H Ö G Y E S írta:
PROF.
E N D R E DR.
S Ó S
J Ó Z S E F
(Budapest)
H
egyesről harmadszor emlékezünk az utolsó é v e k folyamán, 1948-ban a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a Högyes szüle tésének (1847. - 3°-) centenáriuma alkalmából tudományos ér tékelést tartott. 1956-ban a budapesti Orvostudományi Egyetem halálának 50 éves évfordulóján egykori intézetében t a r t o t t emlék ülést és most ismét foglalkozunk munkásságával. E z pedig igen kevés egy ilyen sokoldalú, tevékeny és eredményes munkásélet tanulságainak levonására és a méltó megemlékezésre. R i t k a em ber az, a k i műveinél és emberi sajátosságainál fogva is egyaránt lehet mintakép m i n t tudós is, m i n t ember is. H ö g y e s eme nagy szerű emberek közé tartozott. A tudomány v é g e s és bizonytalan, vallják sokan, V i c t o r H u g o szerint: , , A tudomány az igazság aszimptomája. F o l y t o n közeledik fe léje és sohasem éri el. M i n d a m e l l e t t nagy dolgokra képes. A k a ratot, szabatosságot, rajongást, mély elmerülést, figyelmet, f i n o m ságot, erőt, türelmet a következtetésekhez, a jelenségek folytonos figyelését, a haladásért való lelkesedést feltételezi, sokszor bizo nyos vakmerőséget és hősiességet is." M i n d e b b e n H ö g y e s (1. ábra) példája lehet a tudományos k u tatónak. N e m foglalkozhatunk i t t most egész életével és mun kásságával. Ú g y v é l e m , inkább a történelmi mozzanatok kieme lésével, m i n t dolgozatainak szakszerű elemzésével k e l l foglalkoz nunk. E z é r t két időszakot emelek k i életéből és igyekszem azokat ismertetni. A z egyiket ezzel a címmel jellemezhetem: Balogh K á l m á n árnyékában. n o v
•
H ö g y e s t 1870 szeptemberében avatták orvosdoktorrá és ugyan ekkor a Rókus kórházban lett alorvos. 1871 márciusában azonban visszatért az egyetemre. Balogh K á l m á n elméleti orvostani inté zetébe, ebbe a kísérletes irányt képviselő intézetbe nevezték k i tanársegédnek. Ugyanebben az évben megszerezte H ö g y e s az ak k o r még különálló képesítést, a sebészdoktori oklevelet is.
I.
ábra.
Hőgyes
Endre,
1847-1906.
Csúcs
Ferenc
bronzérme
Balogh K á l m á n m e l l e t t sokirányú, tág látókörű munkában vett részt. Annakidején B a l o g h tanszéke az akkor leghaladóbb irányt, a cellularpathológiát képviselte. A z o n b a n Balogh m á r 1865-ben megjelent könyve (Általános K ó r - és Kórjelzéstan) előszavában kifejtette, hogy a „szövettani alakelemek górcsői fürkészése nem képezheti a kórtani búvárlatok nem továbbját". Megállapítja, hogy eljön az idő, a m i k o r a molekulárfizika és más természettu dományok eredményeire fogjuk építeni kórtani ismereteinket. Balogh felfogásának megfelelően munkatársai alapos morfológiai
tanulmányokat v é g e z t e k és abból k i i n d u l v a t u d t a k funkcionális vizsgálatokat v é g e z n i . A m e t o d i k a i tanulmányok így p á r évig tar tottak.
2. Tanár
ábra.
Balogh
Kolozsvárott
Kálmán,
1863-67,
1835-1888
Budapesten
1867-88
A Balogh-iskola ekkor a legtöbb oldalú, az orvostudomány m i n d e n kérdésére kiterjedő elméleti és módszertani ismeretet adott és követelt meg. Maga B a l o g h (2. ábra) dolgozott életta non, ahol tanársegéd v o l t (1859), majd szövettanból lett magán tanár (1862). 1863-ban Kolozsvárott az orvos-sebészeti intézet ta nára lett és m i n t i l y e n előadott élettant, kórtant, törvényszéki or vostant és végezte a prosector munkáját is. A m i k o r 1867-ben B u -
dapestre hívták, még m i n d i g a legsokoldalúbb tárgynak, az elmé leti orvostannak a tanára. Csak 1872-ben szűkült némileg m u n k a köre, a m i k o r a gyógyszertan tanára l e t t és a kórtan előadását már csak helyettesként v á l l a l t a . Ebben a légkörben, B a l o g h mellett, H ö g y e s is sokoldalú lett. Balogh több száz munkája lázas úttörés közben készült és tanít v á n y á r a érthetően hatott ez az élet és ez a munkaforma. Foglal koztak az emésztés, a felszívódás, a gyulladás kérdéseivel, t o x i kológiával, ideg-izom problémákkal, általános kórtani folyamatok k a l és számtalan részjelenséggel. H ö g y e s r e e szakmai területeken kívül az is hatott, hogy: „ B a l o g h kezdeményező és kitartó, má sokat is tevékenységre serkentő munkássága az orvosi kar re formkorszakának egyik főtényezője v o l t . . . " E m o n d a t t a l jelle mezte H ö g y e s később (1891-ben) Balogh K á l m á n t . Balogh nagy alak orvostudományunkban. R é v é s z I m r e úgy em lékezett róla beszélgetésünk alkalmával, h o g y , , . . . két v é g é n égette a g y e r t y á t . . ." Igen. L á z a s a n , lobogóan égett. D e talán szüksége v o l t a magyar orvostudománynak erre az izzó, gyors életre. A kétszeres lánggal égés jobban világít és így lett Baloghnak nagy hatása egy nemzedékre és abból legkiválóbb tanítványára, H ö gyesre. N e feledjük el azt sem, hogy alig pár évvel v o l t a k ekkor a kiegyezés történelmi dátuma után. E kiegyezés a m a g y a r s á g jelentős részéből nem váltott k i megelégedést, hanem - mert a bécsi kormány és az uralkodóház továbbra is igyekezett elnyomni a magyar szabadságtörekvéseket - a kuruckodásnak új formáját teremtette meg. E z részben romantikát kereső, s í r v a v i g a d ó , nótázó érzésben került kifejezésre, részben p e d i g lázas .tevékenységben amellyel meg akarták m u t a t n i a hazai erőket. Művelődésben, és gazdaságban eredményekkel igyekeztek a magyarságot előbbre v i n n i . E nemzeti érzés is egyik rugója v o l t a Balogh-iskola a k t i vitásának. E z t a szellemet vette át Högyes is. N y u g o d t a b b vérmérséklete enyhítette ugyan harcos magyarságát, de munkája szempontjából ez további elmélyülést, m é g szenvedélyesebb aktivitást váltott k i . Reményteljes fiatal tanársegéd, a m i k o r Balogh a kórtani tan szék vezetésétől szeretne mentesülni. É r t h e t ő azonban, hogy 1873ban még kevés H ö g y e s munkássága a tanszék betöltéséhez. M á i
nevesebb kutató nem akadt, és így 1873. o k t . 15-i 173 767. sz. V K M leirat szerint nem v o l t beköltözhető az Á l t a l á n o s K ó r - és G y ó g y tani tanszék. A következő (1874) évben munkássága eléri azt a mértéket, hogy a k a r a kísérleti kórtan m a g á n t a n á r á v á habilitálja. E tárgy körben az első magántanár. T e v é k e n y és termékeny é v e k ezek. E b b ő l az időből főleg a veseműködésre vonatkozó munkái a kiemelkedők. K i m u t a t t a a vesekéreg és velőállomány különálló keringését és a kanyarulatos csatornák szerepét a vizelet elválasz tásában. Módszere szellemes, egyszerű és szemléltető. A nyúl ve séjén ejtett metszésekkel a kivérzést és a v é n a lekötése után a hyperemiássá válást figyelte meg. E jelenségekből a velő és kéreg keringés jelentős függetlenségét k i m o n d t a és leírta. E kísérletek adták az alapot tanítványának, K o r á n y i Sándornak a magyar vese-kutatási iskola elindításához. 1875. március 8-án k e l t kinevezése a kolozsvári egyetemre, ahol a kórtani és gyógyszertani intézeteket k e l l e t t vezetnie. Helyzete nagyon nehéz volt és sokban hasonlított Balogh pesti működé séhez. Nemcsak egy szaktudományt tanított és fejlesztett, de út törődnek, tudománypolitikusnak és a tudomány apostolának is kellett lennie. H ö g y e s nem engedte, hogy a mostoha körülmények a k a d á l y o z zák munkáját. A k a r t dolgozni és dolgozott. K o l o z s v á r r a k e r ü l v e egy ódon kolostorban k a p o t t 4 szobát, összesen 112 m alapterü lettel, hogy ott két intézet munkáját - az általános kórtanét és gyógyszertanét teremtse meg. Végzett orvos-asszisztensei a m u n k a legkezdetén nem v o l t a k . Ebben a helyzetben 5 medikust maga mellé v é v e , elkezdte a lehetetlennek látszó feladat megoldását. Bikfalvi Károly, Nappendruck Kálmán, Marschalkó Tamás, Lőte József és K o v á c s Lajos v o l t a k munkatársai az áttörésben. A leg mostohább, legprimitívebb helyzetből kerültek k i győztesen. K o l o z s v á r o t t kiépítették a magyar orvostudományt, amely eddig néhány k i v á l ó tudós munkája nyomán m é g elszigetelt jelenség maradt és nem tudott kivirágozni. H ö g y e s megjelenése után egy hónappal m á r az orvos és természettudományi társaság megszer vezését indította meg. M u n k á s s á g a nyomán hamarosan az a d d i g i társadalmi Múzeum E g y e s ü l e t tudományos egyesületté v á l t . 8 2
évig dolgozott Kolozsvárott. E z a nyolc év a tudományos élet felvirágzását jelentette és megszabta évtizedekre a haladás útját. Kolozsvárott a tudomány Högyes hatása alatt társadalmi támaszt nyert. A budapesti tanszék kérdését 1879-ben vették ismét elő. F e l merült az a t e r v is, hogy a sebészeti oktatást a kórtani alapok javítása révén fokozzák. W a g n e r József elnökletével K o r á n y i Frigyes, K o v á c s József, Schulek V i l m o s és K é z m á r s z k y T i v a d a r tanárokból álló bizottság előterjeszti, hogy: „óhajtandó, hogy alkalmas időben, midőn a viszonyok erre kedvezőbbekké lesznek, mint jelenben, az általános sebészeti kór és gyógytan számára külön betegosztállyal, és dolgozó helyisé gekkel ellátott tanszék rendszeresítessék." A budapesti visszatérés lehetősége még nem alakult k i . 1881ben azonban a dolgozatai már annyira ismertek v o l t a k , hogy a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a levelező tagjává választotta. FIögyes ekkor 34 éves, és már 6 é v e professzor K o l o z s v á r o t t . „ A z általános kórtan sikeres műveléséhez kettő k e l l , úm. eléggé tágas és jól felszerelt intézet. . . nemkülönben a megfelelő sze mélyzettel, ezenfelül pedig olyan tanár, k i a d d i g i tudományos munkássága által annak tanújelét adta, hogy e tant kísérleti és demonstratív irányban tanítani, nemkülönben azt úgy észlelési, m i n t kísérleti alapon továbbfejlesztetni képes." A tárgyi feltételek biztosítására javasolták, hogy az intézet kapja meg az Ú j v i l á g utcai egyetemi épület I . és I I . emeletének megüresedő 19 helyiségét. A személyi feltételekre pedig ezt írják: „ . . . azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy e tanszéknek meghívás útján betöltését javasoljuk, arra Högyes Endre dr-t, a kolozsvári egyetemen az Á l t a l á n o s Kórtan és gyógyszertan ny. r. tanárát a j á n l v a . " Ajánlásaként k i e m e l i k Högyes személyiségét is, mert ő „ment minden feltűnési vágytól, s legnagyobb megelégedését a jól v é g zett munkában találja". ( K a r i jegyzőkönyvekből idézve.) 1883. jún. i - i jegyzőkönyv még nem sorolja fel a tanárok k ö zött Högyest, tehát kinevezése eddig még nem történt meg. A szept. 18-i jegyzőkönyv már m i n t távollevő tanárt említi. K ö z b e n tehát kinevezése megtörtént, de ő maga még nem érkezett meg
ábra.
Balogh
dékáni
felszólítása _ H ö g y e s h e z ügyében
az
intézetek
elhelyezése
4-
ábra.
Högyes
feljegyzése
elméleti
intézetek
elhelyezésére
Kolozsvárról. A z o n b a n ugyanez a k a r i ülés már intenciói szerint intézkedik a kórtani intézet tanársegédi állásáról. L ő t e Józsefet választották meg tanársegédnek, miközben a másik jelölt, D o l e schall Sándor visszavonta pályázatát. í g y került vissza Högyes Balogh közelébe. E l s ő gond az intézet elhelyezése v o l t . Balogh tervet készíttetett (3. á b r a ) , ennek egyik vázlata már az elméleti intézetek átcsoportosításával és új épít kezéssel javasolta a helyzetet megoldani (4. á b r a ) . M a j d munka-
5.
ábra.
Högyes
kérvényének
fogalmazványa, kér
amelyben a
tanszék
egy
gyakornoki
részére
és egy
kisegítő
szolgai
állást
társak számára állást kért a minisztertől (5. á b r a ) . A k i a l a k u l t új helyzetben 5 évig dolgoztak még együtt. Balogh v o l t előtérben, m i n t dékán éveken át. Högyes csendben, kitartóan munkálkodott. Balogh 53 éves korában kidőlt, 1888. július 15-én meghalt. Szükség v o l t tehát, hogy a tanítvány előlépjen és folytassa a nagy mun kát, már csak azért is, mert Markusovszkytól is át kellett vennie az O r v o s i H e t i l a p o t , sőt Balassa hagyatéka, az O r v o s i K ö n y v kiadó Társulat is vezetőt keresett. Högyes mindezt vállalta. Ezzel kezdődött ismét egy korszak, amelynek ezt a címet ad hatjuk: Högyes szerkesztői kora, közéleti munkássága. Högyes az 1889. jan. 6-i számmal kezdte meg az O r v o s i H e t i lap szerkesztését. K i e m e l i a szerkesztőségi bejelentés, hogy a lap célja ezentúl is a Balogh K á l m á n által megfogalmazott cél ma r a d : „ A hazai orvostudomány mívelése köztünk és általunk." E célból a gyakorlatra és kutatásra vonatkozó eredeti közlemények fogják benne az első helyet elfoglalni. E m e l l e t t a mindennapi élethez viszik közelebb a T u d o m á n y o s Társulatok, Lapszemle, Könyvismertetések, T á r c a , H e t i Szemle és „ A p r ó b b jegyzetek az orvosgyakorlatra" című állandó rovatokat. A z első H e t i Szemlében a fennforgó problémákat a követke zőkben tárta f e l : szigorlati szabályzat revíziója, a magántanári (tehát tudományos) képesítés revíziója, az o r v o s k a r i épületek el avultsága, egyes intézeteknek más intézetek nyakán v a l ó tengődése, több tanszék hiánya stb. A fogtechnikusok működési joga ( O H 1889. 75. l a p ) . Törvényszéki orvosszakértői vélemények v i tája (26. 1.). Élelmiszerhigiénás problémák. M i n t h a mai Szemle v o l n a ! Hírekben közli, hogy ekkor határozta el a F ő v á r o s K ö z építési bizottsága a Rókus kórház avatag épületének lebontását és korszerű épület emelését. „ E tervezet nem kerüli k i a többiek sorsát": - fűzi hozzá a szerkesztőség messzi előrelátással. Semmi új a nap alatt - mondhatnánk a közmondássá v á l t igét. Fodor József „ B u d a p e s t v í z m ű v e " c. cikkében ekkor ír az elégtelen vízmű ellátásról. A lakosság vízpazarlását, a műszaki, gazdasági és egészségügyi szakértők ellentmondásait, az örökké csepegő, sőt csordogáló csapok tízezreit tárja fel ( O H 1889. 14.).
E m i a t t a v í z ellátásában mutatkozó hibákat úgy sorolja fel, hogy nekünk a kései utódoknak azt csak ismételnünk kell. Högyes szerkesztése így v i t t e az Orvosi H e t i l a p o t a m i n d e n napi élet közelébe. H a r c v o l t az élet akkor is. í g y az O H 1889. évi 19. számában a „ V e g y e s e k " hírrovatában szerepel Schulek V i l m o s levelező és H ö g y e s E n d r e akadémiai rendes taggá v á lasztása. Ehhez szerkesztőségi jegyzetet adtak, amely kivonatosan a k ö v e t k e z ő : „ N é m e l y e k e t ú g y látszik bosszant az idei v á l a s z tások eredménye az A k a d é m i á b a n " - és azok ígérik, hogy „ s z a tírával fogják átadni a jövő nevetségének a halhatatlanokat". A Magyar Tudományos A k a d é m i a ekkor választotta elnökévé E ö t vös Lorándot. E ö t v ö s , Schulek, Högyes egy karban dolgoztak a természettudományok terén. E z az A k a d é m i á n a természettu dományos szakok nagy erősödését jelentette. A z O r v o s i H e t i l a p 1889. 33. évfolyama 19. sz. 161. lapon szerkesztőségi H e t i Szem léjében erről írja: „ A z ő kitüntetésével a természet és közvetve az orvostudomá nyok nyertek ama nagy tudós testületben eddig még nem ta pasztalt elismerést. L á n g l e l k ű édesatyja a X I X . század uralkodó eszméi egyikének tüntette fel a természettudományt még azon idő ben, midőn a politikán k í v ü l nálunk más tudomány iránt alig v o l t felkeltve v a l a m i érzék. E z uralkodó eszméhez az A k a d é mia csak lassan alkalmazkodott . . . A természettudományok intenzívebb művelésében a nagyobb részvétel az akadémiai jövendőbeli működésének programjává kell hogy tétessék." Ez a szemlélet akkor harci kérdés v o l t és E ö t v ö s az orvoskar bői Högyesben kapott erős támogatót. A viszontválasz nem is késett. A m i k o r az üres gyógyszertani tanszékre a kar H ö g y e s t szerette v o l n a áthívni, t á m a d ó cikk jelent meg K o v á c s József lap jában és rosszindulatúan kommentálta a tervet. Ugyanekkor azonban a M a g y a r Tudományos A k a d é m i a H ö gyest rendes taggá választotta és a Marczibányi-féle nagy juta lomban részesítette. T á m a d á s és elismerés váltakoztak termékeny munka mellett (6. és 7. á b r a ) . A H e t i l a p szerkesztése közben időnként szerkesztői megjegy zéseit láthatjuk. M i l y e n aktuális p l . egyik lábjegyzete ma i s :
6.
ábra.
Högyes
kézi rat-vázlata, bemutatta
amelyből a
kísérleti
kiderül,
hogy
arcidegbénulás
a
kórtani
gyakorlatokon
következményeit
medikusoknak
7.
ábra.
Högyes
2 Orvostörténeti közi.
egyik
német
nyelvű
dolgozatának
első
lapja
1899-ből
„ . . . ismételve v o l t a l k a l m u n k tapasztalni, hogy egyes íróink nem veszik maguknak azt a fáradságot, hogy a hazai literatúrát átnézzék . . ." E m i a t t felveti hazai bibliográfia összeállításának szükségességét. (1891. évi 38. szám 477. lap.) 1891. évi első számában a „ T á r c z a " r o v a t v é g i g tekintett az előző év orvostudományi eseményein. Mestermű a kis cikk, m e r t tökéletes képet ad egy o l d a l terjedelemben egy év eseményeiről és eredményeiről. A z év influenza-pandémiával kezdődött és a Koch-féle tuberculin védőoltás közzétételével és vitájának meg indításával végződött. K ö z b e n itthon megalakult az Igazságügyi O r v o s i T a n á c s , a Pasteur Intézet és a F o g á s z a t i K l i n i k a . B e r l i n ben nemzetközi orvoskongresszus volt. E g y i d e j ű l e g számtalan c i k k dokumentálta a magyar eredményeket. Eseménydús esztendő v o l t orvosi szemmel nézve. Ebben a nyugtalan magyar szerepet játszott.
orvosi életben
Högyes
központi
N e m k í v á n o m most e szereplés részleteit tovább i s m e r t e t n i . Inkább összefoglalásul azt említeném még meg, hogy m i a hely zet Högyes életének és szellemi hagyatékának feldolgozása terén. Közvetlen elődeink elhanyagolták az emlékek átmentését. A z o n ban még így is van módunk sok mindent összeszedni. A rá v o n a t kozó orvostörténelmi munkában és emlékének ápolásában a p o z i tívumok eddig a következők: 1. E g y k o r i intézetében k e v é s kézirata, több használt k ö n y v e és pár eszköze, használati t á r g y a megmaradt. E z az anyaga egy kivilágítható szekrényben összeállítható kis Högyes-múzeumnak. Sajnos dolgozatai és k ö n y v e i jelentős része hiányzik. A m e g l e v ő anyag további szerzeményekkel alapja lesz a létesítendő O r v o s történeti M ú z e u m értékeinek. 2. A z emlék ápolására az Egészségügyi Tudományos T a n á c s Högyes emlékelőadását és annak jutalmazására érmét alapított. A z I . ábra ennek a portré részét mutatja. A z emlékérme k i a d á s a ez évben történik először. 3. A harmadéves hallgatók körében a kórélettanból kitűzött Högyes-tanulmányi verseny rendezésével évente, most h a r m a d szor keltjük fel a figyelmet iránta.
4. Hajdúszoboszlón a gimnázium nevét v i s e l i és szülőházát em léktábla jelöli. 5. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a i960, évre egy tízíves kötet k i a d á s á t határozta el, amely három fejezetből állana. A z első rész életrajzi adatok és biblográfia, a második a neurális k u tatások és a harmadik a veszettséggel kapcsolatos munkák is mertetése lenne. Utóbbit A l f ö l d y prof., előbbi kettőt én írom. A kötet m i n t e g y 50 ábrát, részben kéziratainak fotómásolatát tar talmazná. Ezzel meg lehet menteni egy különben veszendőbe és feledésbe menő anyagot. E pozitívumok mellett azonban vannak m é g további teendők. Sürgősen össze kell gyűjtenünk a Högyesre vonatkozó emlékeket. É l n e k még sokan, akik találkoztak vele. Egyes családoknál talán levele, vagy más írása található. Bizonyára szerepel valahol egyegy csoportos fényképen is. B a r á t i körébe több író tartozott, a k i k nek hagyatékában szintén lehet Högyesre vonatkozó adat. M i n d ezt össze k e l l gyűjtenünk. V é g ü l az is helyes v o l n a , ha a róla elnevezett utca sarkára ismertető táblát helyeztetnénk el, amely röviden méltatná, hogy k i v o l t ő. M a sajnos m á r g y a k o r i , hogy nevét Hőgyészre ferdítik, mert a nem messze levő ilyen nevű falura vezetik vissza az utca nevét is. A z egykori Pasteur Intézet falára is kellene emléktáblát helyezni. A több mint 35 0 0 0 ember kezelése és az, hogy az inté zet jó munkájával önmagát feleslegessé tette, megérdemelne egy emléktáblát. Orvostörténeti munkásságunkban ilyen akciók és eredményeik jelentik a gyakorlatot. R e m é l e m , hogy az Orvostörténeti Szakcso port tagjai orvosi m u l t u n k nagyjainak életét rendszeres v i z s g á latokkal a j ö v ő számára felfedik. Högyes emléke még nemzedé künk láthatárán van, fénye visszasüt. K ö z v e t l e n e k az emlékek, ma még rögzíthetjük őket.
2*
19
P E 3 K) M E 3 i u p e X e Ä b e m (1847—1906) — b h a h s h (hurypa BeiirepcKofi MeAnumi c k o í í n a y k h , p a 3 p a 6 o T a B i i i H H a-îih a n T u p a ö H w e c K o f l n p H B H B K H M e i o A B03pacTarOiu,ero pa3BeAeHHH h o c H O B a n n a b B e H T p u n r i a c T e p o B C K H i i H H C T H T y t . Oh n e p B b i M ( 1 8 8 0 — 1 8 8 6 ) n p o c j i e A H . n n y T b o a h o t o pecp. i i e K c a q p e 3 B b i q a i Í H O c j t o j k h o t o Kai< cpyH K i t H o n a . ' i b i i o , T a x h M o p c p o j i o r n t e c K H — cbh3H MeíK^y r ; i a 3 0 M H b h y T p e i i h h m y x o M («HepBribiii M e x a H H 3 M a c c o i i H H p o B a H H b i x A B H » e H H H r . T a 3 a » ) . B 1874 r o / i y X e ^ b e u i CTajj nepBbiM b BeHrpnn n p HBaT-Aou,eH t o m sKcnepuMenTajibHoii naTOJiornn. E r o c o T p y A H U K O M őbiji Ka.nMaH B a j i o r , 3 3 h n M a B i i i H H C f l B TO B p G M H p 3 3 H O C T O p O H H H M H HCCJieAO B a n H i l M H H CTfl Bill H H BnOCJieflCTBne e r o n p e e m h h k o m . B 1 8 7 5 — 1 8 8 3 r o / i a X e ^ b e u i 6 m j i n p o c p e c c o p o M n a T O J T o r H H h dpa k m a k o . n o r h h b KJiyxie (b T o r ^ a u i H e H BeHrpun) a 3aTeM c 1 8 8 3 n o 1906 r o A n p o c p e c c o p o M n a T o ^ o r H H b B y ^ a n e i i i T e . O u 6biji b n p o A O J i m e H n e 17 :ier p c r ç a i c r o p o M h n b m e c a M o r o p a c u p o C T p a H e H n o r o B e H r e p c K o r o M e A H i t m i C K o r o > K y p n a . ' i a «OpBOUiH x e T H j i a n » («MeAHiiHHCKHH e Ä C n e A e J i b H H K » ) . B 1881 ro/iy on CTaji qjieHOMK o p p e c n o H A e n r o M AfcaAeMHH H a y i - c , a c 1 8 8 9 r o A a ee A e f t c T B H T e J i b H b i M ti.ieHOM. B n p e A ^ a r a e M O H CTaTbe p e v b h a c t o coöbiTHHx b > k h 3 h i i X e A b e i i r a b n e p u o A M e » A y 1870 h 1890 r o A a M i i n 0 6 o 6 c T a n o B K e n p i i K O T O p o f t OHH n p O I I C X O A H ^ H .
Z U S A M M E N F A S S U N G Einer schaft: gegen det
der E.
Ebene,
nismus
in
damals
vielseitige
makologie er
der
Hetilap" der
des
an
Auge
eine
und
(1874)
in Ungarn
(Medizinische
seines
Zeitabschnitt.
Der
komplizierte
Reflexbahn:
inneren
erste
Cluj),
Ohr.
sich
K.
als
Balogh der
Universität Budapest. auch
heute
Wochenschrift).
gewählt.
der
Lebenslaufes,
die
vorliegende
experi
und
von
des
wurde und
1883
17 Jahre
sein Phar
bis
1906
hindurch
Fachblattes
1881 k o r r e s p o n d i e r e n d e s
Wissenschaften
Die
der
meistverbreiteten Seit
den
Mitarbeiter
Pathologie
nachher,
morphologi
(Nervenmecha
Privatdozent
er
Professor -
gegrün
und
betätigte
als
Akademie
Mitglied
Schutzimpfungen
funktioneller
dem
durchführenden
der
Medizinwissen-
der
ungarländische Pasteur-Institut
(Klausenburg
Pathologie
ungarländischen
restlos auf
1880-1886,
dem
Forschungen
Ungarischen
1870-1890
der
Dilutionsmethode
das
erster
Jahren
Kolozsvár
ordentlichen
Periode
und
in Ungarn
Schriftleiter
Mitglied
die
1875—1883 w i r k t e H ö g y e s in
als Professor „Orvosi
Formats
der
Augenbewegungen.)
Pathologie
Nachfolger.
diesem
den
zwischen
assoziierter
mentellen
ihrem
es,
H ö g y e s v e r f o l g t als
Zusammenhang
war
grossen
war
T o l l w u t ausgearbeitet
hat.
scher
Vertreter
Högyes
wurde
er
1889
A r b e i t behandelt
Verhältnisse
seines
Wirkens
zu die in
S U M M A R Y Högyes science,
(1847-1906)
one
w h o w o r k e d up
of
the
great
characters
Hungarian
medical rabies,
f o u n d e d t h e H u n g a r i a n P a s t e u r - I n s t i t u t e . H e w a s t h e f i r s t to f o l l o w a
compli
reflex-sourse
dilutions method
of
o f v a c c i n a t i o n against
cated
the
functionally
and
morphologically right
c o n n e c t i o n b e t w e e n the eye a n d
i n t e r n a l ear.
ciated
Högyes
movements
lecturer later
of
eyes.)
pathology
successor o f K á l m á n
on the
those days.
of the
experimental H e was
professor
became
1883 a n d
in
in Hungary. H e Balogh, w o
1874 the was
made
of pathology and
in the years 1875-83 a n d l a t e r o n professor
through,
(Nerve-mechanism of the the
extensive
pharmacology
first
honorary
co-worker
and
researches i n in
Kolozsvár
o f p a t h o l o g y i n Budapest
between
1906. H e was the e d i t o r f o r 17 years o f t h e M e d i c a l W e e k l y , w h i c h
is the m o s t w i d e - s p r e a d H u n g a r i a n m e d i c a l s c i e n t i f i c r e v i e w also at o u r H e was
the asso
from
1881 c o r r e s p o n d e n t
the
Academy.
The
life
of H ö g y e s , w h i c h
-
later
p u b l i c a t i o n recalls happened
on f r o m
the
between
event
days.
1889 o r d i n a r y m e m b e r and
1870-1890.
circumstances
of
of the
