HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2010 A 2009 ÉV VÉGI ÁLLAPOTHOZ KÉPEST ESZKÖZÖLT VÁLTOZTATÁSOK FELTÜNTETÉSÉVEL

HÉSZ MÓDOSÍTÁS 2010 A 2009 ÉV VÉGI ÁLLAPOTHOZ KÉPEST ESZKÖZÖLT VÁLTOZTATÁSOK FELTÜNTETÉSÉVEL

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 4.§ (3) bekezdése alapján, az OTÉK 3. sz. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek bevonásával az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Víziváros és Várhegy helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja.következőket rendeli el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzási terv és a hozzá tartozó építési szabályzat alkalmazása és hatálya 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom, Víziváros, Várhegy és Libád területére melyet, a Bercsényi M. utca – Dózsa Gy. tér – Vécsey K. utca – Vár utca – Vár köz – Dobozi M. utca – Fecske utca – Kőrössy László utca – Várfok utca – Iskola utca –Basa utca – Béke tér - Batthyány L. utca – Liszt F. utca – Kis-Duna sétány – Sobieski sétány határol. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni,

felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és jelen rendelet együttes alkalmazásával szabad. (3) A rendelet minden természetes és jogi személyre kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatóság – a jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre rendelet feljogosítja. Mellékletek, függelékek 2. § (1) AzA rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a jelen rendeletben használt fogalmak meghatározását és azok alkalmazását. (2) A rendelet 2. számú mellékletét a beépítésre szánt terület övezeti jeleit és határvonalait ábrázoló M=1:1000 méretarányú Szabályozási Tervlap képezi. (3) A rendelet 3. számú mellékletmelléklete az építési övezetekhez tartozó táblázatokat tartalmazza. (4) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények közül: a 4. számú melléklet az önkormányzat elővásárlási, illetve kisajátítási jogával, aaz 5. számú melléklet a beépítési kötelezettséggel, a 6. számú melléklet a helyrehozatali kötelezettséggel érintett telkek jegyzékét tartalmazza. A szabályozási terv kötelező, nem kötelező és tájékoztató elemei 3. §

1

(1) A SZT-en szereplő kötelező érvényű jelölések tartalmi előírásait be kell tartani. A kötelező erejű elemek módosítása a tervek, illetve jelen rendelet módosításához kötöttek. (2) A SZT-en kötelezőnek kell tekinteni: a) az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket, illetve az övezetek határát, b) a szabályozási vonalakat, szabályozási szélességeket, c) építési hely terepszint felett is beépíthető részét, d) építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető részét, e) építési hely min. 6,0 m-rel a terepszint felett beépíthető részét, f) építési vonalat, homlokzatmagasságot, g) épületrész bontása esetén az utcafronti traktus / homlokzat megtartandó (középkori falszakasz) részét, h) megőrzendő értékes fát, fasort, i) tervezési terület határát, j) a kilátás és rálátás védelmének biztosítását.biztosítása (3) A SZT kötelező, más jogszabályban előírt elemei: a) országos védelem, műemlék épület, b) helyi védelem, c) műemléki jelentőségű terület (MJT) határa, d) műemléki környezet (MK) határa, e) kilátás, rálátás védelme és biztosítása, f)e) védett utcakép, g)f)védett beépítési vonalak, h)g) védőterület határa, i)h) helyi jelentőségű védett fa, fasor, j)i) R/RV: általános/kiemelten védett régészeti terület határa. (4) A SZT egyéb elemei irányadónak tekintendők. Szabályozási Tervlap nem kötelező, javasoltirányadó szabályozási elemei: a) irányadó telekhatár, b) irányadó szabályozási vonal, c) irányadó építési vonal, d) telek zöldfelületként fenntartandó része, e) javasolt kiemelt szegélykorrekció, térburkolat jellegmegőrzése (pl. kiskockakő),

f) vegyes használatú út (gyalogos- és gépjárműforgalom), g) kizárólagos gyalogosforgalom, h) jelentős szintbeli gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma, i) jelentős szint alatti gépjárműtároló határa és jele, férőhelyszáma, j) beépítés feltételeként bontandó épület, k) megszüntető jel, l) tervezett fa, fasor. (5) Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a rendelet keretei között engedélyezhető. (6) Szabályozási Tervlap tájékoztató elemek: a) tetőidom, b) meglévő felmért lombos/tűlevelű fa, c) meglévő parkszerű faállomány határa, d) meglévő erdőszerű faállomány határa, e) jelentős emlékek/köztéri szobrok. 7) A (3) bekezdés szerinti országos védelmek, valamint helyi védelmek rendeleti változása esetén azokat a jelen rendelet vonatkozó függelékein, egy éven belül át kell vezetni, jelen rendelet módosítása nélkül. (8) Az 1. számú függelék a nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját rögzíti. (9) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló területek és művi értékek jegyzékét rögzíti. (10) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek (utcakép és beépítési vonal, kilátási / rálátási pontok) jegyzékét rögzíti. (11) A 4. tartalmazza.

számú

függelék

az

ábrákat

(12) Az 5. számú függelék a felszín feletti közmű-műtárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítő munkarészeire vonatkozó előírásokat tartalmazza. (13) Az irányadó elemek további tervműveletek, a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki

2

tervtanácsról szóló 40/1999.(IV. 23.) FVM rendelet szerint működő Városi Tervtanács véleményezése alapján pontosíthatóak vagy megváltoztathatók. Az építési munka végzése 4. § (1) Csak építési engedély alapján végezhető - az egyéb jogszabályban meghatározottakon túlmenően: a) bármely meglévő építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, b) meglévő, közterület felől is látható nyílászáró cseréje, amennyiben annak osztása és/vagy jellege változik, c) kerítés közterület felől látható felületének, anyagának, és szerkezetének megváltoztatása, beleértve annak átszínezését is, d) bármely építmény homlokzatára szerelt vezeték, homlokzatán, záró födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet vagy egyéb berendezés létesítése, e) kerti vízmedence létesítése, f) telek oldal- és hátsó határain tömör kerítés, kerítéstámfal létesítése, g) a közterület – valamint a kilátási pontok - felől látható homlokzaton bármely méretű védőtető, előtető, ernyőszerkezet létesítése, h) a közterület – valamint a kilátási pontok - felől látható homlokzaton bármely méretű cégtábla, cégér címtábla létesítése, i) épületállványon elhelyezhető reklámcélra is szolgáló védőháló, illetve ponyva elhelyezése, j) az épületnek nem minősülő sajátos építményfajták, műtárgyak (támfal, lépcső, lépcsőtámfal stb.) mérnöki létesítmények felületképzésének megváltoztatása, színezése. (2) A vonatkozó rendelkezések szerinti Városi Tervtanács véleményét ki kell kérni a külön önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben, valamint:

a) a területen bármilyen új épület, építmény elhelyezéséhez, b) bármilyen meglévő épület alapterületi bővítéséhez, tetőformájának megváltoztatásához, tetőablak létesítéséhez, térdfal-magasítással járó átépítéséhez, c) helyi egyedi védelem alatt álló, vagy területi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen engedélyköteles építési munka esetén, d) bármilyen közterület felszíni rendezését érintő terv esetén, e) közterületen bármely típusberendezés létesítéséhez. (3) Az épülethomlokzatok színezésének meghatározását a szomszédos épületek színezésének feltüntetésével együtt színtervvel is igazolni kell. (4) Az építési tervdokumentációhoz kertépítészeti tervet is csatolni kell: a) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, b) a 800 m2-t meghaladó méretű telek új épülettel való beépítésénél, c) a kiemelt közterületeken, a Z jelű övezetek területén a parképítés és közterületek felszíni rendezéséhez szükséges építési engedély tervdokumentációjához. (5) A (4) bekezdés szerinti kertépítészeti tervnek tartalmaznia kell: a) az átépítéssel, építéssel érintett (köz)terület egészét bemutató terven, legalább M=1:500-as léptékben a burkolatok, szegélyek, felhajtók és akadálymentesítésre szolgáló lejtők, burkolati jelek ábrázolását a (köz)területet határoló épületek határvonalainak feltüntetetésével együtt, b) a terepszinteket, c) a burkolatfajtákat és anyagokat, a burkolatmintázatok javasolt módját, d) a parkolóhelyek kialakítását, e) favédelmi, illetőleg fakivágási tervet, a diófát, gesztenyefát nem érintő csak

3

gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével -, f) a növényzet fajtáját, kiültetési módját és helyét, g) a (köz)tárgyak típus- vagy egyedi terveit, valamint azok helyét és méreteit, h) szükség esetén az elbíráláshoz szükséges egyéb részleteket M=1:200, M=1:100-as méretarányban. Ütemezett megvalósítás esetén a tervben az ütemhatárokat is fel kell tüntetni. (6) Új épület elhelyezésénél – amennyiben nem az eredeti épület konfigurációtömegformálása szerint kerül kialakításra az építési helyen belül - a terület látképébe illesztett fotómontázs, látványterv készítendő, legalább a szabályzási tervlapon meghatározott látványpontokból. (7) Kirakatportálok kialakítása, elhelyezése, átalakítása, a meglévő épület nyílászáróinak cseréje, átalakítása, új nyílászáró elhelyezése vagy meglévő megszüntetése, valamint cégtáblák, cégérek és cégfeliratok elhelyezésének engedélyezési tervéhez: egyedileg védett vagy védett területen álló épület esetében az érintett homlokzat egészét bemutató tervet kell benyújtani. Az építési munka végzésének egyéb kiegészítő rendelkezései 5. § (1) Új építési telek kialakítása érdekébensorán nyúlványos telek nem alakítható ki. (2) Mélygarázs, támfalgarázs létesítése, 1,5 m-t meghaladó tereprendezés esetén ki kell kérni az illetékes geológiai szakhatóság állásfoglalását. Pince, mélygarázs, támfalgarázs, támfal csak szivárgó létesítésével együtt létesíthető, az ily módon összegyűjtött felszín alatti vizek megfelelő elvezetésével egyidejűleg.

lehatárolást szolgáló kerítéseket, a támfalakat, a telken lévő építményeket, épületeket, valamint a telek előtti közterületszakaszt is, a burkolatokkal, járdaszélekkel, valamint a közterületi fákat és köztárgyakat. (4) Talajmechanikai szakvélemény készítése kötelező minden, a terep természetes állapotát befolyásoló építési tevékenység esetén. Kizárólag részletes talajmechanikai szakvélemény alapján kidolgozott terv szerint végezhető: a) új épület létesítése, illetve a meglévő létesítmény terhelési viszonyainak megváltoztatásával járó beavatkozás (pl. emeletráépítés, új födém létrehozásával járó tetőtérbeépítés, pince-átépítés, bővítés stb.), továbbá b) az eredeti terep 1,0 méternél mélyebb megbontásával járó földmunka, illetve a terepszint 1,0 méternél nagyobb mértékű megváltoztatása (pl. rézsű, feltöltés, pinceszint, mélygarázs stb. esetén). c) A szakvélemény ki kell terjedjen az üregvédelemre, pincefeltárásra, a talajés rétegvíz viszonyokra és azok műszaki megoldására, továbbá az adott építési tevékenységgel összefüggő és feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására. (5) A régészeti lelőhelyekkel érintett telkeken a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni. (6) Az építési munka megkezdése előtt építési útnyomvonal tervet kell készíteni, amelyhez az útkelező hozzájárulását be kell szerezni. A hatóság a nyomvonalat a bejelentéstől eltérően is meghatározhatja. Közterületek szabályozására és kialakítására vonatkozó rendelkezések 6. §

(3) Geodéziai felmérés kötelező minden új épület vagy új építmény létesítésével járó esetben, valamint bővítésük esetén. A geodéziai felmérésen fel kell tüntetni a hivatalos földhivatali adatokat, a magassági adatokat, a

(1) A SZT-ben meghatározott szabályozási vonal mentén a közterületet a kialakult állapot és a biztonságos megközelítés figyelembevétele

4

mellett, geodéziai felméréssel pontosítva kell kiszabályozni. (2) A SZT-en a közterületek kialakítására vonatkozó irányadó szabályozási elemek ütemezetten is végrehajthatók. (3) A forgalomcsillapításra kijelölt vegyes használatú közterületeken: a) a közterület átépítésekor süllyesztett szegéllyel b) kialakított burkolatot lehet kialakítani, mely a közterület teljes szélességében a telekhatárokig azonos minőségű, természetes anyagú burkolat legyen, c) engedélyhez kötött célforgalmú behajtást kell bevezetni a forgalmi rend megváltoztatásakor vagy a közterületek átépítésekor, a megkülönböztetett járművek behajtásának biztosítása mellett. (4) A gyalogosút és gyalogoslépcső jelzéssel ellátott közterületeken, illetve közhasználat céljára átadott területeken a burkolatot egységes kivitelben – természetes anyagú, elemes burkolattal - kell kialakítani az adott közterületi szakaszon. Közhasználat céljára átadott területekre vonatkozó előírások 7. § (1) A gyalogos forgalom számára megnyitott, közhasználat céljára átadott területrészként kialakított területről az önkormányzat és a tulajdonos külön szerződést köt. A közhasználat céljára átadott területeket az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni. (2) A közhasználat céljára átadott gyalogosforgalmi területeken a közterületekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.: : A telek közhasználat céljára átadott része: a) teljes egészében beépíthető a terepszint alatt, b) üvegtetővel, tetővel lefedhető,

c) fölé nyúlhat teljes egészében épület vagy épületrész, árkádként is kialakítható, d) a fölé nyúló épületrész alsó síkja és a járófelület közötti távolság legalább 3,5 m, melynek szerkezeti elemei (fal, oszlop) az átadott területrészhez csatlakozhatnak, e) egyéb közterületi építménnyel nem építhető be, f) területén vendéglátó terasz elhelyezhető. A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 8. § (1) Az Önkormányzat a 4. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévő ingatlanokra a település fejlesztése céljából elővásárlási jogát biztosítja. (2) Az Önkormányzat az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti, illetve az okok megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (3) Az elővásárlási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa eladási szándéka esetén köteles az Önkormányzathoz intézett nyilatkozatában a szerződés Polgári Törvénykönyv szabályai szerinti lényeges tartalmi elemeket közölni. (4) Amennyiben az Önkormányzat nyilatkozattételre jogosult képviselője az elővásárlási joga gyakorlásával kapcsolatos megkereséstől számított 60 naptári napon belül nem nyilatkozik, az ingatlan elidegeníthető. (5) Az Önkormányzat a 4. számú mellékletben felsorolt, tulajdonában nem lévő önkormányzati kisajátítási joggal érintett ingatlanokra a kisajátítási eljárás megindításáig építési tilalmat rendel el a település fejlesztése (útkorszerűsítés) céljából. (6) Az Önkormányzat a kisajátítási joggal érintett ingatlanokra építési tilalmat jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba, illetve az okok

5

megváltozása, megszűnése esetén intézkedik annak törléséről. (7) Az Önkormányzat az 5. számú mellékletben felsorolt terület ingatlanaira beépítési kötelezettséget rendel el a (8) bekezdés szerinti feltételekkel. (8) Amennyiben a terület közterületei mentén a jelen rendelet hatálybalépésekor meglévő, és a telek homlokvonalától számított 15,0 m-es sávban álló fő rendeltetésű épület(ek) bontásra kerül(nek), a bontás megkezdésének bejelentésétől számított 2 éven belül a telket beépítési kötelezettség terheli. Ha az épületet engedély nélkül bontják le, úgy a két éven belüli beépítési kötelezettség a hatóság tudomására jutás napjától számít. (9) A 6. számú melléklet szerinti telkeket jelen rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven helyreállítási kötelezettség terheli. (10) Új telek alakítása esetén a telket a földhivatali bejegyzést követő 2 éven belül beépítési kötelezettség terheli. (11) Az Önkormányzat helyreállítási kötelezettséget rendel el a közterületről látható homlokzatra /homlokzatokra vonatkozóan a következő feltételekkel: a) ha az épület védelem alatt áll, az épület helyreállítását, felújítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított két éven belül el kell végezni, b) ha az épület nem áll védelem alatt, és a tulajdonos azt két éven belül nem bontja le, akkor annak felújítását, helyreállítását jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül el kell végezni. c) Ha az épület, épületrész bontásra kerül, úgy arra vonatkozóan a helyreállítási kötelezettség hatályát veszti, és ez esetben az (7)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

II. KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE Az épületek épületszerkezetére, tetőhéjalására, színezésére, vonatkozó rendelkezések 9. § (1) A területen látszó könnyűszerkezetes épület nem létesíthető. (2) Az egyedi védelem alá nem eső épületek tetőhéjalásánál a területen: a) hagyományos égetett cserép, b) fémlemezfedés, amely a Bazilika fémlemezfedésével azonos megjelenésű, c) zöldtető d) elvi építési engedély alapján kőlap burkolat alkalmazható. (3) A tetőzetek héjalása pikkelyszerű fedés lehet, a táblás jellegű fedés – a (2) bekezdés b) pont szerinti kivétellel - nem engedélyezett. (4) A területen épületet feketére vagy rikító színűre színezni nem lehet. Az Lk- kisvárosias építési övezetek területén az épületek homlokzatfelületi színezésénél nem alkalmazhatók továbbá a kék, lila, rózsaszín, zöld, piros színek rikító árnyalatai. (5) Védelem alatt álló épület esetén annak felújításánál az eredeti vagy az eredeti jelleget mutató homlokzatszínek alkalmazandók. Az épületek homlokzati kialakítására vonatkozó rendelkezések 10. § (1) Védelem alatt álló épület homlokzati nyílászáróinak cseréje esetén, az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók jellemző belső osztását meg kell tartani. Ha az épület

6

minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárók jellemzői kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását. Homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók. (2) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Az eltérő homlokzatszínezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik tulajdoni viszonyoktól függetlenül, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. (3) Épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja. (4) A közterülettel határos új épületek földszinti homlokzatát a közterület felőli oldalon antigrafitigraffiti bevonattal kell ellátni. Már meglévő épület földszinti homlokzatfelületeiről a tulajdonos a grafiti-festményeket köteles eltávolítani, és a földszinti homlokzat felújításakor azt anti-grafitigraffiti bevonattal ellátni. (5) Utólagosan műanyag redőny nem létesíthető, redőnytokos ablak kialakításánál csak fatípusú redőny alkalmazható. Redőny helyett bukó, nyíló, harmonikás kialakítású fa spaletta, zsalugáter alkalmazható a ház építészeti karakterének megfelelő formában. (6) A közterülethez csatlakozó, vagy onnan látható épületrészeknél kötelező a hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, fa nyílászáró, kő vagy vakolt lábazatok), az utcaképbe illeszkedő fal-nyílás arányok alkalmazása.

(7) Felújítás során az épület homlokzatán meglévő kábeleket és vezetékeket, valamint azok dobozait, védőcsöveit el kell távolítani, illetve a falsíkon belül, rejtett módon kell kialakítani. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések 11. § (1) Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést, reklámcélú falfestést nem szabad elhelyezni - a (2) bekezdésben meghatározottak kivételével - az épületek homlokzatain, beleértve az oromfalakat, tűzfalakat és tetőzetet is, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain. (2) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények elhelyezhetők. (3) A tetőn eltérő színű héjaló anyagból kirakott felirat, reklám, egyéb motívum nem létesíthető. (4) A1-es (594 x 841 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű plakát vagy A1-es méretnél kisebb elemekből létrehozott plakát, óriásplakát a területen nem helyezhető el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem. (5) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. (6) Üzleti árnyékoló ernyőszerkezet - annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző lógó kivételével. (7) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja. (8) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért,

7

cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani. (6) Homlokzaton elhelyezett üzleti árnyékoló annak ponyvafelületét is beleértve - nem tartalmazhat reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző logó kivételével. (7) Választási kampányt szolgáló plakát az építmények közterületről látható homlokzatán, kerítésén nem helyezhető el. (8) Választási kampányt szolgáló plakát csak a közterületről látható épülethomlokzat üvegfelületén belül helyezhető el. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglógókcéglogók egyéb előírásai 12. § (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat és céglógókatcéglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett. (2) Cégérek, cégtábla, cégfelirat kizárólag az adott ingatlanon folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet reklámozhatja.

(35) Homlokzatra szerelt világító, vagy betűket hordozó cégtábla nem létesíthető. Fényreklámként csak önálló világító betűs cégfelirat, céglógócéglogó vagy rejtett világítással ellátott, önálló betűkből kirakott cégfelirat helyezhető el. (46) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívülsíktól mért 5 cm-es távolságon túl nem helyezhető el. (57) Kirakatportállal rendelkező homlokzati falsíkon a kirakatportálok szerkezetén kívül csak önálló betűkből álló, szerelt vagy festett cégfelirat helyezhető el. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni. (68) A falsíkra merőleges kialakítású cégér alsó síkja a járdaszinttől legalább 3,0 m-re legyen és: a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél, b) magassága 0,8 m-nél, c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél, d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb. Zászlós cégér alkalmazásánál annak felülete nem haladhatja meg az a) pontban meghatározott méretet, és elhelyezése a falsíkre merőleges kell legyen.

(3) A megszűnt üzletek, intézmények, vállalkozások jelzésére szolgáló cégért, cégtáblát, cégfeliratot elsősorban a Kérelmező, annak megszűnte esetén, az ingatlan tulajdonosa köteles elbontani.

(79) A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

(24) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, illetve összképében zavaró hatása nem engedhető meg.

A kirakatokra és vitrinekre vonatkozó általános rendelkezések 13. §

8

(1) Az épületek kirakatainak üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - takarni nem lehet. A kirakatportálok külső térelhatároló üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el, homok-fúvott vagy matt átlátszatlan üvegfelület, a kirakat üvegfelületének legfeljebb 30 %-án alkalmazható.

b) a rendeltetési egység bejáratának belső falsíkjában. (6) Az épület közterületi homlokzatán az (5) bekezdés a) pontja szerint elhelyezett berendezést a rendeltetési mód megváltozása esetén meg kell szüntetni, és az eredeti homlokzati kialakítást helyre kell állítani.

(2) A területen kirakatszekrény nem létesíthető. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések

Rendelkezések a közterületen elhelyezkedő pavilonokra, vendéglátó teraszokra vonatkozóan

14. §

15.§

(1) Az épületek bármely közterület felől látható homlokzatán – beleértve a tetőzetet is parabolaantennát, légkondicionáló berendezést, napkollektort, valamint egyéb technikai berendezést – kivétel közvilágítási lámpa a (2)(4) bekezdés figyelembevételével - elhelyezni nem szabad. 8,0 m-nél keskenyebb közterületszélesség esetén a közvilágítási lámpát és forgalomjelző táblát az épület közterületi homlokzatára kell helyezni.

(1) Vendéglátó szezonális használatú terasz közterületfoglalási engedély alapján (melyben a vendéglátó terasz helyigényét, a szabadon maradó területek méreteit fel kell tüntetni) létesíthető.

(2) Légkondicionáló berendezés a homlokzaton csak épületszerkezeti elemmel takartan létesíthető, a kondenzvíz kifolyója a homlokzaton kívülre nem vezethető. (3) Tüzelőberendezés gépészeti kivezetése, vagy egyéb épületgépészeti szerelvény, kémény közterület felől látható esetben csak hagyományos megjelenési formában alakítható ki. (4) Árusító automata berendezés a közterület felé eső homlokzatszakaszon nem helyezhető el. (5) Bankjegy automata berendezés - a Vt-05 övezet területe kivételével - csak bankfiók rendeltetési egység esetén létesíthető: a) a falsíkba vagy kirakatportálba épített formában, a meglévő vagy tervezett nyílászárók osztását figyelembe véve, vagy

(2) A közterületi szezonális vendéglátó terasz szabadtéri létesítményét üveg, műanyag és egyéb anyagú határoló létesítménnyel ellátni nem lehet. A közterület további részétől való lehatárolás dézsás növényekkel lehetséges. Árnyékolását önálló, mobil napernyővel vagy épület homlokzatára szerelt árnyékoló szerkezettel lehet megoldani. (3) A területen csak olyan új közterületi pavilon létesíthető, mely a város egységes közterületi koncepciójával nem ellentétes. (4) A közterületen létesítendő teraszok kialakítását, a kihelyezett tárgyakat látványterv bemutatásával a városi tervtanáccsalfőépítésszel véleményeztetni kell. (5) Árnyékoló ernyőszerkezet -annak ponyvafelületét is beleértve- és egyéb kihelyezett tárgyak nem tartalmazhatnak reklámot, hirdetést, az üzlet profilját jelző logó kivételével. Rendelkezések a közterületi hirdetőberendezésre, hirdetésekre, reklámokra vonatkozóan

9

16.§ (1) Reklámhordozókat közterületen, illetőleg telken elhelyezni csak az egész területre e célból a tervtanács által is elfogadott reklámhordozókon lehet. (2) A köztárgyakon rendszeresített reklámcélú felület csak a) a tömegközlekedési eszközök megállóépítményeinek oldalán – a tulajdonos hozzájárulásával -, b) a település-térképes információs táblák hátoldalán egységes kialakításban helyezhető el. (3) Nem helyezhető el reklámcélú felület és választási plakát a közterületi kerítéseken, a korlátokon, a padokon, játszóterek berendezésein, a tömegközlekedés egyéb tájékoztató tábláin, a közmű-műtárgyak felszín feletti berendezésein, továbbá támfalakon, lépcsőkön és minden olyan közterületen elhelyezett tárgyon, melynek rendeltetéséhez az hozzá nem tartozik. (4) A közterületek felett átfeszítve csak a kulturális célú rendezvények hirdetését szolgáló reklámhordozók, feliratok, valamint az időszakos ünnepi események hirdetményei helyezhetők el a hirdetett esemény időtartamára, illetve az azt megelőző 15 napos időtartamra. (5) Megállító-tábla a közterületen csak a járdán, a vendéglátó rendeltetési egység bejáratának 3,0 m-es körzetében, vagy a vendéglátó teraszon helyezhető el, ha magassága nem nagyobb 0,8 m-nél, szélessége 0,6 m-nél. A megállító-tábla felirata rikító színű nem lehet. Rendelkezések a közterületek és az azokon elhelyezhető köztárgyak és egyéb, építménynek nem minősülő tárgyak kialakítására 17.§

(1) Tömegközlekedési megállóhoz létesített fedett építmények környezetében, a szemétgyűjtőt a fedett építmény szerkezetével és anyaghasználatával összhangban, azzal összeszerelten kell elhelyezni. (2) A közvilágítási oszlopok, a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor, kőbaba stb. a (4) bekezdés szerinti egyes utcaszakaszokon, a köztereken, közparkokban azonos kivitelűek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához. (3) Szemétgyűjtő, telefonfülke nem helyezhető el az épület homlokzati falán, vagy az előtt közvetlenül, azt a járda berendezési sávjában kell elhelyezni. (4) A településközpont kiemelt területeit, illetőleg a lehatárolt településközponti közterületeket a meghatározó utcaszakaszokon és tereken egységesen díszburkolattal kell ellátni, az utca, vagy tér egészére vonatkozó kertépítészeti terv alapján. (5) Az üzlethelyiségek előtti árusításhoz hozzátartozó közterületi kitelepülés csak a külön jogszabályban meghatározottak betartása mellett: a) kézműves, b) népművészeti-bolt, c) zöldséges-bolt, d) virágüzlet előtt megengedett. (6) Az árubemutatásra szolgáló tartószerkezetek csak mobilak lehetnek, melyeket az árusítás, illetőleg az üzleti nyitva tartás befejeztével a közterületről el kell távolítani. Egyéb termékek bemutatása és árusítása a közterületen, illetőleg az azzal szomszédos 10,0 m-es teleksávban nem engedhető meg. (7) A terület meglévő, valamint új közterületein biztosítani kell a köztárgyak és utcabútorok forma- és színvilágát tekintve - egységes megjelenését. Önálló bankjegy-automata, árusító automata – a parkoló- és jegyárusító automaták kivételével - közterületen nem helyezhető el. A közvilágítás, a korlát, a parkolást akadályozó köztárgyak és

10

berendezések kialakítása és stílusa illeszkedjék a közterületek kialakításához és a mellettük lévő épületek jellegéhez. Az épületek földszintjeire vonatkozó különleges előírások 18. § A közterületek, valamint a közpark övezetbe tartozó közterületek mentén: a) közterületről megközelíthető raktárhelyiség önálló rendeltetési egységként, b) kisipari műhelyek – a kereskedelmi egységet kiegészítő, azzal egy rendeltetési egységként kialakított kézműipari műhelyek, szolgáltatások kivételével (keramikus, órás, képkeretező stb.) – , c) közterületről nyíló teremés sorgarázsok kialakítása a földszinten nem megengedett. Mobil- és vásári árusítóhelyekre, valamint egyéb közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó rendelkezések 19. § (1) Vásári árusítóhelyeket a területen kihelyezni, csak az e célból külön meghatározott időszakokban szabad, a közterület tulajdonosának engedélyével. (2) A vásári árusítóhelyek egyenként legfeljebb 5 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az esetenként külön meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos kialakítás esetén, egységes terv alapján szabad elhelyezni.

20.§ (1) A területen tömör kerítés alkalmazható. A tömör kerítés felületképzése: tégla vagy kőburkolat, vakolt vagy kő lehet. A tömör kerítés magassága legfeljebb 1,8 m lehet az utcai járdaszinthez képest. (2) Támfal létesítése esetén, annak mellvédjeként kialakított magassági meghosszabbításra szolgáló tömör kerítés legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb a támfal felső terepcsatlakozásának szintjénél. (3) Amennyiben a terep eredeti lejtése szükségessé teszi támfal kialakítását, a rendezett terep és az épület kapcsolatát biztosító tereplépcsők, támfalak magassága sehol sem haladhatja meg a csatlakozó rendezett terephez képest a 3,0 m-t, kivéve a már kialakult támfal(rendszer)t. A telken belül a magassági eltéréseket szükség esetén teraszos terep- és támfal kialakítással lehet rendezni. Teraszos kialakításnál a támfalak közötti minimális távolság oldalirányban legalább 1,2 m legyen. (4) Amennyiben a telek homlokvonala mentén a közterületi út bevágásban van és a telek rendezett terepszintjének csatlakozásánál a magassági különbség nagyobb 3,0 m-nél, akkor a közterület felőli támfal járdaszinttől mért magassága nem lehet nagyobb 3,0 m-nél, a további magassági különbséget teraszos terepidomokkal kell biztosítani (4. számú függelék 2. ábra).

(3) Mobil árusítóhelyek a terület gyalogosfelületein elhelyezhetők, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani.

(5) Telek oldalhatáránál és hátsó határánál a szükség szerint kialakítandó támfalak az (1) bekezdésben foglaltakkal azonos méretben létesíthetők, kivéve a közterülettel csatlakozó, nagyobb szintkülönbségű telekhatárnál, ahol a támfal a közterület és a telek szintkülönbségének megfelelő magasságú, vagy – biztonsági mellvéd kialakítása érdekében – annál legfeljebb 1,10 m-rel lehet magasabb.

A kerítésekre, támfalakra vonatkozó rendelkezések

(6) Támfalak létesítése esetén a vízelvezetést megfelelő eszközökkel biztosítani kell (támfal tetején folyóka stb), melyet a felszíni víz

11

elvezetésére alkalmas árokba vagy ciszternába be kell kötni. (7) Egyedi előírás: a Kis-Duna sétány támfalának rekonstrukciója során legalább a burkolat kialakításánál természetes anyagot (követ) kell alkalmazni. Építmények terepre illesztéseillesztésére, a terep megváltoztatására és a tereprendezésre vonatkozó rendelkezések

(1) A SZT-en jelölt helyeken a beépítés módjával, magasságával biztosítani kell a jelölt távlati városképi érték láthatóságát. (2) Az 1. számú függelék a kiemelten védett régészeti lelőhelyek és az általános védelem alatt álló régészeti lelőhelyek területeit tartalmazza. (3) A védettség által érintett területekre további előírásokat a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

21. § (1) Az építési telek terepfelszínének megváltoztatása nem haladhatja meg a telekhatár mentén 1,5-,3,0 m széles sávban a telek területének 50 %-át, 1000 m2 feletti telkek esetében a 35 %-át, beleértve a kertépítéssel és az építéssel érintett területrészeket is. (2) A telek természetes terepszintje tartós végleges jelleggel feltöltéssel legfeljebb 1,0 mrel, bevágással/mélyítéssel legfeljebb 2,0 m-rel változtatható meg, kivéve az előkert közterület felőli 10,0 m-es sávjában a biztonságos bejutást szolgáló szükséges tereprendezés esetét.

Építészeti örökség értékvédelme Országos védelem 23. § (1) A területen lévő területi, egyedi, országos és helyi védettségeket a SZT és a 2., 3. számú függelékek tartalmazzák. (2) A 2. számú függelék az országos védelem alatt álló épületek szobrok és területek jegyzékét tartalmazza. (3) Műemlék elbontása nem engedélyezhető.

(3) A tereprendezés során kialakuló rézsűk hajlásszöge nem lehet nagyobb 1:2-nél, a támfalak magassága 2,0 m-nél a 9. § előírásainak betartásával. (4) Telken belüli rézsűk kialakításánál 1:2-es arányúnál meredekebb rézsűt nem lehet alkalmazni 2,0 m-nél hosszabb szakaszon. (5) A tereprendezés során kialakult rézsűket megkötésükre alkalmas növényzettel kell betelepíteni az erózió megakadályozása céljából.

(4) A 4. § (3) bekezdése szerinti országos, valamint helyi egyedi, illetve területi védelmek rendeleti módosulása esetén a változásokat jelen rendelet vonatkozó függelékeiben, a rendelet módosítása nélkül át kell vezetni. (54) A védettség által érintett területekre és épületekre vonatkozó további előírásokat a hatályos vonatkozó törvények és rendeletek tartalmazzák. Helyi védelem

Kilátásvédelem Települési értékvédelem 22. §

24. § (1) A 3. számú függelék a helyi rendeletben védett épületek és területek jegyzékét tartalmazza.

12

(2) Meglévő épület tetőtere, padlása - a Víziváros (MJT) területén kívül - az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal vagy térdfal-magasítással járó beépítése nem megengedett. (3) Meglévő homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való távolsága és osztásuk csak az eredeti állapotnak megfelelő módon változtatható meg. Új nyílászáró nyitása, csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot. Ez vonatkozik a tetőzeten kialakítható új nyílászárókra is. (4) Helyi védelem alatt álló vagy arra javasolt épületet érintő bármilyen homlokzati felújítást, átalakítást az eredeti kialakítással összhangban, az értékek megtartását biztosítva kell végezni. Az építmény-, illetve a párkánymagasság akkor sem növelhető, ha azt az építési övezeti előírások lehetővé teszik. A homlokzat felújítása esetén a nyílászárók helye, mérete, osztásrendje nem változtatható meg. Új nyílászáró a közterület felőli homlokzaton nem nyitható. Ablak üzletajtóvá alakítása elvi engedély-köteles és csak akkor engedélyezhető, ha az épület homlokzati rendjébe illeszthető módon alakítható ki. (5) Épületrészre vonatkozó helyi védelem esetén a védelem tárgyát képező homlokzati elem szakszerű fenntartása szükséges, épületrészleges bontás esetén elvi építési engedélyben kell tisztázni a részérték megtartásának módját. (6) Az épületek színezése az eredeti színvilágot megjelenítő, vagy azzal harmonizáló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is. (7) A területen az épületek közterület felől látható homlokzatait részleges színezéssel – a homlokzat egy szakaszának eltérő, a ellátni nem lehet, kivéve az életveszély elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, a nyílászárók, portálok cseréje miatt szükséges átmeneti jellegű javításokat. Új.

(8) Az eltérő színezés, homlokzat kialakítás tilalma vonatkozik -tulajdoni viszonyoktól függetlenül-, az épület teljes utcai homlokzatára, a homlokzat minden elemére, beleértve a nyílászárók, üzletportálok, spaletták, ereszek és tetőfelépítmények, tetőhéjalások stb. eseteit is. Természeti értékek védelme 25. § (1) A meglévőMeglévő helyi vagy országos jelentőségű természeti értéket építési tevékenység nem veszélyeztethet. Mélyépítési munkálatok a természeti értékértéktől 1,0 m-es, magasépítési tevékenység 3,0 m–es távolságon belül nem folytatható, amennyiben az nem igazolható régészeti okokkal. (2) Természeti, műemléki védelem, helyi értékvédelem alapján védettnek minősülő telek esetében az építési engedélyezési terv kötelező részét képezi az érintett telekre készített olyan kertépítészeti és tereprendezési terv is, amely feltünteti a meglévő növényállományt, az esetlegesen kivágásra javasolt fákat és cserjéket (faj-, kor- és értékmeghatározással), továbbá a tervezett állapotot, tereprendezés esetén pedig az összes érintett telekkel és a közterülettel kapcsolatban a vízelvezetési megoldási javaslatot. III. KÜLÖNLEGES RENDELEKEZÉSEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELÉMREVÉDELMÉRE A közterületek növényzetére vonatkozó rendelkezések 26. § (1) A telek zöldfelületként fenntartandó része jellel lehatárolt területet zöldfelületként kell

13

kialakítani és abban építményt – közművezeték, műtárgy kivételével – elhelyezni nem szabad. (2) Az utak, utcák fásítása zöldsávokba vagy favermekbe történhet. (3) Az út menti fásítható zöldsáv nem lehet keskenyebb 1 m-nél. A faverem legalább 4 m2 felületű, de nem lehet 1 m-nél keskenyebb. (4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

(11) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelméről szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. (12) A Duna folyam – Molnár sor – Dózsa Gy. tér – Papnevelde utca – Szent István tér – Basa utca – Batthyány L. utca – Liszt F. utca – KisDuna sétány által határolt területen belül zöldfelületek átalakítása csak kertészeti terv alapján kiadott engedély szerint történhet. Az engedélyhez szükséges a részletes növényállomány felmérés (növényfaj, méret, kor, állapot feltüntetésével). A környezet védelme

(5) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetők. (6) Takaratlan tűzfalakat- amennyiben ez lehetséges- növényzettel kell befuttatni. (7) Homlokzatokra futó növényzet alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatóiba 6,0 m magasságig a homlokzat területének 25 %-a számítható be zöldfelületként, ha a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága min. 4,0 méter, és gyökérzetüknek minimálisan 1 m3, valamint sérüléstől és áttaposásától mechanikailag védett (növényrács, védőrács stb.) ültető gödör áll rendelkezésre. (8) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (9) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az előírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (10) A (7)-(9) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

27. § (1) A föld védelme: A talaj szennyezésének elkerülése érdekében az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony és/vagy veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. (2) A levegőtisztaság védelme: A terület légszennyezettségi besorolása a vonatkozó jogszabály alapján a következő: Légszennyezettségi zóna, 3. Komárom – Tatabánya – Esztergom. (3) A víz védelme: a) A tervezési terület a vonatkozó jogszabály alapján a felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny kategóriába sorolt, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen lévő település. b) A felszíni vizek elvezetésének módját a tereprendezésre, a (felszíni) vízelvezetőrendszerre és az esetlegesen szükséges szivárgó-rendszerre vonatkozó - a legalább az összefüggően kezelendő területre kidolgozott - terv(ek)ben kell meghatározni. c) Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt lévő helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító folyékony

14

hulladékok (elfolyó olaj, olajszármazékok, hűtő-, fékfolyadékok) és egyéb (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a csapadékvíz-elvezető csatornahálózaton keresztül a befogadóba. Terepszint, illetve épület alatti mélygarázs létesítésekor a felszín alatti vizek áramlás-rendszerét feltáró vizsgálatot kell végezni. A föld alatti létesítmények, építmények elhelyezésénél a talajvíz szabad áramlását lehetővé tevő műszaki megoldások alkalmazandók. (4) Az egyes építési övezetekben a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott területhasználatra vonatkozó határértékeket kell betartani. (5) A meglévő főútvonalak átépítésekor, felújításakor a zajterhelés csökkentése érdekében korszerű zajcsillapító útépítési technológiákat kell alkalmazni. (6) Távközlési építmény, átjátszóállomás a területen nem létesíthető. IV. A BEÉPÍTÉSRE ÉS ÉPÜLET ELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az építési hely meghatározása 28. § (1) Telkeket beépíteni az építési övezetekre vonatkozó szabályozási előírásoknak megfelelően lehet. (2) Az építési telkek kialakítható elő-, oldal- és hátsókertjeinek legkisebb méretét a 23. sz. melléklet valamint a SZT az építési helyek rögzítésével határozza meg. (3) A terület beépítése a szabályozási tervlapon meghatározott építési hely szerint: a) szabadonálló, b) oldalhatáros,

c) zártsorú, d) kialakult. (4) A településközponti vegyes terület és a központi vegyes terület építési övezeteiben az építési hely a hátsó telekhatárig terjed, amennyiben az SZT nem határoz meg építési helyet. (5) Ahol a SZT-en az építési vonal is rögzítésre került, ott az épület homlokzata teljes egészében az építési vonalon kell álljon, legalább az építési vonal hosszának megfelelő szakaszon. (6) Ahol az építési vonal külön nem került rögzítésre, ott az övezetben meghatározottak szerint lehet az épületet elhelyezni vagy bővíteni az építési helyen belül. (7) Ahol a terepszint alatti építési hely külön nem került rögzítésre, ott a terepszint alatti építési hely megegyezik a terepszint felettivel. (8) Oldalhatáros épület-elhelyezésnél az épület egyik határfala az oldalhatáron is építhető, de megengedett az épület oldalhatártól valóés az oldalhatár legfeljebb 1,0 m-es elhelyezése távolsága is. (9) Amennyiben a szomszédos, meglévő épület ereszvonala a telekhatáron átnyúlik, ott az új épületet legalább 1,0 m-re kell elhelyezni a telek oldalhatárától. (10) A zártsorú beépítési módú területen az épület közterület felőli épülettraktusát annak homlokzatával a közterületi homlokvonalon úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét telekhatáron csatlakozzon a szomszédos épülethez, kivéve, ahol a szabályozási tervlap épülethézagot határoz meg. (11) A zártsorú zártudvaros beépítési módú területen a közterület felől az épület mindkét oldalon a szomszédos épülethez tűzfallal csatlakozik, és a telek oldalhatáránál és hátsó telekhatárán is tűzfalas kialakítással lehet az épületeket elhelyezni, és az így kialakított épület(ek) belső udvart határol(nak).

15

(12) A zártsorú hátsó-telekhatáros beépítés esetén az épületet határfalaival a hátsó- és az ahhoz csatlakozó oldalsó telekhatáron vagy attól 1,0 m-re szabad elhelyezni, a SZT-en meghatározott előkerttel. (13) A tetőidom meghatározásánál zártsorú, illetve az utcai telekhatáron álló szabadonálló beépítési módnál jellemzően az utcavonallal párhuzamos párkány- és gerincvonal kialakítása szükséges. Az udvari épületszárnyon félnyeregtető csak abban az esetben építhető, ha az meglévő tűzfalat takar. (14) A tető hajlásszöge 35-40˚-os lehet, kivéve, ha a szomszédos, védett épület csatlakozó tetőidoma ettől eltérő illeszkedést kíván. A tetősíkokon a közterület felől látható módon álló tetőablak nem létesíthető.

(18) Szomszédos utcafronti telkek összevonása a műemléki jelentőségű területen – a fejlesztési területek kivételével - nem engedélyezhető. Egyéb helyen utcafronti telekösszevonás esetén a történeti telekstruktúrát térben megjelenítő homlokzati ritmus megőrzendő, az eredeti telekosztásnak megfelelő számú, az épülethomlokzatot osztó/tagoló hangsúlyos kapuzatok alakítandók ki és az összevont telken is az eredeti telekosztásnak megfelelő módon kell az épületeket elhelyezni, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. V. EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK ELHELYEZÉSÉRE ÉS EGYES MEGHATÁROZOTT FUNKCIÓJÚ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A kiszolgáló épületekre vonatkozó előírások

(15) Épület lapos tetős fedése csak elvi építési engedély alapján lehetséges. (16) A Víziváros (MJT) területén belül a tetőterek nem beépíthetőek. Egyéb területen a tetőtérben csak egy szint alakítható ki (rendeltetési egységen belül galéria létesíthető). Jelen rendelet hatálybalépése előtt már meglévő épület nem beépített tetőterének hasznosítása az építési övezet paramétereinek betartásával megengedett akkor is, ha a beépítéssel az épület szintterületi mutatója nagyobb lesz, mint az építési övezetben megengedett érték, de a tetőtér beépítésével a lakásszám nem lépheti túl az övezetben megengedett telkenkénti lakásszámot. (17) A védett területeken (MJT, MK, VJ) az épület közterületről látható homlokzatainak kialakításánál a falfelület - nyílásfelület egymáshoz viszonyított felületarányai kövessék a területen jellemző arányokat. A nyílászárók osztott üvegezésű, álló téglalap-alakúak lehetnek. A védett területeken műanyag nyílászárók nem, fém nyílászárók lakóházon nem alkalmazhatóak. Fenti területeken csak hagyományos nyíló fa kapuszárnyak létesíthetők.

29. § (1) Ahol azt az övezeti előírások lehetővé teszik, megengedett a fő rendeltetésű épületek mellett, azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület (továbbiakban: kiszolgáló épület) elhelyezése. (2) A kiszolgáló épület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. (3) Meglévő épületben a járműtárolásra szolgáló helyiség nem alakítható át más rendeltetési egységgé, ha a parkolás ez esetben telken belül nem biztosítható. Nem szabad járműtárolás céljára szolgáló önálló kiszolgáló épületet elhelyezni, ha a járműtárolás a meglévő épületen belül már biztosított, és az önálló kiszolgáló épületként való elhelyezés a meglévő járműtároló rendeltetésének módosítása érdekében történne, vagy már a jelen rendelet hatálybalépését követően megtörtént. (4) A kiszolgáló épület tetőhéjalása a fő rendeltetést szolgáló épületével azonos legyen. Ahol a kiszolgáló épület telekhatáron lévő

16

támfal mellett létesül, ott a zárófödémén tetőterasz, tetőkert is kialakítható. (5) Támfalgarázs csak akkor alakítható ki, ha a telek lejtése legalább 20 %-os vagy a közterületi útpályához képest a telek homlokvonalánál a szintkülönbség 1,5 m-nél nagyobb. (6) Terepszint alatti építmény, támfalgarázs, vagy pinceszinti garázs létesítése érdekében a telek szélességi méretének legfeljebb felén a biztonságos behajtás kialakíthatósága érdekében legfeljebb 3,0m–es előkert alakítható ki. (7) A területen haszonállat tartására szolgáló építmény nem létesíthető. Meglévő haszonállat tartására szolgáló épület bontása esetén új nem létesíthető, csak a meglévő épület, építmény állagmegóvási munkái végezhetők el. A kerti víz- és fürdőmedencékre vonatkozó előírások 30. § (1) Kerti vízmedence legfeljebb 2,0 m3 űrméretű lehet, és csak olyan telken létesíthető, ahol a medence szennyvizeinek közcsatornába való elvezetése biztosítható.

a) az épület alatti pinceszint és, b) az épületen túlnyúló pinceszint és c) az épülettől független szerkezettel megépített terepszint alatti építmény szerkezeti falakkal együtt értelmezett összes bruttó területe. (2) Az épülettel egybefüggően kialakított szerkezetű, illetve a pinceszinten kialakított, épületkontúron túl kinyúló mélygarázs vagy pince feletti zöldfelületet úgy kell kialakítani, hogy annak a talajtakaró vastagságával együtt számított felső síkja ne haladja meg az eredeti terepszinthez képest az 1,0 m-t. (3) Az épület pinceszintje épületkontúron túlnyúló részének terepszint fölé nyúló magassága akkor nem számítandó hozzá az építménymagasság értékéhez, ha az eredeti terepszint és a zárófödém szintkülönbsége nem haladja meg a 1,5 m-t és a) ha a kinyúló pinceszint záró födéme és a hozzárendezett terep rézsűvel kerül kialakításra, melynek rézsűmeredeksége legfeljebb 1:3, vagy b) ha a pinceszint nem nyúlik túl az épületkontúron, és az épületépület körüli járdavonalhoz a rendezett terep rézsűmeredeksége legfeljebb 1:4 arányú. Előírások a kereskedelmi létesítményekre

(2) Kerti fürdőmedence vagy épületen belüli fürdő- vagy úszómedence csak a medence szennyvizeinek befogadását biztosító közcsatornába való elvezetés mellett létesíthető, a szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével. A terepszint alatti beépítésre és terepszint alatti építményekre, pinceszintekre vonatkozó rendelkezések 31. § (1) A telek megengedett terepszint alatti beépítési mértéke a terepszint alatti beépítés bruttó területének és a telek területének hányadosa. A telek terepszint alatti beépítési mértékébe beszámítandó:

32. § (1) A területen 50 m2-t meghaladó bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi rendeltetésű épület, vagy önálló rendeltetési egység csak a Vt övezetekben létesíthető. (2) Kereskedelmi rendeltetésű épület előtt az előkertben és az oldalkertben szabadtéri raktározás, tárolás, árubemutatás és az ilyen célt szolgáló tetőépítmény létesítése nem megengedett. VI. A SZABÁLYOZÁSI HATÁRÉRTÉKEK ÉS A JÁRMŰELHELYEZÉSRE

17

VONATKOZÓ ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK Kötelező zöldfelületi minimum előírásai 33. § (1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét. (3(2) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az egyes övezeti előírások rögzítik. (4) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben. (5) Takaratlan tűzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (63) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben. (4) Takaratlan tűzfalakat - amennyiben ez lehetséges - növényzettel kell befuttatni. (5) A homlokzati zöldfelület akkor számítható be az előírt zöldfelület mértékébe, ha: a) a befuttatás magassága legalább 6,0 m egy-egy homlokzati síkon, vagy támfalon, melynek felfuttatását szolgáló korszerű, tartós szerkezet kerül kialakításra. A támrendszer teherbíró, korrózióálló fém -vagy felületkezelt fa szerkezetű legyenek kell lennikell, hogy legyen. Az így kialakított szerkezet homlokzat esetén a növényzet felfuttatásáig a

homlokzat szerves részét kell, hogy képezze. b) a kúszó, kapaszkodó növények telepítési távolsága legfeljebb 3 m. (7 (6) A tetőkert kialakításánál az automata öntözőrendszer létesítése kötelező, ennek hiányában annak zöldfelülete nem számítható be a zöldfelületi minimum értékébe. (7) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre. (8) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az előírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható. (9) A (6)-(8) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet. (10) A nem szabályozott kérdésekben a város zöldfelületeinek, parkjainak, fáinak védelméről szóló önkormányzati rendeletek az irányadóak. Az épületek magassági méreteinek speciális előírásai, a homlokzatmagasság számítása 34. § (1) Az építménymagasság értéke egy homlokzaton sem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb magasságot, kivéve a lejtős terepen elhelyezett épület lejtő felőli egy homlokzatfelületét. Az építménymagasság OTÉK szerint számított átlagértékét ez esetben is be kell tartani. (2) Az (1) bekezdés szerinti lejtő felőli egy homlokzatra vonatkozó engedmény akkor érvényesíthető, ha a csatlakozó rendezett terep lejtése az eredeti tereplejtést követi, illetve a tereprendezésből adódóan az eredeti és a 18

rendezett terep magassági különbsége nem haladja meg az 1,0 m-t. (3) Az épület egy-egy homlokzatára vonatkozóan az építési övezetben rögzített legnagyobb homlokzatmagasság értékét is be kell tartani. Az épület magassági méretei együttesen kell, hogy megfeleljenek az építménymagasság és a homlokzatmagasság előírt méreteinek. (4) A homlokzatmagasság meghatározásánál a metszésvonal feletti tetőfelépítmények magasságát, illetőleg a pinceszint terepcsatlakozástól mért látható homlokzatának magasságát a homlokzatmagasság számításánál figyelembe kell venni: a) ha az adott homlokzat szélességi méretének 1/3-át meghaladja vagy, b) ha a tetőfelépítménynek a metszésvonaltól mért magassága nagyobb, mint 3,0 m vagy, c) ha a homlokzat metszésvonalára fektetett 45 fokos sík alatt lévő építményrész hátrahúzott homlokzata és a metszésvonal közötti vízszintesen mért távolság kisebb 12,0 m-nél. A pinceszint látható felületét akkor kell a homlokzatmagasság értékéhez hozzászámítani, ha annak magassági értéke nagyobb, mint a terepcsatlakozástól mért 3,0 m, és/vagy szélessége nagyobb, mint a homlokzat szélességének 1/3-a. A számítás során az átlagértékbe az a)-c) pontok szerint figyelembe veendő építményrész terepcsatlakozásától számított magasságát is be kell számítani. (5) Zártsorú épületcsatlakozás esetén az új vagy átépítésre kerülő épület közterület felőli homlokzatának magassága nem haladhatja meg a szomszédos épület meghatározó párkánymagasságát 0,5 m-rel nagyobb mértékben a csatlakozástól mért 3,0 m-es szakaszon. Ha a meglévő épület magassága a szomszédos épületnél 0,5 m-rel nagyobb, akkor az eredeti magasság átépítés esetén megmaradhat, de magassága tovább nem növelhető.

(6) Amennyiben a szomszédos épülethez az épület vagy épületbővítés nem csatlakozik, az (5) bekezdés szerinti magasság – közterületi szakasz 10 % feletti lejtése kivételével – legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg a szomszédos épületek magasságát. A járművek elhelyezésére vonatkozó általános rendelkezések 35. § (1) A parkolási igényeket új építés esetén, telken belül kell kielégíteni. (2) A területen nem közforgalmi (turista) busz számára parkoló-területet csak a SZT-en feltüntetett helyen szabad elhelyezni. (3) Ahol a telekre a gépjárművel való bejutás és ott a parkolás biztosítása a meglévő terepviszonyok vagy meglévő épület miatt vagy forgalomtechnikai okból nem lehetséges, a vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével a parkolás más területen is biztosítható a (4) bekezdésben foglalt kivétellel. (4) A forgalomcsillapított vegyes használatú közterületként jelölt közterületről megközelíthető telkek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti közterületen való parkoló kialakítás csak lakás rendeletetési egység kialakítása vagy lakóépület esetén lehetséges a (3) bekezdés figyelembevételével. Egyéb rendeltetésű épület, vagy önálló rendeletetési egység esetén: a) szállásférőhely csak magántelken belüli parkolás biztosítása mellett létesíthető, b) az övezetben megengedett egyéb – vendégforgalommal járó - rendeltetési egység létesítése esetén a parkolást a vegyes használatú területként jelölt közterületeken kívül – de 500 m-es gyaloglási távolságon belül kell biztosítani. (5) Amennyiben a már meglévő épület miatt a személygépjármű tárolás másként a telken belül nem oldható meg, megengedhető az oldalkert

19

egy szakaszán a lábon álló, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetületű kerti tetővel lefedett felszíni parkolóhely kialakítása, a) ha az a kerítéssel egybeépítetten kerül megvalósításra, b) legfeljebb a telek oldalhatáránál zárja el tömör falazat, c) szerkezeti magassága sehol nem haladja meg a 3,0 m-t. Az így kialakított parkolóhely kerítéssel egybeépített bejárata tömör kapuzattal is megvalósítható.

A beépítésre nem szánt területek övezetei 38. § A fő terület-felhasználási egységekbe tagozódnak, melyek övezeti besorolását és azok előírásait a 11- 12. §-ok tartalmazzák: a) Közlekedési- és közmű-elhelyezési, b) Zöldterületek. c) Különleges beépítésre nem szánt terület VII./A

(6) A közterületeken kialakított parkolókat kerítéssel körbekeríteni nem szabad. (7) A 10 férőhelynél nagyobb telken belüli parkoló csak fásított módon alakítható ki. A fásítás mértéke 1fa/2 ph/1 fa.parkolóhely.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lakóterületek építési övezetei 39. §

VII. AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI Területfelhasználás 36. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó terület a Településszerkezeti Terv és a SZT szerint: a) beépítésre szánt területre és b) beépítésre nem szánt területre tagozódik. (2) A beépítésre szánt- és beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek övezeti jeleit és határvonalait 2. számú melléklet tartalmazza. A beépítésre szánt területek építési övezetei 37. § A beépítésre szánt területek az alábbi fő területfelhasználási egységekbe tagozódnak, melyek építési övezeti besorolását és azok előírásait a 9-10 .§-ok tartalmazzák: a) Kisvárosias lakóterületek - Lk b) Településközpont vegyes területek - Vt c) Központi vegyes területek - Vk

(1) A lakóterületek az alábbiak: Lk kisvárosias lakóterület: Lk-01 - Lk-06 (2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület, b) szálláshely-szolgáltató épület, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) egyházi, szociális, oktatási, egészségügyi, kulturális célú épület, e) nem zavaró hatású kézműipari épület. (3) A főrendeltetésű lakóépületeken belül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátási, b) irodai, c) kulturális célú, d) egészségügyi, e) szállásférőhely funkciók is létesíthetők. (4) A (2) – (3) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység - a (7) – (8) bekezdésben meghatározottak kivételével az övezetek területén nem létesíthető, meglévő épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg.

20

(5) Az építési hely meghatározására, azon belül az épület(ek) elhelyezésére, továbbá a tető- és homlokzat-kialakításra vonatkozó előírásokat a jelen rendelet 7–8. §-ai határozzák meg. A telken az építési helyen belül több épület is elhelyezhető. (6) Meglévő telkek összevonása esetén az összevont telken is csak a SZT-en meghatározott építési helyen belül helyezhető el épület, a telkek beépítési ritmusa nem változtatható meg. (7) Már meglévő épület esetén, amennyiben annak beépített területe a 300 m2-t meghaladja, legfeljebb 4 lakás alakítható ki. Egy telken több épület elhelyezése esetén, a telken négynél több lakás nem létesíthető. (8) A járműtárolást új épület elhelyezése esetén a fő rendeltetést szolgáló épület tömegén belül kell megoldani.

(13) Oldalhatáros épület-elhelyezés esetén az utcai homlokvonaltól számított 10,0 m-en belül az épület térdfalas tetőtéri kialakítása nem megengedett. A 10,0 m-es sávon túl a térdfal magassága legfeljebb 0,7 m lehet, mely esetben az ereszvonal legfeljebb 0,5 m-rel lehet magasabb a térdfal nélküli ereszvonal terepcsatlakozástól mért magasságánál. (14) Az épületek homlokzatszínezésénél történeti előzmény hiányában: a) a fehér és a törtfehér árnyalatai, b) a pasztell-sárga, okker, halvány-drapp színek alkalmazandók. (1514) A védett területen a nyílászárók állított téglalap alakúak lehetnek, kizárólag osztott üvegezéssel. A nyílászárók anyaga fa. Településközponti területek építési övezetei 40. §

(9) A területen a melléképítmények közül nem helyezhető el: a) kirakatszekrény, b) siló, c) felszín feletti vagy terepszint alatti fedetlen: ömlesztett anyag-, folyadékvagy gáztároló, valamint d) állatkifutó, húsfüstölő, jégverem, trágyatároló. (10) Az övezetek területén nem helyezhető el az előkertben, oldalkertben, vagy hátsókertben: a) kiskereskedelmi célú építmény, b) lakókocsi, c) fóliasátor, d) üvegház. (11) Az épületek tetőgerinceinek iránya: a) zártsorú beépítési mód esetén az utcával párhuzamos, b) oldalhatáros beépítési mód esetén az utcára merőleges. (12) Az utcára merőleges gerincű épületek tetőzetét az utca felé kontyoltan vagy oromfalasan lehet kialakítani.

(1) A vegyes területek építési övezetei az alábbiak: a) Vt településközpont vegyes területek: Vt-01; -, Vt-02, Vt-03, Vt-04. b) Vk központi vegyes területek: Vk-01; Vk-02, Vk-03, Vk-04. (2) A Vt jelű építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és a helyi települési szintű közintézményi-, kereskedelmi, szolgáltató és idegenforgalmi épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. A Vt-04 jelű építési övezet területére építési engedély a városkép alakításának módját meghatározó, a tömböt egységesen kezelő építészeti tervpályázat lebonyolítását követően, annak eredményét figyelembe véve adható ki. (3) A Vt jelű építési övezetek területén elhelyezhető: a) közintézmény épület, b) igazgatási épület, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) szolgáltató, vendéglátó épület,

21

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) lakóépület, g) nem zavaró hatású kézműipari építmény.

(9) Az épületek tetőzetén álló tetőablak a közterület felőli oldalon nem létesíthető. A belső udvarra nézően álló tetőtéri nyílászáró tetőablak oromfalon, vagy összevont tetőkiemelés részeként tetőablak kialakítható.

(4) Az övezetek területén a megengedett fő rendeltetésű épületeken belül a fő rendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátó, b) kiskereskedelmi, c) irodai, d) szolgáltató, e) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, f) szórakoztató, g) egészségügyi, szociális, egyházi, h) sportcélú, i) nem zavaró hatású kézműipari, valamint j) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetők.

(10) Új épület elhelyezésénél a telken belüli parkolás csak a SZT–en megjelölt helyen szint alatti gépjárműtárolóban, fásított felszíni parkolóban, vagy a külön jogszabályban meghatározott távolságon belüli parkoló létesítményben oldható meg.

(5) A (3)–(4) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthető, meglévő épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg.

(12) A Vk jelű építési övezetek területe a településközpont több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, regionális és országos szintű egyházi, oktatási, és közintézményi épületek, illetve rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál.

(6) Az övezetek területén az épületeket kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület – a terepszint alatt létesíthető önálló járműtárolók kivételével – nem helyezhető el.

(13) A Vk jelű építési övezetek területén elhelyezhető: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) közintézményi épület, c) igazgatási épület, d) szálláshely-szolgáltató épület.

(7) Az épület meglévő udvara üvegtetővel nem fedhető le. A földszinten az udvar szintjének megemelése és tetőkert kialakítása megengedett, amennyiben a tömegformálás és az építészeti kialakítás illeszkedik a környezethez. (8) A szomszédos épületek a földszinten közhasználat céljára átadott területként kialakított passzázzsal összeköthetők a szakhatóság állásfoglalásának tűzvédelmi figyelembevételével.

(11) Az övezetek területén a meghatározott melléképítmények közül: a) közmű-csatlakozási műtárgy, b) kirakatszekrény, c) kerti építmény, d) kerti vízmedence, e) kerti lugas, lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2-es vízszintes vetülettel, f) kerti szabadlépcső, tereplépcső, g) zászlótartó oszlop helyezhető el.

(14) Az övezetek területén a megengedett főrendeltetésű épületeken belül a főrendeltetést kiszolgáló helyiségeken, valamint a felsorolt funkciókörökön kívül önálló rendeltetési egységként: a) vendéglátó, b) irodai, c) szolgáltató, d) igazgatási, kulturális, művelődési és oktatási célú, e) egészségügyi, szociális, egyházi,

22

f) sportcélú, g) nem zavaró hatású kézműipari, valamint h) lakás rendeltetési egységek is elhelyezhetők. (15) A (13)–(14) bekezdésekben nem felsorolt funkciókörök és tevékenységek céljára önálló épület vagy önálló rendeltetési egység az övezetek területén nem létesíthető, meglévő épület használati módja bármely más célra nem változtatható meg. (16) Az épületek tetőzetén tetőablak a közterület felőli oldalon nem létesíthető. A belső udvarra nézően tetőablak kialakítható. VII./B A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

(6) Minden újonnan beépítésre szánt területen, illetve átépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. § (2) bekezdésben előírt mennyiségű és fajtájú járművek részére a) járműtároló épülete(ke)t, b) nem tárolás célját szolgáló várakozó – (parkoló) – helye(ke)t, c) rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelye(ke)t kell a telken létesíteni. (7) A területen a közlekedést szolgáló létesítményeken kívül kizárólag a jelen rendeletben a közterületeken megengedett építmények helyezhetők el a 15-18. § előírásainak megfelelően. (8) A Molnár sor Duna felőli végén 4 parkolóállást kell kialakítani autóbuszok számára.

Közlekedési- és közmű területek övezetei 41. § (1) A közlekedési területek övezete az alábbi: Köu: közúti közlekedési terület (2) A terület kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. (3) A közlekedési területek szabályozási szélességét és a már kialakult méreteket a SZT rögzíti. (4) A közutak elhelyezése céljára legalább a következő szélességű területet kell biztosítani: a) II. rendű városi főutak: min. 18,0 m b) gyűjtőutak: 10-min. 14,0 m c) kiszolgáló utak: min.10,0 m d) vegyes használatú utcák: min 8,0 m e) gyalogutak: min. 4,0 m

(9) A Várhegy alatti Duna-szakaszon kikötő létesíthető, a szabályozási tervlapon megjelölt helyen. (10) A közlekedési célú közterületen önálló üzemanyagtöltő állomás, illetőleg egyéb gépjármű szolgáltató építmény nem létesíthető. (11) Az övezet területén a meglévő növényállomány figyelembevételével szabad csak a közlekedés és a közművek műtárgyait, jelzőberendezéseit, valamint a közlekedési táblákat elhelyezni. (12) Kiemelt figyelmet kell fordítani az övezet területén lévő, a jelen rendeletben védett fasorokra, azok folyamatos karbantartására és szükség esetén a fasor-rekonstrukciókra. Zöldterületek övezetei 42. §

(5) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(1) A zöldterületek övezetei az alábbiak: a) Zfk: fásított köztér b) Zkp: közpark

23

(2) A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közművesítéssel helyezhető el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat közterület-rendezési terv vagy kertépítészeti terv alapján kell kialakítani. (3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely helyezhető el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetőfödémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tetőkertként kell kialakítani.) (4) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet. (5) Zfk jelű övezet A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihenő funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt városi terek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhető: a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), b) vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 50%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. (6) Zkp jelű övezet A terület – a döntően zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhető: a) pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház), b) vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, c) hírlap- és virágárusító pavilon, d) a terület fenntartásához szükséges épület.

Az övezetben: a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. 2000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki. (7) Egyedi előírás: az Erzsébet park területén 1 db legfeljebb 150 m2 alapterületű zenepavilon helyezhető el. VIII. INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI A beépítés külső közmű feltételeikülönleges, beépítésre nem szánt területek övezetei 43. § (1) A különleges, beépítésre nem szánt terület övezetei az alábbiak: a) Khs : különleges egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület (2) A különleges, beépítésre területnek közútról, köztérről megközelíthetőnek kell lennie.

nem szánt közvetlenül

(3) A különleges, beépítésre nem szánt területnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie. (4) A különleges, beépítésre nem szánt területen kizárólag pihenést szolgáló építmény,létesíthető. Épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. (5) A területen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a területet igénybe vevők számára előírt parkolóférőhely helyezhető el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tetőfödémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tetőkertként kell kialakítani.)

24

(6) A területen zöldfelület létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.

fenntartani. Szolgalmi joggal már terhelt telekrészen mindennemű (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető.

VIII.

(3) A területen oszlop-transzformátor nem létesíthető, új transzformátorállomást épületen belül vagy a kerítéssel egybeépített trafóházban kell elhelyezni.

INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÁLÓZATOK ELŐÍRÁSAI A beépítés külső közmű feltételei 44. § (1) A területen csak teljes közművesítettségű telken szabad épületet elhelyezni. (2) Az átépítésre és új beépítésre szánt területeken az építés engedélyezésének a feltétele a közművezetékek és járulékos berendezések megléte, a légvezetékek földbe helyezése. (3) Az ingatlanok közműellátásának biztosítására a közterületi hálózathoz közvetlen önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közterületen történő vezetés megoldásának hiányában idegen magántelken átvezető bekötővezetékek számára szolgalmi jogot kell igénybe venni. A közművek általános előírásai 4445. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szennyés csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás, távhőellátás), valamint a hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben ― ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja ― a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell

(4) A területen új légvezeték nem létesíthető, már üzemelő hálózat csak földkábeles kiépítéssel bővíthető. Házi bekötés is csak földkábellel lehetséges. (5) A terület közterületeit érintő földkábelek és közművezetékek elhelyezése során, a közterületi járdák alatti vezetékfektetés után a burkolatot a járda járófelületének teljes szélességében kell helyreállítani. Ahol a kábelfektetés zöldsávot érint, ott a füvesített területszakaszokat gyeptéglával kell helyreállítani. (6) Felszín feletti kábelcsatlakozó szekrény, vagy műtárgy nem létesíthető: a) a legfeljebb 1,5 m szélességű járda esetén, b) 2,5 m-nél nagyobb szélességű járda esetén az 1,0 m-es berendezési sávon kívül, illetve közvetlenül az épületek, kerítések határvonala előtt. c) amennyiben az a)-b) pontokban felsoroltak miatt a csatlakozás nem biztosított, úgy azt a kerítéssel egybeépítve kell megoldani. (7) Amennyiben a felszín feletti berendezés a járda berendezési sávjában nem helyezhető el, úgy annak helyét meglévő épületben, vagy újonnan épülő épületben, illetőleg a közterület felőli kerítésbe építve kell biztosítani. Épületen belüli elhelyezésnél a berendezés közvetlen közterületi megközelítését – az üzemeltető eltérő engedélye hiányában - biztosítani kell. (8) KözműKözmű műtárgyak - beleértve az elektromos és kábel-szekrényeket, trafókat, átemelőket stb. és az azokat elhatároló kerítéseket - a területen csak környezetbe illő

25

színűre festhetők, a tűzcsapok, gázcsapok jelzése kivételével.

illetőleg

Ágazatonkénti közmű előírások

(4) A területen a meglevő egyesített rendszerű hálózat szétválasztását kell szorgalmazni, ahol az adottságok azt lehetővé teszik, elválasztott rendszerű (külön a szennyvíz és külön a csapadékvíz) csatornahálózatot kell építeni.

Vízellátás Felszíni vízelvezetés 4546. § 4748. § (1) A vízvezetékek védőtávolságát a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítani kell. (2) A területen kereskedelmi, vendéglátó célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az illetékes hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható. Szennyvízelvezetés 4647. § (1) A környezetet szennyezni tilos, ezért: a) A talaj és a talajvíz védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a teljes területen tilos, az még átmenetileg rövid időre - sem engedélyezhető. b) Az esetleg előforduló nyílt árkokra való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket fel kell kutatni, meg kell szüntetni. c) Építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történő rácsatlakozásának megoldása esetén adható. (2) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel ― a megengedett szennyezettség mértékéig ― elő kell tisztítani.

(1) A település hosszú távú arculatformálása érdekében a csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meg levő nyílt árkos felszíni vízelvezetés a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat megépítését megelőzően kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (2) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel és szilárd burkolattal kell megépíteni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöldbeton" parkoló létesítése ebben az esetben tilos! (3) A talajvízállásra tekintettel a terepszint alatti építkezéseknél a vízáramlás útját nem szabad elzárni, a talaj-, illetve rétegvizek továbbvezetési lehetőségét meg kell oldani. (4) A Várhegy lejtő alján álló épületek felszíni víz elleni védelmére a vízelvezető övárkot meg kell építeni. A megvalósulás költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. Folyószabályozás, árvízvédelem 4849. §

(3) Közvetlen az élővízbe vizet beengedni csak vízjogi létesítési engedéllyel, a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után szabad.

A terület É-i részénél a Molnár sori átemelő környezetében mintegy 250,0 m hosszú

26

szakaszon a Horváth G. sori ingatlanok árvíz elleni védelmét időszakosan biztosítani kell. Villamosenergia-ellátás 4950. § (1) Település-esztétikai és terület-gazdálkodási szempontból a burkolt utakkal rendelkező területeken, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) Közszolgálati, 6,0 m-t meghaladó magasságban elhelyezendő antennák, hírközlési létesítmények, a 6,0 m alatti antennák, hírközlési létesítmények tartószerkezete csak építési engedéllyel helyezhetők el. Az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 5253. § (1) A rendelet 20092010. ……….. napján lép hatályba.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, de határozattal még el nem bírált engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A lámpákkal és reklámfényekkel kápráztatást, vakítást vagy ártó fényhatást okozni nem szabad.

Esztergom, 20092010. ……….

Földgáz- és hőenergia ellátás 5051. § (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. (2) Távhő- és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Meggyes Tamás ImreGyörgy polgármester

A rendeletet kihirdettem:

Dr. Marosi jegyző

20092010…………-n

Dr. Marosi ImreGyörgy jjegyző

Elektronikus hírközlés, kábel TV 5152. § (1) Település-esztétikai és terület-gazdálkodási szempontból új vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, illetve meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

27

MELLÉKLETEK: 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet

Fogalommeghatározások Szabályozási Terv M = 1:1.000 Az építési övezetek táblázatai Önkormányzati elővásárlásielővásárlással és kisajátítási joggalkisajátítással érintett ingatlanok jegyzéke Beépítési kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke Helyreállítási kötelezettséggel érintett ingatlanok jegyzéke

FÜGGELÉKEK: 1. számú függelék 2. számú függelék 3. számú függelék 4. számú függelék 5. számú függelék

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek listája Országos védelem alatt álló területek és művi értékek jegyzéke Helyi védelem alatt álló épületek és területek jegyzéke Ábrák, minta-keresztszelvények Felszín feletti közmű-tárgyak telepítéséhez szükséges dokumentációk kiegészítő munkarészei

D:\István C meghajtó\Dokumentumok\Esztergom2009\E2009szh\2009_Víziváros-Várhegy_szab-terv_javV20091210.doc

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 1. számú melléklet Fogalom meghatározások: Cégér, cégtábla: Az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jellemzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton síkban vagy konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék. Előírt legkisebb telekméret: Új telek kialakításánál meghatározott legkisebb szélesség, mélység és terület. Építési hely kizárólag terepszint alatt beépíthető része: Az építési hely oldal- és hátsókert felőli építési határvonalai és a hátulsó, illetőleg az oldalsó-határvonal(ak) által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész nem létesíthető, terepszint alatti építmény, mélygarázs elhelyezhető. Építési hely terepszint felett is beépíthető része: Az építési hely előkerti építési határvonalai – előkert hiányában a telek homlokvonala – és a hátulsó-, illetőleg az oldalsó határvonal(ak) – utóbbi hiányában a telek oldalhatára – által közrezárt, építési helyen belüli területrész, melyen belül a telek beépítési mértékébe beszámító épület, építményrész elhelyezhető, beleértve a szint alatti építményrészeket is. Építési hely kizárólag üvegtetővel beépíthető része: Az építési hely azon része, mely meglévő védett épület esetén udvarlefedésként beépíthető, de zárófödém helyett kizárólag üvegfedés alkalmazható. Épület bruttó szintterülete: Valamennyi építményszint bruttó – falakkal együtt mért – összes területe. Épülethézag: Zártsorú beépítési módú területen az építési helyen belül oldalsó távolsággal meghatározott, nem beépíthető, vagy kizárólag terepszint alatt beépíthető területrész. Épület kereskedelmi célú bruttó szintterülete: Az épület kereskedelmi célú bruttó területeinek összege az épület valamennyi szintjén. Értékvédelem alatt álló épület, terület: Jogszabály (műemléki védelem, helyi védelem, egyéb jogszabályokban védetté nyilvánítás) alapján védett épület, terület. Fényreklám: Fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató reklámberendezés. Vonalszerű fényreklám: A reklám befoglaló felületének legalább 50%-ában áttört fényreklám. Fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú (önálló) épület: Az építési övezet elsődleges rendeltetését kiegészítő vagy azt kiszolgáló épület. Kiegészítő, illetve kiszolgáló épületnek minősül: jármű (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép stb.) tároló, a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, egyéb tároló-építmények (tüzelőanyag,

szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkács-műhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. Földtakarás, tetőkert: Az építmény valamely záró födémén tetőkert céljából létesített talajréteg. Gyeprácsos felület: Olyan zöldfelület, mely kizárólag gyepesített és az időszakos személygépkocsi tárolás, időszakos céljából felülete legfeljebb 20 %-ban műanyagráccsal megerősített, járható felületet alkot. Homlokzatmagasság: A homlokzatmagasság magassági értéke homlokzatonként számítandó. A homlokzatmagasság értéke azonos az építménymagasság számításánál meghatározott metszésvonal, illetve érintővonal és az adott homlokzat terepcsatlakozás közötti magassági értékével (H). Adott homlokzaton eltérő terepcsatlakozás esetén a homlokzat magasságát az eltérő magasságok számtani átlagértékeként kell számítani (5. ábra). A számításnál legfeljebb két oromfal magasságát figyelmen kívül kell hagyni. A homlokzatmagasság egy homlokzat esetében sem lépheti túl az övezetben meghatározott határértéket. Irányadó szabályozási vonal: A Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) irányadó eleme egyéb esetekben az irányadó szabályozási vonaltól (a SZT-en hosszú szaggatott vonallal jelölve) az érintett telkek tulajdonosainak egyetértése esetén mindkét irányban szakhatósági hozzájárulás alapján szabad eltérni az SZT módosítása nélkül, helyi közút létesítése, illetve bővítése esetén, a meglévő építmények és/vagy közművek védelme érdekében. Kertépítészeti terv tartalma: A kertrendezési tervnek legalább M=1:200-as léptékű tervrajzon tartalmaznia kell: a) geodéziai helyszínrajzot, b) favédelmi – fakivágási tervet, c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti létesítmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helyét, javasolt anyagát és a burkolatok mintametszetét, d) a minimálisan kiültetésre kerülő növények helyét, a cserjefoltok magasságának (magas, középmagas, alacsony talajtakaró) megkülönböztetésével, ezek darabszámát, az ültetésre javasolt fajok megnevezésével, valamint a műszaki leírást, e) tereprendezési tervet az 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén. Kézműipari épület: Olyan gazdasági célú épület, melyben a fő termelő tevékenység gépesített munkavégzés nélkül történik, elsősorban a hagyományos kézművesség termékeinek előállítására. Az épületben folytatott termelő tevékenység: a) hagyományos kézműipari, b) gépesítés nélküli termelőtevékenység, c) kismértékű gépesítéssel folyó, környezetet nem zavaró, jellemzően kézműipari tevékenység. Kialakult állapot: Az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés. Kilátópont: Az a közterületi pont, melyről vonzóan tárul fel a város látképe, látványa (panoráma). Kirakatportál: Az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata, annak szerkezetével együtt.

Közhasználat céljára átadott terület időbeli korlátozás nélkül: Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybe vehető része. Közhasználat céljára átadott területek időbeli korlátozással: Telek - erről szóló külön szerződés keretei között - közhasználatra megnyitott, általában gyalogosforgalom által igénybevehető része, mely esetben a közhasználat - biztonsági okokból - időben korlátozott (pl. 22:00-06:00 óra között vagy nyitvatartási időben). Közintézmény: Minden közhasználat céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, továbbá a körülhatárolt terület és építményei, kivéve a közüzemi, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb rendeltetésű (nem közhasználat céljára szolgáló) telepeket. Lakóépület: Olyan épület, melyben kizárólag, vagy túlnyomórészt lakások vannak. Oromfal: A nyeregtetős épület végfalának a tetősík és a homlokzatsík metszésvonala, illetve a tetőgerinc közötti homlokzata. Önálló reklámhordozó: A kizárólag reklám céljára létesített építmény, berendezés, szerkezet. Portál: Főkapu, díszes főbejárat; üzlet utcai része (kirakat és bejárat) Raktár: Javak átmeneti vagy huzamos tárolására szolgáló helyiség. Rálátás: Egy adott építményre, tájrészletre nyíló látvány. Reklám: A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény 2. § -ának b), g) és m) pontjaiban meghatározott burkolt, gazdasági és összehasonlító reklám, továbbá a politikai reklám. Reklámberendezések: Általában a szabadtéri reklámok Szabadtéri reklámhordozó: Reklám közzététele céljából építményen kívül elhelyezett eszköz, kivéve az árusítás helyén elhelyezett áru elérhetőségét jelző eszközöket. E tekintetben szabadtéri reklámhordozó: az épületen lévő tető- vagy homlokzati reklám; ablakban, erkélyen elhelyezett, tűzfalra erősített, ingatlanon, kerítésen, támfalon elhelyezett, udvarban álló, épületek között vagy út (tér) felett átfeszített; szoborra, hídra, oszlopokra erősített; vízfelületre épített vagy állandóan kikötött úszóművön elhelyezett; az előzőekben felsorolt összes területen állandóan vagy időszakosan kiállított, reklámot hordozó jármű; szerelt, festett vagy vetített, tömör vagy áttört, megvilágított vagy világító; egyedi vagy csoportos, illetve füzér; színes, egyszínű vagy fehér, rögzített, álló, mozgó, villogó felirat, tábla, piktogram, márkajelzés, embléma, tekintet nélkül tartalmára, anyagára, alakjára, méretére; valamint a természetben árucikk formájában kihelyezett tárgy. Szabályozási szélesség: A közterület (meglévő vagy tervezett) szélességi mérete.

Szabályozási vonal: Telek közterületi határvonala. Szálláshely-szolgáltató épület: Kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú mellék- és egyéb helyiségeket tartalmazó épület (gyermek-, diák-, nevelőotthon, kollégium, munkás- és nővérszállás, fekvőbetegek szállásépülete, szülőotthon, szociális otthon, turistaház, fogadó, panzió, szálloda stb.). Személygépjármű-tároló: Garázs, kocsiszín. Szintterületi mutató: A telken építhető összes bruttó szintterület (összes építményszint bruttó – falakkal együtt mért - területe) és a telekterület hányadosa. Támfal: Lejtőn a bevágást megtámasztó létesítmény. Támfalgarázs: Támfalban létesített személygépjármű-tároló (a lejtős terep hegyfelőli oldalában létesített - a bevágást megtámasztó - támfalban kialakított létesítmény). A létesítmény csak akkor minősül támfallétesítménynek, ha teljes egészében az eredeti terepfelszín alatt helyezkedik el, függetlenül attól, hogy végleges állapotában földdel fedett-e vagy sem. Telek zöldfelületként fenntartandó része: A telek szabályozási tervben lehatárolt része, melyet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közművezeték, -műtárgy kivételével – elhelyezni nem szabad. Teremgarázs: Több gépkocsi tárolására szolgáló közös légterű helyiség. Tetőkert: Az építmény felső födémén kialakított, növényzettel fedett terület. Vegyes funkciójú épület: Több eltérő rendeltetési egységet magában foglaló épület. Vendéglátó terasz: Épület földszintjén található vendéglátási egységhez tartozó, közterületen kialakított fogyasztótér. Vendéglátó teraszok árnyékoló berendezései: A vendéglátó teraszt lefedő árnyékoló-szerkezet, jellemzően vászon- és fémszerkezetből. Világító céglógó: A cég hivatalosan bejegyzett emblémáját, piktogramját, márkajelzését, belső világítással bemutató reklámcélú eszköz. Zöldfelületi mutató: A zöldfelület területének és a telek területének %-ban kifejezett mértéke. A számításnál a zöldfelületnek számított terület legfeljebb 1/3-a lehet nem szilárd burkolattal ellátott terület.

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2. számú melléklet SZABÁLYOZÁSI TERV M = 1:1.000

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 3. számú melléklet AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK TÁBLÁZATAI

20 30 30 25 30 30

14 18 16 16 16 16

mélysége (m)

5,5 5,5 5,5 5,5 6,5 5,5

50(60) 30 40 40(50) 40(50) 40

Kialakítandó új telek legkisebb szélessége (m)

400 1000 800 600 800 800

Legkisebb zöldfelület (%)

Beépítés módja

Z SZ Z Z Z Z

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Lk-01 Lk-02 Lk-03 Lk-04 Lk-05 Lk-06

Megengedett legkisebb telekterület (m²) Megengedett legnagyobb beép. (saroktelek)(%)

Kisvárosias lakóterület

Övezeti jel

Sajátos területfelhasználási egység

A lakóövezetek telekalakítási, építési előírásai:

25 35 30 25 25 25

Előkert mérete (m) 0 K* 0 K* K* 0

*K= kialakult

9,0 7,5 6,5 6,5

Vk-01 SZ

2000

30

K*

Vk-02 Z

1000

60

K*/12, 5

Vk-03 Z

2000

80

K*

Vk-04 Z

2000

80

16,5

Központi vegyes terület

*K= kialakult

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

60 80 80 80

10 10 10 10 A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a A be nem épített terület 50%-a

mélysége (m)

Z Z Z Z

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Beépítés módja

1000 600 400 800

Vt-01 Vt-02 Vt-03 Vt-04

Kialakítandó új telek legkisebb

szélessége (m)

Településközponti vegyes terület

Övezeti jel

Sajátos területfelhasználási egység

A vegyes övezetek telekalakítási, építési előírásai:

Előkert mérete (m)

20 16 14 20

35 25 20 30

0 K* 0 0

-

-

K*SZT szerint

14

25

K*SZT szerint

14

25

K*

25

25

0

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 4. számú melléklet ÖNKORMÁNYZATI ELŐVÁSÁRLÁSIELŐVÁSÁRLÁSSAL ÉS KISAJÁTÍTÁSI JOGGALKISAJÁTÍTÁSSAL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE Elővásárlási joggalElővásárlással érintett ingatlanok jegyzéke hrsz szerint: HRSZ 15490 15491 15492 15932 15933159 37 15935 15955 15957 15958 15959 15960 15961 15962 15963 15964/2 16200/19 16200/10 16200/11 16200/12 16200/13 16200/14 16200/15 16200/16 16200/17 16200/18 16200/19 16200/20 16200/21 16217 16218 16220 16221 16253 16310 16311 16312 16314

16319 16320 Kisajátítá si joggal167 38/5 16738/6 18238/5 18238/6 Kisajátítással érintett ingatlanok jegyzéke hrsz szerint: HRSZ 15490 15491 15492 15957159 37 15958159 57 15959159 58 15960159 59 15961159 60 15962159 61 15963159 62 15964/21 5963 16200/11 5964/2 16238/41 6200/1 16238/5 16238/6 16253

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 5. számú melléklet BEÉPÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE A tervezési területen az összes elővásárlási joggalelővásárlással nem érintett építési övezetbe sorolt ingatlan beépítési kötelezettséggel érintett.

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 6. számú melléklet HELYREÁLLÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL ÉRINTETT INGATLANOK JEGYZÉKE

HRSZ 16253 16284 16290 16318 16315 15967 15968

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 1.sz. függelék NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK LISTÁJA A területen négy, a KÖH által is regisztrált régészeti lelőhely található. Várhegy: kiemelten védett régészeti lelőhely Víziváros: kiemelten védett régészeti lelőhely Szentgyörgymező: általános védelem alatt álló régészeti lelőhely Kisléva (Libád) általános védelem alatt álló régészeti lelőhely Várhegy: kiemelten védett régészeti lelőhely Hozzá tartozik: Várhegy keleti oldala, a lelőhely általános védelem alatt álló része Lelőhely neve: Várhegy (Várhegy keleti oldala) MRT szám: 8./1. Lelőhely helyrajzi száma: 16240-16243, 16287 Lelőhely típusa: Település, telep, falu, barlang erődítés, tábor, castrum, vár, fasánc, kőfal, sáncárok, torony, bástya, rondella, kapu, alagút, lakóépület, palota, kőház, faház, földbe mélyített ház, kaszárnya, raktár, templom, katedrális, káptalani monostor, Lelőhely kora: őskor, paleolitikum, rézkor, bronzkor, késő-kelta (La-Téne D) római kor, középkor, török kor Lelőhely védettsége: A Várhegy teteje, illetve maga a vár területe a 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által kiemelten védett régészeti lelőhely. Minden 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó tevékenység engedélyköteles. Várhegy keleti oldala, illetve a fennmaradt rész a KÖH által regisztrált lelőhely, amely általános védelem alatt áll. Víziváros: kiemelten védett régészeti lelőhely MRT szám: 8./2. Lelőhely helyrajzi száma: 16240-16243, 16245-16285, 16287-16321 Lelőhely típusa: település, falu, város, épület, kőház, faház, pince, raktár, erődítés, sánc, árok, kőfal, torony, bástya, rondella, kapu, alagút, templom, temető, dzsámi, fürdő, malom, vízmű Lelőhely kora: őskor, bronzkor, késő-kelta (La-Téne D), római kor, középkor, török kor Lelőhely védettsége: 17/2004. (VIII.27.) NKÖM rendelet által kiemelten védett régészeti lelőhely. Minden 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó tevékenység engedélyköteles. Szentgyörgymező általános védelem alatt álló régészeti lelőhely MRT szám: 8./72. Lelőhely helyrajzi száma: 15888, 15890-15920, 16286, 15922köztér, 15923-15924, 15928, 15935, 15945/1-15955, Lelőhely típusa: település, ház, sütőkemence, fazekasműhely, fazekas kemence, ötvösműhely, bronzöntő kemence, temető, hamvasztásos sír, szórvány lelet Lelőhely kora: őskor, középső-bronzkor, késő-kelta (La-Téne D), római kor, középkor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, mely általános védelem alatt áll.

1

Kisléva (Libád) általános védelem alatt álló régészeti lelőhely MRT szám: 8./4. Lelőhely helyrajzi száma: 16322utca, 19786/1-2utca, 16245/1-3utca, 16211/2-16225 Lelőhely típusa: település, temető, csontvázas sír, szórvány lelet Lelőhely kora: őskor, bronzkor, késő-kelta (La-Téne D), római kor, középkor, török kor Lelőhely védettsége: KÖH által regisztrált lelőhely, mely általános védelem alatt áll.

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 2. számú függelék ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TERÜLETEK ÉS MŰVI ÉRTÉKEK JEGYZÉKE Műemléki jelentőségű terület (MJT): a Duna part - Molnár sor – Dózsa György tér – Északi kanonoksor telek északi határa - Kollégium köz – Vár utca, Vár köz – hrsz: 15487 északi és keleti határa – Dobozi Mihály utca – Iskola utca – Batthyány Lajos utca – Liszt Ferenc utca Kis-Duna által határolt terület. Műemléki környezet (MK): teljes terület Épületek és szobrok jegyzéke hrsz szerint HRSZ 15924 15928 16240 16242 16247 16248 16249 16253 16255 16262 16264 16265 16267 16289 16290 16291/1 16291/2 16292 16296 16297 16298 16301 16300 16302 16303 16306/1 16309 16315 16318 16321

1

Épületek és szobrok jegyzéke elnevezés és cím szerint: Elnevezés Berényi Zsigmond utcai vízivárosi házfalak és török fürdő, Mindszenty tér 4. Mindszenty tér 1. Mindszenty tér 2. Mindszenty tér 3. Berényi Zsigmond utca 4. Berényi Zsigmond utca 1. Berényi Zsigmond utca 8. Berényi Zsigmond utca 18-20., hrsz.: 16290, 16291/1, Berényi Zsigmond utca 20., hrsz.: 16289 Katona István utca 6. Katona István utca 8. Majer István utca (sötétkapu) Mindszenty hercegprímás tere - Mária szobor Pázmány Péter utca 18. – templom Pázmány Péter utca 2. Pázmány Péter utca 4. Bajcsy-Zsilinszky E. utca 37. Pázmány Péter utca 18. Pázmány Péter utca 1. Pázmány Péter utca 9. Pázmány Péter utca 13. Mindszenty tér 5. Szent István tér – Főszékesegyház Szent István tér – Mária szobor Szent István tér – Vár Szent István tér – Szent István szobor Szent István tér – Szent László szobor Szent István tér – Boldog Örzséb szobor Szent István tér – Szent Márk szobor Szent István tér 2. – Szeminárium Szent István tér 1-14.

Védettség M II M III MI MI M II M III M III M M II M II M III M II MI M II M II M II M III M III M III M III M III M III M III MI M II MI M II M II M II M II MI MI

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 3. számú függelék HELYI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE Épületek jegyzéke cím és hrsz szerint: Olyan „egyedi épületek, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátosságát, kultúráját, hagyományait.” CÍM Berényi Zsigmond utca 10. Berényi Zsigmond utca 11. Berényi Zsigmond utca 12. Berényi Zsigmond utca 13. Berényi Zsigmond utca 14. Katona István utca 4. Kis-Duna sétány 1. Molnár sor 1. Molnár sor 1/a Molnár sor 13. Pázmány Péter utca 34. Pázmány Péter utca 40. Vár utca 2. Vár utca 4. Vár utca 6.

HRSZ 16296 16270 16295 16272 16294 16311 16320 15910/2 15909/1 15900 16316 16313 15949 15948 15947

Védett utcaképek: Értékes utcaképek, „ahol a térfalat alkotó épületek egységes stílust, megjelenési szándékot vagy hatásukban jelentős hangulati, esztétikai értéket képviselnek”. A Pázmány P. utca – Batthyány L. utca csomóponttól a Pázmány P. utca északi oldalán végig a 16267-es hrsz-ú ingatlanig bezárólag az utcai front. Védett beépítési vonalak: Azon beépítéseknél, melyeknél „a beépítési vonal egy sajátos belső logika kifejezője, a kontinuitás fenntartója”. A Vár utca Ny-i oldala a Vár köztől a Klapka György térig, illetve a Vár utca K-i oldaláról a következő hrsz-ú ingatlanok: 15510, 15511/4, 15511/5, 15512, 15513, 15514. A városkép és a táj védelme szempontjából fontos rálátási és kilátási pontok: Olyan „jelentős kilátási és rálátási pontok, ahol a táji vagy városképi látványok feltárulása, a hangsúlyokra való rávezetés érték, s ezek fennmaradásáról gondoskodni kell”. A vonatkozó helyi rendelet szerint a „látvány védelme, a látványban megjelenő új építmény esztétikai minőségének biztosítása érdekében az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez látványterv készítését írhatja elő”.

1

a Szent István téren a Bazilika hossztengelyének meghosszabbításában: a kilátás szöge 90o, a Szent István téren a Batthyány Lajos utca tengelyének elméleti meghosszabbításán: a kilátás szöge 60o, a Szent István téren az 16209 és 16200/02 hrsz-ú telek között: a kilátás szöge 90o, a Vár ÉNy-i bástyája mind meghatározó magassági ponton a kilátás szöge 120o, a Várban a Bazilika Duna felőli homlokzatának D-i sarka és a mellette lévő múzeumépület ÉNy-i sarka között a kilátás szöge 120o, a Bazilika hossztengelyén közvetlenül a főbejárat előtt a kilátás szöge 90o, Mindszenty hercegprímás téren: a kilátás szöge 90o, a Liszt Ferenc utca, Pázmány Péter utca sarka: a kilátás szöge 180o, a Dobozi Mihály utca, Fecske utca sarka: a kilátás szöge 30o, a Bottyán híd Prímás-szigeti hídfője: kilátás szöge 90o.

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 4. sz. függelék ÁBRÁK MINTA-KERESZTSZELVÉNYEK rendezett

2. ábra eredeti max.2,5 m

Ém = adott homlokzat figyelembe veendő rendezett terep építménymagassága < 1:3 rézsűmeredekség Ém

3. ábra rendezett terep < 1:4 rézsűmeredekség

Ém

Ém

Ém

<1,50,8 m

<1,50,8 m rendezett terep >1:3 rézsűmeredekség

eredeti terepfelszín

rendezett terep >1:4 rézsűmeredekség

eredeti terepfelszín

4. ábra

1,0 m

max: 1,5 m

Beépítés mértékébe nem beszámítandó

a

beszámítandó

5. ábra

b H1

H2

H1

H3

H2

H1

H3

H2

b a

Homlokzatmagasság

H 1 + H2 2

L Homlokzatmagasság

H2 + H3 H1 + L 3 H3=0 ha a < L/3 és b < 3,0 m H3≠0 ha a ≥ L/3 vagy b ≥ 3,0 m

1

2

Az Esztergomi Önkormányzat 41/2006.(VII.14.) ör. rendelete az Esztergom, Várhegy és Víziváros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről 5. sz. függelék A FELSZÍN FELETTI KÖZMŰ-MŰTÁRGYAK TELEPÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTÁCIÓK KIEGÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEI TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁST IGÉNYLŐ KÖZTERÜLETI BERUHÁZÁSOK DOKUMENTÁCIÓINAK KÖVETELMÉNYEI SZÖVEGES LEÍRÁS TARTALMI ELVÁRÁSA tervezett beruházás elhelyezkedése Általános leírás közterületi beavatkozás burkolatot érint milyensége zöldterületet érint növénykárt okoz aljnövényzet facsonkítás fakivágás műtárgyelhelyezés szükséges-e, ha terepszint alatt igen, akkor hol terepszint felett épületen belül Épület homlokzaton tervezett helyreállítás milyensége burkolat helyreállítás zöldkár helyreállítás RAJZI ELVÁRÁSOK Általános tartalmi jelmagyarázat, meglévő és tervezett létesítmények feltüntetése, felszínalatti és feletti műtárgyak jelölése követelmény nyomvonal ábrázolás alkalmazható lépték M 1:1000, Áttekintő 1:4000, 1:5000 helyszínrajz alkalmazható lépték M 1:500 Burkolatszegélyes helyreállított felületek jelölése, helyszínrajz épület bejáratok, alkalmazható lépték M 1:100, 1:50 Felszín feletti épület, kapubehajtók, burkolatszél, műtárgy elhelyezése esetén járdaszél, sarok esetén beforduló), fák, növények, cserjék, füvesített területek, már meglévő műtárgyak ábrázolása Telepítési részlet felszín felett alkalmazott műtárgy alkalmazandó lépték M 1:50 esetén, annak oldalnézetei, rajzok alaprajza méretezve, szín, anyag megjelöléssel, közterületi elhelyezkedés épület feltüntetéssel EGYÉB MELLÉKLETEK típus műtárgy fotója a HÉSZ-ben fotók a helyszínről az épülettel lehatárolt területen együtt belül tervezett műtárgy esetén