Henryk Sienkiewicz
Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz (sz.: 1846. május 5., Wola Okrzejska – mh.: 1916. november 15., Vevey, Svájc) XIX. századi lengyel regényíró, irodalmi Nobel-díjas. Henryk Adam Aleksander Pius Sienkiewicz herbu Oszyk, pseudonim Litwos (ur. 5 maja 1846 w Woli Okrzejskiej, zm. 15 listopada 1916 w Vevey w Szwajcarii) – polski powieściopisarz i publicysta; laureat Nagrody Nobla w dziedzinie literatury w roku 1905 za "całokształt twórczości". Jeden z najpopularniejszych pisarzy polskich przełomu XIX i XX wieku.
ÉLETRAJZ Elszegényedett nemesi család gyermekeként Wola Okrzejskaban született, az akkor orosz fennhatóság alatt álló Lengyelországban. 1861-ben a család anyagi okok miatt Varsóba költözött. Az író itt végezte az elemi és középiskolát, majd 1866-ban beiratkozott a főiskolára, ahol orvostudományt és jogot, később bölcsészetet és történelmet tanult. 1872-től a Gazeta Polska munkatársa lett, amelynek rövid történeteket és tudósításokat írt. Az itt szerzett jövedelméből Belgiumba, Franciaországba, Kaliforniába, Olaszországba utazott. 1879-ben Velencében megismerte Maria Szetkiewiczet, aki később a felesége lett. Két gyermekük született, majd Maria megbetegedett TBC-ben, és 1885-ben meghalt. Walter Scott és a francia romantikus regényírók hatására 1882-ben elkezdte írni történelmi trilógiáját, amely a XVII. századi Lengyelországban játszódik. A regényírás közben rengeteget utazott: Olaszország, Ausztria, Franciaország, Spanyolország, Görögország, Konstantinápoly, Egyiptom, Zanzibár. 1892-ben Ogyesszában megismerkedett Maria Romanowskaval, 1893-ban összeházasodtak. (Érdekesség: mind az öt nő, akinek szerepe volt Sienkiewicz életében, a Maria nevet viselte). 1895ben megkezdte a Quo vadis írását. 1896-ban befejezte a regényt, és mivel felesége elhagyta, pápai engedéllyel elvált. 1900-ban befejezte a Keresztes lovagokat. 1904-ben a francia becsületrenddel tüntették ki. 1905-ben irodalmi Nobel díjat kapott; a közhiedelemmel ellentétben nem a Quo vadis című regényéért, hanem "kiemelkedő epikai munkásságáért". A világháború kitörésekor Veveybe (Svájc) költözött. Itt Ignacy Paderewskivel együtt megszervezte a Háború lengyel áldozatait segítő bizottságot. 1916-ban halt meg Vevey-ben. Hamvait 1924-ven visszavitték Lengyelországba.
Az 500 000 złotys bankón, 1990-ben
„A [XIX. századi] lengyel próza egyik legnagyobb mestere 1846-ban Wola Okrzejskán született. Hat gyermekes elszegényedett nemesi család sarja. Noha anyja orvosi pályára szánta, a varsói Főiskolán (1862-ben alapították, s csakhamar egyetemi rangra emelték) a humán tárgyakat tanulta. Ez az iskola volt az új lengyel irodalom és publicisztika bölcsője, itt nevelkedett az a nemzedék, amely az 1864-ben levert nemzeti felkelés utáni tespedésből ki akarta emelni a lengyel nemzetet. A becsületes munka, a vállalkozás, a gazdagodás volt e nemzedék jelszava, s nem a forradalom. Ezt a programot hirdetik Sienkiewicz első írásai is, melyek 1872-től jelentek meg a nagy varsói lapokban. Elhagyva a Főiskolát, teljesen a publicisztikának adta át magát; sokat írt és sok mindenről – az iskolaügytől, selyemszövéstől, múzeumalapítástól kezdve a Visztula szabályozásán át a tőzsdei viszonyokig. 1876-ban az ünnepelt Helena Modrzejewska színésznő kíséretében Amerikába utazott, hosszabb időt töltött Kaliforniában, farmot is berendezett magának, figyelte az ottani életet, a lengyel kivándoroltak sorsát, s élményeit haza küldött leveleiben dolgozta fel (1878). Négy évi bolyongás után visszatért Európába. A hazai élettől valójában sohasem szakadt el; távol otthonától, Amerikában vetette papírra a lengyel falu sötétjébe bevilágító drámai erejű elbeszéléseit, köztük a Szénrajz-ot (1880), me1y tekintélyt szerzett neki az írói világban. "Epével és vérrel írt novella", jegyezte fel róla Boleslaw Prus, a nagy írótárs. Egy másik novellája (Muzsikás Jankó. 1880) a kallódó paraszti őstehetségek sorsára irányította a figyelmet. Nagy sikert arattak amerikai tárgyú elbeszélései is, köztük az indiánok viszonyait jellemző Szachem (1889). Sienkiewicz novellái a lengyel irodalom legdrágább gyöngyszemei közé tartoznak. Társadalmi igazmondásuk megalkuvás nélkül érvényre jut.
1883-ban kezdte történeti tárgyú regényeit írni. S ha a novellákban realista volt, itt romantikus vonásai jutnak szóhoz. 1884-ben jelent meg könyvalakban a Tűzzel-vassal (előzőleg folytatásokban közölte a Slowo című lap), 1886-ban az Özönvíz, majd a trilógiává kerekedett mű harmadik része (Wolodyjowski úr, 1887-1888), mely a magyar fordításban A kislovag címet kapta. Már a trilógia első része lázba hozta az olvasókat, soha azelőtt lengyel író ilyen-közelre nem került közönségéhez. A Tűzzel-vassal a XVII. századi lengyel történelem viharos időszakát tárja fel, az úgynevezett kozák háborút. A szerzőt írás közben a hazafias szándék vezette, mint maga mondja, "a szívek erősítésére" alkotta meg idealizáló, a lengyel nemességet magasztaló történelmi regényeit. Történetileg a Tűzzelvassal bírja el legkevésbé a történész szakember kritikáját, a trilógia második része, az Özönvíz sokkal közelebb áll a valósághoz, s ezt elősegítette maga a téma is: míg a Tűzzel-vassal-ban a lengyel nemesség hódító háborút folytat az ukránság ellen, itt a svéd áradattal szemben védekezik, hazáját védi. Sienkiewicz történelmi regényeiben van valami eposzszerű. Nem véletlenül emlegetik vele kapcsolatban Homérosz nevét. Ö is nagy hősöket sorakoztat fel mindkét oldalon; alakjai hőstetteket hősi tettekre halmoznak, bámulatos veszélyek közt gyakorolják a lovagi erényeket. A lengyelek mindig a nagyobb hősök. A romantikus meseszövés, a ragyogó típusok felvonultatása, a szakadatlan feszültség és az előre sejthető derűs befejezés (a jók elnyerik jutalmukat!) vonzó, magával ragadó olvasmányokká teszik e regényeket. A trilógia után Sienkiewicz a saját jelenéhez fordult két jeles regényévei (Dogma nélkül. 1891; és A Polaniecki család. 1895), s ezt követően írta meg a Quo vadis-t, ha nem is legsikerültebb, de legnépszerűbb történelmi regényét. Tacitustól és római tartózkodásától ihletve a hanyatló Róma világát tárta fel színes, érzékletes képekben. Két világ összeütközését érezteti: Róma és a kereszténység párharcát, melyben a régi rend minden szervezettsége ellenére is lesüllyed, mert a "szellem" győz az "anyag" felett. A kritika úgy látta, hogy a régi, lehanyatló világ rajza jobban sikerült a regényben, mint a kereszténységé. Történelmi regényeinek sorát mintegy megkoszorúzta a Kereszteslovagok (1900). Nem követték olyan heves viták, mint a trilógia első részét. Nem volt kétséges, mit akar az író ezzel a történettel. A múlt század utolsó évtizedében a porosz hatóságok által igazgatott lengyel területen kiéleződött a lengyel-német ellentét. A munkás, kispolgári és paraszti tömegek szembehelyezkedtek az erőszakos németesítéssel. Az irodalom is élénken válaszolt a poroszok túlkapásaira. A Kereszteslovagok-ban az évszázados lengyel-német háborúk egyik jelentős epizódját eleveníti fel az író; méghozzá olyan háborút, amely a lengyelek és szövetségeseik, a litvánok győzelmével végződött. Világosan kirajzolódott a mű társadalmi célja: értésére adni a világnak, hogy a szorongatott lengyel nemzetnek megvannak a történelmi, érzelmi tartalékai a németesítéssel vívott harcban. A grunwaldi csata (1410) példája lelkesít a jelenben is; akkor Jagello Ulászló, a harcias, ifjú lengyel király állt a felkelt lengyellitván hadak élére, hogy elégtételt vegyen mindama kegyetlenkedésért, melyet a – korábban Magyarországról kivonult és messze északon, Pomerániában letelepedett – Német Lovagrend követett el a keresztény hit terjesztésének jelszavával a szláv lakosságon. A lovagok felülmúlták kegyetlenkedéseikkel a pogányokat. Így olvasta legalábbis Sienkiewicz a középkori krónikákban, s a riasztó képen egy szemernyit sem enyhített. Lényegesen az újabb lengyel történeti kutatás sem változtatott rajta. A Kereszteslovagok-ban megtaláljuk a lovagregények kedvelt mozzanatait: szerelem az első megpillantásra, leányrablás, a hű szerelmes kitartóan keresi imádottját. Zbyszko, az ifjú lovag és hűséges társa, Maćko hatalmas területeket járnak be, miközben a Lovagrend által gyalázatos módon foglyul ejtett Danusiát keresik. Velük együtt járjuk be mi is a középkori lengyel-német ellentétek vad történeti tájait. A harc, mely a sok méltánytalanság, csalás, árulás, kegyetlenkedés eredményeként hatalmas összecsapásba torkollik, életre-halálra szól. A lovagok fegyelmezett, hódító állama nem keresztényi erényekre épül; a hit terjesztése csak ürügy. A lengyel lovagok a hazájukat, kirabolt falvaikat, asszonyaikat védik. Erkölcsileg tehát az olvasó velük érez együtt: Persze, ez a szembeállítás nem mentes azoktól az idealizáló vonásoktól, amelyekkel már a trilógiában is lehet találkozni. Akárcsak a mi Jókaink, Sienkiewicz is fehér és fekete színeket lát, nem ismeri a középutat. Emellett nemesi író, s ezért a lengyel lovagokat – a nemesség eme elődjeit – még a királyi udvarnak és a hivatalnoki rétegnek is fölébe helyezi.
Ez a nagyméretű tabló, melyet nem ok nélkül vetnek egybe Matejko híres festményévei (A grunwaldi csata) Sienkiewicz romantikus szemléletét a legteljesebben tükrözi. Ne közeledjünk hozzá azzal az igénnyel, mellyel a mai, realista felfogású történelmi regényeket szoktuk kézbe venni. Mese ez a javából; de oly igézően előadva, hogy a "legmodernebb" olvasó sem szabadul hat varázsa alól, ha már egyszer az olvasásába fogott. Az író elmélyült forrástanulmányok után látott hozzá a Kereszteslovagok megalkotásához. A korra vonatkozó hiteles források száma nagyon csekély. E szerény forrásokból az írói képzelet teremtett épkézláb mesét és pompás, romantikus hősöket. A valóságban a grunwaldi csata nem volt olyan döntő, mint ahogy a regényben elénk tárul, a lovagrend még sokáig nyugtalanította a lengyel politikát és a lakosságot. De Sienkiewicz eposzi méretekben gondolkodott és látott. Az eposzban pedig mindig ott szerepel a túlzás. Sienkiewicz életében nagy szerepet játszott az utazás; sokat utazott, járt a Keleten és NyugatEurópa számos országában. 1890-ben Zanzibárból indult vadászatra. Csavargásainak emlékei térnek vissza népszerűifjúsági művében (Sivatagon és vadonban, 1911). Az író népszerűsége üstökösként íveit fölfelé; olvasták, fordították világszerte. 1900-ban a hálás nemzet birtokkal ajándékozta meg Oblęgórekban, 1905-ben megkapta a Nobel-díjat. Az első világháború kitörése után Svájcba ment, ott fáradhatatlanul folytatta a hazafias munkát, írt, dolgozott. 1916. november 15-én hunyt el a svájci Vevey városkában. A lengyel nemzet nagy fiától búcsúzott.” KOVÁCS ENDRE
Művei •
• • • •
Trylogia: A trilógia (Trylogia), a következő részekkel: o Ogniem i mieczem (1884) - Tűzzel és vassal (Ogniem i mieczem, 1884) o Potop (1886) – Özönvíz (Potop, 1886) o Pan Wołodyjowski (1888) - A kislovag (Pan Wołodyjowski, 1888) Krzyżacy, Kereszteslovagok (1900) Quo Vadis (1896). W pustyni i w puszczy – Sivatagon és vadonban (W pustyni i w puszczy, 1912). Rodzina Połanieckich – A Polaniecki család (Rodzina Połanieckich, 1894).
További regények: • • •
1891 Bez dogmatu 1906 Na polu chwały 1910 Wiry
Tűzzel-vassal: A trilógia kötetei a viszályoktól, anarchiától beteg 17. századi lengyel Nemesi Köztársaság korába, három jelentős háború történetébe viszi az olvasót. A Tűzzel-vassal cselekménye a fellázadt kozákok elleni harcokat, az Özönvíz a svéd hódítók elleni háborút, A Kislovag a délről és keletről betörő törökök és tatárok támadását öleli fel. A három könyv a történelem - az 1600-as évek három háborúja – folyamatosságával vissza-visszatérő alakok rendjével kapcsolódik egymáshoz, azonban mindegyik önállóan is olvasható. A mű regénnyé formálódott nemzeti eposz, melynek írói feladatvállalása: felmutatni egy nagy történelmi megpróbáltatás hőseit, erényeit - bűneit, tanulságként, lelkesítőleg. A lengyel író a Tűzzel-vassal című regényében az ukrán-lengyel háborút, a Hmelnyickij-felkelés eseményeit festi. Szélsőségekkel teljes időszak volt ez, csupa kegyetlen küzdelem, vereség és diadal. Örökre az emlékezetünkbe vésődik a rettenthetetlen Skrezetuski kapitány, a csodálatos szépségű és tisztaságú szerelmes, Helena, a félelmetes erejű Podbipieta, a lengyel köztudatban azóta már fogalommá lett garabonciás Zagloba... A romantikus túlzások, a lengyel nemesi világ idealizálása ellenére a Nobel-díjas író felejthetetlen figurákat alkotott, műve izgalmas, mesteri szerkezetű regény. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
Özönvíz: Trilógia kötetei: Tűzzel-vassal; A kislovag; Özönvíz. – A három rész az 1600-as történelmi évek három háborúja, azonban mindegyik önállóan is olvasható. Az Özönvíz a svéd hódítók elleni háborút öleli fel. A regény népszerűsége a Kereszteslovagokéval vetekszik. Hatalmas történelmi freskó fogja össze az érzelmekben és szenvedélyekben nagyszabású eseményeket: csaták, szerelmek, hazaszeretet és árulás, a hősiesség és gyávaság gazdagon áradó történéseit. Károly Gusztáv svéd király erős sereggel betör Lengyelországba, elfoglalja Varsót, Litvániát, Krakkót. Segíti ebben a széthúzó lengyel főnemesség is. János Kázmér gyenge kezű uralkodó, vesztes csaták és megfutamodások után elmenekül Sziléziába. Azonban szabadságot ígér a népnek, s az újjászerveződő lengyel hadak megfordítják a háború menetét. Ennek legfontosabb eseménye Czestochowa ostroma, ahol a védők sikeresen állnak ellen. Varsó visszafoglalása után - bár II. Rákóczi György a svédek oldalán beavatkozik a háborúba, az oliwai béke lengyel győzelmet hoz. A számos, gazdagon ábrázolt alak közül kiemelkedik a regény legfontosabb szereplője, Andrzej Kmicic. Szerelmének története, kalandjai, harcai, sorsának fordulói mintegy kiegészítői a tablókban gazdag nemzeti történésnek. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
A kislovag: Sienkiewicz munkásságának központi műve a Trilógia, melynek első kötete a Tűzzelvassal című, s az ukrán-lengyel háborúról szól. A második kötet az Özönvíz, melyben a svédek elleni nemzeti háború eseményeit ábrázolja. A ciklus utolsó kötete a Délről és Keletről betörő törökök és tatárok támadását idézi fel. A kislovag komorabb, sötétebb, mint a trilógia első két kötetének a világa, bár itt kevesebb a harc, az erőszak, a gyilkolás. A nehéz évek jellem- és sorsformáló hatásáról, a kor szokásairól mesélve, az író mintegy összegzi az első két kötetben ábrázolt korszakok történelmi és emberi változásait. A regény főszereplője az ősi katonai és hazafias erényeket magában hordozó lengyel nemesség. Képviselői a főnemesség praktikáit gyűlölik, de a népet, a paraszti tömegeket nem látják meg. Mindamellett a harc, amelyről a mű szól, a lengyel állam önvédelmi harca volt, haladó jellegű megmozdulás, melyben a nemesség óriási áldozatot hozott. Az író mindvégig lebilincselő, mesélő művészettel, méltóképpen örökíti meg a lengyel történelem e drámai szakaszát. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
Kereszteslovagok: A regény azokban az években íródott, amikor a porosz elnyomás egyre súlyosabb lett, s a lengyelek ellen kivételes rendszabályokat foganatosítottak. Az elnyomók előképe, a regénybeli Német Lovagrend a középkorban gyakran lecsapott a békés lengyel falvakra, kardélre hányták az ártatlan embereket, felgyújtották a házakat, elrabolták kincseiket. Jurand, a tragikus sorsú hős szembeszáll a kereszt palástja mögé bújó rabló Lovagrenddel, esztendőkig rettegésben tartja őket. A Lovagrend a vallás kiterjesztése nevében - de a nép leigázásáért harcol. Erre a gőgös, váraira büszke rendre sújt le az elnyomott nemzetek fegyvere és semmisíti meg évszázados uralmukat. A lengyelek és a litvánok, a parasztok és a hazájukért érző nemesek összefogása győz a Lovagrend felett. Ezzel a győzelemmel hívta fel az elnyomott lengyelek figyelmét az író az új összefogásra. A nemes Jurand nagyszerűen ábrázolt alakja mellett ott van Zbyszko, az ifjú lovag, akinek élete a szabadságért vívott harcban telik el, mint a többieké, akik sok szenvedés után vele győznek. Sienkiewicz ért ahhoz, hogy az olvasó érdeklődését felkeltse és mindvégig ébrentartsa. Meseszövése fordulatos, kalandokban, hősi tettekben bővelkedő. Közben az alakok százait kelti életre és lopja az olvasó szívébe, az olyanokét, mint a megkínzott Danusia, a hűséges Jagiena, a segítőkész Macko, a hűséges cseh lovag és a többiek. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
Quo vadis:
A regény története Néro idejében játszódik, bemutatja a császár rövid, de véres hatalmának utolsó éveit, az uralkodó osztály dekadenciáját, a kereszténység elterjedését. Cselekménye több szálon fut. A romantikus szerelmi ág szinte földöntúli érzelmeket ábrázol. Vincius katona beleszeret a gyönyörű Lygiába, a Rómában túszként élő királylányba. Poppea, Néro felesége féltékeny a királylányra, s bosszút forral a fiatal pár ellen. A regény többi jelenete a császár környezetébe, az előkelőségek udvarába viszi el az olvasót. Megelevenednek a vad tivornyák és a népszerűséget hajhászó, művészkedő Néro pojácaságai. A mágikus császár felgyújtja Rómát, hogy a tűzvész lángjainál játszhassa el öntetszelgő színészi szerepét. Tanácsadói sugallatára az új vallás követőit
teszi felelőssé. Hatalmának végét érezve mindennél szörnyűbb cirkuszi játékot rendez a népnek. Megindul a keresztények összefogása, Lygia börtönbe kerül. Az áldozatokat vadállatokkal tépetik szét, nyilvánosan keresztre feszítik őket. A vérengzést végül a nép és a szenátus is megsokallja, s Néro - érezvén elkerülhetetlen bukását - önkezével vet véget életének. – A könyv megújuló népszerűségét több tényezőnek köszönheti. A minden akadályon győzedelmeskedő szerelem az olvasók romantikus igényeit elégíti ki. Írói erényei: a nemzeti érzésre való apellálás, a gazdag, színes, archaizáló stílus, feszes kompozíció, a kalandos meseszövés, a hősök epikus, csak egy-két jellemvonással történő, fekete-fehér jellemzése. Ezért a regényéért az írót irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
Sivatagon és vadonban: A világirodalom klasszikus ifjúsági művei közé tartozó regényt romantikus cselekménysora, rokonszenves főszereplői, könnyed stílusa és humora teszik igazán élvezetessé. A történet 1885-ben, a Mahdi-felkelés idején játszódik (Mahdi a mohamedán vallás védelmében hirdetett harcot az egyiptomi kormány, majd az angolok ellen, de mozgalma csakhamar függetlenségi harccá terebélyesedett.) A két gyereket - mindkettőjük édesapja mérnök a Szuezi Csatorna Társaságnál - az ő hívei rabolják el, hogy kiváltsák értük Mahdi rokonait az angolok fogságából. A gyerekek Kelet Afrika végtelen térségeiben vándorolnak először elrablóik, később - mikor Sztásnak sikerül megölni a kegyetlen beduinokat - egy néger rabszolgafiú és egy néger rabszolgalány, valamint hűséges kutyájuk társaságában, számos kaland, veszély és váratlan találkozások közepette, míg végül visszakerülnek kétségbeesett szüleikhez. Közben pedig megismerkedhetünk Afrika csodálatos tájaival, növény- és állatvilágával, érdekes természeti jelenségeivel és lakóival, a vadonban élő különféle néger törzsekkel. A földrész élményszerű leírásához nem kis mértékben járul hozzá az a tény, hogy Sienkiewicz nagy utazása során mindezeket maga is látta-tapasztalta Afrikában. – A regény kedves olvasmánya lehet nemcsak az ifjúságnak, de a kalandos történeteket kedvelő felnőtteknek is. (Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői)
A Polaniecki család: Polaniecki, mint kérlelhetetlen hitelező, majd kedves rokon, végül egy viszonzatlan szerelemtől szenvedő nemes úr, ki kalandos élete értelmét keresi. Egy gyermek számára a legkedvesebb - de akinek sorsa felett már ítélkeztek, lesz az, aki utolsó földi útján egybefűzi két szerelmes életét. Az eladósodott és intrikáktól sem mentes barátai között egyedül vállalja mindazt valóra mely életének értelme és cselekedeteinek mozgatója: a szerelem egy igazi asszony iránt. E könyvben megjelenik Sienkiewicz két remekbe szabott kisregénye is, a Polgár és nemes, valamint A harmadik, mely méltán tart igényt az olvasó érdeklődésére.
Novellái: • • • • • • • •
1873 Humoreski z teki Worszyłły 1880 Hania 1877 Szkice węglem 1880 Janko Muzykant 1880 Z pamiętnika poznańskiego nauczyciela 1880 Niewola tatarska 1882 Bartek Zwycięzca 1882 Jamioł
Amerikai novellák: • • • • •
1880 Za chlebem 1880 Orso 1882 Latarnik 1889 Sachem 1889 Wspomnienie z Maripozy
Magyar fordítói • • •
Mészáros István Szekrényi Lajos r.k. lelkész Kovács Endre
Műveiből készült ismertebb filmek (A cím után a rendező neve szerepel. A felsorolásban a filmváltozatok címei szerepelnek, melyek olykor nem egyeznek a könyvcímekkel. A "Sivatagban, őserdőben" két filmváltozatánál nem tüntettem fel a tévésorozatokat, melyeket mindkét esetben ugyanazok a stábok készítettek.) •
1902 Quo Vadis – Lucian Nonguet
Jan Styka, (ur. 8 kwietnia 1858 we Lwowie, zm. 11 kwietnia 1925 w Rzymie) - polski malarz. poster for the exhibition of the Quo Vadis panorama, Warsaw, 1902, detail
Rendező: Lucien Nonguet (co-director) és Ferdinand Zecca (co-director) Iró: Henryk Sienkiewicz (novel)
1912 Quo Vadis – Enrico Guazzoni Rendező: Enrico Guazzoni Szöveg: Henryk Sienkiewicz (novel) és Enrico Guazzoni Bemutató: 1913, Lengyelország Szereplők: Amleto Novelli
... Vinicius
Gustavo Serena
... Petronius
Amelia Cattaneo
... Eunice
Carlo Cattaneo
... Nero
Lea Giunchi
... Lygia
Augusto Mastripietri
... Chilo
Cesare Moltini
... Tigellinus
Olga Brandini
... Poppaea
Ignazio Lupi
... Aulus
Giovanni Gizzi
... St Peter
Lia Orlandini Matilde Guillaume Ida Carloni Talli rest of cast listed alphabetically: Bruto Castellani Giuseppe Gambardella
... Ursus
•
1915 Potop – Özönvíz – Pyotr Chardynin
Rendező: Pyotr Chardynin Író: Henryk Sienkiewicz Bemutató. 1915. április 14. Oroszország Szereplők: Aleksandr Kheruvimov Pavel Knorr Ivan Mozzhukhin Pyotr Starkovsky Aleksandr Vyrubov •
1925 Quo Vadis Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby
Rendező: Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby Forgatókönyv: Gabriellino D'Annunzio és Georg Jacoby Bemutató: 1925. március 8. Finnország Szereplők: Gildo Bocci Elga Brink
...
Domittila
Bruto Castellani
...
Ursus
Rina De Liguoro
...
Eunica
Alfons Fryland
...
Vinicius
Andrea Habay
...
Petronius
Lillian Hall-Davis ...
Licia
Emil Jannings
...
Nerone
Arnold Kent
...
Una guardia (as Lido Manetti)
Marcella Sabbatini ...
Una bimba
Elena Sangro
Poppea (as Elena Di Sangro)
...
Raimondo Van Riel ...
Tigellinus
Gino Viotti
Chilonides
Lucia Zanussi
...
•
1951 Quo Vadis Mervyn LeRoy
Rendező: Mervyn LeRoy Forgatókönyv: S.N. Behrman (screenplay) és Sonya Levien (screenplay) Bemutató: 1951. november 8. USA
Szereplők:
Quo Vadis (1951) - Elizabeth Taylor
Robert Taylor
...
Marcus Vinicius
Deborah Kerr
...
Lygia
Leo Genn
...
Petronius
Peter Ustinov
...
Nero
Patricia Laffan
...
Poppaea
Finlay Currie
...
Peter
Abraham Sofaer ...
Paul
Marina Berti
...
Eunice
Buddy Baer
...
Ursus
Felix Aylmer
...
Plautius
Nora Swinburne ...
Pomponia
Ralph Truman
Tigellinus
...
Norman Wooland ...
Nerva
Peter Miles
...
Nazarius
Geoffrey Dunn
...
Terpnos
•
1960 Keresztesek Aleksander Ford
Rendező: Aleksander Ford Író: Henryk Sienkiewicz Forgatókönyv: Aleksander Ford (also dialogue) és Leon Kruczkowski (dialogue) zeneszerző: Kazimierz Serocki operatőr: Mieczyslaw Jahoda vágó: Alina Faflik, Miroslawa Garlicka
Bemutató: 1962. január, USA Főszerepben: Urszula Modrzynska, Grazyna Staniszewska, Andrzej Szalawski, Henryk Borowski Szereplők: Urszula Modrzynska
...
Jagienka
Grazyna Staniszewska ...
Danusia
Andrzej Szalawski
...
Jurand of Spychów
Henryk Borowski
...
Siegfried de Löwe
Aleksander Fogiel
...
Macko of Bogdaniec
Mieczyslaw Kalenik
...
Zbyszko of Bogdaniec
Emil Karewicz
...
King Wladyslaw Jagiello
Tadeusz Kosudarski
...
Rotgier
Lucyna Winnicka
...
Duchess Anna Danuta
Tadeusz Bialoszczynski ...
Duke Janusz I Mazowiecki
Mieczyslaw Voit
...
Kuno von Liechtenstein
Janusz Strachocki
...
Konrad von Jungingen
Stanislaw Jasiukiewicz ...
Ulrich von Jungingen
Leon Niemczyk
Fulko de Lorche
...
Zbigniew Skowronski ...
Tolima
Keresztesek: színes magyarul beszélő lengyel történelmi dráma, 166 perc, 1960 A XV. században játszódó történelmi kalandfilm Henryk Sienkiewicz regénye alapján készült, mely a lengyel nép és a német lovagrendek harcát mutatja be. A falvakat lerohanó kereszteseknek egyedül Jurand lengyel lovagnak van bátorsága útját állni, akinek bosszúból megölik a feleségét. Lánya Danusia, Mazovia hercegnő udvarában nevelkedik. Egy fiatal nemes fogadalmat tesz, hogy bosszút áll a kereszteseken, de terve nem sikerül, ezért halálra ítélik. A kivégzéstől csak Danusia mentheti meg...
Andrzej Szalawski
Stanisław Jasiukiewicz
Mieczysław Kalenik
Leon Niemczyk
Emil Karewicz
Aleksander Fogiel
Grażyna Staniszewska Mieczysław Kalenik
Andrzej Szalawski
W siedzibach rycerskich, na dworze królewskim Jadwigi i Władysława Jagiełły, w zamkach krzyżackich toczy się akcja filmowej adaptacji powieści historycznej Henryka Sienkiewicza "Krzyżacy". Porywczy, powodowany młodzieńczą fantazją, rycerz Zbyszko z Bogdańca atakuje posłów krzyżackich. Spod katowskiego topora wybawia go Danuśka, córka Juranda z pogranicznego Spychowa, zdradziecko zaatakowanego przez Krzyżaków ze Szczytna. Dzieje miłości Danusi i Zbyszka oraz dramatu Juranda wieńczy zwycięska bitwa stoczona na polach Grunwaldu.
Emil Karewicz
Mieczysław Kalenik Lucyna Winnicka Grażyna Staniszewska
Ryszard Ronczewski
Feliks Żukowski Mieczysław Kalenik Andrzej Szalawski
Z archiwum RAF POLFILM www.polfilm.pl
•
1962 Tűzzel-vassal Fernando Cerchio
Rendező: Fernando Cerchio Író: Henryk Sienkiewicz (novel)
Forgatókönyv: Ugo Liberatore ... Bemutató: 1965. január, USA Szereplők: Jeanne Crain
...
Helena
Pierre Brice
...
Jan Ketusky
Elena Zareschi
...
Princess Kurzevich
Akim Tamiroff
...
Mielski Zasloba
Raoul Grassilli
...
Basilio
Bruno Nessi
...
Longin
Eleonora Vargas
...
Horpina
Gabriella Andreini
...
Anussia
Nerio Bernardi
...
Geremia
Nando Angelini Nico Stefanini Marcello Selmi Alberto Mareschalchi Alberto Archetti Milena Vukotic
(as Nicola Stefanini)
•
1969 A kislovag Jerzy Hoffmann
Rendező: Jerzy Hoffman Forgatókönyv: Jerzy Hoffman és Jerzy Lutowski Bemutató: 1969. március 28., Lengyelország Szereplők:
Tadeusz Lomnicki - Michal Wolodyjowski
Magdalena Zawadzka - Basia
Barbara Brylska - Krzysia Drohojowska
Mieczyslaw Pawlikowski - Jan Onufry Zagloba
Daniel Olbrychski - Azja Tuhajbejowicz
Hanka Bielicka
...
Makowiecka, Stolnikowa
Irena Karel
...
Ewa Nowowiejska
Jan Nowicki
...
Ketling Hassling of Elgin
Marek Perepeczko
...
Adam Nowowiejski
Mariusz Dmochowski ...
Jan Sobieski
Wladyslaw Hancza
...
Nowowiejski
Gustaw Lutkiewicz
...
Lusnia; Luśnia Zydor
Tadeusz Schmidt
...
Snitko
Andrzej Szczepkowski ...
Bishop Lanckoroński
Leonard Andrzejewski ...
Halim, sługa Azji
Ryszard Ronczewski
Rabuś napadający na Zagłobę i Wołodyjowskiego
•
1973 Sivatagban, őserdőben Wladyslaw Slesicki
Rendező: Wladyslaw Slesicki Író: Henryk Sienkiewicz (novel)
Forgatókönyv: Wladyslaw Slesicki Bemutató: 1973. október 15., Lengyelország Zene: Krzesimir Dębski Szereplők: Monika Rosca
...
Nel Rawlison
Tomasz Medrzak
...
Stas Tarkowski
Edmund Fetting
...
Mr Georg Rawlison
Stanislaw Jasiukiewicz
...
Mr Wladyslaw Tarkowski
Emos Bango
...
Kali
Malija Mekki
...
Mea
Ahmad Hegazi
...
Gebhr
Ibrahim Shemi
...
Idrys
Ahmed Marei
...
Chamis
Zygmunt Maciejewski
...
Linde
Abdel Menam Abu El Fatouh ...
Mahdi
Hassan
...
Hassan
Zygmunt Hobot
...
Kaliopuli
Jerzy Laskowski
...
Wladyslaw Tarkowski (II)
Stefania Medrzak
...
Madame Olivier
Mobarak
...
Mobarak
Hosna Suleyman
...
Dinah
•
1974 Özönvíz Jerzy Hoffmann
Rendező: Jerzy Hoffman Forgatókönyv: Jerzy Hoffman, Adam Kersten, Wojciech Żukrowski Író: Henryk Sienkiewicz Bemutató: 1975. április, USA Szereplők Daniel Olbrychski - Kmicic Andrzej Małgorzata Braunek - Billewiczówna Oleńka Tadeusz Łomnicki - Wołodyjowski Michał Kazimierz Wichniarz - Zagłoba Jan Onufry Władysław Hańcza - Radziwiłł Janusz
Daniel Olbrychski
...
Andrzej Kmicic
Malgorzata Braunek
...
Olenka Billewiczówna
Tadeusz Lomnicki
...
Michal Wolodyjowski
Kazimierz Wichniarz
...
Jan Onufry Zagloba
Wladyslaw Hancza
...
Janusz Radziwill
Leszek Teleszynski
...
Boguslaw Radziwill
Ryszard Filipski
...
Soroka
Wieslawa Mazurkiewicz ...
Aunt Kulwiecówna
Franciszek Pieczka
...
Kiemlicz
Leslaw Janicki
...
Damian Kiemlicz
Waclaw Janicki
...
Kosma Kiemlicz
Bruno O'Ya
...
Józwa Butrym
Wlodzimierz Bednarski ...
Zend
Bogusz Bilewski
...
Kulwiec-Hippocentaurus
Andrzej Kozak
...
Rekuc Leliwa
•
1985 Quo Vadis (tévésorozat) Franco Rossi
színes olasz tévéfilmsorozat, 200 perc, 1985 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott rendező: Franco Rossi író: Henryk Sienkiewicz forgatókönyvíró: Ennio De Concini, Francesco Scardamaglia, Franco Rossi zeneszerző: Piero Piccioni operatőr: Luigi Kuveiller jelmeztervező: Jost Jakob producer: Elio Scardamaglia társproducer: Francesco Scardamaglia vágó: Giorgio Serrallonga művészeti vezető: Luciano Ricceri
Szereplők: Klaus Maria Brandauer ...
Nero
Frederic Forrest
...
Péter apostol
Cristina Raines
...
Poppaea
Barbara De Rossi
...
Eunice
Francesco Quinn
...
Marcus Vinicius
Marie-Theres Relin
...
Lygia
Gabriele Ferzetti
...
Piso
Massimo Girotti
...
Aulus Plautius
Philippe Leroy
...
Paul of Tarsus
Leopoldo Trieste
...
Chilo
Olga Karlatos
...
Epicaris
Marko Nikolic
...
Tigellinus
Françoise Fabian
...
Pomponia
Georges Wilson
...
Pedanius
Max von Sydow
...
The Apostle Peter
Időszámításunk szerint 63. Rómában az őrült Nero császár az úr, és a Birodalom az erkölcsi züllés és hanyatlás jeleit mutatja. Az őrült zsarnok környezetében senki nincs biztonságban. Eközben egyre több híve lesz a kereszténységnek, egy új vallásnak, aminek terjedését a hatalom nem nézi jó szemmel. A hívők többsége szegény, vagyonközösségben élő ember, de akadnak követők a gazdagok között is. Köztük van Lygia, az ifjú Marcus Vinicius szerelme is. A filmsorozat Henryk Sienkiewicz világhírű regénye nyomán készült. A parádés szereposztás mellett a díszlet- és jelmeztervezők munkája segítségével csodálatos látványt teremtettek az alkotók.
•
1999 Tűzzel-vassal (Ogniem i mieczem / With Fire and Sword) Jerzy Hoffmann
Rendezte: Jerzy Hoffman, fényképezte: Grzegorz Kedzierski, zene: Krzesimir Debski Szereplők: Izabella Scorupco, Michal Zebrowski, Aleksander Domogarov, Andrzej Seweryn, Krzysztof Kowalewski, Zbigniew Zamachowski, Daniel Olbrychski
A film alapjául szolgáló Tűzzel-vassal című regényt, a Trilógia néven ismert lengyel történelmi eposz első részét 1884-ben adták ki először. Szerzője az 1905-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Henryk Sienkiewicz, a Quo Vadis írója. A Trilógia - mely az Özönvíz és A kislovag című könyvekkel teljes - a lengyel irodalom egyik legolvasottabb alkotása. Az első részt eddig 26 nyelvre fordították le, és különböző színházi, illetve filmes adaptációk készültek belőle. Első ízben 1904-ben állították színpadra Sara Bernhardt színházában, az első játékfilm pedig 1961-ben készült Olaszországban. A Trilógia első két darabját - szintén a veterán Jerzy Hoffman rendezésében - a magyar közönség is láthatta már: valószínűleg sokan emlékeznek is a Kislovagra és az Özönvízre. A maga korában a lengyel történelmi film hihetetlen népszerűségnek örvendett mind odahaza, mint külföldön - a vasfüggönyön innen és túl. Ezekben a kalandfilmekben nem tükröződött vissza az adott rendszer egyébként mindent átható ideológiája, mert egyszerűen csak szórakoztatni akartak. Ráadásul hűek maradnak a remek irodalmi alapanyaghoz. A Tűzzelvassalt a cenzúra azonban orosz ellenesnek találat, így nem filmesíthették meg, csak jóval a kommunizmus bukása után. Pedig csupán egy kalandos középkori történetről van szó, melyben történetesen lengyelek harcolnak kozákok és tatárok ellen. E történet szerint a lengyel-ukrán határvidéket a kozák felkelés tartotta rettegésben a XVII. században. Egy fiatal lengyel nemes, Skrzetuski ezredes (Michal Zebrowski) éppen hazafelé tart a Krímből, amikor a sors összehozza a szétesett hintójában veszteglő gyönyörű Helenával (Izabella Scorupco, aki, amúgy Bond girl volt a Golden Eye-ban). A férfi első látásra beleszeret, és érzelmei nem is maradnak viszonzatlanul. Helena nagynénje azonban már egy Bohun nevű ukrán katonának (Aleksander Domogarov) ígérte a lány kezét. A férfi cserében lemondott a családi birtokra támasztott igényéről. A nagynéni az ifjú Skrzetuski felbukkanásával megváltoztatja döntését, és áldását adja kapcsolatukra. Az őrülten szerelmes Bohun teljesen elveszíti a fejét, felgyújtja a birtokot, és megöli a nagynéni fiait. Bár sikerül Helenát egy közeli várba menekíteni, mialatt Skrzetuski a kozákok ellen harcol Ukrajnában, Bohun csapatai beveszik a várat. Helenát elrabolják, és titkos helyre viszik. Ettől kezdve a harc a két szerelmes férfi számára magánháborúvá válik. Skrzetuski riválisa nyomába ered szolgájával, Rzedziannal. Csatlakozik hozzájuk három barátja is: a kövér, kedélyes hencegő és nagyivó Zagloba; Wolodyjowski, aki mesterien bánik a szablyával; és Longinus, a Don Quijote-i vonásokkal megvert lovag. Ha a neveket kicsit nehéz megjegyezni - pláne kiejteni -, az nem a mi hibánk, ám az izgalmat szívesen garantáljuk. A lengyel lovasság csatája a kozákok ellen lélegzetelállító: a Bécset felszabadító Sobieski János csapatai is pont így néztek ki - a vörös egyenruha, a csillogó vértek és sisak, valamint a hátukra csatolt tollakkal díszített hosszú rúd egyszerre tette őket impozánssá és félelmetessé. Másrészt viszont nehezen lehet megérteni, hogy akkoriban miért is ragaszkodott mindenki a nagy és szőrös kucsmákhoz: mai szemmel kicsit idétlenül néznek ki. A lengyel történelmi film feltámadt: már csak a nemrég életmű díjjal is jutalmazott Andrzej Wajda Pan Tadeuszára kell várnunk, mely állítólag még ennél is izgalmasabb és látványosabb.
"1647 különös év volt - jelek tűntek fel égen és földön, végzetes és rendkívüli események árnyékát vetítve előre." (Henryk Sienkiewicz: Tűzzel-vassal) TÖRTÉNET: A XVII. században a lengyel-ukrán határvidéket a kozák felkelés tartotta rettegésben. Egy fiatal lengyel, Skrzetuski ezredes éppen hazafelé tart a Krímből, amikor a sors összehozza a szétesett hintójában veszteglő gyönyörű Helenával. Első látásra beleszeret, és érzelmei nem is maradnak viszonzatlanul. Helena nagynénje azonban már egy Bohun nevű ukrán katonának ígérte a lány kezét, cserében a férfi lemondott a családi birtokra támasztott igényéről. A nagynéni az ifjú Skrzetuski felbukkanásával megváltoztatja döntését és áldását adja kapcsolatukra. Az őrülten szerelmes Bohun teljesen elveszíti a fejét, felgyújtja a birtokot, és megöli a nagynéni fiait. Skrzetuski barátja, Zagloba segítségével sikerül Helenát Bar várába menekíteni, ám mialatt Skrzetuski a lengyel Wisniowiecki herceg parancsnoksága alatt a kozákok ellen harcol Ukrajnában, Bohun csapatai beveszik a várat, elrabolják Helenát, és titkos helyre viszik. Ettől kezdve a harc a két szerelmes férfi számára magánháborúvá válik. Skrzetuski riválisa nyomába ered szolgájával, Rzedziannal, és csatlakozik hozzájuk három barátja is: a kövér, kedélyes hencegő és nagyivó Zagloba; Wolodyjowski, aki mesterien bánik a szablyával; és Longinus, a Don Quijote-i vonásokkal megvert lovag. Az üldözés során Bohun börtönbe veti Zaglobát, akit végül Wolodyjowski szabadít ki. Bohun elmenekül, majd újra kettejük ellen fordul, és súlyosan megsebesül egy párbaj során. Rzedzian úgy tesz, mintha segíteni akarna rajta, és mellé állna, ám ravaszul kiszedi belőle Helena rejtekhelyének titkát. A kis csapat ezután felkerekedik, és kiszabadítja a lányt Bohun embereinek fogságából. A megpróbáltatásoknak azonban nincs vége, mert hazafelé úton a kozákokkal szövetkezett tatárok támadják meg őket. Míg Zagloba és Wolodyjowski a támadókat igyekeznek feltartani, Rzedzian a közeli Zbaraz várába viszi Helenát. A várat ostrom alá veszik a tatárok, s a hősies küzdelemből a három harcos is bőven kiveszi a részét. Ám mivel a védők egyedül semmiképpen sem tarthatnak ki, Longinus megpróbál kijutni az ostromlott városból, hogy a királyi csapatoktól kérjen segítséget. Kísérlete nem jár sikerrel, elesik a harcban, de halála előtt még bizonyítja, amiről annyit fogadkozott: egyszerre három pogány fejét vágja le. Ekkor Skrzetuskin a sor, hogy segítséget hozzon. Utolsó erejével eljut a királyhoz, aki úgy dönt, a nehéz helyzetben lévő város segítségére siet. A felszabadított várban Skrzetuski és Helena újra találkoznak, és rögtön be is jelentik jegyességüket. Skrzetuski barátai előhozzák Bohunt, de a fiatalember bosszú helyett szabadon engedi legyőzött vetélytársát. szereplők: Izabella Scorupco Michal Zebrowski Aleksandr Domogarov Krzysztof Kowalewski Wiktor Zborowski Zbigniew Zamachowski Andrzej Seweryn Daniel Olbrychski Wojciech Malajkat Bogdan Stupka Marek Kondrat Ruslana Pisanko Maciej Kozlowski Bernard Ladysz Leszek Teleszynski hossza: 180 perc nemzetiség: lengyel műfaj: dráma, történelmi eredeti nyelv: lengyel formátum: szinkronizált korhatár minden korosztály látogathatja
...
Helena Kurcewiczowna
... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...
Jan Skrzetuski Bohun Jan Onufry Zagloba Longinus Podbipieta Michal Wolodyjowski Jeremi Wisniowecki Tuhaj-Bej Rzedzian Bohdan Chmielnicki Jan II Kazimierz Horpyna Krzywonos Lirnik Did Priest Muchowiecki
2001 Quo Vadis Jerzy Kawalerowicz Rendező: Jerzy Kawalerowicz Forgatókönyv: Jerzy Kawalerowicz Író: Henryk Sienkiewicz Bemutató: 2001. szeptember 14., Lengyelország Szereplők: Pawel Delag
...
Marcus Vinicius
Magdalena Mielcarz
...
Lygia
Boguslaw Linda
...
Petronius
Michal Bajor
...
Nero
Jerzy Trela
...
Chilo Chilonides
Franciszek Pieczka
...
Péter apostol
Krzysztof Majchrzak ...
Tigellinus
Rafal Kubacki
...
Ursus
Andrzej Tomecki
...
Glaucus
Jerzy Nowak
...
Krispus
Zbigniew Walerys
...
Paul of Tarsus
Agnieszka Wagner
...
Poppaea
Malgorzata Pieczynska ...
Akte
Marta Piechowiak
...
Eunice
Danuta Stenka
...
Pomponia
•
2001 Sivatagban, őserdőben Gavin Hood
Bemutató: 2001. szeptember 14., Lengyelország reżyseria: Gavin Hood scenariusz: Gavin Hood jako na podstawie adaptacji Macieja Dutkiewicza i Roberta Bruttera muzyka: Krzesimir Dębski obsada: Karolina Sawka jako Nel Adam Fidusiewicz jako Staś Tarkowski Daria Trafankowska jako Dinah, służąca Tarkowskiego Krzysztof Kowalewski jako Grek Kaliopuli Agnieszka Pilaszewska jako Pani Olivier Artur Żmijewski jako Władysław Tarkowski Marek Kondrat jako Linde Andrzej Strzelecki jako Rowlinson Mzwandile Ngubeni jako Kali Lungile Shongwe jako Mea Krzysztof Kolberger jako Linde Konrad Imiela jako Chamis producent: Waldemar Dziki, Włodzimierz Otulak operator: Paul Gilpin muzyka: Krzesimir Dębski dźwięk: Paweł Łuczyc-Wyhowski scenograf: Emelia Weavind kostiumy: Darion Hing treser zwierząt: Richard Stubbs film produkowany Vision , Polsat przez: producent Desiree Markgraaff wykonawczy: production designer: Hans Nel konsultant ds. Krzysztof Fus kaskaderskich: adaptacja: Maciej Dutkiewicz
Hivatkozások • • • •
Életrajza a Nobel-díj honlapján Henryk Sienkiewicz Múzeum honlapja Henryk Sienkiewicz háza Oblegorekben Wikipedia szabad lexikon
