Helyi élelmiszerek értékesítése Helyi élelmiszerek értékesítése

Helyi élelmiszerek ér tékesítése

Helyi élelmiszerek értékesítése SZEGED 2013

Helyi élelmiszerek értékesítése

SZEGED 2013


Felelős kiadó: Szabó Zoltán Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sgt. 17 62/551-000 [email protected] Műszaki szerkesztő: Bágyoni József


Tartalom Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 Helyi élelmiszerek értékesítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9 A helyi szint meghatározása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Helyi gazdaságfejlesztés célja, szerepe . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Élelmiszergazdaság szerepe a helyi gazdaságban . . . . . . . . . . . 13 I.) Kistermelők számára praktikus információk a helyi feldolgozás, értékesítés jogszabályainak értelmezésére, a helyi lehetőségeket kiemelve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 II.) Helyi feldolgozás minőségi követelményei, szabályai . . . . . . . . 31 Baromfi és nyúl húsának feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Nyers tejjel kapcsolatos tevékenységek . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Tojás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 III.) Közvetlen értékesítési formák bemutatása . . . . . . . . . . . . . 40 IV.) Helyi termékek a falusi turizmusban – minőségi követelmények, értékesítési lehetőségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 V.) Helyi piacokkal kapcsolatos információk, jó példák, praktikus tanácsok a létesítéshez, fejlesztéshez önkormányzatok, piacüzemeltetők, termelők számára . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 VI.) Helyi közétkeztetés lehetőségeinek feltárása – ajánlások az önkormányzatok, közétkeztetést végző vállalkozások, kistermelők számára a helyi kistermelői termékekre való építés érdekében . . . . . 75


VII.) Helyi termék védjegyek, minősítői rendszerek, helyi, egyedi termékek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103 Országos védjegyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 107 Tudatos vásárló 12 pontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 VIII.) Interneten is elérhető kiadvány, jó gyakorlatok ismertetése, hasznos oldalak feltüntetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117 Fogalomtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 118 Dokumentumtár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 121 Hasznos információk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 126 Fogalommeghatározások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 (2005. évi CLXIV. törvény 2. § . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. § . . . . . . . . . . . . . . . 132 Irodalom jegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136


Előszó A kiadvány útmutatást tartalmaz a gazdálkodók, vállalkozók, az önkormányzatok számára, a helyi élelmiszer előállításával, értékesítésével összefüggő feladatokra vonatkozóan. 2006-tól az Európai Unió gyakorlatához hasonlóan hazánkban is lehetőség nyílt a gazdaudvaron történő élelmiszer-előállításra és kereskedésre, amelyet rendelet szabályoz. A szegedi székhelyű Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. e kiadvánnyal is segíteni kívánja a háztáji típusú gazdaságok, és a vállalkozások működését. A helyben termelt termék teljes értékű, biztonságos élelmiszer. A gasztronómiai hagyományok újjászületése, a hagyományos ízvilág megőrzése is arra ösztönöz, hogy ne hagyjuk elveszni értékeinket. A helyi termék vásárlásával nemcsak a fogyasztók, de azok a termelők és forgalmazók is jól járnak, akik gazdasági tevékenységüket a magyar piacra alapozták. A vidéki térségek jövőbeni kulcsterülete a mezőgazdaság, az élelmiszergazdaság, ebbe az ágazatokba bekapcsolódó családok, termelők száma, a munkahelymegtartás, a környezeti fenntarthatóság. Legyünk részesei a versenyképes és élhető vidék megteremtésének!

Mottó: A földet szeretni, az embereket tisztelni kell!

Szeged, 2013. május 10. 7


Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft.

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa

„A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságának jóváhagyásával valósul meg.”

8


Helyi élelmiszerek értékesítése A helyi élelmiszerértékesítést a helyi gazdaság megerősítésének egy alapvető eszközének tekintjük. Magyarország gazdasági adottságait figyelembe véve az élelmiszergazdaság megkerülhetetlen része a helyi gazdaság fejlesztésének. Véleményünk szerint a témával foglalkozóknak érdemes megismernie a helyi élelmiszertermelés, fogyasztás gazdaságfejlesztési eszközként történő alkalmazás alapvető összefüggéseit.

A helyi szint meghatározása A helyi szint a legegyszerűbb megközelítésben egy település közigazgatási határain belül jelöli. Ez gazdaságfejlesztési szempontból nem kielégítő, hiszen tapasztalatból tudjuk, hogy gazdasági szereplők közötti együttműködés viszonyait, térhez fűződő kapcsolatát nézve a helyi szint meghaladja egy adott település határát. A regionális tudomány a tervezési, adminisztratív megközelítés mellett előszeretettel alkalmazza a csomóponti megközelítést, azaz ahol a térszerveződés alapja a központ és vonzáskörzetének viszonya. Lokális térség: „Egy város és munkaerő vonzáskörzete. A lokális térségen belül a lakosok úgy tudnak munkahelyet váltani, hogy közben nem kell lakhelyet váltaniuk, és úgy tudnak lakhelyet váltani, hogy közben nem kell munkahelyet váltaniuk.” (lengyel 2009). Megállapíthatjuk, hogy gyakorlatban a kistérségi szint ténylegesen megfelel a helyi élelmiszertermelés és fogyasztás terének, de ettől eltérő példákat is találunk. Az eltérés oka a csomópont és vonzáskörzete közötti kapcsolat, azaz előfordul, hogy egyes települések számára nem, vagy nem kizárólagosan a kistérségi központ a gazdasági, 9


kulturális csomópont. Dél-alföldi vonatkozásban jó példa erre Pitvaros, Ambrózfalva, Csanádalberti, Nagyér kapcsolata Tótkomlóssal. A négy falu a Makói kistérséghez tartozik, de történelmi, etnikai, kulturális, gazdasági okok miatt ezer szállal kötődik Tótkomlóshoz, amely a szomszédos Békés megyének az Orosházi kistérségéhez tartozik. A másik ok a kistérségi székhely vonzáserejét meghaladó vonzáserővel bíró város jelenléte, vagyis a kistérségi elérési szintet alig meghaladóan egy olyan város (piac) van elérhető közelségben, amelynek vonzereje meghaladja a kistérség székhelyének vonzerejét. Nem nehéz példával alátámasztani e jelenséget. Csongrád megyében Szeged erős vonzerőt gyakorol, ami azt jelenti, hogy a szomszédos kistérségekből árut vonz be, úgy hogy ez még közlekedési szempontból lokális szintnek tekinthető, de adminisztratívan is térszerveződésről beszélünk. Nem tehetjük meg, hogy a helyi élelmiszertermelés vizsgálata során ne vessünk egy pillantást a nemzetközi folyamatokra. Mint a gazdaság megannyi más szektora is, az élelmiszergazdaságban is globális folyamatok zajlanak le, a transznacionális vállalatok szerepe egyre nő, és egyértelműen a nemzetközi kereskedelem döntő hányadát ők bonyolítják le. Megfigyelhető, hogy a transznacionális vállalatok térnyerésével párhuzamosan, egyes fogyasztói csoportok kereslete miatt megerősödött a helyi gyártású élelmiszerek iránti igény. Ez a folyamat egyfajta ellenreakció. Itt ugyanis nem a transznacionális vállalat hazai bázisa értendő lokális szintnek, hanem a hagyományos termelési, gyártási, forgalmazási rendszerek életben tartása, olyan vidéki térségekben, ahol az élelmiszergazdaságnak nincs reális alternatívája, mint gazdasági tevékenységnek, ugyanakkor a gazdasági verseny következtében lecsökkent az adott térségben az ilyen irányú tevékenység. Ezen a ponton a vidéki térségekről kell néhány gondolatot szólni, hiszen a helyi élelmiszergazdaság fejlesztése elsősorban ebben a térség típusban értelmezhető. 10


Vidéki településnek ma azt a települést értjük, amelynek lakossága nem haladja meg a 10.000 főt, vagy 120 fő/km2 alatti a népsűrűsége. • Alapvetően vidéki térség kategóriájába tartozik az a terület, ahol a lakosság több mint 50%-a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű (vidéki) településen él. • Jellemzően vidéki térség kategóriájába tartozik az a terület, ahol a lakosság 15 - 50%-a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű (vidéki) településen él. • Alapvetően városi térség kategóriájába tartozik az a térség, ahol a lakosság kevesebb, mint 15%-a 120 fő/km2 alatti népsűrűségű településen él. • Magyarország területének 96%-a vidéki térségnek minősül, ahol a népesség 74,5%-a él. Az alapvetően vidéki területek részaránya 58,3%, az össznépességből való részesedésük 31,3%, mely 3,2szer magasabb az EU (9,7%) átlagánál. Az összlakosság 35,9%-a él községekben, s több mint egyötöde a községek 54,3%-át kitevő 1000 főnél kisebb településeken.

Helyi gazdaságfejlesztés célja, szerepe A helyi gazdaságfejlesztés alulról szerveződő, tudatos, közösségi beavatkozás, amely a vállalkozások helyi üzleti környezetbe gyökerező versenyelőnyeinek megerősítésére irányul (Bajmócy 2009). Lengyel Imre a fenntartható fejlődés követelményét is integrálta a helyi gazdaságfejlesztés fogalmába: A helyi gazdaságfejlesztés tudatos helyi közösségi beavatkozás a gazdasági folyamatokba a fenntartható helyi fejlődés érdekében (Lengyel 2010) A Világbank szakértőinek definíciója magában foglalja a helyi szintű széleskörű együttműködést is: a helyi gazdaságfejlesztés egy olyan folyamat, amelyben köz-, 11


vállalkozói és civilszféra közösen törekszik jobb feltételeket teremteni a gazdasági növekedéshez és a foglalkoztatáshoz (Swinburn et al 2006). Ebből a meghatározásból kiderül, hogy a helyi társadalom teljes keresztmetszete hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. A társadalom széleskörű mozgósítása azért lehetséges, mert tagjai meggyőződése, hogy a gazdasági teljesítmény javulása a helyi lakosok életminőségének javulásához is hozzájárul. A gazdaság fejlesztése ugyanis nem lehet öncélú, növelnie kell a lokális társadalom életminőségét is. „A gazdagság nyilván nem lehet a keresett jó, mert csak arra való, hogy felhasználjuk, s nem önmagáért, hanem másért van” (Arisztotelész). Nézzünk az ökonómia szavunk jelentése mögé! Ökonómia = gazdaság, ami alatt még sokkal többet értettek a görögök, mint amit mi értünk e fogalom alatt. A gazdaságot egy rendszer részeként képzelték el, amelyben a közösség volt a vonatkoztatási alap. Az ökonómia a közösséghez tartozott, a családi háztartáson alapuló (oikosz=ház), a család, illetve a tágabb közösség, a polisz anyagi szükségleteinek kielégítését szolgáló gazdálkodást, a létfenntartáshoz szükséges dolgokat jelentette. Mai gazdasági rendszerünket tekintve a helyi gazdaságot és a helyi gazdaságfejlesztést leginkább az arisztotelészi ökonómia gondolatához társítva helyezhetjük el. A gazdaságnak azt a legalsó működési szintjét jelenti, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik. A helyi gazdaság egyszerre tradicionális, mert a világ számos pontján máig létezik, így bizonyította életképességét, és újszerű, mert egyre inkább újra felfedezik, mint a fogyasztói társadalom alternatíváját, illetve a gazdasági nehézségekkel küzdő térségek gazdasági fejlesztésének egyik eszközét. Egészen a modern korig mindenhol szinte csak helyi gazdaság volt, amely helyenként, ha a település elhelyezkedése vagy előállított termékei lehetővé tették, bekapcsolódott a nagytérségi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomba. Minden térségnek volt egy városa, ahol a helyi gazdaság for12


galma főleg bonyolódott, mindez áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel. A gazdaságot alapvetően a helyi viszonyok határozták meg, nem volt jellemző az áruk nagy távolságra való szállítása, a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térbeli elkülönülése. Fokozott mértékben jellemző volt az önellátás is, vidéken az emberek élelmiszerszükségletük jelentős részét maguk állították elő. Ez a helyi piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműves mestereket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényelt, így biztosította a foglalkoztatást. A helyi gazdaságfejlesztés a fentiek szerint nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztés módszertana alapján. A helyi gazdaságfejlesztés ezért alkalmas eszköz olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ez természetesen nem jelent szűkítést, azaz a helyi gazdaságfejlesztés egyaránt alkalmazható szegényebb és gazdagabb régiókban, kistelepüléseken és nagyvárosokban, perifériákon és agglomerációkban. Gazdaságélénkítő, ezáltal munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett számos járulékos előnye van, például mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat. E szempontok adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.

Élelmiszergazdaság szerepe a helyi gazdaságban Ha mezőgazdaság általános szerepét vizsgáljuk, akkor az alábbiakat feltétlenül megállapíthatjuk: • A mezőgazdaság egyik legfontosabb szerepe a jövőben is a lakos13


ság, egy térség ellátása elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszerrel, de ma már a vásárlók/fogyasztók, illetve a társadalom egyéb elvárásainak is meg kell felelni: nem csak maga a termék (beltartalom, küllem, kiszerelés), hanem az előállítás módja (környezetvédelmi, állatjóléti szempontok, gyermekmunka stb.) is lényeges – legalábbis Európában. • A vidéki környezet, a vidék arculatának megőrzése szintén a vidéki területeket használó mezőgazdaság feladata. Ez össztársadalmi érdek, mivel a vidéki környezet, a vidék arculata egy nép identitásának egyik meghatározó eleme. Magyarországon azonban a vidék, a falvak helyzetét csak azok viselik a szívükön, akik ott laknak. • A hagyományos termelés mellett nő a földterületek és vízkészletek egyéb célú felhasználásának a jelentősége, a rekreációtól az energiatermelésig. Magyarországon, az egyes régiókban működő gazdaságokat vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy mezőgazdaság, az adott régiók gazdaságból eltérő részaránnyal részesedik. A legjelentősebb mezőgazdasági régiók az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiók. Az egyéni gazdaságok jelentős része, ahogy a fenti táblázatból is látható nem vesz részt az árutermelésben. A helyi élelmiszer termelés szempontjából az utóbbi két csoportnak van jelentősége. A fenti táblázatban nem szerepel, mintegy 8.000 gazdasági társaság, amely méretétől függően, inkább a nagyobb élelmiszer feldolgozók beszállítói, tehát jellemzően nem a helyi élelmiszer előállításban vesznek részt.

14


Gazdaságok száma régiók szerint

Régió

2000. évben

2005. évben

2007. évben

Közép-Magyarország

81.727

66.433

62.054

Közép-Dunántúl

90.668

65.324

55.969

Nyugat-Dunántúl

101.721

78.894

62.322

Dél-Dunántúl

124.057

92.427

78.119

Észak-Magyarország

135.476

91.423

81.922

Észak-alföld

221.477

169.715

150.267

Dél-alföld

210.362

150.588

135.403

Összesen Forrás: KSH

965.488

714.804

626.056

2000. évben

2005. évben

2007. évben

958.534

706.877

618.651

301.482

233.703

200.486

76.316

109.429

95.572

Egyéni Gazdaságok

Egyéni Gazdaságok összesen Saját termelésen felül értékesítésre is termelő EG Elsősorban értékesítésre termelő EG Forrás: KSH

Elsősorban az alapvetően és a jellemzően vidéki térségben a helyi gazdaság alap pillérei az élelmiszergazdaság szereplői. Ez igaz akkor is, ha az országos tendencia azt mutatja, hogy az ágazat 15


részesedése a GDP előállításából folyamatosan csökken. Sajnálatos módon ez azt jelenti, hogy a vidéki térségek jövedelem termelő képessége csökken, ami kihat az új beruházásokra, és munkahelyteremtésre is. A gyenge jövedelemtermelő képesség következtében a vidéki térségek zömmel rossz infrastruktúrával, gyengébb humánerőforrással, rosszabb vállalkozói környezettel rendelkeznek. A térségbe kívülről érkező, elsősorban ipari beruházások nagyon ritkák. Mára kialakultak azok az ipari körzetek, amelyek képesek fogadni új ipari beruházásokat, ugyanakkor a kistérségek zömébe nagy valószínűséggel soha nem fognak számottevő ipari beruházást telepíteni. Éppen ezért az erőforrásokra támaszkodva, inkább a még teljesen meg nem szűnt infrastruktúrára és humánerőforrásra alapozva kell a helyben szükséges élelmiszert előállítani. A helyi térség élelmiszergazdaságának tudatos felépítése egy a közösség által elfogadott és támogatott stratégia mentén lehetséges. A helyi stratégia mozgásterét meghatározzák az országos szakmai stratégiák és jogszabályok. Ma, sajnos Magyarországon nincs egy hosszú távú agrár- és/vagy élelmiszergazdasági stratégia. Átfogó ágazati stratégia helyett az elmúlt 10 év kormányzatai a Közös Agrárpolitika pénzügyi kereteinek, bizonyos rendező elvek menti minél hatékonyabb lehívására összpontosítottak. Négy tervezési dokumentum igyekezett fejlesztési irányt, ezzel jövőképet felvázolni az ágazat szereplőinek. Ezek a SAPARD terv (2002-2004), a Nemzeti Fejlesztési Terv (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004-2006), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013). Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, amely 2007 és 2013 között, az élelmiszergazdasági ágazat stratégiáját hivatott megadni igen szűkszavúan nyilatkozik az élelmiszeripar helyzetéről: „Az élelmiszer-feldolgozásban a kis- és középvállalkozások túlsúlya jellemző, 89,6%-a 20 fő alatti. Meghatározó részénél – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra – jelentős a tőkehiány miatti 16


versenyhátrány, és nincs elegendő fedezet az EU előírásoknak megfelelő minőségi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi fejlesztésekre sem. Nem megfelelő a vállalkozások nyereségtermelő képessége, az innováció szintje, és a marketing-tevékenység is javításra szorul. Az élelmiszeriparon belül – főleg az elsődleges élelmiszer-feldolgozást végző kis- és középvállalkozásokban, valamint egyes nagyüzemekben – az alkalmazott technológia elavult, a termékszerkezet korszerűtlen, a termékek minősége nem egyenletes. Különösen a kisés közepes vállalkozások rendelkeznek jelentős hátránnyal az innovációs és K+F eredmények alkalmazásában.” A Helyi Akciócsoportok által kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Tervek szinte mindegyikében megjelenik a helyi hagyományokra alapozott, magas hozzáadott értékű élelmiszerek gyártása és értékesítése. (A ’90-es években a Közös Agrárpolitika reformja hozott magával egy új látásmódot. E szerint nem ágazati fejlesztésben kell gondolkodni, hanem integrált módon az egész vidéki térséget és társadalmat kell fejleszteni, amelynek szerves és fontos része a mezőgazdaság, de nem egyedüli. A vidékfejlesztés egyik egyedi eszköze a LEADER program, amelynek a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem egy adott tagállam Nemzeti Vidékfejlesztési Terve jelöli ki a vidéki térségek számára a fejlesztések kereteit, hanem minden önszerveződő helyi közösség magának készít egy Helyi Vidékfejlesztési tervet (HVT), amelyet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap IV. tengelyéből finanszíroznak.) Annak ellenére, hogy 2004 óta a legtöbb HVT célul tűzte ki a helyi élelmiszergazdaság fejlesztését, csak kevés helyen értek el átütő eredményt. Megállapításaink szerint ennek okai az alábbiak: • Kedvezőtlen jogszabályi környezet • Rossz hitelképesség 17


• Vállalkozások, önkormányzatok és civilek között valós együttműködés alacsony színvonala • Megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező szakemberek hiánya • Térségi és nemzeti szintű összetartozás alacsony szintje Tapasztalataink szerint Magyarországon nem erősödött még meg egy társadalmi szolidaritásból fakadó vidék-város összefogás, amelynek gyümölcse lenne a falusi térségekben előállított jó minőségű élelmiszer iránti nagyfokú kereslet. Ez a jelenség Nyugat-Európában nagyon erős. Nálunk még nem erősödött meg, de csíráiban jelen van. Bíztató lépéseket tett ezen a téren az • • • • • • •

Élő Tisza Egyesület (Szövet), Magosfa Alapítvány, Nyitott kert Alapítvány Védegylet Tudatos Vásárlók Egyesület Szatyor vásárlói közösség Élelmiszer Önrendelkezésért Mozgalom

Hazánkban úgy tűnik, hogy a globalizáció ellenreakciójaként kezd a helyi kistermelői élelmiszerek iránt kereslet kialakulni, és éppen ezért elsősorban azokban a rétegekben, amelyek tudatosan antiglobalizációs magatartást választanak. Sajnos megfigyeléseink szerint ez nem esik teljesen egybe földrajzilag a kisléptékű élelmiszer előállítás helyével. Ez utóbbi ugyanis inkább a 10.000 fő alatti településekre jellemző, míg a potenciális vásárlói kör a nagyvárosokban, elsősorban a szellemi háttérrel rendelkező (felsőoktatási intézménnyel) településeken. Ez nem azt jelenti, hogy reménytelenül elkerüli egymást, de mindenestre nem ideális a keresleti és kínálati bázis elhelyezkedése. 18


Kifejezetten mezőgazdasági jellegű településen élők között egyáltalán nem egyértelmű, hogy olyan élelmiszert, amit egy adott termelő nem állít elő, más termelőtől vásároljon meg, és ne az élelmiszer boltban. A hagyományos termesztési, gyártási technológiák, alapanyagok iránt növekszik az igény. Magyarországon is nő a hazai előállítású élelmiszerek iránti igény. A szűkebb területi lehatárolás, mint egy-egy nagy hagyománnyal rendelkező élelmiszer előállítási körzete iránti igény azonban elvétve tapasztalható. A világon számos helyen, Európában pedig különösen is nagy hagyománya van annak, hogy a vásárlók előszeretettel keresnek egyes térségekhez köthető élelmiszereket. Az Európára jellemző sokszínűséget az Európai Bizottság az élelmiszerek területén is fenn kívánja tartani, ezért egy eszközrendszert alakított ki a hagyományosan, jó minőségű és egy-egy tájegységhez köthető mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek védelméért. Összefoglaló néven Földrajzi Árujelzőknek hívjuk ezeket az oltalmi eszközöket. Az eljárás során egy csoportosulás nyújt be kérelmet egy termék (pl. Makói vöröshagyma) oltalom alá vonására. A kérelmezőknek be kell mutatniuk, hogy a Makói hagyma valóban kötődik ahhoz az adott térséghez, amelyet a kérelemben meghatároztak. Hitelt érdemlően le kell írniuk, hogyan hat a térség valamely speciális tulajdonsága (pl. talaj, mikroklíma, stb.) a termék valamely tulajdonságára. Be kell mutatni, hogy a termék több generáció óta ezen a néven ismert, és a helyi, de akár azon túlnyúlóan is a gasztronómiai kultúra része, a termék hírnevét, az adott földrajzi terület és a hírnév kapcsolatát. Természetesen részletesen be kell mutatni a termék minden jellegzetes tulajdonságát. Az eljárás eredményeként a termék oltalomban részesül, amely két féle lehet: Oltalom alatt álló Eredet Megjelölés (OEM), vagy Oltalom alatt álló Földrajzi Jelzés (OFJ). Ez az oltalmi rendszer alkalmas lenne a jó minőségű, hagyományokkal rendelkező (földrajzi kötődésű) élelmiszerek megkülönböztetésére, amely egyben jó marketing eszköz is lehetne. Sajnos, ma 19


még szakmai körökben is alig ismert, nem beszélve a vásárló közönség köreiben, így igény sem mutatkozik rá, legfeljebb nyugati turisták körében.

Kép forrás: www.egigeropaszuly.blogspot.com

20


I.) Kistermelők számára praktikus információk a helyi feldolgozás, értékesítés jogszabályainak értelmezésére, a helyi lehetőségeket kiemelve A hazai közvetlen értékesítés feltételeit a kistermelői VM rendelet 4/2010. (VII.5.) tartalmazza. A kistermelők az állati alaptermékeket (tej, tojás, nyers hús stb.), és a feldolgozott termékeket (sajt, lekvár, kolbász stb.) az előállítás helyének megfelelő megyében és Budapesten, vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva legfeljebb 40 km távolságon belül értékesíthetik a végső fogyasztó részére, illetve a boltokba és vendéglátó egységekbe. A nem állati eredetű alaptermékeket, valamint a mézet, a méhészeti termékeket és az élő halat földrajzi korlátozások nélkül lehet értékesíteni. A vágóhídon vágott húsokat (sertés, juh, marha, kecske, emu, strucc) a tenyésztő gazdaságában közvetlenül a fogyasztónak, vagy legfeljebb 40 kilométerre elszállítva kiskereskedelmi, vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthetik. Az ellenőrzött állományból származó baromfi és nyúlféle házi vágásánál a hatósági húsvizsgálat elvégzése a közvetlen értékesítésnél csak abban az esetben szükséges, ha a mennyiség meghaladja a heti 50 darab házi tyúkfélét, 25 darab vízi szárnyast vagy pulykát, illetve 13 darab nyúlfélét. Immáron lehetővé tették az otthoni disznóvágást, a házilag előállított aszalt vagy füstölt áruk értékesítését. A falusi vendégasztal esetében, rendezvényeknél a hatóságnak bejelentést kell tenni, de az ellenőrzött állományokból házi vágás, a helyben való ételkészítésre és fogyasztásra is lehetőség nyílik. Tehát a kistermelő is végezhet vendégasztal fogadást a megtermelt, illetve a kiegészítő alapanyagokként vásárolt élelmiszerek felhasználásával (Juhász, és mtsai. 2012). 21


Az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet, mely a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és –értékesítés feltételeiről szól, kimondja, melyek a különböző élelmiszerekre vonatkozó kis mennyiségek felső határai: a.) hetente 6, évente legfeljebb 72 darab kifejlett vagy növendék sertést, juhot, kecskét, struccot vagy emut, b.) hetente 10, évente legfeljebb 120 darab 50 kg alatti malacot, 15 kg alatti bárányt vagy gidát, c.) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab kifejlett vagy növendék szarvasmarhát, d.) hetente 2, évente legfeljebb 24 darab 100 kg alatti borjút vágathat le és értékesíthet. e.) hetente legfeljebb 200 darab házi tyúkfélét, f.) hetente legfeljebb 100 darab víziszárnyast vagy pulykát, g.) hetente legfeljebb 50 darab nyúlfélét vághat le és értékesíthet. h.) hetente 70 kg, évente legfeljebb 2600 kg húskészítményt állíthat elő és értékesíthet. i.) naponta maximum 200 liter tejet, j.) naponta maximum 40 kg tejterméket állíthat elő és értékesíthet. k.) évente összesen maximum 5000 kg mézet és méhészeti terméket értékesíthet. l.) hetente 500, évente legfeljebb 20000 darab tojást értékesíthet. m.) évente legfeljebb 6000 kg halat értékesíthet. n.) évente maximum 20000 kg növényi eredetű alaptermék értékesíthet. o.) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg savanyúságot értékesíthet. p.) hetente 150, évente legfeljebb 5200 kg növényi eredetű, hőkezeléssel feldolgozott terméket értékesíthet.

22


q.) hetente legfeljebb 50 kg egyéb feldolgozott növényi eredetű terméket értékesíthet. r.) hetente legfeljebb 50 kg vadon termő betakarított, összegyűjtött terméket értékesíthet. s.) hetente legfeljebb 100 kg termesztett gombát értékesíthet. t.) évente 2 hektoliter tiszta szesznek megfelelő, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 67. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bérfőzött, illetve a 67/A. § (4) bekezdés b) pontja szerinti magánfőzésből származó párlatot értékesíthet u.) hetente 50 kg egyéb élelmiszert értékesíthet

23


Gazdaság és lakóhely Kiskereskedelem és vendéglátás Vásár, piac, rendezvény Házhozszállítás Falusi vendégasztal

Nem állati eredetű alaptermék, méz, méhészeti termék, élő hal

Saját alaptermékből előállított élelmiszer

Állati eredetű alaptermék I. saját vágású baromfi, nyúl, hal

Állati eredetű alaptermék II.* vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, emu, strucc

Igen

Igen

Igen

Igen

Megyén belül Megyén belül Megyén belül Megyén belül vagy 40 km vagy 40 km vagy 40 km vagy 40 km és Budapest és Budapest és Budapest és Budapest Régión belül, Régión belül, Egész ország Nem vagy 40 km vagy 40 km Megyén belül Megyén belül Megyén belül Egész ország vagy 40 és vagy 40 és vagy 40 és Budapest Budapest Budapest Nem (csak Igen Igen Igen saját vágású termék)

(forrás: Kajner 2011, cit in Juhász, és mtsai. 2012 – Hagyomány és megújulás. A fogyasztói piac kísérleti modellje Kecskeméten)

Kistermelői tevékenység kezdésekor szükség van különböző okmányokra: a.) bejelentési kötelezettség, b.) adatlap, c.) hatósági állatorvosi bizonyítvány, d.) hússzállítási igazolás, e.) nyilvántartás vezetése

24


Bejelentési kötelezettsége van a kistermelőnek az illetékes járási hivatalhoz, amennyiben bármiféle tevékenységet megkezd, szüneteltet, tevékenysége lényegesen megváltozik. Viszont nem köteles a kis mennyiségű nem állati eredetű alaptermék termelését, illetve a vadon termő alaptermékek betakarítását, gyűjtését, forgalomba hozatalát. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kistermelő nevét, gazdaság vagy az élelmiszer-előállítás helyét, illetve az értékesíteni kívánt élelmiszerek megnevezését. Állati eredetű alap- és feldolgozott termékek forgalomba hozatala esetén, a hatósági állatorvos megvizsgálja az állatállományt, majd hatósági állatorvosi bizonyítvány kiállít, mely igazolja, hogy az állomány részt vett a kötelező mentesítési programokban, illetve gümőkor és brucellózis mentes. Ez a bizonyítvány a kiállítástól számított 1 évig érvényes, mely évente meghosszabbítható. A hatósági állatorvosi bizonyítványt vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát az élelmiszerek végső fogyasztó felé való értékesítésének minden egyes helyszínén (beleértve a kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt is) az árusítás helyén kell tárolni. Hússzállítási igazolásra szükség van, amennyiben a kistermelő a gazdaságában nevelt és tulajdonában lévő baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja. A vágás előtti állományszintű, valamint a vágás utáni húsvizsgálatot a hatósági vagy az erre jogosult állatorvos végzi el és állítja ki a forgalomba hozatalhoz szükséges hússzállítási igazolást. Kivételt képez a baromfi és nyúlfélék esetében, ha a heti vágási szám nem haladja meg az 1. pontban szereplő maximum heti mennyiségek 25%-át és a kistermelő a gazdaság helye szerinti településen közvetlenül értékesít a végső fogyasztó részére, nem kötelező húsvizsgálatot végeztetnie. Ebben az esetben is szükséges a hatósági vagy jogosult állatorvost a vágás időpontjáról tájékoztatnia. A levágott állatok húsának vizsgálata ebben az esetben az értékesítés helyszínén történik. Ugyan a kis mennyiségű és közvetlen értékesítés kivételt képez a vágás helyszínén végzett húsvizsgálat alól, azonban kiskereskedelmi 25


vagy vendéglátó létesítmény részére csak és kizárólag az előírt húsvizsgálaton átesett és erről igazolással rendelkező baromfi- és nyúlhús értékesíthető. A kistermelő a gazdaságában nevelt, tulajdonában lévő sertést, juhot, kecskét, szarvasmarhát, struccot és emut engedélyezett vágóhídon vágathatja le. Ilyenkor az állatorvos a helyszínen végzi el a húsvizsgálatot és állítja ki a hússzállítási igazolást. A kistermelő köteles a húsvizsgálatot igazoló hússzállítási igazolásokat 2 éven keresztül megőrizni. Kötelező az adatlap vezetése, melybe a kistermelő az alaptermékből előállított minden fajta élelmiszerről köteles elkészíteni és feltüntetni az alábbi információkat: • • • • • •

kistermelő neve, címe élelmiszer-előállítás helye élelmiszer megnevezése összetevők csökkenő sorrendben való felsorolása fogyaszthatósági időtartam, illetve minőségmegőrzési időtartam tárolási hőmérséklet

A kistermelőnek nyilvántartást kell vezetnie az általa előállított termékek mennyiségéről, az előállítás idejéről, az értékesített mennyiségről és az értékesítés helyéről, idejéről. A nyilvántartást vagy annak másolatát a kistermelőnek az árusítás helyén kell tartania. A kistermelő köteles a nyilvántartást 2 évig megőrizni.

26


A kistermelőnek az árusítás helyszínén kötelező az alábbi okmányokat magánál tartani: 1.) Kötelező az árusítás helyszínén tartani (eredetiben vagy másolatban) a termék előállításáról és az értékesítéséről vezetett nyilvántartást. 2.) Kötelező az állati eredetű termékek értékesítéséhez az árusítás helyszínén tartani a hatósági állatorvosi bizonyítványt, vagy annak a hatósági vagy jogosult állatorvos által hitelesített másolatát. 3.) Kötelező vágott állat értékesítése esetén az értékesítés helyszínén tárolni a hússzállítási igazolást. 4.) Ajánlott az árusítás helyszínén tartani a jegyzőtől, illetve az járási hivataltól érkezett igazolást a nyilvántartásba vételről és a regisztrációs számról. 5.) Ajánlott az árusítás helyszínén tartani az orvos által kiadott egészségügyi nyilatkozatot is, ugyanis az élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki orvosi igazolással bizonyítani tudja megfelelő egészségi állapotát (ez az orvosi igazolás nem egyenlő az egészségügyi kiskönyvvel).

A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

27


A kistermelő a végső fogyasztónak e módon értékesíthet: a.) nem állati eredetű alaptermékeket, mézet, méhészeti terméket és élő halat saját gazdaságának helyén, Magyarország területén működő valamennyi piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, b.) egyéb állati eredetű alaptermékeket, általa levágott baromfit és nyulat, általa kifogott halat, általa megtermelt alaptermékből előállított egyéb élelmiszert (sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsának kivételével) saját gazdaságának helyén, a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számított 40 km távolságon belül működő piacon, vásáron, rendezvényen és engedélyezett ideiglenes árusítóhelyen, c.) saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon levágott sertés, juh, kecske, szarvasmarha, strucc és emu húsát saját gazdaságának helyén értékesítheti. A kistermelő az előző pontokban felsorolt termékeit a régión belül (saját megye és Budapest) vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva 40 km távolságon belül működő kiskereskedelmi, vendéglátó és közétkeztetési létesítményeknek is értékesítheti. A kistermelő a vevő kérésére a régión belül vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyar Köztársaság területén legfeljebb 40 km távolságon belül házhozszállítással is értékesítheti élelmiszereit, a piaci értékesítésre vonatkozó területi szabályok betartásával.

28


Visszavonható a kistermelői jogosítvány, amennyiben a.) az élelmiszertermelésre és előállításra vonatkozó előírásoknak nem felel meg, vagy b.) a megengedett kis mennyiségeket bizonyíthatóan túllépte, vagy c.) kistermelő számára nem engedélyezett tevékenységet végez, vagy d.) bármely munkafolyamata során élelmiszerbiztonságot érintő állat-egészségügyi, élelmiszer-higiéniai vagy egyéb hiányosság tapasztalható, akkor a járási hivatal írásbeli felszólítással kötelezi a fellépő hiányosság kijavítására vagy a mulasztások pótlására. A hiányosságok és a mulasztások további fennállása, illetve életveszéllyel vagy súlyos egészségkárosodással fenyegető élelmiszerbiztonsági hiba esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság jogosult a kistermelő tevékenységének felfüggesztésére, korlátozására, a hatósági állatorvosi bizonyítvány és másolatának visszavonására, a nyilvántartásból való törlésre, illetve a külön jogszabályban meghatározott szankciók foganatosításával kapcsolatban történő intézkedésre. Amennyiben a fogyasztó egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosság állapítható meg, a kistermelőt, valamint a gazdaságot az adott tevékenység gyakorlásától 3 évre el kell tiltani.

Árusítás: Tilos a hűtendő élelmiszert és élelmiszer-nyersanyagot az árusító pulton, továbbá nyitott kirakatban elhelyezni.

29


A mezőgazdasági kistermelő • saját termelésű tejet és tejterméket csak nyers állapotban és az Állategészségügyi Szabályzat szerinti hatósági állatorvosi igazolás birtokában hozhat forgalomba, • csak olyan saját tenyésztésű bontatlan vágott baromfit árusíthat, amelyet hatósági állatorvos fogyasztásra alkalmasnak minősített, és bélyegzőjével megjelölt, • baromfihúst daraboltan nem árusíthat, • kizárólag sertéshúsból előállított füstölt húst, étkezési szalonnát és olvasztott étkezési zsírt abban az esetben árusíthat, ha a készítmény húsvizsgálaton átesett állatból származik, és ezt a lakhelye szerint illetékes állatorvosi igazolással tanúsítja. A hatósági állatorvosi igazolás beszerzése, a vágott baromfi hatósági állatorvosi vizsgálatra történő bemutatása a mezőgazdasági kistermelő kötelessége. Tejet, tejterméket kimérve forgalomba hozni csak kifogástalanul tiszta edényben, szállítótartályban szabad. Tejeskannák és tejszállító edények fedelének tömítésére csak tiszta, szennyezést nem okozó anyagot szabad használni. Árusítás közben a szennyeződéstől való védelem céljából a mérés, árusítás szünetelése alatt a tejet, tejtermékeket fedve, takarva kell tartani, óvni kell a napsütéstől, illetve felmelegedéstől. Nyers tej árusítása esetén a fogyasztást megelőző hőkezelés szükségességére „Nyers tej, fogyasztás előtt fel kell forralni!” felirattal kell felhívni a vevő figyelmét. Kacsa- és libatojás árusítása esetén jól olvasható „A tojás legalább 10 perces főzés után, vagy alaposan átsütve fogyasztható!” szövegű feliratot kell elhelyezni. 30


II.) Helyi feldolgozás minőségi követelményei, szabályai 75/2011. (VII. 29.) VM rendelet értelmében a vágópont olyan létesítmény, melyben az egyes állatfajok vágásának időbeni elkülönítése mellett éves átlagban hetente legfeljebb 100 darab sertés, juh, kecske, éves átlagban hetente legfeljebb 20 darab szarvasmarha, évente legfeljebb 250000 darab baromfiféle vágható úgy, hogy a baromfiféléket kivéve az állatfajok bármilyen kombinációja nem lehet több napi 4 állategységnél. A vágópont működését az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága engedélyezi.

Baromfi és nyúl húsának feldolgozása 1.) A kistermelő a gazdaságában nevelt baromfit és nyúlfélét a tartás helyén levághatja. Hetente legfeljebb: a) 200 db házi tyúkfélét, b) 100 db víziszárnyast vagy pulykát, c) 50 db nyúlfélét vághat le és értékesítet. 2.) A levágásra (elvéreztetés, forrázás, kopasztás, nyúzás, zsigerelés) külön, kizárólag erre a célra használt helyiséget kell biztosítani, amelynek megfelelő méretűnek, könnyen tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek, hideg-meleg folyóvízzel ellátottnak kell lennie. 3.) Külön jogszabályoknak megfelelően kell végezni az állati eredetű melléktermékek (pl. toll és a vágási melléktermék) gyűjtését, elszállítását, ártalmatlanítását valamint a szennyvízkezelést. 4.) A levágott baromfi és nyúlféle húsvizsgálatát a helyszínen kell 31


elvégezni, kivéve amennyiben a heti vágási szám házi tyúkfélénél a 200 darabot, víziszárnyas, pulyka esetében a 100 darabot, és nyúlféléknél az 50 darabot, melyek a maximum heti mennyiségek 25%-át nem haladja meg és a kistermelő a gazdaság helye szerinti településen közvetlenül értékesít a végső fogyasztó részére, nem kötelező húsvizsgálatot végeztetnie. De ebben az esetben is szükséges azonban a hatósági vagy jogosult állatorvost a vágás időpontjáról tájékoztatnia. 5.) A levágott állatok húsának belső hőmérsékletét haladéktalanul 0 ºC és +4 ºC, belsőségeit pedig 0 ºC és +3 ºC közötti hőmérsékletre kell lehűteni, és ezt a hőmérsékletet folyamatosan fenn kell tartani a tárolás, szállítás és árusítás ideje alatt. A kistermelő a baromfihús darabolását és fagyasztását nem végezheti. A baromfihús festése tilos.

32


Nyers tejjel kapcsolatos tevékenységek: 1.) A kistermelő naponta legfeljebb a) 200 liter nyers tejet, illetve b) 40 kg tejterméket (a pasztőrözött tej is tejterméknek minősül!) értékesíthet. 2.) Azokat a helyiségeket, ahol nyers tejet tárolnak, térben el kell különíteni azoktól a helyiségektől, amelyekben állatokat tartanak. 3.) Fejés előtt a tőgyet meg kell tisztítani. A kifejt nyers tejet meg kell szűrni, kizárólag erre a célra használt, megjelölt edényben, fedetten, hűtve kell tárolni. Különböző fajú állatok tejét egymástól elkülönítve kell kezelni. 33


4.) A nyers tejet +6 ºC és +8 °C között tárolva 24 óráig, 0 ºC és +6 °C között tárolva 48 óráig, hűtés nélkül a fejés befejezésétől számított 2 órán belül lehet értékesíteni. A nyers tej csomagolása csak tiszta, fertőtlenített, csomagolásra alkalmas edénybe történhet. 5.) A fejés és a tejkezelés eszközeit használat után tisztítani és fertőtleníteni kell, ivóvízzel el kell öblíteni és tiszta, száraz, utószennyeződéstől védett helyen kell tárolni. 6.) A tejelő állat betegsége, láza, hasmenése esetén, vagy ha a kifejt tej rendellenes, a tej értékesítése tilos, és az állatorvost haladéktalanul értesíteni kell. A nyers tejnek olyan állattól kell származnia, amely jó általános állapotú, egészséges és tőgyének bőrén nincs olyan sérülés, seb vagy elváltozás, amely befolyásolja a tej fogyaszthatóságát. 7.) A nyers tejként értékesítésre kerülő, illetve feldolgozásra kerülő tejnek meg kell felelnie az alábbi, két hónapos időszak (havi 2 minta alapján) mértani átlagán alapuló kritériumoknak: a) nyers tehéntej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 100 000 vagy kevesebb, b) más állatfajtól származó nyers tej: összcsíraszám 30 °C-on ml-ként 1 500 000 vagy kevesebb. Nyers tej, illetve nyers tej felhasználásával készült, nem hőkezelt tejtermékek értékesítése esetén az értékesítés helyén, jól látható módon fel kell tüntetni a „nyers tej, forralás után fogyasztható”, illetve a „nyers tejből készült” jelölést.

34


Tojás A gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó kistermelőnek az általa termelt és a végső fogyasztó részére gazdaságában vagy házhoz szállítással, illetve a régión belüli piacon értékesített tojásokon nem kell feltüntetnie a termelő megkülönböztető számát tartalmazó kódot, amennyiben az értékesítés helyén feltünteti nevét és címét. Amennyiben a kistermelő több mint 50 tojótyúkot tart, az értékesíteni kívánt tojásokat úgynevezett csomagolóközpontban kell csomagolnia vagy csomagoltatnia. 1.) A kistermelő heti legfeljebb 500 és évi legfeljebb 20 000 db tojást értékesíthet. 2.) A kistermelő egészséges állattól származó, friss, ép, nem repedt, nem törött, szennyeződéstől mentes tojást árusíthat. Keltetett, mosott, főtt tojás nem értékesíthető. 3.) A tojást értékesítésig és felhasználásig tiszta, hűvös, száraz, jól szellőző, napfénytől védett helyen kell tárolni, a tojásokat a tojásrakást követően, 21 napon belül kell értékesíteni, amiről a kistermelőnek az árusítás helyén bizonyítékkal kell szolgálnia. Erre alkalmas lehet a nyilvántartás, amelyet egyébként is az árusítás helyszínén kell tartani.

Az értékesítés módja szerint megkülönböztetünk csomagolt és csomagolatlan élelmiszereket. 1.) A gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusító helyen és házhozszállítás útján történő csomagolt termékek értékesítése esetén a terméken fel kell tüntetni: a) a kistermelő nevét, 35


b) címét vagy a gazdaság helyének címét, c) a termék nevét, d) a fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamát, e) amennyiben értelmezhető a szükséges tárolási hőmérsékletet, valamint f) a termék tömegét (kivéve, ha a csomagolt terméket a kistermelő a vevő jelenlétében méri le) 2.) A gazdasága helyén, piacon, vásáron, rendezvényen, ideiglenes árusító helyen és házhozszállítás útján való csomagolatlan termékek értékesítése esetén a kihelyezett termék előtt fel kell tüntetni: a) a kistermelő nevét, b) címét vagy a gazdaság helyének címét és c) a termék nevét. 3.) A kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmények számára értékesített csomagolt termékeken: a) az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletben meghatározott jelölést kell alkalmazni, b) a csomagoláson, a termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői”, vagy méz esetében a „termelői” jelzőt. 4.) 4. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmények számára a csomagolatlan termékek –beleértve az alapterméket is – értékesítése esetén:

36


a) a kiskereskedelmi létesítménynek az árusítás helyén fel kell tüntetni: • a kistermelő, illetve • a termék nevét, b) a termék megnevezése előtt fel kell tüntetni a „kistermelői” vagy méz esetében a „termelői” jelzőt, c) a kistermelő dokumentált módon köteles tájékoztatni a kereskedőt: • az élelmiszer fogyaszthatósági vagy a minőségmegőrzési időtartamáról és • a szükséges tárolási hőmérsékletről. Általános higiéniai előírások: 1.) A kistermelő köteles a gazdaságában legalább egy elkülönített helyiséget – bizonyos esetekben kiegészítő helyiségeket is – fenntartani élelmiszer-előállítás céljára. Ez a helyiség lehet a lakóházán belül is, de ilyenkor az adott időpontban csak és kizárólag a fent említett tevékenységeket végezheti. Bizonyos esetekben (például baromfi,- nyúlvágás) ennél szigorúbb előírásokat alkalmaznak és kizárólag erre a célra használt helyisége(ke) t kell biztosítani. 2.) A kistermelő az élelmiszer kezelésére, előállítására használt berendezéseket, eszközöket, tárolókat kizárólag az élelmiszer kezelésére, előállítására használhatja, és köteles azokat, valamint a helyiség(ek)et, illetve a tárolásban vagy szállításban használt ládákat, járműveket rendszeresen tisztítani és szükség szerint fertőtleníteni. 3.) A kistermelő az élelmiszert csak tiszta, szükség szerint fertőtlenített, az adott élelmiszer csomagolására megfelelő csomagoló37


anyagban, edényzetben tartva, tárolva árusíthatja. Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény részére értékesített feldolgozott élelmiszer csomagolására újrafelhasznált csomagolóanyagot nem alkalmazhat. 4.) A kistermelő az elsődleges termeléshez és az ahhoz kapcsolódó műveletekhez köteles kézmosási lehetőséget biztosítani. 5.) A kistermelőnek az alaptermékeket védenie kell a szennyeződésekkel szemben. A levágásra, termelésre szánt állatokat és azok környezetét tisztán kell tartania. Az állati kártevők ellen hatékonyan kell védekeznie. 6.) A kistermelő a hulladékot és a szennyvizet köteles úgy tárolni és kezelni, hogy az alaptermék és a környezet ne szennyeződjön. 7.) A kistermelő az elsődleges termelésnél és a kapcsolódó műveletek során csak ivóvíz minőségű vizet használhat. 8.) A kistermelőnek a takarmány-adalékanyagokat, állatgyógyászati készítményeket és növényvédő szereket az előírásoknak megfelelően kell használnia. Felhasználásukról és az élelmezés-egészségügyi várakozási időről, valamint az előforduló betegségekről és kártevőkről nyilvántartást kell vezetnie, amit köteles öt évig megőrizni. 9.) A kistermelőnek vadon termőgomba árusítása esetén a gombával kapcsolatos közegészségügyi szabályokról szóló külön rendelet előírásait is alkalmaznia kell. 10.) A kistermelői élelmiszer előállításával és forgalmazásával csak olyan személy foglalkozhat, aki erre megfelelő egészségi állapotát orvosi igazolással bizonyítani tudja. (forrás: Tájékoztató a kistermelők élelmiszer- előállítással kapcsolatos lehetőségeiről c. VM Bp. 2013. 2. kiadás)

38


Ezen élelmiszerhigiéniai és -biztonsági követelmények, előírások betartását az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság ellenőrzi helyszíni szemlével, illetve szükség esetén mintavétellel.

Forrás: www.bumm.sk

39


III.) Közvetlen értékesítési formák bemutatása A közvetlen értékesítés hagyományos módszereit használva (piac) a termelő időt és pénzt veszít, ugyanis nem a legköltséghatékonyabban, és nem a legkedvezőbben adja el a terményét. Mára már célunkká vált a környezettudatosság is, miszerint a lehető legkevesebb energiafelhasználással éljünk, nem használva felesleges vegyszereket, valamint a költségcsökkentés, illetve az élő munkaerőigény csökkentése is fontos szempont. Ezeket úgy tudjuk megvalósítani, ha a lakhelyhez, a termőhelyhez minél közelebb, maximum 50km-es körzetben, vagy adott esetben a gazdaságból egyenesen értékesítünk/ vásárolunk. Bizalomra van szükség a fogyasztó és a termelő részéről is, de állandó és megbízható minőséget nyújt a vevőnek, a gazda számára pedig előre tervezhető gazdaságfejlesztést eredményez. Amennyiben pedig elégedett az áruval, vissza fog térni, esetleg ajánlja ismerőseinek, ezzel is bővítve a kistermelő vásárlói körét. Külföldön és Magyarországon is egyaránt számos ilyen jól működő példát láthatunk.

Értékesítési formák: • Nagybani piac: Nagyobb városokban, megyeszékhelyeken lévő állandó piac, ahol a termelők, kistermelők a nagykereskedőknek tudnak közvetlenül értékesíteni. • Helyi termelői piac: kifejezetten a kistermelők részére; közeli, könnyű megközelítéssel, odajutással, ahol a helyben megtermelt, elkészítetett, felnevelt áruk cserélnek gazdát. A termelő és vásárló között kialakulhat ismertség, mely későbbiekben előnyös lehet mindkét fél számára. Biopiac a termelői piacok speciális fajtája, melyen csak minősített biotermék árusítása engedélyezett. (pl.: 40


Duna-Ipoly Nemzeti Park gondozása alatt – Gárdony, Dinnyés, biopiac – Káptalantóti: Liliomkert) • Termelői bolt: Szezonálisan üzemeltetett, melyben a termelő saját maga, vagy több termelő összefogásával, esetleg szövetkezet létrehozásával értékesíti a saját terményeit. Főkent nagy üzletláncok közelében, ezzel biztosítva a forgalmat. • Út melletti értékesítés: Forgalmasabb utak, csomópontok mentén, mely a termelő földjéhez közel van, idényszerűen zöldség-gyümölcs árusítása. • Mozgó bolt: Az önjáró, vagy gépjárművel vontatott, mely az üzlethelység feltételeinek eleget tevő árusítás (Lipóti Pékség, Vodafone). • Mozgó árusítás: Ebben az esetben a kereskedő az eladásra szánt árut olyan eszközön szállítja, mely nem minősül üzletnek. (pl.: bicikli, fagylaltos kocsi, kosár) • Házhoz, gyűjtőpontra szállítás: Az előre megrendelt terményt (zöldség, gyümölcs, tej, tojás) a gazda egyenesen a vásárlónak, vagy egy mindkét fél számára elérhető gyűjtőhelyre viszik heti rendszerességgel. Óriási bizalomra van szükség, de később biztos vevőkör alakulhat ki. (Nyitott Kert Alapítvány - Gödöllő) • Háztól történő árusítás: Közvetlenül a termelőtől helyben vásárolják meg és viszik el az árut . ám biztos lehet a megvásárolt áru származásában, a piacinál jobb árat alkudhat ki, a termelő is jól jár, ugyanis megspórolja a szállítási költséget. • Vidéki termékek városi boltja: Helyi termékeket (zöldség, gyümölcs, tejtermékek, lekvárok, kézműves tárgyak) egy közös üzlethelységben árusítják nagyobb városokban. (pl.: Budapest 18. kerület Havanna lakótelep, Csíkszereda, Székelyudvarhely) 41


• „Szedd magad” akció: A vásárló saját maga takarítja be a gyümölcsöt, így kevesebb fizet. A termelő pedig mentesül a szüretelési, és a tárolási költségektől. (pl.: Szob, Pomáz, Dombos, Gyöngyös)

• Online, automatából rendelés: Internetről kiválasztva, vagy bármikor üzemelő automatából történik a vásárlás, mely általában tej. Iskolákban gyümölcs automata üzemeltetésével igyekeztek a rendszeres gyümölcsfogyasztásra felhívni a figyelmet. (pl.: gyümölcsautomata – 15 budapesti iskolában, almaautomata – 1 debreceni általános iskolában, tejautomata – Budapest, Debrecen, Balástya Magyarországon 200-250 db) • Helyi termékfesztiválok: A térségben, falvakban rendezett termékfesztiválokon, vagy falunapokon, rendezvényeken megjelenhetnek a termelők és standokon árusíthatnak. (pl.: Szatymazi Őszibarack Fesztivál, Szegedi Mangalica Fesztivál, Makói Hagymafesztivál) 42


• Bevásárlókör: Interneten lehet rendelni zöldséget, gyümölcsöt, lekvárt, bort, mézet stb… majd ez a kör megvásárolja az 50-70kmes körzetben tevékenykedő kistermelőktől, majd nonprofit alapon ezt egy központi helyre szállítják, ahonnan meg tudja venni az eredeti vásárló, megrendelő (pl.: Budapest 13.ker. - Szatyor kör, Japánban minden hatodik ember tagja egy ilyen jellegű körnek) • Közösségileg támogatott mezőgazdaság, AMAP zöldségdoboz: A vásárló előre meghatározott időre (Magyarországon általában 4 hónap) fix áron vásárol heti rendszerességgel egy doboznyi terményt. A gazda maga állítja össze a doboz tartalmát, mellyel garantálja a változatosságot. A vásárló elkötelezi magát a termelő felé, de ez megbízható minőséget feltételez és biztos jövedelmet. A kistermelőnek. (pl.: Ópusztaszer, Budapest – Wekerle telep, ’Neked Terem’) • Kistermelői vendégasztal: Hagyományos környezetben, hagyományos technológiával, helyi, tájjellegű ételek elkészítése saját maguk által megtermelt nyersanyagokból, melyet alkalmanként helyben fogyasztás céljából értékesíthetnek.

43


Kép forrás: wikipédia szürke szarvasmarha

44


IV.) Helyi termékek a falusi turizmusban – minőségi követelmények, értékesítési lehetőségek 2010. május 15-én hatályba lépő kistermelői rendeletnek (52/2010. FVM) köszönhetően pozitív változások léptek érvénybe a helyi termékek árusításával kapcsolatban. Immáron nem csak az alaptermékeket (zöldség, gyümölcs, tej), hanem a belőlük készült feldolgozott termékeket (sajt, lekvár) is árusíthatják a kistermelők. A rendeletnek köszönhetően nem csak a saját településükön, hanem a szomszédos megyékben, valamint Budapesten is forgalmazhatja az árut, nem csak a kereskedelemben, de a közétkeztetésben, az éttermekben is. A rendelet kimondja továbbá, hogy egy családban, egy regisztrált kistermelő is elegendő, így mindegy ki árusít. A házi disznóvágást viszont szigorú feltételek közé szorították, miszerint a sertést a vágóhídon kell leölni, majd a trichinella vizsgálat után kezdhetik a feldolgozást. Ez a tortúra igencsak hosszadalmas, és költséges, de még az ősi falusi szokást, és a hagyományok fenntartását is nehezíti.

Falusi vendégasztal szolgáltatás a falusias, tanyasi környezetben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenység bemutatása, az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén. A maga által termelt, előállított élelmiszer (+ kiegészítésként hozzá vásárolt) A vágást 48 órával megelőzően a kerületi hivatalnak be kell jelenteni, valamint a trichinella vizsgálat kötelező. A megmaradt étel tovább nem forgalmazható, csak magánháztartásában fogyasztható. 45


Falusi vendéglátásnak jellegzetességei három nagy csoportba sorolhatók (Szabó G. 2000): 1.) A természet közelsége, a természetesség. A falu, a falusi emberek tulajdonképpen egy közvetítő kapocs szerepet töltenek be a városi, urbanizált - természettől elszakadt - ember és a természetességét még úgy-ahogy őrző vidéki táj között. A természet közelsége egyaránt vonzerő a falusi, a természetjáró, a kerékpáros, vagy ökoturizmus változatok számára. 2.) A megőrzött hagyományok. A falvak - részben elmaradottságuk folytán is - sokat megőriztek abból a tárgyi és szellemi kultúrából, ami a magyar vidéket jellemezte. Ez megtalálható részben a falusi műemlék épületekben, a hagyományos gazdálkodás tárgyi emlékeiben, és a hagyományos kézműves, vagy agrártermékekben. Ebben a kategóriában emlegetendő a helyi népviselet, népszokások, hagyományos ünnepek látványosság és vonzerő értéke. 3.) Kiemelkedő jelentőségű a falusi vendégszeretet, a családiasság, mint vonzerő. A falvak vendégfogadása e téren megelőzi bármelyik turisztikai kínálatot. A házigazda kedvessége, a vendégbarátság, a családias hangulat a falusi turizmus vendégek által leginkább elismert erőssége. (forrás: http://www.szallasport.hu/falusiturizmus/fogalma/)

Falusi vendégasztal keretében előállított élelmiszerekből nem kell adatlapot vezetni.

Amennyiben a látogatók érdeklődést mutatnak a helyi gasztronómia iránt, a korábbi falusi, mára már kistermelői vendégasztalként ismert szolgáltatást is igénybe vehetik. A vendégasztal célja, hogy a helyi ízeket, recepteket, különlegességeket bemutassa a gazda saját készí46


tésű alapanyagait felhasználva. Jó alkalom nyílik arra, hogy a termelő megismertesse a saját terményeit, így akár egy újabb felvevő piacot is szerezhet, vagy elbeszélgetve a vendéggel akár visszatérő vendéget tudhat magának. Falusi vendégasztal keretében az állatvágásra, illetve a levágott állatból készült ételeknél a kistermelőnek a vágást és az ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával írásban be kell jelentenie az illetékes járási hivatalnak. A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható. A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie. Évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét és 2 szarvasmarhát vághat le és dolgozhat fel. Az ilyen falvakban, régiókban táborok szervezése is lehetséges, melyen a vidéki életet bemutatva, a gyerekek számára vonzóvá tehető ez az életforma. Ugyanakkor a helyi, illetve a magyar termék választására is nevelhetjük a diákokat. A falusi vendégasztal szolgáltatás keretein belül a kistermelő a gazdaságába látogató turistákat házi élelmiszerekkel, családias és közvetlen környezetben láthatja vendégül. Tartalmilag ugyanezt az ételkészítési szolgáltatást a gazdaság helye szerinti településen helyi rendezvény keretében is végezheti a kistermelő.

47


Milyen ételeket kínálhat fel a kistermelő a falusi vendégasztal szolgáltatás keretében? A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket. A kistermelő falusi vendégasztal keretében a 15. pontban bemutatott hatósági állatorvosi igazolással rendelkező állományából származó sertés, 30 hónaposnál nem idősebb szarvasmarha, továbbá 18 hónaposnál nem idősebb birka vagy kecske húsából készített ételeket is felszolgálhat a saját gazdaságába ellátogató vendégeknek.

Milyen alapvető szabályok vonatkoznak a falusi vendégasztal keretében végzett állatvágásra és az így levágott állat húsából készített ételekre? A kistermelőnek a vágást és az ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával írásban be kell jelentenie az illetékes járási hivatalnak. A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek rendelkezésre állásáig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatóak fel. A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható. A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie.

48


Hány darab állatot vághat le és dolgozhat fel a kistermelő falusi vendégasztal keretében? Évente legfeljebb 12 saját sertést, 24 juhot, 24 kecskét és 2 szarvasmarhát.

Kik segíthetik a kistermelőt az értékesítésben? A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele közös háztartásban élő személyek, a kistermelő házastársa, hivatalosan bejegyzett élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti.

49


50


V.) Helyi piacokkal kapcsolatos információk, jó példák, praktikus tanácsok a létesítéshez, fejlesztéshez önkormányzatok, piacüzemeltetők, termelők számára A helyi termelői piacokat érintő szabályozások között szükséges megemlíteni a 2011. évi CXXXV. törvényt a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról. A módosítás bevezette a termelői piac fogalmát, mely szerint a helyi termelői piac olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, vagy Budapesten fekvő piac esetében az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági-, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Fontos könnyítést jelent, hogy helyi termelői piac a kereskedelmi hatóságnak történő bejelentéssel üzemeltethető.

Piac létesítése: 59/1999. (XI. 26.) EÜM rendelet értelmében Vásár, piac, vásárcsarnok - a település általános rendezési tervének figyelembevételével - csak olyan helyen létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti. Káros mértékű légszennyezés gyanúja esetén levegőtisztasági vizsgálat eredménye alapján kell dönteni. A vásár, piac területét por- és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni. A vásárcsarnok padozatát szilárd, résmentes, tisztítható és fertőtleníthető, csúszásmentes burkolattal kell ellátni, és gondoskodni kell a takarításkor keletkező szennyvíz elvezetésére 51


alkalmas, az építési szakmai követelményeket kielégítő szennyvízelvezető rendszerrel való ellátásáról. A piac területét körül kell keríteni. A vásár, piac, vásárcsarnok ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell. Amennyiben a vásár, piac területén vízközművezeték van az OTÉK előírásainak megfelelő számú vízvételi helyet kell kialakítani, valamint kézmosási lehetőséget kell biztosítani. Vízvezeték hiányában ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kutat kell létesíteni. A vásár, piac területén – ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll rendelkezésre – az OTÉK előírásának megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és vizeldét kell létesíteni. Csomagolatlan állati eredetű élelmiszer forgalmazása ott engedélyezhető, ahol az árusok részére megfelelő külön WC áll rendelkezésre. Közművesített területen a keletkező szennyvizet közcsatornába kell elvezetni. Közcsatorna hiányában zárt szennyvíztárolót kell létesíteni. Az elegendő és ivóvíz minőségű víz biztosítása, szennyvíz, csapadékvíz elvezetése a vásár rendezőjének, illetve a piac, vásárcsarnok fenntartójának kötelessége. Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a közegészségügyi, állat-egészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő számú, mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtő edényzetet kell beállítani. Az árusok járműveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac, vásárcsarnok területén kívül kell kialakítani. Ha a vásáron, piacon járműről, mozgóboltból történő árusítást engedélyeznek, úgy erre a célra külön területet kell kijelölni. 52


Az állatok itatására vízvételi helyet kell biztosítani. A mozgóbolt és -árus tevékenységét az engedélyében meghatározott módon végezheti. Ennek ellenőrizhetősége érdekében az árusításra vonatkozó engedélyét és a közegészségügyi, valamint állat-egészségügyi hatóság hozzájárulását a helyszínen kell tartani. Vásáron, piacon, vásárcsarnokban élelmiszer-nyersanyagok, élő állatok és egyéb árucikkek árusítására külön-külön területet kell kijelölni, hogy a különböző természetű áruk káros egymásra hatását elkerüljék. Külön helyet kell biztosítani a • tej, tejtermék, • aszalt gyümölcs, méz (lépes méz), • sertéshúsból előállított füstölt hús, étkezési szalonna, olvasztott étkezési zsír, • vásárcsarnokban a tőkehús, • vágott baromfi, tojás, • hal, • zöldség, gyümölcs, gomba, • kimért savanyúság és • élő állat árusítására. Nyílt piaci árusításban tőkehús nem forgalmazható. Az élelmiszerek elhelyezésére árusítóasztalokat kell felállítani. Az asztalok fedőlapjának résmentesnek vagy széles résűnek, sima felületűnek, könnyen tisztíthatónak, moshatónak, fertőtleníthetőnek kell lenni. Az árusítóasztalokat védőtetővel kell ellátni, és a csomagolatlan élelmiszereket - tejet, tejterméket, sertéshúsból előállított füstölt húst és étkezési szalonnát, olvasztott étkezési zsírt, mézet (lépes mézet), kimért savanyúságot - az árusítás időtartama alatt védetten kell tárolni és elhelyezni. Az állati eredetű élelmiszerárusító-helyeket konzolüveggel kell felszerelni.


Alkalmi vásáron csak olyan élelmiszerek forgalmazhatók, amelyek árusításához az élelmiszer jellege által megkívánt közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi előírások betartása biztosítható. Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak, üzemeltetőnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelező a szakemberrel elvégeztetett megelőző jellegű irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem észlelik.

Olyan piacon és vásáron, ahol közüzemi vezetékes ivóvíz és csatornázás nincs, az alábbi élelmiszerek árusíthatók: a.) nyers gyümölcs és zöldségféle, b.) zárt csomagolású, nem romlékony élelmiszer, valamint c.) palackos, dobozos ital. 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet szabályozza a termékek eladási és egységárát, továbbá a szolgáltatások díjának feltüntetését. Mely szerint közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni az árat. A nem előrecsomagolt, a fogyasztó jelenlétében kimért termékre (ömlesztett termék) vonatkozóan csak az egységárat kell feltüntetni. Vendéglátás keretében értékesített termék vonatkozásában az eladási árat vagy az egységárat kell feltüntetni.


A termék egységárát, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával, a.) a terméken, annak csomagolásán vagy a termékhez egyéb módon rögzítve, vagy b.) a közvetlenül a termék mellett elhelyezett egyedi árkiíráson vagy a fogyasztó számára a megvenni kívánt termék kiválasztásakor könnyen hozzáférhető árjegyzéken (ideértve az étel-, illetve itallapot is) kell feltüntetni. Nem kell feltüntetni az egységárat a.) az 50 g, 50 ml vagy 5 cm alatti csomagolási egységű vagy méretű, b.) az automatából értékesített, c.) az egy csomagban lévő, készletben értékesített, d.) a különleges díszcsomagolású, Az egységárat a.) a térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást milliliterenként (Ft/ml), centiliterenként (Ft/cl), deciliterenként (Ft/dl), illetve köbméterenként (Ft/m3), b.) a tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), vagy - ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - grammonként (Ft/g), dekagrammonként (Ft/dkg) vagy tonnánként (Ft/t), c.) a hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), vagy ha ez a termék jellegéből adódóan megkönnyíti az összehasonlítást - milliméterenként (Ft/mm) vagy centiméterenként (Ft/cm), 55


d.) a felületre értékesített terméknél négyzetméterenként (Ft/m2), e.) a kizárólag darabra értékesített terméknél darabonként (Ft/db) kell feltüntetni. Tojás esetén fel kell tüntetni a tojás kilogrammjára számított legmagasabb egységárat is. Egységár kiszámításához az alábbi tömegértékeket kell figyelembe venni: a.) „S” tömegosztályú tojás esetén aa.) 43 g/db, vagy ab.) ha a csomagolási egységben vagy - nem csomagolt formában értékesített tojás esetén - a tételben található ennél kisebb tömegű tojás, a legkisebb tojás tömegértéke, b.) „M” tömegosztályú tojás esetén 53 g/db, c.) „L” tömegosztályú tojás esetén 63 g/db, d.) „XL” tömegosztályú tojás esetén 73 g/db, e.) ha a csomagolási egységben különböző tömegosztályú tojások találhatók, a csomagoláson jelölt legkisebb tömegre vonatkozó, az a)-c) pontok szerinti tömegérték. A kötelezettség nem vonatkozik a helyi piacon értékesített tojások jelöléséről, amennyiben gazdaságában legfeljebb 50 tojótyúkot tartó termelő által termelt és a termelési régión belül működő helyi piacon értékesíti. A Nemzeti Vidékstratégia kimondja, hogy a város és a vidék kapcsolata örök, és jövőjük is közös. Történelmi vonatkozásban a hagyományok, a családi gyökerek a vidékre vezetnek, gazdaságilag pedig a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés köti össze. Azt is észre kell vennünk, hogy a tudatos fogyasztói magatartás segítheti a vidék és város kapcsolatát erősíteni. Be kell látnunk, hogy rajtunk is ott a felelősség vásárlás közben, hogy az olcsóbb külföldi terméket, vagy a drágább, de gyakran jobb minőségű terméket vásároljuk meg, mellyel támogat56


nánk a magyar gazdaságot, mely hosszú távon az én pénztárcámban is meg fog mutatkozni. A cél elérése érdekében a szupermarketek polcai helyett a kispiacokon kellene vásárolni. Sokan mondják, hogy akkor sem lehetnek biztosak a minőségben, ha piacon vásárolnak, ugyanis sok a kupec. Ezen kell változtatni, és elnyerni a fogyasztó bizalmát, hogy kialakulhasson egy jó kapcsolat. Azt is el kell ismerni, hogy a fogyasztó és a termelő érdekazonos. Tehát változtatni kell a piacokon való árusítás feltételein, és divatba kell hozni a piacra járást ötletbörzék szervezésével, pályázatok írásával. A piacot körültekintően a helyi igényekhez mérten kell kialakítani, csak így lehetséges egy jól működő árusító tér létrehozása. A rövid élelmiszerlánc (RÉL) egy eszköz, mely a termelők, a fogyasztók és a vidékkel foglalkozók, a helyi lakosok újra kialakuló „revitalizált”, azaz újra életre keltett hálózata (Allaire 2011), amely egy megújuló élelmiszertermelési, - feldolgozási, - értékesítési és fogyasztási rendszert, és mindenekelőtt leginkább egy alulról kezdeményezett együttműködést jelent, alternatív lehetőségeket kínálva az ipari, sztenderdizált termeléssel szemben (Murdoch, Mardsden, és Banks, 2000) Kutatások rámutattak, hogy az Európában elterjedt RÉL-nek számos jelentősége van (Nihous 2008): • • • • • • • •

a vidéki területek fenntartásában a város-vidék kapcsolat megújításában a vidéki hozzáadott érték előállításban ezáltal munkahelyek teremtésében a családi kistermelői struktúra gazdasági fenntarthatóságában a helyi értékek megismerésében az egészséges élelmiszer előállításában - a környezettudatos termelés, kiemelten az ökológiai termelés fejlesztésében 57


A francia szakirodalom megkülönbözteti a közvetlen értékesítés és a rövid élelmiszerellátó lánc fogalmát. Előbbi szerint az értékesítés egy személyes kapcsolat útján jön létre, míg a RÉL megenged egy köztes személyt, aki a közvetítő, vagy a kereskedő. A tudatos vásárló magyar élelmiszereket válasszon, emocionálisan döntsön, és érezze annak a felelősségét, hogy miért kell hazai élelmiszereket vásárolnia. (Törőcsik, 2007 Szakály) Vagyis a fogyasztó szolidaritást vállal a hazai termelőkkel és termékekkel egyaránt. Ezzel szemben a nem etnocentrikus ember számára közömbös a hazai termék, csak a termék ára érdekli, sokszor a minőség sem.

Néhány európai példa: Ausztria – 28% számára fontos az osztrák eredet. 15%-nak a minőség, és 11%-nak pedig az ár Franciaország – 30%-uk szerint jó minőségű termék csak a francia lehet, valamint fel sem merül bennük, hogy ne francia terméket vásároljanak.

Ezzel szemben egy Magyarországon végzett kutatás eredményei a következők: 1990-es évek elején (Heslop & Papadopoulos, 1993, idézi Malota, 2003) 8 országból csak a magyarok nem a saját termékeiket vásárolták leggyakrabban, és a legkevésbé ők voltak vele elégedettek. 2000-ben (IKON kutatócsoport, 2000, idézi Malota, 2003) 15 országból a magyarok preferálták legkevésbé a hazai termékeket.

58


2003-ban (Malota, 2003) a magyarok a hazai termékeket a német és a kanadai minőség mögé sorolták, utánunk csak a csehek álltak. A további kutatások szerint a magyar kultúrához, nemzethez 10-ből 8 ember kötődik, de mégsem a hazai terméket választják. Az is általánosan elfogadott, hogy a hazai terméket előnyben kell részesíteni, de amennyiben konkrétan érintve vannak az ügyben, már nem így gondolkodnak. Jelenleg 10 emberből csak 3 fogyasztó elkötelezett. Viszont mára már a magyar élelmiszerek minősége, választéka, megbízhatósága elterjedt, és érzelmileg is azonosulnak vele. Számos példát láthatunk, melyben a helyi önkormányzatok segítik a termelői kezdeményezéseket, a kispiacok létrejöttét, működését. Kedvezményes piachelyet, ingyenes vagy kedvezményes parkolóhelyet biztosítanak, infrastrukturális fejlesztéseket végeznek el, valamint segítik a médiában való szereplésüket, hirdetéseiket. A Csongrád Megyei Agrárkamara által létrehozott Nonprofit Közhasznú Kft., a 2012. évi Tanyaprogram támogatásával „Tanyai termelők piacnapját” indította el a szegedi Mars téri piacon. Minden héten, két napon a programban részt vevő termelők a piac megadott pontján kedvezményes feltételekkel árusíthatnak. A programhoz tartozás feltétele, hogy tanyán, saját maga termelje meg azt a terméket, amit a piacon értékesít. A programba belépő gazdálkodók a Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft.-től egy névre szóló kártyát kapnak, amel�lyel jogosultak a tanyai piaci napokon árusítani és a kedvezményeket igénybe venni. Az Agrárkamara és a Szegedi Vásár és Piac Kft. között kialakított együttműködés magában foglalja azokat a marketing eszközöket is, amelyek szükséges a vásárlók eléréséhez.

59


A Kecskeméti városi piacon néhány éve elindult egy kezdeményezés, amelynek célja termelő és vásárló közötti viszonyt állítsa helyre, erősítse meg, új lendületet adjon a hagyományos termelői piacnak és ezáltal konszolidálja a hazai mezőgazdasági termelést. A kezdeményezők, egy civilszervezet először is azzal a problémával szembesültek, hogy piacokon sokszor olyanok árusítanak őstermelői igazolvánnyal, magukat termelőknek feltüntetők, akik valójában kereskednek csak az adott áruval. Az 1997-es első gazdademonstráció eredményeként megszületett őstermelői igazolvány körültekinthetőnek nem mondható bevezetése óta alakult ki a hazai piacainkat máig jellemző állapot. Gyakorlatilag bárki hozzájuthat az őstermelői igazolványhoz, sőt még egyszerűbben, mint eddig. Ami a többségben lévő tisztességes termelő számára jó, viszont a boldogulásukat a jogszabályok kijátszásában keresők számára nem túl nagy akadály. Ezek az őstermelőknek álcázott illegális kereskedők olyan mértékű versenyelőnyre tettek szert a valódi őstermelőkkel szemben, hogy azt a piaci árversenyben már nem tudták behozni azok, akik saját termelvényüket árusították. Ez különösen látványossá vált az EU csatlakozás után, mivel a zöldség, a gyümölcs és más élelmiszerek szabadon jutottak be a hazai piacokra. A termelők maguk is gyorsan rájöttek arra, hogy sokkal több a haszon, ha a nagybani piacon vásárolnak, és azt sajátjukként adják el. Ez a gyakorlat arányait illetően különböző méreteket öltött. Van, aki alapvetően a saját termékét árusítja, és csak kiegészítésként vásárol hozzá. Van, aki a gazdaságát csak alibi jelleggel működteti, ami azt jelenti, hogy minden olyan növény megtalálható az általa használt termőföldön, amit a piacon árusít. Viszont a terület nagysága, legtöbb esetben a rajta lévő kultúrák gondozottsága, a termesztés szakmai színvonala nem teszi lehetővé a teljes szezonban való árualap biztosítását. A ritkán előforduló helyszíni ellenőrzés végeláthatatlan vitába torkollik, illetve legtöbb esetben nem is bizonyítható rá a csalás. 60


Az őstermelői igazolvány kiadás minden jogi feltételének megfelel, csak éppen nem folytat mezőgazdasági termelést. Földtulajdonnal rendelkezik, amit nem ő művel, hanem másnak bérbe ad. Földet bérel, amit mással műveltet, és azon gabonát vagy más jól gépesíthető, kemizálható növényt termel, a piaci árualapot pedig vásárolja. A piacokon látható őstermelői árubőség megtévesztő is lehet. Megjelentek a felfogadott őstermelők, ami azt jelenti, hogy jó arcú, dolgos parasztasszonynak kinéző nénikék napi háromezer forintért árulják a piacon azt az árut, amit a megbízójuk odaszállít. A megbízó lehetett egy nagyobb termelő is, aki a saját termelvényét így értékesíti, de többnyire mezőgazdasági termeléssel sohasem foglalkozó, az árualapot a termelői (nagybani) piacon, vagy szupermarketekben beszerző, őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy. Kezdetben, ha külföldi eredetű áruról volt szó, titokban átrakták az itthon használatos műanyag rekeszekbe, és hazaiként árusították. Ma már a látszatra sem adnak, hanem a piac területén a vevők szemeláttára végzik az átcsomagolást. A tojásértékesítés területén is hasonló problémák vannak. Itt a kis létszámú tyúkállománnyal rendelkezőknek adott engedménnyel élnek vissza, amibe belekeveredik az illegálisan behozott jelöletlen külföldi tojást is. A tejtermelők között is előfordul, hogy egyesek átlépik a kisüzemi árusítási mennyiségi keretüket, amit tetéznek a használt PET palackok használatával. Az a fogyasztó, aki nem a maga által kimosott, használt PET palackba viszi haza a tejet, nem tudhatja, hogy az a palack előzően kinek a száján volt. A jelenség felszámolása nem könnyű, mivel a piacon árusított tej a fogyasztók számára minden más beszerzési lehetőségnél olcsóbb, ezért sok nehéz sorsú ember kizárólag tejért megy ki a piacra. Számukra nem jelent veszélyforrást a bizonytalan eredetű és tisztaságú, használt PET palack, ami még olcsóbbá teszi a tejbeszerzést. (Meg nem erősített információk szerint léteznek „fekete 61


tehenek”, amelyekről nincs tudomása a hatóságnak. Ezek teje enyhén szólva is kérdéses minőségű, amit az utcai és házaló tejárusok juttatnak el a fogyasztóhoz, de az sem zárható ki, hogy valamennyi bekerüljön a piacra.) A tejipar által minőségi kifogások miatt visszautasított tej esetében is nagy a kísértés, hogy a tehenet tartó és tejet árusító gazdák olcsón megvegyék, természetesen illegálisan, és jelentős árréssel sajátjukként, közvetlenül értékesítsék a fogyasztónak. A hazai és a helyi termékekre, a piacra járók körében látens módon eddig is meg volt az igény. 2010 nyarától a Vidékfejlesztési Minisztérium politikájának fókuszába került a családi gazdálkodás és a helyi termékek preferálása, ami tovább erősítette a termelőktől vásárolni szándékozók táborát. Erre a fogyasztói rétegre alapozva kell nekilátni a piac hitelességének helyre állításához, a mai igényeket kielégítő, termelő és fogyasztó közvetlen kapcsolatát elősegítő piaci modell kidolgozásához. A modellkísérlet, a termelők és fogyasztók közös érdekeinek érvényre juttatásán túl azt is szeretné elérni, hogy maga a rendszer a termelők számára az etikai kódex szerepét is betöltse. Amint eddig is láttuk a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédelmi egyesület káros piaci folyamatokat kíván a civlikontroll eszközével kiszűrni, ezzel a hagyományos gazdálkodói piacokat feltámasztani. Az egyesületünk két éves működése, melyet a piac fogyasztói igényeket egyre jobban megközelítő átalakítása területén kifejtett egyre határozottabban körvonalazódik, hogy a társadalmi átalakítások a társadalom közreműködése nélkül nem, vagy igen nehezen és lassan fognak végbe menni. Az egyesület tapasztalata szerint az amit Magyarországon termelői piacnak nevezünk, valójában fogyasztói piac. Véleményüket így magyarázzák: Fogyasztói piac, amely több évszázaddal ezelőtt kialakult hagyományokon alapuló, de a helyi közösség által fenntartott, a közvet62


len értékesítés és vásárlás lehetőségét biztosító olyan épület együttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel- általában napi, heti, esetleg havi rendszerességgel – őstermelők, kistermelők saját gazdaságukból származó mezőgazdasági, illetve feldolgozott élelmiszer-terméket értékesítenek a végfelhasználónál, többnyire a fogyasztónak. Ezeken a piacokon, a termékek a fogyasztást szolgálják. A vásárlói döntést a fogyasztó hozza meg, aki egyéb szubjektív tényezők is gyakran befolyásolnak döntésében. Sokan abban a tudatban vásárolnak, hogy a plázában vagy a zöldségesnél döntési helyzetben vannak. Abban dönthetnek, hogy megveszik vagy sem. A kereskedő, mindegy, hogy ki az, korábban már döntött, a profit érdekei alapján. A kereskedő azt kínálja a fogyasztónak megvételre, ami számára a legtöbb profitot hozza. (Az okosabb önmérsékletet tart, de őt is a profit motiválja.) A piacon, ahol a vásárló a termelők sokaságával áll szemben válogat a kínálatban és ő a FOGYASZTÓ dönti el, hogy kitől és milyen szempontok alapján fog venni. A fogyasztói piacon az ott árusítók egymásnak konkurensei és versengenek a vevőért. A vevő pedig válogat a termék és a termelője között is. Ez a különbség minden más „áruközvetítés” és a piac között. Az előzőek alapján a vásárcsarnokokat is nevezhetnénk piacnak, csakhogy ott a termelő és fogyasztó közé beépül egy közvetítő, a kereskedő. Mivel az egyesület a hatóságokéhoz hasonló jogosítványokkal nem rendelkezik, céljait a kölcsönös érdekeken alapuló megállapodásokkal próbálja elérni. Több civil szervezet kezdeményezésére a 2011. évi CXXXV. törvény módosította a 2005. évi CLXIV. törvényt, ami lehetővé teszi a piacokra vonatkozó szokásos eljárásnál lényegesen egyszerűbb módon, helyi termelői piac alapítását. A törvénymódosítás szándékával egyetértve, meg kellett állapítani, hogy nem kezeli az előzőekben bemutatott, a hazai piacainkat jellemző problémákat. A 40 km-es szabály kétségtelenül védi a helyi termelőket, csak az a kérdés, hogyan lehet ennek érvényt szerezni és 63


miként hat a választékra. Fogyasztói szempontból vizsgálva a módosítást, továbbra sincs garancia arra, hogy a fogyasztó bizonyos lehessen az áru előállítójában. Már pedig az a legbiztonságosabb élelmiszer, melynek előállítóját ismeri a vevő. Ezt továbbra sem látjuk biztosítottnak. A piacra járó fogyasztó első és legfontosabb jellemzője, hogy a termelőtől közvetlenül óhajt friss, jó minőségű élelmiszer alapanyaghoz, gyümölcshöz jutni. Ennek jelentős akadálya, hogy a piaci árusok közül nem tudja megkülönböztetni a sajátjukat áruló gazdákat és az egyéb kategóriába sorolhatóakat. Felfogásunk szerint ezen a ponton máris súlyosan sérül a fogyasztói jog, a hiteles információhoz való hozzáférés joga. Hogy a tisztességes piaci magatartásról már ne is beszéljünk. Nyilván való, hogy a jelenlegi, a fogyasztó megtévesztésén alapuló gyakorlat megváltoztatásában csak az lesz partner, aki abban érdekelt illetve érdekeltté tehető a változtatásban. Ők a saját portékájukat eladni szándékozó őstermelők. Egyesületünk az őstermelők piacon maradását illetve piachoz jutását támogatja. Ismerve a „két csoport” érdekérvényesítő képessége közti különbségét és a verbális agresszióra való hajlamát, olyan megoldást kellet keresni amelyben, a reményeik szerint erősödő, de csendesebb többség nem kerül konfliktus helyzetbe a többivel, illetve az egyesület sem velük. A vállalkozói igazolvánnyal legális kereskedelmi tevékenységet folytatókkal viszonylag gyorsan meg lehetett értetni, hogy nekik is érdekük az őstermelői igazolvánnyal visszaélők megkülönböztetése és a piaci árusítás normalizálása. Azt már nehezebben fogadták el, noha megértették az okát is, hogy abban az esetben mikor a család egyik tagja kereskedőkén mondjuk, Bt-ként árusít a piacon, ugyanazon a piacon nem árusíthat a család másik tagja őstermelőként, mert nem biztosítható a saját termelésből származó és a vásárolt árualap különválasztása és ellenőrzése. A párbeszédből az eleve ellenérdekeltségű csoportot kihagyták. Azzal a termelővel, aki érdekelt abban, hogy a kecskeméti piacon a vevők egyre nagyobb 64


hányada bízzon a termelőkben és az árujukban, személyenként (családonként) megállapodást kötnek. Az alábbiakban közöljük a megállapodás szövegét: „A magyar termelőt a magyar fogyasztó mentheti meg de, csak akkor, ha az jó minőséget képes előállítani, mert a fogyasztótól nem várható el, hogy akkor is a hazait válassza, ha az silány minőségű.”

MEGÁLLAPODÁS mely, létrejött a Kecskeméti Fogyasztó- és Vidékvédő Egyesület, Kecskemét Csányi krt. 14. (továbbiakban egyesület) valamint, ……………………………………….. szám alatt bejelentett gazdálkodó között abból a célból, hogy: –– a gazdálkodó és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat széles körben kialakuljon, –– a fogyasztók friss, jó minőségű és nyomon követhető élelmiszer alapanyaghoz illetve élelmiszerhez juthassanak, –– a hazai fogyasztói piacokon vásárlók újból bízzanak az árusokban és áruikban. Ennek érdekében: az egyesület, –– saját tervezésű és folyamatos sorszámmal ellátott kitűzőt ad át használatra a termelőnek, –– az egyesület, média kapcsolatain keresztül informálja a fogyasztókat, –– az egyesület, értékesítést segítő honlapot működtet, 65


–– az egyesület, a piac üzemeltetőjével egyetértésben, a csarnokban és a kültéren, a vásárlók által jól megközelíthető helyen, megfelelő felületű árusító helyet biztosít. a gazdálkodó, –– kizárólag saját gazdaságából származó, friss, jó minőségű árut kínál megvételre, –– az átvett kitűzőt, és csak is azt, jól látható módon viseli, amit illetéktelennek át nem adhat, –– a kitűző elveszetését, megsemmisülését azonnal jelenti és az azzal való visszaélés megakadályozásában közreműködést vállal, –– a gazdálkodó hozzájárul, hogy a megállapodás céljainak teljesülése érdekében, a magáról megadott adatokat az egyesület nyilvántartsa és ellenőrizze, az árualappal kapcsolatos adatokat valamint telefonszámát a fogyasztók számára hozzáférhetővé tegye, –– a gazdálkodó tudomásul veszi, hogy a szóban forgó kitűző, amelyet viselnie kell, az egyesület tulajdonát képezi, valamint, hogy a megállapodás céljait veszélyeztető –– cselekmény, magatartás esetén a tulajdonos, azonnali hatállyal visszavonhatja azt, és ennek tényét közzé is teheti. Ez a megállapodás nem érinti a piacok és vásárok működésével kapcsolatos jogszabályok, rendeletek betartását. A megállapodás a kitűző visszavonásig érvényes. Kecskemét, 201

Egyesület elnöke 66

Gazdálkodó


A termelő és az egyesület legfontosabb írásos kapcsolata a megállapodás, melynek mottója a minőségi termelés fontosságára emlékezteti a termelőt. A jó minőségű élelmiszer illetve élelmiszer alapanyag előállítsa, lehet a közös nevező, a fogyasztó és a termelő közötti kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatában. Mint ahogy a megállapodási mintából is kitűnik a közös cél, a fogyasztók bizalmának visszaszerzése, a közvetlen kapcsolat erősítése és az ebből származó kölcsönös előnyök érvényesítése. Az együttműködésben résztvevő gazdálkodóktól a mindenkor hatályos törvények betartását, a megkülönböztető jel megállapodás szerinti viselését és az azzal való visszaélés megakadályozásában való közreműködést kérjük. A megállapodással a gazdálkodó vállalja, hogy tevékenységét az egyesület számára átláthatóan, ellenőrizhetővé teszi. Az egyesület média kapcsolatain keresztül informálja a fogyasztókat és sajátos eszközeivel segíti a termelők eladásait, ráirányítja a fogyasztók figyelmét az egyesülettel kapcsolatban lévő termelőkre és azok áruira. Miután az áru a vevő számára is hitelt érdemlő beazonosítása és jelölése lehetetlen, az árusító gazdát kell „megjelölni”. Ennek eszköze az egyesület által megtervezett kitűző.

Szervezés Induláskor nagyon fontos, hogy nagy biztonsággal válasszuk ki az első 10-20 megbízható és a piacon köztiszteletben álló termelőt. Az első lépések hitelessége ezen múlik. A személyes kapcsolat felvétel és a változás szükségességének megbeszélése után, egy egyeztetett időpontba gazdaságszemlére kerül sor. Ezt nem csak az egyesület tisztségviselője, tagja, hanem aktivistája is elvégezheti az elnök megbízó levelével ellátva. Amennyiben a 67


helyszíni szemle eredményes volt a termelő a helyszínen megkapja a folyamatos sorszámmal ellátott kitűzőjét, indokolt esetben kitűzőit. Ekkor kerül aláírásra az előre elkészített, már említett megállapodás, melynek száma megegyezik a gazda kitűzőjének sorszámával. Több kitűző esetén a legkisebb számúéval. A megállapodás számával megegyezőn kívüli kitűzők pótkitűzőnek minősülnek, melyek utólag is igényelhetők. A gazdasági szemle adatfelvételezéssel végződik. A tanyán élők körülményeit az első gazdasági szemle alkalmával, egy részletesebb adatokat is tartalmazó táblázatban rögzítik. Az adatlap első pontjából kiderül, hogy egy gazdálkodó több kitűzővel is rendelkezhet. Ezt több szempont is indokolttá teszi. Amikor forgalmasabb napokon, főleg szezonban a családból nem csak egy személy árul kellemetlen helyzetbe kerül a kitűzővel nem rendelkező különösen, ha a kitűzőt viselő éppen nem tartózkodik a helyszínen. A vevők számon kérik a kitűzővel nem rendelkezőt, hogy neki miért nincs. Az ilyenkor lezajló kínos magyarázkodás elkerülése érdekében jó, ha az árusító asztal túloldalán állók mindegyike, már aki kapcsolatban van az egyesülettel rendelkezik kitűzővel. A termelő család nem csak a kecskeméti piacra szállít ugyanazon a napon. Termelői elmondás szerint azokon környékbeli települések piacain, ahol elterjedt a kecskeméti módszer híre a kitűző viselése előnyt jelent eladáskor. Az egyesülettel kapcsolatban lévő termelőknek fenntartott helyek (erről később) ellenőrzése ezáltal lényegesen gyorsabb és egyszerűbb. Az adatlapon az elérhetőségein kívül rögzítik: –– A földhasználatát: fekvés, helyrajzi szám és művelési ág részletezéssel, –– az adott évre tervezett növények részletezése, ha lehetséges fajtákra lebontva.

68


A szervezés későbbi szakaszában, amikor kiválasztották szándékaik szerint a legtekintélyesebb és legbecsületesebb 10-20-30 termelőt a garancia biztosításába bevonják őket is. (Ezt a számot célszerű a várható „kitűzős létszám” 10-15 %-ában meghatározni.) Ettől kezdve a kitűzőhöz úgy lehet jutni, ha két kitűzővel rendelkező termelő, írásban tesz javaslatot a megállapodás tartalmát vállaló jelentkező személyre. Hangsúlyozottan morális felelősségvállalásról van szó. Az ajánlók nem ellenőrzik az ajánlottat csak „szemmel” tartják, és lehetőleg még az ajánlás megadása előtt tudatosítják benne, hogy most ők szívességet tettek neki, miközben kockázatot is vállalnak az érdekében. Az ajánlott személy rendszerbe lépésével, az ajánlók, mind hármuk jól felfogott érdekében, „őrangyalokká” minősülnek. Természetesen előfordul olyan eset is, amikor olyan termelő jelentkezik kitűzőért, aki eddig sohasem árult a piacon és ismerős hiányában kilátástalan, hogy ajánlókat szerezzen. Ilyen esetekben az indulásnál leírtak szerint járnak el.

Az ajánlás és felelősség vállalás előírásával kettős célt tűzték ki: 1.) A piacon árusító és az egyesület integrálásába tartozó, a megállapodásban rögzítetteket vállaló termelőket olyan közösséggé szervezni, akik egy másik társukért nem minden tét nélküli felelősséget vállnak. Az ajánlott pedig érzi, nem csak gesztusértékű súlyát annak, hogy másik két ember a piaci pozícióját kockáztatja azért, hogy ő is bekerülhessen egy olyan rendszerbe, ahol intézményesen segítik a termelők és vevők kapcsolatának alakulását. 2.) A másik szempont, a gyorsaság. Eddigi tapasztalatunk szerint a termelők a piaci szezon kezdetén egyszerre, tömegesen keresik az értékesítési lehetőségeiket és fordulnak az egyesülethez kitűző igénylés ügyében. Ilyenkor a gazdasági szemle elvégzé69


sének előfeltételéhez ragaszkodás, indokolatlan hátrányt okozna a termelőnek. Egy civil egyesület sem rendezkedhet be kampányjellegű igények kielégítésére. Illetve a fogyasztónak sem előnyös, mert a szemle késése miatt kitűző nélkül árusító gazda árujában joggal kételkedik, holott minden rendben van. Az ajánlók lényegében erkölcsi garanciát vállalnak az ajánlott adatszolgáltatásáért és a megállapodás betartásáért. Miután emberek vagyunk, és a kapcsolatok megromolhatnak csak úgy, mint valaki morális tartása is, hogy az érdekkülönbözőség felerősödéséről ne is beszéljünk, - ők nem csak termelő kollegák, hanem konkurensek is nem láncolhatjuk össze őket örökre. Az egyik, vagy mindkét ajánlóját elvesztett termelőt az egyesület felszólítja, hogy záros határidőn belül szerezzen magának ajánlókat. Ennek határideje attól függ, hogy az adott időszak mennyire alkalmas a visszaélésre. Ahhoz, hogy elképzeléseiknek érvényt is szerezzenek, eszközökre van szükségük. A kitűzőkkel üzenetet tudnak eljuttatni a fogyasztókhoz. Felhívják figyelmüket, hogy az azt viselőiktől vásároljanak. Nagyon határozott és egyértelmű üzenetet kell megfogalmazni a termelő felé is. Azt segítjük, aki betartja a megállapodást. Ennek a segítségnek a gyakorlatban is meg kell testesülnie. A megállapodásban résztvevőknek olyan előnyt kell biztosítani, amelyet ő is annak értékel.

Az önkormányzattal kötött megállapodás Kecskeméten a piac tulajdonosa a város önkormányzata. Az ezzel kapcsolatos fenntartói és üzemeltetői jogokat és kötelezettségeket az 55/2009.(III. 13.) Kormányrendelet 1.§ (2) e, f pontjai tartalmazzák. 70


Ezekből és a jogszabály további pontjaiból kitűnik, hogy akkor lehet a civil szervezet eredményes, ha a jogosítványokkal rendelkező fenntartóval és üzemeltetővel együttműködik. Az együttműködési megállapodásban egyebek mellett rögzítésre került, hogy az egyesület integrálásában piaci árusításra jelentkező termelők számára a csarnokban és a kültéren elkülönített, a piacra érkező vásárlók által jól megközelíthető, megfelelő nagyságú árusító felületet biztosít. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy a kitűzővel rendelkező termelők igénye kerül elsősorban kielégítésre a legjobb fekvésű árusító helyeken. A piacon a legfőbb érték az árusítóasztal. Tegyük hozzá, hogy azon a piacon, ahol a bérelhető asztalra kereslet van a termelők körében. Ezzel a megállapodással az egyesület megszerezte az árusítóasztalok odaítélésbe és estleges visszavonásába való beleszólási lehetőséget. Azzal, hogy a megállapodásba bekerült az elkülönített hely biztosítása is, ez egyenértékű azzal, ha valakitől visszavonja az egyesület a kitűzőt, az illető, automatikusan elveszítette az asztal bérletét is. Ez kerül egyértelműen megfogalmazásra a Piac- és Vásárigazgatóság valamint a bérlő közötti szerződés 8. és 9. pontjában. Ugyanis az elkülönített rész a kitűzővel rendelkezők számára van fenntartva. Elvileg a kitűzőjét vesztett gazda a piac más területén árusíthat, de évközi asztalbérlésre gyakorlatilag nincs esélye, mert év elején lekötötték az összeset. Árusítási lehetősége esetleges és csak azok között, akik nem válogatnak a piaci konkurenciaharc eszközeiben. Az elkülönített helyen való árusítás nemcsak az előbb említettek miatt fontos. Annak a fogyasztónak, aki azzal a szándékkal jön ki a piacra, hogy termelőtől akar vásárolni nagy segítség, ha földrajzi értelemben is meg vannak különböztetve a kontrollált termelők. Ennek és a kitűző használatnak különös jelentősége akkor van, ha új a piacra 71


ritkán- vagy eddig nem járó fogyasztókat akarunk bekapcsolni a piaci vérkeringésbe. Tekintettel a piac belvárosi fekvésére, az együttműködés eredményeként kialakuló, valódi és egyedi értékeket hordozó piac, város-marketing szempontjából sem elhanyagolható. Szezonban, turista látványosság is lehet.

A Kormányhivatallal kötött megállapodás A piacok létesítését és működtetését szabályozó kormányrendelet körültekintően, ám differenciálás nélkül szabályozza a kérdést. Többek között ez is indokolta a helyi termelői piac kategória létrehozását. Bármennyire is igyekszik az 55/2009.(III. 13) Kormányrendelet, és a kereskedelemről szóló törvénymódosítás részletesen leszabályozni a piacok működését, a napi gyakorlat tanúsága szerint ez nem sikerült. Piacainkon elterjedt az illegális kereskedelem, ami kárt okoz a tisztességes termelőknek, kereskedőknek és a fogyasztóknak egyaránt. Az illegális kereskedelem velejárója a bizonytalan eredetű árú és annak emberi fogyaszthatóságának kétes mivolta, emellett a feketekereskedelem magas aránya is részben ebből a problémából adódik. A Kormány rendelet 4.§ (3) j, pontja kötelezi a piac üzemeltetőjét külön helyiség fenntartására a szakhatóságok részére, ami a rendszeres munkavégzéshez szükséges is lenne. A szakhatóságok, viszont képtelenek a rendszeres piaci jelenlétre. Egyébként a hatósági feladatok újra gondolásával nem is biztos, hogy erre szükség is lenne. A Piac- és Vásári Rendtartásból is jól érzékelhető, hogy néhány jelenleg szakhatósághoz kötött ellenőrzési tevékenységnek a rendtartásban lenne a helye. Nem látszik indokoltnak, hogy pl. a permetezési napló naprakész vezetését (nem tartalmi kérdéseket) vagy termelői tej

72


árusításánál a használt PET palackok használatát más ne ellenőrizhesse. A szakhatóságok szerepét hosszútávon sem megkérdőjelezve, a jelenlegi szabályozási környezetet és ellenőrző kapacitását is tudomásul véve tettek javaslatot az együttműködésre. Ettől az várható, hogy a hatósági ellenőrzések hatékonysága jelentősen javulni fog. Forrás: Hagyomány és megújulás a fogyasztói piac kísérleti modellje Kecskeméten (Kecskemét 2013. Bagi B. szerk.)

73


74


VI.) Helyi közétkeztetés lehetőségeinek feltárása – ajánlások az önkormányzatok, közétkeztetést végző vállalkozások, kistermelők számára a helyi kistermelői termékekre való építés érdekében 2009-ben Békés megyéből induló mintamenza program, 2012. november 13-tól már országos szintű, melynek célja a közétkeztetés megreformálása, vagyis a helyes táplálkozás kiterjesztése a menzákra. A magyarországi halálozási adatokat nézve elég elszomorító tényeket látunk. 50%-ben szív és –érrendszeri betegségben, 25%-ban daganatos betegségben halnak meg a magyarok, melynek főként nem genetikai, és nem az egészségügyi ellátás nehézségei az okai, hanem a helytelen étkezés, a nem megfelelő életmód. Ezt a problémát már a kormány is felismerte, így igyekeznek már (kis) gyermekkorban megelőzni. Ennek köszönhetően 68 ezer forintról, 102 ezer forintra emelte a közétkeztetésre szánt fejkvótát. Országos szinten 1,7 millió gyermek étkeztetéséről van szó. A szakemberek szerint figyelembe kell venni az életkort, a szellemi és a fizikai terhelést is, hogy megfelelő étrendet tudjanak összeállítani. Növelni kell a rost, a vitamin, a nyomelem arányát. Kutatások bizonyították, hogy a jobb étkezés pozitív hatással van a teljesítményre, akár 3-8%-kal is nőhet, ugyanakkor az immunrendszer erősödik és a magatartásbeli problémák csökkennek. Ezzel együtt közvetlen gazdasági haszna is van, miszerint a hazai mezőgazdaság, a kistermelők árui számára felvevő piacot biztosít. 2010-től vizsgálva a 6-8%-ról 12-16%-ra nőtt a közétkeztetésben szereplő helyi termelők aránya. Az alapanyagok vizsgálatát, az elkészítési technikákat, az étrendek összeállítását a kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége és a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve végzi.

75


A program három fő célja Prohászka Béla a Mintamenza program szakmai vezetője tollából: 1.) A közétkeztetésbe bevont nyersanyagok körének bővítése, új ételsorok kialakítása, egészséges alapanyagok alkalmazása. 2.) Helyi kistermelők, vállalkozások által termelt és előállított nyersanyagok bevonása. 3.) Az étkezési kultúra, a közétkeztetés tárgyi feltételeinek javítása. (forrás: http://prohaszkabela.com/hirek-prohaszka-bela/igeretesek-a-menza-minta-=-mintamenza-program-eredmenyei)

A programban résztvevő élelmezésvezetők részéről nyitottság szükséges, hogy az új étrendek kialakítására sor kerüljön, valamint továbbképzések. Árubörzék rendezése is fontos, ugyanis ott tudják a helyi termelők és az élelmezésvezetők megismerni a másik nézőpontját, mindkét fél tud tervezni előre, hogy mit ültessen akár, vagy, hogy éppen mi a jó alapanyag a főzéshez. A Csongrád Megyei Agrár Nonprofit Közhasznú Kft. alkalmat teremtett már ilyenfajta találkozásra, mely igen hasznosnak bizonyult.

A Minta Menza Programhoz csatlakozott közétkeztetési egységek Csongrád Megyében: 1.) Hétszínvirág Óvoda (Ruzsa, Alkotmány tér 3), fenntartó: Ruzsa Község Önkormányzata 2.) Röszkei Konyha (Röszke, Felszabadulás u. 87), fenntartó: Röszkei Településfejlesztő – Üzemeletető és Közétkeztetési Nonprofit Közhasznú Kft. 76


3.) Karolina Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, AMI és Diákotthon (Szeged, Szentháromság u. 70 – 76), fenntartó: Boldogasszony Iskolanővérek 4.) Nagyi Kifőzde (Domaszék, Dózsa György u. 22), fenntartó: ZSOLI-TÁR 2012 Kft. 5.) Napközi Otthonos Óvoda Konyha Mórahalom (Mórahalom Barmos György tér 2), fenntartó: Mórahalom Város Önkormányzata 6.) Bársony István Mezőgazdasági Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csongrád Oktatási Központ Tagintézménye Konyha (Csongrád, Szentesi út 2/a), fenntartó: Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ 7.) Derekegyházi Gyermekélelmezési és Szociális Konyha (Derekegyház, Köztársaság u. 11), fenntartó: Derekegyház Község Önkormányzata 8.) Gasztro Szentes kft. (Szentes, Nagyörvény u. 111) 9.) Községi Főzőkonyha Árpádhalom (Árpádhalom, Dózsa György u. 1), fenntartó: Árpádhalom Község Önkormányzata 10.) Forray Máté Általános Iskolai Konyha (Szegvár, Templom u. 2), fenntartó: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat 11.) Nagytőke Község Önkormányzata, Konyha (Nagytőke, Széchenyi tér 9), fenntartó Nagytőke Község Önkormányzata

Az élelmiszerforgalomban jelentős szerepet tölt be a közétkeztetés. Sajnos, a közszférában felhasználható források miatt nem állíthatjuk, hogy nagy hozzáadott értékű, legmagasabb minőségi osztályba 77


sorolható termékekről van szó, de volumene, és ütemezhetősége miatt nagyon fontos piacról van szó. Mivel 2004 óta az élelmiszer kiskereskedelemben jelentősen vis�szaesett a magyar eredetű élelmiszerek aránya, ezért fontos, hogy ott ahol az állam, vagy az önkormányzatok a vevők – a hatályos jogszabályok figyelembe vételével – a hazai, sőt a helyi termelőket helyzetbe hozzák. A kormányzat a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiában ezt kiemelt célként is kezeli. Egyik fontos pillére jelen kiadványunkban már említett kistermelői rendelet 52/2010 FVM rendelet, A másik a közbeszerzési törvény, a 2011. évi CVIII törvény (kbt.). Következőkben a Közbeszerzési törvényt járjuk körül a közétkeztetés szempontjából. Először is azt kell megvizsgálnunk, hogy egy adott beszerzés közbeszerzésnek minősül-e, vagy sem, a törvényt ugyanis akkor kell alkalmaznunk, ha az adott beszerzés közbeszerzés. Négy feltétel egyidejűleg történő fennállása esetén lehet egy beszerzést közbeszerzésnek minősíteni: –– Az adott szervezet a kbt. szerint ajánlatkérőnek minősül; –– A beszerzés tárgyát a törvény közbeszerzési tárgyak közé sorolja; –– Az értéke eléri, vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt; –– Visszterhes beszerzésről van szó, azaz ellenszolgáltatás ellenében történik. Attól, hogy egy szervezet ajánlatkérőnek minősül, önmagában még nem alapozza meg a közbeszerzési kötelezettséget, közbeszerzési eljárást lefolytatni az ajánlatkérőnek minősülő szervezeteknek is csak akkor kell, ha a beszerzés tárgya a Kbt. szerinti közbeszerzési tárgy 78


és a beszerzés értéke eléri az alsó (nemzeti) közbeszerzési értékhatárt (nettó 8 millió Ft).

Ajánlatkérők A törvény az alábbi ajánlatkérői csoportokat határozza meg: 1.) Államháztartás alrendszerei 2.) Közjogi intézmények 3.) „Házon belüli” vagy másként „in house” szervezetek 4.) Közszolgáltatók 5.) Támogatott szervezetek 6.) Önkéntesen vagy külön kötelezés alapján alkalmazók

Az 1. csoportba sorolhatók pl. az egyes minisztériumok, a helyi önkormányzatok, így a leggyakoribb közétkeztetők, oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, az önkormányzati szociális intézmények, stb. A közétkeztetés szempontjából két ajánlatkérői csoportot kell jobban megvizsgálni:

Közjogi szervezetként ajánlatkérőnek minősül például az önkormányzati alapítású közhasznú nonprofit kft., ha közérdekű tevékenység folytatására hozták létre, vagy ilyen tevékenységet folytat, még akkor is, ha tevékenységét az alapító önkormányzat egyáltalán nem 79


vagy nem többségi részben finanszírozza; ugyanakkor a többségében magánszemélyek vagy magáncégek tulajdonában álló, közérdekű tevékenységet folytató szervezet is ajánlatkérő, ha működését pl. egy önkormányzat 50%-ot meghaladó mértékben finanszírozza.

A házon belüli („in house”) szervezet, olyan gazdálkodó szervezet: amely a Kbt. 6. § a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő (pl. az önkormányzat vagy egy Kbt. szerinti közjogi szervezet) egyedüli (100%-os) tulajdonában van, továbbá –– amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve, hogy –– a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80%-a az ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A „házon belüli” („in house”) beszerzés (szerződés megkötése) esetén az ajánlatkérő olyan ellenőrzési és irányítási jogokkal rendelkezik a 100%-os tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet felett, amely alapján ez a gazdálkodó szervezet csak a „jogi látszat” szintjén rendelkezik önálló szerződéskötési akarattal, gyakorlatilag azonban az ajánlatkérő szervezeti egységének tekinthető, annak egy „meghosszabbított keze”. Ebben az esetben a két szervezet közötti szerződés közbeszerzési jogi szempontból nem minősül szerződésnek, és ezért e szerződés megkötéséhez és a közfeladat, illetve közszolgáltatás ellátásához történő pénzátadáshoz (hiába esne az a beszerzés tárgyára és értékére tekintettel közbeszerzési kötelezettség alá) nem szükséges közbeszer80


zési eljárás lefolytatása; ugyanakkor viszont ez a csupán a jogi látszat szintjén önálló gazdálkodó szervezet, amellyel a szerződés megköttetik, a szerződés megkötését követően ajánlatkérőnek minősül és rá hárul át a közbeszerzési kötelezettség. Házon belüli szervezetként ajánlatkérőnek minősül például az a kft., amely az önkormányzat 100%-os tulajdonában van, és amelyet az önkormányzat valamely szociális vagy közétkeztetési feladattal bíz meg, továbbá e feladat ellátására a részére pénzt ad át. E szervezet ajánlatkérői minőségét nem befolyásolja, hogy az árbevételének egy 20%-ot el nem érő része az esetleges piaci tevékenységéből származik (pl. nem csak az ellátotti körnek nyújt étkeztetési szolgáltatást, hanem turistacsoportoknak is). E példa alapján az önkormányzattal létrejött szerződést követően az „inhouse” szervezet ajánlatkérőként közbeszerzési kötelezetté válik és saját közbeszerzési szabályzata alapján jogosult a közbeszerzési eljárások lefolytatására. Lehetséges, hogy az eddig nem említett ajánlatkérői csoportba nem tartozó szervezet végez közétkeztetést (pl. egy civil szervezet). Ha a közétkeztetési feladathoz költségvetési, vagy Közösségi (Európai Unió) támogatást vesz igénybe, akkor bizonyos feltételek mellett közbeszerzési kötelezettség alá esik.

Közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ha a.) a beszerzés eléri a nemzeti értékhatárt, de nem éri el a Közösségi értékhatárt és egyben a támogatás mértéke meghaladja a 75%-ot, vagy b.) a beszerzés eléri a Közösségi értékhatárt és egyben a támogatás mértéke meghaladja az 50%-ot.

81


A közbeszerzés tárgya A kbt. az alábbi beszerzéseket vonja közbeszerzés alá: –– Árubeszerzés –– Építési beruházás –– Építési koncesszió –– Szolgáltatás –– Szolgáltatási koncesszió A közétkeztetésben a szerződések tárgya miatt az elsősorban érintett közbeszerzési tárgyak az árubeszerzés és a szolgáltatás megrendelés, ezért az alábbiakban ezek kerülnek ismertetésre. Az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak (pl. eszközre vonatkozó bérleti szerződés) megszerzése az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is. Az élelmiszer alapanyagok beszerzése közbeszerzési szempontból árubeszerzésnek minősül. A szolgáltatás megrendelés olyan visszterhes szerződés, amely nem minősül sem árubeszerzésnek és építési beruházásnak és amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. A közétkeztetési szolgáltatás (ételkészítési, ételfőzési, élelmezési szolgáltatás) megrendelése közbeszerzési szempontból szolgáltatás megrendelésnek minősül. A szolgáltatások kategóriáit és az egyes kategóriákba tartozó szolgáltatási tárgyakat a Kbt. 3. és 4. melléklete tartalmazza. A 4. mellékletben olyan szolgáltatások kerültek megnevezésre, amelyek esetén a szolgáltató – annak ellenére, hogy elvileg az európai unió egész területéről lehetőség van a közbeszerzési eljárásban történő részvételre 82


– minden bizonnyal az adott ország szolgáltatói közül fog kikerülni; ilyen szolgáltatások pl. a szállodai és éttermi szolgáltatások (köztük az ételkészítési, ételfőzési, élelmezési szolgáltatások), a jogi szolgáltatások, az oktatási szakképzési szolgáltatások, az egészségügyi és szociális szolgáltatások. A 4. melléklet szerinti szolgáltatások esetében éppen ezért, még az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések esetén is, nemzeti eljárásrend alkalmazható.

Értékhatárok A közbeszerzés rendszerében két értékhatár kategória létezik: –– Közösségi és –– Nemzeti. A Közösségi értékhatárt, azaz azt az összeghatárt, amelytől a Közösségi eljárásrendet kell alkalmazni az Európai Bizottság határozza meg, és teszi közzé a Hivatalos Lapban. A nemzeti értékhatárt a költségvetési törvény határozza meg, a Közbeszerzési Hatóság a Közbeszerzési Értesítőben teszi közzé.

Becsült érték A közbeszerzés becsült értéke a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetőleg kínált általános forgalmi adó nélkül számított, legmagasabb összegű teljes ellenszolgáltatás. Tilos a becsült érték meghatározásának módszerét a Kbt. megkerülése céljával megválasztani. 83


Ha az ajánlatkérő által megkötni kívánt szerződés árubeszerzést és szolgáltatás megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Ha tehát az ajánlatkérő egyetlen szerződést kíván kötni a főzési alapanyag beszerzésére és a főzési szolgáltatásra, vagyis azt szeretné, hogy az a vállalkozó készítse az ételt, aki a főzési alapanyagot is beszerzi, ebben az esetben a beszerzés becsült értékének a két beszerzés együttes becsült értékét kell tekintetni. Ez a szabály nem jelenti azt, hogy a főzési alapanyag beszerzésre és a főzési szolgáltatásra vonatkozóan nem lehetne két külön szerződést megkötni. Fontos, ha külön-külön szerződés köttetik, akár ugyanazzal a vállalkozóval, akár eltérő vállalkozókkal, NEM KELL egybeszámítani a két szerződés becsült értékét. Ajánlatkérő köthet egy szerződést az alapanyag beszerzésre; valamint köthet egy másik szerződést a főzési szolgáltatásra akár más-más vállalkozóval. Ebben az esetben a szolgáltatást nyújtó a főzést, a másik vállalkozó által beszállított alapanyagból látja el. Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon hasonló áruk beszerzésére, vagy hasonló szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződések értékét, amelyekkel kapcsolatban a beszerzési igény egy időben merül fel. Tilos a Kbt. vagy az uniós eljárási rend alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani. Az egybeszámítási szabály alapján árubeszerzés árubeszerzéssel és a szolgáltatás megrendelést szolgáltatás megrendeléssel kell egybeszámítani, ami ugyanakkor azt is jelenti, hogy az árubeszerzésnek minősülő élelmiszerek (főzési alapanyagok) beszerzését nem kell egybeszámítani a szolgáltatásnak minősülő főzési szolgáltatás megrendelésével. Közbeszerzési Hatóság által a hasonlóság tárgykörben kiadott útmutató értelmezése nem ad egyértelmű iránymutatást az egyes élelmiszer és főzési alapanyagok (pl. zöldségek, tej és tejtermékek, pékáruk, húskészítmények) egybeszámítása kérdésében. A vélemény első mondatából, mivel az egyes főzési alapanyagok nyilvánvalóan ugyan84


azt a célt, a készétel létrehozását szolgálják, az a következtetés vonható le, hogy a főzési alapanyagokat egybe kell egymással számítani. Ugyanakkor a vélemény második része arra utal, hogy a „hasonlóság” szűken, akár a CPV kódszám szerint is értelmezhető, ami pedig azt jelentheti, hogy a friss, illetve a feldolgozott zöldség és gyümölcs, a tej és tejtermék, a gabonafélék, a kenyér és pékáru, a méz, a tojás, a kertészeti növény beszerzését egymással nem kell egybeszámítani. A „beszerzési igény egy időben felmerülése” feltétel a költségvetési keretben gazdálkodó ajánlatkérők számára a költségvetési évre, illetve oktatási intézmények esetén a tanévre történő beszerzésre vonatkozóan értelmezhető; esetlegesen a költségvetési, illetve tanév tervezésekor előre nem látható, év közben felmerülő további beszerzési igény és annak értéke különíthető a korábbi beszerzéstől, amely esetben e később felmerülő beszerzést a korábbival nem kell egybeszámítani. A Közbeszerzési Hatóság az egybeszámítás szabály alkalmazásáról jelentetett meg útmutatót (KÉ. 2012. évi 78. szám; 2012. július 11.). CPV kód: A Bizottság 213/2008/EK rendelete (2007. november 28.) a közös közbeszerzési szószedetről (CPV). A közösségi jog kifejezetten a közbeszerzésekre alkalmazandó egységes osztályozási rendszert - Közös Közbeszerzési Szójegyzéket - hozott létre, azzal a céllal, hogy egységesítse az ajánlatkérők által a szerződésük tárgyának megnevezéséhez használt hivatkozásokat. A CPV egy alapszószedetből és egy kiegészítő szószedetből áll. Az alapszószedetet fastruktúra jellemzi, amelynek elemei legfeljebb kilencjegyű, a szerződések tárgyát képező áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások megnevezéséhez hozzárendelt kódszámok. A különböző élelmiszerekre és főzési alapanyagokra történő közbeszerzés esetén (pl. zöldségek, tejtermékek, pékáru, húskészítmények stb.), ha az alapanyagokat az ajánlatkérő egyetlen közbeszerzés eljárásban szerzi be, a részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása indokolt. Ez esetben viszont a közbeszerzés becsült értékének 85


meghatározásakor minden rész értékét egybe kell számítani és az így számított becsült érték jelenti a közbeszerzés becsült értékét.

Közbeszerzési eljárás lefolytatása alóli mentesség Amennyiben szerződés becsült értéke nem éri el a nettó 8.000.000 Ft, nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Ha az ajánlatkérő egyes főzési alapanyagok termeltetését (pl. zöldség termelése) vagy akár a főzési szolgáltatást (konyhai munkát végző személy) közmunka keretében végezteti, akkor e közmunka is mentesül a közbeszerzési kötelezettség alól. Az alkalmazotti jogviszony közbeszerzési kötelezettség alóli mentessége azon ajánlatkérőket érintheti, akik konyhával rendelkeznek és az ételkészítési szolgáltatást nem kívánják megrendelni, hanem saját alkalmazottakkal (pl. élelmezésvezető, konyhai dolgozók) munkaszerződés, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony keretében végzik; az ilyen jogviszony keretében kifizetett munkabér, rezsi értelemszerűen közbeszerzés mentesen kifizethető. A Kbt. 120.§ c) pontja alapján a 4. számú melléklet szerinti éttermi szolgáltatások a Közösségi értékhatárig mentesek a közbeszerzési kötelezettség alól. A hideg élelmiszer és főzési alapanyag, friss, illetve feldolgozott zöldség és gyümölcs, tej és tejtermék, gabonafélék, kenyér és pékáru, méz, tojás, kertészeti növény beszerzése a Közösségi értékhatárig mentesek a közbeszerzési kötelezettség alól A Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások esetében, így az éttermi szolgáltatások megrendelése esetén is, amely körbe a közétkeztetési szolgáltatás megrendelése is tartozik, nemzeti eljárásrend 86


alkalmazható, akkor is, ha közbeszerzés értéke eléri vagy meghaladja a Közösségi értékhatárt. A közbeszerzési törvény bizonyos esetekben az egybeszámítási kötelezettség alól ad felmentést. Ezt legjobban egy példán keresztül tudjuk érzékeltetni: A Kbt. 6.§ (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó önkormányzat 6 db különböző intézménye részére (pl. kórház, szociális otthon, oktatási intézmény …, stb.) 6 db, a Kbt. 18.§ (2) bekezdése alapján egybeszámítandó közétkeztetési szolgáltatás megrendelésére kíván az adott költségvetési évben szerződést kötni. A beszerzések becsült értékei: 4 millió Ft, 12 millió Ft, 16 millió Ft, 18 millió Ft, 25 millió forint és 30 millió Ft. Az egybeszámítandó beszerzések együttes értéke: 105 millió Ft (ennek alapján a kivételi szabály nélkül uniós eljárásrend alkalmazásával kellene lefolytatni a közbeszerzési eljárást valamennyi közbeszerzésre (egy vagy több eljárás alkalmazásával). A kivételi szabály alapján azonban a közbeszerzések külön kezelhetőek: –– egy 4 millió Ft-os beszerzés, amely a jelen esetben közbeszerzés köteles és amelyre nemzeti eljárás szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható (hiába nem éri el a nemzeti értékhatárt a beszerzés értéke, a Kbt. 18.§ (3) bekezdése szerint e kivételi szabály alapján az egybeszámítási szabály és az uniós eljárásrend alól kikerülő valamennyi közbeszerzésre a Kbt. Harmadik Része, azaz nemzeti eljárásrend szerinti közbeszerzési eljárás alkalmazandó); –– egy 12 millió Ft-os közbeszerzés, amelyre nemzeti eljárásrend és 25 millió forint alatti értékére tekintettel, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható (a Kbt. 120. § c) pontja alapján hiába mentesülne az uniós értékhatárt el nem érő értékű közétkeztetés 87


tárgyú szolgáltatás megrendelés a közbeszerzési kötelezettség alól, a Kbt. 18.§ (4) bekezdése alapján e kivétel nem alkalmazható); –– egy 16 millió Ft-os beszerzés, amelyre nemzeti eljárás szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható; –– egy 18 millió Ft-os beszerzés, amelyre nemzeti eljárás szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható. Nem kezelhetőek külön és így válaszhatóak le az egybeszámítási alapján az egybeszámítandó közbeszerzésekről: a 25 millió és a 30 millió Ft-os közbeszerzések, amelyek egybeszámítással fennmaradó értéke: 55 millió Ft, ezekre a közbeszerzésre továbbra is a Kbt. Második Része szerinti eljárás, azaz uniós eljárásrend alkalmazandó.

A közbeszerzésben alkalmazott eljárások –– Nyílt –– Meghívásos –– Tárgyalásos • hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás • hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás –– Versenypárbeszéd A négy fő eljáráson belül, azokra alapulva létezik további két eljárási forma: –– Gyorsított –– Keretmegállapodás

88


A közbeszerzési eljárások két rendszerben kerülnek alkalmazása, a tervezett beszerzés becsült értékétől függően: –– Közösségi eljárásrend –– Nemzeti eljárásrend Az élelmiszer alapanyagok és a közétkeztetési szolgáltatás megrendelése tárgyú közbeszerzések esetén a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása életszerűen a 25 millió forintot el nem érő értékű megrendelések esetén merülhet fel. A Kbt. e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindítását mindössze ahhoz a feltételhez köti, hogy legalább három gazdasági szereplőnek kell megküldeni a felhívást, mégpedig olyan gazdasági szereplőknek, amelyek a KKV törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak vagy költségvetési szervnek minősülnek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. Fontos, hogy ebben az eljárásban, annak ellenére, hogy a KKV törvény alapján nem minősül KKV-nak az olyan gazdasági társaság is meghívható, melyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

Közbeszerzési eljárások megindítása Az ajánlatkérő – a kbt. előírásainak betartásával – maga határozza meg azokat a szerződési feltételeket, amelyeket szükségesnek tart a szerződés teljesítésekor, azaz bizonyos feltételekkel irányíthatja az eljárást, annak érdekében, hogy az elvárásainak megfelelő beszállító teljesítse a szerződést. Természetesen egyenlő feltételeket kell biztosítania a pályázó vállalkozásoknak. Témánk szempontjából, azaz a helyi élelmiszerek megjelenése a közétkeztetésben, fontos hogy a törvény megenged olyan preferenciákat, amelyekkel ezt biztosítani lehet. 89


Az ajánlatkérőnek az eljárás megindítását megelőzően ki kell munkálnia közbeszerzési eljárásának feltételrendszerét, azaz –– a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó követelményeket, a beszerzés tárgyára vonatkozó minőségi és teljesítményi jellemzőket, –– a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági feltételeket, továbbá –– az értékelési, kiválasztási feltételeket. A beszerzés tárgya, mennyisége és műszaki leírása Tárgy és mennyiség: Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásában meg kell határoznia a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, vagyis, hogy mit és mennyit kíván vásárolni. Műszaki leírás: Az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemezőket – így például a teljesítmény, funkcionális, minőségi, biztonsági és környezetvédelmi követelményeket, a minőségbiztosításra, tervezésre, a költségekre vonatkozó szabályokat – az un. közbeszerzési műszaki leírásban köteles megfogalmazni. A beszerzés tárgyával kapcsolatos környezetgazdálkodási alapkövetelmény lehet például, hogy a leszállított élelmiszerek, illetve a szolgáltatáshoz használt élelmiszerek (egy meghatározott termékcsoport – úgymint tejtermékek, húsfélék, zöldségek – vagy adott termékekből – pl. sárgarépa, fejes káposzta, sertéshús, tojás – álló lista) meghatározott %-át ökológiai termelésben kell előállítani..

Szerződéses feltételek A szerződéses feltételeket, így a szerződés időtartamát, a teljesítési 90


határidőt, a nem megfelelő teljesítés jogkövetkezményeit, az ellenőrzési, átvételi és fizetési feltételeket részletesen, minden lényeges körülményre kiterjedően ismertetni kell az ajánlattevőkkel. Az ajánlattevőknek az ajánlatban nyilatkozniuk kell különösen az ajánlati, ajánlattételi felhívás feltételeinek elfogadásáról, továbbá arról, hogy nyertesség esetén a szerződést megkötik és teljesítik, amely kötelezettségvállaló nyilatkozat a nyertes ajánlattevő nem szerződésszerű teljesítése esetén elősegíti az ajánlatkérő követelésének érvényesíthetőségét. Az ajánlatkérő a szerződéses feltételeke előírása körében a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetve környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerződéses feltételekre utalást az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, és a feltételeket a dokumentációban foglalt szerződéstervezetnek tartalmaznia kell.

A Kbt. példákat is ad arra, hogy mi minősülhet szociális feltételnek: a.) a szerződésnek védett foglalkoztató, védett szervezeti szerződést kötött szervezet vagy szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezet bevonásával történő teljesítése; b.) álláskeresők, valamint munkanélküliek vagy fogvatartottak foglalkoztatása; c.) gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülő személynek az ellátás folyósítása alatt, illetve az ellátás megszűnését követően, terhességi-gyermekágyi segélyben és gyermekgondozási díjban részesülő személynek az ellátás megszűnését követően részmunkaidőben történő foglalkoztatása; 91


d.) az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében teendő intézkedések előírása. Étkeztetési szolgáltatás megrendelése esetén a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó, a szerződésbe, annak záradékaként („szerződésteljesítési záradék”) belefoglalható sajátos, szociális szempontokat figyelembe vevő szerződéses feltétel lehet például: A szerződés teljesítése során munkanélküliek foglalkoztatása is, vagy képzési programok kötelező szervezése a szerződés teljesítése céljából. A szerződés teljesítése során olyan kötelező intézkedések meghozatala, amelyek célja a nők és férfiak közötti egyenlőség és az etnikai, faji sokféleség elősegítése, valamint az egyenlő hozzáférés biztosítása a fogyatékkal élők számára.

Fontos feltétel azonban, hogy olyan feltételt nem lehet sajátos szerződéses feltételként előírni, ami –– a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki leírásban meghatározásra került, –– az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki vagy szakmai alkalmassága vizsgálatának körébe előírásra került, továbbá –– értékelési szempontként előírásra került. A sajátos szerződéses feltételeknek a szerződés teljesítéséhez a megpályáztatott áruk előállításához, szolgáltatások nyújtásához vagy beruházások végrehajtásához szükséges feladatokhoz kell kapcsolódniuk.

92


Nem kapcsolódik például a szerződés teljesítéséhez az a feltétel, amely –– a vállalkozó számára előírja, hogy egyéb szerződés keretében fogyatékos munkavállalókat meghatározott arányban foglalkoztasson, vagy egyéb szerződésekre vonatkozóan korlátozza a vállalkozó cselekvési lehetőségeit; –– a vállalkozó számára előírja, hogy pl. egy fogyatékkal élők számára készülő központ megépítését pénzügyileg támogassa. Feltétel továbbá, hogy a sajátos feltételek alkalmazása nem eredményezheti az ajánlattevők indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetését. A szerződéses feltételek nem okozhatnak például indokolatlan hátrányt a más tagállambeli potenciális vállalkozók számára (nemzeti elbánás elve), vagy vezethetnek a potenciális ajánlattevők közötti egyenlőtlen bánásmódhoz. Ugyanilyen fontos azonban, hogy a szerződéses feltételek általánosságban összhangban legyenek az uniós joggal, ezen belül az EU szociális jogával. Kérdés, hogy konkrétan milyen tartalmú feltétel szerződésbe foglalása fogadható el a nemzeti elbánás elvével összeegyeztethetőnek és így jogszerűnek. Egy 2012. nyarán lefolytatott közbeszerzési eljárásban például alkalmazásra került és így látszólag jogszerű az alábbi feltétel: „Ajánlatkérő a nyersanyag-felhasználás tekintetében előírja, hogy a nyertes ajánlattevőnek a nyersanyag tekintetében a szerződés teljesítése során az éves nyersanyag felhasználás mennyiségének legalább 60%- át Magyarországot származási helyként feltüntető termékből, ezen belül a nyersanyag felhasználás legalább 10%-át a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és értékesítés feltételeiről szóló, 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 1.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti kistermelő által megtermelt, illetve előállított, a rendelet 1. sz. melléklet 93


A/ része szerinti alaptermékekből kell teljesítenie. Ezen előírás teljesülését Ajánlatkérő ellenőrizni jogosult.” Azonban e feltételnek az adott közbeszerzési eljárásban és szerződésben történő alkalmazása még nem jelenti egyértelműen a feltétel jogszerűségét; az adott konkrét feltétel jogszabályokkal történő összhangját a potenciális ajánlattevők, vagy pl. a Közbeszerzési Hatóság elnökének kérelme, kezdeményezése alapján induló jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult megállapítani.

Alkalmassági követelmények A kbt. előírja, de az ajánlatkérő jól felfogott érdeke, hogy az ajánlatok benyújtójával kapcsolatban alkalmassági feltételeket írjon el. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy milyen szempontokat kell, illetve vehet figyelembe az ajánlatkérő, különös tekintettel a helyi élelmiszerek beszerzése szempontjából. Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy műszaki, illetve szakmai alkalmasságra, valamint legalább egy pénzügyi és gazdasági alkalmasság szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. A már többször hivatkozott kbt. mellett egy kormány rendelet a 310/2011 (XII.23.) kormány rendelet nyújt támpontot a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjához. Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását –– a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és 94


–– azokat – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Tehát, fontos hogy indokolatlan alkalmassági kritériumokat tilos előírni, valamint az általános előírásokat is kerülnünk kell, vagyis a közbeszerzés tárgyához igazított alkalmassági kritériumokat kell megadni számszerűsítve, illetve ellenőrizhető módon.

Zöld közbeszerzés A közbeszerzésekkel jelentős közpénz áramlik a gazdaságba, ahol a megrendelő közvetve, vagy közvetlenül az állam, mint megrendelő, a rendelkezésére álló pénzzel közvetve is képes megvalósítani olyan közpolitikát, mint a környezetvédelem. A közbeszerzési jogalkotásban egyre fontosabb szerepet tölt be a zöld közbeszerzés. Témánk szempontjából sem közömbös, hiszen könnyen beláthatjuk, hogy a helyi élelmiszerek közétkeztetésbe való bevonása pozitívan járul a környezet állapotának javításához.

Az ajánlatkérő, az eljárásban köteles megadni az ajánlatok elbírálásának módját, amelyre két lehetősége van: 1.) legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy 2.) az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása. Az első eset az, ahol a legalacsonyabb összegű ajánlatot nyújtóval szerződik az ajánlatkérő (természetesen, ha kizáró okok nem merültek fel, illetve az ajánlattevő alkalmasnak minősült). 95


Az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempont választása esetén különös figyelmet kell arra fordítani, hogy az ajánlatkérő valóban olyan rész- és alszempontokat határozzon meg és azokat olyan súllyal vegye figyelembe, hogy valóban azt az értéket jelenítsék meg, amit be kíván szerezni. Az ajánlatkérőnek az eljárást megindító felhívásában megadott rész- és alszempontok, súlyszámok, valamint értékelési módszer alkalmazásával kell döntését meghoznia.

Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, köteles meghatározni a.) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló részszempontokat; b.) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat („súlyszám”); c.) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, amely minden részszempont esetében azonos; d.) azt az értékelési módszert (módszereket), amellyel megadja az adott részszempontra vonatkozó ajánlat – c) pont szerinti ponthatárok közötti – pontszámát. Az összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési szempont esetén meghatározandó értékelési részszempontokkal kapcsolatos előírás, hogy a.) a részszempontok körében nem értékelhető az ajánlattevő szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága, amit ajánlatkérő az alkalmassági kritériumok között meghatározott; b.) a részszempontok között mindig meg kell adni az ellenszolgáltatás mértékének részszempontját, azaz az ajánlati árat; 96


c.) a részszempontoknak mennyiségi vagy szakmai szempontok alapján értékelhető tényezőkön kell alapulniuk, a közbeszerzés tárgyával, a szerződés lényeges feltételeivel kell kapcsolatban állniuk (az ellenszolgáltatáson kívül például részszempont lehet: a minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, környezetvédelmi és fenntarthatósági tulajdonságok, működési költségek, gazdaságosság, költséghatékonyság, műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság); a részszempontok körében értékelhető a munkanélküli vagy tartósan munkanélküli rétegek foglalkoztatásának a közbeszerzés során megajánlott mértéke; d.) a részszempontok nem eredményezhetik ugyanazon ajánlati tartalmi elem többszöri értékelését. A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempont esetén értelemszerűen a legalacsonyabb árú ajánlat az eljárás nyertese. Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, akkor az ajánlatok értékelése a következők szerint történik: Az ajánlatkérő az ajánlatoknak az értékelési részszempontok szerinti tartalmi elemeit az eljárást megindító felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli a felhívásban meghatározott értékelési módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, ezt követően a szorzatokat ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Mivel csak olyan értékelési szempont írható elő, amely kapcsolódik a közbeszerzés tárgyához, ezért már a címében is utaljunk arra, hogy környezetvédelmi szempontok szerinti közbeszerzést írunk ki. Az alábbiakban erre egy példát is megadunk:

97


Közétkeztetési szolgáltatás nyújtása környezetvédelmi szempontból kedvező élelmiszer beszerzés és ételszállítás előnyben részesítésével Részszempont

1. részszempont: Ajánlati ár (nettó Ft) 2. részszempont: Környezetvédelmi szempontból kedvező termelési eljárások alkalmazása 2.1. alszempont: Az ökológiai termelésből származó termékek hányada (%) 2.2. alszempont: integrált termelés vagy egy ezzel egyenértékű rendszerből származó termékek hányada (%) 3. részszempont: A) VERZIÓ: A teljesítés során az áru szállítás során kibocsátott CO2 mennyisége (kevesebb üvegházhatás terheléssel a teljes élelmiszerlánc során - a kisebb mennyiségű CO2 kibocsátás előnyösebb) B) VERZIÓ: A teljesítés során az áru (élelmiszer alapanyag; pl. zöldség-gyümölcs, sertés. baromfi, szarvasmarha hús, tej, tejtermék, lekvár, savanyúság, liszt, méz, zöldség gyümölcslevek; készétel) származási/ feldolgozási helye és a felhasználási hely közötti szállítás távolsága (km) 4. részszempont: Az étlap összeállítása során, zöldség-gyümölcs esetében a szezonális termékek felhasználásának mértéke (%) (a nagyobb százalékos érték vállalása kedvezőbb) E részszempont előírása esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációban szezonális naptárt kell rendelkezésre bocsátania!

Súlyszám (a rész,alszempont súlyát meghatározó szorzószám) 40 30 20 10 20

10

A közbeszerzési kiírásban megadott kalkulátor (pl. google maps) útvonaltervezője alapján számítva. Külföldi származási helyű termék 98


esetén az útvonalat az adott ország fővárosa és a közbeszerzés helye között kell számolni.

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 1 és 100 között, ami azt jelenti, hogy az adott rész- illetve alszempontra adott ajánlatra kiosztható pontszám minimuma 1 pont, maximuma 100 pont.

Értékelés módszere: Értékelés az 1. részszempontra vonatkozóan: a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat a maximális pontot kapja, a többi ajánlat a fordított arányosítás módszerével kap pontot. Értékelés a 2. részszempont alszempontjaira vonatkozóan: a legmagasabb hányadot tartalmazó ajánlat a maximális pontot kapja, a többi ajánlat az egyenes arányosítás módszerével kap pontot. Értékelés a 3. részszempontra vonatkozóan: A) VERZIÓ: a legalacsonyabb km/CO2 kibocsátás értéket tartalmazó ajánlat a maximális pontot kapja, a többi ajánlat a fordított arányosítás módszerével kap pontot. B) VERZIÓ: az ajánlatkérő abszolút értékelési módszert alkalmaz, az ajánlati elemekre hasznossági függvény alkalmazásával az alábbiak szerint ad pontot:

99


A teljesítés során az áru (élelmiszer alapanyag; pl. zöldség-gyümölcs, sertés. baromfi, szarvasmarha hús, tej, tejtermék, lekvár, savanyúság, liszt, méz, zöldség gyümölcslevek; készétel) származási/ feldolgozási helye és a felhasználási hely közötti szállítás légvonalban számítottan (km) 1000 km vagy annál nagyobb távolságról 999 km – 900 km közötti távolságról 899 km – 800 km közötti távolságról 799 km – 700 km közötti távolságról 699 km – 600 km közötti távolságról 599 km – 500 km közötti távolságról 499 km – 400 km közötti távolságról 399 km – 300 km közötti távolságról 299 km – 200 km közötti távolságról 199 km – 100 km közötti távolságról 99 km vagy 99 km-en belüli távolságról

Pontérték

1 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

– Értékelés a 4. részszempontra vonatkozóan az ajánlatkérő abszolút értékelési módszert alkalmaz, az ajánlati elemekre hasznossági függvény alkalmazásával az alábbiak szerint ad pontot:

Havonként az étlap összeállítása során, zöldség-gyümölcs esetében a szezonális termékek felhasználásának mértéke (%) 0% és 1% 2% 3% … 98% 99% 100%

Pontérték 1 2 3 … 98 99 100

Valamennyi hónapra vonatkozóan külön-külön táblázatban be kell nyújtani az ajánlatot. 100


Az ajánlat pontszáma: a benyújtott 12 db (havi) táblázatban megajánlott százalékos értékek alapján kapott 12 pontszám számtani átlaga. Forrás: Helyi, minőségi termékek a közétkeztetésben - közbeszerzési kisokos (Védegylet Egyesület Budapest, 2012. Dr. Perczel Zsófia)

101


102


VII.) Helyi termék védjegyek, minősítői rendszerek, helyi, egyedi termékek A Helyi Termék Termelői Hálózatba rendes tagként felvételét kérheti minden olyan helyi termelő, kézműves, gyártó, valamint a kapcsolódó ágazatok területén működő gazdasági vállalkozás, amely a település Helyi Termék Termelői Hálózatának alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal a célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre. A helyipiac.egzinet.hu - helyi gazdaságfejlesztést az alábbi, a „100 mile diet”-hez hasonló módon kívánja promótálni a termékeket: 1.) A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget. 2.) A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken. 3.) A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!

103


4.) A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket. 5.) A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon import biotermék szállítása során bekövetkező környezetszennyezés gyakran nagyobb mérvű, mint az az előny, amit az ökológiai termesztés során a gazda megtakarít. 6.) A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak. 7.) Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal, hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk. 8.) A helyi élelmiszerek kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít. 104


9.) A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledésbe merül. 10.) Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. Azzal, hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat, hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon. (forrás: http://pannonelemzo.hu/aas_szoveg/file/63_elemzo_iroda.pdf http://www.helyipiac.hu/main/index.php?page=subpage&id=87)

Az Agrármarketing Centrum (AMC) pályázatot hirdet a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogának elnyerésére. Ez a program a 90-es években indult Nyugat-Európában, melyet most hazai körbe szeretnék helyezni. Összegyűjtöttek 300 jellegzetesen magyar, különleges regionális élelmiszeripari terméket, illetve növény- és állatfajta szakmai-történeti leírását végezték el. (www.amc.hu)

74/2012. (VII. 25.) VM rendelet kimondja, hogy „magyar termék”: A magyar származásra történő utalás a forgalomba hozott alaptermék jelölésén, megjelenítésén vagy reklámozása során akkor tüntethető fel, ha a.) növényi eredetű alaptermék termesztése, betakarítása, vadon termő növény esetén annak begyűjtése, tisztítása és kezelése, és ha csomagolt, akkor előrecsomagolása Magyarországon történt; 105


b.) állati eredetű alaptermék esetén az állat születése, keltetése, felnevelése, vadon élő állat elejtése, vadon élő halak kifogása, vagy, ha az alaptermék nem az állatból készül, különösen a méz, tej és tojástermelés esetén, az állat termelésbe állítása, és – ha az állati eredetű alaptermék csomagolt – előrecsomagolása Magyarországon történt; Valamennyi alkalmazott eljárást – különösen a szétválasztást, részekre osztást, vágást, szeletelést, kicsontozást, darálást, nyúzást, őrlést, tisztítást, darabolást, kifejtést, törést, hűtést, fagyasztást, mélyfagyasztást, kiolvasztást és a csomagolást – Magyarországon végeztek. Nem szükséges a követelmény betartása azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra. „hazai termék”: A termék Magyarországon feldolgozott, de a meghatározott mértékig import eredetű összetevőt is tartalmazó állapotára utal. Az előállításához használt feldolgozatlan termék összetevő több mint 50%. A feldolgozás minden lépése, amelynek eredményeképpen a felhasználónak szánt végtermék létrejön, Magyarországon történt. „hazai feldolgozású termék”: A termék Magyarországon feldolgozott, de import eredetű összetevőt tartalmazó állapotára utal. A feldolgozás minden, a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárás Magyarországon történt. Nem tekinthető a termék összetételét vagy érzékszervi tulajdonságait meghatározó eljárásnak a válogatás, az osztályozás, a szétválasztás, a csomagolás és a jelölés.

106


(forrás: http://www.amagyartermek.hu/)

Országos védjegyek:

Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet az Agrármarketing Centrum kezelése alatt áll. A védjegy célja az élelmiszer-előállítók 107


védelme, a fogyasztói döntések befolyásolása tájékoztatásokon keresztül, az általános élelmiszer-fogyasztási kultúra fejlesztése, az élelmiszergyártók ösztönzése a minőségi termelésre, valamint országimázs erősítése. A védjegyet pályázat útján lehet elnyerni, amelyet a KMÉ Bíráló Bizottság folyamatosan bírál el. A Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy jól láthatóan jelzi, hogy az adott termék kiváló minőséggel bír, tulajdonságaiban kiemelkedik az áruházak polcain megtalálható áruk tömegéből. A pályázatra azok a Magyarországon élelmiszeripari termelést folytató cégek, kis-és középvállalatok jelentkezhetnek, akiknek élelmiszertermékei legalább egy tulajdonságukban kiemelkedők, megfelelnek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, valamint a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy kritérium rendszerének - tudhatjuk meg a szervezet honlapjáról. (www.amc.hu) (forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek)

A Magyar Termék védjegyet a Magyar Termék Kht. hozta létre. Csak olyan termékkel lehet nevezni a minősítésre, amely végleges formáját Magyarországon kapja, és a hazai forgalomba hozatal előtt más országban nem került forgalomba. (forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek)

108


Premium Hungaricum a Kárpát-medence minden olyan élelmiszeripari kis- és középvállalkozását, amely a magyar hagyományokat őrző, egyedi és kiváló minőségű termékeket állít elő. (forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek)

Magyar Baromfi címke egy szűkebb termékkört jelöl, melyet a Baromi Termék Tanácsa hozott létre. A védjegyet azok a magyar termelők használhatják, akiknek Magyarországon nevelt és feldolgozott (vágott, darabolt, csomagolt) baromfiból készült termékei megfelelnek a hatályos magyar és uniós jogszabályokon túl azoknak a minőségbiztosítási szabályoknak is, amelyeket a védjegy szabályzata előír (pl. HACCP és tanúsított élelmiszer-biztonsági irányítási rendszer működtetése). (forrás: http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek)

109


Minőségi Magyar Sertéshús védjegyet az Agrármarketing Centrum Kht. hozta létre. Céljuk a fogyasztók jobb tájékoztatása, a hazai és biztonságos termékek forgalmazásának elősegítése mondja a Legjobb fogások alapja c. saját honlapján a védjegy készítői. (forrás: http://www.magyarsertes.hu/vedjegy.html)

Hungarikum törvény: 2012. évi XXX. Törvény szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikum lehet belföldön és külföldön egyaránt a magyar kultúra és tudomány eredményeként számon tartott érték, védett természeti érték, vagy amelyet egyedi értékelés eredményeként a Hungarikum Bizottság annak minősít. A magyar nemzeti értékeket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok Gyűjteménye veszi számba. Települési, tájegységi, valamint megyei értéktárak az önkormányzatok döntése után jönnek létre. A magyarság csúcstermékeit a Hungarikum Bizottság bírálja hungarikummá. A Hungarikumok Gyűjteményébe felvett értékek gondozói, kezelői, előállítói pályázhatnak a védjegy használatára.

110


Eredetjelzők védelme: Célja a tájjellegű, speciális élelmiszerek és mezőgazdasági termékek megkülönböztető nevének védelme Fajtái: a.) származási ország (pl.: Made in Hungary) b.) védett földrajzi eredetjelzők (pl.: Makói hagyma) c.) védett eredetjelzők (pl.: Tokaji aszú) d.) speciális igazolás (pl.: tehéntejen tartott borjú, bio) (forrás: http://www.marketingtudomanyok.abbcenter.com/?id=99505&cim=1)

Védjegyoltalom szerezhető a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott védjegybejelentéssel, Európai közösségi védjegybejelentéssel, vagy külföldiek esetében nemzetközi bejelentéssel. Védjegyoltalommal védhető minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásától. Így védjegyoltalomban részesülhet különösen A lényeg, hogy alkalmas legyen megkülönböztetésre, azaz egyedileg jellemezze a céget, árut vagy szolgáltatást. (forrás: www.sztnh.hu)

Védjegyek: • • • •

Élő- Tisza Alföld Kincse Zöld Kincs Szekszárd és környéke minőségi helyi termék 111


H

112


Helyi termék definíciója a Magosfa Alapítvány megfogalmazásában: • minden amit nem importáltak, amit nem az ország másik feléből szállítottak • ami helyben készül • amit 50 km-en belül adnak el • házi savanyúság a kertből, friss kenyér a péktől, gyümölcs a fáról, cipő a sarki cipésztől, hegedű a szomszéd hangszerkészítőtől • hagyományőrző portéka, kézműves termék. • ami nem tömegcikk, nem nagyipari selejtmunka a hipermarketeknek • ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz • helyi specialitás, ételkülönlegesség, használati tárgy • népi motívumokat őrző áru • amit sokszor nehezen, vagy egyáltalán nem lehet értékesíteni, pedig érdemes lenne • helyben, a helyieknek

113


Tudatos vásárló 12 pontja 1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását. 2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel. 3. Cetli Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz ‚polctrükkökre’. 4. Helyben A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket. 5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást. 6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket. 114


7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz. 8. Erőszakmentes szépség Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat. 9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár. 10. Frisset Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett. 11. Helyi termékeket vegyél Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez. 12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül. (forrás: http://tudatosvasarlo.hu/regi12pont)

115


116


VIII.) Interneten is elérhető kiadvány, jó gyakorlatok ismertetése, hasznos oldalak feltüntetése Jogszabályok, törvények megjelenése: Magyar Közlöny • http://www.magyarkozlony.hu/ • https://magyarorszag.hu/ • http://www.agrarkamara.hu/ Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet: • http://www.nakvi.hu/ Nemzeti Élelmiszer- biztonsági Hivatal: • http://www.nebih.gov.hu/ • http://termelotol.hu/ Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal: • http://mvh.gov.hu/ Vidékfejlesztési Minisztérium: • http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium Tudatos Vásárló: • http://tudatosvasarlo.hu/ Szatyor Bevásárló Közösség • http://szatyorbolt.hu/ A piac barátai • http://piacbaratai.hu/naplo/

117


Fogalomtár

1.) Elsődleges termelés:1 elsődleges termékek előállítása, termesztése vagy tenyésztése, beleértve a termés betakarítását, a fejést és a haszonállat-tenyésztést az állatok levágásáig. Ugyancsak ide tartozik a vadászat és a halászat, valamint a vadon élő termékek betakarítása; 2.) Alaptermék:2 elsődleges termelésből származó termékek, beleértve a termőföldből, állattenyésztésből, vadászatból és halászatból származó termékeket; 3.) Feldolgozatlan termék:3 olyan élelmiszerek, amelyeken még nem végeztek feldolgozást, és ide tartoznak a szétválasztott, részekre osztott, elvágott, szeletelt, kicsontozott, darált, megnyúzott, őrölt, vágott, tisztított, darabolt, kifejtett, tört, hűtött, fagyasztott, mélyfagyasztott vagy kiolvasztott élelmiszerek; 4.) Feldolgozott termék:4 a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. Ezek a termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik. 5.) Húskészítmény:5 feldolgozott termékek, amelyek a hús feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozá1 A 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 17. pontja szerint. 2 A 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint. 3 A 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének n) pontja szerint. 4 A 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke (1) bekezdésének o) pontja szerint. 5 A 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 7.1. pontja szerint.

118


sából származnak, és amelyek vágási felülete azt mutatja, hogy a termék már nem rendelkezik a friss hús tulajdonságaival. 6.) Baromfi:6 tenyésztett madarak, beleértve azokat, amelyek nem tekinthetők háziállatnak, de amelyeket háziállatként tenyésztenek, kivéve a futómadarakat; 7.) Nyúlféle:7 mezei és üregi nyulak és rágcsálók; 8.) Kistermelő gazdaságában nevelt állat: olyan állat, amelyet a kistermelő a levágást közvetlenül megelőzően születésétől vagy kikelésétől kezdve, vagy baromfi esetében legalább 3 hét, nyúlfélék esetében legalább 4 hét, sertés, szarvasmarha, juh, kecske, strucc és emu esetében legalább 3 hónap időtartam alatt a gazdaságában nevelt; 9.) Végső fogyasztó:8 egy élelmiszer utolsó fogyasztója, aki nem egy élelmiszeripari vállalkozás tevékenysége során használja fel az élelmiszert; 10.) Régión belüli: a kistermelő gazdaságának helye, illetve a termék-előállítás helye9 szerinti megyében lévő, valamint budapesti; 11.) Gazdaság helye: az élelmiszer-termelő állat tartásával és az élelmezés céljára termesztett növények termesztésével összefüggő gazdasági udvar, illetve a termék-előállítás helye; 12.) Falusi vendégasztal: falusias, tanyasias vagy vidéki környezet6 A 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.3. pontja szerint. 7 A 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 1.4. pontja szerint. 8 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének 18. pontja szerint. 9 Amennyiben nem biztosíthatóak az adott gazdasági udvaron a szükséges előállítási és értékesítési feltételek, akkor más, előírásoknak megfelelő helyen is elvégezhető az előállítás.

119


ben a házi élelmiszerekhez és gasztronómiai hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységek bemutatása, és az elkészített élelmiszerek felkínálása helyben fogyasztásra a gazdaság helyén; 13.) Rendezvény:10 olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény – ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat –, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást. 14.) Biztonságos hőkezelés: az a hőkezelési eljárás (sütés, főzés), amely legalább 2 percen keresztül tartó 72 °C-os maghőmérsékletet, vagy valamennyi ponton legalább 75 °C-t biztosít.”

10 A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. §-ának a) pontja szerint.

120


Dokumentumtár I. melléklet B. rész A KISTERMELŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK A szolgáltatás megnevezése

A szolgáltatás nyújtásának helye

1.

füstölés

a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye

2.

aszalás, szárítás, őrlés

a szolgáltatást végző kistermelő gazdaságának helye

3.

állat vágása és húsának feldolgozása

megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén

4.

ételkészítés (beleértve kenyér, tészta, befőtt, lekvár, pogácsa)

megfelelően kialakított hely a falusi vendégasztal helyén vagy rendezvény helyén

5.

terménytisztítás

a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye

6.

olajos magvak (olajütés) és gyümölcsök, zöldségek préselése, pasztörizálása

a szolgáltatást igénybe vevő kistermelő gazdaságának helye

29

121


II. melléklet HATÓSÁGI ÁLLATORVOSI BIZONYÍTVÁNY az állati eredetű termékek kistermelői termeléséhez, előállításához, illetve feldolgozásához Ügyiratszám: Kistermelő regisztrációs száma: ................................................................................................ Kistermelő neve, címe: .............................................................................................................. Gazdaság helye: ........................................................................................................................ Értékesíthető alaptermékek köre: .............................................................................................. .................................................................................................................................................... Értékesíthető alaptermék feldolgozásából származó termékek köre: …................................... …………………………………………………………………………………………............ Értékesítés területe: …............................................................................................................... Hatósági állatorvos neve: …...................................................................................................... Igazolom, hogy az állatállomány részt vesz a kötelezően előírt mentesítési programban, illetve a tejtermelő állomány gümőkór és brucellózis mentes.* Ezen igazolás a kiállítástól számított 1 évig érvényes, a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható. 20…... év ......................... hónap ....... nap P. H. ............................................... hatósági állatorvos * Értelemszerűen alkalmazandó.

30

122


III. melléklet HÚSSZÁLLÍTÁSI IGAZOLÁS kistermelő által levágott vagy levágatott állatok húsához Ügyiratszám: Kistermelő neve, címe: .............................................................................................................. Gazdaság helye: ........................................................................................................................ A levágott állat faja, kora hónapban:* …………………………………….………………… Az állat egyedi azonosítójának száma:* ………………………………………………........... Értékesíteni kívánt termék megnevezése: ................................................................................. Értékesíteni kívánt termék mennyisége: ................................................................................... Értékesítés helye: ...................................................................................................................... Vágás helyének neve, címe és nyilvántartási/engedély száma: ................................................ …………………………………………………………………………………………............ Alulírott állatorvos igazolom, hogy az állatokat a levágás alkalmával megvizsgáltam, a kötelező laboratóriumi vizsgálatokat elvégeztettem, és a vizsgált állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmasnak találtam. Érvényesség: kiállítástól számított 3 nap, az előírt tárolási, szállítási és értékesítési feltételek esetén. Jogosult/hatósági állatorvos neve (nyomtatott betűvel): ……………………………………... …………………………............................................................................................................ Jogosult állatorvos magánállatorvosi bélyegzőjének száma:** ................................................ 20…... év ......................... hónap ....... nap P. H. ............................................... állatorvos * Szarvasmarha, sertés, juh, kecske vágása esetén kell kitölteni. ** Értelemszerűen alkalmazandó. 31

123


IV. melléklet A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentés kötelező adattartalma18 I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. a kereskedő neve, címe, illetve székhelye; 2. a kereskedő cégjegyzékszáma, az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma, illetve a kistermelő regisztrációs száma; 3. a kereskedő statisztikai száma; 4. a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: 4.1. a kereskedelmi tevékenység címe (több helyszín esetében címek), 4.2. mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal jegyzéke, 4.3. üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed - a megye, illetve az országos jelleg megjelölése; 5. a kereskedelmi tevékenység helye szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység formája a Kertv. 3. § (4) bekezdése szerint; 6. amennyiben a kereskedelmi tevékenység üzletben történik, az üzlet 6.1. a napi/heti nyitva tartási ideje, 6.2. tulajdonosa, 6.3. címe, helyrajzi száma, 6.4. használatának jogcíme, 6.5. elnevezése, 6.6. alapterülete (m2), 6.7. vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége, 6.8. a 25. § (4) bekezdés szerinti esetben a vásárlók könyve nyomtatvány azonosító adatai és használatba vételének időpontja; 7. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a forgalmazni kívánt 7.1. termékek megnevezése és sorszáma a 6. melléklet alapján, illetve ebből 7.2. a Jöt. 3. § (2) bekezdése szerinti termékek; 8. az egyes kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: 8.1. kereskedelmi ügynöki tevékenység (Kertv. 2. § 10. pont) 8.2. kiskereskedelem (Kertv. 2. § 13. pont), megjelölve a vendéglátást (Kertv. 2. § 30. pont), amennyiben ilyen tevékenységet folytat, 8.3. nagykereskedelem (Kertv. 2. § 18. pont); 9. a kereskedő nyilatkozata kereskedelmi formák és helyek szerinti bontásban arról, hogy 9.1. kíván-e szeszesital-kimérést folytatni, illetve 9.2. kíván-e az üzletben a 22. § (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet folytatni. II. Csatolt okiratok 18

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete A) része szerint.

32

124


1. nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével); 2. haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat; 3. közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat. III. Keltezés, a bejelentő aláírása (bélyegzője)

33

125


Hasznos információk 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről Az Országgyűlés abból kiindulva, hogy a kereskedelem a nemzetgazdaság meghatározó ága és a mindennapi élethez nyújt szolgáltatásokat, fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi tevékenység gyakorlásának szabadságát megtartva, a hatékony működésre képes mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenység folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan – a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert – magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása.

126


Fogalommeghatározások (2005. évi CLXIV. törvény 2. §

1.) beszállító: aki a terméket, szolgáltatást kereskedelmi tevékenységet folytatónak forgalmazási céllal értékesíti; 2.) beszerzési szövetség: két vagy több vállalkozás által a beszerzési vagy értékesítési stratégiájuk érvényesítésére, beszerzési vagy értékesítési tevékenységük részének vagy egészének végzésére, koordinálására kötött megállapodás; 3.) bevásárlóközpont: olyan komplex kialakítású, vegyes rendeltetésű épület, amelyben állandó jelleggel több kereskedő folytat túlnyomórészt üzletekben különböző típusú kereskedelmi tevékenységet, és ahol emellett jellemzően a szabadidő eltöltésével összefüggő szolgáltatási tevékenységet is folytatnak; 4.) csomagküldő kereskedelem: az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre; 5.) forgalmazás: kereskedelmi tevékenység keretében valamely termék értékesítése, fogyasztás vagy használat, illetve igénybevétel céljára ellenérték fejében történő rendelkezésre bocsátása; 6.) idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a 127


látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása; 7.) jelentős piaci erő: olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékeinek, illetve szolgáltatásainak a vásárlókhoz való eljuttatása során ésszerűen megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, és forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni; 8.) kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység: az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység; 9.) kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység; 10.) kereskedelmi ügynöki tevékenység: olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt; 11.) kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat; 12.) kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében bevásárlóközpont, piac vagy vásár üzemeltetése, ideértve az ott forgalmazott termékek raktározásával, szállításával összefüggő vagy egyéb, a kereskedelmi tevékenység folytatásának elősegítésére irányuló szolgáltatások nyújtását; 13.) kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog érté128


kesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is; 14.) közterületi értékesítés: a közterületen, illetve közforgalom számára nyitva álló helyen végzett kiskereskedelmi tevékenység; 15.) közvetlen értékesítés: kiskereskedelmi tevékenység keretében termék forgalmazása közvetlenül az előállítás helyén; 16.) lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás, vagy oktatási célú szolgáltatás; 17.) mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt, vagy általa vontatott eszköz; 18.) nagykereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is; 19.) piac: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó, vagy rendszeres jelleggel többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi tevékenységet; 20.) saját előállítású termék: a kereskedő által előállított és kiskereskedelmi forgalomba hozott termék, ide nem értve a kereskedő márkanevével, védjegyével, illetve egyéb megkülönböztető megjelölésével forgalmazott, de nem a kereskedő által előállított terméket; 21.) termék: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, ide 129


nem értve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőt; 22.) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület; 23.) szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása; 24.) tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása; 25.) utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás (a továbbiakban: utazási szolgáltatás) összeállítása és nyújtása; 26.) utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése; 27.) üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, táro-

130


lás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak; 28.) üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak – annak kifejezett kérése nélkül – a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; 29.) vásár: olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi tevékenységet; 30.) vendéglátás: kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is.

131


210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 28. §

a.) alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény – ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat –, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást; b.) büfétermékek: a forgalmazás helyén előállított ba) grillezett húsok, frissen sültek, sült és főtt kolbász, hurka, virsli, füstölt vagy sült hal, bb) lángos-, palacsintafélék, bc) meleg és hideg szendvicsfélék, valamint az ezek fogyasztásához közvetlenül kapcsolódó termékek, és gyárilag előre csomagolt élelmiszerek, valamint az italok; c.) dohánytermék: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott termék; d.) melegkonyhás vendéglátóhely: meleg- és hideg ételeket, cukrászati készítményeket, sütő- és édesipari termékeket, kávét, szeszesitalt és szeszmentes italokat forgalmazó üzlet, ahol az ételeket meghatározóan a helyszínen készítik; e.) szeszes ital: minden alkoholtartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát és az ezek felhasználásával készült terméket, továbbá az 1,2%-nál kevesebb alkoholtartalmú üdítőitalokat;

132


Csongrád megyében regisztrált gazdaudvarok tevékenységének megoszlása

Értékesítendő termék megnevezése Tej, tejtermék Hal Méz Tojás Fűszerpaprika Savanyúság Tisztított leveszöldség Száraztészta Húskészítmény Baromfi (vágott) Fűszernövény Csíramálé Lekvár Mogyoró, dió Gyümölcslé Befőtt, sűrítmény Vegyes (aszalvány, szárítmány, szörp, lekvár, tej, tojás, baromfi, tök, csemege kukorica, egyéb zöldség, gyümölcs, fűszerpaprika) Sült tök Falusi vendégasztal Összesen:

Tevékenységek megoszlása 2012. évi 2006. évi gazdaudvarok gazdaudvarok száma száma 47 171 9 17 13 62 3 25 1 48 2 14 3 14 1 2 1 25 12 1 4 3 2 1 2 3

45

83

8 1 457

133


Csongrád megyei településeken regisztrált gazdaudvarok száma (2012.)

• Algyő . . . . . . 8 • Ambrózfalva . . • Apátfalva . . . . 6 • Árpádhalom . . . 1 • Ásotthalom . . . 6 • Baks . . . . . . . 1 • Balástya . . . . 11 • Bordány . . . . . 6 • Csanádalberti . . • Csanádpalota . . 2 • Csanytelek . . . 5 • Csengele . . . . . 3 • Csongrád . . . 55 • Derekegyház . . • Deszk . . . . . . 4 • Dóc . . . . . . . 4 • Domaszék . . . . 9 • Eperjes . . . . . 2 • Fábiánsebestyén . 1 • Felgyő . . . . . . 6 • Ferencszállás . . -

• Földeák . . . . . 3 • Forráskút . . . . 4 • Hódmezővásár‑ hely . . . . . 85 • Királyhegyes . . • Kistelek . . . . . 7 • Kiszombor . . . 7 • Klárafalva . . . . 1 • Kövegy . . . . . • Kübekháza . . . 1 • Magyarcsanád . . • Makó . . . . . . 5 • Maroslele . . . . 1 • Mártély . . . . . 3 • Mindszent . . . . 8 • Mórahalom . . 13 • Nagyér . . . . . • Nagylak . . . . . • Nagytőke . . . . 3 • Nagymágocs . . 5 • Öttömös . . . . . 2

• Óföldeák . . . . • Ópusztaszer . . . 3 • Pitvaros . . . . . 2 • Pusztamérges . . • Pusztaszer . . . . 4 • Röszke . . . . . . 4 • Ruzsa . . . . . . 5 • Sándorfalva . . 25 • Szatymaz . . . 15 • Szeged . . . . . 59 • Szegvár . . . . . 5 • Székkutas . . . . 7 • Szentes . . . . 25 • Tiszasziget . . . 4 • Tömörkény . . . 7 • Üllés . . . . . . . 5 • Újszentiván . . . 1 • Zákányszék . . . 5 • Zsombó . . . . . 3

Összesen: 457 60. településből: 11-ben nincs, 49-ben van regisztrált gazdaudvar.

134


135


Irodalom jegyzék

• Hagyomány és megújulás a fogyasztói piac kísérleti modellje Kecskeméten (Kecskemét 2013. Bagi B. szerk.) • Helyi, minőségi termékek a közétkeztetésben - közbeszerzési kisokos (Védegylet Egyesület Budapest, 2012. Dr. Perczel Zsófia) • Házi élelmiszer-feldolgozás (Szaktudás Kiadó Ház (Budapest, 2011. Véka Antal - Csanádi József - Gyimes Ernő szerk.) • 52/2010 (IV. 30.) FVM rendelet (A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről) • 75/2011. (VII. 29.) VM rendelet (A vágópontok működésének részletes szabályairól • Tájékoztató a kistermelők élelmiszer- előállítással kapcsolatos lehetőségeiről (VM Bp. 2013. 2. kiadás, Géher D. J., Dr. Kasza Gy. szerk.) • http://www.szallasport.hu/falusiturizmus/fogalma/ • 59/1999. (XI. 26.) EüM rendelet (A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól) • 4/2009. (I.30.) NFGM-SZMM együttes rendelet (A termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól) • ht t p://prohasz kabela.com / hi rek-prohasz ka-bela /igeretesek-a-menza-minta-=-mintamenza-program-eredmenyei • http://pannonelemzo.hu/aas_szoveg/file/63_elemzo_iroda.pdf • http://www.helyipiac.hu/main/index.php?page=subpage&id=87 • www.amc.hu • http://www.amagyartermek.hu/ 136


• http://tudatosvasarlo.hu/cikk/%E2%80%9Emagyar-termek%E2%80%9D-cimkek • http://www.magyarsertes.hu/vedjegy.html • http://www.marketingtudomanyok.abbcenter.com/?id=99505&cim=1 • www.sztnh.gov.hu • Bajmócy Z. (2009) Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe • Lengyel I. – Rechnitzer J. (2009) Regionális gazdaságtan • KSH www.ksh.hu • Swinburn, G (2006) Local Economic Development. Quick Reference. The World Bank, Washington DC. • Lengyel I. (2010) A helyi gazdaságfejlesztés főbb környezeti összefüggései (előadás – Szent István Egyetem – Gödöllő) • A hazai területfejlesztés megújítása (VÁTI) www.trop.hu • Helyi Gazdaságfejlesztés (2010) Területfejlesztési füzetek www. trop.hu • Swinburn, G., Goga S., Murphy F. (2006) A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve The World Bank, Washington DC. • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007) www.umvp.eu

137


Jegyzet







Helyi élelmiszerek értékesítése Helyi élelmiszerek értékesítése

Recommend Documents