Hévízgyörk község esélyegyenlıségi programja
Készítette: Andráska Zsófia 2007. június 27.
I. A PROGRAM CÉLJA A 2003. évi CXXV. törvényben leírtakhoz hően az Esélyegyenlıségi Program célja a lakosságot, azon belül is a hátrányos helyzető csoportokat segítı, az esélyegyenlıséget elıtérbe helyezı feladatok rendszerezése.
A Program nagy hangsúlyt fektet azon intézkedésekre, melyek a leginkább érintett csoportok, tehát az idısek, fogyatékkal élık, valamint a romák, helyzetének javítását célozzák. Ezenkívül a közszolgáltatások jó elérhetıségét szeretné biztosítani, hiszen ez segíti a lakosság jogainak érvényesülését.
Az érintett csoportok helyzetét javító feladatok összegyőjtése után a Program megnevezi a feladatok végrehajtásáért felelısöket, valamint a határidıket.
A program a céljait - hosszútávon - 2015-ig kívánja megvalósítani.
Az Önkormányzat anyagi helyzetének megfelelıen vállalja, hogy a Program saját helyzetét, és az intézményeit érintı részeit végrehajtja, ezenkívül támogatja az esélyegyenlıség megvalósulását más szervezeteknél, valamint más szervezetek segítségével.
Mivel az Önkormányzat egyedül nem képes a Program megvalósítására, gazdasági szereplık, civil szervezetek és a lakosság segítsége is szükséges.
A Program végrehajtását 2 évente kell felülvizsgálni és lehetıségek szerint az aktuális helyzethez igazítani.
2
II. FOGLALKOZTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉG A településen élı munkanélküliek munkaerı-piaci re-integrációjának elısegítése érdekében szoros szakmai együttmőködés kialakítása szükséges a gödöllıi Munkaügyi Központtal. A munkanélküliség kiváltó okainak és tényezıinek felkutatása, valamint a magas kockázatú társadalmi csoportok feltérképezése és pontos meghatározása elsıdleges igény az érintetteknek nyújtott szolgáltatások kialakításában. Elsı lépésként megvalósítandó a munkanélküli
személyek
Önkormányzat
által
való
nyilvántartásának,
valamint
nyomonkövetési rendszerének kialakítása 2008. december 31-i hatállyal. Második lépésként fontos a Munkaügyi Központtal együttmőködve a település munkanélküli személyeinek átképzéshez, közmunkaprogramhoz, álláshoz jutásának segítése, 2009. december 31-i hatállyal. Megoldásképpen felmerülhet térségi szintő internetes állásportál kialakítása, több önkormányzattal, valamint a Munkaügyi Központtal együttmőködésben való fenntartása. Az Esélyegyenlıségi Programban az Önkormányzat vállalja, hogy fı prioritásként kezeli a munkaerı-piaci
szempontból
magas
kockázatú
társadalmi
csoportok
(alacsony
iskolázottságúak, nık, pályakezdık, fogyatékkal élık) elhelyezkedését segítı speciális szolgáltatások kialakítását. A nık esetén a meg nem oldott gyermekfelügyelet lehet egy ilyen szolgáltatás, a pályakezdık esetén pedig egy Munkaügyi Központtal való szorosabb együttmőködésnek köszönhetı, a piaci igényekhez jobban igazodó szakképzési rendszer kialakítása szükséges. A fogyatékkal élı személyek esetén a kistérségi társulás által fenntartott és mőködtetett támogató szolgálat nyújthat megoldást. A tartósan beteg, vagy önellátásra képtelen személy családtagjai számára a házi segítségnyújtás kialakítása lehetne segítség.
III. AKADÁLYMENTESÍTÉS Megoldottá kell tenni a község területén mőködı önkormányzati fenntartású közintézmények (Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal, Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Általános Iskola, Mővelıdési Ház) teljes akadálymentesítését a vonatkozó jogszabályi elıírások figyelembe vételével, legkésıbb 2012-ig, az intézményvezetık irányításával, együttmőködésével, rehabilitációs szakember bevonásával, saját, illetve pályázati források felhasználását igénybe véve. Az Esélyegyenlıségi Program keretében az Önkormányzat vállalja, hogy pénzügyi lehetıségeit figyelembe véve kiemelten kezel, valamint támogat minden olyan pályázatot,
3
illetve
egyéb
forrásbevonási
lehetıséget,
amely
közintézmények
teljes
körő
akadálymentesítését szolgálja. Az egyéb közszolgáltatást nyújtó intézményeket (Posta, Gyógyszertár, ABC), valamint vállalkozásokat ösztönözni, illetve segíteni kell épületük akadálymentesítését illetıen.
IV. FOGYATÉKKAL ÉLİK ESÉLYEGYENLİSÉGÉNEK ELİSEGÍTÉSE Településünkön a fogyatékossággal élık többsége testi, mozgásszervi fogyatékos. Többségük az idısebb korosztályból kerül ki, és legnagyobb részének az egyetlen megélhetési forrása az alacsony összegő nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek a juttatások azonban igen szőkös megélhetést biztosítanak számukra. Munkaerı-piaci pozíciójukat tovább rontja, hogy a fogyatékossággal élık iskolai végzettsége lényegesen elmarad az ép társaiktól. A Támogató Szolgálat kiépítése indokolt lenne, de ez kizárólag kistréségi együttmőködés keretében képzelhetı el. Éppen ezért az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulás keretében biztosítani lehetne a támogató szolgálat mihamarabbi megvalósítását 2010. december 31-ig, a kistérség többi településének együttmőködésével, közös fenntartással. A Támogató Szolgálat segítségével a mozgássérült személyek képessé válnának a település közintézményeinek könnyebb és aktívabb igénybevételére, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésére, valamint önálló életvitelük kialakítására és megırzésére. A közintézmények, valamint közszolgáltatást nyújtó vállalkozások, szervezetek épületeinek 2012-es akadálymentesítését követıen eredményesen megvalósulhatna a mozgáskorlátozott személyek társadalmi integrációja. Az Önkormányzatnak meg kell valósítania az információhoz jutás területén is - tehát az ügyintézésben, illetve a helyi médiában - az esélyegyenlıséget. Ennek érdekében 2009. december 31-ig biztosítania kell jeltolmácsot, feliratozást, gyengén látók számára speciális honlapot, valamint az elektronikus ügyintézés lehetıségének megteremtését. A tartós betegek ellátását segítendı indokolt lenne kiépíteni a házi gondozás intézményét, ami szintén a Kistérségi Társulás keretében képzelhetı el. A Program keretében az Önkormányzat vállalja, hogy az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása keretein belül megvizsgálja annak lehetıségét, hogy miként építhetı ki a szolgáltatás kistérségi szinten. A szolgáltatás kiépítésének végsı dátuma 2010. december 31.
4
V. KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAM Célja A közoktatás-fejlesztésben a legfontosabb horizontálisan érvényesítendı szempont az esélyegyenlıség és az egyenlı hozzáférés biztosításának elve. Minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés kialakításánál az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzető tanulók és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatási helyzetére. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak
vizsgálata,
hogy
érvényesül-e
a
településen
a
diszkriminációmentesség,
szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az egyenlı hozzáférés biztosításán túlmenıen a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek esélyegyenlıségének elımozdításához elengedhetetlen feltétel olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévı hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Közoktatási intézményi esélyegyenlıségi programunk alapvetı célja, hogy biztosítsa Hévízgyörk közoktatási intézményein belül a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Ezért azon túl, hogy a település közoktatási intézményeinek szolgáltatásaihoz való hozzáférést egyenlıen biztosítjuk, célul tőztük ki a település közoktatási intézményeinek minden tevékenysége során az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. A település közoktatási intézményei a fent említett célokat figyelembe veszik a gyerekekkel való kapcsolatba kerülés elsı pillanatától, tehát a beiratkozáskor, illetve a felvételinél, a késıbbiekben pedig a tanításkor, a gyerekek egyéni fejlesztésekor, az értékelés gyakorlatában. Ezenkívül szem elıtt tartják a tananyag kiválasztásakor és alkalmazásakor, a fegyelmezés gyakorlatában, a pedagógusok szakmai továbbképzésekor, illetve a szülıkkel, valamint a szakmai és társadalmi környezettel való kapcsolattartáskor is.
5
Prioritások A Hévízgyörki Önkormányzat a Közoktatási Esélyegyenlıségi Programjában a következı hangsúlyos elemek megvalósítására törekszik:
-
A hiányzó közoktatási szakszolgálati feladatok ellátása, a meglévık bıvítése, elérhetıségük megkönnyítése, valamint kiterjesztése minden érintett kisgyermekre.
-
0-2 éves korú gyerekek felügyeletének biztosítása, bölcsıdei ellátás, vagy családi napközin keresztül.
-
Teljes körő óvodáztatás, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre.
-
A Petıfi Sándor Általános Iskolában egy épületben történı, integrált oktatás megvalósítása.
-
A Petıfi Sándor Általános Iskola épületének 19/2002 O.M rendeletben leírtak szerinti kialakítása.
-
A Petıfi Sándor Általános Iskola halmozottan hátrányos helyzető tanulóinak nyilvántartásának nyomonkövetésének kialakítását.
-
A piaci igényekhez jobban igazodó szakképzési rendszer kialakítása a foglalkoztatási esélyegyenlıség megvalósítása érdekében.
-
A társadalmi és szakmai környezet jobb megismerése, együttmőködése érdekében fórumok szervezése.
Felelısség Azért, hogy a település közoktatási intézményeinek dolgozói, tanulói, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Program, ismerjék tartalmát és kövessék is azt, Hévízgyörk közoktatási intézményeinek vezetıi felelısek. További feladatuk, hogy biztosítsák az intézmény dolgozói számára, hogy megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Ezenkívül, ha az egyenlı bánásmód elvét sértı eset történik, megteszik a szükséges lépéseket. A település közoktatási intézményeinek vezetıi felelısek a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomonkövetéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A település közoktatási intézményeinek tantestületei felelısek azért, hogy tisztában legyenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsák a 6
diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteiket bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyenek. A tantestület minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársnak. Minden, a település közoktatási intézményeivel szerzıdéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlıségi Programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt.
Akcióterv KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK A gyógypedagógiai tanácsadás a korai fejlesztés és gondozás, valamint fejlesztı felkészítés sem a településen, sem kistérségi szinten nem megoldott. Ennek a hiányosságnak a felszámolása érdekében az Önkormányzatnak a Kistérségi Társulással közösen kell kigondolnia a szolgáltatás kiépítését, illetve mőködtetését. Az Aszódi Kistérség iskoláiban jelenleg 245 sajátos nevelési igényő tanuló van nyilvántartva. Ez a szám mindenképp indokolttá teszi egy térségi Gyógypedagógia Tanácsadó- és Korai fejlesztı, Gondozó Központ kialakítását. Feladat: Elsı lépésként meg kell vizsgálni a térség szakemberekkel való ellátottságát, majd szükség esetén megfelelı szakemberek alkalmazása, illetve azt követıen a finanszírozási feltételek megteremtése a cél. A megvalósítás 2008-as bevezetéssel, folyamatosan valósul meg. Rövid távú indikátor (1 év): Elvi megegyezés a Központ mőködtetését, finanszírozását illetıen. Középtávú indikátor (3 év): A Központ felállítása, mőködésének elindítása. Hosszú távú indikátor (6 év): A térség érintett gyermekeinek 100%-ára kiterjedı gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás.
Indokolt lenne továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás biztosítása azon fiatalok számára, akik a pedagógusok iránymutatása, tanácsadása ellenére sem tudják eldönteni, hogy mit szeretnének tanulni, nem alakul ki bennük egyetlen szakma iránt sem az érdeklıdés. A tanácsadói szolgáltatás kiépítése szintén társulási szinten képzelhetı el. Ezzel kapcsolatos feladatok: a már meglévı intézményrendszerbe való tagozódás lehetıségének vizsgálata, a
7
mőködési módok, lehetıségek pl. „utazó tanácsadó” megvizsgálása, szakemberigény felmérése, alkalmazása, finanszírozási feltételek megteremtése. A megvalósítás 2008-as bevezetéssel folyamatosan valósul meg. Rövid távú indikátor (1 év): Elvi megegyezés a tanácsadás mőködtetését, finanszírozását illetıen. Középtávú indikátor (3 év): A tanácsadó felállítása, mőködésének elindítása. Hosszú távú indikátor (6 év): A térség érintett gyermekeinek 100%-ára kiterjedı továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
A gyógytestnevelés sajnos szintén ellátatlan feladat a településen. Ezzel kapcsolatos Önkormányzati feladat, a kistérségi társulás keretein belül a kistérség így a település gyermekei számára a gyógytestnevelés biztosítása. Feladat: a kistérségi munkaerı alkalmazhatóságának
megvizsgálása,
majd
a
felmérések
alapján
gyógytestnevelık
alkalmazása, finanszírozási feltételek megteremtése. A megvalósítás 2008-as bevezetéssel folyamatosan valósul meg. Rövid távú indikátor (1 év): Elvi megegyezés a gyógytestnevelés biztosítását, valamint fenntartását illetıen. Középtávú indikátor (3 év): A gyógytestnevelık alkalmazása, a hálózat mőködésének elindítása. Hosszú távú indikátor (6 év): A térség érintett gyermekeinek 100%-ára kiterjedı gyógytestnevelési ellátás megvalósítása.
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK A településen nincs megoldva a bölcsıdei ellátás, illetve a 0-2 éves gyermekek felügyelete. A fiatalok házaspárok nagy része nagyszülıi segítséget vesz igénybe, ha elintéznivalója akad, vagy munkát szeretne vállalni, azonban legtöbb esetben valamelyik szülı (fıként anyuka) otthon marad gyermekével, amíg az el nem éri az óvodáskort. A gyermekfelügyelet megoldatlansága miatt a településen élı fiatal anyukák, nehezen tudnak a munkaerıpiacra visszakerülni, nincsenek döntési helyzetben arra vonatkozóan, hogy teljes munkaidıben, részmunkaidıben, esetleg átképzésben szeretnének részt venni. A munkaerı-piacon e nık szaktudása, ismerete hamar elavul, így gyakran a késıbbiekben is kényszerbıl otthon maradnak. Ez fıként 2006 óta jelent problémát, amikor is engedélyezték a szülınek, hogy a Gyes mellett a gyermek 1 éves korát követıen elhelyezkedjen.
8
Ennek a szolgáltatásnak a hiánya jelentıs problémát jelent azoknak a lányanyáknak az esetében is, akik iskolai elfoglaltságuknak nem tudnak eleget tenni, a meg nem oldott gyermekfelügyelet miatt. A bölcsıdei ellátás, valamint a gyermekfelügyelet teljes hiánya komoly akadályt jelenthet a beköltözni vágyó fiatal házaspárok esetében, akik esetében a nagyszülık nincsenek elérhetı távolságban. A legközelebbi bölcsıde Aszódon van, azonban évente egy-két gyereknél több nem jár oda. Ennek egyik fı oka, hogy az erre való jogosultság nincs definiálva, a gyermekek bölcsıdei felvétele eseti döntések alapján mőködik. Feladat: Elsıdleges feladat a valós igény felmérése, valamint pontos információk szerzése a különbözı települések igényét illetıen, és a már meglévı térségi bölcsıdék kapacitásáról, kihasználtságáról, illetve a térség szakember ellátottságának vizsgálata. Ezek után a térségi társulás önkormányzataival közösen fenntartott bölcsıdei hálózat kiépítése szükséges, valamint a finanszírozási feltételek megteremtése. A
bölcsıdei
ellátás
kialakításánál
figyelembe
kell
venni,
hogy
a
hévízgyörki
Önkormányzatnak segítenie kell a családokat gyermekeik utaztatásában. A megvalósítás 2009-es bevezetéssel folyamatosan valósul meg. Rövid távú indikátor (1 év): Az igények pontos felmérése, a szolgáltatás típusának meghatározása, a térségi hely és szakmai kapacitások pontos megismerése. Középtávú indikátor (3 év): Elvi megállapodás a bölcsıdei ellátás térségi színtő megvalósítását illetıen. Hosszú távú indikátor (6 év): A térségi szintő bölcsıdei ellátás kiépítése, a hozzá kapcsolódó segítı szolgáltatások mőködtetése.
A családi napközi ellátás, illetve a házi gyermekfelügyelet sem érhetı el a településen. Ezeknek a szolgáltatásoknak óriási elınye, hogy helyben megoldható, rugalmasabb nyitva tartással, felügyeletei idıvel mőködhetnek, a fenntartásuk és mőködtetésük viszonylag olcsó, valamint nagyobb lehetıséget biztosítanak az egyéni bánásmódra. Elınyük továbbá, hogy nem csak bölcsıdés, hanem óvodás korú gyermekek rövid idejő felügyeletét is elláthatják. A házi gyermekfelügyelet során a gyermek felügyelete a megszokott, ismert környezetben valósul meg, ez különösen beteg gyermekek esetén jelent komoly elınyt. A családi napközi fenntartásának több módja is lehetséges: magánszemély vállalkozásában végzi (megfelelı végzettséggel), önkormányzat által biztosított alkalmazottakkal, civil szervezettel kötött munkaviszony keretében. A házi gyermekfelügyeletnek is több módja lehetséges: 9
a bölcsıde bıvített szolgáltatásaként mőködik, a családi napközi bıvített szolgáltatásaként mőködik, vállalkozás keretében, vagy civil szervezet által fenntartva mőködik. Ezt a feladatot az Önkormányzat saját hatáskörében valósítja meg. Feladatok: Igényfelmérés, mőködtetési forma eldöntése, szolgáltatás kialakítása, finanszírozás. A megvalósítás 2009-es bevezetéssel folyamatosan valósul meg. Rövid távú indikátor (1 év): Az igények pontos felmérése, a szolgáltatás típusának, jogi kereteinek meghatározása, humánerıforrás-kapacitás felmérése. Középtávú indikátor (3 év): A szolgáltatás kiépítésének megkezdése. Hosszú távú indikátor (6 év): A település 0-3 éves korú gyermekeinek helyben történı felügyeletének biztosítása.
GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁS A településen
családok
átmeneti
otthona
sem
található.
Az
Önkormányzatnak
mindenképpen ki kell alakítania ennek az ellátási formának az elérhetıségét. Ha térségi szinten nem megalapozott, akkor javasolt lenne az Erdıkertesen mőködı Családok Átmeneti Otthonával ellátási szerzıdést kötni. Rövid távú indikátor (1 év): A megfelelı együttmőködési forma feltérképezése. Középtávú indikátor (3 év): Ellátási szerzıdés megkötése, jelzırendszer kialakítása. Hosszú távú indikátor (6 év): Minden rászoruló részére szolgáltatás nyújtása.
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Napköziotthonos Óvoda Az Óvoda épülete 2005-ben épült, a kor követelményeinek megfelelıen. Az épület akadálymentesített, megfelelı bútorzattal, hatalmas világos belsı térrel várja a gyermekeket. Az Óvoda férıhelyeinek száma eredetileg 100 fı volt, ami egy közgyőlési határozat következtében lett 120 fıre bıvítve. Az óvodai férıhelyek száma így elegendı. A 118 gyerek közül összesen 16 halmozottan hátrányos helyzető óvodás van, valamint 1 sajátos nevelési igényő (SNI). A település összes halmozottan hátrányos helyzető gyermeke óvodai nevelésben részesül. A sajátos nevelési igényő kisgyermek mozgássérült, akinek a gyógytornájáról, fejlesztı foglalkozásáról egy utazó konduktor gondoskodik, 2 heti rendszerességgel. A köztes idıben az óvópedagógusok tornáztatják a gyermeket. A Petı Intézet konduktorának külön szerzıdése van az Óvodával. 10
A kistérségben konduktív pedagógiai ellátásra szoruló gyermekek száma 8 fı, ha kistérségi koordinálással jönne létre megállapodás a Petı Intézettel, jelentıs költséget lehetne megtakarítani. Feladat: A közös koordináció feltételeinek, a közös finanszírozás lehetıségének áttekintése. Felelıs: Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. Rövid távú indikátor (1 év): Hatékonyabb és olcsóbb, valamint heti rendszerességgel történı konduktív pedagógiai ellátás a gyermekek részére.
Az Óvodában a HHH gyermekek, illetve SNI gyermekek integrált nevelést kapnak. A 31 részképesség zavarral küzdı gyermek esetén egy térségi fejlesztı pedagógus (logopédus) nyújt segítséget. Kapacitáshiány miatt 22 fıre van szerzıdése az Önkormányzatnak a Társulással, és kizárólag a logopédus, illetve az Óvoda rugalmasságának köszönhetıen kaphatja meg mégis mind a 31 gyerek a fejlesztést. Kistérségi szinten a meglévı két fejlesztı pedagógus nem elegendı, így biztos, hogy létszámuk bıvítését kezdeményezni kell. Feladat: felmérés alapján esetlegesen további logopédusok alkalmazása, a terápia helyén az eszközpark fejlesztése. Felelıs: Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. Rövid távú indikátor (1 év): Hatékonyabb és teljes körő logopédiai ellátás biztosítása a gyermekek részére.
Az Óvoda épületében a sajátos nevelési igényő gyerekek, illetve halmozottan hátrányos helyzető gyerekek oktatásához szükséges tárgyi (1 logopédiai, és 2 egyéni fejlesztı szoba), illetve személyi feltételek (logopédus, konduktor) rendelkezésre állnak. Azonban a sajátos nevelési igényő gyerekek minıségi oktatáshoz szükséges jogszabályi és szakmai elıírásoknak való megfelelésének felülvizsgálatát 2 évente meg kell tenni. Az Óvoda saját pedagógiai programját az OKI által minısített tevékenységközpontú óvodai nevelési program alkotja, kiegészítve helyi sajátosságokkal.
Az Esélyegyenlıségi Program keretében az Önkormányzat továbbra is kiemelt fontosságúnak tartja a teljes körő óvodáztatás megvalósítását, kiemelten koncentrálva a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre. A településen jelenleg minden óvodás korú, halmozottan hátrányos helyzető gyermek részt vesz óvodai nevelésben. A hévízgyörki gyerekek között azonban vannak, akik kimaradnak az Óvodából, melynek okát nem ismerjük. Mivel fontos és törvényileg szabályozott (1993. évi LXXIX. törvény) a gyerekek óvodáztatása, célunk, hogy megismerjük a távolmaradás mögötti okokat a Gyermekjóléti Szolgálat segítségével. A 11
Szolgálat munkatársai megkeresik a szóban forgó gyermekek szüleit és megpróbálják kideríteni, vannak-e akadályozó tényezık, és ha igen, mik azok. A problémák feltárása és elemzése után, amennyiben lehetséges, a Szolgálat segít elhárítani az adott akadályozó tényezıt, így hozzásegítve a gyermek óvodáztatását. Feladatok: Az akadályozó tényezık feltérképezése, elemzése, majd elhárítása. Felelıs: Óvoda, Gyermekjóléti Szolgálat. Rövid távú indikátor (1 év): Az akadályozó tényezık felkutatása. Középtávú indikátor (3 év): Az akadályozó tényezık megszüntetése, esetleges plusz szolgáltatások kialakítása. Hosszú távú indikátor (6 év): Minél szélesebb körő óvodáztatás kialakítása a településen.
Petıfi Sándor Általános Iskola Az Általános Iskolában a gyermek száma osztályonként (15-20 fı) nem mondható magasnak. A SNI gyermekek aránya az intézményben igen alacsonynak mondható. Magas azonban azoknak a gyerekeknek a száma, akiket a Nevelési Tanácsadó nem küld tovább szakértıi és rehabilitációs bizottsági vizsgálatra (összesen 59 fı), így ezek a gyerekek nem kerülnek be a statisztikába, azonban tanulási zavarokkal, ha enyhébb formában is, de továbbra is küzdenek. Fontos feladat, hogy ezeknek a gyereknek a fejlesztése megoldottá váljon. A Pedagógiai Szakszolgálatot az Aszódi Kistérség Önkormányzatának Többcélú Társulása tartja fenn. Elengedhetetlenül fontos a fejlesztı pedagógusok létszámának bıvítése, és „utazó” szolgáltatásként való mőködtetése. Feladatok: Felmérés alapján, megalapozott szakmai igény szerint további pszichológusok, fejlesztı pedagógusok alkalmazása, a kistérségi települések közti feladatmegosztással kapcsolatos döntések meghozatala, a finanszírozás feltételeinek megteremtése, a normatíva felhasználásának koordinálása.
Felelıs: Aszódi Kistérség
Önkormányzatainak Többcélú Társulása Rövid távú indikátor (1 év): Felmérések és szakmai indokokkal alátámasztott létszámbıvítésrıl szóló társulási megállapodás készítése. Középtávú indikátor (3 év): A hiányzó szakemberek (pszichológus, fejlesztı pedagógus) alkalmazása, a hálózat mőködésének elindítása. Hosszú távú indikátor (6 év): A tanulási zavarral küzdı gyermekek 100%-a fejlesztı foglalkozást kapjon
Az Iskola Pedagógiai Programjában kiemelt szerepet kap a gyermekek szellemi, erkölcsi és testi nevelése, amelynek egyik legfontosabb szerepe, hogy kialakítsa a gyermekben a közösségben való sikeres létezés, tevékenykedés alapszabályait. A 6-14 éves korú gyermekek 12
esetén három közösségi színteret különböztetünk meg: család, osztályközösség, illetve iskolai közösség. Mivel az Általános Iskola képzése két, egymástól elzárt épületben folyik, valamint a régi épület alsós tanulói, az épület rossz állapota miatt nem hagyhatják el tantermeiket, az itt tanuló gyermekek az iskolai közösséggel való érintkezés területén jelentıs hátrányt szenvednek. Annak ellenére, hogy az Iskola vezetése és tanárai mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezek a gyermekek minél kevesebb hátrányt szenvedjenek, az étkeztetés, illetve a téli hónapokban a tantermen kívüli idıeltöltés számukra nem megoldott. Az étkezı felkeresése az ebéd elfogyasztása érdekében, fıleg a téli hónapokban, komoly öltözködési procedúrát igényel a kisgyerekek részérıl. A tízórait, illetve az uzsonnát a vezetıség átviteti nekik, azonban ez az ebéd esetén nem megoldható. A dohos régi épület egészségkárosító hatása egyértelmő. Az alsó emeleten a főtés gázkonvektorral van megoldva, ami szintén igen kártékony a gyermekek egészségére. A régi épületben a tantermek elıtti terület nem alkalmas arra, hogy a gyerekek a szünetekben az idejüket eltöltsék. Az Önkormányzatnak sürgetı feladata a három alsós osztály fıépületbe való áthelyezése, ami az épület tetıterének beépítésével megoldhatóvá válna. Az Iskola könyvtárhiánya, az orvosi szoba hiánya (11/1994 MKM rendeletnek nem megfelelve), valamint a szaktantermek iránti igénye és szükséglete is megoldható lenne egy ilyen típusú beruházást követıen. E fejlesztés keretében az épület teljes körő akadálymentesítését is meg kell oldania az Önkormányzatnak. Feladatok: Mőszaki tervek kivitelezése, engedélyeztetés, saját vagy pályázati források felkutatása, kivitelezés. Felelıs: Hévízgyörki Önkormányzat Rövid távú indikátor (1 év): Kiviteli tervek elkészítése, engedélyeztetés, forrásteremtés. Középtávú indikátor (3 év): Kivitelezés. Hosszú távú indikátor (6 év): 100% integrált oktatás, az 11/1994 MKM rendeletnek való teljes megfelelés.
Az Iskolában a sajátos nevelési igényő, illetve halmozottan hátrányos helyzető tanulók integrált oktatása folyik, nincs magántanuló. Az évfolyamismétlık aránya az országos átlag alatt marad, azonban az Iskolának nincs arra vonatkozóan vezetett statisztikája, hogy ez az arány hogyan alakul a halmozottan hátrányos helyzető tanulók esetében. A megfelelı korrekciós feladatok (egyéni fejlesztési terv, mentorálás) kialakítása nem lehetséges ezeknek az adatoknak a hiányában. Éppen ezért szükséges egy új nyilvántartás, belsı statisztika kialakítása. Feladatok: Belsı statisztika kialakítása, a halmozottan hátrányos helyzető 13
tanulók nyomonkövetése, az intézményi átlagtól való 20%-os vagy magasabb mértékő eltérés esetén megelızı és támogató tevékenységek kialakítása szükséges. Felelıs: A Petıfi Sándor Általános Iskola vezetıje. Rövid távú indikátor (1 év): Belsı nyilvántartás módosítása. Középtávú indikátor (3 év): HHH gyermekek nyomonkövetése, 20%-os eltérés esetén korrekciós feladatok meghatározása. Hosszú távú indikátor (6 év): A különbségek 10%-os csökkentése.
A lemorzsolódás, illetve a továbbtanulás szempontjából sem rendelkezik az Iskola megfelelı nyilvántartással a HHH gyerekekre vonatkozóan. A megelızı és fejlesztı beavatkozások meghatározásánál feltétlenül szükséges egy megfelelı adatbázis létrehozása. Ezért éppúgy, mint az évismétlés esetén szükséges egy új nyilvántartás, belsı statisztika kialakítása. Feladatok: Belsı statisztika kialakítása, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók nyomonkövetése, ezen kívül a továbbtanulásban, a lemorzsolódás területén, valamint a kompetencia mérések eredményei esetén a HHH gyermekek eredményeinek összehasonlítása az intézményi átlaggal. Jelentıs mértékő eltérés esetén megelızı és támogató tevékenységek kialakítása szükséges. Felelıs: A Petıfi Sándor Általános Iskola vezetıje. Rövid távú indikátor (1 év): Belsı nyilvántartás módosítása. Középtávú indikátor (3 év): HHH gyermekek nyomonkövetése, eltérés esetén korrekciós feladatok meghatározása. Hosszú távú indikátor (6 év): A különbségek 10%-al való csökkentése.
Az intézményben tanuló hátrányos helyzető diákok egyike sem vesz részt semmilyen iskolán kívüli segítı programban. Ennek a tendenciának a megváltoztatása érdekében fontos megismertetni mind a pedagógusok, mind a szülık, mind a gyerekek körében ezeket a lehetıségeket. A pedagógusok között ki kell nevezni egy felelıst, aki ezekrıl a programokról behatóan tájékozódik, és errıl kollegáit is tájékoztatja. A szülıkkel való megismertetésben a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival, valamint a Polgármesteri Hivatallal, illetve a helyi sajtóval lehetne együttmőködni. Ezen kívül szülıi tájékoztató fórumokat lehet tartani. Feladat: A programok megismerése, az érintettek (diák, pedagógus, szülı) tájékoztatása. Felelıs: A Petıfi Sándor Általános Iskola vezetıje. Rövid távú indikátor (1 év): Belsı felelıs kinevezése, kommunikációs csatornák kialakítása.
14
Középtávú indikátor (3 év): A HHH gyerekek 10%-kal magasabb részvételi aránya e programokban. Hosszú távú indikátor (6 év): A HHH gyerekek 30%-kal magasabb részvételi aránya e programokban.
Az iskola évente szervez táborokat, amelyek fizetısek, és általában 15-18 fı vesz részt rajtuk. Ezeken a táborokon a HHH gyermekek nem tudnak részt venni, financiális okok miatt. Éppen ezért a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai a HHH gyermekek részére ettıl az évtıl kezdve táboroztatás megszervezését kezdték meg. A jövıben az iskola és Gyermekjóléti Szolgálat összehangoltan szervezi táboroztatását, annak érdekében, hogy a HHH gyermekek közül minél több tudjon eljutni az osztálytársaikkal együtt táborba. Feladat: Közös koordináció kialakítása, Felelıs: A Petıfi Sándor Általános Iskola vezetıje Rövid távú indikátor (1 év): Együttmőködés kialakítása, Középtávú indikátor (3 év): A HHH gyerekek számára táboroztatás megszervezése Hosszú távú indikátor (6 év): A HHH gyerekek 50%-ának táboroztatásának megoldottsága
Az Iskola eszközeihez, illetve infrastruktúrájához való hozzáférés tekintetében nincs jelentıs különbség a tanulók, illetve a HHH gyerekek arányát tekintve. A hozzáféréshez való lehetıséget továbbra is biztosítani kell a HHH tanulók részére is.
Az Iskola épületében a sajátos nevelési igényő gyerekek részére egy mozgásfejlesztı szoba lett kialakítva, azonban fejlesztı szobák nincsenek. A mozgásfejlesztı szoba is a dohos régi épületben kapott helyet. Éppen ezért az épület tetıterének beépítése során kiemelten fontos a sajátos nevelési igényő gyerekek minıségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai elıírásoknak való megfelelés. A megfelelés felülvizsgálatát 2 évente meg kell tenni.
Monitoring és nyilvánosság Az Esélyegyenlıségi Program megvalósulásának nyomonkövetésének több lépcsıben kell megtörténnie. A projekttervben lefektetett mérföldkövek erıforrás- és idıfelhasználásának, illetve a mérföldkövek elérésének tényét a fejlesztés projektfelelıse ellenırzi, aki errıl rendszeres idıközönként beszámol a képviselıtestületnek (legalább minden mérföldkı elérésekor). A második lépcsıben azt ellenırzik, hogy a fejlesztési tervbıl már megvalósult fejlesztéseknek egyenként milyen hatása van az érintett célterültre. A hatások mérése legalább féléves idıközönként szükséges, kérdıíves és más megkérdezéssel. A harmadik lépcsıben azt 15
kell megvizsgálni és ellenırizni, hogy a fejlesztésekkel megvalósult hatások összessége mennyiben segíti elı az esélyegyenlıséget általában a településen, tehát itt összegezhetı a Program megvalósulásának tényleges, minden hatást számba vevı eredménye. Ezt a vizsgálatot évente kell elvégezni. A vizsgálat célja a szinergiahatások, vagy az egymást esetleg kioltó hatások vizsgálata, illetve az egyes nem várt következmények negatív hatásának mérése. Az éves külsı monitoringért a képviselıtestület által felkért szakértı felel, aki évente, írásban közli megállapításait és javaslatait. A három lépcsıs monitoring eredményeit a település honlapján teljes egészében közzé kell tenni, illetve az internet eléréssel nem rendelkezı lakosok számára az esélyegyenlıség jegyében, az Önkormányzat épületében, illetve más középületek faliújságán ki kell függeszteni, ezen kívül a helyi lapban kivonatosan meg kell jelentetni. A személyes adatok védelmének biztosítására érdekében csak olyan adatok hozhatóak nyilvánosságra, amelyekbıl adott személyek nem azonosíthatóak, és az adatkezelés mikéntje összhangban áll a jogszabályokban, illetve az adatvédelmi biztos ajánlásában megfogalmazottakkal. Mivel a Program eredményes megvalósulását erısen befolyásolja az érintettek bevonása, minél szélesebb körő tájékoztatásra van szükség. A helyi, illetve megyei sajtó, média bevonása, esetleg rendszeres, rovatszerő beszámolók biztosítják az átláthatóságot. Minimálisan használni kell a helyi lapot, az internetes portált, és az önkormányzati faliújságot. A szakmai és társadalmi partnerek informálása a fent említett eszközökkel havonta kívánatos.
Konzultáció és visszacsatolás Bár a Program kialakításra fordítható idıkeret meglehetısen szőkös volt, az esélyegyenlıségi terv kialakítását széleskörő konzultáció elızte meg. A konzultációba bevontuk az összes érintett intézmény vezetıjét (iskola, óvoda, stb.), illetve helyi társadalmi szervezeteket. A Programmal kapcsolatos visszajelzéseket az Önkormányzat győjti össze, a kihelyezett véleményládával, egyéni meghallgatással, internetes fórummal és e-mail címre érkezett levelekkel. Ilyen módon az összes érintett fél (tanulók, dolgozók, szülık, egyéb partnerek) megteheti észrevételeit. A beérkezett észrevételek mindegyikét meg kell válaszolni (ha arra van lehetıség) és az Esélyegyenlıségi Program felülvizsgálatakor, értékelésekor ezekkel számolni kell.
16
Szankcionálás Az Esélyegyenlıségi Program önmagában egy útmutató, amelynek célja az esélyegyenlıség megvalósítása. A kulcsszó itt a megvalósítás – ennek érdekében minden, a tervtıl való eltérést szankcionálni kell, annak súlyának megfelelıen. Konkrétabban: az érintettek figyelmét fel kell hívni a monitoring negatív megállapításaira, és bár minden esetben meg kell hallgatni véleményüket, bizonyítható szakmai mulasztás esetén az írásbeli és szóbeli figyelmeztetések, illetve egyéb szankciók elkerülhetetlenek.
A Települési Esélyegyenlıségi Programot a település képviselıtestülete 2007. július 10-én fogadta el
A program mellékletei - 1 sz. melléklet. Hévízgyörki Napköziotthonos Óvoda adatlapja. - 2. sz. melléklet. Hévízgyörki Napköziotthonos Óvoda 2. számú tagintézményi adatlapja. - 3. sz. melléklet. Petıfi Sándor Általános Iskola adatlapja. - 4 sz. melléklet. Petıfi Sándor Általános Iskola 2. számú tagintézményi adatlapja.
1. sz. melléklet
HÉVIZGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 1. számú intézményi adatlapja OM azonosító: Intézmény neve: Fenntartó neve: Fıállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényő (SNI) óvodás gyermekek száma
032842 Napköziotthonos Óvoda Polgármesteri Hivatal, Hévízgyörk 8 118 1 1
gyógypedagógiai csoportban
0
Ebbı l
Integráltan
Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) óvodás gyermekek száma:
16
Tanulók száma az intézmény körzetében
17
ebbıl
Halmozottan hátrányos helyzetőek
Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma:
ebbıl
Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan gyógypedagógiai tagozaton
Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) tanulók száma: Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma: ebbıl
Halmozottan hátrányos helyzetőek
2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma
Feladatellátási hely (neve és címe)
Funkció
Napköziotthonos Óvoda 2192 Hévízgyörk, Vörösmarty u. 96.
Fıállású pedagóguso k létszáma
Gyermekek, tanulók száma
HHH gyermekek, tanulók száma
8
118
16
Óvodai nev.
SNI és részképessé g zavaros gyermekek, tanulók száma SNI 1 részk.: 31 logopédiás
3. Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként
évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám csoport az foka évfolyamon
Mini Kicsi Középsı Nagy
31 28 29 30
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!)
Normál (általános) tanterv
Összesen
HHH
SNI
31 28 29 30
4 6 3 3
0 0 0 1
Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás Összesen
HHH
SNI
Gyógypedagógiai tagozat Összesen
18
HHH
4. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Halmozottan Összesen: hátrányos helyzető: A gyermekek, tanulók létszáma az 16 0
5 0
0 0
0
0
ebbıl
ebbıl
118 5
ebbıl
Ebbıl Ebbıl
ebbıl
Ebbıl
intézményben Óvodába jár más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Felsı tagozatos (5-8.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) 5. gyógypedagógiai nevelés, oktatás
Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít (ált. isk)
ebbıl
Fıállású gyógypedagógusok létszáma oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos
ebbıl
Ebbıl gyógypedagógiai tagozaton (ált. isk) SNI tanulók létszáma: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
19
6. Lemorzsolódás aránya az intézményben
Évfolyamismétlık aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében
Magántanulók aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében
Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 (tervezett) 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
2,11%
0,61%
0,37%
7. Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzısök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Szakiskolai képzés (%)
Speciális szakiskola (%)
összlét HHHösszléts HHHösszléts HHHösszlétsz HHHszámo tanulók zámon tanulók zámon tanulók ámon tanulók n belül körébe belül körében belül körében belül körében n
Nem tanult tovább (%) összlétsz HHHámon tanulók belül körében
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 (tervezett) 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
36,6%
43,1%
19,0%
1,3%
20
8. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám 2005/2006 Programok
Összes tanuló
HHH tanulók
2006/2007 Összes tanuló
HHH tanulók
Létszám / tervezett létszám 2007/2008 Összes tanuló
HHH tanulók
2008/2009
Összes tanuló
HHH tanulók
Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola 9. Iskolán kívüli segítı programokban való részvétel Létszám 2005/2006 Programok
Összes tanuló
HHH tanulók
2006/2007 Összes tanuló
HHH tanulók
Létszám / tervezett létszám 2007/2008 Összes tanuló
HHH tanulók
2008/2009
Összes tanuló
HHH tanulók
Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb
21
10. Kompetencia mérések eredményei
Országos Iskola kompetencia- átlaga mérés eredménye
2003 2004 Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga
2006 HHH tanulók átlaga
Országos Iskola átlag átlaga
2007 HHH tanulók átlaga
11. Humán-erıforrás hiánya az iskolai oktatásban Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı. nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy
érintett tanulók száma
összes tanuló hhh tanulók SNI tanulók ----
22
12. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó
eszköz/létesítmény
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba Nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintő) Ebbı l internet hozzáféréssel tornaterem
sajátos HHH nevelési darab gyermekek, gyermekek, igényő tanulók gyermekek, tanulók száma száma tanulók száma
1
31
10
1
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
12b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı logopédiai építés foglalkozszámításFeladatellátási vagy szükség Számítógép tató, nyelvi technikai hely legutóbbi (min. P4 egyéni labor szaktante (megnevezése) felújítás tanterem szintő) fejlesztı rem éve szoba Napköziotthonos Óvoda 2192 Hévízgyörk, Vörösmarty u. 96.
2005
1 + egyéni 2
0
0
0
2
tornater vízöblíté em ses WC
1
24
étkezı vagy ebédlı
1
23
13. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? tanulók létszáma, akik után a támogatást igénybe veszik tanulólétszám az évfolyamon
2004/2005
2005/2006
2007/2008
2008/2009
évfolyam Összese HHH n
képességképességképességképességkibonta- integrációs kibonta- integrációs kibonta- integrációs kibonta- integrációs koztató koztató koztató koztató
-
24
14. Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület Résztvevı fıállású pedagógusok Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia
-
15. intézményi és szervezeti együttmőködések Van-e kapcsolat, együttmőködés az intézmény környezetében mőködı társadalmi és szakmai szereplıkkel Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı Szervezetek, Együttmőködés jellege intézmények Rendszeres kapcsolat Alkalmi találkozók Nincs kapcsolat (gyakoriság) (jelölje X-szel) (jelölje X-szel) Cigány kisebbségi X önkormányzat X Családsegítı X Gyermekjóléti szolgálat X Védınık Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat)
25
2. számú melléklet
HÉVIGYÖRKI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 2. számú tagintézményi adatlap OM azonosító:
032842
Intézmény neve:
Napköziotthonos Óvoda
Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve:
Polgármesteri Hivatal, Hévízgyörk
Fıállású pedagógusok száma a tagintézményben: Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében Ebbıl
2192 Hévízgyörk, Vörösmarty utca 96.
8 118
Halmozottan hátrányos helyzetőek 16
A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma:
Ebbıl
Sajátos nevelési igényő gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan
118 0 1 1
16
Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma:
0
Ebbıl
gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek vagy tanulók száma:
0
Halmozottan hátrányos helyzetőek 0
2. A gyermekek, tanulók száma az egyes óvodai csoportokban vagy iskolai osztályokban 1
Osztály
(évf. és betőjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Emelt szintő Normál oktatás Gyógypedagógiai (általános) és/vagy tagozat két tanterv tanítási nyelvő
1
Amennyiben egy osztályban különbözı osztályfokon tanuló gyerekek összevont oktatása folyik, kérjük, hogy jelölje ezt is egy sorban. Pl. 1-3.
26
Összesen
HHH
SNI
31 28 29 30
4 6 3 3
0 0 0 1
Mini Kicsi Középsı Nagy
iskolai oktatás X X X X
3.Humán-erıforrás hiánya Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı. nem megfelelı képesítéssel betöltött pedagógus-állás (iskola esetén szak-, szaktárgy) megnevezése
érintett gyermekek, tanulók száma
összesen
Hhh
SNI
-----
4. nyitva tartás A napi nyitvatartási idı óramennyisége:
11
27
3. sz. melléklet
HÉVIZGYÖRKI PETİFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. számú intézményi adatlapja OM azonosító: Intézmény neve: Fenntartó neve: Fıállású pedagógusok száma:
032367 Petıfi Sándor Ált. Isk. Polgármesteri Hivatal, Hévízgyörk 21
Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma
-
Sajátos nevelési igényő (SNI) óvodás gyermekek száma
-
gyógypedagógiai csoportban
-
Ebbı l
Integráltan
Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) óvodás gyermekek száma:
Ebbıl
Tanulók száma az intézmény körzetében
238
Halmozottan hátrányos helyzetőek 12
Az intézménybe járó tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényő (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is):
264 4 4
gyógypedagógiai tagozaton
-
Ebbı l
Integráltan
15
Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma:
26
Ebbıl
Halmozottan hátrányos helyzető (HHH) tanulók száma:
Halmozottan hátrányos helyzetőek 3
28
2. Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma
Feladatellátási hely (neve és címe)
Funkció
Petıfi Sándor Ált. Isk., Hévízgyörk, Ady Endre u. 143.
ált. isk. okt.nev.
Fıállású pedagóguso k létszáma
Gyermekek, tanulók száma
HHH gyermekek, tanulók száma
21
264
15
SNI és részképessé g zavaros gyermekek, tanulók száma 4
3. Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként
évfolyam gyermek és/vagy és/vagy óvodai tanulólétszám csoport az foka évfolyamon
1 2 3 4 5 6 7 8
31 27 32 31 32 35 37 39
gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint (csak általános iskola!) Emelt szintő oktatás és/vagy két tanítási nyelvő iskolai oktatás
Normál (általános) tanterv
Összesen
HHH
SNI
31 27 32 31 32 35 37 39
1 1 4 1 3 2 0 3
1 0 1 0 2 0 0 0
Összesen
HHH
SNI
Gyógypedagógiai tagozat Összesen
4. Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek Halmozottan Összesen: hátrányos helyzető: A gyermekek, tanulók létszáma az 264
15
0
0
121 7 7 143 19 19 -
7 0 0 8 3 3 -
ebbıl ebbıl ebbıl
Ebbıl Ebbıl
Ebbıl
Ebbıl
intézményben Óvodába jár más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val) Felsı tagozatos (5-8.) más településrıl bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülık szgk.-val)
29
HHH
5. gyógypedagógiai nevelés, oktatás Ebbıl a gyógypedagógiai tagozaton tanít (ált. isk)
Ebbıl
Fıállású gyógypedagógusok létszáma oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos
ebbıl
Ebbıl gyógypedagógiai tagozaton (ált. isk) SNI tanulók létszáma: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb
A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban 6. Lemorzsolódás aránya az intézményben
Évfolyamismétlık aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 (tervezett) 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
Magántanulók aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében
Az elızı tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%) összlétszá HHHmon belül tanulók körében
2,3 1,5 0,8
Nincs adat Nincs adat Nincs adat
-
-
-
-
0,78
Nincs adat
-
-
-
-
0,78
Nincs adat
-
-
-
-
0,78
Nincs adat
-
-
-
-
2,11%
0,61%
0,37%
7. Továbbtanulási mutatók az intézményben 30
A végzısök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? Gimnázium (%)
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Szakiskolai képzés (%)
Speciális szakiskola (%)
összlét HHHösszléts HHHösszléts HHHösszlétsz HHHszámo tanulók zámon tanulók zámon tanulók ámon tanulók n belül körébe belül körében belül körében belül körében n 2003/2004 30 n.a 49 n.a 21 n.a 2004/2005 29 n.a 45 n.a 23 n.a 3 n.a 2005/2006 28 n.a 35 n.a 37 n.a 2006/2007 (tervezett) 35 n.a 52 n.a 13 n.a 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
36,6%
43,1%
19,0%
Nem tanult tovább (%) összlétsz HHHámon tanulók belül körében -
-
-
-
-
-
-
-
1,3%
31
8. tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban Létszám 2005/2006 Programok
Alapfokú mővészetoktatás Kisebbségi program Napközi Szakkör Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Létszám / tervezett létszám 2007/2008
2006/2007
2008/2009
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
-
-
-
-
-
-
-
-
30 -
-
28 95
10
28 95
12
30 90
15
18
-
15
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
9. Iskolán kívüli segítı programokban való részvétel Létszám 2005/2006 Programok
Útravaló Program Arany János Program Tanoda Egyéb
Létszám / tervezett létszám 2007/2008
2006/2007
2008/2009
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
Összes tanuló
HHH tanulók
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
32
10. Kompetencia mérések eredményei
Országos Iskola kompetencia- átlaga mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
2003 2004 Országos Iskola Országos Iskola átlag átlaga átlag átlaga
2006 HHH tanulók átlaga
Országos Iskola átlag átlaga
2007 HHH tanulók átlaga
533
500
548
509
-
-
493
-
-
–
–
505
500
484
-
497
-
-
-
500
-
499
-
-
501
-
-
510
500
540
505
-
-
493
-
-
–
–
473
500
472
-
494
-
-
-
500
-
497
-
-
499
-
-
11. Humán-erıforrás hiánya az iskolai oktatásban
nem megfelelı képesítéső pedagógus által oktatott tantárgy
érintett tanulók száma
összes tanuló hhh tanulók SNI tanulók ----
33
12. Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó sajátos HHH nevelési darab gyermekek, gyermekek, igényő tanulók gyermekek, tanulók száma száma tanulók száma
eszköz/létesítmény
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztı szoba nyelvi labor szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintő) ebbıl internet hozzáféréssel tornaterem
1
2
0
2
0 2 1 12 12 1
0 31 111 111 111 264
0 1 5 5 5 15
0 1 0 0 0 4
12b. infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám) logopédiai építés foglalkozszámításFeladatellátási vagy szükség számítógép tató, nyelvi technikai hely legutóbbi (min. P4 egyéni labor szaktante (megnevezése) felújítás tanterem szintő) fejlesztı rem éve szoba Petıfi Sándor Ált. Isk.
1988
1
0
2
1
12
tornater vízöblíté em ses WC
1
14
étkezı vagy ebédlı
1
34
13. Hány tanuló után igényelték, ill. tervezik igényelni az integrációs és/vagy képesség-kibontakoztató támogatást? tanulók létszáma, akik után a támogatást igénybe veszik tanulólétszám az évfolyamon
2004/2005
2005/2006
2007/2008
2008/2009
évfolyam összesen HHH 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
31 27 32 31 32 35 37 39
1 1 4 1 3 2 0 3
képességképességképességképességkibonta- integrációs kibonta- integrációs kibonta- integrációs kibonta- integrációs koztató koztató koztató koztató 0 1 0 1 0 1 0 1 0 0 1 0 1 0 0 0 1 1 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0
35
14. Módszertani képzettség az intézményben Módszertani terület Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés Egyéni haladási ütemet segítı differenciált tanulásszervezés Kooperativ tanulás Projektpedagógia Drámapedagógia
Résztvevı fıállású pedagógusok 0 1 0 0 0
15. intézményi és szervezeti együttmőködések Szervezetek, intézmények
Rendszeres kapcsolat (gyakoriság)
Cigány kisebbségi önkormányzat X Családsegítı X Gyermekjóléti szolgálat X Védınık Civil szervezetek (Kérjük sorolja fel azokat) Hévízgyörki Természetbarát Egyesület Összefogás Hévízgyörkért Egyesület Hévízgyörki Sportkör
Együttmőködés jellege Alkalmi találkozók (jelölje X-szel)
Nincs kapcsolat (jelölje X-szel) X
X X X
36
HÉVIZGYÖRKI PETİFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 2. számú tagintézményi adatlapja OM azonosító: Intézmény neve:
032367 Petıfi Sándor Általános Iskola
Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve:
Polgármesteri Hivatal, Hévízgyörk 21
Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében
238
Ebbıl
Fıállású pedagógusok száma a tagintézményben:
Halmozottan hátrányos helyzetőek 12
A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma:
ebbıl
Sajátos nevelési igényő gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan
264 0 4 4
gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A halmozottan hátrányos helyzető (HHH) gyermekek vagy tanulók száma:
15
Más település(ek)rıl bejáró általános iskolás tanulók száma:
26
0
ebbıl
Halmozottan hátrányos helyzetőek 3
37
2. A gyermekek, tanulók száma az egyes óvodai csoportokban vagy iskolai osztályokban Kérjük, hogy az egyes óvodai csoportokat vagy iskolai osztályokat a legalacsonyabb életkorú csoporttól/osztálytól kiindulva tüntessék fel. Amennyiben szükséges, a táblázat tetszıleges számú sorral bıvíthetı. Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel) Osztály (évf. és betőjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)
gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban
Összesen
HHH
SNI
15 16 27 16 16 15 16 18 14 18 17 19 18 20 19
0 1 1 2 2 1 0 1 2 2 0 0 0 2 1
1 0 0 1 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0
1.a 1.b 2. 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b
Emelt szintő oktatás Normál és/vagy Gyógypedagógiai (általános) két tagozat tanterv tanítási nyelvő iskolai oktatás X X X X X X X X X X X X X X X
3.Humán-erıforrás hiánya nem megfelelı képesítéssel betöltött pedagógus-állás (iskola esetén szak-, szaktárgy) megnevezése
érintett gyermekek, tanulók száma
összesen
hhh
SNI
4. nyitva tartás A napi nyitvatartási idı óramennyisége:
-
38
