Helyi Fejlesztési Stratégia

Helyi Fejlesztési Stratégia

Galga-mente és Térsége Leader Egyesület

2016. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ............................................................................................................. 1 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz ............................................................................................................................... 3 2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata ................... 5 3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása .......... 9 4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése .................... 12 4.1 Helyzetfeltárás ....................................................................................................... 12 4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések ............................................................................................................................................ 26 4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások (max. 5 oldal/12.500 karakter) .................................................................................................... 30 4.4 SWOT (max. 2 oldal/5.000 karakter) ................................................................ 32 4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása (max. 3 oldal/7.500 karakter) .............. 34 5. Horizontális célok ......................................................................................................... 37 5.1 Esélyegyenlőség ..................................................................................................... 37 5.2 Környezeti fenntarthatóság ................................................................................. 37 6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása ................................................. 38 7. A stratégia beavatkozási logikája ................................................................................. 39 7.1 A stratégia jövőképe .............................................................................................. 39 7.2 A stratégia célhierarchiája ................................................................................... 39 8. Cselekvési terv .............................................................................................................. 40 8.1 Az intézkedések leírása .......................................................................................... 40 8.2 Együttműködések ................................................................................................... 51 8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei............................. 53 8.4. Kommunikációs terv ............................................................................................ 60 8.5. Monitoring és értékelési terv................................................................................61 9. Indikatív pénzügyi terv ................................................................................................ 62 Mellékletek ........................................................................................................................ 63

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

Ábrajegyzék 1. térkép: A GMET Leader Egyesület településeinek elhelyezkedése....................................................9 2. ábra: A GMET Leader Egyesülethez tartozó települések lakossága................................................. 10 3. ábra: Természetvédelmi területek a GMET Leader Egyesület területén ......................................... 14 4. ábra: Nemzetiségek településenkénti százalékos megoszlása a GMET Leader Egyesület területén . 15 5. ábra: Lakónépesség száma a GMET Leader Egyesület területén ..................................................... 17 6. ábra: 0-14 évesek aránya (%) a GMET Leader Egyesület területén ................................................. 18 7. ábra: Állandó népességen belül a 60 évesek és a felettiek aránya (%) ............................................ 18 8. ábra: Naponta ingázók aránya a GMET Leader Egyesület területén 2011-ben ................................ 19 9. ábra: Naponta ingázók aránya településenként 2011-ben ............................................................. 20 10. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db), (2011-től, GFO 11 szerint) . 21 11. ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) a GMET Leader Egyesület területén .............................. 22 12. ábra: 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (%) .............................................................. 22 13. ábra: Regisztrált őstermelők száma ............................................................................................. 23 14. ábra: Regisztrált őstermelők száma településenként 2013-ban.................................................... 24 15. ábra: Kiosztott fejlesztési forrás megoszlása, 2007-2013 ............................................................. 27 16. ábra: III. tengelyben kiosztott fejlesztési forrás összesen, 2007-2013 ........................................... 28 17. ábra: IV. tengelyben kiosztott fejlesztési forrás összesen, 2007-2013 .......................................... 28


Rövidítések jegyzéke

EMVA – Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap ÉKPM Leader Egyesület – Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesület HACS – Helyi Akciócsoport HBB – Helyi Bíráló Bizottság HFS – Helyi Fejlesztési Stratégia HVS – Helyi Vidékfejlesztési Stratégia GMET Leader Egyesület – Galga-mente és Térsége Leader Egyesület KEHOP – Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program OP – Operatív Program SWOT – angol mozaikszó (Strength, Weaknesses, Opportunuties, Threats) Erősségek, Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek felismerésével, megnevezésével foglalkozó elemzés TMCS – Tervezői Munkacsoport ÚMVP – Új Magyarország Vidékfejlesztési Program VEKOP – Versenyképes Közép-Magyarországi Operatív Program VP – Vidékfejlesztési Program


Vezetői összefoglaló A Galga-mente és Térsége Leader Egyesület 2014. február 19-én alakult meg 27 település összefogásával, melyek 3 kistérséghez, a Váci, az Aszódi és a Gödöllői térséghez tartoznak, valamint mindegyike rendelkezik egy individuális arculattal, ugyanakkor a vidékfejlesztési kérdésekben már kisebb csoportokba tömörülnek. Magyarországra jellemző elöregedési folyamat ezeket a kis településeket sem kerülte el. A fiatal lakosokat nagyon nehéz megtartani egy olyan területen, ahol a munkanélküliségek száma minimális, a szociális intézmények elöregedtek, korszerűtlenek, helyben szórakozási lehetőség nincsen, vagy korlátozott. A főváros illetve környező nagyobb városok (Gödöllő, Vác, Veresegyház) elszívó hatása ebben a régióban különösen erősen megmutatkozik, annak ellenére, hogy a természet csodálatos, és szinte érintetlen. A fiatalok helyébe –eredetileg városlakó- idősek költöznek, vagy egy olyan elszegényedett réteg, akik csak az elhagyott, olcsó ingatlanok megvásárlását engedhetik meg maguknak. A települések lakosainak összetétele mind korszerkezetileg, mind nemzetiségek szempontjából sokszínű. A 2014-2020-as programozási időszakban a LEADER vidékfejlesztési források felhasználásának alapja a Helyi Fejlesztési Stratégia. A Leader program egy alulró építkező vidékfejlesztési program, ami azt jelenti, hogy alulról jövő kezdeményezéseket (bottom-up) támogat. Ennek következtében a HFS helyi igényekre épülő fejlesztéseket tartalmaz. A stratégia átfogó célja a helyi termékek fellendítése, vállalkozások fejlesztése, fiatalok helyben tartása, munkanélküliség csökkentése, hagyományok megőrzése és újra feltárása, valamint a térség turisztikai lehetőségeinek fejlesztése és népszerűsítése. A fenti célok elérését a különböző operatív programok nyújtotta lehetőségek figyelembe vételével az alábbi intézkedésekkel kívánjuk segíteni: 



LEADER forrásból: o Helyi hagyományőrző rendezvények támogatása o Települési értéktár létrehozása, helyi hagyományőrző kiadványok támogatása o Turisztikai programcsomagok, települést bemutató eszközök támogatása o Galga-mente és Térségének népszerűsítése, marketingtevékenységének támogatása o Szabadidős tevékenységekre és tömegsportra alkalmas fejlesztésének támogatása o A helyi vállalkozások jövedelmezőségének javítása és munkahelyteremtő képességének erősítésének támogatása o Helyi termékek népszerűsítésének támogatása VP és más OP támogatásával: o Térségek közötti és nemzetközi együttműködések o Vállalkozás fejlesztés o Kisléptékű infrastruktúra és alapszolgáltatások fejlesztése o Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása


1

A tervezett intézkedések esetén felhívások keretében kívánjuk támogatni a 27 településükön székhellyel, telephellyel rendelkező települési és nemzetiségi önkormányzatokat, civil szervezeteket (egyesület, alapítvány, egyház), mikrovállalkozásokat, őstermelőket. Projektek kiválasztása a stratégiában meghatározott kritériumok és pontozási szempontok alapján történik. Az intézkedések meghirdetését, a beérkező kérelmek értékelését, a támogatási döntést az Egyesület Döntéshozó Bizottsága fogja elvégezni. Az ehhez szükséges adminisztrációs és kommunikációs feladatokat az Egyesület munkaszervezete fogja ellátni. Az Egyesület irodája megalakulás óta Galgahévízen Fő út 106. szám alatt található a Kodály Zoltán Művelődési Ház tetőterében. Mivel a hozzánk tartozó terület elég nagy, ezért a jövőben tervezünk Kisnémedibe nyitni egy alirodát, hogy az „északi” településeken lakóknak ne kelljen olyan sokat utazniuk. Az iroda ügyfélfogadási rendje megtalálható a honlapján (www.gmetleader.hu), azonban kérés esetén a munkaszervezet dolgozói elmennek az ügyfelekhez. Az Egyesület munkaszervezete jelenleg 2 főből áll, munkaszervezet vezetőből és vidékfejlesztési referensből. Mind a két alkalmazott felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A munkaszervezet vezető már az előző időszak tervezési feladataiban és azok megvalósításában is részt vett, így kellő tapasztalattal rendelkezik a stratégia megvalósításában, illetve ennek köszönhetően szoros kapcsolatot ápol a térség szereplőivel. A jövőben az iroda létszámát növelni szeretnénk annak érdekében, hogy az irodára ruházott illetve a vállalt feladatokat teljes körűen el tudja látni. A Galga-mente és Térsége Leader Egyesületnek rendelkezésre álló fejlesztési forrása a 2014-2020-as programozási időszakra 513.400.000 Ft.


2

1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az

EU2020 és a Vidékfejlesztési Program céljaihoz A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiában (továbbiakban: EU2020), a Partnerségi Megállapodásban (továbbiakban: PM), az Európai Parlament és Tanács 1303/2013/EU rendeltben (továbbiakban: KSK rendelet), az 1305/2013/EU rendeletben (továbbiakban: EMVA rendelet) és a Vidékfejlesztési Programban (továbbiakban: VP) meghatározott fókuszterületekhez és prioritásokhoz. A meghatározott intézkedések az alábbiak szerint járulnak hozzá a KSK rendelet tematikus céljaihoz: -

KSK rendelet 3. A kis- és középvállalkozások versenyképességének fokozása tematikus cél: 2. specifikus cél, 6. Intézkedés

-

KSK rendelet 4. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra történő átállás támogatása: 2. specifikus cél, 6. intézkedés

-

KSK rendelet 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése: 3. specifikus cél, Intézkedés: 4, 6.

A KSK rendelthez felsorolt intézkedéseink hasonló kapcsolódást jelentenek a PM prioritásaihoz az alábbiak szerint: PM prioritás

HFS specifikus cél

HFS Intézkedés

1. A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása

2

6, 7,

2. A foglalkoztatás növelése

3

4, 6, 7

3. Az energia-és erőforráshatékonyság növelése

2

6, 7

5. A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

2, 3

3, 4, 6, 7

Kapcsolódási pontok az EMVA rendeletben meghatározott prioritásokhoz és fókuszterületekhez: 

3. Prioritás: az élelmiszerlánc szervezésének – többek között mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának, az állatjólétnek és a mezőgazdaság terén alkalmazott kockázatkezelésnek – az előmozdítása o

3A fókuszterület: az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek lévén, a mezőgazdasági termékek értékének növekedése,


3

valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció; 6. specifikus cél. 7. Intézkedés 

6. Prioritás: a társadalmi befogadás előmozdítása, a szegénység csökkentése és a gazdasági fejlődés támogatása a vidéki térségekben, különös tekintettel a következő területekre: o

6A fókuszterület: a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremtésnek a megkönnyítése; Specifikus cél: 2, 3, Intézkedés: 6, 7

o

6B fókuszterület: a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben; Specifikus cél: 2, 4, 5, 6 Intézkedések: 3, 4, 5, 6, 7

HFS kapcsolódási pontjai a VP LEADER intézkedésének céljaihoz: -

a vidéki térségekben a gazdasági aktivitás mikro-szintjének fenntartása (helyi termékek és szolgáltatások) Specifikus cél: 2, 6; Intézkedések: 6, 7

-

a vidéki térségekben a lakosság humán közszolgáltatásokhoz való hozzájárulásának, illetve azok elérésének előmozdítása; 1. Specifikus cél, Intézkedések: 1, 2

-

a vidéki térség, mint vállalkozási tér, lakóhely és turisztikai vonzóképességének erősítése; Specifikus cél: 4, 5; Intézkedések: 3, 4, 5

-

a helyi közösségek tagjai egyéni aktivitásának, felelősségvállalásának és együttműködési készségeinek erősítése; Specifikus cél: 1, 5; Intézkedések: 1, 2, 3

A fókuszterületekhez, prioritásokhoz kapcsolódás több esetben pályázati alapfeltétel az intézkedéseiknél az együttműködések, helyi termék és szolgáltatás igénybevétele, fiatalok bevonása, munkahelymegtartás/munkahelyteremtés, környezettudatos magatartás, illetve több intézkedésnél a pontozási szempontok között megjelentetjük.


4

2. A stratégia elkészítésének módja, az érintettek bevonásának folyamata A Helyi Fejlesztési Stratégia elkészítése során fontos tényező a nyilvánosság biztosítása, valamint a helyi szereplők részvétele a folyamatban, így a stratégia tervezéshez bárki csatlakozhat. Csak így lehetünk biztosak abban, hogy a HFS mindannyiunk igényét magába foglalja. Első lépésként a Galga-mente és Térsége Leader Egyesület a Miniszterelnökséggel kötött Vállalkozási szerződés keretében 8 alkalomból álló Fórumsorozatot valósított meg 2015. 08. 31 – 2015. 10. 31 –e között. A Fórumsorozat fő célja az Egyesületünk bevezetése a térségünkbe valamint, a 2014-2020-as Közép-Magyarországi régióra vonatkozó OP-k ismertetése a helyiekkel, továbbá bekapcsolódási lehetőséget biztosítsunk a Helyi Fejlesztési Stratégia (továbbiakban: HFS) tervezésébe a térség minden szereplője számára. A Fórumot az Egyesület honlapján, facebook oldalán hirdettük, valamint minden Egyesületi tagnak megküldtük, továbbá az Önkormányzatokon keresztül eljuttatásra került a térség lakosságához, szervezetihez, vállalkozásaihoz településtől függően hirdetőbálákon, települési önkormányzatok honlapján, e-mailban történő továbbítással. A Fórumsorozat első időpontja 2015. szeptember 22-én, Galgahévízen volt. Az Elnökség döntése értelmében egy nagyobb szabású rendezvénnyel nyílt meg a fórumsorozat, ahol szakmai előadókat kértünk fel előadások megtartására. Erre a fórumra elsőbbségi meghívást az Egyesületi tagok kaptak. A maradék 7 Fórumot különböző helyszíneken valósítottuk meg, hogy minél több helyi lakost, civil szervezetett és vállalkozót szólítsunk meg. A Fórumokon ismertettük a 2014-2020-as pályázati lehetőségeket és a HFS készítés folyamatát, annak leendő tartalmát. A Fórumok helyszínei a következő települések voltak:

Időpont, helyszín

Résztvevők száma

2015. szeptember 22: Galgahévíz (Művelődési Ház)

33

2015. szeptember 30: Kisnémedi (Művelődési Ház)

9

2015. október 07: Rád (Községháza)

5

2015. október 14: Iklad (Házasságkötő terem)

4

2015. október 20: Verseg (Művelődési Ház)

14

2015. október 21: Püspökhatvan (Művelődési Ház)

12

2015. október 27: Zsámbok (Művelődési Ház)

9

2015. október 28: Galgamácsa (Művelődési Ház)

3

A tájékoztatást követően kötetlen beszélgetés keretében tehették fel az érdeklődők a kérdéseiket, valamint az ötleteiket a stratégiát illetően. A közös gondolkodás és a Fórumsorozat hozzájárult ahhoz,


5

hogy az érintettek, ne csak a Leader források felhasználásáról, hanem a többi Operatív Program által nyújtott lehetőségekről is gondolkodjanak, ezáltal elősegítve a komplex projektek megjelenését. A Fórumsorozat eredményeként az érdeklődők részletes tájékoztatást kaptak a 2014-2020-as programozási időszak újdonságairól, a KMR-re vonatkozó Operatív Programokról. Az érdeklődők már itt elmondták, hogy mire szeretnének pályázni, milyen fejlesztési irányok, területek fontosak az adott településnek és a szektoroknak. (pl.: hagyományőrzés, turisztikai fejlesztések, vállalkozások fejlesztése). Később ezeket az ötleteket, javaslatokat és igényeket projektötlet adatlap keretében, valamint a kérdőívek kitöltésével megküldték munkaszervezetünk részére, így a HFS-be beépítésre kerültek. A Fórumokon összesen 89 érdeklődő vett részt, melyet jelenléti ív formájában dokumentáltuk. A Fórumsorozatról egy összefoglaló beszámolót készítettünk, ami szintén megtalálható Egyesületünk honlapján. A HFS elkészítését követően szintén fórumsorozat keretében kívánjuk ismertetni annak főbb elemeit: a kialakított jövőképet, a célok rendszerét, és a tervezett intézkedéseket és a cselekvési tervet. 2015. november 2. 16:00-óráig projektötlet adatlapokat gyűjtöttünk. Az ötletezést szintén a fent említett csatornákon meghirdettük, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben érjük el a helyi érdeklődőket. Összesen 100 db projektötlet adatlap érkezett be munkaszervezetünkhöz a 27 településről vegyesen, melyek segítségével felmértük a helyi igényeket és a fejlesztésre szoruló területeket. A legtöbb projektötlet önkormányzatok részéről érkezett be, összesen 60 db, civil szervezetek részéről 23 db érkezett be, míg a vállalkozók részéről 17 db. Az adatlapok feldolgozását követően azt tapasztaltuk, hogy számos olyan igény érkezett be, ami központilag lesz kiírva a VP-ben, a Belügyminisztérium által vagy a VEKOP-ban. (pl.: útépítés, útépítéshez kapcsolódó gépek beszerzése, termelő piac kialakítása, egészségház, stb.), azonban ez egyáltalán nem probléma, hisz így figyelemmel tudjuk kísérni, hogy kinek milyen központi pályázatra van szüksége, és amint megjelenik, fel tudjuk venni az ügyfelekkel a kapcsolatot. Azonban számos olyan ötlet is érkezett, amire a helyzetfeltárás és a SWOT mátrix által is jutottunk (pl.: hagyományőrzésre és nemzeti identitástudat fejlesztésre irányuló rendezvények, turisztikai programcsomagok, helyi termékek népszerűsítése, csomagolása, stb.), így ezek beépítésre kerültek a HFS-be. HFS készítéshez különböző kérdőíveket készítettünk a térségi szereplők bevonására, melynek segítségével szerettük volna minél pontosabb feltárni a térség erősségeit, lehetőséget, gyengeségeit és veszélyeit, a vállalkozások helyzetét, továbbá szerettük volna megtudni, hogy a fiataloknak mire van szüksége ahhoz, hogy ne vándoroljanak el. A „Vállalkozások helyzete a GMET Leader Egyesület területén”, a „Térségi jellemzők vizsgálata” és a „Fiatalok helyzete a GMET Leader Egyesület területén” című kérdőíveket internetes felületen keresztül, Google űrlap segítségével küldtük ki a tagoknak, valamint a Fórumokon részt vevő érdeklődőknek. A kérdőívekre összesen 44 db válasz érkezett, melyek mind beépítésre kerültek a stratégiánkba valamilyen módon. A beérkezett kérdőívek és a helyzetfeltárás segítségével meghatároztuk a SWOT analízist, valamint a specifikus célokat. A fiatalokkal készített kérdőív eredményeként megtudtuk, hogy a lakhelyükön nem kapnak munkát az iskola befejezését követően, sokan nem mernek vállalkozásba fogni, leginkább a


6

bizonytalan jövő miatt. Vannak, akik nem költöztek el munkahely miatt, azonban sokat ingáznak napi szinten, akik meg elvándoroltak, megfelelő munkahely miatt visszaköltöznének. Munkahellyel kapcsolatban az elvárásuk az, hogy a szakmájuknak megfelelő munkahely és versenyképes fizetés legyen. A másik ok az elvándorlásnak a szórakozás hiánya. Nagyobb városokban sokkal több lehetőségük van akár kis gyermekes szülőkként is. 7

Az egyesület honlapján (www.gmetleader.hu) pedig az aktuális információkat is megtalálhatták az érdeklődők. A munkaszervezet tagjai folyamatos ügyeleti rendszerben a hét 5 munkanapján 8 órában az érdeklődők rendelkezésére álltak és állnak egész évben személyes és telefonos konzultációra, melyet igénybe is vesznek a térség szereplői. A megbeszélések során több esetben került sor a Projektgyűjtő Adatlap közös kitöltésére, a várható, vagy a már kiírt központi támogatásokkal kapcsolatban, illetve ehhez kapcsolódóan azon fejlesztési elképzelések lehatárolására, melyek a későbbiek során LEADER támogatásból kerülhetnek megvalósításra. 2015. decemberben került sor a Tervezői Munkacsoport (továbbiakban: TMCS) megalakulására. Ezen az ülésen meghatározták a további ülések ütemtervét, továbbá megbeszélésre került a HFS elkészítésének főbb mérföldkövei. A TMCS 11 tagjából 4 fő közszféra, 3 fő civil és 4 fő vállalkozó és őstermelő. A tervezői csoport tagjainak ismertetését a 3. számú melléklet tartalmazza. A TMCS összesen 8 alkalommal ülésezett az alábbiak szerint: Időpont

Résztvevők száma

Téma

2016. január 12. - projektötlet adatlapok átnézése, ezek alapján előzetes célok Iklad meghatározása. Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesülettel közösen megvalósítható együttműködési projektek átbeszélése.

11

2016. január 26. - kérdőívekre érkezett válaszok és a projektötlet adatlapok Kisnémedi alapján, SWOT analízis, átfogó és specifikus célok megfogalmazása volt,

11

2016. február 03. közösségi bevonás - Galgahévíz meghatározása

11

folyamatának

leírása,

intézkedések

2016. február 10. cselekvési terv átbeszélése, jövőkép meghatározása, pénzügyi - Iklad terv elkészítése

11

2016. február 17. az elkészült SWOT, jövőkép, átfogó és specifikus célok, - Galgahévíz intézkedések és cselekvési terv újbóli átbeszélése és közgyűlésre bocsátása

11

2016. március 09. Működési pénzügyi terv elkészítése, monitoring és önértékelés - Kisnémedi meghatározása

11


2016. április 20. - A működésre tervezett költségvetés szöveges alátámasztása, Galgahévíz döntéshozatali folyamat meghatározása

11

2016. május 17 - Javaslatcsomagban meghatározott módosítások eszközölése, Iklad végleges HFS átbeszélése

11 8

A Tervezői Munkacsoport a pénzügyi tervet úgy határozta meg, hogy 2017-ben minél több forrásra legyen pályázat kiírva, így a nyertes projekteket időben meg tudják valósítani és még a programozási időszak vége előtt pénzügyileg el tudják számolni. Továbbá az előző programozási időszak tapasztalataiból kiindulva, ha esetlegesen források szabadulnak fel, akkor legyen még idő még egyszer kiírni a pályázatokat.


3. A Helyi Fejlesztési Stratégia által lefedett terület és lakosság meghatározása A Közép-Magyarországi Régió területén elhelyezkedő Galga-mente és Térsége Leader Egyesület 27 település összefogásával 2014. február 19-én alakult meg. A 2007-2013-as támogatási időszakban működő LEADER egyesület tevékenysége 24 települést fedett le, ehhez csatlakozott a jelenlegi időszakban Kosd, Rád, és Penc községek. A települések között földrajzi folytonosság figyelhető meg. Az Egyesülethez tartozó települések három, szerkezetileg jól elkülöníthető településhalmazt alkotnak, így beszélhetünk „északi”, „középső” és „déli” településekről az alábbiak szerint: 

Északi települések: Acsa, Csővár, Galgagyörk, Kisnémedi, Kosd, Rád, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Vácduka, Váchartyán



Középső települések: Aszód, Domony, Galgamácsa, Iklad, Kartal, Vácegres, Váckisújfalu, Verseg



Déli települések: Bag, Dány, Galgahévíz, Hévízgyörk, Tura, Vácszentlászló, Valkó, Zsámbok

A települések Pest megyében való elhelyezkedését az 1. számú térkép mutatja:

1. térkép: A GMET Leader Egyesület településeinek elhelyezkedése


9

Az Egyesület által lefedett terület 659.17 km 2. A támogatásra jogosult lakónépesség száma 2013-as adat alapján 63.394 fő, ami elegendő kritikus tömeget biztosít az emberi, pénzügyi, gazdasági erőforrások tekintetében egy működőképes fejlesztési stratégia megvalósításához, továbbá lehetővé teszi a helyi interakciókat, és összefogásokat. Tagtelepüléseink egyike sem agglomerációs elhelyezkedésű, ettől függetlenül a lakosság életére, illetve a települések gazdaságára és fejlettségére jelentős hatással bír a Főváros közelsége. Egyesületünk tagtelepülései közigazgatásilag az alábbi járásokhoz tartoznak:   

Aszódi járás (Járás illetékességi területe: Aszód, Bag, Domony, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tura, Vácegres, Verseg) Gödöllői járás (Járás illetékességi területe: Dány, Valkó, Vácszentlászló, Zsámbok) Váci járás (Járás illetékességi területe: Acsa, Csővár, Galgagyörk, Kisnémedi, Kosd, Penc, Püspökhatvan, Püspökszilágy, Rád, Vácduka, Váchartyán, Váckisújfalu)

A 27 település közül három lakosságszáma meghaladja az 5000 főt (Aszód, Kartal, Tura), azonban ezek közül csupán kettő rendelkezik városi ranggal (Tura és Aszód). Kartal egyenlőre nagyközségnek számít. Ugyanígy nagyközség Bag és Valkó is. Számos olyan település van a tagok között melyek lakosságszáma 1000 fő alatt van. A legkisebb tagunk Váckisújfalu a 420 fő lakosságával. A felsorolt települések teljes területtel jogosultak a fejlesztési források felhasználásra. 1 402

Acsa Aszód Bag Csővár Dány Domony Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Hévízgyörk Iklad Kartal Kisnémedi Kosd Penc Püspökhatvan Püspökszilágy Rád Tura Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácszentlászló Valkó Verseg Zsámbok

6 168 3 643 631 4 437 2 146 1 063 2 486 1 810 2 973 2 023

5 622 629 2 447 1 507 1 448 745 1 978

Népesség (fő)

7 728 1 400 852 1 728 420 2 034 2 402 1 369 2 303 0 fő

2000 fő 4000 fő 6000 fő 8000 fő 10000 fő

2. ábra: A GMET Leader Egyesülethez tartozó települések lakossága


10

Településeink között az évszázadok során kialakult egy vallási és kulturális kapcsolatrendszer is. Szinte kivétel nélkül elmondható mindegyik településünkről, hogy erős vallásosság jellemző a lakosokra, továbbá a Galga-menti néphagyományok is erős összeköttetést képez közöttük. Országosan híres a Galga-menti népviselet, a lakosok pedig korosztályról korosztályra őrzik a hagyományaikat. A legtöbb falu rendelkezik hagyományőrző körrel, akik jeles alkalmakkor szomszédos településeken is fellépnek, bemutatva őseik tradícióját. A 2007-2013-as támogatási időszak során, tagjaink között kialakult együttműködést tovább kívánjuk erősíteni a jelenlegi támogatási időszak során úgy, hogy az új tagokat is bevonjuk, és egyenlő esélyeket biztosítsunk minden résztvevőnek. Egyesületünk továbbra is szoros kapcsolatot tervez fenntartani a helyi önkormányzatokkal, vállalkozói szektorral, civil szervezetekkel és természetes személyekkel egyaránt.


11

4. Az akcióterület fejlesztési szükségleteinek és lehetőségeinek elemzése 4.1 Helyzetfeltárás 4.1.1 Térszerkezeti adottságok: Mint ahogy azt már az előző fejezetben is bemutattuk Egyesületünkhöz 27 település tartozik, melyek közül 3 lakosságszáma meghaladja az 5.000 főt (Aszód, Kartal, Tura), azonban ezek közül csak kettő rendelkezik városi ranggal. 5 település lakosságszáma nem éri el az 1.000 főt, a legkisebb település Váckisújfalu 420 fővel. Az Egyesület területén 3, földrajzilag jól elkülöníthető tájegység található: a Gödöllői-dombság, a Cserhát déli része illetve az Alföld északi csúcsa.  A Gödöllői-dombság Pest megyében Budapesttől keleti irányban a Galga folyóig tartó kistáj. Északról a Cserhát, délről és keletről az Alföld, nyugatról pedig a Duna és a Budai-hegység tárolja. Nagytájegységileg az Északi-középhegységhez tartozik, de jellegéből adódóan inkább átmenetet képez a hegység és az alföld között. Az átlagosan 150-250 méter tengerszint feletti magasságú dombságot főleg lösz és homok borítja. A tájegység legmagasabb csúcsa a Margita a maga 345 méterével.  A Cserhát, Magyarország északi részén az Északi - Középhegység egyik része. Északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrád-medence és a Börzsöny határolja.  Az Alföldi északi csúcsa ugyan kevés települést érint az egyesület szempontjából, azonban azokon a településeken, mint pl. Zsámbok vagy Dány a mezőgazdaság meghatározó a jó minőségű termőtalaj. Ezeken a településeken a háztáji kertészkedés és a fóliasátras termelés is jellegzetesebb, mint a többi falvakban. Közlekedés szempontjából a térség jelentős mértékben tagolt. A három földrajzi tájegység közlekedésileg is elkülönül egymástól. Az északi települések leginkább Vác vonzáskörzetébe tartoznak, míg a középső és déli községek inkább Hatvan – Gödöllő - Budapest városok övezetéhez kapcsolódnak. A Budapest-Miskolci vasútvonal érinti az Aszódi és Gödöllői kistérségek településeit, míg szintén Budapesti központtal a Veresegyház-Váci vasútvonal jelenti a vasúti kapcsolatot a Váci térség települései számára. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a főbb vonatjáratok meg is állnak ezeken a településeken. Különösen nagy hátrányt jelentett a Galga-menti települések életében, amikor 2010ben az Aszód-Vác vasútjáratot is megszüntették. Meg kell említeni emellett az M3 autópályát és az M2 autóutat is, melyek a nemzetközi és belföldi teher-, ill. személyfuvarozásban jelentik a térségek számára az elérhetőséget. Az M3 tehermentesített a forgalom elől a 3-as főutat, így a főút által érintett települések zajszennyezése csökkent, és a közlekedésbiztonság is javult. A települések közötti utak állapota gyakran igen rossz, azonban ezek javításra kevés esély mutatkozik a szegényes költségvetés következtében.


12

A legtöbb település buszos közlekedéssel is elérhető, ennek ellenére sokan kénytelenek saját gépjárművet használni, máskülönben nem tudják biztosítani a munkahelyekre időben történő bejutását. A buszos közlekedésre különösen hatással vannak az utak silány minősége. Télvíz idején némely települések megközelíthetetlenné válnak. A Főváros, illetve az Agglomeráció munkaerő elszívó hatása szinte mindegyik településünket érinti, a munkaképes lakosság helyi foglalkoztatás hiányában ott keres magának állást. Ez sajnos magával hozza a saját településüktől való elidegenedést is. Miután a munkájuk odaköti őket, szórakozási és vásárlási lehetőségeket is inkább településükön kívül keresnek, így a „kényelmesség” szempontjából lakóhelyet is többen a Városban keresnek. Gödöllő, Hatvan és Vác szintén hasonló hatással bír. Ezek a települések kiváló közép- és felsőoktatási intézményekkel rendelkeznek, a fiatal lakosság nagy része ide jár tanulni, „megszokják”, hogy lakóhelyükre csak aludni járnak. 4.1.2 Környezeti adottságok: A GMET Leader Egyesület területén nem határozhatók meg egységes klimatikus körülmények, a kistájak, térségek között jelentősek lehetnek a mezoklimatikus eltérések, köszönhetően a változatos domborzati viszonyoknak. Ennek megfelelően az északi területekre és a Gödöllői dombság területére nagy hatással van, hogy északon, illetve keleti nyugati oldalon magasabbra emelkedő hegységek találhatóak (Mátra, Börzsöny). Az emiatt jellemző hegységközi „medencehatás” miatt a terület éghajlata általánosan tekintve mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Ettől való eltérést a déli területeken lehet tapasztalni, amely már kellő távolságban van az Északi Középhegységtől, így éghajlatára is a melegebb hőmérséklet jellemző. A 27 település közül 19 tartozik a NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési területhez, különböző tájvédelmi körzetek között szétosztva. A nagy kiterjedésű erdők területén ma többnyire intenzív erdőművelés folyik, ezért az itt honos vegetáció és élővilág csak foltokban található meg. A települések erdőit többségében két nagy erdőgazdaság, a Pilisi Parkerdő Zrt. és az Ipolyerdő Zrt. kezeli, továbbá kisebb magánerdő tulajdonosok is megtalálhatóak. Természetvédelmi területeket az alábbi (3. számú) ábra mutatja:


13

14

3. ábra: Természetvédelmi területek a GMET Leader Egyesület területén (Természetvédelmi Információs Rendszer) Területünket az Országos Kéktúra útvonala elkerüli ugyan, azonban számos, rövidebb kirándulásra alkalmas területtel rendelkezünk. Ilyen például Valkó Nagyközséget övező erdőtömbök, vagy akár a Domonyvölgyi térség. Az Északi településeink szintén látványos környezetben fekszenek, túrázásra, illetve a törvényi szabályozások betartásával gombaszedésre alkalmasak. A lankásabb vidékek igen kedveltek a lovaglás szerelmeseinek. A 2007-2013-as támogatási időszakban több projekt valósult meg erre vonatkozóan. A Cserhátban eredő, és a Gödöllői-dombság keleti szélén keresztül a Zagyvába ömlő kis Galga-patak mentét egykor széles laposok jellemezték. Sajnos a jó termőképességű területek egy részét a lakosok feltörték, de néhány helyen, mint például a természetvédelmi területnek minősített turai legelőn eredeti foltjaiban megmaradtak. Ennek a társulásnak a jellemző növénye a tavaszi kikerics. A Gödöllői-dombság Tájvédelmi Körzet átnyúlik egyesületünk által lefedett Valkó Nagyközség területére. A változatos dombságok változatos élővilággal rendelkeznek. Az Egyesület területén több, helyi és országos jelentőségű tó (pl. Domonyvölgy, Galgahévíz, Vácszentlászló, a turai Kónya-tó) található, ezek festői szépsége remélhetőleg már a közeljövőben érdekessé teszi területünket a látogatók szemében. Ezek a tavak horgászatra is megfelelőek. Megújuló energiahordozókban, mint például a forrásvizek, egyes települések (Tura, Galgahévíz, Acsa) gazdagok, szándékuk szerint ezt lehetőségeikhez mérten kihasználni igyekeznek, jelenleg ezek mértéke sajnos igen csekély.


Mivel egyre több településen építik ki a szennyvízelvezetést, így a talajszennyezettség mértéke ugyan csökken, de még mindig lehet ezen az értéken javítani. A rendszerváltást követő privatizálás során magánkézbe jutott területek tulajdonosai nem, vagy csak igen csekély mértékű figyelmet fordítottak a vízelvezetők tisztántartására, így számos esetben a hirtelen lezúduló csapadékvíz a közeli településeken okoztak károkat. Az allergiát okozó parlagfű irtása, a rendelkezések ellenére sem megoldott mindenütt. 4.1.3 Kulturális erőforrások: A 27 településen számos nemzetiség megtalálható, többnek önkormányzata is van. A három legjelentősebb nemzetiség a romák, a svábok és a szlovákok. A területen elhelyezkedő települések nemzetiségi összetételét a következő ábra mutatja: Acsa Aszód Bag Csővár Dány Domony Galgagyörk Galgahévíz Galgamácsa Hévízgyörk Iklad Kartal Kisnémedi Kosd Rád Pec Püspökhat… Püspökszil… Tura Vácduka Vácegres Váchartyán Váckisújfalu Vácszentlá… Valkó Verseg Zsámbok 0

Ruszin Ukrán Lengyel Szlovén Szlovák Román Német Cigány Magyar

5

10

15

20

25

4. ábra: Nemzetiségek településenkénti százalékos megoszlása a GMET Leader Egyesület területén (Forrás: KSH 2001) Az Egyesület területéhez tartozó települések turisztika szempontból igen gazdag, számos látványosság található itt meg. Az évszázadok során a nemesség szívesen tartózkodott településeinken épített vidéki kúriákban, kastélyaikban. Ezek közül számos épület napjainkban is látogathatóak. Ilyen például a Turai Schossberger-kastély, az aszódi Podmaniczky és Széchenyi kastélyok, vagy az acsai Prónay kastély. az épületek állapota nem minden esetben kielégítő, azonban jelenlegi körülményeikben is impozánsak.


15

A Galga-menti népviseletnek párja nincsen, méltóan országos hírű. Egyes településeken az idős lakosok még mindig népviseletben járnak napi szinten, míg a fiatalok hagyományőrző egyesületeken keresztül rendezett előadásokon lépnek fel a jellegzetes, 4-5 alsószoknyás helyi viseletbe. Aszód városa szerepet játszott az 1848-49-es szabadságharcban is, ezt számos emlékmű mutatja. A vidék erdeiben több helyen is találhatók szarmata, szkíta és avar emlékek: temetők, földvárak, sáncok maradványai, és felismerhetők a híres Csörsz árok nyomai is (Valkó, Vácszentlászló, Tura, Zsámbok). A lakosok vallásosságát is mutatja, hogy minden településen példaértékűen rendben tartják a templomokat és parókiákat. A 2007-2013-as támogatási időszakban számos település nyert forrást a templomok és környékük rendbetételére. A sok látnivaló ellenére azonban a turisztika a településeinken kihasználatlan. Nagyon kevés az idelátogató vendég, de még sok helyi fiatal sincs tisztába, hogy milyen szép és látványos helyen élnek. A legfőbb probléma leginkább az, hogy a terület marketingje nem erős, valamint nagyon kevés vendégszálláshely van itt. Csak 5 település rendelkezik kereskedelmi szálláshellyel (Galgamácsa: 42, Verseg: 110, Kartal: 52, Galgahévíz: 33, Bag: 32) Falusi szálláshely még kevesebb van a térségben, Vácdukán: 6 db, Csőváron és Acsán 4-4 db található. Ennek a legfőbb oka az, hogy mivel nincs látogató, így nem éri meg üzemeltetni, továbbá az idős lakosok nyugdíjas nem szívesen engednek be idegeneket a házukba, inkább kihasználatlanul maradnak. Az eltöltött vendég éjszakák száma 2013-ban a térségben 6364 alkalom volt. Egyesületnek a jövőbeni célja ezen változtatni. Nem szálláshelyeken kíván létrehozni és támogatni, hanem mint koordinátori szereppel bíró Leader Egyesületként össze kívánja fogni a fontosabb turisztikai elemeket hogy egy egységes arculattal, közös honlappal népszerűsítésével, továbbá turisztikai programcsomagok és települést bemutató eszközökre támogatást nyújtani. Sportközpontúságból eredően vegyes képet mutató felépítettségű sportpályákkal és hozzá tartozó szociális épületekkel legtöbb település rendelkezik, ezek kizárólag futballozásra alkalmasak, játszótérrel való ellátottság hiányosabb, még mindig vannak olyan települések ahol egyáltalán nincs játszótér, így az ott lakók kénytelenek átmenni a szomszédos településekre. Az ezt megelőző támogatási időszakban több modernebb játszóteret kialakítottak, azonban sok településen nem valósult meg az igények ellenére sem. 4.1.4 A társadalmi állapota: Az Egyesület által lefedett terület 659.17 km2, a lakónépesség száma 2013-as adat alapján 63.394 fő. Az 5. számú ábra jól tükrözi, hogy az Egyesülethez tartozó terület lakossága 2009 óta folyamatosan csökken. Ennek a számunkra szomorú tényezőnek többszörösen összetett kiváltó oka van. A csökkenés területi eloszlása nem egységes, az apró települések nagyobb veszélyben vannak.


16

17

5. ábra: Lakónépesség száma a GMET Leader Egyesület területén A Magyarországi falvakra jellemző elöregedési folyamat ezeket a kis településeket sem kerülte el. A fiatal lakosokat nagyon nehéz megtartani egy olyan területen, ahol a munkalehetőségek száma minimális, a szociális intézmények elöregedtek, korszerűtlenek, helyben szórakozási lehetőség nincsen, vagy korlátozott. A főváros, illetve környező nagyobb városok (Gödöllő, Vác, Veresegyház) elszívó hatása ebben a régióban különösen erősen megmutatkozik, annak ellenére, hogy a természet csodálatos, és szinte érintetlen. A fiatalok helyére –eredetileg városlakó-idősek költöznek, vagy egy olyan elszegényedett réteg, akik csak az elhagyott, olcsó ingatlanok megvásárlását engedhetik meg maguknak. A települések lakosainak összetétel mind korszerkezetileg, mind nemzetiségek szempontjából sokszínű. Települések elöregedési folyamatát a következő ábrák tükrözik. A 6. számú ábra a 0-14 évesek arányát mutatja be évről évre. Látható, hogy 2000 óta folyamatos a csökkenés. A gyermekek létszámának csökkenése pedig számos társadalmi következménnyel jár egy falu életében. Ilyen például a helyi oktatási intézmények megszüntetése.


18

6. ábra: 0-14 évesek aránya (%) a GMET Leader Egyesület területén Az 7. számú ábrán megfigyelhető, hogy a 60 és a feletti évesek, azaz az inaktív keresők aránya viszont évről évre növekszik. Egy falu elöregedése sokszor magával hozza a környezeti és gazdasági leépülését is sajnos. Jól látható, hogy ugyan az országos adathoz képest jobb a helyzet a területen, azonban Pest megyéhez képest rosszabb.

7. ábra: Állandó népességen belül a 60 évesek és a felettiek aránya (%) Korábban említettük, hogy a fiatalok elvándorlása és a települések elöregedése miatt igazán veszélyben a kisebb települések vannak. A legnegatívabb statisztikát mutató települések: Csővár (631 fő), Püspökszilágy (745 fő), Kisnémedi (629). A negatív demográfiai mutatók ellenére megállapítható hogy a GMET Leader Egyesület tagközségei és városai nem találhatóak meg a 240/2006 (XI.30.) Kormányrendeletben sem a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések, sem pedig az országos átlagot legalább 1,75-


szörösen meghaladó munkanélküliségű települések listáiban, továbbá sajnos sem a 290/2014 (XI. 26.) Kormányrendelet szerinti kedvezményezett járások között és a 105/2015 (IV.23.) Kormányrendelet szerint kedvezményezett települések között sem. A területen a munkahelyek száma erősen korlátozott. Jellemzőn az önkormányzat illetve az intézményei, a helyi termelő szövetkezet, és néhány kisebb vállalkozás ad lehetőséget a lakosok kis hányadának foglalkoztatására. A lokális közszféra is jelentős munkahelyteremtő terület, a 27 település munkaképes lakosságának közel 15%-a helyi hivatalokban dolgozik. A szomszédos nagyobb települések illetve a főváros munkaerő elszívó hatása erősen érvényesül. Az ingázók aránya még mindig nagyon magas, meghaladja a 70%-ot, melyet az alábbi (8. számú) ábra is jól tükröz.

8. ábra: Naponta ingázók aránya a GMET Leader Egyesület területén 2011-ben

A 9. számú ábra mutatja, hogy településenként hol ingáznak a legtöbben. Ikladon és Aszódon található nagyobb külföldi tulajdonban lévő gyár. Mind a két gyárban több százan dolgoznak és nem csak a vonzáskörzetben lévő településekről járnak be a munkavállalók, van, aki naponta 50 km is utazik.


19

73,5


60,2 73,7 71,7 70,3 78,9 75,3 65,9 76,4 75,8 63,8 73,7 75,6 81,8 79,6 70,2 65,7 83,2 61,3 88,4 82,7 79,3 80,4 78,6 73,8 75,7 74,2 0%

20 %

40 %

60 %

80 %

20

Napi Ingázók (%)

100 %

9. ábra: Naponta ingázók aránya településenként 2011-ben

A regisztrált non-profit szervezetek 1000 lakosra jutó száma messze lemarad az országos adattól és a pest megyéhez képest is, melyet a 10. számú ábra mutat be. Az egyesület területén a kulturális élet igen aktív, minden településen található civil szervezet, akiket az Önkormányzatok aktívan bevonnak a társadalmi életbe. Számos civil szervezet foglalkozik a Galga mentén élők identitásának erősítésével, valamint egy élhetőbb térség kialakításával. A térség hagyományőrző, valamint ifjúságvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetei és egyházközségei száma a térségben igen magas. Az Egyesület területén nagyon sok fiatal elvándorol, melynek következtében a települések folyamatosan elöregednek, így a törzsgyökeres lakók kihalnak, helyükre beköltöző lakók érdektelenséget mutatnak a hagyományok iránt. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot ezek a szervezetek megakadályozzák, minden évben már hagyománnyá vált rendezvényeiket megszervezik.


21

10. ábra: Regisztrált nonprofit szervezetek ezer lakosra jutó száma (db), (2011-től, GFO 11 szerint)

4.1.5 A gazdaság helyzete: Sok, a be nem jelentett munkaerő, miattuk nehéznek bizonyul a foglalkoztatottak létszámának meghatározása. A munkanélküliség sokáig stagnáló értéket mutatott, de az elmúlt évek gazdasági hatásának következtében ez egy ugrásszerű növekedést produkált. A nők, és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatottsága a mai napig nem megoldott, bár kezdeményezések tapasztalhatók ennek orvoslására. Tartós munkanélküliek aránya a mai napig nagyon magas a térségben az ingázástól függetlenül. A 11. számú ábrán jól látható, hogy 2004-ben volt a térségben a legtöbb foglalkoztatott, azonban a gazdasági válság miatt majdnem megduplázódott a munkanélküliség. Az évek során valamivel realizálódott a helyzet, de továbbra is nagyon sok a munkanélküli. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a térségben található gyárak is megszenvedték a válságot, ami tömeges elbocsájtást vont maga után, de hiába indult be a gazdaság, a folyamat nem megy gyorsan. Válság előtt a gyárakban több, mint 1000 ember volt foglalkoztatva, ez a szám a mai napon kb. 300 és 500 fő között mozog. Divattá vált a próbaidős foglalkoztatás, az adókedvezmények miatt a próbaidő lejártát követően elbocsájtják az alkalmazottak, majd felvesznek a helyükre másakat ismételten próbaidővel.


22

11. ábra: Tartós munkanélküliek aránya (%) a GMET Leader Egyesület területén

A 12. számú ábra mutatja, hogy a munkanélküliek arányán belül a 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya 17,8 % volt 2013-ban az Egyesület területén ami jóval magasabb, mint Pest megyében vagy az országban. Ebből arra lehet következtetni, hogy a területen a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, aminek köszönhetően a fiatalok elvándorolnak.

12. ábra: 25 év alatti regisztrált munkanélküliek aránya (%)


A 27 település gazdasága is jelentős különbségeket mutat. A jó minőségű, összefüggő mezőgazdasági termőterületek főleg a déli településeken jellemzőek, így a mezőgazdaság nem a legkiemelkedőbb szektor a területünkön, ugyanakkor a déli egységhez tartozó falvakban jelentős foglalkoztatónak minősül. A mezőgazdaság gyengüléséhez nagyban hozzájárult, hogy a rendszerváltást követően a Termelő Szövetkezetek nem a megfelelő szerkezeti átalakításon estek át. A kárpótlás során sok idős ember jutott hozzá a régi családi földjeikhez, azonban ők már nem voltak képesek azokat megművelni. A területek vagy elgazosodtak, vagy tehetősebb gazdálkodók birtokába jutottak. Ezt a következő ábra nagyon jól szemléleti:

13. ábra: Regisztrált őstermelők száma

A következő ábra tartalmazza, hogy településenként hány őstermelő található. Kosdon 102 őstermelő regisztrált. Ezen a településen a helyi terméknek –a málnának- fontos szerepe van, valamint a település saját tankerttel is rendelkezik, ahol a helyben saját maguk megtermelt zöldséget a helyi lakosok meg tudják vásárolni. Kartalon borsó, sajtorzsági tejtermékek, füstölt sertéshús, szalonna, méz, káposztás lepény, káposztás rétes, takart káposzta, nyúl hús, szalmából és csuhéból készült díszek, Galgagyörkön zöldség, gyümölcs, méz, sertés, baromfi, levendula, Bagon tésztagyár található, ahonnan az egész ország területére szállítanak édes és nem édes tésztákat, tehenészet, ahol nyers tejet és néha abból készített termékeket (sajt) állítanak elő, méhészet, Püspökhatvanban kecsketejből készült termékek (túró, sajt, joghúrt), kecskehúsból készült feldolgozott húsáru, méhészek és sertéshúsból készült helyi termékek, Csőváron méz, vad-és húsfeldolgozás, műanyagból virágláda, cserepek, kaspók, Püspökszilágyon méz, túró, sajt, tehéntej, Rádon méz, Hévízgyörkön száraztészta, házi kenyér, fazekas termékek, kézműves lekvárok és szörpök, Dányban országszerte híres dányi kolbász, lekvár, szörpök, pálinka, száraztészta, befőttek, savanyúságok, dányi asszonyok híres dányi rétes, grillázstorta, Kisnémediben bor és pálinka, Galgahévízen sajtok, szappanok, pálinka, savanyúság, helyi termékek találhatóak.


23

37 28


72 31

72 20 28

24

175 43 132 5 122 20 102

Őstermelők száma (fő)

16 56 10 55 210 14 19 14 15 70

24 45 106

0 fő

50 fő 100 fő 150 fő 200 fő 250 fő

14. ábra: Regisztrált őstermelők száma településenként 2013-ban

Jelenleg megfigyelhető, hogy a legtöbb vállalkozót a szolgáltató szektorban a kereskedelem, azon belül is a kiskereskedelem adja (20-22%). A legnagyobb foglalkoztató a feldolgozóipar, élelmiszergyártás és a mezőgazdaság. Az építőiparban is jelentős a foglalkoztatottak száma, közel 2000 fő, azonban az elmúlt évben tapasztalt gazdasági válság főleg az ő munkahelyüket veszélyeztette, illetve meg is szüntette. A térségben a működő vállalkozások száma 2012-es adat alapján messze elmarad a megyei és az országos adattól, ezt a következő ábra mutatja:


25

Vállalkozások létszám kategóriaként az alábbiak szerint található meg a térségben 2012-es adat alapján: -

1-9 fős létszámmal rendelkező – 3.036 db 10-49 fős létszámmal – 123 db 50-249 fős létszámmal – 12 db 250-x fős létszámmal – 2 db

A térségünkre leginkább a mikrovállalkozások jelenléte jellemző. 4.1.6 Összegzés: A fenti helyzetfeltárásból megállapítható, hogy a térség folyamatosan öregszik, a főváros és a közli városok elszívó hatása igen nagy a térségben, a fiatalokat nagyon nehéz helyben tartani, főleg a szakmájuknak megfelelő jól fizető munkahely hiány miatt. Az elköltözött fiatalok helyébe városokból nyugalomra vágyó öregek költöznek be, akik viszont a helyi hagyományok iránt érdektelenséget mutatnak. Nagyon fontosnak tartjuk hagyományőrzéssel foglalkozó civil szervezetek rendezvényeiknek a támogatását, annak érdekében, hogy az érdektelen lakókat be tudják vonni és a helyi identitástudatot erősíteni tudják. Továbbá szükséges a helyi fiatalokat helyben tartani. A térség turisztikai adottságai egyáltalán nincs kihasználva, ennek leginkább a marketing hiány az oka. Hiába van a térségben szálláshely és szolgáltatás, ha nincs népszerűsítve és nincs idelátogató. A térségben nagyon sok fiatal nincs tisztában azzal, hogy milyen csodás természet veszi körbe a lakhelyét, továbbá milyen kirándulási lehetőségek vannak. A turisztikai látványosságok népszerűsítése egy jó


lehetőség a térségnek, azonban fontosnak tartjuk egy egységes arculat kialakítását, továbbá azt, hogy egy kézbe legyen kezelve a sikeresség érdekében. A gazdasági válságnak köszönhetően a munkanélküliek száma megnövekedett annak ellenére, hogy a Közép-Magyarországi Régió az egyik legerősebb gazdasági területe hazánknak. A vállalkozások versenyképességének feltétele az új technológiák bevezetése, meglévő gépparkjuk korszerűsítése, bővítése, azonban támogatás nélkül ez nem jöhet létre. A mikrovállalkozások folyamatosan igényüket jelzik újabb fejlesztési forrásra. A helyben előállított termékek helyben történő eladására, népszerűsítésére van szükség. Így a kistermelők és a lakosok egyaránt jól járnak. Szükség van egy egységes védjegy létrehozására, továbbá helyi terméket árusító kisboltok létrehozására ahhoz, hogy minél több emberhez jusson el. A helyi terméket, hagyományőrző rendezvények és a turisztikai fejlesztések összevonása nagy lehetőséget rejt a térségnek.

4.2 A 2007-2013-as HVS megvalósulásának összegző értékelése, következtetések A 2007-2013-as programozási időszak alatt az Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesület látta el a Helyi Akciócsoport (továbbiakban: HACS) feladatot az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: ÚMVP) megvalósítása érdekében. Az Egyesület 24 települést fedett le, közel 60 ezer emberrel. Pályázatokkal kapcsolatos tevékenységét 2008 augusztusában kezdte el az Egyesület. ÉKPM Leader Egyesület ezen programozási időszak alatt a 2008-ban elkészített Helyi Vidékfejlesztési Stratégiáját (továbbiakban: HVS) kétszer vizsgálta felül és aktualizálta. Az eredeti HVS, hosszú előzetes munkát követően 2008. június 30-ára készült el, a lokális igényeket feltérképezve, a megvalósítandó kívánalmakat összefoglalva. Ennek eredményeként 5 elsődleges fejlesztési prioritás fogalmazódott meg, melyhez 11 intézkedést dolgoztak ki. Egy terjedelmes (164 oldalas) dokumentum jött létre, amelyben a lényegi információk elvesznek, a hozzá nem értő személyek számára átláthatatlan volt. 2011-es évben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálata indokolttá vált, mivel a 2008-ban elkészített HVS az akkori állapotot tükrözte. A felülvizsgálat célja annak feltárása volt, hogy az eredeti állapothoz képest mennyi változás történt a térségben annak érdekében, hogy a legreálisabb képet lássák. Ebben a stratégiában a Tervezői Csoport és az Egyesület munkaszervezete öt célkitűzésen belül, kilenc célterületet dolgozott ki öt jogcímcsoportba sorolva. 2013-ban ismételten felül kellett vizsgálni az előzőleg elkészített HVS-t. Az újbóli felülvizsgálatra azért volt szükség, mert két év alatt sok változás történt a területen, illetve a pályázati rendszer is változáson esett át. A pályázati kiírás ezúttal nem azt tartalmazta, hogy mire lehetett pályázni, hanem azt, hogy mire nem lehetett forrást igényelni. Az Észak Kelet-Pest Megyei Leader Egyesület rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból – a kiegészítő forrásokkal együtt – a III. és IV. tengely keretén belül közel 2 milliárd forintot pályáztak meg a 24 település szervezetei.


26

A következő ábra szemlélteti, hogy a kiosztott fejlesztési források hogyan oszlanak meg településenként a három szféra között: Önkormányzat (Ö: 189 791 969 Ft)

Civil szervezetek (Ö: 862 570 116 Ft)

Vállalkozások (Ö: 754 550 081 Ft) 27

300 000 000 Ft 250 000 000 Ft 200 000 000 Ft 150 000 000 Ft 100 000 000 Ft 50 000 000 Ft

Verseg

Zsámbok

Valkó

Vácszentlászló

Váchartyán

Váckisújfalu

Vácduka

Vácegres

Tura

Püspökszilágy

Püspökhatvan

Kisnémedi

Kartal

Iklad

Hévízgyörk

Galgahévíz

Galgamácsa

Galgagyörk

Dány

Domony

Csővár

Bag

Aszód

Acsa

0 Ft

15. ábra: Kiosztott fejlesztési forrás megoszlása, 2007-2013 A fenti ábra jól tükrözi, hogy az ÉKPM Leader Egyesület területén a vállalkozások igen nagy aktivitást mutattak a pályázatok iránt (különösen érvényes ez Kartal nagyközségre, amelynek vállalkozói a IV. tengely keretében számos sikeres támogatási kérelmet nyújtottak be). A non-profit szervezetek tevékenysége is jelentős, azonban sokkal egyenletesebb képet mutat. Az Egyesületnek a stratégia kialakításánál fő szempontja az volt, hogy a civil szervezetek működjenek együtt az Önkormányzatokkal és közösen valósítsanak meg projekteket. Mindez azt igazolja, hogy az ÉKPM Leader Egyesületnek teljes körűen sikerült bevonni a programba a helyi résztvevőket, ezzel is erősítve az Önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését. Most pedig nézzük, a kiosztott fejlesztési források hogyan oszlanak meg a 2 tengely között. A III. tengelyben összesen 1.113.572.226 Ft lett kiosztva 83 db projektre. Ezek jogcímenkénti eloszlását a következő ábra mutatja:


Vidéki örökség megőrzése (35db)

183 482 006 Ft 133 432 702 Ft

609 033 661 Ft

Turisztikai tevékenységek ösztönzése (12db) 28

187 633 857 Ft

Falumegújítás és fejlesztés (14db) Mikrovállalkozások fejlesztése (22db)

16. ábra: III. tengelyben kiosztott fejlesztési forrás összesen, 2007-2013 A IV. tengelyben összesen 957.201.766 Ft lett kiosztva 99 db projektre. Ezek támogatási körönkénti eloszlását a 17. ábra mutatja.

261 703 638 Ft 530 998 546 Ft

TK1 (22db) 164 499 582 Ft

TK2 (41db) TK3 (36db)

17. ábra: IV. tengelyben kiosztott fejlesztési forrás összesen, 2007-2013

A programozási időszak során aktív kapcsolat volt a HACS és az ügyfelek között. Számos esetben keresték fel az irodát kérdéseikkel és segítség kérés céljából, előzetesen konzultáltak a szabályos megvalósíthatóság érdekében. Kifizetési kérelmek benyújtásakor is sok ügyfél vitte be az összeállított dokumentumcsomagot előzetes átvizsgálás céljából, annak érdekében, hogy minél pontosabb és kevesebb hibával ellátott kérelmet tudjanak benyújtani. Az Egyesület az utolsó pályázati körben feltételként tette bele, hogy a projekt megvalósítását követően egy szöveges fényképekkel ellátott beszámolóban kellett bemutatnia az ügyfélnek a megvalósult projektet, azonban sajnos erre már nem került sor, mert az ÉKPM Leader Egyesületnek a működése ellehetetlenedet és 2014. április 1-jével a HACS címbirtokosságot visszaadta. Ezt a visszacsatolási módszert alkalmazni fogjuk ebben a programozási időszakban is. Az utolsó pályázati körben többletpontot kapott, aki vállalta, hogy a beruházási projekt esetében a beruházás minimum 50%-át a térségben vagy a településen működő helyi vállalkozóval valósítja meg. Ezzel is segítve a vállalkozások munkához jutását, illetve esetleges új munkahelyek teremtését. Ezt a mostani időszakban mindenképpen alkalmazni kívánjuk.


Ezen időszakból vettük át az értékkel bíró helyi és térségi rendezvények támogatása. Az előző időszakban nagy hangsúlyt kapott az ágazatközi együttműködés, a jövőben többletpontot ér az együttműködésben megvalósuló fejlesztés, ennek célja, a három szféra partnerségben való együttműködése és bevonása. Előnyben részesül az a projekt ahol helyi alapanyagokat szereznek be a megvalósítás során, továbbá a fiatalok bevonása is. A fiatalok bevonása az előző időszakban nem számított többletpontot, sajnos nincs információnk azzal kapcsolatban, hogy a bevonásuk megtörténte. Az előző programozásban a turisztikai programcsomagokra, rendezvényekre nem lehetett támogatást elnyerni, csak turisztikai szálláshelyek fejlesztésére, tanösvények kialakítására. Ezen változtattunk méghozzá úgy, hogy most a hagyományőrző rendezvények mellett a turisztikai célú programok, rendezvények is támogatásra kerülnek a szálláshelyek viszont nem, mivel programok nélkül kihasználatlanok a szállások. 2011-ben hagyományőrző képzésre is lehetett pályázatot benyújtani, azonban sajnos nem járt sikerrel, egyetlen egy projekt sem nyert, így ezt nem kívánjuk tovább vinni. Helyette inkább hagyományőrző kiadványok és értéktárak létrehozását támogatjuk annak érdekében, hogy a területünkön működő sokrétű hagyományokat népszerűsíteni tudják a helyiek. Mint, ahogy azt már fent is említettük az előző időszakban turisztikai célú fejlesztésként meglévő szálláshelyeket lehetett fejleszteni, illetve újakat kialakítani, valamint lovas-, vízi-, vadász-, öko-, horgászturizmus fejlesztésre lehetett pályázni. Mivel az előző időszakban ezek a projektek megvalósultak és támogatva lettek, így most úgy gondoltuk, hogy a megfelelő marketinget szükséges kialakítani ahhoz, hogy ezek a projektek minél jobban kihasználtak legyenek. Szabadidős tevékenység és tömegsportra alkalmas infrastruktúra fejlesztésre az előző időszakban is lehetett pályázni, azonban vannak még mindig olyan települések a területünkön ahol még egyáltalán nincs játszótér, így ők még kapnak egy lehetőséget, hogy erre tudjanak pályázni, továbbá a közösségi sportolási és kulturális élet bővítését kívánjuk támogatni, hiszen ennek a hiánya az egyik oka a fiatalok elvándorlásának. A munkahelyteremtés eredetileg fontos cél volt a HVS-ben, azonban az időközben bekövetkezett gazdasági válság miatt a későbbiek során inkább a munkahelyek megtartására helyeződött a hangsúly. Sajnos nem rendelkezünk információval arra vonatkozóan, hogy hány munkahelyet sikerült létrehozni a támogatások lévén. Jelenlegi HFS-ünkben csak olyan vállalkozásokat kívánunk támogatni, ahol nem történik létszámleépítés, valamint az utolsó Leader körben az 5 millió Ft feletti támogatást igénylőknek feltétel volt az 1 fő főállású munkavállaló alkalmazása, ezt a feltételt továbbra is alkalmazni kívánjuk annak érdekében, hogy valamennyi munkahelyet tudjunk teremteni. Az előző programozásban leginkább a helyi termelői piacok kialakítása, létrehozására lehetett támogatást elnyerni, most a helyi termékek népszerűsítését és piacra jutását kívánjuk segíteni arculat kialakításával, csomagolási lehetőség megvalósításával. Az előző programozásban a Döntéshozó Bizottság alap gondolata az volt, hogy a minimum elérendő pontszám úgy legyen meghatározva, hogy mindenki nyerhessen, aki a rendelkezésre álló összegbe belefért. Csak forráshiány miatti legyen elutasítva támogatási kérelem. Sok esetben azonban plusz forrás lett igényelve annak érdekében, hogy minden pályázó nyerni tudjon és meg tudja valósítani a projektjét.


29

4.3 A HFS-t érintő tervezési előzmények, programok, szolgáltatások Mivel a Közép- Magyarországi Régió nem konvergenciába tartozó régió, így a Vidékfejlesztési Programon kívül csak 2 Operatív Programban tud a térség pályázni, a Versenyképes KözépMagyarország Operatív Programban (továbbiakban: VEKOP), és a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (továbbiakban: KEHOP). A Vidékfejlesztési Program támogatási lehetőségei az alábbiakban járulnak hozzá térségünkhöz és a HFS-ünkhöz: 

Különböző állattartó telepek építése és korszerűsítése (sertés, baromfi, juh, kecske és szarvasmarha) – meglévő telepek korszerűsítése, bővítése, új telepek létrehozása hozzájárul a térség munkanélküliség csökkentéséhez, a térségen belüli feldolgozó alapanyagok biztosításához továbbá a korszerűsítéssel a környezeti terhelés is csökken.



Kertészet korszerűsítése (üveg és fóliaházak létrehozása, gombaházak létrehozása, öntözés kialakítása, gyógynövénytermesztés) – Helyi terméket teremt, munkahelyeket hozz létre ezáltal a munkanélküliség csökken a térségben, továbbá hozzájárul alapanyag biztosításával a közétkeztetéshez.



Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás- és erőforrás-hatékonyság elősegítése a feldolgozásban – hozzájárul a térség foglalkoztatásához és a helyi termékek előállításához, segíti a létrejövő mg. alapanyagok feldolgozását.



Fiatal mezőgazdasági termelők számár nyújtott induló támogatás – hozzájárul a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező fiatalok helyben tartásához azáltal, hogy új munkahelyet teremt számukra a lakhelyükön, továbbá a település identitástudatát is erősíti.



Mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása, mikrovállalkozások elindítása – Fiatalok mikrovállalkozóvá válásának segítése szintén hozzájárul a fiatalok helyben tartásához a térségben, munkahelyet teremt, továbbá új szolgáltatásokat hozz létre, ami a gazdasági fejlődést segíti. A diverzifikációval szintén új szolgáltatások, termékek elindítását segíti, ami hatással lehet különösen a turisztikai területen.



Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése – munkanélküliség csökkentése, helyi termék előállítása



Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, több funkciós közösségi tér létrehozása – hozzájárul a fiatalok helyben tartásához, helyi identitástudat erősítéshez, közösségépítéshez, környezetterhelés csökkentéséhez



Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztése, közétkezetés fejlesztése – helyi termékek népszerűsítése, köztudatba hozatala, segíti a helyi termék értékesítését, ezzel javítva a gazdasági lehetőséget a térségben, közétkezetés javítás infrastruktúra fejlesztése a térségben


30



Egyedi szennyvízkezelés – környezetterhelés csökkentése, infrastruktúra pótlása



Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapot javításához szükséges erő – és munkagépek beszerzése – hozzájárul a turisztikai lehetőségekhez, infrastruktúrát javítja



Rövid Ellátási Láncok – az Egyesület kíván pályázatot benyújtani, mint gesztor szervezet, kiemelten hozzájárul és illeszkedik a HFS-hez, biztosítja a meglévő és létrejövő helyi termékek értékesítését, ez fejleszti a gazdaságot, és hozzájárul a turizmushoz is.

A VEKOP támogatási lehetőségei az alábbiakban járulnak hozzá térségünkhöz és a HFS-ünkhöz: 





Mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása - vállalkozások gépparkjainak korszerűsítése hozzájárul a hatékony termeléshez, munkanélküliség csökkentéshez, térség gazdaságának fejlődéséhez Turisztikai szervezetek fejlesztése (TDM) – új szervezet létrehozására nem lehet pályázni, azonban a meglévő szervezet fejlesztése, még ha nem is a térségben található kihatással lesz a térségünkre turisztikai szempontból. Kisgyermeket nevelő szülők munkavállalási aktivitásának növelése – a bölcsődék és óvodák fejlesztése, létrehozása, bővítése hozzájárul a fiatalok helyben tartásához, munkanélküliség csökkentéséhez, életminőség javításához, új szolgáltatásokat hoz létre, korszerű intézményi háttér létrehozása

A KEHOP támogatási lehetőségei az alábbiakban járulnak hozzá a térségünkhöz és a HFS-ünkhöz: KEHOP támogatások esetében jellemző a támogatások kiemelt eljárásrend keretében történő meghirdetése, így ezekhez a településeink elsősorban a szolgáltatókon keresztül (víz, szennyvíz, hulladékszállítás és kezelés, katasztrófavédelem) kapcsolódhatnak. Azonban vannak olyan pályázatok, amikre az Önkormányzatok tudnak benyújtani rá, akár konzorciumokként, ezek a projektek a meglévő korszerűtlen épületek energetikai fejlesztését támogatják, amelyekkel hozzájárulnak a CO2 kibocsátás csökkentéséhez és környezetszennyezés csökkentéséhez. A Partnerségi Megállapodáshoz való illeszkedést az 1. pontban kifejtettük. Megvizsgáltuk a városi ITS-eket, azonban a HFS-hez kapcsolódó bekapcsolódási területet nem találtunk. Az ITS-ben központilag kiírásra kerülő fejlesztések vannak megjelölve. A HFS-ünk ugyan turizmusfejlesztést is céloz, azonban egyenlőre nem tervezzük kapcsolódásokat más programokhoz és szervezetekhez, az egyik intézkedés a terület turisztikai marketing fejlesztését célozza, melynek célja, hogy a területünk egy egységes marketinget és arculatot kapjon honlap keretében. A területünkön található kastélyok közül az Aszódin kívül egyik sem országos jelentőségű, ami önmagában megállná a helyét, viszont ha a Galga-mentén található látványosságokat egy csokorra fűznénk őket, akkor kiadna egy látványcsomagot, ezt a turisztikai gyöngysort szeretnénk a megvalósítást követően csatlakozni.


31

Egyesületünk a HFS megvalósítás során az ügyfeleket ösztönözni fogja, hogy egy projektet több Operatív Programból valósítsa meg, így komplex projektek fognak születni, mivel a LEADER forrás az előző ciklushoz képest csak az egyharmadát éri el. Egyesületünk pályázatírással, projekt menedzseléssel kívánja a működést és a pályázókat segíteni. Helyi Fejlesztési Ügynökségként kíván működni. 32

4.4 SWOT

Erősségek - E

Gyengeségek - GY

 A főváros és Agglomeráció, mint ipari és kulturális központ közelsége. – E1  A jó megközelíthetőség, autópályák, kiépített vasúthálózat, kistérségi és távolsági busz közlekedés – E2  A kistérségek településein a népi- és nemzetiségi hagyományőrzés aktív formái jellemzőek. – E3  Aktív kulturális élet, hagyományápolás és hagyományőrzés – E4  Erőteljes civil szervezeti aktivitás – E5  A helyi közösségek területén a természeti környezet páratlan szépsége, a vidék nyugalma, illetve a megmaradt kulturális örökségünk kiváló alapot nyújt a különböző alternatív turisztikai ágazatok fellendítéséhez. – E6  Az akciócsoport területe építészeti értékekben gazdag. – E7  Kedvező mezőgazdasági feltételek egyes területeken (primőr) – E8  A NATURA 2000 területek támogathatóságának kihasználása – E9

 A helyi értelmiség foglalkoztatásának megoldatlansága miatt a kvalifikált munkaerő máshol kamatoztatja végzettségét. – GY1  Kevés helyi munkahely. – GY2  Aktív korú lakosok elhelyezkedési problémái, GY3  A munkanélküliség növekvő tendenciát mutat. – GY4  Nincs kellő feltártság a helyi látványosságokra és termékekre, a turisztikai potenciál kihasználatlan. – GY5  Az autópályák ellenére a teherautó forgalom rendkívül nagy, ezek tovább gyengítik az amúgy is rossz utak állapotát. – GY6  Helyi termékek népszerűtlensége, kihasználatlansága, - GY7  Fiatalok elvándorolnak, települések elöregedése – GY8


Lehetőségek - L  Az élő hagyományok, Népi és nemzetiségi





      





 

hagyományőrző rendezvények támogatása, L1 Jól működő civil szervezetek összefogása, egymással való megismertetése együttműködés, workshopok keretében - L2 Cserhát hegyvonulat turisztikai, túralehetőségeinek kihasználása programcsomagokon, rendezvényeken keresztül- L3 Sínkár-tó adta lehetőségek és üdülőparcellák kihasználása programcsomagok keretében– L4 Helyi termékek előállításának ösztönzése és népszerűsítése – L5 Környezeti adottságokra épülő turisztikai programcsomagok létrehozása, - L6 Helyi termékekre és szolgáltatásokra épülő öko- és falusi turizmus fejlesztés – L7 Öko- és Falusi turizmus összekötése a hagyományőrzéssel, - L8 Természet közeli rendezvények támogatása – L9 Településeket bemutató tanösvények, hagyományokat bemutató oktató útvonalak fejlesztése – L10 Vállalkozások fejlesztésével munkaerőfelvevő képesség növekedése, továbbá a térség gazdasági . – L11 A GMET Leader Egyesület által elindított kezdeményezések minden szektort érintő hatásai. – L12 Közösségi lap megjelentetése, médiában való szereplésre ösztönzés – L13 A térség turisztikai adottságainak népszerűsítése, megfelelő marketing tevékenységgel – L14

Veszélyek - V  Eleve rossz utak tovább romlásából adód 







 





intenzívebb elszigetelődés – V1 A már túlterhelt önkormányzatok költségvetésének esetleges állami csökkentése kisebb szabad felhasználású forrást eredményez a pályázati önrészek előteremtéséhez – V2 Vis maior-ként fellépő szélsőséges időjárási körülmények rossz mezőgazdasági árbevételt eredményez, így magasabb áron kénytelenek a gazdák termékeiket értékesíteni. – V3 A pályázatokkal járó egyéb folyamatok bonyolultsága elrettentő hatást gyakorol a potenciális ügyfelekre. – V4 forgalmi eredetű környezetterhelés további növekedése, jelentős környezettkárósító hatása– V5 A települések tovább öregedése elnéptelenedéshez fog vezetni – V6 Törzsgyökeres lakók kihalása, beköltöző lakók érdektelensége a hagyományok megszűntetésének veszélye, - V7 Elhanyagolt csapadékvíz-elvezető rendszerek további romlása miatt intenzív belvizesedés V8 Környező térségek erőteljesebb fejlődése következtében gyorsul a fiatalok és a szakképzett munkaerő elvándorlása, - V9


33

4.5 Fejlesztési szükségletek azonosítása A SWOT-mátrix segítségével feltárásra kerültek a térség erősségei, gyengeségei, lehetőségei és veszélyei. Ebből kiolvasható stratégiai lépések az alábbiak: 34

Külső LEHETŐSÉGEK

Külső VESZÉLYEK

Belső ERŐSSÉGEK

Belső GYENGESÉGEK

Offenzív stratégiák

Fejlesztő stratégiák

hagyományőrzés, nemzeti identitástudat erősítése (E3, E4, L1, L2); térségi adottságokra épülő turizmusfejlesztés (E7, E8, L8, L9)

Munkanélküliség csökkentése, vállalkozások fejlesztése (GY2, GY3, GY4, L11)

Védekező stratégiák

Elkerülő stratégiák

Helyi termékek népszerűsítése (E8, V3)

Fiatalok elvándorlásának megakadályozása (GY8, V7, V9)

Fejlesztési szükségletek: 1. Hagyományőrzés, nemzeti identitástudat erősítése: Számos civil szervezet foglalkozik a Galga mentén élők identitásának erősítésével, valamint egy élhetőbb térség kialakításával. A térség hagyományőrző, valamint ifjúságvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetei és egyházközségei száma a térségben igen magas. Az Egyesület területén nagyon sok fiatal elvándorol, melynek következtében a települések folyamatosan elöregednek, így a törzsgyökeres lakók kihalnak, helyükre beköltöző lakók érdektelenséget mutatnak a hagyományok iránt. Célunk a térség hagyományőrző, valamint ifjúságvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetei és egyházközségei számára kulturális programok és egyéb rendezvények szervezési lehetőségeinek biztosítása a hagyományőrzés, valamint nemzeti identitástudat erősítésének érdekében. A rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy erősítsük a LEADER térség szervezetei, vállalkozó, lakói közötti kapcsolatokat és együttműködéseket. Célunk továbbá helyi hagyományőrző kiadványok készítésének, települési értéktár létrehozásának támogatása, azzal a céllal, hogy a településeink az értékeiket összegyűjtsék, és köz-szemlére bocsájthassák. Sok civil szervezet számára fontos, hogy egy kiadványban mindenki számára elérhetővé tegyék a múltjukat, hagyományaikat, munkásságukat, ezáltal a térségben és térségen kívül is népszerűsíteni tudják magukat és ismereteiket.


2. Térségi adottságokra épülő turizmusfejlesztés: A térség gazdag épített, valamint kulturális örökséggel rendelkezik, azonban ezek a lehetőségek egyáltalán nincsenek kihasználva, sok helyben lakó sincs tisztában azzal, hogy mi is veszi körül az adott települést vagy térséget. Cél az adottságokra épülő turizmusfejlesztés, a meglévő turisztikai kínálat bővítése rendezvényeken keresztül. Továbbá településeket bemutató tanösvények, túraútvonalak létrehozásának, táblák kihelyezésének támogatása. Művészetek utcájának létrehozása. Azon felül, hogy a turisztikai adottság kihasználatlan, hiányzik a térség megfelelő marketingje is, ezért csekély turista fordul meg a térségünkben, így a szálláshelyeknek nagyon nehéz fenntartaniuk magukat, sokan már be is zártak. Ennek következtében célunk egy egységes marketing kialakítása, ennek keretében kialakításra kerül egy olyan honlap, amelyen a turisták tájékozódhatnak a helyi látnivalókról, a szálláshelyekről, a megrendezésre kerülő programokról, túraeseményekről, túraútvonalakról. A terület országosan is ismertebbé tétele érdekében egy reklámanyag készül és kialakításra kerül a Galga-mente és térsége védjegy. Ennek a védjegynek köszönhetően a helyi termékek, szolgáltatások egységes arculatot kapnak. Országos, regionális és nemzetközi hatókörű PR és marketing kampány kerül lebonyolításra. 3. Munkanélküliség csökkentése, vállalkozások fejlesztése: A térségben továbbra is problémát jelent a munkanélküliség, igaz már kevesebb aktív munkakereső van, mint a válságot követően, erre próbálunk megoldást keresni, azonban a helyi vállalkozóknak sokszor az is problémát okoz, hogy a jelenlegi munkavállalóit megtartsa. Ezért elsődleges feltétel a munkahelymegtartás, azonban az 5 millió Ft-ot meghaladó támogatási összegnél kötelező 1 fő munkavállaló vállalása. A vállalkozások fejlesztési kiemelt fontosságot jelent. Ahhoz, hogy a vállalkozások munkahelyet tudjanak létrehozni, szükséges telephelyük és székhelyük fejlesztése, gépbeszerzéssel, korszerűsítéssel, minőségi rendszerek bevezetésével. 4. Helyi termékek népszerűsítése: A lokális termelők nem tudják felvenni a versenyt a hipermarketekkel, a helyben megtermelt áru népszerűsítésére szükség van, ahhoz, hogy a vásárlók tisztában legyenek azzal, hol milyen termék található és így a termelők fel tudják venni a versenyt. Sok termelő nem rendelkezik arculattal, ami segítségével a termékei beazonosíthatóak lennének, valamint könnyebben el lehetne adni, továbbá csomagoláshoz szükséges eszközökkel. Amíg a termékeik csomagolását nem tudják megoldani, addig csak nyers formában tudják piacra jutni, azonban a helyi fogyasztóknak csomag formájában könnyebb lenne hozzáférni, így mindenképpen szükséges ezt támogatni. 5. Fiatalok elvándorlásának megakadályozása: Mint ahogy már fent is kifejtettük nagyon nagy problémát jelent, hogy a fiatalok legfőképpen munkahely miatt elvándorolnak. A fiatalokkal készített kérdőív eredményeként megtudtuk, hogy a lakhelyükön nem kapnak munkát az iskola befejezését követően, sokan nem mernek vállalkozásba fogni, leginkább a bizonytalan jövő miatt. Vannak, akik nem költöztek el munkahely miatt, azonban sokat ingáznak napi szinten, akik meg elvándoroltak, megfelelő munkahely miatt visszaköltöznének. Munkahellyel kapcsolatban az elvárásuk az, hogy a szakmájuknak megfelelő munkahely legyen és


35

versenyképes legyen a fizetés. A másik ok az elvándorlásnak a szórakozás hiánya. Nagyobb városokban sokkal több lehetőségük van akár kis gyermekes szülőkként is. Ezen próbálunk segíteni azzal, hogy szabadidős tevékenységeket és tömegsportra alkalmas fejlesztéseket támogatunk. Sportközpontúságból eredően vegyes képet mutató felépítettségű sportpályákkal és hozzá tartozó szociális épületekkel legtöbb település rendelkezik, azonban ezek kizárólag futballozásra alkalmasak, játszótérrel való ellátottság hiányosabb, még mindig vannak olyan települések ahol egyáltalán nincs játszótér, így az ott lakók kénytelenek átmenni a szomszédos településekre. Az ezt megelőző támogatási időszakban több modernebb játszóteret kialakítottak, azonban sok településen nem valósult meg az igények ellenére sem. A futballozáson kívül más sportolási és szabadidős lehetőséget is szükséges létrehozni annak érdekében, hogy minél több fiatal megtalálja a számára megfelelő szórakozási lehetőséget.


36

5. Horizontális célok

5.1 Esélyegyenlőség A saját LEADER támogatásunk terhére meghirdetésre kerülő intézkedések esetén többletpontot ér a hátrányos helyzetű (szegénységben élők, fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdők, stb.) munkavállaló alkalmazása; illetve a hátrányos helyzetű személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek és egyházak évenkénti pénzbeli vagy természetbeni támogatása. Ezen vállalások teljesülését évente igazolni kell a támogatottnak a monitoring adatszolgáltatás keretében. A Stratégia tervezése és megvalósítása során igyekszünk egyenlő hozzáférést biztosítani az ismeretek, tudás és készségek megszerzéséhez helyiek számára. A közösség szükségleteinek kielégítése során a különböző társadalmi csoportok igényeinek felmérése, kapcsolódási pontok kialakítása és a potenciális partnerek megtalálása a fejlesztések megvalósításához kiemelt feladat.

5.2 Környezeti fenntarthatóság Egyesületünk törekszik a környezettudatosság szempontjait lehetőségihez mérten a megvalósítás során figyelembe venni (energiahatékony berendezések alkalmazása, energiafelhasználás minimalizálása, stb.). Minden lehetséges eszközt igénybe kívánunk venni annak érdekében, hogy népszerűsítsük a helyi termékek, helyi szolgáltatások, helyi ismeretek előnyben részesítését, helyi munkahelyteremtés elősegítését. Ennek érdekében szeretnénk készíteni egy a helyi termék és szolgáltatás adatbázist, az abba felvett terméket, szolgáltatást népszerűsítésére külön honlapot létrehozni, népszerűsítjük a Facebook oldalunkon. A rendezvényeknél elvárjuk a helyi termék, helyi fellépő/előadó megjelenési lehetőségét, a beruházások pontozásánál figyelembe vesszük a LEADER térségből származó helyi termék, szolgáltatás igénybevételét. A védjegy minősítését megszerző termelők, vállalkozásoknak, szolgáltatóknak vállalniuk szükséges, hogy környezettudatos magatartást tanúsítanak az anyagok beszerzésénél, valamint a termékek és szolgáltatások értékesítésénél. Továbbá a pályázóknak több intézkedések keretében szintén vállalniuk kell a környezettudatos magatartást.


37

6. A HFS integrált és innovatív elemeinek bemutatása Az egyik innovációs elem a nyilvánosság minél szélesebb körben történő bevonása érdekében marketingkampány kerül lefolytatásra. Cél a térség turisztikai adottságainak, programlehetőségeinek bemutatása. Több tevékenység megvalósítása fog megtörténni a megismertetés érdekében. Kialakításra kerül egy olyan honlap, amelyen a turisták tájékozódhatnak a helyi látnivalókról, a szálláshelyekről, a megrendezésre kerülő programokról, túraeseményekről, túraútvonalakról. A terület országosan is ismertebbé tétele érdekében egy reklámanyag készül. Országos, regionális és nemzetközi hatókörű PR és marketing kampány kerül lebonyolításra. A marketingtevékenység keretében létrehozzuk a Galga-mente és Térsége védjegyet, amely a stratégia több kiírásában is felhívásában is megjelenik. A védjegy kialakításával létrejön egy egységes arculat, amely garantálja a területünkről származó, meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő terméket. A védjeggyel nem csak a termékeket kívánjuk ellátni, hanem a helyi szolgáltatásokat is. A helyi termékek népszerűsítését össze kívánjuk kötni a turisztikai szolgáltatásokkal és népszerűsítésével, továbbá a turisztikát a hagyományőrzéssel is, így egy komplett csomagot tudunk létrehozni a térségünkről. Nagyon fontosnak tartjuk nem, csak mi hanem az Önkormányzatok, civil szervezetek és a vállalkozások is, hogy ezt a tevékenységet az Egyesület lássa el, mivel jelenleg is az Egyesület látja el a 27 település fejlesztését, a helyi igények összegyűjtését és szem előtt tartását. Segíteni kívánjuk a rövid ellátási láncok kialakítását, melybe szintén be kívánjuk vonni a különböző szférák résztvevőit is. A jövőben részt kívánunk venni a LEADER térségek közötti és nemzetközi kapcsolatokban annak érdekében, hogy a máshol már jól működő fejlesztéseket, tapasztalatokat megismerhessük és kamatoztassuk a térségünkben. Térségek közötti együttműködés kapcsán mát egyeztetés és kezdeményezés történt a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesülettel. A lakosság bevonása érdekében szeretnénk szemléletformáló programokat indítani, a térségi rendezvényeken aktívan részt venni és esetleges játékos feladatokkal a kicsiknek készülni, továbbá „közösségépítő” programokat szervezni. Ezt a munkát már a tavalyi évben elkezdtük egy Leader Bál keretében, ami sikerességének köszönhetően minden évben meg szeretnénk rendezni. Terveink között szerepel kirándulások és rendezvények szervezése is.


38

7. A stratégia beavatkozási logikája 7.1 A stratégia jövőképe „Megőrzött múlt, élhetőbb jelen és megalapozott jövő a Galga-mentén és Térségben.” 39

7.2 A stratégia célhierarchiája Jövőkép Megőrzött múlt, élhetőbb jelen és megalapozott jövő a Galga-mentén és Térségben. Átfogó cél(ok) 1. 2. 3.

A térség növekvő vonzereje fejlettebb szolgáltatások révén Magasabb életminőség, javuló népességmegtartó képesség Élénkülő gazdaság a térség vállalkozásainak fejlesztése révén

Ssz. Specifikus célok

Eredménymutatók megnevezése

Célértékek

1.

Rendezvényekkel és kiadványokkal elért lakosok száma Létrehozott új munkahelyek száma

30.000 fő

Elért fiatalok száma Eltöltött vendégéjszakák száma

1.000 fő 9.000 fő

helyi termékek bemutatására és értékesítésére szóló vásár megszervezése

2 vásár/év

2.

3. 4. 5.

A Galga-mentén és térségekben élők helyi identitásának erősítése, valamint egy kulturálisan aktív térségek kialakítása A helyi vállalkozások jövedelmezőségének javítása és munkahelyteremtő képességének erősítése Fiatalok helyben tartása Térség vonzerejét növelő szolgáltatásfejlesztés Helyi termékek fellendítése, köztudatba hozatal

10 db

A helyzetfeltárás és a SWOT analízis elkészítését követően teljes képet kaptunk arról, hogy a térségben milyen fontos fejlesztendő területek és problémák vannak, ezek alapján határoztuk meg a fenti 5 specifikus célt.

Intézkedések (beavatkozási területek) 1. 2. 3. 4. 5. 6.

1

Helyi hagyományőrző és turisztikai rendezvények, programcsomagok Települési értéktár létrehozása, Helyi hagyományőrző kiadványok Galga-mente és Térségének népszerűsítése, marketingtevékenység Szabadidős tevékenységekre és tömegsportra alkalmas fejlesztések, települést bemutató eszközök Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi termékek népszerűsítése

Melyik specifikus cél(ok)hoz járul hozzá1 1. 2. 3. 4. 5. X X X X X X X X X X X

X

X X

X

Egy intézkedés több célhoz is hozzájárulhat. Jelölje X-szel!


8. Cselekvési terv 8.1 Az intézkedések leírása

1. Intézkedés Intézkedés megnevezése

Helyi hagyományőrző és turisztikai rendezvények, programcsomagok

Specifikus cél:

Az intézkedés az 1., 3., és a 5.-ös specifikus célokhoz kapcsolódik

Indoklás, alátámasztás:

Az Egyesület területén nagyon sok fiatal elvándorol, melynek következtében a települések folyamatosan elöregednek, így a törzsgyökeres lakók kihalnak, helyükre beköltöző lakók érdektelenséget mutatnak a hagyományok iránt. A térség gazdag épített, valamint kulturális örökséggel rendelkezik, azonban ezek a lehetőségek egyáltalán nincsenek kihasználva, sok helyben lakó sincs tisztában azzal, hogy mi is veszi körül az adott települést vagy térséget. Cél az adottságokra épülő turizmusfejlesztés, a meglévő turisztikai kínálat bővítése rendezvényeken, programcsomagokon keresztül. Jelen intézkedés megvalósulásával számos civil szervezet kap lehetőséget a Galga mentén élők identitásának erősítésére, valamint egy élhetőbb térség kialakítására. A térség hagyományőrző, valamint ifjúságvédelmi tevékenységet folytató civil szervezetei és egyházközségei számára kulturális programok és egyéb rendezvények szervezési lehetőségeinek biztosítása a hagyományőrzés, nemzeti identitástudat erősítésének, valamint a térség turisztikai lehetőségeinek kihasználása érdekében. Továbbá a rendezvények lehetőséget biztosítanak arra, hogy erősítsük a LEADER térség szervezetei, vállalkozó, lakói közötti kapcsolatokat és együttműködéseket. SWOT: E3; E4; E5; L1; L3; L4; L6; L8; V7; GY8

A támogatható tevékenység területek meghatározása

Olyan a támogatási kérelem benyújtásától számított 12 hónapon belül megrendezésre kerülő rendezvény, programcsomagok lebonyolítása és megszervezése támogatható, amely hagyományőrzésre a helyi identitástudat erősítésre, valamint a térség turisztikai adottságainak népszerűsítésére irányul. Támogatható a rendezvény előkészítése (technikai, infrastrukturális háttér biztosítása; arculati elemek; marketing, stb.) és a lebonyolítás (fellépők, előadók díjazása; étel-, ital költsége; anyagköltség; stb.) o Eszközbeszerzés o Szolgáltatás vásárlások költsége


40

Kiegészítő jelleg, lehatárolás

Az 1. intézkedéshez hasonló támogatási lehetőség nincs másik operatív programban, ugyanakkor kiegészíti több operatív program intézkedését a különböző ágazatközi együttműködéssel, a LEADER térség települései közötti kapcsolatok kialakításával, a LEADER térség kulturális, turisztikai erősségeinek népszerűsítésével.

A jogosultak köre

Civil szervezetek, Egyházak

A kiválasztási kritériumok, alapelvek

Jogosultsági kritériumok:

41

- A projektnek mindenképpen hagyományőrzésre, identitástudat erősítésére, vagy turisztikai célra kell, hogy irányuljon - A támogatást csak az Egyesület területén megvalósuló célra lehet igénybe venni, - amennyiben 20%-ot meghaladó kisebbség él a településen, és működik kisebbségi önkormányzat/civil szervezet, bevonása szükséges - turisztikai célú rendezvény esetében az adott településen található kulturális tevékenységű civil szerezetekkel együttműködésben valósuljon meg. Kötelezettségvállalások: - A résztvevők számára a rendezvényt ingyenesen kell biztosítani - Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor fotókkal ellátott szöveges beszámolót szükséges megküldeni az Egyesület részére. - kötelező a környezettudatos hulladékgyűjtés)

magatartás

(szelektív

- A rendezvény meghívóját a Galga-mente és Térsége Leader Egyesületnek szükség megküldeni a megvalósítás előtt 30 nappal. - A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni. Kiválasztási kritériumok: - a helyi alapanyagok előnyben részesítése a beszerzés során (50%) - előnyben részesül az összefogásban megvalósuló projekt (célja, a három szféra partnerségben való együttműködése és bevonása) - helyi termékek bemutatása, népszerűsítése, árusítása - fiatalok bevonása Tervezett forrás az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás:

49 millió Ft


a támogatás aránya:

100 %

projektméret korlátai:

minimum: 100.000 Ft, maximum: 1.000.000 Ft

támogatás módja:

Egyszerűsített

A megvalósítás tervezett időintervalluma

2017. 01.01 – 2018. 12. 31.

Kimeneti indikátorok: Támogatott projektek száma

legalább 49 db

Támogatott kedvezményezettek száma típus alapján megbontva

34 db civil szervezet, 15 db egyház


Települési értéktár létrehozása, Helyi hagyományőrző kiadványok

Specifikus cél

Az intézkedés az 1., 3., és a 5.-ös specifikus célokhoz kapcsolódik

Indoklás, alátámasztás

Az Egyesület által lefedett akcióterület igen gazdag természeti, kulturális, gasztronómiai, építészeti, népviseleti és hagyományőrzési kincsekben, azonban sok helyen hiányzik ezeknek az értékeknek az összefoglalása, népszerűsítési lehetősége. Ezzel az intézkedéssel településeknek biztosítunk lehetőséget arra, hogy értékeiket összegyűjtsék, és köz-szemlére bocsájthassák, hiszen ezek, azok az értékek, amelyek összetartják a közösséget települési és térségi szinten. Továbbá sok civil szervezet számára fontos, hogy egy kiadványban mindenki számára elérhetővé tegyék a múltjukat, hagyományaikat, munkásságukat, ezáltal a térségben és térségen kívül is népszerűsíteni tudják magukat és ismereteiket. SWOT: E43 E4; E5; L1; L13; V7; GY8


Támogatható a települési értéktár létrehozása, továbbá helyi hagyományőrző kiadványok elkészítésének és népszerűsítésének a költségei: - Előkészítés költségei - Immateriális javak beszerzése


- Szolgáltatásvásárlások költségei Az 2. intézkedéshez hasonló támogatási lehetőség nincs másik operatív programban, ugyanakkor kiegészíti több operatív program intézkedését a különböző ágazatközi együttműködéssel, a LEADER


42

térség települései közötti kapcsolatok kialakításával, a LEADER térség kulturális, turisztikai erősségeinek népszerűsítésével. A jogosultak köre

helyi önkormányzatok, civil szervezetek


Jogosultsági kritériumok: - kötelező a láthatóvá tehető eredmény létrehozása és azt megosztani a térség közösségeivel. Kötelezettségvállalások: - Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig egy eredeti példányt szükséges az Egyesület részére megküldeni. - A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni. Kiválasztási kritériumok: - előnyben részesül az összefogásban megvalósuló projekt (célja, a három szféra partnerségben való együttműködése és bevonása)

Tervezett forrás az adott beavatkozási területre/intézkedésre allokált forrás:

20 millió Ft


100 %



támogatás módja:

egyszerűsített


2017. 01. 01 – 2018. 12.31

Kimeneti indikátorok: Támogatott projektek száma

Legalább: 20 db


6 db önkormányzat, 14 db civil szervezet


43

3. Intézkedés Galga-mente és Térségének népszerűsítése, marketingtevékenysége

Intézkedés megnevezése

Specifikus cél

Az intézkedés az 3., és a 4.-es specifikus célokhoz kapcsolódik.


A térség gazdag épített, valamint kulturális örökséggel rendelkezik, azonban ezek a lehetőségek egyáltalán nincsenek kihasználva, sok helyben lakó sincs tisztában azzal, hogy mi is veszi körül az adott települést vagy térséget. Azon felül, hogy a turisztikai adottság kihasználatlan, hiányzik a térség megfelelő marketingje is, ezért csekély turista fordul meg a térségünkben, így a szálláshelyeknek nagyon nehéz fenntartaniuk magukat, sokan már be is zártak. SWOT: E3, E4, E6, GY5, L14, V6


Kialakításra kerül egy olyan honlap, amelyen a turisták tájékozódhatnak a helyi látnivalókról, a szálláshelyekről, a megrendezésre kerülő programokról, túraeseményekről, túraútvonalakról. A terület országosan is ismertebbé tétele érdekében egy reklámanyag készül és kialakításra kerül a Galgamente és térsége védjegy. Ennek a védjegynek köszönhetően a helyi termékek, szolgáltatások egységes arculatot kapnak. Országos, regionális és nemzetközi hatókörű PR és marketing kampány kerül lebonyolításra. Elszámolható költségek:


-

Útiköltség, kiküldetési költség

-

Szolgáltatásvásárlások költség

-

Eszközbeszerzések

-

Megbízási díj

-

VP M06 – A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (19. cikk)

-

VEKOP 4. Prioritás tengely – Turisztikai és természetvédelmi fejlesztések

A jogosultak köre

Civil szervezet


Jogosultsági kritériumok: -

a projektnek az Egyesület összes településére ki kell terjednie

Kötelezettségvállalások: -

Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor a működő honlap linkjének megküldése

-

legalább a támogatási időszak végét követően +3 évig üzemeltetni a honlapot


44

-

A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni.

Kiválasztási kritériumok: -

előnyben részesül az összefogásban megvalósuló projekt (célja, a három szféra partnerségben való együttműködése és bevonása)


12 millió Ft


100 %



támogatás módja:

Egyszerűsített


2017-2018

Kimeneti indikátorok Támogatott projektek száma

1 db


1 db civil szervezet


Szabadidős tevékenységekre és tömegsportra alkalmas fejlesztések, települést bemutató eszközök

Specifikus cél

Az intézkedés az 3., és az 4.-es specifikus célokhoz kapcsolódik


Az egyik ok az elvándorlásnak a szórakozás hiánya. Nagyobb városokban sokkal több lehetőségük van akár kis gyermekes szülőkként is. SWOT: GY8, L7, L8, L10, V6, V9,


Szabadidős tevékenységekre és a tömegsportra alkalmas infrastruktúra fejlesztése a térségben élők szebb, kulturáltabb, szabadidős sportolási és kulturális lehetőséginek bővítésére, valamint a közösségi élet fejlesztése. A közösségek közötti kapcsolat erősítése, valamint a fiatalok helyben tartásához első lépcsőfokot jelenthet a kulturális sportolási lehetőségek, kalandparkok, valamint biztonságos szórakoztató játszóterek kialakítása, továbbá


45

településeket bemutató tanösvények, túraútvonalak létrehozásának, táblák kihelyezésének támogatása. Művészetek utcájának létrehozása Elszámolható főbb költségek: -

előkészítés költsége

-

beruházás

-

terület-előkészítés

-

építés

-

eszközbeszerzés

-

szolgáltatásvásárlások költsége


-

Vidékfejlesztési Program M07 – Alapvető szolgáltatások és a falvak megújítása a vidéki térségben (20. cikk)

A jogosultak köre

helyi önkormányzat, civil szervezetek



játszótér csak is kizárólag olyan településen valósulhat meg, ahol még nincs


-

Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor fotókkal ellátott szöveges beszámolót szükséges megküldeni az Egyesület részére A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni.


megvalósításhoz 50%-ig térségben működő vállalkozó bevonása szükséges

-

előnyben részesül a település életében jelentős helyen megvalósuló projekt


164 millió Ft


- helyi önkormányzat esetén: 75% - civil szervezet esetén: 75%


- Konzorcium esetében: 85% Szabadidős tevékenység esetében: minimum: 100.000 Ft, maximum: 12.000.000 Ft Települést bemutató eszközök esetében: minimum: 100.000 Ft, maximum: 3.000.000 Ft


46

támogatás módja:

hagyományos


2017.01.01 – 2019.12.31.

Kimeneti indikátorok 47

Támogatott projektek száma

Legalább: 19 db


5 db önkormányzat, 14 db civil szervezet


Helyi vállalkozások fejlesztése

Specifikus cél

Az intézkedés az 2., és a 3.-as specifikus célokhoz kapcsolódik


A térségben továbbra is problémát jelent a munkanélküliség, igaz már kevesebb aktív munkakereső van, mint a válságot követően. A beruházási támogatás által a mikrovállalkozások jövedelmezőségének javítására és munkahelyteremtő képességének erősítésére, melyek ezáltal kisés középvállalkozásokká bővülhetnek. SWOT: GY1, GY2, GY3, L11, L12, V9


Támogatható a székhely, telephely fejlesztése, korszerűsítése, minőségi rendszerek bevezetése, eszközbeszerzések, szoftverfejlesztése, gépbeszerzések és marketing költségek. Támogatható termékkör: szolgáltatások Elszámolható főbb költségek: -

Építés

-

Beruházás

-

Szolgáltatásvásárlás költsége

-

Immateriális javak

-

Előkészítés költségei

-

Terület-előkészítés


-

Vidékfejlesztési Program

-

VEKOP 4. Prioritás tengely – Vállalkozások versenyképességének javítása

A jogosultak köre

Mikrovállalkozások,




csak olyan projekt támogatható ahol nem történik alkalmazotti létszámcsökkentés

-

csak olyan mikrovállalkozások nyújthatnak be támogatási kérelmet, aki nem rendelkezik mezőgazdasági árbevétellel.

Kötelezettségvállalások:

-

5.000.000 Ft feletti igénylés esetén legalább 1 fő (főállású, 8 órában) új munkavállaló felvételét vállalja üzemeltetési kötelezettség lejártáig.

-

Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor fotókkal ellátott szöveges beszámolót szükséges megküldeni az Egyesület részére.


építési projekt esetében térségben működő vállalkozó bevonása szükséges 50%-ig.

-

előnyben részesül a hátrányos helyzetű (szegénységben élők, fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdők, stb.) munkavállaló alkalmazása; illetve a hátrányos helyzetű személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek és egyházak évenkénti pénzbeli vagy természetbeni támogatása

-

a beruházás környezetbarát


257 millió Ft


50% (nettó)



támogatás módja:

hagyományos


hagyományos


Legalább: 20 db


20 db vállalkozó


48


Helyi termékek népszerűsítése

Specifikus cél

Az intézkedés az 1., 4., és a 5.-ös specifikus célokhoz kapcsolódik.


A lokális termelők nem tudják felvenni a versenyt a hipermarketekkel, a helyben megtermelt áru népszerűsítésére szükség van, ahhoz, hogy a vásárlók tisztában legyenek azzal, hol milyen termék található és így a termelők fel tudják venni a versenyt. SWOT: E8, GY7, L5, L7, L11, V3,


Helyi termék fogalma: „helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból hagyományosan, nem nagyüzemi vagy gyáripari technológiával, eljárással, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított termék.” Támogatható termékek köre: annex I termék, non annex termék Támogatható a termék arculatának kialakítása, a termék csomagolásához szükséges gépek, eszközök beszerzése, marketing költségek, szemléletformáló ismeretterjesztő kiadványoknak a költségei. Elszámolható főbb költségek:


-

Szolgáltatásvásárlás költsége

-

Beruházás

-

Vidékfejlesztési Program M03 – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei (16. cikk)

-

VEKOP 4. Prioritás tengely – Vállalkozások versenyképességének javítása

-

Vidékfejlesztési Program M06 – A mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztése (19. cikk)

-

EMVA 3A fókuszterület – az elsődleges termelők versenyképességének javítása, mégpedig azáltal, hogy megfelelőbb módon integrálják őket az agrár-élelmiszeripari láncba a minőségrendszerek révén, a mezőgazdasági termékek értékének növelése, valamint a helyi piacokon, a rövid ellátási láncokban, továbbá a termelői csoportokban és szervezetekben és a szakmaközi szervezetekben folytatott promóció

-

EMVA 6A fókuszterület – a diverzifikálásnak, kisvállalkozások alapításának és fejlesztésének, valamint a munkahelyteremésnek a megkönnyítése


49

-

EMVA 6B fókuszterület – a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségben

A jogosultak köre

helyi vállalkozó



Olyan székhellyel/telephellyel rendelkező vállalkozás igényelhet támogatást, akinek a teljes árbevételének legalább 50%-a mezőgazdasági árbevétel


Megvalósítást követően legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásakor fotókkal ellátott szöveges beszámolót szükséges megküldeni az Egyesület részére.

-

A marketing anyagokon a LEADER HACS logóját fel kell tüntetni.


a beruházás környezetbarát

-

előnyben részesül a hátrányos helyzetű (szegénységben élők, fogyatékkal élők, nők, idősek, pályakezdők, stb.) munkavállaló alkalmazása; illetve a hátrányos helyzetű személyekkel foglalkozó intézmények, civil szervezetek és egyházak évenkénti pénzbeli vagy természetbeni támogatása


12 millió Ft


50% (nettó)



támogatás módja:

hagyományos


2017.01.01-2018.12.31.


Legalább: 12 db


12db


50

8.2 Együttműködések 2015. november 11-én részt vettünk a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesületnél egy megbeszélésen, melynek célja az Együttműködéses projektek átbeszélése volt. A megbeszélésen jelen volt még Istergranum EGTC, Alsó Garam-mente akciócsoport, Váci Egyházmegyei Vidékfejlesztési Iroda és Ocskay Gyula (Határon Átnyúló OP). A megbeszélésen az alábbi együttműködési projektekbe jelentkeztünk, melyet a Tervezői Munkacsoport 2016. január 12-én el is fogadott: 1.1 Együttműködés megnevezése: Helyi terméket a közétkeztetésbe 1.2 Specifikus cél: Az együttműködés az 2, 3, 5, és a 6-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 1.3 Indoklás, alátámasztás: Fontosnak tartjuk, hogy a közétkeztetésbe jó minőségű, helyben termelt leellenőrizhető termékek kerüljenek, ezáltal is segítve a helyi termelőket, és a helyi termékek népszerűsítését. Ha a termelők helyben el tudják adni a terméket, akkor ez a felhasználóknak költséghatékonyságot is jelent, mivel a szállítási költség nem terhelő az értékét, továbbá ezáltal egy jó kapcsolatot tudunk kialakítani a termelő és a fogyasztó között. SWOT: E10, GY7, GY9, GY14, L5, L6, L10, L11, V3, V5, 1.4. Az együttműködés tervezett tématerületei: Szoftver és kiadványok elkészítésével helyi termékek bevitele a közétkeztetésbe, szállítási és logisztikai központ kialakításával, helyi termék és szolgáltatás értékesítésének segítése.

2.1. Együttműködés megnevezése: Ribizli-ház – Bogyósgyümölcsökkel a térség gazdasági és turisztikai fejlesztéséért 2.2. Specifikus cél: Az együttműködés az 2, 3, 5, és a 6-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 2.3. Indoklás, alátámasztás: a helyi termékes bolt kialakítása nagyban hozzájárulna a stratégiánkhoz, hiszen fontosnak tartjuk a helyi termékek népszerűsítését, köztudatba hozatalát, valamint helyi védjegy kialakítását tervezzük, mellyel a helyben megtermelt termékek és szolgáltatások egy egységes arculatot kapnának. A bolt segítségével a helyi termelőket tudjuk segíteni, azáltal, hogy közelebbi kapcsolatot alakítunk ki köztük és a fogyasztók között, valamint a fogyasztók is több helyben megtermelt, leellenőrizhető terméket tudnak vásárolni. SWOT: E10, GY7, GY9, GY14, L5, L6, L10, L11, V3, V5, 2.4. Az együttműködés tervezett tématerületei: Közösségi gyümölcsfeldolgozóval és csomagolóval, valamint bogyósgyümölcsökről szóló múzeum, helyi termékes bolt és látványüzem kialakításával a térség gazdasági és turisztikai fejlesztése, helyi termékek és szolgáltatások értékesítésének segítése.

3.1. Együttműködés megnevezése: Kulturális és hagyományőrző együttműködések a

határon innen és túl


51

3.2. Specifikus cél: Az intézkedés az 1., 4., és a 6.-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 3.3. Indoklás, alátámasztás: A térségben igen sok a kulturális és hagyományőrző tevékenységgel foglalkozó civil szervezetek és rendezvények száma. Az együttműködéssel lehetőség nyílik más térség és ország kultúrájának és hagyományainak megismerésére és ezeknek a szervezeteknek kapcsolat kiépítésének erősítésére. 3.4. Együttműködés tervezett tématerületei: A határon átnyúló kapcsolatok erősítése, továbbá a térségben található nemzetiségek hagyományok őrzése (hagyományőrző rendezvények és kezdeményezések támogatása)

4.1. Együttműködés megnevezése: Közös Termelői Pont kialakítása 4.2. Specifikus cél: Az együttműködés az 2, 3, 5, és a 6-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 4.3. Indoklás, alátámasztás: a közös termelői pont kialakítása nagyban hozzájárulna a stratégiánkhoz, hiszen fontosnak tartjuk a helyi termékek népszerűsítését, köztudatba hozatalát, valamint helyi védjegy kialakítását tervezzük, mellyel a helyben megtermelt termékek és szolgáltatások egy egységes arculatot kapnának. A pont segítségével a helyi termelőket tudjuk segíteni, azáltal, hogy közelebbi kapcsolatot alakítunk ki köztük és a fogyasztók között, valamint a fogyasztók is több helyben megtermelt, leellenőrizhető terméket tudnak vásárolni. Azonban ennek a pontnak a segítségével nem csak a térségünkben megtermelt termékeket tudják megvásárolni a fogyasztok, hanem a BDIVEjén lévőket is. Ezzel a ponttal több fogyasztót tudunk elérni. SWOT: E10, GY7, GY9, GY14, L5, L6, L10, L11, V3, V5, 4.4. Együttműködés tervezett tématerületei: Felajánlott váci üzlethelyiségben helyi termékeket árusító bolt, az ún. Közös Termelői Pont kialakítása. Nagyobb forgalmú piacokon asztal bérlése, a térség termékeinek közös árusítása. Nagyáruházakban sarok/polc a térségi helyi termékeknek. (áruház csak a polcot adja, nem vásárol fel), helyi termékek és szolgáltatások értékesítésének segítése.

5.1. Együttműködés megnevezése: Sajtúthoz kapcsolódás 5.2. Specifikus cél: Az intézkedés az 2., 4., 5., és a 6.-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 5.3. Indoklás, alátámasztás: A térség gazdag épített, valamint kulturális örökséggel rendelkezik, a terminálos rendszer kiépítésével naprakész információkat kaphatnak a térségben élők illetve a turisták arról, hogy melyik településen milyen szálláshelyek, éttermek, programok és szórakozási lehetőségek vannak. SWOT: E2, E4, E5, E7, E8, E9, GY1, GY3, GY7, GY10, L3, L4, L6, L7, L12, L17 5.4. Együttműködés tervezett tématerületei: A Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség által létrehozott sajtúthoz kapcsolódás, illetve további turisztikai fejlesztések. A Börzsöny-Duna-


52

Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület turisztikai információs termináljához hasonlatos rendszer kiépítése.

6.1. Együttműködés megnevezése: „TDM” szervezet kialakítása és turisztikai fejlesztések 53

6.2. Specifikus cél: Az intézkedés az 2., 4., 5., és a 6.-os specifikus célokhoz kapcsolódik. 6.3. Indoklás, alátámasztás: A térség gazdag épített, valamint kulturális örökséggel rendelkezik, a terminálos rendszer kiépítésével naprakész információkat kaphatnak a térségben élők illetve a turisták arról, hogy melyik településen milyen szálláshelyek, éttermek, programok és szórakozási lehetőségek vannak mind a térségben mind a BDIVE területén egyaránt. SWOT: E2, E4, E5, E7, E8, E9, GY1, GY3, GY7, GY10, L3, L4, L6, L7, L12, L17 6.4. Együttműködés tervezett tématerületei: További terminálok kihelyezése más térségekben is, illetve turisztikai iroda és szolgáltatások kialakítása.

8.3 A stratégia megvalósításának szervezeti és eljárási keretei A Galga-mente és Térsége Leader Egyesület 2014. február 19-én alakult meg. A szervezet jogi formája Egyesület. A bejegyzés 2014. 06. 13-án emelkedett jogerőre. Tavalyi évben az alapszabályunkat az új Ptk. előírásainak megfelelően módosítottuk, a bíróságnál az elfogadás még folyamatban van. Az Egyesület céljait és tevékenységi köreit az 1. számú melléklet részletezi. Az Egyesület szervei:       

Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Munkaszervezet vezető Munkaszervezet Tagozat Helyi Bíráló Bizottság (jelenleg nincs)

Közgyűlés: Az Egyesületnek jelenleg 52 tagja van. A szférák között meghatározott százalékot nagyon nehéz megtartani, mivel az Egyesület nyílt tagságot biztosít, bárki csatlakozhat. 27 Önkormányzatból 25, vállalkozói szférából 15 és civil szférából 12 Egyesületi tag van. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az Alapszabály megállapítása és módosítása, tagdíj mértékének és befizetésének határidejének meghatározása, éves beszámoló elfogadása, az Elnök, az Alelnökök, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása, Egyesület szabályzatainak jóváhagyása. Egyesület tagja és pártoló tagja lehet bármely természetes személy, vállalkozói engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozó, jogi személy, (gazdálkodó szervezet, alapítvány, közalapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, helyi és nemzetiségi önkormányzat, gazdálkodó szervezet), jogi személyiség nélküli gazdasági társaság. A felvételi eljárás a tagjelölt írásbeli belépési nyilatkozatának az Elnökséghez


történő eljuttatásával kezdődik, amelyhez csatolni szükséges az Egyesület tagjai közül 2 (kettő) tagjának írásos ajánlását. A tag felvételéről és nyilvántartásba-vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. Elnökség/Elnök: Az Elnökség 10 tagból áll: 1 elnök, 3 alelnök és 6 tag. Szféránkénti összetétele: 4 közszféra, 4 vállalkozó és 2 civil. Az Egyesület képviseletére az Elnök önállóan egyedül jogosult, akadályoztatása esetén teljes hatáskörében az alelnökök látják el feladatait. A HFS megalkotása során a Tervezői Munkacsoport feladatot az Elnökség látja el. Az arányokkal itt is megfelelünk az 1303/2013/EU rendelet 32. cikk (2) bekezdés b) pontjában előírtaknak. (2. sz. melléklet) Felügyelő Bizottság: A Felügyelő Bizottság 5 tagból áll: 1 elnök és 4 tag. Legfőbb feladata az Egyesület pénzügyi működésével kapcsolatos vizsgálatok. Munkaszervezet vezető/Munkaszervezet: Jelenleg a munkaszervezet a munkaszervezet vezetővel együtt 2 főből áll. A jövőben mindenképpen bővíteni szeretnénk legalább 3-4 főre. Tagozat: Három tagozat: közszféra, üzleti szféra, civil szféra. A Közgyűlés tagozatok összességéből áll. Helyi Bíráló Bizottság (HBB): Az Egyesület jelenleg nem rendelkezik bíráló bizottsággal, azonban a jövőben az IH iránymutatásai alapján meg fog alakulni. GMET Leader Egyesület tervezett szervezeti felépítésének bemutatása:

Közgyűlés HBB

Elnökség

Felügyelő Bizottság

1 Elnök, 3 Alelnök, 6 Tag

1 Elnök, 4 Tag

Munkaszervezet

A pályázatok kiválasztásánál elsődleges szempontunk a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a műveletek kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget, biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50%-át állami hatóságnak nem minősülő partnerek adják. Összeférhetetlenségről a 272/2014 (XI.5.) Kormányrendelet VI. Fejezet 39.§ rendelkezik. Ez alapján és az Európai Számvevőszék alábbi szabályi szerint: 

Azok, akik részt vettek a projekt kidolgozásában (tartalmának kialakítása, pályázat elkészítése), nem vehetnek részt a adott felhívásra beérkező pályázatokkal kapcsolatos döntés előkészítésében (a projekt értékelése) és a döntésben (kiválasztás);


54





A munkaszervezet csupán segítséget nyújthat a projektek fejlesztése, pályázatok elkészítése során (javasol, tanácsol, információt szolgáltat), de nem dönthet tartalom felett és nem írhatja meg a pályázatot vagy annak részeit; Bárki aki érintett (a 272/2014 (XI.5) Kormányrendelet VI. Fejezet 39.§. (1) pontja alapján) egy adott projektben, nyilatkoznia kell erről, és nem vehet részt az értékelésben; 55

Központilag szabályozott módon tervezzük a pályázatok meghirdetését. Folyamatos pályáztatást és szakaszos értékelést tervezünk. Jelenleg Helyi Bíráló Bizottsággal nem rendelkezünk, azonban az IH iránymutatása alapján létre fogjuk hozni. Egyes szervezeti egységek, funkciók szerepének és felelősségi körének bemutatása a VP-ben meghatározott HACS feladatok vonatkozásában:

Szervezeti egység

Feladat a helyi szereplők fejlesztési és végrehajtási kapacitásainak kiépítése, beleértve a projektirányítási képességeik fejlesztését is, a pályázatok kiválasztása során a kiválasztási kritériumok összeállítása és súlyozása által összhang biztosítása a közösségvezérelt fejlesztési stratégiával,

Munkaszervezet

pályázati felhívások vagy folyamatban lévő projektbenyújtási eljárás előkészítése és közzététele, beleértve a kiválasztási kritériumok meghatározását és súlyozását – megfelelő időtartam biztosításával támogatási kérelmek befogadása és értékelése a közösségvezérelt HFS és a támogatott műveletek végrehajtásának monitoringja, és az adott stratégiához kapcsolódó egyedi értékelési tevékenységek – független szereplő általi – végrehajtása Pályázatok jóváhagyása előtt a javaslatok benyújtása a KÜ-hez a támogathatóság végső ellenőrzése céljából a hátrányos megkülönböztetéstől mentes és átlátható kiválasztási eljárás és objektív kritériumok kidolgozása a pályázatok kiválasztásához, amelyek elkerülik az összeférhetetlenséget a pályázatok kiválasztása során összhang biztosítása a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáéval, e műveleteknek az adott stratégiai és célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulásuk révén,

HBB

pályázatok kiválasztása és a támogatás összegének rögzítése, a támogatás szükségességének (a pályázó ennek hiányában nem lenne képes megvalósítani a projektek) mérlegelése


biztosítják, hogy a kiválasztási döntések során a szavazatok legalább 50%-át állami vagy önkormányzati költségvetései gazdálkodó szervnek nem minősülő partnerek adják. Közgyűlés

HFS elfogadása Pályázati felhívások jóváhagyása

Döntéshozás módja minden intézkedés esetében súlyozásos pontozás lesz, a kiválasztási szempontrendszer a pályázati felhívásokban lesz részletesen kidolgozva. Kiválasztási szempontrendszernél a gazdasági fejlesztések esetében előnyben részesül a munkahelyteremtés, főleg a hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása, a környezetbarát beruházás, továbbá az építési projekt esetében a térségben működő vállalkozások bevonása. A szolgáltatásfejlesztések esetében előnyben részesül az együttműködésben megvalósuló projektek, ezzel kívánjuk biztosítani a 3 szféra bevonását, a helyi alapanyagok beszerzése, fiatalok bevonása, helyi termékek bemutatására is.

Munkaszervezet bemutatása:

Munkaszervezet vezető Képzettség

Felsőfokú végzettség

Tapasztalat

Területfejlesztésben és/vagy vidékfejlesztésben, HACS működésben, pályázatírásban szerzett minimum 1 éves szakmai tapasztalat, magas szintű Microsoft Office ismeretek

Készségek

Jó kommunikációs és vezetői készség, legalább B2 típusú angol nyelvvizsga,

Ellátandó feladatok



a LEADER program végrehajtásával és az egyesület működésével kapcsolatos adminisztrációs és ügyintézői feladatok elvégzése, illetve elvégzésének koordinálása,



HFS elkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzése, illetve elvégzésének koordinálása,



a HFS végrehajtásához kapcsolódóan a benyújtásra kerülő támogatási igények előzetes formai és tartalmi értékelésének elvégzése, illetve elvégzésének koordinálása, a Döntéshozó Bizottság ülését követően pedig a kérelmek további kezelése, illetve kezelésének koordinálása,


56



a 2014 -2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatos ügyfél tájékoztatási, tanácsadási feladatok elvégzése, továbbá közreműködik a támogatási kérelmek elkészítésében és lebonyolításában (projekt generálás, pályázatírás a LEADER kérelmek kivételével, projekt menedzsment), 57



Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel az egyesület elnöke és a közgyűlés esetileg megbízza,



Együttműködési projektekkel kapcsolatos feladatok elvégzése és lebonyolítása, illetve koordinálása,



Egyesület pénzügyi elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése.

Vidékfejlesztési referens Képzettség

Felsőfokú végzettség

Tapasztalat

Területfejlesztésben és/vagy vidékfejlesztésben, HACS működésben, pályázatírásban, projekt menedzselésben szerzett minimum 1 éves szakmai tapasztalat, magas szintű Microsoft Office ismeretek

Készségek

Jó kommunikációs készség, legalább B2 típusú angol nyelvvizsga, csapatmunka, precizitás, megbízhatóság




Közreműködik a különböző rendezvények előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában; ellátja az ügyfelek által benyújtott projektgyűjtő adatlapok, kérdőívek, támogatási kérelmek/pályázatok és az egyesület egyéb adminisztrációs feladatait,



HFS elkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzése, mellyel a munkaszervezet vezető megbízza,



a HFS végrehajtásához kapcsolódóan a benyújtásra kerülő támogatási igények előzetes formai és tartalmi értékelésének elvégzése, illetve elvégzésének koordinálása, a Döntéshozó Bizottság ülését követően pedig a kérelmek további kezelésével kapcsolatos feladatok, amivel a munkaszervezet vezető megbízza,



a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelések alapján a támogatási kérelmek/pályázatok elkészítésével és lebonyolításával


(pályázatírás a LEADER kérelmek kivételével, projekt menedzsment) kapcsolatos feladatok, mellyel a szakmai vezető megbízza, 

Együttműködési projektekkel kapcsolatos feladatok elvégzése és lebonyolítása, amikkel a munkaszervezet vezető megbízza



mindazok a feladatok, amikkel az Egyesület Elnöke vagy a munkaszervezet vezető megbízza.

Pályázati referens Képzettség

Középfokú/Felsőfokú végzettség

Tapasztalat

Területfejlesztésben és/vagy vidékfejlesztésben, HACS működésben, pályázatírásban, projekt menedzselésben szerzett minimum 1 éves szakmai tapasztalat, magas szintű Microsoft Office ismeretek

Készségek

Jó kommunikációs készség, csapatmunka, precizitás, megbízhatóság,




Közreműködik a különböző rendezvények előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában; ellátja az ügyfelek által benyújtott projektgyűjtő adatlapok, kérdőívek, támogatási kérelmek/pályázatok és az egyesület egyéb adminisztrációs feladatait,



HFS elkészítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok elvégzése, mellyel a munkaszervezet vezető megbízza,



a HFS végrehajtásához kapcsolódóan a benyújtásra kerülő támogatási igények előzetes formai és tartalmi értékelésének elvégzése, illetve elvégzésének koordinálása, a Döntéshozó Bizottság ülését követően pedig a kérelmek további kezelésével kapcsolatos feladatok, amivel a munkaszervezet vezető megbízza,



a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelések alapján a támogatási kérelmek/pályázatok elkészítésével és lebonyolításával (pályázatírás a LEADER kérelmek kivételével, projekt menedzsment) kapcsolatos feladatok, mellyel a szakmai vezető megbízza,



mindazok a feladatok, amikkel az Egyesület Elnöke vagy a munkaszervezet vezető megbízza.

Az Egyesület irodája megalakulás óta Galgahévízen Fő út 106. szám alatt található a Kodály Zoltán Művelődési Ház tetőterében. Mivel a hozzánk tartozó terület elég nagy, ezért a jövőben tervezünk


58

Kisnémedibe nyitni egy alirodát, hogy az „északi” településeken lakóknak ne kelljen olyan sokat utazniuk. Az Egyesületben jelenleg 2 fő alkalmazott dolgozik a munkaszervezet vezető és a vidékfejlesztési referens. A jövőben minimum 1 fővel mindenképpen bővíteni kívánjuk a létszámot. Az Egyesület rendelkezik saját honlappal és facebook profillal, továbbá multifunkcionális nyomtatóval, mobiltelefonnal. A munkaszervezetben dolgozók jelenleg saját laptopjukon dolgoznak, a szélessávú internetet pedig a Művelődési ház biztosítja a számukra. A működést megalakulás óta az évente befolyó tagdíj illetve pályázatírásból származó jövedelem fedezi. A jövőben ezeket a bevételeket kiegészíti az EMVA programból származó működési támogatás. A HACS működéséhez szükséges költségvetés megtervezésekor a magas színvonalú feladatellátáshoz szükséges erőforrásokat vettük figyelembe. A programozási időszak alatt legalább 3 munkavállaló alkalmazását tervezzük munkaszervezet vezető, vidékfejlesztési referens és pályázati referens munkakörben. A feladatainkat jelenleg egy irodában látjuk el, azonban a jövőben egy alirodát szeretnénk létrehozni annak érdekében, hogy mindenki által megközelíthetőek legyünk. Mivel újonnan alakult Egyesület vagyunk, így az irodába szükséges felszereléseket, eszközöket még meg kell vennünk. Fontosnak tartjuk, hogy a rendezvényekre kitelepüljünk, hogy minél többen megismerjenek minket és minél közelebbi kapcsolatot ki tudjunk alakítani a helyiekkel, ezekhez nyomdai anyagokra is szükség van. (pl.: bemutatkozó kiadvány, HFS rövidített verzió, reprezentációs anyagok, stb.). Animációs költséget is terveztünk annak érdekében, hogy a helyi szereplőket segítsük képzésekkel (pl.: projekt generálás) A költségvetésbe az alábbi költségtételeket terveztük be: -

személyi jellegű kiadásokat (munkabér, járulékok, juttatások),

-

a munkavégzéshez szükséges egyéb járulékos költségeket (kiküldetés, telefon, internet)

-

iroda fenntartásával kapcsolatos költségek (rezsi)

-

iroda kialakításának a költségei (irodai eszközök beszerzése, szekrények, laptopok, stb.)

-

általános működéshez kapcsolódó kiadások (könyvelési díj, bankköltség, honlap üzemeltetése, stb.)

-

nyomdai költségek (kiadványok, szórólapok, stb.)

-

animációs költségek (képzési költségek, anyagköltségek, bérlés)

Egyéb tervezett bevételek között szerepel az Egyesület tagdíja, valamint az Egyesület Helyi Fejlesztési Ügynökségként is dolgozik már most is, így pályázatírási bevételek is.


59

8.4. Kommunikációs terv Az Egyesület nagy figyelmet fordít a kommunikációra, mind a stratégia elkészítésekor és mind a megvalósításakor. Az Egyesület elsődleges és legfőbb kommunikációs eszköze a saját honlapja, friss hírek pályázatok esetén az Egyesületi tagokat azonnal email útján értesítjük, és a facebookon is közzé tesszük. Az alkalmazott kommunikációs eszközökkel próbálunk minél szélesebb célcsoportot elérni: Önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozókat, leendő pályázókat, helyi érdeklődőket és nyertes pályázókat. Egyesületünk folyamatosan frissíti a honlapot az aktuális pályázati, egyesületi és egyéb hírekkel. A honlapon megtalálható az Egyesületről szóló főbb információk (bemutatkozás, hozzánk tartozó települések bemutatása, elérhetőség), dokumentumok (alapszabály, SZMSZ, közgyűlési és elnökségi határozatok, pénzügyi beszámolók, működési költségekkel kapcsolatos adatok, stb.). Egyesületünk a honlapon megjelentetett hírekről, pályázati lehetőségekről folyamatosan tájékoztatást küld az Egyesületi tagok részére függetlenül a témától és a célcsoportról, hiszen így a nem érintettek is tudják tájékoztatni a közvetlen közelükben lévő érintetteteket is. Fontosabb hírek kapcsán az Önkormányzatoktól kérni szoktuk, hogy a település honlapján jelentessék meg a hírünket. (pl.: fórumsorozat) A honlapon és az emailben kiküldött híreket az Egyesület facebook oldalán is megjelentetjük, ezzel is biztosítva azt, hogy minél több érintetthez jusson el az adott információ. Időszakonként Tájékoztató Fórumokat tartunk, melyeket honlapunkon előre meghirdetünk. A Fórumok ingyenes és nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Lehetőséget biztosítunk személyes és telefonos kapcsolatfelvételre, illetve az e-mailen keresztül történő megkeresésre, melyekre válaszolunk. Elérhetőségeink megtalálhatók honlapunkon, és az az általunk megküldött e-mailekben. A kommunikációs tevékenységért (honlap, e-mailek küldése, fórumok szervezése) elsősorban a szakmai vezető felelős, aki bizonyos tevékenységek elvégzésével, meghatározott csoportok részére az információ eljuttatásával megbízhatja a munkaszervezeti dolgozókat. A Helyi Fejlesztési Stratégiával kapcsolatos kommunikáció folyamatos, ezzel kapcsolatban a honlapon a dokumentumtárban külön fület hoztunk létre. Az eddig megvalósult, illetve a HFS véglegesítéséig megvalósuló kommunikációs tevékenység a 2. pontban kifejtettük. A HFS Irányító Hatóság által történő jóváhagyását követően az erről szóló hírt megjelentetjük honlapunkon, megküldjük e-mailen a tagjainknak, és a facebookon is közzétesszük. A HFS-ből egy színes nyomtatott kiadványt tervezünk megjelentetni, amiben a leglényegesebb információk lesznek megtalálhatóak (célok, intézkedések, források ütemezése) és ezt minden tagnak eljuttatjuk, illetve az Önkormányzatoknál elhelyezzük, ahol az érdeklődők, ingyenesen átvehetik. A pályázati/támogatási felhívások elkészültéről szintén tájékoztató anyagot fogunk elhelyezni a fent már részletezett kommunikációs csatornákon, illetve Tájékoztató Fórumok keretében ismertetjük a pályázatok benyújtásához szükséges információkat. A pályázati döntéseket követően emailben és egy ünnepélyes rendezvény keretében átvehetik az aláírt támogatói okiratukat a nyertesek. A HFS


60

keretében támogatott rendezvények programjait szintén közzétesszük, továbbá a megvalósult projektek a honlapunkon bemutatásra kerülnek. A kommunikációs eszközök üzemeltetésére, nyomdai anyagokra, fórumokra évente kb. 1.000.000 Ft kiadást tervezünk. 61

8.5. Monitoring és értékelési terv Fontosnak tartjuk a folyamatos monitoringot ahhoz, hogy figyelemmel kísérhessük az elnyert projektek megvalósítását, továbbá a megvalósult projekteket nyilvánosan is népszerűsíthessük. Ennek érdekében az Intézkedéseknél kötelezettségként szerepeltetjük, hogy a legkésőbb az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig fotókkal ellátott szöveges beszámolót szükséges minden pályázónak a részünkre megküldenie. A projektek nyomon követése érdekében negyedévente előrehaladási jelentést fogunk kérni a kedvezményezettektől, e-mailban az Egyesület által előre elkészített nyomtatványon. Ennek az a célja, hogy lássuk a projektek hány %-os készültségnél tartanak, és a pénzügyi lehívásokkal is tisztában leszünk. A projekt megvalósítását követően évente szintén adatokat fogunk bekérni az alkalmazotti létszámmal, kihasználtsággal kapcsolatban. Szintén az Egyesület által előre elkészített nyomtatványon tervezzük. A kedvezményezetteknek az adatszolgáltatásra 2 hét fog a rendelkezésükre állni a kiértesítést követően. A munkaszervezetnek az adatok feldolgozására és értékelésükre maximum 3 hét áll rendelkezésre. A kiértékelés után a jelentés az Elnökség, és a Közgyűlés elé lesz terjesztve, elfogadást követően a honlapunkon „HFS monitoring” fülön fogjuk a nyilvánosság elé tárni. A jelentések tájékoztatásként fognak szolgálni a stratégia előre haladásáról, ha szükséges a HFS-t a megvalósítás lezárásáig összesen 3 alkalommal módosítható. Az első kiírások várhatóan 2017 I. Negyedévében fognak megjelenni. Elengedhetetlen a HACS önértékelése is, melyet szintén az Egyesület munkaszervezete fog ellátni. Az Egyesület működésére vonatkozó monitoring jelentéseket fél évente tervezzük elkészíteni, mely szintén az Elnökség és a Közgyűlés elé lesz terjesztve, majd a honlapunkon nyilvánosság elé lesz bocsájtva.


9. Indikatív pénzügyi terv A HFS fejlesztési forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft) Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Az intézkedések megnevezése Helyi hagyományőrző és turisztikai rendezvények, programcsomagok Települési értéktár létrehozása, Helyi hagyományőrző kiadványok Galga-mente és Térségének népszerűsítése, marketingtevékenysége Szabadidős tevékenységekre és tömegsportra alkalmas fejlesztések, települést bemutató eszközök Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi termékek népszerűsítése Összesen

2016*

2017*

Forrás: EMVA LEADER 19.2 alintézkedés 2018* 2019* 2020*

Összesen

%

49

9

20

20

4

12

12

2

25

24

100

64

164

33

200 12 369

57

257 12 514

50 2 100

145

*A forrás ütemezés tájékoztató jellegű, a beérkező pályázatok és lekötött forrás ismeretében a HBB átcsoportosíthat. A HACS működési és animációs forrásfelhasználásának ütemezése (millió Ft)

Működési költségek Animációs költségek Egyéb tervezett bevételek2 Összesen

2

2016 12 6,3 18,3

2017 21,24 3 6,5 30,74

Forrás: EMVA LEADER 19.4 alintézkedés 2018 2019 16,12 16,62 2 1,5 6 4,5 24,12 22,62

2020 17,12 1 4,5 22,62

Pl. tagdíj, önkormányzati hozzájárulás stb.


Összesen 83,1 7,5 27,8 118,4

62

Mellékletek

1. melléklet Egyesület céljai és tevékenységei Az Egyesület céljai: o

Településfejlesztési tevékenység.

o

Sport és rekreációs tevékenységek.

o

A vidék területen történő vállalkozások támogatása, foglalkoztatás elősegítése, az alapszolgáltatások javítása, a vidéki területek vonzóbbá tevő beruházások végrehatása révén a gazdasági és társadalmi visszaesés és a vidék elnéptelenedése felé mutató tendenciák visszafordítása érdekében.

o

A vidéki gazdaságra vonatkozó egyéb helyi kezdeményezésen alapuló intézkedések bevezetése.

o

A szélesebb értelembe vett vidéki gazdaságra és lakosságra irányuló intézkedések közötti területi koherencia és szinergia megerősítése a helyi stratégiákon keresztül.

o

A helyi közösség önigazgatás szabadság-és felelősség igényének támogatása. Egyeztető fórumok megalakulásának ösztönzése, a rendszeres információ áramlás biztosítása. A civil, önkormányzati, vállalkozói programok figyelemmel kisérése, ezzel összefüggésben véleményező, javaslattevő, koordinációs és képviseleti feladatok ellátása. Az életminőség javítása érdekében olyan általános információs tevékenység folytatása, amely növeli a térségben élők életesélyeit.

o

A fenntartható fejlődés irányába mutató környezet-, terület-, vidéki-, gazdasági és közösségfejlesztési kezdeményezések támogatása. Közérdekű regionális és interregionális együttműködések erősítése. Aktív részvétel az Európai Unió és Magyarország fejlesztési támogatási programjaiban. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv, és Új Magyarország Vidékfejlesztési Program ismertetésének növelése. A helyi gazdaság hatékonyságának versenyképességének megalapozása, struktúrájának megtisztítása, és eredményességének növelése a helyi specifikációkra alapítva, kiemelten helyi termékek előállítására, és a termelést segítő infrastruktúra fejlesztésére. Kiemelt cél elérni a jövedelemszerzés lehetőségeinek kibővítését, a foglalkoztatás javítását.

o

Környezetvédelem és ezen belül az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében az ember és a természet kapcsolatának javítása. A környezet és a természet állapotára hatást gyakorló tényezők nyomon követése, a természettel való hosszú távú együttélés lehetőségeinek keresése. A környezet védelmi infrastruktúra fejlesztése. A társadalom környezeti szemlélet erősítése és az egészséges életmód ösztönzése. A figyelem


63

ráirányítása az emberi értékek védelmére. o

o

Kiemelt cél a működési terület népességmegtartó erejének megőrzése, az életszínvonal emelése alapjainak megteremtése, munkahely teremtés és esélyegyenlőség biztosítása. Az Egyesület közreműködik a térség és a településfejlesztési tervek összehangolását, megvalósítását, előkészítő és eldöntő tevékenységekben. Cél továbbá a térség társadalmi, környezeti, gazdasági problémáit és helyzetelemzés alapján javaslatokat kidolgozni a gazdasági környezeti problémák kezelésére, a térség ipari és mezőgazdasági termelő infrastruktúrájának fejlesztésére, az infrastruktúrák fejlesztése, a humán erőforrások idegenforgalom oktatás fejlesztésére. Az Egyesület saját információs bázist alakít ki, és erre alapítva vidékfejlesztési, szakmai tanácsadást biztosít. Létrehozza a lehető leghatékonyabb munkaszervezetet, amely képes a rendelkezésére álló források átlátható, hatékony elosztására, a komplex pályázati rendszer működtetésére. Kidolgozza a teljes nyilvánosságot biztosító, a közösség tagjai által folyamatosan átláthatóan ellenőrizhető pályázati rendszert, amely a biztosított pályázati források elosztását előkészíti, azt elbírálja és elosztja.

A célok megvalósítása érdekében az Egyesület fontosabb tevékenységei: 

Érintet területre vonatkozó tanulmányok készítése



A területre és a Helyi Fejlesztési Stratégiára (továbbiakban: HFS) vonatkozó tájékoztatásra irányuló intézkedések



A HFS előkészítésében és végrehajtásában közreműködő személyek képzése,



HFS-re vonatkozó információ szolgáltatás



A HFS megvalósításának pénzügyi igazgatása



Promóciós rendezvények



a HFS megvalósítását célzó projektek vonatkozásában, a több szektorra kiterjedő együttműködések ösztönzése és támogatása



a HFS megvalósításában résztvevő partnerek képzése



az Egyesület tagjainak képzése a HFS megvalósítása érdekében



HFS megvalósítására vonatkozó döntéshozatal



HFS végrehajtása



Helyi-, köz és magánszféra közötti partnerség kialakítása



Az Egyesület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és tevékenységek



Részvétel belföldi és Európai hálózatok találkozóin



Emberi erőforrások fejlesztése a helyi együttműködési és partnerség elősegítése érdekében,


64

konfliktus kezelés 

az Egyesület tevékenységének népszerűsítése



az Egyesület képviselete különböző tanácskozásokon és eseményeken



sport és egészséges életmód népszerűsítése az ezzel kapcsolatos fejlesztések elősegítése 65

2. melléklet Elnökség Név

Tisztség

Képviselt szerv

Edelman György

Elnök

Kisnémedi Község Önkormányzat

Vanó András

Alelnök

Galgahévíz Sport Klub Egyesület

Bátyi József

Alelnök

Püspökhatvan Község Önkormányzat

Madarász István

Alelnök

Iklad Község Önkormányzat

Nemecz Pál Dian József Sőregi Zoltán Dr. Péter Mihály Sziráki Szilárd

Tag Tag Tag Tag Tag

Nelka Kft. Csővár Sportegyesület Sőregi Mester Kft. Őstermelő Őstermelő

Holló Ilona

Tag

Zsámbok Község Önkormányzat


3. melléklet Tervezői Munkacsoport

Név

Szektor

Szakterület

Edelman György

Önkormányzat

Államháztartás

Vanó Archibald András

Civil

Ifjúságvédelem

Bátyi József

Önkormányzat

Államháztartás

Madarász István

Önkormányzat

Államháztartás

Nemecz Pál Dian József

Vállalkozó Civil

Kisvállalkozó Sport és rekreáció

Sőregi Zoltán

Vállalkozó

kisvállalkozó

Czininé Tóth Mária Sziráki Szilárd

Civil Vállalkozó

Településfejlesztés Őstermelő

Holló Ilona

Önkormányzat

Államháztartás

Balatoni Ottó

Vállalkozó

Mikrovállalkozó


66

Helyi Fejlesztési Stratégia

Recommend Documents