Helyi termelői piac kialakításának feltételei és működtetése Csákberényben
Projekt megnevezése: Vércse tanulmányok – fenntarthatóság, önellátás és térségi összefogás; Tanulmány helyi piac kialakítására, helyi termékek termelése, előállítása, hasznosítása témakörben; Kedvezményezett: Csákberény Község Önkormányzata; A tanulmány az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatásból készült.
Készítette: Baloghné Bóna Eszter 2013.
Tartalomjegyzék Bevezetés ...........................................................................................................................3 Szakirodalom feldolgozása.................................................................................................5 1. fejezet: Jogszabályi háttér bemutatása .........................................................................6 2. fejezet: Módszertan .....................................................................................................7 2.1. Személyes interjúk ...................................................................................................7 2.2. Kérdőíves felmérés 2 dimenzióban ..........................................................................7 2.3. Saját vizsgálati adatok gyűjtése ................................................................................7 3. fejezet: Helyzetelemzés...............................................................................................8 3.1. Csákberény rövid bemutatása...................................................................................8 3.2. A kínálati piac jellemzése Csákberényben................................................................9 3.2.1. Helyi termelők (Csákberény) .............................................................................9 3.2.2. Helyi termékek ................................................................................................ 10 3.2.3. Jelenlegi értékesítési csatornák ........................................................................ 12 3.2.4. Helyi termékek önértékelése............................................................................ 12 3.2.5. A környező településeken található termelők ................................................... 13 3.2.6. A potenciális helyi és helyben eladható termékkészlet meghatározása ............. 13 3.3. Keresleti piac bemutatása....................................................................................... 16 3.3.1. A helyi termékek felvevő piacának elemzése ................................................... 16 3.3.2. Vásárlási szokások – preferált árusítóhelyek .................................................... 17 3.3.3. Vásárlási szokások – az egyes termékek fő beszerzési helye ............................ 17 3.3.4. Vásárlási szokások – vásárlói preferenciák ...................................................... 18 3.4. Tapasztalatok más helyi piacokról ......................................................................... 19 3.5. A helyi piac előnyeinek és hátrányainak bemutatása .............................................. 22 3.6. A Csákberényi Helyi Piac lehetséges helyszínének bemutatása .............................. 24 4. fejezet: A Csákberényi Helyi Piac megvalósítása ...................................................... 26 4.1. Üzemeltető, üzemeltetés ........................................................................................ 26 4.1.1. Az üzemeltetőre vonatkozó előírások .............................................................. 26 4.1.2. A forgalmazó kistermelőkre vonatkozó előírások ............................................ 32 4.2. Infrastrukturális feltételek, beruházási igény meghatározása .................................. 33 4.2.1. Bérleti díj ........................................................................................................ 33 4.2.2. Szükséges beruházás, felújítás ......................................................................... 33 4.2.3. Működés ......................................................................................................... 34 5. fejezet: Következtetések, javaslatok megfogalmazása ............................................... 35 5.1. Javaslat a helyi termelői piacon eladni szándékozó termelők számára .................... 35 5.2. Házirend javaslat ................................................................................................... 36 5.2. Forrásbevonási lehetőségek................................................................................ 37 5.3. Javasolt marketing intézkedések ........................................................................ 38 5.4. Fejlesztési lehetőségek ....................................................................................... 38 Összefoglalás ................................................................................................................... 39 Irodalomjegyzék .............................................................................................................. 40 Definíciók ........................................................................................................................ 40 Mellékletek ...................................................................................................................... 41 2
Bevezetés A téma jelentőségének bemutatása „A vidék boldogulásához a mezőgazdaságnak – a vidék gerincének – készterméket kell előállítani. A készterméket a helyi piacokon lehet a legegyszerűbben eljuttatni a fogyasztókhoz, ezért az a célunk, hogy lehetőleg minden településen, már a néhány százfős falvakban is legyen helyi gazdapiac, ahol egészséges, jó minőségű magyar élelmiszert lehet vásárolni” – mondta a Figyelőnek 2011. őszén Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter1. A szándék a későbbiekben a Darányi Ignác-tervbe is bekerült. A kereskedelmi törvény 2012. januárjától rendelkezik külön a helyi termelői piacról, ahol termékeiket értékesíthetik a kistermelők. Míg a korábbi jogszabály indokolatlan terheket rakott a szervezőkre, az új szabályozás nagyban leegyszerűsítette a piacnyitást. A tanulmány céljainak, témakörének meghatározása Jelen tanulmány célja, hogy Csákberény Községi Önkormányzata számára a helyi piac kialakításának feltételeit, a helyi termékek értékesítési lehetőségének e módját vázoljuk fel úgy, hogy az önkormányzat azt közvetlenül hasznosíthassa, a hasznosítás során pedig a településen élőknek előnyei keletkezzenek, erősítve a térségi kohéziót. A tanulmányban megismerhetjük a helyi (csákberényi) termékeket, a fogyasztói szokásokat, hagyományokat, adottságokat, stb. A témaválasztás indoklása Csákberény Község Önkormányzata felmérte a helyi lakosok életkörülményeit, átlátják problémáikat és megoldásokat keresnek annak érdekében, hogy életkörülményeik javulhassanak. Ennek egyik eszközeként fogalmazódott meg Csákberényben a helyi piac megnyitása, mivel sok kistermelőnél keletkezik felesleg, amelyet eddig – a törvényi szabályozás nehézségei miatt – nem volt módja a kistermelőknek eladni, így a családok egy jövedelemszerzési lehetőségtől maradtak el. Az Önkormányzat felismerte a törvényi változásból adódó lehetőséget és segítséget kíván nyújtani a helyben lakók számára többlettermékeik elhelyezése számára, valamint a helyi fogyasztóknak is, egészséges, finom, helyben előállított termékek megvásárlása és fogyasztása érdekében. Jelen tanulmány ebben kíván segítséget nyújtani a Kedvezményezett önkormányzat számára, hogy minden oldalról megvizsgálja a helyi piac nyitását és javaslatokat fogalmaz meg. A kifejtés menetének és logikájának ismertetése A vizsgálat során elsőként piaci helyzetelemzést végeztünk a piacnyitás életrevalóságának felmérése céljából. Felmértük a kínálati oldalt, hogy megnézzük, a helyi piac megnyitását 1
Figyelő, 2011. 38. szám
3
követően lesz-e elegendő termék, s ha igen, mely termékek jelenhetnek meg a piacon. Ezt követően felmértük a fogyasztói oldalt, hogy megvizsgáljuk, lesz-e vevő, lesz-e igény a termékek megvásárlására. Milyen termékeket, értékesítési csatornákat, minőséget, árat preferálnak a helyi lakosok, egyensúlyban lesz-e a kereslet a kínálattal. Egy nem megfelelően előkészített helyi piac megnyitása – néhány hazai tapasztalat alapján – akár igen rövid életű is lehet, akár termékhiány, akár a vásárlók igényének hiánya miatt. Ezt mindenképpen el kell kerülni Csákberényben. A piaci helyzet elemzését követően megvizsgáljuk, hol és hogyan tervezik a helyi piacot felállítani, milyen infrastrukturális adottságok vannak, illetve a jelenlegi törvényi szabályozásnak milyen módon tudnak megfelelni. Tanulmányunk végén javaslatokat fogalmazunk meg a kedvezményezett Önkormányzat, a piac üzemeltetője és a helyi termelők számára is annak érdekében, hogy minél előbb lehetőség legyen egy sikeres helyi piac felállítására Csákberényben. Illeszkedés a jogcímrendelethez A Tanulmány illeszkedik az 1 017 283 célterület azonosító számmal rendelkező, a VértesGerecse Vidékfejlesztési Közösség Környezet/földgazdálkodás c. UMVP intézkedése, Tanulmányok jogcímű, „Vércse tanulmányok – fenntarthatóság, önellátás és térségi összefogás” célterületű, 840e06 HPME azonosítójú, „A Vértes-Gerecse térség erőforrásainak fenntartható hasznosításának támogatása” című HPME-hez. A Leader alapelvek érvényesülése A területalapú megközelítés érvényesül a projekt során, mivel a projekt a HVS megvalósításában együttműködő települések vonatkozásában olyan témára irányul, amely újszerűsége, témája miatt a települések és a térség fejlődése szempontjából fontos, az ott élők igényeire és szükségleteire épít. A projektben helyi vállalkozók, civil szervezetek, őstermelők és a környező települések önkormányzatai működtek együtt. Remélhetőleg a Csákberényben létesülő helyi piac tapasztalatai kedvet és bátorságot nyújtanak a környező települések számára is, hasonló kezdeményezésre. o A projekt során teljes mértékben érvényesült a köz- és magánszféra partnersége: Csákberény Község Önkormányzata együttműködött a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség településein működő egyéb szervezetekkel, vállalkozókkal, őstermelőkkel, kézművesekkel, civilekkel. E kapcsolatok kialakítása céljából az önkormányzat a pályázat benyújtásáig együttműködési megállapodásokat kötött, a projekt megvalósítása során pedig megvalósította az együttműködést. o A projekt során érvényesült az innováció. A helyi erőforrások újszerű hasznosítása valósul meg azáltal, hogy a helyi termékek a helyi piacon kerülhetnek értékesítésre. o Integrált és ágazatközi fellépések elve is érvényesült a projekt megvalósulása során, mivel a projekt hozzájárul a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség jogosult településén a gazdasági fejlődéshez, a térség szempontjából fontos, a HVSben megfogalmazott gazdasági igényt elégít ki. Specifikus tárgyi feltételeknek való megfelelés: az elkészült tanulmányt és az alátámasztó adatokat a Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség rendelkezésére bocsátjuk az utolsó kifizetési kérelem benyújtása előtt, a térségi szintű fejlesztések előkészítése érdekében. o
4
Szakirodalom feldolgozása Témánknak újszerűsége miatt gyakorlatilag nincs hazai szakirodalma. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének javaslatára 2012. január 1-től lépett hatályba a termelői piacok nyitását megkönnyítő törvénymódosítás és 2012. júniusától hatályos a higiénés, ellenőrzési előírásokat tartalmazó rendelet. E rendelet alapján 2012. novemberében készült el a helyi termelői piacokra, mint a mozgó és/vagy ideiglenes előállító- és forgalmazó helyekre vonatkozó követelmények jó higiéniai gyakorlat útmutatója, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján. Szerzői: Dr. Lukács Attila (Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), és Dr. Török József. Szakirodalomként elsőként a hatályos jogszabályokat vehetjük alapul, másrészt pedig a már megnyílott helyi piacokról szóló beszámolókat, újságcikkeket (pl. Máriaremete, Nagykovácsi, Somlóvásárhely, Martonvásár, Alcsútdoboz, Gyenesdiás tapasztalatai). A szakirodalomban olvasható beszámolók kiegészítése céljából saját helyszíni bejárást is tartottunk néhány hazai helyi piacon. A témában 2012. március 30-án Alcsútdobozon volt egy konferencia, amelyen elhangzott előadásokat szintén tanulmányoztuk. A nagyon szűkösen elérhető anyagok többnyire az interneten találhatóak meg: www.mnvh.hu, www.umvp.eu, www.helyipiac.hu, www.helyipiacok.hu oldalakon. A hivatkozott oldalakon a már megnyitott piacokról lelkes, bizakodó riportok készültek annak érdekében, hogy bátorítsák e kezdeményezést és minél több településen lássanak neki a helyi piac szervezésének. Mindenütt felsorolják a helyi piacok előnyeit, kedves képeket mutatnak be a hazai terményekről, termékekről, amelyek a piacokon értékesíthetők lesznek. Negatív tapasztalatokról még nem olvashatunk ezekben a forrásokban, hiszen egyrészt igen rövid idő telt el a jogszabályok enyhítése óta, másrészt csak most, e Tanulmány írásakor, 2013. májusában indul az első mezőgazdasági szezon, amikor az új termések elkezdenek érni és a helyi termelők a helyi piacokon fel tudják mérni e lehetőség előnyeit, hátrányait, illetve hasznát.
5
1. fejezet: Jogszabályi háttér bemutatása A helyi piac kialakításának törvényi feltételei, a vonatkozó jogszabályok bemutatása. A törvényi alapokat az alábbi jogszabályok jelentik: 1.) A 2005. CLXIV. törvény a Kereskedelemről; 2.) és a 2011. évi CXXXV. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
módosításáról; 3.) A 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet a vásárokról és a piacokról és a 260/2011 4.) 5.) 6.) 7.)
8.)
(XII.7.) módosítások; A 2011. CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól; Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről; Az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről; A 4/2010 (VII.5.) VM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet módosításáról; A 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról főként az étkezésekhez, gyermekekhez kapcsolódó kézműves termékekre írnak elő KERMI engedélyezési, ill. tanúsítási kötelezettségeket, valamint megszabják a forgalmazás során a fogyasztók tájékoztatása érdekében követendő feladatokat.
A helyi termékekre termékcsoportonként más és más jogi szabályozás is vonatkozik. A Kereskedelemről szóló törvény definiálja a helyi piac és a helyi termék fogalmát (lásd: Definíciók c. fejezet), míg a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételei 2012. júniusától ismertek.
*2
2
saját kép
6
2. fejezet: Módszertan A Tanulmányhoz az információkat több módon szereztük be és dolgoztuk fel. Személyes interjút készítettünk a Kedvezményezett szervezet vezetőjével elképzeléseiről, kérdőíves felmérést készítettünk potenciális helyi termelőkkel és fogyasztókkal, valamint más helyi piacok tapasztalatait vizsgáltuk meg személyes látogatás és írásos beszámolók alapján. 2.1. Személyes interjúk A pályázó szervezet képviselőjével készített interjú a célokról, erőforrásokról, feltételek rendelkezésre állásáról szólt. Az interjú dr. Vécsei László polgármesterrel készült. Az interjú kérdéseit az 1. sz. mellékletben mutatjuk be. 2.2. Kérdőíves felmérés 2 dimenzióban -
potenciális eladókat, helyi kistermelőket kérdeztünk a kínálati piac felmérése céljából tevékenységükről, lehetőségeikről. potenciális vevőket, helyi lakosokat a keresleti piac felmérése, szükségletfelmérés céljából kérdeztünk.
A kérdőíves felmérések eredményeit táblázatokba illesztettük, az értékeket elemeztük és ezekből következtetéseket vontunk le. A következtetések és a javaslatok a tanulmány megfelelő fejezeteiben olvashatóak. A kérdőívek és kiértékelésük a 2. sz. mellékletben találhatóak. 2.3. Saját vizsgálati adatok gyűjtése A saját adatgyűjtés egyrészt néhány helyi piac megtekintésével történt, másrészt az interneten található tanulmányok, elemzések megismerésével, feldolgozásával. Több helyi piac működését megtekintettük a tanulmány készítése során, hogy az ott szerzett tapasztalatokat beépítsük a csákberényi helyi piac kialakítási terveibe, a típushibák elkerülése érdekében. A mintavételbe vont helyi piacok: - Várpalota (2012. május) - Gyenesdiás (2012. július) - Tihany (2012. szeptember) - Siklós (2013. április) Az interneten a helyi piac témakörével foglalkozó alábbi honlapokat elemeztük: www.helyipiacok.hu www.helyipiac.hu www.pannonprodukt.hu Az itt található tapasztalatokat szintén beépítettük a tanulmányba.
7
3. fejezet: Helyzetelemzés 3.1. Csákberény rövid bemutatása „Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes-hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Határa benyúlik a Vértes-hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi-medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re van”.3 A település népessége a 2010. január 1-i népszámlálási adatok alapján 1214 fő, népsűrűsége 29,34 fő/km2. „Csákberényt három oldalról védett erdő, délről védett legelő fogja közre. Az egyedülálló domborzati viszonyok miatt Csákberény Magyarország egyik legnagyobb fajgazdagságú területe. A településtől északra elterülő Vértes árnyékos szurdokvölgyeiben alpesi növényzettel találkozhatunk, míg a Vértes déli lejtői mediterrán klímájukkal a móri borvidék legkiválóbb szőlőtermő területei. A Kőkapu-völgy bükköse és csodás sziklahasadékai miatt nevezetes. A településtől délre húzódó, úgynevezett ürgés legelők fontos vadászterületei a parlagi sasoknak és kerecsensólymoknak.”4 A falu közösségi életét az önkormányzat, az intézmények, civil szervezetek és az egyházak alakítják. Óvodájuk 4 óvónővel és két dajkával, hagyományőrző óvodai nevelési programmal működik. Az iskolájuk négy évfolyamos, alsó tagozati oktatást biztosító intézmény. Az iskola épülete modern, jól felszerelt (tornaszoba; informatikai terem tanulói laptopokkal és tanári géppel; két tanteremben digitális tábla), nagy udvarral rendelkezik, amely füves területet és bitumenes pályát is magába foglal. Az iskolában lehetőség van napközi otthonos ellátásra, hitoktatásra, zeneiskolai oktatásra furulya és szolfézs tárgyakban.3 A falu rendelkezik orvosi rendelővel, ahol háziorvos fogadja a betegeket. Gyógyszertár és posta is működik a településen. A Csákberényi Teleház 1994. június 14-én nyílt meg, Magyarország első teleházaként. Akkori szellemét megtartva szélessávú internet hozzáférést és színvonalas informatikai szolgáltatásokat nyújt nemcsak a csákberényi, hanem a környező települések lakóinak is.3 A civil szervezetek között jelentős közösségépítő ereje van a Csákberényért Alapítványnak, amelynek önkéntes tagjai sokat tesznek a falu fejlődéséért. Az alapítvány szervezi a farsangi bált, a falunapot és szerkeszti a település lapját, a Csákberényi Híreket. Az alapítvány célja a Csákberényért tenni akaró emberek összefogása, a falu közösségi életének tartalmasabbá, szebbé tétele.3 A Nefelejcs Kulturális és Hagyományőrző Egyesület szlogenje: „Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, elpereg a múlt.”3 Az egyesület tagjai számára fontos, hogy tartozzanak valahová, ahol jó együtt lenni, együtt tevékenykedni, hasznos dolgokat csinálni. Régi hagyományokat elevenítenek fel, újakat hoznak létre, bekapcsolódnak a falu életébe.3 3 4
Wikipédia, Csákberény csakbereny.hu
8
A Csákberényért Sportegyesület a csákberényi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlásnevelés és a szabadidősport koordinálását végzi. A polgárőrség célja Csákberény közbiztonságának javítása. Egy nyugdíjas klub, az önkéntes tűzoltó egyesület, és a katolikus, valamint református egyház említendő még meg további jelentős közvélemény-formáló civil szervezetként Csákberényben. Csákberény településen számos helyi vállalkozó, őstermelő él és tevékenykedik. Előállított termékeiket házaknál árulják, jellemzően szájról szájra terjed a híre, ha valakinek eladnivaló terméke van, közvetlen kapcsolat alakul ki eladó és vevő között, az ismeretségen és bizalmon alapulva.
3.2. A kínálati piac jellemzése Csákberényben 3.2.1. Helyi termelők (Csákberény) A helyi termékek előállítói közül 5 fővel sikerült interjút készítenünk 2013. márciusában. Felvetődik a kérdés, hogy 5 fő termelő számára érdemes-e külön piacot kialakítani, a válasz pedig egyértelműen igen. A jelenleg elért, megtalált 5 fő mellé a jövőben mások is csatlakozhatnak, ha látják a helyi piac beindulását és sikerét. Továbbá nem szabad megfeledkezni a más, közeli településekről érkező eladókról sem, akik termékeikkel gazdagíthatják a saját előállítású öko-kínálatot és a helyi vásárlók számára szélesebb választékot biztosítanak. (A más településekről várható potenciális eladókkal a következő fejezetben foglalkozunk.) A helyi termelők közül a megkérdezett öt főből 4 férfi és egy nő volt, mindegyikük 30 év feletti és 69 év alatti (2. sz. melléklet, 1. sz. táblázat). A megkérdezett helyi termékelőállítók közül 4 fő Csákberényben, 1 fő Fehérvárcsurgón él. A kérdőívben a kérdéseket úgy állítottuk össze, hogy képet kapjunk magáról a termékelőállítással foglalkozó személyről (végzettsége, tapasztalata, foglalkoztatottsági státusza), a vállalkozásáról, a termékéről, a termék előállításával és értékesítésével kapcsolatos tapasztalatairól. A megkérdezettek közül mindössze egy fő kezdte 3 éven belül a gazdálkodást, a többiek 4 évnél hosszabb ideje foglalkoznak termék-előállítással (2. sz. melléklet, 2. sz. táblázat). Végzettségüket tekintve mindössze 1 fő rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel, a többiek a családban tanulták a szülőktől, nagyszülőktől, vagy önképzéssel sajátították el a tudást (2. sz. melléklet, 3. sz. táblázat). Ennél a kérdésnél több választ is lehetett adni, így volt, aki a szakirányú végzettség mellett a családon belüli tanulást is bejelölte tapasztalati forrásként. A helyi termék-előállítók vállalkozási forma és beosztás szerint elég változatos képet mutatnak (2. sz. melléklet, 4. sz. táblázat). Az 5 főből 3 őstermelőként dolgozik úgy, hogy mellette 1 fő vezető alkalmazott, 1 főnek saját más profilú vállalkozása van, míg egy fő nyugdíjas. Feltételezhető, hogy ezen 9
személyeknél az őstermelői státusz a kedvező adózási feltételek miatt került kiváltásra, mert 600.000 Ft őstermelőként végzett mezőgazdasági tevékenységből származó bevétel alatt nincs külön adóvonzata a tevékenységnek, így ez a család számára kiegészítő jövedelemnek minősül. Mindössze 1 fő végzi egyéni vállalkozóként a gazdálkodást, 1 fő pedig hobbyból. A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a helyiek a kezdetleges, kevés adminisztrációval járó „vállalkozási” formát preferálják, és nem található közöttük olyan, aki társas vállalkozásban állítana elő helyi terméket. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelem önmagában nem biztosít megélhetést a családoknak azon méreteknél (föld, állati férőhely, kaptár-szám, stb.), amellyel a helyiek rendelkeznek, csupán kiegészítő tevékenységként folytatják. 3.2.2. Helyi termékek A helyben előállított termékek és mennyiségeik az alábbi képet mutatják a megkérdezettek körében Csákberényben: 1. sz. táblázat: termék termelt mértékegység megnevezése mennyisége/év tej liter 30.000 sajt kg 300 szőlő kg n.a. bor liter n.a. méz kg 10.000 tojás db 3.500 lekvár üveg 200 élőállat db 100 (bárány) nyúl db n.a. egyéb: túró, joghurt, tejszín, sütemény a.) A szarvasmarha-tartással foglalkozó vállalkozás tej és sajt értékesítésével foglalkozik, valamint a honlapjuk tanúsága szerint (www.orondpuszta.hu) nagyon ötletes kiegészítő szolgáltatásokat is biztosítanak a potenciális vásárlók számára: o A leader-szellemiségnek megfelelően állatsimogatóban várják a gyermekeket, ahol a kicsik pónival, bárányokkal, kecskékkel, nyuszikkal találkozhatnak, láthatnak vaddisznót, mangalicát, gyöngytyúkokat. Ihatnak friss házi tejet és ehetnek finom sajtokat. Szalmabálákkal, hintákkal és kötelekkel berendezett játszópajtában ugrándozhatnak.5 o Sajtkóstolókat rendeznek felnőttek számára, ahol helyi borászokkal együttműködésben kínálják portékájukat a vendégeknek, akikből így potenciális vásárlók válhatnak hosszú távra is.
5
www.orondpuszta.hu
10
Céljuk, hogy a magyar családok asztalaira ismét a tradicionális, már-már feledésbe merült hazai ízek kerüljenek. Termékeiket Csákberény, Csákvár és Söréd településeken a személyes megrendelések alapján házhoz szállítják.
b.) A legjelentősebb szőlészettel és borászattal foglalkozó helyi vállalkozásnál Ezerjó, Rajnai Rizling, Olaszrizling, Chardonnay és a Cserszegi Fűszeres mellett Rizlingszilváni, Tramini, Zweigelt, Kékfrankos és Cabernet Franc is megtalálható (www.safranpince.hu). Megkeresés alapján bórkóstolókat is szerveznek, ami termékeik eladása céljából kiváló marketing eszköznek minősül.
*6 c.) A méhészettel foglalkozó őstermelő főfoglalkozása mellett dolgozik családjával együtt a méz előállításával és értékesítésével. Kialakult kapcsolatai vannak felvásárlóval, üzletekkel.
6
Sáfrán András pincészete
11
A helyben előállított termékek döntő része engedélyköteles, így a termelőknek sok jogszabályt, hatósági előírást kell megismerni és betartani ahhoz, hogy akár a jelenlegi módon, akár a jövőbeni helyi piacon értékesíthessék árujukat. Az engedélyekről a „Következtetések, javaslatok” című fejezetben írunk részletesen. 3.2.3. Jelenlegi értékesítési csatornák A kérdőívek alapján meginterjúvolt gazdák közül 2 fő kizárólag a helyi házaknál, ismerősöknél adja el termékét (ez döntően a tojásnál figyelhető meg), de mindegyik termék kisebb volumenben jelenleg is közvetlenül házakhoz kerül. Ketten még csak tervezik az eladást, így nekik a helyi piac kiváló lehetőségként jelenik meg. 1 fő az internetes értékesítési lehetőséggel is megismerkedett, míg szintén 1 fő felvásárlóval kötött értékesítési szerződést, nagy tételre. Az interjúk során megállapítottuk, hogy minden termelőnek gondot okoz a termék megfelelő időben (a termék frissességére tekintettel) és megfelelő helyen, módon történő eladása. Mivel alapvetően mellékfoglalkozásként végzett tevékenységről van szó, ahol a gazdának más végzettsége, képzettsége, szakmája van, így a termék előállítási ismereteinek megszerzését követően már nincs ideje, kapacitása a termék marketingjének, az értékesítési ismeretek elsajátítására. A termékek eladása többnyire közvetlenül történik, szájról-szájra terjed a híre a jó minőségnek és elérhetőségnek. 3.2.4. Helyi termékek önértékelése A kérdőíves megkereséseknél külön foglalkoztunk a minőséggel, az árral, a kereslettel és a fogyasztói visszajelzésekkel (2. sz. melléklet, 7. sz. táblázat), a termelő szemszögéből vizsgálva azt. A kérdések mindegyikére szinte egyöntetű válasz volt. Egytől ötig terjedő skálán lehetett osztályozni a saját termék minőségét, mindenki kiválónak (5-ös) értékelte a saját termékét. A termékek piaci eladási áránál 3 fő a máshol kapható hasonló termékek árával azonos 12
árszintet határozott meg. Véleményük szerint, ha ennél drágábbért adnák terméküket, akkor nem találnának rá vevőt, mert a termék alapvetően ár-érzékeny. Nem érvényesíthető az árban a háztáji termelési környezet, az egyedi jelleg, a kiváló talaj, vagy környezeti tényező. Két termelő válaszolta, hogy a piaci árnál magasabb árat tud érvényesíteni, vagyis itt az értékesítési csatorna lehetővé teszi a termék specifikumának érvényesítését az árban. A keresletre vonatkozó válasz azt mutatja, hogy a csákberényi termelők közepes vevőkörrel rendelkeznek. A helyi piac megalakítása ebben támogathatja őket, hiszen megfelelő nyilvánosság mellett a termékeiket a közeli városokban is megismerhetik, és új vevőkört vonzhat a termék és a látványosság maga is. Minden megkérdezett azt a választ adta, hogy a fogyasztók visszajelzései pozitívak a termékeikről, vagyis a hosszú távú piacon maradás minőség oldaláról biztosított. 3.2.5. A környező településeken található termelők A helyi piac kialakítása szempontjából fontos, hogy a földrajzilag közel található települések termelőit is megismerjük és idevonzzuk. Ez jó a termelőknek és a településeken lakóknak is. Első körben egy 15-20 km-es kört rajzoltunk meg, ahol még szívesen utaznak a kistermelők a piaci napokra. Szóba jöhető települések: Söréd, Magyaralmás, Fehérvárcsurgó, Bodajk, Csókakő, Csákvár. Megvizsgáltuk ezen települések helyi termékeit és megállapítható, hogy nagyjából hasonló a választék Csákberényhez, de vannak egyéb termékek, szolgáltatások is. Jelentős a füstölt termékek értékesítése disznótoros programmal színesítve, szőlőhegyi bortúrák, borkóstolók a borok marketingjére, továbbá kaphatók még házi savanyúságok, lekvárok, szörpök, méz, édességek, fazekas termékek, stb. Csákberény Község Önkormányzata megkérdezett több általa ismert helyi termelőt is, akik a 15-20 km-es körön kívül találhatóak, és nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a helyi piacon történő részvételre sok helyről pozitív visszajelzést kaptak. Így Vértesacsáról szörpök, lekvárok, Enyingről kézműves fagylalt, Kőszárhegyről és Dégről sajt, Polgárdiból méztermelő jelentkezett. Jelentős a kézműves termékekkel jelentkező potenciális piacozók száma is: Székesfehérvárról papírmerítő, Dunaújvárosból népviseleti ruhakészítő, Nadapról gyöngyös, Pázmándról ötvös jelentkezett, akik szívesen eljönnek alkalmanként Csákberénybe termékeikkel. 3.2.6. A potenciális helyi és helyben eladható termékkészlet meghatározása A helyi termékkészlet meghatározásakor figyelembe veendő szempontok: a.) környezeti adottságok: földrajzi, ökológiai adottságok, helyben előállított jó minőségű alapanyag; b.) termelési hagyományok: hagyományosan előállított termékek; 13
c.) jelenlegi termelői kapacitások: az előállítók száma és a felmérés során feltárt kapacitások alapján a helyben előállított, illetve a környező településekről várható jelzések alapján; d.) a jövőben várható termelői kapacitások, amelyek a csákberényi helyi termelői piac megnyílásának hatására realizálódnak. Fentiek alapján az alábbi kínálati választék megjelenése becsülhető nagy valószínűséggel a csákberényi helyi piacon: Jelenlegi termelői kapacitások a helyi és környékbeli kistermelőktől: 1. tejtermékek: tej, sajt, túró, joghurt 2. szőlő, bor 3. méz 4. tojás 5. lekvárok 6. élőállatok 7. füstölt kolbász, szalámi, sonka 8. házi savanyúságok 9. szörpök 10. kézműves termékek eseti jelleggel. Jövőben várható termelői kapacitások a helyi kistermelőktől: Számítani lehet a Csákberényben megnyíló helyi piac pozitív, multiplikatív hatására is. A már jelenleg is gazdálkodók „első fecskeként” megjelenve a helyi piacon kitapossák az utat és bebizonyítják a faluban élők számára is, hogy ez egy életképes megoldás, a jó termékeket megfelelő feltételek mellett el lehet adni ilyen körülmények között, amiből a családoknak kiegészítő jövedelme származhat. A jelenlegi hazai munkaerőpiacon általánossá vált a munkalehetőségek bizonytalansága: akinek ma még van munkája, nem biztos, hogy holnap is lesz, mert vagy a munkakörülményekben, vagy a foglalkoztató helyzetében történik olyan jellegű változás, hogy a magánszemélyek egyik napról a másikra munka nélkül találják magukat. A falusi emberek egészséges gondolkodásmódja szerint „a föld viszont mindig kéznél van”, ami terem, ha gondos kezek megművelik. Napjainkban egyre nagyobb az igény az egészséges falusi élelmiszerek iránt, ami arra sarkallhatja a munkahelyéről kikerült, vagy megfelelő szakképzettség hiányában egyéb munkahelyet találni nem tudó személyeket, hogy a mezőgazdasági termelésből éljenek meg. Ebből kifolyólag a csákberényi helyi piacon is várható új helyi termelők megjelenése, akiket éppen a helyi piac megalapítása inspirál a tevékenység megkezdésére és ebben minden segítséget megkapnak a helyi önkormányzattól. Összességében a kínálati oldal elemzése alapján megállapítható, hogy Csákberényben jelenleg néhány család foglalkozik u.n. háztáji gazdálkodással, amelynek termékeit különösebb marketing és reklám nélkül, döntő többségében a közvetlen környezetükben adják el. A családok többségének fő jövedelmi forrását jelenleg nem ez a tevékenység adja, hanem 14
kiegészítő jövedelemként szolgál. A piackutatás alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett helyi piac kialakítását és megnyitását követően számos környékbeli gazda és kézműves is eladóként megjelenne, vagyis elegendő termék és választék állna rendelkezésre ahhoz, hogy a jelentkező igényeket kielégítsék.
*7
7
saját kép
15
3.3. Keresleti piac bemutatása 3.3.1. A helyi termékek felvevő piacának elemzése A kereslet mennyiségi és minőségi oldalainak felméréséhez 11 fogyasztót kérdeztünk meg szintén kérdőíves interjú keretében. A megkérdezettek véleménye gyakorlatilag ma Magyarországon minden 2.000 fő alatti településre jellemző és általános piaci képet nyújt a kistelepülések fogyasztási szokásairól. A megkérdezettek összetételére jellemző, hogy a térség demográfiai összetételéhez képest felülreprezentáltak a nők és a középkorúak. A megkérdezettek havi jövedelme alacsony, döntően 50.000 és 100.000 Ft/hó közé tartozik és egy kivételével mindegyik személy csákberényi, vagyis 2.000 fő alatti településen él.
Nemek férfi nő n.a. együtt
Havi jövedelem (ezer Ft) 0-50 50-100 100-200 200együtt
2. táblázat: fő Életkor (év) 1 0-29 10 30-49 50-69 11 70együtt fő
Település kategória 2000 fő alatti 7 2000-5000 fő közötti 3 5000 fő feletti 1 11 együtt
fő 1 7 3 11 fő 10 1
11
Sajnos ez a jövedelmi helyzetkép jellemző a mai magyar falvakra, így különös lehetőséget jelent a helyi piac, mint ezeknek a családoknak akár fogyasztói, akár termelői oldalról történő megsegítése. Fogyasztóként olcsóbban vásárolhatnak jót, eladóként pedig többlet jövedelmük származhat a helyi eladásból (nem merül fel szállítási költség, és egyéb rárakódó értékesítési költség). A térségben jelentős az önellátás, amit a kérdőívben adott válaszok igazolnak. A megkérdezettek 82 %-a állít elő valamilyen saját terméket. A döntő többség lekvárokat, savanyúságokat készít, ami a helyi gyümölcs- és növénytermesztést dicséri. Ugyanakkor többen tartanak állatokat is (főként disznót), így a házi húskészítmények (hurka, kolbász, szalámi, sonka, töpörtyű) fogyasztása is jellemző. Kevesebben ugyan, de foglalkoznak méhészettel és gyógynövények termesztésével is. Megállapítható, hogy ezek a tendenciák általánosan jellemzők a mai magyar falvakra.
16
3.3.2. Vásárlási szokások – preferált árusítóhelyek A vásárlási szokások felmérése céljából a kérdőíven olyan kérdést tettünk fel, hogy a különféle – helyi piacon is előforduló – termékeket jelenleg hol szerzik be a megkérdezettek (2. sz. melléklet, 8. sz. táblázat). Helyben, háznál mindenki bejelölte a mézet, amit jellemzően minden magyar háztartás helyi termelőtől szeret vásárolni és nem szupermarketekben. Második helyen a sajtféleségeket, a kolbászt, a bort és a pálinkát veszik a jól ismert helyi termelőnél, háznál, akinek ismerik a termékét, megbízhatóságát és a kiszámítható minőséget. A helyi kisboltban gyümölcsöt, gombát és túrót vásárolnak főként a kérdőíven található termékféleségekből, amelyeket alapvetően aszerint választottunk ki, hogy a helyi piacon mely termékeknek lesz potenciális értékesítési lehetősége. A felsorolt termékek nagy részét szupermarketekben vásárolják a helyiek, amely beszerzési forrás egyelőre még mindig a fő prioritást képviseli a vevőknél. 3.3.3. Vásárlási szokások – az egyes termékek fő beszerzési helye Ugyanebben a táblázatban arra is választ kapunk, hogy az adott élelmiszert a fogyasztók hol szerzik be legszívesebben. Erre a kérdésre azért volt szükség, hogy megvizsgáljuk, a helyi piac kialakítását követően mely termékekkel érdemes ott megjelenni, amit szívesen vásárolnának helyben. A gyümölcsöt döntő mértékben a helyi kisboltban vásárolják, vagy saját maguk termelik a lakók, és ebből készítik a helyi lekvárokat is. Ennek a terméknek egyértelműen sikere lesz a helyi piacon. Gombát két helyen vásárolnak, vagy a helyi kisboltban, vagy a szupermarketben. Helyi piacon a hatályos jogszabály szerint gyűjtött, szedett gomba csak ott árusítható, ahol a gombaértékesítési engedély kiadására és az értékesítés ellenőrzésére a piac területén a teljes nyitvatartási idő alatt gombavizsgáló szakellenőr működik. Nem valószínűsíthető, hogy Csákberényben ezt a feltételt elő lehetne teremteni, így valószínűleg a jövőben is csak boltban jutnak hozzá a gombához a fogyasztók. A bor, pálinka, lekvár, méz és szalonna, kolbász, tepertő azok a termékek, amelyeket jelenleg is helyben, háznál vásárolnak, illetve saját maguk termelik, állítják elő. Ezen termékeknek egyértelműen a helyi piacon kereslete lesz, így érdemes ott megjelenni velük. A savanyúságot igaz, sok helyről szerzik be a fogyasztók, de egy helyi piacon mindig sikere van. A tejtermékek fő beszerzési helye egyelőre még a bolt, szupermarket. Amennyiben hűtést igénylő termékről van szó (pl. túró), azt a csákberényi helyi piacon nem valószínű, hogy lehet értékesíteni, mert a tárolása hűtést igényel, ami egyelőre nem megoldott. Hűtést nem igénylő terméket (sajt) ugyanakkor jó eséllyel lehet értékesíteni a helyi piacon.
17
3.3.4. Vásárlási szokások – vásárlói preferenciák Arra a kérdésünkre, hogy „mi alapján dönti el, hogy hol vásárol?”, érdekes eredmény született, ami nem felel meg a tapasztalati tényezőknek. Az első helyen az a válasz végzett 60%-os arányban, hogy a döntésben a korábbi tapasztalati adatok a meghatározóak, vagyis az emberek ott vásárolnak, ahol korábban megbízható minőséget és árat tapasztaltak. 26%-ot kapott az a válasz, hogy ismerősök ajánlása befolyásolja a fogyasztókat a vásárlás helyszínének kiválasztásában, és 14% a minőség alapján választ. Nem jelölték meg válaszadóink a meggyőző reklám választást befolyásoló hatását, valamint a kedvezőbb ár motivációját sem. Ez utóbbi válaszadás valóságtartalma megkérdőjelezhető, mivel az országos statisztikai adatok és a korábbi tapasztalatok alapján az ár az a tényező, ami különösen befolyásolja a vásárlás helyének kiválasztását. Egy olcsóbb árért még másik településre utazni is hajlandóak az emberek, nem számolván az így felmerülő üzemanyagköltséggel. A vásárlás során a válaszadók mindössze 20 %-a figyeli a termék előállítási helyét, a maradék 80 % pedig csak néha. Ez azt jelzi, hogy jelentős munka vár még a vásárlói tudatosságot befolyásolni kívánó és tudó szervezetekre, hogy ezen a téren előre lépjünk és a hazai fogyasztók jobban odafigyeljenek a termékek előállítási helyére: keressék azt a terméket, amit megbízható helyen és körülmények között állítottak elő. Következő kérdésünkkel már a helyi termékekre fókuszáltunk, és a helyben készített terméket vásárlók között a választásuk motivációjáról kérdeztük válaszadóinkat. A lehetséges válaszok voltak: - megbízható a minősége - ismerem a termelőt - támogatni akarom a helyi termelőket - nem drágább, mint máshol - olcsóbb, mint máshol - nem kell érte másik településre utaznom. Válaszadóink döntő többsége a megbízható minőséget és a helyi termelő ismeretét preferálta. Ennél a válasznál sem jelent meg az ár, mint motiváló tényező, amit viszont ebben az esetben már el tudunk fogadni, hiszen a személyes kapcsolat, a megbízhatóság jobb ajánlást jelent a fogyasztók számára, mint bármilyen marketing, reklám, vagy olcsóbb ár. Vagyis leszűrhetjük következtetésként ebből a válaszból azt, hogy ha a helyi termelők a helyi piacon a városban, szupermarketben található áraknál nem jelentősen drágábban (max. az utazási költséggel növelt áron) adják el termékeiket, akkor a helyi fogyasztók inkább a helyi terméket fogják vásárolni a helyi piacon és nem utaznak el érte a közeli városokba, üzletláncokhoz. Utolsó kérdésünkre, hogy „Ha lenne helyben piac, vásárolna-e ott jó minőségű helyi árut?” kivétel nélkül mindenki igennel válaszolt. A keresleti piac elemzése alapján összefoglalásként megállapítható, hogy a helyi 18
fogyasztók örömmel fogják látni, ha a helyi termékek megjelennek a helyi piacon és biztos vásárlóként lehet rájuk számítani. Döntő mértékben zöldséget és gyümölcsöt, valamint az abból készült termékeket (lekvár, savanyúság, bor, pálinka), hűtőtárolást nem igénylő húskészítményeket, sajtot és mézet vásárolnak majd. Vagyis ezen termékek előállítói helyben biztosan sikeres termelők lesznek.
3.4. Tapasztalatok más helyi piacokról A már működő helyi piacok vizsgálata során az alábbi általános tapasztalatokat szűrtük le: - Jelenleg 51 helyi piac működik rendszeresen az országban. Ezek közül 12 db (24%) Budapesten, 11 db (22%) Pest megyében, 6 db (12%) Veszprém megyében, 5 db (10%) Szabolcs Szatmár megyében, míg a többi megyében 1-3 helyi piac található. - A rendszeresen működő, regisztrált piacokon túlmenően sok településen működik még olyan piac, amely a helyi termelők termékeit értékesítik, ám ezek szabályozásáról, regisztrációjáról nincsenek információk. - Online hazai termelői piac is működik: a www.helyipiac.hu honlap egy speciális megoldása a helyi termékek értékesítésének. A honlap a Helyi Termékek Termelői Hálózatát fogja össze. Itt lehetőségük nyílik a termelőknek a bemutatkozásra, termékeik és tevékenységük népszerűsítésére, online értékesítésre. Tihanyban, Gyenesdiáson, Siklóson és Várpalotán szemléltük meg helyi termelői piacok működését. E piacok közös jellemzője volt (Gyenesdiás kivételével), hogy városokban működnek, így nemcsak a helyi, hanem a kistérségi környező települések termelői is értékesítettek a piacokon. Tapasztalatainkat az alábbiakban összegeztük: 3.4.1. Helyszín Siklós kivételével nem volt központi pavilon vagy sátor, amiben a termelők árulhattak, saját maguknak kellett gondoskodniuk a termékek tárolását, bemutatását célzó asztalról, állványról. Tihanyban egy murvás parkoló az ideiglenes jelleggel működő helyi piac 19
színhelye, Várpalotán pedig egy kerítéssel elzárt üres tér. Gyenesdiáson egy fákkal, bokrokkal szegélyezett füves rendezvénytéren állították fel sátraikat az árusok, míg Siklóson a nagy piac elkülönített asztalain, ponyva alatt kaptak lehetőséget a kistérségi termelők portékájuk eladására. Az áramellátás megoldott volt minden helyszínen, helypénzt eltérő mértékben kellett fizetni az árusoknak. 3.4.2. Választék Mivel a választék szezonálisan eltérő, így összehasonlítást nem tehetünk az egyes települések között, mivel mindegyiket más évszakban tekintettük meg. Tihanyban találkoztunk a leggazdagabb választékkal, amelyben kevés hely jutott a hagyományos zöldségnek, gyümölcsnek, nagyobb mértékben kézműves termékek és feldolgozott termékek (sajt, édesség, bor, pálinka, méz, hidegen sajtolt olajak) kaptak helyet. A várpalotai helyi piac elég szerény volt, ami valószínűleg a reklám és szervezés hiányának tudható be. Siklóson kevés termelő volt a zord időjárás miatt, viszont választékban a helyi piactól elvárható zöldség-gyümölcs alapú termékeket produkálták. Gyenesdiáson kiváló hangulatban, nagy érdeklődés kísérte a helyi piacot, ami a környező városok – Keszthely, Hévíz – jelentős külföldi turista forgalmának tudható be. 3.4.3. Ár Az volt megfigyelhető, hogy a helyi piacos termékek árainál kis eltéréssel hasonló árakat vonultattak fel a termelők. Méznél pl. ugyanazon minőségnél 50-100 forintos különbség volt tapasztalható árban, ugyanakkor a szupermarketek árainál olcsóbban lehetett itt hozzájutni a termékekhez. 3.4.4. Minőség Minden termék gusztusos, egészséges és friss volt. A termelő szemtől szemben áll a vevőjével a helyi piacon, így az nem visz ki minőségileg nem megfelelő terméket, hiszen az arcát is adja a termék mellé. Ez nagy pozitívuma a helyi piacnak. Hidegen sajtolt olajoknak, sajtoknak, mézeknek, lekvároknak olyan különleges fajtáit találhattuk e piacokon, amit kizárólag „kézműves” termékként, házilag, kis mennyiségben lehet előállítani. ( A képen: forraltboros szilva kardamommal, meggylekvár mandulával és marcipánnal, ünnepi almalekvár kandírozott naranccsal.)
*8 8
saját kép
20
A helyi piacok különlegessége és egyedisége itt fogható meg, hogy ilyen termékeket áruházakban, bevásárló centrumokban nem lehet kapni, vagy csak megfizethetetlenül drágán. Ezzel az adottsággal lehet még több vásárlót bevonzani e piacokra, ezt a lehetőséget kell szem előtt tartani a piacot nyitni szándékozóknak. Ahhoz, hogy a hagyományos, jó mezőgazdasági termékeket is el lehessen adni a helyi piacokon, kell valami vendégcsalogató marketing elem, amit a speciális házi feldolgozású készítmények biztosíthatnak, amit csak ilyen helyeken lehet kapni. Ha ennek híre megy, ezekért még más településekről is ellátogatnak a helyi piacra, ami keresletet, bevételt eredményez a többi termelő számára is. Hiszen ha már eljött a városból pl. dióolajat, tökmagolajat vagy medvehagymás mézet venni, akkor itt vásárolja meg a hétvégi főzéshez szükséges zöldséget és gyümölcsöt is.
*8 3.4.5. Eladás A termelő közvetlen kontaktusba kerül a vevőkkel, kapcsolat alakul ki közöttük. Minden termelő nyitott, kedves volt, mesélt a termék előállításának körülményeiről, az élelmiszerek hatásáról, az ajánlott fogyasztási módról, így a vevők érzelmileg kötődni fognak termelőhöz, termékhez egyaránt. A termelőknek ez a mód kiváló reklám lehetőséget biztosít, amelynek jövőbeni hozadékai is lehetnek új meghívások révén. Találkoztunk mogorva eladóval is (idősebb néni, bácsi), aki nem szívesen beszélgetett a vevőkkel, illetve nem volt előzékeny a kiszolgálásnál, itt természetesen el is maradtak a vásárlók, a termék jó minősége ellenére nem volt bevétele az illetőnek. Vagyis a termelőknek meg kell tanulniuk az értékesítés e módját is, a pozitív külső kommunikációt. Amennyiben a termelő önmaga alkalmatlan erre a szerepre, akkor kérjen fel egy családtagot, aki a terméket is ismeri, és jó kommunikációs képességgel rendelkezik. A vevők elvárják a beszélgetést, azt, hogy a termékről, termelőről minél többet megtudhassanak, hiszen nemcsak a vásárlás, de a kapcsolatépítés, új ismeretek szerzése miatt is járnak ki a helyi piacokra (különleges, speciális receptek, házi eljárások megismerése). Az eladás másik fontos eszköze a csomagolás. Jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes árusok csomagolási technikája között. A feldolgozatlan zöldségek, gyümölcsök természetesen nincsenek külön csomagolva, ott a tisztaság, gusztusos elhelyezés az elvárás a vevők szemében. 21
A feldolgozott termékek csomagolásánál ugyanakkor jelentős eltéréseket láthatunk attól függően, ki mióta foglalkozik az előállítással, kinek mennyi tőkéje van a látványos csomagolás előállítására, ki milyen segítséget kap az egyes ötletes marketing elemek elhelyezésére. Az igényesebb árusok a csomagoló anyag és a kötöző anyag minőségét is az áruval harmonizálva állítják össze, a feliratozáson helyesen hangsúlyozzák a termék hazai voltát, az egészségre gyakorolt hatását és a termelő elérhetőségeit. Kiváló marketing fogás, ha a feliratozáson a termék családi hagyományokhoz, saját titkos receptúrához való kapcsolatát is hangsúlyozzák, ami vonzóbbá teszi az árut. Végül ki kell hangsúlyozni a higiénia szerepét. Az árusoknak azt is meg kell tanulniuk, hogy nem elég, ha a termék szép és egészséges, az eladóhelynek, környezetnek és magának az árusnak is tisztaságot kell sugároznia. Bogarak, rovarok ne lepjék el az élelmiszert, takarják le az árut úgy, hogy látható is legyen, de védje a tisztaságát. A keletkező hulladékot azonnal gyűjtsék össze és a vevők számára nem látható helyen helyezzék el. Az eladó keze és öltözéke tiszta legyen, hiszen az élelmiszert tőle vesszük át és a vevő nem fog pénzt adni egy olyan élelmiszerért, aminek az eladójáról is és magáról a termékről is nem sugárzik a tisztaság.
3.5. A helyi piac előnyeinek és hátrányainak bemutatása Felmérésünk összegzéseként, a kérdőívek és a személyes interjúk, valamint a helyszíni tapasztalatok tanulságaként összeállítottunk egy listát, amelyben a helyi piacos értékesítési mód előnyeit és hátrányait rendszerezzük. 3.5.1. ELŐNYÖK: 1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a helyi, települési gazdaságra. A gazdálkodó családoknak pótlólagos jövedelmet, bevételt jelent, a vásárlóknak pedig nem kell beutazni a városokba a termékekért (vagyis megmarad az utazásra szánt költség). 2. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb, mint a nagyáruházak polcain található élelmiszerek. A helyi termékek döntő többségében a piaci napot megelőzően kerülnek leszedésre, betakarításra, míg az áruházak polcaira kerülő termékek hosszas szállításon keresztül jutnak el a boltokba. A szállítás miatt a zöldségek, gyümölcsök leszedése a normál érési idő előtti, hogy a szállítási idő alatti érési időt is beleszámítva a polcokra kerülve mutassák a legjobb színt, formát. Ez természetesen a minőség rovására történik, mert nem találjuk meg azt az íz-világot, vitamin-tartalmat, amit ezek a termékek frissen leszedve tudnak nyújtani nekünk, fogyasztóknak. 3. Ebből is következik, hogy a helyi élelmiszernek jobb az íze. A külföldi eper, paradicsom fogyasztása során szoktuk megfogalmazni leggyakrabban, hogy a helyi termékben a helyi talaj és a helyi napsugár íze, zamata is benne van, ami páratlan az egész világon. 4. Mivel a helyi termékek helyben kerülnek értékesítésre, nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítást és a hosszú hűtőházi tárolást. Ebből kifolyólag kezelőszereket, vegyszereket sem alkalmaznak az eladhatóság érdekében. Déli gyümölcsöknél találkozhatunk azzal az eljárással, hogy a banánt, citrusféléket vegyszeresen kezelik azért, 22
hogy a hosszú hajóutat elviseljék, ne menjenek idő előtt tönkre. Szintén a szállítás során (főként a hajófenékben szállított termékeknél) rengeteg bakteriális fertőzés támadhatja meg az élelmiszereket, ami a szervezetünkbe kerülve számtalan betegséget okozhat. A helyi termékek fogyasztásával ezt elkerülhetjük. 5. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik, a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. 6. A helyi élelmiszer nem tartalmaz adalékanyagokat, vegyszermaradványokat, amelyekkel a nagyüzemi termelés próbálja azokat az ízeket, színeket, látványt visszaadni, amit a nagyüzemi termelési körülmények, a kizsarolt talaj, helytelen tárolás és szállítás a mennyiségi szemléletmód miatt a minőségen elveszít. Pl. a helyi piacon vásárolt tojás sárgája természetes színű, az abból készült sütemények gusztusosak, szemben a mesterséges színezékkel kezelt tojásokkal, amelyen felnyitás után már látható a külső vegyszeres beavatkozás nyoma. 7. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható, mint a szupermarket. A termelőnek érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját arca az a brand, amit értékesít. 8. A helyi termékek értékesítése előtérbe helyezi a házi, manufakturális előállítási módokat. A termelők megmaradhatnak vagy visszatérhetnek ősi, hazai fajták termesztéséhez, amelyek nemzeti örökségeink, kultúránk része. Előkerülhetnek családi receptek, amelyek még marketing elemként is kiválóak. Ősi állat- és növényfajtákat lehet ismét megismerni, valamint a feldolgozási folyamatban a kétkezi munka, odafigyelés, törődés mutatkozik meg minden lépésnél. 9. Nem utolsó sorban pedig a helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk, hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres legyen. 3.5.2. HÁTRÁNYOK: Nem találtunk elemzéseink során helyi piaccal, helyi termékkel kapcsolatos hátrányokat. Amennyiben a törvényi szabályozást betartják a piacok üzemeltetői és a helyi termelők is, kizárólag csak pozitív élményben lehet részünk. Az elvárások, szabályok betartása természetesen feladatot ró mindenkire, tehát nagyobb odafigyeléssel, gondoskodással, felelősségérzettel lehet a helyi termékeket piacra vinni. A termelőnek azt kell szem előtt tartania, hogy olyan élelmiszert adjon el, amit ő is szívesen fogyasztana, így a minőségi elvárások magasak maradjanak önmagával szemben is. A hibák elkerülése és a sikeres értékesítés érdekében célszerű helyben olyan tanfolyamokat szervezni, amin a helyi termelő a saját nyelvén egyszerű termesztési tanácsokat kaphat, továbbá megismerheti a helyi piacon értékesítendő termékek előállításával kapcsolatos elvárásokat, szabályokat.
23
3.6. A Csákberényi Helyi Piac lehetséges helyszínének bemutatása Az önkormányzat számára a projektötletet muskátli dugványok értékesítése adta. A faluban élő néhány személy 1000 db. muskátli dugványt szokott tavasszal megvásárolni, az iskola előtti járdára kihelyezték és eladták a helyben lakóknak, házaik, udvaraik szépítésére. A dugványokra minimális haszonrést tettek, amin pedig a közterületekre vásároltak muskátlikat, ezzel téve szebbé településüket. A törvényi feltételek enyhülése folytán a község el kezdett gondolkodni e kezdetleges módszer kiteljesítésében, elterjesztésében, és ebből született a „Csákberényi Helyi Piac” megvalósításának gondolata. Csákberény Község Önkormányzata felmérte a település adottságait. Megismerte a helyi piacokkal szemben megfogalmazott feltételeket és ezek alapján a katolikus parókia udvarára esett a választás, mint a helyi piac színterére. A helyi piac így a Csákberény, Kossuth u. 1. sz. alatt található parókia és a mellette lévő Szent Márton templom közötti üres füves területen kerülne kialakításra. A terület a Katolikus Egyház tulajdonában van, és az egyház nyilatkozott arról, hogy erre a célra használatba adja a területét. A terület sík, bekerített udvar, a falu központjában található, a központi fekvéséből kifolyólag könnyen megközelíthető akár gyalogosan, akár autóval is. Személykocsik, vagy kis áruszállító teherautók számára az utcán és az udvarban is megfelelő méretű parkolási lehetőség biztosított. Ivóvízellátása van, a szennyvíz elvezetésére a csatorna kiépítésre került, az áramvételi lehetőség is megoldható. A terület akadálymentes olyan értelemben, hogy lépcsők, küszöbök nem gátolják a kerekes székesek közlekedését.
*9 A terület közvetlen közelében mellékhelyiség található, a szemétgyűjtés és a szeméttárolás is megoldható. A képeken is látható, hogy a területen egy pavilon áll, amely 9*5 méter alapterületű, fedett. 9
saját képek
24
Ez a pavilon biztosítaná az árusok számára a helyszínt, ahol kialakíthatják asztalaikat és elrendezhetik áruikat. Számításaink szerint ebben a pavilonban két sorban lehet az asztalokat elrendezni, ami így 15-20 árus számára biztosít eladóteret egy-egy alkalommal. A Helyzetelemzés című fejezet rövid összefoglalójaként elmondható, hogy az Önkormányzat részéről a szándék megszületett a helyi piac kialakítására. Lépéseket tettek az ötlet megvalósítására is, megfelelő helyszínt találtak, amely kis befektetéssel alkalmassá tehető a helyi piac működési terének céljából. Mind a kínálati, mind a keresleti piac elemzése pozitív eredményt hozott, vagyis megfelelő minőségű és árú helyi termékek iránt elegendő kereslet lesz.
25
4. fejezet: A Csákberényi Helyi Piac megvalósítása 4.1. Üzemeltető, üzemeltetés A helyi piacnak üzemeltetőre van szüksége. Az üzemeltetővel szemben számtalan elvárás van. Az alábbiakban ezeket az elvárásokat, szabályokat foglaljuk össze a hatályos jogszabályok alapján, amelyeket az 1. fejezetben és az irodalomjegyzékben is feltüntettünk. 4.1.1. Az üzemeltetőre vonatkozó előírások10 a.) Bejelentési kötelezettség: A helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékot a leendő fenntartónak a létesítendő piac helye szerint illetékes települési jegyzőnél kell bejelentenie a következő adattartalommal: a) a fenntartó nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, b) a fenntartó cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, vagy bírósági nyilvántartásba vételi számát, c) az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, d) elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik, e) a helyi termelői piac címét, helyrajzi számát, f) a területhasználatának jogcímét, (Földhivatali bejegyzés saját ingatlan státuszról Bérleti szerződés, használatba vételi szerződés, haszonélvezeti jog, amennyiben nem saját ingatlan a telephely. g) a piac nyitva tartási idejét. h) a bejelentésről szóló igazolást a helyszínen kell tartani. A helyi termelői piac fenntartója a bejelentett adatokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a települési jegyzőnek. A települési jegyző a változást a nyilvántartásba bejegyzi. A fenntartó az adott területen a vásár, piac befejezését vagy megszűnését, illetve megszűntetését követően köteles gondoskodni a terület eredeti környezeti állapotának visszaállításáról. b.) Nyilvántartási kötelezettség: Az üzemeltetőnek a vásár, piac működése idején a helyszínen rendelkeznie kell a vásár, piac üzemeltetésére való jogosultságot igazoló iratokkal, dokumentumokkal vagy ezen iratok, dokumentumok másolatával. A helyi termelői piac üzemeltetője napi nyilvántartást vezet a piacon árusító kistermelő a) nevéről és címéről, b) gazdasága, illetve a termelés és előállítás helyéről, c) regisztrációs számáról, és d) az általa árusított termékekről, amelyet köteles 60 napig megőrizni és az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. 10
55/2009. (III.13.) Kormányrendelet a vásárokról, piacokról és a bevásárlóközpontokról
26
c.) Ellenőrzési kötelezettség: Az üzemeltető köteles a piac nyitva tartási ideje alatt a piac területén tartózkodni, a működési és higiéniai rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzésben és intézkedések során közreműködni. d.) Információ szolgáltatási kötelezettség: Fel kell tüntetni jól látható helyen, hirdetményben a piac működési rendjét, az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik. Az üzemeltető köteles a piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni. A piac árusítóhelyeit, létesítményeit nem kell sorszámmal ellátni. ”Élőállatot a piac területére bevinni tilos” feliratú táblát kell a bejáratnál elhelyezni. Az élelmiszerbiztonsági hatóság (NÉBIH) információs zöld számát jól látható helyen ki kell függeszteni: 06-80-263244. e.) Higiéniai kötelezettség: Az üzemeltető továbbá felelős a piac higiéniai rendjéért, az árusító kistermelő illetve a látogatók által termelt hulladék kezeléséért, a veszélyes hulladékok elkülönített tárolásáért és ártalmatlanításáért. Az üzemeltető írásban nyilatkoztathatja az értékesítőket, hogy a hulladékkezelési, higiéniai teendőket maguk látják el. A piaci szereplők számához mért megfelelő számú és higiéniai szempontból elfogadható állapotú illemhelyet kell biztosítania mind az árusítók, mind a vásárlók részére. Az illemhelyekhez (mellé is lehet) ivóvíz minőségű vízzel ellátott kézmosási lehetőséget kell biztosítani. Az illemhely az adottságoknak megfelelően lehet akár mobil illemhely is. Ahol nincs vezetékes ivóvíz, ott a tartályos vízvételi lehetőség elfogadható. Az üzemeltetőnek az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok ellen akkor kell védekeznie, ha a rágcsálók/káros rovarok megjelennek. Megjelenésük megelőzéséről házilag is gondoskodhat. Amennyiben a házi módszerek nem vezetnek eredményre, akkor köteles szakemberrel elvégeztetni az irtást. f.) Rendfenntartási kötelezettség: Az üzemeltető felelős azért, ha a piac területén a jogszabályok által tiltott tevékenység, vagy tiltott kereskedelem illetve termékértékesítés történik. Ha ezen tevékenységekről tudomást szerez, haladéktalanul fel kell szólítania a tiltott tevékenység befejezésére, vagy a hatóságok segítségét kell kérnie. Ha a piac fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást szerez az ott forgalomba hozott élelmiszertől, italtól eredő megbetegedésről vagy annak gyanújáról, haladéktalanul értesíteni köteles: 27
a)
munkaidőben a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának kerületi hivatalát, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét, b) munkaidőn kívül a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságának készenléti ügyeletét, valamint a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét, továbbá minden ilyen esetben gondoskodni köteles az árusítás megszüntetéséről, valamint az árukészlet megőrzéséről. A piac fenntartója köteles az előírások megtartását rendszeresen ellenőrizni, illetve ellenőriztetni és hiányosság esetén saját hatáskörében vagy szükség esetén a hatóságok bevonásával intézkedni a hiányosságok felszámolására. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági ellenőrzés során közreműködni. A piac üzemeltetője nem köteles hivatalos biztonsági tervet készíteni, de ajánlott egy vészforgatókönyv, kiürítési, menekítési terv a piac és a látogatók biztonságát veszélyeztető körülmények esetére. Lényeges szempont a tájékozódás az időjárási körülményekben várható változásról és a szükséges intézkedések megtételéről. Az 1999. évi XLII. törvény a „nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól” 2011-ben módosított rendelkezései szerint a zárt termelő piac épületeiben mindenütt tilos a dohányzás és a dohányzásra kijelölt helyet csak a piacépület bejáratától 5m-re lehet kijelölni. A nyitott piacok estében nincs effajta megkötés, de természetesen érvényes az a szabály, miszerint az élelmiszer előállítás, az ételkészítés és forgalmazás összes szakaszában tilos a dohányzás. Az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet 24. § (2) bekezdése a piac üzemeltetőjére is vonatkozó intézkedéseket fogalmaz meg. Bármilyen, a termelői piac üzemelésében keletkezett zavar vagy külső körülmény (pl. időjárásbeli változás) megváltozása esetén az üzemeltetőnek be kell avatkoznia, és meg kell tennie a szükséges intézkedéseket. Ez jelentheti akár a piac működésének ideiglenes felfüggesztését is, vagy bizonyos kistermelői csoportok árusításának korlátozását (esetleges fertőzés veszélye, vagy egyéb szennyezettség gyanúja esetén). g.) Üzemelésre vonatkozó előírások: Helyi termelői piac - a település általános rendezési tervének figyelembevételével - csak olyan helyen létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti. Káros mértékű légszennyezés gyanúja esetén levegőtisztasági vizsgálat eredménye alapján kell dönteni. Célszerű a termelői piac létesítésekor az élőállat telepektől, veszélyes anyagokat, vegyszereket felhasználó, raktározó és gyártó nagyüzemek telephelyeitől illetve a valamilyen nagy szennyezettséggel bíró területektől 200 m védőtávolság (heti termelői piac esetében nem kötelező, de heti 3 alkalomnál többször üzemelő piacon, akár helyi termelői piacon is kötelező) megtartása.
28
A helyi termelői piac területe lehet földes, füves terület is. Arról kell gondoskodni, hogy a füves vagy más természeti környezetben megrendezett piac területe az élelmiszereket ne veszélyeztesse, baleseti kockázatot ne jelentsen. A csomagolatlan ételek kezelésére, készítésére és kiszolgálására telepített ideiglenes helyszínek kialakítása során biztosítani kell, hogy az aljzatról nagymennyiségű por és más szennyezés ne kerüljön az ételre. Nem kell a piacon külön-külön területet kijelölni a különböző élelmiszer-nyersanyagok, termékféleségek, és egyéb árucikkek árusítására. Egy asztalon is értékesítheti a termelő pl. a tejet, tejterméket, aszalt gyümölcsöt, mézet (lépes méz), sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, gombát, kimért savanyúságot is. Ha ezen termékeket egy asztalon értékesíti a kistermelő, akkor biztosítania kell a termékek megfelelő elkülönítését (akár egy műanyag lappal vagy fóliával, vagy csomagolás által) a keresztszennyeződés elkerülése érdekében. Ebben az esetben is biztosítani kell a termékeknek megfelelő eszközök elkülönített használatát is (edények, kések). A piac területét tisztán és jó karban kell tartani, hogy elkerüljék különösen az állatok és kártevők által okozott szennyeződés kockázatát. A területen a csapadék felgyülemlését meg kell akadályozni. Pl. ennek módjai: - Amennyiben csatornázott és szilárd burkolattal fedett a piac területe, esőcsatornák vagy csatornaszemek megléte szerencsés. - Ha nincs ilyen burkolat, a földbe ásott árkokkal történhet a csapadékvíz elvezetése. - A kiépített piaci árusító helyek tetejéről az esővizet ciszternákba is gyűjthetik, amely tartalék víz segíthet a száraz időszakban a porterhelés csökkentésében. h.) A járművek elhelyezése: A kistermelők járműveinek szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a piac területén kívül kell kialakítani. Ha a piacon járműről, mozgóboltból történő árusítást engedélyeznek, úgy erre a célra külön területet kell kijelölni. A piac területére való behajtást kizárólag ellenőrzött formában, az árusok részéről csak a nyitás előtt, illetve a záráskor kell biztosítani. A menekülő útvonalakat mindig szabadon kell hagyni. Helyi termelői piac létrehozásához és üzemeltetéséhez nem kell az OTÉK szerinti parkolókat létrehozni, - ha a hét nem mindennapján működik a piac és - ha a közterületen biztosított a parkolás, vagy - ha 1000 méteren belül parkoló van, és használni szabad, vagy - ha az illetékes önkormányzat jegyzője engedélyezi az ideiglenes parkolást a területnél, vagy - ha a piac üzemeltetője a piacot úgy hirdeti meg, hogy a vásárlók ne kocsival érkezzenek. i.) Vízvételi lehetőségek, ivóvíz használat: Az árusító kistermelők részére vízvételi lehetőséget kell biztosítani a piac területén vagy a piac területén kívül, közel a piachoz. 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet 2§. b.) pontja szerint nem szükséges ivóvízzel való ellátás biztosítása a piac területén, amennyiben
29
„ba) az élelmiszer-vállalkozó a munkaeszközök és -berendezések tisztítását és fertőtlenítését nem a forgalomba hozatal helyszínén végzi, feltéve, hogy az értékesítés jellegéből adódóan a munkaeszközök tisztítása és fertőtlenítése a forgalomba hozatal helyszínén nem válhat szükségessé, és bb) illemhely rendelkezésre állása esetén az illemhely ivóvíz minőségű folyóvizes kézmosási lehetőséggel felszerelt;” Nem kell a takarítás céljára a terület legtávolabbi részeinek elérésére is alkalmas elrendezésben vízvételi helyeket kialakítani. A tisztántartás az üzemeltető felelőssége, a takarítást a szereplők írásbeli nyilatkozata alapján az értékesítők is vállalhatják. Az ivóvízhálózatában a víz pangását megakadályozandó, rendszeresen, legalább hetente vizet vételez minden vízfelhasználási helyen. Az ivóvízhálózat állapotáért annak használója (a piac üzemeltetője) felel. A saját kútból származó víznek meg kell felelnie az ivóvízre vonatkozó vízminőségi előírásoknak (fizikai, kémiai és érzékszervi tulajdonságok). Az árusítás helyén a hűtéshez olyan jeget lehet használni, amely ivóvízből készült, és nem jelent szennyezési veszélyt az árusított élelmiszerekre. Vízvételi lehetőség biztosítható: - Közüzemi hálózatból a piac területén belül, szabadban vagy a piac területén épületben, vagy - Közüzemi hálózatból a piac területén kívül, ahhoz közel, szabadban vagy befogadó épületben, vagy - Közüzemi hálózat nélkül, a piac területén belül, szabadban vagy a piac területén épületben, vagy - Közüzemi hálózat nélkül, a piac területén kívül, ahhoz közel, szabadban vagy befogadó épületben. j.) Illemhely (elhelyezkedési, szerkezeti szempontok): A kistermelő és személyzete részére illemhely használati lehetőség szükséges, amely nem lehet a vendégek, a közönség által használt. Nem kell a piac területén nemek szerint elkülönített, vízöblítéső WC-t és vizeldét létesíteni. Illemhely lehet a piac területén belül vagy a piac területén kívül is. Törekedni kell a piac területén lévő illemhelyek kialakítására. Lehet csatornázott (vízöblítéses) vagy csatornázatlan módon kialakított. Mindenképpen a fertőtlenítőszeres kézmosás lehetőségét biztosítani kell az árusító kistermelő és a személyzet részére. A vízöblítéses WC esetében a WC mellé WC kefét, WC pumpát, fedeles hulladék tárolót kell tenni. A WC kefét is fertőtleníteni kell a WC használat napjain, szükség szerint cserélni kell. A fertőtlenítőszeres tisztítást a testtel érintkező és egyéb felületeken a piac időtartama alatt óránként kell elvégezni. Az illemhely ajtajára vagy a piac üzemeltető dokumentumai között piacnapi bontásban fel kell jegyezni, ki a felelős a takarításért és milyen időközönként. Az ajtóra kihelyezett lapon ezt a felelős aláírásával igazolja. WC papírról folyamatosan gondoskodni kell.
30
Ha a piac területén nincs illemhely, megoldás a piac területéhez közel, befogadó (befogadó pl. iskola, közintézmény; nyilvános WC, vendéglátó egység…) hely, amely nyilatkozatával igazolja a személyzeti és közönség illemhely biztosítását. A piac közelében található befogadó vendéglátó egység, vagy élelmiszerforgalmazó hely nyitva tartása legyen szinkronban a befogadott nyitva tartásával, tevékenységének időtartamával. k.) Szennyvíz: A jogszabályi előírás szerint a helyi termelői piacon keletkezett szennyvíz higiénikus összegyűjtéséről és eltávolításáról gondoskodni kell. - Ez történhet az értékesítő termelők által gyűjtött módon, tartály alkalmazásával és elszállításával. Ha a kistermelők mobil kézmosókat illetve mosogatókat használnak csatornázottság hiányában, elvezető csövekkel tartályokban gyűjthetik a szennyvizet és a piacnap végeztével elszállíthatják a saját csatornázott telephelyükre, - Tartályosan, annak elszállításával vagy jogszerű ökorendszereken keresztül (tisztító tavak) a piac üzemeltetője által, közcsatorna hiányában. A kistermelők által összegyűjtött szennyvizet az üzemeltető által felállított tartályba ürítik és a piac üzemeltetője jogszerűen ártalmatlanítja/tatja vagy elszállításáról gondoskodik. l.) Hulladékkezelés: Hulladékként kell kezelni minden olyan anyagot, amely a kistermelői előállítás, értékesítés során melléktermékként keletkezett hulladékká vált, vagy a padozatra, földre hullott. Hulladék kezelése történhet: - A piac üzemeltetője által szervezve (pl. szolgáltatói szerződés, komposztálás), az alkalmazott eljárásokról a piac üzemeltetőjének célszerű külön leírással rendelkezni, a jogszerűségének dokumentálásával (megállapodások szolgáltatóval). A vásárlók által kidobott kommunális szemét elszállítását mindenképp a piacüzemeltető kell, hogy megfelelő módon szervezze meg; - vagy az értékesítést végző kistermelő által, azt elszállítva, írásbeli nyilatkozat meglétével a piac üzemeltetője felé. Helyi termelői piacon, a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a közegészségügyi, állategészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő, mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtő edényzetet, vagy hulladékgyűjtő zsákot kell alkalmazni. Az edényzet/zsákok száma függ a napi terheléstől és ürítés gyakoriságától. A kihelyezett szemetesek ürítését legalább minden piacnapon, de igény szerint sűrűbben is el kell végezni. Az élelmezési, adminisztrációs és csomagolási hulladékot lábpedálos, fedeles, vizet nem áteresztő, mosható és fertőtleníthető edényben kell tárolni. A piaci nagy gyűjtő edényeket elkülönítetten, zártan kell elhelyezni. Amennyiben a termelő értékesítők saját hulladékgyűjtőt hoznak, úgy azok kezeléséről és elszállításáról a termelők gondoskodnak. A hulladéktároló edényt és a hulladéktároló helyet tisztán kell tartani, szükség szerint fertőtleníteni is kell. Meg kell előzni, hogy ezektől az anyagoktól az előállított élelmiszer szennyeződhessen. 31
A nem veszélyes hulladékot (növényi részek) komposztálhatjuk, vagy állatok etetésére használhatjuk. m.)Értékesítő asztalok, helyek: - A munkaasztalt, munkapultot, hűtőszekrényt, hűtőtáskákat is tisztán és jó állapotban kell tartani és azoknak könnyen tisztíthatónak és szükség szerint fertőtleníthetőnek kell lenniük. Élelmiszert tiszta asztalról, állványról, edényből szabad árusítani. Az asztalokon történő árusítás esetén követelmény az asztal mosható fertőtleníthető felülete, (lehet rácsos is az asztal, mert a rács is mosható) amennyiben a felület nem az, akkor azt megfelelő burkolattal kell ellátni (műanyag borítás, fólia), vagy a terméket megfelelő, tisztítható tálcából/edényből kell értékesíteni. - Az asztalokat a csomagolatlan és nem földes áruk esetén érdemes tetővel/ponyvával lefedni. - Az élelmiszereket a talajon, padozaton tárolni tilos. - Gyümölcs és zöldségféle tiszta ládából, kosárból, alátéttel ellátott zsákból vagy kocsiból árusítható. - Élelmiszer árusítása során csak olyan, az élelmiszerrel közvetlenül érintkező berendezést, eszközt, gépet, tárolóedényt szabad használni, amely nem tartalmaz az egészségre káros mértékben kioldódó anyagot, vagy nem rontja az élelmiszer minőségét, valamint nem veszélyezteti annak biztonságát.
Látható, hogy az elvárások között számtalan kötelezettség, feladat van. Ahhoz, hogy ezt valaki valóban „jó gazda” módjára ellássa, ilyen kis településen, mint Csákberény, alapvetően nonprofit szemléletben kell gondolkodnia, erős felelősségérzettel a település iránt. Ebből kifolyólag az egyik helyi civil szervezet ajánlható az üzemeltetői feladat ellátására, aki az önkormányzattal közösen, partnerségben biztosítja a fenti feladatokat. A civil szervezet, mint üzemeltető, az önkormányzat, mint támogató és a helyi termelők, mint vállalkozók hármas szövetsége révén megvalósul a köz- és magánszféra partnersége, mint Leader-alapelv.
4.1.2. A forgalmazó kistermelőkre vonatkozó előírások A kistermelő felelős az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a 178/2002/EK rendelet 18. cikke szerinti nyomon-követhetőség biztosításáért és dokumentálásáért (az alaptermék előállításától a kész élelmiszer értékesítéséig), valamint egyéb jogszabályok betartásáért. Amennyiben az élelmiszeripari vállalkozó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy egy élelmiszer nem felel meg az élelmiszerbiztonsági követelményeknek, haladéktalanul kezdeményezi az élelmiszer kivonását a piacról és haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságokat. Alapszabálynak kell tekinteni azt, hogy a nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba, nem értékesíthető. Az élelmiszer akkor nem biztonságos, ha az egészségre ártalmas vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan. 32
Az élelmiszer biztonságosságáért minden esetben az élelmiszer előállítója a felelős, legyen az a kistermelő által előállított bármilyen kis mennyiségű élelmiszer is. Az élelmiszer alapanyagra vagy a késztermékre vonatkozóan, a tárolási, előállítási, csomagolási, szállítási és értékesítési műveletek során az élelmiszer előállítónak (kistermelőnek) kell meghoznia az élelmiszer biztonságosságára, fogyaszthatóságára vonatkozó döntést. Az előállítási műveleteket a szakma szabályai szerint, a jó gyártási gyakorlat megvalósításával kell elvégezni. Ez a felelősség kötelezettséggel is jár. A kistermelőknek a termelés, feldolgozás és értékesítés minden szakaszában gondoskodniuk kell arról, hogy az élelmiszerek megfeleljenek a végzett tevékenységre vonatkozó előírásoknak, és ezt a követelményeknek való megfelelést saját maguknak, önellenőrzés keretében igazolniuk kell. Az 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet 24. § (2) bekezdése a kistermelőre, élelmiszer árusítóra is vonatkozó intézkedéseket fogalmaz meg. Megbetegedés, vagy annak gyanúja esetében általánosságban az élelmiszeripari vállalkozónak, és a kistermelőnek is az a kötelezettsége, hogy meg kell tudni mondania azt, hogy van-e még a megbetegedést okozó élelmiszerből készleten (ha van, ételmintának érintetlenül kell hagynia belőle), valamint, tudja-e azonosítani azokat, akikhez a nem biztonságos élelmiszer eljuthatott. Saját hatáskörben, haladéktalanul figyelmeztetnie kell ezeket a vevőket arra, hogy az általa előállított és értékesített élelmiszer nem biztonságos. Intézkednie kell a nem biztonságos élelmiszer visszahívásáról, visszagyűjtéséről és megsemmisítéséről. További kötelezettsége, hogy az eseményről és a megtett intézkedésekről haladéktalanul értesíti a területileg illetékes kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának illetékes hivatalát és együttműködik a hatóság szakembereivel. Az élelmiszer előállításra használt területen takarítani, fertőtleníteni a hatósági szakemberek engedélye, megérkezése előtt nem szabad.
4.2. Infrastrukturális feltételek, beruházási igény meghatározása 4.2.1. Bérleti díj Csákberényben a terület használatáért az ingatlantulajdonos katolikus egyház nem kér sem bérleti, sem használati díjat, így ebben a tekintetben nem lesz szükség többlet kiadásra, vagy beruházásra az üzemelés megkezdéséhez. 4.2.2. Szükséges beruházás, felújítás A vizesblokk még hagy kívánnivalót maga után, alkalmassá kell tenni külön az árusoknak és külön a látogatóknak megfelelő minőségben és higiéniai feltételek mellett, az előző fejezetben leírt elvárásoknak megfelelően. Ennek a ráfordítási igénye kb. 240.000 Ft értékben becsülhető meg. Amennyiben az üzemeltető, vagy a partner önkormányzat anyagi lehetőségei engedik, a szélsőséges időjárási körülmények kivédése céljából a későbbiekben a pavilon köré szélvédő oldalfalak is beállíthatóak, bár ez nem előfeltétele a működtetésnek. Szemétgyűjtők elhelyezése kötelező. Erre a célra Csákberény Község Önkormányzata, 33
mint egy sikeres környezetvédelmi, komposztálós projekt gazdája, meglévő tapasztalatai felhasználásával többféle szemétgyűjtőt is kihelyezhet: külön a zöldhulladékok számára komposztáló edényt és külön a papír, vagy műanyag hulladékok számára megfelelő gyűjtőket. Ezek beszerzése kb. 60.000 Ft-ból megoldható. Más kiadás felmerülése nem látható. Ennek alapján mintegy 300.000 Ft-os összköltséggel a helyi piac működése beindítható.
*11 4.2.3. Működés Területi lehatárolás: Helyi termelői piacra kistermelő, a piac fekvése szerinti megyéből, vagy a piac 40 km-es körzetéből, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország bármely területéről értékesíthet. Párlat (pálinka) csak a piac 40 km-es körzetéből értékesíthető a piacon. A piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozhatja meg. A 20 óra utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a települési és a kistérségi jegyző engedélyezheti. A Csákberényi Helyi Piac nyitva tartását heti egy alkalommal, szombatonként reggel 7:0012:00 óra között célszerű meghatározni. Ezt a falun élő emberek időbeosztása indokolja. Hét közben az aktív korúak általában nem tartózkodnak a településen, valamelyik szomszéd városban dolgoznak, a szombat délelőttöt szokták bevásárlásra használni. A helyi piacot egyelőre célszerű szezonálisan működtetni. A piac a helyi termelők és vásárlók számára készül. A helyi termelőknél feltérképezett választék – zöldség, gyümölcs – tavasztól őszig terem, így ebben az időszakban indokolt a termékek frissessége miatt a piacot nyitva tartani. Amennyiben a tapasztalatok, vagy az igények ezt jelzik, akkor a téli árusítás is szóba jöhet, bár ahhoz a pavilonon jelentősebb beruházást kellene végre hajtani, aminek magas költségigénye lenne. A helyi piaci értékesítés lehetőségének meghirdetését Csákberényben célszerű a helyi újságban, hirdetőoszlopon, szórólapokon, önkormányzati faliújságon közzé tenni, hogy mindenki időben tájékozódhasson e lehetőségről. 11
saját képek
34
5. fejezet: Következtetések, javaslatok megfogalmazása A fejezet célja a szakirodalom feldolgozásából és a saját munka eredményeiből levonható konkrét következtetések, valamint az azokon alapuló konkrét javaslatok leírása és indoklása. 5.1. Javaslat a helyi termelői piacon eladni szándékozó termelők számára Helyi termelők számára az alábbi javaslatokat állítottuk össze, amelyek segítik őket a szabályzó rendszerben történő eligazodásban és alkalmassá teszi őket a jogszabályoknak megfelelő helyi piaci eladásra. 1. Adószám kiváltása: A piacon kizárólag adószámmal rendelkező őstermelő értékesíthet, ugyanis bizonylat/számla adása kötelező. Adószámot a Fejér Megyei adóhatóságnál lehet kérvényezni őstermelői igazolvánnyal. Nyomtatvány az Önkormányzatnál található. Fejér megyei adóhatóság: NAV Fejér megyei központi ügyfélszolgálat: Székesfehérvár, Mátyás király krt. 4/B. (Alba Plaza mellett). 2. Őstermelői igazolvány kiváltása: Őstermelői igazolványt az illetékes falugazdász állítja ki. Csákberényi falugazdász: Szabó Gyula, aki minden hónap második keddjén fogadóórát tart az önkormányzati hivatalban. Az igazolvány kiállításához szükséges megnevezni az előállítani kívánt terméket, a termelés helyét, a termelési terület nagyságát, a művelési ágat, aranykorona értéket. Nyomtatvány elérhető az Önkormányzatnál. Szabó Gyula telefonszáma: 22/400-077. Az őstermelői igazolvány kiváltásának díja: 2500 Ft. 3. Kistermelői regisztráció Kiváltása a kerületi főállatorvosi irodában lehetséges. (8060 Mór, Zrínyi u. 36.) Ehhez a nyomtatvány szintén az Önkormányzatnál áll rendelkezésre. Az Önkormányzat vállalja, hogy a kistermelői regisztrációkat eljuttatja az illetékes szervhez. A kistermelői regisztrációt követően a hatóság helyszíni ellenőrzést végez, amelynek során az előállítás körülményeit vizsgálják (pl. higiénia – normál konyhai körülmények megfelelőek-e). Ezt követi az igazolás kiadása. A növénytermesztés során történő permetezésekről és a használt anyagokról vezessenek naplót! Permetezési napló elérhető az önkormányzatnál. A feldolgozott termékekről és hozzávalóiról (pl. fűszerek) vezessenek nyilvántartást. 4. Egészségügyi kiskönyv kiváltása Feldolgozatlan, növényi eredetű termék árusítása esetén (pl. gyümölcs, zöldség), nincs szükség egészségügyi kiskönyvre. Ha feldolgozott terméket (lekvárt, pirospaprika őrleményt, házi savanyúságot) szeretnének értékesíteni, akkor egészségügyi kiskönyvet kell beszerezni. Ehhez tüdőszűrés és üzemorvosi vizsgálat szükséges. Tüdőszűrésre a Móri Rendelőintézetben lehet jelentkezni beutalóval. Üzemorvosi vizsgálatot pl. dr. Csiák Dániel, magyaralmási háziorvos végez. Üzemorvosi vizsgálat díja: 8.000 Ft. 35
5. Nyugtatömb/számlatömb/egészségügyi kiskönyv vásárlása: Nyugtatömböt/számlatömböt/egészségügyi kiskönyvet nyomtatványboltban lehet beszerezni. Ehhez az őstermelői igazolvány és adóazonosító kártya bemutatása szükséges. 6. Amennyiben a kistermelő bejelenti a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerinti kereskedelmi tevékenység végzését is a területileg illetékes önkormányzatnál, úgy nyilvántartásba kell vetetnie magát (5000 Ft egyszeri regisztrációs díj befizetésével) az Agrárkamara területi szervezeténél is. (www.agrarkamara.hu ) 7. A kistermelő csak az érvényes igazolványok és nyilvántartásba vételi határozatok birtokában kezdheti meg a tevékenységét. Az engedélyeit és okmányait mindig a gyártó telephelyen kell tartania és esetleges hatósági ellenőrzés során azokat be kell tudnia mutatni. 8. Ha a kistermelő a piacon árusít, akkor az iratainak legalább a másolatával a helyszínen rendelkeznie kell. 9. A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa a saját gazdaságában előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartani és hatósági ellenőrzéskor bemutatni köteles. A dokumentációt 2 évig köteles megőrizni. 10. A csákberényi termelői piacon nyershúst és hűtést igénylő tejterméket – az önkormányzattal folytatott egyeztetés alapján - nem lehet majd árusítani. Húskészítmény értékesítése engedélyezett lesz (pl. füstölt kolbász, szalonna). Ha kizárólag húsok füstölését végzik, akkor is ki kell váltani a kistermelői és őstermelői engedélyt. Őstermelőként csakis saját termelésű árut lehet majd értékesíteni. A termelői piac célja, hogy a gazdák előállított termékeiket helyben értékesítsék.
5.2. Házirend javaslat A működési engedéllyel rendelkező üzemeltető a piaci napokat a kiskert tulajdonosok, őstermelők, kistermelők, családi gazdaságok, szövetkezeti tagok és vásárlók érdekében működteti. A zavartalanság és a későbbi sikerek érdekében az árusok kötelesek betartani a Házirendben foglaltakat, ellenkező esetben kizárhatók a piacon történő árusítási lehetőségekből. A csákberényi helyi piac célja a vidéki termelők minőségi hazai agrártermékeinek piacra juttatása, valamint a piac vonzáskörében élők jó minőségű, hazai agrártermékekhez juttatása kedvező árakon. A termelők és vásárlók közvetlen kapcsolatának biztosítása. A reklámot, a helyet és a piaccal kapcsolatos szolgáltatásokat az üzemeltető lényegében ingyenesen biztosítja. Az árusítani szándékozóknak javasoljuk, hogy ezeken az alkalmakon a szokásos napi piaci árak alatt árusítsanak, annak érdekében, hogy a vásárlók számára ne csak a hazai minőség, hanem az árak is vonzóvá tegyék – bevásárló központok helyett – a piacon történő vásárlást. • Az áruk beszállítását a piacnyitás előtt egy órával lehet megkezdeni. 36
• Nyitva tartás a vásárlók részére szombat reggel 07,00 – 12,00 óráig. • Az árus az árucikkek árát köteles jól olvashatóan kiírni. • Hozott hűtőpulthoz szükséges áramot egyeztetés után a piac üzemeltetője biztosítja. • A szakhatósági vizsgálatot igénylő áru kizárólag szakhatóság által kiállított érvényes engedély birtokában árusítható. • Az árus az általa forgalmazott áru eredetéről felszólítás esetén köteles hitelt érdemlő információt szolgáltatni a piac üzemeltetőjének és a szakhatóságok munkatársainak. • Az árusnak a maga termelte és forgalmazott zöldség-gyümölcs áruról permetezési naplót kell vezetnie és a piac üzemeltetőjének és a szakhatóságok munkatársainak felszólítás esetén be kell mutatnia. • Vadon termő gombát nem lehet árusítani. (Kivéve, ha az árus maga engedéllyel rendelkező gomba szakértő, vagy ha az áru maga gomba szakértői engedéllyel rendelkezik.) • A nyugta, illetve számlaadási kötelezettség teljesítése az árus felelősségi körébe tartozik. • Az árus a keletkező saját hulladékát köteles elszállítani. A szemét ott hagyásáért a piac üzemeltetője bírságot számolhat fel, vagy kizárhatja az árust a következő árusítási lehetőségekből. • Az árus az áruját, a göngyölegét az asztalán, vagy alatta helyezheti el, a leborulás veszélye nélkül. • Az árusító helyek esővédelmét (pl. ernyő) az árus köteles megoldani a munkavédelmi és életvédelmi szabályok figyelembe vételével. • Illemhelyet az árusok térítésmentesen használhatják. • Tárolást, raktározást a piac üzemeltetője nem vállal. • Mérlegkölcsönzéssel a piac üzemeltetője nem foglalkozik. Az árusok kötelesek hatóságilag hitelesített mérlegeket használni. • Azt az árust, aki az üzemeltetővel és segítőivel, vásárlókkal, hatósággal szemben botrányos magatartást tanúsít, vagy a Házirend egyéb pontjai ellen vét, figyelmeztetni kell. Ha ennek ellenére sem változtat viselkedésén, ki kell zárni az árusítás lehetőségéből.
5.2.
Forrásbevonási lehetőségek
A Csákberényi Helyi Piac kialakítása helyi összefogással, az Önkormányzat támogatásával tud megvalósulni. Mivel a helyi piac működtetése alapvetően nonprofit jellegű lesz, így itt nem képződik olyan pénzalap, amely a piac esetleges fejlesztését lehetővé tenné. Az első tapasztalatok kialakulásáig, a felmerülő esetleges karbantartási, javítási munkálatok elvégzése önkéntes alapon oldható meg, a falu civil szervezeteinek, vállalkozóinak és az önkormányzat összefogásának eredményeként. Amennyiben a piaci árusítás elterjed és a vevők, eladók igénylik az infrastruktúra korszerűsítését, javasoljuk az üzemeltető civil szervezetnek a Darányi Ignác Tervben elérhető uniós pályázati források megvizsgálását. Ezek között jelenleg található olyan 100%-os támogatás, amely a falu fejlesztése, megújítása érdekében támogatja a helyi kezdeményezéseket, illetve a Leader-program keretében a helyi termékek fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. A 2014-2020. között elérhető támogatások még nem ismertek ugyan, de jelentősége folytán várható a hasonló jellegű támogatások elérhetősége. 37
5.3.
Javasolt marketing intézkedések
A helyi termék piac funkciójától, céljától függően különféle marketing eszközöket lehet alkalmazni. A kezdeti időszakban, amíg heti egy alkalommal, 4 órában történik az értékesítés, elsősorban a helyi termelők termékeinek elhelyezése céljából, elegendőnek tűnik a szórólapok, újságcikkek, faliújságon történő közzététel, a lehetőség meghirdetése. Ahhoz, hogy a helyi piac fejlődhessen, mindenképpen hosszú távon kell gondolkodni. A hosszú távú gondolkodásban több Vércse-település közös helyi termelői piacának való megfelelés, valamint a városi lakosság, turisták elérése is szerepel, hiszen ez egy olyan volumenű keresletet jelent, ami valós ösztönzést ad a helyi termelőknek az agrártermékek termelési volumenének fokozására, a jövedelmük gyarapítására. Amennyiben ez megjelenik a település hosszú távú céljai között, már most szükséges az ezt elősegítő marketing lépések megtétele. Ezek között fontosnak tartjuk az arculat kialakítását, a piac kitáblázását, gondozott, virágos környezet kialakítását. Ezt követően színes leporellókban, a települési honlapon és a HACS-településeket összefogó www.vercse.hu oldalon javasolt a lehetőség megjelenítése, a piaci napokról, értékesítési és vásárlási lehetőségekről tájékoztatók tartása. Szükséges a folyamatos pozitív kommunikáció biztosítása, véleményformáló személyek részéről különböző fórumokon a piac jelentőségének méltatása.
5.4.
Fejlesztési lehetőségek
Alapvető fontosságú – mint az a tanulmányból is kiderült – az eladók eladási képességének javítása. Javasoljuk helyben, a gazdák időbeosztásához igazodóan rövid tanfolyam szervezését, amelynek keretében az udvarias és sikeres piaci értékesítés alapjait elsajátíthatják. Nem elméleti, hanem kimondottan gyakorlati felkészítésre van szükségük kis óraszámban, ami a vevőszerzés, vevőmegtartás alapjait jelenti. Hasonlóképpen szükséges az élelmiszerek termelésével, feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos jogszabályok megismertetése a helyi gazdálkodókkal, hogy tisztában legyenek a piaci értékesítés során rájuk váró kötelezettségekkel. E két képzés akár anyagi ráfordítás nélkül is megvalósítható, a hozzáértő helyi szakemberek bevonásával. Az infrastruktúra fejlesztése már tőkeigényes, ennek mértékét és nagyságrendjét a rendelkezésre álló pályázati lehetőségek fogják behatárolni.
38
Összefoglalás Tanulmányunkban bemutattuk a helyi piacok előnyeit és sokrétű szabályzórendszerét. A helyi piac megnyitását elhatározó Csákberény célként tűzte ki, hogy élni kíván a piac által megnyíló új lehetőségekkel, úgy mint a termelők egzisztenciális helyzetének javításával, a vásárlói igények jobb kielégítésével és az egészségesebb életmód megvalósításával. A projektben közvetlenül vesznek részt őstermelők, vállalkozók, civil szervezetek, önkormányzat, ami a települési összefogás jelképe is lehet. Kérdőíves és személyes interjú formájában felmértük a helyi termelők lehetőségeit, adottságait, valamint a helyi vásárlóerő elvárásait. Kitekintettünk más helyi piacok működésére is, hogy az ott tapasztalható előnyöket beépítsük projekt-tervünkbe, és felhasználjuk tapasztalataikat, elkerüljük a buktatókat. Hasznos tanácsokat fogalmaztunk meg a helyi piacot üzemeltető szervezet számára, valamint a potenciális helyi termelők számára is a piac sikeres működtetése érdekében. A projekt társadalmi hatása jelentős, javul a helyiek egészsége, fejlődik a település. A projekt megvalósítható, a tanulmány elkészülte után szinte azonnal megkezdődhet a helyi piac szervezése, felállítása, eladók verbuválása, tájékoztatása. A projekt további források bevonását segíti elő és megtakarításokat eredményez a helyben lakók számára. Amennyiben a Vértes-Gerecse akciócsoport többi településén is felmerül az igény hasonló piac megnyitására, Csákberény „jó gyakorlatként” segítheti őket tapasztalataival. Jelen tanulmány a témában érintett vidéki szereplők bevonásával készült el, megnevezésük a 3. sz. mellékletben található.
39
Irodalomjegyzék Források voltak:
1.) A 2005. CLXIV. törvény a Kereskedelemről; 2.) és a 2011. évi CXXXV. törvény a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény
módosításáról; 3.) A 55/2009. (III.13.) Kormányrendelet a vásárokról és a piacokról és a 260/2011
(XII.7.) módosítások; 4.) Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás
élelmiszer-biztonsági feltételeiről; 5.) Az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és
-értékesítés feltételeiről; 6.) Helyi termelői piac jó higiéniai gyakorlat útmutató. Szerzői: Dr. Lukács Attila
(Lupi-Vet Kft.), Szabadkai Andrea (SZÖVET), és Dr. Török József.
Definíciók12 helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. helyitermék: a LEADER Helyi Akciócsoport illetékességi területén megtermelt, a térségben honos vagy ott termelt vagy előállított, az élelmiszer higiéniáról szóló 2004. április 29-i 852/2004/EK parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti alaptermék, valamint a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint feldolgozott terméknek minősülő, a térségben megtermelt vagy előállított alapanyagból feldolgozott termék;
12
2005. évi 2005. évi CLXIV. törvény
40
Mellékletek 1. sz. 2. sz. 3. sz.
Interjú kérdései Kérdőív helyi termelők és lehetséges vevők számára A témában érintett helyi szereplők felsorolása
41
1. sz. melléklet: Interjú kérdései 1. 2. 3. 4.
Van-e elképzelése arról, hol helyeznék el a helyi piacot? Ez a terület milyen adottságokkal rendelkezik? Megközelíthetősége, Ivóvízellátás, mellékhelyiség van-e a környéken, szemétgyűjtés, -tárolás megoldható-e? Fertőtlenítés lehetősége, csatorna van-e a szennyvíz elvezetésére, áramvételi lehetőség megoldható? 5. Mekkora becslésük szerint a beruházási szükséglet a beindításhoz? Társadalmi, önkéntes munkával ebből mi valósítható meg? Mekkora tőke kell hozzá, erre van-e forrásuk? 6. Kinek a tulajdonában van az ingatlan? Kell-e a hely után bérleti díjat fizetni az üzemeltetőnek? 7. Ki lenne a szervezője a helyi piacnak, magánszemély, civil szervezet vagy önkormányzat? 8. Milyen termelők és termékek jöhetnek szóba, akik a helyi piac lehetőségét kihasználnák és igénybe vennék? 9. Vannak-e előnyei a csákberényi termékeknek a környékbeli termékekhez képest? (föld, éghajlat, szakmai tapasztalat) 10. Milyen képzettsége van a helyi termelőknek? 11. Milyen napokon tervezik a piacot működtetni? 12. Milyen elképzelések vannak a piac működtetésével kapcsolatban? 13. Ki lenne a célközönség? Kinek akarják eladni a termékeiket? 14. Hogy és hol hirdetnék meg a piacot? 15. Akarnak-e az árusoktól bérleti díjat kérni azért, hogy a helyi piacon eladhassák termékeiket? 16. Egyéb elképzelések…
42
2. sz. melléklet: Kérdőív helyi termelők számára Köszönjük, hogy néhány perc figyelmet szentel kérdőívünk kitöltésére! Kérjük, aláhúzással szíveskedjék jelölni: 1.) Az Ön neme: férfi 2.) Az Ön életkora: 0-29 év között felett
nő
30-49 év között
50-69 év között
70
év
3.) Vállalkozásának jogi formája: őstermelő egyik sem, nincs vállalkozásom (magánszemély) egyéni vállalkozó hobby adószámmal rendelkező természetes személy őstermelő Kft. 4.) Mióta foglalkozik a termék előállításával? 0-3 év között 4-8 év között
ennél több éve
5.) Milyen végzettséggel rendelkezik a helyi termelői piacon árusítani kívánt termék vonatkozásában? szakmunkás bizonyítvány OKJ-s vizsga szakirányú felsőfokú végzettség családban öröklődő szaktudás önképzéssel elsajátított szaktudás egyéb 6.) Milyen minőségben dolgozik a termék előállításán? Munkanélküli Beosztott alkalmazott Vezető alkalmazott Önfoglalkoztató /vállalkozó Segítő családtag nyugdíjas 7.) Melyik településen állítja elő a terméket? (Kérjük, írja be a nevét.)
---------------------------------------------------------------------------------------43
8.) Milyen terméket/termékeket állít elő, amit el kíván adni? -----------------------------------------------------------------------------------------9.) Jelenleg hol adja el termékeit? még sehol háznál piacon helyi boltban interneten szakboltban szupermarketben mozgó árusnál 10.) Ebből a termékből, termékekből évente kb. mennyit állít elő? ------------------------------------------------------------------------------------------11.) Engedélyköteles a termékének előállítása? igen
nem
12.) Értékelje terméke minőségét egytől ötig terjedő skálán, ahol az 1 = rossz, 5 = kiváló (karikázza be a helyes választ) 1
2
3
4
5
13.) Értékelje termékének árát: olcsóbb, mint máshol
azonos ár
drágább, mint másé
14.) Értékelj termékének keresletét: sokan keresik
közepes vevőkör
gyenge vevőkör
nincs még vevője
15.) Milyen a fogyasztók visszajelzése termékéről? pozitív
nincs visszajelzésem
negatív
16.) Hogyan reklámozza a termékét? sehogy (szájról-szájra terjed a híre)
helyi lapban
szórólapokon
egyéb, éspedig_____________________________________________________ Köszönjük! 44
Kérdőív lehetséges vevők számára Köszönjük, hogy néhány perc figyelmet szentel kérdőívünk kitöltésére! Kérjük, aláhúzással szíveskedjék jelölni: 1.) Az Ön neme: férfi 2.) Az Ön életkora: 0-29 év között felett
nő
30-49 év között
50-69 év között
70
év
3.) Az Ön állandó lakóhelye: 2.000 fő alatti település
2.000 – 5.000 fő közötti település
5.000 fő feletti település
4.) Az Ön havi jövedelme: 50.000 Ft alatt több
50.000 – 100.000 Ft között
100.000 – 200.000 Ft között
ennél
5.) Saját háztartásában állítanak elő házi terméket? igen
nem
6.) Ha az előző termékre igennel válaszolt, kérjük, írja le, milyen saját terméket fogyaszt? házi lekvár, savanyúság, gyümölcs, bor, pálinka, hús - húskészítmény (baromfi, hurka, kolbász, sonka, töpörtyű), tejtermékek (túró, tejföl, sajt), méz, gomba, gyógynövény, kézműves termék, egyéb, és pedig:______________________________________________ 7.) Kérjük, jelölje meg X-el, hol vásárolja meg az alábbi termékeket? termék
helyben, háznál
helyi kisboltban
piacon
gyümölcs gomba bor tepertő erdei gyümölcs gyógynövények pálinka lekvár méz csirke
45
szupermarketben
saját maga termeli
aszalvány sajt kolbász savanyúság túró szalonna
8.) Mi alapján dönti el, hogy hol vásárol? (kérjük, X-et tegyen a helyes válasz mellé) (többet is megjelölhet, de ebben az esetben 1-től sorszámozza, ahol 1 = a legfontosabb szempont) korábbi tapasztalatok alapján (ahol megbízható a minőség é az ár) kedvezőbb ár alapján (mindig az olcsóbbat veszem) a minőség alapján a csomagolás alapján ismerősök ajánlása alapján meggyőző reklám alapján
9.) Vásárlása során figyeli-e a termék előállítási helyét? Mindig
néha
nem jellemző
10.) Ha vásárol helyben készített terméket, miért azt választja? (kérjük, X-et tegyen a helyes válasz mellé) (többet is megjelölhet, de ebben az esetben 1-től sorszámozza, ahol 1 = a legfontosabb szempont) megbízható a minősége ismerem a termelőt támogatni akarom a helyi termelőket nem drágább, mint máshol olcsóbb, mint máshol nem kell érte másik településre utaznom nem vásárolok helyi terméket 11.) Ha lenne helyben piac, vásárolna-e ott jó minőségű helyi árut? igen
nem
12.) Ha nemmel válaszolt az előző kérdésre, kérjük, indokolja meg: _________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________ __________
Köszönjük válaszait! 46
2.sz. melléklet: A kérdőívek kiértékelése 1. sz. táblázat: A megkérdezett helyi termék-előállítók demográfiai jellemzőik szerint nemek
életkor
férfi
0-29 30-49 50-69 70n.a. Összesen:
Összesen:
nő 2 2
1
3 2
4
1
5
2. sz. táblázat: A megkérdezett helyi termék-előállítók a termék előállításával töltött éveik szerint Mióta foglalkozik a termék előállításával? 0-3 4-8 9Összesen:
0-29
30-49
50-69 1 2
70-
cég
Összesen: 1 3 1 5
1 1 2
3
3. sz. táblázat: A megkérdezett helyi termék-előállítók képzettségük szerint életkor 0-29 30-49 50-69 70Összesen:
Szakmunkás bizonyítvány
OKJ-s vizsga
Szakirányú Családban Önképzéssel felsőfokú „öröklődő” elsajátított képzettség szaktudás szaktudás
1
1
1 1
1 1
1
1
2
2
47
4. sz. táblázat: A megkérdezett helyi termék-előállítók vállalkozási forma és beosztás szerint Vállalkozási forma őstermelő egyéni vállalkozó hobby adószámmal rendelkező természetes személy Kft. Bt. Rt. Összesen:
munkanélküli
Beosztott Vezető alkalmazott alkalmazott 1
Önfoglalkoztató / vállalkozó 1 1
Segítő családtag
Összesen:
nyugdíjas 1
1
1
2
48
1
3 1 1
1
5
5. sz. táblázat: A helyi termékek minősítése igen 4
Engedélyköteles termék
nem 1
6. sz. táblázat: A helyi termékek értékesítése a termelők válaszai alapján értékesítés
eset
még sehol háznál piacon helyi boltban interneten szakboltban szupermarketben mozgó árusnál felvásárlónál, nagy tételben
2 2
1
1
7. sz. táblázat: A helyi termékek önértékelése 1
2
3
4 1
minőség olcsóbb, mint máshol
azonos ár
drágább, mint másé
3
2
ár
kereslet
sokan keresik
közepes vevőkör
1
4
pozitív fogyasztók visszajelzése
gyenge vevőkör
nincs visszajelzésem
nincs még vevője
negatív
5 sehogy
reklám
5 4
helyi lapban
4
szórólapokon 1
49
egyéb internet,kóstoló rendezvény
8. sz. táblázat: A potenciális helyi termékek jellemző beszerzési helyei termék gyümölcs gomba bor tepertő erdei gyümölcs gyógynövények pálinka lekvár méz csirke aszalvány sajt kolbász savanyúság túró szalonna
helyben, háznál
5 1
helyi kisboltban 6 7
piacon
1
1
szupermarketben 4 4
1 1 2
(gyógyszertárban)
4 3 10 2 6 5 1 1 4
1 1 2 1 5
1
5 5 5 1 1 5
saját maga termeli 4 3 5 2 2 2 8
6 7 5
3. sz. melléklet:
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Csákberény Fejlesztéséért Egyesület Csákberény Sportegyesülete (Albrecht Gyula) Csákberényért Alapítvány (dr. Kovács Krisztina) Szmola Edina Sáfrán András Viszlóné Oláh Erzsébet (Dohányos-ház, Pusztai Fogadó)
50
Csákberény Csákberény Csákberény Csákberény Csákberény
vidékfejlesztés sport településfejlesztés keramikus őstermelő vállalkozó
