HEFOP A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

HEFOP 2.2.1

„A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével„

ZÁRÓ TANULMÁNY

Kaposvári Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjólét Módszertani Családsegítő Központ

2007. január Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja keretében

2 A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás Operatív Programja keretében készült.

Szerzők: Erdős Zsuzsanna Szabó János

Lektorálta: Szabó János

A kérdőíveket szerkesztette és feldolgozta : Horváth Anikó Tiszáné Gneth Gabriella

Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ 7400 Kaposvár, Ezredév u.22.

3

TARTALOM

Bevezetés .................................................................................................................................... 4 A Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ bemutatása ......................................................................... 5 Módszertan ............................................................................................................................... 12 Kérdőíves felmérés a szolgáltatást igénybe vevők körében ..................................................... 14 Kérdőíves felmérés a szolgáltatást nyújtó szociális szakemberek körében ............................. 44 Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés keretei ...................................... 68 Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett munka eredményessége ............................... 87 Képzési igények a feladatellátás új kihívásainak tükrében ...................................................... 91 Összegzés ................................................................................................................................. 98

MELLÉKLETEK:

1. Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ Szervezeti Organogram 2. Segítő helyek 2.1. A Dél-Dunántúli Régióban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások elérhetősége 2.2. A Dél-Dunántúli Régióban működő pszichiátriai- és szenvedélybeteg célcsoportok részére biztosított közösségi és nappali ellátások elérhetősége 2.3. A Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2.4. A Dél-Dunántúli Régió jelentősebb civilszervezetei 2.5. Megyei Igazságügyi Hivatalok 3. Jogszabályok 4. Irodalom

4

BEVEZETÉS

A Zárótanulmány összefoglalja a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ HEFOP 2.2.1. a társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével című pályázata keretében a szociális szolgáltatásban dolgozók és a szociális szolgáltatásokat igénybe vevők körében végzett kérdőíves felmérés tapasztalatait. A kutatás célja, hogy eredményeit felhasználva visszajelzést kapjanak a szociális szolgáltatást végzők munkájuk eredményességéről, kijelöljék a tevékenységek jövőbeni irányait, nem utolsó sorban a szociális szolgáltatást igénybe vevő aktív korú nem foglalkoztatottak elégedettségének biztosítása mellett segítsék e sérülékeny társadalmi csoport munkaerő-piaci reintegrációját. A kérdőíves felmérés egyfajta „pillanatfelvételnek” tekinthető, amelynek eredményei akkor használhatók biztonsággal, ha élünk a másodelemzés módszerével és mellé tesszük a szolgáltatást végzőkre és a szolgáltatást felhasználókra vonatkozó „nagy” statisztikát, amely az alapsokaság adott jellemzőinek időbeli változását és területi megoszlását is mutatja. A kutatás eredményei hozzájárulnak az egyének szintjén ahhoz, hogy a szakemberek képesek legyenek felkészíteni a szolgáltatást igénybe vevőket a munkaerő-piaci beilleszkedésre, részvételre; emellett az intézmények szintjén a szociális terület a korábbiaknál jobban tud illeszkedni a foglalkoztatás- és képzési politikához azáltal, hogy a segítő munkához hozzákapcsolódik a foglalkoztatási esélyek növeléséhez szükséges tudástőke is. A hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében erősödik az ágazatok közötti együttműködés. A kutatás eredménye esetleges jövőben pályázati programok kiinduló pontját képezheti, valamint felhasználható a helyi foglalkoztatási stratégiák kidolgozása, értékelése során.

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével”

5

A Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ bemutatása Az intézmény ellátási céljai, alaptevékenységei Az integrált intézmény a családok kiegyensúlyozottabb, önálló életvitele, a szenvedélybetegek saját lakókörnyezetben való maradásának, - beleértve a megkeresést, a szakellátó rendszer felé való motiválást, pszicho-szociális tanácsadást, ártalomcsökkentését, illetve a gondozást a konfliktusos helyzetek feloldása, a hátrányok mérséklése, a gyermekek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében működtetett szolgáltatás. Az intézmény biztosítja a hajléktalanok és az átmenetileg nehéz szociális helyzetbe kerülők ellátását szolgáló intézmények működtetését, és a fenntartó határozata értelmében a hivatásos gondnokok munkáltatói feladatait is ellátja. A fent leírt célcsoport részére az ellátásokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban Szt.) 56.§ (1) bekezdésének b.), e.), g.), i.), j.). pontja (2) bekezdésének e.), f.) pontja, az 1997. évi XXXI. törvény 39.§, 40.§ (2) bekezdésében előírt alapellátások, a (3) bekezdésében foglalt szolgáltatások és az Szt. 80.§-a (3) bekezdése e.), f.) pontjában előírt személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák megszervezésével, működtetésével biztosítja. Az intézmény jogállását tekintve önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv, jogi személy. Az intézmény ellátja az Szt. 88/A. §-ában, és az 1997. évi XXXI. törvény 118 §. (2) bekezdésében, foglaltak szerint - a fenntartó, illetve a kijelölő szerv határozata alapján a megyei gyermekjóléti módszertani feladatokat, a családsegítő szolgáltatás feladatkörében a regionális (Baranya, Somogy, Tolna megyékre kiterjedően) módszertani feladatokat, valamint az Szt. 88/A. § a) pontja alapján az adósságkezelési tanácsadás módszertani feladatait is. Az Önkormányzat az intézmény illetőségét Kaposvár Megyei Jogú Város közigazgatási határaira, - családsegítés, és gyermekjóléti szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek közösségi ellátása tekintetében – Sántos közigazgatási határaira terjesztette ki. A Hajléktalan Gondozási Csoport ellátási kötelezettségét az Szt. szabályozza, ez a szakosított ellátásai tekintetében országos.


6

Az intézmény küldetése Az intézmény tevékenységének alapvető célja a családok társadalmi helyzetének javítása, kohéziójának és értékeinek megőrzése, a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének elősegítése, a szegénység és a gyermekszegénység elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erősítése a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával. Az intézményben végzett munka alapelvei A munkának keretet ad a Szociális Munka Etikai Kódexe. Az intézmény munkáját nemre, korra, társadalmi és etnikai hovatartozásra, vallási és világnézeti meggyőződésre, nemi irányultságra, fogyatékosságra és egészségi állapotra való tekintet nélkül, valamint bármely egyéb hátrányos megkülönböztetés kizárásával; az emberi méltóságot tisztelve; a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, az önkéntesség és az egyéni szükségleteinek megfelelő segítségnyújtás elvét szem előtt tartva végzi. A szakmai tevékenység során a titoktartást és az információk felelős kezelését biztosítják. Az intézmény hat szakmai részegységből áll, melyek az alábbiak: Szociális Szolgáltató Csoport, Gyermekjóléti Csoport, Módszertani Csoport, Adósságkezelési Tanácsadó Csoport, Hajléktalan Gondozási Csoport, Hivatásos gondnokok. (lásd 1. számú melléklet: szervezeti organogram) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások Családsegítés Gyermekjóléti központ

Gyermekjóléti szolgáltatás

Kórházi szociális munka

Utcai és lakótelepi szociális munka

Készenléti szolgáltatás

Kapcsolattartási ügyelet

Szociális információs szolgáltatás Aktív korú nem foglalkoztatottak kötelező együttműködési programjának szervezése Adósságkezelési Tanácsadó szolgáltatás Szenvedélybetegek közösségi ellátása Hajléktalan ellátás

Nappali melegedő

Éjjeli menedékhely


Átmeneti szállás

Utcai szociális munka

7

Népkonyha Speciális szolgáltatások

Jogi tanácsadás

Pszichológiai tanácsadás

Orvosi tanácsadás

Ifjúsági információs és tanácsadói szolgáltatás

Mediáció

Családterápia

Módszertani feladatok Regionális családsegítő módszertani feladatok Regionális adósságkezelési módszertani feladatok Megyei gyermekjóléti módszertani feladatok A családsegítő tevékenység bemutatása Kaposváron a családsegítés 18 éves múltra tekint vissza, intézményünk Szociális Szolgáltató Csoportja (továbbiakban SzSzCs) látja el a feladatot. A Családsegítő Központ intézményi egységei között fontos a megfelelő együttműködés, ennek érdekében az egységek között együttműködési megállapodások születtek, melyeket a csoportok tagjai egyöntetűen elfogadtak, napi munkájukat ezek tartalmának megfelelően végzik. A családsegítő szolgáltatás célja A Szociális Szolgáltató Csoport a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával segítő szolgáltatást biztosít, ellátásokat közvetít, szervezési tevékenységet végez, és családgondozói hálózatot működtet, szervezi a szenvedélybetegek közösségi ellátását. A családsegítés célja, hogy a szolgáltatást igénybe vevőket képessé tegyük önálló életvitelre, problémáik megoldására és erőforrásaik mozgósítására. A szenvedélybetegek közösségi ellátásának célja, olyan gondozási módszer kialakítása és működtetése, mely a szenvedélybetegek körében a családban, saját lakókörnyezetben való


8

maradást irányozza elő, beleértve a megkeresést, a szakellátó rendszer felé való motiválást, pszicho-szociális tanácsadást, ártalomcsökkentését, illetve gondozását. A családsegítő szolgáltatás feladata A cél olyan általános, valamint speciális segítő szolgáltatás biztosítása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, a közösségek jólétéhez, fejlődéséhez, a környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. A Szociális Szolgáltató Csoport feladata a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetének figyelemmel kísérése, az ismétlődően előforduló problémák okainak jelzése az illetékes hatóság, illetve szolgáltatást nyújtó szerv felé, valamint a problémák okainak ismeretében prevenciós tevékenység végzése. Munkaformák:

egyéni esetkezelés

szociális csoportmunka,

közösségi szociális munka.

A feladatellátás tárgyi feltételei Az intézmény szakmai egységei öt különböző telephelyen működnek, kapcsolattartásuk azonban rendszeres és mindennapos. Az intézmény központi telephelye – ahol a Szociális Szolgáltató Csoport elhelyezésre került – a település központjában található, jól megközelíthető helyen van. A feladat ellátásához az intézmény rendelkezik megfelelő helyiségekkel, a csoportok működtetéséhez a gyermekjóléti központ telephelyén csoporthelyiséggel, gépkocsival, multifunkcionális

szállítójárművel,

kerékpárral,

segéd-motorkerékpárral,

a

munka

adminisztrálásához szükséges, a csoport tagjai számára biztosított irodával, a szükséges nyomtatványokkal, telefonnal, fax készülékkel, fénymásolóval, adminisztrációs számítógépes programmal, számítógépekkel, laptopokkal, szoftverekkel és projektorral. DVD jogtár és Internet minden munkatársnak hozzáférhető. A csoportok számára biztosítottak a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen jogszabálygyűjtemények, dokumentumok és szakmai folyóiratok. Az intézményben jól felszerelt, mintegy 1000 kötetes szakkönyvtár található. A felsoroltakat az intézményben gyakorlatukat töltő hallgatók is használhatják.


9

A feladatellátás személyi feltételei A Szociális Szolgálató Csoport szakmai létszáma 15 fő, ebből 13 fő rendelkezik a vonatkozó jogszabályban (1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) meghatározott szakmai végzettségekkel, 1 fő jelenleg felsőfokú szakirányú végzettségét szerzi meg. A munkatársak továbbképzése folyamatosan biztosított. Módszertani tevékenység 2001. január 1-jétől ágazati miniszteri kijelölés alapján intézményünk látja el a regionális családsegítő módszertani feladatokat a Dél-Dunántúli Régióban. 2006-ban ismételten regionális családsegítő módszertan intézményi kinevezést kapott 2010-ig. A régióban jelenleg 82 családsegítő szolgálat működik. Az illetékességi területen működő szolgálatok főbb jellemzői az alábbiakban foglalható össze. 1. Táblázat Családsegítő szolgálatok főbb jellemzői, Dél-Dunántúli Régió 2005. Forrás: KRCSSK Módszertani Csoport Terület

Települések száma

Társulásos formában működik 15

Ellátott települések száma 175

Foglalkoztatottak száma

301

Családsegítő szolgálatok száma 33

Baranya megye Somogy megye

245

35

35

155

123,5

Tolna megye

108

14

11

73

47,3

Összesen

601

82

61

403

295,4

Szolgáltatás biztosításának módja o Önálló intézményként működik: 3 o Gyermekjóléti szolgálattal integráltan működik: 52 o Szociális intézménnyel integrált: 24 o Egészségügyi intézménnyel integrált: 2 o Oktatási- nevelési intézménnyel integrált: o Tevékenységként szervezett: 1 Fenntartók típusa szerint o Önkormányzati fenntartású: 77 o Civil fenntartású: 5 o Egyházi fenntartású: -

124,6


10

A módszertani tevékenység célja, hogy az intézmény alapfeladatainak magas színvonalon történő ellátásával mintaként szolgáljon a Dél-Dunántúli Régióban működő családsegítő szolgálatok, valamint egyéb szociális szolgáltatók számára, továbbá az illetékességi területen dolgozó szakemberek munkavégzésének segítése, egységes szakmai normáinak kialakítása, szakmai közélet folyamatos működésének előmozdítása. Kutató-elemző tevékenység keretében figyelemmel kíséri a térség családvédelemmel, illetve szociális ellátásokkal kapcsolatos helyzetét, speciális szükségleteit, problémáit, megvizsgáljuk a problémák kialakulásának okait, és segítjük a megoldások keresését. Ennek érdekében szakmai kapcsolatot épített ki és együttműködik a szociális ágazatért felelős minisztériummal és annak háttérintézményeivel, továbbá részt vesz tudományos kutatásokban, módszertani anyagok kidolgozásában. Koordinatív feladatainak célja az ellátási terület szociális szolgáltatatói és intézményei működésének ismerete és annak hatékonnyá tétele a módszertani segítségnyújtással és szolgáltatásokkal. Az intézmény koordinációs központként működik a szociális, egészségügyi és egyéb közszolgáltatást nyújtó intézmények, valamint civil szektor között. Az intézmény által végzett továbbképzési tevékenység célja az ellátási területet érintő tudományos kutatások, publikációk, modellértékű új kezdeményezések ismeretében tapasztalatcserék és továbbképzések szervezésével a szakmai információk eljuttatása az illetékességi terület szereplői számára. A munkatársak részt vesznek az ellenőrzési feladatokban, felkérésre szakvéleményt készítenek a régióban működő szolgálatok, szolgáltatások működéséről. Pályázati tevékenység keretében az intézmény elősegíti a közös pályázatok megvalósítását, pályázati információkat közvetít a szociális szolgáltatók fele. A Regionális Családsegítő Központ, mint terepintézmény is működik. Az intézmény összetettségéből adódóan kedvező a terepgyakorlatra jelentkező hallgatók szempontjából, mivel egyrészt a hallgatók a szociális munka több területét megismerhetik, másrészt érdeklődési körükhöz, vagy képzésükhöz igazodóan több terület közül választhatják ki a


11

legmegfelelőbbet. A gyakorlati oktatás mellett az intézmény már huzamosabb ideje terepkoordinátori feladatokat is ellát a képzőintézményekkel kötött megállapodás alapján. Az ilyen irányú tevékenységnek köszönhetően jó kapcsolat alakult ki magukkal a képzőhelyekkel. A szociális munkás, szociálpedagógus és szociálpolitikus BA és MA képzést indító felsőoktatási intézmények közül a legtöbbel írásos megállapodásunk is van.


12

Módszertan A kutatás általános célja volt, hogy megismerjük milyen irányban kell a szociális szakemberek ismereteit bővíteni, készségeiket, valamint együttműködési hálózatukat fejleszteni annak érdekében, hogy a hozzánk fordulók foglalkoztatási esélyei növekedjenek. A kutatás specifikus célja volt, hogy képet kapjunk arról, hogy milyen eszközök, és módszerek

segítségével

lehet

illetékességi

területünkön

eredményeket

elérni

a

foglalkoztathatóság javításában. A megvalósított program segíti-e a tartós munkanélkülieknek szervezett

szociális

szolgáltatást

igénybe

vevők

munkaerőpiaci

reintegrációjának

megvalósítását. Az elsődleges adatgyűjtés keretében olyan információkat akartunk kapni a közvetett és közvetlen célcsoportról, amely a legfrissebb, hozzáférhető statisztikából nem nyerhető ki, s amellyel az eddig alkalmazott – az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett szociális munkában használatos – technikák finomíthatók, valamint a későbbiekben protokollá fejleszthetők. A kiinduló hipotézisünk: a szociális szakemberek célirányos képzésével javíthatók az aktívkorú nem foglalkoztatottak elhelyezkedési esélyei. A kutatás közvetlen célcsoportját a szociális szakemberek, a közvetett célcsoportot pedig a szociális szolgáltatást igénybe vevő nem foglalkoztatott személyek jelentették. Az közvetlen célcsoport esetében az adatgyűjtés módszere a kérdőíves megkérdezés volt. A kérdőív kitöltése része volt a 2006. május 11-én rendezett második HEFOP szakmai napnak. A válaszadók a Dél-Dunántúli Régió családsegítő szolgálatai és Somogy Megye gyermekjóléti szolgálatainak munkatársai voltak, beleértve a Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ (továbbiakban KRCSSK) munkatársait is. A minta nagyság 80 fő volt, ez a célcsoport teljes sokaságának 27%-át jelenti. A válaszadók kiválasztása egyszerű véletlen mintavétellel történt, ezért a minta az illetékességi

területen

működő

családsegítő

és

gyermekjóléti

szolgálatok

területi

elhelyezkedésére nézve nem reprezentatív. A 4 oldalas kérdőív kizárólag 12 kérdést tartalmazott. Annak érdekében, hogy megkönnyítsük a válaszadók dolgát, csak a számunkra leglényegesebb kérdéseket tettük fel, elsősorban zárt kérdések formájában.


13

A kérdéstípusok az alábbi megoszlásban szerepeltek: Eldöntendő kérdés 5 Egyszeres választás: 3 Likert-skála: 2 Kiegészítendő: 2 A válaszadási arány 72%-os volt, amely az empirikus tapasztalataink alapján kiemelkedően magasnak mondható. A közvetett célcsoport esetében szintén kérdőíves felmérés volt az adatgyűjtés módszere. A megkérdezettek a KRCSSK Szociális Szolgáltató Csoportjánál az többször módosított 1993. évi III. törvény 37/D. § (1) bekezdése szerint nyilvántartásba vett aktív korú nem foglalkoztatott személyek voltak. A minta nagysága 120 fő, ez a Kaposvár Megyei Jogú Város (továbbiakban KMJV) területén élő rendszeres szociális segélyben részesülők 16,39%át jelenti (a KMJV területén élő összes regisztrált munkanélküli 4,2%-a). A válaszadási arány 100%-os volt. A válaszadók kiválasztása egyszerű véletlen mintavételi módszerrel történt (6 hónapon át véletlenszerűen 20 olyan ügyfél töltötte ki a kérdőívet, aki aktuálisan a folyó hónapban vette magát nyilvántartásba a KRCSSK Szociális Szolgáltató Csoportjánál), ezért a felmérés reprezentatívnak tekinthető az aktív korú nem foglalkoztatott szolgáltatást igénybe vevők körében, ellenben nem tekinthető reprezentatívnak a családsegítő központ szolgáltatásait igénybe vevők körében. A kérdőív 23 – többségében zárt – kérdést, illetve a válaszadóra vonatkozó információk estében mondat-kiegészítést tartalmazott. A kérdéstípusok az alábbi megoszlásban szerepeltek: Eldöntendő kérdés 1 Egyszeres választás: 9 Többszörös választás: 6 Kiegészítendő: 4 Likert-skála: 1 Mindkét megkérdezésnél a kérdőívet a válaszadók önállóan töltötték ki, előzetes tájékoztatás után. A válaszadás önkéntes volt.


14

Kérdőíves felmérés a szolgáltatás igénybe vevők körében Annak érdekében, hogy jobban megértsük, hogy melyek azok a szubjektív tényezők (változók), amelyek az egyén elhelyezkedési esélyeit befolyásolják, kategorizáltuk azokat a faktorokat, amelyek erőforrásként (munkavállalást segítő tényező) jelentkeznek vagy korlátot jelentenek (munkavállalást akadályozó tényező) az elhelyezkedés során. Természetesen a munkanélküliség kezeléséhez azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen tényezők vezettek az állásvesztéshez, illetve, hogy az egyén milyen módon értelmezi a megváltozott élethelyzetet, milyen hajlandóságot mutat annak érdekében, hogy kilépjen a munkanélküli létből. A munkanélküliség kialakulását és az elhelyezkedés sikerességét befolyásoló változók főcsoportjai a következők:

Személyes demográfiai tényezők

Személyes lélektani tényezők

Környezeti adottságok

Az egyén változásokkal kapcsolatos attitűdje

A kérdőív terjedelme miatt nem volt lehetőségünk arra, hogy minden változót bevonjuk az elemzésbe. A személyes demográfiai tényezőkön belül, a nem foglalkoztatottak nem és kor, iskolai végzettség és szakképesítés szerinti megoszlását vizsgáltuk. A munkatapasztalatra (korábbi munkahelyek, betöltött státuszok), valamint a munkanélkülivé válás időpontjára és indokára (beleértve az egészségkárosodást is), illetve a munkanélküli lét jelenlegi jellemzőire vonatkozó kérdéseket szintén ebben e blokkban tettük fel. A személyes lélektani tényezőkre vonatkozó információkat indirekt kérdések segítségével igyekeztünk feltárni. Elsősorban a nem foglalkoztatottak érzelmi állapotának ((kétségbeesés, düh, elhagyatottság, reménytelenség, belenyugvás, optimizmus, haszontalanság érzése, kilátástalanság, időtlenség), értékrendjének (szabadidő és munka közötti választás, egyéni preferenciák), önértékelésének jellemzőit kívántuk megismerni.


15

Az egyén változtatásokkal kapcsolatos attitűdjére vonatkozó kérdések elsősorban a motivációt, a munkaerő-piaci tájékozottsági szintet, érdekérvényesítő képességet, illetve az álláskeresési stratégia megismerésére irányultak. Ahol módunkban állt összehasonlítást végeztünk a minta és a sokaság egészének adott ismérv szerinti jellemzői között. Állapot felmérés A demográfiai jellemzők alapján a válaszadók 31%-a férfi, 69%-a nő volt, az életkor alapján a legtöbb válaszadó (27%) 15-29 év közötti, őket követik a 35-39 év közöttiek (18%), ettől kismértékben elmarad a 30-34 év közöttiek csoportja (15%), majd csaknem azonos súllyal szerepelnek a 40-44 (12%), a 45-49 (13%), illetve az 50-54 év közöttiek (10%). Az 55 év felettiek aránya nem számottevő (5%).

Nem foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlása

10%

4%1%

27%

13%

15-29 éves 30-34 éves 35-39 éves 40-44 éves

12% 18%

15%

45-49 éves 50-54 éves 55-59 éves 60-64 éves

1. diagram Nem foglalkoztatottak életkor szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés

Somogy megyében a felmérés időpontjában havi átlagban a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők 47,8%-a nő, 52,2%-a pedig férfi volt. A nyilvántartásba vett nők aránya évek óta folyamatosan emelkedik. A nőtöbblet okai között a nők elhelyezkedési nehézségei, valamint a textilipari leépítéseket említhetjük. Az esetleges szezonális ingadozások annak tudhatók be, hogy a férfiaknak az idénymunkák és egyes támogatott foglalkoztatások esetében is jobbak az elhelyezkedési esélyeik, mint a nőknek.


16

A kutatásban megadott életkori csoportok szerinti megoszlás hasonló képet mutat a 29 év alattiak és a 40 év felettiek között, mint a somogyi munkanélküliek életkor szerinti megoszlása a felmérés időszakában. Az iskolai végzettség alapján a válaszadók többségének (39%) 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége (1 főnek van 8 általánosnál alacsonyabb végzettsége), ettől alig maradnak el a szakmunkásképzőt vagy szakiskolát végzettek (37%), a technikumot, szakközépiskolát végzők aránya ennél jóval kevesebb (9%), a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők aránya 7%, mindössze 6% rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A 8 általános és szakmunkásképzőt végzettek teszik ki a válaszadók ¾-ét. A minta iskolai végzettség szerinti megoszlása követi a kutatás idején Somogy megyei regisztrált munkanélküliek körében nyilvántartott adatokat. A megyei adatok szerint a munkaerőpiacról kiszorultak 9,8%-a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, 35,8%-a 8 általánost, 33,7%-a szakmunkásképzőt, vagy szakiskolát, 11,8%-a szakközépiskolát/technikumot, 6,1%-a gimnáziumot végzett, 2,8%-a pedig felsőfokú tanulmányokat folytatott.

Nem foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása

9%

7%

6% 1%

40%

Kevesebb, mint 8 általános 8 általános Szakmunkásképző , szakiskola Technikum, szakközépiskola Gimnázium

37%

Főiskola/egyetemi diploma

2. diagram Nem foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók 35%-a nem rendelkezik semmilyen szakképzettséggel, 7% nem válaszolt erre a kérdésre, a fennmaradó 58% körében pedig a legtöbben a női szabó, a kereskedő, vendéglátó végzettséget jelölték meg. Érdekesség, hogy az elavultnak számító lakatos, hegesztő, gép- és gyorsíró szakmával rendelkezők nincsenek túlreprezentálva a tartós munkanélküliek között.


17

A megkérdezettek közül 46%-nak csak egy szakképesítése van, a 10% válaszmegtagadó volt, a többi válaszadó közt több volt a személy és vagyonőr, a számítógép-kezelő, a kazánfűtő képesítéssel rendelkezők száma. Egyéb megjelölt szakképesítés között szerepelt a szociális gondozó és ápoló, szoftverüzemeltető, jelnyelvi tolmács, gépkocsivezető, masszőr, parkgondozó, boltvezető, angol és német nyelvtudás. Szándékosan a kérdőív végén tettük fel azt a kérdést, hogy a válaszadó személy volt-e büntetve az elmúlt 5 év folyamán. A választ 8 fő tagadta meg és 2 fő válaszolt úgy, hogy büntetőeljárásban terheltnek minősül. Munkatapasztalat vizsgálata A munkatapasztalatot vizsgáló kérdések között az betöltött munkakörökre vonatkozó kérdésnél (több választ is megjelölhető volt) a legtöbben (41 fő) a betanított munkást jelölte meg, ezt követte a szakmunkás munkakört valaha betöltők száma (35 fő), 20 fő segédmunkásként dolgozott, a magasabb presztízsű ügyviteli munkatárs és középvezető pozíciókat csak 6-7 fő jelölte meg, felsővezetőként egy válaszadó sem dolgozott és 5 fő volt, aki egyáltalán nem dolgozott. Az előző munkahelyek között az alacsonyabb presztízsű munkakörökben – szakmunkás, betanított munkás, segédmunkás – dolgozók aránya 80% az összes válaszadó között. Nem foglalkoztatottak előző munkahelyen betöltött munkakör szerinti megoszlás

szakmunkás betanított munkás segédmunkás

6% 3%

0% 2% 4% 5%

29%

ügyviteli dolgozó ügyintéző középvezető (irányító) felső vezető

17% 34%

vállalkozó egyáltalán nem dolgozott

3. diagram Nem foglalkoztatottak előző munkahelyen betöltött munkakör szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés


18

Arra a kérdésre, hogy milyen munkahelyeket dolgozott a nem foglalkoztatott személy (szintén több választ lehetett bejelölni) a legtöbben (40 fő) azt jelölte meg, hogy magánvállalkozás alkalmazottja volt, 20-20 fő dolgozott gazdasági szervezetnél és az önkormányzatnál (vagy önkormányzati intézménynél), sorrendben ezt követi a civil szervezetnél (11 fő), szociális foglalkoztatónál dolgozók száma (10 fő), illetve saját vállalkozást 10 fő folytatott. A választ megtagadók száma 7 fő volt. A korábbi munkahelyek, illetve az ott betöltött munkakörök felsorolása és az egyes munkahelyeken idő megjelölése sikertelen volt, a megkérdezettek nem válaszoltak arra, hogy mennyi ideig voltak foglalkoztatva korábbi munkahelyeiken. Nem kaptunk pontos információt, csupán következtetni lehet a munkakörök jellegéből arra, hogy elsősorban főállásban álltak alkalmazásban a válaszadók. A valaha vállalkozóként dolgozók (2%) jelenthetik azt a csoportot, akik a non-standard foglalkoztatás előnyeiről és hátrányairól tapasztalatot szerezhettek. Az elhelyezkedési esélyeket befolyásolja, hogy az egyén mennyire tudja rugalmasan kezelni a munkaidő beosztást.

Nem foglalkoztatottak előző munkáltató jellege szerinti megoszlás

8% 5%

9%

16% 5%

8%

16% 33%

gazdasági szervezetnél közigazgatásban/kö zszolgálatban önkormányzatnál/in tézményénél magánvállalkozásb an saját vállalkozásban célszervezetnél szociális foglalkoztatónál civil szervezetnél

4. diagram Nem foglalkoztatottak előző munkáltató jellege szerinti megoszlás Forrás: saját szerkesztés

A felmérés során szerencsés lett volna különbséget tenni a megkérdezettek utolsó munkahelyén, illetve az életük nagyobb részében betöltött beosztása között. A kettő az esetek többségében nem azonos. Az anyagi valamint pszichés kényszer hatására a munkavállaló olyan alacsonyabb presztízsű munkakört is elfogad, amely alacsonyabb iskolai végzettséggel is betöltető volna, vagy szakképesítést nem igényel.


19

A munkaadói oldal a munkaerőpiaci túlkínálat esetén jobb alkupozícióval rendelkezik, a jobban kvalifikált embereket választhatja ki. Azt is figyelembe kell venni, hogy gyakran nem a képzettség számít. Több igénybe vevő is megjelölte korábbi munkahelyként Kaposvár legnagyobb versenyszférabeli foglalkoztatóit, így a Videoton Holding Rt.-t, a Kaposvári Ruhagyárat, Magyar Cukor Rt.-t, Tesco Global Áruházak Rt.-t, KVGY Kft.-t. Kaposvár Megyei Jogú Város fenntartásában működő és egyéb állami fenntartású intézmények, vagy gazdálkodó szervezetek szintén magas számban szerepelnek a válaszok között. Kiemelkedően magas gyakorisággal megjelölt volt munkahely nem szerepelt a válaszokban. Az utolsó hosszabb – legalább 3 hónap – alkalmazásban töltött periódusra vonatkozóan a válaszadók 39%-a mondhatja el magáról, hogy az elmúlt egy évben legalább 3 hónapot alkalmazásban töltött, 30% 2 év nem talált tartós munkahelyet, s ugyancsak jelentős 19% azoknak az aránya, akik 5 éve nem dolgoztak tovább 3 hónapnál. A 2 és 5 éves periódus közötti gyakoriság viszonylag alacsony, mindössze 7%. A válaszadók 5%-a egyáltalán nem dolgozott még.

Mikor dolgozott utoljára 3 hónapnál hosszabb ideig

19%

az elmúlt évben

5% 39%

2 évvel ezelőtt 3 évnél régebben

7% 30%

5 évnél régebben még egyáltalán nem dolgozott

5. diagram Utolsó 3 hónapnál hosszabb munkával töltött periódus Forrás: saját szerkesztés

Az eredmények értelmezését megkönnyíti, ha Somogy megye, a Kaposvári Kistérség, illetve Kaposvár Megyei Jogú Város munkaerő-piaci helyzetképével összevetjük a kapott eredményeket. Somogy megye foglalkoztatási helyzetében a 2005. év folyamán az előző évhez képest összességében nem következett be kedvező változás. A Központi Statisztikai


20

Hivatalnak a lakosság körében végzett reprezentatív mintavételes fel méréseiből származtatott legutóbbi ismert adatai szerint a megyében 2005. év végén a foglalkoztatottak száma 115.400 fő volt, ez másfélezerrel 2%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ezzel ellentétben ugyanezen időszakban országosan kis mértékben (0,5%-kal) bővült a foglalkoztatás. A foglalkoztatásban meghatározó szerepet játszó, 4 főnél többet foglalkoztató megyei gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók száma 2005. év végén 74.700 fő volt, 1,3%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakának adatánál. A foglalkoztatást meghatározó fontosabb tényezők közül – az alkalmazottak közel egyharmadával előállított – ipari termelés mintegy 30%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest. A megyei székhelyű építőipar termelése 16%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A foglalkoztatásra is kedvezőtlen hatással volt viszont, hogy a megyében jelentős ágazat az idegenforgalom teljesítménye a tavalyi viszonylag alacsony szinten maradt. A regisztrált gazdálkodó egységek száma 43.137, 4%-kal kevesebb az egy évvel előttinél, a társas vállalkozások aránya 23,6%, szemben az országos 39%-kal. A megye iparában az alkalmazottak száma 24.500 fő, ez 8%-kal kevesebb az elmúlt év hasonló időszakánál. Az iparon belül a feldolgozóiparban 21.800-an dolgoznak, közel azonos számban, mint egy évvel korábban. Az ipari ágazathoz sorolt víz, villamosenergia, gáztermelés, elosztás ágazatban a 2.700 foglalkoztatott 8%-kal csökkent 2004-hez képest. A feldolgozóiparon belül az élelmiszer, a fém- és gépiparban kis mértékben növekedett a foglalkoztatottak száma, a textilipar, a fafeldolgozás, a műanyaggyártás és a villamosgépgyártás terén kevesebben dolgoznak. Nőtt a foglalkoztatás az építőiparban, a szállítás, távközlés,

valamint

a

gazdasági

szolgáltatások

terén.

A

közigazgatási

ágazat

létszámnövekedése az itt alkalmazott köz- és közhasznú munkások számának emelkedéséből adódott. Kevesebb főt foglalkoztatott a mezőgazdaság, az oktatás, a kereskedelem és vendéglátás (ez utóbbi kettőben az idegenforgalomhoz kapcsolódóan a szezon időszakában nőtt ugyan a foglalkoztatás, de éves átlagban a foglalkoztatottak száma a tavalyi alatt maradt). Az alkalmazottként dolgozók csökkenése mellett közel 300-zal, 2%-kal csökkent az egyéni vállalkozások száma is. A foglalkoztatási szezonalitásról elmondható, hogy a nyári hónapokban 3.500-3.800-zal többen helyezkednek el a főleg idegenforgalomhoz kapcsolódó ágazatokban, illetve az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban.


21

Az összességében foglalkoztatottak száma a tavalyihoz képest valamivel több, mint 3.000 fős, 3%-os csökkenés az „elsődleges” munkaerő-piacot érintette, a támogatott, ún. másodlagos munkaerő-piacon bővült a foglalkoztatás. Ez utóbbinál tapasztalható tendencia eltér a 2004. évtől, akkor a támogatott munkahelyeken is kevesebben helyezkedtek el. A gazdasági egységek között létszámnagyság szerint is igen eltérő volt az alkalmazásban állók számának alakulása. A létszámcsökkenések teljes egészében a 100 fő feletti foglalkoztatókra estek, amelyek az érintett munkáltatók egyötödét teszik ki. A foglalkoztatási ráta – a foglalkoztatottaknak a 15-64 éves népességhez viszonyított aránya – a megyében 2005. végén 52%-os volt, több mint 5%-kal kevesebb az országosnál és valamivel alacsonyabb az előző évi megyeinél is. A foglalkoztatottak számának csökkenése mellett ugyanakkor a termelés és a foglalkoztatás bővítését érezhetően nehezítette a szakképzett, főleg műszaki jellegű munkaerő hiánya, elsősorban a fém- és gépiparban. Ezt jelzi, hogy a munkáltatók mintegy 10%-ánál van összesen 300-350 tartósan betöltetlen álláshely. Ezeknek több mint a fele az iparban, ezen belül is döntő részben a fém- és gépiparban található. Az álláshelyek mindegyike szakképzettséget igénylő kb. fele-fele arányban fizikai és szellemi munkakör, ez utóbbiak egyharmadában felsőfokú végzettségűeket keresnek. Az alkalmazottak 94%-a – a korábbi évek arányaihoz hasonlóan - teljes munkaidőben dolgozik. Az előző évhez képest valamelyest nőtt a határozott idejű foglalkoztatás aránya (14ről 18%-ra), amely főleg az idényjellegű ágazatokban jelentős. A részmunkaidős foglalkoztatás az egy évvel korábbival azonos, 5%-ot tett ki. A foglalkoztatók közel egyharmada vette igénybe alvállalkozók közreműködését. Az alvállalkozói rendszer különösen elterjedt a fém- és építőiparban, a közlekedés és a gazdasági szolgáltatások területén. A foglalkoztatási viszonyok új vonása, hogy ugrásszerűen nőtt az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás: 2005-ben 13 647 esetben történt ezen a módon a megyében munkavégzés, amely közel kétszerese a 2004-es adatnak.


22

A foglalkoztatás térségi alakulása A foglalkoztatási helyzet kistérségenként továbbra is differenciáltan alakult. Főként a támogatott munkahelyek kisebb mértékű bővülése volt tapasztalható Barcs, Tab, Fonyód, Siófok kistérségben, Kaposvár és Nagyatád körzetében megközelítőleg szinten maradt a létszám, míg kisebb csökkenés következett be Marcali és jelentősebb Csurgó térségében. A megye mindegyik térségében csökkent a textil-ruházati iparban, a mezőgazdaságban és a fafeldolgozó-iparban foglalkoztatottak száma. A balatoni körzetekben a vendéglátásban foglalkoztatottak száma esett vissza.

%

A foglalkoztatási ráta alakulása kistérségenként 2005. 60 50 40 30 45

20

45,5

46,4

48,6

52,8

51,8

53,7

53,8

56,5

56,7

52

10

b os at vá on r fö ld vá r Fo ny ód So Si óf m og ok y M eg ye

Ta

ap

B al

K

B ar cs N ag ya tá d M ar ca li

Le

ng y

el tó t

i C su rg ó

0

kistérségek

6. diagram A foglalkoztatási ráta alakulása kistérségenként Somogy Megye 2005. Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ

Előbbiek következtében a foglalkoztatási ráta is jelentős differenciáltságot mutat: a megyei 52%-os átlagot a siófoki (56,7%) és a fonyódi (56,5%) körzet mutatója jelentősebben, a kaposvári, a tabi és a balatonföldvári térségé kismértékben haladja meg. A többi térségben a foglalkoztatási ráta alacsonyabb a megyei átlagnál. A megyei átlagkeresetek alakulása Az elmúlt időszakban a megyében is növekedtek a statisztikák által kimutatott keresetek. 2005. év végén a megyei havi bruttó átlagkereset 126.479 Ft, amely 8,3%-kal több ugyan az előző évinél, de az országostól 20%-kal elmarad, amiatt, hogy a növekedés üteme valamelyest kevesebb az országosnál. A megyei átlag alatt vannak az ipari (itt főként a textil-ruházati és élelmiszeripari), a kereskedelmi, a vendéglátási, a mezőgazdasági, az építőipari és a


23

gazdasági-szolgáltatási ágazatok, e fölött az oktatási, az egészségügyi, a pénzügyi, a szállítás, hírközlés, valamint a közigazgatási területek bérei. A regisztrált munkanélküliek és álláskeresők számának és összetételének alakulása 2005. decemberében a regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők száma Somogy megyében 21.004 főt tett ki. Ez 232 fővel, 1,1%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az álláskeresőknek a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2005. végén Somogy megyében 15,0%-os volt, ami 0,2%-kal kedvezőbb az egy évvel korábbinál. A mutató a megyék közötti sorrendben a 17. helyet jelentette. A regisztrált munkanélküliek és a munkanélküliségi ráta megyén belüli területi megoszlását vizsgálva elmondható, hogy elsősorban a közmunkaprogramok hatására csökkent az álláskeresők száma egyes hátrányos helyzetű térségekben (Barcs, Tab), valamint Balatonboglár, Siófok, Kaposvár körzetében is. A támogatott munkahelyek számának növekedése ellenére nőtt viszont Marcali, Nagyatád és különösen Csurgó területén. 2. Táblázat Regisztrált munkanélküliek száma és munkanélküliségi ráta térségi megoszlása Somogy Megye 2004-2005 Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ

Kirendeltség Balatonboglár Barcs Csurgó Kaposvár Marcali Nagyatád Siófok Tab Megye összesen

Regisztrált munkanélküliek száma (fő) 2004. dec 2005. dec 2.062 1.833 2.620 2.542 1.385 1.739 6.878 6.608 2.148 2.281 2.575 2.621 2.315 2.204 1.253 1.176 21.236 21.004

Változás (%) -11,1 -3,0 25,6 -3,9 6,2 1,8 -4,8 -6,1 -1,1

Munkanélküliségi ráta (%) 2004. dec 11,5 23,0 18,0 14,5 17,1 18,5 10,8 17,4 15,2

2005. dec 10,2 22,3 22,4 13,9 18,1 18,7 10,2 16,2 15,0

Változás (%) -1,3 -0,7 4,4 -0,6 1,0 0,2 -0,6 -1,2 -0,2

A regisztrált munkanélküliek és nyilvántartott álláskeresők között a legnagyobb (46%-os) a 8 általános iskolát (vagy azt sem) végzettek aránya. A jelenlegi 9.662 fő 16-tal, 0,2%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, ennek ellenére arányuk 0,4 százalékponttal emelkedett. A diplomások létszáma 541 fő, 44-gyel marad el az egy évvel ezelőttitől. A csökkenést döntően a pályakezdő diplomások számának mérséklődése okozta. A 2005. végén nyilvántartott 1.613 pályakezdő 66 fővel több az egy évvel korábbinál, arányuk 7,3%ról 7,7%-ra emelkedett.


24

Az egy éven túl folyamatosan munka nélkül lévők 6.187 fős létszáma 29,5%-os arányt képvisel a nyilvántartottakon belül. A 2004. év végi adatokhoz képest számuk közel 10%-kal, arányuk pedig 3%-kal emelkedett. A nyilvántartásban szereplők közül 2005. végén 4.175-en kaptak munkanélküli és álláskeresési járadékot, illetve nyugdíj előtti segélyt, ami 1.561-gyel, 27,2%-kal elmarad az egy évvel korábbitól. A rendszeres szociális segélyesek száma 8.215 főt tett ki, ez 47-tel, 0,6%-kal több az előző év véginél. Arányuk is emelkedett: 2005. év végén 39,1%, szemben az előző évi 38,5%-kal. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. 3. Táblázat Kaposvár foglalkoztatottsági mutatók 2002-2006. Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ Megnevezés Város munkahelyein foglalkoztatottak száma (ezer fő) Ebből kaposváriak (ezer fő) ingázók (ezer fő) Foglalkoztatási ráta (foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességhez) Tartósan betöltetlen álláshelyek

2002

2003

2004

2005

38,9

38,6

38,0

37,5

2006 (áprilisig) 37,5

30,7 8,2 65,1

30,5 8,1 64,9

30,3 7,7 64,2

29,9 7,6 62,0

30,0 7,5 62,0

95

90

100

120

120

A foglalkoztatottak szám a város munkahelyein 4 év alatt kb. 1.400-1.500 fővel csökkent, ezen belül a városi lakosoké 7-800 fővel Közel 2.000 munkahely szűnt meg, a jelentősebb leépítések 2002. óta: Delta Szövetkezet, Ruhagyár, Brown&Root, Megyei Kórház, Gabonaipar, DÉLVIÉP, NABI, Honvédség, Kaposfil, köztisztviselői leépítések, MÁV, MATÁV, egyes bankok esetében fordultak elő. A jelentősebb létszámcsökkentések 2003. év elejétől 2005. év közepéig következtek be. 2005. második felétől viszonylag stabilabb a munkaerő-piaci helyzet. A tömeges elbocsátások között kiemelhető a taszári katonai bázis és kiszolgáló

szolgáltatásainak

megszűntetése,

mert

ennek

közvetett

hatásaként

a

kereskedelemben és a vendéglátásban bekövetkező kereslet visszaesés okozta dekonjunktúra ugyancsak negatív hatással volt a foglalkoztatásra. A taszári munkahelyek az SFOR jelenléte alatt torzították a való munkaerő-piaci helyzetképet, illetve az ott alkalmazásban állók viszonylag magas keresete a fogyasztási szerkezetre is hatással volt. A taszári lehetőségek az


25

alacsony iskolázottságú és romló pozíciójú szakmákban dolgozók számára is elérhetőek voltak. A magasabb bér reményében többen a viszonylag biztos állásukat adták fel, s bár pár éven keresztül javult anyagi helyzetük, utána munkanélkülivé váltak. Új, tartós (tehát nem támogatott, mint pl. a köz-foglalkoztatás) munkahely az elmúlt 4 esztendőben kb. 5-600 jött létre, főként az élelmiszeriparban (jégkrémgyártás, húsipar, tejipar), a kereskedelemben (Lidl Áruházak), továbbá a híradástechnikai- és építőiparban. Kaposvár Megyei Jogú Város területén a munkanélküliek száma 2002. májusa és 2006. májusa közt 43,79%-kal nőtt, a év végi adatokat összehasonlítva 2005. decemberében 36%kal volt magasabb az állástalanok száma, mint 2002. decemberében. Ugyanezen időpontban a megyei szintű munkanélküliség növekedése 129,4%, az országos 119,1% volt. Hiba! Érvénytelen csatolás. 7. diagram Kaposvár MJV munkanélküliségi ráta (%) 2002-2006. Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ, saját szerkesztés

A megyei munkanélküliségi ráta 2005. decemberében 15%, 2006. májusában 13,6%, a kaposvári kirendeltségé 14,5%. A megye 14 városa közül 6-ban kedvezőtlenebb, 7-ben jobb a munkaerő-piaci helyzet a kaposvárinál. A megye munkaerő-piaci jellemzői közt szükséges kitérni a romák helyzetére. Somogy megye népességéből a roma populációhoz tartozók száma a roma szervezetek adatai szerint meghaladja a 30000 főt, ami az összlakosság 9,5%-a. A társadalmi-gazdasági változások nyomán a roma népesség foglalkoztatási helyzetét tekintve egyre hátrányosabb helyzetbe került. Amíg 1989-ben a cigány férfiak 60-80%-ának, a nők 35-40%-ának volt munkaviszonya, addig 1998-ra ez az arány kb. 35%-15%-ra változott. Jelenleg a teljes 19 éves kor feletti roma népesség negyede, 25,1 % aktív dolgozó, mindössze 5 % tanul „főállásban”, a maradék 70 % inaktív. Az inaktívak három legnagyobb csoportját a munkanélküliek, a segítő családtagok, illetve a rokkantnyugdíjasok teszik ki. Korábban a cigány családok jövedelmének több mint a fele bérből és fizetésből származott, mára a fő forrás a családi pótlék, a munkanélküli ellátás. Az elmúlt öt évben javult a foglalkoztatási arány, de ez zömében a közhasznú és közmunka programokból adódott, ami nem jelent hosszútávon megoldást. A roma lakosságon belül a gazdaságilag aktív népesség 40% körül mozog, ugyanez Somogy megye teljes népességét tekintve 44%-ot tesz ki. A nyilvántartott roma munkanélküliek becsült aránya az összes regisztrált munkanélkülihez viszonyítva


26

megközelítően 18%. Összetételük az átlaghoz mérten kedvezőtlenebb, 38%-uk 8 általánosnál alacsonyabb, és 45%-uk csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Többségük tartósan munkanélküli, 65-70%-uk rendszeres szociális ellátásban (segély és járadék) részesül. Munkanélkülivé válásuk előtt 85%-uk alacsony pozíciójú munkakörben, betanított, illetve segédmunkásként dolgozott. A roma kisebbség munkaerőpiaci helyzetének megítélésekor tehát figyelembe kell venni a társadalmi-gazdasági változások nyomán jelentkező új problémákat és a múltban gyökeredző hátrányokat is. A fentiek alapján összességében elmondható, hogy a foglalkoztatottsági mutatókban is tükröződik a fejlettségbeli lemaradás az ország nyugati részéhez képest. A somogyi és déldunántúli kistérségek foglalkoztatottsági mutatóit tekintve konvergálnak a legrosszabb pozícióban lévő Észak-Magyarországéhoz. Ez előre vetíti, hogy a munkanélküliség és azon belül is a tartós munkanélküliség, valamint a sérülékeny társadalmi csoportok aktivitásának növelése kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert az elkövetkező években. Az előző kérdés pontosításaként megkérdeztük, hogy mikor került sor az ÁFSZ területileg illetékes kirendeltségén való regisztrációra a válaszadók körében. Megállapítható, hogy válaszadók többsége 2003 után vetette magát nyilvántartásba. 1991-től 2002-ig évente átlagosan 3 fő regisztráltatta magát a munkaügyi kirendeltségen. 2002-ig – a regisztrációs boomig – a válaszadók 32%-a vetette magát nyilvántartásba. 2003ban 12 fő, 2004-ben 15 fő, 2005-ben pedig 21 fő regisztrációja történt meg. 2006. év első negyedévében 5 fő került nyilvántartásba. A nem foglalkoztatottak munkaügyi kirendeltségen való regisztrációjának okait vizsgálva (több válasz is lehetséges volt) az alábbi megállapításokat tehetjük. A legtöbben (54%) azért fordultak a munkaügyi központhoz, mert segítséget remélt az elhelyezkedéshez. A második legfőbb motiváló tényező a pénzbeli ellátásra való jogosultság megszerzése volt, a válaszadók 19%-a nyilatkozott így. A támogatott foglalkoztatásban való részvételi szándékot és a továbbképzés iránti igényt a megkérdezettek 7-7%-a említette. A különböző – álláskeresési, pályaválasztási, képzéssel kapcsolatos – tanácsadáson való részvételt, mint indokot mindössze 6% nevezte meg. A többi előre megadott ok – munkáltató bértámogatáshoz jutása, alkalmassági vizsgálat, hiányzó iskolai végzettség pótlása, vállalkozóvá válás, fejlesztő tréningen való részvétel – elhanyagolhatóan kevés esetben került megjelölésre. A választ megtagadók száma 3 fő volt.


27

Munkaügyi kirendeltségen való regisztráció okai segítséget várt az elhelyezkedéshez támogatott munkához jutás

19%

54%

bértámogatás a munkáltató részére munkatapasztalat-szerzési támogatás meg szerette volna tudni milyen munkára alkalmas új/más szakma iránti igény hiányzó iskola pótlása

6%

tanácsadáson való részvétel vállalkozóvá váláshoz segítség kérése foglalkoztatást elősegítő fejlesztésen való részvétel munkanélküli ellátáshoz jutás egyéb ok

7% 7%

8. diagram Munkaügyi kirendeltségen való regisztráció okai Forrás: saját szerkesztés

Az erőforrások és korlátok feltárása A munkanélküliség vélt okait vizsgálva a következő eredményeket kaptuk. Arra a kérdésre, hogy miért nem tudott az álláskereső tartósan elhelyezkedni a legtöbben (37 fő) azt a választ adta, hogy jelentkezéskor már nem volt aktuális egy adott állásajánlat. A második leggyakoribb (21 fő) említett ok, hogy az álláskereső képzettsége nem illeszkedett az elvárásokhoz, azaz vagy aluliskolázott, vagy túlképzett volt. 14 fő vélte úgy, hogy alacsony volt a kínált munkabér, illetve ugyan ennyi személy említi a diszkriminációt (kor, nem, etnikai

hovatartozás,

fogyatékosság),

mint

az

elhelyezkedését

gátló

tényezőt.

A

válaszadóknak csaknem 10%-a részmunkaidős foglalkoztatást tudott volna csak vállalni. A munkahely és a lakóhely közötti távolságot 9 fő nevezte meg akadályozó tényezőként, ugyanennyien egészségi állapotuk miatt nem jutottak álláshoz. Tíz fő megtagadta a válaszadást, illetve 11 fő állította, hogy nem ismeri az okát a sikertelenségnek. Mivel több lehetséges választ is meg lehetett jelölni van olyan válaszadó, akinél több hátráltató tényező halmozottan jelentkezett.


28

Az elhelyezkedés meghiúsulásának okai között egy személy sem említette konkrétan azt, hogy a háztartásában a különböző pénzbeli ellátások színvonala miatt nem éri meg munkát vállalni, továbbá nem említették a szürke/fekete gazdaságban való részvételt sem. A 10 válaszmegtagadó és a 11 bizonytalan válaszadó között feltételezhető, hogy van olyan, aki a fent említett okok miatt nem vállalt legális munkát. Ahhoz, hogy objektívebb képet kapjunk az elhelyezkedés sikertelenségéről, mindenképpen számba kell vennünk egyes pénzbeli ellátások munkavállalásra tett ellenösztönző hatását. A segélyek ösztönző hatása függ a segély összegétől, valamint a segélyre való jogosultság kritériumaitól. A jogosultság alapján – klasszikusan – három segélytípust különböztethetünk meg 1: 1. demogrant típusú 2. biztosítás típusú 3. jövedelemteszthez (vagyon vizsgálathoz) kötődő ellátások. A demogrant típusú segélyek előzetes hozzájárulás fizetéséhez nem kötődnek, jól meghatározható, objektív feltételek fennállása esetén automatikusan folyósított ellátások. A jogosultság kritériuma lehet életkor, kiskorú gyermek megléte. (Pl. családi pótlék) A biztosítást imitáló ellátások elsősorban előzetes munkaviszonyhoz és járulékfizetésen alapulnak. (Pl. álláskeresési támogatás) A rászorultsági alapon nyújtott pénzbeli ellátásokat hívjuk más néven segélytípusú ellátásnak.(Pl. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény) A munkára való ösztönzés/ellenösztönzés szempontjából a demogrant típusú ellátások inkább semlegesnek tekinthetők, a biztosítás típusú ellátások egyrészt ellenösztönzők, a jogosultság megszerzésére való törekvés miatt viszont pozitív ösztönzési hatással is járnak (mind többen akarnak bekapcsolódni a járulékfizető foglalkoztatásba), a segélytípusú ellátások pedig ellenösztönzők lehetnek, amennyiben a segély összege megközelíti a munkából szerezhető jövedelem nagyságát. A segélyezési csapda jelenségének kialakulásában ez utóbbi ellátásoknak van kulcsszerepe, sőt a feketegazdaság erősödését is előidézik.

1

Semjén András (1996) kategorizálása alapján


29

A demogrant típusú ellátásoknál a káros ösztönzési hatásokat – a munka egyre csökkenő határhaszna miatt – elsősorban a munka és a szabadidő közötti választás okozhat. A családi pótlék és a gyes esetében az ellátás összege miatt ellenösztönző hatásul mérsékeltnek mondható. A szegénységi csapda 2 az a helyzet, amikor az adórendszer és a jóléti juttatási rendszer szabályai hatására – a jövedelemnövekedés miatt fizetendő adók, valamint az emiatt elveszett juttatások következtében – a bruttó jövedelemnövekedés zérus lesz, vagy negatív előjelűvé válik. A segélyezési csapdának nem szükséges feltétele a nettó jövedelemcsökkenés vagy a jövedelem növekmény elvesztése, már akkor is bekövetkezhet, ha az erőfeszítések nettó hozadéka az adó- és pénzbeli ellátásra való jogosultság szabályai miatt alacsony szintre csökken. Amikor a segély a jövedelmet egy adott szintre egészíti ki, a határadókulcs a segély jövedelemnövekedéssel párhuzamos visszavonása miatt automatikusan százszázalékos (ha a megnövekedett jövedelem még mindig nem éri el a szegénységi küszöböt) vagy ahhoz közeli (ha a többletjövedelem megszerzése miatt a jövedelem kismértékben a küszöb fölé emelkedik). Ennek következménye, hogy bizonyos jövedelemszint eléréséig a többletjövedelem szerzésétől való tartózkodásra, munkanélküliség esetén pedig a munkanélküliségben maradásra ösztönzi az ellátottat. Magyarországon a munkanélküli-ellátásban a segélyre (most álláskeresési támogatás) való jogosultság kimerítése után családijövedelem-vizsgálathoz kötött támogatás (rendszeres szociális segély) váltja fel az addigi, biztosítási alapú ellátást. Ez a váltás a segélyen eltöltött idő után (270 nap jelenleg) befolyásolja a családon belüli második, ún. másodlagos munkavállalók munkavállalási kedvét, munkaerő-kínálatát. A 2006. március 31-ig hatályos rendelkezések szerint nem volt kizárt, hogy egy házaspár mindkét tagja, illetve az élettársak egyidejűleg segélyezettek legyenek. Az új feltételű segély azonban családi típusú segély, amely a családra egységként tekint: a segélyre való jogosultság megállapításánál a családi jövedelem mértékét vizsgálja, és a célja is a családi jövedelem kiegészítése.

2

Atkinson (1989) definíciója értelmében


30

Ezért az új feltételű segély a családból csak egy személynek állapítható meg. Ezt támasztja alá az Szt. 2006. április 1-jétől hatályos 37/A. § (1) bekezdése, mely szerint „a rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerőpiaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás”, valamint az Szt. 37/E. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy „a rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja tényleges havi összjövedelmének különbözete”. Amennyiben a második felnőtt családtag lemond a segélyről, akkor abban az esetben áll fenn munkaösztönző hatás, ha a munkajövedelemből származó többlet meghaladja a segély összegét. Az Szt.-t módosító 2005. évi CLXX. törvény 56. § (2) bekezdése előírja a régi feltételű segélyek felülvizsgálatát. Abban az esetben, ha egy házaspár két tagja, vagy az élettársak egyidejűleg részesültek régi feltételű segélyben, akkor ezen felülvizsgálat megkezdésekor fel kell szólítani őket, hogy nyilatkozzanak arról, hogy melyikük kéri az új feltételű segély megállapítását. Annak a személynek, aki az új feltételű segély megállapításáról lemondott, a régi feltételű segélyt 2006. június 30-ával meg kellett szüntetni. Ugyanez az elv érvényes más segélyezett családtag esetében is. A leggyakrabban az alábbi – több jogosulttat figyelembe vevő – esetek fordulnak elő: -

Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatottként részesül rendszeres szociális segélyben

-

Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is nem foglalkoztatottként kapja a rendszeres szociális segélyt

-

Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatott, az egyik segélyben részesül, a másik közcélú munkát végez

-

Házastársak (élettársak) mindegyike kapja a rendszeres szociális segélyt, egyik nem foglalkoztatott, a másik egészségkárosodott,

-

Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is egészségkárosodottként kapja a rendszeres szociális segélyt

Az együttműködési kötelezettség arra a személyre vonatkozik, aki rendszeres szociális segélyben részesül, ez azonban nem zárja ki azt, hogy a másik házastárs vagy az élettárs megelőző együttműködést teljesítsen. A megelőző együttműködésben való részvétel lehetővé teszi, hogy a család abban az esetben se essen el hosszú időre a rendszeres szociális segélytől, ha a segélyezett valamilyen oknál fogva a segélyre való jogosultságát elveszíti, hiszen


31

ilyenkor még fennáll az esélye annak, hogy a megelőző együttműködést teljesítő házastársnál/élettársnál fennállnak a feltételek. Abban az esetben, ha a segély elvesztése miatt fellépő implicit határadókulcs a 100 százalékot már eleve (akár egy juttatásról, akár ezek kombinációjáról legyen szó) szignifikánsan meghaladja, akkor a kismértékű jövedelemnövekedés is jelentős munka-ellenösztönző hatással jár. A magyar segélyezési rendszerben a Szociális Törvény erősítette az önkormányzati segélyezés – a jövedelemteszthez kötött ellátások – jelentőségét, ennek viszont az a következménye, hogy érzékenyebbé vált a rendszer a segélyezési csapdára, a jogosultakat pedig jövedelmeik eltitkolására kényszerültek. A hatást felerősítette, hogy a személyi jövedelemadó rendszerben eleve nem volt adómentes sáv. Az önkormányzatok által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások közül az ápolási díjra jogosultak köre sem lebecsülendő. Azok számára, akik veszélyben érzik a megélhetésüket, és keresik élethelyzetük megoldását, a rendelkezésre álló szűk segélyezési kínálatból még ez a legvonzóbb ellátás – és nemcsak az igénybevételi feltételei és az összege, hanem a társadalmi státusa miatt is.

Az alábbi ábra a rendszeres szociális segélyezettek számát szemlélteti. Látható, hogy Kaposvár Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerét is kihívás elé állítja a magas számú rendszeres szociális segélyre jogosult.


32

1. ábra DECEMBER hó folyamán rendszeres szociális segélyben részesítettek száma: összes aktív korú nem foglalkoztatott [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR

A rendszeres szociális segélyre kifizetett összegek alakulását tekintve elmondhatjuk, hogy Magyarországon 2004-ben az 1995-höz képest nominálértéken több mint 16-szorosára nőtt a szociális segély kifizetések összege. A Dél-Dunántúli Régió egészében átlagosan 22-szeresre, Baranyában 20-szorosára, Somogyban 24-szeresére, Tolnában pedig 22-szeresére nőtt a szociális segélyre fordított kiadások összege. A települési önkormányzatoknak egyre súlyosabb terhet ró a segélyre jogosultak körének bővülése, ennek ellenére nagyon sok önkormányzat az aktív szociálpolitikai eszközök helyett a passzív segélyezést választják különböző okok miatt. Rövid távon olcsóbbnak tűnik a rendszeres szociális segély kifizetése, azonban hosszú távon számolni kell az ún. spill-over hatással, hiszen a tartós munkanélküliség olyan problémákat (díjhátralék, egészségügyi problémák, stb.) okoz az egyén és a család életében, amelyek megoldásához további pénzbeli támogatásra van szükség.

Összességében elmondható, hogy a nem foglalkoztatottak munkavállalási hajlandósága és a munkanélküli ellátásra való jogosultság, illetve a segély összege nem független egymástól. Rendszeres szociális segélyre kifizetett összegek (e Ft) 1995-2004 Magyarország

Dél-Dunántúl

Baranya

Somogy

Tolna


1995

1 643 675

176 597

77 972

64 809

33 816

1996

1 597 994

167 383

78 579

58 531

30 273

1997

2 691 175

280 735

107 379

105 374

67 982

1998

3 140 608

408 270

188 438

140 667

79 165

1999

4 381 115

512 438

228 863

177 608

105 967

2000

6 256 168

776 933

326 986

311 681

138 266

2001

14 807 292

1 972 791

859 450

766 259

347 082

2002

22 131 423

3 212 732

1 377 148

1 258 390

577 194

2003

24 879 675

3 541 646

1 573 554

1 327 410

640 682

2004

27 575 137

3 882 820

1 584 297

1 555 706

742 817

33

4. Táblázat Rendszeres segélyben szociális segélyre kifizetett összegek (e Ft) 1995-2004

Forrás: KSH. Arra kérdésre, hogy a sikeres elhelyezkedés érdekében milyen szolgáltatást venne igénybe a nem foglalkoztatott személy szintén többféle választ lehetet megjelölni. A legtöbb válaszadó (23 fő) nem ismeri milyen lehetőségek állnak rendelkezésére. Azok között akik rendelkeznek információval a fent említett szolgáltatásokról 19 fő szerint az álláskeresési technikák oktatása volna eredményes, 15 fő szerint a munkavállalási tanácsadás. A képzési tanácsadást 12 fő tartja célravezetőnek, 10-10 fő a munkajog tanácsadáson és a foglalkoztatás egészségügyi vizsgálaton venne részt a sikeres elhelyezkedés érdekében. A pályakorrekciós foglalkozás, a rehabilitációs tanácsadás, a kulcsképesség fejlesztés és a pszichológiai tanácsadás a válaszadók szerint kevésbé eredményes, mindössze 2-3 jelölte meg. ÖT fő artikulálta, hogy nem kíván igénybe venni semmiféle szolgáltatást és 13 fő nem válaszolt. Ennél a kérdésnél figyelembe kell venni azt a lehetőséget is, hogy a válaszadó esetleg nem is hallott még egy adott szolgáltatásról, illetve, hogy a „nyáj-hatás” érvényesül a válaszoknál, azaz nem a személyes preferenciák, hanem más által megélt tapasztalatok alapján történik a választás. A válaszadók szolgáltatások iránti preferenciáit rangsorolva a következő listát kapjuk:

Sorrend 1.

Szolgáltatás típus álláskeresési technikák oktatása

A válaszadók közül a potenciális igénybe vevők aránya (%) 14%


2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

munkavállalási tanácsadás képzési tanácsadás foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat munkajogi tanácsadás pályakorrekciós foglalkozás pályaorientációs/pályamegerősítő foglalkozás pszichológiai tanácsadás rehabilitációs tanácsadás reintegráló csoportfoglalkozás kulcsképesség-fejlesztés impulzus tréning motivációs foglalkozás

34

11% 9% 7% 7% 4% 4% 2% 1% 1% 1% 1% 0%

A fent említett szolgáltatások közül szűkebb értelemben a pszichológiai tanácsadás, tágabb értelemben a munkajogi tanácsadás (mint a jogalkalmazás egyik területe), illetve a reintegráló csoportfoglalkozás tartozik a klasszikus családsegítés keretében biztosítandó szolgáltatások körébe. A többi szolgáltatás elsősorban a munkaügyi központ szervezésében vehető igénybe. Az elhelyezkedést gyakran korlátozza rossz egészségi állapot, az erre vonatkozó kérdésre a válaszadók fele mondta azt, hogy egészségügyi probléma gátolja a munkavégzésben. Az egészségügyi problémával küzdők 56%-ánál a betegség felnőttkorban alakult ki. Az önbevallás mellett az orvos szakértői vélemények figyelembe vételével finomíthatók a fenti adatok. A válaszadók közül mindössze 17 főnél állapított meg az OOSZI egészségkárosodást, 5 főnél a foglalkoztatás egészségügyi szolgáltatóhely, 18 fő viszont különböző okok miatt nem rendelkezik hivatalos szakértői véleménnyel. Tizenhat fő volt a választ megtagadók száma. Az munkaképesség csökkenés mértéke (OOSZI döntése szerint) 16 főnél 36-40%-os, 5 főnél 50%-os 1 főnél 67%-os és két főnél 67% feletti. 21 fő nem válaszolt erre a kérdésre. Az egészségi állapot és a munkahely elvesztése közötti ok-okozati összefüggés vázolása további vizsgálatot igényelt volna. Ugyanis a két változó közötti kétirányú oksági kapcsolatot egy újabb változó bevezetésével lehet modellezni. Az egészségi állapot okozhat munkaképesség csökkenést, illetve a tartós munkanélküliség számos esetben irreverzibilis, negatív változásokat okoz az egyének egészségi állapotában: hosszú ideig fennálló stresszhatás testi és lelki betegségek kiváltó tényezője lehet.


35

Szükséges megemlíteni, hogy a rokkantsági nyugdíj intézménye korábban eszköze volt a munkanélküliségi mutatók javításának, vagy elfedte a valós számokat, hiszen az ellátásban részesülők nem kerültek regisztrációba, ezáltal a munkanélküliség kezelésére kiépített intézményrendszer sem volt képes választ adni problémáikra. Ezek a megoldásmódok az esélyegyenlőség elvét sértették, illetve nem voltak alkalmasak a hátrányos helyzetből adódó problémák differenciált kezelésére. Az ellátásban részesülők jelentős részének számtalan olyan képessége marad érintetlenül, amely – megfelelő fejlesztéssel – teljes értékű munkavégzést is lehetővé tette volna. Magyarországon a rehabilitáció egyes elemei nem épülnek egymásra, gyakran hosszú idő telik el az orvosi és a foglalkozási rehabilitáció között. A foglalkozási rehabilitáció rendszerint a megváltozott munkaképesség mértékének OOSZI véleménye alapján történő megállapítása után kezdődik. A foglalkoztatási rehabilitáció jogszabályi hátterének kiépülése és intézményesülése révén jelenleg számos eszköz áll rendelkezésre: akár aktív korúak foglalkoztatásáról, akár szociális intézményen belüli foglalkoztatásról van szó, a rehabilitációs célú foglalkoztatás célja ugyanaz, csak az adott foglalkoztatási forma finanszírozásának szabályai eltérőek. Ez viszont azt idézi elő, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási támogatása, a dotáció és a munkaerő-piaci aktivitást ösztönző támogatások és szolgáltatások nem egymásnak

konkurenciát

jelentenek,

ahelyett,

hogy

egymást

kiegészítenék.

Az

egészségkárosodott személyek által igényelhető pénzbeli támogatások rendkívül bonyolult rendszert alkotnak, ennél fogva segélyezésükben az elsőfajú és másodfajú hiba is gyakori jelenség. A Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprészéből támogatás nyújtható megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint külön rendeletben meghatározott, beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez ennek részletes szabályairól, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban Flt.), továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet rendelkezik.


36

Az aktív korú nem foglalkoztatottak esetében elsősorban az Flt. szabályozása alatt álló támogatási formákhoz kapcsolódó rehabilitációs foglalkoztatás adta lehetőségek jelenthetnek megoldást. A foglalkoztatási rehabilitáció és a rokkantság fogalma között alapvető különbség, hogy a rehabilitáció a megmaradt, a rokkantság pedig az elveszített munkaképességekre koncentrál. Az OOSZI szakvéleménye ez utóbbira fókuszál, pedig a foglalkoztatási rehabilitáció szempontjából kedvezőbb volna, ha arról kapnának információt a közvetítő szervezetek, hogy melyek azok a képességek, amire építve még reális eséllyel foglalkoztatható az egyén. Összefoglalva elmondható, hogy mivel jelenleg a munkaerőpiac nehezen tudja befogadni a megváltozott munkaképességű munkavállalókat, a foglalkoztatási rehabilitációban prioritást kell kapniuk a komplex programoknak, ahol az érintettet szervezetek, intézmények (munkaügyi szervezet, egészségügy, önkormányzatok, szociális szolgáltatók/intézmények, civil

szervezetek,

érdekképviseletek)

együttműködésén

alapuló

összehangolt

tevékenységükkel segítik a sikeres rehabilitációt. A nem foglalkoztatottak attitűdjeire vonatkozóan feltettük azt a kérdést, hogy az álláskereső mit tett elhelyezkedése érdekében amióta munkanélküli. 86 fő állítása szerint folyamatosan állást keres, 9 fő vett részt szakmai képzésben munkaügyi központtól függetlenül. Mindössze 5 fő nyilatkozott úgy, hogy pótolja a hiányzó iskoláit. Hasonlóképp kevesen válaszolták azt, hogy megmaradt munkaképességét fejleszti (módszert nem jelöltek meg), javítja egészségi állapotát, illetve mérlegeli a vállalkozóvá válás lehetőségét. Két fő kizárólag a munkaügyi szervezetre hagyatkozik, és attól várja a megoldást.


37

Mit tesz az elhelyezkedés érdekében amióta munkanélküli állást keres

4%

3%

3% 3%

2%

szakmai képzésen vett részt

5%

pótolta hiányzó iskoláit fejleszti megmaradt képességeit

8%

javítja egészségi állapotát

72%

megvizsgálja a vállalkozóvá válásának lehetőségeit nem tesz semmi, a munkaügyi szervezettől vár megoldást egyéb

9. diagram Mit tesz az elhelyezkedés érdekében amióta munkanélküli Forrás: saját szerkesztés

A megfelelő állás megnevezésénél nem adtunk meg előre lehetséges válaszokat, így a válaszadók preferenciáit csak kategorizálni lehet. A munkaidőre vonatkozó preferenciák esetében a teljes munkaidő, a részmunkaidő egyaránt előfordult. Az utóbbi esetében többször jelölték meg a 6 órás foglalkoztatást. A munkáltatószervezet típusa szerint az állami fenntartású intézmények/gazdálkodó szervezetek illetve a for-profit szervezetek mellett nem kerül említésre non-profit szervezetnél való munkavállalás. A saját magánvállalkozást, az önfoglalkoztatást egy személy sem említette meg. A gazdasági szektorok szerinti csoportosításban egyértelműen a szolgáltató szektorban kívánnak a legtöbben munkát vállalni. Agrárszektorhoz kapcsolódó tevékenységet egyáltalán nem említettek a válaszadók. A munka jellege szerint a könnyű fizikai munka és szellemi munka fele-fele arányban oszlik meg. A leggyakrabban a titkárnő, adminisztrátor, illetve a bolti eladó állásokat jelölték meg. A megjelölt állások szinte kivétel nélkül a romló pozíciójú szakmák közé sorolhatók.


38

A Somogy Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint 2006-ban is leginkább szerszámkészítőket, hegesztő-lángvágókat, marósokat, forgácsolókat, CNC marósokat, fémmegmunkálókat keresnek, továbbá TV- számítástechnikai műszerészeket, villamossági szerelőket,

elektroműszerészeket,

szabászokat

keresnek.

A

szellemi

ács-állványozókat, tevékenységek

nyomdászokat, közül

szintén

modellkészítő főként

műszaki

foglalkozásúakra, mint pl. gépész-, villamosmérnökökre, diszpécserekre, minőségi-, műszakiés biztonsági ellenőrökre, szakorvosokra, középiskolai tanárokra, gyógypedagógusokra, gyógypedagógiai asszisztensekre, szakápolókra, felsőfokú számviteli ügyintézőkre van igény. Nagyon széles a kevésbé keresett, romló pozíciójú fizikai foglalkozások köre. Ide sorolhatók a kereskedelmi eladó, az állattenyésztő, a vadász, a halász, a haltenyésztő, az erdőgazdasági, fakitermelő, a növénytermesztő, a burkoló, a növényvédő gépész, textil- és vízmű gépkezelő, a vezeték- és csőhálózat szerelő, a mechanikai műszerész, a fényképész szakmák; a szellemi munkakörök közül az irodai adminisztrátorok, az igazgatási-, a bér- és társadalombiztosítási-, pénzintézeti ügyintézők, a postaforgalmi-, a mezőgazdasági-, könnyűipari technikusok, az agrár- és könnyűipari mérnökök, az üzemmérnökök, a vegyészmérnökök, az óvónők, az általános iskolai tanárok, a tanítók. A válaszadók kizárólag olyan pozíciókat jelöltek meg, amelyek klasszikus beosztotti munkakörök. Egyéb igényként merült fel a munka melletti tanulás lehetősége. A munkavégzés körülményeire vonatkozóan pedig megfogalmazódott, hogy a munkavállaló egészségi állapotát befolyásoló állandó állással, vagy üléssel ne járjon a munkakör. A megjelölt igényeket a válaszadók előző munkahelyeivel összevetve nem mutatkozik lényeges különbség. A legtöbb válaszadó igényszintje úgy változott, hogy már bármilyen állást elvállalna. A többek által megnevezésre kerülő az ügyviteli munkakörök (adminisztrátor, titkárnő), a kereskedelmi eladó, a biztonsági őr álláshely a romló pozíciójú szakmák közé tartozik a Somogy Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartása szerint. A javuló pozíciójú szakmák közé tartozik a 10-19 főt foglalkoztató szervezetek körében az erdőgazdasági gépkezelő, a szakács, a kubikos, a vezeték- és csőhálózat szerelő, a szőrmeipari megmunkáló, a fémmegmunkáló és –felületkezelő, a villamossági szerelő, a csővezeték építő,


39

a rakodógép-kezelő, a kereskedelmi ügyintéző, középiskolai tanár, oktató, általános állattartó és –tenyésztő, köztisztasági munkagép-, járműkezelő, tehergépkocsi-vezető. Az elhelyezkedéshez nyújtott külső segítség iránti igényeket szintén nyitott kérdésként tettük fel, utólagosan lehet csak kategóriákba sorolni. A legtöbben úgy vélik, hogy a hiányzó iskolai végzettség pótlásával, továbbképzésen vagy nyelvtanfolyamon való részvétellel jelentősen nőne az elhelyezkedési esélye. A második leggyakrabban előforduló válasz az új munkahelyek teremtése volt. A pénz és a protekció, a hatékonyabb külső segítség, állásajánlathoz jutás mellett olyan egyéni élethelyzethez kötődő igények is megfogalmazódtak, mint a gyermek napközbeni felügyeletének biztosítása, illetve az egészségi állapotnak megfelelő munkalehetőség. A sikeres elhelyezkedésben nem kizárólag a nem foglalkoztatott személy képességei, kvalifikáltsága számít, hanem a személyes kapcsolatrendszerének kiterjedtsége is. Az új állás megszerzésében a belső (barátok, rokonok) és a külső kapcsolatnak (ismerősök, volt iskolatársak, tanárok, szomszédok, volt kollégák, stb.) egyaránt szerepe van. A munkanélküli létben töltött idővel párhuzamosan szűkül az egyén kapcsolatrendszere, ezáltal gyengülnek a külvilággal való összeköttetés szálai is, ezáltal csökken az új munkalehetőségekről való információszerzés esélye is. Ezért van jelentősége a beilleszkedést segítő programok közül a társas kapcsolatok helyre állítását szolgáló közösségi rendezvényeknek, ahol a közösség heterogenitásából, illetve a csoportfoglalkozásoknak, ahol éppen a résztvevők közösségének homogenitásából származó előnyöket lehet az igénybe vevő javára fordítani. A kérdőív végén helyeztük el a nem foglalkoztatottak lelki állapotára, munkába állásával, munkavégzésével, illetve képzés elkezdésével, képzésen való részvétellel kapcsolatos attitűdjeire vonatkozó komplex kérdéssort, amelynél Likert-skálát alkalmaztunk. A válaszadók preferenciáinak megoszlását az alábbi táblázat mutatja.


40

5. Táblázat Nem foglalkoztatottak attitűdjei Forrás: saját szerkesztés

1 Általában elhalasztom az állásra/tanfolyamra jelentkezésemet, mert túl sok problémával jár 2 Nincs értelme az állásra jelentkeznem, akkor sem, ha van megfelelő végzettségem, mert előre tudom, hogy nem kapom meg az állást 3 Félek attól, hogy ha beadom a jelentkezésemet, elutasítanak 4 Álltatában, zavarban vagyok az állásinterjúk alkalmával 5 Feszültséget kelt bennem, ha nem tudok választ adni a kérdésekre az állásinterjún. 6 Kellemetlen tapasztalatokat szereztem korábban, a velem állásinterjút készítő emberek viselkedése miatt 7 Csak akkor kezdek el egy munkát/tanfolyamot, ha biztosan tudom, hogy helyesen választottam 8 Azért nem kezdek el dolgozni/ tanfolyamot, mert félek attól, hogy nem felelek meg az elvárásoknak 9 Fontos számomra, hogy a munkát /tanfolyamot jól végezzem el 10 Előfordul velem, ha új munkát/tanfolyamot kezdek az első időben leköti a figyelmemet, később azonban érdektelenné válok 11 Bosszantana, ha munkatársaim/tanulótársaim nem értenének egyet velem valamiben 12 Általában feszültséget kelt bennem, ha a főnök/tanár utasításait végre kell hajtanom 13 Fontos számomra, hogy a munkahelyen/tanfolyamon kedveljenek 14 Könnyen otthagyok egy munkát / tanfolyamot, ha nem kedvelnek 15 Nem szeretem, ha megmondják nekem, mit tegyek 16 Szükségem van arra, hogy a tanárok/főnök megdicsérje a munkámat 17 Általában zavar, ha valaki jobban végzi a munkáját nálam 18 Tartok attól, hogy hibát követhetek el a munkámban/tanulásban 19 Tapasztalatom szerint elhelyezkedést jobban befolyásolja a külső megjelenés, mint a szaktudás vagy a megfelelő képzettség

egyáltalán nem ért egyet 53,16%

nem ért egyet

nem tudja

egyet ért

teljesen egyet ért

36,71%

6,33%

1,27%

2,53%

46,75%

35,06%

7,79%

7,79%

2,60%

42,86%

29,87%

7,79%

14,29%

5,19%

33,77% 27,27%

31,17% 27,27%

14,29% 19,48%

14,29% 19,48%

6,49% 6,49%

33,33%

30,67%

10,67%

20,00%

5,33%

24,00%

24,00%

8,00%

30,67%

13,33%

48,05%

27,27%

9,09%

9,09%

6,49%

17,72%

6,33%

3,80%

32,91%

39,24%

37,33%

28,00%

29,33%

1,33%

4,00%

28,17%

33,80%

21,13%

9,86%

7,04%

35,06%

42,86%

6,49%

6,49%

9,09%

14,29%

12,99%

10,39%

45,45%

16,88%

40,51%

27,85%

21,52%

6,33%

3,80%

35,53%

42,11%

13,16%

3,95%

5,26%

12,66%

15,19%

20,25%

37,97%

13,92%

31,25%

35,00%

26,25%

2,50%

5,00%

27,27%

23,38%

20,78%

24,68%

3,90%

15,58%

15,58%

19,48%

27,27%

22,08%

A kapott válaszok alapján túlzottan ideáltipikusak. Amennyiben a bejelölt skálaértékek a valós érzelmeket, attitűdöket mutatnák, akkor nem volna szükség külső segítségre, vagy már minimális támogatással eredményes volna az elhelyezkedés. Az egy-egy témacsoportba tartozó kérdésekhez ellenőrzőkérdéseket tettünk fel. Az ellenőrzőkérdésekre adott választ alátámasztotta az előző választásokat. A „nem tudom” válasz adása a bizonytalanságot jelzi.


41

Az alábbi diagram szemlélteti a válaszadók tulajdonságokká konvertált attitűdök szerinti megoszlását. Képességek alulértékelése a m egjelenéssel szem ben Hibázástól való félelem Konkurenciától való félelem Pozitív visszacsatolásokat vár Alkalm azkodóképesség hiánya Kitartás hiánya Befolyásolja a környezet vélem énye Feszültséget kelt, ha irányítják Beilleszkedési zavaroktól való félelem Érdektelenség Teljesítm énykényszer Elvárásoktól való félelem Előre gondolkodás Rossz tapasztalatok befolyásolják Feszült állásinterjú során Bizonytalanság állásinterjú során Elutasítástól való félelem Önértékelési zavarok Akaraterő hiánya 0%

Egyáltalán nem igaz

Nem igaz

10%

20%

30%

Nem eldönthető

40%

Igaz rá

50%

60%

70%

80%

90%

Teljesen igaz rá

80. diagram Nem foglalkoztatottak attitűdjei Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók csaknem 90%-a állítja azt, hogy azonnal reagál álláslehetőségre, vagy jelentkezik tanfolyamra, s az ezzel kapcsolatban felmerülő problémák nem befolyásolják döntését. Az álláskeresők optimistának tekinthetők, hiszen 47%-uk egyáltalán nem ért egyet, 35%-uk pedig nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy felesleges jelentkezni egy adott állásra. Az elutasítástól való félelem azonban a válaszadók ötödénél előfordul. Az állásinterjúval kapcsolatos attitűdöket vizsgálva megállapítható, hogy a válaszadók 65%-a érzi zavarban magát, ennél kicsit kevesebb (55%) az, aki rosszul éli meg, ha bizonyos kérdésekre nem tud válaszolni. A félelmek nem alaptalanok: a válaszadók 25%-a nyilatkozik úgy, hogy korábban rossz tapasztalatokat szerzett állásinterjún a munkaadó viselkedése miatt.

100%


42

A megkérdezetteknek csaknem fele gondolja azt, hogy az elhelyezkedésnél nem a képességek, a végzettség vagy a rátermettség dönt, hanem a külső megjelenés. (Az álláskeresőkkel kapcsolatos diszkrimináció itt átvitt értelemben szerepel, hiszen a megjelenésbe beletartozhat az etnikai hovatartozás is.) A megfelelő munka vagy tanfolyami képzés kiválasztásánál a tudatosság és az előregondolkodás nem mondható általánosnak: a válaszadók 48%-a még abban az esetben is munkába áll, vagy elkezd egy képzést, ha nem biztos abban, hogy igényeinek, képességeinek, céljainak megfelel. A döntés helyességével kapcsolatban a válaszadók 65%-a állítja, hogy a tevékenységekkel kapcsolatos kezdeti lelkesedése nem csökken az idő előrehaladtával. Azonban 30% jelölte meg a bizonytalanságot jelentő középértéket válaszként. A válaszadók ¾-e érzi úgy, hogy nem fél a munkában/képzésben a követelményektől, de csaknem ennyi azoknak az aránya akik teljesítménykényszert éreznek. A dicséret javíthatja a teljesítményt: a válaszadók több mint fele nyilatkozott úgy, hogy szüksége van a pozitív visszajelzésekre. A megkérdezettek 29%-a fél attól, hogy hibát követ el munkája során, vagy a tanulásban. A válaszadók fele nem tart az új környezet kihívásaitól, ¾-ét nem zavarja, ha utasításokat kell végrehajtania. Az alkalmazásba kerülők, vagy képzésen részt vevők mindössze 9%-a nem tűri, ha irányítják. A munkatársakhoz, vagy más tanfolyami résztvevőkhöz való viszonyt illetően 61%-nak fontos, hogy társai kedveljék, 10% ott is hagy egy képzést, vagy munkát, ha környezete nem fogadja el, 22% bizonytalan a visszacsatolásokat illetően. A rivalizálással kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy a válaszadók 2/3-át nem zavarja, ha társa jobban teljesít nála. A bizonytalan választ megjelölők aránya (26%) viszont jelentős ennél a kérdésnél. A kutatásszolgáltatást igénybe vevőkre vonatkozó részének tanulságait az alábbi táblázat szemlélteti. Összefoglalja, hogy melyek az azok a tényezők, amelyek elsődlegesen befolyásolják az elhelyezkedés sikerességét.


43

6. Táblázat Elhelyezkedés esélyét befolyásoló mikrokörnyezeti tényezők Forrás: saját szerkesztés

Elhelyezkedés esélyét befolyásoló mikrokörnyezeti tényezők Csökkenti Tényező Növeli 8 általános vagy az alatti iskolai Magasabb iskolázottság Iskolai végzettség végzettség Felsőfokú végzettség Szakmunkásképző, szakiskola Egyféle végzettség „Több lábon állás”, továbbképzésen Szakképesítés való részvétel, nyelvtudás Rossz egészségi állapot, fogyatékosság, Jó egészségi állapot, stabil mentális Egészségi állapot munkaképesség csökkenés, rossz állapot mentális állapot, szenvedélybetegségek, betegségtudat hiánya Tartós munkanélküliség Rövid munka nélkül eltöltött periódus Munka nélkül töltött idő Teljes passzivitás, munka világából és a Megváltozott élethelyzethez Alkalmi munkavállalás, társadalmi társadalomból való kiilleszkedés részvétel való alkalmazkodás Egyéni kapcsolatháló korlátozottsága: Egyéni kapcsolatháló kiterjedtsége, Kapcsolatrendszer kevés erős kapcsolat, a kevés számú minősége: sok erős kapcsolat, sok gyenge kapcsolatban a hasonló gyenge kapcsolat, ahol a presztízsválasztás elve érvényesül hierarchia elv, felfele választás elve érvényesül Időtlenség, jövőre vonatkozó célok, Előre gondolkozás, hosszú és rövid Az egyén változtatással tervek hiánya távú célok kitűzése kapcsolatos attitűdjei Alacsony fokú tanulási, munkavállalási Magas fokú tanulási, munkavállalási hajlandóság hajlandóság Rossz első benyomás, önbizalom Ápolt külső, jó megjelenés, Álláskeresési technikák hiánya önbizalom Alulinformáltság Tájékozottság Szabadidő értékesebb, mint a munkával Rugalmas munkakínálat (visszahajló Preferenciák az egyéni töltött idő, teljesen rugalmatlan egyéni egyéni munkakínálati görbe) munkakínálatban munkakínálat

A foglalkoztathatóságot javítása a fentiek alapján komplexen kell kezelni. A munkanélkülivé válás és a sikertelen munkahely-keresési próbálkozások súlyos stresszt jelentenek, mely megterheli a kapcsolati hálót is. A környezet nem képes támaszt nyújtani, vagy legalábbis csak időlegesen képes erre. A stressz szorongást kelt, amit mindenképpen csökkenteni kell. A stresszt csökkentő mindennapi technikák (dependencia, stresszt csökkentő szerek és viselkedésmódok – pl. alkohol, a szorongásból eredő agresszió kiélése, melynek áldozata elsősorban a munkanélküli családja) tovább rontják a helyzetet, újabb problémát jelenthetnek, s nem utolsó sorban csökkentik az elhelyezkedés esélyeit. Tulajdonképpen ebben a körforgásba kell a segítőnek beavatkozni, úgy hogy a nem foglalkoztatott személy munkaerőpiaci helyzetében és társas kapcsolataiban javulást (vagy legalább stabilitást) tudjanak közös erővel elérni.


44

Kérdőíves felmérés a szolgáltatást nyújtó szociális szakemberek körében A tartósan munkanélküliekkel végzett szociális munkával közvetlenül, vagy közvetetten összefüggő kérdéseket tettünk fel a Dél-Dunántúli Régió családsegítő és gyermekjóléti szolgálatainál dolgozó munkatársaknak. A szociális szakemberek körében végzett kérdőíves felmérés célja az volt, hogy információkat kapjunk arról, hogy milyen irányban kell a szociális munkások ismereteit bővíteni, készségeiket, valamint együttműködési hálózatukat fejleszteni, hogy munkájuk során az elsődleges feladatuk elvégzése mellett hatékonyan segítsék a nem foglalkoztatott felhasználók munkaerőpiaci reintegrációját. Információk a szociális szakemberekről A válaszadó szociális szakemberek leterheltségére vonatkozóan elmondhatjuk, hogy a válaszadók 2/3-a havonta 50-nél több ügyféllel van kapcsolatban munkája során. Egy havi munkája során milyen nagyságrendű ügyfélforgalmat bonyolít le?

18%

0-25

10% 24%

26-50 51-75 76-90

27%

21%

több

11. diagram Havi ügyfélforgalom Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek 95%-a foglalkozik munkanélküli ügyfelekkel. A Dél-Dunántúli Régióban 2004-ben 15224 fő vette igénybe a családsegítő szolgáltatást, a 2004. évről készült OSAP statisztika szerint ebből 4800 fő munkanélküli személy került a családsegítők ügyfélkörébe. Megyénkénti bontásban a Baranya megyei ügyfelek 30%-a, a Somogy megyei ügyfelek 31%a, a Tolna megyei ügyfeleknek pedig 34%-a volt gazdasági aktivitása szerint munkanélküli.


45

Amennyiben a kistérségi megoszlást vizsgáljuk meglepő eredményt kapunk: azt gondolnánk, hogy a munkanélküliséggel leginkább sújtott kistérségekben a szolgáltatást igénybe vevők között is arányosan nő a munkanélküliek aránya. A feltételezésnek ellent mond, hogy a legtöbb munkanélküli ügyfél a jobb aktivitási mutatókkal rendelkező kistérségekben jelenik meg a családsegítő szolgálatoknál. A Kaposvári Kistérségben 36%, a Szekszárdi Kistérségben 43%, a Dombóvári Kistérségben 33% a munkanélküli ügyfelek aránya az összes felhasználó között; míg azokban a kistérségekben, ahol jóval magasabb a munkanélküliségi ráta ettől jelentősen elmarad a munkanélküli felhasználók aránya: a Tamási Kistérségben 18%, a Sásdi Kistérségben 15%, a Szigetvári Kistérségben mindössze 13%. Az eltérésnek több oka lehet, egyrészt a munkanélküliek területi koncentrációja, másrészt a szolgáltatáshoz való hozzáférésben mutatkozó területi egyenlőtlenségek, illetve az adatszolgáltatás eltérő minőségét (különös tekintettel a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás közti redundanciát) sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A munkája során foglalkozik-e a munkaerőpiacról kiszorultakkal?

5% Igen Nem 95%

12. diagram Munkája során foglalkozik-e a munkaerőpiacról kiszorultakkal? Forrás: saját szerkesztés

A válaszadók utóbbi csoportja szerint a munkaerőpiacról kiszorult ügyfelek aránya az ügyfélforgalomban az elmúlt egy évben dinamikusan nőtt: 20%-uk szerint 30-50%-kal, 13% szerint, pedig ennél is magasabb arányban. Olyan válaszadó nem volt, aki szerint csökkent volna az állástalan ügyfelek száma.


46

Milyen arányban növekedett az utóbbi év folyamán ügyfelei körében a munkanélküliek aránya? 13%

5%

16%

10%

6%

20%

15% 20% 30%

14%

50%

11%

20%

Több

13. diagram Milyen arányban növekedet az utóbbi év folyamán ügyfelei körében a munkanélküliek aránya Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek által gondozásba vett ügyfelek között 50% vagy afeletti a munkanélküliek aránya a válaszadók 65%-ánál. Csak 20% mondta azt, hogy az általa gondozottak legfeljebb ötöde munkanélküli. A szociális szakemberek 97%-a véli úgy, hogy az ügyfélkör változása miatt új ismeretekre lenne szüksége feladatai ellátásához. Az elmondottakat igazolják a statisztikák is: a Dél-Dunántúli Régió területén a rendszeres szociális segélyben részesülők száma az elmúlt években trendszerűen nőtt. A segélyben részesülők számának időbeli változását mutatja az alábbi táblázat. 7. Táblázat A rendszeres szociális segélyben részesítettek havi átlagos száma (fő) 1995-2005 Forrás: KSH, saját szerkesztés A rendszeres szociális segélyben részesítettek havi átlagos száma (fő) 1995-2005 3

3

Év

Dél-Dunántúl

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Magyarország

1995

2508

1095

897

516

23507

1996

2250

980

819

451

20729

1997

3106

1230

1111

765

27000

1998

3590

1679

1193

718

27713

1999

4151

1979

1368

804

34480

2000

6170

2832

2303

1036

47153

2001

12569

5524

4855

2190

94779

2002

17940

7917

6910

3113

125893

2003

19356

8786

7129

3441

138126

2004

20503

8648

7947

3908

144853

2005

20828

8833

8210

3785

133375

Az adatok nem tisztítottak, tartalmazzák a fogyatékosság okán kapott rendszeres ellátást is, de ennek adattorzító jelentős hatása nincsen a tárgyalt területet illetően.


47

A régióban évente átlagosan 27%-kal nőtt a nyilvántartott munkanélküliek száma, Somogy megyében ennél dinamikusabb (29%) növekedés tapasztalható, 2005-re 1995-höz képest megnyolcszorozódott a nem foglalkoztatottak száma. Országos viszonylatban a Dél-Dunántúli Régió megyéi az országos átlag felett állnak a rendszer szociális segélyben részesülők átlagos számát tekintve.

8. Táblázat Rendszeres szociális segélyben részesülők átlagos száma 2000-2004. Forrás: KSH, saját szerkesztés

Megye, főváros

2000

2001

2002

2003

Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma

4

2004

4

1

Borsod-Abaúj-Zemplén

11 399

22 923

30 116

33 294

32 890

2

Szabolcs-Szatmár-Bereg

6 193

13 801

18 278

20 711

22 479

3

Hajdú-Bihar

3 815

9 129

11 807

12 920

13 532

4

Baranya

2 832

5 524

7 917

8 786

8 648

5

Békés

1 624

4 929

7 187

7 781

7 960

6

Jász-Nagykun-Szolnok

2 379

5 116

6 474

6 673

7 953

7

Somogy

2 303

4 855

6 910

7 129

7 947

8

Bács-Kiskun

2 034

3 830

4 579

5 495

6 133

9

Heves

1 896

3 708

5 376

5 808

6 034

10 Nógrád

1 595

3 355

4 797

5 501

5 922

11 Budapest

2 783

3 839

4 233

4 529

4 793

12 Tolna

1 036

2 190

3 113

3 441

3 909

13 Csongrád

1 048

1 993

2 834

2 892

3 133

14 Pest

1 686

2 601

3 046

3 058

3 129

15 Fejér

1 310

1 748

2 312

2 400

2 646

16 Veszprém

996

1 584

2 163

2 419

2 632

17 Zala

670

1 367

1 870

2 246

2 282

18 Komárom-Esztergom

638

1 126

1 375

1 376

1 107

19 Vas

402

582

746

879

884

20 Győr-Moson-Sopron

518

578

762

790

840

Az adatok nem tisztítottak, tartalmazzák a fogyatékosság okán kapott rendszeres ellátást is, de ennek adattorzító jelentős hatása nincsen a tárgyalt területet illetően.


48

Információk a szociális szakemberek továbbképzési igényeiről A szociális munka jellegéből következően nagy az igény a szakmai személyiségfejlesztések iránt, illetve szükség van a továbbképzések nyújtotta új ismeretekre. Megkérdeztük, hogy milyen továbbképzési programon, vagy tréningen kívánnak részt venni. Ennek alapján az egyes képzések iránti igények az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Konfliktuskezelési tréning 17% 2. Munkaerőpiaci ismeretek 15% 3. Tapasztalatcsere 15% 4. Mediáció 14% 5. Európai Uniós ismeretek 11% 6. Számítógépes ismeretek 7% 7. Szakmai fejlődést célzó 7% 8. Egyéb 5%

Mely területen szeretne részt venni képzéseken/tréningeken? 7%

5%

15%

15%

11%

7%

14% 17%

9%

Munkaerő-piaci ismeretek

Európai Uniós ismeretek

Számítógépes ismeretek

Esetmegbeszélés

Konfliktuskezelési tréning

Mediáció

Tapasztalatcsere

Szakmai fejlődést célzó

Egyéb

14. diagram Képzési igények a Dél-Dunántúli Régióban Forrás: saját szerkesztés

A különböző tapasztalatcserére alkalmat adó rendezvényeket minden megkérdezett fontosnak tartja, 24%-uk esetenként, 38%-uk pedig gyakran venne részt programokon. Az elmúlt 3 év során a válaszadók 2/3-ának valamilyen továbbképzésen, 69%-a pedig kiégést megelőző tréningen volt lehetősége részt venni. 89% fontosnak tartja a továbbképzést és a szakmai személyiségfejlesztést.


49

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenységet végző szakemberek számára 2001-től került bevezetésre a továbbképzési rendszer, melyet a 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet (továbbiakban rendelet) szabályoz. A személyes gondoskodást nyújtó szociális gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben, főállásban dolgozó szakképzett szakember továbbképzési kötelezettségüknek eleget tehetnek munkakörükhöz kapcsolódót területen OKJ-s szakképesítés, továbbképzési program, vagy felsőfokú alapképzésben oklevél szerzésével, felsőfokú végzettség esetén kiegészítő alapképzésben, vagy szakirányú továbbképzésben második, vagy további oklevél szerzésével, tudományos fokozat szerzésével, illetve szakvizsga letételével. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének mérése pontozással történik. A különböző továbbképzési

programok

(továbbképzés

céljából

szervezett

tanfolyam,

szakmai

személyiségfejlesztő foglalkozás, szakmai tanácskozás külföldi vagy hazai tanulmányút, szakmai műhely) eltérő pontértékkel bírnak. A továbbképzéseket tehát két csoportra lehet bontani aszerint, hogy akkreditált-e az adott program vagy sem. Ez lényeges elem, mivel a továbbképzésen való részvétel motiválhatja az új ismeretek megszerzésén kívül, a továbbképzési pont iránti igény is. Több éves tapasztalat áll mögöttünk képzések szervezésében, a gyakorlat az mutatja, hogy gyakran csak a pontszerzési igény a képzésre való jelentkezés oka. A képzésen való részvételt befolyásolja a képzés költségigénye, amely nem pusztán a részvétel díjából, hanem az utazási, illetve szállásköltségből, valamint a le nem dolgozott munkaidő elveszett költségéből adódik. A továbbképzési normatíva – amely 23.000-ről 9.400 Ft-ra csökkent 2005-ről 2006-ra – legtöbbször nem fedezi a képzési költségeket. Az egyes szolgáltatók közti különbségek egyre látványosabb különbségek alakultak ki a tekintetben, hogy hány munkatársat tudnak képzési támogatásban részesíteni, illetve milyen típusú képzésekre tudják küldeni a szociális szakembereket. A továbbképzési programok iránti igény és a szolgáltatást végzők végzettsége között determinisztikus kapcsolat van. Ezért érdemes áttekinteni a Dél-Dunántúli Régió családsegítő és gyermekjóléti szolgálatainak jellemzőit és az ott foglalkoztatott szakemberek képzettségi mutatóit.


50

A Dél-Dunántúli Régió családsegítő és gyermekjóléti szolgálatainak lefedettségi mutatói A régióban működő szolgálatokra vonatkozó adatok a KSH ”kimutatás a családsegítő szolgálatok működési adatairól” 2001-es, 2002-es, 2003-as adatgyűjtéséből, 2004. évre vonatkozóan az Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet nyilvántartásából, valamint a KRCSSK által készített helyzetfelmérések értékeléséből származnak. 2005. évre vonatkozóan szintén csak helyzetfelmérések adatai állnak rendelkezésre. A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatatás területi mutatói 2001-ben a Dél-Dunántúli Régióban működött az ország családsegítő szolgálatainak 12,27%a. Baranya megyében 32, Somogy megyében 46, Tolna megyében pedig 16 családsegítő szolgálat működött. Baranya megyében 301 településéből 175 (58,14%-os lefedettség), Somogy megye 245 településéből 153 (62,45%-os lefedettség), Tolna megye 108 településéből 55 (50,93%-os lefedettség) településen volt biztosított a családsegítés. Az ország 3135 településéből 1114 biztosított családsegítést (35,53%-os lefedettség). 2004-ben a régióban 111 családsegítő szolgálat működik, Baranya megyében 35, Somogy megyében 58, Tolna megyében 18. A családsegítő szolgálatok száma 2001-ről 2004-re 15,01%-kal nőtt az országban. Ennél nagyobb ütemben, 18,08%-kal nőtt a Dél-Dunántúli régióban, ez adódik abból, a régión belül Baranya megyében 9,38%-kal, Somogy megyében 26,09%-kal, Tolna megyében pedig 12,50%-kal nőtt. Az előző évhez, 2003-hoz képest az országban 13,53%-kal nőtt a családsegítő szolgálatok száma, a KRCSSK illetékességi területén 12,12% volt ez a növekmény. 2003-hoz képest Baranyában változatlan a szolgálatok száma, Somogy megyében 20,83%-kal, Tolna megyében 12,5%-kal nőtt. Baranya megyében 301 településéből 173 (57,48%-os lefedettség), Somogy megye 245 településéből 154 (62,86%-os lefedettség), Tolna megye 108 településéből 73 (67,59%-os lefedettség) családsegítő szolgálattal ellátott. Eközben 2002-ben a gyermekjóléti szolgálatok száma országos szinten 6,01%-kal emelkedett, a régióban 26,9%-kal emelkedett a 2001. évhez képest. 2003-ban országosan 17,39%-kal emelkedett, a régióban 3,2%-kal csökkent a 2002. évihez képest. Baranya megyében 2001-ről 2002-re 88,33%-kal nőtt a gyermekjóléti szolgálatok száma! Ezzel párhuzamosan a családsegítő szolgálatok száma és a lefedettségi arány nem javult. Somogy megyében a gyermekjóléti szolgálatok száma 2001-ről 2002-re 1,27%-kal nőtt, a családsegítő szolgálatok száma 4,35%-kal csökkent, azonban az ellátási terület további két településsel bővült és a lefedettségi arány 1,31%-kal javult a családsegítő szolgálatok esetében. Tolna megyében


51

miközben 2001-ről 2002-re 5,26%-kal csökkent a gyermekjóléti szolgálatok száma, a családsegítő szolgálatok száma 6,25%-kal csökkent, viszont az ellátási terület 18 településsel nőtt, azaz 16,67%-kal javult a lefedettség a családsegítő szolgálatok esetében. A DélDunántúli Régióban minden időszakban, valamennyi családsegítő szolgálat családsegítés mellett gyermekjóléti szolgáltatást is végzett. Az alábbi ábrák a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatással való lefedettséget mutatják Magyarországon 5.

2. ábra Családsegítő szolgálatok területi megoszlása Magyarország, 2001.

5

A Dél-Dunántúli Régió helyzetének országos adatokkal való összehasonlíthatósága miatt tartottuk fontosnak Magyarország térképén megjeleníteni.

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 3. ábra Családsegítő szolgálatok területi megoszlása Magyarország, 2004.

4. ábra Gyermekjóléti szolgálatok területi megoszlása Magyarország, 2001.

5. ábra Gyermekjóléti szolgálatok területi megoszlása Magyarország, 2004.

52


53

A fenti KSH OSAP statisztikára épülő kartogramok értelmezésében a következő szempontokat kell figyelembe venni: településsoros adatok területi vetületét mutatja, ennél fogva a 2001-es és 2004-es térképet megvizsgálva nem azt látjuk, hogy emelkedett a szolgálatok száma, hanem azt, hogy bizonyos területeken kevesebb a szolgálatokat jelző zöld jelzés. Ez nem azt jelenti, hogy a lefedettség csökkent, hanem azt, hogy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok fenntartói között egyre több lett az intézményfenntartó társulás. A társulásos intézményi forma elterjedésében közrejátszott az is, hogy a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok tisztázták kistérségi tárulások helyzetét, előbb a statisztikai kistérség, később a többcélú kistérségi társulás jogállása is meghatározásra került a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Kormányrendeletben, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvényben. A működés kulcskérdését a finanszírozást pedig a többcélú kistérségi társulások 2004. évi támogatása mértékének, igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 65/2004. (IV. 15.) Kormányrendelet szabályozta. Ez utóbbi jogszabály évről-évre újradefiniálásra került, illetve a vonatkozó évi költségvetési törvényben van szabályozva a többcélú társulások kiegészítő illetve ösztönző normatívája. 2001-ben az ország 766 családsegítő szolgálatából 109, a Dél-Dunántúli Régió 94 családsegítő szolgálatából 24, Baranya megye 32 családsegítő szolgálatából 5, Somogy megye 46 családsegítő szolgálatából 14, Tolna megye 16 családsegítő szolgálatából 5 működött társulásos formában. 2003-ban az előző évhez képest 2,73%-kal nőtt az országban a társulásos formában működő családsegítő szolgálatok aránya. A Dél-Dunántúli Régióban 10,51%-kal nőtt a társulásos formában működő szolgálatok száma. Az egyes megyék esetében Tolna megyét kivéve, ahol 20,42%-kal csökkent, rendre nőtt a társulásos formákban történő szolgálatok száma 2002-ről 2003-ra; Baranya megyében 19,01%-kal, Somogy megyében 11,17%-kal. 2004-re a társulásos formában működő szolgálatok száma tovább növekedett, 2005. évben pedig a költségvetési törvényben megjelenő ún. alapszolgáltatási központot ösztönző finanszírozás tovább erősítette ezt a folyamatot.


54

A családsegítő szakmai tevékenységben foglalkoztatottak száma és képzettségi arányok Ebben a szakaszban közölt statisztikai adatok és kartogrammok értelmezésekor figyelembe kell venni a KSH OSAP statisztikában meglévő redundanciát. Ez azt jelenti, hogy van átfedés a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást végzők között, ennek oka egyrészt az adatszolgáltatás pontatlanságában, illetve az egyszemélyes szolgálatok 6 létében keresendő. 2001-ben az ország összes családsegítőjének 9,86%-a dolgozott a Dél-Dunántúli Régióban. A felsőfokú szakirányú végzettségűek aránya országos viszonylatban, 2001-ben 46,85% volt a családsegítő szakmai tevékenységet végzők körében. A felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya az összes családsegítő szakmai tevékenységet végző közül a DélDunántúli Régióban 39,48%, Baranya megyében 44,86% (országos átlagnál jobb), Somogy megyében 31,86%, Tolna megyében 45,1% (országos átlagnál jobb) volt. 2002-ben a felsőfokú szakirányú végzettségűek aránya országos szinten 49,83% volt, a DélDunántúli Régióban 41,05% (előző évhez képest 1,57%-os javulás). Baranya megyében 52,63% (országos átlagnál jobb), Somogy megyében 29,31%, Tolna megyében 41,82% volt a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező családsegítő szakmai tevékenységet végzők aránya. A felsőfokú szakirányú végzettségek arányát tekintve megjelenik Baranya és Tolna megye esetében a felsőoktatási intézmények pozitív extern hatása. A szociális munkás szakok jelenléte Szekszárdon és Pécsen kedvezően befolyásolja az intézmények szakemberrel való ellátottságát. 2003-ban az ország összes családsegítőjének 11,36%-a dolgozott a régióban. A felsőfokú szakirányú végzettségűek aránya országos viszonylatban 2003-ban 50,25% volt a családsegítő szakmai tevékenységet végzők körében. A felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya az összes családsegítő szakmai tevékenységet végző közül a Dél-Dunántúli Régióban 38,91%, Baranya megyében 42,02%, Somogy megyében 29,85%, Tolna megyében 53,45% (országos átlagnál jobb) volt.

6

Egyszemélyes szolgálatot alatt jelen esetben azt értjük, amikor ugyanaz a személy látja el a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást is.


55

6. ábra Kifejezés: A családsegítő szakmai tevékenységben foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint: Foglalkoztatottak összesen: Fő [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR

7. ábra. Kifejezés: A családsegítő szakmai tevékenységben foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint kistérségenként: Felsőfokú végzettségű összesen: Fő [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR


56

8. ábra Kifejezés: A családsegítő szakmai tevékenységben foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint: Felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők aránya az összes foglalkoztatotton belül kistérségenként: [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR

Ez idő alatt a gyermekjóléti szolgálatok esetében a szolgálatoknál foglalkoztatottak száma 2001-ről 2002-re 2,46%-kal emelkedett, 2002-ről 2003-ra 4,66%-kal emelkedett országos viszonylatban. A KRCSSK illetékességi területén 1%-ot emelkedett (499 főről 504 főre) 2001-ről 2002-re, a következő évben pedig 11,1%-ot emelkedett (504 főről 560 főre). A felsőfokú szakirányú végzettségűek aránya gyermekjóléti szolgálatoknál 2002-ben országos viszonylatban 43%, illetékességi területünkön 35%, 2003-ban országos viszonylatban 34%, illetékességi területünkön 38%. 9. ábra Kifejezés: A jogszabályban előírt munkakörökben foglalkoztatottak száma a gyermekjóléti szolgáltatásban (XII. 31.): Összesen: Összesen [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR


10. ábra Kifejezés: A jogszabályban előírt munkakörökben foglalkoztatottak száma a gyermekjóléti szolgáltatásban (XII. 31.): Felsőfokú szakirányú szakképzettségű összesen: Családgondozó [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR

11. ábra Kifejezés: A jogszabályban előírt munkakörökben foglalkoztatottak száma a gyermekjóléti szolgáltatásban (XII. 31.): Felsőfokú szakirányú szakképzettségű összesen: Összesen [Év: 2004] Forrás: Váti TeiR

57


58

Ahogyan a kartogramokról leolvasható mind a gyermekjóléti, mind a családsegítő szolgáltatás esetében a Dél-Dunántúli Régió megyei jogú városaiba koncentrálódik a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást végzők többsége. A Pécsi és Szekszárdi Kistérségben kiugróan magas a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személyes gondoskodást nyújtó szervnél dolgozók aránya. A Kaposvári Kistérség ettől az aránytól elmarad, de kedvező helyzetben van szakemberrel való ellátottságát tekintve. A szakképzettségi arányokat tekintve periférikus területnek mondhatók a drávamenti kistérségek, a Balaton-part, a Komlói és a Sásdi Kistérség. Információhoz jutás a szociális szakemberek körében A kérdőívben alkalmazott Likert-skálák célja az volt, hogy megismerjük a szociális szakemberek preferenciát arra vonatkozóan, hogy milyen tevékenységeket, technikai megoldásokat végeznének az ügyfelekkel való eredményes foglalkozás érdekében. A válaszokat értelmezhetjük úgy is, hogy a jelenlegi állapotot tárják fel, tehát egyfajta elégedettség felmérést is jelentenek, amely visszajelzést adnak indirekt a területen végzett módszertani tevékenység hatékonyságáról. Az informáltsággal kapcsolatban feltett kérdések közvetett célja az volt, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy melyek azok a témacsoportok, amelyeket érdemes felvenni a jövőben

indítandó

képzések

programjai

közé, illetve milyen típusú módszertani

segítségnyújtást igényelnek legtöbben annak érdekében, hogy eredményeket érjenek el az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett munka során. A tapasztalatcserét – az információcsere legfőbb fórumát – általában a válaszadók 38%-a nagyon fontosnak tartja, 38% gyakran igényelné annak érdekében, hogy a munkanélküliekkel végzett tevékenységét eredménnyel végezhesse. Olyan válaszadó nem volt, aki nem tartja fontosnak a tapasztalatcsere fórumokat.


59

Tapasztalatcsere fórumokon való részvétel 0%

24%

38%

38% Nem tarom fontosnak

ritkán

esetenként

gyakran

nagyon fontosnak tartom

15. diagram Tapasztalatcsere fórumon való részvétel Forrás: saját szerkesztés

A tapasztalatcserére alkalmat adó szakmai programok közül az esetmegbeszélők tartását a válaszadók 38%-a nagyon fontosnak tartja, 4%-a nem tartja fontosnak, 25%-a gyakran, 24%-a pedig esetenként tart igényt rá. Az esetmegbeszélők a Dél-Dunántúli Régióban azért is fontosak, mert számos családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kvázi-társulásos formában működik. Ez azt jelenti, hogy a volt egyszemélyes szolgálatok megtartásával hoztak intézményfenntartó társulást, azonban az ebben rejlő szinergiákat nem tudták kihasználni és az egyes családgondozók saját ellátási területükön önállóan dolgoznak szakmai felügyelet nélkül. Az esetmenedzseri ismeretek oktatását 8% tartja fontosnak, 13% ezzel ellentétben nem tartja fontosnak, 24% gyakran, 37% esetenként, 18% pedig ritkán tartana rá igényt. A közös adatbázishoz való hozzáférést a válaszadók többsége (39%) kiemelten fontosnak tartja, 30% gyakran, 24% esetenként használná, ha rendelkezésére állna, mindössze 9% ritkán és 6% egyáltalán nem élne ezzel a lehetőséggel. Az internetes kapcsolat használata esetében csaknem ugyanezek az arányok, azzal a különbséggel, hogy nincs olyan válaszadó, aki nem tartja fontosnak alkalmazását. Az aktív Internet használatot, levelezőlistához való csatlakozást az információhoz való hozzájutás és a gyors információcsere érdekében, a válaszadók több mint fele (57%) tartja kiemelten fontosnak, 24% gyakran élne ezzel a lehetőséggel, a fennmaradó 19%-ból 4% nem tartja fontosnak a többi szakember, pedig csak esetenként vagy ritkán használná. Az Internet


60

használata természetesen csak részben pótolja a személyes kontaktust, illetve a tárgyi és személyi feltételek hiányát, azonban kétségtelen, hogy környezet dinamikus változásával felértékelődött a szerepe, s mondhatjuk, hogy nélkülözhetetlen a munkavégzés során. Internetes levelezőlisták használata információihoz való hozzáférés, gyors információcsere érdekében

4%

5%

10%

57%

24%

Nem tarom fontosnak

ritkán

esetenként

gyakran

nagyon fontosnak tartom

16. diagram Internetes levelezőlisták használata az információhoz való hozzáférés, gyors információcsere érdekében Forrás: saját szerkesztés

Partnerség a szociális szakemberek körében A tapasztalatcserére alkalmat adó rendezvényeken, képzési programokon való részvétel valamint az interaktív információs csatornák használata a partneri kapcsolatok kialakítását segítheti. A partnerségen egy többé-kevésbé formalizált folyamatot értjük, amelyben két, vagy több, különböző résztvevő (az állami, vagy a magán szektorból), megállapodik, hogy bizonyos stratégiák, és különböző cselekvési módok alkalmazásával végrehajtanak egy akciótervet, programot, vagy egy közös projektet – ebben az esetben a foglalkoztathatóság javítása érdekében. A szociális szakemberek 66%-a tartja fontosnak az együttműködések kialakítását, 26% nyilatkozott úgy, hogy gyakran e célból veszi igénybe a fent említett szolgáltatásokat. Minimális az aránya (4%) azoknak, akik nem tartják fontosnak partnerkapcsolatok kiépítését. Arról nem kaptunk információt, de feltételezhető, hogy nem kizárólag a szakmán belüli együttműködések fontosak, hanem a társszakmák szakembereivel, az igazgatással, a fenntartóval, valamint különböző dekoncentrált szervezetekkel való hosszú távú stratégiai együttműködések is szükségesek az eredményes munka érdekében. A szociális szakmát érintő aktuális kérdésekkel kapcsolatban a válaszadóknak mindössze 6%a rendelkezik naprakész ismeretekkel.


61

A válaszadók 23%-a a szakmai közéleten kívül reked, nem jutnak el hozzá a megfelelő információk.

Tájékozottság szakmai kérdésekről

6%

8%

15%

Nem elegendő Hiányos Kielégítő

43%

28% Megfelelő Nagyon jó

17. diagram Tájékozottság szakmai kérdésekről Forrás: saját szerkesztés

Az illetékesség területen dolgozó megkérdezett szakemberek 34%-a tekintheti magát jól informáltnak, 36%-nak vannak kielégítő információi a különböző képzési lehetőségekről, továbbképzési formákról. A maradék 30% alulinformáltnak mondható. Tájékozottság képzési lehetőségekről

6%

Nem elegendő

14%

28%

16%

Hiányos Kielégítő

36%

Megfelelő Nagyon jó

18. diagram Tájékozottság képzési lehetőségekről Forrás: saját szerkesztés

Megkérdeztük,

hogy

mennyire

tartják

a

szociális

jogszabályváltozásokkal kapcsolatos ismereteiket.

szakemberek

naprakésznek

a


62

Tájékozottság jogszabályi válozásokról

Nem elegendő 19%

9%

16%


33%

23%


19. diagram Tájékozottság jogszabályi változásokról Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek 19%-a véli úgy, hogy jól informált, 33% megfelelőnek tartja felkészültségét, viszont csaknem a válaszadók fele nem rendelkezik elegendő információval. A jogszabályokkal kapcsolatos ismeretek hiányosak, napjainkban a Szociális Közlöny már nem elegendő ahhoz, hogy valaki felkészült legyen. Az online jogtárak alkalmazása szinte „kötelezőnek számít”, hiszen nem kizárólag a szociális tárgyú jogszabályok, hanem egyéb más jogterületek változását is figyelemmel kell követni, egyrészt a saját működőképesség megőrzése, másrészt a felhasználó elégedettségének érdekében. A szakmai dokumentációkkal kapcsolatos információkat vizsgálva ennél kedvezőtlenebb képet kaptunk. Informáltság a dokumentációról Nem elegendő

15%

Hiányos

11% 23%

Kielégítő

24%

Megfelelő

27% Nagyon jó

20. diagram Informáltság a dokumentációról Forrás: saját szerkesztés


63

A válaszadóknak csak 39%-a mondhatja el magáról, hogy a munkaformák dokumentálásában naprakész ismeretei vannak, 50% tartja kielégítőnek, megfelelőnek, 11% pedig nem elégségesnek tudását. Ezek az arányok azért sem „elfogadhatóak,” mert a Dél-Dunántúli Régióban 2001 óta működik regionális családsegítő módszertan; 1999 óta Somogyban, Tolnában, 2003 óta pedig Baranyában is működik megyei gyermekjóléti módszertan. A módszertani intézmények különböző csatornákon folyamatosan segítséget nyújtottak az illetékességi területükön működő szolgálatoknak a szakmai dokumentáció elkészítéséhez, illetve tájékoztatást adtak az adminisztrációban bekövetkező változásokról és igyekeztek széles körben bemutatni a jó gyakorlatokat, helyi protokollokat. Ezen kívül nem hagyható figyelmen kívül, hogy a működési engedélyt kiadó szerv (városi jegyző, közigazgatási hivatal /2005-től megyei szociális és gyámhivatal/) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet szerint végzett szakmai ellenőrzései során a feladatellátás szakmai hátterével kapcsolatban feltárt hiányosságok elsősorban a dokumentáció minőségére vezethetők vissza. A munkaerőpiaci ismeretekről való informáltság ennél is rosszabb mutatókkal bír. A szakembereknek csak 8%-a mondhatja el magáról, hogy versenyképes e téren. 18%-uk informáltsága megfelelő, 26%-ké kielégítő. 30% vallotta úgy, hogy munkaerőpiaci ismeretei hiányosak és 18%-nak nincs elegendő információja. Munkaerőpiaci ismeretek

Nem elegendő 8%

18%

Hiányos

18%

Kielégítő

26%

30%


21. diagram Munkaerőpiaci ismeretek Forrás: saját szerkesztés


64

Az ügyfelek sikeres munkába állásának segítése során elengedhetetlenül szükséges, hogy a szociális szakemberek elegendő információval rendelkezzenek az illetékességi területük munkaerő-piaci viszonyairól, a kereslet és a kínálat jellemzőiről. Állásajánlatokról csak a válaszadók 11%-ának van megbízható információja, 10% megfelelőnek ítéli meg, 26% pedig kielégítőnek tartja a birtokában lévő információkat az aktuális álláslehetőségekről. A válaszadók több mint fele (53%) alulinformált – saját bevallásuk szerint. Informáltság állásajánlatokról

10%

11%

27%

Nem elegendő Hiányos Kielégítő

26%

Megfelelő

26%

Nagyon jó

22. diagram Informáltság állásajánlatokról Forrás: saját szerkesztés

Az állásajánlatokról való informáltság és a munkaközvetítőkkel való kapcsolat között függvényszerű kapcsolat van. Ahol kihasználják a munkaügyi központtal való együttműködés lehetőségeit, ott nagyobb valószínűséggel rendelkeznek naprakész információkkal az állásajánlatokról is. Munkaközvetítőkkel való kapcsolat lehetőségeiről Nem elegendő

10% 19%

Hiányos

18%

Kielégítő Megfelelő

20%

33%

Nagyon jó

23. diagram Munkaközvetítőkkel való kapcsolat Forrás: saját szerkesztés


65

A gyakorlat a szolgáltató általános tevékenységein belül folyamatosan biztosított szolgáltatások megvalósításának módja, hogyanja (know-how). A jó gyakorlat a felhasználók szükségleteinek

feltárásán

alapuló,

valós,

egyedi

szükségletek

kielégítését

célzó

szolgáltatások tervezése, bevezetése, folyamatos biztosítása és fejlesztése a felhasználók elégedettségének fokozása, valamint a veszteségek minimalizálása (költséghatékonyság) érdekében. Általában a szakmai tapasztalatokkal kapcsolatos informáltságról megállapítható, hogy a válaszadók 14% nem tartja elegendőnek, 28%-a hiányosnak tartja ez irányú tájékozottságát. 32% kielégítőnek, 26% megfelelőnek ítélte meg informáltságát. Egy személy sem értékelten nagyon jónak a szakmai tapasztalatokról szerzett tudását.

Informáltság tapasztalatokról

Nem elegendő

0%

26%

14% Hiányos

28% 32%

Kielégítő Megfelelő Nagyon jó

24. diagram Informáltság tapasztalatokról Forrás: saját szerkesztés

A megkérdezettek közül szinte elhanyagolható azoknak az aránya, akik ismerik a jó gyakorlatokat, ennél fogva adaptálni is tudják. 13% nyilatkozott úgy, hogy megfelelő, 28% pedig kielégítő ismeretekkel rendelkezik a modellértékű kezdeményezésekről. A válaszadók 66%-a nem tájékozott kellőképpen abban, hogy más szociális szolgáltatók milyen módszerekkel dolgoznak.


66

Jó gyakorlatok megismeréséről Nem elegendő

3%

13%

16% Hiányos Kielégítő

28%

40%


25. diagram Jó gyakorlatok megismerése Forrás: saját szerkesztés

A jelenlegi normatív állami finanszírozás mellett a szociális szolgáltatók fejlesztéseiket külső források bevonásával tudják csak megvalósítani. A forrásteremtési technikák közül a különböző pályázati lehetőségek kiaknázása lehet a legcélravezetőbb. A megkérdezettek 13%-a nincs birtokában elegendő pályázati információnak, 27%-a szintén csak hiányos információkkal rendelkezik. A válaszadók 49%-a kielégítőnek, illetve megfelelőnek véli helyzetét, csak 11% tekinti magát naprakésznek e téren. A pályázatokról való informáltságot nem bontottuk két részre a pályázók köre – szociális szolgáltató/fenntartója és a szolgáltatást igénybe vevő – szerint, hiszen a szociális szolgáltatást végző szervezetek, illetve fenntartóik által pályázott források végső kedvezményezettjei általában a felhasználók.

Informáltság pályázati lehetőségekről Nem elegendő

11%

13%

21%


27% 28%


26. diagram Informáltság pályázati lehetőségekről Forrás: saját szerkesztés


67

A pályázati lehetőségekről való tájékozottsággal kapcsolatos eredményekkel kapcsolatban felmerülnek további bizonytalansági tényezők is: a pályázati információval rendelkezés nem jelent automatikusan eredményes pályázati tevékenységet is, illetve figyelembe kell venni a pályázatok közötti minőségbeli különbségeket. Az elmúlt évek során többféle forrás állt rendelkezésre szociális szolgáltatások fejlesztésére, civil és kormányzati támogatások, PPP 7, adományok, az Előcsatlakozási Alapok és 2004-től a Strukturális Alapok. A hazai és uniós forrásokhoz való hozzájutás feltételrendszere teljesen eltérő, az uniós pályázatok nagyságrendileg magasabb felkészültséget követelnek meg a pályázótól. A fentiek alapján tehát lehet, hogy nem is annyira a pályázati lehetőségekről való tájékozottság, hanem az elmúlt időszak pályázati eredményessége lehet a képzések eredményességének indikátora.

7

Public Private Partnership, a privát és a közszférának olyan együttműködése, ahol a befektetők átvállalják a közigazgatási feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat, valamint a beruházásokban megvalósított eszközök üzemeltetését és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét.


68

Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködés keretei A rendszeres szociális segélyezettek számának trendszerű emelkedése, a munkanélküliek csoportján belül a tartós munkanélküliek arányának növekedése nyomán felértékelődött a szociális szakemberek körében az munkaerőpiaci ismeretek és az új típusú „tudás” megszerzésének igénye. A legtöbb családsegítő szolgáltatásnak kihívást jelent a rendszeres szociális segélyezés reformja, illetve a tartós munkanélküliekkel végzett szociális munka. Az alábbiakban részletesen kifejtésre kerülnek azok a tényezők, amelyek szükségessé teszik a szociális alapszolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátás tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztését, továbbá – a feladatellátás szakmai tartalmával szemben elvárt magasabb követelmények miatt – indukálják a szociális képzések strukturális és funkcionális átalakítását. A beilleszkedést segítő pénzbeli ellátások és intézményes szolgáltatások jelenlegi rendszere a francia RMI (revenu minimum d’insertion - beilleszkedési minimumjövedelem) szabályozás elemeinek hazai gyakorlatban való átültetésével alakult ki, de nem tekinthető véglegesnek. Az RMI lényege, hogy az aktív korú nem foglalkoztatottaknak úgy folyósítanak „beilleszkedési támogatást”, hogy azt a szociális szolgáltatóval való kötelező együttműködés feltételéhez kötik. Az eredeti RMI rendszerben támogatást igényelni kifizető kasszáknál: a helyi vagy megyei szociális irodánál, bizonyos civil szervezeteknél lehet. A francia modellben a helyi, megyei, központi szintű közigazgatás is feladatot kap. (Franciaország lakossága 60 millió fő, államigazgatása 26 régióra, 100 megyére (départements) van osztva, a helyi önkormányzatok száma: 36.678.) A központi kormányzat feladat a finanszírozás biztosítása. A megye kompetenciája az RMI feltételek és jogosultság megállapítása. A megyei beilleszkedési bizottság feladata a megyei beilleszkedési terv elkészítése, amellyel a helyi beilleszkedési bizottság által elkészített beilleszkedési terveknek konzisztensnek kell lenni. Egyéni tanácsadók (lehet civil szervezet, vagy önkormányzati intézmény dolgozója) fogalmazzák meg az ügyfél közreműködésével az együttműködési megállapodás tervezetét, amit a megyei beilleszkedési bizottság elnöke (megyei közigazgatás vezetője) hagy jóvá.


69

A kifizető szervek a megyével kötött szerződés alapján folyósítják az RMI-t. Az együttműködésben részt vevő szervezetek lehetnek a munkaügyi központok, álláskereső irodák, az egyéni esetkezelést végző szociális munkás, önkormányzati, vagy civil szervezet is. Együttműködési megállapodás tartalmaz kötelező elemeket, illetve válaszható elemeket. A kötelező elemek közé tartozik a készségek és érdeklődési kör felmérése után munkaügyi központ felé irányítás és/vagy képzés vagy képesség fejlesztés. A választható elemek között található meg a szociális munkással való együttműködés a szociális problémák megoldása érdekében és/vagy a lakhatási programban való részvétel és/vagy az egészségügyi ellátással kapcsolatos program. Az együttműködés ellenőrzése az együttműködő partner szervezetnél egy erre kijelölt ún. kapcsolattartó személy feladata, aki háromhavonta jelentést küld a megyében kijelölt kapcsolattartó személynek arról, hogy a segélyezett a programban megfelelő intenzitással részt vesz-e. Ha az illető neki felróható vétség miatt mulasztott, az RMI szüneteltethető. Az RMI rendszer struktúráját és alapelveit igyekszik követni a hazai gyakorlat, a jelenlegi szabályozásban a szűk keresztmetszetet a finanszírozás és ágazati megosztottság intézményi háttérbeli leképeződése, valamint a szociális szolgáltatók – amelyek feladata lehetne a beilleszkedési program elkészítése – decentralizáltsága jelenti. A szociális szolgáltatások decentralizáltságán értjük egyrészt, hogy nincs egységes gyakorlat arra vonatkozóan, hogy a települési önkormányzat a helyi rendeletében miként szabályozza a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként, az aktív korú nem foglalkoztatottakra vonatkozó együttműködési kötelezettséget, az együttműködés szervezeti kereteit; másrészt pedig a szociális szolgáltatók jogszabályban meghatározott feladataikat eltérő minőségben látják el, helyi rendeletektől függően és helyi protokollok alapján. A hazai segélyezési rendszer 2005. évben elkezdődött reformja a rendszeres szociális segély rendszerét megváltoztatta. A Szt. hatályba lépett 2005. évi CLXX. Törvénnyel való módosítása, valamint az Szt. végrehajtási rendeleteinek (az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendelet, valamint a pénzbeli és

természetbeni

folyósításának

szociális

részletes

ellátások

szabályairól

igénylésének szóló

és

63/2006

megállapításának, (III.27.)

valamint

Kormányrendelet

újrakodifikálása nyomán módosultak a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételei és az


70

ellátás összege, mégpedig olyan irányban, hogy a nem foglalkoztatott személyt érdekeltté tegye abban, hogy minél kevesebb időt töltsön munka nélkül. A rendszeres szociális segély megállapítása 2007. január 1-jétől jegyzői hatáskörbe kerül, ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvénnyel (továbbiakban: Ket.) való jogharmonizáció indokolta. A rendszeres szociális segély családi alapú támogatássá alakul át 2006-ban; az új rendszerben a juttatás megállapításánál az eltartott gyermekek számát is figyelembe veszik. A segély nem fix összegű, hanem a jogosultsági jövedelemhatárig (a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család meglévő jövedelmét. A jogosultságot és a segély összegét egy fogyasztási egységre azaz nem az egy főre - jutó jövedelem alapján határozzák meg. A fogyasztási egységre eső segély alapja a nyugdíjminimum kilencven százaléka, amit a család nagyságától függő szorzóval szoroznak. Az új típusú rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeiről szóló szabályozás 2006. április 1-jétől lépett hatályba, az új feltételű segély csak 2006. július 1-jétől állapítható meg és folyósítható (2005. évi CLXX. tv. 56.§ (1) bekezdés) A segély jogosultsági feltételeiben változást jelent, hogy bevezetésre került a kijelölt szervvel történő együttműködés. Az együttműködésre kijelölt szerv a lakó-, tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szerv, intézmény. Az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása valamennyi önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladat, melynek az önkormányzat nemcsak saját intézménye útján, hanem társulás keretében vagy megállapodással is eleget tehet. A kijelölt szervet az önkormányzat helyi rendeletében nevesíti meg. Együttműködésre kijelölt szerv lehet családsegítő szolgálat, szociális intézmény, valamint a munkaügyi központ kirendeltsége. 2006. júliusában lépett életbe a munkaösztönző segélyezés is: a frissen elhelyezkedett, előzőleg szociális segélyben részesült munkavállalóknak három hónapig folyósítják a segély összegének 50%-át, majd további három hónapig 25%-át, elismerve a munkába állással járó költségeket. Az Flt. módosításával átalakult a munkanélkülieket megillető juttatások rendszere. Ennek keretében bevezetésre kerül az álláskeresési járadék és segély. A két ellátó rendszer összhangja érdekében az új típusú segélyt – ha a jogosultsági feltételeknek megfelelnek – az


71

álláskeresési ellátásban részesülők is igénybe vehetik. Így az Szt. 37/A.§-ának a rendszeres szociális segélyre jogosultak körét szabályozó (1) bekezdése egy új ponttal egészül ki. Ez a módosítás biztosítja, hogy az Flt. alapján támogatásban részesülők ne kerüljenek rosszabb jövedelmi helyzetbe, mint az álláskeresési ellátást már kimerítő segélyezettek. A segélyezési rendszer reformjának egy másik alapelve az volt, hogy lehetőség szerint a települési önkormányzat által nyújtott pénzbeli ellátások mellé társuljon intézményi háttértámogatás is. Erre a célra a jelenlegi intézményrendszerben a családsegítő szolgálatok tűnnek a legalkalmasabbnak. A települési önkormányzatok számára ugyan csak 2.000 fő felett kötelezően biztosítandó alapellátás a családsegítés, ugyanakkor a hozzáférést ennél kisebb lakosságszámú településeken is elérhetővé kell tenni. Amennyiben a településen elérhető ez az alapszolgáltatás, akkor a cél az volna, hogy biztosítva legyenek a feladatellátás megfelelő tárgyi, személyi és szakmai feltételei annak érdekében, hogy az együttműködési kötelezettséghez fűződő célok megvalósuljanak. A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételei között szereplő kötelező együttműködés intézményi háttere a családsegítő szolgálat lehet (ettől eltérő gyakorlat is létezik). Amint a fentiekben említésre került, a jogalkotó a helyi döntéshozókra bízza az együttműködésre kijelölt szerv meghatározását, azonban tulajdonképpen a családsegítő szolgáltatokhoz delegálja a feladatot, a 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet erre több ízben is utalást tesz: a 16. § (1) bekezdésében az előzetes együttműködés definiálásakor, a 17. § (4) a)-f) pontjaiban az együttműködésre kijelölt szerv operatív feladatainak meghatározása révén, továbbá a 17.§. (6) bekezdésében, amely előírja a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 7. számú melléklete

szerinti

esetnapló

kötelező

vezetését,

amely

viszont

a

családsegítés

dokumentációja. A családsegítés Szt.-ben és végrehajtási rendeletében meghatározott alapfeladatai között szerepel a tartós munkanélküliek (aktív korú nem foglalkoztatottak) számára nyújtott szolgáltatás biztosítása. Az Szt. 64. § (2) bekezdés e) pontja szerint a családsegítés keretében biztosítani kell a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, azaz a munkanélküliek számára nyújtott szociális szolgáltatások eleve a családsegítés alapfeladatai közé tartoznak. Az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 30.§ (2) bekezdés a)-f) pontjai


72

szerint a családsegítés az Szt. 64.§ (4) bekezdésében meghatározott feladatai körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében; pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez; szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési programját; közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez (üdültetés, táboroztatás, gyermekfelügyelet stb.) a működési területén élő lakosság számára; segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához; segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését. A fentieken kívül a családsegítés az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat. A munkanélküliség – különösen a hosszú időn keresztül fennálló - önmagában ritkán jelentkező probléma, okaként vagy következményeként számos egyéb probléma jelentkezhet az egyén/család életében, amik akadályozhatják a munkaerő-piacra való be- vagy visszalépést. Segítő folyamat éppen ezért nem szűkülhet le kizárólag a munkaerő piacra történő

visszalépéssel

kapcsolatos

tájékoztatásra,

a

munkaügyi

központtal

való

együttműködés meghatározására. A hatékony segítésnyújtás érdekében fontos az állapot és helyzet, a problémák – lehetőleg teljes körének- meghatározása, a prioritások felállítása, a készségeknek és képességeknek megfelelő célok kitűzése, és az ezekhez rendelt eszközök, technikák összeegyeztetése a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával. A családsegítő szolgálatok a már meglévő intézményi háttere valamint a szolgáltatásban dolgozók szakmai ismeretei és jártassága a nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci reintegrációját segítheti, azonban nem minden szolgáltató rendelkezik megfelelő infrastruktúrával és a feladat ellátáshoz szükséges kvalifikált munkatárssal. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal való együttműködéshez a feladatellátás tárgyi és személyi feltételeinek megteremtése a – túlnyomórészt állami – fenntartóknak, a feladat ellátás szakmai tartalmának kialakítása pedig a szolgáltatók számára jelent újabb kihívást. Annak ellenére, hogy a feladat ellátásához a központi költségvetés nem rendel külön normatívát, nem rendelődik mellé szakmai létszám a vonatkozó – 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet – jogszabályban. Amennyiben a feladat ellátása létszámbővítést igényel, vagy a tárgyi feltételek javítását, a fenntartónak ezt jelezni szükséges. A további tárgyalások eredménye az intézmény alkupozíciójának és a fenntartó anyagi kondícióinak függvénye.


73

A több alacsonyabb lakosságszámú településeket tömörítő kvázi-társulásos formában működő családsegítő szolgálatokat, valamint a 10.000 főt alig meghaladó lakosságszámmal rendelkező településeknek okoz leginkább nehézséget a feladatellátás személyi feltételeinek biztosítása. Az előbbieknél a minimumon tartott szakmai létszám, az egy családgondozó jutó települések ajánlottnál magasabb száma, valamint a szakmai kontroll hiánya jelenti. Az 10.000 fő körül lakosságszámú településeken, pedig azoknál a szolgálatoknál jelent problémát a feladatellátás, ahol a 10.000 fő felett kötelezően biztosított szolgáltatások (közösségi ellátások) és az önként felvállalt adósságkezelési szolgáltatás is a családsegítő szolgálathoz integrálódott plusz létszám nélkül. Amint az alábbi ábra is mutatja a Dél-Dunántúli Régióban legkedvezőtlenebb helyzetben a kisebb települések vannak a 100 lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya 2000-2004 között meghatszorozódott, őket követik a városi ranggal rendelkező települések, illetve a megyei jogú városok. 12. ábra 100 lakosra jutó önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesített a település jogállása szerint 2004. Forrás: Váti TeiR

A régióban a rendszeres szociális segélyben részesülők területi koncentrációját részletesen mutatja az alábbi ábra.


74

13. ábra 100 lakosra jutó önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesített Dél-Dunántúl települései 2004. Forrás: Váti TeiR

A régióban a legsúlyosabb helyzetben a Drávamente és a belső perifériák kistelepülései vannak. A városok közül Csurgó, Barcs, Sellye, Sásd, Szigetvár, illetve Tamási és vonzáskörzete van a legrosszabb pozícióban. 14. ábra 100 lakosra jutó önkormányzatok által rendszeres szociális segélyben részesített településméret szerint 2004. Forrás: Váti Teir


75

Amennyiben a település méret és a 100 lakosra jutó rendszeres szociális segélyezett számát nézzük, elmondhatjuk, hogy a két változó függvényszerű kapcsolatban van. A rendszeres szociális segélyezettek száma a település méret csökkenésével emelkedik. A legsúlyosabb helyzetben az aprófalvas, viszonylag sok zsáktelepüléssel, rossz úthálózattal, mostoha közlekedési feltételekkel rendelkező kistérségek vannak (Barcsi, Csurgói, Sellyei, Tamási, Sásdi, Szigetvári). Ezzel szemben a centrum térségekben, a nagyobb városok környékén a kedvezőbb gazdasági feltételeknek és az új vállalatok megtelepedésének köszönhetően a munkanélküliség szintje jóval a regionális átlag alatt van. Amennyiben a fent említett, munkanélküliséggel leginkább sújtott kistérségek szociális szakemberrel való ellátottságát vizsgáljuk, megállapítható, hogy mind a foglalkoztatottak számát tekintve, mind a felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak a régió átlagához képest. A régióban a Csurgói és a Sásdi Kistérség abszolút és relatív értelemben is hátrányos helyzetben van a szakemberrel való ellátottságot tekintve. A Barcsi Kistérség szakemberrel való ellátottsága a kedvezőtlen foglalkoztatottsági mutatók ellenére jónak mondható. Az 15. ábra mutatja a helyzet súlyosságát. (A fehér foltok esetében nem áll rendelkezésre adat.) 15. ábra Kifejezés: Egy családsegítést végző szociális szakemberre jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek száma kistérségenként, 2004. Forrás: Váti Teir


76

A kisebb településeken és a városokban a jogszabályban meghatározott feladatok ellátásához teljesen más eszközök állnak rendelkezésre, de a cél ugyanaz: a nem foglalkoztatott személy az elsődleges munkaerőpiacra be- vagy visszalépjen. A cél elérése érdekében az együttműködésre kijelölt szerv 8 az aktív korú nem foglalkoztatottat nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával, valamint adott esetben (ha a beilleszkedési program kiterjed a munkaügyi központnál munkanélküliként történő nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttműködésre) a munkaügyi központ közreműködésével kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. Gyakorlatilag mind az egyéni esetkezelés szintjén (mikroszint), mind az intézmények szintjén (mezoszint) köttetik egy minimum kétoldalú szociális szerződés, amely eredményeként létrejön időben, térben, tárgykörben, személyi körben, területileg behatárolt átfogó cselekvési modellben (beilleszkedési program) meghatározott hosszú és rövid távú célok végrehajtására. A

beilleszkedési

program

elsődleges

célja:

a

munka-erőpiaci

beilleszkedéshez

esélyegyenlőség biztosítása, foglalkoztatottság növelése. Másodlagos cél a munkaerőpiacon hátrányos helyzetűek („kemény mag 9”) társas kapcsolatainak javítása, izoláció oldása, pszichés támogatása, életminőség romlásának megakadályozása, hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése. A beilleszkedés tehát elsősorban az elsődleges munkaerőpiacra történő be/visszalépést jelenti, mely történhet a munka világába való visszavezetéssel a másodlagos munkaerőpiacon keresztül, vagy a kapcsolathálón keresztül történő integrációval, illetve ezek kombinációjával. A beilleszkedést segítő program – a rendszeres szociális segélyben részesülő személy egyéni élethelyzetéhez igazodva kiterjedhet a következőkre: -

az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

-

a felajánlott és megfelelő munkalehetőség elfogadására (az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás vagy a munkaügyi központ által felajánlott, az Szt. és Flt. szerint megfelelő munkalehetőség),

8

A továbbiakban csak azokkal az esetekkel foglalkozunk, amikor a családsegítő szolgálat/központ az együttműködésre kijelölt szerv. 9 Benedek László (2001)


-

77

a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre (ezek a programok lehetnek: egyéni program pl. szociális és mentális esetkezelés, munkatanácsadás, egyéb tanácsadás; csoportban való részvétel pl. önsegítő, képességfejlesztő, álláskereső klub; közösségi programon való részvétel illetve felügyelt önkéntes tevékenység),

-

a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, az elmaradt iskolai végzettség pótlására és továbbképzésre (iskolarendszerű, felnőttképzés képzőszervtől függetlenül),

-

a munkaügyi központtal való aktív- vagy passzív együttműködésre (álláskeresőként történő nyilvántartásba vételre és/vagy munkaügyi központ által szervezett szakmai programokban való részvételre).

A fent felsorolt szakmai programok közül az egyéni képességeket fejlesztő egyéni, csoportos, közösségi programok megszervezése, a szolgáltatások közül a szociális és mentálhigiénés tanácsadás delegálódik elsősorban a családsegítő szolgálatokhoz. A helyi adottságoktól, fenntartótól, intézményi rendszertől függően egyéb szolgáltatásokkal is kiegészülhet a paletta. Az eddigi szabályozás erősítette egy alapvetően tripartit struktúra felépülését, amelyben a három kulcsszereplő az önkormányzat, a munkaügyi szervezet, a szociális szolgáltató (családsegítő szolgálat/központ), illetve járulékos szereplőként a helyi gyakorlattól függően beléphettek a körbe különböző munkaerőpiaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek. A rendezőelv – ami meghatározza, hogy a munkanélküli személy elsődlegesen mely szervezet szolgáltatásait veszi igénybe – helyi önkormányzati rendeletben foglaltak alapján, a központi szabályozókat is figyelembe véve, igen sokféle lehet. A különböző szervezetek közti helyi szintű koordináció szintén eltérő eredményességgel valósul meg, A koordináció egyelőre a helyi intézmények szintjén működik csak, az ún. szakértői bizottságok (más néven integrációs bizottság, a francia RMI rendszerben beilleszkedési bizottság) révén. A szakértői bizottság egy koordinatív szerepet betöltő szerv, működtetése a települési önkormányzatok helyi rendeletében szabályozott módon történik A szakértői bizottság tagjai lehetnek az együttműködésre kijelölt szerv képviselője, az önkormányzat szociális és foglalkoztatási ügyekért felelős osztályának képviselője, a munkaügyi szervezet képviselője (a Munkaügyi Központ illetékes helyi kirendeltségének vezetője/munkatársa),


78

foglalkoztatáspolitikában érintett civil szervezetek, közhasznú foglalkoztatók, szociális foglalkoztatók. Az szakértői bizottságban résztvevők köre a helyi szükségleteknek megfelelően bővíthető, azonban figyelembe kell venni, hogy a csoportméret növekedésével a csoportkohézió csökken, és a szervezet egyre több érdek mentén s egyre rugalmatlanabbul működik. A szakértői bizottságot érdemes létrehozni, ha magas a lakosságszám és az aktív korú nem foglalkoztatottak száma, illetve abban az esetben, ha a társulásos formában működő családsegítő szolgálat lesz az együttműködésre kijelölt szerv. A Bizottság folyamatos információcserét biztosít azoknak a szakembereknek a beilleszkedést segítő programok kidolgozása és minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. Az ügyfél szempontjából a szervezet hasznossága abban áll, hogy megpróbálja ellensúlyozni a szervezeti széttagoltság és az egyablakos ügyintézés hiányából fakadó hátrányokat. A bizottság feladata, hogy a résztvevő szervezetek eljárásrendjét, az együttműködő felek igényeit és lehetőségeit összehangolja. Lehetősége van részt venni a szolgáltatást igénybe vevők beilleszkedési programjának kidolgozásában. Az együttműködés megszegése esetén a szankcionálást megelőzően döntés-előkészítő szerepköre van. A bizottság feladata továbbá a felhasználók szükségleteinek nyomon követése, az igényeknek megfelelő programok beindítása, szervezése. A szakértői csoport tagjai között az ülésen kívül is folyamatos párbeszéd alakulhat ki, ez által erősödhet az intézmények és ágazatok közötti partnerség. A segély folyósításának feltételeként előírt, a családsegítő szolgálat kompetenciájába tartozó programoknak a szolgáltatást igénybe vevők aktivizálását kell előmozdítania. A családsegítő szolgálatokkal, mint kijelölt szervvel való kötelező együttműködés és a kölcsönös bizalmon alapuló segítő kapcsolat elviekben ellentmond, gyakorlatban azonban a szolgáltatást végzők hozzáállása, felkészültsége segíti abban az igénybe vevőt, hogy a kötelezést, ne kényszerítésként, hanem iránymutatásként és lehetőségként élje meg. A tartós munkanélküliek nem alkotnak egységes csoportot, a munkanélküliség különböző fázisában vannak, sohasem dolgoztak, vagy éppen fekete munkát végeznek; akarnak dolgozni, vagy elutasítják a munkavállalást. Magas számú igénybe vevő esetén természetesen


79

valamilyen fokú kategorizálás bekövetkezik, de mégis az a cél, hogy az együttműködés személyre szabott legyen. Kaposvári Megyei Jogú Város a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló többször módosított 12/2000.(III. 20.) számú önkormányzati rendelete (továbbiakban ÖR.) határozza meg a rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködés kereteit. Az ÖR 7.§ (1) bekezdése nevesíti együttműködésre kijelölt szervként a KRCSSK Szociális Szolgáltató Csoportját. A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni a Szociális Szolgáltató Csoporttal, illetve az általuk meghatározott esetekben más szervezetekkel, különösen a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségével, valamint a közcélú munkavégzés tekintetében Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával. Az ÖR. rendelkezik az Integrációs Bizottság (szakértői bizottság) működtetéséről is, a szakértői testület tagjai a KRCSSK, a Polgármesteri Hivatal, valamint a Somogy Megyei Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltségének képviselői. A testület javaslatot tesz a beilleszkedési program tartalmára vonatkozóan, emellett sokoldalú koordinatív funkciója van. Az ÖR. az SzSzCs-hez rendel egyfajta „elosztó” szerepet. Az SzSzCs központi szerepe megnyilvánul abban, hogy a legnagyobb súllyal vesz részt a beilleszkedési program elkészítésében, továbbá javaslat tételi szerepkörrel rendelkezik közcélú munkára való kiközvetítés esetén. Az SzSzCs hívja össze az Integrációs Bizottságot és koordinálja annak működését. Az együttműködés megszegése esetén (részletesen szabályozva van) az SzSzCs vizsgálja a mulasztás okát, amennyiben ez az ügyfélnek felróható okból következett be, jelzéssel él az önkormányzat fele és emellett javaslat tételi joga is van az esetleges szankció kimenetelére. Az ÖR. a következőkben határozza meg beilleszkedést segítő programok típusait: -

a nem foglalkoztatott személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,

-

mentálhigiénés életmódot formáló programok,

-

munkavégzésre felkészítő és integráló programok,

-

csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,

-

munkaerő-piaci

szolgáltatások

igénybevétele

pszichológiai tanácsadás, csoportos foglakoztatás),

(álláskeresési

technikák,

jogi

és


-

80

munkaerő-piaci támogatások igénybevétele (önfoglalkoztatási támogatás, képzés, átképzés),

-

megfelelő munka felajánlása esetén munkavégzés.

Arról részletesen nem rendelkezik az ÖR., hogy a megnevezett tevékenységeket mely szervezet(ek) köteles(ek) megszervezni. A tevékenység tartalma és a hatályos jogszabályok alapján a munkaerőpiaci támogatások és szolgáltatások biztosítása a munkaügyi kirendeltség kompetenciája, a megfelelő munka felajánlása az önkormányzat illetékességi körébe tartozik, a többi program megszervezése – amely a munkaerő-piaci részvételt a szociális munka eszközeivel és módszereivel segíti – a kijelölt szerv feladata. Ennél fogva a szabályozásban nincs akadálya annak, hogy az egyes program partnerségben kerüljenek megszervezésre. A civil szervezetek bevonásának lehetőségéről szintén nem rendelkezik az ÖR., pedig mind az egyéni-csoportos-közösségi programokban, mind a munkaközvetítésben komoly együttműködő partnerként jelenhetnek meg. Az Integrációs Bizottságban ugyancsak lehetőség van civil partnerek bevonására. Az SzSzCs legjelentősebb civil partnere a Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány, valamint a Szövetség a Polgárokért Alapítvány. Az önkormányzat által szervezett foglalkozatásról Az Szt. korábban is tartalmazta a szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettségét, de ennek szabályozását az önkormányzatokra bízta. A törvény ugyanakkor kötelező feladatként határozta meg a nem foglalkoztatott személyek másodlagos munkaerőpiaci foglalkoztatását, az érintettek pedig kötelesek voltak a számukra felajánlott munkát elfogadni. Az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása valamennyi önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladat, amelynek az önkormányzat nemcsak saját intézménye útján, hanem társulás keretében vagy megállapodással is eleget tehet. A korábbi szabály alapján, a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításának az is feltétele volt, hogy az igénylőt az önkormányzat legalább 30 munkanapig foglalkoztassa. Ebben a szabályozásban az a törvényhozói felfogás érvényesült, hogy ne kaphasson szociális segélyt olyan aktív korú munkanélküli, aki ténylegesen nem kíván dolgozni, munkát végezni. A megváltozott szabályozás szakított ezzel a felfogással. 2005. január 1-jétől kezdődően a legalább 30 napon keresztül történő foglalkoztatás már nem előfeltétele a jogosultág


81

megállapításának, és a segély folyósításának. Az önkormányzat foglalkoztatási kötelezettségét azonban a törvényhozó változatlanul fenntartotta. A megváltozott szabályozás szerint is a települési önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka, vagy közcélú munka biztosításával teljesíthető. Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás időtartama legalább 30 munkanap kivéve, ha a nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. Az alkalmi munkavállalói könyvvel közcélú munka keretében történő foglalkoztatásra abban az esetben kerülhet sor, ha a foglalkoztatás első napjától számított 6 hónapon belül, a foglalkoztatás együttes időtartama eléri a 30 munkanapot. A nem foglalkoztatott személy által egybefüggően végzett közcélú munka időtartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. A nem foglalkoztatott személy ezen foglalkoztatásának megszűnését követő 12 hónapon belül – egyéb feltételek fennállása esetén – ismételten akkor foglalkoztatható közcélú munka keretében, ha a személy nem jogosult munkanélküli járadékra. Új elemként jelent meg a közcélú munka időtartamára vonatkozó rendelkezés. A rendelkezés célja a segély helyett a munkavégzés előnyben részesítése azzal, hogy egyéves időtartamra lehetővé teszi a közcélú munka keretében történő foglalkoztatást. A közcélú munkába bevonható nem foglalkoztatott személyek körét is pontosították. E szerint nemcsak azok vonhatók be ebbe a foglalkoztatási formába, akik számára már megállapították a rendszeres szociális segélyt, hanem azok is, akik előzetes együttműködést vállaltak. A közhasznú munkavégzés sajátos területe a kommunális ellátás, tehát a településüzemeltetés önkormányzatokra háruló feladatainak megoldását jelenti. Különösen a kisebb településekre jellemző, hogy a feladatot teljes egészében közhasznú foglalkoztatással oldják meg évek óta, kizárólag a munkairányítás maradt önkormányzati keretek közt. Az önkormányzat által fenntartott intézményekben (oktatási-nevelési, szociális) hasonló tendencia figyelhető meg, ahol a kisegítő jellegű funkciók ellátása (pedagógus asszisztens, szabadidő-szervező, házi szociális gondozó, dajka, portás, konyhai kisegítők, takarítók) közhasznú dolgozókkal biztosított. A szociális intézményeknél az ’1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet által részlétesen szabályozott létszámnormák és a szakképesítési arány teljesítésének pénzügyi fedezetét nem minden


82

önkormányzat tudta biztosítani, ezáltal a „csak” ajánlásként megfogalmazott nem szakdolgozói létszámmal tudtak és tudnak takarékoskodni. A közszolgáltatásoknál tehát az állandó foglalkoztatás igénye fennáll, azonban ahol a szakdolgozói és technikai állomány állandósulása nem kifejezett szakmai érdek, anyagi okokból (munkabér takarékosság 10) a fenntartó a tartós foglalkoztatást nem kívánja, tudja felvállalni. A közcélú foglalkoztatás alkalmazása és hatása nagymértékben függ a település jellemzőitől: lakosságszámától, jogállásától, a helyi gazdaság és munkaerő-piaci viszonyoktól, a szürkefekete gazdaság kiterjedtségétől, a tartós munkanélküliek összetételétől, illetve a helyi önkormányzat segélyezési politikájától. A kistelepülések többségében hiányoznak a közcélú foglalkoztatás szervezésének helyet adó intézmények, nincsenek foglalkoztatók, magasak a foglalkoztatás fajlagos költségei. A közcélú foglalkoztatást ezért többnyire a városok és nagyobb községek önkormányzatai szerveznek. A közcélú foglalkoztatás esetében is alapvetően a „spórolós” politika érvényesül, hiszen a rendszeres szociális segélyek jelentős részének önkormányzat általi kifizetését fel lehet váltani a központi költségvetésből kapott támogatással. A tartós munkanélkülieknek viszont kedvező, mert amellett, hogy visszakerülhetnek egy kis időre a munka világába, átmenetileg jövedelmük is megemelkedik. A közcélú foglalkoztatás valójában a közalkalmazotti foglalkoztatás kiterjesztése és jelenlegi rendszere nem alkalmas az alacsony és középfokú iskolai végzettségű emberek tartós munkaerő-piaci integrálására, viszont abból a szempontból hasznos, hogy a gyesen, gyeten sok időt eltöltött nők, az alkalmi munkából élő férfiak új munkatapasztalatokat szerezzenek és ez ugródeszkaként szolgáljon a tartós foglalkoztatáshoz. Az önkormányzatok egy részénél tehát a takarékosság, másik részénél pedig a szolgáltatások színvonalának emelése – azoknak az álláshelyeknek a betöltésével, amit egyébként nem tudnának finanszírozni – motiválja a közcélú foglalkoztatottak alkalmazását. Amennyiben a

10

Az önkormányzati költségvetési szerveknél foglalkoztatottakra a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) rendelkezései vonatkoznak, míg az önkormányzat által foglalkoztatott személyek jogviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény előírásai vonatkoznak.


83

közcélú foglalkoztatott munkájával elégedettek, akkor többször is „visszahívják” az adott munkakörbe. A megyében a foglalkoztatási helyzet romlását, a munkanélküliség növekedését a támogatott munkahelyek csak enyhíteni tudták a támogatások 2006-ban, a legkedvezőbb esetben is csak a foglalkoztatás szinten tartását tudják biztosítani. 2005-ben a megyei decentralizált – 1.679.500 Ft összegű – foglalkoztatási keret teljes egészében felhasználásra került. A felhasználásban a legnagyobb arányt, 38%-ot a közhasznú munka támogatása tette ki (638,2 millió Ft), ezt követi a bértámogatás (13,6%), majd a munkaerő-piaci programokra kifizetett összegek (13,1%), valamint a képzési támogatások (11,5%). Ezek az aktív eszközök tették ki a kifizetések közel négyötödét, a fennmaradó rész a többi, kisebb felhasználásokat jelentő támogatási célokra esett. A megyei keret elosztása és felhasználása során a hátrányosabb munkaerő-piaci helyzetben lévő térségeket előnyben részesítette a Munkaügyi Központ. A megyei decentralizált keret felhasználása révén éves szinten összesen 10.316 fő, havi átlagban 3.329 fő támogatása valósult meg, ez utóbbi mintegy 12%-kal több a 2004. évinél. A támogatott átlaglétszám a regisztrált munkanélkülieknek mintegy 16,4%-át tette ki, az összes foglalkoztatotthoz viszonyított aránya már lényegesen kisebb, annak mindössze 2,8%-át jelenti. A támogatott munkahelyeken belül növekedett a pályakezdők száma és aránya, az így elhelyezett 873 fő több mint 17%-át jelenti az összes támogatásban részesülőnek. 2006-ban a foglalkoztatás elősegítésére mintegy 2,3 milliárd Ft-nyi, az előző évivel közel azonos nagyságrendű eszköz áll rendelkezésre. Közülük az egyik legjelentősebb, a megyei decentralizált foglalkoztatási keret 1 541,3 millió Ft-os összege, amely 8%-kal kevesebb a 2005. évinél. Féléves szinten a felhasználás 828,6 millió Ft (53,6%), ennek révén közel 6 ezer fő támogatása vált lehetővé. A felhasználás és az érintett létszám egyharmada közhasznú munkás volt. Kaposvár Megyei Jogú Város esetében a közcélú foglalkoztatás támogatására 2006-ben 120 millió Ft áll rendelkezésre (47 millió Ft saját forrás és 73 millió Ft központi támogatás) ez közel 17%-kal több mint az előző évben.


84

A kijelölt szerv programjai, szolgáltatásai A kijelölt szerv által nyújtott szolgáltatások, illetve általuk szervezett programok – a helyi rendeletben foglaltaktól függően – az alábbiak lehetnek: Egyéni program Az egyéni program keretébe tartoznak a családsegítés alapfeladatai közé tartozó egyének számára nyújtott szolgáltatások, amelyek célja a tartós munkanélküliségből fakadó pszichés traumák és a hátrányos helyzetből adódó nehézségek kezelése, elsődlegesen szociálismentális esetkezelés, tanácsadások (mentálhigiénés, életvezetési, háztartásvezetési tanácsadás, illetve a szakemberek bevonásával nyújtott adósságkezelési-, jogi-, pszichológiai-, orvosi tanácsadás). A különleges felkészültséget igénylő munkaformák közül ide sorolható a munkaerőpiaci, képzési információs szolgáltatás. A feladatellátásnak különleges tárgyi infrastruktúra igénye nincsen. Csoportmunka A csoportfoglalkozás több (általában azonos) igénybe vevő számára egy időben és helyen nyújtott célorientált tevékenység/szolgáltatás. A csoportfoglalkozások minimális tárgyi feltételét a munkavégzéshez szükséges, megfelelő nagyságú helyiség jelenti. Ezen felül szükség lehet különböző technikai felszerelésekre is, mint TV, videó, számítógép(ek) és perifériák, telefon, fax, Internet kapcsolat, szoftverek, újságok, stb. A szakember igényt tekintve nem igényel speciális szakképesítéssel rendelkező csoportvezetőt: az önsegítő csoport, életvezetést segítő csoport, háztartási klubok, szabadidős csoportok, álláskereső klub, stb. szervezése. Speciálisan

képzett

szakember

vezetheti

a

mentálhigiénés-,

személyiségfejlesztő-,

rehabilitációs-, reintegrációs-, az önismereti csoportokat, egyéb terápiás csoportokat, közösségfejlesztő csoportokat, stb. Közösségi program Jelentheti nem foglalkoztatott passzív vagy aktív részvételét: a közösségi szakmai programon való megjelenést, illetve az előkészítésben, szervezésben, lebonyolításban végzett önkéntes tevékenységet. Pl. évszakhoz, alkalmakhoz kötődő közösségi rendezvények, gyermekeknek és időseknek szervezett programok, falunapok, prevenciós programok előkészítésében, lebonyolításában való részvétel; helyi civil szervezeteknél végzett önkéntes tevékenység, stb. A közösségi programok erőforrásigénye a tevékenységtől függően változhat.


85

Egyéb szolgáltatások A családsegítő szolgálatok az önkormányzattal, a civilekkel, helyi foglalkoztatókkal, egyéb társszervekkel partnerségben koordinálhatnak szociális gazdaság típusú projekteket, amelyekben a non-profit foglalkoztatási forma igény szerint képzéssel és mentálhigiénés felkészítéssel egészül ki. A szociális gazdaság 11 a harmadik szektorhoz hasonló fogalom, de olyan vállalkozásokat is magában foglal, amelyek tágabb értelemben vett szociális küldetést teljesítenek. A háztartások és egyének által igénybe vehető személyi szolgáltatások piaccá szerveződése illetve a kielégítetlen lakossági szükségletek és a meglévő

munkaerő-feleslegek

összekapcsolása. A szociális gazdaság tulajdonképpen a primer munkaerőpiac kiszélesítése a szolgáltató szektor (közszolgáltatások) kibővítése által. A lényeg, hogy nem célcsoport fókuszú, hanem tevékenységközpontú: olyan tevékenységek fejlesztését célozza meg, amelyből munkahelyek születnek. A cél gyakorlatilag az egyének és a háztartások által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése. A szociális gazdaságot foglalkoztatáspolitikai eszközökkel és a költségvetési politika eszközeivel (adókedvezmény) lehet hatékonyan támogatni. A szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni. A szociális gazdaság munkaintenzív tevékenységekre épül. Ezek a tevékenységek lehetnek a következők: A személyi szolgáltatások: -

Otthonközeli szolgáltatások, segítségnyújtás idős és testileg, vagy szellemileg fogyatékos embereknek

-

Háztartási munkák: főzés, mosás, takarítás, vasalás

-

Gyermekfelügyelet – gyermekek alternatív napközbeni – nem intézményes formában szervezett ellátása

-

Tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok korrepetálása, speciális szükségletű fiatalok számára közösségi programok – szabadidős- és sporttevékenységek szervezése

11

A szociális gazdaság fogalma ágazati szinten sem tisztázott pontosan, ebben a tanulmányban az OFA meghatározását használjuk, az EU országai közül körülbelül hét országban is ezt a terminológiát használják. Nem keverendő össze a német, második gazdaság modellel annak ellenére, hogy a felhasználó által végzett tevékenységek hasonlóak. A szociális gazdaság az elsődleges munkaerőpiacot szélesíti ki, a német modell pedig egy új szektort hív életre.


-

Lakóházak őrzése, portaszolgálat

-

Vidéki, vagy városközponttól távol eső körzetekben szociális shopok működtetése

-

Főzött étel, vásárolt áruk házhoz szállítása

-

Audiovizuális szolgáltatások, új típusú információs és kommunikációs technikák

86

bevezetése – információs társadalom A környezet gondozása -

Elöregedett épületek felújítása, korszerűsítése, őrzése, szociális lakásépítés

-

Helyi közlekedés megszervezés, közösségi közlekedés kiépítése, komfortosabbá tétele (fogyatékkal élő személyek)

-

Céltaxi járatok üzemeltetése

-

Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás

-

Parlagfű-mentesítés, parkgondozás

Környezetvédelem -

Természetvédelmi területek gondozása

-

Csatornázás, csatornatisztítás

-

Minőségi standardok monitorozása

-

Energia-megtakarító eljárások terjesztése

A fenti tevékenységek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha a helyi társadalmi bázishoz illeszkednek, alulról szerveződnek és a helyi sajátosságokat maximálisan figyelembe veszik. A szociális gazdaság típusú foglalkoztatása a kulcsszerepet játszó helyi intézmények (nem csak szociális), civil szervezetek illetve vállalkozások partnerségre épülő innovatív helyi foglalkoztatási stratégiája nélkül elképzelhetetlen. Empirikusan igazolt tény, hogy a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek a legelmaradottabb térségekben, a leghátrányosabb helyzetű célcsoportok számára is képesek helyzetükből való kitörési alternatívákat felmutatni. A Dél-Dunántúli Régióban családsegítő szolgálatok és a civil szervezetek közötti partnerség nem mondható általánosnak, az együttműködések esetlegesek, rendszerint csak egy-egy közös szakmai program lebonyolítására korlátozódnak. A családsegítő szolgálatok jelenlegi lehetőségeit tekintve, elsősorban a háztartáshoz kapcsolódó, otthon- és családközeli személyi szolgáltatások koordinálása áll a tevékenységi körükhöz a legközelebb.


87

Keretet adhat az ún. timebank (időbank) szolgáltatás működtetése, ahol a cél a segítők és a rászorulók egymásra találásának elősegítése, a segítségnyújtás leegyszerűsítése és ösztönzése. Alapelv, hogy minden ember rendelkezik olyan tudással, képességgel, ami mások számára hasznos, értékes lehet. A program keretében mindenki részt vehet, aki szabadidejéből felajánl valamennyit a közösségnek, illetve azok, akik elsősorban nem anyagi jellegű segítségre szorulnak. A felajánlások és az igények nyilvántartásba kerülnek, ennek segítségével történik a felajánló és az igénybe vevő kiválasztása, olyan módon, hogy mindenki számára optimális megoldás szülessen. Az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett munka eredményessége A KRCSSK Szociális Szolgáltató Csoportjánál 2005. október 1-jétől 2006. szeptember 1-jéig 865 fő aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő jelentkezett. Ebből 317 főnek megszűnt vagy szünetel a segélyre való jogosultsága. 187 fő közcélú, közhasznú munkát végez, illetve az elsődleges munkaerőpiacon elhelyezkedett, 130 főnek GYES, nyugdíj, vagy a családi segélyezés, vagy családtagja javára történő lemondás okán szűnt meg az ellátása. A kérdőív felvétele és a tanulmány elkészülte közti időszak rövid ahhoz, hogy a nem foglalkoztatottakkal végzett munka eredményességéről valós képet kapjunk. A kiinduló hipotézisünk, miszerint a szociális szakemberek képzésével javítható a nem foglalkoztatottak elhelyezkedési esélye, nem igazolódott be. Ennek okait részletezzük az alábbiakban. A 120 fős mintában érintettekkel végzett munka minden bizonnyal használható általános, összefoglaló jellegű információt ad a KRCSSK számára abban a tekintetben, hogy -

Melyek azok az a problémás pontok az együttműködésre vonatkozó eljárásrendben, amelyek pontosításra szorulnak akár az intézmények közti együttműködésben, akár a helyi önkormányzati rendelet szintjén

-

A kijelölt szerv jelenleg rendelkezésére álló eszközök és módszerek közül melyek azok, amelyek egybeesnek illetve melyek azok, amelyek nem találkoznak a felhasználók igényeivel


88

A minta tagjaival kapcsolatos tapasztalatok alapján kockázatos lenne a szervezett programok tartalmát és a szakemberek felkészültségét illetően általános érvényű következtetéseket levonni. A KRCSSK-nál a megkérdezettekkel végzett munka kimenetei az alábbiakban foglalhatók össze: Hiba! Érvénytelen csatolás.

Az összes válaszadó 54,2%-ánál a felhasználónak felróható okból szűnt meg a rendszeres szociális segélyre való jogosultság: 20,8% szegte meg együttműködési kötelezettségét, 32,5% nem jelent meg felülvizsgálaton, 0,8% pedig BV intézményben kezdte meg büntetése letöltését. Az ügyfelek 29,2%-a térhet vissza a jogosultak, így az együttműködésre kötelezettek körébe újból. Ez a kör a családi jövedelemben, és a hozzátartozók aktivitási helyzetében bekövetkező változás által ismét megfelelhet a jogosultsági feltételeknek. Tehát a rendszeres szociális segélyezettek köréből való kilépés nem az együttműködésnek köszönhető, hanem exogén tényezőknek. A rendszeres szociális segélyezettek köréből véglegesen kikerült 2,5% öregségi- vagy rokkant nyugdíjra jogosult, tehát inaktív keresővé vált. A

kutatásban

részt

vevő

aktív

korú

nem

foglalkoztatottakkal

végzett

munka

eredményességéről – ahogy fent is megfogalmaztuk – nem kapunk objektív képet, ezért az alábbiakban KRCSSK ügyfélkörében szerzett és más családsegítő szolgálatok számára is hasznosítható tapasztalatokra térnénk ki. A kapcsolati elemnek az együttműködés folyamatában kiemelten szerepe van. Az együttműködésben, mint segítő kapcsolatban, a bizalmon alapuló, személyre szóló, megerősítő kapcsolat a legfontosabb eszközünk, amelyre a programjainkat építhetjük. Sokszor intenzívebb kapcsolattartásra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán „elkezdődhessen” valami változás, hogy a passzivitásból, elbizonytalanodásból, érdektelenségből sikerüljön kimozdítani ügyfeleinket. Az eredményes munkához tehát nem elég a jól szerkesztett protokoll,

a

minden

pontot

szabályozó

eljárásrend

kialakítása,

ha

hiányzik

az

együttműködésnek a valódi tartalmát jelentő személyes kapcsolat, és az erre épülő valóban


közös munka.

89

A célunk, hogy a szolgáltatást igénybe vevő aktív részese legyen az

együttműködésnek a nyilvántartásba vételtől az együttműködés lezárásáig, ehhez szükséges, hogy az ügyfél minden szükséges információt, tájékoztatást megkapjon. A tartós munkanélküliek csoportján belül az egyének közötti különbségeket (az egyéni élethelyzetet) figyelembe kell venni. Az ügyfelek többsége hosszú évek óta eltávolodott a munkaerő piactól, mások a fekete-, illetve a szürke gazdaságból szereznek jövedelmet, és vannak, akik a folyamatos munkavégzésből nemrég estek ki, de így is reménytelennek tartják a visszatérést. Nagyon fontos, hogy mindezt szem előtt tartva dolgozzuk ki az egyéni helyzethez és szükségletekhez igazodó együttműködési programot. Ezért kevésbé célravezető, ha egy egységes szolgáltatási csatornába tereljük az ügyfeleket, azonos eljárás és elvárás szerint alakítjuk velük az együttműködést, vagy mindenkit azonnal a munkaügyi szervezethez irányítunk, mint potenciális álláskeresőt. Ez utóbbi már csak azért sem vezet mindenkinél eredményre, mert gyakran találkozunk olyan ügyfelekkel, akik egészségügyi állapotuk miatt nem képesek azonnal munkába állni, vagy csak speciális feltételek mellett tudnak munkát vállalni. El kell fogadni, hogy a szürke-, fekete foglalkoztatásban való részvétel visszaszorítására a szociális szolgáltatóknak nincsen egyéb eszköze, mint a tájékoztatás. Egyes esetekben dilemmákat vet fel, hogy miként lehet az ügyfél érdekeinek megfelelően eljárni a hatályos jogszabályok és a Szociális Munka Etikai Kódexének betartása mellett. A tartós munkanélküliséggel jár általában az egyének, családok anyagi helyzetének megrendülése, az eladósodás. Azoknál az ügyfeleknél, akik adósságcsapdába kerültek, cél az anyagi helyzet stabilizálása, a többieknél pedig a díjhátralékok felhalmozásának megelőzése. A KRCSSK által nyújtott speciális szolgáltatása, az adósságkezelési tanácsadó szolgáltatás, ad megfelelő háttértámogatást az egyének, családok életében bekövetkező pénzügyi zavarok kezeléséhez, akár a – többpilléres támogatási formát jelentő – adósságkezelési szolgáltatásba való bekerülés, akár az önkéntesen igénybe vehető tanácsadás révén. Természetesen marad egy olyan csoport, akinél hosszabb távú, több szakember bevonásával folyó együttműködés esetén sem lehet garantálni a munkaerő-piacra való belépést. Ebben a csoportban cél az, hogy egyéb ellátási formákkal teremtsük meg a szociális biztonságot (nyugdíj, leszázalékolás, ápolási díj, stb.).


90

Képzési igények a feladatellátás új kihívásainak tükrében A mai Magyarországon végbemenő társadalmi-gazdasági-demográfiai változások – a szociális problémák széles köre, a társadalmi kirekesztettség különböző formái, kiemelten a tartós munkanélküliségből fakadó hátrány – tehát új követelményeket támasztanak a szociális ellátórendszerrel szemben, amely speciálisan képzett felsőfokú végzettséggel rendelkező szociális szakemberek közreműködését igényli a segítő munkában. A minősített és egyéb továbbképzési programok azok a képzési formák, amelyek az iskolarendszerű képzéseknél rugalmasabban reagálnak a megváltozott szükségletekre, így jól kiegészítik a multi-diszciplináris szakmai tudást közvetítő felsőfokú képzéseket, és a társszakmákkal

(foglalkoztatás,

egészségügy,

oktatás,

stb.)

közös

határterületekkel

kapcsolatos témák feldolgozására is alkalmasabbak. A szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást végzők esetében is elsődleges kérdés, hogy mennyire tudnak lépést tartani a környezetükben bekövetkező változásokkal, amelyek a társadalmi változások gyors és komplex jellegével függenek össze. Az alábbi kontingencia táblázat a kérdőíves felmérésben résztvevő szociális szolgáltatást végzők és a felhasználók igényeit fejezik ki, a szolgáltatók részéről a különböző képzések, a felhasználók oldaláról a különböző szolgáltatások iránti igényeket. Természetesen a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást végző szerveknél nem kizárólag a családgondozó munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szükségletek vannak megjelenítve, hanem a különböző alkalmazásban álló szakemberek (jogász, pszichológus, orvos, stb.) munkaköreihez illeszkedő képzési igények is jelölésre kerületek.


91

9. Táblázat Képzési kontingencia tábla Forrás: saját szerkesztés, szürkével jelölve a találkozási pontok

prioritás

1.

Szolgáltatás típus álláskeresési technikák oktatása

Képzés igényli

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

Konfliktus -kezelési tréning 18%

Munkaerő-piaci Ismeretek

Tapasztalatcsere

Mediáció

EU ismeretek

EsetMegbeszélés

Számítógépes ismeretek

Egyéb

15%

15%

14%

11%

9%

7%

Szakmai személyiségfejlődés 7%

14%

2.

munkavállalási tanácsadás

11%

3.

képzési tanácsadás

9%

4.

foglalkoztatás egészségügyi vizsgálat

7%

5.

munkajogi tanácsadás

7%

6.

pályakorrekciós foglalkozás

4%

7.

Pályaorientációs /pályamegerősítő foglalkozás

4%

8.

pszichológiai tanácsadás

2%

9.

rehabilitációs tanácsadás

1%

10.

reintegráló csoportfoglalkozás

1%

11.

kulcsképességfejlesztés

1%

12.

impulzus tréning

1%

13.

motivációs foglalkozás

0%

Ahogyan a kontingencia tábla is mutatja, nagyon sok ponton találkoznak a szolgáltatást igénybe vevők és a szolgáltatást végzők igényei, azonban jócskán maradtak fehér foltok is. A fehér foltok nagy része a jelenleg hatályos jogszabályok szerint nem a szociális szolgáltatók kompetenciájába tartozó szolgáltatáshoz kapcsolódik (pl. pályaorientációs foglalkozás, impulzus tréning). Az igények találkozási pontjaiban szintén találunk olyan szolgáltatást, amely nem kizárólag a szociális szektor sajátja (pl. pszichológiai tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása). A szociális szakma egyik legnagyobb kihívása, hogy miként lesz képes a szolgáltatásaiban az információs

technológia

lehetőségeit

kihasználni.

A

szociális

és

gyermekvédelmi

szolgáltatásokban hiányosságok tapasztalhatók mind az információs infrastruktúrát, mind a

5%


92

felhasználói ismeretek tekintetében. A szolgáltatást végző nap, mint nap szembesül azzal, hogy nem elegendő a már a papír alapú információszerzés (jogszabályok, intézményi adatbázisok, szakmai anyagok, hírek, stb.), online tartalmakat figyelni kell annak érdekében, hogy az ügyfeleknek korrekt tájékoztatást tudjon adni. A szolgáltatások hatékonyságát növelő szakmai és ügyviteli információs rendszerek és az ezek kiépítéséhez szükséges szabványok hiányoznak, így akadályokba ütközik a szociális területen dolgozó szakemberek – és a társszakmákban dolgozók – munkájának összehangolása. Nincsen egységes ágazati nyilvántartási rendszer, amely időszaki statisztikai jelentések elkészítésére is alkalmas volna. A szolgáltatást igénybe vevők számára – bár sokaknak még mindig elérhetetlen távolságban van – szintén számos előnnyel jár az IT 12 használat: legkézenfekvőbb, ha arra gondolunk, hogy a mindennapok részévé válik lassan az e-ügyintézés, a közszolgáltatásokban, a lakossági szolgáltatásokban törekszenek arra, hogy az online-ügyfélszolgálatokon keresztül történjenek az eddig személyesen, vagy levélben lebonyolított tranzakciók. A fentiek alapján a cél az, hogy az IT megjelenjen a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokban a minimum szolgáltatási standardok részéként, hiszen a hatékonyságot és a felhasználók elégedettségét egyaránt növeli. Amennyiben nem történik előrelépés a szociális ágazat informatikai (infrastruktúra és humán) fejlesztésében akkor a hátrányok multiplikáltan jelentkeznek, ez veszélyezteti az intra- és interszektorális együttműködéseket, valamint az alaptevékenység ellátása is akadályokba ütközik. Az Európai Uniós ismereteknek kettős funkciója van: egyrészt a forrásteremtésben betöltött szerepkör, másrészt pedig a szociális szolgáltatók működtetésében betöltött szerepkört emelhetjük ki. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása új lehetőségeket nyitott a for-profit és nonprofit szervezetek, az önkormányzatok és intézmények, a helyi közösségek, a társadalmi szervezetek innovációs elképzeléseinek megvalósításához szükséges források elérésére.

12 IT: Információ technológia. Az IT magában foglalja a mindazokat a módszereket és technikákat, amelyek az információ nyerésében, kezelésében, visszakeresésében, feldolgozásában, megjelenítésében és szolgáltatásában használatosak.


93

A forrásszerzés leggyakrabban pályázatokon való sikeres részvétellel valósul meg. A pályázatok megírásához sok esetben a pályázatot kiíró szervezetek szakmai támogatást adnak, szakember segítségét kínálják fel. A segítő szakember és a pályázó szakembereinek jó együttműködéséhez,

a

pályázatírás,

projektmenedzselés

területén

közös,

naprakész

ismeretekkel kell rendelkezniük. Az elmúlt években a projekt-tervezéshez és menedzseléshez szükséges ismereteknek és a bevált eszközöknek széles skálája alakult ki. A sikeres projektmenedzseléshez ezek ismerete, rutinszerű alkalmazása nélkülözhetetlen. A projektszemléletű tervezés a szociális szolgáltatások tervezésében és működtetésében is nélkülözhetetlen, bár a szociális szektor a többi ágazathoz képest speciális helyzetben van. A működésnél meg kell említenünk az uniós intézményrendszer, a közösségi jogszabályok, a nemzetközi egyezmények, együttműködési lehetőségek ismeretének jelentőségét, amely ha nem is a napi rutin részeként, de érinteti a szociális szakmát is. A forrásteremtő technikák ismerete a következő években felértékelődik, hiszen egyre kevesebb hazai finanszírozású pályázatra lehet számítani a forráskoncentráció miatt, emiatt a nagyobb volumenű infrastruktúra és humáninfrastruktúra fejlesztések elsősorban uniós pályázatokból lesznek finanszírozhatók. Ezek viszont a hazai gyakorlattól eltérőek, azaz nem támogathatók olyan projektek, amelyek kizárólag az alaptevékenységre, a szociális szolgáltatásra összpontosítanak. Az alaptevékenységen túl a projekteknek kell hordozni olyan elemet, amelyek a foglalkoztatáshoz, illetve az adott térséget érintő egyéb gazdaságitársadalmi fejlesztéshez kapcsolódnak. Az uniós támogatások lehívását akadályozhatja a szociális, egészségügyi, oktatási és foglalkozatási szektor jelenlegi megosztottsága. A következő – 2007-13 közötti – pályázati ciklusban a fentiek alapján cél, hogy a szociális szakma képes legyen stratégiai partnerséget kiépíteni a társszakmákkal. A munkaerő-piaci ismereteket közvetítő képzések egyrészt az alapvető fogalmak, munkaerőpiaci mechanizmusok; a foglalkoztatottság és munkanélküliség, a rendszerváltoztatást követő gazdasági folyamatok; a munkaerőpiac szereplőinek; a munkaügyi- és képző központok tevékenységének, szolgáltatásainak és az általuk nyújtott támogatásoknak támogatások megismerését szolgálják. Iránymutatást adnak a szociális partnerség résztvevőivel való együttműködésben (államigazgatás, önkormányzat, for- és nonprofit szektor, egyházak).


94

Érinti a munka világát érintő jogszabályi környezet, foglalkoztatási jogviszonyok, illetve az EU- s munkajog jellemzőit; a foglalkoztatáspolitikai stratégiákat, a foglalkoztatáspolitika eszközeit, határterületi kérdéseit. Az élethosszig tartó tanulás, a karrierépítés alapjai és a munkaügyi szerződések témákat szintén feldolgozza a képzés. Ezek az ismeretek nélkülözhetetlenek az aktív korú nem foglalkoztatottakkal végzett munka során. A foglalkoztatás bővítésével kapcsolatban be kell ismerni, hogy a viszonylag rossz, alacsony kereseti lehetőségekkel kecsegtető munkavállalást ösztönzi az állam, hiszen a magas jövedelmű munkák dimenziójában a piaci koordináció érvényesül. Az alacsony kereseti lehetőségeket kínáló munkák nem eléggé vonzóak ahhoz, hogy bárki be akarja tölteni őket, egyedül a leghátrányosabb helyzetű csoportoknak van reális esélye megszerezni ezeket az álláshelyeket. A leghátrányosabb helyzetű csoport alatt értjük a tartós munkanélkülieket, akiknek munkavégző képessége csökkent, munkatapasztalatai megkoptak, egészségi-, családikapcsolati

problémákkal

küzdenek,

lakáskörülményeik

rosszak,

lakóhelyi-,

etnikai

szegregáció áldozatai. Ezeknek a csoportoknak tehát csak a legalacsonyabb presztízsű munkák elérésére van esélye, így a foglalkoztatás bővítése csak azáltal valósulhat meg, ha ebben támogatást, bátorítást kapnak. Fontos szerepe a mediációnak, a konfliktus-kezelési- és tolerancia tréningeknek, a szakmai személyiségfejlesztésnek, az esetmegbeszélőknek, hiszen ezekből a továbbképzéseken olyan ismereteket szerezhetnek a szociális szakemberek, amelyek növelik a leghátrányosabb helyzetű célcsoport számára nyújtott támogató szolgáltatások hatékonyságát. Bár a felmérésben nem került említésre, de kiemelten fontosnak tartjuk az alapvető pénzügyi ismeretek oktatását speciálisan a segítőknek. Az elmúlt évek egyik szakmai célkitűzéseként fogalmazódott meg a pénzbeli ellátások és a családsegítés keretében nyújtható szolgáltatások „összekapcsolása”, a támogatás többeleművé tétele. Ez elsősorban jelenti a rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködést és az adósságkezelési szolgáltatást, mint a családsegítés speciális szolgáltatásait 13. A két szolgáltatás nem független egymástól, mivel a 13

Az Szt. az adósságkezelési szolgáltatást önkormányzati feladatként határozza meg. A szabályozás az adósságkezelési szolgáltatás három pillérét, az adós háztartásának adóssága megfizetéséhez nyújtott adósságcsökkentési támogatást, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt a folyó havi lakásfenntartási kiadások mérséklését elősegítő lakásfenntartási támogatást, valamint az adós háztartás erőforrásainak feltárását, gazdálkodásának optimalizálását és motiváltságának erősítését elősegítő adósságkezelési tanácsadást egymástól el nem választható egységként kezeli. Az Szt. és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet szabályozása kiemelten kezeli az adósságkezelési tanácsadást. A Kormányrendelet részletesen szabályozza, hogy milyen személyi feltételek szükségesek a tanácsadó működtetéséhez. A helyi rendeletek – a törvényben és a kormányrendeletben


95

tartós munkanélküliség a fizetőképesség romlásával együtt jár. Az ügyfelek nem kizárólag közüzemi díjhátralékot halmozhatnak fel, hanem egyéb lakossági hiteltermék fogyasztóivá is válhatnak. A kedvezőtlen feltételekkel felvett személyi hitelek legalább olyan súlyos problémát jelentenek, mint a hátralék-felhalmozás. Általános társadalmi jelenség napjainkban az alapvető szükségletek kielégítésén felüli, túlzott fogyasztás. A fogyasztás már nem csupán a létfontosságú javak megszerzését jelenti, hanem a társadalmi státusz különbségeinek megjelenítője is egyben. A kereskedelmi reklámok pedig arra ösztönzik az embereket, hogy egyre többet fogyasszanak, sugallva azt, hogy ez által egy életstílust is magukévá tehetnek. Ezért fontos, hogy a felhasználók szükségleteihez igazodva a szociális szakemberek is rendelkezzenek elemi pénzügyi ismeretekkel, tisztában legyenek alapfogalmakkal és a lakossági pénzügyi termékeket illetően jártasságot szerezzenek. Az új típusú képzési programok „legitimációjához” szükséges, hogy illesztve legyenek az akkreditált továbbképzések rendszerébe, ebben az esetben a részt vevők a továbbképzési kötelezettségüknek olyan módon tehetnének eleget, hogy emellett a munkájukhoz nélkülözhetetlen ismereteket is megszereznék. A képzések megszervezésénél figyelembe kell venni a sok éves tapasztalatok (igény felmérések) alapján, hogy célszerű a kurzusokat a résztvevőkhöz fizikailag közelebb vinni. A szociális szolgáltatást végzők helyettesítésének megoldatlansága több esetben korlátozza a képzésen való részvételt. Ezért a szolgáltatók mellett fenntartó számára is szükséges volna tájékoztató anyagokat küldeni, ahol a tartalmi elemek között kellene tüntetni a képzés tartalmát, célját és várható eredményét, a részvételi díjat, a képzés időigényességét. Átgondolandó, hogy a szociális szolgáltatókon kívül, több esetben, a szociális igazgatásban dolgozók is tekinthetők a képzések célcsoportjának. Napjainkban egyre gyakrabban sikerül közös tapasztalatcserére alkalmat adó programokat szervezni a közigazgatásban dolgozóknak és a szociális szakembereknek, ezáltal javul a két ágazat közti párbeszéd, hosszú távon pedig a munkahatékonyság.

meghatározottakon túl – további eljárási feladatokat telepítenek a tanácsadókra. Az Szt. lehetővé teszi, hogy a tanácsadó az önkormányzat valamely szerve legyen, de nem kizárt az sem, hogy egy külső, civil szervezet lássa el a fenti feladatokat ellátási szerződés alapján. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a leggyakrabban családsegítő (gyermekjóléti) szolgálatokhoz telepítették az adósságkezelési tanácsadást.


96

A képzéseken részt vevők nyomon követése két szempontból is fontos lenne: egyrészt információval tudnak szolgálni a gyakorlatban felmerülő problémákról, másrészt ebből kifolyólag a képzések megújítási irányainak meghatározásához tudnak támpontot adni.


97

Összegzés A kutatás eredményei és az országos, illetve területi statisztikák arra engednek következtetni, hogy az egyes szakpolitikák közötti együttműködések tökéletlenek, a dekoncentrált szervezetek szintjén és a központi szabályozásban is. Az eddigi rendszerben a szolgáltatáshoz rendelődött a felhasználó (azaz, hogy melyik intézmény milyen szolgáltatásával lett megkínálva) és nem a felhasználó egyéni élethelyzetét és szükségleteit figyelembe véve adott választ az intézményrendszer. A jelenlegi 3 (+1) szereplős modell strukturális és funkcionális reformjára van szükség. A szükséges változtatások egyrészt a szociális szolgáltatók belső, szervezeti átalakítását jelenti, másrészt pedig a szolgáltatások megújítását, előbbi a felhasználókat közvetve, az utóbbiból közvetlen érinti. Az aktivitási ráta növelése, az inaktívak társadalmi-gazdasági részvételének megteremtése jelenleg nem hatékony, mert hiányoznak az ágazatközi integrált programok. A tartós munkanélküliek egy része – bár a szociális ellátórendszerben jelen van pénzbeli ellátásra való jogosultsága vagy szolgáltatások igénybe vétele révén – el sem jut a munkaügyi szervezethez. A munkaügyi kirendeltségekkel együttműködők egy részének pedig csak a munkaügyi szervezetnél való nyilvántartásba vétellel és a kapcsolattartási kötelezettséggel ki is merülnek a lehetőségei, mert nem fér hozzá a szociális szolgáltatásokhoz. Az integrált szolgáltatások megszervezését gátolja a jogi szabályozó környezet, az ezáltal meghatározott fragmentált intézményi struktúra, továbbá a megfelelő infrastruktúra (fizikai és informatikai háttér) és a speciálisan képzett szakemberek hiánya. A munkaügyi szervezet stratégia tervei között szerepel, hogy megteremtse a feltételeit annak, hogy a regisztrált álláskeresőkön túl minden aktív korú nem foglalkozottra kiterjedő integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszert hozzon létre. Jelenleg a szociális, munkanélküli, társadalombiztosítási ellátást és a különböző szolgáltatásokat nyújtó intézmények tevékenysége nincs összehangolva, egyszerre vannak jelen a rendszerben párhuzamosságok és hiányosságok. Tulajdonképpen hiányzik a holisztikus szemléletmód, amely hatékonyan segítené a megoldását a leghátrányosabb helyzetű emberek problémáinak.


98

Az intézményrendszer decentralizációja azért fontos, mert az átfogó foglalkoztatáspolitikát központi szinten dolgozzák ki, viszont a regionális (jelenleg még megyei) és helyi irodák (települési és kistérségi) szabad kezet kapnak, hogy a helyi szükségleteknek megfelelően testre szabják ezt. A decentralizáció feltétele, hogy a helyi szereplők és a központi irányítás között kapcsolat legyen, illetve a helyi tevékenység eredményességének értékelése folyamatosan megtörténjen. A szolgáltatások kétfajta integrációja, a szervezeti és a szakmai integráció magyarázatra szorul. A szervezeti integráció alatt az egyablakos ügyintézést 14 értjük, a szakmai integráció alatt pedig az ügyfél-központú szakmapolitikát, amely a munkaügyi szervezet és a szociális szolgáltatók funkcióit egyesíti, egységesít oly módon, hogy az új szolgáltatás magasabb hozzáadott értéket képviseljen. Az integrált szolgáltatás megvalósítása különböző formákban történhet: a munkaügyi és szociális szolgáltatások közös szervezetbe illesztésével (pl. Egyesült Királyság), az integrált szolgáltatások önkormányzati hatáskörbe helyezésével (pl. Dánia), többfunkciós – nem országos lefedettségű – szolgáltatási önkéntesen szerveződő hálózat által (pl. Finnország) ezek közül az utóbbinak van realitása a hazai intézményrendszer jellegét tekintve. Az integrált szolgáltatás megszervezését jelenleg akadályozzák az alábbi tényezők: -

Közigazgatási rendszer

-

Települési önkormányzatok magas száma

-

Jogszabályok, kiemelten az Flt., az Szt., a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (továbbiakban Ötv.), a település önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény (továbbiakban Ktt.) és végrehajtási rendeleteik, helyi rendeletek

-

Önkormányzati hatáskörben lévő szociális segélyezés

-

Közszolgáltatások finanszírozási rendszere (költségvetési törvénytől függő, előre nem tervezhető finanszírozás, tartós programfinanszírozás esetlegessége)

-

Korszerű tudásmenedzsment hiánya

Az integrált szolgáltatások kialakítását segítik az alábbi tényezők: 14

Egységes Szociális és Munkaügyi minisztérium

Egyablakos ügyintézés: az ügyintézésnek az a szakmai-szervezeti megoldása, amikor a felhasználó fizikailag is egy helyen jut hozzá a különböző szolgáltatásokhoz, támogatásokhoz.


99

-

Minőségfejlesztés a munkaerőpiaci és szociális szolgáltatásokban

-

A pénzbeli ellátások és a támogató háttérszolgáltatások összekapcsolása, többpilléres támogatási rendszer előtérbe kerülése

-

Rendelkezésre álló Európai Uniós támogatások (elsősorban ESZA-típusú fejlesztésekre ad lehetőséget)

-

Racionálisabb gazdálkodás elve

A hazai viszonyok között rövidtávon elsősorban a munkaügyi szervezet és szociális intézmények közötti koordináció intézményesítése lehet valóságos célkitűzés. Az integrált szolgáltató rendszer célja, hogy az álláskeresők és az inaktívak személyre szabott segítséget kapjanak, hozzájussanak az elhelyezkedési esélyüket segítő információkhoz. Az integrált szolgáltató rendszer fő alapelve, hogy a szolgáltatások rugalmasak és bárki számára hozzáférhetőek legyenek. Természetesen minden munkanélküli nem tud reális eséllyel munkába állni, ezért szükséges azoknak a szociális szolgáltatásoknak a fejlesztése, amelyek a tartós

munkanélküliek

aktivizálásában,

foglalkoztathatóságuk

javításában

fejleszteni

szükséges azokat a szociális – elsősorban a családsegítő – szolgáltatásokat, amelyek a munkaerőpiacról tartósan kiszorult emberek aktivizálásban, foglalkoztathatóságuk javításában töltenek be jelentős szerepet. A kutatás és az ellátási terület jellemzőinek ismeretében összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a kiinduló hipotézisünk korrekcióra szorul. A szociális szakemberek képzésével a foglalkoztathatóság javítása mérhető, igazolható, ez azonban nem egyenértékű az elhelyezkedési esélyek növekedésével. Ennek oka a pénzbeli ellátásoknak és az ezeknek intézményes hátteret adó szolgáltatásnak szerkezeti jellemzőiben keresendő, továbbá a munkaerő-piac sajátosságaiból eredeztethető. A szociális szakma kompetencia határain túlmutató, a foglalkoztatottság bővülését akadályozó tényezők kezelése komplex beavatkozást igényel, amelyben mind az ágazati szakpolitikáknak részt kell venni, mind pedig a területi politikáknak részt kell vállalni. A szakmai stratégiák összehangolásában a HEFOP pályázati program segített megtenni az első lépéseket, azonban a fejlesztési programok a jogszabályi környezet érdemi átalakítása nélkül nem képesek intézményesülni, illetve az elvárt hatást kifejteni, elszigeteltek maradnak, ezért a jövőben kulcsfontosságú lenne a programok megfelelő szakmapolitikai és jogrendszerbe való beágyazódását segítő szakpolitikai intézkedések végrehajtása.

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 100

Mellékletek


1. számú melléklet

16. ábra KRCSSK Szervezeti Organogram. Forrás: KRCSSK SzMSz


2. számú melléklet

Segítő helyek I. Népjóléti irodák a Megyei Jogú Városok Polgármesteri Hivatalaiban Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Igazgatóság 7400 Kaposvár, Noszlopy G. u. 5. Tel.: 82/501-531 Fax: 82/501-564 Igazgató: Dr. Vörös Gyula e-mail: [email protected]

Szociális és Gyámügyi Iroda Irodavezető: Budai Józsefné Tel.: 82/501-532 e-mail: [email protected]

Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Népjóléti Főosztály Főosztályvezető: Dr. Sohár Endre 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel.: 72/533-926 Fax: 72/215-662

Szociális Lakásgazdálkodási Csoport Ügyintézés helye: Pécs, Kossuth tér 1. Tel.: 72/534-130

I. Sz. Területi Szociális Központ Pécs, Zsolnay V. u. 45. Tel.: 72/336-534, 336-855 Központvezető: Bindis Zsuzsanna II. Sz. Területi Szociális Központ: Pécs, Vargha D. u. 2. Tel.: 72/325-747 Központvezető: Nemes Józsefné III. Sz. Területi Szociális Központ Ügyintézés helye: Pécs, Kőrösi Cs. S. u. 1/1. Tel.: 72/252-879, 253-378 Központvezető: Dr. Schmidtné Végvári Ágnes IV. Sz. Területi Szociális Központ Ügyintézés helye: Pécs, Sarolta u. 2. Tel.: 72/412-619, 412-572 Központvezető: Dr. Maulné Dr. Tóth Csilla Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Iroda Irodavezető: Deli István 7100 Szekszárd, Vörösmarty u. 5. Tel./Fax: 74/319-051, 311-630


II. A Dél-Dunántúli Régió családsegítő és gyermekjóléti szolgálatai BARANYA MEGYE Intézmény neve Szivárvány Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Vezető: Frischmanné László Jolán

Ellátott települések Beremend

elérhetőség 7827 Beremend, Gorkij fasor 1-5. 72/574-900 fax: 72/574-910 Tel.: 72/574-046, 574047 Bicsérd, Boda, Zók, Hetvehely, 7671 Bicsérd, Alkotmány tér 3. Gyermekjóléti Szolgálat Okorvölgy, Szentkatalin Tel: 73/472-299 Herger Edéné Bóly, Babarc, Belvárdgyula, Borjád, 7754 Bóly Rákóczi u. 5. Bóly Városi Gyermekjóléti és Hárságy, Liptód, Máriakéménd, Tel.: 69/368-900 Családsegítő Szolgálat és Családok Monyoród, Nyagybudmér, Olasz, Átmeneti Othona Pócsa, Szajk, Szederkény, Versend, (CSÁO) Intézményvezető: Kovácsné Bathó Beáta Erzsébet, Szellő, Kátoly, Kékesd 7200 Dombóvár Szabadság u. 8. Pf.: 48 „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Dombóvár, Ág, Gerényes, Kisvaszar, Tarrós, Tékes, Tel.: 74/ 465-525 Alapszolgáltató Központ Vásárosdombó 74/ 466- 772 Intézményvezető: Ruzsits Éva e-mail: [email protected] [email protected] Gödre, Baranyajenő, 7622 Pécs, Gyöngy u. 12. „Hogy létezzünk!(?)” Egyesület Baranyaszentgyörgy, Tormás, Ságy 7602 Pécs, Pf.:177. Bubelényi Attila Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Tel.: 72/510-918 72/510-919 Egyesületi elnök Gerde, Helesfa, Kisdér, Pécsbagota, 30/613-56-83 30/856-49-00 Siklósbodony, Szabadszentkirály, Velény Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat Vezető: Gajdos Csabáné

Kárász, Szalatnak, Magyaregregy Vékeny, Köblény

7349 Szászvár, Bányász tér 1. Tel:72/389-163 Fax: 72/389-200

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Fehér Imre

Komló, Hosszúhetény, Magyarszék, Liget, Mecsekpölöske, Magyarhertelend, Bodolyabér, Máza, Mánfa, Lánycsók, Kisnyárád

7300 Komló, Templom tér 4. Tel.: 72/485-658 fax: 72/581-327 e-mail: [email protected] 7759 Lánycsók, Kossuth L. u. 39 Tel.: 69/564-031 [email protected] 7342Mágocs, Szabadság u. 7. Tel: 72/451-564

Gondozási Központ Intézményvezető: Kraftné Szabó Rita

Mágocs, Alsómocsolád, Nagyhajmás, Mekényes Bikal, Egyházaskozár, Tófű Szárász, Hegyhátmaróc Mecseknádasd, Óbánya, Hidas, Mecseknádasdi Gondozási Központ Ófalu, Erdősmecske, Lovászhetény, Intézményvezető: Szatmári Józsefné Apátvarasd Mohács, Bár, Bezedek, Mohács Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Dunaszekcső, Erdősmárok, Feked, Intézményvezető: Majlátné Repity Szilvia Geresdlak, Görcsönydoboka, Hímesháza, Homorúd, Ivándárda, Kisnyárád, Maráza, Nagynyárád, Sárok, Sátorhely, Somberek, Szebény, Székelyszabar, Szűr, Udvar, Majs, Lippó, Újmohács, Palotabozsok, Véméd, Kölked Szociális Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálat Mágocs Intézményvezető: Schatzinger Róbertné

Esztergár L. Családsegítő és Megyei Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat

Pécs – Kertváros Keszü, Gyód, Kökény, Pogány

7695 Mecseknádasd, Rákóczi u. 2. Tel.: 72/463-383, 70/241-6886 7700 Mohács Eötvös u. 6. Tel.: 69/302-562, 69/510-283 e-mail: [email protected]

Székhely: 7632 Pécs, Anikó u. 5. Tel.: 72/441-677

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 104 72/444-877

Intézményvezető: Kálmándy-Papp Ágnes Pécs – Uránváros

Telephely: 7633 Pécs, Dombai J. u. 3. Tel.: 72/259-759 72/259-760

Pécs – Belváros

Telephely: 7622 Pécs, Megye u. 22. Tel.: 72/515-138 72/216-307 72/532-657 e-mail: [email protected]

Pécs – Meszes Bogád, Romonya, Magyarsarlós, Nagykozár

Telephely: 7629 Pécs, Hársfa u. 154. Ellend, Tel.: 72/239-298 72/241-612 72/538-229

Pécs - Baranya megye

Pécsi Többcélú Társulás Vezető: Lackó Judit Pécsi Többcélú Társulás

Kozármisleny, Birján, Lothárd, Szemely, Pécsudvard, Egerág, Szőkéd, Áta, Kisherend Görcsöny, Szőke, Regenye, Ócsárd, Baksa, Téseny, Tengeri

Pécsi Többcélú Társulás

Szalánta, Szilvás, Bosta

Pécsi Többcélú Társulás

Pécsi Többcélú Társulás Pécsi Többcélú Társulás Humán Jóléti Társulás Sásdi Családsegítő Szolgálata Intézményvezető: Illés Józsefné

Orfű, Abaliget, Kovácsszénája, Husztót

Módszertan 7632 Pécs, Anikó u. 5. Tel.: 72/549-302 72/444-877 e-mail:[email protected] 7761 Kozármisleny Alkotmány tér 55. Tel.: 72/570-910 Görcsöny 7833 Rákóczi u. 1. Tel.: 72/372-215 Szalánta 7811 Szalánta, Németi út 11. Tel.: 72/524-033 7677 Orfű Széchenyi tér 1. Tel.: 72/598-110/16., 20/480-7431 72/498-282

7678 Abaliget Kossuth u. 84. Tel.: 72/498-655 72/498-704 72/498-704 email:abaliget.onkormanyzat@dravanet. hu Kővágószőllős, Kővágótöttős, 7673 Kővágószőllős Bakonya, Cserkút Rákóczi u. 34. Tel.:72/564-083 Pellérd, Aranyosgadány 7831 Pellérd Dózsa Gy. u. 33 Tel.: 72/373-096, 373-212 Sásd, Felsőegerszeg, Meződ, 7370 Sásd, Arad út 1. Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok, Tel.:72/475-981 Baranyajenő, Baranyaszentgyörgy, e-mail: [email protected] Gödre, Tormás, Szágy Gyermekjóléti szolgáltatás: Ág, Bakóca, Baranyajenő, Baranyaszent-györgy, Felsőegerszeg, Gerényes, Gödre, Kisbeszterce, Kishajmás, Kisvaszar,

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 105 Mindszentgodisa, Szágy, Tarrós, Tékes, Tormás, Vásárosdombó, Meződ, Oroszló, Palé, Varga, Vázsnok Gondozási Központ - Kistréségi Társulás Pécsvárad, Erdősmecske, Apátvarasd, Nagypall, keretében - Családsegítő- és Zengővárkony, Pereked, Romonya, Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Kárpátiné Kovács Zita Lovászhetény, Fazekasboda, Martonfa Sellye, Marócsa, Kákics, Okorág, Sellye- és Térsége Családsegítő- és Drávasztára, Drávaiváni, Sósvertike, Gyermekjóléti Szolgálata Csányoszró, Nagycsány, Besence, Intézményvezető: Szekeresné Spang Drávafok, Magyartelek, Hirics, Lívia Kémes, Kórós, Lúzsok, Páprád, Vejti, Piskó, Sámod, Adorjás, Kisszentmárton, Baranyahídvég, Cún, Szaporca, Tésenfa, Drávapiski, Felsőszentmárton Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Siklós, Matz, Kistapolca, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Intézményvezető: Kráncsevicsné Svéd Drávacsehi, Gordisa, Old, Ágnes Egyházasharaszti, Vokány, Kistótfalu Sumony Családsegítő Szolgálat Lucza János (Tarcsapuszta, Szociális Szolgáltató Központ Kistérségi Szentlőrinc, Keresztespuszta), Családsegítő Szolgálata Királyegyháza,Pécsbagota, Sumony, Intézményvezető: Kiss Tóthné Vasvári Gyöngyfa,Helesfa, Dinnyeberki, Ibolya Hetvehely, Okorvölgy, Szentkatalin, Bükkösd, Cserdi Kacsóta, Csonkamindszent, Velény, Szabadszentkirály, Gerde, Zók, Bicsérd, Boda

7720 Pécsvárad Dózsa u. 13. Tel.:72/465-360 e-mail: [email protected] 7960 Sellye, Mátyás király u. 79. Tel.:73/480-682 73/480-163

7800 Siklós, Köztársaság tér 8. Tel:72/579-134 72/579-196 72/579-198 7956 Sumony Petőfi u. 19. Tel.:73/340-102 7940 Szentlőrinc Deák F. u. 20/b. Tel.: 73/370-814, 371-016., (fax is) 371141

Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata Intézményvezető: Bodor László

Szigetvár Mikrotérségek: Szigetvár-Csertő, Bánfa, Kétújfalu, Nemeske, Somogyapáti, Szentlászló

7900 Szigetvár József A. u. 69. Tel.: 73/310-311/24 e-mail: [email protected] [email protected]

Szigetvár-Csertő

Csertő

Szigetvár-Nemeske

Nemeske, Tótszentgyörgy, Molvány, Kisdobsza, Merenye, Pettend, Kistamási, Nagydobsza Somogyapáti, Basal, Patapoklosi, Somogyviszló, Somogyhatvan, Somogyhárságy, Magyarlukafa, Vásárosbéc Kétújfalu, Bürüs, Gyöngyösmellék, Szörény, Várad, Zádor, Teklafalu, Endrőc Szentlászló, Almamellék, Almáskeresztúr, Boldogasszonyfa, Csebény, Horváthertelend, Ibafa, Mozsgó, Szulimán Bánfa, Katádfa, Rózsafa, Szentdénes, Szentegát, Hobol, Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet

7931 Csertő Kossuth L. u. 6. Tel.: 73/544-002, 73/344-103 (óvoda) 7981 Nemeske Görösgali u. 1. Tel.: 20/222-1532 Fax: 73/548-008

Szigetvár-Somogyapáti

Szigetvár-Kétújfalu Szigetvár-Szentlászló

Szigetvár-Bánfa

7922 Somogyapáti Fő u. 82. Tel.: 73/550-002, 30/435-2002 7975 Kétújfalu, Arany J. u. 11 Tel.: 73/342-201 73/342-302 e-mail: [email protected] 7936 Szentlászló, Petőfi u. 1/A. Tel.:73/454-157 7914 Bánfa Petőfi u. 11. Tel.: 73/446-030, 73/346-134

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 106 Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Vastagh Judit

Villány, Villánykövesd, Kisjakabfalva, Ilocska, Ivánbattyán, Palkonya, Márok, Magyarbóly, Lapáncsa, Kislippó, Újpetre, Pécsdevecser, Kiskassa, Peterd

7733 Villány, Deák F. u. 48. Tel.: 72/592-084 30/2250175 fax.: 592085 e-mail: [email protected]

SOMOGY MEGYE Szociális szolgáltató és vezetőjének neve

Ellátott települések

Elérhetőség

Babócsa és Mikrotérsége Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Szakács Cecília

Babócsa, Rinyaújnép , Somogyaracs , Bolhó, Vízvár, Heresznye, Homokszentgyörgy, Kálmáncsa Lad, Patosfa, Bélavár

Babócsa, Béke u. 3./Rákóczi u. 12. Tel.: 82/491-002 e-mail: [email protected]

Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Koós Mariann

Balatonboglár Ordacsehi, Szőlőskislak

Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Petkes Kornélné

Balatonkeresztúr Balatonberény, Balatonmáriafürdő Balatonújlak, Balatonszentgyörgy Vörs, Tikos, Hollád

8630 Balatonboglár Dózsa Gy. u. 45. Tel.: 85/450-221 85/353-786 e-mail: [email protected] 8646 Balatonkeresztúr, Iskola u. 3. Tel.: 85/376-296 Fax: 85/377-313

Körzeti Szociális Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Tuliné Öreglaki Lilla

Balatonlelle, Látrány, Visz, Somogybabod Somogytúr, Gamás

8638 Balatonlelle Kossuth L. u. 85. Tel: 85/354-900 e-mail: [email protected]

Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Intézményvezető: Koncsevné Kenyeres Gyöngyi

Balatonszárszó, Kötcse, Nagycsepely Teleki, Balatonszemes, Balatonöszöd, Balatonföldvár, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szántód, Szólád, Köröshegy

8624 Balatonszárszó, Fő u. 48. Tel.: 84/362-776 e-mail: [email protected]

Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Társult Intézményvezető: Varga Ilona

Barcs, Lakócsa Potony, Szentborbás Tótújfalu, Péterhida, Komlósd

7570 Barcs, Bajcsy Zs. u. 32-34. Tel.: 82/463-017/24. e-mail: [email protected]

Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Juhász Árpádné

Böhönye, Nemeskisfalud, Szenyér, Nemesdéd, Vése, Varászló Tapsony, Nemesvid, Somogysimonyi

8719 Böhönye, Bethlen G. u. 41. Tel.: 85/323-050 e-mail: [email protected]

Csokonyavisontai Alapszolgáltatási Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony Drávatamási, Istvándi, Kastélyosdombó, Központ Rinyaújlak, Szulok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Duga Lajosné Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Dr. Porkoláb Lajosné

Csurgó, Szenta, Berzence, Somogycsicsó Csurgónagymarton Somogyudvarhely, Zákány, Gyékényes, Porrog, Porrogszentkirály, Porrogszentpál, Somogybükkösd, Őrtilos, Zákányfalu, Pogányszentpéter Inke, Iharosberény, Iharos

7555 Csokonyavisonta, Xantus u. 45. Tel.: 82/475-330

8840 Csurgó, Kossuth u. 1. Tel.: 82/571-015 e-mail: [email protected]

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 107 Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Intézményvezető: Fáró Lászlóné

Fonyód Balatonfenyves

Igal, Kazsok, Ráksi Szentgáloskér, Somodor, Lapapuszta Somogyszil,Gadács Magyaratád, Patalom (Rácegres, Tátompuszta), Felsőmocsolád Ecseny, Polány, Mernye, Somogygeszti, Somogyaszaló, Magyaregres, Büssü, Orci, Zimány, Kisgyalán, Gölle, Inámpuszta Szociális Alapszolgáltatási Központ Kaposmérő , Kaposújlak, Kaposfő, Kiskorpád, Gige, Hetes, Csombárd Intézményvezető: Kiss Ervin Igal és Környéke Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Horváthné Lengyel Erika

Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Bakonyi Jánosné

Kadarkút, Hencse, Kőkút Visnye, Hedrehely Gyöngyöspuszta Alsótapazd, Mike Bárdudvarnok

Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ Intézményvezető: Szabó János

Kaposvár Sántos

„Esély” Alapszolgáltatási Központ Kercseligeti Intézménye Integrált Szociális Központ (csak családsegítés) Intézményvezető: Kovács Lászlóné

Kercseliget, Nagyberki Kaposszerdahely Szabadi Csoma, Mosdós

8640 Fonyód, Fő u. 43. Tel.: 85/560-212 85/361-665 7275 Igal, Szent I. u. 100. Tel.: 82/372-122 email: [email protected] 7521 Kaposmérő, Rákóczi u. 41/a Tel.: 82/477-081 email: [email protected] Székhely: 7530 Kadarkút, Árpád u. 23. Tel.: 82/385-227 82/477-081 e-mail: [email protected] Telephely: Bárdudvarnok, Bárd u. 70. Tel.:82/478-802 Székhely: 7400 Kaposvár Ezredév u. 22. Tel: 82/529-180 Fax: 82/529-181 e-mail: [email protected] Szociális Szolgáltató Csoport 7400 Kaposvár, Ezredév u. 22. Tel.: 82/529-180 Fax: 82/529-181 [email protected] Telephelyek: Gyermekjóléti Csoport 7400 Kaposvár, Füredi u. 65-67. Tel./fax: 82/424-658 Tel.: 82/511-388 e-mail: [email protected] [email protected] Adósságkezelési Csoport 7400 Kaposvár, Szent I. u. 14. fsz.4. Tel.: 82/512-158 e-mail: [email protected] Módszertani Csoport 7400 Kaposvár, Szent I. u. 14. Tel.: 82/512-157 e-mail: [email protected] Hajléktalan Gondozási Központ 7400 Kaposvár, Kinizsi Ltp. 7. Tel: 82/526-522 e-mail: [email protected] Kercseliget Kossuth u. 7. Tel.: 82/377081

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 108 Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Lábodi Intézményegysége Intézményvezető: Horváth Jánosné

Lábod Rinyabesenyő Görgeteg, Rinyaszentkirály Kutas, Somogyszob Kaszó, Nagykorpád, Kisbajom

7551 Lábod, Kossuth u. 57. Tel.: 82/385-114 82/567-030

Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Nyers Györgyi

Lengyeltóti, Gyugy, Hács, Kisberény, Szőlősgyörök, Buzsák, Öreglak, Somogyvár, Somogyvámos, Pamuk

8693 Lengyeltóti, Zrinyi u. 16. Tel.: 85/330-238

Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ Intézményvezető: Hartal Katalin

Marcali, Csömend, Nagyszakácsi, Nikla, Kelevíz, Hosszúvíz, Táska, Pusztakovácsi Libickozma, Somogyfajsz gyermekjóléti, Somogysámson,, Somogyzsitfa Csákány, Sávoly, Főnyed, Szegerdő, Szőkedencs Mesztegnyő, Gadány, Hosszúvíz, Kéthely, Somogyszentpál

8701 Marcali, Dózsa Gy. u. 9. Tel.: 85/510-355 85/511-355 85/311-102 e-mail: [email protected] 8716 Mesztegnyő, Szabadság tér 3. Tel.: 85/329-147 85/329-232

Önkormányzatok Szociális Mikrokörzeti Társulása Vezető: Kesztyűs Lászlóné

8713 Kéthely, Ady E. u. 1. Tel.: 85/339-189

Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Nagyatádi Szociális Gondozási Központ Gyermekjóléti Szolgálata Intézményvezető: Simonovics Józsfné Családsegítő és Gyermekjóléti Központ Intézményvezető: Ácsné Ludmann Erika

Nagyatád Szabás Bolhás

Nagybajom Rinyakovácsi Jákó, Csököly

Segesd Rinyamenti Szociális Szolgáltató Központ Segesdi Intézményegysége Beleg Ötvöskónyi Intézményegységvezető: Benczéné Bogárdi Andrea Tarany, Háromfa Bakháza Alapszolgáltatási Központ és „Együtt Könnyebb” Időskorúak Otthona Intézményvezető: Czompóné Marosvölgyi Valéria Családsegítő Központ Intézményvezető: Kaszáné Nagy Zsófia

8705 Somogyszentpál, Kossuth tér 1. Tel.: 85/339-360 7501 Nagyatád, Széchenyi tér 4. Tel.: 82/504-597 82/454-044 Fax: 351-020 e-mail: [email protected] 7561 Nagybajom, Fő u.46./a Tel.: 82/357-324 e-mail: [email protected] [email protected] 7562 Segesd, Vörösmarty 31. Tel.: 82/733-010 e-mail: [email protected]

7514 Tarany, Szent I. u. 20. Tel.: 82/710-319, 82/450-104 Somogyjád, Alsóbogát, Edde,Várda 7443 Somogyjád, Bodrog, Osztopán, Várda, Szentbalázs, Kossuth u. 42. Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Tel.: 82/589-045 Szenna, Patca, Szilvásszentmárton, Fax: 589-046 Zselickisfalud e-mail: [email protected] Somogysárd, Juta, Mezőcsokonya, Újvárfalva, Pálmajor Siófok 8601 Siófok, Batthyányi u. 46. Zamárdi, Balatonendréd, Ádánd, Nyim, Tel.: 84/510-519 Som, Ságvár, Siójut, Balatonszabadi, 84/317788 , 84/313-856 Nagyberény Vezető: 84/310-103 e-mail: [email protected]

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 109 Koppány-völgyi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Székhely Intézményvezető: Haász Sándor

„Esély” Alapszolgáltatási Központ Intézményvezető: Tóth Fónai Györgyné

Tab Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj, Zala, Bábonymegyer, Kapoly, Somogymeggyes, Karád

8660 Tab, Petőfi u. 4. Tel.: 84/525-066, 84/525-067 e-mail: [email protected]

Zics Nágocs Andocs

Telephely: 8674 Nágocs, Hősök tere 7. Tel.: 84/372-734 84/572-011 30/275-8969

Kisbárapáti, Bonnya, Fiad

7282 Kisbárapáti Fő u. 80.

Törökkoppány Kára, Szorosad, Somogydöröcske Somogyacsa, Miklósi

Telephely: 7285 Törökkopány, Kossuth u. 51. Tel.: 84/577-910 84/377-572, 84/577-911

Kánya, Tengőd, Bedegkér, Somogyegres

Telephely: 8667 Kánya Fő u. 170. Tel.: 84/525261

Taszár, Kaposhomok, Baté, Fonó, Kaposkeresztúr, Bőszénfa Simonfa, Zselickislak, Zselicszentpál, Nagyberki,, Csoma,Kercseliget, Szabadi, Kaposszerdahely

7261 Taszár, Vörösmarty u. 2. Tel.: 82/375-005

TOLNA MEGYE Szociális szolgáltató

Ellátott települések

Elérhetőség

és vezetőjének neve Bátaszék, Alsónána, Alsónyék, Báta, 7140 Bátaszék Budai u. 21. Pörböly, Sárpilis, Várdomb Tel.: 74/491-622, 74-591-113 e-mail: [email protected] [email protected] [email protected] Szociális Alapszolgáltató Központként Bonyhád, Cikó, Mórágy, Grábóc, 7150 Bonyhád Fáy ltp. 34. Mőcsény, Bátaapáti, Kakasd, (Gondozási Központ: 7150 Bonyhád Működő Gondozási Központ Nagymányok, Kismányok, Váralja, Perczel u. 29.) Gyermekjóléti feladatokat is Ellátó Tevel, Závod, Lengyel, Györe, Izmény, Tel.: 74/451-933 fax: 74/550-297 Családsegítő Központ Kisdorog, Bonyhádvarasd, Mucsfa, e-mail: [email protected] Intézményvezető: Varga Gyöngyvér Kisvejke volgysegisz.hu Bölcske 7025 Bölcske Paksi u. 10. Gondozási Központ Családsegítő Tel.:75-335-554 75/335-151 Szolgálata e-mail: [email protected] Dombóvár,Attala,Csibrák,Csikóstőttös, 7200 Dombóvár, Szabadság u. 8. „Kapaszkodó” Szociális és Dalmand,Dúzs, Pf.: 48 Gyermekjóléti Alapszolgáltató Gyulaj,Jágónak,Kalaznó, Tel.:74/ 465-525, 74/ 466- 772 Központ Kapospula,Kaposszekcső, e-mail: [email protected], cssk@tIntézményvezető: Ruzsits Éva Kocsola,Kurd,Lápafő, online.hu Mucsi, Nak, Szakcs,Várong Dunaföldvár, Bölcske 7020 Dunaföldvár Kossuth L. u. 14. Családsegítő és Gyermekjóléti Madocsa Tel.: 75/541-101 75/541-102 Szolgálat Intézményvezető: Babits Józsfné Dunaszentgyörgy 7135 Dunaszentgyörgy Rákóczi u. 90. Gondozási Központ Tel.: 75/536-020 (Polg. Hiv.) Gondozási Központ Intézményvezető: Borosné Simon Zsuzsanna

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

Iregszemcse, Újireg, Értény, Koppányszántó

Nagykónyi, 7095 Iregszemcse Rákóczi u. 1. Tel.:74/480-536

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 110 Paks Város Szociális Intézmények Igazgatósága Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Gogolák Róbertné

Paks – Nemeskér, Dunaszentgyörgy

Pusztahencse Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Madarász Hajnalka

Gerjen, 7030 Paks Deák F. u. 30. Tel.:75/421-218 e-mail: [email protected] [email protected]

7038 Pusztahencse Pozsonyi u. 59. Tel.: 75/532-045 75/532-047, 20/521-27-26 e-mail: [email protected] Belecska, Kisszékely, 7081 Simontornya Vártér 5. Tolnanémeti, Tel.: 74/586-936

Simontornya Város „Őszikék” Szociális Szolgáltató Központja Intézményvezető: Hadi Ferencné Szekszárd Megyei Jogú Város Családsegítő Központ Intézményvezető: Papp Győző Szociális Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálat Intézményvezető: Harta Lászlóné Zsuzsa

Simontornya, Nagyszékely, Pincehely(gyj) Szekszárd, Szálka, Öcsény, Zomba, 7100 Szekszárd, Vörösmarty u. 5. Harc Tel.: 74/ 511-474 e-mail: [email protected] Dúzs, Kalaznó, Mucsi, Szakály 7090 Tamási Béri B. Ádám u. 1-3. Tel.:74/471-135, Gyj-Css:74/470521 Fax:74/470-521 e-mail: [email protected]

Tolna Város Önkormányzatának Családsegítő Központja, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Pástiné Szentendrei Mária

Tolna, Tolna-Mözs, Sióagárd, Bogyiszló Fadd

Fácánkert, 7130 Tolna Bajcsy – Zs. u. 96. Tel.: 74/443-825 e-mail: [email protected]


III. Pszichiátriai és szenvedélybetegek részére közösségi és nappali ellátást nyújtó szolgáltatók

Megye

Szolgáltató neve

Szolgáltató címe

Szolgáltatás

Fenntartó

Baranya

Tisztás Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Intézményvezető: Máté Zsolt

7621 Pécs Kazinczy út 6. Tel.:72/532-300 [email protected] tisztas.pecs@free mail.hu 7623 Pécs Nagyvárad u. 6.

Nappali ellátás Közösségi ellátás

Fenntartó: Indít Közalapítv ány

Jövőkép Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása Intézményvezető: Jacsó József Siklósi Egyesített Szociális Intézmény Intézményvezető: Kovács Jenő Foetus-Car Szociális Szolgáltató Közhasznú Társaság

Somogy

Csurgó Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményvezető: Dr. Porkoláb Lajosné Szociális Gondozási Központ Intézményvezető: Simon Lászlóné Regionális Családsegítő és Megyei Gyermekjóléti Módszertani Családsegítő Központ Intézményvezető: Szabó János

közösségi p sz

nappali p sz

x

x

Pszichiátriai Betegek Közösségi Ellátása

x 7800 Siklós Járó Péter utca 42. Tel.: 72/579-180 eszijeno@axelero. hu 7728 Somberek Petőfi Sándor u. 1. Tel.: 69/538-034 [email protected]

8840 Csurgó Kossuth u. 1. Tel.: 82/571-015 porkolab1@freem ail.hu 7400Kaposvár Béke u. 47. Tel.: 82/412-594 kozpont@szocgon dkaposvar.hu Kaposvár 7400 Ezredév u. 22. 7401 Pf: 150. Tel.: 82/529-180 Fax: 82/529-181 E-mail: [email protected] u

Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása

ellátási területe: Babarc, Belvárdgyula, Bóly, Borjád, Hásságy, Kisbudmér, Kisnyárád, Kölked, Lánycsók, Liptód, Máriakéménd, Monyoród, Nagybudmér, Olasz, Pócsa, Szajk, Szederkény, Versend Közösségi pszichiátriai ellátás Szenvedélybetegek közösségi ellátása

Közösségi pszichiátriai ellátás

x

x

x

x

x

Csurgó Kistérség

x

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

x


Tolna

Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Központ Intézményvezető: Hartal Katalin Szociális Gondozási Központ Intézményvezető: Simonovics Józsefné Gondozási Központ - Pszichiátriai Közösségi Szolgálat Lászlóné Hajnal Anikó

8700 Marcali Dózsa György u. 9. Tel.: 85/311102 [email protected] o.net Nagyatád 7500 Széchenyi tér 3-4. Tel.: 82/504-597 szocszolgkozp@c itromail.hu 7150 Bonyhád Perczel u. 29. Tel.: 74/451-820, 74/550-068 [email protected]

Egyesített Szociális Intézmény Intézményvezető: Fejér Jánosné

7200 Dombóvár Arany J. tér 2. Tel.: 74/466-225 30/223-5610 aranysziget@axel ero.hu alkonytamasz@ne tquick.hu 7200 Dombóvár Szabadság u. 8. T:74/565-118 szelne@citromail. hu

„Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ Pszichiátriai Közösségi Ellátás Szolgálata Vezető: Széll Mihályné Karitász RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálat Intézményvezető: Kálóczi Andrea Karitász RÉV

Családsegítő Központ – Pszichiátriai Közösségi Ellátás Vezető: Papp Győző koordinátor: Heckmann Erika

Közösségi pszichiátriai ellátás

Marcali város

x Közösségi pszichiátriai ellátás

Nagyatád Város

Pszichiátriai Közösségi Ellátás

Bonyhád Város Önkormán yzata 7150 Bonyhád, Széchenyi tér 12.

Bonyhád +20 település

Pszichiátriai Közösségi Ellátás Dombóvár +15 település

7100 Szekszárd Munkácsy u. 7/A. Tel.: 74/413-037; 74/511-586 [email protected] atanet.hu

szenvedélybeteg nappali ellátás

7100 Szekszárd Kinizsi u. 1-3.

szenvedélybeteg közösségi ellátás

Szekszárd 7100 Vörösmarty u. 5. Tel.: 74/511-474, [email protected]

Pszichiátriai Közösségi Ellátás

Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás 7200 Dombóvár, Bezerédj u. 14. Fenntartó: Szent Erzsébet Karitász Alapítvány

x

x

x

x

Fenntartó Szent Erzsébet Karitász Alapítvány Szekszárd MJV.

x

x

x


IV. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT

BARANYA MEGYE Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pécsi Regionális Kirendeltség Kirendeltségei

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pécsi Regionális Kirendeltség 7621 Pécs, Király u. 46. 7621 Pécs, Pf. 239 (72) 506-801, (72) 506-800 (72) 506-804 Pécsi Kirendeltség

7621 Pécs, Zrínyi u. 11. (72) 512-810

Komlói Kirendeltség

7300 Komló, Bajcsy-Zs. u. 9/1. (72) 483-613

Mohácsi Kirendeltség

7700 Mohács, Jókai u. 2 (69) 322-009

Siklósi Kirendeltség

7800 Siklós, Felszabadulás u. 88. (72) 579-880

Sellyei Kirendeltség

7960 Sellye, Korongi tér (73) 480-689

Szigetvári Kirendeltség

7900 Szigetvár, Rákóczi u. 25. (73) 514-070

Szentlőrinci Kirendeltség

7940 Szentlőrinc, Deák F. u. 20. (73) 371-333 u


SOMOGY MEGYE Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Regionális Kirendeltség Kirendeltségei

Dél-dunántúli regionális munkaügyi központ Kaposvári Regionális Kirendeltség 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. 7400 Kaposvár, Pf. 146 (82) 505-500 (82) 505-550

Balatonboglári Kirendeltség

8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 16. (85) 550-910, 550-980 (85) 550-919

Barcsi Kirendeltség

7570 Barcs, Damjanich u. 31. (82) 565-840, 565-510 (82) 565-849

Csurgói Kirendeltség

8840 Csurgó, Városháza köz 2. (82) 571-000, 571-027 (82) 571-009

Kaposvári Kirendeltség

7400 Kaposvár, Kontrássy u. 5/B. (82) 529-850 (82) 529-853

Marcali Kirendeltség

8700 Marcali, Posta köz 1. (85) 515-250, 515-220 (85) 515-259

Nagyatádi Kirendeltség

7500 Nagyatád, Koch R. u. 4. (82) 553-930, 553-220 (82) 553-939

Siófoki Kirendeltség

8600 Siófok, Bajcsy-Zsilinszky u. 1. (84) 519-310, 519-020 (84) 519-319

Tabi Kirendeltség

8660 Tab, Szent István u. 6. (84) 525-960, 525-193 (84) 525-969


TOLNA MEGYE Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Regionális Kirendeltség Kirendeltségei

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Regionális Kirendeltség 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. 7101 Szekszárd 1., Pf. 178 (74) 505-600, (74) 505-672 (74) 311-773 Bonyhádi Kirendeltség

7150 Bonyhád, Perczel Mór u. 13. (74) 550-500, (74) 550-250 (74) 550-251

Dombóvári Kirendeltség

7200 Dombóvár, Jókai u. 16/a. (74) 566-160 (74) 566-178

Paksi Kirendeltség

7030 Paks, Dózsa Gy. u. 51. (75) 511-450 (75) 511-451

Szekszárdi Kirendeltség

7100 Szekszárd, Találka tér 4. (74) 419-811 (74) 419-811

Tamási Kirendeltség

7090 Tamási, Szabadság u. 15. (74) 471-022 (74) 473-350

Tolnai Kirendeltség

7130 Tolna, Bezerédj tér 1. (74) 440-755 (74) 440-689


V. Civil szervezetek Szervezet neve Civil Közösségek Háza Ügyvezető: Vincze Csilla Anna

Elérhetőség 7624 Pécs, Szent István tér 17. Tel.: 72/215-543 Fax: 72/315-679 e-mail: [email protected] [email protected]

Tevékenység Non-profit inkubátorház Pécs Megyei Jogú Város és Baranya megye civil szervezeteinek biztosítanak – az infrastruktúrán túl –, őket fejlesztő szolgáltatásokat, programokat (képzéseket, fórumokat, konferenciákat, szakmai tanácsadásokat, adatbázisokat, pályázatokat, Internet szobát és nonprofit könyvtárat, stb.). Az egyesület emellett közösségi rendezvények (kórusés gitárfesztivál, előadóestek, koncertek) szervezésével kapcsolódik be aktívan a város kulturális és idegenforgalmi életébe.

Családbarát Alapítvány

7130 Tolna, Deák F. u. 69. Tel.:20-4777317 e-mail: [email protected]

szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Vezető: dr. Kaiser László Szakmai vezető: Gyurokné dr. Bódi Csilla

7626 Pécs, Búza tér 6/b. Tel.:72/514-100 Fax: 72/514-101 e-mail: [email protected]

A központok tanácsadó, képzési és információs szolgáltatást nyújt a régióban a szociálpolitika terén, valamint elősegíti a partnerség kialakítását különféle szervezet között. A DélDunántúli Regionális Forrásközpont a dél-dunántúli régió azon civil szervezeteinek kíván információt nyújtani, akik tevékenységük révén a társadalompolitika dimenziójában is érintettek.

„Dombóváriak a Dombóvári Munkanélküliekért” Jóléti Szolgálat Alapítvány

7200 Dombóvár, Népköztársaság u. Tel.: 74/565-676 e-mail: [email protected]

szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 117 INDIT Közalapítvány Intézetvezető: Dr. Szemelyácz János

„Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Drogkonzultációs Központ 7621 Pécs, Kazinczy u. 6. Telefon:72/532-300 E-mail: [email protected] Baranya Megyei Drogambulancia 7623 Pécs, Szendrey J. u. 6. Telefon: 72/315-083 E-mail: [email protected] Pécsváradi „Változóház” Drogrehabilitációs Otthon 7720 Pécsvárad, Erzsébeti út 1. E-mail: [email protected]

Magyar Máltai Szeretet Szolgálat

Non-profit Szektorért Alapítvány (NOSZA)

Kovácsszénája „Mérföldkő” Rehabilitációs Otthon 7678 Kovácsszénája, Fő u.24. E-mail: [email protected] 7621 Pécs, Janus Pannonius u. 6. Tel.: 72/310-048 Fax: 72/511-572 e-mail: [email protected] www.mmsz-pecs.civilport.hu

7400 Kaposvár, Ady E. u. 7. Tel.: 82/413-189 Fax: 82/413-189 e-mail [email protected]

Ambuláns ellátás Szenvedélybetegek Nappali Ellátása Prevenció Képzés Ártalomcsökkentés Rehabilitáció – Mérföldkő Változóház Kiadványok, információs anyagok szerkesztése Ártalomcsökkentő fesztiválok szervezése Publikációk Média programok

Szociális szolgáltatásokat nyújt Természetbeni adományokat közvetít Egészségügyi szolgáltatásokat nyújt Szolgálatokat működtet a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének növelése érdekében A NOSZA célja információs szolgáltató hálózat létrehozása, inkubációs és partnerségfejlesztő tevékenység végzése az állami, civil és vállalkozói szektor szereplői részére. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése. Különös figyelemmel az ifjúság, a kisebbségek, a nők és az elmaradott környezetben élők esélyegyenlőségének növelésére, a kreatív civil szervezetek létrejöttének és szakszerű működésének ösztönzésére. A célcsoportoknak megfelelő felkészítő tanfolyamok szervezése, kiadványok szerkesztése és terjesztése, innovatív kapcsolatépítési szolgáltatás-csoportok kialakítása. Tevékenységek: Kutatások, tanulmányok készítése, tanácsadás Iskolarendszeren kívüli képzés Álláskeresési tanácsadás

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 118 Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA-ROP hálózat Dél-Dunántúli Régiós Iroda (Pécs)

7600 Pécs, Garay u. 31. Tel.: 72/532-126 Fax: 72/532-127 E-mail: [email protected] www.szocialisgazdasag.hu Ignácz József, programvezető Mobil: 20/913-6010

Az OFA-ROP Hálózat célja a szociális gazdaság megalapozása, helyi foglalkoztatási kezdeményezések elterjesztése és megerősítése a régiókban a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése érdekében. A munkanélküliség enyhítésében érintett és érdekelt helyi intézmények és szervezetek tevékenységének összehangolásának elősegítése, együttműködésük ösztönzése.

Somogyi Munkanélküliekért Alapítvány Vezető: Sipos József

7400 Kaposvár, Fő u. 45. Tel.: 82/511-703 e-mail: [email protected] Kaposvár, központi bázishely Kaposvár, Fő u. 45. Tel: 82/511-703 Hétfőtől - csütörtökig: 8.00-tól 15.30-ig

Szociális Háló Egyesület

Csurgói bázishely Csurgó, Kossuth u. 5. Tel: 82/471-519 Hétfőtől - csütörtökig: 8.00-tól 16.00-ig 7621 Pécs, Kazinczy u. 1 7622 Pécs, Siklósi út 18. 7960 Sellye, Batthyány u.. 4. Tel./Fax: 36/72/210-667, 72/326-353 Mobil: 36/30/927-5949 e-mail: [email protected]

A szervezet célja a hátrányos helyzetűek, a munkanélküliek, a szociálisan rászorulók érdekében a következők: kutatómunka, felmérés, mentális gondozás, segítés, képzés, átképzés, szakképzés, közvetítés, munkahelyek felkutatása, elhelyezkedés segítése, kísérleti foglalkozás szervezése, végzése, a térség, kistérség fejlesztésében aktív részvétel.

Önkéntesek közreműködésével megvalósított tevékenységek szervezése: Szakápolói és Hospice Szolgálat keretében felnőtt szakápoló, pszichológus, fiziotherápiás asszisztens, dietetikus, gyógytornász, diplomás ápoló, palliatív jártasságú orvos látja el a betegeket otthonaikban. A képzési központ OKJ és FAT által akkreditált szak- és továbbképzéseket szervez és bonyolít le, melyben képzési ügyintéző, adminisztrátor, oktatók dolgoznak. Adományok gyűjtése és elosztása a rászorulók részére a partner civil szervezetek támogatásával. Jogi ügyintéző és kisegítő alkalmazottak (karbantartó, kertész, takarítónő munkatársak) foglalkoztatása.

HEFOP 2.2.1 „A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével” 119 UWYTA” Rehabilitációs és Foglalkoztatási Közhasznú Társaság Szervezet vezetője: Vörös Géza

7629 Pécs, Névtelen u. 1. 7607 Pécs, Pf.: 30 Tel.: 72/517-370 Fax: 72/517-371 e-mail: [email protected]

Városi Mentálhigiénés Egyesület

7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 1-3. Tel.: 74/511-951, 74/511-722 Fax: 74/511-722 e-mail: [email protected] 7621 Pécs, Széchenyi tér 18. Tel.: 72/510-353 Fax: 72/510-354 e-mail: [email protected] 7400 Kaposvár, Szent Imre u. 8. Tel.: 82/310-133 Fax: 82/512-611 e-mail: [email protected] 7100 Szekszárd, Dózsa Gy. u. 1. Tel.: 74/510-494 Fax: 74/510-494 e-mail: [email protected]

Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezete

Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezete

Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete

A UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht. tevékenységének középpontjában az egészségkárosodásból vagy fogyatékosságból eredő, társadalmi hátrányos helyzet következményeinek csökkentése áll. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának biztosításával, munkajövedelem juttatással csökkenti a hátrányos helyzet negatív következményeit és elősegíti a fogyatékos emberek, a megváltozott munkaképességű emberek társadalmi integrációját. Non-profit információs és szolgáltató központ

Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások biztosítása Szociális segélyezés Közösségfejlesztés Felnőttképzés Önkéntes tevékenység

VI. Megyei Igazságügyi Hivatalok Központi Igazságügyi Hivatal

1145 Budapest Róna u. 135.

Baranya megye Somogy megye Tolna megye

Megyei Igazságügyi Hivatalok 7621 Pécs, Király u. 42. 7400 Kaposvár, Ady E. u. 2. 7100 Szekszárd, Augusz u. 9-11.

Tel.: 460-4700 Fax: 460-4728 Tel.: 72/512-770 Tel.: 82/527-570 Tel.: 74/529-280


Jogszabályok Törvények: 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2004. évi CVII. törvény a település önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről Kormányrendeletek: 112/2006. (V.12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 176/2005. (IX.2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 177/2005. (IX.2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásról 188/1999. (XII.16.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működési engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről 259/2002. (XII.18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól Miniszteri rendeletek: 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 11/1998. (IV.29.) MüM rendelet a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról 8/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 9/2000. (VIII.4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról Helyi rendelet: 12/2000.(III.20.) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról


Irodalom A Szociális, Szakmai Szövetség állásfoglalás. Az együttműködési kötelezettségekről. Háló III. évf. 12.sz. 1997/december Atkinson, A. B.: Munkaösztönzők, in: Csaba Iván –– Tóth István György (szerk): A jóléti állam politikai gazdaságtana, Osiris, Budapest, 1999. Benedek László.: Tanácsadás munkanélkülieknek. A szociális munkás lehetséges szerepe a munkanélküli ellátásban. In: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. (szerk: Somorjai Ildikó), Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001. Fazekas Károly: A tartós munkanélküliek rendszeres szociális segélyezése és önkormányzati köz-foglalkoztatása Magyarországon 2000-2001-ben, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2002/6. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont Munkaerőpiaci Kutatások Műhelye BKÁE Emberi Erőforrások Tanszék Ferge Zsuzsa.: A társadalom pereme és az emberi méltóság. Esély 2000/1. Frey Mária.: Az integrált munkaügyi és szociális intézményrendszer összehangolását elősegítő szervezeti keretek Európában. Budapest, 2005. Gyulavári Tamás-Krémer Balázs.: Inkonzisztenciák a pénzbeli szociális ellátások rendszerében. Budapest, 2005. Lafore, Robert.: Az RMI – hármas kihívás. Esély 1993/3. Paugam, Seurge.: Milyen részesülőknek? Esély 1993/3.

nehézségekkel

kell

szembenézniük

az

RMI-ellátásban

Semjén András.: A pénzbeli jóléti támogatások ösztönzési hatásai. Közgazdasági Szemle, 1996/10. p. 841-862. Székely Vince.: A munkanélküliek segítése. In: Somorjai Ildikó [szerk.]: Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához, Második, átdolgozott kiadás, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest, 2001., p: 95-103. Zomboriné Botás Mária. Dél-alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat. Módszertani ajánlás, Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködési kötelezettség feladataihoz. Szeged, 2002. Zsuzsanna Erdős-Orsolya Arany-István Dandé.: Final Report. STEP-CEE, Multiplicar/Microprojects, National Action Plan Indicators, Pécs, 2006.

HEFOP A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

Recommend Documents