Hendrik Nikoletta
SZTOICIZMUS A sztoicizmus hatása 2014. november 21.
1) Korai kereszténység • A sztoicizmus a kereszténység megszületésének pillanatában élte fénykorát, így már a kezdetektől is voltak arra irányuló kísérletek, hogy összeegyeztessék a sztoikus és a keresztény eszméket. • Szent Ágoston például szimpatizált az apatheia fogalmával. • Tertullianus pedig megfontolásra érdemesnek találta a panteisztikus materializmus gondolatát. • Ennek ellenére egy olyan keresztény gondolkodó sem volt ekkoriban, aki komolyan megpróbálta volna kibékíteni a két rendszert. • Éppen ezért olyan keresztény gondolkodó sem volt, aki teljesen támogatott volna minden sztoikus gondolatot.
2) Középkor: Újsztoicizmus • Újsztoicizmus előzményei: • A középkorban Epiktétosz Kézikönyvecskéje, Cicero néhány műve és Seneca Erkölcsi levelei számos monostorban fellelhetők voltak. • Ennek hatására Abélard műveiben találkozhatunk a sztoikus etika hatásával, különösen a Dialogus inter Philosophum, Iudaeum et Christianum c. művében: • a szándék előtérbe helyezése a tényleges cselekedetekkel szemben, v • alamint az erkölcsi tökéletesség eszménye egyértelműen sztoikus hatás. • Abélard hatással volt tanítványára, Salisbury Jánosra is.
• Újsztoicizmus: • Időzítés: kései reneszánsz mozgalom a 16-17. századból • Célja: a sztoicizmus ismételt életre keltése olyan módon, hogy a keresztények számára is elfogadható legyen. • Ez magával vonta a sztoicizmus bizonyos elemeinek módosítását vagy elvetését, például a materializmust vagy a determinizmus. • Kifejezés: Kálvin Jánostól származik • az 1536-os Institutio Religionis Christianaeban hivatkozott az „új sztoikusokra” • akik megpróbálják az apatheia koncepcióját újjáéleszteni ahelyett, hogy hősiesen elviselnék a szenvedéseket, amelyet Isten küldött. • ezeket a szenvedéseket ugyanis tesztként fogta fel egy keresztény, ám az újsztoikusok úgy tettek, mintha ez a szenvedés nem is létezne.
• Legfontosabb képviselője: Justus Lipsius (1547-1606) • belga klasszika-filológus • Seneca és Tacitus műveinek kritikai kiadása • Legkiemelkedőbb műve: De Constantia (1584) • célja az volt, hogy megmutassa a keresztényeknek, hogy a sztoikus eszmék felhasználásával miként lehetséges a szenvedések könnyebb elviselése • az eretneknek való nyilvánítástól való félelmében már az előszóban közli, hogy minden gondolata összhangban értelmezendő a Bibliával • a sztoikus gondolatok békességhez vezetnek
• Justus Lipsius (1547-1606) • vannak olyan sztoikus tételek, amelyeket egy elkötelezett kereszténynek el kell utasítania Lipsius szerint – ezek a tételek mind a kauzális determinizmussal vannak összefüggésben: • Isten a fátumnak alávetett • természeti rend létezik ok-okozati összefüggéssel (és így nincsenek csodák) • nincs véletlen • nincs szabad akarat. (Bár ez a sztoikus fátumelmélet félreértelmezését jelenti.) • amely azonban pozitívan kiemelendő a sztoikus tanításból: • az erény primátusa a gyönyörrel szemben • a materiális birtoklással szembeni negatív attitűd.
• További újsztoikusok: Az újsztoicizmus sosem vált jól szervezett szellemi mozgalommá. Ettől függetlenül vannak további említésre méltó neosztoikusok: • Guillaume Du Vair (1556-1621) francia államférfi, fő műve: De la Constance (1594). Epiktétosz nagy rajongója, a Kézikönyvecskét le is fordította franciára. Epiktétoszt követve Du Vair szerint a külső, anyagi javak hajszolása boldogtalansághoz vezet. • Pierre Charron (1541-1603) francia lelkész, akit legfőképp a sztoikus bölcs és a prokoptón ideálja érdekelt. Fő filozófiai művének is ez a tárgy: A bölcsességről (De la Sagesse) (1601)
• További újsztoikusok: • Francisco de Quevedo (15801645): spanyol szerző, aki főként Epiktétosz fordított. 1635-ben összeállított egy rövid művet a sztoicizmusról (Doctrina Estoica), amelyben megpróbálta közvetlenül összekötni a sztoicizmust a Bibliával. • Michel de Montaigne (1533-1592): a híres francia esszéistát túlzás lenne újsztoikusnak hívni, de észrevehető egy sztoikus tendencia a munkáiban. Lipsiust nevezte kora egyik legműveltebb emberének, és nyíltan csodálta Seneca és Epiktétosz műveit.
3) Újkori hatása
•
• • •
Az újsztoicizmus rövid időszakát követően a sztoicizmus ismét háttérbe szorult. Számos filozófus életművében találkozunk ennek ellenére sztoikus hatással: Descartes: 3 morális szabálya közül az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy inkább a vágyakat kell megváltoztatni, mint a világ rendjét; önmagunk legyőzése fontos, hiszen valójában a saját gondolatainkon kívül semmi más nincs hatalmunkban. Spinoza: számosmetafizikai és episztemológiai elemet vesz át a sztoától. Spinoza talán az a filozófus, akire a legjobban hatott a sztoicizmus. Kant: a kozmopolitizmus és a örök béke gondolata egyértelműen sztoikus gyökerekből táplálkozik. Hegel: nála a hellenisztikus filozófia képviseli az antitézist az Arisztotelészig terjedő időszakkal szemben. A szintézis az újplatonizmus lesz.
4) Sztoicizmus napjainkban Stoicism Today • A sztoicizmus angolszász nyelvterületen újra virágkorát éli. • Hét akadémikus tartott egy workshopot a sztoicizmus mai alkalmazhatóságáról, amelyből blog és rendezvénysorozat lett. • A mozgalom fő kérdése: „Miként segíthet hozzá minket a sztoicizmus egy jobb és boldogabb élethez?” • Idén éppen jövő héten rendezik meg a Stoic Week 2014 rendezvényt, amihez online is lehet csatlakozni: http://blogs.exeter.ac.uk/stoicismtoday/
Sztoicizmus mint kognitív terápia • A pszichológia és a filozófia legkorábbi gyökerei azonosak. • A kérdések, amelyek egy terápia során elhangzanak, nagyon hasonlóak ahhoz, amit az ókorban a filozófusok feszegettek. • A modern pszichológia kognitív viselkedéstudomány (CBT) ága ebből is kiindulva fedezte fel újra a sztoicizmust, mint egy olyan filozófiai irányzatot, amelynek a terápiában való felhasználása gyümölcsöző a tapasztalatok szerint. • Robertson, Donald: The Philosophy of Cognitive-Behavioural Therapy (CBT). Stoic Philosophy as Rational and Cognitive Psychotherapy, Karnac, London, 2010
DOLGOZAT 15% Leadási határidő: 2014. november 28. Formátum: 1 oldal, Times New Roman, 12 pt, szimpla sorköz Tartalom: egy sztoikus probléma kiválasztása és elemzése
ZH 60% Időpont: 2014. november 28. Formátum: 7 db kérdésből álló kifejtős dolgozat, írásban Tartalom: az órán elhangzottak és a kötelező irodalom.
PREZENTÁCIÓ 10% Előadás: 2014. december 5. Formátum: 15 perc Tartalom: a dolgozat témája kibővítve, kontextusba helyezve
DOLGOZAT TIPPEK • 1 bekezdés bevezetés a cím megmagyarázásával és a tézissel • 3-5 bekezdés a tárgyalással, bekezdésenként 1 gondolattal • 1 bekezdés a konklúzióval
PREZENTÁCIÓ TIPPEK Tedd a hallgatóság számára érdekessé a mondandódat! Kezdj érdekes vagy vicces felütéssel. Legyen világos a prezentáció felépítése. A végén zárj egy olyan konklúzióval, amely összegzi azt az egy gondolatot, amelyet szeretnél, hogy a hallgatóság megjegyezzen a prezentációdból és amire szeretnéd, hogy reflektáljanak. • Legyél nyugodtan szemléletes: használhatsz PowerPoint vagy Prezi prezentációt, képeket, boardokat vagy egyéb szemléltető eszközöket. • Figyelj rá, hogy ne lépd túl a megadott 15 percet. • • • •
CSOPORTOS DISZKUSSZIÓ 10% Időpont: 2014. december 12. Formátum: közös beszélgetés. Tartalom: Élhetünk ma úgy, mint egy sztoikus? • Mindennapok - Hogyan néz ki egy átlagos nap egy sztoikus szerint? • Nehézségek - Hogyan nézzünk szembe a nehézségekkel? Milyen konkrét technikákat említenek a sztoikusok? Mi számít nehézségnek szerintük? • Hivatás, karrier és pénzügyek - Mit gondolnak erről a sztoikusok? • Sport és hobbi - Vajon van-e egy sztoikusnak hobbija és sportol-e? Ha igen, akkor mi az és milyen mélységben foglalkozik velük? • Barátság, család és házasság - Vannak és legyenek-e barátai? Mennyire adja át magát az érzelmi életnek? • Hit - Milyen szerepet játszik a hit egy sztoikus életében? • Politikai élet és közösség - Részt vegyünk-e benne és hogyan? • Az élet célja - Mi egy sztoikus szerint az élet célja? Hogyan érhető ez el ma? EDDIGI ÓRAI RÉSZVÉTEL 5%
Kérdésed van bármikor a sztoikus filozófia kapcsán? Hendrik Nikoletta +36 30 619 6465
[email protected]
