JEGYZŐKÖNYV „Magyar iskolák Németországban 2.” ELMÉLET ÉS GYAKORLAT: A „MAGYAR MINT SZÁRMAZÁSI NYELV TANTERV” ALAPJAI
Időpont:: 2008. június 22. (10.20-17.30) Hely: Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (Haußmannstraße 22, D-70188 Stuttgart) Tárgy: A „Magyar mint származási nyelv tanterv” alapjai Jelen vannak: Keresztury Tibor igazgató, Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (UKI) Gaál Tekla intézeti referens, Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet (UKI) Rab Irén a Szakmai Munkacsoport vezetője Dr. Klement Kornél a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöke Dr. Nádor Orsolya a Balassi Intézet Magyar Nyelvi Tagozatának vezetője Dr. habil. Szili Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE, Budapest) Magyar Nyelvi Lektorátusának vezetője Illés-Molnár Márta oktatási referens, BUOD elnökségi tag valamint a mellékelt jelenléti íven felsorolt, a magyar nyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok és érdeklődők, összesen 19 személy (vö. MELLÉKLET I.)
A jegyzőkönyvet vezeti: Illés-Molnár Márta
NAPIREND: 1. Megnyitó, a napirendi pontok ismertetése (Keresztury Tibor, Illés-Molnár Márta) 2. A „Németországi Magyar Iskolák Munkacsoport – Arbeitsgruppe der Ungarischen Schulen in Deutschland” szerkezete és kompetenciái (Rab Irén) 3. A „Magyar mint származási nyelv” tantárgy elismertetésének hivatalos folyamata (Dr. Nádor Orsolya) 4. A hivatalos képviselet lehetősége Németországban (Dr. Klement Kornél) 5.
„Magyar mint idegen – magyar mint származási nyelv oktatás” (Dr. habil. Szili Katalin)
6. Prezentációk – az egyes oktatási csoportok bemutatnak egy-egy epizódot a tanítási folyamatból 7. Vitaindító beszélgetések (iskola előtti, általános iskolai, középiskolai) 8. „Kerekasztalok” (iskola előtti, 1-4. és 5-10. osztályig) 9. Beszámoló a kerekasztalok munkájáról
1.
Megnyitó, a napirendi pontok ismertetése (Keresztury Tibor, Illés-Molnár Márta)
2.
A „Németországi Magyar Iskolák Munkacsoport – Arbeitsgruppe der Ungarischen Schulen in Deutschland” szerkezete és kompetenciái (Rab Irén) -
-
-
-
3.
A „Magyar Iskolák Németországban” programban dolgozó intézmények és szakemberek hivatalos összefoglaló neve: NÉMETORSZÁGI MAGYAR ISKOLÁK MUNKACSOPORT – ARBEITSGRUPPE DER UNGARISCHEN SCHULEN IN DEUTSCHLAND, a NÉMETORSZÁGI MAGYAR ISKOLÁK MUNKACSOPORT tagjai: 1. BUOD (mindenkori képviselője), 2. UKI (mindenkori képviselője), 3. a programban részvevő magyar iskolák egyes képviselői, 4. a Szakmai Munkacsoport (mindenkori vezetője), a SZAKMAI MUNKACSOPORT tagjai azok a németországi magyar pedagógusok, aki tevékenyen részt vesznek a németországi magyar mint származási nyelv oktatásban, s a Munkacsoportban feladatot vállalnak, a SZAKMAI MUNKACSOPORT feladata jelenleg a „Magyar mint származási nyelv tanterv” elkészítése, a későbbiekben a németországi „magyar mint származási nyelv oktatás” ellenőrző, felügyelő szerve, a tanterv pontos megnevezése: Magyar nyelv és kultúra.
A „Magyar mint származási nyelv” tantárgy elismertetésének hivatalos folyamata (Dr. Nádor Orsolya) -
A Balassi Intézet felelős a „Magyar mint származási nyelv tanterv” akkreditációjáért, a magyar közoktatás szerint évfolyamonként kell akkreditáltatni, a Balassi Intézet ezt (magyar mint származási nyelv) egy csomagban javasolja, az Intézet tud segíteni magában a tantervírásban is: kiküld szakembereket, az akkreditációs jelentést a BUOD készíti el, az akkreditáció nem örökre szól (1, 5 stb. évre), az iskoláknak meg kell nevezniük egy személyt, aki „akkreditálva lesz” (az iskolák akkreditációja egy-egy pedagóguson keresztül zajlik), a magyar iskolákban tanító tanárok gyakorlati felkészültségét a BUOD igazolja, hitelesíti, az iskolák döntenek arról, hogy részt vesznek-e ebben a munkában, a Szakmai Munkacsoportnak kerettantervet kell írnia. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS: A tantervírásban résztvevő tanároknak szükséges a 3 év szakmai gyakorlat, amiért a Balassi Intézet vállalhat felelősséget, a tantervírásban résztvevő tanároknak mellékelniük kell szakmai önéletrajzot, személyes dokumentumaik másolatát, a minőségbiztosítás része a megfelelő iskolai infrastruktúra biztosítása. Ez a Németországban folyó „magyar mint származási nyelv” oktatása esetében nem vagy nehezen kivitelezhe2
-
4.
A hivatalos képviselet lehetősége Németországban (Dr. Klement Kornél) -
5.
tő. A Balassi Intézet a minőségbiztosításnak ezen feltételét helyi sajátosságainkra hivatkozva megpróbálja feloldani, a tanulók tudását bizonyos időszakonként „mérni” kell a tantervben meghatározott elérendő kompetenciák alapján. Legalább két évente (tekintettel a sajátos helyzetre), akinek nincs pedagógiai végzettsége, az ne kerüljön bele az akkreditációs anyagba, minden szakember a képzésének megfelelő területen taníthat: általános iskolai tanító nem taníthat középiskolában; visszafelé működik, a tanterv megírása modulokra oszlik (óvodai, általános iskolai, középiskolai (felső tagozat) és gimnáziumi, melynél a modulfelelősöknek megfelelő képesítéssel kell rendelkezniük, mivel a tanterv rajtuk keresztül lesz akkreditáltatva.
A Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (Bund der Ungarischen Organisationen in Deutschland) bemutatása, BUOD az a jogi személy, amely hivatalos úton képviseli az akkreditációs folyamatot, a későbbiekben a „magyar mint származási nyelv oktatás” hivatalos ügyintézője, Sem az akkreditációs folyamathoz, sem a Magyar Iskolák Németországban programban, avagy a Németországi Magyar Iskolák Munkacsoportban való részvételhez nem szükséges az egyes pedagógiai csoportoknak BUOD-tagoknak lenniük.
„Magyar mint idegen – magyar mint származási nyelv oktatás” (Dr. habil. Szili Katalin) Az idegennyelv-tanulás és az anyanyelv-elsajátítás összehasonlítása az időfaktor, a folyamat jellege, a motiváció, a közeg és az attitűd tekintetében. A származási nyelv elsajátításának helye az idegen nyelv és az anyanyelv tanulásának folyamatában.
6.
Prezentációk (Ifland Andrea, Hollstein Barbara, Galai Mária, Kocsis Marianna, Szántó Zita, IllésMolnár Márta) Az egyes oktatási csoportok pedagógusai bemutatnak egy-egy epizódot a tanítási folyamatból.
7.
A „magyar mint származási nyelv tanterv” szerkezete, a tantervírás formája (Rab Irén) -
A SZAKMAI MUNKACSOPORT jelenlegi feladata a tantervírás, a tantervíró csoport alcsoportokra (modulokra) oszlik: óvodai, általános iskolai (1-4., osztály), középiskolai (5-10. osztály), érettségi szakasz (11-12. osztály), a „Magyar mint származási nyelv” tanterv írásának alapja a NAT (a magyar Nemzeti Alaptanterv), amely műveltségterületeket jelöl meg, 3
-
a tantervnek az általános fejlesztési követelményeket (elérendő kompetenciákat) kell megjelölnie modulonként, illetve a részletes követelményeket évfolyamonként a német tantervekkel kell párhuzamosnak lennie (tartalom, szókincs), a kerettantervet pedagógiai programmal kell írni; tartalmakat kell megjelölnie, később lehet bővített pedagógiai programot is írni (például az egyes iskolákét fel lehetne tenni a honlapra), az iskola előtti csoportnál (az iskola-előkészítővel bezáróan) 1-2 óra hetente, az iskolás korosztálynál 3 tanítási óra hetente (ez összesen 114 óra), az első négy osztály egy kerek modul, csak a 4-osztály végén mérjük (vizsgáztatjuk) a tanulókat, az 5. osztálytól a nyelvi szintet 2 évenként, a kultúra tantárgyakat a tantárgy lezárásakor, a 10 év végén ECL nyelvvizsga:a követelményt az oktatás tartalma szerint, 12. végén érettségi vizsga magyar nyelv és irodalomból a német, ill. magyar követelményrendszer alapján. Az anyanyelvi kompetenciákat erősítjük meg a gyermekekben a különböző témakörök alapján (pl. „erdők világa”), szövegalkotás, anyanyelvi írásbeliség, szövegírás, kulturális technikák elsajátítása, memoriterek, összehasonlító elemzés, új fogalmak, az identitástudat kialakítása. A tantervet a német Kultuszminiszter Konferenciával kell elfogadtatni, ez „küldi le” az egyes tartományok Oktatási Minisztériumainak. A tantervíró csoportokat a modulfelelősök vezetik. Óvodai: Miklósi-Gagyi Andrea, általános iskolai: Eberling Tímea, középiskolai: Hollstein Barbara, gimnáziumi: Galai Mária. (lásd még: MELLÉKLET II).
8.
„Kerekasztalok” (iskola előtti, 1-4. és 5-10. osztályig) Az egyes tantervíró modulokhoz csatlakoznak a munkában részt vevő, szakképzettségük, valamint érdeklődésük alapján az adott csoporthoz tartozó kollégák, s megbeszélik a jövőbeli munka struktúráját, az első lépéseket.
9.
Beszámoló a kerekasztalok munkájáról A modulfelelősök beszámolnak a tantervíró alcsoportok első közös megbeszéléséről.
4
MELLÉKLET I. Jelenlévő pedagógusok és érdeklődők a „Magyar iskolák Németországban 2.” szakmai találkozón (Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet, 2008. június 22.)
1. Baranyai Erzsébet 2. Eberling Tímea 3. Galai Mária 4. Grascho Erika 5. Halag Gabriella 6. Hollstein Barbara 7. Ifland Andrea 8. Kalló-Lengyel Katalin 9. Kern Nikolett 10. Kibili Angéla 11. Kocsis Marianna 12. Lindaneuer Judit 13. Miklósi-Gagyi Andrea 14. Molnár Róbert 15. Steibel Gabriella 16. Szántó Zita 17. Váczi Anikó 18. Vadászné Hományi Mária 19. Veszelka Anita
5
MELLÉKLET II. A tantervíró munkacsoport felosztása. A „magyar mint származási nyelv tanterv” szerkezete
MODULOK: 1. Óvodai (modulfelelős: Miklósi-Gagyi Andrea; pedagógusok: Halag Gabriella, Kern Nikolett, Vadászné Hományi Mária), 2. Általános Iskolai (1-4. osztály; modulfelelős: Eberling Tímea; pedagógusok: Brandt Rita, Ifland Andrea, Szántó Zita), 3. Középiskolai (5-10. osztály; modulfelelős: Hollstein Barbara; pedagógusok: Galai Mária, IllésMolnár Márta), 4. Érettségi (11-12. osztály; modulfelelős: Galai Mária).
MŰVELTSÉGTERÜLETEK: 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Ember és társadalom 3. Ember és környezete 4. Ember és természet 5. Honismeret 6. Művészetek 7. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz (az 5. és 7. pont nem számít műveltségterületnek)
KÖVETELMÉNYRENDSZER: 1. -
Általános fejlesztés (egyes modulokra lebontva) nyelvi képességek szövegalkotás, anyanyelvi írásbeliség szövegértés: élőszóbeli/írott, különböző szövegfajták kulturális technikák nyelvszemlélet, nyelvi igényesség olvasás szeretete irodalmi kifejezésformák (stílus) irodalmi műveltség ismeretei
2. -
Fejlesztendő képességek (kompetenciák) Szövegértés Szövegalkotás Grammatika Műelemzés Összehasonlító értelmezés Szövegfelidézés Identitástudat
3. Részletes követelmény 1-4.osztály kommunikáció anyanyelvi ismeretek olvasás, szövegértés írás, íráshasználat 6
5-6.osztály:
szövegalkotás irodalomolvasás, irodalmi kifejezési formák memoriter 7-10.osztály: nyelvtani és nyelvi ismeretek szövegértés/szövegalkotás véleményalkotás, vitakultúra anyanyelven irodalomolvasás, irodalmi kifejezésformák
A TANTERV FELÉPÍTÉSE 1. Követelmény 2. Felhasznált szöveg, mű, irodalom (tananyag) 3. Megtanítandó fogalmak, 4. Megszerzendő kompetenciák 5. Tevékenységformák (frontális, csoport, egyéni, projektmunka stb.) 6. Forrásművek 7. Felhasznált eszközök, szemléltetés
AZ ISKOLAI TANTERV FELOSZTÁSA: - 3 tanítási óra hetente Az első 4 évfolyam: - 1 modul; a 4. év végére határozzuk meg, hogy milyen kompetenciákat kell a gyereknek elérnie. (Komplex anyanyelvi kompetenciák). 4 év kell ahhoz, hogy a különböző gyermekek egy szintre kerüljenek, azaz mindenki elérje a „minimálist”; - a szociális érzékenységet, a kötődést kell kialakítani, megszerettetni a magyart. 5-6. évfolyam: - Anyanyelv és irodalom; a nyelvi kompetencia fejlesztése, kialakítása. 7-10. évfolyam: - A 3 tanórát tantárgyakra „bonjuk” (blokkokban): 1. Magyar nyelv és irodalom (76 óra/tanév), 2. Történelem (24 óra/tanév), 3. Magyarságismeret (földrajz, néprajz, hagyományismeret, művelődéstörténet; 24 óra/ tanév); - Magyar irodalom: témakörök szerint (pl. táj, szerelem, magyarságtudat, szociografikus ábrázolás, naturalizmus, szociális élmény, anekdotakincs stb.) - Magyar nyelv: elmélyítés, tudatos használat; leíró magyar nyelvtan - 7., 8., 9. osztály: földrajz (mai Magyarország; 12 óra/ tanév) 7 osztály.: természetföldrajz (folyók, hegyek…), 8. osztály: politikai földrajz (megyék, megyeszékhelyek, közigazgatási egységek…), 9. osztály: gazdasági földrajz (ipar); - 7., 8., 9. osztály: néprajz, hagyományismeret (népszokások, népcsoportok, néprajzi tájak, népművészet; a történelmi Magyarországon; 12 óra/ tanév); - 10. osztály: művelődéstörténet (művészetismeret, irodalomtörténet; pl.: reneszánsz; 24 óra/ tanév). 11-12. évfolyam: - Irodalomtörténeti áttekintés (korokra bontva); - az érettségi vizsgának a technikáját gyakoroltatni (írásbeli, szóbeli); - a magyar irodalom legnagyobb alkotásai (pl.: Madách Imre, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond), - szövegtan.
7
