérési díj érvényesítése független a vizsgálat eredményétõl.

9. szám

7.1.2 Helymegosztás Részletes Felmérési Díj A Helymegosztás részletes felmérési díj tartalmazza a helymegosztási helyszínen a Partner helymegosztási egységének kialakítására vonatkozó engedélyek beszerzésének és a felmérések elvégzésének (építési engedély beszerzése, tûzvédelmi, biztonságvédelmi és egyéb felmérések) költségeit. A Helymegosztás részletes felmérési díj nem tartalmazza a mindkét fél által elfogadott független ingatlanszakértõi értékbecslés költségét, melynek terhét a partner viseli. 7.2 Havi Díjak 7.2.1 Havi Távoli Helymegosztási Díj Távoli helymegosztási helyiség esetén a Magyar Telekom a Havi Távoli Helymegosztási Díjat a számlával igazolt, a 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ában foglalt helymegosztási minimumkövetelmények szerinti kialakítás folyamatos költségei alapján állapítja meg. 7.2.2 Havi Ingatlanbérleti Díj A Magyar Telekom és a partner által elismert független szakértõ ingatlanbecslésén alapuló helymegosztási helyiségben kialakított a partner helymegosztási egységére esõ négyzetméter-arányos díj. A mindkét fél által elfogadott független ingatlanszakértõi értékbecslés költsége a partnert terheli. 7.2.3 Havi Üzemeltetés és Fenntartási Díj A Havi Üzemeltetés és Fenntartási Díj tartalmazza a közüzemi, biztonsági, tûzvédelmi, illetve támogatótevékenység költségeit. A Havi Üzemeltetés és Fenntartási Díj nem tartalmazza a technológiai berendezések áramfogyasztásának költségét, melynek terhét a partner viseli. Távoli Helymegosztás Szolgáltatás Díjai 7.1

Egyszeri Díjak

7.1.1

Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díj

1 806 Ft / helyiség

7.1.2

Helymegosztás Részletes Felmérési Díj


7.2

Havi Díjak

7.2.1

Havi Távoli Helymegosztási Díj

Számlával igazolt folyamatosan felmerülõ költségek alapján

7.2.2

Havi Ingatlanbérleti Díj

Független ingatlanszakértõ felmérése alapján

7.2.3

Havi Üzemeltetés és Fenntartási Díj


A referenciaajánlat – a 8.B Mellékletben foglalt díjak kivételével – jelen határozat kézhezvételétõl számított 30. napon lép hatályba, azzal, hogy a 8.B Mellékletben foglalt

9. szám


díjakat a Magyar Telekom Távközlési Nyíltkörûen Mûködõ Részvénytársaság a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól, azaz 2006 január 20-tól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 (három) példányban benyújtott, de a Fõvárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Magyar Telekom Távközlési Nyíltkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Telekom vagy Kötelezett) Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozataiban (a továbbiakban: Határozatok) foglalt kötelezettségének eleget téve 2005. október 21-én egységes szerkezetben benyújtotta jóváhagyás céljából a Helyi Hurok és Helyi Bitfolyam Átengedésére vonatkozó referenciaajánlatát (a továbbiakban: MARUO tervezet) a Tanácshoz. A Magyar Telekom által benyújtott irat a referenciaajánlat egységes szerkezetbe foglalt változatából, a referenciaajánlatban szereplõ díjak költségalapúságát alátámasztó, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott költségmodellbõl és szerzõdéskötési adatlapból állt. A jóváhagyásra benyújtott iratok részletes vizsgálatát követõen a Tanács 2005. december 19-én, DH-18341-2/2005. számon hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: hiánypótlás) adott ki, melyben részletesen felsorolta a MARUO tervezet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell azon hiányosságait, melyek nem teszik lehetõvé a MARUO tervezet jóváhagyását. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 103. § (4) bekezdésében foglalt alapelvek érvényesülése érdekében megjelölte a benyújtott dokumentáció pontosítandó részeit, illetve a Kötelezettet a jóváhagyó döntéshez szükséges adatok és információk közlésére hívta fel. A Tanács – a hiánypótlásra megszabott határidõ egyszeri meghosszabbítása után – a hiánypótlási felhívásra határidõben benyújtott, DH-370-1/2006. számon iktatott iratokat (továbbiakban: hiánypótlásra adott válasz) az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában megszabott hatáskörében eljárva, az Eht. 59. § (1) bekezdése szerint ismételten megvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a Kötelezett a hiánypótlásnak részben eleget tett, a MARUO tervezetét és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt több helyen annak megfelelõen javította. Ugyanakkor a Tanács azt is megállapította, hogy a MARUO tervezete és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a hiánypótlást követõen sem felel meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ezért az

835

Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontja szerinti hatáskörében az Eht. 59. § (4) bekezdése szerint a MARUO tervezetét 2006. március 6. napján kelt, DH-370-2/2006. számú eljárási határozatával nem hagyta jóvá, egyben kötelezte a Magyar Telekomot, hogy 30 napon belül új tervezetet nyújtson be. A Tanács az Eht. 59. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az új tervezet benyújtásának határidejét úgy állapította meg, hogy a Kötelezettnek a referenciaajánlat DH-370-2/2006. számú határozatban foglaltaknak megfelelõ elkészítésére elégséges idõ álljon rendelkezésre. A Magyar Telekom fenti kötelezettségének 2006. április 7. napján, DH-370-4/2006. számon iktatott beadványával határidõben eleget tett. A Tanács az ismételten benyújtott dokumentumok átvizsgálását követõen megállapította, hogy a MARUO tervezet, valamint a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a korábbi jogi és mûszaki és költségmodellel kapcsolatos észrevételeknek megfelelõen túlnyomórészt javításra kerültek, azonban azok továbbra sem feleltek meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. Tekintettel arra, hogy a Tanács csak a végsõ esetben kívánt az Eht 59. § (6) bekezdésében biztosított, a referenciaajánlat tartalmának megállapítására vonatkozó, és az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított, a költségmodell alapján a referenciaajánlatban szereplõ díjak megállapítására vonatkozó jogkörével élni, a benyújtott MARUO tervezet és a költségmodell pontosítása, valamint hiányaik pótlása érdekében a DH-370-5/2006. ügyszámon ismételten hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: ismételt hiánypótlás) bocsátott ki, melynek teljesítésére nyitva álló határidõt 2006. június 7. napjában határozta meg. Az ismételten javított, DH-370-8/2006. számon iktatott MARUO tervezetet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt (a továbbiakban: ismételt hiánypótlásra adott válasz) a Kötelezett határidõben nyújtotta be. A Tanács az ismételt hiánypótlást követõen megállapította, hogy az MARUO tervezetben és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellben elvégzett javítások túlnyomórészt a hiánypótlásokban és nem jóváhagyó határozatban szereplõ jogi, mûszaki és költségmodellre vonatkozó észrevételekben foglaltakat követték, ugyanakkor továbbra sem felelnek maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Tanácsnak – a Kötelezett egész eljárás során tanúsított együttmûködése ellenére – ezért az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem megfelelõ néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott MARUO tervezetbeli rendelkezések tekintetében az Eht. 59. § (6) bekezdésében biztosított tartalommegállapító, valamint néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott díjak tekintetében az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított díjmegállapító jogkörével kellett élnie. A Tanács az Eht. 36. §-ában foglaltaknak megfelelõen a határozat meghozatalát legalább 30 nappal megelõzõen 2006. július 13. napján a honlapján, majd 2006. július 21.

836


napján a Hírközlési Értesítõben közzétette a DH-370-11/2006. számú határozattervezetet (a továbbiakban: Határozattervezet), valamint az ezzel kapcsolatos elõkészítõ anyagokat. A határozat tervezetével kapcsolatban az alábbi szolgáltatóktól érkeztek észrevételek: - Magyar Telekom - Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörû Részvénytársaság (a továbbiakban: Invitel) - Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (a továbbiakban: ATSZE) - Tele2 Egyszemélyes Korlátolt Felelõsségû társaság (a továbbiakban: TELE2) - Actel Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Actel) A Tanács a beérkezett észrevételeket az alábbi módszer és struktúra szerint dolgozta fel: - A Tanács elsõdlegesen a MARUO tervezetével kapcsolatos általános észrevételeket dolgozta fel szolgáltatók szerint. - A Tanács ezt követõen a MARUO tervezetével kapcsolatos részletes észrevételeket dolgozta fel, akként, hogy az egyes észrevételek a MARIO tervezet struktúráját követik, azon belül pedig a Tanács minden esetben jelzi, hogy az adott ponttal kapcsolatban melyik szolgáltató tett észrevételt. - A Tanács minden egyes észrevétellel kapcsolatban jelezte, hogy azt figyelembe vette-e vagy sem, és minden esetben megjelölte a figyelembevétel vagy a figyelmen kívül hagyás indokát/indokait. - A Tanács – tekintettel az észrevételek nagy számára – azokat nem szó szerint idézte, hanem tartalmilag összefoglalta. - A figyelembe vett indokoknak megfelelõ MARUO tervezetben történt módosításokat a Tanács a határozat rendelkezõ részén átvezette, és az ezekhez kapcsolódó indokolásoknál jelezte, hogy a rendelkezõ rész módosítása milyen észrevételnek megfelelõen történt. A Tanács a DH-370-2/2006. és DH-370-11/2006. határozattervezetekben nem szereplõ jelen határozat rendelkezõ részében foglalt rendelkezéseket a beérkezett észrevételek figyelembevétele alapján az Eht. 10. § g) pontjában foglalt hatáskörében az Eht. 59. § (6) bekezdése és az Eht. 36. § (3) bekezdése alapján hozta meg. A Tanács a beérkezett észrevételekkel kapcsolatban az Eht. 36. § (3) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének az alábbiakban tesz eleget: 1. Általános észrevételek a) Invitel Az Invitel az alábbi rendelkezés beiktatását javasolta MARUO-ba: „A MARUO törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben vagy az annak helyébe lépõ hatályos

9. szám

ágazati jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács DH-664-178/2005. számú határozata rendelkezõ részének I. számú Melléklete tartalmazza, hogy „a referenciaajánlat készítése során a szolgáltató köteles megfelelni a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hszr.) foglalt, a Helyi Hurok Átengedés szolgáltatásra alkalmazható elõírásoknak.” A Tanács mindössze praktikussági okokból a Hszr.-re történõ utalással, nem pedig a teljes Korm. rendelet határozatba illesztésével írta elõ a RUO készítésére vonatkozó kötelezettség részletszabályait. Ez a rendelkezés ezért természetesen a Kötelezett szolgáltató azon kötelezettségét is magában foglalja, hogy a Helyi Hurok Átengedésére és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatban (a továbbiakban: RUO) konkrétan nem szereplõ, de a RUO alapján kötendõ hálózati szerzõdések megkötésével kapcsolatos eljárások esetén esetlegesen felmerülõ releváns kérdésekben is a Hszr. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazniuk a feleknek. Az Invitel kiegészítését azért csak részben fogadta el a Tanács, mert az Eht. 168. (1) bekezdésében foglalt átmeneti idõszakot követõen mát elsõsorban a 52.-57. §-ok alapján hozott határozatok (a továbbiakban: JPE határozat) tartalmazhatják a RUO készítés szabályait, azaz a Hszr. helyébe új ágazati jogszabály nem, csak a Tanács JPE határozata, mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály léphet. A Tanács ezért az egyértelmûség kedvéért a MARUO tervezetét kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. b) ATSZE i) A MARUO kiegészítése Az esetleges jogviták elkerülése érdekében az ATSZE javasolta az alábbi rendelkezés beiktatását is a MARUO-ba: „A MARUO törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd 1. Általános észrevételek a) pontjához írt indokolást. ii) A RUO és a Mintaszerzõdés kapcsolata, a Mintaszerzõdés a tervezetben nem része a RUO-nak Az ATSZE javasolta, hogy a MARUO szerves részei legyenek a hatóság által elõzetesen jóváhagyott hozzáférési mintaszerzõdések. Továbbá kérte, hogy a MARUO terve-

9. szám


zet tartalmazza azt a kitételt, mely szerint amennyiben MARUO és a Mintaszerzõdés között ellentmondás van, akkor a MARUO-ban vállalt kötelezettségeknek van prioritása. Az ATSZE indokolása szerint e nélkül sérülhet az átláthatóság és az egyenlõ elbánás kötelezettsége, hiszen a Jogosultak számára ellenõrizhetetlenné válik, hogy a Kötelezett milyen tartalommal köti meg a tényleges átengedési szerzõdéseket, illetve, hogy az egyes Jogosultak esetében attól sem a Jogosult elõnyére, sem hátrányára nem tér el. Az Eht. 58. § (2) bekezdés b) pontja szerint a Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell a hozzáférésrõl szóló mintaszerzõdést. Az egyeztetésre közzétett referenciaajánlat-tervezet dokumentáció viszont nem tartalmazta sem az Átengedési Keretszerzõdés és az ahhoz kapcsolódó egyedi szerzõdések mintáit. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok alapján: Az Eht. 58. § (2) és (3) bekezdése szerint: „(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell: a) a Kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb mûködési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésrõl szóló mintaszerzõdést, c) a szerzõdéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a Kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot, d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.” A fentiek alapján a hálózati mintaszerzõdés a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét képezi, azt a referenciaajánlattal együtt kell kezelni. Természetesen vannak olyan pontok, amelyek kizárólag a referenciaajánlatban és vannak olyanok, amelyek kizárólag a hálózati mintaszerzõdésben szerepelnek. Mivel azonban a hálózati mintaszerzõdés elválaszthatatlan részét képezi a referenciaajánlatnak, ezért a kettõ között ellentmondás nem lehet. Amennyiben ez mégis felmerül, akkor a referenciaajánlat vagy a hálózati mintaszerzõdés módosítása indokolt, ugyanakkor a Tanács – éppen azért mert a hálózati mintaszerzõdés a referenciaajánlat részét képezi – nem mondhatja ki egyik prioritását a másikhoz képest. Ennek megfelelõen a Tanács az ATSZE erre vonatkozó észrevételét nem vette figyelembe. A Tanács ugyanakkor a Magyar Telekomot felhívta a mintaszerzõdések pótlására, mivel azok az Eht. 58. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét kell, hogy képezzék. A

837

mintaszerzõdések csatolását követõen a Tanács azokat a MARUO részévé tette. iii) A „Partner Portál” felület leírása nem szerepel a MARUO-ban, pedig annak szerves és elválaszthatatlan része kellene, hogy legyen Az ATSZE észrevételében javasolta, hogy az Igénybejelentésen túl, a Jogosult választásától függõen legyen lehetõség az átengedési és a kapcsolódó egyedi szerzõdések elektronikusan aláírt dokumentumba foglalására. A MARUO tervezet Törzsszövegének VI.2 pontja szerint az Igénybejelentéseket a Jogosult elektronikus úton is benyújthatja megadott e-mail címre. A Törzsszöveg VI.6.4.2 c) pontja szerint a Magyar Telekomnál a megrendelések fogadására, visszaigazolására és státuszának jelzésére webfelület kerül kialakításra (Partner Portál). A MARUO tervezet szerzõdések megkötésére vonatkozó rendelkezései szerint a szerzõdések akkor jönnek létre, ha azokat a Jogosult cégszerûen aláírva visszaküldte a Magyar Telekom Igénybejelentési Helyére és egyben ez a szerzõdéskötés napja. Az ATSZE jelezte, hogy a Magyar Telekom a gyakorlatban már bevezetett Partner Portál alkalmazása során a társszolgáltatókkal olyan gyakorlatot alakított ki, melynek során a szerzõdések papíralapú létrehozásától a felek eltekintenek. Az elektronikus aláírás bevezetésének lehetõsége álláspontja szerint mind a Kötelezett szolgáltató, mind a Jogosult szolgáltatók oldalán fennáll, és az elektronikus aláírás útján történõ szerzõdéskötés eleget tesz az Eht. 88. § (2) bekezdésében foglalt írásbeliség követelményének, ugyanakkor a papíralapú szerzõdés alkalmazásának alternatív meghagyása mellett ennek a lehetõségnek a MARUO-ba történõ bevezetése egyszerûsíti, meggyorsítja a szolgáltatók közötti együttmûködést és a tényleges gyakorlatnak megfelelõ, az átláthatóság és az egyenlõ elbánás követelményeit is kielégítõ referenciaajánlati szabályozás kellõ biztonságot nyújt az azt igénybe venni kívánó Jogosultak számára. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom, mint Kötelezett szolgáltató számára egyetlen jogszabály sem írja elõ, hogy az átengedési és a kapcsolódó egyedi szerzõdések elektronikusan aláírt dokumentumba foglalására köteles. Feltételezhetõen egyszerûsítené a szerzõdéskötési folyamatokat, ha a Magyar Telekom elektronikus aláírással hitelesített dokumentumokat is köteles lenne fogadni, azonban a Tanács álláspontja szerint a kötelezettség elõírása nem állna arányban az azzal nyerhetõ elõnyökkel, hiszen egyrészt az elektronikus aláírással havonta felmerülõ költségek járnak együtt, másrészt a szerzõdés futárral vagy postán a Kötelezett részére történõ megküldése bármikor lehetséges, és nem okoz különösebb késedelmet. iv) A határidõk számítása • Az ATSZE javasolta a határidõk áttekintését, mivel álláspontja szerint egyszerûbb, áttekinthetõbb, aggálytalan struktúrát szükséges kialakítani, ahol a

838


határidõk egymáshoz vannak igazítva. Az ATSZE észrevétele szerint ehhez egy áttekintõ táblázatot csatol. Az ATSZE álláspontja szerint a hordozás indokolatlanul sokáig tarthat a RUO tervezet alapján. Az ATSZE számításai szerint az optimális hordozási határidõ is 90 munkanap, abban az esetben, ha a Jogosult szolgáltató még nem kötött Átengedési Keretszerzõdést. A Keretszerzõdés megkötése leghamarabb az Igénybejelentést követõ 30 napon történhet meg, ezt követõen a helymegosztásra, kábelkifejtési elemre és egyedi hozzáférési linkre vonatkozó szerzõdések megkötése és teljesítése legalább 60 munkanapot vesz igénybe. • Az ATSZE felhívta a Tanács figyelmét, hogy van példa arra, hogy nem konzisztens határidõket tartalmaz a MARUO tervezet. Amennyiben az Átengedés a Jogosult szolgáltató hibájából - a Törzsszöveg VI.2.4.3 b) pontjában - nem valósul meg a szerzõdéses ajánlat megküldésétõl húsz napon belül, úgy a Jogosult szolgáltató elveszti megrendelését. A Kötelezett szolgáltatónak viszont harminc napja van a szerzõdés teljesítésére. Az elõírt 20 napon belül ugyanis nem egyértelmû, hogy kinek a hibájából nem valósult meg az Átengedés, ugyanakkor erre hivatkozva a Kötelezett szolgáltató egyszerûen érvényteleníthet egy megrendelést. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: • Tekintettel arra, hogy az ATSZE nem csatolta „a határidõket tartalmazó áttekintõ táblázatot” a Tanács a megnevezett egyetlen konkrét példán túl nem tudta megítélni, hogy az ATSZE hol észlelt még az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban rögzített határidõktõl eltérést a MARUO tervezetében, ezért a Tanács az észrevétellel kapcsolatban a MARUO tervezetét még egyszer átvizsgálta a határidõk megfelelõsége tekintetében. Ahol a részletes észrevételek a MARUO tervezetben található határidõk nem megfelelõségét kifogásolják, ott a Tanács a jelen határozatban részletesen megindokolta az észrevétel figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását. A konkrét elfogadott észrevételeken túl azonban a MARUO tervezetében foglalt határidõk tekintetében a Tanács nem talált az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérést. • A második francia bekezdésben foglalt észrevétel indokolásához lásd a 2. Részletes észrevételek MARUO Mellékletek as) pontjához írt indokolást. v) Nem kezeli az elõfizetõi hozzáférési pont („EHP”) áthelyezését és az átírás lehetõségét a RUO Az ATSZE megállapította, hogy a MARUO-ból (valamint a többi RUO-ból is) jelenleg hiányzik annak az esetnek a kezelése, amikor az elõfizetõ fizikailag elköltözik és vinné magával az elõfizetését és a hívószámát is. A

9. szám

Jogosult szolgáltatók számára álláspontja szerint ilyenkor fontosabb az „elhagyott” Hurok jogi sorsa. Erre köthetne új elõfizetõi szerzõdést (ha van ilyen végfelhasználói igény), vagy vissza szeretné adni a Kötelezett szolgáltató részére. Az ATSZE szerint a piacon ma az ADSL nagykereskedelmi szerzõdések esetében már alkalmazott megoldást lenne életszerû itt is alkalmazni. Az ADSL szolgáltatás esetében ugyanis nem kell az új helyszínre új szerzõdést kötni, és újra megfizetni az egyszeri díjakat. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO-nak a Tanács álláspontja szerint külön nem kell külön tartalmaznia az ATSZE által említett azon esetet, hogy az elõfizetõi hozzáérési pont áthelyezésre kerül (pl. az Elõfizetõ elköltözik). Egyrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi hozzáférési pontja ott van, ahonnan az Elõfizetõ elköltözött, a Használaton Kívüli Helyi Hurok egy tipikus esetét jelenti, a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére pedig a Magyar Telekom a DH-664-178/2005. számú határozat rendelkezõ részének III. számú melléklete alapján köteles. Ebben az esetben a Jogosult szolgáltatónak (mivel a saját Elõfizetõje költözött el) naprakész információja van arról, hogy az adott Helyi Hurok (illetve Alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az Átengedés szempontjából szükséges eleme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik, tehát amennyiben a Helyi Hurok Átengedésére továbbra is igényt tart egy új Igénybejelentést kell benyújtania a Kötelezett felé a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére, és a Kötelezettnek azt át kell engednie a Jogosult részére. Másrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi hozzáférési pontja ott van, ahová az elõfizetõ költözik mûszaki és jogi szempontból is egy olyan új Helyi Huroknak minõsül, amelyre nézve a Jogosultnak új Igénybejelentést kell benyújtania, hiszen a szabályozás az adott érpár Átengedésére vonatkozik, és nem az Elõfizetõ Átengedésére. A Tanács álláspontja szerint az Elõfizetõ átírásának szabályait szintén nem kell tartalmaznia a MARUO-nak, hiszen amennyiben az Elõfizetõ személyében változás áll be, az elvileg az adott Helyi Hurok Átengedését nem érinti. A jogértelmezés szempontjából azonban valóban problémát jelenthet ez az eset, hiszen az adott Helyi Hurokra nézve a Magyar Telekomnak akkor van csak konkrét átengedési kötelezettsége, ha a Jogosult szolgáltató igazolni tudja, hogy az Elõfizetõ a szolgáltatás tekintetében Õt választotta. Erre szolgál a Hszr. 21. § (3) bekezdésében szabályozott azon jogintézmény, hogy a Helyi Hurokra vonatkozó szerzõdéskötési kezdeményezés esetén a Jogosult az Elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni a Kötelezett kérésére, hogy az Elõfizetõvel elõszerzõdést kötött. Amennyiben a tehát az Elõfizetõ és a Jogosult között a jogviszony megszûnik a Kötelezett szolgáltatónak is megszûnik az átengedési kötelezettsége az adott Helyi

9. szám


Hurokra nézve. Abban az esetben ugyanakkor, ha az adott Helyi Hurokon új Elõfizetõ (pl. haláleset esetén az örökös, vagy az ingatlan adásvétele esetén a vevõ) továbbra is a Jogosult szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni az adott elõfizetõi Helyi Hurkon, akkor teljes mértékben méltánytalan lenne mind a Jogosult szolgáltatóval, mind pedig az Elõfizetõvel szemben, hogy a Jogosultnak egy új Igénybejelentést kellene benyújtania a Helyi Hurokra nézve. Ebben az esetben ugyanis semmi más nem történik, minthogy az addig nyújtott szolgáltatást A Elõfizetõ helyett B Elõfizetõ veszi igénybe, tehát a szóban forgó Helyi Hurok Átengedésére a MARUO szerinti folyamat lefolytatása teljesen indokolatlan és felesleges lenne. Az átírás lehetõségével kapcsolatban a MARUO Törzsszöveg VI.14.7 pontja tartalmazott kifejezett korlátozást. A MARUO ezen pontja szerint a Magyar Telekom jogosult azonnali hatályú felmondással a hálózati szerzõdést megszüntetni, ha az Elõfizetõ és a Jogosult között az elõfizetõi jogviszony megszûnik. Tekintettel arra, hogy a hálózati szerzõdés – bármelyik fél általi – rendkívüli felmondásának eseteit a Hszr. 13. § (4) bekezdése taxatív módon határozza meg, és MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.7 pontjában szereplõ indok ott nem szerepel, az említett pont MARUO-ban tartása eleve elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütközne. Az Elõfizetõ és a Jogosult között az elõfizetõi jogviszony megszûnése ugyanis nem rendkívüli felmondási indok, hanem – mint korábban említésre került – a Kötelezett adott Helyi Hurokra fennálló szerzõdéskötési kötelezettségének megszûnését eredményezi. Az adott Helyi Hurokra nézve ugyanakkor továbbra is fennáll a Kötelezett szerzõdéskötési kötelezettsége, ha az új Elõfizetõ továbbra is a Jogosult szolgáltatását igényli. Azért, hogy ilyen esetekben ne kelljen a Jogosultnak újra Igénybejelentést benyújtani az adott Helyi Hurokra nézve, a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.7 pontját törölte, és a Jogosult szolgáltatóknak lehetõvé tette, hogy a Magyar Telekom és a Jogosult között az adott Helyi Hurokra nézve a hálózati szerzõdés továbbra is fennmaradjon, amennyiben a Jogosult szolgáltató a korábbi Elõfizetõvel fennálló elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül az új Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített nyilatkozatával igazolja, hogy az új Elõfizetõ továbbra is a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az xDSL és/vagy telefon szolgáltatást az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján. Amennyiben azonban a Jogosult a korábbi elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül a fenti nyilatkozatot nem csatolja, akkor a Kötelezett a hálózati szerzõdést – az adott Helyi Hurokra vonatkozó szerzõdéskötési kötelezettségének hiányában – 60 napos rendes felmondással megszüntetheti (lásd a Hszr. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat). vi) Elõrejelzési kötelezettség - a szankciók aránytalanok Az ATSZE álláspontja szerint a MARUO tervezet 6.C Mellékletben szabályozott igény elõrejelzés rendszere

839

indokolatlan terhet ró a Jogosult szolgáltatókra az indulás elsõ évében. Hiszen a Jogosult - tekintve, hogy induló szolgáltatásról van szó - nem rendelkezik kellõ tapasztalattal, és nem tudja megbecsülni a piaci kereslet mértékét sem. Javasolta, hogy az elsõ évben ne csak az Induló Elõrejelzésre legyen lehetséges a felek közti rugalmas kezelés, hanem mind a négy negyedévre. Kérte továbbá, hogy a 3.3.4 pontban foglalt jogkövetkezményt az elsõ évben a Magyar Telekom ne legyen jogosult alkalmazni. Az ATSZE szerint a számítási módszer túl bonyolult a 6.C Mellékletben. Javasolta, hogy egzakt vállalási darabszámok mellé rendelt pontos százalékok, valamint eltérési (türelmi) százalékok kerüljenek meghatározásra. A jelenlegi struktúra nehezen áttekinthetõ, kevesebb mozgásteret enged, és hamar szankcionál. A fentiekbõl következõen a 4.3 pont 8. táblázatát az alábbiak szerint javasolta módosítani: Határérték A szolgáltatás induló évében

Nincs határérték

5-6. negyedév

200%

7-8. negyedév

180%

9-10. negyedév

160%

Az eltérések így nem szorzószámként jelennének meg, hanem az eltérés jellegébõl fakadó százalékpontokban kifejezett, a Kötelezett részérõl még tolerált különbségként. Az ATSZE álláspontja szerint a szankciók mértéke erõsen túlzott ahhoz a mértékhez képest, amekkora üzleti kockázatot vállal a Magyar Telekom az eltérések kezelésével. (8.C Melléklet 3.3.5 pont). Arra viszont alkalmas, hogy a Jogosult szolgáltatókat ellehetetlenítse, a jelenlegi, a makrogazdasági okok miatt is nehezen tervezhetõ körülmények között. Az ATSZE felhívta a Tanács figyelmét arra, hogy a 6.C Melléklet 3.3.9 pontja tartalmaz egy nem létezõ díjelemet: az ún. Elõminõsítési Díjat, ami nem szerepel a díjmellékletben (8.B Melléklet). Ez azt a kockázatot jelentheti, hogy a Kötelezett szabadon állapít meg ilyen díjtételt, hiszen az nincs meghatározva a RUO-ban. A 6.C Melléklet 3.3.9 pontja olyan további díjemelési lehetõséget tartalmaz, ami szolid eltérés esetén is - meggyõzõdése szerint indokolatlanul és versenykorlátozóan drágábbá teszi az unbundlingot, miközben plusz szolgáltatást nem ad. Az ATSZE álláspontja szerint továbbá a MARUO tervezetben foglalt, az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos és üzleti szempontból ellehetetlenítheti a Jogosultakat. Az ATSZE javasolta, hogy a MARUO alapú együttmûködés elsõ évében a Jogosult által leadott elõrejelzésekhez

840


semmilyen szankció ne kötõdjön, az együttmûködés 2. évétõl kezdve az elõrejelzéstõl való meghatározott mértékû eltérés esetén a Magyar Telekom legfeljebb az elõrejelzéssel érintett Hurokátengedéshez vagy helymegosztáshoz allokálható költségalapú díját számlázhassa ki a Jogosulttal szemben. Az ATSZE észrevétele szerint a gyakorlatban azonban ezt a kötelezettséget - eddig - egyetlen esetben sem követelte meg a Magyar Telekom a társszolgáltatóktól. Így javasolta ezen szabályok törlését a RUO-ból. Amennyiben azonban a Tanács úgy látja, hogy szükséges e szabálynak a RUO-ban történõ tartása, úgy viszont mindenképpen szükségesnek tartotta a 6.C Melléklet 3.3.9. pontja szerinti túlrendelés esetére meghatározott szigorú kötbérezés törlését a RUO-ból. Az ATSZE úgy gondolja, hogy ez a szabály gyakorlatilag lehetetlenné teszi a versenyt a piacon. A piacon ugyanis senki nem képes arra, hogy elõre pontosan meghatározza az elõfizetõi Hurokkal hordozással ténylegesen elhozható ügyfelek számát. Elõre ezeket a számokat senki sem tudja prognosztizálni - csakúgy, mint azt sem lehet, hogy milyen lesz bármilyen termékre a vásárlási hajlandóság fél év múlva. Az ATSZE tovább elfogadhatatlannak tartja, hogy egy jelenleg a verseny szempontjából erõsödõ területet ilyen módon lehessen korlátozni, amikor az érintett területeken az ilyen szintû elõrejelzések hiányából semmilyen probléma nem adódott. (Ugyanakkor ezen fajta elõrejelzési követelmény káros hatása jól tetten érhetõ a Hurokátengedési szerzõdések gyakorlati alkalmazhatóságában is.) A 6.C Melléklet 1.4 pontja alapján az Magyar Telekom a Tanács közremûködésével megállapíthatja a Jogosult szolgáltató vállalásának volumenét. Ebben az esetben pedig nem szabad az eltérést szankcionálni, hiszen a felelõsség az elõrejelzésért átkerült a Kötelezett szolgáltatóhoz. Ezt is kifejezetten kérte újraszabályozni. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette ,és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Kötelezett tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudja. Ennek megfelelõen az elõrejelzésekkel kapcsolatos észrevételek elfogadása vagy elutasítása során a Tanács elsõsorban azt vette figyelembe, hogy egyik oldalról az Elõrejelzés rendszere a Jogosultaknak ne okozzon túl nagy

9. szám

megterhelést, azaz ne legyen gátja a versenynek, másik oldalról azonban azt, hogy a Jogosultak se tudjanak visszaélni a Kötelezett meglévõ kapacitásával, emberi erõforrási lehetõségeivel. A Tanács álláspontja szerint a MARUO-ban meghatározott elõrejelzés rendszerének struktúrája alapjában véve megfelelõ, erre nézve konkrét észrevétel a szolgáltatóktól sem érkezett. A Tanács ugyanakkor azon észrevételekkel, mely szerint a MARUO tervezetben foglalt, az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos a Jogosultak számára, részben egyetértett, mert a Jogosultak által adott elõrejelzéstõl való eltéréshez kötõdõ szankciók mértéke egyrészt indokolatlanul magas, másrészt a Kötelezett olyan esetben is szankcióval sújtja a Jogosultat, amikor egyébként neki az elõrejelzéstõl való eltérésbõl kára nem származik. A Tanács az elõrejelzéshez kapcsolódó szankciórendszert az észrevételek hatására felülvizsgálta, és azt részben megváltoztatta az alábbiak szerint és alábbi indokok alapján: i) A MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.5 pontja egy bonyolult képlet alapján számítandó díj fizetésére kötelezi a Jogosult szolgáltatót, arra az esetre, ha a benyújtott Igénybejelentések száma a 6.C Melléklet 4.1 és 4.2 pontjában foglalt %-os értékeket meghaladja vagy azok alatt marad. A MARUO fenti pontja szerint díj az elõrejelzett Helyi Hurok Átengedés, Helyi Bitfolyam Hozzáférés és MDF blokk és az ezekre vonatkozó tényleges Igénybejelentések különbségének mennyisége szorozva az adott szolgáltatás 12 havi díjával, illetve az MDF blokkok esetén szorozva az Egyszeri Hurok Installációs Díj 1/100-ad részével. A Tanács álláspontja szerint teljesen indokolatlan ebben az esetben a Jogosulttal 12 havi díjat megfizettetni, hiszen a MARUO tervezet szerinti elõrejelzési rendszerben ugyan egy évre elõre kell megadni az elõrejelzéseket, de az adott elõrejelzés mindig csak a következõ negyedéves idõszakra vonatkozik, a következõ három negyedév a Jogosult által felülvizsgálható, megváltoztatható. Ezért a Magyar Telekom az elõrejelzésnek megfelelõ eszközbeszerzéseit és munkaerõ allokálását legfeljebb a következõ negyedévre kell, hogy megtervezze, és így az elõrejelzések és az Igénybejelentések száma közötti eltérésekbõl származó kára is legfeljebb egy negyedéves idõszakra vonatkozhat. Az adott negyedévben beszerzett, de fel nem használt eszközeit ráadásul a Kötelezett a következõ negyedévben fel tudja használni. A Tanács ezért a Helyi Hurok Átengedésére és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan a képlet szerinti R és H értéket 3 havi díjban állapította meg. Tekintettel továbbá arra, hogy a Hurok Installációs Díj nem egyszeri, hanem havidíj formában került a MARUO-ban rögzítésre, a Tanács a fentiekkel egyezõen az I értéket is 3 havi díjban határozta meg. ii) A Tanács a 6.C Melléklet 3.3.8 és 3.3.9 pontjaiban foglalt szankciókat törölte, mivel azon felül, hogy az ott foglalt esetekben a Kötelezettnek semmilyen kára nem

9. szám


származik abból, ha a Jogosult eltér az elõrejelzett mennyiségtõl, a szankciók egyébként is értelmezhetetlenek. • A 3.3.8 pont szerint „amennyiben a Jogosult elmulasztja az Átengedési Keretszerzõdés keretében Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtandó elõrejelzése alapján valamely negyedévre megadott Helymegosztási Helyszín szám elõrejelzés legalább 90 (kilencven) százalékára megkötni az Egyedi Helymegosztási Szerzõdést, a Jogosult köteles a Magyar Telekom részére megfizetni az adott negyedévben ténylegesen megkötött Egyedi Helymegosztási Szerzõdések és az elõrejelzett Helymegosztási Helyszín szám közötti mennyiségre egyenként a 4.3. pont szerinti összeget.” Az Átengedési Keretszerzõdés alapján még nem, csak az Egyedi Igénybejelentések esetén van a Kötelezettnek bármilyen költségvonzatú tevékenységre kötelezettsége, ezért teljesen méltánytalan azt elõírni, hogy a Jogosult valóban a Keretszerzõdésben elõrejelzett Helymegosztási Helyszínek 90%-ra kössön Egyedi Szerzõdést. Az Átengedési Keretszerzõdés megkötésének idõpontjában ráadásul még többnyire nem tudhatja a Jogosult azt, hogy melyik Igénybejelentését fogja majd a Kötelezett elutasítani, mivel a Hszr. 20. § (5) bekezdésben részletes elõrendelési információkat a Kötelezett csak elõszerzõdéssel rendelkezõ Jogosultnak köteles kiadni, így a fenti rendelkezés mindenképp a Jogosultat olyan szolgáltatás igénybevételére kötelezi, amelyet rajta kívül álló okok esetén is köteles teljesíteni, úgy, hogy közben a Kötelezett szolgáltatásainak igénybevételére elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján nem köteles. A pontban foglalt szankció egyébként sem értelmezhetõ, mert az a 4.3 pontban meghatározott kötbér fizetésére kötelezi a Jogosultat, holott kötbér csak fizetési vagy egyéb késedelem esetén határozható meg, amely a vállat határidõtõl való eltérés nagyságát szankcionálja. A fenti esetben határidõ elmulasztásáról eleve nem beszélhetünk, így az említett pontot és vele együtt a szankció tényleges tartalmát rögzítõ 4.3 pontot is törölte a Tanács. • A 3.3.9 pont szerint „amennyiben az Igénybejelentõ az adott idõszakra vonatkozó Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentésre adott Elõrejelzésben megadott darabszámú Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentésnél legalább 20%-kal (húsz) többet rendel, akkor az elõrejelzett mennyiség és a megrendelt mennyiség különbségére a Magyar Telekom Helyi Hurkonként felárat állapít meg, amely megegyezik az Elõminõsítési Díjjal.” A fenti pont szintén olyan esetet szabályoz, amikor a Kötelezettnek semmilyen kára nem származik abból, ha a Jogosult eltér az elõrejelzett mennyiségtõl, hiszen a Kötelezett az elõrejelzésen felüli mennyiségekre eleve nem tudja garantálni, hogy azokat határidõben teljesíti. A Kötelezett eszközbeszerzése és munkaerõ allo-

841

kációja továbbá az elõrejelzett mennyiségekhez igazodik, az elõrejelzett mennyiségeken felüli és elvégzett Hurokátengedések után pedig a Magyar Telekom megkapja az azok után járó díjat. A pontban foglalt szankció ezen felül szintén nem értelmezhetõ, mert az Elõminõsítési Díjat a MARUO nem tartalmazza, így a hivatkozott felár értéke sem meghatározható. A 6.C Melléklet 4.1, 4.2 és 4.3 pontjában foglalt határértékek ATSZE – és a késõbbi észrevételekben – más szolgáltatók által javasolt értékekre történõ módosítását a Tanács nem tartotta indokoltnak. A Tanács a hiánypótlás során már felhívta a Magyar Telekomot a fenti határértékek felülvizsgálatára, illetve módosítására. Tekintettel arra, hogy a pontos elõrejelzés megadása a szolgáltatás induló évében ütközhet komolyabb nehézségbe, a nagyobb tévedési lehetõséget magában foglaló határértékek ilyenkor indokoltak. A Magyar Telekom az elõrejelzés elsõ évében valamennyi negyedévre 100% feletti értéket állapított meg, amely azt jelenti, hogy a 3.3.5 pontban foglalt szankció az elsõ évben nem is alkalmazható, mivel a legnagyobb megengedett eltérés alsó határa 100%-nál kevesebb eleve nem lehet. A felsõ határra vonatkoztatva pedig a megadott értékeket a Tanács méltányosnak tartja, hiszen az elõrejelzett mennyiség több mint kétszeresének teljesítését garantálja a Magyar Telekom az elsõ évben. Az együttmûködés második évétõl érvényes határértékek közül a 4.2 pontban foglalt értékeket a Tanács minden esetben 30%-ra emelte, ugyanis amennyiben a Magyar Telekom a 30%-os értéket a negyedik negyedévben vállalni tudja, akkor semmi sem indokolja a többi esetben a 20%-os vállalást. Tekintettel arra, hogy a 4.2 pontban foglalt eltéréshez a Jogosult díjfizetési kötelezettsége is járul, továbbá, hogy a Kötelezett az adott negyedévben beszerzett, de fel nem használt eszközeit ráadásul a Kötelezett a következõ negyedévben fel tudja használni, a Tanács úgy látja, hogy ebben az esetben a 30%-os eltérés meghatározása méltányos feltételeket jelent mind a Jogosult, mind a Kötelezett számára. vii) Távoli helymegosztás a Kötelezett ingatlanán kívül Az ATSZE kérte, hogy a RUO biztosítson lehetõséget távoli helymegosztásra a Kötelezett ingatlanán kívül is, amennyiben a Jogosult szolgáltató vállalja annak kialakítását saját költségén. Az ATSZE szerint ugyanis sok esetben a távoli helymegosztás a Kötelezett szolgáltató ingatlanán a piacon a legdrágább megoldás, akár a Kötelezett szolgáltató tulajdona az ingatlan, akár bérli azt. Az ATSZE észrevétele szerint jogszabály nem tiltja, hogy a Jogosult szolgáltató a Kötelezett szolgáltató ingatlanán kívül (Pl. a szomszéd ingatlanon, mert ott a Jogosult tulajdonos vagy más jogviszonnyal bír) vegye igénybe a távoli helymegosztást, amennyiben a Jogosult szolgáltató vállalja annak kialakítását saját költségén. Ez a megoldás az ATSZE álláspontja szerint akár nagyságrendekkel is csökkentheti a Jogosult szolgáltató költségeit és a Hurokhoz jutás idejét, ami elsõsorban az elõfizetõknek kedvez.

842


A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az Eht.-ban található „Helymegosztás” definíció önmagában kizárja azt, hogy a helymegosztást ne a Kötelezett szolgáltató, hanem a Jogosult biztosítsa. A Helyi Hurok Átengedése esetén a Hurok továbbra is a Kötelezett tulajdonában marad, tehát a hálózat tulajdoni viszonyai nem változnak, éppen ezért jogilag problémás és a Kötelezett szolgáltató által mindenképpen támadható, ha a helymegosztást nem Õ nyújtja, hiszen ebben az esetben a Hurok egy része kikerülne abból a körbõl, ami a jogszabály szerint a Kötelezett tulajdonába tartozik, és amely fölött így – közjogilag ugyan korlátozott – rendelkezési joga van. A Kötelezettnek továbbá a referenciaajánlatok készítése során figyelembe veendõ Hszr. is biztosítja, hogy objektív mûszaki okból elutasítsa az ajánlatot, ha a RUO-ban biztosított helymegosztási lehetõségek egyike sem érhetõ már el. A Tanács álláspontja szerint továbbá az észrevétel által felvetett probléma a RUO és a Hszr. szabályai által együttesen megoldott, hiszen a Hszr. 29. §-a részletes bizonyítási kötelezettséget ró a Kötelezettre, ha helyhiány miatt utasítja el a Jogosult igényét és az ilyenkor igénybe vehetõ jogorvoslati lehetõségeket is pontosan szabályozza. Ezen felül azzal, hogy a RUO-kba belekerül annak kötelezettsége, hogy a Kötelezett egy távoli helymegosztás biztosítása esetén a helymegosztási helyiség kialakításának költségeirõl szóló számlát és a költségek felosztását is mutassa be a Jogosultnak biztosítottá válik az ellenõrizhetõség, és azokban az esetekben, ha a Jogosult a kiszámlázott költségeket vitatja a Hatósághoz fordulhat. viii) A Hurok visszaadása egyáltalán nincs szabályozva Az ATSZE kérte a Helyi Hurok Magyar Telekom részére történõ visszaadásának szabályozását is a MARUO tervezetében, mivel az egyáltalán nincs szabályozva. Ez az ATSZE álláspontja szerint biztosan tömegjelenség lesz, ugyanis a vezetékes telefon penetrációja egyezõen a nemzetközi trendekkel - folyamatosan csökken, az átengedett Hurkok esetén is várható ez a tendencia. A másik fontos szempont, hogy olyan rohamos a technológiai fejlõdés és változás, hogy nem tudható bizonyosan, hogy milyen konkrét végfelhasználói igényekkel találkozunk néhány éven belül. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint a Helyi Hurok visszaadása külön szabályozására a RUO-ban nincs szükség, az alábbiak miatt: Amikor a felek közötti szerzõdés megszûnik, értelemszerûen megszûnik a Jogosult díjfizetési kötelezettsége is a Kötelezett felé. A MARUO tervezet 4.A, 4.B, 4.C, 4E és 4.F Mellékleteinek „Minõségi paraméterek” pontjában a Magyar Telekom ilyen esetekben 10 napon belül vállalja a leszerelést. A Tanács álláspontja szerint ezen túl a RUO-kban nem lehet olyan szabályokat alkotni, amely a Hurok visszaadá-

9. szám

sával kapcsolatban a jövõben felmerülõ feltételezett vagy a gyakorlatban majd fel sem merülõ problémákra reagálnak, tekintetbe véve azt is, hogy maga az észrevételezõ sem tudta megnevezni észrevételében, hogy pontosan milyen folyamat megalkotását várta volna a Tanácstól. Amennyiben a jövõben a Helyi Hurok visszaadása bármilyen problémába ütközne, és ezzel kapcsolatban a szabályozás igénye merülne fel, akkor a Tanács az Eht. 59. § (8) bekezdése alapján jogosult indokolt esetben a RUO módosítását hivatalból elõírni. ix) Online unbundling adatbázis Az ATSZE javasolja rögzíteni az online unbundling adatbázis vezetésének kötelezettségét. Hangsúlyozta, hogy már van mûködõ megfelelõje az adatbázisnak, ugyanis a Magyar Telekom ADSL nagykereskedelmi szolgáltatása esetén kikereshetõek - még a végfelhasználók számra is elérhetõen - azok a konkrét földrajzi helyek, ahol a szolgáltatás nyújtására mûszakilag kész a háttérszolgáltató. Az ATSZE álláspontja szerint az elõfizetõi Hurok Átengedése esetén szintén fontos lenne olyan online és hiteles adatbázisra, mely a Jogosult szolgáltatók és a lehetséges végfelhasználók számára is elérhetõ. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az ATSZE által kért módosítás már szerepelt az egyeztetésre kitett DH-370-10/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részének 3. pontjában, ezért az észrevétel nem releváns. x) Az átengedett érpárak nagykereskedelmének lehetõségét kérjük szabályozni Az ATSZE kérte a Tanácsot, hogy biztosítsa az átengedett érpárak nagykereskedelmi továbbértékesítésének a lehetõségét a referenciaajánlatokban. Az ATSZE felhívta a Tanács figyelmét arra, hogy a RUO-kban a Jogosult szolgáltató kizárólag saját Elõfizetõjének nyújthat szolgáltatást az elhordozott Hurkon, ez pedig a Jogosult szolgáltatók érdekeit sértõ, minden jogalapot nélkülözõ és versenyellenes üzleti korlátozásnak tekinti. Az ATSZE szerint az Eht., a Hszr., és a 2002/19 EC Directive (Access Directive) nem engedik a további felhasználás korlátozását, így a szabályozói akarat szerint az érpárak tulajdonosával azonos jogok illetik meg a Jogosult szolgáltatókat. A korlátozás indokolatlanul tiltja az elérési infrastruktúrával nem rendelkezõ piaci szereplõk nagykereskedelmi termékekkel való ellátását, s ezzel kirekeszti õket errõl a piacról. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette ,és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az Eht. 188. § 47. és 48. pontjai szerint: „46. Helyi Hurok Átengedése: a Helyi Hurok Teljes Átengedése és a Helyi Hurok Részleges Átengedése, amely nem vonja maga után a Helyi Hurok tulajdonjogának megváltozását. 47. Helyi Hurok Részleges Átengedése: a Kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ Helyi Hurokhoz vagy Helyi Alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely Jogosult

9. szám


szolgáltató számára, amelynek során a Helyi Huroknak vagy Helyi Alhuroknak az igénybejelentéskor ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv használatát engedik át; a frekvenciasáv át nem engedett részét továbbra is a Kötelezett szolgáltató használja.” A Hszr. 3. § (2) bekezdés 2.4 pontja szerint: „Helyi Hurok Átengedése: a Kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ Helyi Hurokhoz vagy Helyi Alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely Jogosult számára. A Helyi Hurok Teljes Átengedése a Helyi Hurok vagy Helyi Alhurok teljes frekvenciasávja használatának Átengedését, míg a Helyi Hurok Részleges Átengedése a Kötelezett által igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv Átengedését jelenti.” A fenti definíciók alapján a Helyi Hurok Átengedése esetén sem az Eht., sem pedig a Hszr. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a Jogosult szolgáltató az adott Helyi Hurkon kinek és milyen szolgáltatást nyújthat, a Helyi Hurok Átengedése mindössze „a Helyi Hurokhoz való hozzáférés biztosítását jelenti valamely Jogosult számára”. Ebbõl következõen a Magyar Telekom azt jogosult ugyan kizárni, hogy az adott Helyi Hurok használatát – mivel az továbbra is a tulajdonában marad – a Jogosult szolgáltató más szolgáltatónak átengedje (mint ahogyan azt a MARUO tervezet Törzsszövegének VI.5.2 pontja ki is zárja), azt azonban nem tilthatja meg, hogy az adott Helyi Hurkon a Jogosult ne csak kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtson és értékesítsen Elõfizetõje számára, hanem emellett nagykereskedelmi szolgáltatást is nyújtson és értékesítsen más társszolgáltatók részére, hiszen a Helyi Hurkot ilyenkor továbbra is a Jogosult szolgáltató használja a szolgáltatás nyújtására, és csak az általa nyújtott szolgáltatást értékesíti tovább. Ennek megfelelõen a Magyar Telekom nem korlátozhatja a Helyi Hurok Átengedését kizárólag arra, hogy a Jogosult azt csak elõfizetõjének nyújtott szolgáltatásra használhatja, azaz a MARUO csak a használat további Átengedésére tartalmazhat korlátozást, a használat módjára nem. A fenti indokok alapján ezért a Tanács az MARUO tervezet 1. számú Mellékletének 2.4.2, 2.4.3 és 2.4.4 pontjaiból törölte a Helyi Hurok használatának módjára vonatkozó korlátozó rendelkezést, továbbá az Egyedi Átengedési Szerzõdés 1.3.3 pontját kiegészítette úgy, hogy az az Átengedési Keretszerzõdés 1.3.3 pontjához hasonlóan lehetõvé tegye a Helyi Hurkon nyújtott szolgáltatás szerzõdéses partnereknek történõ továbbértékesítését is. A RUO ugyanakkor csak a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató egymás közötti jogviszonyának szabályozását kell, hogy tartalmazza, a Helyi Hurkon nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás társszolgáltatónak történõ továbbértékesítése nem tartozhat a RUO hatálya alá. Ezért a Tanács a Helyi Hurok használatának módjára vonatkozó korlátozó rendelkezések feloldásán túl a Jogosult szolgál-

843

tató és a társszolgáltató jogviszonyának szabályozását a RUO-ban nem jogosult elõírni. 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg aa) II.2.1.2 pont ATSZE: Az ATSZE javasolja a „távbeszélõ” szolgáltatási piac megnevezésének pontosítását a 16/2004. (IV. 24.) IHM rendeletnek megfelelõen, mivel az Eht. terminológiája szerint már nem létezik „távbeszélõ” szolgáltatás. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO tervezete nem az 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet hatálybalépése elõtti definíciót tartalmazta, ezért azt a Tanács az ATSZE észrevételének megfelelõen javította. ab) III.2 (új III.3) pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg III.2. pontjának törlését, mivel a megfogalmazás ellentétes az Alhurkok Átengedésére vonatkozó kötelezettséggel. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Magyar Telekom átengedési kötelezettsége a Helyi Alhurkokra nézve is fennáll. Az Eht. 188. § 44. pontjában foglalt definíció szerint: „Helyi Alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott Helyi Hurok egy olyan szakasza, amely egy elõfizetõi végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.” A MARUO tervezet Törzsszöveg III.2 pontja ellentmond a Helyi Alhurok idézett definíciójának, ezért a Tanács ezt a pontot kiegészítette az Alhurokra történõ utalással is. A pont teljes törlését azonban nem tartotta indokoltnak, hiszen az a) b) és c) pontban felsorolt esetek valóban olyan korlátokat jelentenek, amikor a Helyi Hurok vagy Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedése nem lehetséges. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ac) III.3 (új III.4) pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg III.3. pont a) pontját kiegészíteni az alábbiak szerint: „a) Helyi Hurok és Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedése: …” A TELE2 észrevétele szerint a kiegészítés (a Határozattervezet 1. c) pontjával és a TELE2 által javasolt további módosítással a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.4.1. pontjához és 2.5.3. pontjához együtt) biztosítja, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok sajátosságainak megfelelõ szolgáltatásokra legyen használható. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a Helyi Hurok Átengedésének 1. Melléklet 2.4.1 pontjában foglalt definícióját, valamint a Helyi Hurok 1. Melléklet 2.5.3 pontjában foglalt definícióját

844


kiegészítette a Használaton Kívüli Helyi Hurokra történõ utalással, így a kért módosításra nincs szükség, mert a definíciók alapján ahol a MARUO tervezet Helyi Hurkot említ, azon Használaton Kívüli Helyi Hurkot is érteni kell, amennyiben azt a szövegkörnyezet megengedi. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ad) III.4 (új III.5) pont ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg III. 4 pont második bekezdés utolsó két tagmondatának módosítását a következõképpen: „… ha a Jogosult szélessávú szolgáltatást kíván nyújtani olyan vonalon, amelyen az igénylést megelõzõ 90 napon belül, illetve az adott vonalon az igényléssel érintett elõfizetõnél még nem üzemelt ADSL szolgáltatás.”. Az ATSZE és a TELE2 hangsúlyozta, hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg III. 4 pont második bekezdése szerint a Kötelezett szolgáltató minden olyan esetben elvégzi az egyedi alkalmassági vizsgálatot, ha az igénylés pillanatában nem üzemel az adott vonalon ADSL szolgáltatás. Ugyanakkor az igénylés pillanata azután van, amikor az elõfizetõ a harmadik fél által nyújtott ADSL hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerzõdését felmondta, és az is elõfordulhat, hogy ez alatt az idõ alatt a harmadik fél is felmondja a Magyar Telekommal kötött nagykereskedelmi szerzõdést is. Az ATSZE és a TELE2 szerint a Magyar Telekom hálózatának spektrumgazdálkodásához szükséges lehet a felmérés olyan esetekben, amikor valós változás történik a hálózatban. Ugyanakkor az ADSL szolgáltatás üzemelésére, mint feltételre, egy hosszabb idõtávot kell megállapítani. A Magyar Telekom nagykereskedelmi ADSL szolgáltatásra vonatkozó szerzõdésének feltételeibõl is kiindulva az észrevételek szerint ennek reálisan legalább 3 hónapnak kell lennie. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta az ATSZE és a TELE2 javaslatát, amely hivatkozik a Magyar Telekom nagykereskedelmi ADSL szolgáltatására vonatkozó szerzõdésének feltételeire, amelyben a 3 hónapos idõszak megjelenik. Ha az igénylés pillanata azután van, amikor az Elõfizetõ a harmadik fél által nyújtott ADSL hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerzõdését felmondta, és ha ezalatt az idõ alatt a harmadik fél is felmondja a Magyar Telekommal kötött nagykereskedelmi szerzõdést, akkor szélsõséges esetben elõfordulhat, hogy a vonal ugyan kétséget kizáróan alkalmas az ADSL szolgáltatás nyújtására, de formailag azon már nem üzemel az ADSL szolgáltatás a MARUO terminológiája szerinti igénylés pillanatában. A Tanács egyetértett továbbá azzal, hogy a Magyar Telekom hálózatának spektrumgazdálkodásához szükséges a felmérés csak olyan esetekben történjen meg, amikor reális esély van arra, hogy valós változás történik a hálózatban.

9. szám

A 3 hónapos határidõ pedig a Tanács meglátása szerint is megfelelõen rövid ahhoz, hogy e periódusban a hálózat terhelése ne változzék a Magyar Telekom által nem kiszámítható, számottevõ mértékben. Ezért ilyen esetben a Tanács álláspontja szerint is valóban szükségtelen az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat elvégzése, és csak azt a célt szolgálná, hogy a Kötelezett a vizsgálat díját úgy kérje el a Jogosult szolgáltatótól, hogy a vizsgálat eredményeképp csak az alkalmasság állapítható meg. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ae) V.1 pont Invitel: Az Invitel hangsúlyozta, hogy a MARUO tervezet V.1. pontja szerint az Átengedés a Jogosult választása szerint Átengedési Keretszerzõdés vagy Egyedi Átengedési Szerzõdés alapján valósul meg. Az Átengedési Keretszerzõdés esetében az alábbi további egyedi szerzõdések megkötésére kerül sor: - Egyedi Helymegosztási Szerzõdés - Egyedi Kábelkifejtési Elem Szerzõdés - Egyedi Helyi Hurok Szerzõdés - Egyedi Hozzáférési Link Szerzõdés - Egyedi Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szerzõdés Ezért az Invitel javasolta, hogy a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét képezzék a Hatóság által elõzetesen jóváhagyott fenti szerzõdések mintái is. Az Invitel álláspontja szerint - figyelemmel az Eht 58.§ (2) b) pontjára - a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét kell, hogy képezzék a hatóság által elõzetesen jóváhagyott hozzáférési mintaszerzõdések, ellenkezõ esetben sérülhet az átláthatóság és az egyenlõ elbánás kötelezettsége, hiszen a Jogosultak számára ellenõrizhetetlenné válik, hogy a Kötelezett milyen tartalommal köti meg a tényleges átengedési szerzõdéseket illetve, hogy az egyes Jogosultak esetében attól sem a Jogosult elõnyére, sem hátrányára nem tér el. A MARUO tervezet nem tartalmazza sem az Átengedési Keretszerzõdés és az ahhoz kapcsolódó egyedi szerzõdések, sem az Egyedi Átengedési Szerzõdés mintaszerzõdését. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont ii) alpontjához írt indokolást. af) V.2pont, V.3 pont valamint a 6.A és 6.B Melléklet Invitel: Az Invitel észrevételezte, hogy az igénybejelentésen túl, a Jogosult választásától függõen legyen lehetõség az átengedési és a kapcsolódó egyedi szerzõdések elektronikusan aláírt dokumentumba foglalására. Az Invitel tudomása szerint a Magyar Telekom a gyakorlatban már bevezetett Partner Portál alkalmazása során a társszolgáltatókkal olyan gyakorlatot alakított ki, melynek során a szerzõdések papíralapú létrehozásától a felek eltekintenek. Az elektronikus aláírás bevezetésének lehetõsége álláspontja szerint mind a Kötelezett, mind a Jogosult társszolgáltatók oldalán fennáll, és az elektronikus aláírás útján történõ szerzõdéskötés eleget tesz az Eht 88. §

9. szám


(2) bekezdésében foglalt írásbeliség követelményének, ugyanakkor a papíralapú szerzõdés alkalmazásának alternatív meghagyása mellett ennek a lehetõségnek a MARUO-ba történõ bevezetése egyszerûsíti, meggyorsítja a szolgáltatók közötti együttmûködést és a tényleges gyakorlatnak megfelelõ, az átláthatóság és az egyenlõ elbánás követelményeit is kielégítõ referenciaajánlati szabályozás kellõ biztonságot nyújt az azt igénybe venni kívánó Jogosultak számára. A Tanács az Invitel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont iii) alpontjához írt indokolást. ag) V.2.1.4 a) és b) alpontok és VI.6.4.2 a) és b) alpontok TELE2: A TELE2 a MARUO tervezet V.2.1.4. pont a) és b) alpontjához a következõ kiegészítést javasolta: „a) térkép formájában a helyhez kötött telefon központok és köztes elérési pontok elhelyezkedését, a hozzájuk kapcsolódó elõfizetõi számmal azonosított Helyi Hurkok számát és a lefedett területeket; b) a meghatározott területen lehetséges Helymegosztási Helyszíneket, különösen a Fõ Kábelrendezõket (MDF) és a köztes elérési pontokat; és”. Továbbá a TELE2 a MARIO tervezet VI.6.4.2. pont a) és b) alpontjának kiegészítését javasolja: „a) Elõrendelés: A Magyar Telekom megadja a helyhez kötött telefonközpontokhoz tartozó Fõ Kábelrendezõk (MDF), valamint a helyhez kötött telefonközpontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát, az egyes MDF-ek területén található köztes elérési pontok számát és elhelyezkedését, valamint a köztes elérési pontokhoz kapcsolódó helyi vonalak számát. … b) Ellátási területek: i) A Magyar Telekom - Elõrendelés keretében - térképmásolatot készít a Helyi Hurok Átengedéshez felajánlott Fõ Kábelrendezõhöz (MDF) és köztes elérési pontokhoz tartozó ellátási területrõl. ii) …”. A TELE2 véleménye szerint a Helyi Alhurok Átengedésének lehetõsége és tényleges megvalósíthatósága a hálózatok és a Hurkok átviteli sebességének folyamatos növelése idején különösen fontos, hiszen csak így van lehetõség arra, hogy a nagyobb sebességet igénylõ szolgáltatások esetében is mûködhessen a verseny, és az inkumbens ne alakíthasson ki monopóliumot a hálózat átalakításával. A javasolt kiegészítések álláspontja szerint szükségesek ahhoz, hogy az Alhurkok Átengedésére valóban sor kerülhessen. Az Alhurok Átengedéséhez ugyanis nem elegendõ annak ismerete, hogy a Fõ Kábelrendezõkhöz hány vonal kapcsolódik (a) alpont), illetõleg ezek mely területeket látják el (b) alpont). A Helyi Alhurok a MARUO tervezet 1. Mellékletében foglalt definíció szerint is az elõfizetõi végpontot egy köztes elérési ponttal köti össze, azaz a TELE2 álláspontja szerint a megfelelõ

845

tervezéshez és elõrejelzéshez szükséges az, hogy a Jogosult szolgáltatók információhoz jussanak az Alhurkok létezésérõl és elhelyezkedésérõl is. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Helyi Alhurok Átengedésének lehetõsége és tényleges megvalósíthatósága a hálózatok és a Hurkok átviteli sebességének folyamatos növelése idején a Tanács álláspontja szerint különösen fontos, hiszen csak így van lehetõség arra, hogy a nagyobb sebességet igénylõ szolgáltatások esetében (VDSL, VDSL2) is mûködhessen a verseny. Ez elengedhetetlenné teszi a köztes elérési pontok számának, elhelyezkedésének és a hozzájuk tartozó ellátási területeknek ismeretét. Ezért a Tanács a fenti pontokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint módosította. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ah) Új V.2.2.2 pont és új V.3.5 pont, valamint VI.2.2 a) I) alpont, VI.2.2 d) I) alpont, VI.2.2 d) I) 1) alpont, VI.2.2 f) I) 3 és 4) alpontok TELE2: Az igénybejelentések elutasításával kapcsolatban a TELE2 általános észrevétele volt, hogy bár a MARUO látszólag igen részletesen tartalmazza, hogy milyen okból kerülhet elutasításra egy benyújtott igény, az elutasítás esetén követendõ folyamat, illetve az elutasítás indokainak részletezettsége nem képezi a MARUO tervezet részét. A TELE2 ennek feloldására a következõket javasolta: i) A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg V.2.2. pontját kiegészíteni egy új V.2.2.2. alponttal valamint a TELE2 hasonló szövegezésû új V.3.5. pont beiktatását is szükségesnek tartja - a következõk szerint: „V.2.2.2. Az igénybejelentés visszautasítása Amennyiben az igénybejelentés nem teljesíthetõ, errõl a Magyar Telekom a visszautasítás okának pontos megjelölésével együtt értesíti a Jogosultat. Az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni.” A TELE2 véleménye alapján a benyújtott igény elutasításának esetén követendõ folyamat, illetve az elutasítás indokainak részletezettsége nem képezi a MARUO tervezet részét. Ez álláspontja szerint súlyosan sérti az átláthatóság követelményét, hiszen a Jogosult szolgáltatók nem tudják pontosan az elutasítás mibenlétét, kétség esetén pedig egy Hatóság elõtti jogvitában sem tudnak megalapozottan érvelni. ii) A TELE2 véleménye szerint a MARUO tervezet VI.2.2. pont a) I) alpontjában szabályozni szükséges a hiánypótlásra nyitva álló (minimális és egyben maximális) határidõt. Tekintettel a MARUO tervezetben meghatározott egyéb határidõkre úgy vélik, hogy 5 munkanap lenne megfelelõ a hiánypótlás teljesítésére. iii) A TELE2 javasolta a MARUO tervezet VI.2.2. pont b) I) alpont kiegészítését a következõképpen:

846


„I) Helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok: az adott helyen kialakított Helymegosztási Helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték, mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helymegosztási Helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége;” A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontja szerint elutasítási ok a helymegosztási helyen belüli helyhiány. A TELE2 álláspontja szerint azonban ebben az esetben a helyiség bõvítésének lehetõségét is vizsgálni kell, ezért elvárható, hogy a Magyar Telekom a visszautasításban jelezze, hogy bõvíthetõ-e az adott helyiség, és milyen feltételekkel. iv) A TELE2 pontosítani javasolta a MARUO tervezet VI.2.2. pont d) 5) B) alpontját a következõképpen: „a III.4. pontban meghatározott esetekben az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredménye alapján a Helyi Hurok nem alkalmas a tervezett szolgáltatásra, vagy a tervezett szolgáltatás a Magyar Telekom hálózatának integritását veszélyeztetné, mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helyi Hurok mely paramétere nem teszi azt alkalmassá az adott szolgáltatás nyújtására, illetve a hálózat integritása milyen módon sérülne; vagy”. A TELE2 úgy véli, hogy pontosítani szükséges a VI.2.2. pont d) 5) B) alpontot annak érdekében, hogy az elutasítás oka a Jogosult számára átlátható legyen. Bár a Magyar Telekom tapasztalatai alapján igyekszik a hálózatáról minél kevesebb információt közölni (hivatkozással az információ bizalmas voltára), ugyanakkor a szóban forgó adatok általános szinten való közlése nem sérti az üzleti titok védelméhez fûzõdõ jogos érdeket. v) A TELE2 módosítani javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont d) I) 1) alpontját - valamint a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont f) I) 1) alpontját a Helyi Bitfolyam Hozzáférés vonatkozásában is - a következõképpen: „I) Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó általános visszautasítási okok: 1) Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló igény esetén az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van a Magyar Telekom felé, mely esetben a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is; vagy...”. A TELE2 tudomása alapján a Magyar Telekom folyamatai szerint az elutasításra az Elõfizetõ 8 napon túli lejárt díjtartozása is okot ad. Tekintettel arra, hogy a TELE2 számára fontosabb az átlátható és kiszámítható folyamatok ismerete, és a szabályozott folyamatok tényleges megvalósulása, ezért azt javasolta, hogy a MARUO tervezet szövegében a ténylegesen alkalmazott gyakorlat kerüljön leírásra. Álláspontja szerint ez önmagában még nem jelent ellentmondást az Hszr. 15. §-ával, mivel a Tanács az összes körülményre tekintettel mérlegelhet úgy, hogy a rendelettõl eltérõ szabály sem sérti a verseny mûködését.

9. szám

Mivel a rendeletben szabályozott esetben a díjtartozás miatt a Kötelezett szolgáltató nem köteles az Átengedésre, ugyanakkor a díjtartozás ilyen mértékének tényleges ismerete elõtt már elvégzi az átengedni kért vonalon az egyedi alkalmassági vizsgálatot, és azt jogosan ki is számlázhatja, valójában a rendelet szerinti szabály nagyobb kockázatot rejt magában a Jogosult szolgáltatók számára. Ugyanakkor a díjtartozásból eredõ kockázat felmérésének érdekében a TELE2 álláspontja szerint az is szükséges lenne, hogy az elutasításban a Magyar Telekom jelölje meg a lejárattól eltelt idõtartamot is. vi) A TELE2 a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont f) I) 3) és 4) alpontjainak módosítását javasolja a Helyi Hurok Átengedésének elutasításáról szóló javaslatainak megfelelõen úgy, hogy a Helyi Bitfolyam Hozzáférési igényt is ugyanolyan feltételekkel lehessen csak elutasítani harmadik fél szolgáltatásai esetén, mint a Helyi Hurok Átengedését. Arra ugyanis a TELE2 nem lát magyarázatot, hogy ez a szolgáltatás miért különbözne a Hurokátengedéstõl a szolgáltatóváltás folyamatának tekintetében. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: i) A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontja sorolja fel azokat az igénybejelentéseket, amelyeket a Magyar Telekom nem teljesít. Az elutasítás indokai változatosak, magukban foglalnak olyan okokat, ahol az Átengedés eleve objektíve nem lehetséges; továbbá objektív mûszaki okokon alapuló, a Hszr.-ben említett okokat; valamint a fenti két csoportba nem tartozó, egyéb a Magyar Telekom érdekkörében felmerülõ okokat is. Az elsõ esetben (amikor az Átengedés eleve objektíve nem lehetséges) annak megkövetelése, hogy az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom hitelt érdemlõen igazolja teljesen felesleges, hiszen ezen okok fennállása különösebb bizonyítást nem igényel. Így például méltánytalan lenne megkövetelni a Magyar Telekomtól annak bizonyítását, hogy a hiánypótlási felhívás után a Jogosult nem küld érvényes Igénybejelentést (VI.2.2. a) I) alpont) vagy azt, hogy a felek között nincs hatályos Átengedési Keretszerzõdés olyan Igénybejelenés esetén, amelynél ez feltétel (VI.2.2. a) II) alpont) stb. Ezért a TELE2 által javasolt, valamennyi Igénybejelentésre vonatkozó új V.2.2.2 pont felvétele nem volt indokolt. A második esetet (amikor a Kötelezett az Igénybejelentést objektív mûszaki okokra hivatkozva utasítja vissza) részletesen szabályozza a Hszr. 23. és 29. §-a. Így amikor a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában szereplõ okok a Hszr. 23. §-ában említett objektív mûszaki okoknak megfeleltethetõek, akkor a Tanács nem írhatja elõ, hogy elutasítási ok valódiságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni, hiszen ennek a 29. §-ban pontosan meghatározott eljárási rendje van, és az ezzel kapcsolatos mûszaki vizsgálatok igazolt költségeit a felek ilyenkor 50-50%-ban viselik. Ezért a

9. szám


MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában említett elutasítási indokok közül azokat, amelyek megfeleltethetõek a Hszr. 23. §-ában foglalt okoknak, a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint kiegészítette a Hszr. 29. §-ában szabályozott eljárásra való utalással. (Ilyenek például a VI.2.2 b) I) alpontban vagy a VI.2.2 d) I) 5) alpontban szereplõ indokok). A harmadik esetben (a fenti két csoportba nem tartozó és a Magyar Telekom érdekkörében felmerülõ ok) esetében azonban a Tanács valóban indokoltnak látja a TELE2 által javasolt kiegészítést megtenni, hiszen ezek tipikusan olyan elutasítási indokok, amelyek ugyan tényszerûen nem teszik lehetõvé az Átengedést, ugyanakkor a Kötelezett szolgáltató ezen okokra való hivatkozásának valódisága a Jogosult szolgáltatók számára gyakorlatilag ellenõrizhetetlen, amely valóban megteremtheti az alapját annak, hogy a Kötelezett szolgáltató érvényes Igénybejelentéseket valótlan indokokra hivatkozással utasítson el. Így például a VI.2.2 d) I) 1) alpontban foglalt azon elutasítási indok, hogy az elõfizetõ a Hszr. 15. § (1) bekezdésében fogalt határidõt követõen is díjtartozással rendelkezik, vagy VI.2.2 d) I) 3) alpontban foglalt azon elutasítási indok, hogy az adott Helyi Hurok Átengedése már más részére folyamatban van, csak akkor tekinthetõ valódi elutasítási indoknak, ha ezt a Kötelezett szolgáltató valóban hitelt érdemlõen igazolja a Jogosult szolgáltató kérésére, ellenkezõ esetben komoly visszaélésekre adhat okot. A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában szereplõ olyan elutasítási indok esetén ezért, amelyek a Magyar Telekom érdekkörében merülnek fel, de azok valódiságát a Jogosult szolgáltatónak nincs módja ellenõrizni, a Tanács a rendelkezõ részben kiegészítette azon kitétellel, hogy ilyen esetben az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni. A Tanács a fenti módosításokat az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ii) A MARUO tervezet 6.A mellékletében a Hszr. 5. § (2) bekezdésében foglalt határidõnek megfelelõen szabályozta a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidõt, így az ott foglalt határidõ jelen pontban történõ megismétlését a Tanács nem tartotta szükségesnek. iii) A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontja szerint a helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok, ha az adott helyen kialakított helymegosztási helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték. A fenti indok tulajdonképp megfeleltethetõ a Hszr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti indoknak. A Hszr. 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt elutasítási indok esetén azonban életbe lép a Hszr. 23. § (2) bekezdésében foglalt szabály, miszerint: „Az (1) bekezdés c) pontja miatti elutasítás kézhezvételétõl számított 30 napon belül a Jogosult szolgáltató a kezdeményezést kiegészítve a referenciaajánlatban fog-

847

laltaktól eltérõ helymegosztási és eszközhasználati megoldást javasolhat, mellyel kapcsolatban a Kötelezett szolgáltató a 22. § szerint jár el.” Ahhoz, hogy a Jogosult szolgáltató a referenciaajánlatban foglaltaktól eltérõ helymegosztási és eszközhasználati megoldást javasolhasson mindenképp szüksége van olyan alapvetõ információkra, hogy a helymegosztási helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége, hiszen csak így tudja reálisan felmérni, hogy az adott Helyi Hurok Átengedését a felmerülõ költségek mellett neki megéri-e igényelni vagy sem. Ennek megfelelõen a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontját kiegészítette a TELE2 által javasolt szövegrésszel a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. iv) A TELE2 a MARUO tervezet VI.2.2. pont d) 5) B) alpontjára vonatkozó pontosítási javaslatát a Tanács nem tudta figyelembe venni, mivel az itt említett problémát jelen indokolás i) pontjában foglaltak szerint rendezte. v) A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 d) I) 1) alpontjának és VI.2.2 f) I) 1) alpontjának módosítását nem tartotta indokoltnak, mivel az mindenben megfelel a Hszr. 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amelytõl – mint jogalkalmazó – a Tanács nem térhet el. A Hszr. ezen szabálya tulajdonképpen a Kötelezett szolgáltatónak biztosít kedvezményt, hiszen az ott szabályozott esetben felmentést ad neki a Hurokátengedésre vonatkozó szerzõdéskötési kötelezettség alól. Ugyanakkor a TELE2 észrevétele helyesen utal arra, hogy Jogosult szolgáltatónak nem feltétlenül érdeke olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezni, ahol az Elõfizetõ díjtartozással rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a díjtartozásról csak a Kötelezett szolgáltató rendelkezik információval, a Jogosult nem, ezért valóban méltánytalan lehet az, hogy a Kötelezett szolgáltató az adott Hurokra nézve lefolytatja az egyedi alkalmassági vizsgálatot, ennek díját kiszámlázza úgy, hogy közben tudomása van az Elõfizetõ díjtartozásáról, majd a tényleges Hurokátengedést a fenti VI.2.2 d) I) 1) alpontnak és VI.2.2 f) I) 1) alpontnak megfelelõen elutasítja. A Jogosult tehát ilyenkor joggal tarthat igényt arra, hogy a Kötelezett még az egyedi alkalmassági vizsgálat lefolytatása és díjának megfizetése elõtt értesítse az elõfizetõ esetleges díjtartozásáról, és ennek megfelelõen döntsön az Igénybejelentés visszavonásáról. Az információ közlése továbbá aránytalan és indokolatlan terhet nem jelent a Kötelezett szolgáltatónak, hiszen a támogató rendszereiben ezt folyamatosan nyomon tudja követni. A Tanács a fentiek alapján nem a MARUO tervezet Törzsszöveg jogszabályoknak megfelelõ VI.2.2 d) I) 1) alpontjának és VI.2.2 f) I) 1) alpontjának módosítását tartotta szükségesnek, hanem egy új V.2.2.1.6 pont felvételét, amelyben lehetõvé teszi az Igénybejelentés visszavonását a Jogosult szolgáltató részérõl, ha a Magyar Telekom tájékoztatása szerint az Elõfizetõnek az eredeti

848


fizetési határidõtõl számított 8 napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. vi) A fenti pont indokolásához lásd a 4. A határozattervezettel kapcsolatos Magyar Telekom észrevételek b) pontjában foglalt indokolást. ai)VI.1 pont Invitel: Az Invitel javasolta, hogy a MARUO tervezet VI.1. pontja alapján a bankgarancia állítására akként kerüljön sor, hogy a szerzõdõ felek által kölcsönösen nyújtott hálózati (beleértve az összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások utáni fizetési kötelezettségeik kompenzálás útján történõ elszámolásának figyelembevétele alapján a mindenkori nettó fizetõ fél nyújtson bankgaranciát a másik fél, mint kedvezményezett részére. Amennyiben a bankgarancia nyújtására Kötelezett fél hatályos hálózati (összekapcsolási) szerzõdés alapján korábban már állított bankgaranciát, úgy jogosult legyen a két bankgarancia összevonására, azaz az elõzõekben írt elszámolás eredményeként állítandó bankgarancia összegével módosíthassa a korábbi bankgaranciát. Az Invitel javasolta továbbá, hogy a bankgarancia fogadására jogosult fél eltekinthessen a bankgarancia állítási igénytõl, amennyiben a hozzáférési szolgáltatások kölcsönös igénybevétele esetén a bankgarancia állítására köteles másik fél negyedéves elõrejelzésében szereplõ adatok alapján keletkezõ nettó fizetési kötelezettség nem haladja meg egy MARUO-ban meghatározott Ft/hó összeget. Az Invitel álláspontja szerint a kért változtatás azért lenne indokolt, mert a MARUO alapján létrejövõ együttmûködés során vélhetõen sor kerül olyan hozzáférési szerzõdéses jogviszonyok létrehozására, ahol két RUO-s szolgáltató áll egymással szemben ill. a felek kölcsönösen igénybe kívánják venni a másik fél ugyancsak RUO-ban szabályozott szolgáltatását. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referencia ajánlatának jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során már kifejtette, hogy a bankgarancia törlését nem látja indokoltnak, hiszen a Kötelezettnek megfelelõ biztosíték kell arra, hogy a Jogosult szolgáltató az általa kiszámlázott költséglapú díjait megkapja. A díjak esetében tehát a költségalapú árak alkalmazása a cél (amely a Jogosultak érdekeit megfelelõen szolgálja azáltal, hogy a Kötelezett nem tud az adott szolgáltatásért általa diktált árat kérni), ugyanakkor a jelenlegi piaci viszonyok a Tanács szerint nem indokolják a bankgarancia eltörlését, az nem okoz a Jogosult szolgáltatóknak indokolatlan terheket. Mivel a Jogosult szolgáltatók között lehetnek olyan szolgáltatók, amelyek csak RUO alapú szolgáltatásokat vesznek igénybe a Magyar Telekomtól, ezért a Tanács álláspontja szerint

9. szám

indokolt, hogy a MARUO a MARIO-tól függetlenül szabályozza a bankgaranciára vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy az Eht. 168. § (1) bekezdés szerinti átmeneti idõszakot követõen hatályba lépett az új szabályozási struktúra szerint a jelentõs piaci erejû szolgáltatókat terhelõ kötelezettségek mindig az adott szolgáltatási piachoz kötõdnek, ezért a Tanács álláspontja szerint nem célszerû olyan kötelezõ elõírást tenni a MARUO-ban, amely nem a MARUO hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket. Az Invitel javaslata ugyanakkor valóban szolgálhat célszerûségi okokat, ezért a Tanács a MARUO keretében megadta a lehetõséget a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatónak arra, hogy szabad megállapodásuk körében az Invitel által kért pontban a RUO szolgáltatásokra nyújtott bankgarancia tekintetében megállapodjanak. TELE2: A TELE2 javasolta a bankgaranciára vonatkozó kikötés törlését, és MARUO tervezet VI.1. pont megfelelõ módosítását. A TELE2 álláspontja szerint a bankgarancia mint szerzõdési biztosíték kizárólagos elõírása nem méltányos, mivel nem fordulnak elõ fizetési késedelmek, és jelenleg sokkal inkább csak piacra lépési korlátként mûködik (tekintettel arra, hogy indokolatlanul növelik a szolgáltatás-nyújtás költségét). Továbbá a TELE2 megjegyzi, hogy más - nem szabályozott - szerzõdésekben a Kötelezett szolgáltatók sem kérnek bankgaranciát partnereiktõl, azaz a bankgarancia alkalmazása nem tekinthetõ általános iparági gyakorlatnak. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács már a RIO eljárások során is kifejtette, hogy az, hogy általában nem fordul elõ fizetési késedelem, a Tanács álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fordulhat elõ. Szolgáltatói tapasztalat, hogy a bankgaranciával nem rendelkezõ szerzõdések esetén gyakoribb a fizetési késedelem. A bankgarancia elõírását a jelenlegi viszonyok között jogosnak tartja a Tanács, hiszen a Hurokátengedés esetén figyelembe kell venni, hogy gyakorlatilag a Tanács határozatával következik be ebben a piaci szegmensben a piacnyitás, ezen szolgáltatás tekintetében még nem ismertek a pontos jogosulti igények és az ehhez kapcsolódó fizetési hajlandóság, tehát a szolgáltatás nyújtásával elsõsorban a Kötelezett szolgáltató vállal kockázatot, mivel egyrészt elveszíti a korábbi elõfizetõjétõl származó bevételt, másrészt a szolgáltatás nyújtásának költségeit sem tudja finanszírozni a Jogosult nemfizetése esetén. A Tanács álláspontja szerint továbbá a bankgarancia (tekintettel arra, hogy a 75 nap elõrejelzett forgalmi díjait foglalja magában) a hírközlési szektorban nem számít túl magas összegnek, amennyiben a Jogosult a RUO alapján nyereséges üzletet tud kialakítani, a fejlesztéseit nem a vállalt bankgarancia fogja hátráltatni. Mellesleg megjegyzi a Tanács, hogy minden szolgáltató ezt a biztosítékot választotta szerzõdéséhez RIO-jában.

9. szám


aj) VI.1 pont és 8.C Melléklet 4.3.1 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet VI.1 pontjának és 8.C Melléklet 4.3.1 pontjának a módosítását és a minõsítõ feltétel törlését, mivel véleménye szerint „A” minõsítésû bankok az államháztartási hiány miatt elõállt makroökonómiai helyzetben lassan nem léteznek Magyarországon, külföldi bankok garanciavállalását pedig nem szabad elõírni a magyar Jogosult szolgáltatók számára. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE által kért minõsítõ feltétel törlését indokoltnak tartotta, hiszen Magyarországon gyakorlatilag bármely PSZÁF engedéllyel rendelkezõ bank különösebb feltétel nélkül nyújt ilyen szerzõdési biztosítékot, fõleg úgy, hogy a MARUO alapján kötött szerzõdések esetén vélhetõen kisebb összegekrõl lesz szó, mint a RIO alapú szerzõdések esetén kért bankgaranciáknál. A PSZÁF által kiadott engedély pedig éppen annak bizonyítására szolgál, hogy az adott bank alkalmas az adott pénzügyi szolgáltatások nyújtására. A jelenlegi makrogazdasági helyzetben továbbá valóban elõfordulhat, hogy ilyen „A” minõsítésû, magyarországi székhelyû bankok hiányában a Jogosultak nem tudnak bankgaranciát állítani, holott ez a szerzõdés hatálybalépésének feltétele, így a Tanács egyetértett abban, hogy ezen minõsítés elõírása csak a szerzõdéskötési feltételek indokolatlan nehezítését, ad abszurdum annak ellehetetlenítését jelentené. ak) VI.2 pont, 6.A Melléklet 1.1 pont valamint 6.B Melléklet 2 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet VI.2 pont, 6.A Melléklet 1.1 pont valamint 6.B Melléklet 2 pontjához, hogy amennyiben a Jogosult az igénybejelentését elektronikus úton nyújtja be, úgy a szükséges dokumentumokat is csatolhassa a dokumentum eredeti képi formáját változtathatatlanul rögzítve (hasonlóan a 46/2004.(III. 18.) Korm. rendelet 6.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez). Ellenkezõ esetben az e-mail útján történõ igénybejelentés elvesztené azt az elõnyét, amivel a papíralapú bejelentéshez képest rendelkezik és ilyen feltételek elõírása indokolatlanul lassítaná a szolgáltatók közötti együttmûködést. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett az Invitel és az ATSZE fenti észrevételével, bár megjegyzi, hogy a MARUO tervezet említett pontjai direkten nem zárják ki, hogy az e-mailben küldött Igénybejelentéshez a szükséges dokumentumokat is e-mailben csatolhassa a Jogosult szolgáltató a dokumentum eredeti képi formáját változtathatatlanul rögzítve. Az egyértelmûség kedvéért azonban a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.1 pontját kiegészítette az Invitel és az ATSZE által kért módosítással. Amennyiben ugyanis a rendelkezés hiányában a Kötelezett a szükséges további dokumentumok csatolását nem

849

fogadná el ilyen módon, akkor a értelmetlen lenne a VI.2.1 d) alpontban foglalt igénybejelentési mód lehetõvé tétele a MARUO tervezetben. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A MARUO tervezet 6.A Melléklet 1.1 pontjában valamint 6.B Melléklet 2 pontjában ezen rendelkezés megismétlését ugyanakkor a Tanács már feleslegesnek tartotta. TELE2: A TELE2 észrevételében jelezte, hogy a Helyi Hurok megrendeléseket a Magyar Telekom a Parter portálon kezeli. A TELE2 szerint a RUO-nak tartalmaznia kellene, hogy mely Igénybejelentéseket lehet benyújtani a Partner portálon keresztül. Emellett a TELE2 álláspontja szerint a MARUO tervezetben arról is rendelkezni szükséges, hogy amennyiben a Partner portál valamilyen okból nem mûködik, akkor e-mailen is benyújthatók legyenek az igénybejelentések, továbbá, hogy a Magyar Telekom garantálja a Partner portál folyamatos karbantartását és fejlesztését. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2 pontja pontosan szabályozza, hogy az Igénybejelentéseket a Jogosult szolgáltatók milyen módon nyújthatják be a Magyar Telekomhoz. Az Igénybejelentések benyújtásának módjára nézve jogszabályi rendelkezés jelenleg nincs. A mai fejlett viszonyok figyelembevételével elvárható, hogy a Magyar Telekom az Igénybejelentések e-mailben történõ benyújtását is elfogadja, ezt a lehetõséget azonban a MARUO tervezet fenti pontja tartalmazza is. Az, hogy ezen felül a Magyar Telekom lehetõvé teszi-e az Igénybejelentések más formában történõ benyújtását a Jogosultak részére – gyorsítva ezzel az egyedi Helyi Hurok Átengedésre és Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó hálózati szerzõdések megkötésének folyamatát – saját rendelkezési jogába tartozik, így ezzel kapcsolatban arra a Tanács nem kötelezheti, hogy a Partner portált folyamatosan fejlessze. Mivel a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.1 pontja bármikor lehetõvé teszi az Igénybejelentések a)-d) pontokban foglalt módokon történõ benyújtását a Kötelezetthez, így nem érthetõ a TELE2 azon hivatkozása, hogy a megjelölt e-mail címen is benyújthatóak legyenek az Igénybejelentések. al) VI.2.2 d) I) 1) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg I.2.2. pont d) I) 1) alpontjának módosítását valamint ennek megfelelõ átvezetést a VI.2.2 pont f) I) 1) alpontban a Helyi Bitfolyam Hozzáférés vonatkozásában is - a következõképpen: „I) Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó általános visszautasítási okok: 1) Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló igény esetén az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van a Magyar Telekom felé, mely

850


esetben a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is; vagy…” Az ATSZE felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Telekom folyamatai szerint az elutasításra az elõfizetõ 8 napon túli lejárt díjtartozása is okot ad. Tekintettel arra, hogy az ATSZE számára fontosabb az átlátható és kiszámítható folyamatok ismerete, és a szabályozott folyamatok tényleges megvalósulása, javasolta, hogy a MARUO szövegében a ténylegesen alkalmazott gyakorlat kerüljön leírásra. Álláspontja szerint ez önmagában még nem jelent ellentmondást az Hszr. 15. §-ával, mivel a Tanács az összes körülményre tekintettel mérlegelhet úgy, hogy a rendelettõl eltérõ szabály sem sérti a verseny mûködését. Mivel a rendeletben szabályozott esetben a díjtartozás miatt a Kötelezett szolgáltató nem köteles az Átengedésre, ugyanakkor a díjtartozás ilyen mértékének tényleges ismerete elõtt már elvégzi az átengedni kért vonalon az egyedi alkalmassági vizsgálatot, és azt jogosan ki is számlázhatja, valójában a rendelet szerinti szabály nagyobb kockázatot rejt magában a Jogosult szolgáltatók számára. Ugyanakkor a díjtartozásból eredõ kockázat felmérésének érdekében az ATSZE álláspontja szerint az is szükséges lenne, hogy az elutasításban a Magyar Telekom jelölje meg a lejárattól eltelt idõtartamot is. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek MARUO törzsszöveg ah) pont v) alpontjához írt indokolást. am) VI.2.2 d) I) 2) alpont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 d) I) 2) alpontjának módosítását a következõképpen: „a Helyi Hurok nem tartozik a Magyar Telekom hálózatához, de a telekhatáron belüli, az ingatlan üzemeltetõje által biztosított hurokszakasz nem képez kizárási okot; vagy”. Az Actel észrevétele szerint az irodaházakban illetve a lakóparkokban kialakult gyakorlat szerint az épületen vagy a telekhatáron belüli kábelezést az ingatlan üzemeltetõje biztosítja, így a Hurok egy része nem tartozik a Magyar Telekom hálózatához. Ez gyakorlatilag az üzleti elõfizetõk, illetve a lakóparkok kiszolgálásának ellehetetlenülését okozná. Az Actel álláspontja szerint szükséges, hogy a MARUO tervezet ne adjon lehetõséget, hogy a Magyar Telekom folytassa ezt a versenyellenes gyakorlatot. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Vegyes tulajdonú hálózatok esetén maga a Helyi Hurok és Helyi Alhurok Eht.-ban foglalt meghatározása zárja ki a Hurokátengedést. Az Eht. 188. § 45. pontja szerint ugyanis: „Helyi Hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az elõfizetõi

9. szám

hozzáférési pontot a rendezõvel vagy az annak megfelelõ eszközzel összekötõ fizikai áramkör.” Az Eht. 188. § 43. pontja szerint továbbá: „Helyi Alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott Helyi Hurok egy olyan szakasza, amely egy elõfizetõi végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.” Az elõbbi definícióban említett elõfizetõi hozzáférési pont az Eht. 188. § 23. pontja szerint pedig: „Elõfizetõi hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az elõfizetõ egy elektronikus hírközlõ végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.” A fenti definíciókból következõen az átadási rendezõig tartó vonalszakasz az Eht. szerint még nem minõsül Helyi Huroknak, mert a Helyi Hurok egyik vége szükségszerûen (a definícióból következõen) az elõfizetõi hozzáférési pont kell, hogy legyen. Ezért a jelen RUO eljárásokban a vegyes tulajdonú hálózatok problémája az Eht. vonatkozó rendelkezései miatt nem kezelhetõ. an) VI.2.2 d) I) 4) alpont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont d) I) 4) alpontjának pontosítását a következõképpen: „a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést, kivéve, ha az Elõfizetõ a harmadik féllel kötött elõfizetõi szerzõdést felmondta, a szerzõdés elõfizetõ általi rendes felmondásának határideje eltelt, és a Jogosult szolgáltató ezt az Elõfizetõ felmondási nyilatkozatával igazolja.”. A TELE2 a kiegészítést azért tartja szükségesnek, mert így a szöveg semmiképpen sem értelmezhetõ úgy, hogy arra a felmondási idõre vonatkozna, amely a harmadik fél és a Magyar Telekom közötti nagykereskedelmi szerzõdésbõl következik, azaz így egészen nyilvánvaló, hogy az elõfizetõi szerzõdés rendes felmondásának 8 napos határidejérõl van szó. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd a 4.A határozattervezettel kapcsolatos Magyar Telekom észrevételek b) pontjában foglalt indokolást. Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont d) I) 4) alpontjának módosítását a következõképp: „a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést, kivéve, ha az Elõfizetõ megbízásából a Jogosult szolgáltató a harmadik félnél az elõfizetés megszüntetését kezdeményezi, ugyanakkor ezt a szolgáltatás-lemondást és az elõfizetõ aláírásával megerõsített átengedés-kérelmet, valamint a harmadik félnél a felmondási idõ leteltének a szerzõdés szerinti idõpontját együttesen küldi meg a Kötelezett szolgáltatónak.”

9. szám


Az Actel ugyanakkor nyilvános konzultáció tartását javasolja a migráció kérdésében, mivel az Átengedés jogintézményének a gyakorlati érvényesülése erõsen függ a migráció lényeges eseteinek szabályozottságától. Az Actel véleménye szerint a MARUO tervezet e kérdést csak kis mértékben rendezi. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 4.A határozattervezettel kapcsolatos Magyar Telekom észrevételek b) pontjában foglalt indokolást. A Tanács az ACTEL fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti észrevétel indokoláshoz lásd 2. Részletes észrevételek MARUO törzsszöveg ah) pontjának i) és iv) alpontjaihoz írt indokolást ao) VI.2.2.d) 5) B) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. d) 5) B) alpontjának pontosítását a következõképpen, azért, hogy az elutasítás oka a Jogosult számára átlátható legyen : „a III.4. pontban meghatározott esetekben az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredménye alapján a Helyi Hurok nem alkalmas a tervezett szolgáltatásra, vagy a tervezett szolgáltatás a Magyar Telekom hálózatának integritását veszélyeztetné, mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helyi Hurok mely paramétere nem teszi azt alkalmassá az adott szolgáltatás nyújtására, illetve a hálózat integritása milyen módon sérülne; vagy”. A Tanács az ACTEL fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti észrevétel indokoláshoz lásd 2. Részletes észrevételek MARUO törzsszöveg ah) pontjának i) és iv) alpontjaihoz írt indokolást. ap) VI.2.2 d) 5) C) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 d) 5) C) alpontjának pontosítását oly módon, hogy a RUO-kban a „hálózat integritásának” pontos tartalma legyen meghatározva. Az ATSZE meglátása szerint a hálózat integritásának védelmére hivatkozva szabadon visszautasíthatja a Jogosult szolgáltatók igényét a Magyar Telekom, miközben nincs definiálva a fogalom. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint a RUO-kban nem szükséges külön definiálni a „hálózat integritásának” fogalmát, hiszen az Eht 188.§ 33. definiálja a „hálózat integritásnak” megfelelõ fogalmat: „Hálózat egysége: az elektronikus hírközlõ hálózat létesítésére, mûködtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó mûszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttmûködõ hálózatok használatának és az ezekhez történõ hozzáférésnek a

851

zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.” Amennyiben tehát a MARUO tervezet a „hálózat integritása” fogalmat használja, azon az Eht. fentebb idézett fogalmát kell érteni. aq) VI.2.2 f) I) 5) B) Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolja a MARUO tervezet VI.2.2 f) I) 5) B) pontjának módosítását a következõképpen: „meghatározott esetekben az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredménye alapján a Helyi Hurok nem alkalmas a tervezett szolgáltatásra, vagy a tervezett szolgáltatás a Magyar Telekom hálózatának integritását veszélyeztetné; vagy”. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A javasolt szöveg megegyezik az egyeztetésre közzétett szöveggel, ezért a Magyar Telekom észrevétele nem érthetõ. ar) VI.2.4.3. pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3. pontjában való elõírását annak, hogy a Jogosult szolgáltató igénye esetén a Magyar Telekom köteles legyen hitelt érdemlõ módon igazolni, hogy melyik Jogosult igénye mikor érkezett a Kötelezett szolgáltatóhoz, mivel álláspontjuk szerint ennek hiányában az egyenlõ elbánás és az átláthatóság követelménye nem érvényesülne. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3 pontja szerint ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott több igénybejelentés esetén a Magyar Telekom az idõben elsõként benyújtott Igénybejelentés teljesíthetõségét vizsgálja meg. Valószínûleg nem túl gyakran, de elõfordulhat ugyanakkor, hogy ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan egymáshoz közeli idõpontban érkezik Igénybejelentés. Mivel a VI.2.4.1 pont szerint a Magyar Telekom ilyen esetben nem hozza nyilvánosságra az Igénybejelentés tényét, a Jogosult szolgáltatók gyakorlatilag nem tudják ellenõrizni, hogy valamelyik másik szolgáltató hamarabb nyújtott-e be rá Igénybejelentést, ezért az Invitel és az ATSZE által kért módosítás nélkül a Kötelezett bármikor „szelektálhatna” az ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott Igénybejelentések között. A Tanács ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint elõírta, hogy a Jogosult szolgáltató igénye esetén a Magyar Telekom köteles legyen hitelt érdemlõ módon igazolni, hogy melyik Jogosult igénye mikor érkezett a Kötelezett szolgáltatóhoz. A fenti kitétel elõírása a Tanács álláspontja szerint indokolt és arányos, mivel a Magyar Telekomnak egyébként is nyilván kell tartania a beérkezett igények

852


sorrendjét, amelyet átvételi bélyegzõvel, vagy az e-mailek beérkezési idejével bizonyítani tud. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. as) VI.2.4.3. b) alpont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3. pont b) alpontja szerinti határidõ 30 (harminc) napra való növelését. A TELE2 észrevételében jelezte, hogy a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.3.2. és 4.3.3. pontjai szerint a Jogosultnak a Magyar Telekom által megküldött ajánlatra 10 napon belül kell válaszolnia (az ajánlatot elfogadni vagy elutasítani), és az elfogadott ajánlat, azaz megrendelés esetén a Magyar Telekomnak a 6/D Melléklet 3.2. pontja értelmében alapesetben 15 napja van az Átengedésre. E határidõk összesen meghaladják a tervezetben szereplõ 20 napot. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 fenti észrevételét elfogadta, hiszen a hiánypótlás MARUO-ban szabályozott határideje és az Átengedés Hszr.-ben szabályozott határideje együttesen valóban meghaladja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3. b) alpontjában említett 20 napos határidõt, így a Kötelezett már ezzel az Átengedés tényleges megvalósításának határideje elõtt elutasíthatná az Igénybejelentést. Mivel tehát az Átengedés a 20. napig tényszerûen nem kell, hogy megvalósuljon, ezért értelemszerûen a 20. napon nem jelenthetõ ki az sem, hogy az Átengedés meghiúsulása a Jogosult szolgáltató hibájából történt. A fenti indokolásnak megfelelõen a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3. b) alpontjában említett 20 napos határidõt 30 napra növelte. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. at) VI.5.2 pont ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet VI.5.2. pontja módosítását a következõképpen: „A Jogosult Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás nyújtása esetén az átengedett Helyi Hurok és helyiség feletti használati jogot harmadik fél részére teljes mértékben nem engedheti át, de a helyiség feletti használati jog megosztására jogosult. Az átengedett helyiség vagy a helyiségben elhelyezett eszköz feletti használati jogot a Jogosult harmadik féllel akkor oszthatja meg, ha a helyiség, illetve eszköz használatával összefüggésben teljes felelõsséget vállal a Magyar Telekom felé. A Jogosult a helyiség, illetve eszköz használati jogának megosztását köteles bejelenteni a Magyar Telekomnak.”; Javasolták továbbá a MARUO tervezet 6.A Melléklet 3.2.1 pontjának kiegészítését a következõképpen: „… kivéve, ha a Jogosult nyilatkozattal igazolja, hogy a Helymegosztási Helyszínt más Jogosulttal megosztva veszi igénybe a MARUO törzsszöveg VI.5.2. pontja szerint.”;

9. szám

Ezen kívül pedig az elutasítási okok megfelelõ pontosítását a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pont c) II) alpont; d) II) a) alpont; d) III) a) alpont; e) II) alpont; f) II) a) alpont; f) III) a) alpontok kiegészítésével a következõ tagmondattal: „… kivéve, ha a Jogosult nyilatkozattal igazolja, hogy a Helymegosztási Helyszínt más Jogosulttal megosztva veszi igénybe a MARUO törzsszöveg VI.5.2. pontja szerint.”. Az ATSZE és a TELE2 észrevétele szerint a használati jog átengedésének tilalma a lehetséges befektetéseket gátolhatja anélkül, hogy világos lenne, hogy a helyiség több szolgáltató általi közös használata milyen jogos érdeket sértene. Meglátásuk szerint a helyiségek és eszközök (alapvetõen az átvitel-technikai szekrények, de akár a DSLAM-ok) megosztása mellett több, a verseny ösztönzését szem elõtt tartó érv szól, ugyanis számos betelepülési helyiség csak korlátozottan alkalmas a helymegosztásra a jelenleg elfogadott paraméterek mellett. Ezekben a központokban a helyiség, illetõleg a szekrény közös használatával megnõ a betelepülni képes szolgáltatók száma, ezáltal a verseny teljessé válhat. Az egyéb eszközök esetleges megosztása ugyancsak jelentõsen támogatná a verseny élénkülését, amennyiben reálissá tenné az olyan helyszínekre való betelepülést is, ahol egyébként egy-egy szolgáltató számára a teljes befektetés - a kisebb keresletbõl fakadó megtérülési bizonytalanság folytán - nem lenne megvalósítható. Ugyanakkor a szolgáltatók közösen kisebb kockázatot vállalva talán a kisebb népsûrûségû vidéki területeken is megfontolnák a befektetéseket. Az ATSZE és a TELE2 észrevétele szerint a korábbi konzultációkon elhangzott egyetlen ellenérv arra vonatkozott, hogy a helyiség, illetõleg a helyiségben elhelyezett eszközök (errõl a MARUO nem is szól) megosztásának akadályát az képezi, hogy nem lenne egyértelmû a felelõsség megoszlása a helyiséget közösen használó szolgáltatók között. Ezt a problémát ugyanakkor a közös használatban megállapodó szolgáltatók szerzõdésben rendezni tudják ugyanúgy, ahogy a Kötelezett szolgáltatóval rendezik a felelõsség és egyéb együttmûködés kérdéseit. Álláspontjuk szerint a gyakorlatban alkalmazható megoldás lehet, ha az elsõként betelepült szolgáltató marad a helyiség/eszköz elsõdleges használó teljes felelõsséget vállalva a Magyar Telekom felé, és továbbra is saját nevében fizetve a díjakat. Az elsõként betelepült szolgáltatóval a helyiséget/eszközt megosztani kívánó szolgáltató a Magyar Telekommal nem köt szerzõdést a helymegosztásra (csak a másik Jogosult szolgáltatóval való szerzõdéskötését igazolja a két Jogosult szolgáltató közös írásbeli nyilatkozatával a Magyar Telekom felé), és a díjakat sem felé fizeti meg. Ilyen módon a Magyar Telekom kockázata minimális, azt a helyiséget eredetileg használó Jogosult viseli. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

9. szám


A Tanács az ATSZE és a TELE2 hasonló észrevételét a RIO eljárások során is elutasította, elsõsorban arra utalva, hogy a közös helymegosztási egység használata esetén ugyanis a Tanács álláspontja szerint a legkisebb költség elvének érvényesülése nem állna arányban a mûszaki-biztonsági és adatvédelmi célok illetve a díjazási elvek érvényesülésnek háttérbe szorulásával. A Tanács ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a MARUO 4.D melléklet 2.2.2, 2.2.3 és 2.2.4 pontja és a mûszaki-bizonsági követelményeknek megfelelõen szabályozza a rack szekrény használatot, mivel megköveteli annak biztonsági zárral történõ ellátását. Amennyiben a MARUO szövege megengedné azt, hogy ugyanazon rack szekrényt több Jogosult szolgáltató is igénybe vegyen, akkor könnyen elõfordulhatna, hogy a Jogosult szolgáltatók egymás mûszaki berendezéseinek mûködését befolyásolhatják, továbbá megkönnyítené, hogy jogosulatlanul jussanak bizonyos adatokhoz egymás rovására, amely akár a Magyar Telekom hálózatának integritását is veszélyeztetheti. A fenti – és már a RIO határozatokban is részletezett okokon túlmenõen – az egy helymegosztási egység több Jogosult általi igénybevétele hatásköri és egyéb a versennyel összefüggõ problémákat is felvet az alábbiak szerint: A Helyi Hurok Átengedése és az annak keretében igénybe vett helymegosztás szolgáltatás is egyfajta – a bérlethez hasonló – hírközlésjogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Ennek a jogviszonynak számos eleme közjog (így elsõsorban az Eht, a Hszr., illetve az egyéb elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály) által korlátozott. Így a fenti szabályok pontos rendelkezéseket adnak arra nézve, hogy a Kötelezettnek a helymegosztást milyen módon kell biztosítania a Jogosult részére, hogy milyen esetekben jogosult a Kötelezett a Jogosult szolgáltató helymegosztási igényét objektív mûszaki okokra hivatkozva visszautasítani, illetve, hogy ilyen esetben milyen mûszaki vizsgálatokkal köteles az objektív mûszaki okokat igazolni a Jogosult felé, illetve, hogy a Jogosultat ez esetben milyen jogorvoslati lehetõségek illetik meg stb. A Helyi Hurok Átengedése keretében igénybe vett helymegosztás szolgáltatás számos eleme a közjog által korlátozott, de azon elemek tekintetében, ahol a közjog nem tartalmaz szabályozást a felek jogviszonyára továbbra is a magánjog szabályai az irányadóak. Az egyes helymegosztási egységek közös használatára vonatkozó szabályokat egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem tartalmazza, sõt a Hszr. 33. § (1) bekezdése a Helyi Hurok Átengedésével kapcsolatban kifejezetten tartalmazza, hogy „Átengedés esetén a fizikai helymegosztást a Kötelezett szolgáltató rendezõjéhez csatlakozó elkülönített átadókereten kell megvalósítani”, ami utal arra, hogy maga a jogalkotó sem kívánta szabályozni a közös helymegosztást. Mivel a helység tulajdonjoga általában a Kötelezett szolgáltatóé, és arra nézve a Kötelezett szolgáltatót közjogi korlátok nem kötik, hogy a helymegosztást igénylõ

853

Jogosultakon túl mások részére is kötelezõen biztosítsa a helyiség használati jogát, ezért egy helymegosztási egység több szolgáltató általi közös használatának szabályozása tisztán polgári jogi kérdésnek minõsül, amely kérdésben a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A Tanácsnak ugyanis nincs hatásköre véleményt nyilvánítani olyan magánjogi kérdésekben, amelyet a közjog még csak érintõlegesen sem szabályoz, így nem értelmezheti azt, hogy a Kötelezettnek a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján kötelessége-e megengedni a Jogosultak számára a helymegosztási egység további albérletbe adását, ahogyan azt sem, hogy ez a kérdés hogyan alakul abban az esetben, ha a Magyar Telekom eleve nem tulajdonosa, csak bérlõje az adott helymegosztási helyiségnek. A Tanács a fentieken kívül hangsúlyozza továbbá, hogy a helymegosztási egység több szolgáltató általi közös használata versennyel összefüggõ problémákat is felvet. Ugyanis amíg a Kötelezett szolgáltatót erõs közjogi korlátozások kötik abban, hogy a helymegosztás biztosítása esetén nem tehet különbséget az egyes szolgáltatók között, biztosítva ezzel a verseny szabadságát, addig a Jogosult szolgáltató nagyban befolyásolná a versenyt azzal, hogy válogatása szerint engedi be saját helymegosztási egységébe a további Jogosult szolgáltatókat, hiszen egy idõ a piacon után a Jogosult szolgáltatók egymással is versenyezni fognak, nemcsak a Kötelezettel. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy az erõs közjogi korlátozások csak a Kötelezett szolgáltatókat kötik – egy helyigénnyel fellépõ Jogosult szolgáltató egy másik Jogosult szolgáltató általi elutasítása esetén erre vonatkozó szabályok hiányában semmilyen jogorvoslati lehetõsége nem lenne, a már betelepült Jogosult szolgáltató viszont bármiféle korlátozás nélkül bármilyen árat kérhetne azért, hogy megengedi az általa bérelt helymegosztási egységbe történõ más Jogosult betelepülését. Ez pedig éppen a verseny szûkülésével járhatna az adott piacon, nem pedig annak élénkülésével. au) VI.6.4.1 és 6.4.2 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.6.4.1. pontban az „- írásban benyújtott -„ szövegrész, a VI.6.4.2. pont a) és c) alpontjában az „írásos formában” szövegrész törlését. (A TELE2 felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló módosítások a Mellékletekben is szükségesek lennének.) Álláspontja szerint a felek közötti együttmûködés során a gyakorlatban a kommunikáció nagyrészt elektronikus formában (tipikusan e-mailen) zajlik, ami teljes mértékben kielégítõnek tûnik mindkét fél számára, gyors és egyszerû. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint a fenti szövegrészek törlése nem indokolt, hiszen az e-mailben bonyolított kommunikáció is értelemszerûen írásos formában történik. av) VI.6.4.2 b) ii) pont

854


Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.6.4.2 b) ii) pontjának módosítását a következõképpen: „Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás nyújtáshoz felajánlott Helymegosztási Helyszínekhez tartozó ellátási területet a Magyar Telekom honlapján található ADSL keresõ (http://adslkeresowww.t-com.hu) tartalmazza.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.6.4.2 b) ii)alpontját módosította, mivel a Magyar Telekom az abban szereplõ honlapcímet pontosította. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. az) VI.6.4.2 d) utolsó bekezdés Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.6.4.2 d) utolsó bekezdésének átalakítását a következõk szerint: „A Magyar Telekom Helyi Hurok fejlesztéseket és felújításokat jelzõ felülete a Magyar Telekom webfelületen (www.wholesale.magyartelekom.huhttp://www.magyartel ekom.hu/szolgaltatasok/nagykereskedelem/helyihurok.vm ) kerül kialakításra.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.6.4.2 d) alpontját módosította, mivel a Magyar Telekom az abban szereplõ honlapcímet pontosította. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ba) VI.11.3.2 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.2 pontjának módosítását a következõképpen: „…a minõségi mutatók %-pontos csökkenésével megegyezõ összeget megtérít (pl. 1 %-pontos minõségi mutatók csökkenésnél 1 %-ot). A kötbér megfizetése - a Jogosult bejelentése alapján - a Magyar Telekom által elismert mértékben a soron következõ elsõ havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik. A vonatkozó pénzügyi elõírások szerint a kötbér nem írható jóvá, azt a Kötelezett köteles a Jogosult részére megfizetni vagy a soron következõ esedékes számlába történõ kompenzálással elszámolni. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A pénzügyi elõírások szerint a kötbér nem írható jóvá, azt a Kötelezett köteles a Jogosult részére megfizetni vagy a soron következõ esedékes számlába történõ kompenzálással elszámolni. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. bb) VI.11.3.3 pont:

9. szám

Invitel, ATSZE és TELE2: Az Invitel, az ATSZE és a TELE2 javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjának módosítását a következõképpen: „ A késedelmi kamat a mindenkori Ptk szerintivel megegyezõ mértékû.”. Álláspontjuk szerint az egyenlõ elbánás és az átláthatóság követelményeinek érvényesülése megköveteli, hogy a késedelmi kamat mértékét a MARUO tervezet tartalmazza, továbbá minden olyan feltétel, mely esetén a felek megállapodása dönt, lehetõség a szerzõdéskötés folyamatának lassítására. A Tanács az Invitel, az ATSZE és a TELE 2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Figyelemmel arra, hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjában nem kölcsönös fizetési kötelezettségrõl, hanem a Jogosult késedelmi kamatfizetési kötelezettségérõl van szó, ezért a Tanács álláspontja is az volt, hogy a Kötelezett szolgáltató akár túlzott kamatfizetést is követelhet a Jogosulttól a fenti pont alapján. Tekintettel arra, hogy a MARUO-ban a Kötelezett a saját késedelme esetén fizetendõ kötbér mértékét pontosan meghatározza, ezért az egyenlõ elbánás követelménye alapján elvárható, hogy a MARUO tervezet a Jogosult késedelme esetén fizetendõ kamat mértékét is pontosan szabályozza. Tekintettel arra, hogy a Ptk. szerinti kamatmérték az üzleti életben méltányos, tisztességes, valamint pontosan szabályozott kamatmértéknek minõsül, ezért a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjában a Ptk. szerinti kamat fizetését írta elõ a Jogosult késedelme esetén. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen és Egyedi Átengedési Szerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. bc) VI.12.2 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.12.2 pontjának módosítását a következõképpen: „A Szerzõdés automatikusan határozatlan idõtartamúvá alakul, amennyiben a Jogosult a Szerzõdés lejártát megelõzõ 60 (hatvan) nappal nem értesíti a Magyar Telekomot arról, hogy a Szerzõdést a határozott idõtartam lejártával meg akarja szüntetni.”. Észrevételük szerint, figyelemmel arra, hogy a szerzõdés megkötésére a Jogosult érdekében kerül sor, ezért elvárható, hogy a gyakorlati együttmûködés során ne kelljen nyilvántartani egy olyan határidõt a Jogosultnak, amelynek elmulasztása esetén a szerzõdés megszûnik. A felek közös megegyezéssel természetesen újabb határozott idõtartamot is kiköthetnek. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács már a RIO eljárások során is jelezte, hogy a kért módosítás álláspontja szerint nem indokolt. Mivel a hálózati szerzõdés megkötését a Jogosultnak kell kezdeményeznie, annak fenntartása is értelemszerûen elsõsorban a Jogosult szolgáltató érdeke, így jogos elvárás a

9. szám


MARUO-ban, hogy a szerzõdés hatályának megszûnését is a Jogosult szolgáltató kísérje figyelemmel. Amennyiben a Jogosult szolgáltató a hálózati szerzõdés lejártát megelõzõen 60 nappal kezdeményezi a meghosszabbítást, akkor a MARUO Törzsszöveg VI.12.2 pontja alapján akár további határozott idejû, akár határozatlan idejû szerzõdés is köthetõ, tehát a Magyar Telekom nem korlátozza a Jogosult szolgáltatót a szerzõdés meghosszabbításának idõtartama tekintetében. A kért módosítás továbbá a hálózati szerzõdés a Hszr. 13. § (1) bekezdés c) pontjában fogalt megszûnési okának is ellentmondana, hiszen alapesetben a határozott idõre kötött hálózati szerzõdés megszûnik, kivéve ha a felek ettõl eltérõen állapodnak meg, erre az eltérõ megállapodásra pedig a MARUO lehetõséget ad. bd) VI.13 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 és VI.13.2. pontjainak módosítását a következõképpen: VI.13.1. pont: „Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom - a Tanács jóváhagyásával - módosítja és a módosítás érinti a már megkötött Szerzõdéseket is, a Magyar Telekom minden érintett Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerõre emelkedik, a hálózati szerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha az NHH határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja a Szerzõdést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 30 (harminc) napon belül.”; VI.13.2. pont: „Amennyiben a Magyar Telekom olyan kérdésben kezdeményezi a Szerzõdés módosítását, amelyet a MARUO nem tartalmaz és azt a Jogosult nem fogadja el, akkor a Magyar Telekom az Eht 49.§ (1) bekezdése szerinti jogvitás eljárást kezdeményezhet.”. Az indokolásuk szerint az Eht 88. § (2) bekezdése írásbeli formakényszert ír elõ a hálózati szerzõdésekre és nyilvánvalóan azok módosítására is. A referenciaajánlat alapján kötött hálózati szerzõdés módosítására vonatkozó rendelkezéseket a Hszr. 27. §-a szabályozza. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint módosította, mivel a pont azon mondata, hogy „A módosított MARUO-ban foglaltak ráutaló magatartással válnak a szerzõdés részévé” ellentmond a Hszr. 27. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

855

A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 pontjában foglalt, a felmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidõt a Tanács nem módosította, egyrészt azért mert sem az Invitel, sem pedig az ATSZE nem indokolta a határidõ 30 napra való növelésének szükségességét, másrészt amennyiben a Jogosult szolgáltató nem kívánja a hálózati szerzõdést módosítva fenntartani, akkor az Õ érdeke is az, hogy a felmondásra minél hamarabb sor kerüljön. A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.2 pontját az egyértelmûség kedvéért a fenti észrevételnek megfelelõen pontosította. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen és az Egyedi Átengedési Szerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. be) VI.13.2 pont: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.2 pontjának módosítását a következõképpen: „Amennyiben a Magyar Telekom olyan kérdésben kezdeményezi a Szerzõdés módosítását, amelyet a MARUO nem tartalmaz és azt a Jogosult nem fogadja el, akkor a Magyar Telekom a vitás kérdés eldöntését a Tanácsnál kezdeményezheti. A DöntõbizottságTanács döntését követõ 15 (tizenöt) napon belül a döntéssel megegyezõen a módosított szerzõdés hatályba lép.”. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.2 pontját a hatályos Eht.-nak megfelelõen módosította. bf) VI.14.1 és VI.14.2 pont ATSZE és TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.1 és VI.14.2 pontjainak módosítását a következõképp: Tekintettel arra, hogy a határozattervezet szerint a Részleges Átengedésre vonatkozó szerzõdés nem szûnik meg a Jogosult és Magyar Telekom között az elõfizetõ és a Magyar Telekom közötti jogviszony megszûnésével akkor, ha a Jogosult a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását igényli, mivel ebben az esetben a szerzõdést nem megszüntetni, hanem a Jogosult által nyújtott xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében módosítani kellene, ezért a TELE2 javasolta, hogy a MARUO hivatkozott pontja a következõ tagmondattal egészüljön ki: „… kivéve a 4.B Melléklet 3.3. pontjában meghatározott esetet;”; A VI.14.2. pontnak az ATSZE és a TELE2 az alábbi módosítását kérte: „A Jogosult az Egyedi Helyi Hurok Szerzõdést vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szerzõdést, valamint Egyedi Átengedési Szerzõdés Átengedésre vonatkozó részét 30 naptári napos felmondási idõvel az alábbi esetekben mondhatja fel: …”. Álláspontjuk szerint a Hszr. által meghatározott hosszú, legalább 60 napos felmondási határidõnek a Helyi Hurok szerzõdésre vonatkozóan nincs semmilyen elfogadható

856


indoka, hiszen a Kötelezett szolgáltatónak a 60 napos határidõ csupán további biztos bevételeket hoz anélkül, hogy más jogos érdeket biztosítana. Az ATSZE és a TELE2 észrevétele szerint a hosszabb felmondási idõk arra ösztönzik az alternatív szolgáltatókat, hogy az elõfizetõkkel határozott idejû szerzõdéseket kössenek olyan biztosítékokkal, amelyek lehetõleg garantálják az elvárt megtérülést, így összességében a verseny ellen hatnak. Minél hosszabb a Jogosult rendes felmondására meghatározott felmondási idõ, annál hosszabb ideig kell a Jogosultnak úgy fizetnie a felmerülõ havidíjakat a Kötelezettnek, hogy az elõfizetõvel fennállt jogviszonyából azt már nem tudja fedezni (hiszen az a normál felmondási idõvel megszûnt). A Tanács az ATSZE és TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.1 pontjára vonatkozó észrevételét figyelembe vette és a MARUO tervezetet módosította, mivel ennek hiányában a határozat és a MARUO említett pontja ellentmondást tartalmazna. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A Tanács az ATSZE és TELE2 MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.2 pontjára vonatkozó módosítási javaslatát nem tudta figyelembe venni, mivel a Hszr. taxatív rendelkezéseitõl jogalkalmazóként nem tud eltekinteni. A Hszr. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a hálózati szerzõdés Jogosult szolgáltató általi felmondása nem lehet kevesebb 60 napnál. bg) VI.14.3 III) pont Magyar Telekom: A Magyar Telekom a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.3 III) alpontjának szövegét a következõképp javasolta módosítani: „jelentõs vagyontárgyai tekintetében ellen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. , illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá egyéb vonatkozó jogszabály alapján végrehajtási eljárás indult Magyarországon.„ A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az egzakt megfogalmazás érdekében a Magyar Telekom észrevételének megfelelõen javította a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.3 III) alpontjának szövegét. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. bh) VI.14.3, VI.14.4 és VI.14.5 pontok Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 pont és VI.14.5 pontjainak módosítását. A VI.14.4 pontban írt 3 hónapos határidõ álláspontjuk szerint indokolatlanul hosszú. Álláspontjuk szerint a VI.14.3 pontban meghatározott eseteken túl a Jogosult abban az esetben mondhassa fel

9. szám

rendkívüli felmondással a Szerzõdést, ha a Magyar Telekom számára felróhatóan a hozzáférésre a Szerzõdésben meghatározott határidõ leteltét követõ 30 napon belül nem kezdi meg az Átengedést. A VI.14.5 pontban foglalt, a Magyar Telekom általi rendkívüli felmondás gyakorlására megjelölt súlyos szerzõdésszegési esetek pedig az Invitel és az ATSZE álláspontja szerint nem felelnek meg a Hszr. 13. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az észrevétellel kapcsolatban a Hszr. 13. § (4) bekezdését megvizsgálva megállapította, hogy az taxatív felsorolást tartalmaz arról, hogy a hálózati szerzõdést bármely fél milyen esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással. A 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli felmondási indok („a másik fél az együttmûködésre vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi”) azonban tágabb értelmezésre is lehetõséget ad, hiszen a Hszr. ezen szakasza és a 3. §-ában fogalt definíciós tár sem tartalmazza, hogy melyek az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének esetei. A Tanács ezért a Hszr. fenti pontjának vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 és VI.14.5 pontjaiban említett alesetek akár bele is tartozhatnak a Hszr. 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetbe, de mivel a jogszabály a d) esetet nem pontosította, és a felsorolás taxatív, ezért a Kötelezett szolgáltató nem határozhatja meg egyoldalúan a RUO-ban azokat az eseteket, amelyek az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének minõsülnek, mivel ez a felek szerzõdéses szabadságába tartozik. A jogszabály tehát a rendkívüli felmondási okokat bár taxatíven szabályozta, de abban a kérdésben már nem élt a közjogi korlátozás lehetõségével, hogy a együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének eseteit konkrétan meghatározza. A Tanács így a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 és VI.14.5 pontjait – mint a Kötelezett szolgáltató által egyoldalúan és a jogszabály által konkrétan nem nevesített – rendkívüli felmondási okokat törölte, és a VI.14.3 pontot kiegészítette a Hszr. 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esettel. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A Tanács az együttmûködésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a felek együttmûködésével kapcsolatos és elektronikus hírközlési szabályban nevesített konkrét rendelkezés megszegése önmagában is lehetõséget ad a hálózati szerzõdés rendkívüli felmondására, azonban az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének azon eseteit, amelyek a szerzõdés rendkívüli felmondását vonják maguk után, a feleknek megállapodásuk alapján a hálózati szerzõdésben kell pontosan rögzíteniük. 3. Részletes észrevételek, MARIO Mellékletek aa) 1. Melléklet 2.4.1, 2.5.3 és 2.5.4 pontok

9. szám


ATSZE és TELE2: A TELE2 és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.4.1., és 2.5.3. pontjainak következõ módosítását: 2.4.1 pont: „A „Helyi Hurok Átengedése” a Helyi Hurok és a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését vagy a Helyi Hurok Részleges Átengedését jelenti.” 2.5.3 pont: „Helyi Hurok alatt a MARUO szövegében a Használaton Kívüli Helyi Hurok is értendõ, amennyiben a szövegben arra vonatkozóan külön rendelkezés nincs.” A TELE2 javaslata szerint hasonlóan szükséges lenne kiegészíteni a Helyi Alhurokra vonatkozó 2.5.4. pontot. Indokolásuk szerint a RUO-ban mindenhol meg kell jeleníteni a Használaton Kívüli Helyi Hurok fogalmát, ahol Helyi Hurokról szól, hiszen a Hurokátengedés kiterjed erre is. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a szolgáltatók fenti észrevételével kapcsolatban azért tartotta indokoltnak a kért pontok megváltoztatását, mert azok gyakorlatilag kizárták a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését a Hurokátengedés körébõl, annak ellenére, hogy a Magyar Telekom a DH-664-178/2005. számú határozat rendelkezõ részének III. számú melléklete alapján ennek Átengedésére is köteles. Mivel a MARUO tervezetben a Kötelezett nem nyújtott be külön mellékletet a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre vonatkozóan, ezért a Tanács azzal a megoldással élt, hogy a Helyi Hurokra és a Helyi Hurok Átengedésére irányadó, a MARUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurokra illetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre is alkalmazni kell, kivéve, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik. Ezért az ATSZE és a TELE2 2.5.3 pont átalakítására vonatkozó javaslatát csak módosítva tudta elfogadni, hiszen a MARO tervezet tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyeket értelemszerûen nem lehet a Használaton Kívüli Helyi Hurokra értelmezni, de a MARUO tervezet mégsem tartalmazza az erre való utalást. ab) 1. Melléklet új 2.4.8 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta, hogy a Tanács az Eht. 188. § 110. számú értelmezése alapján MARUO tervezet 1. Mellékletét egy új 2.4.8. ponttal egészítse ki az alábbiak szerint: „Virtuális helymegosztás: Amennyiben a Kötelezett szolgáltató sem Fizikai, sem Távoli Helymegosztásra nem képes lehetõséget kínálni, vagy a Jogosult szolgáltató számára elõnyösebb Virtuális Helymegosztást igénybe venni, akkor a Jogosult szolgáltató a Kötelezett szolgáltató mûszaki létesítménye, az Átengedés esetében a Kötelezett szolgáltató Nagyrendezõje vagy Nagyelosztója közelében létrehozhatja a saját Betelepülési Egységét, amelyhez

857

a Kötelezett szolgáltató köteles a kábeles csatlakozást kiépíteni.” A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács helyt adott az ATSZE észrevételének, melyben a virtuális helymegosztás definícióját hiányolta az 1. Mellékletbõl. Az ATSZE által módosított fogalom azonban tartalmában sem fedi teljesen az Eht. 188. § 110. virtuális helymegosztási definícióját, ezért az Eht. meghatározását kell alkalmazni. A javaslatban megadott 2.4.8 pont a MARUO 1. Mellékletében a „Szolgáltatás” meghatározása, ezért a „Virtuális helymegosztás” definíciója a 2.4.11 új pontba került. ac) 1. Melléklet 2.5.23 Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.5.23. pontjának módosítását a következõk szerint: „A „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített Helyi Hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan folytonos Helyi Hurok, amelyen korábban már nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta és a vonalat deaktiválták.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az 1. Melléklet 2.5.23 pontja a Használaton Kívüli Helyi Hurok fogalmát definiálja. A definíció tartalma magába foglalja a Helyi Hurok folytonosságát, hiszen deaktivált vonalról beszél. A 2.5.24 pont definíciója a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésre alkalmasságát definiálja, a folytonosság pedig a meghatározás szerint az átadhatóság feltétele. Így a folytonosság külön kiemelését a 2.5.23 pontban a Tanács nem tartotta szükségesnek. ad) 1. Melléklet új 2.6.5 pont és új 2.4.9 pont Actel: Az Actel javasolja a MARUO tervezet 1. Melléklet új 2.6.5 ponttal való kiegészítését a következõk szerint: „Amennyiben a Kötelezett szolgáltató értelmezése szerint Nem kialakítható a Helymegosztási helyiség, vagy Nem helyezhetõ el a szükséges DF rendezõ blokk, akkor A Kötelezett szolgáltatónak részletes indoklási és bizonyítási kötelezettsége van a helymegosztási feltételek hiányának az igazolására, A Kötelezett állításának ellenõrzésére a Jogosult szolgáltató vagy megbízott szakértõje helyszíni bejárási igénnyel élhet, melyet írásban kell a Kötelezetthez elõterjesztenie; a bejárási igényt a Kötelezettnek az igény beérkezését követõ 10 napon belül teljesítenie kell

858


Amennyiben a Jogosult a bejárás során a Kötelezett állítását nem igazoló helymegosztási feltételeket tapasztal, azaz vagy lehetõséget lát a helymegosztásra, vagy lehetõséget lát a helymegosztás feltételeinek kialakíthatóságára, akkor helymegosztási javaslatát a bejárást követõ 10 napon belül a Kötelezetthez elõterjesztheti. A Kötelezett a helymegosztási javaslat beérkezését követõ 10 napon belül válaszolni köteles a Jogosult javaslatára. Amennyiben a Jogosult részben vagy egészben nem fogadja el a Kötelezett válaszát, bejelentéssel élhet a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz, hatósági eljárás lefolytatását kérve. A Hatóság a körülményeket mérlegelve, gyorsított eljárásban (igen rövid idõ alatt, lehetõleg 30 napon belül) Határozatot hoz és indokolt esetben elrendeli a helymegosztást, illetve bírságot ró a helymegosztási kötelezettségét nem teljesítõ Kötelezett szolgáltatóra.” Az Actel szerint a Kötelezett indokolatlanul él az elutasítás lehetõségével a helymegosztás tekintetében. Az Actel észrevétel szerint a szabályozási gyakorlatból hiányzik a Jogosult által biztosított távoli helymegosztás megvalósításának, a Jogosult választása szerinti érvényesíthetõségének a lehetõsége. A gyakorlatban - indokolatlanul - csak a Kötelezett által biztosított távoli helymegosztás jogintézménye érvényesíthetõ. Ezzel kapcsolatban a Kötelezett visszaélhet a helyzetével és kizárhat (a gyakorlatban többször él is ezzel a lehetõséggel) helymegosztási helyeket a Jogosultak által igénybe vehetõ választékból, ezzel a versenyt korlátozza és indokolatlanul csökkenti a Jogosultak üzleti esélyeit. Az Actel szerint a távoli helymegosztás fogalmát a gyakorlatban csak a Kötelezett ingatlanán belüli elhelyezésre értelmezik, holott a fogalom ennél bõvebb értelmezést enged meg. A távoli helymegosztás lehet a Kötelezett ingatlanán kívül is, de ilyenkor nem feltétlenül helymegosztásról, hanem betelepülési egységrõl kell beszélnünk. Az Actel ezért javasolta, hogy abban az esetben, ha nincs mód sem fizikai, sem a Kötelezett által biztosított távoli helymegosztásra, vagy ha nem helyezhetõ el a szükséges mennyiségû DF blokk, és a Jogosult szolgáltató igényt tart a Jogosult által biztosított távoli helymegosztás érvényesítésére, akkor a Kötelezett szolgáltató legyen köteles a maga feladatkörében minden szükségeset megtenni a Jogosult által biztosított távoli helymegosztás használatba vétele érdekében. A Jogosult által biztosított távoli helymegosztással kapcsolatos, a Kötelezett területén kívüli építési tervezési és engedélyezési feladatok a Jogosultat terhelik. Az Actel javaslata szerint a Jogosult által biztosított távoli helymegosztás helyszíne és a Kötelezett rendezõje közötti, a Jogosult engedélyezett építési terve szerint megvalósított kábelezés feladata és költsége 200 m kábelhosszig a Kötelezettet terhelné.

9. szám

Az Actel javasolta továbbá a Betelepülési Egység fogalmának létrehozását a MARUO tervezet 1. Mellékletében. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta elfogadni, mivel álláspontja szerint az észrevétel által felvetett probléma a RUO Tanács jóváhagyott rendelkezései és a Hszr. szabályi által együttesen megoldott. Az észrevételezõ által említett, és a Hszr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elutasítás esetére a Hszr. 29. §-a részletes bizonyítási kötelezettséget ró a Kötelezettre, pontosan szabályozza a Jogosult lehetõségeit és az általa igénybe vehetõ jogorvoslati lehetõségeket. Az Actel fenti észrevételében foglalt – és a Hszr. 29. §-ától részben eltérõ – szabályokat a Tanács nem írhat elõ, és nem is kívánna elõírni, hiszen álláspontja szerint az említett § megfelelõen szabályozza az eljárást mûszaki okok miatti elutasítás esetén. Ezen felül azzal, hogy a RUO-kba belekerül annak kötelezettsége, hogy a Kötelezett egy távoli helymegosztás biztosítása esetén a helymegosztási helyiség kialakításának költségeirõl szóló számlát és a költségek felosztását is mutassa be a Jogosultnak, biztosítottá válik az ellenõrizhetõség, és azokban az esetekben, ha a Jogosult a kiszámlázott költségeket vitatja, a Hatósághoz fordulhat. A fenti pont indokolásához lásd még az 1. Általános észrevételek b) pont vii) alpontjában foglalt indokolást. A Tanács a Betelepülési Egység fogalmának bevezetését feleslegesnek tartotta, hiszen ez a fogalom egyszer sem fordul elõ a MARUO-ban, a szövegbõl továbbá mindig világos, hogy a MARUO tervezet helymegosztási helyiségrõl vagy az azon belüli 4m2-es helymegosztási egységrõl van-e szó. ae) 1. Melléklet 2.8.1 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.8.1 pont törlését, mivel a fogalom tartalma álláspontja szerint nem érthetõ, nem világos, hogy a RUO egyáltalán használja-e a fogalmat. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az Actel észrevétele alapján indokoltnak tartja az 1. Melléklet 2.8.1 pontjának törlését. A MARUO tervezet a fogalmat nem is használja, így annak szerepeltetését a definíciók között semmi sem indokolja. af) 1. Melléklet 2.8.2 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.8.2 pont törlését, mivel a fogalom tartalma álláspontja szerint nem érthetõ, nem világos, hogy a RUO egyáltalán használja-e a fogalmat. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az Actel észrevétele alapján indokoltnak tartja az 1. Melléklet 2.8.2 pontjának törlését. A MARUO tervezet a fogalmat nem is használja, így annak szerepeltetését a definíciók között semmi sem indokolja.

9. szám


ag) 1. Melléklet 2.9.3 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.9.3. pont kiegészítését. Az éves rendelkezésre állásba ugyanis a MARUO tervezet szerint nem tartozik bele az üzemfenntartási munkából adódó kiesés idõtartama. Ez álláspontja szerint ellentétes a 345/2004. (XII. 22.) Kormányrendeletben megfogalmazott minõségi követelménnyel. Az NHH által kiadott Kézikönyv 4. „rendelkezésre állás” mutatója szerint a rendelkezésre állásba beletartozik a szolgáltatás tervezett átalakítás, felújítás, karbantartás miatti szüneteltetése is. Amennyiben a RUO nem követi a jogszabályi változást, úgy azt a Jogosult szolgáltató a Kötelezett hibájából nem tudja teljesíteni. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE észrevételét nem tudta elfogadni, mivel a 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletben nincs számszerûen megfogalmazott minõségi követelmény, a Kézikönyv pedig nem tekinthetõ jogszabálynak, ezért az abban foglaltak nem jelenthetnek hivatkozási alapot a RUO határozat, mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban . Ugyanakkor a Tanács az ATSZE észrevétele nyomán észlelte az eltérést a 345/2004. (XII.22.) Korm. rendelettõl, ezért a MARUO fenti pontját a rendelkezõ részben úgy módosította, hogy az új definíció megfeleljen a 345/2004. (XII.22.) Korm. Rendelet alapelveinek. (Fogyasztói érdekvédelem). ah) 1. Melléklet 3.1.1 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 3.1.1. pontjának módosítását a következõk szerint: „3.1.1 A Szerzõdésben adott számú „nap” formájában feltüntetett idõtartamok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen értendõk munkanapként vagy naptári napként. A jogszabályban meg nem határozott idõtartamok naptári napként értendõk, amennyiben a Szerzõdés nem rendelkezik kifejezetten másként.” A TELE2 álláspontja szerint a szöveg különbözõ fogalmakat vegyít. A jogszabályokból következõ határidõk álláspontja szerint nem értelmezhetõk másként, mint ahogyan azt az adott jogszabály rendeli, ezért a jogszabály szerint munkanapban megadott határidõk munkanapként, a naptári napként megadott határidõk naptári napként értendõk. A MARUO-ban szereplõ egyéb, nem jogszabály által kötött határidõk megállapíthatók a RUO-ban kialakított szabállyal, de annak egyértelmûnek kell lennie. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett a TELE2-vel abban, hogy a MARUO-ban foglalt bizonyos határidõket naptári napban, más határidõket pedig munkanapban kell számítani, ezért a MARUO 1. számú Melléklet 3.1.1 pontjában foglalt definíciót a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint pontosította.

859

ai) 2. Melléklet Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 2. Mellékletébõl a már lejárt múltbeli idõpontok, dátumok (kizárólagos jogosítvány lejártát követõ nap) törlését. A Tanács az Invitel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a MARUO 2. számú Mellékletében megjelölt dátumok törlésének indokát nem látja, mivel azok kizárólag plusz információkat hordoznak. aj) 3. Melléklet Invitel, ATSZE és TELE2: i) Az Invitel, az ATSZE és a TELE2 kéri a felajánlott helyszínek listáját aktuális és valós adatokkal megadni a MARUO tervezet 3. Mellékletében. Az észrevételek szerint Magyar Telekom által megadott helyszínek listája - a határozattervezet által is elismert módon - nem kerül megfelelõen aktualizálásra, valamint nem tartalmaz kellõ mennyiségû információt ahhoz, hogy a Jogosultak pontosan tudják tervezni beruházásaikat, ezáltal pontosabb elõrejelzésekre legyenek képesek. Az észrevételek szerint fontos lenne, hogy a lista megfeleljen a tényleges állapotoknak (és ez legyen számon kérhetõ a Kötelezetten), a Magyar Telekom legyen köteles a felajánlott helyszíneken az ott megjelölt szolgáltatást adni a Jogosult szolgáltató részére, és csak okszerû írásbeli indoklással utasíthasson vissza. Szükségesnek látják egy hasonló online adatbázisnak a mûködtetését, ami már létezik az ADSL szolgáltatásnál. ii) A TELE2 külön észrevételezte továbbá, hogy az MDF központok száma mellett szerepelnie kellene a listában annak az adatnak is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el. Amennyiben ez az adat nem kerülne be a táblázatba, a TELE2 szerint az mindenképpen szükséges információ lenne, hogy az MDF központokban az MDF blokkok 10-es vagy 100-as blokkok-e. A Tanács az Invitel, ATSZE és TELE 2 fenti i) alpontban foglalt észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: i) A Tanács határozattervezete rendelkezõ részének 3. pontja szerint a MARUO tervezet 3. Mellékletének utolsó táblázata után a következõ szövegrész került felvételre: „A 3. Mellékletben szereplõ Felajánlott helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát a Magyar Telekom honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” Tekintettel arra, hogy a felajánlott helyszínek listája a Tanács álláspontja szerint gyakrabban változhat, mint amennyi ideig az adott RUO hatályban van, ezért az állandó RUO módosítást elkerülendõ a Tanács azzal a megoldással élt, hogy a Magyar Telekomot kötelezte arra, hogy a felajánlott helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát a honlapján található naprakész nyilvántartásban hozza nyilvánosságra. A lista pontosságát elsõsorban a Jogosult szolgáltatók tudják ellenõrizni hely-

860


megosztási igényeik Kötelezett általi teljesítése vagy nem teljesítése során. Amennyiben megadott listától eltérést tapasztalnak, azaz a Magyar Telekom a felajánlott helyszíneken nem az ott megjelölt szolgáltatásokat nyújtja a részükre, akkor ezt elsõsorban maguk a Jogosult szolgáltatók tudják jelezni a Tanács felé, és a Tanács ennek alapján tud eljárni a Kötelezettel szemben. A Tanács a TELE2 fenti ii) alpontban foglalt észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: ii) A TELE2 észrevételét a Tanács csak részben tudta figyelembe venni, mivel azt az információt, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) lát el, a Hszr. 20. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a Kötelezettnek az elõrendelési eljárás során kell közölnie, ezért arra, hogy a Magyar Telekom ezt a honlapján hozza nyilvánosságra, a Tanács nem kötelezheti. Bár a MARUO tervezet V.2.1.4 és V.3.2 pontja tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket a Magyar Telekom a Hszr. 20. § (2) bekezdése szerinti elõrendelés esetén Jogosult rendelkezésére bocsát, de ezt Tanács a TELE2 észrevételére a rendelkezõ részben foglaltak szerint pontosította, mivel az említett elõrendelés egyértelmûen arra szolgál, hogy a Jogosult azonosítani tudja, hogy mely központ mely területeket lát el. A konkrét Igénybejelentések benyújtása pedig értelemszerûen csak ennek ismeretében történhet meg. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. ak) 4. Mellékletek ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4. Mellékleteinek (minõségi paraméterek pontjainak) olyan irányú módosítását, hogy a Magyar Telekom vállalja az átkötések 10 munkanapon belüli teljesítését. Az ATSZE javasolta továbbá a 24 órán belül elhárított hibákra 75% helyett 80%-os arány, míg a TELE2 90%-os arány vállalásának megkövetelését. Az ATSZE és a TELE2 megjegyezte, hogy a minõségi paraméterek között a Hurok leszerelésére mindenhol 10 napos határidõt vállal a Magyar Telekom. Tekintettel arra, hogy az ATSZE és a TELE2 szerint nem látható be, hogy mi lenne a különbség a mûszaki folyamat megszervezésében akkor, ha a leszerelést rendeli meg a Jogosult szolgáltató, úgy vélik, hogy a Hurok Átengedésére is elegendõ a 10 napos határidõ. A Tanács az ATSZE és TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatai szerint a Kötelezett szolgáltatóknak a referenciaajánlat készítése során a Hszr. szabályai szerint kell eljárni. A Hszr. 24. §-a szerint: „A Kötelezett szolgáltató a hozzáférést, összekapcsolást a lehetséges legkorábbi idõpontban, de a szerzõdéskötést követõ legfeljebb 30, illetve az Átengedést a lehetséges legkorábbi idõpontban, de a szerzõdéskötést követõ

9. szám

legfeljebb 15 napon belül köteles megvalósítani, vagy lehetõvé tenni.” Tekintettel arra, hogy a Tanács saját határozatában (azaz az Eht. 188. § 16. pontja szerinti elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban) írta elõ a Hszr. alkalmazásának kötelezettségét, jelen RUO eljárásban annak alkalmazásától nem tud eltekinteni. Mivel a Hszr. fenti bekezdése az Átengedésre 15 napos határidõt enged a Kötelezett számára, a leszerelés határidejét pedig nem szabályozza, ezért a MARUO ezen rendelkezése mindenben megfelel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, annak módosítása nem indokolt. A Tanács továbbá a 24 órán belül elhárított hibákra vonatkozó értéket módosítani nem tudta, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatás minõségének a fogyasztók védelmével összefüggõ követelményeirõl szóló 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (amely kizárólag elõfizetõi szolgáltatásokra vonatkozik) ezen mutatók a szolgáltatók által vállalt értékek. Tekintettel arra, hogy ezen mutatók értékét nemhogy nagykereskedelmi viszonylatban, még kiskereskedelmi viszonylatban sem írja elõ jogszabály, hanem a szolgáltatók vállalására bízza, így a MARUO-ban ezen értékek vállalása is a Kötelezett szolgáltató szabadságába tartozik, amely mint ilyen a szolgáltatók közötti verseny egyik eszköze is lehet. al) 4.A, 4.B, 4.C, 4.E és 4.F Mellékletek 4. pontja Invitel, ATSZE, TELE2 és Actel: Az Invitel, az ATSZE, a TELE2 és az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.A Melléklet 4. pont; 4.B Melléklet 4. pont; 4.C Melléklet 4. pont; 4.E Melléklet 4.1 pont; 4.F Melléklet 4.1 pont törlését. A MARUO tervezet fenti Mellékleteinek 4. pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák: „4. A mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásbeli kapacitások miatt a Magyar Telekom napi 20 (húsz) Átengedést tud Helymegosztási Helyszínenként biztosítani.„ Az Invitel álláspontja szerint fent idézett rendelkezés a Jogosultak által ellenõrizhetetlen, az egyenlõ elbánás és az átláthatóság elve sérülhet. Ennek a kezelése a Magyar Telekom belsõ erõforrás-gazdálkodási körébe tartozik, különös tekintettel az egyidejûleg a Jogosultaktól megkövetelt elõrejelzésre és az ahhoz fûzött szankciókra. Az észrevételezõk kifejezetten kérték, hogy ne legyen korlátozva a napi Átengedés mennyisége, ha az egy helyszínre vonatkozik. Lehet ugyanis olyan elõfizetõ, akinek egyszerre 20-nál több Hurokja van, és azokat akkor indokolatlan két napon, megbontva átkötni. Hangsúlyozták továbbá, hogy nehezen értelmezhetõ a Kötelezett mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásbeli kapacitása, mivel ezen tevékenységekért szabályozott díjazásban részesül, tehát tevékenysége kiszámítható, anyagi feltételei adottak ezen tevékenységek elvégzésére. Indokolt, hogy a Magyar Telekom egyszerûsítse az Átengedéssel járó tevékenységeket, ezzel megkönnyíti mind saját, mint a Jogosultak helyzetét.

9. szám


Hangsúlyozták továbbá, hogy az adott helyszínre vonatkozóan már a Siebel rendszerbe beadástól számítva tud az igényekrõl, erõforrásait tervezheti és mozgósíthatja. Nem szabad, hogy a Hatóság az Magyar Telekom partnere legyen az igények kielégítését korlátozó indokolatlan kitétel alkalmazásának jóváhagyásával. A TELE2 külön kiemelte, hogy amennyiben a Magyar Telekom az említett kis mennyiségre korlátozná az Átengedések számát, hogy ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy ellehetetlenítse a kibontakozó versenyt. A többi Jogosult szolgáltató hasonló mértékû terjeszkedését feltételezve, a TELE2 például fizikailag képtelen lenne teljesíteni a saját elõrejelzéseit. A TELE2 szerint az sem világos, hogy hogyan viszonyul a korlátozás az elõrejelzésekhez, hiszen tudomásuk szerint az elõrejelzések éppen azért szükségesek, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat. A korlátozás szövegébõl kitûnik, hogy a Magyar Telekom a mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásokra hivatkozva kívánja bevezetni a fenti korlátozást. Ugyanakkor ez a hivatkozás a TELE2 szerint nem lehet magyarázat a korlátozásra, hiszen a Magyar Telekomnak kötelessége a megfelelõ erõforrások allokálása, mivel minden bizonnyal az ilyen erõforrások költségét is érvényesíti a szolgáltatások díjában (ld. a 6.C Melléklet 3.2.1. pontját is). A TELE2 úgy véli, hogy ilyen jellegû korlátozás szerepeltetése a RUO-ban egyáltalán nem indokolt (már csak azért sem, mert a Jogosult szolgáltatók számára ez a feltétel nem átlátható). A Tanács az Invitel, ATSZE, TELE2 és Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudják. A Hszr. és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem engedi a Kötelezettek részére azt, hogy referenciaajánlatban szabályozott, általa nyújtandó szolgáltatás esetén (így a Helyi Hurok Átengedése esetén is) korlátot állítson fel a teljesíthetõ igények napi darabszámára vonatkozóan. Egyrészt az ilyen korlátozások a Jogosult szolgáltatók számára gyakorlatilag ellenõrizhetetlenek, hiszen egy helymegosztási helyszín esetén több Jogosult igénye is beérkezhet, így a Kötelezett szolgáltató bármikor hivatkozhat a fenti elutasítási okra. Másrészt a

861

Tanács álláspontja szerint a fenti munkák megfelelõen ütemezhetõk aszerint, hogy a hét egyes napjaira lebontva a Magyar Telekom mely helymegosztási helyiségeiben végez munkálatokat, és ott a különbözõ szolgáltató összes Átengedését egyszerre valósítja meg, ezért a ugyanarra helymegosztási helyiségre vonatkozó napi korlát meghatározása eleve értelmetlen. Harmadrészt pedig a Hszr. szerint az Átengedésre 15 nap áll rendelkezésre, és ez alól csak a 24. § (2) bekezdésében enged eltérést a jogszabály. am) 4.A, 4.B és 4.E Mellékletek 6. pontja Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.A, 4.B és 4.E Mellékletek 6. pontok módosítását a következõk szerint: „Minõségi paraméterek Minõségi paraméter

Alapszint

Átengedés

5 nap

Leszerelés

10 nap

24 órán belül a Magyar Telekom által elhárított és az összes, a Jogosult által bejelentett valós kábel hibák aránya

75%

72 órán belül a Magyar Telekom által elhárított és az összes, a Jogosult által bejelentett valós kábel hibák aránya

95%

Amennyiben a Magyar Telekom a Helyi Hurok Teljes Átengedését az adott Helyi Hurokra a Szerzõdésben meghatározott határidõ leteltével nem kezdi meg, a fizetendõ kötbér alapja az érintett Helyi Hurok Teljes Átengedés Havi Díj ötszöröse. A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a.” A MARUO tervezetben szereplõ 15 napos átengedési határidõ az Actel álláspontja szerint nem biztosítja a korábban a Magyar Telekom által is deklarált szünetmentes szolgáltató váltást. A megadott átengedési határidõ végletesen rontja a Jogosultak piaci versenyképességét, hiszen a Kötelezett által vállalt (és a gyakorlatban még ehhez képest is hosszabb idõ alatt megvalósított) idõtartamok mellett túlságosan hosszú idõ telik el az Elõfizetõ szolgáltatás-vásárlási döntése és az állomás Jogosult általi felszerelése között. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek MARUO Mellékletek ak) pontjához írt indokolást. an) 4.B Melléklet 3.1 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.1. pontjának módosítását a következõk szerint: „A Helyi Hurok Részleges Átengedésére kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a

862


Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az Elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, az xDSL sávval átfedõ, beszédsáv feletti szolgáltatás.” Indokolása szerint a módosítás azért szükséges, mert a Magyar Telekom gyakorlata szerint az Elõfizetõi érpáron nem csak telefon-, hanem egyidejûleg beszédsáv feletti biztonsági szolgáltatás is nyújtható. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az Actel észrevételét a Tanács annyiban jogosnak tartotta, hogy a Magyar Telekom a 4.B melléklet 3.1 pontjában gyakorlatilag kizárta azt az – az Eht. 188. § 47. meghatározásában egyébként megengedett – állapotot, amikor a Kötelezett helyhez kötött telefonszolgáltatása feletti, a Jogosult által igénybe venni kívánt frekvenciasávot át nem lapoló, azt nem zavaró szolgáltatás is mûködik az átvenni kívánt Helyi Hurkon. A Tanács azonban az Actel javaslatának az „xDSL”-szolgáltatásra vonatkozó részét nem tudta elfogadni, mert arra nem minden esetben teljesülhetnek a fenti mûszaki kritériumok. A Tanács ezért iktatta be a MARUO tervezet fenti pontjába az Eht. idézett meghatározásának jobban megfelelõ módosítást. ao) 4.B Melléklet 3.3 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3. pontjának módosítását a következõk szerint: „A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefon szolgáltatást továbbra is a Magyar Telekom nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. Az adott Helyi Hurkon üzemelõ Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítható, amennyiben a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatására vonatkozó elõfizetõi lemondása és a Jogosult Teljes Átengedésre vonatkozó igénye egyszerre érkezik a Magyar Telekomhoz. A helyhez kötött telefon szolgáltatás megszüntetését és az Átengedés Részleges Átengedésbõl Teljes Átengedéssé alakítását a Magyar Telekom az átengedett sávban mûködõ szolgáltatás legkisebb zavartatásának a követelménye szerint kell, hogy megvalósítsa. A Részleges Átengedés szolgáltatást a Jogosult felé ill. helyhez kötött telefon szolgáltatást az elõfizetõ felé a Teljes Átengedés megvalósulásáig számlázza a Magyar Telekom.” Az Actel észrevétele szerint szükséges, hogy a Magyar Telekom legyen kötelezve az átengedett sávban mûködõ szolgáltatás üzemszünete nélküli, vagy legalábbis minimális üzemszünettel történõ szolgáltatás megszüntetésre és az Átengedés átminõsítésére. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

9. szám

A Tanács az Actel észrevételét figyelembe venni nem tudta, mivel az már a határozattervezetben megváltoztatott korábbi MARUO rendelkezéshez tesz kiegészítést. A Tanács által a határozattervezetben módosított és jelen határozat rendelkezõ részében foglalt szöveg mindenben eleget tesz a legkisebb zavartatás követelményének. ap) 4.C Melléklet 3.1.8 pont TELE2: A TELE2 javasolta, hogy a MARUO tervezet 4.C Melléklet 3.1.8. pontja írja le a 3.A Mellékletben található helyszínek listája frissítésének módját a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatáshoz kapcsolódóan. Egyrészt a TELE2 javasolta, hogy a frissítésre vonatkozóan tartalmazzon a 3.1.8. pont olyan határidõt, amely biztosítja, hogy az adatbázis lehetõség szerint mindenkor az aktuális és valós viszonyokat tükrözze. Másrészt a TELE2 javasolta, hogy a 4.D Melléklet is tartalmazzon hasonló pontot arra vonatkozóan, hogy a helymegosztásra felajánlott helyszínek listáját a Magyar Telekom hogyan és milyen idõközönként frissíti. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács határozattervezete rendelkezõ részének 3. pontja szerint a MARUO tervezet 3. Mellékletének utolsó táblázata után a következõ szövegrész került felvételre: „A 3. Mellékletben szereplõ Felajánlott helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát a Magyar Telekom honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” Ennek megfelelõen a Magyar Telekom köteles a fenti adatbázist létrehozni, és gondoskodni arról, hogy az mindig az aktuális állapotokat tükrözze. A Tanács megítélése szerint így nem indokolt külön határidõ annak elõírására, hogy az adatbázist milyen idõközönként kell frissíteni, hiszen a fentebb idézett rendelkezés magában foglalja, hogy ténylegesen bekövetkezett változásokat a lehetõ legrövidebb idõn beül át kell vezetni az adatbázison, annak érdekében hogy a Magyar Telekom meg tudjon felelni annak a követelménynek, hogy a honlapján naprakész nyilvántartást vezessen. A TELE2 frissítés módjára vonatkozó javaslatát a Tanács szintén nem tudta figyelembe venni, mivel az észrevételbõl nem derül ki, hogy milyen szabály elõírását várja az észrevételezõ. aq) 4.C Melléklet 3.1.3 pont Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MARUO tervezet 4.C Melléklet 3.1.3. pontjának módosítását a következõk szerint: „Egy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítható az alábbi módokon: A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében szüneteltetés idejére a Jogosult igényelheti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás átkötés nélkül történõ Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok

9. szám


vonatkozásában a szüneteltetés idejére vállalja a Helyi Bitfolyam Hozzáféréshez és a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” Álláspontja szerint csak a két díj együttes megfizetése biztosítja, hogy a Magyar Telekom DSLAM költsége (HBH díj) és a Helyi Hurok fenntartási költsége (Teljes Átengedés díj) is térítésre kerül. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni, de a MARUO tervezet érintett 4.B Mellékletének 3.4 pontját, 4.C Melléklet 3.1.3 pontját valamint 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdését az észrevétel hatására felülvizsgálta, és megváltoztatta a rendelkezõ részben foglaltak szerint az alábbi indokok alapján: A Tanács a határozattervezetben elfogadta a Magyar Telekom azon megoldását, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén fizikai átkötés nélkül a Helyi Hurok Részleges Átengedését illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférést Teljes Átengedéssé alakítható, hiszen az adott Helyi Hurkon ilyenkor az alapsávi szolgáltatás nem szûnik meg, azaz fizikailag a Teljes Átengedés nem valósulhat meg. A Tanács azonban a fenti észrevétel alapján felülvizsgált 4.B Melléklet 3.4 pontjával, 4.C Melléklet 3.1.3 pontjával, valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdésével kapcsolatban megállapította, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés fizikai átkötés nélküli Teljes Átengedéssé alakítása sem feltétlenül szükséges, hiszen ilyen esetben a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés alapján az Elõfizetõnek nyújtott xDSL szolgáltatás Kötelezett általi további nyújtásának akadálya nincs. A Tanács már a határozattervezet Indokolási részének I. 5. (jelen határozat I. 36. pontja) pontjában is kifejtette, hogy az, hogy ugyanazon a Helyi Hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, még nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Így egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem írja elõ, hogy amennyiben a Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén az Elõfizetõ szünetelteti a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltatónál, akkor a Helyi Hurok Átengedését is szüneteltetni kell vagy meg kell szüntetni a Jogosult szolgáltató esetében. Az Elõfizetõ ugyanis nem kötelezhetõ arra, hogy a telefonszolgáltatás szüneteltetése esetén a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatásának szüneteltetését is tûrje, továbbá a Jogosult a szolgáltató sem köteles annak a következményeit viselni, hogy az Elõfizetõ a telefonszolgáltatást a Kötelezettnél szünetelteti. Ezért a Tanács álláspontja szerint csak felesleges adminisztrációs és számlázási problémákat okozna a fenti esetben a Helyi Hurok Részleges Átengedés illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés fizikai átkötés nélküli Teljes Átengedéssé alakítása, ezért a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.4 pontját, 4.C Melléklet 3.1.3 pontját, valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdését megváltoztatta

863

úgy, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés is tovább folyik. ar) 4.D Melléklet 2.2.2 pont 3. bekezdése ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 4.D Melléklet 2.2.2. pont 3. bekezdésében rögzíteni azt az esetet, amikor a Magyar Telekom biztosítja a szekrényt. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni, mert abból nem derül ki, hogy az észrevételezõ milyen szabályok megalkotását várja a Tanácstól. Tekintettel arra, hogy a rack szekrény biztosítása nem tartozik a Hszr. 30. § (2) bekezdésében fogalt azon kiegészítõ szolgáltatások közé, amelyeknek a díját a Magyar Telekom a RUO-ban szabályozhatja, ezért arra Hszr. 30. § (3) bekezdése szól, azaz ilyen esetben a rack szekrény díjában a felek szabadon állapodnak meg. as) 4.D Melléklet 2.2.4 pont ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 2.2.4. pontjának módosítását, mivel a telepíthetõ tömeg maximalizálását az ATSZE megalapozatlannak és indokolatlannak tartják. Álláspontjuk szerint a födém-, vagy alapterhelés függvényében kellene megállapítani a maximálisan telepíthetõ tömeget, ez pedig lehessen több, mint 180 kg. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A 4.D Melléklet 2.2.4 pontjának címe, „Az Átadó Kábelrendezõ (HDF) elhelyezésére szolgáló szekrény mûszaki jellemzõi” jelzi, hogy a 4.D melléklet 2.2.4. f) pontjában nem a födém- vagy alap terhelhetõségére vonatkozik a 180 kg, hanem az egy konkrét, a Magyar Telekom által a HDF telepítéshez megadott szekrény típus terhelhetõségi adata. at) 4.D és 4.D-2 Melléklet 2.3.1 pontjai ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet és 4.D-2. Melléklet 2.3.1. pontjainak olyan értelmû módosítását, hogy a technológiai hátteret a Jogosult szolgáltató kérésének megfelelõen biztosítsa a Kötelezett szolgáltató. A szolgáltatás biztonsága érdekében kérték, hogy a Magyar Telekom legyen köteles a szünetmentes tápellátás biztosítására. Emellett álláspontjuk szerint az áramfelvétel csupán 10 Amperben való korlátozása indokolatlanul és súlyosan szûkíti a nyújtható szolgáltatás volumenét. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A tápáramellátás minimális terhelhetõségét egy adott helyen a Hszr. 33. § (1) bekezdés a) pontja határozza meg max. 10A-ben, így azt a Tanács – mint jogalkalmazó – a jelenlegi eljárásban nem kifogásolhatja. A szünetmentes tápáramellátás lehetõségét egy adott telepítési helyszínen Hszr. 33. § (1) bekezdése minimum követelményként nem írja elõ, így annak hiányát a Tanács nem kifogásolhatja. au) 4.D Melléklet 2.3.3 pont

864


ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolja a MARUO tervezet 4.D Melléklet 2.3.3. pontjának módosítását a következõk szerint: „A Helymegosztási Egységben elhelyezett Jogosult Berendezések összesen az alábbi táblázat szerinti megengedett maximális disszipációval rendelkezhetnek. Jellemzõ

Érték

Disszipáció

max. 2 500 W

Az ATSZE és Actel helymegosztási egységenként elhelyezett maximális disszipációs kapacitás nem elégséges, a szükséges érték 2.500 W. Elõfizetõi DSLAM portonként a fajlagos disszipáció 1,5 W. Helymegosztásonként reálisan 1.000 elõfizetõi portot feltételezve a DSLAM disszipáció 1.500W, ehhez jön még hozzá kb. 1.000 W, ami a kiegészítõ berendezéseket biztosítja. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Jogosult szolgáltató megengedett maximális disszipációját adott telepítési helyszínen a Hszr. 33. § (1) bekezdés c) pontja 1200W-ban határozza meg szolgáltatónként, így azt a Tanács – mint jogalkalmazó – a jelenlegi eljárásban nem kifogásolhatja. av) 4.D Melléklet 2.5.11 pont ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 4.D Melléklet 2.5.11. pontjának olyan tartalmú módosítását, hogy a Jogosult is elvégezhesse a munkákat. A MARUO tervezet itt egyoldalú kötelezettséget ír elõ. Az ATSZE észrevétele szerint méltánytalan, hogy a Jogosult biztosít mindent, viseli a költségeket, de a szerelést kizárólag csak a Magyar Telekom jogosult elvégezni. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti észrevétel által hivatkozott kábelvezetési munka a Magyar Telekom tulajdonában lévõ alépítményben történik, amelyet vagy a Magyar Telekom vagy alvállalkozója végezhet. A Magyar Telekom így jogilag nem kötelezhetõ arra, hogy a tulajdonában lévõ alépítményben a Jogosult hálózatépítési munkát végezhessen. Továbbá mûszaki- és biztonságtechnikai okokból indokolt, hogy a Magyar Telekom mûszaki eszközein más szolgáltató ne végezhessen szerelési munkákat. az) 4.D Melléklet 3.1.3 pont ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 3.1.3. pontjának módosítását a következõk szerint: „A Helymegosztási Helyiségben elhelyezhetõ berendezések: a. Az elõfizetõknek a Jogosult hálózati csomópontjához csatlakoztatását szolgáló eszközök b.A Jogosult azon hálózatképzõ eszközei, amelyek az elõfizetõk csatlakoztatását szolgáló eszközök és a Jogosult nagyvárosi vagy távolsági hálózatának az összekapcsolásához szükségesek, beleértve a Jogo-

9. szám

sultnak a Helymegosztási Helyiségben elhelyezett hálózati csomóponti eszközeit c. Felügyeleti/menedzselõ rendszer berendezései, d. Tápellátási eszközök, feszültség-átalakítók, akkumulátor telepek, és e. Rendezõ. A fenti berendezéseken kívül minden olyan elektronikus hírközlõ berendezés elhelyezhetõ a Helymegosztási Helyiségben, amely a Jogosult szolgáltatásához szükséges, és eleget tesz az Eht. 107. § (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.”. Álláspontjuk szerint a berendezéslista indokolatlanul technológiafüggõ korlátozásokat alkalmaz az elhelyezhetõ berendezésekre, és éppen a korszerû hálózati technológiát zárja ki. Minden a helymegosztási helyiség a Jogosult egy hálózati csomópontja, ahol az elõfizetõi elérési szakasz berendezései csatlakoznak a nagyvárosi vagy a távolsági hálózat ott elhelyezett csomóponti eszközeihez, valamint mindkét berendezéscsoport eszközei csatlakoznak a tápellátó és a felügyeleti és vizsgáló eszközökhöz. Észrevételük szerint sem technológiai, sem típusbeli korlátozást nem alkalmazhat a RUO. A Tanács az ATSZE és Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A MARUO 4.D melléklet 3.1.3 pontja utolsó bekezdésének tartalma jelen állapotában is teljesíti az ATSZE és az Actel elvárásait: megengedi minden olyan elektronikus hírközlõ eszköz elhelyezését a helymegosztási helyiségben, amely szükséges a Jogosult szolgáltatásához. ba) 4.D Melléklet 3.1.6 pont: ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 3.1.6. pontjának módosítását úgy, hogy a szerzõdéses feltételekkel azonos idejûvé (12 hónap) kell tenni a határozott idejû szerzõdéseket. Álláspontjuk szerint a piaci körülmények nem indokolják az ilyen hosszú idõtartamú szerzõdéskötés kikötését, és más oldalról egy ilyen elkötelezettség a Jogosult szolgáltatókat is arra készteti, hogy az elõfizetõkkel hasonló idõtartamú elkötelezettséggel kössenek szerzõdést, ami egyrészt csökkenti a Jogosult szolgáltatók termékeinek versenyképességét, másrészt az ilyen hosszabb elkötelezettséget eredményezõ szerzõdések végsõ soron a verseny intenzitását is csökkentik. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett az észrevételezõk azon megállapításával, hogy a fenti korlátozást a piaci körülmények nem indokolják, sõt a fenti rendelkezésekre vonatkozóan nincs a közjog által elõírt, nevesített szabály. A Magyar Telekom ezért nem határozhatja meg önkényesen, hogy a helymegosztási egység igénybevételének minimális idõtartama határozott idejû igénybevétel esetén mennyi lehet, hiszen ez a felek megállapodásának körébe tartozik a szerzõdéses szabadságnak megfelelõen. A Tanács a rendelkezést ezen felül teljesen feleslegesnek is tartja, hiszen

9. szám


maga a MARUO 4.D Melléklet 3.1.6 pontja mondja ki, hogy az igénybevétel határozatlan idõre is történhet. bb) 4.D Melléklet 3.1.25 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 3.1.25. pontjának módosítását a következõk szerint (amennyiben a Tanács elfogadja a törzsszöveg VI.5.2. pontjának módosítására irányuló javaslatát): „A Jogosult a Fizikai helymegosztás Szolgáltatással kapcsolatos semmilyen jogot és kötelezettséget nem engedhet át harmadik fél elektronikus hírközlési szolgáltatónak, kivéve a MARUO törzsszövegének VI.5.2. pontjában meghatározott helyiség- és/vagy eszközmegosztást.”. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd a 2. Részletes észrevételek MARUO Törzsszöveg at) pontjához írtakat. bc) 4.D-2 Melléklet TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 3.2. pont címének kijavítását a következõk szerint: „A Távoli Helymegosztás igénybevételének korlátai.”, mivel álláspontja szerint a címben elírás történt. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a 4.D-2 Melléklet 3.2 pontjának címét a Melléklet tartalmának megfelelõen javította. bd) 4.D-2 Melléklet 2.1.2 c) pont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet 2.1.2. pontjának módosítását úgy, hogy a betelepülési hely legalább 4 m2, tehát esetenként lehessen ennél nagyobb is, mivel ezt jogszabály nem szabályozza. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A 4m2-es területigényt jelenleg valóban nem szabályozza elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, azonban a tapasztalatok és a mûszaki biztonság szempontjából ez az a méret, amely már teljesíti azt a követelményt, hogy a helymegosztás biztonságosan elvégezhetõ legyen, illetve a helymegosztási egységet mûszaki munkálatokhoz megfelelõen meg lehessen közelíteni. Ennél nagyobb terület biztosítása azonban azt jelentené, hogy a Magyar Telekomnál fizikai helymegosztásra rendelkezésre álló korlátos kapacitások tovább csökkennének, azaz az adott helymegosztási egység területének növelése a többi Jogosult szolgáltató igénye ellen hatna, rákényszerítve Õket a jóval drágább távoli helymegosztás igénybevételére, amely a verseny ellenében hatna. A fenti indokok miatt a Tanács az ATSZE javaslatát nem tudta figyelembe venni. be) 4.E Melléklet 3.1 pont: ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.E Melléklet 3.1. pontjának módosítását a következõk szerint:

865

„A Helyi Alhurok Átengedésének elõfeltétele, hogy a réz érpár rendelkezésre álljon a Magyar Telekom Nagyelosztó (CCC) és az Elõfizetõi Hozzáférési Pont között. Amennyiben pótlólagos létesítési tevékenységre van szükség, úgy a Magyar Telekom által végzett felmérés és a Jogosult által jóváhagyott pótlólagos létesítési díj ellenében a Kötelezett köteles kiépíteni az áramkört.” Az észrevételezõk jelezték, hogy a MARUO tervezet szerint a Helyi Alhurok Átengedésének elõfeltétele, hogy a réz érpár rendelkezésre álljon a Magyar Telekom Nagyelosztó (CCC) és az elõfizetõi hozzáférési pont között, és ne igényeljen pótlólagos létesítési tevékenységet. Így a Helyi Alhurok Átengedés kizáró feltétele a rendelkezésre álló érpár hiánya és nem ad lehetõséget Jogosultnak a pótlólagos létesítési tevékenységek szabályozott keretek között történõ megrendelésére. Az ATSZE és az Actel véleménye szerint ez a rendelkezés súlyosan sérti a Jogosult szolgáltatók érdekeit és nem szolgálja a szabad távközlési versenyt, hiszen Kötelezett szolgáltatót indokolatlan elõnyhöz juttatja. Ilyen eset például, amikor a Magyar Telekom Nagyrendezõtõl az Elõfizetõi végpontig nem áll rendelkezésre folyamatos csak szakaszokból álló rézérpár. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A RUO készítési kötelezettséget elõíró DH-664-178/ 2005. számú tanácsi határozat III. számú melléklete írja elõ a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó kötelezettséget az alábbiak szerint: „A kötelezettség kiterjed a jelen határozat indokolásának B fejezet I.5.1.4. pontjában funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított Használaton Kívüli Helyi Hurkok Átengedésére is, amennyiben azok, szintén a I.5.1.4. pontban leírtak alapján mindenben megfelelnek a funkcionális helyettesítés feltételeinek. Ez utóbbi kitétel azt jelenti, hogy az adott Helyi Hurok (illetve Alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az Átengedés szempontjából szükséges eleme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik.” A fentieknek megfelelõen módosította a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg III.1 pontját az alábbiak szerint: „III.1. A Magyar Telekom kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett a MARUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” Az ATSZE és az Actel által javasolt kötelezettség azonban túlterjeszkedik a DH-664-178/2005. számú tanácsi határozat III. számú mellékletében elõírt kötelezettségen, mert a „szakaszokból álló réz érpár” a Használaton Kívüli Helyi Hurok a DH-664-178/2005. számú határozatban definiált és a határozat indokolásának B fejezet I.5.1.4. pontjában kifejtett egyik típusának (egyrészt a korábban használatban lévõ Helyi Hurok, amely tekintetében az elõfize-

866


tõ a szolgáltatást lemondta, és ennek következtében a vonalat deaktiválták, másrészt a tartalék érpárként kiépített Helyi Hurok) sem felel meg, azaz ilyen elõírásnak a Tanács jelen eljárásban nem látja jogalapját. Ez természetesen nem lehet gátja a felek RUO-n kívüli megállapodásának. bf) 4.E Melléklet 4.2 pont és 4.F Melléklet 4.2 pont TELE2:A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.E Melléklet 4.2. pontjának kiegészítését a következõk szerint: „… Az ilyen mûszaki okból történõ elutasítás esetén a Jogosult 5 (öt) napon belül kezdeményezheti a MARUO VI.A Melléklet 2.2.4. pont szerinti eljárás lefolytatását az ott meghatározott módon és szabályok szerint.”. A TELE2 álláspontja szerint ez kiegészítés lehetõséget adna a Jogosult számára a helyhiány miatti elutasítás jogosságáról való meggyõzõdésre (ami nélkülözhetetlen lenne egy esetleges jogvitás eljárás megalapozott megindításához). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács megállapította, hogy ezen elutasítási indok hasonló a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában foglalt azon elutasítási indokokhoz, amikor a Kötelezett objektív mûszaki okokra hivatkozva utasítja vissza az Igénybejelentést. Ezért a Tanács a MARUO tervezet 4.E Melléklet és 4.F Melléklet 4.2 pontját a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) i) alpontjában foglalt indokolásnak megfelelõen kiegészítette. bg) 4.E Melléklet 4.3 pont és 4.F Melléklet 4.3 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 4.E Melléklet 4.3. és 4.F Melléklet 4.3 pontjának módosítását oly módon, hogy a szûkítõ feltétel törlésre kerüljön biztosítva ezzel a további technológiák alkalmazhatóságát. Az ATSZE számára ugyanis nem világos, hogy miért van kizárva a többi létezõ technológia. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett az ATSZE felvetésével, mivel sem mûszaki, sem jogi indoka nincs a fenti pontban foglalt szûkítõ feltételnek. A Helyi Alhurkon ugyanis mûszaki szempontból ugyanazok a technológiák alkalmazhatók, azonos feltételek között, mint a Helyi Hurkon. bh) 4.E Melléklet 4.4. pont és 4.F Melléklet 4.4 pont ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.E Melléklet 4.4. és 4.F Melléklet 4.4 pontjának törlését. Az ATSZE álláspontja szerint ez a pont tökéletesen alkalmas arra, hogy a szolgáltatás nyújtásának megkezdését beláthatatlanul elnyújtsa a Magyar Telekom. Hangsúlyozta, hogy 2006. õsze egyébként is megfelel annak az idõpontnak, amikor az új MARUO alapján leülnek a felek tárgyalni egymással. Addig van ideje számon kérni és ellenõrizni „szerzõdött partnerei” teljesítését.

9. szám

A Tanács az ATSZE és TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács – egyetértve az ATSZE és a TELE2 észrevételével – megállapította, hogy a 4.E Melléklet 4.4 és 4.F Melléklet 4.4 pontjában foglalt bizonytalan függõ feltétel nem tehetõ a MARUO tervezet részévé. A Helyi Hurok Teljes és Részleges Átengedésére a Magyar Telekom az Eht. 173. § (1) bekezdésébõl következõen 2004. január 15. napján benyújtott referenciaajánlat alapján annak jóváhagyásától kezdve köteles (2004. augusztus 15.). Az akkor hatályban volt RUO készítése során is (ugyanúgy mint a jelenlegi eljárásban) a Kötelezett szolgáltatóknak a Hszr. alapján kellett eljárniuk, amely rendelet 3. § (2) bekezdésének 2.4 pontja szerint: „Helyi Hurok Átengedése: a Kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ Helyi Hurokhoz vagy Helyi Alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely Jogosult számára. A Helyi Hurok Teljes Átengedése a Helyi Hurok vagy Helyi Alhurok teljes frekvenciasávja használatának Átengedését, míg a Helyi Hurok Részleges Átengedése a Kötelezett által igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv Átengedését jelenti.” Ennek alapján tehát a Magyar Telekom 2004. augusztus 15-e óta jogszabály alapján köteles nemcsak a Helyi Hurok, hanem a Helyi Alhurok Teljes és Részleges Átengedésére is. Ezen kötelezettséget a DH-664-178/2005. számú határozat is változatlanul tartalmazza, amely a Magyar Telekommal szemben 2005. szeptembere óta anyagi jogerõs, tehát a Kötelezettnek jelen MARUO jóváhagyására irányuló eljárás befejezéséig több mit két éve volt arra, hogy a fenti kötelezettség végrehajtására megfelelõen felkészüljön. Ezen kívül továbbá jogilag is értelmezhetetlen, hogy a Magyar Telekom egy vele szemben jogerõs kötelezettség végrehajtásának késedelmes teljesítésért nem vállal felelõsséget, hiszen jogi értelemben a kötelezettség csak a Kötelezett szolgáltatót köti, a szerzõdött partnereket nem. A Tanács a fenti indokolás alapján 4.E Melléklet 4.4 pontját és a vele azonos tartalmú 4.F Melléklet 4.4 pontját törölte. bi) 4.F Melléklet 2.1 pont TELE2: A TELE2 a MARUO tervezet 4.E Melléklet 2.1. pontját aggályosnak tartotta, mivel álláspontja szerint a Jogosult a hangszolgáltatással összefüggõ hibákat nem képes kezelni. A nagyelosztóban fellépõ helyhiány esetén a Jogosult köteles saját szekrényében biztosítani a központ oldali szûrõt. (Az 1.1. pont ábrája ezt az eseteit feltételezi alapesetként.) Ez véleménye szerint azonban azt jelenti, hogy a szolgáltatás átadási pont a Jogosulthoz kerül át, vagyis a hangszolgáltatással kapcsolatos hibákat is a Jogosultnak kell kivizsgálnia úgy, hogy hangszolgáltatást értelemszerûen nem nyújt. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács nem osztotta a TELE2 álláspontját, mivel a hangszolgáltatással kapcsolatos hibákat természetesen

9. szám


ebben az esetben is a Kötelezett vizsgálja ki a nagyelosztó Magyar Telekom tulajdonú bordájához csatlakozva (akár az elõfizetõi, akár az Magyar Telekom központ oldali pontján). A hangszolgáltatás ellenõrzését az Magyar Telekom központ automatikusan is el tudja végezni. bj) 4.F Melléklet 3.2 pont TELE2: A TELE2 álláspontja szerint a MARUO tervezet 4.E Melléklet 3.2. pontját ugyanúgy szükséges módosítani, ahogyan a határozattervezet módosítani rendelte el a 4.B Melléklet 3.3. pontját, illetve a 4.C Melléklet 3.1.2. pontját, hiszen Alhurok esetén a Részleges Átengedés ugyanúgy teljessé alakítható a DSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételével egyetértve a MARUO tervezet 4.E Melléklet 3.2 pontját a határozattervezet rendelkezõ részének 5. pontja szerint módosította, mivel a Helyi Alhurok Részleges Átengedése esetén is ugyanúgy biztosítandó a szünetmentes szolgáltató váltás, mint a Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén jelen határozat Indokolásának I. 36. pontjában foglaltak és miatt. bk) új 4.G Melléklet TELE2: A TELE2 álláspontja szerint: i) hiányzik egy 4.G Melléklet, amely a Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének speciális szabályait tartalmazza - kifejtve azt, hogy milyen módon méri fel a Magyar Telekom a Hurok rendelkezésre állását, milyen adatokat kíván meg az igénybejelentésben, és milyen indokokkal utasítja el az igénybejelentést -, vagy ii) a meglévõ Mellékletekbõl hiányoznak a Használaton Kívüli Helyi Hurokra és Alhurokra vonatkozó sajátos szabályok. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a 4.G Melléklet megalkotását nem tartotta szükségesnek, mivel a MARUO tervezet 1. Mellékletében a Helyi Hurok Átengedésének és a Helyi Hurok fogalmát kiegészítette azzal, hogy a Helyi Hurokra és a Helyi Hurok Átengedésére irányadó, a MARUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurokra illetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre is alkalmazni kell, kivéve, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik. bl) 5.A Melléklet 1.7 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.A Melléklet 1.7 pontjának törlését. Észrevétele szerint a próbaüzemre való hivatkozás nem teljesen érthetõ, mivel ilyen próbaüzem nem szerepel a Magyar Telekom Átengedési folyamatában. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel az „Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel” tevékenység során megál-

867

lapíthatónak kell lennie, hogy az adott Hurkon milyen szolgáltatás nyújtható, s mivel a Magyar Telekom referencia ajánlata tartalmazza a Jogosult által alkalmazható berendezések körét, illetve az adott Hurkon alkalmazható technológiát a próbaüzem alkalmazása indokolatlannak tekinthetõ. bm) 5.A Melléklet 4.2 pont utolsó bekezdése TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.2 pontjának kiegészítését a következõkkel: „amennyiben a verzió-változás a Magyar Telekom hálózatának mûködését érintheti”. Álláspontja szerint ugyanis a hardver- , de különösen a szoftver-verziók változása ugyanis alapvetõen nem okoz tényleges változást a mûködésben, így az újabb költséges bevizsgálást az esetek túlnyomó többségében nem indokolja semmi. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Általánosságban igaz a TELE2 megjegyzése, hogy a hardver- és szoftververzió változása alapvetõen nem okoz tényleges változást a mûködésben, de ennek az állításnak a valóság tartalmát egy konkrét esetben ellenõrizni kell. Az, hogy a verzióváltozás érinti-e a Kötelezett hálózatának mûködését, csak akkor bizonyosodhat be, ha annak ellenõrzését elvégzik. Ezért a Tanács a TELE2 kiegészítését nem tudta figyelembe venni. bn) 5.A Melléklet 4.3.3 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.3.3 pontjának kiegészítését úgy, hogy a második és harmadik bekezdése is tartalmazza azt, hogy a bejutást biztosító kártyát, illetve írásos engedélyt a Magyar Telekom legkésõbb a helyiség átadás-átvételével egyidejûleg biztosítsa. A megosztott helyszínekre való bejutás igen fontos a zökkenõmentes mûködéshez. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételét elfogadta, hiszen a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.3.3 pontjából valóban hiányzik annak szabályozása, hogy a Kötelezett szolgáltató a Jogosult részére mikor juttatja a szóban forgó vendégkártyát. Tekintettel arra, hogy a vendégkártya átadására az átadás-átvétel megfelelõ alkalom, ezért a Tanács a fenti pontot ennek megfelelõen kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. bo) 5.B Melléklet 2.4.6 pont ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolta a MARUO tervezet 5.B Melléklet 2.4.6 pontjának módosítását a következõk szerint: „ADSL2+ ADSL2+ (ITU-T G.992.5) szabvány az ADSL2-nél megismert jellemzõkhöz mindössze egyetlen újítást hozott: lefelé irányban a spektrumot kiterjesztve (az eddigi 1,1MHz helyett 2,2 MHz-ig), rövid elõfizetõi Hurkok

868


esetén, az eddigieknél nagyobb sebességek elérését tette lehetõvé. A Magyar Telekom hálózatában mind Annex A, Annex B, és Annex M modulációk használhatóak a következõ szabályok szerint: Részlegesen átengedett Hurkon POTS felett Annex A ISDN felett Annex B Teljesen átengedett Hurkon Annex A, B, M típusú DSL modemek használata megengedett.”. Az Actel észrevétele szerint a Jogosult által igényelt (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) üzemmódok egyedi esetekben történõ vizsgálata és alkalmazásának feltételéül szabott „Magyar Telekom hálózata integritásának védelme” nagymértékben hasonlít a Polgári Törvénykönyvben korábban használt „Népgazdasági érdek” kifejezésre. Ezért álláspontja szerint elengedhetetlen az 1. Mellékletben a „Magyar Telekom hálózatának integritása” kifejezés pontos és szakszerû definiálása. Ellenkezõ esetben visszaélésekre lehetõséget adó gumiparagrafus kerül/marad a RUO-ba(n). Az ATSZE és az Actel indokolatlannak tartja, hogy a Kötelezett a szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok (pl.: Annex A, Annnex J, Annex M) alkalmazásának feltételéül a spektrum gazdálkodási irányelvek kiegészítését és módosítását szabja, valamint, hogy ennek költségeire hivatkozik. Álláspontjuk szerint a Kötelezett rendelkezett elegendõ idõvel és erõforrással, hogy az Annex A. Annex J és Annex M verziójú ADSL2 és ADSL2+ ITU ajánlások (G.992.2 és G.992.5) alapján megteremtse a szükséges feltételeket. Annex A, Annex J és Annex M esetén lényegesen gazdaságosabb a mûszaki megvalósítás és a végberendezés, mint a MARUO által támogatott verziókon. Ezért álláspontjuk szerint hamis a Magyar Telekomnak azon állítása, miszerint az Annex A, Annex J, Annex M ajánlások által támogatott technológiák nem jelentenek plusz értéket a Jogosult számára, hiszen a MARUO által támogatott verziókon ugyanazokat a szolgáltatásokat meg tudja valósítani hasonló áron. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az Actel a MARUO tervezet fenti pontjában foglalt indokolást a „népgazdasági érdek”-hez hasonlítja. Az összehasonlítás nem valós: a népgazdasági érdek kifejezést politikai – ideológiai megfontolások szülték. A hálózat integritásának fogalmát az Eht 188.§-a a „33. Hálózat egysége” definícióban pontosan meghatározza. (188. § 33. pont „Hálózat egysége: az elektronikus hírközlõ hálózat létesítésére, mûködtetésére, módosítására és megszüntetésére vonatkozó mûszaki követelményrendszernek való megfelelés, amely biztosítja az együttmûködõ hálózatok használatának és az ezekhez történõ hozzáférésnek a zavartalanságát, továbbá a hálózatban tárolt adatok funkcionális változatlanságát.”) A definíció szigorúan

9. szám

mûszaki alapon határozza meg az együttmûködések zavartalanságának követelményét. Az ATSZE a MARUO 5.B melléklet 2.4.6 pontjában az ADSL2+ alkalmazhatóságát kívánta kiegészíteni Annex A és Annex M modulációkkal. A Tanács a határozattervezetben az 5.B Mellékletet kiegészítette a 6.9 (Eltérõ spektrumú ADSL kezelése) ponttal, amely már magában foglalja az észrevételezõk által javasolt megoldást. Ennek alapján a Tanács nem látta indokoltnak a 2.4.6 pont megváltoztatását. bp) 5.B Melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontok ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.B Melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontjainak módosítását a következõk szerint: „…egy adott trönkön belül a kitöltöttség (azaz a szélessávú szolgáltatás aránya) nem haladhatja meg a 60%-ot.” Az észrevételezõk hangsúlyozták, hogy a MARUO tervezet szerint a kábelekben a telepített xDSL rendszerek nem haladhatják meg a 40%-os kitöltöttséget. Ez álláspontjuk szerint indokolatlanul és elfogadhatatlanul alacsony érték. A DSL penetráció növekedésével ez a feltétel komoly korlátja lehet a versenynek, és az egyedi hurokalkalmassági vizsgálatnak e paraméterre vonatkozó eredménye tûnik a teljes MARUO szövege alapján a legkritikusabb mûszaki elutasítási oknak. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Kötelezett szolgáltató ismeri legjobban a saját hálózatának a képességeit, így gyakorlati tapasztalatai alapján adja meg a kábelek xDSL-lel való kitöltöttségi értékét. Az érték egy konkrét esetben attól is függ, hogy az adott kábelben milyen rendszerek üzemelnek. (Pl. van-e ISDN szolgáltatás és hány érpáron.) A 60%-os kívánság elvileg sem teljesíthetõ, mert egy érnégyesbe 2 szélessávú rendszer nem telepíthetõ zavarásmentesen. Az összehasonlítás az európai adatokkal nem releváns, mert különbözõ felépítésû és minõségû helyi hálózatokat vet össze. Az 5.B melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontjai fenntartják a kérdéses estekben a mérések lehetõségét. A Tanács véleménye szerint a folyamatosan növekvõ fel- és letöltési sebességek folyamatosan növelik egy kábelen belül a zajterhelést, ami szintén csökkentheti a kitöltöttség értékét. A fenti megfontolások alapján a Tanács az észrevételt nem tudta elfogadni. bq) 5.B Melléklet új 6.9 pont ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolta a MARUO tervezet 5.B Mellékletének kiegészítését egy új 6.9 ponttal a következõk szerint: „Teljesen átengedett elõfizetõi Hurkon megengedett az Annex A és az Annex M szerinti DSL modemek használata. Amennyiben a Magyar Telekom az Annex A vagy az Annex M modemek használatából fakadó vonali zavartatást vélelmez, a Jogosult szolgáltatót felhívhatja közös vizsgálatokban való részvételre. A Jogosult, amennyiben a zavartatás vélelmezése szerinti szakaszokon Annex A vagy Annex M szerinti DSL modemet használ, köteles a közös vizsgálatokban részt venni.

9. szám


Amennyiben a közös vizsgálatok nem eredményeznek a Jogosult eszközeire visszavezethetõ zavartatást, a Jogosult változatlanul használhatja az eszközeit. Ellenkezõ esetben a Jogosultnak meg kell szüntetnie a kimutathatóan a saját eszközei által okozott zavartatást. Mindegyik fél maga viseli a közös vizsgálatokban való részvétele költségeit.” Az ATSZE és az Actel indokolatlannak tartja, hogy a Kötelezett a szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok (pl.: Annex A, Annnex J, Annex M) alkalmazásának feltételéül a spektrum gazdálkodási irányelvek kiegészítését és módosítását szabja, valamint, hogy ennek költségeire hivatkozik. Álláspontjuk szerint a Kötelezett rendelkezett elegendõ idõvel és erõforrással, hogy az Annex A. Annex J és Annex M verziójú ADSL2 és ADSL2+ ITU ajánlások (G.992.2 és G.992.5) alapján megteremtse a szükséges feltételeket. Hamis a Magyar Telekomnak azon állítása, miszerint az Annex A, Annex J, Annex M ajánlások által támogatott technológiák nem jelentenek plusz értéket a Jogosult számára, hiszen a MARUO által támogatott verziókon ugyanazokat a szolgáltatásokat meg tudja valósítani hasonló áron. Annex A, Annex J és Annex M esetén lényegesen gazdaságosabb a mûszaki megvalósítás és a végberendezés, mint a MARUO által támogatott verziókon. Észrevételük szerint az a tény, hogy a Magyar Telekom a saját üzleti érdekeitõl vezérelten döntõen B típusú DSL modemeket használ nem lehet ok arra, hogy a Hatóság elfogadja az Magyar Telekom indokolatlan korlátozásait a Jogosultak igényeit jobban szolgáló modemváltozatok használatára. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bo) valamint az Indokolási rész I. 46. pontját. br) 6.A Melléklet Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.3., 3.4.3, 4.3.3, 5.4.3. és 6.3.3. pontjainak törlését. Álláspontja szerint ez a MARUO tervezet szerinti rendelkezés minden jogszabályi felhatalmazás nélkül lényegében egy jogvesztõ határidõt jelent, aminek elmulasztása a Jogosult igényének törlését vonja maga után. A MARUO tervezet szerint a szerzõdés a mindkét fél általi aláírással jön létre és az egyszeri díj megfizetése és a bankgarancia állítása további hatályba lépési feltétel, tehát a Kötelezettnek semmilyen érdeke nem sérül, ha a Jogosult a szerzõdést csak késõbb küldi vissza aláírva. Hasonló jogvesztõ határidõre vonatkozó rendelkezést tartalmaz a MARUO valamennyi, az Átengedési Keretszerzõdés alá tartozó egyedi szerzõdés esetében (pl. MARUO 6.A Melléklet 3.4.3, 4.3.3, 5.4..3., 6.3.3.) A Tanács az Invitel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján:

869

A Hszr. 5. § (3) bekezdése szerint: „A hálózati szerzõdést az ajánlat kézhezvételétõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti pótlólagos adatközlés kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell megkötni.” A Hszr. ugyan tartalmaz a szerzõdés megkötése körében jogvesztõ határidõt (5. § (4) bekezdés), de a hálózati szerzõdés fenti 30 napon belül megkötését nem definiálja jogvesztõként. Ezért a Kötelezett szolgáltató sem írhat elõ olyan jogvesztõ határidõt a szerzõdéskötés folyamatában, amely a Jogosult szolgáltatót terheli a szerzõdéses ajánlat elfogadásával kapcsolatban, hiszen jogszabály által nevesített jogvesztõ határidõ kizárólag Õt köti a szerzõdéskötés folyamata során. (Hszr. 5. § (4) bekezdése) A MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.3, 3.4.3, 4.3.3, 5.4.3 és 6.3.3 pontjaiban elõírt jogvesztõ határidõ annál is inkább indokolatlan, mert a szerzõdéskötés elsõsorban a Jogosult szolgáltató érdeke, tehát az ilyen típusú jogvesztõ határidõk elsõsorban arra irányulnak, hogy a Jogosult szolgáltató feltételeit nehezítsék, másrészt az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló öt illetve tíz nap eleve kevés, így a Jogosult szolgáltatón kívül álló okból történõ késedelem gyakran okozná az Igénybejelentés törlését, úgy, hogy a Jogosult szolgáltató egyébként minden tõle elvárhatót megtett a szerzõdés határidõben történõ megkötése érdekében. A Tanács ugyanakkor a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.2, 3.4.2, 4.3.2, 5.4.2 és 6.3.2 pontjait változatlanul hagyta, hiszen a Kötelezett szolgáltató jogosan támaszt arra nézve igényt, hogy a Jogosult szolgáltató a kapacitásait ne tartsa fenn feleslegesen azzal, hogy egy általa kezdeményezett Igénybejelentés esetén a Kötelezett szolgáltató ajánlatára idõben válaszoljon. Ezért amennyiben a fenti pontokban foglalt határidõket a Jogosult szolgáltató túllépi, akkor ehhez a korábbi jogvesztõ határidõ nem társul, így elsõsorban a felek együttmûködése körében vizsgálandó az, hogy a Jogosult szolgáltató feleslegesen és szándékosan tartotta-e fenn a Kötelezett szolgáltató véges kapacitásait. ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Mellékletében foglalt határidõk módosítását a következõk szerint: Az ATSZE és a TELE2 elfogadhatónak tartották, hogy a ritkább és nagyobb elõkészítést igénylõ helymegosztásra, kábelkifejtésre és hozzáférési linkre vonatkozó igénybejelentések esetén a 10 napos (naptári napos!) határidõ maradjon a szövegben (2.1.3. pont, 3.2.2. pont, 3.2.4. pont, 5.2.2. pont, és 5.2.4. pont,) azzal, hogy ezekben az esetekben a Jogosultak számára is 10 naptári nap álljon nyitva a különbözõ válaszadásokra (2.2.4. pont, 2.2.5. pont, 2.3.3. pont, 3.4.2. pont, 3.4.3. pont és 5.4.3 pont). Az ATSZE és a TELE2 nem tartotta elfogadhatónak ugyanakkor, hogy – álláspontjuk szerint jövõben „napi rutinnak” tekintendõ – Hurokigénylésekre is hasonlóan hosszú idõ álljon rendelkezésre. Az erre vonatkozó, a visszaigazolásokra és hiánypótlás kérésére meghatározott határidõket ezért kérték egységesen 5 munkanapban

870


megállapítani (4.1.2. pont, 4.1.4. pont, 6.1.2. pont, 6.1.4. pont, 6.3.2. pont és 6.3.3. pont). A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatainak I. számú Mellékletei szerint a Kötelezett szolgáltatónak a referenciaajánlatát a Hszr. rendelkezései szerint kell elkészítenie. A Hszr. 5. § (2) bekezdése szerint: „A Kötelezett szolgáltató az ajánlat kézhezvételétõl számított 10 napon belül értesíti a Jogosult szolgáltatót a szerzõdéskötési tárgyalások megkezdésérõl, és annak menetérõl, vagy megfelelõ határidõ tûzésével felhívhatja az (1) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ adatok, dokumentumok kiegészítésére, amennyiben ezek nélkül a hálózati szerzõdés megkötésérõl a Kötelezett nem tud nyilatkozni. Az utóbbi esetben a szerzõdéskötésre elõírt határidõ a pótlólagos adatközlés Kötelezett általi kézhezvételével kezdõdik.” Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom részére a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok alapján alkalmazni rendelt Hszr., mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály teszi lehetõvé, hogy az ajánlat kézhezvételétõl (Igénybejelentés kézhezvételétõl) számított 10 napon belül értesítse a Jogosult szolgáltatót vagy hívja fel a szükséges hiányok pótlására, a Tanács ettõl a szabálytól – mint jogalkalmazó – eltekinteni nem tud, ezért a javasolt módosítást elutasította. bs) 6.A Melléklet 2.2.1 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.1 pont elsõ mondatát kiegészíteni az alábbiakkal: „A Magyar Telekom a Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtott érvényes Igénybejelentés esetén a Jogosult kérésére az igényelt Helyszíneken helyszíni bejárást biztosít.”. A TELE2 álláspontja szerint célszerû lenne rögzíteni azt az élõ gyakorlatot, hogy a helymegosztás igénylése esetén a Jogosult a Kötelezett szolgáltatóval közös helyszíni bejárást tart. Ez a gyakorlat mindenképpen fenntartandó, hiszen a Jogosult szolgáltató csak így tudja ténylegesen tervezni saját szolgáltatása mûszaki hátterét. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételét részben tudta figyelembe venni, ugyanis azt az esetet, amikor a Kötelezett szolgáltató elutasítja a Jogosult helymegosztási igényét helyhiányra hivatkozva, pontosan szabályozza a Hszr. 23. és 29. §-a. Ezért a TELE2 által kért fenti helyszíni bejárás így akkor jöhet csak szóba, ha a Magyar Telekom a kezdeti felmérés eredményeként azt állapítja meg, hogy van lehetõség fizikai helymegosztásra. Ez esetben azonban a Tanács álláspontja szerint joggal várható el a Kötelezettõl, hogy a Jogosultnak adjon lehetõséget arra, hogy az adott helyszínt elõre egyeztetett idõpontban a Kötelezett kísé-

9. szám

rõjével felkereshesse, hiszen ezt követõen az Igénybejelentés elutasítására már nem kerül sor, és a Jogosult szolgáltató szempontjából indokolt, hogy még a szerzõdés megkötése elõtt megismerje a kérdéses helyszínt az esetleges mûszaki tervezés miatt. Ezért a Tanács a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.1 pont elsõ mondatát kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltakkal. bt) 6.A Melléklet 2.2.4 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.4 pontjának kiegészítését a következõk szerint: „Amennyiben a Magyar Telekom a kezdeti felmérés eredményeként a Jogosultat – a mûszaki vizsgálatról készült dokumentumok egyidejû megküldése mellett - arról értesíti, hogy nem elegendõ, vagy korlátozott mennyiségben áll hely rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs hely az igényelt Helymegosztási helyiségben, vagy annak közelében, akkor a Jogosult vagy az általa megbízott független szakértõ az értesítés kézhezvételétõl számított 10 napon belül a Magyar Telekommal egyeztetett idõpontban és a Magyar Telekom által biztosított kísérõ jelenlétében felkeresheti a kérdéses Helymegosztási Helyszínt. Amennyiben a Jogosult a kérdéses Helymegosztási Helyszín megtekintését igényli, a kísérõ biztosítása és a kiszállás költségeinek térítésére a Magyar Telekom jogosult a 8.B Mellékletben (Díjak) megállapított Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díjat Jogosult részére kiszámlázni. Amennyiben a Felek a Helymegosztási Helyszínnel kapcsolatos vitájuk eldöntéséhez független szakértõ kérnek fel, az így felmerült költségeket a Felek 50-50%-ban osztják meg egymás között. Amennyiben a Jogosult helymegosztási igényét a Magyar Telekom indokolatlanul utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban a Magyar Telekom viseli.”. A kiegészítés az észrevételezõk szerint a Hszr. 29. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel szükséges. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.4 pontja nem felelt meg maradéktalanul a Hszr. 29. §-ának, amely a mûszaki okokból történõ elutasítás esetén követendõ eljárás pontos szabályait tartalmazza. Az Invitel és az ATSZE által javasolt megoldás azonban szintén nem felelt meg maradéktalanul a Hszr. fenti szabályainak, ezért a Tanács a 6.A Melléklet 2.2.4 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint a Hszr. szövegének megfelelõen javította. bu) 6.A Melléklet 3.4.3 pont ATSZE: Az ATSZE kéri a MARUO tervezet 6.A Melléklet 3.4.3 pontjában foglalt szankciók újra gondolását. Az ATSZE hangsúlyozta, hogy a Magyar Telekom nem csak a megjelölt pontban van felruházva azzal a jogosítvánnyal, amely alapján törli a Jogosult szolgáltató igényét, annak késedelme esetén. A szankció álláspontja

9. szám


szerint nincs szinkronban azokkal a lehetséges jogkövetkezményekkel, melyek a Magyar Telekom késedelme esetén érvényesíthetõk. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek br) pontjában az Invitel észrevételéhez tett indokolást. bv) 6.A Melléklet 4. pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4. pontja címének kiegészítését az alábbiak szerint: „Egyedi Helyi Hurok és Helyi Alhurok Megrendelése”. A TELE2 álláspontja szerint biztosítani kell, hogy a cím alatt szereplõ szabályok az Alhurok megrendelésére is megfelelõen alkalmazásra kerüljenek. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 fenti észrevételével egyetértett, mert a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.3 pontjában részletezett megrendelési folyamat esetében nem lát indokot arra, hogy az csak a Helyi Hurokra vonatkozzon. A pontban foglalt megrendelési folyamat szükségszerûen azonos kell, hogy legyen a Helyi Hurok és a Helyi Alhurok esetében is. A kiegészítés annál is inkább szükséges, mert anélkül a Helyi Alhurok megrendelésének folyamata a MARUO tervezetben szabályozatlan lenne. bz) 6.A Melléklet 4.1.3 e) alpont és 6.1.3.c) alpont valamint 6.B Melléklet 2.1 e) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 e) alpontjának és 6.1.3.c) alpontjának valamint a 6.B Melléklet 2.1 g) alpontjának törlését. Az ATSZE felhívta a figyelmet arra, hogy az elõfizetõi szerzõdésnek általában nem tartalma a végberendezés típusa és beállítási módja. Az elõfizetõi szerzõdés másolatának csatolása egyébként is indokolatlan, mivel az a Kötelezett birtokában is van, így az azonosításhoz nem szükségszerû. Az azonosításhoz elegendõ az a) pont szerinti adatok megadása. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács felhívja az észrevételezõ figyelmét arra, hogy az általa említett pontokban a Magyar Telekom nem az elõfizetõi szerzõdést, hanem a Hszr. 20. § (4) bekezdésében említett elõfizetõi elõszerzõdés bizonyos pontjainak másolatát követeli meg. Az észrevétel ugyanakkor helyesen utal arra, hogy ezen elõfizetõi szerzõdés másolatát a Kötelezett szolgáltató nem kérheti el a Jogosulttól, hiszen mind a Hszr. 20. § (5) bekezdése, mind pedig a 21. § (3) bekezdése szerint az elõfizetõi elõszerzõdés létét – amennyiben ezt a Kötelezett szolgáltató igényli – a Jogosult csak az elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni, az elõfizetõi elõszerzõ-

871

dés Kötelezettnek történõ bemutatására azonban nem kötelezhetõ. Ezért a Tanács a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 e) alpontját, 6.1.3 c) alpontját, és a 6.B Melléklet 2.1 e) alpontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint a Hszr. fenti §-ainak megfelelõen javította. A Tanács ugyanakkor az ATSZE azon észrevételét, hogy a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 g) alpontját, 6.1.3 e) alpontját, és a 6.B Melléklet 2.1 g) alpontját törölje, nem tudta figyelembe venni, mert a Hszr. 21. § (4) bekezdés a) alpontja szerint a Kötelezettnek joga van arra, hogy a Jogosult szolgáltatótól a fenti pontokban említett nyilatkozatot megkövetelje. ca) 6.A Melléklet 4.1.4 és 4.4.2 pontok TELE2: A TELE2 felhívta a figyelmet arra, hogy a valós folyamatok leírására kell törekedni a MARUO-ban. Ez álláspontjuk szerint az említett pontban praktikusan úgy történhetne, hogy a 4. és 6. cím alatti elsõ pontokban szerepelne, hogy az igénybejelentésekre és megrendelésekre vonatkozó kommunikáció az elektronikus felületen folyik. Ehhez kapcsolódóan a 4.1.4. pontból és a 4.4.2. pontból törölni kell az „írásban”, illetõleg a „cégszerûen aláírva”szövegrészeket. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács álláspontja szerint annak rögzítése, hogy az Igénybejelentésekre és megrendelésekre vonatkozó kommunikáció elektronikus felületen folyik, ellentmondana a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.1 pontjának, amely szerint az Igénybejelentések benyújtására lehetõség van levélben, személyesen, telefaxon vagy elektronikusan (e-mail) is. A Tanács álláspontja szerint a kommunikációt leszûkíteni kizárólag az elektronikus kommunikációra nem indokolt, hiszen maga a Kötelezett ajánlja fel az Igénybejelentések benyújtásának többi lehetséges módját is. Mivel az Igénybejelentés szükségszerûen írásbeli formát igényel, ezért a 6.A Melléklet 4.1.4 pontjából az „írásbeli” szó törlése nem indokolt. A 6.A Melléklet 4.4.2 pontjában megkövetelt „cégszerû aláírást” ugyanakkor semmi sem indokolja, hiszen nem érthetõ, hogy ha az Igénybejelentések benyújtásánál a „cégszerû aláírás” nem alaki kellék, akkor az Igénybejelentés módosítása miért igényli ezt az alaki kelléket. A Tanács ezért a 6.A Melléklet 4.4.2 pontjából a fenti kitételt törölte. cb) 6.A Melléklet 4.1.5, 4.1.6 és 4.2 pontok Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjának módosítását a következõk szerint: „A Magyar Telekom az általa elvégzett Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálati mérési adatok és eredmény megküldését követõen jogosult a Jogosult részére kiszámlázni a 8.B Mellékletben (Díjak) meghatározott Hurok Felmérési Díjat.”.

872


Az átengedni igényelt Hurok egyedi alkalmassági vizsgálata álláspontja szerint továbbá jelenleg az alábbi több alapvetõ kérdésben szabályozatlannak minõsül: • Az ésszerû módon megvalósított vizsgálat csak a vonal kevés és egyszerûen mérhetõ, a támogató rendszerrel is vizsgálható jellemzõjére kell, hogy korlátozódjék. Ezen vizsgálatok elvégzése a Jogosult szempontjai szerinti alkalmasságot nem, legfeljebb a valamilyen digitális átvitelre alkalmatlanságot valószínûsíthetik. Ezen vizsgálatokért díj felszámítása nem indokolt. • A fenti értelemben indokolt felülvizsgálni a 6.A Melléklet 4.2.1. pontjai szerinti mérendõ paraméterek jegyzékét:csak a kis költséggel és kis idõráfordítással mérhetõ paramétereket kell vizsgálatra elõírni. • Minden vizsgált paraméterre elõ kell írni az elfogadás és az elutasítás tartományát. A Kötelezettnek meg kell adnia a mért eredményeket és az áramkör minõsítését. • A 6.A Melléklet 4.1.6. szerinti méréseket az Alhurok esetén is el kell végezni – a tervezet csak a nagyrendezõtõl végzett mérésekre vonatkozik. • A 6.A Melléklet 4.2.1. szerinti követelménybõl ki kell hagyni az elõrejelzésben meghatározott legnagyobb eltérésre való hivatkozást. • A 6.A Melléklet 4.2.1. szerinti elutasítás esetén a Magyar Telekom legyen köteles megküldeni a mérési eredményt a Jogosultnak. Az Magyar Telekom mûködési transzparenciájának nem elégséges feltétele, ha csak a Tanács számára enged betekintést a mérési eredménybe. A 6.A Melléklet 4.2.2. szerinti, az egyedi vizsgálatot szükségessé nem tevõ eseteket bõvíteni kell az ISDN-re használt vonalak esetével, mivel az ISDN-re alkalmasság önmagában garanciája valamilyen általános xDSL –re alkalmasságnak is, legalább olyan mértékben, mint azt a 4.2.1. szerinti mérésekkel megállapítható. Az Actel szövegjavaslata: „Általános elvek: 1. Alapesetben a Kötelezett az Egyedi Hurok Alkalmassági Vizsgálatot a Támogató Rendszer felhasználásával végzi el. A Támogató Rendszer felhasználásával végzett egyedi alkalmassági vizsgálatért a Kötelezett díjat nem számíthat fel. 2. A RUO tartalmazza a Hurok és az Alhurok átengedési követelményeit, azaz a Támogató Rendszer használatával vizsgálandó jellemzõket és azok elfogadási határértékeit. 3. Az elfogadási határértékeknek valamely alacsony sebességû xDSL átvitel, vagy még inkább az ISDN átvitel követelményeihez kell igazodniuk. 4. A Támogató Rendszer használatával végzett vizsgálat mérési eredményeit és az áramkör minõsítését a Kötelezett megküldi a Jogosultnak. 5. Amennyiben a Jogosult által igényelt Hurok a Támogató Rendszerrel nem vizsgálható, vagy a Támogató

9. szám

Rendszer alkalmazásával a Hurok Átengedésre alkalmassága nem dönthetõ el, a Kötelezett a RUO-ban szereplõ díj ellenében, szükség szerint a távoli végre kiszállással járó egyedi alkalmasság vizsgálatot végez. A vizsgálat mérési jegyzõkönyvét a mérés idejének, a mért jellemzõknek és a mért értékeknek a feltüntetésével, valamint a Hurok minõsítésével megküldi a Jogosultnak. 6. A RUO tartalmazza a Hurok átengedési követelményeit, azaz a kiszállással járó egyedi alkalmassági vizsgálatok során mért jellemzõket, valamint azok elfogadási határértékeit. 7. Azon Hurkok esetén, amelyek az Átengedést megelõzõen is Átengedésben voltak, vagy xDSL, vagy ISDN célra használták azt, nem szükséges egyedi alkalmassági vizsgálat elvégzése. Ezen esetekben a Kötelezett nem számíthat fel vizsgálati díjat.” A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a fenti észrevétel alapján a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.5 pontját, 4.1.6 pontját, 4.2.1 pontját valamint 4.2.4. pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint megváltoztatta. i) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.5 pontjához A Tanács a MARUO 6.A Melléklet 4.1.5 pontját azért egészítette ki, mert ugyanezen Melléklet 4.2.2 pontjában a Magyar Telekom felkínálja annak lehetõségét, hogy ne minden esetben legyen szükség a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat elvégzésére. Mivel a 4.1.5 pontban nem szerepelt ennek lehetõsége, a Tanács a MARUO-ban foglalt egységes szabályozás érdekében a pont kiegészítésérõl döntött. ii) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.6 pontjához A MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.6 pontjának kiegészítésére a Nagyelosztóval a Helyi Alhuroknak a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálatba bevonása miatt volt szükség. iii) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.1 pontjához A MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.1 pontjának kiegészítése azért volt szükséges, mert jogos és indokolt a Jogosult szolgáltatónak az igénye, hogy esetleges elutasítás esetén megismerje az elutasítás alapjául szolgáló mért értékeket, mérési eredményeket, valamint azok elfogadási határértékeit. Az utóbbiak nem adhatók meg a RUO-ban, mert technológia- és berendezés függõk. Pozitív válasz esetén a Jogosult el tudja dönteni a mérési eredmények alapján, hogy az igényelt Helyi Hurok vagy Alhurok teljesíti-e az elvárásait. iv) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjához A Tanács az Actelnek a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjához adott javaslatát elfogadta, mert a

9. szám


Jogosultnak reális igénye, hogy megismerje a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat mérési eredményeit. A Jogosult fizet egy vizsgálatért, (egy szolgáltatásért), aminek nem csak a végeredményét, hanem a részletezett mérési eredményeit is meg akarja ismerni, mert ennek alapján tud dönteni arról, hogy a Helyi Hurok és Alhurok alkalmas-e igényei kielégítésére. cc) 6.A Melléklet 4.2.2 pont ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.2 pontjában a „megegyezõ” helyett a „hasonló” szó szerepeltetését. Álláspontja szerint indokolatlan kizárólag az éppen azonos paramétert elfogadni. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az ATSZTE javaslatában szereplõ „hasonló” fogalmat a Tanács álláspontja szerint mûszakilag nem lehet korrekt módon értelmezni. Amennyiben ez a fogalom definiált lenne, a bevezetése további alkalmassági mérések elvégzését vonhatná maga után, ezzel éppen hogy bonyolultabb lenne az eljárás, nem pedig egyszerûsödne, ezért a Tanács az észrevételt nem tudta figyelembe venni. ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.2 pontja kiegészítését a következõk szerint: „ … Megrendelésnek tekinti és errõl a Jogosultat a hurokhossz és kábeltípus megadásával együtt értesíti.”. A 6.A Melléklet több helyen tartalmazza azt a kitételt, hogy „egyedi alkalmassági vizsgálatra akkor nincs szükség, ha a Helyi Hurkon az igényelttel megegyezõ paraméterû xDSL szolgáltatás üzemel.” Az ATSZE és a TELE2 álláspontja szerint ez a megkötés nem egészen indokolt, hiszen például, ha az igényelttõl nagyobb sávszélességû xDSL szolgáltatás üzemel a Hurkon, a külön felmérés a frekvenciagazdálkodásra hivatkozással nyilvánvalóan felesleges. Emellett a szöveg álláspontjuk szerint azt sugallja, hogy amennyiben a Magyar Telekom nem végzi el az egyedi alkalmassági vizsgálatot, a megrendelést úgy fogja visszajelezni a Jogosultnak, hogy a Hurok egyetlen mûszaki adatát sem adja meg. A Magyar Telekom legalább a hurokhosszra vonatkozó adattal mindenképpen rendelkezik, és ennek átadása méltányosan elvárható akkor is, ha az egyedi vizsgálatra nem került sor. Ez a kiegészítés az ATSZE és a TELE2 szerint mindenképpen elvárható, tekintettel a Hszr. 20. § (5) bekezdés a) pontjára is. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Hszr. 20. § (5) bekezdés a) pontja szerint: „Amennyiben a jogosult szolgáltató rendelkezik a (4) bekezdésben írott elõszerzõdéssel - amelyet a Kötelezett szolgáltató kérésére az elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni - a Kötelezett szolgáltató köteles a jogosult szolgáltató számára hozzáférhetõvé tenni az

873

Átengedéshez szükséges további információkat, amelyek tartalmazzák a) a Helyi Hurok mûszaki jellemzõit, így különösen a Hurok hosszát az elõfizetõtõl a helymegosztás helyéig, a vezeték átmérõjét, továbbá minden olyan kifejtést vagy elektronikus hírközlõ eszköz jelenlétét, amely a Helyi Hurok frekvenciaspektrumának használatát korlátozza vagy akadályozza a Helyi Hurkon az analóg telefonszolgáltatásnál nagyobb sávszélességû szolgáltatás nyújtását,” Tekintettel arra, hogy a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.2 pontja ebbõl a szempontból nem felelt meg maradéktalanul a Hszr. fenti rendelkezésének, ezért a Tanács a pontot a kiegészítette az ATSZE és TELE2 észrevételének megfelelõen. cd) 6.A Melléklet 4.4.4 és 6.4.3 pontok TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.4.4 és 6.4.3 pontjának módosítását a határozattervezet 5. pontjának megfelelõen, azaz az xDSL szolgáltatás szünetmentességének biztosítása érdekében. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételével egyetértve a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.4.4 és 6.4.3 pontját módosította, mivel azok ellentmondtak a Tanács által jelen határozatban megállapított a 4.B Melléklet 3.4 pontjában, 4.C Melléklet 3.1.2 pontjában valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont elsõ bekezdésében foglaltaknak. ce) 6.B Melléklet 5.3 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE szabályozni javasolta a MARUO tervezet 6.B Melléklet 5.3 pontjában, hogy a Magyar Telekom milyen felmondási idõvel mondhatja fel a egyedi hozzáférési szerzõdést. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet 6.B Melléklet 5.3 pontját törölte, mivel az ellentmondott a Tanács által jelen határozatban megállapított MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 pontjában, 4.C Melléklet 3.1.2 pontjában valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont elsõ bekezdésében rögzített szövegnek. cf) 6.B melléklet 5.4 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 6.B Melléklet 5.4 pontjának módosítását úgy, hogy a szüneteltetésrõl, illetve megszüntetésrõl elõzetesen 15 nappal legyen köteles a Magyar Telekom a Jogosult szolgáltatót értesíteni. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet 6.B Melléklet 5.4 pontját törölte, mivel az ellentmondott Tanács által jelen határozatban megállapított MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 és 3.4 pontjában, a 4.C Melléklet 3.1.2 és 3.1.3 pontjában

874


valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont elsõ bekezdésében rögzített szövegnek. cg) 6.C melléklet 1.4 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.4 pontjának törlését. Álláspontjuk szerint a kérdéses pont értelmezhetetlen és sérti az átláthatóság és az egyenlõ elbánás követelményét. A „logisztikailag méltányosan elvárhatóan teljesíthetõ mérték” nem egzakt, nem ellenõrizhetõ és számon kérhetõ, továbbá álláspontjuk szerint a Tanácsnak nincsen jogszabályi felhatalmazása, hatásköre ilyen szinten a felek szerzõdéses jogviszonyaiba beavatkozni. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudja. A Hszr. és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem engedi a Kötelezettek részére azt, hogy referenciaajánlatban szabályozott, általa nyújtandó szolgáltatás esetén (így a Helyi Hurok Átengedése esetén is) különféle korlátokat állítson fel a teljesíthetõ igényekre vonatkozóan. A Hszr. szerint az Átengedésre a Kötelezett szolgáltatónak 15 nap áll rendelkezésre, és ez alól csak a 24. § (2) bekezdésében enged eltérést a jogszabály. A MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.2 pontja így is a jogszabályban taxatíven meghatározott 15 nap alól ad a Magyar Telekomnak a Tanács által jóváhagyott kimentési lehetõséget azzal, hogy csak az elõrejelzett igények tekintetében kell határidõre teljesítenie. A Tanács ezen felül már nem lát lehetõséget arra, hogy az igények teljesítését a Magyar Telekom mind a Jogosultak, mind – egy estleges eljárás során – a Tanács által is gyakorlatilag ellenõrizhetetlen feltételhez a „logisztikailag méltányosan elvárhatóan teljesíthetõ mérték”-hez kösse. A Tanács ezért a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.4 pontját törölte. ch) 6.C melléklet 1.5 pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.5 pontjának kiegészítését az alábbiakkal: „Amennyiben a Magyar Telekom az Elõrejelzést a kézhezvételt követõ 3 munkanapon belül nem igazolja vissza, úgy az elfogadottnak tekintendõ.”

9. szám

A kiegészítés az Invitel szerint azért szükséges, mert nincs szabályozva, hogy a Kötelezett mennyi idõn belül köteles az elõrejelzést visszaigazolni. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már elõzõleg is rögzítette azt az álláspontját, hogy olyan jogvesztõ határidõt, amelyet elektronikus hírközlésére vonatkozó szabály nem tartalmaz a RUO-ban nem célszerû és indokolt elõírni. Ez ugyanakkor nemcsak a Jogosultat, hanem a Kötelezettet terhelõ határidõkre is vonatkozik, hiszen a Kötelezettet terhelõ, és tulajdoni, magánjogi viszonyaiba beavatkozó közjogi korlátozást a Tanács nem értelmezheti tágan. A Tanács álláspontja szerint jelen esetben sem indokolt a jogveszõ határidõ elõírása, ezért az említett pontot csak azzal egészítette ki a Tanács, hogy a Kötelezett 3 napon belül köteles az Igénybejelentést visszaigazolni. Ez a kötelezettség ugyanakkor megteremti a lehetõséget arra, hogy a Magyar Telekom esetleges határidõcsúszásai a felek közötti együttmûködés körében vizsgálható legyen. ci) 6.C melléklet 1.7 pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.7 pontjában hivatkozott elõrejelzéshez használandó mintanyomtatvány MARUO-hoz való csatolását, mivel az nem képezi a jelenleg jóváhagyás alatt álló dokumentáció részét. A Tanács az Invitel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az Eht. 58. § (2) bekezdés c) pontja szerint: „A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell: c) a szerzõdéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a Kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,” Tekintettel arra, hogy a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.7 pontjában hivatkozott adatlapot a MARUO tervezet nem tartalmazta, ezért a Tanács felszólította a Kötelezettet ennek csatolására, és a becsatolt adatlapot a MARUO részévé tette. cj) 6.C melléklet 1.9 pont: ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolja a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.9 pontjának törlését. Álláspontjuk szerint nem indokolt a 75%-os korlát alkalmazása. Ez a feltétel ellehetetleníti a jogintézmény érvényesülését a piaci gyakorlatban. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Több észrevétel is érkezett azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Telekom a 6.C Mellékletben az elõrejelzés keretében foglalt számos korlátozással gyakorlatilag ellehetetleníti a Helyi Hurok és Helyi Bitfolyam Átengedésének érvényesülését a piaci gyakorlatban. A MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.9 pontjában foglalt korlátozást a Tanács megvizsgálva megállapította, hogy

9. szám


sem olyan jogi, sem olyan mûszaki indok továbbá jogszabályi rendelkezés nem áll fenn, amely ésszerûvé tenné, hogy a DSLAM kapacitás 75%-át a Jogosult szolgáltatónak ki kell töltenie az adott helymegosztási helyszínen. Sõt a Hszr. 36. § (3) bekezdés c) pontja kifejezetten úgy fogalmaz, hogy „Helyi bitfolyam hozzáférés Átengedése szolgáltatás költsége az elválasztó szûrõnek, DSLAM-nek, és amennyiben az nem része a DSLAM-nek - a megosztást biztosító eszköznek egy vonalra esõ költségét tartalmazza.” A fenti jogszabályhely alapján eleve nem lehet a Jogosulttal megfizettetni a DSLAM kapacitás 75%-át, hiszen az adott Helyi Hurok Átengedésre vonatkozó díj csak a DSLAM-nek egy vonalra esõ költségét tartalmazhatja. Fenti korlátozás indokolatlanságát támasztja alá továbbá az is, hogy a Kötelezett sok esetben Ethernet-switch-et alkalmaz, amely alkalmas egy DSLAM kapacitásának megosztására több Jogosult között. Ilyen indok hiányában pedig a fenti korlátozás kizárólag a Jogosult szolgáltatók piacra lépését nehezít, ezért a Tanács a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.9 pontját törölte. ck) 6.C melléklet 3.3.4-3.3.9 pontjai Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.4-3.3.9 pontjaihoz, hogy a MARUO alapú együttmûködés elsõ évében a jogosult által leadott elõrejelzésekhez semmilyen szankció ne kötõdjön, az együttmûködés 2. évétõl kezdve az elõrejelzéstõl való meghatározott mértékû eltérés esetén a Magyar Telekom legfeljebb az elõrejelzéssel érintett HurokÁtengedéshez vagy helymegosztáshoz allokálható költségalapú díját számlázhassa ki a Jogosulttal szemben, mivel álláspontjuk szerint az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos és üzleti szempontból ellehetetlenítheti a Jogosult szolgáltatókat. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjához írtakat. cl) 6.C melléklet 3.3.8 és 4.3 pont ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolja a MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.8 és a 4.3 pontjainak törlését. Álláspontjuk szerint a szankció túlzott és az Átengedés tényleges alkalmazásának jelenlegi korai szakaszában teljesen megengedhetetlen, az ilyen mértékû szankció célja csak az Átengedés jogintézményének teljes ellehetetlenítése lehet. Az ATSZE és Actel hangsúlyozta, hogy külsõ, tõle független okokból a Jogosult az Átengedési Keretszerzõdés keretében Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtott elõrejelzésében szereplõ valamely negyedévre megadott Helymegosztási Helyszín számnál kevesebb számú szerzõdést is köthet. A Helymegosztási Helyszín elõrejelzéstõl való eltérés fõ okai elsõsorban

875

infrastrukturálisak, hiszen pl.: egy-egy access vagy optikai nyomvonal engedélyeztetési eljárása, kiépíthetõsége a korábban a Jogosult által benyújtott elõrejelzésben szereplõ helyszíneket és azok számát nagymértékben módosíthatja. A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjához írtakat. TELE2: A TELE2 hangsúlyozta, hogy amennyiben a Magyar Telekom a 6.C mellékletben meghatározott elõrejelzési rendet kívánja alkalmazni, és az ott meghatározott módon kíván kötbérigényeket érvényesíteni, a 4. sz. mellékletekben jelzett, a napi elvégzett Átengedésekre vonatkozó bármilyen mértékû korlátozás indokolatlan. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek al) pontjában írtakat. cm) 6.C melléklet 3.3.9 pont ATSZE, TELE2 és Actel: Az ATSZE, a TELE2 és az Actel javasolja a MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.9 pontjának törlését. A súlyos szankció álláspontjuk szerint nem szolgálja a szélessávú technológia magyarországi minél gyorsabb és szélesebb körben való elterjesztését. A 3.3.9 és a 1.2 pontok a Jogosult szolgáltató által benyújtott Elõrejelzésben szereplõ Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentésnél nagyobb darabszámú Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentést eltérõen ítéli meg. Az 1.2 pont a Magyar Telekom konstruktív magatartását tartalmazza, ahol az erõforrásoknak megfelelõen megkísérli teljesíteni az Igénybejelentéseket. A 3.3.9 pont viszont a többlet Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentést szankcionálja, és felárat állapít meg. A Tanács az ATSZE, a TELE2 és az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjához írtakat. cn) 6.C melléklet 4.2 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 2.8 és 4.2 pontjának módosítását a következõk szerint: „2.8. pont Az NHH határozat hatályba lépését követõ 12 hónapon túl, vagy ha a Jogosult szolgáltató által igénybe vett átengedett érpárak száma az 500 darabot meghaladja, a szankció nélküli eltérés alsó határát a 7. táblázat adja meg. 4.2. pont A megengedett eltérés alsó határa

876


A Helyi Hurok, Helyi Bitfolyam Hozzáférés és a MDF Blokk mennyiségére vonatkozó megengedett eltérés alsó határát a 7. Táblázat tartalmazza. Határérték * 1_amax

-30%

* 2_amax

-35%

* 3_amax

-40%

* 4_amax

-45%

7. Táblázat” Az Actel álláspontja szerint a RUO által megkívánt pontosságú tervezésre ebben a szakaszban nincs mód, a RUO által megengedett szankcionálás túlzott mértékben sújtja az Átengedéssel élõ szolgáltatókat, visszafogja a versenyt és végeredményben a Kötelezett piacvédõ céljait szolgálja. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjához írtakat. co) 6.D melléklet 1.5 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.D Melléklet 1.5 pontjának módosítását az alábbiak szerint: „Ha az építési engedély kérelmet a hatóság elutasítja, úgy Magyar Telekom köteles a részére nyitva álló jogorvoslati lehetõségeket igénybe venni. Amennyiben az elutasítás jogerõre emelkedik, úgy az engedély kérelem elutasítása által érintett Szerzõdés az építési hatóság határozatának jogerõre emelkedésével egyidejûleg megszûnik. Amennyiben az elutasításra nem a Magyar Telekomnak felróható okból került sor, úgy a határozat jogerõre emelkedését követõen a Jogosult köteles számla alapján a Magyar Telekom részére megtéríteni az engedélyezési eljárás megindítását megelõzõen elõzetesen egyeztetett mértékû, a Magyar Telekom részére felmerült igazolt költségeket.” A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács annak rögzítését, hogy a Magyar Telekom vegye igénybe a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetõségeket nem tartotta indokoltnak, hiszen a Tanács nem kötelezhet egy szolgáltatót olyan cselekmény megtételére, amely esetében jogszabály alapján alanyi jogosultsággal rendelkezik arra, hogy azt igénybe veszi-e vagy sem. Az Invitel és az ATSZE által tett második kiegészítést azonban részben elfogadta, hiszen a Magyar Telekom a 6.D melléklet 1.5 pontjában részletezett esetben csak az igazolt felmerült költségeit kérheti, egyéb nem igazolt költségek iránti igényeket a Jogosult felé nem támaszthat. Az, hogy a költségeket a Magyar Telekomnak igazolnia kell, a Tanács álláspontja szerint elegendõ biztosíték, így az arra vonatkozó igényt, hogy a költségeket már az

9. szám

engedélyezési eljárás elõtt egyeztessék a felek a Tanács nem tarja indokoltnak és arányosnak. cp) 6.D melléklet 3.4 a) alpont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.4 pont a) alpontja második tagmondatának törlését, mivel a Magyar Telekom a megrendelés Partner portálon való bonyolítása folyamatában saját nyilatkozata szerint nem kéri a Jogosultaktól az elõfizetõ Magyar Telekomtól igénybevett szolgáltatásainak lemondását, mivel a Jogosult által az elektronikus felületen becsatolt szerzõdést elégségesnek tekinti. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Helyi Hurok Tejes Átengedése fizikailag valóban csak akkor valósulhat meg, ha azon már a Magyar Telekom nem szolgáltat, és ennek elõfeltétele, hogy az Elõfizetõ a szolgáltatást lemondja, ezért a fenti pont második tagmondatának törlése nem indokolt. Bár a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.4 a) alpontjának második tagmondata valóban kissé félreérthetõen fogalmaz, de az, hogy a Helyi Hurok Teljes Átengedésének feltétele, hogy a Magyar Telekom az Elõfizetõ lemondását kézhez vegye, még nem jelenti azt, hogy ezt a dokumentumot a Jogosultnak kellene csatolnia, hiszen a lemondás értelemszerûen a Kötelezettnél történik, aki eddig az Elõfizetõnek szolgáltatott. cq) 6.D melléklet 3.5 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.5 pontjának módosítását a következõk szerint: „3.5 A Helyi Hurok azonosításához szükséges, a Helyi Hurokhoz tartozó HDF Blokk pozíció azonosítót a Jogosult az Egyedi Helyi Hurok Megrendelés leadásakor adja meg.” A Magyar Telekommal való egyeztetések eredményeképpen a TELE2 úgy látja, hogy a Magyar Telekom folyamatai szerint is a Jogosult adja meg a HDF pozíciót a megrendelés leadásakor (a MARUO-ban 6.A melléklet 4.3.1. pont). A TELE2 álláspontja szerint a fenti pontban az átadás-átvételi tesztre való utalás egyébként is felesleges lenne, mivel információi szerint a Magyar Telekom folyamatai szerint a Hurok átkötésekor az átkötést végzõ Magyar Telekom munkatárs nem jelez vissza azonnal az átkötés sikerességérõl, a Jogosult csak késõbb, a Partner Portálon megjelenõ státusz-változásból látja az átkötés tényleges megtörténtét. Ezért a TELE2 álláspontja szerint, amennyiben Tanács úgy véli, hogy az átadás-átvételi teszt szükséges lenne, megfontolandó a Magyar Telekomra olyan kötelezettség megállapítása a RUO-ban, hogy az átadás-átvételi teszt funkciójának felel meg, ha a mûszaki terület munkatársa az átkötésekrõl még a helyszínrõl telefonon visszajelzést ad a munkák elvégzésérõl, hogy gyakorlatilag az átkötésekrõl valós idõben értesüljenek a Jogosultak. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

9. szám


Mivel a HDF-et a Kötelezett telepíti, ésszerû, ha õ adja meg a HDF blokkok pozíció azonosítóit. Ez természetesen nem zárja ki a Felek közötti megállapodást az információátadás ésszerû, gyakorlati megoldására. cr) 6.D melléklet 3.6, 3.7, 5.5 és 5.6 pontjai TELE2 A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.6, 3.7, 5.5 és 5.6 pontjainak a törlését, mivel az ott jelzett díjelemek a Tanács határozattervezetének értelmében nem létezhetnek. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel jelen határozat rendelkezõ részének II. 1. pontja törölte az észrevételben jelzett díjelemeket, ezért a fenti pontoknak a Kötelezett referencia ajánlatban történõ szerepeltetése indokolatlanná vált. cs) 6.D melléklet 3.9 pont Invitel: Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.9 pontjának módosítását a következõk szerint: „A Jogosult egy számára átengedett Helyi Hurkon az érintett Szerzõdésben szereplõ berendezés, vagy annak beállítási módjának módosítását a vonatkozó MARUO rendelkezések figyelembevételével saját hatáskörében maga végzi el. Amennyiben a berendezés vagy annak beállítási módjának módosítása a spektrumhasználat növekedésével jár, úgy a Magyar Telekom a Jogosult igénye alapján új Helyi Hurok felmérést végez el, melynek elvégzését követõen jogosult kiszámlázni a 8.B Mellékletben (Díjak) meghatározott Hurok Felmérési Díjat.” A pont megfogalmazása az Invitel álláspontja szerint nem megfelelõ. A berendezés vagy a beállítás módosítását a Jogosult nem kéri, hanem saját hatáskörében végzi a MARUO korlátain belül. Ezek a tevékenységek változatlan vagy lecsökkenõ spektrumhasználat esetén nem igényelnek új Helyi Hurok felmérést. A Tanács az Invitel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az „Egyedi részletes Hurok alkalmassági vizsgálat helyszíni ellenõrzéssel” díjelem újbóli felszámítása a fenti esetben nem indokolt, ugyanis az említett díjelemhez tartozó, a Kötelezett referencia ajánlatában szereplõ hurok alkalmassági mérések elvégzése semmilyen új információt nem jelent a Jogosult számára. Mivel a Kötelezett referencia ajánlatában a Jogosult által alkalmazható technológiák rögzítésre kerültek, emiatt a Jogosult a MARUO keretein belül jogosan változtathatja az általa nyújtott szolgáltatás jellemzõit. ct) 6.D melléklet 3.10 pont TELE2: A MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.10. pontja a Szerzõdés felmondására 30 napos felmondási idõt állapít meg, ami a TELE2 álláspontja szerint teljes mértékben megfelel az üzleti tisztesség követelményeinek és a versenybarát feltételek kialakításának. Sajnálatos módon ellentmond azonban e feltételnek a Törzsszöveg VI.14.2. pontja, amelynek módosítása szükséges

877

A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a TELE2 javaslatát nem tudta figyelembe venni, mivel a Hszr. taxatív rendelkezéseitõl jogalkalmazóként nem tud eltekinteni. A Hszr. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a hálózati szerzõdés Jogosult szolgáltató általi felmondása nem lehet kevesebb 60 napnál. Ennek megfelelõen a felmondási idõt a Hszr. rendelkezéseinek megfelelõen 60 napban állapította meg. cu) 7. melléklet TELE2: A TELE2 általánosságban kifogásolja a MARUO tervezet 7. Melléklettel kapcsolatban, hogy az semmilyen utalást nem tartalmaz arra az esetre, hogy a Magyar Telekom rendes tevékenysége során a hálózattal, illetve a Hurokkal kapcsolatban észlel olyan hibát, amely a Jogosult szolgáltató szolgáltatását befolyásolhatja. A TELE2 úgy véli, hogy az ilyen, rendes tevékenység során észlelt, de a másik szolgáltató szolgáltatását befolyásoló hibáról a Magyar Telekomnak is értesítenie kellene az érintett Jogosult szolgáltatót az egyéb együttmûködési szerzõdésekben is vállalt NOC határidõkön (4 óra) belül. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács nem tudta pontosan értelmezni a definiálatlan „rendes tevékenység” fogalmat. A MARUO tervezet 7. Melléklet 1. Általános üzemviteli feltételek fejezetében rögzítésre került, hogy a felek együttmûködési szerzõdésben rögzítik a MARUO-ban meg nem határozott üzemeltetési együttmûködési feltételeket. A TELE2 által javasolt kiegészítés ezért az együttmûködési szerzõdésben rögzített szabályok tárgya lehet. cv) 7. melléklet 2. pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenkettedik bekezdésében a második mondat kiegészítését a következõképpen: „A Magyar Telekom a hibaelhárítás tényét, eredményét lezárt hibajegyen visszaküldi a Jogosult részére, egyben megjelölve a hiba mibenlétét és elhárításának módját.” Ez a módosítás szükséges a TELE2 álláspontja szerint ahhoz, hogy a Jogosult szolgáltatók valóban érdemben tudják kifogásolni az el nem hárított vagy azonnal újrajelentkezõ hibák esetén a hibaelhárítást. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint nincs jelentõsége a kért módosításnak, hiszen szükség esetén a szerzõdõ felek ilyen esetben úgyis megkeresik egymást. TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenharmadik bekezdésében szereplõ határidõt 2 (kettõ) munkanapra módosítani. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A hibaelhárítás esetében a felek általában nem munkanapot, hanem naptári napot rögzítenek szerzõdésekben. Az említett pont változatlanul hagyása a Tanács álláspontja szerint elsõsorban azért indokolt, mert a hibaelhárítás

878


mielõbbi befejezése mindkét fél érdeke. A Kötelezett által vállat gyors hibaelhárítási határidõk feltételezik a Jogosult szolgáltató gyors viszontválaszát is. TELE2: A TELE2 megállapította, hogy a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizennegyedik bekezdése nem szól azokról az esetekrõl, amikor a Jogosult a hibaelhárítással kapcsolatban más kifogást emelt. A TELE2 felhívta figyelmet arra is, hogy általában hiányzik a mellékletbõl annak rendezése, hogy az ilyen kifogások után ismét elhárítani kezdett hibát hogyan kezelik a minõségi paraméterek számításánál. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A „más kifogás” sem a jogszabályokban, sem a MARUO tervezetben nem definiált fogalom így a Tanács az észrevételt értelmezni nem tudta. TELE2: A TELE2 javasolta továbbá a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenötödik bekezdésében az „Elõfizetõnek jelzett idõpontban” fordulat helyett az „Elõfizetõvel – adott esetben a Jogosult szolgáltatón keresztül – egyeztetett idõpontban” fordulat elfogadását. Egyébként ugyanis a TELE2 álláspontja szerint az elõfizetõ akadályoztatása esetén a Magyar Telekom mentesül a hibaelhárítási kötelezettség alól, ami elfogadhatatlan tekintettel arra, hogy a Jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes, és nem is jogosult. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács méltányolta a TELE2 javaslatát, figyelembe véve, hogy a Jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes és nem is jogosult. TELE2: A TELE2 a MARUO 202 mutatóval kapcsolatban több észrevételt is tett. A mutató számítását leíró képlet számlálójából a TELE2 szerint hiányzik a „valós” szócska, ami indokolatlanul kedvez a Magyar Telekomnak, hiszen így a számlálóban az olyan hibák is elhárítottként szerepelhetnek, amelyek nem voltak valósak, vagyis nem történt tényleges hibaelhárítás. A mutató vállalt értéke a TELE2 álláspontja szerint nagyon alacsony. Ez az alacsony érték nem teszi lehetõvé azt, hogy a Jogosult szolgáltató megfelelõ minõségû, versenyképes szolgáltatást kínáljon a piacon, ezért javasoljuk a mutató értékének 90%-ra való emelését (ez biztosíthatja, hogy a Kötelezett szolgáltató a hibaelhárításban sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a Jogosult szolgáltatókkal szemben). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: i) Az elhárított hiba mindig valós hibát jelent, ezért a TELE2 elsõ észrevételét a Tanács nem tudta figyelembe venni. ii) A Tanács továbbá a mutató értékét módosítani nem tudta, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatás minõségének a fogyasztók védelmével összefüggõ követelményeirõl szóló 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (amely kizárólag elõfizetõi szolgáltatásokra vonatkozik) szerint

9. szám

ezen mutatók a szolgáltatók által vállat értékek. Tekintettel arra, hogy ezen mutatók értékét nemhogy nagykereskedelmi viszonylatban, még kiskereskedelmi viszonylatban sem írja elõ jogszabály, hanem a szolgáltatók vállalására bízza, így a MARUO-ban ezen értékek vállalása is a Kötelezett szolgáltató szabadságába tartozik, amely mint ilyen a szolgáltatók közötti verseny egyik eszköze is lehet. cz) 8.A melléklet 2. pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontjának módosítását a következõk szerint: „ … díjak kizárólag a Tanács jóváhagyását követõen, a referencia ajánlat módosításának hatálybalépésétõl vagy a Tanács határozatában meghatározott idõponttól alkalmazhatóak.” Ez a változtatás egyértelmûen szabályozná a visszamenõleges alkalmazhatóságot. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontját már korábban, az egyeztetetésre közzétett határozattervezetben módosította, azaz a TELE2 által idézett pont már törlésre került, és helyébe az alábbi szövegrész lépett: „Amennyiben a Tanács a MARUO-t az Eht. 60. §-a szerinti eljárásban kérelemre módosítja, és ezen módosítás a MARUO-ban szereplõ díjakat is érinti, akkor a módosított referenciaajánlatban meghatározott díjakat a felek csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétõl alkalmazhatják.” Tekintettel arra, hogy a MARUO tervezet fenti pontja a MARUO módosításáról szól, jelen határozat Indokolási részének I. 73. pontjában foglalt indokolás szerint 8.A Melléklet 2. pontjának tartalmát az Eht. 60. § (5) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen állapította meg. da) 8.A melléklet 9. pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 8.A Melléklet 9. pontjának módosítását a következõk szerint: „Nem érvényesíthetõ Hurok felmérési díj, illetve Helyi bitfolyam hozzáférés felmérési díj a Jogosult szolgáltató felé, ha a Kötelezett az adott Hurkon saját elõfizetõje számára már üzemel vagy üzemelt nyújtott azonos sávszélességet igénybevevõ és azonos jelszinteket használó xDSL szolgáltatást.”. Az Invitel álláspontja szerint a fenti rendelkezés indokolatlanul korlátozza a díj alóli mentességet arra az esetre, ha a Kötelezett elõfizetõje számára üzemelt korábban az adott Hurkon sDSL szolgáltatás, holott a Kötelezett tevékenysége és a díj felszámítás indokoltsága szempontjából ezzel egy tekintet alá kell, hogy essen ha egyéb Jogosult számára üzemelt korábban az adott Hurkon sDSL szolgáltatás is. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az ATSZE és a TELE2 javaslata a fenti ponttal kapcsolatban kedvezõbb a Jogosultak számára, ezért a Tanács azt vette figyelembe.

9. szám


ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 8.A Melléklet 9. pontjának módosítását a következõk szerint: „Nem érvényesíthetõ Hurok felmérési díj, illetve Helyi bitfolyam hozzáférés felmérési díj a Jogosult szolgáltató felé, ha a Kötelezett az adott Hurkon saját elõfizetõje számára már nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatást, illetve az igénybejelentést megelõzõ 90 napon belül az adott Hurkon üzemelt harmadik fél távközlési szolgáltató által nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatás.” Az észrevételezõk szerint a Jogosult szolgáltató nem tud arról meggyõzõdni, hogy Kötelezett szolgáltató saját elõfizetõje számára az igénybejelentést közvetlenül megelõzõen nyújtott-e, és ha igen, akkor milyen xDSL szolgáltatást. Az pedig álláspontjuk szerint szükségtelen korlátozás, hogy csak azonos sávszélességet igénybevevõ és azonos jelszinteket használó xDSL szolgáltatás esetén nem érvényesíthetõ a Hurok felmérési díj. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE és a TELE2 szövegmódosító javaslatát elfogadta, mert ha egy adott Hurkon a Kötelezett vagy egy másik Jogosult xDSL –szolgáltatása azonos, vagy szigorúbb paraméterekkel, belátható idõn belül (90 nap) már üzemelt, a Hurok alkalmasságát nem szükséges újabb vizsgálattal eldönteni. A fenti pont indokolásához lásd még a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ad) pontjához írt indokolást. db) 8.B melléklet TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 8.B Mellékletének frissítését oly módon, hogy az csak a határozattervezetnek megfelelõ díjtételek leírását tartalmazza. A Tanács a TELE2 fenti észrevételével kapcsolatban az alábbiakra hívja fel a figyelmet: A Tanács által egyeztetésre közzétett határozattervezet rendelkezõ részében foglalt változások az egyeztetésre közzétett referenciaajánlatban még nincsenek átvezetve, tehát a közzétett referenciaajánlat ilyenkor a nem jóváhagyó határozat és a további hiánypótlások eredményeképp elõállt Kötelezett szolgáltató által becsatolt legutolsó RUO-t jelenti. Ennek oka pedig az, hogy a Tanács csak a végleges határozatban élhet az Eht. 59. § (6) bekezdés szerinti tartalommegállapító jogkörével, ezért az egyeztetésre közzétett RUO- még értelemszerûen nem kerülnek átvezetésre a határozattervezet rendelkezõ részében foglaltak. Ehhez hozzá kell tenni még azt, hogy a észrevételek nemcsak a RUO-hoz, hanem határozattervezetben foglaltakhoz is fûzhetõk az Eht. 36. §-a szerinti eljárásban, ezért eleve nem célszerû a határozattervezet rendelkezõ részében foglaltakat már az észrevételezés elõtt átvezetni a RUO-n,

879

hiszen ezen tartalmak is változhatnak az elfogadott észrevételek hatására. dc) 8.B melléklet 1.1.1 pont ATSZE: Az ATSZE megjegyezte, hogy az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Támogató Rendszerbõl díjelemet a Tanács a határozattervezetben törölte. Viszont ennek az értelmezését a határozat indokolása nem tartalmazza. Jogosult szolgáltatóként ezt az ATSZE úgy értelmezte, hogy ugyan minden esetben van Hurok alkalmassági vizsgálat, de a Jogosultnak fizetési kötelezettsége csak abban az esetben származik ebbõl, ha a Kötelezett szolgáltató helyszíni ellenõrzést is tart, melyrõl mérési jegyzõkönyvet vesz fel, és azt megküldi a Jogosult részére az 5.A melléklet 1.5 pontjában rögzített nyilatkozat részeként. Tehát az ATSZE álláspontja szerint a Magyar Telekom csak abban az esetben tart helyszíni vizsgálatot, ha a támogató rendszerbõl egyértelmûen nem állapítható meg az alkalmasság vagy az alkalmatlanság. Ezért az ATSZE kérte a jövõbeni esetleges viták megelõzése érdekében a fenti folyamat rögzítését a MARUO tervezet 5.A melléklet 1. pontjában rögzíteni. Az ATSZE megjegyezte, hogy a fenti módosítási javaslat elfogadás esetén módosítani szükséges a MARUO egyéb pontjait is. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE fenti észrevételét a jelen határozat rendelkezõ részének II/2 pontjában található módon figyelembe vette, a figyelembe vétel indoklását a jelen határozat Indoklás fejezetének II/2 pontja tartalmazza. dd) 8.B melléklet 1.2.2, 1.2.3, 2.2.2 és 2.2.3 pontok Actel: Az Actel javasolja a MARUO tervezet 8.B Melléklet 1.2.2, 1.2.3, 2.2.2 és 2.2.3 pontjainak ésszerûsítését és összevonását, mivel a 10 és 100 Érpáras Blokk teljes vagy részleges Hurok Átengedés szerinti megkülönbözetése nem indokolt, hiszen mindkét Átengedés esetén ugyan azon fizikai eszközrõl van szó, mindkét esetben ugyan azt a funkciót látják el. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács az Actel fenti észrevételét megvizsgálta, de nem talált olyan jogszabályban nevesített indokot, amely a felsorolt pontok összevonását indokolttá tenné. A Magyar Telekom által alkalmazott díjstruktúra nem mond ellent az elektronikus hírközlési szabályoknak, így a Hszr-nek sem. A Teljes, illetve a Részleges Hurok Átengedés két különálló szolgáltatás, mindkettõnek vannak kiegészítõ szolgáltatásai, a kiegészítõ szolgáltatásokat pedig az egyértelmûség érdekében minden szolgáltatás esetén nevesíteni szükséges. Ha a fenti észrevételben szereplõ kiegészítõ szolgáltatások összevonásra kerülnének, akkor viszont azokat a szolgáltatásokat kellene felsorolni, amelyek esetén az adott kiegészítõ szolgáltatás igénybevétele felmerül, tehát a díjstruktúra nem lenne áttekinthetõbb. de) 8.C melléklet 3.1.5

880


Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.1.5 pontjának módosítását a következõk szerint: „...a Magyar Telekom a számlázási alapadatokat 24 hónapig köteles megõrizni.” Az észrevételezõk szerint ez a rendelkezés ellentétes az Eht. 88. § (7) bekezdésében írtakkal, mely szerint a hálózati szerzõdésbõl eredõ igények 2 év alatt évülnek el. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a hálózati szerzõdésbõl eredõ igények az Eht. 88. (7) bekezdése alapján két év alatt évülnek el a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.1.5 pontban fogalt 12 hónapos adatmegõrzési kötelezettség gyakorlatilag lehetetlenné teszi az igényérvényesítést, ezért Tanács a pontot az észrevételeknek megfelelõen módosította. df) 8.C melléklet 3.2.1 Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.2.1 pontjából törölni az elõleget. Figyelemmel a RIO jóváhagyások során kialakult egységes elvekre, az Invitel és az ATSZE indítványozta, hogy valamennyi egyszeri díjról csak az adott szolgáltatás teljesítését vagy nyújtásának megkezdését követõ naptól lehessen leghamarabb számlát kiállítani a Jogosult felé. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO 8.B melléletének „6.1.3 Egyszeri Fizikai Helymegosztási Díj” pontja, illetve a 8.C mellélet „3.2.1. a) Egyszeri Helymegosztási Díj vagy Egyszeri Helymegosztási Díj” pontja törlésre kerül jelen határozat rendelkezõ részének I. 75. pontja szerint. Tekintettel arra, hogy a 8.B Melléklet Egyszeri Helymegosztási Díjakat nem tartalmaz, ezért a 8.C Melléklet 3.2.1 a) pontja nem volt értelmezhetõ. dg) 8.C melléklet 4.1.1 Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.1.1 pont módosítását a következõk szerint: „A Jogosult a Szolgáltatási Díja(ka)t a Magyar Telekom számlája alapján - a számla kézhezvételét követõ 20 (húsz) naptári napon belül – köteles a számlán megjelölt pénzforgalmi számra történõ átutalással teljesíteni.” A MARUO-ban olyan számos díjelem található, amelyek ellenõrzése indokolttá teszi a számlák fizetésére nyitva álló 15 napos határidõ meghosszabbítását. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az észrevételezõk nem indokolták azt, hogy a határidõ meghosszabbítása miért lenne szükséges. A Tanács álláspontja szerint a számla kézhezvételétõl számított 15 napon belüli fizetési kötelezettség az üzleti életben elfogadott, megfelelõ határidõnek minõsíthetõ, semmi sem indokolja,

9. szám

hogy az igénybevett szolgáltatásokért fizetendõ díjakat a Jogosult csak húsz nap után utalja át. dh) 8.C melléklet 4.3.1 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.1 pont módosítását a következõk szerint: „A MARUO alapján megkötött Szerzõdések hatályba lépésének feltétele, hogy a Jogosult feltétel nélküli, végleges és visszavonhatatlan, azonnal lehívható, elsõ felszólításra fizetõ bankgaranciát nyújt a Magyar Telekom - mint kezdeményezett - számára 1 (egy) éves érvényességgel. A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Tv. alapján mûködõ, olyan magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie, amelynek Moody’s vagy S&P általi hitelbesorolása nem rosszabb a Magyar Köztársaság által kibocsátott és magyar Forintban denominált instrumentumok hosszú távú hitelbesorolásánál.”. A MARUO tervezet 8.C. Melléklet 4.3. pontja szerint a garanciát állító banknak magyarországi Moody’s vagy S&P szerint legalább „A” minõsítésûnek kell lennie. Az ország hitelminõsítésének romlása elõidézhet olyan helyzetet, hogy nem lesz ilyen bank. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg aj) pontjához írtakat. di) 8.C melléklet 4.3.1 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.1 pontjának törlését. Az Actel álláspontja szerint a Kötelezett szolgáltató rendes üzleti kockázati körébe tartozik az üzleti partnerei fizetési készségének a számításba vétele és megvan a lehetõsége az üzleti életben szokásos, nem erõfölénybõl diktált kockázatcsökkentõ lépések megtételére (felszólítás, szolgáltatás korlátozás, szüneteltetés, beszedési megbízás). A RUO-ban szereplõ fizetési garancia követelmény az Actel szerint erõfölénybõl diktált feltételt jelent, amely a partnereknél költségtöbbletet jelent. A diktált feltétel helyett a Kötelezettnek a szokásos kockázatcsökkentõ technikákkal kell élnie. Az Actel külön kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2006. július 10-én, tárgyaláson kívül hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) visszaélt gazdasági erõfölényével, s ezzel a versenytörvénybe ütközõ magatartást tanúsított, ugyanis a magánvasutakkal kötendõ pályahasználati szerzõdés elõfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elõ. Az Actel álláspontja szerint a nevezett követelmény akkor is módosítandó, ha a fenti indoklás, azaz a bankgarancia megkövetelésének erõfölénybõl diktált jellege és versenyellenessége ellenére a Tanács mégis megtartaná a bankgarancia megkövetelésének a lehetõségét. Az 1996.

9. szám


évi CXII. tv. meghatározása szerint bankgarancia nyújtási tevékenységet ugyanis csak az MNB külön engedélye alapján végezhet bármely pénzintézet. Az Actel álláspontja szerint az MNB az engedély kiadása elõtt nyilván megvizsgálja az adott pénzintézetet, ezért felesleges megkötés további minõsítéshez (Moody’s vagy S and P) kötni a garanciát kibocsátó bank elfogadását. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ai) pontjában részletezett indokok alapján a bankgaranciára vonatkozó rendelkezések teljes törlését nem tartotta indokoltnak. Annyiban azonban egyetértett a TELE2 ott megfogalmazott, és az Actel jelen észrevételeivel, hogy a RUO alapú együttmûködés késõbbi idõszakában a bankgarancia kérése egyre indokolatlanabbá válik, hiszen kb. egy év felek közötti együttmûködés elegendõ idõ ahhoz, hogy a határidõre nem vagy nem pontosan teljesítõ illetve a fizetési referenciával nem rendelkezõ partnereket a Kötelezett szolgáltató „kiszûrje”. A RUO-ban szabályozott bankgarancia kérése – mivel a RIO lapon nyújtott szolgáltatásoknál kisebb összegekrõl lesz szó – így a Tanács álláspontja szerint a meghatározott ideig (egy évig) mindig pontosan és határidõben fizetõ partnerekkel szemben felesleges és indokolatlan túlbiztosítást jelent, amit az is bizonyít, hogy a Kötelezett szolgáltatók a kereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatásaik esetén sem kérnek ehhez hasonló szerzõdési biztosítékot az ismert partnereikkel szemben. A Kötelezett természetesen az egy éven túl is élhet az üzleti életben szokásos, nem erõfölénybõl diktált kockázatcsökkentõ lépésekkel (felszólítás, szolgáltatás korlátozás, szüneteltetés, beszedési megbízás, polgári per), amely az egy évnyi hatékony és megfelelõ együttmûködés esetén elegendõ egy adott követelés biztosítására. Tekintettel arra, hogy a bankgarancia elsõdleges funkciója, hogy a határidõre nem vagy nem pontosan teljesítõ illetve a fizetési referenciával nem rendelkezõ partnereket a Kötelezett szolgáltató „kiszûrje”, és hogy ez a funkció az együttmûködés elsõ idõszakában határidõre mindig pontosan teljesítõ partnerekkel szemben „elenyészik”, ezért a Tanács az egy éven túli bankgarancia állítási kötelezettséget eltörölte. Erre az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen csak úgy kötelezte a Kötelezett szolgáltatót, hogy ezt kedvezményt minden partnerével szemben egységesen érvényesítenie kell. Tekintettel arra, hogy a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.9 pontja ellentmondott a fentiekben kifejtetteknek, a Tanács azt törölte és ezen pont helyébe illesztette a fentiekben kifejtett rendelkezést. A fenti pont indokolásához lásd még a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ai) és aj) pontjához írtakat. dj) 8.C melléklet 4.3.4. pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.4 pontjának módosítását a következõk szerint:

881

„A bankgarancia összegét a Felek a Szerzõdések hatályba lépését követõ 4. (negyedik) hónaptól kezdõdõen negyedévenként felülvizsgálják az alábbiak szerint:”. Az Actel szerint a havonkénti felülvizsgálat indokolatlan és túlzott adminisztrációs kötelezettséget ró a Jogosult szolgáltatókra. Ha az Actel szerint a Tanács a garancia megtartása mellett döntene, akkor is a felülvizsgálati gyakoriságot negyedévenkéntire javasolt csökkentenie. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Jogosultnak a MARUO-ban 75 napra kell nyújtani bankgaranciát, ezért ennek havonkénti felülvizsgálata semmiképpen sem indokolt, hiszen nem valószínû, hogy abban egy hónapon belül annyiban nõ az adott szolgáltatónál a Hurokbérlet volumene, hogy ilyen gyakran szükség lenne a bankgarancia felülvizsgálatára. A MARUO rendszere alapján ráadásul a Jogosult szolgáltatónak mindig a következõ negyedévre kell elõrejelzést adnia a Helyi Hurok Átengedésekre és Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre nézve, így – mivel a bankgarancia összegét a benyújtott elõrejelzés alapján állapítják meg a felek – eleve értelmetlen azt havonta felülvizsgálni. A tényleges Igénybejelentések és az Elõrejelzések száma közötti különbséget, ugyanis éppen a 6.C Mellékletben foglalt elõrejelzési rendszer miatt negyedévente lehet leellenõrizni, és a 6.C Melléklet szerint a Jogosult szintén negyedévente tudja a korábban megadott Elõrejelzését felülvizsgálni. A Tanács ezért a bankgarancia felülvizsgálatát negyedéves idõszakokra növelte. dk) 8.C melléklet 4.3.4. pont a) alpontja Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.4 a) alpontjának módosítását a következõk szerint: „A felülvizsgálat elsõ lépésében a Felek kiszámítják a felülvizsgálatot megelõzõ 75 (hetvenöt) napban a Magyar Telekom által a Szerzõdések szerint a Jogosult részére kiszámlázott Szolgáltatási Díjak (kivéve a Jogosult Helymegosztási Egységeiért az adott idõszakban a Jogosult által megfizetett Egyszeri Díjakat) összesített értékét.”. Az Actel álláspontja szerint ugyanis nincs semmi indok arra, hogy ha Szerzõdések hatálybalépésének elõfeltételként 75 nap szolgáltatási értékékkel egyenlõ összegû bankgaranciát határoz meg a referenciaajánlat, azt a hatálybalépést követõ negyedik hónaptól pedig a Kötelezett 3 hónapra emelje. A Tanács az Actel fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács az Actel észrevételével nem értett egyet, mert a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.4 pont a) alpontja nem növeli a Jogosult által állítandó bankgarancia összegét, csak azt rögzíti, hogy a felek a felülvizsgálatot mely idõszakra vonatkozóan folytatják le. Mivel a Jogosult szolgáltatónak mindig a következõ negyedévre kell elõrejelzést adnia a Helyi Hurok Átengedésekre és Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre nézve, és a bankgarancia összegét

882


a benyújtott elõrejelzés alapján állapítják meg a felek, ezért értelemszerû, hogy a tanács által meghatározott negyedéves felülvizsgálatot ne csak az elõzõ 75 napra, hanem a teljes negyedévre, azaz a három hónapra nézve végezzék el a felek. dl) 8.C melléklet 4.3.7 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.7 pontjának kiegészítését a következõk szerint: „A Magyar Telekom akkor jogosult a bankgaranciáról történõ lehívásra, ha a rendkívüli felmondási esetek bármelyike fennáll. Ilyenkor a Magyar Telekom a Jogosult által meg nem kifogásolt és ki nem egyenlített számlatartozások összegét hívhatja le a bankgaranciából.”. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács az észrevételekkel nem értett egyet, mivel a Jogosultak így gyakorlatilag bármely tétel megkifogásolásával mentesülhetnének a fizetési kötelezettség alól. A megkifogásolt tételek Magyar Telekom általi elfogadása esetén az ebbõl származó Kötelezetti többletbevétel a felek megegyezésével – vagy ennek hiányában polgári peres úton – újra kiegyenlítõdhet. 4. A határozattervezettel kapcsolatos észrevételek a) A határozattervezet 1. a) pontja Magyar Telekom: A Magyar Telekom értelmezése szerint, a MARUO törzsrész III.1. pontjának módosítása esetén a III.1-III.7. pontokat sem kell átszámozni, hiszen a Tanács nem törölte a megjelölt pontot, hanem csupán módosította annak szövegét. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a Magyar Telekom észrevételét csak részben tudta figyelembe venni, mivel a határozattervezet 1. a) pontja szerinti szövegrész értelemszerûen nem az egyeztetésre közzétett MARUO tervezet III.1 pontjának helyébe, hanem a Magyar Telekom által korábban már törölt III.1 pont helyébe lépett, tehát a határozattervezet által jelzett pontok átszámozása helyes, azonban a rendelkezõ rész javításra került, mert az említett szövegrész nem a korábbi III.1 pont helyébe, hanem új III.1 pontként került felvételre. b) A határozattervezet 1. b) pontja Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a határozattervezet rendelkezõ részének 1. b) pontjában szereplõ 2.5.23 definíciót a következõk szerint módosítani: „A „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített Helyi Hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan folytonos Helyi Hurok, amelyen korábban már

9. szám

nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta és a vonalat deaktiválták.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A fenti pont indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ac) pontjában írtakat. ATSZE és TELE2: A határozat-tervezet 1. b) pontjában fogalt meghatározás utolsó fordulata úgy szól, hogy a Használaton Kívüli Hurok Átengedésére a JPE szolgáltató akkor kötelezett, ha az „számára nem jelent aránytalan terhet”. Egy ilyen megfogalmazás az ATSZE és a TELE2 álláspontja szerint nem célszerû a RUO szövegében, mivel annak tartalma nem világos. Erre tekintettel javasolta az utolsó tagmondat törlését. A TELE2 álláspontja szerint továbbá a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedése esetén ugyanolyan módon, külön mellékletben kellene meghatározni a folyamatokat, mint az aktív Hurkok esetén. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács annyiban osztotta az ATSZE és a TELE2 álláspontját, hogy valóban vitára adhat okot, hogy mely esetben jelent az Átengedés aránytalan terhet. Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom eleve csak olyan – a RUO-ban és a DH-664-178/2005. számú határozat III. számú mellékletében foglalt definíció szerint egyértelmûen meghatározott – Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére kötelezett, amely nem igényel pótlólagos beruházást, ezért az értelmezési viták elkerülése érdekében a Tanács törölte a definíció sérelmezett részét. Az észrevétel második bekezdésének indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek aa) és bk) pontjaihoz írt indokolást c) A határozattervezet 2. pontja Magyar Telekom: A Magyar Telekom álláspontja, hogy a WS ADSL és Hurokátengedés váltásnak ez a része meg kell, hogy egyezzen az ISP váltásnál korábban kidolgozott folyamattal, hiszen itt bár lehet más a technológia, a jogi vonatkozások ugyanazok. A Magyar Telekom észrevétele szerint a nagykereskedelmi szerzõdése az ISP-vel került megkötésre, amelynek felmondásához nem elegendõ egy harmadik, a Magyar Telekomtól független jogviszony elõfizetõje részérõl megküldött felmondás. Álláspontja szerint önmagában attól, hogy az Elõfizetõ felmondta a jogviszonyt, még nem biztos, hogy az meg is szûnik: nem biztos, hogy a jogviszony az adott helyzetben egyáltalán jogszerûen felmondható lett volna. A tárgyi esetben ugyanis a Magyar Telekom nem tudhatja, hogy az ISP és elõfizetõje között az elszámolás, a jogviszony megszüntetése jogszerûen teljesedésbe ment-e. A Magyar Telekom észrevétele szerint az ISP váltás folyamata éppen ezen vitára okot adó helyzetek elkerülésére került kidolgozásra, amelyben a Hatóság is részt vett. A folyamatot a résztvevõk hosszú egyeztetések alapján alakították ki, és fogadták el a hírközlési

9. szám


piacon. Az ISP váltás esetén ez a folyamat ad a Magyar Telekom részére garanciát arra, hogy az ADSL ügyfél jogszerûen kerül át az egyik szolgáltatótól másik szolgáltatóhoz. Álláspontja szerint így a Magyar Telekom kitenné magát annak a kockázatnak, hogy – pl. az Elõfizetõ jogszerûtlen felmondása következtében történõ Magyar Telekom általi ISP-vel kötött szerzõdés jogszerûtlen megszûntetése okán – az ISP eljárást indíthat, és adott esetben be is perelheti a Magyar Telekomot a WS ADSL szerzõdés jogszerûtlen megszüntetése miatt. Feltétlenül javasolta tehát, hogy amennyiben a Tanács az eredeti MARUO szöveget mindenképpen módosítani akarja, úgy azt az ISP váltásra kialakított folyamat szerint tegye. Az esetlegesen eltérõ folyamat ugyanis a jogi és szerzõdéses viszonyok tekintetében eltérõ álláspontot nem eredményezhet. A Magyar Telekom szerint amennyiben a Tanács úgy ítéli meg, hogy az Elõfizetõ nyilatkozata elégséges az ISP-vel fennálló szerzõdés módosításához, megszüntetéséhez, akkor a Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) alpontjára tett szövegjavaslatát az alábbi szövegrésszel való kiegészítését javasolja: „A Magyar Telekom jogosult az ADSL szolgáltatást nyújtó harmadik fél szolgáltató elõfizetõjének nyilatkozata alapján a Magyar Telekom és az ADSL szolgáltatást nyújtó harmadik fél szolgáltató (ISP) között létrejött WS ADSL szerzõdését egyoldalúan módosítani.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A nem jóváhagyó határozatot követõen benyújtott DH-370-4/2006. számon iktatott fent hivatkozott alpont szerint a Magyar Telekom nem teljesíti a Helyi Hurok Átengedésére irányuló igénybejelentést, ha „a Jogosult olyan Helyi Hurok Teljes Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést.” A Tanács a fenti rendelkezéssel kapcsolatban megállapította, hogy az valójában gátat jelenthet az Elõfizetõnek egy esetleges szolgáltatóváltás esetén. Az Elõfizetõ a szolgáltatóváltást ugyanis olyan módon tudja elvégezni, hogy az élõ ADSL elõfizetését felmondja, majd ezen szerzõdési jogviszony megszûntét követõen kezdeményezheti egy másik szolgáltatónál a szerzõdéskötést ADSL szolgáltatásra nézve. Az Elõfizetõ az Eht. 134. § (1) bekezdése szerint 8 napos felmondási határidõvel tudja a határozatlan idõre kötött elõfizetõi szerzõdést felmondani további jogkövetkezmények nélkül, ugyanakkor a Helyi Hurok Átengedése így a szolgáltatóváltás a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) alpontjában foglalt korlátozás miatt csak akkor valósulhat meg, ha a Magyar Telekom és a harmadik ADSL szolgáltató közötti nagykereskedelmi szerzõdés felmondásra került, és a felmondási határidõ eltelt. A nagykereskedelmi szerzõdésekben alkalmazott gyakorlat szerint azonban azokat 30 napos felmon-

883

dási idõvel lehet felmondani, ebbõl következõen hiába határozza meg az Eht. 134. § (1) bekezdése a határozatlan idõre kötött elõfizetõi szerzõdések felmondási idejét további jogkövetkezmények nélkül 8 napban, az Elõfizetõ a MARUO tervezet fent említett korlátja miatt a Hurokátengedés Hszr.-ben szabályozott határideje szükségszerûen meghosszabbodik azzal a 30 napos határidõvel, amíg a Magyar Telekom és a harmadik fél ADSL szolgáltató között felmondásra kerül. Nyilvánvaló, hogy az Elõfizetõnek az Eht. 2. § ba)-bd) pontjában foglalt jogos érdekei sérülnek akkor, amikor önhibáján kívül – éppen a MARUO korlátozó rendelkezése miatt – minimum 22 nappal késõbb tud szolgáltatót váltani, mint amennyi a Hurokátengedés Hszr.-ben szabályozott határideje. A korlátozás ezenkívül objektív szempontból is indokolatlan, hiszen miután a harmadik fél ADSL szolgáltató és az Elõfizetõ között a 8 napos felmondási idõt követõen maga az ADSL szolgáltatás nyújtása megszûnik, már nincs akadálya annak, hogy azon a Helyi Hurkon egy másik Jogosult szolgáltató nyújtson ADSL szolgáltatást az Elõfizetõnek, azaz nincs objektív oka az igénybejelentés elutasításának. Ugyanis miután az elõfizetõi szerzõdés felmondási ideje eltelt, sem az Elõfizetõt, sem a Jogosult szolgáltatót és így magát a Helyi Hurok Átengedését sem érinti az, hogy a Magyar Telekom és a harmadik fél ADSL szolgáltató között az ADSL nagykereskedelmi szerzõdés 30 napos felmondási ideje telik. A Tanács ezért a szolgáltatóváltás gyorsítása érdekében kérte, hogy a Kötelezett a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) alpontját egészítse ki egy kivétellel, amely szerint olyan Helyi Hurok Átengedése is lehetséges a Jogosult számára, amelyen harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést, abban az esetben, ha az Elõfizetõ a harmadik féllel kötött elõfizetõ szerzõdést felmondta, a felmondási idõ eltelt, és a Jogosult szolgáltató ezt az Elõfizetõ felmondási nyilatkozatával igazolja. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlásra adott válaszában hangsúlyozta, hogy támogató rendszereinek sajátossága, hogy egy kapcsolási számra egyszerre csak egy folyamat indítható el, tehát amíg a WS-ADSL nem kerül leszerelésre az internet-szolgáltatókkal megállapodott határidõig, addig a Magyar Telekom az adott kapcsolási számra nem tud újabb igényt (például Helyi Hurok Átengedést) indítani. A Magyar Telekom álláspontja szerint ezért a Tanács által kért internet-szolgáltató váltás csak a WS-ADSL váltás analógiájára oldható meg, tehát a WS-ADSL partnertõl történõ ADSL lemondás, valamint a Hurok Átengedésére Jogosult szolgáltatótól érkezõ Helyi Hurok Átengedés megrendelésnek (külön megjelölve, hogy internetszolgáltató-váltásról van szó) is be kell érkeznie a Magyar Telekomhoz. A Magyar Telekom álláspontja szerint az internet-szolgáltatók feltehetõen egyébként is addig fognak az elõfizetõ felé számlázni, amíg a Magyar Telekom a Hurokátkötés idõpontjában nem szereli le a WS-ADSL terméket. Az új folyamathoz ezért a

884


Magyar Telekom álláspontja szerint elengedhetetlen az internet-szolgáltatók beleegyezése is. A Magyar Telekom fenti álláspontját a Tanács nem tudta elfogadni a következõ indokok miatt: Az Eht.-ban foglalt JPE szolgáltatókat terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. Az Eht. 134. § (1) bekezdése szerint az Elõfizetõ 8 napos felmondási határidõvel a határozatlan idõre kötött elõfizetõi szerzõdést bármikor jogosult felmondani további jogkövetkezmények nélkül. Ebbõl következõen az Elõfizetõ a felmondási idõ leteltét követõen jogosan támaszthat igényt arra, hogy a felmondott szolgáltatás helyett más szolgáltatótól vegyen igénybe hírközlési szolgáltatást. Természetesen az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt különbözõ határidõk (így például a Helyi Hurok Átengedésének határideje) közvetetten az Elõfizetõt is érintik, azaz a szolgáltatóváltás a jogszabályban elõírt különbözõ határidõk elõtt nem valósulhat meg, de a szolgáltatóváltás idõpontja nem tehetõ függõvé a JPE szolgáltató és a harmadik szolgáltató közötti, az Elõfizetõtõl független jogviszonytól. Ezért a Tanács nem tudja értelmezni a Magyar Telekom azon álláspontját, amely szerint az internet-szolgáltatók feltehetõen egyébként is addig fognak az elõfizetõ felé számlázni amíg a Magyar Telekom a Hurokátkötés idõpontjában nem szereli le a WS-ADSL terméket, hiszen az internet-szolgáltatót az Eht. 134. § (1) bekezdése köti, tehát a felmondási idõ leteltét követõen a szolgáltatást az Elõfizetõ felé nem számlázhatja, és ez független attól, hogy a WS-ADSL termék fizikailag leszerelésre került-e vagy sem. Az elõfizetõi szerzõdés 8 napos felmondási idejétõl továbbá szintén független az, hogy a Magyar Telekom és a harmadik fél internet-szolgáltató közötti nagykereskedelmi szerzõdésben milyen felmondási határidõ szerepel, és hogy ezen felmondási idõ alatt milyen esetleges fizetési kötelezettségek állnak fenn a felek között. Ezért nem helytálló a Magyar Telekom azon észrevétele, miszerint a Tanács által kért megoldáshoz a harmadik fél internet-szolgáltatók beleegyezése is szükséges. A Magyar Telekom azon kifogása továbbá, hogy a támogató rendszereinek sajátossága miatt egy kapcsolási számra egyszerre csak egy folyamat indítható el, szintén nem elfogadható, hiszen amennyiben a Jogosult szolgáltató az Elõfizetõ felmondási nyilatkozatát csatolja, az egyben azt is jelenti, hogy a felmondási nyilatkozat keltétõl számított 8 napon belül a harmadik fél internet-szolgáltató és az Elõfizetõ között megszûnik a jogviszony, azaz a szolgáltató már nem szolgáltat tovább. Tekintettel arra, hogy a felmondás olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely esetében a másik fél (jelen esetben az internet-szolgáltató) beleegyezése nem szükséges, ezért nincs akadálya annak,

9. szám

hogy a Magyar Telekom az Elõfizetõ kérésének megfelelõen a saját kapcsolási számára új folyamatot indítson el a felmondási idõ leteltét követõen. A Magyar Telekom fenti – a határozattervezetben is részletezett – indokokkal kapcsolatban észrevételében jelezte, hogy álláspontja szerint önmagában attól, hogy az Elõfizetõ felmondta a jogviszonyt, még nem biztos, hogy az meg is szûnik: nem biztos, hogy a jogviszony az adott helyzetben egyáltalán jogszerûen felmondható lett volna. A tárgyi esetben ugyanis a Magyar Telekom nem tudhatja, hogy az ISP és elõfizetõje között az elszámolás, a jogviszony megszüntetése jogszerûen teljesedésbe ment-e. Álláspontja szerint így a Magyar Telekom kitenné magát annak a kockázatnak, hogy – pl. az elõfizetõ jogszerûtlen felmondása következtében történõ Magyar Telekom általi ISP-vel kötött szerzõdés jogszerûtlen megszûntetése okán – az ISP eljárást indíthat, és adott esetben be is perelheti a Magyar Telekomot a WS ADSL szerzõdés jogszerûtlen megszüntetése miatt. A Tanács a határozat hivatkozott pontját az arra irányuló összes észrevétel (Magyar Telekom, TELE2, Actel) figyelembevételével a rendelkezõ részben foglaltak szerint megváltoztatta az alábbi indokok szerint: Az, hogy az adott Hurkon az Elõfizetõnek harmadik szolgáltató nyújt ADSL szolgáltatás valóban mûszakilag nem teszi lehetõvé a Hurok Átengedését, azonban egyben súlyos korlátozását jelenti annak, hogy az Elõfizetõ nem tud szünetmentesen internet szolgáltatót váltani akkor, ha az egyben Helyi Hurok Átengedésével együtt történik. A Tanács határozattervezetében foglalt megoldás bár lerövidíti azt a szünetet, amikor Helyi Hurok Átengedésével történik az internetszolgáltató-váltás (a továbbiakban: ISP váltás), de egyrészt a szünetmentességre valójában nem adott megoldást, és nem vette figyelembe a Magar Telekom által említett azon problémát, hogy a harmadik fél ADSL szolgáltató felé az ADSL nagykereskedelmi szerzõdés alapján továbbra is fennállhat a Kötelezett szolgáltatási kötelezettsége, miközben már szolgáltatási kötelezettsége keletkezik a Jogosulttal szemben is. A fenti probléma feloldására a Tanács a nem teljesíthetõ Igénybejelentések között továbbra is fenntartotta azt az esetet, amikor a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít ADSL szolgáltatást az Elõfizetõ számára, de a fenti esetre bevezette a rendelkezõ részben foglalt kivételt. Tekintettel arra, hogy a Helyi Hurok konkrét Átengedése a számhordozás folyamatához hasonlóan egy adott idõablakban történik a Jogosult és Kötelezett között, biztosítható a kvázi szünetmentesség abban az esetben, ha az adott Helyi Hurok Átengedésének folyamata közel abban az idõpontban ér véget, amikor a harmadik fél ADSL szolgáltató és az Elõfizetõ között a szolgáltatás megszûnik. A Tanács álláspontja szerint ez – az Elõfizetõ aktív közremûködésével – akként oldható csak meg, hogy a Magyar Telekom minden olyan esetben is megindítja a Hurokátengedés folyamatát olyan Helyi Hurokra nézve is, amelyen

9. szám


harmadik fél ADSL szolgáltató nyújt szolgáltatást az Elõfizetõnek, amikor a Jogosult az Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített nyilatkozata tartalmazza, hogy a jövõben a Jogosult szolgáltatótól kívánja az ADSL szolgáltatást (és/vagy a telefon szolgáltatást) igénybe venni, és hogy a hatályban lévõ kiskereskedelmi ADSL szerzõdését a harmadik fél ADSL szolgáltatóval egyidejûleg meg kívánja szüntetni. Ezt követõen nincs sem mûszaki, sem jogi akadálya, hogy az ilyen Helyi Hurokra nézve a Magyar Telekom az Igénybejelentést megvizsgálva megindítsa az átengedési folyamatot. Mivel a Magyar Telekom és a Jogosult szolgáltató elõre egyeztetik azt az idõablakot, amikor a tényleges Átengedés megvalósul, nincs akadálya annak, hogy az Elõfizetõ ennek ismeretében az ADSL szolgáltatóval a jogviszonyát addig megszüntesse (akár határozatlan idejû szerzõdésnél 8 napos felmondással, akár – vállalva természetesen az ezzel járó kötbéreket és egyéb költségeket azonnali hatályú felmondással). Ilyenkor természetesen elõfordulhat, hogy a Magyar Telekom az Jogosult átengedési igényét hamarabb teljesíti annál az idõpontnál, amikor az Elõfizetõ és a harmadik fél ADSL szolgáltató között a jogviszony megszûnik, ezért a Tanács – annak érdekében, hogy a Magyar Telekom ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy egyszerre a Jogosult felé és a harmadik fél ADSL szolgáltató felé, a Tanács a RUO-ba beillesztett egy olyan rendelkezést, miszerint az Átengedés tényleges megvalósulásának idõpontjában a Magyar Telekom szolgáltatási kötelezettsége a harmadik fél ADSL szolgáltató felé megszûnik. Innentõl kezdve azonban már a Magyar Telekom és a harmadik fél ADSL szolgáltató megegyezése körében tartozik az, hogy az ADSL nagykereskedelmi szerzõdést milyen határidõkkel és milyen feltételekkel lehet felmondani ebben az esetben. TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet VI.2.2. pont d) I) 4) alpontjának pontosítását a következõképpen: „a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést, kivéve, ha az Elõfizetõ a harmadik féllel kötött elõfizetõi szerzõdést felmondta, a szerzõdés elõfizetõ általi rendes felmondásának határideje eltelt, és a Jogosult szolgáltató ezt az Elõfizetõ felmondási nyilatkozatával igazolja.”. A TELE2 a kiegészítést azért tartja szükségesnek, mert így a szöveg semmiképpen sem értelmezhetõ úgy, hogy arra a felmondási idõre vonatkozna, amely a harmadik fél és a Magyar Telekom közötti nagykereskedelmi szerzõdésbõl következik, azaz így egészen nyilvánvaló, hogy az elõfizetõi szerzõdés rendes felmondásának 8 napos határidejérõl van szó. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Jelen pont indokolásához lásd ugyanezen pont Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. d) A határozattervezet 3. pontja Magyar Telekom: A Magyar Telekom álláspontja szerint amennyiben az összes MARUO-ban felajánlott

885

helyszín tekintetében meg kell jelölnie, hogy fizikai vagy távoli betelepülésre alkalmas-e, akkor ez számításai szerint 1500 helyszínt jelentene. Ezért továbbra is fenntartotta azt a korábbi álláspontját, miszerint ezen helyszínek felmérésére és az információ aktuálisan tartására a Magyar Telekomnak nincs kapacitása. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom a korábbi hiánypótlásokra adott válaszához képest jelen észrevétele újabb információt nem tartalmazott, ezért a Tanács továbbra is fenntartja a határozattervezet indokolási részének I. 3. pontjában és jelen határozat I. 32. pontjában írtakat. A Tanács az észrevétellel kapcsolatban ismételten felhívja a Kötelezett figyelmét arra, hogy a fenti nyilvántartás létrehozása a Hszr. 38. § (7) bekezdése alapján annak hatálybalépésétõl számított legkésõbb egy éven belül (azaz 2005. január 1-ig) jogszabályi kötelezettsége volt a Magyar Telekomnak. e) A határozattervezet 6. pontja A Magyar Telekom a Jogosult eszközének üzemen kívül helyezését követõ értesítés határidejére továbbra is a minimum 12 órát tartja elvárhatónak a 2 óra indokolatlanul rövid idõ. Vészhelyzet esetén ennyi idõ alatt még a vészhelyzet elhárításával lesz az intézkedõ elfoglalva, és nem fog ráérni értesítéseket küldeni. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom a korábbi hiánypótlásokra adott válaszához képest jelen észrevétele újabb információt nem tartalmazott, ezért a Tanács továbbra is fenntartja a határozattervezet indokolási részének I. 6. pontjában és jelen határozat I. 39. pontjában írtakat, az észrevételt figyelembe venni nem tudta. f) A határozattervezet 7. pontja A Magyar Telekom fenntartotta az eljárás során tett összes korábbi észrevételét, és továbbra is az Annex B karakterisztikát tartja elfogadhatónak. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom a korábbi hiánypótlásokra adott válaszához képest jelen észrevétele újabb információt nem tartalmazott, ezért a Tanács továbbra is fenntartja a határozattervezet indokolási részének I. 7. pontjában és jelen határozat I. 46. pontjában írtakat, az észrevételt figyelembe venni nem tudta. TELE2: A határozat-tervezet 7. pontja az Annex B üzemmód helyett elvileg lehetõvé teszi más üzemmódok alkalmazását is. Ugyanakkor a Tanács által tervezett szabályozás (RUO-n kívüli tárgyalások, egyedi alkalmassági vizsgálat) a TELE2 álláspontja szerint valójában abba az irányba hat, hogy egyetlen alternatív szolgáltató sem fog Annex B üzemmódtól eltérõ módot választani, hiszen az ilyen tárgyalások és egyedi vizsgálatok kimenetele olyan mértékben bizonytalan, hogy a szolgáltatók vélhetõen

886


inkább választanak egy valamivel költségesebb, de biztos megoldást. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom hálózata integritásának megõrzésére spektrum gazdálkodási irányelveket dolgozott ki, amelyek a különbözõ ADSL típusok (ADSL, ADSL2, ADSL2+) mellékleteiben (Annex) definiált üzemmódok közül az Annex B kiválasztása jelenti az optimális spektrum menedzselést. Ezért alapvetõen az Annex B üzemmódot támogatja a Magyar Telekom . Egyéb a Jogosultak által igényelt üzemmódok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) alkalmazása RUO-n kívüli tárgyalási kötelezettséget jelentenek. Ezekben az esetekben az adott Helyi Hurok mûszaki jellemzõinek (az Átengedés lehetõségeinek és korlátainak) megállapítása egyedi alkalmassági vizsgálat útján történik. Ezen változatok támogatása az egyedi esetekben csak akkor lehetséges, ha az nem okoz spektrumproblémákat, és bizonyítottan nem veszélyezteti a Magyar Telekom hálózatának integritását. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a Helyi Hurokban a Magyar Telekom spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését teszi szükségessé. A fenti pont indokolásához lásd még a jelen határozat Indokolási részének I. 46. pontjában írtakat. g) A határozattervezet 8. pontja A Magyar Telekom fenntartotta az eljárás során tett korábbi észrevételeit, és továbbra is elengedhetetlennek tartotta a megfelelõ forgalmi elõrejelzést a teljesítéshez. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom a korábbi hiánypótlásokra adott válaszához képest jelen észrevétele újabb információt nem tartalmazott, ezért a Tanács továbbra is fenntartja a határozattervezet indokolási részének I. 8. pontjában és jelen határozat I. 63. pontjában írtakat, az észrevételt figyelembe venni nem tudta. h) A határozattervezet 9. pontja A Magyar Telekom az eljárás során már többször elõadott érveit továbbra is fenntartotta, észrevételükben nem tartották szükségesnek azokat megismételni. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom a korábbi hiánypótlásokra adott válaszához képest jelen észrevétele újabb információt nem tartalmazott, ezért a Tanács továbbra is fenntartja a határozattervezet indokolási részének I. 9. pontjában és jelen határozat I. 73. pontjában írtakat, az észrevételt figyelembe venni nem tudta. 5. A költségmodellel kapcsolatos Magyar Telekom észrevételek Magyar Telekom: Üzleti titkot tartalmaz.

9. szám

b) TELE2: A Teljes Hurokátengedés havi díja a TELE2 észrevétele szerint minimális mértékben csökkent, míg a részleges Hurokátengedés havi díja több mint 20%-kal nõtt. Véleménye szerint e díjtételek nagyobb mértékû csökkentése lenne reális, kiindulva abból, hogy a mûszaki költségek nagyjából megegyeznek a más országokban jelentkezõ költségekkel, míg az egyéb költségek (pl. emberi erõforrás) továbbra is alacsonyabbak. A TELE2 csatolt az észrevételekhez egy kimutatást arról, hogy azokban az országokban ahol a TELE2 jelen van, milyen nagyságú a Teljes és Részleges Hurokátengedés havidíjáról, A táblázat adatai alapján a TELE2 hangsúlyozta, hogy azokban az országokban, ahol jól (vagy viszonylag jól) mûködik a Hurokátengedés, és a bérköltségek minden bizonnyal jelentõsen magasabbak a magyarországinál, a költségalapú árak alacsonyabbak, vagy csak kismértékben haladják meg (Németország) a tervezett magyar díjakat. A TELE2 álláspontja szerint bár nyilvánvalóan figyelembe kell venni az egyes országokban létezõ különbségeket, nem tûnik valószínûnek, hogy a költségalapú díjak ilyen mértékben eltérhetnének. A táblázat alapján a magasabb árszintû országok díjaiból az a TELE2 észrevétele szerint az következik, hogy a Teljes Átengedés költségalapú havi díja valahol 9 euró alatt (8,94) lehet reális, azaz további csökkentést kívánna meg. A Részleges Hurokátengedés díja pedig jelentõs csökkentéssel válna reálissá, hiszen a táblázat szerint annak költsége valahol 3 euró alatt van (2,88), ami 749 Ft-ot (!) eredményezne. Emellett a TELE2 álláspontja szerint a Teljes Hurokátengedés havi díjának költségalapúságát az is megkérdõjelezi, hogy a Magyar Telekom Felezõ díjcsomag Elõfizetõinek lehetõségük van a havi elõfizetési díj felének hívásokra való felhasználására – ez azt jelenti, hogy a Felezõ díjcsomag elõfizetõi csupán havi bruttó 1605 Ft (nettó 1337,50 Ft) elõfizetési díjat fizetnek. A TELE2 szerint ha feltesszük, hogy ez a díj is fedezi a Magyar Telekom költségeit (ezt alappal tehetjük fel, hiszen a Felezõ díjcsomag percdíjai 2006. január 1-tõl még csökkentek is!), akkor felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet a Teljes Hurokátengedés havi költsége mintegy 2400 Ft. Minderre tekintettel – a lehetséges árprés helyzetek felmerülését elkerülendõ – javasolta a havi díjak megfelelõ csökkentését is. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni a következõ indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételében szereplõ díjakat az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõírt követelményeknek megfelelõen alakította ki. A TELE2 által említett Felezõ díjcsomag díjának „megfelelõsége” nem a díjak költségalapúságát kérdõjelezi meg, hanem árpréssel kapcsolatos kérdéseket érint, az árpréssel kapcsolatos vizsgálatok azonban nem tartoznak a referenciaajánlatok jóváhagyási eljárásához. A Tanács a referenciaajánlat azon részeit, amelyek nem felelnek meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõírt követelményeknek az Eht. 45. § (1)

9. szám


bekezdés f) pontja, valamint az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá a referenciaajánlatban szereplõ egyes szolgáltatások díjai tekintetében az Eht. 108. (5) bekezdése alapján a rendelkezõ részben írtak szerint megállapította, az alábbi indokokkal: I. Az észrevételek figyelembevételével módosult rendelkezõ részben található pontok, továbbá a DH-370-11/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részében szereplõ 1 és 3-9. (jelen határozat 3., 32., 34., 36., 39., 46., 63. és 73.) pontok indokolásához: 1. A rendelkezõ rész 1. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek a) pontjában a az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 2. A rendelkezõ rész 2. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek MARUO Törzsszöveg aa) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 3. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 3. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg III.1 pontjához és az 1. Melléklet 2.5.23 és 2.5.24 pontjához A Tanács DH-664-178/2005. számú határozatának rendelkezõ része III. számú Mellékletében az Eht. 106. §-a szerinti hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget írt elõ a Kötelezett számára. Az a tény, hogy a Tanács a fenti határozatban megállapította, hogy a fémes Hurok és Alhurok szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából történõ nagykereskedelmi teljes, illetve Részleges Átengedése megnevezésû piacnak a Használaton Kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedése is részét képezi, azzal a következménnyel jár, hogy a Kötelezett tekintetében a Helyi Hurok Teljes Átengedésére, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítására vonatkozó kötelezettsége a funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére is kiterjed. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy az adott Helyi Hurok (illetve Alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az Átengedés szempontjából szükséges eleme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik. A DH-664-178/2005. számú határozat a Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusát kívánta a szabályozás tárgyi hatálya alá vonni. Az egyik típus a korábban is Használaton Kívüli, tartalék érpárként kiépített Hurok, amely ebbõl következõen nem is minden esetben felel meg a funkcionálisan helyettesíthetõség feltételének, ugyanakkor ez ki sem zárható. A másik típus esetén korábban használatban lévõ Helyi Hurokról beszélhetünk, amelynek tekintetében az elõfizetõ a szolgáltatást lemondta, és ennek következtében a vonalat deaktiválták. A Kötelezett kötelezettsége tehát ezen típusú Használaton Kívüli Helyi Hurkok tekintetében is fennáll. A Tanács a MARUO tervezet vizsgálata során megállapította, hogy az a fentiekkel ellentétben nem tartal-

887

mazott rendelkezést a Használaton Kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedésére. A Tanács ezért a DH-18341-2/2005. számú hiánypótlásban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy ahhoz, hogy a MARUO tervezete megfeleljen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak (ide értve a Tanács DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatait is) szükséges, hogy a Kötelezett arra vonatkozólag is nyilatkozzon, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedése tekintetében milyen eljárási rend érvényesül, valamint hogy a MARUO tervezet egyes, a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó rendelkezéseit megfelelõen módosítsa. A Kötelezett a fenti felhívás és a Tanács DH-664-178/ 2005. számú határozatának rendelkezõ része III. Mellékletében foglalt kötelezettsége ellenére a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésével kapcsolatban nem rendelkezett a MARUO tervezetében, a fogalmat nem szerepeltette az 1. számú Melléklet definíciói között, és az Átengedéssel kapcsolatos eljárási rendet sem határozta meg, illetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó MARUO tervezetbeli rendelkezéseket továbbra sem oldotta fel. A Magyar Telekom a hiánypótlásra adott válaszában ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy tartalék Helyi Hurkokat nem építenek ki. Így a Magyar Telekom állítása szerint nem is rendelkezik az esetlegesen megmaradó üres érpárak („tartalék Helyi Hurok”) megoszlására vonatkozó nyilvántartással. A szolgáltatás lemondása után ugyanis ezek a Helyi Hurkok a nyilvántartó rendszerbõl kikerülnek, és a Helyi Hurok egyes elemei külön-külön szabad kapacitásként kerülnek nyilvántartásba. Ezért a Magyar Telekom indokolása szerint a Helyi Hurokhoz szükséges összerendelés csak új létesítési folyamat következtében jöhet létre a rendszerükben. A Tanács a DH-370-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatában megállapította, hogy a Kötelezett a fenti indokolással továbbra sem teljesíti a DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ része III. Mellékletében foglalt kötelezettséget, miszerint referenciaajánlat készítési kötelezettség kiterjed a DH-664-178/2005. sz. határozat indokolásának B fejezet I.5.1.4. pontjában funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított Használaton Kívüli Helyi Hurkok Átengedésére is, amennyiben azok, szintén a I.5.1.4. pontban leírtak alapján mindenben megfelelnek a funkcionális helyettesítés feltételeinek. Ezért ismételten felhívta arra, hogy az ismételten benyújtott MARUO tervezetben szabályoznia szükséges a DH-664-178/2005. számú határozat indokolásának B fejezet I.5.1.4. pontjában foglalt feltételeknek megfelelõ Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésének feltételeit. Az ismételten benyújtott MARUO tervezethez csatolt kísérõlevél (Ikt. sz.: 13000-00184/2006) 2. számú Mellékletében és a Törzsszöveg III.3 pontjában valamint az 1. Melléklet 2.5.2. pontjában („Használaton Kívüli Helyi Hurok” definíciója) a Magyar Telekom állást foglalt a

888


Használaton Kívüli Hurkokkal kapcsolatban. Ezek szerint a Magyar Telekom nem fejlesztett ki külön Huroknyilvántartást támogató rendszert, ebbõl adódóan jelenleg nem rendelkezik információval a fõközponti rendezõtõl (MDF) az elõfizetõ lakásában lévõ szolgáltatás hozzáférési pontig terjedõ folytonos Hurokról. A Magyar Telekom állítása szerint 2005. év végétõl költségtakarékossági okokból nem azonnal szüntetik meg a folytonos összeköttetést a szolgáltatás hozzáférési pont és az MDF között, így az azóta lemondott szolgáltatások miatt „felszabadult” érpárok számával megnövelték a költségmodellben szereplõ volument feltételezve, hogy ezek az érpárok továbbra is folytonosak, mert azokat még nem használták fel új bekapcsolásokhoz. A folytonos Hurkok számáról nyilvántartással nem rendelkezik a Magyar Telekom. A Törzsszöveg III.3 pontja szerint nem lehetséges az Átengedés többek között „d) Használaton Kívüli Helyi Hurok esetén a Társaság informatikai és támogató rendszereinek befejezéséig, várhatóan 2006. õszéig.” A rendszer-fejlesztéseket a Magyar Telekom szerzõdött partnerei végzik, amelyek késedelmes teljesítéséért a Magyar Telekom nem vállal felelõsséget. a) A Magyar Telekom a MARUO tervezet fentebb részletezett módosításával a DH-370-2/2006. számú határozatban foglaltakat részben teljesítette. A Tanács megítélése szerint ugyanakkor sem gazdaságossági, sem mûszaki szempontból nem indokolt a Kötelezettnek az az állítása, hogy az Elõfizetõ telefonszolgáltatásának lemondása után a Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolása csak korlátozott ideig marad meg. A Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolása a gyakorlatban akkor szûnik meg, ha a telefonszolgáltatás lemondása után a Kötelezett az elõfizetõi Hurok elemeit szétbontja. Az elõfizetõi Hurok elemeinek szétbontása pusztán a telefonszolgáltatás lemondása következtében nem indokolt, hiszen a szétbontás költségekkel jár, és a telefonszolgáltatás lemondásának idõpontjában szükségtelen, mivel nem ismert, hogy a használaton kívül helyezett Hurok mely elemei lesznek felhasználhatóak eredeti helyükön egy újabb szolgáltatás nyújtásához. Ezért a Használaton Kívüli Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolásának megszüntetésére a Kötelezett hatékony mûködését feltételezve abban az esetben kerül sor, amikor egy új elõfizetõ kiszolgálásához a Kötelezett a Hurok egyes szakaszait igénybe veszi. Mivel a réz érpáron nyújtott szolgáltatások elõfizetéseinek volumene az elmúlt években egyértelmû csökkenést mutat, ezért szükségszerûen kell, hogy legyenek a Kötelezett hálózatában olyan használatból kikerült Helyi Hurkok, amelyeknek elemeit új elõfizetõi szolgáltatás nyújtásához a Kötelezett nem használta fel. A Tanács így nem tudta elfogadni a Kötelezett azon érvelését, hogy a Magyar Telekom nem fejlesztett ki külön Huroknyilvántartást támogató rendszert, és ezért a

9. szám

Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedését csak 2006. õszétõl biztosítja. A Magyar Telekom érvelése azért sem volt helytálló, mert a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó kötelezettséget a DH-664-178/ 2005. számú határozat tartalmazza, amely vele szemben 2005. szeptembere óta anyagi jogerõs, ezért a Kötelezettnek elegendõ ideje volt arra, hogy a fenti kötelezettség végrehajtására megfelelõen felkészüljön. A Tanács és a Jogosult szolgáltatók számára továbbá elfogadhatatlan az, hogy a Magyar Telekom egy vele szemben jogerõs kötelezettség végrehajtásának késedelmes teljesítésért nem vállal felelõsséget. A fentiek alapján a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta a Magyar Telekomot hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg III.3 pont d) alpontját törölje. b) A Tanács szintén nem tartotta elfogadhatónak azt, hogy a Magyar Telekom a Használaton Kívüli Helyi Hurok másik fajtájáról, az ún. tartalék Helyi Hurokról a MARUO tervezetében nem rendelkezett. A Tanács a DH-664-178/2005. számú határozatában megállapította ugyan, hogy volt koncessziós vezetékes szolgáltatók szoros érpárgazdálkodást folytatnak, és hogy az ily módon esetlegesen kiépített tartalék Helyi Hurkok az elõfizetõi hozzáférési pontig nem minden esetben érnek el (tehát nem felel meg a Használaton Kívüli Helyi Hurok definíciójának), de a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésének körébõl potenciálisan nem zárhatóak ki azok a tartalék érpárak, amelyek viszont megfelelnek a Használaton Kívüli Helyi Hurok DH-664-178/2005. számú határozat III. számú Mellékletében foglalt definíciójának. Annál is inkább, hogy a MARUO elfogadását követõen a jövõben is keletkezhetnek ilyen tartalék érpárak. Ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy a MARUO elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelése érdekében továbbra is szükséges, hogy rendelkezzen a Használaton Kívüli Helyi Hurok fent említett mindkét fajtájáról a MARUO tervezetében. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlásnak részben eleget tett, a Használaton Kívüli Helyi Hurok korlátozására vonatkozó rendelkezéseket részben törölte és átalakította. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlásra adott válaszában észrevételezte, hogy tartalék Helyi Hurkokat általában nem épít ki, és jelenleg egyetlen beszédcélú szolgáltatás sem indokolja, hogy a Magyar Telekom a központtól az elõfizetési pontig egy folytonos tartalék Hurkot építsen ki. A Tanács – mint ahogyan a RUO eljárás során is többször hangsúlyozta – a DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ részének III. Mellékletében nem kötelezte arra a RUO készítésére köteles szolgáltatókat, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok 2. típusát, az ún. tartalék Helyi Hurkokat építsék ki, de a fenti határozatban foglalt kötelezettség ugyanakkor kiterjed arra, hogy amennyiben a Kötelezett rendelkezik ilyen tartalék Helyi Hurokkal, azt

9. szám


az Átengedés körébõl ne zárja ki. Így a MARUO tervezete csak akkor felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ha az ún. tartalék Helyi Hurkok Átengedése definíciószinten sem kerül kizárásra. Ennek megfelelõen a Tanács az 1. Melléklet 2.5.23 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint átalakította. Az 1. Melléklet 2.5.24 pontjának felvételére azért került sor, mert a DH-664-178/2005. számú határozat alapján a Használaton Kívüli Helyi Hurok fogalmát és a Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok Teljes Átengedését mint a Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének helyettesítõ szolgáltatását külön kell választani. A Magyar Telekom a MARUO tervezet Törzsszöveg korábbi III.1 pontját ugyan törölte, de a Tanács az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a többi RUO készítésére Kötelezett szolgáltató RUO-jában foglaltakhoz hasonlóan az egyértelmûség kedvéért rögzítette, hogy a Magyar Telekom a Helyi Hurok és Alhurkok átadása mellett a Használaton Kívüli Helyi Hurkok mindkét típusának átadására is kötelezett. A fenti változtatást a Tanács az Átengedési Keretszerzõdésben is átvezette a rendelkezõ részben foglaltaknak megfelelõen. 4. A rendelkezõ rész 4. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ab) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 5. A rendelkezõ rész 5. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ad) pontjában az ATSZE és TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 6. A rendelkezõ rész 6. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ag) pontjában a TELE2 észrevételéhez és a 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek aj) pont ii) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 7. A rendelkezõ rész 7. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) pont v) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 8. A rendelkezõ rész 8. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ai) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 9. A rendelkezõ rész 9. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ak) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 10. A rendelkezõ rész 10. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) pont i) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 11. A rendelkezõ rész 11. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) pont i) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 12. A rendelkezõ rész 12. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) pont iii) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 13. A rendelkezõ rész 13. pontjának indokolásához lásd 4. A határozattervezettel kapcsolatos észrevételek c) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást.

889

14. A rendelkezõ rész 14. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ar) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 15. A rendelkezõ rész 15. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg as) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 16. A rendelkezõ rész 16. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg av) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 17. A rendelkezõ rész 17. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg az) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 18. A rendelkezõ rész 18. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ba) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 19. A rendelkezõ rész 19. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bb) pontjában az Invitel, az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 20. A rendelkezõ rész 20. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bd) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 21. A rendelkezõ rész 21. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bd) pontjában az Invitel és az ATSZE valamint be) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 22. A rendelkezõ rész 22. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bf) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 23. A rendelkezõ rész 23. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bg) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 24. A rendelkezõ rész 24. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg bh) pontjában az Invitel és ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 25. A rendelkezõ rész 25. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont v) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 26. A rendelkezõ rész 26. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont x) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 27. A rendelkezõ rész 27. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek aa) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 28. A rendelkezõ rész 28. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ab) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 29. A rendelkezõ rész 29. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ae) és af) pontjaiban az Actel észrevételéhez írt indokolást. 30. A rendelkezõ rész 30. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ag) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást.

890


31. A rendelkezõ rész 31. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ah) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 32. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 32. pontjához, valamint a referenciaajánlat 3. Mellékletéhez Tanács az ismételt hiánypótlásban kérte a Kötelezettet, hogy az egyes felajánlott helyszínek esetén a Kötelezett jelölje meg a helymegosztás lehetséges módjait (azaz, hogy fizikai vagy távoli helymegosztás lehetséges), mivel a RUO-ban felajánlott helymegosztási helyszínek gyakran nem alkalmasak fizikai helymegosztásra. A Kötelezett a fenti felhívást nem teljesítette arra hivatkozva, hogy a Magyar Telekom nem rendelkezik megfelelõ erõforrással ahhoz, hogy a megadott helyszíneket végiglátogassa, és megállapítsa, hogy az adott helyszínen fizikai vagy távoli helymegosztásra van-e mód. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok alapján: A DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok alapján a RUO készítés során kötelezõen alkalmazandó Hszr. 32.-33. §-a rendelkezik a Helymegosztásról. A Hszr. 32. § (1) bekezdése szerint: „A referenciaajánlatban, hálózati szerzõdésben meg kell állapítani azokat a módokat, ahogyan a Kötelezett, illetõleg a Jogosult szolgáltató a helymegosztást és a Jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetõségét biztosítja. Ennek keretében meg kell határozni különösen az Eht. 107. § (2) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglaltakat, továbbá a fizikai helymegosztásra alkalmas helyeknek, illetve az objektív mûszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a Jogosult szolgáltató általi megvizsgálásának feltételeit.” A Hszr. 32. § (1) bekezdése által hivatkozott, és alkalmazandó Eht. 107. § (2) bekezdés a)-f) és i) pontjai közül a b) pont a következõket tartalmazza: „A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:...b) a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat az elõzõ pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);” Tekintettel tehát arra, hogy a Magyar Telekomnak jogszabályi kötelezettsége, hogy a felajánlott helyszínek esetében feltüntesse a „helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást)”, ezért a Tanács az erõforráshiányra való hivatkozást nem tudta elfogadni. Mivel a Felajánlott helyszínek listája folyamatosan változhat, ezért a Magyar Telekomot kötelezte arra, hogy azokról egy aktualizált naprakész nyilvántartást vezessen (beleértve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is), hasonlóan a MARIO eljárásban elõírt azon kötelezettséghez, hogy a Magyar Telekom nyilvános helyhez kötött telefonhálózatának részét képezõ, de a MARIO-ban fel nem sorolt földrajzi számozási körzeteinek mindenkori aktuális listáját honlapján közzé kell tennie. Ezzel a rendelkezéssel a Tanács megállapítása

9. szám

szerint elkerülhetõ a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató között fellépõ információs aszimmetria, tehát egyrészt az az eset, hogy a Jogosult olyan MARUO-ban lévõ felajánlott helyszín esetén kérjen Helyi Hurok Átengedést, amely már közben kikerült a listából, másrészt még inkább az az eset, hogy a MARUO-ban fel nem sorolt felajánlott helyszín létérõl a Jogosult szolgáltató nem értesül. 33. A rendelkezõ rész 33. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek al) pontjában az Invitel, az ATSZE, a TELE2 és az Actel észrevételéhez írt indokolást. 34. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 34. pontjához, valamint a referenciaajánlat 4.A Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szöveghez, 4.B Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szövegéhez, 4.C Melléklet 5. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szövegéhez, 4.E Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szövegéhez, és 4.F Melléklet 6. pontja „Minõségi paraméterek” táblázat alatti szövegéhez A nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referenciaajánlatok jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során a Tanács a szolgáltatók Eht. 36. §-a szerinti eljárás során tett észrevételei alapján észlelte, hogy a referenciaajánlatokból gyakran hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek a Kötelezett által fizetendõ kötbér kérdését rendezik arra az esetre, ha a Kötelezett a jogszabályokban taxatíven felsorolt vagy a referenciaajánlatban foglalt határidõket neki felróhatóan nem teljesíti. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerint ugyanakkor: „A referenciaajánlatoknak – az Eht. 172-175. §-aival összhangban – értelemszerûen tartalmazniuk kell különösen: ...a felek közötti együttmûködés szabályait így különösen a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének Kötelezett vagy Jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket, az együttmûködési kötelezettség körében.” A Tanács ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.1 pontja rendelkezett ugyan a kötbérfizetési kötelezettség azon esetérõl, hogy amennyiben a Magyar Telekom a Helyi Hurok Átengedését neki felróható okból a hálózati szerzõdésben foglalt határidõ leteltével nem kezdi meg, akkor az ott meghatározott kötbért kell fizetnie a Jogosult szolgáltató felé, de a késedelmi kötbér egyéb esetei nem szerepeltek a MARUO tervezetében. Tekintettel arra, hogy a Hszr. fentebb idézett szakasza szerint „a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének Kötelezett vagy Jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket” minimálisan tartalmaznia kell a referenciaajánlatnak, ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta a Magyar Telekomot arra, hogy a MARUO tervezetét az abban szereplõ többi

9. szám


határidõ elmulasztása esetén – a Kötelezett és a Jogosult által – fizetendõ kötbérrendelkezésekkel is egészítse ki. A Kötelezett az egyes szolgáltatásokhoz kapcsolódó határidõk túllépése esetén fizetendõ kötbérre vonatkozó rendelkezésekkel kiegészítette, és a kötbér mértékét egységesen az alábbiak szerint határozta meg: A kötbér alapját az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ havi díj ötszöröse jelenti, a kötbér mértéke pedig a kötbér alapjának 0,3%-a naponta, de legfeljebb 20%-a. A Tanács a Magyar Telekom által megállapított kötbér mértékét nem tudja elfogadni az alábbiak miatt: A MARUO tervezet 4. Mellékletében leírt szolgáltatások nyújtását a Hszr.-ben taxatíven szabályozott határidõben kell megkezdeni. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerinti, a referenciaajánlatokban kötelezõen szabályozandó kötbérrendelkezések elsõdleges célja az, hogy a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatót rászorítsa, ösztönözze arra, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és a referenciaajánlatban szabályozott határidõket be is tartsa, és azok ne csak tájékoztató jelleggel szerepeljenek a referenciaajánlatokban. A kötbérrendelkezéseknek kiemelt szerepük van azokban az esetekben ahol az adott szolgáltatásnyújtás megkezdésének határidejét az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály taxatíven szabályozza, mivel ebben az esetben nemcsak a Jogosult szolgáltatónak hanem a fogyasztónak is érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a szolgáltatás nyújtása az elõírt határidõben megkezdõdjön abból következõen, hogy a Magyar Telekom által a Jogosult szolgáltatónak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatáson alapul az elõfizetõi szolgáltatás. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy kötbér mértékét olyan szinten kell meghatározni, hogy az ténylegesen ösztönözze a kötbér fizetésére kötelezhetõ felet a határidõ megtartására, igazodva természetesen magához az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ rendszeresen felmerülõ havidíjhoz. A Magyar Telekom által meghatározott kötbér mértéke napi szinten a jelen határozatban szereplõ díjakkal számolva kb. 25 Ft és 60 Ft között mozog, amelynek megfizetése egy olyan tõkeerõs cég számára, mint a Magyar Telekom nyilvánvalóan semmilyen ösztönzést nem jelent a referenciaajánlatban foglalt határidõ megtartására. Ezért a Tanács a kötbér mértékét – tekintetbe véve az adott szolgáltatásokért fizetendõ havi díj mértékét – a határozat rendelkezõ részében foglalt mértékben megemelte, úgy, hogy az álláspontja szerint kellõ ösztönzést jelentsen a kötbér fizetésére kötelezett félnek a határidõ teljesítésére. A Tanács álláspontja szerint a Jogosult szolgáltató részére méltányos kötbérfeltételeket jelent, ha a Kötelezett szolgáltató a Hszr.-ben taxatíven meghatározott határidõ minden egyes nappal történõ túllépése esetén a Kötelezett szolgáltatónak egy havidíjnak megfelelõ kötbérkötelezettsége keletkezik a Jogosulttal szemben, ugyanakkor a Magyar Telekom számára is méltányos, hogy a maximális kötbér legfeljebb a kötbéralap 100%-a. Természetesen amennyiben bármelyik fél a referenciaajánlatban elõírt határidõket rendszeresen nem tartja meg, akkor a sérelmet

891

szenvedett fél a Tanács elõtt jogvitát kezdeményezhet, és a Tanács az adott felet akár bírságolás útján is a határidõk betartására szoríthatja. 35. A rendelkezõ rész 35. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek an) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 36. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 36. pontjához, valamint a 4.B Melléklet 3.3 és 4.C Melléklet 3.1.2 pontjához A DH-370-4/2006. számon iktatott MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 pontja a következõket tartalmazta: „3.3 A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefonszolgáltatást továbbra is a Magyar Telekom nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. A Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatásának jogi sorsát osztja a Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás. Ennek értelmében a Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás is szünetel. A Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás szüneteltetésének indításáról illetve megszüntetésérõl a Magyar Telekom értesíti a Jogosult szolgáltatót az elõfizetõ bejelentése alapján.” A DH-370-4/2006. számon iktatott MARUO tervezet 4.C Melléklet 3.1.2 pontjában továbbá a következõ szerepelt: „3.1.2 A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújt az elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, sáv feletti szolgáltatás. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik.” A Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatása jogi sorsát osztja a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatását. Ennek értelmében a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefonszolgáltatás szünetelése esetén Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás is szünetel. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás szüneteltetésének indításáról illetve megszüntetésérõl a Magyar Telekom értesíti a Jogosult szolgáltatót az Elõfizetõ bejelentése alapján.” A Tanács a fenti szövegrészek vizsgálata alapján megállapította, hogy a Kötelezett által alkalmazni kívánt szolgáltatás megszüntetés, illetve szüneteltetés sem az Elõfizetõ, sem a Jogosult szempontjából nem tekinthetõ elfogadhatónak a következõk miatt: • Amennyiben az adott Helyi Hurkon a telefonszolgáltatás megszûnik (pl. az Elõfizetõ a telefonszol-

892


gáltatásra kötött elõfizetõi szerzõdését a Kötelezett szolgáltatónál felmondja), de az elõfizetõ továbbra is szeretne xDSL szolgáltatást kapni a Jogosult szolgáltatótól, akkor a MARUO tervezet fenti rendelkezései miatt ezt nem teheti meg szünetmentesen. Abban az esetben ugyanis, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli Helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha a MARUO rendelkezések miatt kerülne sor a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. • A telefonszolgáltatás szünetelése esetén teljesen indokolatlan az, hogy a Helyi Hurok Részleges Átengedése annak jogi sorsát osztja, hiszen az xDSL szolgáltatás ilyen módon független a telefonszolgáltatástól. Sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná az, hogy az xDSL szolgáltatást csak azért kell szüneteltetni, mert a telefonszolgáltatás az adott Helyi Hurkon szünetel. Ezért a Tanács felhívta a Magyar Telekomot, hogy abban az esetben, ha az Elõfizetõ a Kötelezett szolgáltatónál felmondja vagy szünetelteti a telefonszolgáltatását a Kötelezett a következõ két felajánlását tegye meg a MARUO tervezetében a Jogosult felé: • A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatásának szünetmentessége érdekében, ha a Jogosult szolgáltató vállalja a teljes Hurok Átengedés díjának az Elõfizetõ telefonszolgáltatásának megszüntetési vagy szüneteltetési idõpontjától számított megfizetését, akkor a Kötelezett a Részleges Hurokátengedés vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatást megszakítás nélkül, továbbra is köteles a Jogosult számára nyújtani, anélkül, hogy az elõfizetõi Hurok fizikailag ténylegesen átkötésre kerülne a Jogosult szolgáltatóhoz. Ez az eset azért biztosíthat megszakítás nélküli xDSL szolgáltatásnyújtási lehetõséget a Jogosult számára, mert csak „adminisztrációs változás” történik. • A Kötelezettnek fel kell ajánlani a Jogosult számára az elõfizetõ teljes Hurok Átengedés szolgáltatással történõ Átengedését. Ebben az esetben az elõfizetõi Hurok fizikailag is átkötésre kerül a Jogosult szolgáltatóhoz. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlást követõen a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 pontját (egy új 3.4 pont felvételével) átalakította a következõ módon: „3.3 A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefon szolgáltatást továbbra is a Magyar Telekom nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a

9. szám

Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. Az adott Helyi Hurkon üzemelõ Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítható, amennyiben a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatására vonatkozó elõfizetõi lemondása és a Jogosult Teljes Átengedésre vonatkozó igénye egyszerre érkezik a Magyar Telekomhoz. A Részleges Átengedés szolgáltatást a Jogosult felé ill. helyhez kötött telefon szolgáltatást az elõfizetõ felé a Teljes Átengedés megvalósulásáig számlázza a Magyar Telekom. 3.4 Egy Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén a Jogosult nyilatkozata alapján a Helyi Hurok Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítható: A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében szüneteltetés idejére a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés átkötés nélkül történõ Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a szüneteltetés idejére vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetésé.” Az ismételt hiánypótlást követõen a MARUO tervezet 4.C Melléklet 3.1.2 pontja (egy új 3.1.3 pont felvételével) pedig a következõképp került átalakításra: „3.1.2 A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, sáv feletti szolgáltatás. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. Az adott Helyi Hurkon üzemelõ Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítható, amennyiben a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatására vonatkozó elõfizetõi lemondása és a Jogosult Teljes Átengedésre vonatkozó igénye egyszerre érkezik a Magyar Telekomhoz. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatást a Teljes Átengedés megvalósulásáig számlázza a Magyar Telekom a Jogosult felé. 3.1.3 Egy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítható az alábbi módokon: A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében szüneteltetés idejére a Jogosult igényelheti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás átkötés nélkül történõ Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a szüneteltetés idejére vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlásra adott válaszában a következõket hangsúlyozta azzal kapcsolatban,

9. szám


hogy a Tanács által az ismételt hiánypótlásban javasolt megoldástól a fenti eltérõ megoldást foglalta bele a MARUO tervezetébe: A Magyar Telekom észrevétele szerint a szünetelés esetén a fizikai átkötés az alábbi rendszerkorlát miatt nem lehetséges: a Magyar Telekomnak 48 óra alatt be kell rendeznie a szünetelést az Elõfizetõ részére, amely minimum 7 napig tart. A 48 órát követõen pedig nem indítható új folyamat a támogató rendszerben ugyanarra a kapcsolási számra nézve. A helyhez között telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Magyar Telekom észrevétele szerint nem valósulhat meg sem a fizikai átkötéssel, sem az anélkül történõ Teljes Hurok Átengedési díjfizetés, mivel az Eht. alapján 8 napon belül meg kell szüntetni az Elõfizetõ felé a számlázást a felmondás idõpontjától számítva. A 8. naptól kezdve pedig az ügyfél leszerelésre kerül a Magyar Telekom támogató rendszereiben, és új folyamat már nem indítható rá. A Tanács a Magyar Telekom fenti álláspontját nem tudja elfogadni az alábbi indokok miatt: A Tanács jelen pontban ismételten hangsúlyozza, hogy az Eht.-ban foglalt JPE szolgáltatókat terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre, és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. A Tanács megállapítása szerint az, hogy ugyanazon a Helyi Hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, még nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Így egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem írja elõ, hogy amennyiben a Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén az Elõfizetõ szünetelteti vagy felmondja a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltatónál, akkor a Helyi Hurok Átengedését is szüneteltetni kell vagy meg kell szüntetni a Jogosult szolgáltató esetében. Az Elõfizetõ ugyanis nem kötelezhetõ arra, hogy a telefonszolgáltatás szüneteltetése vagy felmondása esetén a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszüntetését is tûrje. Az Elõfizetõ továbbá – mivel a telefonszolgáltatásra nézve a Kötelezett szolgáltatóval, az xDSL szolgáltatásra nézve pedig a Jogosult szolgáltatóval áll jogviszonyban – nem kötelezhetõ arra, hogy a Jogosult szolgáltatót a telefonszolgáltatás felmondásáról vagy szüneteltetésérõl külön értesítse. Így teljesen életszerûtlen a Magyar Telekom által a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 és 4.C Melléklet 3.1.2 pontjaiban írt kitétel, miszerint az elõfizetõ felmondásának és a Jogosult Teljes Átengedésre vonatkozó igényének egyszerre kell megérkeznie a Kötelezetthez, nyilvánvaló ugyanis, hogy az Elõfizetõ felmondásáról elõször a Kötelezett szolgáltató fog értesülni. A MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 pontjának azon kitétele pedig, miszerint a helyhez kötött telefonszolgáltatást a Teljes

893

Átengedés megvalósulásáig számlázza az Elõfizetõ felé a Magyar Telekom nemcsak méltánytalan, hanem konkrétan az Eht. 134. § (1) bekezdésébe ütközõ magatartás, amelyet a Tanács az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettsége alapján nem hagyhat jóvá. A Magyar Telekom azon kifogása továbbá, hogy a támogató rendszereinek sajátossága miatt egy kapcsolási számra egyszerre csak egy folyamat indítható el, szintén nem elfogadható, hiszen egyrészt a támogató rendszerek alkalmassá tehetõek arra, hogy ugyanazon kapcsolási szám esetén több folyamat is elindítható legyen, másrészt amennyiben az Elõfizetõ felmondja a telefonszolgáltatást, és errõl a felmondásról a Kötelezett szolgáltató egyidejûleg értesíti a Jogosult szolgáltatót, akkor a Jogosult szolgáltató 8 napon belül is benyújthatja az Helyi Hurok Teljes Átengedésére vonatkozó igénybejelentését. A Kötelezett azon érve továbbá, hogy az Elõfizetõ a 8. nap után leszerelésre kerül a támogató rendszerekben, és ez után új folyamat rá nézve nem indítható, ellentmond a Tanács DH-664-178/2005. számú határozatának rendelkezõ része III. számú Mellékletében foglalt Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó kötelezettségének. Ugyanis mint korábban említésre került, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli Helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha a MARUO rendelkezések miatt kerülne sor a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy, hogy egyébként az ADSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. A Tanács megállapítása szerint ezért a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.3 és 4.C Melléklet 3.1.2 pontjai indokolatlan korlátozást tartalmaznak, amelyek nemcsak a Jogosult üzleti érdekeit, hanem az Elõfizetõ Eht. 2. § ba-be) pontjaiban foglalt alapvetõ jogait is sértik, hiszen egy tõle független külsõ körülmény miatt (a MARUO korlátozása miatt) nem veheti igénybe az általa igénybe venni kívánt szolgáltatást. A korlátozás fõleg annak fényében teljesen indokolatlan, hogy ehelyett nincs akadálya annak, hogy mind az Elõfizetõ, mind pedig a Jogosult lehetõséget kapjon arra, hogy a szolgáltatási jogviszony közöttük ne szûnjön meg, mégpedig olyan módon, hogy közben a Kötelezett szolgáltató üzleti érdekei sem sérülnek, hiszen a Kötelezett a Helyi Hurok Részleges Átengedésének Havi Díja helyett a Helyi Hurok Teljes Átengedésének Havi Díját fogja ezután megkapni a Jogosult szolgáltatótól. Az abból származó bevételt pedig, amelyet a Kötelezett az Elõfizetõtõl a telefonszolgáltatásért kapott, a telefonszolgáltatás felmondásával akkor is elveszti, ha a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása tovább folyik az adott Helyi Hurkon, és akkor is, ha nem.

894


Ezért a Tanács a telefonszolgáltatás megszûnése esetére vonatkozó 4.B Melléklet 3.3 és 4.C Melléklet 3.1.2 pontjaiban rögzítetteket nem fogadta el, és azok szövegét a rendelkezõ részben foglaltak szerint állapította meg. A Tanács a hiánypótlási felhívásban foglalt két felajánlást praktikussági okokból egybevonta a rendelkezõ részben foglalt szövegrészben a következõ okokból és módon: Amikor a telefonszolgáltatást az Elõfizetõ felmondja, akkor a szünetmentesség csak a hiánypótlásban foglalt két eset összevonásával valósulhat meg. Ebben az esetben ugyanis amennyiben a Jogosult szolgáltató úgy dönt, hogy az xDSL szolgáltatást az Elõfizetõ felé továbbra is nyújtani kívánja, akkor kéri a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. A Kötelezettnek a Hszr. 24. § (1) bekezdése és a MARUO 4.A Melléklet 6. pontja szerint 15 napon belül kell teljesítenie ezt az igényt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a Teljes Átengedés megvalósulásának idejéig a Kötelezett továbbra is a Helyi Hurok Részleges Átengedését nyújtsa a Jogosultnak, feltéve, hogy telefonszolgáltatás megszûnésétõl kezdve már a Teljes Átengedés Havi Díját számlázza a Jogosult felé, hiszen így üzleti érdekei nem sérülnek. A Teljes Átengedés megvalósulásával a Részleges Átengedés leszerelésre kerülhet. Ezáltal a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása a gyakorlatban szünetmentessé tehetõ, és a Teljes Átengedés megvalósulásával az Elõfizetõ már a Jogosulttól is kérheti a telefonszolgáltatást, akkor is ha a Kötelezettnél korábban lemondta. 37. A rendelkezõ rész 37. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek aq) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 38. A rendelkezõ rész 38. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ba) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 39. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 39. pontjához, valamint a referenciaajánlat 4.D-2 Melléklet 3.1.21 pontjához A 2005. október 21-én benyújtott és DH-18341/2005. számon iktatott MARUO tervezet 4.D-1 Mellékletének 3.1.18 pontja a Fizikai Helymegosztás, a 4.D-2 Mellékletének 3.1.21 pontja pedig a Távoli Helymegosztás kapcsán rögzítette a Kötelezett azon jogosultságát, hogy amennyiben azt észleli, hogy a Jogosult berendezése olyan mérvû zavarást okoz, amely veszélyezteti a Kötelezett berendezéseinek biztonságát, a Helymegosztási Hely biztonságát, illetve a Kötelezett vagy harmadik személy berendezéseinek igénybevételével nyújtott szolgáltatás nyújtását, a veszélyes berendezést azonnal üzemen kívül helyezheti. Az üzemen kívül helyezés tényérõl a Kötelezett köteles a Jogosultat a lehetõ leghamarabb értesíteni. A lehetõ leghamarabb történõ értesítéssel kapcsolatban a MARUO tervezet érintett pontjai végsõ határt szabtak, amelyek azonban egymástól jelentõsen eltértek, mivel a Fizikai Helymegosztás esetén legkésõbb 2 (két), a Távoli Helymegosztás

9. szám

esetén legkésõbb 24 (huszonnégy) órán belül kellett az értesítésnek megtörténnie. A Tanács indokolatlannak tartotta a Fizikai Helymegosztás és a Távoli Helymegosztás esetén a fenti különbségtételt az értesítési határidõ tekintetében, és felhívta a Kötelezettet, hogy az üzemen kívül helyezés tényérõl történõ jogosulti értesítés legkésõbbi idõpontját egységesen határozza meg a Fizikai és a Távoli Helymegosztás tekintetében. A Tanács javasolta, hogy mindkét esetben maximálisan 2 óra legyen az értesítési idõ. A Magyar Telekom a hiánypótlást követõen beadott DH-370-1/2006. számon iktatott MARUO tervezetében a Távoli Helymegosztás esetére az értesítést 24 (huszonnégy) óráról 12 (tizenkettõ) órára módosította, fenntartva a kettõ értesítési idõtartam közötti különbséget. A Tanács a DH-370-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatában megállapította, hogy a két értesítés közötti különbségtétel továbbra is indokolatlan, hiszen egy üzemen kívül helyezésrõl szinte azonnal értesítést lehet küldeni a Jogosult részére (mobil vagy vezetékes) telefonon, faxon vagy e-mail-en. Ennek megfelelõen a Tanács felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy a legkésõbbi értesítés Távoli Helymegosztás esetén is 2 (kettõ) órán belül legyen. A Magyar Telekom az ismételten benyújtott és DH-370-4/2006. számon iktatott MARUO tervezethez írt kísérõ levele szerint továbbra is ragaszkodik a 12 (tizenkettõ) órán belüli értesítési idõintervallumhoz a Távoli Helymegosztás esetén, leírva példaképp egy olyan esetet, amikor nem a társaság munkatársa kapcsolja ki a Jogosult berendezését, vagy kihelyezett fokozatnál az ügyeletes kiérkezésének idõtartama akadályozza a 2 órán belüli értesítést („a helyszínen úgymond nincs lehetõség a Jogosult azonnali értesítésére”). A Tanács megállapította, hogy a fenti indoklás nem fogadható el, mivel az értesítést annak kell küldenie a Jogosult részére, aki kikapcsolja a Jogosult berendezését. Az értesítés pedig történhet vezetékes vagy mobil rádiótelefonon (az utóbbinál SMS-en is), faxon vagy e-mail-en. Ebben az esetben az értesítés a Tanács megállapítása szerint minden további nélkül megtörténhet 2 (kettõ) órán belül. Ennek megfelelõen a Tanács az ismételt hiánypótlásban a Kötelezettet újra felhívta arra, hogy a MARUO tervezet fenti pontjait módosítsa úgy, hogy a legkésõbbi értesítés Távoli Helymegosztás esetén is 2 (kettõ) órán belül legyen. A Kötelezett a hiánypótlási felhívásnak továbbra sem tett eleget, viszont a MARUO tervezet 4.D-1 Mellékletének 3.1.18 pontját és a 4.D-2 Mellékletének 3.1.21 pontját kiegészítette azzal a kitétellel, hogy a megadott 2 és 12 órás határidõ csak akkor terheli, „amennyiben a Jogosult a 2.2.2 pont szerint feltüntette a szekrényén a sürgõs beavatkozások esetére vonatkozó értesítési adatokat”. A Tanács elfogadja a Magyar Telekom azon észrevételét, hogy a határidõket csak az általa fentiekben megfogalmazott esetben kell megtartania, hiszen az azonnali értesítés

9. szám


valóban csak állandóan elérhetõ hibabejelentõ vonal esetén lehetséges. Azonban a Tanács megállapítása szerint a MARUO tervezet fenti kiegészítésével végképp nem található olyan indok, amely a Fizikai és a Távoli Helymegosztás esetén az értesítési határidõk eltérését magyarázná, fõleg úgy, hogy a Távoli Helymegosztás esetében az értesítési idõ hatszor hosszabb, mint a Fizikai Helymegosztás esetén. A Jogosult szolgáltatónak elemi érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a veszélyes berendezés azonnali üzemen kívül helyezésérõl minél elõbb értesülhessen, függetlenül attól, hogy Fizikai vagy Távoli Helymegosztásról van szó. Tekintettel arra, hogy a Kötelezett sem nevezte meg az eltérés okát a Tanács az értesítési határidõt a Fizikai és Távoli Helymegosztás esetén is 2 (kettõ) órában határozta meg, elfogadva a Magyar Telekom által a MARUO tervezetében tett kiegészítést is. 40. A rendelkezõ rész 40. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bc) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 41. A rendelkezõ rész 41. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bf) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 42. A rendelkezõ rész 42. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bg) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 43. A rendelkezõ rész 43. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bh) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 44. A rendelkezõ rész 44. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bl) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 45. A rendelkezõ rész 45. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bn) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 46. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 46. pontjához, valamint a referenciaajánlat 5.B Melléklet 6.9 pontjához A Tanács a MARUO tervezet vizsgálata során megállapította, hogy mind a Kötelezett, mind más referenciaajánlat-tételi kötelezettséggel terhelt JPE szolgáltatók nagy részletességgel ismertetik referenciaajánlatukban az elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban általuk ritkán, vagy egyáltalán nem alkalmazott technológiákat is. Emellett azonban nem kap kellõ hangsúlyt, hogy õk maguk milyen technológiát alkalmaznak, valamint, hogy a Jogosult szolgáltatók részérõl milyen új technológiák alkalmazását támogatják, illetve melyeket nem fogadnak el. Az sem válik teljesen egyértelmûvé, hogy a Kötelezett mely technikai megoldásokat engedi be hálózatába vizsgálatok elvégzése után. A Tanács a szabványosított technológiák tekintetében hasonló megállapításokat tett. Tekintettel arra, hogy a spektrum kompatibilitási kompromisszum lehetõvé teszi, hogy a jelenleg üzemelõ ADSL mellett az ADSL2 és az ADSL2+, valamint – a végleges szabvány megjelenését követõen, a spektrumgazdálkodás irányel-

895

veinek kiegészítésével – a VDSL2 hálózati alkalmazását, indokolt lenne ezek minden jelentõs piaci erejû szolgáltató általi támogatása. A Tanács ezért a hiánypótlásban felhívta a Magyar Telekomot arra, hogy a MARUO tervezetében hivatkozott valamennyi szabvány és ajánlás tekintetében – az egyértelmûség és az egységesítés érdekében – adja meg a kibocsátás verzióját és dátumát, valamint jelölje meg, hogy az adott xDSL technológiatípus alkalmazása a Kötelezett által „támogatott”, vagy „nem támogatott”. Ezen túlmenõen kérte, hogy a Kötelezett tegye lehetõvé a speciális, ugyanakkor szabványos és a Kötelezett hálózatának integritását nem veszélyeztetõ verziók alkalmazását. A Kötelezett a fent említett hiánypótlási felhívást részben teljesítette azáltal, hogy a MARUO tervezet 5.B Mellékletében mindenütt megjelölte, hogy az adott xDSL technológiatípus alkalmazása általa „támogatott”, vagy „nem támogatott”. Ugyanakkor a Tanács azon kérését, hogy a szabványos és a Kötelezett hálózatának integritását nem veszélyeztetõ verziók alkalmazását is tegye lehetõvé, nem teljesítette, arra hivatkozva, hogy a mérések azt mutatják, hogy az IDSN2 spektrumával átlapolódó ADSL spektrum lerontja az azonos kábelen, de más Hurkon üzemelõ Magyar Telekom vagy más Jogosult szolgáltató ISDN2 szolgáltatásának minõségét. A Tanács ezért a DH-370-2/2006. számú határozatának indokolásában kifejtette, hogy a Magyar Telekom fenti indokolását is figyelembe véve továbbra is indokolatlannak tartja a MARUO által támogatott verziókon (Annex B) az ajánlások (G.992.3: ADSL2, G.992.5: ADSL2+) további változatai alkalmazhatóságának kizárását az 5.B Mellékletben (pl: Annex A, Annnex J, Annex M). A Magyar Telekom az ismételten benyújtott és DH-370-4/2006. számon iktatott MARUO tervezethez írt kísérõ levelének (Ikt. sz.: 13000-00184/2006) 2. oldalán szerint továbbra is fenntartotta azt az elvét, hogy csak a MARUO tervezet 5.B Melléklete szerinti szabványoknak (Annex B verzió!!) megfelelõ berendezéseket engedje használni a hálózatában. A Magyar Telekom szerint mérések azt mutatják, hogy az ISDN2 spektrumával átlapolódó ADSL spektrum lerontja az azonos kábelben , de más Hurkon üzemelõ szolgáltató (Kötelezett vagy Jogosult) ISDN2 szolgáltatásának minõségét. Az Annex A, Annex J, Annex M ajánlások által támogatott technológiák a Magyar Telekom szerint nem jelentenek plusz értéket a Jogosult számára, hiszen a MARUO által támogatott verziókon ugyanazokat a szolgáltatásokat meg tudja valósítani hasonló áron. A kísérõ levél 4. Melléklete továbbá összefoglalta az ADSL, Lite ADSL, ADSL2 és ADSL2+ technológiákhoz tartozó spektrumképeket, azok átfedéseit (átlapolódását) ami áthallást, zavartatást okoz, fõleg ISDN2 elõfizetõi Hurokban. A spektrum menedzselés célja a legkisebb zavartatás (áthallás) elérése a már meglévõ alapsávi szolgáltatások mindegyikével (POTS, ISDN2) valamint egy homogén hálózat kialakítása. Ez a cél vezetett a különbözõ

896


ADSL verziók (Annex A—M) közül az Annex B (ADSL over ISDN) kiválasztásához. A Tanács álláspontja szerint a hálózat integritásának megõrzése, védelme alapvetõ joga és kötelessége a Magyar Telekomnak. A spektrum menedzselési stratégia kialakításánál két szempont a legfontosabb a hálózat vertikális (elõfizetõk száma) és horizontális (elõfizetõi Hurok hossza) növekedése mellett, a hálózat integritásának megõrzése és költség hatékony kialakítása. A jelenleg érvényes ajánlások/szabványok és ISDN, (A)DSL technológiák mellett az optimális spektrum menedzselés kialakítása valóban az Annex B verziók alkalmazását eredményezi. A Tanács – a Magyar Telekom fenti indokolását is figyelembe véve – ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is indokolatlannak tartja a MARUO által támogatott verziókon (Annex B) kívül az ajánlások (G.992.3: ADSL2, G.992.5: ADSL2+) további változatai alkalmazhatóságának kizárását az 5.B Mellékletben (pl: Annex A, Annnex J, Annex M), mivel a MARUO tervezetében természetesen megjelenhet, hogy ezen változatok támogatása az egyedi esetekben csak akkor lehetséges, ha az nem okoz spektrumproblémákat, és nem veszélyezteti a Magyar Telekom hálózatának integritását. Ezért amennyiben a Jogosult ezeket a technológiákat kívánja alkalmazni, akkor Magyar Telekom jogosult lefolytatni a megfelelõségi vizsgálatokat, amelynek díjai természetesen szerepelhetnek a MARUO tervezetében. Ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban továbbra is kérte, hogy a MARUO által támogatott verziókon (Annex B) kívül az ajánlások (G.992.3: ADSL2, G.992.5: ADSL2+) további változatainak alkalmazhatósága ne kerüljön kizárásra az 5.B Mellékletben (pl: Annex A, Annnex J, Annex M), azzal, hogy a hálózata integritásának megõrzése érdekében a Magyar Telekom jogosult a fent említett biztosítékokat szerepeltetni a MARUO tervezetében. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlásra adott válaszához csatolt levelében részletesen bemutatta, hogy az egyes az ajánlások (G.992.3: ADSL2, G.992.5: ADSL2+) további változatai (pl: Annex A, Annnex J, Annex M) milyen módon veszélyeztethetik a hálózat integritását, illetve, hogy az adott verzióknak milyen gyakorlati jelentõségük van. A Tanács is osztja azt az álláspontot, hogy a spektrum menedzselés célja a legkisebb zavartatás (áthallás) elérése a már meglévõ alapsávi szolgáltatások mindegyikével (POTS, ISDN2) valamint egy homogén hálózat kialakítása. Ez a cél vezetett a különbözõ ADSL verziók (Annex A—M) közül az Annex B (ADSL over ISDN) kiválasztásához. A Magyar Telekom továbbra is fenntartja azt az elvét, hogy csak a MARUO 5.B Melléklete szerinti szabványoknak (Annex B verzió) megfelelõ berendezéseket engedje használni a hálózatában. A mérések azt mutatják, hogy az ISDN2 spektrumával átlapolódó ADSL spektrum lerontja az azonos kábelben, de más Hurkon üzemelõ

9. szám

szolgáltató (Kötelezett vagy Jogosult) ISDN2 szolgáltatásának minõségét. A hálózat integritásának megõrzése, védelme alapvetõ joga és kötelessége a Magyar Telekomnak. A spektrum menedzselési stratégia kialakításánál két szempont a legfontosabb a hálózat vertikális (elõfizetõk száma) és horizontális (elõfizetõi Hurok hossza) növekedése mellett, a hálózat integritásának megõrzése és költség hatékony kialakítása. A jelenleg érvényes ajánlások/szabványok és ISDN, (A)DSL technológiák mellett az optimális spektrum menedzselés kialakítása az Annex B verziók alkalmazását eredményezi. Erre utal az ADSL2 és ADSL2+ ITU ajánlások (G.992.2 és G.992.5) Annex I. Annex J és Annex M verzióihoz csatolt alábbi megjegyzés (Note): „Ha a POTS felett üzemelõ ADSL-el (Annex A/G.992.1, Annexes A and B/G.992.2, Annex A/G.992.3 and Annex A/G.992.4) azonos kábelbe kerül telepítésre az Annex I, Annex J és Annex M verzió, akkor spektrum kompatibilitási probléma jelentkezhet az Annexekben (I, J, M) szereplõ letöltési csatornák és a POTS felett üzemelõ ADSL feltöltési csatorna 138 kHz alatti tartománya között létrejövõ átfedés miatt. A spektrum kompatibilitás részletes vizsgálata a regionális testületek feladata. Az ezen Annexekben meghatározott letöltési PSD (Power Spectral Density: spektrum teljesítmény sûrûség) maszkokat alkalmazó rendszerekre vonatkozóan alkalmazási korlátozások léptethetõk életbe (pl. a regionális szabályozó hatóság által)”. A fentiek alapján a Tanács élve a szabályozó hatóság mérlegelési jogával csak az ADSL (G.991.1), ADSL2 (G.992.2) és ADSL2+ (G.992.5) ajánlások Annex B változatát írja elõ kötelezõ jelleggel a RUO-kban, a további változatok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) a RUO-n kívüli megegyezés tárgyát képezik a Jogosult és Kötelezett szolgáltató között tárgyalási kötelezettség elõírásával. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a Helyi Hurokban a Magyar Telekom spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését, módosítását teszi szükségessé, amelynek jelentõs költség vonzata van. Ennek megfelelõen került a MARUO tervezet 5.B Melléklet 6.9 pontja megállapításra. 47. A rendelkezõ rész 47. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bs) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 48. A rendelkezõ rész 48. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bt) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 49. A rendelkezõ rész 49. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek br) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 50. A rendelkezõ rész 50. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bv) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást.

9. szám


51. A rendelkezõ rész 51. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek bz) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 52. A rendelkezõ rész 52. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cb) pont i) alpontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 53. A rendelkezõ rész 53. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cb) pont ii) alpontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 54. A rendelkezõ rész 54. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cb) pont iii) alpontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 55. A rendelkezõ rész 55. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cc) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 56. A rendelkezõ rész 56. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cb) pont iv) alpontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 57. A rendelkezõ rész 57. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ca) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 58. A rendelkezõ rész 58. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cd) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 59. A rendelkezõ rész 59. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ce) és cf) pontjaiban az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 60. A rendelkezõ rész 60. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cg) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 61. A rendelkezõ rész 61. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ch) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 62. A rendelkezõ rész 62. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cj) pontjában az ATSZE és az Actel észrevételéhez írt indokolást. 63. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 63 pontjához, valamint a referenciaajánlat 6.C Melléklet 2.8 pontja törléséhez A RIO eljárások során az Eht. 36. §-a szerinti egyeztetés keretében több észrevétel érkezett a Tanácshoz azzal kapcsolatban, hogy a MARIO méltánytalan feltételeket kíván meg az Jogosult szolgáltatói igények elõrejelzésekkel kapcsolatban. Bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismerte a Magyar Telekomnak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét a MARUO-ban nem kifogásolta. A Helyi Hurok Átengedések és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás esetén az elõrejelzés mûszakilag is indokolt, hiszen a

897

Kötelezett szolgáltató csak úgy tudja az infrastrukturális beruházással és eszközök beszerzésével is együtt járó igényeket a Hszr. által elõírt határidõre teljesíteni, ha rendelkezik egy megközelítõ becsléssel arról, hogy a Jogosultaktól érkezõ konkrét igények száma – legalábbis nagyságrendileg – mekkora lesz. A Tanács az ismételt hiánypótlás keretében szükségesnek látta azonban, hogy a MARUO tervezet 6.C Mellékletében található elõrejelzés rendszerét a Magyar Telekom felülvizsgálja, hiszen a MARUO által szabályozott rendelkezések nem jelenthetnek indokolatlan terhet a Jogosult szolgáltatóknak. A Tanács az elõrejelzésekkel kapcsolatban az ismételt hiánypótlásban külön is kifogásolta a 6.C. Melléklet 2.8 pontját, amely a korábbi MARIO tervezet közvetítõválasztási és számhordozási igénybejelentésekhez kapcsolódó elõrejelzésre vonatkozó törölt rendelkezéséhez hasonlóan a Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra is elõírta, hogy a Jogosult szolgáltatónak 3 havonta, 6 hónapos idõtartamra havi bontásban kell elõrejelzést adnia a Helyi Hurok Átengedés és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentések napi mennyiségérõl. Ezzel kapcsolatban a Tanács figyelemmel volt azokra a MARIO Eht. 36. §-a szerinti egyeztetés során beérkezett szolgáltatói véleményekre, amelyek szerint eleve irreális az, hogy a Jogosult szolgáltatónak 6 hónapra elõre kell megmondania a közvetítõ elõválasztás beállítások és a számhordozási beállítások napi tervezett darabszámát. Fõleg méltánytalan és indokolatlan ez a rendelkezés azt figyelembe véve, hogy a Jogosult szolgáltató részérõl jelentkezõ esetleges tévedés kötbérfizetési kötelezettséget von maga után. A piacon ugyanis reálisan egy Jogosult szolgáltató nem lehet képes arra, hogy elõre meghatározza az általa elhordozott számok vagy közvetítõ-elõválasztással bekötött ügyfelek számát. Ez nagyban függ az adott piaci körülményektõl, gazdasági helyzettõl. Elõre ezeket a számokat így lehetetlen prognosztizálni (fõleg napi szintre lebontva) – csakúgy mint azt, hogy milyen lesz bármilyen termékre a vásárlási hajlandóság fél év múlva. A Helyi Hurok Átengedés és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés igénybejelentések esetén a fenti indokok alapján a Tanács ugyanúgy indokolatlannak és irreálisnak tartotta annak megkövetelését, hogy a Jogosult szolgáltató 6 hónapra elõre mondja meg az ilyen típusú igénybejelentések tervezett napi mennyiségét. A Tanács ezért az ismételt hiánypótlásban felhívta a Magyar Telekomot, hogy a MARUO tervezet 6.C Melléklet 2.8 pontját törölje. A Magyar Telekom az ismételt hiánypótlást követõen elõterjesztett, javított DH-370-8/2006. számon iktatott MARUO tervezetbõl az adott részt nem törölte, hanem úgy módosította, hogy a Jogosult szolgáltató havonta, 2 hónapos idõtartamra heti bontásban köteles a Helyi Hurok Átengedés és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés igénybejelentések tervezett mennyiségérõl tájékoztatni a Kötelezettet. A Magyar Telekom ugyanakkor továbbra sem indokolta, hogy miért lenne szükséges heti szinten megbecsülnie a

898


Jogosult szolgáltatónak a Helyi Hurok Átengedés és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés igénybejelentések tervezett mennyiségét, úgy, hogy erre elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály nem kötelezi, mindössze arra hivatkozott, hogy a fogyasztói keresletet nagymértékben a Jogosult szolgáltatók ajánlatai alakítják. A Tanács álláspontja szerint – még ha el is fogadja a Magyar Telekom fentebb idézett észrevételét – semmi sem indokolja azt, hogy a Jogosult szolgáltató akár heti szinten is megbecsülje a Helyi Hurok Átengedés és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés igénybejelentések tervezett mennyiségét. A Tanács megállapítása szerint a MARUO tervezet 6.C Melléklet 2.1 pontjában foglalt azon szabályok, amelyek elõírják, hogy a) naptári negyedévenként; b) 1 éves idõszakra kiterjedõ adatokkal; c) az elsõ negyedévre havi bontásban, míg a többi negyedére negyedéves bontásban; d) Helyi Hurok, Helyi Bitfolyam Hozzáférés és MDF Blokk mennyiségre, illetve Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan; és e) az elõrejelzés elsõ negyedéves idõszakának kezdetét 3 (három) hónappal megelõzõen; negyedéves Gördülõ Elõrejelzést köteles a Jogosult benyújtani a Magyar Telekomnak, elegendõ biztosítékot jelentenek arra, hogy a az infrastrukturális beruházással és eszközök beszerzésével is együtt járó igényeket a Magyar Telekom ki tudja jogszabály által elõírt határidõben szolgálni, tekintetbe véve azt is, hogy az elõrejelzéssel kapcsolatos RUO rendelkezések meghatározására elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály a szolgáltatókat eleve nem jogosítják fel kifejezetten. Ennek megfelelõen a Tanács megállapította, hogy a MARUO tervezet 6.C Melléklet 2.8 pontja továbbra is indokolatlan kötelezettséget ró a Jogosult szolgáltatókra, és ez a rendelkezés csak azt a célt szolgálná, hogy a Kötelezett szolgáltató minél pontosabb képet kapjon a kiskereskedelmi piacon megjelenõ versenytársai tervezett lépéseirõl, amely egyértelmûen a hírközlési piacon folyó verseny ellenében hatna, ezért a Tanács a pontot jelen határozat rendelkezõ részében törölte. 64. A rendelkezõ rész 64. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 65. A rendelkezõ rész 65. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 66. A rendelkezõ rész 66. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont vi) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 67. A rendelkezõ rész 67. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek co) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 68. A rendelkezõ rész 68. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cr) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást.

9. szám

69. A rendelkezõ rész 69. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cr) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 70. A rendelkezõ rész 70. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cs) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 71. A rendelkezõ rész 71. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek ct) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 72. A rendelkezõ rész 72. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek cv) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 73. Indokolás a rendelkezõ rész I. A MARUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 73. pontjához, valamint a 8.A Melléklet 2. pontjához: A Tanács a DH-370-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatában felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy a DH-664-178/2005. számú határozat „Költségalapúság és díjak ellenõrizhetõsége pontos tartalmának meghatározása” címû IV. számú Melléklete, valamint a DH-664-180/ 2005. számú határozat „Költségalapúság és díjak ellenõrizhetõsége pontos tartalmának meghatározása” címû V. számú Mellékletének 1. pontja tartalmazza, hogy „A Tanács által jóváhagyott vagy megállapított díjat a Kötelezett szolgáltató a jelen határozat kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól köteles alkalmazni”. A MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontja e tekintetben félreérthetõ volt, hiszen kimondta, hogy „a múltbeli költségeken alapuló teljesen felosztott költségek módszertana alapján képezett díjak kizárólag a Tanács jóváhagyását követõen, a referencia ajánlat módosításának hatálybalépésétõl alkalmazhatóak”. A Tanács ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Eht. 60. § (5) bekezdésében foglalt ezen szabálya csak a referenciaajánlat kérelemre történõ módosítása esetén alkalmazandó, a referenciaajánlat jóváhagyására irányuló eljárásban nem. A Tanács ezért felhívta a Magyar Telekomot, hogy a fentieknek megfelelõen MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontját egyértelmûbben fogalmazza meg a tekintetben, hogy az kizárólag az Eht. 60. § (5) bekezdésében foglalt azon esetre vonatkozik, amikor a Tanács a jövõben a MARUO-t kérelemre módosítani fogja. A Magyar Telekom által ismételten benyújtott MARUO 8.A Mellékletének 2. pontjában törlésre került „az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény 60. § (5) bekezdése szerint...” kitétel törlésre került, azonban ezáltal a pont félreérthetõségének lehetõsége tovább nõtt, hiszen így még jobban összemossa azt az esetet, amikor a Tanács az új referenciaajánlatot és az abban szereplõ díjakat a költségmodell alapján jóváhagyja, illetve azt az esetet, amikor a Tanács az Eht. 60. §-ában foglalt eljárásban a referenciaajánlatot (vagy a benne foglalt díjakat) kérelemre módosítja.

9. szám


A Tanács ezért az ismételt hiánypótlásban újból felhívta a Kötelezettet a MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontját a következõképp módosítsa: „2. Amennyiben a Tanács a MARUO-t az Eht. 60. §-a szerinti eljárásban kérelemre módosítja, és ezen módosítás a MARUO-ban szereplõ díjakat is érinti, akkor a módosított referenciaajánlatban meghatározott díjakat a felek csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétõl alkalmazhatják. „ A Kötelezett az ismételt hiánypótlásra adott válaszában megismételte a MARIO jóváhagyása iránti eljárásban felhozott érveit azzal kapcsolatban, hogy megállapítása szerint jogszerûtlen, hogy a jóváhagyott vagy megállapított díjat a Kötelezett szolgáltató a jelen határozat kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól köteles alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételeit a MARIO jóváhagyása iránti eljárásban teljes körûen megválaszolta, azokat jelen eljárásban nem tartja szükségesnek megismételni, azonban azokat mindenben fenntartja, ezért a MARUO tervezet 8.A Melléklet 2. pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint állapította meg.1 74. A rendelkezõ rész 74. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek da) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 75. A rendelkezõ rész 75. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek df) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 76. A rendelkezõ rész 76. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek de) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 77. A rendelkezõ rész 77. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg aj) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 78. A rendelkezõ rész 78. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek dj) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 79. A rendelkezõ rész 79. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek, MARUO Mellékletek di) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 80. A rendelkezõ rész 80. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont x) alpontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. II. A Tanács által jelen határozat rendelkezõ részében megállapított díjakra vonatkozó indokolás: A Tanács megállapította, hogy a Kötelezett a költségmodellje a DH-18341-2/2005. számon és DH-370-5/2006. számon iktatott két hiánypótlásában és a DH-370-2/2006. számú nem jóváhagyó eljárási határozatában foglaltak

899

Kötelezett általi teljesítése folytán alapvetõen alkalmas volt arra, hogy a Tanács a költséglapú díjakat a költségmodell alábbiakban részletezett, elektronikus hírközlési szabályoknak megfelelõ korrekciójával állapítsa meg. A Tanács a rendelkezõ részben fogalt szolgáltatások díjait ezért a benyújtott költségmodell következõ pontjain történt módosítások alapján határozta meg: 1. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. pontjában szereplõ szolgáltatásokra vonatkozó díjak kialakításához. Üzleti titkot tartalmaz. 2. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.1.1, 2.1.1.1, 3.1.1.1, 4.1.1.1 és 5.1.1.1 pontjában foglalt szolgáltatásokra vonatkozó díjak kialakításához. Üzleti titkot tartalmaz. 3. Összefoglaló indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 3. – 9. pontjaiban, valamint a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.1.2, 1.2.2, 1.2.3, 2.1.1.2, 2.1.6, 2.2.2, 2.2.3, 3.1.1.2, 3.2.2, 4.1.1.2, 4.1.5, 4.1.2, 5.1.1.2, 5.1.1.11, 5.2.2, 5.2.3, 5.2.4 és 6. pontjaiban foglalt kiegészítõ szolgáltatások díjainak kialakításához: Üzleti titkot tartalmaz. a) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 3. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.1.2, 2.1.1.2 és 5.1.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 4. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 3.1.1.2 és 4.1.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. c) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 5. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.2.2, 1.2.3, 2.2.2, 2.2.3, 5.2.3 és 5.2.4 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. d) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 6. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 3.2.2, és 4.2.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. e) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 8. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 5.1.9, és 5.2.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz.

1 A DH-385-18/2006. számú MARIO jóváhagyása tárgyában hozott határozat a fenti hivatkozás következtében csatolt iratként a közigazgatási iratok részét képezi.

900


f) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 9. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 6. pontjában foglalt Fizikai helymegosztásra vonatkozó díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. g) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 10. pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 7. pontjában foglalt Távoli helymegosztásra vonatkozó díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. A Tanács az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítése érdekében – mind az eljárás elsõ, mind az eljárás második szakaszában az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította és errõl DH-18341-1/2005. számon és DH-370-9/ 2006. számon a Kötelezettet értesítette. A Tanács az Eht. 36. §-a lapján a határozat tervezetét, és az azzal kapcsolatos elõkészítõ anyagokat a határozat meghozatala elõtt legalább 30 nappal közzétette. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján rendelkezett a referenciaajánlat hatálybalépésérõl. A Tanács felhívja Kötelezett figyelmét, hogy a referenciaajánlatot internetes honlapján a határozat kézbesítését követõ 5 napon belül közzé kell tennie. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. szeptember 11. Bánhidi Ferenc s. k.,

Debreczeni Sándor s. k.,

tanácstag

tanácstag


Dr. Nyevrikel Emília s. k.,

tanácstag

tanácstag


dr. Rozgonyi Krisztina s. k.,

tanácstag alelnök

tanácstag

Pataki Dániel s. k. tanácstag elnök

A határozatot kapják: 1./ Magyar Telekom Távközlési Nyrt. (1013 Budapest, Krisztina krt. 55.) 2./ Irattár

9. szám

DH-376-18/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat


adatok

a

Ügyiratszám: DH-376-18/2006. Tárgy: Az Emitel Zrt. Helyi Hurok Átengedésére és Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyására irányuló eljárás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhelye: 6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 41., cégszáma: 06-10-000154) által 2006. június 9. napján benyújtott referenciaajánlatát az alábbiakban megállapított részei kivételével jóváhagyja. A jóvá nem hagyott részeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az alábbiak szerint állapítja meg: I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek: 1. A referenciaajánlat Törzsszövege kiegészül a következõ I.1.4 ponttal: „Az EMRUO Törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 2. a) A referenciaajánlat Törzsszövegének III.1 pontja helyébe az alábbi szöveg lép: „III.1. Az Emitel kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett az EMRUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” b) A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.2.5.16 számú meghatározása törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „1.2.5.16 A „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített Helyi Hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan Helyi Hurok, amelyen korábban már nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta és a vonalat deaktiválták.”

9. szám


c) A referenciaajánlat 1. Melléklete kiegészül a következõ 1.2.5.17 ponttal: „1.2.5.17 A „Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok Teljes Átengedése” szolgáltatás a Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének funkcionális helyettesítõ szolgáltatása abban az esetben, ha a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal összekötõ Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok infrastruktúrájának minden eleme adott, vagyis potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik, és Átengedése a jelentõs piaci erejû Kötelezett szolgáltató számára nem jelent aránytalan terhet.” 3. A referenciaajánlat Törzsszöveg III.3 pontjának elsõ mondata törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Az Átengedés csak a tiszta réz alapú fizikai érpárral megvalósított Helyi Hurok, Alhurok és Használaton Kívüli Helyi Hurok teljes hosszára értelmezhetõ.” 4. A referenciaajánlat Törzsszöveg III.5 pontjának második bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Egy adott Helyi Hurok tényleges mûszaki jellemzõinek – vagyis az Átengedés lehetõségeinek és korlátainak – megállapítása Egyedi Alkalmassági Vizsgálat útján történik abban az esetben, ha a Jogosult szélessávú szolgáltatást kíván nyújtani olyan vonalon, amelyen az igénylést megelõzõ 90 napon belül, illetve az adott vonalon az igényléssel érintett elõfizetõnél még nem üzemelt ADSL szolgáltatás.” 5. A referenciaajánlat Törzsszövege kiegészül a következõ V.2.2.1.5 ponttal: „V.2.2.1.5 Az Emitel a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentés esetén a Jogosult kérésére köteles tájékoztatást adni arról, hogy van-e az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása az Emitel felé, mely esetben a Emitel az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is. Amennyiben az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása az Emitel felé, akkor a Jogosult az adott a Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló Igénybejelentését további jogkövetkezmények nélkül 3 munkanapon belül visszavonhatja. Ilyen esetben a Jogosult díjfizetésre nem köteles. 6. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.1 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „A felek megállapodhatnak abban, hogy a szerzõdõ felek által kölcsönösen nyújtott RUO szolgáltatások utáni fizetési kötelezettségeik kompenzálás útján történõ elszámolásának figyelembevétele alapján a mindenkori nettó fizetõ fél nyújtson bankgaranciát a másik fél, mint kedvezményezett részére.” 7. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) B) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel:

901

„... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy...” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) C) alpontjának második francia bekezdése kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” c) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) II) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása;...” d) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) III) b) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; vagy ...” 8. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 1) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt az Emitel a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” b) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 2) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt az Emitel a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” c) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 3) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt az Emitel a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” d) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont d) I) 4) A) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...és ezt az Emitel a Jogosult kérésére hitelt érdemlõen igazolta; vagy...” 9. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.2 pont b) I) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „I) Helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok: az adott helyen kialakított Helymegosztási Helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték, és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása; mely esetben az Emitel jelzi a

902


Jogosultnak, hogy a Helymegosztási Helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége;” 10. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.1 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „Amennyiben a Jogosult szolgáltató az Igénybejelentését elektronikus úton nyújtja be (e-mail), a további szükséges dokumentumokat is elektronikus úton (e-mail) csatolhatja a dokumentum eredeti képi formáját változatlanul megõrizve.” 11. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.2.4.3 pontja kiegészül a következõ harmadik mondattal: „Az Emitel a Jogosult szolgáltató kérésére köteles hitelt érdemlõen igazolni az ugyanazon Helyi Hurok Átengedésére és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott több Igénybejelentés beérkezési sorrendjét.” 12. A referenciaajánlat VI.11.3.1 pontjának második mondata, miszerint: „A kötbér mértéke a kötbéralap 0,3 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 20%-a” törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A kötbér mértéke a kötbéralap 20 %-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a”. 13. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.11.3.2 pont elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben az Emitel a 7. Mellékletben meghatározott a) RUO 01; b) RUO 02; c) Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén az Emitel által nyújtott alapsávi szolgáltatás kapcsán is észlelhetõ hibák, valamint az Igénybevevõ által bejelentett hibák alapján meghatározott RUO 03 minõségi mutatókra vonatkozóan vállalt értéket nem teljesíti, úgy a Magyar Telekom a Jogosult bejelentése alapján a hibás teljesítéssel érintett összes Helyi Hurok egy évre számított Havi Hurokbérleti Díjának összegébõl a minõségi mutatók %-pontos csökkenésével megegyezõ összeget megtérít (pl. 1 %-pontos minõségi mutatók csökkenésnél 1 %-ot). A kötbér megfizetése – a Jogosult bejelentése alapján – a Magyar Telekom által elismert mértékben a soron következõ elsõ havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik.” 14. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjának második mondata törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ A késedelmi kamat a mindenkori Ptk. szerintivel megegyezõ mértékû.” 15. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.13.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben az EMRUO-t az Emitel – a Tanács jóváhagyásával – módosítja, és a módosítás érinti a már megkötött Szerzõdéseket is, az Emitel minden érintett Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló hatá-

9. szám

rozata jogerõre emelkedik, a hálózati szerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha a hatóság határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja a Szerzõdést az Emitel ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül.” 16. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.2 pontjában a „3 (három) hónapos” megjelölés „60 (hatvan) napig” megjelölésre változik. b) A referenciaajánlat Törzsszöveg V.14.2 pontjának a) alpontja kiegészül a következõ szövegrésszel: „...,kivéve a 4/B Melléklet 2. Szolgáltatás igénybevételének feltételei alcím 2. pontjában meghatározott esetet; vagy...” 17. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.3 pont b) alpont törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „ha a másik fél ellen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. , illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá egyéb vonatkozó jogszabály alapján végrehajtási eljárás indult Magyarországon.” 18. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.4 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.5 és VI.14.6 pontjának számozása a fentiek következtében VI.14.4-re és VI.14.5-re változik. 19. A referenciaajánlat Törzsszöveg VI.14.5 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Jogosult és az Elõfizetõ között megszûnik az elõfizetõi jogviszony, és a Jogosult az elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül az új Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített azon nyilatkozatát, mely szerint az xDSL és/vagy telefon szolgáltatást továbbra is a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján, nem csatolja az Emitel felé, akkor az Emitel szerzõdéskötési kötelezettsége a fenti 30. naptól kezdve az adott Helyi Hurokra nézve megszûnik. Az Emitel ebben az esetben az adott Helyi Hurokra vonatkozó Egyedi Átengedési Szerzõdést a fent említett 30 napos határidõtõl számított 60. napra felmondhatja (277/2003. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdése).” 20. a) A referenciaajánlat 1. Mellékletének 1.2.4.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A „Helyi Hurok Átengedése” a Helyi Hurok és a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését vagy a Helyi Hurok Részleges Átengedését jelenti. A Helyi Hurok Átengedésére irányadó, az EMRUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre is alkalmazni kell, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik.”

9. szám


b) A referenciaajánlat 1. Mellékletének 1.2.5.3 pontja a következõ szövegrésszel egészül ki: „Helyi Hurok alatt az EMRUO szövegében a Használaton Kívüli Helyi Hurok is értendõ, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik.” 21. A referenciaajánlat 1. Melléklete kiegészül a következõ új 1.2.4.7 ponttal: „1.2.4.7 Virtuális Helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra Jogosult szolgáltató megbízásából a Kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezõhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki.” A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.2.4.7-1.2.4.9 pontjai a fentiek következtében 1.2.4.8-1.2.4.10-re változnak. 22. a) A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.2.8.1 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.2.8.2 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.2.8.3 és 1.2.8.4 pontjainak számozása a fentiek következtében 1.2.8.1-re és1. 2.8.2-re változik. 23. A referenciaajánlat 1. Melléklet 1.3.1.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Szerzõdésben adott számú „nap” formájában feltüntetett idõtartamok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen értendõk munkanapként vagy naptári napként. A jogszabályban meg nem határozott idõtartamok naptári napként értendõk, amennyiben a Szerzõdés nem rendelkezik kifejezetten másként.” 24. A referenciaajánlat 3. Mellékletének utolsó táblázata után a következõ szövegrész kerül felvételre: „A 3. Mellékletben szereplõ „Az Emitel központjai és kihelyezett fokozatai” listájának mindenkori aktualizált változatát az Emitel honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” 25. a) A referenciaajánlat 4/A Melléklet 3. pontjának elsõ mondata törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 4/B Melléklet 3. pontjának elsõ mondata törlésre kerül. 26. a) A referenciaajánlat 4/A Melléklet 3. pontjának második mondata kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet 29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” b) A referenciaajánlat 4/B Melléklet 3. pontjának második mondata kiegészül a következõ szövegrésszel: „... és a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendelet

903

29. §-a szerinti eljárás eredményeképp megállapításra kerül az objektív mûszaki okok fennállása.” 27. A referenciaajánlat 4/B Melléklet Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 1. alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „1 A Helyi Hurok Részleges Átengedésére kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az Elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, a Jogosult által igénybe venni kívánt frekvenciasávot átfedõ szolgáltatás.” 28. A referenciaajánlat 4/B. Melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „2. A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefon szolgáltatást továbbra is az Emitel nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a az Emitel helyhez kötött telefon szolgáltatása megszûnik. A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” „Egy Helyi Hurok Részleges Átengedés szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése a Helyi Hurok Részleges Átengedését nem érinti.” 29. A referenciaajánlat 5/A. Melléklet 1.pont utolsó bekezdése törlésre kerül. 30. A referenciaajánlat 5/A Melléklet 4.3.3 pontjának második bekezdése a következõ szövegrésszel egészül ki: „A belépési engedélyt az Emitel legkésõbb a helyiség átadás-átvételével egyidejûleg biztosítja.” 31. A referenciaajánlat 5/A Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdésének utolsó fordulata, miszerint: „a Felek által a Hálózati Szerzõdésben rögzített díjazás ellenében” törlésre kerül. 32. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 2.2.1 pontja következõ szövegrésszel egészül ki: „Amennyiben a kezdeti felmérés eredménye azt tartalmazza, hogy van lehetõség Fizikai Helymegosztás biztosítására, akkor az Emitel a Jogosult kérésére az adott Helyszínen helyszíni bejárást biztosít.” 33. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 2.2.4 pontja törlésre kerül, és és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben az Emitel a kezdeti felmérés eredményeként a Jogosultat – a felek 50-50%-os arányban viselt költségére elvégzett mûszaki vizsgálatról készült dokumentumok egyidejû megküldése mellett - arról értesíti, hogy nem elegendõ, vagy korlátozott mennyiségben áll hely rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs hely az igényelt

904


Helymegosztási helyiségben, vagy annak közelében, akkor a Jogosult vagy az általa megbízott független szakértõ az értesítés kézhezvételétõl számított 10 napon belül az Emitellel egyeztetett idõpontban és az Emitel által biztosított kísérõ jelenlétében felkeresheti a kérdéses Helymegosztási Helyszínt, és a mûszaki megvalósíthatóság tekintetében mûszaki vizsgálatot végezhet. Amennyiben a Jogosult a kérdéses Helymegosztási Helyszín megtekintését igényli, a kísérõ biztosítása és a kiszállás költségeinek térítésére az Emitel jogosult a 8.B Mellékletben (Díjak) megállapított Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díjat Jogosult részére kiszámlázni. Amennyiben ez utóbbi mûszaki vizsgálat azt állapítja meg, hogy a Jogosult helymegosztási igényét az Emitel indokoltan utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban a Jogosult viseli.” Amennyiben ez utóbbi mûszaki vizsgálat azt állapítja meg, hogy a Jogosult helymegosztási igényét az Emitel indokolatlanul utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban az Emitel viseli.” 34. a) A referenciaajánlat 6/A Melléklet 2.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 2.3.4-2.3.6 pontjainak számozása a fentiek következtében 2.3.3-2.3.5-re változik. b) A referenciaajánlat 6/A Melléklet 3.4.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 3.4.4-3.4.6 pontjainak számozása a fentiek következtében 3.4.3-3.4.5-re változik. c) A referenciaajánlat 6/A Melléklet 4.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 4.3.4-4.3.6 pontjainak számozása a fentiek következtében 4.3.3-4.3.5-re változik. d) A referenciaajánlat 6/B Melléklet 4.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6/B Melléklet 4.4-4.8 pontjainak számozása a fentiek következtében 4.3-4.7-re változik. 35. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 4.1.6 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „4.1.6 Az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat az Elõfizetõi Hozzáférési Pont és a Fõ Kábelrendezõ (MDF), vagy Alhurok esetén az Elõfizetõi Hozzáférési Pont és a Nagyelosztó (CCC) közötti sodrott réz érpárra vonatkozik, mely során a Magyar Telekom az alábbi paramétereket méri: a) a Helyi Hurok vagy Alhurok hossza; b) egyenáramú hurokellenállás; c) beiktatási csillapítás (40 kHz, 150 kHz, 300 kHz); d) vonali zajszint (10 kHz-2 MHz sávban); e) jel-zaj viszony (10 kHz-es sávszélességgel mérve 2 MHz-ig).” 36. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 4.2.1 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép:

9. szám

„4.2.1 A Magyar Telekom a 4.1.6 pont szerinti Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményérõl az Elõrejelzésekben szereplõ és a 6.C Mellékletben (Elõrejelzés) meghatározott legnagyobb megengedett eltérés felsõ határa alapján számítandó Helyi Hurok mennyiségen belül benyújtott érvényes Helyi Hurok Igénybejelentés kézhezvételétõl számított 15 (tizenöt) napon belül értesíti a Jogosultat. Az Emitel ezzel egyidejûleg az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményét, mért értékeit és jellemzõit, valamint az elfogadás határértékeit minden esetben megküldi a Jogosultnak. Pozitív Vizsgálati eredmény esetén az Egyedi Helyi Hurok Ajánlatát is megküldi. Amennyiben a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredményeként az Emitel elutasítja a Jogosult igényét, a Magyar Telekomnak az elvégzett mûszaki vizsgálatokról készült dokumentumokat meg kell õriznie, és a Tanács igénye esetén abba a Tanács részére betekintést kell biztosítania.” 37. A referenciaajánlat 6/A Melléklet 4.4.2 pontjából a „cégszerûen aláírva” kifejezés törlésre kerül. 38. A referenciaajánlat 6/C Melléklet 1.4 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 6/C Melléklet 1.5-1.8 pontjainak számozása a fentiek következtében 1.4-1.7-re változik. 39. A referenciaajánlat 6/C Melléklet új 1.4 (volt 1.5) pontja a következõ második mondattal egészül ki: „Az Emitel köteles az Elõrejelzést 3(három) munkanapon belül visszaigazolni” 40. A referenciaajánlat 6/C Melléklet 3.3.5 pontjában lévõ táblázat az alábbiak szerint módosul:

Jel D

Magyarázat A Jogosult által fizetendõ díj

1 + *1_amax

A megengedett eltérés alsó határa

E M R

I

A vonatkozó idõszakra adott utolsó elõrejelzés A vonatkozó idõszak érvényes Igénybejelentéseinek száma Helyi Hurok Átengedés - 3 havi Helyi Hurok Átengedés Havi Díj A 50 (ötven) Helyi Hurok elérését lehetõvé tevõ Kábelkifejtési Elemre megállapított - 3 havi Hurok Installációs Díj

41. A referenciaajánlat 6/C Melléklet 3.3.8 és 4.3 pontja törlésre kerül. 42. a) A referenciaajánlat 6/C Melléklet 4.1 pontjában található táblázatban szereplõ határértékek az alábbiak szerint módosulnak:

9. szám

HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ 6. Táblázat Határérték )1_fmax

10%

)2_fmax

10%

)3_fmax

10%

)4_fmax

20%

b) A referenciaajánlat 6/C. Melléklet 4.2 pontjában található táblázatban szereplõ határértékek az alábbiak szerint módosulnak: 7. Táblázat Határérték )1_amax

-30%

)2_amax

-30%

)3_amax

-30%

)4_amax

-30%

c) A referenciaajánlat 6/C. Melléklet kiegészül a következõ 4.3 ponttal: 4.3 A megengedett eltérés az Elõrejelzés elsõ évében A Helyi Hurok és a MDF Blokk mennyiségére vonatkozó megengedett eltérés az elsõ évben a 4.1 és a 4.2 pontokban szereplõ táblázatok és az alábbi táblázat megfelelõ sorainak szorzata. 8. Táblázat Határérték 1. negyedév

180%

2. negyedév

160%

3. negyedév

140%

4. negyedév

120%

43. A referenciaajánlat 6/D Melléklet 1.5 pontja kiegészül a következõk szerint: „Ha az építési engedély kérelmet a hatóság jogerõsen elutasítja, az engedély kérelem elutasítása által érintett szerzõdés az építési hatóság határozatának jogerõre emelkedésével egyidejûleg megszûnik. Amennyiben az elutasításra nem az Emitelnek felróható okból került sor, a Jogosult köteles megtéríteni az Emitel részére felmerült és igazolt költségeket.” 44. a) A referenciaajánlat 6/D Melléklet 3.5 pontja törlésre kerül. b) A referenciaajánlat 6/D Melléklet 3.11 pontja törlésre kerül.

905

A referenciaajánlat 6/D Melléklet 3.6-3.10 pontjainak számozása a fentiek következtében 3.5-3.9-re változik. 45. A referenciaajánlat 6/D Melléklet 3.8 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „3.8 A Jogosult egy számára átengedett Helyi Hurkon az érintett Szerzõdésben szereplõ berendezés, vagy annak beállítási módjának módosítását a vonatkozó EMRUO rendelkezések figyelembevételével saját hatáskörében maga végzi el.” 46. A referenciaajánlat 7. Melléklet 2. pontjának tizenötödik bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A hibaelhárítás idõpontjának meghatározása céljából az Emitel mindig egyeztet az elõfizetõvel. Egyszeri akadályoztatást tiszteletben tart, de ismételt akadályoztatás esetén az Emitel a hibaelhárítást lezártnak tekinti, amelyrõl a Jogosultat értesíti.” 47. A referenciaajánlat 8/B Melléklet C. fejezet 2.1.5 pontjában a „12 (tizenkét)hónapig” megjelölés „24(huszonnégy) hónapig” megjelölésre változik. 48. A referenciaajánlat 8/B Melléklet C. fejezet „2.2.1. a) Egyszeri Helymegosztási Díj vagy Egyszeri Helymegosztási Díj” pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat 8.B Melléklet C. fejezet 2.2.1 pont b) alpontjának számozása a fentiek következtében 2.2.1 a)-ra változik. 49. A referenciaajánlat 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.1 pontjának második mondata törlésre kerül és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján mûködõ, magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie.” 50. A referenciaajánlat 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.4 pontjának elsõ mondatában a „havonta” szó „negyedévente” szóval kerül helyettesítésre. 51. A referenciaajánlat 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.9 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „Amennyiben a Jogosult a RUO alapján kötött hálózati szerzõdésbõl származó valamennyi díjfizetési kötelezettségnek annak hatályba lépésétõl számított egy évig határidõben eleget tett, akkor a Magyar Telekom az egy év elteltével köteles a bankgarancia Jogosult általi állításától eltekinteni.” II. Díjakra vonatkozó részek: 1. Alapszolgáltatásokra vonatkozó díjak a) A referenciaajánlat 8. mellékletének 1.2 pontja alatt szereplõ „Helyi hurok teljes átengedés havi díja” „2 131 Ft/hó” értékre változik. b) A referenciaajánlat 8. mellékletének 2.3 pontja alatt szereplõ „Helyi alhurok teljes átengedés havi díja” „1 696 Ft/hó” értékre változik. c) A referencia ajánlat 8. mellékletének 3.4 pontja alatt szereplõ „Helyi hurok részleges átengedésének havi díja” „1 129 Ft/hó” értékre változik.

906


d) A referenciaajánlat 8. mellékletének 4.4 pontja alatt szereplõ „Helyi alhurok részleges átengedés havi díja” „1 129 Ft/hó” értékre változik. e) A referenciaajánlat 8. mellékletének 5.3 pontja alatt szereplõ „Helyi bitfolyam hozzáférés szolgáltatás havi díj” „3 599 Ft/hó” értékre változik. 2. Kiegészítõ szolgáltatásokra vonatkozó díjak a) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének alábbi pontjai törlésre kerülnek és a cím változatlanul hagyásával a díjak helyére a „díjelem megszûnt” jelzés kerül: 1.1.1. pont „Egyedi alkalmassági vizsgálat díja (támogató rendszerbõl)” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 850 Ft” díj, 2.1.1. pont „Egyedi alkalmassági vizsgálat díja (támogató rendszerbõl)” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 850 Ft” díj, 3.1.1. pont „Egyedi alkalmassági vizsgálat díja (támogató rendszerbõl)” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 850 Ft” díj, 4.1.1. pont „Egyedi alkalmassági vizsgálat díja (támogató rendszerbõl)” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 850 Ft” díj, 5.1.1. pont „Egyedi alkalmassági vizsgálat díja (támogató rendszerbõl)” címhez tartozó szövegrész és az érpáronkénti „1 850 Ft” díj, A fentiekkel összefüggésben a(z): - 1.1 szöveges bekezdés harmadik mondata a következõ módon változik: „Amennyiben az Emitel támogató rendszereibõl egyértelmûen eldönthetõ az alkalmasság kérdése, úgy ezen információért díj nem kerül felszámításra, különben pedig az 1.1.2 díj kerül alkalmazásra.”, - 2.1 szöveges bekezdés harmadik mondata a következõ módon változik: „Amennyiben az Emitel támogató rendszereibõl egyértelmûen eldönthetõ az alkalmasság kérdése, úgy ezen információért díj nem kerül felszámításra, különben pedig a 2.1.2 díj kerül alkalmazásra.”, - 3.1 szöveges bekezdés harmadik mondata a következõ módon változik: „Amennyiben az Emitel támogató rendszereibõl egyértelmûen eldönthetõ az alkalmasság kérdése, úgy ezen információért díj nem kerül felszámításra, különben pedig a 3.1.2 díj kerül alkalmazásra.”, - 4.1 szöveges bekezdés harmadik mondata a következõ módon változik: „Amennyiben az Emitel támogató rendszereibõl egyértelmûen eldönthetõ az alkalmasság kérdése, úgy ezen információért díj nem kerül felszámításra, különben pedig a 4.1.2 díj kerül alkalmazásra.”, - 5.1 szöveges bekezdés harmadik mondata a következõ módon változik: „Amennyiben az Emitel támogató rendszereibõl egyértelmûen eldönthetõ az alkalmasság kérdése, úgy ezen információért díj nem kerül

9. szám

felszámításra, különben pedig az 5.1.2 díj kerül alkalmazásra.” b) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.1.2, 2.1.2, 3.1.2, 4.1.2 és 5.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.1.2 Részletes egyedi alkalmassági vizsgálat díja 6 538 Ft 2.1.2 Részletes egyedi alkalmassági vizsgálat díja 6 538 Ft 3.1.2 Részletes egyedi alkalmassági vizsgálat díja 6 538 Ft 4.1.2 Részletes egyedi alkalmassági vizsgálat díja 6 538 Ft 5.1.2 Részletes egyedi alkalmassági vizsgálat díja 6 538 Ft c) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.2.1, 3.2.1 és 5.2.1 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.2.1 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 768 Ft 3.2.1 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 768 Ft 5.2.1 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 768 Ft d) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.2.2, 3.2.2 és 5.2.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.2.2 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 1 664 Ft 3.2.2 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 1 664 Ft 5.2.2 Csatlakozás havi díja fizikai helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 1 664 Ft e) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.2.3, 3.2.3 és 5.2.3 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.2.3 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 1 883 Ft 3.2.3 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 1 883 Ft 5.2.3 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (10 érpáras blokk) 1 883 Ft f) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 1.2.4, 3.2.4 és 5.2.4 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 1.2.4 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 2 694 Ft 3.2.4 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 2 694 Ft 5.2.4 Csatlakozás havi díja távoli helymegosztás esetén (50 érpáras blokk) 2 694 Ft g) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 2.2 és 4.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 2.2 Csatlakozás havi díja (10 érpáras blokk) 508 Ft 4.2 Csatlakozás havi díja (10 érpáras blokk) 508 Ft

9. szám


h) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 6.1 és 7.1 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 6.1 Helymegosztás elõzetes felmérési díj 1 488 Ft 7.1 Helymegosztás elõzetes felmérési díj 1 488 Ft i) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 6.2 és 7.2 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 6.2 Helymegosztás részletes felmérési díj 24 524 Ft 7.2 Helymegosztás részletes felmérési díj 24 524 Ft j) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének vonatkozó fejezetei 6.5.1, 6.5.2 és 7.5 alpontjaiban szereplõ díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: 6.5.1 Havi üzemeltetési és fenntartási díj klíma nélkül 5 562 Ft 6.5.2 Havi üzemeltetési és fenntartási díj klíma kialakításával 10 577 Ft 7.5 Havi üzemeltetési és fenntartási díj 3 812 Ft k) A referenciaajánlat 8.B Mellékletének 6.3, illetve 7.3 pontjaiban található bekezdések az alábbi mondattal egészülnek ki: „A havi díjakat az Emitel a helymegosztás kialakításának számlával igazolt költségeibõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül.” A referenciaajánlat – a 8.B Mellékletben foglalt díjak kivételével – jelen határozat kézhezvételétõl számított 30. napon lép hatályba, azzal, hogy a 8.B mellékletben foglalt díjakat az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság a DH-664-178/2005. számú és DH-664-180/2005. számú határozatok kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól, azaz 2006. január 20-tól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 (három) példányban benyújtott, de a Fõvárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Emitel vagy Kötelezett) Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozataiban (a továbbiakban: Határozatok) foglalt kötelezettségének eleget téve 2005. október 21-én egységes szerkezetben benyújtotta jóváhagyás céljából a Helyi Hurok és Helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatát (a továbbiakban: EMRUO tervezet) a Tanácshoz. Az Emitel által benyújtott irat a referenciaajánlat egységes szerkezetbe foglalt változatából, a referenciaajánlatban szereplõ díjak költségalapúságát alátámasztó, nyom-

907

tatott és elektronikus formában benyújtott költségmodellbõl és a könyvvizsgálói nyilatkozatból állt. A jóváhagyásra benyújtott iratok részletes vizsgálatát követõen a Tanács 2005. december 19-én, DH-18337-2/ 2005. számon hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: hiánypótlás) adott ki, melyben részletesen felsorolta az EMRUO tervezet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell azon hiányosságait, melyek nem teszik lehetõvé az EMRUO tervezet jóváhagyását. Az Eht. 103. § (4) bekezdésében foglalt alapelvek érvényesülése érdekében megjelölte a benyújtott dokumentáció pontosítandó részeit, illetve a Kötelezettet a jóváhagyó döntéshez szükséges adatok és információk közlésére hívta fel. A Tanács – a hiánypótlásra megszabott határidõ egyszeri meghosszabbítása után – a hiánypótlási felhívásra határidõben benyújtott, DH-376-1/2006. számon iktatott iratokat (továbbiakban: hiánypótlásra adott válasz) az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában megszabott hatáskörében eljárva, az Eht. 59. § (1) bekezdése szerint ismételten megvizsgálta. Ennek során megállapította, hogy a Kötelezett a hiánypótlásnak nagy részben eleget tett, az EMRUO tervezetét és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt több helyen annak megfelelõen javította. Ugyanakkor a Tanács azt is megállapította, hogy az EMRUO tervezete és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a hiánypótlást követõen sem felel meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ezért az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontja szerinti hatáskörében az Eht. 59. § (4) bekezdése szerint az EMRUO tervezetét 2006. március 6. napján kelt, DH-376-2/2006. számú eljárási határozatával nem hagyta jóvá, egyben kötelezte az Emitelt új tervezet 30 napon belüli benyújtására. A Tanács az Eht. 59. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az új tervezet benyújtásának határidejét úgy állapította meg, hogy a Kötelezettnek a referenciaajánlat DH-376-2/2005. számú eljárási határozatban foglaltaknak megfelelõ elkészítésére elégséges idõ álljon rendelkezésre. Az Emitel fenti kötelezettségének 2006. április 7. napján, határidõben DH-376-4/2006. számon iktatott beadványával eleget tett. A Tanács az ismételten benyújtott dokumentumok átvizsgálását követõen megállapította, hogy az EMRUO tervezet, valamint a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a korábbi jogi és mûszaki és költségmodellel kapcsolatos észrevételeknek megfelelõen túlnyomórészt javításra kerültek, azonban azok továbbra sem feleltek meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. Tekintettel arra, hogy a Tanács csak a végsõ esetben kívánt az Eht 59. § (6) bekezdésében biztosított, a referenciaajánlat tartalmának megállapítására vonatkozó, és az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított, a költségmodell alapján a referenciaajánlatban szereplõ díjak megállapítására vonatkozó, jogkörével élni, a benyújtott EMRUO tervezet és a költségmodell pontosítása, valamint hiányaik pótlása

908


érdekében DH-376-5/2006. ügyszámon ismételten hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: ismételt hiánypótlás) bocsátott ki, melynek teljesítésére nyitva álló határidõt 2006. június 9. napjában határozta meg. Az ismételten javított, DH-376-9/2006. számon iktatott EMRUO tervezetet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt (a továbbiakban: ismételt hiánypótlásra adott válasz) a Kötelezett határidõben nyújtotta be. A Tanács az ismételt hiánypótlást követõen megállapította, hogy az EMRUO tervezetben és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellben elvégzett javítások túlnyomórészt a hiánypótlásokban és nem jóváhagyó határozatban szereplõ jogi, mûszaki és költségmodellre vonatkozó észrevételekben foglaltakat követték, ugyanakkor továbbra sem felelnek maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Tanácsnak – a Kötelezett egész eljárás során tanúsított együttmûködése ellenére – ezért az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem megfelelõ néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott EMRUO tervezetbeli rendelkezések tekintetében az Eht. 59. § (6) bekezdésében biztosított tartalommegállapító, valamint néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott díjak tekintetében az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított díjmegállapító jogkörével kellett élnie. A Tanács az Eht. 36. §-ában foglaltaknak megfelelõen a határozat meghozatalát legalább 30 nappal megelõzõen 2006. július 13. napján a honlapján, majd 2006. július 21. napján a Hírközlési Értesítõben közzétette a határozat tervezetét, valamint az ezzel kapcsolatos elõkészítõ anyagokat. A határozat tervezetével kapcsolatban az alábbi szolgáltatóktól érkeztek észrevételek: - Emitel - Tele2 Egyszemélyes Korlátolt Felelõsségû társaság (a továbbiakban: TELE2) A TELE2 kérte Tanácstól, hogy – tekintettel arra, hogy az EMRUO szövege nagyjából (értelemszerû eltérésekkel) megegyezik MARUO szövegével – az arra tett észrevételeket tekintse úgy, hogy azokat az EMRUO-hoz is tettette a TELE2. Kérte továbbá, hogy az észrevételeket az eltéréseknek megfelelõen értelemszerûen vegye figyelembe a Tanács. Tekintettel arra, hogy az Emitelen kívül az EMRUO tervezettel kapcsolatban más szolgáltató nem tett konkrét észrevételt, ezért az Emitel – és a fenn említettek miatt a TELE2 észrevételein kívül – csak azokat a többi szolgáltató Helyi Hurok Átengedésére és Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában közzétett határozattervezetre érkezett észrevételeket jelenítette meg a határozatban, amelyek ott a Tanács által elfogadásra kerületek, az EMRUO esetében is relevánsak, és az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében az EMRUO-ban történõ átvezetésük is szükséges. A Tanács a DH-370-2/2006. és DH-370-11/2006. határozattervezetekben nem szereplõ jelen határozat

9. szám

rendelkezõ részében foglalt rendelkezéseket a beérkezett észrevételek figyelembevétele alapján az Eht. 10. § g) pontjában foglalt hatáskörében az Eht. 59. § (6) bekezdése és az Eht. 36. § (3) bekezdése alapján hozta meg. A Tanács a beérkezett észrevételekkel kapcsolatban az Eht. 36. § (3) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének az alábbiakban tesz eleget: 1. Általános észrevételek a) Invitel Az Invitel az alábbi rendelkezés beiktatását javasolta MARUO-ba: „A MARUO törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben vagy az annak helyébe lépõ hatályos ágazati jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács DH-664-178/2005. számú határozata rendelkezõ részének I. számú Melléklete tartalmazza, hogy „a referenciaajánlat készítése során a szolgáltató köteles megfelelni a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hszr.) foglalt, a Helyi Hurok Átengedés szolgáltatásra alkalmazható elõírásoknak.” A Tanács mindössze praktikussági okokból a Hszr.-re történõ utalással, nem pedig a teljes Korm. rendelet határozatba illesztésével írta elõ a RUO készítésére vonatkozó kötelezettség részletszabályait. Ez a rendelkezés ezért természetesen a Kötelezett szolgáltató azon kötelezettségét is magában foglalja, hogy a Helyi Hurok Átengedésére és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozó referenciaajánlatban (a továbbiakban: RUO) konkrétan nem szereplõ, de a RUO alapján kötendõ hálózati szerzõdések megkötésével kapcsolatos eljárások esetén esetlegesen felmerülõ releváns kérdésekben is a Hszr. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazniuk a feleknek. Az Invitel kiegészítését azért csak részben fogadta el a Tanács, mert az Eht. 168. (1) bekezdésében foglalt átmeneti idõszakot követõen mát elsõsorban a 52.-57. §-ok alapján hozott határozatok (a továbbiakban: JPE határozat) tartalmazhatják a RUO készítés szabályait, azaz a Hszr. helyébe új ágazati jogszabály nem, csak a Tanács JPE határozata, mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály léphet. A Tanács ezért az egyértelmûség kedvéért a MARUO tervezetét kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. Tekintettel arra, hogy az EMRUO sem tartalmazta a fenti szövegrészt, a Tanács azt az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében az EMRUO tervezetben átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint.

9. szám


b) ATSZE i) Az EMRUO kiegészítése Az esetleges jogviták elkerülése érdekében az ATSZE javasolta az alábbi rendelkezés beiktatását is a MARUO-ba: „A MARUO törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Kormányrendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd 1. Általános észrevételek a) pontjához írt indokolást. ii) Elõrejelzési kötelezettség – a szankciók aránytalanok Az ATSZE álláspontja szerint a MARUO tervezet 6.C Mellékletben szabályozott igény elõrejelzés rendszere indokolatlan terhet ró a Jogosult szolgáltatókra az indulás elsõ évében. Hiszen a Jogosult – tekintve, hogy induló szolgáltatásról van szó – nem rendelkezik kellõ tapasztalattal, és nem tudja megbecsülni a piaci kereslet mértékét sem. Javasolta, hogy az elsõ évben ne csak az Induló Elõrejelzésre legyen lehetséges a felek közti rugalmas kezelés, hanem mind a négy negyedévre. Kérte továbbá, hogy a 3.3.4 pontban foglalt jogkövetkezményt az elsõ évben a Magyar Telekom ne legyen jogosult alkalmazni. Az ATSZE szerint a számítási módszer túl bonyolult a 6.C Mellékletben. Javasolta, hogy egzakt vállalási darabszámok mellé rendelt pontos százalékok, valamint eltérési (türelmi) százalékok kerüljenek meghatározásra. A jelenlegi struktúra nehezen áttekinthetõ, kevesebb mozgásteret enged, és hamar szankcionál. A fentiekbõl következõen a 4.3 pont 8. táblázatát az alábbiak szerint javasolta módosítani: Határérték A szolgáltatás induló évében

Nincs határérték

5-6. negyedév

200%

7-8. negyedév

180%

9-10. negyedév

160%

Az eltérések így nem szorzószámként jelennének meg, hanem az eltérés jellegébõl fakadó százalékpontokban kifejezett, a Kötelezett részérõl még tolerált különbségként. Az ATSZE álláspontja szerint a szankciók mértéke erõsen túlzott ahhoz a mértékhez képest, amekkora üzleti kockázatot vállal a Magyar Telekom az eltérések kezelésével. (8.C Melléklet 3.3.5 pont). Arra viszont alkalmas, hogy a Jogosult szolgáltatókat ellehetetlenítse, a jelenlegi,

909

a makrogazdasági okok miatt is nehezen tervezhetõ körülmények között. Az ATSZE felhívta a Tanács figyelmét arra, hogy a 6.C Melléklet 3.3.9 pontja tartalmaz egy nem létezõ díjelemet: az ún. Elõminõsítési Díjat, ami nem szerepel a díjmellékletben (8.B Melléklet). Ez azt a kockázatot jelentheti, hogy a Kötelezett szabadon állapít meg ilyen díjtételt, hiszen az nincs meghatározva a RUO-ban. A 6.C Melléklet 3.3.9 pontja olyan további díjemelési lehetõséget tartalmaz, ami szolid eltérés esetén is – meggyõzõdése szerint indokolatlanul és versenykorlátozóan – drágábbá teszi az unbundlingot, miközben plusz szolgáltatást nem ad. Az ATSZE álláspontja szerint továbbá a MARUO tervezetben foglalt, az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos és üzleti szempontból ellehetetlenítheti a Jogosult akat. Az ATSZE javasolta, hogy a MARUO alapú együttmûködés elsõ évében a Jogosult által leadott elõrejelzésekhez semmilyen szankció ne kötõdjön, az együttmûködés 2. évétõl kezdve az elõrejelzéstõl való meghatározott mértékû eltérés esetén a Magyar Telekom legfeljebb az elõrejelzéssel érintett Hurokátengedéshez vagy helymegosztáshoz allokálható költségalapú díját számlázhassa ki a Jogosulttal szemben. Az ATSZE észrevétele szerint a gyakorlatban azonban ezt a kötelezettséget – eddig – egyetlen esetben sem követelte meg a Magyar Telekom a társszolgáltatóktól Így javasolta ezen szabályok törlését a RUO-ból. Amennyiben azonban a Tanács úgy látja, hogy szükséges e szabálynak a RUO-ban történõ tartása, úgy viszont mindenképpen szükségesnek tartotta a 6.C Melléklet 3.3.9. pontja szerinti túlrendelés esetére meghatározott szigorú kötbérezés törlését a RUO-ból. Az ATSZE úgy gondolja, hogy ez a szabály gyakorlatilag lehetetlenné teszi a versenyt a piacon. A piacon ugyanis senki nem képes arra, hogy elõre pontosan meghatározza az elõfizetõi Hurokkal hordozással ténylegesen elhozható ügyfelek számát. Elõre ezeket a számokat senki sem tudja prognosztizálni – csakúgy, mint azt sem lehet, hogy milyen lesz bármilyen termékre a vásárlási hajlandóság fél év múlva. Az ATSZE tovább elfogadhatatlannak tartja, hogy egy jelenleg a verseny szempontjából erõsödõ területet ilyen módon lehessen korlátozni, amikor az érintett területeken az ilyen szintû elõrejelzések hiányából semmilyen probléma nem adódott. (Ugyanakkor ezen fajta elõrejelzési követelmény káros hatása jól tetten érhetõ a hurokátengedési szerzõdések gyakorlati alkalmazhatóságában is.) A 6.C Melléklet 1.4 pontja alapján az Magyar Telekom a Tanács közremûködésével megállapíthatja a Jogosult szolgáltató vállalásának volumenét. Ebben az esetben pedig nem szabad az eltérést szankcionálni, hiszen a felelõsség az elõrejelzésért átkerült a Kötelezett szolgáltatóhoz. Ezt is kifejezetten kérte újraszabályozni.

910


A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette ,és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, elismeri a kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Kötelezett tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudja. Ennek megfelelõen az elõrejelzésekkel kapcsolatos észrevételek elfogadása vagy elutasítása során a Tanács elsõsorban azt vette figyelembe, hogy egyik oldalról az Elõrejelzés rendszere a Jogosultaknak ne okozzon túl nagy megterhelést, azaz ne legyen gátja a versenynek, másik oldalról azonban azt, hogy a Jogosultak se tudjanak visszaélni a Kötelezett meglévõ kapacitásával, emberi erõforrási lehetõségeivel. A Tanács álláspontja szerint a MARUO-ban meghatározott Elõrejelzés rendszerének struktúrája alapjában véve megfelelõ, erre nézve konkrét észrevétel a szolgáltatóktól sem érkezett. A Tanács ugyanakkor azon észrevételekkel, mely szerint a MARUO tervezetben foglalt, az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos a Jogosultak számára, részben egyetértett, mert a Jogosultak által adott Elõrejelzéstõl való eltéréshez kötõdõ szankciók mértéke egyrészt indokolatlanul magas, másrészt a Kötelezett olyan esetben is szankcióval sújtja a Jogosultat, amikor egyébként neki az Elõrejelzéstõl való eltérésbõl kára nem származik. A Tanács az Elõrejelzéshez kapcsolódó szankciórendszert az észrevételek hatására felülvizsgálta, és azt részben megváltoztatta az alábbiak szerint és alábbi indokok alapján: i) A MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.5 pontja egy bonyolult képlet alapján számítandó díj fizetésére kötelezi a Jogosult szolgáltatót, arra az esetre, ha a benyújtott Igénybejelentések száma a 6.C Melléklet 4.1 és 4.2 pontjában foglalt %-os értékeket meghaladja vagy azok alatt marad. A MARUO fenti pontja szerint díj az elõrejelzett Helyi Hurok Átengedés, Helyi Bitfolyam Hozzáférés és MDF blokk és az ezekre vonatkozó tényleges Igénybejelentések különbségének mennyisége szorozva az adott szolgáltatás 12 havi díjával, illetve az MDF blokkok esetén szorozva az Egyszeri Hurok Installációs Díj 1/100-ad részével. A Tanács álláspontja szerint teljesen indokolatlan ebben az esetben a Jogosulttal 12 havi díjat megfizettetni, hiszen a MARUO tervezet szerinti elõrejelzési rendszerben ugyan egy évre elõre kell

9. szám

megadni az elõrejelzéseket, de az adott elõrejelzés mindig csak a következõ negyedéves idõszakra vonatkozik, a következõ három negyedév a Jogosult által felülvizsgálható, megváltoztatható. Ezért a Magyar Telekom az elõrejelzésnek megfelelõ eszközbeszerzéseit és munkaerõ allokálását legfeljebb a következõ negyedévre kell, hogy megtervezze, és így az elõrejelzések és az Igénybejelentések száma közötti eltérésekbõl származó kára is legfeljebb egy negyedéves idõszakra vonatkozhat. Az adott negyedévben beszerzett, de fel nem használt eszközeit ráadásul a Kötelezett a következõ negyedévben fel tudja használni. A Tanács ezért a Helyi Hurok Átengedésére és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan a képlet szerinti R és H értéket 3 havi díjban állapította meg. Tekintettel továbbá arra, hogy a Hurok Installációs Díj nem egyszeri, hanem havidíj formában került a MARUO-ban rögzítésre, a Tanács a fentiekkel egyezõen az I értéket is 3 havi díjban határozta meg. ii) A Tanács a 6.C Melléklet 3.3.8 és 3.3.9 pontjaiban foglalt szankciókat törölte, mivel azon felül, hogy az ott foglalt esetekben a Kötelezettnek semmilyen kára nem származik abból, ha a Jogosult eltér az elõrejelzett mennyiségtõl, a szankciók egyébként is értelmezhetetlenek. • A 3.3.8 pont szerint „amennyiben a Jogosult elmulasztja az Átengedési Keretszerzõdés keretében Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtandó elõrejelzése alapján valamely negyedévre megadott Helymegosztási Helyszín szám elõrejelzés legalább 90 (kilencven) százalékára megkötni az Egyedi Helymegosztási Szerzõdést, a Jogosult köteles a Magyar Telekom részére megfizetni az adott negyedévben ténylegesen megkötött Egyedi Helymegosztási Szerzõdések és az elõrejelzett Helymegosztási Helyszín szám közötti mennyiségre egyenként a 4.3. pont szerinti összeget.” Az Átengedési Keretszerzõdés alapján még nem, csak az Egyedi Igénybejelentések esetén van a Kötelezettnek bármilyen költségvonzatú tevékenységre kötelezettsége, ezért teljesen méltánytalan azt elõírni, hogy a Jogosult valóban a Keretszerzõdésben elõrejelzett Helymegosztási Helyszínek 90%-ra kössön Egyedi Szerzõdést. Az Átengedési Keretszerzõdés megkötésének idõpontjában ráadásul még többnyire nem tudhatja a Jogosult azt, hogy melyik Igénybejelentését fogja majd a Kötelezett elutasítani, mivel a Hszr. 20. § (5) bekezdésben részletes elõrendelési információkat a Kötelezett csak elõszerzõdéssel rendelkezõ Jogosultnak köteles kiadni, így a fenti rendelkezés mindenképp a Jogosultat olyan szolgáltatás igénybevételére kötelezi, amelyet rajta kívül álló okok esetén is köteles teljesíteni, úgy, hogy közben a Kötelezett szolgáltatásainak igénybevételére elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján nem köteles. A pontban foglalt szankció egyébként sem értelmezhetõ, mert az a 4.3 pontban meghatározott kötbér fizetésére kötelezi a Jogosultat, holott kötbér csak fizetési vagy egyéb késedelem esetén határozható meg, amely a vállat határidõtõl való eltérés

9. szám


nagyságát szankcionálja. A fenti esetben határidõ elmulasztásáról eleve nem beszélhetünk, így az említett pontot és vele együtt a szankció tényleges tartalmát rögzítõ 4.3 pontot is törölte a Tanács. • A 3.3.9 pont szerint „amennyiben az Igénybejelentõ az adott idõszakra vonatkozó Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentésre adott Elõrejelzésben megadott darabszámú Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Igénybejelentésnél legalább 20%-kal (húsz) többet rendel, akkor az elõrejelzett mennyiség és a megrendelt mennyiség különbségére a Magyar Telekom Helyi Hurkonként felárat állapít meg, amely megegyezik az Elõminõsítési Díjjal.” A fenti pont szintén olyan esetet szabályoz, amikor a Kötelezettnek semmilyen kára nem származik abból, ha a Jogosult eltér az elõrejelzett mennyiségtõl, hiszen a Kötelezett az elõrejelzésen felüli mennyiségekre eleve nem tudja garantálni, hogy azokat határidõben teljesíti. A Kötelezett eszközbeszerzése és munkaerõ allokációja továbbá az elõrejelzett mennyiségekhez igazodik, az elõrejelzett mennyiségeken felüli és elvégzett Hurokátengedések után pedig a Magyar Telekom megkapja az azok után járó díjat. A pontban foglalt szankció ezen felül szintén nem értelmezhetõ, mert az Elõminõsítési Díjat a MARUO nem tartalmazza, így a hivatkozott felár értéke sem meghatározható. A 6.C Melléklet 4.1, 4.2 és 4.3 pontjában foglalt határértékek ATSZE és a késõbbi észrevételekben más szolgáltatók által javasolt értékekre történõ módosítását a Tanács nem tartotta indokoltnak. A Tanács a hiánypótlás során már felhívta a Magyar Telekomot a fenti határértékek felülvizsgálatára, illetve módosítására. Tekintettel arra, hogy a pontos elõrejelzés megadása a szolgáltatás induló évében ütközhet komolyabb nehézségbe, a nagyobb tévedési lehetõséget magában foglaló határértékek ilyenkor indokoltak. A Magyar Telekom az elõrejelzés elsõ évében valamennyi negyedévre 100% feletti értéket állapított meg, amely azt jelenti, hogy a 3.3.5 pontban foglalt szankció az elsõ évben nem is alkalmazható, mivel a legnagyobb megengedett eltérés alsó határa 100%-nál kevesebb eleve nem lehet. A felsõ határra vonatkoztatva pedig a megadott értékeket a Tanács méltányosnak tartja, hiszen az elõrejelzett mennyiség több mint kétszeresének teljesítését garantálja a Magyar Telekom az elsõ évben. Az együttmûködés második évétõl érvényes határértékek közül a 4.2 pontban foglalt értékeket a Tanács minden esetben 30%-ra emelte, ugyanis amennyiben a Magyar Telekom a 30%-os értéket a negyedik negyedévben vállalni tudja, akkor semmi sem indokolja a többi esetben a 20%-os vállalást. Tekintettel arra, hogy a 4.2 pontban foglalt eltéréshez a Jogosult díjfizetési kötelezettsége is járul, továbbá, hogy a Kötelezett az adott negyedévben beszerzett, de fel nem használt eszközeit ráadásul a Kötelezett a következõ negyedévben fel tudja használni, a Tanács úgy látja, hogy ebben az esetben a 30%-os eltérés

911

meghatározása méltányos feltételeket jelent mind a Jogosult, mind a Kötelezett számára. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6./C Melléklete túlnyomó részben azonos szöveget tartalmaz, mint a MARUO 6.C Melléklete, a Tanács a fent említett indokok alapján – amennyiben az releváns volt – az EMRUO tervezetben is átvezette a MARUO tervezetben foglalt változtatásokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. iii) Nem kezeli az elõfizetõi hozzáférési pont („EHP”) áthelyezését és az átírás lehetõségét a RUO Az ATSZE megállapította, hogy a MARUO-ból (valamint a többi RUO-ból is) jelenleg hiányzik annak az esetnek a kezelése, amikor az elõfizetõ fizikailag elköltözik és vinné magával az elõfizetését és a hívószámát is. A Jogosult szolgáltatók számára álláspontja szerint ilyenkor fontosabb az „elhagyott” Hurok jogi sorsa. Erre köthetne új elõfizetõi szerzõdést (ha van ilyen végfelhasználói igény), vagy vissza szeretné adni a Kötelezett szolgáltató részére. Az ATSZE szerint a piacon ma az ADSL nagykereskedelmi szerzõdések esetében már alkalmazott megoldást lenne életszerû itt is alkalmazni. Az ADSL szolgáltatás esetében ugyanis nem kell az új helyszínre új szerzõdést kötni, és újra megfizetni az egyszeri díjakat. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO-nak a Tanács álláspontja szerint külön nem kell külön tartalmaznia az ATSZE által említett azon esetet, hogy az elõfizetõi hozzáérési pont áthelyezésre kerül (pl. az Elõfizetõ elköltözik). Egyrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi hozzáférési pontja ott van, ahonnan az Elõfizetõ elköltözött, a Használaton Kívüli Helyi Hurok egy tipikus esetét jelenti, a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére pedig a Magyar Telekom a DH-664-178/2005. számú határozat rendelkezõ részének III. számú melléklete alapján köteles. Ebben az esetben a Jogosult szolgáltatónak (mivel a saját Elõfizetõje költözött el) naprakész információja van arról, hogy az adott Helyi Hurok (illetve Alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az Átengedés szempontjából szükséges eleme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik, tehát amennyiben a Helyi Hurok Átengedésére továbbra is igényt tart egy új Igénybejelentést kell benyújtania a Kötelezett felé a használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésére, és a Kötelezettnek azt át kell engednie a Jogosult részére. Másrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi hozzáférési pontja ott van, ahová az elõfizetõ költözik mûszaki és jogi szempontból is egy olyan új Helyi Huroknak minõsül, amelyre nézve a Jogosultnak új Igénybejelentést kell benyújtania, hiszen a szabályozás az adott érpár Átengedésére vonatkozik, és nem az Elõfizetõ Átengedésére.

912


A Tanács álláspontja szerint az Elõfizetõ átírásának szabályait szintén nem kell tartalmaznia a MARUO-nak, hiszen amennyiben az Elõfizetõ személyében változás áll be, az elvileg az adott Helyi Hurok Átengedését nem érinti. A jogértelmezés szempontjából azonban valóban problémát jelenthet ez az eset, hiszen az adott Helyi Hurokra nézve a Magyar Telekomnak akkor van csak konkrét átengedési kötelezettsége, ha a Jogosult szolgáltató igazolni tudja, hogy az Elõfizetõ a szolgáltatás tekintetében Õt választotta. Erre szolgál a Hszr. 21. § (3) bekezdésében szabályozott azon jogintézmény, hogy a Helyi Hurokra vonatkozó szerzõdéskötési kezdeményezés esetén a Jogosult az Elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni a Kötelezett kérésére, hogy az Elõfizetõvel elõszerzõdést kötött. Amennyiben a tehát az Elõfizetõ és a Jogosult között a jogviszony megszûnik, a Kötelezett szolgáltatónak is megszûnik az átengedési kötelezettsége az adott Helyi Hurokra nézve. Abban az esetben ugyanakkor, ha az adott Helyi Hurokon új Elõfizetõ (pl. haláleset esetén az örökös, vagy az ingatlan adásvétele esetén a vevõ) továbbra is a Jogosult szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni az adott elõfizetõi Helyi Hurkon, akkor teljes mértékben méltánytalan lenne mind a Jogosult szolgáltatóval, mind pedig az Elõfizetõvel szemben, hogy a Jogosultnak egy új Igénybejelentést kellene benyújtania a Helyi Hurokra nézve. Ebben az esetben ugyanis semmi más nem történik, minthogy az addig nyújtott szolgáltatást A Elõfizetõ helyett B Elõfizetõ veszi igénybe, tehát a szóban forgó Helyi Hurok Átengedésére a MARUO szerinti folyamat lefolytatása teljesen indokolatlan és felesleges lenne. Az átírás lehetõségével kapcsolatban a MARUO Törzsszöveg VI.14.7 pontja tartalmazott kifejezett korlátozást. A MARUO ezen pontja szerint a Magyar Telekom jogosult azonnali hatályú felmondással a hálózati szerzõdést megszüntetni, ha az Elõfizetõ és a Jogosult között az elõfizetõi jogviszony megszûnik. Tekintettel arra, hogy a hálózati szerzõdés – bármelyik fél általi – rendkívüli felmondásának eseteit a Hszr. 13. § (4) bekezdése taxatív módon határozza meg, és MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.7 pontjában szereplõ indok ott nem szerepel, az említett pont MARUO-ban tartása eleve elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba ütközne. Az Elõfizetõ és a Jogosult között az elõfizetõi jogviszony megszûnése ugyanis nem rendkívüli felmondási indok, hanem – mint korábban említésre került – a Kötelezett adott Helyi Hurokra fennálló szerzõdéskötési kötelezettségének megszûnését eredményezi. Az adott Helyi Hurokra nézve ugyanakkor továbbra is fennáll a Kötelezett szerzõdéskötési kötelezettsége, ha az új Elõfizetõ továbbra is a Jogosult szolgáltatását igényli. Azért, hogy ilyen esetekben ne kelljen a Jogosultnak újra Igénybejelentést benyújtani az adott Helyi Hurokra nézve, a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.7 pontját törölte, és a Jogosult szolgáltatóknak lehetõvé tette, hogy a Magyar Telekom és a Jogosult között az adott Helyi Hurokra nézve a hálózati

9. szám

szerzõdés továbbra is fennmaradjon, amennyiben a Jogosult szolgáltató a korábbi Elõfizetõvel fennálló elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül az új Elõfizetõ kifejezett aláírásával megerõsített nyilatkozatával igazolja, hogy az új Elõfizetõ továbbra is a Jogosult szolgáltatótól kívánja a jövõben igénybe venni az xDSL és/vagy telefon szolgáltatást az elõfizetõi Helyi Hurok Átengedése útján. Amennyiben azonban a Jogosult a korábbi elõfizetõi jogviszony megszûnésétõl számított 30 napon belül a fenti nyilatkozatot nem csatolja, akkor a Kötelezett a hálózati szerzõdést – az adott Helyi Hurokra vonatkozó szerzõdéskötési kötelezettségének hiányában – 60 napos rendes felmondással megszüntetheti (lásd a Hszr. 13. § (3) bekezdésében foglaltakat). Tekintettel arra, hogy a fenti feltételt az EMRUO tervezet sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is, akképpen, hogy a VI.14.5 pontot törölte, és helyébe a rendelkezõ részben foglalt szöveget illesztette. 2. Részletes észrevételek, EMRUO Törzsszöveg a) III.3 pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet III.2. pontja törlését, mivel a megfogalmazás ellentétes az alhurkok Átengedésére vonatkozó kötelezettséggel. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Kötelezett átengedési kötelezettsége a Helyi alhurkokra nézve is fennáll. Az Eht. 188. § 44. pontjában foglalt definíció szerint: „Helyi Alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott Helyi Hurok egy olyan szakasza, amely egy elõfizetõi végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.” A MARUO tervezet III.2 pontja ellentmond a Helyi Alhurok idézett definíciójának, ezért a Tanács ezt a pontot kiegészítette az Alhurokra történõ utalással is. A pont teljes törlését azonban nem tartotta indokoltnak, hiszen az a) b) és c) pontban felsorolt esetek valóban olyan korlátokat jelentenek, amikor a Helyi Hurok vagy használaton kívüli Helyi Hurok Átengedése nem lehetséges. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet is ellentmondást tartalmazott a fentiek tekintetében, a Tanács az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében a MARUO tervezetben tett változtatást átvezette az EMRUO tervezetben is a rendelkezõ részben foglaltak szerint. b) III.4 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg III.3. pont a) pontját kiegészíteni az alábbiak szerint: „a) Helyi Hurok és Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedése: …” A TELE2 észrevétele szerint a kiegészítés (a Határozattervezet 1. c) pontjával és a TELE2 által javasolt további módosítással a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.4.1. pont-

9. szám


jához és 2.5.3. pontjához együtt) biztosítja, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok sajátosságainak megfelelõ szolgáltatásokra legyen használható. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a Helyi Hurok Átengedésének 1. Melléklet 2.4.1 pontjában foglalt definícióját, valamint a Helyi Hurok 1. Melléklet 2.5.3 pontjában foglalt definícióját kiegészítette a Használaton Kívüli Helyi Hurokra történõ utalással, így a kért módosításra nincs szükség, mert a definíciók alapján ahol a MARUO tervezet Helyi Hurkot említ, azon Használaton Kívüli Helyi Hurkot is érteni kell, amennyiben azt a szövegkörnyezet megengedi. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. Az EMRUO tervezetben a fentivel azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. c) III.5 pont ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg III. 4 pont második bekezdés utolsó két tagmondatának módosítását a következõképpen: „… ha a Jogosult szélessávú szolgáltatást kíván nyújtani olyan vonalon, amelyen az igénylést megelõzõ 90 napon belül, illetve az adott vonalon az igényléssel érintett elõfizetõnél még nem üzemelt ADSL szolgáltatás.”. Az ATSZE és a TELE2 hangsúlyozta, hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg III. 4 pont második bekezdése szerint a Kötelezett szolgáltató minden olyan esetben elvégzi az egyedi alkalmassági vizsgálatot, ha az igénylés pillanatában nem üzemel az adott vonalon ADSL szolgáltatás. Ugyanakkor az igénylés pillanata azután van, amikor az elõfizetõ a harmadik fél által nyújtott ADSL hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerzõdését felmondta, és az is elõfordulhat, hogy ez alatt az idõ alatt a harmadik fél is felmondja a Magyar Telekommal kötött nagykereskedelmi szerzõdést is. Az ATSZE és a TELE2 szerint a Magyar Telekom hálózatának spektrumgazdálkodásához szükséges lehet a felmérés olyan esetekben, amikor valós változás történik a hálózatban. Ugyanakkor az ADSL szolgáltatás üzemelésére, mint feltételre, egy hosszabb idõtávot kell megállapítani. A Magyar Telekom nagykereskedelmi ADSL szolgáltatásra vonatkozó szerzõdésének feltételeibõl is kiindulva az észrevételek szerint ennek reálisan legalább 3 hónapnak kell lennie. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta az ATSZE és a TELE2 javaslatát, amely hivatkozik a Magyar Telekom nagykereskedelmi ADSL szolgáltatására vonatkozó szerzõdésének feltételeire, amelyben a 3 hónapos idõszak megjelenik. Ha az igénylés pillanata azután van, amikor az Elõfizetõ a harmadik fél által nyújtott ADSL hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó szerzõdését felmondta, és ha ezalatt az idõ alatt a harmadik fél is felmondja a Magyar Telekommal

913

kötött nagykereskedelmi szerzõdést, akkor szélsõséges esetben elõfordulhat, hogy a vonal ugyan kétséget kizáróan alkalmas az ADSL szolgáltatás nyújtására, de formailag azon már nem üzemel az ADSL szolgáltatás a MARUO terminológiája szerinti igénylés pillanatában. A Tanács egyetértett továbbá azzal, hogy a Magyar Telekom hálózatának spektrumgazdálkodásához szükséges a felmérés csak olyan esetekben történjen meg, amikor reális esély van arra, hogy valós változás történik a hálózatban. A 3 hónapos határidõ pedig a Tanács meglátása szerint is megfelelõen rövid ahhoz, hogy e periódusban a hálózat terhelése ne változzék a Magyar Telekom által nem kiszámítható, számottevõ mértékben. Ezért ilyen esetben a Tanács álláspontja szerint is valóban szükségtelen az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat elvégzése, és csak azt a célt szolgálná, hogy a Kötelezett a vizsgálat díját úgy kérje el a Jogosult szolgáltatótól, hogy a vizsgálat eredményeképp csak az alkalmasság állapítható meg. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet is tartalmazta a fenti ellentmondást, a Tanács az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében a MARUO tervezetben tett változtatást átvezette az EMRUO tervezetben is a rendelkezõ részben foglaltak szerint. d) Új V.2.2.2 pont és új V.3.5 pont, valamint VI.2.2 pont TELE2: Az igénybejelentések elutasításával kapcsolatban a TELE2 általános észrevétele volt, hogy bár a MARUO látszólag igen részletesen tartalmazza, hogy milyen okból kerülhet elutasításra egy benyújtott igény, az elutasítás esetén követendõ folyamat, illetve az elutasítás indokainak részletezettsége nem képezi a MARUO tervezet részét. A TELE2 ennek feloldására a következõket javasolta: i) A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg V.2.2. pontját kiegészíteni egy új V.2.2.2. alponttal – valamint a TELE2 hasonló szövegezésû új V.3.5. pont beiktatását is szükségesnek tartja – a következõk szerint: „V.2.2.2. Az igénybejelentés visszautasítása Amennyiben az igénybejelentés nem teljesíthetõ, errõl a Magyar Telekom a visszautasítás okának pontos megjelölésével együtt értesíti a Jogosultat. Az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni.” A TELE2 véleménye alapján a benyújtott igény elutasításának esetén követendõ folyamat, illetve az elutasítás indokainak részletezettsége nem képezi a MARUO tervezet részét. Ez álláspontja szerint súlyosan sérti az átláthatóság követelményét, hiszen a Jogosult szolgáltatók nem tudják pontosan az elutasítás mibenlétét, kétség esetén pedig egy Hatóság elõtti jogvitában sem tudnak megalapozottan érvelni. ii) A TELE2 véleménye szerint a MARUO tervezet VI.2.2. pont a) I) alpontjában szabályozni szükséges a hiánypótlásra nyitva álló (minimális és egyben maximális) határidõt. Tekintettel a MARUO tervezetben meghatáro-

914


zott egyéb határidõkre úgy vélik, hogy 5 munkanap lenne megfelelõ a hiánypótlás teljesítésére. iii) A TELE2 javasolta a MARUO tervezet VI.2.2. pont b) I) alpont kiegészítését a következõképpen: „I) Helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok: az adott helyen kialakított Helymegosztási Helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték, mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helymegosztási Helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége;” A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontja szerint elutasítási ok a helymegosztási helyen belüli helyhiány. A TELE2 álláspontja szerint azonban ebben az esetben a helyiség bõvítésének lehetõségét is vizsgálni kell, ezért elvárható, hogy a Magyar Telekom a visszautasításban jelezze, hogy bõvíthetõ-e az adott helyiség, és milyen feltételekkel. iv) A TELE2 pontosítani javasolta a MARUO tervezet VI.2.2. pont d) 5) B) alpontját a következõképpen: „a III.4. pontban meghatározott esetekben az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat eredménye alapján a Helyi Hurok nem alkalmas a tervezett szolgáltatásra, vagy a tervezett szolgáltatás a Magyar Telekom hálózatának integritását veszélyeztetné, mely esetben a Magyar Telekom jelzi a Jogosultnak, hogy a Helyi Hurok mely paramétere nem teszi azt alkalmassá az adott szolgáltatás nyújtására, illetve a hálózat integritása milyen módon sérülne; vagy”. A TELE2 úgy véli, hogy pontosítani szükséges a VI.2.2. pont d) 5) B) alpontot annak érdekében, hogy az elutasítás oka a Jogosult számára átlátható legyen. Bár a Magyar Telekom tapasztalatai alapján igyekszik a hálózatáról minél kevesebb információt közölni (hivatkozással az információ bizalmas voltára), ugyanakkor a szóban forgó adatok általános szinten való közlése nem sérti az üzleti titok védelméhez fûzõdõ jogos érdeket. v) A TELE2 módosítani javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont d) I) 1) alpontját – valamint a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont f) I) 1) alpontját a Helyi Bitfolyam Hozzáférés vonatkozásában is – a következõképpen: „I) Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó általános visszautasítási okok: 1) Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló igény esetén az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van a Magyar Telekom felé, mely esetben a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is; vagy...”. A TELE2 tudomása alapján a Magyar Telekom folyamatai szerint az elutasításra az Elõfizetõ 8 napon túli lejárt díjtartozása is okot ad. Tekintettel arra, hogy a TELE2 számára fontosabb az átlátható és kiszámítható folyamatok ismerete, és a szabályozott folyamatok tényleges megvalósulása, ezért azt javasolta, hogy a MARUO tervezet szövegében a ténylegesen alkalmazott gyakorlat kerüljön

9. szám

leírásra. Álláspontja szerint ez önmagában még nem jelent ellentmondást az Hszr. 15. §-ával, mivel a Tanács az összes körülményre tekintettel mérlegelhet úgy, hogy a rendelettõl eltérõ szabály sem sérti a verseny mûködését. Mivel a rendeletben szabályozott esetben a díjtartozás miatt a Kötelezett szolgáltató nem köteles az Átengedésre, ugyanakkor a díjtartozás ilyen mértékének tényleges ismerete elõtt már elvégzi az átengedni kért vonalon az egyedi alkalmassági vizsgálatot, és azt jogosan ki is számlázhatja, valójában a rendelet szerinti szabály nagyobb kockázatot rejt magában a Jogosult szolgáltatók számára. Ugyanakkor a díjtartozásból eredõ kockázat felmérésének érdekében a TELE2 álláspontja szerint az is szükséges lenne, hogy az elutasításban a Magyar Telekom jelölje meg a lejárattól eltelt idõtartamot is. vi) A TELE2 a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont f) I) 3) és 4) alpontjainak módosítását javasolja a Helyi Hurok Átengedésének elutasításáról szóló javaslatainak megfelelõen úgy, hogy a Helyi Bitfolyam Hozzáférési igényt is ugyanolyan feltételekkel lehessen csak elutasítani harmadik fél szolgáltatásai esetén, mint a Helyi Hurok Átengedését. Arra ugyanis a TELE2 nem lát magyarázatot, hogy ez a szolgáltatás miért különbözne a hurokátengedéstõl a szolgáltatóváltás folyamatának tekintetében. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: i) A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontja sorolja fel azokat az igénybejelentéseket, amelyeket a Magyar Telekom nem teljesít. Az elutasítás indokai változatosak, magukban foglalnak olyan okokat, ahol az Átengedés eleve objektíve nem lehetséges; továbbá objektív mûszaki okokon alapuló, a Hszr.-ben említett okokat; valamint a fenti két csoportba nem tartozó, egyéb a Magyar Telekom érdekkörében felmerülõ okokat is. Az elsõ esetben (amikor az Átengedés eleve objektíve nem lehetséges) annak megkövetelése, hogy az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom hitelt érdemlõen igazolja teljesen felesleges, hiszen ezen okok fennállása különösebb bizonyítást nem igényel. Így például méltánytalan lenne megkövetelni a Magyar Telekomtól annak bizonyítását, hogy a hiánypótlási felhívás után a Jogosult nem küld érvényes Igénybejelentést (VI.2.2. a) I) alpont) vagy azt, hogy a felek között nincs hatályos Átengedési Keretszerzõdés olyan Igénybejelenés esetén, amelynél ez feltétel (VI.2.2. a) II) alpont) stb. Ezért a TELE2 által javasolt, valamennyi Igénybejelentésre vonatkozó új V.2.2.2 pont felvétele nem volt indokolt. A második esetet (amikor a Kötelezett az Igénybejelentést objektív mûszaki okokra hivatkozva utasítja vissza) részletesen szabályozza a Hszr. 23. és 29. §-a. Így amikor a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában szereplõ okok a Hszr. 23. §-ában említett objektív mûszaki okoknak megfeleltethetõek, akkor a Tanács nem írhatja elõ, hogy az elutasítási ok valódiságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni, hiszen ennek a

9. szám


29. §-ban pontosan meghatározott eljárási rendje van, és az ezzel kapcsolatos mûszaki vizsgálatok igazolt költségeit a felek ilyenkor 50-50%-ban viselik. Ezért a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában említett elutasítási indokok közül azokat, amelyek megfeleltethetõek a Hszr. 23 §-ában foglalt okoknak, a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint kiegészítette a Hszr. 29. §-ában szabályozott eljárásra való utalással. (Ilyenek például a VI.2.2 b) I) alpontban vagy a VI.2.2 d) I) 5) alpontban szereplõ indokok). A harmadik esetben (a fenti két csoportba nem tartozó és a Magyar Telekom érdekkörében felmerülõ ok) esetében azonban a Tanács valóban indokoltnak látja a TELE2 által javasolt kiegészítést megtenni, hiszen ezek tipikusan olyan elutasítási indokok, amelyek ugyan tényszerûen nem teszik lehetõvé az Átengedést, ugyanakkor a Kötelezett szolgáltató ezen okokra való hivatkozásának valódisága a Jogosult szolgáltatók számára gyakorlatilag ellenõrizhetetlen, amely valóban megteremtheti az alapját annak, hogy a Kötelezett szolgáltató érvényes Igénybejelentéseket valótlan indokokra hivatkozással utasítson el. Így például a VI.2.2 d) I) 1) alpontban foglalt azon elutasítási indok, hogy az elõfizetõ a Hszr. 15. § (1) bekezdésében fogalt határidõt követõen is díjtartozással rendelkezik, vagy VI.2.2 d) I) 3) alpontban foglalt azon elutasítási indok, hogy az adott Helyi Hurok Átengedése már más részére folyamatban van, csak akkor tekinthetõ valódi elutasítási indoknak, ha ezt a Kötelezett szolgáltató valóban hitelt érdemlõen igazolja a Jogosult szolgáltató kérésére, ellenkezõ esetben komoly visszaélésekre adhat okot. A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában szereplõ olyan elutasítási indok esetén ezért, amelyek a Magyar Telekom érdekkörében merülnek fel, de azok valódiságát a Jogosult szolgáltatónak nincs módja ellenõrizni, a Tanács a rendelkezõ részben kiegészítette azon kitétellel, hogy ilyen esetben az elutasítási ok valósságát a Jogosult kérésére a Magyar Telekom köteles hitelt érdemlõen igazolni. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet VI.2.2 pontja túlnyomó részben azonos szöveget tartalmaz, mint a MARUO VI.2.2 pontja a Tanács a fent említett indokok alapján – amennyiben az releváns volt – az EMRUO tervezetben is átvezette a MARUO tervezetben foglalt változtatásokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. ii) A MARUO tervezet 6.A mellékletében a Hszr. 5. § (2) bekezdésében foglalt határidõnek megfelelõen szabályozta a hiánypótlásra rendelkezésre álló határidõt, így az ott foglalt határidõ jelen pontban történõ megismétlését a Tanács nem tartotta szükségesnek. Az EMRUO tervezetben a fentivel azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. iii) A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontja szerint a helymegosztásra vonatkozó általános visszautasítási ok, ha az adott helyen kialakított helymeg-

915

osztási helyszínt más Jogosultak már teljes mértékben lekötötték. A fenti indok tulajdonképp megfeleltethetõ a Hszr. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti indoknak. A Hszr. 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt elutasítási indok esetén azonban életbe lép a Hszr. 23. § (2) bekezdésében foglalt szabály, miszerint: „Az (1) bekezdés c) pontja miatti elutasítás kézhezvételétõl számított 30 napon belül a Jogosult szolgáltató a kezdeményezést kiegészítve a referenciaajánlatban foglaltaktól eltérõ helymegosztási és eszközhasználati megoldást javasolhat, mellyel kapcsolatban a Kötelezett szolgáltató a 22. § szerint jár el.” Ahhoz, hogy a Jogosult szolgáltató a referenciaajánlatban foglaltaktól eltérõ helymegosztási és eszközhasználati megoldást javasolhasson mindenképp szüksége van olyan alapvetõ információkra, hogy a helymegosztási helyszín bõvíthetõ-e, és annak mekkora a várható költsége, hiszen csak így tudja reálisan felmérni, hogy az adott Helyi Hurok Átengedését a felmerülõ költségek mellett neki megéri-e igényelni vagy sem. Ennek megfelelõen a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2. pont b) I) alpontját kiegészítette a TELE2 által javasolt szövegrésszel a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet VI.2.2 b) I) alpontja azonos szöveget tartalmaz, mint a MARUO VI.2.2 b) I) alpontja pontja a Tanács a fent említett indokok alapján az EMRUO tervezetben is átvezette a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. iv) A TELE2 a MARUO tervezet VI.2.2. pont d) 5) B) alpontjára vonatkozó pontosítási javaslatát a Tanács nem tudta figyelembe venni, mivel az itt említett problémát jelen indokolás i) pontjában foglaltak szerint rendezte. Az EMRUO tervezetben a fentivel azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. v) A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 d) I) 1) alpontjának és VI.2.2 f) I) 1) alpontjának módosítását nem tartotta indokoltnak, mivel az mindenben megfelel a Hszr. 15. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amelytõl – mint jogalkalmazó – a Tanács nem térhet el. A Hszr. ezen szabálya tulajdonképpen a Kötelezett szolgáltatónak biztosít kedvezményt, hiszen az ott szabályozott esetben felmentést ad neki a Hurokátengedésre vonatkozó szerzõdéskötési kötelezettség alól. Ugyanakkor a TELE2 észrevétele helyesen utal arra, hogy Jogosult szolgáltatónak nem feltétlenül érdeke olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezni, ahol az Elõfizetõ díjtartozással rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a díjtartozásról csak a Kötelezett szolgáltató rendelkezik információval, a Jogosult nem, ezért valóban méltánytalan lehet az, hogy a Kötelezett szolgáltató az adott Hurokra nézve lefolytatja az egyedi alkalmassági vizsgálatot, ennek díját kiszámlázza úgy,

916


hogy közben tudomása van az Elõfizetõ díjtartozásáról, majd a tényleges Hurokátengedést a fenti VI.2.2 d) I) 1) alpontnak és VI.2.2 f) I) 1) alpontnak megfelelõen elutasítja. A Jogosult tehát ilyenkor joggal tarthat igényt arra, hogy a Kötelezett még az egyedi alkalmassági vizsgálat lefolytatása és díjának megfizetése elõtt értesítse az elõfizetõ esetleges díjtartozásáról, és ennek megfelelõen döntsön az Igénybejelentés visszavonásáról. Az információ közlése továbbá aránytalan és indokolatlan terhet nem jelent a Kötelezett szolgáltatónak, hiszen a támogató rendszereiben ezt folyamatosan nyomon tudja követni. A Tanács a fentiek alapján nem a MARUO tervezet Törzsszöveg jogszabályoknak megfelelõ VI.2.2 d) I) 1) alpontjának és VI.2.2 f) I) 1) alpontjának módosítását tartotta szükségesnek, hanem egy új V.2.2.1.6 pont felvételét, amelyben lehetõvé teszi az Igénybejelentés visszavonását a Jogosult szolgáltató részérõl, ha a Magyar Telekom tájékoztatása szerint az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van. A Tanács a fenti módosítást az Átengedési Keretszerzõdésen is átvezette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. A fentiekre tekintettel a Tanács az EMRUO tervezet Törzsszövegét is kiegészítette egy új – a MARUO tervezettel azonos szövegezésû – V.2.2.1.5 ponttal az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. e)VI.1 pont Invitel: Az Invitel javasolta, hogy a MARUO tervezet VI.1. pontja alapján a bankgarancia állítására akként kerüljön sor, hogy a szerzõdõ felek által kölcsönösen nyújtott hálózati (beleértve az összekapcsolási és hozzáférési) szolgáltatások utáni fizetési kötelezettségeik kompenzálás útján történõ elszámolásának figyelembevétele alapján a mindenkori nettó fizetõ fél nyújtson bankgaranciát a másik fél, mint kedvezményezett részére. Amennyiben a bankgarancia nyújtására kötelezett fél hatályos hálózati (összekapcsolási) szerzõdés alapján korábban már állított bankgaranciát, úgy jogosult legyen a két bankgarancia összevonására, azaz az elõzõekben írt elszámolás eredményeként állítandó bankgarancia összegével módosíthassa a korábbi bankgaranciát. Az Invitel javasolta továbbá, hogy a bankgarancia fogadására jogosult fél eltekinthessen a bankgarancia állítási igénytõl, amennyiben a hozzáférési szolgáltatások kölcsönös igénybevétele esetén a bankgarancia állítására köteles másik fél negyedéves elõrejelzésében szereplõ adatok alapján keletkezõ nettó fizetési kötelezettség nem haladja meg egy MARUO-ban meghatározott Ft/hó összeget. Az Invitel álláspontja szerint a kért változtatás azért lenne indokolt, mert a MARUO alapján létrejövõ együttmûködés során vélhetõen sor kerül olyan hozzáférési szerzõdéses jogviszonyok létrehozására, ahol két RUO-s szolgáltató áll egymással szemben ill. a felek kölcsönösen igénybe kívánják venni a másik fél ugyancsak RUO-ban szabályozott szolgáltatását.

9. szám

A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referencia ajánlatának jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során már kifejtette, hogy a bankgarancia törlését nem látja indokoltnak, hiszen a kötelezettnek megfelelõ biztosíték kell arra, hogy a Jogosult szolgáltató az általa kiszámlázott költséglapú díjait megkapja. A díjak esetében tehát a költségalapú árak alkalmazása a cél (amely a Jogosultak érdekeit megfelelõen szolgálja azáltal, hogy a kötelezett nem tud az adott szolgáltatásért általa diktált árat kérni), ugyanakkor a jelenlegi piaci viszonyok a Tanács szerint nem indokolják a bankgarancia eltörlését, az nem okoz a Jogosult szolgáltatóknak indokolatlan terheket. Mivel a Jogosult szolgáltatók között lehetnek olyan szolgáltatók, amelyek csak RUO alapú szolgáltatásokat vesznek igénybe a Magyar Telekomtól, ezért a Tanács álláspontja szerint indokolt, hogy a MARUO a MARIO-tól függetlenül szabályozza a bankgaranciára vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy az Eht. 168. § (1) bekezdés szerinti átmeneti idõszakot követõen hatályba lépett új szabályozási struktúra szerint a jelentõs piaci erejû szolgáltatókat terhelõ kötelezettségek mindig az adott szolgáltatási piachoz kötõdnek, ezért a Tanács álláspontja szerint nem célszerû olyan kötelezõ elõírást tenni a MARUO-ban, amely nem a MARUO hatálya alá tartozó szolgáltatásokkal kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket. Az Invitel javaslata ugyanakkor valóban szolgálhat célszerûségi okokat, ezért a Tanács a MARUO keretében megadta a lehetõséget a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatónak arra, hogy szabad megállapodásuk körében az Invitel által kért pontban a RUO szolgáltatásokra nyújtott bankgarancia tekintetében megállapodjanak. Tekintettel arra, hogy a fenti feltételt az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.1 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. TELE2: A TELE2 javasolta a bankgaranciára vonatkozó kikötés törlését, és MARUO tervezet VI.1. pont megfelelõ módosítását. A TELE2 álláspontja szerint a bankgarancia mint szerzõdési biztosíték kizárólagos elõírása nem méltányos, mivel nem fordulnak elõ fizetési késedelmek, és jelenleg sokkal inkább csak piacra lépési korlátként mûködik (tekintettel arra, hogy indokolatlanul növelik a szolgáltatás-nyújtás költségét). Továbbá a TELE2 megjegyzi, hogy más – nem szabályozott – szerzõdésekben a kötelezett szolgáltatók sem kérnek bankgaranciát partnereiktõl, azaz a bankgarancia alkalmazása nem tekinthetõ általános iparági gyakorlatnak.

9. szám


A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács már a RIO eljárások során is kifejtette, hogy az, hogy általában nem fordul elõ fizetési késedelem, a Tanács álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fordulhat elõ. Szolgáltatói tapasztalat, hogy a bankgaranciával nem rendelkezõ szerzõdések esetén gyakoribb a fizetési késedelem. A bankgarancia elõírását a jelenlegi viszonyok között jogosnak tartja a Tanács, hiszen a Hurokátengedés esetén figyelembe kell venni, hogy gyakorlatilag a Tanács határozatával következik be ebben a piaci szegmensben a piacnyitás, ezen szolgáltatás tekintetében még nem ismertek a pontos jogosulti igények és az ehhez kapcsolódó fizetési hajlandóság, tehát a szolgáltatás nyújtásával elsõsorban a Kötelezett szolgáltató vállal kockázatot, mivel egyrészt elveszíti a korábbi elõfizetõjétõl származó bevételt, másrészt a szolgáltatás nyújtásának költségeit sem tudja finanszírozni a Jogosult nemfizetése esetén. A Tanács álláspontja szerint továbbá a bankgarancia (tekintettel arra, hogy a 75 nap elõrejelzett forgalmi díjait foglalja magában) a hírközlési szektorban nem számít túl magas összegnek, amennyiben a Jogosult a RUO alapján nyereséges üzletet tud kialakítani, a fejlesztéseit nem a vállalt bankgarancia fogja hátráltatni. Mellesleg megjegyzi a Tanács, hogy minden szolgáltató ezt a biztosítékot választotta szerzõdéséhez RIO-jában. Az EMRUO tervezetben a fentivel azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. f) VI.1 pont és 8.C Melléklet 4.3.1 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet VI.1 pontjának és 8.C Melléklet 4.3.1 pontjának a módosítását és a minõsítõ feltétel törlését, mivel véleménye szerint „A” minõsítésû bankok az államháztartási hiány miatt elõállt makroökonómiai helyzetben lassan nem léteznek Magyarországon, külföldi bankok garanciavállalását pedig nem szabad elõírni a magyar Jogosult szolgáltatók számára. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE által kért minõsítõ feltétel törlését indokoltnak tartotta, hiszen Magyarországon gyakorlatilag bármely PSZÁF engedéllyel rendelkezõ bank különösebb feltétel nélkül nyújt ilyen szerzõdési biztosítékot, fõleg úgy, hogy a MARUO alapján kötött szerzõdések esetén vélhetõen kisebb összegekrõl lesz szó, mint a RIO alapú szerzõdések esetén kért bankgaranciáknál. A PSZÁF által kiadott engedély pedig éppen annak bizonyítására szolgál, hogy az adott bank alkalmas az adott pénzügyi szolgáltatások nyújtására. A jelenlegi makrogazdasági helyzetben továbbá valóban elõfordulhat, hogy ilyen „A” minõsítésû, magyarországi székhelyû bankok hiányában a Jogosultak nem tudnak bankgaranciát állítani, holott ez a szerzõdés hatálybalépésének feltétele, így a Tanács egyetértett abban, hogy ezen minõsítés elõírása

917

csak a szerzõdéskötési feltételek indokolatlan nehezítését, ad abszurdum annak ellehetetlenítését jelentené. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet fenti pontja is hasonló korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. g) VI.2 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet VI.2 pont, 6.A Melléklet 1.1 pont valamint 6.B Melléklet 2 pontjához, hogy amennyiben a Jogosult az igénybejelentését elektronikus úton nyújtja be, úgy a szükséges dokumentumokat is csatolhassa a dokumentum eredeti képi formáját változtathatatlanul rögzítve (hasonlóan a 46/2004.(III. 18.) Korm. rendelet 6.§ (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez). Ellenkezõ esetben az e-mail útján történõ igénybejelentés elvesztené azt az elõnyét, amivel a papíralapú bejelentéshez képest rendelkezik és ilyen feltételek elõírása indokolatlanul lassítaná a szolgáltatók közötti együttmûködést. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett az Invitel és az ATSZE fenti észrevételével, bár megjegyzi, hogy a MARUO tervezet említett pontjai direkten nem zárják ki, hogy az e-mailben küldött Igénybejelentéshez a szükséges dokumentumokat is e-mailben csatolhassa a Jogosult szolgáltató a dokumentum eredeti képi formáját változtathatatlanul rögzítve. Az egyértelmûség kedvéért azonban a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.1 pontját kiegészítette az Invitel és az ATSZE által kért módosítással. Amennyiben ugyanis a rendelkezés hiányában a Kötelezett a szükséges további dokumentumok csatolását nem fogadná el ilyen módon, akkor a értelmetlen lenne a VI.2.1 d) alpontban foglalt igénybejelentési mód lehetõvé tétele a MARUO tervezetben. Tekintettel arra, hogy a fenti feltételt az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.2 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. h) VI.2.2 d) I) 1) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg I.2.2. pont d) I) 1) alpontjának módosítását – valamint ennek megfelelõ átvezetést a VI.2.2 pont f) I) 1) alpontban a Helyi Bitfolyam Hozzáférés vonatkozásában is – a következõképpen: „I) Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó általános visszautasítási okok: 1) Helyi Hurok Teljes Átengedésére irányuló igény esetén az Elõfizetõnek az eredeti fizetési határidõtõl számított 8 (nyolc) napon túli rendezetlen, lejárt díjtartozása van a Magyar Telekom felé, mely esetben

918


a Magyar Telekom az elutasításban jelzi a fizetési határidõtõl eltelt idõtartamot is; vagy…” Az ATSZE felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Telekom folyamatai szerint az elutasításra az elõfizetõ 8 napon túli lejárt díjtartozása is okot ad. Tekintettel arra, hogy az ATSZE számára fontosabb az átlátható és kiszámítható folyamatok ismerete, és a szabályozott folyamatok tényleges megvalósulása, javasolta, hogy a MARUO szövegében a ténylegesen alkalmazott gyakorlat kerüljön leírásra. Álláspontja szerint ez önmagában még nem jelent ellentmondást az Rhszr. 15. §-ával, mivel a Tanács az összes körülményre tekintettel mérlegelhet úgy, hogy a rendelettõl eltérõ szabály sem sérti a verseny mûködését. Mivel a rendeletben szabályozott esetben a díjtartozás miatt a kötelezett szolgáltató nem köteles az Átengedésre, ugyanakkor a díjtartozás ilyen mértékének tényleges ismerete elõtt már elvégzi az átengedni kért vonalon az egyedi alkalmassági vizsgálatot, és azt jogosan ki is számlázhatja, valójában a rendelet szerinti szabály nagyobb kockázatot rejt magában a Jogosult szolgáltatók számára. Ugyanakkor a díjtartozásból eredõ kockázat felmérésének érdekében az ATSZE álláspontja szerint az is szükséges lenne, hogy az elutasításban a Magyar Telekom jelölje meg a lejárattól eltelt idõtartamot is. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg d) pont v) alpontjához írt indokolást. i) VI.2.4.3. pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3. pontjában való elõírását annak, hogy a Jogosult szolgáltató igénye esetén a Magyar Telekom köteles legyen hitelt érdemlõ módon igazolni, hogy melyik Jogosult igénye mikor érkezett a Kötelezett szolgáltatóhoz, mivel álláspontjuk szerint ennek hiányában az egyenlõ elbánás és az átláthatóság követelménye nem érvényesülne. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.4.3 pontja szerint ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott több igénybejelentés esetén a Magyar Telekom az idõben elsõként benyújtott Igénybejelentés teljesíthetõségét vizsgálja meg. Valószínûleg nem túl gyakran, de elõfordulhat ugyanakkor, hogy ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan egymáshoz közeli idõpontban érkezik Igénybejelentés. Mivel a VI.2.4.1 pont szerint a Magyar Telekom ilyen esetben nem hozza nyilvánosságra az Igénybejelentés tényét, a Jogosult szolgáltatók gyakorlatilag nem tudják ellenõrizni, hogy valamelyik másik szolgáltató hamarabb nyújtott-e be rá Igénybejelentést, ezért az Invitel és az

9. szám

ATSZE által kért módosítás nélkül a Kötelezett bármikor „szelektálhatna” az ugyanazon Helyi Hurok Átengedésre és/vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférésre vonatkozóan benyújtott Igénybejelentések között. A Tanács ezért a rendelkezõ részben foglaltak szerint elõírta, hogy a Jogosult szolgáltató igénye esetén a Magyar Telekom köteles legyen hitelt érdemlõ módon igazolni, hogy melyik Jogosult igénye mikor érkezett a Kötelezett szolgáltatóhoz. A fenti kitétel elõírása a Tanács álláspontja szerint indokolt és arányos, mivel a Magyar Telekomnak egyébként is nyilván kell tartania a beérkezett igények sorrendjét, amelyet átvételi bélyegzõvel, vagy az e-mailek beérkezési idejével bizonyítani tud. Tekintettel arra, hogy a fenti feltételt az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.2.4.3 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. j) VI.5.2 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet VI.5.2. pontja módosítását a következõképpen: „A Jogosult Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás nyújtása esetén az átengedett Helyi Hurok és helyiség feletti használati jogot harmadik fél részére teljes mértékben nem engedheti át, de a helyiség feletti használati jog megosztására jogosult. Az átengedett helyiség vagy a helyiségben elhelyezett eszköz feletti használati jogot a Jogosult harmadik féllel akkor oszthatja meg, ha a helyiség, illetve eszköz használatával összefüggésben teljes felelõsséget vállal a Magyar Telekom felé. A Jogosult a helyiség, illetve eszköz használati jogának megosztását köteles bejelenteni a Magyar Telekomnak.”; Javasolták továbbá a MARUO tervezet 6.A Melléklet 3.2.1 pontjának kiegészítését a következõképpen: „… kivéve, ha a Jogosult nyilatkozattal igazolja, hogy a Helymegosztási Helyszínt más Jogosulttal megosztva veszi igénybe a MARUO törzsszöveg VI.5.2. pontja szerint.”; Ezen kívül pedig az elutasítási okok megfelelõ pontosítását a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pont c) II) alpont; d) II) a) alpont; d) III) a) alpont; e) II) alpont; f) II) a) alpont; f) III) a) alpontok kiegészítésével a következõ tagmondattal: „… kivéve, ha a Jogosult nyilatkozattal igazolja, hogy a Helymegosztási Helyszínt más Jogosulttal megosztva veszi igénybe a MARUO törzsszöveg VI.5.2. pontja szerint.”. A TELE2 észrevétele szerint a használati jog átengedésének tilalma a lehetséges befektetéseket gátolhatja anélkül, hogy világos lenne, hogy a helyiség több szolgáltató általi közös használata milyen jogos érdeket sértene. Meglátásuk szerint a helyiségek és eszközök (alapvetõen az átvitel-technikai szekrények, de akár a DSLAM-ok) megosztása mellett több, a verseny ösztönzését szem elõtt tartó érv szól, ugyanis számos betelepülési helyiség csak korlátozottan alkalmas a helymegosztásra a jelenleg

9. szám


elfogadott paraméterek mellett. Ezekben a központokban a helyiség, illetõleg a szekrény közös használatával megnõ a betelepülni képes szolgáltatók száma, ezáltal a verseny teljessé válhat. Az egyéb eszközök esetleges megosztása ugyancsak jelentõsen támogatná a verseny élénkülését, amennyiben reálissá tenné az olyan helyszínekre való betelepülést is, ahol egyébként egy-egy szolgáltató számára a teljes befektetés – a kisebb keresletbõl fakadó megtérülési bizonytalanság folytán – nem lenne megvalósítható. Ugyanakkor a szolgáltatók közösen kisebb kockázatot vállalva talán a kisebb népsûrûségû vidéki területeken is megfontolnák a befektetéseket. A TELE2 észrevétele szerint a korábbi konzultációkon elhangzott egyetlen ellenérv arra vonatkozott, hogy a helyiség, illetõleg a helyiségben elhelyezett eszközök (errõl a MARUO nem is szól) megosztásának akadályát az képezi, hogy nem lenne egyértelmû a felelõsség megoszlása a helyiséget közösen használó szolgáltatók között. Ezt a problémát ugyanakkor a közös használatban megállapodó szolgáltatók szerzõdésben rendezni tudják ugyanúgy, ahogy a kötelezett szolgáltatóval rendezik a felelõsség és egyéb együttmûködés kérdéseit. Álláspontjuk szerint a gyakorlatban alkalmazható megoldás lehet, ha az elsõként betelepült szolgáltató marad a helyiség/eszköz elsõdleges használó teljes felelõsséget vállalva a Magyar Telekom felé, és továbbra is saját nevében fizetve a díjakat. Az elsõként betelepült szolgáltatóval a helyiséget/eszközt megosztani kívánó szolgáltató a Magyar Telekommal nem köt szerzõdést a helymegosztásra (csak a másik Jogosult szolgáltatóval való szerzõdéskötését igazolja a két Jogosult szolgáltató közös írásbeli nyilatkozatával a Magyar Telekom felé), és a díjakat sem felé fizeti meg. Ilyen módon a Magyar Telekom kockázata minimális, azt a helyiséget eredetileg használó Jogosult viseli. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a TELE2 hasonló észrevételét a RIO eljárások során is elutasította, elsõsorban arra utalva, hogy a közös helymegosztási egység használata esetén ugyanis a Tanács álláspontja szerint a legkisebb költség elvének érvényesülése nem állna arányban a mûszaki-biztonsági és adatvédelmi célok illetve a díjazási elvek érvényesülésnek háttérbe szorulásával. A Tanács ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a MARUO 4.D melléklet 2.2.2, 2.2.3 és 2.2.4 pontja és a mûszaki-bizonsági követelményeknek megfelelõen szabályozza a rack szekrény használatot, mivel megköveteli annak biztonsági zárral történõ ellátását. Amennyiben a MARUO szövege megengedné azt, hogy ugyanazon rack szekrényt több Jogosult szolgáltató is igénybe vegyen, akkor könnyen elõfordulhatna, hogy a Jogosult szolgáltatók egymás mûszaki berendezéseinek mûködését befolyásolhatják, továbbá megkönnyítené, hogy jogosulatlanul jussanak bizonyos adatokhoz egymás rovására, amely akár a Magyar Telekom hálózatának integritását is veszélyeztetheti.

919

A fenti – és már a RIO határozatokban is részletezett okokon túlmenõen – az egy helymegosztási egység több Jogosult általi igénybevétele hatásköri és egyéb a versenynyel összefüggõ problémákat is felvet az alábbiak szerint: A Helyi Hurok Átengedése és az annak keretében igénybe vett helymegosztás szolgáltatás is egyfajta – a bérlethez hasonló – hírközlésjogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Ennek a jogviszonynak számos eleme közjog (így elsõsorban az Eht, a Hszr., illetve az egyéb elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály) által korlátozott. Így a fenti szabályok pontos rendelkezéseket adnak arra nézve, hogy a Kötelezettnek a helymegosztást milyen módon kell biztosítania a Jogosult részére, hogy milyen esetekben jogosult a Kötelezett a Jogosult szolgáltató helymegosztási igényét objektív mûszaki okokra hivatkozva visszautasítani, illetve, hogy ilyen esetben milyen mûszaki vizsgálatokkal köteles az objektív mûszaki okokat igazolni a Jogosult felé, illetve, hogy a Jogosultat ez esetben milyen jogorvoslati lehetõségek illetik meg stb. A Helyi Hurok Átengedése keretében igénybe vett helymegosztás szolgáltatás számos eleme a közjog által korlátozott, de azon elemek tekintetében, ahol a közjog nem tartalmaz szabályozást a felek jogviszonyára továbbra is a magánjog szabályai az irányadóak. Az egyes helymegosztási egységek közös használatára vonatkozó szabályokat egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem tartalmazza, sõt a Hszr. 33. § (1) bekezdése a Helyi Hurok Átengedésével kapcsolatban kifejezetten tartalmazza, hogy „átengedés esetén a fizikai helymegosztást a kötelezett szolgáltató rendezõjéhez csatlakozó elkülönített átadókereten kell megvalósítani”, ami utal arra, hogy maga a jogalkotó sem kívánta szabályozni a közös helymegosztást. Mivel a helység tulajdonjoga általában a Kötelezett szolgáltatóé, és arra nézve a Kötelezett szolgáltatót közjogi korlátok nem kötik, hogy a helymegosztást igénylõ Jogosultakon túl mások részére is kötelezõen biztosítsa a helyiség használati jogát, ezért az egy helymegosztási egysé több szolgáltató általi közös használatának szabályozása tisztán polgári jogi kérdésnek minõsül, amely kérdésben a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A Tanácsnak ugyanis nincs hatásköre véleményt nyilvánítani olyan magánjogi kérdésekben amelyet a közjog még csak érintõlegesen sem szabályoz, így nem értelmezheti azt, hogy a Kötelezettnek a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján kötelessége-e megengedni a Jogosultak számára a helymegosztási egység további albérletbe adását, ahogyan azt sem, hogy ez a kérdés hogyan alakul abban az esetben, ha a Magyar Telekom eleve nem tulajdonosa, csak bérlõje az adott helymegosztási helyiségnek. A Tanács a fentieken kívül hangsúlyozza továbbá, hogy a helymegosztási egység több szolgáltató általi közös használata versennyel összefüggõ problémákat is felvet. Ugyanis amíg a Kötelezett szolgáltatót erõs közjogi korlátozások kötik abban, hogy a helymegosztás biztosítása esetén nem tehet különbséget az egyes szolgáltatók között,

920


biztosítva ezzel a verseny szabadságát, addig a Jogosult szolgáltató nagyban befolyásolná a versenyt azzal, hogy válogatása szerint engedi be saját helymegosztási egységébe a további Jogosult szolgáltatókat, hiszen egy idõ a piacon után a Jogosult szolgáltatók egymással is versenyezni fognak, nemcsak a Kötelezettel. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy az erõs közjogi korlátozások csak a Kötelezett szolgáltatókat kötik – egy helyigénnyel fellépõ Jogosult szolgáltató egy másik Jogosult szolgáltató általi elutasítása esetén erre vonatkozó szabályok hiányában semmilyen jogorvoslati lehetõsége nem lenne, a már betelepült Jogosult szolgáltató viszont bármiféle korlátozás nélkül bármilyen árat kérhetne azért, hogy megengedi az általa bérelt helymegosztási egységbe történõ más Jogosult betelepülését. Ez pedig éppen a verseny szûkülésével járhatna az adott piacon, nem pedig annak élénkülésével. Az EMRUO tervezetben a fentivel azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. k) VI.11.3.2 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.2 pontjának módosítását a következõképpen: „…a minõségi mutatók %-pontos csökkenésével megegyezõ összeget megtérít (pl. 1 %-pontos minõségi mutatók csökkenésnél 1 %-ot). A kötbér megfizetése – a Jogosult bejelentése alapján – a Magyar Telekom által elismert mértékben a soron következõ elsõ havi számlák kompenzálásba való bevonásával történik. A vonatkozó pénzügyi elõírások szerint a kötbér nem írható jóvá, azt a Kötelezett köteles a Jogosult részére megfizetni vagy a soron következõ esedékes számlába történõ kompenzálással elszámolni. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A pénzügyi elõírások szerint a kötbér nem írható jóvá, azt a Kötelezett köteles a Jogosult részére megfizetni vagy a soron következõ esedékes számlába történõ kompenzálással elszámolni. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.11.3.2 pontja sem felelt meg a pénzügyi elõírásoknak, ezért a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. l) VI.11.3.3 pont: Invitel, ATSZE és TELE2: Az Invitel, az ATSZE és a TELE2 javasolja a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjának módosítását a következõképpen: „ A késedelmi kamat a mindenkori Ptk szerintivel megegyezõ mértékû.”. Álláspontjuk szerint az egyenlõ elbánás és az átláthatóság követelményeinek érvényesülése megköveteli, hogy a késedelmi kamat mértékét a MARUO tervezet tartalmazza, továbbá minden olyan feltétel, mely esetén a felek

9. szám

megállapodása dönt, lehetõség a szerzõdéskötés folyamatának lassítására. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Figyelemmel arra, hogy a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjában nem kölcsönös fizetési kötelezettségrõl, hanem a Jogosult késedelmi kamatfizetési kötelezettségérõl van szó, ezért a Tanács álláspontja is az volt, hogy a Kötelezett szolgáltató akár túlzott kamatfizetést is követelhet a Jogosulttól a fenti pont alapján. Tekintettel arra, hogy a MARUO-ban a Kötelezett a saját késedelme esetén fizetendõ kötbér mértékét pontosan meghatározza, ezért az egyenlõ elbánás követelménye alapján elvárható, hogy a MARUO tervezet a Jogosult késedelme esetén fizetendõ kamat mértékét is pontosan szabályozza. Tekintettel arra, hogy a Ptk. szerinti kamatmérték az üzleti életben méltányos, tisztességes, valamint pontosan szabályozott kamatmértéknek minõsül, ezért a Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.3 pontjában a Ptk. szerinti kamat fizetését írta elõ a Jogosult késedelme esetén. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtetteket az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.11.3.3 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. m) VI.13 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 és VI.13.2. pontjainak módosítását a következõképpen: VI.13.1. pont: „Amennyiben a MARUO-t a Magyar Telekom – a Tanács jóváhagyásával – módosítja és a módosítás érinti a már megkötött Szerzõdéseket is, a Magyar Telekom minden érintett Jogosultat a módosítás hatályba lépését megelõzõ 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban értesíteni a szerzõdés módosítási ajánlat egyidejû megküldésével. Ha a hatóságnak a referenciaajánlat módosítása jóváhagyásáról szóló határozata jogerõre emelkedik, a hálózati szerzõdést ennek megfelelõen 30 napon belül kell módosítani, kivéve, ha az NHH határozata másként rendelkezik. A szerzõdés módosítására irányuló eljárásban a megkötés szabályait kell megfelelõen alkalmazni. Ha a Jogosult nem kívánja a Szerzõdést a Magyar Telekom ajánlata szerint módosítani, akkor a Szerzõdés rendes felmondással történõ megszüntetését kell kezdeményeznie a módosítást kézhezvételétõl számított 30 (harminc) napon belül.”; VI.13.2. pont: „Amennyiben a Magyar Telekom olyan kérdésben kezdeményezi a Szerzõdés módosítását, amelyet a MARUO nem tartalmaz és azt a Jogosult nem fogadja el, akkor a Magyar Telekom az Eht 49.§ (1) bekezdése szerinti jogvitás eljárást kezdeményezhet.”.

9. szám


Az indokolásuk szerint az Eht 88. § (2) bekezdése írásbeli formakényszert ír elõ a hálózati szerzõdésekre és nyilvánvalóan azok módosítására is. A referenciaajánlat alapján kötött hálózati szerzõdés módosítására vonatkozó rendelkezéseket a Hszr. 27. §-a szabályozza. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint módosította, mivel a pont azon mondata, hogy „A módosított MARUO-ban foglaltak ráutaló magatartással válnak a szerzõdés részévé” ellentmond a Hszr. 27. § (1) bekezdésében foglaltaknak. A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.1 pontjában foglalt, a felmondásra rendelkezésre álló 15 napos határidõt a Tanács nem módosította, egyrészt azért mert sem az Invitel, sem pedig az ATSZE nem indokolta a határidõ 30 napra való növelésének szükségességét, másrészt amennyiben a Jogosult szolgáltató nem kívánja a hálózati szerzõdést módosítva fenntartani, akkor az Õ érdeke is az, hogy a felmondásra minél hamarabb sor kerüljön. A Tanács a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.13.2 pontját az egyértelmûség kedvéért a fenti észrevételnek megfelelõen pontosította. Az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.13 pontját a fenti indokok alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében pontosította. n) VI.14.2 pont ATSZE és TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.1 és VI.14.2 pontjainak módosítását a következõképp: Tekintettel arra, hogy a határozattervezet szerint a Részleges Átengedésre vonatkozó szerzõdés nem szûnik meg a Jogosult és Magyar Telekom között az elõfizetõ és a Magyar Telekom közötti jogviszony megszûnésével akkor, ha a Jogosult a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását igényli, mivel ebben az esetben a szerzõdést nem megszüntetni, hanem a Jogosult által nyújtott xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében módosítani kellene, ezért a TELE2 javasolta, hogy a MARUO hivatkozott pontja a következõ tagmondattal egészüljön ki: „… kivéve a 4.B Melléklet 3.3. pontjában meghatározott esetet;”; A MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.2. pontjának az ATSZE és a TELE2 az alábbi módosítását kérte: „A Jogosult az Egyedi Helyi Hurok Szerzõdést vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szerzõdést, valamint Egyedi Átengedési Szerzõdés Átengedésre vonatkozó részét 30 naptári napos felmondási idõvel az alábbi esetekben mondhatja fel: …”. Álláspontjuk szerint a Hszr. által meghatározott hosszú, legalább 60 napos felmondási határidõnek a Helyi Hurok

921

szerzõdésre vonatkozóan nincs semmilyen elfogadható indoka, hiszen a kötelezett szolgáltatónak a 60 napos határidõ csupán további biztos bevételeket hoz anélkül, hogy más jogos érdeket biztosítana. Az ATSZE és a TELE2 észrevétele szerint a hosszabb felmondási idõk arra ösztönzik az alternatív szolgáltatókat, hogy az elõfizetõkkel határozott idejû szerzõdéseket kössenek olyan biztosítékokkal, amelyek lehetõleg garantálják az elvárt megtérülést, így összességében a verseny ellen hatnak. Minél hosszabb a Jogosult rendes felmondására meghatározott felmondási idõ, annál hosszabb ideig kell a Jogosultnak úgy fizetnie a felmerülõ havidíjakat a kötelezettnek, hogy az elõfizetõvel fennállt jogviszonyából azt már nem tudja fedezni (hiszen az a normál felmondási idõvel megszûnt). A Tanács az ATSZE és TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.1 pontjára vonatkozó észrevételét figyelembe vette és a MARUO tervezetet módosította, mivel ennek hiányában a határozat és a MARUO említett pontja ellentmondást tartalmazna. Az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.14.2 a) pontját a fenti indokok alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében pontosította. A Hszr. 13 § (1) bekezdés a) pontja szerint: „A hálózati szerzõdés az alábbi esetekben szûnik meg: a jogosult szolgáltató felmondásával a szerzõdésben meghatározott felmondási idõ eltelte után, mely nem lehet rövidebb 60 napnál (rendes felmondás)...” Tekintettel arra, hogy a Hszr. a Jogosult szolgáltató általi rendes felmondás minimális határidejét megszabja a jogszabály, ennél kevesebb határidõt a Tanács – mint jogalkalmazó – nem állapíthat meg. Azonban 60 napnál hosszabb felmondási idõt az Emitel nem határozhat meg az EMRUO tervezetben, azzal, hogy a felmondási idõnek csak a minimumát határozta meg, a felek szabad megállapodásra bízza, hogy a felmondási idõt a minimális 60 napban vagy ennél osszabb idõben kívánják meghatározni. Ezért a Tanács az ATSZE és a TELE2 észrevételét csak annyiban tudta figyelembe venni, hogy a felmondási határidõt az EMRUO tervezetében a Hszr. által meghatározott minimális 60 napra csökkentette. o) VI.14.3 b) pont Magyar Telekom: A Magyar Telekom a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.3 III) alpontjának szövegét a következõképp javasolta módosítani: „jelentõs vagyontárgyai tekintetében ellen a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. , illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, továbbá egyéb vonatkozó jogszabály alapján végrehajtási eljárás indult Magyarországon.„

922


A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az egzakt megfogalmazás érdekében a Magyar Telekom észrevételének megfelelõen javította a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.3 III) alpontjának szövegét. Az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – VI.14.3 pont b) pontját a fenti indokok alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében pontosította. p) VI.14.4 pont Invitel és ATSZE: A VI.14.4 pontban írt 3 hónapos határidõ álláspontjuk szerint indokolatlanul hosszú. Álláspontjuk szerint a VI.14.3 pontban meghatározott eseteken túl a Jogosult abban az esetben mondhassa fel rendkívüli felmondással a Szerzõdést, ha a Magyar Telekom számára felróhatóan a hozzáférésre a Szerzõdésben meghatározott határidõ leteltét követõ 30 napon belül nem kezdi meg az Átengedést. A VI.14.5 pontban foglalt, a Magyar Telekom általi rendkívüli felmondás gyakorlására megjelölt súlyos szerzõdésszegési esetek pedig az Invitel és az ATSZE álláspontja szerint nem felelnek meg a Hszr. 13. § (4) bekezdésében foglaltaknak. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az észrevétellel kapcsolatban a Hszr. 13. § (4) bekezdését megvizsgálva megállapította, hogy az taxatív felsorolást tartalmaz arról, hogy a hálózati szerzõdést bármely fél milyen esetekben szüntetheti meg rendkívüli felmondással. A 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti rendkívüli felmondási indok („a másik fél az együttmûködésre vonatkozó szabályokat súlyosan megszegi”) azonban tágabb értelmezésre is lehetõséget ad, hiszen a Hszr. ezen szakasza és a 3. §-ában fogalt definíciós tár sem tartalmazza, hogy melyek az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének esetei. A Tanács ezért a Hszr. fenti pontjának vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy bár a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 és VI.14.5 pontjaiban említett alesetek akár bele is tartozhatnak a Hszr. 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetbe, de mivel a jogszabály a d) esetet nem pontosította, és a felsorolás taxatív, ezért a Kötelezett szolgáltató nem határozhatja meg egyoldalúan a RUO-ban azokat az eseteket, amelyek az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének minõsülnek, mivel ez a felek szerzõdéses szabadságába tartozik. A jogszabály tehát a rendkívüli felmondási okokat bár taxatíven szabályozta, de abban a kérdésben már nem élt a közjogi korlátozás lehetõségével, hogy a együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének eseteit konkrétan meghatározza. A Tanács így a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 és VI.14.5 pontjait

9. szám

– mint a Kötelezett szolgáltató által egyoldalúan és a jogszabály által konkrétan nem nevesített – rendkívüli felmondási okokat törölte, és a VI.14.3 pontot kiegészítette a Hszr. 13. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esettel. A Tanács az együttmûködésre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a felek együttmûködésével kapcsolatos és elektronikus hírközlési szabályban nevesített konkrét rendelkezés megszegése önmagában is lehetõséget ad a hálózati szerzõdés rendkívüli felmondására, azonban az együttmûködésre vonatkozó szabályok súlyos megszegésének azon eseteit, amelyek a szerzõdés rendkívüli felmondását vonják maguk után, a feleknek megállapodásuk alapján a hálózati szerzõdésben kell pontosan rögzíteniük. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet Törzsszöveg VI.14.4 pontja a MARUO tervezet VI.14.4 pontjához hasonló egyoldalúan és a jogszabály által konkrétan nem nevesített rendkívüli felmondási okokat határozott meg, ezért a pontot a Tanács az EMRUO tervezetbõl is törölte az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. 3. Részletes észrevételek, MARIO Mellékletek aa) 1. Melléklet 1.2.4.1 és 1.2.5.3pontok ATSZE és TELE2: A TELE2 és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.4.1., és 2.5.3. pontjainak következõ módosítását: „A „Helyi Hurok Átengedése” a Helyi Hurok és a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését vagy a Helyi Hurok Részleges Átengedését jelenti.” 2.5.3 pont: „Helyi Hurok alatt a MARUO szövegében a Használaton Kívüli Helyi Hurok is értendõ, amennyiben a szövegben arra vonatkozóan külön rendelkezés nincs.” A TELE2 javaslata szerint hasonlóan szükséges lenne kiegészíteni a Helyi Alhurokra vonatkozó 2.5.4. pontot. Indokolásuk szerint a RUO-ban mindenhol meg kell jeleníteni a Használaton Kívüli Helyi Hurok fogalmát, ahol Helyi Hurokról szól, hiszen a Hurokátengedés kiterjed erre is. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a szolgáltatók fenti észrevételével kapcsolatban azért tartotta indokoltnak a kért pontok megváltoztatását, mert azok gyakorlatilag kizárták a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését a Hurokátengedés körébõl, annak ellenére, hogy a Magyar Telekom a DH-664-178/2005. számú határozat rendelkezõ részének III. számú melléklete alapján ennek Átengedésére is köteles. Mivel a MARUO tervezetben a Kötelezett nem nyújtott be külön mellékletet a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre vonatkozóan, ezért a Tanács azzal a megoldással élt, hogy a Helyi Hurokra és a Helyi Hurok Átengedésére irányadó, a MARUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurokra illetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes

9. szám


Átengedésre is alkalmazni kell, kivéve, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik. Ezért az ATSZE és a TELE2 2.5.3 pont átalakítására vonatkozó javaslatát csak módosítva tudta elfogadni, hiszen a MARO tervezet tartalmaz olyan rendelkezéseket is, amelyeket értelemszerûen nem lehet a Használaton Kívüli Helyi Hurokra értelmezni, de a MARUO tervezet mégsem tartalmazza az erre való utalást. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 1. Melléklet fenti pontjai ugyanúgy kizárták a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedését a Hurokátengedés körébõl, mint a MARUO tervezet fent említett pontjai, ezért azokat a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében megváltoztatta. ab) 1. Melléklet új 1.2.4.7 pont ATSZE: Az ATSZE javasolta, hogy a Tanács az Eht. 188. § 110. számú értelmezése alapján MARUO tervezet 1. Mellékletét egy új 2.4.8. ponttal egészítse ki az alábbiak szerint: „Virtuális helymegosztás: Amennyiben a Kötelezett szolgáltató sem Fizikai, sem Távoli Helymegosztásra nem képes lehetõséget kínálni, vagy a Jogosult szolgáltató számára elõnyösebb Virtuális Helymegosztást igénybe venni, akkor a Jogosult szolgáltató a Kötelezett szolgáltató mûszaki létesítménye, az Átengedés esetében a Kötelezett szolgáltató Nagyrendezõje vagy Nagyelosztója közelében létrehozhatja a saját Betelepülési Egységét, amelyhez a Kötelezett szolgáltató köteles a kábeles csatlakozást kiépíteni.” A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács helyt adott az ATSZE észrevételének, melyben a virtuális helymegosztás definícióját hiányolta az 1. Mellékletbõl. Az ATSZE által módosított fogalom azonban tartalmában sem fedi teljesen az Eht. 188. § 110. virtuális helymegosztási definícióját, ezért az Eht. meghatározását kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 1. Melléklete szintén nem tartalmazta a Virtuális helymegosztás definícióját, a Tanács kiegészítette vele a Mellékletet a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. ac) 1. Melléklet 1.2.8.1 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.8.1 pont törlését, mivel a fogalom tartalma álláspontja szerint nem érthetõ, nem világos, hogy a RUO egyáltalán használja-e a fogalmat. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az Actel észrevétele alapján indokoltnak tartja az 1. Melléklet 2.8.1 pontjának törlését. A MARUO terve-

923

zet a fogalmat nem is használja, így annak szerepeltetését a definíciók között semmi sem indokolja. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet a fenti fogalmat a MARUO tervezetéhez hasonlóan szintén nem használja, azt a Tanács törölte a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. ad) 1. Melléklet 1.2.8.2 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 1. Melléklet 2.8.2 pont törlését, mivel a fogalom tartalma álláspontja szerint nem érthetõ, nem világos, hogy a RUO egyáltalán használja-e a fogalmat. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az Actel észrevétele alapján indokoltnak tartja az 1. Melléklet 2.8.2 pontjának törlését. A MARUO tervezet a fogalmat nem is használja, így annak szerepeltetését a definíciók között semmi sem indokolja. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet a fenti fogalmat a MARUO tervezetéhez hasonlóan szintén nem használja, azt a Tanács törölte a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. ae) 1. Melléklet 1.3.1.1 pont TELE2: A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 3.1.1. pontjának módosítását a következõk szerint: „3.3.1 A Szerzõdésben adott számú „nap” formájában feltüntetett idõtartamok a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen értendõk munkanapként vagy naptári napként. A jogszabályban meg nem határozott idõtartamok naptári napként értendõk, amennyiben a Szerzõdés nem rendelkezik kifejezetten másként.” A TELE2 álláspontja szerint a szöveg különbözõ fogalmakat vegyít. A jogszabályokból következõ határidõk álláspontja szerint nem értelmezhetõk másként, mint ahogyan azt az adott jogszabály rendeli, ezért a jogszabály szerint munkanapban megadott határidõk munkanapként, a naptári napként megadott határidõk naptári napként értendõk. A MARUO-ban szereplõ egyéb, nem jogszabály által kötött határidõk megállapíthatók a RUO-ban kialakított szabállyal, de annak egyértelmûnek kell lennie. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács egyetértett a TELE2-vel abban, hogy a MARUO-ban foglalt bizonyos határidõket naptári napban, más határidõket pedig munkanapban kell számítani, ezért a MARUO 1. számú Melléklet 3.1.1 pontjában foglalt definíciót a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint pontosította. Az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 1. Melléklet 1.3.1.1 pontját a fenti indokok alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos

924


módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében pontosította. af) 4/A és 4/B Mellékletek 3. pontjának elsõ mondata Invitel, ATSZE, TELE2 és Actel: Az Invitel, az ATSZE, a TELE2 és az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.A Melléklet 4. pont; 4.B Melléklet 4. pont; 4.C Melléklet 4. pont; 4.E Melléklet 4.1 pont; 4.F Melléklet 4.1 pont törlését. A MARUO tervezet fenti Mellékleteinek 4. pontjai az alábbi rendelkezést tartalmazzák: „4. A mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásbeli kapacitások miatt a Magyar Telekom napi 20 (húsz) Átengedést tud Helymegosztási Helyszínenként biztosítani.„ Az Invitel álláspontja szerint fent idézett rendelkezés a Jogosultak által ellenõrizhetetlen, az egyenlõ elbánás és az átláthatóság elve sérülhet. Ennek a kezelése a Magyar Telekom belsõ erõforrás-gazdálkodási körébe tartozik, különös tekintettel az egyidejûleg a Jogosultaktól megkövetelt elõrejelzésre és az ahhoz fûzött szankciókra. Az észrevételezõk kifejezetten kérték, hogy ne legyen korlátozva a napi Átengedés mennyisége, ha az egy helyszínre vonatkozik. Lehet ugyanis olyan elõfizetõ, akinek egyszerre 20-nál több Hurka van, és azokat akkor indokolatlan két napon, megbontva átkötni. Hangsúlyozták továbbá, hogy nehezen értelmezhetõ a Kötelezett mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásbeli kapacitása, mivel ezen tevékenységekért szabályozott díjazásban részesül, tehát tevékenysége kiszámítható, anyagi feltételei adottak ezen tevékenységek elvégzésére. Indokolt, hogy a Magyar Telekom egyszerûsítse az Átengedéssel járó tevékenységeket, ezzel megkönnyíti mind saját, mint a Jogosultak helyzetét. Hangsúlyozták továbbá, hogy az adott Helyszínre vonatkozóan már a Siebel rendszerbe beadástól számítva tud az igényekrõl, erõforrásait tervezheti és mozgósíthatja. Nem szabad, hogy a Hatóság az Magyar Telekom partnere legyen az igények kielégítését korlátozó indokolatlan kitétel alkalmazásának jóváhagyásával. A TELE2 külön kiemelte, hogy amennyiben a Magyar Telekom az említett kis mennyiségre korlátozná az Átengedések számát, hogy ez önmagában elég lenne ahhoz, hogy ellehetetlenítse a kibontakozó versenyt. A többi Jogosult szolgáltató hasonló mértékû terjeszkedését feltételezve, a TELE2 például fizikailag képtelen lenne teljesíteni a saját elõrejelzéseit. A TELE2 szerint az sem világos, hogy hogyan viszonyul a korlátozás az elõrejelzésekhez, hiszen tudomásuk szerint az elõrejelzések éppen azért szükségesek, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat. A korlátozás szövegébõl kitûnik, hogy a Magyar Telekom a mûszaki területen lévõ szûk emberi erõforrásokra hivatkozva kívánja bevezetni a fenti korlátozást. Ugyanakkor ez a hivatkozás a TELE2 szerint nem lehet magyarázat a korlátozásra, hiszen a Magyar Telekomnak kötelessége a megfelelõ erõforrások allokálása, mivel minden bizonnyal az ilyen erõforrások költségét is

9. szám

érvényesíti a szolgáltatások díjában (ld. a 6.C Melléklet 3.2.1. pontját is). A TELE2 úgy véli, hogy ilyen jellegû korlátozás szerepeltetése a RUO-ban egyáltalán nem indokolt (már csak azért sem, mert a Jogosult szolgáltatók számára ez a feltétel nem átlátható). A Tanács az Invitel, ATSZE, TELE2 és Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudják. A Hszr. és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem engedi a Kötelezettek részére azt, hogy referenciaajánlatban szabályozott, általa nyújtandó szolgáltatás esetén (így a Helyi Hurok Átengedése esetén is) korlátot állítson fel a teljesíthetõ igények napi darabszámára vonatkozóan. Egyrészt az ilyen korlátozások a Jogosult szolgáltatók számára gyakorlatilag ellenõrizhetetlenek, hiszen egy helymegosztási helyszín esetén több Jogosult igénye is beérkezhet, így a Kötelezett szolgáltató bármikor hivatkozhat a fenti elutasítási okra. Másrészt a Tanács álláspontja szerint a fenti munkák megfelelõen ütemezhetõk aszerint, hogy a hét egyes napjaira lebontva a Magyar Telekom mely helymegosztási helyiségeiben végez munkálatokat, és ott a különbözõ szolgáltató összes Átengedését egyszerre valósítja meg, ezért a ugyanarra helymegosztási helyiségre vonatkozó napi korlát meghatározása eleve értelmetlen. Harmadrészt pedig a Hszr. szerint az Átengedésre 15 nap áll rendelkezésre, és ez alól csak a 24. § (2) bekezdésében enged eltérést a jogszabály. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 4/A és 4/B Mellékletek 3. pontjának elsõ mondata hasonló korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. ag) 4/A Melléklet 3. pont második mondata és 4/B Melléklet 3. pont második mondata TELE2:A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.E Melléklet 4.2. pontjának kiegészítését a következõk szerint: „… Az ilyen mûszaki okból történõ elutasítás esetén a Jogosult 5 (öt) napon belül kezdeményezheti a MARUO

9. szám


VI.A Melléklet 2.2.4. pont szerinti eljárás lefolytatását az ott meghatározott módon és szabályok szerint.”. A TELE2 álláspontja szerint ez kiegészítés lehetõséget adna a Jogosult számára a helyhiány miatti elutasítás jogosságáról való meggyõzõdésre (ami nélkülözhetetlen lenne egy esetleges jogvitás eljárás megalapozott megindításához). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács megállapította, hogy ezen elutasítás hasonló a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.2 pontjában foglalt azon elutasítási indokokhoz, amikor a Kötelezett objektív mûszaki okokra hivatkozva utasítja vissza az Igénybejelentést. Ezért a Tanács a MARUO tervezet 4.E Melléklet és 4.F Melléklet 4.2 pontját a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ah) i) alpontjában foglalt indokolásnak (jelen határozat 2. Részletes észrevételek, EMRUO Törzsszöveg c) pont i) alpontja) megfelelõen kiegészítette. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 4/A és 4/B Mellékletek 3. pontjának második mondata azonos korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében kiegészítette. ah) 4/B Melléklet 2. pont „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 1. alpontja Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.1. pontjának módosítását a következõk szerint: „A Helyi Hurok Részleges Átengedésére kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Magyar Telekom helyhez kötött telefon szolgáltatást nyújt az Elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, az xDSL sávval átfedõ, beszédsáv feletti szolgáltatás.” Indokolása szerint a módosítás azért szükséges, mert a Magyar Telekom gyakorlata szerint az Elõfizetõi érpáron nem csak telefon-, hanem egyidejûleg beszédsáv feletti biztonsági szolgáltatás is nyújtható. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az Actel észrevételét a Tanács annyiban jogosnak tartotta, hogy a Magyar Telekom a 4.B melléklet 3.1 pontjában gyakorlatilag kizárta azt az – az Eht. 188. § 47. meghatározásában egyébként megengedett – állapotot, amikor a Kötelezett helyhez kötött telefonszolgáltatása feletti, a Jogosult által igénybe venni kívánt frekvenciasávot át nem lapoló, azt nem zavaró szolgáltatás is mûködik az átvenni kívánt Helyi Hurkon. A Tanács azonban az Actel javaslatának az „xDSL”szolgáltatásra vonatkozó részét nem tudta elfogadni, mert arra nem minden esetben teljesülhetnek a fenti mûszaki kritériumok. A Tanács ezért iktatta be a MARUO tervezet

925

fenti pontjába az Eht. idézett meghatározásának jobban megfelelõ módosítást. Az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 4/B Melléklet 2. pont „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 1 alpontját a fenti indokok alapján a Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében pontosította. ai) 4/B Melléklet 2. pont „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. alpontja Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MARUO tervezet 4.C Melléklet 3.1.3. pontjának módosítását a következõk szerint: „Egy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítható az alábbi módokon: A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében szüneteltetés idejére a Jogosult igényelheti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás átkötés nélkül történõ Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a szüneteltetés idejére vállalja a Helyi Bitfolyam Hozzáféréshez és a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” Álláspontja szerint csak a két díj együttes megfizetése biztosítja, hogy a Magyar Telekom DSLAM költsége (HBH díj) és a Helyi Hurok fenntartási költsége (Teljes Átengedés díj) is térítésre kerül. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni, de a MARUO tervezet érintett 4.B Mellékletének 3.4 pontját, 4.C Melléklet 3.1.3 pontját valamint 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdését az észrevétel hatására felülvizsgálta, és megváltoztatta a rendelkezõ részben foglaltak szerint az alábbi indokok alapján: A Tanács a határozattervezetben elfogadta a Magyar Telekom azon megoldását, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén fizikai átkötés nélkül a Helyi Hurok Részleges Átengedését illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférést Teljes Átengedéssé alakítható, hiszen az adott Helyi Hurkon ilyenkor az alapsávi szolgáltatás nem szûnik meg, azaz fizikailag a Teljes Átengedés nem valósulhat meg. A Tanács azonban a fenti észrevétel alapján felülvizsgált 4.B Melléklet 3.4 pontjával, 4.C Melléklet 3.1.3 pontjával, valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdésével kapcsolatban megállapította, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés fizikai átkötés nélküli Teljes Átengedéssé alakítása sem feltétlenül szükséges, hiszen ilyen esetben a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés alapján az Elõfizetõnek nyújtott xDSL szolgáltatás Kötelezett általi további nyújtásának akadálya nincs. A Tanács már a határozattervezet Indokolási részének I. 5.

926


pontjában is kifejtette, hogy az, hogy ugyanazon a Helyi Hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, még nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Így egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem írja elõ, hogy amennyiben a Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén az Elõfizetõ szünetelteti a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltatónál, akkor a Helyi Hurok Átengedését is szüneteltetni kell vagy meg kell szüntetni a Jogosult szolgáltató esetében. Az Elõfizetõ ugyanis nem kötelezhetõ arra, hogy a telefonszolgáltatás szüneteltetése esetén a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatásának szüneteltetését is tûrje, továbbá a Jogosult a szolgáltató sem köteles annak a következményeit viselni, hogy az Elõfizetõ a telefonszolgáltatást a Kötelezettnél szünetelteti. Ezért a Tanács álláspontja szerint csak felesleges adminisztrációs és számlázási problémákat okozna a fenti esetben a Helyi Hurok Részleges Átengedés illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés fizikai átkötés nélküli Teljes Átengedéssé alakítása, ezért a MARUO tervezet 4.B Melléklet 3.4 pontját, 4.C Melléklet 3.1.3 pontját, valamint a 4.F Melléklet 3.2 pont második bekezdését megváltoztatta úgy, hogy a telefonszolgáltatás szünetelése esetén a Helyi Hurok Részleges Átengedése illetve Helyi Bitfolyam Hozzáférés is tovább folyik. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 4/A Melléklet 2. pont „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. alpontja hasonló korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. aj) 4/C és 4/D Melléklet „A Jogosult Helymegosztási Egysége” címe ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 4.D Melléklet és 4.D-2. Melléklet 2.3.1. pontjainak olyan értelmû módosítását, hogy a technológiai hátteret a Jogosult szolgáltató kérésének megfelelõen biztosítsa a Kötelezett szolgáltató. A szolgáltatás biztonsága érdekében kérték, hogy a Magyar Telekom legyen köteles a szünetmentes tápellátás biztosítására. Emellett álláspontjuk szerint az áramfelvétel csupán 10 Amperben való korlátozása indokolatlanul és súlyosan szûkíti a nyújtható szolgáltatás volumenét. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A tápáramellátás minimális terhelhetõségét egy adott helyen a Hszr. 33.§ (1)a) pontja határozza meg max. 10A-ben, így azt a Tanács – mint jogalkalmazó – a jelenlegi eljárásban nem kifogásolhatja. A szünetmentes tápáramellátás lehetõségét egy adott telepítési helyszínen Hszr. 33. § (1) bekezdése minimum követelményként nem írja elõ, így annak hiányát a Tanács nem kifogásolhatja.

9. szám

Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. ak) 4/B Melléklet 2. pont „A Helyi Alhurok Részleges Átengedés szolgáltatás elemei” alcím TELE2: A TELE2 a MARUO tervezet 4.E Melléklet 2.1. pontját aggályosnak tartotta, hiszen álláspontja szerint a Jogosult a hangszolgáltatással összefüggõ hibákat nem képes kezelni. A nagyelosztóban fellépõ helyhiány esetén a Jogosult köteles saját szekrényében biztosítani a központ oldali szûrõt. (Az 1.1. pont ábrája ezt az eseteit feltételezi alapesetként.) Ez véleménye szerint azonban azt jelenti, hogy a szolgáltatás átadási pont a Jogosult hoz kerül át, vagyis a hangszolgáltatással kapcsolatos hibákat is a Jogosult nak kell kivizsgálnia úgy, hogy hangszolgáltatást értelemszerûen nem nyújt. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács nem osztotta a TELE2 álláspontját, mivel a hangszolgáltatással kapcsolatos hibákat természetesen ebben az esetben is a Kötelezett vizsgálja ki a Nagyelosztó Magyar Telekom tulajdonú bordájához csatlakozva (akár az elõfizetõi, akár az Magyar Telekom központ oldali pontján). A hangszolgáltatás ellenõrzését az Magyar Telekom központ automatikusan is el tudja végezni. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. al) új 4/E Melléklet TELE2: A TELE2 álláspontja szerint: i) hiányzik egy 4.G Melléklet, amely a Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének speciális szabályait tartalmazza – kifejtve azt, hogy milyen módon méri fel a Magyar Telekom a Hurok rendelkezésre állását, milyen adatokat kíván meg az igénybejelentésben, és milyen indokokkal utasítja el az igénybejelentést –, vagy ii) a meglévõ Mellékletekbõl hiányoznak a Használaton Kívüli Helyi Hurokra és Alhurokra vonatkozó sajátos szabályok. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a 4.G Melléklet megalkotását nem tartotta szükségesnek, mivel a MARUO tervezet 1. Mellékletében a Helyi Hurok Átengedésének és a Helyi Hurok fogalmát kiegészítette azzal, hogy a Helyi Hurokra és a Helyi Hurok Átengedésére irányadó, a MARUO-ban szabályozott feltételrendszert a Használaton Kívüli Helyi Hurokra illetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok Teljes Átengedésre is alkalmazni kell, kivéve, ha a szövegkörnyezetbõl kifejezetten más nem következik. A Tanács az EMRUO tervezetben a fenti indokok alapján a MARUO tervezethez hasonlóan nem tartotta szükségesnek a Használaton Kívüli Helyi Hurokra és Alhurokra vonatkozó sajátos szabályok megalkotását külön mellékletben. am) 5/A Melléklet 1. pont utolsó bekezdése

9. szám


TELE2: A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 5.A Melléklet 1.7 pontjának törlését. Észrevétele szerint a próbaüzemre való hivatkozás nem teljesen érthetõ, mivel ilyen próbaüzem nem szerepel a Magyar Telekom átengedési folyamatában. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel az „Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat Helyszíni Ellenõrzéssel” tevékenység során megállapíthatónak kell lennie, hogy az adott Hurkon milyen szolgáltatás nyújtható, s mivel a Magyar Telekom referencia ajánlata tartalmazza a Jogosult által alkalmazható berendezések körét, illetve az adott Hurkon alkalmazható technológiát a próbaüzem alkalmazása indokolatlannak tekinthetõ. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 5/A Melléklet 1. pont utolsó bekezdése azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. an) 5/A Melléklet 4.2 pont harmadik bekezdése TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.2 pontjának kiegészítését a következõkkel: „amennyiben a verzió-változás a Magyar Telekom hálózatának mûködését érintheti”. Álláspontja szerint ugyanis a hardver- , de különösen a szoftver-verziók változása ugyanis alapvetõen nem okoz tényleges változást a mûködésben, így az újabb költséges bevizsgálást az esetek túlnyomó többségében nem indokolja semmi. A Tanács az TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Általánosságban igaz a TELE2 megjegyzése, hogy a hardver- és szoftververzió változása alapvetõen nem okoz tényleges változást a mûködésben, de ennek az állításnak a valóság tartalmát egy konkrét esetben ellenõrizni kell. Az, hogy a verzióváltozás érinti-e a Kötelezett hálózatának mûködését, csak akkor bizonyosodhat be, ha annak ellenõrzését elvégzik. Ezért a Tanács a TELE2 kiegészítését nem tudta figyelembe venni. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. ao) 5/A Melléklet 4.3.3 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.3.3 pontjának kiegészítését úgy, hogy a második és harmadik bekezdése is tartalmazza azt, hogy a bejutást biztosító kártyát, illetve írásos engedélyt a Magyar Telekom legkésõbb a helyiség átadás-átvételével egyidejûleg biztosítsa. A megosztott helyszínekre való bejutás igen fontos a zökkenõmentes mûködéshez.

927

A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételét elfogadta, hiszen a MARUO tervezet 5.A Melléklet 4.3.3 pontjából valóban hiányzik annak szabályozása, hogy a Kötelezett szolgáltató a Jogosult részére mikor juttatja a szóban forgó vendégkártyát. Tekintettel arra, hogy a vendégkártya átadására az átadás-átvétel megfelelõ alkalom, ezért a Tanács a fenti pontot ennek megfelelõen kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltak szerint. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtetteket az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 5/A Melléklet 4.3.3 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. ap) 5/B Melléklet „A Helyi Hurok, Alhurok Részleges (spektrumszintû) Átengedése cím és „A telepíthetõ technikák Spektrum Gazdálkodási Terv elvei a Helyi Hurok, Alhurok Teljes Átengedése esetén” cím ATSZE és TELE2: Az ATSZE és a TELE2 javasolta a MARUO tervezet 5.B Melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontjainak módosítását a következõk szerint: „…egy adott trönkön belül a kitöltöttség (azaz a szélessávú szolgáltatás aránya) nem haladhatja meg a 60%-ot.” Az észrevételezõk hangsúlyozták, hogy a MARUO tervezet szerint a kábelekben a telepített xDSL rendszerek nem haladhatják meg a 40%-os kitöltöttséget. Ez álláspontjuk szerint indokolatlanul és elfogadhatatlanul alacsony érték. A DSL penetráció növekedésével ez a feltétel komoly korlátja lehet a versenynek, és az egyedi hurokalkalmassági vizsgálatnak e paraméterre vonatkozó eredménye tûnik a teljes MARUO szövege alapján a legkritikusabb mûszaki elutasítási oknak. A Tanács az ATSZE és a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Kötelezett szolgáltató ismeri legjobban a saját hálózatának a képességeit, így gyakorlati tapasztalatai alapján adja meg a kábelek xDSL-lel való kitöltöttségi értékét. Az érték egy konkrét esetben attól is függ, hogy az adott kábelben milyen rendszerek üzemelnek. (Pl. van-e ISDN szolgáltatás és hány érpáron.) A 60%-os kívánság elvileg sem teljesíthetõ, mert egy érnégyesbe 2 szélessávú rendszer nem telepíthetõ zavarásmentesen. Az összehasonlítás az európai adatokkal nem releváns, mert különbözõ felépítésû és minõségû helyi hálózatokat vet össze. Az 5.B melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontjai fenntartják a kérdéses estekben a mérések lehetõségét. A Tanács véleménye szerint a folyamatosan növekvõ fel- és letöltési sebességek folyamatosan növelik egy kábelen belül a zajterhelést, ami szintén csökkentheti a kitöltöttség értékét. A fenti megfontolások alapján a Tanács az észrevételt nem tudta elfogadni.

928


Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO pontokkal azonos szövegezésû pontok megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. aq) 6/A Melléklet 2.3.3, 3.4.3, 4.3.3 pontjai, valamint a 6/B Melléklet 4.3pontja Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.3., 3.4.3, 4.3.3, 5.4.3. és 6.3.3. pontjainak törlését. Álláspontja szerint ez a MARUO tervezet szerinti rendelkezés minden jogszabályi felhatalmazás nélkül lényegében egy jogvesztõ határidõt jelent, aminek elmulasztása a Jogosult igényének törlését vonja maga után. A MARUO tervezet szerint a szerzõdés a mindkét fél általi aláírással jön létre és az egyszeri díj megfizetése és a bankgarancia állítása további hatályba lépési feltétel, tehát a Kötelezettnek semmilyen érdeke nem sérül, ha a Jogosult a szerzõdést csak késõbb küldi vissza aláírva. Hasonló jogvesztõ határidõre vonatkozó rendelkezést tartalmaz a MARUO valamennyi, az Átengedési Keretszerzõdés alá tartozó egyedi szerzõdés esetében (pl. MARUO 6.A Melléklet 3.4.3, 4.3.3, 5.4..3., 6.3.3.) A Tanács az Invitel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Hszr. 5. § (3) bekezdése szerint: „A hálózati szerzõdést az ajánlat kézhezvételétõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti pótlólagos adatközlés kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell megkötni.” A Hszr. ugyan tartalmaz a szerzõdés megkötése körében jogvesztõ határidõt (5. § (4) bekezdés), de a hálózati szerzõdés fenti 30 napon belül megkötését nem definiálja jogvesztõként. Ezért a Kötelezett szolgáltató sem írhat elõ olyan jogvesztõ határidõt a szerzõdéskötés folyamatában, amely a Jogosult szolgáltatót terheli a szerzõdéses ajánlat elfogadásával kapcsolatban, hiszen jogszabály által nevesített jogvesztõ határidõ kizárólag Õt köti a szerzõdéskötés folyamata során. A MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.3, 3.4.3, 4.3.3, 5.4.3 és 6.3.3 pontjaiban elõírt jogvesztõ határidõ annál is inkább indokolatlan, mert a szerzõdéskötés elsõsorban a Jogosult szolgáltató érdeke, tehát az ilyen típusú jogvesztõ határidõk elsõsorban arra irányulnak, hogy a Jogosult szolgáltató feltételeit nehezítsék, másrészt az ajánlat elfogadására rendelkezésre álló öt illetve tíz nap eleve kevés, így a Jogosult szolgáltatón kívül álló okból történõ késedelem gyakran okozná az Igénybejelentés törlését, úgy, hogy a Jogosult szolgáltató egyébként minden tõle elvárhatót megtett a szerzõdés határidõben történõ megkötése érdekében. A Tanács ugyanakkor a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.3.2, 3.4.2, 4.3.2, 5.4.2 és 6.3.2 pontjait változatlanul hagyta, hiszen a Kötelezett szolgáltató jogosan támaszt arra nézve igényt, hogy a Jogosult szolgáltató a kapacitásait ne tartsa fenn feleslegesen azzal, hogy egy általa kezdeményezett Igénybejelentés esetén a Kötelezett szolgáltató ajánlatára idõben válaszoljon. Ezért amennyiben a

9. szám

fenti pontokban foglalt határidõket a Jogosult szolgáltató túllépi, akkor ehhez a korábbi jogvesztõ határidõ nem társul, így elsõsorban a felek együttmûködése körében vizsgálandó az, hogy a Jogosult szolgáltató feleslegesen és szándékosan tartotta-e fenn a Kötelezett szolgáltató véges kapacitásait. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/A Melléklet 2.3.3, 3.4.3, 4.3.3 pontjai, valamint a 6/B Melléklet 4.3 pontja azonos korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Mellékletében foglalt határidõk módosítását a következõk szerint: A TELE2 elfogadhatónak tartotta, hogy a ritkább és nagyobb elõkészítést igénylõ helymegosztásra, kábelkifejtésre és hozzáférési linkre vonatkozó igénybejelentések esetén a 10 napos (naptári napos!) határidõ maradjon a szövegben (2.1.3. pont, 3.2.2. pont, 3.2.4. pont, 5.2.2. pont, és 5.2.4. pont,) azzal, hogy ezekben az esetekben a Jogosult ak számára is 10 naptári nap álljon nyitva a különbözõ válaszadásokra (2.2.4. pont, 2.2.5. pont, 2.3.3. pont, 3.4.2. pont, 3.4.3. pont és 5.4.3 pont). A TELE2 nem tartotta elfogadhatónak ugyanakkor, hogy – álláspontjuk szerint jövõben „napi rutinnak” tekintendõ – hurokigénylésekre is hasonlóan hosszú idõ álljon rendelkezésre. Az erre vonatkozó, a visszaigazolásokra és hiánypótlás kérésére meghatározott határidõket ezért kérték egységesen 5 munkanapban megállapítani (4.1.2. pont, 4.1.4. pont, 6.1.2. pont, 6.1.4. pont, 6.3.2. pont és 6.3.3. pont). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatainak I. számú Mellékletei szerint a Kötelezett szolgáltatónak a referenciaajánlatát a Hszr. rendelkezései szerint kell elkészítenie. A Hszr. 5. § (2) bekezdése szerint: „A kötelezett szolgáltató az ajánlat kézhezvételétõl számított 10 napon belül értesíti a Jogosult szolgáltatót a szerzõdéskötési tárgyalások megkezdésérõl, és annak menetérõl, vagy megfelelõ határidõ tûzésével felhívhatja az (1) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ adatok, dokumentumok kiegészítésére, amennyiben ezek nélkül a hálózati szerzõdés megkötésérõl a kötelezett nem tud nyilatkozni. Az utóbbi esetben a szerzõdéskötésre elõírt határidõ a pótlólagos adatközlés kötelezett általi kézhezvételével kezdõdik.” Tekintettel arra, hogy a Magyar Telekom részére a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok alapján alkalmazni rendelt Hszr., mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály teszi lehetõvé, hogy az ajánlat kézhezvételétõl (Igénybejelentés kézhezvételétõl) számított 10 napon belül értesítse a Jogosult szolgáltatót

9. szám


vagy hívja fel a szükséges hiányok pótlására, a Tanács ettõl a szabálytól – mint jogalkalmazó – eltekinteni nem tud, ezért a javasolt módosítást elutasította. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO pontokkal azonos szövegezésû pontok megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. ar) 6/A Melléklet 2.2.1 pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.1 pont elsõ mondatát kiegészíteni az alábbiakkal: „A Magyar Telekom a Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtott érvényes Igénybejelentés esetén a Jogosult kérésére az igényelt Helyszíneken helyszíni bejárást biztosít.”. A TELE2 álláspontja szerint célszerû lenne rögzíteni azt az élõ gyakorlatot, hogy a helymegosztás igénylése esetén a Jogosult a Kötelezett szolgáltatóval közös helyszíni bejárást tart. Ez a gyakorlat mindenképpen fenntartandó, hiszen a Jogosult szolgáltató csak így tudja ténylegesen tervezni saját szolgáltatása mûszaki hátterét. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 észrevételét részben tudta figyelembe venni, ugyanis azt az esetet, amikor a Kötelezett szolgáltató elutasítja a Jogosult helymegosztási igényét helyhiányra hivatkozva, pontosan szabályozza a Hszr. 23. és 29. §-a. Ezért a TELE2 által kért fenti helyszíni bejárás így akkor jöhet csak szóba, ha a Magyar Telekom a kezdeti felmérés eredményeként azt állapítja meg, hogy van lehetõség fizikai helymegosztásra. Ez esetben azonban a Tanács álláspontja szerint joggal várható el a Kötelezettõl, hogy a Jogosultnak adjon lehetõséget arra, hogy az adott helyszínt elõre egyeztetett idõpontban a Kötelezett kísérõjével felkereshesse, hiszen ezt követõen az Igénybejelentés elutasítására már nem kerül sor, és a Jogosult szolgáltató szempontjából indokolt, hogy még a szerzõdés megkötése elõtt megismerje a kérdéses helyszínt az esetleges mûszaki tervezés miatt. Ezért a Tanács a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.1 pont elsõ mondatát kiegészítette a rendelkezõ részben foglaltakkal. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtetteket az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 6/A Melléklet 2.2.1 pontja sem tartalmazta, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. as) 6/A Melléklet 2.2.4 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.4 pontjának kiegészítését a következõk szerint: „Amennyiben a Magyar Telekom a kezdeti felmérés eredményeként a Jogosultat – a mûszaki vizsgálatról készült dokumentumok egyidejû megküldése mellett - arról

929

értesíti, hogy nem elegendõ, vagy korlátozott mennyiségben áll hely rendelkezésre, vagy egyáltalán nincs hely az igényelt Helymegosztási helyiségben, vagy annak közelében, akkor a Jogosult vagy az általa megbízott független szakértõ az értesítés kézhezvételétõl számított 10 napon belül a Magyar Telekommal egyeztetett idõpontban és a Magyar Telekom által biztosított kísérõ jelenlétében felkeresheti a kérdéses Helymegosztási Helyszínt. Amennyiben a Jogosult a kérdéses Helymegosztási Helyszín megtekintését igényli, a kísérõ biztosítása és a kiszállás költségeinek térítésére a Magyar Telekom jogosult a 8.B Mellékletben (Díjak) megállapított Helymegosztás Elõzetes Felmérési Díjat Jogosult részére kiszámlázni. Amennyiben a Felek a Helymegosztási Helyszínnel kapcsolatos vitájuk eldöntéséhez független szakértõ kérnek fel, az így felmerült költségeket a Felek 50-50%-ban osztják meg egymás között. Amennyiben a Jogosult helymegosztási igényét a Magyar Telekom indokolatlanul utasította el, úgy a Helyszín megtekintésével valamint a szakértõvel kapcsolatos költségeket 100 %-ban a Magyar Telekom viseli.”. A kiegészítés az észrevételezõk szerint a Hszr. 29. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel szükséges. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO tervezet 6.A Melléklet 2.2.4 pontja nem felelt meg maradéktalanul a Hszr. 29. §-ának, amely a mûszaki okokból történõ elutasítás esetén követendõ eljárás pontos szabályait tartalmazza. Az Invitel és az ATSZE által javasolt megoldás azonban szintén nem felelt meg maradéktalanul a Hszr. fenti szabályainak, ezért a Tanács a 6.A Melléklet 2.2.4 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint a Hszr. szövegének megfelelõen javította. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtettek tekintetében az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 6/A Melléklet 2.2.4 pontja sem felelt a Hszr. említett rendelkezéseinek, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. at) 6/A Melléklet 4.1.4 és 4.4.2 pontok TELE2: A TELE2 felhívta a figyelmet arra, hogy a valós folyamatok leírására kell törekedni a MARUO-ban. Ez álláspontjuk szerint az említett pontban praktikusan úgy történhetne, hogy a 4. és 6. cím alatti elsõ pontokban szerepelne, hogy az igénybejelentésekre és megrendelésekre vonatkozó kommunikáció az elektronikus felületen folyik. Ehhez kapcsolódóan a 4.1.4. pontból és a 4.4.2. pontból törölni kell az „írásban”, illetõleg a „cégszerûen aláírva”szövegrészeket. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján:

930


A Tanács álláspontja szerint annak rögzítése, hogy az Igénybejelentésekre és megrendelésekre vonatkozó kommunikáció elektronikus felületen folyik, ellentmondana a MARUO tervezet Törzsszöveg VI.2.1 pontjának, amely szerint az Igénybejelentések benyújtására lehetõség van levélben, személyesen, telefaxon vagy elektronikusan (e-mail) is. A Tanács álláspontja szerint a kommunikációt leszûkíteni kizárólag az elektronikus kommunikációra nem indokolt, hiszen maga a Kötelezett ajánlja fel az Igénybejelentések benyújtásának többi lehetséges módját is. Mivel az Igénybejelentés szükségszerûen írásbeli formát igényel, ezért a 6.A Melléklet 4.1.4 pontjából az „írásbeli” szó törlése nem indokolt. A 6.A Melléklet 4.4.2 pontjában megkövetelt „cégszerû aláírást” ugyanakkor semmi sem indokolja, hiszen nem érthetõ, hogy ha az Igénybejelentések benyújtásánál a „cégszerû aláírás” nem alaki kellék, akkor az Igénybejelentés módosítása miért igényli ezt az alaki kelléket. A Tanács ezért a 6.A Melléklet 4.4.2 pontjából a fenti kitételt törölte. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/A Melléklet 4.4.2 pontja, azonos korlátozást tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. au) 6/A Melléklet 4.1.3 e) alpont és 6/B Melléklet 2.1 e) alpont ATSZE: Az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 e) alpontjának és 6.1.3.c) alpontjának valamint a 6.B Melléklet 2.1 g) alpontjának törlését. Az ATSZE felhívta a figyelmet arra, hogy az elõfizetõi szerzõdésnek általában nem tartalma a végberendezés típusa és beállítási módja. Az elõfizetõi szerzõdés másolatának csatolása egyébként is indokolatlan, mivel az a Kötelezett birtokában is van, így az azonosításhoz nem szükségszerû. Az azonosításhoz elegendõ az a) pont szerinti adatok megadása. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács felhívja az észrevételezõ figyelmét arra, hogy az általa említett pontokban a Magyar Telekom nem az elõfizetõi szerzõdést, hanem a Hszr. 20. § (4) bekezdésében említett elõfizetõi elõszerzõdés bizonyos pontjainak másolatát követeli meg. Az észrevétel ugyanakkor helyesen utal arra, hogy ezen elõfizetõi szerzõdés másolatát a Kötelezett szolgáltató nem kérheti el a Jogosulttól, hiszen mind a Hszr. 20. § (5) bekezdése, mind pedig a 21. § (3) bekezdése szerint az elõfizetõi elõszerzõdés létét – amennyiben ezt a Kötelezett szolgáltató igényli –a Jogosult csak az elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni, az elõfizetõi elõszerzõdés Kötelezettnek történõ bemutatására azonban nem kötelezhetõ.

9. szám

Ezért a Tanács a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 e) alpontját, 6.1.3 c) alpontját, és a 6.B Melléklet 2.1 e) alpontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint a Hszr. fenti §-ainak megfelelõen javította. A Tanács ugyanakkor az ATSZE azon észrevételét, hogy a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.3 g) alpontját, 6.1.3 e) alpontját, és a 6.B Melléklet 2.1 g) alpontját törölje, nem tudta figyelembe venni, mert a Hszr. 21. § (4) bekezdés a) alpontja szerint a Kötelezettnek joga van arra, hogy a Jogosult szolgáltatótól a fenti pontokban említett nyilatkozatot megkövetelje. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtettek tekintetében az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 6/A Melléklet 4.1.3 e) alpontja és 6/B Melléklet 2.1 e) alpontja sem felelt a Hszr. említett rendelkezéseinek, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. av) 6/A Melléklet 4.1.6 és 4.2 pontok Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjának módosítását a következõk szerint: „A Magyar Telekom az általa elvégzett Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálati mérési adatok és eredmény megküldését követõen jogosult a Jogosult részére kiszámlázni a 8.B Mellékletben (Díjak) meghatározott Hurok Felmérési Díjat.”. Az átengedni igényelt Hurok egyedi alkalmassági vizsgálata álláspontja szerint továbbá jelenleg az alábbi több alapvetõ kérdésben szabályozatlannak minõsül: • Az ésszerû módon megvalósított vizsgálat csak a vonal kevés és egyszerûen mérhetõ, a támogató rendszerrel is vizsgálható jellemzõjére kell, hogy korlátozódjék. Ezen vizsgálatok elvégzése a Jogosult szempontjai szerinti alkalmasságot nem, legfeljebb a valamilyen digitális átvitelre alkalmatlanságot valószínûsíthetik. Ezen vizsgálatokért díj felszámítása nem indokolt. • A fenti értelemben indokolt felülvizsgálni a 6.A Melléklet 4.2.1. pontjai szerinti mérendõ paraméterek jegyzékét:csak a kis költséggel és kis idõráfordítással mérhetõ paramétereket kell vizsgálatra elõírni. • Minden vizsgált paraméterre elõ kell írni az elfogadás és az elutasítás tartományát. A Kötelezettnek meg kell adnia a mért eredményeket és az áramkör minõsítését. • A 6.A Melléklet 4.1.6. szerinti méréseket az Alhurok esetén is el kell végezni – a tervezet csak a nagyrendezõtõl végzett mérésekre vonatkozik. • A 6.A Melléklet 4.2.1. szerinti követelménybõl ki kell hagyni az elõrejelzésben meghatározott legnagyobb eltérésre való hivatkozást. • A 6.A Melléklet 4.2.1. szerinti elutasítás esetén a Magyar Telekom legyen köteles megküldeni a mérési eredményt a Jogosultnak. Az Magyar Telekom mûködési transzparenciájának nem elégséges feltétele, ha

9. szám


csak a Tanács számára enged betekintést a mérési eredménybe. A 6.A Melléklet 4.2.2. szerinti, az egyedi vizsgálatot szükségessé nem tevõ eseteket bõvíteni kell az ISDN -re használt vonalak esetével, mivel az ISDN-re alkalmasság önmagában garanciája valamilyen általános xDSL –re alkalmasságnak is, legalább olyan mértékben, mint azt a 4.2.1. szerinti mérésekkel megállapítható. Az Actel szövegjavaslata: „Általános elvek: 1. Alapesetben a Kötelezett az Egyedi Hurok Alkalmassági Vizsgálatot a Támogató Rendszer felhasználásával végzi el. A Támogató Rendszer felhasználásával végzett egyedi alkalmassági vizsgálatért a Kötelezett díjat nem számíthat fel. 2. A RUO tartalmazza a Hurok és az Alhurok átengedési követelményeit, azaz a Támogató Rendszer használatával vizsgálandó jellemzõket és azok elfogadási határértékeit. 3. Az elfogadási határértékeknek valamely alacsony sebességû xDSL átvitel, vagy még inkább az ISDN átvitel követelményeihez kell igazodniuk. 4. A Támogató Rendszer használatával végzett vizsgálat mérési eredményeit és az áramkör minõsítését a Kötelezett megküldi a Jogosultnak. 5.Amennyiben a Jogosult által igényelt Hurok a Támogató Rendszerrel nem vizsgálható, vagy a Támogató Rendszer alkalmazásával a Hurok Átengedésre alkalmassága nem dönthetõ el, a Kötelezett a RUO-ban szereplõ díj ellenében, szükség szerint a távoli végre kiszállással járó egyedi alkalmasság vizsgálatot végez. A vizsgálat mérési jegyzõkönyvét a mérés idejének, a mért jellemzõknek és a mért értékeknek a feltüntetésével, valamint a Hurok minõsítésével megküldi a Jogosultnak. 6. A RUO tartalmazza a Hurok átengedési követelményeit, azaz a kiszállással járó egyedi alkalmassági vizsgálatok során mért jellemzõket, valamint azok elfogadási határértékeit. 7. Azon Hurkok esetén, amelyek az Átengedést megelõzõen is Átengedésben voltak, vagy xDSL, vagy ISDN célra használták azt, nem szükséges egyedi alkalmassági vizsgálat elvégzése. Ezen esetekben a Kötelezett nem számíthat fel vizsgálati díjat.” A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a fenti észrevétel alapján a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.5 pontját, 4.1.6 pontját, 4.2.1 pontját valamint 4.2.4. pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint megváltoztatta. i) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.5 pontjához A Tanács a MARUO 6.A Melléklet 4.1.5 pontját azért egészítette ki, mert ugyanezen Melléklet 4.2.2 pontjában a Magyar Telekom felkínálja annak lehetõségét, hogy ne

931

minden esetben legyen szükség a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat elvégzésére. Mivel a 4.1.5 pontban nem szerepelt ennek lehetõsége, a Tanács a MARUO-ban foglalt egységes szabályozás érdekében a pont kiegészítésérõl döntött. ii) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.6 pontjához A MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.1.6 pontjának kiegészítésére a Nagyelosztóval a Helyi Alhuroknak a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálatba bevonása miatt volt szükség. iii) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.1 pontjához A MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.1 pontjának kiegészítése azért volt szükséges, mert jogos és indokolt a Jogosult szolgáltatónak az igénye, hogy esetleges elutasítás esetén megismerje az elutasítás alapjául szolgáló mért értékeket, mérési eredményeket, valamint azok elfogadási határértékeit. Az utóbbiak nem adhatók meg a RUO-ban, mert technológia- és berendezés függõk. Pozitív válasz esetén a Jogosult el tudja dönteni a mérési eredmények alapján, hogy az igényelt Helyi Hurok vagy Alhurok teljesíti-e az elvárásait. iv) Indokolás a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjához A Tanács az Actelnek a MARUO tervezet 6.A Melléklet 4.2.4 pontjához adott javaslatát elfogadta, mert a Jogosultnak reális igénye, hogy megismerje a Helyi Hurok Egyedi Alkalmassági Vizsgálat mérési eredményeit. A Jogosult fizet egy vizsgálatért, (egy szolgáltatásért), aminek nem csak a végeredményét, hanem a részletezett mérési eredményeit is meg akarja ismerni, mert ennek alapján tud dönteni arról, hogy a Helyi Hurok és Alhurok alkalmas-e igényei kielégítésére. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/A Melléklet 4.1.6 és 4.2 pontjai túlnyomó részben azonos szöveget tartalmaznak, mint a MARUO VI.2.2 pontja a Tanács a fent említett indokok alapján – amennyiben az releváns volt – az EMRUO tervezetben is átvezette a MARUO tervezetben foglalt változtatásokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében. az) 6/C Melléklet 1.4 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.4 pontjának törlését. Álláspontjuk szerint a kérdéses pont értelmezhetetlen és sérti az átláthatóság és az egyenlõ elbánás követelményét. A „logisztikailag méltányosan elvárhatóan teljesíthetõ mérték” nem egzakt, nem ellenõrizhetõ és számon kérhetõ, továbbá álláspontjuk szerint a Tanácsnak nincsen jogszabályi felhatalmazása, hatásköre ilyen szinten a felek szerzõdéses jogviszonyaiba beavatkozni. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján:

932


A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Magyar Telekom tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudja. A Hszr. és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem engedi a Kötelezettek részére azt, hogy referenciaajánlatban szabályozott, általa nyújtandó szolgáltatás esetén (így a Helyi Hurok Átengedése esetén is) különféle korlátokat állítson fel a teljesíthetõ igényekre vonatkozóan. A Hszr. szerint az Átengedésre a Kötelezett szolgáltatónak 15 nap áll rendelkezésre, és ez alól csak a 24. § (2) bekezdésében enged eltérést a jogszabály. A MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.2 pontja így is a jogszabályban taxatíven meghatározott 15 nap alól ad a Magyar Telekomnak a Tanács által jóváhagyott kimentési lehetõséget azzal, hogy csak az elõrejelzett igények tekintetében kell határidõre teljesítenie. A Tanács ezen felül már nem lát lehetõséget arra, hogy az igények teljesítését a Magyar Telekom mind a Jogosultak, mind – egy estleges eljárás során – a Tanács által is gyakorlatilag ellenõrizhetetlen feltételhez a „logisztikailag méltányosan elvárhatóan teljesíthetõ mérték”-hez kösse. A Tanács ezért a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.4 pontját törölte. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/C Melléklet 1.4 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. ba) 6/C Melléklet volt 1.5 (új 1.4 pont) pont Invitel: Az Invitel javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 1.5 pontjának kiegészítését az alábbiakkal: „Amennyiben a Magyar Telekom az Elõrejelzést a kézhezvételt követõ 3 munkanapon belül nem igazolja vissza, úgy az elfogadottnak tekintendõ.” A kiegészítés az Invitel szerint azért szükséges, mert nincs szabályozva, hogy a Kötelezett mennyi idõn belül köteles az elõrejelzést visszaigazolni. A Tanács az Invitel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már elõzõleg is rögzítette azt az álláspontját, hogy olyan jogvesztõ határidõt, amelyet elektronikus hírközlésére vonatkozó szabály nem tartalmaz a RUO-ban nem célszerû és indokolt elõírni. Ez ugyanakkor nemcsak a Jogosultat, hanem a Kötelezettet terhelõ határidõkre is

9. szám

vonatkozik, hiszen a Kötelezettet terhelõ, és tulajdoni, magánjogi viszonyaiba beavatkozó közjogi korlátozást a Tanács nem értelmezheti tágan. A Tanács álláspontja szerint jelen esetben sem indokolt a jogveszõ határidõ elõírása, ezért az említett pontot csak azzal egészítette ki a Tanács, hogy a Kötelezett 3 napon belül köteles az Igénybejelentést visszaigazolni. Ez a kötelezettség ugyanakkor megteremti a lehetõséget arra, hogy a Magyar Telekom esetleges határidõcsúszásai a felek közötti együttmûködése körében vizsgálandó legyen. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/C Melléklet 1.5 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bb) 6/C Melléklet 3.3.4-3.3.9 pontjai Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.4-3.3.9 pontjaihoz, hogy a MARUO alapú együttmûködés elsõ évében a Jogosult által leadott elõrejelzésekhez semmilyen szankció ne kötõdjön, az együttmûködés 2. évétõl kezdve az elõrejelzéstõl való meghatározott mértékû eltérés esetén a Magyar Telekom legfeljebb az elõrejelzéssel érintett Hurokátengedéshez vagy helymegosztáshoz allokálható költségalapú díját számlázhassa ki a Jogosulttal szemben, mivel álláspontjuk szerint az elõrejelzésektõl való eltéréshez kapcsolódó szankció rendszer méltánytalanul súlyos és üzleti szempontból ellehetetlenítheti a Jogosult szolgáltatókat. A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont ii) alpontjához írtakat. bc) 6/C Melléklet 3.3.8 és 4.3 pont ATSZE és Actel: Az ATSZE és az Actel javasolja a MARUO tervezet 6.C Melléklet 3.3.8és a 4.3 pontjainak törlését. Álláspontjuk szerint a szankció túlzott és az Átengedés tényleges alkalmazásának jelenlegi korai szakaszában teljesen megengedhetetlen, az ilyen mértékû szankció célja csak az Átengedés jogintézményének teljes ellehetetlenítése lehet. Az ATSZE és Actel hangsúlyozta, hogy külsõ, tõle független okokból a Jogosult az Átengedési Keretszerzõdés keretében Helymegosztási Helyszínekre vonatkozóan benyújtott elõrejelzésében szereplõ valamely negyedévre megadott Helymegosztási Helyszín számnál kevesebb számú szerzõdést is köthet. A Helymegosztási Helyszín elõrejelzéstõl való eltérés fõ okai elsõsorban infrastrukturálisak, hiszen pl.: egy-egy access vagy optikai nyomvonal engedélyeztetési eljárása, kiépíthetõsége a korábban a Jogosult által benyújtott elõrejelzésben szereplõ helyszíneket és azok számát nagymértékben módosíthatja.

9. szám


A Tanács az ATSZE és az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont ii) alpontjához írtakat. TELE2: A TELE2 hangsúlyozta, hogy amennyiben a Magyar Telekom a 6.C mellékletben meghatározott elõrejelzési rendet kívánja alkalmazni, és az ott meghatározott módon kíván kötbérigényeket érvényesíteni, a 4. sz. mellékletekben jelzett, a napi elvégzett Átengedésekre vonatkozó bármilyen mértékû korlátozás indokolatlan. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 3. Részletes észrevételek, EMRUO Mellékletek af) pontjában írtakat. bd) 6/C Melléklet 4.2 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 6.C Melléklet 2.8 és 4.2 pontjának módosítását a következõk szerint: „2.8. pont Az NHH határozat hatályba lépését követõ 12 hónapon túl, vagy ha a Jogosult szolgáltató által igénybe vett átengedett érpárak száma az 500 darabot meghaladja, a szankció nélküli eltérés alsó határát a 7. táblázat adja meg. 4.2. pont A megengedett eltérés alsó határa A Helyi Hurok, Helyi Bitfolyam Hozzáférés és a MDF Blokk mennyiségére vonatkozó megengedett eltérés alsó határát a 7. Táblázat tartalmazza.

Határérték * 1_amax

-30%

* 2_amax

-35%

* 3_amax

-40%

* 4_amax

-45%

7. Táblázat” Az Actel álláspontja szerint a RUO által megkívánt pontosságú tervezésre ebben a szakaszban nincs mód, a RUO által megengedett szankcionálás túlzott mértékben sújtja az Átengedéssel élõ szolgáltatókat, visszafogja a versenyt és végeredményben a Kötelezett piacvédõ céljait szolgálja. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd az 1. Általános észrevételek b) pont ii) alpontjához írtakat. be) 6/D Melléklet 1.5 pont

933

Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 6.D Melléklet 1.5 pontjának módosítását az alábbiak szerint: „Ha az építési engedély kérelmet a hatóság elutasítja, úgy Magyar Telekom köteles a részére nyitva álló jogorvoslati lehetõségeket igénybe venni. Amennyiben az elutasítás jogerõre emelkedik, úgy az engedély kérelem elutasítása által érintett Szerzõdés az építési hatóság határozatának jogerõre emelkedésével egyidejûleg megszûnik. Amennyiben az elutasításra nem a Magyar Telekomnak felróható okból került sor, úgy a határozat jogerõre emelkedését követõen a Jogosult köteles számla alapján a Magyar Telekom részére megtéríteni az engedélyezési eljárás megindítását megelõzõen elõzetesen egyeztetett mértékû, a Magyar Telekom részére felmerült igazolt költségeket.” A Tanács az Invitel és az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács annak rögzítését, hogy a Magyar Telekom vegye igénybe a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetõségeket nem tartotta indokoltnak, hiszen a Tanács nem kötelezhet egy szolgáltatót olyan cselekmény megtételére, amely esetében jogszabály alapján alanyi jogosultsággal rendelkezik arra, hogy azt igénybe veszi-e vagy sem. Az Invitel és az ATSZE által tett második kiegészítést azonban részben elfogadta, hiszen a Magyar Telekom a 6.D melléklet 1.5 pontjában részletezett esetben csak az igazolt felmerült költségeit kérheti, egyéb nem igazolt költségek iránti igényeket a Jogosult felé nem támaszthat. Az, hogy a költségeket a Magyar Telekomnak igazolnia kell, a Tanács álláspontja szerint elegendõ biztosíték, így az arra vonatkozó igényt, hogy a költségeket már az engedélyezési eljárás elõtt egyeztessék a felek a Tanács nem tarja indokoltnak és arányosnak. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/D Melléklet 1.5 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bf) 6/D Melléklet 3.4 a) alpont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.4 pont a) alpontja második tagmondatának törlését, mivel a Magyar Telekom a megrendelés Partner portálon való bonyolítása folyamatában saját nyilatkozata szerint nem kéri a Jogosult aktól az elõfizetõ Magyar Telekomtól igénybevett szolgáltatásainak lemondását, mivel a Jogosult által az elektronikus felületen becsatolt szerzõdést elégségesnek tekinti. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Helyi Hurok Tejes Átengedése fizikailag valóban csak akkor valósulhat meg, ha azon már a Magyar Telekom nem szolgáltat, és ennek elõfeltétele, hogy az Elõfizetõ a szolgáltatást lemondja, ezért a fenti pont második tagmondatának törlése nem indokolt.

934


Bár a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.4 a) alpontjának második tagmondata valóban kissé félreérthetõen fogalmaz, de az, hogy a Helyi Hurok Teljes Átengedésének feltétele, hogy a Magyar Telekom az Elõfizetõ lemondását kézhez vegye, még nem jelenti azt, hogy ezt a dokumentumot a Jogosultnak kellene csatolnia, hiszen a lemondás értelemszerûen a Kötelezettnél történik, aki eddig az Elõfizetõnek szolgáltatott. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. bg) 6/D Melléklet 3.5, és 3.11 pontjai TELE2A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.6, 3.7, 5.5 és 5.6 pontjainak a törlését, mivel az ott jelzett díjelemek a Tanács határozattervezetének értelmében nem létezhetnek. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel a jelen határozat rendelkezõ részének II. 2. pontja törölte az észrevételben jelzett díjelemeket, ezért a fenti pontoknak a Kötelezett referencia ajánlatban történõ szerepeltetése indokolatlanná vált. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/D Melléklet 3.5 és 3.11 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében törölte. bh) 6/D Melléklet 3.8 pont Invitel: Az Invitel javasolja a MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.9 pontjának módosítását a következõk szerint: „A Jogosult egy számára átengedett Helyi Hurkon az érintett Szerzõdésben szereplõ berendezés, vagy annak beállítási módjának módosítását a vonatkozó MARUO rendelkezések figyelembevételével saját hatáskörében maga végzi el. Amennyiben a berendezés vagy annak beállítási módjának módosítása a spektrumhasználat növekedésével jár, úgy a Magyar Telekom a Jogosult igény alapján új Helyi Hurok felmérést végez el, melynek elvégzését követõen jogosult kiszámlázni a 8.B Mellékletben (Díjak) meghatározott Hurok Felmérési Díjat.” A pont megfogalmazása az Invitel álláspontja szerint nem megfelelõ. A berendezés vagy a beállítás módosítását a Jogosult nem kéri, hanem saját hatáskörében végzi a MARUO korlátain belül. Ezek a tevékenységek változatlan vagy lecsökkenõ spektrumhasználat esetén nem igényelnek új Helyi Hurok felmérést. A Tanács az Invitel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az „Egyedi részletes hurok alkalmassági vizsgálat helyszíni ellenõrzéssel” díjelem újbóli felszámítása a fenti esetben nem indokolt, ugyanis az említett díjelemhez tartozó, a Kötelezett referencia ajánlatában szereplõ Hurok alkalmassági mérések elvégzése semmilyen új információt

9. szám

nem jelent a Jogosult számára. Mivel a Kötelezett referencia ajánlatában a Jogosult által alkalmazható technológiák rögzítésre kerültek, emiatt a Jogosult a MARUO keretein belül jogosan változtathatja az általa nyújtott szolgáltatás jellemzõit. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 6/D Melléklet 3.8 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontjai, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bi) 6/D Melléklet 3.9 pont TELE2: A MARUO tervezet 6.D Melléklet 3.10. pontja a Szerzõdés felmondására 30 napos felmondási idõt állapít meg, ami a TELE2 álláspontja szerint teljes mértékben megfelel az üzleti tisztesség követelményeinek és a versenybarát feltételek kialakításának. Sajnálatos módon ellentmond azonban e feltételnek a Törzsszöveg VI.14.2. pontja, amelynek módosítása szükséges A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a TELE2 javaslatát nem tudta figyelembe venni, mivel a Hszr. taxatív rendelkezéseitõl jogalkalmazóként nem tud eltekinteni. A Hszr. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint pedig a hálózati szerzõdés Jogosult szolgáltató általi felmondása nem lehet kevesebb 60 napnál. Ennek megfelelõen a felmondási idõt a Hszr. rendelkezéseinek megfelelõen 60 napban állapította meg. Tekintettel arra, hogy a fentiekben kifejtettek tekintetében az EMRUO tervezet – a MARUO tervezet fent említett pontjában foglalt szöveggel azonos – 6/D Melléklet 3.9 pontja nem felelt a Hszr. említett rendelkezéseinek, a Tanács a MARUO tervezetben foglalt változtatást a rendelkezõ részben foglaltak szerint az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében átvezette az EMRUO tervezetén is. bj) 7. Melléklet TELE2: A TELE2 általánosságban kifogásolja a MARUO tervezet 7. Melléklettel kapcsolatban, hogy az semmilyen utalást nem tartalmaz arra az esetre, hogy a Magyar Telekom rendes tevékenysége során a hálózattal, illetve a Hurokkal kapcsolatban észlel olyan hibát, amely a Jogosult szolgáltató szolgáltatását befolyásolhatja. A TELE2 úgy véli, hogy az ilyen, rendes tevékenység során észlelt, de a másik szolgáltató szolgáltatását befolyásoló hibáról a Magyar Telekomnak is értesítenie kellene az érintett jogosult szolgáltatót az egyéb együttmûködési szerzõdésekben is vállalt NOC határidõkön (4 óra) belül. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács nem tudta pontosan értelmezni a definiálatlan „rendes tevékenység” fogalmat. A MARUO tervezet 7. Melléklet 1. Általános üzemviteli feltételek fejezetében rögzítésre került, hogy a felek együttmûködési szerzõdésben rögzítik a MARUO-ban meg nem határozott üzemeltetési együttmûködési feltételeket. A TELE2 által

9. szám


javasolt kiegészítés ezért az együttmûködési szerzõdésben rögzített szabályok tárgya lehet. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. bk) 7. Melléklet 2. pont TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenkettedik bekezdésében a második mondat kiegészítését a következõképpen: „A Magyar Telekom a hibaelhárítás tényét, eredményét lezárt hibajegyen visszaküldi a Jogosult részére, egyben megjelölve a hiba mibenlétét és elhárításának módját.” Ez a módosítás szükséges a TELE2 álláspontja szerint ahhoz, hogy a Jogosult szolgáltatók valóban érdemben tudják kifogásolni az el nem hárított vagy azonnal újrajelentkezõ hibák esetén a hibaelhárítást. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint nincs jelentõsége a kért módosításnak, hiszen szükség esetén a szerzõdõ felek ilyen esetben úgyis megkeresik egymást. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. TELE2: A TELE2 javasolta a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenharmadik bekezdésében szereplõ határidõt 2 (kettõ) munkanapra módosítani. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A hibaelhárítás esetében a felek általában nem munkanapot, hanem naptári napot rögzítenek szerzõdésekben. Az említett pont változatlanul hagyása a Tanács álláspontja szerint elsõsorban azért indokolt, mert a hibaelhárítás mielõbbi befejezése mindkét fél érdeke. A Kötelezett által vállat gyors hibaelhárítási határidõk feltételezik a Jogosult szolgáltató gyors viszontválaszát is. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt. TELE2: A TELE2 megállapította, hogy a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizennegyedik bekezdése nem szól azokról az esetekrõl, amikor a Jogosult a hibaelhárítással kapcsolatban más kifogást emelt. A TELE2 felhívta figyelmet arra is, hogy általában hiányzik a mellékletbõl annak rendezése, hogy az ilyen kifogások után ismét elhárítani kezdett hibát hogyan kezelik a minõségi paraméterek számításánál. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A „más kifogás” sem a jogszabályokban, sem a MARUO tervezetben nem definiált fogalom így a Tanács az észrevételt értelmezni nem tudta. Az EMRUO tervezetben a fenti MARUO ponttal azonos szövegezésû pont megváltoztatása így szintén nem volt indokolt.

935

TELE2: A TELE2 javasolta továbbá a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenötödik bekezdésében az „Elõfizetõnek jelzett idõpontban” fordulat helyett az „Elõfizetõvel – adott esetben a Jogosult szolgáltatón keresztül – egyeztetett idõpontban” fordulat elfogadását. Egyébként ugyanis a TELE2 álláspontja szerint az elõfizetõ akadályoztatása esetén a Magyar Telekom mentesül a hibaelhárítási kötelezettség alól, ami elfogadhatatlan tekintettel arra, hogy a Jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes, és nem is jogosult. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács méltányolta a TELE2 javaslatát, figyelembe véve, hogy a Jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes és nem is jogosult. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenötödik bekezdése azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. TELE2: A TELE2 a MARUO 202 mutatóval kapcsolatban több észrevételt is tett. A mutató számítását leíró képlet számlálójából a TELE2 szerint hiányzik a „valós” szócska, ami indokolatlanul kedvez a Magyar Telekomnak, hiszen így a számlálóban az olyan hibák is elhárítottként szerepelhetnek, amelyek nem voltak valósak, vagyis nem történt tényleges hibaelhárítás. A mutató vállalt értéke a TELE2 álláspontja szerint nagyon alacsony. Ez az alacsony érték nem teszi lehetõvé azt, hogy a Jogosult szolgáltató megfelelõ minõségû, versenyképes szolgáltatást kínáljon a piacon, ezért javasoljuk a mutató értékének 90%-ra való emelését (ez biztosíthatja, hogy a kötelezett szolgáltató a hibaelhárításban sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a Jogosult szolgáltatókkal szemben). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: i) Az elhárított hiba mindig valós hibát jelent, ezért a TELE2 elsõ észrevételét a Tanács nem tudta figyelembe venni. ii) A Tanács továbbá a mutató értékét módosítani nem tudta, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatás minõségének a fogyasztók védelmével összefüggõ követelményeirõl szóló 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (amely kizárólag elõfizetõi szolgáltatásokra vonatkozik) szerint ezen mutatók a szolgáltatók által vállat értékek. Tekintettel arra, hogy ezen mutatók értékét nemhogy nagykereskedelmi viszonylatban, még kiskereskedelmi viszonylatban sem írja elõ jogszabály, hanem a szolgáltatók vállalására bízza, így a MARUO-ban ezen értékek vállalása is a Kötelezett szolgáltató szabadságába tartozik, amely mint ilyen a szolgáltatók közötti verseny egyik eszköze is lehet.

936


Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet fenti pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bl) 8/B Melléklet C. fejezet 2.1.5 Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.1.5 pontjának módosítását a következõk szerint: „...a Magyar Telekom a számlázási alapadatokat 24 hónapig köteles megõrizni.” Az észrevételezõk szerint ez a rendelkezés ellentétes az Eht. 88. § (7) bekezdésében írtakkal, mely szerint a hálózati szerzõdésbõl eredõ igények 2 év alatt évülnek el. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a hálózati szerzõdésbõl eredõ igények az Eht. 88. (7) bekezdése alapján két év alatt évülnek el a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.1.5 pontban fogalt 12 hónapos adatmegõrzési kötelezettség gyakorlatilag lehetetlenné teszi az igényérvényesítést, ezért Tanács a pontot az észrevételeknek megfelelõen módosította. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 8/B Melléklet C. fejezet 2.1.5 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bm) 8/B Melléklet C. fejezet melléklet 3.2.1 Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 3.2.1 pontjából törölni az elõleget. Figyelemmel a RIO jóváhagyások során kialakult egységes elvekre, az Invitel és az ATSZE indítványozza, hogy valamennyi egyszeri díjról csak az adott szolgáltatás teljesítését vagy nyújtásának megkezdését követõ naptól lehessen leghamarabb számlát kiállítani a Jogosult felé. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MARUO 8.B melléletének „6.1.3 Egyszeri Fizikai Helymegosztási Díj” pontja, illetve a 8.C mellélet „3.2.1. a) Egyszeri Helymegosztási Díj vagy Egyszeri Helymegosztási Díj” pontja törlésre kerül a határozat rendelkezõ részének I. 75. pontja szerint. Tekintettel arra, hogy a 8.B Melléklet Egyszeri Helymegosztási Díjakat nem tartalmaz, ezért a 8.C Melléklet 3.2.1 a) pontja nem volt értelmezhetõ. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 8/B Melléklet C. fejezet 3.2.1 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, és az EMRUO tervezet 8/B Melléklet B. fejezetében sem szerepel Egyszeri Helymegosztási Díj, a Tanács azt a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az

9. szám

egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bn) 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.1 pont Invitel és ATSZE: Az Invitel és az ATSZE javasolja a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3 pont módosítását a következõk szerint: „A MARUO alapján megkötött Szerzõdések hatályba lépésének feltétele, hogy a Jogosult feltétel nélküli, végleges és visszavonhatatlan, azonnal lehívható, elsõ felszólításra fizetõ bankgaranciát nyújt a Magyar Telekom mint kezdeményezett - számára 1 (egy) éves érvényességgel. A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Tv. alapján mûködõ, olyan magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie, amelynek Moody’s vagy S&P általi hitelbesorolása nem rosszabb a Magyar Köztársaság által kibocsátott és magyar Forintban denominált instrumentumok hosszú távú hitelbesorolásánál.”. A MARUO tervezet 8.C. Melléklet 4.3. pontja szerint a garanciát állító banknak magyarországi Moody’s vagy S&P szerint legalább „A” minõsítésûnek kell lennie. Az ország hitelminõsítésének romlása elõidézhet olyan helyzetet, hogy nem lesz ilyen bank. A Tanács az Invitel és ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti pont indokolásához lásd a 2. Részletes észrevételek, EMRUO Törzsszöveg f) pontjához írtakat. bo) 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.4 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.4 pontjának módosítását a következõk szerint: „A bankgarancia összegét a Felek a Szerzõdések hatályba lépését követõ 4. (negyedik) hónaptól kezdõdõen negyedévenként felülvizsgálják az alábbiak szerint:”. Az Actel szerint a havonkénti felülvizsgálat indokolatlan és túlzott adminisztrációs kötelezettséget ró a Jogosult szolgáltatókra. Ha az Actel szerint a Tanács a garancia megtartása mellett döntene, akkor is a felülvizsgálati gyakoriságot negyedévenkéntire javasolt csökkentenie. A Tanács az Actel fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Jogosultnak a MARUO-ban 75 napra kell nyújtani bankgaranciát, ezért ennek havonkénti felülvizsgálata semmiképpen sem indokolt, hiszen nem valószínû, hogy abban egy hónapon belül annyiban nõ az adott szolgáltatónál a Hurokbérlet volumene, hogy ilyen gyakran szükség lenne a bankgarancia felülvizsgálatára. A MARUO rendszere alapján ráadásul a Jogosult szolgáltatónak mindig a következõ negyedévre kell elõrejelzést adnia a Helyi Hurok Átengedésekre és Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre nézve, így – mivel a bankgarancia összegét a benyújtott elõrejelzés alapján állapítják meg a felek – eleve értelmetlen azt havonta felülvizsgálni. A tényleges Igénybejelentések és az Elõrejelzések száma közötti különbséget, ugyanis éppen a 6.C Mellékletben foglalt

9. szám


elõrejelzési rendszer miatt negyedévente lehet leellenõrizni, és a 6.C Melléklet szerint a Jogosult szintén negyedévente tudja a korábban megadott Elõrejelzését felülvizsgálni. A Tanács ezért a bankgarancia felülvizsgálatát negyedéves idõszakokra növelte. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.4 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. bp) 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.9 pont Actel: Az Actel javasolta a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.1 pontjának az eltörlését. Az Actel álláspontja szerint a Kötelezett szolgáltató rendes üzleti kockázati körébe tartozik az üzleti partnerei fizetési készségének a számításba vétele és megvan a lehetõsége az üzleti életben szokásos, nem erõfölénybõl diktált kockázatcsökkentõ lépések megtételére (felszólítás, szolgáltatás korlátozás, szüneteltetés, beszedési megbízás). A RUO-ban szereplõ fizetési garancia követelmény az Actel szerint erõfölénybõl diktált feltételt jelent, amely a partnereknél költségtöbbletet jelent. A diktált feltétel helyett a Kötelezettnek a szokásos kockázatcsökkentõ technikákkal kell élnie. Az Actel külön kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa 2006. július 10-én, tárgyaláson kívül hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) visszaélt gazdasági erõfölényével, s ezzel a versenytörvénybe ütközõ magatartást tanúsított, ugyanis a magánvasutakkal kötendõ pályahasználati szerzõdés elõfeltételeként bankgarancia nyújtását írta elõ. Az Actel álláspontja szerint a nevezett követelmény akkor is módosítandó, ha a fenti indoklás, azaz a bankgarancia megkövetelésének erõfölénybõl diktált jellege és versenyellenessége ellenére a Tanács mégis megtartaná a bankgarancia megkövetelésének a lehetõségét. Az 1996. évi CXII. tv. meghatározása szerint bankgarancia nyújtási tevékenységet ugyanis csak az MNB külön engedélye alapján végezhet bármely pénzintézet. Az Actel álláspontja szerint az MNB az engedély kiadása elõtt nyilván megvizsgálja az adott pénzintézetet, ezért felesleges megkötés további minõsítéshez (Moody’s vagy S and P) kötni a garanciát kibocsátó bank elfogadását. A Tanács az Actel fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a 2. Részletes észrevételek, MARUO Törzsszöveg ai) pontjában részletezett indokok alapján a bankgaranciára vonatkozó rendelkezések teljes törlését nem tartotta indokoltnak. Annyiban azonban egyetértett a TELE2 ott megfogalmazott, és az Actel jelen észrevételeivel, hogy a RUO alapú együttmûködés késõbbi idõszakában a bankgarancia kérése egyre indokolatlanabbá válik, hiszen kb. egy év felek közötti együttmûködés ele-

937

gendõ idõ ahhoz, hogy a határidõre nem vagy nem pontosan teljesítõ illetve a fizetési referenciával nem rendelkezõ partnereket a Kötelezett szolgáltató „kiszûrje”. A RUO-ban szabályozott bankgarancia kérése – mivel a RIO lapon nyújtott szolgáltatásoknál kisebb összegekrõl lesz szó – így a Tanács álláspontja szerint a meghatározott ideig (egy évig) mindig pontosan és határidõben fizetõ partnerekkel szemben felesleges és indokolatlan túlbiztosítást jelent, amit az is bizonyít, hogy a Kötelezett szolgáltatók a kereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatásaik esetén sem kérnek ehhez hasonló szerzõdési biztosítékot az ismert partnereikkel szemben. A Kötelezett természetesen az egy éven túl is élhet az üzleti életben szokásos, nem erõfölénybõl diktált kockázatcsökkentõ lépésekkel (felszólítás, szolgáltatás korlátozás, szüneteltetés, beszedési megbízás, polgári per), amely az egy évnyi hatékony és megfelelõ együttmûködés esetén elegendõ egy adott követelés biztosítására. Tekintettel arra, hogy a bankgarancia elsõdleges funkciója, hogy a határidõre nem vagy nem pontosan teljesítõ illetve a fizetési referenciával nem rendelkezõ partnereket a Kötelezett szolgáltató „kiszûrje”, és hogy ez a funkció az együttmûködés elsõ idõszakában határidõre mindig pontosan teljesítõ partnerekkel szemben „elenyészik”, ezért a Tanács az egy éven túli bankgarancia állítási kötelezettséget eltörölte. Erre az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen csak úgy kötelezte a Kötelezett szolgáltatót, hogy ezt kedvezményt minden partnerével szemben egységesen érvényesítenie kell. Tekintettel arra, hogy a MARUO tervezet 8.C Melléklet 4.3.9 pontja ellentmondott a fentiekben kifejtetteknek, a Tanács azt törölte és ezen pont helyébe illesztette a fentiekben kifejtett rendelkezést. A fenti pont indokolásához lásd még a 2. Részletes észrevételek, EMRUO Törzsszöveg e) és f) pontjához írtakat. Tekintettel arra, hogy az EMRUO tervezet 8/B Melléklet C. fejezet 3.3.9 pontja azonos rendelkezést tartalmazott, mint a MARUO fent említett pontja, a Tanács azokat a rendelkezõ részben foglaltak szerint a MARUO tervezettel azonos módon az egyenlõ elbánás valamint az átláthatóság alapelvének érvényesülése érdekében módosította. 4.) A költségmodellel kapcsolatos Emitel észrevételek Üzleti titkot tartalmaz. A Tanács a referenciaajánlat azon részeit, amelyek nem felelnek meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõírt követelményeknek az Eht. 45. § (1) bekezdés f) pontja, valamint az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá a referenciaajánlatban szereplõ egyes szolgáltatások díjai tekintetében az Eht. 108. (5) bekezdése alapján a rendelkezõ részben írtak szerint megállapította, az alábbi indokokkal: I. Az észrevételek figyelembevételével módosult rendelkezõ részben található pontok, továbbá a DH-376-13/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részében szereplõ 1-6. (jelen határozat 2., 12., 24., 28., 31. és 42.) pontok indokolásához:

938


1. A rendelkezõ rész 1. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek a) pontjában a az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 2. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 2. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg III.1 pontjához és az I. Melléklet 1.2.5.16 és 1.2.5.17 pontjaihoz A Tanács DH-664-178/2005. számú határozatának rendelkezõ része III. számú mellékletében az Eht. 106. §-a szerinti hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget írt elõ a Kötelezett számára. Az a tény, hogy a Tanács a fenti határozatban megállapította, hogy a fémes Hurok és Alhurok szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából történõ nagykereskedelmi teljes, illetve Részleges Átengedése megnevezésû piacnak a használaton kívüli Helyi hurok nagykereskedelmi teljes Átengedése is részét képezi, azzal a következménnyel jár, hogy a Kötelezett tekintetében a Helyi Hurok Teljes Átengedésére, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítására vonatkozó kötelezettsége a funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított használton kívüli Helyi Hurok Átengedésére is kiterjed. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy az adott Helyi Hurok (illetve Alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az Átengedés szempontjából szükséges elme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik. A DH-664-178/2005. számú határozat a használaton kívüli Helyi Hurok két típusát kívánta a szabályozás tárgyi hatálya alá vonni. Az egyik típus a korábban is használaton kívüli, tartalék érpárként kiépített Hurok, amely ebbõl következõen nem is minden esetben felel meg a funkcionálisan helyettesíthetõség feltételének, ugyanakkor ez ki sem zárható. A másik típus esetén korábban használatban lévõ Helyi Hurokról beszélhetünk, amelynek tekintetében az elõfizetõ a szolgáltatást lemondta, melynek következtében a vonalat deaktiválták. A Kötelezett kötelezettsége tehát ezen típusú használaton kívüli Helyi Hurkok tekintetében is fennáll. A Tanács az Emitel az EMRUO tervezet vizsgálata során megállapította, hogy az a fentiekkel ellentétben nem tartalmazott rendelkezést a használaton kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedésére. A Tanács ezért a DH-18337-2/2005. számú hiánypótlásban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy ahhoz, hogy az EMRUO tervezete megfeleljen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak (ide értve a Tanács DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatait is) szükséges, hogy a Kötelezett arra vonatkozólag is nyilatkozzon, hogy a használaton kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedése tekintetében milyen eljárási rend érvényesül, valamint hogy az EMRUO tervezet egyes, a használaton kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó rendelkezéseit megfelelõen módosítsa.

9. szám

A Kötelezett a fenti felhívás és a Tanács DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ része III. mellékletében foglalt kötelezettsége ellenére a használaton kívüli Helyi Hurok Átengedésével kapcsolatban a fenti hiánypótlást követõen nem rendelkezett az EMRUO tervezetében, a fogalmat nem szerepeltette az 1. Melléklet definíciói között, és az Átengedéssel kapcsolatos eljárási rendet sem határozta meg. A használaton kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó EMRUO tervezetbeli további rendelkezéseket az Emitel nem oldotta fel, mindössze a Törzsszöveg III.1 pontjához fûzött kiegészítést, miszerint az Emitel olyan Helyi Hurok Átengedésére is kötelezett, amelyre vonatkozóan az Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezett. A Tanács a DH-376-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban megállapította, hogy az EMRUO tervezete ezen kiegészítéssel továbbra sem teljesítette a DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ része III. számú mellékletében foglalt kötelezettséget, miszerint referenciaajánlat készítési kötelezettség kiterjed a DH-664-178/2005. számú határozat indokolásának B fejezet I.5.1.4. pontjában funkcionális helyettesítõ szolgáltatásként azonosított olyan használaton kívüli Helyi Hurkok Átengedésére is, amennyiben azok, szintén a I.5.1.4. pontban leírtak alapján mindenben megfelelnek a funkcionális helyettesítés feltételeinek. Ezért a Tanács a DH-376-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban ismételten felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy az EMRUO tervezet az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak történõ megfelelõsége érdekében szükséges, hogy az rendelkezzen a használaton kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedése tekintetében érvényesülõ szabályokról, valamint, hogy a használaton kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó rendelkezéseit megfelelõen módosításra kerüljenek. Az Emitel az ismételten benyújtott EMRUO 1. mellékletében már szerepelteti a „használaton kívüli Helyi Hurok” meghatározását (1.2.5.16). Eszerint csak a már nem használt (elõfizetõ által lemondott) Helyi Hurok definiált, a tartalék érpárról mint használaton kívüli Helyi Hurokról és az eljárás rendjérõl nem tesz említést. A meghatározás utolsó mondata („A Használaton Kívüli Helyi Hurok az Elõfizetõ telefon szolgáltatásának lemondása után keletkezhet: ilyenkor az Emitel rendszereiben a Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek mind logikai, mind pedig fizikai összerendelése, illetve összekapcsolása azonnal megszûnik.”) szerint a már nem használt Helyi Hurok a lemondás után azonnal nem teljesíti az átadhatóság kritériumait, így gyakorlatilag azt sem lehet átadni. a) A Tanács megítélése szerint ugyanakkor sem gazdaságossági, sem mûszaki szempontból nem indokolt, ezért további alátámasztás nélkül nem elfogadható, hogy az Elõfizetõ telefonszolgáltatásának lemondása után a Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolása megszûnik.

9. szám


A Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolása a gyakorlatban akkor szûnik meg, ha a telefonszolgáltatás lemondása után a Kötelezett az elõfizetõi Hurok elemeit szétbontja. Az elõfizetõi Hurok elemeinek szétbontása pusztán a telefonszolgáltatás lemondása következtében nem indokolt, hiszen a szétbontás költségekkel jár, és a telefon szolgáltatás lemondásának idõpontjában szükségtelen, mivel nem ismert, hogy a használaton kívül helyezett Hurok mely elemei lesznek felhasználhatóak eredeti helyükön egy újabb szolgáltatás nyújtásához. Ezért a Használaton Kívüli Helyi Hurkot alkotó hálózati elemek fizikai összekapcsolásának megszüntetésére a Kötelezett hatékony mûködését feltételezve abban az esetben kerül sor, amikor egy új elõfizetõ kiszolgálásához a Kötelezett a Hurok egyes szakaszait igénybe veszi. Mivel a réz érpáron nyújtott szolgáltatások elõfizetéseinek volumene az elmúlt években egyértelmû csökkenést mutat, ezért szükségszerûen kell, hogy legyenek a Kötelezett hálózatában olyan használatból kikerült Helyi Hurkok, amelyeknek elemeit új elõfizetõi szolgáltatás nyújtásához a Kötelezett nem használta fel. b) A Tanács szintén nem tartja elfogadhatónak azt, hogy az Emitel a Használaton Kívüli Helyi Hurok másik fajtájáról, az ún. tartalék Helyi Hurokról az EMRUO tervezetében nem rendelkezett. A Tanács a DH-664-178/2005. számú határozatában megállapította ugyan, hogy volt koncessziós vezetékes szolgáltatók szoros érpárgazdálkodást folytatnak, és hogy az ily módon esetlegesen kiépített tartalék Helyi Hurkok az elõfizetõi hozzáférési pontig nem minden esetben érnek el (tehát nem felel meg a használaton kívüli Helyi Hurok definíciójának), de a Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésének körébõl potenciálisan nem zárhatóak ki azok a tartalék érpárak, amelyek viszont megfelelnek a Használaton Kívüli Helyi Hurok DH-664-178/2005. számú határozat III. számú mellékletében foglalt definíciójának. Annál is inkább, hogy az EMRUO elfogadását követõen a jövõben is keletkezhetnek ilyen tartalék érpárak. A Tanács ezért az ismételt hiánypótlásban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy az EMRUO elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelése érdekében továbbra is szükséges, hogy rendelkezzen a Használaton Kívüli Helyi Hurok (fent említett mindkét fajtájának) nagykereskedelmi Teljes Átengedése tekintetében érvényesülõ szabályokról, valamint, hogy az EMRUO Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedését korlátozó rendelkezései megfelelõen módosításra kerüljenek. Az Emitel az ismételt hiánypótlásban foglaltakat nem teljesítette, és a nem teljesítést az ismételt hiánypótlásra adott válaszhoz csatolt kísérõlevelében sem indokolta. Ezért a fenti indokok alapján a Tanácsnak az érintett EMRUO rendelkezések esetében az Eht. 59. § (6) bekezdésében biztosított tartalommegállapító jogkörével kellett élnie.

939

A Tanács az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a többi RUO készítésére kötelezett szolgáltató RUO-jában foglaltakhoz hasonlóan az EMRUO tervezet III.1 pontjában a fenti indokolás alapján rögzítette, hogy az Emitel a Helyi Hurok és Alhurkok átadása mellett a Használaton Kívüli Helyi Hurkok mindkét típusának átadására is kötelezett. A Tanács – mint ahogyan a RUO eljárás során is többször hangsúlyozta – a DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ részének III. mellékletében nem arra kötelezte a RUO készítésére köteles szolgáltatókat, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok 2. típusát, az ún. tartalék Helyi Hurkokat építsék ki, de a fenti határozatban foglalt kötelezettség ugyanakkor kiterjed arra, hogy amennyiben a Kötelezett rendelkezik ilyen tartalék Helyi Hurokkal, azt az Átengedés körébõl ne zárja ki. Így az EMRUO tervezete csak akkor felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ha az ún. tartalék Helyi Hurkok Átengedése definíciószinten sem kerül kizárásra. Ennek megfelelõen a Tanács az 1. Melléklet 1.2.5.16 pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint átalakította. Az 1. melléklet 1.2.5.17 pontjának felvételére azért került sor, mert a DH-664-178/2005. számú határozat alapján a használaton kívüli Helyi Hurok fogalmát és a használaton kívüli Helyi Hurok és Alhurok Teljes Átengedését mint a Helyi Hurok és Alhurok Átengedésének helyettesítõ szolgáltatását külön kell választani. 3. A rendelkezõ rész 3. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg a) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 4. A rendelkezõ rész 4. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg c) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 5. A rendelkezõ rész 5. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg d) pontjának v) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 6. A rendelkezõ rész 6. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg e) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 7. A rendelkezõ rész 7. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg d) pontjának i) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 8. A rendelkezõ rész 8. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg d) pontjának i) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 9. A rendelkezõ rész 9. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg d) pontjának iv) alpontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 10. A rendelkezõ rész 10. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg g) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 11. A rendelkezõ rész 11. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg i) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást.

940


12. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 12. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg VI.11.3.1 pontjához A nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referenciaajánlatok jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során a Tanács a szolgáltatók Eht. 36. §-a szerinti eljárás során tett észrevételei alapján észlelte, hogy a referenciaajánlatokból gyakran hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek a Kötelezett által fizetendõ kötbér kérdését rendezik arra az esetre, ha a Kötelezett a jogszabályokban taxatíven felsorolt vagy a referenciaajánlatban foglalt határidõket neki felróhatóan nem teljesíti. A referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszr.) 16. § (1) bekezdés r) pontja szerint ugyanakkor: „A referenciaajánlatoknak – az Eht. 172-175. §-aival összhangban – értelemszerûen tartalmazniuk kell különösen: ...a felek közötti együttmûködés szabályait így különösen a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy Jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket, az együttmûködési kötelezettség körében.” A Tanács ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az EMRUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.1 pontja rendelkezett ugyan a kötbérfizetési kötelezettség azon esetérõl, hogy amennyiben az Emitel a Helyi Hurok Átengedését neki felróható okból a hálózati szerzõdésben foglalt határidõ leteltével nem kezdi meg, akkor az ott meghatározott kötbért kell fizetnie a Jogosult szolgáltató felé, de a késedelmi kötbér egyéb esetei nem szerepeltek a EMRUO tervezetében. Tekintettel arra, hogy a Hszr. fentebb idézett szakasza szerint „a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy Jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket” minimálisan tartalmaznia kell a referenciaajánlatnak, ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta az Emitelt arra, hogy az EMRUO tervezetét az abban szereplõ többi határidõ elmulasztása esetén – a Kötelezett és a Jogosult által – fizetendõ kötbérrendelkezésekkel is egészítse ki. A Kötelezett az EMRUO tervezet Törzsszöveg VI.11.3.1 pontját kiegészítette úgy, hogy bármely szolgáltatáshoz kapcsolódó határidõ túllépése esetén kötbér fizetésére köteles, és a kötbér mértékét egységesen az alábbiak szerint határozta meg: A kötbér alapját az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ havi díj ötszöröse jelenti, a kötbér mértéke pedig a kötbér alapjának 0,3%-a naponta, de legfeljebb 20%-a. A Tanács az Emitel által megállapított kötbér mértékét nem tudja elfogadni az alábbiak miatt: Az EMRUO tervezetben leírt szolgáltatások többségének nyújtását a Hszr.-ben taxatíven szabályozott határ-

9. szám

idõben kell megkezdeni. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerinti, a referenciaajánlatokban kötelezõen szabályozandó kötbérrendelkezések elsõdleges célja az, hogy a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatót rászorítsa, ösztönözze arra, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és a referenciaajánlatban szabályozott határidõket be is tartsa, és azok ne csak tájékoztató jelleggel szerepeljenek a referenciaajánlatokban. A kötbérrendelkezéseknek kiemelt szerepük van azokban az esetekben ahol az adott szolgáltatásnyújtás megkezdésének határidejét az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály taxatíven szabályozza, mivel ebben az esetben nemcsak a Jogosult szolgáltatónak hanem a fogyasztónak is érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a szolgáltatás nyújtása az elõírt határidõben megkezdõdjön abból következõen, hogy az Emitel által a Jogosult szolgáltatónak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatáson alapul az elõfizetõi szolgáltatás. Ezekben az esetekben a nyilvánvaló, hogy kötbér mértékét olyan szinten kell meghatározni, hogy az ténylegesen ösztönözze a kötbér fizetésére kötelezhetõ felet a határidõ megtartására, igazodva természetesen magához az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ rendszeresen felmerülõ havidíjhoz. Az Emitel által meghatározott kötbér mértéke napi szinten a jelen határozatban szereplõ díjakkal számolva kb. 20 Ft és 60 Ft között mozog, amelynek megfizetése egy olyan tõkeerõs cég számára, mint az Emitel nyilvánvalóan semmilyen ösztönzést nem jelent a referenciaajánlatban foglalt határidõ megtartására. Ezért a Tanács a kötbér mértékét – tekintetbe véve az adott szolgáltatásokért fizetendõ havi díj mértékét – a határozat rendelkezõ részében foglalat mértékben megemelte, úgy, hogy az álláspontja szerint kellõ ösztönzést jelentsen a kötbér fizetésére kötelezett félnek a határidõ teljesítésére. A Tanács álláspontja szerint a Jogosult szolgáltató részére méltányos kötbérfeltételeket jelent, ha a Kötelezett szolgáltató a Hszr.-ben taxatíven meghatározott határidõ minden egyes nappal történõ túllépése esetén a Kötelezett szolgáltatónak egy havidíjnak megfelelõ kötbérkötelezettsége keletkezik a Jogosulttal szemben, ugyanakkor az Emitel számra is méltányos, hogy a maximális kötbér legfeljebb a kötbéralap 100%-a. Természetesen amennyiben bármelyik fél a referenciaajánlatban elõírt határidõket rendszeresen nem tartja meg, akkor a sérelmet szenvedett fél a tanács elõtt jogvitát kezdeményezhet, és a Tanács az adott felet akár bírságolás útján is a határidõk betartására szoríthatja. 13. A rendelkezõ rész 13. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg k) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 14. A rendelkezõ rész 14. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg l) pontjában az Invitel, az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 15. A rendelkezõ rész 15. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg m) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást.

9. szám


16. A rendelkezõ rész 16. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg n) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 17. A rendelkezõ rész 17. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg o) pontjában a Magyar Telekom észrevételéhez írt indokolást. 18. A rendelkezõ rész 18. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg p) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 19. A rendelkezõ rész 19. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek b) pont iii) alpontjában foglalt indokolást. 20. A rendelkezõ rész 20. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek aa) pontjában az ATSZE és a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 21. A rendelkezõ rész 21. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ab) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 22. A rendelkezõ rész 22. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ac) és ad) pontjaiban az Actel észrevételéhez írt indokolást. 23. A rendelkezõ rész 23. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ae) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 24. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 24. pontjához, valamint a referenciaajánlat 3. Mellékletéhez Tanács az ismételt hiánypótlásban kérte a Kötelezettet, hogy az egyes felajánlott helyszínek esetén a Kötelezett jelölje meg a helymegosztás lehetséges módjait (azaz, hogy fizikai vagy távoli helymegosztás lehetséges), mivel a RUO-ban felajánlott helymegosztási helyszínek gyakran nem alkalmasak fizikai helymegosztásra. A Kötelezett a fenti felhívást nem teljesítette, és a nem teljesítés indokait nem nevezte meg az ismételt hiánypótlásra adott válaszában. A DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok alapján a RUO készítés során kötelezõen alkalmazandó Hszr. 32.-33. §-a rendelkezik a Helymegosztásról. A Hszr. 32. § (1) bekezdése szerint: „A referenciaajánlatban, hálózati szerzõdésben meg kell állapítani azokat a módokat, ahogyan a kötelezett, illetõleg a Jogosult szolgáltató a helymegosztást és a Jogosult szolgáltató berendezéseinek elhelyezési lehetõségét biztosítja. Ennek keretében meg kell határozni különösen az Eht. 107. § (2) bekezdés a)-f) és i) pontjában foglaltakat, továbbá a fizikai helymegosztásra alkalmas helyeknek, illetve az objektív mûszaki okok miatt elutasított helymegosztási helyeknek a Jogosult szolgáltató általi megvizsgálásának feltételeit.” A Hszr. 32. § (1) bekezdése által hivatkozott, és alkalmazandó Eht. 107. § (2) bekezdés a)-f) és i) pontjai közül a b) pont a következõket tartalmazza: „A helymegosztás keretében meg kell határozni különösen:...b) a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó

941

adatokat az elõzõ pontban megjelölt helyeken (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást);” Tekintettel tehát arra, hogy az Emitelnek jogszabályi kötelezettsége, hogy a felajánlott helyszínek esetében feltüntesse a „helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat (beleértve a fizikai, távoli és virtuális helymegosztást)”, ezért a Tanács a hiánypótlásban foglaltaktól nem tud eltekinteni. Mivel a 3. számú Melléklet tartalma folyamatosan változhat, ezért az Emitelt kötelezte arra, hogy arról egy aktualizált naprakész nyilvántartást vezessen (beleértve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is), hasonlóan az EMRIO eljárásban elõírt azon kötelezettséghez, hogy az Emitel nyilvános helyhez kötött telefonhálózatának részét képezõ, de az EMRIO-ban fel nem sorolt földrajzi számozási körzeteinek mindenkori aktuális listáját honlapján közzé kell tennie. Ezzel a rendelkezéssel a Tanács megállapítása szerint elkerülhetõ a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató között fellépõ információs aszimmetria, tehát egyrészt az az eset, hogy a Jogosult olyan EMRUO-ban lévõ helyszín kérjen Helyi Hurok Átengedést, amely már közben kikerült a listából, másrészt még inkább az az eset, hogy az EMRUO-ban fel nem sorolt felajánlott helyszín létérõl a Jogosult szolgáltató nem értesül. 25. A rendelkezõ rész 25. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek af) pontjában az Invitel, az ATSZE, a TELE2 és az Actel észrevételéhez írt indokolást. 26. A rendelkezõ rész 26. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ag) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 27. A rendelkezõ rész 27. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ah) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 28. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 28. pontjához, valamint a referenciaajánlat 4/B. melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontjához A DH-376-4/2006. számon iktatott EMRUO tervezet 4.B melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontja a következõket tartalmazta: „2 A Helyi Hurok Részleges Átengedését követõen a helyhez kötött telefonszolgáltatást továbbra is az Emitel nyújtja az Elõfizetõ számára, változatlan feltételekkel. A Helyi Hurok Részleges Átengedése Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon az Emitel helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik. Az Emitel helyhez kötött telefon szolgáltatásának jogi sorsát osztja a Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás. Ennek értelmében a Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatásra megadott létesítési helyen lévõ helyhez kötött telefon szolgáltatás szünetelése esetén Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás is szünetel. A Helyi Hurok Részleges Átengedés Szolgáltatás szüneteltetésének

942


indításáról illetve megszüntetésérõl az Emitel értesíti a Jogosult szolgáltatót az elõfizetõ bejelentése alapján.” A Tanács a fenti szövegrész vizsgálata alapján megállapította, hogy a Kötelezett által alkalmazni kívánt szolgáltatás megszüntetés, illetve szüneteltetés sem az Elõfizetõ, sem a Jogosult szempontjából nem tekinthetõ elfogadhatónak a következõk miatt: • Amennyiben az adott Helyi Hurkon a telefonszolgáltatás megszûnik (pl. az Elõfizetõ a telefonszolgáltatásra kötött elõfizetõi szerzõdését a kötelezett szolgáltatónál felmondja), de az elõfizetõ továbbra is szeretne xDSL szolgáltatást kapni a Jogosult szolgáltatótól, akkor az EMRUO tervezet fenti rendelkezései miatt ezt nem teheti meg szünetmentesen. Abban az esetben ugyanis, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli Helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha az EMRUO rendelkezések miatt kerülne sor a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. • A telefonszolgáltatás szünetelés esetén teljesen indokolatlan az, hogy a Helyi Hurok Részleges Átengedése annak jogi sorsát osztja, hiszen az xDSL szolgáltatás ilyen módon független a telefonszolgáltatástól. Sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná az, hogy az xDSL szolgáltatást csak azért kell szüneteltetni, mert a telefonszolgáltatás az adott Helyi Hurkon szünetel. Ezért a Tanács felhívta az Emitelt, hogy abban az esetben, ha az elõfizetõ a Kötelezett szolgáltatónál felmondja vagy szünetelteti a telefon szolgáltatását a Kötelezett a következõ két felajánlását tegye meg az EMRUO tervezetében a Jogosult felé: • Az elõfizetõ Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatásának szünetmentessége érdekében, ha a Jogosult szolgáltató vállalja a teljes Hurok Átengedés díjának az elõfizetõ telefon szolgáltatásának megszüntetési vagy szüneteltetési idõpontjától számított megfizetését, akkor a Kötelezett a részleges Hurokátengedés vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés szolgáltatást megszakítás nélkül, továbbra is köteles a Jogosult számára nyújtani, anélkül, hogy az elõfizetõi hurok fizikailag ténylegesen átkötésre kerülne a Jogosult szolgáltatóhoz. Ez az eset azért biztosíthat megszakítás nélküli xDSL szolgáltatásnyújtási lehetõséget a Jogosult számára, mert csak „adminisztrációs változás” történik. • A Kötelezettnek fel kell ajánlani a Jogosult számára az elõfizetõ teljes Hurok Átengedés szolgáltatással történõ Átengedését. Ebben az esetben az elõfizetõi

9. szám

Hurok fizikailag is átkötésre kerül a Jogosult szolgáltatóhoz. Az Emitel a fenti felhívás ellenére az EMRUO tervezet 4/B. melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontját változatlanul hagyta, és ennek okát külön nem indokolta. A Tanács jelen ponttal összefüggésben hangsúlyozza, hogy az Eht.-ban foglalt JPE szolgáltatókat terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre, és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. A Tanács megállapítása szerint az, hogy ugyanazon a Helyi Hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, még nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Így egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem írja elõ, hogy amennyiben a Helyi Hurok Részleges Átengedése esetén az Elõfizetõ szünetelteti vagy felmondja a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltatónál, akkor a Helyi Hurok Átengedését is szüneteltetni kell vagy meg kell szüntetni a Jogosult szolgáltató esetében. Az Elõfizetõ ugyanis nem kötelezhetõ arra, hogy a telefonszolgáltatás szüneteltetése vagy felmondása esetén a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatásának szüneteltetését vagy megszüntetését is tûrje. Sõt az Elõfizetõ – mivel a telefonszolgáltatásra nézve a Kötelezett szolgáltatóval az xDSL szolgáltatásra nézve pedig a Jogosult szolgáltatóval áll jogviszonyban – még arra sem kötelezhetõ, hogy a Jogosult szolgáltatót a telefonszolgáltatás felmondásáról vagy szüneteltetésérõl külön értesítse. Mind a telefonszolgáltatás szünetelése, mind pedig annak felmondása esetén az Elõfizetõ ezért jogosan támaszt igényt arra, hogy a Jogosult szolgáltatótól az xDSL szolgáltatást a telefonszolgáltatástól függetlenül továbbra is igénybe vegye. Mint korábban említésre került, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli Helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha az EMRUO rendelkezések miatt kerülne sor a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. A Tanács megállapítása szerint ezért az EMRUO tervezet 4/B. melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontja indokolatlan korlátozást tartalmaz, amely nemcsak a Jogosult üzleti érdekeit, hanem az Elõfizetõ Eht. 2. § ba-be) pontjaiban foglalt alapvetõ jogait is sértik, hiszen egy tõle független külsõ körülmény miatt (az EMRUO korlátozása miatt) nem veheti igénybe az általa igénybe venni kívánt

9. szám


szolgáltatást. A korlátozás fõleg annak fényében teljesen indokolatlan, hogy ehelyett nincs akadálya annak, hogy mind az Elõfizetõ, mind pedig a Jogosult lehetõséget kapjon arra, hogy a szolgáltatási jogviszony közöttük ne szûnjön meg, mégpedig olyan módon, hogy közben a Kötelezett üzleti érdekei sem sérülnek, hiszen a Kötelezett a Helyi Hurok Részleges Átengedésének Havi Díja helyett a Helyi Hurok Teljes Átengedésének Havi Díját fogja ezután megkapni a Jogosult szolgáltatótól. Az abból származó bevételt pedig, amelyet a Kötelezett az Elõfizetõtõl a telefonszolgáltatásért kapott, a telefonszolgáltatás felmondásával vagy szünetelésével akkor is elveszti, ha a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása tovább folyik az adott Helyi Hurkon, és akkor is, ha nem. Ezért a Tanács a telefonszolgáltatás megszûnése és szünetelésére vonatkozó EMRUO tervezet 4/B. melléklet „Szolgáltatás igénybevételének feltételei” alcím 2. pontjában rögzítetteket nem fogadta el, és azok szövegét a rendelkezõ részben foglaltak szerint állapította meg. A Tanács a hiánypótlási felhívásban foglalt két felajánlást praktikussági okokból egybevonta a rendelkezõ részben foglalt szövegrészben a következõ okokból és módon: Amikor a telefonszolgáltatást az Elõfizetõ felmondja, akkor a szünetmentesség csak a hiánypótlásban foglalt két eset összevonásával valósulhat meg. Ebben az esetben ugyanis amennyiben a Jogosult szolgáltató úgy dönt, hogy az xDSL szolgáltatást az Elõfizetõ felé továbbra is nyújtani kívánja, akkor kéri a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. A Kötelezettnek a Hszr. 24. § (1) bekezdése szerint 15 napon belül kell teljesítenie ezt az igényt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a Teljes Átengedés megvalósulásának idejéig a Kötelezett továbbra is a Helyi Hurok Részleges Átengedését nyújtsa a Jogosultnak, feltéve, hogy telefonszolgáltatás megszûnésétõl kezdve már a Teljes Átengedés Havi Díját számlázza a Jogosult felé, hiszen így üzleti érdekei nem sérülnek. A Teljes Átengedés megvalósulásával a Részleges Átengedés leszerelésre kerülhet. Ezáltal a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása a gyakorlatban szünetmentessé tehetõ, és a Teljes Átengedés megvalósulásával az Elõfizetõ már a Jogosulttól is kérheti a telefonszolgáltatást, akkor is ha a kötelezettnél korábban lemondta. A fenti pont indokolásához lásd még a 2. Részletes észrevételek, EMRUO Mellékletek ai) pontjában foglaltakat. 29. A rendelkezõ rész 29. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek am) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 30. A rendelkezõ rész 30. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ao) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 31. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 31. pontjához, valamint a referenciaajánlat 5.A. Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdés utolsó fordulatának törléséhez

943

A 2005. október 21-én elõterjesztett EMRUO tervezet ezen pontja szerint a Kötelezett épületeiben tartózkodni, munkát végezni csak a Kötelezett képviselõjének (kísérõ) jelenlétében szabad. A Kötelezett a kísérõt minden belépéshez biztosítja, díjazás ellenében. A Tanács ezzel kapcsolatban a hiánypótlásban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy referenciaajánlatban csak a megajánlott forgalmi szolgáltatások díjai, illetve a Hszr. 30. § (2) bekezdésében meghatározott kiegészítõ szolgáltatások díjai szerepelhetnek. Az EMRUO tervezet fenti bekezdése olyan díj megfizetésére kötelezte a Jogosultat, amelyet az EMRUO tervezet nem tartalmazhat, tekintettel arra, hogy azt a Kötelezett a Hszr. 34. § (2) bekezdésében megjelölt feltételekkel kérheti a hálózati szerzõdés megkötésekor a Jogosult szolgáltatótól. A Kötelezett a kísérõ díjazásra vonatkozó EMRUO tervezetbeli rendelkezéseket törölte, ugyanakkor a Tanács az EMRUO tervezet újbóli átvizsgálását követõen megállapította, hogy az 5.A. Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdése továbbra is tartalmazta a kísérõ díjazására való utalást. A Tanács ezért a DH-376-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy ezen szolgáltatásra vonatkozó díjak megfizetését a Kötelezett a Hszr. 34. § (2) bekezdése alapján csak a hálózati szerzõdés megkötésekor kérheti a Jogosult szolgáltatótól, ezért a fenti rendelkezés törlése szükséges az EMRUO tervezetébõl az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak történõ megfelelés érdekében. A Kötelezett az ismételten benyújtott EMRUO tervezetbõl a DH-376-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban foglaltak ellenére nem törölte, hanem a következõképp módosította: „Az Emitel a kísérõt minden belépéshez biztosítja, a Felek által a Hálózati Szerzõdésben rögzített díjazás ellenében.” A Tanács megállapítása szerint az EMRUO tervezet 5.A. Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdése ezen formában továbbra sem felel meg a Hszr. 34. § (2) bekezdésének, amely kifejezetten kimondja, hogy: „Amennyiben a 30. § (2) bekezdésben meg nem említett kiegészítõ szolgáltatás objektív tények alapján elengedhetetlen a kötelezett szolgáltató e rendeletben megállapított kötelezettségeinek teljesítéséhez, kérheti díjának a Jogosult szolgáltató általi megfizetését. Amennyiben a Jogosult szolgáltató annak szükségességét vagy mértékét vitatja, a kötelezett szolgáltató kérheti a jogvita eldöntését a hatóságtól. E jogvita nem érinti a kötelezett szolgáltató szerzõdéskötésre és annak teljesítésére vonatkozó e rendeletben megállapított kötelezettségeit.” Az Emitel a fenti szabály alapján nem írhatja elõ az EMRUO-ban, hogy a hálózati szerzõdésben rögzített díj ellenében nyújtja a kísérõt a belépésekhez, hiszen az egyes szolgáltatókkal az EMRUO alapján kötendõ hálózati szerzõdések esetén kell bizonyítania a Jogosult felé, hogy ezen „kiegészítõ szolgáltatás objektív tények alapján elengedhetetlen a kötelezett szolgáltató e rendeletben meg-

944


állapított kötelezettségeinek teljesítéséhez”. Amennyiben a Jogosult szolgáltató ilyen esetben annak szükségességét vagy mértékét vitatja, a kötelezett szolgáltató kérheti a jogvita eldöntését a hatóságtól. Ha azonban az EMRUO elõírja, hogy a hálózati szerzõdésben rögzített díjat minden esetben ki kell fizetnie a Jogosult nak, akkor a fenti szabály sérül, hiszen a Jogosultnak így nem lesz módja vitatni a díj szükségességét, legfeljebb annak mértékét. Az Emitel tehát ilyen díjat csak akkor állapíthat meg a hálózati szerzõdésben, ha az objektív tények alapján elengedhetetlen, és a Jogosult szolgáltató annak szükségességét vagy mértékét nem vitatja. Ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta a Kötelezettet, hogy 5.A. Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdés utolsó fordulatában a díjak megfizetésére vonatkozó utalást törölje. A Kötelezett az ismételt hiánypótlás ellenére a törlést nem végezte el az EMRUO tervezetében, ezért a fentebb részletezett indokok alapján a Tanács a az EMRUO tervezet 5.A. Melléklet 4.3.3 pontjának negyedik bekezdés utolsó fordulatát a jelen határozat rendelkezõ részében törölte. 32. A rendelkezõ rész 32. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ar) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 33. A rendelkezõ rész 33. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek as) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 34. A rendelkezõ rész 34. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek aq) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 35. A rendelkezõ rész 35. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek av) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 36. A rendelkezõ rész 36. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek av) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 37. A rendelkezõ rész 37. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek at) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 38. A rendelkezõ rész 38. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek az) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 39. A rendelkezõ rész 39. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek ba) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 40. A rendelkezõ rész 40. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek ii) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 41. A rendelkezõ rész 41. pontjának indokolásához lásd 1. Általános észrevételek ii) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 42. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az EMRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 42. pontjához, és a 6/C Melléklet 4.1, 4.2, 4.3 és 4.4 pontjához

9. szám

A RIO eljárások során az Eht. 36. §-a szerinti egyeztetés keretében több észrevétel érkezett a Tanácshoz azzal kapcsolatban, hogy az EMRIO méltánytalan feltételeket kíván meg az Jogosult szolgáltatói igények elõrejelzésekkel kapcsolatban. Bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint pedig a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismerte az Emitelnek azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolta az EMRUO tervezetében. A Helyi Hurok Átengedések és a Helyi Bitfolyam Hozzáférések esetén az elõrejelzés mûszakilag is indokolt, hiszen a kötelezett szolgáltató csak úgy tudja az infrastrukturális beruházással és eszközök beszerzésével is együtt járó igényeket a Hszr. által elõírt határidõre teljesíteni, ha rendelkezik egy megközelítõ becsléssel arról, hogy a Jogosult aktól érkezõ konkrét igények száma – legalábbis nagyságrendileg – mekkora lesz. A Tanács az ismételt hiánypótlás keretében szükségesnek látta azonban, hogy az EMRUO tervezet 6/C Mellékletében található elõrejelzés rendszerét az Emitel felülvizsgálja, hiszen az EMRUO által szabályozott rendelkezések nem jelenthetnek indokolatlan terhet a Jogosult szolgáltatóknak. Az EMRUO tervezet 6/C Mellékletében szabályozott elõrejelzés rendszere ugyanis túl mereven kezelte az elõrejelzett igényektõl való %-os eltéréseket, és ezekhez a 6/C Melléklet 4.3 pontjában meghatározott súlyos szankció is járult. A Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre vonatkozó igénybejelentések száma azonban a Tanács álláspontja szerint nem tervezhetõek ilyen pontossággal, fõleg akkor, ha az adott szolgáltatást a Jogosult még nem vette korábban igénybe az Emiteltõl. Ilyen módon a szigorú elõrejelzési követelmények, az elõrejelzéstõl való eltérés lehetõségének minimális mértéke és az eltéréshez kapcsolt szankció azt eredményezheti, hogy a Jogosult szolgáltató túl nagy kockázatot vállal a Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre vonatkozó igénybejelentéseivel, és ez közvetetten kihathat arra, hogy az adott piacon nem élénkülhet a verseny. A Tanács megítélése szerint ezért a fentiek alapján felülvizsgálatra szorult az EMRUO tervezet 6/C melléklete oly módon, hogy a jelenleg meghatározott eltéréseknek csak a többszöröse legyen szankcionálható, továbbá hogy a 6.C Melléklet szövegében legyen egyértelmû rendelkezés arra nézve, hogy a szolgáltatás indításának elsõ évében az elõrejelzés még fokozatosan rugalmas lehet, konkrétan meghatározva, hogy ez mit jelent negyedévenkét. Az Emitel a fenti felhívásnak nem tett eleget, és a felhívás nemteljesítésével kapcsolatos indokait sem hozta a Tanács tudomására. Tekintettel arra, hogy a Tanácsnak a fentiek alapján nem jutott tudomására olyan új, az Emitel által felhozott tény, amely indokolná a 6/C Melléklet változatlan formában történõ fenntartását, ezért a Tanács a

9. szám


felhívásban foglaltakat az Eht. 59. § (6) bekezdésében meghatározott tartalommegállapító jogkörével élve állapította meg. Az egyenlõ elbánás elvének érvényesítése érdekében a Tanács az EMRUO 6/C Mellékletében foglalt változtatásokat a MARUO elõrejelzésre vonatkozó rendelkezéseivel azonosan állapította meg, mivel a Magyar Telekom a Tanács fenti hasonló tartalmú felhívásának eleget tett, és a korábbi határértékeket a kétszeresére emelte, valamint az elõrejelzés elsõ évében egy, a jogosulti igényeknek is megfelelõ rugalmas elõrejelzési rendszert hozott létre. A fenti pont indokolásához lásd még a 1. Általános észrevételek ii) pontjában az ATSZE észrevételéhez írtakat. 43. A rendelkezõ rész 43. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek be) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 44. A rendelkezõ rész 44. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bg) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 45. A rendelkezõ rész 45. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bh) pontjában az Invitel észrevételéhez írt indokolást. 46. A rendelkezõ rész 46. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bk) pontjában a TELE2 észrevételéhez írt indokolást. 47. A rendelkezõ rész 47. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bl) pontjában az Invitel és az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 48. A rendelkezõ rész 48. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bm) pontjában a Invitel és ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 49. A rendelkezõ rész 49. pontjának indokolásához lásd 2. Részletes észrevételek EMRUO Törzsszöveg f) pontjában az ATSZE észrevételéhez írt indokolást. 50. A rendelkezõ rész 50. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bo) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. 51. A rendelkezõ rész 51. pontjának indokolásához lásd 3. Részletes észrevételek EMRUO Mellékletek bp) pontjában az Actel észrevételéhez írt indokolást. II. A Tanács által jelen határozat rendelkezõ részében megállapított díjakra vonatkozó indokolás: 1. Alapszolgáltatásokra vonatkozó díjak Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. a) pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. mellékletének 1.2 pontjához Üzleti titkot tartalmaz. b) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. b) pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. mellékletének 2.3 pontjához Üzleti titkot tartalmaz. c) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. c) pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. mellékletének 3.4 pontjához Üzleti titkot tartalmaz.

945

d) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. d) pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. mellékletének 4.4 pontjához Üzleti titkot tartalmaz. e) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. e) pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. mellékletének 5.3 pontjához Üzleti titkot tartalmaz. 2. Kiegészítõ szolgáltatásokra vonatkozó díjak a) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. a) pontjához és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.1, 2.1.1, 3.1.1, 4.1.1 és 5.1.1 pontjában foglalt szolgáltatásokra vonatkozó díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b) Összefoglaló indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. b) – j) pontjaiban, valamint a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.2, 1.2.1, 1.2.2, 1.2.3, 1.2.4, 2.1.2, 2.2, 3.1.2, 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3, 3.2.4, 4.1.2, 4.2, 5.1.2, 5.2.1, 5.2.2, 5.2.3, 5.2.4, 6.1, 6.2, 6.5.1, 6.5.2, 7.1, 7.2 és 7.5 alpontjaiban foglalt kiegészítõ szolgáltatások díjainak kialakításához: Üzleti titkot tartalmaz. b.1. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. b) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.1.2, 2.1.2, 3.1.2, 4.1.2, és 5.1.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.2. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. c) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.2.1, 3.2.1 és 5.2.1 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.3. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. d) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.2.2, 3.2.2 és 5.2.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.4. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. e) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.2.3, 3.2.3 és 5.2.3 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.5. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. f) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 1.2.4, 3.2.4 és 5.2.4 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.6. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. g) pontjában és a referenciaajánlat 8.B Melléklet 2.2 és 4.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.7. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. i) pontjában és a referenciaajánlat 8.B

946


Melléklet 6.2 és 7.2 alpontjaiban szereplõ díjak kialakításához Üzleti titkot tartalmaz. b.8. Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. k) pontjához Üzleti titkot tartalmaz. A Tanács az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítése érdekében – mind az eljárás elsõ, mind az eljárás második szakaszában az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította és errõl DH-18337-1/2005. számon és DH-376-10/2006. számon a Kötelezettet értesítette. A Tanács az Eht. 36. §-a lapján a határozat tervezetét, és az azzal kapcsolatos elõkészítõ anyagokat a határozat meghozatala elõtt legalább 30 nappal közzétette. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján rendelkezett a referenciaajánlat hatálybalépésérõl. A Tanács felhívja Kötelezett figyelmét, hogy a referenciaajánlatot internetes honlapján a határozat kézbesítését követõ 5 napon belül közzé kell tennie. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. szeptember 11. Bánhidi Ferenc s. k.,


tanácstag

tanácstag



tanácstag

tanácstag



tanácstag

tanácstag

alelnök


A határozatot kapják: 1./ Emitel Távközlési Zrt. (6722 Szeged, Tisza Lajos krt. 41.) 2./ Irattár

9. szám

DH-373-18/2006. számú, az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat


adatok

a

Ügyiratszám: DH-373-18/2006. Tárgy: Az Invitel Zrt. elõfizetõi helyi hurok átengedési és helyi bitfolyam hozzáférési szolgáltatáshoz kapcsolódó referencia ajánlatának jóváhagyására irányuló eljárás

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10.; cg: 13-10-040575) által 2006. június 7-én benyújtott referenciaajánlatot az alábbiakban megállapított részei kivételével jóváhagyja. A jóvá nem hagyott pontokat a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az alábbiak szerint állapítja meg: I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek: 1. A referenciaajánlat Törzsszövegének 3.1 pontja kiegészül az alábbi bekezdéssel: „Az INRUO Törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben vagy az annak helyébe lépõ hatályos ágazati jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” 2. Ahol a referenciaajánlatban a „hálózat integritása” meghatározás szerepel, ott a szöveg „hálózat egységé”-re változik. 3. A referenciaajánlat Törzsszöveg 2. Meghatározások pontban az „Éves rendelkezésre állás” meghatározása kiegészül az alábbi szöveggel: „A mûködõképes idõbe nem tartozik bele a hiba miatti kiesési idõ, a tervszerû karbantartásra fordított idõ és minden további kiesési idõ, ami pl. a külsõ erõforrások meghibásodásából ered.” 4. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg 2. Meghatározások pontban a „Használaton Kívüli Helyi Hurok” meghatározása törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábel-

9. szám


rendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített helyi hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan helyi hurok, amelyen korábban már nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta és a vonalat deaktiválták. b) A referenciaajánlat Törzsszöveg 2. Meghatározások pontban az alábbi új meghatározás kerül felvételre a „Használaton Kívüli Helyi Hurok” meghatározása alá: „Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok teljes átengedése” szolgáltatás a helyi hurok és alhurok átengedésének funkcionális helyettesítõ szolgáltatása abban az esetben, ha a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal összekötõ Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok infrastruktúrájának minden eleme adott, vagyis potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik és átengedése a jelentõs piaci erejû Kötelezett szolgáltató számára nem jelent aránytalan terhet. c) A referenciaajánlat 2. sz. Melléklet 1.6 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „1.6 Az Invitel kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett az INRUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” 5. a) A referenciaajánlat Törzsszöveg, 2. Meghatározások pontban a „betelepülési helyiség” szó törlésre kerül, helyébe a „helymegosztási helyiség” szó lép, továbbá a „betelepülési helyszín” szó törlésre kerül, helyébe a „Helymegosztási Helyszín” szó lép. b) A referenciaajánlat 3. sz. Melléklet egyes pontjaiban a „betelepülési helyiség”, „betelepülési egység” és „betelepülés” szavak és szófordulatok rendre törlésre kerülnek, és a „helymegosztási helyiség”, „helymegosztási egység” és „helymegosztás” szavakkal kerülnek helyettesítésre. c) A referenciaajánlat 5.A sz. Melléklet 1.2., 1.5., 2.3.1.6., pontjaiban a „betelepülés” szó törlésre kerül, helyébe a „helymegosztás” szó lép. 6. A referenciaajánlat Törzsszövege az alábbi 4.1.7. pontja az alábbiakkal egészül ki: „ Késedelmi kötbér Amennyiben az Invitel az INRUO-ban meghatározott bármely szolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltatás nyújtására határidõ betartását vállalja és a szolgáltatás nyújtását az adott határidõ leteltével nem kezdi meg, a fizetendõ kötbér alapja az érintett szolgáltatás havi díjának ötszöröse. A kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a. Az Invitel a kötbért a Jogosult bejelentése alapján megtéríti. Az Invitel felelõssége csak felróhatósága esetén áll fenn, azaz az Invitel mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja,

947

hogy a késedelem elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Az Invitel nem felel a késedelmes teljesítésért, ha a késedelmes teljesítés a Jogosult érdekkörében felmerülõ késedelem miatt következik be. Ekkor az Invitel a szerzõdéses kötelezettségeinek teljesítésére új határidõt jogosult megállapítani és kötbér fizetésére nem kötelezett.” 7. A referenciaajánlat Törzsszövege 4.2.7. pontjának 3. bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szöveg lép: „A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján mûködõ, magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie.” 8. A referenciaajánlat Törzsszövegének 4.4.2. pontja az alábbi mondattal egészül ki: „Ha a jogosult szolgáltató igényét elektronikus úton jelenti be, az igény beadásakor szükséges csatolandó mellékletek benyújtását is teljesítheti elektronikusan.” 9. A referenciaajánlat Törzsszövegének 4.4.3(d) pontja az alábbira változik: „(d) a Jogosult Szolgáltató által igénybe venni kívánt interfészeket, a Jogosult Szolgáltató által igényelt hálózati hozzáférési végpontok számát és megjelölését, a Jogosult Szolgáltató által igényelt minõségi jellemzõket.” 10. A referenciaajánlat Törzsszövegének 4.4.3 (g) pontja az alábbi mondattal egészül ki: „A fenti dokumentumokat elegendõ az elsõ átengedési szerzõdés megkötésekor egyszer a Kötelezett részére benyújtani.” 11. A referenciaajánlat Törzsszövege 4.9.1.6. pontjából az alábbi mondatrész törlésre kerül: „mert az már nem szükséges az elõfizetõk közötti összeköttetés biztosítása érdekében” 12. a) A referenciaajánlat Törzsszövegének 4.9.1. pontja kiegészül a következõ 4.9.1.8. ponttal: „4.9.1.8. jogosult szolgáltató felmondásával a szerzõdésben meghatározott felmondási idõ eltelte után, amely 60 nap (rendes felmondás)” b) A referenciaajánlat 8. sz melléklet 7. pontja kiegészül az alábbi b) ponttal: „b) Rendes felmondás esetén a felmondási idõ 60 nap.” 13. A referenciaajánlat Törzsszövege 13.1. és 13.2. pontjainak utolsó bekezdései törlésre kerülnek. 14. A referenciaajánlat 1. sz melléklete 1.1. pontjának elsõ mondatában a „tájékoztató jelleggel” szókapcsolat törlésre kerül. 15. A referenciaajánlat 1. Mellékletének utolsó táblázata után a következõ szövegrész kerül felvételre:

948


„Az 1. Mellékletben szereplõ helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát az Invitel honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” 16. a) A referenciaajánlat 2. sz melléklet 1.4.1. pontjának elsõ bekezdése az alábbi mondatrésszel egészül ki: „...beleértve azt is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el.” b) A referenciaajánlat 2. sz melléklet 1.4.1. pontjának második bekezdése az alábbi mondatrésszel egészül ki: „...beleértve azt is, hogy az MDF blokkok milyen paraméterûek.” 17. A referenciaajánlat 2. Melléklet 4.1. pontjának tizedik bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A hibaelhárítás idõpontjának meghatározása céljából az Invitel mindig egyeztet az elõfizetõvel. Egyszeri akadályoztatást tiszteletben tart, de ismételt akadályoztatás esetén az Invitel a hibaelhárítást lezártnak tekinti, amelyrõl a Jogosultat értesíti.” 18. a) A referenciaajánlat 2. sz. Melléklet 3. pont 3. bekezdése után a következõ szövegrész kerül felvételre: „A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” b) A referenciaajánlat 5.A számú melléklet 2.3.1.3 pontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” 19. A referenciaajánlat 3. sz. Melléklet 1.1. pontjának elsõ mondata után az alábbi szövegrész következik: „A telepítési helyszínek függvényében a megadott érték (4 m 2) a Felek megegyezésével módosítható.” 20. A referenciaajánlat 3. sz. Melléklet 7.7. pontja az alábbi mondattal egészül ki: „A berendezés alkalmassági vizsgálatra akkor kerül sor, amikor a helymegosztási igényrõl kiderült, hogy az megvalósítható.” 21. A referenciaajánlat 4. sz. Melléklet I. Általános feltételek pontjának szövege az alábbira változik:

9. szám

A Helyi Hurok valamint a Helyi Bitfolyam Hozzáférés átengedésre való alkalmasságot minden egyes Helyi Hurokra vonatkozó igénybejelentés esetén külön meg kell vizsgálni. A Helyi Hurok valamint Helyi Bitfolyam Hozzáférés vizsgálatának eredményét az INVITEL nyilatkozatban rögzíti. A nyilatkozat tartalmazza, hogy az igényelt Helyi Hurok és Bitfolyam Hozzáférés mûszakilag alkalmas-e az átengedésre és egyben biztosítható-e a Kötelezett Szolgáltató hálózatának integritása. Amennyiben az adott hurkon már üzemel vagy 90 napon belül üzemelt azonos vagy az igényeltnél szigorúbb paraméterû xDSL szolgáltatás, a hurkot vizsgálat mellõzésével az átengedésre alkalmasnak kell minõsíteni. Abban az esetben, ha az adott Elõfizetõ vonatkozásában a Helyi Hurok valamint Helyi Bitfolyam Hozzáférés vizsgálata folyamán kiderül, hogy az átengedés mûszaki okok miatt bizonyítottan nem teljesíthetõ, az INVITEL jogosult az igényt elutasítani.” 22. A referenciaajánlat 5.A sz. Melléklet 2.3.1.10. pontja az alábbi mondattal egészül ki: „Ha a hurok arra alkalmas, a hálózat integritását ez nem veszélyezteti és a spektrumkompatibilitást nem sérti, a Jogosult a e pontban felsoroltaktól eltérõ szélessávú szolgáltatást is nyújthat elõfizetõinek.” 23. A referenciaajánlat 5.sz. Melléklet 6. „Az Elõfizetõi Hurok Részleges Átengedése” pont 3. bekezdésének 2. francia bekezdése az alábbira változik: „Figyelembe kell venni a telepítések során az xDSL vonali kódolásából adódó zavartatásokat. Egy érnégyesen belül csak egy érpáron üzemelhet xDSL rendszer, a másik érpár ilyen szolgáltatásra nem ajánlható fel. A kábelekben a telepített xDSL rendszerek aránya nem haladhatja meg a 40%-ot. Kérdéses esetekben mérés szükséges.” 24. a) A referenciaajánlat 5. sz. Melléklet 4. pontja az alábbi 4.1. ponttal egészül ki: „4.1 VDSL2 A szabvány elsõ verziója már elkészült, amely még nem nyújt teljes körû specifikációt. A hálózatban alkalmazása csak a végleges, jóváhagyott szabvány (G.993.2) után lehetséges.” b) A referenciaajánlat 5. sz. melléklet 7. pontja az alábbi 7.8. ponttal egészül ki: „7.8 VDSL2 Az ITU G.993.2 jóváhagyott ajánlásnak megfelelõ változat alkalmazása elõreláthatólag támogatott lesz. A VDSL2 a VDSL továbbfejlesztett változata.” c) A referenciaajánlat 5. sz. melléklet 7. pontja az alábbi 7.9. ponttal egészül ki: „7.9 Eltérõ spektrumú ADSL kezelése Az Invitel hálózata integritásának megõrzésére spektrum gazdálkodási irányelveket dolgozott ki, amelyek a különbözõ ADSL típusok (ADSL, ADSL2, ADSL2+) mellékleteiben (Annex) definiált üzemmódok közül az Annex B kiválasztása jelenti az optimális spektrum menedzselést.

9. szám


Ezért alapvetõen az Annex B üzemmódot támogatja az Invitel. Egyéb a Jogosult által igényelt üzemmódok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) alkalmazása RUO-n kívüli tárgyalási kötelezettséget jelentenek. Ezekben az esetekben az adott helyi hurok mûszaki jellemzõinek (az átengedés lehetõségeinek és korlátainak) megállapítása egyedi alkalmassági vizsgálat útján történik. Ezen változatok támogatása az egyedi esetekben csak akkor lehetséges, ha az nem okoz spektrumproblémákat, és nem veszélyezteti az Invitel hálózatának integritását. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a helyi hurokban az Invitel spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését teszi szükségessé.” 25. A referenciaajánlat 5. A sz. melléklet 1. 6. pontjában a „két év” szövegrész „egy év”-re változik. 26. A referenciaajánlat 5.C Melléklet Megrendelés fejezetének 1.2.3 pontjának szövege az alábbira módosul: „1.2.3 A Jogosult Szolgáltató a helyi hurokra csatlakoztatni kívánt eszközeinek adatai (típus, interfész stb.)” 27. A referenciaajánlat 8. sz melléklet 5. pontja kiegészül az alábbi szöveggel: „A Felek gondoskodnak távközlõ hálózataik és eszközeik rendeltetésszerû használatra való alkalmasságáról és azok szakszerû karbantartásáról. Az üzemfenntartási munka a Szolgáltatás elõre tervezett és a Felek között elõre egyeztetett karbantartás, felújítás, bõvítés, vagy más ehhez kapcsolódó tevékenységek elvégzése céljából történõ szüneteltetését jelenti. Az üzemfenntartási munka alkalmanként nem haladhatja meg az 5 (öt) napot. Az üzemfenntartási munkákról a kezdeményezõ szolgáltató köteles 3 (három) nappal korábban elõzetes bejelentést tenni, és a szükséges elõkészületek, illetve a munkák alatti kapcsolattartás vonatkozásában a Felek kötelesek megfelelõ idõben megállapodni.”. II. Díjakra vonatkozó részek: 1. Alapszolgáltatásokra vonatkozó díjak a) Az „Árak, a díjszámítás módja” címû 6. sz. Melléklet 3.1.2.1. pontjában rögzített díjak helyébe az alábbi díjak kerülnek: „3.1.2.1 Elõfizetõi hurok havi díja 3.1.2.1.1 Teljes átengedés esetén: 2 647 Ft/hó + ÁFA 3.1.2.1.1 részleges átengedés esetén a) A kötelezett biztosítja az elválasztó szûrõt: 873 Ft/hó + ÁFA” b) Az „Árak, a díjszámítás módja” címû 6. sz. Melléklet 3.1.2.2.1. pontjában rögzített elõfizetõi alhurok havi díj helyébe az alábbi díj kerül: „3.1.2.2.1 Teljes átengedés esetén: 1 473 Ft/hó + ÁFA” c) Az „Árak, a díjszámítás módja” címû 6. sz. Melléklet 3.2.1.1. pontjában rögzített helyi bitfolyam hozzáférés havi díj helyébe az alábbi díj kerül:

949

„3.2.1.1 Helyi bitfolyam hozzáférés havi díja: 3 752 Ft/hó + ÁFA” d) Az „Árak, a díjszámítás módja” címû 6. sz. Melléklet 3.1.2.2.2. pontjában szereplõ következõ mondat törlésre kerül: „Elõfizetõi alhurok teljes illetve részleges átengedésének a díja a vonalkoncentrátorokkal, vonaltöbbszörözõkkel biztosított érpárakra vonatkoznak.” e) A referenciaajánlat 6. sz melléklet 2.1. pont 3. bekezdésének szövege az alábbira változik: „Nem érvényesíthetõ Hurok felmérési díj, illetve Helyi bitfolyam hozzáférés felmérési díj a Jogosult szolgáltató felé, ha a Kötelezett az adott hurkon saját elõfizetõje számára már nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatást, illetve az igénybejelentést megelõzõ 90 napon belül az adott hurkon üzemelt harmadik fél távközlési szolgáltató által nyújtott azonos vagy magasabb sávszélességet igénybevevõ és azonos vagy magasabb jelszinteket használó xDSL szolgáltatás.” 2. Kiegészítõ szolgáltatásokra vonatkozó díjak a) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.1.1.1. „Átadó keret és rendezõ modul díja” címû pontja alatti teljes szöveg, illetve díj törlésre kerül, az ebben a pontban szereplõ díj helyébe a következõ díj lép: „110 Ft/10 elõfizetõi hurok/hó + ÁFA” b) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.1.1.2. „Összekötõ kábel díja” címû pontja alatti teljes szöveg, illetve díj törlésre kerül, az ebben a pontban szereplõ díj helyébe a következõ díj lép: „12 Ft/m/hó + ÁFA” c) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.1.2.1. „Átadó keret és rendezõ modul díja” címû pontja alatti teljes szöveg, illetve díj törlésre kerül, az ebben a pontban szereplõ díj helyébe a következõ díj lép: „110 Ft/10 elõfizetõi hurok/hó + ÁFA” d) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.1.2.2. „Összekötõ kábel díja” címû pontja alatti szöveg törlésre kerül, az ebben a pontban szereplõ díj helyébe a következõ szöveg lép „5 Ft/m/hó + ÁFA” e) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.2.1. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Alépítmény-bõvítés nélkül: 5 Ft/m/hó+ÁFA” f) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.2.2. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Alépítmény-bõvítéssel, burkolat-helyreállítás nélkül: 18 Ft/m+ÁFA Amennyiben az alépítmény bõvítését követõen burkolat-helyreállítás szükséges, ennek a számlával igazolt értékére számított értékcsökkenés és tõkeköltség összegével megnövelt havi díjat számolja el a Kötelezett a Jogosult Szolgáltató felé. A havi díjat a Kötelezett a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások sze-

950


rint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül." A referenciaajánlat 6. sz. Mellékletének 3.1.1.2.3. pontja törlésre kerül. g) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet „3.1.1. Egyszeri díjak” pontjának megnevezése „Havi díjak”-ra változik. A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.1. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Összekötõ kábel biztosítás átadó kerettel havi díja:” A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.1.1.2. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Külsõ betelepüléshez biztosított csõfoglalás havi díja:” A referenciaajánlat 6. sz. Mellékletében a „3.1.2 Havi díjak” szövegrész törlésre kerül. A fentiek következtében a referenciaajánlat 6. sz. Mellékletben a 3.1.2.1. pont számozása 3.1.1.3.-ra, a 3.1.2.1.1. pont számozása 3.1.1.3.1-re, a 3.1.2.1.2. pont számozása 3.1.1.3.2-re, a 3.1.2.2. pont számozása 3.1.1.4.-re, a 3.1.2.2.1. pont számozása 3.1.1.4.1-re, a 3.1.2.2.2. pont számozása 3.1.1.4.2.-re változik. h) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.2.1.2.1. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Ethernet havi díja: 881 Ft/hó/10 elõfizetõi hurok+ÁFA” i) A referenciaajánlat 6. sz. Mellékletének 3.3.1. „Helymegosztási szolgáltatás” címû pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: “3.3.1.1. Helymegosztás megvalósíthatósági vizsgálat Elõfizetõi hurok részleges vagy teljes körû átengedése vagy helyi bitfolyam hozzáférés céljából szükséges helymegosztás megvalósíthatóságának vizsgálatára és az igényelt megvalósítására valamennyi hálózati csomópont esetén az igény bejelentését követõen kerül sor. Helymegosztás megvalósíthatósági vizsgálata, mind a fizikai, mind a külsõ helymegosztás esetében: 8.553 Ft/ helyszín/szolgáltató + ÁFA A felmérési díj felszámítása független a helymegosztás megvalósíthatóságától. 3.3.1.2. Ingatlanok kialakítása fizikai, illetve külsõ helymegosztáshoz A díj tartalmazza a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ában foglalt helymegosztási minimum követelmények, illetve Jogosult Szolgáltató ettõl eltérõ igényei figyelembevételével elvégzett kialakítási munkák számlával igazolt költségeit. A Jogosultnak a Kr. 33. §-ában foglalt helymegosztási minimumkövetelmények kialakítási költségeit kell viselnie, havi díj formájában. A havi díjakat az Invitel a helymegosztás kialakításának számlával igazolt költségeibõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül. 3.3.1.3. Létesítmény havi bérleti díja valamennyi helymegosztásra igénybe vehetõ létesítmény esetében:

9. szám

A 277/2003. (XII.-24.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdése szerint a Kötelezett és a Jogosult Szolgáltató által elismert és kiválasztott független ingatlanszakértõ értékbecslése által meghatározott négyzetméter arányos havi díj, azzal, hogy a közlekedõ folyosók után díj nem számítható fel és a Jogosult Szolgáltató által igénybe vett (minimálisan 4 m2) terület szorzataként meghatározott érték, amelyet a Jogosult Szolgáltató havonta, elõre fizet meg a Kötelezett Szolgáltató részére. A mindkét fél által elfogadott független ingatlanszakértõi értékbecslés költségét a Jogosult Szolgáltató viseli. Ha a jogosult szolgáltató azonos helyszínen egyidejûleg vesz igénybe összekapcsolási és elõfizetõi hurok átengedési szolgáltatást és amennyiben az MDF és a digitális rendezõ közötti távolság ezt lehetõvé teszi, úgy az elõfizetõi hurok átengedési szolgáltatáshoz szükséges berendezéseket a jogosult szolgáltató a számára az összekapcsolási szolgáltatás céljára biztosított területen is elhelyezheti. Ebben az esetben azonos helyszínre vonatkozóan az elõfizetõi hurok átengedési szerzõdés keretében nem számolunk fel külön helymegosztási díjat. 3.3.1.4. Havi üzemeltetési díj: Fizikai helymegosztás esetében: 4.461 Ft/ helyszín/szolgáltató +ÁFA/hó, amely nem tartalmazza az áramfelvétel díját. Külsõ helymegosztás esetében: 3.601 Ft/ helyszín/szolgáltató +ÁFA/hó, amely nem tartalmazza az áramfelvétel díját." j) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.3.2. pontjának szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „Helyi hurok egyedi alkalmassági vizsgálat díja: 12.211 Ft/elõfizetõi hurok+ÁFA A díj a vizsgálat eredményétõl függetlenül kerül felszámításra. Ha az elõfizetõ az eddig igénybe vett szolgáltatásaihoz képest nem szándékozik magasabb vagy más spektrumot használó szolgáltatást a Jogosult Szolgáltatótól igénybe venni, akkor ebben az esetben a vizsgálat díja 269 Ft/elõfizetõi hurok +ÁFA.” k) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.2.6.1. pontjában szereplõ díj törlésre kerül, helyébe a következõ díj lép: “750 Ft/elõfizetõi hurok + ÁFA” A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.2.6.2. pontjában szereplõ díj törlésre kerül, helyébe a következõ díj lép: “247 Ft/elõfizetõi hurok + ÁFA” l) A referenciaajánlat 6. sz. Melléklet 3.2.1.2.2. pontjában szereplõ díjak törlésre kerülnek, helyükre a következõ díjak lépnek: “3.2.1.2.2. E1 IMA havi díjai: a) E1 IMA alap havi díja: 59.060 Ft/hó/link+ÁFA b) E1 IMA bõvítés havi díja: 14.025 Ft/hó/bõvítés+ÁFA" A referenciaajánlat – a 6. sz. Mellékletben foglalt díjak kivételével – a határozat kézhezvételétõl számított 30. napon lép hatályba, azzal, hogy a 6. sz. mellékletben foglalt díjakat az Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság a DH-664-178/2005. számú és

9. szám


DH-664-180/2005. számú határozatok kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól, azaz 2006. január 20-tól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 (három) példányban benyújtott, de a Fõvárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Az Invitel Távközlési Szolgáltató Részvénytársaság (a továbbiakban: Invitel vagy Kötelezett) a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozataiban (a továbbiakban: Határozatok) foglalt kötelezettségének eleget téve 2005. október 21-én egységes szerkezetben benyújtotta jóváhagyás céljából az elõfizetõi helyi hurok átengedési és helyi bitfolyam hozzáférési szolgáltatáshoz kapcsolódó referenciaajánlatának tervezetét (a továbbiakban: INRUO tervezet vagy referenciaajánlat tervezet) a Tanácshoz. Az Invitel által benyújtott irat a referenciaajánlat egységes szerkezetbe foglalt változatából, a referenciaajánlat részét képezõ összekapcsolási mintaszerzõdésbõl, valamint a referenciaajánlatban szereplõ díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellbõl állt. A jóváhagyásra benyújtott iratok részletes vizsgálatát követõen, a Tanács 2005. december 19-én, DH-18340-2/2005. számon hiánypótlási felhívást adott ki, melyben részletesen felsorolta azon hiányosságokat, melyek nem teszik lehetõvé a referenciaajánlat jóváhagyását. Az Eht. 103. § (4) bekezdésében foglalt alapelvek érvényesülése érdekében megjelölte a benyújtott dokumentáció pontosítandó részeit, illetve a Kötelezettet a jóváhagyó döntéshez szükséges adatok és információk közlésére hívta fel. A hiánypótlásban foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a Tanács 2006. január 18-án konzultációt tartott az Invitel Zrt. képviselõivel. A Tanács – a hiánypótlásra megszabott határidõ egyszeri meghosszabbítása után – a hiánypótlási felhívásra határidõben benyújtott, DH-373-1/2006. számon iktatott iratokat (továbbiakban: hiánypótlásra adott válasz), az Eht. 14 § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában megszabott hatáskörében eljárva, az Eht. 59. § (1) bekezdése szerint megvizsgálta. A Tanács a vizsgálat eredményeképp megállapította, hogy a Kötelezett a hiánypótlásban foglaltakat túlnyomórészt teljesítette, az INRUO tervezetét és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt a legtöbb helyen annak megfelelõen javította. Ugyanakkor a Tanács azt is megállapította, hogy az INRUO tervezete a hiánypótlást követõen sem felel meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ezért az Eht. 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontja szerinti hatáskörében az Eht. 59. § (4) bekezdése

951

szerint az INRUO tervezetét DH-373-2/2006. számú, 2006. március 6. napján kelt eljárási határozatával nem hagyta jóvá, és egyben kötelezte az Invitelt új tervezet 30 napon belüli benyújtására. A Tanács az Eht. 59. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az új tervezet benyújtásának határidejét úgy állapította meg, hogy a Kötelezettnek a referenciaajánlat DH-373-2/2005. számú eljárási határozatban foglaltaknak megfelelõ elkészítésére elégséges idõ álljon rendelkezésre. Az Invitel fenti kötelezettségének 2006. április 7. napján, határidõben DH-373-5/2006. számon iktatott beadványával eleget tett. A Tanács az ismételten benyújtott dokumentumok átvizsgálását követõen megállapította, hogy az INRUO tervezet, a korábbi jogi és mûszaki és költségmodellel kapcsolatos észrevételeknek megfelelõen túlnyomórészt javításra kerültek, azonban azok továbbra sem feleltek meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. Tekintettel arra, hogy a Tanács csak a végsõ esetben kívánt az Eht 59. § (6) bekezdésében biztosított, a referenciaajánlat tartalmának megállapítására vonatkozó, és az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított, a költségmodell alapján a referenciaajánlatban szereplõ díjak megállapítására vonatkozó jogkörével élni, a benyújtott INRUO tervezet és a költségmodell pontosítása, valamint hiányaik pótlása érdekében 2006. május 25-én DH-373-7/2005. ügyszámon ismételten hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: ismételt hiánypótlás) bocsátott ki, amelyben teljesítésére nyitva álló határidõt 2006. június 7. napjában határozta meg. Az ismételten javított, DH-373-8/2006. számon iktatott INRUO tervezetet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt (a továbbiakban: hiánypótlásra adott válasz) a Kötelezett határidõben nyújtotta be. A Tanács az ismételt hiánypótlást követõen megállapította, hogy az INRUO tervezetben és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellben elvégzett javítások túlnyomórészt a hiánypótlásokban és nem jóváhagyó határozatban szereplõ jogi, mûszaki és költségmodellre vonatkozó észrevételekben foglaltakat követték, ugyanakkor továbbra sem felelnek maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Tanácsnak – a Kötelezett egész eljárás során tanúsított együttmûködése ellenére – ezért az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem megfelelõ néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott INRUO tervezetbeli rendelkezések tekintetében az Eht. 59. § (6) bekezdésében biztosított tartalommegállapító, valamint néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott díjak tekintetében az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított díjmegállapító jogkörével élt. Az észrevételek alapján szükségessé vált a rendelkezõ rész módosítása, kiegészítése az alábbiakban részletezetteknek megfelelõen. A Tanács az Eht. 36. §-ában foglaltaknak megfelelõen a határozat meghozatalát legalább 30 nappal megelõzõen 2006. július 13. napján a honlapján, majd 2006. július 21. napján a Hírközlési Értesítõben közzétette a határozat

952


tervezetét, valamint az ezzel kapcsolatos elõkészítõ anyagokat. A határozat tervezetével kapcsolatban az alábbi szolgáltatóktól érkeztek észrevételek: - Magyar Telekom Távközlési Nyíltkörû Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Telekom) - Invitel - Alternatív Távközlési szolgáltatók Egyesülete (a továbbiakban: ATSZE) - Tele2 Egyszemélyes Korlátolt Felelõsségû Társaság (a továbbiakban: Tele2) A Tanács a beérkezett észrevételeket az alábbi módszer és struktúra szerint dolgozta fel: - A Tanács elsõdlegesen az INRUO tervezetével kapcsolatos általános észrevételeket dolgozta fel szolgáltatók szerint. - A Tanács ezt követõen az INRUO tervezetével kapcsolatos részletes észrevételeket dolgozta fel, akként, hogy az egyes észrevételek az INRUO tervezet struktúráját követik, azon belül pedig a Tanács minden esetben jelzi, hogy az adott ponttal kapcsolatban melyik szolgáltató tett észrevételt. - A Tanács minden egyes észrevétellel kapcsolatban jelezte, hogy azt figyelembe vette-e vagy sem, és minden esetben megjelölte a figyelembevétel vagy a figyelmen kívül hagyás indokát/indokait. - A Tanács – tekintettel az észrevételek nagy számára – azokat nem szó szerint idézte, hanem tartalmilag összefoglalta. - A figyelembe vett indokoknak megfelelõ INRUO tervezetben történt módosításokat a Tanács a határozat rendelkezõ részén átvezette, és az ezekhez kapcsolódó indokolásoknál jelezte, hogy a rendelkezõ rész módosítása milyen észrevételnek megfelelõen történt. A Tanács a DH-373-2/2006. és DH-373-10/2006. határozattervezetekben nem szereplõ jelen határozat rendelkezõ részében foglalt rendelkezéseket a beérkezett észrevételek figyelembevétele alapján az Eht. 10. § g) pontjában foglalt hatáskörében az Eht. 59. § (6) bekezdése és az Eht. 36. § (3) bekezdése alapján hozta meg. A Tanács a beérkezett észrevételekkel kapcsolatban az Eht. 36. § (3) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének az alábbiakban tesz eleget: A. Általános észrevételek ATSZE aa) Az ATSZE az alábbi rendelkezés beiktatását javasolta az INRUO-ba: „Az INRUO Törzsszövegében vagy Mellékleteiben nem szabályozott kérdésekben a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003 (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.” A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján:

9. szám

A Tanács DH-664-178/2005. számú határozata rendelkezõ részének I. számú Melléklete tartalmazza, hogy „a referenciaajánlat készítése során a szolgáltató köteles megfelelni a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Hszr.) foglalt, a helyi hurok átengedés szolgáltatásra alkalmazható elõírásoknak.” A Tanács mindössze praktikussági okokból a Hszr.-re történõ utalással, nem pedig a teljes Korm. rendelet határozatba illesztésével írta elõ a RUO készítésére vonatkozó kötelezettség részletszabályait. Ez a rendelkezés természetesen a Kötelezett szolgáltató azon kötelezettségét is magában foglalja, hogy a helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatban (a továbbiakban: RUO) konkrétan nem szereplõ, de a RUO alapján kötendõ hálózati szerzõdések megkötésével kapcsolatos eljárások esetén esetlegesen felmerülõ releváns kérdésekben is a Hszr. irányadó rendelkezéseit kell alkalmazniuk a feleknek. A Tanács ezért az egyértelmûség kedvéért az INRUO tervezetét módosította az ATSZE által javasolt szövegrésszel oly módon, hogy annak 3.1. pontját kiegészítette a rendelkezõ részben írtak szerint. ab) Nem kezeli az elõfizetõi hozzáférési pont („EHP”) áthelyezését és az átírás lehetõségét a RUO Az ATSZE megállapítja, hogy az INRUO-ból (valamint a többi RUO-ból is) jelenleg hiányzik annak az esetnek a kezelése, amikor az elõfizetõ fizikailag elköltözik és vinné magával az elõfizetését és a hívószámát is. A Jogosult szolgáltatók számára ilyenkor fontosabb az „elhagyott” hurok jogi sorsa. Erre köthetne új elõfizetõi szerzõdést (ha van ilyen végfelhasználói igény), vagy vissza szeretné adni a Kötelezett szolgáltató részére. Az ATSZE szerint a piacon ma az ADSL nagykereskedelmi szerzõdések esetében már alkalmazott megoldást lenne életszerû itt is alkalmazni. Az ADSL szolgáltatás esetében ugyanis nem kell az új helyszínre új szerzõdést kötni, és újra megfizetni az egyszeri díjakat. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az INRUO-nak a Tanács álláspontja szerint külön nem kell külön tartalmaznia az ATSZE által említett azon esetet, amikor az elõfizetõi hozzáérési pont áthelyezésre kerül (pl. az Elõfizetõ elköltözik). Egyrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi hozzáférési pontja ott van, ahonnan az Elõfizetõ elköltözött, a Használaton Kívüli Helyi Hurok egy tipikus esetét jelenti, a használaton kívüli helyi hurok átengedésére pedig az Invitel a DH-664-178/2005. számú határozat rendelkezõ részének III. számú Melléklete alapján köteles. Ebben az esetben a Jogosult szolgáltatónak (mivel a saját Elõfizetõje költözött el) naprakész információja van arról, hogy az adott helyi hurok (illetve alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az átengedés szempontjából szükséges eleme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik,

9. szám


tehát amennyiben a helyi hurok bérletére továbbra is igényt tart egy új igénybejelentést kell benyújtania a Kötelezett felé a használaton Kívüli helyi Hurok Átengedésére, és a Kötelezettnek azt át kell engednie a Jogosult részére. Másrészrõl, az a Helyi Hurok, amelynek elõfizetõi Hozzáférési pontja ott van, ahová az elõfizetõ költözik mûszaki és jogi szempontból is egy olyan új Helyi Huroknak minõsül, amelyre nézve a Jogosultnak új Igénybejelentést kell benyújtania, hiszen a szabályozás az adott érpár átengedésére vonatkozik, és nem az Elõfizetõ átengedésére. A Tanács álláspontja szerint továbbá az Elõfizetõ átírásának lehetõségét nem kell tartalmaznia az INRUO-nak, hiszen amennyiben az Elõfizetõ személyében változás áll be, az az adott Helyi Hurok átengedését nem érinti. Jogértelmezés szempontjából azonban valóban problémát jelenthet ez az eset, hiszen az adott Helyi Hurokra nézve az Invitelnek akkor van csak konkrét átengedési kötelezettsége, ha a Jogosult szolgáltató igazolni tudja, hogy az Elõfizetõ a szolgáltatás tekintetében Õt választotta. Erre szolgál a Hszr. 21. § (3) bekezdésében szabályozott azon jogintézmény, hogy a Helyi Hurokra vonatkozó szerzõdéskötési kezdeményezés esetén a Jogosult az elõfizetõ írásos nyilatkozatával köteles igazolni a Kötelezett kérésére, hogy az Elõfizetõvel elõszerzõdést kötött. Amennyiben tehát az Elõfizetõ és a Jogosult között a jogviszony megszûnik a Kötelezett szolgáltatónak is megszûnik az átengedési kötelezettsége az adott Helyi Hurokra nézve. Abban az esetben ugyanakkor, ha az adott Helyi Hurokon új Elõfizetõ (pl. haláleset esetén az örökös, vagy az ingatlan adásvétele esetén az új lakó) továbbra is a Jogosult szolgáltató szolgáltatását kívánja igénybe venni az adott elõfizetõi Helyi Hurkon, akkor teljes mértékben méltánytalan lenne mind a Jogosult szolgáltatóval, mind pedig az Elõfizetõvel szemben, hogy a Jogosultnak egy új Igénybejelentést kellene benyújtania a Helyi Hurokra nézve. Ebben az esetben ugyanis semmi más nem történik, minthogy az addig nyújtott szolgáltatást A Elõfizetõ helyett B Elõfizetõ veszi igénybe, tehát a szóban forgó Helyi Hurok Átengedésére a INRUO szerinti folyamat lefolytatása teljesen indokolatlan és felesleges lenne. ac) Távoli helymegosztás a Kötelezett ingatlanán kívül Az ATSZE kéri, hogy a RUO biztosítson lehetõséget Távoli helymegosztásra a Kötelezett ingatlanán kívül is, amennyiben a Jogosult szolgáltató vállalja annak kialakítását saját költségén. Az ATSZE szerint ugyanis sok esetben a Távoli betelepülés a Kötelezett szolgáltató ingatlanán a piacon a legdrágább megoldás, akár a Kötelezett szolgáltató tulajdona az ingatlan, akár bérli azt. Az ATSZE észrevétele szerint jogszabály nem tiltja, hogy a Jogosult szolgáltató a Kötelezett szolgáltató ingatlanán kívül (Pl. a szomszéd ingatlanon, mert ott a Jogosult tulajdonos vagy más jogviszonnyal bír) vegye igénybe a Távoli helymegosztást, amennyiben a Jogosult szolgáltató vállalja annak kialakítását saját költségén. Ez a megoldás az ATSZE álláspontja szerint akár nagyságrendekkel is csök-

953

kentheti a Jogosult szolgáltató költségeit és a hurokhoz jutás idejét, ami elsõsorban az elõfizetõknek kedvez. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az Eht.-ban található „Helymegosztás” definíció önmagában kizárja azt, hogy a helymegosztást ne a Kötelezett szolgáltató, hanem a Jogosult biztosítsa. A helyi hurok átengedése esetén a hurok továbbra is a Kötelezett tulajdonában marad, tehát a hálózat tulajdoni viszonyai nem változnak, éppen ezért jogilag problémás és a Kötelezett szolgáltató által mindenképpen támadható, ha a helymegosztást nem Õ nyújtja, hiszen ebben az esetben a hurok egy része kikerülne abból a körbõl, ami a jogszabály szerint a Kötelezett tulajdonába tartozik, és amely fölött így – közjogilag ugyan korlátozott – rendelkezési joga van. A Kötelezettnek továbbá a referenciaajánlatok készítése során figyelembe veendõ Hszr. is biztosítja, hogy objektív mûszaki okból elutasítsa az ajánlatot, ha a RUO-ban biztosított helymegosztási lehetõségek egyike sem érhetõ már el. A Tanács álláspontja szerint továbbá az észrevétel által felvetett probléma a RUO és a Hszr. szabályai által együttesen megoldott, hiszen a Hszr. 29. §-a részletes bizonyítási kötelezettséget ró a Kötelezettre, ha helyhiány miatt utasítja el a Jogosult igényét és az igénybe vehetõ jogorvoslati lehetõségeket is pontosan szabályozza. Ezen felül azzal, hogy a RUO-kba belekerül annak kötelezettsége, hogy a Kötelezett egy távoli helymegosztás biztosítása esetén a helymegosztási helyiség kialakításának költségeirõl szóló számlát és a költségek felosztását is mutassa be a jogosultnak biztosítottá válik az ellenõrizhetõség, és azokban az esetekben, ha a Jogosult a kiszámlázott költségeket vitatja a Hatósághoz fordulhat. ad) Online unbundling adatbázis Az ATSZE javasolja, hogy az INRUO tervezet rögzítse az elõfizetõi hurok átengedés esetén egy olyan online és hiteles adatbázis kialakításának kötelezettségét, mely a Jogosult szolgáltatók és a lehetséges végfelhasználók számára is elérhetõ. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az ATSZE által kért módosítás már szerepelt az egyeztetésre kitett DH-373-10/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részének 4. pontjában (jelen határozat rendelkezõ részének 15. pontja), ezért az észrevétel nem releváns. ae) Az átengedett érpárak nagykereskedelmének lehetõségét kérjük szabályozni Az ATSZE kérte a Tanácsot, hogy biztosítsa az átengedett érpárak nagykereskedelmi továbbértékesítésének a lehetõségét a referenciaajánlatokban. Az ATSZE felhívta a Tanács figyelmét arra, hogy a RUO-kban a Jogosult szolgáltató kizárólag saját Elõfizetõjének nyújthat szolgáltatást az elhordozott hurkon, ez pedig a Jogosult szolgáltatók érdekeit sértõ, minden jogalapot nélkülözõ és versenyellenes üzleti korlátozásnak tekinti. Az ATSZE szerint az Eht., a Hszr., és a 2002/19 EC Directive (Access Directive) nem engedik a további felhasználás korlátozását, így a

954


szabályozói akarat szerint az érpárak tulajdonosával azonos jogok illetik meg a Jogosult szolgáltatókat. A korlátozás indokolatlanul tiltja az elérési infrastruktúrával nem rendelkezõ piaci szereplõk nagykereskedelmi termékekkel való ellátását, s ezzel kirekeszti õket errõl a piacról. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: Az Eht. 188. § 47. és 48. pontjai szerint: „46. Helyi hurok átengedése: a helyi hurok teljes átengedése és a helyi hurok részleges átengedése, amely nem vonja maga után a helyi hurok tulajdonjogának megváltozását. 47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amelynek során a helyi huroknak vagy helyi alhuroknak az igénybejelentéskor ténylegesen szolgáltatásra igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv használatát engedik át; a frekvenciasáv át nem engedett részét továbbra is a kötelezett szolgáltató használja.” A Hszr. 3. § (2) bekezdés 2.4 pontja szerint: „Helyi hurok átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára. A helyi hurok teljes átengedése a helyi hurok vagy helyi alhurok teljes frekvenciasávja használatának átengedését, míg a helyi hurok részleges átengedése a kötelezett által igénybe vett frekvenciasávon felüli frekvenciasáv átengedését jelenti.” A fenti definíciók alapján a helyi hurok átengedése esetén sem az Eht., sem pedig a Hszr. nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a Jogosult szolgáltató az adott helyi hurkon kinek és milyen szolgáltatást nyújthat, a helyi hurok átengedése mindössze „a helyi hurokhoz való hozzáférés biztosítását jelenti valamely jogosult számára”. Ebbõl következõen az Invitel azt jogosult ugyan kizárni, hogy az adott helyi hurok használatát – mivel az továbbra is a tulajdonában marad – a Jogosult szolgáltató más szolgáltatónak átengedje, azt azonban nem tilthatja meg, hogy az adott helyi hurkon a Jogosult ne csak kiskereskedelmi szolgáltatást nyújtson és értékesítsen elõfizetõje számára, hanem emellett nagykereskedelmi szolgáltatást is nyújtson és értékesítsen más társszolgáltatók részére, hiszen a helyi hurkot ilyenkor továbbra is a Jogosult szolgáltató használja a szolgáltatás nyújtására, és csak az általa nyújtott szolgáltatást értékesíti tovább. Ennek megfelelõen az Invitel nem korlátozhatja a helyi hurok átengedését kizárólag arra, hogy a Jogosult azt csak elõfizetõjének nyújtott szolgáltatásra használhatja, azaz az INRUO csak a használat további átengedésére tartalmazhat korlátozást, a használat módjára nem. A RUO ugyanakkor csak a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató egymás közötti jogviszonyának szabályozását kell, hogy tartalmazza, a helyi hurkon nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatás társszolgáltatónak történõ továbbértékesítése nem tartozhat a RUO személyi hatálya alá, ezért

9. szám

a Tanács a Jogosult szolgáltató és a társszolgáltató jogviszonyának szabályozását a RUO-ban nem jogosult elõírni. af) A Hurok visszaadása egyáltalán nincs szabályozva Az ATSZE kérte a Helyi Hurok Invitel részére történõ visszaadásának szabályozását is az INRUO tervezetében, mivel az egyáltalán nincs szabályozva. Ez az ATSZE álláspontja szerint biztosan tömegjelenség lesz, ugyanis a vezetékes telefon penetrációja – egyezõen a nemzetközi trendekkel – folyamatosan csökken, az unbundlingolt hurkok esetén is várható ez a tendencia. A másik fontos szempont, hogy olyan rohamos a technológiai fejlõdés és változás, hogy nem tudható bizonyosan, hogy milyen konkrét végfelhasználói igényekkel találkozunk néhány éven belül. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint a Helyi Hurok visszaadása külön szabályozására a RUO-ban nincs szükség, az alábbiak miatt: Amikor a felek közötti szerzõdés megszûnik, értelemszerûen megszûnik a Jogosult díjfizetési kötelezettsége is a Kötelezett felé. A Tanács álláspontja szerint ezen túl a RUO-kban nem lehet olyan szabályokat alkotni, amely a hurok visszaadásával kapcsolatban a jövõben felmerülõ feltételezett vagy a gyakorlatban majd fel sem merülõ problémákra reagálnak, tekintetbe véve azt is, hogy maga az észrevételezõ sem tudta megnevezni észrevételében, hogy pontosan milyen folyamat megalkotását várta volna a Tanácstól. Amennyiben a jövõben a Helyi Hurok visszaadása bármilyen problémába ütközne, és ezzel kapcsolatban a szabályozás igénye merülne fel, akkor a Tanács az Eht. 59. § (8) bekezdése alapján jogosult indokolt esetben a RUO módosítását hivatalból elõírni. ag) Az ATSZE javasolja, hogy az INRUO tervezet rögzítse a „hálózat integritásának” pontos tartalmát, mivel a hálózat integritásának védelmére hivatkozva szabadon visszautasíthatja a Jogosult szolgáltatók igényét az Invitel, miközben nincs definiálva a fogalom. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A „hálózat integritása” valóban nem tisztázott fogalom az INRUO-ban, azonban ez a „hálózat egységét” jelenti, amely fogalom viszont szerepel az INRUO Meghatározások cím alatt, az Eht. 188. § 33. pontjának megfelelõen. Így ahol az INRUO-ban „hálózat integritása” szerepel, ott a meghatározás „hálózat egységére” változik. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen kiegészül. b) TELE2 aa) Átengedési keretszerzõdés A TELE2 javasolja az INRUO tervezet szerzõdéskötési struktúrájának átalakítását, az INRUO is tegye lehetõvé – hasonlóan a MARUO-hoz és az EMRUO-hoz – az átengedési keretszerzõdés megkötését.

9. szám


A keretszerzõdés keretében a jogosult szolgáltatók az üzleti terveiket ki tudnák alakítani, számítva arra, hogy a helymegosztási és kábelkifejtési szolgáltatásokat ténylegesen rendelkezésre tudják állítani az elõfizetõkkel való szerzõdéskötések idejére, miáltal reálisan képesek az elõfizetõk számára is elfogadható idõn belül saját szolgáltatásuk aktiválására. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Magyar Telekom nyRt. és az Emitel zRt. valóban alkalmazzák az „átengedési keretszerzõdés” szerzõdéskötési formát, azonban ennek kialakítását a RUO-kban jogszabály nem írja elõ, az Invitel zRt. ennek létrehozására nem kötelezhetõ, jelenlegi szerzõdéskötési struktúrája az elektronikus hírközlési szabályoknak megfelel. ab) A referenciaajánlat áttekintését szükségesnek látja a TELE2 atekintetben, hogy koherens módon kezeli-e a folyamatok tekintetében is az olyan újonnan bevezetett átengedési lehetõségeket, mint az alhurkok és a használaton kívüli hurkok átengedése. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a felvetést megvizsgálta és az INRUO-t ilyen szempontból megfelelõnek találta. ac) A TELE2 szerint az adott hurkon már nyújtott xDSL szolgáltatás üzemelésének minden szolgáltató esetén azt kell jelentenie, hogy nincs szükség egyedi alkalmassági vizsgálatra, mely esetben a vizsgálati díj sem számlázható ki. Ezen túl nem csupán az igénylés pillanatában üzemelõ xDSL szolgáltatás indokolja az egyedi alkalmassági vizsgálat elhagyását; reálisan legalább az igénylést megelõzõ 3 hónapon belül a vonalon üzemelõ xDSL szolgáltatás ilyen. A 3 hónapos határidõ megfelelõen rövid ahhoz, hogy e periódusban a hálózat terhelése ne változzék a szolgáltató által nem kiszámítható, számottevõ mértékben. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 javaslatát elfogadta, mivel ha egy adott hurkon a Kötelezett vagy egy másik Jogosult xDSL szolgáltatása azonos, vagy szigorúbb paraméterekkel, belátható idõn belül (90 nap) már üzemelt, a hurok alkalmasságát nem szükséges újabb vizsgálattal eldönteni. A határozat rendelkezõ része ennek megfelelõen változik. ad) Bankgarancia A TELE2 javasolja az INRUO tervezetbõl a bankgaranciára vonatkozó kikötések és mellékletek törlését, mivel az nem tûnik szükségesnek, nem fordulnak elõ fizetési késedelmek. A bankgarancia mint szerzõdési biztosíték kizárólagos elõírása nem méltányos. Más – nem szabályozott – szerzõdésekben a kötelezett szolgáltatók sem kérnek bankgaranciát partnereiktõl, azaz a bankgarancia alkalmazása nem tekinthetõ általános iparági gyakorlatnak.

955

Szerzõdéses biztosítékként a Kötelezett szolgáltatónak más megoldást is el kellene fogadnia. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az, hogy általában nem fordul elõ fizetési késdelem, nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fordulhat elõ. Szolgáltatói tapasztalat, hogy a bankgaranciával nem rendelkezõ szerzõdések esetén gyakoribb a fizetési késedelem. A bankgarancia elõírását jogosnak tartja a Tanács, hiszen ez biztos garanciát jelent a fizetésre és a szolgáltatók RUO-s szerzõdései esetében nem kis összegekrõl van szó, így érthetõ, ha a szolgáltatók próbálják minél biztosabb módszerrel kivédeni a nemfizetés vagy a késedelmes fizetés esetét. A hurokátengedés esetén figyelembe kell venni, hogy gyakorlatilag a Tanács határozatával következik be ebben a piaci szegmensben a piacnyitás, ezen szolgáltatás tekintetében még nem ismertek a pontos jogosulti igények és az ehhez kapcsolódó fizetési hajlandóság, tehát a szolgáltatás nyújtásával elsõsorban a Kötelezett szolgáltató vállal kockázatot, mivel egyrészt elveszíti a korábbi elõfizetõjétõl származó bevételt, másrészt a szolgáltatás nyújtásának költségeit sem tudja finanszírozni a Jogosult nemfizetése esetén. Mellesleg megjegyzi a Tanács, hogy minden szolgáltató ezt a biztosítékot választotta szerzõdéséhez RUO-jában. ae) Használati jog megosztása A TELE2 javasolja az INRUO tervezet kiegészítését a következõek szerint: „Az átengedett helyiség vagy a helyiségben elhelyezett eszköz feletti használati jogot a Jogosult harmadik féllel akkor oszthatja meg, ha a kötelezett szolgáltató felé a helyiség, illetve eszköz használatával összefüggésben teljes felelõsséget vállal. A Jogosult a helyiség, illetve eszköz használati jogának megosztását köteles bejelenteni a kötelezett szolgáltatónak.”. A használati jog átengedésének tilalma a lehetséges befektetéseket gátolhatja anélkül, hogy világos lenne, hogy a helyiség több szolgáltató általi közös használata milyen – a hatóság által is elismerhetõ – jogos érdeket sértene. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a TELE2 észrevételét a RIO eljárások során is elutasította, elsõsorban arra utalva, hogy a közös rack Helymegosztási Egység használata esetén ugyanis a Tanács álláspontja szerint a legkisebb költség elvének érvényesülése nem állna arányban a mûszaki-biztonsági és adatvédelmi célok illetve a díjazási elvek érvényesülésnek háttérbe szorulásával. Amennyiben az INRUO szövege megengedné azt, hogy ugyanazon rack szekrényt több jogosult szolgáltató is igénybe vegyen, akkor könnyen elõfordulhatna, hogy a jogosult szolgáltatók egymás mûszaki berendezéseinek mûködését befolyásolhatják, továbbá megkönnyítené, hogy jogosulatlanul jussanak bizonyos

956


adatokhoz egymás rovására, amely akár az Invitel hálózatának integritását is veszélyeztetheti. A fenti – és már a RIO határozatokban is részletezett okokon túlmenõen – az egy helymegosztási egység több jogosult általi igénybevétele hatásköri és egyéb a versennyel összefüggõ problémákat is felvet az alábbiak szerint: A Helyi Hurok Átengedése és az annak keretében igénybe vett Helymegosztás szolgáltatás is egyfajta – a bérlethez hasonló – hírközlésjogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Ennek a jogviszonynak számos eleme közjog (így elsõsorban az Eht, a Hszr., illetve az egyéb elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály) által korlátozott. Így a fenti szabályok pontos rendelkezéseket adnak arra nézve, hogy a Kötelezettnek a helymegosztást milyen módon kell biztosítania a Jogosult részére, hogy milyen esetekben jogosult a Kötelezett a Jogosult szolgáltató helymegosztási igényét objektív mûszaki okokra hivatkozva visszautasítani, illetve, hogy ilyen esetben milyen mûszaki vizsgálatokkal köteles az objektív mûszaki okokat igazolni a Jogosult felé, illetve, hogy a jogosultat ez esetben milyen jogorvoslati lehetõségek illetik meg stb. A Helyi Hurok Átengedése keretében igénybe vett Helymegosztás szolgáltatás számos eleme a közjog által korlátozott, de azon elemek tekintetében, ahol a közjog nem tartalmaz szabályozást a felek jogviszonyára továbbra is a magánjog szabályai az irányadóak. Az egyes helymegosztási egységekben történõ helymegosztást egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem tartalmazza, sõt a Hszr. 33. § (1) bekezdése a helyi hurok átengedésével kapcsolatban kifejezetten tartalmazza, hogy „átengedés esetén a fizikai helymegosztást a kötelezett szolgáltató rendezõjéhez csatlakozó elkülönített átadókereten kell megvalósítani”, ami utal arra, hogy maga a jogalkotó sem kívánta szabályozni a közös helymegosztást. Mivel a helység tulajdonjoga általában a Kötelezett szolgáltatóé, és arra nézve a Kötelezett szolgáltatót közjogi korlátok nem kötik, hogy a helymegosztást igénylõ Jogosultakon túl mások részére is kötelezõen biztosítsa a helyiség használati jogát, ezért a helymegosztási egységekbe történõ több szolgáltató általi közös betelepülés szabályozása tisztán polgári jogi kérdésnek minõsül, amely kérdésben a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A Tanácsnak ugyanis nincs hatásköre véleményt nyilvánítani olyan magánjogi kérdésekben amelyet a közjog még csak érintõlegesen sem szabályoz, így nem értelmezheti azt, hogy a Kötelezettnek a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján kötelessége-e megengedni a Jogosultak számára a Helymegosztási Egység további albérletbe adását, ahogyan azt sem, hogy ez a kérdés hogyan alakul abban az esetben, ha az Invitel eleve nem tulajdonosa, csak bérlõje az adott Helymegosztási Helyiségnek. A Tanács a fentieken kívül hangsúlyozza továbbá, hogy a Helymegosztási Egység több szolgáltató általi közös használata versennyel összefüggõ problémákat is felvet. Ugyanis amíg a Kötelezett szolgáltatót erõs közjogi korlá-

9. szám

tozások kötik abban, hogy a helymegosztás biztosítása esetén nem tehet különbséget az egyes szolgáltatók között, biztosítva ezzel a verseny szabadságát, addig a Jogosult szolgáltató nagyban befolyásolná a versenyt azzal, hogy válogatása szerint engedi be saját helymegosztási egységébe a további Jogosult szolgáltatókat, hiszen egy idõ a piacon után a jogosult szolgáltatók egymással is versenyezni fognak, nemcsak a Kötelezettel. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy az erõs közjogi korlátozások csak a Kötelezett szolgáltatókat kötik – egy helyigénnyel fellépõ Jogosult szolgáltató egy másik Jogosult szolgáltató általi elutasítása esetén erre vonatkozó szabályok hiányában semmilyen jogorvoslati lehetõsége nem lenne, a már betelepült Jogosult szolgáltató viszont bármiféle korlátozás nélkül bármilyen árat kérhetne azért, hogy megengedi az általa bérelt Helymegosztási Egységbe történõ más Jogosult betelepülését. ez pedig éppen a verseny szûkülésével járhatna az adott piacon, nem pedig annak élénkülésével. af) A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 1. Melléklet aktualizálását és kiegészítését a listákban azokkal az adatokkal is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el. Az mindenképpen szükséges információ lenne, hogy az MDF központokban az MDF blokkok milyen paraméterûek (10, 50 vagy 100 érpárra). Emellett a táblázatok csupán „tájékoztató jelleggel” tartalmazzák az adatokat, azaz azokért a kötelezett szolgáltató felelõsséget nem vállal. Ez nem elfogadható, mivel az információhoz való hozzáférés nélkülözhetetlen a szolgáltatás nyújtásának tervezéséhez. A Tanács a TELE2 észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A TELE2 észrevételét a Tanács csak részben tudta figyelembe venni, mivel azt az információt, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) lát el, a Hszr. 20. § (2) bekezdésének a) pontja szerint a Kötelezettnek az elõrendelési eljárás során kell közölnie, ezért arra, hogy ezen adatokat a honlapján nyilvánosságra hozza, a Tanács az Invitelt nem kötelezheti. Bár az INRUO tervezet 4.7.4.pontja és 2. sz. melléklete tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket az Invitel a Hszr. 20. § (2) bekezdése szerinti elõrendelés esetén Jogosult rendelkezésére bocsát, ezt a Tanács a TELE2 észrevételére a rendelkezõ részben foglaltak szerint pontosította, mivel az említett elõrendelés egyértelmûen arra szolgál, hogy a Jogosult azonosítani tudja, hogy mely központ mely területeket lát el, milyen paraméterekkel. A konkrét Igénybejelentések benyújtása pedig értelemszerûen csak ennek ismeretében történhet meg. Az észrevétel második felére vonatkozó indokolást a Tanács a Részletes észrevételek, mellékletek TELE2 1. sz. melléklet pontjában fejtette ki. ag) Határidõk

9. szám


A TELE2 észrevétele szerint a RUO-ban szereplõ határidõk nem térnek el a jogszabályoktól, mégis kéri a Tanácsot, vizsgálja felül a határidõket olyan szempontból, hogy azok a elképzelhetõ legrövidebb átengedési idõt tegyék lehetõvé. Javasolja, hogy a Tanács a MARUO-hoz fûzött észrevételek közül vegye figyelembe az igénybejelentések visszajelzésére, hiánypótlás kérésére, átengedés megvalósítására vonatkozó módosítási felvetését, ami 10 nappal megrövidítené az átengedés idõigényét. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatainak I. számú Mellékletei szerint a Kötelezett szolgáltatónak a referenciaajánlatát a Hszr. rendelkezései szerint kell elkészítenie. A Hszr. 5. § (2) bekezdése szerint: „A kötelezett szolgáltató az ajánlat kézhezvételétõl számított 10 napon belül értesíti a jogosult szolgáltatót a szerzõdéskötési tárgyalások megkezdésérõl, és annak menetérõl, vagy megfelelõ határidõ tûzésével felhívhatja az (1) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ adatok, dokumentumok kiegészítésére, amennyiben ezek nélkül a hálózati szerzõdés megkötésérõl a kötelezett nem tud nyilatkozni. Az utóbbi esetben a szerzõdéskötésre elõírt határidõ a pótlólagos adatközlés kötelezett általi kézhezvételével kezdõdik.” Tekintettel arra, hogy az Invitel részére a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok alapján alkalmazni rendelt Hszr., mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály teszi lehetõvé, hogy az ajánlat kézhezvételétõl (Igénybejelentés kézhezvételétõl) számított 10 napon belül értesítse a szolgáltatót vagy hívja fel a szükséges hiányok pótlására, a Tanács ettõl a szabálytól – mint jogalkalmazó – eltekinteni nem tud, ezért a javasolt módosítást elutasította. ah) A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 5. Melléklet 6. pontjának módosítását úgy, hogy a vonalak 60%-án mûködhessen szélessávú szolgáltatás, mivel a DSL penetráció növekedésével a jelenlegi 40%-os feltétel komoly korlátja lehet a versenynek, és az egyedi hurokalkalmassági vizsgálatnak e paraméterre vonatkozó eredménye tûnik a legkritikusabb mûszaki elutasítási oknak. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Kötelezett szolgáltató ismeri legjobban a saját hálózatának a képességeit, így gyakorlati tapasztalatai alapján adja meg a kábelek xDSL-lel való kitöltöttségi értékét. Az érték egy konkrét esetben attól is függ, hogy az adott kábelben milyen rendszerek üzemelnek. (Pl. van-e ISDN szolgáltatás és hány érpáron.) A 60%-os kívánság elvileg sem teljesíthetõ, mert egy érnégyesbe 2 szélessávú rendszer nem telepíthetõ zavarásmentesen. Az összehasonlítás az európai adatokkal nem releváns, mert különbözõ felépítésû és minõségû helyi hálózatokat vet össze.

957

Az INRUO 5. Mellékletének 6. pontjába a Tanács felvett egy olyan kitételt azonban, amely fenntartja a kérdéses esetekben a mérés lehetõségét, a rendelkezõ rész tehát ennek megfelelõen módosul. A Tanács szerint a folyamatosan növekvõ fel- és letöltési sebességek folyamatosan növelik egy kábelen belül a zajterhelést, ami szintén csökkentheti a kitöltöttség értékét. ai) Írásbeli kommunikáció A TELE2 javasolja az INRUO tervezet felülvizsgálatát olyan módon, hogy a Tanács törölje azokat a kikötéseket, amelyek feleslegesen kívánják meg az írásbeli kommunikációt. Mivel valamennyi szolgáltató biztosítja az igénybejelentések e-mailen, azaz elektronikus úton való benyújtását, sok helyen nem indokolt a jogosult szolgáltatóktól a folyamatok során bizonyos dokumentumok írásban való benyújtása, illetve akár cégszerûen aláírt írásos forma megkövetelése. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Az Eht. 88. § (2) bekezdése alapján a hálózati szerzõdéseket írásba kell foglalni, tehát egyértelmû, hogy ebben az esetben kötelezõ az írásbeli forma. A Tanács egyetértett azonban a TELE2 fenti észrevételével, amely szerint sok helyen nem indokolt a dokumentumok írásban történõ benyújtása, így a Tanács az INRUO tervezet Törzsszöveg 4.4.2. pontját kiegészítette a TELE2 által kért módosítással. Amennyiben ugyanis a rendelkezés hiányában a Kötelezett a szükséges további dokumentumok csatolását nem fogadná el elektronikusan, akkor értelmetlen lenne a 4.4.2. pontban foglalt igénybejelentési mód lehetõvé tétele az INRUO tervezetben. Ezen pontban szabályozott esetekben nem kötelezõ a cégszerûen aláírt írásos forma sem, az helyettesíthetõ elektronikus aláírással. aj) A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 2. Melléklet 4. pont módosítását a MARUO 7. sz. mellékletéhez fõzött észrevételei figyelembevételével: „A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenkettedik bekezdésében a második mondat kiegészítését a következõképpen: A Magyar Telekom a hibaelhárítás tényét, eredményét lezárt hibajegyen visszaküldi a Jogosult részére, egyben megjelölve a hiba mibenlétét és elhárításának módját.” Ez a módosítás szükséges ahhoz, hogy a jogosult szolgáltatók valóban érdemben tudják kifogásolni az el nem hárított vagy azonnal újrajelentkezõ hibák esetén a hibaelhárítást. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint nincs jelentõsége a kért módosításnak, hiszen szükség esetén a szerzõdõ felek ilyen esetben úgyis megkeresik egymást, ezért a fenti

958


észrevételt a Tanács az Invitel esetében sem vette figyelembe. A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenharmadik bekezdésében szereplõ határidõt 2 (kettõ) munkanapra módosítani. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A hibaelhárítás esetében a felek általában nem munkanapot, hanem naptári napot rögzítenek szerzõdésekben. Az említett pont változatlanul hagyása a Tanács álláspontja szerint elsõsorban azért indokolt, mert a hibaelhárítás mielõbbi befejezése mindkét fél érdeke. A Kötelezett által vállat gyors hibaelhárítási határidõk feltételezik a Jogosult szolgáltató gyors viszontválaszát is, ezért a fenti észrevételt a Tanács az Invitel esetében sem vette figyelembe. A TELE2 megállapítja, hogy a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizennegyedik bekezdése nem szól azokról az esetekrõl, amikor a jogosult a hibaelhárítással kapcsolatban más kifogást emelt. Általában hiányzik a mellékletbõl annak rendezése, hogy az ilyen kifogások után ismét elhárítani kezdett hibát hogyan kezelik a minõségi paraméterek számításánál. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A „más kifogás” sem a jogszabályokban, sem az INRUO tervezetben nem definiált fogalom így a Tanács az észrevételt értelmezni nem tudta. A TELE2 javasolja a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenötödik bekezdésében az „Elõfizetõnek jelzett idõpontban” fordulat helyett az „Elõfizetõvel – adott esetben a jogosult szolgáltatón keresztül – egyeztetett idõpontban” fordulat elfogadását. Egyébként ugyanis a szöveg szerint az elõfizetõ akadályoztatása esetén a Magyar Telekom mentesül a hibaelhárítási kötelezettség alól, ami elfogadhatatlan tekintettel arra, hogy a jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes, és nem is jogosult. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács méltányolta a TELE2 javaslatát, figyelembe véve, hogy a jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes és nem is jogosult. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. A TELE2 a MARUO 202 mutatóval kapcsolatban több észrevételt is tesz. A mutató számítását leíró képlet számlálójából hiányzik a „valós” szócska, ami indokolatlanul kedvez a Magyar Telekomnak, hiszen így a számlálóban az olyan hibák is elhárítottként szerepelhetnek, amelyek nem voltak valósak, vagyis nem történt tényleges hibaelhárítás. A mutató vállalt értéke nagyon alacsony. Ez az alacsony érték nem teszi lehetõvé azt, hogy a jogosult szolgáltató megfelelõ minõségû, versenyképes szolgáltatást kínáljon a piacon, ezért javasoljuk a mutató értékének 90%-ra való emelését (ez biztosíthatja, hogy a kötelezett

9. szám

szolgáltató a hibaelhárításban sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a jogosult szolgáltatókkal szemben).” A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: i) Az elhárított hiba mindig valós hibát jelent, ezért a TELE2 elsõ észrevételét a Tanács nem tudta figyelembe venni. ii) A Tanács továbbá a mutató értékét módosítani nem tudta, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatás minõségének a fogyasztók védelmével összefüggõ követelményeirõl szóló 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet (amely kizárólag elõfizetõi szolgáltatásokra vonatkozik) szerint ezen mutatók a szolgáltatók által vállat értékek. Tekintettel arra, hogy ezen mutatók értékét nemhogy nagykereskedelmi viszonylatban, még kiskereskedelmi viszonylatban sem írja elõ jogszabály, hanem a szolgáltatók vállalására bízza, így az INRUO-ban ezen értékek vállalása is a Kötelezett szolgáltató szabadságába tartozik, amely mint ilyen a szolgáltatók közötti verseny egyik eszköze is lehet. c) MAGYAR TELEKOM aa) Átengedési keretszerzõdés A Magyar Telekom javasolja az átengedési keretszerzõdés beépítését az INRUO tervezetbe. A referencia ajánlat nem tesz különbséget egyedi hurokátengedésre vonatkozó szerzõdés és átengedési keretszerzõdés között. Ez alapján minden egyes helyi hurokra vonatkozóan a 277/2003. Kr-nek megfelelõ kezdeményezõ ajánlatot kell benyújtani, majd papír alapon szerzõdni. Ez az adminisztrációs teher nagymértékben lassíthatja egy hurokátengedésen alapuló üzleti terv megvalósítását, valamint az emberi tényezõ alkalmazásával a hibalehetõségek számát és a költségeket is növeli. A Kr-nek való megfelelés érdekében minden egyes hurokátengedési igény esetén olyan adatokat/iratokat kell megadni, amelyek az elsõ egyedi igényt követõen irrelevánsak (pl. regisztráció tényének bizonyítása, cégkivonat, elõrejelzés). Javasoljuk, hogy az Invitel által kezdeményezõ ajánlathoz kért információk közül a nem az egyedi hurokhoz kötõdõ információk megadása csak az adott MDF helyszínre vonatkozó elsõ igény leadásakor legyen kötelezõ. A Tanács az Általános észrevételek, TELE2 aa) pontban, Részletes észrevételek, Törzsszöveg, MAGYAR TELEKOM Törzsszöveg 4.4.3. (g) ponthoz írt válaszban, és a Részletes észrevételek, mellékletek TELE2 7. sz melléklethez írtakban megválaszolta az észrevételt. A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet kiegészítését az elektronikus aláírással támogatott igényleadással, álláspontja szerint ennek segítségével jogszerû szerzõdés jönne létre a két fél között. A Tanács az Általános észrevételek, TELE2 ai) pontban megválaszolta az észrevételt. B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 1.MAGYAR TELEKOM Törzsszöveg 2. A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 2. pontját kiegészíteni a következõ definíciókkal:

9. szám


„Harmadik Fél: olyan elektronikus hírközlési szolgáltató, aki a Kötelezett Szolgáltató elõfizetõjével elõfizetõi szerzõdést kötött, és a Jogosult Szolgáltató által igénybe vett helyi hurok átengedéssel vagy helyi bitfolyam hozzáféréssel megvalósított hozzáférésen keresztül kíván nyújtani szolgáltatást az elõfizetõ számára. Átengedési Keretszerzõdés: az INRUO-ban lefektetett Szolgáltatásokon és azok megvalósításának lényegi feltételein alapuló – a Felek által aláírt – keretszerzõdés, amely alapján az Egyedi Betelepülési Szerzõdések, Egyedi Kábelkifejtési Elem Szerzõdések, az Egyedi Helyi Hurok Szerzõdések, az Egyedi Helyi Bitfolyam Hozzáférési Szerzõdések és az Egyedi Hozzáférési Link Szerzõdések megkötésére sor kerül. Egyedi Szerzõdés: egy Egyedi Betelepülési Szerzõdést, Egyedi Kábelkifejtési Elem Szerzõdést, Egyedi Helyi Hurok Szerzõdést, Egyedi Helyi Bitfolyam Hozzáférési Szerzõdést vagy Egyedi Hozzáférési Link Szerzõdést jelent. Szerzõdés: Szerzõdés alatt a szövegkörnyezettõl függõen Átengedési Keretszerzõdés vagy Egyedi Szerzõdés értendõ.”. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az észrevétel az „átengedési keretszerzõdés” kérdéskörhöz kapcsolódik, a Tanács az Általános észrevételek, TELE2 aa) pontban megindokolta az észrevétel elutasítását. 2.ATSZE Törzsszöveg 4.2.7 Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 4.2.7 pont módosítását a következõek szerint: „A bankgaranciát kiállító kereskedelmi banknak a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. Tv. alapján mûködõ, olyan magyarországi székhelyû hitelintézetnek kell lennie, amelynek Moody’s vagy S&P általi hitelbesorolása nem rosszabb a Magyar Köztársaság által kibocsátott és magyar Forintban denominált instrumentumok hosszú távú hitelbesorolásánál.” A garanciát állító banknak magyarországi Moody’s vagy S&P szerint legalább „A” minõsítésûnek kell lennie. Az ország hitelminõsítésének romlása elõidézhet olyan helyzetet, hogy nem lesz ilyen bank, ezért indokolt a módosítás. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE által kért minõsítõ feltétel törlését indokoltnak tartotta, hiszen Magyarországon gyakorlatilag bármely PSZÁF engedéllyel rendelkezõ bank különösebb feltétel nélkül nyújt ilyen szerzõdési biztosítékot, fõleg úgy, hogy az INRUO alapján kötött szerzõdések esetén vélhetõen kisebb összegekrõl lesz szó, mint a RIO alapú szerzõdések esetén kért bankgaranciáknál. A PSZÁF által kiadott engedély éppen annak bizonyítására szolgál, hogy az adott bank alkalmas az adott pénzügyi szolgáltatások nyújtására. A jelenlegi makrogazdasági

959

helyzetben továbbá valóban elõfordulhat, hogy ilyen „A” minõsítésû, Magyarországi székhelyû bankok hiányában a Jogosultak nem tudnak bankgaranciát állítani, holott ez a szerzõdés hatálybalépésének feltétele, így a Tanács egyetértett abban, hogy ezen minõsítés elõírása csak a szerzõdéskötési feltételek indokolatlan nehezítését, ad abszurdum annak ellehetetlenítését jelentené. 3.MAGYAR TELEKOM Törzsrész 4.2.7 elsõ bekezdés A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 4.2.7 pontját kiegészíteni a következõek szerint: „Határozott idejû keretszerzõdés esetén a bankgaranciát a határozott idejû keretszerzõdés teljes idõtartamára, illetve az azt követõ 2 hónapra kell nyújtani. A Bankgarancia lehívására a meghatározott feltételek bekövetkeztekor kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a Hálózati keretszerzõdés rendes vagy rendkívüli felmondással szûnik meg. Az induló bankgarancia összege a Jogosult Szolgáltató igénybejelentésében szereplõ 2 havi becsült havi díjjal számított 2 havi átlagos teljes fizetési kötelezettség. A bankgarancia összege idõszakonként felülvizsgálatra kerül. Az elsõ felülvizsgálatra az induló bankgarancia megnyitását követõ harmadik hónapban kerül sor az elõzõ 2 havi kiszámlázott számlatételek alapján. A megelõzõ 2 havi, a Kötelezett Szolgáltató által kiállított számlák közül a legmagasabb végösszegû számla értékének kétszeresére szükséges módosítani a bankgarancia értékét. A továbbiakban a keretszerzõdés fennállása alatt a bankgarancia összegét a felek félévente kötelesek felülvizsgálni a tényleges adatok és a megelõzõ két havi kiszámlázott számlatételek alapján. Egyebekben bármelyik fél –a tényleges adatokban idõközben bekövetkezett lényeges változásra figyelemmel- jogosult évente kezdeményezni a bankgarancia összegének felülvizsgálatát”. A fenti bekezdés elsõ mondata a kiegészítés nélkül azt sugallja, hogy minden egyes hurok átengedéséhez önálló szerzõdés kötése szükséges, amelyekre egyenként bankgarancia állítandó. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az észrevétel az „átengedési keretszerzõdés” kérdéskörhöz kapcsolódik, a Tanács az Általános észrevételek, TELE2 aa) pontban megindokolta az észrevétel elutasítását. Mivel tehát az Invitel nem kötelezhetõ átengedési keretszerzõdés kialakítására, így a fenti szövegjavaslat nem elfogadható. 4.TELE2 Törzsszöveg 4.3.4. pont A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 4.3.4 pontjának módosítását olyan módon, hogy amennyiben megmarad a bankgarancia állításának kötelezettsége a RUO-kban, akkor az 5 munkanapos, meglehetõsen szûk határidõt 15 napos határidõre módosítsa a Tanács a pont mindkét bekezdésében. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

960


A TELE2 észrevételét semmilyen indokkal nem támasztotta alá, így a Tanács nem látott okot arra, hogy a határidõket 5 munkanapról 15 napra változtassa. 5.MAGYAR TELEKOM Törzssöveg 4.4.3 (d) pont A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 4.4.3 d).pontját módosítani a következõek szerint: „(d) a Jogosult Szolgáltató által igénybe venni kívánt, illetve általa felajánlott interfészeket, a Jogosult Szolgáltató által igényelt hálózati hozzáférési végpontok számát és megjelölését, a Jogosult Szolgáltató által igényelt, illetve vállalt minõségi jellemzõket, a nyújtani kívánt szolgáltatások díját és ezek minõségi feltételeit”. A hurokátengedés egyoldalú szolgáltatás, ez esetben a Jogosult Szolgáltató nem kínál fel semmit a Kötelezett Szolgáltatónak. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A hurokátengedés egyoldalú szolgáltatás, a Jogosult Szolgáltató ezesetben nem kínál fel semmit a Kötelezett Szolgáltatónak, ezért a Tanács a javasolt szövegmódosítást elfogadta. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. 6.MAGYAR TELEKOM Törzssöveg 4.4.3. (g) pont A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 4.4.3 g.pontját kiegészíteni a következõek szerint: „(g) Azon dokumentumokat eredetiben vagy hiteles másolatban, amelyek igazolják, hogy a Jogosult Szolgáltatót I. és az általa nyújtott szolgáltatásokat a Nemzeti Hírközlési Hatóság nyilvántartásba vette vagy II. a Jogosult Szolgáltató a szolgáltatásokat a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, nyilvántartásba vételrõl való értesítés hiányában nyújtja, vagy III. a Jogosult Szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához szükséges engedéllyel rendelkezik. A fenti dokumentumokat elegendõ az elsõ átengedési szerzõdés megkötésekor egyszer a Kötelezett részére benyújtani.”. A fenti dokumentumok csatolása minden egyes hurokigényhez rendkívül nagy adminisztratív terhet ró a jogosult szolgáltatókra. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A fenti dokumentumok csatolása (eredeti vagy hiteles másolat) minden egyes hurokigényhez valóban adminisztratív terhet ró a jogosult szolgáltatókra, továbbá ezen adatokat a Kötelezett interneten keresztül is ellenõrizheti (www.nhh.hu), ezért a Tanács elfogadta az észrevételt és a rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. 7.MAGYAR TELEKOM Törzsszöveg 4.4.4 felsorolás elsõ pont A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 4.4.4 pont elsõ pontját kiegészíteni a következõek szerint: „A Jogosult Szolgáltató kezdeményezésére a Kötelezett Szolgáltató Elõrendelés keretében köteles a Jogosult Szolgáltató számára hozzáférhetõvé tenni a meghatározott te-

9. szám

rületen megvalósítandó átengedéshez szükséges hálózati alapinformációkat a 2. Melléklet 1.4.1 pontjának megfelelõen., amely a következõ adatokat tartalmazza: térkép formájában a helyhez kötött telefonközpont és a hozzá kapcsolódó Fõ Kábelrendezõk (MDF) elhelyezkedése, a Fõ Kábelrendezõkhöz (MDF) kapcsolódó helyi vonalak száma, valamint a lefedett terület.”. Egy központot több rendezõ szolgál ki, valamint az elõfizetõk egy jelentõs része nem közvetlenül a helyi központba van bekötve, hanem kihelyezett fokozathoz kapcsolódik, amelynek saját rendezõje van. Mivel a Jogosult Szolgáltató rendezõhöz települ be, elengedhetetlenül fontos annak elõzetes azonosítása, hogy az elõfizetõ melyik rendezõhöz kapcsolódik, ellenkezõ esetben csak az elõfizetõ bekötési helyét csak találgatni lehet. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az INRUO 2. Melléklet 1.4.1 pontja a következõket tartalmazza: „1.4 Elõrendelési eljárások alkalmazása esetén a Kötelezett szolgáltató az alábbi adatokat adja meg: 1.4.1 Hálózati alapinformációk • Térkép formájában a helyhez kötött telefonközpont elhelyezkedése, a hozzá kapcsolódó rendezõk elhelyezkedése és a rendezõkhöz kapcsolódó helyi vonalak száma, valamint a lefedett terület • A meghatározott területen lehetséges helymegosztási helyek, így különösen a rendezõk • A következõ 12 hónapban az adott területen tervezett helyi hurok felújítások.” A felsorolt adatok átadása kielégíti a módosítási igényben megfogalmazottakat,ezért a Tanács nem tartotta indokoltnak a rendelkezõ rész megváltoztatását. 8.TELE2 Törzsszöveg 4.9.1.6. pont A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 4.9.1.6 pontja elsõ mondatából a „mert az már nem szükséges az elõfizetõk közötti összeköttetés biztosítása érdekében” szövegrész törlését, mivel ez a feltétel a hurokátengedési szolgáltatásra vonatkoztatva nem értelmezhetõ. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta a TELE2 észrevételét, mivel a törölni kívánt szövegrész valóban nem illik a megjelölt pontba és a hurokátengedési szolgáltatásra vonatkoztatva nem értelmezhetõ. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. 9.TELE2 Törzsszöveg 4.9. pont A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 4.9. pontját kiegészíteni a határozatlan idejûvé alakult szerzõdések esetén vagy egyéb esetben elõforduló rendes felmondások szabályainak rögzítésével. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján:

9. szám


Az Eht. 88. § (2) bekezdés f) pontja alapján a hálózati szerzõdéseknek rendelkezniük kell a határozatlan idejû szerzõdés felmondási idejérõl is. A Hszr. 13. § (1) bekezdésének a) pontjában elõírja, hogy a „jogosult szolgáltató felmondásával a szerzõdésben meghatározott felmondási idõ eltelte után, mely nem lehet rövidebb 60 napnál (rendes felmondás)” is megszûnik a hálózati szerzõdés. Az INRUO nem szabályozta ezt az esetet, ezért a Tanács a rendelkezõ rész szerint kiegészítette az INRUO Törzsszövegét a 4.9.1.8. ponttal és a 8. sz. mellékletben is meghatározta a rendes felmondás esetét. A határozott idejû szerzõdés a szerzõdés módosításával (közös megegyezéssel) válik határozatlan idejûvé, ettõl eltérõ rendelkezés alkalmazását az INRUO-ban jogszabály nem írja elõ, ezért az ekörben történõ kötelezés nem indokolt. 10.TELE2 Törzsszöveg 12. pont A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 12. pontja utolsó mondatának törlését, és az Invitel Rt. kötelezését virtuális helymegosztási szolgáltatás nyújtására. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az Eht. helymegosztásra kötelezi a Kötelezettet, azt nem írja elõ, hogy közeli, távoli, vagy virtuális helymegosztási szolgáltatást ajánljon fel egy adott telephelyen. Ez a Kötelezett fizikai és egyéb lehetõségeitõl függ. A helymegosztások felsorolt típusai mûszakilag egyenrangú megoldások. így a Tanács nem kötelezheti az Invitelt a virtuális helymegosztás nyújtására. 11.TELE2 Törzsszöveg 13.1. pont és 13.2. pont A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 13.1 és 13.2 pontjai utolsó bekezdéseinek törlését, mivel az azokban foglalt kitételek értelmetlenek, és nem felelnek meg a Ptk-ban az üzleti titok fogalmára vonatkozó szabályozásnak sem. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta a TELE2 észrevételét, mivel a hivatkozott pontok csak a Tanácsra, az NHH köztisztviselõire, munkavállalóira vonatkoznak (az õ esetükben valósulhat meg a leírt magatartás) és ezen személyek titoktartási kötelezettségét és az üzleti titkok kezelését az Eht. 29.-30. §-ai megfelelõen szabályozzák. A rendelkezõ részben tehát a megjelölt pontok törlésre kerülnek. Részletes észrevételek, mellékletek 1. TELE2 1. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 1. Melléklet táblázatának aktualizálását. A melléklet szövegének elsõ mondata szerint „tájékoztató jelleggel” közli az Invitel a táblázat adatait. Ez elfogadhatatlan, a táblázatnak mindenkor aktuális és valós adatokat kell tartalmaznia.

961

A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: Az észrevételezõ által megjelölt szókapcsolat valószínûleg elírás az INRUO tervezetében, a táblázat egyértelmûen a mindenkor aktuális és valós adatokat tartalmazza. A rendelkezõ részben tehát a kifejezés törlésre kerül. 2. TELE2 2. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 2. Melléklet 1.2 pontjának módosítását. Az 1.2. pontban szereplõ kitétel, mely szerint „ne igényeljen pótlólagos létesítési tevékenységet” az átengedés, súlyosan versenykorlátozó és diszkriminatív lehet az alhurkok átengedése esetén. Más országokban a TELE2 leányvállalatok éppen azt tapasztalják, hogy az inkumbens úgy szerez versenyelõnyt, hogy a saját maga számára lehetõvé teszi a hurok megrövidítését azáltal, hogy köztes elérési pontot hoz létre, és így „pótlólagosan létesít” alhurkokat, míg ugyanerre a jogosultak igénye alapján nem köteles. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az INRUO 2. sz. Melléklet Határozattervezetben elõírt 1.6 pontja szerint: „1.6 Az Invitel kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett az INRUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” Ebbe a meghatározásba a definíciók szerint a Helyi Alhurkok is beleértendõk. Nincs tehát indoka a fenti kitétel kihúzásának, mivel a pótlólagos létesítés teljesítésére nem kötelezhetõ az Invitel a fenti definíció alapján. Azt, hogy a kötelezett szolgáltató köztes elérési pontot hozzon létre, a Tanács nem korlátozhatja. 3. MAGYAR TELEKOM 2. sz. melléklet 1.6 A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 2. Melléklet 1.6 pontjából törölni az alábbi mondatot: „Az átengedésre igényelt használaton kívüli hurok vagy alhurok fizikai folytonosságának biztosítása érdekében felmerülõ, elõzetesen a Jogosult Szolgáltatóval egyeztetett egyedi költségekrõl Kötelezett számlát állít ki a Jogosult Szolgáltató részére.”. A Tanács kötelezte a Magyar Telekomot, hogy a saját RUO-jában tegye lehetõvé a használaton kívüli hurkok átengedését anélkül, hogy azok fizikai folytonosságának biztosítása érdekében felmerülõ egyedi költségeket a Jogosultra részére kiszámlázná. Kérjük, hogy Magyarország teljes területén azonos piaci helyzet megteremtése érdekében az INRIO-ból törölje a fenti díjelemet. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt:

962


Mivel a fent megjelölt mondatot a Tanács DH-373-10/2006. sz. határozattervezetének I.1.c) pontja már törölte, így az észrevétel nem releváns. 4. ATSZE Törzsszöveg 2. pont és 2. számú melléklet 4.2.3. pont ”Éves rendelkezésre állás” definíciója: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 2. pont és 2. számú melléklet 4.2.3. pont ”Éves rendelkezésre állás” definíciója módosítását. Az éves rendelkezésre állásba az INRUO szerint nem tartozik bele az üzemfenntartási munkából adódó kiesés idõtartama. Ez ellentétes a 345/2004. (XII. 22.) Kormányrendeletben megfogalmazott minõségi követelménnyel. Az NHH által kiadott Kézikönyv 4. „rendelkezésre állás” mutatója szerint a rendelkezésre állásba beletartozik a szolgáltatás tervezett átalakítás, felújítás, karbantartás miatti szüneteltetése is. Amennyiben a RUO nem követi a jogszabályi változást, úgy azt a Jogosult szolgáltató a Kötelezett hibájából nem tudja teljesíteni. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács az ATSZE észrevételét nem tudta elfogadni, mivel a 345/2004. (XII. 22.) Korm. rendeletben nincs számszerûen megfogalmazott minõségi követelmény, a Kézikönyv pedig nem tekinthetõ jogszabálynak, ezért az abban foglaltak nem jelenthetnek hivatkozási alapot a RUO határozat, mint elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban . Ugyanakkor a Tanács az ATSZE észrevétele nyomán észlelte az eltérést a 345/2004. (XII.22.) Korm. rendelettõl, ezért az INRUO „Éves rendelkezésre állás” definícióját a rendelkezõ részben úgy módosította, hogy az új definíció megfeleljen a 345/2004. (XII.22.) Korm. Rendelet alapelveinek. (Fogyasztói érdekvédelem). 5. ATSZE 2. melléklet 1.2 pont: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 2. számú melléklet 1.2 pont kiegészítését a következõek szerint: „Amennyiben pótlólagos létesítési tevékenységre van szükség, úgy az INVITEL által végzett felmérés és a Jogosult által jóváhagyott pótlólagos létesítési díj ellenében kiépítésre kerüljön a hiányzó szakasz.”. Jelenlegi formában a Helyi hurok valamint alhurok átengedés kizáró feltétele a rendelkezésre álló érpár hiánya és nem ad lehetõséget Jogosultnak a pótlólagos létesítési tevékenységek szabályozott keretek között történõ megrendelésére. Ezen rendelkezés súlyosan sérti a Jogosult érdekeit és nem szolgálja a szabad távközlési versenyt, hiszen Kötelezettet indokolatlan elõnyhöz juttatja. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az INRUO 2. Melléklet 1.2 pontja azt a kikötést tartalmazza, hogy legalább érpárnak rendelkezésre kell állnia az átengedhetõség alapfeltételeként. Ez nem mond ellent a Tanács DH-373-10/2006 sz. határozatterveze-

9. szám

tében az INRUO Törzsszövegének 2. Meghatározások pontjában elõírt „Használaton Kívüli Helyi Hurok” és „Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok teljes átengedése” definícióknak. A 2. sz. Melléklet Határozattervezetben elõírt 1.6 pontja szerint: „1.6 Az Invitel kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett az INRUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok.” Az ATSZE által javasolt kötelezettség ezen túl megy, mert a „szakaszokból álló réz érpár”még a Használaton Kívüli Helyi Hurok tartalék érpárként kiépített típusának sem felel meg, azaz ilyen elõírásnak a Tanács nem látja alapját. Ez természetesen nem gátja a felek INRUO-n kívüli megállapodásának. 6.ATSZE 3. melléklet 1.1. pont: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 3. számú melléklet 1.1 pontjának módosítását akként, hogy a betelepülési hely legalább 4 m² legyen. A betelepülési hely mérete 4 m2-ben lett megállapítva. Jogszabály ezt nem szabályozza, javasolja, hogy esetenként lehessen nagyobb. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Jogszabályi elõírás hiányában a Tanács nem látta indokoltnak a felvetés ebben a formában történõ elfogadását, azonban a rendelkezõ részben írtak szerint kiegészítette az INRUO idevonatkozó 3. melléklet 1.1. pontját, mivel egyes esetekben szükség lehet arra, hogy a felek egymással egyeztetve ettõl az értékhatártól eltérhessenek. Amennyiben a Jogosultnak a megadott 4 m2-es értéknél nagyobb a területigénye, megállapodhatnak az Invitellel nagyobb terület biztosításában is, a telepítési helyszín fizikai adottságainak figyelembe vételével. A rendelkezõ rész tehát ennek megfelelõen változik. 7.MAGYAR TELEKOM 3. sz. melléklet 3.2 A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 2. Melléklet 3.2 pontját módosítani az alábbiak szerint: „A betelepülési helyiségben az alábbi berendezések elhelyezésére van lehetõség: • SDH áÁtviteli berendezések • ATM és elõfizetõi multiplexerek, vonaltöbbszörözõk •DSLAM-ok •xDSL teszt modemek •Felügyeleti/menedzselõ rendszer berendezései •Tápellátási eszközök, feszültség-átalakítók, akkumulátor telepek Elõfizetõi multiplexerek Vonaltöbbszörözõk •Rendezõ

9. szám


• A Jogosult igénye alapján a Kötelezett Szolgáltató által biztosított elválasztó szûrõ a Felek egegyezése szerint • A Helyi Bitfolyam Hozzáférés és Hozzáférési Link igénybevételéhez szükséges eszközök”. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az INRUO 3. sz. melléklet 3.2 pontja utolsó bekezdésének tartalma jelen állapotában is teljesíti a Jogosultak elvárásait: megengedi minden olyan elektronikus hírközlõ eszköz elhelyezését a helymegosztási helyiségben, amely szükséges a Jogosult szolgáltatásához. 8.ATSZE 3. számú melléklet 7.6. pont: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 3. számú melléklet 7.6 pontjának módosítását akként, hogy ha a Jogosult hajlandó megfizetni ennek kialakítási költségeit, akkor legyen lehetõsége választani a betelepülési formák közül. Diszkrimináló elõírás, hogy a Külsõ Betelepülés csak akkor vehetõ igénybe, ha az adott helyszínen nincs mód Fizikai Betelepülésre kialakítására. A Tanács észrevétellel kapcsolatos indokai az Általános észrevételek ATSZE ac) pontjában találhatók. 9.TELE2 3. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 3. Melléklet 1.1 pontjának módosítását. Indokolatlan korlátozásként szerepel a maximum 10A áramfelvételi korlát. A TELE2 javasolja az Invitel kötelezését arra, hogy az áramfelvételt a jogosult igényének megfelelõen biztosítsa. Hasonlóképpen szükséges lenne a szünetmentes tápellátás biztosítása is. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A tápáramellátás minimális terhelhetõségét egy adott helyen a 277/2003. (XII.24.) Korm.rendelet 33.§ (1)a) pontja határozza meg max. 10A-ben, így azon a Tanács nem változtathat. A szünetmentes tápáramellátás lehetõségét egy adott telepítési helyszínen viszont a 277/2003. (XII.24.) Korm.rendelet nem írja elõ és annak szükségességét az észrevételezõ sem indokolta meg, így a Tanács nem kötelezi az Invitelt ezen feltétel teljesítésére. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 3. Melléklet 5. pontjának módosítását. A pontban írott megengedett disszipáció túlságosan alacsony értéken került megállapításra. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A jogosult szolgáltató megengedett maximális disszipációját adott telepítési helyszínen a 277/2003.(XII.24.) Korm.rendelet 33.§ (1)c) pontja határozza meg max. 1200W-ban, szolgáltatónként, így azon a Tanács nem változtathat. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 3. Melléklet 7.4 pontjának módosítását oly módon, hogy az INRUO tegye lehetõvé a helymegosztási helyiség és az ott elhelyezett

963

eszközök használati jogának megosztását több jogosult között, és így a hivatkozott pontban jelenjen meg, hogy az igény csak akkor utasítható el, ha az ilyen megosztás sem jött létre. A Tanács az észrevételre vonatkozó indokolását kifejtette a Általános észrevételek TELE2 ae) ponthoz írtakban. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 3. Melléklet 7.7 pontjában megjeleníteni azt, hogy a berendezés vizsgálatára csak akkor kerüljön sor (mivel ahhoz díjfizetési kötelezettség kapcsolódik), amikor a helymegosztási igényrõl kiderült, hogy az megvalósítható. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A TELE2 által megjelölt pontból ugyan nem következik feltétlenül az, hogy a berendezés alkalmassági vizsgálat az elõtt történne, mielõtt kiderül, hogy a helymegosztásra van-e lehetõség, vagy nincs, azonban a Tanács az egyértelmûség miatt kiegészíti a megjelölt pontot a rendelkezõ rész szerint. 10.TELE2 4. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 4. Melléklet I. pont elsõ bekezdésében különválasztani azokat az eseteket, amikor szükséges a részletes hurokvizsgálat (még nem volt xDSL szolgáltatás a vonalon), és amikor nem (az igénylést megelõzõ 90 napon belül üzemelt a vonalon bármely hírközlési szolgáltató által nyújtott xDSL szolgáltatás). A Tanács az észrevételre a választ megadta az Általános rész, TELE2 észrevételek ac) pontjában. 11.ATSZE 5. számú melléklet 1.1 pont: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 5. számú melléklet 1.1 pontjának módosítását, mivel az irodaházakban illetve a lakóparkokban kialakult gyakorlat szerint az épületen belüli kábelezést az ingatlan üzemeltetõje biztosítja, így a hurok egy része nem tartozik a Kötelezett hálózatához. Ez gyakorlatilag az üzleti elõfizetõk, illetve a lakóparkok, irodaházak kiszolgálásának ellehetetlenülését okozná. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Vegyes tulajdonú hálózatok esetén maga a helyi hurok és helyi alhurok Eht.-ban foglalt meghatározása zárja ki a hurokátengedést. Az Eht. 188. § 45. pontja szerint ugyanis: „Helyi hurok: a helyhez kötött telefonhálózatban az elõfizetõi hozzáférési pontot a rendezõvel vagy az annak megfelelõ eszközzel összekötõ fizikai áramkör.” Az Eht. 188. § 43. pontja szerint továbbá: „Helyi alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy elõfizetõi végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.” Az elõbbi definícióban említett elõfizetõi hozzáférési pont az Eht. 188. § 23. pontja szerint pedig: „Elõfizetõi hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az elõfizetõ egy elektronikus hírközlõ végberendezés

964


fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe.” A fenti definíciókból következõen az átadási rendezõig tartó vonalszakasz az Eht. szerint még nem minõsül helyi huroknak, mert a helyi hurok egyik vége szükségszerûen (a definícióból következõen) az elõfizetõi hozzáférési pont kell, hogy legyen. Ezért a jelen RUO eljárásokban a vegyes tulajdonú hálózatok problémája az Eht. vonatkozó rendelkezései miatt nem kezelhetõ. 12. MAGYAR TELEKOM 5.sz. melléklet A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 5. Mellékletet kiegészíteni az alábbiak szerint: „5. VDSL2 Az ITU-T SG-15-ös munkacsoportja 2005. májusában beterjesztette az új generációs VDSL (VDSL2) technológia szabványának elsõ verzióját. Azonban ez még nem nyújtja a technológia teljes körû specifikációját. Annak megjelenése a következõ hónapokban várható, és rendkívül nagy sávszélességek elérését teszi lehetõvé, igaz mindezt kis távolságokon. A szabvány többféle profilt is definiál különbözõ alkalmazásokhoz igazodva. Az egyes hálózati helyszíneken (MDF-nél/Nagyelosztónál) csak adott VDSL2 profilok alkalmazása engedélyezett (részletek a következõ fejezetekben).”. A VDSL2 szolgáltatást leíró szabványok kialakítása véget ért. Ezért a Magyar Telekom saját RUO-ja szerint nyújtja a VDSL2 szolgáltatást. Kérjük, hogy Magyarország teljes területén azonos piaci helyzet megteremtése érdekében kötelezze az Invitelt a VDSL2 szolgáltatás biztosítására. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács DH-373-10/2006. sz. határozattervezete már elõírta I. 6 a) pontjában a VDSL2 alkalmazását, amint az erre vonatkozó szabvány jóváhagyásra kerül, így az észrevétel irreleváns. 13. MAGYAR TELEKOM 5. sz. melléklet 7.4 hetedik bekezdése A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 5. Melléklet 7.4 pontjának hetedik bekezdésének módosítását az alábbiak szerint: „Az átlagos jelteljesítmény 100 ohm-os rezisztív terhelés mellett nem haladhatja meg a 19,83 dBm szintet 4-138 kHz és 3 MHz 1104 kHz között mérve.” Az ITU-T G.992.1 Annex B szabvány az ADSL spektrumára a 138kHz-1104 kHz közötti sávot jelöli ki. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A mérés meghatározása jó, mert megfelel a POTS feletti ADSL mérés elõírásának. 14. ATSZE 5. számú melléklet 8.2 pont: Az ATSZE javasolja az INRUO tervezet 5. számú melléklet 8.2 pontjának módosítását, mivel a táblázat csak angol nyelvû szöveget tartalmaz. Kéri annak magyar

9. szám

megfelelõjét ide beilleszteni, hiszen a RUO hivatalos nyelve magyar. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az Invitel az INRUO benyújtása után csatolta a fent megjelölt pont angol nyelvû táblázatát magyar változatban, így az észrevétel irreleváns. 15. TELE2 5.A sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 5.A Melléklet 1.6 pontjának módosítását az idõtartam 1 évre való javításával. Az 1.6. pontban indokolatlan a szolgáltatás igénybevételére a legrövidebb idõtartam 2 évben történõ meghatározása. A piaci körülmények nem indokolnak ilyen hosszú idõtartamot, és ez a verseny korlátozásához vezethet (amennyiben a szolgáltatók a kiskereskedelmi piacon is hosszabb határozott idejû szerzõdéseket fognak kötni). A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta az észrevételt. Valóban versenykorlátozó és indokolatlan lenne a szolgáltatás igénybevételének min. 2 évben történõ meghatározása, de mivel az INRUO Törzsszöveg 4.6.2. pontjában is 1 év szerepel legrövidebb idõtartamként, így a mellékletben szereplõ 2 év valószínûleg elírás eredménye, tehát az idõtartam a rendelkezõ rész szerint 1 évre változik. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 5.A Melléklet 2.3.1.10. pont módosítását. A TELE2 úgy véli biztosítani kell, hogy a jogosult bármilyen általa nyújtani kívánt, és a hurkon nyújtható szélessávú szolgáltatást kínálhasson saját elõfizetõinek. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta a TELE2 észrevételét, mivel ha a hurok arra alkalmas, a hálózat integritását ez nem veszélyezteti és a spektrumkompatibilitást nem sérti, a Kötelezett nem korlátozhatja, hogy a jogosult a fenti pontban felsoroltaktól eltérõ szélessávú szolgáltatást nyújtson elõfizetõinek. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. 16.MAGYAR TELEKOM 5.B melléklet 2.1 A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 5.B Melléklet 2.1 pontjának táblázatába „IMA nxE1” interfész beírását. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Kötelezett saját maga tudja, hogy milyen interfészt tud felajánlani a hozzáférési link szolgáltatással együtt. 17. MAGYAR TELEKOM 5.C melléklet 1.2.3 A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 5.C Melléklet 1.2.3 pontjának módosítását az alábbiak szerint: „A Jogosult Szolgáltató a helyi hurokra csatlakoztatni elhelyezni kívánt eszközeinek adatai (típus, interfész stb.”.

9. szám


A szolgáltatás nyújtásához a Kötelezett Szolgáltatónak nincs szüksége a Jogosult Szolgáltató összes berendezésének paraméterére. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács elfogadta a Magyar Telekom módosító javaslatát, mert a kötelezett szolgáltatónak nincs szüksége a Jogosult minden berendezésének adataira, csak a csatlakoztatni kívántakéra. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen módosul. 18. TELE2 5.C melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 5.C Melléklet 2. pontjában leírt folyamatnak megfelelõen átalakítani a szerzõdéskötési és megrendelési folyamatokat az átengedési keretszerzõdés és az egyedi igénybejelentések és megrendelések modelljére. A Tanács az ide vonatkozó választ megadta az Általános észrevételek, TELE2 aa) pontjában. 19. TELE2 6. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 6. Melléklet 2.1 pont harmadik bekezdése második tagmondatának módosítását a következõek szerint: „… ha az adott hurkon a Kötelezett bármikor vagy bármely hírközlési szolgáltató az igénybejelentést megelõzõ 90 napon belül már nyújtott a xDSL szolgáltatási lehetõséget.” A Tanács a TELE2 fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács a TELE2 szövegmódosító javaslatát módosítással elfogadta, mert ha egy adott hurkon a Kötelezett vagy egy másik Jogosult xDSL szolgáltatása azonos, vagy szigorúbb paraméterekkel, belátható idõn belül (90 nap) már üzemelt, a hurok alkalmasságát nem szükséges újabb vizsgálattal eldönteni. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen változik. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 6. Melléklet 2.2.7. pont elsõ mondatának kiegészítését a következõek szerint: „… az egyszeri díjak elõre, a szolgáltatás átadásakor esedékesek, …”. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a fent hivatkozott mondatban kifogást nem talált, az észrevételezõ nem indokolta meg, hogy miért látja szükségesnek a módosítást, így a Tanács a megjelölt részt változatlanul hagyta. 20. MAGYAR TELEKOM 6. sz. melléklet 3.1.1 A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezetben a költség alapú rákötési és lekötési díj meghatározását. Az INRUO sem Helyi Hurok teljes vagy részleges átengedésre, sem Helyi Bitfolyam Hozzáférésre nem tartalmaz Egyszeri Rákötési (egyszeri installációs) Díjat. A Havi díjak azonban csak fenntartást és üzemeltetést tartalmaznak,

965

de nem tartalmaznak installációs tevékenységi költségeket. Emiatt a hurok lekötése a helyi központról és átkötése a Kábelkifejtési Elemre hiányzik az INRUO-ból. Ez a tevékenység elengedhetetlenül szükséges tevékenység, ezért nem elfogadható, hogy a kötelezett szolgáltató kereskedelmi díjat határoz meg. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A referencia ajánlatban nem szerepel olyan kitétel, amelybõl következne a Magyar Telekom azon megállapítása, mely szerint a Tanács által megállapított havi díjak nem tartalmazzák az installációs költségeket. A referencia ajánlat 6. számú Mellékletének 3.1.1.1. és 3.1.1.2 pontjai alatt szereplõ havi díjak tartalmazzák az installációhoz szükséges átadó keret és rendezõ modul, valamint az összekötõ kábel biztosításával kapcsolatban felmerülõ összes költséget. Az installáció költsége tehát része a referencia ajánlatban szereplõ díjaknak, így nem helytálló a Magyar Telekom megállapítása, amely szerint a Kötelezett ezekre a tevékenységekre kereskedelmi díjat határozhat meg. A referencia ajánlat módosítását a fenti észrevétel alapján a Tanács ezért nem tartotta indokoltnak. 21. INVITEL 6. sz. melléklet kiegészítõ szolgáltatások Üzleti titkot tartalmaz. 6. sz. melléklet 3.1.1.2.1., 3.1.1.2.2. Üzleti titkot tartalmaz. 6. sz. melléklet 3.1.1.1.1.1., 3.1.1.1.2.1. Üzleti titkot tartalmaz. 6. sz. melléklet 3.1.1.1.1.2.,3.1.1.1.2.2. Üzleti titkot tartalmaz. 6. melléklet 3.2.1.2.1. Üzleti titkot tartalmaz. 22. INVITEL 6. sz melléklet 3.1.2.1. Üzleti titkot tartalmaz. 23. MAGYAR TELEKOM 6. sz. melléklet 3.2.1.2.1 és 3.2.1.2.2 A hozzáférési link szolgáltatás (csatlakozónyaláb) a helyi bitfolyam szolgáltatás elengedhetetlenül szükséges eleme. A tervezett módosítás következtében a DSLAM kimeneti pontja és a betelepülési helység között az összeköttetés megteremtése miatt nulla munkaidõvel és nulla munkaköltséggel szerepel. A kötelezett szolgáltató egy elengedhetetlenül szükséges szolgáltatásra kereskedelmi díjat fog meghatározni vagy a nulla díjnak megfelelõ tartalmú munkaidõt fordít a szolgáltatásra. Mindkét lehetõség ellehetetleníti a Helyi Bitfolyam Hozzáférés igénybevételét. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A hozzáférési link elemeit, a Kötelezett által ehhez kapcsolódóan biztosított szolgáltatás tartalmát a referencia ajánlat rendelkezései határozzák meg. A referencia ajánlat definíciója szerint a „Helyi Bitfolyam Hozzáférési Link” a

966


Helyi Bitfolyam Hozzáférési Szolgáltatás igénybevételét lehetõvé tevõ, a Kötelezett szolgáltató helyi multiplexálást-demultiplexálást végzõ eszköze és a Csatlakozási Pont közötti összeköttetés. A referencia ajánlat értelmében a Helyi Bitfolyam Hozzáférési Link szolgáltatás a definícióban szereplõ összeköttetés biztosítását jelenti, melynek ellenértékeként a Kötelezett a referencia ajánlatban meghatározott díjat érvényesítheti a jogosulttal szemben. Téves, és a referencia ajánlat egyetlen kitétele által sem megalapozott az észrevételben szereplõ feltevés, amely szerint a Kötelezett a referencia ajánlatban szereplõ díjon kívül a Helyi Bitfolyam Hozzáférési Link biztosítása címen további díjat köthet ki a jogosult szolgáltatókkal szemben. Az Ethernet havi díja elfogadható mértékû, de az E1 IMA havi díja nagyon magas. Véleményünk szerint a piaci árakat figyelembe véve 20.000 Ft/hó/link+ÁFA-t nem haladhatja meg a havi díj. A piaci árnál jóval magasabb díj nem engedi mûködõ üzleti modell kialakítását. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács megítélése szerint az E1 IMA havi díjainak kalkulációja a rendelkezésére álló információk alapján a díjak számítására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összhangban van, azok módosítása az észrevételben leírt szempontok alapján nem indokolt. 24. TELE2 7. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 7. Mellékletbõl az egy hónapnál nem régebbi cégkivonat feltételének törlését. Ez a feltétel az egymással többféle szerzõdéses viszonyban álló szolgáltatók között indokolatlan, életszerûtlen és nyilvánvalóan csak a szolgáltatás igénybevételének adminisztratív terhekkel való ellehetetlenítését szolgálja. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Mivel a különbözõ (akár távközlési) cégek helyzete, állapota állandóan változik, jogosnak találja a Tanács, hogy a Kötelezett a szerzõdéskötéskor egy hónapnál nem régebbi cégkivonatot kérjen, annál is inkább, mivel ennek beszerzése rendkívül egyszerû és idõben sem jelent terhet. (Interneten keresztül megoldható) 25. MAGYAR TELEKOM 7. sz. melléklet I. Adatlap A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 7. Melléklet I Adatlapjából az alábbi adatok törlését az alábbiak szerint: „Elõfizetõ cégneve/ neve Anyja neve székhelye/címe Az Elõfizetõ által a Jogosult szolgáltatótól igénybe venni kívánt szolgáltatás”. A törölni javasolt adatok megadása nem indokolt, felesleges terhet ró a jogosultra. Az azonosítás tökéletesen elvégezhetõ név, cím, telepítési cím, kapcsolási szám alapján.

9. szám

A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Mintahogyan azt az észrevételezõ indokolásában is írta, a név, cím, telepítési cím szükségesek az azonosításhoz. A Tanács egyetért azzal, hogy „az Elõfizetõ által a Jogosult szolgáltatótól igénye venni kívánt szolgáltatás” meghatározása is szükséges információ a hurok átengedéséhez, mivel ez meghatározhatja azt, hogy a hurok alkalmas-e a szolgáltatás nyújtására, figyelembe véve a hálózat integritását és a spektrumkompatibilitást. 26. MAGYAR TELEKOM 7. sz. melléklet II. Adatlap A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 7. Melléklet II Adatlapjából az alábbi adatok törlését az alábbiak szerint: „A Jogosult Szolgáltató hivatalos képviselõje Cím Telefon Fax Akadályoztatás esetén helyettese Cím Telefon Fax” A törölni javasolt adatok megadása igénybejelentõ adatlapon nem indokolt, ezeket az adatokat az átengedési szerzõdés kell, hogy rendezze, ott definiálva a kapcsolattartói szinteket. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Az észrevételezõ indoka alapján a Tanács nem látta indokoltnak a fent megjelölt meghatározások törlését. Az igénybejelentési szakaszban is lehet jelentõsége annak, hogy ki a Jogosult szolgáltató hivatalos képviselõje. 27. TELE2 8. sz. melléklet A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 8. Melléklet 7. pontjának kiegészítését. A mintaszerzýdés 7.) pontja hiányos, amennyiben nem tartalmazza sem a határozott idejû szerzõdések határozatlanná alakulásának lehetõségét és módját, sem a rendes felmondás lehetõségét és esteit, részleteit. A Tanács az észrevétellel kapcsolatos indokait kifejtette a Részletes észrevételek, Törzsszöveg, TELE2 Törzsszöveg 4.9. ponthoz írtaknál. A TELE2 javasolja az INRUO tervezet 8. Melléklet 19. pontjának törtlését. A 19.) pont valójában értelmetlenné teszi a teljes mintaszerzõdést, hiszen lehetõséget teremt arra, hogy e pont alatt nem átlátható módon egyéb feltételek kerüljenek meghatározásra, azaz éppen a mintaszerzõdés lényegét, a diszkriminációmentesség biztosítását küszöbölné ki. A Tanács a TELE2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Mivel a fent hivatkozott pont tartalmazza azt a kitételt, hogy az egyéb feltételekben a felek az Eht., végrehajtási

9. szám


rendeletei és az INRUO keretein belül állapodnak meg, ennek akadályát a Tanács nem látja, ameddig ez az egyenlõ elbánás elvének tiszteletben tartásával történik. 28. MAGYAR TELEKOM 8. sz. melléklet 5. A Magyar Telekom javasolja az INRUO tervezet 8. Melléklet 5. pontjának az alábbiakkal való kiegészítését: „A Felek gondoskodnak távközlõ hálózataik és eszközeik rendeltetésszerû használatra való alkalmasságáról és azok szakszerû karbantartásáról. Az üzemfenntartási munka a Szolgáltatás elõre tervezett és a Felek között elõre egyeztetett karbantartás, felújítás, bõvítés, vagy más ehhez kapcsolódó tevékenységek elvégzése céljából történõ szüneteltetését jelenti. Az üzemfenntartási munka alkalmanként nem haladhatja meg az 5 (öt) napot. Az üzemfenntartási munkákról a kezdeményezõ szolgáltató köteles 3 (három) nappal korábban elõzetes bejelentést tenni, és a szükséges elõkészületek, illetve a munkák alatti kapcsolattartás vonatkozásában a Felek kötelesek megfelelõ idõben megállapodni.”. A Tanács a MAGYAR TELEKOM fenti észrevételét figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács úgy ítélte meg, hogy a fent hivatkozott szöveg Mintaszerzõdésben való szerepeltetése indokolt a késõbb a felek között elõfordulható viták elkerülése végett. A rendelkezõ rész ennek megfelelõen módosult. A Tanács a saját észrevételei alapján kiegészítette a rendelkezõ rész II./2. f), i), l) és II./1. d) pontjában szereplõ INRUO 6. sz. melléklet 3.1.1.2.2., 3.3.1.2. pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint, az ahhoz tartozó indokolás alapján, továbbá az INRUO 6. sz. melléklet 3.2.1.2.2. és 3.1.2.2.2. pontokat törölte és az ide vonatkozó díjakat megállapította a rendelkezõ rész szerint az ahhoz tartozó indokolás alapján. A Tanács a referenciaajánlat azon részeit, amelyek nem felelnek meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõírt követelményeknek az Eht. 45. § (1) bekezdés f) pontja, valamint az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá a referenciaajánlatban szereplõ egyes szolgáltatások díjai tekintetében az Eht. 108. (5) bekezdése alapján a rendelkezõ részben írtak szerint megállapította, az alábbi indokok alapján: Az észrevételek figyelembevételével módosult rendelkezõ részben található pontok, továbbá a DH-373-10/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részében szereplõ pontjainak indokolása: I. A Tanács által jelen határozat rendelkezõ részében az I. INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó megállapított részek indokolásához: 1. A rendelkezõ rész 1. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, ATSZE észrevételek aa) pontjához írt indokolást. 2. A rendelkezõ rész 2. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, ATSZE észrevételek ag) pontjához írt indokolást.

967

3. A rendelkezõ rész 3. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 4. pontjához írt indokolást. 4. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 4. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg, 2. Meghatározások pontjához, és a 2. sz. Melléklet 1.6. pontjához A Tanács DH-664-178/2005. számú határozatának rendelkezõ része III. számú mellékletében az Eht. 106. §-a szerinti hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget írt elõ a Kötelezett számára. Az a tény, hogy a Tanács a fenti határozatban megállapította, hogy a fémes hurok és alhurok szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából történõ nagykereskedelmi Teljes, illetve Részleges átengedése megnevezésû piacnak a Használaton Kívüli Helyi Hurok nagykereskedelmi Teljes Átengedése is részét képezi, azzal a következménnyel jár, hogy a Kötelezett tekintetében a Helyi Hurok Teljes Átengedésére, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítására vonatkozó kötelezettsége a funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított használton kívüli helyi hurok átengedésére is kiterjed. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy az adott Helyi Hurok (illetve alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az átengedés szempontjából szükséges elme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik. A DH-664-178/2005. számú határozat a Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusát kívánta a szabályozás tárgyi hatálya alá vonni. Az egyik típus a korábban is használaton kívüli, tartalék érpárként kiépített hurok, amely ebbõl következõen nem is minden esetben felel meg a funkcionálisan helyettesíthetõség feltételének, ugyanakkor ez ki sem zárható. A másik típus esetén korábban használatban lévõ Helyi Hurokról beszélhetünk, amelynek tekintetében az elõfizetõ a szolgáltatást lemondta, melynek következtében a vonalat deaktiválták. A Kötelezett kötelezettsége tehát ezen típusú Használaton Kívüli Helyi Hurkok tekintetében is fennáll. A fenti indokok alapján a Tanács a hiánypótlásban kérte a Kötelezettet, hogy az INRUO tervezet jóváhagyhatósága érdekében a fent írt indokok miatt tervezetét fogalmazza át és az alkalmazott szûkítéseket emelje ki beadványából. A hiánypótlás során benyújtott új INRUO tervezetével kapcsolatban a Tanács a DH-373-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban megállapította, hogy a Tanács hiánypótlási felhívásában foglaltak korrigálása elmaradt. A Törzsszöveg 4.6.5. pontjának (Használaton Kívüli Helyi Hurok Átengedésének esete) szövege nem változott. A Kötelezett – bár azt az Invitel tartott konzultáción vállalta – nem javította a szöveget akként, hogy a „teljes átengedés” helyett „átengedést” ír. Nem szüntette meg ugyancsak az általa alkalmazott szûkítéseket, azazhogy az INRUO szövege ne csak a korábban már használt, de

968


megszûnt elõfizetõi hurkokra vonatkozzon, hanem az ún. érpárakra is. A fenti DH-373-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatot követõen benyújtott INRUO tervezet átvizsgálása után a Tanács megállapította hogy, az INRUO tervezet Törzsszöveg 4.6.5. pontjának szövegében csak „Használaton Kívüli Helyi Hurok” szerepel, a Kötelezett nem tisztázza a DH-374-2/2006. számú határozatnak megfelelõen, hogy a korábban már használt, de megszûnt elõfizetõi hurkokra és a még egyáltalán nem használt érpárakra is kell vonatkoznia az átengedésnek. Az INRUO 2. sz. „Az elõfizetõi hurok átengedésének szabályai, üzemeltetés” Melléklet meghatározásai szintén nem tartalmazzák a nem használt érpárak átengedésének lehetõségét. Ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban a Kötelezettet a fentiek pótlására hívta fel. A Kötelezett az ismételt hiánypótlásra adott válaszához csatolt kísérõlevélben kifejtette, hogy az INRUO tervezet Törzsszöveg 4.6.5 pontját és a 2. sz. Melléklet 1.6 pontját a Tanáccsal történõ együttmûködés érdekében módosította, tekintettel arra, hogy a DH-664-178/2005. sz. határozat III. sz. mellékletének utolsó bekezdésében nevesített olyan potenciális rendelkezésre állás az elõfeltétele a Használaton Kívüli Helyi Huroknak, ahol a végberendezés üzembe helyezésével bármilyen egyéb tevékenység eszközlése nélkül (pl. hálózat szakasz helyreállítás) a hurok elõfizetõi szolgáltatás nyújtására alkalmas. Az Invitel megjegyezte ugyanakkor, hogy a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszr.) 23. § (4) bekezdés a) pontja alapján a hurokátengedés elõfeltétele, hogy a Kötelezett szolgáltatóval érvényes és hatályos elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezzen az Elõfizetõ, így az INRUO ezen rendelkezéseit jogellenesnek tartja. A Tanács az INRUO Törzsszöveg 4.6.5 pontját megvizsgálva megállapította, hogy az az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak (így különösen a DH-664-178/2005. számú határozat III. sz. mellékletében foglalt kötelezettségnek) megfelelõen került megállapításra. Az INRUO tervezet 2. sz. Melléklet 1.6 pontjában a Kötelezett a DH-664-178/2005. számú határozat III. sz. mellékletében foglalt kötelezettségnél többet vállalt a RUO-jában, hiszen a Használaton Kívüli Helyi Hurok esetében az elõfizetõi hozzáférési pont helyét az elõfizetõi végberendezés csatlakoztatására alkalmas kiépített szolgáltatói érpár kifejtési pontjában határozta meg. Az említett rendelkezés ugyanokkor ellentmond az Eht. 188. § 23. pontjának, amely szerint: „Elõfizetõi hozzáférési pont: azon hálózati végpont, amelyen keresztül az elõfizetõ egy elektronikus hírközlõ végberendezés fizikai és logikai csatlakoztatása révén hálózati funkciókat és a hálózaton nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe”, és nem a Kötelezett által meghatározott „az elõfizetõi végberendezés csatla-

9. szám

koztatására alkalmas kiépített szolgáltatói érpár kifejtési pontja”. A fentiek alapján a Tanács az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a többi RUO készítésére kötelezett szolgáltató RUO-jában foglaltakhoz hasonlóan az INRUO tervezet 2. sz. Melléklet 1.6 pontjában a fenti indokolás alapján csak azt rögzítette, hogy az Invitel a Helyi Hurok és Alhurkok átadása mellett a Használaton Kívüli Helyi Hurkok mindkét típusának átadására is kötelezett. Természetesen amennyiben az Invitel vállalja, hogy az érpárakat folytonossá teszi az érpár kifejtési pontjától az elõfizetõi hozzáférési pontig, azt megteheti, azonban erre nem köteles. Ilyen esetben a szolgáltatás áráról a Hszr. 34. § (3) bekezdése alapján a RUO-n kívül, szabadon állapodhat meg a Jogosulttal, tekintve, hogy a RUO a Hszr. 34. (1) bekezdése alapján csak a 30. § (2) bekezdésében foglalt díjakat tartalmazhatja. A Tanács az Invitel azon észrevételét, „miszerint a Hszr. 23. § (4) bekezdés a) pontja alapján a hurokátengedés elõfeltétele, hogy a Kötelezett szolgáltatóval érvényes és hatályos elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezzen az Elõfizetõ”, és emiatt az INRUO tervezet jogellenes, nem tudta értelmezni, hiszen a Hszr. 23. §-ának nincs (4) bekezdése. A Tanács – mint ahogyan a RUO eljárás során is többször hangsúlyozta – a DH-664-178/2005. határozatának rendelkezõ részének III. mellékletében nem arra kötelezte a RUO készítésére köteles szolgáltatókat, hogy a Használaton Kívüli Helyi Hurok 2. típusát, az ún. tartalék Helyi Hurkokat építsenek ki, de a fenti határozatban foglalt kötelezettség ugyanakkor kiterjed arra, hogy amennyiben a Kötelezett rendelkezik ilyen tartalék helyi hurokkal, azt az átengedés körébõl ne zárja ki. Így az INRUO tervezete csak akkor felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ha az ún. tartalék Helyi Hurkok Átengedése definíciószinten sem kerül kizárásra. Ennek megfelelõen a Tanács az INRUO Törzsszöveg. 2. Meghatározások pontjában a „Használaton Kívüli Helyi Hurok” definícióját a rendelkezõ részben foglaltak szerint átalakította. Az INRUO Törzsszöveg. 2. Meghatározások pontjában a Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok teljes átengedése definíciójának felvételére azért került sor, mert a DH-664-178/2005. számú határozat alapján a használaton kívüli helyi hurok fogalmát és a használaton kívüli helyi hurok és alhurok teljes átengedését mint a helyi hurok és alhurok átengedésének helyettesítõ szolgáltatását külön kell választani. 5. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 5. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg, 2. Meghatározások pontjához, a 3. sz. Melléklet egyes pontjaihoz, és az 5.A sz. Melléklet 1.2., 1.5., 2.3.1.6., pontjaihoz A DH-373-2/2006. számon iktatott nem hagyó határozatban, és a 2006. május 25-én kelt, DH-373-7/2006. számon iktatott ismételt hiánypótlásban foglaltaknak a Kötelezett a 2006. június 7-én benyújtott és DH-373-8/2006. számon iktatott referenciaajánlatában sem tett eleget, azaz

9. szám


„betelepülés” szót továbbra sem javította „helymegosztás”-ra. Az Eht. 59. §-a alapján a referenciaajánlatoknak meg kell felelniük az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak ugyanúgy elválaszthatatlan részét képezik az azokban található definíciók, mint az adott szabály többi §-a. Tekintettel arra, hogy az Eht. a „betelepülés” fogalmát nem ismeri csak a „helymegosztás” fogalmát, ezért a Tanács az INRUO tervezetnek a rendelkezõ részben részletezett pontjaiban a „betelepülés” szót „helymegosztás”-ra javította. 6. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 6. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 4.1.7. pontjához: A nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referenciaajánlatok jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során a Tanács a szolgáltatók Eht. 36. §-a szerinti eljárás során tett észrevételei alapján észlelte, hogy a referenciaajánlatokból gyakran hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek a Kötelezett által fizetendõ kötbér kérdését rendezik arra az esetre, ha a Kötelezett a jogszabályokban taxatíven felsorolt vagy a referenciaajánlatban foglalt határidõket neki felróhatóan nem teljesíti. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerint ugyanakkor: „A referenciaajánlatoknak – az Eht. 172-175. §-aival összhangban – értelemszerûen tartalmazniuk kell különösen: ...a felek közötti együttmûködés szabályait így különösen a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket, az együttmûködési kötelezettség körében.” Tekintettel arra, hogy a Hszr. fentebb idézett szakasza szerint „a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket” minimálisan tartalmaznia kell a referenciaajánlatnak, ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban felhívta az Invitelt arra, hogy az INRUO tervezetét az abban szereplõ többi határidõ elmulasztása esetén – a Kötelezett és a Jogosult által – fizetendõ kötbérrendelkezésekkel is egészítse ki. A Kötelezett a Tanács felhívásának nem tett eleget a következõ indokok miatt: A Kötelezett az ismételt hiánypótlásra adott, INRUO tervezethez kapcsolt válaszlevelében hangsúlyozta, hogy egyidejûleg több társszolgáltató által beadott igényt köteles a jogszabályban megadott határidõn belül teljesíteni, továbbá az igények leadásának rendszertelensége miatt azok mûszaki végrehajtása számos esetben problémába ütközik. A Kötelezett észrevételezte, hogy nemcsak a kötbér, hanem általában véve az együttmûködés szabályait is tartalmazniuk kell a referenciaajánlatoknak, így a kötbérrendelkezések bevezetése álláspontja szerint csak akkor lenne elfogadható, amennyiben a Jogosult szolgáltató is

969

kötelezett lenne arra, hogy megállapodott rendszerességgel elõrejelzéseket adjon le. Az Invitel hangsúlyozta továbbá, hogy a RUO-ban szabályozott szolgáltatások gyakran csak egyedi eljárásban teljesíthetõek, nem automatizálhatóak és hatósági engedélyezési eljárások is benne foglaltatnak. Az Invitel szerint a kötbér kötelezettségek elõírása alkalmas lehet arra, hogy az egyes Jogosult szolgáltatók az igénybejelentéseiket visszatartsák, és ilyen módon a felhalmozott igényeket egyszerre adják le a Kötelezett szolgáltató felé. Az Invitel megjegyezte továbbá, hogy önmagában az, hogy az Eht. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak az elõrejelzésre nézve konkrét rendelkezéseket, nem értelmezhetõ akként, hogy ezek ne lehetnének jogszerûen elõírhatóak a RUO-kban. Hangsúlyozni kívánta továbbá, hogy azzal az Invitel is egyetértene, hogy a amennyiben a Jogosult szolgáltató az elõrejelzésben leadott igénymennyiséget nem teljesíti határidõre, annak is kötbérszankciója legyen. A Tanács az Invitel fenti álláspontját nem, illetve csak részben tudja elfogadni az alábbi indokok miatt: A Hszr. 16. § (1) bekezdése meghatározza azokat a minimális tartalmi elemeket, amelyeket a referenciaajánlatoknak tartalmazniuk kell. Ez azt jelenti, hogy a Tanács a referenciaajánlat jóváhagyására irányuló eljárásban sem tekinthet el attól, hogy ezeknek a minimális tartalmi elemeknek a meglétét ellenõrizze, és amennyiben hiányosságot észlel, úgy az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglalt jogkörével élve a referenciaajánlat tartalmát megállapítsa. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerint: „A referenciaajánlatoknak – az Eht. 172-175. §-aival összhangban – értelemszerûen tartalmazniuk kell különösen: ...a felek közötti együttmûködés szabályait így különösen a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket, az együttmûködési kötelezettség körében.” Ennek alapján tehát a Tanácsnak kötelezettsége áll fenn arra nézve, hogy a kötbérrendelkezéseket a referenciaajánlatban megállapítsa abban az esetben, ha a szolgáltató nem rendelkezett róla. A referenciaajánlatok struktúrájából következõen az abban meghatározott határidõk elsõsorban a Kötelezettet kötik, hiszen Õ köteles a szolgáltatás nyújtására, ezért a Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerinti határidõk elmulasztása is az Õt terheli. A határidõk betartására vonatkozó kötelezettség ugyanakkor a kötbérrendelkezések hiányában is fennáll, hiszen egyrészt a referenciaajánlatokban szabályozott határidõk nagy része eleve taxatív módon van meghatározva, másrészt a referenciaajánlatot jóváhagyó határozat is elektronikus hírközlésre vonatkozó szabálynak minõsül az Eht. 188. § 16. pontja alapján, és mint ilyen köti a szolgáltatót. A határidõk túllépése esetén tehát kötbérrendelkezések hiányában, illetve attól függetlenül is szankcionálhatja a Tanács az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályba való ütközést. Az Invitel azon hivatkozása, hogy a RUO-ban szabályozott szolgáltatások gyakran csak egyedi eljárásban teljesít-

970


hetõek, nem automatizálhatóak és hatósági engedélyezési eljárások is benne foglaltatnak, ezért gyakoribbak lehetnek a kötbérfizetési kötelezettségek, jelen esetben nem helytálló, mert a Tanács a polgári jogban ismert elveknek megfelelõen csak arra az esetre írta elõ a kötbér alkalmazását, ha a késedelem elkerülése érdekében nem úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A Tanács egyetért az Invitel azon felvetésével, hogy általában véve az együttmûködés szabályait is tartalmazniuk kell a referenciaajánlatoknak, azonban a Tanács Eht. 59. § (6) bekezdése szerinti tartalommegállapító jogköre elsõsorban arra terjed ki, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak történõ nem megfelelés megállapítása esetén a referenciaajánlat szövegét megváltoztassa. A referenciaajánlat készítésére vonatkozó kötelezettség magát a Kötelezett szolgáltatót köti, de ez egyben azzal is jár, hogy annak tartalmát az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok keretei között maga alakíthatja ki. Bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint pedig a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismerte a többi szolgáltatónak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásokra is megfelelõen fel kell, hogy tudjon készülni, ezért a Helyi Hurok Átengedések és a Helyi Bitfolyam Hozzáférések esetén magát elõrejelzés szükségességét nem is kifogásolta az RUO tervezetekben. A Helyi Hurok Átengedések és a Helyi Bitfolyam Hozzáférések esetén az elõrejelzés mûszakilag is indokolt, hiszen a kötelezett szolgáltató csak úgy tudja az infrastrukturális beruházással és eszközök beszerzésével is együtt járó igényeket a Hszr. által elõírt határidõre teljesíteni, ha rendelkezik egy megközelítõ becsléssel arról, hogy a jogosultaktól érkezõ konkrét igények száma – legalábbis nagyságrendileg – mekkora lesz. A Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre vonatkozó elõrejelzési rendszer ugyanakkor nem jelenthet indokolatlan terheket a Jogosult szolgáltatók számára, ezért a referenciaajánlat készítésére köteles más szolgáltatók referenciaajánlatában a Tanács az erre vonatkozó szabályokat a tartalommegállapító jogkörével élve úgy állapította meg, hogy azok méltányosak legyenek a Jogosult szolgáltatók részére. Abban az esetben azonban, ha a Kötelezett szolgáltató álláspontja szerint nem szükséges az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok által kifejezetten elõ nem írt, de a gyakorlatban más szolgáltatók által alkalmazott Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szoldáltatásra vonatkozó elõrejelzési rendszert a referenciaajánlatba beépíteni, akkor a Tanács ennek referenciaajánlatba építését az Eht. 59. § (6) bekezdése szerinti tartalommegállapító jogkörében már nem teszi meg. Ennek oka pedig az, hogy az Eht. 59. § (6) bekezdése nem erre jogosítja fel, hiszen az elõrejelzésre vonatkozó rendelkezések hiánya egyrészt nem sért elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályt, másrészt a referenciaajánlat elsõsorban a

9. szám

Jogosult érdekeit kell, hogy szolgálja, és a referenciaajánlat erre irányuló rendelkezése hiányában a Tanács nem róhat olyan kötelezettséget a Jogosult szolgáltatóra, amelyet a Kötelezett eredetileg nem kívánt a referenciaajánlatban szerepeltetni. Az pedig már nem tartozik a Tanács mérlegelési jogkörébe, hogy a Kötelezett szolgáltató ilyen rendelkezések hiányában esetlegesen gyakrabban kényszerül kötbér fizetésére, mint az a szolgáltató, amelyik Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférése Szolgáltatásra vonatkozó elõrejelzési rendszert szerepeltet a referenciaajánlatában. A fentiekben foglaltak miatt nem érthetõ a Kötelezett azon érve, hogy a kötbérrendelkezések bevezetése álláspontja szerint csak akkor lenne elfogadható, amennyiben a Jogosult szolgáltató is kötelezett lenne arra, hogy megállapodott rendszerességgel elõrejelzéseket adjon le, hiszen az INRUO tervezetében maga a Kötelezett nem kívánt Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra vonatkozó elõrejelzési rendszert szerepeltetni. A Kötelezett hiánypótlási beadványában írtakkal ellentétben továbbá a Tanács álláspontja az, hogy a Jogosult szolgáltatók a felmerült igényeket vélhetõen azonnal leadják, hiszen ez az érdekük és nem pedig az, hogy halmozzák, csupán azért, hogy a Kötelezett szolgáltató ne tudjon majd határidõben teljesíteni. Az együttmûködés elve így mindkét szolgáltatót kötelezi, ugyanúgy mint a Kötelezett által hivatkozott polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 4. § (1) bekezdése is. Az INRUO tervezetben leírt szolgáltatások többségének nyújtását a Hszr.-ben taxatíven szabályozott határidõben kell megkezdeni. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerinti, a referenciaajánlatokban kötelezõen szabályozandó kötbérrendelkezések elsõdleges célja az, hogy a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatót rászorítsa, ösztönözze arra, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és a referenciaajánlatban szabályozott határidõket be is tartsa, és azok ne csak tájékoztató jelleggel szerepeljenek a referenciaajánlatokban. A kötbérrendelkezéseknek kiemelt szerepük van azokban az esetekben ahol az adott szolgáltatásnyújtás megkezdésének határidejét az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály taxatíven szabályozza, mivel ebben az esetben nemcsak a Jogosult szolgáltatónak, hanem a fogyasztónak is érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a szolgáltatás nyújtása az elõírt határidõben megkezdõdjön abból következõen, hogy az Invitel által a Jogosult szolgáltatónak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatáson alapul az elõfizetõi szolgáltatás. Ezekben az esetekben a nyilvánvaló, hogy kötbér mértékét olyan szinten kell meghatározni, hogy az ténylegesen ösztönözze a kötbér fizetésére kötelezhetõ felet a határidõ megtartására, igazodva természetesen magához az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ rendszeresen felmerülõ havidíjhoz. Ezért a Tanács a kötbér mértékét – tekintetbe véve az adott szolgáltatásokért fizetendõ havi díj mértékét – a határozat rendelkezõ részében foglalat mértékben állapította meg, úgy, hogy az álláspontja szerint kellõ ösztönzést jelentsen a

9. szám


kötbér fizetésére kötelezett félnek a határidõ teljesítésére. A Tanács álláspontja szerint a Jogosult szolgáltató részére méltányos kötbérfeltételeket jelent, ha a Kötelezett szolgáltató a Hszr.-ben taxatíven meghatározott határidõ minden egyes nappal történõ túllépése esetén a Kötelezett szolgáltatónak egy havidíjnak megfelelõ kötbérkötelezettsége keletkezik a Jogosulttal szemben, ugyanakkor az Invitel számra is méltányos, hogy a maximális kötbér legfeljebb a kötbéralap 100%-a. Természetesen amennyiben bármelyik fél a referenciaajánlatban elõírt határidõket rendszeresen nem tartja meg, akkor a sérelmet szenvedett fél a Tanács elõtt jogvitát kezdeményezhet, és a Tanács az adott felet akár bírságolás útján is a határidõk betartására szoríthatja. A Tanács figyelemmel volt továbbá arra, hogy a kötbérkötelezettség mértékét az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen minden RUO készítésére köteles szolgáltató esetében egységesen határozta meg. 7. A rendelkezõ rész 7. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 2. pontjához írt indokolást. 8. A rendelkezõ rész 8. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, TELE2 észrevételek ai) pontjához írt indokolást. 9. A rendelkezõ rész 9. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 5. pontjához írt indokolást. 10. A rendelkezõ rész 10. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 6. pontjához írt indokolást. 11. A rendelkezõ rész 11. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 8. pontjához írt indokolást. 12. A rendelkezõ rész 12. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 9. pontjához írt indokolást. 13. A rendelkezõ rész 13. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, Törzsszöveg 11. pontjához írt indokolást. 14. A rendelkezõ rész 14. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 1. pontjához írt indokolást. 15. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 15. pontjához, valamint a referenciaajánlat 1. sz. mellékletéhez A Tanács az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a többi referenciaajánlat készítésére kötelezett szolgáltató RUO-jával egyezõen állapította meg az 1. sz. Mellékletbe illesztett, és a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 3. pontjában szereplõ szövegrészt. Mivel a felajánlott helyszínek listája folyamatosan változhat, ezért a Tanács az Invitelt kötelezte arra, hogy azokról egy aktualizált naprakész nyilvántartást vezessen (beleértve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is), hasonlóan a INRIO eljárásban elõírt azon kötelezettséghez, hogy az Invitel nyilvános helyhez kötött telefonhálózatának részét képezõ, de az

971

INRIO-ban fel nem sorolt földrajzi számozási körzeteinek mindenkori aktuális listáját honlapján közzé kell tennie. Ezzel a rendelkezéssel a Tanács megállapítása szerint elkerülhetõ a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató között fellépõ információs aszimmetria, tehát egyrészt az az eset, hogy a Jogosult olyan INRUO-ban lévõ felajánlott helyszín esetén kérjen helyi hurok átengedést, amely már közben kikerült a listából, másrészt még inkább az az eset, hogy a INRUO-ban fel nem sorolt felajánlott helyszín létérõl a Jogosult szolgáltató nem értesül. 16. A rendelkezõ rész 16. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, TELE2 észrevételek af) pontjához írt indokolást. 17. A rendelkezõ rész 17. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, TELE2 észrevételek aj) pontjához írt indokolást. 18. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 18. pontjához, valamint a referenciaajánlat 2. sz. Melléklet 3. pontjához, és 5.A sz. Melléklet 2.3.1.3. pontjához: A DH-373-5/2006. számon iktatott INRUO tervezet 5.A számú mellékletének 2.3.1.1. és 2.3.1.2. pontja a következõket tartalmazta: „2.3.1.1. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatásra kizárólag azon Helyi Hurkok esetében van lehetõség, amelyeken a Kötelezett Szolgáltató helyhez kötött telefonszolgáltatást nyújt az elõfizetõ számára, és nem üzemel az érpáron párhuzamosan más, sáv feletti szolgáltatás. 2.3.1.2. A Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás megszûnik abban az esetben, ha az adott Helyi Hurkon a Kötelezett Szolgáltató helyhez kötött telefon szolgáltatás megszûnik.” A fentiek alapján a Kötelezett által alkalmazni kívánt szolgáltatás megszüntetés, sem az elõfizetõ, sem a Jogosult szempontjából nem tekinthetõ elfogadhatónak a következõk miatt: • Amennyiben az adott Helyi Hurkon a telefonszolgáltatás megszûnik (pl. az Elõfizetõ a telefonszolgáltatásra kötött elõfizetõi szerzõdését a kötelezett szolgáltatónál felmondja), de az Elõfizetõ továbbra is szeretne xDSL szolgáltatást kapni a Jogosult szolgáltatótól, akkor az INRUO tervezet fenti rendelkezései miatt ezt nem teheti meg szünetmentesen. Abban az esetben ugyanis, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli Helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha az INRUO rendelkezések miatt kerülne sor a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne.

972


Ezért a Tanács felhívta az Invitelt, hogy abban az esetben,, ha az Elõfizetõ a Kötelezett szolgáltatónál lemondja a telefonszolgáltatását a Kötelezettnek a következõ felajánlását kell megtennie a Jogosult felé: • Az Elõfizetõ Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatásának szünetmentessége érdekében, ha a Jogosult szolgáltató vállalja a Teljes Hurok Átengedés Díjának az elõfizetõ telefon szolgáltatásának megszüntetési idõpontjától számított megfizetését, akkor a Kötelezett a hurokátengedés vagy helyi bitfolyam hozzáférés szolgáltatást megszakítás nélkül, továbbra is köteles a Jogosult számára nyújtani, úgy, hogy az részleges átengedésbõl teljes átengedéssé alakul át. A Kötelezett szolgáltató a hiánypótlás fenti pontjának ugyan eleget tett, de a Tanács megítélése szerint az 5.A sz. Melléklet 2.3.1.3. pontjából nem derül ki egyértelmûen, hogy a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás ebben az esetben Teljes Átengedéssé alakul át. Ebben az esetben ugyanis amennyiben a Jogosult szolgáltató úgy dönt, hogy az xDSL szolgáltatást az Elõfizetõ felé továbbra is nyújtani kívánja, akkor kéri a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás Teljes Átengedéssé alakítását. A Kötelezettnek a Hszr. 24. § 81) bekezdése szerint 15 napon belül kell teljesítenie ezt az igényt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a Teljes Átengedés megvalósulásának idejéig a Kötelezett továbbra is a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatást nyújtsa a Jogosultnak, feltéve, hogy telefonszolgáltatás megszûnésétõl kezdve már a Teljes Átengedés Havi Díját számlázza a Jogosult felé, hiszen így üzleti érdekei nem sérülnek. A Teljes Átengedés megvalósulásával a Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szolgáltatás megszüntetésre kerülhet. Ezáltal a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása a gyakorlatban szünetmentessé tehetõ, és a Teljes Átengedés megvalósulásával az Elõfizetõ már a Jogosulttól is kérheti a telefonszolgáltatást, akkor is ha a Kötelezettnél korábban lemondta. Ezért a Tanács az INRUO tervezet 5.A sz. Melléklet 2.3.1.3. pontját a rendelkezõ részben foglaltak szerint módosította, figyelembe véve azt is, hogy a RUO készítésére köteles szolgáltatók RUO-jában ezen szakasz az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen egységesen kerüljön meghatározásra. Az INRUO tervezet 2. sz. Mellékletének 3. pontja rendelkezik a Helyi Hurok Részleges Átengedésérõl. Az INRUO tervezet ezen szakasza ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy a Helyi Hurokon a Jogosult szolgáltató által nyújtott szolgáltatás jogi sorsa miképpen alakul, abban az esetben amikor a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltató esetében az Elõfizetõ felmondja. Az Eht.-ban foglalt JPE szolgáltatókat terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre, és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. A Tanács megállapítása szerint az, hogy ugyanazon a helyi hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a

9. szám

Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Mint korábban említésre került, ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely esetben Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására úgy kerülne sor, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. A Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítása esetén mind az Elõfizetõ, mind pedig a Jogosult lehetõséget kap arra, hogy a szolgáltatási jogviszony közöttük ne szûnjön meg, mégpedig olyan módon, hogy közben a Kötelezett üzleti érdekei sem sérülnek, hiszen a Kötelezett a Helyi Hurok Részleges Átengedésének Havi Díja helyett a Helyi Hurok Teljes Átengedésének Havi Díját fogja ezután megkapni a Jogosult szolgáltatótól. Az abból származó bevételt pedig, amelyet a Kötelezett az Elõfizetõtõl a telefonszolgáltatásért kapott a telefonszolgáltatás felmondásával vagy szünetelésével akkor is elveszti, ha a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása tovább folyik az adott Helyi Hurkon, és akkor is, ha nem. A fenti indokokra figyelemmel, és arra tekintettel, hogy a fentiekrõl a többi RUO készítésére kötelezett szolgáltató RUO-ja is rendelkezik, az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a Tanács a Helyi Hurok Részleges átengedésérõl szóló INRUO tervezet 2. sz. Mellékletének 3. pontját kiegészítette a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 3. a) pontjában foglaltakkal. 19. A rendelkezõ rész 19. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 6. pontjához írt indokolást. 20. A rendelkezõ rész 20. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 9. pontjához írt indokolást. 21. A rendelkezõ rész 21. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, TELE2 észrevételek ac) pontjához írt indokolást. 22. A rendelkezõ rész 22. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 15. pontjához írt indokolást. 23. A rendelkezõ rész 23. pontjának indokolásához lásd A. Általános észrevételek, TELE2 észrevételek ah) pontjához írt indokolást. 24. Indokolás a rendelkezõ rész I. Az INRUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek cím 24. pontjához, valamint a referenciaajánlat 5. sz. Melléklet 4.1., 7.8. és 7.9 pontjaihoz A Tanács az INRUO tervezet vizsgálata során megállapította, hogy mind a Kötelezett, mind más referenciaaján-

9. szám


lat-tételi kötelezettséggel terhelt JPE szolgáltatók nagy részletességgel ismertetik referenciaajánlatukban az elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban általuk ritkán, vagy egyáltalán nem alkalmazott technológiákat is. Emellett azonban nem kap kellõ hangsúlyt, hogy õk maguk milyen technológiát alkalmaznak, valamint, hogy a Jogosult szolgáltatók részérõl milyen új technológiák alkalmazását támogatják, illetve melyeket nem fogadnak el. Az sem válik teljesen egyértelmûvé, hogy a Kötelezett mely technikai megoldásokat engedi be hálózatába vizsgálatok elvégzése után. A Tanács a szabványosított technológiák tekintetében hasonló megállapításokat tett. Tekintettel arra, hogy a spektrum kompatibilitási kompromisszum lehetõvé teszi, hogy a jelenleg üzemelõ ADSL mellett az ADSL2 és az ADSL2+, valamint – a végleges szabvány megjelenését követõen, a spektrumgazdálkodás irányelveinek kiegészítésével – a VDSL2 hálózati alkalmazását, indokolt lenne ezek minden jelentõs piaci erejû szolgáltató általi támogatása. Ezért a Tanács a hiánypótlásban javasolta a Kötelezett számára, hogy az INRUO tervezet támogassa a spektrum kompatibilis verziókat és tegye lehetõvé (ne zárja ki eredendõen) speciális, de szabványos verziók alkalmazását a hálózata integritásának veszélyeztetése nélkül, továbbá támogassa az ADSL”(annexB), ADSL2+(AnnexB) és VDSL2 technológiák alkalmazását. A Kötelezett a szükséges változtatásokat a hiánypótlásra írt válaszában elvégezte, azonban Tanács számára nem volt érthetõ, hogy a VDSL-t miért törölte az 5. sz. mellékletbõl a felsoroltak közül, amikor az a 6.3. pontban szerepel. A Tanács ezért a DH-373-2/2006. számú nem jóváhagyó határozatban felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy ezt egyértelmûsíteni szükséges. A Kötelezett a DH-373-2/2006. számú nem jóváhagyó határozat rendelkezését úgy értelmezte, hogy a határozatot követõen beadott INRUO tervezetben törölte a VDSL technológiára való utalást, ezért a Tanács az ismételt hiánypótlásban ismételten felhívta a Kötelezett figyelmét arra, hogy a RUO-jában továbbra is ajánlja meg a VDSL technológiát is. A Kötelezett az ismételt hiánypótlásra adott válaszában csak a VDSL technológiát ajánlja meg, a VDSL2-t nem. Tekintettel arra, hogy a spektrum kompatibilitási kompromisszum lehetõvé teszi, hogy a jelenleg üzemelõ ADSL mellett az ADSL2 és az ADSL2+, valamint – a végleges szabvány megjelenését követõen, a spektrumgazdálkodás irányelveinek kiegészítésével – a VDSL illetve VDSL2 hálózati alkalmazását, azok minden JPE szolgáltató általi támogatása azzal a gyakorlati jelentõsséggel bír, hogy ezekben az esetekben a Jogosult szolgáltatókat nem terhelné az ismeretlen berendezések esetenként meglehetõsen költséges megfelelõségi és berendezés funkcionális alkalmassági méréseinek végrehajtási kötelezettsége. Ezért a Tanács az INRUO tervezet 5. sz. Melléklet 4.1., és 7.8. pontjainak megfelelõen szabályozta a VDSL2 technológia kérdését. A spektrum menedzselés célja a legkisebb zavartatás (áthallás) elérése a már meglévõ alapsávi szolgáltatások mind-

973

egyikével (POTS, ISDN2) valamint egy homogén hálózat kialakítása. Ez a cél vezetett a különbözõ ADSL verziók (Annex A—M) közül az Annex B (ADSL over ISDN) kiválasztásához. Az Invitel továbbra is fenntartja azt az elvét, hogy csak az 5.sz. Melléklete szerinti szabványoknak (Annex B verzió) megfelelõ berendezéseket engedje használni a hálózatában. A mérések azt mutatják, hogy az ISDN2 spektrumával átlapolódó ADSL spektrum lerontja az azonos kábelben, de más hurkon üzemelõ szolgáltató (kötelezett vagy jogosult) ISDN2 szolgáltatásának minõségét. A hálózat integritásának megõrzése, védelme alapvetõ joga és kötelessége az Invitelnek. A spektrum menedzselési stratégia kialakításánál két szempont a legfontosabb a hálózat vertikális (elõfizetõk száma) és horizontális (elõfizetõi hurok hossza) növekedése mellett, a hálózat integritásának megõrzése és költség hatékony kialakítása. A jelenleg érvényes ajánlások/szabványok és ISDN, (A)DSL technológiák mellett az optimális spektrum menedzselés kialakítása az Annex B verziók alkalmazását eredményezi. Erre utal az ADSL2 és ADSL2+ ITU ajánlások (G.992.2 és G.992.5) Annex I. Annex J és Annex M verzióihoz csatolt alábbi megjegyzés (Note): „Ha a POTS felett üzemelõ ADSL-el (Annex A/G.992.1, Annexes A and B/G.992.2, Annex A/G.992.3 and Annex A/G.992.4) azonos kábelbe kerül telepítésre az Annex I, Annex J és Annex M verzió, akkor spektrum kompatibilitási probléma jelentkezhet az Annexekben (I, J, M) szereplõ letöltési csatornák és a POTS felett üzemelõ ADSL feltöltési csatorna 138 kHz alatti tartománya között létrejövõ átfedés miatt. A spektrum kompatibilitás részletes vizsgálata a regionális testületek feladata. Az ezen Annexekben meghatározott letöltési PSD (Power Spectral Density: spektrum teljesítmény sûrûség) maszkokat alkalmazó rendszerekre vonatkozóan alkalmazási korlátozások léptethetõk életbe (pl. a regionális szabályozó hatóság által)”. A fentiek alapján a Tanács élve a mérlegelési jogával csak az ADSL (G.991.1), ADSL2 (G.992.2) és ADSL2+ (G.992.5) ajánlások az összes RUO készítésére kötelezett szolgáltató RUO-jában Annex B változatát írja elõ kötelezõ jelleggel a RUO-kban, a további változatok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) a RUO-n kívüli megegyezés tárgyát képezik a jogosult és kötelezett szolgáltató között tárgyalási kötelezettség elõírásával. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a helyi hurokban az Invitel spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését, módosítását teszi szükségessé, amelynek költség vonzata van. Ennek megfelelõen került az INRUO tervezet 5. sz. Melléklet 7.9 pontja megállapításra. 25. A rendelkezõ rész 25. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 15. pontjához írt indokolást. 26. A rendelkezõ rész 26. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 17. pontjához írt indokolást. 27. A rendelkezõ rész 27. pontjának indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 28. pontjához írt indokolást.

974


II. A Tanács által jelen határozat rendelkezõ részében megállapított díjakra vonatkozó indokolás: 1. Alapszolgáltatásokra vonatkozó díjak A rendelkezõ rész a, b, c pontjára vonatkozóan: Üzleti titkot tartalmaz. f.) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. d) pontjához, valamint a referenciaajánlat 6. sz. melléklete 3.1.2.2.2. pontjához Az Eht. 188. § 43. pontja a következõ módon határozza meg a helyi alhurok tartalmát: „43. Helyi alhurok: a helyhez kötött telefonhálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy elõfizetõi végpontot összeköt egy meghatározott köztes elérési ponttal.” A fenti definíció tehát nem szûkíti le az alhurok fogalmát a „vonalkoncentrátorokkal, vonaltöbbszörözõkkel biztosított érpárakra”, az aktív elemeket nem tartalmazó hurok egy szakasza is lehet alhurok. g.) A rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 1. e) pontjához kapcsolódó indokolásához lásd B. Részletes észrevételek, mellékletek 19. pontjához írt indokolást. 2. Kiegészítõ szolgáltatásokra vonatkozó díjak a) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. a) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.1.1.1. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. b) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. b) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.1.1.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. c) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. c) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.1.2.1. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. d) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. d) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.1.2.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. e) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. e) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.2.1. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. f) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. f) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1.2.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. g) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. g) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.1.1. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. h) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. h) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.2.1.2.1. pontjához Üzleti titkot tartalmaz.

9. szám

i) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. i) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.3.1.1.1.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. j) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. j) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.3.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. k) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. k) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.2.6.1. és 3.2.6.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. l) Indokolás a rendelkezõ rész II. Díjakra vonatkozó részek cím 2. l) pontjához, valamint referenciaajánlat 6. számú melléklete 3.2.1.2.2. pontjához Üzleti titkot tartalmaz. A Tanács az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítése érdekében – mind az eljárás elsõ, mind az eljárás második szakaszában az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította és errõl DH-11249-1/2005. számon és DH-373-9/2006. számon a Kötelezettet értesítette. A Tanács az Eht. 36. §-a lapján a határozat tervezetét, és az azzal kapcsolatos elõkészítõ anyagokat a határozat meghozatala elõtt legalább 30 nappal közzétette. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján rendelkezett a referenciaajánlat hatálybalépésérõl. A Tanács felhívja Kötelezett figyelmét, hogy a referenciaajánlatot internetes honlapján a határozat kézbesítését követõ 5 napon belül közzé kell tennie. A Tanács az Eht. 59. § (7) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõség az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. szeptember 11. Bánhidi Ferenc s. k.,


tanácstag

tanácstag



tanácstag

tanácstag



tanácstag alelnök

tanácstag


A határozatot kapják: 1./ Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10.) 2./ Irattár

9. szám


DH-374-15/2006. számú, a Monortel Távközlési Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyása tárgyában hozott határozat


adatok

a

Ügyiratszám: DH-374-15/2006. Tárgy: A Monor Telefon Társaság Zrt. helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatának jóváhagyására irányuló eljárás A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa a Monor Telefon Társaság Zárkörûen Mûködõ Részvénytársaság (székhely: 1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.., cg.: 01-10-045505) által 2006. június 7-én benyújtott helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatát jóváhagyja. A jóvá nem hagyott részeket a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az alábbiak szerint állapítja meg: I. A MONORUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó részek (a díjak kivételével): 1. A referenciaajánlat Törzsszöveg 2.2.4 pontjának harmadik bekezdése az alábbiak szerint törlésre kerül: „Az 1. sz. Mellékletben felsorolt kihelyezett fokozatok esetében a Monortel a Helyi Hurok Átengedésének megvalósítását nem köti idõbeli korláthoz.” 2. A referenciaajánlat Törzsszöveg 3. pontjában a „távbeszélõ központjának” kifejezés törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész kerül: „”Fõ Kábelrendezõ (MDF)” a Helyi Hurkok bekötési helye a Monortel érintett helyi helyhez kötött telefon központjának épületében.” 3. A referenciaajánlat törzsszövegének 3. pont „Meghatározások” címû fejezete a következõ szöveggel egészül ki: „Használaton Kívüli Helyi Hurok” egy a helyi hozzáférési hálózatban alkalmazott sodrott réz érpár, amely a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt köti össze az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal. A Használaton Kívüli Helyi Hurok két típusa: a tartalék érpárként kiépített helyi hurok, amely korábban még nem volt használatban és az olyan helyi hurok, amelyen korábban már nyújtottak elõfizetõi szolgáltatást, de az Elõfizetõ azt lemondta, és a vonalat deaktiválták.” 4.

975

A referenciaajánlat törzsszövegének 3. pont „Meghatározások” címû fejezetébe az alábbi új meghatározás kerül: „Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok teljes átengedése” szolgáltatás a helyi hurok és alhurok átengedésének funkcionális helyettesítõ szolgáltatása abban az esetben, ha a helyi központnak vagy kihelyezett fokozatának kábelrendezõjét vagy az annak megfelelõ eszközt az Elõfizetõi Hozzáférési Ponttal összekötõ Használaton Kívüli Helyi Hurok és Alhurok infrastruktúrájának minden eleme adott, vagyis potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik és átengedése a jelentõs piaci erejû Kötelezett szolgáltató számára nem jelent aránytalan terhet.” 5. A referenciaajánlat Törzsszöveg 5.1.1 (a) (i) pontja, valamint ezzel összefüggésben a referenciaajánlat Törzsszöveg 5.1.1 (c) (i) pontja az alábbiak szerint kerül módosításra: (a) „(i) analóg helyhez kötött telefon (POTS)” (c) „(i) analóg helyhez kötött telefon (POTS) + ADSL” 6. A referenciaajánlat törzsszövegének 5.2 pontjában foglalt szövegrész helyébe az alábbi szöveg kerül: „A Monortel kizárólag a mindenkor meglévõ, olyan Helyi Hurkok Átengedésére kötelezett a MONORUO feltételei szerint, amelyre vonatkozóan egy Elõfizetõ érvényes elõfizetõi szerzõdéssel rendelkezik, vagy ami Használaton Kívüli Helyi Hurok. A Monortel mérési jegyzõkönyv alapján bizonyíthatóan mûködõképtelen érpárakat nem tudja átengedni.” 7. A referenciaajánlat Törzsszöveg 5.3 pontja az alábbiak szerint kerül módosításra: „5.3 A Monortel csak olyan mértékben köteles a Helyi Hurok Átengedésére, hogy az ne veszélyeztesse a hálózat egységét. Egy meglévõ Helyi Hurok Átengedésének a MONORUO mellékleteiben meghatározott mûszaki és technológiai feltételei vannak, amelyet a Hozzáférés Megvalósíthatósági Vizsgálat és az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat keretében bírál el a Monortel. Amennyiben az adott hurkon már üzemel vagy 90 napon belül üzemelt azonos vagy az igényeltnél szigorúbb paraméterû xDSL szolgáltatás, a hurkot vizsgálat mellõzésével az átengedésre alkalmasnak kell minõsíteni. Az Eht. 174. § értelmében a Helyi Hurok Átengedése csak a tiszta réz alapú fizikai érpárral megvalósított Helyi Hurok teljes hosszára értelmezhetõ.” 8. A referenciaajánlat Törzsszöveg 10.1 pontja az alábbiak szerint kerül módosításra: „Amennyiben a Jogosult a Monortel hálózatában még nem alkalmazott berendezést kíván üzemeltetni a Helyi Hurok Részleges Átengedés szolgáltatás igénybevételéhez, úgy a szerzõdés megkötése elõtt a berendezés megfelelõségének vizsgálata céljából Berendezés alkalmassági vizsgálatot kell tartani, ha a Jogosult elõzetesen nem nyújtja

976


be a Jogosult által használni kívánt berendezés kijelölt tanúsító szervezet vagy gyártó által kiadott megfelelõségi nyilatkozatát és az ahhoz kapcsolódó dokumentumokat, nyilatkozatokat és részletes mérési jegyzõkönyveket.” 9. A referenciaajánlat Törzsszöveg 10.2 pontja az alábbiak szerint kerül módosításra: „A Jogosult által megjelölt Helyi Hurok részletes alkalmassági vizsgálata az 5.4 pontban foglaltaknak megfelelõen, amely során a Monortel munkatársai mûszaki vizsgálat keretében megállapítják, hogy az adott Helyi Hurok alkalmas-e szélessávú szolgáltatás nyújtására, illetve zavar-e már meglévõ egyéb szolgáltatást. Az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálatot a Monortel minden esetben elvégzi a Helyi Hurok Átengedés során. Amennyiben az adott hurkon már üzemel vagy 90 napon belül üzemelt azonos vagy az igényeltnél szigorúbb paraméterû xDSL szolgáltatás, a hurkot vizsgálat mellõzésével az átengedésre alkalmasnak kell minõsíteni.” 10. A referenciaajánlat Törzsszöveg 13.2.1 pontja az alábbiak szerint kerül módosításra: „13.2.1 térkép formájában a helyhez kötött telefonközpontok és a hozzá kapcsolódó kábelkifejtési elemek (pl. Fõ Kábelrendezõk [MDF]) elhelyezkedését, és a hozzá kapcsolódó helyi vonalak számát, valamint a lefedett területet,” 11. A referenciaajánlat Törzsszöveg 13.3.2 pontjának második mondata törlésre kerül az alábbiak szerint: „Igénybejelentést a Jogosult az alábbi pontokban meghatározott helyen, formában és idõben nyújthat be. A Monortel az emberi erõforrásai szûkösségére tekintettel egyidejûleg kizárólag 2 Igénybejelentést vizsgál.” 12. A referenciaajánlat Törzsszöveg 13.6.1 pont (l), (m), és (n) alpontjaiban foglalt szövegrészek áthúzott részei az alábbiak szerint kerülnek törlésre: „(l) a Jogosult által igénybe venni kívánt, illetve felajánlott interfészeket;” (m) a Jogosult által a Szolgáltatás tekintetében igényelt és vállalt mûszaki jellemzõket; (n) a Szolgáltatás során általa használandó elektronikus hírközlõ eszközök jellemzõit” 13. A referenciaajánlat törzsszövegének 13.6.1 (c) pontjában foglalt szövegrész az alábbiak szerint egészül ki: „(c) az igényelt Helyi Hurkon a Monorteltõl helyhez kötött telefon szolgáltatást igénybe vett/vevõ Elõfizetõ neve, címe, kapcsolási száma. Ezt a feltételt a Használaton Kívüli Helyi Hurok átengedésének igénybejelentése esetén nem kell igazolni;” 14. A referenciaajánlat Törzsszövegének 13.6.1 pontja egy utolsó bekezdéssel egészül ki az alábbiak szerint: „Amennyiben a felek már kötöttek hálózati szerzõdést, úgy a Jogosultnak a további szerzõdéskötések alkalmával

9. szám

már csak a q) pont szerinti dokumentumokat kell a Kötelezett részére megküldenie, a p) és r) pontokban meghatározott dokumentumokat nem.” 15. A referenciaajánlat törzsszövegének 13.6.8 (iii) pontjában foglalt szövegrész az alábbiak szerint egészül ki: „(iii) ha annak az Elõfizetõnek, akinek a Jogosult a Helyi Hurok Átengedése vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Átengedése útján szeretne hálózat hozzáférést biztosítani nincs hatályos Elõfizetõi Szerzõdése a Monortellel. Ezt a feltételt a Használaton Kívüli Helyi Hurok átengedésének igénybejelentése esetén nem kell igazolni” 16. A referenciaajánlat törzsszövegének 13.6.8 (xi) alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „a Jogosult olyan Helyi Hurok Átengedését kezdeményezi, amely Helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést, kivéve, ha az Elõfizetõ a harmadik féllel kötött elõfizetõ szerzõdést felmondta, a felmondási idõ eltelt, és a Jogosult szolgáltató ezt az Elõfizetõ felmondási nyilatkozatával igazolja.” 17. A referenciaajánlat törzsszöveg 14.6 pontja kiegészül egy új, 14.6.5 számú alponttal: „Amennyiben a Jogosult a RUO alapján kötött hálózati szerzõdésbõl származó valamennyi díjfizetési kötelezettségnek annak hatályba lépésétõl számított egy évig határidõben eleget tett, akkor a Magyar Telekom az egy év elteltével köteles a bankgarancia Jogosult általi állításától eltekinteni.” 18. A referenciaajánlat törzsszövegének 13.6.14 alpontja törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A referenciaajánlat alapján a szerzõdést a szerzõdéskötési kezdeményezés kézhezvételétõl, illetve a Kr. 5. § (2) bekezdésében írt idõponttól számított 15, illetve a Kr. 5. § (3) bekezdés szerinti ajánlat, illetve pótlólagos adatközlés kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell megkötni.” 19. A referenciaajánlat törzsszöveg 14.8 pontja kiegészül egy új, 14.8.3 számú, alponttal: „Késedelmi kötbér Amennyiben az Monortel a MONORUO-ban meghatározott bármely szolgáltatás igénybevétele esetén a szolgáltatás nyújtására határidõ betartását vállalja és a szolgáltatás nyújtását az adott határidõ leteltével nem kezdi meg, a fizetendõ kötbér alapja az érintett szolgáltatás havi díjának ötszöröse. A kötbér mértéke a kötbéralap 20%-a naponta, de legfeljebb a kötbéralap 100%-a. A Monortel a kötbért a Jogosult bejelentése alapján megtéríti. A Monortel felelõssége csak felróhatósága esetén áll fenn, azaz a Monortel mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a késedelem elkerülése érdekében úgy járt el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A Monortel nem felel a késedelmes teljesítésért, ha a késedelmes teljesítés a Jogosult érdekkörében felmerülõ

9. szám


késedelem miatt következik be. Ekkor a Monortel a szerzõdéses kötelezettségeinek teljesítésére új határidõt jogosult megállapítani és kötbér fizetésére nem kötelezett.” 20. A referenciaajánlat törzsszövegének 14.10.2 pontjának elsõ bekezdése törlésre kerül, és helyébe az alábbi szövegrész lép: „A Jogosult az Egyedi Helyi Hurok Szerzõdést, vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Szerzõdést, valamint Egyedi Átengedési Szerzõdés Átengedésre vonatkozó részét az alábbi esetekben mondhatja fel a szerzõdésben meghatározott felmondási idõ eltelte után, mely nem lehet rövidebb 60 napnál:” 21. A referenciaajánlat törzsszövegének 16. pontjának negyedik bekezdése törlésre kerül az alábbiak szerint, valamint a 16. pont utolsó pontjában foglalt szövegrész az alábbiak szerint egészül ki: „A Tudomásszerzõ Fél nyilvánosságra hozhatja a Bizalmas Információt Társvállalata számára, feltéve, hogy a Társvállalat vállalja, hogy teljesíti a jelen pontban foglalt titoktartási kötelezettségeket.” „Eltérõ írásbeli megállapodás hiányában a Tudomásszerzõ Fél nem használhatja a másik Fél Bizalmas Információját annak érdekében, hogy saját, vagy Társvállalata lakossági üzletágában kereskedelmi elõnyt szerezzen.” 22. A referenciaajánlat 1. számú mellékletének (A Monortel kihelyezett fokozatainak listája) a táblázat alatt található „Megjegyzések” címû bekezdése kiegészül az alábbi szövegrésszel: „Az 1. Mellékletben szereplõ helyszínek listájának mindenkori aktualizált változatát a Monortel honlapján található naprakész nyilvántartás tartalmazza, megjelölve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is (fizikai vagy távoli helymegosztás).” 23. A referenciaajánlat 3. számú mellékletének (Helyi hurok részleges átengedése) címe az alábbira változik: „3. Melléklet: Helyi hurok (alhurok) részleges átengedése” Továbbá a melléklet összes mondatában, amelyben a „Helyi hurok” kifejezés szerepel, a címnek megfelelõen beszúrásra kerül az „alhurok” szó. 24. A referenciaajánlat 3. számú melléklete – az ábra felett – kiegészül az alábbi szövegrésszel: „A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatás szünetmentessége érdekében a helyhez kötött telefonszolgáltatás megszûnése esetén a Jogosult igényelheti a Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítását. Ez esetben nyilatkoznia kell arról, hogy az adott Helyi Hurok vonatkozásában a telefon szolgáltatás megszûnésétõl kezdve vállalja a Teljes Átengedéshez tartozó Havi Díj megfizetését.” 25.

977

A referenciaajánlat 7. számú melléklet („A helyi hurok és alhurok átengedésének mûszaki feltételei”) 3.2 pont („Berendezésválaszték”) táblázatához fûzött megjegyzésének szövege az alábbiak szerint módosul: „Megjegyzés: a *-gal jelölt DSLAM-berendezések rendelkeznek a sebesség beállítás lehetõségével. Amíg a Monortel hálózatában az ezzel a képességgel nem rendelkezõ DSLAM-berendezések üzemelnek és mielõbbi cseréjük meg nem történik, átmenetileg szükséges, hogy a Monortel a sávszélesség-kontroll tekintetében a Törzsszöveg 6. pontjában ismertetett eljárás szerint járjon el.” 26. A referenciaajánlat 7. számú Mellékletének 3.2 pontja az alábbiak szerint egészül ki: „Ha a Jogosult a Monortel hálózatához egy ott még nem alkalmazott berendezést kíván csatlakoztatni, ezt csak a törzsszöveg 10.4 pontjában leírt folyamat (Berendezés alkalmassági vizsgálat) sikeres végrehajtása után teheti meg. A folyamat sikeres végrehajtását követõen az adott berendezést a Monortel felvezeti A Monortel Hálózatához Csatlakoztatható Berendezések Listájára, amelybe bármely Jogosult szabadon betekintést nyerhet. A jelenleg Csatlakoztatható Berendezések Listája az alábbi:…” 27. A referenciaajánlat 7. Melléklet 3.4 pont ADSL-hez fûzött szabványai, ajánlásai az alábbiakkal egészülnek ki: „ADSL2 [12] ITU-T Recommendation G.992.3 (09/2005) “Asymmetric digital subscriber line transceivers 2 (ADSL2)”. Amendment 1. ADSL2+ [13] ITU-T Recommendation G.992.5 (01/2005): “Asymmetric digital subscriber line (ADSL) transceivers. Extended bandwith ADSL2 (ADSL2+)” VDSL2 [14] ITU-T G.993.2: Very high speed Digital Subscriber Line (VDSL) Transceivers 2 [2006/02]” 28. A referenciaajánlat 8. Melléklet alapszolgáltatások címen belül a G-Lite, UADSL cím az alábbiakkal egészül ki: „ADSL2 A G.992.3 ajánlás foglalja össze az új generációs ADSL2 (Asymmetric digital subscriber line transceivers 2) technológia mûszaki követelményeit. Az ADSL2 számos újdonságot, funkciót vezetett be a korábbi, elsõgenerációs ADSL-hez képest: jobb teljesítõképesség, diagnosztikai funkciók, stb. ADSL2+ ADSL2+ (ITU-T G.992.5) szabvány az ADSL2-nél megismert jellemzõkhöz mindössze egyetlen újítást hozott: letöltés irányban a spektrumot kiterjesztve (az eddigi 1,1MHz helyett 2,2 MHz-ig), rövid elõfizetõi hurkok esetén, az eddigieknél nagyobb sebességek elérését teszi lehetõvé.” 29.

978


A referenciaajánlat 8. Melléklet alapszolgáltatások címen belül a VDSL cím az alábbiakkal egészül ki: „VDSL2 Az ITU-T 2005. májusában beterjesztette az új generációs VDSL (VDSL2) technológia ajánlásának elsõ verzióját. Ez a verzió még nem nyújtja a technológia teljes körû specifikációját. A végleges ajánlás megjelenése a közeljövõben várható, rendkívül nagy sávszélességek elérését teszi lehetõvé, kis távolságokon.” 30. A referenciaajánlat 8. Melléklete az alábbi III. Függelékkel egészül ki: „III. Függelék: Eltérõ spektrumú ADSL kezelése A Monor Telefon Társaság Zrt. (továbbiakban Monortel) hálózata integritásának megõrzésére spektrum gazdálkodási irányelveket dolgozott ki, amelyek a különbözõ ADSL típusok (ADSL, ADSL2, ADSL2+) mellékleteiben (Annex) definiált üzemmódok közül az Annex B kiválasztása jelenti az optimális spektrum menedzselést. Ezért alapvetõen az Annex B üzemmódot támogatja a Monortel. Egyéb a Jogosult által igényelt üzemmódok (Annex a, Annex J, Annex M, stb.) alkalmazása RUO-n kívüli tárgyalási kötelezettséget jelentenek. Ezekben az esetekben az adott helyi hurok mûszaki jellemzõinek (az átengedés lehetõségeinek és korlátainak) megállapítása egyedi alkalmassági vizsgálat útján történik. Ezen változatok támogatása az egyedi esetekben csak akkor lehetséges, ha az nem okoz spektrumproblémákat, és nem veszélyezteti a Monortel hálózatának integritását. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a helyi hurokban a Monortel spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését teszi szükségessé.” 31. A referenciaajánlat 10. Mellékletének 2. pont 13. bekezdése az alábbiak szerint módosul: „A hibaelhárítás idõpontjának meghatározása céljából a MONORTEL mindig egyeztet az elõfizetõvel. Egyszeri akadályoztatást tiszteletben tart, de ismételt akadályoztatás esetén a MONORTEL a hibaelhárítást lezártnak tekinti, amelyrõl a Jogosultat értesíti.” II. A MONORUO Törzsszövegének és Mellékleteinek díjakra vonatkozó rendelkezései: Alapszolgáltatások: 32. a) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.1. pontjának megnevezése a következõképpen változik: “11.1. Helyi Hurok és Alhurok Átengedésével kapcsolatos díjak” A referenciaajánlat törzsszöveg 11.1. pontjának szövege kiegészül az alábbi szöveggel és díjakkal: “11.1.3. Helyi Alhurok Teljes Átengedése Havi díj: Havi alhurok átengedési díj (1 érpár): 1849 Ft/hó 11.1.4. Helyi alhurok részleges átengedése Havi díj:

9. szám

Havi alhurok átengedési díj (1 érpárra használt szûrõ): 888 Ft/hó" b) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.1.2 pontjának b), c), d), e), f), g) pontjai, valamint a 11.2 b), c), d), e), h), i) pontjai, valamint az 11.1.2 pont alatt és a 11.2 pont alatt található “Egyszeri díj(ak):” szakaszcímek törlésre kerülnek. c) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.2 f) és g) pontjai törlésre kerülnek. A 11.2 pont “Havi díj(ak):” szakasza alatt, új, második bekezdésként jelenik meg a következõ szövegrész: “Megosztást biztosító eszköz havi díja, amelyet a Monortel a Megosztást biztosító eszköz beszerzésének és installációjának számlával igazolt költségeibõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határoz meg. A Havi díj az adott Megosztást biztosító eszközt használó Jogosult szolgáltatók között az általuk igénybevett elõfizetõi vonalak száma arányában oszlik meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül.” d) A 11.2 pont “Havi díj(ak):” szakasza alatti második bekezdés (“Megosztást biztosító eszköz havi fenntartási és üzemeltetési díja” kezdettel) szövege törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: “Megosztást biztosító eszköz havi fenntartási és üzemeltetési díja 6.239 Ft / Megosztást biztosító eszköz, amely a Monortel mûszaki szakember munkavégzéséhez szükséges munkabér költség. A Havi díj összege az adott Megosztást biztosító eszközt használó Jogosult szolgáltatók között az általuk igénybevett elõfizetõi vonalak száma arányában oszlik meg.” Kiegészítõ szolgáltatások: 33. a) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.1.1 pontjában a „Havi díj(ak)” cím alatti második bekezdés (“Hibaelhárítási díj” kezdettel), valamint az „Egyszeri díj(ak)” kezdetû rész törlésre kerül. b) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.1.2 pontjában a „Havi díj(ak)” cím alatti második bekezdés („Hibaelhárítási díj” kezdettel), valamint az „Egyszeri díj(ak)” cím alatti a) pont törlésre kerül. c) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.2 pontjában a „Havi díj(ak)” cím alatti negyedik bekezdés („Hibaelhárítási díj” kezdettel), valamint az „Egyszeri díj(ak)” cím alatti a) pont törlésre kerül. d) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 c) pont („Virtuális Helymegosztás”) sorszáma d)-re változik. Új pontként jelenik meg a következõ szövegrész: „c) Kábelvezetési díj: A Monortel telephelyének határa és a Jogosult berendezései közötti optikai kábel bevezetésének Egyszeri díja 32.816 Ft / Jogosult / RSS, amely magában foglalja a kábelbevezetést végzõ mûszaki szakemberek munkavégzéséhez szükséges munkabér- és a kiszálláshoz szükséges üzemanyag költségeket. Amennyiben összekapcsolási célú helymegosztáshoz kapcsolódóan a Jogosult részére az optikai kábel beve-

9. szám


zetése az adott helymegosztási helyszínen már megtörtént, a Kábelvezetési díj az átengedési és hozzáférési szolgáltatásokkal kapcsolatban nem merül fel. A kábellel kapcsolatos meghibásodás esetén a hibaelhárítást végzõ mûszaki szakember munkavégzéséhez szükséges munkabérköltségét a Monortel jegyzõkönyv alapján számlázza ki a Jogosultnak.” 34. a) A referenciaajánlat törzsszövegének 11.3.1 pontja alatt található szövegrész az a) pontig bezárólag törlésre kerül, helyébe a következõ szöveg lép: „A Jogosultnak a Kr. 33. §-ában foglalt helymegosztási minimumkövetelmények kialakítási költségeit kell viselnie, havi díj formájában. A havi díjakat a Monortel a helymegosztás kialakításának számlával igazolt költségeibõl kiindulva a 277/2003. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott elõírások szerint határozza meg. A Jogosult kérése alapján a díjak részletes számítása a Jogosult számára bemutatásra kerül." b) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 (a) pontjában az „Egyszeri díjak” cím alatti második bekezdés szövege (Egyszeri helymegosztási díj kezdettel) törlésre kerül. A 11.3.1 (a) pontban a „Havi díjak” rész új, második bekezdésként a következõ szövegrésszel egészül ki: „Havi Helymegosztási díj, amely magában foglalja a helymegosztási helyiség Kr. 33. §-ában foglalt helymegosztási minimumkövetelmények szerinti kialakításának költségeit. A Jogosult szolgáltató a helyiség tervezett kapacitásából foglalt kapacitás arányában kötelezett a költségek megtérítésére.” 35. A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 (a) pontjában az “Egyszeri díjak” cím alatti harmadik bekezdés szövege (Egyszeri átengedés-installációs díj kezdettel) törlésre kerül. A 11.3.1 (a) pontban a “Havi díjak” rész új, harmadik bekezdésként a következõ szövegrésszel egészül ki: „Havi átengedés-installációs díj, amely magában foglalja a rendezõ tartóelem, a terminálblokk, a kábelkifejtés és az összekötõ kábel biztosításának költségét: 671 Ft / Jogosult / 10 érpár / hó vagy 2.221 Ft / Jogosult / 100 érpár / hó.” 36. A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 (b) pontjában az “Egyszeri díjak” cím alatti második bekezdés szövege (Egyszeri átengedés-installációs díj kezdettel) törlésre kerül. A 11.3.1 (b) pontban a “Havi díjak” rész új, második bekezdésként a következõ szövegrésszel egészül ki: „Havi átengedés-installációs díj, amely magában foglalja az összekötõ kábel (csõvezetés, földmunka, védõcsõfektetés, átmeneti kötés, kábelbehúzás), a terminálblokk, a rendezõ tartóelem, és kábelkifejtés biztosításának költségét: 1.208 Ft / Jogosult / 10 érpár / hó vagy 3.194 Ft / Jogosult / 100 érpár / hó. 37. a) A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.2 (a) pontjának szövege kiegészül a következõ szövegrésszel:

979

„Az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat díja nem kerül felszámításra, ha a jogosult szolgáltató az adott hurkon a Kötelezett által nyújtott szolgáltatással megegyezõ szolgáltatást, azonos technológiával kíván nyújtani.” b) A referenciaajánlat törzsszöveg 5.4.3 pontjának szövege törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép: „A Hozzáférés Megvalósíthatósági Vizsgálat eredménye szerint az igényelt átengedés esetében a MONORUO-ban rögzített Helymegosztási, illetõleg Közös Eszközhasználati lehetõségek egyike sem érhetõ már el a Jogosult Igénybejelentésének idõpontjában, mert a Monortel más Jogosulttal kötött Helyi Hurok Átengedésére irányuló szerzõdés teljesítése miatt már nem tudja ezen lehetõségeket biztosítani.” c) A referenciaajánlat törzsszöveg 10.2 pontjának utolsó mondata törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép: „Az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat nem kerül elvégzésre, ha a Jogosult az adott hurkon a Kötelezett által nyújtott szolgáltatással megegyezõ szolgáltatást, azonos technológiával kíván nyújtani.” d) A referenciaajánlat törzsszöveg 13.6.8 (iv) (2) pontjának szövege törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép: „A Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Átengedés esetén a hálózat egysége nem lenne fenntartható.” e) A referenciaajánlat törzsszöveg 13.6.8 (iv) (3) pontja törlésre kerül. f) A referenciaajánlat törzsszöveg 13.6.8 (v) pontjának szövege törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép: „ha a Hozzáférés Megvalósíthatósági Vizsgálat során a Monortel megállapítja, hogy az igényelt Helyi Hurok Átengedés és Helyi Bitfolyam Hozzáférés Átengedés esetében a MONORUO-ban rögzített Helymegosztási, illetõleg Közös eszközhasználati lehetõségek egyike sem érhetõ már el a Jogosult Igénybejelentésének idõpontjában, mert a Monortel más Jogosulttal kötött Helyi Hurok Átengedésére vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférés Átengedésre irányuló szerzõdés teljesítése miatt már nem tudja ezen lehetõségeket biztosítani, és az egyéb megoldásokra vonatkozó tárgyalások sikertelenek;” g) A referenciaajánlat törzsszöveg 14.3.3 pont 2. bekezdésének szövege („Nem érvényesíthetõ” kezdettel) törlésre kerül, helyébe az alábbi szöveg lép: „Nem érvényesíthetõ az Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági díj a Jogosult felé, ha a Jogosult az adott hurkon a Kötelezett által nyújtott szolgáltatással megegyezõ szolgáltatást, azonos technológiával kíván nyújtani.” 38. A referenciaajánlat következõ részei törlésre kerülnek: - 4.3.2 (c) pont és annak (i) alpontja, - 10.4 pont, - 11.3.2 (c) pont és az elõtte lévõ „Átadás-átvételi vizsgálat” szövegrész, - 10. Melléklet 2. e) pontjában a „feltételezve sikeres próbaüzem meglétét” szövegrész.

980


39. A referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.3 pontja törlésre kerül. A referenciaajánlat – a referenciaajánlat törzsszöveg 11. pontjában („Felajánlott szolgáltatások ellenértéke”) foglalt díjak kivételével – jelen határozat kézhezvételétõl számított 30. napon lép hatályba, azzal, hogy a referenciaajánlat törzsszöveg 11. pontjában („Felajánlott szolgáltatások ellenértéke”) foglalt díjakat a Monor Telefon Társaság Részvénytársaság a DH-664-178/2005. és DH-664-180/2005. számú határozatok kézhezvételétõl számított 120. nap elteltét követõ naptól, azaz 2006. január 20-tól köteles alkalmazni. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához 3 (három) példányban benyújtott, de a Fõvárosi Bírósághoz címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Az Monor Telefon Társaság Részvénytársaság (a továbbiakban: Monortel vagy Kötelezett) Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) DH-664-178 /2005. és DH-664-180/2005. számú határozataiban (a továbbiakban: Határozatok) foglalt kötelezettségének eleget téve 2005. október 21-én egységes szerkezetben benyújtotta jóváhagyás céljából a helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatát (a továbbiakban: MONORUO tervezet) a Tanácshoz. A Kötelezett által benyújtott irat a referenciaajánlat egységes szerkezetbe foglalt változatából, a referenciaajánlatban szereplõ díjak költségalapúságát alátámasztó, nyomtatott és elektronikus formában benyújtott költségmodellbõl és a könyvvizsgálói nyilatkozatból állt. A jóváhagyásra benyújtott iratok részletes vizsgálatát követõen a Tanács 2005. december 19-én, DH-18400-2 /2005. számon hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: hiánypótlás) adott ki, melyben részletesen felsorolta a MONORUO tervezet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell azon hiányosságait, melyek nem teszik lehetõvé a MONORUO tervezet jóváhagyását. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 103. § (4) bekezdésében foglalt alapelvek érvényesülése érdekében megjelölte a benyújtott dokumentáció pontosítandó részeit, illetve a Kötelezettet a jóváhagyó döntéshez szükséges adatok és információk közlésére hívta fel. A Tanács – a hiánypótlásra megszabott határidõ egyszeri meghosszabbítása után – a hiánypótlási felhívásra határidõben benyújtott, DH-374-1/2006. számon iktatott iratokat (továbbiakban: hiánypótlásra adott válasz) az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. § g) pontjában megszabott hatáskörében eljárva, az Eht. 59. § (1) bekezdése szerint ismételten megvizsgálta. Ennek során

9. szám

megállapította, hogy a Kötelezett a hiánypótlásnak nagy részben eleget tett, a MONORUO tervezetét és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt a legtöbb helyen a hiánypótlásnak megfelelõen javította. Ugyanakkor a Tanács azt is megállapította, hogy a MONORUO tervezete és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a hiánypótlást követõen sem felel meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, ezért az Eht. 14. (1) bekezdés c) pontja alapján, a 10. §-a szerinti hatáskörében az Eht. 59. § (4) bekezdése szerint a MONORUO tervezetét jelen DH-374-2/2005. számú eljárási határozatával nem hagyta jóvá, egyben kötelezte a Monortelt, hogy 30 napon belül új tervezetet nyújtson be. A Tanács az Eht. 59. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az új tervezet benyújtásának határidejét úgy állapította meg, hogy a Kötelezettnek a referenciaajánlat jelen határozatban foglaltaknak megfelelõ elkészítésére elégséges idõ álljon rendelkezésre. A Monortel fenti kötelezettségének 2006. április 7. napján, DH-374-4/2006. számon iktatott beadványával határidõben eleget tett. A Tanács az ismételten benyújtott dokumentumok átvizsgálását követõen megállapította, hogy a MONORUO tervezet, valamint a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodell a korábbi jogi és mûszaki és költségmodellel kapcsolatos észrevételeknek megfelelõen túlnyomórészt javításra kerültek, azonban azok továbbra sem feleltek meg maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. Tekintettel arra, hogy a Tanács csak a végsõ esetben kívánt az Eht 59. § (6) bekezdésében biztosított, a referenciaajánlat tartalmának megállapítására vonatkozó, és az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított, a költségmodell alapján a referenciaajánlatban szereplõ díjak megállapítására vonatkozó jogkörével élni, a benyújtott MONORUO tervezet és a költségmodell pontosítása, valamint hiányaik pótlása érdekében a DH-374-5/2006. ügyszámon ismételten hiánypótlási felhívást (a továbbiakban: ismételt hiánypótlás) bocsátott ki, melynek teljesítésére nyitva álló határidõt 2006. június 7. napjában határozta meg. Az ismételten javított, DH-374-8/2006. számon iktatott MONORUO tervezetet és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellt (a továbbiakban: ismételt hiánypótlásra adott válasz) a Kötelezett határidõben nyújtotta be. A Tanács az ismételt hiánypótlást követõen megállapította, hogy az MONORUO tervezetben és a díjak költségalapúságát alátámasztó költségmodellben elvégzett javítások túlnyomórészt a hiánypótlásokban és nem jóváhagyó határozatban szereplõ jogi, mûszaki és költségmodellre vonatkozó észrevételekben foglaltakat követték, ugyanakkor továbbra sem felelnek maradéktalanul az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. A Tanácsnak ezért – a Kötelezett egész eljárás során tanúsított együttmûködése ellenére – az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak nem megfelelõ néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott MONORUO tervezetbeli

9. szám


rendelkezések tekintetében az Eht. 59. § (6) bekezdésében biztosított tartalommegállapító, valamint néhány, jelen határozat rendelkezõ részében meghatározott díjak tekintetében az Eht. 108. § (5) bekezdésében biztosított díjmegállapító jogkörével kellett élnie. A Tanács az Eht. 36. §-ában foglaltaknak megfelelõen a határozat meghozatalát legalább 30 nappal megelõzõen 2006. július 13. napján a honlapján, majd 2006. július 21. napján a Hírközlési Értesítõben közzétette a határozat tervezetét, valamint az ezzel kapcsolatos elõkészítõ anyagokat. A határozat tervezetével kapcsolatban az alábbi szolgáltatóktól érkeztek észrevételek: - Magyar Telekom - Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete (a továbbiakban: ATSZE) - Tele2 Egyszemélyes Korlátolt Felelõsségû társaság (a továbbiakban: TELE2) - Actel Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: Actel) A Tanács a beérkezett észrevételeket az alábbi módszer és struktúra szerint dolgozta fel: - A Tanács elsõdlegesen a MONORUO tervezetével kapcsolatos általános észrevételeket dolgozta fel szolgáltatók szerint. - A Tanács ezt követõen a MONORUO tervezetével kapcsolatos részletes észrevételeket dolgozta fel, akként, hogy az egyes észrevételek a MONORIO tervezet struktúráját követik, azon belül pedig a Tanács minden esetben jelzi, hogy az adott ponttal kapcsolatban melyik szolgáltató tett észrevételt. - A Tanács minden egyes észrevétellel kapcsolatban jelezte, hogy azt figyelembe vette-e vagy sem, és minden esetben megjelölte a figyelembevétel vagy a figyelmen kívül hagyás indokát/indokait. - A Tanács – tekintettel az észrevételek nagy számára – azokat nem szó szerint idézte, hanem tartalmilag összefoglalta. - A figyelembe vett indokoknak megfelelõ MONORUO tervezetben történt módosításokat a Tanács a határozat rendelkezõ részén átvezette, és az ezekhez kapcsolódó indokolásoknál jelezte, hogy a rendelkezõ rész módosítása milyen észrevételnek megfelelõen történt. A Tanács a DH-370-2/2006. és DH-370-11/2006. határozattervezetekben nem szereplõ jelen határozat rendelkezõ részében foglalt rendelkezéseket a beérkezett észrevételek figyelembevétele alapján az Eht. 10. § g) pontjában foglalt hatáskörében az Eht. 59. § (6) bekezdése és az Eht. 36. § (3) bekezdése alapján hozta meg. A Tanács a beérkezett észrevételekkel kapcsolatban az Eht. 36. § (3) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének az alábbiakban tesz eleget: A.) Általános észrevételek 1.) Magyar Telekom: i) Átengedési keretszerzõdés 1. A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet kiegészítését az átengedési keretszerzõdés beépíté-

981

sével, mivel jelenleg a referenciaajánlat nem tesz különbséget egyedi hurokátengedésre vonatkozó szerzõdés és átengedési keretszerzõdés között. Ez alapján minden egyes helyi hurokra vonatkozóan a referenciaajánlatokról, hálózati szerzõdésekrõl, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárások részletes szabályairól szóló 277/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hszr.) megfelelõ kezdeményezõ ajánlatot kell benyújtani azt, majd papír alapon szerzõdni. Ez az adminisztrációs teher nagymértékben lassíthatja a hurokátengedésen alapuló üzleti terv megvalósítását, valamint növeli a költségeket és az emberi tényezõ alkalmazásával hibalehetõségek számát is. A Monortel esetében a helyi hurkokra vonatkozóan táblázatos szerzõdési forma is megfelelõ lehet. 2. A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet kiegészítését azzal, hogy a Monortel által kezdeményezõ ajánlathoz kért információk közül a nem az egyedi hurokhoz kötõdõ információk megadása csak az adott MDF helyszínre vonatkozó elsõ igény leadásakor legyen kötelezõ. 3. A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet kiegészítését az elektronikus aláírással támogatott igényleadással, amellyel a tömeges igények támogató rendszer megvalósítása lehetséges. 4. A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet kiegészítését olyan formában, hogy a szerzõdéskötés során a Monortel helyszínenként szerzõdik, egy helyszínre egyetlen szerzõdés kerül aláírásra, ami az adott helyszínen történõ berendezés elhelyezést, valamint kábelezést rendezi, az egyedi igények leadása pedig erre a helyszínre elektronikusan történik, a kialakított kapacitások erejéig, újabb szerzõdések aláírása nélkül. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok alapján: Az Eht. 58. § (2) és (3) bekezdése szerint: „(2) A Tanácshoz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell: a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb mûködési feltételeire vonatkozó, illetve minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek a Tanács számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, b) az összekapcsolásról, illetve hozzáférésrõl szóló mintaszerzõdést, c) a szerzõdéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot, d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.” A fentiek alapján a hálózati mintaszerzõdés a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét képezi, azt a referenciaajánlattal együtt kell kezelni. Természetesen vannak olyan

982


pontok, amelyek kizárólag a referenciaajánlatban és vannak olyanok, amelyek kizárólag a hálózati mintaszerzõdésben szerepelnek. Mivel azonban a hálózati mintaszerzõdés elválaszthatatlan részét képezi a referenciaajánlatnak, ezért a kettõ között ellentmondás nem lehet. Amennyiben ez mégis felmerül, akkor a referenciaajánlat vagy a hálózati mintaszerzõdés módosítása indokolt, ugyanakkor a Tanács – éppen azért mert a hálózati mintaszerzõdés a referenciaajánlat részét képezi – nem mondhatja ki egyik prioritását a másikhoz képest. Ennek megfelelõen a Tanács a Magyar Telekom erre vonatkozó észrevételét nem vette figyelembe. A Tanács ugyanakkor a Monortelt felhívta a mintaszerzõdések megfelelõ pótlására, mivel azok az Eht. 58. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint a referenciaajánlat elválaszthatatlan részét kell, hogy képezzék. A mintaszerzõdések csatolását követõen a Tanács azokat a MONORUO részévé tette. Az 1. számú észrevételre a Tanács a Részletes észrevételekre adott válaszok „b13.)” pontjában válaszol. A 2. számú észrevételre a Tanács a Részletes észrevételekre adott válaszok „b17)” pontjában válaszol, mivel ebben a pontba nem fejtette ki pontosan az észrevételének lényegét. A 3. és 4. számú észrevételre: A Monortel, mint kötelezett szolgáltató számára egyetlen jogszabály sem írja elõ, hogy az átengedési és a kapcsolódó egyedi szerzõdések elektronikusan aláírt dokumentumba foglalására köteles. Feltételezhetõen egyszerûsítené a szerzõdéskötési folyamatokat, ha a Monortel elektronikus aláírással hitelesített dokumentumokat is köteles lenne fogadni, azonban a Tanács álláspontja szerint a kötelezettség elõírása nem állna arányban az azzal nyerhetõ elõnyökkel, hiszen egyrészt az elektronikus aláírással havonta felmerülõ költségek járnak együtt, másrészt a szerzõdés futárral vagy postán a Kötelezett történõ megküldése bármikor lehetséges, és nem okoz különösebb késedelmet. ii) Rákötés és lekötés A Magyar Telekom javasolja a MONORUO tervezetben a költség alapú rákötési és lekötési díj megállapítását, mivel a MONORUO sem Helyi Hurok teljes vagy részleges átengedésre, sem Helyi Bitfolyam Hozzáférésre nem tartalmaz Egyszeri Rákötési (egyszeri installációs) Díjat. A Havi díjak véleménye szerint csak fenntartást és üzemeltetést tartalmaznak, de nem tartalmaznak installációs tevékenységi költségeket, mivel a hurok lekötése a helyi központról és átkötése a Kábelkifejtési Elemre hiányzik a MONORUO-ból. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: Téves a Magyar Telekom azon megállapítása, mely szerint a referencia ajánlatban szereplõ havi díjak nem tartalmazzák az installációs költségeket. A referenciaajánlat 11.3.1 (a) pontjában, valamint 11.3.1 (b) pontjában meghatározott „Havi átengedés-installációs díjak" tartalmazzák az installációhoz szükséges átadó keret és rendezõ

9. szám

modul, valamint az összekötõ kábel biztosításával kapcsolatban felmerülõ összes költséget. Ezt a díjak megnevezése, és tartalmuk ugyanezen pontok alatti leírása is egyértelmûvé teszi. Az installáció költsége tehát része a referencia ajánlatban szereplõ díjaknak, így nem helytálló a Magyar Telekom megállapítása, amely szerint a Kötelezett ezekre a tevékenységekre kereskedelmi díjat határozhat meg. A referencia ajánlat módosítását az észrevétel alapján a Tanács ezért nem tartja indokoltnak. iii) Próbaüzem A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezetben a próbaüzem definíciójának tisztázását, ugyanis a referenciaajánlat jelenlegi verziója beleérti mind az átengedési folyamatok javítását, mind a kábelben élõ többi szolgáltatás zavartatásának vizsgálatát. A definíció elsõ fele véleménye szerint a berendezés alkalmassági vizsgálatnak feleltethetõ meg, amely ismeretlen berendezés esetén egyszer számítható fel, amíg a Próbaüzem díja helyi hurkonként számítandó. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok alapján: A Tanács ezen észrevételre a részletes észrevételekre adott válaszok „b7.)” pontjában válaszol. 2.) Tele2: i) A szerzõdéskötési struktúrára vonatkozó általános észrevétel: A Tele2 javaslata szerint szükséges lenne arra, hogy a Tanács kötelezze a Monortelt átengedési keretszerzõdés kialakítására, mivel annak hiányában a jogosult szolgáltatók számára a szerzõdések minden egyes hurokra való külön megkötése olyan adminisztratív terhet ró, amely véleménye szerint korlátozza – sok esetben pedig ki is zárhatja – a hozzáférési piacon való megjelenés realitását az adott területeken. A keretszerzõdés megléte esetén a jogosult szolgáltatók az üzleti terveiket ki tudnák alakítani, számítva arra, hogy a helymegosztási és kábelkifejtési szolgáltatásokat ténylegesen rendelkezésre tudják bocsátani az elõfizetõkkel való szerzõdéskötések idejére, miáltal reálisan képesek lennének elfogadható idõn belül saját szolgáltatásuk aktiválására. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe az alábbi indokok alapján: A Tanács ezen észrevételre az általános észrevételekre adott válaszok „1.i)” pontjában válaszolt. ii) A használaton kívüli helyi hurkok és alhurkok kezelése: A Tele2 javasolta a referenciaajánlatok egységes és áttekinthetõ szabályozását az alhurkok és a használaton kívüli hurkok átengedése tekintetében. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Tele2 nem jelölt meg egyetlen konkrét példát sem a számára esetlegesen problémásnak ítélt MONORUO rendelkezések közül, ezért a Tanács nem tudta megítélni, hogy a Tele2 hol észlelt még az elekt-

9. szám


ronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban rögzítettektõl eltérést a MONORUO tervezetében. A Tanács az észrevétellel kapcsolatban a MONORUO tervezetét ennek ellenére átvizsgálta, annak megfelelõsége érdekében. Ahol a részletes észrevételek a MONORUO tervezetben található szabályozás nem megfelelõségét kifogásolták, ott a Tanács a jelen határozatban részletesen megindokolta az észrevétel figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását. A konkrét elfogadott észrevételeken túl azonban a MONORUO tervezetében foglalt rendelkezések tekintetében a Tanács nem talált az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérést. iii) A pénzügyi garanciák, illetve a bankgarancia szabályozása: A Tele2 álláspontja szerint a bankgarancia, mint szerzõdési biztosíték kizárólagos elõírása nem méltányos, mivel a bankgarancia kikötése a gyakorlat alapján nem tûnik szükségesnek. Tapasztalatai szerint ugyanis egyrészt nem fordulnak elõ fizetési késedelmek, másrészt pedig elsõsorban piacra lépési korlátként mûködnek – tekintettel arra, hogy indokolatlanul növelik a szolgáltatás-nyújtás költségét. Amennyiben a kötelezett szolgáltató szerzõdéses biztosíték adását tartja szükségesnek, erre más megoldásokat javasol (mint például – a már több országban alkalmazott és elfogadott – anyavállalat részérõl történõ garanciavállalás. Hozzáteszi, hogy tapasztalatai szerint más – kógens jogszabály által nem szabályozott – szerzõdésekben a kötelezett szolgáltatók nem kérnek bankgaranciát partnereiktõl, így véleménye szerint a bankgarancia alkalmazása nem tekinthetõ általános iparági gyakorlatnak). Minderre tekintettel a Tele2 javasolja a bankgaranciára vonatkozó kikötések és mellékletek törlését. A Tanács az ATSZE fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok miatt: Az, hogy általában nem fordul elõ fizetési késdelem, a Tanács álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem fordulhat elõ. Szolgáltatói tapasztalat, hogy a bankgaranciával nem rendelkezõ szerzõdések esetén gyakoribb a fizetési késedelem. A bankgarancia elõírását jogosnak tartja a Tanács, hiszen ez biztos garanciát jelent a fizetésre és a szolgáltatók RUO-s szerzõdései esetében nem kis összegekrõl van szó, így érthetõ, ha a szolgáltatók próbálják minél biztosabb módszerrel kivédeni a nemfizetés vagy a késedelmes fizetés esetét. Mellesleg megjegyzi a Tanács, hogy minden szolgáltató ezt a biztosítékot választotta szerzõdéséhez RUO-jában. A Tanács már a nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referencia ajánlatának jóváhagyására irányuló eljárások (a továbbiakban: RIO eljárások) során már kifejtette, hogy a bankgarancia törlését nem látja indokoltnak, hiszen a kötelezettnek megfelelõ biztosíték kell arra, hogy a jogosult szolgáltató az általa kiszámlázott költséglapú díjait megkapja. A díjak esetében a tehát a költségalapú árak alkalmazása a cél (amely a jogosultak

983

érdekeit megfelelõen szolgálja azáltal, hogy a kötelezett nem tud az adott szolgáltatásért általa diktált árat kérni), ugyanakkor a jelenlegi piaci viszonyok a Tanács szerint nem indokolják a bankgarancia eltörlését, az nem okoz a jogosult szolgáltatóknak indokolatlan terheket. Az Eht. 24. §-ában szabályozott egyenlõ elbánás kötelezettségének megfelelõen a Monortel referenciaajánlatában is átvezette z Invitel javaslatát, mivel az célszerûségi okokat szolgál, ezért a Tanács a MONORUO keretében megadta a lehetõséget a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatónak arra, hogy szabad megállapodásuk körében az Invitel által kért pontban a RUO szolgáltatásokra nyújtott bankgarancia tekintetében megállapodjanak. iv) Határidõk: A hurokátengedéssel összefüggõ szerzõdéskötések és egyéb folyamatok határidejét nagyrészt a vonatkozó hírközlési jogszabályok meghatározzák. Ebbõl következõen a különbözõ RUO-kban szereplõ határidõk lényegesen nem térhetnek el egymástól (formailag nem is térnek). Mindamellett javasoljuk, hogy a t. Hatóság vizsgálja felül a határidõket olyan szempontból, hogy azok lehetõleg a jogszabályi keretek között elképzelhetõ legrövidebb átengedési idõt tegyék lehetõvé. A Tele2 általánosságban javasolja a RUO tervezetekben szereplõ határidõk áttekintését, mivel jogszabályi rendelkezéseken túl a kötelezett szolgáltatók által az egyes szolgáltatásokra megszabott speciális határidõk egyrészt eltérnek egymástól, így adminisztratív terheket okoznak, ugyanis a jogosult szolgáltatók nem tudnak egységes – az egész ország területére kiterjedõ – szolgáltatást és határidõket a felhasználók felé kialakítani. A Tele2 konkrét javaslata, hogy a MARUO-hoz fõzött észrevételei alapján a Tanács vegye figyelembe az igénybejelentések visszajelzésére és a hiánypótlás kérésére, valamint az átengedés megvalósítására vonatkozó módosítási felvetését, ami véleménye szerint összességében 10 nappal rövidítené az átengedés idõigényét. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Tele2 nem nevezett meg egyetlen konkrét példát sem, így a Tanács a nem tudta megítélni, hogy a Tele2 hol észlelt még az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban rögzített határidõktõl eltérést a MONORUO tervezetében, ezért a Tanács az észrevétellel kapcsolatban a MONORUO tervezetét még egyszer átvizsgálta a határidõk megfelelõsége tekintetében. Ahol a részletes észrevételek a MONORUO tervezetben található határidõk nem megfelelõségét kifogásolják, ott a Tanács a jelen határozatban részletesen megindokolta az észrevétel figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását. A konkrét elfogadott észrevételeken túl azonban a MONORUO tervezetében foglalt határidõk tekintetében a Tanács nem talált az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoktól eltérést. v) Írásbeli kommunikáció:

984


A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy az elektronikus folyamatokat a valós lebonyolításuknak megfelelõen írják le, és töröljék azokat a kikötéseket, amelyek feleslegesen kívánják meg az írásbeli kommunikációt. A Tele2 javaslata indokaként arra hivatkozik, hogy mivel valamennyi szolgáltató biztosítja az igénybejelentések e-mailen, azaz elektronikus úton való benyújtását, ezért véleménye szerint sok esetben nem indokolt a jogosult szolgáltatóktól a folyamatok során bizonyos dokumentumok írásban való benyújtása, illetve akár cégszerûen aláírt írásos forma megkövetelése. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe az alábbi indokok alapján: Az Eht. 88. § (2) bekezdése alapján a hálózati szerzõdéseket írásba kell foglalni, tehát egyértelmû, hogy ebben az esetben kötelezõ az írásbeli forma. A Tanács egyetért Tele2 fenti észrevételével, amely szerint sok helyen nem indokolt a dokumentumok írásban történõ benyújtása, azonban a MONORUO a figyelembe vett észrevételekre adott egyes válaszaiban, illetve korábban, az egyeztetésre kitett referenciaajánlat-tervezetben módosította azokat a pontokat, amelyek tekintetében nem látta indokoltnak a szigorú írásbeli követelmények kikötését. B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b1.) Törzsszöveg 2.2.4 pont harmadik bekezdése: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a fenti pont alábbiakban idézett bekezdésének a törlését, mivel álláspontja szerint a Helyi Hurok Átengedésének és a Helyi Bitfolyam Hozzáférés megvalósítási határideje meg kell, hogy egyezzen a Hszr. érintett rendelkezéseinek: „Az 1. sz. Mellékletben felsorolt kihelyezett fokozatok esetében a Monortel a Helyi Hurok Átengedésének megvalósítását nem köti idõbeli korláthoz.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A MONORUO a fenti rendelkezésével ellentétes következetes és részletes szabályozást tartalmaz a MONORUO 13.7 pontjában a Helyi Hurok Átengedésre és Helyi Bitfolyam Hozzáférési Szolgáltatásra vonatkozó Szerzõdés teljesítésére, ezért a Tanács a fenti rendelkezést törölte fent idézett szövegrészt a referenciaajánlatból a rendelkezõ rész 1. pontjának megfelelõen. A MONORUO fenti rendelkezése ugyanis az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok által felállított kógens szabályokba, illetve garanciákba ütközik, így például a Hszr. 11. § (1)-(3) bekezdéseibe, amelyek szerint „a felek a szerzõdéskötést követõ 10 napon belül kötelesek megkezdeni a teljesítéshez szükséges üzembe helyezési vizsgálat lefolytatását”, valamint „a szerzõdésben foglalt teljes szolgáltatás nyújtását legkésõbb a szerzõdéskötést követõ 30. napon belül meg kell kezdeni”. Az idézett rendelkezéseket mellesleg a MONORUO 13.7 pontjának alpontjai a Hszr.-nek meg-

9. szám

felelõen tartalmazzák, így különösen nem elfogadható a fenti szabályozás. b2.) Törzsszöveg 3. pontja: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 3. pontjában meghatározott alábbi fogalom módosítását a következõek szerint: „Fõ Kábelrendezõ (MDF)” a Helyi Hurkok bekötési helye a Monortel érintett helyi távbeszélõ helyhez kötött telefon központjának épületében.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a rendelkezõ részben foglaltak szerint alakította ki a MONORUO a fenti rendelkezését, mivel az nem felelt meg a jelenleg hatályos elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok érvényes terminológiájának. A Kötelezett által benyújtott tervezet érintett pontja ugyanis még a hírközlésrõl szóló 2001. évi XL. törvény (a továbbiakban: Hkt.) értelmezõ rendelkezései szerint kialakított fogalmat alkalmazta, holott a jelenleg hatályos Eht. 188. § már eltérõ, pontosabb terminológiát alkalmaz. b3.) Törzsszöveg 3. pontja: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 3. pontjában meghatározott alábbi fogalom módosítását a következõek szerint, mivel véleménye szerint a Monortel a hálózatában jelenleg is alkalmaz 100-as blokkokat: „Fõ Kábelrendezõ Blokk (MDF Blokk)”: Az MDF egy sávja, mely 10 vagy 100 érpár összekötését teszi lehetõvé.” A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A Tanács nem fogadta el a kiegészítést, mert a Monortel a MONORUO egyéb részein is csak egyféle MDF blokkról rendelkezik, így például a 12. Melléklet 9. pontjában (A Jogosult által igényelt MDF blokkok száma) az Igénybejelentési adatlapon is csak egyféle MDF blokk igénylésére van rovat. A Tanács ennek megfelelõen megállapította, hogy nem lehetséges a fenti javaslat megvalósítása a jelenlegi tervezetben ismertetett paraméterek mellett, illetve nincs olyan elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, amely alapján a Monortel köteles lenne a fenti javaslat szerint kialakítani a referenciaajánlatát. b4.) Törzsszöveg 5.1.1. (a) (i), valamint (c) (i) pontjai: Tele2: - A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 5.1.1 pont módosítását mivel álláspontja szerint az (i) pont alatt nem elegendõ a PSTN megjelenítése, hiszen a VoIP létezésétõl már nem lehet eltekinteni, ezért javasolta a POTS használatát. - A (b)-(d) pontokban pedig véleménye szerint nem indokolt az ISDN hozzáféréssel rendelkezõ elõfizetõ esetén az analóg hozzáférés kizárása a jogosult lehetõségei közül, mivel úgy véli, hogy az elõfizetõ és a jogosult döntése, hogy milyen típusú szolgáltatást

9. szám


kíván igénybe venni, illetõleg milyen szolgáltatást kíván nyújtani. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét részben figyelembe vette, az alábbi indokokra való tekintettel: A Tanács részben helyt adott a TELE2 észrevételének és a MONORUO Törzsszöveg 5.1.1 pontjának (a) alpontjába beiktatta azokat a hiányzó változatokat, melyekkel a kifogásolt hiányosságokat megszüntette. A Tanács nem tartotta szükségesnek a b)-d) pontok megváltoztatását, mivel a MONORUO szabályozása minden lehetséges variációt tartalmazott. b5.) Törzsszöveg 5.3 pontja: Magyar Telekom: A Magyar Telekom véleménye szerint a meglévõ Helyi Hurok Átengedésének a MONORUO mellékleteiben meghatározott mûszaki és technológiai feltételeit – vagyis az átengedés lehetõségeit és korlátait – az alábbi esetekben lenne indokolt Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat útján megvizsgálni, tekintettel arra, hogy a hatóság a Magyar Telekom részére is csak abban az esetben engedte meg az Egyedi Alkalmassági Vizsgálat elvégzését, ha az elõfizetõ az eddig igénybe vett szolgáltatásaihoz képest magasabb vagy más spektrumot használó szolgáltatást áll szándékában a Jogosult Szolgáltatótól igénybevenni: a) az 5.1.1 (a) (ii) – (v), 5.1.1 (b) (ii) – (iii), 5.1.1 (c) (ii) és 5.1.2 – 5.1.3 eseteiben mindig; b) az 5.1.1 (c) (i) és az 5.1.1 (d) (i) eseteiben akkor, ha a Jogosult Szolgáltató az eredetileg használt xDSL berendezéssel egyezõ típusú, de eltérõ üzemmódú beállításban kívánja üzemeltetni, vagy eltérõ típusú xDSL berendezéseket kíván használni; c) az 5.1.1 (b) (i) esetében akkor, ha a Jogosult Szolgáltató nem a Kötelezett Szolgáltatónál rendszeresített NT1 berendezés típussal kívánja megoldani az ISDN hozzáférés biztosítását. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel a Helyi Hurok Átengedésére vonatkozó Egyedi Részletes Hurok Alkalmassági Vizsgálat csak meghatározott esetekben, meghatározott feltételek mellett végezhet a Kötelezett, ezért az Eht. 24. §-ban meghatározott egyenlõ elbánás alapelveknek megfelelõen a MONORUO szabályozásában is indokoltnak a társszolgáltatók által kialakított, és az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokkal összhangban lévõ rendelkezések szerinti módosítást. b6.) Törzsszöveg 6. pont: Tele2: A Tele2 véleménye szerint nem elfogadható, hogy a Helyi Bitfolyam Hozzáférési Szolgáltatás nyújtásának a Monortel hálózatában 12 ezer elõfizetõt határozott meg a megfelelõ minõségû ADSL szolgáltatással való ellátás felsõ korlátjaként. Javaslata szerint a Monortelnek vállalnia kell, hogy igény alapján gondoskodik a bõvítésrõl azzal, hogy az igénylõk kötelesek a költségek arányos viselésére.

985

A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO tervezet fenti rendelkezése a hálózatintegritás, és spektrum kompatibilitás figyelembevételével lett kialakítva. A Tele2 által tett javaslat azonban nem tartozik a RUO szabályozási körébe, azt a felek a hálózati szerzõdésben mivel észrevétele nem ezért minden olyan kezdeményezés, amely ennek a korlátozásnak a megváltoztatására irányul, és a felek beruházását igényli, azokban a kérdésekben a felek költségek viselése tekintetében megegyeznek. b7.) Törzsrész 10. pont: Magyar Telekom: A Magyar Telekom álláspontja szerint a Próbaüzem definíciója Berendezés Vizsgálati értelmezéssel is bír. Állítása szerint a vizsgálat kiterjedhet Helyi Hurok részleges vagy teljes átengedés esetén a felsõ spektrumban használni kívánt, de még le nem tesztelt berendezések vizsgálatára (azaz amikor a hurkon a részleges átengedés spektrum sávjában is kíván a Jogosult szolgáltatást nyújtani). A Magyar Telekom észrevételében kiemelte, hogy amennyiben a Jogosult a Monortel hálózatában még nem alkalmazott berendezést kíván üzemeltetni a Helyi Hurok Teljes vagy Részleges Átengedés szolgáltatás igénybevételéhez, úgy a szerzõdés megkötése elõtt a berendezés megfelelõségének vizsgálata céljából Berendezés alkalmassági vizsgálatot kell tartani. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét részben figyelembe vette, az alábbi indokokra való tekintettel: A „Próbaüzem” definíciójának egyértelmû értelmezése érdekében a Tanács a MONORUO 7. Melléklet (A Helyi Hurok és Alhurok átengedésének mûszaki feltételei) 3.2 alpontjának szövegét módosította. Az ezzel kapcsolatos indokolás a Tanács a jelen határozatban fejti ki. A Tanács álláspontja szerint továbbra is külön kell kezelni a „Berendezés Alkalmassági Vizsgálat” és a „Próbaüzem” fogalmát, amelyek a már említett módosítást követõen tisztázást nyertek, és ennek megfelelõen az észrevételben megfogalmazott probléma nem áll fenn, mert a fentiek alapján a továbbiakban csak a Helyi Hurok Részleges Átengedéséhez szükséges a Berendezés Alkalmassági Vizsgálat.” b8.) Törzsszöveg 10.1. pont: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 10.1. pont elsõ bekezdésének módosítását úgy, hogy a kötelezett szolgáltatók listáin nem szereplõ berendezésekrõl a jogosult elõször a dokumentációt köteles benyújtani, és a bevizsgálásra csak akkor van szükség, ha a dokumentációból nem állapítható meg egyértelmûen a berendezés hálózathoz való csatlakoztathatósága. A Tele2 álláspontja szerint a berendezés alkalmassági vizsgálat csak akkor indokolt, ha a kötelezett szolgáltató a gyártói dokumentáció alapján nem tud meggyõzõdni a berendezés kompatibilitásáról.

986


A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács álláspontja szerint a kijelölt tanúsító szervezet által, vagy a gyártó által kiállított megfelelõségi nyilatkozat – amennyiben az a felsorolt dokumentumokkal és részletes mérési jegyzõkönyvekkel is alá van támasztva – elegendõ az adott berendezés kompatibilitásának eldöntésére. Ebben az esetben tehát nem indokolt a költséges Berendezés Alkalmassági Vizsgálatok elvégzése. b9.) Törzsrész 10.2 pont: Tele2: A Tele2 szerint amennyiben egy adott hurkon már üzemelõ xDSL szolgáltatás van, akkor véleménye szerint nincs szükség egyedi alkalmassági vizsgálatra, ezáltal a vizsgálati díj kiszámlázása sem indokolt. A Tele2 nem csupán az igénylés pillanatában üzemelõ xDSL szolgáltatás meglétekor kérte az egyedi alkalmassági vizsgálat elhagyását; hanem az igénylést megelõzõ 3 hónapon belül a vonalon üzemelõ xDSL szolgáltatás esetében is. Véleménye szerint a 3 hónapos határidõ megfelelõen rövid ahhoz, hogy e periódusban a hálózat terhelése ne változzék a szolgáltató által nem kiszámítható, számottevõ mértékben. Mindazonáltal a Tele2 tudomásul veszi, hogy hálózatok spektrumgazdálkodásához szükséges a felmérés olyan esetekben, amikor valós változás történik a hálózatban. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács álláspontja szerint, ha egy adott hurkon a Kötelezett vagy egy másik Jogosult xDSL szolgáltatása azonos, vagy szigorúbb paraméterekkel üzemel, vagy belátható idõn belül (90 nap) már üzemelt, a hurok alkalmasságát nem szükséges újabb vizsgálattal eldönteni, mivel a hurok alkalmasságának objektív vizsgálatát már elvégezték a felek. b10.) Törzsszöveg 10.4. pont Tele2: A Tele2 álláspontja szerint a próbaüzemért díjat felszámítani indokolatlan, mivel véleménye szerint a MONORUO tervezet 10.4 pont utolsó bekezdése arra enged következtetni, hogy az egyedi hurok-alkalmassági-, és berendezés-alkalmassági vizsgálat ellenére még egy – ugyancsak kifizetni rendelt – próbaüzemre is szükség van. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A Tanács a DH-374-11/2006. számú határozattervezet rendelkezõ részének I/22. pontjában már törölte a Kötelezett referenciaajánlatának 10.4. pontját. Ennek indoka a következõ volt: Az Egyedi Hurok Alkalmassági Vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az átadásra igényelt hurok megfelel-e arra a feladatra, amire a Jogosult használni kívánja. A Berendezés Alkalmassági vizsgálat célja pedig annak megállapítása, hogy a Jogosult berendezése kompatibilis-e

9. szám

a Kötelezett hálózatával, nem okoz-e integritási vagy spektrum kompatibilitási problémákat annak használata a Kötelezett hálózatában. A próbaüzem célja az elõzõekhez képest viszont annak megállapítása, hogy az egyébként alkalmasnak minõsített hurkon, az alkalmasnak minõsített berendezéssel a Kötelezett hálózatába bevitt technológia hogyan mûködik, és milyen hatást gyakorol a Kötelezett helyi Hurkainak üzemére. Ennek alapján a Tanács szükségesnek, és mindenféleképpen indokoltnak tatja mindhárom vizsgálati típust. b11.) Törzsszöveg 11. pont Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 11. pontjából a hibaelhárítási díjat törölni, mivel ilyen díjelem máshol nem szerepel. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A DH-374-10/2006. számú határozat II.17. pontja értelmében a referencia ajánlatból a TELE2 által kifogásolt szövegrészek törlésre kerültek. Helyükbe a referencia ajánlat 11.3.1 c) pontja alatt a következõ szövegrész lépett: “A kábellel kapcsolatos meghibásodás esetén a hibaelhárítást végzõ mûszaki szakember munkavégzéséhez szükséges munkabérköltségét a Monortel jegyzõkönyv alapján számlázza ki a Jogosultnak.” Ez a rendelkezés a határozat II.17. pontja szerint módosított referencia ajánlat 11.3.1 c) pontjában definiált optikai kábel hibaelhárítására vonatkozik. A Kötelezett és a jogosult szolgáltató hálózata közötti felelõsségi határt a jogosult helymegosztási egységében elhelyezett átadó rendezõ Kötelezett hálózata felõli oldala jelenti. A szóban forgó optikai kábel a Monortel telephelyének határa és a Jogosult berendezései közötti összeköttetést biztosítja, ezért nem a Kötelezett szolgáltató felelõsségi körébe tartozik. Az esetlegesen ezzel kapcsolatosan felmerülõ hibaelhárítási tevékenység azonban szükségessé teheti a Kötelezett közremûködését, mivel a kábel a Kötelezett tulajdonában álló létesítményekben helyezkedik el. A Kötelezett hibaelhárításban való közremûködése tehát elengedhetetlen lehet a kötelezett szolgáltató szolgáltatás nyújtási kötelezettségének teljesítéséhez, így a Hszr. 34. § (2) bekezdése szerint kérheti az ezzel kapcsolatban felmerülõ igazolt költségeinek a jogosult szolgáltató általi megfizetését. Megjegyzendõ, hogy az optikai kábel esetében a meghibásodás valószínûsége igen csekély, így az ezzel kapcsolatos költségekre vonatkozó kikötés a jogosult szolgáltató szempontjából a gyakorlatban érdemi költségterhet nem jelent. b12.) Törzsszöveg 13.2.1 pont: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 13.2.1. pontját úgy módosítani, hogy az elõrendelési eljárásban a Helyi Hurok Átengedéshez vagy Helyi Bitfolyam Hozzáférési Átengedéséhez szükséges hálózati alapinformációkat hozzáférhetõvé tétele körében a térkép formájában

9. szám


a helyhez kötött telefonközpontok esetében az azokhoz kapcsolódó kábelkifejtési elemek (pl. Fõ Kábelrendezõk [MDF]) elhelyezkedését is tüntesse fel a Monortel. Kifejtette, hogy a Monortelnél egy központot több rendezõ szolgál ki, valamint az elõfizetõk egy jelentõs része nem közvetlenül a helyi központba van bekötve, hanem kihelyezett fokozathoz kapcsolódik, amelynek saját rendezõje van. Így mivel a Jogosult Szolgáltató rendezõhöz települ be, elengedhetetlenül fontos annak elõzetes azonosítása, hogy az elõfizetõ melyik rendezõhöz kapcsolódik, ellenkezõ esetben csak az elõfizetõ bekötési helyét nem lehet pontosan meghatározni. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács a rendelkezõ rész szerinti tartalommal elfogadta a Magyar Telekom kiegészítési javaslatát, mivel a Jogosult számára elengedhetetlenül fontos annak elõzetes azonosítása, hogy az elõfizetõ pontosan melyik rendezõhöz kapcsolódik. b13.) Törzsszöveg 13.3.1 pont: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta, hogy a Szerzõdés megkötésével kapcsolatos pontban is tüntesse fel a Monortel, hogy a lehetséges azt a 13.4.1 pontban leírt szoftverek egyikével kitöltött, az adatlappal egyezõ adattartalmú fájl kitöltésével megkötni, mivel az egyedi helyi hurkokra vonatkozó teljesen papír alapú szerzõdéskötési kötelezettség jelentõs adminisztratív terhet ró a jogosultra. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO kifogásolt 13.3.1 pontjának elsõ mondata kifejezetten utal a 13.4, és 13.6 pontokra, amelyek közül a 13.4.1 pont megnyugtatóan rendezi az észrevételben kifejtetteket, azaz, hogy a Jogosultnak legyen módja a nem papír alapú szerzõdéskötésre is. b14.) Törzsszöveg 13.3.2 pont: Magyar Telekom: Tele2: A Magyar Telekom, valamint a Tele2 álláspontja szerint a jogosultakat igénybejelentésének folyamatát ellehetetleníti a MONORUO szabályozása tekintettel arra, hogy: - Egy nagyobb elõfizetõnek több mint 2 Helyi Hurkon lehet szolgáltatása, amelyeken így nem lehet egyszerre Átengedés alapú szolgáltatást nyújtani. Ez a korlátozás ellehetetleníti a nagyobb elõfizetõk megszerzését a jogosult számára. - kettõnél több szolgáltató nem képes mûködni hurokátengedéssel Monortel hálózatában - figyelembe véve a szolgáltatás teljesítésének 15 napos határidejét egy évben Monortel hálózatában 49 db hurok átengedése igényelhetõ az összes szolgáltató által. Mindezek alapján javasolta, az egyszerre mindössze 2 db igénybejelentés vizsgálatáról szóló MONORUO rendelkezés törlését.

987

A Tanács az Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A Tanács már a RUO eljárások során kibocsátott hiánypótlásokban is jelezte, hogy bár a Hszr. 5. § (1) bekezdés h) pontja szerint a hálózati szerzõdésnek csak a forgalom elõrejelzésével, azaz tervezett forgalom mértékével kapcsolatban kell rendelkezést tartalmaznia, a Tanács elismeri a Kötelezett szolgáltatóknak azt a nyilvánvaló érdekét, hogy az egyes Helyi Hurok Átengedésekre és a Helyi Bitfolyam Hozzáférésekre is megfelelõen fel tudjon készülni, ezért magát az elõrejelzés szükségességét nem kifogásolja. Az elõrejelzés rendszere azonban – ahogyan erre az észrevételezõ szolgáltatók is helyesen rámutattak – arra szolgál, hogy a Monortel tervezni tudja a munkálatokat, illetve allokálni tudja a megfelelõ erõforrásokat, és ennek megfelelõen az Igénybejelentéseket teljesíteni tudják. A Hszr. és más elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem engedi a Kötelezettek részére azt, hogy referenciaajánlatban szabályozott, általa nyújtandó szolgáltatás esetén (így a Helyi Hurok Átengedése esetén is) korlátot állítson fel a teljesíthetõ igények napi darabszámára vonatkozóan. Egyrészt az ilyen korlátozások a Jogosult szolgáltatók számára gyakorlatilag ellenõrizhetetlenek, hiszen egy helymegosztási helyszín esetén több Jogosult igénye is beérkezhet, így a Kötelezett szolgáltató bármikor hivatkozhat a fenti elutasítási okra. Másrészt a Tanács egyetértett azon más RUO-khoz tett észrevételekkel is, hogy a jóváhagyott vagy megállapított díjakon keresztül a Monortel közvetlen költségei térülnek, akkor is, ha a munkát alvállalkozóival végezteti. Harmadrészt pedig a Hszr. szerint az átengedésre 15 nap áll rendelkezésre, és ez alól csak a 24. § (2) bekezdésében enged eltérést a jogszabály. b15.) Törzsszöveg 13.5.3. pont: Tele2: A TELE2 javaslata szerint indokolt lenne a MONORUO tervezet 13.5.3 pontjának második bekezdésében szereplõ 20 napos határidõt 30 napra módosítani, mivel ennek hiányában a határidõk nincsenek összhangban. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO kifogásolt 13.5.3 pontja teljes mértékben a Hszr. 29. § (2) bekezdése szerint lett kialakítva. A Hszr. 29. § (2) bekezdése szerint ugyanis az elutasítás kézhezvételétõl számított 10 napon belül a jogosult szolgáltató, vagy az általa megbízott független szakértõ a mûszaki megvalósíthatóság tekintetében mûszaki vizsgálatot végezhet, amely vizsgálathoz a kötelezett szolgáltató köteles megadni minden szükséges segítséget. A vizsgálat eredményét a jogosult szolgáltató a vizsgálat befejezésétõl számított 10 napon belül közli a kötelezett szolgáltatóval. A fenti pontban foglalt szabályozás tehát megfelel az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozásnak különös tekintettel arra, hogy a helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó igénybejelentések hatékony kezelése is megköveteli a lehetõségek szerinti gyors vizs-

988


gálatok elvégzését, és nyilatkozattételt a Jogosult részérõl, hogy ne akadályozza a Kötelezett igényelbírálási tevékenységét. b16.) Törzsszöveg 13.6.1 pontjának (l) (m), és (n) alpontjai: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 13.6.1. (l) és (m) (n) pontjait módosítani, mivel a hurokátengedés egyoldalú szolgáltatás, így ebben az esetben a Jogosult Szolgáltató nem kínál fel semmit a Monortelnek. A Tanács az Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Mivel a helyi hurok és helyi bitfolyam átengedésére vonatkozó referenciaajánlatok esetében értelmezhetetlen Hszr. 5. § szerint meghatározott, megkövetelt jogosulti interfészek, illetve jogosulti mûszaki jellemzõk, valamint a szolgáltatás során a jogosult által használandó elektronikus hírközlõ eszközök jellemzõinek feltüntetése a hálózati szerzõdés megkötését kezdeményezõ ajánlatban, ezért a Tanács törölte a MONORUO-ból az érintett rendelkezéseket. b17.) Törzsszöveg 13.6.1. pont: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 13.6.1 p) alpont elõtti szöveg kiegészítését azzal, hogy „és amennyiben a Jogosult és a Kötelezett szolgáltató között még nem jött létre érvényes összekapcsolási szerzõdés”. Álláspontja szerint ugyanis az Összekapcsolási szerzõdés kötése esetén már a Monortel rendelkezésére áll az összes – a p)-r) pontban jelzett – dokumentum. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: A fenti dokumentumok csatolása a 13.6.1 p) és r) alpontok esetében valóban minden egyes hurokigényhez adminisztratív terhet ró a jogosult szolgáltatókra, továbbá ezen információkat a Kötelezett ellenõrizheti a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján, ezért a Tanács a rendelkezõ részt ennek megfelelõen megváltoztatta. Azonban a 13.6.1 q) pont tekintetében nem tartotta jogosnak a Tele2 észrevételét, mivel egy adott cég tekintetében annak jogi személyisége, illetve a cégnyilvántartásba bejegyzett állapota rövid idõszakon belül is alapvetõen megváltozhat. Ezzel összefüggésben a Tanács azért sem tartotta indokoltnak a q) pont kivételét, mivel a cégkivonat megszerzése rendkívül rövid idõt vesz igénybe, ezért nem jelenthet adminisztratív terhet a Jogosult számára. b18.) Törzsszöveg 13.6.2. és 13.6.8. (viii) pontok: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 13.6.2. és 13.6.8 (viii) pontjai vonatkozásában a díjtartozást, mint elutasítási okot a teljes hurokátengedés esetén úgy rendezni, hogy az elutasításra még azelõtt sor kerüljön, hogy a jogosultnak fizetési kötelezettsége keletkezne.

9. szám

A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A Monortel nem köteles a díjtartozással rendelkezõ elõfizetõjét átengedni, elsõsorban a Jogosult szolgáltató érdekében. Köteles azonban a Kötelezett minden egyes igénybejelentés alkalmával a Jogosultat a díjtartozással rendelkezõ elõfizetõrõl tájékoztatni még az érdemi vizsgálatok megkezdését megelõzõen. b19.) Törzsszöveg 13.6.3. pont: Tele2: A Tele2 javasolja a MONORUO tervezet 13.6.3 2. pontjában szereplõ határidõk 10 napról 5 munkanapra való módosítását. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO kifogásolt rendelkezései ugyanis teljes mértékben a Hszr. érintett rendelkezései alapján kerültek kialakításra. A Hszr. 5.§ (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „a kötelezett szolgáltató az ajánlat kézhezvételétõl számított 10 napon belül értesíti a jogosult szolgáltatót a szerzõdéskötési tárgyalások megkezdésérõl, és annak menetérõl, vagy megfelelõ határidõ tûzésével felhívhatja az (1) bekezdésben foglaltakkal összefüggõ adatok, dokumentumok kiegészítésére, amennyiben ezek nélkül a hálózati szerzõdés megkötésérõl a kötelezett nem tud nyilatkozni. Az utóbbi esetben a szerzõdéskötésre elõírt határidõ a pótlólagos adatközlés kötelezett általi kézhezvételével kezdõdik”. A Hszr. 5. § (3) bekezdése szerint pedig „a hálózati szerzõdést az ajánlat kézhezvételétõl, illetõleg a (2) bekezdés szerinti pótlólagos adatközlés kézhezvételétõl számított 30 napon belül kell megkötni”. b20.) Törzsszöveg 13.6.5: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 13.6.5. pontját módosítani, mivel a Hszr. 5.§ (2) bekezdése szerint 10 napja van a Monortelnek az ajánlat elbírálására. J A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A Tanács ezen észrevételre a részletes észrevételekre adott válaszok „b20.)” pontjában válaszolt. b21.) Törzsszöveg 13.6.6 pont: Magyar Telekom: Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 13.6.6. pontját módosítani, mivel álláspontja szerint a Hszr 5.§ (2) bekezdése szerint 10 napja van a Monortelnek az Igénybejelentésben megjelölt Helyi Hurok egyedi alkalmasságának elbírálására, és arra, hogy az adott Helymegosztási Helyszínen van-e lehetõség a Jogosult által kért Helymegosztásra vagy Közös eszközhasználatra. A Helyi Hurok egyedi alkalmatlansága esetén a Monortel az Igénybejelentés objektív mûszaki okokon alapuló visszautasításáról részletes indokolással írásban tájékoztatja a Jogosultat. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét figyelembe vette, az alábbi indokokra való tekintettel:

9. szám


A MONORUO kifogásolt rendelkezései ugyanis teljes mértékben a Hszr. érintett rendelkezései alapján kerültek kialakításra. A Hszr. 22. § (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy „a kötelezett szolgáltató az elõírt összes adatot tartalmazó kezdeményezést - a megjelölt helyi hurok átengedésre való egyedi alkalmasságát is megvizsgálva - 15 napon belül köteles elbírálni, a jogosult szolgáltatót szerzõdéskötésre irányuló kezdeményezésének elfogadásáról vagy annak objektív mûszaki okokon alapuló elutasításáról tájékoztatni”. b22.) Törzsrész 13.6.8 (i) pont: Magyar Telekom: A Magyar Telekom javasolta a MONORUO tervezet 13.6.8. (i) pontját módosítani, mivel így Monortelnek lehetõsége nyílik arra, hogy keretszerzõdést kössön a jogosulttal anélkül, hogy a MONORUO-val ellentmondásba kerülne. A Magyar Telekom szövegjavaslata az alábbiak szerint kéri a módosítást: „ha az Igénybejelentés nem konkrétan meghatározott Helyi Hurok tekintetében lett kezdeményezve, kivéve ha Átengedési Keretszerzõdés megkötésére irányuló kezdeményezés;”. A Tanács a Magyar Telekom fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A Magyar Telekom fenti észrevételére a Tanács az „A.) Általános észrevételek” 1.) pontjának i) alpontjában válaszolt. b23.) Törzsszöveg 13.6.8. (x) pont: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 13.6.8. (x) pontjának kiegészítését, mivel az Igénybejelentés elutasításainak eseteit tekintve álláspontja szerint az a megoldás felelne meg más kötelezett szolgáltatók, például az Emitel és a Magyar Telekom által is követett, és az NHH által is jóváhagyott gyakorlatnak, ha a Monortel egy jogosulti szerzõdés felmondásáról szóló nyilatkozatot már kézhezvette, akkor már nem utasíthatná el az Igénybejelentést”. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, az alábbi indokokra való tekintettel: A helyi hurok átengedéssel és a helyi bitfolyam hozzáféréssel kapcsolatos igénybejelentési eljárást a Tanács álláspontja szerint a Monortel nem zárhatja ki érvényesen arra hivatkozva, hogy az adott hurkot korábban igénybevevõ jogosult szolgáltató átengedési szerzõdésének felmondási ideje még nem telt el. Abban az esetben ugyanis, ha a Monortel a jogosulttól megkapta a szerzõdés felmondására irányuló nyilatkozatot, akkor a már felszabadult hurok tekintetében a lehetséges újabb jogosultak Igénybejelentését köteles a Monortel fogadni, és megvizsgálni, és nem utasíthatja el a 13.6.8. (x) pont második fordulata alapján. A Tanács a fentiek miatt, és tekintettel arra, hogy más referenciaajánlat készítésére kötelezett szolgáltatók sem alkalmaznak az említett korlátozáshoz hasonló szabályozást, ezért a RUO-k egységessége, illetve a referenciaajánlatot készítésére kötelezett szolgáltatók közötti – az Eht 24. § szerinti – egyenlõ elbánás érvényesítése ér-

989

dekében annak szövegét a Tanács megváltoztatta, figyelemmel arra is, hogy a szövegmódosítás elsõdleges célja a helyi hurok átengedéssel és a helyi bitfolyam hozzáféréssel kapcsolatos igénybejelentési eljárás rugalmasabbá, illetve hatékonyabbá tétele. b24.) Törzsszöveg 13.6.8. (xiv) pont: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 13.6.8. (xiv) pontjának törlését, mivel önmagában a referenciaajánlat tételi kötelezettség megszûnése nem vonhatja maga után az érvényesen megkötött és hatályos szerzõdés nem teljesítését (mellesleg ezzel összhangban került megállapításra a MONORUO törzsszöveg 13.8.2. (i) pontja is). A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO tervezet 13.6.8. (xiv) pontja megfelel a Hszr. szabályozásának, mivel a Hszr. 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy „amennyiben a Tanács határozatával megállapítja, hogy a kötelezett szolgáltató összekapcsolási, hozzáférési, illetve helyi hurok átengedésére irányuló szerzõdés kötésére már nem kötelezett, a határozat jogerõre emelkedésének napjától a kötelezett szolgáltató a hálózati szerzõdést az Eht. 61. §-ának (2) bekezdése szerint felmondhatja”. Azaz a Monortelt a fenti kötelezettségét megszüntetõ tanácsi határozat alapján megilleti a felmondási jogosultság az Eht. vonatkozó szabályai szerint, még akkor is, ha a Kötelezett a jogerõre emelkedést megelõzõen kezdeményezte a hálózati szerzõdés létrehozását (Eht. 61. § (1) bekezdés). Megjegyzésképpen a Tanács úgy véli, hogy a MONORUO 13.8.2. (i) pontjában található szabályozás nem hozható összefüggésbe a 13.6.8. (xiv) pontjával, mivel a 13.8.2. (i) pont nem a szerzõdés megszûnésérõl, hanem annak módosításáról rendelkezik, azaz arról, hogy ha a Monortel a Hszr. 2. § (1) bekezdésében biztosított felmondási jogosultsága ellenére módosított formában fenn kívánja tartani a hálózati szerzõdést a jogosulttal. A Monortel mindössze kettébontotta a Hszr. fent idézett rendelkezésének kiemelt részét megszûnésre, és módosításra. b25.) Törzsszöveg 13.6.14. valamint Törzsszöveg 14.10.2 pontjai: Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet 13.6.14 pontjában a határidõ módosítását, mivel véleménye szerint az ebben a pontban szereplõ 30 napos határidõ indokolatlan mértékben késleltetné a hurokátadás tényleges megtörténtét. A Tele2 ugyanezt az észrevételt tette a törzsszöveg 14.10.2. pontjára is. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, az alábbi indokokra való tekintettel: A MONORUO tervezet 13.6.14 pontja nem felelt meg pontosan a Hszr. 19. § (3) bekezdésének, ezért azt a Tanács a Hszr. rendelkezései szerint alakította ki. Tekintettel arra, hogy a MONORUO tervezet 14.10.2. pontjával összefüggésben Hszr. 13. § (4) bekezdése taxatív módon meghatározza – a bármelyik fél általi – rend-

990


kívüli felmondás eseteit a hálózati szerzõdés kapcsán. A rendes felmondással összefüggésben pedig a Hszr. 13. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hálózati szerzõdés Jogosult szolgáltató általi felmondása nem lehet kevesebb 60 napnál. Mivel a Hszr. taxatív rendelkezéseitõl jogalkalmazóként a Tanács nem tud eltekinteni, ezért a határozat rendelkezõ része szerint módosította a MONORUO tervezetet. b26.) Törzsszöveg 14.1.2. pontja (Az átengedett helyiség használati joga): Tele2: A Tele2 javasolta a MONORUO tervezet fenti pontjának a kiegészítését, mivel a jelenlegi szabályozás szerint az átengedett hurok és helyiség használati jogát a jogosult nem engedheti át harmadik félnek. A Tele2 véleménye szerint a használati jog átengedésének tilalma a lehetséges befektetéseket gátolhatja anélkül, hogy világos lenne, hogy a helyiség több szolgáltató általi közös használata milyen – a hatóság által is elismerhetõ – jogos érdeket sértene. A helyiségek és eszközök (alapvetõen az átviteltechnikai szekrények, de akár a DSLAM-ok) megosztása mellett több, a verseny ösztönzését szem elõtt tartó érv szól véleménye szerint. Számos betelepülési helyiség (a Monortel esetében a helyszínek többsége ilyen, de az Invitel esetében is szûkösek a lehetõségek) korlátozottan alkalmas a helymegosztásra a jelenleg elfogadott paraméterek mellett. Ezekben a központokban a helyiség, illetõleg a szekrény közös használatával megnõ a betelepülni képes szolgáltatók száma, ezáltal a verseny teljessé válhat. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem tudta figyelembe venni az alábbi indokok miatt: A Tanács a TELE2 észrevételét a RIO eljárások során is elutasította, elsõsorban arra utalva, hogy a közös rack Helymegosztási Egység használata esetén ugyanis a Tanács álláspontja szerint a legkisebb költség elvének érvényesülése nem állna arányban a mûszaki-biztonsági és adatvédelmi célok, illetve a díjazási elvek érvényesülésnek háttérbe szorulásával. Amennyiben az INRUO szövege megengedné azt, hogy ugyanazon rack szekrényt több jogosult szolgáltató is igénybe vegyen, akkor könnyen elõfordulhatna, hogy a jogosult szolgáltatók egymás mûszaki berendezéseinek mûködését befolyásolhatják, továbbá megkönnyítené, hogy jogosulatlanul jussanak bizonyos adatokhoz egymás rovására, amely akár az Invitel hálózatának integritását is veszélyeztetheti. A fenti – és már a RIO határozatokban is részletezett okokon túlmenõen – az egy helymegosztási egység több jogosult általi igénybevétele hatásköri és egyéb a versennyel összefüggõ problémákat is felvet az alábbiak szerint: A Helyi Hurok Átengedése és az annak keretében igénybe vett Helymegosztás szolgáltatás is egyfajta – a bérlethez hasonló – hírközlésjogi jogviszonyt hoz létre a felek között. Ennek a jogviszonynak számos eleme közjog (így elsõsorban az Eht, a Hszr., illetve az egyéb elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály) által korlátozott.

9. szám

Így a fenti szabályok pontos rendelkezéseket adnak arra nézve, hogy a Kötelezettnek a helymegosztást milyen módon kell biztosítania a Jogosult részére, hogy milyen esetekben jogosult a Kötelezett a Jogosult szolgáltató helymegosztási igényét objektív mûszaki okokra hivatkozva visszautasítani, illetve, hogy ilyen esetben milyen mûszaki vizsgálatokkal köteles az objektív mûszaki okokat igazolni a Jogosult felé, illetve, hogy a jogosultat ez esetben milyen jogorvoslati lehetõségek illetik meg stb. A Helyi Hurok Átengedése keretében igénybe vett Helymegosztás szolgáltatás számos eleme a közjog által korlátozott, de azon elemek tekintetében, ahol a közjog nem tartalmaz szabályozást a felek jogviszonyára továbbra is a magánjog szabályai az irányadóak. Az egyes helymegosztási egységekben történõ helymegosztást egyetlen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály sem tartalmazza, sõt a Hszr. 33. § (1) bekezdése a helyi hurok átengedésével kapcsolatban kifejezetten tartalmazza, hogy „átengedés esetén a fizikai helymegosztást a kötelezett szolgáltató rendezõjéhez csatlakozó elkülönített átadókereten kell megvalósítani”, ami utal arra, hogy maga a jogalkotó sem kívánta szabályozni a közös helymegosztást. Mivel a helység tulajdonjoga általában a Kötelezett szolgáltatóé, és arra nézve a Kötelezett szolgáltatót közjogi korlátok nem kötik, hogy a helymegosztást igénylõ Jogosultakon túl mások részére is kötelezõen biztosítsa a helyiség használati jogát, ezért a helymegosztási egységekbe történõ több szolgáltató általi közös betelepülés szabályozása tisztán polgári jogi kérdésnek minõsül, amely kérdésben a Hatóság nem rendelkezik hatáskörrel. A Tanácsnak ugyanis nincs hatásköre véleményt nyilvánítani olyan magánjogi kérdésekben, amelyet a közjog még csak érintõlegesen sem szabályoz, így nem értelmezheti azt, hogy a Kötelezettnek a Polgári törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján kötelessége-e megengedni a Jogosultak számára a Helymegosztási Egység további albérletbe adását, ahogyan azt sem, hogy ez a kérdés hogyan alakul abban az esetben, ha az Invitel eleve nem tulajdonosa, csak bérlõje az adott Helymegosztási Helyiségnek. A Tanács a fentieken kívül hangsúlyozza továbbá, hogy a Helymegosztási Egység több szolgáltató általi közös használata versennyel összefüggõ problémákat is felvet. Ugyanis amíg a Kötelezett szolgáltatót erõs közjogi korlátozások kötik abban, hogy a helymegosztás biztosítása esetén nem tehet különbséget az egyes szolgáltatók között, biztosítva ezzel a verseny szabadságát, addig a Jogosult szolgáltató nagyban befolyásolná a versenyt azzal, hogy válogatása szerint engedi be saját helymegosztási egységébe a további Jogosult szolgáltatókat, hiszen egy idõ után a piacon a jogosult szolgáltatók egymással is versenyezni fognak, nemcsak a Kötelezettel. Ebben az esetben – tekintettel arra, hogy az erõs közjogi korlátozások csak a Kötelezett szolgáltatókat kötik – egy helyigénnyel fellépõ Jogosult szolgáltató egy másik Jogosult szolgáltató általi

9. szám


elutasítása esetén erre vonatkozó szabályok hiányában semmilyen jogorvoslati lehetõsége nem lenne, a már betelepült Jogosult szolgáltató viszont bármiféle korlátozás nélkül bármilyen árat kérhetne azért, hogy megengedi az általa bérelt Helymegosztási Egységbe történõ más Jogosult betelepülését. ez pedig éppen a verseny szûkülésével járhatna az adott piacon, nem pedig annak élénkülésével. b27.) Törzsszöveg 14.5.2. Tele2: A Tele2 javaslata szerint a pont utolsó mondatában késedelmi kamatként a Ptk. szerinti kamatot indokolt kikötni, így a kötelezett szolgáltató nem alkalmazhat eltérõ vagy indokolatlan mértékû késedelmi kamatokat a jogosult szolgáltatókkal szemben. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Ptk. szerinti kamatmérték az üzleti életben méltányos és tisztességes, valamint pontosan szabályozott kamatmértéknek minõsül, ezért a Tanács a MONORUO tervezet Törzsszöveg 14.5.2 pontjában a Ptk. szerinti kamat fizetését írta elõ a Jogosult késedelme esetén, figyelemmel az Eht. 24. §-ban megfogalmazott egyenlõ elbánás követelményére. b28.) Törzsszöveg 16. pont Tele2: A Tele2 álláspontja szerint indokolt lenne törölni a 16. pont negyedik bekezdését, mivel a az alapján Monortel Társvállalata is bizalmas információkhoz juthat a Tele2-vel kapcsolatban annak ellenére, hogy a Monortel Társvállalata számára a Tele2 nem kívánt ilyen jellegû információkat adni, lévén hogy versenytársról van szó. Ennek megfelelõen a Tele2 javasolta annak megjelenítését, hogy a „saját lakossági üzletág” alatt ugyanúgy értendõ a társvállalat esetleges lakossági üzletága is. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét figyelembe vette, és ennek megfelelõen a határozat rendelkezõ részét módosította, az alábbi indokok alapján: Tekintettel arra, hogy a Jogosult az Igénybejelentési eljárás során a Monortellel, mint önálló jogi személlyel áll kapcsolatban, a Monortel Társvállalatával nem, valamint hogy a Monortel is csak kizárólag saját szolgáltatásaival, és azok esetlegesen üzleti titkot tartalmazó mûszaki jellemzõivel kapcsolatban ad információkat a Jogosult részére, a Társvállalatának üzleti titkaiba nem nyújt betekintést, mivel az nem a Monortel cég része, hanem egy társult vállalkozás, amely önálló költségvetéssel és üzletpolitikával rendelkezik, ezért indokolatlan, és versenyellenes a Jogosult adatait pontosan megjelölt jogalap nélkül a Monortel Társvállalata számára egyszerûen átadni, még úgy is, hogy a Társvállalat ezeket az információkat bizalmasan kezeli, mivel nem a bizalmas kezelés, hanem önmagában a jogosulti üzleti titok megszerzése méltánytalan, és az a hírközlésre vonatkozó célokkal és alapelvekkel ellentétes. c) Részletes észrevételek, Mellékletek (Tele2):

991

c1.) 1. sz. melléklet (A helymegosztási helyszínekre vonatkozó információk): A megadott helyszínek listája (INRUO 1. sz. melléklet, MONORUO 1. sz. melléklet) – az NHHT határozat-tervezet által is elismert módon – nem kerül megfelelõen aktualizálásra, valamint nem tartalmaz kellõ mennyiségû információt ahhoz, hogy a jogosultak pontosan tudják tervezni beruházásaikat, ezáltal pontosabb elõrejelzésekre legyenek képesek. Ezt a problémát a határozat-tervezetek részben kezelik. Az MDF központok száma mellett ugyanakkor szerepelnie kellene a listákban annak az adatnak is, hogy az adott központ mely területeket (utca és házszám szerinti bontásban) látja el. Amennyiben ez az adat nem kerülne be a táblázatba, az mindenképpen szükséges információ lenne, hogy az MDF központokban az MDF blokkok milyen paraméterûek (10, 50 vagy 100 érpárra). Emellett a táblázatok csupán „tájékoztató jelleggel” tartalmazzák az adatokat, azaz azokért a kötelezett szolgáltató felelõsséget nem vállal. Úgy gondoljuk, hogy ez nem elfogadható, mivel az információhoz való hozzáférés nélkülözhetetlen a szolgáltatás nyújtásának tervezéséhez. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe az alábbi indokokra való tekintettel: Mindenekelõtt kijelenthetõ, hogy a RUO-k mindig állandó tartalommal rendelkeznek. A változó, a Jogosult szolgáltatásához nélkülözhetetlen mûszaki jellemzõket (pl. MDF blokkok mérete) a kötelezettnek folyamatosan aktualizálni kell annak érdekében, hogy a Kötelezett el tudja látni a Jogosultat a szolgáltatásához szükséges mûszaki információkkal. (Így pl. az MDF-központokban az MDF-blokkokról a megjegyzésében igényelt adatokkal is.) A gyakorlatban minden létezõ, igényelt adatot nem lehet a Jogosult részére elõre, részletesen megadni, mert az adatok jelentõs része változó. Ennek a problémának a kiküszöbölésére jó megoldásnak adódik a Kötelezett aktualizált honlapja, illetve a Felek közötti egyeztetés. A Tanács véleménye szerint a MONORUO 1.sz Melléklete teljesíti az elvárható információ tartalmat. c2.) 8. melléklet (Spektrumgazdálkodás): Valamennyi RUO-ban azonos módon szerepel az a kikötés, hogy egy trönkön belül maximum a vonalak 40%-án mûködhet szélessávú szolgáltatás (INRUO 5. sz. melléklet 6. pont; MONORUO 8. melléklet vége). Vitatható ugyanakkor a 40%-os limit meghatározása, amely más országok tapasztalataihoz képest alacsonynak tûnik. Javasoljuk az Európában máshol is mûködõképes 60%-os határ bevezetését, mivel a DSL penetráció növekedésével ez a feltétel komoly korlátja lehet a versenynek, és az egyedi hurokalkalmassági vizsgálatnak e paraméterre vonatkozó eredménye tûnik a legkritikusabb mûszaki elutasítási oknak. A Tanács a Tele2 fenti észrevételét nem vette figyelembe az alábbi indokokra való tekintettel: Mivel a Kötelezett szolgáltató ismeri legjobban a saját hálózatának a képességeit, így gyakorlati tapasztalatai alapján adja meg a kábelek xDSL-lel való kitöltöttségi

992


értékét. Az érték egy konkrét esetben attól is függ, hogy az adott kábelben milyen rendszerek üzemelnek (Pl. van-e ISDN szolgáltatás és hány érpáron.). A 60%-os kívánság elvileg sem teljesíthetõ, mert egy érnégyesbe 2 szélessávú rendszer nem telepíthetõ zavarásmentesen. Az összehasonlítás az európai adatokkal nem releváns, mert különbözõ felépítésû és minõségû helyi hálózatokat vet össze. Az 5.B melléklet 3.1.1 és 3.2.1 pontjai fenntartják a kérdéses estekben a mérések lehetõségét. A Tanács véleménye szerint a folyamatosan növekvõ fel- és letöltési sebességek folyamatosan növelik egy kábelen belül a zajterhelést, ami szintén csökkentheti a kitöltöttség értékét. A Tanács ezért nem tudta figyelembe venni a fenti észrevételt. c3.) 10. sz. melléklet (Minõségi paraméterek): A Tele2 javasolta MONORUO hibakezelésrõl szóló mellékletének a MARUO tervezet 7. Melléklet 2. pont tizenkettedik bekezdése második mondat kiegészítés szerinti javítást az alábbiak szerint: „A Magyar Telekom a hibaelhárítás tényét, eredményét lezárt hibajegyen visszaküldi a Jogosult részére, egyben megjelölve a hiba mibenlétét és elhárításának módját.” A Tanács a TELE2 fenti észrevételét részben figyelembe vette az alábbi indokok miatt: A Tanács álláspontja szerint nincs jelentõsége a kért módosításnak, hiszen szükség esetén a szerzõdõ felek ilyen esetben úgyis megkeresik egymást. A MONORUO 10. Melléklet 13. bekezdésével kapcsolatban azonban a Tanács figyelembe vette a Tele2 javaslatát, mivel a jogosult szolgáltató a hiba elhárítására nem képes és nem is jogosult. További észrevétel a Tanácshoz nem érkezett be. A Tanács a referenciaajánlat azon részeit, amelyek nem feleltek meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban elõírt követelményeknek az Eht. 45. § (1) bekezdés f) pontja, valamint az Eht. 59. § (6) bekezdésében foglaltak alapján, továbbá a referenciaajánlatban szereplõ egyes szolgáltatások díjai tekintetében az Eht. 108. (5) bekezdése alapján a rendelkezõ részben írtak szerint megállapította, amelyeket az alábbiakkal indokol: I. A MONORUO Törzsszövegére és Mellékleteire vonatkozó rendelkezõ részben foglaltakra vonatkozó indokolás (a díjak kivételével): 1. Indokolás a rendelkezõ rész 1. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 2.2.4 pontjának harmadik bekezdéséhez: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b1.) pont. 2. Indokolás a rendelkezõ rész 2. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 3. pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b2.) pont. 3. Indokolás a rendelkezõ rész 3. és 4. pontjaihoz, valamint a referenciaajánlat 3. pont „Meghatározások” címû fejezetéhez: A Tanács DH-664-178/2005. számú határozatának rendelkezõ része III. számú mellékletében az Eht. 106. §-a szerinti hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettséget írt elõ a Kötelezett számára. Az a tény,

9. szám

hogy a Tanács a fenti határozatban megállapította, hogy a fémes hurok és alhurok szélessávú és beszédcélú szolgáltatások nyújtása céljából történõ nagykereskedelmi teljes, illetve részleges átengedése megnevezésû piacnak a használaton kívüli helyi hurok nagykereskedelmi teljes átengedése is részét képezi, azzal a következménnyel jár, hogy a Kötelezett tekintetében a helyi hurok teljes átengedésére, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférésre és a kapcsolódó közös eszközhasználat biztosítására vonatkozó kötelezettsége a funkcionálisan helyettesítõ szolgáltatásként azonosított használton kívüli helyi hurok átengedésére is kiterjed. Ez utóbbi azt feltételezi, hogy az adott helyi hurok (illetve alhurok) vonatkozásában a központtól az elõfizetõi hozzáférési pontig az infrastruktúra minden, az átengedés szempontjából szükséges elme adott, potenciálisan rendelkezésre áll, csak a végberendezés hiányzik. A DH-664-178/2005. számú határozat a használaton kívüli helyi hurok két típusát kívánta a szabályozás tárgyi hatálya alá vonni. Az egyik típus a korábban is használaton kívüli, tartalék érpárként kiépített hurok, amely ebbõl következõen nem is minden esetben felel meg a funkcionálisan helyettesíthetõség feltételének, ugyanakkor ez ki sem zárható. A másik típus esetén korábban használatban lévõ helyi hurokról beszélhetünk, amelynek tekintetében az elõfizetõ a szolgáltatást lemondta, melynek következtében a vonalat deaktiválták. A MONORUO törzsszövegében a meghatározások között a hiánypótlási felhívások ellenére sem szerepelt a használaton kívüli helyi hurokkal kapcsolatos, fentieknek megfelelõ definíció, ezért a Tanács ebben a körben gyakorolta a tartalommegállapító hatáskörét. A 11. piacra vonatkozó határozat (DH-664-178/2005) alapján a jelen referenciaajánlattal kapcsolatos eljárás során keletkezett Tanácsi határozatok alapján a használaton kívüli helyi hurok fogalmát és a használaton kívüli helyi hurok és alhurok teljes átengedését, mint a helyi hurok és alhurok átengedésének helyettesítõ szolgáltatását külön kellett választani. Mindezek alapján szükséges volt bevezetni az új definíciót, a használaton kívüli helyi hurok teljes átengedésének, mint szolgáltatásnak a meghatározására. 4. Indokolás a rendelkezõ rész 5. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 5.1.1 (a) (i) pontja, és ezzel összefüggésben a referenciaajánlat Törzsszöveg 5.1.1 (c) (i) pontja pontjának harmadik bekezdéséhez: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b4.) pont. 5. Indokolás a rendelkezõ rész 6., 13., 15. pontjaihoz, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 5.2, 13.6.1 (c) és 13.6.8 (iii) pontjához: A Monortel teljesítette a hiánypótlási határozatban elõírtakat a törzsszöveg 5.2 pontjának vonatkozásában, azonban a RUO-k egységessége, illetve a referenciaajánlatot készítésére kötelezett szolgáltatók közötti egyenlõ elbánás érvényesítése érdekében annak szövegét a tanács megváltoztatta. A szöveg mindössze formailag változott, tartalmában változatlan maradt. A módosult szöveget össze-

9. szám


vetve a Használaton Kívüli Helyi Hurok definíciójával kitûnik, hogy a Monortel az 5.2 pont alapján továbbra is kötelezett a Helyi Hurkok és Alhurkok átadása mellett a Használaton Kívüli Helyi Hurkok mindkét típusának átadására is. A Tanács továbbá mindazokat a szövegrészeket törölte, amelyek arról rendelkeztek, hogy a Kötelezett az Elõfizetõi Szerzõdés meglétének igazolásához köti a Használaton Kívüli Helyi Hurkok átengedését, mivel az eleve kizárja a Használaton Kívüli Helyi Hurkok átengedését, és mint ilyen elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályt, így különösen a Tanács DH-664-178/2005. sz. határozatának III. sz. mellékletében foglalt kötelezettséget sérti. 6. Indokolás a rendelkezõ rész 7. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 5.3 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b5.) pont. 7. Indokolás a rendelkezõ rész 8. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 10.1 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b8.) pont. 8. Indokolás a rendelkezõ rész 9. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 10.2 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b9.) pont. 9. Indokolás a rendelkezõ rész 10. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 13.2.1 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b12.) pont. 10. Indokolás a rendelkezõ rész 11. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 13.3.2 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b14.) pont. 11. Indokolás a rendelkezõ rész 12. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 13.6.1 pont (l), (m), és (n) alpontjaihoz: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b16.) pont. 12. Indokolás a rendelkezõ rész 14. és 20. pontjaihoz, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 13.6.1, valamint 14.10.2 pontjaihoz: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b17.) pont. 13. Indokolás a rendelkezõ rész 16. pontjához, valamint a referenciaajánlat 13.6.8 (xi) alpontjához: A hivatkozott alpont szerint a Monortel nem teljesíti a helyi hurok átengedésére irányuló igénybejelentést, ha „a Jogosult olyan Helyi Hurok Teljes Átengedését kezdeményezi, amely helyi Hurkon harmadik fél biztosít az Elõfizetõ számára ADSL hozzáférést.” A Tanács a fenti rendelkezéssel kapcsolatban megállapította, hogy az valójában gátat jelenthet az Elõfizetõnek egy esetleges szolgáltatóváltás esetén. Az elõfizetõ a szolgáltató váltást ugyanis olyan módon tudja elvégezni, hogy az élõ ADSL elõfizetését felmondja, majd ezen szerzõdési jogviszony megszûntét követõen kezdeményezheti egy másik szolgáltatónál a szerzõdéskötést ADSL szolgáltatásra nézve. Az Elõfizetõ az Eht. 134. § (1) bekezdése szerint 8 napos felmondási határidõvel tudja az elõfizetõi szerzõdést felmondani további jogkövetkezmények nélkül, ugyanakkor a Helyi Hurok Átengedése így a szolgáltatóváltás a MONORUO tervezet Törzsszöveg 13.6.8 (xi) alpontjában foglalt korlátozás miatt csak akkor valósulhat

993

meg, ha a Monortel és a harmadik ADSL szolgáltató közötti nagykereskedelmi szerzõdés felmondásra került és a felmondási határidõ eltelt. A nagykereskedelmi szerzõdésekben alkalmazott gyakorlat szerint azonban azokat 30 napos felmondási idõvel lehet felmondani, ebbõl következõen hiába határozza meg az Eht. 134. § (1) bekezdése az elõfizetõi szerzõdések felmondási idejét további jogkövetkezmények nélkül 8 napban, az elõfizetõ a MONORIO tervezet fent említett korlátja miatt a hurokátengedés Hszr.-ben szabályozott határideje szükségszerûen meghosszabbodik azzal a 30 napos határidõvel, amíg a Monortel és a harmadik fél ADSL szolgáltató között felmondásra kerül. Nyilvánvaló, hogy az Elõfizetõ Eht. 2. § ba)-bd) pontjában foglalt jogos érdekei sérülnek akkor, ha önhibáján kívül – éppen a MONORUO korlátozó rendelkezése miatt – minimum 22 nappal késõbb tud szolgáltatót váltani, mint amennyi a hurokátengedés Hszr.-ben szabályozott határideje. A korlátozás ezenkívül objektív szempontból is indokolatlan, hiszen miután a harmadik fél ADSL szolgáltató és az Elõfizetõ között a 8 napos felmondási idõt követõen maga az ADSL szolgáltatás nyújtása megszûnik, már nincs akadálya annak, hogy azon a Helyi Hurkon egy másik jogosult szolgáltató nyújtson ADSL szolgáltatást az elõfizetõnek, azaz nincs objektív oka az igénybejelentés elutasításának. Ugyanis miután az elõfizetõi szerzõdés felmondási ideje eltelt, sem az Elõfizetõt, sem a Jogosult szolgáltatót és így magát a Helyi Hurok Átengedését sem érinti az, hogy a Monortel és a harmadik fél ADSL szolgáltató között az ADSL nagykereskedelmi szerzõdés 30 napos felmondási ideje telik. Az Eht.-ban foglalt jelentõs piaci erejû szolgáltatókat (a továbbiakban: JPE szolgáltató) terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. Az Eht. 134. § (1) bekezdése szerint az Elõfizetõ 8 napos felmondási határidõvel az elõfizetõi szerzõdést bármikor jogosult felmondani további jogkövetkezmények nélkül. Ebbõl következõen az Elõfizetõ a felmondási idõ leteltét követõen jogosan támaszthat igényt arra, hogy a felmondott szolgáltatás helyett más szolgáltatótól vegyen igénybe hírközlési szolgáltatást. Természetesen az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglalt különbözõ határidõk (így például a Helyi Hurok Átengedésének határideje) közvetetten az Elõfizetõt is érintik, azaz a szolgáltatóváltás a jogszabályban elõírt különbözõ határidõk elõtt nem valósulhat meg, de a szolgáltatóváltás idõpontja nem tehetõ függõvé a JPE szolgáltató és a harmadik szolgáltató közötti, az Elõfizetõtõl független jogviszonytól. A Tanács ezért a szolgáltatóváltás gyorsítása, és a referenciaajánlat készítésére köteles szolgáltatók közötti egyenlõ elbánás érdekében a rendelkezõ rész szerinti tartalmat állapította meg.

994


14. Indokolás a rendelkezõ rész 17. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 14.6. pontjához: Lásd: A.) Általános észrevételek, 2.) iii) pont. 15. Indokolás a rendelkezõ rész 18. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 13.6.14 pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b25.) pont. 16. Indokolás a rendelkezõ rész 19. pontjához, valamint a referenciaajánlat 14.8.3. pontjához: A nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból történõ híváskezdeményezéssel és hívásvégzõdtetéssel kapcsolatos referenciaajánlat jóváhagyására irányuló eljárás során a Tanács észlelte, hogy a referenciaajánlatból hiányoznak azok a rendelkezések, amelyek a Kötelezett által fizetendõ kötbér kérdését rendezik arra az esetre, ha a Kötelezett a jogszabályokban taxatíve felsorolt vagy a referenciaajánlatban foglalt határidõket neki felróhatóan nem teljesíti. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerint: „A referenciaajánlatoknak – az Eht. 172-175. §-aival összhangban – értelemszerûen tartalmazniuk kell különösen: ...a felek közötti együttmûködés szabályait így különösen a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket, az együttmûködési kötelezettség körében.” Tekintettel arra, hogy a Hszr. fentebb idézett szakasza szerint „a referenciaajánlatban meghatározott határidõk bármelyikének kötelezett vagy jogosult szolgáltató általi elmulasztása esetén alkalmazandó kötbéreket” minimálisan tartalmaznia kell a referenciaajánlatnak, szükséges, hogy a MONORUO tervezete az abban szereplõ határidõk elmulasztása esetén – a Kötelezett és a Jogosult által – fizetendõ kötbér-rendelkezéseket tartalmazza, ezért a Tanács az egyenlõ elbánás követelményének érvényesülése érdekében ezt a rendelkezést a MONORUO-ban is feltüntette, mértékét egységesen határozva meg a kötelezettek RUO-iban. A Hszr. 16. § (1) bekezdés r) pontja szerinti, a referenciaajánlatokban kötelezõen szabályozandó kötbérrendelkezések elsõdleges célja az, hogy a Kötelezett és a Jogosult szolgáltatót rászorítsa, ösztönözze arra, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban és a referenciaajánlatban szabályozott határidõket be is tartsa, és azok ne csak tájékoztató jelleggel szerepeljenek a referenciaajánlatokban. A kötbérrendelkezéseknek kiemelt szerepük van azokban az esetekben, ahol az adott szolgáltatásnyújtás megkezdésének határidejét az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály taxatíve szabályozza, mivel ebben az esetben nemcsak a Jogosult szolgáltatónak, hanem a fogyasztónak is érdeke fûzõdik ahhoz, hogy a szolgáltatás nyújtása az elõírt határidõben megkezdõdjön abból következõen, hogy a Monortel által a Jogosult szolgáltatónak nyújtott nagykereskedelmi szolgáltatáson alapul az elõfizetõi szolgáltatás. Ezekben az esetekben nyilvánvaló, hogy kötbér mértékét olyan szinten kell meghatározni, hogy az ténylegesen ösztönözze a kötbér fizetésére kötelezhetõ felet a határidõ megtartására, igazodva termé-

9. szám

szetesen magához az adott szolgáltatásért a Jogosult által fizetendõ rendszeresen felmerülõ havidíjhoz. Ezért a Tanács a kötbér mértékét – tekintetbe véve az adott szolgáltatásokért fizetendõ havi díj mértékét – a határozat rendelkezõ részében foglalat mértékben úgy állapította meg, hogy az álláspontja szerint kellõ ösztönzést jelentsen a kötbér fizetésére kötelezett félnek a határidõ teljesítésére. A Tanács álláspontja szerint a Jogosult szolgáltató részére méltányos kötbérfeltételeket jelent, ha a Kötelezett szolgáltató a Hszr.-ben taxatíve meghatározott határidõ minden egyes nappal történõ túllépése esetén a Kötelezett szolgáltatónak egy havidíjnak megfelelõ kötbérkötelezettsége keletkezik a Jogosulttal szemben, ugyanakkor a Monortel számra is méltányos, hogy a maximális kötbér legfeljebb a kötbéralap 100%-a. Természetesen amennyiben bármelyik fél a referenciaajánlatban elõírt határidõket rendszeresen nem tartja meg, akkor a sérelmet szenvedett fél a Tanács elõtt jogvitát kezdeményezhet, és a Tanács az adott felet akár bírságolás útján is a határidõk betartására szoríthatja. 17. Indokolás a rendelkezõ rész 21. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 16. pontjához: Lásd: B.) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b28.) pont. 18. Indokolás a rendelkezõ rész 22. pontjához, valamint a referenciaajánlat 1. számú mellékletének (A Monortel kihelyezett fokozatainak listája) táblázata alatt található „Megjegyzések” címû bekezdéséhez: A Tanács az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a többi referenciaajánlat készítésére kötelezett szolgáltató RUO-jával egyezõen állapította meg az 1. sz. Mellékletbe illesztett, és a rendelkezõ rész 8. pontjában szövegrészt. Mivel a felajánlott helyszínek listája folyamatosan változhat, ezért a Tanács a Monortelt kötelezte arra, hogy azokról egy aktualizált naprakész nyilvántartást vezessen (beleértve a helymegosztási lehetõségekre vonatkozó adatokat is), hasonlóan a MONORIO eljárásban elõírt azon kötelezettséghez, hogy az Invitel nyilvános helyhez kötött telefonhálózatának részét képezõ, de a MONORIO-ban fel nem sorolt földrajzi számozási körzeteinek mindenkori aktuális listáját honlapján közzé kell tennie. Ezzel a rendelkezéssel a Tanács megállapítása szerint elkerülhetõ a Kötelezett és a Jogosult szolgáltató között fellépõ információs aszimmetria, tehát egyrészt az az eset, hogy a Jogosult olyan MONORUO-ban lévõ felajánlott helyszín esetén kérjen helyi hurok átengedést, amely már közben kikerült a listából, másrészt még inkább az az eset, hogy a MONORUO-ban fel nem sorolt felajánlott helyszín létérõl a Jogosult szolgáltató nem értesül. 19. Indokolás a rendelkezõ rész 23. pontjához, valamint a referenciaajánlat 3. számú mellékletéhez (Helyi hurok részleges átengedése): A Határozatok I. sz. melléklete alapján alkalmazandó Hszr. 3. § (2) bekezdés 2.4 pontja szerint a helyi hurok átengedésének ki kell terjednie a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévõ helyi alhurokhoz való hozzáférésre is.

9. szám


Mivel a helyi alhurok részleges átengedése azonos eljárást igényel, mint a helyi hurok részleges átengedése, ezért a Tanács a fejezetet kiegészítette az „alhurok” fogalmával. 20. Indokolás a rendelkezõ rész 24. pontjához, valamint a referenciaajánlat 3. számú mellékletéhez: A MONORUO tervezet 3. sz. Melléklete rendelkezik a Helyi Hurok Részleges Átengedésérõl. A MONORUO tervezet ezen szakasza ugyanakkor nem rendelkezik arról, hogy a Helyi Hurkon a Jogosult szolgáltató által nyújtott szolgáltatás jogi sorsa miképpen alakul, abban az esetben amikor a telefonszolgáltatást a Kötelezett szolgáltató esetében az Elõfizetõ felmondja. A Tanács megállapítása szerint ebben az esetben a következõ felajánlást kell megtennie a Kötelezett szolgáltatónak a Jogosult felé: • A Jogosult által biztosított xDSL szolgáltatásának szünetmentessége érdekében, ha a Jogosult szolgáltató vállalja a Helyi Hurok Teljes Átengedés Díjának az elõfizetõ telefon szolgáltatásának megszüntetési idõpontjától számított megfizetését, akkor a Kötelezett a hurokátengedés szolgáltatást megszakítás nélkül, továbbra is köteles a Jogosult számára nyújtani, úgy, hogy az Részleges Átengedésbõl Teljes Átengedéssé alakul át. Az Eht.-ban foglalt JPE szolgáltatókat terhelõ aszimmetrikus kötelezettségek rendszere a felhasználók érdekében jött létre, és azt hivatott szolgálni. Ezért a RUO-ban foglalt szerzõdési feltételeknek is végsõ soron, azaz végcélként a fogyasztók érdekeit kell szolgálnia, eleget téve az Eht. 2. § b) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseknek. A Tanács megállapítása szerint az, hogy ugyanazon a helyi hurkon egyszerre két szolgáltató (a Kötelezett és a Jogosult) nyújt két különbözõ szolgáltatást, nem jelentheti azt, hogy a két szolgáltatás nyújtása függõvé tehetõ egymástól. Ha a telefonszolgáltatás megszûnésével a Helyi Hurok Részleges Átengedése is megszûnik, az a Használaton Kívüli helyi Huroknak egyik tipikus esetét eredményezné, amely esetben Teljes Átengedésére nézve a Jogosult szolgáltatónak lehetõsége lenne újabb igénybejelentés benyújtására. Ez a folyamat ugyanakkor teljesen felesleges, hiszen az sem az Elõfizetõ érdekeit, sem a Jogosult szolgáltató üzleti érdekeit nem szolgálná, ha a szolgáltatás hosszabb-rövidebb ideig történõ megszakítására kerülne sor úgy, hogy egyébként az xDSL szolgáltatás szünetmentessége is biztosítható lenne. A Részleges Átengedés Teljes Átengedéssé alakítása esetén azonban mind az Elõfizetõ, mind pedig a Jogosult lehetõséget kap arra, hogy a szolgáltatási jogviszony közöttük ne szûnjön meg, mégpedig olyan módon, hogy közben a Kötelezett üzleti érdekei sem sérülnek, hiszen a Kötelezett a Helyi Hurok Részleges Átengedésének Havi Díja helyett a Helyi Hurok Teljes Átengedésének Havi Díját fogja ezután megkapni a Jogosult szolgáltatótól. Az abból származó bevételt pedig, amelyet a Kötelezett az Elõfizetõtõl a telefonszolgáltatásért kapott a telefonszolgáltatás felmondásával vagy

995

szünetelésével akkor is elveszti, ha a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása tovább folyik az adott Helyi Hurkon, és akkor is, ha nem. Ebben az esetben tehát amennyiben a Jogosult szolgáltató úgy dönt, hogy az xDSL szolgáltatást az Elõfizetõ felé továbbra is nyújtani kívánja, akkor kéri a Helyi Hurok Részleges Átengedésének Teljes Átengedéssé alakítását. A Kötelezettnek a Hszr. 24. § (1) bekezdése szerint 15 napon belül kell teljesítenie ezt az igényt. Nincs ugyanakkor akadálya annak, hogy a Teljes Átengedés megvalósulásának idejéig a Kötelezett továbbra is a Helyi Hurok Részleges Átengedését nyújtsa a Jogosultnak, feltéve, hogy telefonszolgáltatás megszûnésétõl kezdve már a Teljes Átengedés Havi Díját számlázza a Jogosult felé, hiszen így üzleti érdekei nem sérülnek. A Teljes Átengedés megvalósulásával a Részleges Átengedés leszerelésre kerülhet. Ezáltal a Jogosult szolgáltató xDSL szolgáltatása a gyakorlatban szünetmentessé tehetõ, és a Teljes Átengedés megvalósulásával az Elõfizetõ már a Jogosulttól is kérheti a telefonszolgáltatást akkor is, ha a Kötelezettnél korábban lemondta. A fenti indokokra figyelemmel, és arra tekintettel, hogy a fentiekrõl a többi RUO készítésére kötelezett szolgáltató RUO-ja is rendelkezik, az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a Tanács a Helyi Hurok Részleges átengedésérõl szóló MONORUO tervezet 1. számú Mellékletének 2. bekezdését kiegészítette a rendelkezõ rész szerinti tartalommal. 21. Indokolás a rendelkezõ rész 25. pontjához, valamint a referenciaajánlat 7. számú melléklet („A helyi hurok és alhurok átengedésének mûszaki feltételei”) 3.2 pont („Berendezésválaszték”) táblázatához fûzött megjegyzéséhez: A Monortel a MONORUO 7. Mellékletében megjelölte, hogy berendezés választékában melyik DSLAM- berendezés típus nem rendelkezik a sávszélesség kontroll képességével. Amíg a sávszélesség kontroll képességével rendelkezõ és nem rendelkezõ DSLAM-ok együtt üzemelnek a Kötelezett hálózatában, a vegyes felépítés miatt szükséges a törzsszöveg 6. pontjában ismertetett megoldás az autorizáció és az autentikáció megvalósítására. 22. Indokolás a rendelkezõ rész 26. pontjához, valamint a referenciaajánlat 7. számú melléklet („A helyi hurok és alhurok átengedésének mûszaki feltételei”) 3.2 pont elsõ bekezdéséhez: Lásd: C) Részletes észrevételek, Törzsszöveg b7.) pont. 23. Indokolás a rendelkezõ rész 27-29. pontjaihoz, valamint a referenciaajánlat 7. Melléklet 3.4 pontjához, 8. Melléklet alapszolgáltatások címen belül a G-Lite, UADSL címhez és a 8. Melléklet alapszolgáltatások címen belül a VDSL címhez: A Tanács megállapította, hogy mind a Kötelezett, mind más referenciaajánlat benyújtására kötelezett jelentõs piaci erejû szolgáltató nagy részletességgel ismerteti a referenciaajánlatában az elméletileg lehetséges, de a gyakorlatban általuk ritkán, vagy egyáltalán nem alkalmazott technológiákat is. Emellett azonban nem kap kellõ hangsúlyt, hogy õk maguk

996


milyen technológiát alkalmaznak, valamint, hogy a jogosult szolgáltatók részérõl milyen új technológiák alkalmazását támogatják, illetve melyeket nem fogadnak el. Az sem válik teljesen egyértelmûvé, hogy a Kötelezett mely technikai megoldásokat engedi be hálózatába vizsgálatok elvégzése után. Tekintettel arra, hogy a spektrum kompatibilitási kompromisszum lehetõvé teszi, hogy a jelenleg üzemelõ ADSL mellett az ADSL2 és az ADSL2+, valamint – a végleges szabvány megjelenését követõen, a spektrumgazdálkodás irányelveinek kiegészítésével – a VDSL illetve VDSL2 hálózati alkalmazását, azok minden JPE szolgáltató általi támogatása azzal a gyakorlati jelentõsséggel bírna, hogy ezekben az esetekben a jogosult szolgáltatókat nem terhelné az ismeretlen berendezések esetenként meglehetõsen költséges megfelelõségi és berendezés funkcionális alkalmassági méréseinek végrehajtási kötelezettsége. 24. Indokolás a rendelkezõ rész 29. pontjához, valamint a referenciaajánlat 8. Melléklet III. Függelékéhez: A spektrum menedzselés célja a legkisebb zavartatás (áthallás) elérése a már meglévõ alapsávi szolgáltatások mindegyikével (POTS, ISDN2) valamint egy homogén hálózat kialakítása. Ez a cél vezetett a különbözõ ADSL verziók (Annex A—M) közül az Annex B (ADSL over ISDN) kiválasztásához. A Monortel továbbra is fenntartja azt az elvét, hogy csak a MONORUO 7. és 8. Melléklete szerinti szabványoknak (Annex B verzió) megfelelõ berendezéseket engedje használni a hálózatában. A mérések azt mutatják, hogy az ISDN2 spektrumával átlapolódó ADSL spektrum lerontja az azonos kábelben, de más hurkon üzemelõ szolgáltató (kötelezett vagy jogosult) ISDN2 szolgáltatásának minõségét. A hálózat integritásának megõrzése, védelme alapvetõ joga és kötelessége a Monortelnek. A spektrum menedzselési stratégia kialakításánál két szempont a legfontosabb a hálózat vertikális (elõfizetõk száma) és horizontális (elõfizetõi hurok hossza) növekedése mellett, a hálózat integritásának megõrzése és költség hatékony kialakítása. A jelenleg érvényes ajánlások/szabványok és ISDN, (A)DSL technológiák mellett az optimális spektrum menedzselés kialakítása az Annex B verziók alkalmazását eredményezi. Erre utal az ADSL2 és ADSL2+ ITU ajánlások (G.992.2 és G.992.5) Annex I. Annex J és Annex M verzióihoz csatolt alábbi megjegyzés (Note): „Ha a POTS felett üzemelõ ADSL-el (Annex A/G.992.1, Annexes A and B/G.992.2, Annex A/G.992.3 and Annex A/G.992.4) azonos kábelbe kerül telepítésre az Annex I, Annex J és Annex M verzió, akkor spektrum kompatibilitási probléma jelentkezhet az Annexekben (I, J, M) szereplõ letöltési csatornák és a POTS felett üzemelõ ADSL feltöltési csatorna 138 kHz alatti tartománya között létrejövõ átfedés miatt. A spektrum kompatibilitás részletes vizsgálata a regionális testületek feladata. Az ezen Annexekben meghatározott letöltési PSD (Power Spectral Density: spektrum tel-

9. szám

jesítmény sûrûség) maszkokat alkalmazó rendszerekre vonatkozóan alkalmazási korlátozások léptethetõk életbe (pl. a regionális szabályozó hatóság által)”. A fentiek alapján a Tanács élve a szabályozó hatóság alkalmazás korlátozási jogával csak az ADSL (G.991.1), ADSL2 (G.992.2) és ADSL2+ (G.992.5) ajánlások Annex B változatát írja elõ kötelezõ jelleggel a RUO-kban, a további változatok (Annex A, Annex J, Annex M, stb.) a RUO-n kívüli megegyezés tárgyát képezik a jogosult és kötelezett szolgáltató között tárgyalási kötelezettség elõírásával.. A szabványos, de az Annex B-tõl eltérõ üzemmódok alkalmazása a helyi hurokban a Monortel spektrum gazdálkodási irányelveinek kiegészítését, módosítását teszi szükségessé, amelynek költségvonzata van. 25. Indokolás a rendelkezõ rész 31. pontjához, valamint a referenciaajánlat Törzsszöveg 16. pontjához: Lásd: C) Részletes észrevételek, Mellékletek c3.) pont. II. A MONORUO Törzsszövegének és Mellékleteinek díjakra vonatkozó rendelkezõ részben foglalt pontok indokolása: Alapszolgáltatások 26. Indokolás a rendelkezõ rész 32. a) pontjához, valamint referenciaajánlat törzsszöveg 11.1. pontjához: Üzleti titkot tartalmaz. 27. Indokolás a rendelkezõ rész 32. b) pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.1.2. és 11.2. pontjaihoz: Üzleti titkot tartalmaz. 28. Indokolás a rendelkezõ rész 32. c) pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.2. pontjához: Üzleti titkot tartalmaz. 29. Indokolás a rendelkezõ rész 32. d) pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.2. pontjához: Üzleti titkot tartalmaz. Kiegészítõ szolgáltatások 30. Indokolás a rendelkezõ rész 33. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.1.1, 11.1.2, 11.2 és 11.3.1 c) pontjaihoz: Üzleti titkot tartalmaz. 31. Indokolás a rendelkezõ rész 34. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 és 11.3.1. (a) pont „Egyszeri díjak” cím alatti második bekezdéséhez: Üzleti titkot tartalmaz. 32. Indokolás a rendelkezõ rész 35. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 (a) pont „Egyszeri díjak” cím alatti harmadik bekezdéséhez: Üzleti titkot tartalmaz. 33. Indokolás a rendelkezõ rész 36. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.1 (b) pont „Egyszeri díjak” cím alatti második bekezdéséhez:

9. szám


Üzleti titkot tartalmaz. 34. Indokolás a rendelkezõ rész 37. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.2 (a), 5.4.3, 10.2, 13.6.8. (iv) (2), 13.6.8 (iv) (3), 13.6.8 (v) pontokhoz és 14.3.3 pont második bekezdéséhez: Üzleti titkot tartalmaz. 35. Indokolás a rendelkezõ rész 38. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 4.3.2 (c) pont és annak (i) alpontjához, 10.4 pontjához, 11.3.2 (c) pontjához és az elõtte lévõ „Átadás-átvételi vizsgálat szövegrészhez és a 10. Melléklet 2. e) pontjában a „feltételezve sikeres próbaüzem meglétét” szövegrészhez: Üzleti titkot tartalmaz. 36. Indokolás a rendelkezõ rész 39. pontjához, valamint a referenciaajánlat törzsszöveg 11.3.3 pontjához: Üzleti titkot tartalmaz. A Tanács az elintézési határidõt – az ügy összetettségére és a döntés megfelelõ elõkészítése érdekében – az Eht. 44. § (3) bekezdése alapján 15 nappal meghosszabbította és errõl DH-18400-1/2005. számon Kötelezettet értesítette. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A jogorvoslati lehetõségrõl szóló tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul.

997

DH-14595-2/2006. számú, az Emitel Távközlési Zrt. új nagykereskedelmi termék árának jóváhagyása tárgyában hozott határozat

A határozatban üzelti titokként feltüntetett DH-14595-1/2006. sz. határozat tartalmazza.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) az Emitel Távközlési Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41. cg.: 06-10-000154) (a továbbiakban: Emitel vagy Kötelezett) által jóváhagyásra benyújtott, az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazható országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás legmagasabb árát, valamint az átlagos kiskereskedelmi ár és a társszolgáltatók számára nyújtott IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás nagykereskedelmi ára közötti különbség (árrés) mértékét az alábbi táblázat szerint megállapítja: Havi díjak:


Megállapított nagykeres kedelmi ár nettó Ft

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

üzleti

1 éves

igen

4 696

tanácstag

512

üzleti

2 éves

igen

4 421


512

üzleti

3 éves

igen

4 421

512

üzleti

nincs

igen

6 071

Debreczeni Sándor s. k., tanácstag

tanácstag


Árrés *nettó Ft

Sávszél. (kbps)

tanácstag

tanácstag

tanácstag

alelnök

a

Ügyiratszám: DH-14595-2/2006. Tárgy: Nagykereskedelmi szolgáltatások díjának meghatározása új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén

Budapest, 2006. szeptember 11. Bánhidi Ferenc s. k.,

adatokat

*Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak. Pataki Dániel s. k. tanácstag elnök

A határozatot kapják: 1./ Köves és Társai Ügyvédi Iroda Clifford Chance dr. Lakatos Péter jogi képviselõ (1075 Budapest, Madách Imre út 14.) 2./ Irattár

Az árrés a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatáson felüli fajlagos költségének és a nagykereskedelmi értékesítés fajlagos költségének a különbsége. A megállapított nagykereskedelmi ár a Kötelezett által a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ havi díj legmagasabb mértéke. és az alábbiak szerint jóváhagyja: A jóváhagyott – a táblázatokban szereplõ - nagykereskedelmi ár a jogosult szolgáltatók felé érvényesíthetõ egyszeri díj legmagasabb mértéke. A nagykereskedelmi szolgáltatás megállapított havi díja alapértelmezésben annyi forgalmat foglal magában, amennyit az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatás, a határozat tárgyát képezõ szolgáltatás

998


9. szám

Egyszeri díjak

Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ


512

üzleti

1 éves

igen

10 000

512

üzleti

2 éves

igen

5 000

512

üzleti

3 éves

igen

0

512

üzleti

nincs

igen

30 000

esetében 1 GB forgalmat. A többletforgalom után számított nagykereskedelmi díj nem haladhatja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat. A kötelezett szolgáltató ezen típusú nagykereskedelmi szolgáltatás-nyújtási kötelezettségnek úgy is megfelelhet, hogy a nagykereskedelmi szolgáltatás maga 0 GB forgalmat foglal magában, és a nagykereskedelmi díj egy forgalmi díjelemet is tartalmaz. Ebben az esetben a nagykereskedelmi forgalmi díjat a kötelezett szolgáltató úgy köteles meghatározni, hogy az ne haladja meg az ármegállapítás alapjául szolgáló kiskereskedelmi szolgáltatásban alkalmazott (nettó) többletforgalmi díjat, és a kiskereskedelmi forgalomkorlátos csomagban foglalt forgalommal együtt számított (jelen esetben tehát 1 GB-ra számított) havi nagykereskedelmi szolgáltatási ár a jogosult szolgáltatóra nézve ne legyen kedvezõtlenebb, mint az 1 GB forgalmat magában foglaló, a jelen határozatban megállapított retail minus alapú díj. A Kötelezett az országos szintû bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározásakor a Tanács által jóváhagyott értéknél alacsonyabbat is alkalmazhat, ebben az esetben azonban az egyenlõ elbánás elvének megfelelõen a lényegét tekintve azonos feltételek teljesülése esetén valamennyi igénybevevõ szolgáltatónak az alacsonyabb áron kell nyújtania e szolgáltatást. A kötelezett szolgáltató az egyenlõ elbánás elvét betartva, indokolt esetben a jogosult szolgáltató partnerekkel szemben a havi díjakat illetõen alkalmazhat sávos (a jogosult társszolgáltató partner által igénybe vett nagykereskedelmi végpontok számának függvényében kialakított) díjkedvezményeket. Ezek a díjkedvezmények egyik esetben sem lehetnek olyanok, hogy a legkedvezõbb nagykereskedelmi ár csak egy-, illetve kevés számú jogosult szolgáltató számára legyen elérhetõ. A nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos, tehát egy nagykereskedelmi DSL végpontra jutó költségei a kötelezett szolgáltatónál függenek a jogosult szolgáltató által igénybe vett nagykereskedelmi szolgáltatás volumenétõl. A kötelezett szolgáltató által alkalmazott sávos díjak közötti díjkülönbség minden esetben legfeljebb a nagykereskedelmi kiszolgálás fajlagos költségeiben az egyes jogosult szolgáltatók vonatkozásában fennálló (volumentõl függõ) különbséget tükrözhetik.

Az alkalmazott sávos kedvezmények mértékét a kötelezett szolgáltató a nagykereskedelmi szolgáltatás nyilvánosságra hozatalakor köteles közzé tenni. Az Emitel a jelen határozatnak megfelelõen megállapított és jóváhagyott díjat az új kiskereskedelmi szolgáltatás megkezdése elõtti 30. naptól köteles alkalmazni. Amennyiben a 2006. év 1. félévi adatszolgáltatás alapján hozandó határozat hatályba lépéséig a kötelezett szolgáltató még nem vezeti be jelen határozatban megjelölt új szolgáltatását (annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak még nem ajánlotta fel), akkor a Kötelezett kérelmére az új szolgáltatás jelen határozatban megállapított, jóváhagyott, de még be nem vezetett, alkalmazott árát a Tanács a 2006. év 1. félévi adatszolgáltatás nyomán hatályba lépõ határozatban szereplõ árakhoz igazítja. A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálata a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kérhetõ a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsához három példányban benyújtott, a Fõvárosi Bíróságnak címzett keresetlevélben. A keresetlevélben nyilatkozni kell arról is, hogy a felperes kéri-e tárgyalás tartását. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás A Tanács az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 14.§ (1) c., pontja alapján a 10.§ f., pontjában meghatározott hatáskörében, az Eht. 52.-55. §-ai szerinti eljárásában a 12. számú, „nagykereskedelmi szélessávú hozzáférési szolgáltatás” elnevezésû piacon a DH-664-180/2005. számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) az Emitelt jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként azonosította. A Határozat rendelkezõ részének V. számú mellékletében a Tanács az Eht. 108. § (1) bekezdés b., pontjában biztosított jogkörével élve, a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatókra a nagykereskedelmi piacon kiszabható kötelezettségek, a költségalapúság és a díjak ellenõrizhetõsége kötelezettség keretében kötelezte az Emitelt, hogy az országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatást a Határozat szerinti kiskereskedelmi árból származtatott díjképzési módszer (a továbbiakban: retail minus) alkalmazásával kialakított díj ellenében nyújtsa.

9. szám


A Határozat V. melléklete 2. IV. pontjában meghatározta az új kiskereskedelmi szolgáltatások bevezetése esetén alkalmazandó eljárást, amely szerint, ha a kötelezett szolgáltató új, a korábbiaktól lényegesen eltérõ szolgáltatási feltételekkel kínál kiskereskedelmi szolgáltatást, nem vezetheti be anélkül, hogy annak nagykereskedelmi megfelelõjét minimum 30 nappal elõtte a jogosult szolgáltatónak fel nem ajánlotta. Ezen új kiskereskedelmi szolgáltatás bevezetése elõtt 75 nappal a szolgáltató köteles kidolgozni és a Tanács számára jóváhagyásra benyújtani az ahhoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás tervezetét. A szolgáltató a Tanács által jóváhagyott nagykereskedelmi árak és a jóváhagyott nagykereskedelmi árrés figyelembe vételével köteles meghatározni az adott kiskereskedelmi szolgáltatáshoz tartozó országos szintû IP bitfolyam hozzáférési szolgáltatás árát. Fenti rendelkezésnek a Kötelezett a 2006. augusztus 8-án érkezett adatszolgáltatásával eleget tett (DH-14595/2006.), amelyben bejelentette, hogy kiskereskedelmi szolgáltatásainak körét a jövõben az 512 kbit/s sebességû, üzleti, forgalom korlátos, 1 GB adatforgalmat tartalmazó díjcsomaggal kívánja kibõvíteni, és jóváhagyásra benyújtotta annak nagykereskedelmi árait. Az Eht. 14. § (1) c., pontja alapján a 10. § g., pontjában biztosított hatáskörében eljárva, a Tanács az Emitel által újonnan bevezetett kiskereskedelmi szolgáltatások esetén alkalmazandó nagykereskedelmi szolgáltatás díját és az árrést a rendelkezõ rész szerinti mértékben állapította meg, hagyta jóvá az alábbi indokok alapján: A Tanács a Kötelezett által jóváhagyásra benyújtott árak számítását a következõképpen értékelte. A kiskereskedelmi átlagár meghatározása A Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja az “Eljárás új kiskereskedelmi szolgáltatások” cím alatt úgy rendelkezik, hogy a “Tanács az adott nagykereskedelmi ár jóváhagyása során a kötelezett szolgáltató (illetve az irányítása alatt álló Internet-szolgáltató) listaárát, illetve a bevezetéskor érvényes árát tekinti az átlagos kiskereskedelmi értékesítési árnak.” A Kötelezett az elõírásnak megfelelõen a kiskereskedelmi átlagárat a bevezetni kívánt szolgáltatás tervezett nettó kiskereskedelmi listaára alapján határozta meg. A Határozat V. számú melléklete 2. részének I.2. pontjában foglaltaknak megfelelõen a listaárat meg kell tisztítani a kiskereskedelmi szolgáltatásban foglalt kiegészítõ szolgáltatások értékétõl. A Kötelezett a kiegészítõ szolgáltatások értékét a 2006. 1. félévi adatszolgáltatásában megadott adatok alapján határozta meg. Az új szolgáltatás nagykereskedelmi árának meghatározásánál a hatályban lévõ árak alapját képezõ, a Tanács által elfogadott költségszámítási adatok vehetõek figyelembe, ezért a Tanács a kiegészítõ szolgáltatások (e-mail cím, tárhely, vírusvédelem) értékét a jelen-

999

leg hatályban lévõ nagykereskedelmi árakat megállapító DH-3167-4/2006. számú határozat szerint jóváhagyott értékekkel egyezõen állapította meg. A nagykereskedelmi árak meghatározása Havi díjak A nagykereskedelmi ár a Határozat V. számú melléklete 2. részének IV. pontja alapján a kiskereskedelmi átlagár és az árrés különbsége. A Kötelezett az árrést a 2006. 1. félévi adatszolgáltatásában megadott adatok alapján határozta meg. Az új szolgáltatás nagykereskedelmi árának meghatározásánál a hatályban lévõ árak alapját képezõ, a Tanács által elfogadott költségszámítási adatok vehetõek figyelembe, ezért a Tanács az árrést a jelenleg hatályban lévõ nagykereskedelmi árakat megállapító DH-3167-4/2006. számú határozat szerint jóváhagyott, illetve megállapított értékek alapján állapította meg. Az árrést meghatározó költségelemek közül a Tanács által megállapított kiskereskedelmi marketing, értékesítés, számlázás, általános költség, valamint nagykereskedelmi számlázási, adminisztrációs költség megegyezik a DH-3167-4/2006. számú határozat szerint jóváhagyott értékekkel (üzleti titok, illetve üzleti titok Ft). A Tanács a nagykereskedelmi költségek között a DH-3167-4/2006. számú határozatban foglalt indokolásnak megfelelõen nem vette figyelembe a nagykereskedelmi router költségét, mivel ez a költség a jogosult szolgáltatók csatlakozásához kapcsolódóan merül fel, és nem függ közvetlenül a jogosult szolgáltatók számára értékesített hozzáférések számától. A Kötelezett szolgáltató a DH-3167-4/2006. számú határozat rendelkezõ részében foglaltak szerint a hozzáférési kötelezettség kapcsán, de kizárólag az adott nagykereskedelmi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerült szükséges szolgáltatás elemek költségeit jogosult az igénybe vevõ szolgáltatókkal megtéríttetni. Az árrés alapját képezõ költségek közül a szélessávú kiskereskedelmi szolgáltatáshoz az országos IP hozzáférési szolgáltatáson felül szükséges mûszaki tevékenységek költségei (Internet gerinc sávszélesség, Internet eszközök) függenek a szolgáltatás mûszaki paramétereitõl (sávszélesség, forgalmi korlát). A DH-3167-4/2006. számú határozatban nem szerepelt a jelen szolgáltatással megegyezõ mûszaki paraméterekkel rendelkezõ szolgáltatás. A Tanács ezért megvizsgálta, hogy a jelenleg hatályos díjak alapját képezõ, a Kötelezett által benyújtott költségszámítás (Beadktg_20060502.xls) adatai és összefüggései alapján mekkora egy 512 kbps sávszélességû, 1 GB letöltési korlátot tartalmazó kiskereskedelmi szolgáltatás IP hozzáférési szolgáltatáson felül felmerülõ mûszaki költsége. Üzleti titok. A jelen határozat tárgyát képezõ kiskereskedelmi szolgáltatás országos IP hozzáférési szolgáltatáson felül szük-

1000


séges mûszaki költségeinek (Internet gerinc sávszélesség, Internet eszközök) összegét a Tanács ennek megfelelõen üzleti titok Ft-ban állapította meg. Az eddigiekben ismertetett tényezõk alapján a Tanács az árrés értékét üzleti titok Ft-ban állapította meg. Egyszeri díjak Az egyszeri díjak esetében a Kötelezett nem határozott meg árrést, összhangban a Határozat V. számú melléklete 2. részének III. pontjában foglaltakkal, amely szerint a költségeket az adott idõszakban átlagosan nyújtott összes szélessávú elõfizetés végpontszámára vonatkozólag kell szétosztani (azaz a releváns költségeket az adott idõszakra vonatkozó elõfizetõi hónapok számával kell elosztani). Ennek megfelelõen az árrés alapját képezõ költségek teljes egészükben a havi díjak árrésében vannak figyelembe véve. A retail minus alapú árak az egyszeri díjak esetében ezért megegyeznek a kiskereskedelmi átlagárakkal (új szolgáltatás esetében a listaárakkal). A számítás lépéseit az alábbi táblázatok foglalják össze (árak nettó Ft-ban).

9. szám

A Tanács az Eht. 45. § (5) bekezdése alapján a határozatot hivatalos lapjában és internetes oldalán közzé teszi. A Tanács döntését az Eht. 39. § (1) bekezdésének megfelelõen teljes ülés keretében hozta meg. A határozat elleni jogorvoslati lehetõségrõl történõ tájékoztatás az Eht. 46. § (1)-(2) bekezdés és a 47. § (1) bekezdés rendelkezésein alapul. Budapest, 2006. szeptember 11. Bánhidi Ferenc s. k., Debreczeni Sándor s. k., tanácstag

tanácstag

Hidasi István s. k.

Dr. Nyevrikel Emília s. k.

tanácstag

tanácstag

dr. Rácz Zsolt s. k.

dr. Rozgonyi Krisztina s. k.

tanácstag alelnök

tanácstag


A határozatot kapják: 1./ Emitel Távközlési zRt. (6722 Szeged, Tisza Lajos Krt. 41.) 2./ Irattár

Havi díjak Tisztított kisker átlagár beadott*

Tisztított kisker átlagár megállapított*

Árrés beadott*

Árrés megálla pított*

Nagyker. ár megállapított

Elõfizetõ

Elkötele zettség

Forgalom függõ

512

üzleti

1 éves

igen

4696

512

üzleti

2 éves

igen

4421

512

üzleti

3 éves

igen

4421

Sávszél. (kbps)

512 üzleti nincs igen *Az oszlop adatai üzleti titkot tartalmaznak

6071

Egyszeri díjak Sávszél. (kbps)

Elõfizetõ

Elkötelezettség

Forgalom függõ

Kisker. átlagár


512

üzleti

1 éves

igen

10 000

10 000

512

üzleti

2 éves

igen

5 000

5 000

512

üzleti

3 éves

igen

0

0

512

üzleti

nincs

igen

30 000

30 000

9. szám


DH-15677-1/2006. számú, az Invitel Zrt-t terhelõ közvetítõválasztás kötelezettsége teljesítésének ellenõrzése tárgyában közölt felhívás

Ügyiratszám: DH-15677-1/2006. Tárgy: Az Invitel Zrt-t terhelõ közvetítõválasztás kötelezettsége teljesítésének ellenõrzése A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 10. § g) és h) pontjai szerinti hatáskörében eljárva a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Eht. 188. § 16. pontja szerinti „elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban” megállapított kötelezettség teljesítésének ellenõrzése tárgyában lefolytatott hatósági ellenõrzés során megállapította,, hogy az Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10.) megsértette a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa DH-664-69/2005., DH-664-71/2005., DH-664-73/2005., DH-664-75/2005., DH-664-77/2005. valamint DH-664-79/2005. ügyszámon – mindegyik esetben – 2005. február 14. napján hozott határozataiban (a továbbiakban együtt: Határozatok) foglalt, az Eht. 111. § szerinti közvetítõválasztás kötelezettségét azzal, hogy a korábban akciós 008 elnevezésû, és az ugyancsak akció keretében igénybe vehetõ Komfort díjcsomagok tekintetében, valamint Általános Szerzõdési Feltételeinek az elõre fizetéses (kártyás) szolgáltatásra vonatkozó részében a közvetítõválasztást korlátozta. A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa felhívja az Invitel Távközlési Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságot (a továbbiakban: Invitel Zrt.), hogy a közvetítõválasztás biztosítása kötelezettségének a Határozatokban foglaltaknak megfelelõen az Általános Szerzõdési Feltételeinek II. Fejezet 13.2 pont (3) bekezdése vonatkozásában a jelen felhívás közlésétõl számított 30 napon belül tegyen eleget, vagyis a közvetítõválasztás korlátozását megengedõ szabályozást az Általános Szerzõdési Feltételek vonatkozó részébõl törölje; továbbá, hogy az akciósan igénybe vehetõ 008 elnevezésû és az akciós Komfort díjcsomag szerzõdési feltételeit a Határozatokban elõírt, az Eht. 111. § szerinti közvetítõválasztás kötelezettsége tartalmára tekintettel a jelen felhívás közlésétõl számított 30 napon belül módosítsa azzal, hogy a módosítást követõen az érintett díjcsomagok a közvetítõválasztást ne korlátozzák, valamint hogy a közvetítõválasztás korlátozásától a jövõben bevezetésre kerülõ szolgáltatásai tekintetében is tartózkodjon.

1001

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) a Határozatokban foglaltak Invitel Zrt. általi teljesítése vonatkozásában hatósági ellenõrzést folytatott le a Ket. 88. § (1) bekezdése alapján. A Ket. vonatkozó rendelkezései által részletesen szabályozott hatósági ellenõrzés egy olyan, a hatósági jogalkalmazói jogviszonytól elhatárolandó jogintézmény, amely elsõdlegesen a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a jogerõs vagy fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható hatósági határozatban foglaltak teljesítésének ellenõrzését szolgálja. A fenti céllal mûködtetett eszközrendszer a közigazgatás funkcióinak, tevékenységeinek hatékony gyakorlását, megvalósítását, a közigazgatási jogi normákban foglalt közérdekû céloknak megfelelõ jogérvényesülést biztosítja. Ennek érdekében az ellenõrzés során a hatóság az ügyféltõl adatok szolgáltatását, iratok bemutatását, és egyéb tájékoztatást kérhet, vagy amennyiben az szükségesnek mutatkozik, helyszíni ellenõrzést tart. Ezek a hatósági ellenõrzési cselekmények azonban kizárólag eljárásjogi természetûek, ugyanis a hatóság az ellenõrzésre irányuló hatósági ügy keretében érdemi beavatkozási, érdemi döntési jogosultsággal sem az ellenõrzés során, sem annak eredménye tekintetében nem rendelkezik. A hatóság a hatósági ellenõrzési jogviszonyban csak az ellenõrzés alá vont tevékenység, magatartás vizsgálatára, megfigyelésére, a tények feltárására jogosult, amelynek eredményeként ugyan megállapíthatja, értékelheti a feltárt releváns tényeket, adatokat, de arra vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel, hogy az ellenõrzés eredményei alapján anyagi jogi hatású érdemi döntést hozzon. A hatóság az ellenõrzés eredményeként anyagi jogi szempontból csak arról dönthet, hogy a jogkövetkezmények, a felügyeleti eszközök alkalmazása érdekében szükségesnek találja-e hatósági vagy egyéb eljárás megindítása iránti intézkedést, vagy sem. Ebbõl kifolyólag a hatósági ellenõrzés eredményeképpen meghozott döntés a Ket. fogalomrendszerében nem minõsül hatósági döntésnek, vagyis az tartalmi és formai kötöttségek nélkül kerül meghozatalra. Ugyancsak az ellenõrzés sajátos funkciójából ered, hogy az ellenõrzést lezáró döntés ellen jogorvoslat sem biztosított, hiszen az ellenõrzési típusú cselekmények mindössze az ellenõrzés tárgyát képezõ tények feltárására, megfigyelésére, az azokhoz kapcsolódó információgyûjtésre irányulnak. Amennyiben a közigazgatási hatóság az ellenõrzés eredményeként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági határozatban foglalt elõírásokat megsértette, a hatóság – saját hatáskörére és az adott ügy körülményeire is figyelemmel – a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett határidõ tûzésével a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerint felhívhatja az ügyfelet a jogszabálynak megfelelõ magatartás tanúsítására. A felhívás jogintézményének egyértelmû és elsõdleges célja, hogy – a hatósági ellenõrzés eredményének függvényében – kötetlen és ügyfélbarát módon az ügyfél önkéntes jogkövetését motiválja, segítse elõ. Amennyiben azonban a felhí-

1002


vásban foglaltakat az ügyfél határidõben nem teljesíti, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó hatósági eljárást, melynek keretében a hatósági ellenõrzés során megismert adatok és információk a tényállás tisztázása körében – mint bizonyítási eszközök – felhasználásra kerülnek, a hatóság pedig részletesen indokolt, jogorvoslattal támadható döntését határozatba foglalja. A Tanács a Határozatokba foglaltak teljesülésére irányuló ellenõrzés során az alábbi megállapításokat tette. A Határozatok rendelkezõ része értelmében az Invitel Zrt. az 1-6. számú piacokon az Eht. 111. § szerinti közvetítõválasztás biztosítására köteles jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltatóként került azonosításra. A fent megjelölt kötelezettség – különösen az Eht. 111. § (9) bekezdés szerinti, a közvetítõválasztás korlátozására, illetve kizárására vonatkozó tilalom érvényesülésének – ellenõrzése tárgyában a Tanács a Ket. vonatkozó rendelkezéseire tekintettel hatósági ellenõrzést folytatott le. A Határozatokban foglalt közvetítõválasztás biztosítása kötelezettségének teljesítése ellenõrzésére irányuló hatósági ellenõrzés során a Tele2 Kft. két egymástól független, azonban a tárgyi ellenõrzés tárgyát mindkét esetben érintõ beadvánnyal fordult a Tanácshoz. A Tanács döntésének megfelelõen a beadványokban foglaltak a tárgyi hatósági ellenõrzés során kerültek elbírálásra. A Tele2 Kft. beadványaiban az Invitel Zrt. által korábban akciós feltételekkel kínált 008 elnevezésû, valamint a szintén akciós Komfort díjcsomag vonatkozásában fejtette ki azon álláspontját, mely szerint a nevezett díjcsomagok tekintetében az elõfizetõk közvetítõválasztási jogosultsága korlátozott. A hatósági ellenõrzés során a Tanács megállapította, hogy az Invitel Zrt. a távbeszélõ szolgáltatásokra vonatkozó Általános Szerzõdési Feltételei II. Fejezet 13.2 pont (3) bekezdésében foglalt szabályozás tekintetében a Tanács Határozatait nem teljesítette, mivel az Általános Szerzõdési Feltételek hivatkozott pontja a törvényi rendelkezés értelmében nem korlátozható közvetítõválasztás mûszaki okokra tekintettel történõ korlátozásának lehetõségét teremti meg. Tekintettel azonban arra, hogy az Invitel Zrt. által kínált elõre fizetéses (kártyás) szolgáltatás esetén a közvetítõválasztás – a Tanács által lefolytatott ellenõrzés eredménye, valamint az Invitel Zrt. nyilatkozata szerint is – a gyakorlatban korlátozásmentesen vehetõ igénybe, megállapítható, hogy az Általános Szerzõdési Feltételek II. Fejezet 13.2. pont (3) bekezdése az Invitel Zrt. által alkalmazott gyakorlattal ellentétesen – csak formálisan – korlátozza a közvetítõválasztást. A Tanács a hatósági ellenõrzés során megállapította, hogy az Invitel Zrt. azon körülmény alapján tett különbséget az akciósan igénybe vehetõ 008 elnevezésû, valamint az ugyancsak akciós Komfort díjcsomagokat igénybe vevõ elõfizetõk között, hogy az adott díjcsomagban meghatározott idõtartam alatt igénybe vettek-e közvetítõ szolgáltató által nyújtott forgalmi szolgáltatást, vagy sem. Azok az elõfizetõk ugyanis, akik az érintett díjcsomagokban szabályozott elsõ 3 (három), illetve elsõ 6 (hat) hónap

9. szám

alatt éltek a közvetítõválasztás lehetõségével, magasabb ár ellenében vehették a következõ 3 (három) vagy 6 (hat) hónap folyamán a – tartalmában azonos – szolgáltatást igénybe, melynek kizárólagos indoka a közvetítõválasztás igénybevétele. Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint azt, hogy a kínált kedvezményt csak abban az esetben élvezheti az elõfizetõ az akció második felében is, ha annak elsõ felében nem élt a közvetítõválasztás lehetõségével, vagyis a közvetítõ szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevétele esetén az Invitel Zrt. a kedvezményes havidíjat elõfizetõjétõl megvonja, a havidíjat a második 3 (három) vagy 6 (hat) hónapra felemeli. Az Invitel Zrt. által a fenti díjcsomagokban alkalmazott konstrukció – feltételeit tekintve – az elsõ 3 (három) vagy 6 (hat) hónap tekintetében olyan hûségakciónak minõsül, melyben az elõfizetõ azt vállalja, hogy a fenti idõszakban nem él a közvetítõválasztás lehetõségével. Amennyiben ezt mégis megtenné, akkor az akció második felében – az akciós és a magasabb havidíj különbözetét – kell megfizetnie korábban vállalt hûségének megszegéséért. A közvetítõválasztás és az akciós havidíj fenti konstrukciója azt eredményezi, hogy azok az elõfizetõk, akik az akció elsõ felében éltek a közvetítõválasztás lehetõségével, ha nem is az igénybevétel idõpontjában, hanem az akció következõ hónapjaiban, de a közvetítõválasztás igénybevételéért fizetni kötelesek, holott a közvetítõválasztás – a törvény értelmében – az elõfizetõk részére minden további feltétel nélkül biztosítandó lehetõség. Ebbõl következõen a fenti megoldás az elõfizetõk választási szabadságát egyértelmûen korlátok közzé szorítja. Fentiekre tekintettel a Tanács megállapította, hogy az Invitel Zrt. az akciósan elérhetõ 008 megnevezésû, valamint az akciós Komfort díjcsomagok vonatkozásában nem teljes körûen tett eleget a Határozatokban meghatározott azon kötelezettségének, mely szerint a közvetítõválasztást az Eht. 111. § szerinti tartalommal kell biztosítania, ezért a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint felszólítja az Invitel Zrt-t a megállapított jogszabálysértés megszüntetésére. A Tanács felhívja az Invitel Zrt. figyelmét, hogy amennyiben a jelen felhívásban foglaltaknak határidõben nem tesz eleget, a Tanács a piacfelügyelet keretében a tárgyi ügy vonatkozásában hatósági jogalkalmazási eljárást indít. Budapest, 2006. augusztus 28. A Tanács teljes ülése nevében: Dr. Nyevrikel Emília s. k. tanácstag

A felhívást kapják: • Invitel Zrt. 2040 Budapest, Puskás T. u. 8-10. • Tele2 Magyarország Kft. 1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22. • Irattár

9. szám

HÍRKÖZLÉSI ÉRTESÍTÕ Bírósági ítéletek

3.K.30973/2006/8. számú ítélet, melyben a Fõvárosi Bíróság a Pannon GSM Távközlési Rt. felperes keresetét elutasítja Fõvárosi Bíróság 3.K.30973/2006/8. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Bíróság a dr. Bíró Balázs (2040 Budaörs, Baross u. 165.) által képviselt Pannon GSM Távközlési Rt. (2040 Budaörs, Baross u. 165.) felperesnek a dr. Aranyosné dr. Börcs Janka által képviselt Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi ÍTÉLETET: A bíróság felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a bíróság felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alperesnek 40.000,-Ft (Negyvenezer forint) perköltséget. Kötelezi a bíróság felperest, hogy a Fõvárosi Illetékhivatal külön felhívására utólag fizessen meg 16.500,-Ft (azaz Tizenhatezer-ötszáz forint) eljárási illetéket. E végzés ellen a kézhezvételtõl számított 15 napon belül ennél a bíróságnál 3 példányban elõterjesztett, a Fõvárosi Ítélõtáblához címzett fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS: A perben a bíróság a következõ tényállást állapította meg: Alperes a 2005. január 17-én kelt, DH-664-33/2005. sz. (JPE) határozatában felperes vonatkozásában számviteli szétválasztási kötelezettséget írt elõ, amely kötelezettséget felperes a határozat IV. sz. mellékletében meghatározottak szerint kellett, hogy teljesítsen. A fenti kötelezettség teljesítése érdekében felperes 2005. július 30-án beadványt terjesztett elõ alpereshez. Alperes a beadványt megvizsgálta, értékelte a felperes által benyújtott dokumentumokat, majd a tényállás tisztázása végett a 2005. augusztus 12-én kelt, DH-12l40-l/2005. sz. levelében hiánypótlásra, az adatok, információk pontosítására hívta fel felperest, valamint egyidejûleg értesítette, hogy az eljárásban az elintézési határidõt 15 nappal meghosszabbította. Felperes a hiánypótlási felhívásra a 2005. szeptember 05-én benyújtott beadványában válaszolt. Alperes az ezt követõen lefolytatott eljárás eredményeként megállapította, hogy felperes nem megfelelõen teljesítette a hiánypótlási felhívásban foglaltakat, a modellben szükséges javításokat, módosításokat, változást követõ funkció alkalmazásával nem vezette át, így a hiánypótlást követõen elkészített új modell sem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

1003

Alperes ezért a DH-12140-5/2005. sz., 2005. október 3-án kelt határozatával - az Eht. 62. § (5) bekezdése alapján - a felperes által benyújtott számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyta jóvá, egyúttal felperest új tervezet benyújtására kötelezte. Ezen határozatában alperes a kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetére felperes elõzõ üzletévi nettó árbevételének 0,05 %-ig terjedõ bírság kiszabását helyezte kilátásba. A határozat ellen - annak ellenére, hogy az abban foglaltakkal nem értett egyet és a jogorvaslati lehetõségrõl a határozat tájékoztatta õt - felperes jogorvoslattal nem élt. Ezt követõen felperes a 2005. november 04-én érkezett, DH-12140-6/2005. sz. beadványában benyújtotta az átdolgozott kimutatását. Alperes a beadványt megvizsgálva és értékelve a 2005. december 22-én kelt, DH-12140-9/2005. sz. levelében ismét hiánypótlásra, az adatok, információk pontosítására hívta fel felperest. Felperes a felhívásban foglaltakra a 2006. január 06-án érkezett, DH-393-l/2006. sz. beadványában válaszolt. Alperes a lefolytatott eljárás során megállapította, hogy felperes a számviteli szétválasztási kimutatását az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak megfelelõ szerkezetben és tartalomban állította össze, ezért azt a DH-393-2/2006. sz. 2006. január 30-án kelt határozatával jóváhagyta. Ezen alperesi határozat ellen felperes 2006. február 22-én keresetet terjesztett elõ, melyben kérte elsõdlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan pedig a határozat hatályon kívül helyezését és alperes új eljárásra kötelezését. A kereset indokolása szerint alperes az eljárás során súlyos eljárási és anyagi jogi hibákat követett el. Felperes szerint az alperes által lefolytatott eljárás során nem élhetett az alapvetõ ügyféli jogaival. Alperes érdemi és valós párbeszédet nem folytatott felperessel, így szakmai vita sem alakulhatott ki. Hivatkozott felperes arra, hogy alperes bírság kilátásba helyezésével kényszerítette õt az alperesi álláspontnak megfelelõ számviteli kimutatás elõterjesztésére. Felperes a perben felmerült szakkérdések eldöntéséhez szakértõ bevonását indítványozta. Alperes a kereset elutasítását kérte, arra hivatkozva, hogy a határozat mindenben megfelel a jogszabályoknak, illetve az eredeti JPE határozatnak. A tényállást alperes megfelelõ módon feltárta és abból megfelelõ következtetéseket vont le. Alperes szerint a felperesi kereset lényegében az eredeti JPE határozatot támadja, az az ellen elõterjesztett keresetnek tekinthetõ, e pernek a tárgya azonban csak a DH-393-2/2006. sz. határozat. A kereset nem alapos. A perben a bíróság feladata csak és kizárólag a DH-393-2/2006. sz. határozat törvényességének felülvizs-

1004


gálata volt, vagyis az, hogy ez a határozat megfelel-e a vonatkozó anyagi és eljárási jogszabályoknak. A 2003. évi C. tv. (Eht.) 62 § (1) bekezdése szerint a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként az üzleti év zárásától számított hatodik hónap végéig köteles a Tanácsnak jóváhagyásra benyújtani Az Eht. 62 § (2) bekezdése szerint, ha a Tanács megállapítja, hogy a hozzá benyújtott számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az elõírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelõ határidõ tûzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra nyitva álló határidõ elteltét követõen a számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyásáról a Tanács érdemben dönt. Az Eht. 62 § (3) bekezdése alapján kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak. Az Eht. 62 § (5) bekezdése szerint a Tanácsa számviteli szétválasztási kimutatást nem hagyja jóvá és errõl a kötelezett szolgáltatót részletes indokolással együtt értesíti, amennyiben a számviteli szétválasztási kimutatás tartalma nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak, vagy a számviteli szétválasztási kimutatáshoz kapcsolódóan benyújtott költségfelosztási módszertant nem találja megfelelõnek. Az Eht. 62 § (6) bekezdése alapján az (5) bekezdés szerint esetben a szolgáltató köteles a Tanács által megállapított határidõben, de legfeljebb 30 napon belül új tervezetet benyújtani, e kötelezettség késedelmes vagy nem megfelelõ teljesítése esetén a Tanács bírságot szab ki. Alperes az eredeti JPE határozattal kötelezte felperest számviteli szétválasztási kimutatás Elõterjesztésére. Az ezen határozatban foglaltak kívül esnek e per tárgyán. Ugyancsak nem tárgya a pernek a DH-12140-5/2005 sz. alperesi határozat, miután ez ellen felperes a törvényes határidõn belül jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elõ, így ezen határozat jogerõre emelkedett. Az Eht. 46. § (1) bekezdése szerint a Tanács e fejezet szerinti ügyekben hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Tanácsnak az ügy érdemében hozott, illetõleg a 28. § (3) bekezdése szerinti, az eljárás megindítását megtagadó határozata sérti, keresettel kérheti a Fõvárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. Az Eht. 47. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet a határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül kell benyújtani a Tanácshoz.

9. szám

Mindezek alapján megállapítható, hogy jogalkotó az adott esetben lehetõvé tette, hogy amennyiben valamelyik érintett félnek (ti. felperesnek) a jogát, jogos érdekét sérti a határozat, (felperes keresetében erre hivatkozott), úgy a lehetõvé tett jogorvoslat útján nyílik lehetõség az érdeksérelem, vagy jogsérelem elhárítására. Abból adódóan, hogy felperes ilyen jogorvoslati lehetõséget nem vett igénybe, következik, hogy az elutasító határozatban foglaltak felperes jogát vagy jogos érdekét nem sértették. Ha mégis így lett volna, abban az esetben felperesnek rendelkezésre állt a jogorvoslati lehetõség, ennek igénybevételét azonban felperes neki felróhatóan elmulasztotta. A jog- és érdeksérelem elhárításának az Eht. alapján nem a konzultáció vagy az egyeztetés az Elsõdleges intézménye vagy megfelelõ fóruma, miután ebben az esetben nem a felek közötti (a polgári jogra jellemzõ) mellérendelt jogviszonyról van szó, hanem arról hogy alperes hatóságként, a jogszabályok által meghatározott hatáskörében eljárva, adott esetben a kikényszerítés eszközét is igénybe véve, akár egyoldalúan is kötelezettségeket róhat az érintettekre. Nem helytálló ezért e körben felperes azon hivatkozása, hogy a bírság kilátásba helyezése miatt tett csak eleget a határozatban foglaltaknak, hiszen ezen bírság kilátásba helyezése, illetve kiszabása alperesnek törvényi kötelezettsége egyfelõl, másfelõl pedig a jogorvoslati kérelemmel ez a jogkövetkezmény - megalapozott esetben - elhárítható. Az abban az idõben hatályban lévõ Áe. 72. § (3) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, így felperest semmiféleképpen sem fenyegette volna a bírság megfizetésének kötelezettsége, míg bíróság jogerõsen nem dönt a számviteli kimutatást elutasító határozat tárgyában. Felperes ezt követõen alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem ért egyet az elutasító határozatban foglaltakkal, hiszen azt jogorvoslati kérelemmel nem támadta, az abban foglaltaknak pedig eleget tett. Nem releváns e körben felperes azon hivatkozása, hogy az alperesi eljárásban végig jelezte ellenvetéseit és hogy azokat alperes nem fogadta el, ezzel nem biztosította számára az ügyféli jogokat. A közigazgatási jogviszony ebben az esetben nem mellérendelt kapcsolat. Az hogy alperes adott esetben konzultációt tart, hiánypótlásra szólít fel, adatokat, információkat kér be, nem jelenti azt, hogy az ügyfél álláspontját el is kell fogadnia, alperesnek egyetlen kötelezettsége, hogy a vonatkozó jogszabályoknak megfelelõen döntsön. Alperesnek joga és lehetõsége van arra, hogy az ügyfelek indítványait ne vegye figyelembe vagy elutasítsa, sõt adott esetben a felhívás elmaradását szankcionálja. Felperes a per során nem bizonyította, hogy alperes az eljárás során olyan jogszabálysértést követett volna el figyelemmel az Áe.-ben foglaltakra - amely a határozat érdemére kihatott volna.

9. szám


E körben nem elegendõ pusztán a hivatkozás jogszabálysértésre, ezeket pontosan meg kell jelölni. Nem megalapozott a felperesi kereset azon okból sem, hogy azok a kifogások, amit a keresetében érdemben elõadott, lényegében a JPE határozatban, illetve az elutasító határozatban foglaltak megtámadásaként értékelhetõek. A megtámadott határozat a felperes által elõterjesztett számviteli kimutatás jóváhagyását jelenti, vagyis a hatóság (alperes) az ügyfél (felperes) által elõterjesztett beadványt annak tartalmával egyezõen hagyta jóvá, így ezen jóváhagyó határozat utólagos megtámadása az Áe. célja, szerepe, alapelvei miatt fogalmilag kizárt. Megalapozatlan a kereset azon okból is, hogy a felperesi számviteli kimutatást elutasító határozat indokolásának felülvizsgálata nélkül az e per tárgyát képezõ határozat sem vizsgálható felül a két határozat összefüggése okán. Viszont miután az elutasító határozat idõközben jogerõre emelkedett - ellene felperes jogorvoslattal nem élt ez a körülmény érdemi akadálya a keresettel megtámadott határozat felülvizsgálatának. Az Áe. 2. § (6) bekezdése szerint az ügyfelet az államigazgatási eljárásban megilleti a nyilatkozattétel és jogorvoslat joga, köteles viszont legjobb tudomása szerint jóhiszemûen közremûködni. Felperes az alperesi eljárások során a nyilatkozattétel jogát gyakorolhatta, a jogorvoslati jogról minden esetben megfelelõ módon õt alperes tájékoztatta, ennek alapján viszont felperes köteles lett volna jóhiszemûen közremûködni. Ez a perbeli esetben azt jelentette volna, hogy mind a JPE határozatot, mind pedig az elõször beterjesztett számviteli kimutatást elutasító határozatot - amennyiben az azokban foglaltakkal nem értett egyet megfelelõ határidõn belül meg kellett volna felperesnek támadnia, elõsegítve így ezzel a felek közötti jogvita mielõbbi - jogilag hatékony - tisztázását. Az elutasító határozat bírósági felülvizsgálata már nem lehetséges, ennek hiányában viszont érdemben sem vizsgálható felül az e perben megtámadott határozat. Miután a bíróságnak alapvetõen jogértelmezési kérdésben kellett döntenie - a szakkérdések érdemi vizsgálata a fentiek alapján kizárt volt - ezért szükségtelennek ítélte meg a felperesi bizonyítási indítványok foganatosítását. A szakértõ kirendelésének a JPE határozat, illetve az elutasító határozat vonatkozásában lett volna csak relevanciája. Mindezeket alapján - a fentiekkel kiegészítve a határozatot - a bíróság megállapította, hogy alperes a tényállást megfelelõen módon és a szükséges mértékben feltárta, abból okszerû következtetések révén megalapozott és jogszerû döntést hozott. Az illetékre és a perköltségre vonatkozó rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén és az 1990. évi XCIII. tv. 43. § (3) bekezdésén alapul. Budapest, 2006. július 03.

1005

7.K.30992/2006/3. számú ítélet, melyben a Fõvárosi Bíróság a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa alperes DH-1705-27/2004. számú határozatát hatályon kívül helyezi Fõvárosi Bíróság 7.K.30992/2006/3. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fõvárosi Bíróság Csömör Ügyvédi Iroda (ügyintézõ: dr. Csömör Magdolna ügyvéd -1094. Budapest, Viola u. 16-18. V/514.) által képviselt INVITEL Távközlési Szolgáltató Rt. (2040. Budaörs, Puskás T. u. 8-10.) felperesnek Dr. Nagy Jolán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa (1015. Budapest, Ostrom u. 23-25.) alperes ellen (Hiv.sz.: DH-1705-27/2004.) elektronikus hírközlési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a Köves és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintézõ: Dr. Lakatos Péter ügyvéd - 1075 Budapest, Madách Imre út 14.) által képviselt Hungarotel Távközlési Rt. (1066 Budapest, Teréz krt. 46.) az alperes pernyertességének elõmozdítása érdekében beavatkozott, meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az alperes DH-1705-27/2004. számú határozatát hatályon kívül helyezi. A felperes által le nem rótt 15.000.- (tizenötezer) forint keresetii illetéket az Állam viseli. A bíróság kötelezi az alperest és alperesi beavatkozót, hogy fizessenek meg felperesnek külön-külön 15 napon belül alperes részérõl 20.000.- (húszezer) forint, alperesi beavatkozó részérõl pedig 30.000.- (harmincezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstõl számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye a Fõvárosi Ítélõtáblára, melyet a Fõvárosi Bíróságon lehet benyújtani 3 példányban. Indokolás: A Hírközlési Döntõbizottság, alperesi hatóság jogelõdje 2002. július 24. napján kelt, DB-1142-31/2002-es számú határozatával az alperesi beavatkozó referencia összekapcsolási ajánlatát (RIO) jóváhagyta, a következõ referenciaajánlat jóváhagyásáig (2003. március 1.). A Hkt. 42. § (2) bekezdése alapján, jogszabály erejénél fogva ezt követõen 2002. július 25. napjától 2003. március 1 napjáig a felperesnek az alperesi beavatkozó hálózatában történõ végzõdtetés forgalmi szolgáltatás igénybevételéért az alperesi beavatkozó referenciaajánlatában szereplõ árat kellett volna megfizetnie a MATÁV közremûködésével, azon keresztül az alperesi beavatkozó részére. Az elszámolás MATÁV és alperesi beavatkozó között havi rendszerességû volt, legkésõbb az alperesi beavatkozónak 2003. április 30. napján tudomására jutott, hogy a teljes idõszakra

1006


vonatkozóan nem a RIO-ban foglalt ellenértékek kerültek alkalmazásra. Figyelemmel a felperes hasonló tárgyú - többek között alperesi beavatkozóval szembeni igényérvényesítésére is (DB-2445/81/2004-es határozat, mely 2003. július 17. napján kelt), a felperes és alperes egymással szembeni követelések tekintetében tárgyalásokat folytattak, a felperes végrehajtást is kért 2003. július 17. napján kelt kérelmében az alperesi hatóságtól, mely végrehajtás felfüggesztését kérték közösen 2004. február 19. napján, majd felperes 2004 március 25 napján kérte a végrehajtási eljárás folytatását. Az alperesi beavatkozó 2004. március 11. napján érkezett kéreImében kérte az alperesi hatóságot, hogy kötelezze a felperesi társaságot a RIO-jában foglalt és ténylegesen megfizetett végzõdtetési díjak különbözetének megfizetésére. Ezen kérelem kapcsán indult eljárásban az alperesi hírközlési hatóság 2004. május 19. napján kelt DH-1705-27/2004-es számú határozatával kötelezte a felperesi társaságot bruttó 25.853.478.- forint, mely alperesi beavatkozó referencia összekapcsolási ajánlatában szereplõ végzõdtetési díjak és a felperes által ténylegesen megfizetett végzõdtetési díjak közti 2002. július 25. napjától 2003. március 31. napja közötti idõszakra esõ különbözeteként adódott, MATÁV Rt. részére történõ megfizetésére. Az alperesi hatóság kötelezte a MATÁV Rt.-t ezen összeg átutalásától számított 8 napon belül, az összeg alperesi beavatkozó részére történõ megfizetésére. Kötelezte továbbá a felperesi társaságot, az alperesi beavatkozó által megfizetett 175.000.- forint szolgáltatási díj alperesi beavatkozó részére történõ megfizetésére. A határozat megállapította, hogy a Hkt. 42. § (2) bekezdésére figyelemmel az alperesi beavatkozó igénye érdemben jogos. Az eljárás során a felperesi társaság kérte, hogy az alperesi beavatkozó kérelmét a Hkt. 91. § (6) bekezdésében foglalt jogvesztõ határidõk elmulasztása miatt utasítsa el. Az alperesi határozat megállapította, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt határidõn belül került benyújtásra az alperesi beavatkozó kéreIme. Ezt azzal indokolta, hogy a megegyezés hiányának bekövetkezésétõl számított objektív igényérvényesítési határidõ a Hkt. Hatályban léte alatt el sem kezdõdött, mivel a felek kölcsönös követeléseikrõl egymás között folyamatosan egyeztettek, amit igazol számtalan email, egyezségi ajánlat stb. mellett -, hogy a 2003. augusztus 27. napjától a felperes által megindított végrehajtási eljárásnak nem volt akadálya, annak folytatására 2004. március 25. napjáig még sem került sor, sõt a felek 2004. február 17-én közösen kérték a végrehajtás felfüggesztését. Ez a tény pedig csak azzal, magyarázható, hogy a felek kölcsönös követeléseikre figyelemmel egymással folyamatosan tárgyalásokat folytattak, tehát a Hkt. 91. § (5) bekezdésében a megegyezés hiányától számítandó határidõ még el sem kezdõdött. Ezt követõen 2004. január 1. napjától hatályba lépett az Eht., amely a Hkt. szabályait hatályon kívül helyezte, és az

9. szám

Eht 40. §. (1) bekezdésébõl következõleg a még érvényesíthetõ igény tekintetében a továbbiakban a jogvita elbírálására jogvesztõ határidõ nem vonatkozik, így az eljárás 2004. március 11. napján megindítható volt. Az alperes eljárását ekként - megállapítva, hogy az igényérvényesítési határidõ az Eht hatálybalépéséig nemj árt le - az Eht. Alapján folytatta le. A felperes tárgyaláson és elõkészítõ irataiban pontosított keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezésé (5. jkv. 1. old). Kifejtette, hogy álláspontja szerint a 2003. december 31. napjáig hatályban volt Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt eljárás lefolytatására nyitva álló határidõk lejártak, mely a Hkt. 91. § (6) bekezdés értelmében jogvesztéssel jár. A törvény az eljárás megindítására nyitva álló jogvesztõ határidõ kezdõidõpontjaként három esetet határoz meg vagylagos jelleggel. Az egyik az eljárásra okot adó esemény 2002. július 24. napján következett be, mivel folyamatosan tudomással bírt arról, hogy vannak hatóságilag jóváhagyott végzõdtetési díjai, az elszámolás még sem ezen történt, továbbá e törvény szabályait sértõ esemény bekövetkezése az alperesi beavatkozó tudomására jutott a 2003. június 17. napjától, amikor az alperesi jogelõd meghozta DH-2445/81/2004-es számú határozatát, mely ennek jogsértõ voltát egyértelmûen rögzítette. A szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének nyilvánvalóvá válása, mint kezdõidõpont pedig 2003. június 2. napján következett be, amikor az alperesi beavatkozó jelen támadott határozattal megállapított igényét a DB-2445/2003-as számú eljárásban lefolytatott tárgyaláson bejelentette. Ebbõl következik, hogy mindhárom Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt jogvesztõ határidõk közül a szubjektív határidõ legkésõbb2003. augusztus 17. napján, az objektív határidõ pedig 2003. október 17. napján (de legkésõbb 2003. november hónapban), az Eht. hatályba lépése elõtt lejárt. Ha pedig ez a határidõ lejárt, akkor megállapítható, hogy az eljárás megindítására való jog vész el és nem éled fel amiatt, hogy a késõbbi szabályozás már nem ismeri a jogvesztõ határidõ jogintézményét. Felperes tehát nem a követelés jogosságát vitatja, hanem azt állítja, hogy ennek érvényesítési lehetõsége megszûnt. Az eljárás során részletesen taglalta, hogy több olyan idõpont is van, melyet akként tud megjelölni, amely a megegyezés hiányának bekövetkezteként értékelhetõ, továbbá saját követelését az alperesi beavatkozóval szemben a végrehajtási eljárásban folyamatosan megkísérelte érvényesíteni, de az nem vezetett eredményre. Így nem vonható le olyan következtetés, hogy ez idõ alatt kölcsönös követelésekrõl tárgyalások folytak volna. Hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy utóbb a bíróság felhívására 2004. márciusában újra tárgyalt alperesi beavatkozóval az nem éleszti fel az alperesi beavatkozó joggát a 2003. december 31. napja elõtt elveszett igényérvényesítésre. Felperes 2005. február 2. napján érkezett keresetpontosításában a fentiek másodlagos fenntartása mellett elsõdlegesen azzal érvelt, hogy az Eht. 49. § (5)-(6) bekezdése

9. szám


alapján meg kellett volna szüntetnie alperesnek az eljárást, mivel az alperesi beavatkozó eljárást indított bíróság elõtt ugyanezen igény iránt 2003. július hóban (2.K.31914/2003). Az alperes kérte felperes keresetének elutasítását, fenntartva a határozatában foglaltakat. Kifejtette, hogy az alperesi beavatkozó ugyanezen igényét valóban érvényesítette a bíróság elõtt, azonban a keresetétõl elállt, ezért a jogvitában a Ptk. 7. § (1) bekezdés, és a Hkt. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel az alperesi hatóság relkezett hatáskörrel továbbá az eljárás megszüntetésére csak a bíróság értesítésére vagy bármely fél indokolt kérelmére tekintettel kerülhetett volna sor. A bírósági eljárás során részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint a felek közötti folyamatos egyeztetésre figyelemmel a megegyezés hiányának bekövetkezte nem volt megállapítható, ahhoz a két fél egyértelmû és egybehangzó írásos akaratnyilatkozata szükséges. Ehhez képest a megegyezés sikertelenségét csak ebben az esetben lehetne megállapítani, melybõl következik, hogy fogalmilag a megegyezés hiányának bekövetkezte sem állapítható meg e nélkül. A megegyezés hiánya tehát hosszabb idõkihagyás esetén sem valósul meg, amennyiben megállapítható, hogy a tárgyalások utóbb folytatódnak. Az alperesi beavatkozó csatlakozott az alperesi állásponthoz és azzal egyezõen úgy foglalt állást, hogy a kölcsönös követelésekrõl mindvégig folyamatosan folytak a tárgyalások, ekként a megegyezés sikertelenségérõl, vagy hiányának bekövetkeztérõl a jelen perben támadott eljárás megindításáig nem beszélhetünk. Hangsúlyozta, hogy kéreIme nem késhetett el, mert igényét az Eht. alapján terjesztette elõ, mely a jogvita indításának idõbeli korlátot nem állít. A felek a bíró kérdésére egyezõen adták elõ, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt három különbözõ kezdõidõpont jelen eljárásra alkalmazhatók, a felek között vita tárgyát képezõ megegyezés sikertelensége, illetve megegyezés hiánya, mint kezdõidõpont nem csak a Hkt-ben szabályozott egyeztetési eljárásra vonatkozhat, amit az is igazol, hogy a Hkt. hatályosságának ideje alatt, ilyen egyeztetési eljárásokra a piacon egyáltalán nem került sor. A Fõvárosi Bíróság, mint elsõfokú bíróság az alperes támadott határozatát 7.K.31983/2004/9-es számú ítéletével hatályon kívül helyezte megállapítva, hogy a Hkt. hatályban léte alatt az igényérvényesítési határidõk lejártak, ekként az Eht. alkalmazása az ügyben szóba sem jöhet, a határozat törvényességét a Hkt. 91. § (5) bekezdése alapján kellett megítélni. Az alperesi beavatkozó fellebbezése folytán eljárt Fõvárosi Ítélõtábla 2.Kf.27169/2005/9-es számú 2006. február 1-én kelt végzésével a Fõvárosi Bíróság elsõfokú ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsõfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A végzés indokolása kifejtette, hogy a Fõvárosi Ítélõtábla észlelte, hogy az elsõfokú bíróság ugyanezen peres felek között folyamatban volt, alperes jogelõdjének 2003. június 17. napján kelt határozatának felülvizsgálata iránti per iratanyagát nem

1007

tette vizsgálat tárgyává, noha az tényállásbeli összefüggésben állt jelen üggyel, így a tényállást nem tárta fel kellõen. Az elsõfokú bíróság egyáltalán nem vonta értékelési körébe az Eht. rendelkezéseit, noha az alperes döntését ezen szabályok alapján hozta. Az elsõfokú bíróság egyáltalán nem foglalkozott azzal, hogy az Eht. hatálybalépése után elõterjesztett kérelem kapcsán az alperesnek mely hírközlési jogszabály alapján kell eljárnia figyelemmel az Eht. 164. §-ában és 167. § (1)(2) bekezdésében foglaltakra, és nem foglalt állást abban a kérdésben sem, hogy ha az Eht. alapján kell dönteni, úgy a Hkt. rendelkezései alkalmazhatók voltak vagy sem, és miért. Az elsõfokú bíróság a felperes elsõdleges kereseti kérelmérõl, az Eht. 49. §-ának (5) bekezdésével kapcsolatos kereseti kérelmérõl nem döntött és mindezzel" megsértette a Pp. 213. §-ában és 215. §-ában foglaltakat. A jogvita elbírálása szempontjából elengedhetetlen lett volna az Eht. és Hkt. alkalmazhatóságának elbírálása, majd ezt követõen lehetett volna megalapozottan állást foglalni az igényérvényesítési jogosultság megnyílásának idõpontja tekintetében. Az elsõfokú bíróság tévedett továbbá amikor nem állapította meg, hogy az általa megállapítottak szerint lejárt jogvesztõ határidõ mikor és mivel nyílt meg (ezt nem is indokolta), holott a határidõ kezdetének megállapítása hiányában a lejártát sem lehet megállapítani. Mindebbõl következik, hogy az elsõfokú bíróság súlyos mulasztás terhelte a tényállás tisztázási és indokolási kötelezettsége körében. Elengedhetetlen lett volna az ítéletben a jogvita eldöntéséhez szükséges Eht és Hkt. rendelkezések ütköztetése, tovább az ezzel összefüggõ tényállás elemeknek és a peres felek nyilatkozatainak, valamint a bizonyítékoknak az együttes értékelése, amely a perben nem történt meg. A Fõvárosi Ítélõtábla végzése iránymutatásában elõírta, hogy az elsõfokú bíróság a megismételt eljárásban az elõterjesztett kereseti kérelmekrõl egyértelmûen döntsön. Ütköztesse felperesi és beavatkozói nyilatkozatokat, valamint a Hkt. és Eht. elõírásáit az alperesi megállapításokkal és az így feltárt tényállás alapján döntsön a kereseti kérelem tárgyában. Szerezze be a bíróság a 2.K.31.914/2003-as számú iratokat, foglaljon állást arról, hogy az alperesnek mely jogszabályt kellett alkalmaznia, ha az Eht.-t helyesen alkalmazta akkor a Hkt. rendelkezéseire kellett-e milyen körben és miért figyelemmel lennie. EI kell bírálnia az elsõfokú bíróságnak az Eht. 49. § (1) és (5) bekezdése szerinti kérelmeket, mely a per elõzményi iratainak per anyagává tétele nélkül nem lehetséges. Arról is döntenie kell, ha a Hkt.-t alkalmazhatónak látja, hogy a jogvesztõ határidõ mikor nyílt meg és miért. Figyelemmel kell lennie e körben az elõzményi közigazgatási eljárásban tartott tárgyalásra is (melyre a felek hivatkoztak és amelyrõl az elsõfokú ítélet is említést tett). Csak mindezek után lesz abban a helyzetben az elsõfokú bíróság, hogy megalapozott döntést hozzon. A bíróság a megismételt eljárásban beszerezte a 2.K.31914/2003-as iratokat a Fõvárosi Ítélõtábla iránymutatásának megfelelõen.

1008


A felperes a megismételt eljárásban tartott tárgyaláson fenntartotta a keresetében foglaltakat változatlanul, utalva arra, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt jogvesztõ határidõk anyagi jogi határidõk és azok lejártával az alperesi beavatkozó igényérvényesítési jogosultsága megszûnt. Az alperes fenntartotta az elsõfokú eljárás során és a határozatában kifejtetteket. Az alperesi beavatkozó elõadta, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt határidõk eljárási határidõk, melyeknek a perben azért nincs jelentõsége, mert alperes eljárását már az Eht. alapján folytatta le, amikor ez a határidõkre vonatkozó szabályozás már nem volt hatályban. A bíróság megállapította, hogy a felperes keresete alapos. Az elsõfokú bíróság az Ítélõtábla által hatályon kívül helyezett ítéletében az alábbiakat rögzítette: „A felek között - tartalmát tekintve - nem volt vita abban, hogy a Hírközlésrõl szóló 2001. évi XL törvény (Hkt.) 91. § (5) bekezdésében foglalt szabályok jelen ügyre vonatkozó igényérvényesítési határidõket tartalmazzák, melyek a Hkt. hatályának idõszakában történõ lejárta esetén az Eht. alkalmazására már nem kerülhet sor, az Eht. alapján az igényérvényesítés lehetõsége nem éled fel. A felperes ugyan utóbb elsõdlegesen az Eht 49. § (5) bekezdésére hivatkozott, azonban mivel ennek megítéléséhez egyértelmûen elõkérdésnek tekinthetõ a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt határidõk lejártának a kérdése, ezért a bíróság ezzel csak abban az esetben tudott volna foglalkozni, ha felperes másodlagos kereseti kérelmét /Hkt. 91. § (5) bekezdésben foglalt határidõk lejártának állítása/ nem osztja." Az elsõfokú bíróság jelen megismételt eljárás adatai és a felek nyilatkozatai alapján továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy az ügy érdemét eldöntõ elõkérdés az, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalat igényérvényesítésre nyitva álló, azaz anyagi jogi - és nem eljárásjogi határidõk még a Eht. hatályba lépése elõtt lejártak-e. Ugyanakkor a Fõvárosi Ítélõtábla úgy foglalt állást, hogy az elsõfokú bíróságnak további elõkérdésként döntenie kell arról, hogy az eljárás során az Eht. vagy Hkt. szabályait kellett-e alkalmazni. Az elsõfokú bíróság valóban nem döntötte el korábbi ítéletében azt a kérdést, hogy az alperes helyesen alkalmazta-e az Eht. eljárási szabályait, melynek függvénye az - szemben a korábbi elsõfokú ítélet megállapításával hogy felperes elsõdleges kereseti kérelmérõl dönteni kell-e vagy sem. Az elsõfokú bíróság eleget téve a Fõvárosi Ítélõtábla utasításának megvizsgálta az Ítélõtábla által felvetett kérdéseket az ítélõtábla iránymutatása szerint kijelölt sorrendben. E körben a bíróság az alábbi álláspontot alakította ki: Az Eht 164. § és 167. §-a alapján megállapítható, hogy az Eht. rendelkezései fõszabály szerint 2004 január 1-én léptek hatályba és annak rendelkezéseit a folyamatban lévõ ügyekben is alkalmazni kell. Ebbõl következik, hogy alperes helyesen járt el, amikor a már Eht. hatályban léte alatt benyújtott alperesi beavat-

9. szám

kozói kérelmet az Eht. eljárási szabályai szerint bírálta el. Ugyanakkor az igényérvényesítésre nyitva álló határidõket szabályozó Hkt. rendelkezések anyagi jogi szabályok, anyagi jogi határidõket rögzítenek, hisz az igény érvényesítése ezen határidõkkel kezdõdik, ekkor még eljárási jogviszony nem létezik. Mivel az igényérvényesítés határidejérõl, és nem egy eljárási jogviszony keretében alkalmazandó határidõrõl van szó, ezért a bíróság nem osztotta alperesi beavatkozó azon álláspontját, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdése szerinti határidõk eljárásjogi jellegûek lennének. Egyrészt, hogy eljárási határidõ is lehet jogvesztõ abból nem következik, hogy egy jogvesztõ határidõ feltétlenül eljárási jogi határidõ lenne. Az a körülmény, hogy e határidõk a Döntõbizottság eljárásra vonatkozó szabályok fejezetben kapott helyt, pedig szintén nem bír jelentõséggel. Egyrészt töretlen a bírói gyakorlat abban, hogy anyagi jogszabályok tartalmazhatnak eljárási határidõket és fordítva, eljárási jogszabályok között is lehetnek anyagi jogi határidõk. Legjobb példa erre a Pp. XX. fejezetének közigazgatási per megindítására nyitvaálló határideje, melyet az Áe. és jelenleg a Ket. is szabályoz. Ezek egyértelmûen tisztán eljárásjogi kódexek mégis a Legfelsõbb Bíróság 4/2003-as közigazgatási jogegységi határozata azt anyagi jogi határidõnek minõsítette, épp azért, mert kereset benyújtása eljárás kezdeményezése - nem perjogi - eljárásjogi - cselekmény, ekként az arra vonatkozó határidõk nem eljárásjogiak. Ez a dogmatikai alapú érvelés egyértelmûen érvényes a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt határidõkre is. Ebbõl következik, hogy az alperes helyesen döntött úgy, hogy az Eht. eljárási szabályait alkalmazta, ugyanakkor a Hkt. anyagi jogi - határidõkre vonatkozó - szabályai alapján kellett eldöntenie az ügyet azzal, hogy amennyiben a Hkt. szerinti határidõk nem jártak le 2004. január 1-éig - az Eht. hatályba lépéséig - akkor az Eht. 164. §-a alapján - eltérõ rendelkezés hiányában az Eht. anyagi jogi szabályozása az irányadó. A bíróság ennyiben osztotta azon alperesi és alperesi beavatkozó álláspontot, hogy igényérvényesítési jogosultsága, amennyiben az Eht. hatályba lépésekor fennállt, akkor arra már az Eht. szabályai lehetnek az irányadók. Az Eht. 167. § (2) bekezdésének jelen ügyben nincs relevanciája, mivel az az eljárási határidõkre tartalmaz rendelkezést, jelen ügyben pedig nem vitásan nem volt folyamatban az Eht hatályba lépésekor 2004. január 1-én - semmilyen - közigazgatási-eljárás, nem volt “folyamatban lévõ” ügy. A bíróság az Ítélõtábla iránymutatásának eleget téve, ütköztetve a felek és beavatkozó álláspontjait illetve a Hkt. és Eht. rendelkezéseit megállapította tehát, hogy az Eht. eljárási szabályait kellett alperesnek alkalmaznia és ezt helyesen tette, míg attól függõen, hogy az igényérvényesítési jogosultsága alperesi beavatkozónak - mikor szûnt meg, a Hkt. avagy az Eht. anyagi jogi szabályait kellett alkalmaznia. Ebben tehát alperes helyesen járt el, noha a bíróság az anyagi jogi szabályok alkalmazásakor levont következtetéseit - mint az alábbiakból majd kitûnik - nem

9. szám


osztotta. A fentiekbõl következõleg az ügyben nem volt relevanciája a 2.K.31914/2003-as számú ügynek, annak, hogy az alperesi beavatkozó megtámadott egy más tárgyú határozatot, mely per más felek között - beavatkozó és alperes közt - volt folyamatban és melyben felperes csak beavatkozóként vett részt. Annak sem volt semmilyen jogi jelentõsége, hogy jelen határozatra tekintettel döntött úgy alperesi beavatkozó a 2.K.31914/2003-as ügyben, hogy keresetétõl eláll, mivel abban a perben õ volt az ügy ura, mint felperes, ezen döntését a bíróság is fentebb csak mint a felek nyilatkozatait és nem mint a határozat alapjául szolgáló tényállást rögzítette. Annak ugyanis épp azért, mert az elsõfokú bíróság megítélése szerint az anyagi jogi kérdések eldöntése nem az Eht. alapján kellett, hogy történjen, a továbbiakban nem volt semmilyen szerepe a helyes jogi álláspont kialakításában. A bíróság - eleget téve az Ítélõtábla iránymutatásának rögzíti, hogy a felperes elsõdleges kereseti kérelme nem volt alapos, mert jelen ügyben az Eht. 49. § (1)(5) bekezdéseit nem kellett alkalmazni, mivel a 2.K.31914/2003-as ügy nem az alperesi beavatkozó polgári jogi bíróság elõtti igényérvényesítésének, hanem egy másik határozatot támadó közigazgatási per volt a beszerzett közigazgatási iratok tanúsága szerint, következésképp az nem minõsül Eht. 49. § (1) bekezdés a.) pontja szerinti bíróságnak és olyan ügynek, amely alapján az Eht. 49. § (5) bekezdése alapján alperes megszüntethette volna hatásköre hiányában az eljárását. Az Eht 49. § (1) bekezdés a.) pontja szerint ugyanis az a szolgáltató, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, vagy az alapján kötött szerzõdésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintõ jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), választása szerint többek között bírósághoz fordulhat. Az alperesi beavatkozó pedig nem azért fordult a bírósághoz, hogy elektronikus hírközlésre vonatkozó jogát megsértõ másik szolgáltatóval szemben fellépjen, hanem a hatósággal, annak határozatával szemben lépett fel. Konzekvensen rögzíti ehhez képest az Eht. 49. § (5) bekezdése, hogy amennyiben ugyanazon felek között ugyanabból a ténybeli alapból szármázó ugyanazon jog iránt egyidejûleg mind a bíróságnál, mind pedig a hatóságnál eljárást indítanak, a bíróság értesítése vagy bármely fél indokolt kérelme alapján a hatóság az eljárást hatáskör hiányában megszünteti. Nem állapítható meg, hogy ugyanazon felek között, ugyanazon ténybeli alapból származó jog iránt indított volna alperesi beavatkozó eljárást a 2.K.31914/2003-as ügyben, mindössze a végsõ soron közvetetten érvényesíteni kívánt jog volt ugyanaz. Következésképp tévedett felperes, alperes és alperesi beavatkozó abban, hogy az Eht. 49. § (1) (5) bekezdéseinek vagy azokkal kapcsolatban bármilyen kérdésnek jelen perben jelentõsége lenne. A bíróság hangsúlyosan kiemeli, hogy ehhez képest minden olyan felek és beavatkozó által tett elõadásnak, hogy korábban milyen egyeztetést folytattak le, és a megegyezés hiány mikor következett be és

1009

ehhez képest az Eht. 49. § (1) (5) bekezdésébõl mi következik a perben irreleváns kérdés volt, még pedig azért, mert az elsõfokú bíróság - az alább kifejtett okokból - megállapította, hogy az igény érvényesítésre nyitva álló határidõ már a Hkt. hatályban léte alatt lejárt. A bíróság ezért az elõzményi közigazgatási eljárásban tartott tárgyalás erre vonatkozó adatainak elemzését is szükségtelennek ítélte, ezen hivatkozásokat irrelevánsnak találta. A bíróság ugyanis megvizsgálta, hogy az a kereseti állítás, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt jogvesztõ határidõk az eljárás megindításakor már lejártak valós állítás-e, és ekként a támadott határozat jogszabálysértõ-e és erre igenlõ választ adott az alábbiak szerint: A HKt. irányadó szabályai a következõk: ,,91. § (1) A Döntõbizottság eljárására - ha e törvény másként nem rendelkezik - az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az eljárás iránti kérelmet olyan hírközlési szolgáltató (a továbbiakban: kérelmezõ) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvény szabályainak meg nem felelõ tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti, illetõleg amely egyeztetni kíván más hírközlési szolgáltatóval. (5) Az eljárást - a jelentõs piaci erõvel rendelkezõ szolgáltató azonosítása iránti eljárás kivételével - az e törvény szabályait sértõ vagy az eljárásra okot adó esemény, illetve a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének tudomásra jutásától számított hatvan napon belül, de legkésõbb az esemény, illetve a megegyezés hiányának bekövetkezésétõl számított százhúsz napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. A bíróság az Ítélõtábla iránymutatása szerint rögzíti az ítélet érdemi indokolásaként, hogy az alperesi jogelõd 2003. június 17-én kelt határozatával legkésõbb feltétlenül megismerte alperesi beavatkozó alperes álláspontját a RIO díjak alkalmazásával kapcsolatban, így jelen perbeli vita tárgyát képezõ díjkövetelés tekintetében a vélelmezett e törvény szabályait sértõ, illetve eljárásra okot adó esemény bekövetkeztetét mindenképp fel kellett ismernie 2003. június 17. napjától. A bíróság a fenti jogszabályhelyekre figyelemmel megállapította, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt jelen eljárásra vonatkozó eljárás megindítására nyitva álló határidõk a fenti kezdõ idõpontra tekintettel lejártak az Eht. hatálybalépése elõtt. A felperes tehát helyesen hivatkozott arra keresetében, hogy a szubjektív határidõ legkésõbb 2003. augusztus 17. napján, az objektív határidõ pedig október 17. napján járt le, ekként az alperes határozatának meghozatalával megsértette a Hkt. 91. § (5) bekezdését és így az jogsértõ volt. A bíróság megítélése szerint ugyanis jelen eljárás megindítására nyitva álló határidõk kezdõ idõpontja kizárólag vagy az e törvény szabályait sértõ vagy az eljárásra okot adó esemény lehet, de semmi esetre sem a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelensége avagy a megegyezés hiányának bekövetkezése.

1010


A bíróság a fenti következtetéseket a Hkt. 91. § (5) bekezdésének nyelvtani-logikai értelmezésével és a Hkt. egyéb szabályainak rendszertani értelmezésével állapította meg az alábbiak alapján: A Hkt. 91. § (5) bekezdése az alperesi hatóság eljárásának általános szabályai között, lényegében a különbözõ hatáskörébe tartozó eljárások tekintetében rögzíti az eljárásának kezdeményezésére nyitva álló határidõket. E jogszabályhely 60 napos szubjektív és 120 napos objektív határidõket tartalmaz. A szubjektív határidõk kezdõ idõpontja lehet a Hkt. szabályait sértõ vagy az eljárásra okot adó esemény, illetve a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének tudomásra jutásának idõpontja, míg ugyanezen események, illetve megegyezés hiányának bekövetkezte, pedig az objektív határidõ számításnak a kezdõidõpontját jelenti. A felek között nem volt vita abban, hogy a törvény szabályait sértõ, illetve eljárásra okot adó esemény nem csak alperesi beavatkozó tudomására jutott, de azok bekövetkeztéhez képest 120 napon túl, tehát az objektív jogvesztõ határidõn túl került sor az alperesi beavatkozó által jelen perbeli eljárás megindítására. Mind az alperes, mind az alperesi beavatkozó az eljárás megindításának és lefolytatásának lehetõségét a Hkt. 91. § (5) bekezdésének harmadik fordulatára alapozták, tehát arra, hogy szerintük a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelenségének tudomásra jutása aIperesi beavatkozói oldalon nem állapítható meg, ahogyan a megegyezés hiányának bekövetkezte sem, mivel a felek között az eljárás megindításáig mindvégig egyeztetések folytak, melyeket a hosszabb szünetek sem szakítanak meg, ez a határidõ lényegében el sem kezdõdött. A bíróságnak tehát azt kellett volna felek álláspontja szerint elemeznie - beleértve felperest is-, hogy a szolgáltatók közötti megegyezés sikertelensége, illetve annak hiánya, mint a felperes és alperesi beavatkozó „tudatállapotában" fennálló nemleges tény bekövetkezett-e, és ha igen, akkor az mikor következett be. A bíróság megítélése szerint ugyanakkor ebben döntenie a bíróságnak elvileg sem lehetséges, mivel a Hkt. 91. § (5) bekezdésében meghatározott határidõk közül jelen eljárásra kizárólag a jogszabályhely elsõ két fordulatában meghatározott kezdõidõpontok alkalmazhatók és értelmezhetõk, míg a harmadik fordulatában meghatározott kezdõidõpont jelen eljárásra nem alkalmazható, és nem értelmezhetõ. A bíróság pedig az adott határozat jogszerûsége szempontjából irreleváns, az ügy jogi megítéléshez, az ügy tárgyához nem tartozó kérdésben még akkor sem dönthet, ha azt felperes, sõt alperes és alperesi beavatkozó egyaránt kérik. A bíróság a felperes kereseti kérelmének határai között csak abban dönthetett, hogy felperes kereseti álláspontja helytálló-e, és azt kell így indokolnia jelen ítéletében, hogy a felek által vita tárgyává tett, tehát anyagi jogi határidõkre vonatkozó kezdõidõpont miért nem tartozik az ügy tárgyához, és ebbõl következõen az ügyre vonatkozó anyagi jogi határidõk miért jártak le, és ezért felperes keresete miért alapos.

9. szám

A bíróság megjegyzi, hogy ezen anyagi jogi határidõk lejárta egyébként nem azt jelenti, hogy alperesi beavatkozó igényérvényesítésére nyitva álló határidõk minden fórum elõtt lejártak volna, vagy a követelése elévült volna, hanem csak azt, hogy továbbiakban a polgári jogi követelése tárgyában az alperesnél nem kezdeményezhetett jogvitás eljárást. A bíróság megítélése szerint a „szolgáltatók közötti megegyezés sikertelensége illetve a megegyezés hiánya", amennyiben azon, a felek által feltételezett szolgáltatók közti formátlan szokásos egyeztetéseket értjük, egy olyan kezdõ idõpontot jelöl, amely a felek akaratának illetve szubjektív tudattartalmában beálló - ráadásul nemleges „eseményhez” (akarathiány bekövetkezte) kötné a határidõk megindulását. Azon túlmenõen, hogy szélsõségesen nehéz bizonyítási feladatot jelent nemleges szubjektív tudattartalmak kialakulásának idõponthoz kötése, a jogszabály ilyen értelmezése értelmetlenné tenné és defnitíve kizárná a tudomásra jutás (mint szubjektív), és az „esemény bekövetkezte” (mint objektív) határidõk közti különbségtételt. Ugyanis ilyen értelmezés esetén olyan eset nincs, és ilyet a felek - bíró kérdésére - sem tudtak megjelölni, amelyben a megegyezés sikertelenségének hiányának tudomásra jutása illetve a megegyezés hiányának bekövetkezte egymástól elválhatna, mivel az objektív esemény (a megegyezés illetve annak hiánya) definíciószerûen feltételezi a tudomásra jutást. Megállapítható tehát, hogy ilyen értelmezés mellett a szubjektív s objektív határidõk jogalkotó által történõ szétválasztása értelmetlen volna, és ezzel a felek és a bíróság érdemi vizsgálata esetén a bíróság is csak arra juthatott volna, hogy a jogszabályi „distinkció” értelmetlen. Ezt felismerte alperes is, amikor 2004. november 12. napján érkezett beadványának egészében, és különösen a 4. oldalának utolsó elõtti bekezdésében - logikailag egyébként helyesen - úgy érvel, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésének e vitatott kezdõidõpontja csak akkor következik be, ha a két fél egybehangzó közös nyilatkozata rendelkezésre áll arról, hogy a megegyezés sikertelen volt, mert minden más esetben a felek szubjektív megítélésére tartozik, hogy a megegyezés létre tud jönni, avagy nem. Ebbõl pedig következik az is - mondja alperes -, hogy az objektív határidõ ugyanezen érvek miatt fogalmilag nem telt le. A bíróság álláspontja szerint ez a nyilatkozat tartalmilag annak elismerése, hogy az alperesi értelmezés mellett objektív és szubjektív határidõk közt tartalmi különbség nincs, melybõl alperes azt a következtetést vonja le, hogy lényegében a határidõk - amíg „közös megegyezés a megegyezés hiányáról" nincs - addig sosem kezdõdnek el. A bíróság álláspontja ezzel szemben az, hogy a jogalkalmazás során elsõdlegesen abból kell kiindulni, hogy az alkalmazandó jogszabálynak - és így a két határidõ szétválasztásának - van értelme, mert ellenkezõ esetben azt kéne feltételeznünk, hogy a rendelkezés értelmetlen, tehát olyannyira szélsõségesen zavaros és homályos megfogalmazást takar, amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, a

9. szám


jogállamiság elvén keresztül a jogbiztonság elvét sérti, ekként az alkotmányellenes. Márpedig a bíróság az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint jogalkalmazása során köteles a jogszabályokat alkotmány-konform módon értelmezni, amely nem mást jelent jelen esetben, mint hogy amennyiben van legalább egy alkotmányos értelmezése a szabálynak - tehát van olyan értelmezési mód, amelyben az értelmes és nem önellentmondó, homályos, illetve szélsõségesen zavaros akkor a bíróságnak azt kell alkalmaznia. A bíróság megállapította, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésének vitatott rendelkezése egyértelmû, nyilvánvaló és csak egyféleképpen meghatározható tartalmat hordoz, mely a fentieken túl az alábbi Hkt-ban található jogszabályhelyekkel együttesen értelmezve állapítható meg: „93. § (1) Az egyeztetõ eljárásban minden esetben tárgyalást kell tartani az érintettek részvételével. Az elsõ tárgyalást a megfelelõ iratok beérkezésétõl számított tizenöt napon belüli idõpontra kell kitûzni. Az ügyben a Döntõbizottság egy tagja jár el. (2) A tárgyalást egy ízben, legfeljebb tizenöt nappal el lehet halasztani, ha a tárgyaláson nem jelenik meg a) a két ellenérdekû fél valamelyike, illetve b) több érintett esetén azok közül egy. (3) Ha az eljárást nem szerzõdéskötési kötelezettséggel kapcsolatos együttmûködés tárgyában kezdeményezték, a második tárgyalást érdemi egyeztetés nélkül le kell zárni és az eljárást meg kell szüntetni, ha a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eset megismétlõdik, b) több érintett közül több mint ezek fele távol maradt (5) Az egyeztetési eljárást lezáró határozatában a Döntõbizottság tagja a jogszerû megállapodást jóváhagyja, vagy - megegyezés hiányában - a teljesítésre irányuló kötelezettséget, illetve a teljesítés követelésére vonatkozó jogosultságot megállapítja.” A bíróság a fenti jogszabályhelyek és a Hkt. 91. § (5) bekezdésének együttes értelmezésével megállapította, hogy a „megegyezés sikertelenségének tudomásra jutása” és a „megegyezés hiányának bekövetkezte” közt, mint határidõk közti szubjektív és objektív határidõk kezdõ idõpontja közti különbségtétel az egyeztetési eljárás, mint a Hkt.-ban szabályozott speciális eljárás tekintetében értelmezhetõk és alkalmazhatók kizárólag. A formális egyeztetési eljárás esetén ugyanis, melyet a Hkt. 91. §. (2) bekezdésének szabályai szerint, eltérõen a fõszabálytól, mindazon szolgáltató megindíthat, aki egyeztetni kíván a másikkal (függetlenül tehát attól, hogy a törvény szabályai sértõ esemény történt-e), és amely a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt eljárásra okot adó esemény tudomásrajutásától számított 60 nap, illetve ennek bekövetkeztétõl számított 120 napon belül indítható meg, van olyan esetkör, amikor az egyeztetés sikertelen lesz, méghozzá olyan módon, hogy arról az egyik fél nem szerez tudomást. Ugyanis az alperesnek az egyeztetési eljárást meg kell szüntetnie a másik fél ismételt távol maradása esetén, amely esetben az egyeztetési eljáráson jelenlévõ fél külön-

1011

bözõ idõpontban szerez tudomást a megegyezés sikertelenségérõl, mint az, aki az egyeztetési eljárás során tartott tárgyaláson nem jelent meg. Ekként az igényérvényesítésre nyitvaálló szubjektív határidõ más-más idõpontban következik be, mint az objektív határidõ kezdõ idõpontja, amely mindig az eljárás megszüntetésének napja, míg távolmaradás esetén ennek tudomásra jutása a megszüntetõ döntés kézhezvételétõl számítható. A két határidõ kezdõidõpontja tehát egymástól elválik. Ebbõl okszerûen következik a formális logika szabályai szerint, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésének vitatott rendelkezése és az abban lévõ különbségtétel értelmes és tényállástól függõen alkalmazható. A fentieket erõsíti az egyeztetési eljárásra vonatkozó szabályozás szóhasználata is, amely a Hkt. 93. § (5) bekezdésében a „megegyezés hiányának” fogalmát használja, és bizonyos esetekben ilyenkor lehetõvé teszi az eljárás érdemi döntéssel történõ lezárását is. Azokban az esetekben, amikor a megegyezés hiányától függetlenül érdemben nem zárható el az eljárás, akkor a Hkt. 91. § (5) bekezdésében foglalt határidõk szerint nyílhat mód a jogérvényesítésre. Az alperesi beavatkozó Ítélõtáblához benyújtott fellebbezésében kifejtette - és ezt jelen perben mint beavatkozó nyilatkozatát értékelni kell-, hogy megítélése szerint a jogalkotó azt kívánta kifejezni, hogy a külsõ szemlélõ, így a hatóság be tudjon avatkozni, hiszen egy másik féltõl érkezõ nyilatkozat tényleges megtétele és annak tudomásra jutása - pl. a hatóság szemszögébõl nézve - el tud egymástól térni. A bíróság megítélése szerint a külsõ szemlélõ - azaz a hatóság számára - sem tud a fentiekhez képest ellenkezõ értelmezés esetén elválni egymástól a nyilatkozat tényleges megtétele és annak tudomásra jutása. A megegyezés hiánya, mint objektív határidõ kezdõidõpontja ha beavatkozói érvelést követve a tudomásra jutást követõen egy kívülállók számára is felismerhetõ nyilatkozat megtételével történne, akkor a szubjektív határidõ beállását mindig csak követné az objektív határidõ kezdõidõpontjának bekövetkezte, amely ahhoz paradox helyzethez vezetne, hogy az akarategyezség hiányának tudomásra jutása elõbb következne be, mint a megegyezés hiánya. Paradox helyzet azonban nincs: a beavatkozó által feltételezett értelmezésben, ugyanis a két határidõ két különbözõ „esemény” bekövetkeztéhez kötné a kezdõ idõpontot ekkor azonban már nem szubjektív és objektív határidõkrõl, hanem vagylagos és „sui generis” kezdõidõpontokról lenne szó. Mivel nyilvánvalóan nem errõl van szó, hanem arról, hogy ugyanazon objektíve bekövetkezett „esemény”, szubjektív megismerésére mikor került sor, ezért alperesi beavatkozó álláspontja nem volt elfogadható. A fentiekbõl következik tehát, hogy a Hkt. 91. § (5) bekezdésének ez a fordulata jelen ügyben irreleváns és nem alkalmazható, ezért a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy a Hkt. szabályait /konkrét esetben a Hkt. 42. § (2) bekezdését/ sértõ, illetve az eljárásra okot adó esemény

1012


mikor következett be, és ehhez képest a 60, illetve 120 napos határidõk lejártak-e. A bíróság e tekintetben pedig felperesseI egyezõen alperesi és alperesi beavatkozói vitatás hiányában - úgy foglalt állást, hogy a perbeli eljárás megindítására nyitvaálló határidõk, már a Hkt. hatályában léte idején lejártak, ekként az alperesi beavatkozó által 2004. március 11. napján érkezett kérelem elkésett. A bíróság megjegyzi, hogy a fenti okfejtéshez képest súlytalanok azon alperesi és alperesi beavatkozói hivatkozások, melyek a jogszabály értelmezhetetlenségére, vagy olyan értelmezését feltételezik, melyben a két határidõ típus fogalmilag nem választható szét, melynek az a lehetetlen - alperes és beavatkozó által is kifejtett - következménye lenne, hogy az eljárási határidõk vagy sokszor, vagy soha nem kezdõdnének el. Ugyanígy elfogadhatatlan azon hivatkozás, amely arra utal, hogy a Hkt. hatályban léte alatt egyeztetési eljárás, mint jogintézmény igénybe vételére sosem került sor, mert ez önmagában a jogintézmény létét, és az arra vonatkozó határidõ szabályozás létét és szükségszerû voltát azzal a tartalommal, ahogy azt a bíróság megállapította, nem cáfolja. Az alperesi álláspont tarthatatlanságát jelzi az is, hogy a vitatott kezdõ idõpont megállapításához a „nem megegyezésrõl való megegyezést” tartja szükségesnek, mely ésszerû, racionális magatartás mellett életszerûtlen és elképzelhetetlen, hiszen egy ilyen nyilatkozat csak akkor válhat szükségessé, ha felek direkt ezen határidõ lejártát szeretnék elérni, amely az igényérvényesítõ esetében minden ésszerû megfontolást nélkülözne. Ezt az eredményt ésszerûen a vitatott kérdésekben való felek közti kölcsönös megállapodás érheti csak el. Ebben az esetben viszont az „idõk végezetéig” megindítható lenne a perbeli eljárás a megegyezéstõl függetlenül pl. annak be nem tartása esetén. Nyilvánvalóan nem feltételezheti a bíróság, hogy a jogalkotó egy olyan kezdõidõpontot szabályozott, mely gyakorlatilag sosem kezdõdik el (lásd. az alkotmány-konform értelmezéssel kapcsolatban kifejtetteket). A bíróság mindezekre tekintettel az alperes határozatát az Eht. 48. § (5) bekezdése alapján alkalmazandó Eht.

9. szám

45. § (1) bekezdés a.) pontja alapján és a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte. A bíróság a perköltség és az illeték viselésérõl a Pp. 78. §. (1) bekezdése 82. § (2) bekezdése, a 6/1986. (VI. 26.) számú IM. rendelet 13. § (2) bekezdése alapján, a perköltség mértékérõl a 32/2003. (VIII. 22.) számú IM. rendelet 3. § (3)-(6) bekezdése alapján - a célszerû pervitelt és az Ítélõtábla végzésnek erre vonatkozó részét is figyelembe véve - rendelkezett, az illeték mértékrõl pedig az Itv. 43. § (3) bekezdése alapján döntött. A bíróság a megismételt és ítélõtáblai eljárásban felmerült költségek megfizetésére az alperesi beavatkozót kötelezte, mivel alperes a korábbi elsõfokú bírósági ítélet meghozatalát követõen teljes passzivitást tanúsított, míg a másodfokú és jelen megismételt eljárásra alperesi beavatkozó tevékenységének volt betudható, azonban végsõ soron pervesztes lett. Budapest, 2006. év június hó 27. napján

Közlemények Az alábbi határozat bírósági felülvizsgálatát kérték: - DH-3935-8/2006. számú, a Magyar Telekom Nyrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: PanTel Távközlési Kft. - DH-3937-4/2006. számú, az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt. országos szintû IP bitfolyam hozzáférési nagykereskedelmi szolgáltatás díjának meghatározása retail minus módszer alkalmazásával tárgyú eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálatot kérte: PanTel Távközlési Kft.

9. szám


1013

III. FÕRÉSZ: Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala Jogszabályfigyelés

Megjelent jogszabályok 2006. április 10. után 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet.

a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatáskörérõl (M. K. 2006/93.)

1/2006. (VII. 28.) Me. utasítás,

a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról (M. K. 2006/94.)

15/2006. (VII. 28.) GKM utasítás.

a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatának kiadásáról (M. K. 2006/94.)

Tájékoztatás a piacfelügyeleti eljárásokban a Nemzeti Hírközlési Hatóság által hozott és a hatóság honlapján 2006. június és augusztus között közzétett érdemi határozatokról

Sorszám

Szolgáltató/Igénybevevõ forgalombahozó/forgalmazó

Tárgy Elsõfokú határozatok

1.

2.

3.

4.

TVnetwork Telekommunikációs Szolgáltató Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a TVnetwork Telekommunikációs Szolgáltató Rt. ellen magánszemély kérelmére indított piacfelügyeleti eljárás, kötbérigény elbírálása tárgyában a szolgáltató felhívása. 2006/05/26

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. ellen magánszemély kérelmére indított piacfelügyeleti eljárás, a teljes adattartalmú hívásrészletezõ kiadása tárgyában a szolgáltató felhívása ÁSZF módosítására. 2006/05/26

TVnetwork Telekommuniokációs Szolgáltató Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a TVnetwork Telekommuniokációs Szolgáltató Rt. ellen magánszemély kérelmére indított piacfelügyeleti eljárás, internet szolgáltatás elõfizetési díj változtatása tárgyában a szolgáltató felhívása a vonatkozó jogszabályok betartására és ÁSZF módosítására. 2006/05/26

OSRAM Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az OSRAM Kft. által forgalomba hozott Osram Dulux EL Longlife 20W/827 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatalának tárgyában. 2006/06/06

1014


5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

9. szám

KISPOSTAVÖLGYI Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a KISPOSTAVÖLGYI Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Invitel Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Invitel Rt.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

T-Com Nyrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a T-Com Nyrt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Pannon Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Pannon Rt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

T-Online Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - bírságoló határozata a T-Online Zrt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Interware Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Interware Rt.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

GTS Datanet Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a GTS Datanet Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Keystone Internet Services Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Keystone Internet Services Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

eTel Magyarország Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az eTel Magyarország Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

9. szám


14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

Realm Industrial Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Realm Industrial Kft.-vel kapcsolatban REALM SJE-22 W típusú beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

GLOBAL Export-Import Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a GLOBAL Export-Import Kft.-vel kapcsolatban Sunnybell ST-69 típusszámú vezeték nélküli csengõ tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Kania-Hungary Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Kania-Hungary Kft.-vel kapcsolatban Kanlux BH4-9X E14/K típusú beépített elõtétes fénycsõ tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

MASSIVE Hungária Villamosipari Termeltetõ Kft.

Hungarotel Zrt.

TVnet Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a MASSIVE Hungária Villamosipari Termeltetõ Kft.-vel kapcsolatban Massive 22W YKN 0450 típusú beépített elõtétes fénycsõ tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Hungarotel Zrt-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az TVnet Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Inter.net Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Inter.net Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Opticon Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Opticon Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Drávanet Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Drávanet Zrt.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

1015

1016


23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

9. szám

Szabó Elektronika Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az Szabó Elektronika Kft.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

EXTERNET Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EXTERNET Kft.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

VIVAnet Magyarország Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a VIVAnet Magyarország Kft.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/06/09

Magyar Telekom Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Rt ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, a szociálisan rászorult elõfizetõk részére nyújtott támogatással kapcsolatos tájékoztatás tárgyában. 2006/06/09

Modul-Com 2000 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Modul-Com 2000 Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, bírság kiszabása szolgáltatás minõség tárgyában. 2006/06/12

Modul-Com 2000 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Modul-Com 2000 Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, bírság kiszabása szolgáltatás minõség tárgyában. 2006/06/12

PR-Telekom Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a PR-Telekom Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, hibabejelentések kezelése tárgyában. 2006/06/12

Pannon GSM Távközlési Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Pannon GSM Távközlési Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlareklamáció tárgyában. 2006/06/12

FiberNet Kommunikációs Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a FiberNet Kommunikációs Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, Gyúró községben KTV szolgáltatás csatlakozási díja ill. szolgáltatás szüneteltetési kérelem kezelése tárgyában. 2006/06/12

9. szám


32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, Osram Duluxstar 11W/827 típusú beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában. 2006/06/12

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, Osram Duluxstar SPOT R50 7W/827 típusú beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában. 2006/06/12

Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlapanasz tárgyában. 2006/06/12

Vodafone Magyarország Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, minõségi kifogás tárgyában. 2006/06/12

Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Invitel Távközlési Szolgáltató Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, szerzõdéskötési panasz tárgyában. 2006/06/12

Somogyi Elektronic Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Somogyi Elektronic Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, D100 típusú vezeték nélküli csengõ megfelelõsége tárgyában. 2006/06/12

Magyar Telekom Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Magyar Telekom Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, panasz illetéktelen hozzáférés - tárgyában. 2006/06/12


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Pannon GSM Távközlési Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlapanasz tárgyában. 2006/06/12


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, Vodafone Passport szolgáltatással kapcsolatban benyújtott panasz tárgyában. 2006/06/12

1017

1018


41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.


9. szám

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, túlszámlázással kapcsolatos panasz tárgyában. 2006/06/12

Kábelsat-2000 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Kábelsat-2000 Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, adatszolgáltatás elmulasztása tárgyában. 2006/06/12

Kistelepülési Kommunikációs Kht.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Kistelepülési Kommunikációs Kht. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, adatszolgáltatás elmulasztása tárgyában. 2006/06/12

Kistelepülési Kommunikációs Kht

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Kistelepülési Kommunikációs Kht. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, adatszolgáltatás elmulasztása tárgyában. 2006/06/12

Int-air.net Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Int-air.net Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, adatszolgáltatás elmulasztása tárgyában. 2006/06/12

HAMEX Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a HAMEX Zrt. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, KORATEL LT-102 típusú távbeszélõ készülék forgalomba hozatala tárgyában. 2006/06/12

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, Osram Duluxstar Classic B 7W/827 típusú beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában. 2006/06/12

Merill Észak-Balatoni Kábeltelevízió Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Merill Észak-Balatoni Kábeltelevízió Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, panasz tárgyában. 2006/06/12


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a FiberNet Kommunikációs Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, panasz tárgyában. 2006/06/12

9. szám


50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

57.

T-Online Zrt.

Magyar Telekom Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a T-Online Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, hibabejelentések kezelése tárgyában. 2006/06/12 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlareklamáció tárgyában. 2006/06/12


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Pannon GSM Távközlési Zrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlapanasz tárgyában. 2006/06/12

EMW Networks Távközlési Szolgáltató

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az EMW Networks Távközlési Szolgáltató ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, minõségi kifogás tárgyában. 2006/06/12


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, számlapanasz tárgyában. 2006/06/12

T-Com Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a T-Com Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, hosszú tartásidejû faxhívással kapcsolatos kérelem tárgyában. 2006/06/13

T-Com Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a T-Com Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, távbeszélõ számlán található ismeretlen hívásokkal és a szolgáltató panaszkivizsgálási eljárásával kapcsolatos kérelem tárgyában. 2006/06/13


A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata FiberNet Kommunikációs Zrt.-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, Nyergesújfalu KTV hálózat tárgyában. 2006/06/26

1019

1020


58.

59.

60.

61.

62.

63.

64.

Kuzmann + Kuzmann Kft.

9. szám

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Kuzmann + Kuzmann Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, GROUND 11W típusú kompaktfénycsõ forgalomba hozatalának megtiltása és piacról történõ kivonásának elrendelése tárgyában. 2006/06/27

MEDITO Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a MEDITO Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, a 9933 típusú adó-vevõ berendezés forgalomba hozatalának és forgalmazásának megtiltása, üzemeltetésbõl való kizárása és forgalomból való kivonása tárgyában. 2006/06/28

Parisat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Parisat Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, a 9933 típusú adó-vevõ berendezés forgalomba hozatalának és forgalmazásának megtiltása, üzemeltetésbõl való kizárása és forgalomból való kivonása tárgyában. 2006/06/30

Magyar Telekom Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, az Általános Szerzõdési Feltételekben foglaltaktól eltérõ szolgáltatói magatartás miatt kérelem tárgyában. 2006/07/06


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, az Általános Szerzõdési Feltételekben foglaltaktól eltérõ szolgáltatói magatartás miatt kérelem tárgyában. 2006/07/06


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, az Általános Szerzõdési Feltételekben foglaltaktól eltérõ szolgáltatói magatartás miatt kérelem tárgyában. 2006/07/06

Magyar Posta Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Posta Zrt. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, 2005. évi szolgáltatásminõségi beszámoló tárgyában. 2006/07/10

9. szám


65.

66.

67.

68.

69.

70.

71.

72.

TNT Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a TNT Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos panasz tárgyában. 2006/07/10

Magyar Posta Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Posta Zrt. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, tudakozvány szolgáltatásával kapcsolatos panasz tárgyában. 2006/07/10

T-Com Nyrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság bírságoló határozata a T-Com Nyrt-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

GE Hungary Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a GE Hungary Zrt.-vel kapcsolatban FLE 23 QBX/A840 beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

ITM Technológia Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az ITM Technológia Kft.-vel kapcsolatban Hagenuk BIG 44 távbeszélõ készülék megfelelõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Magyar Posta Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Magyar Posta Rt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Invitel Távközlési Szolgáltató ZRt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Invitel Távközlési Szolgáltató ZRt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

IP-Park Távközlési Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az IP-Park Távközlési Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

1021

1022


73.

74.

75.

76.

77.

78.

79.

80.

AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft.

9. szám

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az AMTEL Hang és Internet Kommunikáció Magyarország Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

EMITEL Távközlési ZRt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az EMITEL Távközlési ZRt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Beltáv Belvárosi Internet-szolgáltató és Távközlési Kft.-

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Beltáv Belvárosi Internet-szolgáltató és Távközlési Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

ACRONYM Számítógéphálózatokat Telepítõ Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az ACRONYM Számítógéphálózatokat Telepítõ Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Arcadom Gyengeáramú és Biztonságtechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az Arcadom Gyengeáramú és Biztonságtechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

a T-Com Nyrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a T-Com Nyrt. -vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Mágocsvíz Önkormányzati Víz- és Községgazdálkodási Kht.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Mágocsvíz Önkormányzati Víz- és Községgazdálkodási Kht.-vel ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

VIVAnet Magyarország Internet Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az VIVAnet Magyarország Internet Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

9. szám


81.

82.

83.

84.

85.

86.

87.

88.

TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Rt -vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

T-Online Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a T-Online Zrt.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Externet Informatikai Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Externet Informatikai Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Euroweb Internet Szolgáltató Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Euroweb Internet Szolgáltató Rt.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

EnterNet 2001 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az EnterNet 2001 Kft.-vel kapcsolatban ISP váltás tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

GTS-DataNet Távközlési Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a GTS-DataNet Távközlési Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a H1 Telekom Távközlési és Kereskedelmi Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

HUNGAROTEL TÁVKÖZLÉSI ZRt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a HUNGAROTEL TÁVKÖZLÉSI ZRt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

1023

1024


89.

90

91.

92.

93.

94.

95.

96.

EMKTV Egyesült Magyar Kábeltelevízió Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

T-Com Nyrt.

9. szám

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EMKTV Egyesült Magyar Kábeltelevízió Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság bírságoló határozata a T-Com Nyrt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

Btech Magyarország Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Btech Magyarország Kft.-vel kapcsolatban BRONDI DC6010TR típusú DECT készülék megfelelõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

GE Hungary Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a GE Hungary Zrt.-vel kapcsolatban FLE 15 TBX/827 ECO beépített elõtétes fénycsõ megfelelõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

T-Com Nyrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a T-Com Nyrt.-vel kapcsolatban kérelemre indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/07/10

FedEx Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a FedEx Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, gyorspostai szolgáltatás ellátásával kapcsolatos panasz tárgyában. 2006/07/10

Csépányi Kábel TV Bt.

Philips Magyarország Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Csépányi Kábel TV Bt. ellen bejelentésre indított piacfelügyeleti eljárás, mûsorelosztó szolgáltatás egyedi elõfizetõi szerzõdés kötése tárgyában. 2006/07/20 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Philips Magyarország Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, a Philips Genie 6yr 14W típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

9. szám


97.

98.

99

100.

101.

102.

103.

104.

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, az OSRAM Duluxstar 21W/827 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, az OSRAM Duluxstar 14 W/827 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, az OSRAM Duluxstar SPOT R 63 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

Concorde Holding Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Concorde Holding Rt. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, a Concorde C-500 típusú vezetékes telefon forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, az OSRAM Dulux Economy 15W/827 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

OSRAM Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az OSRAM Kft. ellen hivatalból indított piacfelügyeleti eljárás, az OSRAM Dulux energysaver 17W/827 típusú kompakt fénycsõ forgalomba hozatala tárgyában. 2006/07/26

Magyar Telekom Nyrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltató ellen magánszemély kérelme alapján indított, a híbakezelésre és hibaelhárításra vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/01


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltató ellen magánszemély kérelme alapján indított, az elõfizetõi igény kezelésére, az elõfizetõi szerzõdés megkötésére vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/01

1025

1026


105.

106.

107.

108.

109.

110.

111.

9. szám

EnterNet 2001 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az EnterNet 2001 Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított, a hibakezelésre és az internet szolgáltatás minõségére vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07

EnterNet 2001 Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az EnterNet 2001 Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított, az internet szolgáltatás áthelyezésére vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított, a panaszkezelésre és az ügyfélszolgálati tájékoztatásra vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított, a panaszkezelésre, a hívásrészletezõ rendelkezésre bocsátására és a hóközi számla kiállítására vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata a Vodafone Magyarország Rt. ellen magánszemély kérelme alapján indított, a panaszkezelésre vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság határozata az Externet Informatikai Szolgáltató Kft. ellen magánszemély kérelme alapján indított, a hibakezelésre és hibaelhárításra vonatkozó piacfelügyeleti eljárás tárgyában. 2006/08/07

a LÁT-SAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a LÁT-SAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

9. szám


112.

113.

114.

115.

116.

117.

118.

3C Magyarország Adatátviteli és Mûszaki Fejlesztõ Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a 3C Magyarország Adatátviteli és Mûszaki Fejlesztõ Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Monor Telefon Társaság Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Monor Telefon Társaság Rt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók árgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

NetAid Informatikai Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a NetAid Informatikai Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata az Opennetworks Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

PanTel Holding Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a PanTel Holding Rt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Pantel Távközlési Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Pantel Távközlési Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Printer-fair Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

1027

1028


119.

120.

121.

122.

123.

124.

125.

9. szám

ProcySoft Informatikai Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a ProcySoft Informatikai Bt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Tele2 Magyarország Kommunikációs és Szolgáltató Egyszemélyes Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Tele2 Magyarország Kommunikációs és Szolgáltató Egyszemélyes Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

T-Kábel Magyarország Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a T-Kábel Magyarország Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Trigeminus Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Trigeminus Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

TVNET Számítástechnikai Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a TVNET Számítástechnikai Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

UNICOMM - United Communication Távközlési Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az UNICOMM - United Communication Távközlési Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a UPC Magyarország Telekommunikációs Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

9. szám


126.

127.

128.

129.

130.

131.

132.

133.

Vivafone Távközlési Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Vivafone Távközlési Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az Invitel Távközlési Szolgáltató Zrt.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Zami-Net Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Zami-Net Kft.-vel kapcsolatban kérelemre hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Tarr Építõ-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Tarr Építõ-, Szolgáltató- és Kereskedelmi Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Satronik Elektronikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kkt-

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Satronik Elektronikai Szolgáltató és Kereskedelmi Kkt.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Gelka Elektronik Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Gelka Elektronik Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

ALTA-RIPA Kábeltévé Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az ALTA-RIPA Kábeltévé Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Polár Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Polár Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

1029

1030


134.

135.

136.

137.

138.

139.

140.

141.

9. szám

LÁT-SAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság felhívó határozata a LÁT-SAT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Dráva Kábel Híradástechnikai Javító Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Dráva Kábel Híradástechnikai Javító Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.-vel kapcsolatban ÁSZF módosítás jogszerûségi vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

EUROWEB Internet Szolgáltató ZRt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EUROWEB Internet Szolgáltató ZRt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

EXTERNET Informatikai Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EXTERNET Informatikai Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Bell Ipari-, Kereskedelmi-, Szolgáltatási és Szállítmányozási Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Ham-Bell Ipari-, Kereskedelmi-, Szolgáltatási és Szállítmányozási Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

IDN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az IDN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók árgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

InTeleCom Telekommunikációs Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az InTeleCom Telekommunikációs Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Keystone-Inc. Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Keystone-Inc. Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

9. szám


142.

143.

144.

145.

146.

147.

148.

Magyar Telekom Távközlési NyRt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Magyar Telekom Távközlési NyRt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

MátraCOMP Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a MátraCOMP Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Meditcom Orvosi Informatikai és Kommunikációs Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Meditcom Orvosi Informatikai és Kommunikációs Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Atlas Telecom Távközlési Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az Atlas Telecom Távközlési Szolgáltató Kft. -vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Com.unique Telekommunikációs Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Com.unique Telekommunikációs Szolgáltató Kft. -vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Correct Business Network Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Correct Business Network Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. -vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Ditel 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Ditel 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

1031

1032


149.

150.

151.

152.

153.

154.

155.

156.

9. szám

DUNAKANYAR-HOLDING Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a DUNAKANYAR-HOLDING Pénzügyi Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

DunaWeb Internet-Szolgáltató és Számítástechnikai Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a DunaWeb Internet-Szolgáltató és Számítástechnikai Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

EMKTV Egyesült Magyar KábelTelevízió Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EMKTV Egyesült Magyar KábelTelevízió Híradástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

EQNet Telekommunikációs és Informatikai Rt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az EQNet Telekommunikációs és Informatikai Rt.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

eTel Magyarország Távközlési Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata az eTel Magyarország Távközlési Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Agnátus-Pont 2004 Távközlési Szolgáltató Kereskedelmi és Ipari Kft.-vel kapcsolatban ÁSZF jogszerûségi vizsgálat a minõségi mutatók tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10


Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a FiberNet Kommunikációs Zrt.-vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Zami-Net Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - felhívó határozata a Zami-Net Kft.-vel kapcsolatban kérelemre hivatalból indítot piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

9. szám


157.

158.

159.

160.

161.

162.

163.

164.

Kapos-NET Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Tele2 Magyarország Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Kapos-NET Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10 Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság bírságoló határozata a Tele2 Magyarország Kft. kapcsolatban kérelemre hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

ITM Technology AG.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság visszavonó határozata az ITM Technology AG -val kapcsolatban a Hagenuk BIG 44 távbeszélõ készülék piacfelügyeleti vizsgálata tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Szabó Elektronika Kft.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Szabó Elektronika Kft.-vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Polár Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Polár Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10

Drávanet Internet Szolgáltató Zrt.

Az NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság ténymegállapító határozata a Drávanet Internet Szolgáltató Zrt.-vel kapcsolatban a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban. 2006/08/10


NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Magyar Telekom Nyrt. ellen magánszemély kérelme alapján indított piacfelügyeleti eljárás, szerzõdés felmondása tárgyában. 2006/08/15

düwi International Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a düwi International Kft. által forgalomba hozott 05282 típusú vezeték nélküli dugaszoló aljzat forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltása tárgyában. 2006/08/21

1033

1034


165.

166.

167.

168.

169.

170.

171.

172.

173.

9. szám

Realm Industrial Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Realm Industrial Kft. által forgalomba hozott REALM SBG-20W típusú energiatakarékos izzó forgalomba hozatalának tárgyában. 2006/08/21

T-Online Magyarország Zrt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a T-Online Magyarország Zrt. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21


NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Magyar Telekom Nyrt. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Elektronet Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az Elektronet Rt. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Parabola 2000 Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Parabola 2000 Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Juhász Antennatechnika

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Juhász Antennatechnika által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

LÁT-SAT Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a LÁT-SAT Kft. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

MERILL Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a MERILL Kft. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

PARISAT Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a PARISAT Kft. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

9. szám


174.

175.

176.

177.

178.

179.

180.

181.

182.

PR-TELECOM Zrt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a PR-TELECOM Zrt. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Tarján IV. Lakás- és Garázsfenntartó Szövetkezet által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

Marussi Tibor (KÁBEL TV)

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Marussi Tibor (KÁBEL TV) által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

Kapos-Net Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Kapos-Net Kft. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

DKTV Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a DKTV Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

KeviNet Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a KeviNet Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Kovanet Bt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Kovanet Bt. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Netform Bt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Netform Bt. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

DMCC Kommunikációs Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a DMCC Kommunikációs Rt. telefonos ügyfélszolgálata elérhetõségének vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

1035

1036


183.

184.

185.

186.

187.

188.

189.

190.

191.

9. szám


NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Magyar Telekom Nyrt. telefonos ügyfélszolgálata elérhetõségének vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

TELE2 Magyarország Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a TELE2 Magyarország Kft. telefonos ügyfélszolgálata elérhetõségének vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

CABLENET Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a CABLENET Rt. által nyújtott hírközlési szolgáltatás korlátozásának és az elõfizetõi szerzõdés szolgáltató általi felmondásának vizsgálata tárgyában. 2006/08/21

Alföldi Kábeltelevízió Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az Alföldi Kábeltelevízió Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

BTM 2003 Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a BTM 2003 Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Hajdúnánási Ruhaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Hajdúnánási Ruhaipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Dolby Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Dolby Kábeltelevíziós Szolgáltató Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

GTS-DataNet Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a GTS-DataNet Kft. Általános Szerzõdési Feltételei módosításának jogszerûsége tárgyában. 2006/08/21

Hamex Zrt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Hamex Zrt. által forgalomba hozott OLYMPIA 4301 típusú távbeszélõ készülék forgalomba hozatalának tárgyában. 2006/08/21

9. szám


192.

193.

194.

195.

196.

197.

198.

199.

KállóCom Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a KállóCom Kft. által nyújtott hírközlési szolgáltatás minõségi követelményeinek teljesítése tárgyában. 2006/08/21

Magyar Telecom Nyrt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a T-Com közvetítõválasztással összefüggõ elõfizetõi szerzõdések módosítására vonatkozó tevékenysége tárgyában. 2006/08/21

GE Hungary Rt.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a GE Hungary Rt. által forgalomba hozott Tungsram E6 9W/XM típusú kompakt fénycsõ berendezés forgalomba hozatalának tárgyában. 2006/08/21

Comp-Parts Kft.

NHH Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Comp-Parts Kft. által forgalomba hozott ST LAB PCI - FM 56K - RWS - 1 típusú belsõ PCI modem forgalomba hozatalának tárgyában. 2006/08/21


A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az ITM Technológia Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, az AEG Funky 50 típusú PMR rádiótelefon forgalomba hozatala tárgyában. 2006/08/23


A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az ITM Technológia Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, az AEG RIO 30 típusú távbeszélõ készülék forgalomba hozatala tárgyában. 2006/08/23

KábelszatNet 2002 Kft.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a KábelszatNet 2002 Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában. 2006/08/24

Btech Magyarország Kft.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Btech Magyarország Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a Brondi Neon típusú vezetékes telefon forgalomba hozatala tárgyában. 2006/08/24

1037

1038


200.

201.

202.

Vác Városi Kábeltelevízió Kft.

SAGEM Magyarország Elektronikai Kft

9. szám

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Vác Városi Kábeltelevízió Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában. 2006/08/24 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a SAGEM Magyarország Elektronikai Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a SAGEM D 10T típusú vezetékes telefon forgalomba hozatala tárgyában. 2006/08/24 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata az ITM Technológia Kft-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, az AEG Funky 60 típusú PMR rádiótelefon forgalomba hozatala tárgyában.

ITM Technológia Kft Az ügyfél az I. fokú határozat ellen fellebbezést nyújtott be. 2006/08/24

203.

204.

Balassa Kábel Tv és Hírközlési Kft.

Modern Media Service Kft.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Balassa Kábel Tv és Hírközlési Kft.-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a telefonos ügyfélszolgálatok elérhetõsége tárgyában. 2006/08/30 A Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala - mint elsõfokú hatóság - határozata a Modern Media Service Kft.-vel szemben hivatalból indított piacfelügyeleti eljárásban, a Sitecom WL-143 típusú WLAN router forgalomba hozatala tárgyában. 2006/08/31

9. szám


1039

Másodfokú határozatok

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt.

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. által benyújtott fellebbezés elutasítása tárgyában. 2006/05/26

T-Com Rt.

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a T-Com Rt. által benyújtott fellebbezése tárgyában. 2006/06/13

Magyar Telecom Rt..

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a Magyar Telecom Rt. által benyújtott fellebbezés elbírálása tárgyában. 2006/06/13

Radio Group Mûsorszolgáltató Kft.

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a Radio Group Mûsorszolgáltató Kft. által benyújtott fellebbezés tárgyában. 2006/06/14


NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú hatóság határozata a FiberNet Kommunikációs Zrt. által benyújtott fellebbezés tárgyában. 2006/06/26

Kengyelfutó Bt.

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a Kengyelfutó Bt. által benyújtott fellebbezés tárgyában. 2006/07/20

GE Hungary Zrt.

Az NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú szerv határozata a GE Hungary Zrt. által benyújtott fellebbezés tárgyában. 2006/07/20


NHH Tanács Elnöke - mint másodfokú hatóság határozata a Magyar Telekom Nyrt. ellen magánszemély kérelme alapján az elsõ fokú hatóság által hozott felhívó határozat helybenhagyása. 2006/08/15

A határozatok megtekinthetõek a www.nhh.hu < piacfelügyelet < nyilvántartások menüpontnál.

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásba való bejegyzésének tényérõl

Sorszám

Szolgáltató

Szolgáltatás

1.

All Info Európa Kft.

Adathálózati szolgáltatás

BB 11666/2006

2.

EuroCable Magyarország Kft.

Mûsorelosztó szolgáltatás

BB 14368/2006

3.

Arató Gergely György

Internet szolgáltatás 2,4 és 5 GHz-en

BB 15574/2006

1040


9. szám

4.

Szûcs Imre

Internet szolgáltatás

BB 15325/2006

5.

Poli Computer PC Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 és 5,8 GHz-en

BB 14828/2006

6.

Stratos Wireless Inc.

Nem nyilvános mûholdas mobiltelefon-szolgáltatás (Broadband Global Area Network “BGAN”)

3302/2006

7.

Rados László


BB 15027/2006

8.

MM-NET s.r.o.


BB 13552/2006

9.

HEKVA Elektromos Karbantartó Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás

BB 9405/2006

10.

Szûcs Imre


BB 15325/2006

11.

T-Online Magyarország Rt. (volt Axelero Internet Szolgáltató Rt.)

Nyilvános helyi, belföldi és nemzetközi távbeszélõ szolgáltatás

BB 15573/2006

12.

Kfl Bt.

Adathálózati szolgáltatás 2,4 és 5,2 GHz-en

BB 14790/2006

13.

Kapulan Kereskedelmi és Távközlési Kft.

Bérelt vonali, adathálózati VOIP, Internet szolgáltatás

BB 15933/2006

Tájékoztatás a távközlési szolgáltatások bejelentése nyilvántartásból való törlésének tényérõl

Szolgáltató

Sorszám

Szolgáltatás megnevezése

Törlés dátuma

1.

Voicemaster Kft.

Belföldi és nemzetközi távolsági távbeszélõ szolgáltatás

2006.08.01.

2.

Different Kft. (volt Datalink)


2006.06.30.

3.

Equant Hungary Kft.

Zárt felhasználói csoportoknak nyújtott üzleti 2006.08.10. hálózati, adathálózati szolgáltatás

4.

Ham-Bell Kft.

Nyilvános helyi, belföldi, nemzetközi távbeszélõ

2006.03.20.

5.

BCN Rendszerház Kft. (volt MatávCom Kft.)

Zárt Internet szolgáltatás

2006.08.14.

6.

MOL Földgázszállító Rt.

Zárt csoportok részére távbeszélõ, VPN, bérelt, dedikált, távkonferencia Internet szolgáltatás

2006.08.14.

7.

Csanádpalota Kábeltelevízió Kft.


2006.07.01.

8.

Wiconet Communikation Multimédia Szolgáltató Kft.

Internet szolgáltatás 2,4 GHz-en

2006.07.11.

9.

Antenna Hungária Rt.

Nem közcélú Virtuális magánhálózati és Integrált távközlési szolgáltatás

2006.08.15.

10.

Médianet Rt.


2006.08.04.

11.

WaveNet Kft.

Adathálózati VOIP és Internet szolgáltatás bejelentése 2,4 GHz-en

2006.08.10.

12.

Corvintel Kft.

Helyi vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás

2006.04.16.

13.

Coldex Kft.


2006.08.16.

14.

Kisvárdai Lakásszövetkezet


2005.03.01.


9. szám

1041

15.

Gelka Elektronik Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás Kissziget

2006.05.19.

16.

Elsõ Magyar Fapados Internetszolgáltató EMFI

Internet szolgáltatás 2,4 Ghz-en

2006.08.23.

17.

Sztár Tv Kft.

Helyi vezetékes mûsorelosztó és internet szolgáltatás

2004.03.11.

18.

Kunszentmiklósi Internet Társaság Internet szolgáltatás 2,4 GHz-en Bt. (KITA)

2006.08.01.

19.

PGHL Számítástechnikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Nem nyilvános Internet szolgáltatás 2,4 GHz-en

2006.08.28.

20.

MicroNet Kft.

Adathálózati (Internet) szolgáltatás 2,4 GHz-en (VOIP)

2003.01.01.

21.

Füzér Község Önkormányzata


2004.08.01.

22.

Balatonrendes Község Önkormányzata


2006.08.11.

23.

Eurocom -2003 Kft.

Vezetékes mûsorelosztó szolgáltatás (Baracska törlése)

2006.07.05.

24.

Pantel Távközlési Kft.

Zárt felhasználói csoportoknak nyújtott bérelt vonali szolgáltatás törlése

2006.08.28.

25.

Modul-Com Kft.


2006.08.16.

26.

Fasta Bt.

Nyilvános belföldi és nemzetközi távbeszélõ szolgáltatás (VOIP nyújtja)

2006.08.30.

Hirdetmény

Tájékoztatom az IT-eXpert Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Székhelye: 2760 Nagykáta, Felsõegreskáta u. 30.) elektronikus hírközlési szolgáltatót, hogy a Hatóság által vezetett elektronikus hírközlési szolgáltatások nyilvántartásából törlõ ügyében döntés született. Tekintettel arra, hogy a döntésrõl szóló határozat postai kézbesítése meghiúsult - címzett ismeretlen helyre költözött tájékoztatom, hogy az üggyel kapcsolatos iratot Hatóságunknál - 1133 Budapest, Visegrádi u. 100. - ügyfélfogadási idõ alatt Hétfõ: 13.00 órától 18.00 óráig Kedd: 09.00 órától 15.00 óráig Szerda: 09.00 órától 15.00 óráig Péntek: 09.00 órától 13.00 óráig megtekintheti. A döntés ellen az alábbi jogorvoslati lehetõséggel lehet élni: fellebbezés. A fellebbezés benyújtási határideje a Hirdetmény kifüggesztés napját követõ 15. napon belül. Budapest, 2006. augusztus Spakievics Sándor fõigazgató nevében Karl Károly igazgató

1042


9. szám

V. FÕRÉSZ: Egyéb információk, tájékoztatók Felhívás Zsák Ferenc (Mérésügyi Igazgatóság) hatósági igazolványát (száma: 5221), a szolgálati autójából eltulajdonították, az igazolvány hatósági munkavégzésre nem jogosít.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság elérhetõsége Hírközlési Felügyelet Nemzeti Hírközlési Hatóság Cím: 1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Telefon: (1)457-7100 Telefax: (1)356-5520

Telefon: (72)508-800 Telefax: (72)508-808 E-mail: [email protected] Nemzeti Hírközlési Hatóság Debreceni Igazgatóság Cím: 4025 Debrecen, Hatvan utca 43. Levélcím: 4001 Debrecen Pf. 230. Telefon: (52)522-122 Telefax: (52)417-857 E-mail: [email protected] Nemzeti Hírközlési Hatóság Miskolci Igazgatóság Cím: 3529 Miskolc, Csabai kapu 17. Levélcím: 3501 Miskolc Pf. 391. Telefon: (46)555-500 Telefax: (46)411-475 E-mail: [email protected]

Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa Cím: 1015 Budapest, Ostrom utca 23-25. Levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 75. Telefon: (1)457-7100 Telefax: (1)356-5520

Nemzeti Hírközlési Hatóság Szegedi Igazgatóság Cím: 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15. Levélcím: 6701 Szeged Pf. 689. Telefon: (62)568-300 Telefax: (62)568-368 E-mail: [email protected]

A Nemzeti Hírközlési Hatóság és területi igazgatóságai telephelyeinek és ügyfélszolgálatainak nyitvatartási rendje Nemzeti Hírközlési Hatóság Budapesti Igazgatóság Cím: 1133 Budapest, Visegrádi utca 100. Levélcím: 1376 Budapest 62. Pf. 997. Telefon: (1)468-0500 Telefax: (1)468-0682 E-mail: [email protected]

Nemzeti Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság Cím: 9400 Sopron, Kossuth L. utca 26. Levélcím: 9401 Sopron Pf. 123. Telefon: (99)518-500 Telefax: (99)518-518 E-mail: [email protected]

Nemzeti Hírközlési Hatóság Pécsi Igazgatóság Cím: 7624 Pécs, Alkotmány utca 53. Levélcím: 7601 Pécs Pf. 459.

NHH területi igazgatóságok ügyfélszolgálati nyitvatartási ideje Hétfõ 00

Kedd

Budapesti Igazgatóság

13 - 18

00

00

9 - 15

Debreceni Igazgatóság

1400 - 1800

zárva

Szerda 00

Csütörtök

Péntek

00

zárva

900 - 1300

800 - 1200

00

9 - 15

zárva

800 - 1200

zárva

8 - 12

00

zárva

800 - 1200

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

Soproni Igazgatóság

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

Szegedi Igazgatóság

1400 - 1800

zárva

800 - 1200

zárva

800 - 1200

00

Miskolci Igazgatóság

14 - 18

00

Pécsi Igazgatóság

00

9. szám


1043

TOVÁBBKÉPZÉS A Budapesti CORVINUS Egyetem KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET (ISO 9001:2000 szabvány alapján minõsített intézet) tájékoztatója A BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet felvételt hirdet a 2007. februárban induló, másoddiplomát adó közgazdasági szakirányú továbbképzéseire és tanfolyami képzéseire. Általános tudnivalók: Az intézet közgazdasági szakirányú továbbképzésein szerezhetõ oklevelek a felsõoktatási törvényben rögzített felsõfokú szakirányú szakképesítést tanúsítják. A közgazdasági szakirányú továbbképzések képesítési követelményeit a 7/1999. (II. 1.) OM rendelet, illetve az adott szakra vonatkozó rendelet tartalmazza. Jelentkezési határidõ: 2006. október 31. Jelentkezési lapot, tájékoztató füzetet, mely a továbbképzési lehetõségek általános tudnivalói mellett, szakonként részletesen tartalmazza a képzés célját és tantervét, térítésmentesen a BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézetnél (BCE KTI) lehet beszerezni. Címünk: BCE Közgazdasági Továbbképzõ Intézet, 1085 Budapest VIII., Rigó u. 3.

Postacímünk: 1444 Budapest, Pf. 275 KTI. Honlapunk: http://kti.linett.hu Telefonszámaink: 216-4441, 216-4442 vagy 216-4443. Jelentkezési feltételek: A szakirányú továbbképzésekre a rendeletben elõírt feltételek megléte mellett (államilag elismert felsõfokú [egyetem, fõiskola] iskolai végzettség) lehet jelentkezni. A tanfolyami képzésekre a Tájékoztató füzetünkben közöltek szerint. Képzési idõ: A szakirányú továbbképzések 4 félévig tartanak. Ettõl való eltérést és a tanfolyamok képzési idejét a Tájékoztató füzetünk tartalmazza. A foglalkozások hetenként általában egy napot vesznek igénybe és 10–17 óra között kerülnek megtartásra. A felsõfokú szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzésének feltételei: A rendeletben elõírt képesítési követelmények (az elõírt tanulmányi és vizsgakötelezettségek eredményes teljesítése, szakdolgozat készítése, záróvizsga eredményes letétele) teljesítése. A kiadható oklevél tartalma az adott szak képesítési követelményeit meghatározó rendeletben elõírtak szerint, az alapképzettségtõl és az elvégzett szaktól függ.

2007-ben az alábbi közgazdasági szakirányú továbbképzési szakokra hirdetünk felvételt: 1. Elemzõ statisztikus szak 2. Nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok – nemzetközi vállalkozások szak 3. Vezetési és szervezési szak 4. Marketing szak 5. Pénzügy szak 6. Agrárközgazdasági szak 7. Vállalkozási menedzsment szak 8. Értékelemzõ szak 9. Környezeti menedzsment szak 10. Biztosítás szak 11. Személyügyi-emberierõforrás menedzser szak 12. Jövõkutatás, elõrejelzés (stratégiaformálás) szak 13. Egészségügyi menedzsment szak

14. Belügyi gazdasági szak 15. Gyógyszerügyi menedzsment szak 16. Ingatlangazdálkodási szak 17. Védelemgazdasági szak 18. Projektmenedzsment (fõvállalkozás) szak 19. Gazdasági ellenõrzõ szak 20. Közigazgatás gazdálkodása és ellenõrzése szakirány 21. Felszámolási és vagyonfelügyeleti szak 22. Érdekérvényesítõ (lobbiszakértõ) szak 23. Elektronikus hírközlés menedzsment szak 24. Kultúra-gazdaságtan szak 25. Vezetési tanácsadó szak 26. Esélyegyenlõség szak

Gazdasági, szakképesítést nyújtó és céltanfolyamok Gazdasági tanfolyamaink elsõsorban az aktuális gazdálkodási, pénzügyi, adózási és vezetési tudnivalókat tartalmazzák. Szakképesítést nyújtó tanfolyamaink a rendeletileg elõírt követelményrendszer szerint épülnek fel, s eredményes szakvizsga után képesítést tanúsító bizonyítványt adnak. Külön megbízás alapján intézményeknél, gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál új munkakörök, feladatok szakszerû ellátását segítõ céltanfolyamokat szervezünk.

2007-ben az alábbi tanfolyamokra hirdetünk felvételt: 1. Alapfokú értékelemzõ tanfolyam intézménynél, gazdasági társaságnál, vállalkozásnál 2. Elektronikus kereskedelem, digitális gazdaság 3. Középfokú innovációs szakasszisztens szaktanfolyam 4. Esélyegyenlõségi szaktanfolyam 5. Direkt marketing tanfolyam 6. Munkaerõ-piaci politikák, munkaerõ-piaci elemzések 7. Biztosítási ügyintézõ szaktanfolyam

8. Biztosítási tanácsadó szaktanfolyam 9. Biztosításközvetítõ szaktanfolyam 10. Marketing-, reklám- és PR-menedzser szaktanfolyam 11. Gyógyszer sales representative szaktanfolyam 12. Pénzügyi számviteli szakellenõri szaktanfolyam 13. Okleveles pénzügyi revizori szaktanfolyam 14. Mérlegképes könyvelõ szaktanfolyam (vállalkozási szak) BCE KÖZGAZDASÁGI TOVÁBBKÉPZÕ INTÉZET

1044


9. szám

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–II. címû könyvet. A Munka Törvénykönyvének kommentárja az 1992-ben született törvény hatályos szövegét és az azokhoz fûzött jogirodalmi magyarázatokat közli, végigkövetve az elmúlt tizennégy év törvénymódosításait, különös figyelemmel az Európai Unió munkajogi intézményeinek átvételére és a jogalkalmazói gyakorlatra.

A szerzõk szándéka szerint a kötetet haszonnal forgathatják a jogszabály értelmezését keresõ, a jogalkalmazói gyakorlat felõl érdeklõdõ elméleti és gyakorlati szakemberek egyaránt. A kommentár a gyakorlatban való hasznos alkalmazhatóság érdekében az egyes jogintézményekhez összefoglalja a kapcsolódó jogirodalmi munkákat, jogszabályokat, a Legfelsõbb Bíróság Munkajogi Kollégiumának állásfoglalásait. A kötet szerzõi a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszékének munkatársai: dr. Kiss György egyetemi tanár, dr. Berke Gyula egyetemi docens, dr. Bankó Zoltán egyetemi adjunktus, valamint dr. Gyulavári Tamás, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének egyetemi docense. A 736 oldal terjedelmû, kétkötetes kiadvány ára 3192 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRÕL SZÓLÓ 1992. ÉVI XXII. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA I–II. címû, 736 oldal terjedelmû kétkötetes kiadványt. (ára: 3192 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

9. szám


1045

A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet.

A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek – részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, – a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, – egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt. (ára: 3465 Ft áfával) ........... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................. Utca, házszám: ................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

1046


9. szám

FELHÍVÁS A Magyar Hivatalos Közlönykiadó 2005 december közepén jelentette meg Szále László: Ha Isten nem volna Egyház és állam másfél évtizede a Magyar Köztársaságban címû interjúkötetét. A kiadvány õszinte beszélgetéseket tartalmaz a keserû múltról, vitázó jelenrõl és a beláthatatlan jövõrõl. Egy könyv, amely nem tiszteli a tabukat. Jó kérdések – töprengõ válaszok. Egyház és politika – eredmények és ellentmondások. Taktika és tisztesség. Együtt, vagy egymás ellen. Egy könyv, amely üzen hívõnek és hitetlennek, vallásosnak és vallástalannak, egyszóval: a gondolkodó embernek. A 328 oldal terjedelmû, B/5 formátumú kötet függelékében 1990-bõl és 1991-bõl két meghatározó törvény, valamint a Magyarországon bejegyzett több mint másfélszáz egyház és vallásközösség címlistája található. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük Ha Isten nem volna Egyház és állam másfél évtizede a Magyar Köztársaságban címû kiadványt (ára: 3780 Ft áfával) ..................... példányban, és kérjük juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………

cégszerû aláírás

9. szám


A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként dr. Zavodnyik József

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény magyarázata I–II. címû kétkötetes kiadványát. A 2004. május 1-jén hatályba lépett, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény részletesen szabályozza a magyar biztosítási piac szereplõi piacra lépésének és mûködésének, illetve a biztosításfelügyeleti hatóság tevékenységének egyes kérdéseit, téve mindezt a közösségi jog rendelkezéseinek való megfelelés igényével. A jogszabály magyarázatára vállalkozó jelen munka feltárja a törvény belsõ összefüggéseit, ismertetve az egyes elõírások közösségi biztosítási jogi hátterét is. Felhívja a figyelmet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett ajánlásokra, állásfoglalásokra, módszertani útmutatókra és tájékoztatókra, illetõleg a bírósági határozatokra, ezáltal is megkönnyítve az egyes rendelkezések helyes értelmezését és gyakorlati alkalmazását. Ajánljuk elsõsorban mindazoknak, akik mindennapi munkájuk során a biztosítási törvény elõírásait kell, hogy alkalmazzák, így a biztosítók munkatársainak, a biztosításközvetítõknek és a biztosítási szaktanácsadóknak, de a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a biztosítás területével foglalkozóknak, továbbá a biztosítási jogot tanulóknak is. A szerzõ, dr. Zavodnyik József 1991-tõl 2001-ig az Állami Biztosításfelügyeletnél, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél dolgozott, 2001-tõl a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsának tagja. Az elmúlt években számos publikációja jelent meg a biztosítási jog tárgyában, s több helyen oktat biztosítási ismereteket. A 848 oldal terjedelmû, kétkötetes kiadvány ára 3675 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.

MEGRENDELÉS Megrendeljük A biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. törvény magyarázata I–II. címû kétkötetes kiadványt (ára: 3675 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................. Utca, házszám: ..................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ............................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .............................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

1047

1048


9. szám

ELÕFIZETÉSI FELHÍVÁS Ismét megrendelhetõ, 2006. évre elõfizethetõ az immár fél évszázados hagyományokra visszatekintõ Pénzügyi Szemle, amely megújuló, bõvülõ tartalommal, állandó rovatrenddel, korszerû tipográfiával, igényes borítóval – s ami szintén újdonság – egy kötetben a magyarral, teljes terjedelemben angol nyelven is a tisztelt Olvasók rendelkezésére áll. Több állami, pénzügyi szervezet összefogásával, neves szakemberekbõl álló szerkesztõbizottság iránymutatásával, új laptulajdonos gondozásában, szerkesztésében, s változatlanul a Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában negyedévente jelenik meg a Pénzügyi Szemle, amely közpénzügyi szakfolyóiratként aktuális és hiteles képet ad a pénzügyi rendszer, ezen belül hangsúlyosan a közszféra (public sector), valamint – a fõbb pénzügyi összefüggések tükrében – a magyar nemzetgazdaság lényeges vonásairól, a felzárkózási, jövõépítési törekvésekrõl, s a kapcsolódó szakmai vitákról. A folyóirat a gyakorlati problémák oldaláról közelítve a tudományos eredmények iránt is nyitott. Ily módon a megújuló Pénzügyi Szemlét haszonnal forgathatják a különbözõ területeken dolgozó gazdasági és pénzügyi szakemberek, közgazdászok, jogászok, vezetõk, menedzserek mellett a politikai élet szereplõi, az egyetemi és fõiskolai oktatók, hallgatók és a tudományos kutatók is. A Pénzügyi Szemle megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén: 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., postacímén: 1394 Budapest 62, Pf. 357. Éves elõfizetési díj 2006. évre 19 908 Ft áfával, vagy 80 euró. Egy szám ára: 5000 Ft áfával, vagy 20 euró.

-----------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÕLAP Megrendeljük 2006. évre a Pénzügyi Szemle címû közpénzügyi szakfolyóiratot. A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................... címe (helység, irányítószám, utca, házszám): ..................................................................... bankszámlaszáma: ............................................................................................................... ügyintézõje és telefonszáma: ...............................................................................................

Keltezés: ……………………………

9 771587 945954

06009

………………………………… cégszerû aláírás

Szerkeszti a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a szerkesztõbizottság közremûködésével. A szerkesztõbizottság elnöke: Spakievics Sándor. A szerkesztésért felelõs: Kalmár Béla, 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25. Telefon: 457-7283. E-mail: [email protected] Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon: 266-9290. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremûködésével. Telefon/fax: 266-6567. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: [email protected]). 2006. évi elõfizetési díj: 5796 Ft áfával, fél évre 2898 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1587-9453 06.3111 – Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert vezérigazgató-helyettes.

A NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents