HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

A Helyi Akciócsoport neve

„Szegedi Településfejlesztési Akciócsoport” Helyi Közösség

HELYI KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020

2016. június

Tartalom Vezetői összefoglaló................................................................................................................................................. 4 1. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata ............................................................ 5 2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása .................................. 7 2.1. Földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők ................................................ 7 2.2. Korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek ............................................................................. 9 2.3 Az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása a stratégia céljainak megvalósításához; ............. 10 2.4. személyes interakciókat lehetővé tevő helyi karakter ................................................................................. 10 3. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése .......................................................... 11 3.1 Helyzetfeltárás ............................................................................................................................................. 11 3.1.1 Szeged város és az akcióterület térszerkezet specifikumai ................................................................. 11 3.1.2 Környezeti adottságok .......................................................................................................................... 15 3.1.3 A társadalom állapota. A régió és Szeged szociodemográfiai adatairól ............................................... 16 3.1.4 Az akcióterület társadalmi állapota ....................................................................................................... 23 3.1.5 A gazdaság helyzete. A régió és Szeged gazdasági mutatóiról ........................................................... 25 3.1.5 Közszolgáltatások ................................................................................................................................. 27 3.1.6 Kulturális erőforrások ............................................................................................................................ 28 3.1.7 Az akcióterület lakosságának szubjektív életminősége ........................................................................ 29 3.2 A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások .................................................................... 36 3.3 SWOT .......................................................................................................................................................... 38 3.4 Fejlesztési szükségletek azonosítása .......................................................................................................... 39 4. A stratégia jövőképe ........................................................................................................................................... 39 5. A stratégia célhierarchiája .................................................................................................................................. 40 6. Cselekvési terv ................................................................................................................................................... 42 6.1 A beavatkozási területek/műveletek leírása ................................................................................................. 42 6.2 Együttműködések......................................................................................................................................... 56 6.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei ........................................................................ 56 6.3.1 A HACS összetétele, szervezeti felépítése, az egyes szervezeti egységek feladatai .......................... 56 6.3.2 Döntéshozatali struktúra ....................................................................................................................... 60 6.3.3 Működési költségek .............................................................................................................................. 61 6.4 Kommunikációs terv ..................................................................................................................................... 61 6.5 Monitoring és értékelési terv ........................................................................................................................ 63 6.6. Horizontális célok ........................................................................................................................................ 66 6.6.1 Esélyegyenlőség................................................................................................................................... 66 6.6.2 Fenntarthatóság.................................................................................................................................... 66

2

6.7. A HKFS innovatív elemeinek bemutatása................................................................................................... 67 7. Indikatív pénzügyi terv ........................................................................................................................................ 69

3

Vezetői összefoglaló A Fejlesztési Stratégiában bemutatott akcióterület Szeged belvárosát és az attól nyugatra eső társasházakkal és családi házakkal tagolt fél karéját jelenti. A terület lehatárolása során kiemelt szempontot jelentett a településrészek vezetőinek korábbi együttműködései, valamint a szomszédos HACS területének lehatárolása, mely szoros együttműködés keretében valósult meg. Az akcióterület lakosságszáma a KSH 2014-es adatai alapján: 75 198 fő. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a projektet kezdeményező Kft. a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) megvalósítása érdekében a regisztrációs felhívás megjelenését követően elektronikus levélben több mint 400 címre küldött meghívót, amely a CLLD nyújtotta lehetőségekről tájékoztató fórumra, a közösségi tervezést indító rendezvényre invitálta a címzetteket. A széleskörű tájékoztatást követően megalakult Helyi Közösség a lakosság mozgósítása érdekében minden érintett városrészben konzultációk keretében folytatott párbeszédet és elindította a tájékoztató honlapját. A minél szélesebb bevonás érdekében interjúk segítségével igényfelmérés készült a civil szféra, az egyházak, aktivisták, intézményvezetők, önkéntesek körében, fejlesztési elképzeléseik rögzítése érdekében. A közösségi tervezés módszertanának alkalmazásával elkészült a Stratégia helyzetfeltáró fejezete, majd annak alapján több körös műhelymunka keretében megtörtént a SWOT mátrix összeállítása. Ezt követően kerültek meghatározásra, a HACS tagjaiból és a város aktív véleményalkotó szereplőinek képviselőiből álló kibővített munkacsoportok által, a legfontosabb fejlesztési szükségletek. A tematikus fókuszt erősítette a közös gondolkodás. A Szeged sokszínűségére alapozó kulturális fejlesztés lesz az a kulcsterület, amelyre az infrastrukturális, a közösségfejlesztési és kulturális beavatkozási területek felfűzésre kerülnek, mivel ennek a szakmai területnek a támogatásával remény mutatkozik a város lakosságmegtartó-képességének erősödésére, a fiatalok elvándorlásának megakadályozására. A Stratégia jövőképe a következőképpen került megfogalmazásra: „Szegeden korszerű, együttműködésnek, kísérletezésnek helyet teremtő, szabadtéri és fedett közösségi terekben az önkifejezés, az alkotómunka, a kulturális sokszínűség eszközeinek segítségével egymásra találó korosztályok, az egymást megismerő városrészi közösségek fogják megerősíteni az összetartozás érzését, a szegedi identitás megélését, a város népességmegtartó képességét.” Ennek hátterében az áll, hogy a város kulturális megújulása a fiatalok nélkül nem képzelhető el, igaz, a folyamat csak úgy teljesedhet ki, ha abban valamennyi korosztály részt vesz. Jelenleg a fiatalabb korosztály aktivitása alacsony. A korosztályi megosztottság mellett a területi megosztottságot is oldani szükséges: Szegeden a kulturális és közösségi élet a városközpontban koncentrálódik, a helyzet javítását az egyes városrészek közösségei új impulzusok, megújuló és új – szabadtéri és nyitott– közösségi terek, korszerű és kreatív alkotótevékenységek segítségével érhetik el. A Helyi Közösségnek a Stratégiában megfogalmazott átfogó cél az új és megújuló közösségi terekben a kultúra, hagyomány eszközeivel megteremteni a város korosztályainak egymásra találását, a különböző városrészek közötti kapcsolat erősítését, ezáltal biztosítani a város lakosságának megtartását, valamint a „Szeged tudat” megerősítését. Mindezt négy specifikus cél elérésével kívánja a Stratégia megvalósítani, ezek rangsorolva a következők: 1.) új és megújuló közösségi terek biztosítása 2.) városrészi és városi szinten is együttműködő, egymást tisztelő közösség megteremtése; 3.) kulturális értékek megőrzése; 4

4.) a fiatal lakosság megtartása. A fentiekben megnevezett négy specifikus cél megvalósulását a következő hat beavatkozási terület támogatja: 1.) korszerű, nyitott közösségi terek számának és területének, szolgáltatási körének bővítése: Az akcióterületen található nyitott közösségi terek számának növelése, a meglévő nyitott közösségi terek minőségi fejlesztése. Cél, hogy az akcióterület lakosságának körében erősödjön a körzet/városrész iránti elkötelezettség, megismerje az akcióterület hagyományait ötvözve azt új a mai kornak megfelelő szolgáltatásokkal. 2) alkotó tevékenységeknek helyet biztosító fedett közösségi terek fejlesztése és létrehozása: Cél, hogy olyan zárt közösségi terek kerüljenek megvalósításra, melyek eredményeképp javul a szolgáltatási színvonal, biztosítja a tartalmas szabadidő-eltöltés lehetőségét, ezáltal erősítve a terület alakításában részt vállaló réteg kialakulását, összességében pedig hozzájárul a népesség, kiemelten a fiatalok helyben maradásához. 3) közösségi, kulturális programok kínálatának megújítása a hagyományőrzés, a kreativitás és az innováció terén; A helyi identitástudat erősítése céljából megvalósuló programok, rendezvények, melyek akár hagyományteremtő céllal csökkentik a kulturális, generációs különbségeket, ezáltal erősítik az akcióterülethez való kötődést. 4) helyi, közösségi alapú gazdaságfejlesztés támogatása; Rendezvények keretében teret biztosítanak a helyi vállalkozóknak, hogy termékeiket, tevékenységüket bemutathassák, ezáltal a vállalkozások is magukénak érezhetik az akcióterületet csak úgy mint az ott élők a vállalkozásokat. 5) szakemberek és önkéntesek képzése A Stratégiában lefektetett elképzelések nem valósulhatnának meg közművelődési, kulturális szakemberek, közösségek, és önkéntesek kreativitása és módszertani ismeretei nélkül, ezért az innovatív technikák elsajátítását segítő képzésekkel, tanulmányutakkal, tematikus szakmai műhelyek megszervezésével lesz szakmai fejlődésük támogatva. 6) önszerveződő közösségek támogatása. Kiemelt cél, hogy a kulturális és közösségfejlesztési programok diverzifikációja úgy valósuljon meg, hogy a település lakosságának minél nagyobb aránya találjon kedvére való programot, mert csak így érhető el a megújult közösségi terek látogatottságának jelentős növekedése. A stratégiában megfogalmazott fejlesztésekkel az akciócsoport össze kívánja kovácsolni a város közösségét, a különböző korosztályokat, biztosítani akarja az eltérő érdeklődésű emberek egymásra találását, meg szeretné teremteni a társadalmi szolidaritást és megerősíteni a helyi identitást.

1. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A HACS annak érdekében, hogy a tervezési terület valós szükségleteire reagáló, megvalósítható és a fejlődést, előrelépést szolgáló stratégiát dolgozzon ki, széles körű nyilvánosságot biztosított/biztosít a tervezés egésze folyamán. Alkalmazott eszközök: !! a www.ihrendezvenykozpont.hu oldalon aloldal működtetése folyamatos információfrissítéssel 5

!! !! !! !! !! !!

munkaszervezet tagjainak részvétele szakmai programokon, elemzések, lakossági fórumok, projekt adatlapok gyűjtése, személyes konzultációk, tervezést elősegítő szakmai munkacsoportok megalakítása

Elsődleges információs forrásunk a www.ihrendezvenykozpont.hu címen elérhető honlap aloldala, melyen az új időszakra vonatkozó tervezési folyamatról szóló híreket, beszámolókat, meghívókat, kapcsolódó munkaanyagokat folyamatosan közzé tesszük. Elérhető itt is a Projektötlet adatlap, illetve a HKFS tervezet aktuális szövege véleményezés céljából, melyet még a Szegedi Településfejlesztési akciócsoport közgyűlésének döntése előtt benyújthattak az érintettek. A stratégia megalkotásának előkészítése, a széles körű nyilvánosság biztosítása érdekében lakossági fórumok kerültek megszervezésre.

A programok nyilvánosak voltak, azokon bárki részt vehetett. Meghirdetésük a www.ihrendezvenykozpont.hu honlapon, illetve a település számos hirdetési felületein történt. A fórumokon az általános tájékoztatókon túl személyes beszélgetések alkalmával nyílt lehetőség a helyi és egyéni szükségletek, igények feltérképezésére, a vélemények ismertetésére. A szélesebb nyilvánosság bevonását segítette a projektötletek gyűjtése, mely folyamatosan történt, személyesen, elektronikusan és postai úton is benyújthatóak voltak. A HACS munkaszervezeti irodájában a hét minden munkanapján lehetőség van személyes és telefonos konzultációra, melyet igénybe is vesznek a térségi szereplők. A konzultációkon általában az egyedi fejlesztési igények megvitatására került sor, illetve annak azonosítása, hogy az mely forrásból válhat finanszírozhatóvá. A stratégia elkészítésének következő lépéseként megalakult a Szakmai Munkacsoport, amely meghatározta a tervezés folyamatát, az alkalmazandó munkamódszereket, összegezte, rendszerezte a megfogalmazott javaslatokat. Ezt követően megfogalmazásra kerültek a helyi szükségletek, lehetőségek, a priorizált területek, a főbb fejlesztési irányok és a forrásallokáció. Míg a lakossági fórumok lehetőséget biztosítottak arra, hogy bárki elmondhassa véleményét, addig a tervezői stáb felállításánál a meghívás alapján történő kialakítás azt garantálta, hogy az akcióterület és pályázói csoportok is képviselve legyenek, akik a szélesebb körű megbeszéléseken nem hallatták hangjukat. A civil szervezetek különböző társadalmi csoportok érdekeit jelenítették meg a megbeszélések alkalmával és rajtuk keresztül kerültek megfogalmazásra a társadalmi kirekesztődéssel veszélyeztetett közösségek problémái is. Így képviselve voltak a gyerekek, fiatalok, az idősek, a sérült és fogyatékos személyek, valamint a roma lakosság is. A vállalkozói ágazati munkacsoportban őstermelők, egyéni és társas vállalkozások képviselői is helyet kaptak, ezzel megteremtve annak a lehetőségét, hogy a különböző méretű- és erőforrású gazdasági szereplők szempontjai is megjelenjenek a tervezésben. Munkacsoporti ülések időpontja: !! 2016. június 21. !! 2016. június 22. !! 2016. június 23. A tervezői csoportban először megvitatásra kerültek a beérkezett projektötletek, majd erre alapozva a HKFS-t meghatározó főbb szempontok és rendező elvek, illetve a támogatandó intézkedések és tevékenységek. Az 6

ágazati munkacsoportokban és a tervezést koordináló munkacsoportban elhangzottak végső javaslattá formálására a 2016. június 24-én megtartott összevont ülésen került sor. Az előzetesen meghatározott főbb rendező elvek alapján itt volt lehetőség a különböző szférák érdekeinek ütköztetésére, egymás szempontjainak megismerésére a helyi közösség fejlődését leginkább szolgáló stratégia megalkotása érdekében. Az előzetes üléseken minden csoport elsősorban a saját érdekeit tartotta szem előtt, de a tervezés előre haladásával, a nézőpontok ütköztetésével egyre árnyaltabban szemlélték a problémákat, megoldási lehetőségeket, a fejlesztések tényleges társadalmi hasznossága és a jelenlegi forráslehetőség legcélszerűbb hasznosulásának esélyei. A konszenzussal kialakított, közös javaslatok és vélemények kerültek beépítésre jelen dokumentumba.

2. A Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása 2.1. Földrajzi, társadalmi, gazdasági koherencia/homogenitás, közös jellemzők Az akcióterület Szeged belvárosát és az attól nyugatra eső társasházakkal és családi házakkal tagolt fél karéját jelenti. A terület lehatárolása során kiemelt szempontot jelentett a településrészek vezetőinek korábbi együttműködései, valamint a szomszédos HACS területének lehatárolása, mely szoros együttműködés keretében valósult meg. Az akcióterület lakosságszáma a KSH 2014-es adatai alapján: 75 198 fő A lehatárolás során az akcióterületet az Szeged MJV Egyéni Választókerületei szerint is jellemezhetjük, eszerint a következő területeket érinti: Kiskundorozsma: Szeged közigazgatási határ a Maty Fehértói főcsatornáig – Vályogos utca, Szélmalom utca páros oldal, Bölcs utca páros oldal, Hajdú utca páratlan oldal, Kubikos utca páratlan oldal, Maty Fehértói főcsatorna Szeged közigazgatási határ Béketelep, Kálvária városrész, Rókus: Szeged közigazgatási határ MatyFehértói főcsatorna Vályogos utca, Szélmalom utca páratlan oldal, Bölcs utca páratlan oldal, Hajdú utca páros oldal, Kubikos utca páros oldal, Maty Fehértói főcsatorna – Matyér evezős pálya, Szabadkai út Szeged – Röszke vasútvonal Szeged – Budapest vasútvonal, Szeged – Békéscsaba vasútvonal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páratlan oldal a Zoltán utcáig, Zoltán utca páratlan oldala a Rigó utcáig, Rigó utca páratlan oldal a Londoni körútig, a körút Mars tér felőli oldala a Kossuth Lajos sugárútig, a Kossuth Lajos sugárút páros oldala a Vasas Szent Péter utcáig, Vasas Szent Péter utca páros oldala a Pulz utcáig, a Pulz utca páros oldala az Izabella hídig, Izabella híd a Körtöltésig, a Körtöltés a Sándorfalvi útig, Sándorfalvi úton a Szeged közigazgatási határig Gyálarét, Klebelsberg-telep, Szentmihály, Kecskés: MatyérSzabadkai út, Szeged – Röszke vasútvonal, Szeged – Budapest vasútvonala, vasúti töltés a Hattyas utcától a Tisza vonaláig, a Tisza folyás iránya Szeged közigazgatási határig Rókus-Újrókus 7

Vasas Szent Péter utca páratlan oldala a Pulz utcáig, a Pulz utca páratlan oldala az Izabella hídig, Izabella híd a Körtöltésig, a Körtöltés a Vértói útig, Vértói út páratlan oldala a Rókusi körútig, Rókusi körút páratlan oldala a Bálint Sándor utcáig, Bálint Sándor utca páratlan oldal, Damjanich utca páratlan oldal a Zákány utcáig, Zákány utca páros oldala a Francia utcáig, Francia utca páratlan oldala Móraváros-Alsóváros Szeged – Budapest vasútvonal, Szeged – Békéscsaba vasútvonal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páros oldal a Moszkvai körútig, Moszkvai körút páratlan oldala, Bécsi körút páros oldal az Alföldi utcáig, Alföldi utca páratlan oldala a Rákóczi utcáig, Rákóczi utca páratlan oldala a Tisza Lajos utcáig, Tisza Lajos utca páratlan oldala a Szécsi utcáig – Szécsi utca páros oldala a Kácsa utcáig, Kácsa utca páratlan oldala a Távol utca vonaláig, Távol utca páros oldala a Röszkei utcáig, Röszkei utca páratlan oldala a Szentmihályteleki utcáig, Szentmihályteleki utca páratlan oldala a vasútig Alsóváros: Bécsi körút páratlan oldal az Alföldi utcáig, Alföldi utca páros oldala a Rákóczi utcáig, Rákóczi utca páros oldala a Tisza Lajos utcáig, Tisza Lajos utca páros oldala a Szécsi utcáig – Szécsi utca páratlan oldala a Kácsa utcáig, Kácsa utca páros oldala a Távol utca vonaláig, Távol utca páratlan oldala a Röszkei utcáig, Röszkei utca páros oldala a Szentmihályteleki utcáig, Szentmihályteleki utca páros oldala vasútig – Tisza folyó a folyásiránnyal szemben az Oldal utca vonaláig – Oldal utca páros oldala a Bánomkert sorig, Bánomkert sor a Bokor utcáig, Bokor utca páros oldala a Boldogasszony sugárútig – Boldogasszony sugárút páratlan oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páratlan oldala a Zászló utcáig, Zászló utca parkolóház felőli oldala a Batthyány utcáig – Batthyány utca páros oldala a Petőfi Sándor sugárútig, Petőfi Sándor sugárút páros oldala a Bécsi körútig, Északi és Rókus városrész, Franciahögy, Harmónia Lakópark Rókusi körút páros oldala a Bálint Sándor utcáig, Bálint Sándor utca páros oldala a Körtöltés utcáig, Körtöltés utca páratlan oldala a Jakab Lajos utcáig, Jakab Lajos utca páratlan oldala a Gyöngytyúk utcáig – Gyöngytyúk utca páratlan oldala a Nádas utcáig, Nádas utca páratlan oldala a Csongrádi sugárútig, Csongrádi sugárút páros oldala a Rókusi körútig Belváros és Rókus, kivétel a Belvedere Palota környéke Zákány utca páratlan oldala a Francia utcáig, Francia utca páros oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút páratlan oldala a Párizsi körútig, Párizsi körút páros oldala a Mikszáth Kálmán utcáig, Mikszáth Kálmán utca páratlan oldala a Tábor utcáig – Tábor utca a Mérey utcáig – Mérey utca páratlan oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páratlan oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút – Széchenyi tér – Vörösmarty utca páratlan oldala a Stefániáig, a Stefánia a Roosevelt térig – Roosevelt tér Tisza felőli oldala a Híd utcáig, Híd utca folytatása a Tiszáig, Tisza középvonala a folyásiránnyal szemben a Tisza Lajos körút vonaláig – Tisza Lajos körút páros oldala a József Attila sugárútig – József Attila sugárút páros oldala a Sóhordó utcáig, Sóhordó utca páros oldala a Dugonics utcáig, Dugonics utca páros oldala az Osztrovszky utcáig, Osztrovszky utca páros oldala a Szűcs utcáig, Szűcs utca páros oldala, Klapka tér, Jakab Lajos utca páros oldala a Körtöltés utcáig, Körtöltés utca páros oldala a Damjanich utcáig, Damjanich utca páros oldala a Zákány utcáig Belváros Mikszáth Kálmán utca páros oldala a Tábor utcáig – Tábor utca a Mérey utcáig – Mérey utca páros oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páros oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút – Széchenyi tér – Vörösmarty utca páros oldala a Stefániáig, a Stefánia a Roosevelt térig – Roosevelt tér város felőli oldala a Híd utcáig, Híd utca folytatása a Tiszáig, Tisza középvonala a folyásirány szerint, az Oldal utca vonaláig, Oldal utca 8

páratlan oldala a Bánomkert sorig, Bánomkert sor a Bokor utcáig, Bokor utca páratlan oldala a Boldogasszony sugárútig – Boldogasszony sugárút páros oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páros oldala a Zászló utcáig, Zászló utca Honvéd tér felőli oldala a Batthyány utcáig – Batthyány utca páratlan oldala a Petőfi Sándor sugárútig, Petőfi Sándor sugárút páratlan oldala a Moszkvai körútig, Moszkvai körút páros oldal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páratlan oldal a Zoltán utcáig, Zoltán utca páros oldala a Rigó utcáig, Rigó utca páros oldal a Londoni körútig, Londoni körút páros oldala – Mars tér a Mikszáth Kálmán utcáig Partfürdő Újszegeden Az akcióterület súlyponti területe az eklektikus belváros, melyben a neoklasszicista, szecessziós és eklektikus épületeket a 20. század különböző korszakaiban épült társasházak tagolják. A súlyponti területet – a Belvárost – nagyobb, lombhullató fákkal parkosított terek tagolják, melyek a város mikroklímájában és a városlakók rekreációs tevékenységeiben is hangsúlyos szerepet kapnak. A Belvárostól kifelé a társasházas övezetet családi házas övezetek veszik körül, melyek egy része felértékelődő, jó szociális helyzetű, de egy-egy kisebb terület szegregáció-veszélyeztetettsége a környezeti adottságokból is adódik. Összességében az akcióterület számos pontján viszonylag magasabbak az ingatlan-négyzetméter árak, a beépítettség a Belvárostól kifelé haladva fokozott, majd pedig a külterületek irányába szellősebb. Az akcióterület súlyponti területét elhagyva a közterületek állapota leromló, felújításra szoruló. Az akcióterület főbb útjain keresztül tömegközlekedéssel egymáshoz kapcsolódnak, s a város funkcionális centrumaiba becsatornázottak. E funkcionális centrumok az akcióterületen találhatóak. Az akcióterületen elsősorban a társasházak között számos – különböző állapotú – játszóteret és parkot találhatunk, jellemző azonban, hogy ezek felújításra szorulnak, még akkor is, ha a játszótéri rekonstrukciók során felújították őket. Hiányoznak azonban a fiatalokat, az idősebbeket kiszolgáló rekreációs terek, a legtöbb sportpálya megőrizte korábbi betonburkolatát, így azok korszerűsítése is várat magára. A terület főbb útjaival párhuzamosan kerékpárutak kijelölésére is sor került, ezek változatos állapotban vannak. A sportolásra, futásra alkalmas a körtöltés, a korábban kialakított parkok, de ezek infrastruktúrája nem korszerű, a jelenkori igényeknek és sporttevékenységeknek nem megfelelőek. Az elmúlt években növekedett a házi kedvenc tartás iránti elkötelezettség, ugyanakkor nem bővült a kutyafuttatásra, trénelésre alkalmas lehatárolt területek száma. Az akcióterület jellemzően lakónegyedekre tagolódik, amely nem foglal magába nagyfoglalkoztató ipari- vagy szolgáltató vállalkozásokat, ellenben középvállalatokat és kisvállalkozásokat e területen is találunk, melyek az akcióterületre is pozitív hatást gyakorolnak. Szeged azonban az akcióterületen kívül bír olyan gazdasági potenciállal, amely a gazdaságilag aktív népességet foglalkoztatni tudja, s ebben az Egyetem, a K+F+I szektor egyre nagyobb teret kap, miközben a feldolgozóipar, a mezőgazdaság területe az elmúlt évtizedekben stagnált vagy visszahúzódott, a szolgáltatások, s különösen az IT-kompetenciákat igénylő vállalkozások bővültek.

2.2. Korábbi együttműködések, megvalósult közös projektek Ki kell emelni, hogy az akcióterület Szeged Városának kiemelt területeiből tevődik össze. Az elmúlt években számos Városfejlesztési program valósult meg az érintett területeken, melyek az akcióterület szereplőinek szoros együttműködését igényelték. Az akciócsoport tagjai mind a város által, mind egymás által lebonyolított projektek esetén partnerként segítették a megvalósítást. A legnagyobb, közös együttműködésen alapuló projekt a Szeged Biopolisz park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja projekt, 70%-os európai uniós támogatással valósult meg, 2,25 milliárd forint értékű projekt melynek keretében az önkormányzat és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumban valósította meg a Biopolisz Park- Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációját két fő helyszínen, az Új klinika és a Dugonics tér tágabb környezetében. 9

2.3 Az erőforrások kritikus tömegének rendelkezésre állása a stratégia céljainak megvalósításához; A városban a közösségi tervezésnek és a kormányzati, gazdasági és civil szféra összefogásával megvalósított programoknak több éves hagyománya van. A városi fejlesztések megvalósítása helyi fejlesztési tervek kidolgozása, társadalmasítása, kellő tapasztalatokat szolgáltatott a város társadalmának a közösségi tervezés, az alulról jövő kezdeményezések partneri megvalósítása területén. Mindezeken túl a város több olyan programot valósított meg, mely a magán, a köz és a civil szféra spontán együttműködésén alapult. A megvalósult programok bizonyítják, hogy a városban úgy a köz, a gazdaság és a civil szféra területén rendelkezik akkora kapacitással, aktivitással, ami biztosítani képes a helyi akciók sikeres megvalósítását. A korábbi tapasztalatok lehetővé teszik a CLLD tervezés hatékony megvalósítását, mivel az elmúlt években a három szféra folyamatos együttműködése jelentősen megkönnyíti az ez irányú erőfeszítéseket. A konzorciumi partnerek eddigi tevékenysége az akcióterület lakosságának egészét elérte. Emellett eddigi projekttapasztalataik biztosítékot jelentenek arra, hogy rendelkeznek a HKFS megvalósításához szükséges elegendő kapacitással, tekintettel mind a koordinációs, mind a kommunikációs, mind az adminisztrációs feladatokra. A HKFS megvalósítására fordítható, működésre felhasználható forrás töredékét kívánjuk csak a tervezett személyi, dologi kiadások fedezésére fordítani, mivel már jelenleg is rendelkezésünkre áll az igényel humán erőforrás, nyertes pályázat esetén a végrehajtási feladatok ellátására tervezett 2 fős személyi állomány bővülés elegendő. A HKFS megvalósításáért felelős konzorcium tagsága és azok együttműködési, partneri kapcsolatai, illetve a HKFS elkészítését és megvalósítását segítő széles körű társadalmi részvétel biztosítja a források leghatékonyabb és szakmailag legmegfelelőbb felhasználását.

2.4. személyes interakciókat lehetővé tevő helyi karakter A város lakosságának száma, a vállalkozói szféra aktivitása és az aktív társadalomszervező erővel bíró civil szféra együttesen biztosítja a kritikus tömeget a tervezett stratégia sikeres megvalósításához. A korábbi partnerségek megfelelő alapot biztosítanak a személyes interakciók biztosításához, a korábbi kapcsolatok és fórumok megfelelő alapot szolgáltatnak jelen stratégia sikeres megvalósításához. A város térszerkezeti és társadalmi jellemzői mindezen jellemzőket tovább erősítik, a város központjának agora funkciója pedig tovább segíti a személyes interakciók megvalósulását. A konzorcium állandó ügyfélszolgálati irodát kíván fenntartani Szegeden. Sikeres pályázat esetén fórumokkal, konzultációs lehetőségek biztosításával, workshopokkal, webes interaktív fórumokkal folyamatos párbeszéd keretében fog a Stratégia megvalósulni. A konzorcium tevékenysége teljesen nyitott, ezt szolgálja a minden információigényt kielégítő saját weboldal és a különböző helyi nyomtatott és elektronikus média igénybevétele. A konzorcium – amennyiben ez elvárás lesz – a későbbiekben egyesületté alakul, melybe a belépés minimális feltételekhez kötött lesz a városban működő szereplők számára.

10

3. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 3.1 Helyzetfeltárás 3.1.1 Szeged város és az akcióterület térszerkezet specifikumai Szeged város specifikus potenciálja a felsőoktatási- és kutatási központ, amely a K+F+I ökoszisztémájának fejlesztésével a foglalkoztatás bővülését helyezi kilátásba, lehetőséget biztosít a vállalat- és vállalkozásfejlesztési eszközrendszer bővülésére, s ezzel hozzájárulnak Szeged város gazdaságfejlesztési programjának kiteljesedéséhez, egyúttal – a szükséges támogató eszközök és erőforrások hozzárendelésével és elköteleződéssel – a társadalmi kohéziós folyamatok megerősödéséhez. Az a kölcsönös együttjárás, amely a tudásközpont gazdasági- és társadalmi fejlődéséhez járulhat hozzá, a település strukturális és fejlettségbeli különbségeinek csökkenéséhez, a revitalizálódásukhoz és integrációjukhoz járulhat hozzá. Az elmúlt évek fejlesztéseinek fókuszában a szegedi lakosok életminőségének fenntartható javítását célzó programok és elképzelések álltak, s ezek részben az elérhető szolgáltatások, részben infrastrukturális fejlesztések voltak, melyek figyelembe vették a minőségi, fenntarthatósági és kohéziós szempontokat is. A város specifikus célként határozta meg a város népességmegtartó erejének növelését a települési környezet és a közösségi terek fejlesztésével, a leszakadó városi területek revitalizálásával, új területek integrálásával és a fenntartható közlekedési rendszerek támogatásával valamint az életminőséget javító programokkal, a humán szolgáltatások minőségi fejlesztésével erősítik a társadalmi kohéziót. Szeged belföldi vándorlási mérlege 2005-től kezdődően pozitív egyenleget mutat. A migrációs adatok azt mutatják, hogy Szegeden jó élni. Népességmegtartó erejének növelése érdekében elengedhetetlen az emberközpontú városi környezet fenntartása. Gondoskodni kell tehát a természeti és épített értékek megóvásáról, helyreállításáról. A helyi közösség szempontjából meghatározó társadalmi és kulturális értékek megőrzése érdekében a meglévő közösségi terek infrastruktúra- és tartalomfejlesztését elő kell segíteni. Az életminőség, az egészségi állapot javítása érdekében folyamatosan gondoskodni kell a környezeti ártalmak – levegőszennyezés, talajszennyezés, zajterhelés csökkentéséről, a városi klíma javításáról, az energiahatékonyság növeléséről, az alternatív és megújuló energiák használatának kiterjesztéséről. Ugyancsak kiemelt szempont kell, hogy legyen a termőföldek védelme. A leszakadó városi területek - szegregátumok és veszélyeztetett területek - rehabilitációját integrált programok keretében el kell végezni. Fel kell tárni és hasznosítani a városba ékelődött, alulhasznosított, jellemzően barnamezős területeket. Fejleszteni kell a külső és belső közlekedési kapcsolatokat, meg kell teremteni az intermodalitás feltételeit. Folytatni kell a forgalomcsillapítást, a városközpontban és a lakóterületeken a gépjárműforgalom mennyiségének, terhelésének és sebességének korlátozását. Előnyben kell részesíteni a környezetkímélő, fenntartható közlekedési módokat: a közösségi közlekedést (különösen a zéró emissziójú hálózatokat), a kerékpáros és a gyalogos közlekedést. Szeged Megyei Jogú Város a „Smart Cities” koncepció eszközrendszerét érvényesítve, az okos technológiák alkalmazásával kívánja biztosítani az infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások jobb, hatékonyabb kapcsolódását. A településen élők életminőségének javítása alapvető és kiemelt célként fogalmazódik meg a város közép- és hosszútávú elképzelései között. Ennek érdekében számos olyan fejlesztési szükséglet kerül megfogalmazásra, melyek közvetlenül hozzájárulnak a lakosság komfortérzetének és elégedettségének növeléséhez. Szeged a humán szolgáltatások igen széles körét nyújtja nemcsak a város lakói, hanem a vonzáskörzetében élő, sőt, számos esetben távolabbról idelátogató emberek számára. A helyi oktatás végigkíséri az embereket egész életük során, az elérhető végzettség és szakmai szint színes palettáját kínálva számukra. Szeged szerepe kiemelkedő a szélesebb térségben is az egészségügyi ellátások terén, hiszen az alap- és szakellátási 11

feladatokon túl a Szegedi Tudományegyetem, mint súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. A szociális ellátás összetett feladatát több fenntartó és üzemeltető valósítja meg komplex együttműködés keretében. A magas szintű szolgáltatások biztosítása érdekében számos esetben modernizálásra, felújításra van szükség, egyes esetekben a kapacitás bővítése is indokolt. A kultúra és a sport szervesen hozzátartozik a város lakosságának mindennapi életéhez, emellett a közösségi összetartozás egyik kulcseleme is. A kulturális intézmények és rendezvények hozzájárulnak a helyi identitástudat növeléséhez, ugyanakkor kiemelik Szeged térségi szerepét. A humán szolgáltatások folyamatos, magas színvonalú biztosítása elemi érdeke a városnak. A szükséges fejlesztések a felújítások és bővítések mellett számos esetben az üzemeltetés gazdaságossága érdekében megkövetelik energetikai korszerűsítések megvalósítását is. A fejlesztési programok megvalósítása során a speciális igényű célcsoportok, a fogyatékkal vagy tartós betegséggel élők, illetve megváltozott munkaképességűek igényeit is szem előtt kell tartani, különös tekintettel az akadálymentesítés elvének komplex érvényesítésére. Potenciális fejlesztési centrumok A potenciális fejlesztési centrumok olyan területi egységet jelentenek, amely minimalizálható kockázatok mellett a gazdasági fejlesztések mellett a környezeti és társadalmi fejlődésnek is motorjaivá válhatnak, s amely területeken a potenciális beavatkozás fenntartható fejlődéshez képes hozzájárulni. Azaz nem csak az adott terület deprimáltsága a meghatározó, hanem az is, hogy olyan fejlesztést legyünk képesek megvalósítani, amely hozzájárul a belső területi különbségek, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítődéséhez, a gazdasági növekedéshez , a munkaerő-piaci növekedéshez, valamint biztosítja annak lehetőségét, hogy a fejlesztés további fejlődéshez vezet, azaz multiplikálódik a beavatkozás hatása. Potenciális fejlesztési centrumok a város területén: !! !! !! !!

az ELI-ALPS-hoz kapcsolódó épületkomplexum és közlekedési kapcsolatok turisztikai tárgyú fejlesztések zöldfelületi fejlesztések a Tisza belvárosi szakaszán, Tarjánban, Odesszában, Újszegeden, stb. szegregátumok (Cserepes sor, Árpa utca és környéke) valamint szegregációval veszélyeztetett területek (Olajbányász tér, Csillag tér, Odessza).

Leértékelődő területek, felértékelődő területek A városok – strukturális sajátságaiknak és a változó igényeknek megfelelően – hosszú távon képesek arra, hogy gazdasági, szociológiai, urbanisztikai értelemben megváltoztassák egy-egy terület értékét. E folyamat lehet lefelé vagy felfelé tendáló, de általában egy nagyobb – Szegedhez mérhető – város esetében jellemzően e két folyamat párhuzamosan jelenik meg, még akkor is, ha az épp leértékelődő területen fejlesztéseket valósít is meg. Éppen ezért fokozottan kell figyelni a helyi igényeket és a város polgárainak elképzeléseit, a város belső folyamatait. Leértékelődő területeknek tekinthetők azok a struktúrált területek, amelyek infrastrukturális állapota leromlóban van és a hátrányos helyzetű személyek és családok aránya a szegedi városi átlagnál magasabb, s ahol a felújítások elmaradtak, ilyenek az előző fejezetben jelzett szegregátumok és szegregációval veszélyeztetett területek és szűkebb környezetük. Az akcióterületen kifejezetten magas azon területek száma, amelyek szubjektív és kemény mutatók (mint pl. az ingatlanárak) szerint is lefelé tendálnak vagy hosszabb ideje egy stabil, alacsony szinten állapodtak meg, s ilyennek tekinthető a külső karéjon található területek, de különösen Rókus régebbi építésű paneltelepei, Alsóváros külső része, Dorozsma egyes részei. Felértékelődő területeknek tekinthető ezzel szemben az alsóvárosi templom környéke, és attól a Belvárosig, a Belvárosi területek, különösen a rehabilitált területek, valamint a Belváros peremén, a kiskörút külső oldalán található területek.

12

Elérhetőség A város jó tömegközlekedési adottságokkal rendelkezik, a kerékpáros úthálózat az elmúlt években sokat fejlődött, a város centruma jól megközelíthető, ahogy a centrumhoz közel elhelyezkedő egészségügyi és szociális szolgáltatások is. Ennek ellenére bizonyos szociális szolgáltatások decentralizálása és ezáltal elérhetővé tétele jogos igény, hiszen így olyan polgárokat is meg tudunk szólítani, akik maguk csak tartósan fennálló probléma (pl. veszélyeztetett gyermek) esetén válik a szociális szolgáltatók számára láthatóvá. A nemzetközi tapasztalatok és a helyi jó gyakorlatok is azt mutatják, hogy a szociális problémák, a társadalmi kohézió kihívásai helyben kezelhetőek, a legrászorultabbak számára a fizikai és társadalmi távolság együttes áthidalása olyan kihívás, amelyet nehezen tudnak leküzdeni, azonban a helyben elérhető szolgáltatások és a környezetükben megjelenő pozitív minták elősegítik a bevonódást és a probléma valós, reális alapokon nyugvó, így hosszú távon is hathatós felszámolását. Az akcióterület specifikumai Az akcióterület Szeged belvárosát és az attól nyugatra eső társasházakkal és családi házakkal tagolt félkaréját jelenti. A lehatárolás során az akcióterületet az Szeged MJV Egyéni Választókerületei szerint is jellemezhetjük, eszerint a következő területeket érinti: Szeged MJV Egyéni választókerületei 1 Kiskundorozsma

2 Kiskundorozsma, Béketelep, Kálvária városrész, Rókus

3 Gyálarét, Klebelsbergtelep, Szentmihály, Kecskés 4 Rókus-Újrókus

5 Móraváros-Alsóváros

Körzethatárok Szeged közigazgatási határ a Maty Fehértói főcsatornáig – Vályogos utca, Szélmalom utca páros oldal, Bölcs utca páros oldal, Hajdú utca páratlan oldal, Kubikosutca páratlan oldal, Maty Fehértói főcsatorna Szeged közigazgatási határ Szeged közigazgatási határ Maty Fehértói főcsatorna, Vályogos utca, Szélmalom utca páratlan oldal, Bölcs utca páratlan oldal, Hajdú utca páros oldal, Kubikos utca páros oldal, Maty Fehértói főcsatorna – Maty ér evezős pálya, Szabadkai út, Szeged Röszke vasútvonal, Szeged Budapest vasútvonal, Szeged Békéscsaba vasútvonal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páratlan oldal a Zoltán utcáig, Zoltán utca páratlan oldala a Rigó utcáig, Rigó utca páratlan oldal a Londoni körútig, a körút Mars tér felőli oldala a Kossuth Lajos sugárútig, a Kossuth Lajos sugárút páros oldala a Vasas Szent Péter utcáig, Vasas Szent Péter utca páros oldala a Pulz utcáig, a Pulz utca páros oldala az Izabella hídig, Izabella híd a Körtöltésig, a Körtöltés a Sándorfalvi útig, Sándorfalvi úton Szeged közigazgatási határig Matyér, Szabadkai út, Szeged Röszke vasútvonal Szeged Budapest vasútvonal a vasúti töltés a Hattyas utcától a Tisza vonaláig, a Tisza folyás iránya Szeged közigazgatási határig Vasas Szent Péter utca páratlan oldala a Pulz utcáig, a Pulz utca páratlan oldala az Izabella hídig, Izabella híd a Körtöltésig, a Körtöltés a Vértói útig, Vértói út páratlan oldala a Rókusi körútig, Rókusi körút páratlan oldala a Bálint Sándor utcáig, Bálint Sándor utca páratlan oldal, Damjanich utca páratlan oldal a Zákány utcáig, Zákány utca, páros oldala a Francia utcáig, Franciautca páratlan oldala Szeged Budapest vasútvonal, Szeged Békéscsaba vasútvonal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páros oldal a Moszkvai körútig, Moszkvai körút páratlan oldala, Bécsi körút páros oldal az Alföldi utcáig, Alföldi utca páratlan oldala a Rákóczi utcáig, Rákóczi utca páratlan oldala a Tisza Lajos utcáig, Tisza Lajos utca páratlan oldala a Szécsi utcáig, Szécsi utca páros oldala a Kácsa utcáig, Kácsa utca páratlan 13

6 Alsóváros

9 Északi és Rókus városrész, Franciahögy, Harmónia Lakópark

10. Belváros és Rókus, kivétel a Belvedere Palota környéke

11 Belváros

oldala a Távol utca vonaláig, Távol utca páros oldala a Röszkei utcáig, Röszkei utca páratlan oldala a Szentmihályteleki utcáig, Szentmihályteleki utca páratlan oldala a vasútig Bécsi körút páratlan oldal az Alföldi utcáig, Alföldi utca páros oldala a Rákóczi utcáig, Rákóczi utca páros oldala a Tisza Lajos utcáig, Tisza Lajos utca páros oldala a Szécsi utcáig, Szécsi utca páratlan oldala a Kácsa utcáig, Kácsa utca páros oldala a Távol utca vonaláig, Távol utca páratlan oldala a Röszkei utcáig, Röszkei utca páros oldala a Szentmihályteleki utcáig, Szentmihályteleki utca páros oldala vasútig, Tisza folyó a folyásiránnyal szemben az Oldal utca vonaláig, Oldal utca páros oldala a Bánomkert sorig, Bánomkert sor a Bokor utcáig, Bokor utca páros oldala a Boldogasszony sugárútig, Boldogasszony sugárút páratlan oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páratlan oldala a Zászló utcáig, Zászló utca parkolóház felőli oldala a Batthyány utcáig, Batthyány utca páros oldala a Petőfi Sándor sugárútig, Petőfi Sándor sugárút páros oldala a Bécsi körútig Rókusi körút páros oldala a Bálint Sándor utcáig, Bálint Sándor utca páros oldala a Körtöltés utcáig, Körtöltés utca páratlan oldala a Jakab Lajos utcáig, Jakab Lajos utca páratlan oldala a Gyöngytyúk utcáig, Gyöngytyúk utca páratlan oldala a Nádas utcáig, Nádas utca páratlan oldala a Csongrádi sugárútig, Csongrádi sugárút páros oldala a Rókusi körútig Zákány utca páratlan oldala a Francia utcáig, Francia utca páros oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút páratlan oldala a Párizsi körútig, Párizsi körút páros oldala a Mikszáth Kálmán utcáig, Mikszáth Kálmán utca páratlan oldala a Tábor utcáig, Tábor utca a Mérey utcáig, Mérey utca páratlan oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páratlan oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút – Széchenyi tér – Vörösmarty utca páratlan oldala a Stefániáig, a Stefánia a Roosevelt térig, Roosevelt tér Tisza felőli oldala a Híd utcáig, Híd utca folytatása a Tiszáig, Tisza középvonala a folyásiránnyal szemben a Tisza Lajos körút vonaláig, Tisza Lajos körút páros oldala a József Attila sugárútig, József Attila sugárút páros oldala a Sóhordó utcáig, Sóhordó utca páros oldala a Dugonics utcáig, Dugonics utca páros oldala az Osztrovszky utcáig, Osztrovszky utca páros oldala a Szűcs utcáig, Szűcs utca páros oldala, Klapka tér, Jakab Lajos utca páros oldala a Körtöltés utcáig, Körtöltés utca páros oldala a Damjanich utcáig, Damjanich utca páros oldala a Zákány utcáig Mikszáth Kálmán utca páros oldala a Tábor utcáig, Tábor utca a Mérey utcáig, Mérey utca páros oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páros oldala a Kossuth Lajos sugárútig, Kossuth Lajos sugárút, Széchenyi tér, Vörösmarty utca páros oldala a Stefániáig, a Stefánia a Roosevelt térig, Roosevelt tér város felőli oldala a Híd utcáig, Híd utca folytatása a Tiszáig, Tisza középvonala a folyásirány szerint az Oldal utca vonaláig, Oldal utca páratlan oldala a Bánomkert sorig, Bánomkert sor a Bokor utcáig, Bokor utca páratlan oldala a Boldogasszony sugárútig, Boldogasszony sugárút páros oldala a Tisza Lajos körútig, Tisza Lajos körút páros oldala a Zászló utcáig, Zászló utca Honvéd tér felőli oldala a Batthyány utcáig, Batthyány utca páratlan oldala a Petőfi Sándor sugárútig, Petőfi Sándor sugárút páratlan oldala, a Moszkvai körútig, Moszkvai körút páros oldal a Kálvária sugárútig, Kálvária sugárút páratlan oldal a Zoltán utcáig, Zoltán utca páros oldala a Rigó utcáig, Rigó utca páros oldal a Londoni körútig, Londoni körút páros oldala, Mars tér a Mikszáth Kálmán utcáig 14

Partfürdő Újszegeden A jelzett terület specifikumát és kohezivitását a városrészek közötti hagyományos együttműködés valamint a jelenkori lokális stratégiai, kulturális és civil együttműködések együttesen jelentik.

1. ábra. Az akcióterület (középkékkel jelezve)

3.1.2 Környezeti adottságok A dél-alföldi régió területi szempontból az ország legnagyobb régiója, a maga 18.339 km2-vel. A régiót három megye alkotja: Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye, melyekben összesen 200 község és 54 város van. A megvalósítás helyszíne a régió meghatározó megyei jogú városa, Szeged, mely mintegy 280 km2-en helyezkedik el a maga 162 ezer fős lakosságával. Szeged és a régió környezeti hátterének meghatározó eleme a Tisza, valamint a hozzá kapcsolódó folyók és természetes vízgyűjtők, az alföldi tájat meghatározó síkvidék, a homok és öntéstalaj, a szikes puszták és erdők, amelyek zöldfolyosók kialakítására is, de rekreációra is alkalmasak. Az országos jelentőségű védett területek 25%-a a dél-alföldi régióhoz tartozik. Szeged természeti értékei közül kiemelendő a folyópart, a holtágak és az ártéri erdő, a város parkosított közterei, a város Fűvészkertje és Vadasparkja, melyek olyan gyűjtemények, amelyek részt vesznek a rekreációs és oktatási tevékenységekben. A város híres Anna-fürdője és kútja lúgosjódos gyógyvizével, a parti szabadstrandok, az uszodák, vízi kikapcsolódást jelentő létesítmények szintén hozzátartoznak a Város arculatához és a városlakók mindennapjaihoz. Szeged épített környezetét és múltját meghatározzák az 1879-es árvíz utáni, a városrendezést és városképet is bennfoglaló elképzelések: új alaprajza a sugaras szerkezettel szinte egyedülálló struktúrát képeznek, a régi városrészek arculatát őrző házak mellett a napsugaras házak, a belvárosi paloták építészeti stíluselemei. Az árvíz utáni újjáépítésben a letisztult terek, neoklasszicista és szecessziós épületek a meghatározóak, de egy-egy korábbi építészeti emlék – a vár, az alsóvárosi templom, stb., melyek túlélték az árvizet –, illetve a kés őbbi 15

igényeknek megfelelő lakónegyedek arculatai a meghatározóak. A város hagyományos területei (pl. Felsőváros, Alsóváros) a mai napig megőrizték arculatukat, de ezen egységes részeket ma már sűrűn beépített lakóövetezek, forgalmas utak és nagyobb, parkok és parkosításra alkalmas zöldterületek tagolják. A város gerinces és gerinctelenállománya revitalizált, a városi környezetben is megfigyelhetők a jellemzően erdei vagy mezei állatok és énekesmadarak. A város közlekedésében egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti szempontok érvényesítése, mind a tömegközlekedés, mindpedig a kerékpáros közlekedés biztosítása terén, ennek ellenére egyes régiói a városnak a légszennyezettséggel és az ebből következő mikroklíma-változással küzdenek, miközben komoly kihívást jelent a megfelelő, városi környezetet jól tűrő kertészeti megoldások kidolgozása. A frekventáltabb területek és azok mikroklímája olyan növény-társulásokat igényelnek, amelyek egyszerre képesek ellenállni a környezeti hatásoknak, csökkenteni a lég- és zajszennyezettséget, s teret engedni a város polgárai kikapcsolódásának. Az akcióterület környezeti adottságai Az akcióterület súlyponti területe az eklektikus belváros, melyben a neoklasszicista, szecssziós és eklektikus épületeket a 20. század különböző korszakaiban épült társasházak tagolják. A súlyponti területet – a Belvárost – nagyobb, lombhullató fákkal parkosított terek tagolják, melyek a város mikroklímájában és a városlakók rekreációs tevékenységeiben is hangsúlyos szerepet kapnak. A Belvárostól kifelé a társasházas övezetet családi házas övezetek veszik körül, melyek egy része felértékelődő, jó szociális helyzetű, de egy-egy kisebb terület szegregáció-veszélyeztetettsége a környezeti adottságokból is adódik. Összességében az akcióterület számos pontján viszonylag magasabbak az ingatlan-négyzetméter árak, a beépítettség a Belvárostól kifelé haladva fokozott, majd pedig a külterületek irányába szellősebb. Az akcióterület súlyponti területét elhagyva a közterületek állapota leromló, felújításra szoruló. Az akcióterület főbb útjain keresztül tömegközlekedéssel egymáshoz kapcsolódnak, s a város funkcionális centrumaiba becsatornázottak. E funkcionális centrumok az akcióterületen találhatóak. Az akcióterületen elsősorban a társasházak között számos – különböző állapotú – játszóteret és parkot találhatunk, jellemző azonban, hogy ezek felújításra szorulnak, még akkor is, ha a játszótéri rekonstrukciók során felújították őket. Hiányoznak azonban a fiatalokat, az idősebbeket kiszolgáló rekreációs terek, a legtöbb sportpálya megőrizte korábbi betonburkolatát, így azok korszerűsítése is várat magára. A terület főbb útjaival párhuzamosan bicikliutak kijelölésére is sor került, ezek változatos állapotban vannak. A sportolásra, futásra alkalmas a körtöltés, a záportározók mentén kialakított parkok, de ezek infrastruktúrája nem korszerű, a jelenkori igényeknek és sporttevékenységeknek nem megfelelőek. Az elmúlt években növekedett a házikedvenc tartás iránti elkötelezettség, ugyanakkor nem bővült a kutyafuttatásra, trénelésre alkalmas lehatárolt területek száma. 3.1.3 A társadalom állapota. A régió és Szeged szociodemográfiai adatairól A régió lakosságszáma 1 297 735 fő, ezen belül Csongrád megyében 417 456 fő, azon belül Szegeden pedig 162.593 fő a KSH 2015. január 1-es helységnévkönyve szerint. Az egyes, a projekt által érintett városrészek lakosságszáma:

16

Önkormányzati körzet elnevezése

Akcióterület

Szeged összesen Akcióterület összesen

Lakosságszám (fő)1 162.593

Választópolgárok száma (fő)2 137.572

75198

63404

8610

7123

8291

7041

8756

7188

8413

7134

8870

7102

8311

6999

8480

6938

8103

6946

7364

6933

-

-

1 Kiskundorozsma 2 Kiskundorozsma, Béketelep, Kálvária városrész, Rókus 3 Gyálarét, Klebelsberg-telep, Szentmihály, Kecskés 4 Rókus-Újrókus 5 Móraváros-Alsóváros 6 Alsóváros 9 Északi és Rókus városrész, Franciahögy, Harmónia Lakópark 10. Belváros és Rókus, kivétel a Belvedere Palota környéke 11 Belváros Partfürdő Újszegeden

Lakások száma (db) 80.606

A megye lakosságának több mint 52%-a nő, a nőtöbblet felé való eltolódás folyamatos. A régió megyéiben a lakosság számának jelentős csökkenése tapasztalható a hivatalos népmozgalmi adatok alapján, Szegeden azonban kétirányú folyamat figyelhető meg: a vonzáskörzetből – a közeli Vajdaságból is – bevándorlás, a fiatal korosztály körében az elvándorlás figyelhető meg. A vándorlási egyenleg e folyamatok tekintetében +3433, a természetes fogyás -3668, így Szeged város lakónépessége a 2001. évi lakónépesség százalékában 99,9%. A következő ábrán látható a régió korfája. A korfa adataiból leolvasható, hogy az országoshoz képest a helyzet megközelítően hasonló. Az ábra alapján elmondható, hogy a népesség 20 éves életkortól kezdve lefele permanensen csökken.

1 2

Forrás: KEK KH, Szegeden érvényes lakóhellyel rendelkezők 2016.01.01-jén Választópolgárok száma 2014.08.15.-én

17

2. ábra. Dél-Alföldi régió korfája nemek szerint. Forrás: KSH Interaktív Korfa, 2015

A megyében az időskorúak népességen belüli aránya 10,5 százalékponttal haladja meg a gyermekkorúakét. Ráadásul a férfiak magasabb halandósága miatt az idősebb korosztályban határozottan nőtöbblet mutatkozik. A 2011-es népszámláláskor a megyében 1113 nő jutott ezer férfira, a férfiak aránya a teljes megyei népességben 47,3%, a nőké 52,7% volt. Korcsoportok

Fő

Nők aránya

0-2 éves

10.509

49,1%

3-5 éves

11.579

49,0%

6-14 éves

34.958

48,8%

15 -39 éves

145.453

49,3%

40 - 59 éves

114.067

51,8%

60 -62 éves

17.287

55,1%

63 - 65 éves

15.225

56,5%

66 - 69 éves

18.350

57,9%

70 évnél idősebb

50.028

65,1%

1. táblázat. Csongrád megye korcsoportjai és a nők aránya az egyes korcsoportokban (KSH Népszámlálás, 2011)

Szeged korcsoportjait tekintve (2. táblázat és 2. ábra) láthatjuk, hogy még ha viszonylag egyenletes is a korcsoportok aránya, jól látható, hogy a 20-24 éves korcsoport jelenik meg legnagyobb arányban (9,15%), majd ezt követi a „második demográfiai hullámhegy”, a 30-39 évesek 8,11%-a, a 30-34 évesek 7,9%-a, s az 55-59 évesek – nyugdíj előtt állók – korcsoportjának 7,3%-a. Figyelemre méltó, hogy a 14 év alatt korcsoportok egyenként kevesebb mint 4,5%-ot képviselnek, összességében a 14 év alattiak a lakosság 13%-t teszik ki, míg a 60 éven felüliek korcsoportjai összesen 22,63%-ot. Az egyes korcsoportokban a nők aránya fokozatosan növekszik, a 35-39 éves korcsoport felett jellemzően nőtöbblet található, ez 53,2%-ot jelent az egész szegedi lakosságot tekintve.

18

Korcsoport

Fő

Arány

–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–

7.492 7.150 7.218 11.299 15.376 11.527 13.278 13.622 11.688 9.356 9.742 12.273 10.769 8.944 6.667 4.964 3.822 2.087

4,46% 4,25% 4,30% 6,72% 9,15% 6,86% 7,90% 8,11% 6,96% 5,57% 5,80% 7,30% 6,41% 5,32% 3,97% 2,94% 2,27% 1,71%

Nők aránya az egyes korcsoportokban 49,2% 48,2% 48,3% 51,9% 52,2% 50,4% 50,0% 50,3% 51,3% 52,8% 55,3% 56,6% 58,4% 58,7% 61,9% 65,6% 69,1% 73,9%

2. táblázat. Szeged korcsoportjai

18000 16000 14000 12000 10000

Nő

8000

Férfi

6000 4000 2000 –4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 65–69 70–74 75–79 80–84 85–89 90,94 95,99 100+

0

3. ábra. Szeged korcsoportjai, nemenként

Tekintsük ezt meg más szemszögből (3. ábra), s láthatjuk, hogy az egyes korcsoportok között kisebb különbség mutatkozik, miközben a gyermek- és fiatalkorúaknál férfitöbblet mutatkozik, addig a 40 évesnél idősebbeknél egyértelműen nőtöbblet mutatkozik.

19

Nemek%aránya%az%egyes% korcsoportokban.%Szeged%lakossága 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%

Férfiak Nők

4. ábra. Nemek aránya az egyes korcsoportokban. Szeged lakossága

Növekvő népmozgalmi adatot tehát a vándorlási különbözet jelent (belföldi és külföldi), azonban a népességfogyást ez is csak néhány tekintetben tudja ellensúlyozni. Az országos helyzettel összehasonlítva elmondható, hogy az ebben a régióban a legmagasabb a 60 éven felüli lakosság aránya. Elsősorban a fiatalok elvándorlását és ezzel együtt a térség elöregedését lehet tapasztalni. DélAlföld egyes részeire jellemzőek a rossz lakhatási körülmények, amely a lakások leromlott állagát, azok komfortokozatának hiányát jelenti. Ehhez adódnak olyan, a gazdasági versenyképességet csökkenését okozó tényezők, mint az alacsony iskolázottsági szint, amely alacsony foglalkoztatási szinttel párosul. Ennek egyenes következménye az alacsony jövedelemi szint. A lakosok egy részének kirekesztettségét fokozza a már említett hiányos közművesítés, és közszolgáltatások nehézkes elérhetősége vagy hiánya (pl. tömegközlekedés esetén), ugyanis sokan tanyákon, kistelepüléseken laknak. Az utóbbi évtizedekben a határszéli helyzet itt a nyugati országrésszel ellentétben fejletlen infrastruktúrát eredményezett. A szegénység, a lecsúszás veszélye leginkább a külterületen élőket sújtja, különösen a határ közeli területeken, továbbá a lakosság rossz mentális és pszichikai egészségi állapotban lévő részét. Veszélyeztetettek még a gyermeküket egyedül nevelők, a nagycsaládosok. Szeged viszonylatában elmondható az, hogy a régióhoz és a megyéhez képest jobb mutatókkal bír, vonzerejének és munkaerő-piaci sajátságainak köszönhetően az elöregedés nem hasonló léptékű mint a régió más területein. Ugyanakkor a város szegregációval veszélyeztetett területein illetve a gentrifikáció során a belvárosi (és belváros közeli) területekről az akcióterület belső területeire költözők által preferált területein növekedett a hátrányos helyzetű lakosság aránya, a területi-társadalmi egyenlőtlenségek fokozódtak. A régió lakosságának iskolázottságáról elmondható, hogy a felsőfokú (egyetemi, főiskolai) végzettségűek aránya: 11%, a középfokú végzettségűeké 43,6 % (ebből 23% az érettségizett), és az általános iskola 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek aránya 43%. (A statisztika a népesség 7 évesnél idősebb tagjait veszi figyelembe.)

20

Dél9Alföldi%régió%7%évesnél%idősebb%népességégének% iskolai%végzettség%szerinti%tagolódása%(2011) 89osztály9vagy9kevesebb

11%

Középfokú9iskola9érettségi9 nélkül,9szakmai9oklevéllel

43%

23%

Érettségi Egyetem,9főiskola9stb.9 oklevéllel

23%

5. ábra. Dél-Alföldi régió 7 évesnél idősebb népességégének iskolai végzettség szerinti tagolódása (2011). Forrás: Népszámlálás 2011, saját számítás

Csongrád megyében a Dél-alföldi régió átlagához képest magasabb a képzettségi szint. A népesség legalább 8 általános iskolát végzett tagjainak fele érettségivel is rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek aránya a teljes népességhez viszonyítva 13,6%, ami szintén magasabb a régióátlagnál.

6. ábra. Átlagosan elvégzett osztályok száma a régióban, kistérségenként (regionaldata.org)

21

Szeged, mint egyetemi város, kiemelkedően jó mutatókkal rendelkezik az iskolázottság terén. A legalább 8 osztályt végzettek a 15 éves és idősebb népesség körében 97,5%, a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya a 18 éves és idősebb népesség körében 64,6%, a 25 évesnél idősebbek körében az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők aránya 28,9%, s ezen adatok a megyei arányokat jelentősen felülmúlja.

15%éves%és%idősebb%népesség%iskolai% végzettsége,%nemek%szerint Kevesebb9mint989évfolyam

Befejezett989osztály

Középfokú9iskola,9érettségi9nélkül

Érettségi

Egyetem9és9főiskola

Nő 5,70% Férfi 2,80%

28% 25%

15%

33,30%

28,10%

29%

18% 15%

7. ábra. Szeged. 15 éves és idősebb népesség iskolai végzettsége, nemek szerint

Csongrád megyében a párkapcsolaton alapuló háztartások aránya 47,7%, az egyszülős családból álló háztartások aránya 13,2%, a két- vagy több családból álló háztartások aránya 0,9%, a nem családháztartások aránya 38,2% a 2011-es Népszámlálás szerint. A korstruktúra kedvezőtlen irányú változásának és a munkanélküliség erősödésének együttes következménye, hogy a háztartások foglalkoztatottainak átlagos száma 2011-ben, a korábbi tendenciáknak megfelelően ismét nem érte el az egy főt. A korstruktúra miatt az egyedülálló háztartások felében 60 éves vagy idősebb polgár él. A családok 18,8%-a anya gyermekkel, 2,7%-a apa gyermekkel típusú egyszülős háztartások. Jellemzően azonban egy családra 2,79 fő jut, miközben enyhén emelkedett a családokon belül azok aránya, akik nem nevelnek (tartanak el) gyermeket, 1990 és 2011 között 49,5%-ról 52%-ra, valamelyest csökkent az két gyermeket nevelők aránya, de nőtt az egygyermekes családok aránya, továbbá 3,6%-ról 4,5%-ra nőtt a 3 gyermeket nevelők aránya, 0,7%-ról 1,2%-ra nőtt a 4 vagy több gyermeket nevelők aránya. A lakásállomány elöregedő, s még ha bővült is az elmúlt tíz évben, mintegy tízezerrel a lakások száma, a 2006 után épült lakott lakások aránya 3%, míg a lakott lakások egyötöde 1945 előtt épült a megyében. Szegeden a megyénél magasabb átlagban a lakások falazata panel (33%), s csupán 4,6% a vályog. A szegedi panellakások – mintegy 24 ezer lakás – jellemzően 1970-1990 között épült, többségük a hetvenes években. A megyei vezetékes víz ellátottság 97% feletti, ahogy a szennyvízelvezetés penetrációja is, ezt megközelíti a meleg folyóvízzel illetve vízöblítéses WC-vel rendelkező lakott lakások aránya is. Ennek fényében megállapítható, hogy a lakott lakások 57,4%-a összkomfortos a megyében, 33,2%-a komfortos, 4%-a félkomfortos, mintegy 5% komfort nélküli, s további 0,6% szükséglakás. Szegeden a lakásállomány korszerűbb, 95%-a a lakott lakásoknak összkomfortos vagy komfortos.

22

3.1.4 Az akcióterület társadalmi állapota Az akcióterület magába foglalja a Belvárost a gentrifikálódó területeivel, valamint a terület külső karéján a családi házas, társasházas revitalizálódó területeket és közbeékelődő slumosodó, szegregációval fenyegetett területeket is. Az akcióterületen Szeged lakosságának 46%-a él.

Az%akcióterületen%található%EVK9k% részesedése%Szeged%lakónépességéből 5,3%

5,1%

5,4%

5,2%

5,4%

5,1%

5,2%

5,0%

4,5%

8. ábra. Az akcióterületen található EVK-k részesedése Szeged lakónépességéből

Ahogy Szeged város más területein a nőtöbblet az akcióterületen is jellemző – Szegeden 53,2%, az akcióterületen átlagosan valamivel magasabb, 53,3%. A nőtöbblet a 9. sz. EVK területén a legmagasabb, 54,5%.

Az%akcióterület%városrészei%és%a% nemek%aránya 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Nők9aránya Férfiak9aránya

9. ábra. Az akcióterület városrészei és a nemek aránya

Az akcióterületen belül található városrészek, EVK-ek lakossága közül a Belváros és Rókus városrészek, Kiskundorozsma és Gyálarét tendenciózusan elöregedik. A középső-külső köríven, karéjon található övezet felnőtt és középkorú felnőtt lakossága enyhén kevesebb mint az idős, a fiatalfelnőtt és fiatalkorú lakossága. Az elöregedő területek ráadásul a 60 évesnél idősebb korosztályban markánsabb nőtöbblettel bírnak, azaz

23

egyszerre beszélhetünk az idősek és az idős hölgyek meghatározóbb jelenlétéről egyes területeken. (Ld. következő ábra és az azt követő két táblázat.)

Az%akcióterület%EVK9inak%lakossága% korcsoportonként 629évnél9idősebb

Belváros

50,629éves

Belváros9és9Rókus

40,499éves

Északi9és9Rókus9városrész,9…

30,399éves

Alsóváros

24,299éves

Móraváros,Alsóváros

18,239éves

Rókus,Újrókus

14,179éves

Gyálarét,9Klebelsberg,telep,9…

7,139éves

Kiskundorozsma,9Béketelep,9…

3,69éves

Kiskundorozsma 0%

20%

40%

60%

80%

29éves9vagy9fiatalabb

100%

10. ábra. Az akcióterület városrészeinek lakossága korcsoportonként

62 évnél idősebb

50-62 éves

40-49 éves

30-39 éves

24-29 éves

18-23 éves

14-17 éves

7-13 éves

3-6 éves

2 éves vagy fiatalabb

Kiskundorozsma

26,4%

17,0%

14,4%

13,6%

7,2%

6,7%

3,6%

6,0%

3,1%

2,0%

Kiskundorozsma, Béketelep, Kálvária városrész, Rókus

29,9%

15,0%

13,5%

14,5%

7,1%

5,8%

3,0%

5,7%

3,1%

2,5%

Gyálarét, Klebelsberg-telep, Szentmihály, Kecskés

26,1%

16,1%

15,2%

13,2%

6,2%

7,1%

3,5%

6,8%

3,6%

2,3%

Rókus-Újrókus

18,2%

18,8%

15,2%

18,3%

8,8%

6,1%

3,1%

5,5%

2,9%

3,1%

Móraváros-Alsóváros

24,2%

14,5%

15,4%

15,1%

6,6%

6,3%

3,9%

7,5%

4,3%

2,1%

Alsóváros

28,9%

13,9%

12,9%

13,9%

9,1%

7,4%

2,9%

6,1%

3,1%

1,8%

Északi és Rókus városrész, Franciahögy, Harmónia Lakópark

19,1%

14,7%

17,8%

16,4%

8,8%

6,5%

4,0%

6,8%

3,3%

2,7%

Belváros és Rókus

30,3%

15,0%

13,2%

14,6%

8,2%

6,8%

2,4%

4,7%

2,8%

2,1%

Belváros

32,8%

14,5%

12,0%

13,2%

9,5%

8,0%

1,8%

4,4%

2,3%

1,6%

FÉRFIAK

62 évnél idősebb

50-62 éves

40-49 éves

30-39 éves

24-29 éves

18-23 éves

14-17 éves

7-13 éves

3-6 éves

2 éves vagy fiatalabb

Kiskundorozsma

19,4%

16,5%

16,5%

15,4%

8,2%

7,1%

3,9%

7,0%

3,5%

2,6%

Kiskundorozsma, Béketelep, Kálvária városrész, Rókus

20,6%

16,1%

17,0%

15,8%

7,6%

6,5%

3,7%

6,5%

3,9%

2,2%

Gyálarét, Klebelsberg-telep, Szentmihály, Kecskés

20,2%

16,3%

16,3%

14,0%

8,7%

6,8%

4,7%

7,3%

3,3%

2,5%

NŐK

24

Rókus-Újrókus

12,3%

15,6%

15,1%

21,9%

11,6%

6,5%

3,7%

6,3%

3,8%

3,1%

Móraváros-Alsóváros

16,5%

14,7%

16,3%

15,8%

8,9%

7,7%

4,4%

8,3%

4,3%

3,1%

Alsóváros

20,0%

14,2%

15,0%

14,0%

10,6%

9,0%

3,6%

7,3%

4,0%

2,3%

Északi és Rókus városrész, Franciahögy, Harmónia Lakópark

12,8%

12,3%

19,2%

18,9%

9,6%

7,3%

4,5%

7,8%

4,8%

3,0%

Belváros és Rókus

20,6%

14,8%

15,2%

17,8%

9,8%

6,9%

3,2%

5,5%

3,6%

2,7%

Belváros

21,9%

14,3%

14,6%

16,1%

11,1%

8,4%

2,8%

5,6%

3,0%

2,3%

3.1.5 A gazdaság helyzete. A régió és Szeged gazdasági mutatóiról Az gazdasági adatok az országos átlaghoz képest kedvezőtlenebb képet mutatnak a dél-alföldi régióban. A nagyvállalkozások száma a régióban százhoz közelít, ez pedig az országos értékhez viszonyítva majd 10%. Jellemző vállalkozási méret a mikrovállakozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatottal), amely a vállalkozások 2/3ára jellemző a régióban. A gazdaságilag aktív kategóriában közel 530 ezer lakos sorolható (55% férfi, 45% nő), ezen mutató megyei adatokra bontva nem mutat nagy eltéréseket. A kistérségek közötti eltérő jövedelmi, gazdasági helyzetre az adóadatok alapján is lehetséges következni. A régiós átlaghoz képest sokkal kevesebb adóbevétel származik több, LHH-nek is minősülő kistérségből (Bácsalmás, Kistelek, Jánoshalmai, Sarkadi). A gazdasági aktivitás szempontjából hasonló a régió helyzete a Magyarország többi, szegényebb régióihoz (pl. Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl), amelyek Európai viszonylatban is a legszegényebbek között vannak. A gazdasági aktivitás tekintetében a régiós és országos adatok összevetéséből a következő derül ki: a foglalkoztatottak számaránya országosan 39%, a Dél-Alföldön 38%; az inaktív keresőké 30% és 32%; a munkanélküliek aránya 6% és 5%; míg az eltartottak aránya országosan és régiósan is egyaránt 25%. Tehát van olyan adat, amelyben átlag alatti vagy feletti a régió és van, amelyben megegyezik országoshoz viszonyítva. A régióban az inaktív keresők magas száma az öregedő korfa miatt, nagy az öregségi nyugdíjasok száma a területen.

A Dél-alföldi régió népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása (2011)

25%

Foglalkoztatott Munkanélküli

38%

Inaktív kereső 32%

Eltartott 5%

11. ábra. A Dél-alföldi régió népességének gazdasági aktivitás szerinti megoszlása. Forrás: Népszámlálás 2011, saját számítás

Az átlagkeresetek mértékében a Dél-alföldi régió alulról a második az országban, egyedül az Észak-Alföldöt előzi meg. Egyes társadalmi csoportok hátrányos helyzetűnek tekinthetők, életkörülményeik, életmódjuk, egészségi állapotuk, munka-erőpiaci helyzetük miatt pl. középkorú álláskeresők, megváltozott munkaképességűek, 25

szerfüggők, stb. Az inaktivitásukhoz az is hozzájárul, hogy nehéz érvényesülniük (vagy egyáltalán bejutniuk) a munka világába. Rendkívül magas a régióban a nem öregségi alapon nyugdíjat szerzők vagy a valamilyen egészségkárosodás alapján kapott szociális juttatást igénybevevők száma. A régió munkanélküliség által legjobban sújtott kistérségei a Kunszentmiklósi, Bácsalmási, Jánoshalmi, Kalocsai (Bács-Kiskun megye); a Mezőkovácsházi, Sarkadi és Szeghalmi kistérségek (Békés megye); és a Makói kistérség (Csongrád megye). A régiós adatok szerint a munkanélküliek aránya a korosztályok közül a fiatalok (pályakezdők) között a legnagyobb, 28%. Ezután a 30-39 évesek korcsoportja (27%), és a 40-49 évesek korcsoportja (24%) következik, majd a további korosztályok.

A%Dél9alföldi%régió%munkanélküli% népességének%korcsoportonkénti%megoszlása% 15–299éves (2011) 1% 20% 24%

30–399éves 28%

40–499éves

27%

12. ábra. A Dél-alföldi régió munkanélküli népességének korcsoportonkénti megoszlása. Forrás: Népszámlálás 2011, saját számítás

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek listáján a régió 25 kistérsége közül 7 kistérsége található (KSH Területi Statisztika, 2014), azaz ezek a kistérségek a munkalehetőség, a gazdasági teljesítmény és az infrastruktúra mutatói tekintetében elmaradást mutatnak. Szeged és az akcióterület gazdasági mutatói Az akcióterület jellemzően lakónegyedekre tagolódik, amely nem foglal magába nagyfoglalkoztató ipari- vagy szolgáltató vállalkozásokat, ellenben középvállalatokat és kisvállalkozásokat e területen is találunk, melyek az akcióterületre is pozitív hatást gyakorolnak. Szeged azonban az akcióterületen kívül bír olyan gazdasági potenciállal, amely a gazdaságilag aktív népességet foglalkoztatni tudja, s ebben az Egyetem, a K+F+I szektor egyre nagyobb teret kap, miközben a feldolgozóipar, a mezőgazdaság területe az elmúlt évtizedekben stagnált vagy visszahúzódott, a szolgáltatások, s különösen az IT-kompetenciákat igénylő vállalkozások bővültek. A munkanélküliség jellemzően azokat a társadalmi csoportokat érinti és ott válik tartóssá, ahol az iskolázottság, a nyelvtudás és az IKT/digitális kompetenciák alacsonyabb fokúak. Ugyanakkor a magasan képzett munkavállalók között fokozott a verseny, hiszen az Egyetem évről-évre számos olyan hallgatót bocsát ki, akik szeretnének továbbra is Szegeden maradni. A körükben fokozódni látszó munkanélküliséget a (nemzetközi) mobilitás enyhíti. A gazdaságilag aktív népesség aránya 2011-ben Szegeden és az akcióterületen 45-48% között mozog. A foglalkoztatottak a Népszámlálás adatai szerint 39%-ot tesznek ki, az elmúlt években a munkanélküliség 5% körül alakult, 30%-uk inaktív és 26%-uk eltartott.

26

Gazdasági aktivitás, KSH Népszámlálás 2011 Foglalkoztatott

Munkanélküli

Inaktív9kereső

26%

Eltartott

39%

30%

5%

13. ábra. Gazdasági aktivitás (KSH Népszámlálás, 2011)

3.1.5 Közszolgáltatások Szegeden és az akcióterületen a város közszolgáltatásai ugyan elérhetőek, azonban a szolgáltatások ismerete és igénybevétele nem teljeskörű az akcióterülten. Az akcióterületen a családok jelentős hányada hátrányos helyzetű, viszonylag – a település más részeivel összevetve – magasabb a roma származásúak, az alacsonyabb jövedelmű háztartások, családok aránya. A szolgáltatások a központban elérhető szolgáltatások kiszélesítésével, emberléptékűvé válásával és azzal, hogy az érintettekhez térben is közelebb viszi a szolgáltatást, biztosítja a területi lefedettség és a szakmai célok megvalósulásának esélyét. A Szegeden elérhető a szociális- és egészségügyi alapellátás, melyeknek a fenntartója az önkormányzat. Szegeden az orvosegyetem jelenlétének köszönhetően klinikai orvoslás is működik, a klinikák a súlyponti feladatot teljesítő egészségügyi szolgáltatóink, mely az egészségügyi fekvő- és járóbeteg szakellátási feladatokat is biztosítja. Az akcióterületen a szociális alapellátások és szakosított ellátások közül a következők érhetők el: Ellátás formája

Elérhető

Családsegítés és Gyermekjóléti Szolgálat

igen

Étkezés

igen

Házi segítségnyújtás

igen

Támogató szolgáltatás

igen

Nappali ellátás

igen

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

nem

Lakóotthon

nem

Közösségi ellátás

igen

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

nem

A kistérségben a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény feladatátvállalásaképpen a kistérség saját intézményeként működik a SZKTT ESZI Tabán Családsegítő Közösségi Ház, Gyermekjóléti Központ és Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat, mely integrált közintézmény szociális alap és szakosított szolgáltatásokat nyújt Szeged, Dóc, Domaszék, Szatymaz, és Zsombó lakosainak. A Szolgálat 27

ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást, adósságkezelési tanácsadást, életvezetési tanácsadást, családterápiás és konfliktukezelő szolgáltatásokat nyújt. A Szolgálat végzi a pedagógiai szakellátást, logopédus, gyógypedagógus, szociális munkás segíti a szolgálatot hivatalában. Emellett nyugdíjas klubokat, önsegítő csoportokat, álláskereső csoportokat működtet és közösségi programokon jelenik meg. Számos más civil szervezet van jelen az akcióterületen, mely a hátrányos helyzetűek, a nyugdíjasok, a fiatalok számára nyújt szolgáltatásokat. A településen 67 háziorvosi és 32 házi gyermekorvosi körzet működik, munkájukat védőnők segíti, Szegeden hagyományosnak mondható az orvosi és a védőnői képzés A településen 16 bölcsőde, 60 óvoda, 23 általános iskola valamint 12 középfokú képzést biztosító intézmény működik. A munakerő-piaci szolgáltatások keretében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály pályaorientációval, álláskeresési technikákkal és munkaerő-piaci reintegrációval is foglalkozott. A területen ugyanakkor számos civil szervezet egy-egy projektje célzottan a hátrányos helyzetű célcsoportok munkaerő-piaci integrációját támogató programot működtet. Sajnos azonban ezek a projekt-alapú szolgáltatások időszakosak, ezért hozzáférhetőségük korlátozott. A településen a rekreáció területén hozzáférhetőek a művelődési, szabadidős kikapcsolódást szolgáló intézmények, a könyvtártól a sportpályáig, ugyanakkor a családok számára (vagyis az egész család által) hozzáférhető közösségi terek hiányosak az akcióterületen, és nagyon alacsony a családok által igénybe vehető ez irányú programok, szolgáltatások száma, gyakorisága is. Összességében tehát elmondható, hogy a településen jelenleg számos szolgáltatás hozzáférhető, ugyanakkor ezek a szolgáltatások nehezen érik el a célcsoportjainkat, mert a fizikai és anyagi elérhetőség tekintetében távol állnak célcsoportjainktól. 3.1.6 Kulturális erőforrások Szeged nemcsak a gasztronómiai hagyományairól ismert, hanem a helyi lakosok számára is kedves nyári fesztiválok és kulturális programok is ismertek. Ezek egy része évről-évre visszatérő programok, mint a Szeged Napja ünnepségsorozat, a szabadtéri színház műsorai, vagy épp a Szegedi Ifjúsági Napok, a MASZK színházi találkozói vagy a gasztronómiai programok (borhoz, halászléhez kapcsolódóan például). A szegedi kulturális élet egyszerre ötvözi a hagyományos szegedi tájat, építészetet és kulináris élvezeteket, a szakrális és profán hagyományokat, valamint a kortárs művészeteket, a populáris művészeteket és kiállításokat. A szegedi kulturális erőforrásokat a sokszínű középiskolai képzés mellett a sokszínű diszciplinának, kutatásnak és innovációnak helyt adó Szegedi Tudományegyetem karait kell megemlíteni, melyek mellett kutatóintézetek telepedtek meg (a Biológiai Kutatóintézettől az ELI-ig), s amelyek mellett múzeumok, kiállítótermek, színházak, filmszínházak, közösségi és kulturális terek, valamint könyvtárak jelentik a szegedi kultúra színpadát. Elsősorban a nyári időszakban a város kulturális élete a populárisabb, mainstreamebb eseményekkel is bővül, s ezek egy része a város különböző pontjain, így akcióterületünkön is elérhető. A klubélet és a művelődési házak aktivitása egy hosszabb hullámvölgy után ismét megteltek élettel, a civil szervezeteknek köszönhetően közösségi terek nyíltak, amelyek egy-egy generációt vagy társadalmi csoportot célcsoportként tekintve nyújtanak a szolgáltatások mellett közösségi és kulturális programokat. Az akcióterületen is számos civil szervezet tevékenykedik, továbbá az önkormányzati intézményhálóhoz tartozó Ifjúsági Ház keretein belül is számos program és szolgáltatás elérhető. Az akcióterület kulturális erőforrásai Az akcióterületen élők számára elsősorban a várost megmozgató kulturális események jelentik az évről-évre visszatérő kulturális rekreációs tevékenység formáit, de civil szervezetek közösségi kezdeményezései is 28

elérhetőek, mint pl. a közösségi kertek, ifjúsági klubok. E kezdeményezések azonban területi lefedettséget sem, de minden generációt elérő programokat sem tudnak biztosítani, forráshiányosak és temporálisak, ugyanakkor a szakmai együttműködések mentén megindult hálózatosodás jó alapot teremt arra, hogy a terület kulturális erőforrásait kiaknázzuk. Az akcióterület szegedi, városrészi hagyományai, amelyek jórészt már nem működő foglalkozásokhoz kapcsolódtak, nem jelentenek olyan erőforrást, amely a mindennapi életre hatással lehetnek, ugyanakkor felismerhető potenciált jelentenek azok a magasan kvalifikált fiatalok, akik szabad kapacitásokkal rendelkeznek és az akcióterületen élnek, ahhoz kötődnek. 3.1.7 Az akcióterület lakosságának szubjektív életminősége Fontos számunkra, hogy azt is lássuk, hogy az egyes – az akcióterületen belüli – területek, valamint a város egésze szisztematikusan miben tér el, milyen igények merülnek fel, az ott lakók milyen problémákat érzékelnek. Az alábbi kérdéseket a városlakóknak a SZTE Szociológia Tanszékének éves reprezentatív adatfelvételének segítségével válaszoltuk meg. Az akcióterületen élők többsége, ahogy Szeged város lakóinak egésze is többé vagy kevésbé, de szeret Szegeden élni. A szegedi válaszadó polgárok 18,7%-a kifejezetten szeret az adott városrészben élni, az akcióterületünkön élők – jelezve ezzel azokat a problémákat is, melyet a HACS-unk érzékel – jellemzően összességében kissé kevésbé szeret az adott területen élni, enyhén magasabb azok aránya Kiskundorozsmán, Béketelepen, Kálvária városrészben, egyes Rókusi városrészekben illetve Móravárosban, akik egyáltalán nem szeretnek ott élni (3,6-4,5%), különösen pedig a Belvárosban (5,6%).

Szeret-e Ön ebben a városrészben élni? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

49, igen,9kifejezetten9szeretek 39, inkább9igen,9mint9nem 29, inkább9nem,9mint9igen 19, egyáltalán9nem9szeretek

Szeret-e Ön ebben a városrészben élni? * Egyéni választókerület, 2016

Az adatgyűjtés során megkérdezett szegediek negyede érzi úgy, hogy kifejezetten jó irányba halad a személyes élete, ezzel szemben csupán 2,9%-uk érezte azt, hogy kifejezetten rossz irányba mennek a dolgai, összességében azonban a szegediek többsége többé vagy kevésbé, de úgy érezték, hogy jó irányba haladnak. 29

Az akcióterületen élők körében összességében jobb ez a mutató, hiszen egyes városrészek (Móraváros, Alsóváros, Rókus és Újrókus városrészek) esetében magasabb azok aránya, akik kifejezetten úgy találták, hogy jobb irányba mennek a dolgaik, s ezt az sem rontja lefelé, hogy más városrészekben (Dorozsmán és Rókuson például) magasabb a városi aránynál azok aránya, akik többé vagy kevésbé, de nem érzik azt, hogy jó irányba mennének a dolgaik személyes életükben.

Milyen irányba halad most az Ön személyes élete? 100,0% 80,0% 60,0% 40,0%

49, kifejezetten9jó

20,0%

39, inkább9jó

0,0%

29, inkább9rossz 19, kifejezetten9rossz

14. ábra. Milyen irányba halad most az Ön személyes élete? 2016

Összességében a szegediek a személyes életüknél kevésbé pozitívan ítélték meg a város dolgainak haladási irányát, azok aránya, akik úgy gondolták, hogy kifejezetten jó irányba mennek a dolgok, jelentősen csökkentek, bővült a kissé bizonytalanabbul pozitívan válaszolók aránya, azonban az akcióterület egyes részein többen gondolták rossznak vagy kifejezetten rossznak azokat az irányokat, amely felé a város halad, mégha arányuk viszonylag kicsiny. Ez a szubjektív észlelés azért is fontos számunkra, mert ez jó mutatója annak, hogy az egyes területeken élők milyen benyomásokkal rendelkeznek a város közös életéről, mindennapjairól.

30

Milyen irányba haladnak most: a város dolgai? 2016 100,0% 80,0% 60,0%

49, kifejezetten9jó

40,0%

39, inkább9jó

20,0% 0,0%

29, inkább9rossz 19, kifejezetten9rossz

15. ábra. Milyen irányba haladnak most a város dolgai? 2016

Tízfokú skálán értékelhették a városlakók a lakókörnyezetük minőségét, s összességében a szegediek úgy gondolták, hogy ez kisebb vagy nagyobb mértékű elégedettséggel tölti el őket, pozitív választ (azaz 6 vagy annál magasabb pontszámot) adott a polgárok 88%-a. Az akcióterületre fókuszálva az is kitűnik, hogy jellemzően magasabb azok aránya, akik teljes mértékben elégedettek lakókörnyezetük minőségével, mégis Rókus, Újrókus, Kiskundorozsma, Béketelep, Kálvária városrész területén mérséklődött azok aránya, kik tökéletesen elégedettek voltak, s Kiskundorozsmán a megkérdezettek 6%-a érezte úgy, hogy egyáltalán nem megfelelő az a hely, ahol élnek, ott és Rókus-Újrókus városrészekben a legmagasabb azok aránya, akik inkább negatívan ítélték meg a lakókörnyezetük minőségét.

Mennyire elégedett a lakókörnyezete minőségével? 2016 Egyáltalán9nem

2

3

4

5

6

7

8

9

Teljes9mértékben

Szeged9összesen Belváros Belváros9és9Rókus Északi9és9Rókus9városrész,9Franciahögy,9Harmónia9… Alsóváros Móraváros,Alsóváros Rókus,Újrókus Gyálarét,9Klebelsberg,telep,9Szentmihály,9Kecskés Kiskundorozsma,9Béketelep,9Kálvária9városrész,9… Kiskundorozsma

16. ábra. Mennyire elégedett lakókörnyezete minőségével

31

Szeged közbiztonságával teljes mértékben elégedett a városlakók 6,5%-a, nagyobbrészt elégedett további 49,6%-uk, közepesen elégedett 31,7%-uk, inkább elégedetlen 8,8%-uk és egyáltalán nem elégedett 3,4%-uk. Az akcióterületen élők szinte hasonló mértékben voltak megelégedve a közbiztonsággal, a 2. sz és 9. sz. EVK-kben volt a legkisebb azok aránya, akik teljes mértékben elégedettek a közbiztonsággal, ezzel szemben RókusÚjrókus, és a Belváros lakosságában, valamint Móraváros-Alsóváros városrészben volt a legnagyobb mértékű azok aránya, akik kissé vagy nagyon, de nem elégedett a közbiztonsággal.

Mennyire%elégedett%Szeged%közbiztonságával?% 2016 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

59, teljes9mértékben 49, nagyobb,részt9igen 39, is,is 29, nagyobb,részt9nem 19, egyáltalán9nem

17. ábra. Mennyire elégedett Szeged közbiztonságával? 2016

A megkérdezettek jóval nagyobb arányban elégedettek a lakókörnyezetük közbiztonságával, mint Szeged teljes városával, ugyanakkor ahogy az alábbi ábrán is láthatjuk, egyes – az akcióterület fókuszában álló – területeken a városi és a lakókörzeti közbiztonság-érzet nagyon hasonló.

Mennyire%elégedett%a%lakókörzetének% közbiztonságával?%2016 100,0% 80,0% 60,0% 40,0% 20,0% 0,0%

59, teljes9mértékben 49, nagyobb,részt9igen 39, is,is 29, nagyobb,részt9nem 19, egyáltalán9nem

18. ábra. Mennyire elégedett a lakókörzetének közbiztonságával? 2016

32

Összességében elmondható, hogy a városlakók a személyes életük pozitív fordulatát inkább érzékelik, mint szűkebb vagy bővebb környezetük változásainak iránya vonatkozásában ugyanezt. Ha az alábbi ábrát megtekintjük, látható, hogy a mind Szeged, mind az ország és Európa vonatkozásában a városlakók kisebb arányban vélték úgy, hogy kifejezetten jó irányba halad, s a személyes tértől távolodva egyre nagyobb arányban vélték úgy, hogy inkább rossz irányba mennek a dolgok.

Milyen%irányba%halad...?%2016 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 ,0

19, kifejezetten9rossz 29, inkább9rossz 39, inkább9jó 49, kifejezetten9jó

19. ábra. Milyen irányba halad...? 2016

Fontos számunkra, hogy megértsük, melyek azok a fejlesztések, amelyeket a városlakók szükségesnek látnak ahhoz, hogy jobb legyen Szegeden élni. Talán nem meglepő, de a munkalehetőségek bővülését várják el, illetve az egészségügyi szolgáltatásokra költenének többet, de majdnem ilyen fajsúlyos kérdésnek érzékelhetjük – az alapján, hogy egy-egy területen illetve a városban összesen milyen arányban választották egy-egy item kapcsán, hogy a városnak sokkal többet kellene rá költeni -, hogy a polgárok az általános- és középiskolák működtetésére, a távhőszolgáltatásra, az úthálózatokra költenének többet. A kultúra és közösségfejlesztés kapcsán meg kell említenünk, hogy a városi átlaghoz képest valamivel többen gondolták úgy, hogy többet kellene költeni a lakossági szabadiősportokra, a kultúra támogatására. A válaszadók minimális része kevesebbet költene a szabadidősportra, a versenysportra, a közlekedés formáira. Áttekintésképp tekintsük a következő ábrát, melyen az egyes fejlesztési területek iránti igényt Szeged és az akcióterületek vonatkozásában mutatjuk be.

33

Ön%szerint%a%város%mely%területek%fejlesztésére%költsön%többet%ahhoz,%hogy% Szegeden%még%jobb%legyen%élni?%*Akcióterületre%és%a%város%egészére% vonatkozóan

a9 a9 távhő rends kultúr a9 zer9 (intéz megúj az9 a9 mény uló9 a9 általá lakoss ági9 ek,9 energi a9 a9 a9 körny a9 nos9és9 a9 rende verse szaba a9 a9 kerék gyalo gépjár ezetg munk aforrá az9 bölcs közép zvény nyspo didős9 villam városi9páros9 gos9 mű9 ondoz sokkal9egész ődei,9 iskolá a9 alehet os9 buszk közlekközlekközlek ásra,9 a9 a9 történ ségüg óvoda k9 lakóte ősége idege ek)9 rt9 sport9 yi9 i9 műkö lepek9 k9 nforg támo támo támo Közbiz Trolik közlek özlek edés9 edés9 edés9 köztis az9 csator közvil ő9 tonsá özlek edésr edésr feltét feltét feltét ztaság úthál nahál ágítás fejlesz ellátá ellátá désér felújít növel alomr gatás gatás gatás g edés e ára ára ára e eleire eleire eleire ra ózatraózatra ra tésére sra sra e ására ésére9 a

19, kevesebbet

29, ugyanennyit

39, valamivel9többet

49, sokkal9többet

Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület Szeged9MJV9összesen Akcióterület 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

20. ábra. Ön szerint a város mely területek fejlesztésére költsön többet ahhoz, hogy Szegeden még jobb legyen élni? *Akcióterületre és a város egészére vonatkozóan

A már tervbe vett fejlesztések iránti attitűdöket megvizsgálva azt is láthatjuk, hogy a városlakók összességében – a stadion, a villamosvonat kivételével – minden tervezett fejlesztést nagyobbrészt fontosnak vagy nagyon fontosnak tartanak. Az akcióterületen 34

élők valamivel fontosabbnak tartják az új buszpályaudvar felépítését, mint a szegediek, az akcióterületen élők 46%-a nagyon fontos fejlesztésnek tekinti. Hasonlóan fontos az új (harmadik) híd építése, az akcióterületen élők 44,3%-a nagyon fontos fejlesztésként értékeli. Úgy tűnik, hogy a városlakók és ezen belül az akcióterületen élők egyetértenek abban, hogy a Széchenyi tér megújítása nem a legfontosabb tervezett fejlesztés.

Ön%mennyire%tartja%fontosnak%Szeged%szempontjából%az%itt%felsorolt% tervezett%fejlesztéseket?

ún.9 villamos, vonat9 ún.9 a9Tisza9 kerékpár közleked villamos, vonat9 és9 a9 a9 belvárosi9 út9 szakaszá megépít kiépítése9közleked a9 a9 Széchen szegedi9 yi9tér9 gyálaréti9 reptér9 dorozsm ése9 a9város9 nak9 és9 új9 új9 új9 megújítá Holt, keresked ai9vasúti9Alsóváro és9 kiépítése9 labdarúg megújítá ó9 Tisza9 elmi9célú9felüljáró9 s9és9 Hódmez a9város9 sa,9 buszpály sa,9 (harmadiúj9fedett9 k)9híd9 uszoda9 stadion9 megszép audvar9 megszép rendbet fejleszté megépít Gyálarét9ővásárhe és9Makó9 építése építése9 építése ítése építése ítése étele ése. se között ly9között között

19, egyáltalán9nem9fontos

29, nem9különösebben9fontos

39, viszonylag9fontos

49, nagyon9fontos

Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület Szeged9város9összesen Akcióterület 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

21. ábra. Ön mennyire tartja fontosnak Szeged szempontjából az itt felsorolt tervezett fejlesztéseket?

35

A városlakók szubjektív életminőségét a várható perspektívák, a körülöttük lévő fizikai és társadalmi helyzet változásai, a munka és a szabadidős tevékenységek minőségi körülményei nagyban befolyásolják. A reprezentatív adatfelvételen nyugvó eredmények jól mutatják, hogy a városi átlagtól való eltérések dimenziói az akcióterületen élők helyzetének hátrányosabb voltából és a lakókörnyezet deprivációiból fakadó igényekből adódnak: biztonságosabb, élhetőbb környezetet, rekreációs tevékenységeket és fejlődést szeretnének.

A helyzetértékelés összegzéseként elmondhatjuk, hogy az akcióterületen élők a szegedi városi átlagtól kissé negatív irányba eltérően ítélik meg a lakókörnyezetük állapotát, fejlődésének irányát és az életminőségüket befolyásoló attribútumokat. Ugyanakkor a statisztika robusztus adataiból az is kitűnik, hogy az akcióterület a városi átlagtól szintén kissé negatív irányba tér el a szocioökonómiai mutatók mentén: elöregedőbb, egyes területeken magasabb a hátrányos helyzetű családok aránya, a környezeti, gazdasági adottságok jellemzően rosszabbak a városi átlagtól, a településszerkezeti adottságok a lakó- és a (fejlesztésre szoruló) rekreációs funkcióknak kedveznek, de a gazdasági-üzleti világ számára a belvárosi irodákon kívül jelentősebb lehetőségek nem nyithatók, így a terület fejlődése csak a centrumtól a periféria irányába történhet, miközben a helyiek fejlesztéseket és fejlődést várnak annak érdekében, hogy élhetőbbnek érezzék a várost.

3.2 A HKFS-t érintő tervi előzmények, programok, szolgáltatások Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az OFTK röviden megemlíti a CLLD-t, mint a helyi, térségi együttműködésben megvalósuló fejlesztési programok végrehajtásának legfontosabb eszközét. Az OFTK területi céljain (leginkább a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése című cél) kívül a HKFS elsősorban a dokumentum 4. számú specifikus céljához (olyan kreatív tudásalapú társadalom létrehozása, amely a kedvező szellemi és innovációs környezetben képes az egész életen át tartó tanulásra és a tehetség és kreativitás kibontakoztatásával hozzájárul egy modern gazdaság kialakításához) járul hozzá. A Stratégia az OFTK 5. számú specifikus céljához is hozzájárul: egy szolidáris, felelős és összetartó, értékeit ismerő és valló társadalom kialakítása, amelyik képes mind a helyi közösségi, mind a nemzeti szintű megújulásra. Partnerségi Megállapodás A hazai CLLD eszköz a Partnerségi Megállapodásban rögzíti, hogy a térségileg decentralizált fejlesztések egyik fő küldetése a helyi és közösségi alapú gazdaság fejlesztése és a helyi közösségek megerősítése. Az Európai Unió 9. számú tematikus célkitűzésének teljesítéséhez, vagyis a társadalmi együttműködés erősítéséhez a hátrányos megkülönböztetés és a szegénység, elleni küzdelemhez járul hozzá. A Partnerségi Megállapodás az eszköz hazai alkalmazásának kereteinek kijelölése mellett a kihívásokat és célcsoportokat is kitűzi. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Jelen stratégia elkészülésének feltételeit az operatív program 7. prioritási tengelye jelöli ki. Előírja a jogosult városokban a civil szervezetek, a helyi lakosság, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésében kísérleti jelleggel megvalósuló, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, integrált, elsődlegesen közösségi és kulturális tartalmú, a helyi gazdaságfejlesztést támogató stratégiák elkészítését. Csongrád megyei területfejlesztési program Jelen projekt szorosan kapcsolódik a megyei területfejlesztési program 11. prioritás: Integrált városfejlesztési programok Csongrád megye nagyvárosi térségében elnevezésű irányához Szeged Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 36

Jelen program teljes mértékben illeszkedik a város ITS-éhez. Jelen Stratégia alapköveit az ITS-ben található körzetek SWOT analízisei alapján társadalmi egyeztetéssel kerültek kiválasztásra, továbbá a fejlesztés szempontjából a Társadalmi kohéziót érintő programok relevánsak Helyi Esélyegyenlőségi Program Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja négy fő célt határoz meg, amelyet programja megvalósításával kíván biztosítani: !! !! !! !!

az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelménye közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés diszkrimináció mentesség szegregáció mentesség

A HKFS a HEP-ben azonosított problémák mindegyikére reagál, a fenti intézkedésekkel összhangban van, azok megvalósításához horizontális jelleggel járul hozzá. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 38/2000. (VII. 5.) Kgy. rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról A rendelet határozza meg Szeged Város kötelező önkormányzati közművelődési feladatait. Ennek érdekében összesen hét célt határoz meg, amelyeket a rendelet betartásával el kívánnak érni. A célok között szerepel: a) az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése. b) a város környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, fejlesztése, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúrák megismertetése, megértésének és befogadásának elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó és művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom közösségi életének, érdekérvényesítésének, az egyén autonóm polgárrá válását segítő közösségi-művelődési formák fejlesztése, f) a gyermek és ifjúsági közművelődési formák kiemelt támogatása, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételek biztosítása, azok állandó fejlesztése.

37

3.3 SWOT ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

A térség természeti adottságai

Képzett lakosság elvándorlása

Magas szintű oktatás, egyetemi város

Lakosság elöregedése

Kulturális intézményrendszer és szellemi tudásbázis Országos és helyi védettség alatt álló kulturális értékek és lehetőségek Kiterjedt és tenni akaró civil szféra

Strukturális munkanélküliség A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya A vállalkozói aktivitás csökkenése, tőkehiány

Tájjellegű termékek

Civil szféra célcsoportjainak bővítése nehézkes

Magas színvonalú K+F tevékenységek

Társadalmi együttműködés és szinergia

Megújuló energiában rejlő lehetőségek a kedvező fekvés miatt (termál energia) Sporttal kapcsolatos aktivitás erősödése Utánpótlás nevelés több szakosztályban kiemelkedő jelentőségű Helyi és nemzetközi sportesemények erősödő jelenléte Nagy tömeget megmozgató rendezvények Fiatal korosztály tudásbázisa Kiterjedt szociális háló

A térség természeti és épített adottságai kihasználatlanok Közösségi élet feltételeinek hiányossága Hozzáadott értéknövelő termelékenység alacsony szintje Részleges vagy teljes felújításra szoruló közintézmények Közösségi kultúra hiányosságai a helyi lakosság körében Egészségügyi preventív programok hiánya, szervezetlensége Nagyfokú korosztályos eltérések Városközponton kívüli közösségi terek, helyszínek hiánya, leromlott állapota

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Turisztikai infrastruktúra fejlesztése, kínálat Csökkenő pályázói aktivitás bővítése A közeli települések, mint felvevő piac szerepének Klímaváltozás erősödése A fiatalok és a képzett lakosság elvándorlása a térségből Megújuló energia hasznosítása folytatódik Egyre nagyobb számú civil szervezet jelenléte a Helyi termék iránti külső kereslet csökkenése térségben Rekreációs tevékenységek fejlesztése Önkormányzat csökkenő finanszírozása Sport és kulturális lehetőségek kihasználása Turisztikai programok, sportturizmus

Vállalkozói terhek növekedése Háztartások jövedelemszintje akadályozza az aktív részvételt az eseményeken Csökkenő népesség nem fogja tudni eltartani az intézményeket, ami további kihasználatlan, romló állagú épületet eredményez

38

3.4 Fejlesztési szükségletek azonosítása A fejlesztési szükségletek azonosítása dokumentumelemzésre (ITS és más stratégiai dokumentumok), a tervezési munkákat támogató interjúk vizsgálatára, adatgyűjtésre és a városrészi fórumok tapasztalataira, illetve a HACS üléseken végzett munkára épült. Az ifjúsági korosztály, illetve a 25-40 évesek számára szóló programkínálat a városközponton túli területeken sem minőségi, sem mennyiségi tekintetben nem kielégítő. A jelenlegi kulturális események döntő többsége nem számít a lakosság aktív részvételére. Különösen a fiatalok körében mutatkozik nagyon gyenge civil aktivitás. A belvárosban és az önkormányzati intézményekben a programkínálat kötött, a civil és lakossági részvétel a programkínálat kialakításában csekély. Olyan rendezvényekre lenne szükség, ahol a lakosság nem csak passzív néző, hanem bekapcsolódhat a történésekbe. A lokális kulturális és közösségi programok bővítésére lenne szükség, ezzel mérsékelhetővé válna a közlekedéssel kapcsolatos hátrány is. A civil aktivitás növelése és a város közösségi életének fejlesztése érdekében tehát a programkínálat civil bevonással történő, minőségi, mennyiségi és területi bővítésére lenne szükség. Nincsenek beszélgetésre, közös időtöltésre alkalmas zárt terek, ahol az azonos érdeklődésűek egymásra találhatnának. Nincs speciális feltételekkel, speciális eszközöket alkalmazó, szakosodott, azonos érdeklődésűeket megszólító intézményrendszer. Ezekkel a közösségi terekkel látens és karakteresen megjelenő közösségi és kulturális igényeket elégítene ki a város. Továbbá hiányoznak azok a zárt közösségi terek is, amelyek segítenék a kisgyermekes anyák közösségi életét, társadalmi integrációját. Mind a fiatal anyukák közösségi életének fejlesztése, mind gyermekeik szocializációjának elősegítése érdekében fontos lenne olyan infrastrukturális háttér, zárt közösségi tér, amely helyet adhat baba-mama klubok és más hasonló programok és rendszeres összejövetelek számára. Összességében elmondható, hogy az azonosított problémák között igen nagy hangsúllyal jelent meg a zárt közösségi terek infrastrukturális hiányossága. A fentiek alapján azonosított egyik legfontosabb szükséglet tehát új közösségi épületek kialakítása, illetve a meglévők fejlesztése. Hiányoznak az integrált játszóterek, ahol a fogyatékossággal élők is eltölthetnék idejüket. Emellett a legtöbb intézmény akadálymentesítése nem megoldott. Szükség lenne olyan több funkciós játszóterek, parkok kialakítására, amelyek több korosztály megszólítására alkalmasak, és a fogyatékkal élők számára is elérhető kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak.

4. A stratégia jövőképe A projekt jövőképe szerint kialakul egy erős közösségtudat a városrész irányába, mely folyamatosan előre viszi a városrészt ezáltal mindenkiben kialakul egyfajta tettvágy a közösségért. A HKFS célja a lakosság megtartása, természeti és lakókörnyezet vonzóbbá tétele, a turisztikai vonzerő növelése. Természeti adottságainkra, kulturális értékeinkre építkezve kell fejlesztési irányokat meghatározni. A fejlesztési terület szolgáltatásainak és a város képének fejlesztésével élhetőbb lakókörnyezetet kell kialakítani. A védett épített örökségeink és természeti, kulturális kincseink megőrzése kötelességünk, hogy ez által is erősítsük helyi identitásunkat, átadjuk örökségünket utódainknak. A HACS szellemiség megismertetése a hálózatokban való működés előnyeinek felismerésével új utak nyílhatnak meg a térségen belüli és térségek közötti együttműködésekben. A hazai és nemzetközi tapasztalatok megismerésével, a jó példák átvételével, a rossz tapasztalatok felismerésével, sok időt, energiát spórolhatunk meg. Szeretnénk felkarolni minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói), melynek pozitív hatása van településünkre és biztosítja a fenntartható fejlődést.

39

5. A stratégia célhierarchiája Stratégiánk átfogó célja, hogy új és megújuló közösségi terekben a kulturális és kreatív önkifejezés eszközeivel segítse a város korosztályainak egymásra találását, a különböző városrészek közötti kapcsolat erősítését, ezáltal a város lakosságának megtartását. A Szegedi Településfejlesztési Akciócsoport Helyi Közösség stratégiájának feladata, hogy a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) céljainak megvalósulását segítse, ezért az abban szereplő, kötelező kimeneti mutatókhoz stratégiánk a következő módon járul hozzá: 1. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztési stratégiával érintett településrész lakosságszáma 75 198 (fő): Szeged Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztési stratégiájával közvetve a város teljes lakossága érintett, összesen 162 593 fő. 2. A kormányzati, önkormányzati, ill. társadalmi partnerek vagy nem önkormányzati szervezetek által a HFS (HKFS) keretében tervezett és végrehajtott programok száma (db): A stratégia keretében megvalósuló programok száma: 50 darab. A Stratégia négy specifikus célt kíván elérni, ezek rangsorolva: A.! B.! C.! D.!

A közösségfejlesztés infrastrukturális hátterének biztosítása; Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése; Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése; A fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében.

A fentiekben megnevezett négy specifikus cél megvalósulását a következő hat beavatkozási terület támogatja: 1. A szabadtéri közösségi terek számának és minőségének növelése, többfunkciós terek kialakítása. Több városrészben a lakosságszámhoz képest kicsik a rendelkezésre álló szabadtéri közösségi terek, eszközeik, felszereltségük sokszor elavult, hiányos, felújításra szorul, infrastruktúrájukat a jobb szolgáltatások biztosításához fejleszteni szükséges. A helyzet javítása érdekében többfunkciós parkok kerülnek kialakításra az egyes csoportok speciális igényeinek kielégítésére. A beavatkozás keretében az infrastruktúra kialakítására, szükséges eszközök beszerzésére kerül sor. A beavatkozás szinergiát mutat a 2. illetve 3. beavatkozással, amelyek a zárt közösségi terek kialakítását, illetve a létrehozott közösségi terek programokkal való feltöltését célozzák. Indikátor: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet (változás célértéke 5 000 m2), az output indikátorok összegyűjtését a kedvezményezettek beszámolóiból tervezzük, félévenkénti adatgyűjtéssel. (A, B, C és D specifikus célok támogatása) 2. Általános és speciális igényeket is kielégítő fedett közösségi terek fejlesztése és létrehozása. Az akcióterület szinte valamennyi részében rendelkezésre áll zárt közösségi tér, ahol nem, ott pályázati források segítségével igyekszünk a helyzeten javítani. A fő probléma, hogy a meglévő közösségi terek mérete nem megfelelő, nagyobb területen több szolgáltatást lehetne nyújtani, és a lakosságot is nagyobb arányban lehetne ezekbe az intézményekbe bevonzani. E cél érdekében új zárt közösségi terek létrehozására, illetve a meglévők fejlesztésére, funkciójuk átalakítására van szükség. A fejlesztések a munkahelyteremtéshez is hozzájárulnának. Indikátor: Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet. (változás célértéke: 2 700 m2), az output indikátorok összegyűjtését a kedvezményezettek beszámolóiból tervezzük, félévenkénti adatgyűjtéssel. (A, B, C, D specifikus célok támogatása) 40

3. Multifunkcionális közösségi terek létrehozása és fejlesztése Multifunkcionális közösségi terek fejlesztése segítségével, hiánypótló beruházásként olyan zárt terek kerülnek kialakításra, melyek funkciójukat komplexen látják el. Egyszerre valósítják meg az egyén önkifejezésének fejlesztését a közösség erkölcsi megerősödését, valamint tevékenységükkel a helyi turizmus kínálatának bővítését. Indikátor: Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet. (Változás célértéke: 300 m2), az output indikátorok összegyűjtését a kedvezményezettek beszámolóiból tervezzük, félévenkénti adatgyűjtéssel. (A, B, C, D specifikus célok támogatása) 4. Helyi fiatalokat aktivizáló közösségi célú kezdeményezések: Annak érdekében, hogy a fiatalok a jelenleginél aktívabban kapcsolódjanak be a város rendezvényeibe. A tervek szerint a megújuló nyitott és közösségi terekbe olyan innovatív szervezhetők, melyek bevonzzák a fiatalokat a felújított, átalakított közművelődési funkcióval intézményekbe. Indikátor: Intézmények száma, amelyekben nőtt a látogatottság a program előtti képest (Változás célértéke 18 darab). B, C és D specifikus célok támogatása.

közösségi programok rendelkező időszakhoz

Az eredmény indikátorok összegyűjtése a kedvezményezettek beszámolóiból tervezzük, félévenkénti adatgyűjtéssel. 5. Közösségi kulturális programok megújítása a helyi értékek megerősítésével. A kulturális és kreatív kifejezés eszköztárát felhasználva az új és megújuló terekbe új típusú tárgyalkotó műhelyek létrehozása a cél, mellette olyan közösségi programokat szervezése, melyek az önkifejezésre is lehetőséget adnak. A tervezett innovatív programok segítségével szeretnénk a többi korosztály mellett a helyi közösségi életből hiányzó fiatalokat a lokális eseményekbe bevonni. E cél megvalósítása érdekében, belső képzések megvalósítását, a munkatapasztalat-szerzést támogatjuk. Indikátor: Intézmények száma, amelyekben nőtt a látogatottság a program előtti időszakhoz képest (Változás célértéke: 22 darab). Az eredmény indikátorok összegyűjtését a kedvezményezettek beszámolóiból tervezzük, félévenkénti adatgyűjtéssel. (B, C és D specifikus célok támogatása) 6. Közösség fejlesztése és védelme érdekében létrejövő csoportok igényeinek biztosítása. A helyzetfeltárás során markánsan jelent meg a civil kezdeményezésű közösségfejlesztő, szociális, és közbiztonság javulását célzó tevékenységekre való igény. A civil közösség részt kíván venni az idősek, gyermekek, ápolásra szorulók ellátásában, gondozásában, életterük biztonságosabbá tételében. A beavatkozási terület ezeknek a kezdeményezéseknek a megvalósulását, aktív működését kívánja elősegíteni. Indikátor: közösségi feladatellátásban részt vevők száma; vagy közösségi feladatellátást igénybe vevők száma (Változás célértéke: 12 000 fő) (B, C, D specifikus célok támogatása) Jelen projekt átfogó célja: A térség lakosságának megtartása, összetartás erősítése, a kulturális értékek megőrzésével Specifikus célok: A.! B.! C.! D.!

Közösségfejlesztés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében 41

Beavatkozási területek: 1.! 2.! 3.! 4.! 5.! 6.!

A nyitott közösségi terek számának és minőségének növelése, többfunkciós terek kialakítása Általános és specifikus igényeket is kielégítő zárt közösségi terek fejlesztése és létrehozása Multifunkcionális közösségi terek létrehozása és fejlesztése Helyi fiatalokat aktivizáló közösségi célú kezdeményezések Közösségi kulturális programok megújítása a helyi értékek megerősítésével Közösség fejlesztése és védelme érdekében létrejövő csoportok igényeinek biztosítása

6. Cselekvési terv 6.1 A beavatkozási területek/műveletek leírása I. A nyitott közösségi terek számának és minőségének növelése, többfunkciós terek kialakítása Kulcsprojekt: Nem Indoklás, alátámasztás: Fejlesztési területen nincsenek, vagy nem megfelelő minőségűek a szabadtéri közösségi terek. Nincsenek olyan többfunkciós parkok, melyeket több korosztály használhatna (lásd: lakótelepeken idősek és fiatalok egyszerre), hiányoznak a gondozott és jól felszerelt aktív időtöltésre alkalmas zöld terek (játszótér, szenior park, kondicionáló park, akadálymentes parkok, piknik helyek, kutyafuttatók, stb.). Specifikus cél: A.! B.! C.! D.!

Közösségfejlesztés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Családi játszóparkok kialakítása, a meglévő játszóterek több korosztályosra bővítésével: szenior-kondipark részlegek kiépítése, +12-es játszótér, ifjúsági fitnesz park létrehozása, kutyafuttató és kutyajátszótér kialakítása, a játszóterek bekerítése, kitáblázása, csatlakozó parkolóhelyek, fedett kerékpártárolók kiépítése, térbútorok felállítása, EU-szabványok szerinti játszóeszközök tervezése és beszerzésére, energiatranszformátor játékeszközök telepítése és népszerűsítése, fogyatékkal élők játszótéri eszközeinek beszerzése, padok, kiülők elhelyezése a közterületeken, szabadtéri grillek, tűzrakó helyek kiépítése, tanösvények kialakítása. Közösségi terek rehabilitációja. Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső, külső terek, helyiségek kialakítása; !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad). 42

Nem elszámolható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Projektmenedzsment és nyilvánosság biztosítása; Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja: HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! !! !! !!

a projekt társadalmi hatása a projekt gazdasági hatása érintett célcsoport tervezett látogatószám

Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 473.550.015 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-150.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a infrastrukturális beruházás költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2017. II. negyedév-2020. I. negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: Projekt benyújtási időszak: 2017. 01.10 – 2018.03.31. A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig. Kimeneti indikátorok: !! támogatott projektek száma: 13 db !! Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet: Célérték: 5 000 m2 !! látogatók száma a fenntartási időszakban: 100.000 fő

II. Általános és specifikus igényeket is kielégítő zárt közösségi terek fejlesztése és létrehozása Kulcsprojekt: Nem Indoklás, alátámasztás:

43

A fő probléma, hogy a meglévő közösségi terek mérete nem megfelelő, nagyobb területen több szolgáltatást lehetne nyújtani és a lakosságot is nagyobb arányban lehetne ezekbe az intézményekbe bevonzani. Felmerült igény általános és fedett közösségi terek létrehozására és kialakítására is. Hiányoznak az olyan zárt terű közösségi épületek, amelyek helyet adnának az azonos érdeklődésű csoportok (fiatalok, kisgyermekes anyukák, idősek, zenészek, művészek, stb.) összejöveteleinek, közösségi és egyéni fejlődésüknek (szocializáció, együttműködés, kreatív ipari képességek fejlesztése stb.). E cél érdekében új fedett közösségi terek létrehozására, illetve a meglévők fejlesztésére, funkciójuk megváltoztatására van szükség. Specifikus cél: !! !! !! !!

Közösségfejlesztés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Az intézkedés keretében kiírt pályázat közösségi terekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását, felújítását támogatja; a társadalmi aktivitás és helyi identitás, a fiatalok megtartása és letelepedésük elősegítése érdekében. Cél olyan közösségi tér kereteinek a megteremtése, mely megfelelően reprezentatív az ITS és HKFS irányelveinek, és helyszínéül szolgál további intézkedések megvalósítására. Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső, külső terek, helyiségek kialakítása; !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad). Nem elszámolható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Projektmenedzsment és nyilvánosság biztosítása; Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja: HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! a projekt társadalmi hatása !! a projekt gazdasági hatása !! érintett célcsoport 44

!! tervezett látogatószám Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 247.850.000 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-70.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a infrastrukturális beruházás költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2017. II. negyedév – 2020 I. negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: Projekt benyújtási időszak: 2017. 01.10 – 2018.03.31. A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig. Kimeneti indikátorok: !! támogatott projektek száma: 6 db !! Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek: 2 700 m2 !! látogatók száma a fenntartási időszakban: 70.000 fő

III. Multifunkcionális közösségi tér kialakítása Kulcsprojekt: Igen Indoklás, alátámasztás: A HACS térségben élők életminőségének és a térség identitás tudatának erősítése érdekében, valamint az akcióterület vonzóbbá tétele okán szükséges a helyi szükségletekhez igazított tényleges közösségi jellegű funkciókkal és használattal bíró tér létrehozása/felújítása/fejlesztése, kulturális programok bővítése, szolgáltatások fejlesztése. Cél, hogy a fejlesztések egyszerre valósítsák meg az egyén önkifejezésének fejlesztését a közösség erkölcsi megerősödését, valamint tevékenységükkel a helyi turizmus kínálatának bővítését. Specifikus cél: A.! B.! C.! D.!

Közösségfejlesztés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Az intézkedés keretében kiírt pályázat közösségi terekhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását, felújítását támogatja; a társadalmi aktivitás és helyi identitás, a turisztikai kínálat erősítése, a fiatalok megtartása és letelepedésük elősegítése érdekében. A projekt keretében 2db ingatlan kerül fejlesztésre. 1. A Kálváriatéren Kulturális és Vallási /turisztikai jellegű/ multifunkcionális központ építése, valamint a Belvárosi Mozi közösségi célú filmes műhelyként való felhasználásra alkalmas több funkciós közösségi tér kialakítása. Kiemelt projektek 45

célja olyan multifunkcionális közösségi tér kereteinek a megteremtése, mely megfelelően reprezentatív az ITS és HKFS irányelveinek, és helyszínéül szolgál további intézkedések megvalósítására. Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső terek, helyiségek kialakítása; !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad). Nem elszámolható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Projektmenedzsment és nyilvánosság biztosítása; Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja: HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! !! !! !!

a projekt társadalmi hatása a projekt gazdasági hatása érintett célcsoport tervezett látogatószám

Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 226.100.000 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-130.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a infrastrukturális beruházás költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2018. I. negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: Projekt benyújtási időszak: 2017. 01.10 – 2018.03.31. A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig. Kimeneti indikátorok:

46

!! támogatott projektek száma: 2 db !! Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek: 300 m2 !! látogatók száma a fenntartási időszakban: 10.000 fő

IV. Helyi fiatalokat aktivizáló közösségi célú kezdeményezések Kulcsprojekt: Nem Indoklás, alátámasztás: A helyi fiatalok igényei sok esetben nem találkoznak a közművelődési intézmények kínálatával, a kimondottan fiataloknak szervezett programok száma forráshiány miatt csekély. A fiatal korosztály nem tudja artikulálni igényeit, ezért fontos lenne diák-, ifjúsági közéleti aktivitást erősítő kezdeményezéseket támogatni. Specifikus cél: B.! Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése C.! Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése D.! Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Az intézkedés keretében kiírt pályázat az akcióterület lakosainak kulturális, közösségi életének fellendítése. A területen belül megvalósuló kulturális programok szervezése. A programban részt vevő fiatalok horizontális látóterének tágítása rendezvények keretein belül, alulról jövő kezdeményezések mentén. A térség szellemi és közösségi élet fejlesztését, ismeretanyag átadását szolgáló programok (drámacsoportok, színjátszó-körök, stb.), közösségi kezdeményezések, tevékenységek, helyi társadalmi akciók támogatása. Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú kulturális programok szervezése, lebonyolítása !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad, stb.). !! Marketing költségek; Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Tájékoztatás és nyilvánosság Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja: HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. 47

Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! !! !! !!

a projekt társadalmi hatása a projekt gazdasági hatása érintett célcsoport tervezett látogatószám

Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 193.700.000 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-15.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a ESZA költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2018. I. negyedév – 2020 I negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig. Kimeneti indikátorok: !! !!

támogatott projektek száma: 18 db látogatók száma a fenntartási időszakban: 100.000 fő

V. Közösségi kulturális programok megújítása a helyi értékek megerősítésével Kulcsprojekt: Nem Indoklás, alátámasztás: A HACS térségben élők életminőségének a javítása, a közösségi kohézió erősítése, valamint Szeged és az akcióterület vonzóbbá tétele érdekében szükséges a helyi szükségletekhez igazított tényleges közösségi jellegű funkciókkal bíró rendezvények, programok, kulturális események szervezése és lebonyolítása. A területen különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási, együttműködési keretei nem megfelelően szervezettek, kohéziós erejük alacsony. Amennyiben nem bontakoznak ki kellőképpen a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő társadalmi feszültségek tovább súlyosbodnak. Specifikus cél: B.! Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése C.! Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése D.! Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása:

48

Az intézkedés keretében kiírt pályázat az akcióterület lakosainak kulturális, közösségi életének fellendítése. A területen belül megvalósuló kulturális programok szervezése. A programban részt vevő fiatalok horizontális látóterének tágítása rendezvények keretein belül, alulról jövő kezdeményezések mentén. A térség szellemi és közösségi élet fejlesztését, a helyi hagyományok átadását szolgáló programok, közösségi kezdeményezések, tevékenységek, helyi társadalmi akciók támogatása.

Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú kulturális programok szervezése, lebonyolítása !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad, stb.). !! Marketing költségek; Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Tájékoztatás és nyilvánosság Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja: HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! !! !! !!

a projekt társadalmi hatása a projekt gazdasági hatása érintett célcsoport tervezett látogatószám

Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 244.100.000 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-76.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a ESZA költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2017. II. negyedév – 2020 I. negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: 49

A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig.

Kimeneti indikátorok: !! támogatott projektek száma: 22 db !! látogatók száma a fenntartási időszakban: 150.000 fő

VI. Közösség fejlesztése és védelme érdekében létrejövő csoportok igényeinek biztosítása Kulcsprojekt: Nem Indoklás, alátámasztás: Az egyeztető fórumokon többször felmerült, hogy az akcióterület társadalmi, közösségi életét, fejlődését és védelmét, valamint a közösségi szerepvállalást erősítő civil szerveződésekre lenne szükség. Ezek a kezdeményezések ötlet szintjén már megjelentek, fejlődésük és aktív megvalósításuk azonban az eszközök és szervezeti háttér hiányában nem tudott realizálódni. Specifikus cél: B.! Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése C.! Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése D.! Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében A helyi felhívások, támogatható tevékenységek meghatározása: Közösségi kezdeményezésű szerveződések feltételeinek és eszközeinek biztosítása (többek között): szomszédok egymásért program működtetése, idősgondozás, idősfelügyelet, gyermekfelügyelet, jogi, gazdasági tanácsadás, feltételeinek megteremtése Önállóan támogatható tevékenység: !! Közösségi célú kulturális programok szervezése, lebonyolítása !! Szakmai szolgáltatások igénybevétele !! Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés. Önállóan nem támogatható, választható tevékenységek: !! Eszközbeszerzés (például: hangtechnika, színpad, stb.). !! Marketing költségek; Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenység: !! Tájékoztatás és nyilvánosság Kiegészítő jelleg, lehatárolás: Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő. A művelet/helyi fejlesztés célcsoportja:

50

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

A kiválasztási kritériumok, alapelvek: Amennyiben a pályázat minden formai követelménynek megfelel, akkor a tartalmi értékelési szempontok szerint kerül elbírálásra. Főbb alapelvek a kiválasztásnál: !! !! !! !!

a projekt társadalmi hatása a projekt gazdasági hatása érintett célcsoport tervezett látogatószám

Tervezett forrás: a)! b)! c)! d)! e)!

Az intézkedésre allokált forrás nagysága a HACS tervezési területén: 62.200.000 Ft. Az egy projektre jutó támogatási összeg: 0-20.000.000 Ft. A támogatási intenzitás: 100 % A tervezett költségek 100 %-a ESZA költségsoron számolhatóak el. Támogatás módja: hagyományos költségelszámolás. Előleg igénybe vehető (hatályos útmutató szerint).

Forrás ütemezése: 2017. II. negyedév – 2020. I negyedév A megvalósítás tervezett intervalluma: A megvalósítás intervalluma: 6 hónap - 24 hónapig. Kimeneti indikátorok: !! támogatott projektek száma: 8 db !! igénybevevők száma a fenntartási időszakban: 50.000 fő

51

A helyzetfeltárás, a szükségletek, a célok és a tervezett műveletek Sorszám 1.

2.

Megnevezés /Kulcsprojekt (K) A nyitott közösségi terek számának és minőségének növelése, többfunkciós terek kialakítása

Általános és specifikus igényeket is kielégítő zárt közösségi terek fejlesztése és létrehozása

Indoklás, alátámasztás

Specifikus cél

Fejlesztési területen nincsenek, vagy nem megfelelő minőségűek a szabadtéri közösségi terek. Nincsenek olyan többfunkciós parkok, melyeket több korosztály használhatna (lásd: lakótelepeken idősek és fiatalok egyszerre), hiányoznak a gondozott és jól felszerelt aktív időtöltésre alkalmas zöld terek (játszótér, szenior park, kondicionáló park, akadálymentes parkok, piknik helyek, kutyafuttatók, stb.) . A fő probléma, hogy a meglévő közösségi terek mérete nem megfelelő, nagyobb területen több szolgáltatást lehetne nyújtani és a lakosságot is nagyobb arányban lehetne ezekbe az intézményekbe bevonzani. Hiányoznak az olyan zárt terű közösségi épületek,

Közösségfejlesz tés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében Közösségfejlesz tés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése

Támogatható tevékenységek

Kiegészítő jelleg, lehatárolás

Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső, külső terek, helyiségek kialakítása; Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés.

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső, külső terek, helyiségek kialakítása; Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés.

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

52

Célcsoport

473.550

Támogató alap (ERFA/ ESZA) ERFA

Tervezett időintervallum (év, hónap) 2017.082020.06

247.850

ERFA

2017.082020.06

Forrás (ezer Ft)

3.

Multifunkcionális közösségi tér kialakítása (K)

amelyek helyet adnának az azonos érdeklődésű csoportok összejöveteleinek, közösségi és egyéni fejlődésüknek E cél érdekében új fedett közösségi terek létrehozására, illetve a meglévők fejlesztésére, funkciójuk megváltoztatására van szükség. A HACS térségben élők életminőségének és a térség identitás tudatának erősítése érdekében, valamint az akcióterület vonzóbbá tétele okán szükséges a helyi szükségletekhez igazított tényleges közösségi jellegű funkciókkal és használattal bíró tér létrehozása/felújítása/fe jlesztése, kulturális programok bővítése, szolgáltatások fejlesztése. Cél, hogy a fejlesztések egyszerre valósítsák meg az egyén önkifejezésének fejlesztését a közösség erkölcsi megerősödését, valamint tevékenységükkel a helyi turizmus

fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

Közösségfejlesz tés infrastrukturális hátterének biztosítása Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

Közösségi célú, ingatlanfejlesztés; új épület építése, meglévő létesítmények felújítása, átalakítása, bővítése; belső, külső terek, helyiségek kialakítása; Ingatlanfejlesztéshez kapcsolódó eszközbeszerzés.

53

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

226.100

ERFA

2017.022018.08

4.

Helyi fiatalokat aktivizáló közösségi célú kezdeményezés ek

5.

Közösségi kulturális programok megújítása a helyi értékek megerősítésével

kínálatának bővítését. A helyi fiatalok igényei sok esetben nem találkoznak a közművelődési intézmények kínálatával, a kimondottan fiataloknak szervezett programok száma forráshiány miatt csekély. A fiatal korosztály nem tudja artikulálni igényeit, ezért fontos lenne diák, ifjúsági közéleti aktivitást erősítő kezdeményezéseket támogatni. A HACS térségben élők életminőségének a javítása, a közösségi kohézió erősítése, valamint Szeged és az akcióterület vonzóbbá tétele érdekében szükséges a helyi szükségletekhez igazított tényleges közösségi jellegű funkciókkal bíró rendezvények, programok, kulturális események szervezése és lebonyolítása. A területen különböző életkorú és élethelyzetű csoportjainak találkozási, informálódási,

Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

Az intézkedés keretében kiírt pályázat az akcióterület lakosainak kulturális, közösségi életének fellendítése. A területen belül megvalósuló kulturális programok szervezése. A programban részt vevő fiatalok horizontális látóterének tágítása rendezvények keretein belül, alulról jövő kezdeményezések mentén.

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

193.700

ESZA

2018.032020.06

Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

Az intézkedés keretében kiírt pályázat az akcióterület lakosainak kulturális, közösségi életének fellendítése. A területen belül megvalósuló kulturális programok szervezése. A programban részt vevő fiatalok horizontális látóterének tágítása rendezvények keretein belül, alulról jövő kezdeményezések mentén.

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

244.100

ESZA

2018.032020.06

54

6.

Közösség fejlesztése védelme érdekében létrejövő csoportok igényeinek biztosítása

és

együttműködési keretei nem megfelelően szervezettek, kohéziós erejük alacsony. Amennyiben nem bontakoznak ki kellőképpen a helyi közösségek, a térbeli elzártság, a társadalmi leszakadás együttese oda vezet, hogy a jelenleg meglévő társadalmi feszültségek tovább súlyosbodnak. Az egyeztető fórumokon többször felmerült, hogy az akcióterület társadalmi, közösségi életét, fejlődését és védelmét, valamint a közösségi szerepvállalást erősítő civil szerveződésekre lenne szükség. Ezek a kezdeményezések ötlet szintjén már megjelentek, fejlődésük és aktív megvalósításuk azonban az eszközök és szervezeti háttér hiányában nem tudott realizálódni.

Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése Fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében

Közösségi kezdeményezésű szerveződések feltételeinek és eszközeinek biztosítása (többek között): szomszédok egymásért program működtetése, idősgondozás, idősfelügyelet, gyermekfelügyelet, jogi, gazdasági tanácsadás, feltételeinek megteremtése

55

Támogatás abban az esetben adható, ha ugyanazon tevékenységre, más kiírásból nem kap forrást a támogatást igénylő.

HKFS-ben meghatározott teljes korcsoport

62.200

ESZA

2018.032020.06

6.2 Együttműködések A Szegedi HACS a 2016 - 2020 - as időszakban, a Dél-Alföldi Régióban az előző és a jelenlegi ciklusban dolgozó helyi akció csoportokkal kíván együttműködni. Specifikus cél: tapasztalatszerzés, jó példák gyűjtése, know how – módszertan – adoptálása, saját módszertan fejlesztése. Az együttműködések megvalósítása, a meglévő kapcsolatok ápolása és új kapcsolatok kialakítása elengedhetetlen a Kulturális értékek megőrzése, újak teremtése, fiatal lakosság megtartása és aktivitásának erősítése a közösség életében specifikus célok eléréséhez, ugyanakkor elősegíti a Térségi szinten aktív és együttműködő közösség megteremtése specifikus cél megvalósulását is. Indoklás, alátámasztás: A már korábban más tengelyben, fejlesztési területen dolgozó HACS - ok szakmai empirikus tapasztalata nagyobb és az általuk használt módszer rossz és jó tapasztalatai segítséget jelenthetnek a sikeres mentorálásokban, fejlesztésekben - amik a HKFS-ben is megfogalmazódtak-, míg az újonnan megalakuló HACSok együttműködve, közösen érhetik el régiós szinten az átfogó célokat, amik a legtöbb HACS esetében azonos, vagy csak kismértékben eltérő. Az együttműködés tervezett tématerületei: Működő kapcsolatok kiépítése különböző kulturális hátterű térségek között, hogy a közösségi kohéziót erősítő programok, infrastrukturális beruházások a megfelelő intézkedési területre/területekre koncentrálódjon. A fókuszban azok a tématerületek álnak, amik az együttműködő partnerek HKFS - ben és a Szegedi HACS HKFS ben is megfogalmazásra került (közösségi infrastruktúrafejlesztés, valamint a közösségi és kulturális infrastruktúrafejlesztésekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő közösségszervezési-, és fejlesztési, identitást erősítő, az összetartozást elősegítő tevékenységek). A különböző tématerületek programjaira fókuszcsoportok alakulhatnak a sikeres megvalósítás érdekében, ahol a kölcsönös tanácsadás, tapasztalatcsere segíthet az ad hoc jellegű problémák kezelésében és a folytonosság elve szerint működve az együttműködés gyakorlata is abszolválódik.

6.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei 6.3.1 A HACS összetétele, szervezeti felépítése, az egyes szervezeti egységek feladatai A Szegedi Településfejlesztési Akciócsoport Helyi Közösség konzorciumi formában működő szervezet. A HKFS megvalósításának kezdő lépéseként, legkésőbb a támogatási szerződés megkötését követő 3. hónap végéig – a rendelkezésre álló adminisztrációs és menedzsment költségek terhére – a tagok Szervezeti és Működési Szabályzatot dolgoznak ki, mely Szabályzat tartalmazza a működés részletes szabályozását, eljárásrendjét, az egyes szervezeti egységek feladatait és felelősségi körét, munkaügyi szabályozásokat, stb. Így jelen fejezetben kizárólag a legfontosabb, a Szabályzat alapját jelentő szervezeti és működési irányelveket mutatjuk be. a) Konzorcium (tagság) 1 2 3

KÖZSZFÉRA KÖZSZFÉRA KÖZSZFÉRA

4 5

KÖZSZFÉRA CIVIL

Képviselő Jávorszky Iván Orbán Hedvig Palánkainé Sebők Zsuzsanna Dr. Botka László Dr. Kis-Rigó László

Képviselt szervezet Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft. Szent-Györgyi Albert Agóra Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár Szeged MJV Önkormányzata Szeged-Csanádi Egyházmegye 56

6 7 8 9 10 11

CIVIL CIVIL ÜZLETI SZFÉRA ÜZLETI SZFÉRA CIVIL CIVIL

püspök Harkai Jánosné Bereczki Sándorné Bíró Gyula Miksi István Nacsa Jánosné Dr. Nagy Gábor Dániel

12

ÜZLETI SZFÉRA

Török György

Kiskundorozsmai Lokálpatrióták Egyesülete St. Mihály FC Sportegyesület B.Globál Kft. Miksi Bau Kft. Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör Egyesület Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE) Elzett-Certa Kft.

A konzorcium (tagság) a szervezet legfőbb szerve, a tagok összessége, amelyet az alapító tagok alkotnak. Kizárólagos hatáskörébe tartozik: A HACS működését szabályozó dokumentumok, valamint a HACS stratégiai fejlesztési dokumentumainak az elfogadása, módosítása (pl. konzorciumi megállapodás, SZMSZ, HKFS, támogatási felhívások); A HACS működési formájának, jogi kereteinek elfogadása, módosítása; A HACS éves költségvetésének elfogadása; A HACS tagsági viszonyára vonatkozó döntések meghozatala (pl. új tag felvétele, tag kizárása); Az éves beszámolók, előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek elfogadása; A vezető tisztségviselők (elnökségi tagok, bírálóbizottsági tagok, munkaszervezeti vezető) megválasztása; Döntés a támogatandó projektekről (HBB értékelése alapján, IH-nak előterjesztve) Minden egyéb olyan stratégiai szintű döntés, amelyet a SZMSZ a Konzorcium kizárólagos hatáskörébe utal.

!!

!! !! !! !! !! !! !!

A Konzorcium működését a Konzorciumi megállapodás és az SZMSZ szabályozza. A tagság üléseit az Elnök hívja össze, de valamennyi tagnak lehetősége van az ülés összehívásának kezdeményezésére. A tagság évente legalább 1 alkalommal ülésezik. A rendes ülés mellett rendkívüli ülés összehívása is lehetséges. A Konzorcium működésének fő szabályai: Határozatképes, ha a tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van; Valamennyi tag 1 szavazattal rendelkezik a döntéshozatal során; A szavazás minden esetben nyílt; A döntéshozatal alapesetben egyszerű többséggel történik; Az SZMSZ által meghatározott esetekben – pl. HKFS módosítása, elnökség megválasztása, helyi bíró bizottság megválasztása, tagok kizárása – a konzorcium 2/3-os döntéssel dönt; Az ülésekről jegyzőkönyv készül.

!! !! !! !! !! !!

b) HACS Elnökség A HACS operatív testülete az Elnökség. Az Elnökség tagjainak száma – a Konzorciumi megállapodás alapján - 3 fő. Az Elnökség tagjait a HACS tagságából a konzorcium választja ki, 2/3-os döntéssel. Az Elnökség tagjai a 3 szektort (magán-, köz- és civil szféra) 1-1 fővel képviselik. Az Elnökség tagjainak változásáról a konzorciumi tagság dönthet. Az Elnökség egyetlen tagja sem lehet a HACS alkalmazottja. Az Elnökség feladata az SZMSZ által a hatáskörébe utalt feladatok, valamint a teljes konzorciumi tagság összehívását nem igénylő egyéb döntési jogkörök ellátása – egyebek között: !! !! !!

A HACS működésének, a HKFS megvalósításának irányítása, felügyelete; Tagi ülések összehívása, szervezése, levezetése; Javaslattétel tagsági jogviszonyra (új tag felvétele, tagsági jogviszony megszüntetése); 57

!! !! !! !!

Javaslattétel a munkaszervezet vezetőjére; Javaslattétel a támogatási felhívásokra, az értékelési szempontrendszer összeállítására, a támogatási kérelmek befogadására és rangsorolására; A HKSF megvalósítása során felmerülő egyéb feladatok ellátása, szükség esetén javaslattétel a HKFS módosítására; Éves beszámolók, előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek előterjesztése."

Az Elnökség saját ügyrendje szerint működik az SZMSZ alapján. Akkor határozatképes, ha minden tagja jelen van, a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza. A szervezet képviseletére az Elnök jogosult, az Elnököt az Elnökség tagjai választják.

c) Helyi Bíráló Bizottság (HBB) A HBB a helyi fejlesztési stratégiára alapozott, közösségi szinten irányított városi, helyi fejlesztések megvalósítása érdekében a HACS által közzétett felhívásokra benyújtott Támogatási Kérelmek kiválasztási folyamatában döntés-előkészítő tevékenységet lát el. A HACS rendes tagjaiból választott önálló testület. A HBB tagjait a HACS konzorciumi tagsága választja, 2/3-os többséggel, az alábbi feltételek figyelembevételével: !!

A HBB tagjai személyükben nem lehetnek azonosak a HACS elnökével és 2 alelnökével; 58

!! !!

!! !! !! !!

A képviselt szervezet székhellyel vagy telephellyel rendelkezik a településen (adódik a HACS tagságból); A HBB megfelelően reprezentálja a helyi társadalom sokféleségét. A három érdekszféra képviselete arányosan valósul meg az alábbiak szerint:A HBB 5 testületi tagból (2 fő a közszféra, 2 fő a civil szféra, 1 fő a vállalkozói szféra képviseletében) áll, akik szükség szerinti helyettesítésére (távollétében, illetve összeférhetetlenség esetén) 1-1 póttagot választanak, mindhárom szektorból. Póttag csak a saját szektorába tartozó tagot helyettesíthet, hogy a HBB-ben meghatározott arányok ne módosuljanak. El kell kerülni, hogy az egyes szervezeteket képviselő személyek másik érdekszféra képviseletében is megjelenjenek A HBB minden tagja 1 szavazattal rendelkezik. A HBB akkor határozatképes, ha mind az 5 tag jelen van. HBB-ben a szavazatok legalább 50%-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják. Az 5 tag egyike tölti be a Bizottság elnökének pozícióját, alelnököt is választanak, aki az elnököt távollétében helyettesíti.

Összeférhetetlenség kezelése: a HBB tagja nem vesz részt saját szervezete pályázatának értékelésében, illetve olyan pályázat értékelésében, amelyben közeli hozzátartozója érintett. d) Munkaszervezet és munkaszervezeti vezető A Munkaszervezet a HACS ügyviteli, adminisztratív szervezete, feladata az igazgatási és pénzügyi feladatok ellátása. A Munkaszervezet munkáját a munkaszervezeti vezető irányítja. A Munkaszervezetben dolgozók tevékenységüket munkaviszony keretében látják el. Feladata a HKFS tervezési folyamat menedzselése, a HKFS megvalósítása, az alábbi fő részfeladatok ellátásával, a munkaszervezeti vezető irányítása mellett: !! A HACS tevékenységének koordinálása, adminisztrációs, titkársági feladatok elvégzése; !! Szervezeti szabályzat, munkatervek, kommunikációs tervek elkészítése; !! Térségi animáció, projektgenerálás; !! Ügyfélszolgálati feladatok, információszolgáltatás, tájékoztatás a potenciális és tényleges támogatást kérők számára; !! A Munkaszervezethez beérkező projektötletek pályázattá érlelésének segítése, a potenciális pályázók segítése a pályázatok összeállításában és az elszámolásokban; !! Beérkezett támogatási kérelmek értékelése, pályázatok felterjesztése döntésre (döntési jogkör nélkül): beérkezett projektjavaslatokról és a HBB döntéseiről szóló nyilvántartások, jegyzőkönyvek vezetése; a benyújtott projekt adatlapok előkészítése döntéshozatalra; !! Beszámolók, előrehaladási jelentések összeállítása a pályázati követelmények szerinti formában és tartalommal; !! Döntés-előkészítő anyagok összeállítása a Konzorcium, az Elnökség és a HBB számára; !! Monitoring feladatok ellátása; !! A HACS működési költségeinek kezelése, elszámolások készítése, jelentések és fizetési kérelmek benyújtása az Irányító Hatóságnak; !! A HACS szakmai képviselete; !! Operatív szintű kapcsolattartás, események szervezése és koordinálása; !! Nyilvánosság biztosítását szolgáló tevékenységek ellátása; 59

!! A HACS működéséhez szükséges technikai háttér, infrastruktúra biztosítása. A Munkaszervezet szervezeti felépítése, feladatai, létszáma a szervezet tevékenységeihez igazodóan változhat, amely az SZMSZ-ben kerül meghatározásra; az alábbi fő szempontok mindenkori figyelembevételével: !! A Munkaszervezet a HACS tagegysége. !! A Munkaszervezet jogképes és cselekvőképes, non-profit szervezet. !! A Munkaszervezetnek biztosítania kell a feladatok hatékony és minőségi ellátásához szükséges ismeretekkel, képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező humán erőforrásokat (a térség közössége és gazdasága fejlesztéséhez használható szakmai háttérrel és helyismerettel), valamint technikai hátteret. !! A Munkaszervezetnek biztosítania kell 1 fő a térségben széles körben elfogadott, tapasztalt vezetőt, aki megfelelő szakmai képességekkel és tudással rendelkezik a munkaszervezet animációs, projektgenerálási, gazdaság- és társadalomszervezési feladatainak koordinálásához és a HACS operatív működésének irányításához. !! A munkaszervezet vezetője nem lehet a HACS elnöke/vezetője. !! A Munkaszervezet munkatársai pályázatírói és egyéb vállalkozói tevékenységet nem végezhetnek a HKFS pályázati felhívással érintett intézkedéseivel összefüggésben. !! A vezető és a munkatársak munkaköri leírás alapján végzik a munkájukat (SZMSZ). Tervezett összetétel: 4 fő - 1 fő munkaszervezet vezető és 2 fő ügyintéző, 1 fő kommunikációs szakember (szervezési feladatokkal). A projektmenedzserek képzettsége az területfejlesztési feladatok ellátásához megfelelő. A szükséges fejlesztési és pénzügyi menedzseri kompetenciák rendelkezésre állnak. A 10 év területfejlesztési tapasztalat a kiválasztásnál alapkövetelményként szerepelt. A menedzserek kommunikációs és szervezési készséggel rendelkeznek. A munkaszervezet 64 m2-es iroda komplexummal rendelkezik Szeged város főterének közelében. A informatikai ellátottság a várható nagyobb tömegű feladat ellátásához is kielégítő mennyiségű és minőségű. A szervezet internet eléréssel, telefonnal, honlappal, valamint az irodai munkához megfelelő bútorzattal rendelkezik. A rendezvények lebonyolításának tárgyi eszközparkja az irodában megtalálható. A helyiségek közül az egyik 16 m2-es helyiség tárgyalóként funkcionál. A szervezeti keretek további részletei a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerülnek majd kidolgozásra. 6.3.2 Döntéshozatali struktúra A HACS a legfőbb döntéshozó szerv. Döntéseit a HBB készíti elő, azaz a HBB öt tagja végzi a tényleges tartalmi értékelést, a Munkaszervezet által lebonyolított formai és jogosultsági értékelést követően. A HBB javaslatát az Munkaszervezeti a Konzorcium elé. A Konzorcium által kiválasztott és pontszám szerint rangsorolt Támogatási Kérelmek (TK) kerülnek megküldésre az IH-nak ellenőrzésre. Az értékelési folyamat kétféle eljárásrendet követ: !! A kulcsprojektek esetén kiemelt eljárásrend alapján történik a pályáztatás és a kiválasztás; !! Az egyéb (helyi felhívásokra érkező) projektek esetében a pályáztatás folyamatos, szakaszos értékeléssel, azaz a HACS által megjelentetett Felhívást követően folyamatosan be lehet nyújtani a pályázatokat a HACS Munkaszervezetéhez. 60

Az eljárási keretek további részletei a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerülnek majd kidolgozásra. 6.3.3 Működési költségek Az indikatív pénzügyi tervben 2 fő munkatárs alkalmazását irányozza elő a program. Az alkalmazás előre láthatólag 1 irodában valósul meg. 1 fő munkaszervezet vezető, 1 fő projektmenedzser munkakörben. A működési forrás 2020-ig közel azonos arányban került felosztásra. Animációs költségek külön nem kerültek meghatározásra azt a munkaszervezet a rendelkezésére álló erőforrásokkal külön díjazás nélkül látja el, míg a hálózatkoordinálással járó tevékenységek a működési költségekhez kerültek becsoportosításra. Az egyéb tervezett bevételek soron tervezett összegek felhasználása nem javasolt a működésre, ezért szerepeltetésük a költségvetésben félrevezető lehet. Ezeket az összegeket a teljes térséget lefedő projektek megvalósítására javasolt felhasználni.

6.4 Kommunikációs terv A célcsoport meghatározása: A stratégia kidolgozásnak egyik kulcsszempontja a közösségi beágyazottsága, támogatottsága. A tervezés az érintett helyi szereplők bevonásával történik. A közösségi bevonás sikerét növeli, ha már a tervezés korai szakaszában megkezdődik, éppen ezért az első feladatok egyike a település aktív – majd később segítségükkel a kevésbé aktív – szereplőinek azonosítása, megszólítása, majd velük együtt a közös munka folyamatának megtervezése az adott körülmények (tervezési terület nagysága, korábbi tervezési-együttműködési tapasztalatok, a tervezésre fordítható idő és egyéb erőforrások kerete stb.) figyelembe vételével. A kommunikációs eszközök, tevékenységek típusainak bemutatása, a pályázók és a szélesebb nyilvánosság tájékoztatásának módja: A tervezés, valamint a megvalósítás során a következő kommunikációs, nyilvánossági intézkedések megvalósítását tűzte ki célul: !! A település legkülönbözőbb információs csatornáin (önkormányzat és intézményeinek honlapja, civil szervezetek honlapjai, helyi újság, rádió, stb.) keresztül értesítik a tervezési folyamat megkezdéséről az érintetteket. !! A megszólítást követően a résztvevők megismerhetik a tervezési munka céljait és kereteit, illetve egymással is kapcsolatba kerülhetnek. Az információátadás mellett ezek a műhelymunkák alkalmasak arra is, hogy a megszólított szereplők elkötelezettségét megteremtsék. Ennek érdekében összegyűjtik a műhelymunkákon azokat a témákat, amelyekben a megjelentek érintettek, és közösen be lehet azonosítani azokat a fókuszokat, amelyekre a HKFS-nek mindenképpen reflektálnia kell. Ezek a találkozók valamennyi, a településén élő érdekelt számára elérhetőek lesznek, s ezt mind a helyszínválasztásnál, mind az időzítésnél, a napirend összeállításánál tekintetbe veszik. !! Részvételi konzultáción keresztül tervezik a tájékoztatást. Az érintetteket bevonják a tervezési folyamatba konzultációk keretében, ahol kifejthetik véleményüket, nézeteiket. A külső szakértők határozzák meg a problémákat és a megoldásokat, de az érintettek véleménye alapján ezeket módosítják, finomítják. A döntéshozatalba az érintettek nincsenek bevonva. !! honlapokon létrehozott aloldalon keresztül történő tájékoztatás !! információcsere személyes konzultációkon, fórumokon, fogadóórákon keresztül, !! kapcsolattartás a települési önkormányzatokkal, civil és üzleti partnerekkel, valamint a lakossággal. Nyilvánosság biztosítása

61

Előkészítő szakasz: !! !! !! !!

Kommunikációs terv készítése Nyomtatott tájékoztatók elkészítése és lakossági terjesztése Működő honlapon tájékoztató az oldal megjelenítése és folyamatos frissítése a program végéig Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése

Megvalósítási szakasz: !! !! !! !! !! !!

Sajtóközlemény kiküldése, sajtómegjelenések összegyűjtése Sajtó-nyilvános események szervezése „B” típusú tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése Média-megjelenés vásárlása Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése

Megvalósítást követő szakasz: !! !! !! !! !!

Projektzáró rendezvény szervezése Sajtóközlemény kiküldése a program zárásáról és a sajtómegjelenések összegyűjtése Eredménykommunikációs információs anyagok, kiadványok készítése TÉRKÉPTÉR feltöltése a programhoz kapcsolódó tartalommal „B” vagy „D” típusú tábla elkészítése és elhelyezése

A HACS dokumentumaihoz és a HACS-ról szóló információkhoz való hozzáférés lehetőségeinek bemutatása:

"Működő honlapon tájékoztató aloldal megjelenítése és folyamatos frissítése a program végéig. A kommunikációval kapcsolatos felelősségi körök és a humán kapacitás bemutatása: A folyamatos kommunikációval kapcsolatos feladatkért a Munkaszervezet a felelős. Feladatai körébe tartozik a nyilvánosság biztosítása, illetve a honlap folyamatos frissítéséhez szükséges anyagok, dokumentumok, információk előkészítése a külső szolgáltató admin részére. A HKFS-sel kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ütemterve: !! !! !! !!

Nyomtatott tájékoztatók elkészítése és lakossági terjesztése Működő honlapon tájékoztató aloldal megjelenítése és folyamatos frissítése a program végéig Lakossági fórum, közmeghallgatás szervezése Sajtóközlemény az elkészült produktum kapcsán

A kommunikációs tevékenységek ütemterve, pénzügyi terve Kommunikációs eszközök Kommunikációs terv

Tevékenység időbeni ütemezése (év/hónap) 2016.06.

Darabszám

1 Honlap fejlesztése és frissítése

2016.06. 1

62

Az eszköz paraméterei

Az eszköz költsége (nettó)

„KTK 2020”-nak megfelelő kommunikációs terv a HKFS alfejezeteként benyújtva http://clldbekescsaba. hu/ honlap fejlesztése, folyamatos frissítése,

Nem elszámolható.

Nem elszámolható

tartalmi bővítése

Közösségi média alkalmazása

2016.09. 1

Részvételi alapú bevonás (pl.: workshopok)

2016. 09.

Levelező lista Tájékoztató táblák kihelyezése

2016.12. 2017.06. -

Fotódokumentáció

2016.06. -

TÉRKÉPTÉR

2017.06. -

8

1 Megvalósuló projektek függvényében Megvalósuló projektek függvényében Megvalósuló projektek függvényében Központi TÉRKÉPTÉR feltöltése

A HACS saját Facebook profiljának létrehozása folyamatos aktivitás biztosításával Workshopok megtartása városrészi bontásban, hat helyszínen, egy helyszínen évente két alkalommal. A HACS felhívásaira „C” / (A2) 594 x 420 mm/ típus jó minőségű, 300 dpi felbontású vagy minimum 1 MB méretű, nyomdai felhasználásra alkalmas fénykép Ingyenes

HACS saját teljesítésben végzi, költséget nem számol el HACS saját teljesítésben végzi, költséget nem számol el Ingyenes. Megvalósuló projektek függvényében Csak Kommunikációs célra alkalmas professzionális fotók készítése számolható el

"

6.5 Monitoring és értékelési terv A HACS felelős a helyi fejlesztési stratégiára alapozott, közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések megvalósításának nyomon követéséért / monitoringjáért. A monitoring célja, hogy rendszeres és megbízható információ álljon a HACS és a HACS-on keresztül a település népessége, valamint a támogató intézmény rendelkezésére a támogatási keret felhasználásáról és a stratégia céljainak megvalósításáról. A monitoring folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely lehetővé teszi, hogy a HACS/IH vizsgálja a tevékenységek előrehaladását a kitűzött célok viszonylatában. A HACS három szinten végez monitoring tevékenységet: !! A HACS által felhasználható támogatási keretösszeg ütemezett és szabályszerű felhasználásáról, !! A Támogatási kérelmek (TK) támogatási szerződésben foglalt vállalásainak teljesüléséről, !! A HKFS céljainak megvalósításáról. A monitoring folyamata A rendszer kiépítése: Indikátorok/mutatószámok és az adatgyűjtés módjának meghatározása: a TOP 7. prioritásban alkalmazott indikátorokhoz és a stratégiában meghatározott célok teljesüléséhez kapcsolható mutatószámok, amelyeket a 63

HKFS-ben meghatározott eredmények, illetve kimenetek /mérhető értékeknek /outputoknak megfelelően a pályázati felhíváshoz kapcsolódó pályázati útmutatóban tesz közzé a HACS. A vállalt indikátor értékeket a benyújtott helyi pályázatok, illetve a Támogatási Szerződés mellékletét képező támogatást nyert pályázati dokumentáció tartalmazzák. Jelentési rendszer kidolgozása: a HACS a helyi pályázati felhívásokhoz kapcsolódó útmutatóban határozza meg a jelentések tartalmát (formanyomtatvány mellékelésével), illetve a jelentések gyakoriságát. A projektgazdák jelentési kötelezettsége függ a projektek fajtájától és méretétől, de minimum félévente benyújtják az előrehaladási jelentést a HACS Munkaszervezetének. Adminisztrációs rendszer kialakítása a Munkaszervezet menedzsment költségeink nyomon követésére: a HACS által készítendő időközi beszámolók és kifizetési kérelmek elkészítéséhez a HACS Munkaszervezete felállít egy adminisztrációs rendszert, amellyel a működéshez szükséges források költségeinek nyomon követését végzi. Indikátorok mérése: Adatgyűjtés és feldolgozás A HKFS indikátorait a projektgazdák által megvalósított fejlesztések kimenetei és eredményei adják meg: a HACS Munkaszervezete a projektgazdák előrehaladási kérelmei alapján összegyűjtött outputokat összegzi stratégiai szinten, és veti össze a HKFS-ben meghatározott mérőszámokkal. Indikátor Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet. (m2) közösségi feladatellátásban részt vevők száma; vagy közösségi feladatellátást igénybe vevők száma Intézmények száma, amelyekben nőtt a látogatottság a program előtti időszakhoz képest. (darab) Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, melyek a helyi közösségek kulturális és közösségi rendezvényeinek biztosítanak helyet. (m2)

Adatgyűjtés módja Kedvezményezettek beszámolói (output indikátorok összesítése)

Adatgyűjtés gyakorisága Félévente

Kedvezményezettek beszámolói

Félévente

Kedvezményezettek beszámolói (eredmény indikátorok összesítése)

Félévente

Kedvezményezettek beszámolói (output indikátorok összesítése)

Félévente

A projektgazdák a támogatási szerződésben rögzített módon, tartalommal és rendszerességgel nyújtják be az előrehaladási jelentést a HACS Munkaszervezetének. A projektgazdák érdekeltségét és a jelentési fegyelmet a jelentéstételi kötelezettség és a támogatás lehívásának összekötésével kell biztosítani. Az előrehaladási jelentésben a projektgazdák a TK-ban meghatározott indikátorok időbeli teljesülését mutatják be. A HACS Munkaszervezete az Előrehaladási jelentés elfogadását helyszíni ellenőrzéshez is kötheti.

64

A HACS Munkaszervezete, a HKFS-re alapozott Felhívás és a HACS Elnökség által alkalmazott projektkiválasztási eljárásrend alapján, valamint a kedvezményezettek Előrehaladási jelentéseiből nyert információt összesíti, és rendszeresen, de legalább félévente egyszer beszámolót készít a HACS részére, hogy bizonyosságot adjon a stratégia megvalósításának eredményes előrehaladásáról. A HACS döntéshozó szerve által elfogadott, éves monitoring jelentést minden évben november 30-ig megküldi az IH részére. A HACS félévente kifizetési kérelemmel egybekötött időközi beszámolót készít és nyújt be az Irányító Hatóság felé, amelyben ismerteti a Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia végrehajtásának előrehaladását és működéshez szükséges források kifizetését igényli meg. Átfogó értékelések A HACS Munkaszervezete az indikátorok teljesülésén felül tevékenységének hatékonyságát, eredményességét átfogó, jellemzően kvalitatív értékelési módszerekre épülő vizsgálatokkal is mérni tervezi. Az átfogó értékelés célja, hogy a számszerűsíthető mutatószámok mellett képet adjon a HACS működéséről, a program ismertségéről, társadalmi beágyazottságáról és hatásairól. E cél érdekében a HACS időközi beszámolót készít a programmegvalósítás felénél, annak érdekében, hogy a szükséges korrekciók még megtehetők legyenek. A program eredményességét pedig átfogó záróvizsgálattal tárja fel. Az átfogó értékelések objektivitásának biztosítása érdekében e vizsgálatokat külső szakértő bevonásával érdemes megvalósítani, a módszertan részletes kidolgozásával. A vizsgálatok tervezett időpontja: 2019. és 2023. Az eltérések okainak vizsgálata, kezelése Amennyiben az összegyűjtött rész/adatok a HKFS-ben tervezett mutatók, illetve várt hatások teljesülésétől eltérő tendenciát mutatnak (pl.: kevés a pályázó, forrásfelhasználás üteme lassú, a programokban résztvevők száma elmarad a várttól stb.) a HACS feladata az, hogy az eltérések okainak feltárásáról rendelkezzen a stratégia rendkívüli felülvizsgálatáról, Értékelő jelentés elkészítése formájában. Az értékelést a HACS önértékelés keretében végzi, ennek első lépéseként a HACS munkaszervezete feladatmeghatározást készít, amelyben leírja, az értékelés célját és módszertanát. Az elkészült értékelésben az eltérések stratégiára visszavezethető vagy operatív jellegű okainak azonosításán túl, javaslatot kell megfogalmazni a szükséges beavatkozásokra konkrét, aktualizált Cselekvési terv formájában. Az Értékelő jelentést és az annak alapján készített Cselekvési tervet megtárgyalja a HACS és dönt a szükséges beavatkozásokról. A HACS a HKSF esetleges módosításával összefüggésben vagy ügyrendi módosításokról előzetesen egyeztet az IH-val. Felülvizsgálatok és értékelések eredményének kommunikációja Az eredmények kommunikálásának tervezett módjai: !! HACS honlapján hírek, publikációk megjelentetése !! Tájékoztató napok, fórumok szervezése a felülvizsgálatról, esetleges módosításokról A HACS közösségi felmérést tervez 2016-17-ben és 2022-ben is. Helyi kulturális, közművelődési, esélyegyenlőségi, kommunikációs szakemberekből álló mentorhálozat kiépítését is fontolóra veszi a HACS a szoft programok támogatott pályázói mellé.

65

6.6. Horizontális célok 6.6.1 Esélyegyenlőség A stratégia megvalósítása során a Szegedi Településfejlesztési Helyi Közösség kiemelt figyelmet kíván fordítani az egyenlő bánásmód követelményére, melyet a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szabályoz. A HACS a HKFS tervezési folyamata, megvalósítása és monitoringja során a nemek közötti esélyegyenlőség érdekében biztosítja, hogy a hatáskörében elvégzendő (menedzsment és adminisztrációs) feladatok legalább 50%-át női munkavállaló felelősségi és munkakörébe delegálja. A HKFS tervezése során a városban található különféle, releváns sérülékeny és/vagy hátrányos helyzetű csoportok, illetve azok képviselői megszólításra, bevonásra kerültek. A megoldásra váró problémák feltárása és az elérendő cél megvalósítási folyamatának megtárgyalása, valamint a beavatkozások, kulcsprojektek és a cselekvési terv kialakítására rendezett szakmai rendezvényeken egyaránt biztosított volt a település sérülékeny, illetve hátrányos csoportjainak – fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdő fiatalok, nagycsaládosok, szenvedélybetegek, mélyszegénységben élők – megjelenése és aktív részvétele. A tervezett beavatkozások, kulcsprojektek kiválasztása során, annak társadalmi elfogadottságának biztosítása és támogatottsága érdekében a HACS illetékességi területén belül több fórumot is szervezett és e csoportok képviselőivel interjúkat készített A HKFS megvalósítása során a pályázatok kiírásakor előnyt élveznek, plusz pontban részesülnek azok a pályázók, akik: !! Pályázatukban a hátrányos helyzetű csoportok (a szegénységben élők, fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdő fiatalok, nagycsaládosok, etnikai csoportok) negatív megkülönböztetésének mérséklését vagy felszámolását tűzték ki célul, illetve ezen csoportokba tartozók számára szerveznek programokat; !! Vállalják, hogy a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci integrálódását elősegítik, olyan új munkahelyeket hoznak létre, ahol az aktuálisan álláskeresőket, nőket, 50 év felettieket, pályakezdő fiatalokat, nagycsaládosokat, fogyatékkal élőket, etnikai kisebbséghez tartozókat foglalkoztatnak; !! A tervezett infrastrukturális beruházásuk, valamint szoft kulturális, közösségi programok megvalósítása során a lehető legtöbb érzék vagy mozgásszervi sérüléssel élő személy egyenlő esélyű hozzáférését biztosítják, azaz megfelelnek a komplex akadálymentesítési kritériumnak. 6.6.2 Fenntarthatóság A HACS az Európai Unió és a magyar szabályozásoknak eleget téve a fenntartható fejlődés biztosítását és a környezet védelmét horizontális megközelítésben, minden tevékenységébe beépítve kezeli. A környezeti fenntarthatóság biztosítása már a HKFS tervezése során is fontos szempont volt: az adminisztratív feladatok végrehajtásakor a HACS törekedett az anyagfelhasználás/a hulladék keletkezésének minimalizálására, újrahasznosított eszközök alkalmazására és a helyi eredetű termékek használatára. Ezek érdekében a tervezés során tartott találkozókon, workshopok-on a nyilvánosság biztosítása mellett ügyelt arra, hogy a meghívót és napirendet tartalmazó dokumentumok, valamint a csatolt háttéranyagok mindegyike elektronikus formában kerüljön továbbításra. Az adminisztráció elvégzéséhez a HACS biztosította azokat a technikai feltételeket, amely a felhasznált papír mennyiség, így a keletkezett hulladék minimalizálását tette lehetővé. A HKFS tervezésének és megvalósításának környezeti fenntarthatóság szempontjából fő horizontális célkitűzései a helyi természeti és kulturális örökség védelme, a helyi erőforrások felhasználása, a helyi termékek és értékek támogatása.

66

A HKFS cselekvési tervében mind a beruházási, mind a szoft fejlesztési elképzelések és irányok a fenti szempontokkal kell, hogy összeegyeztethetők legyenek. Pályáztatás szempontjából ez azt jelenti, hogy lesznek a környezeti fenntarthatóság érdekében a fenti célok elérését biztosító pályázati kiírások. Pályázói oldalról pedig előny élveznek, ez által plusz pontban részesülnek azok, akik pályázatukban: Tevőlegesen hozzájárulnak a helyi természeti és kulturális örökség védelméhez, !! A helyi termékekre alapoznak vagy előnyben részesítik azokat; !! Infrastrukturális beruházás esetén gondoskodnak a környezeti kockázatok csökkentéséről/elkerüléséről; !! A környezeti fenntarthatóság jegyében figyelemfelkeltő, érzékenyítő, szemléletformáló szoft fejlesztéseket terveznek és valósítanak meg. Fontos szempont, hogy a tervezett fejlesztések mindegyike költséghatékony: azaz a gazdasági, társadalmi- és környezeti fenntarthatóság elveit szem előtt tartó, takarékos költségvetéssel rendelkezik. A környezetvédelmi fenntarthatóság szempontjai érvényesülésének monitoringja a benyújtott pályázatok dokumentációja és a dokumentált nyomonkövetés alapján történik, mivel a HACS által támogatott pályázatok mindegyikének meg kell felelnie valamely környezeti fenntarthatósági szempontnak.

6.7. A HKFS innovatív elemeinek bemutatása Stratégiánk egy kulturális, közösségi és gazdasági irányokat célul kitűző, a város egészét megszólítani kívánó fejlesztési elképzelésre épül, amely nem csak érinti, hanem átszövi, összefogja a helyi társadalomnak ezt a három területét. Központi cél, a közösségi tervezés – figyelembe véve településünk Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz köthető terveit. A város nem előzmények nélkül döntött amellett, hogy ebbe az irányba induljon el a közösségfejlesztés terén. A lakosság, illetve az intézmények, civil szervezetek felől is pozitív visszajelzést kapott Szeged kulturális életének egyik fő szervezőjeként ismert Ifjúsági Ház Kulturális Központ kezdeményezése. Stratégiánk abból a felismerésből indult ki, hogy már egy Szeged nagyságú városban is a helyi közösség könnyen atomizálódik, a városrészek közötti kapcsolatok gyengülhetnek, ha a lakosok nem kapnak impulzusokat a helyi identitás megerősödéséhez, a szolidaritás kialakulásához. Egyszeri közösségi akciókkal, változatos és színvonalas kulturális programokkal segíteni lehet a helyi közösség összetartását, azonban egy rendszerbe szervezett program, melyről stratégiánk szól, megsokszorozza a városrészek közötti, a korosztályok közötti, az eltérő érdeklődési körűek közötti, a különböző társadalmi státuszú emberek közötti, a fogyatékkal élők és az ép személyek közötti interakciókat, ezáltal segítve a közösséghez tartozás megerősödését, a szegedi identitás kialakulását, az egymásra való odafigyelés képességét. Hogyan valósítható meg a különböző városrészek, korosztályok, érdeklődési körűek, társadalmi státuszúak, egészségi és mentális állapotúak közötti interakciók számának és mélységének növelése a közösség megerősítése érdekében? Stratégiánk alapelve a válasz: ha a cél közös, a különböző tudású, kompetenciájú emberek kiegészítik egymást, ezáltal hatékonyságuk javul. Stratégiánk fő innovatív eleme, hogy a kreatív gazdaság eszközrendszerét kívánjuk elvinni a város minél több kulturális és közösségi terébe, kiegészítve, megújítva, s a jelenleginél jobban láthatóvá tenni az ott folyó munkát. Úgy gondoljuk, hogy a kreatív ipar lehet az a katalizátor, amely új lendületet adhat a helyi közösségek megerősödésének. Terveink szerint az egymástól sok esetben fizikailag is jelentős távolságban lévő közösségi terek használóit összekötjük, vendégjárásokat szervezünk, és mindezt dokumentáljuk és elérhetővé tesszük. Célunk, hogy a digitális korszak vívmányait és a helyi közösségek kulturális tevékenységeit egy platformra

67

helyezzük annak érdekében, hogy a különböző korosztályok között kapcsolat alakuljon ki a lokális kulturális térben. A kulturális és kreatív ipar bevonása a szegedi közösségi színtérre új alkotási formákat és a műhelymunkát lehetővé tevő újonnan kialakítandó tereket követel meg.

68

7. Indikatív pénzügyi terv A HKFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Ssz. A műveletek megnevezése 2016 2017 1 A nyitott közösségi terek számának és minőségének növelése, többfunkciós terek kialakítása 2 Általános és specifikus igényeket is kielégítő zárt közösségi terek fejlesztése és létrehozása 3 Multifunkcionális közösségi terek létrehozása és fejlesztése 4 Helyi fiatalokat aktivizáló közösségi célú kezdeményezések 5 Közösségi kulturális programok megújítása a helyi értékek megerősítésével 6 Közösség fejlesztése és védelme érdekében létrejövő csoportok igényeinek biztosítása Összesen

2018

2019 389 650 015

2020 83 900 000

247 850 000 226 100 000

% 32,71

247 850 000

17,12

226 100 000

15,62

160 000 000

33 700 000

193 700 000

13,38

237 800 000

6 300 000

244 100 000

16,86

62 200 000

4,31

1 447 500 015

100

62 200 000 226 100 000

Összesen 473 550 015

1 097 500 015

123 900 000

! ! Fejlesztési források összesen

226 100 000

1 097 500 015

123 900 000

1 447 500 015

100

! A!HACS!működési!és!animációs!forrásfelhasználásának!ütemezése!(millió!Ft)! 2016 2017 2018 Működési költségek 12 500 000 11 323 525 7 205 880 Animációs költségek Összesen 12 500 000 11 323 525 7 205 880

69

2019 11 911 760

2020 9 558 820

11 911 760

9 558 820

2021

2022

Összesen 52 499 985 52 499 985

A HKFS teljes költségvetése A HACS a felhívás alapján az általa felhasználható forrásnál nagyobb mértékű, vagy hosszabb távú együttműködést nem tervez megvalósítani. Sorszám

A beavatkozás Indoklás, megnevezése alátámasztás (legfeljebb 4-5 mondat)

Specifikus cél (legfeljebb 1-2 szó)

A beavatkozás tartalma (legfeljebb 4-5 mondat)

1. 2. 3. 4. 5. 6. …

70

Kiegészítő jelleg, lehatárolás (legfeljebb 4-5mondat)

Célcsoport (legfeljebb 12 szó)

Forrás (ezer Ft)

A finanszírozás fedezete

Tervezett időintervallum (év, hónap)

71