HEGYEN-VÖLGYÖN JÁROGATOK VALA

„HEGYEN-VÖLGYÖN JÁROGATOK VALA…” A szülőföld ismeretére és szeretetére nevelés lehetőségei az évenkénti osztálykirándulások sorozatában

jelige: GENIUS LOCI

1

Tartalomjegyzék Előszó ......................................................................................................................................... 1 1. „Tiszta víznek színye alól mérget ne igyál” ........................................................................... 2 2. „Indulj el egy úton…” ............................................................................................................ 8 3. Szellemi kalandok nagyobbaknak ........................................................................................ 14 3.1.„Séta bölcsőhelyem körül” ............................................................................................. 15 3.2. À la recherche - Esztergomi kirándulás Radnóti Miklós nyomában ............................. 17 3.2.1. A hegyi költő........................................................................................................... 19 3.2.2. Húsvét titka ............................................................................................................. 20 Utószó....................................................................................................................................... 24 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 26 DVD kiadványok .................................................................................................................. 26 Felhasznált irodalom az internetről ...................................................................................... 26 Felhasznált irodalom a Melléklethez .................................................................................... 27

2

Előszó „Ez a föld túl kicsi és túl nagy ahhoz, hogy az összekötő szálak elszakadhatnának, s ha mégis elszakadnának, akkor az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is.” (Fekete István) Nagyszüleim igen nehéz korszakban voltak fiatalok. Kuláknak bélyegzett nagyapám nem is maradhatott a szülőfalujában, elköltözött családjával a szomszédos településre, munkát pedig inkább a száz kilométerrel messzebb lévő nagyváros építőiparában vállalt. Ekkoriban – az ötvenes évek elején – még a tömegközlekedés sem volt megoldott a kisebb falvak között, így előfordult, hogy a nagyapám teherautó platóján utazva tette meg ezt a távolságot. Egy ilyen alkalommal nagyanyám is vele tartott. Később többször felidézték ennek az utazásnak az emlékét. Különös módon sohasem a kényelmetlenségről, a fárasztó zötyögésről vagy a megaláztatottságról meséltek, hanem arról, hogy milyen gyönyörű volt a vadregényes hegyi táj Eger és Miskolc között a Bükkön át. A teremtett világra való rácsodálkozás képessége feledtetni tudta az emberhez méltatlan utazási körülményeket. A minden bizonnyal igen hosszú út alatt volt alkalmuk a szemlélődésre, a hely arculatának megfigyelésére, hangulatának megérzésére. Ezeket az élményeiket élték meg később is, amikor immár a családdal kirándultak ezen a vidéken. Közös barangolásainkat én is mindig különleges eseményként tartottam számon. A természetjárást, a városnézést vagy a kulturális programokat egyaránt. A kíváncsiságot és a szemlélődésre való készséget tehát tőlük örököltem. „Két egyforma hely éppúgy nincs, mint megismétlődő pillanat. Az emberi élet gazdagsága meg nem ismételhető pillanatokban és semmi máshoz nem hasonlítható helyekben van…” 1 – írja Hamvas Béla. Ebből a szempontból tehát a mi életünk nagyon gazdag volt. Bármerre is jártunk, mindig az volt a benyomásom, mintha új titkok felfedezésére indulnánk. Nagyszüleim mindig hagytak elég időt arra, hogy „belefeledkezhessünk” egy-egy tájba, városba, műemlékbe, így az élmény teljes volt: testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt felfrissültünk. Ilyen előzmények után lettem magam is – szülőként majd pedagógusként – kirándulásszervező. 1

Hamvas Béla: Öt géniusz. Életünk Könyvek, 1988. 54. oldal 2. bekezdés

1

1. „Tiszta víznek színye alól mérget ne igyál” Szülőként

és

pedagógusként

ugyanaz

a

cél

ösztönöz

egy-egy

kirándulás

megálmodásakor: szeretném, ha gyermekeim és tanítványaim nemcsak néznének, hanem látnának is; ha nemcsak „kipipálnák”, hogy itt is jártak, hanem észrevennék egy-egy táj sajátos szépségeit, megéreznék különleges hangulatát. S ha ezt egyre többször sikerül megélniük, akkor számukra a szülőföld talán nem válik olyan idejétmúlt és kiüresedett fogalommá, amely csak az irodalom tankönyvekben létezik. Magyarország sokszínűségének felfedezéséről azonban néhány jelenség erősen el tudja terelni a figyelmet. Egyrészt a turizmusra rátelepedett, a fogyasztói társadalom által erősen befolyásolt kereskedelem, amely óhatatlanul elárasztja a közkedvelt kirándulóhelyeket, és folyamatos vásárlásra, túlköltekezésre ösztönzi a gyerekeket. Sajnos a rendezvények és programok egy részére is jellemző, hogy sekélyes és igénytelen stílusban szórakoztatja a „nagyérdemű közönséget”. Műemlék várainkban például nyaranta olyan fellépők jelennek meg, akik magukat hagyományőrző csoportként hirdetik, de várjátéknak vagy lovagi tornának álcázott produkcióikból soha nem hiányoznak a szőke hastáncosnők és a vaskos, ízléstelen tréfák. Ez semmilyen szempontból sem diákbarát előadás. Fontos tehát, hogy előre tájékozódjunk a lehetséges programok szervezőiről és fellépőiről. Személyes élmények híján érdemes ellátogatni a megfelelő honlapokra, megnézni néhány fotót és rövid videofelvételt. Ha a hagyományőrző csoportot pomponlányok és mazsorettek vezetik fel, akkor feltétlenül gyanakodjunk a program hitelességét illetően! Az osztálykirándulást szervező kollégák számára vonzó lehet, ha a várlátogatási programhoz középkori diáklakomát is kínálnak. Fontos azonban, hogy szerezzünk információkat a helyszínről és a fogásokról. Ha az ősi eledelekhez italként szörpöt és szódavizet kínálnak, akkor joggal kételkedhetünk a szolgáltatás autentikusságában. Jobb volna tiszta forrásból meríteni! A szörp szó ugyanis a nyelvújítás korából származik2, a szódavíz pedig a 18. század második felének találmánya, melyet Magyarországon Jedlik Ányos honosított meg, amikor 1826-ban szódavízgyártó gépet készített.3 Persze akik ilyen jellegű vállalkozásokat működtetnek, nyilván abból indulnak ki, hogy a pomponlányok és a mazsorettek mindenhol vonzzák a tömegeket; a diákok pedig úgysem ismerik a szörp etimológiáját vagy a szikvíz 2

ZAICZ Gábor: Etimológiai szótár http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_509_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_713_713.html 5. szócikk 2015. 07.20. 3

Világhíres feltalálóink http://www.feltalaloink.hu/tudosok/jedlikanyos/html/jedanytal1.htm 1. bekezdés 2015. 07.20.

2

történetét. Én azonban azt gondolom, hogy nagy hiba a vendégek feltételezett tájékozatlanságára alapozni a turizmushoz kapcsolódó tevékenységeket. A hiteltelenség és a szellemi igénytelenség előbb-utóbb a szolgáltatás egészére kihat, és egyre több kiránduló szembesül azzal, hogy nem azt kapta, amire számított. (Az említett két „elrettentő” példára kirándulásszervező böngészéseim során bukkantam a világhálón.) Szerencsére az igénytelenség és a hiteltelenség jelensége nem általánosítható. Az egri Dobó István Vármúzeum például – a végvári hősök és az ifjúságnevelő Gárdonyi Géza szellemiségét őrizve – soha nem ad helyet színvonaltalan, ízléstelen és történelmileg hiteltelen programoknak. A különféle digitális és infokommunikációs eszközök gyors terjedése a turizmusban is megfigyelhető. Bár tanítványainknak – a Z generáció fiataljainak – mindez természetes, és könnyen kezelik az újabbnál újabb a készülékeket, használatuk mégsem mindig ideális. Egy alkalommal ötödik osztályos diákjaimmal egyórás hajókiránduláson vettünk részt. A technika gyors fejlődésének „köszönhetően” idegenvezető nem kísérte a sétahajózást. Ehelyett egy-egy audioguide eszközt kaptunk. A múzeumokban és a képtárakban – ahol a látogatók egyénileg szemlélik a kiállított tárgyakat – valóban hasznos ez a készülék, de egy csoportos program hangulatát igencsak megmerevíti. Számomra abszurd drámába illő jelenet volt, ahogy megszűnt minden kommunikáció a hajó utasai közt, mindenki némán ült bedugaszolt füllel, és hol a kis fekete szerkezetet nézegette, hol a partot. Erősen kétlem, hogy a tíz-tizenegy éves gyerekek számára lebilincselő élményt nyújtott a géphangon szóló városismertetés. A készülék persze tetszett nekik – néhány percig, amíg rá nem jöttek arra, hogyan működik. A majdnem tucatnyi nyelven „beszélő” audioguide eszköz beszerzése minden bizonnyal gazdaságosabb, mint az idegenvezetők alkalmazása, de a városnéző sétahajózás ebben a formában teljesen személytelenné válik. Hiszen a géphang nem tud reagálni a hallgatóság érdeklődésére, válaszolni a feltett kérdésekre, vagy egy-egy anekdotával megajándékozni a figyelmes utasokat. Az élmény tehát nem lesz teljes. A szülőföldet megismertető törekvéseinknek az is kerékkötője lehet, hogy sajnos tanítványaink egy része nem nyitott a természeti és kulturális értékek felfedezésére vagy a kirándulás során megélhető nagyszerű közösségi élményre. Ők már az első benzinkutas megállónál vásárolni szeretnének, a buszon gondosan behúzzák a függönyt, hiszen számukra a legfestőibb táj sem érdekes, hallójáratukat kisebb-nagyobb fülhallgatóval szigetelik, s egy pillanatra sem nélkülözik mindentudó mobiljukat. A múzeumot unják, a túrázást fárasztónak tartják, a város sajátos műkincsei helyett pedig McDonald’s helyi uniform-épületét keresik. A

3

konfliktuskerülő osztályfőnökök ilyenkor biztosítanak szabadprogramot a diákoknak lehetőleg plázaközelben, vagy az egész napos strandolást nevezik ki osztálykirándulásnak. Ilyen igényekkel – pontosabban igénytelenséggel – azonban fölösleges hosszú útra kelni. Nassolni, vásárolni és behúzott függöny mögött zenét hallgatni otthon is lehet. Így viszont „az emberi mivolt teng-leng a semmiben, és semmivé válik maga is”. A kitartó és kreatív pedagógus nem asszisztál ehhez, s mivel tudja, hogy a teremtett világ szépsége és az emberi kultúra értékálló kincsei végtelen lehetőségeket kínálnak, igyekszik minden tanítványában felébreszteni a kíváncsiságot, hogy előbb-utóbb bennük is kialakuljon és megerősödjön a szülőföld szeretete. Azt azonban tudnunk kell, hogy tizenéves tanítványainkban a szülőföld iránti ragaszkodás nem valamiféle romantikus, lángoló érzés. Ha arról mesélnek, hogy miért szerettek meg egy-egy várost vagy vidéket, legtöbbször a személyes emlékeikről, közösségi élményeikről, felejthetetlen kalandjaikról, nem mindennapi tevékenységeikről számolnak be. Kezdetben a földrajzi hely mindehhez gyönyörű „díszletként” szolgál. Baka István, Szekszárd költője különös gondolatokat fogalmaz meg lakóhelye és szülővárosa kapcsán: „ …Szegeden lakom, de Szekszárdon élek… Bennem mindig is élt nosztalgia a szülővárosom iránt… nem is a jelenéhez kötődöm ennek a városnak, hanem a múltjához, vagy mondjuk úgy, a félmúltjához …amikor kamasz voltam … a középiskolai évek, a gimnázium, az akkori barátságok, és a városnak az akkori képe egy ideális kisváros képe – én ezt akkor annak éreztem, és ma is annak érzem. Ez az alapvető élményem...Bár nem ismertem a régmúlt időket...mégis benne éltem; a díszletek még megvoltak, bár az előadás már véget ért. És ezek a díszletek alapvető élményeim lettek.”4 Talán ehhez a benyomáshoz hasonló az is, amikor egy rég nem látott, kedves tájat újra megpillantunk. S ez a változatlanul csodás „díszlet” képes felidézni bennünk a hajdani „előadást” – az itt megélt élményeinket, emlékeinket –, ezért érzünk erősebb ragaszkodást e táj iránt. Tulajdonképpen ez a forrása a szülőföld iránti vonzalomnak, szeretetnek. Kirándulásaink szervezésekor erre érdemes figyelnünk: a programokból nem hiányozhatnak a közösségformáló élmények, de hagynunk kell időt a szemlélődésre is: fontos, hogy a gyerekek észrevegyék, micsoda pazar „díszletek” közt gyűjtik össze diákkoruk legszebb, felejthetetlen emlékeit. 4

Szekszárdi mise – Baka Istvánnal Dránovits István beszélget http://www.baka.hu/index.php?section=modules/content/content_pages.php&content_pages_id=2473 2. bekezdés 2015. 08.02.

4

Néhány további alapelvet is fontos szem előtt tartani. Jó döntés, ha személyes tapasztalataink alapján állítjuk össze a kirándulásaink programját. Amit családtagjaink élveztek, azt valószínűleg diákjaink is szívesen fogadják, és sokkal kisebb annak az esélye, hogy nem azt kapjuk, amire számítottunk. Törekedjünk a sokszínűségre, de ügyeljünk a gyerekek optimális terhelésére illetve a fizikai és a szellemi igénybevétel megfelelő arányára. Egy hosszú túra után például szellemi aktivitásra, figyelemre csak akkor számíthatunk, ha a test megpihenhet. Múzeumlátogatás helyett ilyenkor nagyobb élményt nyújthat, ha egy műemlék templomot ismernek meg diákjaink. Ezt az egyik fővárosi utunknak alkalmával tapasztalhattuk meg: csaknem öt kilométeres sétát tettünk a Parlamenttől a Várhegyen át a Sziklakápolnáig. Egészen különleges élményt nyújtott ezután a hegy gyomrának hűsébe belépni, egy páratlan templombelsőre találni, aztán leülni egy szép kis teremben, és hallgatni Bátor Botond atyát, aki a pálos rend történetéről mesélt nekünk. Miközben megpihentünk, szellemileg és lelkileg egyaránt feltöltődhettünk: az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet a lehető leghitelesebb közegben ismerhettük meg. Hasonló hatása volt a zebegényi kirándulásunknak is: először tettünk egy nyolc kilométeres túrát a faluból a Hegyes-tetőre a Juliánusz barát-toronyig, majd a túraruhát szebb öltözetre váltva elmentünk az esti szentmisére. A falu templomának látványa önmagában is páratlan élmény, hiszen tökéletesen belesimul a festői tájba. 5 A helybeliek megkülönböztetett szeretettel és mosollyal fogadtak bennünket, a mise után pedig a falu idős plébánosa, Kapás László atya mesélt nekünk a templomról lenyűgöző szellemi frissességgel, lelkesedéssel és elhivatottsággal. A hosszú túra izgalmait és fáradalmait tehát az ország egyetlen szecessziós6 stílusú katolikus templomának szemlélése közben pihenhettük ki. Természetesen nem feledkeztünk meg Szőnyi Istvánról sem, aki festményein láthatóvá és érezhetővé tette a falu és a táj különleges kisugárzását. Másnap délelőtt látogattunk el a Szőnyi-múzeumba. Előtte azonban a kertben időztünk egy kicsit, figyeltük a zebegényi reggel sajátos színeit és fényeit, majd a múzeumlátogatás során megpróbáltuk megfogalmazni: miért pont ebben a tájban született meg Szőnyi festői világa. Persze erre épp oly nehéz választ adni, mint arra, hogy miért elválaszthatatlan Egry József festészete a Badacsonytól vagy Koszta Józsefé az Alföldtől.7 5

A katolikus templom egyedisége annak köszönhető, hogy tervezője az erdélyi polihisztor építész, az egyébként református vallású Kós Károly. A szecessziós stílusú katolikus templom a 20. század első évtizedében épült fel az erdélyi fatemplomok ihletésében. 6 Iskolánk épülete is a magyaros szecesszió jegyeit viseli, így diákjaink számára ismerős ez a stílusirányzat. 7 A zebegényi kirándulás előtt hangulatteremtésként érdemes megnézni Kollányi Ágoston Szőnyi Istvánról szóló dokumentumfilmjét. A 18 perces kisfilmből is kiderül, milyen mélyen hat a táj a benne élő alkotóra. A DVD a Magyar Nemzeti Filmarchívum dokumentumfilm-sorozatában jelent meg.

5

Azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy a humán és a reáltudományok iránt érdeklődő diákjaink figyelmét egyaránt leköthessük. Egy fővárosi színházlátogatás előtt például jó választás lehet a szórakoztató és látványos természettudományos kísérletek világa a Csodák palotájában. Egri várlátogatásunkat remekül kiegészítik a Líceum épületében működő Varázstorony fizikai, csillagászati és optikai különlegességei. Esztergom irodalmi, képzőművészeti vagy egyházi műemlékeinek megismerése mellől sem hiányzik a természettudományos élmény, ha ellátogatunk a Duna Múzeumba. A múzeumlátogatás során lehetőleg kerüljük a hosszú, frontális típusú foglalkozásokat, hiszen a gyerekek figyelme ezzel a módszerrel nem sokáig tartható fenn. Az iskola falain kívül különösen nehéz őket így motiválni. Örvendetes, hogy egyre több múzeum kínál különféle diákbarát múzeumpedagógiai foglalkozásokat, melyeknek célja az, hogy a gyerekek passzív nézelődőből aktív felfedezővé váljanak, hiszen így nagyobb az esélye annak, hogy ők lesznek a jövő múzeumlátogatói. Egy-egy gyűjtemény alapos megismerése után magunk is összeállíthatjuk tanítványainknak a megfelelő interaktív múzeumi foglalkozást. Ha többnapos kirándulásra van lehetőségünk, mindig hagyjunk időt a szabadtéri játékokra is! A gyerekek számára nélkülözhetetlen a szabad mozgás öröme, melyet az új környezet még élvezetesebbé tehet. A Balaton-felvidék zöldje, a Tisza-part homokja, a Körös-part friss levegője mindig sportolásra ösztönözte diákjaimat, s még a legfélénkebb gyerekek is kipróbálták, milyen érzés legurulni a gátoldal lejtőjén. Kirándulásainkat különösen emlékezetessé tehetik, ha kedvelt szabadidős tevékenységeinket messzi tájak szabadtéri környezetében is művelhetjük. A színjátszás az egyik legjobb közösségformáló eszköz, tanítványaimmal mindig szívesen készültünk évente akár több előadásra is. Ez azonban nemcsak az iskola falai közt lehetséges! Többnapos kirándulásaink során tartottunk már színjátszó próbát a szanazugi ifjúsági tábor és a zánkai gyermeküdülő szabadtéri színpadán esti szürkületben, s a dörgicsei Boldogasszony templomrom melletti színpadszerű emelvényen is, ahol a különleges megvilágításról az őszi délutáni napfény gondoskodott. A természet közelsége ilyenkor különös energiákat szabadít fel a gyerekekből és tanáraikból egyaránt, s ami az iskolai tanteremben fárasztónak tűnik, az itt sokkal

A kirándulást megelőző otthoni előkészítés számomra nagy segítséget nyújtott: a gyerekek ismerősként találtak rá a múzeum egyes tárgyaira, a festményeire. A Szerelmes földrajz című Bartók Béla-díjas és Príma-díjas műsor egyik epizódjának első tíz perce is Zebegénybe viszi a nézőt. A Duna-kanyar egyik legfestőibb falujáról Beer Miklós váci püspök vall: Hollós László: Szerelmes földrajz; Beer Miklós – Zebegény https://www.youtube.com/watch?v=5LqcX8GhSck 2015. szeptember 5. A kirándulást megelőző otthoni előkészítés számomra nagy segítséget nyújtott: a gyerekek ismerősként találtak rá

6

gördülékenyebben megy. A dörgicsei délutánunk egyébként az egyik legszebb és legteljesebb élményünk maradt, mert a templomrom mellett igényesen kialakított pihenőhely sokféle szabadidős tevékenységre adott lehetőséget: a nem túl hosszú próbákat labdajátékok és beszélgetések váltották, s mindehhez a „díszletet” a háttérben a tó vize és a Balaton-felvidék szelíd dombjai biztosították.

1. Próbaszünet Dörgicsén8

2. Próba után9

8 9

Az 1. fotó a családi fényképalbumból származik. A 2. fotó a családi fotóalbumból származik.

7

Ennyi szempontra természetesen nem könnyű egyszerre figyelni. Néhány év gyakorlata után azonban a kirándulásszervező pedagógus gondolkodásmódja átalakul: állandó ötletgyűjtővé válik, a családi és baráti országjáró programok élményeiből is elraktározza mindazt, amit az osztálykirándulásokon is kamatoztathat, s így egyre könnyebbé válik a tervezés.

2. „Indulj el egy úton…” – programajánlatok az osztálykirándulásokhoz 5. és 6. évfolyamon – Osztályfőnökségünk első évében nagyon fontos, hogy minél alaposabban megismerjük tanítványainkat. Tudjuk, hogy az iskola falain kívül sokszor egészen másként viselkednek, személyiségüknek új vonásait ismerhetjük meg. Az osztálykirándulás során arra kell törekednünk, hogy a gyerekek számára tartalmas legyen a program, nekünk viszont a lehető legtöbb alkalmunk legyen arra, hogy megfigyelhessük őket. Erre remek alkalmat nyújtanak a rövid távú kerékpártúrák. Úti célul válasszunk olyan kellemes környezetet lakóhelyünk közelében, amely alkalmas szabadtéri játékokra. Valószínűleg a táj ismerős lesz a gyerekeknek, de a közösségi élmények különlegessé tehetik az ottlétet. Számunkra pedig rengeteg fontos információt rejt egy-egy ilyen program: megfigyelhetjük, milyen a gyerekek állóképessége, ki mennyire szabálykövető akár a közlekedésben, akár a közös játékokban, világossá válik, hogyan szerveződnek a csapatok vagy a párok, tudnak-e igazán játszani. Ilyenkor nem szükséges a játékmester vagy a játékvezető szerepét felvennünk, de mindenképpen érdemes csatlakozni diákjainkhoz. Tapasztalatom szerint a gyerekek nagyon szeretik, ha a megszokott tanár-tanuló kapcsolat helyett mi is egyenrangú csapattagként veszünk részt a játékaikban. Ilyenkor alkalmunk nyílik arra, hogy „belülről” figyeljük, szükség esetén észrevétlenül irányíthassuk őket. Ez a program egyébként annyira népszerű, hogy a további években is mindig igénylik a gyerekek. A „törzshelyünk” egy árnyas Tisza-parti terület lett, amely az iskolánktól negyedórányi biciklizéssel elérhető. A szabadtéri játékok „szüneteiben” szívesen sétálunk az ártéri erdő ösvényein, vagy leülünk a folyóparton, szemléljük a mindig más arcát mutató Tiszát, s ha kedvünk tartja, képzeletbeli lényekkel népesítjük be a túlsó part vadregényes növényvilágát. A fokozatosság elvét követve ebben a tanévben még nem szervezünk többnapos kirándulást. Válasszunk olyan úti célt, amely lakóhelyünktől legfeljebb másfél órányi utazással elérhető, s diákbarát programok terén gazdag lehetőségeket kínál. Ötödikes diákjaimmal általában a Dél8

Alföld mediterrán hangulatú kisvárosába, Gyulára utazunk el. Első programunk még Békéscsabán, a Meseházban zajlik. E kulturális intézmény célja a gyerekek kreativitásának kibontakoztatása és a szlovák nemzetiség kultúrájának őrzése. A látogatókat három állandó kiállítással várják: Schéner Mihály képzőművész népmesékbe illő szobája bennünket is mesemondásra ihlethet, a Napsugár bábegyüttes bábjaiból válogatott tárlat megeleveníti az irodalom órán megismert meséket, s a régi fazekasmesterség emlékét őrzi Ványai János műhelye eredeti berendezéssel, tárgyakkal és szerszámokkal. A látogatás mellett a gyerekek a kézműves foglalkozáson is részt vehetnek. Gyula városa különleges időutazás lehetőségét rejti. Az igényesen felújított vár a középkort eleveníti meg. A múzeumpedagógiai ajánlatok közül tanítványaim a korhű ruhákba öltözést élvezték legjobban, ami a kiállítást is érdekesebbé tette. Az Erkel-ház a 19. század elejének hangulatát és a reformkor szellemiségét őrzi. Ötödikes diákjaink még nem sok ismerettel rendelkeznek a magyar nemzeti operáról, de a nyitótérben található terminálok, melyek Európa himnuszait mutatják be, mindjárt a belépésnél lekötik őket. Az európai zene termének, az Erkel-emlékszobának és az Erkel család hajdani otthonát bemutató helyiségeknek megtekintése után a19. századi osztályteremben megpihenve Erkel Himnuszának születéséről kezdeményezhetünk beszélgetést. Tanítványaink képzelőerejét azzal a kérdéssel mozgathatjuk meg, hogy szerintük mi ihlethette Erkelt a Himnusz zenéjének megkomponálására. Vajon milyen hanghatás indíthatta el a zeneszerzőben az ünnepélyes dallamot? A gyerekek ötleteinek

meghallgatása

után

felolvashatjuk

Gárdonyi

Géza

Aranymorzsák

című

gyűjteményéből az Erkel Ferencről szóló anekdota részletét.10 Az író tagja volt a Pesti Sakkkörnek, melynek elnöke ekkor maga Erkel Ferenc volt. Gárdonyinak itt volt alkalma arra, hogy meghallgassa az idős mester gondolatait és visszaemlékezéseit többek között a Himnusz keletkezéséről. A történet rendkívül olvasmányos, de nem bizonyos, hogy hiteles. Az Erkelemlékház kiadványa hívja fel a figyelmet egy különös ellentmondásra: a visszaemlékezés azt sugallja, hogy a mester az utolsó pillanatban adta be pályaművét, csakhogy munkája – a beadás sorrendjét követve – az egyes sorszámot kapta. Gyanítható tehát, hogy Erkel jóval a beadási határidő előtt elkészült a zeneművel, hiszen elsőként nyújtotta be azt. Kugler Béla pozsonyi jogász visszaemlékezése is hosszabb alkotói időszakot valószínűsít.

11

Mindez

persze semmit sem változtat a Himnusz zenéjének szépségén.

10

Gárdonyi Géza: Aranymorzsák http://mek.oszk.hu/04700/04743/04743.htm#122015. 07.31. Az Erkel Ferencről szóló részlet a Melléklet 2. oldalán olvasható. 11 Erkel Ferenc Emlékház – Kegyhely és kiállítás; a Corvin János Múzeum kiadványa 2011; 78. oldal 2. bekezdés

9

Ha tanítványaink gyakorlott múzeumlátogatók, akkor bepillanthatnak a dualizmus korabeli és a két világháború közti időszak vidéki polgárságának életébe a Ladics-házban vagy a Százéves cukrászdában tett látogatás során. Gyulai sétánk alatt hívjuk fel a gyerekek figyelmét két városrészre: Németváros és Kisrománváros neve is arra utal, hogy Gyula is többnemzetiségű település, ahol a magyar lakosság a német és a román nemzetiségűekkel harmonikusan él együtt. Békéscsabán a szlovák nemzetiség hagyományőrző törekvéseivel, Gyulán a magyar, a német és a román kultúra együttes ápolásával találkozhatunk. Fontos tehát tudatosítanunk a gyerekekben, hogy a mi országunk mindig is befogadó volt: a különféle nemzetiségek mindenkor békességben éltek egymás mellett, anyanyelvük, hagyományaik a magyar kultúrát színesítették. A hatodik osztályos kirándulás klasszikus helyszíne számomra Eger. Ez egyrészt saját gyermekkori élményeimmel, másrészt magyartanári hivatásommal magyarázható. Mivel Eger vidékéről származom, így számos szép családi kirándulás emléke fűz ehhez a városhoz. Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének „díszleteit” tehát a regény elolvasása előtt ismertem már. Az olvasmányélményem valóban életre szóló volt. Magyartanárként sokszor szembesülök azzal, milyen ellenállást vált ki a tizenkét éves gyerekek nagy részéből az első, ötszáz oldalas szépirodalmi regény elolvasása. Sajnos sok kolléga úgy hidalja át ezt a problémát, hogy megnézik az azonos címet viselő, 1968-as Várkonyi Zoltán-filmet. Filmtörténeti szempontból valóban fontos ez az alkotás, a regény elolvasására azonban nem ösztönöz, irodalmi és történelmi szempontból pedig néhány helyen zavaró eltéréseket tartalmaz. Itt nem elsősorban a sokat emlegetett kvarcórás és surranó bakancsos török szereplőkre gondolok. A díszletvár például, amely ma is látható még Pilisborosjenő mellett, filmszcenikai igények szerint épült: a csatajelenetek kivitelezhetősége fontosabb szempont volt, mint a történelmi hitelesség. Egy olyan honlap szerint, amely Budapest környéki kirándulásokat ajánl, nem szükséges Egerig utazni ahhoz, hogy megismerjük az egri várat, s bár a vármásolat állapota folyamatosan romlik, ezt az épületet mégis mindenkinek látnia kell. De vajon miért? Az elhagyatott és pusztuló másolat látványa mennyivel adhat többet, mint az eredeti történelmi műemlék, melyet a szakemberek folyamatosan gondoznak, fejlesztenek, s egyre több látogatóbarát ötlettel gazdagítanak? Én úgy gondolom, hogy a regény világa az egri vár falai közt tud képzeletünkben megelevenedni a mindig szakszerű és élményt adó tárlatvezetések vagy a múzeumpedagógiai

10

foglalkozások segítségével.12 A regényíró személyiségét és mindennapjainak emlékét pedig a néhány éve megújult Gárdonyi-ház őrzi. Itt nincs külön tárlatvezetés, fontos tehát, hogy határozottan irányítsuk a gyerekek figyelmét. Az egyszerűségében szép épület és az eredeti helyükön maradt bútordarabok tanúskodnak arról, hogy Gárdonyi nem a bőséges anyagi elismerés reményében alkotott. Hatalmas, többnyelvű könyvtára műveltségét mutatja meg. Írói elhivatottságának számos jelét fedezhetjük fel a házban: íróasztala nem az utcára néző, világosabb, de zajosabb szobában található, hanem az udvarra néző helyiségben, s az asztal természetes megvilágításáról a fölötte lévő, mennyezetbe vágott ablak gondoskodik. A pianínó, a hegedű és a cimbalom arra utal, hogy az író zenészként is sokoldalú volt, festményei pedig képzőművész tehetségéről árulkodnak. Ha mi magunk kellően elmélyedtünk Gárdonyi Géza életének és műveinek világában, s így sok-sok történettel és érdekes felfedezésekhez vezető kérdésekkel irányítjuk diákjaink figyelmét, akkor ők úgy érezhetik, mintha egy régi kedves ismerőshöz érkeztünk volna látogatóba. A kirándulást megelőző napok előkészítő beszélgetései is ezt a célt szolgálják. Egy-egy hangulatos képsor vagy humoros szöveg bizonyára felkelti a gyerekek érdeklődését. 2013-ban Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából irodalmi pályázatot hirdetett a Dobó István Vármúzeum. Akkori hatodikos diákjaimmal ebből az alkalomból állítottunk össze egy képsort, melyet azóta is megmutatok az „utódoknak” a Gárdonyi-órák bevezetéseként.13 A versenyre képzeletbeli riportot is kellett írni. A félművelt újságíró bugyuta kérdéseiből és az író ironikus válaszaiból álló párbeszéd rendhagyó szövegértő feladatként is alkalmazható a ráhangolódás során. 14 Az irodalmi és történelmi emlékhelyek mellett Eger különleges természettudományos élményeket is kínál. Közkedvelt úti célunk a Líceum épületében működő Varázstorony, melynek játékos varázsterme a fizika világát hozza közelebb a gyerekekhez, a csillagászati terem e tudományág muzeális ritkaságait mutatja be, a Camera Obscura – közismert nevén a periszkóp – pedig igazi tudománytörténeti kuriózum: az 1776-ban, Hell Miksa tervei alapján készült „sötétkamra” Európa legrégebbi, ma is működő élőképvetítő berendezése.

12

2015 nyarán a vár déli részén folytak komoly felújítási munkálatok, ezért a Kazamaták területe sem volt látogatható. A tárlatvezetés ezúttal is a Hősök termétől indult, de a Tömlöcbástyánál folytatódott, majd a nyugati falszakasz mentén haladtunk tovább. Bár ez a rész a Kazamatáknál kevésbé látványos, mégis rendkívül értékes magyarázatot hallhattunk arról, miért is ez a szakasz volt Dobó büszkesége, miért volt innen bevehetetlen a vár, s miért elhibázottak a filmben ábrázolt csatajelenetek. 13 Az Egy Gárdonyi-kiállítás képei című képsor a pályázat csatolmányában található. 14 A képzeletbeli riport a Melléklet 3. oldalán olvasható.

11

Ha több napos kirándulásra van lehetőségünk, tegyünk egy kisebb körutat Eger környékén is! Mezőkövesden és Noszvajon a lakóhelytípusok sokféleségét vehetjük szemügyre, Szomolyán pedig egy különös riolittufa-képződmény titkának megfejtésével próbálkozhatunk. Mezőkövesd a Matyóföld központja. A kisváros komoly hagyományőrző törekvésének köszönhető, hogy a matyó népművészet országszerte közismertté vált. Számomra a település legérdekesebb része az ősi városmag, a Hadas. Mezőkövesd fő utcájának jellegtelen épületeit elhagyva a központban egyszerre egy kis faluban, egy élő skanzenbe találjuk magunkat, amely nádtetős házaival, parányi telkeivel, tekervényes, szűk utcáival a 100-150 évvel ezelőtti matyó világot varázsolja elénk. Az eredeti állapotban megőrzött épületek tájházként és alkotóházként várják a látogatókat. A gyerekekkel a szövő alkotóházban jártunk, ahol kipróbálták a szövőszéket, megtanulták, hogyan kell szép mintákat locsolni a szoba döngölt földjére, s a vállalkozó fiatalok beöltözhettek matyó leánnyá vagy legénnyé. Ha szellemi kreativitásra szeretném ösztönözni diákjaimat, akkor asszociációs játékot ajánlok nekik: ha rendezők lennének, mely irodalmi művekből forgatnának filmet a Hadasban? Körutunk második állomása Szomolya, melynek különleges földtani látványosságai a kaptárkövek. A természet és az ember kőfaragó munkája egyaránt megfigyelhető ezeken a titokzatos, kúp vagy cukorsüveg alakú riolittufa-sziklatornyokon, melyek oldalában szabályos fülkék sorakoznak. A Kő kövön … marad című útikalauz az alábbi lehetséges magyarázatokat közli a fülkék rendeltetéséről15: - a Bükkalján élt hajdani kelta törzsek urnatartó üregei; - egy honfoglalás kori pogány rítusú néptörzs áldozati vagy bálványtartó üregei; - a Balkán-félszigetről menekült, mezőgazdaságból élő népcsoportok sziklai méhészetéhez volt szükség ezekre a fülkékre; Az utóbbi feltételezésből származik a kaptárkő elnevezés. A szomolyai Vén-hegyen tett kis túránk során valószínűleg diákjaink sem tudják majd megfejteni a rejtélyt a tanösvény tábláinak figyelmes elolvasása ellenére sem. Ez persze nem is baj, mert a kirándulók által ritkán háborgatott, vadregényes táj kárpótol minket. A gyerekek szellemi kreativitását most is próbára tehetjük. Ha már úgysincs egyetlen, megcáfolhatatlan megoldás, akkor találjunk ki mi magunk egy eredetmagyarázó mondát, esetleg mítoszt, mesét vagy legendát a kaptárkövekről közös történetírás keretében! Fontos, hogy a kollektív alkotói munka elején válasszuk ki a

15

Dr. Kiss Gábor – Benkhard Borbála: Kő kövön … marad. 2. javított kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. 82. oldal 3. bekezdés

12

műfajt és idézzük fel sajátosságait. Ez a játék a helyszín ihletésében is elkezdhető, de visszacsatoló foglalkozásunk egyik eleme is lehet. 16 Kirándulásunk harmadik települése Noszvaj, amely különös szélsőségeket rejt. A falu közepén álló De la Motte-kastély a 18. század végi főúri otthonok kivételes szépségű példája. A késő barokk, copf stílusú épületet angolpark veszi körül. A látogatható termek megtekintése után folytathatjuk a Hadasban elkezdett asszociációs játékot: ezt a kastélyt mely olvasmányélményeik megfilmesítéséhez választanák helyszínül? A pazar főúri lakhely után a falu dél-keleti széle felé indulunk, a „Pocembe”, ahol különös hajlékokra, puha riolittufába vájt barlanglakásokra találhatunk. Itt folytathatjuk előbbi játékunkat: hát ez a furcsa kővidék mely mesék, történetek díszlete lehetne? Várhatóan a népmesék ágrólszakadt szegénylegényei népesítenék be ezt a területet. Ez persze nem jár messze a valóságtól, de mégsem a teljes igazság. „Sokan megvetéssel beszélnek a barlanglakásokról, és a legtöbb ember primitív szükséglakásként könyveli el az ilyen típusú házakat, ahol kényszerből, csak a szegényeknél is szegényebbek laknak – a benne lakók azonban rendszerint másképp vélekednek lakhelyükről”–17 írja Batár Attila építész, majd szemléletes magyarázatot fűz e lakóhelytípus kialakulásához: „Ezeknek a művi, ember alkotta barlanglakásoknak különös, kivételes jelleget adott, hogy negatív módon készültek. Tehát nem hagyományos módon, hozzáadással, … hanem elvétellel, a kő eltávolításával épültek fel. Mondhatjuk azt is, hogy a ház eleve adva van, csak a feleslegeset kell elhordani … Különleges, mert nem vesz el semmit a természetből: a ház teteje, a föld megmarad és ugyanúgy megművelhető, beültethető, kihasználható, mint az építkezést megelőzően. Nincs szükség építőanyagokra, melyeket szokványos építkezések alkalmával máshonnan a helyszínre szállítva, átalakítva kell felhasználni. Az új, utcára nyíló homlokzat és a bejárat mérete csak töredéke a hagyományos házaknak. Eközben a lakásbanélők élvezik a barlangok előnyeit: a föld védelmét, a kő adta biztonságot.”18 Nem meglepő tehát, hogy a barlanglakások lakói közül sokan egyáltalán nem akarták „modernebb” falusi házra cserélni természet adta otthonukat, mely oltalmat nyújtott 19, télen 16

A Melléklet 5. oldalán diáktollból származó mese olvasható a kaptárkövekről, mely a szomolyai kirándulás után készült. 17 Batár Attila: A felesleget elhordani – barlanglakások régen és ma; http://epiteszforum.hu/a-felesleget-elhordani-barlanglakasok-regen-es-ma 8. bekezdés; 2015. 07.25. 18 Batár: i.m. http://epiteszforum.hu/a-felesleget-elhordani-barlanglakasok-regen-es-ma 12. bekezdés; 2015. 07.25. 19 „ …a kőlakásokhoz vezető bemenetek gyakran annyira el vannak rejtve, hogy csak az itteni járással ismeretes emberek akadhatnak rájok” – olvasható a Vasárnapi Újság egyik 1864-es tudósításában.

13

jól tartotta a meleget, nyáron pedig a hűvöset, így fenntartása sem volt költséges. 20 A noszvaji Pocem sem elhagyatott:1997 óta művésztelep működik itt.21 A látottak érdekes beszélgetés elindítói lehetnek: mi a különbség a hajdani barlanglakás és mai öko-ház között? Miért lett az előbbi a nyomor jelképe s mitől vált divattá az utóbbi? A Bükkalján tett körutunk különös élménnyel gazdagíthat bennünket. A meglátogatott települések az egykori lakóhelyek szempontjából egyáltalán nem szokványosak: a kisváros centrumában egy valóságos falut, a hegyvidéki falu közepén kastélyt találunk, s ugyanezen település határában barlanglakásokat, amelyeknek vonzereje minden bizonnyal nagyobb lenne, ha öko-háznak neveznénk őket.

3. Szellemi kalandok nagyobbaknak – programajánlatok az osztálykiránduláshoz 7. és 8. évfolyamon – Osztályfőnökségünk első két éve során általában sikerül elegendő tapasztalatot gyűjtenünk tanítványainkról. Felébreszthettük kíváncsiságukat, formálhattuk őket személyre szabottan és közösségként egyaránt. A gyerekek pontosan tudják már, mi minden fér bele egy-egy közös kirándulásba, és azt is, hogy mi nem. Így osztálykirándulásaink tovább színesíthetők: jöhetnek a többnapos utak, a hosszabb túrák, és egyre több szellemi kalandot tervezhetünk, amely „titokfeltáró” gondolkodásra késztetheti a diákokat. A Határtalanul program segítségével, a hetedik osztályosokkal a határon túli magyarlakta tájakra is eljuthatunk, de lakóhelyünkön is találhatunk felfedezhető kincseket. A „Séta bölcsőhelyem körül” című fejezet egyik kedvelt helytörténeti kirándulásunkat mutatja be. Nyolcadikos diákjaimnak a számomra legkedvesebb hazai tájakból választok úti célt. Ha igazán összeszoktunk, s jó közösséggé alakultunk, akkor az utolsó közös kirándulásunkon a gyerekek különösen nyitottak az „értékálló” élményekre. Az À la recherche című fejezet

in: Mednyánszky Miklós: Barlanglakók – szemelvények a Magyarországi barlanglakások című könyvből http://barlanglakas.uw.hu/ 15. bekezdés 2015.07.25. 20 Batár Attila így ír egy dunaföldvári idős asszonyról, akit az ötvenes években kilakoltattak barlanglakásából: „A lakást körülvevő kő és föld számára is – természetes hang-, hő- és vízszigetelő képessége mellett – tökéletes védelmet, betörés elleni biztonságot és olcsó fenntartási költségeket jelentett. Ráadásul büszke volt arra, hogy a Golgota alatt isteni védelemben részesült. Azon kívül élvezte a lakás fekvését is, azt, hogy lakásából a Dunára nézve csodálatos panoráma nyílt. Az előtte fekvő barlanglakás a domboldalon lejjebb, alatta helyezkedett el, nem zavarta a kilátásban.” Batár: i.m. http://epiteszforum.hu/a-felesleget-elhordani-barlanglakasok-regen-es-ma11. bekezdés 2015.07.25. 21 A Farkaskői Barlangok Alkotótelep honlapján sok új információt és gazdag képanyagot talál az érdeklődő: http://www.pocem.hu 2015.07.27.

14

Esztergomba kalauzolja az olvasót. A kirándulás különlegessége az, hogy „idegenvezetőnk” ezúttal a 20. századi magyar líra egyik kiemelkedő alakja: Radnóti Miklós.

3.1.„Séta bölcsőhelyem körül” Az osztálykirándulások sorába érdemes beillesztenünk olyan programokat is, melyeknek célja a szűkebb pátria megismerése. Fontos, hogy jól ismerjük lakóhelyünk helytörténeti érdekességeit, s megtaláljuk a legmegfelelőbb eszközöket ahhoz, hogy mindezt diákjaink is felfedezhessék. Egy hagyományos múzeumlátogatás vagy frontális előadás során a gyerekek többnyire passzívak, így az információk befogadása sem annyira intenzív, mintha aktív tevékenységek során találkoznak az új ismeretekkel. Városunk egyik legértékesebb helytörténeti kincse egy olyan polgárház, amely 1830 körül épült, így a település első téglaházai közé tartozik. A helytörténeti „legendák” szerint e hajdani tiszttartói lakásban töltött egy telet főinspektorként Petőfi Sándor apósa, Szendrey Ignác, sőt a költő gyermekét is óvták egy ideig ezek a falak. A Petőfi Zoltánnak tulajdonított bölcső a gyűjtemény egyik legnagyobb büszkesége. A polgárház a huszadik század első felének arculatát őrzi, így ma nem elsősorban Petőfi Sándor életének és költészetének kreatív tanításához nyújthat segítséget. Amikor alaposan megismertem e gyűjteményt, számomra Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verseskötetének darabjai elevenedtek meg ebben a környezetben. Hamarosan össze is állítottam egy múzeumpedagógiai foglalkozást, így rendhagyó irodalmi kirándulást tehettünk tanítványaimmal városunk értékes helytörténeti gyűjteményének segítségével Kosztolányi Dezső gyermekkori világában. A foglalkozás tervezése során arra törekedtem, hogy igazán sokszínű feladatsort állítsak össze, amely ötvözi az irodalmat, az építészetet, a képzőművészetet és a zenét a helytörténettel; és szinte minden érzékszervre hat: a legtöbb ismeretet a látvány nyújtja, a zenehallgatás is fontos része a tevékenységeknek, a kiállítás néhány tárgya tapintható, s a gasztronómiai feladat képzeletben az ízeket is felidézi. Az országban több helyen is található e polgárházhoz hasonló gyűjtemény – például a gyulai Ladics-ház vagy a szekszárdi Babits-ház –, melyek remek lehetőséget nyújtanak az ilyen jellegű, különleges irodalmi kirándulások tervezéséhez. A foglalkozás vázlata Téma

polgári világ a XX. század elején egy gyermek szemszögéből

Tantárgy

magyar irodalom (koncentráció: történelem, zene, művészettörténet) 15

Évfolyam

7. vagy 8. osztály

Időtartam

kb. 60 perc

Tanári



felkészülés, előkészületek

a korszak, a korstílusok és Kosztolányi Dezső életrajzának, különösen gyermekkorának tanulmányozása



a polgárház anyagának részletes megismerése



versválogatás a kiállításon látottak alapján



a feladatlap elkészítése a versidézetekből



fényképezőgép és zene lejátszásához szükséges eszköz előkészítése

A tanulók



a XX. század első felének polgári világa

előzetes



korstílusok: szecesszió, szimbolizmus, impresszionizmus,

ismeretei az irodalom

expresszionizmus 

Kosztolányi Dezső életrajza

A téma-



rövid frontális munka

feldolgozás



megbeszélés

módszerei



csoportmunka (a létszámtól függően 3-4 fő, a csoportok előzetesen

tananyagból

kialakíthatók) 

drámapedagógia

A múzeumi



tanári bevezetés – 1. szöveg22

óra vázlata



a polgárház történetének ismertetése – 2. szöveg23



a helyiségek megtekintése közösen (a berendezési tárgyak részletes bemutatása nélkül)



kapcsolatkeresés a polgárház és Kosztolányi Dezső élete, főként gyermekkora közt – a diákok gondolatai



a csoportok megkapják a versidézetekből és fotókból álló feladatlapot – Feladatlap24



a feladatmegoldás folyamatának megbeszélése – 3. szöveg25



csoportmunka: a feladatlap megoldása (20-25 perc)



a megoldások ellenőrzése (több jó megoldás is lehetséges)



zenehallgatás: a ház hangulatához és a Kosztolányi-versekhez

22

Az 1. szöveg a Melléklet 7. oldalán található. A 2. szöveg a Melléklet 7. oldalán található. 24 A feladatlap a Melléklet 8-9. oldalán található. 25 A 3 . szöveg a Melléklet 9. oldalán található. 23

16

leginkább illő zenemű kiválasztása – 4. szöveg26 

a zene és a vers „összehangolása” (versmondás zenei aláfestéssel) – 5. szöveg27



játék a fotókkal – 6. szöveg28



összegzés, a csoportok munkájának értékelése

Az alábbi feladatok közül választhatnak a diákok:

Otthoni munka,



a polgárház környezetébe illő elbeszélés írása

a téma



Powerpoint bemutató az idézetekből és a fotókból



vasárnapi ebéd a polgárházban – étrend összeállítása régi polgári

egyéni vagy csoportos feldolgozása

szakácskönyvek receptjei alapján (gyűjtőmunka könyvtár és Internet segítségével)

3.2. À la recherche - Esztergomi kirándulás Radnóti Miklós nyomában Esztergom különös kisugárzású város. Történelmi öröksége, földrajzi adottságai, természeti és kulturális kincsei teszik vonzóvá. Hamvas Béla szerint Kelet, Nyugat és Dél géniusza egyaránt érezhető itt.29 Ettől olyan sokszínű, sokféle élményt adó település. A magyar kultúra számtalan nagy alakja közt Radnóti Miklóst is megérinthette a „hely szelleme”, hiszen többször is ellátogatott ide. 1941. június 14-i naplóbejegyzése szerint számára a város két legfontosabb pontja az előhegyi Babits-ház és a Keresztény Múzeum volt: „Esztergom. Babitséknál. Gyulával és Pistával. Társaskocsin megyünk, délben indul, megérkezünk, rögtön nekivágunk a hegynek. Fenn a ház elhagyottnak látszik, a verandáról kinyílik a táj. Szétnézünk és kilihegjük magunkat. Aztán Gyula benyit a hallgató házba... Mihály az oldalsó szobában fekszik, fájdalmasan sovány és barna. Két kézzel fogja meg a kezünket…Hamar

elfárad,

búcsúzunk.

Jövünk,

gyakran

kijövünk…

gyógyulj

meg,

Mihály!...Felírom a nevem a falra, Ilonka virágzó olajágat vág nekünk búcsúzóul … Pistáról kiderül, hogy még nem látta a keresztény múzeumot, sarkonfordulunk és rohanunk le a várból. ¼ 6 és 6-kor zárják a képtárat. Újra látom kedvenceimet M.S. mestert, Kolozsvárit, a

26

A 4. szöveg a Melléklet 9. oldalán található. Az 5. szöveg a Melléklet 10. oldalán található. 28 A 6. szöveg a Melléklet 10. oldalán található. 29 HAMVAS: i.m. 42. oldal 1. bekezdés 27

17

Sassettát30 és a Pisanellot, Pisanellot31! Szent Jusztinát az egyszarvúval, minden találkozásunknál jobban hozzám nő. S most nagyon megfog egy Jézus születése is, augsburgi festő a XVI. sz. elejéről32, a múltkor nem tűnt fel, nem emlékeztem rá. Kincsesbánya ez a képtár és megtanulhatatlan…”33 Ezek a sorok arra ösztönözhetik a művészetek iránt érdeklődő, kirándulásszervező osztályfőnököt, hogy tanítványaival a költő nyomába eredjenek, s megpróbálják ők is Radnóti szemével látni, megismerni és megszeretni Esztergom különleges kincseit. Mindezt természetesen nem szerencsés iskolai irodalomóra-ízű foglalkozás vagy művészettörténeti elemzés formájában „tálalni”. Érdemes inkább felfedező útra hívni a gyerekeket, és rájuk szabott, ráhangoló beszélgetésekkel, játékos feladatokkal, logikai feladványokkal tevékennyé tenni őket, hogy maguktól vegyék észre a város sajátos kincseit. Így mindkét helyszínre olyan csoportos munkát igénylő feladatsort terveztem, amely ifjú kutatókká avatja őket.

A

múzeumlátogatás gördülékenyebbé tehető, ha a kirándulás előtt hagyunk időt az előkészítő beszélgetésre vagy foglalkozásra, így a gyerekeknek már nem lesz teljesen ismeretlen a „kutatási terep”, és mi is sokkal rövidebbre foghatjuk a feladatmegoldás előtti instrukciókat. A Mellékletben található feladatok igen bőségesek, a múzeumlátogatásra fordítható idő és tanítványaink életkora illetve érdeklődése szerint ezek rövidíthetők. A megoldásokat mindenképpen értékeljük, lehetőleg valamilyen játékos formában. A pont helyett kitalálhatunk egyéni mértékegységet is. Választhatjuk például a város latin nevét, így a feladatok helyes megoldásával a gyerekek strigoniumokat gyűjtenek. A kirándulás után otthon egy-egy játékos, közösségformáló feladattal idézhetjük fel élményeinket. Nyolcadikos diákjaink számára ez a kirándulás zárhatja általános iskolai közös szabadidős programjaikat. Érdemes tehát olyan visszacsatoló tevékenységet választani, amely az osztályközösségről őriz majd számunkra egyfajta „lenyomatot”. A továbbiakban a Babits-villa és a Keresztény Múzeum látogatásához kapcsolódó foglalkozások terve következik: 30

Az újabb kutatási eredmények szerint az említett Mária-kép festője nem Sassetta, hanem a sienai Pietro Giovanni d’Ambrogio Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_117/?pg=103&layout=s&query=SZO%3D%28Sassett a%29; 2015.08.10. 31 A Leány egyszarvúval című festményt a szakirodalom ma már Pisanello helyett egy ismeretlen nevű velencei festőnek tulajdonítja, akit a Helené-történetek mestere néven azonosítanak. Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_117/?pg=99&layout=s&query=SZO%3D%28Pisanell o%292015.08.10. 32 Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek_117/?pg=131&layout=s&query=SZO%3D%28J%C3% A9zus%20sz%C3%BClet%C3%A9se%292015.08.10. 33 RADNÓTI Miklós: Napló. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1989. 167. oldal 3. bekezdés

18

3.2.1. A hegyi költő

- rendhagyó irodalmi kirándulás – Tantárgy

magyar irodalom (koncentráció: történelem, képzőművészet)

Téma

A hegyi költő világa

Helyszín

Esztergom: az előhegyi Babits-villa

Évfolyam

8. évfolyam

Időkeret

kb. 70 perc

Tanári



felkészülés, előkészületek

A tanulók

története; híres vendégek; az autogramfal 

a feladatsor összeállítása



csoportalkotás



irodalmi tanulmányok: Babits Mihály élete és költészete; az előhegyi

előzetes ismeretei

Tájékozódás a szakirodalomban: Babits Mihály és Esztergom; a ház

Babits-villa története dióhéjban 

hangulatteremtő DVD: Babits Mihály: Holt próféta a hegyen – Jelenczki István filmverse34

A téma-



rövid frontális munka a feladatok megoldásának előkészítése során;

feldolgozás



csoportos feladatmegoldás

A

-

megérkezés a Babits-villába

foglalkozás

-

Radnóti Miklós 1941. június 14-i naplóbejegyzésének felolvasása

vázlata

-

a ház helyiségeinek megtekintése közösen (a helyiségek megnevezése)

-

a feladatlap kiosztása a csoportoknak35

-

Magyarázat és javaslatok a feladatok megoldásához:



az 1. feladat a helyiségek nélkül is megoldható



a 2. feladatban először érdemes kitalálni, kikről van szó, utána az

módszerei

autogramfalnál ellenőrizhető, kik voltak közülük Babitsék vendégei 

a 3. és a 4. feladat megoldásai párhuzamosan is kereshetők a helyiségek megfigyelése során 

Otthoni

a megoldások közös ellenőrzése, értékelés (sok dicsérettel)36

„Autogramfal” készítése az osztályterembe fehér vászonra; a gyerekek

34

JELENCZKI István: Holt próféta a hegyen - Válogatás Babits Mihály esztergomi Előhegyen írt verseiből. Angelus Bt. 2008. 35 A feladatlap a Melléklet 11-13. oldalán található. 36 A feladatok megoldásai a Melléklet 13-14 oldalán találhatók.

19

munka

kreativitására bízható, milyen nyomot szeretnének hagyni magukról

a téma

(például kézlenyomat és aláírás)

ihletésében

3.2.2. Húsvét titka

– rendhagyó művészettörténeti kirándulás –

Az esztergomi Keresztény Múzeum Radnóti Miklós szerint „kincsesbánya” és „megtanulhatatlan”. Kincsei – különösen a késő gótikus festészet és szobrászat termei – arról tanúskodnak, hogy a középkori magyar képzőművészet európai színvonalú volt. A gazdag felvidéki bányavárosokban olyan messze földön híres műhelyek jöttek létre, melyekben nagyszerű festők és fafaragók dolgoztak. Itt készültek a késő gótika korának legnagyszerűbb és legösszetettebb műalkotásai, a szárnyas oltárok. „ Az ilyen oltárt szinte úgy ütjük fel, mint egy hatalmas könyvet, amelynek lapjai a szekrényajtók. A külső oldal a hétköznapi arculat, többnyire szerényebb színezésű, míg a belsők, az ünnepi szárnyak, mély tüzű színek Pazar pompájában ragyognak. Az oltár szárnyképei nagy képes Bibliaként jelenítik meg a keresztény világtartalmat. … Mint a keresztény világkép széles panorámáját, tárták ki szárnyaikat ezek az oltárok. Mindenkihez szóltak, még a legegyszerűbb emberhez is, aki nem tudott olvasni. Az Örökkévalót látta, képben öltöztetve” – írja Wilhelm Fraenger.37 Történelmünk viharai persze nem kímélték ezeket a felbecsülhetetlen értékű alkotásokat. A török hódoltság és a protestantizmus terjedése nagy kárt okozott a szárnyas oltárokban, ugyanis ezek közül többet szétszedtek, a táblaképek és a szobrok szétszóródtak, használaton kívül kerültek, és sok közülük végleg elveszett. A 19. század derekán két rendkívül művelt katolikus egyházfő: Simor János hercegprímás – a Keresztény Múzeum alapítója – és Ipolyi Arnold püspök azonban rátaláltak a kallódó oltártöredékek egy részére, felismerték jelentőségüket, és egyházmegyéjük területéről összegyűjtötték ezeket. A művészettörténészeknek mai napig is igen izgalmas kutatómunkát jelent e töredékek múltjának feltárása és a feltételezhetően összetartozó elemek vizsgálata, majd a hajdani szárnyas oltárok rekonstrukciója. Múzeumlátogatásunk során Radnóti kedvencei közül Kolozsvári Tamás Kálvária-oltárát és M.S. mester négy képből álló passiósorozatát vesszük szemügyre közelebbről, valamint a múzeum egyik legkülönlegesebb alkotását, a garamszentbenedeki Úrkoporsót. Kolozsvári Tamás alkotásának szemlélése során 37

Wilhelm FRAENGER: Matthias Grünewald. Corvina Kiadó Budapest, 1988. 10. oldal 2. bekezdés

20

célunk a késő gótikus, portrészerű emberábrázolási mód megfigyelése és a szárnyas oltár használatának megértése, majd a garamszentbenedeki Úrkoporsó rendeltetésére derül fény, és egy logikai feladvány segítségével azonosítjuk a szobrait, végül M.S. mester szárnyasoltártöredékének helyes rekonstrukciójával próbálkozhatnak a gyerekek. Ez a három remekmű ma is magával ragadja szemlélőjét, és láthatóvá teszi mindazt, amit a középkor embere gondolt a húsvét misztériumáról. Tantárgy

vizuális kultúra (koncentráció: történelem, hittan)

Téma

A késő gótikus képzőművészet Magyarországon: 

Kolozsvári Tamás: Kálvária-oltár



A garamszentbenedeki Úrkoporsó



M. S. mester: A selmecbányai Mária-templom főoltára

Helyszín

Esztergom: Keresztény Múzeum; a késő gótikus festészet és szobrászat termei

Évfolyam

8. évfolyam

Időkeret

kb. 70 perc

Tanári



felkészülés, előkészületek

Tájékozódás a szakirodalomban: a késő gótikus képzőművészet Magyarországon; a szárnyas oltárok



a feladatsor összeállítása



csoportalkotás

A tanulók



művészettörténeti tanulmányok: a gótikus művészet jellemzői

előzetes



Szent Benedek, Szent Miklós és Szent Egyed legendája

ismeretei



az előkészítő foglalkozás során megmutatható Wilhelm Fraenger Grünewald-albumának melléklete, az Isenheimi oltár papírmakettje

A téma-



megbeszélés

feldolgozás



rövid frontális munka a feladatok megoldásának előkészítése során;

módszerei



csoportos feladatmegoldás

A

-

megérkezés a múzeum első termébe

foglalkozás

-

Kolozsvári Tamás: Kálvária-oltár Garamszentbenedekről:

vázlata



rövid ismertetés: Kolozsvári Tamás az első ismert nevű magyar festő. Nevét a szárnyas oltár predellájának latin nyelvű felirat őrizte meg. Innen tudjuk azt is, hogy 1427-ben készült a mű.

-

közös megbeszélés figyelemirányító kérdésekkel:

-

Mit láthattak a hívek a szárnyas oltár zárt és nyitott állapotában? 21

-

Kiket ismerhetünk fel a zárt állapotú képeken?

-

Mi történhetett a negyedik képpel?

-

Kit ábrázolhatott a negyedik, elveszett kép? (A kutatók feltételezése szerint Szent Kristóf lehet a hiányzó képen. Mindenképpen hallgassuk meg a gyerekek ötleteit, de kérjünk indoklást is feltételezéseikhez!)

-

Jézus életének mely jeleneteit ábrázolják a belső képek?

-

Melyik képen szerepelhet a megrendelő kanonok, Petusfia Miklós és a király, Luxemburgi Zsigmond?

-

Miért tarthatjuk Kolozsvári Tamást tehetségesebb, érettebb művésznek, mint a teremben látható többi kép alkotóit? (Irányítsuk a gyerekek figyelmét az arcokra és a perspektivikus ábrázolás megjelenésére!)

-

a gyerekek legfontosabb megfigyeléseinek összegzése



A garamszentbenedeki Úrkoporsó -

rövid

ismertető:

Ez

a

különös,

15.

századi

alkotás

is

Garamszentbenedekről származik. 1872-ig a település templomában állt, az évszázadok során megrongálódott és használaton kívül került. Simor János esztergomi érsek talált rá, restauráltatta, így mentette meg a pusztulástól. - közös megbeszélés figyelemirányító kérdésekkel38: - Miért nem említi Radnóti Naplója ezt a lenyűgöző alkotást? 39 - Miért tűnik kakukktojásnak ez az alkotás? - Miért van kereke? Mi lehetett a rendeltetése? - Mit jelent a neve: Úrkoporsó? - Melyik liturgikus ünnep során lehetett nagy szerepe? - Hová helyezhették a halott Krisztust jelképező szobrot? - Ki lehet az a három-három alak az alsó rész hosszanti oldalán? - Hogy kerülnek török alakok a Krisztus holttestét őrző római katonák közé? - Kik lehetnek Krisztus és Keresztelő Szent János között az alsó rész rövidebb oldalán, elöl? 38

A kérdések Prokopp Mária 1982-ben megjelent elemzése alapján készültek. PROKOPP Mária: A garamszentbenedeki Úrkoporsó. Helikon Kiadó és Corvina Kiadó, 1982. 39 Az 1872-ben, Bécsben restaurált Úrkoporsó 1945-ig az esztergomi székesegyházban volt, és rendeltetésének megfelelően fontos szerepe volt a húsvéti liturgiában. PROKOPP: i.m. 9. oldal 2. bekezdés

22

- Mire hívja fel a hívők figyelmét Ádám és Éva megjelenése? - Milyen húsvéti jelenetet ábrázol az alsó rész rövidebb oldala hátul? - Melyik napon láthatták a hívek az üres sziklasírhoz érkező asszonyok ábrázolását? - Hány alak látható az Úrkoporsó felső részén? - Ki lehet ez a 12 alak? - A 12 apostol attribútumaik – vagyis az életükre jellemző vagy a vértanú halálukat okozó eszközök – alapján ismerhetők föl. A szobrok közül néhány azonban megsérült, s épp a jelképes eszközt tartó kéz tört le. A művészettörténészek kutatásai már fényt derítettek a tanítványok kilétére. Ti egy logikai feladvány segítségével fejthetitek meg, hogyan követik egymást az apostolok.40 - a megoldások ellenőrzése, értékelése (sok dicsérettel) -

M. S. mester passiósorozata -

M.S. mester rövid bemutatása: „Bár a selmecbányai Máriatemplom egykori főoltára mesterének személye napjainkig azonosítatlan, a sorozat mégis kiemelt jelentőségű, hiszen ritka a ránk maradt magyarországi anyagban ilyen színvonalú, konkrét személyhez köthető alkotás…” 41

-

a feladatlapok kiosztása a csoportoknak42

-

magyarázat és javaslatok a feladatok megoldásához: az I. feladatban érdemes felosztani, hogy ki melyik képet figyeli, vagy ki keresi a kezeket és kik az arcokat; néhány kép elforgatva szerepel; a II. feladatban is javasolt a munkamegosztás: az egyik csapattag olvashatja az ismertető szöveget, a többiek figyelik az ábrát; a kérdésekre közösen keressetek választ!

-

a megoldások közös ellenőrzése, értékelés (sok dicsérettel)43

Otthoni

Idősebb Jakab apostol a zarándokok védőszentje. Attribútumai a

munka

vándorbot és a kagyló, melyek a peregrinusok jelképei.

40

A feladat a Melléklet 14. oldalán található. M.S. mester selmecbányai főoltára http://www.hung-art.hu/vezetes/msmester/index1.html 1. bekezdés 2015. 08.14. 42 A feladatlap a Melléklet 15-17. oldalán található. 43 A feladatok megoldásai a Melléklet 17-18. oldalán találhatók. 41

23

a téma

Eddigi életed alapján te milyen attribútumot választanál magadnak? És

ihletésében

osztálytársaidnak? (A valóban szellemes humor megengedett, a bántó gúny tilos! Az osztályfőnök összesítheti az ötleteket, s a tanév végén ajándékként minden diák megkaphatja a saját attribútum-listáját. Ez érdekes

visszajelzés

mindenkinek

arról,

hogy mit

tartanak

a

legfontosabbnak vagy a legjellemzőbbnek benne a társai.) Naplóbejegyzése alapján Radnóti Miklós csupán néhány órát töltött Esztergomban 1941 júniusában. Nekünk ennél több időre lesz szükségünk ahhoz, hogy a nyomában járva felfedezhessük a város irodalmi emlékhelyét és művészettörténeti ritkaságait. És persze nem feledkezhetünk el a város természeti adottságairól sem. Egy hajókirándulás mindig tartalmas kikapcsolódásra és pihentető gyönyörködésre teremt lehetőséget. Tapasztalatom szerint a gyerekek – főként a kisebbek – azt is nagyon szeretik, ha szabadon „bogarászhatnak” a vízparton. Fiúk és lányok, bátrak és félénkebbek, sportosak és könyvmolyok egyforma elmélyültséggel keresik a kagylókat és a különleges alakú vagy mintázatú kavicsokat, s ugyanolyan lelkesen rúgják le a cipőjüket, hogy bokáig vagy térdig hűsölhessenek a vízben. Szakítsunk időt a természet adta élménygyűjtésre is!

Utószó 1942-ben az Ararát évkönyv szerkesztője, Komlós Aladár arra kérte Radnóti Miklóst, hogy küldjön kéziratot a magyarországi zsidó irodalom almanachja számára. A költő visszautasította a kérést, s döntését a május 17-én kelt levelében indokolta. Ez az írás nem egyszerű irodalomtörténeti dokumentum, annál jóval több: Radnóti Miklós költői és emberi identitástudatának pontos lenyomata. Sorai önmagukban is drámai erejűek, melyeket még megrázóbbá tesz a kor, amelyben írta „három hónapi munkaszolgálat és tizennégy napi büntetőtábor után … kiszorítva az irodalomból”: „… az én »nemzetem« nem kiabál le a könyvespolcról, hogy mars büdös zsidó, hazám tájai kinyílnak előttem, a bokor nem tép rajtam külön nagyobbat, mint máson, a fa nem ágaskodik lábujjhegyre, hogy ne érjem el gyümölcsét…”44 Majd a következő év végén megírta a magyar irodalom „harmadik himnuszát”, a Nem tudhatom című ódát.

44

Radnóti Miklós: Napló. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1989. 210. oldal, 2. bekezdés

24

A levél és a vers különleges illusztrációi lehetnének azok a fotók, amelyek a kiránduló, országjáró Radnótit örökítik meg45: síelés a budai hegyekben, tanulmányi kirándulások Szeged környékén, nászút Kővágóörsön, evezőstúra a Dunán, tátrai barangolás, Duna-parti napfürdő, szentendrei kiruccanás, esztergomi látogatás; megannyi képi bizonyíték e vallomáshoz: „…hazám tájai kinyílnak előttem…” . Miért olyan megrázó az idézett levélben és a versben megfogalmazott vallomás? Miért sugárzik minden képről az „itthon-lét” élménye? Mert Radnóti szülőföldszeretete teljesen független a korszak ideológiáitól, a politikai helyzettől, a kortársak és sorstársak véleményétől.46 Ahogy a nagyszüleimé is: az ötvenes évek politikai diktatúrája sok mindentől megfosztotta őket, a szűkebb és tágabb pátria iránti ragaszkodásuk azonban mégsem változott. Egész életüket ugyanabban a faluban élték le, miközben gyermekeikkel majd unokáikkal bebarangolták az ország legszebb tájait. S ahogy bennük, úgy bennem is: az élményeink és az emlékeink sokasága ragaszkodássá vált, majd a szülőföld szeretetévé erősödött. Szülőként és tanárként is arra törekedtem, hogy minél több élményemet oszthassam meg a gyerekekkel. Hiszen a szülőföld szeretete sem csökken attól, ha sokfelé osztjuk!

3. Babits Mihály vendégei47

45

Radnóti Miklós fotóinak gazdag gyűjteményét találhatjuk az alábbi kiadványban: „…az égre írj, ha minden összetört!” – Radnóti Mikós és kortársai (a költő születésének századik évfordulója alkalmából készült emlékkiállítás anyaga) Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest, 2009. 46 A vers első változatát Radnóti 1943 szilveszterének éjszakáján olvasta fel baráti társaságban. Kritikus fogadtatásáról a költő felesége számol be: Gyarmati Fanni: Napló. II. kötet, Jaffa Kiadó Budapest, 2014. 259-260. oldal 47

A fotó a családi fényképalbumból származik.

25

Felhasznált irodalom „…az égre írj, ha minden összetört!” – Radnóti Mikós és kortársai (a költő születésének századik évfordulója alkalmából készült emlékkiállítás anyaga) Petőfi Irodalmi Múzeum Budapest, 2009. ERKEL Ferenc Emlékház – Kegyhely és kiállítás; a Corvin János Múzeum kiadványa 2011 FRAENGER, Wilhelm: Matthias Grünewald. Corvina Kiadó Budapest, 1988. GYARMATI Fanni: Napló. II. kötet, Jaffa Kiadó Budapest, 2014. HAMVAS Béla: Öt géniusz. Életünk Könyvek, 1988. KISS Gábor dr.– BENKHARD Borbála: Kő kövön … marad. 2. javított kiadás, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2007. KONTSEK Ildikó: Keresztény Múzeum – Az állandó kiállítás ismertetője PROKOPP Mária: A garamszentbenedeki Úrkoporsó. Helikon Kiadó és Corvina Kiadó, 1982. RADNÓTI Miklós: Napló. Magvető Könyvkiadó Budapest, 1989.

DVD kiadványok JELENCZKI István: Holt próféta a hegyen - Válogatás Babits Mihály esztergomi Előhegyen írt verseiből. Angelus Bt. 2008. KOLLÁNYI Ágoston: Szőnyi István – a Magyar Nemzeti Filmarchívum dokumentumfilmsorozata

Felhasznált irodalom az internetről BAKA István: Szekszárdi mise – az íróval Dránovits István beszélget http://www.baka.hu/index.php?section=modules/content/content_pages.php&content_pages_i d=2473 BATÁR Attila: A felesleget elhordani – barlanglakások régen és ma;

26

Farkaskői Barlangok Alkotótelep honlapja: http://www.pocem.hu GÁRDONYI Géza: Aranymorzsák http://mek.oszk.hu/04700/04743/04743.htm#12 http://epiteszforum.hu/a-felesleget-elhordani-barlanglakasok-regen-es-ma JEDLIK Ányos - Világhíres feltalálóink http://www.feltalaloink.hu/tudosok/jedlikanyos/html/jedanytal1.htm M.S. mester selmecbányai főoltára http://www.hung-art.hu/vezetes/msmester/index1.html Magyarország Műemléki Topográfiája – 1. kötet, Esztergom http://library.hungaricana.hu/hu/view/EsztergomKonyvek MEDNYÁNSZKY Miklós: Barlanglakók – szemelvények a Magyarországi barlanglakások című könyvből http://barlanglakas.uw.hu/ ZAICZ Gábor: Etimológiai szótár http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_713_713.html

Felhasznált irodalom a Melléklethez BARTÓK Béla: Este a székelyeknél https://www.youtube.com/watch?v=2CpXnY1KpiI CHOPIN: a-moll keringő (Grande valse brillante – Op.34. Nr.2.) https://www.youtube.com/watch?v=Q6yu74x6zDc DAQUIN: A kakukk https://www.youtube.com/watch?v=Av_ypwPynxQ HOLLÓS László: Szerelmes földrajz; Beer Miklós – Zebegény: https://www.youtube.com/watch?v=5LqcX8GhSck KOSZTOLÁNYI Dezső: Önéletrajz-töredékek http://www.nyeomszsz.org/orszavak/pdf/KosztolanyiDezsoOneletrajzToredekekI_IV.pdf M.S. mester selmecbányai Mária-oltárának képei: http://www.hung-art.hu/vezetes/msmester/

27