HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 18/2001.(IX.18.) ÖK. rendelete Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról +

(egységes szerkezetbe foglalva 2013. április 22-én ) Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1§. (1) bekezdésében foglaltakra, a nagyközség igazgatási területére vonatkozóan megalkotja Törökbálint Nagyközség Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település szabályozási tervlapjait. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. § (1) A rendelet hatálya Törökbálint nagyközség közigazgatási területére terjed ki, kivéve azokat a területeket, amelyekre a szabályozási tervlapon szereplő jelölés szerint a későbbiekben szabályozási tervet kell készíteni. (2) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. (3) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest, tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű országos előírások (pl. OTÉK és szabványok) betartása mellett kizárólag e rendelet, azaz Törökbálint Építési Szabályzata (továbbiakban TÉSZ) és mellékletei, függelékei, továbbá a jelen rendelettel együtt jóváhagyott szabályozási tervlapok együttes alkalmazásával szabad. (4) A TÉSZ mellékletét képezi: - M-1 melléklet: A hatályban lévő részletes rendezési tervek és szabályozási tervek építési előírásait jóváhagyó önkormányzati rendeletek listája. - M-2 melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. - M-3 melléklet: Intézkedési előírások. - 1M-4 melléklet: Fogalommagyarázat. - 2M-5 melléklet: Szabályozási tervlapok. (5) A TÉSZ függeléke: - F-1: A TÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. (6) A TÉSZ-ben foglalt előírásoktól való eltérésre kizárólag a TÉSZ és mellékletei valamint a szabályozási tervlapok jogszabályok kereti között végrehajtott módosításával van lehetőség. (7) Az 1999. január 1. előtt jóváhagyott és a TÉSZ jóváhagyása után is hatályban tartandó részletes rendezési terveket területi hatályuk vonatkozásában a tervek módosításáig, vagy az egyéb + 19/2001.(IX.18.) 22/2006.(VI.26.) 15/2007.(V.25.) 32/2009.(VI.29.) 17/2010.(VI.25.) 19/2013. (IV. 22.) 1 2

27/2002.(IX.20.) 26/2006.(VIII.28.) 33/2007.(XII.03.) 33/2009.(VI.29.)

21/2005.(IX.23.) 29/2006.(IX.29.) 1/2009.(I.30.) 43/2009.(IX.30.)

28/2005.(XI.18.) 5/2007.(III.01.) 22/2009.(III.27.) 49/2009.(XI.25.)

28/2011. (IX. 30.)

24/2012. (V. 25.)

rendeletekkel egységes szerkezetben.

29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve

36/2005.(XII.09.) 7/2007.(V.02.) 28/2009.(VI.12.) 11/2010.(IV.26.) 6/H/2009AB határozat

8/2006.(II.22.) 11/2007.(IV.27.) 29/2009.(VI.12.) 13/2010.(V.28.) 35/2012.(X. 15.) 18/2013. (III. 25.)

jogszabályokban rögzített határidőn belül szükséges felülvizsgálatukig változatlanul alkalmazni kell. Az ezekben a tervekben nem szabályozott műszaki kérdésekben a tervek jóváhagyásakor hatályban lévő OÉSZ műszaki rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A TÉSZ hatályba lépését megelőzően, vagy azt követően jóváhagyott, az egyes szabályozási tervekhez kapcsolódó építési szabályzatokat (jelen rendelet kiegészítésére, vagy módosítására), szabályozási terveket területi hatályukon belül alkalmazni kell. (9) Az TÉSZ-szel együtt jóváhagyott, a település egészére vonatkozó szabályozási tervlapok (a további szövegrészletekben szabályozási terv) alapján a továbbtervezést nem igénylő területeken az építés engedélyezhető. Azokon a területeken, amelyeken a szabályozási terv további szabályozási terv(ek) készítését írja elő (a további szövegrészletekben SZT-ként jelölve), a telekalakítás és az építés az SZT jóváhagyása után az SZT előírásai alapján engedélyezhető. (Amíg ezen SZT-k jóváhagyásra nem kerülnek, az érintett területeken az általános jogszabályok alapján, a meglévő környezethez való illeszkedés elve, vagy a hatályban lévő RRT-k szerint lehetséges.) A szabályozási terv 2. § (1) A TÉSZ előírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat a szabályozási terv tartalmazza. (2) A szabályozási terven jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) Igazgatási terület határa. b) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa. c) Beépítésre szánt területek és a belterület közös határa, amelynek a pontos helyét szabályozási tervben kell meghatározni. d) Megszüntetendő belterületi határ. e) Beépítésre szánt területek határa. f) Elsőrendű szabályozási vonal. g) Megszűntető jel. h) Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa. i) Szabályozási terv (SZT) készítési kötelezettséggel érintett terület határa. j) Az ábrázolt irányból meg nem engedett közúti feltárás. k) Tömbfeltárás helye. l) Sétaút létesítési kötelezettség. m) Műemlék és műemléki környezet határa. n) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv. o) Telken belül kötelezően fásítandó telekrész. p) Jelentősebb védőtávolság, -sáv határa. q) Nyilvántartott régészeti lelőhely határa. r) Helyi védettségű természeti terület határa. s) Természeti terület határa. t)3 Be nem építhető telekrész. (3) A szabályozási terven szereplő másodrendű szabályozási vonalak geometriáját és ebből adódóan a másodrendű szabályozási vonalakhoz tartozó szabályozási szélességeket az érintett területre később elkészített és jóváhagyott SZT-vel pontosítani lehet. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (4)4 Az SZT-n jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) Beépítésre szánt terület és a belterület határa; b) Szabályozási vonal; c) Megszüntető jel; d) Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; e) Építési vonal; f) Telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv; g) Útcsatlakozás, kapu, behajtó nem létesíthető; h) A tömbökre vonatkozó építési hely határa; 3 4

11/2010. (IV.26.) rendelettel kiegészítve 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve

1

Törökbálint Város hatályos TÉSZ egységes szerkezetbe foglalása

i)

A közművek kiváltásáig közműszolgalom biztosítandó.

Hosszúréti patak és környékének (Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület) területére vonatkozóan: (5)5 Az SZT-n jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) szabályozási vonal; b) megszüntető jel; c) övezet, építési övezet jele, paraméterei és határa; d) építési hely; e) patak védőtávolsága; (7)6 Az SZT-n jelölt irányadó elemek betartása nem kötelező. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) telekalakítás érdekében javasolt telekhatárt megszüntető jel; b) közterület vegyes használatú utcaként, gyalogos utcaként, történő kialakítása, c) övezethatár a tervezett tó körül. A Vízipark és üdülőterület vonatkozásában: (8)7 A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervén jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) beépítésre szánt területek és a belterület közös határa; b) szabályozási vonal; c) megszűntető jel; d) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa; e) építési vonal; f) javasolt magánút határa; g) utak, parkolók létesítésére kijelölt területsáv; h) telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sáv (beültetési kötelezettségű terület). (9)8 A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervén jelölt irányadó elemek betartása nem kötelező. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) építési hely határa; b) javasolt telekhatár; c) javasolt magánút határa; A volt honvédségi lőszerraktár területére vonatkozóan: (10)9 A volt honvédségi lőszerraktár szabályozási tervén jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: - tervezett belterület határa; - tervezett szabályozási vonal; - megszüntető jel; - övezet, építési övezet azonosítója és határa; - beültetési kötelezettségű terület; - építési vonal; - örökségvédelmi hatástanulmányból ismert régészeti lelőhely és azonosítója; - be nem építhető telekrész, közművesítés céljára fenntartott terület (tervezett közmű tengelyvonallal); - Natura 2000 terület határa. Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területre vonatkozóan: (11)10 Az SZT-n jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) beépítésre szánt területek és a belterület közös határa; b) szabályozási vonal; c) megszűntető jel; 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 7 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 8 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 9 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 10 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 5 6


2

d) övezet, építési övezet jele, paraméterei és határa; e) építési vonal, építési hely; f) régészeti lelőhely és azonosítója; g) műemlék, és műemléki környezet határa; h) távlati funkcióváltás miatt be nem építhető terület; i) ingatlanon keresztül biztosítandó gyalogos kapcsolat. (12)11 Az SZT-n jelölt irányadó elemek betartása nem kötelező. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) javasolt telekhatár; b) telekalakítás érdekében javasolt telekhatárt megszüntető jel; c) közterület vegyes használatú utcaként, gyalogos utcaként, történő kialakítása. (13)12 Azokon az ingatlanokon, amelyeken az SZT nem jelöl építési vonalat, vagy építési helyet, ott az építési vonal egybeesik a szabályozási vonallal. Tó Park területére vonatkozóan: (14)13, 14 - hatályát vesztette A Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.- Óvoda u. által határolt területre vonatkozóan: (15)15 A Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.- Óvoda u. által határolt terület szabályozási tervén jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) a fejlesztési tömbön belüli, jelenleg lehetséges legnagyobb építési hely; b) telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv; c) elővásárlási joggal érintett terület határa. 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt területre vonatkozóan: (16) 16 A 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt terület szabályozási tervén jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) belterület meglévő és tervezett határa; b) övezet, építési övezet azonosítója és határa; A budaörsi szennyvíztisztító környezetére vonatkozóan: (17)17Az SZT-n jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) tervezett belterületi határ; b) tervezett beépítésre szánt terület határa; c) tervezett szabályozási vonal; d) megszüntető jel; e) övezeti jel, övezethatár; f) be nem építhető, magánút kialakítására fenntartott terület; g) közműkiváltás nélkül be nem építhető terület; h) védőterület (védőövezet, védősáv) határa; i) korlátozott építménymagassági zóna határa és értéke; j) útcsatlakozás, kapubehajtó nem létesíthető; k) útépítés érdekében szükség esetén támfal létesítendő (közterületen); l) nyilvántartott régészeti lelőhely; m) régészeti érdekű terület határa. (18) Az SZT-n jelölt irányadó elemek betartása nem kötelező. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) irányadó szabályozási vonal (tervezési területen kívüli elem); b) javasolt magánút határa. A Tükörhegy 4. ütem területére vonatkozóan: (19) Az SZT-n jelölt kötelező elemek betartásától nem lehet eltekinteni. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) övezet, építési övezet határa; 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 13 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 14 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 15 28/2009. (VI.12.) rendelettel kiegészítve 16 29/2009. (VI.12.) rendelettel kiegészítve 17 Kiegészítette a (17)-(18) bekezdéssel a 18/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelet 2013. IV. 24-i hatállyal. 11 12

3


(20)

b) övezet, építési övezet azonosítója; c) építési vonal; d) a tömbben lehetséges legnagyobb építési hely; e) régészeti érdekű terület határa. Az SZT-n jelölt irányadó elemek betartása nem kötelező. Ezek a tervlapon az alábbiak: a) meglevő belterületi határ; b) tervezési terület határa; c) módosítással érintett terület határa. A településrendezés feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények 3. §

(1) A település igazgatási területén a TÉSZ az alábbi sajátos jogintézményeket alkalmazását teszi lehetővé: a) Tilalmak (változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom). b) Elővásárlási jog. c) Kisajátítás. d) Helyi közút céljára történő lejegyzés. e) Útépítési és közművesítési hozzájárulás. f) Településrendezési (beépítési, helyrehozatali, beültetési) kötelezések. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSÉNEK ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Elvi építési engedélyezés 4. § (1) Az építési munkák építési hatóság által történő engedélyezése során az alábbi esetekben mindenképpen kétlépcsős építésengedélyezési eljárást kell lefolytatni: a) lakó építési övezetekben bármely nem lakófunkciójú önálló épület létesítése esetén; b) üdülő építési övezetekben bármely nem üdülőfunkciójú önálló épület létesítése esetén; c) bármely más építési övezetben, övezetben az adott övezetre az OTÉK-ban kivételesen elhelyezhető építmények létesítése esetén, d) minden olyan esetben ahol azt SZT előírja. (2) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően, az első lépésben elvi építési engedélyt kell beszerezni a telek rendeltetése, az építmény(ek) elhelyezhetősége, településképi követelmények, valamint a szomszédos telkekkel való kapcsolatok előzetes tisztázása érdekében. Az építési engedélykérelmek elbírálásának kiegészítő szabályai 5. § (1)18 (2) Az építési engedély az alábbi esetekben csak az Önkormányzati tervtanács véleményezése alapján adható meg: a) településképi védelem alatt álló területen 67. §. (1) bekezdése szerint) belül lévő minden telek és építési telek valamint építmény esetén; b) a helyi értékvédelem alatt álló településrészen; c) egy építési telken, telken több önálló épület létesítése esetén, d) 500 m2-nél nagyobb bruttó összes alapterületű létesítmény létesítése esetén; e) lakóterületen minden 10 főnél nagyobb, egyéb esetben 50 főnél nagyobb dolgozói létszámot befogadó gazdasági építmény esetén; f) hírközlési antenna telepítése esetén; g) közterületen az építési engedély köteles létesítmények esetén. (3) Az önkormányzati tervtanács elé az általános előírásokban meghatározott kötelező tartalommal összeállított építésengedélyezési dokumentációhoz további mellékletként csatolni kell:

18 1/2009.

(I. 30.) rendelettel törölve


4

- a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő jelenlegi utcaképet és a tervezett állapotot fotómontázzsal vagy látványrajzzal; - a tervezett építmény tömegvázlatát és színtervét; - hírközlési antenna telepítése esetén településképi és sziluett vizsgálatot, valamint az önkormányzati főépítésszel lefolytatott helykijelölési eljárás jegyzőkönyvét. (4) Az építésengedélyezési tervnek az önkormányzati tervtanács elé való beterjesztése a települési főépítész feladata, amelyhez a települési főépítésznek előzetes írásos szakmai véleményt kell adnia. (5) Ha nincs a településen önkormányzati főépítész és/vagy nem működik önkormányzati tervtanács, akkor az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni. (6) Ha egy adott területre még nem lépett érvénybe az előírt SZT, akkor is engedélyezni kell a meglévő épület felújítását, lapostetős épület magastetős átalakítását, meglévő magastető legfeljebb 1,0 m-es térdfal építésével járó átépítését, illetve a tetőtér beépítését, valamint rendeltetésének megváltoztatását, feltéve, hogy a) az adott épületet szabályozási vonal nem érinti, b) a készítendő szabályozási terv célját és megvalósítását nem korlátozza, továbbá c) igazolható, hogy - a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, - a tervezett beavatkozás eredményeként kialakuló megjelenés a környező beépítéshez illeszkedik, - a rendeltetés megváltoztatása esetén a tervezett funkció a szabályozási tervben meghatározott övezeti előírásoknak megfelel. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (7)19 A területen a tulajdonviszonyok változásai miatt, a kialakult működési helyzet, megtűrt állapotnak tekintendő, de a telekalakításoknál és új építés esetén jelen szabályozási terv előírásait kell figyelembe venni. A földhivatali adatok korszerűségének biztosítása érdekében alkalmazott kiegészítő szabályok 6. § (1) Új épület létesítése esetén az építési engedély címzettje köteles a tervezett épület kitűzésének tényét a kivitelezés megkezdése előtt bejelenteni, és a kitűzés ellenőrzési lehetőségét a bejelentés tényét követően 14 napon belül az építési hatóságnak biztosítani. (2) Az építési hatóság a használatba vételi engedély megadásáról szóló határozatában köteles előírni, hogy az engedély címzettjének a megvalósult állapotról változtatási vázrajzot kell készíttetnie és azt az ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából az illetékes földhivatalhoz be kell nyújtania. A változási vázrajz benyújtásának tényét a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésének feltételéül kell szabni. A változási vázrajz benyújtását az építési hatóságnál hitelt érdemlően igazolnia kell az építési engedély címzettjének. (3) Az építési hatóság köteles előírni a bontási engedély megadásakor, hogy az építtető a bontás elvégzésére vonatkozó bejelentési kötelezettségével egyidejűleg a szükséges példányszámban csatolja az illetékes földhivatalhoz benyújtandó változtatási vázrajzot is. Az építési hatóság, miután meggyőződött arról, hogy a bontási munkák az engedélyben foglaltak szerint megtörténtek, gondoskodik a változási vázrajznak az illetékes földhivatalhoz történő megküldéséről. III. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE ÉS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 7. § (1) A település igazgatási területén telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a TÉSZ-ben megadott értékeknek, az SZT-knek és a vonatkozó egyéb általános telekalakítási jogszabályoknak is megfeleljen.

19

33/2007. (XII. 3.) rendelet szerint kiegészítve

5


(2) A szabályozási vonallal érintett telkek esetében az ingatlant érintő építés vagy használati mód változás engedélyezésével egyidejűleg kötelező a telekalakítás. (3) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén haladhat (egy telek egy övezet elve). Telekalakítás (telekegyesítés) úgy semmiképpen sem engedélyezhető, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek. (4) Ha egy telekre, építési telekre mégis két övezet, építési övezet előírásai vonatkoznak, akkor építési munka csak akkor engedélyezhető, ha a telket a szabályozási terven, vagy az SZT-n ábrázoltaknak megfelelően megosztják. (5) Építési övezetben új nyeles telek nem alakítható ki. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (6)20 A telekalakítást a közterületek kiszabályozása után tömbönként kell, illetve ezen belül legfeljebb övezeti bontásban lehet végrehajtani. Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt terület vonatkozóan: (7)21 Telekegyesítés akkor is engedélyezhető, ha a telekegyesítéssel az adott telek paraméterei ugyan még nem érnék el az övezetre megszabott értékeket, de a kialakulthoz képest kedvezőbb állapot áll elő. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (8)22,23 Az SZT/MM szabályozási tervlapon a tervezett tömböket határoló utak a Szabályozási Terv kötelező elemei. (9)24 A tömbök szabályozásával meg kell előzni a tömbökön belüli telek rendezéseket. Egy tömbön belül a telekalakítás csak egyszerre, minden érintett telektulajdonos beleegyezésével történhet. (10)25 Telekalakításnál az SZT/MM szabályozási tervlapon jelölt meglévő épületek esetén a Köm jelű, közforgalom elől el nem zárt magánutak övezete mentén, az előkert legkisebb mérete 0 m. Az építmények elhelyezésével, kialakításával kapcsolatos általános előírások 8. § (1) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó tényleges övezeti, építési övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a TÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásának betartásával adható ki. (2) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (azaz állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka már csak a TÉSZ előírásainak betartásával végezhető. (3) Az egyéb jogszabályokban előírtakon túl, meglévőnek kell tekinteni azt az építményt, amely jogerős építési illetve használatbavételi engedéllyel rendelkezik, vagy amelynek a használatbavételétől 10 év már bizonyíthatóan eltelt. (4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet (védőtávolságot, védősávot). (5) Építési engedély kiadása előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mély fekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető a talajmechanikai probléma megjelenése; c) a tervezett építmény méretei, terhelése vagy az alkalmazni kívánt szerkezet különlegessége megköveteli a különleges körültekintést. (6) A felszíni és talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki. 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 22 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 23 Módosította a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 24 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 25 Kiegészítette a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 20

21


6

(7)26,27 Ahol az építési helyen belül a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése eléri a 10%-ot, a tárgyi övezetre megadott engedélyezhető építménymagasság értéke legfeljebb 10%-kal megnövelhető, kivéve a Tükörhegy IV. terület TV-2 övezetét, ahol az egyes építési övezetek előírásai által megadott legnagyobb építménymagasság, amennyiben a telken kijelölt építési helyen belül, 5 % feletti természetes tereplejtés található, minden további, 5 % feletti 1 lejtés %-ra esően, 20 cm-rel növelhető. (8) A telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. (9) A kötelező előkertek mélységét (az utca felőli építési határvonalat) az adott építési övezetre vonatkozó előírások betartásával, illetve az övezeti előírások hiányában az adott építési telek környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. (10) Az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén az elhelyezendő épületeknek a kialakult állapotnak megfelelően az oldalhatártól mért legfeljebb 1,0 m-es távolságon belül kell elhelyezkednie. (11) Egy adott építési övezetben az övezeti előírásokban megengedett választható beépítési módot csak úgy lehet alkalmazni, hogy azáltal a szomszédos telkek építési jogai (pl. telekhasználat, későbbi beépíthetőség, bővíthetőség) nem sérülhetnek. (12) Az oldal és hátsókertek legkisebb méretét az OTÉK 35.§ (3) illetve (4) bekezdéseiben szereplő általános előírások szerint kell meghatározni, kivéve ha az adott övezetre, építési övezetre vonatkozó részletes szabályok ettől eltérően rendelkeznek. (13) Az adott építési övezetben elhelyezhető melléképítményeket az építési helyen belül szabad elhelyezni, kivéve az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), és m) pontban meghatározott létesítmények ha az adott melléképítmény elhelyezésére igazolhatóan csak azon kívül van mód, vagy az építmény jellege kifejezetten igényli az építési helyen kívül történő megvalósítást. (14) Törökbálint nagyközség területén önálló létesítésű új terepszint alatti építmény jellemzően egyik övezet és építési övezet területén sem létesíthető. Az általános tiltó szabály alól kivételt képeznek az övezetenként meghatározott melléképítmények és a földdel borított pince. (15) A település igazgatási területén az antenna oszlopok csak abban az övezetben, építési övezetben helyezhetők el, ahol azt a TÉSZ lehetővé teszi. Ezeknek az antenna oszlopoknak az önállóan történő telepítése nem engedélyezhető, az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (16) Kerítés létesítésére engedélyt kiadni az OTÉK 44. §-ának előírásait betartva legfeljebb 2,0 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, vagy lábazat nélküli, áttört kerítés létesítésére szabad. (17) A telken belül létesített, az eltérő használatú telekrészek lekerítésére szolgáló kerítés csak lábazat nélküli, legfeljebb 1,5 m magas áttört kerítés lehet. (18) Törökbálint nagyközség igazgatási területén lakókocsi, üdülősátor csak az OTÉK-nak megfelelően helyezhető el. (19) A település területén állattartó építmény építésengedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani. (20) A település igazgatási területén a vonatkozó jogszabályok és jelen előírások 10. §-ának (5) bekezdésében meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén szabad kiadni építési engedélyt. (21) Az egyes övezetekben, építési övezetekben tervezett létesítményekre csak akkor adható ki építési, használatbavételi és rendeltetés megváltoztatási engedély, ha a létesítményben tervezett tevékenység nem haladja meg az adott övezetre, építési övezetre előírt környezetvédelmi határértékeket. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: 26 27

Módosította a 21/2005.(IX. 23.) rendelet 2005.09.23-i hatállyal. Módosította a 43/2009.(IX. 30. ) rendelet 2009.10.01-jei hatállyal.

7


(22)28 Az építési helyeket keresztező, vagy azon belül lévő infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, parkolók, közművek nyomvonalát és/vagy védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, parkoló úgy kerül kiváltásra és/vagy megszüntetésre, hogy az új nyomvonal és/vagy védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. (23)29 Az autóút és csomópontja mentén elhelyezkedő telkek esetében a telken belüli forgalomból eredő, a reklámok vagy egyéb üzemi eredetű fényhatásoknak az autóút forgalmát zavaró hatását fénygátló építményekkel kell elhárítani. (24)30 A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK vonatkozó előírásainak betartásával csak a Ksr jelű építési övezetben lehet lakókocsit, üdülősátrat elhelyezni. (25)31 A rendelet hatálya alá tartozó területen állattartó építmény nem helyezhető el. (26)32 A rendelet hatálya alá tartozó területen csak az e rendeletben meghatározott közművesítési feltételek teljesítésülése esetén lehet építési engedélyt adni. (27)33 Az egyes építési telkekre vonatkozó építési helyek meghatározásánál az SZT-n jelölt ún. tömbökre vonatkozó építési hely határvonalát figyelembe kell venni. (28)34A tömbökre vonatkozó építési helyen belül az adott telekhatárokhoz igazodó oldalkerteket az építési szabályzat vonatkozó §-ainak figyelembe véve kell meghatározni. (29)35 Az épületek elhelyezésénél az SZT-n útcsatlakozási, kapu, behajtó nem létesítési tilalommal jelölt szakaszoktól legalább az adott övezetre meghatározott hátsókerti távolságot kell megtartani. Hosszúréti patak és környékének (Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület) területére vonatkozóan: (30)36 A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területére vonatkozóan: (31)37A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén a telekhatáron a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés az ÜÜ (OTÉK módosítás szerint Üü) azonosító jelű övezet területén támfal (támfalkerítés) alkalmazása esetén legfeljebb 2,50 m lehet. Az egyes ingatlanok csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az adott ingatlanon keletkező csapadékvíz ne folyhasson a szomszédos ingatlanokra, illetve közterületekre. (32)38A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén kerítést létesíteni a vonatkozó jogszabályok előírásait betartva legfeljebb 2,5 m magas, legfeljebb 50 cm magas lábazattal rendelkező, vagy lábazat nélküli, áttört kerítés létesítésére szabad. Az ÜÜ (OTÉK módosítás szerint Üü) és VP (OTÉK módosítás szerint Kvp) azonosító jelű építési övezetek határán ettől eltérően legfeljebb 2,5 m magas (a vagyon- és környezetvédelem érdekében illetve támfal építési céllal) tömör kerítés is alkalmazható. (33)39A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, közművek és védősávjuk területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védősávja már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. (34)40A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén az építési övezetbe tartozó ingatlanok területére eső csapadékvizek elszikkasztásáról telken belül kell gondoskodni. A csapadékvíz szikkasztó műtárgy létesítése engedélyköteles. (35)41A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén a kapubehajtók és átereszek 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 30 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 31 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 32 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 33 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 34 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 35 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 36 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 37 22/2006. (VI.26.) rendelettel kiegészítve 38 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 39 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 40 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 41 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 28 29


8

létesítéséhez 1:20 ma-ú engedélyezési terveket kell készíteni. A volt honvédségi lőszerraktár területére vonatkozóan: (36)42A volt honvédségi lőszerraktár területén minden esetben részletes talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az adott telekrész veszélymentes beépíthetőségét, különös tekintettel a kőzet- és talajállékonyságra valamint a vízkártételre. (37)43A volt honvédségi lőszerraktár területén a Gksz-9 jelű övezetben és az övezethatártól mért 100 m-es távolságon belüli területeken az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület. (38)44A volt honvédségi lőszerraktár területén csak az eredeti terepszint eléréséig lehetséges feltöltést alkalmazni. (39)45A volt honvédségi lőszerraktár területén az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, közművek és védősávjuk területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védősávja már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. (40)46A volt honvédségi lőszerraktár területén azokban az övezetekben, ahol a kötelező építési vonal meghatározásra került, az építési vonal betartásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az egyéb vonatkozó előírások betartása (pl. beültetési kötelezettség, közműszolgalom) miatt vagy a terepadottságokból következő gazdaságtalan beépíthetőség miatt nem lehet az épületet erre a vonalra elhelyezni. Eben az esetben az épületet arra az utcafronthoz legközelebbi vonalra kell elhelyezni, ahol az egyéb kötelezettségek, vagy a terepadottságok megtartása azt lehetővé teszi. (41)47A volt honvédségi lőszerraktár területén a Gksz övezeteken belül a Vt övezetekkel közvetlenül határos telekrészeken, a beültetési kötelezettségű területeken, a szabályozási tervlapon ábrázoltaknak megfelelő 10 m szélességben, háromszintes védőzöld sávot kell kialakítani. (42)48A volt honvédségi lőszerraktár területének DK szélén lévő a beültetési kötelezettségű területeken, a szabályozási tervlapon ábrázoltaknak megfelelően 20 m szélességben, háromszintes védőzöld sávot kell kialakítani, ahol csak a tájra jellemző őshonos fa és cserjefajok telepíthetők. A Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területre vonatkozóan: (43)49 Amennyiben az építési övezetben előírt maximális beépítési %-ot az adott ingatlan kialakult beépítési %-a meghaladja, úgy ez a beépítés fennmaradhat. (44)50 A Munkácsy Mihály utcával határos építési telkek utcafrontján lévő, vagy tervezett épületekben lakás általában az épület emeleti és/vagy tetőtéri szintjén létesíthető. Ezeknek az épületeknek a földszintjén lakás csak úgy létesíthető, ha a földszinti padlóvonal min. 0,80 m-re kerül a járdaszinthez képest. (45)51A területen haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Tó Park területére vonatkozóan: (46)52, 53 - hatályát vesztette (47)54, 55 - hatályát vesztette (48)56, 57 - hatályát vesztette (49)58, 59 - hatályát vesztette 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 44 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 45 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 46 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 47 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 48 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 49 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 50 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 51 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 52 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 53 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 54 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 55 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 56 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 57 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 58 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 42 43

9


Volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (50)60,61 Az SZT/MM szabályozási tervlapon jelölt, az építési helyből kinyúló, meglévő épület: a) felújítható, b) lapostetős épület - szintterületének növelése nélkül - magastetős épületté alakítható, lapostetős épület magastetős épületté alakítható az alábbi feltételekkel: ca) a tetőtér nem építhető be cb) a tető hajlásszöge max. 30° cc) térdfal építése nem megengedett. (51)62 Meglévő épület hasznos alapterületének növelése, illetve új építmény létesítése kizárólag az építési helyen belül történhet. Általános közlekedési előírások 9. § (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) M0, M1 és M7 autópálya: K.I. b) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen: K.V. belterületen: B.IV.c. c) Egyéb települési utak, utcák: Gyűjtő utak: B.V.c. Kiszolgáló utak: B.VI.d. (2) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve: a) Gyorsforgalmi utak nyomvonala mentén külterületen 100-100 m. b) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m. c)63 Gyorsforgalmi utak belterületi beépítésre szánt területek menti szakaszán nincs védőterület. (3) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 men belül épület, építmény nem helyezhető el. (4) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon: a) belterületi főutak: jellemzően 30,0 m, min. 20,0 - 25,0 méter b) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 18,0 - 20,0 méter c) lakóutca: jellemzően 16,0 m, min. 12,0 méter d) kerékpárút: min. 4,0 méter e) 64gyalogos forgalom céljára szolgáló utak, sétányok: min. 6,0 méter f) 65külterületi földutak elérését biztosító közlekedési sávok minimum 12,0 méter oly módon, hogy a környező beépítésre szánt területeken az építési hely kialakítása tegye lehetővé a szabályozási szélesség későbbi, minimum 16,0 méterre történő növelését. (5) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani. (6) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. a) A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. b) A lakóterületen működő vállalkozások, valamint a településközpont vegyes területek esetében is teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, elsősorban a telken belül. Amennyiben ez nem lehetséges, az alábbi megoldást kell alkalmazni: az önkormányzat parkolási rendelete alapján az igények legalább 50 %-át a tulajdonos saját telkén köteles elhelyezni, a többit az Önkormányzat által kijelölt erre alkalmas közterületen vagy egyéb telken. Ezt is a vállalkozónak kell megépíteni vagy az építés ráeső költségét megfizetnie. Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 33/2007. (XII. 3.) rendelet szerint kiegészítve 61 Módosította a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 62 Kiegészítette a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 63 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 64 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 65 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 59 60


10

(7)66 Az új vállalkozási területeken az egyes épületek és építmények építési engedélyéhez kötelezően alátámasztó forgalmi méretezés és parkolási mérleg csatolandó. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (8)67 A tervezett közutak kiépítéséhez az SZT szerinti szabályozási szélességek biztosítandók. (9)68 Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét minden övezetben telken belül kell biztosítani, az OTÉK által biztosított eltérés (önkormányzati rendelettel a közterület parkolási célú igénybevétele) nem alkalmazható. (10)69 A kiszolgáló magánutak minimális szélessége 16 méter. (11)70 A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és közszolgáltatások biztonsága. (12)71 Az SZT-n jelölt szakaszokon útcsatlakozás, kapu, behajtó nem létesíthető. (13)72 Az M0 tengelyétől mért 100 m-es, csomóponti ágainak 50 m-es távolságán belüli építési munka esetén az illetékes közlekedési hatóságot illetve a közút kezelőjét meg kell keresni. (14)73 Az M0 mentén az autóúton közlekedők vakítás elleni védelme érdekében a szembevilágítás megakadályozására tömör kerítést kell építeni, amely a terület zajvédelmét is biztosítja. Raktárvárosi (8105.jelű) út menti területekre vonatkozóan: (15)74 a) A Raktárvárosi út menti terület áthaladó 8105 sz. Raktárvárosi út és 8101 sz. Kamaraerdei út úttengelytől mért 30-30 méteres sávjában (belső védőtávolság) mindennemű épület elhelyezése tilos. Ugyanitt építmény – a kerítés kivételével - csak az illetékes útkezelő előzetes hozzájárulása esetén helyezhető el. A belső védőtávolságba eső területen a kerítés maximum 30 cm magas lábazattal készülő, összesen maximum 2,00 méter magas, minimum 70%-ban áttört lehet. Az említett utak irányából a Terület gépjárművel történő feltárásának lehetősége korlátozott. A tiltott feltárás helyét a Szabályozási Tervlapon jelölni kell, b) A területen áthaladó 8105 sz. Raktárvárosi út és 8101 sz. Kamaraerdei út úttengelytől mért 30-30 métertől 50-50 méterig terjedő sávjába (külső védőtávolság) eső területen épület, építmény csak az illetékes útkezelő előzetes hozzájárulása esetén helyezhető el. A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területére vonatkozóan: (16)75A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén a tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók a szabályozási terv szerint: a) Az üdülőházas területhez csatlakozó utca: 10,5 méter, b) Az érdi útról nyíló egyéb utca: 9,0 méter. (17)76A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén magánút kialakítása esetén a magánutak szélessége a szabályozási terven rögzítetteknek megfelelően 9,0, illetve 10,5 méter. (18)77A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területén az M0 tengelyétől mért 100 m-es, csomóponti ágainak 50 m-es távolságán belüli építési munka esetén az illetékes közlekedési hatóságot illetve a közút kezelőjét meg kell keresni. A volt honvédségi lőszerraktár területére vonatkozóan: (19)78A volt honvédségi lőszerraktár területén a jelenlegi és tervezett diósdi úti csatlakozást egyirányú utcapárként kell kialakítani. (20)79A volt honvédségi lőszerraktár területén a közlekedési területeken megjelenő csapadékvízek elvezetését azokon a területrészeken, ahol a domborzati viszonyok szükségessé teszik, a tömbön belüli telekhatárok mentén, szolgalmi jog alkalmazásával is meg lehet oldani. 36/2005. (XII. 09.) rendelettel módosítva 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 68 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 69 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 70 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 71 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 72 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 73 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 74 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 75 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 76 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 77 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 78 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 79 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 66 67

11


(21)80A volt honvédségi lőszerraktár területén a tömbbelsők magánúttal feltárhatók, amelyek műszaki paramétereinek azonosnak kell lennie a közutak paramétereivel és az üzemeltetés feltételeiről az önkormányzattal egyezséget kell kötni. A Tó Park területére vonatkozóan: (22)81, 82 - hatályát vesztette (23)83, 84 - hatályát vesztette 85 (24)86, 87 - hatályát vesztette (25)88, 89 - hatályát vesztette (26)90, 91 - hatályát vesztette A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (27)92,93 a) A tervezési területen kijelölt közforgalom elől el nem zárt magánutak szélességét az SZT/MM szabályozási tervlap határozza meg. Az SZT/MM terület útjait a B.VI. d-D útkategóriának megfelelő paraméterekkel kell kiépíteni. b) A telekbehajtókat úgy kell kialakítani (szükség esetén a kapuk hátrahúzásával), hogy a behajtó/kihajtó jármű a saját forgalmi sávján, az ellentétes irányú forgalmi sáv igénybevétele nélkül tudjon bekanyarodni/kikanyarodni. Szabadházi-hegy I. ütem (Szabadházi út - Mecsek utca – Pilis utca - Villányi út délnyugati oldalán lévő telkek (7741-7768/2 hrsz) 10152/40 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Somlyói út – Zengő utca – Zengő utca nyugati oldalán fekvő telkek (7662/2-7692 hrsz) 0136 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Égettvölgyi út) területére vonatkozóan: (28)94A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók a szabályozási terv szerint: - a Szabadházi út Raktárvárosi útból kiágazó szakasza 18 méter, - Szabadházi út tervezési területre eső szakasza és ennek folytatásaként a Mecsek utca a Csobánc utcáig 12,0 méter, - egyéb belső kiszolgáló (lakó) utcák: 8,0 m , 10,5 m ill. a szabályozási terven jelölt szélesség - Cserhát utca: 8,0 m (29)95A közforgalomnak megnyitott magánutakra vonatkozó előírások a Szabadházi-hegy területén: a) Maximum 8 telket kiszolgáló, legfeljebb 100 m hosszú, egyenes vonalvezetésű magánút esetén a legkisebb szélesség 6,0 méter., b) Egyéb esetben a legkisebb szélesség 8,0 méter." (30)96A 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 méteren belül tömör kerítés nem építhető, a kilátás biztosítása érdekében sűrű növényzet nem telepíthető. (31)97A telekbehajtókat úgy kell kialakítani (szükség esetén a kapuk min. 1,5 m-el történő hátrahúzásával), hogy a behajtó/kihajtó jármű a saját forgalmi sávján, az ellentétes irányú forgalmi sáv igénybevétele nélkül tudjon bekanyarodni/kikanyarodni. Közművekre vonatkozó előírások 10. §

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 82 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 83 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 84 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 85 15/2007. (V. 25.) rendelettel törölve 86 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 87 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 88 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 89 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 90 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 91 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 92 33/2007. (XII. 3.) rendelet szerint kiegészítve 93 Módosította a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 94 11/2010.(IV.22.) rendelet szerint kiegészítve 95 11/2010.(IV.22.) rendelet szerint kiegészítve 96 11/2010.(IV.22.) rendelet szerint kiegészítve 97 11/2010.(IV.22.) rendelet szerint kiegészítve 80 81


12

(1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat kell figyelembe venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. (2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket fel kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) Az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét figyelembe kell venni. A később megvalósuló közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonalfektetési helyet kell szabadon hagyni. (5) A településen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll, b) 98Az új beépítésre szánt területeken zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. A helyi adottságok miatt azonban az Égett-völgy területén a közterületi sávok víztelenítésénél nyílt árkos megoldásra kell törekedni. Az egyes területegységekről elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyisége nem haladhatja meg a beépítetlen állapotban jelenleg elvezetésre kerülő mennyiséget, a csapadékvizek visszatartásáról, zöldfelületi hasznosításáról az ingatlan területén belül kell gondoskodni. c) a Pistályi hegy volt zártkerti területein az OTÉK előírásaiban legalább a részleges közművesítésre meghatározott feltételek is teljesülnek. (6) A vízbázisokra, vízmű kutakra és egyéb forrásokra, kutakra megállapított hidrogeológiai védőidomot az ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (7) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell. d) Azokon a területeken, ahol a közcsatorna hálózatra való rákötés kötelező, új beépítésére csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. e) A beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m 3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m 3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ, KDV VIZIG és KDV KF) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell 98

29/2006. (IX. 29.) rendelettel módosítva

13


teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (ÁNTSZ, KDV VIZIG és KDV KF) meghatároz. (Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m 3-t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható.) (8) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - legalább a szennyezettség megengedett mértékéig - elő kell tisztítani. (9) Közvetlen élővízbe vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. (10) A kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m, önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 10 m szélességű sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. (11) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. (12) A csapadékvíz elvezetésére: a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. b) az új beépítésre szánt területeken is zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert ki kell építeni és ezt folyamatosan fenn kell tartani. (13) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (14) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (15) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (16) Új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kV-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és távközlési hálózatokat) csak föld alatti elhelyezéssel szabad az országos, és helyi védelem alatt álló területeken, a településkép védelmi területeken és a TV-1 építési övezet területén (településközpont). (17) Egyéb esetben a villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. (18) Gáznyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (19) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozást be kell tartani. (20) Hírközlési antennák telepítéséről jelen előírások 5. §-ának (2) és (3), valamint a 8. § (15) bekezdése intézkedik. (21) A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a tűzcsapoknak a védendő építményektől való távolsága a 100 m-t ne haladja meg. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (22)99 A rendelet hatálya alá tartozó területen építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha a teljes közműellátás rendelkezésre áll. 99

28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve


14

(23)100 A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, valamint az élővizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető, építési engedély csak akkor adható, ha a telkek a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. Használatbavételi engedély kiadásának előfeltétele a közcsatorna csatlakozás megléte. (24)101 A csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. (25)102 Új villamosenergia (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) és vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni vagy kiváltást építeni, további közműveket (telken belüli bekötéseket) is csak föld alatti elhelyezéssel szabad. (26)103 A középnyomású gázelosztás miatt telkenként egyedi nyomáscsökkentők elhelyezése szükséges. A nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (27)104 Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmény (antenna) elhelyezése építési engedély alapján történhet. (A rendelet hatálya alá tartozó területen belül vezeték nélküli közcélú létesítmény elhelyezése csak az általános szabályok betartásával lehetséges. Közcélú antenna elhelyezésének építési engedély kérelméhez a Sugárbiológiai Intézet szakvéleményét is csatolni kell.) Raktárvárosi (8105.jelű) út menti területekre vonatkozóan: (28)105 A Raktárvárosi út menti területen építési engedélyt kiadni csak a zárt csatornahálózat megépítését és használatbavételét követően, az arra való rákötés kötelezése mellett szabad. (29)106A csapadékvizek csak a záportározókon keresztül vezethetők be élővízbe. A Raktárvárosi út menti területen a csapadékvizek gyűjtésére 5000 m2-t meghaladó nagyságú építési telkek esetében telkenként szabvány szerint méretezett záportározó létesítendő. 5000 m2-nél kisebb telkek esetében a csapadékvizeket az adott telek területén belül is el lehet szikkasztani. Több telek csapadékvizei a tulajdonosok megállapodása alapján létesített közös záportározó műtárgyba is vezethetők. Égett-völgy területére vonatkozóan: (30)107 a) A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget lehetőség szerint a közüzemi hálózatról biztosítani lehessen. A közüzemi hálózat kapacitását meghaladó mértékű tüzivíz igényeket tartalék oltóvíz tározó létesítésével kell biztosítani. b)108 Huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló funkció a szennyvíztisztító védőtávolságán belül nem helyezhető el. A Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területre vonatkozóan: (31)109 A tervezési területen építési engedély csak a teljes közműellátás igénybe vételével adható. (32)110A ”vizes” létesítményeket csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad kivitelezni, illetve felújítani, üzembe helyezni. (33)111A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. (34)112A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy azok a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolságra nem lehetnek. (35)113A csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni. 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 102 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 103 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 104 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 105 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 106 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 107 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 108 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 109 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 110 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 111 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 112 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 113 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 100 101

15


(36)114Az ingatlanok csapadékvíz elvezetését úgy kell megoldani, hogy az adott ingatlanon keletkező csapadékvíz ne folyhasson a szomszédos ingatlanokra, illetve közterületekre. Az ingatlanok területére eső csapadékvizek elszikkasztásáról telken belül kell gondoskodni. A csapadékvíz szikkasztó műtárgy létesítése engedélyköteles. (37)115A javasolt patak-meder korrekció csak vízjogi létesítési engedély alapján kivitelezhető. (38)116A javasolt tó megvalósítása esetén, a megfelelő vízháztartásához a szükséges folyamatos vízutánpótlásról gondoskodni kell. (39)117Új villamosenergia (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) és vezetékes hírközlési hálózatot létesíteni, további közműveket (telken belüli bekötéseket) is csak föld alatti elhelyezéssel szabad. (40)118A középnyomású gázelosztás miatt telkenként egyedi nyomáscsökkentők elhelyezése szükséges. A nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. (41)119Az építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, közművek és védősávjuk területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védősávja már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. A Tó Park területére vonatkozóan: (42)120, 121 - hatályát vesztette (43)122, 123 - hatályát vesztette A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (44124 A területen jelenleg működő ellátó közműhálózatok mindaddig üzemben tarthatók, amíg a területen az új úthálózatnak megfelelő és a közmű előírásokat teljesítő hálózatok létrejönnek. (45)125,126 - hatályát vesztette (46)127A kialakításra kerülő új telkeknél a külön telkenkénti vízmérő helyet biztosítani kell. (47)128A tervezett új beruházások, bővítések megvalósításakor a korszerűtlen közműhálózatokat ki kell cserélni. (48)129Egyes termelési technológiáknál esetleg előforduló ipari szennyvizek tisztítását az üzem területén belül, saját tisztító berendezéssel kell a megengedett tisztasági fokra kezelni, amely kezelt szennyezettség feleljen meg a közcsatornához való csatlakoztatás minőségi előírásainak. (49)130Villamos energia ellátás vezetékeit a tervezési területen belül, mindenütt földkábellel kell megoldani. A jelenlegi légvezetékek fokozatosan megszüntetendők. Az ellátó hálózat vezetékei csak a végleges úthálózat területén vezethetők. (50)131Amennyiben az új közműrendszer kiépítése szakaszosan történik, a régi és új rendszer kapcsolatát az átépítések alatt is biztosítani kell. (51)132A területen helyenként működő kutakat tilos bármilyen formában összekötni a vezetékes vízrendszerrel. Napliget szabályozási terve területére vonatkozóan: 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 116 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 117 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 118 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 119 5/2007. (III.1.) rendelet szerint kiegészítve 120 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 121 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 122 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 123 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 124 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 125 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 126 Hatályon kívül helyezte a 35/2012.(X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 127 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 128 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 129 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 130 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 131 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 132 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 114 115


16

(52)133 Az M-5/4. számú, Napliget szabályozási terve területén a) A csapadékvizek visszatartását, az összegyűjtött és tározott vizek öntöző vízként történő hasznosítását az egyes ingatlanok területén belül kell biztosítani. b) A közlekedési területek csapadékvizeinek elvezetésére nyílt árkos rendszert kell kiépíteni. Szabadházi-hegy I. ütem (Szabadházi út - Mecsek utca – Pilis utca - Villányi út délnyugati oldalán lévő telkek (7741-7768/2 hrsz) 10152/40 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Somlyói út – Zengő utca – Zengő utca nyugati oldalán fekvő telkek (7662/2-7692 hrsz) 0136 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Égettvölgyi út) területére vonatkozóan: (53) 134Az építési övezetbe tartozó ingatlanok területére eső csapadékvizek elszikkasztásáról telken belül kell gondoskodni. A telken keletkező csapadék visszatartása érdekében 25 m 2 vízszintes tetőfelületi vetületként (zöldtető kialakítása esetén 50 m 2-enként) valamint 25 m 2 burkolt felületként 1 m3 esővíztároló (ciszterna) kialakítása szükséges. 135 (54) Közművekre vonatkozó előírások: - A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. - A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolság ne legyen. - A területen biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának lehetőségét. - Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően biztosítsa a tűzoltási felvonulási területet. - A felszíni csapadékvizek elvezetésére és a vízelvezető rendszerek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani. KÖZMŰVEK

136

Hosszúréti patak és környéke - Árpád utca - 2246 hrsz.-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz.-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően. 10/A. § A közművekre vonatkozó általános előírások: (1) A település bel- és külterületén lévő, illetve azt érintő közművezeték hálózatok, azok műtárgyai és meghatározott tilalmak és korlátozások érvényesek. (2) A meglévő közműhálózat védelmét biztosítani kell, szükség esetén szakfelügyelet igénylésével. (3) A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. (4) A közműhálózatot közterületen kell megépíteni a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása mellett az MSz 7487/2. sz. szerint. (5) A megvalósításra kerülő új létesítményeket teljes közművesítéssel kell ellátni. (6) A közműhálózatok, közműépítmények védőtávolságát közterületen, vagy közmű üzemeltető telkén belül kell biztosítani. Ettől eltérő esetben – ha a vezeték és a védőtávolság magánterületre esik – a közművezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni. (7) Amennyiben csak a védőtávolság esik magánterületre, azt csak az építési engedély kiadásánál kell figyelembe venni. (8) A közművesítésre kerülő telkeknek a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell csatlakozni. Közműhiányos ingatlant ellátó, más telkén átvezetett bekötővezeték nyomvonalára a szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. A szolgalmi jogot és a szükséges védőtávolságot az építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni.

49/2009.(XI. 25.) rendelettel kiegészítve 11/2010.(IV.22.) rendelettel kiegészítve 135 11/2010.(IV.22.) rendelettel kiegészítve 136 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 133 134

17


(9) Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, útrekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról gondoskodni kell. Vízellátás: (10) A beépítésre szánt területen építési engedély csak a vezetékes vízellátás ingatlanra történő bekötését követően adható. (11) Házi vízbekötés csak az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra való rákötést követően engedélyezhető. (12) A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendeletben foglalt OTSZ szerint a hálózaton biztosítani kell. (13) Az ivóvízhálózaton a védeni kívánt létesítménytől max. 100,0 m megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. (14) Védőtávolság a MSz 7487/2 szerint Ivóvízvezeték (épület alapjától) - D 300 mm-ig 3,0 m Szennyvízelvezetés (15) A tervezett létesítményeket az ingatlanok elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötése után lehet megépíteni. (16) Csapadékvizet a szennyvízelvezető hálózatba vezetni tilos. (17) Védőtávolságok Gravitációs csatorna (épület alapjától) 3,0 m Csapadékvíz elvezetés – vízrendezés (18) A tervezett létesítmények területéről lefolyó csapadékvizet a Hosszúréti patak Törökbálinti mellékágába (befogadó) kell vezetni. (19) A patak és az Árpád, illetve Bajcsy-Zsilinszky utca között a terepet rendezni kell, a lefolyástalan területeket fel kell tölteni. (20) A parkolók területéről lefolyó vizet olaj-iszapfogó közbeiktatásával kell a befogadóba vezetni. (21) A területen bármilyen jellegű tereprendezési munka csak építési hatósági engedély alapján végezhető. (22) Védőtávolságok Csapadékcsatorna (épület alapjától) 3,0 m Villamosenergia-hálózatok (23) A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld alatti kábelhálózatok, föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a hatályos törvényerejű rendeletekben, továbbá a MSz 151, a MSz 172 és a MSz 7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek. - A föld feletti 20 kV-os szabadvezetékek esetében - belterületen (kettős felfüggesztés esetében) 2,5 - 2,5 m a nyomvonal mindkét oldalán a szélső vezetékektől mérve. A biztonsági sáv mértéke tehát a nyomvonal tengelyétől mindkét oldalon: - belterületen 1 m kartáv + 2,5 m = 3,5 m - A föld alatti 20 kV-os és 0,4 kV-os villamos kábel, jelzőkábel, vagy táv- és hírközlési alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed. (24) 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, darus teherautóval történő megközelítést, oszlopállomás és önálló épület esetében a körüljárhatóságot és itt 5,0 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. (25) A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó hatályos törvények, illetve szakági rendeletek előírásait. (26) Új hálózat kiépítése csak földkábellel történhet. Távközlési hálózatok (27) A távközlési hálózatok, földalatti kábelek és alépítmények a vonatkozó hatályos távközlési törvény értelmében, valamint a MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.


18

(28) Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat kiépítésével és megszakító létesítmények telepítésével kell megoldani. (29) A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a terület 100%-os ellátását kell szolgálnia. (30) A távbeszélő állomásokhoz csatlakozó elosztóhálózatok részére a gyalogos közlekedés területsávjában kell helyet biztosítani. (31) Újabb nyilvános távbeszélő állomást a tervezett közintézmények utcai frontján kell elhelyezni. (32) Légvezetékes távközlési hálózat a szabályozási területen nem építhető. Gázvezeték hálózatok (33) Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáz-nyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit a hatályos törvényerejű rendeletek, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487/2. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzíti: - nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m - középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m - nagyközép/középnyomású körzeti nyomásszabályozó berendezésnél 15,0x15,0 m-es terület (34) Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 1,0-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

A zöldfelületekre vonatkozó előírások 11. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják. (2) Beépítésre szánt területen, közlekedési és közműterületen, egyéb területen új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni. (3) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműterületet, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (4) A telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. (5) A telken belül kötelezően fásítandó telekrészen belül legfeljebb 8%-os területi arányban helyezhető el építmény, és egyéb burkolt felület. (6) A szabályozási terven, vagy SZT-ben telken belül jelölt kötelezően kialakítandó védőzöld sáv és/vagy kötelezően fásítandó telekrész kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. (7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni. (8) Fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló rendelete alapján végezhető. (9) Az egyes övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. (10)137A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága - 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a; - 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a; - 100-200 cm-es vastagságú talajtakarás esetén, a felület 75 %-a; - 200 cm-es vastagságú talajtakarás felett, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe. b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) alkalmazása esetén: - a gyeprácsos talajborítás (műanyag elemes) 20%-a, - a gyephézagos talajborítás (beton elemes) 10%-a 137

36/2005. (XII. 09.) rendelettel módosítva

19


számítható be a zöldfelületi fedettségbe. (11) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki. (12) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett területfelhasználás-változás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

A Tükörhegy IV. területére vonatkozóan: (13) 138 A Tükörhegy IV. területen a közutak építési területén a legalább 16 m széles utcákban, a közművezetékek védőtávolságainak betartása mellett az utca mindkét oldalán fásított zöldsávot kell kialakítani, illetve fenntartani. A 16 m-nél keskenyebb, de min. 12 m széles lakóutcákban a közút építésével, rendezésével (pl. közművesítés, burkolatcsere, útszélesítés) egyidejű beruházásként legalább egyoldali, ültető-gödrös utcafásítást, vagy fásított zöldsávot kell megvalósítani. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (14) 139 A telken belül kötelezően kialakítandó védőzöld sávok létrehozásánál a telek külső része felé eső 10 m-es sávban legalább 6 m magasra megnövő fákat kell telepíteni, amelyek 2/3-át a téli és nyári fedettség biztosítása érdekében örökzöldekből kell kialakítani. A védősáv fennmaradó részén legalább 3 m-re megnövő intenzív cserjeborítást kell alkalmazni, amelyek minimum 2/3-át örökzöldekből kell kialakítani. Raktárvárosi út menti területre vonatkozóan: (15) 140 Új beépítésű telkeken a telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-re után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronájú fát kell elültetni. (16)141 A Raktárvárosi út menti terület határain és a szabályozási terven jelölt telekhatárokon Ü-3-as ültetési kötelezettséggel háromszintes növénysáv telepítendő. A háromszintes ültetési kötelezettség lombhullató fa, áttelelő lombú cserje és gyep/talajtakaró szinteket jelöl. (17)142 Új közterületeken gépjármű közlekedésre tervezett utak kialakításánál két oldali fasor telepítendő legalább 30db/100fm kétoldali – azaz 15db/100 fm egyoldali sűrűséggel. Gyalogos forgalomra tervezett utakon egyoldali fasor telepítendő 20db/100fm sűrűséggel. Látványvédelmi szempontok miatt a Szabályozási Tervlapon jelölt helyen telken belül telepítendő fasor – kötelező jelleggel, 20 db/100 fm sűrűséggel. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (18)143A területen Meglévő, kialakult és értékes faállomány a várható beruházások, építkezések során megóvandó. (19)144Az egyes telkeken belüli meglévő, vagy a jövőben telepítendő növényállomány telepítése és fenntartása a telek tulajdonosának kötelezettsége. Jázmin utca és környéke szabályozási tervének területének vonatkozásában: (20)145A Diósdi út nyugati oldalán az M-5/2. jelű szabályozási terven jelölt helyen környezetvédelmi és morfológiai okokból többszintes növényállományt kell kialakítani és fenntartani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Módosította a 21/2005.(IX. 23.) rendelet 2005.09.23-i hatállyal. 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 140 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 141 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 142 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 143 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 144 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 145 32/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve 138 139


20

Közterületek 12. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a szabályozási terven, vagy SZT-n jelölt szabályozásokat végre kell hajtani. (2) A közterületek rendeltetésszerű illetve ettől eltérő használatáról a hatályos jogszabályok és külön önkormányzati rendelet intézkedik. (3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni. (4) A közterületeken csak a közterület övezeti besorolásának megfelelő építmények helyezhetők el, és azok is csak akkor, ha az adott övezetre vonatkozó egyéb szabályok betarthatóak. Hirdető-berendezések és reklámok elhelyezése közterületen vagy közterületről látható módon 13. § (1) Törökbálint területén a hirdető berendezések és reklámok elhelyezésének és létesítésének engedélyezésénél az ebben a tárgyban hozott helyi rendelet szabályai szerint kell eljárni. (2) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. Az építési övezetek és övezetek felosztása 14. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az építési övezeteknek és övezeteknek az alábbi főbb csoportjait jelöli ki: - Beépített, illetőleg beépítésre szánt területek építési övezetei. - Beépítésre nem szánt területek övezetei.

IV. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI ÉS RÉSZLETES ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI A beépítésre szánt területek övezeti beosztása 15. § (1) Törökbálint igazgatási területének beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Kisvárosias lakó építési övezet (jele KL, 146Lk-A ). b) Kertvárosias lakó építési övezetek (jelük KEL-1, 147Lke-1, 148Lke-1A, 149Lke-1B, KEL-2, 150Lke2, 151Lke-2A, KEL-3, KEL-4, KEL-5, KEL-6, KEL-7, 152,KEL-8, KEL-9, 153Lke-9/A, 154Lke-11, 155Lke-12, 156Lke-13, 157Lke-14, 158Lke-15). c) Falusias lakó építési övezet (jele FL). d) Településközpont vegyes építési övezet (159Vt-1, 160Vt-1A, 161Vt-1B, 162Vt-1C, 163Vt-1D, TV-2, 164Vt-2A, 165Vt-2B, 166Vt-2C, 167Vt-2D, 168Vt-3,169TV-4, 170Vt-4). 32/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 148 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 149 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 150 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 151 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 15221/2005.(IX.23.) rendelettel kiegészítve 153 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 154 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 155 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 156 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 157 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 158 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 159 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 160 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 146 147

21


e) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetek (jelük 171KG-1, KG-2, KG-3, 172KG-4, 173Gksz-4/A, 174KG-5, 175Gksz-5/B, 176KG-6, 177KG-6-1, KG-8, 178Gksz-9). f) Ipari gazdasági építési övezetek (jelük IG-1, IG-2, 179Gip-3, 180Gip-4, IG-5, IG-6, 181Gip-7(182IG7), 183Gip-8. g) Üdülőházas üdülőterület: (jele: ÜÜ). h) Hétvégiházas üdülő építési övezet (jele HÜ-1, 184Üh-2, 185Üh-2/A ,186HÜ-3, 187Üh-4). i) Különleges területek építési övezetek (jelük SP, JZ-1, 188K-JZ-3(189JZ-3), 190K-JZ-4(191JZ-4), 192K-PP, T, B és HT, GYT,193Keü) Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre vonatkozóan: (2)194 A rendelet hatálya alá tartozó terület beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Településközpont vegyes építési övezet (jele Vt-2 -OTÉK módosítás előtt TV-2-). b) Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezetek (jelük Gksz-6 -OTÉK módosítás előtt KG-6- és Gksz-7 -OTÉK módosítás előtt KG-7-). c) Különleges építési övezet (jele Ksr). Hosszúréti patak és környékének (Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület) területére vonatkozóan: (3)195 A rendelet hatálya alá tartozó terület beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Településközpont vegyes építési övezet jele Vt-2E, Vt-2B, Vt-3. b) Különleges építési övezet jele Ksp-1. A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervének területére vonatkozóan:

5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 1635/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 164 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 165 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 166 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 167 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 168 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 169 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 170 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 171 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 172 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 173 33/2009. (VI.29.) rendelet szerint kiegészítve – Anna-hegy térsége szabályozási terven 174 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 175 33/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 176 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 177 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 178 32/2009. (VI.29.) rendelet szerint kiegészítve – Jázmin utca és környéke szabályozási terven 179 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve 180 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 181 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 182 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 183 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 184 11/2010.(IV.26.) rendelettel kiegészítve 185 33/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 186 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 187 17/2010.(VI.25.) rendelet szerint kiegészítve 188 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 189 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 190 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 191 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 192 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 193 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 19428/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 195 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 161 162


22

(4)196 A Vízipark és üdülőterület szabályozási tervéhez tartozó terület beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Kertvárosias lakó építési övezet (jelük: Lke-2 -OTÉK módosítás előtt KEL-2-). b) Üdülőházas üdülő építési övezet (jele: Üü -OTÉK módosítás előtt ÜÜ-). c) Különleges építési övezet (jele: Kvp -OTÉK módosítás előtt VP-). A volt honvédségi lőszerraktár területére vonatkozóan: (5)197A volt honvédségi lőszerraktár területének szabályozási tervéhez tartozó terület beépített, illetőleg beépítésre szánt része az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) Településközpont vegyes építési övezetek (jelük: Vt-5/a és Vt-6). b) Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek építési övezetei (jelük: Gksz-4; Gksz-4/a; Gksz-9 és Gksz-10). c) Különleges építési övezetek (jelük: Kok és Ksr). A Tó Park szabályozási szabályozási tervének területére vonatkozóan: (6)198, 199 - hatályát vesztette Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.-Óvoda u. által határolt területre vonatkozóan: (7)200A Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.-Óvoda u. által határolt terület beépített, illetőleg beépítésre szánt részei a kertvárosias lakóterületi építési övezetbe (jele: Lke-2 -OTÉK módosítás előtt KEL-2-); a településközpont vegyes építési övezetbe (jele: Vt-2 -OTÉK módosítás előtt TV-2-); és a különleges építési övezetbe (jele: Kjz-1 -OTÉK módosítás előtt JZ-1) tartoznak. 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt területre vonatkozóan: (8)201A 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt terület beépített, illetőleg beépítésre szánt részei a kertvárosias lakóterületek építési övezeteibe tartoznak (jelük: Lke-4 -OTÉK módosítás előtt KEL-4-, és Lke-10) LAKÓ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Lakóövezetek általános előírásai 16. § (1) A lakó építési övezetek jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, azonban az OTÉK előírásai szerint, a TÉSZ övezeti előírásai alapján más elsődleges funkciójú építmény, épület is elhelyezhető az övezet telkeinek területén. (2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és lakóépülettel már rendelkező építési telken is engedélyezni kell az építést, ha a régi helyett új lakóépület épül és az összes egyéb előírás betartható. (3) Az építési övezetekben az előkertek mélységét elsősorban az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében kialakult beépítés, akkor az előkert mélysége 5 m, amely szabályozási tervben tovább növelhető. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön, kivéve ahol az övezeti előírás másként rendelkezik. (4) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telkeknél az OTÉK szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor a 40 m-en túli telekrész (házi kert) nem építhető be, nem tekinthető építési helynek, azaz ez a távolság az építési telek hátsókerti építési határvonalának felel meg, kivéve ahol az övezeti előírás másként rendelkezik. Meglévő nyeles telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (5) Az építési övezetekben általában egy építési telken legfeljebb egy lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási

22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 198 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 199 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 200 28/2009. (VI.12.) rendelettel kiegészítve 201 29/2009. (VI.12.) rendelettel kiegészítve 196 197

23


engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. Kivételt képeznek ez alóla szabály alól a KL jelű építési övezetbe tartozó lakótelkek, ahol egy telken több lakóépület is elhelyezhető (6) A lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 25-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg a tényleges építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (7) Az egyes lakótelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (8) A lakóövezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. A KL jelű lakóövezet (Meglévő kisvárosias, kislakótelepes, soklakásos társasházas lakóterületek) 17. § KL

SZ K

35 SZT

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabályozási Szabadon álló terv szerinti 30 35 Kialakult (K) (SZT) (2) Az építési övezetben lakóépületek, illetve az OTÉK 12. §-ának (3) bekezdésében szereplő 1. pontjában megjelölt funkciójú épületek helyezhetők el. (3) Amennyiben az adott építési telek beépítésére további igény merülne fel, és az építési telek beépítettsége lehetővé teszi a további beépítést, akkor az általános szabályokon túl, az alábbi feltételek betartásával kell eljárni: a) Ha a beépítés új lakás létesítését eredményezi, akkor a beépítés előfeltétele a teljes körű közműellátás biztosítása. b) A lapostetős meglévő épületeken magastető létesíthető, de ebben az esetben az adott építési övezetben kialakult tényleges építménymagassági értéket max. 1 m-rel haladhatja meg az új építménymagassági érték. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Lk-A jelű lakóövezet (Akácos utca menti lakóterület) 17/A.§ 202Az

Lk-A

Z 350

50

1,0 3,5-6,0

40 50

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb

Legkisebb

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb

Beépítési

202

32/2009.(VI. 29.) rendelettel kiegészítve


24

mó d

Területe (m2)

Zöldfelületi arán y (%)

Építménymaga sság (m)

Beépítettség (%)

Szintterületi Terepszint alatti Építménymutat beépítetts mag ó ég assá (m2/m (%) g 2) (m) Zártsorú 350 40 3,5 50 1,0 50 6,0 (2) Az építési övezetben kizárólag egylakásos lakóépület és a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben építési munkát csak jelen rendelet 13/A.§-ában szereplő partfal stabilizálást követően lehet végezni. (5) Új épületet csak a TÉSZ mellékletében szereplő M-5/2. szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül lehet elhelyezni, a gerincvonal az építési hely közterület melletti határával hozzávetőlegesen párhuzamos legyen. (6) Magastető hajlásszöge 35 és 45° közötti értékkel létesítendő. A KEL-1 jelű lakóövezet (Kialakult vegyes beépítésű, tervezetten intenzív kertvárosias lakóterületek) 18. § KEL-1

Z 7,5

30 700

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Zártsorú 700 50 30 7,5; de minimum 6,0 (2) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége 10 m. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetben különleges feltéttelek teljesítése esetén a zártsorú beépítésen kívül oldalhatáron álló és szabadonálló beépítés is engedélyezhető. (5) Az építési övezetben oldalhatáron álló beépítés csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; - az engedélyezési tervben bizonyítani lehet az épület zártsorúvá (hézagosan zártsorúvá) való továbbfejleszthetőségének lehetőségét is; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. (6) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy - 203 - a telek legkisebb szélessége legalább 22 m; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (7) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (8) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az Lke-1 jelű lakóövezet (kialakult beépítésű, tervezetten intenzív kertvárosias lakóterületek) 18/A. § 204

203 204

27/2002.(IX.20.) rendelettel törölve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve

25


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zárt sorú) Z 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 6,0 700 Az építési telek legkisebb területe (m 2) építménymagasság (m) (2) Az építési telek legkisebb területére meghatározott érték új telek kialakítása esetén kötelező. Meglévő telek beépítése – az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartása mellett – akkor is engedélyezhető, ha annak területe nem éri el az övezetre meghatározott értéket. (3) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége 10 m. (4) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13 §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3. és 4. pontjaiban és az OTÉK 13 §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3. és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (5) A területen különleges feltételek teljesülése esetén a zártsorú beépítésen kívül oldalhatáron álló és szabadonálló beépítés is engedélyezhető. (6) A területen oldalhatáron álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 14 m, - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását, (7) A területen a szabadon álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m, - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (8) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Az Lke-1A jelű lakóövezet (kialakult beépítésű kistelkes kertvárosias lakóterület) 18/B. § 205

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (szabadon álló) S 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m2) 6,0 500 építménymagasság (m) (kialakult) (2) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13 §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3. és 4. pontjaiban és az OTÉK 13 §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3. és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) A területen oldalhatáron álló beépítést is lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége nem éri el a 18 m-t, - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását, (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Az Lke-1B jelű lakóövezet (új beépítésű, kertvárosi lakóterület) 18/C. § 206

205 206

5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve


26

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (szabadon álló) S 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 6,0 700 Az építési telek legkisebb területe (m2) építménymagasság (m) (2) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége 18 m. (3) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13 §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3. és 4. pontjaiban és az OTÉK 13 §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3. és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A KEL-2 jelű lakóövezet (Kialakult vegyes beépítésű kertvárosias lakóterületek) 19. § O 25 700 207vagy a (7) KEL-2 K bekezdés szerint (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló 700 208vagy a (7) 50 25 Kialakult (K), de max. 5,0 bekezdés szerint (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (4) Az építési övezetben kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (7)209A Régi vasút sor – Bajcsy-Zsilinszky utca – Bajor Gizi utca – Határ út – Kazinczy Ferenc utca által határolt területen található még meg nem osztott, minimum 800 m2 területű, két közterülettel határos, átmenő építési telkek az övezeti minimumtól eltérően két közelítően azonos paraméterű telektestre megoszthatók. (8)210 Az M-5/2. szabályozási terv területén a Tulipán utca északi oldalán található ingatlanokon az építési övezet területén a terepszint alatti beépítés max. 25%, a minimális építménymagasság 3,5 m, a szintterületi mutató max. 0,4 m 2/m2 lehet. 211 Lke-2 jelű lakóövezet (kialakult beépítésű kertvárosias lakóterület) 19/A. §

27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 209 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 210 32/2009.(VI. 29.) rendelettel kiegészítette 211 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 207 208

27


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (oldalhatáron álló) 0 25 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 5,0 700 Az építési telek legkisebb területe (m 2) építménymagasság (m) (2) Az építési telek legkisebb területére meghatározott érték új telek kialakítása esetén kötelező. Meglévő telek beépítése – az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartása mellett – akkor is engedélyezhető, ha annak területe nem éri el az övezetre meghatározott értéket. (3) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13 §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3. és 4. pontjaiban és az OTÉK 13 §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3. és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) A területen különleges feltételek teljesítése esetén szabadonálló beépítés is engedélyezhető, ha egyidejűleg fennáll, hogy a) a telek legkisebb szélessége legalább 18 m, a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Lke-2A jelű lakóövezet (kialakult beépítésű kertvárosias lakóterület) 19/B. § 212

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (oldalhatáron álló) 0 25 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb K 700 Az építési telek legkisebb területe (m 2) építménymagasság (m) (kialakult) (2) Az építési telek legkisebb területére meghatározott érték új telek kialakítása esetén kötelező. Meglévő telek beépítése – az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartása mellett – akkor is engedélyezhető, ha annak területe nem éri el az övezetre meghatározott értéket. (3) A területen a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13 §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3. és 4. pontjaiban és az OTÉK 13 §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3. és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) A területen a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h) és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A KEL-3 jelű lakóövezet (Az Ófalu és a Festung meglévő hagyományos, tervezetten kertvárosias lakóterületei) 20. § KEL-3

O K

30 K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló Kialakult (K) 50 30 Kialakult (K), de max. 5,0 212

5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve


28

(2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (4) Az építési övezetben kizárólag jellegében utcára merőleges tetőgerincű épület, építmény engedélyezhető. Ettől az előírástól csak az adott telek közvetlen szomszédságában már kialakult, eltérő beépítési állapot esetén lehet eltekinteni. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-4 jelű lakóövezet (Kialakult ikerházas beépítésű kertvárosias lakóterületek) 21. § KEL-4

IKR K

25 550

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Ikres 550 50 25 Kialakult (K), de max. 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., és 4. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., 3., és 5. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (3) Az építési övezetben kialakult beépítés fenntartható, de bármely 5,0 m-nél nagyobb építménymagasságú épület teljes elbontása után már csak legfeljebb 5,0 m építménymagasságú épülettel történő új építés engedélyezhető. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-5 jelű lakóövezet (A Rudák telep kialakult csoportházas kertvárosias lakóterülete) 22. § KEL-5

CS K

K K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Csoportos Kialakult (K) 50 Kialakult (K) Kialakult (K) (2) Az építési övezetben a legfeljebb egylakásos lakóépületen kívül más funkciójú épület nem helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-6 jelű lakóövezet (A Tükörhegy II. megvalósulás alatt lévő lakóterületei) 23. §

29


KEL-6

RRT RRT

RRT RRT

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes Részletes Részletes Részletes rendezési Részletes rendezési rendezési rendezési rendezési terv terv szerint terv szerint terv szerint terv szerint szerint (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (2) Az építési övezetben a 15/1996. (VII. 09) számú rendelettel módosított 20/1995.(VII. 27.) számú önkormányzati rendelet alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-7 jelű lakóövezet (A Tükörhegy III. megvalósulás alatt lévő lakóterületei) 24. § KEL-7

RRT RRT

RRT RRT

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes Részletes Részletes Részletes rendezési Részletes rendezési rendezési rendezési rendezési terv terv szerint terv szerint terv szerint terv szerint szerint (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (2) Az építési övezetben a 6 /1998. (III. 30.) számú rendelettel módosított 19/1996. (IX.05.) önkormányzati rendelet alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KEL-8 jelű lakóövezet (A Tükörhegy IV. lakóterület) 24/A. § 213,

KEL-8 (1)

SZ 5,0

20 1200

214Az

építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési övezetben a kialakítható legnagyobb telekméret: 1500 m2. Az építési telek

A beépítésnél alkalmazható

Beépítési mód

szabadonálló

Legkisebb Területe (m2) 1200

Legkisebb Zöldfelületi arány (%) 70

Legnagyobb Beépítettség (%) Építménymagasság (m) 20 5,0

(2) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (3) 215Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos és kizárólag lakó funkciójú épületek helyezhetők el. 213

214

21/2005.(IX.23.) rendelettel kiegészítve Módosította a 43/2009.(IX.30.) rendelet 2009. október 1-jei hatállyal.


30

(4) Az építési övezetben az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában meghatározott melléképítmények közül csak az a.), b.), c-), d.) e.) f.) g.) h.) pontban felsorolt funkciók helyezhetők el. (5) Azok a telkek, amelyek a Bem József utcával (hrsz: 3433) és a 4441 hrsz-ú úttal egyaránt közvetlenül érintkeznek, és feltárhatók, azoknak kötelező építési vonala a 4441 hrsz-ú úttól 7,0mre van.” (6) Az építési övezetben a legkisebb oldalkert mérete 3,0 m. Az Lke-8 jelű lakóövezet (Tükörhegy 4. ütem) 24/A. § (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló Az új építési telek legkisebb területe (m2) 1.200 Az új építési telek legkisebb szélessége (m) Az új építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 20 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 20 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 0,5 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 70 Az előkert mérete (m) 7,0 Az oldalkert legkisebb mérete (m) 3,0 A hátsókert legkisebb mérete (m) (2) Legfeljebb kétlakásos és kizárólag lakófunkciójú épületek helyezhetők el. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; föld alatti elhelyezésű közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el. (4) A telek beépített területe legfeljebb 300 m 2 lehet. (5) Azok a telkek, amelyek a Bem József utcával (hrsz: 3433) és a 4441 hrsz-ú úttal egyaránt közvetlenül érintkeznek, és feltárhatók, azoknak kötelező építési vonala a 4441 hrsz-ú úttól 7,0 m-re van. (6) Az SZT-n jelölt telken belüli védőzöldsávot épület legfeljebb 5,0 m távolságra közelíthet meg. (7) A legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. A KEL-9 jelű lakóövezet (Törökbálint tervezett egyéb új lakóterületei) 25. § SZ 25 KEL-9 5,0 900 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 900 50 25 5,0 (2) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 20 m-nél, legkisebb mélysége pedig legalább 40 m kell legyen. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 13. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban és az OTÉK 13. §-ának (3) bekezdésében szereplő 2., és 3. pontjaiban felsorolt egyéb funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 215

Kiegészítette a (3)-(6) bekezdéssel a 43/2009.(IX.30.) rendelet 2009. október 1-jei hatállyal.

31


(6)216Az M-5/2. szabályozási tervlapon jelölt terepszint alatti építési helyen belül kizárólag vendéglátás és borkereskedelmi célú pince helyezhető el. Telkenként legfeljebb 2 db pince építhető, egyenként max. 6,0 m szélességben. (7)217Az M-5/2. szabályozási terv területén a Diósdi út és az Akácos utca között új beépítéshez az építészeti-műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell talajmechanikai szakvéleményt. (8)218Az M-5/2. szabályozási terv területén a Diósdi úttól dél-nyugatra, a Jázmin utcától dél-keletre fekvő területen a terepszint alatti beépítés max. 30%, a minimális építménymagasság 3,5 m, a szintterületi mutató max. 0,5 m 2/m2 lehet. 219 Az Lke-9/A jelű lakóövezet (Törökbálint tervezett egyéb új lakóterületei) 25/A.§

Lke-9/A

SZ 900

25

0,5 3,5-5,0

50 25

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

Beépítési mód

Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

Legkisebb Zöldfelületi Építményarány (%) magasság (m)

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti (%) mutató beépítettség (m2/m2) (%)

Építménymagasság (m)

Szabadon álló 900 50 3,5 25 0,5 25 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. (3) Az M-5/2. szabályozási tervlapon jelölt terepszint alatt beépíthető területen elhelyezkedő pincék kizárólag vendéglátás és borkereskedelmi célra hasznosíthatók. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Az Lke-10 jelű kertvárosias lakó építési övezet (jelentős zöldfelületi fedettségű lakóterület övezete) 25/B. § (1) 221Az építési övezet paraméterei: 220

Beépítési mód

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 15 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 15 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 60 (2) Az építési telkeken legfeljebb kétlakásos lakóépület; a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, továbbá kivételesen a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény; sportépítmény; a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) Az építési telek területének minden megkezdett 5.000 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető a (2) bekezdésben meghatározott rendeltetések közül. (4) Az előkert mélysége (közúttól és magánúttól egyaránt) legalább 5 m; magán gyalogúttól legalább 7,5 m. Az oldalkert legkisebb mérete 3 m, a hátsókert legkisebb mérete 10 m. Az építési

32/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 32/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 218 32/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 219 32/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 220 29/2009.(VI.12.) rendelettel kiegészítve 221 Módosította a 24/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 2012. V. 26-i hatállyal. 216 217


32

(5)

(6)

(7)

(8)

(9) (10)

(11) (12)

(13)

határvonal meghatározásánál az Lke-4 jelű övezet határától legalább 10 m távolságot meg kell tartani. Telekbejáratot létesíteni a Séta utca, illetve annak erdő melletti folytatásáról nem lehet. A magánutakat csak közforgalom elől el nem zárt módon lehet kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg meglévő kapu helyett állandó, korlátozás nélküli bejárást lehetővé tevő műszaki megoldást lehet csak alkalmazni, azaz a terület nem zárható le. Az építési övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott új, a jelenlegi út kiegészítésére, vagy helyettesítésére szolgáló magánút kialakításának előírásai: a) A magánút műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. b) A magánút kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. c) A magánút telkének legkisebb szélessége több telek kiszolgálása estén minimum 10,5 m, maximum 5 telek kiszolgálása esetén minimum 8 m, legnagyobb esése maximum 15 % lehet. Járműforgalom elől elzárt magán gyalogút legkisebb szélessége 3,0 m. Az építési helyeket keresztező, vagy azon belül lévő infrastruktúra-területeket (belső használatú utak, közművek nyomvonalát és/vagy védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett út, közmű úgy kerül kiváltásra és/vagy megszüntetésre, hogy az új nyomvonal és/vagy védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. Az építési telek legalább 50%-án összefüggő, egységes és intenzív, többszintű növényállományt kell telepíteni és fenntartani. Ennek a védelmi funkciójú, intenzív telepítésű többszintes növényállománynak a kialakítása során, az erre a célra kialakított területrész legalább 60%-án erdő jelleggel őshonos fákat, 30%-án őshonos cserjéket kell telepíteni. A kialakítás kertépítészeti terv alapján történhet. Az épületek használatbavételének előfeltétele az előírt zöldfelületek megvalósítása. A közművek csak térszín alatti elhelyezéssel alakíthatók ki. A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az építési telkeken a csapadékvizeket vagy a telken belül kell elszikkasztani, vagy telken belüli nyíltfelszínű, vagy zárt csapadékvíz tározóban kell ideiglenesen tározni, amelyből a hatóságok által meghatározott késleltetéssel és intenzitással lehet a befogadó nyílt árokba továbbvezetni. Az építési övezetre a TÉSZ 16.§ (3) és (4) bekezdésében rögzített általános előírások nem vonatkoznak. 222 Az Lke-11 jelű lakóövezet (Jázmin utca térségében lévő zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/C.§ Lke-11

Z 350

30

0,6 3,5-5,0

50 40


Beépítési mód


A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Zöldfelületi Építményarány (%) magasság (m)

Beépítettség (%)

Legnagyobb Szintterületi Terepszint alatti mutató beépítettség (m2/m2) (%)


Zártsorú 350 50 3,5 30 0,6 40 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el.

222

32/2009.(VI. 29.) rendelettel kiegészítve

33


(3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben az M-5/2. szabályozási tervlapon jelölt élet- és vagyonbiztonságra veszélyes partfalszakasz által érintett telken építési munkát csak jelen rendelet 13/A.§-ában szereplő partfal stabilizálást követően lehet végezni. Az Lke-12 jelű lakóövezet (Jázmin utca térségében lévő szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/D.§ 223

SZ 350

Lke-12

25

0,4 3,5-5,0

50 25

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti ÉpítményBeépítési mód (m2) arány (%) magasság (%) mutató beépítettség magasság (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 350 50 3,5 25 0,4 25 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület helyezhető el. (3) Az M-5/2. szabályozási tervlapon jelölt terepszint alatt beépíthető területen elhelyezkedő pincék kizárólag vendéglátás és borkereskedelmi célra hasznosíthatók. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 224 A Lke-13 jelű lakóövezet (Napliget területén lévő szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/E.§

SZ 1200

Lke-13

25

0,4 3,5-5,0

50 25

Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési A beépítésnél alkalmazható telek Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Beépítési mód Területe Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti Építmény(m2) arány (%) magasság (%) mutató beépítettség magasság (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 1200 50 3,5 25 0,4 25 5,0 (2) Az építési övezetben kialakítható építési telek legkisebb szélessége nem lehet kevesebb 20m-nél. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az oldalkertek minimális mérete az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság fele. (1)

Lke-14 jelű lakóövezet (Napliget területén szabadonálló beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/F.§ 225A

32/2009.(VI. 29.) rendelettel kiegészítve 49/2009.(XI. 25.) rendelettel kiegészítve 225 49/2009.(XI. 25.) rendelettel kiegészítve 223 224


34

SZ 1200

Lke-14

25

0,4 3,5-5,0

50 25

(1) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési A beépítésnél alkalmazható telek Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Beépítési mód Területe (m2) Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint Építményarán maga (%) mutat alatti maga y sság ó beépítet sság (%) (m) (m2/ tség (m) m2) (%) Szabadonálló 1200 50 3,5 25 0,4 25 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az oldalkertek minimális mérete az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság fele. Lke-15 jelű lakóövezet (Napliget területén intenzív beépítésű kertvárosias lakóterület) 25/G.§ 226A

Lke-15

SZ 6000

25

0,4 3,5-5,0

50 25

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)


Legnagyobb Szintterületi Terepszint Építménymutat alatti maga ó beépített sság (m2/ ség (m) m2) (%) Szabadonálló 6000 50 3,5 25 0,4 25 5,0 (2) Az építési övezetben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d), és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezet területén minden teljes 1000 m 2 telekterületen helyezhető el egy lakóépület. (5) Az oldalkertek minimális mérete az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság fele. Beépítési mód

Legkisebb Zöldfelületi Építményarány maga (%) sság (m)

Beépítettség (%)

Az Lke-16 jelű kertvárosias lakóövezet (Tükörhegy 4. ütem) 25/H. § (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Az új építési telek legkisebb területe (m2) Az új építési telek legkisebb szélessége (m) Az új építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 226

49/2009.(XI. 25.) rendelettel kiegészítve

35


Zártsorú 250 8,0 25 30

Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 0,6 Legnagyobb építménymagasság (m) 5,5 (6,0) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50 Az előkert legkisebb mérete (m) 7,0 Az oldalkert legkisebb mérete (m) A hátsókert legkisebb mérete (m) (2) Az övezetben csak egylakásos lakóépület építhető. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; föld alatti elhelyezésű közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény helyezhetők el. (4) Az övezetben elsősorban sorházas beépítést kell megvalósítani. A lakásválaszték lehetőségének biztosítása érdekében a sorházas beépítésen kívül láncházas, és átriumházas beépítési forma is megvalósítható. (5) A Balassi Bálint utca mentén lévő ingatlanoknál az ingatlanon elhelyezni kívánt épületek legmagasabb pontja nem haladhatja meg a Balassi Bálint utca vonatkozó szakaszának középvonalán mért referenciamagasság + 6,0 m értéket. (6) Az övezetben nem kötelező magastetős megoldást alkalmazni. Ha magastetős megoldás készül, akkor a 16.§ (6) bekezdés szabályait alkalmazni kell. Ha a beépítésnél nem magastetős megoldás készül, akkor a legnagyobb épületmagasság értéke legfeljebb 6,0 m. Ebben az esetben magastető utólag sem létesíthető és tetőtér nem alakítható ki. (7) Az SZT-n jelölt telken belüli védőzöldsávot épület legfeljebb 5,0 m távolságra közelíthet meg. (8) A legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. Az FL jelű lakóövezet (Az Ida majorban és a Virág tanyán kialakult meglévő falusias lakóterületek) 26. § FL

O 5,0

30 K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron Kialakult (K) 40 30 5,0 álló (2) Ha az adott építési teleken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (3) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 14. §-ának (2) bekezdésében szereplő 2., 3., 5. és 7. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy a szükséges telekméret biztosított (legalább 20 m szélesség), valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmények elhelyezhető. (6) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állattartásról szóló külön helyi rendelet előírásaival összhangban lehetséges. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZET A településközpont vegyes építési övezetek általános előírásai 27. § (1) A településközpont vegyes építési övezetekben az OTÉK 16. § (1) bekezdésében felsorolt építmények elhelyezésére szolgál.


36

(2) Az építési övezetek építési telkein a lakó funkció kizárólagossága esetén egy telken legfeljebb egy lakóépület létesítése engedélyezhető. Ezt az előírást a meglévő építmények rendeltetés megváltoztatási engedélyezésének esetére is alkalmazni kell. (3) Az építési övezetekben az előkertek mélységét elsősorban az adott építési telek környezetben kialakult beépítéshez igazodóan kell meghatározni. Az újonnan építési övezetté váló területeken, vagy ha nincs az adott építési telek környezetében kialakult beépítés, akkor az előkert mélysége 5 m, amely szabályozási tervben tovább növelhető. Az új épületek utca felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. (4) Az építési övezetben létesítendő épületeken általában magastetőt kell alkalmazni. Az épületeken a magastető alkalmazásától csak akkor lehet eltekinteni, ha az adott épület egyedi funkciója ettől eltérő megoldást tesz szükségessé. Az épületeken alkalmazandó magastető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg a tényleges építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (5) Az építési övezetben a lakófunkció elsődlegessége esetén az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e, egyéb funkció esetén pedig minden 250 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (6) Az építési övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (7) Az építési övezetekben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), f), g), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (8) Ezekben az építési övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (9)227Az övezetekben a maximális szintterületi mutató értéke 1,3. A Vt-1 jelű településközpont vegyes övezet (a községközpont vegyes beépítésű, tervezetten intenzív területei) 27/A. § 228

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zárt sorú) Z 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 7,5 700 Az építési telek legkisebb területe (m2) építménymagasság (m) (2) Az építési telek legkisebb területére meghatározott érték új telek kialakítása esetén kötelező. Meglévő telek beépítése – az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartása mellett – akkor is engedélyezhető, ha annak területe nem éri el az övezetre meghatározott értéket. (3) Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. (4) Az építési övezetben jellemzően zártsorú beépítés engedélyezhető. Kivételes esetben szabadon álló beépítés is engedélyezhető, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 40 m; - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását és egyúttal - a tervezett létesítményben tervezett funkció kifejezetten igényli a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Az épületeket magastetővel, és – az alkalmazott beépítési módtól függetlenül – az utcával párhuzamos gerinccel kell kialakítani.

227 228

27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve

37


A Vt-1A jelű településközpont vegyes építési övezet (új igazgatási intézmények területe) 27/B. §

229

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zárt sorú) Z 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 8,5 5000 Az építési telek legkisebb területe (m2) építménymagasság (m) (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4. és 5. pontjaiban felsorolt funkciójú épület/ek/ építmények is elhelyezhető/k/ el. (3) Az új igazgatási intézmények és a hozzájuk tartozó dísztér megépítésével együtt a tér és az épület alatt legalább egy szinten parkolót kell kialakítani. A Vt-1B jelű településközpont vegyes építési övezet (a községközpont kialakult kistelkes, tervezetten intenzív területei) 27/C. § 230

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zárt sorú) Z 50 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 7,5 300 Az építési telek legkisebb területe (m2) építménymagasság (m) (2) Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. (3) Az épületeket magastetővel, és az utcával párhuzamos gerinccel kell kialakítani. A Vt-1C jelű, településközpont vegyes építési övezet (a községközpont kialakult beépítésű kistelkes területei) 27/D. § 231

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zárt sorú) Z 50 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 6,0 200 Az építési telek legkisebb területe (m2) építménymagasság (m) (2) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége 10 m. (3) A területen az OTÉK 16 §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3. és 4. és 5. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el (4) A területen oldalhatáron álló beépítést is lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását. A Vt-1D jelű, településközpont vegyes építési övezet (a községközpont kialakult beépítésű kistelkes területei) 27/E. § 232

229 230 231 232

5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve


38

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Z 40 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb 6,0 500 Az építési telek legkisebb területe (m 2) (2) Az építési telek legkisebb területére meghatározott érték új telek kialakítása esetén kötelező. Meglévő telek beépítése – az övezetre meghatározott egyéb paraméterek betartása mellett akkor is engedélyezhető, ha annak területe nem éri el az övezetre meghatározott értéket. (3) A területen kialakítható építési telek legkisebb szélessége 10 m. (4) A területen az OTÉK 16 §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3. és 4. és 5. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (5) A területen különleges feltételek teljesülése esetén a zártsorú beépítésen kívül oldalhatáron álló és szabadonálló beépítés is engedélyezhető. (6) A területen oldalhatáron álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy: - a telek legkisebb szélessége legalább 14 m, - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi az oldalhatáron álló beépítés alkalmazását, (7) A területen a szabadon álló beépítést csak akkor lehet engedélyezni, ha egyidejűleg fennáll, hogy - a telek területe legalább 700 m2, - a telek legkisebb szélessége legalább 18 m, - a tárgyi telek környezetében kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. Vt-2 - OTÉK módosítás előtt TV-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (A település egyéb alközponti részeinek meglévő és tervezett területe) 28. §

233

234Vt-2

- OTÉK módosítás előtt TV-2

SZ

35

9,0

2.500

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 30 35 9,0 (2)235 Meglévő lapostetős épületen magastető utólagos kialakítása engedélyezhető. Ebben az esetben a legnagyobb építménymagasság értéke az építési övezetben meghatározott 9,0 m helyett 10,0 m. (3)236 Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre vonatkozóan: (4)237 Az építési övezetben az előkert mélysége 5 m. Új épületek utca, vagy magánút felőli homlokzati hosszának legalább 50%-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell kerüljön. A Vt-2A jelű településközpont vegyes építési övezet (meglévő intézmények területe)

238

233 234 235 236 237 238

28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) terület kivételével Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) terület kivételével 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve

39


28/A. § (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (szabadon álló) S 35 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m 2) 6,0 K építménymagasság (m) (kialakult) (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. A Vt-2B jelű településközpont vegyes építési övezet (Hosszúréti patak és környéke - Árpád utca - 2246 hrsz.-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz.-ú út nyugati határvonala – BajcsyZsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően.) 28/B. § 239

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb terület Legkisebb zöldfelületi Legnagyobb Beépítési mód (m2) arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló kialakult 10 80 6,0 (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. (3) Az övezetben bármely épület átalakítása, vagy újjáépítése csak a teljes tömbre (a szabályozási vonal által lehatárolt területre) készített egységes építészeti terv alapján valósítható meg. A Vt-2B jelű településközpont vegyes építési övezet (meglévő intézmények területe) (Településközpont és környezete - Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően.) 28/C. § 240

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (szabadon álló) S 80 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m2) 6,0 K építménymagasság (m) (kialakult) (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. A Vt-2C jelű településközpont vegyes építési övezet (római katolikus templom területe) 28/D. §

241

8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 241 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 239 240


40

(1) Az építési övezetben kizárólag a meglévő épületek műemléki felújítása engedélyezhető. Új épület, építmény a területen nem helyezhető el. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: Beépítési mód (szabadon álló) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb S K (kialakult) beépítettség (%) (kialakult) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m2) K K építménymagasság (m) (kialakult) (kialakult) A Vt-2D jelű településközpont vegyes építési övezet (meglévő intézmények területe) 28/E. §

242

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (zártsorú) Z 30 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m2) 8,5 K építménymagasság (m) (kialakult) (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. 243 A Vt-2E jelű településközpont vegyes építési övezet (Hosszúréti patak és környéke - Árpád utca - 2246 hrsz.-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz.-ú út nyugati határvonala – BajcsyZsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően.) 28/F. §

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek


Beépítési mód

Legnagyobb Legkisebb terület Legkisebb zöldfelületi (m2) arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1000 40 35 6,0 (2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (Hosszúréti patak és környéke - Árpád utca - 2246 hrsz.-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz.-ú út nyugati határvonala – BajcsyZsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően.) 28/G. § 244

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Beépítési mód Szabadon álló

Legkisebb terület (m2) 5000

A beépítésnél alkalmazható Legkisebb zöldfelületi arány (%) 50

Beépítettség (%) 30

Legnagyobb Építménymagasság (m) 6,5

5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 244 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 242 243

41


(2) Az területen az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 5., és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek építmények helyezhetők el. A Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (Napliget területén lévő településközpont vegyes terület) 245

28/H.§ Vt-3

SZ 2000

35

0,5 3,5-7,5

30 35



Legkisebb Legnagyobb Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterül Terepszint alatti Építményarány (%) magasság (%) eti mutató beépítettség magasság (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 2000 30 3,5 35 0,5 35 6,0 (2) Az építési övezet területén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató, oktatási, egészségügyi épület helyezhető el. (3) Az építési övezet területén lakófunkció nem helyezhető el. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d),és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az 5,0 m szabályozási szélességű közterület menti előkert felől árufeltöltés nem megengedett. (6) Az oldalkertek minimális mérete az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság fele. Beépítési mód

A TV-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (A település egyéb alközponti részeinek meglévő és tervezett területe) 28/I. § 246

IKR 25 5,5 700 (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Ikres 700 50 25 5,5 (2) Az építési övezetben az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésében szereplő 1., 2., 3., 4., 5., és 6. pontjaiban és az OTÉK 16. §-ának (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek építmények is elhelyezhetők. TV-4

247A Vt-4 jelű településközpont vegyes építési övezet (Napliget területén lévő településközpont vegyes terület)

28/J.§ Vt-4

SZ 800

35

0,5 3,5-7,5

30 35

(1) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek


Beépítési mód 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 247 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 245

246


42

Legkisebb Területe (m2)

Legkisebb Legnagyobb Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti Építményarány (%) magasság (%) mutató beépítettség magasság (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 800 30 3,5 35 0,5 35 6,0 (2) Az építési övezet területén kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. (3) Az építési övezet területén lakófunkció elhelyezhető, az épület földszintjén lakás nem alakítható ki. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), c), d),és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az oldalkertek minimális mérete az építési övezetben meghatározott legnagyobb építménymagasság fele. 248 A Vt-5/a jelű településközpont vegyes építési övezet Tervezett vegyes területek (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 28/K. § (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

2.000 30 50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) Legnagyobb építménymagasság (m) Legkisebb zöldfelületi arány (%)

30 35 1,0 6,5 30

(2) Az építési telkeken szolgálati lakásokat tartalmazó lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény és kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett az 5 és a 22 m szabályozási szélességű út mentén 10 m előkerti, minimum 3,25 m oldalkerti és minimum 10 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, az utcafronttól 5 és a 22 m szabályozási szélességű út mentén 10 m távolságra (kötelező építési vonal) lehet elhelyezni. Az övezet Égett-völggyel, Szabadházi heggyel és Pistállyal közvetlenül határos részein történő épület elhelyezéseknél azonban a közös övezethatártól legalább 20 m távolságot kell tartani, az erdőterülettel közvetlenül határos telekrészeken a hátsókert legkisebb mérete 6,5 m. A Vt-6 jelű településközpont vegyes építési övezet Tervezett vegyes területek (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 28/L. § 249

(1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

248 249

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve

43


Szabadon álló 2.000 30 50

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 1,3 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési telkeken szolgálati lakásokat tartalmazó lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény és kivételesen nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. (3) Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett a 10 m előkerti, minimum 5 m oldalkerti és minimum 10 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, az utcafronttól 10 m távolságra (kötelező építési vonal) lehet elhelyezni. Az Vt-7 jelű településközpont vegyes övezet (Tükörhegy IV. ütem) 28/M. § (1) Övezeti paraméterek: Beépítési mód Szabadon álló Az új építési telek legkisebb területe (m2) 2.500 Az új építési telek legkisebb szélessége (m) Az új építési telek legkisebb mélysége (m) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 30 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 30 Legnagyobb szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 1,3 Legnagyobb építménymagasság (m) 7,5 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 35 Az előkert legkisebb mérete (m) 7,0 Az oldalkert legkisebb mérete (m) 4,0 A hátsókert legkisebb mérete (m) (2) Elhelyezhető lakó; igazgatási, iroda; kereskedelmi, szolgáltató, szállás; kulturális közösségi szórakoztató; sport rendeltetés. Lakó rendeltetés létesítése esetén csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló szolgálati lakás létesíthető. (3) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartály-tároló; kerti építmény; zászlótartó oszlop helyezhetők el. (4) Az SZT-n jelölt telken belüli védőzöldsávot épület legfeljebb 5,0 m távolságra közelíthet meg. (5) A legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m 2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.” GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Gazdasági területek építési övezeteinek általános előírásai 29. § (1) A gazdasági területek az OTÉK-nak megfelelő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági (KG) illetve ipari gazdasági (IG) építési övezetekbe tartoznak. (2) Az egyes építési övezetekben meghatározott legnagyobb építménymagasság értékét, egyes alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények (pl. kémények, silótornyok, daruk) engedélyezése esetén legfeljebb kétszeres értékkel kell figyelembe venni. (3) Az építési telkek be nem épített részén (lehetőleg a telekhatárok mentén) összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani. (4) Az egyes építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 200 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.


44

250 A KG-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A DEPO meglévő és tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területei) 29/A. §

KG-1

SZ 20,0

K. de max. 60 2.000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.000 20 Kialakult, de max. 60 20,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Beépítési mód

A KG-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Az SCB területén kialakult kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 30. § KG-2

RRT RRT

RRT RRT

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Részletes Részletes Részletes Részletes rendezési Részletes rendezési rendezési rendezési rendezési terv terv szerint terv szerint terv szerint terv szerint szerint (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (RRT) (2) Az építési övezetben a 16/1997. (IX. 26) számú ÖK. rendelettel módosított 14/1994. (VII. 22) sz. ÖK rendelettel jóváhagyott RRT alapján engedélyezhető bármely építési munka. (3) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KG-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Schöller környékén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31. § KG-3

SZ 12,0

35 1.500

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.500 40 35 12,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető a logisztikai funkció kizárásával.

250

27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve

45


(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KG-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Tó-park területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31/A. § 251

KG-4

SZ 15,0

40 5000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 20 40 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető a logisztikai funkció kizárásával. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5)252A volt honvédségi lőszerraktár területén lévő Gksz-4 (OTÉK módosítás előtt KG-4) jelű építési övezetben található építési telken épületet az általános szabályok betartása mellett a 10 m előkerti, minimum 7,5 m oldalkerti és minimum 15 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, az utcafronttól 10 m távolságra (kötelező építési vonal) lehet elhelyezni. 253A

Gksz-4/A jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet (Az Anna-hegyi kőbányák területén) 31/B.§ Gksz-4/A

SZ 5000

20

0,8 4,5-7,5

40 90


Beépítési mód


A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Zöldfelületi arány (%)

Legnagyobb Beépítettség (%)

Szintterületi Terepszint alatti Építménymutat beépítetts mag ó ég ass (m2/ (%) ág m2) (m) Szabadonálló 5000 40 4,5 20 0.8 90 7,5 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások irodaépület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint egyéb a kereskedelem-szolgáltatás, vendéglátás épületei helyezhetők el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), i) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 251 252 253


27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 33/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve


46

(4) Az építési övezetben a haszonállat tartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) Az építési övezet területén, a szabályozási tervlapon jelölt, pincékkel/pincerendszerekkel érintett területen épületet, építményt elhelyezni a beépítés feltételeit meghatározó geotechnikai dokumentáció alapján lehet. (6) Az építési övezet területén az előkert mérete 5,0 m, a Séta út és a Szőlő utca mentén legalább 10,0 m, egyéb esetben 5,0 m. Az oldalkert mérete legalább 5,0 m. (7) A „Mélyudvar”, a „Béke-udvar” és az „Anna-udvar” területén a szabályozási tervlapon jelölt „nyitott pincerendszer építési helye” területen belül épület csak az építési hely határától mért 8,0 m-en belül helyezhető el. A Gksz-4/a jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet Meglévő és tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 31/C. §

254

(1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m2) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 12,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területére, legkisebb szélességére és legkisebb mélységére vonatkozó értékeknek csak abban a Diósdi út menti tömbben nem kell teljesülniük, ahol a szabályozási terv végrehajtásával a tömb teljes területen nem éri el az 5.000 m2-t. Az ebbe a tömbbe tartozó telek tovább nem osztható, de az egyéb szabályok betartásával beépíthető. Az építési telkeken mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, konferencia szálló és egyéb szálláshely szolgáltató épület helyezhető el. Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett a 10 m előkerti, minimum 6 m oldalkerti és minimum 12 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, az utcafronttól 10 m távolságra (kötelező építési vonal) lehet elhelyezni. A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(2)

(3)

(4)

(5)

A KG-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Reflect területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31/D. § 255

KG-5

254 255

SZ 15,0

30 5000

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve

47


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 30 30 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Gksz-5/A jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Tó Park tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területei) 31/E. § - hatályát vesztette

256, 257

258

A Gksz-5/B jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezet (Az Anna-hegyi kőbányák területén) 31/F.§ Gksz-5/B

(1)

SZ 2500

20

0,5 4,5-7,5

40 30

Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Területe (m2)

A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legnagyobb Zöldfelül Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti ÉpítményBeépítési eti arány magasság (%) mutató beépítettség magasság mód (%) (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 2500 40 4,5 20 0,5 30 7,5 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, irodaépület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint egyéb, a kereskedelem-szolgáltatás, vendéglátás épületei, a sportcélú állattartás céljára szolgáló építmények” helyezhetők el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), i) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 259 Gksz-6 - OTÉK módosítás előtt 260KG-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Törökbálint területén kialakult egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31/G. §

- OTÉK módosítás előtt KG-6

261Gksz-6

SZ 15,0

35 2.500

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 258 33/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve 259 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 260 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 261 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 256 257


48

Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 25 35 15,0 (2) 262, 263 a) A Raktárvárosi út menti területen belül építési telkek szabadon alakíthatók az övezetre vonatkozó telekméret minimum betartásával, ha: - az újonnan kialakítandó telkek mindegyikének legkisebb utcafronti szélessége a 25,00 métert meghaladja; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyikén az építési hely legkisebb mérete 10,00 méternél nagyobb; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyike a területet feltáró másodrendű utakról mind gyalogosan, mind 15 m fordulási sugarú tehergépkocsival megközelíthető. A területen áthaladó, vagy azzal határos külterületi jellegű, illetve dűlő utakról az egyes telkek gépkocsival történő feltárása nem megengedett. b) Az övezet területén az OTÉK 19.§-ának (2), valamint (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. A Raktárvárosi út menti területen az OTÉK 19.§. (1) bekezdésében jelölt funkciójú épület is elhelyezhető a Szabályozási Tervlapon ábrázolt építési helyen belül. c) Az egyes telektömbök építési telkekre osztásával kialakuló telkeken a kötelezően alkalmazandó oldalkert minimális mérete az övezetre megengedhető maximális építménymagasság fele, azaz 7,50 méter. Az oldalkert beépítésére az OTÉK vonatkozó rendelkezései érvényesek. d) A Raktárvárosi út menti területen a szennyvíztisztító védőtávolságán belüli területrészeken az épületek és építmények funkcióját az ÁNTSZ korlátozhatja, illetve meghatározhatja. Ezen területen belüli épületek és építmények építési engedélyezési eljárásaiba az ÁNTSZ -t szakhatóságként be kell vonni. e) Az övezet területén nem építés céljára (pl. magánút) a kötelező minimális méreteknél kisebb területű, illetve utcafronti szélességű telek is kialakítható. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5)264 A hrsz-ú telek esetében a maximális építménymagasság 8,0 m. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területére vonatkozóan: (6)265 Az építési övezetben újonnan kialakítható építési telek közterülettel határos oldala minimum 30 m széles kell legyen. (7)266 Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (8)267 Az építési övezetben az előkert mélysége legalább 10 m; az oldalkert legkisebb mérete 7,5 m; a hátsókert legkisebb mérete pedig 15 m. GKSZ-6-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (Nagytelkes egyéb kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31/H.

268A

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 25 35 15,0 36/2005.(XII.09.) rendelettel módosítva Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre NEM vonatkozik 264 Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre NEM vonatkozik 265 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 266 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 267 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 268 36/2005. (XII. 09.) rendelettel kiegészítve 262 263

49


(2) a) Az övezet területén belül építési telkek szabadon alakíthatók az övezetre vonatkozó telekméret minimum betartásával, ha: - az újonnan kialakítandó telkek mindegyikének legkisebb utcafronti szélessége a 35,00 métert meghaladja; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyikén az építési hely legkisebb mérete 20,00 méternél nagyobb; - az újonnan kialakítandó telkek mindegyike a területet feltáró másodrendű utakról mind gyalogosan, mind 15 m fordulási sugarú tehergépkocsival megközelíthető. A területen áthaladó, vagy azzal határos külterületi jellegű, illetve dűlő utakról az egyes telkek gépkocsival történő feltárása nem megengedett. b) Területen az építési övezetben az OTÉK 19.§-ának (1), (2), valamint (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető a Szabályozási Tervlapon ábrázolt építési helyen belül. c) Az egyes telektömbök építési telkekre osztásával kialakuló telkeken a kötelezően alkalmazandó oldalkert minimális mérete az övezetre megengedhető maximális építménymagasság fele, azaz 7,50 méter. Az oldalkert beépítésére az OTÉK vonatkozó rendelkezései érvényesek. d) A Raktárvárosi út menti területen a szennyvíztisztító védőtávolságán belüli területrészeken az épületek és építmények funkcióját az ÁNTSZ korlátozhatja, illetve meghatározhatja. Ezen területen belüli épületek és építmények építési engedélyezési eljárásaiba az ÁNTSZ -t szakhatóságként be kell vonni. e) Az övezet területén nem építés céljára (pl. magánút) a kötelező minimális méreteknél kisebb területű, illetve utcafronti szélességű telek is kialakítható. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Gksz-6/A jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (A Tó Park bejáratánál tervezett kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területek) 31./I § - hatályát vesztette 269, 270

A Gksz-7 - OTÉK módosítás előtt KG-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület építési övezete 31/J. § 271

Gksz-7

SZ 15,0

30 2.500

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2.500 25 30 15,0 (2) Az építési övezetben újonnan kialakítható építési telek közterülettel határos oldala minimum 30 m széles kell legyen. (3) Az építési övezetben az OTÉK 19. §-ának (2) valamint a (3) bekezdésében jelölt bármely funkciójú épület, építmény elhelyezhető. (4) Az építési övezetben az előkert mélysége legalább 10 m; az oldalkert legkisebb mérete 7,5 m; a hátsókert legkisebb mérete pedig 15 m.

11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 271 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 269 270


50

(5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A Gksz-6/e jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet (A budaörsi szennyvíztisztító környezetében tervezett, könnyűlogisztikai kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek) 31/K. §272 (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 5.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 12,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 25 (2) A kialakítható nyúlványos (nyeles) telek nyúlványának (nyelének) legkisebb szélessége 16 m. (3) Az övezeten belül önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánút legkisebb szélessége 16 m, legnagyobb meredeksége 10 % lehet. Magánútként kialakított zsákutca legnagyobb hossza 500 m lehet, amelynek a végén egy legalább 20x20 m-es (vagy 20 m átmérőjű) végfordulót kell kialakítani. (4) Az övezetben létesíthető magánutakkal kapcsolatos egyéb általános szabályok: a) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni. b) A magánutak kialakítása, fenntartása és üzemeltetése során a kiszolgált összes telek vonatkozásában folyamatosan érvényesítendő a tűz- és életvédelem, valamint a vagyon és a közszolgáltatások biztonsága. c) A magánút mindenkori tulajdonosa a magánút rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja az adott út által feltárt telkek esetében, azaz a magánúttal feltárt telkeknél folyamatosan biztosítandó a telkek megközelíthetősége. d) A magánutak megvalósításának és üzemeltetésének feltételeiről az önkormányzattal egyezséget kell kötni. (5) Az építési telkek megközelítése kizárólag a 18 m szabályozási szélességű közút, vagy egyéb magánutak irányából lehetséges. (6) Az SZT-n jelölt szakaszokon útcsatlakozás, kapu, behajtó nem létesíthető. (7) Az övezetben az illetékes közegészségügyi hatóság előzetes egyetértése esetén elhelyezhető: mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású könnyűlogisztikai gazdasági tevékenységi célú épület és az ezt az elsődleges funkciót kiegészítő egyéb funkciójú épület. Könnyűlogisztikai gazdasági tevékenységi cél minden, a lakóterületi környezeti kibocsátási értékeket meg nem haladó, végszerelési jellegű termelési, raktározási, kiskereskedelmi és áru átcsomagoló tevékenység. (8) Az övezet Raktárvárosi és Szabadházi utakkal határos 25 m széles sávján belül lévő épület(rész)re érvényes kiegészítő előírás, hogy egy adott épület(rész) legmagasabb pontjának magassága az adott szakaszon nem haladhatja meg a szomszédos közterületi útburkolati szakasz legnagyobb magassága + 10,0 m értéket. Az épület(rész) legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épület(rész)en elhelyezett antennákat, kéményt és egyéb tetőszerelvényeket. (9) Az övezet egésze a korlátozott építménymagassági zónába tartozik. Ez azt jelenti, hogy az övezetre meghatározott legnagyobb építménymagasság értéke nem minden esetben használható ki teljesen. Kilátásvédelmi okokból az övezetben csak olyan módon építhető épület, hogy az épület legmagasabb pontjának magassága nem érheti el az SZT-n jelölteknek megfelelően a 146,0 mBf, vagy a 148,0 mBf, vagy a 158,00 mBf magassági értéket. Az épület legmagasabb pontjának meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni az épületen elhelyezett antennákat, a kéményt és az egyéb tetőszerelvényeket. (10) Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az oldalkert és a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m. (11) Az egyes építési helyeket keresztező infrastruktúra-területeket (közművek nyomvonalát vagy védősávjainak területét) csak abban az esetben lehet beépíteni, ha az érintett közmű úgy kerül kiváltásra, hogy az új nyomvonal és védőtávolsága már nem érinti az építés céljára ténylegesen igénybe venni kívánt területet. 272

Kiegészítette a 19/2013. (IV. 22.) önkormányzati rendelet 2013. április 24-i hatállyal.

51


(12) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított, illetőleg a szükséges szolgalmi jog bejegyzésre került. (13) A közművek csak térszín alatti elhelyezéssel alakíthatók ki. (14) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló; önálló - épülettől különálló – kirakatszekrény; kerti építmény; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (15) Az építési telkekről elfolyó tiszta csapadékvizeket a) telken belül kell elszikkasztani, vagy b) telken belüli (nyíltfelszínű, vagy zárt) csapadékvíz tározóban kell ideiglenesen tározni, amelyből csak az illetékes vízügyi hatóság által meghatározott késleltetéssel és intenzitással lehet a csapadékvizeket a befogadó nyílt árokba továbbvezetni. Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A KG-8 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület építési övezete (A temetőfenntartó és sírkőkészítő telephely gazdasági területe) 32. § KG-8

SZ 5,0

30 1.000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.000 20 30 5,0 (2) Az építési övezetben újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége 20 m. (3) Az építési övezetben elsődleges funkcióként kizárólag temetőfenntartó és sírkőkészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. Ennek az elsődleges funkciónak a kiszolgáláshoz kapcsolódó kiegészítő funkciójú létesítmények ugyancsak elhelyezhetők. Az építési övezet területén a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a kezelő személyzet számára szolgáló lakások azonban csak akkor létesíthetőek, ha ahhoz az ÁNTSZ külön engedélyében hozzájárul. (4) Az építési övezetben az előkert mélysége legalább 10 m; az oldalkert legkisebb mérete 4 m; a hátsókert legkisebb mérete pedig 10 m. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A Gksz-9 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet Meglévő kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (a volt honvédségi lőszerraktár terület pincéi) 32/A. § (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló 273

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

8.000 50 100

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m2) Legnagyobb építménymagasság (m)

35 35 1,0 10,0

273

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve


52

Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az övezetben telekalakítás csak úgy lehetséges, ha a telekalakítás során létrejövő új telekhatárok a felszín alatti pincerendszert legfeljebb két, önállóan is fenntartható és működtethető részre osztják fel, figyelembe véve a pincerendszer fő és mellékjáratait illetve az egyéb felszín alatti és felszín feletti műtárgyait. (3) A telkeken csak az adott beruházáshoz és terhelési hatásterületére önállóan elkészített részletes (épület és pince) statikai és talajmechanikai vizsgálatok alapján helyezhető el épület. (4) Az építési telkeken mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, továbbá kivételesen oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. (5) Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett a minimum 10 m előkerti, minimum 5 m oldalkerti és minimum 10 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül lehet elhelyezni. (6) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. Gksz-9 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület építési övezete (Jázmin utca térségében lévő kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület) 32/B.§ 274A

Gksz-9

SZ 1000

35 1,0 6,0-10,0

30 45



Legkisebb Legnagyobb Zöldfelületi Építmény- Beépítettség Szintterületi Terepszint alatti Építményarány (%) magasság (%) mutató beépítettség magasság (m) (m2/m2) (%) (m) Szabadonálló 1000 30 6,0 35 1,0 45 10,0 (2) Az építési övezetben mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. Beépítési mód

A Gksz-10 jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági építési övezet Tervezett kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 32/C. § (1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2) 5.000 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) 40 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m) 50 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 275

274 275

32/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve

53


Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m2 / telek m2) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 10,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 30 (2) Az építési telkeken nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. (3) Az építési telkeken épületet az általános szabályok betartása mellett a 10 m előkerti, minimum 5 m oldalkerti és minimum 10 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül, az utcafronttól 10 m távolságra (kötelező építési vonal) lehet elhelyezni. (4) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. Az IG-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (A Téglagyár területe) 33. § IG-1

SZ K

K K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Kialakult (K), de szabályozási terv Szabadonálló Kialakult (K) 25 Kialakult (K) szerint legfeljebb 30 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az IG-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (A Schöller meglévő üzemi területe) 34. § IG-2

O 15,0

50 1.500

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Oldalhatáron álló 1.500 30 50 15,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.


54

(3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben a szabadon álló beépítést is engedélyezni kell, ha egyidejűleg fennáll, hogy az ahhoz szükséges telekméret biztosított, valamint a szomszédos telkeken kialakult beépítés is megengedi a szabadon álló beépítés alkalmazását. (5) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. A Gip-3 jelű gazdasági ipari építési övezet (volt Mechanikai Művek területe) 34/A §

276, 277

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbiak szerint kell meghatározni:

Beépítési mód

Szabadon álló a) b) c) d) e)


A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Zöldfelületi arány (%)

1500

Legnagyobb Beépítettsé Építményg magasság (%) (m) 45 12,0

20

Zöldfelületi arány legkisebb mértéke: 20 %. Legnagyobb szintterületi-mutató: 1,6 m2/m2. Előkert legkisebb mérete: 5m, kivéve a TÉSz 7.§ (10) bekezdésben foglalt esetben. Oldalkert legkisebb mérete: 6m. Hátsókert legkisebb mérete. 6m.

(2) Az övezetben a gazdasági tevékenységből eredő környezeti zaj és rezgésterhelés mértéke a védendő területeken nem haladhatja meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § j) és k) pontjában és 1-2. számú mellékletében, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 5.§-ában és 1.számú mellékletében előírt környezeti határértékeket. A létesítéssel kapcsolatos zaj és rezgés elleni védelmi követelményeket a Korm. rendelet 9-10.§-ainak megfelelően teljesíteni kell. Az övezetben a környezetbe bűzös vagy fertőzésveszélyes anyagot kibocsátó tevékenység nem folytatható, nem telepíthető. Tűz és robbanásveszélyes tevékenység külön engedéllyel, a tűzvédelmi előírások maradéktalan teljesítése mellett folytatható, illetve telepíthető.

Az Gip-4 jelű ipari gazdasági építési övezet ( Égett-völgy 3336/4 hrsz. - ú telke) 34/B. §278 Gip-4

276 277 278

SZ 2.500

40

0,6 4,5-11,0

25 40

33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Módosította a 35/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal.

55


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Beépítési mód

Szabadon álló


Legkisebb

Legkisebb

Legnagyobb

Területe (m2)

Zöldfelületi arány (%)


Beépítettség (%)

Szintterületi mutató (m2/m2)

Terepszint alatti beépítettség (%)


2.500

25

4,5

40

0,6

40

11,0

(2) Az építési övezetben az OTÉK 20. § (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben élelmiszer feldolgozás, raktározás épületei és haszonállattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetők el. (5) Az építési övezetben az - előkert mérete min. 10,0 m, - oldalkert és hátsókert mérete min. 15,0 m. (6) Az építési övezet területén csak olyan kerítés létesíthető, amelynél a max. 50 cm-es lábazat feletti rész legalább 50%-ban áttört. (7) A Raktárvárosi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazó belső út kiépülése után a Raktárvárosi úti meglévő kapubejáró megszüntetendő. A terület kiszolgálását az új belső útról kell megoldani. A Raktárvárosi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető. (8) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell. (9) A parkolók és a belső utak fásítására csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok alkalmazhatók.

Az IG-5 jelű ipari gazdasági építési övezet (Törökbálint közműtelephelyeinek területe) 35. § IG-5

SZ 11,0

50 5.000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 25 50 11,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében említett funkciók közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.


56

Az IG-6 jelű ipari gazdasági építési övezet (Meglévő mezőgazdasági intenzív termelő és feldolgozó üzemi telephelyek, majorok területei) 36. § IG-6

SZ 11,0

30 5.000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 30 11,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (3), (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az építési övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető. (4) Ebben az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény csak az állattartásról szóló helyi rendelet előírásait figyelembe véve helyezhető el. 279

A Gip-7(IG-7) jelű ipari gazdasági építési övezet 36/A. § Gip-7 (IG-7)

SZ 10.000

40

0,8 3,5-11,0

25 50


Szabadon álló


Legkisebb

Legkisebb

Legnagyobb

Területe (m2)



Beépítettség (%)




10.000

25

3,5

40

0,8

50

11,0

(2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e), i) és, j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben élelmiszer feldolgozás, raktározás épületei és haszonállattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetők el. (5) Az építési övezetben az - előkert mérete min. 15,0 m, - oldalkert és hátsókert mérete min. 15,0 m. (6) Az építési övezetben az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 10.000 m2-t. 279

Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal.

57


(7) Az építési övezet területén csak olyan kerítés létesíthető, amelynél a max. 50 cm-es lábazat feletti rész legalább 50%-ban áttört. (8) Az építési övezet területét a Raktárvárosi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazva kell kiszolgálni. A Raktárvárosi út, Szabadházi út - Égettvölgyi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető. (9) A parkolók és a belső utak fásítására csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok alkalmazhatók. (10) Az építési övezet területén az épületek, építmények 5000 m2-nél nagyobb tetőfelülete esetén legalább a tető felületének 75%-án extenzív tetőkertet kell létesíteni legalább 10 cm-es termőréteg-vastagsággal. (11) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell. (12) A szabályozási tervlapon jelölt kialakítandó háromszintes növényállományú sávot előnevelt, honos fafajok- illetve fajtáik felhasználásával kell kialakítani. 280A

Gip-8 jelű ipari gazdasági építési övezet ( Égettvölgy régészeti park) 36/B. §

Gip-8

SZ 15.000

10

0,1 3,5-6,5*

50 -


Szabadon álló


Legkisebb

Legkisebb

Legnagyobb

Területe (m2)



Beépítettség (%)




15.000

50

3,5

10

0,1

-

6,5*

* régészeti leletek fölötti védő tető létesítése esetén az építmény legmagasabb pontja 11,0 méter.

280



58

(2) A 3336/9 és 3336/10 hrsz-ú telkeken közműátvezetési szolgalmi jog biztosítandó. (3) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) és (5) bekezdésében jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az építési övezetben élelmiszer feldolgozás, raktározás épületei és haszonállattartás céljára szolgáló építmények nem helyezhetők el. (6) Az építési övezetben az előkert mérete min. 10,0 m, oldalkert és hátsókert mérete min. 15,0 m. (7) Az építési övezet területén csak olyan kerítés létesíthető, amelynél a max. 50 cm-es lábazat feletti rész legalább 50%-ban áttört. (8) Az építési övezet területét a Raktárvárosi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazó szervizútról kell kiszolgálni. A Raktárvárosi út, Szabadházi út felől új közúti kapcsolat nem létesíthető. (9) A szabályozási tervlapon jelölt kialakítandó háromszintes növényállományú sávot előnevelt, honos fafajok- illetve fajtáik felhasználásával kell kialakítani. (10) A parkolók és a belső utak fásítására csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok alkalmazhatók. ÜDÜLŐTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZET Üdülőterületek építési övezeteinek általános előírásai 37. § (1) Az üdülő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge legfeljebb 45 fok lehet. A tető maximális gerincmagassága nem haladhatja meg az építménymagasság értékét jobban, mint: a) 6 m-nél kisebb építménymagasság esetén az 5 m-t, b) 6 m vagy ennél nagyobb építménymagasság esetén a 6 m-t. (2) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m2-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani. (3) Az üdülő övezetek területén az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők. (4) Ezekben az építési övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. Az Üü - OTÉK módosítás előtt ÜÜ jelű üdülőövezet (A meglévő kemping üdülőterülete) 38. § SZ 15 ÜÜ 6,0 15.000

281

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 15.000 40 15 6,0 (2) Az építési övezetben a csak üdülőépületek, kemping és az ehhez kapcsolódó kiszolgáló funkciók telepíthetők. (3)282Az építési övezetben az előkert minimális mélysége 5,0 m, az oldalkert legkisebb mérete 3 m, a hátsókert legkisebb mérete pedig 6 m.

281 282

22/2006.(VI.26.) rendelettel módosítva 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve

59


(4)283 A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. A HÜ-1 jelű üdülőövezet (A József hegyi meglévő és tervezett üdülőterületek az Anna-hegyi volt zártkerti területek) 39. § SZ 10 HÜ-1 4,5 650

284valamint

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 650 60 10 4,5 (2) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben az építési telek területének minden megkezdett 1400 m2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5)285 Az építési övezet területén az M-5/3. szabályozási tervlapon jelölt, feltételhez kötött építési helyen belül épület akkor helyezhető el, ha az üdülőövezetben megengedett zajszint biztosítására a zajgátló műtárgy megépül. 286 Az Üh-2 jelű hétvégiházas üdülőterület (A Szabadházi-hegy I. ütem területére vonatkozó előírások) 39/A.§

Üh-2

O 4,5

10 K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Beépítési mód O

Az építési telek Legkisebb Területe (m2) kialakult

Legkisebb Zöldfelületi arány (%) 60

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb Beépítettség (%) Építménymagasság (m) 10 4,5

(2) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Új beépítés csak a min 10 m széles telken lehetséges. Az ennél kisebb szélességű telkeken a meglévő épületek nem bővíthetők. (4) A közterület szabályozások miatti kötelező telekhatár rendezéseken kívül a kialakítható legkisebb telek nagyság 1.000 m2. (5) Az építési övezetben kialakítható új építési telek legkisebb szélessége 14 m. Az építési övezetben az előkertek mélysége minimum 5 m, az oldalkert legkisebb mérete 3 m, a hátsókert legkisebb mérete 6 m. (6) Az építés övezetben 22/2006. (VI. 26.) rendelettel módosítva 33/2009. (VI.29. .) rendelettel módosítva 285 33/2009. (VI.29. .) rendelettel kiegészítve 286 11/2010.(IV.26.) rendelettel kiegészítve 283 284


60

(7)

(8) (9) (10)

(11)

- 10 m - 16 m telekszélesség esetén: az oldal telekhatár egyben kötelező építési vonal - 16 m -18 m telekszélesség esetén: az oldal telekhatár nem kötelező építési vonal, de az (5) bekezdésben meghatározott legkisebb oldalkert méreteket be kell tartani, és igazolhatóan biztosítani a szomszédos telkek beépíthetőségét - 18 m vagy annál nagyobb telekszélesség esetén: az oldal telekhatártól számított 3 m a kötelező építési vonal és a vonatkozó oldal homlokzat legalább 25 %-ának a kötelező építési vonalon kell lennie. A legalább 2 oldali közterület-szabályozással érintett u.n. átmenő és sarok telkek beépítési mértéke – amennyiben a közterület-szabályozás mértéke meghaladja az eredeti telekmérethez képest a 10%-ot – az építési övezetben előírthoz képest 3 %-al növelhető, Az egyes építési telkeken egy épület legnagyobb bruttó alapterület nem haladhatja meg a 200 m2-t. Az építési övezet telkein legfeljebb 1 épület, ha az építési telek területe a 2500 m 2-t meghaladja legfeljebb 2 épület létesíthető, de kizárólag üdülő funkció helyezhető el. Az építési övezetben üdülőegységenként legalább egy garázs, vagy épített személygépkocsi parkolóhely létesítése kötelező. A garázst az üdülőépülettel egy építészeti tömeget alkotó módon kell elhelyezni, ha a terepadottságok és közlekedési kapcsolatok indokolják támfalgarázs elhelyezhető. Az építési övezetben a melléképítmények közül – a (6) bekezdés figyelembe vételével –az alábbi létesítmények helyezhetők el. a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. 287Az

Üh-2/A jelű üdülőövezet (Az Anna-hegyi volt zártkerti területek) 39/B.§ O 1500

Üh-2/A

10

0,2 3,5-4,5

60 15

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek Legkisebb Beépítési mód

Területe (m2)

Legkisebb Zöldfelületi Építményarány magas (%) ság (m)

A beépítésnél alkalmazható Legnagyobb Szintterületi Terepszint alatti ÉpítményBeépítettség mutató beépít. magasság (%) (m2/m2) (%) (m)

Oldalhatáron álló 1500 60 3,5 10 0,2 15 4,5 (2) Az építési övezetben a legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületen kívül csak a helyi lakosság alapellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkciójú épület helyezhető el. (3) Az építési övezetben az építési telek területének minden megkezdett 1500m 2-e után létesíthető egy épület. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d) és e) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az építési övezet területén az M-5/3. szabályozási tervlapon jelölt, feltételhez kötött építési helyen belül épület akkor helyezhető el, ha az üdülőövezetben megengedett zajszint biztosítására a zajgátló műtárgy megépül. A HÜ-3 jelű üdülőövezet (Tervezett új hétvégiházas üdülőterület) 39/C. § 288

HÜ-3

287

288

SZ 4,5

15 1.500

33/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 27/2002.(IX.20.) rendelettel kiegészítve

61


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 1.500 60 15 4,5 (2) Az építési övezetben a legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületen kívül csak az alapellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), és m) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 289 Üh-4 jelű építési övezet előírásai (Anna-hegyi hétvégiházas üdülőterület) 39/D. §

(1) Az építési övezet jellemzően laza beépítésű, hétvégi házas üdülőterület. (2) Az övezetben engedélyezhető funkciók a következők: a) legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület, b) kiskereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, vendéglátó funkciójú épületek, építmények, c) szabadidő-, sportlétesítmények, d) A funkciót kiegészítő egyéb funkciók (pl. gépkocsi tároló). (3) A területen az építési telek területének minden megkezdett 1500 m 2-e után legfeljebb egy épület létesíthető. építési Telekalakításra építmények elhelyezésére építményekre övezet vonatkozó előírások vonatkozó előírások vonatkozó előírások Legkisebb teleklegkisebb legnagyobb Üh Terület szélesség mélység építési Előkert Zöldfelület Beépített Ép.mag. szintter. m2 m m mód m % -ség % m mut. Üh-4

1500

18

30

SZ

5

60

10

4,5

0,2

(4) Az építési övezetben minimálisan kialakítható telekterület 1500 m2. (5) Az építési övezetben épületek szabadonállóan helyezhetők el, az építési helyen belül. Az építési hely meghatározásánál: a) az elő- legalább 5 m, b) az oldalkert legalább 3 m. c) a hátsó kert legalább 6 m (6) A beépítettség legnagyobb mértéke 10% lehet. (7) A legnagyobb építménymagasság értéke 4,5 m. (8) A telek legkisebb zöldfelületi fedettsége 60%. (9) A hétvégiházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak: a) az üdülőterület egyes telkeinek legalább 60 %-át zöldfelülettel borítottan kell kialakítani. b) a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyepszint) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb 1/3-át boríthatja. c) a táj karakterének erősítése, ill. a tájkép védelme miatt a növénytelepítés során honos növényfajok alkalmazása javasolt. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK Különleges területek építési övezeteinek általános előírásai 40. § (1) Az építési övezetek telkei csak az adott építési övezetre vonatkozó telekméret betartásával oszthatók meg. Későbbi funkcióváltásból eredő telekmegosztási igény esetén SZT készítendő. (2) A különleges területek építési övezeteiben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. 289

17/2010.(VI.25.) rendelettel kiegészítve


62

Az SP jelű különleges építési övezet (a sportpálya területe) 41. § SZ 10 SP 5,0 K (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 60 10 5,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában felsorolt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. 290

Az Ksp-1 jelű különleges építési övezet (a sportpályák területe) 41/A. §



Beépítési mód

Legnagyobb Legkisebb terület Legkisebb zöldfelületi (m2) arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2000 40 20 5,0 (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 5. pontjában megjelölt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Ha a sportlétesítmény funkciója indokolja és szükségessé teszi, külön tervtanácsi vélemény alapján az építmény magasság a megengedett mértéket meghaladhatja. A Kjz-1 -OTÉK módosítás előtt JZ-1- jelű különleges építési övezet (A Dulácska majorban tervezett jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézmények területei) 42. § 291

(1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Szabadon álló 2 Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m ) 5.000 Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 35 Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) 35 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m2) 1,0 Legnagyobb építménymagasság (m) 11,0 Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési telkeken oktatási központok területei, egészségügyi területek (kórház, szanatórium, gyógyszálló, gyógyüdülő stb.) és nagy kiterjedésű sportolási célú területek, valamint különösen komplex oktatási, nevelési, művelődési és sport centrum létesítményei alakíthatók ki, továbbá az ezeket az elsődleges funkciókat kiszolgáló egyéb épületek, építmények helyezhetők el. (3) Az előkert mélysége legalább 5,0 m. Az oldalkert és a hátsókert legkisebb mérete 6,0 m. (4) A szabályozási terven jelölt, telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sávot a tervlap szerinti 290 291

8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 28/2009. (VI.12.) rendelet módosította

63


szakaszokon 6 m szélességben kell kialakítani. Az építési hely határa ezeken a szakaszokon a védőzöld sávtól mért 5 m távolságra helyezkedik el. A védőzöld sávok telepítésénél többszintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez elsősorban a tájra jellemző őshonos, illetve a gyorsan növő és szennyszennyezés tűrő, ellenálló fa- és cserjefajok használhatók. (5) Sportpálya térvilágítását szolgáló lámpaoszlop építménymagassági megkötés nélkül helyezhető el. (6) A közművek csak térszín alatti elhelyezéssel alakíthatók ki. (7) A közművek kialakításánál be kell tartani, hogy a közműnyomvonalakat elsődlegesen közterületen kell megvalósítani. Meglévő közművek az egyéb szabályok betartásával is csak akkor maradhatnak magánterületen, ha kellő megközelítésük időben függetlenül akadálymentesen biztosított. (8) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy, hulladéktartálytároló; önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény; kerti építmény; antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (9) Az építési övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

292

A K-JZ-3(JZ-3) jelű jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézményterület építési övezet 42/A. § K-JZ-3 (JZ-3)

SZ 15.000

30

0,5 3,5-11,0

40 50


Szabadon álló


Legkisebb

Legkisebb

Legnagyobb

Területe (m2)



Beépítettség (%)




15.000

40

3,5

30

0,5

50

11,0

(2) A területen az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4. és 5. pontjában felsorolt funkcióknak megfelelő, valamint különleges idegenforgalmi és rekreációs célú, illetve nagy alapterületű irodafunkció épületei és az azt kiszolgáló egyéb építmény helyezhető el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) Az építési övezetben az - előkert mérete: - a 11,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén: min. 15,0 m, - a 11,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén: min. 10,0 m. - oldalkert és hátsókert mérete min. 15,0 m. (6) Az építési övezetben az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 7.000 m2-t. Az épületek zárt, de az átlátást biztosító, max. 5,0 m széles átjárókkal összeköthetők. 292



64

(7) Az építési övezet területén csak olyan kerítés létesíthető, amelynél a max. 50 cm-es lábazat feletti rész legalább 70%-ban áttört. (8) Az építési övezet területét a 8102 j. út súlypontjában elhelyezkedő 3339/6 hrsz-ú feltáró útról kell kiszolgálni. A Pannon út felől közúti kapcsolat nem létesíthető. (9) Az építési övezet területén tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók minimum 50%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni. (10) A parkolók és a belső utak fásítására csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok alkalmazhatók. (11) A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell. (12) A szabályozási tervlapon jelölt kialakítandó háromszintes növényállományú sávot előnevelt, honos fafajok- illetve fajtáik felhasználásával kell kialakítani. 293

A K-JZ-4(JZ-4) jelű jelentős zöldfelületet igénylő különleges intézményterület építési övezet 42/B. § K-JZ-4 (JZ-4)

SZ 35.000

30

0,5 3,5-20,0

40 50



Legkisebb Beépítési mód

Szabadon álló

Legkisebb

Legnagyobb

Területe (m2)



35.000

40

3,5

Beépítettség (%)


Terepszint alatti beépít ettség (%)

Építménymagas ság (m)

30

0,5

50

20,0

(2) A területen az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 3., 4. és 5. pontjában felsorolt funkcióknak megfelelő, valamint különleges idegenforgalmi és rekreációs célú, illetve nagy alapterületű irodafunkció épületei és az azt kiszolgáló egyéb építmény helyezhető el, ha az azokban folytatott tevékenységekhez szükséges védőterületek a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák. (3) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a), b), c), d), e) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.. (4) A területen a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el. (5) Az építési övezetben az - előkert mérete: - a 11,0 m-nél nagyobb szabályozási szélességű utak mentén: min. 15,0 m, - a 11,0 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak mentén: min. 10,0 m. - oldalkert és hátsókert mérete min. 15,0 m. (6) Az építési övezetben az épületek terepszint feletti bruttó alapterülete egyenként nem haladhatja meg a 7.000 m2-t. Az épületek zárt, de az átlátást biztosító, max. 5,0 m széles átjárókkal összeköthetők. 293

29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve

65


(7) Az építési övezet területén csak olyan kerítés létesíthető, amelynél a max. 50 cm-es lábazat feletti rész legalább 70%-ban áttört. (8) Az építési övezet területét a Diósdi út - 8102. j. út kereszteződésében kialakított körforgalomról leágazva, ill. a 8102 j. út súlypontjában kijelölt belső feltáró útról kell kiszolgálni. A Pannon út felől közúti kapcsolat nem létesíthető. (9) Az építési övezet területén tervezett létesítmények rendeltetésszerű használatához szükséges parkolók minimum 40%-át épületben vagy térszín alatt kell elhelyezni. (10)A parkolók és a belső utak fásítására csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok alkalmazhatók (11)A terepszint alatti beépítések, mélygarázsok tetőfödéme felett legalább 0,5 méter vastagságú termőközeg borításról gondoskodni kell. (12) A szabályozási tervlapon jelölt kialakítandó háromszintes növényállományú sávot előnevelt, honos fafajok- illetve fajtáik felhasználásával kell kialakítani. A K-PP jelű különleges terület építési övezete (A pincék és présházak elhelyezésére szolgáló területek) 42/C.§ 294

K-PP

Z 50

40

1,0 3,5-4,0

40 60


Beépítési mód


A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Zöldfelületi Építményarány (%) magasság (m)

Beépítettség (%)


Legnagyobb Terepszint alatti beépítettség (%)


Zártsorú 50 40 3,5 40 1,0 60 4,0 (2) Az építési övezetben vendéglátás és borkereskedelmi célú pincék és présházak helyezhetők el. (3) 200 m2 feletti telekméret esetén a tulajdonos számára lakás is elhelyezhető. (4) A melléképítmények közül az OTÉK 1. számú mellékletének 67. pontjában felsoroltak közül az a),b), c), d), e) és j) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Geotechnikai szakvélemény alapján az építési telkekhez kapcsolódóan terepszint alatti építményként pince alakítható ki az M-5/2. szabályozási tervlapon erre a célra kijelölt területen belül. Telkenként 1 db pince helyezhető el. A T jelű különleges építési övezet (a temetők területe) 43. § T

SZ 5,0

10 K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 40 10 5,0 (2) Az építési övezetbe tartozó építési telkek telekegyesítése engedélyezhető. (3) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjában felsorolt temető és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

294

32/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve


66

A B jelű különleges építési övezet (az agyagbánya területe) 44. § B

SZ 4,5

10 K

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 40 10 4,5 (2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 8. pontjában felsorolt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A HT jelű különleges építési övezet (a honvédelmet szolgáló területek) 45. §

HT (1) Az építési övezetbe tartozó telkeken és azok külön jogszabályban meghatározott környezetében mind az építés, mind a telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a rá vonatkozó és különböző törvényi előírásokban biztosított jogkörök (sajátos szabályok) alapján. A GYT jelű különleges építési övezet (a meglévő és tervezet gyepmesteri telep területe) 46. § GYT

SZ 4,5

10 5.000

(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5.000 40 10 4,5 (2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 7. pontjával összhangban lévő gyepmesteri telep és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), j), k), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A Kvp (OTÉK módosítás előtt VP) jelű különleges építési övezet (a tervezet vízipark területe) 46/A. §

295

Kvp

SZ 5,0

10 5.000

(1) Az építési övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. 295

22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve

67


Az építési telek Legkisebb

A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legnagyobb Beépítési mód Zöldfelületi arány Beépítettség Építménymagasság Területe(m2) (%) (%) (m) Szabadon álló 5.000 40 10 5,0 (2) Az övezeten belül, építési telkenként nagykiterjedésű sportolási célú területként csak a vízi (vidám)park alakítható ki, illetve az ehhez az elsődleges funkcióhoz kapcsolódó egyéb kiegészítő, kiszolgáló épületek, építmények létesíthetők. (3) A legnagyobb építménymagasság értéke a csúszdák és a térhatároló fallal nem bíró építmények esetén 10 m. (4) Az építési övezetben az elő- oldal- és hátsókert legkisebb mérete egységesen 10 m. A beépítés az M0 telkét legfeljebb 40 m-es távolságra közelítheti meg. (5) A szabályozási terven utak, parkolók létesítésére kijelölt területsávban csak az építési telken megvalósított funkciókhoz szükséges férőhelyszámú fásított parkolók, belső utak, közművek és növényzet telepíthető. (6) A szabályozási terven ábrázoltaknak megfelelően az építési övezetben 14, illetve 6 m szélességben két helyen kötelezően telken belüli többszintes védőzöld sávot kell telepíteni. A védőzöld sávokat kertépítészeti kiviteli terv szerint kell kialakítani. (7) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (8) A vízipark megvalósítása csak jóváhagyott vízjogi létesítési engedélyezési tervek alapján történhet. A medencevizek elvezetésének módját az illetékes hatóságokkal (VIZIG, KÖFE, ÁNTSZ, stb.) engedélyeztetni kell. (9) Az övezet közúti megközelítését a jelenlegi útcsatlakozás megtartásával, a meglévő közlekedési övezeten keresztül a 8103 j. ök. útra történő közvetlen közúti csatlakozással kell megoldani. A Kok jelű különleges építési övezet Tervezett különleges oktatási terület (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 46/B. § 296

(1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

Szabadon álló 60.000 -

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%)

35 35 2 2 2,0 Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m / telek m ) 12,0 (15,0 Legnagyobb építménymagasság (m) tornacsarnok) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 (2) Az építési telkeken bármilyen oktatási, nevelési létesítmény, egyéb irodaépület, egyházi, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, a diákok és a személyzet számára szolgáló lakások, illetve egyéb kiszolgáló létesítmény helyezhető el. (3) A legnagyobb alkalmazható építménymagasság értéke tornacsarnok esetén 15,0 m. (4) Az építési telken épületet az általános szabályok betartása mellett a minimum 10 m előkerti, minimum 15 m oldalkerti és minimum 15 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül lehet elhelyezni. (5) A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és 296

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve


68

fürdőmedence, -napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el. (6) Az építési engedélykérelemhez csatolni kell az önkormányzati tervtanács tervekről alkotott írásos véleményét. A Ksr jelű különleges építési övezet Tervezett sport rekreációs különleges terület (a volt honvédségi lőszerraktár területén) 46/C. § 297

(1) Az építési övezet paraméterei: Beépítési mód

Szabadon álló

Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb területe (m 2) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb szélessége (m) Az újonnan kialakítható építési telek legkisebb mélysége (m)

10.000 50 100

Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) Legnagyobb beépítettség terepszint alatt (%) Legnagyobb bruttó szintterületi mutató (épület m 2 / telek m2)

30 35 0,6 12,0 (15,0 Legnagyobb építménymagasság (m) tornacsarnok) Legkisebb zöldfelületi arány (%) 40 Az építési telkeken bármilyen sportolási és rekreációs célokat szolgáló építmény, illetve az ezeket a funkciókat kiegészítő egyéb kiszolgáló létesítmény helyezhető el. A legnagyobb alkalmazható építménymagasság értéke tornacsarnok esetén 15,0 m. Az építési telken épületet az általános szabályok betartása mellett a minimum 10 m előkerti, minimum 15 m oldalkerti és minimum 15 m hátsókerti távolságok által határolt építési helyen belül lehet elhelyezni. A melléképítmények közül közmű-becsatlakozási műtárgy; közműpótló műtárgy; hulladéktartálytároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor; kerti épített tűzrakóhely; kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop helyezhetők el.

(2) (3) (4)

(5)

A Ksr jelű különleges építési övezet (Nemzetközi Üzleti Park területének – a Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt területére kiterjedően) (sport-rekreációs terület) 46/D. § 298

Ksr

297 298

SZ 7,5

15 K

26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve

69


(1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 60 15 7,5 (2) Az építési övezetben sport-rekreációs funkció (teniszpálya, uszoda, sportcsarnok), kemping, hotel létesíthető, illetőleg az előzőeket kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben az előkert mélysége legalább 10 m; az oldalkert legkisebb mérete 3,75 m; a hátsókert legkisebb mérete pedig 7,5 m. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), c), d), e), f), g) h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (5) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti kiviteli tervet kell készíteni. A Keü jelű különleges építési övezet (a tüdőszanatórium meglévő területe) 46/E. § (1) Az építési övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét a szabályozási terven feltüntetett paraméterek szerint kell meghatározni. Az SZT-n feltüntetett paraméterek értelmezése: A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Beépítési mód (szabadon álló) S 15 beépítettség (%) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb Az építési telek legkisebb területe (m 2) 9,0 K építménymagasság (m) (kialakult) (2) Az építési övezetben az OTÉK 24. §-ának 3) bekezdésében szereplő 4. pontjában megjelölt funkciójú és az azt kiszolgáló egyéb épület, építmény helyezhető el. (3) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (4) Az építési övezetben új telek nem alakítható ki. 299

V. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI ÉS RÉSZLETES ÉPÍTÉSSZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSAI A beépítésre nem szánt területek övezeti beosztása 47. § (1) Törökbálint igazgatási területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik: a) Közlekedési övezet (jele K, 300KÖ(OTÉK módosítás előtt K)). b) Zöldterületi övezetek (jele KP, 301Z (OTÉK módosítás előtt KP) 302Z-1, és KEP). c) Erdő övezetek (jelük EV, EG és ET). d) Mezőgazdasági övezetek (jelük MÁ, MK, MF, MZ és MGY). e) Egyéb övezet (jele VT). A Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre vonatkozóan: (2) 303 A rendelet hatálya alá tartozó terület a beépítésre nem szánt rész közlekedési övezet (jele KÖ OTÉK módosítás előtt K-). 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve - Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területen 301 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve - Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területen 302 49/2009. (XI.25.) rendelettel kiegészítve 303 28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 299 300


Nyár utca - Munkácsy Nyár utca - Munkácsy

70

Hosszúréti patak és környékének (Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület) területére vonatkozóan: (3) 304 A rendelet hatálya alá tartozó terület beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik: a) Közlekedési övezet, jele KÖ (OTÉK módosítás előtt K). b) Zöldterületi övezet, jele Z (OTÉK módosítás előtt KP). c) Egyéb területi övezet, jele V (OTÉK módosítás előtt VT) A Vízipark és üdülőterületre vonatkozóan: (4) 305 A rendelet hatálya alá tartozó terület a beépítésre nem szánt rész közlekedési övezet (jele KÖ OTÉK módosítás előtt K-). A volt honvédségi lőszerraktár területére vonatkozóan: (5) 306 A volt honvédségi lőszerraktár területének beépítésre nem szánt része az alábbi övezetekre tagolódik: a) Közlekedési övezet (jele KÖu). b) Erdő övezet (jele: Ev). c) Mezőgazdasági övezet (jele: Má-á). d) Vízgazdálkodási övezet (jele V). A Tó Park területére vonatkozóan: (6)307, 308 - hatályát vesztette (7)309, 310 - hatályát vesztette A volt Mechanikai Művek területére vonatkozóan: (8)311 A volt Mechanikai Művek területének beépítésre nem szánt része, közforgalom elől el nem zárt magánutak övezete (jele: Köm). A KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK KÖ(OTÉK módosítás előtt K), K jelű közlekedési övezet (közúti és vasúti közlekedési területek) 48. § SZ 5 K 8,5 -

312

(1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. (2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a TÉSZ 9. § (4) bekezdésével összhangban a szabályozási terv szerint kell kialakítani. (3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 5 8,5 313 ^ Tükörhegy IV. területen K/Z jelű közlekedési övezetben: a legkisebb zöld-, ill. vízfelület aránya legalább 75%, az övezetben a pihenés, a játék és a sport építményei helyezhetők el. 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 306 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 307 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 308 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 309 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 310 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 311 Kiegészítette a 35/2012.(X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 312 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 313 Kiegészítette a 21/2005.(IX.23.) rendelet 2005. szeptember 23-i hatállyal. 304 305

71


(4) Az övezetben 500 m2-nél nagyobb alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el. (5) A közutak és vasutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. (6) A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. (7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. A Tükörhegy IV. területére vonatkozóan: (8)314 A Tükörhegy VI. területén a gyűjtő-utakat 7,0 a lakóutcákat 6,0 m-es útburkolattal kell ellátni, és kétoldai járdával. (9) A Tükörhegy IV. területén épületre használatbavételi engedély kiadásának feltétele, az érintett telek feltárását biztosító közterületen az övezet szerinti előírásnak megfelelő közmű, útburkolat, járda és csapadékvíz-elvezetés kiépítése. Hosszúréti patak és környékének (Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület) területére vonatkozóan: (10)315 A területen a közutak építési (szabályozási) szélességén belül kizárólag a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, szobrok, kutak, utcabútorok helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető. Az Égett-völgy szabályozási terve területére vonatkozóan: (11)316 Az Égett-völgy szabályozási tervben kijelölt közlekedési területek mellett csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű, honos fafajok telepíthetők. Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területre vonatkozóan: (12)317A területen a közutak építési (szabályozási) szélességén belül kizárólag a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, szobrok, kutak, utcabútorok helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető. A Jázmin utca és környéke területére vonatkozóan: (13)318A Jázmin utca és környéke M-5/2. jelű szabályozási tervben kijelölt közlekedési területekre vonatkozó előírások: - a közlekedési létesítmények építéséhez kötelezően talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges, - a közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő honos fajokkal engedélyezhető, - a közterület alatt beépíthető területen kizárólag vendéglátás és borkereskedelem célú pince helyezhető el. Az Anna-hegy és térsége területére vonatkozóan: (14)319Az Anna-hegy és térsége M-5/3. jelű szabályozási tervben kijelölt közlekedési területekre vonatkozó előírások: - a közlekedési létesítmények építéséhez kötelezően talajmechanikai szakvélemény készítése szükséges, - a közutak fásítása csak előnevelt, többször iskolázott, útsorfa minőségű várostűrő honos fajokkal engedélyezhető. Napliget szabályozási terve területére vonatkozóan: (15)320 Az M-5/4. számú szabályozási terven jelölt közlekedési területek előírásai: Kiegészítette a (8)-(9) bekezdéssel a 21/2005.(IX.23.) rendelet 2005. szeptember 23-i hatállyal. 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 316 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 317 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve 318 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 319 33/2009. (VI.29. .) rendelettel kiegészítve 320 49/2009. (XI.25.) rendelettel kiegészítve 314 315


72

a) A 16m szabályozási szélességű közterület hálózati szerepe gyűjtőút. b) A 14m és 12m szabályozási szélességű közterületek hálózati szerepe kiszolgáló út. c) Az 5,0m szabályozási szélességű közterületek gyalogos útként alakítandók ki. d) A terület beépítésének feltétele a Veréb utca - 0152/99 hrsz.-ú telek (tervezett közterület) közötti gyűjtőút kapcsolat kiépítése

A KÖ (OTÉK módosítás előtt K) jelű közlekedési övezet (Nemzetközi Üzleti Park területének – a Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt területére kiterjedően) 48/A. § 321

A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt. A rendelet hatálya alá tartozó területen a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét az építési szabályzat 6. §-ával összhangban a szabályozási terv szerint kell kialakítani. Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Zöldfelületi arány (%) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló A közutak építési (szabályozási) szélességén belül csak a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető. A parkolókat fásítva kell kialakítani. KÖ

(1) (2) (3)

(4)

(5)

ZÖLDTERÜLETI ÖVEZET A KP jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei) 49. § SZ 2 KP 4,5 (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) 4,5 ^ Szabadon álló 2 ^ 322M-5/13 jelű, Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területen 3,5 m.

(2) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (6) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. 321 322

28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 5/2007. (III.1.) rendelettel kiegészítve

73


A Z-1 jelű zöldterületi övezet (Hosszúréti patak és környékének - Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően) 49/A. § 323

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2 3,5 (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) A zöldterületet legalább 60 %-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani és fenntartani. (4) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Beépítési mód

A Z-1 jelű zöldterületi övezet (Napliget területén a közparkok területe) 49/B.§ 324

Z-1 (1)

(2) (3) (4)

SZ 3,5

2 -

Az övezetben a beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2 3,5 Az övezet telkein az OTÉK 27.§ (4) bekezdésének a) és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. 1000 m2 alatti telekterületen épület nem helyezhető el. A közparkot legalább 75%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. A Z-2 jelű zöldterületi övezet 49/C. §

325

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Az építési telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb2 Legnagyobb Területe (m ) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 2 3,5 (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésének a), és b) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) A zöldterületet legalább 80 %-os növényzeti fedettséggel, intenzíven fásítva kell kialakítani és fenntartani. (4) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 49/2009. (XI.25.) rendelettel kiegészítve 325 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 323 324


74

A KEP jelű zöldterületi övezet (a kegyeleti park területe) 50. § KEP

SZ 4,5

2 K

(1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló Kialakult (K) 2 4,5 (2) Az övezet telkein az OTÉK 27. §. (4) bekezdésének a), és c) pontjában felsorolt létesítmények helyezhetők el. (3) Az övezet telkein létesítendő épületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 40%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani. (5) A kegyeleti parkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani. (6) A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. ERDŐ ÖVEZETEK Az erdő övezetek általános előírásai 51. § (1) A erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek területei. Amennyiben az övezeti előírások engedik a területen a rendeltetéssel összeegyeztethető építmények elhelyezhetők. (2) Az övezetbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. (3) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 48. §) előírásai vonatkoznak. Az EV jelű erdő övezet (védelmi erdőterületek) 52. § (1) Az övezet védett erdőterületeinek, véderdőinek és védő zöldsávjainak területe min. 75 %-ban faállománnyal telepítendő be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. (2) Az övezet telkei nem építhetők be. (3) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (4)326A tervezési terület határain belül, a szabályozási tervlapon jelölt helyen 30 méter szélességben védő erdősáv létesítése kötelező a szomszédos üdülőterület védelmére. Az EG jelű erdő övezet (a gazdasági erdőterületek) 53. § SZ 0,5% 4,5 100.000 (1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el. EG

326

33/2007. (XII. 3.) rendelet szerint kiegészítve

75


(2) Az övezetben építési engedély csak akkor adható ki, ha az adott telek építési célra igénybe nem vett része legalább 15 éve erdő művelési ágban van. (3) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 100.000 0,5% Legfeljebb 4,5 (4) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (5) Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg. (7) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45O között választható meg. (8) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető. (9) A 10000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető. (10) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 75 %-ban faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezetben vadgazdálkodás esetén az összterület max. 5%-án szántó művelés alakítható ki, melynek vadföldként kell funkcionálnia. Az ET jelű erdő övezet (turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületek) 54. § SZ 5 4,5 100.000 (1) Az övezetben elsősorban az erdőgazdálkodással összeegyeztethető turisztikai, valamint egészségügyi és szociális építmények helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén, a turisztikai és egészségügyi funkciók ellátásához szükséges szolgálati lakás is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, az erdőterület rendeltetésével össze nem egyeztethető célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 100.000 5 Legfeljebb 4,5 (3) Ha a beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja az erdőterület turisztikai, valamint egészségügyi és szociális hasznosításának biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a turisztikai, egészségügyi és szociális célú építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. ET


76

(5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45O között választható meg. (6) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető. (7) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (8) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. Az övezet beépítetlen telkein kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető. (9) Az övezethez tartozó erdőterületek min. 75 %-ban faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK A mezőgazdasági övezetek általános előírásai 55. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési és az állattenyésztési tevékenységek területei, ezért itt jellemzően a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén lakóépület is építhető. (2) Ha az övezetben találhatók erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú telkek, vagy telek alrészletek, akkor ezen művelési ágú telkek, illetve telekrészek abban az esetben sem építhetők be, ha az adott telek egyébként (övezeti besorolása miatt) beépíthető lenne. (3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 48. §) előírásai vonatkoznak. (4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek nem keríthető le. (5) Az övezet területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter oldaltávolságot kell biztosítani. (6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terepszinthez képest 50 cm-nél nagyobb magasságban nem alakítható ki. (7) A telekmegosztás nem engedélyezhető abban az esetben, ha a beépített telek a megosztás előtti vagy utáni állapotában: a) az övezetben előírt minimális területnagyságnál kisebb, b) a megengedett beépítettséget túllépő területűvé válik. Az MÁ jelű általános mezőgazdasági övezet (általános mezőgazdasági területek) 56. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be. Az MK jelű mezőgazdasági övezet (kertgazdasági területek) 57. § SZ 3 4,5 3.000 (1) Az övezetben elsősorban a kertgazdasági műveléshez kapcsolódó építmények helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb egy lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem kertgazdasági célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) MK

77


Szabadon álló 3.000 3% 4,5 (3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete nem haladja meg a 300 m2-t. (4) Az övezetben épület az adott telekkel határos út tengelyétől számított 15 m távolságon belül nem helyezhető el. (5) A telkek utcai telekhatárán csak kártalanítási igény kizárásával és lábazat nélküli kialakítású, áttört kerítés engedélyezhető. (6) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (7) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), i), k), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el. (8) A 3.000 m2-nél kisebb területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az övezetben nagytestű állat (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, juh, kecske, sertés, strucc és egyéb nagytestűnek minősülő állat) tartására alkalmas építmény nem helyezhető el. Az MF jelű farmgazdasági mezőgazdasági övezet (mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő területek) 58. § SZ 3 5,0 9.500 (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a TÉSZ-ben meghatározott (általános és a telek művelési ágától függő beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 9.500 3 5,0 (3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete nem haladhatja meg a 380 m2-t. A létesítmények összes alapterületén belül a főépület alapterülete a 180 m2-t, a melléképületek alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg. (4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha: a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik, b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély. (5) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság lakóépületnél 5,0 m, melléképületnél 4, 0 m. (6) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg. (7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak bármely létesítmény elhelyezhető. (8) A beépíthető teleknagyság alatti területű telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, illetve az elbontás után a korábbi beépítési mértéket meg nem haladóan újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. (9) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni. MF

Az MZ jelű mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek) 59. §


78

SZ 3 4,5 720 (1) Az övezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. (2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit és a legkisebb beépíthető telek méretét az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. A beépíthető telek A beépítésnél alkalmazható Beépítési mód Legkisebb Legnagyobb Területe (m2) Beépítettség (%) Építménymagasság (m) Szabadon álló 720 3 4,5 (3) Az övezetben új építmények elhelyezése az OTÉK 29. § (2)és (3) pontjaiban foglalt feltételek szerint engedélyezhető. (4) Az övezetben csak magastetős kialakítású építmény engedélyezhető. A tető tetőhajlásszöge 35 és 45 fok között választható meg. (5) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsorolt bármely létesítmény elhelyezhető. (6) A 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető. MZ

Az MGY jelű mezőgazdasági övezet (gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek) 60. § (1) Az övezet gyep (rét, legelő) és nádas művelési ágú mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be, művelési águk nem változtatható meg.

EGYÉB ÖVEZET Az VT jelű övezet (vízgazdálkodással kapcsolatos területek) 61. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások medre és partja, zöldtározók, a vízbeszerzési területek és védőterületeik tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. (2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki. (3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a K jelű közlekedési övezetek (TÉSZ 48. §) előírásai vonatkoznak. (4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

327 A V jelű egyéb területi övezet (a Hosszúréti patak medre és partja) 61/A. §

(1) A patak és a víztározó mederrendezése során előtérbe kell helyezni a mérnökbiológiai módszerek alkalmazását. (2) A patak mindkét partján, a partéltől számított 6,0 m-es sávot szabadon kell tartani. (3) A víztározó partjának legalább 35 %-án nádast kell kialakítani, a víztározó partjának legalább 50 %-án a rézsű meredeksége nem haladhatja meg az 1:7 arányú hajlást. A víztározó mélységét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmas legyen a betelepülő állatok áttelelésére. 328, 329

A V/A jelű vízgazdálkodási övezet

8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 329 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 327 328

79


(A SASAD I. víztározó - a Törökbálinti Tó- területe) 61/B. § - hatályát vesztette

VI. FEJEZET TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI A művi értékek védelmének általános előírásai 62. § (1) A művi értékvédelem vonatkozásában az adott telek (építmény) tulajdonosának, illetve kezelőjének a régészeti, az építészeti, a történeti vagy településképi jelentőségű értékek védelmét, fenntartását és szakszerű fejlesztését biztosítania kell. (2) Művi értékvédelem alatt álló területen történő telekalakítás, építés vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése csak értékvédelmi szakági alátámasztó munkarész alapján lehetséges. (3) A szabályozási terv a település közigazgatási területét az alábbi művi értékvédelmi szabályozási övezetekre osztja föl: - Régészeti értékvédelmi övezet. - Országos védelem alatt álló művi értékek övezete. - Országos védelem alatt álló művi értékek környezetének övezete. - Helyi védelem alatt álló művi értékek övezete. - Településkép védelemi övezet. - 330, - Régészeti érdekű terület Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt területre vonatkozóan: (4) 331 A szabályozási terven jelölt, helyi értékvédelemre javasolt épületekre, történeti beépítési módra vonatkozóan, értékvédelmi szakvéleményt kell készíttetni. A helyi védelem alá helyezést az értékvédelmi szakvélemény alapján külön rendeletben kell szabályozni. (5)332A szabályozási terven jelölt, helyi értékvédelemre javasolt szobrokat, emlékműveket eredeti helyükön kell megtartani. Áthelyezésükre különlegesen indokolt esetben – például az új városháza megépítése kapcsán – sor kerülhet. Ebben az esetben elhelyezésüket – a környezetükre is kiterjedő – kertészeti terv alapján kell meghatározni. Az ER-MR jelű művi értékvédelmi övezet (régészeti értékvédelmi övezet) előírásai 63. § (1) Ha a település igazgatási területén bárhol végzett földmunkák során régészeti leletek (pl. agyagedény töredékek, ember-, vagy állatcsontok stb.) kerülnek elő, a munkálatokat azonnal fel kell függeszteni, és a területileg illetékes Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. (2) A szabályozási tervlapon jelölt, nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett területeken az építésengedélyezési eljárás és az építési tevékenység során a területileg illetékes múzeumot meg kell keresni. Az I. fokú szakhatóság a megyei múzeum. A település területén előkerülő régészeti emlékek leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságával kell egyeztetni. Tükörhegy IV. szabályozási terve területére vonatkozóan: (3)333, Régészeti érdekű területen végzendő bármely földmunka során régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre vonatkozóan: (4)334A rendelet hatálya alá tartozó területen előkerülő régészeti emlékek megelőző feltárásával, leletmentésével, bemutatásával kapcsolatban a területileg illetékes régészeti hatósággal kell egyeztetni. Kiegészítette a 21/2005.(IX. 23.) rendelet 2005. szeptember 23-i hatállyal. 5/2007.(II. 22.) rendelettel kiegészítve 332 5/2007.(II. 22.) rendelettel kiegészítve 333 Kiegészítette a 21/2005.(IX. 23.) rendelet 2005. szeptember 23-i hatállyal. 330 331


80

(5)335*Árpád utca - 2246 hrsz.-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz.-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület – a közelében található régészeti lelőhely miatt – régészeti érdekű területnek minősül. Ezért a területen bármilyen földmunkával járó fejlesztéshez, beruházáshoz régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. Napliget szabályozási terve területére vonatkozóan: (6)336A régészeti örökség elemei a régészeti érdekűnek minősülő területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért a területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a próbaásatás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. A budaörsi szennyvíztisztító környezetére vonatkozóan: (7) 337Régészeti érdekű területen a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt próbafeltárással régészeti állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában földmunkával járó engedélyköteles tevékenységet végezni csak a területileg illetékes múzeum közreműködésével történő régészeti megfigyelés mellett lehet végezni.

Az ER-MO1 jelű művi értékvédelmi övezet (országos védelem alatt álló művi értékek övezetének) előírásai 64. § (1) Törökbálint igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt: a) Volt Walla József-villa, Árpád u. 23. sz (hrsz 2190). b) Walla-kilátó (hrsz 2189/3,4). c) R.k. Mária-kápolna, Budaörsi út (hrsz 2217). d) R.k. templom, Iskola u. (hrsz. 28). e) TBC-szanatórium volt jezsuita kolostor épülete, Munkácsy Mihály u. 68-70. (hrsz. 22). f) Walla-sírbolt a régi temetőben (hrsz. 1151). (2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékes eljárni.

Az ER-MO2 jelű művi értékvédelmi övezet (országos védelem alatt álló művi értékek környezete övezetének) előírásai 65. § (1) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli. (2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt szakhatóságként meg kell keresni. Az ER-MH jelű művi értékvédelmi övezet (helyi védelem alatt álló művi értékek övezete) előírásai 66. § (1) Törökbálint külön rendeletében a későbbiek során védelem alá vont helyi értékvédelem alatt álló településrészeit a szabályozási tervlapon jelölni kell.

33428/2005.(IX.20.)

rendelettel kiegészítve rendelet szerint - 8/2006.(II.22.) Ör. 17.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg: „Az 1.§ (1) bekezdésében meghatározott terület – a közelében található régészeti lelőhely miatt – régészeti érdekű területnek minősül. Ezért a területen bármilyen földmunkával járó fejlesztéshez, beruházáshoz régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani.” 336 49/2009. (XI.25.) rendelettel kiegészítve 337 Kiegészítette a 18/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelet 2013. április 24-i hatállyal. 335*8/2006.(II.22.)

81


(2) A művi értékek helyi védelmét a TÉSZ 5. §-a szerint az építésengedélyezés különleges szabályainak, valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani. Az ER-MT jelű művi értékvédelmi övezet (településkép védelmi övezet) előírásai 67. § (1) Törökbálint településképi védelem alatt álló területébe tartozik minden telek és építési telek, amely közvetlenül határos az M0, M1, M7, Raktárvárosi, Diósdi, Hegyalja utakkal, a Dózsa Gy., Szent István, Munkácsy M., Kápolna, Árpád, Bajcsy Zs., Tó, Baross G., Bartók B., Kazincy F. Kinizsi P. utcákkal (a tervezett forgalmi és gyűjtő utakkal) és a vasútvonallal vagy az azokkal közvetlenül határos párhuzamos közút területekkel (2) A településképi védelem alatt álló területek védelmét a TÉSZ 5. §-a szerint az építésengedélyezés különleges szabályainak betartásával kell biztosítani. A természeti értékvédelem általános előírásai 68. § (1) Természeti területen épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) az engedélyezési eljárás során egyedileg úgy kell meghatározni, hogy a természeti értékek megóvása mellett egyben a táj jellegéhez is igazodjon. (2) A szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi természeti értékvédelmi szabályozási övezeteket jelöli ki: - Helyi jelentőségű védett természeti terület övezete. - Természeti terület övezete. Az ER-TH jelű természeti értékvédelem (helyi jelentőségű védett természeti terület övezete) előírásai 69. § (1) Az övezetbe a Törökbálinti erdők helyi jelentőségű természetvédelmi területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken bármilyen tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak az Önkormányzat engedélyével, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével végezhető. (3) Az övezeten belül bármely tevékenység csak az Önkormányzat védetté nyilvánító rendeletével összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.

Az ER-TT jelű természeti értékvédelem (természeti terület) övezeti előírásai 70. § (1) Az övezetbe a DINP nyilvántartása alapján a szabályozási tervlapon jelölt, védelem alatt nem álló természeti területek tartoznak. (2) Az övezetbe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a DINP engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető. VII. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI A környezet védelmének általános előírásai 71. §


82

(1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni. (2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. (3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (4)338,339 A területhasználatra, a területen folytatott tevékenységre vonatkozó hatályos környezetvédelmi előírásokat be kell tartani. (5) A területhasználatra, a területen folytatott tevékenységre vonatkozó hatályos zajvédelemről szóló előírásokat be kell tartani. Anna-hegy térsége szabályozási terve területére vonatkozóan: (6)340 A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be. 341Környezetvédelem

(Hosszúréti patak és környékének - Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület szabályozási terven ábrázolt részére kiterjedően) 71/A. § (1) Határértéket meghaladó légszennyező forrás a területen nem helyezhető el, illetve nem üzemeltethető. (2) A tervezett létesítmények gázhálózatba történő bekötését biztosítani kell. (3) A diffúz légszennyező források megszüntetéséről, porzás-mentesítéséről gondoskodni kell (növényzettel történő beültetés, utak burkolása). (4) A Bajcsy Zsilinszky út M7 és Rákóczi út közötti szakasza mentén lévő lakóépületek passzív akusztikai védelmét - határértéket meghaladó zajterhelés esetén - biztosítani kell. (5) A Bajcsy Zsilinszky út déli folytatásában lévő „tehermentesítő út” mentén lakóépület esetében az úttengelytől számított 25 m zaj elleni védőtávolságot biztosítani kell, ellenkező esetben a létesítményt passzív akusztikai védelemmel kell ellátni. (6) A területen a folyékony szennyvizek csatornahálózaton történő elvezetését biztosítani kell. (7) A tervezett parkolók kialakításánál a hordalék- és olajfogó műtárgyak beépítéséről gondoskodni kell. (8) A Hosszúréti-patakba csak az előírásoknak megfelelő minőségű vizek vezethetők. (9) Földmozgatás (pl.: tereprendezés) során biztosítani kell: a) a letermelt humuszréteg elkülönített, ártalommentes elhelyezését, b) feltöltés csak ártalom-mentes anyaggal történhet. (10) A tervezett létesítményeket is be kell kapcsolni a szervezett kommunális hulladék-elszállítási rendszerbe. (11) A közterületeken (zöldterületeken) a megfelelő mennyiségű és egységes esztétikai megjelenésű hulladékgyűjtő edény kihelyezéséről gondoskodni kell. (12) A szabályozási terven jelölt értékes faegyedek és fasorok védelmét biztosítani kell. Kivágásuk a faegyed biológiai pusztulása, baleset-, élet- és fertőzésveszély elhárítása érdekében lehetséges. (13) A parkolók fásításáról az OTÉK előírása szerint kell gondoskodni. (14) A területen előtérbe kell helyezni a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok alkalmazását, így különösen: a) a vízfolyás, víztározó mentén elsősorban vízkedvelő, vízjelző növények ültetését, 33/2007. (XII. 3.) rendelet szerint kiegészítve Módosította a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 340 33/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 341 8/2006.(II.22.) rendelettel kiegészítve 338 339

83


b)

a Bajcsy Zsilinszky út mentén a légszennyezést tűrő fajok ültetését. A föld védelmének általános előírásai 72. §

(1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során: a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással), c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni. (2)342,A Tükörhegy IV. területén a feltöltések kialakítására környezetet károsító anyag, ill. veszélyes hulladék nem alkalmazható. Az építéshez igényelt területfeltöltés csak bevizsgált minőségű, a talajt és a talajvizet nem veszélyeztető, a feltöltés talajmechanikai igényeit is kielégítő anyaggal, az építési engedélyben meghatározott módon történhet. Az 500 m2-nél nagyobb területet érintő feltöltés, terepalakítás engedélyezésének feltétele a talajvédelem biztosítása érdekében, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentáció tartalmazza a következőket: - tereprendezési terv - a feltöltésre használt anyagok minősítése - talajtani szakvélemény, talajvédelmi terv - erózió védelemre vonatkozó építészeti megoldások - az építésföldtani viszonyokat tisztázó talajmechanikai vizsgálatok, továbbá - az építéshatóság eseti igényeként az építéssel járó változtatás környezeti hatáselemzése. (3) A Tükörhegy IV. területén rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, illetve meglévők oly módon alakíthatók át, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen.(A település területén 1,5 m-nél magasabb rézsű (egy tagban) nem létesíthető. (4)343 A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

A föld védelmének mezőgazdasági övezetekre vonatkozó előírásai 73. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni. (2) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az É-ÉNy-i irányába eső határa mentén. (3) Az erózió elleni védelem érdekében a talajpusztulásnak kitett, 8%-os átlagos lejtést meghaladó, 1 hektárnál nagyobb szántóterületeken a terület minimum 3%-án talajvédő erdősávot (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani. Az eróziónak kitett legelőterületeken talajkímélő legeltetést kell folytatni.

342 343

Kiegészítette a (2)-(3) bekezdéssel a 21/2005.(IX. 23.) rendelet 2005. szeptember 23-i hatállyal. 32/2009. (VI. 29.) rendelettel kiegészítve


84

A vizek védelmének általános előírásai 74. § (1) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása C, vagyis kevésbé érzékeny. (2) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. (3) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba. Nemzetközi Üzleti Park (Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt) területre vonatkozóan: (4)344 A szennyvíz csak közcsatornába vezethető. A tervezési területen a használatba vételi engedély kiadásának feltétele a közcsatornára való rákötés. A vizek védelmének vízgazdálkodási övezethez kapcsolódó előírásai 75. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (3)345, 346 Szennyvíz szikkasztás a területen semmilyen formában nem történhet. (4)347, 348 - hatályát vesztette.

Levegőtisztaság-védelem általános előírásai 76. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket, valamint a megállapított védőterületekre vonatkozó határértékeket. A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (2)349, 350 A területhasználatra, a területen folytatott tevékenységre levegőtisztaság-védelméről szóló előírásokat be kell tartani.

vonatkozó

77. §351

344 345 346 347 348 349 350 351

28/2005.(IX.20.) rendelettel kiegészítve 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Módosította a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Hatályon kívül helyezte a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Módosította a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 22/2009. (III. 27.) rendelettel törölve

85


hatályos

78. §352 79. §353 80. §354 81. §355 Hulladékgazdálkodás és ártalmatlanítás előírásai 82. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően. (2)356Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, az adott ingatlanok tulajdonosainak kell végezni a kommunális hulladék gyűjtését és elszállítását. (3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet. (4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet. (5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos. (6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. Égett-völgy szabályozási terve területére vonatkozóan: (7)357 – hatályát vesztette A volt Mechanikai Művek 0152/12 hrsz.-ú területére vonatkozóan: (8)358, 359 A területhasználatra, a területen folytatott tevékenységre hulladékgazdálkodásról szóló előírásokat be kell tartani. (9)360, 361 - hatályát vesztette

vonatkozó

hatályos

VIII. FEJEZET TILALMAK, KORLÁTOZÁSOK SZABÁLYOZÁSI ÖVEZETEI ÉS ELŐÍRÁSAI Tilalmak és korlátozások általános előírásai 83. § (1) A TÉSZ és a szabályozási terv a település közigazgatási területén az alábbi tilalmi és korlátozási szabályozási övezeteket jelöli ki, illetőleg teszi lehetővé használatát a későbbi továbbtervezések során: a) Településrendezést elősegítő sajátos jogintézmények - Tilalmak - Elővásárlási jog - Kisajátítás - Helyi közút céljára történő lejegyzés - Útépítési és közművesítési hozzájárulás 352 353 354 355 356 357 358 359 360 361

22/2009. (III. 27.) rendelettel törölve 22/2009. (III. 27.) rendelettel törölve 22/2009. (III. 27.) rendelettel törölve 22/2009. (III. 27.) rendelettel törölve 36/2005. (XII. 09.) rendelettel módosítva Hatályon kívül helyezte a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Módosította a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal. 33/2007. (XII. 3.) rendelettel kiegészítve Hatályon kívül helyezte a 35/2012. (X. 15.) önkormányzati rendelet 2012. október 16-i hatállyal.


86

- Településrendezési kötelezés b) Táj- és környezetvédelmi védőövezetek - Szennyvíztisztító telep védőtávolsága - Vizes élőhelyek partvédelmi övezete - Vizes élőhelyek állapotvédelmi övezete -Levegő védelmi övezete c) Nyomvonalas létesítményekhez kapcsolódó védősávok - Közlekedés - Közművek (2) A településrendezést elősegítő sajátos jogintézményekkel érintett építési telkek, telkek építéshatósági ügyeiben a jogintézmény sajátosságainak és az alkalmazás céljának megfelelően kell eljárni. (3) A település igazgatási területén a szabályozási terv által lehatárolt és/vagy az ágazati szabványokban előírt közegészségügyi, környezet és természetvédelmi, közlekedési és közmű védőterületeken belül építési és/vagy területhasználati korlátozások állnak fenn. (4) Bármely védőterület által érintett telken az adott védőtávolság által előírt építési és/vagy használati korlátozások csak a teleknek a védőtávolság által érintett részére vonatkoznak. A Szabadház- hegy I. ütem szabályozási terv területére vonatkozóan: (5)362 A Szabadház- hegy I. ütem szabályozási terv tervezési területen az épület elhelyezés feltételei a következők: a) A belterületbe vonás földhivatali átvezetésének megtörténte b) Szabályozási tervlapon rögzített telekkialakítások közút céljára történő lejegyzése, a kerítés áthelyezése c)363A csapadékvíz elvezetés megépítése d) A szennyvíztisztító 500 m-es védőtávolságának 150 m-re csökkentése, aminek a feltétele: - Mecsek utca északi oldalán 25 m-es védőerdősáv telepítése - legkésőbb 2011. december 31-ig a szennyvíz kezelési technológiának illetve a szennyvíztisztító paramétereinek külön jogszabályok szerinti megváltoztatása. Az Anna-hegyi pihenő melletti területre vonatkozóan: (6) 364 Az Anna-hegyi pihenő melletti területen a beépítés feltételei: a) telekrendezés: művelési ágból való kivonás, belterületbe vonás, telekalakítás b) közművesítés, közút kialakítás és annak megépítése c) az adott területegység (ütem) területén az autóút melletti teleksáv teljes hosszában a 20 m-es háromszintű növényzet telepítési kötelezettség megvalósítása. (védősáv telepítési kötelezettség) (7) 365 Az Anna-hegyi pihenő területén a szabályozási tervlapon I. és II. ütemmel jelölt területek építési telekké alakítása, útkapcsolat biztosítása, közműellátása és beépítése önállóan, különkülön is megvalósítható. A TI-T1 jelű, a változtatási tilalommal érintett építési telkek, telkek szabályozási övezetének előírásai 84. § (1) A változtatási tilalom elrendelésének célja az elrendelt változatási tilalommal érintett telkek telekstruktúrájának, és beépítettségének rögzítése annak érdekében, hogy az adott területre a tulajdonosoknak és a település közösségének is a legmegfelelőbb településrendezési terv készülhessen. (2) A változtatási tilalom fenntartásának időszaka a továbbtervezés idejére, de legfeljebb a tilalom elrendelésétől számított három évre terjed ki. A TI-E jelű, az elővásárlási joggal érintett építési telkek, telkek szabályozási övezetének előírásai 85. §

11/2010.(IV.26.) rendelettel kiegészítve 13/2010.(V.28.) rendelettel módosítva 364 17/2010.(VI.25.) rendelettel kiegészítve 365 17/2010.(VI.25.) rendelettel kiegészítve 362 363

87


(1) Az elővásárlási jog bejegyzésének célja a hiányzó közintézmények kialakításához szükséges területek megvételének biztosítása közérdekből. (2) Az elővásárlási jog bejegyzése a közérdekű tulajdonszerzés bekövetkeztéig áll fenn. A TI-SZ jelű, a szennyvíztisztító védőtávolságának övezeti előírásai 86. § (1) A Törökbálint-Budaörsi közös szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m. A Törökbálinti szennyvíztisztító telep védőtávolsága 150 m. A szennyvíztisztító védőtávolsága telekhatártól számítandó. (2) Az alkalmazott tisztítási technológiától függően a védőtávolság megállapításában, illetve csökkentésében az ÁNTSZ a hatóság. (3) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el. A TI-VF1 jelű, a vizes élőhelyek partvédelmi övezeti előírásai 87. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti - vízfolyások, vizes élőhelyek esetén a parttól számított 50 méteren, tavak esetében a parttól számított 100 méteren belüli - területek tartoznak. (2) Az övezeten belül új építmények elhelyezése - amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik - tilos. A TI-VF2 jelű, a vizes élőhelyek állapotvédelmi övezeti előírásai 88. § (1) Az övezetbe a vízfolyások, vizes élőhelyek, tavak természetes és természetközeli állapotú (part)szakaszai melletti, a parttól számított 100 méteren belüli területek tartoznak. (2) Az övezeten belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (növényvédő szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése tilos. A TI-LV jelű, levegő védelmi övezet előírásai 89. § (1) A levegő védelmi övezetbe taroznak a közlekedési területek, mint légszennyező vonalforrások melletti területek, mely az út tengelyétől számítva új autópálya, autóút esetében 50 m-es, egyszámjegyű és kétszámjegyű országos közút, valamint új vasútvonal esetében 25 m-es területsáv. (2) A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény nem építhető el. (3) A védelmi övezetben levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető. A TI-KL jelű, a közlekedési területek védősávjainak védelmi övezeti előírásai 90. § (1) Az országos közutak külterületi szakaszainak mentén a TÉSZ 9. §-ának (2) bekezdésében szereplő mértékű védősávokat kell biztosítani. (2) A védősávokon belül csak a TÉSZ 9. §-ának (2) bekezdésében szereplő feltételek betartásával lehet bármely tevékenységet folytatni. (3) Az országos közforgalmú vasútvonal mentén az OTÉK előírásainak megfelelő 50 m széles védősávot kell biztosítani, amelyen belül csak a vonatkozó ágazati jogszabályokban előírt feltételeknek megfelelően helyezhető el építmény. A TI-KMŰ jelű, a közművek védősávjainak védelmi övezeti előírásai 91. § (1) A település igazgatási területén lévő közműlétesítmények és a közműhálózatok nyomvonalai mentén a szabályozási terven rögzített illetőleg az egyes ágazati előírásokban meghatározott mértékű védősávokat kell biztosítani.


88

(2) A védősávokon belül csak az ágazati előírásokban meghatározott módon és az adott közmű üzemeltetőjének, az érintett szakhatóság külön engedélyével lehet bármely tevékenységet folytatni. 366

X. FEJEZET KATSZTRÓFA VÉDELMI RENDELKEZÉSEK 91/A. §

367

(1)368A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa. 369, 370 - hatályát vesztette (2)371A tűzcsapokat úgy kell elhelyezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően a védendő építményektől 100 m-nél nagyobb távolságra nem lehetnek. (3)372A területen biztosítani kell a lakosság légi és katasztrófa riasztásának lehetőségét. (4)373Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak megfelelően biztosítsa a tűzoltási felvonulási területet. (5)374Az élet, anyagi javak, kulturális értékek védelmére tervezett építményt (építményrészt, óvóhelyet) úgy kell megvalósítani és fenntartani, hogy az a vonatkozó egyéb országos jogszabályoknak is megfeleljen. (6)375Az ivóvízkészlet minőségét meg kell óvni. A felszíni csapadékvizek elvezetésére és a vízelvezető rendszerek fenntartására fokozott figyelmet kell fordítani. (7)376Az M-5/2. jelű szabályozási tervlapon jelölt, élet-és vagyonbiztonságra veszélyes löszpartfalak vízelvezetési rendszerét ki kell alakítani, ezt követően a partfalakat stabilizálni kell.” 377 XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

92. § (1)378 Ez a rendelet és a hozzátartozó szabályozási terv 2001. szeptember 24-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi tanácsrendelet és önkormányzati rendeletek (a továbbiakban: Ör.): - az 1/1986 (I. 30.) tanácsrendelet Törökbálint Nagyközség Általános Rendezési Terve - a 2/1991. (III. 03.) Ör., - az 5/1992. (III. 31.) Ör., - a 6/1992. (IV. 13.) Ör., - a 11/1993. (VII. 05.) Ör. az egyes helyi építési ügyek szabályozásáról, - az 5/1994. (III. 01.) Ör. a község Általános Rendezési Tervéről szóló 1/1986. tanácsrendeletet módosító 6/1992. (IV. 09.) Ör., - a 6/1994. (II. 28.) Ör., a község Általános Rendezési Tervének módosításáról és a Bevásárlóközpont Budapest Rt. területére vonatkozó Részletes Rendezési terv jóváhagyásáról, - a 13/1994. (VII. 26.) Ör. az 1/1986. (I. 30.) tanácsrendelet módosításáról, - a 17/1994. (VI. 30.) Ör. a Törökbálint Tükörhegy-Szabadság tér Részletes Rendezési Tervéről, - a 18/1994. (VI. 30.) Ör. a Tükörhelyi parcellázandó terület részletes rendezési tervéről, - a 16/1995. (V. 11.) Ör. a község Általános Rendezési Tervéről, - a 17/1995. (XI. 03.) Ör. „Tó-Park” Vállalkozási Központ részletes rendezési tervéről, - a 9/1996. (IV. 25.) Ör. a 11/1993. (VII. 05.) Ör. egyes helyi építési közügyek szabályozásának a módosításáról, 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 368*22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve–Törökbálint Nagyközség igazgatási területére vonatkozóan 369 11/2007(IV. 27.) rendelettel kiegészítve 370 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 371 22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve 372*22/2006. (VI. 26.) rendelettel kiegészítve - Törökbálint Nagyközség igazgatási területére vonatkozóan 373 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 374 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 375 26/2006.(VIII. 28.) rendelettel kiegészítve 376 32/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 377 22/2006. (VI. 26.) rendelettel módosítva 378 19/2001.(IX.18.) rendelettel módosítva 366 367

89


- a 12/1996. (VI. 20.) Ör. az egyes helyi építési ügyek szabályozásáról szóló 11/1993. (VII. 05.) Ör. módosításáról, - a 25/1996. (X. 15.) Ör az 5/1992. (III. 31.) Ör. Általános rendezési terv kiegészítéséről, - a 11/1997. (VII. 10.) Ör. a 25/1996. (X. 15.) Ör. módosított Tükörhegy-Szabadság tér Részletes Rendezési Tervéről szóló 17/1994. (VI. 30.) Ör. módosításáról, - a 13/1997. (VIII. 28.) Ör. a Bajcsy-Zsilinszky út menti terület beépítési tervéről, - az 5/1998. (III. 30.) Ör. módosítja Törökbálint Nagyközség Általános Rendezési Tervéről alkotott rendeletét, - a 14/1998. (V. 20.) Ör. az Általános Rendezési Terv módosításáról, - a 18/1998. (IX. 11.) Ör. a Törökbálint Józsefhegy u.-Felsővár u. - 8038 hrsz. út Dózsa Gy. u. által határolt terület szabályozási terve a helyi építési szabályzata jóváhagyásáról, - a 19/1998. (IX. 11.) Ör. a Törökbálint Tó utca SCHÖLLER és környéke szabályozási terve és helyi építési szabályzata jóváhagyásáról, - a 22/1998. (IX. 18.) Ör. a helyi építési szabályzat megállapításáról, - a 32/1999. (XII. 17.) Ör. a változtatási tilalom elrendeléséről - a 13/2000. (V. 21.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének elrendeléséről szóló 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról - a 21/2000. (IX. 11.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének módosításáról szóló 13/2000.(V. 21.) Ör. módosított 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról, - a 13/2001. (VI. 15.) Ör. a változtatási tilalom elrendelésének módosításáról szóló 13/2000.(V. 21.) Ör., 21/2000. (IX. 11.) Ör. módosított 32/1999. (XII. 17.) Ör. módosításáról. - 16/2001. (IX. 22.) Ör. módosított 22/2000. (IX. 11.) Ör. a változtatási tilalom elrendeléséről (Tükörhegy III. levezető út) (2) E rendelet előírásait a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (4) Szabálysértést követ el, aki e rendelet rendelkezéseit megszegi. (5)379 Erdőterületek igénybevételét csak az Állami Erdészeti Szolgálat által meghatározott csereerdősítés megvalósulása után szabad megkezdeni. Kelt: Törökbálint , 2001. év szeptember hó 07. nap Turai István sk. Polgármester

Dorka Ágnes sk. Jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2013. április 22-én.

Kailinger Ildikó jegyző

379

22/2006 (VI.26.) rendelettel kiegészítve


90

M-1 melléklet: A hatályban lévő részletes rendezési tervek és szabályozási tervek építési előírásait jóváhagyó önkormányzati rendeletek listája. Az egyes építéshatósági ügyekben az alábbi rendeleteket kell alkalmazni: (1)380a 24/1999. (XI. 18.) Ör. és a 15/1996. (VII. 09) Ör. módosított 20/1995.(VII. 27.) Ör. rendelet Tükörhegy II. Részletes Rendezési Tervének módosításáról (2) 381a 25/1999. (XI. 18.) Ör. és a 6 /1998. (III. 30.) Ör. módosított 19/1996. (IX.05.) Kápolna dűlő RRT jóváhagyásáról (3) 382a 16/1997. (IX. 26) Ör. módosított 14/1994. (VIII. 22.) Ör. a Törökbálinti Vállalkozói Terület bővítésének RRT elfogadásáról, (4) 383 (5) 384 (6) 385 (7) 386 (8) a Törökbálinti Önkormányzat 7/2002. (II. 25.) Ör. - tel kiegészített 23/2001.(X.31.) Ör. Törökbálint Nagyközség, DEPO helyi építési szabályzatáról (9) a Törökbálinti Önkormányzat 28/2002.(IX.20.) rendelete a Köles dűlő Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatáról (10) a Törökbálinti Önkormányzat 29/2002.(IX.20.) rendelete a TECHNOPARK Szabályozási Terve és Helyi Építési Szabályzatáról (11) Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 9/2003. (IV.10.) rendelete a Törörkbálint, Cégényi tanya területének szabályozási tervéről

M-2 melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások (1) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától: a) belterületen és külterületnek a volt zártkerteken belül eső részén: szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 0,50 méter, 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 1,00 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter b) külterületnek a volt zártkerteken kívül eső részén: gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter, minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter , törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, cseresznyefa esetében 5,00 méter, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter, c) külterületnek a volt zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,80 méter, 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,20 méter, 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,00 méter, fa esetében 8,00 méter. 380 381 382 383 384 385 386

19./2001. (IX.18.) rendelettel módosítva 19./2001. (IX.18.) rendelettel módosítva 19./2001. (IX.18.) rendelettel módosítva 28/2005.(IX.20.) rendelet záró rendelkezése értelmében hatályon kívül helyezve 29/2006. (IX. 29.) rendelet záró rendelkezése értelmében hatályon kívül helyezve 19./2001. (IX.18.) rendelet törölte 19./2001. (IX.18.) rendelet törölte

91


Közút és vasút területén - szőlőtől, gyümölcsöstől és volt zártkerttől - minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot, legalább 1,5 méter, 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni (telepíteni).

M-3 melléklet: Intézkedési előírások (1) A szabályozási tervlapon SZTK-val jelölt területeken az általános szabályoknak megfelelő területi ütemezéssel, a tervezett igénybevétel tényleges időpontjához igazodóan az előírt SZT-ket el kell készíttetni. (2) A TÉSZ-ben és a szabályozási terven megadott paramétereknek megfelelően történő közterület szabályozások végrehajtását a földhivatali nyilvántartáson át kell vezettetni. (3) A településrendezési feladatok megvalósítását elősegítő sajátos jogintézmények előírt nyilvántartásokba való bejegyeztetéséről e rendelet kihirdetését követően haladéktalanul gondoskodni kell. (4) 387

388 M-4 melléklet: Fogalommagyarázat

1. Szintterületi mutató: a telken elhelyezhető (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes bruttó alapterületének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. A bruttó szintterület számítása során figyelmen kívül kell hagyni az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjármű tároló (garázs) területét.

38719./2001.(IX.18.) 388

rendelettel törölve 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve


92

M-5 melléklet: Szabályozási tervlapok 389

390T-15/a

Törökbálint belterületének szabályozási terve I. ^

391T-15/b

Törökbálint belterületének szabályozási terve II.

392T-16

Törökbálint külterületének szabályozási terve ^^

393M-5/1

Égett-völgy szabályozási terve

394M-5/2

Jázmin utca és környéke szabályozási terve

395M-5/3

Anna-hegy térsége szabályozási terve

396M-5/4

Napliget szabályozási terve Szabadházi-hegy I. ütem - Szabadházi út - Mecsek utca – Pilis utca - Villányi út délnyugati oldalán lévő telkek (7741-7768/2 hrsz) 10152/40 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Somlyói út – Zengő utca – Zengő utca nyugati oldalán fekvő telkek (7662/27692 hrsz) 0136 hrsz-ú ingatlannal szomszédos telekhatára – Égettvölgyi út - szabályozási terve

397M-5/5

^ Módosította: 28/2005.(XI.18.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Nemzetközi Üzleti Park területére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 36/2005. (XII.9.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Raktárvárosi út menti terület szabályozási terv hatálya alá tartozó területrészre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 8/2006.(II.22.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Hosszúréti patak és környékére - Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – Bajcsy-Zsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 22/2006.(VI.26.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Vízipark és üdülőterületre szabályozási terv hatálya alá tartozó területrészre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 26/2006 (VIII.28.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a volt lőszerraktári területekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 7/2007. (V. 2.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt terület szabályozási terv hatálya alá tartozó területrészre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 33/2007 (XII.3.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a volt Mechanikai Művek területére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 28/2009 (VI.12.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.-Óvoda u. által határolt területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 29/2009 (VI.12.) rendelet szerint a T-15/a tervlapnak a 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt területre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 11/2010. (IV.26.) rendelet a TÉSZ M-5/5. számú melléklete hatálya alá tartozó területre vonatkozóan módosítja a hatályos T-15/a sz. tervlapot. 17/2010. (VI.25.) rendelet a TÉSZ M-5/6. számú melléklete hatálya alá tartozó területre vonatkozóan módosítja a hatályos T-15/a sz. tervlapot. 18/2013. (III. 25.) rendelet szerint a budaörsi szennyvíztisztító környezetére vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

^^ Módosította: 26/2006 (VIII.28.) rendelet szerint a tervlap a volt lőszerraktári területekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik. 35/2012. (X. 15) önkormányzati rendelet 2012. X. 16-i hatállyal. 29/2006. (IX. 29.) rendelettel kiegészítve 18/2001. (IX. 18.) rendelet szerint 391 18/2001. (IX. 18.) rendelet szerint 392 18/2001. (IX. 18.) rendelet szerint 393 Módosította a 28/2011. (IX. 30.) önkormányzati rendelet 2011. IX. 31-i hatállyal. 394 32/2009. (VI.29.) rendelettel kiegészítve 395 33/2009.(VI.29.) rendelettel kiegészítve 396 49/2009.(XI.25.) rendelettel kiegészítve 397 11/2010.(IV.26.) rendelettel kiegészítve 389 390

93


398M-5/6

Anna-hegyi pihenő melletti terület - Nárcisz utca – Virágos út – M0 autóút – Gyöngyvirág utca által határolt terület - szabályozási terve

399,Tükörhegy

IV. - Világos utca, Virágos utca, iparvágány és a Raktárvárosi út által határolt szabályozási terve

400Nemzetközi

Üzleti Park területe - Régi vasút sor – Kazinczy u. – Óvoda u. – M0 autóút által határolt területre terjed ki - szabályozási terve

401Raktárvárosi

út menti terület szabályozási terve

402Hosszúréti

patak és környéke - Árpád utca - 2246 hrsz-ú utca vonala – Szabadság tér nyugati határvonala – Csokonai utca – Rózsa köz – 2061/1 hrsz-ú út nyugati határvonala – BajcsyZsilinszky utca – téglagyár telekhatára által határolt terület - szabályozási terve

403Vízipark 404Volt

és üdülőterület szabályozási terve

lőszerraktár területe - 0152/38, 0152/39, 0152/40, 0152/41, 0152/42 és 0155/40, illetve a 0155/38 0155/41 hrsz-ú ingatlanok - szabályozási terve

405Településközpont

és környezete - Szent István út - Baross Gábor utca - Bartók Béla u. - Nyár utca - Szabadság tér - Munkácsy Mihály utca - Alsóerdősor utca - belterületi határ – Pelsőczy Ferenc utca - Munkácsy Mihály utca - Dózsa György út - Patak utca által határolt terület - szabályozási terve

406, 407SZT-TP

jelű szabályozási terv - Tó Park területe – hatályát vesztette

408Volt

Mechanikai Művek - 0152/12 hrsz. számú terület - szabályozási terve jelű szabályozási terv - Kinizsi Pál u.-Damjanich János u.-Flóra u.-Kazinczy Ferenc u.- Óvoda u. által határolt terület szabályozási terve 410 M-5/7 jelű szabályozási terv - 2330/35 hrsz-ú út, Erdő út, Hegyalja út és 0178 hrsz-ú (Séta) út által határolt terület szabályozási terve 409SZT-IKP

411SZT-MM

jelű szabályozási terv - a volt Mechanikai Művek iparterülete

SZT-BSZVT jelű szabályozási terv – a budaörsi szennyvíztisztító környezetére

412

17/2010.(VI.25.) rendelettel kiegészítve 21/2005.(IX.23.) és a 43/2009. (IX.30.) rendelet szerint 400 28/2005.(XI.18.) rendelet szerint 401 36/2005.(XII.09.) rendelet szerint 402 8/2006.(II.22.) rendelet szerint 403 22/2006.(VI.26.) rendelet szerint 404 26/2006.(VIII.28.) rendelet szerint 405 5/2007.(III.01.) és a 7/2007. (V.02.) rendelet szerint 406 11/2007.(IV.27.) és a 15/2007.(V.25.) rendelet szerint 407 Hatályon kívül helyezte a 6/H/2009 AB határozat 2011. december 31-i hatállyal. 408 33/2007.(XII.03.) rendelet szerint 409 28/2009.(VI.12.) rendelet szerint 410 Módosította a 24/2012. (V. 25.) önkormányzati rendelet 2012. V. 26-i hatállyal. 411 35/2012. (X. 15) önkormányzati rendelet szerint 2012. X. 16-i hatállyal. 412 18/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelet szerint 2013. IV.24-i hatállyal. 398 399


94

F-1 függelék A TÉSZ-hez kapcsolódó egyéb hatályos önkormányzati rendeletek listája. Rendeletszám: 36/2008.(X. 10.) 27/2012.(VI. 25.) 20/2004.(IV.16.) 5/2013.(II. 25.) 8/2013.(II. 25.) 4/2003. (II. 25.)

413

Témakör: Az épített környezet helyi védelméről Erdőterület védetté nyilvánításáról Környezet, közterületek, ingatlanok rendje, település tisztasága Közterület használat Reklámhordozók Szemétszállítás

Aktualizálva 2013. július 15-én.

95


413

védelme,

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents