Hédervár Településfejlesztési Koncepció május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH

TÉR-HÁLÓ KFT

9024 Győr, Babits M. u. 17/A

Hédervár Településfejlesztési Koncepciója

Hédervár Településfejlesztési Koncepció 2015. május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH-14-02-14

Felelős tervező:

Németh Géza TT/1É 08/0065/08

Munkatársak:

Leitner Attila Szabó Roland

1 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



Tartalomjegyzék

1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................................................... 4 1.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK ...................................................................................................... 4 1.1.1. A település helye a településhálózatban....................................................................................... 4 1.1.2. Térségi kapcsolatok ......................................................................................................................... 4 1.2. ATERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ................................... 5 1.2.1. Országos Területfejlesztési Koncepció ......................................................................................... 5 1.2.2. Megyei Területfejlesztési Koncepció ............................................................................................. 6 1.2.3. Térségi Területfejlesztési Koncepció és program........................................................................ 7 1.3. A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA .................................................... 7 1.4. A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TEVEINEK-AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ, VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI ................................................................................ 12 1.5. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA .................................................................. 13 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai .................................................................................................................................................... 13 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések .......................................... 14 1.6. A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA ............................................... 14 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök ......................................................................... 14 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek ............................. 14 1.7. A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA ........................................................................................................................ 15 1.7.1. A társadalom összetétele .............................................................................................................. 15 1.7.1.1. 1.7.1.2. 1.7.1.3. 1.7.1.4.

1.7.2. 1.7.2.1. 1.7.2.2. 1.7.2.3. 1.7.2.4.

Demográfia ................................................................................................................................................. 15 Népesség .................................................................................................................................................... 17 Képzettség .................................................................................................................................................. 20 Foglalkoztatottság ...................................................................................................................................... 21

Települési identitást erősítő tényezők ......................................................................................... 22 Történeti és kulturális adottságok ............................................................................................................ 22 Társadalmi élet, szokások, hagyományok ............................................................................................. 22 Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések ............................................................................................. 23 Vallás ........................................................................................................................................................... 23

1.8. A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA ................................................................................................. 24 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy) ................................................................... 24 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása ........................................................................................................ 30 1.9. A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA .......................................................................................................................... 31 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ................................................................................... 31 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ......................................................................... 32 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelése ......................................................................................................................................................... 60 1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ................................................................................... 61 1.10. AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE .... 61 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program .......................................................... 62 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége ................................................................ 62 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység ................................................................................................ 62 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika..................................................................................................................... 62 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ................................................................................................... 62 1.10.6. Intézményfenntartás ...................................................................................................................... 62 1.10.7. Energiagazdálkodás ...................................................................................................................... 62 1.11. TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ........................................................................................... 63 1.12. A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA ..................................................................................... 63 1.12.1. Természeti adottságok .................................................................................................................. 63 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet (tájtörténeti vizsgálat, tájhasználat értékelés) ............................. 64 1.12.2.1. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek ................................................................ 64 1.12.2.2. Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ..................................................................................................................................................................... 65 1.12.2.3. Ökológiai hálózat........................................................................................................................................ 65

2 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.12.3. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése ................................................................. 66 1.13. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA ..................................................................................................... 66 1.13.1. A települési zöldfelületi rendszer elemei ..................................................................................... 66 1.13.1.1. elemek 1.13.1.2.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó 67 Zöldfelületi ellátottság értékelése ............................................................................................................ 68

1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái ....................................................................... 69 1.14. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA ......................................................................................................... 70 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata ..................................................................................................... 70 1.14.1.1. 1.14.1.2.

1.14.2.

A telekstruktúra vizsgálata ............................................................................................................ 70

1.14.2.1.

1.14.3. 1.14.4. 1.14.5.

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek ............................................................................ 70 Konfliktussal terhelt terület........................................................................................................................ 70 Tulajdonjogi vizsgálat ................................................................................................................................ 71

Önkormányzati kataszter ............................................................................................................... 71 Az épületállomány .......................................................................................................................... 71 Az építmények vizsgálata ............................................................................................................. 75

1.14.5.1. 1.14.5.2. 1.14.5.3. 1.14.5.4.

1.14.5.5.

Funkció, kapacitás ..................................................................................................................................... 75 Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség) .......................................................................................... 75 Magasság, szintszám, tetőidom............................................................................................................... 76 Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok) .................... 76

Az épített környezet értékei ...................................................................................................... 76

1.14.5.6. 1.14.5.7. 1.14.5.8. 1.14.5.9. 1.14.5.10. 1.14.5.11. 1.14.5.12.

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület ................................................... 77 Világörökségi és világörökségi várományos terület .............................................................................. 77 Műemlék, műemlékegyüttes ..................................................................................................................... 77 Műemlékvédelem sajátos tárgyai ............................................................................................................ 77 Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet .................... 77 Nemzeti emlékhely ............................................................................................................................... 78 Helyi védelem ........................................................................................................................................ 78

1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái ............................................................................... 78 1.15. KÖZLEKEDÉS ............................................................................................................................................... 78 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok ............................................................................................... 78 1.15.2. Közúti közlekedés .......................................................................................................................... 78 1.16. KÖZMŰVESÍTÉS ........................................................................................................................................... 79 1.16.1. Víziközművek .................................................................................................................................. 79 1.16.1.1. 1.16.1.2. 1.16.1.3.

1.16.2.

Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) ................... 81 Szennyvízelvezetés ................................................................................................................................... 82 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés ........................................................................................ 82

Energia ............................................................................................................................................. 82

1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek) .................................................................................................................................................... 82 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ..... 82 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése ...................................................... 82

1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) ........................................................................................................................................................ 83 1.17. KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS) ............................................................................... 83 1.17.1. Talaj .................................................................................................................................................. 83 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek ....................................................................................................... 83 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme ........................................................................................................ 84 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés ................................................................................................................... 84 1.17.5. Sugárzás védelem .......................................................................................................................... 84 1.17.6. Hulladékkezelés .............................................................................................................................. 84 1.17.7. Vizuális környezetterhelés ............................................................................................................ 84 1.17.8. Árvízvédelem .................................................................................................................................. 84 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák ................................................................. 84 1.18. KATASZTRÓFAVÉDELEM (TERÜLETFELHASZNÁLÁST, BEÉPÍTÉST BEFOLYÁSOLÓ VAGY KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK) ................................................................................................................................................................ 85 1.19. ÁSVÁNYI NYERSANYAG LELŐHELY ............................................................................................................. 85 1.20. TELEPÜLÉSI KLÍMA ...................................................................................................................................... 85

3 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


1 1.1.


HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK

1.1.1. A település helye a településhálózatban Hédervár Magyarország Nyugat-Dunántúli Régiójában, Győr-Moson-Sopron Mosonmagyaróvár statisztikai kistérségének dél-keleti részén található.

megye

1.1.2. Térségi kapcsolatok A település tágabb környezetének – a régiónak – fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: - Globalizáció - Uniós csatlakozás - Versenyképesség Régiónk, illetve megyénk abban a szerencsés helyzetben van, hogy nem kell az elavult iparszerkezettel és a munkanélküliséggel, mint meghatározó problémával küzdenie. Ezzel szemben az Uniós csatlakozás és a globalizációs verseny követelményeinek kell eleget tennie. Ehhez szinten kell tartania e fejlettebb kistérségeket, mint a Mosonmagyaróvári statisztikai kistérség. Győr-Moson-Sopron megye az ország és a régió meghatározó gazdasági potenciáljával rendelkezik. A közlekedési, gazdasági potenciáljának köszönhető ez a helyzet. A megye kulcspozíciójában pedig a Hédervárhoz közeli városok Győr, illetve Mosonmagyaróvár található. A két város jó elérhetősége és közelsége lehetővé teheti azt, hogy abból az előnyből, amely a régió részesedik a település is “hasznot húzhasson”. Ennek megfelelően azt kell megvizsgálni, hogy melyek azok a hatások, amelyek regionális folyamatok közül Győrre, Mosonmagyaróvárra és a városokon keresztül Hédervárra hatnak. Győr két kelet-közép európai nagyváros Budapest és Bécs között fekszik, a transzeurópai IV.-es és dunai közlekedési folyosókon. Gyakorlatilag a térség verőere valamint az “Arany Háromszög” területe közvetlenül, 30 kilométerre fekszik a településtől. Ez azt jelenti, hogy egy dinamikusan fejlődő gazdasági csomópont közvetlenül a település mellett található. Ezt a gazdasági környezetet kell a településnek kihasználnia. A másik jelentős regionális jellegű hatás, ami Hédervár szempontjából fontos a természeti környezet és adottságok felértékelődése. Európában meghatározó trend a “zöld gazdaság” térnyerése. A káros gazdasági és környezetszennyezési folyamatoktól mentes Szigetköz jó adottságokkal rendelkezik ennek a megváltozott tényezőnek a kiaknázására. Hédervár nagy előnye, hogy két dinamikusan fejlődő város közelében található. Ez a megállapítás igaz, de a település nem tartozik Győr és Mosonmagyaróvár közvetlen agglomerációs körzetébe. Tulajdonképpen elmondható, hogy a Közép-Szigetköztelepülései egyik központ kimondott vonzáskörzetéhez sem tartoznak. Annak ellenére, hogy a KSH körzet kétpólusú, Hédervár egy másik KSH körzet központjához, Győrhöz kötődik erősebben. A kapcsolatok az 1401. sz. állami úton bonyolódnak. A kapcsolatok diverzifikálásához szükséges lenne a közúti kapcsolatok erősítésére. A település több éve ápol testvértelepülési kapcsolatot a szlovákiai Éberhard és romániai Héderfája községekkel. Szükséges lenne több településsel hasonló kapcsolatokat ápolni.

4 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT

Hédervár TTelepülésfejlesztési Kon ncepciója

1.2.

9024 Győ r, Babits M. u. u 17/A

ATERÜLETFE EJLESZTÉS SI DOKUME ENTUMOKK KAL VALÓ ÖSSZEFÜG GGÉSEK VIZ ZSGÁLATA

1.2.1. Orsszágos Terü ületfejleszté ési Koncepcció (97/2005. ((XII. 25.) OG GY határoz zat) Az Ország gos Területfejlesztési Koncepció ó az orszá ág átfogó távlati t fejlessztését me egalapozó tervdokumentum, am mely megha atározza azz ország hosszú távú ú területfejleesztési céljait, és a területfejlesztési prog gramok kid dolgozásáho oz szükség ges irányelveket, infoormációt biztosít az ágazati és a kapcsoló ódó területi tervezés t éss területfejle esztés szere eplői számáára. Az Országos Területfe ejlesztési Koncepció K G Győr-Moson n Sopron me egyét érintőő összefügg gései: Pozícionálás: A megye az orszá ág észak-nyugati fe elében található, fföldrajzi fekvése kedv vező (Buda apestPozsony-B Bécs tengely). Forgalm mas nemze etközi közlekedéssi folyosókk szelik átt. E korrid dorok, valamint a kapcsolódó multimo odális logissztikai bázisok, kikötők éss repülőterek fejleszztését indokolt fe elgyorsítani. Értékes és változattos a megye természeti öröksége, ö de d a Szig getköz ökológiai problémája a megolda atlan. Kivá áló a termőtalaj, jelentős a termál-, a gyógy- é és az ivóvízkincss. Társadalmát a bevá ándorlási tö öbblet jellemzi, ám az öregedési ö index m agas. Viszonylag g kedvező a foglalkoz ztatottsági szint, igaz vannak hiányyszakmák és maga asabb munkanélkküliségű térségek is. Az átlagossnál nagyo obb a gazd daság (külöönösen a járműipar) j fejlettsége és az egyy főre jutó GDP. Mag gas a külfö öldi közvetle en tőkebefeektetések aránya a és exportrészzesedése. A megye folyamatosa f an fejlődő gazdaságához is kappcsolódóan történtek egyetemi, tudás- és kutatóközpo k ont, valamin nt a K+F fejlesztések. Déli és közzépső része e a megye általános ffejlettségéh hez képest kifejezetten n leszakadtt, periféria jellegű. Turrisztikai és kulturális adottságai változatosa ak: folyók, tavak, t fürdő ők, világörö ökségi helys színek, műeemlékek, múzeumokkiállítások, gazdag ren ndezvény-k kínálat. FEJLESZT TÉSI IRÁNY YOK • Ah humán erőfo orrások diverzifikált fejjlesztése: az a innovatív v, jól képzettt emberi errőforrások gya arapítása; erős e identittástudattal és közöss ségekkel; a jól működdő egészsé égügyi és szo ociális ellátó órendszer fe ejlesztése. • A gazdaság szerkezeté ének és fe eltételeinek javítása: helyi h gazdaaságfejlesztés, helyi innovációk tám mogatása; kkv-k k fejlessztése; turiz zmusfejleszttés, a mezőőgazdasági termelés feltételeinek javítása, j az a élelmiszzerfeldolgoz zó-ipar újra aélesztése, a táji, környezeti k sze empontok fig gyelembevé ételével. • A m megyén áth haladó TEN N-T közleke edési korrid dorok (közutak, vasuttak, Duna),, valamint eze ek csomópo ontjai (logisz ztikai közpo ontok, kikötő ők) és a kap pcsolódó háálózat fejles sztése. • A környezet minőségén nek javítássa: környe ezet- és hulladékgaz h zdálkodási program, term mészetvéde elmi program m; alternatív ív energiafo orrások hasz znosítási prrogramja. • A te elepülések és térségek k adottsága ainak hasznosítása, infrastruktúrájjuk fejleszté ése. • Am multi- és intterregionális s kapcsolato se: szorosab bb együttműűködés a nagyvárosi n ok erősítés tere ekben (Béccs-Pozsony y-Győr); a m megye- és országhatáron átnyúúló együttm működések fokozása; az európai e terü ületi együttm működési cs soportosulások (ETT-k)) kiterjeszté ése.

5 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFT


• • •


Győr és Sopron (a határon átnyúló agglomerációjú centrumok), valamint Mosonmagyaróvár gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, szolgáltató és innovációs központi szerepének erősítése. A többi város térség- és gazdaságszervező erejének növelése, vidékfejlesztési szerepkörének fejlesztése. A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása.

1.2.2. Megyei Területfejlesztési Koncepció A megyei koncepcióban is megállapításra került, hogy: „A megye gazdaságfejlődésének napjainkban tapasztalható akadályozó tényezője a belső közlekedési,szállítási kapcsolatok elavultsága, a jelenlegi közlekedési rendszerek nem képesek követnia gazdasági fejlődést és az igényeket. Szükségszerű, hogy 2030-ig a megye belső közlekedési ésszállítási kapcsolatai teljesen megújulásra kerüljenek.” Ennek tükrében a mi javaslatunk is az a továbbiakban, hogy kerüljön sor a korábbi rendezési tervekben jelzett Hédervár, Lipót elkerülő út kapcsolatok kiépítésére. A megye közlekedési kapcsolatainak javítása érdekében a Baross Gábor programban fogalmazták meg és tűzték ki a célokat, melynek segítségével a megye kohéziója erősödhet. Tervezett programok és intézkedések a közúti közlekedésben: Országos főutak (tengelyek): - M9, Sopron-Szekszárd kapcsolat, Térségfejlesztési Tanács kezdeményezése (2027 után) - M85 autóút kiépítése, beleértve a Sopron keleti elkerülőt, megteremtve a kedvező határkapcsolatot (2017-2020 között), - M86 autóút kiépítése, tekintettel a teherforgalomra (Szombathely-Csorna) (2016-ig), - M15 2*2 sávos kiépítés, mint az M86 –észak-déli tengely folytatása (2016-ig), - Nagyszombat-Győr-Székesfehérvár tengely kiépítése (új Duna híddal) (nincs tervben), - 83. sz. főút Győr-Pápa közötti 11,5 tonnás burkolat megerősítése (pápai repülőtér elérése) (2016-ig), - 82. sz. főút fejlesztése a korábbi megyeszékhelyeket összekötő úthálózat fejlesztési elve szerint, illetve az ország „belső” területeinek, valamint a Balaton jobb elérhetősége érdekében(nincs tervben), - - M85 autóút Sopron kelet (84.sz.főút) - Pereszteg (84.sz főút) Nagycenk keleti elkerülő (2017-2020) Kiemelt mellékutak: - Kapuvár-Beled tengely, - Fertőszentmiklós-Kőszeg tengely, - „győri gyűrű” – Dunaszentpál-Enese-Tét-Kisbér gyűrű megújítása. Mellékutak, belterületi utak fejlesztése: - külön kiemelés nélkül fontos fejlesztési terület a régi és rossz állapotú mellékúthálózat fejlesztése (gondolva a kerékpáros közlekedésre is), - országhatár közeli utak, határkapcsolatok kiépítése. Kitűzött célok a kerékpáros közlekedésben: A megyei koncepció alapján: „A kerékpáros közlekedésnél a korábbi extenzív (mennyiségi) bővítést minőségi irányba kell továbbfejleszteni. Ez alatt értendő az egységes szerkezetű, összefüggő kerékpárút-hálózatkialakítása, illetve a meglevő szakaszok minőségi fejlesztése (vonalvezetés, burkolatszélesség közúti átvezetések). Kiemelten fejlesztendőek a kerékpáros létesítmények (kerékpárutak és az azokat kiszolgáló kerékpáros-barát vendéglátó- és szálláshelyek) a megye turisztikailag frekventált területein (Fertőtérsége, annak kapcsolódása Kapuvár irányába, EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárút). Emellett a megye belső kapcsolatait javítandó, meg kell teremteni a kerékpározható mellékút hálózat rendszerét is.” 6 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.2.3. Térségi Területfejlesztési Koncepció és program A település domináns helyi gazdasági szektora a mezőgazdaság. A mezőgazdaság nemzetközi fejlődési követelményei a következők: • Foglalkoztatottak számának csökkenése • A termelés hatékonyságának növekedése • A teljes vertikumú termelés előtérbe kerülése Az Európai Unió a mezőgazdaságot és az azzal kapcsolatos problémákat kiemelten kezeli. A problémák megoldása céljából olyan programokat támogat, amelyek elősegítik a termékek versenyképességét. Ennek céljából a termékek feldolgozottságának növelését és nagy tételben történő termelését támogatja. Kifejezetten támogatja a mezőgazdaságból megélő réteg más, helyi orientációjú tevékenységeit (erdő- és vadgazdálkodás, falusi turizmus). Hazánkban, a mezőgazdaság napjainkban jelentős válságot él át. A termelés szétaprózódott, a megtermelt termékek nagyrészt feldolgozatlanul kerülnek értékesítésre. 1.3.

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA

Országos Területrendezési Terv: A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki es ökológiai szempontok alapján elkészített tervek,amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv(OTrT.), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet es az annak elérését szolgáló szabályokat. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei terület-felhasználásának feltételeit, a műszaki, infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai es kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervet, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

7 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Kivonat az ország gos területre endezési tervből

A településs az országos kerékpárút-törzshállózat eleme e. Az OTrT. á által meghatározott öve ezetek közü ül a települé és területét az alábbiakk érintik: • • • • • •

Orsszágos ökológiai hálóz zat övezete Kivváló termőhe elyi adottságú szántóte erület öveze ete Jó termőhelyi adottságú szántóterüle s et övezete elyi adottságú erdőterü ület övezete e Kivváló termőhe Tájképvédelmi szempontból kiemelte en kezelend dő terület öv vezete minőség-véd delmi terüle et övezete Orsszágos vízm

Országos O ök kológiai háló ózat övezete e

Az orszá ágos ökoló ógiai háló ózat öveze etben csa ak olyan kiemelt té térségi és megyei területfelha asználási kategória, k illetve olya an övezet jelölhetı ki, amely aaz ökológia ai hálózat természete es és termé észetközeli élőhelyeit é és azok kap pcsolatait ne em veszélyyezteti. Az övezetben ö bányászati tevékenysséget folytattni a bányá szati szempontból kive ett helyekree vonatkozó ó elıírások 8 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFFT



alkalmazássával lehett. Az országos ökológ giai hálózatt övezetét a kiemelt ttérségi és a megyei területrend dezési terve ekben mag gterület, ökkológiai foly yosó, valam mint puffertterület övez zetbe kell sorolni.

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterüle s et övezete

A kiváló te ermőhelyi adottságú a sz zántóterüle t övezete a kimagasló ó agrárpote nciállal és mérsékelt környezeté érzékenység ggel rendellkező szánttóterületeke et védi a be eépítésre szzánt területtek (lakó-, gazdasági--, vegyes-, üdülő és különleges b beépítésre szánt s terüle et) növekeddésével sze emben. Az övezetben beépítésre szánt területet csak kivé ételesen, egyéb lehhetőség hiányában, területrend dezési hatóssági eljárás s keretében lehet kijelö ölni. Az övezetben bánnyászati tev vékenység folytatása a bányásza ati szempon ntból kivett h helyekre vonatkozó sza abályok szeerint történh het.

Jó te ermőhelyi ad dottságú szántóterület övezete

Az OTrT a kiváló term mőhelyi adotttságú szán ntó fogalmát határozza meg, melyy mindössze e egyetlen művelési á ágnak egy részét r fedi le. Bár nag gyobbrészt átfedés á van n a Tfvt. szeerinti átlago osnál jobb minőségű szántó és az a OTrT sz zerinti kiváló ó, valamint a tervezett jó termőheelyi adottság gú szántó fogalma kö özött, de azzok a módsz zertanok kü ülönbözőség ge miatt sza akmailag neem felelteth hetők meg egymásnak.


TÉR-HÁLÓ KFFT



A fentiek ellenére a két ágaz zati jogsza bály egymás hatásátt erősíti a termőföld védelme tekintetébe en, igaz különböző hatósági eljárások kban, eltérő államiggazgatási eszközök igénybevéttelével.

Kiváló termőhelyi t a adottságú erdőterület övezete ö

A kiváló termőhelyi adottságú ú erdőterül et övezete e az orszá ágos terüleetrendezési tervben megállapított, kiemeltt térségi és megyei terrületrendezé ési tervekbe en alkalmazzott övezet, amelybe az őshono os fafajokbó ól álló erdőttársulások ffenntartásá ára leginkáb bb alkalmass és az erdő hármas funkcióját környezetvvédelmi, ga azdasági, tá ársadalmi egymással e összhangbban a legm magasabb szinten bizztosítani kép pes erdőterületek tarto znak. A kiváló te ermőhelyi adottságú errdőterület ö övezetében beépítésre e szánt terüület csak kiv vételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogsszabályban meghatáro ozott terüleetrendezési hatósági eljárás alapján jelölhe ető ki. Az övezetb ben külszín ni bányatele ek megállap pítása, illetv ve bányászati tevékenyység enged délyezése a bányásza ati szempon ntból kivett helyekre vo onatkozó sz zabályok szerint lehetsséges.

Tájképvédelmi szempontbó s ól kiemelten n kezelendő terület övezzete


TÉR-HÁLÓ KFFT



Ország gos vízminő őség-védelm mi terület öv vezete

A felszíni vizek vízm minőség-véd delmi vízgyyűjtő területébe az orrszág nagyytavain kívü ül azok a területek tartoznak, amelyekre vízminő őségük vé édelme érd dekében a környez zetvédelmi felügyelősé égek az érzzékeny fels színi vizek vvízgyűjtő te erületére vo onatkozó köövetelménye eket írnak elő. A mássodik vízminőség-véde elmi kategó óriába az eg gyéb védett területek befogadói tartoznak, t illetve ame elyet a felü ügyelőségek egyedi h határozattal ide sorolnak. Az öveezet lehatá árolása az érintett tele epülések kö özigazgatás si területéve el történt. Győr-Moson-Sopron n Megyei Te erületrende ezési Terv::

Kivo onat a megy yei területren ndezési terv vből

A Győr-Moson Sopron Megyei Területren ndezési Te erv által me eghatározottt övezetek k közül a település te erületét az alábbiak érrintik: • •

Orsszágos és Térségi T jelentőségű tájkképvédelmii terület öve ezete Térrségi hulladéklerakó he ely kijelölés éhez vizsgá álat alá vonható területt övezete 11 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFFT



Ors szágos és té érségi jelenttőségű tájké épvédelmi te erület övezeete

Térségi hulladéklerakó ó hely kijelölléséhez vizs sgálat alá vo onható terüllet övezete

1.4.

AS SZOMSZÉD DOS TELEP PÜLÉSEK H HATÁLYOS S TELEPÜLÉ ÉSSZERKE EZETI TEVE EINEKAZ ADOTT TE ELEPÜLÉS FEJLESZT TÉSÉT BEF FOLYÁSOLÓ Ó, VONATK KOZÓ ME EGÁLLAPÍT TÁSAI

Az egyes ttelepülések településsz zerkezeti te ervét az aláb bbi szempontok szerintt vizsgáltuk k: - Van n-e számotttevő mérték kű lakó-, ille etve gazdas sági tartalék kterület? - Van n-e olyan te echnikai, els sősorban kö özlekedési infrastruktúra a vizsgáált településen, amely nem m csak a települést szolgálja, ille etve van-e olyan tech hnikai infrasstruktúra a Hédervár tele epülésszerkkezeti tervé én, amely létesítési, működési feltételeit a szomszéd község tele epülésszerkkezeti terve nem biztossítja? - Van n-e a fentieken túl térségi jelentősségű területt felhasználá ás? Általánosságban meg gállapítható ó, hogy a szerkezeti tervek a települések t k lakosságs számához képest ne em tartalma aznak nagyméretű la akó tartalék kterületet és é jelentőss méretű gazdasági g tartalékterü ületet, így ezt e az egyes s települése ek értékelés sénél külön nem jelezzzük. 12 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFT



1.5.

Lakosság/fő

Terület/ km2

Terv bef./ jóváhagyás

k

702

16,09

2011.02.

k

702

16,09

2011.02.

k

1575

19,61

2011.02.

k

1575

19,61

2011.02.

k

2330

37,27

2005.11.

k

2330

37,27

2005.11.

k

606

21,11

2006.03.

k

606

21,11

2006.03.

k

1946

39,16

2005.11.

k

1946

39,16

2005.11.

Terv címe

Lipót településszerkezeti terv Lipót szabályozási terv és HÉSZ Darnózseli településszerkezeti terv Darnózseli szabályozási terv és HÉSZ Kimle településszerkezeti terv Kimle szabályozási terv és HÉSZ Mecsér településszerkezeti terv módosítása Mecsér szabályozási terv és HÉSZ módosítása Ásványráró településszerkezeti terv Ásványráró szabályozási terv és HÉSZ

Döntés

Vonatkozás

Város/Község

Ásványráró

Mecsér

Kimle

Darnózseli

Lipót

Településnév

Az alábbi táblázatban látható a Hédervárral szomszédos települések szerkezeti és szabályozási tervvel való ellátottsága:

6/2011. (II.09.) határozat

teljes t.

1/2011. (II.10.) rendelet

teljes t.

5/2011. (II.02.) határozat

teljes t.

1/2011. (II.03.) rendelet

teljes t.

151/2005. (XI.19.) határozat 22/2005. (XI.30.) rendelet 16/2006. (III.02.) határozat

teljes t.

8/2006. (III.03.) rendelet

teljes t.

33/2005. (XI.24.) határozat 13/2005. (XI.25.) rendelet

teljes t.

teljes t.

teljes t.

teljes t.

HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA

1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Az önkormányzat képviselő testülete az 5/2001.(II.14.) számú határozatával fogadta el a település fejlesztési koncepcióját. Hédervár község képviselő testület az elfogadott település fejlesztési koncepciójának fő fejlesztési céljai az eltelt 14 évben részben módosultak. A koncepcióban kijelölt kereskedelmi és szolgáltatói gazdasági területek, illetve a turisztikai fejlesztési területek nem valósultak meg. A kijelölt területeken a lakó területi fejlesztések sem realizálódtak. A vonalas infrastruktúra esetében is jelentős a „lemaradás” a koncepció 13 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



elgondolásaihoz képest, a javasolt út és kerékpárút fejlesztések nem épültek ki. A közmű rendszerek esetében jelentős előrelépés a körzeti szennyvíztisztító telep üzembe helyezése és működése, mely a környezeti terhelést is jelentősen csökkenti. A kastély hasznosítása és a környező területek idegenforgalmi „helyzetbe” kerülése is elmarad a korábban megfogalmazott céloktól. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincsenek érvényben levő településfejlesztési és településrendezési szerződések, azonban a jövőben javasoljuk bevonni a településrendezés eszközei közé. 1.6.

A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

Hédervár község önkormányzatának képviselőtestülete 2013. novemberében úgy döntött, hogy a község 2001-ben elkészült településrendezési tervét felülvizsgálva egy új rendezési tervet készíttet. A hatályos jogszabályoknak megfelelően, a településszerkezeti és a szabályozási terv előtt a településfejlesztési koncepció készül el. A község jelenleg hatályos szabályozási terve többször módosításra került, így egységes szerkezetű tervdokumentáció nem áll rendelkezésre. A HÉSZ is többször kiegészítésre került az eltelt 14 év alatt. A 314/2012. (XI.08.) Korm. Rendelet átmeneti időszakra vonatkozó rendeletei alapján a jelenleg hatályos tervek 2018 december 31-ig használhatóak. A település fejlesztési idősávja és a jogszabályi „kényszer” miatt a község az új rendezési terv elkészítéséről döntött. 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Hédervár Község Településszerkezeti Terve: 93/201. (VIII.22.) sz. Kt. határozattal elfogadva. Hédervár község Szabályozási Terve: 5/2002. (VI.12.) sz. Kt. rendelettel elfogadva. A község hatályos településszerkezeti és szabályozási tervmódosításai 2002 és 2013 között. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településen a hatályos településszerkezeti tervből a lényeges elemek nem realizálódtak. A kisebb belterületi lakó- és intézményi területváltozások az évek alatt megvalósultak, önkormányzati és magán beruházásban. A hatályos terv szerinti térségi léptékű nyomvonalas infrastrukturális elemek - elkerülő településközi utak, lipóti kerékpárút - nem épültek ki. A szigetközi kerékpárút a községet átszelő szakasza megvalósult, Győr és Mosonmagyaróvár irányában.

14 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT


1.7.


AT TELEPÜLÉS S TÁRSADA ALMA

1.7.1. A tá ársadalom összetétele ö e 1.7.1.1.

Demográfia

Az alábbi á ábrán Héde ervár demog gráfiai muta atóinak alakulását látjuk k 2007-20133. intervallu um között:

É Év

Népe esség fő

20 013

12 207

20 012

12 209

20 011

1195

20 010

1177

20 009

1180

20 008

1147

20 007

1150

Az alábbi á ábrán az öre egségi muta ató látható (100 db 0-1 14 évesre ju utó 60-x évees)


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán az odavándorlá o ások száma a látható (á állandó és ideiglenes i vvándorlások száma összesen)

Az alábbi ábrán az elvándorlás sok száma látható (álllandó és ideiglenes vvándorlások k száma összesen)


TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.1.2.

Népesség

A koncepció készítés időszakában a település lakosságszáma 1207 fő. Az adat vonatkozási éve: 2013.

ÉV

1980

1990

2001

2011

Megye összesen

439 502

435 757

432 717

433 403

Mosonmagyaróvári kistérség 1000-1499 lakosú Községek, nagyközségek Hédervár

72 767

72 790

72 574

72 834

38 100

35 040

34 615

34 194

1 133

1 114

1 126

1 182

Állandó népességszám alakulása 1980-2011

Megye összesen 442 000 440 000

439 502

438 000 435 757

436 000

433 403

434 000 432 000

Megye összesen

432 717

430 000 428 000 1 2 3 4 1980 1990 2001 2011

Mosonmagyaróvári kistérség 72 900 72 850 72 800 72 750 72 700 72 650 72 600 72 550 72 500 72 450 72 400

72 834 72 767

72 790

Mosonmagyaróvári kistérség 72 574

1 2 3 4 1980 1990 2001 2011

17 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1000‐1499 lakosú Községek, nagyközségek 39 000 38 000

38 100

37 000 36 000

35 040

35 000

34 615

1000‐1499 lakosú Községek, nagyközségek

34 194

34 000 33 000 32 000 1 2 3 4 1980 1990 2001 2011

Hédervár 1 220

1 209

1 200

1 207

1 182

1 180 1 160 1 140

1 133 Hédervár

1 120 1 100

1 126 1 114

1 080 1 060 1 2 3 4 5 6 1980 1990 2001 2011 2012 2013

A település jelenlegi lakosságszáma az 1990. évi mutatóval vethető össze. A lakosságszám alakulása a 90-es évek csökkenése után erőteljesen emelkedő tendenciát mutat, 2012-ben volt a legmagasabb.

18 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábra Hédervvár lakossá ágszámánakk alakulásá át mutatja be e 2007 és 22013 év köz zött éves lebontásba an.

Az alábbi ábrán, a la akónépessé égen belüli 0-14, a 15 5-59, és a 60 év feletttiek aránya a látható százalékoss eloszlásba an. (Népszá ámlálás 200 01)


TÉR-HÁLÓ KFFT



1.7.1.3.

Képzettség g

Héderváro on egy általá ános iskola működik. A Az alábbi áb brán az általlános iskolaai tanulók sz zámát láthatjuk gyyógypedagó ógiai oktatá ással együttt 2007-2013 3. évek közö ötti intervall umon belül.

Héderváro on nem műkködik középiskola. 2011-es né A felsőfokú ú végzettségűek arány ya 11,7% a 2 épszámlálás s alapján, am nt a mi több min hasonló lakos számú települési (8,7%) ( és a kistérségi átlag á (10,8% %) viszont a megyei átlagot (14%) nem m éri el.

A 7 évees és időse ebb népessség a legm magasabb b befejezeett isskolai véggzettség szzerint 316

350

278

300

243

250 200

127

108

150 100 50

10

0

Területt

Megye összzesen

Általános Iskola a első 1-7. 8. évffolyamát évfolya am sem vé égezte el 4 142

39 775

98 944

Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 94 965


Érettségii

Egyetem m, főiskola a stb. oklevélle el

Összes sen

119 774

59 618

417 218

TÉR-HÁLÓ KFFT


Hédervár TTelepülésfejlesztési Kon ncepciója Mosonmagya M aróvári kistérsé ég

631

6 856

17 941

18 052

18 600

7 552

69 632 2

1000-1499 1 la akosú Községe ek, nagyközsé égek

267

3 561

9 060

9 065

7 766

2 839

32 558 8

Hédervá ár

10

108

278

316

243

127

1 082 2

1.7.1.4.

Foglalkoztatottság

Az alábbi á ábrán a tele epülésen élő ő regisztráltt munkanélk küliek szám mának alakuulása látható ó.

Az alábbi á ábrán a tele epülésen élő nyilvánta artott álláskeresők arán nya látható a munkaké épes korú népesség százalékáb ban.


TÉR-HÁLÓ KFT



1.7.2. Települési identitást erősítő tényezők „Önmeghatározásunk fontos részét képezi a területi, térségi hovatartozásunk, különösen meghatározó e tekintetben a települési hovatartozásunk, lokális identitásunk.” (Nárai, 2009). „A területi/települési identitás egyszerre tudatos és emocionális azonosulás, kötődés egy térséghez, településhez, amely történelmi és területi szocializációs folyamat eredményeképpen jön létre.” (Raagmaa, 2002). „A közös identitás társadalmi, területi, történelmi és kulturális gyökerekre nyúlik vissza” (Paasi, 2003). A fejezetben olyan kiemelendő és kiemelkedő értékeket jelenítünk meg, amelyek az emberek mentális térképében Hédervárhoz kötődhetnek, a települési identitás (azonosulás) építőkövei, illetve hordozói. 1.7.2.1.

Történeti és kulturális adottságok

A község története egészen az első Árpád-házi királyokig vezethető vissza. 1142-ben jöttek hazánkterületére Héder és Wolfger hamburgi lovagok. Felajánlották szolgálatukat II. Géza királynak,akitőlHéder Szigetközt kapta ajándékul,aki a határvidék védelmére háromszáz fegyveressel letelepült. Héder lovag a mai Zsidó-dombnak nevezett helyen erősséget építette a „Kisző” nevű szigetháton pedig temetkezőhelyül kolostort emelt. Ezzel megvetette a Szigetköz központi helyének ,Hédervárnak az alapjait. A történelem folyamán a Héderváryak mindig fontos tisztséget töltöttek bea magyar királyok szolgálatában. Hédervár első említései 1210-ből, 1314-ből, 1330-ból és 1356-ból valók „Hedruhuara” alakban. 1443-ban a község mezővárosi kiváltságot kapott, ezzel a történeti momentummal bizonyítható a gazdálkodás központi jellege.A török csapatok többször feldúlják, kifosztják a török hódoltság vége után jelentős fejlődésnek indul. Az 1700-as években tovább fejlődik a település, iskola, kórház létesül és évente négy vásár megtartására kap jogot. A hédervári vár helyén álla jelenlegi Khuen-Héderváry Károly kastélya, mely 1578-ban épült. A kastélyhoz tartozó parkban álla híres Kont-fa, melyhez több hagyomány is fűződik. A kiegyezés után a község társadalmi és gazdasági élete is tovább fejlődött Gazdakörök, kaszinó, tűzoltóegyesület és más társadalmi egyesületek alakultak. 1948-ban befejeződött a község villamosítása és megalakult az első termelőszövetkezet. 1.7.2.2.

Társadalmi élet, szokások, hagyományok

Héderváron az önkormányzat épületében található a Művelődési Otthon. Az intézmény ad helyet a falunapi rendezvényeknek, illetve a községi könyvtárnak. Nyaranta lehetőség van benne alkotótábor megrendezésére. Szintén a Művelődési Ház ad helyet az asszonykórusnak és a faluszépítő egyesületnek. A település közigazgatási területén halad át a szigetközi kerékpáros főútvonal, melyre csatlakozva a Szigetköz több települése fele (Lipót, Kimle, Lickópuszta) lehetséges a kerékpáros túrázás. A szabadidő eltöltésének lehetősége adott még a vadászoknak. A kimlei út melletti horgásztó jelenleg magántulajdonban van. A volt TSZ- major területén most kerül kialakításra a főként lovas turizmus profilú objektum, amelynek keretien belül természet közeli apartmanok és a falusi turizmus lehetőségei várják majd a pihenni szándékozókat.A szabadidős tevékenységekhez tartozik még az időszakos rendszerességgel a kastélykertben megrendezendő nyári zenés játékok, illetve a községi búcsú is.

22 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


1.7.2.3.


Nemzetiségi kötődés, civil szerveződések

Civil szerveződések: Hédervár Községért Közalapítvány ad. sz.: 18981317-1-08, vezető: Csíkné Karácsony Márta Jelenleg nem működik, tevékenységi köre a településfejlesztés volt. Hédervár Templomaiért Alapítvány ad. sz.:19111706-1-08, vezető Györkös István Sok pályázaton vesznek részt, a templom, a templom környéke, kápolna és környéke felújításaira, társadalmi munkában is gyakran elvégeznek kisebb feladatokat pl. patakmeder kitisztítása a templom környékén. Népszerűsítő kiadványokat készítenek a nevezetességeinkről. Hédervári Baráti kör ad. sz.: 19104607-1-08, Nádasi László Több kisebb csoportot fog össze. Idősek klubja, asszonykórus,faluszépítők is az ő nevük alatt tudnak pályázni, ezen kívül a testvértelepülési kapcsolatok fenntartása, ápolása is fontos számukra. Hédervár község Önkéntes Tűzoltó Egyesület ad. sz.: 18971246-1-08, Csáki Károly Önkéntes tűzoltók, belvizek elvezetésében is segítenek szivattyúzással,tűzoltóversenyekre járnak a gyerekekkel. Hédervár községi Sportegyesület ad. sz.: 19881980-1-08, Danyi Péter Hédervár Focicsapata, II. osztályban fociznak, pálya és környékének felújítására pályáznak. Hédervár Polgárőr Egyesület ad. sz.: 18985184-1-08, Fazekas Balázs Az új vezetőség megválasztása folyamatban van, a községi rendezvények biztosítása, polgárőri tevékenység a feladatuk. Hédervári Kont Lovas Egyesület ad. sz.:18974421-1-08, Szabó Miklós Évente egyszer lovas találkozó szervezése, Mikulás napján Mikulásjárás (lovasfogattal Mikulás és krampuszok házhoz viszik az ajándékokat a 10 év alatti hédervári gyermekekhez), ezen kívül felkérésre különböző rendezvényeken történő díszruhában lovas felvonulás. 1.7.2.4.

Vallás

A vallási megoszlás a 2011 népszámlálás adati szerint a következő:

23 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Népesség vvallása felekkezet szerint ‐ 2011

fő

%

Római kattolikus

694

59,33

Görög kattolikus

9

0,8

Reformátu us

24

2,1

Evangélikus

8

0,7

Más vallássi közösség ghez, feleke ezethez tarto ozik

12

1,0

Vallási közzösséghez,, felekezethez nem tarttozik

50

4,3

Ateista

4

0,3

Nem nyila atkozott

367

31,44

Összesen n

1170

100,00

Néépesség vallásaa felekezzet szeriint ‐ 20111 Római katol ikus Görög katoliikus Református

32% 59% %

Evangélikus Más vallási kközösséghez, felekezethezz tartozik

0,3 3% 4,3 3%

Vallási közössséghez, felekezethezz nem tartozikk

1,0 0% 0,8%

0,7 7%

Ateista

2,1 1% Nem nyilatkkozott

A településsen egy róm mai katoliku us templom m és plébánia található. A papi teeendőket a darnózseli d esperes-plébános látja el. 1.8.

AT TELEPÜLÉS S HUMÁN INFRASTR UKTÚRÁJA A

1.8.1. Hum mán közszo olgáltatások k (oktatás, e egészségüg gy) Hédervárnak önálló területi a területi h háziorvosi ellátása, de vannakk betegek Lipótról, Darnózseliiről, Ásványyráróról, Kim mléről is. A településen n modern háziorvosi reendelő található a Fő utca 32 szz. alatt. A re endelővel kö özösen a ko omplexumb ban gyógysz zertár és véédőnői szolgálat van, valamint m megvan egy szolgálati lakás kialakkításának lehetősége is s. Az orvosi ellátás (1 fő) f és a véd dőnői szolg gálat (1 fő) önálló. A fogorvosi f szzolgáltatástt Győrben lehet igényybe venni.


TÉR-HÁLÓ KFT



A településen kimondott szociális intézmény nem található, annak ellenére, hogy a demográfiai helyzet ezt indokolttá tenné. Ennek ok, hogy az “önerős” ellátás feltételeit családok látják el. Szociális intézménynek tekinthető az óvodában található konyha, ahol a szociálisan rászorultak étkeztetési lehetőségeit oldják meg. Az ételt házhoz szállítják. A bölcsődék száma nem változott az elmúlt években. Héderváron nem működik bölcsőde, legközelebb Halászi községben 1 db és Mosonmagyaróváron 3 db.

A bölcsődések száma is hasonló képet mutat, így térségi szinten elegendőnek mutatkozik a bölcsődei férőhelyek száma, azonban Mosonmagyaróváron a statisztikai adatok szerint 3 bölcsődére 282 gyermek jut.

25 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán az óvodai ó felad datellátási h helyek szám mát láthatju uk (gyógypeedagógiai neveléssel n együtt) a ttérség viszo onylatában. Héderváro on a térségi átlaggal megegyezőe m en 1 ilyen intézmény működik.

ások számá Az alábbi á ábrán az eg gy férőhelyre e jutó óvodá ának alakulását láthatjuuk a 2007-2 2013. évek közöttti intervallumban.


TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy térségi viszonylatban is kielégítő ez a szám.

Héderváron általános iskola 2011 szeptemberétől Timaffy László Tagiskola néven a Szigetköz Általános Iskola, és AMI tagiskolájaként működik. Az intézmény az általánosan művelő általános iskolák közé tartozik. Jelenlegi tanulólétszám 6 évfolyamon 74 fő. 11 főállású pedagógussal és óraadókkal látják el a feladatokat. Szakos ellátottság 100%-os. Az alábbi ábrán az általános iskolai feladatellátási helyek számát láthatjuk (gyógypedagógiai oktatással együtt) a térség viszonylatában.

27 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán az álttalános isko olai tanulók számának alakulását láthatjuk a 22007-2013 év közötti intervallum mban.

Az alábbi á ábrán pedig g a térségi viszonyokat v t, ami közep pesenk mon ndható.

Az iskola ttárgyi feltéte elei adottak k. A környé ék legjobban n felszerelt iskolája. 8 tanteremm mel, és két szaktanterremmel (info ormatika terem, termé szettudomá ányi előadó) rendelkezzik. 22 szám mítógépes állomássall működő informatika teremmel büszkélked dhet, ezen felül mindeen osztály interaktív táblával fellszerelt, am mely nagy se egítséget je elent a tanítá ás-tanulás folyamatába f an.


TÉR-HÁLÓ KFT



Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a térségben, Lébényben és Mosonmagyaróváron pedig 10 gimnázium és szakközépiskola működik.

Jánossomorján,

1-1

Az alábbi ábrán az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága látható ezrelékes megadásban térségi viszonylatban.

Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtságáról nincs adat sem Hédervár, sem a térség viszonylatában.

29 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a rendszeres gye ermekvéde lmi kedvezm ményben ré észesítettekk átlagos sz záma látható a 2 2007-2013. év é közötti in ntervallumb ban.

Az alábbi á ábrán láthattjuk, hogy ez e a szám té érségi átlag g alatti.

1.8.2. Esé élyegyenlősség biztosítá ása Összhangb ban az Egyyenlő Bánás smódról és az Esélyeg gyenlőség Előmozdítás E sáról szóló 2003. évi CXXV. Tö örvény, a helyi eséllyegyenlősé égi program mok elkészítésének szabályairó ól és az esélyegyen nlőségi mentorokról szóló 32 21/2011. (XII. 27.) KormányR Rendelet és é ahelyi esélyegyen nlőségi pro ogram elkés szítésének részletes szabályairó ól szóló 2/22012. (VI. 5.) EMMI Rendelet rrendelkezésseivel, Héd dervárÖnko rmányzata Esélyegyenlőségi Proogramban rögzíti az esélyegyen nlőség érde ekében szük kséges fela adatokat.


TÉR-HÁLÓ KFFT


1.9.


AT TELEPÜLÉS S GAZDASÁ ÁGA

1.9.1. A te elepülés ga azdasági súlya, szerepkköre „Az ország g gazdasági fejlődéséb ben kialakullt területi kü ülönbségek már az 19990-es évekttől kezdve ugyanazt a térségi diffferenciálód dást mutatjá ák. Erős me egosztottság g mutatkoziik egyrészt a főváros és a vidé ék, másrészzt a nyuga ati és keletti országrész fejlettsé égében”. (K KSH 2012, 22. o.)A település gazdasága egyoldalú. Abból, h hogy a mu unkaképes korú lakossság döntő ő része a település kközigazgatá ási határain n kívül vég zi munkate evékenységét látható, hogy nincs s jelentős elsődlegess termelő a településen n. A gazdálkkodás döntő többsége a jövedeleemkiegészíté és körébe tartozó me ezőgazdasá ági tevéken nység.A tele epülés válla alkozásaina ak többségee a helyi szolgáltató s szférába sorolható. A kereskedelmi profil a m második leg gjellemzőbb b tevékenysségi kör. Az z iparűzési adó fizetésse alól men ntességet éllveznek azo ok, akiknek a nettó árb bevétele neem éri el az 1,5 millió Forintot. Sok azon vá állalkozások k száma, akkik innen sz zármaznak, vagy más kkapcsolódá ási pontjuk van a telep püléshez. Meg M kell még g állapítani,, hogy a vállalkozók kö özött sok a kkényszervállalkozó. Az alábbi ábrán a re endelkezésre álló ada atok alapján n az iparűz zési adó m mértékének alakulása látható 20 007-2010. közötti inttervallumba an.(1000 Ft) Láthatjuk, hogy éévről-évre csökkenő tendenciát mutat.


TÉR-HÁLÓ KFFT



1.9.2. A te elepülés főb bb gazdasá ági ágazataii, jellemzői ozások szá áma (átala akulásra kötelezett k és megszzűnő gazd dálkodási Regisztrállt vállalko formákkall együtt, év v végén) (db) 2011-től azz adatkör gyyűjtése a GFO G nómen nklatúra szerint megválltozott, ezérrt egy időso orban nem összehaso onlítható, a megelőz ző évekke el. (Bizony yos vállalk kozási form mák átkerrületek a vállalkozássok körébő ől a nonprrofitok vag gy az egyé éb szervez zetek kateggóriájába.). A GFO nómenklattúra szerintti mutató a "Regisztrá ált vállalkoz zások szám ma (GFO '1 1)" mutató név alatt érhető el.


TÉR-HÁLÓ KFFT



ma (GFO '11 1) (db) Regisztrállt vállalkozzások szám 2011-től azz adatkör gyyűjtése a GFO G nómen nklatúra szerint megválltozott, ezérrt egy időso orban nem összehaso onlítható, a megelőz ző évekke el. (Bizony yos vállalk kozási form mák átkerrületek a vállalkozássok körébőll a nonprofittok vagy azz egyéb szervezetek ka ategóriájábaa.)


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a működő gazda asági társasságok szám ma látható (d db).


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a me ezőgazdasá ágban műkö ödő vállalko ozások aránya láthatóó (az összes s működő vállalkozáss százaléká ában). Az adat a g gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő m vállalkozások száma látható a mezőgazdaságg, erdőgaz zdálkodás, halászat n nemzetgazd dasági ága akban (TEÁ ÁOR ’08: A gazdaság gi ág, vállaalkozási de emográfia szerint, db). Az adat a g gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán az Ip par-, építőip parban műkködő vállalk kozások ará ánya láthatóó az összes s működő vállalkozáss százaléká ában. gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a mű űködő vállalkozások szzáma láthattó az ipar-építőiparbann (szekunde er szektor, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő m vállalkozások számát látthatjuk a fe eldolgozóipaar nemzetg gazdasági ágban (TE EÁOR ’08: C gazdasági ág, vállalkkozási demo ográfia szerrint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő m vállalkozások száma láth ható az épíítőipar nem mzetgazdasá ági ágban (TEÁOR ’0 08: F gazda asági ág, vállalkozási d emográfia szerint, s db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a szzolgáltatáso okban műkö ödő vállalko ozások aránya láthatóó az összes s működő vállalkozáss százaléká ában. gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a működő vállalk kozások szá áma látható ó a szolgálta atásokban ((tercier szek ktor, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő m vállalkozásokk számát lá áthatjuk a kereskedeleem, gépjárrműjavítás nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: G ga zdasági ág, vállalkozási demográáfia szerint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alább bi ábrán a működő ő vállalkozzások szá ámát látha atjuk a sszállítás, raktározás r nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: H gazzdasági ág, vállalkozási demográf áfia szerint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a működő vállalk kozások szzámát láthattjuk a szállá áshely-szolggáltatás, vendéglátás nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: I gazzdasági ág, vállalkozási demográfiia szerint, db). d gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő vállalkozáso v ok számát láthatjuk az informááció, komm munikáció nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: J gazzdasági ág, vállalkozás si demográffia szerint, db). d gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő válla alkozások sszámát láth hatjuk a pénzügyi, bizt ztosítási tev vékenység nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: K gazzdasági ág,, vállalkozás si demográffia szerint, db). d gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő m válla alkozások sszáma láth ható az inga atlanügyleteek nemzetg gazdasági ágban (TE EÁOR ’08: L gazdasági ág, vállalko ozási demo ográfia szerint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő vá állalkozásokk száma lá átható a szakmai, tuudományos, műszaki tevékenysé ég nemzetg gazdasági ágban (TE EÁOR ’08: M gazdasá ági ág, válllalkozási de emográfia szerint, db). Az adat a g gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a működő vá állalkozásokk száma lá átható az adminisztraatív és szo olgáltatást támogató tevékenysé ég nemzetg gazdasági ágban (TE EÁOR ’08: N gazdassági ág, vá állalkozási demográfia a szerint, db b). Az adat a g gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Működő vá állalkozásokk száma az z oktatás ne emzetgazda asági ágban n (TEÁOR ''08: P gazd dasági ág, vállalkozássi demográffia szerint) (db) ( gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a mű űködő vállallkozások szzáma láthattó a humán-egészségüügyi, szociá ális ellátás nemzetgazzdasági ágb ban (TEÁOR R ’08: Q ga zdasági ág, vállalkozási demográáfia szerint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán a mű űködő vállallkozások szzáma láthattó az egyéb b szolgáltatá tás nemzetg gazdasági ágban (TE EÁOR ’08: S gazdaságii ág, vállalko ozási demo ográfia szerint, db). gazdasági tevékenysé t égek 2008. jjanuár 1-jéttől érvényes s egységes ágazati osztályozási Az adat a g rendszere (TEÁOR '0 08) alapján n került gyű űjtésre, ezé ért a korábbi évekkel egy idősorrban nem összevethe etők. A KSH H ezen ada atok közlésé ét 2 éves késéssel k ho ozza nyilvánnosságra, mivel m azok statisztikaii vagy adófo orrásokból utólag u beszzerzett, tény yleges tárgy yévi adatok, k, melyeket a tárgyévi adóbevallá ások feldolg gozása után n bocsát a K KSH rendelk kezésére a NAV.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Kiskereske edelmi hálózzati egység gek száma ((gyógyszerttár nélkül, db):


TÉR-HÁLÓ KFFT


Élelmiszerr jellegű üzle etek és áruh házak szám ma (db):


9024 Győr, Babits M. u. u 17/A

TÉR-HÁLÓ KFFT


Ruházati sszaküzletek száma (db):



TÉR-HÁLÓ KFFT


Vendéglátó ó helyek száma (db):



TÉR-HÁLÓ KFFT



Összes szálláshely szzállásférőhe elyeinek szá áma (kiskerreskedelmi és é magánszzállás adás s, db):


TÉR-HÁLÓ KFFT


Vendégforrgalom (db)::



TÉR-HÁLÓ KFFT



Vendégéjsszakák szám ma a szállás shelyeken ((db):

1.9.3. A g gazdasági szervezetek s k jellemzői,, fontosabb b beruházás sai, települ ést érintő fejlesztési f elké épzelése Héderváro on Győr-Mo oson-Sopro on Megyéb ben utolsó ók között 1949-ben szervezték k meg a termelőszö övetkezetet. A termelő őszövetkezzet 1992-be en megszűn nt. Ma a rregisztrált gazdasági g szervezete ek száma 175. db. Közülük a legnagyob bb arányba an mezőgaazdasági őstermelők tevékenyke ednek. Nap pjainkban 11 1 kereskede elmi üzletett, 3 élelmisz zerüzletet é s 5 vendéglátóhelyet tartunk nyilván. A Kont – Étterem – Panzió – Club C 42db szállásférő őhellyel, étte eremmel, kkonferenciatteremmel, úszómedencével rend delkezik. 60 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFT



1.9.4. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Lakóingatlanok esetén Hédervár (Győr-Moson-Sopron Megye) és vidékén a legolcsóbb négyzetméterár 40 ezer Ft, a legdrágább négyzetméterár 298 ezer Ft. A legolcsóbb ingatlant 5.8 millió forintért, míg a legdrágábbat 54.8 millió forintért hirdetik. Átlagosan 141 négyzetméteres ingatlanok vannak Hédervár és vidékén. Az átlagos négyzetméterár 138 ezer forint. A területen megközelítőleg 20.4 millió forintba kerül egy ingatlan. Hédervár lakossági és területi adatai a KSH adatbankjából származnak, az eredeti adatok megtekinthetők a KSH oldalán. http://portal.ksh.hu

Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az otthonterkep.hu szerint 2014-ben átlagosan 136 ezer Ft-ba került egy négyzetméternyi lakóingatlan Héderváron.

1.10.

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ-ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

61 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat költségvetési bevételi terve 2000-ben 121.682.000 Ft., 2010-ben 211.331 000 Ft., 2015-ben 181.215.000 Ft volt. A takarékos gazdálkodásmellett mindig jutott civil szervezeteink és a Római Katolikus Egyházközség támogatására is fedezet. Sokorópátka vagyona jelentősen gyarapodott a vonalas infrastruktúrával, orvosi rendelővel, tornateremmel,felújításokkal stb., mely tovább gyarapodik a folyamatbanlévő beruházásokkal. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége Az önkormányzat koordináló tevékenysége mellett a civil faluszépítő egyesület is működik, mely a fejlesztési kérdésekben állást foglal, véleményez. A közös tulajdonú területek esetében a tervezett fejlesztéseket átfogó társadalmi párbeszéd előzi meg, közmeghallgatással, falu fórummal. A rendezési terv - és a korábbi módosításainak alkalmával - készítése során többször is lakósági kérdőívekkel a helyi lakósok megszólításra kerültek, a képviselő testület több alkalommal tárgyalt a munkaközi fejlesztési koncepció anyagát. A testület minden információ birtokában tud dönteni az önkormányzati- és a magántulajdont érintő fejlesztésekről. 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Az önkormányzat minden lehetőséggel támogatja a helyi gazdaság erősödését. A rendezési tervben a fejlesztési területek nagy része magántulajdonú terület, a tervezett beruházások önkormányzati területeken nem megvalósíthatóak. A községben működő vállalkozások fejlesztési elképzeléseit a terv koncepció szintjén már figyelembe veszi. Az önkormányzat saját gazdasági élénkítő programot nem tud folytatni – források hiányában – de a magánterületeken jelentkező gazdasági fejlesztési szándékokat a közérdekek egyeztetése mellett támogatja. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika A település önálló foglakoztatási koncepcióval nem rendelkezik, erre vonatkozóan az állami lehetőségeket tudja szem előtt tartani. 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás A település helyiséggazdálkodási szabályzattal nem rendelkezik, bérbe adott ingatlan nincs az önkormányzat birtokában. 1.10.6. Intézményfenntartás A helyi intézmények fenntartását önkormányzati költségvetésből oldja meg a település. Iskola nem működik a településen, melyek állami üzemeltetésűek, de az épületek fenntartását az önkormányzat látja el. 1.10.7. Energiagazdálkodás A település épületei többnyire vezetékes földgázzal ellátottak mind magán, mind közösségi szinten. Az elektromos áramellátás a szolgáltató által üzemeltetett középfeszültségű hálózaton légkábeles kiépítéssel megoldott. Alternatív energia rendszerek nem üzemelnek a településen. A fejlesztési koncepció szakmai anyagában jelentős lehetőségek kerülnek rögzítésre, melyek az energiahatékonysági eu-s programokkal realizálhatóak (napelemes kiserőmű, biomassza erőmű, geotermikus energia).

62 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT


1.11.


TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

Hédervár településüzemeltetési szolgáltatásai: Pannon-VízZrt. Fő tevékenység: Víz – és csatorna ellátás A Pannon-VízZrt. , melynek főtevékenysége az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízkezelés. GDF-SuezZrt. Fő tevékenység: Gázellátás A településen a gázelosztó hálózat üzemeltetési feladatát mint elosztói engedélyes az ÉgázDégáz Földgázelosztó Zrt. látja el. A település területén az egyetemes szolgáltatói tevékenységet ugyanakkor a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. végzi. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2007. június 1. óta a GDF SUEZ vállalatcsoport tagja. A földgázellátás majdnem 100%-osnak mondható Héderváron. E-On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. Fő tevékenység: Elektromos energia ellátás A korábbi ÉDÁSZ elektromos energiaszolgáltató 2004. június 1. óta E-On Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. néven működik a településen, az E-On Hungária csoport tagjaként. Az elektromos energia ellátás 100%-os Héderváron. Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Fő tevékenysége: Háztartási hulladék elszállítása. Heti egy alkalommal szállítja el a háztartási hulladékot a győri hulladéklerakóba. A kommunális hulladék szabványszerű gyűjtése megoldott. Magyar Telekom Nyrt. Fő tevékenység: Vonalas távközhálózat A korábbi MATÁV 2005 után Magyar Telekom Nyrt. (T-Com) néven folytatta tovább működését. Kisalföld Volán Zrt. Fő tevékenység: Közösségi közlekedés A Kisalföld Volán Zrt. 2006 óta zártkörűen működő részvénytársaság. A győri székhelyű személyés árufuvarozással foglalkozó részvénytársaság, nemcsak Győr helyi közösségi közlekedési feladatait látja el, hanem Sopronét, és Mosonmagyaróvárét is. Továbbá a Kisalföld Volán biztosítja a megyén belüli helyközi, valamint a megyén kívüli távolsági utazások kiszolgálását is. 1.12.

A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA

1.12.1. Természeti adottságok A község területe, így a tervezési terület is teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m3.

63 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet (tájtörténeti vizsgálat, tájhasználat értékelés) A történeti áttekintésből kiderül, hogy Hédervár nem a középkortól egységesen fejlődő település, hanem többször újratelepített falu. Az újratelepült falut földművesek tették lakhatóvá, a csalitos, bozótos, erdős, vízjárta területek művelhetővé tételével. Az erdőirtásokon nyert tisztásokon a 12. századtól folyamatosan fejlődött, növekedett a Szigetköz központjában. Az I. és a II. katonai felmérés térképrészletén a Mosoni-Duna melletti település tisztán kivehető, valamint látható a környező településekre, Darnóra, Ráróra, Kimlére, valamint a Lipótra vezető utak nyomvonala. Jól látható, hogy Hédervár egészen az 1850-es évekig organikus fejlődésű, kettős magvú település. Az egyik központja (keleti) a falu történeti temetője és a 15. századi temetőkápolna, a másik a nyugati pedig a 16. század óta a várkastély előtti piactér is. Hédervár fő utcája kettős kanyarral szeli át a települést, az első kanyarulatnál háromágú útkereszteződésre jellemző háromszög alakú tér jött létre, mely eredetileg piactér lehetett. A második kanyarnál újabb tér alakult ki, itt ágazik ki belőle a Kimle felé vezető út, a Fő út Darnó felé fut tovább. A Kimle felé vezető út kezd kiöblösödni, amely nem más, mint valójában a tér kezdeti formája. Később már tisztán kivehető az orsó alakú tér. A település központjában található a az 1755-ben épült r.k. templom Az Ady utcamentén újabb telkek alakultak ki a Lipót-Hédervári csatornáig. Itt és a templom környékén nagyobb a teleksűrűség, ami arra engedd következtetni, hogy itt lehet a település múlt századi központja. A kastélytól délre megművelt területeket találni ez jelnetet a falu lakosinak a megélhetését. Az eddig kialakult településrészek organikusnak tekinthetőek. A telkek a természetföldrajzi kereteken belül, az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelőn létesültek. Az1980-as években a hosszanti fésűs beépítés alapján az utcák dél fele a Mosni –Duna irányában terjeszkedtek, ahol új telek létesültek. A múlt század végéig Hédervárnak két tere volt (korábban már említet utak mentén), ebben az évszázadban a település növekedés során mégegy keletkezett, a Rózsa Ferenc és Vámkerék utcák találkozásánál, melynek n a Parázsszög tér a neve. A település szerkezet a természetföldrajzi adottságok és a mindenkori közlekedési útvonalak vonalvezetése határozta meg. Hédervár a középkori eredetű kastély, valamint a templom körül alakult ki, keleti és északi irányban fésűs beépítéssel fejlődött tovább. Az új lakóterületek a közséf dél-délnyugati részén helyezkednek el oldalhatáron álló családi házas beépítéssel. 1.12.2.1.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek

Tájképvédelem szempontjából két kategória szerint emelik ki a védendő területeket. Vannak „országos jelentőségű”, valamint „térségi jelentőségű” tájképvédelmi területek. Hédervár teljes közigazgatási területea „térségi jelentőségű” kategóriába tartozik. Ugyanakkor több szomszédos település területére eső övezet határos Hédervár közigazgatási területével. Az „országos jelentőségű” kategóriát az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) OGY Határozat definiálja, mely szerint a táj integráns értékhordozó, komplex, kulturális, társadalmi, természeti kategóriát alkot, az Európai Táj Egyezményhez való csatlakozásunk pedig megköveteli a tájak, tájképi értékek fokozott védelmét, a tájkarakter kutatását és feltárását. Az alábbi ábrán az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezeteket láthatjuk Hédervár és környezete vonatkozásában. (Kivonat Győr-Moson-Sopron Megye Rendezési Tervéből, 2010)

64 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



1.12.2.2.

Nemzeti és nemzetkö özi természzetvédelmi oltalom o alattt álló vagy védelemre e tervezett terület, érté ék, emlék

Hédervár közigazgattási területtén a táb blázatban felsorolt f he elyi és orrszágos jelentőségű természetvvédelmi olta alom alatt álló terület / é érték található. A település közvetlen n szomszéd dágában hú úzódik a Sz zigetközi Tá ájvédelmi K Körzet is, mely m 9300 hektár terü ületen 1992 2-ben létesü ült. Két súlyypontos rész ze a Duna melletti hul lámtér területek és a Mosoni-Du unát körülve evő ártéri te erületek. A védett terü ületek a ww ww.termeszeetvedelem.h hu honlap adatai szerint. Név v

Település

Védettség gi szint

Védelmi kategória k

1

Hé édervári Árp pád tölgyfa

Hédervár

helyi jelenntőségű

TE

2

Hé édervári fekketefenyő

Hédervár


TE

3

Hé édervári lova aglópálya

Hédervár


TT

4

Héd derváry-kasstély parkja

Hédervár


TT

Szigetközzi TK

Ásván nyráró, Bez zenye, Dunakkiliti, Dunare emete, Dunaszzeg, Dunasz zentpál, Dunaszziget, Feketteerdő, Győrlad amér, Győrrzámoly, Halászii, Hédervár,, Kimle, Kisboda ak, Kunszige et, Lipót, Mária akálnok, Me ecsér, Mosonm magyaróvárr, Püski, Rajka

országgos jelentősségű, egyeedi

T

5

1.12.2.3.

Ökológiai hálózat h

Hédervár déli részén n fekvő, főként ártéri erdőterületeket magá ában foglal ó része, valamint v a Mecsérrel, Darnózsellivel határos nyugati ccsücskében n fekvő erdő őterületek aalkotnak eg gybefüggő ökológiai h hálózat folto okat.


TÉR-HÁLÓ KFFT



1.12.3. Tájhasználati konfliktusok k és problém mák értékellése A legelső térképi ábrázolásokon n a települé és jelenlegi közigazgattási területéén több erdő volt, de főleg a m mezőgazdassági terület volt szám mottevő má ár akkor is, valamint megjelente ek a mai is meginddult az erdőterületek úthálózat ősei. Már a két katonai felméré és közötti időszakban i csökkenésse. 1950-es é évektől a szövetkezet s ti termeléss következm ményeként megjelent a külterülleteken a nagytábláss szántóföld di gazdálkod dás. A 90-es évvektől a ká árpótlás köv vetkezményyeként meg gszűnt a kü ülterületi naagytáblás művelés, m a jobb minősségű területteken azonb ban tovább folytatódottt a szántófö öldi műveléss. Hédervár kközség külte erületét nag gy kiterjedé ésű szántó területek t és kisebb össszefüggő errdő és rétlegelő területek jellem mzik. A műve elési ág sze erinti megos szlást az alá ábbi táblázaat mutatja: Művelésii ág Szántó te erületek Rét terüle etek Legelő te erületek Erdő terü ületek Fásított te erületek Nádas területek Kivett terü ületek Összesen

Terület (Ha) 913,1 9 Ha 9,8 Ha 40,8 4 Ha 191,2 Ha 6,7 Ha 10,1 1 Ha 256,3 2 Ha 1428 1 Ha

Arány (%)

63,9 % 0,7 % 2,9 % 13,4 % 0,5 % 0,7 % 17,9 % 100,0 %

A településs külterületének nagys sága kb. 12 273 ha. A külterületi k zö öldfelületekket tekintve a község nagy kiterrjedésű szzántó terüle ettel, kiseb bb részben n erdő, ré ét, legelő, nádas te erületekkel rendelkezik. A szántók nagy rész ze SZ5, SZ6 6 és SZ7 kö özötti minős ségi osztályyokba tartoz zik. 1.13.

ZÖ ÖLDFELÜLE ETI RENDSZER VIZSG GÁLATA

1.13.1. A te elepülési zö öldfelületi re endszer elem mei A 90-es évvektől a ká árpótlás köv vetkezményyeként meg gszűnt a kü ülterületi naagytáblás művelés, m a rosszabb minőségű területeken n is megje elentek a magángazdálkodók éés vállalko ozások. A mezőgazdasági támo ogatás rendszere mia att nagyrés szt néhány y családi ggazdálkodó ó bérli és 66 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFT



használja külterületi földterületeket. A növénytermesztés szerkezeti változásával a jobb minőségű területen kisebb táblákban, de folytatódott a szántóföldi művelés. Az előző évekhez képest jelentős arányú a műveletlen, gyomos terület. A belterületeken a gazdaságtalanná vált burgonyatermesztés csökkent. Az elöregedő lakosság jelentős része nem művelte a felhagyott területeket, így jobb esetben a bérbeadással lehetet elérni a szántó területek üzemszerű fenntartását. A fiatalabb telektulajdonosok már nem végeznek mezőgazdasági melléktevékenységet. A rendezett füvesített telkek a falu belterületi helyein találhatók. 1.13.1.1.

Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek

A település külterületét jelenleg szántóterületek, rétek és nagy kiterjedésű ártéri erdők alkotják. Az erdők egy része a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. Az erdők faállománya döntően fűz és nyár, kisebb részben akác. A fennmaradó részeken rétek és szántóföldek váltják egymást. Szerencsés módon jól megmaradtak a területen a mezőgazdasági táblákat és utakat határoló védőerdősávok, és a csatornákat, vízfolyásokat övező rétek, melyek változatosabbá teszik a település egészét. A belterület nagysága 155 ha. Jelentősebb zöldfelület a település központjában a kastély és parkja, illetve az Árpád-fa környezetében igényesen kialakított tér, amely szépen parkosított, tervszerűen kialakított terület. Ezen kívül a településen további kialakított közpark jellegű terület nincs. Ennek ellenére a belterület a nagyméretű magánkertek sokasága miatt nem szűkölködik természetes zöldfelületekben. A belterület részét képező zöld még a csatornák melletti gondozott kertvégek, melyek hangulatos, természetközeli állapot érzetét keltik. Héderváron jelenleg egy temető van. A település egyik központi helyén található temető szépen gondozott, rendben tartott területe a településnek. Az utcák zöldfelületi ellátottsága vegyes képet mutat. Vannak olyan utcák, melyek fásítása megfelelő és vannak olyan utcák is, melyek nem rendelkeznek fasorral, egyéb zöldfelülettel. Ez azonban a belterületi hatalmas szabad zöldfelületek miatt egyáltalán nem zavaró. Az utcai fasorokat általában gyümölcsfák alkotják, ritkábban díszcserjék. A település sportpályája a belterület középső részén található, szintén gondozott, rendezett terület.

67 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT


1.13.1.2.


Zöldfelületti ellátottság g értékelése e

Az alábbi á ábrán a zölldfelületek nagyságána n ak alakulása látható Héderváron a 2007-201 10. közötti intervallum mban.(m2) Láthatjuk, L ho ogy az emllített idősza akban nem történt válttozás a zöldfelületek nagyságát illetően. A 2011-es mutató m értékke jelenleg felülvizsgála f at alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közö ös 1616-o os (Jelentés az önko ormányzato ok tulajdon nában lévőő ingatlanv vagyonról) kérdőívébő ől származik, melyet a MÁK dolgo oz fel és tov vábbít a KSH H-nak.


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán az egy e lakosra a jutó zöldffelület nagy yságának alakulása a láátható Héde erváron a 2007-2010 0. közötti inttervallumban.(m2) A 2011-es mutató érté éke jelenleg g felülvizsgá álat alatt áll. Az adat a KSH és a MÁK közös s 1616-os ("Jelentés az önkorm mányzatok tulajdonáb an lévő in ngatlanvagyonról") kérrdőívéből származik, s melyet a M MÁK dolgoz fel és továb bbít a KSH--nak.

r konfliktusai éss problémái 1.13.2. A zzöldfelületi rendszer A zöldfelületi rendsze ert a növén nnyel fedettt területek összessége e alkotja. E Elemei köztterületi és nem közte közhaszná erületi, korlátlan és korlátozott k álatú kategó óriába soroolhatók. A település jelentős, a megye falu usi átlagát messze m me ghaladó terrületnagysá ágú, kiépítetttségű fenntartottsági szintű közzterületi zölldfelületekk kel rendelke ezik. A köz zség legha angsúlyosabbb helyein – a főút iránytörése eiből kiága azó mellék kutak csattlakozásáná ál kialakuló teresedéésekben – magas díszértékű közparkokk találhatóak. A parko k területileg g és növén nyanyaguk tekintetébe en is helyi 69 www .ter-halo.hu u

TÉR-HÁLÓ KFT



védelemre érdemesek. A településen jelenleg is találhatóak jól fásított, magas díszértékű növényzettel beültetett utcák pl.: Kossuth utca, Hársfa utca, Árpád út, a Rózsa Ferenc utca egy szakasza. A kápolna mögötti terület,a védett fekete fenyő környezte a Rózsa Ferenc utca és a Vámkeréki út találkozásánál, a Kont-emlékhely környezete jelentősége, településszerkezeti szerepe szerint díszesebb, gondozottabb, esztétikusabb kialakítást igényel. A zöldfelületi rendszer területileg legnagyobb kiterjedésű elemét a lakókertek alkotják. Szerepük, jelentőségük kondicionáló és esztétikai hatásukban rejlik. A település központjában található a hédervári kastélypark és a hozzá kapcsolódó erdő. Mind a kastélypark, mind az erdő műemléki védettség alatt álló zöldfelületek. A kastélypark és a magyar történeti kertek között is nyilvántartott. A kastélypark és az erdő kultúrtörténeti, botanikai, településökológiai és településképi érték. Az iskola és az óvoda telke megfelelő nagyságú, kertjük minőségi fejlesztésére a későbbiekben szükség van. A település zöldfelületi rendszerének szerves alkotóelemei a belterületi vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó erdőterületek. A Mosoni-Duna melletti galéria erdők, a vízfolyásokat, csatornákat kísérő erdőterületek összefüggő hálózatot alkotnak. Az erdők nagyrésze NATURA 2000 területbe esik. Településképi jelentőségű a Győr irányából érkezőket fogadó erdő a Lipót-Hédervári csatorna mentén. Az erdő a településkép meghatározó eleme, megtartásáról, megőrzéséről gondoskodni kell. 1.14.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata A község belterületén döntően lakóterületi funkciók vannak túlsúlyban, kisebb részben a településközponti vegyes öveztek, melyek az intézmények elhelyezését biztosítják. A különleges területfelhasználású területek is jelentős számban vannak jelen (kastély, kastélypark, temető, sportpálya, stb.), melyek önálló fejlesztési elemként kezelhetőek a koncepcióban. 1.14.1.1.

Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek aránya a falusias használatnak megfelelő, a hatályos településszerkezeti terv nem tartalmaz nagy fejlesztési terület kijelöléseket a külterületi táji környezet csökkentésével. A jelenlegi hagyományos terület felhasználási kategóriák továbbra is a koncepcionális tervezés részei maradhatnak. 1.14.1.2.

Konfliktussal terhelt terület

A település közigazgatási területén nincs jelentősebb tájseb, mind a bel- mind a külterületek „roncsolásmentes” felhasználású területek, melyek különösebb tervezett beavatkozást, rekultivációt nem igényelnek. 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata A történeti adottságokból adódóan a központi belterületen – kastély és környéke - a kisebb területű „zömökebb” telkek a jellemzőek, a történeti fejlődéssel a hosszabb, elnyúló struktúra alakult ki a helyi gazdálkodás területigényinek kielégítésére. A II. világháború után a mérnöki kiosztásokkal létrejött telkek – itt is mint máshol az országban – dominálnak, 800-1500 m2-es nagyságokkal. Az 1990 –es évek utáni tervezett telekosztások már összefüggésében próbálnak alkalmazkodni a meglévő utca- és telekstruktúrához,melyekből csak korlátozott számban kerültek kialakításra a telkek.

70 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.14.2.1.

Tulajdonjogi vizsgálat

1.14.3. Önkormányzati kataszter A településen az önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyilvántartása megoldott, melynek vezetése folyamatos. Az önkormányzati ingatlanok az intézmények telkei és a külterületi mezőgazdasági utak nagy része. 1.14.4. Az épületállomány A település alakját a domborzati adottságok határozzák meg. A település organikus falu képét nyújtja. Hédervár morfológiai jellemzését külön fejezetben mutatjuk be. Kiemelendő épületeknek két típusa található a községben. Az országosan védett hédervári kastély és az eredeti tájjellegű, és megfelelő módon felújított parasztházak és a középületek tartoznak a kiemelt épületek csoportjába. Ezeket, valamint a közterületen található emlékműveket az alábbi táblázat foglalja össze: Jelentősebb Épületek

Közterületi objektumok

Khuen-Héderváry kastély (műemléki épület, hrsz.:254)

Kont emlékhely, hrsz.: 248/2,3

Uradalmi épületek (műemlék épület, hrsz.:69)

Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália köztéri szobrok, hrsz.:381 Pieta szobor, hrsz.: 187

Szent Mihály plébániatemplom (műemléki épület, hrsz.:1) Boldogasszony- temetőkápolna (műemléki épület, hrsz.: 468)

„Krisztus az olajfák hegyén „szobor, hrsz.:446 Peregrinus kápolna, hrsz.:249

Nádfedeles lakóház (hrsz.:262)

Az épületállomány elöregedését és műszaki színvonalát mutatja, hogy szemrevételezéssel vizsgálva az épületek 9 %-a felújításra javasolt, 3 %-a pedig bontásra javasolt állapotban van jelenleg a településen. Az épületek építési korát tekintve az épületállomány változatos képet mutat. Az állomány 44 %-át az ’50-es ’60-as évek típusházai alkotják. A 1946 előtt épült házak aránya, mely 8,6 %-ot tesz ki. Ezek a házak csak jelentős ráfordítások által válhatnak a mai kor követelményeinek, komfortjának megfelelő épületekké. Az épületállomány 21,7%-a épült a 1990-es évek után. Ezek az épületek azonban műszaki téren kielégítik a mai kor igényeit. Az épületeik változatosabbak, mint az 50-es 60-as évek házai, azonban nem minden esetben illeszkednek a falusi környezetbe. Terület Megye összesen

1946 előtt

1946 1960

1961 1970

1971 1980

1981 1990

1991 2000

2001 2005

2006 2011

Összesen

28 160 22 522 31 218 39 827 27 263 13 705 14 708 10 943

188 346

Mosonmagyaróvári kistérség

4 329

3 375

4 611

6 795

4 428

2 336

2 632

2 195

30 701

1000-1499 lakosú Községek, nagyközségek

1 955

2 726

2 658

2 484

1 682

929

758

598

13 790

Hédervár

39

127

71

54

64

29

42

27

453

71 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



30,0 25,0

Megye összessen

20,0

Mosonmagyaaróvári kistérsség

15,0 1000‐1499 la kosú Községe ek, nagyközségekk

10,0

Hédervár 5,0 0,0 46 1946 ‐ 19 961 ‐ 1971 ‐ 1981 ‐ 19911 ‐ 2001 ‐ 2006 ‐ 194 elő őtt 1960 1 1970 1980 1990 20000 2005 20 011

Az egy la akásra jutó lakosok számát s tekkintve Héde ervár alacsonyabb ért rtéket muta at a többi településcssoporthoz képest. k Ennek oka az e egyedül élők magasabb aránya leehet. Az alábbi ábrán Héde ervár lakásállományán nak száma található a 2001-es nnépszámlálá ási adatok szerint:


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi á ábrán Héde ervár lakásá állomány szzámának alakulása láttható a 20007-2013. év vek közötti intervallum mban:


TÉR-HÁLÓ KFFT



Az alábbi ábrán a Hé éderváron épített laká ások számá ának alakulása láthatóó a 2007-20 012. évek közötti inte ervallumban n:


TÉR-HÁLÓ KFT



A 2007-2012. évek közötti vizsgált intervallumban nem szüntettek meg lakást Héderváron.

1.14.5. Az építmények vizsgálata 1.14.5.1.

Funkció, kapacitás

A 453 db. lakásból 412-t laknak és 41 nem lakott. Lakott üdülő nem található Héderváron. 1.14.5.2.

Beépítési jellemzők (mód, mérték, sűrűség)

A település épületei nagyrészt oldalhatáron állóak, a falusias telekhasználatnak megfelelően. Az intézményi, közösségi épületek részben oldalhatáron állóan, részben szabadon állóan 75 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



helyezkednek el. Az 1990-es évek után épült épületek az új telekstruktúrák felhasználásával jöttek létre, melyek már igazodnak a nagyobb alapterületű közösségi épületek funkcionális igényeihez. Mind a magán telkek és beépítésük, mind az önkormányzati telkek jellemzően nem „zsúfolt” beépítésűek, községi szintű légtérhasználattal rendelkeznek. Az 1954-es dunai árvíz után jelentős számú épület tönkre ment, melyek újjáépítésével már az adott kornak megfelelő színvonalú telkek és épületek jöttek létre. Az 1980-as évektől kezdődően a megerősödő háztáji gazdálkodásnak köszönhetően nagyobb, mértékben került sor új teleosztások kialakításra, új többgenerációs lakóházak építésére.. Ez az utcai látkép az ország jelentős részén „uniformizálta” a községeket, amit a tervgazdálkodás és az „ajánlott” tervgyűjteményből történő építkezési szemlélet is erősített. 1.14.5.3.

Magasság, szintszám, tetőidom

A településen döntő többségben a falvakra jellemző módon földszintes egylakásos épületek találhatóak. Az emeletes házak aránya, csupán 1 %. Héderváron a hasonló méretű településeknél magasabb mintegy 2,5% a 2 vagy több lakásos házak aránya. Lakóházak és üdülőépületek magassága és nagysága: Terület

Földszintes Emeletes

1

2‐3 4‐10 lakásos

11‐

Összesen

Megye összesen

112 578

6 981

109 386

4 187

3 402

2 577

119 559

Mosonmagyaróvári kistérség

21 368

917

20 706

728

547

303

22 285


13 299

80

13 156

190

29

4

13 379

Hédervár

425

4

418

8

3

‐

429

1.14.5.4.

Településkarakter, helyi sajátosságok (utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok)

A település kiemelkedő épített környezeti sajátossága a kastély, mely jelentős karaktert ad a községnek. Az épületet övező parkkal együtt a történelmi épületegyüttes nagyon erősen meghatározza a település megjelenését. A szellős jó légtérviszonyokkal rendelkező tér a későbbi beépítési struktúrára is hatott, mely alapján a környező, a történelmileg a kastélyhoz tartozó településmag utcái is megfelelően nem „túlépítettek”, annak ellenére, hogy napjainkra már nem maradtak fenn sem lakóház sem más funkciójú épületek. Az építészeti jelleget a kastély és az uradalmi épületek adják, mely épületek országos védettséget élveznek. A Boldogasszony kápolna és a római katolikus templom szintén mértékadó szakrális elem, de szerkezetileg nem kapcsolódnak a kastély történeti területéhez. 1.14.5.5.

Az épített környezet értékei

Héderváron az épített értékek jelentősek. A Khuen-Hédervárykastély és a park az uradalmi épületekkel országos jelentőségű épületek. Védelmük megoldott, de jelenlegi állapotukban – megfelelő funkció nélkül – működésük a jövőben bizonytalan. Az államilag induló kastély felújítási programban a hédervári kastély nem szerepel, így az állami és eu-s támogatás elmaradásával a rekonstrukciós munkák csak a magánbefektetők bevonásával indíthatóak el. A község önkormányzata helyi szinten védelemre javasolja a meglévő épített értékeit, de a többnyire 76 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



magántulajdonban lévő ingatlanok esetében a korlátozó előírások helyi támogatási források nélkül nem hoznak eredményt az érintett ingatlanok esetében. 1.14.5.6.

Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület

A hatályos szabályozási terv alátámasztó munkarészei nem tartalmaznak régészeti hatástanulmányt, mely összefüggésében mutatja be a község közigazgatási területét. A később készített tervmódosítások részterületekre kiterjedően tartalmaz régészeti hatástanulmányt. A fejlesztési koncepcióban meghatározott területeket figyelembe véve új egységes tanulmány készítése javasolt. 1.14.5.7.

Világörökségi és világörökségi várományos terület

A község területén nem tervezett világörökség várományos terület 1.14.5.8.

Műemlék, műemlékegyüttes

A településen a következő országosan védett műemléki épületek találhatóak: -

Héderváry kastély, hrsz.: 254 Uradalmi épületek, hrsz.: 69 Szent-Mihály plébánia templom, hrsz.: 1 Boldogasszony temető kápolna, hrsz.: 468

1.14.5.9.

Műemlékvédelem sajátos tárgyai

A településen a következő műemlékvédelmi sajátosságok találhatóak:

Név

Település

Védettségi szint

Védelmi kategória

1

Hédervári Árpád tölgyfa

Hédervár

helyi jelentőségű

TE

2

Hédervári feketefenyő

Hédervár


TE

3

Hédervári lovaglópálya

Hédervár


TT

4

Héderváry-kastély parkja

Hédervár


TT

Szigetközi TK

Ásványráró, Bezenye, Dunakiliti, Dunaremete, Dunaszeg, Dunaszentpál, Dunasziget, Feketeerdő, Győrladamér, Győrzámoly, Halászi, Hédervár, Kimle, Kisbodak, Kunsziget, Lipót, Máriakálnok, Mecsér, Mosonmagyaróvár, Püski, Rajka

országos jelentőségű, egyedi

T

5

1.14.5.10. Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A településen a következő műemléki környezetű területek találhatóak: 77 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



-

A kastélypark melletti területek (külön melléklet szerint jelölve)

1.14.5.11. Nemzeti emlékhely A településen nem található nemzeti emlékhely. 1.14.5.12. Helyi védelem A műemléki védettség mellett viszonylag kis számú helyi védettségre javasolt épület található, melyek pontos listája a rendezési terv alátámasztó munkarészeiben kerül pontosításra. 1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái A településen nem jelentkezik környezeti konfliktus az épített környezetben. A kastély és a környező épületek a kialakult adottságok miatt nem generálnak „feszültséget” a tervezett fejlesztési elemek távol esnek a történelmi magtól. 1.15.

KÖZLEKEDÉS

1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Hédervár községet legmagasabb rangú elemként a 1401. sz.-úállami út érinti, melyről könnyen elérhető az 1. sz.-ú országos főút és az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Lipót - Hédervár 1411. sz.-ú mellékútés a Hédervár- Kimle 1403.sz.-ú mellékút. Mindkét irány jelentős gazdasági, társadalmi összeköttetést biztosít a környező települések és Hédervár részére. 1.15.2. Közúti közlekedés A települést az országos közúthálózat az 1401 sz. állami útja érinti. A települési úthálózat közvetlen és közvetett elemeit az alábbi utak jelentik: • • •

1411.sz.-ú mellékút Lipót felé 1403. sz.-ú mellékút Kimle felé és 1. sz.-ú főútra rákötés M1-es autópálya Bécs-Budapest felé Mecséren, Mosonszentmiklós-Gyártelepen keresztül

Hédervár községet legmagasabb rangú elemként a 1401. sz.-ú országos mellékút érinti, melyről Mecséren keresztül könnyen elérhető az 1. sz.-ú országos főút és az M1-es autópálya is. A fő közúti kapcsolatok mellett jelentős a szomszédos községeket összekötő Lipót - Hédervár 1411.sz.-ú mellékútés a Kimle-Hédervár1403.sz.-ú mellékút. Település Győr M.magyaróvár Budapest Lébény Kimle Máriakálnok Ásványráró Lipót Darnózseli Mecsér

Közúti elérhetőség 24,2 km 18,7 km 158 km 18,5 km 7,9 km 13,8 km 4,3 km 4,8 km 3,0 km 9,3 km 78 www.ter-halo.hu

Elérési idő 28 perc 22 perc 1 h 40 perc 20 perc 10 perc 16 perc 6 perc 8 perc 6 perc 11 perc

TÉR-HÁLÓ KFT



16,2 km

M1-es autópálya

17 perc

A táblázat Hédervár és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek, települések központjának elérhetőségét mutatja be. A szomszédos települések között – Lipót, Kimle - nincs külön kerékpárút összeköttetés, így a külterületi és belterületi részen is csak az útpálya szélén közlekedhetnek a kerékpárosok. A községen áthaladó 1401 sz. állami út mellett kiépült a szigetközi kerékpárút, mely biztonságos szabályozott közlekedést biztosít Győr és Mosonmagyaróvár irányában. A túra kerékpározás jelentősebb mértékű a szigetközi táj miatt, valamint a helyi lakosság közlekedik kerékpárral a falun belül, illetve a szomszédos településekre. Az autóbusz közlekedést a Kisalföld Volán Zrt. látja el. A napi járatok száma 25, melyek Mosonmagyaróvárra és Hédervárra közlekednek, valamint Győrbe a Szigetközön keresztül. A település belsejében a közlekedési hálózat kialakultnak tekinthető. A burkolatok minősége megfelelő. A szennyvízcsatornázás után az útburkolatok helyreállítása megtörtént. A külterületi utak kiépítettsége és a burkolatok minősége kívánnivalót hagy maga után. A mezőgazdasági – önkormányzati és szövetkezeti tulajdonú - utak kiépítettsége hiányos. További problémát jelent, hogy az utak és útburkolatok szélessége több helyen nem éri el a közlekedési szempontból ideális méreteket. Az utak vízelvezetése is csak részben megoldott. Néhány helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok, illetve a meglévők kiépítettsége, mélysége nem megfelelő. 1.16.

KÖZMŰVESÍTÉS

1.16.1. Víziközművek Az alábbi táblázatok a közüzemi vízhálózat, csatornahálózat és komfortossági mutatókat mutatja be Hédervár, a Megye, a Statisztikai kistérség és a hasonló lakos számú települések viszonylatában a 2011 népszámlálás adatai alapján. Hálózati Terület

Házi

Meleg Vízöblítéses folyóvízzel WC‐vel

vízvezetékkel

Megye összesen 183 803 Mosonmagyaróvári 30 065 kistérség

Köz‐

Házi

csatornával

Összesen

ellátott lakás 181 797 182 210

165 123

20 708 188 346

365

29 766

29 967

28 590

1 840

30 701

2 028


13 090

208

12 851

12 891

10 564

2 734

13 790

Hédervár

444

3

433

435

434

13

453

Terület Megye összesen Mosonmagyaróvári kistérség

Összkomfortos Komfortos Félkomfortos

Komfort Szükség‐ és Összesen nélküli egyéb lakás

139 430

39 332

3 518

5 133

933

188 346

23 631

5 695

535

635

205

30 701

79 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFFT



1000‐1499 lakosú Közséégek, nagyközzségek

8 831

3 8300

31 14

771 7

44

13 3 790

Hédeervár

341

86

9 9

16 1

1

453 4

Szennyvízcsatorna há álózat Héderváro on a szennyvízelveze etés mego oldott. A hálózat h nag gyrészt graavitációs rendszerű, helyenkéntt nyomott szakaszokka s al. A szennyyvíz a telep pülésről a helyi szennyyvíztisztítóba kerül. A tisztítómű kapacitása 1500m3/d. A szennyvvíztisztító Hédervár H mellett m ellátjaa Lipót, Ás sványráró, Kimle, Püsski, Kisboda ak, Dunarem mete és Darrnózseli tele epüléseket is. Az 2011-e es állapotok alapján Hédervár l akásállomá ányának kö özel 96 % van bekap pcsolva a szennyvízh hálózatba. Ez E az arány y jelentősen n meghaladjja a megyei községek arányát (74 4%) Az alábbi ábrán a közcsatorna a hálózatb a bekapcs solt lakások k arányát lláthatjuk sz zázalékos an 2007-201 12. év közöttti intervallu umban. eloszlásba

Az alábbi ábrán a kö özüzemi ivó óvízvezetékk és csatorrnahálózat hosszánakk alakulásátt láthatjuk 2007-2012 2 év közötti intervallumban (km).


TÉR-HÁLÓ KFFT


1.16.1.1.


Vízgazdálkkodás és víz zellátás (ivó ó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, term álvíz haszn nosítás)

A község közüzemi ívó vízháló ózattal rend delkezik. A 453 db. la akásból közzüzemi vízhálózatba bekapcsoltt 444 db., ez 98 %-o ot jelent. E Ez a megye e községein nek átlaga feletti (95,6 %). Az egészsége es, szennye eződés me entes ívó vvízzel való ellátás megoldott. A település vezetékes v vízellátása a 1989 óta üzemel, mely m jelenle eg a Pannon-Víz Zrt. üzemeltettésében. A rendszer vízbázisa Darnózseli községben n található, mely Darnó ózseli, Hédervár, Ásváányráró, Lip pót, Kimle Máriakálno ok, Halászi, Dunareme ete, Püski, és Kisbod dak települé éseket látjaa el. A köz zség éves vízfogyaszztása 31.00 00 m3, a napi n átlago osfogyasztás 85 m3/d d. A rendszzer 50 5-o os szabad kapacitásssal rendelke ezik, ami fed dezi a környyező települések fejlesztési igényeeit is.


TÉR-HÁLÓ KFT


1.16.1.2.


Szennyvízelvezetés

A településen kiépítették a zárt elvezető rendszert, mely 18,4 km hosszúságú. A szennyvízelvezető hálózat döntően gravitációs rendszerű, csak rövid szakaszon vannak nyomott vezetékek. A településen 4 db. átemelő üzemel. A külterületen található tisztítómű 1500 m3/d kapacitású és Héderváron kívül a környező községek szennyvizeit is fogadja.. A tisztított szennyvizek befogadója a Mosoni-Duna. A rendszer üzemeltetője a Pannon-Víz Zrt.. A Kimle felöl érkező szennyvíz már lebomlott állapotban érkezik a Rózsa Ferenc utcai végaknához, így itt jelentős bűzhatás lép fel, melyet a lakók is többször jeleztek az önkormányzatnak. Ezt a problémát műszaki kérdésként kezelni kell. 1.16.1.3.

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

A felszíni csapadékvizek befogadói a csatornák é s a Mosoni –Duna folyó. A belterületen hiányos a csapadékvíz elevezető rendszer, melynek karbantartás is elmaradt. A külterületi mezőgazdasági területeken a csatornák tisztítása már folyamatosan történik, mely elsőrendű feladat a belvízkárok csökkentése érdekében. A településen indokolt lenne egy átfogó felszíni vízrendezési terv elkészítése, mely meghatározza a feladatokat és a hatásköröket mint a bel, mind a külterületi vízelvezetők esetében. 1.16.2. Energia 1.16.2.1.

Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, táv hő ellátás és más ellátórendszerek)

Az országhatár-Győr közötti szállító vezeték megépítése lehetővé tett a település bekapcsolását a földgázellátásba. A Mecsér felöl, érkező vezeték Kimle-Hédervár közötti utat elérve kettéágazik a NY-i ág Kimle irányába a K-i ág Hédervár irányába halad. A gazfogadó állomás a község nyugati oldalán a Kimléről érkező út mellett található. A szolgáltató a GDF-SeuzZrt. A villamos energiát a Mosonmagyaróvár Ásványráró közötti 20 Kv-os légvezetékről kapja a település. A községben 5 db. transzformátor állomás van. A jelenlegi állomások a települést ellátást biztosítják. A kisfeszültségű hálózat légvezetékesrendszerű, döntően önálló oszlopsoron halad. A belterületen a közvilágítás teljesen kiépült. 1.16.2.2.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei

A településen az önkormányzati tulajdonú épületeke jelentős energetikai korszerűsítés nem történt. A lakósági épületállományban már megjelenik a környezettudatos építési szemlélet (nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés, homlokzati hőszigetelés), mely az állami és az Eu – uspályázatok megindulásával nagyobb mértékben realizálódhat. 1.16.2.3.

Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése

Az önkormányzati tulajdonú épületek energetikai korszerűsítése indokolt, jelenleg a hatályos szabályozásnak a közösségi épületek nagy része nem felel meg. Az épületek energia hatékonysági tervezésénél a komplex gondolkodást javasoljuk szem előtt tartani, mely nem önálló szigetként kezeli az épületeket, hanem egy egységes rendszerként. A község alternatív energia forrásait megvizsgálva célszerű a gazdaságossági számítások után a megfelelő megoldást választani. 82 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



1.16.3. Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A településen halad át az országos digitális gerinchálózat részét képező GyőrMosonmagyaróvár-országhatár viszonylatú optikai kábel, mely nem vesz részt a község ellátásában. A település a T-ComZrt. ellátási területéhez tartozik. Győrben van a primer központ, a községbe a mosonmagyaróvári alközpontból mikrohullámú összeköttetés segítségével érkezik a jel. A község egy része a vevőtoronytól kiépített távbeszélő föld- vagy légkábel segítségével kapja az ellátást, a másik része vezeték nélküli ellátásban részesül. A T-Com Zrt. adótornyán kapott helyet a mobil átjátszó állomás. A településen kiépült a kábel tv hálózat, mely a digitális átállással jelentős minőségi javulást ért el.

1.17.

KÖRNYEZETVÉDELEM (ÉS TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS)

1.17.1. Talaj A község területe teljes egészében árvízveszélyes alacsonyártéri síkság. Tengerszint feletti magassága 111,5-112,0 m között van. A feltöltődő területen völgyhálózat nem maradt fenn. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A terület szerkezetileg jelenleg is süllyedő fiatal medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. A területet tagoló fő szerkezeti vonalak a folyók futására merőleges irányban haladnak. A süllyedéket kitöltő homokos kavicsos rétegek vastagsága 100-250 m. Alattuk a homokos iszapos üledékrétegek 2000 méternél is vastagabbak. Ezek nagy tömegű réteg és talajvizet tartalmaznak. A Duna-meder ma is feltöltődő kavicskészlete kb. 80 millió m3. 1.17.2. Felszíni és felszín alatti vizek A település területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004 (XII.25.) KvVMRendelet értelmében: érzékeny.A település a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint a nitrátérzékeny területek listáján nem szerepel.A terület vízgazdálkodását nem befolyásolják negatívan a szabályozási terv alapján megvalósítható építmények elhelyezése. A szennyvíz kezelése, valamint a hulladék folyamatos elszállítása és feldolgozása esetén a területen környezetszennyező anyagok nem maradnak vissza. Veszélyes hulladéknak minősülő anyagok gyűjtése zárt, fedett térben zárt edényzetekben történjen.A felszín alatti víz (talajvíz) szennyezettségéről nincs tudomásunk. Kármentesítésre, különleges műszaki beavatkozásra a területen nincs szükség.A csapadékvíz elvezetésénél műtárgyak (olaj- és hordalékfogó) beépítésével gondoskodni kell, hogy szennyező anyag ne juthasson a talajba. A település a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a lehulló csapadékot a Mosoni-Duna és a Hédervári-csatorna vezeti le. A talajvíz és a rétegvíz mennyisége és az artézi kutak száma kevési. A 80-as évek elején a helyi termelőszövetkezet jelentős meliorizációs programot hajtott 83 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



végre, sajnos az utóbbi 10 évben a rendszer elemeinek karbantartását nem végezték el, így a belvíz és annak veszélye erősödött. Ipari eredetű szennyeződés nem ismert, a mezőgazdaság szennyezőanyag felhasználása erőteljesen lecsökkent. Hédervár területén mezőgazdasági pontszerű szennyező forrás a voltTSZ területén működő turisztikai állattartó telep volt, míg nem pontszerű szennyező forrás jelenleg is a szántóterületekre kiszórt műtrágya. A mezőgazdaság általános rossz helyzete kedvezően befolyásolja a káros anyagok emisszióját. A jövőre nézve a mezőgazdasági üzemi területeken környezetkímélő állattartótelepek építése és új technológiák bevezetése jelent megoldást. A növénytermesztésből adódó káros szennyeződések csökkenthetőek lennének a biotermesztés és a szervestrágyázás elterjedésével. Ezek mellett a szelektív hulladékgyűjtéssel és az abból adódó komposztálással szintén csökkenthető a műtrágyázás káros hatása és a szeméttárolással illetve szemét-szállítással járó környezetterhelés. A település csatornahálózata mára teljes mértékben kiépült, így ez a jelentős szennyezőanyag kibocsátás megszűnhet a közeljövőben. 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Mivel Héderváron ipari jellegű termelés nem volt, illetve a terület növénytakaróval borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. Ezt a szennyezést lehetne út menti fa és bokorsorokkal csökkenteni. A településen már megtörtént a gáz hálózat bevezetése, azonban kevés a rácsatlakozott lakások aránya. A fűtési szezonban a település síkvidéki adottságai miatt magas légnyomás esetén a káros szennyeződések könnyen felhalmozódhatnak. 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Héderváron a légszennyeződéshez hasonlóan a legnagyobb zajforrás is a közlekedéshez köthető. Az átmenő forgalom nagynak tekinthető, az 1401 sz. állami út és a házak közötti kis távolságból adódóan a rezgéshullámok károsíthatják a lakóházakat. Zavaró még a hétvégi szórakozáshoz kötődő helyi zenés szórakozóhely zaja is, de ez időszakosan jelentkező probléma. 1.17.5. Sugárzás védelem A településen sugárzást indukáló tevékenység nincs és nem is tervezett, védett területek nem kerültek kijelölésre. 1.17.6. Hulladékkezelés A község kommunális hulladékát a Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kht. végzi 2014. év végétől. A szemétszállítás szervezetten megoldott. 1.17.7. Vizuális környezetterhelés A település kül- és belterületét nem terheli a tájszerkezetbe nem illeszkedő épület, építmény. 1.17.8. Árvízvédelem A Mosoni-Duna mint jelentős árvízvédelmi kockázatot jelentő tényező szerepet játszik a területfelhasználás kialakításában. A Mosoni-Duna mértékadó árvízszintje 114,32 mBf. A környező partok magassága 113,80- 116,70 mBf. van Árvízvédelmi töltés nem épült. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 84 www.ter-halo.hu

TÉR-HÁLÓ KFT



A településen érzékelhető konfliktus nincs, a külterületek használta során jelentősen eltérő használat nem tapasztalható. A külterületeken jelentős részben mezőgazdasági tevékenység, növénytermesztés, kisebb részben állattenyésztés folyik. A szennyvíztisztító távolság a belterülettől megfelelő, a környező külterületi gazdálkodást és az idegenforgalmi hasznosítást nem befolyásolja. 1.18.

Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést befolyásoló vagy korlátozó tényezők)

A település közigazgatási területe nem tartozik földrengésveszélyes övezetbe, illetve széleróziónak kitett területbe. A község a Duna árterületén található, de a kiépítette elsőrendű védvonalak az árvízvédelmi biztonságot az elvárt módon biztosítják. A belvizek esetében jelentős veszélyeztettség léphet fel, melyek árvizek esetén fakadóvizek formájában jelentkezik. A mélyfekvésű területek lehatárolása a rendezési terv keretében történik meg. A domborzati viszonyok - síkvidéki jelleg – nem indokolják egyéb korlátozások rögzítését a később készítendő településszerkezeti és szabályozási tervben.

1.19.

Ásványi nyersanyag lelőhely

A település területén működő ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A Kimle felé vezetőút (1403 sz.) melletti vízfelület korábban kavicsbányaként működött. A jelenlegi állapotában a terület üdülési, pihenési célokat szolgálhat a tervezett fejlesztések után. A bányató és környékének rekultivációja nem történt meg, a fejlesztés során kell a környezeti és természeti állapotokat a beépítésekhez igazítani. 1.20.

Települési klíma

A község jelenlegi település szerkezeti elemei és a tervezett fejlesztések sem változtatják meg a klimatikus viszonyokat, a rendezési terv jövőbeni elhatározásai nincsenek hatással a jövőbeni klimatikus viszonyokra.

85 www.ter-halo.hu

Hédervár Településfejlesztési Koncepció május Előkészítő fázismegalapozó vizsgálat TH

Recommend Documents