Helyi tanterv
„Ahhoz, hogy jobb teljesítményt lehessen elérni, jövőképet kell alkotni, majd ezt az elképzelést valóra váltani.” (W.D.Hitt: A mestervezető)
Tartalomjegyzék 1. Választott kerettanterv.......................................................................................................... 5 1.1 Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ............................................................................................. 5 1.2. Az1-4. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai ........................................................... 5 1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai .......................................................... 7 1.4. Intézményi órakeret ........................................................................................................... 8 1.5. Egyéb foglalkozások időkerete ......................................................................................... 9 1.6. A jelenleg hatályos tantárgyi struktúra............................................................................ 10 1.7. Az előírt tanagyag és követelmények.............................................................................. 12 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve ............................................................................................................... 13 3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai .................................................................................................................. 14 3.1.A NAT és a kerettantervi szabályozás ............................................................................. 14 3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok .............................................................................. 15 3.3. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk ...................... 22 3.3.1.A hit- és erkölcstan oktatása.......................................................................................... 22 3.3.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése ................................................. 22 3.3.3. A mindennapos művészeti nevelés ............................................................................. 22 3.3.4. Idegen-nyelv oktatás ................................................................................................... 23 3.3.5. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás ............................................................................ 23 3.3.6. Nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatás.......................................................... 25 3.3.7.A nemzetiségi kultúra megismertetése a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére . 25 3.3.8. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása ...................................................... 28 3.3.9. Egész napos iskola ....................................................................................................... 29 3.3.10. Napközi, tanulószoba ................................................................................................. 31 3.4. Választható tantárgyak, a pedagógusválasztás szabályai ................................................ 33 3.5. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja ................................. 34 3.5.1. Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése .................................................................. 34 3.5.2. Magatartás, szorgalom értékelése, minősítése ............................................................. 39
2
3.6. Csoportbontások egyéb foglalkozások elvei ................................................................... 43 3.7.A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................... 44 3.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................................................................................................. 50 3.8.1.A környezet-és egészségvédelem tanórai tematikája .................................................... 58 3.8.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................. 58 3.9. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................... 61 3.10. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai ............................................................ 66 3.11. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ........................................................................................ 69 3.12. Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók részére………………………….71 1.sz.melléklet 2.sz.melléklet 3.sz.melléklet
3
A Gvadányi József Általános Iskola nevelőtestülete a helyi tantervét a pedagógiai program részeként készítette el. Törvényi háttér: -
2011.évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
-
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról1
-
10/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
-
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
-
32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
-
17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
4
1. Választott kerettanterv A Gvadányi József Általános Iskola helyi tanterve az Apáczai Kiadó, a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó és a Műszaki tankönyvkiadó helyi tanterv javaslata alapján készült. A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelete alapján.
1.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai 2013.szeptember 1-től felmenő rendszerben A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendele alapján
1.2. Az 1-4.évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai székhely intézmény
Magyar nyelv és irodalom szabadon tervezhető órakeretből Idegen nyelvek Matematika szabadon tervezhető órakeretből Erkölcstan Környezetismeret szabadon tervezhető órakeretből Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport nemzetiségi német nyelv német/cigány népismeret összesen Szabadon tervezhető órakeretből Rendelkezésre álló órakeret
2016/17 2015/16 2014/15 2013/14 1. évf. 2. évf. 3. évf. 7 7 6 1 1 1,5 4 1 1 1 2 2 1 5 5* 1** 31 2 25
4 0,5 1 1 0,5 2 2 1 5 *5 **1 31 2 25
4 0,5 1 1 1 2 2 1 5 *5 **1 31 3 25
4. évf. 6 1,5 2 4 0,5 1 1 1 2 2 1 5 *5 **1 33 3 27
*közn.tv. 6.mell D alapján 2 óra a finanszírozott időkeretből, 3 óra a heti időkeretből ** a heti időkeretből
5
1–4. évfolyam Telekes Béla Tagiskola 2016/17 2015/16 2014/15 2013/14 1. évf. 7
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom szabadon tervezhető 1,5 órakeretből Idegen nyelvek 4 Matematika szabadon tervezhető 0,5 órakeretből 1 Erkölcstan 1 Környezetismeret szabadon tervezhető órakeretből 2 Ének-zene 2 Vizuális kultúra 1 Életvitel és gyakorlat 5 Testnevelés és sport 1** cigány népismeret 26 összesen Szabadon tervezhető 2 órakeretből Rendelkezésre álló 25 órakeret ** a heti időkeretből
6
2. évf. 7
3. évf. 6
4. évf. 6
1
1,5
1,5
4
4
2 4
0,5
0,5
0,5
1 1
1 1
1 1
0,5
1
1
2 2 1 5 **1 26
2 2 1 5 **1 26
2 2 1 5 **1 28
2
3
3
25
25
27
1.3. Az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszere és óraszámai székhely intézmény 2016/17 2015/16 2014/15 2013/14 Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom szabadon tervezhető órakeretből Idegen nyelvek Matematika szabadon tervezhető órakeretből Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret szabadon tervezhető órakeretből Biológia-egészségtan szabadon tervezhető órakeretből Fizika szabadon tervezhető órakeretből Kémia szabadon tervezhető órakeretből Földrajz szabadon tervezhető órakeretből Ének-zene Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika szabadon tervezhető órakeretből Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
5. évf. 4 0,5 3 4 0,5
6. évf. 4
8. évf. 4
3 3 1
7. évf. 3 1 3 3 1
2
2
2
2
1 2
1 2 0,5
1
1
0,5 2 2
3 3 1
1 1 1 1 2
1 1
1 1 1 1 1 1
1
1
1
1 1 5 1
1 5 1
1 5 1
5 1
cigány népismeret
1**
**1
**1
**1
összesen Szabadon tervezhető órakeretből
29 2 28
27,5 1,5# 28
33,5 4,5# 31
32 3 31
5 2017/18
5 2018/19
5 2019/20
5 2020/21
Osztályfőnöki
Rendelkezésre álló órakeret
nemzetiségi német nyelv
1 1 1
# a kerettanterv 3 órát ad, 1,5 óra átcsoportosítva a 6.évfolyamról a 7.évfolyamra
** a heti időkeretből
7
2 1 1
1.4. Intézményi órakeret
Intézményi órakeret
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
osztályok heti időkerete
52
52
52
55
51
51
56
56
kötelező óraszám
25
25
25
27
28
28
31
31
választható óra (10%) egyéb foglalkozás, csoportbontás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, BTM fejlesztés, egyéni fejlesztés (1-4) tehetséggondozás, felzárkóztatás nemzetiségi nevelés-oktatás
2
2
2
2
3
3
4
4
25
25
25
26
20
20
21
21
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
10
12
6
3
6
habilitáció, rehabilitáció magántanuló (BTM ,SNI)
10
intézmény heti órakerete
össz.
183X 2=36 6 16X2 =32 16 37 10 461
Az órakeret 8 alsó tagozatos, 8 felső tagozatos osztályra, 1 sni-s magántanulóra, 1 látássérült, 2 közép és 7 enyhe értelmi fogyatékos készült (ebből 2 fő integrált)
8
1.5. Egyéb foglalkozások időkerete
összes
1
2
3
4
5
6
7
8
sni
időkeret német nemzetiségi nyelvoktatás nemzetiségi népismeret tehetséggondozás felzárkóztatás egyéni fejlesztés
29
29
29
30
24
24
25
25
37
3
3
3
3
3
3
3
3
24
1
1
1
1
1
1
1
1
16X1=16
2
2
2
2
2
2
2
2
16X2=32
2
2
2
2
BTM fejlesztés
2
2
2
2
8X2=16 2
2
2
2
habilitáció
37
magántanuló iskolaotthon
10 22,5
22,5
napközi
22,5
90
22,5
22,5 15
1
1
1
1
1
szakkörök
37 10
22,5
tanulószoba diáksportkör
16X2=32
15 1
1
45 30
1
8X2=16 133
9
1.6. A jelenleg hatályos tantárgyi struktúra A 2013/14-2016/17 tanévvel bezárólag kifutó rendszerben a következőkben meghatározottak alapján alakítjuk ki tantárgyi struktúránkat: H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. Bevezettük a német nemzetiségi nyelvoktatást 1. évfolyamon.
ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
TANÉV 20122013. 20132014. 20142015. 20152016. 20162017.
ÉVFOLYAM 1. 2. 3. 4. Köznev. H2004 H2004 H2004 törvény Köznev. H2004 H2004 ÚJ NAT törvény Köznev. H2004 ÚJ NAT ÚJ NAT törvény Köznev. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT törvény
5. 6. 7. 8. Köznev. H2004 H2004 H2004 törvény Köznev. H2004 H2004 ÚJ NAT törvény Köznev. H2004 ÚJ NAT ÚJ NAT törvény Köznev. ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT törvény
ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT ÚJ NAT
10
Gvadányi József Általános Iskola 2012/13. tanév TANTÁRGY Kötelező órák Magyar ny. ir. Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia Egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene, Tánc és dráma Rajz és vizuális kultúra Technika Testnevelés Oszt. főnöki Etika Hon és népismeret Mozgókép és média Összesen: Összes osztályra Környezetvédelem Informatika Játékos matematika Osztályfőnöki Tömegsport Közlekedési ismeretek összesen: Összes osztályra Idegen nyelv összesen
Német nemz.cs
ÓRASZÁMOK ÉVFOLYAMONKÉNT 2.o. 3.o. isk. isk. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. otth. otth. 8,5 8 7,5 4 4 4 2 2 2 3 3 3 3 4,5 4,5 4,5 4,5 3 3 3 0.5 1 1 1 1.5 2 2 2 1.5 1.5 0,5 1.5 1.5 1 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 5 5 5 3 5 2.5 2 ,5 1 1 0.5 0.5 0.5 0.5
1.o isk. otth. 8,5
5
5
0,5 0,5
0,5 0,5 0,5 0,5 Csoportbontások
1,5
1,5
1 1 2,5 2,5 2,5 2,5 257
11
48,5 8 20 30 2,5 5,5 4 3 3 0,5 3 3 8 1 8 8 30,5 3 0.5 1 0.5 191,5 283
1.5 1.5 1.5 1.5 1 1 1 2 ,5 0.5
22.5 45
25,5 45
0,5 1 1
0,5 0.5 1
0,5
0,5
1
1
1
1
2,5 2,5
3,5 7
3 6
1 1 3,5 7
1 0.5 1 1 4 8
4 2,5 4 0.5 5 2 18 32
6 6
6 6
6 6
27 27
3 6 3 6 Fejlesztő foglalkozások, szakkörök
Egyéni felzárkóztatás 1,5 tehetséggondozás Matematika előkészítő Német második nyelv Angol második nyelv Adminisztráció 1 összesen 2,5 összes osztályra 2,5 ÉVES ÓRÁSZÁM MINDÖSSZESEN
4 2 3 3 1
24 48
22 22 23 22 22 23 Nem kötelező órák 0,5 0,5 0,5 1
0,5
Össz.:
0.5 25,5 51
22 27
8.o.
2
1 3 3
6,5
1 1 1 1 2 2 Összes osztályra
1 1 1 1 4 8
1 2 1 2 1 2 1 8 4 20,5 8 30,5 372,5
Telekes Béla Tagiskola Kötelező órák Magyar ny. ir. Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Kötelező órák összesen: nem kötelező órák Sport-játék Informatika Környezetvédelem Nem kötelező órák összesen: Egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás Mindösszesen: Adminisztráció
1.o. 9-8
2.o. 8-9
3.o. 8-8
4-5 1-1 1-1 1-1 1-1 5-5 22-22
5-4 1-1 1-1 1-1 1-1 3-3 20-20
4-5 2-1 1-1 1-1 1-1 3-3 20-20
4.o. 8-7 3-3 4-5 2-1 1-1 1-1 1-1 3-3 23-22
Össz.: 33-32 3-3 17-19 6-4 4-4 4-4 4-4 14-14 85-84
1 -1 0-1
1-1 1-1 0-4
1-1 0-1
0-1
0-1
2-6 2-1
2-1
2-1
2-1
8-4
24-24 1-1
23-23 1-1
23-23 1-1
27-26 1-1
95-94 4-4
1.7. Az előírt tanagyag és követelmények A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert az 1. sz. melléklet tartalmazza.
12
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközözök kiválasztásának elve
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a szakminisztérium hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanórai taneszközöket a nevelő szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterv alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: az új taneszközök használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetekben vesszük be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. Ezzel segíteni kívánunk a hátrányos helyzetű tanulóknak, hogy tartós tankönyv álljon a rendelkezésükre. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. A jelenlegi választásunkat meghatározta, hogy a tankönyv, taneszköz: NAT- kerettanterv kompatibilis legyen. Helyi tantervünkhöz illeszkedjen. Alkalmas legyen órai vagy otthoni differenciált feladat adására, feladatok megoldására.
13
A tanulók számára a legmegfelelőbb ismeretek nyújtsa, áttekinthető, „tanulható” legyen. Kivitele esztétikus és tartós legyen. Az ára a szülők számára megfizethető legyen. -
Szükség esetén több éven keresztül használható legyen.
-
Segítse elő a kompetencia alapú oktatást és az integrált oktatást.
3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának
részletes szabályai 3.1.A NAT és a kerettantervi szabályozás A több változatban készült kerettantervek a Nat-ban megfogalmazott elvek, célok, fejlesztési feladatok és műveltségtartalmak feldolgozását építik be a tantervi feldolgozásba a képzési szakasz sajátosságai szerint iskolatípusokra vonatkozóan. A kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, új feladatként a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a rendelkezésre álló, illetve ajánlott időkerete. A szakmai önállóság jegyében egyedi tantervek készíthetők az intézményekben (akkreditáltatás). A Nat alapján a kerettantervek határozzák meg a tanulás-tanítás folyamatában elsajátítandó fejlesztési követelményeket, az elvárt tudás mélységét, szervezettségét és alapul szolgálhatnak a kimeneti követelmények meghatározásához. A kerettantervek köre segíti a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozást, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. A műveltségterületek anyagai az 1-4. évfolyam, az 5-8. évfolyam kerettanterveiben kerültek feldolgozásra. A helyi tanterveink megfelelnek a választott kerettantervnek. A helyi tantervet az iskola arculatára jellemző tanítási-tanulási tevékenységekkel töltöttük meg a rendelkezésre álló, átlagosan tíz százalékos időkeretben.
14
3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok Erkölcsi nevelés - életszerűsége, kötelesség, munka, türelem. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott esetben képes a szabályok újraértelmezésére. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése). Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt.
Egyre
rendszeresebben
részt
vesz
szűkebb
közösségében
nemzeti
hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti 15
ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egyegy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat. Ennek erősítéseként kirándulásokat a Határtalanul pályázat keretében, amelynek során 7.évfolyamosaink megismerkedhetnek a külhonban élő magyarok életével. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát. Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a közösségi hagyományokat Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják
Az önismeret és társas kultúra fejlesztése Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok megosztásának fontosságát 16
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait. A testi és lelki egészségre nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes légző gyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével. 17
Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját. A családi életre nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat, megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhesség-megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (közszolgálati tevékenység) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. Bizonyos helyzetekben 18
kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is Fenntarthatóság, környezettudatosság (környezetvédelem) Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek megőrzésére Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanulóban kifejlődnek a környezet-harmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság fogalmát. Gazdasági és pénzügyi nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.
19
Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását, viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba. Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai ismereteit alkalmazza pénzügyekkel
kapcsolatos
feladatokban.
Képes
összehasonlítani,
hogy
különböző
országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között. Médiatudatosságra nevelés Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.
A tanulás tanítása Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam: A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból adódó otthoni feladatok
elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam: A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, 20
jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. Kulcskompetenciák - (a konkrét tevékenységek, amelyek a tantárgyi helyi tantervekben jelennek meg) -
Anyanyelvi kommunikáció
-
Idegen-nyelvi kommunikáció
-
Matematikai kompetencia
-
Természettudományos és technikai kompetencia
-
Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia
-
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
-
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
-
A hatékony, önálló tanulás
A nevelési területek kidolgozásánál az alábbi ajánlásokat vesszük figyelembe:
-
A médiatudatosságra nevelés (Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság);
-
A fenntarthatóságra nevelés (az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága);
-
A pályaorientáció kiemelt fejlesztési-nevelési feladatként való megjelentetése (a Nemzeti Pályaorientációs Tanács);
-
Az egészséges életmódra nevelés, teljes körű iskolai egészségvédelem (EMMI, Egészségügyi Államtitkárság);
-
A családi életre nevelés (Népesedési Kerekasztal);
-
Fogyasztóvédelmi szempontok (Fogyasztóvédők Országos Egyesülete);
-
Biztonságos közlekedés, a KRESZ oktatása (ORFK)).
21
3.3. Egyes köznevelési feladatokra vonatkozó szabályok és megvalósításuk 3.3.1. A hit- és erkölcstan oktatása Intézményünkben a hit –és erkölcstan oktatása a 2013-2014. tanévtől kerül bevezetésre felmenő rendszerben. Az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását az egyházak nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalta a köznevelési törvény. Intézményünkben ennek megfelelően folyik a hittan oktatása. Iskolánkban a római katolikus és református hitoktatásra jelentkezhetnek a tanulók. A korábbiakban is szervezett keretek közt a hitoktatás intézményünkben. Látogatottságuk tekintetében a római katolikus hittanon vettek részt többségében tanulóink. Aki nem jelentkezik egyik egyház által szervezett hitoktatásra sem, annak erkölcstan oktatást szervezünk. Mind az alsó, mind a felső tagozat vonatkozásában 1-1 pedagógus rendelkezik a megfelelő végzettséggel.
3.3.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése A 2012-2013. tanévben az 1. 5. évfolyamon a mindennapos testnevelést (5 óra/hét) felmenő rendszerben bevezettük, az iskolaotthonos osztályoknál már az ezt megelőző évben. A heti öt testnevelési órából kettő órát a következő lehetőségekkel váltunk ki megfelelő létszámok mellett: -
Minden évfolyamon lehetséges az iskolai sportkörben való sportolás. - Az iskola kötelezően biztosítja a sportkör működését (Knt.27.§ (13)).
-
Versenyszerű sportolás (kérelem alapján és versenyeredménnyel, valamint sportszervezeti igazolással)
-
Az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről.
-
Gyógytestnevelésen való részvétel.
3.3.3. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata. A szabadon választható tárgyak közül a tánc és dráma tantárgy választásakor ezt tartottuk szem előtt. A megemelt óraszámú ének-zene és vizuális kultúra is ezt a célt szolgálja. Az iskola délutáni foglalkozási keretében kiegészíthető különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére.
22
Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli feltételeit, lehetőségeit. Ezt a műveltségterületet a művészeti tantárgyak (ének, rajz, technika, tánc és mozgás) keretében valósítjuk meg. 3.3.4. Idegen-nyelv oktatás Az első idegen-nyelv oktatása a negyedik évfolyamtól kezdődik. Választható nyelvek az angol, vagy a német.
A német nemzetiségi nyelvoktatást a 2012-2013. tanévben vezettük be, felmenő rendszerben. 3.3.5. Nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás Magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás A nemzetiségi nevelés-oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek, tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben. A Pedagógiai Programban rögzített alapelvek természetesen vonatkoznak a nemzetiségi oktatásra-nevelésre is. Azokkal a helyi sajátosságokkal bővítjük, melyek az iskola roma tanulóinak társadalmi, szociális és kulturális helyzetéből adódnak. Életkörülményeit tekintve a község átlaglakosságánál is lényegesen rosszabb helyzetben van a roma etnikumhoz tartozó népesség. Többségében rossz lakáskörülmények között élnek, jövedelmük jórészt családi pótlékból és járadékból áll, gyermekeik jelentős szociális hátrányban vannak a többi tanulóval szemben. A roma származásúak felemelkedéséhez, társadalomba való beilleszkedéséhez nyilvánvalóan az egyik legfontosabb lépés, hogy iskolai végzettségüket tekintve kerüljenek ki jelenlegi hátrányos helyzetükből, melyért az oktatási intézmények tehetnek a legtöbbet, így a mi iskolánk is felvállalta ezt a feladatot. Iskolánkban eddig is fontos feladatnak tekintettük a szociális és tanulmányi hátrányban lévő tanulók felzárkóztatását, fejlesztését. A tanulmányi nehézségekkel küszködő tanulóinknak, köztük a roma etnikumhoz tartozó gyerekeknek, szükségük van fejlesztő foglalkozásokra. Azért kívánjuk a magyar nyelvű roma/cigány nevelési-oktatási programot megvalósítani, hogy tanulóinknak reális esélyt biztosítsunk a továbbhaladásra, a középiskolába való eredményes felkészülésre. Természetesen a programnak fel kell vállalnia a komplex nevelést, beleértve a másság elfogadását, a toleranciára való képesség kialakítását, a pozitív értékrendek elfogadtatását, az előítéletek megszüntetését. El kell érnünk, hogy tanulóinkkal nyíltan és őszintén tudjunk beszélni e témákról, rá tudjunk világítani a romákkal szembeni negatív előítéletek 23
helytelenségére, reálisan, pozitív szemlélettel tudjanak e tekintetben gondolkodni. A cigány kulturális és művészeti értékek megismertetésével, a hagyományos cigány mesterségek értékteremtő funkciójának bemutatásával hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az értékteremtés nem egyes népcsoportok privilégiuma. Juttassuk el tanulóinkat odáig, hogy értsék, minden ember annyit ér, amennyit a társadalom felemelkedéséért tesz. Településünkön a roma lakosság nagy része beilleszkedett a helyi társadalomba, megtartják az együttélés általános szabályait, elfogadtatták magukat a falu lakosságával. Az iskolában évfolyamonként két osztály van. A program elindításával nem terveztünk csak roma etnikumhoz tartozó tanulókból álló osztályokat kialakítani, mert véleményünk szerint ez negatívan befolyásolná az eddig kialakult jónak mondható gyakorlatot, nem kívánt feszültségeket idézne elő. Vegyes összetételű osztályban több a nevelési lehetőség a fentebb említett pozitív értékek kialakítására.
Ugyanígy
nem
változtatunk
a
korrepetálási,
tanulószobai,
szakköri
foglalkozások eddigi rendjén, ahol képességei alapján együtt tanulhat a roma etnikumhoz tartozó tanuló a többi gyerekkel. A roma etnikumhoz tartozó tanulók kétharmadának komoly tanulmányi nehézségei vannak, és többségében a szülők otthon nem tudnak segítséget nyújtani a felkészülésben. Továbbhaladási esélyeiket úgy tudjuk növelni, ha a cigány/roma nemzetiségi nevelés-oktatás keretében biztosítjuk számukra a szakszerű segítséget. A tehetséges roma fiatalok fejlesztése kiemelt feladat, hiszen a pozitív példa nevelőereje jelentős. Iskolánkban az osztályok és csoportok kialakításánál eddig sem szerveztünk csak roma tanulókból álló osztályokat, csoportokat, korrepetálási és szakköri foglalkozásokat. Évfolyamonként kiscsoportos, vagy szükség szerint egyéni felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk a szabadon választható órakeret terhére az esélyegyenlőtlenség megszüntetése érdekében. Ezt a tevékenységet egészíti ki a középiskolai előkészítő foglalkozás, amely lehetőséget ad a tanulmányi elmaradások pótlására. A diákönkormányzat rendezvényein és a diáksportköri foglalkozásokon a résztvevő roma tanulók aránya magas, jó lehetőség adódik a nevelési célok megvalósítására, tehetségük gondozására. A cigány/roma nemzetiségi program konkrét megvalósításának színterei és témái: A kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája népművészet, tánc és játék valamint hagyományok. A heti egy tanórára kiterjedő kötelező roma/cigány népismeret oktatása mellett heti legalább két tanórának megfelelő időkeretben roma/cigány kulturális tevékenységet is biztosítunk az egyéb foglalkozások keretében: kézműves foglalkozások, színházi előadások, képző –és 24
iparművészeti kiállítások, roma művészeti-kulturális programokon való részvétel. A roma felzárkóztató oktatás biztosítja a kulturális értékek megismerését, történelmi, irodalmi, képzőművészeti, zene- és tánckultúra, valamint a hagyományokról szóló ismeretek oktatását. Elősegíti a tanulók iskolai sikerességét, felzárkóztatását, a tehetségek kifejlesztését. A program legfőbb célja, hogy ismerve a roma etnikumhoz tartozó tanulóink és családjaik helyzetét, problémáit, esélyt tudjunk adni a minél magasabb iskolai végzettség megszerzéséhez, mert ez lehet a gazdasági felemelkedés, a társadalomba való beilleszkedés egyik kulcsa. 3.3.6. Nyelvoktató német nemzetiségi nevelés-oktatás A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás egyik célja a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó gyermekek, tanulók jogegyenlőségének érvényesítése a közoktatási rendszerben. A német nyelv tanulása, annak használata a magyarországi németek továbblépésének fontos feltétele. A nyelv a kultúra egy része. Az iskola feladata, hogy ehhez az alapokat biztosítsa. A nyelvipedagógiai munka ma már sajnos nem számíthat a családok nyelvi támogatására, nem tudják biztosítani a tanulók számára a nyelvi környezetet. Ezért az iskolának olyan ismereteket kell nyújtania, mely lehetővé teszi a nyelv elsajátítását, használatát. Az iskolában a nyelvet őseink anyanyelveként oktatjuk. Célunk a kétnyelvűségre törekvés, a kisebbségi identitástudat erősítése. Fő feladatunk az anyanyelvű, anyanyelvi nevelés, oktatás biztosítása, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi önazonosság erősítése, az anyanyelvi kultúra átörökítése és fejlesztése. 3.3.7. A nemzetiségi kultúra megismertetése a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére A kisebbségi népismeret a tantárgyi órák keretében is lehetőséget nyújt arra, hogy a nem adott nemzetiséghez tartozó tanulók is ismereteket szerezzenek . Cigány/roma kultúra Osztályfőnöki óra: kisebbségi lét, másság, tolerancia. Gazdasági- társadalmi érvényesülés és a szakképzettség viszonya. Kisebbségek jogai, önszerveződés formái. Életvitel. Negatív előítéletek és a valóság. Történelem és kultúra, szokások, hagyományok. Magyar nyelv és irodalom: Roma szólások, mondák. Roma mesék. Roma versek. Rajz: Roma naiv festészet. Roma kultúra szín és motívum világa, megjelenési formái. Roma kézművesség. Illusztráció roma irodalmi művekben. 25
Történelem: Az északnyugat-indiai őshaza elmélete. A közvetlen történeti bizonyítékok hiánya és okai. Az átvonulás területei Európán. A romaság jogait segítő és korlátozó intézkedések, rendeletek. Fajelmélet a történelem során hangsúlyozva ennek helytelenségét és ellentétben állását az Emberi Jogokban foglaltakkal. Ének-zene: A cigányzene és a magyar népzene kapcsolata. Néhány cigánymű megismerése. Világhírű cigányzenészek munkássága, hazánk jó hírnevét szolgáló tevékenysége. Technika: Cigány kismesterségek értékteremtő funkciója. A tevékenységfajták ismertetése, hasznossága, technikai szempontból történő elemzése. Egyszerű tárgy készítése. (cigányfúró) Testnevelés, sport: A testi-lelki egészség kialakításával, megőrzésével kapcsolatos feladatok. Helyes higiénés szokások kialakítása. A diáksportköri tevékenységbe minél több roma fiatal bevonása. Biológia: Az ember származásával kapcsolatos ismeretek elsajátítása során a fajelmélet tarthatatlanságára való rámutatás. Földrajz: A társadalmi-természeti adottságok és a kisebbségek helyzetének összefüggései. Élet a különböző fejlettségű társadalmakban. Német/buléner kultúra A XIX. század második felében Rudabányán - hosszú évek után - ismét beindult a nagyüzemi vasérckitermelés. Ehhez helyben nem állt rendelkezésre elegendő szakember, ezért máshonnan kellett a szakképzett munkaerőt pótolni. A bányatársulat német érdekeltségű volt, a könyvvitele is német nyelvű, ezért szívesebben alkalmaztak német nyelvterületről érkező, illetve kétnyelvű munkásokat, akik a Monarchia különböző részeiből érkeztek, elsősorban a felvidéki Szepességből. Mivel többségük Dobsináról jött, ezért a helyi németség ehhez a városhoz kötődik leginkább. A bulénerek története a XII. századra nyúlik vissza. A Felvidék területére (Szepes megye) ebben az időben kerülnek az első német telepesek. A szomszédos Torna megyében már jelentős számban éltek németek. A szepesi németeknél két nagy csoportot lehet megkülönböztetni: a dél-szepességi, vagy gründler és a felső-szepességi németséget. A dobsinai német beszélt nyelv a délszepesi nyelvjárással rokon. A dobsinai német nép nyugati német (a Rajna középső folyásának vidékéről), keleti-középnémet (az Érchegység nyugati vidékéről) és bajor (Stájerország vidékéről) származó népcsoportok keveredésével keletkezett, amit nyelvészeti, néprajzi és kultúrtörténeti adatokkal lehet igazolni.
26
A buléner németek történetét, a településhez való kötődését, a hagyományaik megismertetését fontosnak tarjuk azon tanulók számára is akik nem vesznek részt a német nemzetiségi nyelvoktatásban. A helyi németek története elsősorban a történelem és német tantárgy keretein belül kerül feldolgozásra. Történelem: 6. osztály
Magyarország népei a XV. Században. A reformáció és a katolikus egyház megújulása hazánkban.
7. osztály
Magyarország a Habsburg birodalomban. A polgárosodó magyar társadalom
8. osztály
Nemzeti és etnikai kisebbségek A népi kultúra hagyományai határon túl.
Német nyelv: Témakör: Ünnepek és hagyományok 4. osztály dalok, játékok 5. osztály mondókák, dalok 6. osztály buléner szavak 7. osztály buléner versek 8. osztály buléner németek története
27
3.3.8. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egyegy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik 28
különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására. Intézményünkben több mint 25 éve folyik nagy hatékonysággal sni-s tanulók oktatása-nevelése külön erre a célra létrehozott csoportokban. Az integrált oktatásra is felkészültek vagyunk. 3.3.9. Egész napos iskola A Nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 4.§ 4. pontja rendelkezik az egész napos iskoláról: -
Az egész napos iskolába a tanuló választásának megfelelően, kiskorú esetén a szülő egyetértésével jár a gyermek.
-
Olyan szervezési forma, ahol a kötelező és egyéb foglalkozásokat délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen elosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.
-
Biztosítja: a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
-
Többlet pedagógiai támogatást a tananyag megértéséhez és elsajátításához azon tanulók számára, akik bármely okból egyéni tanulási nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek.
Az intézményben az alsó tagozaton évfolyamonként működtetünk iskolaotthonos osztályokat is. Iskolaotthonos (egész napos nevelés-oktatás) rendszer: Az iskolaotthon, mint munkaforma biztosítja az óvodából az iskolába történő átmenet zökkenőmentes megvalósítását. Jól segíti az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes tanulási szokások kialakítását. A gyermekek nevelését-oktatását minden osztályban két tanító irányítja. A tanulók naponta 8 órától 16 óráig tartózkodnak az iskolában, részt vesznek a tanítási órákon és a szabadidős tevékenységeken. Az iskolaotthonos munkaforma és a 29
pedagógiai programunk összhangja biztosítja a tananyag elsajátítása és a tanulók személyiségének teljes körű fejlesztése mellett a gyermekek együttműködő és tolerancia képességének kialakítását, fejlesztését valamint egymás elfogadásának, segítésének természetes napi gyakorlatának igény szinten történő kialakítását, az eredményes felzárkóztatás és a színvonalas tehetséggondozás lehetőségét egyaránt. A tantárgycsoportos oktatás garancia a folyamatos műhelymunka megvalósításához, a szakmai tapasztalatok átadásához, a tartalmi és módszertani egységesség kialakításához. Ez a munkaforma jó lehetőséget biztosít a tanítók számára, hogy professzionális szinten képesek legyenek saját tantárgyaik tanítására megőrizve és kiteljesítve saját pedagógiai arculatukat is. A délelőtti és a délutáni tanítási órák között gazdag és színvonalas szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók. Az iskolaotthon napi időbeosztása jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és egyenletesebb terhelést biztosít számukra. Több lehetőség nyílik a beszélgetésre, megfigyelésre, nevelési helyzetek elemzésére és kihasználásra. A reggeli beszélgető körben a gyermekek élményei, problémái, gondjai, kérdései kerülnek felszínre, meghallgatást, megértést tapasztalnak és segítséget kapnak. Fejlődik empatikus, tolerancia- és tűrőképességük. Nyugodtabban, feszültség mentesebben kezdik meg a tanulást. A tanítási óra és az önálló tanulás órarendi egység biztosítja a napi tananyag elsajátítása mellett az ahhoz kapcsolódó házi feladat elkészítését, gyakorlást, felzárkóztatást, tehetséggondozást, a tananyag megértésének, esetleges hiányosságainak, bizonytalanságainak azonnali visszajelzését. Célunk az iskolaotthonos munkaforma keretein belül: -
személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a tanórákon és a szabadidős tevékenységek során,
-
a kommunikációs készség fejlesztése,
-
a differenciált készség- és képességfejlesztés biztosítása,
-
higiéniás, társas, magatartási és helyes munkaszokások kialakítása,
-
helyes magatartási szabályok elsajátíttatása, a közösségi normák kialakítása, betartása, betartatása,
-
egészséges és kulturált életmód kialakítására nevelés,
-
a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,
-
önálló tanulásra, önművelésre nevelés
-
konfliktuskezelési technikák tanítása (beszélgető-kör), hatékony működtetése, 30
színvonalas tanítási órán és iskolán kívüli programok szervezése és lebonyolítása a
-
tanulók bevonásával, igényeik figyelembevételével, -
info-kommunikációs képességek fejlesztése,
-
népszokások, hagyományok megismerése és ápolása.
(Az egész napos iskolai központi program megjelenése után a helyi programot mellékeljük.) 3.3.10. Napközi, tanulószoba A szülők igénye, hogy az iskolában biztosítsák gyermekeik számára a délutáni napközi otthonos foglalkozást alsós korcsoportban. Így megvalósul a gyerekek színvonalas ellátása, felkészülésük hatékonysága. A különböző műveltségi területek tartalmának megvalósítását a napközi keretein belül, a tanórán kívüli, illetve a szabadidős foglalkozások tartalmának egymásra épülését, ezek programjaival igyekszünk elérni. A napközi A szabadidős programok szervezésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: -
A tanulók iskolai közérzetét, ami a mindennapi munkát pozitívan befolyásolja.
-
Az életkori sajátosságoknak megfelelő programok álljanak a gyerekek rendelkezésére.
-
A programok legyenek egyszerre tantárgysegítők és szabadidős jellegűek.
-
Belső biztonságot nyújtó társas életet teremtsenek a gyerekek számára.
-
A tanulók legyenek részesei a programok megszervezésének.
-
A szabadidő tartalmas eltöltése váljon a tanulók igényére!
A szabadidős programokat közvetlenül az ebédelés illetve a tanulási idő után tartjuk. A szabadidős programok formái: Manuális foglalkozás A tanulók kézügyességét, kreativitását, alkotó képességeit fejlesztő foglalkozási formák (festés, papírmunkák, agyagozás, gyöngyfűzés, stb.)
31
Kulturális foglalkozás A különböző tantárgyi területeken elsajátított ismereteket mélyíti el, bővíti azokat (zene, ünnepek, mesék, filmek, stb.). Fejleszti a gyermekek játékkultúráját. Sokféle játékkal, azok szabályaival ismerteti meg őket (pl. népi, - társas, - táblás, - sport, - csapatjátékok). Könyvtárlátogatás, mely az olvasást, a gyűjtőmunkát, az ismeretek bővítését szolgálja. Séta, sportfoglalkozás Szorosan összekapcsolható a játékokkal. Amennyiben az időjárási feltételek megengedik a lehető legtöbb időt töltsünk a szabadban. Az egészséges testmozgást szolgálja az udvari és tornatermi játékok sokasága. A foglalkozás a közösségfejlesztés, az ügyesség, figyelem, kitartás, tolerancia, együttműködés készségfejlesztésének színtere.
A felkészülési idő, tanulás A szabadidős sávot követően valósul meg. A tanulók, ha jól érzik magukat a napköziben, szívesen végzik el ezt a feladatukat is. Tanári segítség mellett oldják meg házi feladatukat, segítséget kapnak, ha szükséges. Az önálló tanulás, tervezés, feladatvégzés, szabályok, kitartás, segítségnyújtás eszközével kompetenciafejlesztés valósul meg a tanulási időben. Nevelői beszélgetés és értékelés: Jelentősebben a hét elején és végén jelentkezik. A tanulók elmesélik élményeiket számukra fontos személyeket. A tanító ennek tükrében hatékonyabban tervezheti fejlesztő munkáját. A programok, a heti munka közös értékkelése javítja a csoport munkájának hatékonyságát, a tanulók közérzetét.
A tanulószoba Felső
tagozatos
tanulóknak
szervezzük,
a
másnapi
tanórákra
való
felkészülés
eredményességét kívánjuk biztosítani. Órakerete 3 óra/nap, a tanórák után csatlakoztatva. Megszervezésében fontos szempont a „TANULÁS-TANÍTÁSA”. A
tanulószoba
megszervezésénél
figyelünk
megteremtésére.
32
a
szakkorrepetálás
lehetőségeinek
3.4. Választható tantárgyak, a pedagógusválasztás szabályai Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a nemzetiségi német nyelvet, a magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi népismeretet és a hit- és erkölcstant. Az idegen nyelv esetében két nyelv közül (német, angol) választhatnak tanulóink ez alapján kerül sor a csoportok kialakítására. A német nemzetiségi nyelvoktató és a cigány/roma nemzetiségi csoportok szülők írásbeli nyilatkozata alapján kerülnek megszervezésre első évfolyamtól, felmenő rendszerben. A hit-és erkölcstan csoportjait is az igények függvényében szervezzük meg. Az egyéb foglalkozások a választható tantárgyak köréből kerülnek ki. Ezen a téren igyekszünk bővülő kínálatot nyújtani. Felmérjük a szülői, tanulói igényeket, számba vesszük lehetőségeinket és ezen tényezők figyelembe vételével készítjük el a kínálatot. Az egész napos iskola megléte és a pedagógusok kötelező óraszámának emelkedése lehetőséget teremt arra, és késztet is bennünket arra, hogy minél színesebb legyen a választék. Tervezünk Tánc és mozgás, elsősegélynyújtó, közlekedési, katasztrófavédelmi, sport, nyelvi, informatika, életviteli (sütés-főzés, kézimunka, kertápolás) foglalkozásokat. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. Az iskola minden év május 20-ig felméri hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán kíván részt venni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanórai foglalkoztatás szabályai érvényesek. A pedagógus választás tekintetében a kis tanulói és pedagógus létszámot figyelembe véve nincs lehetőségünk választást kínálni a szülők számára.
33
3.5. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja 3.5.1.Tanulmányi munka ellenőrzése, értékelése Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulók teljesítményének értékelésében megjelennek a szummatív értékelés mellett a diagnosztikus, és a formatív értékelés elemei. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik, értékelik. Az ellenőrzés, értékelés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 2-8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél: -
a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
-
az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban: -
az ének-zene, a vizuális kultúra, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
-
a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül,
-
a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A nevelők célja a tanulók teljesítményének értékelésekor a tanulók meglévő képességeinek, előzetes tudásának feltárása. Az értékelésben kiemelkedő szempont a tanuló önmagához viszonyított fejlődésének kimutatása. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 34
A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: -
Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.
-
A hagyományos érdemjegyre való áttérés szabályai a következők:
Az első és második évfolyamon félévkor, és az első évfolyam év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: -
KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
-
JÓL TELJESÍTETT
-
MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
-
FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
A második - nyolcadik évfolyam a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. A második évfolyam év végén, valamint a harmadik - nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. A kötelezően választható tárgyak közül az erkölcstan, tánc és dráma, valamint a szabadon válaszható tárgyak közül a tánc és dráma, a cigány népismeret és tánc és mozgás értékelése szövegesen történik: részt vett –szöveggel. A második évfolyam év végén, valamint a harmadik – nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanulók tudásának értékelésénél és minősítésénél az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az a tanuló, aki az adott tantárgyból dicséretet érdemel, a jeles helyett kitűnő minősítést kap. A tanulók értékelése félév végi és tanév végi osztályzatokkal: -
Kitűnő a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeken felül teljesít, ismeretei, tudása meghaladják azt, tanulmányi versenyeken, egyéb megmérettetéseken bizonyította tudását, tanév közben jellemzően csak ötös érdemjegyekkel rendelkezik.
-
Jeles a minősítés akkor, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan szabatosan fogalmaz, ki tudja fejezni a lényeget, tud önállóan és összefüggően beszélni. A tanév közben kapott érdemjegyeinek átlaga is ezt tükrözi.
35
-
Jó a minősítés akkor, ha a tantervi követelményeket megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget, a tanév közbeni teljesítményére kapott osztályzatok átlaga nem éri el a 4,5-öt.
-
Közepes az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, hibákkal tesz eleget, ismeretei hiányosak, önálló munkára, önálló szóbeli kifejtésre csak nevelői segítséggel képes.
-
Elégséges, ha a tanuló a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártasságokkal rendelkezik. Válaszaiban dominál az egyszavasság, fogalmakat nem ért, nem dolgozik önállóan.
-
Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek a nevelő segítségével sem tud eleget tenni, a minimumot nem tudja.
A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. A heti egy órás tantárgyaknál félévente legalább 3 érdemjegyre van szükség. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító pedagógusok, melytől indokolt esetben eltérhetnek a felmérők nehézségi fokát figyelembe véve: 0-33% -elégtelen(1)
34-50%-elégséges(2)
76-90%-jó(4)
91-100%-jeles(5)
51-75%-közepes(3)
A félévi osztályzatot az értesítőbe, az év végit a bizonyítványba be kell jegyezni.
36
Az iskolai beszámoltatások formái Szóbeli beszámoltatás: felelet, kiselőadás Írásbeli beszámoltatás Az írásbeli beszámoltatás intézményünkben alkalmazott formái: -
írásbeli felelet
-
röpdolgozat
-
dolgozat
-
év eleji, félévi és év végi felmérés
-
a tanár által készített mérőeszközök
-
standardizált mérőeszközök
Az írásbeli beszámoltatás rendje: Az írásbeli felelet az óra számon kérő részében a szóbeli feleletet helyettesíti. Ennek keretében két-három tanuló írásban ad számot tudásáról, míg társai szóban felelnek. Teljes értékű érdemjeggyel értékelhető írásbeli beszámoltatási forma. A röpdolgozat előző néhány óra tananyagát tartalmazó kérdéssor megoldását jelenti, amelyet szintén érdemjeggyel értékelünk. A témazáró dolgozat egy adott témakör lezárásakor kerül sor, melyre a tanulókat felkészítjük, megírásának időpontját előre közöljük. A dolgozatra adott érdemjegy fontos szerepet játszik a félévi és év végi osztályzatokban. Az év eleji, félévi és év végi felmérések anyagát a munkaközösségek tagjaival egyeztetjük. Akárcsak a témazáró dolgozatokat, ezeket is meghatározott időben íratjuk, s idejüket tanmenetben rögzítjük. A félévi és év végi felmérésekben a tanulók egy egész időszakban megszerzett tudás, ismeretanyag elsajátításáról adnak számot. Egységes kérdéssorral igyekszünk biztosítani a tanulócsoportok ismereteinek összehasonlíthatóságát is. Ezekre az írásbeli beszámoltatási formákra adott érdemjegy kapja a legnagyobb hangsúlyt a félévi, illetve az év végi osztályzatokat illetően.
37
Minden tantárgycsoportban helyet kapnak ezek az értékelési formák. Alkalmazásuk gyakorisága és a választott forma tantárgyakként változó. Az írásbeli beszámoltatási formáknál a tanulókkal előre közöljük az értékelés szempontjait. A legelterjedtebb a pontozással vagy százalékolással történő értékelés. Javítási lehetőséget indokolt esetben a nagyobb súllyal szereplő dolgozatok esetében biztosítunk.
A tanulási folyamatban fontos, hogy a végző/összegző minősítésnek megfelelő, - a különböző tantárgyak sajátosságaihoz igazított – további árnyalt kifejezéseket alkalmazzunk. Az írásbeli beszámoltatás korlátai: -
A tanulóktól csak a megtanított ismereteket kérhetjük számon.
-
A nagyobb hangsúllyal bíró dolgozatokra tanulóinkat, előzetes összefoglaló, rendszerező órán, órákon készítjük fel.
-
A témazáró dolgozatokról legalább egy héttel előre tájékoztatjuk a tanulókat.
-
Egy nap legfeljebb egy témazáró (félévi, év végi dolgozatot) íratunk.
Pedagógiai munkánkban a továbbhaladás nélkülözhetetlen feltétele az ellenőrzés és az értékelés, amelyet legtöbbször együtt emlegetünk. Az értékelés és az osztályozás is azonos fogalomkörbe tartozik, mivel mindkettő minősítés. Az osztályozás a tanulási célok (követelmények) egybevetése a tanuló összteljesítményével rangskála segítségével. Az értékelésnek két fő típusa van: a formatív és a szummatív értékelés. A formatív (formáló-segítő) értékelés, a szummatív (összegző + lezáró) viszont a nagyobb egységek végén megejtett minősítés. Mindkét értékelés lehet érdemjeggyel kifejezett és érdemjegy nélküli. Az ellenőrzés folyamatában nagy hangsúlyt helyezünk az önellenőrző képesség fejlesztésére, melynek során a tanuló önmaga győződik meg a tanulás eredményességéről, maga bírálja el teljesítményének helyességét, illetve hibáit.
38
Az értékelés típusai: A leggyakrabban alkalmazott formatív értékelés típusai: -
szóban elhangzó (egy vagy több gyerek) válaszára irányuló ellenőrzés
-
rögzített válaszadást tételező feladat ellenőrzése: írásos vagy egyéb tevékenységgel (összekötés, aláhúzás, bekeretezés, megjelölés, sorszámozás, kiszínezés, berajzolás, stb.) rögzített válaszadás feladatlapon.
Az ellenőrzésnek a fent leírt formáira minden tanítási órán többször is sor kerül, s a tanulók valamennyi teljesítményére irányul- részben minősítő jelleggel. A tanítás-tanulás folyamatát lezáró ellenőrzés a szummatív értékelés minősítő jelleggel. Célja egy hosszabb tanulási szakasz (téma, tanév) eredményeinek megállapítása, rögzítése. A formatív értékeléssel együtt a tanuló eredményeinek meghatározását segíti. Az értékelés egy harmadik típusa a diagnosztizáló értékelés, amelyre általában újabb tanulási szakasz megkezdésekor, vagy új témakör előtt kerül sor annak érdekében, hogy a pedagógus tájékozódjon arról, milyen a diákok előzetes tudásának a szintje és mélysége. Az értékelésnek erre a formájára gyakran informálisan kerül sor, és az itt szerzett tapasztalatok sohasem számíthatók be sem a végső, sem a menetközi minősítésbe.
3.5.2.Magatartás, szorgalom értékelése, minősítése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket használjuk. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja,
-
a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik,
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti,
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,
-
tisztelettudó,
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; 39
Jó (4) az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja,
-
a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik,
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti,
-
feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti,
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt,
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása;
Változó (3) az a tanuló, aki: -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,
-
feladatait nem minden esetben teljesíti,
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,
-
igazolatlanul mulasztott,
-
szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van;
Rossz (2) az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti,
-
feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt,
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.
A magatartás elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
40
A tanulók szorgalmának értékelése és minősítése: A szorgalom értékelésekor és minősítésekor az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. A félévi és az év végi értékelést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,
-
munkavégzése pontos, megbízható,
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,
-
taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza;
Jó (4) az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,
-
a tanórákon többnyire aktív,
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti,
-
taneszközei tiszták, rendezettek;
Változó (3) az a tanuló, aki: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, 41
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik;
Hanyag (2) az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,
-
feladatait többnyire nem végzi el,
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek,
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A szorgalom elbírálásakor az egyes minősítések eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten -
példamutató magatartást tanúsít,
-
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
-
vagy osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
-
vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
-
vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.
Jutalmazási formák szóban és írásban: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, díjak odaítélése. Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
-
vagy a házirend előírásait megszegi,
-
vagy igazolatlanul mulaszt,
-
vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.
42
Az elmarasztalás formái szóban és írásban: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés és megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés és megrovás, fegyelmi tárgyalás során: nevelőtestületi megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, másik tanulócsoportba, osztályba való áthelyezés, kizárás. A dicséretet és az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
3.6. Csoportbontások egyéb foglalkozások elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a nemzetiségi német nyelvet, a magyar nyelvű cigány/roma nemzetiségi népismeretet és a hit- és erkölcstant. Az idegen nyelv esetében két nyelv közül (német, angol) választhatnak tanulóink, ez alapján kerül sor a csoportok kialakítására. A német nemzetiségi nyelvoktató és a cigány/roma nemzetiségi csoportok a szülők írásbeli nyilatkozata alapján kerülnek megszervezésre első évfolyamtól, felmenő rendszerben. A hit-és erkölcstan csoportjait is az igények függvényében szervezzük meg. Az egyéb foglalkozások a választható tantárgyak köréből kerülnek ki. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti a tájékoztatót a választható tantárgyakról. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. Az iskola minden év május 20-ig felméri, hogy a tanuló milyen szabadon választott tanítási órán, melyik egyház által szervezett hit-és erkölcstan órán kíván részt venni. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés tekintetében a kötelező tanórai foglalkoztatás szabályai érvényesek.
43
3.7.A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: -
egyszerűek
-
kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók
-
megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét
-
A teszteket évente április-májusban végezzük 1-8. évfolyamban.
-
Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük.
-
A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.
-
A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.
-
Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan):
-
tavalyi eredményhez képest
-
vagy év elejéhez képest
-
vagy az osztályátlaghoz képest
-
Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.
-
Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.
Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb
kondicionális
képességek
méréséhez
a
HUNGAROFIT
módszert
alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő: -
melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal
2. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: -
hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés
-
hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan
-
Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. 44
A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot
-
tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 3. Alap-állóképesség mérése: -
Képességmérés (gyorsaság) korcsolya 120 m
-
1-4. évfolyamon és 6-8. évfolyamon
-
Lényege: Előzetesen lemért 120 m-es pálya, melyet 4 szélén bója jelöl ki. A tanulók gyorsaságát mérjük. Párokban történik a mérés.
Kiegészítő mérések: -
Testmagasság
-
Testsúly
Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cmes beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat: 0 21 41 61 81 101 120,5
- 20,5 p → - 40,5 p → - 60,5 p → - 80,5 p → - 100,5 p → - 120,5 p → - 140,0 p →
igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra
A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni.
45
-
Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben.
-
Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés.
-
El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat.
-
Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait.
-
Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére.
-
A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat
Pontérték-táblázat: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybe vett izomsorok erejének, erő-állóképességének méréséhez. 1. osztály (7 éves korúak)
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 0,97 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45
fiú 1,00 1,03 1,06 1,09 1,12 1,15 1,18 1,21 1,24 1,27 1,30 1,33 1,36 1,39 1,42 1,45 1,48
Hanyatt-fekvésből felülés (db) lány 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
fiú 25 30 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90
46
Korcsolya 120 m gyorsaság (másodperc) lány fiú
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 16 20 20 24 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,08 1,11 1,14 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56
fiú 1,10 1,13 1,16 1,19 1,22 1,25 1,28 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,46 1,49 1,52 1,55 1,58
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,17 1,20 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65
fiú 1,23 1,26 1,29 1,32 1,35 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71
2. osztály (8 éves korúak) Korcsolya 120 m Hanyatt-fekvésből gyorsaság felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú 23 28 54 50 28 33 52 18 33 38 50 46 38 43 48 44 43 48 46 42 48 53 44 40 53 58 42 38 58 63 40 36 63 68 38 34 68 73 36 32 73 78 78 83 83 88 88 93
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 19 22 23 26 27 30 31 34 35 38 39 42 43 46 47 50 51 54 55 58 59 62 63 66 67 70 71 74
3. osztály (9éves korúak) Korcsolya 120 m Hanyatt-fekvésből gyorsaság felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú 26 31 46 42 31 36 44 40 36 41 42 38 41 46 40 36 46 51 38 34 51 56 36 32 56 61 34 30 61 66 32 28 66 71 30 26 71 76 28 24 76 81 81 86 86 91 91 96
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 21 24 25 28 29 32 33 36 37 40 41 44 45 48 49 52 53 56 57 60 61 64 65 68 69 72 73 76
47
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Pontérték 4. osztály (10 éves korúak) Korcsolya 120 m Helyből távolugrás Hanyatt-fekvésből gyorsaság páros lábbal (m) felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú lány fiú 1,24 1,34 29 33 46 42 1,27 1,37 34 38 44 40 1,30 1,40 39 43 42 38 1,33 1,43 44 48 40 36 1,36 1,46 49 53 38 34 1,39 1,49 54 58 36 32 1,42 1,52 59 63 34 30 1,45 1,55 64 68 32 28 69 73 30 26 1,48 1,58 1,51 1,61 74 78 28 24 1,54 1,64 79 83 1,57 1,67 84 88 1,60 1,70 89 93 1,63 1,73 94 98 1,66 1,76 1,69 1,79 1,72 1,82
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 22 26 26 30 30 34 34 38 38 42 42 46 46 50 50 54 54 58 58 62 62 66 66 70 70 74 74 78
5. osztály (11 éves korúak) Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,31 1,34 1,37 1,40 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,76 1,80
fiú 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93
Hanyatt-fekvésből felülés (db) lány 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96
fiú 35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100
48
Cooper-teszt (12 percig futás) lány 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620
fiú 1530 1550 1570 1590 1620 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 24 28 28 32 32 36 36 40 40 44 44 48 48 52 52 56 56 60 60 64 64 68 68 72 72 76 76 80
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,38 1,41 1,44 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,83 1,86
fiú 1,55 1,58 1,61 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,43 1,45 1,48 1,51 1,54 1,57 1,60 1,63 1,66 1,69 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,91
fiú 1,64 1,67 1,70 1,73 1,76 1,79 1,82 1,85 1,88 1,91 1,94 1,97 2,00 2,03 2,06 2,09 2,12
6. osztály (12 éves korúak) Korcsolya 120 m Hanyatt-fekvésből gyorsaság felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú 33 37 46 42 38 42 44 40 43 47 42 38 48 52 40 36 53 57 38 34 58 62 36 32 63 67 34 30 68 72 32 28 73 77 30 26 78 82 28 24 83 87 88 92 93 97 98 102
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82
7. osztály (13 éves korúak) Korcsolya 120 m Hanyatt-fekvésből gyorsaság felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú 35 39 46 42 40 44 44 40 45 49 42 38 50 54 40 36 55 59 38 34 60 64 36 32 65 69 34 30 70 74 32 28 75 79 30 26 80 84 28 24 85 89 90 94 95 99 100 104
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74 76 78 80 82 84
49
Pontérték 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Helyből távolugrás páros lábbal (m) lány 1,47 1,50 1,53 1,56 1,59 1,62 1,65 1,68 1,71 1,74 1,77 1,80 1,83 1,86 1,89 1,92 1,95 2,11
fiú 1,72 1,75 1,78 1,81 1,84 1,87 1,90 1,93 1,96 1,99 2,02 2,05 2,08 2,11 2,14 2,17 2,20 2,36
8. osztály (14 éves korúak) Korcsolya 120 m Hanyatt-fekvésből gyorsaság felülés (db) (másodperc) lány fiú lány fiú 37 41 44 40 42 46 42 38 47 51 40 36 52 56 38 34 57 61 36 32 62 66 34 30 67 71 32 28 72 76 30 26 77 81 28 24 82 86 26 22 87 91 92 96 97 101 102 106
Hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db) lány fiú 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 50 54 54 58 58 62 64 66 68 70
Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség merőzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelezni!
3.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk alapján (1)” Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.” A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a pedagógusok kötelessége különösen, hogy egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket, tanulókat. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. Az iskolai egészségnevelés hozzájárul, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és 50
felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódásaik szilárdak legyenek, és konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Általános célok, értékek a környezeti- és egészségügyi nevelésben Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt. A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése, a testi – lelki egészség megőrzése. Az iskola hitvallása „A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.” A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti – környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Felhívjuk a tanulók figyelmét a „fenntartható fogyasztás” jelentőségére és szerepére. Hosszú távú pedagógiai célok: -
az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és
-
erkölcsi megalapozása
-
az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése
-
rendszerszemléletre nevelés
-
holisztikus szemléletmód kialakítása
-
fenntarthatóságra nevelés
-
a környezetetika hatékony fejlesztése
-
érzelmi és értelmi környezeti nevelés
-
tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés
-
tolerancia kialakítása
-
a környezettudatos magatartás és életvitel segítése
-
az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése
-
az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése 51
-
helyes fogyasztói magatartás kialakítása, fogyasztói kultúra fejlesztése
-
az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása
-
ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni,
-
az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát
-
helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések
-
problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség
-
globális összefüggések megértése
-
létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása
-
az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás
-
a családi életre nevelés fejlesztése
-
az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése
Konkrét célok és feladatok: -
az iskolai DÖK környezetvédelmi felelőst választ tagjai közül, akinek irányításával és felügyelete alatt a diákság fokozott figyelemmel van a környezete iránt. Legfontosabb célok és feladatok az egészség-és környezetvédelem terén:
-
természeti környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése
-
helyi értékek és problémák feltérképezése (környezeti, egészségi, kulturális)
-
helyi
célok
megfogalmazása
(öreg
fák
megóvása,
faültetés,
madárvédelem,
hulladékgyűjtés, egészségesebb táplálékok fogyasztása, energiatakarékosság) -
lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás lehetséges módjai)
-
az épített környezet védelme
-
hagyományok védelme (család – iskola – település – nemzet szinteken)
-
a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése
-
a család és az iskola közelítése
-
legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése, védőnői szűrővizsgálatok
-
és felvilágosító alkalmak támogatása
-
fogápolási ismeretek, iskolafogászati szűrővizsgálat támogatása
-
az egészségre káros szokások biológiai – élettani – pszichés összetevőinek megismertetése
-
a tanulók számára a mindennapi testedzés biztosítása (testnevelés tanórák és sportkörök)
-
a napköziben, az egész napos iskolában, a tanulószobán játékos, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása 52
-
DÖK túrák, osztálykirándulások, uszodai programok, korcsolyázás szervezése
-
erdei iskola szervezése a 6. évfolyam számára
-
takarékoskodás vízzel és energiával (energiaőrök)
-
az iskola zöldebbé tétele – virágültetés és gondozás (virágfelelősök)
-
szelektív hulladékgyűjtés (papír, PET palack, szárazelem)
-
lehetőség szerint részvétel környezetvédelmi vetélkedőkön, rendezvényeken
-
a tantárgyi koncentrációs lehetőségek folyamatos felülvizsgálata és alkalmazása
-
részt veszünk az Európai Közösség pénzügyi támogatásával finanszírozott Európai Iskolagyümölcs Programban és Iskolatej Programban
Szempontok az alkalmazott módszerek kiválasztásához: -
alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz
-
vonjanak be minél több tanulót
-
az iskola keretein túl is legyenek hatással
-
a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen
-
alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek
-
a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez
-
az érzelmeken keresztül hassanak
-
a személyes megtapasztaláson alapuljanak
-
együttműködésen is alapuljanak
-
változatosak legyenek: egyéni, páros, kooperatív és kiscsoportos munkák
-
tanévenként egy iskolai projekt
-
legyen bennük több játékos elem
Játékok: Szituációs, kombinációs, érzékelést fejlesztő, bizalomerősítő, kapcsolatteremtést segítő, drámapedagógia Modellezés:
hatásvizsgálatok,
rendszermodellezés,
előrejelzések,
működő
modellek
készítése, elemzése Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok, térképkészítés, egyszerű megfigyelések, célzott megfigyelések, mérések, rajzok készítése, élménybeszámolók készítése, erdei iskola Aktív, kreatív munka: rekonstrukciós munkák, madárvédelmi feladatok, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, egészségnevelési versenyek, interjú készítése az iskola tanulói körében, adatgyűjtés, feldolgozás 53
Művészi kifejezés: Vizuális művészet a környezeti és az egészségnevelésben, irodalmi alkotások, esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, a tanulók önkifejezése Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tantárgyi keretek között A testnevelés tantárgy keretei között Iskolánk tantestülete fontos célkitűzésének tartja tanulóink egészségének védelmét, az egészséges életmód, életszemlélet kialakítását és a betegségek megelőzését a testnevelés és a sport által. Nem kérdés, hogy a civilizációs ártalmak ellensúlyozására a rendszeres testmozgás jótékony hatással van. Ezért biztosítani kell a tanulóknak a mindennapi testmozgás lehetőségét. A mindennapos testmozgás alappillérei a testnevelés órák. A testnevelés órákat testnevelés szakos tanáraink és az alsó tagozatban tanítók irányítják. Mivel nincs lehetősége minden osztálynak minden testnevelés órát tornateremben tartani, ezért időjárástól függően szabadtéren (sport- és teniszpálya), valamint a városi konditerem igénybe vételével kell az órákat tervezni és megtartani. A gyógytestnevelés foglalkozásokon helyben vehetnek részt tanulóink heti két alkalommal, képzett gyógytestnevelők vezetik a foglalkozásokat. Diáksportköri foglalkozásokat labdarúgás (fiú) kézilabda (lány) és floorball sportágakban indítunk. Az alsó tagozatban a labda ügyességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Egyéb foglalkozások: tömegsport órák, napközis foglalkozások, egyéb sportolási lehetőségek. Akiket nem az előbbi sportágak érdekelnek, azok más játékokkal. életmód-sportágakkal elégíthetik ki mozgásigényüket és a tömegsport órákon, házibajnokságokban is részt vehetnek. A napközis és az egész napos iskolai csoportokban a délelőtti tanulási idő után adódik lehetőség elsősorban a szabadban (sportpálya, iskola körüli tér) végzett mozgásra. Ezeket az alsó tagozatos és felsős napközis nevelők irányítják. Esetenként a mozgáslehetőségeket tánc és néptánc is kiegészítheti. Célunk, hogy azokon a napokon, amikor nincs testnevelés órája tanulóinknak, akkor is legyen lehetősége legalább harminc perces mozgásra. Igyekszünk a tanulóink órarendjének, napirendjének összeállításakor figyelembe venni, hogy meglegyen a naponkénti mozgásmennyiség. A gyógytestnevelés a testnevelés módszereinek felhasználásával betegségek megelőzésére és gyógyítására alkalmas. Feladata a gyermek speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása. Iskolánk fontos feladatai közé tartozik a gyógytestnevelési ellátás biztosítása, 54
amelyet Kazincbarcika városban működő Pedagógiai Szakszolgálat felügyel és segít, Rendelkezünk saját gyógytestnevelővel is, aki terveink szerint majd besegít a foglalkozások megtartásához. A szakorvosi lelet alapján az iskolaorvos sorolja be a tanulókat a testnevelési kategóriákba. E besorolás alapján vesz részt a gyermek a testnevelési foglalkozásokon: Az I. könnyített testnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akik részére a testnevelési órán könnyített testnevelés szükséges, hosszabb betegség utáni gyenge fizikai állapot, az átlagtól feltűnően eltérő diszharmónikus testi adottságok, ill. mozgásszervi, belgyógyászati, stb. elváltozások miatt. A II. gyógytestnevelési kategóriába azok a tanulók kapnak besorolást, akiknek nagyobb mértékű egészségi (funkcionális) állapotváltozásuk van, vagy a testnevelés mellett speciális gyógytestnevelést igényelnek. Ezek közül: II./A kategóriába sorolandók azok, akik az orvos útmutatása szerint – a kontraindikált gyakorlatok kivételével - testnevelési órán is részt vehetnek. II./B kategóriába sorolandók azok, akik elváltozásaik miatt csak gyógytestnevelésen vehetnek részt. A III. kategóriába azok a tanulók tartoznak, akik egészségi állapotváltozásuk miatt az egészségügyi intézményrendszerben történő ellátásra (gyógytorna, stb.) szorulnak, így az iskolai testnevelés alól átmenetileg, vagy végleg felmentendők. A kategorizálás időtartama általában ½-1 év. Év közben csoportváltozás azokban az esetekben történhet, amikor a tanuló egészségi állapotában bekövetkezett változás átsorolást tesz szükségessé. A gyógytestnevelési csoportok kialakítását a gyógytestnevelő tanár végzi elsősorban az életkor, a diagnózis, a létszám, stb. figyelembevételével. A gyógytestnevelés megszervezéséhez csoportonként heti három óra áll rendelkezésre. A tanulók fizikai állapotának mérése: A köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az általános iskolában évente egyszer (áprilismájus) gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása alapul szolgál az egyéni és közösségi fejlesztő programok elkészítéséhez.
55
Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés A gyerekek osztályközösségi létének keretét általában az osztályfőnök teremti meg. Ő a különbözőszintű személyes kapcsolatok segítője, fejlesztője is. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. -
Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája.
-
Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. Ismerősként cseng ez az év eleji feladat: teremdíszítés. Szerencsés esetben ez nem öncél, hanem határozott környezetkialakítási terveket rejt, tartalmakat fed. A mikrokörnyezet felfedezése, igényes, gondos alakítása, megóvása életünk minden helyszínén fontos lépés. Nem egyszerűen dekorálás tehát, hanem a környezetkultúra fejlesztésének eszköze.
-
A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére.
-
Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Például: óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat.
-
Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ad hoc jellegű, ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító
valamennyi
pedagógus
együttgondolkozását
kívánja
meg.
A
tanári
együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít.
56
Az egészségvédelmi és környezetvédelmi program megvalósulása tanórán kívül Egészségnevelés hetet tartunk minden év novemberében. Ennek keretén belül a következő programokat valósítjuk meg: -
Vitamindélután alsó tagozatban osztálykeretek között, felső tagozatban vetélkedő formájában. o Meghívott előadók a rendőrségtől, iskolaorvos, védőnő, fogorvos, kozmetikus Témakörök: Egészséges táplálkozás, fogápolás, dohányzás és az alkohol egészségkárosító hatásai a szervezetre, drogprevenció, bőr és szépségápolás
-
Túrák, kirándulások szervezése: o Télapó túra alsó tagozaton. o Őszi túra, akadályverseny szeptemberben a 8.-os tanulók és osztályfőnökök szervezésében.
-
Múzeumlátogatások alsó- és felső tagozatban szakkör és osztálykeretek között: o Szakirodalom, video, DVD- és CD lemezek a biológia teremben és a könyvtárban állnak a gyerekek rendelkezésére, segítve a tanórákra és a versenyekre való felkészülést.
-
Erdei Iskola és táborok szervezése: o A tél folyamán 4-8. évfolyamon sítáborban vehetnek részt diákjaink. o 6. évfolyamosaink 3-4 napos Erdei Iskolában vesznek részt.
-
Sport rendezvények az egészség jegyében: o Úszásoktatás kisiskolásoknak.
-
-
Egészségi szűrővizsgálatok az iskolában: o
fogászati ellenőrzés,
o
látásvizsgálat, vérnyomásmérés,
o
rendszeres tisztasági szűrővizsgálatok
NUTRIKID és ALWAYS program beépítése az egészségtan és az osztályfőnöki órák menetébe.
A Pro Natura díjas Természet-és Környezetvédő tanárok egyesületével való kapcsolatunknak köszönhetően minden évben neves szakemberek tartanak előadásokat iskolánkban az egészségmegőrzés, a környezeti nevelés, és – védelem fontosságáról. A találkozónak fontos része a közös túra, kirándulás.
57
3.8.1.A környezet-és egészségvédelem tanórai megvalósításának tematikáját a 2. melléklet tartalmazza. 3.8.2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás.
Lehetőség
van
egészségtan-,
osztályfőnöki-,
biológia-,
órákon,
szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: -
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;
-
a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 58
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink
bekapcsolódnak
az
elsősegély-nyújtással
kapcsolatos
iskolán
kívüli
vetélkedőkbe; -
támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia
Kémia
Fizika testnevelés
-
rovarcsípések
-
légúti akadály
-
artériás és ütőeres vérzés
-
komplex újraélesztés
-
mérgezések
-
vegyszer okozta sérülések
-
savmarás
-
égési sérülések
-
forrázás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések
-
forrázás
-
magasból esés
59
-
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);
-
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos
Mentőszolgálat,
a
Magyar
Ifjúsági
Vöröskereszt
vagy az
Ifjúsági
Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával. -
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő segítségével szakköri formában valósítjuk meg. A szakköri tematika 18 foglalkozásra tervezett. A szakkör célja: -
a tanulók ismerjék meg: o a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, o az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget, o az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését, o az alapvető életműködések legfőbb zavarait, o az újraélesztés ABC-jének értelmét, o az elsősegélynyújtás általános szabályait.
-
sajátítsák el: o az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást, o az alapvető életműködések zavarainak felismerését. o az újraélesztés ABC-jéből az „A” és „B” betűkkel kapcsolatos teendőket, o a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, 60
o a segélyhívás helyes módját. -
legyenek képesek: o a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló létesítését, o a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására, o a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére, o egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására, o ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására, o balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére.
3.9. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az Esélyegyenlőségi program fő tartalmi elemei: -
A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása.
-
Az intézményt, a hátrányos helyzetű tanulókat érintő programok és tevékenységek bemutatása.
-
A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.
Helyzetelemzés A Rudabányai Gvadányi József Általános fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Tárgyi vonatkozásban az intézmény rudabányai és felsőtelekesi iskolaépülete teljes mértékben megfelel az esélyegyenlőségi követelményeknek az épületek infrastrukturális fejlesztése és korszerűsítése következtében. Az intézményben a 2012/2013-as tanévben 18 tanulócsoportban folyik az oktatás, A tanulók létszáma (2012.októberi statisztika alapján): 293 fő, közülük: -
hátrányos helyzetű (rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő): 255fő,
-
halmozottan hátrányos helyzetű: 170fő,
-
beilleszkedési, tanulási és magatartás zavarral küzdő (BTM): 26 fő.
Közülük mindegyik gyermek integrált oktatásban vesz részt. Iskolánkban kiegyenlített a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a különböző évfolyamok egyes
61
tanulócsoportjaiban, osztályaiban. Ebben a tanévben már az első három évfolyamon folyik egész napos iskolai oktatás, ami nagymértékben hozzájárul a hátrányok leküzdéséhez. Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat érintő tevékenységek, programok A tanórán kívüli programokon és kisebbségi programokon részt vevő tanulók száma nőtt, ezeken biztosítjuk a részvételt a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára is. A napközit, a Telekes Béla tagintézményben 25 tanuló veszi igénybe. A Gvadányi József Általános Iskolában a 2013-2014. tanévtől az 5-8. osztály számára tanulószoba megszervezése, eredményes működtetése a tantestület célja és egyik kiemelt feladata. A 2012/2013-as tanévben a délutáni foglalkozásokat 95 gyerek veszi igénybe, ami arra utal, hogy továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk a tanórán kívüli foglalkozásnak. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a BTM-es tanulóinkat a sportban
is
igyekszünk
fejleszteni,
így
rendszeresen
részt
vesznek
az
iskolai
sportfoglalkozásokon. Számos tanórán kívüli programot szervezünk, lehetőség van arra is, hogy alapítványunk anyagilag támogassa a rászorult tanulókat, így pld. az iskolai kiránduláson való részvételüket. Rendszeres kapcsolatunk a társintézményekkel lehetővé teszi, hogy az általuk indított segítő programokat a gyerekek igénybe vegyék. Így a Gvadányi József Művelődési Ház foglalkozásaira vagy a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett programokra külön felhívjuk a szülők figyelmét. A 26 BTM-es gyermek közül valamennyi gyermek a szakvélemény alapján a többi tanulóval közösen vesz részt az iskolai nevelésben-oktatásban, ezért oktatásuk integrált kereteken belül valósul meg, tehát egyenlő bánásmódban részesülnek. E tanulók szüleit írásban értesítjük a különböző korrepetálási lehetőségekről, így mindegyikük részére biztosított az egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztés. Az intézmény biztosítja logopédus és fejlesztő pedagógus segítségével a szakszerű fejlődést számukra. Mindezek alapján elmondható, hogy a részképesség zavarral, magatartási és beilleszkedési problémával küzdő gyermekek integrált oktatásának és szakszerű ellátásának a feltételei adottak. A hátrányos helyzetű tanulók szüleivel rendszeres kapcsolatban állunk.
62
A tanulók zöme középiskolában kíván továbbtanulni. Iskolánk törekszik növelni az érettségit nyújtó középiskolákba való jelentkezéseket. Tanulóinkat felkészítjük a következő iskolatípusba való lépésre, ugyanakkor törekednünk kell arra, hogy a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulása ne kizárólag a szakiskolák felé irányuljon. Az osztályfőnökökön kívül a továbbtanulásért felelős kolléga is nagy hangsúlyt fektet erre. Az Esélyegyenlőségi programban meghatározott feladatok végrehajtása Iskolánk nagy hangsúlyt helyez az esélyteremtésre, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálására. Mindezek biztosítása érdekében kiemelt figyelmet fordítanunk a beiratkozásnál, az oktató – nevelő munka során, a gyerekek egyéni fejlesztésében, az értékelés gyakorlatában, a tanulói előmenetelben, a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában, a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében, a továbbtanulásban, pályaorientációban, a humán erőforrás fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében, valamint a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Az intézmény vezetője felel a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban
foglaltakat
és
közreműködjön
annak
megvalósításában;
valamint
az
esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Tantestületünk tagjai módszertani, szakmai tudásának fenntartása, fejlesztése céljából fontosnak tartják a különböző továbbképzéseken való részvételt. (Akadályozó tényező, hogy a pedagógus továbbképzések ára egyre magasabb, míg a költségvetésünkből erre fordítható összeg egyre alacsonyabb. Emiatt többek között minden ingyenes továbbképzési lehetőséget kihasználunk.) A továbbképzések nagy része az egyéni haladást elősegítő differenciált foglalkozásokkal, képességek fejlesztésével kapcsolatos. Iskolánk rendszeres kapcsolatot ápol a Gyermekjóléti Szolgálattal, a védőnőkkel, a Nevelési Tanácsadóval, a Német Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint számos települési civil szervezettel,s tanulóink egyre többször vesznek részt az iskolán kívüli segítő programokban 63
is. A továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és a halmozottam hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett tanulókra. Számukra – amennyiben szükség van rá – külön korrepetálást tartunk, felhívjuk figyelmüket az ingyenes programokra, iskolán kívüli tevékenységekre, szüleikkel az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart. Az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panaszok Intézményünk lehetőséget biztosít a szülők, illetve a gondviselők részére az iskolai esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos panasztételre. Az elmúlt tanévben ilyen jellegű panasz nem érkezett. A következő időszakra vonatkozó program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása Továbbra is nagy hangsúlyt fektetünk az iskolai és iskolán kívüli segítő programokban való részvételre. Ennek érdekében további lehetőség felkutatására van szükség. Ez különösen a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a BTM-es tanulók számára fontos. Felelősök: az osztályfőnökök Igyekszünk a lehetőségekről időben tájékoztatni a pedagógusokat, a gyerekeket és szüleiket. Még fokozottabban ösztönözzük a programokon való részvételt. Felelős: igazgató Jó az együttműködés, de még szorosabbá kell tenni az osztályfőnökök és a szaktanárok között. Ezért fontos a mindennapos információ csere. Felelősök: osztályfőnökök Természetesen folyamatosan követjük a továbbképzési programokat, és a lehetőségekhez képest minél több pedagógus számára biztosítjuk a részvételt. Felelős: igazgató Megvalósítás Az intézmény - biztosítja a település közoktatási esélyegyenlőségi programjában a rá vonatkozó intézkedések megvalósítását. Iskolánk különös figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók helyzetét, folyamatosan kapcsolatot tart, együttműködik a szociális és gyermekjóléti ellátások tekintetében illetékességgel és hatáskörrel bíró intézményekkel, szervezetekkel, részt vesz a gyermekvédelmi jelzőrendszer működtetésében. Évente megvizsgáljuk, hogy minden, az intézmény működésére, pedagógiai 64
munkájára vonatkozó iránymutatásba, stratégiai dokumentumba (kiemelten a pedagógiai programba) beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. Monitoring és nyilvánosság Iskolánk folyamatosan belső monitoring rendszerben rögzíti a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a BTM-es tanulók helyzetét érintő főbb változásokat, melynek keretében kiemelten vizsgálja jelen program végrehajtását, illetve a megvalósított intézményi programok hatását, eredményeit a fent jelzett tanulók vonatkozásában, valamint dokumentálja jelen programmal kapcsolatos javaslatokat, melyek a tanulók, a tanulók képviselői, szülők/gondviselők, illetve képviselőik, valamint a fenntartó és a társintézmények részéről kerülnek előterjesztésre. Az
Esélyegyenlőségi
program
monitorozásához
szükséges
adatok
és
információk
szolgáltatásáról, valamint az éves monitoring jelentés elkészítéséről az intézmény vezetője saját felelősségi körében gondoskodik. A nyilvánosság biztosítása: Az intézmény az éves monitoring jelentést a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek számára közvetlenül, nyomtatott formában is elérhetővé teszi. A monitoring hozzáférhetőségéről valamint a szülők, gondviselők és a társintézmények, helyi partnerek tájékoztatásával kapcsolatos feladatok elvégzéséért az intézmény vezetője felel. Konzultáció és visszacsatolás A programmal kapcsolatos vélemények, javaslatok dokumentálásáért az intézmény vezetője felel. Az intézmény az éves monitoring jelentés kapcsán a szülők/gondviselők, illetve az általuk kijelölt, őket képviselő személyek észrevételeit, javaslatait írásba foglalja, azokat a következő időszakra vonatkozó esélyegyenlőségi programjába beépíti.
65
3.10. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az utóbbi időben komoly gondot okoz, hogy a helybéli tanköteles gyerekek egy jelentős részét Kazincbarcikára íratják be. Hozzánk nem érkeznek beiskolázási körzeten kívül. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy legkésőbb az azt követő évben. Az iskolaérettséget alapesetben az óvoda igazolja, amennyiben azonban kétség merülne fel ebben a kérdésben, nevelési tanácsadáson, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeknél a szakértői és rehabilitációs bizottság általi vizsgálaton kell részt venni. Ha azonban a tanácsadó úgy ítéli meg, a gyermeknek mindenképpen meg kell kezdenie a tanulmányait valamely közoktatási intézményben, akár a szülő akarata ellenére is. Az első osztályban történő beiratkozáson be kell mutatni: -
a gyermek születési anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát
-
lakcímkártyát
-
TAJ kártyát
-
ha a gyermek tartós beteg, az ezt igazoló orvosi szakvéleményt
-
ha Gyermekvédelmi támogatásban részesül, az erről szóló érvényes határozatot
-
a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt)
-
a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta)
-
a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával,
Az iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát kezdeményezheti: a) ha a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással, vagy ha e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést, b) ha szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést.
66
A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: -
a tanuló anyakönyvi kivonatát - a szülő személyi igazolványát, a lakcímkártyát
-
az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt
-
az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot
Más iskolából történő átiratkozás esetén az esetleges hiányosságokat pótolni kell. Amennyiben elegendő az átiratkozott tanuló egy hónap türelmi időt kap, egyéni segítséget a hiányosságok pótlására. Idegen nyelv esetén ez a türelmi idő két hónap. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók előnyt élveznek. Átvétel feltételei, eljárási rendje: -
A szülő kérvényt nyújt be, mellyel indokolja iskola változtatási szándékát.
-
A tanuló bemutatja a bizonyítványát, a tanév megkezdése után érkezők a tájékoztató füzetüket is, annak hiányában az előző iskola igazolását a tanév során szerzett érdemjegyeiről, illetve szöveges értékeléséről.
-
Az igazgatóhelyettes az osztályfőnökökkel való egyeztetés után, szükséges esetben szaktanári
véleményezéssel
megvizsgálják,
hogy
korábbi
tanulmányai
alapján
beilleszthető-e a tanuló az iskolában működő tanulócsoportok valamelyikébe. -
A felvételről a konzultációt követően az igazgató dönt.
-
A felvételt az iskola befogadó nyilatkozat kiadásával igazolja, melyet a kibocsátó intézmény részére szóbeli tájékoztatása után eljuttat.
Elutasításra körzeten kívüli tanuló kerülhet.
67
A jelentkezést követően megvizsgáljuk: -
az átjelentkezés okát
-
a tanuló magatartás és tantárgyi osztályzatait
-
az adott évfolyam és ezen belül az osztályok létszámát
-
az osztályok összetételét ( SNI-s, BTM –s szakértői véleménnyel rendelkezők száma)
-
az osztályban tanított nyelvet és annak óraszámát
-
a jelentkező tanuló meglévő tanulócsoportjainkba illeszthetőségét
Ezek után szóbeli egyeztetés történik a szülővel. Átvétel esetén az osztályba sorolásról az igazgató dönt, az érintett osztályfőnökök véleménye alapján. A szükséges feltételek meglétének hiányában a gondviselőt szóban tájékoztatjuk a felvétel elutasításáról. Az alapító okiratunk tartalmazza a fogyatékos tanulók integrált oktatását is. Az intézmény el tudja látni azoknak a sajátos nevelési igényű tanulóknak a nevelését, oktatását is, akik a többi tanulóval nem foglalkoztathatóak együtt. A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről. Iskolaotthonba, napközibe, tanulószobai foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint iskolaotthonos, napközis és tanulószobai csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük. Igényfelmérés -
minden év májusáig felmérjük az igényeket írásban,
-
a felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket.
Felvétel -
lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni.
Elutasítás esetén figyelembe kell venni: -
mindkét szülő dolgozik,
-
a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított,
-
a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt,
-
nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját,
Gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatát figyelembe kell venni. Halmozottan hátrányos tanuló előnyt élvez. 68
3.11. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban fontosnak tartjuk a házi feladat pedagógiai, szociális és egyéb hatásait. Az iskolán kívüli munka javítja a tanulói motivációt, fejleszti a készségeket, és bizonyos esetekben egyértelműen javítja, növeli a tanulói teljesítményt is. A házi feladatok adásánál figyelembe kell venni azt, hogy a feladatok motiváló jellegűek legyenek. Ösztönözze a tanulókat önálló ismeretszerzésre, motiváljon az életen át tartó folyamatos tanulásra. A tanulásra fordított idő mennyiségének növekedésével egyenes arányban nő az iskolai teljesítmények szintje. Ez az összefüggés minden egyes tantárgy esetében kimutatható. A házi feladatok a közvetett, ún. nem intézményi teljesítményt is pozitívan befolyásolják; ezeknek köszönhetően ugyanis nő a tanulók önfegyelme és az önálló problémamegoldás képessége is. A házi feladatok milyenségére vonatkozóan a tanárok általában háromféle szándékkal választják ki az otthon elvégzendő tennivalókat: -
erősíteni kívánják az órákon tanultakat,
-
fejleszteni akarják adott témában a tanulók különféle készségeit,
-
új anyagot kívánják a feladattal előkészíteni.
A szülők a házi feladatok, azok gyakorisága, típusa, stb. alapján is kialakítanak maguknak véleményt gyermekük iskolájáról. Háromcsatornás partnerség kialakítása révén lehetőséget adunk a tanárok, tanulók és a szülők folyamatos együttműködésére. A tanároknak személyesen is segítséget adnak a szülőknek ahhoz, hogy megismerjék a mai – az ő diákkorukban alkalmazott módszerektől igencsak eltérő – pedagógiai gyakorlatot, megismerjék az erre alkalmas eszközök használatát, elsajátítsák a segítés legfontosabb módszereit. A házi feladat időigénye és a tanulók szabadidő, illetve a szabadidős programok iránti vágyainak összeegyeztethetetlensége miatt nagyon gyakran előfordul, hogy a házi feladat konfliktusba kerül a különféle tevékenységi formákkal. A tanárok alulértékelhetik a házi feladat időigényét, ezzel a tanulókat túlterhelhetik és elvonhatják a közös családi vagy társasági tevékenységektől. Ennek elkerülése érdekében: -
A feladatadás gyakorisága és mennyisége elsősorban a tanulói életkorok, illetve iskolai szintek függvénye; vagyis kevesebbszer és rövidebb idejű otthoni munkát, feladatokat kapnak a kisebbek, mint a nagyobbak. 69
-
Első - negyedik évfolyamon a hétvégékre és a tanítási szünetek idejére sem írásbeli, sem szóbeli házi feladatot nem adunk, de ebben csoportonként kivételt lehet tenni.
-
Az ötödik - nyolcadik évfolyamon pedig csak a következő tanórára esedékes feladatok adhatóak fel.
-
A tanulók egyenletes terhelése okán egy tanítási napon egy osztállyal maximum csak két dolgozatot, felmérőt íratunk.
-
A házi feladatok sikeres teljesítéséhez szükséges faktorokat a szaktanárok minden esetben figyelembe veszik.
Ezek: -
külső tényezők (a szociokulturális háttér, a tantárgy, illetve az osztályfokozat);
-
ún. „osztálytermi” faktorok (szemléletmód, szemléltetőanyaggal való ellátottság);
-
otthoni-közösségi faktorok (szótárak, számítógép és külön tanulóasztal birtoklása).
A tanulóknál tapasztalható tanulási nehézségek és az otthoni felkészülés problémái közötti összefüggéseket egymástól jól elkülöníthető tanulói kategóriákat alakítanak ki: -
tanulási nehézség a házi feladat terén jelentkező problémák nélkül;
-
átlagos teljesítmény, a házi feladatok azonban problémát jelentenek;
-
átlagos teljesítmény, a házi feladat körül nincsenek gondok.
Ez a csoportosítás azért fontos, mert ennek alapján minden csoporthoz keressük azt a megfelelő stratégiát is, amely jobb teljesítményhez segítheti a tanulókat. Az első csoportba tartozók számára a megoldást a valós életből vett feladatok kijelölése és a jó megoldások jutalommal való megerősítése jelentheti. A második kategória esetében a tanárok által összeállított speciális programok alkalmazása ajánlott. A harmadik csoport képviselői, pedig leginkább azzal motiválhatók, ha a gyerekek saját maguk tervezik meg házi feladataikat, annak témáit és mennyiségét is. A rosszul megválasztott házi feladat tovább szélesítheti az amúgy már meglévő szakadékot az alulteljesítő és a jól teljesítő tanulók között.
70
Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés korlátozó elvei: 1. A házi feladat (szóbeli és írásbeli) az iskolában tanultak gyakorlását, elmélyítését szolgálja, és legyen fejlesztő hatású. 2. Legyen egyensúlyban egy tantárgyon belül a szóbeli és írásbeli feladat aránya. 3. A tanulónak az egyik napról a másikra feladott házi feladat megoldására fordított ideje ne haladja meg az 1-1,5 órát, tehát mennyisége ideális legyen (kivételt képez a hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása) 4. A hét végére, illetve tanítási szünetre feladott házi feladat mennyisége ne haladja meg az egyik napról a másikra feladott házi feladat mennyiségét. 5. Napközis, tanulószobai tanulmányi foglalkozásról csak szóbeli házi feladat vihető haza. Az otthoni felkészülés és a pihenéssel eltöltött idő arányának befolyásoló tényezői: -
az órarend összeállításának szempontjai
-
az egyes tantárgyak tananyaga
-
az egyes tantárgyak heti óraszáma
-
témazáró írásbeli számonkérések elosztása
-
az otthoni felkészülési idő lerövidítése: a nem kötelező tanórai foglalkozások keretén belül (tehetséggondozás, felzárkóztatás, szakkörök, stb.)
-
differenciált házi feladat adása az egyéni képességhez mérten
-
helyes napirend, tanulási technikák, módszerek kialakításában való segítségnyújtás osztályfőnöki órákon, önismereti, tanulószobai és napközis foglalkozásokon.
3.12. Fejlesztő program a sajátos nevelési igényű tanulók részére A részletes, minden sérülési fokozatra kidolgozott programot a 3. melléklet tartalmazza
71
Záró rendelkezések
Jelen pedagógiai programot, melynek részét képezi a helyi tanterv, csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével és a német nemzetiségi önkormányzat egyetértésével.
Csehné Kovács Judit igazgató
Rudabánya, 2013. március 27.
Nyilatkozat A Gvadányi József Általános Iskola és a Telekes Béla Tagiskola nevelőtestülete képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és helyi tanterv elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A nevelőtestület a 2013. március 25. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.
____________________________________ nevelőtestületi tag Rudabánya, 2013. március 27.
72
Nyilatkozat A rudabányai Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és helyi tanterv elfogadásához előírt egyetértési jogunkat gyakoroltuk. Az önkormányzat a módosításokat 2013. április 3. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.
____________________________________ RNNÖ elnöke Rudabánya, 2013. április 3.
P.H.
73
Nyilatkozat A Gvadányi József Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és a helyi tanterv elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége a 2013.március 28. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.
____________________________________ Szülői Munkaközösség elnöke
Rudabánya, 2013. március 27.
Nyilatkozat A Gvadányi József Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program és a helyi tanterv elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a módosítást a 2013. március 27. ülésén megtárgyalta, a módosítási javaslatot elfogadta.
____________________________________ Diákönkormányzat munkáját segítő tanár Rudabánya, 2013. március 27.
74
igényű tanulók részére mellékletetben található 3.13. A tanulmányok alatti vizsga követelményei(helyi tt melléklet
75
76
77
