HÍRADÁSTECHNIKA Gondolatok a csillapításról és a hullámparaméterekról 1. Bevezetés
GÁL M I H Á L Y Posta vezérigazgatóság
az átviteli m é r t é k a valós csillapításból és a képzetes forgatásból tevődik össze, azaz:
A vezetékes á t v i t e l t e c h n i k á b a n a csillapítás t ö b b évtizede általánosan használt fogalom. Bizonyos esetekben előnyösen a l k a l m a z h a t ó a k á r elosztott, a k á r k o n c e n t r á l t p a r a m é t e r ű hálózatok jellemzésére, elsősorban akkor, ha a jelteljesítmények csökkenésé nek m é r t é k é t kell kifejezni. Annak ellenére, hogy a csillapítás nem új á t v i t e l technikai fogalom, egyes esetekben mégis mutatkoz nak bizonyos értelmezési problémák, főleg az alábbi akkal kapcsolatban: a) Hogyan kell értelmezni a különböző csillapítás fajtákra vonatkozó — idegen szakmai irodalom ban használt — idegen nyelvű elnevezéseket? b) Üzemi lezárások között, elsősorban komplex impedanciák esetén, milyen összefüggés van a csillapítás mérőszáma és a teljesítményviszonyok között? E problémák egy része viszonylag új keletű, mivel a komplex impedanciákkal lezárt négypólusok á t vitelének vizsgálata a komplex normalizálás és m á s módszerek segítségével nem túl régen ismeretes. E cikk célja az, hogy r á m u t a s s o n ezekre az értel mezési problémákra, és kísérletet tegyen bizonyos ú j a b b magyar elnevezések meghonosítására.
2. A csillapítás általános definíciója A Nemzetközi Távközlési Egyesület ( t o v á b b i a k b a n : U I T ) definíciója értelmében ([1] 04.13) az átviteli csillapítás általános kifejezéssel élve azt mutatja, hogy az átvitelben egy ponttól egy másikig a jel tel jesítményének csökkenése mekkora. Az átviteli csil l a p í t á s t általában átviteli egységekben fejezik k i . Az átviteli egységek k é t azonos dimenziójú menynyiség logaritmikus viszonyai. Attól függően, hogy természetes alapú vagy tizes alapú logaritmust hasz n á l u n k , az átviteli egységet néperben vagy decibelben kifejezett egységben kapjuk. E cikkben az átviteli egységek a nemzetközi ajánlásoknak megfelelően — kevés kivételtől eltekintve — decibelben szere pelnek. Különböző szakirodalmi forrásokban t a l á l h a t ó egy másfajta általános definíció is, amely szerint a csil lapítás az ú n . átviteli mérték valós része. M á s k é p p e n :
g=a+jb, ahol g az átviteli m é r t é k , a a csillapítás, b a fázis forgatás. Ismert t o v á b b á , hogy az átviteli m é r t é k : g = \n r, ahol r az átviteli tényező. A fenti k é t összefüggés a l a p j á n :
r"=exp (
(néper), illetve a = 20 lg | T | (decibel).
3. Az üzemi és hullámcsillapítás Az átviteli csillapítás általános definícióit közvetlenül csak r i t k á n használjuk. Ahhoz ugyanis, hogy a csil lapítás n a g y s á g á t számszerűsíteni (számítani vagy mérni) tudjuk, ismernünk kell a teljesítmény v i szonyokkal definiált legfontosabb csillapításfajtákat. A félreértések elkerülése érdekében le kell szögezni, hogy nem többféle csillapításról, hanem csak többféle módon m é r h e t ő (vagy s z á m í t h a t ó ) csillapításértékről van szó, ezek t e h á t nem a csillapításfogalom, hanem a csillapítás-mérőszám definíciók egyes v á l t o z a t a i . Mivel ezek egymásba á t s z á m í t h a t ó k , nem függetlenek egymástól, és bevezetésük o k á n a k számítási és m é réstechnikai okok látszanak. Az egyes csillapításfajtákat a következőkben egy lényeges irodalmi forrás — az U I T által kiadott L I S T OF D E F I N I T I O N S OF E S S E N T I A L T E L E C O M M U N I C A T I O N T E R M S c. k ö n y v - alapján t e k i n t j ü k á t ([1]). A négypólusok csillapítása általában nemcsak ma gától a négypólustól függ, hanem annak lezárásaitól is. Ha a négypólus lezárásai nem egyeznek meg hul lámimpedanciáival, akkor üzemi csillapításról szokás beszélni. L á t n i fogjuk, hogy az üzemi csillapítást az U I T kétféle m ó d o n is definiálja, ezért az üzemi csilla pítás függését a különféle p a r a m é t e r e k t ő l az alábbiak szerint szemléltetjük: «x=/(fl ; o'> i> z)> ,
z
0
Beérkezett: 1981. V I I . 20. Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 5. szám
(1)
z
z
(2)
ahol a a valamilyen m ó d o n definiált üzemi csillapíx
193
t á s , g a h u l l á m á t v i t e l i m é r t é k , Z a ncgj^pólus hullámimpedenciája (nem szimmetrikus négypólusoknál Z helyett Z - t és Z - t k e l l szerepeltetni), Z Z pedig a lezáró impedancia. Nonreciprok négypólus esetén a másik i r á n y ú h u l l á m á t v i t e l i m é r t é k k e l is számolni kell. Az üzemi csillapítás t e h á t nemcsak a négypólustól függ. Ezzel szemben csak a négypólus tól függ a hullámcsillapítás, amely: 0
0
0
1 0
2 0
v
2
a = Re(g ), 0
azaz a négypólus által leadott látszólagos teljesít m é n y , így felírható, hogy a hullámcsillapítás: flo=101g
A hullámcsillapítást t e h á t a látszólagos teljesít m é n y e k viszonya, azaz a komplex teljesítmények ab szolút értékének viszonya h a t á r o z z a meg. (1) és (4) összevetésével definiálható az ú n . hullám átviteli tényező abszolút értéke, amely:
0
azaz a hullámátviteli m é r t é k valós része.
l ol== r
3.1 A
(4)
hullámcsillapítás
r
1
\s \~
(5)
s
2
2
Az U I T 05.08 definíciója szerint a h u l l á m á t v i t e l i m é r t é k (ang.: image transfer coefficient, fr.: exposant de transfert sur images) passzív lineáris négypólusok ra:
I t t kell r á m u t a t n i arra, hogy hiba az (5) össze függésből azt a k ö v e t k e z t e t é s t levonni, miszerint a h u l l á m á t v i t e l i tényező komplex értéke egyszerűen az abszolút érték elhagyásával k a p h a t ó , és ezzel:
(3«)
(6)
00 = vagy ff =10 0
log
(36)
uh
(3) alapján ugyanis a hullámátviteli t é n y e z ő :
2
ahol U U , I I a feszültséget és á r a m o t reprezen táló komplex mennyiség a bemeneten, i l l . a kimene ten, ha a négypólus hullámimpedanciáival van le z á r v a . A feszültségek és á r a m o k iránya az 1. ábra jelöléseinek felel meg. Jóllehet a (3ft) összefüggést kellene előnyben része síteni a tizes alapú logaritmus h a s z n á l a t a miatt, a hullámforgatás szempontjából azonban (3a) előnyösebb, mivel ez ö é r t é k é t közvetlenül r a d i á n b a n adja meg. Észre kell venni, hogy a (3a)-ban és (3í>)-ben szerep lő h á n y a d o s — b á r V A dimenziójú mennyiségek h á nyadosa — mégsem teljesítmény viszony. Mégis szo kás az átviteli m é r t é k e t (elsősorban az üzemi átviteli m é r t é k e t ) ú g y definiálni, m i n t teljesítményviszony l o g a r i t m u s á t (az, hogy ez milyen teljesítmények v i s z o n y á n a k logaritmusa, külön kérdés). Ez a definíció nem látszik jogosnak, de az üzemi csillapításnál nem mindig z a v a r ó . A (3) összefüggésből kiindulva, a hullámcsillapí tás: v
2
v
0
a = Re(g ) = Re 0
r=
(í
10 lg
uh
10 lg
2
ui 2
2
Mivel | UJ^ = \ UJl\ (ahol If az J á r a m konjugált komplexe), felírható, hogy: x
ItViHtVÍIH^I, azaz a négypólus által felvett látszólagos mény, hasonlóképp:
(7)
uh
0
2
2
márpedig á l t a l á b a n :
kivétel az az eset, ha S és S valós, i l l . a hullámimpedanciák valósak. A fentiek ellenére igen gyakori a (6) szerinti téves definíció alkalmazása, és annak analóg kiterjesztése az üzemi átviteli tényezőre. Ez önkényes, azonban igazán csak akkor vezet helytelen következtetésekre, ha az üzemi átviteli tényező speciális eseteként ( Z = Z , Z = Z ) vizsgáljuk a hullámátviteli t é nyezőt. ±
1
1 0
2
2
2 0
Figyelembe véve azt is, hogy az üzemi átviteli tényező komplex értékére nemzetközi definíció nincs is, e cikk szerzőjének az a véleménye, hogy a nem hullámimpedanciáival lezárt négypólusnál alig van értelme az üzemi átviteli tényező és az üzemi átvi teli m é r t é k definiálásának. Térjünk vissza a hullámcsillapítás (4) szerinti összefüggésére! Speciális esetben, ha a négypólus hullámimpedanciái valósak, akkor a látszólagos tel jesítmények abszolút értékei azonosak a felvett h a t á s o s teljesítményekkel, és felírhatjuk, hogy a hul lámcsillapítás :
teljesít
= 10 lgP ' 2 ahol P a négypólus által felvett, P a leadott hatásos teljesítmény. Ez azonban valóban csak valós hul lámimpedanciák esetén jogos. A hullámcsillapítás mérése frekvenciafüggő hullámimpedanciájú négypólusok esetén igen nehézkes, hiszen a h u l l á m i m p e d a n c i á k a t u t á n z ó lezárásokat frekvenciáról frekvenciára v á l t o z t a t n i kell. Egy másik módszer szerint a hullámcsillapítás-mérés 1
l
z,
i, -10
*-20
,U2~j) 2 2
;H806-I;
1. ábra
194
Híradástechnika
2
XXXIII.
évfolyam 1982. 5. szám
impedancia-mérésre is visszavezethető, mivel a négy póluselméletből ismert, hogy reciprok négypólus esetén a hullámcsillapítás: a„ = Re
arth
ahol Z a szekunder kapcsain rövidre z á r t , Z a sze kunder kapcsain üresen hagyott négypólus primer ol dali bemenőimpedanciája. E módszerrel azonban a hullámcsillapítás csak viszonylag kis csillapítású (kb. 13 dB-ig terjedő értékű) négypólusok esetén állapítható meg. A nem hullámimpedanciáival lezárt négypólusok nál üzemi csillapításról szokás beszélni. I t t érdemes megemlíteni, hogy eredeti angol nyelvű publikációk ban egyértelműen üzemi csillapításnak fordítható kifejezést nem találni. Az üzemi csillapítás elnevezés feltehetően a n é m e t „ B e t r i e b s d á m p f u n g " szó szerinti fordításából származik. r
u
Kétségtelen, hogy az üzemi csillapítás értéke nemcsak a négypólus paramétereitől függ, viszont mérése á l t a l á b a n egyszerűbb, és értéke a jel teljesít ményének csökkenésével szorosabb kapcsolatban van egy adott elrendezést figyelembe véve. Az U I T meghatározásaira alapozva a 3.2 és 3.3 pontban az üzemi csillapítás k é t definíciója szerepel. E cikk e g y ú t t a l kísérletet tesz ezek magyar elnevezé sének meghonosítására is, mivel megkülönböztető magyar kifejezésük még nincs.
3.2 Összetett
b/Viszonyítási elrendezés
2. ábra A fentiek alapján az összetett csillapítás: «Ö =
20 lg
(dB).
(8)
A szakmai irodalomban t ö b b helyen (pl. [3] 30. old., [4] 61. old. stb.) éppen a fenti összefüggés és kizárólag ezen összefüggés alapján h a t á r o z z á k meg az üzemi csillapítást. Az üzemi csillapítások e fajtája hullámcsillapításba megy á t , ha a lezárások a h u l l á m impedanciákkal azonosak.
3.3 Átalakítási
csillapítás
(ang.: Transducer loss, f r . : Affaiblissement transductique)
csillapítás,
(ang.: Composite loss, f r . : Affaiblissement composite) Az U I T 05.20 meghatározása a l a p j á n : Egy Z impedanciájú generátor és egy Z impedanci ájú terhelés közé beiktatott négypólus összetett csillapítása: x
2
a - 1 0 lg ö
KI
Egy Z impedanciájú generátor és egy Z impedanci ájú terhelés közé beiktatott négypólus átalakítási csillapítása: 1
2
« =101g^ á
x
2
x
x
2
2
1^1=1^1=1^1 4 z
n.
Ugyancsak az á b r a a l a p j á n :
ahol P az a maximális hatásos teljesítmény, amit a Z impedanciájú generátor a Z impedanciájú ter helésnek egy ú n . ideális á t a l a k í t ó n keresztül leadni képes, P pedig az a hatásos teljesítmény, amit a ge n e r á t o r a négypóluson keresztül a Z impedanciájú terhelésnek lead. A definíciónak része az ideális átalakító m e g h a t á r o zása is, és ez valóban nagyon fontos. Eszerint az ideális átalakító a r e a k t a n c i á k a t m i n d k é t i r á n y b a n érvényteleníti, és tartalmaz még egy optimális á t tételű ideális t r a n s z f o r m á t o r t is. A fentiek alapján a viszonyítási elrendezést az ideális á t a l a k í t ó v a l és annak ekvivalensét a 3. ábra mutatja. Fel kell ismernünk, hogy a viszonyítási elrendezés 3. á b r a szerinti ekvivalense a 4. ábra szerint is ekvi valens, t e h á t P lényegében a generátorból kivehető maximális hatásos teljesítmény. Az ábra a l a p j á n : 0
x
2
2
2
0
P =Re(UJt)-0
XXXIII.
(dB),
2
x
Mivel U,
Az U I T 05.21 meghatározása a l a p j á n :
(dB),
ahol ISjJ az a látszólagos teljesítmény, amit a Z impedanciájú generátor képes szállítani egy Z impedanciájú fogyasztónak, | S | pedig az a látszó lagos teljesítmény, amit a Z impedanciájú generátor képes szállítani egy Z impedanciájú fogyasztónak, | S | pedig az a látszólagos teljesítmény, amit a gene r á t o r a négypóluson keresztül a Z impedanciájú terhelésnek szállít. (Az U I T szerint ez a definíció nem használatos az E g y e s ü l t Királyságban és az Egyesült Államokban.) A négypólust lezárásai k ö z ö t t , valamint a viszo nyítási elrendezést a 2. ábra mutatja. Az ábra a l a p j á n :
Híradástechnika
•^2
^
évfolyam 1982. 5. szám
"4V 195
ebben a formában a csillapításdefiníció teljesen önkényes, mivel ez esetben (10)-nek semmi k o n k r é t kapcsolata nincs a teljesítményviszonyokkal.
4. Néhány egyéb csillapításfajta ;H806 3; 3. ábra
R,
I,
e>
4. dftra
A 2. ábra a l a p j á n : P = Re(U JÍ ) = . . . = a
2
\z%\ 4.1. Beiktatási
í g y az átalakítási csillapítás: « = 201g á
U 2U
n
Z,
(dB).
(9)
9
Az eddigiekből l á t h a t ó , hogy az összetett és átala kítási csillapítás komplex impedanciák esetére is értelmezett. Abban az esetben viszont, ha a lezáró impedanciák reaktanciamentesek, akkor az össze t e t t és az átalakítási csillapítást meghatározó össze függések azonossá válnak és az alábbi alakot veszik fel: a
á
csillapítás
(ang.: Insertion loss, fr.: Affaiblissement tion)
(10)
2U
2
Egy Z impedanciájú generátor és egy Z impe danciájú terhelés közé beiktatott négypólus beiktatási csillapítása: 1
2
a = 1 0 1 g j | | (dB), b
ahol l ^ á l az a látszólagos teljesítmény, amit a Z impedanciájú generátor szállítana a Z impedanciájú terhelésnek a négypólus b e i k t a t á s a előtt, j S | pedig az a látszólagos teljesítmény, amit a generátor a négypóluson keresztül a Z impedanciájú terhelés nek szállít. 1
2
2
2
A referenciaelrendezést az 5. ábra mutatja. Az 5. á b r a valamint a 2. á b r a alapján levezethető, hogy a beiktatási csillapítás:
*1
a = 20 log b
Meg kell említeni, hogy egyes szakirodalmi forrá sok éppen a (10) kifejezést tekintik a csillapítás definíciójának. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy komplex lezárások közé beiktatott négypólus nál a (10) kifejezésnek egyszerűen nincs értelme, azaz
ju
2
H806-5^ 5. ábra
196
d'inser-
Az U I T 05,22 meghatározása a l a p j á n :
(9) alapján b e l á t h a t ó , hogy komplex hullámimpe danciáknál az átalakítási csillapítás h u l l á m i m p e d a n ciákkal való lezárás esetén nem megy á t hullámcsilla pításba, ha a hullámcsillapítást a hullámátviteli m é r t é k valós részeként értelmezzük, márpedig a hul lámátviteli m é r t é k definíciójának mindenkor a (3) összefüggést kell tekinteni.
a = a = 20 lg
A lezárások k ö z ö t t elhelyezkedő négypólus teljesít ményviszonyaira üzemi körülmények között egyéb csillapításfajták is jellemzőek. Ezeket azonban talán tradicionális okok m i a t t nem soroljuk az üzemi csil lapítások közé. Ezek egyike a beiktatási csillapítás. Jól ismert csillapításfajta, e cikk csupán azért tér k i rá, hogy most m á r konzekvensen bemutassa a tel jesítményviszonyokkal való kapcsolatát, és a (8), (9) összefüggésekhez hasonló értelmezését tetszőleges komplex impedanciák esetén. A másik csillapításfajta, ami említésre kerül, és cppencsak említésre, a h a t é k o n y csillapítás. Említésé nek oka a magyar nyelvű szakmai irodalomban való ismeretlen volta. Magyar elnevezését e formában először e cikk szerzője alkalmazta, mert úgy találta, hogy a csillapítás lényegét talán az elnevezés n é m e t nyelvű eredetije fejezi k i a legjobban.
U 2U
n
2
4.2 Hatékony
2Z, Z^Z
(dB).
(11)
2
csillapítás
(ang.: Overall loss, am.: Net loss, fr.: Équivalent d'un circuit, n é m . : Wirksame Dámpfung) A CCITT Narancs könyveiben szereplő újabb magyar kifejezés e csillapításfajtára a tiszta csilla pítás. Ez a csillapításfajta a lineáris hálózatok elmélete szempontjából nem érdekes. Jelentősége a vezetékes távközlésben van, és az átviteli szintekkel összefüg gésben megérdemelne egy külön publikációt (jelen leg megemlíthető forrás [1] mellett még [2]). A szerző Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 5. szám
1. táblázat Z,=R,+jX,
n ü n k arra, hogy [5] a l a p j á n T kifejezését egyszerű en ji^l -hói az abszolút érték jelének elhagyásával kaptuk, ami egy lehetséges, de teljesen önkényes értelmezése /"-nak. Megismétlődik ezért a kérdés, hogy F speciális esetének tekinthető-e r . Erre a válasz csak az lehet, hogy
S,=U I , 2
Z =R *jX
NP
2
2
2
P =Re(S ) 2
10
Összetett csillapí tás
lg
r+r ,
Viszonyítási elrendezés
Kifejezés
Elnevezés
o
2
0
Z1
ha
-Rj-fl-L,
es
#2---ff20-
K i kell hangsúlyozni t e h á t azt, hogy (12) szerint F-ból r -t m e g h a t á r o z n i csakis valós hullámimpedanciájú négypólusok esetén lehet, minden m á s eset ben F (12) szerinti képlete önkényes, és nem konzek vens az U I T hullámátviteli m é r t é k r e vonatkozó de finíciójával, t e h á t P - b ó l r -&t meghatározni, vagy fordítva, nem lehet.
S2I
o
20 1g 2U
Átalakítási csillapí tás
VZi
2
1 0
()
20 lg
2u
YRTR21
2
z,
Beiktatási csillapí tás
20 lg
2Z
Uo
2U
2
2
Z, + Z
2
A k ö v e t k e z ő kérdés, amit érdemes megvizsgálni, hogy r (12) szerinti kifejezése milyen csillapítást definiál akkor, ha a szokásoknak megfelelően (12)ben J^-et Zj-re, R -t Z -re cseréljük. A válasz (10) és (8) kifejezések összevetésével az, hogy az így kapott jT-ból az összetett csillapítást kaphatjuk meg, ezért helyénvaló az önkényesen definiált üzemi á t viteli t é n y e z ő t komplex lezáró impedanciák esetén összetett átviteli tényezőnek nevezni, ami í g y :
2
IHBÓIMTI
e cikk keretében ezzel a csillapításfajtával nem k í v á n részletesebben foglalkozni, b á r a h a t é k o n y csilla pítás a l k a l m a z á s á n a k gyakorlati jelentősége nem elhanyagolható.
2
(Z +Z )(Z -f Z ) —Z z u
X
22
2
2z yz z 2 1
1
1 2
2 1
2
Ismét megjegyzendő, hogy r nem megy á t ,T -ba Z =Z és Z = Z helyettesítéssel, ellenben |.F | = |-T l-ba megy á t . A definíció pedig azt jelenti, hogy s
1
1 0
2
0
2 0
8
0
5. A csillapításfajták összehasonlítása A 3.2, 3.3 és 4.1 pontban felsorolt csillapításokat az 1. táblázat foglalja össze és teszi egyszerűen össze hasonlíthatóvá. 6. Csillapítás mint a négypólus-paramétciek függvénye
r=
(13)
s
K
9
Ez a hullámátviteli mérték és hullámátviteli t é nyező definíciójával nem konzekvens és önkényes, de elterjedten használt definíció, t e h á t fizikai értel me is van, hiszen a komplex teljesítmények viszonyá nak gyökével azonos. Ha azonban jT -t az átalakítási csillapítással szoros kapcsolatban levő |jT |-ból hasonlóképp, azaz az abszolút érték jelének elhagyá sával k í v á n n á n k definiálni, ennek aligha volna f i zikai értelme, hiszen a 3.3 pont a l a p j á n : á
4
A 2. pontban felidéztük az alábbi, általánosan hasz n á l t összefüggést, miszerint:
a = 20 lg]r|. A lineáris hálózatok elméletében az átviteli t é nyezőt gyakran a négy pólus-paraméterekkel fejezik k i . Például impedancia-paraméterek és valós lezá rások esetén:
12 2
Z
r=
IAI= valós érték. Igaz viszont, hogy (9) alapján felírhatnánk, hogy:
Z
(12)
[5] választ ad arra a kérdésre, hogy ez a f m i k é n t van értelmezve a feszültségekkel és a lezáró ellen állásokkal. [5] szerint ugyanis (3.3.3 fejezet) a (12)ben szereplő F:
á" 2U 2 0
fRiR
2
ennek azonban aligha lenne értelme. 7. Néhány következtetés
Az eddigiek, de különösen (13) alapján e cikk szerző je ú g y véli, hogy az üzemi átviteli tényezőre vagy üze m i átviteli m é r t é k r e vonatkozó m e g h a t á r o z á s o k a t (10) alapján világos, hogy az így értelmezett (12)- a magyar nyelvű szakmai irodalomban, de elsősorban ből k i s z á m í t h a t ó csillapítást a k á r összetett, akár* a kézikönyvekben, a k ö v e t k e z ő kiadások megjelené átalakítási csillapításnak vagy egyszerűen üzemi csil se előtt felül kellene vizsgálni, hogy azok valóban lapításnak is nevezhetjük. Fel kell azonban figyel- konzekvensek és pontosak legyenek.
_
2U
2
9
Híradástechnika
XXXIII.
évfolyam 1982. 5. szám
197
A lineáris hálózatok elméletével foglalkozó magyar s z a k k ö n y v e k b e n , egyetemi jegyzetekben kissé za v a r ó n a k t ű n i k az, hogy az üzemi csillapítás kétféle lehetséges és h a s z n á l t értelmezése t a l á n nem eléggé t ű n i k k i . Kétségtelen, hogy mindennek nem volt semmi ^fontossága mindaddig, amíg komplex lezáró i m p e d a n c i á k k a l nem foglalkoztunk, de ma m á r a komplex normalizálás, egyéb m á s — komplex le zárások esetén használható — számítási módszer és ezek alkalmazása (pl. a szélessávú illesztés) igénylik a pontosításokat. R á kell mutatni, hogy a négypólus elmélet és alkalmazásai általánosságban a csillapí t á s t látszólagos teljesítmények viszonyára alapozza, m á s helyeken azonban, ahol ez indokolt (pl. a reflexiós m á t r i x elemeinek és a h u l l á m p a r a m é t e r e k n e k a kap csolatában), a csillapítást valós teljesítmények v i szonyára alapozva használjuk. Azok a valóságos és látszólagos anomáliák, ame lyek a csillapítások és h u l l á m p a r a m é t e r e k definíciói körül ma a magyar nyelven megjelenő k ö n y v e k b e n fellelhetők, nem teljesen új keletűek és nem is egye
dülállóak. A forrásmunkák között feltüntetett köny veken kívül számos újabban és régebben megjelent könyvben és cikkben találkozhatunk velük. Ha e cikk szerzőjének véleménye vitatható is, akkor is tény, hogy a szakmai irodalomban bizonyos csilla pítás- és egyéb fogalmak használata nem egységes, itt-ott egymásnak ellentmondó. IRODALOM [1] List of definition of essential telecommunication terms. U I T Genf, 2nű impression — 1961. [2] Gál M.: Relatív szint és hatékony csillapítás jelentése és alkalmazása a vezetékes távközlésben. Posta, 30. évf. 10-11. sz. [3] Lehrbuch der Fernmeldetechnik. Fachverlag Schiele & Schön GmbH. Berlin, 1970. [4] Dr. Izsák M. főszerk.: Távközléstechnikai kézi könyv. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966. [5] Dr. Géher K.: Lineáris hálózatok. Műszaki Könyv kiadó, Budapest, 1979. (Negyedik, javított ki adás.) [6] Hennyei) Z.: Lineáris áramkörök elmélete. Aka démiai Kiadó, Budapest, 1958.
