Válasz az Európai Bizottság Magyarországi képviseletének a Költségvetési Tanács tevékenységét segítő szakmai háttér megerősítésével kapcsolatos kérdéseire
A Költségvetési Tanács (továbbiakban: KT) munkája szakmai alátámasztottságának megerősítési folyamatára irányuló, 2013. április 19-én érkezett kérdésekre – mivel azok alapvetően a KT elnökéhez kapcsolódó stáb/titkárság működésére, önálló elemző kapacitásai megteremtésére vonatkoznak – a Költségvetési Tanács Ügyrendje 5.1. g) és h) pontjai felhatalmazásával – az alábbiak szerint válaszolok. 1. Miután a rendelkezésre álló törvényi keretekből – beleértve a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényben foglalt, a KT működésének technikai, pénzügyi feltételeit is – indulok ki, így nem kerülhetem meg, hogy ezeket bevezetésképpen igen röviden összefoglaljam. Az Országgyűlés a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt (a továbbiakban: Stab. tv.) a 2012. január 1-jei hatálybalépését, illetve a KT elnökének kinevezését követően három alkalommal – a 2012. évi XVII., a 2012. évi XXXVI. és a 2012. évi CXLI. törvénnyel – módosította a KT hatásköri és működésbeli szabályaira is kiterjedően. Ezek lényegileg érintették, fejlesztették azokat a technikai-működési feltételeket, amelyek a KT hatékony, az Alaptörvényben meghatározottaknak megfelelő feladatellátását szolgálják. A jelzett törvénymódosítások - érdemben bővítették a testület feladatkörét (véleményt nyilváníthat – egyebek mellett – a közteherviselés körébe tartozó fizetési kötelezettséget megállapító törvényjavaslatokról, stb.), - a testület integritását szolgálják azon előírások, amelyek – az elnök munkájának elismerése mellett – kiegészítik az összeférhetetlenségi szabályokat, - pontosították, kiegészítették az államadósság mértékének ellenőrzésére, a vonatkozó törvényjavaslatok zárószavazásához szükséges előzetes hozzájárulásra vonatkozó rendelkezéseket (a zárószavazásra a KT elnökét meg kell hívni, stb.), - az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank kötelezettségévé tették, hogy az ÁSZ elnökének és az MNB elnökének a Tanács tagjaként ellátandó feladatait a Tanács által tárgyalt kérdések-
2
hez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segítsék. Következésképpen a két független és jelentős szakmai kapacitásokkal rendelkező intézmény elemzései nemcsak a saját vezetőjüknek a felkészítését szolgálják, hanem a Tanács egésze számára adnak sokoldalú értékelést a költségvetési és makrogazdasági folyamatokról. Ezzel összhangban az elmúlt időszakban három elemzés (ÁSZ-MNB-KT elnöki stáb/titkárság) készült minden KT döntés megalapozásához. A KT részére a 2012. I. félévi költségvetési folyamatok értékeléséhez készített elemzéseit az ÁSZ és az MNB – mint intézményi anyagokat – önállóan publikálta is, - megteremtették a KT és Titkársága működésének technikai és költségvetési feltételeit, melyek az Országgyűlés költségvetési fejezeten belül, az Országgyűlés Hivatala költségvetésében elkülönítetten szerepelnek. Ehhez kapcsolódóan jelezném, hogy az IMF-EU delegáció 2012. július 20-i és 2013. január 24-i látogatásakor, de más alkalmakkor is mintegy 8-10 fős elemző kapacitásról esett szó. Egyértelműsítettem akkor is, hogy az elvégzendő elemző, értékelő, előrejelző feladatok megbízási szerződéseken keresztül, jelentős részben külső tanácsadó cégek, kutatóintézetek bevonásával realizálódnak. A 2013. évi központi költségvetési törvény a Titkárság működési feltételeire 94,9 millió Ft-ot bocsát rendelkezésre. Ebből 5 fő elemző/tanácsadó éves bére és bérterhei, foglalkoztatásuk dologi feltételei mintegy fele részt tesznek ki. A keretből lehetővé vált, hogy a KT elnökének hatáskörében adott megbízás alapján külső elemző cégek is végezzenek – szakaszosan - célfeladatokat, ami személyre átszámítva, lényegében a fentebb ismertetett igénynek felel meg. (A középtávú makro-fiskális alappályával kapcsolatos 2013-as elemzésekről, illetve a makrogazdasági pálya feltételrendszerében meghatározó német gazdasági kapcsolatok költségvetési összefüggéseit elemző tanulmányról a 6. pontban részletesebben is írok.), - kifogás tárgya lehet, hogy a törvényi előírások egyes feladatok esetében lerövidítették a KT döntéshozatalára rendelkezésre álló időt (a költségvetési törvényt módosító törvényjavaslatok esetében a KT-nak a kézhezvételtől számított egy napon belül kell meghoznia az előzetes hozzájárulás megadására vonatkozó döntését). Az eddigiekben ezen igen szoros előírás betartását a döntés-előkészítő tervezetek megismerésének biztosítása, illetve az OGY törvényalkotási folyamatának ütemezése – igen feszített munkát kívánva – lehetővé tette.
3
Megítélésem szerint a törvénymódosítások figyelembe vették azokat az ajánlásokat is, amelyeket látogatásaik során az IMF-EU delegációk szóban, illetve azt követően írásban megfogalmaztak. Ezek egyik sarkalatos pontja a KT függetlenségének erősítése, az önálló elemző kapacitások 1. pontban vázolt fejlesztése volt1. 2. Ugyanakkor a változtatások nem érintették a KT-nak az Alaptörvényben rögzített jogi státuszát, ami szerint a testület az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, a Stab. tv.-ben meghatározott módon a) közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében, b) részt vesz az államadósság mértékére vonatkozó előírások [Alaptörvény 36. cikk (4)-(5) bek.] betartásának ellenőrzésében. A fentieknek megfelelően a törvényi felhatalmazás a KT határozatokban foglalt vélemény-nyilvánítás lehetőségeit alapvetően az éves költségvetés készítéséhez/előkészítéséhez, illetve végrehajtásához köti. Utóbbi esetben kiemelt szerepe van a költségvetési folyamatok félévenkénti értékelésének, amely értelemszerűen nem választható el a reálgazdasági folyamatok alakulásától, de a különböző tervekben (pl. Széll Kálmán terv 2.0, Konvergencia-program) foglaltaktól sem. (A múlt évben készült, az IMF-EU delegáció rendelkezésére bocsátott, az OGY honlapjának KT linkjén angolul is megtalálható dokumentumok megfelelő helyeken utalnak a hivatkozott tervekre, programokra.) 3. A kérdésekhez kapcsolódóan indokoltnak tartom kiemelni, hogy a KT és Titkársága működési feltételeinek (és kereteinek) ún. sarkalatos törvényben történő rendezése garanciális jelentőségű a feladat teljesítése, a szervezeti és gazdasági függetlenség erősítése szempontjából is. Az OGY költségvetésén belüli önálló pénzkeret anyagi előfeltételt biztosít arra is, hogy megteremthetővé váljon a nemzetgazdasági és a költségvetési folyamatok hosszabb távon való önálló kivetítésének képessége. A KT Titkársága alapvetően szervező-tanácsadó funkcióval rendelkezik. Már ma is alkalmas ugyanakkor arra, hogy meg tudja fogalmazni a makrogazdasági pályával, technikai kivetítéssel, stb. kapcso-
1
Lásd az IMF-EU delegáció 2012. július 20-i és 2013. január 24-i látogatásairól készített emlékeztetőket, amelyek a KT honlapján megtalálhatók.
4
latos kérdéseit2, majd az elkészült tanulmányok válaszait értékelje, ütköztesse, s azok alapján szintetizált, az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank megállapításait, szakmai elemzéseit is felhasználó, többoldalúan megalapozott, az ÁSZ-szal és az MNB-vel való egyeztetések után a tárgyalás, értékelés alapját képező dokumentum/határozat tervezetet terjesszen – a Tanács elnöke útján - a Tanács elé.3 4. A Költségvetési Tanács tagjai – a Stab. tv. értelmében – önállóan, egymástól függetlenül alakítják ki álláspontjukat, a Testület a véleményét az ülésein alakítja ki4. 5. A KT és tagjai opcionálisan eddig is véleményt nyilváníthattak (ilyen volt a 2012. október végén készült közbenső értékelés az év I.-IX. hónapjának költségvetési folyamatairól, a hiány és az államadósság alakulásáról), sőt meghatározott témákhoz kötődően konferenciákat szerveztek. (A múlt évben két ilyen konferenciára került sor májusban, illetve júliusban, amelyen számos meghatározó független elemző is megszólalási lehetőséget kapott, s előadást tartott a Tanács mindhárom tagja.) Ezen opcionális lehetőségen túlmenve a KT tagjainak – beleértve annak elnökét is – mozgástere van abban, hogy a különböző folyamatok megítéléséről egyéni, illetve az irányításuk alá tartozó szakmai apparátus munkájára támaszkodó véleményt képviseljenek itthon és külföldön. (Erre példaként említhető a 2012. szeptemberi Közgazdász Vándorgyűlés, a 2013. februári HBLF konferencia, vagy a napokban egy müncheni magyar-német gazdasági rendezvény.) 6. Az előkészületben lévő 2013. évi feladatterv szerint is növekedni fog a KT-nak, mint testületnek az opcionális megszólalási lehetősége. Ez egyrészt a 2012. II. féléves, illetve a 2013. I. féléves értékelésekhez, valamint a külgazdasági folyamatok és a növekedés összefüggéseit elemző – a Tanács tagjainak a véleményét a kutatás fő kérdéseinek meghatározásában is kikérve, a Titkárság közreműködésével kezdeményezett – KOPINT-TÁRKI által „A német gazdaság helyzete, jellemzői és kilátásai és a magyar gazdaság kilátásaira való hatásai”
2
Minden, a Titkárság által készített dokumentum tervezete, így a szakértői feladatok tartalmára, az ajánlattételekre vonatkozó felkérő levelek is, a KT tagjaival egyeztetésre kerülnek, így az ÁSZ és az MNB szakmai apparátusainak esetenként több szakaszban is lehetősége nyílik észrevételei megtételére.
3
Ügyrend 5.1. c) pont.
4
Ennek eljárási menetét a Stab. tv. és a KT honlapján elérhető ügyrend tartalmazza.
5
címmel készítendő tanulmány megtárgyalásához kapcsolódik.5 Másrészt pedig a 2014-es és azt követő évek makro-fiskális pályájának több nézőpontú, és két időpontban történő (2013. szeptember – a költségvetési törvényjavaslat benyújtása előtt a KT véleménye, illetve november vége – a zárószavazás előtti kitekintés, a KT hozzájárulás megadhatósága) bemutatásához igazodik. Utóbbira készülve – a Tanács tagjainak véleményét ugyancsak kikérve, a kutatás irányait egyeztetve, a Titkárság közreműködésével – kértem fel azonos tematika és kérdések alapján előrejelzés készítésére – az indokolt területeken sávosan várva, az adatokat frissítve – a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t, és a GKI Gazdaságkutató Zrt.-t.6 A közeljövőben a KT ülésén véglegezni tervezett feladattervünk szerint, annak elfogadása esetén, ezen kutatóintézetek prezentációs, vita és megszólalási lehetőséget is kapnak elemzésük, kivetítésük bemutatásakor a KT által szervezett szakmai konferencia keretében. Így a külső szakmai intézmények elemzései – kifejezetten az Alaptörvényben és a Stab. törvényben előírt keretekben maradva – a költségvetési törvényjavaslat, s az azt alátámasztó makropálya realitásának jobb megítélésében, a KT titkársága szintetizáló tevékenysége útján, az ÁSZ és az MNB elemzéseihez is kapcsolódva hasznosulnak. Budapest, 2013. május 2.
Dr. Kovács Árpád
5 6
A vonatkozó szerződés megtekinthető a KT honlapján. Természetesen, a velük kötött szerződések, beleértve a kutatási tartalomra vonatkozó mellékleteket is, ugyancsak megtalálhatók lesznek a KT honlapján.
