HELYZETELEMZÉS, A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE

PREAMBULUM

A székesfehérvári HÉTVEZÉR ÁLTALÁNOS ISKOLA az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, a tankötelezettséget nyolc évfolyamon biztosítja. Az intézmény fenntartója: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, melynek közgyűlése a 179/2005.(V.26.) sz., 91/2004. (III.25.) sz. és a 379/2000.(X.19.) sz. határozattal módosított 95/1997.(III.10.) sz. határozata a Hétvezér Általános Iskola Alapító Okiratát módosította. Iskolánk alapelveinek meghatározásakor abból indultunk ki, hogy hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésének kulcsa az emberi képességek kibontakoztatása. Minden gyermeknek egyenlő jogot és lehetőséget biztosítunk saját képességei szerinti haladásához - a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény előírásai alapján. Az alapműveltségi tartalmak kimunkálása mellett, az élethosszig tartó tanulás igényének és az ehhez szükséges képességeknek (kompetenciáknak) a kialakítása, a tehetség felismerése és fejlesztése közös, társadalmi felelősségünk. Ehhez a feladathoz nyújtja iskolánk a megfelelő kereteket. Küldetés nyilatkozatunk: „Olyan iskolát szeretnénk, ahol harmonikus személyiségek jó közösségekben harmonikus személyiségek kibontakoztatásán munkálkodnak magas színvonalon.” Intézményünk az alapításától, 1981. szeptemberétől kezdve építi, fejleszti önálló arculatát, melyre jellemző a matematika irányultság a hozzá kapcsolódó természettudományos tantárgyakkal, valamint a nyelvoktatás, felölelve az anyanyelv és idegen nyelv tanításának körét, nagy gondot fordítva az informatikai ismeretek kialakítására. Fennállásunk óta nagy hangsúlyt fektetünk a humán műveltségtartalmak építésére. Komoly hagyományokkal rendelkezünk a művészeti nevelés terén is. Azon iskolák sorába kívánunk tartozni, amelyek tevékenyen részt vállalnak abból, hogy tanulóink az alapkészségek kialakítása után hatékony tehetséggondozó és felzárkóztató program segítségével felvételt nyerve a megfelelő közép - és felsőfokú oktatási intézményekbe nemzetközi összehasonlításban is megállják helyüket.

1

Helyi tanterveink kialakításánál figyelembe vettük iskolánk sajátosságait nemcsak az óraterv, hanem a tananyag, a képességfejlesztés, a követelményszint megállapításánál is. Intézményünk Székesfehérvár kertes, családi házas övezetében helyezkedik el. A beiskolázási körzetünk tágabb, mivel a tehetséggondozás iránti igények miatt a város távolabbi részéről, sőt a környező településekről is járnak hozzánk gyermekek. Iskolánk a 2002/2003-as tanévben az OM által támogatott COMENIUS 2000 minőségfejlesztési program „Partnerközpontú Működés” intézményi modelljét kiépítette.

2

HELYZETELEMZÉS, A PEDAGÓGIAI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE

Az iskola működését meghatározó adatok a helyi pedagógiai program megírásának időszakában a 2004/2005. tanév végén. Tanulólétszám: 606 fő, (ebből fiú 312; leány 294) 1 - 4. osztályba jár: 227 tanuló 5 - 8. osztályos: 379 tanuló Bejáró tanulók száma: 117 fő Tanulócsoportok száma: 23 1 - 4. évfolyamos 9 csoport 5 -8. évfolyamos 14 csoport Egy osztályra jutó átlaglétszám: 26,4 fő Napközis csoportok száma: 10 (1-4. évfolyamban 9; 5-6. évfolyamban 2) Tanulószoba: 1 csoport (7 - 8. évfolyamban) Tantestület létszáma: 46 fő Szakmai munkaközösségek száma: 6 Közalkalmazotti álláshelyek: 61,5

1. Személyi feltételek Az elkövetkező években - a népesség-nyilvántartási iroda prognózisát is figyelembe véve - a gyermeklétszám 550 – 600 fő között fog mozogni. Ez középtávon (5 év) 22 - 24 tanulócsoport, valamint 10 napközis és 1 tanulószobai csoport kialakítását feltételezi. A tanulócsoportok megoszlása: 1. évfolyam 2 osztály 2. évfolyam 2 osztály 3. évfolyam 2 osztály 4. évfolyam 2 osztály

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

4 osztály 4 osztály 3 - 4 osztály 3 - 4 osztály

A napközis csoportok az évfolyamokhoz igazodnak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam

2 csoport (osztályonként) 2 csoport (osztályonként) 2 csoport (osztályonként) 2 csoport (osztályonként) 1 csoport ( összevontan) 1 csoport ( összevontan)

3

5. és 6. évfolyamon elsősorban a tanulók napi óraszámának csökkenése miatt szükséges a napközis csoportok megszervezése. Feladata az átmenet megkönnyítése és a felzárkóztatás. A tanulószoba elsősorban a felzárkóztatást szolgálja a 7 - 8. évfolyamon, de elősegíti a szabadidő hasznos eltöltését is. ( informatika, könyvtár) 5. évfolyamtól városi beiskolázással két emelt szintű matematika osztályt szervezünk. Ez a 6. évfolyamon folytatódik, majd 7. évfolyamtól a hatosztályos gimnáziumi beiskolázás miatt – az évenkénti feltételeknek megfelelően - a tanulócsoportok átszerveződnek. Az idegen nyelv (angol, német) tanulása harmadik évfolyamtól kezdődik. A 2004/2005-ös tanévben angol nyelvet 291 tanuló német nyelvet 193 tanuló tanul 3 – 8. évfolyamon. Fontos, hogy részükre a folyamatosság és fokozatosság elvét megtartsuk. Félállásban alkalmazunk gyermek - és ifjúságvédelmi felelőst, főállásban könyvtárost. A gyermekek személyiség - fejlesztésében sok segítséget nyújt a főállású iskolapszichológus. Tantestületünkben négy főnek van egyetemi végzettsége, hat fő rendelkezik pedagógiai szakvizsgával (közoktatás-vezető, szabadidő szervező), 20 kollégának két vagy több diplomája van. Általános iskolai tanár 24 fő, tanító 18 fő. Jelenleg is hárman másoddiplomájukért tanulnak.

Tantestületünk szakos ellátottsága, a tanítandó tantárgyak alapján Magyar nyelv és irodalom szakos Történelem Német nyelvszakos Angol nyelvszakos Orosz nyelvszakos Matematika szakos Fizika szakos Informatika szakos Kémia szakos Biológia szakos Földrajz szakos Rajz szakos Technika szakos Testnevelés szakos Ének-zene szakos Tanítói képesítéssel rendelkezik

5 fő 4 fő 3 fő 3 fő 4 fő 8 fő 4 fő 3 fő 2 fő 3 fő 4 fő 2 fő 2 fő 3 fő 2 fő 18 fő 4

Pedagógia szakos Nyelvvizsgával rendelkezik Népművelő

1 fő 5 fő 4 fő

A felsorolás bizonyítja, hogy a műveltségi területekből kialakított tantárgyak tanítása 100 %-os szakos ellátottsággal megoldható. A pedagógus továbbképzés keretén belül a tantestületből nagyobb létszámban a következő továbbképzéseket végezték el kollégáink: informatika – számítástechnika tanulás tanítása életvezetési ismeretek ECDL minőségfejlesztési alapismeretek és módszerek

32 fő 25 fő 30 fő 10 fő 8 fő

Az iskola pedagógiai munkájának irányításában és szervezetében fontos szerepet töltenek be a szakmai munkaközösségek és a minőségfejlesztési támogató csoport. Működésük az iskolavezetőség lineáris szerkezetében is helyet kap. 1. sz. melléklet:

A Hétvezér Általános Iskola vezetési struktúrája

2. Tárgyi - dologi feltételek Iskolánk 1981-ben épült könnyűszerkezetes clasp építési rendszerrel. A kétszintes épület nyugati részén helyezkednek el a kb. 50 négyzetméteres tantermek, amelyeknek egyik oldala a terem teljes hosszában ablak. Ez a szélsőséges hőingadozásokat felerősíti. A hosszú folyosót megszakítja a kiszélesedő aula, amely az iskolai rendezvényeknek tág teret biztosít az emeleti folyosó galériás megoldásával együtt. Az épület állaga rohamosan romlik, ezt mutatják a sorozatos beázások, a nyílászárók meghibásodásai, a műanyag padló és a mosható falak kopottsága, a betonaljzat felpúposodása. Az épület egyik szárnyát alkotja a 600 adagos főzőkonyha az ebédlővel, ahol önkiszolgáló étkezéssel egyidejűleg közel 120 fő ebédelhet. Ehhez a szárnyhoz csatlakozik az elektronikusan mozgatható térelválasztóval két részre osztható kosárlabda pálya méretű tornaterem és a négy öltöző. A földszinti tantermekben beépített szekrények vannak, az emeletiek közül pedig hatnál a teremből szertárak nyílnak. Huszonegy terem osztályteremként funkcionál. Szaktanterem a fizika-kémia előadó, a számítástechnika terem, nyelvi labor és a két technika terem. A többi tantárgy esetében óracserével lehet bejutni az ének, rajz, biológia stb. tantermekbe. Minden teremhez a stúdióból üzemeltethető hangszóró és zártláncú videorendszer tartozik. 5

A berendezést mozgatható kétszemélyes asztalok és székek alkotják, a táblák lapozhatóak. A napközis és tanuló szobai foglalkozások a délelőtti osztálytermeket használják. Az épület két oldalról védi az udvart, amely fás, ligetes, bokros kialakításával a gyermekeknek nagy mozgásteret biztosít. A kicsiknek homokozó, mászóka, és udvari fa játékok, a nagyoknak kő ping-pong asztalok, kosárlabda palánkok állnak rendelkezésre. A szabadtéri, aszfaltborítású sportpálya az épület utca felőli részén kézilabdapálya méretű, négy oldalról hálóval védett. Az iskola taneszközökben, oktatási anyagokban átlagos felszereltségű. A szertárak ellátottsága biztosítja a tanításhoz szükséges szemléltetést és eszközöket. Írásvetítő minden teremben rendelkezésre áll a rögzített vetítővászonnal. Televíziók kiépített video lánccal illetve video-lejátszókkal elsősorban a napközis termekben vannak. Hordozható CD –s, magnós rádióval rendelkeznek az idegen nyelvszakosok. Az ének teremben HI-FI torony, CD lejátszó. elektromos zongora és pianínó segíti az oktató munkát. A könyvtár osztályterem nagyságú helyiségben nyert elhelyezést, a kötetek száma meghaladja a 16 ezret, melyet kb. 250 db elektronikus dokumentum (CD, videokazetta, számítógépes multimédia anyag) egészít ki. A könyvtárban és a számítástechnika teremben összesen 34 számítógép működik, hálózatra kötve, színes monitorokkal és nyomtatókkal. A SULINET és az AXELERO biztosítja az Internet hozzáférhetőséget az épület minden helyiségében. Itt található iskolánk honlapja is. www.hetvezer-szfvar.sulinet.hu

3. Az iskola anyagi kondíciói Az 2004. évi költségvetést 200.583 ezer Ft-tal terveztük. Személyi juttatás járulékaival 158.835 ezer Ft Dologi 41.748 ezer Ft A dologiból szakmai célokra használható 590 ezer Ft (beszerzés, eszközfejlesztés stb.) Egyéb 41.158 ezer Ft (energia, karbantartás, üzemeltetés, tisztítószerek stb.)

4. A nevelő - oktató munka helyzete A nevelőmunkánk során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tanulói összetételt, a családi környezetet, a szülők szociális helyzetét, iskolázottságát. A gyermekek többsége kertes, családi házas lakókörzetben él. A szabad iskolaválasztás lehetőségét kihasználva az iskolánkba beiratkozott tanulók több mint fele nem körzetben lakik.

6

A tanulók jó szociokultúrális háttérrel rendelkeznek ebből adódóan pontosan megfogalmazottak és magas színvonalúak az iskolával szembeni szülői elvárások. Az országban jellemző gazdasági körülmények miatt a családok anyagi helyzete erősen polarizálódik. A gyermekvédelmi munkát megosztva két nevelő látja el, így alaposabban figyelemmel kísérhetik egyénenként a rászorulók helyzetét. A jelenleg veszélyeztetett gyermekek az iskola diáklétszámának 1 %-át adják. Komoly nevelőmunkát igényel az emelt szintű osztályok szellemiségének kialakítása, az egészséges rivalizálás egyensúlyban tartása. Az időnként túlzásokra, szélsőségekre hajlamos gyermekekből hiányzik a tolerancia és az alkalmazkodóképesség. A diákönkormányzat sok segítséget ad a gyermekek reális ítélőképességének kialakításához. A lehetőségekkel, a jogokkal való élni tudást gyakorolják rendezvényeiken, feladataikon keresztül (diákigazgató választás, Hétvezér nap, iskolarádió, diákügyelet stb.). A pedagógiai munka iskolai összehangoltsága és a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével négy képzési szakaszra bontjuk tartalmi munkánkat. Alsó tagozat: bevezető szakasz kezdő szakasz Felső tagozat: alapozó szakasz fejlesztő szakasz

1 – 2. évfolyam 3 – 4. évfolyam 5 - 6. évfolyam 7 - 8. évfolyam

Az alsó tagozat bevezető - kezdő szakaszában indul az alapkészségek és képességek kialakítása; a különböző adottságú testi, pszichikai fejlettségű és eltérő szociális környezetből érkező gyermekek ismereteinek közelítése; az iskoláskor szokásrendszereinek megalapozása. Ebben a szakaszban az osztálytanító munkáját segíti az iskolapszichológus, valamint a napközis nevelő. Tapasztalataink alapján az iskolakezdés nehézségeinek áthidalására játékos, fejlesztő foglakozásokat szervezünk évente a nagycsoportos óvodásoknak. Évek óta tanítjuk az enyhén jobbra dőlő írást és a szorobán használatát. A kezdő szakaszban 4. évfolyamon heti egy informatika órában ismerkednek a gyerekek a számítógépekkel. Az idegen nyelvet (angol, német) 3. osztálytól fél csoportban kezdjük el tanítani az előző években kiderült alkalmasság alapján. 4. osztálytól már mindenki tanul idegen nyelvet. Felső tagozaton az alapozó szakaszban elkezdődik a matematika tehetséggondozás. Városi beiskolázással indítunk két matematika irányultságú, emelt szintű osztályt és elindul az emelt szintű idegen nyelvoktatás. Kialakulóban van egy elsődleges irányultság a gyermekek érdeklődésének megfelelően (idegen nyelv, természettudományok). 7

Több tehetséges tanuló a 6. osztály befejezése után elkezdi a hatosztályos gimnáziumot. Ez az előző évekre visszatekintve általában egy osztálynyi tanulót érint. A fejlesztő szakaszban már minden tanuló előretekint és készül a továbbtanulásra. Átrendeződik a matematika emelt szintű osztály és az idegen nyelvet tanulók csoportbontása is. A tehetségesek számos tanulmányi versenyen mérettetik meg magukat és érdeklődésüknek megfelelő szakköröket választanak. Ez a korosztály adja a gerincét a diákönkormányzatnak. Kezdeményezőkészségük, lelkesedésük előremutató. A tehetséggondozást szolgálják a szakkörök és a tanulmányi versenyek. Az eredmények elismerését pedig a két alapítványunk a Hétvezér és a Tehetségekért díjai segítik, bejegyzésre vár az idegen nyelvi alapítványunk is. Hagyomány, hogy saját szervezésben hirdetünk városi, megyei és országos szintű versenyeket: • Matematika városi 2. és 4. évfolyamon • Informatika városi 4. évfolyamon • Móra - Hétvezér műveltségi vetélkedő megyei 4. évfolyamon • Zrínyi Ilona országos matematikaverseny 3 – 8. évfolyamon • Könyves Kálmán megyei történelem verseny 6 – 7. évfolyamon • Hétvezér-Teleki megyei idegen nyelvi verseny 8. évfolyamon • Öveges József megyei fizikaverseny 7 – 8. évfolyamon • Jedlik Ányos regionális fizikaverseny 6 – 8. évfolyamon Pedagógiai munkánk eredményességét jelzi, hogy már 7. éve végzik nálunk tanítási gyakorlatukat, a Kodolányi János Főiskola utolsó éves hallgatói angol, francia és német nyelvből. A 8. osztályosok számára helyi – többször átdolgozott – mérési rendszert alakítottunk ki. Tantárgy matematika magyar nyelv és irodalom idegen nyelv

Szóbeli emelt szint mindenki emelt szint

Írásbeli mindenki emelt szint

Aki alapóraszámban tanulja az idegen nyelvet, annak a matematika és a magyar mellett még egy közismereti tantárgyból kell beszámolnia. A tartalmi munka azon mozzanatait emeltük ki a helyzetelemzésben, amelyek a helyi pedagógiai program céljainak és feladatainak megoldásánál alapul szolgálnak. Az eddig elért eredményekre és sajátosságokra támaszkodva építjük fel helyi nevelő - oktató munkánkat. 8

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek Az oktatási törvényben megfogalmazott alapelvek szerint iskolánk felelőssége a gyermekek fejlődésének biztosítása (testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi területen egyaránt) és a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése. Ennek elveit - a tanulók személyiségének és a tanulóközösségnek a fejlesztését a családi életre, a környezetvédelemre, az egészséges életmódra nevelést – a szülőkkel együttműködve, nevelő – oktató munkánk során valósítjuk meg. Önkormányzati iskolaként világnézeti kérdésekben semlegesnek maradva lehetőséget kell adni a vallási és világnézeti hova tartozás többoldalú megismerésére. Az iskolai nevelés – oktatás magyar nyelven folyik. A Hétvezér Általános Iskola pedagógiai alapelvei: • a gyermeki ill. tanulói személyiségi jogok figyelembevételének elve • a humánus emberi értékek alakításának elve • a kellő érzelmi, akarati fejlődést biztosító motiváltság elve • az egységes alapokra épülő differenciálás elve • a fokozatosság elve • a felelősségteljes teljesítménymérés és értékelés elve - a tehetséggondozás elve. • eltérő kompetenciákkal bíró tanulók integrálásának elve 1.2. Intézményünkben az alapfokú nevelési - oktatási célok közt meghatározó: 1.2.1. Az európai, humanista hagyományokra épülő értékekkel való azonosulás fokozatos kialakítása tanulóinkban. Ennek érdekében részcéljaink: • olyan tanulók nevelése, akik érdeklődőek, a világ dolgaira nyitottak, a változásokra fogékonyak • tanulási képesség fejlesztése • szilárd, biztos alapkészségek kialakítása • gyakorlat orientált tudás, korszerű tudományos ismeretekre alapozva • egyéni képességeknek megfelelő foglalkoztatás (felzárkóztatás, nívócsoportok, szakkörök, emelt szint) • a munkafegyelem, kötelességtudat, együttműködési képesség erősítése

9

• • • • • •

reális önértékelés fejlesztése a helyes tanulási technikák kialakítása az élethosszig tartó tanulás megalapozása a tanulók eredményes felkészítése a versenyekre, pályázatokra, továbbtanulásra magas színvonalú idegen nyelv oktatás olyan kompetenciák kialakítása, fejlesztése tanulóinkban (kommunikáció, önképzés, kooperáció, szelektív információgyűjtés), amelyek későbbi tanulmányaikhoz feltétlen szükségesek lesznek.

1.2.2. A tanulók egészsége, szociális érése szempontjából kiemelt fejlesztő céljaink: • • • • •

• • •

egészséges életmód elsajátítása környezetkímélő magatartás kialakítása testileg, lelkileg, szellemileg, akaratilag, szokásrendjüket tekintve egészséges ifjak nevelése a szocializáció folyamatainak elősegítése a gyermek önmagával kapcsolatos pozitív alap-beállítódottságának építése a kritikai érzék fejlesztésével (tolerancia, alkalmazkodóképesség, tisztelet, jólneveltség, társas együttműködési képesség fejlesztése) a családcentrikus gondolkodás kialakítása a kommunikációs kultúra fejlesztése (nyelvi, irodalmi, vizuális téren is) szociális és műveltségi hátrányok enyhítése (napközi otthon, tanulószoba)

1.2.3. Iskolánk hagyományépítéséből adódó helyi nevelési célok: •

• • • •

• •

•

tanítványainkban kialakítani az egyetemes emberi értékeket, a nemzethez való tartozást (városunk, szülőföldünk - városismereti vetélkedők, vándortúrák, táboroztatások, éves kirándulások) lokálpatriotizmus erősítése, tekintettel Székesfehérvár kiemelkedő történelmi múltjára és jelenleg is betöltött szerepére fenntartjuk és ápoljuk az iskolánkban kialakult hagyományokat mind a kultúra, mind a közösségi élet területén az esztétikus környezet kialakítására és megőrzésére való igény kifejlesztése a művészeti nevelés kiemelt feladata a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése, (rajzpályázatok) nyelvi, irodalmi kommunikáció (irodalmi színpad), zenei képességek fejlesztése (énekkar, hangszeres zene) kétoldalú kapcsolatok építése közösségekkel, gazdasági és szakmai szervezetekkel iskolánk hagyományainak megfelelően keressük a lehetőségeket a nemzetközi kapcsolatok ápolására, az iskolánkban tanított idegen nyelvek minél szélesebb körű használatára, más országok kultúrájának megismerésére tanulóink a kommunikációs lehetőségeket kiszélesítve tevékenyen részt vesznek a diákönkormányzat, az iskolai fórumok, az Országos Diáktanács munkájában 10

1.3. Célok érvényesítése, pedagógiai feladatok: 1.3.1

Stratégia

Céljainkat olyan stratégiával kívánjuk megvalósítani, amely nemcsak az iskola körzetében lakó gyerekeknek szól, hanem a városban élő, logikus gondolkodású, tehetséges tanulóknak is. Ebből következik, hogy tananyagban többet kínálunk, amely magasabb követelményt is jelent a kerettantervekhez képest. Feladatunk, hogy a tanulót érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészítsük a középiskolai továbbtanulásra, a társadalomba történő beilleszkedésre, az élethosszig tartó tanulásra. Az iskolánk sajátosságaként kialakult és eredményesen működő matematika irányultság, illetve emelt szintű oktatásának továbbfejlesztése a hozzákapcsolódó természettudományos tantárgyakkal, valamint a nyelvoktatás, felölelve az anyanyelv és idegen nyelvek (angol, német) tanításának körét, iskolánk arculatának meghatározója. A tehetséggondozás mellett fontosnak tartjuk az iskolakezdés nehézségeinek áthidalását. Az iskolába kerülő gyerekek beilleszkedését segíti az a játékos fejlesztő foglalkozás, amelyet a nagycsoportos óvodásoknak hirdetünk meg. Nagy gondot fordítunk az 5. évfolyamon belépő osztályok, ezen belül különösképpen a matematikát emelt szinten tanuló osztályok beilleszkedésére, hiszen városi beiskolázással jön létre a két osztály. Miattuk is, de az 5. évfolyam alapozó szakaszának kezdeteként is külön iskolai rendezvényt tartunk ennek az évfolyamnak, a diákönkormányzat szervezésében (gólyaavatás). 1.3.2. Értékrendszerünk A helyi nevelési értékrendszerünk iskolánk célrendszeréből fakadóan az európai egyetemes emberi értékek kialakítása; az eredményes tanulás, az érdeklődés, az önfejlesztés igénye; a becsületességre, a megbízhatóságra, a tisztességre, a lelkiismeretességre, a felelősségre, a kitartó munkára nevelés. Olyan képességek kialakítását kell elkezdenünk, amelyet felnőttként a mai kor embere nem nélkülözhet: kommunikáció, kooperáció, bizonytalanban való eligazodás, szolidaritás, modern információs technológiák, az idegen nyelvek ismerete, vállalkozás, szelektálás az információkban. 1.3.3

Követelményrendszerünk

Személyiségfejlesztésünk során követelményrendszerünket a pedagógiai alapelveinkhez és céljainkhoz igazítjuk. Nemcsak a nevelő és a diák közötti kulturált viszonyt kérjük számon, hanem a tanulók egymással való figyelmességét, kapcsolatát, a toleranciát, az iskolával való azonosulást is. 11

A kerettantervek minimális követelményrendszerén felül az iskola sajátosságai alapján magasabb szintű követelményeket is felállítunk egyes műveltségi területekből, tantárgyakból. Iskolánk számára elismerő feladatot jelent a városunkban működő Kodolányi János Főiskola nyelvszakos hallgatóinak tanítási gyakorlatait biztosítani, amely a főiskola indulásától kezdődött. A nevelőtestület számára elengedhetetlen követelmény szakmai tudásának megőrzése és fejlesztése (önképzéssel, továbbképzéssel). Az iskolai követelmények nemcsak a tanórákra, hanem az iskolai élet minden területére érvényesek. Óraközi szünetekben, ebédnél, napköziben de egyéb iskolai rendezvényeken is elvárjuk a megfelelő magatartási formák betartását. 1.4. Pedagógiai eszközök, eljárások Iskolánkban minden pedagógus számára biztosított a nevelés és tanítás módszereinek és eszközeinek megválasztása. A nevelő – oktató munka sokszínűségét egyrészt szakmai továbbképzéseken szerzett ismeretek, másrészt a minőségfejlesztő munka során elsajátított módszerek biztosítják. Pl. benchmarking, SWOT analízis, páros összehasonlítás, kérdőív, diagrammok (halszálka, fa, Gantt), problémalista. A tanulás tanítása módszertanának ismereteit felhasználva, differenciált, egyéni képességekre épülő nevelő – oktató munka folyik intézményünkben. A számítógéppark és a könyvtár is az ismeretszerzés, képességfejlesztés lehetőségeit bővíti. Tiszteletben tartva a kollégák és a testület véleményét, konszenzusra kell törekedni az azonos évfolyamon tanítók tankönyv és taneszköz használatában. Tekintettel kell lenni az iskolán belüli átjárhatóságra, az egymásra épülő követelmények megtartására. Az első osztályban különböző olvasástanítási módszereket alkalmazhatnak a tanító nénik. Az írástanítás két fajtáját oktatjuk iskolánkban (álló gyöngybetűs és enyhén jobbra dőlő írás). Pedagógiai eszközeink és eljárásaink gazdagítását szolgálják azok a teamek, amelyek a minőségfejlesztő munkánk során szerveződtek, és folyamatosan dolgoznak: dolgozat koordinációs tábla, a középiskolába való átmenet segítése, a tanulók elismerésére dicsőségtáblák, a pedagógusok belső továbbképzési rendszerének megújítása, önértékelés – értékelés, az ügyeleti rend folyamatos karbantartása.

12

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulók személyiségének fejlesztése érdekében együtt kell működni a szülőkkel, a családdal. Figyelembe kell venni, hogy a nevelés és bizonyos esetekben az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. A személyiség fejlesztésben kiemelt szerepet szánunk az értelmi (kognitiv) nevelés terén a megértésen alapuló alkalmazásnak a probléma megoldásnak. Az érzelmi – akarati (affektív) fejlesztés szintjén olyan viselkedés kialakítása a feladatunk, amely a különböző külső hatások, értékek, attitűdök befogadására épülő értékrendet összhangba hozza a cselekvéssel. A személyiségfejlesztő tevékenység tanórai és tanórán kívüli keretben történik. Biztosítja ezt egyrészt a kötelező és választható tanórák helyi rendszere, másrészt a tanórán kívüli szervezett tevékenységi formák (napközi otthon, tanulószoba, egyéni foglalkozások, szakkörök, sportkör, énekkar, tanulmányi versenyek, kirándulások, diákönkormányzat rendezvényei). Az osztályfőnöki órák tematikája tartalmazza 5 - 8. évfolyamon az iskolapszichológus kommunikációs önismeret témájú foglalkozásait, különös tekintettel a 7. évfolyamra. Ezen az évfolyamon egy – egy tanuló személyiségében ugrásszerű fejlődés jelentkezik. A hatosztályos gimnáziumba felvételt nyert tehetséges diákok árnyékából előlépnek az újabb tehetségek. A megnyílt lehetőségek motiválják őket a jobb teljesítményre.

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói, közösségek kialakítása és fejlesztése során iskolánk együttműködik a Szülői Szervezettel. A családnak is feladata elősegíteni a gyermek közösségbe történő beilleszkedését. Minden pedagógus, de kiemelten az osztályfőnök feladata a rábízott tanulócsoport közösségi fejlesztése, az együttműködés. A magatartási szabályok elsajátításával és betartásával összefüggésben komolyan kell építenünk a házirend előírásaira, a jogok és kötelességek alkalmazására. Támaszkodnunk kell a diákönkormányzat működésére. A diákönkormányzatot irányító pedagógus segítségével az iskolaközösség fejlesztése is feladatunk. Az évente megrendezett diákközgyűlés is teret ad a közösségformálásnak. El kell érnünk, hogy a tanulók nyitottak, megértőek legyenek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg azokat. Törekednünk kell a természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Minden diák szerezzen személyes tapasztalatot az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelésében és megoldásában. A kommunikációs kultúra

13

középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés képességei álljanak. Meg kell tanítani a gyermekeket eligazodni az új információs környezetben és annak kritikai módon való használatában. A közösségfejlesztő tevékenység fontos színterei az osztályszintű rendezvények (sport, kulturális program, kirándulások) és az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, diákönkormányzat rendezvényei, hagyományok ápolása. Iskolánk sajátosságából adódóan az 5. évfolyamon szervezett új osztályközösségek a városi beiskolázás miatt külön figyelmet igényelnek nemcsak az osztályfőnököktől, hanem az osztályban tanító pedagógusoktól is. Számukra szervezett osztály és iskolai programokkal segítjük a közösséggé formálódásukat. Szükség esetén nevelőtestületi értekezleten is megvitatjuk az osztályközösségek formálásának tennivalóit. 7. évfolyamon ismét átrendeződnek az osztályközösségek a hatosztályos gimnáziumba felvettek miatt. Eggyel csökken a matematika emelt szintű osztályok száma. Ez is komoly kihívás a tantestület számára. Előrelátóan úgy irányítjuk már 5. évfolyamon a tantárgyfelosztást, hogy számítunk a két év múlva bekövetkező összevonásra. Az osztályfőnökök és szaktanárok felkészülnek az átrendeződésre úgy, hogy az itt maradt tanulókat lehetőleg a legkevesebb változás érje.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beiskolázást megelőzően az iskolapszichológusunk meglátogatja a körzeti óvodákat. Ennek egyik célja a beilleszkedési és magatartási zavarral küzdő gyermekek felderítése. Erre való figyelemmel történik az osztályba sorolásuk (társas kapcsolatok hatása), valamint az érintett szülőknek szóló tanácsadás, segítés. Első osztályban ezek a kisgyermekek rendszeresen részesülnek egyéni foglalkozásban, amelyet az osztálytanító és a pszichológus végez. Ez a tevékenység nagymértékben megkönnyíti az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek integrálódását. Így figyelemmel tudjuk kísérni fejlődésüket. Szükség esetén a Nevelési Tanácsadó vizsgálatát kérjük. Javaslatukra élünk a törvény adta lehetőséggel, és mentesítjük az értékelés és minősítés alól a tanulót. Az egyéni foglalkozásra a törvény által biztosított órakeretből nyílik lehetőség, ahol nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre történik a felkészítés. Az osztályközösségbe érkező új tanulók befogadását figyelemmel kísérjük és segítjük. Az iskolapszichológus 3. évfolyamon felmérést végez a tanulók viselkedéskultúrájával kapcsolatban; az 5. évfolyamtól kezdve az osztályfőnökök szociometriai mérésekkel támasztják alá tapasztalataikat a problémák megoldásában, felhasználva az Életvezetési ismeretek c. tanfolyamon tanultakat.

14

5. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A tehetséggondozást az emelt szintű osztályok biztosítják. A matematika irányultság jellemző iskolánkra, mivel négyre növeltük a matematika órák számát. Iskolánk sajátossága a nyelvtanítás, beleértve az anyanyelv tanítását is, hiszen e tantárgyak a helyi óratervek kialakításában is hangsúlyt kaptak. A szülői igények és a hagyományok alapján egy – egy angol és német nyelvi csoportot alakítunk ki 3. évfolyamtól. A tehetségesebbek felső tagozatban emelt szinten tanulhatják a nyelvet. Ezt a Kodolányi János Főiskolával történő együttműködés is igényli, mert már tizedik éve nálunk végzik tanítási gyakorlatukat az angol, német szakos hallgatók. Nyelvszakos nevelőink közül hárman gyakorlatvezetői, mentori szakvizsgával is rendelkeznek, közülük egyikük minősített oktatóként az országos listán is szerepel. Külön figyelmet és évenkénti újragondolást igényel a 7. és 8. évfolyam osztályainak kialakítása a helyi óratervek és az emelt szint alapján. Jellemző, hogy a hatosztályos gimnáziumok matematika és idegen nyelvi osztályaiba nagy létszámban nyernek felvételt tanulóink. A tehetséggondozást folytató emelt szintű osztályok átrendeződnek. A nálunk maradt 7 – 8. osztályos tanulók komoly versenytársai a gimnáziumba került diáktársaiknak. Számukra is biztosítani kell azt a lehetőséget az óraszámokkal, az esélyegyenlőség alapján, amelyet a gimnázium nyújt ugyanennek a korosztálynak. Így fontos az emelt szintű matematika osztályok és idegen nyelvi csoportok „megerősítése” a tehetségek fejlesztése szempontjából. A tehetséggondozást segíti elő a csoportbontásokban történő oktatás: idegen nyelv (angol, német,) informatika, az emelt szintű matematika, tárgyak esetén.(természetesen a törvényi előírások megtartásával). Iskolánkban nagy hagyománya van a különböző tanulmányi versenyeken való részvételnek. Tehetséges tanulóinkat ösztönözzük és segítjük a tanulmányi versenyeken való részvételre. Az évenkénti eredmények (városi, megyei, országos helyezések) igazolják törekvéseinket. A saját szervezésű versenyeink is közismertek a megyében: Zrínyi Ilona Matematika Verseny 3 – 8. évfolyam, Móra – Hétvezér Műveltségi Vetélkedő 4. évfolyam, Matematika és Informatika Verseny 4. évfolyam, Matematika Verseny 2. évfolyam. Könyves Kálmán történelem verseny 6 – 7. évfolyam, Hétvezér – Teleki idegen nyelvi verseny 8. évfolyam, Jedlik Ányos fizikaverseny 6-8. évfolyam, Öveges József fizikaverseny 7-8. évfolyam. Az egyéni foglalkozás órakeretének szinte felét a versenyek felkészítésére használjuk fel. A 8. évfolyamosok számára kimeneti mérést szervezünk. Külön mérési szabályzat írja elő a kötelező és választható tárgyak körét. A tanórán kívüli foglalkozások közül a tehetséggondozás, a képességek kibontakoztatása elsősorban szakkörön, énekkaron, sportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai órakeret szűkössége miatt önköltséges szakkörök (idegen nyelv, informatika) indítására is van igény.

15

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek-és ifjúságvédelemi tevékenység minden pedagógus feladata. A nyolc évet felölelő intervallum miatt ezt a munkát két nevelő koordinálja: 6 - 10 éves korosztály 10 - 14 éves korosztály A veszélyeztetett, és bármilyen okból hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése mellett komoly felderítő és megelőző munkát végzünk a gyermekvédelmi felelősök irányításával. Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról biztosítja a jogszerű intézkedéseket. Ennek érdekében a gyermekvédelmi felelősök: • az osztályfőnökökkel együttműködve bekapcsolódnak a családlátogatások megvalósításába • felmérést készítenek a munkanélküli szülőkről • szükség esetén javasolják a gyámügy felé a családok anyagi támogatását (rendszeres nevelési segély, étkezési díjak átvállalása, ösztöndíjak) • összeállítják az ingyenes tankönyvre jogosultak listáját • az osztályfőnökök javaslatai alapján felosztják a tankönyvsegélyt • kapcsolatot tartanak karitatív szervezetekkel • a gyermekek szabad idejének és társas kapcsolatainak alakulásában segítséget adnak (napközi, tanulószoba stb.). • kiemelten figyelnek a szünetek, a nyári táborozás lehetőségeire • tanácsot adnak a problémás gyermekek továbbtanulásához • együttműködnek a gyermekjóléti szolgálattal, szakszolgálatokkal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal a megelőzés és megszüntetés érdekében. • figyelemmel kísérik az igazolatlanul hiányzó tanulókat, keresik a hiányzás okát

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Minden pedagógus feladata a bármely oknál fogva hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának segítése. Az iskolánkba kerülő gyermekek tanulási kudarcainak elkerülésére szűrővizsgálatot, prevenciót végez az iskolapszichológus. Az egyéni foglalkozás órakeretének felét erre a célra használjuk fel. Külön program biztosítja az iskolakezdésnél jelentkező problémák kezelését: órarendszerinti korrepetálás, dyslexiás foglalkozások, iskolapszichológus fejlesztő foglalkozásai. Az integrációt a számítógépes fejlesztő programok használata is segíti. A beszédhibák korrigálása a Beszédjavító Intézet logopédiai rendelésén történik.

16

A felzárkóztató program alkalmazásáról egyéni fejlesztési terv alapján a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Rehabilitációs Bizottság dönt. A napközi otthon és a tanulószoba foglalkozásai sok segítséget adnak a tanulók felzárkóztatásában. A tanév folyamán a tanulási kudarcok kiküszöbölését egyéni foglalkozásokkal oldjuk meg.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A napközi otthon és a tanulószobai ellátás szociális funkciókat is teljesít. A gyermekvédelmi felelős irányításával évente feltérképezzük a szociális hátrányokkal küzdő gyermekeket és problémáikat. Az iskolai étkezés igénybevételének figyelemmel kisérése szerint feltárhatók a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények. A szociális juttatások lehetőségeiről tájékoztatást tartunk a tantestületnek és az érintett szülőknek. A tankönyvtámogatás elveinek és mértékének meghatározásánál a szociális körülmények meghatározóak. Az ingyenes tankönyvjuttatást a jogszabályoknak megfelelően bonyolítjuk le. Ösztönözzük a helyi, regionális, országos támogatásokra és pályázatokra történő jelentkezéseket. Felkutatjuk a nyári táborozások és üdülések lehetőségeit a kedvezményes elbírálásokat. A gyermekjóléti és karitatív szervezetekkel szoros kapcsolattartásra törekszünk.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A helyi tantervekben önálló fejezetként szerepelnek a tanulói tevékenységet igénylő tananyag feldolgozásához szükséges taneszközök. A kötelező taneszközök listája külön floppy lemezen szerepel.

10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei A család és az iskola együtt jelenti azt az elsődleges környezetet, amelyben a gyerekek felnőnek, fejlődnek. A szülő az otthoni környezetben ismeri meg gyermekét, a pedagógus az iskolában. Ezért a nevelés nem lehet sem a szülő, sem a pedagógus kizárólagos feladata. Együtt kell működnünk, támogatnunk kell egymást a tanári, illetve a szülői szerepben. Ez nem könnyű feladat. A nevelési módszerek tekintetében még a családon belül sincs mindig összhang. Az összhang csak párbeszéd útján alakulhat ki – ehhez kedvező légkört kell kialakítani a partnerek között.

17

A bizalom légkörének kialakítását kezdhetjük annak feltárásával, mi nehezítheti a szülői együttműködést: például a szülő egyedülálló, másodállása van, rendszeresen túlórázik. Lehetnek belső akadályok is: néhány szülő az aszimmetrikus viszony, saját diákéveiből fennmaradt rossz emlék miatt, más esetleg a kapcsolatteremtő képesség hiánya, vagy a társadalmi-kulturális különbségek miatt zárkózik be. Az ideális kapcsolat kialakítása a pedagógustól nyitottságot, önbizalmat, empátiát, gondoskodást, megbízhatóságot és rugalmasságot igényel. Minél jobban elmélyül a párbeszéd, annál eredményesebben valósíthatjuk meg a nevelési feladatokat, s az eredmények a tanulási teljesítményben is jelentkezni fognak. Az iskola és szülő együttműködésének további formái: fogadó óra, szülői értekezlet, szülői fórum. A szülői szervezetet az osztályokban működő szülői munkaközösségek vezetői alkotják. Működési rendjét külön szabályoztuk. 2. sz. melléklet:

A Hétvezér Általános Iskola Szülői Közösségének Szervezeti és Működési Szabályzata

A tanulók számára kialakított választható órákat minden tanév elején a szülők nyilatkozattal tudomásul veszik, amely az egész tanévre szóló kötelező részvételt jelent a törvényességi előírások alapján.

11. Egészségnevelési program 11.1. Az iskola szerepe az egészségnevelésben Az iskolára nagy felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Feladata, hogy minden tevékenységével elősegítse ezt, személyi és tárgyi környezetével biztosítsa azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az iskola más társadalmi szervekkel a tágabb környezetre is hatást gyakorol. 11.2. Célok: 11.2.1. Rövid távú: Olyan egészségfejlesztő programokat szervezünk amelyekben öntevékenyen vállalnak feladatokat és amelyek: • növelik az iskolai közösségek összetartó erejét; • növelik a gyerekek cselekvési lehetőségeit; • népszerűsítik az egészséges táplálkozást; • a figyelem középpontjába helyezik környezetünk tisztaságát.

18

a

tanulók

A programokat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánkban csökken: • a betegségek miatti hiányzás • a túlsúlyos gyerekek száma • a tanulók magatartásának agresszivítása. 11.2.2. Hosszú távú: Olyan közösség létrehozása, amely az emberi méltóságot, testi és szellemi egészséget, alkotó tevékenységet kiemelt fontosságúnak tartja, és nagy figyelmet fordít azokra a tanulókra is, akik fogyatékosságuk vagy hátrányos helyzetük miatt nehezebben tudnak a közösségbe beilleszkedni. 11.3. Feladataink: A lakosság egészségügyi állapotában úgy érhetünk el pozitív irányú változást, ha a legintenzívebb szocializációs időszakban – az általános iskolában - nyújtunk segítséget, mielőtt a különböző ártalmakkal találkoznának. • felvilágosító munka, prevenció. (drog, alkohol, dohányzás) • gyakorlatok: konfliktushelyzetekben a helyes választáshoz szükséges képességek kialakítása • személyközi viszonyok ápolása a harmonikus személyiség kialakításához • olyan képességek kialakítása, hogy később kontrollt szerezzenek egészségük felett, többet törődjenek vele, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal 11.4. Személyi és szakmai feltételek: • • • • • •

megfelelő szakmai felkészültségű nevelők, osztályfőnökök, testnevelők egységes prevenciós szemlélet iskolapszichológus vezetésével önismereti műhelymunka gyermekvédelmi felelősök segítsége drogügyi koordinátor és az osztályfőnökök együttműködése diákönkormányzat véleményének kikérése

11.5. Segítő kapcsolatok - együttműködő partnerek: • • • •

család: a legfontosabb partner a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, ezért igyekszünk megnyerni a szülőket, hogy támogassák iskolai programjainkat iskolaorvos: rendszeres szűrővizsgálatot végez, felhívja a figyelmet azokra a tanulókra, akik több odafigyelést igényelnek védőnő: felvilágosító tevékenységével segíti az oktató – nevelő munkát Nevelési Tanácsadó: rendszeres konzultációval segíti pedagógiai munkánkat 19

• • •

Karitász RÉV Szenvedélybeteg - Segítő Szolgálat: munkatársai tréningekkel egészítik ki munkánkat iskolai étkeztetés: az iskolavezetés javaslattal élhet a menü összeállításában iskolafogászati rendelés

11.6. Tartalmi elemek 11.6.1. Állapotfelmérés Az iskolába belépő gyerekek testi adottságainak, tájékozottságának és neveltségi szintjének felmérése, majd ennek kontrollmérése a 2., 4. és 7. évfolyamokon. A gyerekek között a krónikus betegségben szenvedők megismerése, gyógytestnevelésben részesülők felmérése. 11.6.2. Folyamatos feladatok Alsó tagozat – napközi • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

folyamatos felzárkóztatás a gyengébb tanulóknak mindennapi testnevelés: heti három testnevelés óra azokon a napokon amikor nincs testnevelés óra 30 perc játékos mozgás biztosítása azoknak a gyerekeknek akik napköziben vannak délután naponta 45 perc szabadban való mozgás lehetővé tétele A mindennapi testnevelés megvalósításában a napközis nevelőkre fontos feladat hárul. Ennek tematikája a napközis foglalkoztatási tervekben kerül kidolgozásra. helyes napirend kialakítása játék a szabadban séta a közeli parkba, játszótérre tantermek szellőztetése, megfelelő világítás öltözködés az időjárásnak megfelelően játékos csoportfoglalkozások a témában helyes étkezési és higiéniai szokások kialakítása, mindennapi gyakorlata mosdó, WC használata kultúrált étkezés fogápolás egészséges táplálkozás, iskolatej egészséges táplálkozás: csoportközi foglalkozások keretében évente 1 – 1 nap (elméleti és gyakorlati ismeretek) vendégelőadó, védőnő, gyermekorvos) közlekedési ismeretek elsajátítása, folyamatos bővítése egyéni és csoportos gyalogos közlekedés alapszabályai 20

• • • • • •

kerékpáros közlekedés szabályai közlekedési eszközök és táblák megismerése a közlekedés illemtana balesetveszély az udvaron: beszélgetés a témában az udvari játékok helyes használata

Felső tagozat •

•

•

•

Tanórai foglalkozások: - iskolánkban biztosítva van az osztályfőnöki óra amelynek helyi tantervébe beépülnek a NAT-ban megjelölt kiemelt fontosságú témák - Always – program fiúknak, lányoknak a 6. évfolyamon - drogprevenciós program külső előadókkal - etika tantárgy keretein belül személyiségfejlesztő gyakorlatok, egészségfejlesztő ismeretek átadása a 7. évfolyamon - egészségtan modul a 6. évfolyamon természetismeret tantárgy keretén belül - testnevelés tantárgy előírt mérései Tanórán kívüli tevékenységek: - fogászati szűrések az iskola fogászati rendelőben - Hétvezér-Nap: sportversenyek, tanár-diák meccsek , sportolók meghívása, a sport népszerűsítése a Diákönkormányzat szervezésében. - mindennapos testnevelés a felső tagozatos napközis csoportok számára - a DÖK szervezésében hagyományt teremtő „focikupa” szervezése - az iskola környékének rendszeres szépítése, takarítása - étkezési és higiéniai szokások Tájékoztatás, kapcsolattartás formái: - szülői értekezletek - szülők fóruma - diák fórum - rendszeres orvosi szűrés, védőoltások - védőnői tanácsadás (1 nap/hét) Iskolán kívüli rendezvények: Iskolánk részt vesz a különböző városi sportnapokon (Kihívás Napja, Városi Sportfesztivál, Samsung –futás, Mc Donald’s – futás, Autómentes – nap, )

21

11.6.3. Mérés értékelés Mérés a tantárgyak keretein belül, illetve tesztmódszer segítségével osztályfőnöki órákon történik. A mérések eredményei alapján minden tanévben egyszer megtörténik a program átfogó értékelése, amely az osztályfőnöki munkaközösség feladata. Az értékelés következménye: • a jól bevált rendezvények standardizálása • a gyengébben sikerült de céljaink szempontjából fontos programjaink javítási lehetőségeinek felkutatása • a rosszul megválasztott célok korrigálása 11.7. Mindennapos testnevelés 1 – 4. évfolyamon A 6-10 éves gyermek egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, kellő aktivitást és terhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül. 11.7.1. Cél A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása 11.7.2. Feladatok • A tanulók mozgásigényének kielégítése, ezen keresztül elősegíteni a gyermekek megfelelő testi, akarati, erkölcsi fejlődését. •

Egészséges életmódra, rendszeres testmozgás igényére nevelés.

•

A mozgás célzott fejlesztése a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatása, fizikai erőnlét fejlesztése.

11.7.3. A mindennapos testnevelés színterei • •

Az iskola helyi tantervében meghatározott heti három testnevelés óra Iskolai sportköri foglalkozások Tevékenység Játékos képességfejlesztő foglalkozás Kézilabda Tollaslabda

1-2. osztályosok számára

3-4. osztályosok számára

45 perc / heti 2-szer

45 perc / heti 2-szer

45 perc / heti2-szer fiúknak 45 perc / heti 1-szer

22

Az egyes iskolai sportköri foglalkozásokat a hét különböző napjain szervezzük, így egy tanulónak lehetősége van hetente több foglalkozáson részt venni. •

A gyermek kötetlen, motivált szabad mozgástevékenységének biztosítása szabad levegőn a napközi otthoni nevelés keretében

A természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetésének fontos színtere a napközi otthon. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagyni, a szabadban végzett mozgásos tevékenység (népi mozgásos játékok, túra, testnevelési játékok, labdás gyakorlatok és játékok, ugróiskola, szánkózás, csúszkálás stb ) fokozza a gyermek edzettségét, teherbíró képességét, segíti fizikai fejlődését, ezért napközi otthonban a mozgásos tevékenységet lehetőleg szabad levegőn célszerű szervezni. Nagyon jó lehetőséget nyújt a különböző mozgások gyakorlására az udvari sportpálya, az udvaron felszerelt kosárlabdapalánk, a különböző méretű mászókák, udvari fajátékok, labdák, ugrókötelek, tollasütők. 11.7.4. A napközis nevelő feladatai a mindennapos testnevelés feladatainak megszervezésében •

Minden nap adjon lehetőséget a gyermeknek minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra. ( naponta legalább 60 perc )

•

Adjon ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgásra. Játékos sportdélután havonta egy alkalommal 11.7.5. Ügyességfejlesztő sportprogramok

A délutáni szabadidős tevékenység keretében ügyességfejlesztő sportprogramok körültekintő szervezése biztosítja a közös mozgás örömét, elősegíti a társas kapcsolatok kiépítését. A társakhoz alkalmazkodás mozgás közben fejleszti a tanuló, önuralmát, toleranciáját, együttműködő képességét, akaratát. Kialakít egy egészséges versenyszellemet. • • • • •

Őszi, tavaszi futball bajnokság Floorball bajnokság Futóversenyek Játékos sor– és váltóversenyek A városi tömegsport rendezvények programjainak kihasználása 23

11.7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérését évente két alkalommal – a tanév elején és a tanév végén – de évente legalább egyszer (ősszel) végezzük. 11.7.1. A mérések célja •

A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása.

•

Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása, az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása.

•

A megtervezett rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése.

•

A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése.

11.7.2. Teljesítménypróbák Motoros próbák 2000 m síkfutás Szlalom futás Szlalom labdavezetés Helyből távolugrás Labdatovábbítás 60 m futás Tömött labda dobás hátra Függőleges felugrás Négyütemű fekvőtámasz

1.o

2.o

X

X X X X

X X

3.o X X X X X

Évfolyamok 4.o 5.o X X X X X X X X X X X

6.o X

7.o X

8.o X

X X X X

X X X X

X X X X

X

X X

X X

A motoros próbák leírását és a mért eredmények értékelését iskolánk testnevelés tanterve részletesen tartalmazza.

Az egészségnevelési programot az egészségfejlesztő csoport dolgozta ki, és a feladatok megvalósításában is vezető, koordináló szerepet tőlt be.

24

12. Környezetnevelési program 12.1. A szemléletváltás szükségességének okai • • • • • •

környezetünk állapotának romlása a pénzközpontú szemlélet terjedése fogyasztói kereslet növekedése a káros anyagok egyre nagyobb mennyiségű kibocsátása emberek életmódjában történő változás a természettől történő eltávolodás egyre több egészséget károsító hatással kell számolni

A szemléletváltáshoz a környezeti nevelés segít hozzá. A környezeti nevelés a környezeti ismeretek, a környezeti problémák megoldásához szükséges készségek, a környezethez fűződő érzelmi viszonyulások és értékek pedagógiai eszközökkel való formálása. Mindez az egész személyiségre, a teljes emberre ható nevelési folyamat. Stratégiai célkitűzések: •

•

hozzásegíteni tanulóinkat, hogy kialakuljon bennük a jövőre vonatkozó felelősségérzet és elkötelezettség, mely képessé teszi őket a környezet védelmére és jobbítására. a fenntartható fejlődés szemléletének kialakítása

Ennek megvalósítása érdekében tűztük ki rövid távú céljainkat: • • • •

környezettudatos magatartás kialakítása- teljes körű személyiségfejlesztés a környezeti nevelés folyamatosságának kialakítása a környezetről széles körű ismeretek átadása, tanulóink eljuttatása a megértés szintjére a tanulók megismertetése a helyi környezeti értékekkel, bevonásuk a saját környezetük problémáinak megoldásába, tapasztalás, cselekvés, nevelés a környezetről, környezetben, a környezetért

12.2. A környezeti nevelés témaegységei • • • • • •

az éghajlat a talaj, a kőzetek és ásványok a víz megújuló, és nem megújuló energiaforrások a növények és állatok az emberek és közösségeik

25

• •

az építés, iparosítás és a hulladék a fenti tényezők társadalmi, gazdasági, jogi, és etikai problémái

Így bővül ki a környezeti nevelés a fenntarthatóság pedagógiájává. 12.3. Átfogó feladatok A fejlesztenünk kell a tanulók ismereteit, készségeit és hozzáállását. A biztos ismeret a környezettel kapcsolatos ítéletalkotás alapja, tehát a tanulóink ismereteit szilárdan megalapozzuk, és növeljük a következő területeken: • a környezetben előforduló természeti folyamatok, az emberi tevékenységeknek a környezetre gyakorolt hatása; • a környezeti változások a múltban és a jelenben; • a múltban hozott döntések és cselekedetek hogyan érintik a környezetet, a jelenlegi döntések és cselekedetek hogyan befolyásolják a jövőt; • környezeti problémák, pl. üvegházhatás, savas eső, légszennyezés; • a helyi, országos és nemzetközi (EU) törvénykezés, környezetpolitikai döntéshozatal; • az egyének, csoportok, közösségek és nemzetek környezeti egymásrautaltsága; • az emberi élet és megélhetés milyen módon függ a környezettől; • a környezeti kérdésekkel kapcsolatos problémák a társadalomban és közvetlen környezetünkben; • a tervezési, kivitelezési és esztétikai szempontok fontossága; • a környezet védelmére és fenntartására irányuló hatékony és hathatós cselekvés fontossága. A tanulóinkban kialakított készségeknek segíteniük kell az ismeretszerzést, a problémalátást, problémamegoldást. Ezért a következő területek fejlesztését emeljük ki: • kommunikációs készség • számolási készség • tanulási készség • problémamegoldási készség • személyes és társas készségek • informatikai készség Tanulóink hozzáállásában ki kell hogy fejlődjön: • • • • •

a környezet és más élőlények iránti tisztelet, törődés és gondoskodás a környezeti problémákról való önálló, szellemileg független gondolkodásmód mások nézeteinek és véleményének tiszteletben tartása a bizonyítékok és racionális érvelés iránti tisztelet tolerancia és nyitottság

26

12.4. Tartalmi elemek, a környezeti nevelés színterei Cél: • •

az érzelmi kötődés és a kívánt magatartásformák kialakítása a gyerekek környezettudatos magatartásának kialakítása, szokásrendszerek működtetése, rögzítése

Minden évfolyamon feladat: • • • • •

• • •

esztétikus, rendezett környezet megteremtése értékrend kialakítása a környezettudatos nevelés megalapozására növények gondozása az osztálytermekben kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségeinek bemutatására a valós környezet megfigyelése, vizsgálata az élővilág sokszínűségének, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltának és az ember felelősségének tapasztalása érdekében kiállítások szervezése a tanulók természetes anyagok felhasználásával készült munkáiból tanulóknak kiadott önálló feladatok a környezeti nevelés témaköreiben iskolai átfogó környezetvédelmi programokban való részvétel

A tartalmi elemeket tanórai és tanórán kívüli tevékenységek keretein belül valósítjuk meg. 12.4.1. Tanórai keretek Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és az azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Osztályfőnöki órákon környezetvédelmi témák feldolgozása. Ezeket a helyi tanterv tartalmazza. A tantárgyak lehetőségei: • -

Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv , a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását

27

A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra törekvés, a probléma- felvetés és vitakészség, véleményalkotási képesség. • -

• -

• -

• -

• -

Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek során alakult át a természet tudják értelmezni hogyan hatott a gazdálkodás a környezetre, az életmódra a közösségi normák alakulására Matematika A tanulók tudjanak táblázatokat, grafikont készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készség. Környezetismeret A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Természetismeret A tanulók váljanak képessé az természeti jelenségek elemi szintű értelmezésére természettudományos gondolkodás kialakításához a megfelelő képességek kialakítása Rendelkezzenek megfelelő képességekkel a természettudományos gondolkodás kialakításához. Fizika A tanulók ismerjék meg az élő szervezetre káros hatások egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat az alternatív energiahordozókat és forrásokat A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára.

28

• -

• • -

• • • -

Kémia A tanulók törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására ismerjék a környezetüket legjobban szennyező adatokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatokat gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásának eredményeit ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit tudják, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat, és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően Ének-zene A tanulók ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit a természetes anyagok használatát Technika és életvitel A tanulók tudják a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit

29

• -

• -

Informatika A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre ismerjék a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes

12.4.2

Tanórán kívüli lehetőségek:

Célunk, hogy a választott programok és az alkalmazott módszerek • •

• •

adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére, rendszerezzék, szelektálják mélyítsék el a már meglévő ismereteket fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fontos képességeket (pl. problémamegoldó, konfliktuskezelési képességek, tolerancia, alternatív gondolkodás) ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat

Az iskolánkban szervezett tevékenységek közül vannak folyamatosak és idényjellegűek. • egész éven át számon tartjuk a jeles napokat, ezekről a faliújságon • megemlékezünk • többfordulós házi versenyeket szervezünk • célunk, hogy kirándulásaik során az osztályaink eljussanak legalább egy nemzeti parkunkba • már negyedik éve az 5. évfolyamos osztályainkat évente egyszer vagy kétszer erdei iskolába visszük a Pákozd-Sukorói Arborétumba • Az Oktatási Minisztérium továbbá a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által 2003-2008-ra meghirdetett Erdei Iskolai Programmal összhangban és lehetőségeinkhez mérten szeretnénk a tanulóinkat a nyolc év folyamán legalább egyszer bentlakásos erdei iskolába vinni. • Versenyeken való részvétel - házi versenyek természetismereti, biológia, földrajz, környezetvédelmi témákban

30

-

-

városi-megyei szintű Európa Nap, Víz Világnapja , Parlagfűmentesítés, „Európa az iskolában”, „Játsszunk kémiát!” országos szervezésű Kaán Károly, Teleki Pál, Herman Ottó, Hevesy György, Curie versenyek, Titok versenyek.

12.5. Illeszkedés városunk Környezetvédelmi Programjához Cél: egy természetközeli közegben élni Székesfehérvár Városi Önkormányzat saját tevékenységeink középtávú programjából (2000-2006) 1. szelektív hulladékgyűjtő szigetek számának − évente kétszeri papírgyűjtés növelése − szelektív hulladékgyűjtő edények telepítése (papír, műanyag, fém) 2. komposztáló bővítése − lomblevelek szelektív gyűjtése − saját komposztáló kialakítását tervezzük 3. Zöld Fehérvár Program: fásítás, nyárfák − évente facsemetéket ültetünk lecserélése 4. légszennyezettség figyelő rendszer − tanulóinkkal részt veszünk a város által kezdeményezett programokban 5. veszélyes hulladékok gyűjtése − folyamatos elemgyűjtés 6. zöldfelületű rendszer fokozott védelme − az iskola környékének rendben tartása (szemétszedés, takarítás, hólapátolás) 7. zöld felületek gyarapítása − cserjék ültetése 8. parlagfű mentesítési akciók − részt veszünk a szervezett akciókban 9. kerékpárral való közlekedés − zárható kerékpártároló fenntartása 10 Sóstó védelme − megismertetjük tanulóinkkal . helyi természeti értékeinket 12.6. Segítő kapcsolatok – együttműködő partnerek •

Fenntartó: Székesfehérvár Városi Önkormányzat

31

•

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: Öreghegyi Művelődési Ház Sólyom szakköre, ALCOA-DENSO, Városi Szennyvíztisztító Telep, Városi Vízmű, Pákozd-Sukorói Arborétum

•

Civil szervezetek: Gaja Egyesület, Gajácska Egyesület

•

Hivatalos szervek: ÁNTSZ

•

Észak-Dunántúli MÉH Rt. Székesfehérvári Telepe 12.3. Mérés-értékelés

A mérésnek a környezeti nevelés következő pedagógiai céljaira kell vonatkoznia: • ismeretek szerzése, megértése • tisztázott fogalmak és készségek kialakulása Ezeknek a mérése megoldott, mert a környezeti nevelés döntő része a tantárgyak keretében zajlik. Az egyéb tevékenységek végzésekor pedig alapvető fontosságúnak tartjuk a pozitív megerősítést.

32

13.

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése, habilitációs tevékenységek

Iskolánk részt vesz a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján integrált nevelésre javasolt sajátos nevelési igényű – a pszichés fejlődés zavarai miatta nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, valamint az önkormányzat felkérésére egyedi elbírálással autista- gyermekek iskolai oktatásában, nevelésében, amennyiben intézményünk a kijelölt iskola. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során ezért figyelembe vesszük a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat. 13.1. Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: • • •

•

•

•

•

• •

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók alkalmazkodó készségének, akaraterejének, önállóságának, érzelmi életének fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igény szerinti környezetet, tárgyi és személyi feltételeket. Amennyiben a személyi feltételeink hiányosak, utazó gyógypedagógiai szolgáltatást igénylünk az arra kijelölt intézménytől. A habilitációs tevékenységünket teammunkában kialakított és szervezett folyamatban valósítjuk meg. A team munkában a gyógypedagógus és a tanulót oktató pedagógusok vesznek részt. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő terápiás programjaink jellemzően az iskolai programba, így a napi oktató, nevelőmunkába beágyazottan valósulnak meg, a szakvéleményben foglalt valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves „Egyéni fejlesztési terv” szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs, illetve terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulás érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket személyiségük –így különösen a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztésére, amit a sérült társaikkal való együttélés nyújt. Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását.

33

•

Fokozott figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében az adatvédelemmel és a személyiségjogokkal kapcsolatos szabályok betartására.

A habilitáció általános célja: • a sérült funkciók fejlesztése, újak kialakítása • A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése • Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása A habilitáció fő területei: • az észlelés – vízuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése • a motoros készségek fejlesztése • a beszéd-és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával • a szociális készségek fejlesztése • a kognitív készségek fejlesztése • az önellátás készségeinek fejlesztése A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. 13.2. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje: •

•

•

•

Évnyitó szülői értekezleteinken rendszeresen tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Fokozott figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadó, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. Tájékoztatjuk a szülőket, hogy integrált oktatásban, nevelésben abban az esetben vehet részt gyermekük, ha optimális fejlődését ez a forma biztosítja leginkább, s ezt a szakvélemény megállapítja. Helyhiány esetén elsőbbséget élveznek az iskola már beírt tanulói. A helyhiányt az igazgató saját jogkörében írásban 8 napon belül jelzi a szakértői és rehabilitációs bizottság felé.

34

•

A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett tanulók irányszáma 1-5 fő, a mindenkor számot éves munkatervünk mellékleteként határozzuk meg, erről az a nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve az igazgató dönt.

•

Abban az estben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása után sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulókkal való együttnevelést, 1-3 hónapos megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.

35

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE 1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei Az iskola fő feladata az információ dömping kezelhetetlensége miatt a képességfejlesztésre tevődött át. Olyan képességek kialakítása a cél, amelyek alkalmassá tesznek a megismerésre, a munkavállalásra, az együttműködésre, az önálló életvezetésre. Ennek érdekében a nem kötelező tanórákat egyéni képességfejlesztésre is használjuk. 1- 4 évfolyamon felzárkóztató foglalkozásokat tartunk egyéni felzárkóztató a.) program alapján. b.) A tanulói összetétel ismeretében a tehetséggondozást is kiemelt feladatunknak tekintjük, amelyet a következő szervezeti formákban valósítunk meg: - 3. évfolyamon idegen nyelvi előkészítő csoport (angol, német) - 4. évfolyamon nívó csoportos idegen nyelv oktatása - 5. évfolyamtól emelt szintű idegen nyelv oktatása - 5. évfolyamtól emelt szintű matematika oktatás városi beiskolázású osztályokkal 3. sz. melléklet:

Oktató-nevelő munka modellje a Hétvezér Általános Iskolában

A rendelkezésre álló órakeretből az oktatási törvény 52.§.(7) bekezdéséből biztosítjuk a csoportbontást: idegen nyelvek, informatika, emelt szintű matematika tantárgyakból. Ezek meghatározása tanévenként történik a tanulói létszámok és a felhasználható órakeret függvényében évfolyami szinten gondolkodva. A NAT műveltség területeit magába foglaló tantárgyi órakereteket a 4 - 5. sz. mellékletek tartalmazzák. ( s = alap óraszámú osztály; ny = idegen nyelvet emelt szinten tanuló osztály; m = matematikát emelt szinten tanuló osztály ). A habilitációs órákat jelen órakeret nem tartalmazza, annak mértékét a szakvélemények alapján a fenntartó évente határozza meg. A fenntartó 8 főként a fogyatékosság típusának megfelelő mértékű habilitációs órakeretet biztosít éves döntés alapján az iskola órakeretében, vagy az utazó gyógypedagógiai hálózatból. Az órakeretet úgy kell elosztani, hogy a tanuló a számára szükséges mértékű habilitációban részesüljön. Figyelni kell arra, hogy egy tanéven keresztül háromfajta tanterv és óraterv szerint dolgozunk a nyolc évfolyamon.

36

Különböző tantervek tanévenkénti érvényessége évfolyamok szerint

1. Kerettanterv

2004/2005 4. és 8. évf.

2005/2006 -

2006/2007 -

2007/2008 -

2. Csökkentett óraszámú kerettanterv 3. „Új” NAT

2. és 3. évf. 5.6.7. évf. 1. évf.

3-8. évf.

4-8. évf.

5 – 8. évf.

1-2. évf.

1 - 3. évf.

1 - 4. évf.

Az „új” NAT 2008. őszétől indul felmenő rendszerben az 5. évfolyamon.

2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A helyi tantervekhez a munkaközösségek választják a tankönyveket és segédleteket. A tankönyvválasztás elveinél fontos szempontok: • segítse korszerű ismeretekre alapozott gyakorlatorientált tudás kialakítását • a tananyagtartalom illeszkedjék az iskola taneszközeihez • érvényesüljön az iskola sajátossága • tantárgyanként azonos tankönyvcsaládba tartozzon • figyelembe kell venni a szülők anyagi megterhelését A segédletek és taneszközök tantárgyanként a tantervekben szerepelnek.

3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Az iskola első évfolyamába minden olyan gyermeket fogadunk, aki az oktatási törvényben leírt feltételeknek megfelel, rendelkezik óvodai szakvéleménnyel, illetve iskolaérettségi igazolással (Nevelési Tanácsadó). Elsődleges szempontnak tekintjük a körzethatárok szerint hozzánk tartozó gyermekek felvételét. Ha körzeten kívül lakó gyermek szülője szeretné iskolánkba íratni gyermekét, írásbeli kérvénnyel kell az iskolaigazgatóhoz fordulni, amelyre határozattal választ kap. Az idegen nyelvi csoportokat 3. évfolyamtól szervezzük. Az ebbe való felvételről a szülő kérése alapján a nyelvtanárokkal egyeztetve az osztályfőnök dönt, aki két év alatt jól megismerte tanítványait. A későbbi évfolyamokon (3 - 5. oszt.) az azonos nyelvet tanuló diákoknak biztosítjuk az átjárhatóságot. Az 5. évfolyamon induló emelt szintű idegen nyelvi csoportok a nívó csoportok alapján szerveződnek.

37

Az 5. osztályos matematika emelt szintű városi beiskolázású tanulócsoportba jelentkezés alapján, a tanulmányi versenyeken elért szerepléssel lehet bejutni. A későbbi években külön felmérés szerint lehet bekapcsolódni ebbe az osztályba. Ha a felsőbb évfolyamokra olyan tanuló iratkozik az iskola körzetéből, aki más tanterv szerint haladt korábban, akkor korosztályának megfelelő évfolyamra kerülve türelmi időt kap. Felzárkóztató programmal (napközi, tanulószoba keretén belül) segítjük. Ha szükséges (a szaktanárok döntik el) osztályozó vizsgát kell tennie az adott tárgyból, miközben korcsoportjával együtt halad. A tanévtől eltérő ütemű továbbhaladásra az igazgató adhat engedélyt. A közoktatási törvény módosításával (70.§. 7-10. bekezdés) bővült az egyéni képességek figyelembevételét engedélyező megoldások köre is. Ha a tanuló egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a közoktatási törvény lehetőséget biztosít az egyéni továbbhaladásra. Az új jogi megoldásokhoz a szakszolgálat szakvéleménye szolgáltat alapot. A szakértői vélemény alapján meg kell határozni, hogy az egyéni továbbhaladás – valamennyi vagy egyes tantárgyakból – melyik évfolyam végéig tarthat. A felsőbb évfolyamra lépéshez szükséges teljesítmény megállapításában döntő a minimális követelményszint elérése. A folyamatos minősítés, értékelés és a tanév végi mérések kombinációját alkalmazzuk. A továbbhaladásról 4 – 8. évfolyamon az osztályozó értekezlet dönt. Javítóvizsgára az oktatási törvény előírásai szerint kerül sor.

4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái. Minősítési, értékelési rendszer 4.1

A mérés

Iskolánk fontosnak tartja a méréseket, a folyamatellenőrzést és kimeneti vizsgáztatást. Szerves összekapcsolódásuk és rendszerbe foglalásuk, valamint folyamatos működésük megteremtheti a tanulói teljesítmények állandó figyelemmel kisérését és a hiányok időbeni észlelését, korrigálását. Lehetővé teszi a tanári teljesítmények eredményességének és az iskolai munka hatékonyságának minősítését. A bemenet mérései azt a célt szolgálják, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ez is jelzi az iskola teendőit, további feladatait, jelzésül szolgál az érkezők képességeiről és a várható teljesítményükről. Arra is lehetőséget ad, hogy az iskola teljesítményéről információt kapjunk. Ha a későbbi teljesítmény a bemenetkor mértnél alacsonyabb, az iskola önvizsgálatra kényszerül, ha a teljesítménycsoportok eredménye magasabb, jelzi, hogy kihoztuk a gyerekekből a képességeiknek megfelelő teljesítményt.

38

A folyamatellenőrzés a minőség-ellenőrzés legfőbb eszköze, és az iskolai munka belső szabályozásának döntő eleme. Eredményeként megállapítható a napi iskolai oktatómunka szintje, s megítélhető az aktuális tudásszint. Módot ad az egyszeri tanulói megmérettetésre, hogy hol tart az adott tudás elsajátításában, s milyen teendők állnak még a nevelő előtt a kívánatos – vagy legalább a továbbhaladáshoz elégséges – tanulói teljesítmény eléréséig. A kimeneti mérés lehetőséget teremt az iskola és az egyes tanulók eredményeinek az összevetésére az előző teljesítményeikhez képest. A méréseket az igazgatóság, a munkaközösség-vezetők és az igazgatóság által megbízott pedagógusok (minőségbiztosítási körök) végzik az osztályban tanító nevelő jelenlétében. Az értékelést a munkaközösség-vezető, a minőségbiztosítási körök, vagy az igazgatóság végzi. Formái: dolgozatírás, beszámolás szóban és írásban, teszt beszámoló, feladatlap, kísérlet, önálló alkotás elkészítése. 4.2. Mérési rendszerünk: Bemeneti mérés Minden tanév szeptemberében az 1. évfolyamba érkező gyerekek képességeinek fejlesztendő területeinek feltérképezése. Folyamatmérések • • •

A 2. évfolyam végén az elemi készségek vizsgálata. (írás, olvasás, számolás) A 4. évfolyamon az eszközjellegű alapkészségek színvonalának a megállapítása. (olvasástechnika és szövegértés, helyesírás, matematika) A 6. évfolyamon a gondolkodási műveletek és logikai munkaformák alkalmazásában jártasságot ellenőrizzük, vizsgáljuk a kellő ütemű olvasást és a feldolgozott prózai szövegek kifejező olvasását. (matematika, magyar)

A folyamatmérések eredményei tájékoztató jellegűek. Kimeneti mérés A 8. évfolyam végén magyar irodalomból, matematikából, és idegen nyelvből kötelezően, valamint egy választott tantárgyból mérésen vesznek részt a tanulók. A részletes előírásokat a mérési szabályzat tartalmazza.

39

4.3. A nevelési eredménymérések kötelező alkalmai: A méréseket az osztályfőnökök és az iskolapszichológus végzik. •

A 3. évfolyam kezdetén az elemi szokások állapotának vizsgálata.

•

Az 5. évfolyamban az osztályok szociometriai összetételének, a tanulók kapcsolódásainak vizsgálata.

•

A 7. évfolyam mérései a legfőbb emberi értékrendhez való viszonyulást vizsgálják.

4.4. Értékelési rendszerünk A tanulók értékelésének helyi rendszere: Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja: • a tanulók minősítése • visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, az esetleges hiányosságokról • az önértékelés képességének kialakítása • személyiség fejlesztése • • • • • • • • •

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen pedagógiailag kifogástalan folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális kiszámítható, nem kampányszerű sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét módszertanilag változatos konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is természetes velejárója a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör

Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az beszámoltatás , értékelés formái: • szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb. • írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb. • gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, bemutató. 40

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányaira. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) A tanulók egyenletes terhelését szem előtt tartva minőségfejlesztő munkánk során dolgozat koordinációs táblát hoztunk létre, mellyel áttekinthetővé tettük az 5 – 8. évfolyamon az írásbeli számonkérés időbeli eloszlását. A szabályok a minőségfejlesztési dokumentációban megtalálhatók. Az értékelés módjai: 4.4.1. Szöveges értékelés ALAPELVEINK A szöveges értékelések elkészítésekor a következőket tartjuk fontosnak: • • • •

•

• • •

• • •

A pedagógusok együtt, közösen átgondolt szempontrendszer alapján értékelnek, mely összhangban kell legyen a NAT-tal és a helyi tantervi rendszerrel. A megszólításnál, a szöveg megformálásánál tekintetbe vesszük, kinek szól az értékelés. Elsősorban a gyereknek szóljon. Törekszünk az egyértelmű, pontos, nyelvi és stilisztikai szempontból igényesen megfogalmazott, közérthető írásra. A szöveges értékelés nem teljesítményelvű: miközben nem mondunk le a hagyományos ismeretszerzésben elért eredmények értékeléséről, a társas kapcsolatok, az önismeret fejlődését és még számos szociális kompetenciát egyenrangúnak tekintünk az intellektuális teljesítménnyel. Törekszünk arra, hogy minél teljesebb kép, sokféle érték derüljön ki a gyerekekről, ezért vizsgáljuk tevékenységüket, viselkedésüket, munkájukat, megnyilvánulásaikat minél többféle szituációban. Értékelésünk sugalmazza azt az elvárást, amely szerint a gyermek legyen aktív részese a fejlődésének, vállaljon felelősséget, szerepet saját tanulásában. Értékelésünk személyre szabott, differenciált, árnyalt, hogy a diákok valódi figyelmet, odafordulást, segítőkészséget tapasztalhassanak részünkről. A tanuló aktuális állapotát, viselkedését, teljesítményét rögzítjük, nem vonunk le sommás következtetéseket. Fenntartjuk a tévedés jogát, kerüljük a tévedhetetlenség látszatát is. Értékelésünk előremutató, az elérendő célhoz vezető út megjelölésével. Mindig figyelembe vesszük a gyermek önmagához mért fejlődését, képességeit, lehetőségeit, hogy reális és méltányos értékelést adjunk. A szöveges értékelés kritikát, negatívumot is tartalmazhat, a kudarccal is szembe kell nézni. Ugyanakkor észre kell vennünk a gyermek próbálkozásait, a nehézségekből való kilábalás szándékát is.

41

•

Tudatában vagyunk annak, hogy szöveges értékelésünkkel mintát adunk a gyerekeknek az értékelés, kritika, visszajelzés kommunikációjára, alapvetően hozzájárulunk saját önértékelésük, értékrendjük kialakulásához. AZ ÉRTÉKELÉSI FUNKCIÓK

•

•

• -

Diagnosztikus: Egy folyamat elején annak feltárására irányul, hogy a diákok milyen előzetes ismeretek, képességek birtokában vannak, amelyek a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez szükségesek. Ennek eredményeként meghatározhatjuk a differenciálás mértékét, pótolhatjuk az előzetes ismeretek, képességek hiányát. Lehetővé teszi a pontos tervezést. Tanév elején helyzetfelméréshez 1. évfolyam elején (bemeneti mérés) Egy-egy témakör kezdetekor Formatív, fejlesztő: tanév közben a tanulási folyamatban való előrehaladásról ad információt, és lehetővé teszi a fejlődés mértékéhez szükséges egyéni korrekciót. Szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, versmondás, stb. Írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, stb. Gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény, bemutató, számítógépes munka, stb. Szummatív: egy-egy témakör, tanítási-tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket. Egy-egy témakör zárásakor feladatlappal, teszttel, dolgozattal, stb. írásban; összefüggő felelettel, beszélgetéssel, stb. szóban évfolyam végén alapkészségek mérése feladatlappal

Az első-harmadik évfolyamon – félévkor és év végén, továbbá a negyedik évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel fejezi ki a pedagógus, hogy a tanuló „kiválóan”, „ jól” vagy „megfelelően teljesített”, illetve „felzárkóztatásra szorul”. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot teszünk az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Tanév közben is a szöveges értékelést alkalmazzuk. Az írásos szöveges értékelésben segítő, fejlesztő szándékú tájékoztatást ad a pedagógus a szülőknek gyermekük teljesítményéről, a tanulási folyamatban való előrehaladásáról, a konkrét hiányosságokról, mi az, amiben a tanuló kiválóan, jól teljesít, mi az, amiben a tanulónak fejlődnie kell, figyelembe véve a gyermekek eltérő gondolkodási és munkatempóját. A tanuló fejlődésének viszonyítása minden esetben önmagához, illetve a tantervi előírásokhoz történik.

42

Ezen értékelések legfőbb feladata, hogy a tanulásban érdekeltek (gyermek, szülő) egyénre szabottan kapjanak visszajelzést, javaslatot a tantárgyat tanító pedagógustól, amitől a továbbiakban még eredményesebben tud dolgozni a tanuló. 4. évfolyamon második félévben és tanév végén az egy–öt számskálát alkalmazzuk év közben és a tanév végi értékeléskor minden tantárgy esetében. Az értékelésnél használt dokumentumok. Évfolyam 1. – 4. osztályban

Félévkor tájékoztató füzet napló tantárgyi értékelő lapok

Tanév végén napló tantárgyi értékelő lapok bizonyítvány bizonyítvány pótlap törzslap

4.4.2. 5 fokozatú számskála A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén 4-8. osztályozzuk A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Kialakításukhoz legkevesebb 5 érdemjegy szükséges, kivéve a heti egy órás tantárgyakat, ahol legkevesebb 3 osztályzatnak kell lenni. Az osztályzatok kialakításában a témazáróknak kiemelt szerepe legyen! Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni, megállapítani. Az ettől eltérő értékelést a helyi tantervek tartalmazzák. Az értékelésnél használt dokumentumok: Évfolyam 5-8. osztályban

Félévkor tájékoztató füzet napló

Tanév végén napló bizonyítvány törzslap

Az osztályozás alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A témazáró felmérések osztályozása munkaközösségi megállapodás alapján történik.

43

Az osztályzat (érdemjegy) akkor • •

•

•

•

Jeles ( 5 ):

Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes. Jó ( 4 ): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. Közepes ( 3 ): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását. Elégséges ( 2 ): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre. Elégtelen ( 1 ): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái: •

Piros tintával:

témazáró felmérések, dolgozatok tanévvégi osztályzatok

•

Kék tintával:

szóbeli feleletek írásbeli feleletek félévi osztályzatok

•

Zöld tintával:

gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások füzetek rendje, külalak

Az írásbeli munkák külalakját külön értékeljük félévkor a tájékoztató füzetekben és a naplóban. Tantestületünk az értékelés rendszerességét fontos alapelvként ismeri el, ezért törekszünk arra, hogy minden tanulónak minden tantárgyból legalább havonta, illetve fontosabb témák lezárásakor adjunk minősítést, érdemjegyet. Nem korlátozza a testület a tanítók, tanárok módszertani szabadságát abban, hogy - a tantárgy sajátosságainak megfelelően - maga döntse el, mely a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítményt érdemesíti minősítésre, osztályozásra valónak. Megegyezés született a testületben arra nézve is, hogy minősítésben, az osztályozásban kifejezésre kell juttatni az adott teljesítmény objektív értékét és a tanuló tudásának fejlődését, esetleg visszaesését. 44

Az évfolyamonkénti azonos követelmények teljesítése érdekében egységes "nagydolgozatot" írnak évi 4 alkalommal az 5 - 8. évfolyamon matematika, magyar tantárgyakból. 4.4.3. Magatartás és szorgalom értékelése: A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg. A tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok is részt vesznek. A magatartással és szorgalommal kapcsolatos követelmények: • -

A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: együttműködés társakkal, pedagógusokkal a szabályok (Házirend) betartása, követése felelősségtudat önismeret, önbizalom konfliktus kezelés a tanuló helye a közösségben kezdeményező készség, aktivítás vélemény kialakítása, vállalása beszédstílus, hangnem

•

A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: A tanuló munkavégzésének rendszeressége, rendezettsége munkafegyelme, feladattudata önállósága, megbízhatósága együttműködése munkatempója kitartása, türelme rendszeresen elkészíti a házi feladatát, elhozza a tanórához szükséges felszerelését.

-

A tanuló magatartásának és szorgalmának minősítéséről elsősorban az őt tanító nevelők döntenek, meghallgatva az osztálytársak javaslatát, valamint az iskola dolgozóinak véleményét. A közösen kidolgozott szempontok alapján az osztályfőnök kialakítja a minősítést. Kimagasló tanulmányi munkáért és példamutató magatartásáért nevelő testületi dicséretet kaphat a tanuló a tanév végén kiadott bizonyítványába. Ehhez az őt tanító valamennyi pedagógus beleegyezése szükséges.

45

A folyamatosan kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló jeles helyett kitűnő minősítést kaphat tantárgyanként a bizonyítványba. A dicsőségtáblákra kerülésről külön szabályzat alapján a nevelőtestület dönt. 4.4.4. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Célunk, hogy tanítványaink a házi feladatokat örömmel, a legnagyobb részt önállóan, eredményesen tudják megoldani. Elvek: A feladat a tanórán elsajátított ismeretek gyakorlását szolgálja a tanulók képességeit, teherbírását tükrözze mennyisége az átlagos képességű és munkabírású tanulóhoz igazodjon az önálló tanulás képességét fejlessze Korlátok: Az átlagos képességű és szorgalmú tanuló másnapra való felkészülése, ne haladja meg átlagosan a napi 90 percet. Hétvégékre és tanítási szünetekre csak annyi házi feladat adható, mint egyik tanóráról a másikra.

5. A nevelő - oktató munka szervezeti keretei A tanév rendjét a mindenkori miniszteri rendelet határozza meg. A tanítás nélküli munkanapok elosztásánál, fő szempontunk az iskolai hagyományok ápolása, a tantestület pedagógiai ismereteinek bővítése. Iskolánkban hagyományos osztálykeretek működnek. Az első osztályban kialakított közösségek stabilitását fontosnak tartjuk. Ezért a 3. évfolyamon belépő idegen nyelv tanulásánál csak az érintett órák idejére szervezünk kiscsoportot az osztálykereteken belül. 5. évfolyamon az emelt szintű matematika osztályokkal bizonyos átrendeződés történik. Ez a 7. évfolyamon megismétlődik. Így az osztálykeretek mellett 5 - 8. osztályokban az évfolyam szintű szerveződés is jelentkezik. Technika, informatika, idegen nyelv csoportbontásai már évfolyamszinten történnek. A napközi otthon segíti, az 1 - 6. évfolyam pedagógiai munkáját. Fő feladata a másnapra történő pontos felkészülés, valamint felkelteni, őrizni és továbbfejleszteni a tanulás iránti nyitottságot és motiváltságot. Nevelőmunkájában kiemelt szerepet kap a személyiségfejlesztés, értékközvetítés és értékteremtés. A fejlesztés legfőbb orientáló elve az egyéni sajátosságokhoz való igazodás. a másnapra való felkészülést, Tanulószoba megszervezésével biztosítjuk felzárkóztatást szaktanárok közreműködésével, és a szabadidő hasznos eltöltését. 46

A tanórán kívüli nevelés formái közül a szakkörök fenntartására a helyi pedagógiai program bevezetésével egyre kevesebb lehetőség adódik. Prioritást élvez az énekkar, a sport, az informatika-, kézműves- és a rajzszakkör. Tanévenként átszámolva az órakereteket döntünk a további tanórán kívüli igények teljesíthetőségéről. Szükség esetén az önköltséges formát is meghirdetjük. Az iskolai könyvtár főállású könyvtárossal egész napos nyitva tartással működik. Kiemelt feladata az olvasóvá nevelés, a tájékoztatás és a gyors információszerzés biztosítása. Könyvtárunk jól felszerelt, korszerű forrásközpont. Két éve multimédiás számítógépekkel is rendelkezik. A számítógépes adatbázisok megtekintése, az Internet használata a legnépszerűbb szolgáltatássá vált tanulóink körében. A könyvtár hozzájárul a szabadidő kultúrált eltöltéséhez, bekapcsolódik az intézmény programjaiba. Iskolánk tankönyvi adatbázisában a hálózaton keresztül a SZIRÉN program segítségével a könyvtári állományról információ áll rendelkezésre. Igény esetén vallásos ismeretek elsajátítására is biztosítunk helyet. A zeneiskola kihelyezett tagozataként szolfézs és zongoraórákon vesznek részt tanulóink. Iskolánkban komoly hagyományokkal rendelkezik a diákönkormányzat. Rendezvényei és annak sikerei bizonyítják közösséget formáló erejét.

47