2012.07.16. hétfő
Demokrácia mint érték a 21. században Valódi konzultáció Móron - videó 'Statisztikai manipuláció' Eszement egészségügyi kormányzás Fidesz-mutyik országszerte Milliókat fizettek a fővárosban egy plágiumgyanús anyagért Tudatmódosító szer hatása alatt nyilatkozott Orbán A nyugdíjas házak és az autós iskolák működését is vizsgálja a fogyasztóvédelmi bizottság ősszel Az MSZP feljelentést tett a nyugdíjvagyonnal kapcsolatban Ki a felelős az euróövezeti csatlakozás elodázásért?
Eszi, nem eszi – a kormánynak mindegy! Zöld költségvetés! Csatáry László megtalálásáról Alaptörvény-ellenes a bírák kényszernyugdíjazása A kormány munkahelyvédő terve beismerő vallomás
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Demokrácia mint érték a 21. században „Az Európai Szocialisták Pártjának (PES) Elvi Nyilatkozatában a demokrácia, mint érték elsőként szerepel.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ECOSY nyári táborát dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke 2012. július 13-án Savudrijában. Az ECOSY, az Európai Szocialisták Pártjának Ifjúsági Szervezete. Gurmai Zita mellett nyitóbeszédet mondott Sergei Stanishev, a PES elnöke, illetve a horvát, szociáldemokrata miniszterelnök Zoran Milanović. Emellett a megnyitón beszédet mondott még Kaisa Penny, az ECOSY elnöke valamint Thomas Maes, az ECOSY főtitkára. A tábor célja az aktív párbeszéd folytatása a szocialista értékekről, amelyek közül kiemelt figyelmet fordítanak a demokrácia védelmére, amely manapság veszélybe került egyes tagállamokban. „A demokrácia manapság biztosítva van, és egyébként is vannak fontosabb gondjainkhangzik el egyre gyakrabban ez a mondat Én nem értek egyet! A demokrácia, éppen úgy, mint a társadalmi nemek közötti egyenlőség, sosem nyilvánítható biztosítottnak és a 21. században is ugyanúgy küzdeni kell érte.”- hangsúlyozta a szocialista politikus. Ezen kívül utalt a jelenlegi tendenciákra Európában, amely során egyes kormányok igyekeznek felborítani az egyensúlyt, és az ellenzék, illetve az állampolgárok beleegyezése nélkül dönteni minden kérdésben. „A demokráciában az állampolgárokat a döntésekbe egyenlő módón kell bevonni.” Azonban miben is áll ez az egyenlőség, amikor a nők még jelenleg is azzal küzdenek, hogy nincsenek kellőképpen képviselve a döntéshozatalban? Az európai országok parlamentjeiben a nők csupán 24%-ban, a kormányokban pedig 26%-ban vannak jelen. „A 21. század egyik nagy kihívása, a női részvétel növelése ezen a területen. Hogyan? Kötelező intézkedésekkel. Gondolok itt a kvóta-rendszerre. Norvégiában, mióta ez a rendszer bevezetésre került, és 40% feletti a nők aránya, a politikai döntéshozatal pozitív irányba változott.” – emelte ki Gurmai Zita. A másik kulcskérdés a képviselőasszony véleménye szerint a gender témák előtérbe helyezése. Melyek közül a legfontosabbak a fiatal nők munkanélküliségének problémája, a gyermekgondozás és a nők és férfiak keresete közötti különbségek.
„Számunkra, mint progresszíven gondolkodók számára, az Európai Unió mindig többet jelentett egy gazdasági tervnél. Az Unió értékei jelölték ki az együttműködésünk határait, és csak ezeket alapul véve építhetünk egy erős gazdasági és politikai uniót. Ami pedig csak rajtunk múlik, hogy olyan értéket, mint a demokrácia, valódi, progresszív tartalommal töltünk meg, hogy valóban megvalósítsuk a képviseletet és a részvételt az állampolgárok számára. Dolgozzunk rajta közösen!” – zárta beszédét Gurmai Zita.
Valódi konzultáció Móron - videó Az emberek arra várnak, hogy legyen új kormány! Elegük van a jelenlegi hatalomból. Azt kérik, hogy az MSZP álljon elő az emberek életminőségét javító programmal és erről folytasson társadalmi vitát- ilyen javaslatok és vélemények hangzottak el azon a városi piaci kitelepülésen Móron, melyet az MSZP Móri Szervezete és a Societas országos, valamint helyi képviselői rendeztek. Móron a beszélgetések során az emberek rengeteget panaszkodtak, köztük olyanok is, akik korábban a jelenlegi kormánypártra szavaztak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy egyre nő a bizalom az MSZP iránt. A szociális védőháló szakadása egyre nagyobb tömegeket taszít a periféria szélére. A szocialista párt karakteresen kiállt és kiáll a mai napig az elszegényedés visszaszorításáért, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséért. A Fidesz gazdasági- és társadalompolitikája a választók döntő többségének szemében megbukott. A móri kitelepülésen támogatóként most is jelen volt a Népszava. Meghívott közéleti vendég ezúttal Török Zsolt, az MSZP szóvivője volt. Véleménye szerint az ilyen típusú közvetlen kapcsolatfelvétel mondható igazi konzultációnak. A számos megkeresés, biztatás, javaslattétel is ezt igazolja.
'Statisztikai manipuláció' Az MSZP alelnöke szerint az Orbán-kormány két év alatt semmit sem tett a foglalkoztatás növeléséért és a munkanélküliség ellen, miközben az állástalanok ellátását és a közmunkabért csökkentette. Gúr Nándor, a parlament foglalkoztatási bizottságát vezető szocialista politikus szombati sajtótájékoztatóján elmondta: bár a kormány szerint néhány tízezerrel több embernek van munkája, mint 2010 nyarán, ez csak "statisztikai manipuláció". Állítását azzal magyarázta, hogy a közfoglalkoztatottak száma meghaladja a százezret, eközben viszont a gazdaságban 30-35 ezerrel kevesebb embernek van munkája, több tízezren pedig nyolc óra helyett négy vagy hat órát dolgoznak naponta, vagyis a részmunkaidős foglalkoztatás a teljes idejű rovására gyarapszik. Véleménye szerint az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájának kudarcát jelzi, hogy 75 ezerrel kevesebb embernek van állása, mint a pénzügyi-gazdasági válság előtt, 2008 szeptemberében. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a kormányzati politika miatt hiányzik a Magyarország iránti befektetői bizalom - mondta. A szocialista politikus kitért arra, hogy több a munkanélküli, mint a kormányváltáskor. Nehezményezte, hogy - bár a járulékok mértéke nem változott - az álláskeresési járadékot január óta a korábbi kilenc helyett már csak három hónapig folyósítják, noha az álláskeresők átlagosan másfél évet töltenek el munka nélkül. Azzal kapcsolatban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalára pénteken feltett videoüzenetében arról beszélt, jó esély van arra, hogy tovább emeljék a béreket, köztük a minimálbért is, Gúr Nándor kifejtette: nem érti, miről beszél a kormányfő, mert a reálbérek csökkennek, és bár a bruttó minimálbér valóban 19.500 forinttal több a két évvel ezelőttinél, a nettó értéke az adóváltozások miatt nem nőtt, a 2010-es 73.500 és a jelenlegi 93 ezer forint nettó értéke egyaránt 60-61 ezer forint. A közfoglalkoztatási minimálbér pedig - hangsúlyozta - a 2010-es havi 60.200 forintról 47 ezer forintra csökkent, és az infláció miatt évről évre kevesebbet ér.
Megismételte azt is, hogy a szocialisták bizonytalannak látják a háromszázmilliárd forintos munkáltatói tehercsökkentés fedezetét, és további pontokkal, például a szakképzésben a gyakorlati oktatásra jutó támogatás növelésével és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekhez alakításával egészítenék ki a kormány munkahelyvédelmi akciótervét.
Eszement egészségügyi kormányzás "Eszement gályamunkát" végzett, mondta nemrég egy interjú során az egészségügyi államtitkár. Először csodálkoztam rajta, de később rájöttem: igaza van. A kormány eszement tevékenysége nyomán az egészségügyben dolgozók gályarabnak érezhetik magukat, akik pedig megtehetik, el is menekülnek a gályáról. A Fidesz nem egyszerűen akadályozta az egészségügy korábbi reformkísérleteit, hanem hisztérikus hangulatot keltett velük szemben. Indulatos populizmusa minden normális átalakítási törekvést megakadályozott. Azzal hitegette az ágazatban dolgozókat és érdekképviseleti szervezeteiket, hogy kormányra jutva pénzt és biztonságot hoz az egészségügyi dolgozóknak. A betegeknek hozzáférhető, egyenlő ellátást ígért, vizitdíjtól és áremelésektől mentesen. Ma már alig valaki lepődik meg azon, hogy a Fidesz az ígéretei szöges ellentétét valósította meg. Mégis, a jóérzésű embereket különösen aggasztja a dúlás, amit a kormány ezen a területen véghez visz. Az egészségügy dolgai ugyanis szó szerint életbevágóak. Az a példátlan felelőtlenség, ami itt megnyilvánul a kormány részéről, különösen veszélyes és teljességgel elfogadhatatlan. Bár a számoktól többnyire mentes kormányprogram nem mondta meg, mennyivel növelnék a az egészségügyre szánt forrásokat, maga a forrásnövelési szándék egyértelműen megfogalmazódott. Orbán Viktor tehát azt ígérte, hogy növelni fogják az egészségügyi kiadásokat. Orbán Viktor azonban hazudott: az egészségügyre szánt pénzek a kormányváltás óta egyre csak csökkennek. A Fidesznek fontosabb az egykulcsos adó, meg az adókedvezmény - amelynek kedvezményezettjei nagyobb eséllyel vásárolnak piaci egészségügyi szolgáltatást -, mint a mindenkinek járó egészségügyi szolgáltatások fejlesztése.
A Széll Kálmán tervek nyomán forráskivonás történik az egészségügyből, a gyógyszerkassza esetében különösen brutális mértékben. Itt is vannak különadók, amelyekkel a kormány elképesztő károkat okoz. A magyar gyógyszeripar visszafogja az innovációt, az új külföldi fejlesztések pedig meg se érkeznek az országba, mert üzletileg nem éri meg. Ezzel csapást lehet mérni a karvalytőkére, ám ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar emberekhez nem jutnak el a legújabb, leghatásosabb gyógyszerek. Ami pedig eljut, azért egyre többet kell fizetniük. Izzadságos munkával sajtolt ki magából béremelést az egészségügyi államtitkárság, hogy legalább fékezze az orvosok és ápolók kivándorlását. Csakhogy a béremelésből kimaradtak például a háziorvosok, az egészségügyi szakdolgozók pedig minimális, esetenként ezerforintnyi béremelést kapnak csupán. Ezt győzelemként feltüntetni színtiszta cinizmus. És ez még nem minden: Szócska Miklós váltig állította, hogy a béremelés fedezete rendelkezésre áll a költségvetésben, mégpedig a chipsadó bevételeiből. A szocialistáknak ezzel kapcsolatosan első pillanattól kételyei voltak, amelyeknek hangot is adtunk. Mára kiderült: sajnos megint igazunk volt. A kormány ugyanis csökkenti a járó- és fekvőbeteg-ellátás normatíváját. Ez azt jelenti, hogy azt a keveset, amit a kormány az érintett orvosoknak és szakszemélyzetnek fizetésemelésként ad, a betegellátástól vonja el. A Fidesz tehát nemcsak hazudott, hanem veszélybe sodorja a gyógyító-megelőző ellátásokat is. Az államosított egészségügyi intézmények tetejébe növesztett új vízfej, a GYEMSZI előzetes bejelentés nélkül, ám egyre határozottabban vesz át minden irányítási és ellenőrzési feladatot az ágazatban. Igazi monstrum ez, amely ráadásul számos egymást átfedő tevékenységet végez, végső soron önmaga ellenőrzése is a saját feladata. Mondhatni, megszületett az egészségügyi médiahatóság, egy újabb állam az államban. Tevékenysége nyomán elérte az egészségügyet is a visszamenőleges jogalkotás: az intézményvezetői pályázatok kiírását követően találták ki, hogy 62 éves kor felett ne lehessen ilyen típusú munkát vállalni. Erre hivatkozva érvénytelenítették számos kiváló szakember nyertes pályázatát. Úgy látszik, a Fideszben felfedezték, hogy maradt még néhány poszt az országban, amelynek esetében nem a Fidesz-szimpátia, hanem a szaktudás dominál. Sürgősen tettek is ellene. Közben gőzerővel - "eszement gályamunkával" - zajlik a társadalombiztosítás felszámolása. A magántőke ellenőrzött bevonását tajtékozva ellenző Fidesz ma arra
készül, hogy csendben piacosítsa az egészségügyet. A munkaadók egészségbiztosítást vásárolhatnak munkavállalóiknak, ezért adókedvezményben részesülnek, a szerencsés munkavállalók pedig a magánbiztosítás révén előbbre léphetnek az egyre hosszabb várólistákon. Aki inaktív, munkanélküli vagy akinek főnöke nem engedheti meg magának a magánbiztosítás megvásárlását, az mehet a fapados ellátásba. A kormány tehát nem privatizál intézményeket, hanem belülről bomlasztja szét a nemzeti kockázatközösséget. Nem szeretnék illúziót kelteni senkiben: rettenetesen nehéz lesz a Fidesz után igazságos, mindenki által hozzáférhető, színvonalas egészségügyet építeni. De meg fogjuk próbálni! A szocialisták célja, hogy az egészségügyi közkiadások érjék el a GDP 6 százalékát (ma 5 százalék alatt van ez a mutató). Pontos menetrendet kell később kidolgoznunk arra, milyen ütemben lehetséges, de politikánk iránya ez lesz. Helyreállítjuk a szolidaritási elvet, bevonjuk a döntésekbe a betegeket és a szakmai szervezeteket. Az ágazat legázolása helyett a konszenzus és a szolidaritás szellemében ajánlunk együttműködést az egészségügynek, vele együtt pedig a hosszabb és jobb minőségű élet reményét a magyar embereknek.
Fidesz-mutyik országszerte Az MSZP szerint a kormány nem az emberek, hanem a saját zsebe érdekében tevékenykedik, az elmúlt két év legjellemzőbb lépései mutyikra utalnak. Török Zsolt, a párt szóvivője vasárnap Budapesten, a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt azt mondta, a mutyikra utal a "Simicska Zrt.-k, Nyerges Kft.-k" működése is, és ahogy az egész országban, úgy Pécsen és Püspökladányban is tetten érhető a mutyizás. Tóth Bertalan, az MSZP elnökségi tagja elmondta, a pécsi fideszes városvezetés úgy döntött, hogy kiszervezi az óvodai, iskolai közétkeztetést. A múlt évi közbeszerzésen a Pest megyei közétkeztetési ügyekből ismert HunGast is indult, akkor 1,3 milliárd forintot ajánlott, de ezt Pécs nem fogadta el. Az idén újra kiírták a tendert, a HunGast ezúttal már 1,5 milliárdot ajánlott, s ezt a városvezetés elfogadta, illetve 15 százalékkal megemelte a közétkezetés árát, hogy ki tudja fizetni a beszállítót.
A szocialista politikus - mint a bíráló bizottság egyik tagja - úgy véli, a HunGast hamis okirattal igazolta az egyik alkalmassági feltételt, ezért közérdekű bejelentéssel a közbeszerzési hatósághoz fordult. Választ nem kapott, ezért az MSZP demokráciaközpontja magánokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést fog tenni - közölte. Bangóné Borbély Ildikó, a párt elnökségi tagja a Püspökladányban történtekről azt mondta, az idén 92 millió forint veszteséget halmozott fel a többségi önkormányzati tulajdonban lévő patika. Miért tűri el a fideszes polgármester, hogy idegen érdekeket képviseljenek a ráfizetés ellenére? - tette fel a kérdést, hozzátéve, a "pénzelszívó" nem jól működik, mégis fenntartják. Az ellenzéki párt demokrácia-központja ezek alapján hétfőn feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt.
Milliókat fizettek a fővárosban egy plágiumgyanús anyagért Plágiumgyanús
informatikai
stratégiát
fogadott
el
a
közelmúltban
Újbuda
önkormányzata. A hárommillió forintért vásárolt dokumentum jelentős része megegyezik Székesfehérvár 2008-ban készült hasonló tanulmányával. A kerület vezetése vizsgálatot indított, miközben a stratégiát összeállító külsős cég vezetője állítja: a szöveg szerinti egyezőség döntő többségében indokolt. A közelmúltban fogadták el a XI. kerület informatikai stratégiáját, Újbuda önkormányzata hárommillió forintot fizetett egy olyan dokumentumért, amely jelentős része szó szerinti egyezést mutat Székesfehérvár hasonló, 2008-ban elkészült tanulmányával. Először az Újbuda másként blog hívta fel a figyelmet a "véletlen" egybeesésre. Ha részletesen megvizsgáljuk a két dokumentumot, láthatjuk, hogy több tucat oldalnyi egyezést mutat a két munka. Az újbudai stratégiát készítő külsős cég egyes helyeken még a fehérvári hivatalra vonatkozó adatokat sem frissítette, sőt, akad olyan táblázat, ahol a személyi számítógépek áramfogyasztásához is 2008-as adatokat vettek figyelembe. Egyebek közt olyan javaslatokat is tesznek a "készítők", amelyek már Újbudán nem számítanak újdonságnak, hiszen a kerületi önkormányzatban azokat bevezették. De a tanulmányban szereplő hibás grafikonok is mutatják, a stratégia készítői
nem
vesződtek
sokat
a
kidolgozással.
Az ügyben megkerestük Újbuda önkormányzatát is. Milassin Levente kommunikációs vezető a STOPnak elmondta: a napokban értesültek ők is az esetleges visszaélésről, vizsgálatot is indítottak az ügyben, amelynek még nincs eredménye. "A vizsgálat célja az is, hogy megállapítsuk, milyen hozzáadott értéket képvisel a munka, szó van-e egy már elkészült, illetve a megbízott cég által korábban készített stratégia elemeinek felhasználásáról, illetve volt-e joga erre a társaságnak" - reagált a kerület kommunikációjáért felelős szakember. Megtudtuk: azt is mérlegelik, hogy az elkészült "munka" értéke arányos-e a kifizetett összeggel. A tanulmány elkészítésével megbízott cég vezetője portálunkkal közölte: 15 éve készítenek informatikai stratégiákat önkormányzatok számára, "a korábbi munkákban szerzett
tapasztalatokat
és
információkat
kontrollált
módon,
továbbfejlesztve
felhasználjuk az aktuális feladatok végzése során. A szöveg szerinti egyezőség döntő többségében indokolt". Kelemen Péter, a Komunáldata Kft. ügyvezetője elismerte, hogy az "anyag egyes elemei valóban korábbi munkáikból lettek átemelve", szerinte abban az esetben, ha mind a két önkormányzat ugyanazt a rendszert használja, akkor ugyanazokat a jellemzőket kell rögzíteni a stratégia helyzetfelmérő részében. Az újra felhasznált elemeket azonban minden esetben ellenőrzik, hogy valóban érvényesek-e a jelenlegi helyzetben is. Ebben az ellenőrzésben adódhatnak hibák is, de olyan elírás az anyagban nincs, ami a stratégiát érintené - állítja az ügyvezető, majd hozzáteszi: "meggyőződésem szerint az elkészített informatikai stratégia a megbízási szerződésben rögzített feltételeknek és a szakmai elvárásoknak megfelel".
Szerző: Magyar Krisztián
http://stop.hu/belfold/milliokat-fizettek-a-fovarosban-egy-plagiumgyanus-anyagert/1065575/
Tudatmódosító szer hatása alatt nyilatkozott Orbán Az MSZP szerint Orbán Viktor valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt nyilatkozhatott úgy a közelmúltban, hogy a kormány megvédte a nyugdíjakat, emelte a béreket és a megszorítások helyett újjászervezte az országot. Burány Sándor, az MSZP országgyűlési képviselője hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a miniszterelnök pénteken, a Facebookon közzétett videóüzenetében bejelentette: Magyarország megnyerte a válságkezelésről szóló, másfél évig tartó brüsszeli vitát. "Mi a nyugdíjakat megvédtük, a béreket nem csökkentettük, hanem emeltük és megszorítás helyett inkább újjászerveztük az országot" - idézte a kormányfőt az ellenzéki képviselő, majd úgy folytatta, "nehéz szavakat találni ezekre a kijelentésekre". Elmondta, Orbán Viktor már kizárólag saját szavazótáborához szól, akik kritika nélkül elfogadnak bármit, ettől eltekintve azonban szerinte "ilyet csak olyan mondhat, aki valamilyen tudatmódosító szer hatása alatt áll". A miniszterelnök állításait sorra véve Burány Sándor kiemelte: a nyugdíjak területén "nem történt más, minthogy az Orbán-kormány betartotta a törvényeket", miközben a hosszú távú nyugdíjkilátások kedvezőtlenné váltak azt követően, hogy a kabinet "egyszerűen lenyúlta" mintegy hárommillió ember nyugdíjmegtakarításait. Burány Sándor szerint nehéz nevetés nélkül megállni Orbán Viktor bérekre vonatkozó mondatát is, mivel szerinte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy csökkentek a nettó reálkeresetek és -bérek a kormány gazdaság- és adópolitikája miatt. "Ezek után szemrebbenés nélkül azt állítani, hogy emelték a béreket, ehhez igazán vastag bőr kell" - fogalmazott. A szocialista képviselő a kormány "sajátos szóhasználataként" értelmezte, hogy rendre az ország újjászervezéseként értelmezi a szocialisták szerint két éve folyamatos megszorításokat. Mint mondta, a kabinet inkább újra írja a magyar nyelv értelmező szótárát, csakhogy ezt ne kelljen bevallania.
A nyugdíjas házak és az autós iskolák működését is vizsgálja a fogyasztóvédelmi bizottság ősszel
Ősszel napirendre tűzi az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottsága a nyugdíjasházak és az autós iskolák vizsgálatát, de tárgyalni fogja a nagybani piacok helyzetét és az alternatív vitarendezést is - mondta Simon Gábor (MSZP), a testület elnöke hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón. A politikus a bizottság első fél éves tevékenységét értékelve kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi törvény módosítását, így a békéltető testületekről és a közérdekű keresetekről szóló szabályok változását alapvetően támogatta a testület, de kritikával illette a nemzeti eszközkezelőről szóló jogszabályt, mivel a törvényben szereplő 5 milliárd forint nem lesz elég a tervezett 8 ezer lakás megvásárlására. Az elnök kiemelte, hogy a bizottság nyolc civil szervezettel működik együtt, és azok felvetései segíti a jogalkotást. A bizottság ezért mondott ellent Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, annak meghallgatásán, amikor azt sürgette, hogy a fogyasztóvédelmi civil szervezetek éljenek meg a piacról, míg a bizottság megítélése szerint a közhasznuk ér annyit, hogy állami támogatást kapjanak. Az elnök visszásnak tartotta azt, hogy azok támogassák az ilyen szervezeteket, akiket kritizálnak. Amelyik cég nem ad pénzt a fogyasztóvédelmi civil szervezetnek, kifogásolhatja, hogy éppen emiatt
kritizálja
az
őt.
Simon Gábor egyenként ismertette, a bizottság által tárgyalt öt kiemelt témát. Ezek közül az első a Malév leállást követő fogyasztóvédelem volt, amelyre a kormány 2 milliárd forintot adott. A bizottság azonban jónak látna egy alapot, amely ilyenkor kártalanítaná az
utasokat.
A MÁV ÁBE csődje után született alkotmánybírósági határozat szerint a jogalkotónak kell megoldania a kártalanítást. Erre a bizottság a három lehetőség valamilyen arányú kombinálását látja a járható útnak, de a döntés a kormány kezében van. Az utazásszervezőkkel kapcsolatosan azt javasolta a bizottság, hogy a vagyoni biztosítékot az előleg után is tegyék le, míg a gyermekétkeztetés vizsgálatakor kiderült,
hogy ott jobb az ellátás, ahol helyi felelőse van az étkeztetésnek. A bizottság éppen a cukros italokat is árusító iskolai automatákról tárgyalt, amikor híre jött: a kormány stratégiai partnerségi megállapodást kötött a Coca-Cola céggel. Simon Gábor szerint ez kihathat
az
iskolai
ital-automatákra
is.
Végül kiemelt téma volt a bizottság előtt a közvetlen értékesítés. A multi-level marketing (MLM) mára konszolidálódott, de az utazással egybekötött értékesítéseknél 75 százalékos a panasz arány. Különösen az árak magasabbak az áruk értékénél. Az albizottságok közül a fogyasztói panaszokkal foglalkozó javasolta, hogy minden szolgáltató hetente egyszer tartson nyitva reggel 7 és este 21 óra között, sok fogyasztó azért sem tudja érvényesíteni jogait, mivel munkaidőben nem teheti meg azt. Az ellenőrző albizottság pedig a kgfb szerződésekkel foglalkozott kiemelt témaként - fejezte be a tájékoztatást Simon Gábor, a fogyasztóvédelmi bizottság elnöke.
Az MSZP feljelentést tett a nyugdíjvagyonnal kapcsolatban Az
MSZP
országgyűlési
frakcióvezető-helyettese
feljelentést
tett
a
magánnyugdíjvagyonnal kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK) hétfőn. Harangozó Tamás a BRFK székháza előtt újságíróknak elmondta: különösen nagy, illetve azt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt tett feljelentést. Hozzátette: a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap tavalyi beszámolója szerint a vagyonkezelés során az értékesített részvények és más értékpapírok eladásakor 18,4 milliárd forintnyi vagyoni hátrány érte az alapot, és azon keresztül minden magyar állampolgárt. Mint mondta, a beszámolóból kiderül, hogy 607,6 milliárd forintnyi értékpapírt értékesítettek, és ebből 589,2 milliárd forintnyi bevétel keletkezett. A különbség szerinte abból adódhat, ha nem túl körültekintően, hanyagul vagy akár szándékosan árfolyamon alul értékesítették a vagyonelemeket.
A képviselő beszámolt arról is, hogy a pénzeszközök átutalása a költségvetésbe és a nyugdíjalaphoz több részletben történt, az utolsót 2011. december 23-án utalta át az adósságkezelő. December 30-án a nyugdíjalap ebből több mint 70 milliárd forintot túlfizetés címén visszautalt az adósságcsökkentőnek, vagyis ezen pénzeszközökre nem volt szükség a törvény végrehajtásához. Szerinte emiatt még inkább gyanút vet föl, miért akkor értékesítették az értékpapírokat, amikor még a névérték szerinti árat sem kapták meg értük. Hangsúlyozta, az adósságkezelő alap létrehozásáról szóló törvény kimondja, hogy az alapkezelő elsődleges feladata a vagyon megvédése, megőrzése, gyarapítása. Az MSZP ezért arra vár választ a rendőrségtől, kik hozták meg az értékpapírok értékesítéséről szóló döntést, és ennek előkészítése során létezett-e olyan dokumentum, amiből előrevetíthető volt a vagyonvesztés. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elvesztett összeg mintegy nyolcszorosa annak, amit idén a kormány kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére fordít.
Ki a felelős az euróövezeti csatlakozás elodázásért? "Mit tehet a Bizottság abban az esetben, ha egy tagállam kormánya következetesen olyan gazdaságpolitikai irányba tereli az országot, amellyel beláthatatlan idővel kitolja az uniós csatlakozási szerződésben vállalt euróövezeti csatlakozást?" - tudakolja Herczog Edit az Európai Bizottsághoz eljuttatott kérdésében.
A szocialista EP-képviselő szerint az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok számára az eurózónához való csatlakozás nem választható lehetőség, hanem jogi kötelezettség. Az Uniós csatlakozási szerződés aláírásával egyidejűleg ezek az országok kötelezettséget vállaltak az euró bevezetésére is, melynek csak a pontos időpontja nem rögzített. Ennek fényében - függetlenül az euró bevezetés konkrét időpontjától - a nemzeti szintű gyakorlati felkészülés szigorú kötelezettségeket ró Magyarországra, amelyek technikai és szakmai feltételrendszereit az Európai Unió illetékes Bizottsága
rendszeresen ellenőrzi.
Herczog szerint a legutóbbi Tanácsülés fejleményei, az eurózóna országainak minden eddiginél mélyebb gazdaságpolitikai integrációja, a cselekvéseinek összehangolása és az eurózónán belüli szolidaritás kiteljesítése hatványozottan azt üzeni a még nem euróban számoló tagállamoknak, hogy az egyetlen reális gazdaságpolitikai cél a mielőbbi csatlakozás. Éppen ezért azt kérdezi a Bizottságtól, hogy amennyiben az eurózónához való csatlakozás jogi kötelesség, kötelezettségszegésnek nyilvánul-e, ha egy tagállami kormány nem abban az irányban halad, amelyet a csatlakozási szerződésben vállalt? "Továbbá, véges-e ez az átmeneti időszak az euró bevezetésének konkrét időpontjáig?" kérdezi Herczog írásbeli kérdésében, amelyre az illetékes biztos harminc napon belül válaszolni fog.
Eszi, nem eszi – a kormánynak mindegy! A gyermekek rendszeres étkezési lehetőségének sikeres biztosítása közös feladat. Nem csak nyáron, hanem az év minden napján. Az általunk bevezetett és felfuttatott nyári gyermekétkeztetési program sikeres volt, mert a hátrányos helyzetű, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek szünidei étkeztetését egyre jobb feltételekkel biztosította. Egyetlen hibája az lehetett, hogy szocialista kezdeményezés volt... A Fidesz kormányra kerülése óta a támogatási összeg annak ellenére nem változott, hogy a rászorulók száma folyamatosan növekszik. Egyre több család kerül a szakadék szélére, nem tudja fizetni a hitelét, nincs munkája, gyermekének nem tudja biztosítani a napi legalább egyszeri meleg ételt. A kormány szociális érzékenységét mi sem mutatta jobban, minthogy úgy alakította a hátrányos helyzetű gyermekek nyári étkeztetéséhez szükséges pályázati feltételeket, hogy számos önkormányzatot kizárt a lehetőségből, veszélyeztetve százezer gyermek étkezését. Mint ismeretes, az idén csak azok az önkormányzatok pályázhattak, amelyek biztosítani tudták a meleg étkeztetést és azt, hogy 30 százalékban magyar kistermelőktől veszik az élelmiszereket. A Fidesz-kormány csak felmérni felejtette el a jelenlegi magyar helyzetet. Ugyanis a legszegényebb településeknek nincs melegkonyhájuk, illetve nem tudnak egyik évről a másikra átállni a saját termelésű élelmiszerek felvásárlására. Éppen ezért szóbeli kérdést tettem fel a tavaszi ülésszak utolsó parlamenti napján, azonban megnyugtató választ nem kaptam. Válaszában
az
illetékes
államtitkár
fontosabbnak
tartotta
kiemelni,
hogy
a
rendelkezésemre álló két perc helyett két és fél percben vázoltam a kormány által előidézett helyzetet. A felszólalásban a rendelet szövegének ismertetésén túl nem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy mi lesz azokkal a hátrányos helyzetű gyerekekkel, akik kiszorulnak a Fidesz rendszeréből.
Mi nem felejtünk! A Fogyasztóvédelmi bizottság elnökeként az őszi ülésszakban ismételten napirendre fogom venni a gyermekétkeztetés témakörét, a kormánynak pedig addig teszem fel a kérdést, amíg megnyugtató választ nem kapunk! Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese
Zöld költségvetés! volt a mondanivalója az MSZP Közgazdasági- és Környezetvédelmi Tagozatai által szervezett előadóülésnek az MSZP központi irodaházában július 9.-én. A sajtó nem képviselte magát – mondván parlamenti ülés van -, de a két tagozat tagjai nagy számban voltak jelen – a kánikula ellenére. Pedig a tagozatok éppen azért szervezték az előadóülést, hogy közhírré tegyék a zöld költségvetésről szóló ajánlatukat az MSZP-ben készülődő alternatív költségvetés számára, mellyel a pártvezetés és a parlamenti frakció ősszel akar a nyilvánosság elé lépni. Mesterházy Attila pártelnök már tavaly nyáron közzétette zöldfordulatot! felhívását: „Magyarországon és Európában olyan politikára van szükség, amely egyszerre képes megteremteni az emberek gazdasági, környezeti és szociális biztonságát, s létrehozza a fenntartható növekedés feltételeit.” Pontosabban mi azt mondjuk, hogy csak a fenntartható fejlődés útján hagyhatjuk magunk mögött a válságot. Zöld adórendszerre van szükség, mely mérsékli a korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások felhasználását, az anyag- és energia igényes tevékenységek helyett a munkaerő igényes értéktermelő folyamatokat ösztönzi, visszaszorítja a környezetkárosító tevékenységeket, megszűnteti az ezzel ellentétes hatású állami támogatásokat, és eszközöket biztosít a humán erőforrás fejlesztéséhez.
A zöld adózáson alapuló zöld költségvetés kiadási előirányzatainak megfelelő megválasztása szolgálja a fenntartható fejlődés céljainak érvénesítését. Az elsődleges cél nem a gazdasági növekedés, a költségvetés lyukainak mindenáron történő betömése – társadalmi feszültségeket növelő és a gazdasági folyamatokat zavaró elvonásokkal -, de a költségvetés által meghatározott folyamatoknak belátható időn belül környezeti-, társadalmi és gazdasági egyensúlyt kell eredményezni. Azonban sem, a 2010 előtt alkalmazott liberális- sem, az utána bevezetett unortodox gazdaságpolitika nem rántotta ki az országot a válságból – sőt az unortodoxia inkább elmélyítette azt. Nyilvánvaló, hogy a válságból kivezető alternatív költségvetés megalkotásához nem elegendő visszatérni a 2010-t megelőző gazdaságpolitikához. Zöldfordulat kell! – ahogy az előadóülésen a pártelnököt képviselő Szabó Imre az MSZP Frakció Fenntartható Fejlődés Kabinet vezetője a Rio+20 üzenetére hivatkozva is mondta. Persze a vitavezető Szekeres Imre, a Gazdasági Kabinet vezetője rögtön hozzátette, hogy csak fokozatosan, lépésről lépésre a realitásokat figyelembe véve. Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke pedig azt mutatta be, hogyan lehet a zöld költségvetést bevezetni és milyen eredménnyel – az elmúlt két évtizedben évről-évre készített zöld költségvetés javaslatuk alapján. A vetített diákból kiemelem a Levegő Munkacsoport javaslatát a költségvetési bevételek növelésére, mely azt mutatja, hogy a költségvetés „zöldítésével” 2012-ben 1280-2300 milliárd forint többletbevételt is el lehetett volna érni, ami a 10 ezermilliárdos központi költségvetéshez viszonyítva igazán nem jelentéktelen összeg és így alkalmas a költségvetés szerkezetének lényegi módosítására. A többletbevételek elsődleges célja ugyanis nem a költségvetési többlet elérése, hanem az öko-szociális piacgazdaság rendszerétől idegen bevételek kiváltása, ill. forrásbiztosítás a kívánatosnak gondolt gazdasági folyamatokhoz.
A többletbevételi lehetőségeket az első inzertált dia mutatja:
Mivel a javaslatok a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat adatai alapján készültek a számok, illetve a tételek a jövőben helyenként módosításra szorulnak. Ilyen pl. a MALÉV privatizációja, ami évi több tízmilliárd forint támogatás megtakarítását eredményezte volna a költségvetés részére. Ugyanakkor indokolt lenne az értékalapú egységes ingatlan és építményadó alkalmazása, a burkolt felületdíj bevezetése stb. A többletbevételek felhasználására a második dia tesz javaslatot:
A javaslatot megelőzően az előadó részletesen cáfolta azokat az érveket, melyek szerint az oktatásra és egészségügyre fordított összegek csak hosszú távon hoznának hasznot a gazdaságnak. Rámutatott, hogy azok a tevékenységek is a gazdaság részei, ráadásul az itt felhasznált többletforrások jelentős keresletet teremtenek a gazdaságban, multiplikatív hatásuk révén az egész gazdaságot élénkítik. A zöld költségvetés kedvező hatását számos kutatás és gyakorlati példa bizonyítja. A zöld adóreform hatását mutatja be a harmadik dia Németország példáján, amely egyértelműen kedvező környezeti-, társadalmi- és gazdasági tekintetben egyaránt.
A zöld költségvetés azonban önmagában nem váltja meg a gazdaságot. A környezeti szempontok figyelembevételén kívül természetesen a költségvetésnek összhangban kell lennie a társadalom- és a gazdaság igényeivel is. Megalapozottnak és kiszámíthatónak kell lennie, valamint társadalmi konszenzuson kell alapulnia. A zöld költségvetés bevezetéséhez széleskörű felvilágosító munkát kell végezni, azonban a ráfordított energia bőségesen megtérül. Budapest, 2012. július 12. Bódás Sándor az MSZP Környezetvédelmi Tagozatának elnöke
Csatáry László megtalálásáról A Magyar Szocialista Párt örömmel fogadta a legkeresettebb náci háborús bűnös megtalálásáról szóló híreket. Azzal együtt is, hogy ezek szerint egy brit bulvárlap oknyomozói eredményesebbek a még élő népirtók felkutatásában, mint a magyar ügyészség, amely már 10 hónapja csak bottal ütötte a Budapest belvárosában ”rejtőző” Csatáry László nyomát. A történtek tükrében a rendőrségtől azt várjuk, hogy a lehető legrövidebb időn belül állítsa elő a soha el nem évülő bűncselekmények elkövetése miatt körözött Csatáry Lászlót. Felszólítjuk Polt Péter főügyészt, hogy haladéktalanul emeljen vádat Csatáry László ellen. A kormánytól pedig elvárjuk, hogy tegye végre világossá: a nyíltan antiszemita Prohászka Ottokárt védve a szélsőjobb, vagy a demokrácia híveinek oldalán áll-e! Magyar Szocialista Párt
Alaptörvény-ellenes a bírák kényszernyugdíjazása Nyugdíjba
kényszerített
bírák
indítványára
az
Alkotmánybíróság
a
törvény
kihirdetésére visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 90. § ha) pontját és 230. §-át. E rendelkezések szerint a bírót fel kell menteni a tisztsége alól, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a Kúria elnöke kivételével – betöltötte. A bírák által kifogásolt ”kényszernyugdíjazáshoz” sem az alaptörvény, sem az alaptörvény átmeneti rendelkezései, sem a bírák jogállását szabályozó törvény nem biztosított érdemi átmeneti időszakot, így 274 bírót, főként bírósági vezetőt szándékoztak jóformán egyik napról a másikra kiebrudalni
a bíróságokról.
Ezt az eljárást a bírák mellett az MSZP és az Európai Bizottság is kifogásolta, a végső szót a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság mondja majd ki.
Az Alkotmánybíróság szerint a bírói szolgálati viszony felső korhatárát – eddig 70. év – felváltó
új
korhatárt
csak
fokozatosan,
kellő
átmeneti
idő
alatt,
a
bírák
elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehetett volna bevezetni. Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre lett volna szükség a bevezetéséhez. Sérült tehát a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye – rögzíti az Alkotmánybíróság határozata. A Magyar Szocialista Párt az első perctől fogva elítélte a Lázár János és Varga István nevéhez fűződő javaslatot, és mindent megtett annak hatályba lépése ellen. A Fideszt azonban elvakította a hatalmi gőg, szokása szerint ragaszkodott a bíróság függetlenségét is súlyosan sértő, az életkor alapján tiltott diszkriminációt megvalósító rendelkezés fenntartásához. Lesöpörte a Fidesz az MSZP-nek a 2012. január 25-én benyújtott törvényjavaslatát is, pedig az még idejében helyreállította volna a kirúgásra ítélt bírók szolgálati jogviszonyát. Orbán Viktor szerint tisztán nyugdíjkérdésről van szó. Az MSZP szerint másról, arról, hogy nem jött be a Fidesz tisztogató akciója. A hosszú és magas szintű tapasztalattal rendelkező bírók ”kényszernyugdíjazása” még a Fidesz-KDNP pártszövetség saját gyermekének tartott alaptörvénnyel is ellentétesnek találtatott, és mint ilyen elbukott az Alkotmánybíróságnál. Csak az a kár, hogy erre a döntésre ilyen sokáig kellett várni. Már csak azért is sajnálatos a határozat késedelme, mert az alaptörvény-ellenes rendelkezés alapján nyugdíjba küldött bírák helyzete nem rendeződik automatikusan, jogviszonyuk nem áll helyre. Az Alkotmánybíróság döntése szerint jogellenes felmentés miatt a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. Az
MSZP
felszólítja
a
kormányt,
hogy
haladéktalanul
gondoskodjon
alkotmánybírósági döntés alapján a bírókat ért jogsérelem orvoslásáról!
az
Mesterházy Attila, elnök-frakcióvezető Lamperth Mónika, az MSZP Közjogi kabinetvezetője, országgyűlési képviselő
A kormány munkahelyvédő terve beismerő vallomás A kormány munkahelyvédelmi terve, illetve a tervet kísérő sikerpropaganda tökéletesen mutatja a Fidesz tehetetlenségét. A hatalmas hurráoptimizmussal kommunikált munkahelyvédelmi akcióterv valójában nem más, mint annak beismerése, hogy Fidesz egymillió új munkahelyről szóló ígérete végleg megbukott. Munkahelyteremtésről, növekedésről jó ideje szó sem esik, a kormány már csupán a jelenlegi munkahelyek megtartására koncentrál, arra is csak óvatosan. Ám még ha be is tartaná legújabb ígéreteit, az is csak a saját elmúlt kétéves hibáinak részleges helyre hozására lenne elég. A kormány nemhogy elérni, megközelíteni is képtelen a válság előtti állapotot. Most persze fejvesztve kapkod, de egyre eredménytelenebbül. A leglátványosabb visszaesés az építőiparban tapasztalható, ahol csak az idei év első felében 2500 kis és közepes vállalkozás szűnt meg, 15 százalékkal több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az elmúlt kétéves semmittevésével Orbán Viktor és a Fidesz bebizonyította alkalmatlanságát és cselekvőképtelenségét a munkahelyteremtés kérdésében is. Ennek fényében a jelenlegi kabinettől már ”csak” a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedések visszavonását várjuk. A munkahelyteremtés megoldását – ha csupán ennyire futja – pedig inkább hagyják a következő kormányra. Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, az MSZP alelnöke
