Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Szinergia Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport

„Szinergia az élhető vidékért”

Felülvizsgálva: 2011.05.26. Felülvizsgálva: 2009.10.27. Készült: 2008.07.03. Szinergia Egyesület 7900 Szigetvár, Szabadság u.2. www.leaderszinergia.hu 06-73/312-511 1

Szinergia Egyesület – LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Szinergiában az élhető vidékért”

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ................................................................................................................................ 4 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe...................................................................................... 4 1.2. Főbb célkitűzések ............................................................................................................................. 4 1.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja ............................................................... 5 1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők ............................. 5 1.5. A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások ......................................................................... 6 2. Helyzetelemzés ........................................................................................................................................ 7 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése...................................................... 7 2.1.1. A térség általános jellemzői:...................................................................................................... 7 2.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: .................................. 8 2.1.3. Demográfiai helyzet: ................................................................................................................. 9 2.1.4. Gazdasági környezet: ............................................................................................................... 11 2.1.5. Társadalmi környezet: ............................................................................................................. 13 2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség ....................................................................... 14 2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése ....................................................... 15 2.3.1. IPA 2.1.4 - Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) ................................ 16 2.3.2. TÁMOP 1.4.4-08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért ................................ 16 2.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága ................................................ 17 2.5. SWOT elemzés ................................................................................................................................ 18 3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia .......................................................................................................... 21 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe.................................................................................... 21 3.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez ..................................... 21 3.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései ........................................................................... 22 3.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések ..................................................... 24 3.4.1. Helyi termék –előállítás, technológia, infrastruktúrafejlesztés............................................... 24 3.4.2. Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású helyitermék-előállításának támogatása ........................................................................................................................................ 25 3.4.3. Egységes térségi helyi termék marketing megteremtése ....................................................... 26 3.4.4. Rendszeres rendezvények, fesztiválok – gasztronómiai, kulturális, kézműves bemutatók támogatása. ....................................................................................................................................... 28 3.4.5. Helyi identitást fejlesztő előadások támogatása ..................................................................... 29 3.4.6. Helyi kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása ........................................ 30 2

Szinergia Egyesület – LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Szinergiában az élhető vidékért” 3.4.7. Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása...................... 32 3.4.8. Kistelepülési ifjúsági színterek eszközbeszerzésének támogatása .......................................... 33 3.4.9. Tematikus rendezvények támogatása ..................................................................................... 34 3.4.10. Háztáji termékek előállításának támogatása ........................................................................ 35 3.5. LEADER forrástábla ......................................................................................................................... 37 4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos információk.............................................................. 38 4.1. Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés .......................................................................... 38 4.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása .............................................................................. 40 5. Mellékletek ............................................................................................................................................ 42 5.1. (1.) számú melléklet ....................................................................................................................... 43 5.2. (2.) számú melléklet: A Szinergia Leader egyesület érvényben lévő helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának részletes értékelése ....................................................................................................... 45 5.2.1. A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat ..................................................... 45 5.2.2. A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat: .............. 53 5.3. A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek ......................................................................... 66 5.3.1. 2011.évi HVS felülvizsgálat 1. szakaszának eseményei 2011.02.08-2011.03.24..................... 66 5.3.2. 2011.évi HVS felülvizsgálat 2. szakaszának eseményei 2011.03.18-2011.05.1.2.................... 67 5.3.3. HVS felülvizsgálat menetrendje I. szakasz 2011.02.10-03.18.................................................. 68 5.3.4. HVS felülvizsgálat menetrendje II. szakasz 2011.03.19-05.26................................................. 70 5.4. Pénzügyi táblázatok forrásallokációi .............................................................................................. 72 5.5. A nyilvánossági intézkedésre vonatkozó igazoló dokumentumok ................................................. 74 5.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája................................................................................ 86 5.7. Fenntarthatósági alapelvek ............................................................................................................ 87 5.7.1. A HVS általános értékei ........................................................................................................... 87 5.7.2. A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok ....................................................................... 88 5.7.3. A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok......................................................................... 88 5.7.4. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok .................................................. 89

3


1. Vezetői összefoglaló 1.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Közösség LEADER szerű működését továbbra is szavatolja a megalakított Egyesületi forma felépítése. Az Egyesület vezetőségében a lehető legszélesebb körben képviseltetik magukat a helyi szereplők. A szervezet kialakítása során szem előtt tartottuk mind a területi alapon, mind a szektoronkénti teljes lefedettséget. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását.

1.2. Főbb célkitűzések A HVS felülvizsgálatának legfontosabb célkitűzései a helyi termékek előállításának és piacra juttatásának támogatása, ezzel kapcsolatban is a helyi gazdaság élénkítése, a helyi foglalkoztatottság javítása. További alapvető célunk a térségi hálózatosodás további fejlesztése a helyi együttműködések és innovatív megoldások támogatása, ezen belül kiemelt cél a térség turisztikai fejlesztéseinek összefogása, LEADER térségeken átívelő tematikus turisztikai útvonalak létrehozása, esetlegesen turisztikai menedzsmentszervezet felállításának szakmai támogatása. A helyi identitás és a népességmegőrző képesség fejlesztése a kisebbségi, a természeti, kulturális és gazdasági hagyományok bemutathatóságának megteremtésén keresztül. További tervezett célkitűzés a külső, vagy központi pályázati források segítségével megvalósított határon túli együttműködések kiteljesítése, segítségnyújtás a horvátországi akciócsoportok létrehozásában, valamint velük együtt a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok élénkítése.

4


1.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Szinergia Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A HVS módosításának célja, hogy a dokumentum alkalmazkodjon a megváltozott külső környezethez, ezen kívül a HACS megszerzett tapasztalati is indukálják a dokumentum helyesbítését, tökéletesítését. A cél egy a helyi igényeken alapuló, gazdasági és politikai folyamatokhoz egyaránt alkalmazkodó pályázati rendszer létrehozása, mely elsősorban a helyi gazdaság együttműködéseken és innováción alapuló fejlesztésén keresztül kíván a vidéki életminőség javításához hozzájárulni.

1.4. A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A Helyi Akciócsoport alaptevékenységének ellátásához hasonlóan a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia módosítása során is rendkívül nagy hangsúlyt fektetett a nyilvánosság biztosítására, hiszen sikeresen megvalósítható stratégia kizárólag a helyi szereplők aktív tájékoztatásával születhet, sőt optimális esetben a HVS kialakításának fő irányvonalait a leendő pályázók által benyújtott projektötleteknek kell megadnia. A HVS felülvizsgálatát megelőzően a HACS minden térségi önkormányzatnál hirdetést helyezett ki a felülvizsgálat megvalósításáról, annak ütemezéséről, a TKCS-t kijelölő közgyűlés helyszínéről és időpontjáról, valamint a tervezési feladat részletes ütemezéséről. Szintén külön plakátok kerültek kihelyezésre minden önkormányzatnál a tervezéshez kapcsolódó mikrotérségi fórumok helyszíneiről és időpontjáról, így az Egyesület 10 mikrotérségi fórumot tartott, melyeken átlagosan 5-15 fő jelent meg, a fórumokon érezhető volt a vállalkozói szféra és a civil szervezetek megjelenésének túlsúlya. A Tervezést Koordináló Csoport megválasztása taggyűlésen nyílt szavazással történt, az elnökségi és a TKCS ülések az Egyesület közhasznúsági jogállása miatt nyilvánosak voltak. A HVS teljes elfogadása szintén taggyűlésen történt az alapszabályban és az Irányító Hatósági előírásokban is lefektetett létszámok és arányok szigorú betartása mellett. A HVS alapját képező információk, szöveges részek, valamint a megalapozó tanulmányok éppúgy elérhetőek az Egyesület honlapján, mint a felülvizsgálathoz kapcsolódó aktuális hírek és a stratégia kialakítása során felhasznált térségi tanulmányok. A felsorolt intézkedéseknek, valamint a személyes megkereséseknek eredményeképpen összesen 87 projektgyűjtő adatlap érkezett be, melyek önmagukban irányvonalat adtak a felülvizsgálati munka elvégzéséhez.

5


1.5. A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosításokat rögzíteni kell, majd be kell sorolni őket a főbb célkitűzések alá (nem az intézkedések!)az arra való utalással, hogy ezek a módosítások a változások tükrében milyen módon járulnak hozzá a Jövőkép megvalósulásához.

6


2. Helyzetelemzés 2.1. A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1. A térség általános jellemzői: Az utóbbi években elvégzett európai és hazai minden szektorra és ágazatra kiterjedő elemzések, mutatók alapján a különböző, ugyanakkor egymással földrajzilag területi határral is összefüggő regionális egységek 2010-ben is megkapták fejlettségi besorolásukat. A kapott értékelések szerint a Dél-Dunántúli régió változatlanul a leszakadt, társadalmilag, gazdaságilag egyaránt elmaradott térségek közé tartozik. Elmozdulás a korábbi mérésekhez képest nem, vagy legalábbis nagyon-nagyon kis mértékben történt. Sajnos ugyanez mondható el a régióban, ezen belül Baranya megyében elhelyezkedő Szigetvári és Szentlőrinci kistérségekről is, melyek együttesen alkotják a Helyi Akciócsoport által lefedett működési területet. A jelenlegi helyzetet érzékeltetve elmondható, hogy nem történt jelentősebb előrelépés az infrastruktúra, a foglalkoztatás a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából sem. Ez természetesen hatással van a földrajzi behatároláson belül lakók életminőségére is. További nehézséget jelent még az aprófalvas településszerkezet, az átlagosnál több zsákfalu. A közlekedés megoldatlansága miatt ezekből a falvakból még körülményesebb, nehezebb az eljutás az esetlegesen városokban, vagy más településeken megtalálható munkahelyekre. Ez a helyzet - annak ellenére, hogy a Szinergia Egyesület működésének köszönhetően kisebb elmozdulások, pozitív hatások már voltak az elmúlt két évben, a továbbiakban is várhatóak a fejlesztéseket tekintve: faluközpontok szépítése, rendezett terek, közparkok, játszóterek építése, renovált középületek stb. - stabilizálódni látszik mindaddig, amíg komolyabb anyagi források (állami és magántőke) nem érkeznek erre a vidékre, melyek infrastrukturális beruházásokat és szerkezeti átalakulásokat (pl. helyi termelés-helyi fogyasztás) segítenének elő. Az elemzések azonban sajnos arra is rámutattak, hogy ez a vidék nem vonzó a befektetők számára. Mindössze egy komoly vállalkozás telepedett le a Szentlőrinci kistérségben, Királyegyházán a Strabag Zrt. által megvalósított cementgyár, amely most kezdte meg próbaüzemét és a terveik szerint 200 főt foglalkoztatnak majd. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a HACS területén a fogadókészség oldaláról a humán erőforrás biztosított, ezen belül is kiemelve a Helyi Akciócsoportban közreműködőket, aktívan tevékenykedőket. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata során a helyzetelemzésben nem változott az a tény, miszerint a Szentlőrinci és Szigetvári statisztikai kistérségekben 66 település helyezkedik el a mintegy 940 négyzetkilométeren a három kistáj Nyugat-Mecsek,Dél-Zselic és az Ormánság ölelésében. Tagoltságnál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek. 7


A lakosságszám, vagyis a népesség megközelíti a 32 ezret, ám a demográfiai adatok ezen a téren is jeleznek kisebb, sajnos negatív változásokat (öregedés, elvándorlás stb.) A Szentlőrinci kistérségben 20 település található, kistérségi központja Szentlőrinc városa. A Szigetvári kistérségben 44 település várja sorsa jobbra fordulását. Itt is csupán egy kisváros található, Szigetvár. Tehát két városról és a köréjük szerveződő 64 településről beszélhetünk. A néhány évvel ezelőtti mutatók alapján elvégzett országos besorolásukat illetően mindkét immáron szorosan együttműködő kistérség hátrányos helyzetű, a Szigetvári terület azonban bekerült a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé is, ahonnan ezt a vidéket még nehezebb fejlődési pályára állítani.

2.1.2. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: A térség három földrajzi kistáj, a Nyugat-Mecsek, a Dél-Zselic, és az Ormánság találkozásánál helyezkedik el, területe 940 km2. Hármas tagoltságánál fogva a térség domborzati, éghajlati és földrajzi viszonyai sokszínűek, felszínén a síkságok, dombságok és a középhegységi nyúlványok mindegyik típusa megtalálható. A gránitból, vagy helyenként kristályos palákból álló őshegység mindenütt fellelhető a mélyben. A térség kontinentális éghajlati viszonyaira jellemző, hogy a Földközi-tenger felől érkező enyhe légtömegek és a Mecsek védőövezete hatására a táj szubmediterrán klímajelleget mutat. Ez Magyarországon ennek a térségnek az egyedülálló sajátossága. Enyhe a tél, korai a tavasz, meleg a nyár, hosszú az ősz, kiemelkedően magas a napsütéses órák száma. A csapadékmennyiség általában bő és egyenletes eloszlású. A hőmérséklet-ingadozások alacsonyak, a táj uralkodó szele északi, északnyugati irányú. A talajtakaró az éghajlati és kőzettani tulajdonságoknak megfelelően változik. A patakok völgyében a réti öntéstalaj, a hegylábfelszíneken réti talajba megy át. A dombvidékeken az erdőségi talajfajták jellemzők, míg a magasabb mecseki nyúlványokon a barna erdőtalajok uralkodnak. A lösztakarós tájakon barnaföldek találhatók, helyenként csernozjommá átalakulva. A zselici tájakon a kedvezőtlen talajviszonyokhoz az erőteljes erózió is hozzájárul. Jelentősebb vízfolyásai az Almás patak Bükkösdi -víz, a Pécsi-víz és az Okor patak. Állóvizei főként mesterséges tavak, amelyek közül kiemelkednek a csertői, somogyapáti, sumonyi, szentlászlói halastavak, valamint az almamelléki, a bicsérdi, bodai, boldogasszonyfai, bükkösdi, domolosi, hetvehelyi, kétújfalui, magyarlukafai és merenyei horgásztavak, illetve a most épülő helesfai tó. A térség gazdag termál- és ásványvíz-készlettel rendelkezik, az eddig feltárt hévforrások közül legjelentősebbek, szigetvári és szentlőrinci hévizek. A térségben a légszennyező anyagok döntő többsége a lakossági tüzelésből ered, a mezőgazdasági és ipari üzemek emissziója nem jelentős, a szálló por és nitrogénoxid mennyisége a 6-os főút mellett sem lépi túl a megengedett emissziós normákat. Az utóbbi 8


években letelepedett üzemek kibocsátása még együttesen sem jelentős, főképpen a térség északi részén elhelyezkedő nagykiterjedésű erdőségek jótékony hatása miatt. A térség felszíni, felszín alatti vizeinek minőségét a területen elhelyezkedő települések környezeti állapota befolyásolja. A talajvíz általában szennyezett, egyrészt a mezőgazdasági művelés, másrészt a szennyvízelhelyezés hiányosságai miatt. Ám az elmúlt évek során regionális szinten is kiemelkedően sok projekt indult, több települést felölelve a térségi szennyvízelvezetés megoldására, melynek következtében a téren is jelentős, ám lassú javulás várható. A rétegvizek is csak előzetes vízkezelés után használhatók fel ivóvízként. A terület rendelkezik a távlati vízigényei kielégítésére elegendő felszín alatti vízkészlettel. A mediterrán jelleg hatására az országban egyedülálló növénytársulások élnek itt, melyek egyébként csak a Földközi Tenger környékén honosak. A térség háborítatlan természeti környezetét az itt található országos jelentőségű védett természeti területek jellemzik legjobban, főként a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Szentegáti Erdő Természetvédelmi Terület és a Gyűrűfűi Természetvédelmi Terület, melyek a több mint egy tucatnyi helyi védettségű területtel együtt számos védet és fokozottan védett állat és növényfaj számára jelentenek élőhelyet.

2.1.3. Demográfiai helyzet: Baranya megye és ezen belül a Szigetvári kistérség a zsáktelepülések számát tekintve országosan is első helyen áll. A Szigetvári kistérségben a települések 80 %-a 500 fő alatti település, ez 37 települést jelent. A falvak 24 %-ában a lakosság száma a 200 főt sem éri el. A kistérségben 2.6261 ember él, közülük 10.910 Szigetváron, a fennmaradó lakosság él a 45 településen. A Szentlőrinci kistérségben a lakosság elhelyezkedése ennél kiegyenlítettebb képet mutat. A kistérség 20 települése közül 3 település lakossága 1000-2000 fő közötti, 4 településen 5001000 fő közötti a lakosság, a kistérség 60 %-át apró, törpefalvas településszerkezet jellemzi. A Szentlőrinci Kistérségben összesen 15.596 ember él, melyből Szentlőrincen 6.954 fő a lakosságszám. A Közösség területén-mely Szigetvár városának csak külterületi részét fedi le- hozzávetőlegesen 32 ezren laknak. Az élve születések száma a Szigetvári kistérségben folyamatosan csökken. A kistérségben az óvodáskorúak létszámának legnagyobb csökkenése 2011. évben várható. (-7%) Több településen 2014-re felére csökken az óvodáskorúak létszáma. Az általános iskolások létszáma a 2015.évre várhatóan 1857 főre csökken, míg a 2009.évi létszám 2.345 fő volt.

9


A kistérség területén a korábbi évekhez viszonyítva nőtt az odavándorlók száma, azonban megállapítható, hogy az elvándorlások száma is enyhén nőtt. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -35 fő. A Szigetvári kistérségben a mai demográfiai jellemzők legfontosabb eleme a kistérségi székhely meghatározó szerepe. Mivel a jelentős foglalkoztatók Szigetváron vannak a migrációs hatás a kistelepülésekről a kistérség központi településére irányul. A Szentlőrinci kistérségben az adatok alapján a demográfiai helyzet lényegesen jobbnak mondható. Az élve születések száma emelkedést mutat. Ennek ellenére az óvodáskorúak száma a 2014. évre mégis várhatóan 1.9%-kal csökken, bázisnak a 2009. évet vettük figyelembe. Az általános iskolások létszáma a 2015. évre 1.286 főre csökken, míg a 2009. évben létszámuk 1.323 fő volt. A korösszetétel tekintetében feltétlenül meg kell említeni, hogy bár a korábbi évekhez Viszonyítva romlott az arány, ennek ellenére még mindig 17.5 %-os a 14 éven aluli lakónépesség aránya a kistérség lakónépességén belül, a megyei átlagot 15.6 % jóval meghaladó, de a régiós, valamint ugyan ez érvényes az országos értékek 15-16% viszonyításában is. Az előző évekhez viszonyítva az odavándorlók száma csökkent a kistérségben, viszont pozitívan hat, hogy az elvándorlók száma is csökkent. Az 1000 lakosra jutó oda és elvándorlás különbsége -22 fő. A demográfiai helyzetre kedvező befolyással hat a Pécshez közeli fekvés, azonban a periférikus elhelyezkedésű zsáktelepüléseknél negatív tendenciák érvényesülnek. Az akcióterületen élők több nemzetiséghez tartoznak, svábok, horvátok, romák. A közösség területének bizonyos részein rendkívül magas a roma lakosság részaránya. A nemzetiségiek hovatartozásának vállalásából adódik, hogy a térség nemzeti sajátosságaira építve, a közoktatás által nyújtott kínálat növekedett. Összességében elmondható, hogy a LEADER-térség területén a demográfiai jellemzők tekintetében meglehetősen változatos a kép, azonban kijelenthetjük, hogy a közösséget alkotó két kistérség egyikében erőteljesebbek a negatív tendenciák, míg a másik esetében kedvezőbb folyamatok figyelhetők meg demográfiai szempontból. A gyermeklétszám csökkenés komoly nehézségeket okoz az alapfokú oktatás területén, az önkormányzatok nagy része nem lesz képes fenntartani intézményeit.

10


2.1.4. Gazdasági környezet: A közösség érintett kistelepüléseit tartósan fennálló, közös jellemzőit, objektív adottságait dióhéjban az alábbiakkal jellemezhetjük: aprófalvas településszerkezet (többségében 500 állandó népességszám alatti falvak); kedvezőtlen demográfiai sajátosságok (elöregedő népesség, folyamatos népességfogyás a természetes fogyás és az elvándorlás következtében); tartós és magas szintű munkanélküliség; a vállalkozások elégtelen száma és alacsony forrásbevonási képessége; működő tőke hiánya, innovatív gazdaságfejlesztés hiánya, tradicionális agrár- és élelmiszeripari dominancia a jellemző. A közösség két funkcióhiányos kisvárosában (Szigetvár, Szentlőrinc) sem jobb a helyzet: tartósan magas a munkanélküliség, hosszú évekkel ezelőtt megszűntek a korábbi, jelentős foglalkoztatást biztosító munkahelyek (pl. mezőgazdasági nagyüzemek, cipőipar, konzervipar) és helyettük érdemben nem jöttek tömegével önfoglalkoztató vagy néhány főt alkalmazó mikro-vállalkozások. A válság és a multik fokozatos térnyerésének következtében a bolti kiskereskedelem is töredékére zsugorodott. A gazdasági válság nem kímélte a közösség szolgáltatói- és építőipari szektor munkahelyeit sem, és érzékenyen érintette a vidéki turizmus fejlődését is. Emellett 2010. évben Szigetváron a közszférát és magát a teljes várost megrengette, és hosszú évekre-kényszerpályára állítja a város lezajlott adósságrendezési eljárása. A korábbi kormányzat által felkarolt leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatására indított fejlesztési (LHH) program érdemi terület- és gazdaságfejlesztési hatása még várat magára, bár az előzetes információk alapján a konzervipari, építőipari, fafeldolgozó ipari vállalkozások jó eséllyel tudnak majd fejlődni Szigetváron és környékén a rendelkezésre álló több mint 500 M Ft támogatásból. 2011. évre új kihívásként jelentkezik a közmunka program jelentős átalakítása miatt megemelkedett munkanélküli tömeg elemi szintű szociális ellátásának biztosítása, amely az eddigi tipikus helyi foglalkoztatóként megjelent - többségében eredendően forráshiányos települési önkormányzatokat pénzügyileg is tovább terheli. A klaszteresedés jegyei még egyetlen gazdasági ágazatban, együttműködésben sem jelentek még meg. A közösséget alkotó két tervezés-statisztikai kistérség településszerkezeti, gazdasági adottságai továbbra is kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak az itt élőknek, és nem jelentenek vonzerőt a működő tőke jelentős beáramlásának sem. Ebből üdítő kivétel lehet Szentlőrinc mellett felépített cementüzem, mely az üzem dolgozóinak és kiszolgálóinak ad esélyt egy új élet/gazdasági pálya beindítására. A közösség agrárökológiai adottságai ugyanakkor kedvezőek a mezőgazdasági tevékenységek végzésére, azonban az agrárium, és a hozzá kapcsolódó élelmiszer feldolgozóipar további folyamatos fejlesztése elengedhetetlen. A két kistérségben a regisztrált munkanélküliek jellemzői hasonlóságot mutatnak, azonban a munkanélküliség aránya a Szigetvári kistérségben lényegesen magasabb (közel 25%), bár a

11


Szentlőrinci kistérségben is meghaladja a 15,9 %-os megyei átlagot (a szigetvári kistérség adatai a megyében továbbra is a második legrosszabbak a sellyei körzet után). A regisztrált álláskeresők körében a férfiak túlreprezentáltak, legnagyobb részül legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők körében felülreprezentált azok száma, akik már legalább egy éve folyamatosan szerepelnek a nyilvántartásban. A munkanélküliség helyi okai:  a települések infrastrukturális, közlekedési ellátottsága elégtelen  a helyi vállalkozások és szolgáltatói szektor tőkehiánya és fejletlensége  az aktív korú lakosság nagy része alulképzett Ehhez járul még, hogy hazánkban mindeddig sem helyileg, sem központilag nem sikerült még olyan gazdaság- és foglalkoztatáspolitikát kialakítani, amely tartósan alkalmas lenne a közösségünkre jellemző fél periférikus elhelyezkedésű térségek sajátos problémáinak oki kezelésére. A közösség infrastrukturális adottságairól elmondható, hogy egy nagyon jellemző vonást mutat, a városok dominanciáját. Legyen az közlekedési, humán, egészségügyi vagy akár telekommunikációhoz kapcsolódó infrastruktúra, a két kistérségi központ túlsúlya a meghatározó. A közlekedés adottságai közül kiemelendő, hogy a közösség területén két főút (6-os, 67-es számú) halad át, ennek ellenére az egyik fő problémát az okozza, hogy a közösség mintegy egyharmada zsáktelepülés, amit csak közúton lehet megközelíteni. A közösségben hiányoznak a kerékpárutak, valamint a többfunkciós mezőgazdasági utak. A közutak döntő része felújításra, megerősítésre szorul, ez igaz mind az alsórendű, mind a főutakra. A belterületi utak állapota sem kielégítő. A vasút alárendelt jelentőségű, a kistelepülések zöméről nem is elérhető. Vízi vagy légi közlekedési infrastruktúra nincs a térségben. A tömegközlekedés színvonala nem megfelelő. A közművesítés vegyes képet mutat. A vezetékes ivóvíz és az elektromos energia ellátás szinte teljes A közösség két városában, és mindössze néhány kis településen megoldott a csatornázott szennyvízelvezetés, bár e téren az elmúlt időszakban számos DDOP-s projekt indult (Kacsóta, Nagydobsza-Kisdobsza, Dencsháza-Hobol). A vezetékes gázbekötések arány magasabb a Szentlőrinci kistérségben. A kábeltévészolgáltatás is a közösség településeinek többségében elérhető. A pénzügyi szolgáltatások körében a két városi rangú településen érhető el több hitelintézet fiókja, a közösség települései közül csak a nagyobb népességgel rendelkezők büszkélkednek takarékszövetkezeti bankfiókkal. Az okmányirodák csak a közösség városaiban érhetők el, míg földhivatal csak Szigetvár városában található. A postai szolgáltatási köre szűkült a mobilposta bevezetésével.

12


2.1.5. Társadalmi környezet: A térség non-profit szervezetei tevékenységük alapján településfejlesztéssel, sporttal és szabadidővel kapcsolatos tevékenységekkel foglalkoznak. Megjelennek a kulturális és oktatással foglalkozó szervezetek is a közösség területén. A fent említett szervezetek számához képest már nagyságrenddel kevesebb szervezet foglalkozik szociális ellátással, közbiztonság védelmével és szakmai gazdasági érdekképviselettel. Kutatással, környezetvédelemmel, jogvédelemmel, csekély számban foglalkoznak a térségben. A roma szervezetek száma növekszik: Hetvehelyi Beás Cigány Egyesület, Dél Zselici Cigányok Szövetsége). Az önkormányzatok és a civil szervezetek közti együttműködés jelentős, bár ennek konkrét önkormányzati feladatátvállalás formájában való megjelenése, még nem meghatározó. A legtöbb civil szervezet székhely településén fejti ki tevékenységét. A saját közösségében meghatározó a szerepe, és jelentős plusz erőforrást próbálnak feltárni, bár általánosan jellemzi őket a forráshiány. Több olyan szervezet is működik a térségben, amely adott területen túlnyúlik településeinek határain, szakmai tevékenységűk több települést, adott esetben kistérséget is érint. Az elmúlt évek egyik legnagyobb volumenű térségi forrásbevonása a civil szektorba az ÚMVPnek köszönhető, hiszen a civil szervezetekkel együttműködő önkormányzatok a kedvezőbb támogatási intenzitásnak köszönhetően nagyobb és több fejlesztést tudnak végrehajtani. A Szinergia LEADER Egyesület folyamatosan nyomon követi e projektek megvalósítását és megad minden segítséget, ami a sikeres lebonyolításhoz szükséges lehet. Nonprofit szervezetek száma Forrás: KSH T-STAR adatbázis 2008 2009 Szentlőrinci kistérség

95

104

Szigetvári kistérség

206

209

Baranya megye összesen

3230 3277

A fenti táblázat a civil szektor kismértékű (10%) bővülését mutatja a Szentlőrinci és a Szigetvári kistérségekben. A jelenlegi gazdasági és társadalmi környezet – különösen a hátrányos helyzetű területeken – nem hat ösztönzőleg a társadalmi kezdeményezésekre, annak ellenére, hogy a Helyi Akciócsoport kiemelt feladatként kezeli a térségi civil szféra megerősítését és a civil szervezetek létrejöttének támogatását.

13


A III. tengely első és második körös pályázataiban támogatást nyert civil szervezetek számát és az általuk abszorbált források nagyságát a 1 számú melléklet tartalmazza.

2.2. A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A LEADER program megvalósítása során kiemelt feladatunk a térségre jellemző munkanélküliség csökkentésén keresztül az élhető vidék megteremtése. Ennek során nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy az ismert nehézségek megoldásának céljából aktív partnerségek kialakítását segítsük elő. E témakörben a HVS rendszerében prioritást kapott a mikrovállalkozások támogatása, mellyel arra törekedtünk, hogy a kisvállalkozások olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, hogy a hálózatosítás illetve a partnerség feltételei megteremtődjenek. Ugyancsak kiemelt szempontként jelenítettük meg a turizmus támogatását, ahol arra számítottunk, hogy a bázis pontok megteremtésével ugyancsak kialakításra kerülhet az arculatformálás, az együttműködés- a partnerség. Az egyesület, jelentős energiákat fektetett a helyi partnerségek kialakításának támogatására, a helyi termék előállítók, turisztikai szolgáltatók együttműködésének koordinálására. A megfelelő partnerségek kialakításához szükséges a helyi szereplők megfelelő tájékoztatása, információs támogatása is. Ebben a vonatkozásban a HACS a következő tevékenységeket valósította meg:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Mikrotérségi tájékoztató: 36 db Rendezvények saját szervezésben: 19 db Más szervezetek által szervezett rendezvényeken részvétel: 7 db Térségi falunapokon való részvétel: 8 db Vásárokon, kiállításokon való részvétel: 10 db Megyei és Régiós HACS kerekasztal: 8db Központi képzések, rendezvények: 31 db Nemzetközi kapcsolatokhoz kötődő rendezvény: 8 db

14


2.3. A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Szinergia Egyesület a HVS megvalósításának félidejében jár. A III. tengely forrásainak nagy részét az első körben már lekötötték, a második kör kérelmei jelenleg értékelés alatt állnak. Ezeken kívül néhány LEADER ablak is megnyitásra került. Az adatok feldolgozása során látható, hogy a térség 66 települése közül mindössze 6 nem abszorbált támogatást a HACS által kezelt forrásokból. A térségben összességében 234 pályázat áll megvalósítás alatt. A második körre befutott számos pályázat mutatja, hogy a térség gazdasági szereplői ráébredtek a fejlesztési források fontosságára, rutinosabban, nagyobb kezdeményező készséggel pályáznak. A Helyi Közösség az elmúlt időszakban, HVS-nek megfelelően megkezdte a vidékfejlesztés olyan komplex szervezeti hátterének kialakítását, amely integrálni tudja az akciócsoport területén működő gazdasági szereplőket és képes multiplikálni a bevált fejlesztési gyakorlatokat. Hangsúlyos szerepet kapott a helyi termékek előállításának, piacra vitelének támogatása. Egyesületünk a LEADER elveknek megfelelően nagy hangsúlyt fektetett a helyi termelők összefogására és termékeik piacra jutásának megkönnyítésére. Ennek érdekébe a horvátországi Slatinán megrendezett Agro Arca és Viroviticán tartott VIROEXPO vásárokon is szervezetten részt veszünk a hasonló magyarországi rendezvények mellett természetesen Szentlőrinci Gazdanapok, Szigetvári Karácsonyi Vásár, Magyarlukafai Vendelnapi Búcsú, Bicsérdi Burgonyafesztivál, Somogyhárságyi Parasztolimpia stb.). A helyi termelők érdekében megtett konkrét lépések közé tartozik a közös Internetes felületen való megjelenítés és az eddigi legnagyobb lehetőséggel kecsegtető „helyi termék bolt” megnyitása Kaposváron. ebben a boltban az akciócsoport területén élő kézművesek és iparművészek remekei vásárolhatók meg. Egyesületünk tervei rövid távú közé tartozik olyan projektek indítása, amelyek a helyi termékek népszerűsítését szolgálják, a pályázati anyagok előkészítése folyamatban van. A helyi termék előállítók partnersége kapcsán jelenleg már folyik a térség mikro és kis vállalkozásainak termelő tevékenységének az összefogására irányuló környezetkímélő termék előállító rendszer szervezése, a minősítő rendszer kidolgozása. Ezen a területen szervezetünk koordináló szerepet vállalat a megvalósításban és élve a HVS átalakításának lehetőségével a jövőben a prioritások közé szeretnénk ezt a feladatot sorolni. Ezen a területen a Leader forrásokat nagyszámú kisvállalkozásnak a lábra állítására tervezünk fordítani és pályázatok benyújtását tervezünk külső források elérésére céljából. Ugyanezt a célt szolgálják a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére irányuló erőfeszítéseink, amely során a kulturális és emberi kapcsolatok fejlesztésén túl – a termelőink piacra jutását is segíteni 15


kívánjuk. Ezen kívül segítséget nyújtottunk a szomszédos Horvátországban található orahovicai és slatinai akciócsoportok létrehozásában. Ennek során további kulturális és üzleti partnerségek alakulhatnak ki. Célkitűzéseink megvalósítása érdekében a LEADER forrásokon túl többletforrásokat is igyekeztünk feltárni, amelyek szinergikusan segíthetik a LEADER feladatok hatékonyabb megoldását.

2.3.1. IPA 2.1.4 - Crossborder E-R-D Strategy Joint Economic and Regional Development Strategy Along the Border (Határon Átnyúló Közös Gazdasági és Fejlesztési Stratégia) A Szinergia Egyesület úttörő szerepet vállal az Európai Unióhoz csatlakozni készülő Horvátország határ menti régióinak felkészítésében. Az Egyesület által az IPA program forrásaira benyújtott pályázat elnyerte a megvalósításhoz szükséges támogatást. A kifizetendő önerő előteremtésének nehézsége miatt, a HACS átadta a pályázatot egy térségi civil szervezetnek, így Szinergia Egyesület nem főpályázóként, hanem szakmai szolgáltatóként biztosítja a Leader tervezéshez nélkülözhetetlen szaktudást.

2.3.2. TÁMOP 1.4.4-08/1 Szinergiában a térségi munkaerőpiac fejlesztéséért Egyesületünk 2009-ben támogatást nyert el egy helyi Munkaerő piaci Paktum megvalósítására. Sajnos azonban az ígéretesen induló projekt Szigetvár város adósságrendezési eljárás alá kerülése miatt nem érhette el valódi céljait. Részeredményként értékelhetjük, hogy elkészült egy a két kistérségre kiterjedő Foglalkoztatási Paktum, valamint egy munkaerő piaci helyzetelemzés. A Szinergia Egyesület sikeresen terjesztette ki tevékenységét a helyi termékek piacra vitelében és a horvát-magyar együttműködés előmozdításában is. Ezzel fontos lépést tehet térség munkaerő-piaci problémáinak kezelésében. Azonban az Egyesület koordinálásában kipályázott források egyelőre elégtelennek tűnnek a térség gazdaságának dinamizáláshoz, ezért egyéb gazdaságélénkítő módszereket és forrásokat szükséges alkalmazni.

16


2.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatát külső és belső tényezők egyaránt indokolják. A Helyi Akciócsoport szerkezetében, annak tagösszetételében, valamint elnökségében történt változások, a munkaszervezet felállása, működése és tapasztalatszerzése éppúgy kihat az egykor megalkotott HVS időszerűségére, mint a III. tengely horizontális és nem horizontális forrásainak részleges abszorpciója, az ágazati és regionális operatív programok forrásainak következtében elindult, esetleg megvalósult projektek, vagy az üzleti szféra által saját forrásból elindított beruházások. A gazdasági válság hatásai a 2008. évi stratégia megtervezésekor szintén nem voltak prognosztizálhatóak, a felülvizsgálat során viszont egyértelműen foglalkoznunk kell a válság térségi vállalkozásokra, önkormányzatokra, sőt civil szervezetekre való hatásaival is. Éppen ezért a LEADER stratégia alkotása során kiemelten kell törekedni a térségi foglalkoztatók helyzetének javítására és a gazdaságfejlesztő beruházások előnyben részesítésére. Ennek következtében, amennyiben a HVS felülvizsgálata során forrásátcsoportosításra kerül sor, úgy a gazdaságfejlesztési tevékenységek előtérbe helyezése ajánlott. További előre nem látható nehézséget jelentett a HVS megvalósítása során az intézményrendszer bonyolultsága a pályázói kör aktivitását teljes mértékben lecsökkentette, a lakossági bizalom szintjét leredukálta, ehhez csatlakozik a közigazgatási eljárásrend rugalmatlansága és időigénye, valamint az elszámolások nehézségei, továbbá az a tény, hogy a rendszer valamennyi hibájának hatásviselői az helyi akciócsoportok és a pályázói kör. A jelentős léptékű felesleges adminisztráció további hátrányt jelent a pályázói kör számára, mely a pályázói kedvet még tovább csökkenti. Az alapvető LEADER célok megvalósulását, külön kiemelve ezek közül a helyi termékek előállításának és piacrajutásának támogatását, valamint a térségi szereplők közötti együttműködések, hálózatosodások kialakítását a Helyi Akciócsoport külső pályázati források igénybevételével is igyekszik megerősíteni. E pozitív tendenciákat ki kell használni a térség fejlesztése érdekében, ezért szükséges az említett tevékenységek támogatásának HVS-be történő beágyazása. Fontos szemügyre vennünk a belső tényezőket, miszerint a Helyi Akciócsoport több mint három éves működése során jelentős tapasztalatokra tett szert a helyi együttműködések kialakítása terén, a civil szervezet kialakítása és a munkaszervezet felállítása a helyi termékek előállítóinak hálózatosodását, a turisztikai szolgáltatók közötti kapcsolatok kiteljesítését vonta maga után. A vidékfejlesztési pályázatokból, vagy egyéb források már megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló projektek hatásait szintén szem előtt kell tartani a stratégia aktualizálás során törekedve a szinergikus hatások mind nagyobb fokú kihasználására. 17


Az utóbbi évek során kialakult nemzetközi kapcsolatok szintén új fejezetet indítanak el a helyi közösség életében, így e folyamatok szintén indokolttá teszik a dokumentum felülvizsgálatát.

2.5. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek: Természetföldrajz

Változatos és vonzó természeti környezet mindkét kistérség északi területein, jelentős kiterjedésű erdőterületek és vizes élőhelyek, gazdag biológiai sokszínűség. Távlatilag is elégséges, védendő vízkészlet áll rendelkezésre. Megújuló energiaforrások tekintetében kedvező hidrogeológiai és geotermikus adottságok. Infrastruktúra

A talajvízkészletek szennyezettek. Szennyvízkezelés csekély mértékű, nem komplett csatornahálózat. A távlatilag elégséges vízkészletek csak tisztítás után használhatóak.

Rossz minőségű belső úthálózat, összekötő és kerékpárutak hiánya. Szelektív hulladékgyűjtés a térségben részben megoldott. Romló színvonalú tömegközlekedés. Szélessávú Internet elérhetőségének hiánya

Szentlőrinci vasúti csomópont

Gazdaság Magas agrárpotenciállal rendelkező területek a két kistérség déli részén. Jelentős erdőterületek és erdőművelés hagyománya a két kistérség északi részén. Az agrárágazat erős tradíciói, képzett agrárszakemberek. Fogadókészség helyi termékek előállítására és piacra juttatására. Jelentős ipari beruházás a térségben (cementgyár) Hagyományokkal rendelkező vadgazdálkodási és vadászturisztikai múlt. Bejáratott helyi és országos jelentőségű gazdasági és kulturális rendezvények.

A térség gazdasági teljesítőképessége az országos átlagtól jelentős mértékben elmarad. Térség tőkevonzó képessége gyenge. Alacsony a mezőgazdasági kisgazdaságok eltartó képessége.(integráció hiánya) A térség agrárpotenciáljához viszonyítva a mezőgazdasági termékek feldolgozóipara elégtelen. Turisztikai szálláshelyek, szolgáltatások száma a fejlesztések ellenére is alacsony. Tematikus túraútvonalak hiánya

18

Szinergia Egyesület – LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Szinergiában az élhető vidékért” Társadalom, demográfia Országos szinten is magas pályázati aktivitás. Aktív korú lakosság létszáma 6%-al magasabb arányú, az országos átlagnál Horvátország közelsége, határ menti együttműködések. Kulturális sokszínűség, kulturális hagyományok.

Lehetőségek:

Elöregedő népesség, alacsony születésszám. Aprófalvas, szétaprózott településhálózat. Magas a zsáktelepülések aránya. Előnytelen munkaerő piaci mutatók, magas a tartósan munkanélküliek aránya. Munkalehetőség hiánya. Térségi együttműködés fejletlensége Civil szféra alacsony érdekérvényesítő képessége

Veszélyek: Természetföldrajz

Természeti sokszínűség fenntartása, a védett területek méretének és számának növelése.

A biodiverzitás leépülése A felszíni és mélyebben fekvő vízrétegek, ivóvízbázisok további szennyeződése.

Infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra fejlesztés elhúzódása, behozhatatlan lemaradást okozhat. A bekötő utak állapota romlik, több kistelepülés tömegközlekedési összeköttetése megszűnik. Önkormányzati fejlesztések ellehetetlenülése.

A térség és a települések elérhetőségének javítása, a zsáktelepülések összekötő útjainak megépítése. Kommunális hulladékgazdálkodási program elindítása. Szennyvízkezelés fejlesztése. Gazdaság Helyi termékek előállítása, értékesítési lánc kialakítása, helyi fogyasztás ösztönzése Tájfenntartó, élőmunka-igényes gazdálkodás fejlesztése, mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása. Zöldség - gyümölcstermelés területeinek növelése, a termékfeldolgozás fejlesztése. Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Tematikus túraútvonalak,

A meglévő ipari létesítmények a jövőben is szennyeznek. A tőkebefektetések továbbra is elkerülik a térséget. Csökken a vállalkozói kedv a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hatására. Nem méretgazdaságos birtokszerkezet, a monokultúrás termelés túlsúlya. Az agárágazat további jövedelmezőségének romlása. Egyre kevesebb foglalkoztatás az ágazatban.

19

Szinergia Egyesület – LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Szinergiában az élhető vidékért” szolgáltatáscsomagok kialakítása. A turisztikai vonzerő fejlesztése: egységes megjelenés, arculat kialakítása. A meglévő szálláshelyek fejlesztése, falusi vendéglátók képzése, ökoturizmus, rekreációs, örökség turizmus fejlesztése Társadalom, demográfia Helyben élők identitásának fejlesztése Határon átnyúló együttműködések erősítése Térségi hagyományok megőrzése Kommunikációs rendszer fejlesztése Támogatás a vállalkozások hálózatosodásának kialakításához, ernyőszervezetek létrehozása. Foglalkoztatottságot növelő képzések támogatása.

A kritikus helyzetű csoportok (mélyszegénységben élők, tartósan munkanélküliek) társadalmilag periférikus helyzete rögzül. Fiatalok elvándorlása, falvak elnéptelenedése. A LEADER pályázatokkal kapcsolatos Csökkenő pályázói aktivitás.

20


3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A 2013-tól kezdődő következő programidőszakban három jelentős külső tényező megváltozásával számolunk: 1. Véget ér a világgazdasági recesszió, fellendül az export és a turizmus. 2. Déli szomszédunk Horvátország is az Európai Unió tagja lesz. 3. Megépül Szentlőrincig az M60-as gyorsforgalmi út. Ezek a külső tényezők egyenként is nagyon pozitívan befolyásolják térségünk kilátásait, együtt azonban megadják az esélyt a leszakadás megállítására és a felzárkózás megkezdésére. Ehhez azonban szükséges a gazdasági szerkezet átalakítására történő felkészülés és a fejlődéshez nélkülözhetetlen kulcskompetenciák elsajátítása. A Szinergia Egyesület felismerve hazánk és a világgazdaság előtt álló elkerülhetetlen feladatokat, nem elszenvedője, hanem alakítója kíván lenni a küszöbön álló változásoknak. Szervezetünk az akciócsoport területén élő és dolgozó vállalkozók, önkormányzatok, civil szervezetek számára olyan forrásokat és szakmai segítséget nyújt, amelyek növelik a helyben foglalkoztatott munkavállalók számát. Magas hozzáadott értékű termékek előállítását segítik elő, hozzájárulnak a fenntartható életmód és tájhasználat kialakulásához. Egyesületünk továbbra is támogatja a területét átszövő gazdasági kapcsolatrendszert szerveződéseit és segíti gazdasági szerkezetváltás végrehajtását. A helyi közösség a HACS eddigi működésének eredményeként egy hálózati formát vesz fel, melynek legfőbb jellemzője a helyi gazdaság együttműködéseken alapuló fejlődése, a térségi termékek előállításán, piacra jutásán és turisztikai erőforrásokon alapuló hálózatosodás. Ezen kívül a térségen belüli, LEADER térségek közötti, valamint a határon átívelő együttműködéseken nyugvó gazdasági kapcsolatok jellemzik a LEADER program eredményeként újjászülető vidéket, az élhető vidéki települések kialakítását.

3.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Akciócsoport eddigi működése során kiemelt figyelmet fordított a helyi szükségletek felmérésére, a helyi igények feltérképezésére, e célkitűzések megvalósulását alátámasztja a számos projektgyűjtő adatlap, valamint a kiemelkedően sok mikrotérségi fórumon tapasztalható lakossági aktivitás. Ezek szerint a térség önmaga is tenni kíván sorsának javítása

21


érdekében. A szervezet a szükségletek felmérése során a kiemelt figyelmet fordított arra, hogy az igények között mindhárom szféra elvárásai reprezentatívan megjelenjenek. A térségi kutatások során az alábbi fő szükségletek felismerése történt meg: Térségi termékek feldolgozottság fokának javítása Termékek piacra jutásának elősegítése Helyi, nemzeti és kisebbségi identitástudat fejlesztése, helyi természeti és mezőgazdasági értékek fenntarthatóságának, bemutathatóságának fejlesztése Innováció Mezőgazdasági szerkezetváltás elősegítése, egészséges birtokméretek kialakítása, háztáji termékek és helyi élelmiszerek előállításának támogatása Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése

3.3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A Helyi Akció Csoport Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok kapcsolódnak a térség szükségleteihez, a kapcsolódás köszönhető az érintettek széleskörű bevonásának. Az önkormányzati, civil és vállalkozói szféra egyaránt megszólításra került, a kihívásokra adott válaszok megfogalmazása, egy társadalmasítási folyamat eredményeként jött létre. A fő célkitűzések a gyakorlatban megvalósíthatóak, alkalmasak a szükséges források megszerzésére. Teljesülésük esetén a fejlesztési szükségletek mindegyike hozzájárul a térség életminőségének javításához. A térség általános jellemzéséből kiderül, hogy mindkét kistérség hátrányos helyzetű, azonban a Szigetvári kistérség a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. A stratégia jövőképében külső tényezők megváltozásával számolunk, ami kedvezően befolyásolhatja a megvalósulást, és a fejlesztések fenntarthatóságát, ebből következően erőteljesebben elindulhat a hátrányos helyzet felszámolása. Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz még nagyobb lehetőséget biztosíthat az eddigi eredményeinken kívül, a határon túli együttműködések kiteljesítésére, gazdasági kapcsolatok élénkítésére, ezért fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A környezeti állapot megállapításának fontos eleme, hogy egy tájvédelmi körzet és több természetvédelmi területek találhatók a térségben. A vonzó természeti környezetből egyenesen következik, hogy a turizmus fontos szerepet tölt be a térségben. Ebből adódik, hogy a turisztikai fejlesztések összefogása szintén megtalálható a főbb célkitűzésekben. A demográfiai helyzet összegzésében a két kistérség eltérést mutat, mivel a Szigetvári kistérségben erőteljesebbek a negatív tendenciák. A demográfiai tényezőkre a stratégia minden egyes célja pozitívan hathat. A helyi identitástudat megőrzése szintén fontos tényező a demográfiai tényezők alakítása céljából. A népességmegtartó képesség fokozásának

22


alaptényezői a helyi identitás megőrzése, az ifjúság képzése és helyben tartása, valamint a kulturális, gazdasági és természeti értékek fenntartó fejlesztése. A térség gazdasági adottságai kevés tartós és biztos üzleti lehetőséget, foglalkoztatást kínálnak, a térség a működő tőke számára nem jelent vonzerőt. Kivételt képeznek a mezőgazdasági tevékenységek, viszont az agrárium és az élelmiszer feldolgozó ipar további fejlesztése elengedhetetlen. A térség gazdaságára pozitívan hat a helyi termékek előállításának támogatása, ehhez fűződően a helyi gazdaság élénkítése, helyi foglalkoztatottság javítása, ami szintén fő célkitűzésként szerepel a stratégiában. A határon átnyúló együttműködések, mint fő célkitűzések, szintén kedvező hatással lehetnek a térség gazdaságára. A két kistérség súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, a Szigetvári kistérségben jóval magasabb a munkanélküliek aránya. A stratégia minden egyes célkitűzése hatással bír a foglalkoztatásra. A felsorolt szükségletek, valamint a helyzetelemzésben megfogalmazott következtetések alapján a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzéseinek az alábbi területeket kell szolgálniuk: 1) A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése 2) Térségi szereplők közötti együttműködések hálózatosodások kialakulásának elősegítése 3) Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termékek és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása. 4) Térségi, LEADER térségek közötti és határokon átívelő gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok kialakítása. 5) Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megtöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül.

A HVS pályázati felhívásait megalapozó célterületek a felsorolt célkitűzések alapján kerültek kialakításra.

23


3.4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 3.4.1. Helyi termék –előállítás, technológia, infrastruktúrafejlesztés A térségben a helyi termékek elvétve találhatók meg a mára már alig-alig működő helyi piacokon. Intézkedésünk elősegíti a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogatja a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást, és az innovatív, de a helyi hagyományokhoz kapcsolódó termék-előállítást. Célterület azonosító

1020999

Témakör

Versenyképesség

Jogcím

Vállalkozási alapú fejlesztés

HPME-hez rendelt forrás

82 000 000 Ft

Célkitűzés

A helyi termék előállításán és paicra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése

Kód

730b01

Helyzet/Adottság: A térségben jelenleg működő gazdasági szereplők, helyi termelők versenyképessége alacsony, a technológiai eszközeik hiányában. Az értékesítési csatornák, valamint azok alacsony száma és hatékonysága miatt, az előállított helyi termékek piacra jutása nehezen kivitelezhető. Probléma/Lehetőség: A meglévő technológiák elavulttá válnak, tovább csökken a versenyképesség. A vidéki gazdaság egyik alapvető eleme lehet, a helyi termelők támogatása, a termékek piacra jutásának elősegítése, az értékesítési lehetőségek kibővítése. Megoldás: Olyan pályázatok kiírásának biztosítása a helyi termelők számára, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak a vidéki gazdaság fellendítéséhez, ezáltal akár elősegítve új vállalkozások létrehozását, működtetését. Eredmény: A lehetőségekhez mérten, reményeink szerint 10 - 25 térségi termelő gazdasági megerősítése, fejlesztéseinek indukálása, vállalkozó kedv fokozása. Piacképes helyi termékek számának minimum 5 termékkel történő növelése. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Bicsérd, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, 24


Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor, Zók

3.4.2. Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású helyitermék-előállításának támogatása A térségben található önkormányzatok csak kis számban tudnak pályázni a „SZOC-FP-11, vagy 12" kódszámú Szociális földprogramok működtetésének támogatására. A térségben ezek az önkormányzatok mégis szeretnének egy ilyen jellegű programban részt venni, tehát igény mutatkozik a Helyi Közösség által kidolgozott program megvalósítására. Célterület azonosító

1020968

Témakör

Versenyképesség

Jogcím

Közösségi célú fejlesztés


24 000 000 Ft

Célkitűzés

A helyi termék előállításán és paicra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése

Kód

730a02

Helyzet/Adottság: A térség aprófalvas szerkezetű, melyből kifolyólag sok alacsony költségvetésű önkormányzat működik, a munkanélküliségi ráta eléggé magas. A térségben sok termőföld található, melyek jelenleg kihasználatlanul, parlagon állnak. Probléma/Lehetőség: A vidéki kisvállalkozások alacsony számban vannak jelen a térségben, illetve nagyobb munkahelyteremtő beruházások híján, kiemelkedően magas a munkanélküliség. A falvakban élő embereknek nincs, vagy csak nehezen adatik rá lehetőség, hogy a munka által teremtsék meg a megélhetésüket. A megfelelő képzési programok híján, a helyben élőknek nincs esélyük olyan tudást elsajátítani, mellyel az életüket egy jobb irányba tudnák fordítani. Megoldás: Helyi önkormányzat, vagy civil szervezet által helyben végzett termék előállító tevékenységek eszköz és gépbeszerzések, illetve szociális jellegű munkaprogram támogatása, melyben a helyi munkanélküliek felkarolása és munkába való beintegrálása a cél. 25


Eredmény: Legalább 10 önkormányzat, vagy civil szervezet által elindított termék előállítási program megvalósítása, működtetése. A programba bevont emberek által, a munkanélküliségi ráta csökkentése. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

3.4.3. Egységes térségi helyi termék marketing megteremtése A helyi termelők nem tudnak, vagy éppen nem áll módjukban a megfelelő marketing megteremtése, hogy tevékenységük híre szélesebb körben elterjedhessen, ezáltal a megélhetésük, életminőségük jobb irányba fordulhasson. Szükség van arra, hogy egy a termelőket bemutató, egységes térségi marketing elkészüljön és megvalósuljon. Célterület azonosító

1021051

Témakör

Életminőség/diverzifikáció

Jogcím



8 000 000 Ft

Célkitűzés

Tematikus turisztikai útvonalak, szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása, helyi termék és turisztikai szolgáltatások menedzsmentszervezetének kialakítása, szakmai támogatása

Kód

730a03

Helyzet/Adottság: A térségben számos helyi termelő munkálkodik, akik szervezetekbe csoportosultak, hogy könnyebben megtalálhatóvá váljanak a világ számára. Sokszor ez azonban sajnos nem elegendő. További erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy akinek szüksége van egy bizonyos szolgáltatásra, termékre, könnyebben megtalálja a termelőt.

26


Probléma/Lehetőség: A térségben a helyi termelőket nehéz megtalálni, sokszor az esetleges megrendelő nem is találja meg a termelőt, ezért a termelő egy akár jól fizető munkától eshet el. Önállólag a termelőknek forrás hiány miatt nincs lehetőségük hirdetni magukat, vagy akár tájékoztató táblák segítségével útba igazítani a leendő ügyfelet. Megoldás: A térség településein egységes arculat kialakításának támogatása, amelynek legfőbb célja, hogy elősegítse a helyben tevékenykedő mesteremberek, helyi termék előállítók és termékeik népszerűsítését, szélesebb körű megismerését, közös arculati elemek kialakítását, valamint azok elkészítését, kihelyezését. Eredmény: Egységes hirdetőtáblák kihelyezése a térség legalább 10 településén, minimum 20 termék előállító bevonásával, ezzel segítve a termelők egyszerűbb, könnyebb megtalálhatóságát a településeken. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

27


3.4.4. Rendszeres rendezvények, fesztiválok – gasztronómiai, kulturális, kézműves bemutatók támogatása. A térségben több nagy, már évek óta sok ezres látogató számot vonzó rendezvény vált ismertté. Szükség van ezen nagy rendezvények további támogatására, amelyek révén a térség nem veszít a hírnevéből. Fontos szempont, hogy ezeknek a rendezvényeknek népesség megtartó erejük is van, tehát a helyben élő lakosság életminőségének javulásához nagymértékben hozzájárulnak. Célterület azonosító

1020982

Témakör


Jogcím

Rendezvény


3 000 000 Ft

Célkitűzés

Térségi szereplők közötti együttműködések, hálózatosodások kialakításának elősegítése

Kód

730c04

Helyzet/Adottság: A térség gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik, melyek történelmi, néphagyományi, gasztronómiai emlékeket őriznek. Számos civil szervezet tevékenysége szerveződött a helyi hagyományok őrzésére, a természetvédelemre, a közösségek kulturális igényeinek kielégítésére. A természeti, kulturális kincsek sokaságát még a térségben élő lakosság sem ismeri feltétlenül. Probléma/Lehetőség: Az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek egyre nagyobb gondot jelent, hogy egy rendezvényt saját forrásból finanszírozni tudjanak. Amennyiben ezek, az esetek többségében már több mint 10 éves múlttal rendelkező nagy rendezvények forrás hiány végett nem tudnának megvalósulni, a térség megérezné ennek negatív hatásait. Megoldás: Olyan pályázati lehetőség biztosítása, melyben a helyi termékhez, terményhez kötődő (kulturális, gasztro- kulturális vagy kézműves) visszatérő és azonos időpontban szervezett rendezvények, fesztiválok szervezésére, lebonyolítására adatik lehetőség. Eredmény: Legalább kettő népszerű nagy rendezvény megvalósításának biztosítása, rendszerbe vonása, mellyel jelentősen növelhető a térség vonzereje, továbbá javul a helyben élő emberek életminősége. Érintett települések köre: Bicsérd, Magyarlukafa, Somogyhárságy. 28


3.4.5. Helyi identitást fejlesztő előadások támogatása Az élethosszig tartó tanulás lehetőségét a vidéki lakosság számára is biztosítani szükséges. A térségben élők alacsony iskolázottsága indokolja azon képzési programok támogatását, melyek a helyiek munkaerő piaci helyzetét javítják, önálló gazdálkodásra ösztönöznek, vagy olyan speciális ismeretek megszerzését teszik lehetővé, melyek közvetve vagy közvetlenül, de hozzásegítik bizonyos élethelyzetek kezelését.

Célterület azonosító

1021020

Témakör


Jogcím

Képzés


4 000 000 Ft

Célkitűzés

Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül.

Kód

730d05

Helyzet/Adottság: Térségünkben több olyan szervezet működik, melyek tevékenységi köre kapcsolódik a humánerőforrás fejlesztéséhez. Ezek a szervezetek a foglalkoztatás növelése, a munkaerő fejlesztése, továbbképzése, a térségben élők életfeltételeinek, életminőségének javítása érdekében különböző képzési rendszereket alkalmaznak, tanfolyamokat indítanak, (pályázatírói, vállalkozási, nyelvi) egészség megőrzési, sport és szabadidő programokat, rendezvényeket (kirándulások, torna) tartanak. Probléma/Lehetőség: A képzéseket, tanfolyamokat, rendezvényeket egyre kevesebben tudják megfinanszírozni. Az események helyszínére való eljutás is, egyrészt a térségi közlekedési infrastruktúra rossz állapota, másrészt a lakosság pénzhiánya miatt, nehézségekbe ütközik. Megoldás: Helyi identitást fejlesztő és szakmai előadások lebonyolítása, közösségfejlesztési programok megvalósítása, melyek célja a települések népességmegtartó erejének javítása, a lakossági piacképes tudásszint növelése.

29


Eredmény: A képzések különböző élethelyzetekben, használható tudással segítenek a vidéki lakosság életminőség javításában, a népességmegtartó erő javításában. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

3.4.6. Helyi kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása A térségben élő kisebbségek magas arányt képviselnek a teljes népességben. Színes és értékes kultúrával, hagyományokkal rendelkeznek, melyet szükséges megőrizni az utókornak és bemutatni az ideérkező turistáknak, mint a térségben jellemző kulturális sajátosságokat. Célterület azonosító

1021044

Témakör


Jogcím



8 000 000 Ft

Célkitűzés


Kód

730a06

Helyzet/Adottság: Jelenleg magas a kistérségekben élő kisebbségek aránya, néhány településen jellemzően sváb származású, illetve roma nemzetiségű lakosok élnek, melyek igen sajátos kultúrával és hagyományokkal rendelkeznek.

30


Probléma/Lehetőség: A sváb és roma közösségek sokszor negatív megítélés alá esnek, jelen van a diszkrimináció. A kultúrájuk, életmódjuk bemutatásához nem rendelkeznek megfelelő körülményekkel, pedig ezek bemutatásával, egyedi gyűjtemények kiállításával, szolgáltatásokkal lehetőség nyílna a kisebbségek megismerésére, elfogadására. Megoldás: A roma és sváb hagyományok és értékek bemutatásának támogatásával, az értékek biztonságos megőrzésével, archiválásával lehetségessé válik a problémák megoldása. A térségi roma és sváb örökségcentrumok kialakítása, fejlesztése turisztikailag kiemelt célponttá tenné a településeket. Eredmény: Remélhetőleg legalább három kisebbségi gyűjtemény bemutathatósága válik lehetővé, köztük 1 LEADER-térségi örökségcentrum szakmai alapjainak kidolgozása jöhet létre. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

31


3.4.7. Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása A térségben számos természetben előforduló állat- és növényfaj lelhető fel, melyek közül több kiemelkedő értéket képvisel. Jelenleg őshonos magyar állatfajták megőrzése és népszerűsítése történik, amelyhez azonban nem áll rendelkezésre megfelelő forrás. Ezen értékek fenntartása és bemutatása a társadalom számára szükséges lenne. Célterület azonosító Témakör Jogcím HPME-hez rendelt forrás Célkitűzés

Kód

1021013 Környezet/földgazdálkodás Közösségi célú fejlesztés 6 000 000 Ft Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül. 730a07

Helyzet/Adottság: A térségben megtalálható több egyedülálló gyűjtemény, illetve élő őshonos állatfaj. Probléma/Lehetőség: Jelenleg nincs lehetőség, vagy nem megfelelőek a körülmények a gyűjtemények kiállításához. Az egyedülálló honos állatfajok fenntartásához és népszerűsítéséhez hiányoznak a szükséges eszközök, mellyel a fajok megőrzése biztosítható lenne. Megoldás: Olyan pályázati lehetőségek biztosítása, amelyek a vidéki természeti értékek és a védett, őshonos kisállatfajták bemutatásának támogatására, az értékek biztonságos megőrzésére, archiválásának és újszerű bemutatására irányulnak. Eredmény: A kialakított gyűjtemények látogathatóvá válnak, az adott településeken jelentős turisztikai attrakcióként szolgálnak, melyek az idegenforgalom fellendülésében is szerepet játszanak. Az őshonos fajok fennmaradnak, a népszerűsítési csatornák hatékonyabbá válnak, így a társadalom is megismerheti ezen természeti értékeinket. Legalább 1 természettudományi gyűjtemény és 1 fajtafenntartó szervezet támogatása. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, 32


Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

3.4.8. Kistelepülési ifjúsági színterek eszközbeszerzésének támogatása A vidéki lakosság életminőségét a települési közösségi élet és annak színvonala jelentősen befolyásolja. A kistelepüléseken élő fiatalok szinte egyetlen működő közösségi színterei jelenleg nem szolgálnak megfelelő körülményekkel az ifjúság tartalmas kikapcsolódásához, emberi kapcsolatok kialakításához. Célterület azonosító Témakör Jogcím HPME-hez rendelt forrás Célkitűzés

1021006 Életminőség/diverzifikáció Közösségi célú fejlesztés 4 000 000 Ft Helyi identitás megőrzése az ifjúsági színterek felszerelésén és tartalommal való megöltésén, a kisebbségi tradíciók, természeti, kulturális és gazdasági értékek megőrzésén és bemutathatóságának fejlesztésén keresztül.

Kód

730a08

Helyzet/Adottság: A kistérségekben nagyon sok település található, melyek zöme 500 fő alatti lakosságszámmal bír. Ezek szinte mindegyikében található kultúrház, vagy olyan épület melyek a fiatalok találkozási, szórakozási helyéül szolgál. Probléma/Lehetőség: A kistelepülési közösségi színterek igen leromlott állapotban vannak, sok helyen hiányoznak az alapvető eszközök, melyek az ifjúság szabadidejének tartalmas eltöltéséhez napjainkban elengedhetetlenné váltak. A modern számítástechnikai, szórakoztató elektronikai eszközök, játékok beszerzésével lehetővé válik ennek megteremtése, mely közvetett módon hozzájárulhat a népesség megtartásához. Megoldás: Az aprófalvak kis értékű eszközbeszerzését támogatni kell, hiszen nagyon kevés lehetőségük van modernebb eszközök megvásárlására.

33


Eredmény: Modern eszközökkel felszerelt ifjúsági színterek alakulnak ki, melyek biztosítják a fiatalok hasznos időeltöltését és ezzel hozzájárulnak a települések népességmegtartó erejének növekedéséhez. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dinnyeberki, Endrőc, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

3.4.9. Tematikus rendezvények támogatása A vidéki lakosság egyik legfontosabb közösségformáló eszköze a települési rendezvények szervezése. Azonban az önkormányzatok és helyi civilek kevés forrással rendelkeznek ilyen jellegű kikapcsolódási lehetőségek, kulturális programokkal tarkított események lebonyolításához. Célterület azonosító

1021037

Témakör


Jogcím

Rendezvény


5 000 000 Ft

Célkitűzés


Kód

730c09

Helyzet/Adottság: A térség színes kultúrával és hagyományokkal rendelkezik, melyek bemutatása a hagyományos falusi rendezvények (falunapok, búcsúk) alkalmával nem mutatkozik meg. Probléma/Lehetőség: A vidéken élő lakosság számára kevés lehetőség áll nyitva a szórakozásra, a szabadidejük tartalmas eltöltésére. A megrendezett falunapok, búcsúk többnyire nem nyújtanak tartalmas, kulturális programokat, szinte kizárólag csak a helyiek vesznek részt rajta. 34


Megoldás: Olyan közösségfejlesztő akciók, tematikus rendezvények szervezését, lebonyolítását szükséges támogatni, amelyek a különböző generációk aktív közreműködésével valósulnak meg és egyedi helyi jellegzetességek bemutatására irányulnak. Eredmény: A térségben legalább 20 egyedi rendezvény valósul meg, mely turistacsalogatóként lendíthet a települések idegenforgalmán, lehetővé teszi a falvak és azok értékeinek megismerését. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor

3.4.10. Háztáji termékek előállításának támogatása A térségben nagyon sok helyi termelő működik, akik kisebb-nagyobb méretben végzik a termék-előállítást. Jelenleg a termékeik piacra juttatása okozza az egyik legnagyobb gondot. A vásárlói szemlélet átalakítása mindenképpen szükséges ezen termékek (értékek) értékesítéséhez.

Célterület azonosító Témakör Jogcím HPME-hez rendelt forrás Célkitűzés

1020975 Környezet/földgazdálkodás Vállalkozási alapú fejlesztés 6 000 000 Ft A helyi termék előállításán és piacra jutásán alapuló versenyképes helyi gazdaság megerősítése

Kód

730a10

35


Helyzet/Adottság: A kistérségekben sok kistermelő, kézműves tevékenykedik, akik inkább hobbi szinten űzik a tevékenységet, hiszen számukra ez jelenleg nem elég jövedelmező. Az általuk előállított javak mind a térségre jellemző helyi értékek. Probléma/Lehetőség: A termelők legfőbb problémáját a megfelelő eszközök hiánya, vagy azok elavultsága jelenti. A termék elkészültét követően nehézkes a piacra juttatás, a marketing szinte teljesen hiányzik. Az értékesítési csatornák hiányoznak, vagy beszűkültek. Ezen termékek így nem lehetnek versenyképesek a tömegcikkekkel szemben. Megoldás: A versenyképesség megteremtése céljából olyan pályázatok kiírása, melyek a piacra kész háztáji termékek előállítására, feldolgozására, csomagolására irányulnak. Ehhez kapcsolódóan a kisléptékű-infrastruktúra fejlesztést is biztosítani kell. Eredmény: 12-16 háztáji termék-előállító támogatásával nő az egyéni vállalkozók, őstermelők versenyképessége, javulnak az értékesítés körülményei. A térség hírnevét vihetik a minőségi helyi termékek. Érintett települések köre: Almáskeresztúr, Almamellék, Bánfa, Basal, Bicsérd, Boda, Boldogasszonyfa, Botykapeterd, Bükkösd, Bürüs, Csebény, Cserdi, Csertő, Csonkamindszent, Dencsháza, Dinnyeberki, Endrőc, Gerde, Gyöngyfa, Gyöngyösmellék, Helesfa, Hetvehely, Hobol, Horváthertelend, Ibafa, Kacsóta, Katádfa, Kétújfalu, Királyegyháza, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Merenye, Molvány, Mozsgó, Nagydobsza, Nagypeterd, Nagyváty, Nemeske, Nyugotszenterzsébet, Okorvölgy, Patapoklosi, Pécsbagota, Pettend, Rózsafa, Somogyapáti, Somogyhárságy, Somogyhatvan, Somogyviszló, Sumony, Szabadszentkirály, Szentdénes, Szentegát, Szentkatalin, Szentlászló, Szentlőrinc, Szörény, Szulimán, Teklafalu, Tótszentgyörgy, Várad, Vásárosbéc, Velény, Zádor, Zók

36


3.5. LEADER forrástábla

37


4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos információk 4.1. Nyilvánossági intézkedések, projektötlet gyűjtés Munkánk első, a 6/2011 IH közlemény által meghatározott feladata a térségi szereplők HVS felülvizsgálatról való értesítése, illetve az elvégzendő munka szakaszainak pontos időrendi meghatározása volt. Ennek legegyszerűbb és legpraktikusabb módja egy közlemény elkészítése és részükre történő megküldése volt. A közlemény minden szükséges információt tartalmazott, ami az elvégzendő munka szempontjából releváns és fontos. Ezt postai és internetes módon is megküldtük minden egyesületi tagnak, valamint minden térségi önkormányzatnak, gazdasági szereplőnek. Továbbá honlapunkra is feltöltésre került ugyanez. Ez a munka 2011.02.08.-02.15. közötti időszakban történt. Ezzel párhuzamosan megkezdtük a kistérségek területén Mikrotérségi fórumok szervezését, ami a nyilvánosságot szolgáló feladataink közül a legfontosabb tevékenységünk lett. Időközben sort kerítettünk a témával kapcsolatos első közgyűlésünkre a következők szerint: 2011.02.18. Közgyűlés: indító megbeszélés, Tervezést Koordináló Csoport megválasztása A megválasztott TKCS viszonylag hamar megtartotta első ülését a következő témákban: 2011.02.24. TKCS ülés: HVS első szakasz szöveges részei átdolgozásának megkezdése, témafelelősök kijelölése, feladatok kiosztása. Nem sokkal később ismét tanácskozott a csoport, ami a munka előrehaladása szempontjából elengedhetetlen volt és a következő témákat érintette: 2011.03.04. TKCS ülés: HVS első szakaszának témajavítási, aktualizálásai munkáinak folytatása SWOT- elemzés. A meghirdetésre került Mikrotérségi fórumokat több helyszíneken és időpontban tartottuk meg, és ezekhez kapcsolódóan időközben 2011.02.14.-én kiküldésre kerültek a projektötlet adatlapok, a már említett térségi szereplők körének. A kiküldött projektgyűjtők kitöltésének támogatására jó alkalmat nyújtottak a következő fórumok: 2011.02.16. Nagypeterd, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.02.21. Rózsafa, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése

38


2011.02.23. Szentlászló, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.02.24. Somogyapáti, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.01. Nagydobsza, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.02. Kétújfalu, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.02. Zók, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.03. Dencsháza, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.03. Mozsgó, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.04. Dinnyeberki, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése A Mikrotérségi fórumok tartása közben a TKCS tagjai folyamatosan tartották a kapcsolatot és az elkészült HVS szakaszokat levelezőrendszeren küldték a csoport elnökének, aki a szakaszok átvizsgálását, majd összeillesztését folyamatosan végezte. Végül elkészült a felülvizsgált HVS és ezt a 3. TKCS ülésen közösen átnézve –rajta kisebb korrigálásokat téve-el elfogadtak: 2011.03.10 TKCS ülés: HVS felülvizsgálat első szakaszának lezárása, felülvizsgált fejezetek befejezése, összeillesztése. A TKCS ülést még aznap délután elnökségi ülés is követte, ahol az elnökség átvizsgálás után szintén elfogadta a javított dokumentációt. 2011.03.10 Elnökségi ülés: HVS felülvizsgálat első szakaszának megismerése, elfogadása. Projektötletek begyűjtése eközben folyamatosan zajlott és egyesületünk munkatársai sok esetben helyszínre utazva segítették a benyújtók általi tervezett projektötletek kibontását, annak ÚMVP rendszerbe való integrálását. A honlapunkon is fent lévő adatlapot összesen 89en küldték vissza egyesületünkhöz és számos, a pályázati rendszerünkbe jól beilleszthető projekt érkezett vissza, viszont akadt olyan is, amit nem tudtunk integrálni. Az összesítések, rendszerezések után megkezdtük a HVS- felülvizsgálat II. szakaszát, ami már ezeknek a projektötleteknek a további feldolgozását jelentette: 2011.03.24.-én TKCS ülést tartottunk a beérkezett projektötletek megismerése, rendszerezése, a Helyzet - Probléma - Megoldás Eredmény struktúra kidolgozásának előkészítése miatt. 2011.03.24.-én Közgyűlést is tartottunk a beérkezett projektötletek megismerése, a Helyzet - Probléma – Megoldás - Eredmény struktúra kidolgozása előkészítésének megkezdése miatt. 39


2011.04.01.-én Honlapra került projektötletek feldolgozása dokumentációjának szerkesztett verziója. 2011.04.07.-én TKCS ülés következett a projektötletekre alapozott célterületek részletes kidolgozására. Majd 2011.04.07.-én Elnökségi ülést is tartottunk a TKCS által elkészített célterületek részletes kidolgozásának megismerése, értékelése és elfogadása miatt. 2011.04.11.-12.-én egyesületünk munkaszervezeténél megtörtént a LEADER kritériumrendszer kidolgozása, illetve megkezdtük a HACS általi kidolgozandó pályázati dokumentáció előkészítését is. 2011.04.29.-e Budapesten az MVH Pest megyei központjában a célterületeink ismertetése történt az MVH és az Irányító Hatóság munkatársai felé, majd ezek kiegészítése, javítása is megtörtén az általuk kértek szerint. Néhány nappal később az itt elhangzottak figyelembe vételével véglegesítettük kritériumrendszerünket és a pályázati nyomtatványainak is végleges formátumúvá alakítttuk.2011.05.05.-én megtörtént a HACS által véglegessé tett, kritériumrendszer és pályázati dokumentáció Vidékfejlesztési Minisztériumba történő felküldése, ezzel egyidőben pedig honlapunkon is elérhetővé tettük ezeket. Végül pedig 2011.05.26.-án Szinergia Egyesület Közgyűlése elfogadta a kiírni tervezett célterületeket és a teljes HVS felülvizsgálatát.

4.2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Szinergia LEADER HACS szervezetét tekintve 181 tagból áll, 13 fős elnökséget és 8 fős munkaszervezetet működtet. Az egyesület demokratikusan működik, bárkinek lehetősége van a csatlakozásra, érvényesül az egy tag egy szavazat elv, a civil, a köz és az üzleti szféra megfelelő arányban (a közszféra maximum 40%) képviselteti magát, mind a tagságban, mind az elnökségben. Az operatív feladatokat a munkaszervezet végzi, ide értve a program megvalósításának pénzügyi igazgatását, a pályázati lehetőségekkel kapcsolatos információszolgáltatást, a pályázatok kezelését, kiértékelését. A szervezet egy irodát működtet, amelyben elkülönítetten zajlanak az akkreditált és ügyfélszolgálati feladatok. Az ügyfélszolgálaton az egyesülettel kapcsolatos teendőket, az ügyfélfogadást, pályázati tanácsadást, kérelmek összeállításában történő segítségnyújtást, az akkreditált irodában az MVH által delegált feladatellátást, a pályázatkezelést végzik a munkaszervezet dolgozói. A munkaszervezet vezetőből, illetve szakemberekből áll. Munkájukat az elnökség felügyeli. A pályázatok elbírálásakor minden pályázó egyenlő eséllyel indul, függetlenül attól, hogy tagja-e a közösségnek vagy sem. Az elnökség és a munkaszervezet tagjai nyitottak az innovációra, folyamatosan tájékozódnak és keresik azokat az újszerű megoldásokat, melyek alkalmazását beépíthetik a működésbe. Ennek érdekében rendszeresen részt vesznek a belföldi és az európai hálózatok találkozóján, 40


képzéseken. A munkát az Irányító Hatósággal kötött szerződés és iránymutatások alapján végzik. Képviselik az Akciócsoportot a különböző tanácskozásokon és eseményeken. Az akciócsoporton kívüli területekkel területközi együttműködések keretében, illetve tapasztalatcsere programokon keresztül érintkezik. Az eddigi működés során az Akciócsoport igyekezett a Stratégiánk alappillérét tartó térségi gazdasági szereplőkkel folyamatos kapcsolatot tartani, konzultálni. Az érdekeiket, igényeiket szem előtt tartva pályázati tanácsadással, LEADER célterületek kiírásával segítettük a már működő vállalkozásokat megerősödésükben, az indulókat céljuk elérésben. A térségben a lakosságszámhoz viszonyítva kevés számú vállalkozás működik, melyek többsége alacsony technológiai színvonalú, kevésbé életképes. Ennek kiküszöbölésére a LEADER vállalkozási alapú fejlesztés jogcím segítségével próbáljuk a vállalkozások versenyképességét elősegíteni, fejlettebb eszközök beszerzését támogatni. Ezzel főként a munkahelyek megőrzését, majd munkahelyek teremtését támogatni. A térségi kistermelőket, kézműveseket kutatómunkánknak köszönhetően sikerült feltárni, számukra rendezvényeinken bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, termékeik értékesítéséhez a közreműködésünkkel létrejött kaposvári székhelyű helyi termelők boltja nyújt segítséget. A térségi helyi termékeket bemutató vitrineket állítottunk fel a munkaszervezet irodájában, valamint több térségi étteremben. Minden évben részt veszünk nemzetközi és hazai vásárokon (pl. Agro-Arca, Szentlőrinci Gazdanapok, karácsonyi vásárok), ahol szintén lehetőséget biztosítunk a szigetvári-szentlőrinci kistérségek helyi termékeinek bemutatkozására is. A helyi turizmus fejlesztése, a térségben működő szolgáltatások megismertetése érdekében lehetőséget biztosítunk a honlapunk Helyi termék menüpontja alatti bemutatkozásra, valamint szóróanyagaik irodánkban történő elhelyezésére, melyeket nagyobb rendezvényekre, kiállításokra is magunkkal viszünk. Emellett tevékenyen részt veszünk a térséget bemutató turisztikai kiadvány elkészítésében. A települések vezetői által ismerjük a települések problémáit, terveikről, kezdeményezéseikről tájékoztatnak minket, a HVS tervezésétől a végrehajtásán át a megvalósulásig támogatásukat élvezzük. Együttműködünk a fejlesztési célok megvalósításában, segítjük őket a vidéki életterek bővítésében, az általuk biztosított, de nem kötelező feladataik ellátásához kapcsolódó szolgáltatások minőségének javításában.

41


5. Mellékletek

42


5.1. (1.) számú melléklet

43


44


5.2. (2.) számú melléklet: A Szinergia Leader egyesület érvényben lévő helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának részletes értékelése 5.2.1. A 7 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5.2.1.1. Első megoldási javaslat „A valós igényeken alapuló magán szállás- és vendéglátó kapacitások mennyiségi és minőségi, valamint infrastrukturális fejlesztése.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A már működő magán szálláshelyek és falusi vendéglátóhelyek jobb körülmények közt működnek, kiszolgáló, szolgáltató helyek, új szálláshelyek létesülnek (30 db). A települések a turisztikai vérkeringés részeivé válnak, egymás szolgáltatásait erősítő kínálati csomag jön létre. Rendszerbe szervezve jelentős gazdasági tényezővé válnak.” Szektor: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Az eddig elért eredmények: Az ÚMVP III. tengelyének I. és II. pályázati fordulójában beérkezett pályázatok alapján a következő kép rajzolódik ki: Turisztika I. kör1


Turisztikai pályázatok száma

16 db.

14 db.

Szálláshelyfejlesztést tartalmazó pályázatok száma

10 db.

7 db.

92

81

Tervezett száma

1

Szentlőrinci kistérség

új

férőhelyek

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére I. körben a

45


A második körről még nem áll rendelkezésünkre tartalmi információ, mivel a beérkezett pályázatok a tanulmány készítésének idején még csak a hiánypótlásnál tartanak, annyi azonban tudható, hogy a jogcímre összesen 17 pályázat érkezett, 12 a Szigetvári kistérség, 5 pedig a Szentlőrinci kistérség területéről, csaknem 227 millió Ft forrásigénnyel, amely 66 millió Ft túligénylést jelent. A pályázatok több mint fele, legalábbis az első fordulóban szálláshelyfejlesztést (is) tartalmaz, valószínűsíthetően hasonló megoszlást mutat majd a második kör is. A létrejövő férőhelyek a falusi magánszálláshelyek kapacitását gyarapítják, zömében egyéni vállalkozók üzemeltetésében. A pályázók között megjelennek társas vállalkozások (6 db. – I. kör), illetve nonprofit szervezetek, jellemzően horgászegyesületek (5 db. – I. kör) is. Az ÚMVP III. tengely Turisztikai szolgáltatások fejlesztése jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye2: Szentlőrinci kistérség – Turisztika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Bicsérd Boda Boda Bükkösd – Gorica Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Cserdi Helesfa Hetvehely – Kán Hetvehely Okorvölgy Pécsbagota Szentkatalin Összesen:

9 000 000 4 335 288 4 900 000 4 194 290 15 000 000 2 483 819 26 000 000 35 000 000 4 994 309 9 934 949 7 320 309 9 940 142 7 932 869 53 164 000 4 965 535 24 347 700 223 513 210

Szigetvári kistérség – Turisztika 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Almamellék Bánfa Boldogasszonyfa Gyűrűfű Gyűrűfű Hobol Kétújfalu Mozsgó Somogyapáti Szentegát Szentlászló Szentlászló Várad Vásárosbéc Összesen:

16 275 809 21 034 785 21 981 528 4 979 000 3 745 228 9 733 000 4 883 100 10 388 076 49 772 122 51 999 518 4 773 896 8 707 141 9 203 534 4 747 997 222 224 734

A turisztikai fejlesztések a várt területi eloszlásnak megfelelően elsősorban az akcióterület Északi részén található Zselic és Nyugat-Mecsek, valamint a Pécshez közeli Keleti részen találhatóak (ld.: 2. ábra). A beadott pályázatok a falusi, az öko-, és a horgász, vadászturizmus területére terjednek ki, hiszen aránylag kis beruházással az ilyen fejlesztéseknek megfelelő adottságok aknázhatóak ki.

2

Forrás: Szinergia Egyesület

46


Fontos megjegyezni, hogy a létrejövő kapacitások, még a II. körrel együtt sem jelentenek igazi áttörést a turizmus területén, hiszen meglehetősen szétszórt fejlesztésekről van szó, melyek elsősorban egy-egy család jövedelmének kiegészítését teszik lehetővé. Nem jön létre új attrakció, nem alakul ki rendezvény-, vagy kulturális turizmust érdemben kiszolgálni képes szálláshely. Mégis kellően átgondolt fejlesztési koncepció mentén, a most meginduló fejlesztések csírái lehetnek az egy nagyságrenddel feljebb lévő turisztikai kapacitás kialakításának csírái, ehhez azonban nélkülözhetetlen a térségi marketing és az emberi erőforrásokba való beruházás. 5.2.1.2. Második megoldási javaslat: „A gasztro- és borturizmus infrastrukturális és műszaki fejlesztése, beruházási célú támogatások igénybevételével.” Megoldási javaslat várható eredménye: „30 db szálláshely, 8 db vendéglátó egység, 4 db borászat infrastrukturális és műszaki fejlesztése valósul meg, mely segítségével összehangolt, rendszerbe foglalt szolgáltatás nyújtható.” Szektor: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Az eddig elért eredmények: Jelen pillanatban a fentebb, az 1. Megoldási javaslatnál leírtakon felül, az állapítható meg, hogy a falusi vendégasztalokon kívül, nincs igazán gasztro- és borturisztikai fejlesztés. Valószínűleg túl korai lenne, az ilyen irányú fejlesztések generálása, ezek életképességéhez el kell érni egy „kritikus” tömeget, amire jelenleg csak Szigetváron, vagy Szigetvár környékén van esély, de Szigetvárról az ÚMVP-ben nem adhattak be pályázatot. 5.2.1.3. Harmadik megoldási javaslat: „A helyben maradás elősegítése induló mikro-vállalkozások részére, beruházási támogatás biztosítása az érintettek számára.” Megoldási javaslat várható eredménye: 20-45 induló mikro-vállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban, mellyel önfoglalkoztató vállalkozását útjára képes indítani.” Szektor: „Egyéb tevékenység”

47


5.2.1.4. Negyedik megoldási javaslat: „Termelő infrastrukturális, technológiai fejlesztési beruházás támogatása, működő mikrovállalkozások részére, hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „15-22 működő mikro-vállalkozás részesül jövedelemtermelő beruházásához kapcsolódóan, vissza nem térítendő támogatásban.” Szektor: „Egyéb tevékenység” Az eddig elért eredmények: Mikro-vállakozások fejlesztése3

I. kör II. kör Összesen: 40 db

Szentlőrinci kistérség 4 db 10 db 14 db

Szigetvári kistérség 15 db 11 db 26 db

A 3-as és a 4-es megoldási javaslatot itt együtt tárgyaljuk, hiszen szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A kitűzött célok, az ÚMVP III. tengelye alapján akár teljesíthetőnek is nyilváníthatók, de érdemes árnyalni a képet. Mindenekelőtt a rendelkezésre álló forrásból még 26 millió Ft „ragadt” bent, tehát a vállalkozói szektor forrás-lekötési képessége elmarad az előzetesen várttól, leginkább talán a recessziónak köszönhetően. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Turisztika jogcím nagy része is e célokhoz köthető, hiszen az igénylők nagy része vállalkozó, vagy vállalkozó lesz, munkahelyet teremt, és gazdasági tevékenységet végez.

3

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, mikro-vállalkozások fejlesztésére I. körben a Szinergia Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)

48


Az ÚMVP III. tengely Mikro-vállalkozások fejlesztése jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye

Szentlőrinci kistérség – Mikro-vállalkozás 1. 2. 3. 4.

Hetvehely Bükkösd Bükkösd Szabadszentkirály Összesen:

8 100 913 9 200 750 41 000 000 4 728 000 63 029 663

Szigetvári kistérség – Mikro-vállalkozás 1. Bánfa 2. Botykapeterd 3. Csertő Dencsháza, Szentegát, Szentdénes, Nagyváty, Basal, Szulimán, Csertő, 4. Botykapeterd, Mozsgó, Nyugotszenterzsébet, Hobol 5. Dencsháza-Péterfapuszta Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Kétújfalu (Szentmihály-puszta), Bürüs, 6. Hobol, Zádor, Szörény, Teklafalu,Endrőc, Várad 7. Hobol 8. Hobol 9. Katádfa, Zók, Bicsérd, Pécsbagota,Boda, Csonkamindszent,Szentegát5 10. Kisdobsza 11. Mozsgó Nagydobsza, Nemeske, Nemeske-Görösgal-puszta, Kistamási, 12. Pettend, Tótszentgyörgy, Molvány, Somogyapáti, Somogyhatvan, Patapoklosi, Nagydobsza Nagypeterd, Gyöngyfa, Királyegyháza, Sumony, Kacsóta, Cserdi, 13. Helesfa, Dinnyeberki, Szentegát 14. Somogyapáti 15. Szentegát Összesen:

1 203 942 4 132 791 2 489 500 26 715 000 934 596 29 500 000 2 470 000 9 465 958 26 510 000 2 676 700 10 000 000 26 825 539

26 312 000 13 545 481 10 474 970 193 256 477

A Szigetvári kistérség vállalkozóinak túlsúlya rajzolódik a két fenti táblázat alapján. Ez azonban viszonylagos. Előzetes adataink alapján számos olyan pályázatról tudunk, ami átfedi mindkét kistérséget, vagy nem feltétlenül, csak ott fejt ki pozitív hatást, ahol a vállalkozás

5

Visszautasított pályázat

49


székhely szerint illetékes. Mindez természetes és kívánatos is egyben, hiszen egy vállalkozás annál életképesebb, minél nagyobb területről tud ügyfeleket vonzani.

A munkahely-teremtéshez a teljes III. tengely a következőképpen járult hozzá

22 11

23 16

15 11

Vidéki örökség 0 0

11

7

4

0

Mikro-vállalkozás Turisztika Falumegújítás Új alkalmazottak Hátrányos helyzetű Nem hátrányos helyzetű

Összesen: 60 38 22

A táblázat alapján egyértelmű, hogy a turisztikai tevékenységek ösztönzése, e pályázati rendszerben nagyobb hatást gyakorolt a foglalkoztatásra, mint az egyéb vállalkozásfejlesztés, ami egyébként meglepő, hiszen az allokált forrás a vállalkozásfejlesztésben jóval nagyobb. Fejlesztéssel létrehozandó munkahely Szigetvári kistérség Szentlőrinci kistérség 11 11 Mikro-vállalkozás 16 7 Turisztika 11 4 Falumegújítás 0 0 Vidéki örökség 38 22 Összesen Jogcím

A foglalkoztatásra gyakorolt hatás, a Szigetvári és a Szentlőrinci kistérségek lakosságának nagyjából 2/3-1/3 arányú megoszlását alapul véve, a Szentlőrinci kistérségben a mikrovállalkozások fejlesztésénél erősebb az elvártnál. Összességében, a forrásallokációt és lekötést vizsgálva, már az első körös adatok alapján kitűnik egy fegyelemre méltó sajátosság: Szinergia Egyesület Beérkezett összes igény(Ft) Rendelkezésre álló keret(Ft) Mikro-vállalkozás Turisztika Falumegújítás Vidéki örökség Összesen

256 286 140 445 737 944 316 438 352 64 261 843 1 082 724 279

475 945 500 317 552 250 302 911 500 159 681 000 1 256 090 250

Maradék forrás(Ft) 219 659 360 -128 185 694 -13 526 852 95 419 157 173 365 971

50


A mikro-vállalkozásfejlesztésében, az első körben csaknem a fejlesztési forrás fele (!) bennragadt, tovább szűkíti a mozgásteret, hogy az igénylés fele tulajdonképpen egy célra a vezeték nélküli internet-szolgáltatás kiépítésére irányul. A „maradékon” kisebb volumenű faipari fejlesztések, mélyépítéshez szükséges gépek beszerzése, és egyéb szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó fejlesztések osztoznak, bár innovatív elemként veszélyes hulladéknak számító leselejtezett informatikai eszközök szétszerelésére létrehozott üzem is megjelenik. Elsősorban mégis szolgáltatások nyertek a termelő tevékenységekkel szemben. A világ természetesen a szolgáltatási szektor bővülése felé halad, egy hiányosan ellátott rurális térségben ez mindenképpen indokolt is, de a helyi terméket előállító vállalkozások, e pályázatok közül sajnos hiányoznak. Rendelkezésre állnak természetesen a LEADER források is, azonban az itt érzékelhető tendencia szerint egyelőre hiányzik, vagy a pályázati rendszerben nem érzékelhető a helyi termék elállítására irányuló szándék. Az Egyesület komoly kihívás elé néz a jövőben, hiszen a turisztika önmagában nem oldhatja meg a térség foglalkoztatási és gazdasági problémáit, még csak húzóágazat sem lehet, ezért alapvető fontosságú egyéb kitörési pontok megtalálása. 5.2.1.5. Ötödik megoldási javaslat „Horgásztavak infrastrukturális elemeinek és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése hátrányos településeken. Ugyanitt vadászturizmushoz kapcsolódó szolgáltatási és infrastrukturális elemek fejlesztésének támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Több horgásztó és hozzájuk kapcsolódó fejlesztés valósul meg; a közösség területére érkező turisták száma 10 %-kal emelkedik. A térségben élők identitástudata, helyhez kötődése növekszik, környezettudatos gondolkodása javul. A fejlesztésekkel javul a térség vadászturisztikai megítélése, növekszik a visszatérő külső érdeklődők száma, ez pedig növeli a pénzbevételi lehetőségeket. Legalább 10 turisztikai fejlesztés zajlik le.” Szektor: „Egyéb szolgáltatás” Az eddig elért eredmények: ÚMVP III. tengely Turisztika I. kör6

Horgásztóhoz kapcsolódó fejlesztést tartalmazó pályázatok száma

Szentlőrinci kistérség


4 db.

1 db.

6

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének, turisztikai szolgáltatások fejlesztésére I. körben a Szinergia Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)

51


A horgásztavak fejlesztése valóban hozzájárulhat a turisztikai potenciál erősödéséhez. A második körös adatokból még nem tudjuk, hogy esetleg milyen további horgászturisztikai fejlesztések vannak tervben, ezért ez a szám még emelkedhet is. Hozzá kell tenni azt is, hogy minden magánszálláshely a turisztikai holtszezonban a vadászturizmus ideális kiszolgálója is lehet, amennyiben megfelelő együttműködést alakít ki a vadásztatást szervező vadásztársasággal. Itt is újra meg kell említenünk a térségi marketing és az együttműködések jövőbeni fontosságát, hiszen a gazdaságos üzemeltetéshez nagyon sokféle célcsoport igényeit kell kielégíteni, ezt pedig csak széles kapcsolatrendszerrel és összehangolt működéssel lehet megtenni. 5.2.1.6. Hatodik megoldási javaslat „Fafeldolgozó értéklánc kialakítása műszaki-technológiai fejlesztés révén, az erdőtulajdonosok, fafeldolgozók, faipari terméket felhasználó vállalkozások együttműködésére alapozottan. Az értéklánc résztvevői non-profit Kft létrehozásával tervezik a közös eszközbeszerzést lebonyolítani, majd azok használatát megszervezni.” Megoldási javaslat várható eredménye: „1 db fafeldolgozó értéklánc alakul ki.” Szektor: „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Az eddig elért eredmények: Úgy tűnik, a klaszterszerű működés ideje egyelőre nem érkezett még el térségünkben, a Szinergia Egyesület próbálkozása ellenére nem sikerült ilyen projektet generálni, ez talán a kedvezőtlen gazdasági helyzetnek is betudható, de érzékelhető az érintettek ódzkodása is az együttműködéstől. A jövőben meg kell találni a módját, hogy más módokon segítsük a helyi alapanyagok helyben való feldolgozását, ezzel pedig a hozzáadott érték növelését. A fafeldolgozó értéklánc létrehozását célzó forrást érdemes más, pl.: a helyi termékek fejlesztését célzó HPMÉ-kre átcsoportosítani. 5.2.1.7. Hetedik megoldási javaslat „A helyi termékek előállítói számára biztosítani kell a technikai adottságok és a termeléshez szükséges infrastrukturális adottságok létrehozását, lehetővé tenni a magas minőségű, megfelelő feldolgozottság fokú termékek előállítását.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A 4-6 termelő támogatása által olyan helyi (elsősorban élelmiszeripari) termékek előállítására adódik lehetőség, melyek közös marketinggel megszervezett piacra jutása megélhetést biztosít a térségi termelő és azok esetleges alkalmazottai számára.” 52


Szektor: „Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás” Az eddig elért eredmények: Ahogy a vállalkozás-fejlesztéshez kapcsolódó megoldási javaslatoknál már érintettük, helyi termék előállítására egyelőre nem vettek igénybe pályázati forrásokat. Az Egyesület munkaszervezete komoly energiát fektetett be jól marketingezhető helyi termékek felkutatásába, a munka most kezd beérni. A III. tengely kiírásait gyakorlatilag nem használták fel a vállalkozók helyi termékek előállítására, a LEADER forrásokból szerencsére van még mód ilyen kezdeményezések támogatására, sőt ez az egyik fő célja. A jövőben az Egyesület egyik legfőbb feladata kell, legyen a potenciális termelők felkutatása és felkészítése a sikeres pályázatok benyújtására. Fontos feladat lesz, hogy mihamarabb megtaláljuk és felépítsük azokat a termékeket, amelyek egyrészt követendő például szolgálhatnak a helyi termelők számára, másrészt jól azonosíthatóan elhelyezik térségünket a „térképen”, tehát köthetőek a helyi közösség területéhez.

5.2.2. A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat: 5.2.2.1. Első megoldási javaslat „Védelem alatt nem álló épületekben közösségi házak-terek létrehozása, a hátrányos helyzetű településeken. Helyi igényeknek megfelelő szolgáltató terek kialakítása, meglévők újraélesztése. A HPME az 5302-es HPME-vel (Felnőttképzési helyszínek létrehozása) közösen alkotnak egységet, egymás hatásait kiegészítve. Az intézkedés azokat a településeket célozza meg, ahol az IKSZT kötelező feltételei nem adottak (pl. alkalmas épület), illetve bizonyos adottságok (pl. alacsony lakosságszám) miatt az IKSZT kritériumrendszere nem teljesíthető, viszont a közösségi szolgáltatások biztosítása jelenleg nem kielégítő.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 20 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: Az 1. Megoldási javaslat, minden a tervezéskor racionálisnak tűnő szempont ellenére, gyakorlatilag melléfogásnak tekinthető. Köszönhetően annak, hogy a megjelent jogcím rendelet nem támogatott belső felújítást, így funkció átalakítást, vagy fejlesztést sem. A központi kiírás megjelenése előtt, nem volt szó efféle korlátozásokról, ezért az Egyesületet némileg váratlanul érte az ilyen irányú módosítás. 53


A fent vázolt célokra fogékony önkormányzatok, civil szervezetek elindultak az IKSZT pályázaton, és a formai okokból kizártakat kivéve, valószínűleg beruházási támogatásban is részesülnek. A felnőttképzési helyszínek így a leendő IKSZT épületekben rendelkezésre állnak. Az IKSZT-vel nem rendelkező településeken továbbra is fennáll, a hiányzó, vagy korszerűtlen közösségi tér problémája, ezért az ilyen falvakba nem tudunk közvetlenül képzést szervezni. A felnőttképzési szolgáltatások biztosítása itt utaztatással, vagy egyéb források bevonásával oldható meg. 5.2.2.2. Második megoldási javaslat „Integrált szolgáltató központok kialakítása, meglévők újjáélesztése, új tartalommal való megtöltése az önkormányzati és / vagy a civil szféra bevonásával.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 IKSZT létrejötte a Közösség területén.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: E tanulmány elkészültekkor (2010. január 15.), még nem tudható biztosan, kik azok az IKSZT címbirtokosok, akik a két kistérségben beruházási támogatásban is részesülnek, azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy akár 15-18 IKSZT is létrejöhet a Helyi Közösség területén. A majdan IKSZT-t üzemeltető Pécshez közeli címbirtokosok, több bevétellel, így nagyobb önerővel rendelkező településeken az önkormányzatok, míg a megyeszékhelytől távolodva a civil szervezetek, köszönhetően valószínűleg a 100 %-os finanszírozásnak. Ezek a szervezetek egyébként a Helyi Közösség kiváló tagjai, így valószínűsíthető, hogy bázisként szolgálnak a Szinergia Egyesület számára is a gazdasági és közösségi életben aktív helyi szereplők felkutatásában és elérésében, az információ-szolgáltatásban és emberi erőforrás fejlesztésben.

54


IKSZT címbirtokos szervezettel rendelkező települések és címbirtokosok a Helyi Akciócsoport területén:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Település Bicsérd Boda Bükkösd Cserdi Gyöngyfa Hetvehely Kacsóta Királyegyháza Pécsbagota

Kistérség Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci Szentlőrinci

Címbirtokos Bicsérd Község Önkormányzata Boda Községért Közalapítvány Bükkösdi Közösségfejlesztő Egyesület Cserdi Község Önkormányzata Gyöngyfa Község Önkormányzata Hetvehely Község Önkormányzata Kacsóta Község Önkormányzata Királyegyháza Község Önkormányzata Pécsbagota Község Önkormányzata

10.

Szabadszentkirály Szentlőrinci Szabadszentkirály Község Önkormányzata

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Szentkatalin Szentlőrinci Szentkatalin Község Önkormányzata Velény Szentlőrinci Velény Község Önkormányzata Zók Szentlőrinci Zók Község Önkormányzata Somogyhárságy Szigetvári Somogyhárságy Fejlődéséért Egyesület Ibafa Szigetvári Gyűrűfű Egyesület Vásárosbéc Szigetvári Vásárosbéc Község Önkormányzata Somogyhatvan Szigetvári Somogyhatvanért Kulturális Egyesület Somogyapáti Szigetvári Lépjünk Egyet Előre Egyesület Szigetvár-ZsibótSzigetvári Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület Becefa-Szőlőhegy Rózsafa Szigetvári Rózsafa Község Önkormányzata Szentdénes Szigetvári Szentdénes 2008 Sportegyesület Katádfa Szigetvári Katádfa Község Önkormányzat Bánfa Szigetvári Bánfa Község Önkormányzata Szentegát Szigetvári Szentegát Község Önkormányzata Teklafalu Szigetvári Teklafalu Község „Tekla” Nő Klubja Kétújfalu Szigetvári Kétújfalu És Térségéért Egyesület Hoboli Shotokan Karate és Karate Termászetjáró Hobol Szigetvári Egyesület

19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

55


1. ábra: Az IKSZT címbirtokossal rendelkező települések

56


5.2.2.3. Harmadik megoldási javaslat „Szabadidős parkok, sportolásra alkalmas területek, faluképet meghatározó sportpályák, játszóterek kialakítása, felújítása, a hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 20 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Az eddig elért eredmények: Az ÚMVP III. tengelyére kiírt pályázatok között a Falumegújítás jogcímre beadott pályázatok voltak a legnépszerűbbek A Szigetvári kistérség 46 települése közül az első körben 29-ről, a Szentlőrinci kistérség 21 települése közül 20-ról (!) nyújtottak be pályázatot erre a jogcímre. A túligénylés az első körben 13,5 millió Ft, a második körben 39 millió Ft volt. A projektek révén 15 munkahely létesül, ezek fenntarthatósága ugyan kérdéses, hiszen nem termelő beruházásokról van szó, de mivel jelentős számú önkormányzat pályázott, (15 a Szentlőrinci kistérségből az első körben, 19 a Szigetvári kistérségben szintén csak az első körben) valószínűleg tudják teljesíteni ezt a vállalást is.

57


Az ÚMVP III. tengely Falumegújítás jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye7 Szentlőrinci kistérség – Falumegújítás 1. Boda 9 000 000 2. Bükkösd 6 986 834 3. Cserdi 4 075 000 4. Csonkamindszent 6 103 495 5. Dinnyeberki 2 500 000 6. Gerde 7 540 000 7. Gyöngyfa 6 200 000 8. Helesfa 7 343 893 9. Kacsóta 3 600 000 10. Királyegyháza 4 500 000 11. Királyegyháza 9 480 000 12. Okorvölgy 1 500 000 13. Pécsbagota 6 200 000 14. Sumony 6 200 000 15. Szabadszentkirály 3 622 096 16. Szabadszentkirály 4 899 519 17. Szentkatalin 7 968 288 18. Szentlőrinc 25 511 134 19. Velény 3 520 000 20. Zók 7 400 000 Összesen: 134 150 259

Szigetvári kistérség – Falumegújítás 1. Almamellék 9 864 749 2. Almáskeresztúr 3 162 660 3. Bánfa 8 993 240 4. Basal 1 762 500 5. Boldogasszonyfa 4 999 938 6. Botykapeterd 4 284 000 7. Csebény 2 506 300 8. Csertő 10 533 389 9. Dencsháza 6 120 340 10. Hobol 12 967 027 11. Hobol 9 993 867 12. Kétújfalu 4 003 866 13. Kisdobsza 8 333 333 14. Molvány 12 756 440 15. Mozsgó 4 264 042 16. Nagypeterd 4 160 360 17. Patapoklosi 3 007 814 18. Rózsafa 4 417 581 19. Somogyapáti 4 924 544 20. Somogyapáti 8 802 337 21. Somogyhárságy 10 273 540 22. Somogyhárságy 3 181 001 23. Somogyhatvan 12 960 345 24. Szentdénes 3 738 406 25. Szentegát 1 267 440 26. Szentlászló 2 815 000 27. Szigetvár-Becefa-Zsibót 4 956 000 28. Szigetvár-Becefa-Zsibót 4 975 855 29. Vásárosbéc 8 262 179 182 288 Összesen: 093

7

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, falumegújítás jogcímre az I. körben a Szinergia Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)

58


A Szentlőrinci kistérség (ld.: 2. ábra) ÚMVP III. tengelyes pályázatokkal való teljes lefedettségét, tulajdonképpen annak köszönheti, hogy Hetvehely kivételével, minden településről adtak be Falumegújításra pályázatot, és Hetvehely volt más jogcímre benyújtott fejlesztés. A kistérség 21 települése közül, az első körben 9-ről csak Falumegújításra pályáztak. A Szigetvári kistérség 46 településéről az első körben 14-ről (!) egyáltalán nem érkezett be pályázat, 6 településről pedig szintén csak a Falumegújításra pályáztak. Ezek alapján az adatok alapján, három következtést vonhatunk le: A Szentlőrinci kistérséggel foglalkozó kollégák kiválóan dolgoztak, elérték azt, hogy minden település jelentkezzen pályázattal A Szigetvári kistérséggel foglalkozó kollégák nem kevésbé dolgoztak kiválóan, de egy kétszer akkora kistérséggel, már nehezebben boldogultak Ahol semmire, vagy csak Falumegújításra pályáztak ott valószínűleg nagyon gyenge , vagy egyszerűen nincs vállalkozói és a civil szektor. Az ilyen településeken az önkormányzat a fejlesztés egyetlen lehetséges elindítója, amennyiben nem tud, vagy nem akar lépéseket tenni a fejlesztések érdekében a település kimarad a forráselosztásból. A fentiek alapján a helyi közösség településeinek nagyjából a fele8, a gazdaságfejlesztés szempontjából gyakorlatilag inaktívnak tekinthető. Nem szabad azonban azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy az eddig megjelent pályázatokból, az építőipar, a nagykereskedelem, a nagyobb és a szigetvári székhelyű cégek ki voltak zárva. A néhány személlyel, vagy a szűk családdal üzemeltethető vállalkozások, pedig zömében a turisztikai területtel és az egyéb szolgáltatásokkal foglalkoznak. A kitörési pontokat, fejlesztési lehetőségeket tehát továbbra is kutatni kell. A lehető legsürgetőbb feladat, hogy a helyi gazdaságot olyan dinamikus pályára állítsuk, amely ezt az inaktivitást oldja, ezáltal segítve, a foglalkoztatási lehetőségek bővítését. 5.2.2.4. Negyedik megoldási javaslat „Köz- és egyházi tulajdonban lévő műemlék és műemlék jellegű, védett épületek (kivéve várak, kastélyok) értékmegőrző felújítása, fejlesztése, hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 9 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra”

8

29/66, megjegyzendő, hogy a második kör jelentősen módosíthatja ezt az arányt, az első körből kimaradtakra, már külön odafigyelt a munkaszervezet

59


Az eddig elért eredmények: A Vidéki örökség megóvása jogcím kevésbé volt népszerű, mint a Falumegújítás, de a második körre, már itt is 18 millió Ft túligénylés kumulálódott. A beadott pályázatok templomok, helyi múzeumok, helytörténeti gyűjteményeknek otthont adó épületek felújítását célozzák. Egy falusi templom felújításához a legfeljebb bruttó 5 millió Ft, ami a HVS-hez való illeszkedés feltétele, természetesen kevés, ebből a pénzből a legsürgősebb állagmegóvást lehet csak elvégezni. Egyéb épület felújításához, tatarozásához azonban nagyjából elegendő. A templomok felújítására a rendelkezésre álló forrás amúgy is csepp a tengerben, hiszen a Helyi Közösség területén 65 település van, legalább egy, de sok helyen két templommal, általában felújításra szoruló állapotban.

Az ÚMVP III. tengely Vidéki örökség jogcímére 1. körben beérkezett pályázatok megvalósulási helye és forrásigénye9 Szentlőrinci kistérség - Vidéki örökség 1. Bicsérd 4 900 000 2. Bicsérd 4 900 000 3. Boda 4 910 072 4. Bükkösd 4 974 958 5. Zók 7 400 000 Összesen: 27 085 030

Szigetvári kistérség – Vidéki örökség 1. Botykapeterd 6 172 000 2. Gyűrűfű 2 131 168 3. Kétújfalu 2 499 881 4. Kétújfalu 10 738 821 5. Kétújfalu 10 644 249 Összesen: 33 186 119

Az Egyesület a második körben élt azon jogával (amely az első körben nem adatott meg), hogy a projektméreteket maximálja, a Vidéki örökségnél ez 5 millió Ft lett, így elérte azt, hogy a lehető legtöbb projekt jusson forráshoz, ezzel együtt azonban lehetetlenné téve a nagyobb mérvű felújításokat.

9

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengely, vidéki örökség megóvása jogcímre az I. körben a Szinergia Egyesület területéről beérkezett igények (Forrás: Szinergia Egyesület)

60


5.2.2.5. Ötödik megoldási javaslat „Fejlesztő szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű gyermekek iskolai és munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítése érdekében. Különös tekintettel a gyermekek és a velük kapcsolatban álló felnőttek lelki egészségvédelmére. (mentálhigiénés prevenciós tevékenység, korrektív programok, önsegítés, kortárssegítés, szupervízió, családterápia, személyiség fejlesztés, stb.)” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 3 projekt megvalósítása.” Fejlesztési téma: „Oktatás” Az eddig elért eredmények: A HVS megvalósítása során a Helyi Közösség még nem jutott el odáig, hogy ilyen típusú projektet generáljon, vagy valósítson meg. Az akciócsoport teljes területére kiterjedő, pontosabban a lehető legjobb lefedettséget jelentő infrastruktúra, az IKSZT beruházások elkészültével áll fel. Nagyjából az ÚMVP III. tengelyéhez kapcsolódó pályázatok benyújtásával és értékelésével egy időben, a Szigetvári kistérség számára, mivel a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik, megnyílt az LHH program10 védett kerete. A Szigetvári kistérség számára e védett keretből, több mint 800 millió Ft fordítható Támop-os konstrukciók keretében emberi erőforrás fejlesztésre. A védett keretből finanszírozott projektek 2012 végéig biztosítják a főként hátrányos helyzetű célcsoportok számára a felzárkózás lehetőségét. A projektcsomag részét képezi az 5. Megoldási javaslatban szereplőm fejlesztő szolgáltatások elérhetővé tétele is. Mindez azonban a Szentlőrinci kistérségben élő rászorulók számára nem elérhető, ezért területi lehatárolással a Szentlőrinci kistérségben mindenképpen indokolt ilyen szolgáltatások nyújtása. 5.2.2.6. Hatodik megoldási javaslat „Támogatni kell a faluképet (történelmi tájképet, tájelemet) és a nem védett épületek fejlesztésén keresztül a közvetlen épített környezetet javító beruházásokat, a hátrányos helyzetű településeken.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Természeti adottságok”

10

Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási programja (Forrás: http://www.nfu.hu/lhh), A Szigetvári kistérség tervdokumentuma Promei Kht, Kapos ITK Kht. 2008

61


Az eddig elért eredmények: A központilag kihirdetett pályázatok ennél a Megoldási javaslatnál is felülírták a helyi tervezés finomságát. A stratégia alkotói, itt az oltalom alatt nem álló, de fontos tájértékekre gondoltak. A Falumegújítás jogcím változatos beruházásai a nagy számok törvénye alapján garantálják, hogy e célkitűzés is teljesül. 5.2.2.7. Hetedik megoldási javaslat „Projekt előkészítő tanulmányok, tematikus koncepciók támogatása, a HVS céljainak megvalósulása érdekében. Melyek a szükséges kezdetét jelenthetik bizonyos komplex fejlesztéseknek.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 5 tanulmány, tematikus koncepció megvalósulása.” Fejlesztési téma: „Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások” Az eddig elért eredmények: A megoldási javaslatban szereplő tanulmányokra részben még nem volt szükség, részben pedig más forrásokból készültek el. Javasolható tehát a rendelkezésre álló források átcsoportosítása gazdaságfejlesztési, illetve helyi termékek előállításának céljára 5.2.2.8. Nyolcadik megoldási javaslat „Felnőttképzési szolgáltatások létrehozása a meglévő közösségi terek felhasználásával. A nem-formális felnőttoktatást és az élethosszig tartó tanulást támogató, a helyi igényekhez és lehetőségekhez kapcsolódó tanfolyamok, tréningek, programok szervezése. Tehát a helyi közösségek saját igényein alapuló programjait, projektjeit kívánjuk támogatni, amelyek hozzájárulnak helyi szinten az egyénnek a közösségbe való integrálódásához.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 25 felnőttoktatási projekt megvalósulása.” Fejlesztési téma: „Oktatás” Az eddig elért eredmények: Az 5. Megoldási javaslatnál hivatkozott LHH projektcsomag számos felnőttképzési elemet is tartalmaz, de a feladat nagyságához képest korántsem eleget. A hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatásában a felnőttképzés kulcsfontosságú. A Helyi Közösség területén jelenleg két felnőttképzési akkreditációval rendelkező szervezet működik, segítségükkel helyi szereplők együttműködésében kezelhető a probléma.

62


5.2.2.9. Kilencedik megoldási javaslat „A hátrányos helyzetű településeken együttműködési formák gazdagítása, külföldi tapasztalatok átvételével. Kulturális és sport csereprogramok támogatása.” Megoldási javaslat várható eredménye: „Legalább 10 projekt támogatása.” Fejlesztési téma: „Kultúra” Az eddig elért eredmények: A HVS megvalósítása még nem jutott el abba a szakaszba, hogy ilyen típusú projektet támogasson, vagy generáljon a Helyi Közösség. A célkitűzések megvalósításához nagyban számítunk az IKSZT-kben dolgozó munkatársakra. A leendő IKSZT alkalmazottak alapfeladatai közé fog tartozni, a kulturális, sport és ifjúsági témájú rendezvények programok megszervezése, a szükséges források feltárása (NCA, NKA, Ifjúság Program, Gyia, RIT, stb.). Éppen ezért az ehhez kapcsolódó HPME-nél fontosabbnak érezzük az IKSZT-k felkészítését, mint a HVS forrásainak ilyen célú felhasználását. Javasoljuk a forrásátcsoportosítást a gazdaságfejlesztés javára, azzal a megjegyzéssel, hogy térségi szinten kell segítni új források bevonását és eredményes felhasználását. 5.2.2.10. Tízedik megoldási javaslat „Szélessávú Internet hozzáférés biztosítása a településeken és a mikro-térségekben. Továbbá olyan társadalmi csoportok Internethez való hozzájutásának támogatása, akik különböző okokból (pl. időskorúak, romák) eddig nem fértek hozzá. megoldási javaslat céljainak elérését a megvalósító mikro-vállalkozások támogatásával kívánjuk elérni. A vállalkozások ösztönzését és a komplex projekt megvalósítását többoldalú előkészítő munka fogja segíteni. Az intézkedés keretében eszközök beszerzése fog történni.” Megoldási javaslat várható eredménye: „A projekt keretében a térség településeinek 90 %-a rendelkezni fog szélessávú Internet eléréssel. Továbbá legalább 500 hátrányos helyzetű család juthat kedvezményesen számítógéphez.” Fejlesztési téma: „Telekommunikáció” Az eddig elért eredmények: A kitűzött célok közül a III. tengely Mikro-vállalkozások fejlesztése jogcímére az I. körben benyújtott pályázatok segítségével csaknem megvalósult a 90 %-os lefedettség (ld.: 1. ábra). Sajnos azonban egy pályázatot elutasítottak, mert benyújtója nem felelt meg a jogosultsági kritériumoknak. Az első körben a pályázók azokra a jellemzően sík földrajzi területekre koncentráltak, amelyeket technikailag könnyebb volt lefedni. A második körben viszont már a pályázóktól származó információink alapján a dimbes-dombos Északi terület is nagyjából lefedésre kerül. A teljes lefedettség elérése csak az első lépés, a 63


szolgáltatásfejlesztés nem végcél, hanem a digitális írástudatlanság felszámolásának a feltétele. Mindehhez pedig a megfelelő szolgáltatási árszínvonal, és a munkaerő-piacon hasznosítható informatikai tudást átadó felnőttképzési szolgáltatás szükséges. Ezért a HVS felnőttképzési részével kell összhangba hozni az elinduló szolgáltatásokat. 2. ábra: A mikrohullámú internet-lefedettség az ÚMVP III. tengelye I. körére, a mikrovállalkozásfejlesztés jogcímére beadott pályázatok alapján (az üres ellipszisek a jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés miatt visszautasított pályázó által lefedni tervezett területet jelzik)

64


3. ábra: A mikrohullámú internet-lefedettség az ÚMVP III. tengelye I. és II. körére, a mikrovállalkozásfejlesztés jogcímére beadott pályázatok alapján

65


5.3. A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek 5.3.1. 2011.évi HVS felülvizsgálat 1. szakaszának eseményei 2011.02.082011.03.24. 2011.02.08.-02.15. Munkaszervezeti munka: Hírdetések megjelentetése, meghívók kiküldése, HVS felülvizsgálat előkészítése 2011.02.18. Közgyűlés: indító megbeszélés, Tervezést Koordináló Csoport megválasztása 2011.02.24. TKCS ülés: HVS első szakasz szöveges részei átdolgozásának megkezdése, témafelelősök kijelölése, feladatok kiosztása 2011.03.04. TKCS ülés: HVS első szakaszának témajavítási, aktualizálásai munkáinak folytatása SWOT- elemzés 2011.02.16. Nagypeterd, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.02.21. Rózsafa, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.02.23. Szentlászló, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.02.24. Somogyapáti, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.01. Nagydobsza, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.02. Kétújfalu, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.02. Zók, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.03. Dencsháza, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.03. Mozsgó, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.04. Dinnyeberki, Mikrotérségi fórum: HVS felülvizsgálat bemutatása, projektötletek lekérdezése 2011.03.10 TKCS ülés: HVS felülvizsgálat első szakaszának lezárása, felülvizsgált fejezetek befejezése, összeillesztése 2011.03.10 Elnökségi ülés: HVS felülvizsgálat első szakaszának megismerése, elfogadása

66


5.3.2. 2011.évi HVS felülvizsgálat 2. szakaszának eseményei 2011.03.182011.05.1.2 2011.03.24.-én TKCS ülés beérkezett projektötletek megismerése, rendszerezése, a Helyzet - Probléma - Megoldás - Eredmény struktúra kidolgozásának előkészítése. 2011.03.24.-én Közgyűlés: a beérkezett projektötletek megismerése, a Helyzet Probléma – Megoldás - Eredmény struktúra kidolgozása előkészítésének megismerése. 2011.03.30.-én Elnökségi ülés : határozatok hozatala támogatási döntésekről. 2011.04.01.-én Honlapra projektötletek feldolgozása dokumentációjának felhelyezése. 2011.04.07.-én TKCS ülés: Célterületek részletes kidolgozása. 2011.04.07.-én Elnökségi ülés: Célterületek részletes kidolgozásának megismerése, értékelése és elfogadása. 2011.04.11.-12.-én LEADER kritériumrendszer kidolgozása, HACS általi kidolgozandó pályázati dokumentáció előkészítése 2011.04.13.-e Budapest: MVH Pest megyei központja: célterületek első, tervezett egyeztetése 2011.04.29.-e Budapest: MVH Pest megyei központja: új időpontban célterületek ismertetése megtárgyalása, javítása. 2011.05.05. HACS által véglegessé tett, kritériumrendszer és pályázati dokumentáció VM-be történő felküldése 2011.05.12.-től: Javított célterület IIER-ből való visszavezetése egyesületi célterület tervezőbe. 2011.05.26.-án Szinergia Egyesület Közgyűlése elfogadja a kiírni célterületeket és a teljes HVS felülvizsgálatát.

67


5.3.3. HVS felülvizsgálat menetrendje I. szakasz 2011.02.10-03.18. Dátum 02.15-ig

02.18

Mérföldkő Munkaszervezeti munka

Közgyűlés „indító megbeszélés” 2011.02.18.

02.2003.10

TKCS munka (3 alkalom) 2011.02.24 2011.03.04. 2011.03.10.

03.10

Elnökségi ülés 2011.03.10.

Tevékenység Társadalmasítás megkezdése

Közgyűlés informálása,

Részletes leírás  

Eredmény

kezdő-záró nap meghatározása részvétel folyamatos konzultáció biztosítása egyesületnél hirdetmény önkormányzatokhoz honlapon történő informálás projektötlet adatlap kiküldés e-mailos véleményezés biztosítása HVS felülvizsgálat folyamatának bemutatása, elfogadtatása TKCS tagok megválasztása

      

közgyűlési időpont kijelölése hirdetmény megfogalmazása honlapra helyezés megküldés önkormányzatoknak kifüggesztésre postai és elektronikus értesítés HVS felülvizsgálatról partnerkörnek projektötlet befogadás határideje kihirdetése TKCS tagokra-javaslati lista elfogadva

 Egyes fejezetek közös átvizsgálása  Személyekre leosztva fejezetek frissítése, aktualizálása  Közös értékelés és korrekció  SWOT elemzés aktualizálása

    

folyamatos nyilvánosság: részanyagok honlapra HVS fejlesztése, korrekciója Felkészülés a további tervezési időszakra Elért eredmények nevesítése Esetleges korábbi tervezési hibák kiszűrése

     

TKCS tagok megválasztása Vezetői összefoglaló, Helyzetelemzés SWOT, HVS felülvizsgálata HVS szöveges  szakaszának (1.1-   3.3) elfogadása

HVS javaslat megtárgyalása  HVS javaslat elfogadása beérkezett projektötletek csoportosítása

HVS szöveges részeinek felülvizsgálata, az elkészített anyag értékelése és elfogadása

68


Dátum 02.1103.04.

Mérföldkő Munkaszervezeti munka (10 alkalom)

Tevékenység Mikrotérségi Fórumok tartása

2011.02.16. Nagypeterd 2011.02.21. Rózsafa 2011.02.23. Szentlászló 2011.02.24. Somogyapáti 2011.03.01. Nagydobsza 2011.03.02. Kétújfalu 2011.03.02. Zók 2011.03.03. Dencsháza 2011.03.03. Mozsgó 2011.03.04. Dinnyeberki

Részletes leírás  

 

Eredmény

Megbeszélések egyesület szervezésében településeken Fórumok, tájékoztatók önkormányzatokkal egyezetett helyszínen, időpontban, plakátok kiragasztása projektötletek elkészítésének fontosságáról tájékoztatás HVS eddigi megvalósulásának bemutatása

   

HVS felülvizsgálat társadalmasítása Projektötletek lekérdezése, gyűjtése Térség informálása Közvetlen kapcsolat a térségi résztvevőkkel

02.1103.10.

Munkaszervezeti munka

egyéb nyilvánosság tevékenység

 Térségi elektronikus médiában való  hírközlés (N-Joy, FM. TV)   Cikkek térségi írott sajtóban

HVS felülvizsgálat társadalmasítása Térség informálása

03.1003.18.


Adminisztráció

 Elkészült HVS felülvizsgálat aktualizálás dokumentálása

Kész HVS Vidékfejlesztési Minisztériumba

és 

69


5.3.4. HVS felülvizsgálat menetrendje II. szakasz 2011.03.19-05.26. Dátum

Mérföldkő

Tevékenység

03.1103.24

Munkaszervezeti tevékenység

Projekt-ötletek gyűjtése

03.24.

TKCS ülés

Projektötletek rendszerezése

03.24.

Egyesületi közgyűlés

Részletes leírás       

Rendszerezett projektötletek bemutatása elfogadása

  

projektgyűjtő lapok folyamatos beérkezése projektötletek gyűjtése struktúra kidolgozása segítségnyújtás projektgyűjtő adatlapok kitöltésében honlapon történő bemutatás HPME struktúra kidolgozásának megkezdése Projektötletek átvizsgálása, további csoportosítása HPME struktúra kidolgozása menetének bemutatása, az eljárás elfogadása projektötletek megismerése projektötlet csoportosítások megismerése, elfogadása

Eredmény   

térségi projektötletek felderítése megtörténik fejlesztési elképzelések konkrét formát nyernek ezek ÚMVP, illetve egyéb fejlesztési rendszerbe illesztésre kerülnek



HPME rendszer megtörtént

  

HPME struktúra véglegessé válik, célterületek kidolgozásának előkészítése térségi projektötletek összegyűjtve meghirdetésre kerülnek honlapon.

kidolgozásának

előkészítése

03.24.04.07.


célterületek előkészítése



HPME struktúrából lehetséges célterületek  kijelölése, szakmai útmutatók alapján felkészülés a TKCS ülésre.

04.07.

TKCS ülés

Célterületek kidolgozása

  

7 célterület konkrét kidolgozása 3 kis-értékű célterület kidolgozása pontozási szempont rendszer kidolgozása



célterületek megjelenése

04.07.

Elnökségi ülés

Célterületek elfogadása

   

10 db célterület bemutatása célterületek elfogadása pontozási szempontrendszer elfogadása kritériumrendszer megfogalmazásra kerül



Szinergia Egyesület célterületei megfogalmazásra és elfogadásra kerültek

Előkészítve a célterületek alapjai

70


Dátum

Mérföldkő

Tevékenység

Részletes leírás

Eredmény

04.29.

Célterületek MVH-IH célterületek által elfogadásra bemutatása kerülnek, Budapest MVH Pest megyei Központja

 Célterületek részletes átvizsgálása   Pontosítás, lehatárolások megvizsgálása,  hibák javítása IIER-ben  Kritériumrendszer átvizsgálása, hibák kiszűrése

célterületek végső javítása IIER-ben Térség informálása

05.0405.12

munkaszervezeti tevékenység

Kritériumrendszer javítás, pályázati dokumentumok

LEADER pályázatok megnyitásához szükséges egyesületi dokumentáció végleges formájában elkészül

05.26.

Közgyűlés

HVS elfogadása

 Az IH által kifogásolt kritériumszempontok  javításra kerültek  HACS által kért pályázati dokumentáció nyomtatványinak elkészítése  Elkészült HVS felülvizsgálat és célterületek  bemutatása és elfogadása

Kész HVS Vidékfejlesztési Minisztériumba

71


5.4. Pénzügyi táblázatok forrásallokációi

Szinergia Egyesület ÚMVP III. tengely Mikro vállalkozások létrehozása, fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Falumegújítás-fejlesztés Vidéki örökség megőrzése Összesen

Szinergia Egyesület ÚMVP IV. tengely Helyi közösségfejlesztő akciók, tematikus rendezvények Rendszeres rendezvények, fesztiválok Közösségi programok technikai feltételeinek támogatása Helyi média támogatása Sváb hagyományok Helyi termék-előállítás, technológia, infrastruktúrafejlesztés

Lekötött forrás I.kör

Lekötött forrás II. kör

201 059 695

121 447 220

Keret III. kör Forrásallokáció 23 383 631

%

345 890 546 62

303 933 929

181 856 102

36 046

485 826 077

264 799 747 66 045 016

87 139 232 67 015 468

18 980 975 223

835 838 387

457 458 022

42 400 875

370 919 954 133 060 707 1 335 697 284

38 100

Lekötött forrás I. kör

Kiírt forrás II. kör

8 836 175

5 000 000

13 836 175

3,51

3 928 150

3 000 000

6 928 150

1,76

4 065 900 6 163 100 1 889 901

1,03 1,56 0,48

82 000 000

20,79

4 065 900 6 163 100 1 889 901 82 000 000

Keret III. kör

Forrásallokáció

%

72


Szinergia Egyesület ÚMVP Lekötött forrás I. IV. tengely kör Önkormányzatok és civil szervezetek gazdaságfejlesztő hatású helyi termékelőállításának támogatása Egységes térségi helyi termék marketing megteremtése Helyi identitást fejlesztő előadások támogatása Helyi kisebbségi hagyományok bemutathatóságának támogatása Eleven nemzeti örökség és a természeti örökség bemutatásának támogatása Kistelepülési ifjúsági színterek eszközbeszerzésének támogatása Háztáji termékek előállításának támogatása

Összesen

24 883 226

Kiírt forrás II. kör

Keret III. kör

Forrásallokáció

%

24 000 000

24 000 000

6,09

8 000 000

8 000 000

2,03

4 000 000

4 000 000

1,01

8 000 000

8 000 000

2,03

6 000 000

6 000 000

1,52

4 000 000

4 000 000

1,01

6 000 000

6 000 000 394 399 717

150 000 000

219 516 491

147/2007(XII.4) FVM rendelet által megítélt LEADER forrás

37/2011(V.12.) VM rendelet által megítélt plusz LEADER forrás

Összes LEADER forrás

208 924 869

185 474 848

394 399 717

1,52 44,34

73


5.5. A nyilvánossági intézkedésre vonatkozó igazoló dokumentumok 1. kép: Hirdetmény

74


2. kép: Mikrotérségi fórumok (február) plakát

75


3. kép: Mikrotérségi fórumok (február) plakát

76


4. kép: Közlemény – HVS felülvizsgálat

77


5.kép: Mikrotérségi fórumok február

78


6. kép: Mikrotérségi fórumok március

79


7. kép: HVS Felülvizsgálat – Projektötlet

80


8. kép: N-Joy Hírek (HVS felülvizsgálat)

81


9. kép: FMTV (HVS felülvizsgálat)

82


10. kép: Dél-Zselici Napló

83


11. kép: Mikortérségi fórumok (honlap)

12. kép: Projektötletek benyújtása (honlap)

84


13. kép: Meghívó közgyűlésre (honlap)

14. kép: Eseménynaptár (honlap)

85


5.6. A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája A Szigetvár – Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás – Középtávú Közoktatás Fejlesztési Terve. Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Területfejlesztési Koncepciója 2006-2013 – Területfejlesztési Koncepciót Megalapozó Helyzetelemzés. Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás Területfejlesztési Koncepciója 2006-2013 – Stratégia – Koncepcionális Jövőkép Szigetvár – Dél Zselic Területfejlesztési Társulás – A Szigetvári Kistérség Komplex Térségfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja. Helyzetelemző Tanulmány. Szigetvár – Dél Zselic Területfejlesztési Társulás – A Szigetvári Kistérség Komplex Térségfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja. Koncepció és Stratégia. Szigetvár – Dél Zselic Területfejlesztési Társulás – A Szigetvári Kistérség Területfejlesztési Programja. Operatív Program Szigetvár – Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás – Szigetvári Kistérség Komplex Térségfejlesztési koncepciója és stratégiai programja. Szigetvár – Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás – Szigetvári Kistérség Komplex Turizmusfejlesztési stratégiai programja. Szigetvár – Dél Zselic Többcélú Kistérségi Társulás – Szigetvári Kistérség Komplex Közoktatás Fejlesztési Terv. Szigetvár Város Önkormányzata – A Szigetvári KSH Kistérség Vidékfejlesztési programjának elkészítése.

86


5.7. Fenntarthatósági alapelvek 5.7.1. A HVS általános értékei A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia a helyi társadalmi igények és elvárások alapján kerül kialakításra, így természetes, hogy a dokumentum teljes egészében a vidéki lakosság aktuális problémáira próbál megoldást keresni és a vidéki társadalom és gazdaság még élő értékeinek megmentésén túl a helyi közösségek már eltűnő együttműködési hajlandóságát hivatott újjáéleszteni. Hozzájárul helyi szinten a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóság alapelveinek megóvásához, azáltal, hogy értékes örökségként kezeli a térség egyedülálló természeti és mezőgazdasági adottságait, továbbá segíti a térség termék és nyersanyag, energia behozatalának kiváltását. Hozzájárul a globális fenntarthatósághoz, az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a termőterületek megóvása terén. Elősegíti a földhasználat strukturális problémáinak megoldását, a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást. Elősegíti a vidéki életmód értékeinek megismerését, a kultúra és a hagyományok sokféleségének megőrzését, támogatja a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja a vidék biológiai sokféleségét és a térség kivételesen magas minőségű környezeti állapotát. Segíti a helyi termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését, a helyi termék-előállítás, mint gazdaságfejlesztési potenciál felkarolását, valamint az előállítói és fogyasztói oldal egymásra találását. A stratégia fő irányvonala a vonzó vidéki világ megteremtése, a vidéki életmód javításának elősegítése, a vidék népességmegtartó- és vonzerejének javítása. Röviden összefoglalva, a HVS alapfeladata és legfőbb értéke az, hogy megteremtse a vidéki lakosság számára a megfelelő megélhetési körülmények elérését, megtanítsa a helyi társadalmat ezek kihasználására, a helyi sajátosságok és értékek megbecsülésére, a térség lehetőségeinek fenntartható kihasználására és a vidéki értékrendek, a vidéki öntudat újjáélesztésére.

87


5.7.2. A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok A Szinergia Egyesület vidékfejlesztési koncepciójának fontos pillére a természeti értékek védelmének, bemutathatóságának támogatása, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzése, mely tevékenységek a stratégiában külön célterületet kaptak. A fenntartható életmóddal, fogyasztási szokásokkal kapcsolatos viselkedésminták elterjesztése a támogatott rendezvényeken és előadásokon, elősegíti a helyi értékrendek újjáélesztését, újradefiniálását, ezen kívül jelentősen hozzájárulhat a környezet állapotának megőrzéséhez, a nem megújuló erőforrások igénybevételének, a nyersanyagok és energiahordozók mennyiségének, a szállítási és raktározási igények, a kedvezőtlen mezőgazdasági hatások és szennyezések kibocsátásának minimalizálásához. Valamennyi meghirdetett célterület esetében elvárás az értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrások használata, a gazdálkodási tevékenységek során a környezeti eltartóképesség és a helyi természeti adottságok figyelembevétele. A stratégia megvalósítása elősegíti az ágazati integrációt, a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléletű tájgazdálkodás érvényre juttatásán keresztül.

5.7.3. A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok A vidéki életminőség javítása szempontjából a helyi gazdaság kisléptékű fejlesztése elősegíthető a helyi piacra jutás, a közösségi önellátás, a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazás támogatásán keresztül. A felsorolt eszközök elősegítik a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogatják a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését. A vidék egykor európai hírű mezőgazdaságának megmentése érdekében támogatni kell az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését, a minőségi agrártermelést, ezen belül a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek előállítását a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodási formák, az anyag- és energiatakarékos, tudásalapú termelés és fogyasztás preferálásával. A HVS intézkedései elősegítik a gazdasági társaságok, az önkormányzatok és a civil szervezetek, sőt a háztáji gazdaságok termelő tevékenységének javításával a termék-előállítók életben maradását növelik a termékek sokszínűségét, melyek a helyi igények ellátását igyekszenek kielégíteni. 88


Szintén kézzelfogható gazdaságfejlesztési hatással bír a főként LEADER-térség idegenforgalmi szempontból potentált északi területein a turisztikai tevékenységek további elősegítése (az ÚMVP III. tengely Turisztikai tevékenységek fejlesztésének ösztönzése jogcím alapján elnyert támogatások kiegészítésével), melyhez a LEADER célterületek a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatásával, valamint az egységes marketing kialakításával járulnak hozzá. A közösségfejlesztés alá sorolt célterületek is rendelkeznek gazdaságfejlesztési potenciállal, hiszen a térség hagyományainak ápolása és bemutathatóságának biztosítása éppúgy hatással van a térségi turisztikai potenciál fejlesztésére, mint a hagyományos tevékenységek, szakmák, letűnt gazdálkodási módok bevezetésére, ezen keresztül a helyi sajátosságok kiaknázásával termelő tevékenységek végzésére, mint a helyi identitást fejlesztő előadások megtartása és a gazdaságorientált tudástranszfer ösztönzése. A felsoroltakon kívül a stratégia alapvető célja, hogy a térségen, településeken belüli termék feldolgozási láncolat kialakításán, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javításán keresztül javítsa a térség foglalkoztatottsági mutatóit, így segítse elő a helyi termelés, helyi fogyasztás és térségi munkahelyteremtés alapelveinek megvalósulását.

5.7.4. A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok A vidéki gazdaság szétmorzsolódásának és a vidéki életminőség romlásának okai jórészt a helyi társadalom megosztottságában, a lakosság összetartó erejének megszűnésében, az együttműködési hajlandóság csökkenésében keresendők. Így a vidékfejlesztési stratégiának szintén összpontosítania kell a vidéki lakosság társadalmi megújulására vidék fenntartható fejlesztése, valamint a vidéki térségek leszakadásának mérséklése érdekében. Az alapvető helyi értékrendek helyreállításához, a vidéki lakosság helyi identitásának megmentéséhez, újbóli kialakításához szükséges a helyi adottságok megismerése és megbecsülése, a helyi értékek megóvása, ezek segítségével a vidéki lakosság társadalmi megújulása. A társadalmi megújulásnak viszont alapfeltétele a vidéken élők megélhetésének javítása, szegénység leküzdése, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása, a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása. A helyi fejlesztés egyik fő irányvonala a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítése, az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismertetése, a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítása, valamint az 89


erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodásának megvalósítása. A felsorolt irányvonalak betartásával a LEADER szervezet ösztönzi a helyi társadalom, az érintett helyi közösség, a gazdasági, a civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogatja a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését.

90

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

Recommend Documents