KOMLÓ VÁROS KULTURÁLIS STRATÉGIÁJA
A kulturális stratégia felépítése Helyzetelemzés A város Kulturális intézményhálózata Közművelődés Közgyűjtemények Művészeti közoktatási intézmények Egyéb közművelődési – kulturális tevékenységet végző szervezetek
A jelenlegi programkínálat elemzése Kiemelt rendezvények, fesztiválok A helyi kulturális élet finanszírozása A lakosság kulturális fogyasztása és igénye A helyi kulturális szereplők bemutatkozási lehetőségeinek feltárása Testvérvárosi kapcsolatok Stratégiai helyzetelemzés (SWOT elemzés) Összegzés
A városi kulturális élet fejlesztésének stratégiája Jövőkép Célrendszer A célok elérésének eszközei Közművelődés Közgyűjtemény Kulturális jellegű civil szervezetek Tervezett programkínálat és a város kulturális ráfordításai
Fő célcsoportok jellemzése A programkínálat és a turizmus együttműködésének fejlesztése Nagyrendezvények, fesztiválok Versenytársak elemzése Ösztönző és támogatási rendszer Testvérvárosi kapcsolatrendszer bővítése A tervezett kulturális fejlesztés és a stratégiai célok A helyi szereplők bevonása a stratégia előkészítésébe
Programstratégia A fejlesztés környezetének bemutatása A tervezett programok és az EKF Kapcsolódások a „Határtalan város” pályázathoz Előzmények Tervezett kulturális események, a programkínálat és a lakosság kulturális igényeinek kapcsolatrendszere Hosszabb távú elképzelések, finanszírozás
A városfejlesztési és a kulturális stratégia összhangja A tervezett fejlesztés és a városrehabilitáció összhangja
Helyzetelemzés A város Baranya megye második legnagyobb városa. A városiasodást a múlt század közepén az iparosítás teremtette meg. 1947 augusztusában nagyközség. 1951. szeptember 2-án városi rangot kapott. Az 1960-as évektől a Liász- program keretében indult el a panel – program. A kultúra fejlődésében jelentős szerepet töltött be a Mecseki Szénbányák. Az 1960-as években: ifjúsági klubok, színjátszó körök, gazda tanfolyamok. A kulturális tradíciókat az 1927-ben alapított Bányász Otthon és a Bányászkaszinó (később Május 1. Művelődési Ház) alapozta meg. Jelentős hagyományokkal rendelkeznek az amatőr művészeti csoportok: a Komlói Bányász Fúvószenekar, a Munkáskórus, a Pedagógus Kórus. Hagyománnyá váltak a város nagyrendezvényei: Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál, Komlói Napok, Borbála Napok. Az 1990-es években a Mecseki Szénbányák felszámolásával a Dél- Dunántúl egyik legnagyobb ipari vállalata szűnt meg.
A pozícióvesztés ellenére a komlói bányászdinasztiákban ma is él a bányász nosztalgia. Kialakult a város saját életritmusa, önazonosság tudata, mely erősíti az itt élők jövőbe vetett hitét. Ez a megmaradás és a fejlődés motorja. Komlóinak lenni a hátrányos helyzet ellenére ma is megtisztelő státusz, erős a közösséghez tartozás.
Komló város közművelődési alapellátását a Komlói SzKoml ínházat Hangversenytermet is mag ában ó véásros kulturális intézm ényh álófoglal zata,ó Koml ói Közöss áza biztosíé tja. infrastrukt úréágek ja, H tev ékenys ge
Közművelődés
Közösségek Háza Komló város közművelődési alapellátását a Komlói Színházat és Hangversenytermet is magában foglaló Komlói Közösségek Háza biztosítja.
1977-ben eredetileg úttörőháznak épült. Teljes alapterülete 1024 m2. Az épületben évente 40-nél is több rendszeres művelődési forma , 7 civil szervezet tevékenykedik, és kávéház működik. Az épület részleges felújításra szorul.
Színház- és Hangversenyterem A Közösségek Háza intézményegysége. A két intézmény a 48-as téren, egymás szomszédságában található.
A Komlói Színház és Hangversenyterem 1982-ben épült. Az 1526 m2 alapterületű, háromszintes, modern stílusú épület alapvetően a színházi, zenei rendezvények befogadó helysége. Az intézmény az elhasználódás és a technikai infrastruktúra elavultsága miatt fejlesztésre szorul. Önálló színházi társulattal nem rendelkezik, hivatalosan befogadó színház. Az intézmény Súgólyuk Színháza, mint műkedvelő társulat minden évben több önálló előadással mutatkozik be.
A kistérségi településekkel kapcsolata rendkívül intenzív. A Közösségek Háza működteti a Közkincs kistérségi programokat: Egymásra épülő pályázati programokban kialakította azokat a szakmai tanácsadó és szolgáltató feladatokat, melyeket feladatellátási megállapodás alapján végeznek: kistérségi szolgáltató központ működtetése, kistérségi referens alkalmazása Közkincs Kerekasztal kulturális térkép elkészítése, kistérségi kulturális együttműködés, projektek tervezése, kistérségi kulturális stratégia elméleti megalapozása. A kistérségi településekkel a kapcsolatuk rendkívül intenzív.
Közgyűjtemények József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény A könyvtár alapterülete 1400 m2, dokumentumainak száma 134.314 db. A muzeális gyűjtemény alapterülete 850 m2, A közművelődés területén jelentős tevékenységet fejtenek ki kiállítások, ismeretterjesztő rendezvények szervezésével. A könyvtárban működik eMagyarország Pont. A Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény gyűjtőköre elsősorban a helytörténeti anyagok. Legjelentősebb anyagai a bányászat történetéhez és a Mecsek természetföldrajzához kapcsolódnak.
Művészeti közoktatási intézmények
A Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában működik az országos és nemzetközi hírnévre szert tett együttes, a Kodály Gyermekkórus
Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A nagy múltú Bányász Fúvószenekar fenntartója. Országos hírű művész – tanárok nevelő iskolája. A Pöndöly néptáncosainak és népzenészeinek oktató intézménye.
Egyéb közművelődési – kulturális tevékenységet végző szervezetek
Civil szervezetek Mintegy 60 színesíti a város kulturális életét. A legaktívabbak: Komlói Nyugdíjas Egyesület Komlóért Egyesület Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület Független Ifjúsági Kulturális Szervezet Nagycsaládosok Komlói Egyesülete Mecsekfaluért Alapítvány Pöndöly Néptánc és Hagyományőrző Egyesület Fekete Gyémántok Cigány Hagyományőrző Egyesület. Kisebbségi önkormányzatok: cigány, német, ukrán, horvát, görög
Média Az önkormányzat eredményes együttműködést alakított ki a helyi médiával. Komló és Térsége Televízió Baranya Televízió Komlói Újság Új Dunántúli Napló Hegyhát Média Régió Rádió Rádió 1
Programkínálat erősségei és gyengeségei Kulturális programkínálatának legfőbb erőssége a sokszínűség és sokrétűség. A lokálpatriotizmus, a hagyományokhoz való ragaszkodás, a kohéziós erő következtében a felnőtt és gyermek korosztály intenzíven igényli a kulturális szolgáltatásokat, és azokban aktívan kívánnak részt venni. Összehasonlítva az ország hasonló nagyságrendű városait, Komlón szinte egyedülálló pezsgő és folyamatos kulturálisközművelődési élet zajlik. Hiányosságként kell megemlíteni azt, hogy a gyermek és felnőtt korosztállyal történő kulturális szolgáltatások köréből kiesik az ún. ifjúsági korosztály (14-22 év).
Kiemelt rendezvények, fesztiválok
Komló város hagyományos nagyrendezvényei, fesztiváljai sajátosan fejlődtek. Az események alapvetően 4 stratégiai adottság alapján szerveződnek: o o o o
a város zenei életének, oktatásának magas színvonala, a sajátságos bányászhagyományok ápolása, megőrzése, a balkáni országok (Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) közelsége a városban magas a gyermek és ifjúsági korosztályok aránya.
Ezen tényezők miatt a város nagyrendezvényei és fesztiváljai egyediek, sajátosak, a városra jellemzőek. Finanszírozását részben Komló Város Önkormányzata költségvetésében biztosítja A szervezőmunkát a Közösségek Háza, az érintett alapítványok és egyesületek végzik. Sajátságos tény az, hogy a rendezvények lebonyolításában nagyszámú önkéntes vesz részt. A fesztiválok célközönsége a város és a kistérség polgárai. Céljuk a lokálpatriotizmus megőrzése, a közélet fejlesztése, a városszeretet erősítése. Mivel a fesztivál jellegű nagyrendezvények a kialakult hagyományokra épülnek és a lakosság széles körét érintik, komoly érdeklődés övezi azokat.
Fontosabb kulturális nagyrendezvények, fesztiválok A Magyar Kultúra Hete Európa Nap Örökség Fesztivál Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Komlói Napok (az 1990-es évektől ezen a néven, azelőtt Bányásznap) Borbála-Napok
A helyi kulturális élet finanszírozási rendje
Komló Város Önkormányzata minden évben évi költségvetési rendeletben határozza meg a helyi kulturális élet finanszírozását és mértékét, melynek alapján a Közösségek Háza 2007. évi bevétele, összköltségvetése 84.185 e Ft o o o
ebből: önkormányzati támogatás intézményi bevétel átvett pénzeszköz
71.684 e Ft 12.008 e Ft 493 e Ft
2008. évi költségvetési előirányzat
84.046 e Ft
o o
önkormányzati támogatás intézményi bevétel
József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény 2007. évi költségvetése o o
önkormányzati támogatás intézményi bevétel
2008. évi költségvetése o o
önkormányzati támogatás saját bevétel
73.438 e Ft 10.608 e Ft
37.532 e Ft 30.944 e Ft 6.588 e Ft
40.591 e Ft 34.485 e Ft 6.106 e Ft
Testvérvárosi kapcsolatok Neckartenzlingen (Németország, Baden-Württemberg) településsel 1989-től kezdődött el a kapcsolat, 1992-ben kötötték meg a testvérvárosi megállapodást. Eragny-sur-Oise (Franciaország) településsel 1989-től létezik partneri kapcsolat, a testvérvárosi szerződést 1993-ban kötötték. Belényes (Románia, Bihar) településsel 1989-ben vette fel a város a kapcsolatot, a testvérvárosi megállapodás megkötésére pedig 1997ben került sor. Torrice (Olaszország) településsel 1990-ben kezdődött a kapcsolatfelvétel, 2001-ben került sor a testvérvárosi megállapodás aláírására. Valpovo (Horvátország) kisvárossal 1999 óta van kapcsolat, 2004-ben kötöttek együttműködési megállapodást.
Stratégiai helyzetelemzés (SWOT elemzés) Infrastruktúra
Szervezeti rendszer
Finanszírozási viszonyok
társadalmilag fontos, törvényileg kötelező intézmények kiépültek hagyományos kistérségi, regionális és nemzetközi rendezvények erős civil szféra aktív társadalmi hálózat kistérségi együttműködés
hiányos információrendszer tájékoztató periodikák esetlegessége marketing ismeretek és nyelvtudás hiányosságai
kedvezőtlen technikai feltételek együttműködés hiányai munkamegosztás hiánya párhuzamosságok szakmai innováció esetlegessége szakmai sovinizmus
Lehetőségek
középtávú felújítások információs és kiszolgáló egységek bővítése nyelvtanulás motivációk erősítése marketing és PR
együttműködés a turizmussal regionális, kistérségi és média kapcsolatok javítása a kulturális turizmus lehetőségek jobb kihasználása
Veszélyek
épületek állagának romlása közönyösség, érdektelenség, túlterheltség
innováció fogadtatásának kiszámíthatatlansága rutinszerű szervezés belterjesség
Erősségek
Gyengeségek
kiemelkedő közművelődés színvonalas könyvtár örökség megfelelő védelme képzett humán erő folyamatos képzés elismert szaktekintélyek
önkormányzati önerő pályázatokhoz önálló kezdeményezésekből befolyt pénzeszközök jogszabályi hátteret biztosító városi közművelődési rendelet
pályázatok megjelenésének kiszámíthatatlansága, alacsony fejlesztési támogatás, szponzorálás esetlegessége
pályázati lehetőségek bővülése (uniós források) támogatók, szponzorok körének bővülése
szakmai feladatokra kiírt pályázatok csökkenése utólagos finanszírozási rendszer
Összegzés Az elmúlt évtizedben mennyiségében és minőségében továbbfejlődött Komló város kulturális intézményrendszere, szabályozottá vált a kulturális igazgatás. Kiépültek és szakmailag megerősödtek az intézmények. A kulturális tevékenységet is folytató civil szervezetek bővítik a kínálatot. Komló nagyrendezvényei, fesztiváljai erősítik az összetartozást és bővítik a város idegenforgalmi vonzását. a város kapcsolatai (kistérségi, megyei, nemzetközi) bővítik a város kulturális kínálatát. a lokálpatriotizmus és az identitástudat fejlesztése érdekében a város több településtörténeti kiadványt és monográfiát jelentetett meg. a város közművelődési intézményei a koruk és a rendszeres használat miatt részleges felújításra szorulnak
A városi kulturális élet fejlesztésének stratégiája JÖVŐKÉP
Komló egy pezsgő város, ahol kultúrák találkoznak, és a sokszínűség áthatja a város és környéke életét, hozzájárul a társadalom rugalmasságához, ezáltal növelve a versenyképességét. A programok erősítik az itt élő közösségeket, vonzzák a látogatókat, és segítik az itt élők boldogulást.
Célrendszer Komló Város és a Komlói Kistérség stratégiai dokumentumai kiemelt hangsúlyt helyeznek – az életminőség és a közérzet javítására, – a kultúra és turizmus szoros kapcsolatára, a térségi marketing tudatos fejlesztésére, – a helyi azonosságtudat és a lokálpatriotizmus érzésének elmélyítésére, – a kistérségi, megyei kapcsolatok kiteljesítésére, – és a közösségi élet alkalmainak megteremtésére, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
A stratégia általános célja az életminőség javítása . Ezt a kultúra három pilléren keresztül szolgálhatja:
→ a gazdaságfejlesztés, → a helyzetbe hozás, → a megtartás eszköze. A pillérek az alábbi célokat foglalják magukba: ¾ a város kulturális értékei hozzájárulnak az idegenforgalom növeléséhez. ¾ a kulturális javak közvetítése a lakosság műveltségi színvonalának emelését, a tudásalapú társadalom kialakítását, a társadalom innovációs készségének, képességeinek javítását szolgálja, ¾ a kulturális lehetőségek önkifejezési lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, ¾ a közművelődési intézmények tevékenysége elősegíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és térségek kulturális felzárkózását, ¾ a kisebbséghez tartozók lehetőségeinek bővítését, és örökségük megőrzését, ¾ a kultúraközvetítés erősíti a nemzeti identitást és a helyi közösséghez tartozást, a lokálpatriotizmus érzésének elmélyülését. ¾ a kultúra hozzájárul a kistérségi és regionális kapcsolatok fejlesztéséhez.
A célrendszer és az eszközök összefüggése Életminőség javulása
Gazdaságfejlesztés
Kulturális turizmus
Oktatás, fejlesztés
Általános cél
Helyzetbe hozás
Fiatalok
Programok, rendezvények
Hátrányos helyzetűek
Megtartás
Etnikumok
Lokálpatriotizmus
Térségi kapcsolatok
Intézményrendszer • Fizikai infrastruktúra • Tudásbázis • Kapcsolatok
Marketing
Pillérek
Hagyományok
Eszközök
Konkrét stratégiai célok Közművelődés A Közösségek Háza, Színház és Hangversenyterem a város és a kistérség lakói számára élő, nyitott, értékközpontú kulturális információs bázis. Élő → otthonos berendezésében és hangulatában, személyes a látogatók felé fordulásban, vonzó a látogatók felé. Nyitott → az innovativitásra, az új törekvésekre, Értékközpontú → a minőség melletti elkötelezettség, az igényes programválasztás, folyamatos generálás határozza meg tevékenységét. Nagyrendezvények → hagyomány és megújulás A komlói kistérség közművelődési szakmai tanácsadói feladatainak kialakítása → Komlói Kistérségi Kulturális Szolgáltató Központ, → Együttműködés a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulással.
Közművelődési szolgáltatás kistérségi közművelődési dokumentációs bázis működtetése, kistérségi közművelődési statisztikai adatok gyűjtése, elemzése, továbbítása, rendszeres információs kiadvány készítése és terjesztése, műsorszolgáltatás, körműsorok biztosítása, közművelődési szakmai képzés, továbbképzés rendszerének működtetése, szellemi műhelyek működtetése, szakmai táborok, nemzetközi, hazai tapasztalatcserék, konferenciák, tanácskozások, kiállítások szervezése, hangzó és videó anyagok rögzítése, másolása, helyi rendezvényekhez reklám- és propagandaanyag készítése, kölcsönzés (szemléltető, audiovizuális eszközök, kiállítási anyagok, stb.) kiadványok megjelentetése és forgalmazása, sokszorosítási szolgáltatás, civil szervezetek részére pályázatíró, szervezetfejlesztő módszerek kínálata, könyvelési, infrastrukturális szolgáltatásbiztosítása, ¾ évente rendszeres nyilvános szolgáltatási jegyzék készítése.
¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Közgyűjtemény ¾ A József Attila Városi Könyvár és Muzeális Gyűjtemény a jövőben is meghatározó feladatokat lát el a város kulturális életében. ¾ Tevékenysége eklektikus, mivel az alapvető, nyilvános könyvtári ellátáson túl az alapító okirata szerint kötelező feladata a természettudományi és muzeális gyűjtemény kezelése és programjainak koordinálása. ¾ Stratégiai és jövőbeni tervként fontos megerősíteni azt, amit Komló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 2004. áprilisában meghatározott gazdasági programjában: ¾ „Szükség lenne egy lehetőség szerint ténylegesen bányavágat jellegű bányász múzeum kialakítása, kisakna toronnyal, lehetőség szerint már meglévő (pl. légoltalmi pincehelység) átalakításával. A múzeumba be lehetne mutatni a bányászati tevékenység folyamatait, eszközeit, panoptikum jelleggel a kor mindennapjainak résztvevőit, a kapcsolódó dokumentumokat és adatokat.” ¾ A leendő múzeum gyűjteményének egy része jelenleg az emiatt meglehetősen túlzsúfolt könyvtárban van; ezek a tárgyak értelemszerűen a megfelelő helyükre kerülnének, ezáltal tehermentesítve a könyvtári helyiségeket.
A kulturális programkínálat és a turizmus együttműködésének fejlesztése
Ehhez a kultúrának olyan városi és kistérségi rendezvényekkel és fesztiválokkal kell hozzájárulnia, melyek felkeltik az érdeklődők figyelmét. A balkáni államok közelsége lehetőséget ad a kulturális együttműködésre, ezáltal a külföldi turizmus fejlesztésére.
A kulturális programkínálat és a turizmus együttműködésének fejlesztése
A sikondai üdülő terület meghatározó szerepet tölt be a turizmus és a kultúra kapcsolatában azzal, hogy a gyógyturizmus mellett megjelennek a kulturális események is. Közös turisztikai és kulturális programcsomagok kialakítására.
Kulturális marketing, PR
Imázsváltás Szükséges javítani a város és a kistérség megyei és országos imázsát, a kialakult közképet.
Kulturális marketing szintjei
¾ reagáló marketing a lakosság igényeinek felmérése és kielégítése ¾ előrejelző marketing motiváció felismerése és befolyásolása ¾ igényteremtő marketing olyan valódi újdonságok,melyek csak a városra jellemzők, és egyediek.
Nagyrendezvények, fesztiválok: rendezvényfejlesztés ¾ TópArt Tófesztivál ¾ Mindenmás Fesztivál
¾ Baranyai Völgység - Hegyhát Művészeti Hetek kiemelt programelemei ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
Falusi Ízek Fesztiválja: Magyaregregy, Gombafesztivál: Kárász, Pünkösdi Fesztivál: Szászvár, Talicskaolimpia és Rocktalicska: Hosszúhetény, Hangversenyek az Árpád-kori templomban: Mánfa, II. Széki Szalma Fesztivál (VI. Jakab Havi Folklór Fesztivál): Magyarszék, Keleti-Mecsek Nyár: Hagyományőrző és néptánc tábor: Kárász, Szent István Nap és Fúvóstalálkozó: Máza, Szüreti rendezvények: Hetényi szüret, Széki szüret (5 településen), Diófesztivál: Máza.
Versenytársak elemzése ¾ A kultúra és a turisztika területén egyik területi szinten sincsenek komoly versenytársak. Komlón az országosan egyre jellemzőbb tendencia sem tapasztalható, hogy az üzleti szféra képviselői, profitorientált módon jelen vannak a rendezvényszervezési piacon. Az ok itt is az, hogy az átlagosnál szegényebb kisvárosról van szó, ahol nem található igazi tömegvonzó turisztikai attrakció, ezek a tevékenységek nem kecsegtetnek jelentős gazdasági haszonnal. ¾ A kultúraközvetítés és a turisztika vonatkozásában vonzerőként jelentkezik a kórus- mozgalom, a dél-dunántúli és balkáni folklór, a hagyományos térségi fesztiválok és települési programok, az ifjúságot és a gyermekkorosztályt érintő rendezvények. ¾ A város számára a fő cél, hogy a kistérség kulturális- turisztikai központja legyen, elismerést váltson ki a megyében, a régióban, de országos szinten is. ¾ A város és a térség lakói érzékelhetően igénylik Komló kulturális programkínálatának fenntartását és bővítését, széles körben vesznek részt a nagyrendezvényeken, fesztiválokon. ¾ Komló nem tekinti Pécs Megyei Jogú Várost versenytársnak, hanem partnerként kíván együttműködni a kultúra és turisztika területeken.
A helyi szereplők bevonása a stratégia előkészítésébe
¾ 2008. május 16-án szakmai egyeztetést tartottunk a Közösségek Háza stratégiai partnereinek részvételével. ¾ A városi önkormányzat illetékes szakbizottságai 2008. május 23-án tárgyalták meg a stratégiát. ¾ A Képviselő-testület 2008. május 23-i ülésén fogadta el Komló Város Kulturális Stratégiáját.
A fejlesztés környezetének bemutatása A városfejlesztési és a kulturális stratégia összhangja
A városfejlesztési és kulturális stratégia összhangban van az élhetőbb város megteremtése, a turizmusfejlesztés terén. Mindkét stratégia fontosnak tartja a gyermekkorosztályra és az ifjúságra való odafigyelést, társadalmi beilleszkedésük segítését, a tehetséggondozást. A két dokumentum egyaránt figyelmet szentel a hagyományok, ezen belül a bányászhagyományok ápolására és megőrzésére. A városfejlesztési stratégia alapján kiemelt feladat a nemzetközi kapcsolatok erősítése és bővítése, melyhez a kultúrának is hozzá kell járulnia. A kulturális stratégia és az abban foglalt feladatok végrehajtása segíti, hogy Komló város valóban a kistérség közéleti és kulturális központja legyen.
A fejlesztés és a városrehabilitációs célok összhangja A tervezett fejlesztés összhangban van a városrehabilitációs feladatokkal, mivel a tervben szerepel a Közösségek Háza előtti park teljes felújítása, oly módon hogy az alkalmas legyen szabadtéri programok megrendezésére. Továbbá a Közösségek Háza és a Színház és Hangversenyterem épületeinek külső felújítása a 48-as teret is vonzóbbá teszi.
„ … Egy kultúra nem csak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein, és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorogva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” Márai Sándor
Köszönöm a figyelmet!
Horváth Éva Közösségek Háza, Színház- és Hangversenyterem 7300 Komló, 48-as tér 1-5. www.khszinhaz.hu 06-30-688-8235
