HELYTORTENETI FÜZETEK. 15. füzet, 2001

rr

JOSVAFOI •* HELYTORTENETI FÜZETEK

15. füzet, 2001 Kiadja: a SZ1NLŐ B arlangi-vendégforgalm i K ft, a jósvafői tájház (Falum úzeum ) létrehozója és üzem eltetője Szerkesztette: Szablyár Péter

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15.

Jósvafőjövője - Jósvafő múltja Az év második fele eseménytelenebbnek ígérkezett, de szerencsére nem így történt A IX. Falunapokat kipihenő jósvafői közösség a „szüret napokéra koncentrált, és újabb tapasztalatokban bővelkedő rendezvénnyel lepte meg a helybélieket és az ide látogatókat Külö nösen jó l sikerült a Szőlő-hegyen tartott program (kár, hogy kora délután félbe kellett szakítani!), egy kicsit döcögött a faluban rende zett szekeres felvonulás (a hollókői koprodukciótól egy kicsit többet vártunk!?), jó l sikerült a kultúrházi műsor, a zenekar választása viszont nem volt telitalálat. Összességében azértjó l szórakoztunk, de azért érdemes a tanulságokat megszívlelni! A szüret előtti napokban (okt 5-6.) rendezték Tardon a megyei táj házak második találkozóját (tavaly Jósvafőn rendeztük az elsőt). A jó hangulatú találkozó első napjának délutánján rövid, vetített képes (Borzsák Péter kitűnőfotóival) előadást tartottam a jósvafői tájházrói Megkezdődött a jósvafői család- és háztörténeti kiadvány adat gyűjtése, A lelkesedés és az aktivitás egy kicsit alatta marad a Jósva f ő monográfia hőskorának, de azért remélem belelendülünk. Né hány jóbarát (Koleszár Krisztián, Berecz Tibor, Laki Lukács Laci) figyelmességének köszönhetően forrás-értékű helytörténeti doku mentumokhoz jutottunk, melyek közlését ebben a füzetben meg is kezdjük. Jól halad a régi család- és házfotók gyűjtése és digita lizálása a szíves kölcsönzőknek és Újvárosi Antalnak köszönhetően! Kedvező fordulatot vett a rekonstruált kapahámor sorsa. A Törőfej völgy revitalizációs terveinek részeként talán megvalósulhat régi álmunk! Köszönet a mecenzéfi Bröstl úrnak szakmai segítségéért! A Helytörténeti Füzetek decemberi számát évek óta karácsonyi üdvözletnek szánom a helybelieknek és az érdeklődőknek. Ebben az évben sajnos kórházba kerülésem megakadályozott ebben, de remé lem, hogy január első napjaiban minden érdeklődőhöz, szim patizánshoz eljut! C n i Budapest-Jósvafő, 2001. december

Szablyár Péter

Ez a kiadvány bolti terjesztésre nem kerül. Másolása nem tilos, inkább megtisztelő. Készült 100 számozott példányban, ez a(z) példány! A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15

Újabb forrás-dokumentumok Jósvafő történetéhez - SzabJyár Péter-

Koleszár Krisztián barátom hívta fel a figyelmemet a Sárospataki Református Kollégium Levéltárának ú.n. „ Zsoldos-gyűjteményére \ amely 85349 darab rendezett, katalogizált* időrendi sorrendbe rendezett iratból áll. A hozzá tartozó alapcímtár segítségével azonnal fellelhető a Jósvaföre vonatkozó 19 db irat, amelyből a legrégebbi az 1782. 04. 21-i „Jósvafö ref. egyház népességének összeírása az egész állapot feltüntetésével (A.XVIII.6599) és legfiatalabb az 1901. 08* 27-i „JósvafÖ ref. egyház tanítói díjlevele 1901. március 3. keltezéssel a tornai traktus 15. sz. határozatának mellékletén (D.CXXXV.76021), Mielőtt neki állnánk elolvasni ezeket a különlegesen értékes dokumentumokat, idézzük fel Zsoldos Benő személyiségét György Kosztik Gábor és Misák Mariann: „Egyházközségi dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában” c. 2000-ben, az ACTA PATAK1NAII. kötetéből; „1847. október 27-én Dunaalmáson született. Elemi iskolái után a Szepességbe ment, és mint német cseregyerek német iskolába járt. Édesapja nyomdokain járva, 1860. szeptember 8-án iratkozott be a Sárospataki Református Kollégium Gimnázíurnának első osztályába. A gimnázium elvégzése után a főiskola bölcsészeti szakára iratkozott be, majd a következő három évben hittanhallgató lett. A Kollégium elöljárósága „az iskolapadból emelte a katedrára", amikor helyettes gimnáziumi tanárrá választotta. Az 1874/75-ös iskolai évben szabadságot kapott, és Budapesten tölthetett két szemesztert az egyetem bölcsészeti karán. 1878-ban Kolozsvárott nyert tanári oklevelet, életművének egyik kimagasló alkotása a Sárospataki Református Kollégium Levéltárának egységes rendezése, 1890. július 1-jén kezdett hozzá. Zsoldos közel harmincéves , rendszeres és kitartó működésének eredménye egy „új levéltár”, amely a már említett két archívumot, az iratok évkörét tekintve 1294től 1916-ig (!) foglalja magában/7 j

A Sárospataki Református Kollégium Levéltárának jóindulatából a jósvafői iratokat másolatban megküldték, ez tette lehetővé, hogy most ezeket Önök elé tárhassuk* pontosítva sok olyan kérdést* amelyről eddig keveset tudtunk, és felvetve olyan eddig ismeretlen szálakat, amelyek további kutatásokra serkentenek bennünket. Az olvashatóvá tett dokumentumok közlését a JHF további számaiban folytatjuk! A szövegeket változtatás nélkül, szószerinti idézetként, a doku mentum szerinti helyesírással közöljük.

A harmadik évezred első évének fordulóján - 200l t decemberében

Jósvafői Helytörténeti Fűzetek 15.

Folyamodás Jósvafő ref. egyház elöljáróitól az egyházkerülethez, melyben 200 pengőforintnyi kölcsönt kérnek toronyépítésre (levéltári jelzet: B.LXX1.32440)

Mi a jósvafői ref Egyház Elöljárói ez előtt mintegy öt évekkel tornyot akartunk építetni, mely végre az anyagokat többnyire beszerezvén, - gyűjtöttünk is egy nehány száz forintokat. - De a közbejött idők mostohasága, különösen 333 forint magyar bankjegynek elvesztése; igen megcsökkenté egyházunk pénztárát. Mivel pedig kétszáz éves, és minden részeiben elavult, s düllő félben lévő harangláb, benne lévő harangjainkat veszedelemmel fenyegette - ez időben kénytelenek valánk elhányatni és kőtorony építéséhez fogni. Megszámláltuk mi ugyan pénzünket, - de most látjuk e szónak igaz értelmét. : hogy csekély volt ítéletünk, mert csakugyan másra kell szorulnunk. Ennélfogva a Főtiszteletű Egyházkerület kegyességéhez folyamodunk és alázatosan kérjük, méltóztassék nékünk valamelyik pénztárából 200 V. kétszáz pengő forintokat kölcsönözni, ígérjük magunkat, mind a kamatnak, mind a tőkének pontos befizetésére, mely alázatos kérésünk mellett, mélly tisztelettel maradunk - Jósvafőn Május hó 22*11850. a Főtiszteletü Egyházkerületnek alázatos szolgái: Ns. Deli József Ns, Deli istván ifj. Ns. Deli József Taijányi István Ns. Deli Mihály Ns. Deli Benedek Gál János Bak György Oláh János

A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15*

Jósvafői ref. egyház története Kerekes Károly ref. lelkésztől (1889.05.14) (Levéltári jelzet: CCXIX.65597) „Adatok a jósvafői egyház történetéhez A jósvafői ev. ref. egyház keletkezésének idejét adatok hiányában, teljes bizonyossággal megállapítani nem lehet. Annyi bizonyos, hogy egyike a legrégebbi egyházaknak az országban, A fentmaradt hiányos adatok alapján alakulása évéül a legnagyobb valószínűséggel az 1553* évet vehetjük, minthogy ezidőtájban már rendes lelkésze van. 1596-ban Sulyok János a jósvafői lelkipásztor. A mondott év február ll^ m ár Tolnai Vincze...............predicator a borsod* esperes elnöklete alatt egy tekintélyes hat tagú, névszerint Péntek györgy szikszót, Ungvári András miskolczi, Sziszszai györgy aszalói, Kövesdi János boldvai, Szántai balázs ujfalusi lelkészekből álló bizottság vizitál itt, mely a predicator járandóságát ugyancsak magasra szabja, megállapítván, hogy a szombat napi malomvámon, az özvegy asszonyok által beszolgáltatandó vászon a stólán, s a földek és rétek megmívelésén és a félekésektől járó 16 pénzen kívül minden ekés ember egy kalangya azaz 32 kéve búzát s ugyanannyi zabot, a félekés félannyit, minden zsellér egy szapu búzát s ugyanannyi zabot fizetend. Hogy már a vízitáció itt működése tehát 1596 és előtt már jóval anyaegyháznak kellett itt lenni, mutatja e vizitáczió leírását bevezető következő passzus: „Mikor a predicator régen ott lakott” stb, mely kitételből azt is következtethetjük, hogy a régen itt lakott predicator alkalmasint elzavartatott innen, s azért kellett illetményét újból megállapítani a deputadonak.1669* évben Kaposi Imre lelkészkedése idejében Váczi István pelsüczt predicator többed magával végzi itt a canonica vizitatiot, a mikor a lelkész fizetés az 1596kl vizitácio által megállapított mennyiségben ujonlag megerősíttetik, a keresztelési stóla egy tyuk egy kenyér és komapénzben az esketési 100 pénz, kendő és kalácsban, a temetés 40 pénzben állapíttatik meg, az egyházat, parochíát illető ingatlanok nem különben az urasztali készletek számbavétetnek. Ez évben van először említve Aggtelek mint Jósvafő filiája, mely a jósvafői lelkész fizetéséhez 11 rozsnyói köböl búzával s ugyanannyi zabbal járult a szólókat (?) az egyházzal /:anya:/ egyenlő mennyiségben fizetvén. Itt vannak felsorolva az aggteleki egyház földjei és rétjei s a templomot illető szőlődézsma. Ez időtájban nagy viszályban volt a jósvaföi mater az aggteleki fii iával az iskola építés miatt, melyet a vizítaczio akként intézett el, hogy az idő szerint az aggtelekiek zsindelyezzék be az iskolát jövőre pedig az építési s fenntartási költségeket 1/3 részben Aggtelek és 2/3 részben Jósvafő viselje. Mikor lett fii iája Aggtelek s mikor vált el tőle arról semmi adat sem maradt fel. Az 1772-ben kezdődő anyakönyvben azonban már az Aggtelekiek nincsenek A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

4

Jósvaföi Helytörténeti Füzetek 15,

bejegyezve, mely körülmény - ha csak e filiának külön anyakönyve nem volt, ami nem igen valószínű - azt látszik bizony ítani, hogy már ekkor Aggtelek megszűnt filiája lenni Jósvafönek. 1620-ban már egész dűlőket tevő sokszáz földjei s egész hegyoldalakon elterülő dézsmás szőlői vannak s mind ezt az 1630 január 15611 megejtett vizitáció előtt Oláh Mihály, Pogány Demeter, Bak istván Mária - Márton, nagy Pogány Péter, Tímár istván és több jósvafói lakosok hittel erősítik.1640-ben Nagyságos Rákóczi György és Sámuelné Tököly Zsigmond, Barakony Ferencz és zsigmond Móré István a a Darkóczi és több nemes famíliák a Bolyamer dűlőben egy .......szőlőnek való földet adományoznak az egyháznak, oly föltétel alatt, hogy annak dészmája az egyház közszükségeire fordítassék. Ez adományozásokról szóló, pecséttel s aláírásukkal ellátott eredeti okirat az egyház levéltárában őriztetik s szóról-szóra így hangzik: Mi Torna vármegyében Jósvafó nevű falujánakpossesíonálís és örökös földes uraiu.m. Nagyságos Rákóczi György és a Nagyságos família - Sámuelné és Tököly Zsigmond és a nemes famíliák: Barakonyi Ferencz és zsigmond és Móré istván és darkóczy és a többi nemes famíliák, valakik a nevezett falunak földes urai vagyunk, adjuk értésére mindeneknek, a kiknek illik, a mi levelünk rendben, hogy mi a megnevezett falunak földes urai, Istenhez való jó szerelmünkből engedtünk egy darab földet szőlőnek a jósvafőí szt. egy háznak dézsmáját stb., stb., stb., sőt még a maradékaink is ennek utána tartozzanak mindenek elen megoltalmazni őket úgy mint az ilyen szent dolgokban rendeltetett örökségen. Anno í 640 ^O^die octobris. Idem qui supra<1720 máj 8™ Bak gergely - Péter és Márton a Lazik oldalon, Kovács Galyafőn, illetve a János völgyén felfogott szöleik után járó dézsmát az egyháznak felajánlják. Az 1735^ hazai egyh megyei gyűlés által Dely András jósvaföi pap elbocsáttatott, mivel családja convertált s helyére Ardai Sámuel rendeltetett. 1777-ben az egyház elöljárói az alább megnevezett egyház tagokat megkerestetvén, földes uraiktól nyert jogaik alapján, átadják Árvái Mihály György, - István, Orbán istván - János, Ficsor Péter,- István, Papp János; Valkai istván és garaguly Jánosnak a templomot néző Tölgyes farku nevezetű földjét, nemkülönben Oláh Márton és Fekete istvánnaka Tugyison levő parlagot, oly föltételei, hogy azon szőlőt ültessenek s a termés tizedét az ültetést követő 7dlk évtől kezdve az egyház közszükségeinek fedezésére szolgáltassák b e Hogy jutott az egyház a jelenleg is tulajdonát képező több száz hotdnyi föld, erdő, legelő, szőlő s zsellér telkekből álló birtokához, arról semmi adat nem maradt fenn. Valószínű, hogy mindjárt az egyház alakulásakor adományoztattak azok a földes urak által, mit igazolni látszik az is, hogy egy az egyház birtokában levő 1620-ban kelt okirat szerint, a jelenleg is tulajdonát képező föld és erdőről s a dészma váltság alkalmával megváltott szőlőkről már 1620-ban az


___________ _______Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15. ________ egyháznak tizedet fizettek a haszonélvezők,- továbbá a fentebb szószerint idézett 16401™ kelt okmány.Arday Sámuelt követte a lelkészségben 1772-ben Fonai András, ki 1778-ban a Petri felé vezető megyei utón, a róla mai napig is „Papkőnek” nevezett szikla alatt halva találtatott, valószínűleg erőszakos halállal múlván ki.1778 oct 24-től 1792-ig Szügyi János,- 1792-től 1807-ben történt haláláig Dómján István volt a lelkész, kinek halála után 1807 april 21étl Komjátiból Szarka János hozatott lelkipásztornak s az ö 1813*10” Sziliczén lett elválasztása után után ugyanazon év máj. 9^ Vattay györgy. Ez utóbbi 40 évig viselte a lelkészi hivatalt a jósvafői egyházban, - s az 1853. szept 6^ történt halála után 1854 tavaszáig Kodi Dániel képián mint időtöltő,- ettől kezdve 1875lk évtől Apostol Péter,- halála után egy évig Martha Ferenc mint időtöltő,- 1876 april 24t&1 1887. aprilig gyannathi József viselte, s ez időtől kezdve Kerekes Károly viseli a lelkészi hivataltTanítók voltak: Ötvös györgy 172360" - 17581™11 még ő volt a schola rector, tehát 25 év múlva Bihari György 1772-ig; Rácz György 1774-ig; Almási Sándor 1774-ig, nagy László 1778-ig; Bihari József 1782-ig; Váradi András 1786-1811-ig; Kardos József 1812-ig, nagy József 1812-13-ig,; Nádaskai györgy 1814-19-ig; Kiss Dániel 1819-38-ig; Makiári István 1838-49-ig, Csegöldi István 1849-51-ig; Urbán Károly 18511870-ig; Dudás János 1870-től 1877-ig, Thuróczi Endre 1877-88-ig; ez év máj. 5^-től jul. 15-éig a lelkész, 1888 jul. 15-től Soltész Kálmán tölti be a tanári hivatalt Hogy a templom mikor épült nincs rá adat. De hogy 1758-ban már létezett haranglábbal együtt igazolja a következő ugyanezen évi bejegyzés: „Templom kő, bokros, egyik része kerített,- harang három, falábon, A nagy 5 mázsás* a középső 1 mázsás s a harmadik circza 4 font.A torony a hívek között 5 évig tartó huza-vona után 1850-ben, a lelkész és a hívek egy kis töredékének akarata, sőt az e, m. küldöttség javaslata ellenére, a templomtól távolabb helyre építtetett,,- s az akkori lelkésznek a torony építését megörökítő jegyzetei szerint: „így tette ki magát az egyház, nemcsak a most élő okosés jó ízlésű emberek, hanem a maradéknak is kedvetlen Ítéletére. Az anyakönyvek kezdődnek 17721*5™ 1, Ez időtől kezdve 1888 végéig, tehát 117 év alatt született összesen 2245 lélek s így átlag egy-egy évre esik 19 születés. Legtermékenyebb volt 1794lki év, melyben 31 s a z 1809, 1828 évek mellyekben 30-30 születés történt Legmeddőbb volt az 1856*1 év melyben 8, az 1772 s az 1783 év 9-9 születéssel. 1772-1888ie meghalt 1955 személy; tehát 117 év alatt a születések 299 esettel múlják felül a halálozásokat.- Átlag esik egy-egy évre 17 haláleset. Legkisebb volt a halandóság 1773, 77, 84, 85, 95. években, melyekben csak 5-5 halálozás történt. Legnagyobb volt 1873*™ 106, 1831, 63, 1806-ban 44 halál esettel.Házasság köttetett 573, Legtöbb 1775 és 1832^ 18-18. Legkevesebb 1780, 84, 1842, 46, és 8 0 ^ 1-1 kötéssel- Átlag esik egy évre 5 házasságkötés A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15, Az egyház vagyoni állását feltüntető rendszere gondnoki számadások 1807-ben kezdődnek s ez időtől mai napig pontosan és rendben vannak vezetve.”

Folyamodás Jósvafő ref. egyház elöljáróktól az egyházkerülethez 300 rénes forintnyi kölcsönért, hogy fából épült és szűk iskolájuk helyett újat építhessenek (Levéltári jelzet: B.XLIV. 18181) „Fő Tiszteletű Superintendentia! A mi fából épült Oskolánk, a régiség miatt félelmes, capacitasa pedig a sok oskolába járható gyermekek számához képes kitsiny és egészségtelen lévén* el hányattatott. A mi kevés költségünk, az újnak építéséhez meg-kívántató szükséges materi ál ékra úgy el-költ* hogy már most egészen elakadánk. Tudjuk mi, a Fö Tiszteletű Superintenddentiának azt a kegyes rendelését, hogy idő után semmi irományok bé nem vétetnek, de ezt a bézárt útat, a mi keresztyéni szabadságunk, az isteni dolgokban, megszorult állapotunkban* felnyitni esedezik. Nem vakmerő bátorsággal azért* hanem meghunyászkodás sál, és a törvény általhágásának megesmérésével folyamodunk mi, a mi szükségünk idején* a Fö Tiszteletű Superintendentiához, alázatosan kérvén, hogy oskolánk felépítésére 300 forint költsön pénzel minél elébb lehet, felsegítem méltóztasson. Mi le kötelezzük magunkat, hogy mihelyt az Isten módot parantsol benne, be-fízetjük; és a Fő Tiszteletű Superíntendentiának ezen kegyességét meg-hálálni tiszta szívvel igyekszünk, akik nagy tisztelettel vagyunk A Fő Tiszteletű Superíntendentiának Josvafőn 1821dlk esztendőben Majusnak 14 1 napján j

>|

Alázatos szegény szolgái a Jósvafői Helv. Ekklesía Tagjai közönségesen Az írás betüalakjaí és a dátum alapján Kis Dániel írta!



Jósvafő ref. egyház folyamodása az egyházkerülethez, melyben közhirdetés útján való segélyezést kér, hogy fából készült s megavult iskolája helyett újat építhessen (Levéltári jelzet: B.XLIII. 18105) „Fő Tiszteletű Superintendentia! A mi Oskolánk Gyermekeinknek számához képest, olyan kítsiny, hogy az abban járható gyermekeink tellyességgel meg nem fémek: de az épület is régi lévén, nagyobbítani, vagy bővíteni haszontalan költségnek tartjuk. Abban egyeztünk hát meg közönségesen, hogy ezen megavult fa Oskola helyett, új kő Oskolát építtsünk. Míg bíztuk, Isten segedelmével 1794dlk esztendőben Templomot a magunk költségén építettünk. - 17971*" pedig egy 10 öles kö Parochiát, azóta sem hevertünk sem érőnkéi, sem pénzbéli tehetségünkkel, mert ez előtt hat esztendőkkel a Parochíán ismét egy nyolc öles kő komorát és istállót építettünk, azután két esztendővel a Templomnak 68 öles kő kerítését, tsak nem a föld színétől fogva újra felépítettük, és ugyan a Templomnak harmad részét 1819^ bé zsindely eztettük. Mind ezek, az elfolyt mostoha esztendőkbe, nekünk feles költségbe kerültek, annyival inkább, hogy ez előtt négy esztendőkkel az Ekklésiánknak majd fele tűz által megérnésztetett. Már most, minthogy a régibb Épületeinknek fedelei is romi adózni kezdenek, a kérést és a segítséget /; a kik mind ez ideig, és annyi ujj Épületekre, senkitől semmit sem kértünk:/ el nem kerülhetjük. Melyre nézve alázatosan esedezünk a Fő Tiszteletű Superintendentia előtt, hogy a fellyebb kitett okoknál fogva, az egész Superíntendetíában való kihirdettetésünket kegyesen megengedni méltóztasson, Amellyet bizodalmasan remény elvén, nagy tisztelettel maradunk: A Fő Tiszteletű Superíntendentiának Jósvafőn 1821dik Esztendőben Áprilisnak 8dlk napján Alázatos szegény szolgái a Jósvafői Helv. Vtttő. Ekklésia közönségesen” Az írás betűalakjai és a dátum alapján Kis Dániel írta!

/


8


Jósvafő ref* egyházat, mely új iskolát szándékszik építeni* közhirdetés útján való segélyezésre ajánlja az egyházkerületnek a tornai traktus jósvafői közgyűlésének jelentése (Levéltári j eizet: B. XLI11 ♦18083) „Fő Tiszteletű Superintendetia! A Jósvafői oskola ház az építtetni kénteleníttető Ekklésia úgy ......... á sok és költséges építkezés s így szerint tagjainak á tűz által lett meggyengülések miatt ezen ezéljának elérése elégtelenné tétetvén, az eránt régi alázatos kérését Publicumunkhoz* hogy O az egyik Superintendentiába leendő publíealasat által való felsegittetése végett ajánlanánk a Fő Tiszteletű Superintendetiának. Mi tehát megfontolván ezen Ekklesiának mostani szörnyül állásait, ’s egyszersmind gondolva révén annak minden kötelességeinek tellj esi lésére fordítani szokott figyelmét arra, hogy ez az Ekklésia bátor sok hasznos és nagy költséggel járó épületeket tétetett légyen is .......idők alatt, mind az által á segedelem kéréssel sehol és senkinek nem alkalmatlankodott. Ezen tekintetnél fogva bátorkodunk a Fő Tiszteletű Superintendetiának kegyességébe alázatosan ajánlani mély tisztelettel maradván Jósvafőn 1821dlk esztendő Martius 21 napján. A fő tiszteletű Superintendentiának alázatos szolgái á Tornai ,., .Egyházi Megye hites elöljárói közönségesen Ki adta Szentmártonyi Károly Megyebeli Hites Aljegyző”

i

A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001* decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15 Ű ja b b helytörténeti adatok a X IX . századi Jósvafőről - Szablyár Péter -

B&recz Tibor lokálpatriotizmusából fakadó lelkesedéssel felkutatta és bete kintésre rendelkezésünkre bocsátotta Jósvafő 1868-ban készült kataszteri tér képét. A 15 lapból (60x70 cm) álló, kézzel rajzolt, festéssel színezett szerencsénkre igen jó állapotban fennmaradt - térkép számos új, korábbi ismereteinket lényegesen megváltoztató információt tartalmaz. A térkép 1* számú lapján a következő olvasható: „133 19 JÓSVAFŐ falu Magyarországban, Torna megye. Adóhivatal Torna 1868 Mérték 1 bécsi hüvelyk = 40 öl Megvizsgálta és a jegyzőkönyvekkel teljesen megegyezőnek találta Kaliwoda Mihály felügyelő” A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o, XV 17, oszt: bh A térképlap alsó kerete alatt középen: Egybehasonlította: Behák; A térképlap alsó kerete alatt jobb szélen: „Felvette kiszámította és rajzolta 3üd osztályú mérnök: Schohay István. Ez a lap a Borzova- Sziliczei határszakaszt ábrázolja: dűlőnév: „Aczadél oldal” 2. lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o. XVI7 r oszt:ah A kereteken kívüli feliratok azonosak 1„ lappal. Ez a lap a Sziliczei határszakaszt ábrázolja: dűlőnév: „Aczadél oldal”. k

3f lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o. XVI17.oszt: dh A kereteken kívüli feliratok azonosak L lappal. Ez a lap a Sziliczei és Színi határszakaszt ábrázolja; dűlőnév: „Aczadél oldal”, „Szelcze”.


10


4. lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafö K, o. XV. 17, oszt: eí A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal. Ez a lap a kecsői (Gömör megye) és a borzovai határszakaszt ábrázolja; dűlőnév: „ Tohonya gallya ” 5. lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafö K. o. XV 17. oszt: bi A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal, Ez a lap a borzovai határszakaszt ábrázolja; dűlőnév: „Tohonya gallya ”, „Aczadél oldal”, „ Tohonya bérez”, „Nagy mező” A borzovai határszakasztól indítva ábrázolja a ,*Lő fej patak”-ot, de néhány száz méter után a kék vonal megszűnik, tehát akkoriban sem folyt végig a völgyön! 6* lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o. XV 17. oszt: ai A kereteken kivulí feliratok azonosak 1, lappal. Ez a lap a szelőére vezető út környezetét ábrázolja; dűlőnév: „Aczadél oldal”} „Lipinye gallya ” Szelcze ” 7. lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o. XVI 17. oszt: di A kereteken kívüli felíratok azonosak 1. lappal, Ez a lap a színi és színpatri határszakaszt ábrázolja; dűlőnevek: „Aczadél oldal”, „Lipinye gallya”, „ Szelcze” 8* lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafö K, o, XV 18. oszt: ce A kereteken kívüli feliratok azonosak 1, lappal. Ez a lap az aggteleki és a kecsői határszakaszt ábrázolja; dűlőnevek: „Somos oldaV\ „Kecső völgye”, „Tohonyagallya”, „ „Kisgallya mege(tt)”, „Tohonya völgy” A lap érdekességei: A Kecső-völgy ben, a Babot-kút térségében ábrázolja a hajdani itteni malom malomárkát (a malmot már nem, mert az közigazgatásilag Kecsőhöz tartozott), ábrázolja a Jósvaföről Borzovára vezető közutat (Haragistya felé), 9* lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o, XV 18. oszt: be A kereteken ki vulí feliratok azonosak 1. lappal,

H A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15 1

Ez a lap a községtől É-ra, Étiy-ra eső területeket ábrázolja; dűlőnevek: „Tohonya gallya”, „ Tohonya völgy”, „Kis gallya”, „Tohonya gallya”, „Kecsö völgye”, „Somos oldal”, „Mezna”, „ Tohonya bérez”, „Nagy mező”, HSzelcze”, „Kis mező”, „Hegy erdő”, „Hegy tető” A lap érdekessége: a mai „Nagy-Tohonya-forrást” nem ábrázolja, de a belőle kifolyó patakot igen, sem a Szabó-kutat, sem a Kis-Tohonya-forrást nem ábrázolja. 10. lap; A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő o. XV IS. oszt: ae A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal. Ez a lap a községtől É-ra, ill. ÉK-re eső területet ábrázolja, a színpetri határszakasszal; dűlőnevek: „Aczadél oldal”, „Szelcze”, „Kis mező”, „heg)' tető”, „hegy erdő”, „Lipinye gallya”, „Bolyamér”, 1 1 . lap;

A térképlap keretének telső jobb szélén: Jósvafö K, o. XVL18. oszt: de A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal. Ez a lap a színpetri határszakaszt ábrázolja; dűlőnevek: „Lipinye gallya”, „Bolyamér”. 12* lap; A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K. o, XV 18. oszt: ef A kereteken kívüli felíratok azonosak 1, lappal. Ez a lap az aggteleki határszakaszt ábrázolja; dűlőnév: „Somos oldal”. 13* lap; A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő IC o. XV 18. oszt: bf A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal, Ez a lap az aggteleki határszakaszt, ill. a község belterületét ábrázolja,; dűlőnevek: „Mezna”, „Kecső völgye”, „Somos oldal”, „Fenyves láz oldal” „Hegy erdő”, „Alsó rét” Ez a lap számos új információt tartalmaz a település történetéhez, A „Felső malmot” a Törőfej-völgyben az ismert helyen ábrázolja. Feltünteti a ma is létező malomárkot, és ennek ÉNY-i végén egy épületet jelöl. A Jósva-ibrrást két vékony vonallal, lényegesen a völgytalp felett, tehát messze nem a mai halyén jelöli. Víz duzzasztást jelöl a Kecső-patak település széli szakaszán, a hajdani kendertörő helyén, itt egy épületet is jelöl A mai „Tohonya-völgy” torkolatában ábrázolja a hajdani malomárkot (lásd: „Kis-malom forrás”, jelöli a malomépületeket is , A „Középső malom” épületét jelöli, előtte egy jelentős, duzzasztott szakasza van a pataknak. A malomárkot mai nyomvonalán jelöli. A mai Jósva patakot „Kis patak” néven nevezi, nyomvonala szeszélyes, kétszer A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

1

12

------------------

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15,___________________

keresztezi a mai Dózsa Gy. utca útvonalát. Azonosítható a Parókia és a hajdani iskola épülete, a községi kovácsműhely, a Klein kúria. Az „Alsó-malom” épületét és a malomárkot egyértelműen ábrázolja, jelöli a „Fűdért” és az alsó becsatlakozás műtárgyát is. Csak itt nevezi „Jósva-pataknak” a Jósvát. A Komlós forrást egyáltalán nem jelöli, de fakadási helye környezetében jelöl egy épületet (2, számmal). Kiegészítő lap 13-hoz: 18 cm széles csík. A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K.o, XV 18. oszt: bg A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal. Ez a lap a teresztenyei („Teresztene”) határszakaszt ábrázolja; dűlőnév: „Fenyves láz oldal”* 14. lap; A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafö K.o. XV 18. oszt: af A kereteken kívüli feliratok azonosak 1, lappal. Ez a lap a községtök K-re lévő területet és a teresztenyei határszakaszt ábrázolja, a mai Szőlőúttal; dűlőnevek: „ Hegy erdő", „Alsó rét”, „Fenyves láz oldal”, „Rét oldal", „Bolyamér”, „ Porczogó”, A Szőlőhegyen 1 db épületet jelöl! 15. lap: A térképlap keretének felső jobb szélén: Jósvafő K.o. XVI18. oszt: df A kereteken kívüli feliratok azonosak 1. lappal. Ez a lap a teresztenyei („Teresztene”) és szinpetri határszakaszt ábrázolja; dűlőnevek: „ Bolyamér”, „Porczogó” „Rét oldal”, „Alsó rét ” Víz névként: a Jósva patak feltüntetve. 133 A térképlapok digitalizált változata az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságán megtalálható 8 db CD-n 600 dpi-s felbontásban, Köszönet az ANP-nek az

S

*

segítségért.

"* * *

e "“

’ r í _ T i Ifl ^ V rM

| | VF

Matororszáéban-Toma n ie íff. -

Adóhivatal Torna,

A térképlap első oldalának felirata és léptéke A térkép belterületet ábrázoló lap jának kicsinyített másolata a füzet hátsó borítóján látható!

|

,1868 _7 .

$

i-.y r

t

— ■— ;—

& 1

-rí-

e v * .y t

vA vi* ■ / i-rr

n

/ .- S

y y

r /+



-------------------

13

Tejjel készülő ételek - Nadanicsek Imréné - Gereguly Piroska *

Régebben a családok többsége Jósvafőn is tartott tehenet így az ételek elkészítésénél fontos szerepet játszott a tej, tejtermék. „Éh’ has csinál jó étvágyat” - tartja a közmondás, valószínű jó étvággyal fogyasztották, néhány helyen ma is fogyasztják az alábbi „tejes” ételeket: • Tejbegombóta: Keményre gyúrt tojásos tésztát káposzta reszelőn tnegreszeljük.. Ez a „reszelke”, gombóta kerül a fővő tejbe. Csipet sót, cukrot teszünk még a levesbe. Amikor feljön a gombóta a leves tetejére, el is készült az étel. • H abart bab: (lehet száraz, vagy zöldbab) A vízbe beletesszük a babot, babérlevelet, vagy tárkonyt, sót. Addig főzzük, amíg a bab puha nem lesz, tejből, tejfölből, lisztből habarást készítünk, ecettel ízesítjük. A habarással felfözzük az ételt, • H abart grulyaleves: az elkészítés módja ugyanaz, mint a habart bablevesnél (alapanyag krumpli=grulya}; • H abart lé füstölt hússal: füstölt fejet vagy tarját vízben babérlevéllel megfőzzük. Ha nagyon sós a lé, az első vizét leöntik. Amikor a hús megpuhult, a szokásos módon (liszt, tej, tejföl, ecet) behabarják. • Tejjel zsámiska; sok vízben kevés sóval a kukoricakását megfőzik. Ügyelni kell, hogy ne legyen kemény. A zsámiskát kíhűtik, hideg tejet öntenek rá, • Tejberizs, tejbegríz: elkészítése a maihoz hasonló, pirított vajjal, fahéjjal ízesítik. • Bisalmáslé (birsalmáslé): a cikkekre vágott „bisalmát*' sós vízben megfőzik. Tejjel, liszttel behabarják, cukorral ízesítik. • Bisalmás bab: úgy készül, mint a bisalmáslé, de babot is főztek bele, így a bísalma kevesebb kellett bele. • Sóskaleves: a megmosott sóskát vízben, kevés zsírral, sóval megfőzik. Behabarják (tej, tejfel, tojás, liszt), lehet cukorral ízesítem. • Salátaleves: a megmosott salátát sóval begyúrják, állni hagyják. Kicsavarják a sós vízből. Szalonnát apró „kuszkákra” (darabokra) vágnak, kisütik. zsírjában kevés liszttel rántást készítenek, melyet fokhagymás zárral ízesítenek. Mindezt felengedik vízzel, ecetet tesznek bele, és a salátát ebben főzik. Végül behabarják (tej, tejfel, liszt), • Gyümoesleves (gyiiraölesleves): almából, meggyből, cseresznyéből készítik. A sós vízben megfött gyümölcsöt behabarják (tej, liszt, tojás), cukorral, citromlével ízesítik, • Habart sárgarépa leves; a karikára vágott sárgarépát sós vízben puhára főzik, behabaiják (tej, liszt), cukorral ízesítik. *


14

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15 • Tejes kávé: frank kávé rúdból egy darabot, darált maláta kávét vízben megfőztek. Állni hagyták, majd beleszűrték a levét a forralt tejbe. Cukorral Ízesítették.

A fenti ételek többnyire könnyen emészthető^ olcsók és gyorsan elkészíthetők voltak.

Vegyeskereskedések, kocsmák - Nadanicsek Imréné - Gereguly Piroska A 20. század első felében Jósvafön két kocsma és két vegyeskereskedés volt, A HANGYA Szövetkezet kocsmája és boltja a mai Jósva vendéglő helyén állt (Petőfi S. u. 41.). A másik bolt három házzal lejjebb (Petőfi út 39., a mai özv. garan Imréné portája helyén) működött. Itt többnyire fűszereket, édességeket, különféle élelmiszereket Róth Zoltán és családja árulta. A második kocsma a húsbolttal volt „egy haj alatt” (egy helyen) a mai Petőfi út 51, szám alatt (a régi Bucsek porta). A húsboltban Spiczer Dezső hetente egyszer boíjúhúst árult, apósa Ungár Dávid volt a kocsmáros. Később veje lett a kocsmáros is. A Hangya Szövetkezet boltosa és a kocsmárosa egy család volt: Dovola János, Csőke Sándor, Tar Imre, Bakó Ferenc. A bolt és a kocsma mögötti épületrészben raktár, ill. szolgálati lakás volt. A boltban az akkori életformának megfelelően vegyeskereskedés működött. Sokféle árút kínáltak. Edényféléket: rocska (veder), zsétár (sajtár); ebbe fejték a tejet, lavór, bili, mosófazék, lemezből, öntöttvasból készült lábasok, fazekak. Szerszámokat: ásó, kapa, kasza, kalapács, kaszafém, csákány, sarló, vasgereblye. Volt a vegyeskereskedésben: szög, festék, szál vasárú (kovácsoloiak, kerékgyártóknak). A lányok, asszonyok is megvehették a legfontosabb méterárút: patyolatot, szövetet, kartont, barhétot. Volt hozzá: gomb, patent-kapocs, gumi, pertli, surcmadzag, cipőfűző, ruhafesték. Kapható volt: méterben papír az ágy mellé (faliszőnyeg helyett), boksz, bőrzsír a bakancsra, cinkvajz (féderveisz) a csizmába, hogy jobban simuljon bele a láb; kolyinvász (szekerkenőcs), rézgálic, gyertya, petróleum, petróslámpa, , ehhez kanóc, üveg (3-as, 5-ös, 8-as, 11-es), viharlámpa, Nem hiányzott az áruk közül a gyükerkefe (súroláshoz), vasporos kefe, vaspor, smirglipapír (sparhét tisztításhoz), snirglivászon (famunkához), ultramarin kék por (meszeléshez). Árultak mosószódát, mosószappant, glicerines mosdószappant, glicerin hajfényesítőt. kenyér nem volt, mindenki magának sütött. A fííszerek mellett volt élesztő, keserüsó, szalicil, denaturált- és sósborszesz, édességek. A keserűsét székrekedéskor használták, embernek állatnak. A sósborszeszt köhögő gyermeknek adták kockacukorra csepegtetve. Az édességeket karos mérlegen mérték, vagy darabra is eladták. Volt itt: süveges és krumpli cukor,



15

selyemcukor, bocskorszíj, A frank és maláta kávéból tejhez adva tejeskávé készült, teacseppet (teaízesítőt), borkövet a teába vettek ízesítőnek. A bolt reggel hattól este hatig volt nyitva, délben két óra ebédidőt tartottak. A nehezebb vasárukat lovas fogattal szállították a boltba. A kocsmárosok is reggel hatkor nyitottak, de este 9-kor mái bezártak. 12-15-ig tartott az ebédszünet. Ők is árultak cukorkát, csokoládét.. Volt hordóban tárolt kimérős bor, meg üveges is. A szódavíz, konyak, rum, pezsgő mellett kossuth cigarettát, 8-as dohányt, cigarettapapírt is tartottak,, A kimért bort tel vagy literes üvegben, a pálinkát stampedlis, vagy féldecis pohárban tették a vendég elé. A bundapálinka volt a legolcsóbb. A jókedvű legények gyakran nótáztak is a kocsmában; „Ha bemegyek a kocsmába* szódavizet kérek, Sört sem adnak, bort sem adnak, azt mondják, hogy méreg. Nem méreg az, nem is az a fajta, Házasodik a szeretőm, az a piros barna.”

A Hangya Szövetkezet boltja és kocsmája (1945 előtt)

Takarítás, mosás a 20. század első felében - Nadanicsek Imréné - Gereguly Piroska A különféle takarító-, mosógépeket, porszívót nem ismerve régen a takarítás, rendcsinálás, mosás mind kézi erővel történt, A pitarban , lakószobában naponta megöntözték a földet, lyukas bádogból „S7* alakban csorgatták rá a vizet, hogy sepréskor ne porozzon, Szerdán, szombaton nagyobb takarítást végeztek. A nagytakarítás kezdetén a paukálót (pókhálót) tiszta seprővel leszedték a falról, gerendás mennyezetről. Öntöztek, sepertek. Az ágyakban a zsúp csak szalmazsák nélkül volt [leterítve vászon lepedővel), ezért az ágy alatt is bőven akadt szalmadarab, bakataju (szöszmösz) ]. Tavasszal a liba, csirke, kacsa keltetése is itt történt. A takarítást ez nem zavarta, de alaposabban kellett az ágy alatt seperni. A seprőt többnyire maga készítette a házigazda cirkölesből. A cirköles magját a kukoricatábla körül ültették el A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15* u

minden évben, A seprőn kívül a másik takarítóeszköz a liba szárnyából készült tajuscprő volt, A pócokat (polcokat)* a bútor megett a paukálót ezzel tisztították. Külön tajúseprő volt a sparhét belseje, sütő alja tisztításához. Ha a por leszállt, következett a törülgetés. A komódon (fiókos, alacsony szekrény) a poharakat, csuprokat (bögre) darabonként áttörölték. Az eresztgetés volt a legkevésbé kedvelt takarítási mozanat; vizet marhaganajjal összekevertek. Ezt eresztgetö csutakkal eldörzsölték a ház földjén, ha nagyon feltört hét közben a föld (hiszen kis helyen sokan jártak), akkor a forró vizes marhaganajos eresztés után törekkel (búzaszál* kalász törmelék) szórták be a földet, Ez a törek beletaposódott a földbe, és így erősebb lett a felülete, A sámli, vizeslóca, küszöb deszkából készült. Oltottmeszes vízzel súrolókefével sikálták tisztára. Az ablaküveget ecetes vízzel mosták le, újságpapírral fényesítették. A barna ablak fáját, az ajtót, az asztalt, szék lábát, a láda elejét, a varrógép lábát gépolajai kenték be. A petróleumlámpa üvegét naponta „meghuhukolták” (ráleheltek)* majd újságpapírral törölték tisztára. A deszkapadlós első házban (tiszta szobában) a padlót hamus lével tisztították: a fahamura forrásban lévő vizet öntöttek. A hamu leszállt az edény aljára. A vizet óvatosan leöntöttek fateknőbe. Ebből rossz bádoggal öntöttek a padlóra vizet, gyükérkefével súrolták fel a piszkot. Másik edényből tiszta vízzel még áttörölték súrolás után. Az ágyhuzatot mosószódás vízbe áztatták, majd mosószappannal mosták. Kivéve az ágylepedőt. Ezt a törölközőkkel, pendellel, gatyával* inggel, korcossal, tarisznyával együtt lugozták, A lugzás folyamata a sulykolással, szárítással 2-3 napot is igénybe vett. Lugzás előtt a piszkos ruhákat dézsába rakták. Langyos vízbe beáztatták. A lugzót előkészítették az udvaron, mellette felállították sz üstöt is* abban egész nap melegítették a lugzóvizet. A dészából átrakták a lugzóba a piszkos ruhákat. A ruhák tetejére tették a használt korcost vagy lepedőt. Erre szórták a szitált fahamut, majd folyamatosan öntözgetíék a dézsába lecsepegő újra melegített vizel. Ez a folyamat egy napig tartott. A ruha másnap reggelig „pálott" (állt, hült). Utána kiszedték nagy kosárba a ruhát. Levitték a patakra. Mosó széken sulyokkal ki sulykolták, hazavitték, otthon kerítésre, kötelekre kiteregették, ott száradt meg. Az újnyi széles köteleket is maguk szőtték az asszonyok ún. madzag-szátyván. A mosás mellett másik nagy munka volt a meszelés. A tiszta oltott mészbe ultramarin kék port tettek. Általában az asszonyok meszelkedtek. A plafont nem kellett, mert gerendás* deszkás volt, A falak meszelésénél arra vigyáztak, hogy ne legyen „kóduskás” (foltos). Az udvart* árkot, utat hetente, szombaton vagy vasárnap reggel seperték, tisztították; nyírfaseprővel, kapával. A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001* decemberében

__________

Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15.________________

Űj adatok a jósvafői Református Egyház kegyeleti tárgyairól Az alábbi adatok Takács Béla; „Református egyházmüvészet a XVil-XVHL században” c, gyűjtéséből számláznák: „ 1668. Egy réz pohár, - egy ón tál, - kendő egy,- egy abrosz, - vagyon egy aranyos ezüst pohár, - egy abrosz, * két aranyos kendő." *1711. Egy ezíist arany as talpas poharatska, - egy ón kanna, - egy síma ón tányér, - két arannyal és selyemmel varrott kendő, - vékony gyólts abrosz, - ezen kívül két jeles varrású abrosz, - a prédikáló széken dufla szőnyeg, * a prédikátor székin két szél gyólts lepedő, - Ao. 1715. Vintze Molnár István adott egy szép selyem keszkenőt,” „ 1735* Van egy ón kanna, mintegy másfél ittzés, van egy ezüst talpas aranyas pohárka, munácsi Szőts János, Decsi györgy adománya, egy ón tányér, két abroszok, egyik gyolcs, reczés, csipke a két végén, másik hosszú kendő formára, arannyal selyemmel való varrás van a végin, (ez a terítő az 1758-as összeírásban „török munka"’ jelzéssel van ellátva. }. Van egy tarka selyem saijos veszszős keszkenő, egy patyolat keszkenő, nyolc virágokra arannyal és selyemmel varrott, a közepin korona, van egy kék selyemmel, arannyal 4 virágokra varrott gyolcs keszkenő, van egy kék selyem veszszős kendő, a cathedrán van egy szőnyegecske, keresztelő cserép pohárka is van/’ „1801. Egy kerek festett asztal a templomban, egy viselt szőnyeggel borítva, - asztal abroszok: gyolts, mellynek szélei arannyal és veres selyemmel vagynak kivairva,- más ugyan gyolts, fejér tsípkével szegve,- harmadik kamuka, - t. Dómján Istvánné asszony ajándéka 1800-ban, - két fejér keszkenő selyemmel és arannyal varrva, - egy búzavirág szín selyem,- egy selyem zöld és fejér kotzkájú Oláh Mária ajándéka,- egy bíbor Bodolai Sófia ajándéka 1766-ban,- egy veres selyem Putnoki Klára asszony ajándéka 1780-ban,- egy világoskék selyem arannyal tsipkézett, ajándékozta ns. Vintze Judit asszony 1798-ban, - egy kamuka keszkenő J.Dómján Istvánné asszony ajándéka 1773-ban,- két ón tányér,- egy réz kondér, - két ujj keresztyén bütykös, - bádok keresztelő tál és pohár Tiszt, Szügyi János és Putnoki Klára ajándéka 1791.” Köszönet Laki Lukács Lászlónak, a Borsodi Tájház igazgatójának az anyag felkutatásáért és megküldéséért! A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

18


A jósvafői malmok híre a világban A szalmatercsi születésű, élesszemű Szmorád Ferenc barátom szülőföldjére hazatérve édesanyja konyhájában felfedezte az alább látható lisztes zacskót, a Pétervására Malom termékével. A nemzeti színű szalaggal és az 1936-os alapítási évszámmal körülvett mezőben a jósvafői volt Klein-féle „Felső malom” Vasárnapi Újságban 1863-ban megjelent Sándy Gyula féle rajza látható, íme:

2 kg M in ő sé g ét m egőrzi a tasak alján jelzett időpontig A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében


19

A rekonstruált kapahámor létesítésének kedvező fejleményei - Szablyár Péter Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága még az első félévben megrendelte a rekonstruált hámor építési engedélyezési terveit, amelynek előkészítő munkálatai (geodéziai felmérés) azonnal meg is kezdődtek. Az építés-tervezési munkát Pirityi Attila irányítja. Az engedélyezési tervek sajnos nem készültek el a szerződésben rögzített határidőre, mind a mai napig, pedig a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök megszerzéséhez elvezető pályázatok nélkülözhetetlen kellékei. Megkezdődtek és folynak a kőtelező környezeti hatástanulmány munkálatai, amelyet a miskolci Ökológiai Intézet munkatársai készítenek. A legnagyobb előrelépés a hámor berendezéseinek megszerzése terén történt. Az ősz folyamán a tervezők részére egy tanulmányutat szervezett a Nemzeti Park a szlovákiai Mecenzéfre, Bröstl úr hámorának üzem közbem megtekintésére, A sikeres látogatás során Bröstl úr felvetette, hogy segítségünkre lenne a hámor berendezéseinek beszerzésében, mivel hamarosan felszámolnak egy nemrégen leállított hámort egy közeli völgyben. Néhány nap múlva visszatértünk Mecenzéfre, és Bröstl úr vezetésével felkerestük a PIW ERINGI HÁMORT, Ez egy Mecenzéftől Ny-ra nyíló, É-D irányú völgy elején található, két éve még üzemelt. Az apróbb vastárgyakat már elvitték belőle, de a lényeg még megvolt, A kis üzem meglehetősen lehangoló állapotban, a megmenthetőség szempontjából a 24. óra utolsó perceiben volt. A hámor mögötti tó, és annak duzzasztó gátja igen rossz állapotban, a gát folyamatosan szivárgott, ez megbontotta az üzemépület E-i falát. Gyorsan készítettünk egy felmérést és egy fotódokumentációt a „megtekintett állapotról” (ennek vázlata a következő oldalon látható), A meglévő, HL Bröstl úr saját „készletéből” kiegészíthető berendezések kiválóan alkalmasak lesznek a jósvafői hámorba. A kalapács 2,5 m átmérőjű öntöttvas vízikereke csodálatos darab, a köszörűké és annak meghajtó kis vízikereke is megvan. A fújtatok kamráinak nehéz tölgyfa ajtajain az eredeti (több évszázados) zárak, a kalapácstartó állvány öntöttvas tartói mind-mind használható állapotban. Bröstl úr egy árajánlatot állított össze, és a legszükségesebb bontási munkát még az ősz folyamán elvégezte, az alkatrészeket telephelyére szállította. A munka tavasszal tovább folyik, és reményeink szerint az alkatrészek hamarosan Jósvafőre kerülnek. , A jósvafői hámor ügy előrehaladásában meghatározó szerepe volt Szmorad Ferenc barátomnak és Szőke Áginak, aki a nyelvi nehézségek leküzdésében vállalt jelentős szerepet. Egyértelműen a hámor-ügy mellé állt Salamon Gábor igazgató úr is, akinek mindezért ezúton is köszönetét mondunk. A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

20

Jósvafői Helytörténeti Fűzetek 15,

A Hámor PIWERING (Mecenzéf) alaprajzi elrendezése (Felmérte: Szmorád Ferenc, Szőke Ágnes, Szablyár Péter; szerkesztette: Szablyár Péter)

A harmadik évezred első évének fordulóján —2001* decemberében

_______Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15._______

Adalék Jósvafő jelenkori mindennapjaihoz November 1-én délután sugározta a Ml TV csatorna Ráday Mihály: Unokáink sem fogják látni c. városvédő műsorát, amelyben kb. 10 perc terjedelemben adták le a nyáron felvett jósvafői anyagot. November 12-i bélyegzéssel buda pesti lakáscímemen kaptam kézhez életem eísö névtelen levelét, amelyet most minden kommentár nélkül közreadok, hiszen ez is hozzátartozik Jósvafö történetéhez:

„Tisztelt Szalyán úr! Szablyár Mélységesen fel háborított a televízióban bemutatott filmje. Nagyon le nézette a szegény eb rétegben élőket. Hogy mit kéne csinálni azt én is tudom de pénz nélkül nem igen lehet. A Műemlék védelem pénzéből könnyű építkezni. De akinek a két kezével kell megdolgozni érte egy kicsit nehezebb. Valamikor jó volt a nép régisége most, hogy már kevésbé van más o véleménye. Egy jó állapotú épületett nem le kell bontani, hanem fel újítani! Tetőt kell rá tenni, meszeltre készíteni a vakolatott Erre kell a pénz nem a rombolásra Ez egy családnak a megélhetése. Erre nem gondolj Nem mindenki üröl, hogy maguk itt irányítani szeretnének Nem mindenki nyalja a següket. Az jó, hogy az épületeket megveszik felújítsák - De ezét a nép véleményére is adni kéne. Ezt egy mérnök embernek tudni kéne! Volna még mit írnom de az már keményebb lenne megvárjuk mit hoz a ■

ÜT

JOVO.

Bízom benne, hogy más vezetőség kerül a falu élére. r

Egy lakos Jósvafőről? Jósvafő. 2001."


22


A közelmúlt emlékei A település térképét tanulmányozva megdöbbenten tapasztaltuk, hogy az Új soron lévő Kaffka utca nem Kaffka Péterről - a Baradla jósvafői bejáratának létesítőjéről - van elnevezve, hanem a kőltönőről, Kaffka Margitról. A kérdést tovább árnyalja Bódis Istvánná (Irma Néni) egykori levele, amelyet az akkori Végrehajtó Bizottságnak küldött, és most azzal a javaslattal küldte meg, hogy segítsünk a korrekcióban, amire talán most a készülő új rendezési terv lehetőséget is ad, íme a levél:

„Tisztelt Végrehajtó Bizottság! A Végrehajtó Bizottság előtt ismert, hogy Jósvafő községben új lakótelep építésére alkalmas területet alakítottunk ki, mely területen 33 db házhely van kialakítva tartóshasználatba adásra, családiház építésre. A területen 3 utca alakult ki, mely utcáknak nevet adunk, hogy a továbbiakban így tudjuk rendezni a tartóshasználatba adás idején, javasolom a Végrehajtó Bizottságnak, hogy a Szabadság utcáról haladó szinte főútvonalat hasonlóan az aggteleki megnevezéshez, szintén a Baradla barlang feltárásában híres geológusról, építészről nevezzük e l legyen az utca neve: Kaffka Péter utca. Ere az útra 21 lakás* illetve beltelek csatlakozik. Számozása emelkedő sorrendben megoldható. A jósvafői barlang bejárat mesterségesen készített bejárat, 122 m hosszú, Eredetben úgy képzelték a feltárást, hogy ezen területen 60 fin hosszban kell vágatot hajtani és elérik a termet, illetve az üreget. Sajnos nem így történt. Utólag derült ki, hogy a felmérés téves volt, a felmérést készítő térképészek egy 60 fin. hosszú távolságot elfelejtettek, kifelejtettek a számításból. A hiba megtörtént, a pénz elfogyott- Kaffka Péter, a bejárat lelkes építője azonban nem adta fel a harcot. Minden ingó és ingatlan értékét pénzzé tett, hogy előteremtse a folytatáshoz szükséges pénzt. Már nem a terv szerint, hanem saját érzése, elképzelése alapján kezdte tovább folytatni a feltárást. Amikor már az összekopogtatást át lehetett hallani, hang után törtek tovább. Végül is önfeláldozó* kétéves munkával, küzdelemmel az áttörés sikerült. A Baradla 1928 karácsonyán Jósvafon új bejáratot kapott. El kell mondanom, hogy Kaffka Péter ezalatt a két esztendő alatt koromfekete hajú ifjúból galambősz öregemberré alakult át. Teljes szegényen, energiában megtörve, de sikeres vállalkozásban felőrlődött, megtört. De mégis Ő vitte végig töretlen akarattal és önfeláldozással a bejárat feltárását. A barlang bejárata felett elhelyezett márványtábla törhetetlen akaratát örökíti meg. Mi így állítunk emléket neki, hogy utcát nevezünk el róla, hogy akaratlanul is neve fennmaradjon és hirdesse munkáját. Aggtelek 1983 november hó 21.

Bódis Istvánné sk. tanácselnök”

II II A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001, decemberében


Családi kör (Arany János után szabadon, elhangzott a szüret bál előtt, a Kultúrházban) Este van, este van: ki-ld nyugalomban, E védett faluképü tornai faluban, íráshoz láthat már a versfaragó író* Nem zúg ma már Géza és a motoros fűnyíró. Mintha lába kelne valamennyi rögnek, A falu-közben napszítta legények röhögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly Boldogh Sándort látván. Udvaron fehérük szőre egy tehénnek: Kit gazdasszonya még mindig nem fejt meg! Minek is, hisz most indul neki a határnak; Mint része az alternatív csordának* Ballag egy kamasz lány, irány a telefon; Ha már nem hívhatja barátját mobilon, Visszahívás után indulhat a mese, Nagy lesz majd a számla, de megéri Emese. Nyitva áll az ajtó, s a TV vibráló fénye Oly hívogatólag süt ki a sövényre. Barátok közt. Híresek és gazdagok, Pszihozsani után Terra Nostra, s Vad angyalok* A házi asszony tetrapack tejet önt fiának, Véget vetve az egész nap vedelt kólának* Fagyasztott csirke kerül a mikróba, Már két éve nyugszik a házi dögkútba’* Egy eladó lány, ki esti portyára indul, Bedob mindent, amire fiúja beindul. Szemfesték* intim spray, szárnyas betét, tampon; Testékszer, szem spirál, tetováló szalon. Mondja is az apja: bezzeg anyád úgy vittem a táncba. Nem kent drága krémet a szemráncába* Akkor még létezett szűzi szemérem, Es a vőlegényé lett az aranyérem. #•

__

A legkisebb fiú csipszet kér s majszol, A TV-ből ezt látja, akár hogy haragszol. Olvas a nagyobbik, a kemény pornót bújja, Ebből tudja meg, hogy mire jó az ujja. A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

23

24


Legalább így szokta mondani az apjok, Ha már kiolvasta kedvenc közös lapjuk Régebben 6 is a Júliát olvasta, De ma ez már kevés, ezt hajtogatja*

Pendül a STIHL főrész, létévé a gazda, Benzines flakonját a sarokba dobva* Hol van már a fejsze, szekér, fűrész, kasza? Mégis ki me rülten lóg tö mött ha rcsa-baj sza * Kérdezi az asszonyt, mi lesz a TV-ben? Amit még nem unt meg, teljesen, egészen* Forró vágyak, erotikus triller Van még mit tanulni, olykor még nem spiler.

A kocsma teraszán folyik a szócsata, Stampót követ korsó, kólát meg a vodka. Icike-picike után jön az ejnye-bejnye, Félkarú rablótól kifosztva, megverve. Van aki csocsózik, vagy dákóját krétázza, Hogy fehér golyóját a kis lyukba kotorja. Nyílik az ajtó, fiúk-lányok jönnek, Igen, most lett vége a színjátszó körnek. Voltak ezek már itt Néma Leventék, Kocsonya Mihályt koporsóba tették, Nagy színész mindenig csak játsszanak újra! Az egyik még most is a szöveget tanulja. Pedig a súgójuk, az aztán kitűnő. Mentőövet dobó, elrejtett segítő. A súgás mindre ráfér, kivéve a dirit, Az megtanulja, hogy ne ott kapjon dilit Este van, este van; ki-ki nyugalomban, E védett faluképű tornai faluban* A Jósva-vendéglő félkarú rablója, Ő sem csilingel már, hisz tér nyugovóra* Tizedik Falunap, választási kampány, Lesz munka, feladat, ígéri a kormány. S’ látom szövegem, úgy hat mint az éter, Elköszön Önöktől most már Szablyár Péter* 200L 09. 24* A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében


Szüret rigmusok (A szövegeket elkövette Szablyár Péter; elhangzottak a Jósva-kvintett előadásában a szüret bál előtt, a Kultúrházban)

(Jó estét kívánok dallamára) Jó estét Tinéktek, a Jósva-kvintett tagjai zenélnek, Jó estét Tinéktek, a Jósva-kvintett tagjai zenélnek, Jöttünk, láttunk, győztünk, sokukat megfőztünk Jó estét Tinéktek, a Jósva-kvintett tagjai zenélnek,

u (Lefelé folyik a Tisza dallamára) Lefelé folyik a Jósva, Nem folyik az többé vissza, Vele megy a falu szennye, Csak a bűze jött most szembe.. Baja Ferenc megígérte, Fidesz kormány dédelgette, Nekünk meg maradt a java, Karsztvizünkből így lett kaka.

w (Nem, nem, nem dallamára) Nem, nem, nem, nem, nem nem, nem megyünk mi innen el, Míg a bajszos polgármester furkósbottal ki nem ver. Ha nem tetszik a Bélának, hogy mi itten mulatunk, Építsen egy fitnesz szalont, de mi itten maradunk.


2

26


(Megismerni a kanászt dallamára) Megismerni a Parkost, cifra autójáról, Nikkelezett vadrácsáról, csörlője vasáról. Hej, élet-élet parkos élet, ez aztán az élet, Szalamandrás zubbonyomban magam is így élek. Ugorjunk le Kelemérre, hol a tavam mohos, Rákó csak egy ugrás innen , de ott az Esztramos, Hej, élet-élet parkos élet, ez aztán az élet, Szalamandrás zubbonyomban magam is így élek. Nyílik m ár a kökörcsin, vörösük a vértő, Az a kontyos szállóvendég biz egy kicsit vérbő! Hej, élet-élet parkos élet, ez aztán az élet, Szalamandrás zubbonyomban magam is így élek. Öröksége a világnak, ez lett m ár belőlünk, Ide já r m ár ország-világ, elég lesz belőlük. Hej, élet-élet parkos élet, ez aztán az élet, Ha ez így megy ezután, kőtörőfűn élek. Templom tornyán hóbagoly, szájában egy hotdog, A mi Sándor barátunk gyűrűzte, a Boldogh. Hej, élet-élet parkos élet, ez aztán az élet, Védett állat leszek én, ha soká itt élek. Hosszúra nyúlt ez a nóta, legyen most m ár vége, Mi meg m ár nem dalolunk, jöjjön a tánc végre! //:Hej, élet-élet parkos élet, rosszabb sose legyen Erezzék jól magukat, mint a Szőlőhegyen!;// #

A Jósva kvintett tagjai: Bere ez Béla, Kontra László, Szmorad Ferenc, Váczy


______ Jósvafői Helytörténeti Füzetek 15._____ _

A jósvafői Táj ház vendégkönyvéből (VIII.) „Köszönjük, hogy immár van honnan ötleteket meríteni egy gömörhorkai táj ház berendezéséhez! Tömöl Gabriella 2001.07.23.”

m „A múzeum táj házat A amennyiben Üdvözlettel:

csodálatos, kevés helyen találni ilyen színvonalasan berendezett Jósvafői helytörténeti Füzetek olvasgatása nagy élmény volt, kiadásra kerülnének könyv alakban, vevők lennénk. Simon László és felesége Agárdról 2001.07.24.”

m „Egy testben-lélekben megfáradt kerékpáros véleménye; Megérte eljönni ide, sok érdekesség és színes választéka várja az ide látogatókat a hely varázsából” 2001*07.27. Red Swift Pápáról” ö „Tisztelettel és szeretettel láttuk viszont őseink életkörülményeit a tájházban - egy kiadós barlangi túra után. Szép emlékekkel megyünk el Jósvafőről és Aggtelekről. Keresztúri János és családja (+4 fő) Dunaújvárosból, 2001.07.27.”

ca „Én nem szeretnék ilyen házban lakni azért mert sok pókok és bogarak vannak De amúgy szép a ház. 2001.07.29. Bartos Attila”

ea „Krisztát nagyon megfogta az a mondat, hogy; „Ha válogatsz az ételbe tál repül a fejedbe! Úgyhogy nagyon vigyázok ezután és ígérem, mindent megeszek! Bélapátfalváról Ail Zoltán és Kovács Kriszta; 2001.08.04.

LJ „A lelkemben kedves emlékeket idéz fel az itteni megörökítés. Isten áldása mindnyájukra! Szili Sándomé USA 2001.08.01. üi „1974-ben ebben a házban nyaraltam 5 éves koromban Gizi Néninél. Most 5 éves kisfiamat is elhoztam, hogy ő is átélhesse azokat az élményeket, melyeket hajdan én. Gyönyörű a tájház, gazdag a gyűjtemény. Köszönjük! Rontkné, Csongrádi Erika, Ronik Balázs 2001.08.09.” A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

28

Jósvafői Helytörténeti Fűzetek 15

„Szerintem a régi élet a legszebb! Kriszti 2001.08.10.*

m „A falu és a táj ház gyönyörű, az emberek kedvesek és segítőkészek kívánjuk, hogy Jósvafő lakosai továbbra is nagy kedvvel és szeretettel őrizzék múltjukats építsék jövőjüket Köszönjük a sok szépséget! Pamnyik Kata (Tata)* 2001. 08. 14*”

ea „Nagyon érdekes múzeum, de lehetne még több eligazító tábla* Jópofák a falvédők és nagyon örültem neki, hogy tipikus falusi (és nagyon tiszta) vécé van. Sok szerencsét a további munkához! Noémi, 2001. 08. 16*” £Q „Gyermekeim (9 és 16 évesek) elképedve nézelődnek* mi részben megértük e tárgyak létező használatát nagyszüleinken keresztül. Lányaink eddigi meséinket most, itt kezdték megérteni. További sok csodálkozó szempárt kívánunk! Városföldről az Erik Család (Béla, Ildikó, Ildiké és Edit); 200 LOS. 17.” tű

„Erről nincs mit írni, ezt látni kell!!! 200L aug. 31. Szalai család, Érd”

G3 „Isten áldja meg a háznak gazdáját, töltse meg az Isten csűrjét és kamráját Szeretettel: Sipos Sándorné, Tiszaalpár, Kossuth u. 53.”

ca „Keressük az ifjúságunk! Itt mindig jól éreztük magunkat Győrből: 2001. 09.18*, Kardos Ferenc, Patkó Jánosné, Patkó János” ÉQ „Köszönjük a felejthetetlen élményt. További eredményes munkát kívánunk. Intézményünk névadójának szülőfalujából gazdag tapasztalatokkal térhetünk vissza! Kis Bálint Általános Iskola és Óvoda dolgozói, Gyomaendrőd, Fő u. 181.”

m



Tartalom Újabb forrás-dokumentumok Jósvafő történetéhez

X Újabb helytörténeti adatok a XIX. századi Jósvafőről

X Tejjel készülő ételek

X Vegyeskereskedések, kocsmák

X Takarítás, mosás a 20. század első felében

X Új adatok a jósvafői Református Egyház kegyeleti tárgyairól

X A jósvafői malmok híre a világban

X A rekonstruált kapahámor létesítésének kedvező fejleményei

X Adalék Jósvafő jelenkori mindennapjaihoz

X A közelmúlt emlékei

Családi kör

X Szüreti rigmusok X A jósvafői Tájház vendégkönyvéből (VIII.) A harmadik évezred első évének fordulóján - 2001. decemberében

29


n


Részlet Jósvafő 1868-ban készült kataszteri térképéből

o

HELYTORTENETI FÜZETEK. 15. füzet, 2001

Recommend Documents