Helyi részvételen alapuló (közösségi) tervezés Sain Mátyás Tervező-elemző VÁTI Kht. Stratégiai Tervezési és Értékelési Igazgatóság
1
LEADER Liaison Entre Actions de Développement de l’Economie Rurale
Akciók közötti kapcsolat a vidék gazdasági fejlesztéséért
2
Megfontolásra érdemes szempontok:
3
A „tervezés” paradigmája
Külső kontra belső tervezés Külső tervező
Közösségi tervezés
•
•
• •
Az összegyűjtött információ a tervező kezében van A terv a tervező fejében jön létre Az érintettek egymástól elszigetelten kerülnek kapcsolatba a tervvel
• •
Az összegyűjtött információ a közösség kezében marad A terv az érintettek fejében jön létre Az érintettek kapcsolatba kerülnek egymással, általában egyetértésre jutnak
4
A részvétel szintjei: a részvételi lépcső A részvétel különböző fokait lehet megkülönböztetni (A Pretty által meghatározott részvételi lépcsőből adaptálva):
növekvő részvétel
6. Önálló kezdeményezés 5. Interaktív részvétel (partnerség) 4. Funkcionális részvétel (delegáció) 3. Részvétel konzultáción keresztül 2. Részvétel információszolgáltatáson keresztül 1. Passzív részvétel
5
Nem minden fejlesztési tevékenységhez a legmagasabb szintű részvétel az optimális! Pl. autópálya-építés: a kormánynak képviselnie kell a szélesebb közönség érdekeit is, és néha ezek az érdekek nem vágnak egybe a térségi, illetve helyi érintettek (csoportjainak) érdekeivel. mindig ki kell választani az optimális részvételi szintet!
6
A közösségi tervezés előnyei: • valós igényeken alapul, illetve igényeket támaszt • sok nézőpontú, több érdek képviseli magát • a helyi erőforrások jobban mozgósíthatók, helyi tudások és készségek hasznosulnak • közösségszervező hatású, az érintett csoport tagjai konszenzusra jutnak, közös megértési alapjuk lesz • elkötelezettséget szül, az érintettek magukénak érzik a folyamatot, önfenntartóvá is válhat a folyamat • a közösség önállósodik, más problémák megoldását hatékonyabban végzi
7
A közösségi tervezés jellemzői (I) •
sok-nézőpontú: a közösségi tervezés a különböző egyéni és kollektív érintettek szükségleteinek feltárását célozza; ezek az érdekek ellentétesek is lehetnek egymással, de így válik teljessé a kép az adott helyzettel kapcsolatban;
•
közös, folyamatos tanulás: a folyamatosan beérkező és felhalmozódó tapasztalatok állandó összegzése és a folyamat további szakaszában ezek hasznosítása
•
szisztematikus és módszertanilag előkészített folyamat: fontos a tervezési folyamat részletes megtervezése annak érdekében, hogy a problémákat a legszélesebb kontextusban tudjuk majd vizsgálni az érintettek legszélesebb rétegeinek bevonásával és hogy az mindenki számára átlátható legyen;
8
A közösségi tervezés jellemzői (II) •
helyzet-függő: az egyedi társadalmi/fizikai körülmények feltárása szükségszerűen az adott helyzetnek leginkább megfelelő eszközök használatát jelenti.
•
a facilitátorok kulcsfontosságú szerepe: a különböző vélemények, nézőpontok feltárása gyakran a térségben megszokott kommunikációs formák megbontásának kihívásával jár, ami érzékeny facilitátori munkát kíván; ezt gyakran, főleg a folyamat kezdetén egy kívülről jövő személy tudja hatékonyan végezni, de később egyre nagyobb szerepet kapnak ebben helyi érdekelt személyek;
9
Közösségi tervezési technikák • A közös gondolkodás, tervezés elősegítése érdekében kifejlesztett olyan specifikus és praktikus módszertanok, amelyek valamilyen „játékszabály” és általában különböző eszközök (tábla, rajzpapír, öntapadós cetlik stb.) felhasználásával biztosítják, hogy minden résztvevő véleménye bekerüljön egy jól látható közös, konszenzusos álláspontba, eredménybe.
10
Tervezési technikák használatának fontossága •
•
•
CÉLRAVEZETŐ A gyakran szétfolyó, irányíthatatlanná váló megbeszéléseket strukturálja kijelöli az elvégzendő feladatokat, megadja az ehhez vezető lépéseket, időkorlátot szab. „DEMOKRATIKUS” Biztosítja, hogy minden érintett egyenlő mértékben részt vegyen, minden vélemény, álláspont megjelenjen. HATÉKONY A megbeszéléseken konkrét és gyors eredményekhez vezet, így a résztvevőket motiválja a sikerélmény.
11
12
Vizuális tervezési technikák
13
Verbális kontra vizuális tervezési technikák
Verbális tervezési technikák:
Vizuális tervezési technikák:
(Pl. Interjú, megbeszélés, leírás)
(Pl. Modellezés, eljátszás, ábrázolás)
•A tervező vizsgál, kutat •A helyiek válaszolnak, reagálnak •Célja az információ-nyerés •Az információáramlás szakaszos
•A tervező katalizál, segít •A helyiek kreatív elemzést végeznek •Célja helyi elemzés generálása •Az információáramlás halmozódó, összegző •Az eszközöket a helyi személyek választják / megtanulják •Az információ közös, a helyiek számára bármikor, további felhasználásra is rendelkezésre áll
•Az eszközöket a tervező választja és ismeri •Az információ a tervező tulajdona, belátása szerint kezeli
14
A közösségi tervezés első lépései, a motiváció erősítése • a helybéliek körében nyilvános szóbeszéd és gondolkodás tárgyává tenni a jelenlegi helyzetet, problémákat (lásd béka a meleg vízben) • egyidejűleg elbizonytalanítani azokat, akik a helybéli viszonyokat megváltoztathatatlannak ítélik/sugallják • megerősíteni a változtatást akarókat • közösen meghatározni a cselekvések irányát • megtalálni mindazokat, akik hasonló irányú változtatást/fejlesztést szeretnének, és szívesen cselekednének is [Forrás: Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei ]
15
16
Beavatkozási szintek
Tettek szintje
Lehetőségek szintje
Motivációs szint
Közösségi akciókkal mit tehetünk jobbá?
Összefogással min javíthatunk?
Mely területeket érdemes fejleszteni?
Milyen értékeink vannak?
Mit szeretek a lakhelyemen?
Mire lehet és érdemes pályázni?
Mi mindenhez értünk?
Miért szeretek itt élni?
Milyennek szeretném látni 10 év múlva?
17
Beavatkozási lehetőségek meghatározása Mi az, amihez feltétlenül pénz kell? Honnan?
Van-e olyan a céljaink között, amit pénz nélkül is el tudunk érni?
Mik a hosszútávú tennivalóink? Milyen feltételeknek kell teljesülniük még előbb?
Mi az, amit most rögtön (rövidtávon) el tudunk kezdeni csinálni?
18
Csoportos megbeszélések a P-D kistérségben
19
A közösségi tervezési folyamat és a stabilizálódás lehetőségei Nyilvános közösségi beszélgetések Közösségi (helyzet)feltárás Jövőkép műhelymunkák Közösségi tervezés
Helyi készség-leltár (ki-mihez ért?)
Önkéntes Ifjúsági szolgálatok önkormányzat Helyi kalendárium Közösségi honlap Tanulókörök Közösségi Egyesületek pénzrendszer [‘Beke Pál - A közösségfejlesztés sárospataki lehetőségei’ alapján]
20
A közösségi tervezés ára • sok-sok idő • sok-sok energia (esetleg pénz) • az igazsággal való szembenézés nehézsége – feltárni a problémák belső okait, személyi okokat is – feltárni és kezelni a személyes és érdek-konfliktusokat – megbontani a megszokott kommunikációt
• vállalni azt is, ha a közös tervezésből nem az jön ki, amit elképzeltünk „Lehetetlen „Lehetetlenaama maproblémáit problémáitmegoldani, megoldani,ha haugyanúgy ugyanúgy gondolkodunk, gondolkodunk,ahogy ahogyakkor akkortettük, tettük,amikor amikorlétrehoztuk létrehoztukazokat.” azokat.” Albert AlbertEinstein Einstein 21
A közösségi tervezés (és cselekvés) minimális feltételei • erős motiváltság • meghatározott, elérhető célok, átlátható folyamat (sikerélmény) • erős vezető személyiségek (facilitátor, folyamatsegítő) jelenléte – akár külső vagy belső • a folyamatot kézben tartó szervezeti háttér (ált. civilek) • elegendő mennyiségű idő rendelkezésre állása
22
A közösségi tervezés alkalmazásának veszélyei • elsősorban külső „kényszer”, előírás esetén a motiválatlanságból kifolyólag alacsony részvétel, nem valós közösségi tervezés, • egyes csoportok dominanciája, esetleg bizonyos érdekcsoportok preferálása, mások kizárása • a közösségi tervezési folyamat lejáratása, bizalomvesztés
23
A közösségi tervezés tipikus felhasználási területei • (komplex) fejlesztési koncepciók, programok (településfejlesztés, területfejlesztés, vidékfejlesztés) • LEADER • (kistérségi) kulturális együttműködési stratégia • turizmusfejlesztési stratégia, program • érdekvédelem, civil akciók • R
24
Forgató-könyvek kialakítása Kiskırösön
25
Köszönöm figyelmüket!
[email protected]
26
