Bass László: …hogy az iskola mindenki számára Biztos Kezdet lehessen! „Együtt a hátrányos helyzetű gyermekek jövőjéért” konferencia, Budapest, Erzsébetvárosi Közösségi Ház, 2010. március
Az emberek közötti különbözőségek már a születés pillanatától erőteljes társadalmi meghatározottsággal rendelkeznek – az egyenlőtlenségek az élet első napjától (sőt már a magzati lét során is) tetten érhetők. A csecsemők születéskori súlya és hossza – többek között az anya életmódjának, életkörülményeinek hatására – a szülők szociális helyzetét is tükrözi.
1. ábra: A gyermek testmagassága és a szülők foglalkozása közötti kapcsolat 0 ,2 Ap a An y a
0 ,1
Z-score
0
-0 ,1
-0 ,2
-0 ,3
-0 ,4 S z e lle m i
Szakm unkás
B e ta n íto tt m u n k á s
Segédm unkás
Forrás: Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat
2. ábra: A gyermek testmagasságának eltérése az átlagtól az anya terhesség alatti dohányzásának mértéke szerint (z-score) 0,2 0,1 0
Z-score
-0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5
Születéskor 6 évesen 14 évesen
-0,6 -0,7 -0,8 Nem dohányzó
Leszokott enyhe
Leszokott erős Csökkentette
Forrás: Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat
Végig dohányos
A csecsemők születési súlya különbséget mutat a szülők iskolai végzettsége vagy a család anyagi helyzete szerint. A születési súly hatását az intelligencia fejlődésére korábbi vizsgálatok is igazolták már. Egy longitudinális vizsgálat során a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a születési súly és az IQ kapcsolata az anya társadalmi helyzetének figyelembe vételével is fennmarad.
1. tábla: A csecsemő születési súlyának alakulása a szülők státusza szerint a csecsemő születési súlya az anya iskolai végzettsége
8 általános diploma
3090 gr 3310 gr
az apa foglalkozása
segéd- betanított munkás értelmiségi
3050 gr 3290 gr
dohányzás a terhesség alatt
igen nem
3080 gr 3300 gr
Forrás: Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat
2. tábla: A születési súly és az intelligencia összefüggése
IQ 2 éves korban 6 éves korban 11 éves korban 23 éves korban N=
alacsony születési súly (< 2500 gr) USA saját vizsg. – 93 88 – 231
92 95 91 93 24
Forrás: Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat
normál születési súly (>2,500 g) USA saját vizsg. – 99 94 – 143
99 100 100 100 305
A csecsemő legkorábbi nevelési, gondozási körülményei jelentősen különböznek a családok státusza szerint. Már a csecsemő elemi gondozásának körülményei is eltérnek a szülők iskolázottsága vagy anyagi helyzete szerint. Vizsgálatunk adatai szerint az alacsonyabb státuszú családokban a csecsemőt rövidebb ideig táplálja az édesanyja anyatejjel, de az is megfigyelhető volt, hogy fürdetése, öltöztetése során kevesebbet beszél hozzá. A kommunikáló anya mellett a gyermek intelligenciája már az iskolakezdéskor magasabb értékeket mutat. Az általános iskola 3. osztályában a keveset és a sokat kommunikáló anyák gyermekeinek átlag-eredményeiben már egy fél jegy különbség tapasztalható.
3. tábla: A gyermek gondozásának körülményei az anya iskolázottsága szerint anya iskolai végzettsége 8 ált szakmunkásképző érettségi diploma együtt
hány hetes koráig szoptatta a csecsemőt
öltőztetés közben az átlagosnál kevesebb kommunikáció
7,5 16,0 15,0 18,5 15,6
57 % 51 % 37 % 37 % 41 %
Forrás: Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat
3. ábra: A gyermekek 6 éves kori IQ-jának alakulása az anya iskolázottsága és a gyermek gondozása közben megfigyelt kommunikációs jellemzői szerint 130,0 115,0 100,0
iskolázatlan iskolázott
85,0 70,0 55,0 folyamatos beszéd
sok beszéd
kevés beszéd
Forrás: Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat
szinte semmi
Az IQ eredmények szociális meghatározottsága az életút során egyre erőteljesebb lesz. A kezdetben gyakorlatilag azonos fejlettségi szintű csoportok IQ átlagai 2 éves korban már 6 pontos különbséget mutatnak a legszegényebb és leggazdagabb jövedelmi ötödből induló gyerekek között, 5 éves korra pedig már csaknem egy szórásértéknyire (12 pontra) nő a gyermekek fejlettsége között az eltérés. 4. ábra: A gyermekek IQ-jának alakulása a születéskor mért egy főre jutó jövedelem szerint egy főre jutó jövedelem a gyermek születésekor alsó kvintilis
2.
3.
4.
felső kvintilis
5 éves
7 éves
110 105 100 95 90 85 80 3 hó
2 éves
Forrás: Budapesti Longitudinális Fejlődésvizsgálat
A szegénységben élő családokban a gyermek korai fejlődését megnehezíti a játékok, a könyvek hiánya, a sivár környezet. A szülők – elsősorban az anya – iskolázottságának hatásai már a csecsemőkkel való kommunikáció során érzékelhetőek. A roma gyermekek esetében nagy mértékben jellemző az anyák iskolázatlansága, a család szegénysége, a lakásviszonyok elégtelensége. A gyermekek teljesítményei a szocializációs feltételek hátrányaiból fakadnak, és nem etnikai természetűek. Az iskolázatlan anyák gyermekei, a szegény családban felnőttek intelligenciája (pontosabban a tesztben nyújtott teljesítménye) a roma és nem roma családokban egyaránt alacsony. 4. tábla: Roma és nem roma gyermekek IQ eredményei az anya iskolázottsága szerint RAVEN WISC-IV nem roma roma nem roma roma általános 0-7 oszt 89 86 87 80 8 általános 94 86 94 86 szakmunkásképző 98 86 98 85 érettségi 104 102 105 101 diploma 108 102 109 99 Forrás: Bass et al (2008)
A pedagógusi jellemzések igen jól tükrözik, hogy az intelligencia mellett melyek azok a részképességek, amelyek erősítése szükséges lehet a tanulmányi teljesítés javításához. A részképesség zavarok (figyelem, emlékezet, tempó) – vagy ezeknek a pedagógus szerinti fennállása – megnehezítik a gyermek eredményes munkáját. Az óra menetét zavaró (2. osztályban enyhébb, 6-dikban már komolyabb) magatartási problémák főként az iskola által közvetített értékekkel való szembenállást jelzik. A pozitív tulajdonságok között kereshetünk olyan kapaszkodási pontokat, amelyek alkalmasak lehetnek a gyengébb képességű gyermekek teljesítményének emelésére. A sort a nyelvi képességek és a jó olvasás vezetik alsó és felső tagozatban egyaránt. A kompenzáló tulajdonságok listáján előkelő helyet foglal el (mind pozitív, mind negatív megfogalmazásban) a motiváció is.
5. tábla: A gyermek tulajdonságainak rangsora 2. és 6. osztályban aszerint, hogy mennyiben segítik elő az intelligenciának megfelelő teljesítményt (a pedagógus jellemzése alapján) KÉPESSÉGEI ALATT TELJESÍT 2. osztály 6. osztály
KÉPESSÉGEI FELETT TELJESÍT 2. osztály 6. osztály
figyelemzavar szorgalom hiánya nehezen motiválható nyugtalanság idétlenség emlékezetzavar lassú munkatempó túlzott játékosság különcködés fecsegés nehéz feladatmegértés nem fair viselkedés
koncentráció motiváció olvasás memória érdeklődés jó rutinmunka nyelvi készség érvelés problémamegoldás megfigyelőképesség gondolkodási sebesség vezetés, irányítás
szorgalom hiánya nehezen motiválható figyelemzavar hazudozás nehéz feladatmegértés nem kooperál lassú munkatempó durva hang nem fair viselkedés lopás idétlenség agresszivitás
nyelvi készség motiváció olvasás memória jó rutinmunka koncentráció megfigyelőképesség problémamegoldás érdeklődés gondolkodási sebesség érvelés ötletekben gazdag
