2009. január
HÉZAG NÉLKÜL
200 9. január 009 X I. évfolyam 1. szám
Jól indul az új év! Bõvült a biztosításunk szolgáltatási köre. Új szolgáltatás a már meglévõ és újonnan belépõ biztosítottak részére változatlan díjjal: betegségi kórházi ápolás 5-25 nap 1.000 Ft/nap (várakozási idõ egy hónap) betegségi mûtéti térítés 25.000 Ft (várakozási idõ egy hónap) közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás 1-100 % 500.000 Ft Csökkentettük a kedvezményes mobiltelefon szolgáltatás percdíjait is:
hálózaton belüli hívás esetén, minden idõben 12,00 Ft/perc belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén, minden idõben 12,00 Ft/perc belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén, minden idõben 22,00 Ft/perc hangpostás felhívása munkanapokon, 07.00 és 16.00 óra között 12,00 Ft/perc A többi díj változatlan. Változatlan internetes címmel, de megújult külsõvel rendelkezõ honlapunk február 01-tõl a látogatók rendelkezésére áll.
Kielégítõ megállapodások születtek a 2009-es évre Hosszú – gyakran az éjszakába nyúló – feszültségektõl terhes tárgyalásokon 2008. december 30-án 23 órakor megszülettek a vasutasok 2009. évi bér és foglalkoztatási viszonyait alapvetõen meghatározó megállapodások. A bérmegállapodást a VDSZSZ nem írta alá és az utolsó pillanatig kérdéses volt a Kollektív Szerzõdéshez történõ viszonyulása is. A mindennapjainkat kétségtelenül terhelõ általános elégedetlenséget meglovagoló, provokált konfliktusait lezárni képtelen szervezet folyamatosan akadályozta a tárgyalásokat. Kezdetben a tárgyalásoktól való tüntetõ távolmaradással, késõbb az érdemi tárgyalás – többször botrányba fulladó – szétbeszélésével, órákig tartó napirend elõtti felszólalásokkal tette mindvégig bizonytalanná azt, hogy lesz-e Kollektív Szerzõdése a vasutasoknak. Nemtelen taktikájának nyilvánvaló célja az volt, hogy a többi szakszerve-
zetet – fõként a Vasutasok Szakszervezetét – magával rántsa egy kilátástalan sztrájk-konfliktusba. A PVDSz a tárgyalások során folyamatosan egyeztetett a Vasutasok Szakszervezetével, a Mozdonyvezetõk Szakszervezetével és a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetével és több alkalommal tárgyalt a MÁV Vezérigazgatójával is. A szakszervezeti egyeztetéseken a VDSZSZ – meghívás ellenére – soha nem vett részt. A szakmai érveken túl jelentõs taktikai felkészültségre és mindenféle trükk és csel bevetésére volt szükség ahhoz, hogy a - karácsony táján még mindig csak a KSz. 1. §-nál tartó - VDSZSZ végül is nagy kegyesen aláírta a Kollektív Szerzõdést. (A korrektség jegyében el kell ismerni, hogy a VDSZSZ-nek köszönhetõ, hogy a KSz. 2010. január 31-ig hatályos és nem „csak” 2009. december 31-ig.)
Fontosabb változások a Kollektív Szerzõdésben A MÁV Zrt-nél bekövetkezett szervezeti változásokkal összhangban változik a helyi függelékek rendszere. A Kollektív Szerzõdés 2008. december 31. napján hatályos helyi függelékei az új helyi függelékek megkötéséig, de legfeljebb 2009. március 31. napjáig alkalmazhatóak, ezen idõpontot követõen egységesen hatályukat vesztik. Az új, legkésõbb 2009. április 1. napjával hatályba lépõ helyi függelékeket legkésõbb 2009. március 15. napjáig kell megkötni. A Pályavasúti területeken az új függelékeket a forgalom területén a Csomópontokon, a PML és TEB-es területeken az alosztályok szintjén kell megkötni. (folytatás a 2. oldalon)
2 (folytatás a 1. oldalról...)
Hatályukat vesztik az üzletági függelékek és a jövõben kizárólag a „nagy” KSz. és a helyi függelékek rendszere alkotja a foglalkoztatás jogi szabályait a MÁV Zrt. területén. Fontos eredmény, hogy a pályavasúti függelék összes vívmányát átmentettük a „nagy” Kollektív Szerzõdésbe. Változás történik – az eddig soksok kritikával illetett – munkaruha ellátásban is, de ennek érzékelhetõ hatása 2010-re várható. A munkaruházat juttatásával kapcsolatos szabályozások 2009-re a jelenleg hatályos helyi függelékekben rögzítettek. Ez a szabályozás azonban már nem módosítható és helyi függelék 2009. január 1. napját követõen már nem állapíthat meg a munkaruházatra vonatkozó új szabályokat. A munkaruházat juttatásával, viselésével, kihordásával és egyéb eljárási rendjével kapcsolatos további szabályozást munkáltatói utasítás tartalmazza, melynek tervezetét a munkáltató 2009. március 31-ig átadja az érdekképviseleti és érdekvédelmi szervezeteknek. Ezzel kapcsolatban közösen áttekintik, és szükség esetén felülvizsgálják az egyes munkakörökhöz kapcsolódó munkaruha-juttatást, a munkaruházat biztosításával kapcsolatos eljárási rendet és a munkaruházat minõségét. Felek vállalják továbbá, hogy egy-egy szakértõt delegálnak a felülvizsgálat eredményességét szolgáló – kimondottan erre a célra létrehozott minõségellenõrzõ –, a munkaruha-juttatás eljárási szabályaival foglalkozó-, valamint a munkaruha-juttatást felülvizsgáló munkacsoportba. A munkaidõre vonatkozó alapfogalmak és szabályok pontosabb megfogalmazásával megszûnhetnek az eddigi – a törvényesség határát súroló – foglalkoztatási esetek. A szabályok pontosítása következtében a napi maximum 12 órás foglalkoztatás csak a ténylegesen – törvényi feltételeknek megfelelõ – készenléti jellegû munkakörökben és a tételesen felsorolt nemzetközi személyszállításban és az árufuvarozás zavartalan lebonyolítását biztosító munkakörökben lehetséges és bõvülhet a rugalmas munkaidõt alkalmazó kör is. Ide sorolható a szakszervezetünk számára kiemelt jelentõségû készenléti szabályozás is, mely ezen a területen is lehetõséget teremt a rendte-
HÉZAG NÉLKÜL remtésre. A munkavállalót a készenlétet követõen – amennyiben készenlét alatt munkavégzés elrendelésére nem került sor - nem illeti meg pihenõidõ. Készenlétet követõen újabb készenlét elrendelésére csak legalább 8 óra elteltét követõen kerülhet sor. Az elrendelt készenlét idõtartama 3 óránál rövidebb nem lehet. Mindezeken túlmenõen a várható áremelkedéseket meghaladó mértékben sikerült növelni a legtöbb díjazási elemet is: Nõtt a 800 óra feletti készenlét díja 5 %-al, valamint a gépjármû vezetésért járó pótlék 4,2 Ft/ km-re, míg az átvezénylési díj 1200,- Ft-ra emelkedett. A helyettesítési díj mértéke az eddigi 15%-ról 20%-ra változott és 420,- Ft-ra nõtt a nem egybefüggõen kiadott munkaközi szünet miatt járó kompenzációs összeg is. Választható béren kívüli javadalmazás (VBKJ) keretösszege 270.000,- Ft-ra emelkedett ezen túlmenõen az egyéb béren kívüli juttatások mértéke is nõtt: • a munkavállaló nem baleseti halála esetére fizetett összeg 710 000,- Ftra emelkedett • a baleseti eredetû rokkantság esetén járó juttatás 2 000 000,- Ft lett • a közeli hozzátartozóját eltemettetõ (temetési segély) 38 000,- Ft-ot kaphat. A fentiek tükrében a Kollektív Szerzõdés megújítására vonatkozó tárgyalásokat eredményesnek tekinthetjük és nagy kár, hogy a hatályát – minden törekvésünk ellenére sem sikerült – 2010. december 31-ig meghosszabbítani.
A 2009-re szóló bérmegállapodás A Kollektív Szerzõdésrõl folyó tárgyalásokkal párhuzamosan folyt egyeztetés a 2009. évi béremelésrõl is. A külsõ körülmények nem kecsegtettek semmi jóval, mivel éppen a tárgyalások idejére ütött be a nemzetközi pénzügyi válság és tetõzött a negatív kommunikáció a sajtóban is. Sorjáztak a hírek a különbözõ gyárak leállásáról, elbocsátásokról, a gazdasági csõdökrõl, volt itt nemzeti csúcs, világvége hangulat és minden egyéb. Ismeretes, hogy a bérek alakulására vonatkozó középtávú megállapo-
2009. január
dásunk az Országos Érdekegyeztetõ Tanács (OÉT) versenyszférára vonatkozó bérnövelési ajánlatához kötött. Jöttek a hírek, hogy a munkáltatók az OÉT-ben - a válságra hivatkozva - a béremelések elhalasztására törekszenek és a közszféra alkalmazottjainak bércsökkentéssel kell 2009-ben szembenézniük. Végül is a december közepén megszületett 3-5 százalékos bérnövelési ajánlás meghatározta a vasutas szakszervezetek lehetõségeit is. Bérmegállapodásunknak a 4 százalékot kellett meghaladni és ezt jelentõsen növelni szinte kilátástalannak látszott. A PVDSz-nek – már a korábbi években is – kiemelt törekvése volt, hogy a KSz-ben rögzített 4 százalékos bérkiegészítést, alapbéresítés útján stabilizáljuk. Egyszer, s mindenkorra ez a bérelem épüljön be a munkavállalók alapbérébe, és ezzel váljon a pótlékok alapjává és képezzen bázist az elkövetkezõ évek bérnöveléséhez. A bérmegállapodásban ez sikerült. Szakszervezetünk számára egyértelmû volt, hogy aki a kollektív szerzõdést aláírja – márpedig ez szinte „kötelezõ volt” – annak bérmegállapodást is alá kell írnia, hiszen a KSz a 4 százalékot megszüntette, amit csak a bérmegállapodás tudott visszaadni. Az alapbéresítés jól sikerült, hiszen a pótlékvonzatok közül mindössze a mûszakpótlék került beszámításra. Ezzel az alapbérek január 1-jével 7,2 – 7,6 – 8,1 százalékkal nõhetnek, aminek hatása az egyéb pótlékok és díjak miatt csak többletet jelent. Mivel a PVDSz tagságának 90 százalékát adó pályás és TEB-es munkavállalók nappalos munkaidõ-beosztásban végzik munkájukat esetükben az alapbérek 8,1 százalékkal nõhetnek, melynek eredményeként biztosak lehetünk abban, hogy bérnövekedésük a vasúti átlagot meg fogja haladni. De jól fognak járni a fordulósok is, hiszen önmagában a 30 százalékos mûszakpótlék figyelembe vételével is túlkompenzált a 3,1 százalékos alapbéresítés és hol van még a többi bérelem (pl: a túlóra). Mindezek alapján a sajtóban megjelent 4,1 százalékról szóló bérmegállapodást a fentieknek megfelelõen javasoljuk megítélni és bár kétségtelenül nem lehetünk tõle elájul(folytatás a 3. oldalon)
2009. január (folytatás a 2. oldalról)
va, de mindenképpen tükrözi a mai Magyarország realitásait. A MÁV Zrt. és az aláíró szakszervezetek tehát arról állapodtak meg, hogy - a Társaság 2009. évi bérintézkedéseit és a választható béren kívüli juttatások feltételrendszerét a 6-17 MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriába (a továbbiakban MMK) sorolt munkavállalók vonatkozásában az alábbi szabályok mentén határozzák meg; • a humánerõforrás igazgató a bérintézkedések végrehajtásáról végrehajtási utasítást ad ki.
A 2009. évi intézkedések I. Személyi alapbérfejlesztés II. Választható Béren Kívüli Juttatás
I. A 2009. évi személyi alapbérfejlesztés Mértéke, és elemei: 1. A 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalók körében a 2008. december 31-ig hatályos Kollektív Szerzõdés 50.§ 1., 2. pontjában meghatározott 4 %-os mértékû személyi alapbér-kiegészítés rendszere 2009. január 1-tõl az alábbiak szerint kerül átalakításra: • a megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében 3,1 %-os mértékû személyi alapbér-emelés kerül meghatározásra, • a nyújtott nappalos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében 3,6 %-os mértékû személyi alapbér-emelés kerül meghatározásra, • a nappalos munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében 4,0 %-os mértékû személyi alapbéremelés kerül meghatározásra. 2. 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalók esetén átlagosan 4,1 %-os mértékû személyi alapbérfejlesztés. Amelybõl: • A 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 2,1 %-os alanyi jogú bérfejlesztést kell végrehajtani. • A 6-17 MMK-ba tartozó munkavállalóknál 2 %-os differenciált bér-
HÉZAG NÉLKÜL fejlesztést kell végrehajtani. A személyi alapbér-emelés és bérfejlesztés együttes mértéke minimum 4500 Ft. Sávmaxiumot meghaladó személyi alapbérrel rendelkezõ munkavállalók számára differenciált bérfejlesztés nem adható.
Végrehajtása: A differenciált bérfejlesztést • A Mûködési és Szervezeti Szabályzat I. kötetében meghatározott fõ tevékenyégi kör vezetõk, valamint • A Pályavasúti Területi Központok végrehajtó szervezetei esetében – a forgalmi csomópontok, valamint PML és TEB alosztályok – differenciálási lehetõségének biztosításával kell végrehajtani. A differenciálásra jogosult munkáltatói jogkörgyakorlóknak a differenciálás alapelveirõl 2009. január 22-ig írásban meg kell állapodni a helyi szakszervezetek képviselõivel. A jogi állományban lévõ munkavállalók személyi alapbérét a státuszukban bekövetkezõ változás idõpontjában kell rendezni.
Vetítési alapja: A bérfejlesztés 2008. december 31-én és 2009. január 1-jén egyaránt statisztikai állományban, 6-17 MMKba tartozó teljes- és részmunkaidõben foglalkoztatott munkavállalók 2008. december 31-i személyi alapbére.
A végrehajtás idõpontja: 2009. január 1-jei hatállyal, a 2009. januári bérek kifizetésével együtt, a 2009. februári bérfizetési napon.
További intézkedések: A 2007-2010. évekre szóló középtávú együttmuködési megállapodásnak megfelelõen a munkaerõpiaci pozíció erõsítése, az egyszerûbb, átláthatóbb mûködés hatékonyságának növelése érdekében az aláíró felek az alábbiakban állapodnak meg. • A munkaköri kategóriákhoz rendelt személyi alapbérsávok maximum értékei a bérpiaci felmérések adataira figyelemmel kerülnek meghatározásra, amelyek megegyeznek a MMK-hoz tartozó bérpiaci medián értékkel. • A személyi alapbér minimumok figyelembe veszik a kötelezõ legkisebb munkabér (minimálbér) és a ga-
3
rantált bérminimum megállapításáról szóló jogszabályokat. • A sávminimumra való ráállás (alulról történo felzárkóztatás) kötelezo. • Figyelemmel a kiemelt munkakörökre, valamint a MÁV-nál eltöltött munkaviszony idotartamára (5 év alatt, 5-15 év között, 15 év felett) a munkaköri kategóriákban 2009. évi ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok kerülnek meghatározásra a közölt táblázat szerint. • Az állomási kategória besorolás szerinti I-II kategóriába tartozó állomásokat a megállapodás tartalmazza. (I. kategória: 25 db állomás; II. kategória: 50 db állomás). • MÁV-nál eltöltött munkaviszonynak számít a munkavállaló személyi adatai között 2009. január 1-jén nyilvántartott MÁV munkaviszony (MÁV munkaidõ kezdete), amely kizárólag a MÁV Zrt-nél vagy többségi tulajdonú társaságainál eltöltött, a MÁV Zrt. által egyéni vagy kollektív megállapodással folyamatosnak elismert munkaviszonyt jelenti. • A teljes munkaidõs foglalkoztatású munkavállalókra, 38 óra heti kötelezõ munkaidõ mellett a 2009. január 1-jétõl hatályos személyi alapbér sávminimumokat és sávmaximumokat, illetve az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumokat a táblázat szerint kell alkalmazni. • Részmunkaidõs foglalkoztatás esetén a MMK-hoz rendelt személyi alapbérsávok minimum értékét a foglalkoztatás idõarányában kell meghatározni.
A személyi alapbér megállapítás szabályai: • Azon munkavállalók esetében, akik a munkakör betöltéséhez szükséges követelményeknek nem felelnek meg a piaci mediánhoz igazított sávminimumon történik; • Az újfelvételes munkavállalók tekintetében a piaci mediánhoz igazított sávminimumon, vagy a besorolási és bérmegál-lapítási szabályokat tartalmazó hatályos utasítás alapján a humánerõforrás igazgató, illetve a fõtevékenységi kör vezetõ jóváhagyásával történik a bérgazdálkodási kereteken belül; • Azon, nem újfelvételes munkavállalók esetében, akik a munkakör (folytatás a 4. oldalon)
4
HÉZAG NÉLKÜL
(folytatás a 3. oldalról...)
betöltéséhez szükséges követelményeknek megfelelnek, legalább az ajánlott munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumon történik a MÁV-nál eltöltött munkaviszony idõtartamának megfelelõen. A VBKJ keretösszege 270.000 Ft/fõ/év. A munkavállaló részére járó VBKJ keretbõl – 2009. február 13-ig megtett nyilatkozata alapján – válasz-
tott elemek értékének átutalását havonta utólag egy ízben, a tárgyhót követõ 10. napig kell teljesíteni. A VBKJ keretbõl járó részösszeg elsõ utalására 2009. március 10-ig kerül sor, azaz a munkavállalók a februári fizetéssel kapják meg az elsõ kéthavi, részarányos VBKJ összeget. A bérfejlesztés végrehajtásáról a munkáltató a Vasúti Érdekegyeztetõ Tanácson a végrehajtást követõ két hónapon belül tájékoztatást ad.
2009. január
Pénzügyi szolgáltatás Hívd Sziklási Vincét a
06-30/430-8360-as telefonszámon.
Webcím: www.peksz.atw.hu
Enzsöl Róbert érdekvédelmi társelnök
A MÁV Zrt. Munkaköri Kategóriákhoz tartozó 2009. évi személyi alapbérsávok és a 2009. január 1-tõl érvényes munkaköri bérrendszeri személyi alapbér minimumok
A hó-nap bölcsessége „Ha egy problémát kimondasz, félig már meg is oldottad.”
A hó-nap vicce Két részeg megy a sínek között, az egyik megszólal: – Haj koma, de hosszú ez a lépcsõ! – Az semmi, de milyen alacsonyan van a korlát! – Sebaj, hallom, hogy mindjárt jön a lift.
A hó-nap esete *A MÁV Zrt-hez újonnan belépõ, felsõfokú állami iskolai végzettséggel (oklevéllel ill. diplomával) rendelkezõ pályakezdõk minimális személyi alapbére: • fõiskolai végzettség esetén 191.000 Ft/hó, • egyetemi végzettség esetén 210.000 Ft/hó;
PÖKKÖP Felvilágosítás munkanapokon 900 és 1400 között az alábbi telefonszámokon: 06-37/344-880 (fax/üz.rögzítõ) vasútüzemi: 02+23-52; 02+23-95 (fax/üz.rögzítõ)
www.pokkop.hu
Egy kétmozdonyos vonat halad a puszta közepén, amikor elromlik az egyik mozdony. Gyorsan átkapcsolnak a másikra, és mennek tovább. Nemsokára elromlik a másik mozdony is. Ekkor a vonatvezetõ hangosbemondón keresztül szól az utasoknak: - Hölgyeim és uraim, van egy rossz és egy jó hírem. A rossz az, hogy elromlott mind a két mozdonyunk, és emiatt itt kell vesztegelnünk egy jó ideig. A jó hír az, hogy nem repülõgépen ülnek…
2009. január
5
HÉZAG NÉLKÜL
Magyarországi nagyvállalatok 2009. évi foglalkoztatási szándékai A Gazdaságkutató Intézet (GKI) felmérést végzett 2008. november-decemberében a magyarországi nagyvállalatok körében. A kutatás célja elõrejelzés készítése a globális válság rövid-távon várható foglalkoztatási hatásairól elsõsorban a nagyvállalatok és azon beszállítóik körében, amelyeket a legjelentõsebb konjunktúrahatás érint. A foglalkoztatáspolitikai intézkedések megalapozásához készített felmérés során a GKI 76 Magyarországon mûködõ, 500 fõnél többet foglalkoztató nagyvállalatot kérdezett meg foglalkoztatási szándékairól. A kutatás ezen kívül kiterjedt azoknak a kormányzati intézkedéseknek a beazonosítására is, amelyeket az érintett gazdálkodói kör a leginkább hasznosnak értékel a foglalkoztatás stabilitásának megõrzése szempontjából. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az üzleti szféra minden ágazatában és a lakosság körében is lényegesen borúlátóbbá és bizonytalanabbá vált 2008. utolsó hónapjaiban. Az üzleti várakozások eddig nem tapasztalt pesszimizmust tükröztek. A várható forgalom megítélése jelentõsen, a közeljövõre vonatkozó üzletmenet megítélése pedig igen nagymértékben romlott a korábbi idõszakhoz képest. A vállalkozások gazdasági lehetõségeinek beszûkülése, értékesítési pozícióinak romlása költségcsökkentõ válaszlépéseket tesz szükségessé, ami érzékenyen érintheti a munkavállalókat. Amennyiben az elbocsátások, illetve a bércsökkentések kritikus mértéket öltenek, akkor az további nehéz helyzet elé állíthatja a magyar gazdaságot és költségvetést. Ahhoz, hogy a magyar kormány megfelelõ és hatékony lépéseket dolgozhasson ki a tömeges elbocsátások káros hatásainak megelõzésére, fel kellett mérni a legnagyobb munkáltatók foglalkoztatási terveit, várakozásait, illetve az általuk szívesen látott jövõbeni foglalkoztatás-ösztönzõ állami intézkedésekre és támogatásokra vonatkozó igényeket. A kutatás tapasztalatait és fõbb eredményeit foglaljuk össze a továbbiakban. A gazdasági helyzet nagyfokú bizonytalanságát jelzi, hogy a megkeresett cégek 70%-a nem tudott, vagy nem kívánt nyilatkozni foglalkoztatási szándékáról. Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb foglalkoztatók döntõ többsége mérlegeli a létszámcsökkentés lehetõségét. Ennek mértéke az elõzetes várakozások szerint az állományi létszám mintegy 3%-át érinti, ami a megkérdezett nagyfoglalkoztatók körében 4 ezer fõt tesz ki. A 30%-os válaszadási arányt figyelembe véve az 500 fõnél töb-
bet foglalkoztató cégek körében 10-15 ezer fõs leépítés valószínûsíthetõ a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján. A legtöbb elbocsátás a feldolgozóiparban, ezen belül az elektronikai gépek gyártásában, a gépjármûgyártásban és a háztartási-gép gyártásban várható. Az elõrejelzés szerint a leginkább veszélyeztetett térségek a Közép-Magyarországi, illetve a Közép- és Nyugat-Dunántúli régiók lesznek. A felmérés alapján 2009. év végéig a megkérdezett vállalkozások körében a legnagyobb létszámcsökkenés Közép-Magyarországon várható. A területileg megadott teljes létszámcsökkentési tervek mintegy 80%-a a központi régióban realizálódik. A létszámcsökkentések 2008-ban leginkább a betanított munkásokat, a fizikai munkásokat és a kölcsönzött munkaerõt érintették, de 2009-ben a várakozások szerint gyakorlatilag minden munkavállalói csoportra ki fognak terjedni. A kutatás egyik lényeges megállapítása, hogy leginkább a csak külföldre értékesítõ cégek vannak kitéve a kényszerû elbocsátások veszélyének. Ezek elsõsorban a külföldi érdekeltségû multinacionális vállalkozások. Ezzel szemben a hazai tulajdonú nagyvállalatok 2009. végéig kis mértékben növelni kívánják a foglalkoztatottak számát. A beruházási szándékok vizsgálata további információval szolgál a vállalatok foglalkoztatási szándékairól. A megkérdezett vállalatok közel háromnegyedének volt jelentõs beruházása 2008-ban. Az idei év beruházásait a megkérdezett nagyvállalatok
kevesebb, mint ötöde volt kénytelen leállítani vagy átütemezni a kereslet visszaesése miatt. A cég megszüntetése egyetlen válaszadónál sem merült fel, mindegyik megkérdezett vállalat bízik benne, hogy a nehéz gazdasági helyzet csupán átmeneti. A folyamatban lévõ beruházások nagy száma egyaránt hosszabb távú mûködést és jövedelmezõ piaci pozíciót jelez elõre a vállalatok többségénél. A kutatás lehetõséget teremtett arra, hogy megismerjük a nagyvállalatok vezetõinek véleményét arról, hogy milyen foglalkoztatás-ösztönzõ intézkedéseket tartanak a leginkább indokoltnak ahhoz, hogy az átmeneti idõszakban a lehetõ legkisebb mértékû foglalkoztatás-csökkenés következzen be. Ezek az intézkedések a vállalatvezetõk véleménye szerint a következõk: – Finanszírozási kedvezmény hitelgarancia, vagy kamattámogatás formájában – Munkabért terhelõ adó- és járulékkedvezmény – Állásidõ támogatása (bér 30-40%-ig) – Átmeneti részmunkaidõs foglalkoztatás támogatása – Rugalmas éves munkaidõkeret biztosítása – Támogatások nyújtásánál kevésbé szigorú foglalkoztatási feltételek – Egyedi támogatási lehetõségek biztosítása – Egyeztetõ fórumok a nagyfoglalkoztatók és a kormányzat között (Országos Érdekegyeztetõ Tanács)
Kollektív Szerzõdés megkötése a BSS 2000 Kft-nél Szakszervezetünk írásban még június elején megkereste a BSS Kft. vezetését, hogy a Mt-ben foglaltak szerint tegye meg 2008 évi bérpolitikai javaslatát. Válaszlevelükben hivatkoztak a 2008. december 31-én lejáró a MÁVval kötött karbantartási szerzõdésre és ez okból kialakuló bizonytalan helyzetre hivatkozva elutasították a bértárgyalásokat. Telefonon történt megbeszélések után novemberben, hivatalos levélben megkeresték a PVDSz vezetését a 2008 december 31-én lejáró KSz azonos tartalommal való meghosszabbítására. Szakszervezetünk válaszlevelében jelezte tárgyalási készségét, de csak a tárgyaláson közösen kialakított vélemé-
nyek figyelembevételével és a bérrel egy csomagban tudja elképzelni. A tárgyalásra 2008. december 08án került sor, ahol a felek új KSz-t kötöttek, mely a régihez képest több pontban módosult, és hatálya 2010. december 31-ig tart. 2009. január 01-tõl 5% differenciált béremelésben, a VBKJ-ban pedig 250 eFt összegre született megállapodás 2009. évre vonatkozóan. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének politikája az, hogy a konfliktus helyzeteket a tárgyalóasztalnál kell megoldani, és ez most is eredményre vezetett. Káré István TEB referens
6
HÉZAG NÉLKÜL
2009. január
Prémium Önkéntes Kölcsönös Kiegészítõ Önsegélyezõ Pénztár 3000 Hatvan, Gárdonyi Géza u. 2. Tel.: 02/23-52, tel./fax: 02/23-95, tel./fax: 37/344-880 • Internet: www.pokkop.hu
Kedves Munkatársaink! A pénzügyi válság már jelenleg is érezteti hatását hazánkban, ami várhatóan még jobban megnehezíti életünket a következõ években. A kialakult helyzet különösen indokolttá teszi, hogy gondoskodjunk önmagunk és családunk anyagi biztonsá-
gáról. A válság miatt még fontosabb szerepet kap az öngondoskodás, így a felelõsségteljes VBKJ választás valamennyiünk érdeke. A felmerülõ nehézségek áthidalásában segít a PÖKKÖP, a MÁV-nál az egyetlen szolidaritási elven mûködõ Pénztár, aminek tagjai a szolidaritási alapból nyújtott segélyeken kívül még a számlájuk egyéni részérõl is vehetnek fel segélyt.
A PÖKKÖP szolgáltatásai:
A PÖKKÖP tagdíj több éve változatlanul 4.500 Ft/hó, ami éves szinten csupán 54.000 Ft a VBKJ keretbõl. Az egységes tagdíjon felüli többletbefizetés, valamint a Pénztá-
runkhoz az adóhatóság által átutalt adókedvezmények 100%-a a pénztártag egyéni számlájának egyéni részére kerül, tehát az, egy az egyben felvehetõ.
De hogyan is juthatok a pénzemhez? Egy pénztártagunk példáján keresztül szeretnénk bemutatni, hogyan lehet a Pénztárból felvenni a befizetett tagdíjnál jóval nagyobb összeget:
A táblázatból jól látható, hogy a pénztártagok már így is több pénzt tudnak felvenni a Pénztárból, mint amennyit befizettek (fõként akkor, ha a munkáltató fizeti helyettük a VBKJ keretbõl a tagdíjat), pedig a táblázatban még nem is szerepelnek az olyan elõre nem tervezhetõ kiadások, mint pl.: egy haláleset, egy esetleges munkaképesség csökkenés vagy rokkantság bekövetkezése és hogy ne csak a rosszról beszéljünk, gyermekáldás esetén is fizet a PÖKKÖP.
KEDVES MUNKATÁRSUNK! Partnerek vagyunk a gondjai megoldásában! Öngondoskodását segítjük! Kiegészítjük jövedelmét! Képzett munkatársaink mindig rendelkezésére állnak! Önért dolgozunk! Pénztárunk választása 2009-ben is a siker garanciája!
2009. január A magyar jogrendben a személyi jövedelemadóról szóló törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan hogy a magánszemély a befizetett adója meghatározott részének felhasználásáról az adóévet követõ évben (a rendelkezõ nyilatkozat évében) külön törvényben rögzített mértékben (1%), megjelölt kedvezményezett(ek) javára nyilatkozatban rendelkezzen. Az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítvány (mint kedvezményezett) az idén már negyedik alkalommal várja minden munkavállalónak a törvényben felhatalmazott felajánlását. Az Alapítványunk célja: A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete tagjainak, valamint a tagok családtagjainak (házastárs, élettárs, eltartott gyermek) különösen súlyos körülményükben történõ, anyagi eszközök útján való kisegítése. Különösen súlyos körülmény: hosszantartó – három hónapot meghaladó – betegség, elhalálozás, a tag lakását ért természeti katasztrófa miatti kár, továbbtanuló gyermek tanulmányi feltételeinek biztosítása, ha a család egy
HÉZAG NÉLKÜL
1 %= öngondoskodás fõre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a kétszeresét. Az Alapítvány további célja az egészséges és kultúrált életkörülmények megteremtése, valamint a családi kötelékek erõsítése a gyermek nevelés támogatása, hogy a Pályavasúton dolgozók életszínvonalában pozitív változás következhessen be. Ezen túlmenõen a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV ZRt. Kollektív Szerzõdésének 80. §-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki. Alapítványunk bevétele csak a munkavállalók személyi jövedelemadójának egy százalékának felajánlásaiból adódik össze, ezért a nehéz élethelyzetbe kerülõ munkavállaló-
7
kat sajnos csak a befolyt összeg erejéig tudjuk támogatni! Ezért ha már a törvény felhatalmazást ad a személyi jövedelemadó 1 % -nak felajánlására, és mi, mint magánszemélyek nem élünk azzal a lehetõséggel, hogy azt a „pályavasúti” alapítványnak felajánljuk, akkor ez az összeg az államnál „marad”. Nehéz élethelyzetbe pedig bárki, bármikor kerülhet, akár ÉN is! Saját magam GONDOSKODHATOK arról, hogy az 1%-omat felajánlom egy olyan alapítványnak, ahová ÉN is bármikor fordulhatok, ha problémám adódik, vagy hagyom, hogy ez a pénz „elvesszen”. Segíts, hogy segíteni tudjunk! Fontos: Amennyiben a munkáltató készíti el az adóbevallást, úgy március 20-ig kell eljuttatni részére az egyéb kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatokkal együtt. Önadózók esetén, az adóbevallással egyidejûleg kell rendelkezni az 1% felajánlásáról. Szentgyörgyi Mihály a kuratórium elnöke
8
2009. január
HÉZAG NÉLKÜL
KIZÁRÓLAG PVDSZ TAGOKNAK! Pénzét másra költse, mint az utca fûtésre! Tudta, hogy háza ajtóinak, ablakainak réseit összeadva egy focilabda méretû lyukat is kiadhatnak? Svéd bemarásos ablakszigeteléssel: •15-20%-kal kisebb lesz a fûtésszámlálja • Télen melegebb (2-5°C), nyáron hûvösebb lesz a háza • Jóval csendesebb lesz otthona, mivel az ablakszigetelés kiváló hangszigetelõ • Emellett nem engedi be házába többé a port, homokot így kevesebbet kell takarítania • Nem lesz többé huzatos a lakás • Egy átlagos ház szigetelése 20-40.000 ft • A jelenlegi gázárak mellett ez kevesebb, mint 1 év alatt megtérül • A beépített anyagra 7 év garanciát vállalunk • Festéskor kiszedhetõ • Évtizedek óta alkalmazott svéd szilikon technológia
NE AZ UTCÁT FÛTSE, HÁZÁT SZIGETELJE! Egyeztessen idõpontot, MOST!
Érd.: 06-70/40-50-481
FELHÍVÁS! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) a vasutas munkavállalók minél szélesebb körû informálása érdekében – mintegy a mobiltelefonos „sms” szolgáltatást kiegészítve – e-mail formájában is tájékoztatja az érdeklõdõket a vasúttársaságnál történõ eseményekrõl, valamint az érdekvédelmi tevékenységrõl. Ennek igénybevételéhez semmi másra nincs szükség, mint az érdeklõdõk a 01+81-94, a 01+86-52, vagy a 01+11-69 telefonszámokon jelezzék ez irányú igényüket (email címüket). szemisa
Akarsz a PVDSz több ezres hívócsoportján belül ingyen telefonálni? Vagy kedvezményesen mobil telefonkészüléket vásárolni?
Ha igen - és még nem vagy tagunk - akkor lépj be a PVDSz-be és mindez teljesül ! A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete ( PVDSz ) a tagjai részére kedvezményes mobiltelefon üzemeltetésrõl és vásárlásról kötött szerzõdést. A havidíjas elõfizetés illetve kedvezményes készülék vásárlása esetén, 24 hónapos hûségnyilatkozat aláírása szükséges. Egy tag maximum 5 db elõfizetést igényelhet, akár a családtagjainak is! A havi elõfizetési díj (SIM kártyánként) mindössze 1.500 Ft (ez nettó ár!) és ez teljes mértékben le is beszélhetõ. Ez a lebeszélhetõség a hálózaton belüli, és más belföldi mobil és belföldi vezetékes hálózatok elõfizetõi felé indított hívásokra használható fel. Az igényeket legalább egy havi PVDSz tagság - után tudjuk teljesíteni. A „PVDSz hívócsoport” egy olyan
egységes szolgáltatást valósít meg, melyet minden tagja ingyenesen vehet igénybe a hívócsoport összes tagjával történõ kapcsolattartás keretén belül. A „ PVDSz hívócsoport ”-on belüli szolgáltatás havidíja kötelezõen 300 Ft (ez nettó ár !) , ami csak az elõfizetéssel együtt rendelhetõ meg. Tehát aki tagja a „ PVDSz hívócsoport ”-nak, az mindössze havi 300 Ft-ért egész hónapban korlátlanul és díjmentesen telefonálhat a hívócsoporton belüli tagokkal (munkatársakkal, családtagokkal, stb). A szolgáltatás kizárólag belföldön vehetõ igénybe, nemzetközi barangolás esetén a díjazás a „Partner 3” díjcsomag szerint történik.
A kedvezményekkel csökkentett percdíjak szerzõdés aláírásakor a következõk (amelyek nettó árak): Hívásirányok
Percdíjak
A percdíjak például dominó esetén átlagosan
Hálózaton belüli hívás esetén Belföldi, vezetékes hálózatba történõ hívás esetén Belföldi, más mobil hálózatba történõ hívás esetén
minden idõben 12,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 12,00 Ft 25,00 Ft minden idõben 22,00 Ft 35,00 Ft munkanapokon 12,00 Ft 25,00 Ft 07:00 és 16.00 óra között Hangpostás felhívása esetén egyéb idõben Díjmentes! SMS küldés T-Mobile magyarországi hálózatába 18,00 Ft/db 30,00 Ft/db SMS küldés Pannon, ill. vezetékes hálózatba 20,00 Ft/db 35,00 Ft/db SMS küldés Vodafone hálózatba 20,00 Ft/db 40,00 Ft/db SMS küldés külföldi hálózatba 45,00 Ft/db 56,00 Ft/db
Egyéb idõ: Munkanapokon 16:00 és 07:00, illetve munkaszüneti- és ünnepnapokon 0:00 és 24:00 óra között. (A forgalmi díjak mérése másodpercben történik és minden megkezdett hívás díjköteles.)
Aki sok SMS-t szokott írni havonta, az mindössze 200 Ft-ért kaphat még plusz 50 db SMS-t, de ezt csak a hálózaton belül lehet felhasználni. Ehhez a szolgáltatáshoz a PVDSz még kedvezményes mobil telefonkészülék vásárlást is biztosít, akár kamatmentes részletfizetésre is. A készülékek a szolgáltató honlapján az akciós árlista „Elõfizetés (24 hónap)” oszlopaiból válaszhatóak ki, igény szerint. Az elõfizetések ( SIM kártyák ), illetve a telefon készülékek megrendelése kizárólag a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetén keresztül történik. Bõvebb felvilágosításért Szentgyörgyi Mihályhoz lehet fordulni, a 01+86-52-es vasútüzemi telefonszámon. szemisa
2009. január
9
HÉZAG NÉLKÜL
Volna… A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete 2000-ben azzal a céllal alapította meg az „Alapítvány a Pályavasutasokért” elnevezésû alapítványt, hogy a nehéz élethelyzetbe került vasutas munkavállalókat segíteni tudja. Az ország, a vállalat gazdasági és szociális helyzetébõl fakadóan azonban egyre több munkavállaló kerül egyre nehezebb élethelyzetbe, ezáltal az alapítványhoz is egyre több kérelem érkezik. Fontos kiemelni, hogy az alapítványnak egyetlen bevételi forrása van, mely csupán a személyi jövedelemadó egy szá-
zalékának felajánlásaiból adódik össze, tehát minden vasutas munkavállalónak oda kéne figyelni az adóbevallás elkészítésekor, hogy mirõl is nyilatkozik! Éves szinten egy korlátozott összeg áll a Kuratórium rendelkezésére, hogy azt „szétossza” a rászorulók körében. Az alapítvánnyal szemben viszont a PÖKKÖP egy szolidaritás elvén mûködõ vagyonközösség. A nehéz és váratlan élethelyzetekben akkor is segítséget nyújt, ha folyamatos tagdíjfizetés mellett, a tagnak a segély folyósításához nincs fedezet az egyéni számlája egyéni részén. És ez fon-
tos! Ezt csak az tudja, aki bajba került. A PÖKKÖP tagságon kívül az öngondoskodás további lehetõsége, a PVDSz által a tagjai számára kínált baleset és életbiztosítás is! (Bõvebben lapunk utolsó oldalán) Az Alapítvány Kuratóriumához érkezett kérelmek között rengeteg olyan nehéz élethelyzetbe került munkavállaló van, aki ha a PÖKKÖP-nek, vagy éppen a biztosításnak is tagja lett volna (!) – az alapítvány szerény anyagi segítségén kívül – akkor ennyi, vagy annyi pénzt kaphatott volna (!):
Íme néhány példa: 1. „… Azzal kezdem hogy egyedül felneveltem öt gyermeket és nem volt ilyen nagyon nehéz az életem mint mikor felnõttek lettek. Bizonytalan megélhetõség és munkahely hiánya miatt én segítettem õket mint édesanyukájuk. …-ben meghalt egy fiam 23 évesen baleset miatt. Maradt egy kislány unokám aki tízévesen lett nagy beteg… …-ben lett beteg az unokám … év augusztusban elhunyt 14 évesen … év november 25-én édesanyukám …évben a halott gyermekem édesapja elhunyt…” PÖKKÖP: Ápolási segély: 10 000 Ft Temetési segély: 100 000 Ft Gyógyszer segély: 16 200 Ft Összesen:
126 200 Ft
2. „… feleségem anyasági segélyben részesül. Három kiskorú gyermekkel a fenti lakcímen albérletben lakunk. Lakásvásárlás céljából több pénzintézményt felkerestünk. Minden esetben elutasító választ kaptunk, mivel három kiskorú gyermek és 30% gyermektartási letiltásom van. Az elmúlt években kb. 5 alkalommal a fõbérlõk felbontották a bérleti szerzõdést, mivel nem tudtuk megvásárolni az ingatlant…” PÖKKÖP: Beiskolázási segély (3 gyermekre): 30 000 Ft Gyermeknevelési támogatás: 10 000 Ft Összesen:
40 000 Ft
A fenti példák egyértelmûen bizonyítják, hogy az alapítvány „szerény” összegû esetleges segélyezése helyett, a PÖKKÖP segélyrendszere és a PVDSz biztosítása mennyivel magasabb összeget nyújtott volna. Fõleg akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá!
hív6sz! A gyorsabb és rugalmasabb ügyintézés érdekében ismételten közöljük a tisztségviselõink – közvetlen! – telefonszámait:
KÖZPONTI TELEFONSZÁMAINK: Enzsöl Róbert Nagy Miklós Járási Kinga Szentgyörgyi Mihály Hegedûs István Káré István Tislér Gábor Kanzler Ferenc Dr. Laboda József Fehérné Ragcsák Andrea
érdekvédelmi társelnök 01+45-86 szervezeti és gazdálkodási társelnök 01+11-69 gazdasági alelnök 01+81-94 PML alelnök (fax/üzenetrögz.) 01+86-52 TEB alelnök 02+10-98 és 01+46-29 TEB referens 01+83-91 forgalmi alelnök 05+61-12 szervezési referens 01+41-23 jogtanácsos 01+81-95 irodavezetõ (üzemi tel./fax/üz.rögz.) 01+81-94 Matáv automata fax 06+1-273-1335 városi fax/üzenetrögzítõ 06+1-511-8194
TERÜLETI KÉPVISELÕINK TELEFONSZÁMAI Budapest Debrecen: Miskolc Pécs Szeged Szombathely Záhony
Boros Sándor Vas István Papp Zoltán Horváth Imre Osztermann József Kolozsvári Sándor Walter János Puszpán János Tislér Gábor Dani Erika Dobák Zoltán Hanzmann Károly Budai Zoltán Lippai Tibor
02+51-88 02+22-62 03+42-01 03+93-78 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+12-24 05+61-12 06+20-60 06+42-95 07+22-85 07+81-26 03+30-22
/ / / / / / / / / / / /
fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz: fax: fax/üz.rögz: fax: fax: fax/üz.rögz: fax/üz.rögz. fax:
E-mail cím:
[email protected] vagy
[email protected]
02+51-88 02+22-62 03+42-15 03+29-73 04+17-49 04+31-83 05+21-64 05+21-64 05+61-12 06+20-60 06+42-85 07+22-18 07+81-36 03+30-22
hu.morzsák – Bölcsen gondolkodni és értelmetlenül cselekedni emberi dolog. – A bûnös a törvénytõl tart, az ártatlan a balsorstól. – Rágalomra legjobb válasz a hallgatás. – Cél nélkül ember nem tud élni. – Három dolog soha nem tér vissza: a kilõtt nyíl, a kimondott szó és az elmúlt nap.
10
2009. január
HÉZAG NÉLKÜL
Mottó: Jog-seg-élj-vele!
„§” Január havi számunkban – fogjuk áttekintetni a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegésének következményeit – s ez a téma arra is lehetõséget ad, hogy ezzel összefüggésben a megkötésre került 2009. január 01-tõl 2010. január 31. napjáig hatályos új MÁV Zrt. Kollektív szerzõdésnek ( a továbbiakban: KSz ) – a Munka Törvénykönyv ( a továbbiakban: Mt.) felhatalmazása alapján álló – szabályozása is ismertetésre kerülhessen.
tézkedését (BH 2002/115. számát). Erre a szabályozásra került sor, a hatályos KSz-ben is.
Formai követelmények: Formai követelmény, hogy a hátrányos jogkövetkezménnyel járó intézkedés kiszabására olyan írásbeli (és megindokolt) határozatban kerüljön sor, amely határozat tartalmazza a jogorvoslat lehetõségérõl való tájékoztatást is /Mt. 109. § (4 ) bek./. Hátrányos jogkövetkezmény kiszabására irányuló eljárásban ugyanakkor biztosítani kell, hogy a munkavállaló védekezését elõadhassa, és jogi képviselõt vehessen igénybe.
§
A munkáltatói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei: 1. A foglalkoztatási kötelezettség elmulasztása esetén - ha ez a munkáltató érdekkörében felmerült okból ered - a munkáltató a kiesett munkaidõre a munkavállalónak az állásidõre járó térítéssel (személyi alapbér) megfizetésével tartozik /Mt. 151. § (4) bek./. 2. Munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérõ rendelkezése hiányában személyi alapbért köteles fizetni a munkáltató a munkavállaló részére, ha gazdaságilag indokolt esetben és átmenetileg ugyan, de rövidített munkaidõben foglalkoztatja /Mt. 151. § (2) bek./. 3. A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényének érvényesítése érdekében munkaügyi jogvita kezdeményezésére jogosul /Mt. 199. § (1 ) bek./ .
megindítására nyitva álló idõtartamot, a megindítás formáját, az eljárás megindítására, lefolytatására, a joghátrány kiszabására jogosult személy megjelölését, az eljárás menetét, stb. /Mt. 109. § (1) bek./. Amennyiben az elõbbiek meghatározására nem kerül sor, úgy a munkavállalóval szemben egyéb hátrányos jogkövetkezmény kiszabására sincs lehetõség, még bizonyított vétkes kötelezettségszegés esetén sem (Bírósági Határozatok (a továbbiakban: BH) 1999/275., 1998/ 197. számát). Fontos törvényi elõírás azonban, hogy a felek a Kollektív szerzõdésben csak olyan - a munkaviszonyhoz kötõdõ - hátrányokat állapíthatnak meg, amelyek a munkavállaló személyiségi jogait és emberi méltóságát nem sértik, továbbá, hogy hátrányos jogkövetkezményként pénzbírságot nem írhatnak elõ.
A munkavállalói kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei: 1. Amennyiben a munkavállaló súlyos kötelezettségszegést követ el, a Munka Törvénykönyve (Mt.) a munkáltató részére lehetõséget biztosít a rendkívüli felmondás jogának gyakorlására /Mt. 96. §/. 2. Emellett módot ad arra is, hogy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése esetére a felek - ha van az adott munkáltatónál pl. MÁV Zrt. - Kollektív szerzõdésben meghatározzák a vétkes kötelezettségszegést megvalósító egyes konkrét magatartásokat, és ezekhez kapcsolódóan - a rendkívüli felmondáson kívül - további jogkövetkezményeket állapítsanak meg (pl. írásbeli figyelmeztetés). Ha a felek ezzel a 2.) pontban említett lehetõséggel élni kívánnak, a Kollektív szerzõdésben az alkalmazásukra vonatkozó eljárási szabályokat is meg kell határozniuk (pl. az eljárás
Idõbeli korlát:
Az Mt. idõbeli korlátot (jogvesztõ határidõt) szab meg, amikor kimondja, hogy nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés elkövetése óta egy év már eltelt /Mt. 109. § (3 ) bek./. Lehetõség van arra, hogy a Kollektív szerzõdés ettõl a határidõtõl - a munkavállalók számára kedvezõbb helyzetet teremtve - eltérjen, vagyis a hátrányos jogkövetkezményt kiszabó határozat meghozatalára rövidebb határidõt írjon elõ a munkáltató részére. Egy konkrét perben a Legfelsõbb Bíróság rámutatott, hogy amennyiben a Kollektív szerzõdés a hátrányos jogkövetkezményként hozható munkáltatói intézkedések érvényesítésének rendje körében az Mt.-ben foglalt egyéves határidõ helyett - a munkavállalók elõnyére az intézkedés meghozatalára megszorító rendelkezést tartalmaz, amely szerint a munkáltatói intézkedést a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárásra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásszerzésétõl számított 15 napon belül lehet alkalmazni, úgy ez a határidõ - ugyanúgy, mint az egyéves határidõ - jogvesztõ. Mindez tehát azt jelenti, hogy a munkáltató joghatályosan csak e határidõn (15 napon) belül hozhatja meg a hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó in-
Egyéb lényeges összefüggések:
Szükséges ki emelni, hogy az a tény, miszerint a Kollektív szerzõdés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, nem zárja ki azt, hogy a munkáltató amennyiben a rendes felmondás elõfeltételei fennállnak - a hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondással megszüntesse a munkavállaló munkaviszonyát (BH 2000/31. számát). Emellett, ha a munkáltató hátrányos jogkövetkezményt alkalmaz valamely munkavállalójával szemben, mindez - a Legfelsõbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalása értelmében - nem zárja ki a kártérítési felelõsség egyidejû megállapítását, azaz ezek egymás mellett és egymástól függetlenül érvényesülhetnek. Ha ugyanis a munkavállaló vétkes magatartásával a munkáltatónak anyagi kárt is okozott, és vele szemben - a Kollektív szerzõdés rendelkezései szerint - anyagi hátránnyal járó egyéb joghátrányt szabtak ki, ez nem akadálya a kártérítési felelõsségre vonásának; a munkavállaló kártérítési felelõsségét nem szünteti meg (MK 20.).
MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének rendelkezései:
A KSz az Mt-ben kapott felhatalmazással összhangban 7. Fejezetében a Hátrányos jogkövetkezmények, valamint a munkavállalói kártérítési felelõsség szabálya címszó alatt 67-69. § és annak 3. számú melléklete illet(folytatás a 11. oldalon)
2009. január (folytatás a 10. oldalról)
ve a 9. számú melléklete, valamint leltárhiány ügyben (káló) 2. számú melléklet is tartalmaz irányadó szabályozást.
Rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezmények: A munkaviszonyából eredõ kötelezettségeit vétkesen megszegõ munkavállalóval szemben – az elkövetett cselekmény súlyára és a fokozatosság elvére tekintettel – alkalmazható munkáltatói intézkedések a következõk: a) szolgálati megrovás, b) személyi alapbér csökkentése, c) más munkakörbe helyezés. • A munkavállaló személyi alapbérét legfeljebb 20%-kal lehet csökkenteni. A személyi alapbér csökkentés idõtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. • A munkavállaló csak olyan munkakörbe helyezhetõ, amellyel kapcsolatos egészségügyi alkalmasságát elõzetesen megállapították. A más munkakörbe helyezés idõtartama egy hónapnál kevesebb és kilenc hónapnál több nem lehet. A munkavállaló személyi alapbérét az új munkakörre vonatkozó bérbesorolási szabályok szerint kell megállapítani azzal, hogy a személyi alapbér csökkenés mértéke a 20%-ot nem haladhatja meg. • Az 1. c) pontban foglaltak kivételével, anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmények közül egy intézkedés keretén belül csak egy alkalmazható. A kártérítési felelõsség megállapítása és az anyagi hátránnyal járó hátrányos jogkövetkezmény kiszabása egymást nem zárja ki. • A személyi alapbércsökkentés nem sértheti a munkavállaló jogszabályban meghatározott kötelezõ legkisebb munkabérhez (minimálbérhez) való jogát. Az e §-ban meghatározott hátrányos jogkövetkezmények kiszabására irányuló eljárás szabályait a 3. sz. melléklet tartalmazza. A hátrányos jogkövetkezménnyel szembeni jogorvoslati kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van. • A hátrányos jogkövetkezmény kiszabását gyakorló – figyelemmel a cselekmény súlyára, illetõleg az intézkedéssel érintett munkavállaló egyé-
11
HÉZAG NÉLKÜL ni és családi körülményeire is – a hátrányos jogkövetkezmény végrehajtását legfeljebb egy évi próbaidõre felfüggesztheti. Ha a próbaidõ alatt a munkavállaló nem követ el olyan újabb vétkes kötelezettségszegést, amelyért ismételten hátrányos jogkövetkezményt alkalmaznak vele szemben, a hátrányos jogkövetkezményt végrehajtani nem kell. • Ha viszont a próbaidõ alatt újabb hátrányos jogkövetkezményt szabnak ki vele szemben, a felfüggesztett hátrányos jogkövetkezményt is végre kell hajtani. • A munkáltatói jogkörgyakorló az 1. pont b) és c) alpontjában meghatározott hátrányos jogkövetkezmény további végrehajtása alól a munkavállalót mentesítésben részesítheti, amennyiben megítélése szerint a munkavállaló munkája alapján erre érdemes és az intézkedés célját már elérte, feltéve, hogy a kiszabott intézkedés végrehajtásának legalább a fele eltelt.
§
A KSz-nek kártérítési felelõsségre és a leltárhiányért való felelõsségre vonatkozó konkrét szabályainak ismertetésére továbbiakban következõ számunkban kerül sor.
KSz 3. számú melléklet:
A Kollektív szerzõdés 3. számú melléklete tartalmazza mindazon eljárási szabályokat, amely alkalmazásával a munkáltató rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket és a kártérítési felelõsséget érvényesítheti a munkavállalói kötelezettségszegés esetén. A fentiek általános tanulmányozása és ismerete valamennyi tagunk számára elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy és amennyiben ellene a 3. számú melléklet rendelkezései alapján a munkáltató eljárást kíván indítani úgymond „képben” legyen ahhoz, hogy érdekeit érvényre jutathassa addig is, amíg a PVDSz jogsegélyszolgálatának szolgáltatásait igénybe kívánja venni. Ehhez kíván segítséget nyújtani jelen cikkünk is. Egyúttal felhívva arra is a figyelmet, hogy a KSz mindenkor hatályos teljes anyaga a PVDSz honlapján is elérhetõ.
Dr. Jog Ász 06-30/496-0299
ADÓIGAZOLÁS KIADÁSA Mint minden évben, az idén is szakszervezetünk csak azon tagjainak ad ki közvetlenül adóigazolást, akik egyénileg (átutalással) fizetik a szakszervezeti tagdíjat, vagy a 600, vagy a 800 forintos plusz tagdíjfizetést vállalták. Azoknak a tagjainknak, akiknek a munkáltató vonta, vonja le a tagdíjat, a munkáltató január 31-ig az általa kiadott igazoláson tünteti fel a levont éves tagdíjösszeget. Elõfordulhat az is, hogy egy tag a PVDSz-tõl is kap adóigazolást, mely az éves adóalapot csökkenti az adóbevallás során és a munkáltató is igazolja az éves levont tagdíjat. Ebben az esetben a két összeget össze kell adni. frandy
A hó-nap kérdése Hogy fordítják a vasutasok, hogy Carpe Diem? - ??? - Élj a MÁV-nak!
Ezt is jól ELINTÉZTÜK! 1. Jogsegélyszolgálatunk részére a következõ írásbeli köszönetnyilvánítás érkezett egyik tagunktól: „Ezúton szeretnénk köszönetet mondani önzetlen segítségéért, melyet feleségem munkaügyi vitájában nyújtott.” Ez is példa arra, hogy a PVDSz jogsegélyszolgálata által követett gyakorlat szerint bármely tagunk családtagjának elsõsorban munkajogi jellegû problémája tekintetében is próbálunk segítséget nyújtani adott esetben, annak ellenére, hogy jogszabályi felhatalmazás híján – jogi képviselet ellátására ez esetben mód nem nyílik, mivel az csak tagjainkat illetheti meg.
2. Jogsegélyszolgálatunk sikerrel látta el a jogi képviseletet egyik tagunk munkajogi jogvitájában, amely nevezett átirányításával kapcsolatos – s az elévülési idõn belül érvényesíthetõ – tõke és annak járuléka iránti követelése érdekében indult. A munkavállaló kárigényét a munkáltató peren kívül rendezte.
12
HÉZAG NÉLKÜL
2009. január
Konzultáció a „pályás” átszervezésrõl A Nyílt Vonal decemberi számában beszámoltunk a Pályavasúti Területi Központok pályalétesítményi szervezeteinek átalakítására vonatkozó munkáltatói elképzelésekrõl. Az átalakítás során mérnöki szakaszok megszûnését, az alosztályok számának növelését pályamesteri szakaszok összevonását irányozták elõ. Szakszervezetünk a szervezet átalakítási elképzelésekkel kapcsolatban konzultációt folytatott a munkáltató képviselõivel. A konzultáció során a PVDSz felkérte a Munkáltatót, hogy a tervezett átalakítás vonatkozásában az indokokat ismertesse, ugyanis a véleménye szerint a tervezett átalakításhoz és annak 2009. január 1-jei bevezetéséhez a szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre. A Munkáltató kifejtette, hogy a tervezett átalakítások egy folyamat során valósulnak meg, a végrehajtás 2009. január 1-jével kezdõdik és 3 hónapon át tart. Hangsúlyozta, hogy döntés még nem született. Az átszervezés megtervezése egy hosszú folyamat eredménye, melyet több projekt is tartalmazott. A tervezett átalakítás célja a szakaszok
erõsítése, a jelenlegi információs rendszerek modernizációja, fejlesztése, a felesleges szintek megszüntetésével a hierarchikus rendszerek átalakítása, valamint az egyenletes leterhelés biztosítása. Az átszervezés nemcsak szakaszok megszûnésével, hanem azoknak létesítésével is jár. A tevékenység kihelyezés keretein belül a karbantartás-fenntartás nem a szakaszok feladata lesz. A PVDSz kérte a munkáltatót, hogy a megszûnõ szakaszokra vonatkozóan egy 1 oldalas konkrét érvrendszert mutasson be, hogy az adott szakasz mért szûnik meg. A Munkáltató válaszában hangsúlyozta, hogy a szakaszok megszûntetésének minden esetben az egyenletes, azonos leterhelés biztosításának elérése az oka. Konkrét esetekre vonatkozóan egyéni elbírálás keretein belül késõbbiek során javasol visszatérést. A PVDSz véleménye szerint is a jelenlegi állapot nem tartható fenn. Egyforma lehetõségeket kell biztosítani, támogatja az egyenlõ leterhelés elvét. A fõpályamesteri feladatok rendkívül széleskörûek, tehermentesíteni
A 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarend A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a szociális és munkaügyi miniszter az alábbiak szerint hirdette ki a 2009. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtõl való eltéréssel járó – munkarendet: január 1. csütörtök január 2. péntek január 10. szombat március 28. szombat április 13. hétfõ május 1. péntek június 1. hétfõ augusztus 20. csütörtök augusztus 21. péntek augusztus 29. szombat október 23. péntek december 19. szombat december 24. csütörtök
kell, hogy érdemi feladatot tudjanak ellátni. Problémaként merült fel a szakaszmérnökök szakaszokra való kihelyezése, mivel nem világos ezt követõen a szakaszmérnökök és a fõpályamesterek munkakapcsolata. A Munkáltató hangsúlyozta, hogy továbbra is a fõpályamester lesz felelõs a szakaszon, továbbra is õ irányítja a munkavállalókat a szakaszon és részben felügyeletet is ellát, valamint hibaelhárítási, ellenõrzési és mûszaki tervezési feladatok is megmaradnak. A szakaszmérnök feladata, hogy minden tevékenységet ellenõrizzen (beleértve a munkáltatói elszámolást, felügyeletet stb.), ezen sem kíván a Munkáltató változtatni. A tervezett változás, hogy a szakaszmérnök a végrehajtott vagy a jövõben megvalósításra kerülõ fejlesztésekre támaszkodva nyújtson informatikai segítséget a fõpályamesteri szakasznak, tehermentesítse a fõpályamestert az adminisztrációs feladatokban. A PVDSz több helyi szinten felvetõdött problémát, észrevételt ismertetett a munkáltatóval. Kifejtette, hogy alapvetõ aggályai a munkáltatói intézkedés végrehajtásának idõpontjával voltak. A konzultáció során azonban tisztázásra került, hogy az átalakítások, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése indul meg 2009. január 01-jével. Ebben a felkészülési folyamatban a szakszervezet az együttmûködésérõl biztosította a Munkáltatót. A PVDSz a Munkáltatótól a tervezett intézkedésekrõl folyamatos tájékoztatást kért. A Munkáltató, a szakszervezeti felvetésekre több esetben is jelezte, hogy szükséges a már elkészített számítások felülvizsgálata, azok ismételt elvégzése.
munkaszüneti nap pihenõnap pihenõnap munkanap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap munkaszüneti nap pihenõnap munkanap munkaszüneti nap munkanap pihenõnap
A Munkáltató hangsúlyozta, hogy egy folyamatot dolgozott ki. 2009. január 01-jétõl megkezdõdik a személyi és a tárgyi feltételek megteremtésének biztosítása. A Munkáltató 2009. január elsõ felében szakmai egyeztetéseket bonyolít le, majd ezt követõen területenkénti szakmai egyeztetést javasolt.
Az általánostól eltérõ munkaidõ-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérõen is meghatározható. - a szerk -
A Munkáltató és a PVDSz megállapodtak abban, hogy a jövõben szükség szerint egyeztetéseket folytatnak. Szentgyörgyi Mihály alelnök
2009. január
HÉZAG NÉLKÜL
13
Rövid hírek • Rövid hírek • Rövid hírek A MÁV-Trakció Vasúti Vontatási Zrt. vezérigazgatója január elsejétõl Márkus Imre (54). 1980 óta vasutas, sokféle beosztásban dolgozott, kezdetben lakatos, dízelmozdony-szerelõ, késõbb jogi ügyintézõ, majd munkaügyi és humánpolitikai osztályvezetõ volt. Egyetemi tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karán folytatta, itt szakvizsgázott. Volt a Vasutasok Szakszervezetének elnöke, 2002-ben a gazdasági tárca fõtanácsadója, miniszteri biztosa. 2008-tól a MÁV Gépészet Zrt. mûszaki vezérigazgató-helyettese volt. Kinevezéséhez ezúton is gratulálunk!
mert az üzleti folyamatok újraértékelési program menedzsmenti intézkedéseinek eredményeként 10 milliárd forint megtakarítást érnek el a belsõ költségstruktúra átalakításával. Heinczinger István kiemelt feladatnak nevezte 2009-ben, hogy a MÁV-START Zrt. közszolgáltatási szerzõdés keretében ellássa feladatát. Fontosnak tartotta a vezérigazgató, hogy 2010-re a MÁV Zrt. és az újonnan alakuló infrastruktúra vállalat az állammal kössön közszolgáltatási szerzõdést, amelyben nullszaldósra hozzák ki az állami tulajdonban lévõ infrastruktúra elemek finanszírozását. A tervek szerint az európai uniós elõírásoknak megfelelõen önállóvá váló vasúti infrastruktúrát mûködtetõ vállalat 2010 elején jön létre.
Eredményesek a takarékossági intézkedések
MÁV-ra és Volánra is jó a BKV bérlet
A MÁV Zrt. 2007 után 2008-at is pozitív eredménnyel zárja, ez azt jelenti, hogy a 2006-ban kitûzött a takarékossági és szervezési intézkedések, valamint az állami költségvetési támogatás, amelynek nagysága megegyezett a 2007. évivel, meghozták az eredményüket - mondta Heinczinger István, a MÁV Zrt. vezérigazgatója. A vasúttársaság vezérigazgatója sikerként értékelte, hogy 2008-ban lezárult a MÁV Cargo Zrt. privatizációja, a 102,5 milliárd forint vételár befolyt. Az elmúlt évet értékelve ugyancsak sikernek nevezte a vezérigazgató, hogy az üzleti folyamatok újraértékelésével (BPR-program) a 2008. évre tervezett megtakarításokat sikerült elérni, és a tervezett ütemet tartva 2011-re 40 milliárd forint költségmegtakarítást érnek el az 2008. évi induláshoz képest. Heinczinger István felhívta a figyelmet arra, hogy az alaptevékenységhez tartozó költségek az idén nem emelkednek, a 2008. évi 239 milliárd forint szinten maradnak. Ugyanakkor a társaság vezetése azzal számol, hogy a villamos energia árának növekedése miatt 4 milliárd forint, a földgáz árának változásával 1 milliárd forint többlet kiadásuk lesz. Nem emelkednek az idén a pályahasználati díjak sem, a 2009. évi bértárgyalások eredményeként várhatóan 2 milliárd többletkiadása lesz a MÁV Zrt-nek. 2008-ban, 2007-hez hasonlóan, a MÁV nem vett fel mûködéséhez bankhitelt. Heinczinger István elmondta: ezeket a költségnövekedéseket a 2009. évi költségvetésben a MÁV nem jelenteti meg,
A januári BKV bérletekkel már MÁV-ozni és Volánozni is lehet. Minden BKV bérlet érvényes a MÁV és a Volán járataira Budapest közigazgatási határain belül. A változásokkal rengetegen nyerhetnek, mert egyes viszonylatokban lényegesen gyorsabban lehet a városon belül vonattal, vagy Volánbusszal eljutni, mintha az utasok a helyi tömegközlekedéssel mennének. A nagyobb utazási szabadság
Új vezérigazgató a MÁVTrakció élén
magasabb árral is jár, mert a bérlet ára 9 ezer forintra emelkedett. Ugyanakkor a nagyvárosi közlekedésben nem ritka, hogy helyi bérlettel kombinálhatunk minden közlekedési eszközt mindennel. A rendszer hatékony mûködéséhez azonban elengedhetetlenül fontos lenne a BKV és a MÁV menetrendjeinek, valamint internetes útvonaltervezõinek az összefésülése. Igaz, sokak szerint elõbbinek nem lenne túl sok értelme, mert egyik társaság sem a pontos menetrendjérõl ismert az utazóközönség elõtt. A kombinálással csökkenhet a zsúfoltság a BKV járatain Összességében elmondható, hogy ha vonattal utazunk, akkor hamarabb vagyunk ott mindenhol, mintha a városi tömegközlekedést választjuk. Vannak azonban bosszantó hiányosságok is. Például vonatok sokszor nem állnak meg az “apróbb” budapesti állomásokon, például Ferencvárosban, vagy Józsefvárosban. De gondban lehetünk akkor is, ha ÉszakBudáról szeretnénk Dél-Pestre eljutni. Szakértõk szerint a fõvárosi közlekedés következõ nagy rendszerszintû lépése lehet, ha a HÉV- és a MÁV-járatokat, illetve infrastruktúrákat kombinálják. Ebbõl a nyár folyamán az Északi vasúti összekötõ híd felújításánál már kaphattak ízelítõt a fõvárosiak, mert akkor az Esztergom térségébõl érkezõ vonatok a Margit híd budai hídfõjéig közlekedtek.
Az Explorer Vasutas Világjáró Klub 2009 évi programter ve programterve Neuschwanstein - Párizs – Versailles: (13.000 Ft + 39 -tól) 05. 01 - 05. München - Neuschwanstein + *Holland virágkiállítás: (5.500 Ft-tól) 05. 01 - 04. Velence - Nápoly - Capri - Sorrento -Vezúv-Verona: (12.900 Ft + 60 -tól) 05. 09 - 15. Észak Itáliai körút: (11.000 Ft + 50 -tól) 05. 13 - 18. Erdély: (5.200 Ft + 55 -tól ) 05. 31 - 06. 05. Olasz tengerpart (Adria - Lignano): (9.000 Ft +70 -tól) 06. 12 - 21. Szicíliai Nyaralás + *ETNA- Tivoli – Vatikán: (16.500 Ft + 65 -tól) 06. 16 - 27. Bolgár Tengerpart: (10.500 Ft + 85) 06. 26 - 07. 05. Horvát Tengerpart (Brac) ( 9.700 Ft +70 -tól) 07. 03 - 12. Velence + *Róma: (5.500 Ft-tól) 07. 10 - 13. Prága + *Krakkó Wieliczka vagy Auschwitz : (5.500 Ft-tól) 07. 17- 20. Erdély nyáron, üdülés: (7.200 Ft + 69 -tól) 07. 23 - 28. Salzburg + *Svájc: (5.500 Ft-tól) 08. 07 - 10. Salzburg - Hamburg - Koppenhága Helsingor – Köln: (32.000 Ft-tól) 08. 07 - 13. Horvát Tengerpart (Trogir): (10.700 Ft + 75 ) 08. 21 - 30. További részletek: http://www.evvk.hu honlapunkon a 06+ 27-51-es vasúti telefonon, kedden 9-14 h-ig a 06 53 /342-884-es vezetékes számon, hétköznap 15.00 h után illetve hétvégén a 06 20/375-2386, valamint a 06 30/3866-106–os mobil számokon, napközben Hirdetéseinket a PVDSz támogatta.
14
2009. január
HÉZAG NÉLKÜL
Alapítvány a Pályavasutasokért
Mottó: „Aki kapni akar, tanuljon meg adni!” Lao-Ce
A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete (PVDSz) 2000-ben megalapította, az „Alapítvány a Pályavasutasokért” alapítványt. Az alapítvány célja, hogy az – amúgy is nehéz anyagi körülmények között élõ – pályavasúti munkavállalókat a rendkívüli élethelyzetekben támogassa! Az alapítvány támogatásáért elsõsorban PVDSz tagok pályázhatnak. Az alapítvány kuratóriuma három havonként tartott ülésein bírálja el a beérkezett kérelmeket, pályázatokat.
A benyújtott pályázatnak az alábbiakat kell tartalmaznia: – a kérelmezõ adatait – a kérelem rövid indoklását, valamint az indoklást alátámasztó dokumentumokat – a munkáltató kereseti igazolását (házas- illetve élettárs kereset igazolását is!) – az igényelt összeget – a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata, vagy iskolalátogatási bizonyítvány
Az alapítvány számlaszáma: OTP Bank Zrt. 11706016-20803599 Cím: 1142 Bp., Teleki Blanka u. 15-17. – Tel./fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194; vasútüzemi: tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94
TÉGED IS ÉRHET BALESET! Széleskörû szolgáltatás rendkívül alacsony díjért! A PVDSz tagok részére! “A” csomag 600 Ft/hó
“B” csomag 800 Ft/hó
• Életbiztosítás bármely okból bekövetkezõ halál esetén • Baleseti halál esetén plusz! már 1%-tól 100%-ig arányosan • Baleseti rokkantság • Közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodás
600.000 Ft 500.000 Ft 1.000.000 Ft
1.000.000 Ft 1.000.000 Ft 1.500.000 Ft
már 1%-tól 100%-ig arányosan csonttörés, csontrepedés esetén
500.000 Ft 20.000 Ft
500.000 Ft 20.000 Ft
legalább II.fokú, a testfelület min. 5%-ára kiterjedõ égés esetén
20.000 Ft
20.000 Ft
10.000 Ft
10.000 Ft
2.000 Ft
2.000 Ft
1.000 Ft
1.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
25.000 Ft
25.000 Ft
100.000 Ft
100.000 Ft
SZOLGÁLTATÁSOK
• Baleseti csonttörés • Baleseti égés • Baleseti múlékony sérülés
28 napot meghaladó baleseti táppénz esetén
• Baleseti kórházi napi térítés legalább 5 nap elérése után - az 1-50 nap között - naponta • Betegségi kórházi ápolás legalább 5 nap elérése után - az 5-25 nap között - naponta
• Baleseti mûtét esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a • Betegségi mûtéti térítés esetén, súlyossági fok szerint, a biztosítási összeg 50-200 %-a
• Kritikus betegségek bekövetkezése esetén, szívinfarktus, rákos megbetegedés, agyi érkatasztrófa, koszorúér áthidalási mûtét (by-pass), szervátültetés, veseelégtelenség
BELÉPÉSI FELTÉTELEK: - PVDSz tagsági viszony - a tag rendelkezzen lakossági folyószámlával - a belépési korhatár 18 éves kortól 60 éves korig terjed, kivéve aki nyugellátásban–illetve nyugdíjszerû ellátásban–részesül - családtag is beléphet
EGYÉB TUDNIVALÓK: - ez egy csomag, 9 db szolgáltatással - belépés után azonnal indul a biztosítási védelem (kivéve a betegségi kockázatoknál 1 hónap, a kritikus betegségeknél pedig 3 hónap a várakozási idõ)
RÁADÁS! Ezen kívül a szakszervezetünk által létrehozott alapítvány a Munka törvénykönyve 166.§-a, valamint a MÁV Zrt. Kollektív Szerzõdésének 80.§-ban foglaltak alapján megtéríti a PVDSz-tagok kártérítési kötelezettségét, amennyiben a munkáltató eljárás keretében kártérítési összeget állapít meg és szab ki.
- a biztosítás kiterjed a munkaidõre, illetve azon kívül a nap 24 órájára, és a világ országaira - a belépés rendkívül egyszerû, hiszen nem kell több helyen is „ügyintézni”, ugyanis a PVDSz mindent elintéz - a kárrendezés is a PVDSz-en keresztül történik - a kifizetett biztosítási összegek teljes mértékben adó és járulékmentesek - a kifizetett biztosítási összegeket saját címre vagy folyószámlára utalja a biztosító - az éves befizetett összegrõl adóigazolást adunk, amely csökkenti a tag adóalapját - folyamatos biztosítási díjfizetés szükséges a biztosítás fenntartása érdekében
BÕVEBB FELVILÁGOSÍTÁST a PVDSz 01+81-94 és a 01+11-69-es telefonszámain lehet kérni és kapni, hétköznap 09 - 13 óra között. A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezetének havi lapja – Kiadja a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete – Felelõs kiadó és fõszerkesztõ: Nagy Miklós (tel.: 01+11-69) Tervezõszerkesztõ: Györgyné Pekár Éva, – Szerkesztõség: 1142 Bp. Teleki Blanka u. 15-17. Telefon/fax/üz.rögzítõ: 06-1/511-8194, vasútüzemi tel./fax/üz.rögzítõ: 01+81-94, E-mail:
[email protected], és
[email protected], Internet: www.pvdsz.hu, www.pokkop.hu – Meg nem rendelt kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza, az anyagok rövidítésének jogát fenntartjuk! Nyomás: B.V.B. Nyomda Eger, Fadrusz u. 4. Tel.: 36/518-413
