Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatali. ban (Pesten, egyetem-utcza 4. sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható: 1849-ben

152 Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatali. ban (Pesten, egyetem-utcza 4. sz.) megjelent és minden könyvárusnál kapható:

A legjutányosb, világhírű és czélszerü szerkezetű

KOMÁROMI NAPOK

VIDATS-féle ekék

1849-ben

különfélekép alkalmazható j á r g á n y n y a l . s i e c s k a v á g ó - á j é p e k , r é p a v á g ó k , k a k o r i c z a m o r z s o l ó k . v á g ó - és f ö l d t u r ó - e k é k s v e t ő - g é p e k folyvást jutányosán kaphatók

K l a p k a G y ö r g y h o n v é d t á b o r n o k alatt. Irta HAMARY DÁNIEL. (8-rét, VIII, 136 lap) fűzve 1 forint.

Makray Aladár.

a Yidats-féle gépgyárban Pesten, Kossuth Lajos levelei Bem altábornagyhoz

két nyul-utcza 8-dik szám.

1259 ( 3 - 3 )

1849-dik évi márcziustól júniusig. (8-rét, 91 lap) fűzve 80 kr. ;.

Szepes- kárpáti 1239

növény-kivonat dr. F á y k i s s K.-t.'.l Késmárkon,

tüdő- és mellbetegek számára. A szepesi Kárpáthegység Flórájából a leggondosabban gyűjtött és kittinőn alkalmas növényekből készitve, mint je­ les hatású és a legjobb etedmenyektől kisért szer köhö­ gés, rekedtség, a nyelő- és légző-szerek könnyebb hurutos ingereinél, görcsös, ideges, fullasztó köhögési rohamok­ nál, szúkmellüség, oldalnyilalás, időszaki tüdő-hurutnál, a tüdő-betegek gyöngítő izzadásainál; sőt a táp-működés nedveinek halmozódása által előidézett betegségekben úgy­ szintén gyomor- és a test átalános elgyengülésénél is. Hasonló hatással, birnak a dr. Fáykiss-féle kárpáti növény-thea és a szepes-kárpáti növény-czukorkák. Árak: 1 üveg kivonat75 kr.; 1 csomag thea 25 kr.; 1 doboz czukorka 35 kr. Eczikkek megrendelhetők magánál a készítőnél F á y ­ kiss J ó z s e f gyógyszerésznél Késmárkon (Felső-Magyaror­ szág). Pesten: Török József gyógyszertárában, király-utcza 7. sz., Thailmayer A. é s társánál és Kochmeister F r i g y e s n é l . 1229 ( 1 0 - 1 0 )

Peterlongo János

Díszes

tojások. Húsvéti öntözéshez alkalmas

csalódtató újdonságok, • ü l t : fccikendö-bokrétik , ibolyák, rfaiák , gjűrűk, pisztolyok, fuvarok, üregesek, itk. U n untalan egyti

Lhnsvéti

s>

tiroli fegyvergyáros Innsbruckban ajánlja dús választékban: Finom L e f a n c h e n x dupla-puskáit . . . . L a n c a s t e r dupla-puskáit D r ó t - c s ö v ü puskáit V a s dupla-puskáit Revolvereket

36—150 70—120 20— r x 13— 18 7— 30

ftig. „ „ „ „

• ^ Részletes árjegyzékek ingyért.

meglepetési czikkek, dós választékit

Í O krtól 2 5 forintig

Koüaríts József és fiai

ajánlják

Kertész és Eisert

.,¥PSILAi\TIH0Z"

Pesten Dorattya-atoia M i k mim.

czimzett legelső

1272 ( 2 - 3 )

vászonruha gyári raktárban váczi-ntezában Pesten, kaphatók a legolcsóbb árakon s legnagyobb választékban

Scliöii Lipót és Társa, ajánlják újonnan nyitott

paszomány-gyár s raktárukat, gyár: Pesten,

raktár: Pesten,

vadász- utcza 14. szám alatt.

váczí- s kishid-uteza sarkán.

Botorra való zsinórok pamutból, fél vagy selyemből s gyöngyözött, vastag és vé­ Továbbá: kony. franczia paszonian\ -kiszit men vek Botorra való crepinek sima és gömbölyűk. Botorra való rojtok, sodrott seniliából, úgymint: és fél- vagy egész selyemből, minden rojtok, krepinek és bojtok, megkívántató szélességben. mindennemű Botorra való bojtok, sodrott seniliából, s fél- vagy egész selyemből. \ O I R U I V- PIPERÉK, Parna-bojtok. pamut és selyemből. F ű g g ö n y z e t e k (Draperien) minden selyem és gyapotból, idomban. t a g g ö n } tartok, sodrott senilia és se­ g y a p o t - és s e l y e m b á r s o n y , lyemből. mindennemű s e l y e m s z ö v e t e k , u.m.: C s e n g e t } 0vonók, sodrott senilia és se­ lyemből. atlasz, tafota, marczellin. lustrin. rips, T ü k o r b o j l o k , sodrott senilia és se­ fail s organtin. lyemből. Csillartartók, sodrott senilia és selyem­ l i n ó n , m o o l l , moosselin es shirting. ből. Selyem- és bársmy-sttlagok, Párnagombok. Kocsi- és szegély-zsinórok. Blond és q u i p i e r - c s i p k é k , Szónyegrojtok, minden szin-és nemben, kötő és himző-pamut. valamint mindennemű diszit meny ékre való r o j t o k , b o j t o k , varró-, kötő- s o r s ó - e z é r n a k , v á s z o n krepinek, zsinórok és c o m b o k , g y a ­ és c z é r n a - s z a l a g o k , pot és s e l y e m b ő l . végül Diszitmény -tárgyak. minden egyéb béllés és rövidáruezikkek teritok, a s z t a l t e r í t ő k s libériákra. a legjutányosbra szabott gyári áron. IPoV* Azon tárgyak, melyekfraktárunkban nem volnának találhatók, megren­ delésre 24 óra alatt saját gyárunkban készíttetnek el. Vidéki megrendelések gyorsan s pontosan teljesíttetnek s kívánatra mustrák ingyért küldetnek. Tisztelettel 1276 (2—3)

Sebőn Lipót és Társa.

mindennemű

k é s i fehérnemfkek férfiak, h ö l g y e k és gyermekek számára.

Férfi-Ingek, rumburgi, hollandi vagy irlandi vászonból 2 ft. 50 kr., 8 ft., 8 ft. 50 kr. 4 ft., 4 ft. 60 kr., 5 ft., 5 ft. 50 k r , 6 ft., 6 ft. 50 kr., 7 ft., 8 ft., 10 ft, 12 ft. Ball ingek férfiak s z a m á r a 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft. Himezettek 6 ft., 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft., 14 ft. egész 20 ftig. S z í n e s férfi-Ingek, 1 ft. 50 kr.,2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft. Férfi-Ingek fehér madapolanból 1 ft. 60 kr., 2 ft., 2 ft. 60 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft. Férfi-gatyák vászonból, magyar, félmagvar vagy franczia szabásban 1 ft. 75 kr. 2 ft., 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr. Férfi-kraglik, k é z e l ő k , n y a k k ö t ó k , k a p e z á k és mindennemű vászon-és battlsztzsebkendök. i\6l Ingek vászonból egyszerűen 2ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 8 ft., 8 ft. 50 kr., 4 ft., 5 f t hímzettek 3 f t , 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., jobban hímzettek 6 ft., 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft., 14 ft., a legújabb franczia divat szeriBt 4 ft., 4 ft. 50 kr.,5 ft., 6ffc, 7 ft., 8 ft., 9 f t , 10 ft., 12 ft. Női h a l ó - c o r s e t t e k 1 ft. 85 kr., 2 ft. 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr. 3 ffc, 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., 6 ft., egész 12 ftig. Női vall-füzök franczia alakban 1 ft. 50 kr.,2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr. 4 ffc, 4 ft. 50 kr. Siói a l s ó s z o k n y á k és nadrágkák perkailból, chiffonból, schnürl és piquetbarchet, éjjeli és negligé-fökötők, kapezák czérnából, pamut, gyapot és mindennemű vászon- és battiszt-zsebkendők. Fiu ingek vászonból, madapolanból és színesek is a legjutányosabb árakon, úgyszin­ tén gatyák és kapezák. Leányka-Ingek kivarrva vagy egyszerűen, corsettek, nadrágkák és k a p e z á k . A l e g n a g y o b b választékban b é l l e l t alsó-Ingek é s nadrágok nrak és h ö l g y e k szamara, úgyszintén m i n d e n n e m ű téli szükségletek, l e g a l á b b flanell-ingek é s s h a w l o k . Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat, rumburgi,hollandi s irlandi vászonból, da­ rabját 25, 27, 28, 30, 32, 35, 38, 40, 50, 60 egész 120 ftig. Creas-vaszon 12 ft., 12 ft. 50 kr., 13 ft., 14 ft., 15 ft, 16 ft. 17 ft., 18 ft., 20 ft. egész 25 forintig. 1209 ( 8 - 8 ) T ö r ö l k ö z ő - k e n d ő k toezatját 5 ft. 80 kr., 6 ft. 90 kr 7 ft. 50 kr., 9 ffc 60 kr., 10 ffc, 12 ft, egész 20 ftig. Asztalkendők tuczatját 5 ft., 5 ft. 50 kr., 6 ft. egész 12 ftig Színes eanefas a g y n e m n e k n e k 9 ft, 10 ft., 11 ft., 12 ft., 13 ft. egész 16 ftig. A s z t a l k e n d ő k és k é s z l e t e k damasztból 6, 12, 18 és 23 személy számára. r ÖKgönyök a l e g n a g y o b b választékban 4 f t , 5 f t , 6 ft., 7 f t , 8 ft., 9 ft., 10 ffc, 12 ft, 14 ft, 15 ft. párja. Asztal- és agyteritók, kávé-abroszok és szervlettek. Menyasszonyl-hozomány-kiállitások 200 frttól 2000 forintig, kész fehérnemüekben és vászonárukban a legnagyobb választékban kaphatók. Kimerítő á r j e g y ­ zékeket kivánatra bérmentesen megküldjük. JJBT" Levélbeli megkeresésekre még az nap, melyen megkapjuk, expediáljuk, és cso­ magolási dijt nem számítónk. " W

KUdó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1872. (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egyfift: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt Csnpán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr.

"9Q

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatisnil 10 krajezirba; háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajezirba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alnjoit, WoRzeile Nr. 22. és Ilaasenateln rn Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár.

A magyar vegytani A vegytan egyike azon tudományoknak, melyek kezdettől fogva kiválólag fel bírták költeni az emberi szellem tudvágyát. E tény már magában is azt látszik jelzeni, hogy az emberiségre nézve valami fontos, nagy jelentőségű ismereteknek kell rejleni e tudományban, ha a gyakorlati élet maga eléggé világosan nem igazolta volna is az emberi szellem e sejtelmeit. Németország, mióta Liebigjei, Bunsenjei, stb. vannak, egészen más állami belerejére nézve is, mint azelőtt volt. A társadalmi élet alap­ föltétele, az anyagi jóllét és közegészség, a földmivelés, ipar és orvo­ si tudomá­ nyok olya­ nok a vegy­ tan nélkül, mint az utczán csak ta­ pogatódzva haladó vak. Azonban minden tu­ dománynak megvan a maga élet­ föltétele , mely nélkül, mások élet­ módjára szo­ rítva csak tengődik akár századókig. Atalában a ter­ mészettudo­ mányokra áll e tétel. Alig képzel­ hetni na­ gyobb fonák­ ságot, mint a mi épen Magyaror­ száglegtöbb tanintézetében is mindennap tapasztalható, hogy t. i. a természet-tanár, kezében krétá­ val és spongyával, élőszóval adja elő a physikát, s a növény-, élet-, vagy az ásvány­ tant,— ugyanazon apró kathedrára s fekete tábla elé kellvén leülni ennek is, mint a

intézet.

philosophia vagy a történelem tanárának. Mit mondanánk hozzá, ha megfordítva a történelem szereplő egyéneit retortában főzve vagy savakkal alkat-elemeire föl­ bontva kellene a történet-tanárnak magya­ rázni pl. XIV. Lajos korát? E korszak, hál'istennek, a pesti egyetem­ nél már kezd megszűnni; elmultak az idők, midőn az öreg S uszter még krétával és spon­ gyával adta elő a vegytant és az jó volt ugy. Kezdjük belátni, hogy a természettudo­ mányoknak külön, nekik való előadási hely kell, különben nem természettudomány az.

A pesti e g y e t e m vegytani intézete.

Hogy mily szorosan összefügg egy or­ szág bármilynemü fejlődése politikai életé­ vel, épen ez eset is bizonyitja. Alighogy átvette ujabban ismét a magyar kormány hazánk ügyeinek vezetését, az egyetem ifjú tevékeny vegytanárának, dr. Than Károly­

nak sürgetésére, e tekintetben is mindjárt nyiladozni kezdettek előhaladásunk ösvé­ nyei. A megboldogult kultuszminiszter b. Eötvös szokott lelkesültségével fogadta az eszmét, hogy a külföld példájára hazánk­ ban is egy egészen külön, nagyszerű intézet állittassék a vegytan számára. Az ország­ gyűlésnek nem kevesebb dicsőségére válik, hogy ép ily készséggel megszavazta a kí­ vánt összeget. A kérdés tehát már most csak az volt, hogy miként f és ez egész terhével szintén a fiatal tanár vállaira nehezedett. De dr. Than kész volt e föladatra is. Többszörbe­ utazta a kül­ földet, hogy ismereteket szerezzen ' egy oly téren is, melyeket a vegytanár természete­ sen nem bír­ hatott, hogy t. i. miként kelljen kőfa­ lat rakni, csöveket öszszeilleszteni, ajtókat ké­ szíteni, stb. de végre mégis elké­ szítette a ter­ vet, és ki is vitte azt. Ott áll most előt­ tünk az or­ szágúton, a régi botani­ kus-kert he­ lyén az a sa­ játságos ala­ kú, tömzsök épület, számtalan apró ^kéményeivel, meszsze behúzódva az utczáról, mintha mondaná': ,,Odi profanum vulgus et arceo, favete lingvis." — A jámbor utazó, ki előtte el­ megy, bizonynyal nem is sejti, hogy mily nemzeti kincsünk rejlik e falakban; az

154 Jőjön kinek világosság, fény kell: á l l a m ferunaradására ér a n n y i t , m i n t egy E zászló a magasba vezényel! hadsereg. Körülötte uj világ, uj élet! Elöl a csinos b e j á r a t ú p o r t i k u s (A) egy Megmutatja a végetlenséget. t á g a s csarnok-, illetőleg folyosóra (e) ve­ zet b e n n ü n k e t , m e l y n e k falain a v e g y t a n Jőjön iile, kinek a hon drága, halhatlanjainak d o m b o r m ű mellszobrai van­ Szivén fokszik jövője, nagysága, n a k bevésve. U g y a n ide jön majd a meg­ Jobb szereti a hazát magánál boldogult kultusz-miniszternek szobra is. E És a közjót a saját javánál! c s a r n o k b ó l egy felülről v i l á g í t o t t diszes Dálmady Győző. széles lépcsözet vezet a n a g y előadási t e r e m (D) felső bejárataihoz, s majd t o v á b b csa­ v a r o d v a k é t ágban az első emeleti t e r m e k A Hatvani-monda. ( a ) . é s l a b o r a t ó r i u m o k h o z (f). R a j z u n k o n , m e l y az intézetnek k e r e s z t m e t s z e t é t adja, a A Hatvaniról szóló népmondákat Jókai ve­ k ö z é p e n elhelyzett fökémény (k. p.) látszik zette be a magyar írod dómba, először a „Magyar k e t t é választani az egész épületet; az attól nép adomái" czimü gyűjteményében*), másodszor b a l r a fekvő t é r a n a g y előadási terem (D), azon művében, melyet „Magyar Faust" czim alatt az egésznek disze; e m ö g ö t t a G-vel jelölt a Kisfaludy-társaság 1871. febr. 12-diki közülé­ helyiség a kísérletek előkészítési h e l y e , sében felolvasott **). elöl pedig az épületnek az utczára néző ré­ Történeti hűség tekintetéből azonban föl kell szében részint az igazgató s a t a n á r i sze­ jegyzenünk, hogy e mondák tulajdonképi első m é l y z e t l a k á s a , részint az elöhaladottabb összeszedője, s ugy a hogy al ikb i öntője Kazinczy g y a k o r l ó k műhelyei vannak. Alól az u. n. ; Sámuel volt. s o u t e r r a i n részint szolgák l a k á s á u l , részint Révész Imre figyelmeztetett erre bennünket a v e g y t a n i gépezetek helyiségéül, s r a k t á r a k u l szolgál, m í g az épület felső szabad azon életrajzi vázlatban, a mely tőlo a „Vasárnapi részei, u. m. h á t u l (M) s elöl a l e g m a g a s a b b Ujság"-ban megjelent***), a hol azt mondja: „Azon ördöngös mondáknak, a melyek H a t ­ pont (x), t e r r a s z o k a l a k j á b a n , s z a b a d é g alatt végzendő kisérletek v a g y fénytani ész­ vani nevéhez kapcsolvák, valódi történeti alapjuk lelések helyiségéül v a n n a k szánva és fölsze- igen kevés lehet. Ezelőtt mintegy 23 évvel biztos r e l v e . E z e n k i v ü l részint a souterrain, részint a forrásból hallottam, hogy az egész monda-csoporföldszinten k ü l ö n ö s czélokra szánt egyes he­ tozatot a szellemdús és élezés Kazinczy Sámuel, l y i s é g e k ^ , m. é l e n y l é g t á r , villámtelep, a je- hajdu-kerületi főorvos, költötte debreczeni diák geczitő, vetítési fülkék, olvasztó kemenczék, korában. Ismertem Kazinczvt, láttam, olvastam légelemzö, m é r l e g h á z , m i n d m e g a n n y i saját­ valaha s íját kéziratát s nem tartom lehetetlennek, ságos összeállítással, foglalnak helyet. hogy a mondák, legilább nagyobb részben, tőle, H o g y tulajdonkép m e n n y i m u n k a rejlik vagy átalában a deák-sereg örök-ifju s tréfás ke­ e külsőleg oly egyszerűeknek látszó falak­ délyéből s kifogyhatatlan leleményes képzelmeiből b a n , a r r a elég csak a szellöztetési készü­ veszik eredetöket." lékre u t a l n u n k . Ez u g y a n i s a rajzunkon jól Az alább közlendő műnek ugy Előljáró, mint l á t h a t ó n a g y k é m é n y á l t a l t ö r t é n i k , mely Utoljáró Beszédei végén olvasható aláirások két­ t u l a j d o n k é p nem egy, h a n e m kettős kémény, ségtelenné teszik, hogy a szerző csakugyan Ka­ m e l y n e k külső v a s t a g kőfala egy fél öl át­ zinczy maga; hogy azonban a „kitaláló" nem egé­ mérőjű négyszögű csövet képez, mely alól- \ r ó l íalközti ü r e g e k által (p, q, i, o, n, s, r, szen ő: azt onnan tartom valószinünek, mert öreg m) az épület minden részével közlekedik. emberektől hallottam e töredékek nagyobb részét E nagv csőbe van aztán beállítva egy vé­ elbeszéltetni, a kik ezekre ugy hivatkoztak, mint k o n y a b b vascső, a tulajdonképeni kémény, amelyeket ők is még gyermek korukban hallottak. m e l y az oldalt levő gőzkazán kemenczéjéKazinczy e szerkesztményének irott példányai vel (b) levén ö s s z e k ö t v e , annak füstjétől ma már felette ritkák, ugy hogy Debreczenben tett fölmelegedik és igy k ö r ü l t e is fölmelegítve tudakozódásom szerint ott nem is ismerik. Én ma­ a n a g y kéményben levő levegőt, az g y o r s a n gam, még mint ifjú tanuló olvastam egyet 1836fölfelé száll, s h e l y é r e alól a t e r m e k r o m l o t t ban egy gyűjteményben, melynek neve, a Péczely levegőjét szívja be. É p ily bonyolódott ké­ „Lant"-jának formájára „Doromb" volt, s mely szülék szolgál az egész intézet vizzel való kéziratban czirkulált az ifjúság között. f ű t é s é r e , és s z á m t a l a n k ü l ö n csövezetére, Jelenleg két példányom van, melyeket a m e l y e k n e k t ö k é l y é t csak a helyszínén ész­ véletlen a múlt évben juttatott birtokomba, s a lelés á l t a l lehet fölfogni. melyek között az a nevezetesebb és teljesebb, a Az egész épületet i n k á b b egy b á m u l a t r a melyet Szikszai Lajos tanuló másolt volt le 1828m é l t ó n a g y s z e r ű g é p e z e t n e k , m i n t s e m épü­ ban július 15-kén, amely példányból teszem én l e t n e k t e k i n t h e t j ü k , m é g p e d i g oly czélszeis közlésemet. r ü e n berendezettnek, hogy m á r eddig is Mielőtt azonban ezt tenném: álljon itt egy t ö b b külföldi hasonczélu intézethez v e t t é k pár sor Kazinczy Sámuelről, az íróról, megjegyez­ m i n t á u l , m i n t a florenczi és a berlini uj vén, hogy ez adatokat, saját kérésem folytán, igen v e g y t a n i i n t é z e t ; — s a m i n t díszére válik tisztelt s hiteles kézből nyertem. n a g y é r d e m ű a l k o t ó j á n a k , u g y megbecsülEz adatok szerint Kazinczy Sámuel 1802-ben hétlen kincse h a z á n k n a k . augusztus 22-kén született K.-K.-Halason, Ka­ zinczy László és Bódogh Erzsébet szüleitől. Al­ Az uj zászló. sóbb iskoláit részint Halason, részint Kecskeméten Itt a zászló, az egység zászlója! elvégezvén, 1815-ben, tehát 14-dik évébe fordul­ Keljen fel a hon minden lakója, takor Debreczenbe ment tanulását folytatni, s ott Álljon mellé szívvel és lélekkel, subscribált, azaz: a diákok sorába fölvétetett. Aka­ Ne kérdezze: mit várhat, mit veszt el. démiai pályáját kitűnő sikerrel elvégezvén, 1823" ban a másodéves rhetorok köztanitója, 1824-ben Jőjön a ki szabadságot á h i t : az első éves diákok praesese lett. Ennek végezté­ A szabadság fris szellője jár itt, vel, 1824. őszén Késmárkra ment a német nyelv Homlokunkról a felhőt elhajtja, megtanulása végett; majd onnan hazatérvén, az Arczok lángját újra fellobbantja. *) A magyar nép adomái, öaszegyüjté Jókai Mór. Jőjön a ki egyenlőséget kér: Pest, 1857. 28 lap. Nagy és kicsiny alatta mind elfér, *•) A Kisfaludy-társaság Évlapjai. Uj folyam VI. Híveit ő védetlen nem hagyja, kötet. Pest, 1871. 140 lap. Vihar ellen szépen betakarja. «*•) Vasárnapi Újság. 1871. 70 lap.

1825,6. évben contraseribai, végi-e szeniori hiva­ talt viselt. Letelvén igy kollégiumi élete, Bécsbe ment s ott halig itta az orvosi tudományokat. 1831-ben a kholera idején, midőn a jelesebb képzettségű orvos-ifjak a kormány által gyógyítás végett az ország különböző részeibe szótküldettek, Trencsén adatott Kazinc/.ynak provincziául. 1832. június hóban kezdette meg, mint a Hajdúkerület megválasztott főorvosa, működé­ sét, s azt 1850-ig folytatta. Ekkor a kormány Szabolcsniegyo főorvosává nevezte ki. De ez állo­ mást két év múlva elhagyván, Hajdu-Böszörménybe tette át lakását, a hol városi orvossá választatott, s ily minőségben működött itt egész haláláig, a mely 1855-ben deczembör 7-kén követ­ kezett be. Tömérdek adoma van fenn róla most is. Elő ismerettárnak lehete mondani tudománya után. Rendkívüli olvasottsággal és széles kiterje­ désű ismeretekkel birt. Mikor készithette művét Kazinczy ? arra csak ' hozzávetőleg felelhetni. Ha deák korára esik a dolgozat: ugy meg kellett előznie 1826-ot; ha pedig életkorát s azt az intencziót tekintjük, a melyből irt, miután ez magasabb fokú nézletet tesz fel, mint a milyet nagyon fiatal embertől várhatni: 1 ;gtávolabb 1822-re, tehát 20 éves koráig mehetnénk vissza. Válaszszunk közép utat, s tegyük 1824-re; s ezt, mint legvalószínűbbet, el is fogadhatjuk. Intencziót említek. S ez nem egyéb, mint gúny a babona ellen. Fólreismerhetlenül ki van oz fejezve a bevezetésben és berekesztésben, melyek­ nek mindenike bő szatírái érről tesz tanúságot; s ha az izlés a mai szinvonalon jóval alul áll is: de tudta a módját, hogyan kell indirekt utoa hatást eszközölni. Hogy honnan merített ? Nem volt nagy fela­ dat. Csak bele kellett markolni a még ma is dúsan virágzó babona-vetés közepébe: s készen volt vele. Azt azonban én sem tagadom, hogy a pajkos diák-sereg fogta fel a Hatvani nevét, hogy e hihetetlenségeket, mint valamely erős fához, hozzá függeszsze. S ez nem volt nehéz tekintélyes férfiú­ nál, a ki, egy Bernoulli és Mussenbrock tanítvá­ nya, oly nagy és kiváló készletével jött haza Baselből és Leydából a physikai ismereteknek, a minőket akkor nemcsak a debreczeni kollégium­ ban, de sőt egyéb főiskolánál is a magyar hazának hasztalan keresnénk. I t t következik már a „Hatvani-monda", a Kazinczy szerkezetében, a melyből Jókai oly gyö­ nyörű „Magyar Faustot" alkotott. Sziget, február 25- 1872. Szilágyi István. Debreczeni professor Hatvani István életéből töredékek. Boldogok azok, a kik nem látnak, mégis hisznek. Elöljáró

Beszéd.

K e g y e s és Nem-kegyes O l v a s ó ! H a m e g g o n d o l j u k , p e d i g m e g kell gon­ d o l n i : az o k t a l a n á l l a t o k t ó l az e m b e r t nem egyéb k ü l ö n b ö z t e t i meg, h a n e m a babona. Miben különbözik Bakai sógor a lová­ t ó l ? A b b a n , h o g y ő babonás, a lova pedig nem. Miben k ü l ö n b ö z i k J u t k a néni az öl­ beli k u t y á j á t ó l ? A b b a n , hogy az nem ba­ bonás. Szokták u g y a n m o n d a n i , h o g y az e m b e r t az ész, az o k o s s á g k ü l ö n b ö z t e t i m e g az ok­ t a l a n á l l a t o k t ó l : de az én í t é l e t e m s z e r i n t nem e l m u l h a t a t l a n u l szükséges az, h o g y ha valaki e m b e r , legyen esze. H a v a n : j ó ; ha nincs: az s e m tesz s e m m i t . É p e n ilyen értelemben volt, e s k ü d t u r a m , főbiró u r , fő­ tisztelendő u r a m , söt, köztünk maradjon a szó, n a g y s á g o s u r a m is. Nincsen e g y é b osz-

155 lopa a t á r s a s á g b o l d o g s á g á n a k , nincsen ha­ tam, hogy a fekete iskolába is j á r t volna s negyedik egész csömörrel fordított h á t a t ; t a l m a s a b b eszköz a birodalmak virágozta tán Debreczenbe sem j ö t t volna, ha profes- ötödik szomszédját k é r d e z t e , miféle e m b e r t á s á r a , m i n t a babona. Meg kell nézni a s o r n a k m e g nem hívták volna. lehet az? De ki t u d n á előszámlálni a sok­ római, egyiptomi és egyéb birodalmak his­ féle g ú n y o l ó t e k i n t e t e k e t ? A biró v á g o t t a II. tóriáját. szemével és az invitatiót elfogadta, s u t á n a N a g y p é n t e k éjszakája volt, egy irtóza­ az egész u r i k o m p á n i a megigérkezett. Ezek igy levén, csaknem agyon csodál­ tos fekete éjszatta, a melyben megvolt, a mi Az első, a miben az ebédre menő u r a k kozom m a g á m azon, hogy t a l á l t a t n a k olyan csak egy borzasztó éjszakához m e g k í v á n t a ­ •és asszonyságok megütköztek, az volt, hogy a b a l g a t a g o k , a kik n a g y t r a l l á v a l prédikál­ nak a babona ellen és iszonyú szemtelen­ tik. A vak sötétség oly s ü r ü volt, hogy kéz­ professori háznak kéménye, a melyet messzi­ séggel e s k ü s z n e k , hogy nincsen kisértet, zel lehetett fogni. A szél fujt; a mennydör­ ről s z e m ü g y r e vettek, nem füstölt. Különb­ feljáró lélek, g a r a b o r c z á s deák, varázslás, gések szaladgáltak végig az egén, s egymást különbféle módon gondolkoztak ennek látá­ boszorkány, tátos, ördög s pokol. Én m a g a m érték a mennyei boltozatot kétfelé hasitó sára a mi uraink. Mikor pedig a konyhában l á t t a m , hogy az öreg Szabónénak szemtül- villámlások. Egyszóval, kiholtnak l á t s z o t t a tűzhelyen fekvő hatpár czirmos kanmacs­ szembe m e g m o n d t á k , hogy hazudik, m i k o r az egész természet. A mi tudákosunk a kát megpillantották : egy erőltetett mosoly­ azt mondta, hogy l á t t a a b o s z o r k á n y t a czegléd - utczai temetőnek keresztutján egy gás eléggé m e g m u t a t t a kedvetlenségöket. fekete köpönyegbe burkolózva m o r m o l t a H á t m é g mikor a szobákat mind üresen k u l c s l y u k á n bemenni. bűbájos imádságát. Hétszer dobbantotta m e g t a l á l t á k ? . . . Meghökkenve néztek egymás Micsoda szemtelenség m á r ez? H á t hon­ lábával a földet: és u g y a n annyiszor r e n d ü l t szeme közé, s egy akaratjok ellen való ne­ n a n tudják azok az u r a k , h o g y nincs kísér­ az meg. V é g r e megnyílt a föld; egy n a g y vetés t ö r t ki mindeniknek száján. E g y kis­ t e t ? . . . Nem l á t t á k ? Mintha bizony, a mit kígyó csupa lángból emelkedik fel, szájá­ ded ajtó volt m é g h á t r a . Benyitják s ott ők nem l á t t a k , nem is volna. Soha bizony! ban t a r t v á n egy fekete könyvet. látják a mi t u d á k o s u n k a t egy kis könyv Az ilyen agyafúrt kótyoníittyes locsogások­ olvasásába mélyen elmerülve. Egésa galánt — Ah, c s a k u g y a n itt vagy valahára! — nak következése a z t á n az, hogy a szent csu­ zavarodással, mint a milyet szoktak m a dáknak hitele n a p r ó l napra csökken, és ha igy kiálta gonosz nevetéssel a mi tudáko­ affektálni a pallérozódás fiai, kéri az egész s u n k ; és sebesen kikapja a balkezével a eleje nem vevödik, m a h o l n a p a szent hit kigyószájából a régen keresett könyvet, s u r i vendégektől az engedelmet, hogy ö egy oda lesz. kemény lépésekkel sietett haza tanuló-szo-. órával későbben v á r t a volna őket, s a z é r t Hogy annakokáért e szemtelen u r a k a t bájába a mi t u d á k o s u n k . nem fogadhatja, a m i n t kellene. Mindazál­ megszégyenitsem és a babonaságot, ezen J ó l t u d t a az öreg S á r á n a k gyermekko­ tal azt mondja v é g r e : Tessék bejönni. A p r a e r o g a t i v á j á t az emberi nemzetnek l á b r a r á b a n hallott meséiből, hogy ilyen esetben vendégek nem győztek eléggé csodálkozni á l l í t s a m : íme, olvasóm, kezedbe adom Hat­ a földi lelkektől három'lehetetlenséget kell a szoba kisded, de takaros voltán. Bemenne vani István biographiáját. Nekem ezt Pörzse e g y m á s u t á n kívánni. De mit kívánjon h á t ? egymás után : és ime a kisded szoba észre­ n é n é m beszélte, neki pedig Kati, a pap szol­ épen azon t ö r t e az eszét. Most megállott, vehetetlenül u g y kitágult, hogy a vendéged gálója, a ki ismét maga szájavallása szerint, azt a k a r v á n jelenteni, hogy épen az a baja mindnyájan befértek, ámbár némely u r a k és hiteles e m b e r t ő l hallotta. E z t a z é r t mon­ van az eszének. Majd a fejét rázta, mintegy asszonyok jó nagy spatiumot foglaltak el. d o m , hogy ha valaki kételkedne ennek igaz­ a n n a k jeléül, hogy nem ért semmit, a mit A mi t u d á k o s u n k k i m e n t ; s csak elhűlt s á g a felöl: azt én egyenesen Örzsenénémhez gondol. Majd ismét ü t ö t t e öklével a hom­ szfinök-szájok a vendégeknek, midőn egy igazítom, ő pedig haladék nélkül K a t i r a , a l o k á t , rrlintha erővel a k a r t a volna m a g á t libériás inas által az asztalhoz hívódnak. p a p szolgálójára, a ki megint kétség kivül feltalálni. Hosszas töprenkedése u t á n fel­ Megpillantják a pompás ebédlőt, melyet tovább. t a l á l t a m a g á t c s a k u g y a n , s annak jeléül egy fertálylyal előbb üresen találtak. Leül­ Hogy tehát ez a sok lótás-futás elma­ olyan bravó-t k i á l t o t t , hogy Karainé ifjú nek. Hogy az asztali készület fejedelmi radjon: k o m m e n d á l o m minden becsületes a s s z o n y , a ki épen az ablaka alatt ment el, volt, hogy az ételek a legválogatottabbak, embernek, hogy i n k á b b csak nekem higyen, ájulva r o g y o t t le. hogy a borok a legjobbak, hogy minden a mint hogy lehet is. vendég szolgálatára egy-egy libériás czifra A nyárfalevél susogásához lehetett ha­ E g y é b i r á n t I s t e n t ő l sok á l d á s t k í v á n o k sonlítani a -rablelkek oda menetelét a kis inas á l l o t t ; egy szóval, hogy az ebéd a leg­ nagyobb t r a k t á v a l volt, a melylyel csak va­ és vagyok fekete könyv kinyitásakor. laha volt ebéd a világon: ezt m á r emliteni — Mit parancsolsz ? — kérdé borzasztó A kegyes és nem-kegyes olvasónak sem kell, s minden, a ki csak a kis könyv­ h a n g o n a lélek. holtig élő barátja, nek hírét hallotta, magától tudhatja. De azt — A z t , hogy hozzatok nekem idei ba­ az iró K. S. senki sem tudhatja, micsoda v á r a t l a n jele­ golynak tavalyi tojását. nés lepte meg az egész u r i kompániát. Sikoltással b o r u l t a k a rablelkek lá­ Ama n a g y tudósnak, professor Hatvaninak Ugyan mi volt az? Az volt a csoda, hogy baihoz. életéből némely töredékek. az ebédlőnek falai nagy hirtelenséggel ki­ — Mit parancsolsz? zöldültek, kivirágoztak és különb-különbI. — Azt, h o g y hozzatok nekem olyan néma féle gyümölcsöt termettek. A vendégek A m ú l t századnak utolsó felében élt gyermeket, a ki szólani tud; vagy pedig az majd k i b á m u l t á k a lelkeket is. De h o g y is egész világon levő szőrszálat hasogassatok Hatvani. Ö rendkivülvaló ember volt. Neki ki ne ? Nagyon furcsa is volt az, hogy midőn épen olyan k ö n n y ű volt szélvészt és ferge- négyfelé, és minden részeit szurkáljátok Majsziné asszonyság nagyon m e g k í v á n t a a teget csinálni, m i n t a l e g n a g y o b b égihábo- pipaszárnak. háta megett függő u g o r k á t s azt késsel le A sikoltás m é g nagyobb lett. r u t széljel parancsolván, az eget kideríteni. a k a r t a vágni, a férje egy irtóztatót k i á l t o t t : — Mit parancsolsz? N e k i m i n d e g y volt, a k á r egy v a r r ó - t ű fokán Te, az o r r o m a t ! . . . u g y hogy a m a d á m a — Azt parancsom (itt m e g a k a d t a k e r e s z t ü l bújni, a k á r szalmaszállá változni. kést ijedtében a kezéből kiejtette. — Épen É p e n olyan k ö n n y ű s é g g e l r e p ü l t a levegő­ t u d á k o s ) . . . hogy hozzátok elő nekem Cicero igy j á r t a szolgabiróné, a ki egy tiri tököt ben, m i n t a milyennel szállott a földnek azon m u n k á i t , a melyeket halála u t á n i r t . akart volna l e s z a k a s z t a n i : de a szolgabíró A rablelkek siralmasan s i k o l t o t t a k : g y o m r á b a . Az alföldi lelkek s z i n t ú g y tér­ igy d ö r m ö g ö t t , hogy a fejét ne bántsák. det-fejet hajtottak neki, m i n t a levegői spi- Rabjaid v a g y u n k 1 — s eltűntek. — Csak l á t o m én, hasznos a dajkák meséit r i t u s o k . Egyszóval, ő ( k ö z t ü n k maradjon a E g y d a r a b ideig minden udvarokban s m e g h a l l g a t n i és a szolgálók t a n á c s á t kö­ társaságokban a professor Hatvani u r szó) tudákos volt. vetni — szólt a mi t u d á k o s u n k s betette a pompás ebédjéről folyt a d i s k u r s u s : de Született halála előtt e g y n e h á n y eszten­ k i s fekete könyvet. senki m e g nem t u d t a mondani, h o g y hon­ dővel. Az anyja, m i g t e r h e s volt vele, szün­ nan vette a mi tudákosunk az a h h o z v a l ó III. telen hétfejű s á r k á n y n y a l álmodozott; és készületeket, m í g az újságban ki nem j ö t t , A debreczeni b i r ó olyan vacsorát adott, m i k o r a világra k i b u j t , az ö r e g favorita hogy a t ö r ö k császár folyó évi o k t ó b e r hogy a vendégek dicsérésében megizzadtak. e g y s z e r r e kiadta páráját. G y e r m e k k o r á b a n 17-kén minden szakácsát megzsinóroztatta, igen édesdeden h a l l g a t t a a szolgálóknak, A sok dicsérések u t á n egyvalaki azt t a l á l t a m e r t 16-dik októberben, a m e l y e n a t u d á ­ d a j k á k n a k a Veres vitézről, Sármán király­ m o n d a n i , h o g y csak szeretné látni, h o g y va­ kos ebédet adott, egész u d v a r á v a l é h e n ról, tátos lóról, nyulfarkáról való meséket, laki ennek a vacsorának párját t u d n á a d n i és m á r tiz éves k o r á b a n t u d t a a keresztutak Debreczenben. Oh beszéplett volna l á t n i azo­ m a r a d t . IV. titkait, i s m e r t e sz. György éjszakájának kat a sokféle g ú n y o l ó ábrázatukat, melyeket némely u r a s á g o k , de kivált asszonyságok Pista, megállj, m e r t mindjárt m e g ü t a b o s z o r k á n y o s t ö r t é n e t e i t . M i n e k u t á n a pedig hetvenhét lánczos menykő — r á k i á l t a mi m u t a t t a k , m i d ő n a m i tudákosunk, mivel ő a t u d o m á n y o k a t a hazai- iskolában elvé­ tudákosunk a kocsisára. A kocsis meg is is ott volt, felállván, az egész u r i k o m p á n i á t gezte : m é g i n k á b b nevekedett a mágia u t á n állt. És, ime, a lovak előtt csak fél lépés­ k é r t e , hogy h o l n a p r a szegény házához aláz­ való szomjúsága. A szomjusághoz j á r u l t nyire esett le a tüzes istennyila. n á k meg m a g u k a t . Egyik az o r r á t fintor­ m é g az é h s é g : és m á r t o v á b b nem á l l h a t t a ; (Folyt, követk.) e l h a g y t a hazáját és hetedhétország ellen g a t t a ; másik a száját bigyesztette f é l r e ; h a r m a d i k a szemöldökét ránczolta össze; e l u t a z o t t . É n szavahihető embertől hallot­

^••HHB

156

Mazzini (1808—1872.)

íme az az ember, a ki négyszer halt meg és mégis él. Él és élni is fog, mig csak egy szabadelvű ember van a világon. A hírlapok többször hozták halálának hirét, fölmagasztalták, mint hazája egyik legnagyobb fiát, megsiratták még életében — s ö azon kevés halandók sorába tartozott, kik maguk élve állnak saját ravataluk mel­ lett, tulajdon szemükkel olvassák nekrológ­ jukat, s élő tanúi annak, mily gyászt költ haláluk hire széles e világon. Az ily ember­ nek megvan az az elégtétele, hogy meggyő­ ződhetik, miszerint nem hiában élt s élete nem veszhet el nyomtalan. Az újkor ez egyik leg­ nagyobb , de egyszersmind legnyugtala­ nabb szelle­ mű embere 1808-ban jun. 28-án szüle­ tett Genuában s kora ifjúságától kezdve, me­ lyet politikai, jogtudomá­ nyi és szép­ irodalmi ta­ nulmányok­ nak szentelt, élete egész ko­ porsója bezárultáig foly­ tonos küzdés, hányódás- ve tődés s a legrendkivülihb mozzanatok szakadatlan folyama volt, melyek mind szoros össze­ függésben ál­ lanak száza­ dunk legiz­ galmasabb eseményeivel, miknek nagy részt ő maga volt főrugója. Mint kezdő

ván, egy olaszokból, lengyelekből és néme­ tekből alakult maroknyi csapat élén berohanást kísérlett meg Savoyába, de a túl­ nyomó erő elöl hátrálni kényszerült. A csapat vezetői erre Svájczból is kitiltattak, Mazzini pedig, kit azzal vádoltak, hogy mint egy titkos törvényszék elnöke két olaszt halálra ítélt s azok meggyilkoltatásá­ nak erkölcsi szerzője volt, halálra ítélte­ tett. A menekült hosszas bolyongás után Londonban telepedett meg 1842-ben s la­ pot szerkesztett „II Apostolé popolare" czim alatt, iskolát alapított olasz kézműve­ sek számára s élénk levelezésben állott az olasz elégületlenekkel. De az angol kormány nyomára jött ez összeköttetéseknek s érte-

ügyvéd „Judicatore Genovese" czim a l a t t liberális i r á n y ú politi­ kai lapot in­ dított , mely azonban m á r Mazzini József. néhány hó­ napi működés után betiltatott, s nem kü­ sülést nyert egy uj forradalmi betörésről, lönben járt „Judicatore Livornese" ezimü melynek élén a Baudieri testvérek állottak, lapja is, melynek szabad, fennszárnyaló esz­ kik a nápolyi partokon akartak kikötni. méivel a reakczionarius irány semmiképen Midőn IX. Pius pápasága első idejében sem tudott megbarátkozni. több reformmüvelettel azt látszott bebizo­ Ekkor Mazzini röpiratokban kezdé ter­ nyítani, hogy liberális irányban akar ha­ jeszteni fölvillanyozó tanait, s az 1830-ki ladni, Mazzini egy 1847. szept. 8 áról kelt franczia forradalom iránt tanúsított rokon­ nyilt levelében fölhívta, hogy álljon a for­ szenve miatt elfogatott s Savonában több radalmi mozgalom élére s legyen az ő segít­ hónapot fogaágban t ö l t ö t t Kiszabadulván, ségével Európa vallási és politikai újjászü­ Marseillebe ment, hol az 179 3-ki jakobinu­ letésének megteremtője. Az 1848-ki mozga­ sok eszméi mellett maga köré gyüjté Olasz­ lom kitörésekor Milanóba ment s „Itália ország politikai menekültjeit s megalapitá del popolo" czim alatt lapot és „Circolo az „ifjú Olaszország"szövetségét, melynek nationale" név alatt politikai kört alapított. jelszava volt az „egységes köztársasági Mikor a szard csapatok elhagyták Milánót, Olaszország." Francziaországból kitiltat­ Mazzini megragadta a diktatúrát, s fölke­

157 lésre akarta birni az olasz republikánu­ sokat. Livorno kevéssel ezután képviselőjévé választá a Rómába összehívott alkotmányozó gyűlésre, s itt 1849-ben Armellivel és Saffival triumvirré választatott, mely minőségben bámulatos tevékenységet fejtett ki s elárasztá Olaszországot rendeletekkel és kiáltványokkal. Róma bevétele után (jul. 2-án) Svájczba, s innen kiutasittatván, Lon­ donba menekült, hol mint a radikálisok feje s az „olasz nemzeti bizottság" elnöke a fran­ czia nemzethez intézett hires iratában tilta­ kozott az olasz köztársaság leveretése ellen s Francziaországot beavatkozásra szólitá fel. Egyúttal gyűjtést indított a czivilizált világ minden szabadelvű országában az u. n. „Mazzini-kölcsön"re, melynek czélja lett vol­ na Olaszor­ szágban uj fölkelést tá­ masztani. Az 1853. február 6-ki elhamar­ kodott fölke­ lés, s az 1857. január 29. és 30-ki génuai lázadás az ő müvei voltak, habár ő maga azokban sze­ mélyesen részt nem v e t t , de az utóbbinál je­ len volt.Álruhában, min­ denfelől ül­ döztetve, csak rendkívüli körülmények­ nek köszön­ hette , hogy Svájczon ke­ resztül elme­ nekülhetett Angliába. A nagy figyelmet éb­ resztett Orsini-féle me­ rényletről, mely 1858. január 14-én Napóleon éle­ te ellen intéz­ tetett, szinte előre birt tu­ domással. Azl859-ki olasz háború kitörésekor erélyesen tiltakozott Szárdiniá­ nak Francziaországhoz csatoltatása ellen, s inté pártját, hogy ne vegyen részt a háború­ ban, de a mint Viktor Emánuel fegyvereit siker koronázta, hajlandó lett öt Olaszország királyának elismerni, nem mintha hütelen lett volna köztársasági elveihez, de mivel eldarabolt hazája egyesítését várta tőle. De nem sokára, midőn Garibaldi expediczióját Szicziliában oly fényes diadal követte, újra elérkezettnek látta az időt a köztársasági eszme előtérbe állítására, s midőn Garibaldi (1861) Aspromonte mellett elfogatott, egy fulmináns kiáltványban örökre szakított a monarchiával, mely golyót nyújtott annak, a ki neki koronákat a d o t t

Ez volt utolsó nagyobbszerü agitácziója. Azóta csak néha merült fel a hírlapokban, s csak irataival szórta néha világgá lelke villámait. „Kiadott és kiadatlan müvei" (1861) Mi­ lanóban jelentek meg. Ujabban ismét többször fölmerült a nagy agitátor halálának hire, de az mindig újból megczáfoltatott. De végre, márczius 12-én a távírda va­ lót mondott, mikor Mazzini halálhírét tud­ tunkra adá. Nem hittünk neki eleinte, re­ méltük, hogy e hír is hasonló lesz az előb­ biekhez, melyek után a szabadság e magas röptű phönix-madara újra meg újra föltá­ madt hamvaiból. A hir, fájdalom, most az egyszer igaz volt. Minden kétséget eloszlatott az a tudó­ sítás, hogy az olasz parlament kijelenté a

Vázlatok a törők kereskedő­ világból. (Vége.)

Nekem legtöbb vásárom volt a könyvkeres­ kedőkkel, azért méltányos, hogy róluk is megem­ lékezzem. A török könyvkereskedőnek jóságra, barátságra párja nincs a nagy világban. Kedvesen emlékezem vissza a stambuli kitabcsikra, kik keresztbemenö két utczát foglalnak el a bazárban az úgynevezett „Szahaflar" környéken. Ott ülnek sorban az öreg Hasszán, Molla Juszuf, az arab Sakir, az élezés Ibrahim, a kedélyes Mehemmed aga, a bölcselkedő Musztafa, a szépiró Nakkas Ali, a stoikus komorságu Halil és a többiek, kiknek mindnyáját itt fölsorolni lehetetlen, mert számuk a százat meghaladja. És e könyvkereskedők mind­ nyája mollah, azaz: Írástudó, végzett ember, a ki e vagy ama tudományszakban nagy hírnevet is vivott ki magának. Ott guggolnak a könyvkirakat előtt; ha vevő nincs, mindig Írással vagy olvasás-

tetszése szerint változik és a megrendeléshez ké­ pest készíttetik. Érdekes a könyvkereskedőknél az árverezés. A könyvkereskedők boltjai szorosan egymás mel­ lett vannak, ugy hogy a két szomszéd háttal ül egymásnak kirakata mellett és az átellenes keres­ kedőket csak 8 — 10 lépés széles utcza választja el, ugy hogy 10—15 kereskedő con amore társaloghat egymással. Ha a vevők nagy számmal vannak, elkezdik az árverezést. Hasszán előveszi kirakatá­ ból Naima történetirónak müveit és elkiáltja: 80 piaszter az első igéret, ki ad többet érte, a hato­ dik szomszéd rákiáltja 85, egy vevő ígér 90-et, s ez igy megy tovább, mindenik könyvkereskedő igér legalább egyszer-kétszer, mindaddig, mig egy árban megállapodnak s a legtöbbet igérőnet nyakába tolják a munkát. Ez igy megy folytono­ san; a könyvkereskedők közt mindig élénk zaj uralkodik. A zsibongás és lárma különben az egész bazárnak főjellemvonása, mely a kapukon kivül nemc-ak hogy meg nem szűnik, hanem még inkább fokozódik.

A pesti egyetem vegytani Intézete. (Átmetszeti rajz.) A. előadni helyűig* coportja: A) Pó bejárás. - D) Nagy Unterem. - G) A kísérletek előkészítése - H) Fülke a vetité'ekhez. - M)i Nyílt terrasz. - IV)i Raktár a,; esz­ közöknek. - F') Folyosó - J') Élenylégtár stb. - N') Villámtelep. - A dolgozó htlyUégek coportja: a) Az igazgató dolgozdája. - b) Kis tanterem. - c) A futó konyhája. - d) Terrasz a műtételekhez. - e) Folyosók. - 0 Dolgozó csarnok. - g) Víztartó. - h) Nyári tüzelő a szellőztetéshez. - ik)Fő szellőztetési akna vas kéménynyel - il)Fó szellőztetési csatorna. - m), n), o) A szellőztetés mellékcsatornái. - pq), pq') A. nagy tanterem szellőzési csatornái. - rn) A folyosónak szellóztetési ^tornája. - .r) A nyári szellőztetés billentyűje. - s) A téli szellőztetés nyilasa. - t), u) Sulzer-féle gőz-vizkemenczék. - vw), xy) Csatornák a fim levegő bevezetésére. - z) Fűtési fülkék a nagy tanteremben. — x') Födélsik az égi testek szinképi észleléséhez.

nemzet gyászát s megadta a halottnak, a mit az élőnek megadni nem volt elég erköl­ csi ereje: a hálás elismerést. A nagy ember nincs többé. Pizában fe­ jezte be viszontagságokkal teljes életét. Holttestét szülővárosába, Genuába szálliták, 8 ott temették el a rokonszenvnek és megilletödésnek tüntető részvétele mellett. Olaszország nagyobb városaiból küldöttsé­ gek jelentek meg a halotti ünnepélyen, s ezerek vették körül a sirt, a mely hamvait magába fogadá. Találd meg, az emberi kebel eszmény­ képeinek földönfutó prófétája, találd meg a föld alatt, a mit a föld fölött hiában keres­ tél: az örök békét, a csendes nyugodalmat 1 T. K.

sal foglalkoznak; könyveik majd mindegyikét elolvasták és a vevő előtt értékét azzal bizonyít­ ják, hogy egyes szebb helyeket fölolvasnak, vagy elszavalnak. Az ilyen fölolvasások néha valódi tudományos vitatkozássá növik ki magukat, s a kereskedésről egészen megfeledkeznek. Törökor­ szágban nagyobbára még ma is az irott könyvek­ nek adják az előnyt a nyomtatványok fölött, mert az kétségtelen, hogy az irott könyvek ritka remekéldányai a csínnak és díszes kiállításnak. Becsüet emeli a török könyveknek a bekötés, melynél a mi szokásunktól egészen elütőleg főgondot a táblákra fordítanak, ezeket megaranyozzák, kifes­ tik mindenféle virágokkal, arabeszkekkel, s e mellett a könyv sarkát egészen elhanyagolják, ugy hogy legtöbb esetben a legdrágább kötésű könyv háta csak egy toldott-foldott bőrdarabból áll. A könyv czimét elől a szélére szokták írni. Az irott és csinosan bekötött könyvek példányai relatív becscsel bírnak, mert alig van munka, mely ugyanazon alakban és kiállításban több pél­ dányban készítessék, hanem az mindig a másoló

E

Itt is olyan jelenet tárul a szemeink elé, me­ lyet nálunk nem láthatni. Legzajosabb a Mahnrad pasa nevű városrész, mely közvetlen a nagy bazár kapui előtt terül el. Itt már keleti áruezikkek helyett európai, leginkább bécsi árukkal találko­ zunk, melyeket jobbára zsidók árulnak. Egy jó­ kora tért beteritnek gyékényekkel, s erre kirakják az árukat. Mintegy 15—20 lépésnyire minden oldalról kikiáltók vannak fölállítva egy magas emelvényre és tele torokkal kínálják portékájukat. Ezalatt a népség tódul az olcsó sátorhoz, és meg­ rakodva hagyja el azt. Ennyi zaj, tolongás uralkodik a bazárban ós környékén. A közlekedés a szűk utczákban oly élénk, hogy minden perezben legázoltatástól lehet tartani. A. Stambult és Galatát összekötő hajó­ hadon, mely az „arany-szarv" felett van építve, naponként átlag 50,000 ember közlekedik. Ha a bazárból kibontakozunk, a zaj még ko­ rántsem szűnt meg, az utczák is ugy tele vannak a házalók éneklésével és éktelen kiabálásával, hogy a szokatlan fúl kínos gyötrelmeket áll ki az

159

158 első időben, mig hüllérzéke meg nem szokja. kikerülje, fölhívja a bárkást, hogy az ügyet elin­ Hypatia. Minden kiképzelhető árut a napi szükségletektől, tézze, és a bárkát másutt szállítsa partra. Ilyenkor a víztől, hústól kezdve le a legkülönfélébb galan- a szállitmánytulajdonos kezet szőrit a financzczal, (Figuier után.) terie-ezikkekig mindent házhoz hordanak. Török­ s a dolog el van intézve; a bárka kiköthet, hol Hypatia az egyiptomi hires mathematikus országi asszonyoknak ki sem kell mozdulni szo­ kedve tartja. Ha a szállitmány a vámháznál nem bájukból, a konyha-ablakon át bevásárolnak min­ iszonyodik, e két szót súgja a kisérő koldsu fülébe: Theon leánya volt, s Jézus születése után 370 dent, mire szükségük van. Az európaiak város­ „Bachsis var" („van borravaló!"), a ravasz azon­ évvel Alexandriában született. A mórtant és csil­ részeiben a török kényelmet európai szokásokkal nal megérti és tovább adja e szót, mely majdnem lagászatot az apja vezetése alatt tanulta. S az alevegyesen találjuk, itt már rendszeres kávéházak, gyorsabban mint a mi távsüraönyeink elhat a xanelriai múzeum tanárainak társalgásából és nyil­ vendéglök, kereskedések, iskolák, keresztyén tem­ tizedik hivatalnokig, mert egy láda több mint tiz vános leczkéiből, egyszersminel a többi tudományok plomok, szinházak, mulatóhelyek léteznek, ugy hivatalos személy láttamozására van bizva, persze, alapelveit is magáévá tette. APláto bölcsészetét oly előszeretettel tanulta, hogy az ember akármely európai nagy városban hogy annál jobban ellenőrizzék a csempészetet .képzelje magát. Itt az élet méregdrága és ahhoz- Mihelyt a szállitmány partra ért, azonnal tovább hogy érette Aristolest is feláldozta; nem tudva képest elég egyhangú és élvezhetlen. megy egy hivatalnoktól a másikig, s a tulajdonos ellenállani ama rejtélyes szellemi gőzkörnek, A konstantinápolyi tőzsde szorosan a Jeni mindenikkel kezet fog, mintha régi jó ismerősök mely a Pláto tanait körülvette. Ismereteit utazási köprü (az uj hid) szomszédságában a Kaviarchan- lennének. Alig nyitja ki a hivatalnok, már be is tapasztalatok által is óhajtván gyarapítani, Athé­ ban van, de itt görögök, örmények és zsidók vi­ csukatja, s e szóval: ,,Gecs, bakildi" („menj, meg­ nébe mont s egy ideig ott lakott, és a nyilvános ta­ szik a fészerepet és töröknek hire-hamva sincs; a vizsgáltatott"), tovább küldi; a „bachsis" szó nításokat, melyek Athénére még némi fényt árasz­ török az ilyen üzlethez nem bir képességgel, oda varázshatása biztosította minden csempészettől. tottak, hallgatta. Hypatia terjedelmes ismeretekkel gazdagodva elevenebb természet kell; a miből a nevezett Ilyen eljárás mellett tetszés szerinti szállítmányt nemzetiségeknek nagyjában kijutott. A konstan­ és tetszés szerinti minőségben lehet becsempészni, tért Egyiptomba vissza. Alexandria közigazgatási hatósága, s a múzeum tinápolyi börzéhez a mi börzénk nem is hasonlít­ csak módját kell ismerni. A ki azt nem tudja, jaj tanárai fölkérték, hogy nyilvános előadásokat ható ; a ki arról fogalmat akar szerezni, annak azt annak. magának kell megtekinteni. Az üzérkedés itt éri Én magam ugyan megadtam az árát annak, tartson; s azt a tanári széket, melyre előtte annyi el non plus ultniját; a hausse és baisse előidézé- hogy ismeretlen voltam Izraelben. Mikor megér- nevezetes nagy ember lépett,ime egy nő foglalta el f Ez volt a legelső eset, hogy ily rendkívüli sére minden kigondoli ató furfangot megkísérlő keztem Konstantinápolyba, kiszálltam a partra nek. Az árfolyamot rendesen görög lapok adják és a vámháznál viz.-gálat alá vették podgyászo- — tudós tanári — szerepet viselt egy nő! Az új­ tudtul, 8 ez k nem egyszer megvásároltatják mat; nem tartottam semmi csempészettől,s bátran donság ingere nem kevésbbé, mint tanításai valódi magukat álsürgönyök közlésére. Majd sürgönyt nyitottam ki bőröndömet, a koldsu egy-két apró­ belbecs ! okozta, hogy a Hypatia Icczkéit nagyon kapnak Berlinből, hogy a poroszok átlépték a ságot megnézett, b< csukatta és kezét felém nyúj­ sokan hallgatták. Elannyira közkedvességü lett, Rajnát, majd hogy Oroszország szövetségre lépett totta. Sokat hallván a török barátságról és ven­ hogy a Plotin után megürült bölcsészeti tanszék Ausztriával, majd hogy az egyiptomi alkirály a dégszeretetről, örültem a szives fogadtatásnak, betöltésére a tanárok egyhang lag őt választották. tuniszi beyjel szövetkezett s Törökország ellen oda nyu tám jobbomat és ő megszorította. Ezzel A történetire Sokrates a Hypatia leczkéinek közül hadat viselni. Ha a csel sikerült, a nyer­ azt hittem, hogy vége van és mehetek, de ő rám sorozatát és természetét elég bőven megismertette. tesfél jót nevet szakállába. mereszté szemét, fölszólított, hosjy nyissam ki még Legelőbb a tiszta mennyiségtanon kezdte; később A mi Törökország nemzetgazdászatát illeti, egyszer bőröndömet, mert valami Írásokat is látott annak gyakorlati alkalmazására tért áf, s aztán meg kell vallanom, hogy az nagyon kezdetleges benne, s elfelejtette azokat átvizsgálni. Erre kö­ tanitá azokat a különböző tudományokat, melyek­ állapotban van. A kapitulácziok felbontására, vetkezett a tulajdonképeni motozás, összehányta nek összege a hajdani bölcsészetet k-'pezte. melyek Törökországot szemben az európai hatal­ fehérneműimet, kidobott mindent a földre és E kitűnő nőnél valódi ékesszólás egyesült makkal lekötik és zsibbadásban tartják, már több műértő tekintettel visszájáról kezdte forgatni amely tudományossággal és szerénységgel, s a leg­ ízben kiserletet tettek a török államférfiak, de könyveimet. Megkértem, hogy siessen, mert az tisztább erény az elragadó szépséggel. Mindig biztos eredményt még nem birtak kivivni. Ezek idő már este felé közeledik, s nekem szállás után egyszerűen Öltözködött; a filozófok akkori szokása igen nagy akadályt gördítenek Törökország kell néznem. De ő még annál lassabban tempori- szerint egy bőköpenybe szeretett burkolózni. A anyagi felvirágozása elé. Itt reformáljanak az zált, végül nagy vártatva kijelenté, hogy ő frenk bölcs Izidort választotta férjének. Mint leánynak európaiak, ha valódi philantropismus vezeti törek­ nyelven nem ért, s tolmácshoz kell vele mennem, és asszonynak magaviselete folyvást feddhetetlen, vésüket, és ne olyan téren, melynek megváltoz­ a ki könyveimet át fogja nézni, vájjon nem valami tiszta volt, rósz hír vagy gyanú legkisebb árnyéka tatása keveset vagy épen semmit sem lendit Tö­ tiltott dolgok vannak benne. Ekkor elvitt magával sem háromlott reá soha. Azokat a hódolatokat, rökország sorsán. Mentsék fel Törökországot azon jó messzire, s egy irodában letette könyveimet, melyek nem csupán tudományos láng szét illették, kötések alól, melyek értelmében minden idegen behivta a terdsuman efendit, ez aztán komoly mindig a tisztelt illő határai közt tudta tartani. kénye-kedve szerint uraskodhatik török földön, a arczczal kérdőre vont, ki és mi vagyok, honnan Ily nemes és ennyiféle magas tulajdonok, tehetsé­ nélkül, hogy kihágásai miatt a török igazságszol­ jövök és miféle könyvek ezek? Mondtam a mit gek, ily ritka'és rendkívüli érdemek, környezeté­ gáltatás felelősségre vonhatná. Ha valamely idegen mondhattam, az utolsó keretesre azt válaszoltam, nek féltékeny irigységét felébresztek. Törökors?ágba lépett, már minden kötelezettség nézze meg, ha tetszik. Ezért lakolnom kellett, Hypatia pollytheista volt. Pedig ez időben :.z megszűnt reá nézve, a török kormány nem árthat könyveimet és minden irományomat lefoglalták először üldözött keresztyénség már felül került, a neki, mert az idegenek saját hatóságuk alatt álla­ és csak egy hét múlva kaptam vissza, mindenik hatalmasok és az állam vallásává lett, s üldözött­ nak, mely igen keveset vagy épen semmit sem darabra egy nagy török pecsét volt nyomva. így ből maga vált üldözővé. A császárok most a pogá­ törődik alattvalóival. Az ily állapot idézte elő, jár az ember, ha nem ismeri a népek szokásait. nyokat halálra keresték, és sok helyt majelnem hogy a máshonnan kiűzött csavargók, naplopók Ilyen gazdálkodás mellett lehet képzelni, mennyi kiirtották. Az üldözöttek közül többen jöttek Ale­ Törökországban mindig biztos menhelyre talál­ jövedelme van a török államnak a vámkezelésből. xandriába, hogy a bölcs és jóságos Hypatia oltlala A kereskedés hátrányára van a közlekedési mellett menhelyet keressenek, s oltalmat találja­ nak. Itt bátran üzletet nyithat kiki, a nélkül, hogy arra engedélyre volna szütsé'ge, adut az ut.k hiánya. E tekintetben történtek ujabban nak. Ez okból a h'res nő pártolói, és az alexan­ idegen nem fizet. A török hatóság, mihelyt kon­ intézkedések, de csak e/yes helyekre, többnyire driai pátriárka Cyrill közt nagy versengés támadt. statálva lát a, hogy valaki idegen, nem avatkozik csak Rumeiiára szorítkoznak, mig Anadoliában Orestes, Alexandria akkori kormányzója, bár dolgaiba, rsinálhat az, mit neki tetszik, oda épít­ csak igen gyéren és hanyagul épitnek utakat, s a heti sátorát, a hová neki tetszik, még helyvámot kereskedés többnyire csak a tengerparti városokra maga is keresztvén, nagy bámulója és őszinte tisz­ sem fizet, hanem azért hála fejében garázdálkodik, van szorítva. Ha a told népe termeszt is gabonát, telője volt a Hypatia tehetségeinek s tanácsait és botrányt támaszt, ha netán rendreutasittatnék. utak hiánya miatt nem képes terményét piaczra gyakran kikérte és követte. Látva Cyrill püspök Ha az ilyen rakonczátlankodók illető hatóságaik­ szállítani, s igy a kereskedés fennakad. A szultán keresztyéni túlbuzgóságát, mely e szép bölcsész­ nak följelentetnek, azak — csa'< oppoziczió ked­ és a boldogult két miniszter Fuad és Ali pasa nőt komolyan fenyegette, igyekezett azt lehetőleg fékezni, de Alexandriában Hypatia volt a pogány­ veért is — büntetlenül maradnak vagy egy pár nyakra-főre vették - fel a kölcsönöket, melyeket ság támasza, s Cyrill gyűlölete e miatt nöttön aranynyal betömik az igazságnak szemét-száját. \ különösen utak építésére ígértek forditam, de e i nőtt ellene. Orestes látva, hogy nyilt fellépéssel nem seEzek a kapituláczió üdvös oldalai, melyekért az helyett költséges tyuktenyésztésre, paloták és I európai hatalmak ma is fenntartani kívánják állatkertek építésére fordították. Pedig milyen j githet Hypatián, némi elővigyázati rendszabályo­ Ennyire jutottak a jólelkű törökök saját jószán- áldott bőtermő a török fold, valódi mézzel és tejjel , kat alkalmazott Cyrill vakbuzgalma ellenében, tukból adott szabadalmukkal. Nagyon ráillik ez folyó Kanaan. melyeket azonban ez ismét a Hypatia befolyásá­ esetre a talpraesett magyar közmoudás: „Fogadd A tengeri közlekedés ujabb időben igen nagy nak tulajdonitott. he a tótot, kiver a házadbél." haladást tett, sőt egy török gőzhajózási társulat a Történt e közben, hogy bizonyos Hierax , ki Hasonló módon vr.nnak a külhatalmakk;,! „Sirketi hairie" még a Lloyd-társasággal is ver­ Alexandria! an tanított 8 a keresztyén párt egyik kötött kereskedelmi szerződésekkel. Ezek a lehető senyre akart kelni. Egy napon a Fekete-tengerre fővezetője volt — erőszakos halállal múlt ki. A legn agy> bb hátrányára és határozott romlására menő hajóinak árszabályzatát jóval lojebb szállí­ rejtélyes gyilkosság szerzőjét nem lehetett kipu­ vannak Törökországnak. Az államháztartás részére totta a Lloyd ágainál; ezt a Lloyd nem nézhette, i hatolni. — A keresztyén párt azt a hirt terjesz­ a nagy forgalom majdn- ra semmi has/not sem az árukat felére szállította. A török társaság fogta tette, hogy e halál a kormányzó és Hypatia hajt; egy része a hátrányos szerződések más része magát, ingyen szállitotta az utasokat egy hétig, bujtogatása következtében történt. a lelkiismeretlen kezelés ek e ik zsákmányául, ha-onlót tett a Lloyd is; a török társaság ezen is j Ez alaptalan hirt Cyrill igen ügyesen szí­ egy kissé a tőzsde szomszédságában tulment, minden utasnak az ingyen szállítás mel- j totta, elannyira, hogy az elégületlenség nyilvános levő vámházra
a Hypatia öltönyét leszaggatta, s a szerencsétlent téglákkal s Összetört edények cserepével meg­ kövezte. E hires nő borzasztó halála sem volt elég, hogy a tömeg dühét és bosszúját lehűtse. — Testét felkonczolták s a város utczáin végig hor­ dozva végre a vágóhidra dobták. Ez undok gyilkolás Krisztus születése után a 415-ik évmárczius havában történt,a Theodosius császár uralkodása alatt. A Cyrill bünrészessége senki által sem ho­ zatott kétségbe. Hogy ez iszonyú eseményt semmi büntetés nem követte, az taz akkori kor társadalmi bomlott viszonyaiból s a romlani kezdő keresztyén­ ség üldözői irányából magyarázhatjuk ki. Hypatiának fenmaradt néhány jeles műve, többek között magyarázatok a Diophantes és Apollonius mennyiségtani műveihez, s egy ön­ álló csillagászati munka.

Eddig Figuier. A H y p a t i a m e g g y i l k o l t a t á s a eléggé jel­ lemzi a m a kor i r á n y á t , s a vallásos feleke­ zetek fékezhetetlen szenvedélyeit. E bölcs, erényes nő emlékét a történelem megörö k i t e t t e , megható szomorú sorsa a vallásos villongásokra szégyenitő árnyfoltot vet. A t a n ú s á g , melyet H y p a t i a életéből ez­ ú t t a l vonni k i v á n u n k , az, hogy 1500 eszten­ dővel ezelőtt m á r elismerték — nem a tömeg, h a n e m az akkori társadalom legelső emberei, hogyha a nő t u d o m á n y o s p á l y á r a k é s z ü l , épen oly kitűnő lehet azon, m i n t a férfi. A természet nem i g a z s á g t a l a n , s az észtehetség a d o m á n y a a férfinemnek nem kizárólagos kiváltsága. — I g e n természetes, hogy parlagon h a g y v a nem fejlődhetik. Ad­ j a n a k t é r t s a l k a l m a t ; engedjék, hogy a nő is t a n u l j o n , s az e r e d m é n y állításomat iga­ zolni fogja. Legyenek meggyőződve, h o g y azért a valódi értelmes nőnek legfőbb gondja m i n d i g családja jóllétére lesz első sorban irányozva. ,,Hypatia mély t u d o m á n y o s s á g a sze­ rénységgel és feddhetetlen tiszta erkölcscsel volt e g y e s i i v e , s m i n d i g egyszerűen öltöz­ k ö d ö t t . " Figuier ezeket mondja róla. Ez szintén természetes; ki látott igazi mély tudományú embert — szerénytelent? A szerénytelen ö n h i t t s é g , felületes t u d á s s a l , v a g y kérkedő t u d á k o s s á g g a l j á r e g y ü t t . — Az é r t e l m e s és m ü v e i t lelkű nő gondolko­ zása oly magas i r á n y b a n halad, hogy az •erkölcstelenség ú t j á r a nem s ü l y e d h e t le. Hol a gondolkozás fenkölt és t i s z t a , ott a sziv érzelme m i n d i g magasztos és nemes. Műveletlen nő is lehet á r t a t l a n és eré­ nyes. De hogy mindig az m a r a d : nincs tel­ jes erkölcsi bizonyítéka. I s m e r n i kell jót, roszat, s nem c s u p á n az ösztön, h a n e m az ész b i r á l a t a u t á n kell egyiket a másiktól megválasztani t u d n i , s h a b á r a rósz néha k ö n n y e b b s csábítóbb, elég erkölcsi erővel birni, hogy még se ingadozzék. De h o n n a n merítse ez erőt a nő, ha ér­ t e l m e nincs kiképezve? s fejében a zavart gondolatok helyes i r á n y n é l k ü l balyongan a k ? Mily könnyen elmerülhet ilyenkor a sziv! s ha az erkölcstelenség Örvénye ma­ g á v a l s o d o r t a , a menekülés belőle m i l y nehéz! Nehéz, b á r lehetséges. I s m e r t e m nőt, ki saját j o b b meggyőződését követve, ez ör­ vényből, melybe mostoha körülményei, s k ö r n y e z e t é n e k r o m l o t t s á g a tasziták, kiküzdte magát. H a m ú l t j á r a gondolt, hom­ loka elborult, arczkifejezése a belső vihar h á b o r g á s a i t t ü k r ö z é vissza, szép szemében k ö n y , a szégyen és m e g b á n á s könye, csil­ l o g o t t ; e könycseppek előttem a l e g d r á ­ g á b b g y é m á n t n á l is becsesebbek. De a m ú l t emlékének éles fájdalmát n a g y o n nehezen lehet lecsillapítani. Példabeszéd, h o g y a nő kíváncsi, a z a z : a t u d á s v á g y m e g v a n benne, sőt a h i t r e g e I

É v a a n y á n k n a k is ezt rovta b ű n é ü l . Ámde a valódi t u d á s v á g y nem vezet b u k á s r a , sőt m e g m e n t a bukástól. Engedjék, h o g y a n>S az értelem v i l á g á n á l haladjon, hogy a sziv érzelmeinek e tiszta fény legyen vezércsil­ laga, s nem lesz őrizőkre szüksége. A nő önerejéből meg fog állani az élet utján szi­ l á r d u l , ingadozás nélkül. Hódolat? — sze­ r e l e m ? — az egyik hizeleghet a h i ú s á g n a k , a másik elbóditja a szivet, de a közbecsülés és tisztelet kiérdemlése az, mi legállandóbb oromét ad. Az e g y s z e r ű öltözködést is az okosság v í v m á n y á n a k t a r t o m . A divat változó hó­ bortjait követni — esztelenség. Mjnnyi id>, s m e n n y i pénz megy k á r b a ! E részben a főranguaknak kellene jó példával elől menni. Vagyoni á l l á s u k ama kedvező körülmény­ ben részesité, hogy nemcsak testüket piperézhették fel, hanem értelmöket is képez­ hették, t e h á t nagyon méltó volna hozzájok, hogy a jó példaadásban elöl menjenek. V a g y nem látják, hogy a közép-osztály szeme rajtok függ? — Néhány nap m ú l v a minden ujabb divatjokat utánozzák, sőt tú­ lozzák, és fokozatosan minden osztály küzd, hogy a másik divatját utolérje. E szomorú igazságokat m i n d e n n a p ta­ pasztaljuk; az értelem megbotránkozik r a j t a ; minden oldalról vád és panasz hang­ zik. A férfiak nem mernek házasodni, félnek a czifra nyomorúságtól, félnek, hogy a nő nem segitö t á r s lesz — csak d r á g a fényűzési czikk. A z t á n következik az eladósodás — házi viszály, — elégületlenség stb., mind a divatutánzás s fényűzés eredményei. Azok, kik a t á r s a d a l m a t vezetik, vagyis kiknek a t á r s a d a l m a t vezetni h i v a t á s u k volna, legyenek könyörületesek. Á m t ü n ­ dököljenek az é r t e l e m , h á z i a s s á g , egy­ szerűség, j ó s á g és szerénység fényétől, — adj inak nem°s irányt, m u t a s s á k meg, hogy a t u d á s erő és erény forrása, — ébredjenek fel azon ö n t u d a t r a , h o g y az ö szent köteles­ ségük s hivatásuk az emberiség áldásos Sámi Lászlóné. nemtőivé l e n n i !

A g ó l y a és diófa. (Tavaszi tárcza.) II. Midőn a tavasz teljes ünnepi köntösében dí­ szeié/, midőn cserjén és bokron az uj élet varázsa tündököl, midőn tarkaszár nyu pillangók és zizegő bogarak ezrével röpdösnek a légben — akkor hajt ki a diófa, hogy fölrakja a koronát a négy évszak legszebbjének homlokára, hogy befejezze azt a tarka-barka és mégis oly csodásan összhangzó ké­ pet, mely szemeink előtt mintegy álomként elle­ beg. Valóban a tavasz egyike a legszebb karnevá­ loknak. A piczi mosolygó virágok ábrázolják azo­ kat a csintalanul vidám tündéreket, kik mindenkit elbűvölnek, elcsábitnac szemeik fényével, s ha hitalmukban tudnak — jól kikaczagva, szellő­ ként repülnek tovább, hogy újra hóditsanak, újra ámítsanak másokat. Majd bohóczok és domin >k hosszú linczolata tűnik elénk a naaryot játszani szerető bokrokban és cserjékbsD, mig végre a ha­ talmasok, a királyok sora rekeszti be a menetet, köztök a mélázd hárs, a büszke tölgy és a királyilag komoly diófa; a zenekart a uiadársereg milliói viszik elragadó érzéssel és erővel. Alig hajt ki a diófa, azonnal szembe tűnik kupolaszerű lombozatával, maly a körülötte levő mis fák színével élénk ellentétet képez, benne a bánat sötétsége egyesülve van a remény halvány csillogásával. Kifejezése hasonló a sokat csalódott philantrop arczához, a magasztosság, a szeretet mély vonásait nem tudá a csalódások, a hányatások egész özöne sem elmosni; az egészen bizo­ nyos komoly nemesség ömlik el, kisérve a jóaka­ ratnak nem egy szikrájától. De menjünk ki a pusztára, ha a diófát egész móltóságában, egész fenséges erejében szemlélni akarjuk. Messze vidéken nincs magasabb tárgy, melyen a szem megpihenhetne, nincs magasabb fa |

— a diófánál. Feketés lombja m í r messzire sze­ mébe tiiuik a vándornak a forró nyári napokon, és megket zteti lépteit, hogy hűvös árnyékában mielőbb kipihenhesse fáradalmait. Ott áll a kis kunyhó előtt, ágait vélőleg fölé terjesztve, mintha oltalmazni akarná azt minden vésztől, # minden veszélytől. Az égi madarak csúcsára szállnak pihenni, a villám őt keresi föl a zivatarok napjaiban, hogy megmérkőzzék erejével. A mi a sas a hófedte bárczeken, az a diófa a pusztán — király mindkettő. Ha jő a tikkasztó hőség, ha a délibáb üzi csalók a. játékát a rónán, a fáradt gazda önkényte­ lenül keresi föl a diófát, hogy a délután első óráit annak hűvös árnya alatt tölthesse. Elalszik, a le­ vélkék arczára űzik a játszi szellőt és ő ,,álmo lik tán léri álmákat, hű szerelnmt és örök tavaszt — rózsaberket és édes reményt, mely felette angyal­ ként virraszt." Felhőtlen, derült estéken a kedélyes falusi csaláil ott cs3veg a diófa alatt a hold me­ rengő fényénél, vagy az öreg anya mesél ifjú éveifa >1 „ezekről a letűnt időkről", és a kis unokák mohon lesik el beszélés ajkainak minden szavát. És ha a diófa magszólalna, mennyi titkos sóhajról, ellesett csókról, és szerelmi vallomásról tehetne tanúságot! . . . . Annyira tiszteletre méltó helyet foglal el ez a fa népünknél, hogy mig a gólyát ugy tekint­ hetjük, mint a magyar szent madarát, aldig a diófát méltán mondhatjuk a magyar szent fájának. Erdélyitno ídja, h így a di >fa Persiából Eur >pába átszármazva is megtartá őseink hajlandóságát. Komoly méltóság i által könnyű volt falusi la­ kóink szemébe tűnnie, annálinkább mivel szereti az emelt helyeket, a dombokat, őseink egyik ál­ éi ozó helyét, hová a szerető lakát is igen örömest teszi a magyar népdal'. Közéletben azt tartják róla, hogy árnyéka igen hideg és kopáron hagyja vesz­ tegelni a földet, egvébiránt keménven áll ellen az idő vasfogának, sokáig él, s talán ezért szokás volt a kertek végire ültetni, honnan a büszke, önhitt emberre alkalmazott ama példabeszéd szármizhahatott: azt gon lolja, övé mind a diófáig, mi kö­ rülbelül a latin non plus ultrának felel m8g. Gyümölcseit nem rázzák vigy szedik, ]mint más fákéit, hanem verik és a dióverés bizonyos sza-* kát jelenti az évnek, szeptember elejét s az ekkor eső vásárokat dióverő vásároknak nevezik; ágai­ nak pedig használ a verés, különben nem terem, innét e közmondás: ,.diófának, szamárnak, aszszonynak verve veszik hasznát."*) Ipolyinál pedig a következőket találjuk föl­ jegyezve A diófát a nép'udat kitűnő kegyelettel és érzettel emeli ki elalaiban, közmondásaiban és. meséiben. így momlja közönségesen a magyar nép ial ágasbogasnak, ai*anylevelesnek; a paiócznő bölcsőben ringó gvermeke fölött áldásként elalolja: „diófalomb takarjon"; vigan hangoztatjaa székelydal folytonos reframként: „vörös dió levele", egy másik „roppan dió mog.orót" ismétel viszhangozva, mig a csángó haragos hangnyomait il han­ goztatja: „zurgó mogyoróval, csattogó dgyióval"; busán említi más : „en ültettem a diófát, más köti hozzáalovát"; a tündéri tánczdalban: „kivirágzott a dófa — nagyot vetett az árnyéka — alatta van szép vetett ágy — benne fekszik Márton diák" stb. A közmondásokban basonlólag igen sokszor elő­ fordul igy: a jó mag a dió; mintha dióhéjban j írna; keményelióbahíripott; egy férges diót sem adnék érte; törd meg a diót, ha belét akarod enni; drót törne homlokán, ugy szereti; üres dió, üros pohár, ha eltörik sem nagy kár; rá tartja magát minth t övé volna a diófáig stb. Hitregei j lentésére utalnak a mythosi dalokban, mint a szentiváni tűzi és tündérjátéki énekekben való em­ lítése; ugyanott fordul elő a dióvessző divatozás, mely faluhelyeken napjainkig fentartotta magát. Küíönös értei ne forog fenn a diónak, hogy g-akran a halál kep/.etével köttetik ö-sze, igy jó ki.ánatul áll a diófa-koporsó és a haldokló szerető is kedvesétől csak diófa-koporsót kér még; erre utalnak a következő kitételek is: nem diÓ8di már a játék; lába sem jó másra, csak diót hajitani; akkor már diót dobálnak csontjaim­ mal. A mondában: a halál tengerén dióhéjban evez a boszorkány és belőle veti áldozatát a ten­ gerbe. A hellénben „diós balanos" = isten makk­ jának neveztetett, ugyanezt jelenti a latin „juglans" szó is, mint a „Jovis glans"-nakösszehúzása. Azonban nemcsak ezeknél isten fája és gyümöl­ cse a dió, hanem a magyarban is; neves mythologiánkban folyvást föltünedező „deo," „dio" isten­ névből volna származtatható. Kollár a szlávok szent fája a hárs — lipa — nevétől elnevezett 20O *) Erdélyi: Népdalok III. K.

160 helynevet számlál fel, mi ha nem is ennyit, mégis — összehasonlítva a kisebb tért, a szláv népek által lakott terjedelmes földterülettel — aránylag eléggé számos, 25 diótól elnevezett helyet állit­ hatunk elé *). Baróti Szabó Dávid költeményt is irt: „A 'ledőlt diófához," melyben a hazát allegoriázza. Az alkony közeleg. A nap, ez az örökké mo­ solygó gyermek, bíbor párnái közé szállt nyu­ godni, csendes lélekzete, a langy zephir nyugatról keletnek repdes, csókjait hintve a kis virágok közé. A diófa levelei lassan ringanak, kábitó il­ latot árasztva a légbe; a gólya hangosan keleSelve jó éjt kivan a vidéknek; az estharang elcsenült már „s átveszi a tücsök csendes birodalmát." Kvassay Jenő.

A kígyóbűvölők hazája. Madras, a hasonnevű indiai kormányzóság fővárosa, egész Indiában hires bűvészeiről ós szemfényvesztőiről. Alig tölt ott az idegen pár órát és máris öt-hat ilyen világcsaló kompániával találkozhatik az utczákon. E kóbor művészek közt a kigyóbüvölők nem utolsó helyet foglalnak el. Ezek batyuikban mindig hordanak néhány úgynevezett pápaszemes kigyót vagy cobra-capellát (Coluber naja), hogy azokkal az összegyülöngő utczai csőcseléket — természetesen jó pénzért — mulattathassák. A pápaszemes kigyó a legmérgesebb kigyófajok közé tartozik, és marása több­ nyire mindig halálos. A bűvölök nem szedik ki az állat méregfogait, miként eddig át alánosán hitték, hanem egész merészségüket e kigyófaj csöndes és gyáva természetére alapitják,mert az igen ritkán használja gyilkos fegyvereit, s főleg ha jól van lakva, mozdulni sem igen tud, annyira elgyöngiti fit az emésztés műtéte. A kigyóbüvölők egészea a kezökre szoktatják ez állatokat, melyek minden intésökrefés arczmozdulataikra éberen figyelnek. A kik valaha eleven kigyót érintettek, tudják ta­ pasztalásból, hogy a legkisebb érintés vagy a kigyó testének végig simítása igen hamar lecsöndesitik és teljesen megszeliditik azt, s a külön­ ben dühös állat, mintha meg volna delejezve, nem hogy harapni, de még csak elmenekülni sem akar. Velők szemben is csak az első lépés veszélyes. „Többször játszottam,"— irjaGrandidier Alfréd franczia utazó — ,,ilyen pápaszemes kígyókkal, s még sem történt soha semmi bajom." Vannak hinduk, a kik azzal mulatják magu­ kat, hogy egy rakás ilyen szörnyeteget megszelí­ dítenek és kertjeikben szabadon hagyják baran­ golni, hogy a tolvajoknak, ha észreveszik őket, elmenjen minden kedvök a lopástól. A tulajdonost azonban sohase bántják. A kigyóbüvölők, hogy magukat megsebezhetetlenekké tegyék, bizonyos növény (aristolochus) gyökerét használják, melylyel a kigyó feje körül köröket írnak le abban a hiedelemben, hogy azáltal árthatatlanná tették azt; mondanunk sem kell talán, hogy az egész csak nevetséges babona. Van­ nak, a kik a kigyóharapás ellen-mérgéül bizonyos feketés követ használnak, mely igen likacsos anyagú; ezt a vérző sebre tapasztják s a vér az erős oda-tapadás miatt csakhamar eláll. E likacsos kő valószínűleg nem egyéb, mint égett csont. Minthogy épen kígyókról beszélünk, egyúttal helyreigazithatjuk a régibb utazók ama téves állítását is, mintha Indiában feltünőleg több lenne a kigyó, mint más hasonló égalju és természetű tartományban. Ott sincsen több, mint más forró­ övi országokban, és bárha még ma is a legrémitőbb kigyóhistóriákkal ijesztgetik az odaérkező idegeneket, a statisztika igen kevés halálozást képes fölmutatni, melyeket kigyómarás okozott volna. Ha egy-két ilyen haláleset imitt-amott előfordul is, rendesen csakis éjjel történik az meg főleg olyanokon, kik mezitláb futkosnak az er­ dőkben és cserjésekben, mely utóbbiakat ott djunglaknak nevezik, s a kigyók, tigrisek és elefántok legkedvenczebb tanyái. S. L.

Egyveleg. ** (Aranyforrás Ausztráliában.) Alig foly le egyetlen hónap Ausztráliában a nélkül, hogy uj meg uj aranyforrásokra ne akadnának. A „Buninyong Telegraph" Írja, hogy nov. 7-én Andersen nevű egyén 9 1 /, font nehéz szinaranyat talált egy darabban, Is hüvelykre a fold alatt. Három hónap alatt (u. m. július', augusztus, szeptember) a *) Ipolyi „Magyar Mjthologia."

Viktória-gyarmatban 347,678 unczia aranyat gyűj­ töttek össze. A bányamunkások száma 58,506, ezek közt 27,046 európai, 15,048 chinai. A bá­ nyákban működő gépek 2.079,089 font sterlinget képviselnek. Az aranybányák területe 950 angol mtföldet tesz. Mindig mélyebbre és mélyebbre ás­ nak, némely bányában650,720 és 8661áb mélységre. A „Great Extended Hustlers Tribute Quarz Mi­ ning Company" bányáiban 14 nap alatt 2564 unczia aranyat leltek. ** {Az üstökös csillagok visszatérési ideje.) Az ismert üstökösök visszatérési idejét a csillagászok a következőleg állapítják meg egész határozott­ sággal: 1) A. Hálley-féle üstökös visszatérési ideje 76 évre terjed, legutóbb 1835-ben látható volt s 1912-ben fog újra feltűnni. 2) Az 1852-ik évi üstököst 1921-ben fogják megint látni. 3) A Pons által 1812-ben fölfedezett üstökös 1882-ben tünend föl újra. 4) Az Olbers által 1815-ik évben fölfedezett pályája 74 évre terjed, ugy hogy ezen üstököst 1889-ben fogják megint látni. 5) Azon üstökös, melyet de Vico fedezett fel 1846-ban, s melynek pályafutása 73 évre terjed, 1919-ben fog megint megjelenni. 6) Az 1847-ben Brotsen által fölfedezett 74 év múlva vagyis 1921-ben lesz ismét látható. — Azon üstökösök közt pedig, melyek­ nek keringési ideje rövidebb korszakokra terjed, biztonsággal a következőket ismerjük: 1) Az Enkefélét, melynek keringése 3 évet és 114 napot vesz igénybe; mely 1871-ben megjelent, s melynek uj

Kígyóbűvölő hindu. megjelenése 1874-ik évben fog bekövetkezni, 2) a Biela-íélét 6 évi és 269 napi keringési idővel, az egyetlent, mely az ismeretesek közt nagyon köze­ ledhetik nem a földhöz, de igenis ennek pályájá­ hoz; 1874-ik év tavaszán jelen meg újra; 3) a .Faye-félét, melynek keringési ideje 7 évre s 160 napra terjed, s mely 1873-ik évi nyáron várható; 4) a de Fico-félét 5 évi és 182 napi keringési idő­ vel, moly 1870-ben látható volt, s 1875-ik évi nyáron újra feltünend; 5) a 2?roteen-félét 5 évi és 219 napi keringés-idejével, mely a folyó év nya­ rán várható ugyan, de mely mindig eléggé jelen­ tékeny távolságban marad tőlünk; végre 6) a d' Arrest-íélét 6 évi és 146 napi keringési idővel, mely az 1876-ik év telén fog ismét megjelenni. ** (Érdekes részvénylap.) György Aladár a „Hon"-ban Mazziniról közöl visszaemlékezéseket, s többi közt felemlíti, hogy Londonban 1850 ele­ jén a magyar és olasz emigráczió tagjai közt szö­ vetség köttetett, melynek czélja 1852-ben átalános európai forradalom lett volna. György Aladárnak birtokában van egy tagsági jegy a „forradalmi p á r t " egyesületéből, s ezt következőleg irja le: A lap igen csinos műemlék. Róma közvetlen szom­ szédságában a pápai s császári koronák romjain halad a harczi ló, az ágyú s mögötte a sir, mely­ ben Batthyány, Blum s mások nyugszanak, a szabadság zászlója „Dio e popolo" felirattal. Ol­ dalt Olaszország s Magyarország zászlaja, s fenn az 1848-iki forradalom gyászos csatáinak emléke.

1G1 Az angol felirat értelme következő: „Részvény az európai szabadság kivivására. Egy silling. Az összegyűjtött alap Mazzini és Kossuth (sajátkezű aláirások) kezei közt tétetik le." Q(Egy kis statisztika Jáva szigetéről.) 1870-ben Jáva szigetén összesen 2795 ember múlt ki erő­ szakos halállal. Ezek közül 295-öta villám sújtott agyon, 120-at a tigrisek, 62-őt a krokodilok ettek meg, 10 egyén pedig mérges kigyók marása követ­ keztében halt el. © (Japán halad.) A „kelet szigetbirodalmá­ ban" óriási változások történnek mostanában. A hivatalnokok számát oly annyira leapasztották, hogy némely kerületekben alig maradt meg az eddigieknek kilencz-tized része. A templomokat bezárták, a bálványszobrokat leszedték s lomtárba dobták. Végre a vidéki lakosság roppant megbot­ ránkozására, a papok rendeletet kaptak, hogy vagy álljanak be a hadseregbe, vagy polgári fog­ lalkozást keressenek maguknak. Az uralkodó ház papjait épen ugy nem kimélték meg az újítástól, mint a többieket, pedig hát most is a mikadó, Ja­ pánnak egykori „lelki főnöke" uralkodik. — Azon fiatal japániak száma, kiket neveltetés végett az Egyesült-Államokba küldenek, ma már több százra megy. A japáni kormány mostanában már leányo­ kat is szándékozik oda küldeni. Egyelőre 21 daimió-leányt szemelt ki e czélra. •/'. (Halotti ünnepély a szlovénoknál.) A szlo­ vénoknál, midőn valaki meghal, ha mindjárt egy gyermek is, azonnal a halottas házhoz gyűl öreg és fiatal, leány és gyermek a szokásos virrasztásra. Azonban nem az ima gyűjti össze őket, hanem az ivás, játék s más szórakoztató mulatságok. Ha a gazda még oly szegény is, mégis köteles bort elő­ állítani vendégei számára, mert különben zavart és kárt idéznek elő. Rontanak mindent, mi kezükbe akad, beverik az ablakokat, szerte szét hánynak a ház udvarán fát, kocsit, sőt ez utóbbit el is viszik. A temetés napján, már kora reggel ismét össze­ gyülekeznek a szomorúságban résztvevők, s erősi­ tik magukat —talán imával, isten ments, itallal, borral, melyet nagy korsókból isznak, s melyekkel kört képeznek az utón, ugy hogy ha valaki ilyen halotti menettel találkozik, nem tudja, merre tér­ jen ki előle. A vagyonosabb emberek több akó bort itatnak meg a temetés előtt és után. A sze­ gényebbek, különösen a vinczellérek,kiknek ven­ nie kell a bort, mintegy 100 pint bort isznak meg, hát még hol van az enni való. A szlovénoknál te­ hát ugyancsak drága dolog meghalni! ** (Meddig él még az ember a lenyakazás után?) Az orvosok és physiologusokmég nincse­ nek tisztában a fölött, vájjon a lenyakazás után azonnal kialszik-e az élet, a szenvedés megszünik-e közvetlenül a végrehajtás után? Cabaius a köztársaság IV. évében az alkotmányozó gyűlés­ hez intézett emlékiratban, Rohin orvos a „Journal d' Anatomie"-ban, és a hires physikus Pauchet azt mondják: igen,Pinel orvos és mások az ellen­ kezőt állítják. A mi a derekat illeti, mondja utóbbi erről, minthogy a halál az üterek meg­ zsibbad ásának következménye, felvehető, hogy öt perez múlva meghal. De a fő? Ez csak akkor halhat meg, mikor az agy is meghal. A lenyaka­ zott agya pedig nem sértetik meg. Hogy az agy a zsibbadás következtében meghaljon, ahoz bizonyos idő kell, és ezt egy órára lehet tenni. Ha a lenya­ kazott feje, teszi hozzá az idézett orvos, nem árulja el iszonyú kínjait mozgás által, ez onnan van, mert az agyvelőt a derékkal összekötő idegek át vannak metszve. De a hallás, szaglás és látás idegei teljes épségben vannak. A fő él tehát és gondolkodik, csakhogy nincs eszköze gondolatai kifejezésére. Ha Pinel állítása való, ugy elég borzasztó az. ** (Csókpör.) Bécsi szinházi körökben nagy érdekeltséggel várják egy pör kimenetelét, a melynek inditó oka se több, se kevesebb, mint egy színpadi csók. Történt ugyanis, hogy a „Waffenschmied" czimü dalműben Neuman énekes a gróf szerepében a szöveg szavaihoz híven, megcsókolta Irmentrautot (Gindele kisasszonyt). Az énekesnő e miatt fólingerülve, bepanaszolta N.-t az igaz­ gatóságnál. Mielőtt azonban a végzés beérkezett volna, a dalmüvet ismételték és Irmentraut-Gindele a helyett, hogy a szöveg szerint csókot kért volna, azt monda: „A csókot, gróf, elengedem." Az énekesnek se kellett több. A. színfalak felé for­ dulva, de elég hallhatóan visszavágott: „Na, hál istennek, csakhogy nem kell megcsókolnom a vén banyát." — A művésznő annyira szivére vette e szavakat, hogy elájult. Az előadás végén aztán második panaszt emelt az igazgatóságnál, s e „csókpör" képezi most a bécsi művészkörök leg­ élénkebben vitatott boszédtárgyát.

Melléklet a Vasárnapi OjsáR 13-ik számához 1872. márcz. 31. T Á R H Á Z .

sirkertben, (mely áthelyezés csütörtök délelőtt már meg is történt.) Ezután Vajda János válogatott Irodalom és művészet. költeményeinek kiadását határozta el a társaság. — (Channing Eli. Vilmos,) az ép oly kitűnő, = (A természettudományi társulat) márcz. mint nagy hírű amerikai unitár pap válogatott 20-án az egyetem uj vegytani intézetének nagy műveiből a második kötetet bocsátották közre a előadási termében tartá szakgyülését. Több mint kolozsvári unitárius tanárok. Az első kötet társa­ harmadfélszáz hallgató s ezek közt mintegy 40 dalmi dolgozatokat tartalmazott, melyekből egy hölgy volt jelen a kísérletekkel vagy mutatvá­ érdekes mutatványt annak idejében mi is közöl­ nyokkal egybekapcsolt természettudományi elő­ tünk. E második kötet vallásos tárgyú beszédeket adások tartására oly alkalmas helyiségben. A és pedig hetet foglal magában. Channing egyházi gyűlés kezdetén Szily Kálmán titkár jelenté, hogy beszédei nem közönséges predikácziók, hanem Ungvárott természettudományi egylet ala­ erkölcsi és társadalmi kérdéseknek világos, emel­ kult, melynek tagjai csak a természettudományi kedett, érdekes fejtegetései, melyekben a szónoki társulat tagjai lehetnek, és igy ez mintegy a tár­ erő ép oly megkapó, mint meggyőző. A hét beszéd sulat első vidéki fiók-osztályának tekinthető. Ez­ közül különösebb társadalmi érdekkel birnak a után b. Eötvös Lóránt tartott fölolvasást „a nap szellemi szabadságról és a vasárnapi iskoláról physikai alkatáról" érdekes előadását számos jól szóló beszédek. E kötet ára is 1 ft. 20 kr. Óhajt­ sikerült mutatványnyal kisérve. — Utána dr. Közintézetek, egyletek. juk a válogatott gyűjtemény folytatását; s szeret­ Krenncr József mutatta be a múzeum birtokában nők a „nagy" Napóleonról szóló rendkivül érdekes ** (.4 magyar tud. akadémia) összes ülést tar­ levő becses smaragd-gyűjteményt; a smaragdok és tanúságos essay-t is a megjelenők közt látni. tott márcz. 26-án, Csengery Antal másodelnök sajátságait, a középkorban felölök uralkodott szá­ ** (BaUagi Géza) fordításában és magyarázó elnöklete alatt. A folyó ügyeket megelőzőleg előbb mos babonákat, s végre a felmutatott példányok jegyzeteivel közelebb megjelenik Bluntschlinak a Tarkányi Béla, ennek elrekedése után Greguss leihelyét ismertetvén. politikai pártokról irt jeles munkája, mely külö- Ágost olvasta Szvorényi József emlékbeszédét Ár­ ** (A pesti első takarékpénztár) márcz. 23. tartá nöseu tárgyilagosságával tűnik ki. Á szerző, — ki vái Gergely akad. levelező tag fölött. Árvái közgyűlését, palotájának nagy termében. A for­ mint jogtudó és protestáns egyházi férfiú Német­ 1790. nov. 4-én született Vajtán, Fehérmegyében. galmi kimutatás főösszege a múlt évről 48.514,169 országban egyike a legnagyobb tekintélyeknek, — Először kegyesrendi, később azonban premontrei frt 37 kr. A mérleg s vagyonkimutatásé 32.723,716 a pártok megítélésénél oly mérvű objektivitást ta­ szerzetes lett. 1816-ban áldozárrá lett, s a csornai frt 81 kr. Ebben a palota értéke 697,920 frt 46 núsít, a minőt csakis egy minden párton felül álló prépostság titkárává neveztetett ki. 1823—1843-ig krravanté>e. Az osztalék minden részvényre a író tanúsíthat. Másik előnye a munkának, a mi azt tanár és igazgató-tanár Keszthelyen és Szombat­ múlt évről 300 frt lesz. Jótékony czélokra ez idén minden művelt emberre nézve hasznavehetővé helyen. 1843-tól 56-ig a csornai uradalmak kor­ is nagy összeget adnak. E takarékpénztár, mely teszi, hogy csaknem mindig egyetemes szempont­ mányzója, azóta pedig nyugalomban élt haláláig, nemcsak nagyszerű pénzintézet, hanem a jótékony­ ból indul ki. mely 1871. jul. hóban érte el. Irodalmi működése ság gazdag forrása is, 1847-től 1871-ig összesen — (Gazdászati irodalmunkat) dr. Farkas Mi­ részben a szépirodalom körcb , s a kassai,, Magyar 258,841 Irt 2 krt adott különböző jótékony, em­ hály ismét egy fűzettel gyarapította, czime: „A Minerva" és az,,Athenaoum" korszakába tartozik. berbaráti, irodalmi, művészeti stb. czélokra. A két bogyár-gyümölcs tenyésztése mint egyik hasznos s 1825-ben jelent meg első beszélye „Román-kórság" pisztoly telkéből vett az intézet 113,000 írtért egy leggyorsabban jövedelmező ága a kertgazdászatnak, czim alatt a „Magyar Minervá"-ban. Majd műfor­ darabot, melyre 4 emeletes bérházat fog építtetni. különös tekintettel a szölö-lugos mivelésre."r Számos dítások is jelentek meg tőle: Luzián „Charon"-ja, Jövőre az alaptőke 1200 drb 1000 frtos részvény fametszettel. Kiadja Heckenast Gusztáv. Ára 50kr. — Voltaire „Tancred"-je, Corneille ,,Cid"-je. kibocsátásával 2.400,000 írtra fog emeltetni. Szerző, ki népszerű gazdászati irodalmunkat már Az akadémia alapítása első éveiben, 1834-ben •* (A képzőművészeti társulat) ápr. 7-én tartja több önálló szakmunkával megajándékozta, ezen levelező tagjává választotta. Azonban Árvái 1848 évi közgyűlését. füzetkével igen hasznos szolgálatokat tett kertész­ óta betegeskedni kezdett, kivált szemei gyöngül­ ** (A pesti népszínházi bizottság) hétfői gyű­ kedő közönségünknek, s esért örömmel üdvözöljük tek, s igy kénytelen volt az irói működéssel föl­ lésében megállapitá az alapszabályokat. E szerint tevékenységét oly szakban, mely kivált a jelen hagyni , s mindinkább a gazdálkodásnak adta az alapítandó népszinházmk legalább 2500 láto­ politikai küzdelmek között oly gyér követőkre magát. — Az emlékbeszéd után főtitkári jelenté- . gató befogadására kell alkalmisnak lennie. A talál. Mint értesültünk, még 13 hason irányú füzet- sek következtek. — A külügyminisztérium meg­ ; népszint.áz feladata, hogy abban a magasabb tra­ kéje vár kiadásra, a m-lyek kertgazdászati irodal­ küldte a washingtoni követnek a condurangó gédia, magasabb vigjáték és nagy opera kivételével, munkban jelentékeny hézagot fognak pótolni. növény gyógyhatásáról szóló közleményét. E minden egyéb drámai müvek előadassanak. Az *' (.4 „Magyar mérnök- és építész-egylet köz­ szerint e növény az egyesült államok alelnökének előadás nyelve kizárólag magyar. A színház föl­ 1 lönye' ) ez idei Il-ik füzetében Ney Béla a X I X . Califaxnak anyját súlyos betegségekből gyógyí­ építésének költségei, előleges számítás szerint, század építészetének átalános jellemzését adja, totta meg. A földsarki expediczió létesítésére egyelőre 500 ezer frtra tétetnek. A szükséges Schuhmacher Pálpediü a tengerparti felmérések­ Bécsben alakult bizottság fölkéri az akadémiát, költségek a következő módokon fognak beszerez­ ről értekezik. A tüzet többi részét ismertetések hogy a vállalatot támogassa. Az akadémia azou tetni: a) alapítványok, b) segélyezések, c) adako­ ós apróbb közlemények töltik ki. óhajtását fejezte ki, hogy Magyarország is hozzá­ zások, d) sorsjáték és e) mű- és műkedvelői elő­ ** (Ifj Ábrányi Kornél) öt felvonásos vígjá­ járuljon a költségvetéshez. Az akadémia pártolja adások által. — Az alapitó tagok, kik 200 frton téka: „A rövidlátók," mely a tavalyi Teleki-féle a vallás- és közoktatási, miniszter azon jelentését, felül fizetnek, a színház ügyeire nézve többféleké­ pályázatnál az akadémia bírálói által dicséretben hogy dr. Murmann Ágoston ki a meteorológiai pen gyakorolnak befolyást; a segélyző tagok, kik részesittetett, most nyomtatásban is megjelent és föld delejességi kir. központi intézetnél, mete- 200 frton alul fizetnek, az évenként rendezendő Aigner Lajosnál, s ára 1 forint. orologgá neveztessék ki. Továbbá az akadémia rendkívüli előadásokat látogathatják díjtalanul; ** (Hírlapirodalom.) A „Katonai Közlöny" könyvkiadó bizottsága inditványozta, hogy a na­ az adakozók pedig (kik 10 frton alul áldoznak) névmegszűnt, s szerkesztője Kápolnai István jövőre a gyobb magyar tudományos társulatok hivassanak szerint beíratnak a szinházi emlékkönyvbe. Mi­ „Ho' • n mutatott be részleteket Rutilius romai költő (ki­ ki ezenkívül, hogy a többi tervek közt is vannak 0 (Uj zenemüvek.) Rezsi völgyi es társánál vel a klasszikus latin költők sora végződik) verses jelesnél jelesebbek. Az uj hid az innenső városban megjelent: „Három magyar irályu éji kép" (npc- utazási rajzából, mely lyrái útleírásokból áll, s e a pesti, a túlsóban a budai körútba, fog nyilni; 8 turne), zongorára szerzé Ábrányi Kornél. (Ara tekintben hasonlít] Byron „Child Harold"-jához, öl szélességű lesz; ebből kocsiút 5 öl s a két felőli 2 f r t ) A „nocturne" génre Chopin és Fielu ota noha azzal korán sem versenyezhet. Rutilius jóra járda 9—9 lábnyi. A Margit-szigetre díszes lejárás kedvencze ugy a szerzőknek, mint az előadó mű­ való római nyárspolgár, ki szomorúan tapasztalja nyílik róla. Külön vasúti hidat, mely a harmadik vészeknek, annvi kellem, annyi érzés nyer e a keresztyénség terjedését, s a római birodalom híd lenne Buda és Pest között, későbbre a Gellért­ nemben kifejezést, a mennyit csak egy zongora sülyedését, s ez okból keserű panaszra fakad a hegy aljához terveznek. reprodukálni képes. Szerencsés eszme e genret a tulkapni kezdő keresztyénség és magát mindin­ ** (Gyorsvonatok Pesttől lefelé.) Az osztrák magy r zenével hozni kombináczióba, és az előt­ kább befészkelő zsidóság ellen. Végül Zichy Antal tünk fekvő mű tanúsítja, hogy e kísérlet - - h a ismét Horácztól olvasott föl két levelet, Szász Ká­ államvasút tudatja, hogy f. év ápril 1-től fogva Pest és Baziás között hetenkint két gyorsvonat sikerül — műbecscsel b ró alkotásra vezet. Ábrá­ roly fordításában. — A titkár jelenté, hogy Szon- fog közlekedni éa pedig lefelé minden hétfőn és nyi műve valódi nyereség nemzeti zeDe-irodalmunkra nézve. — „Chanson sans paroles." bze- tagh Pál meghívta a társaságot évek előtt elhunyt pénteken. E vonatok a Bécsből Pestre érkező kely E. (Imré-)től, ára 1 ft. Csinos kis zenemu nagybátyja: Szontagh Gusztáv, e magyar bölcsész gyorsvonatokhoz csatlakoznak, Baziásnál pedig a o„™ npmhől. melv Mendelssohn óta „Lied ohne ' koporsójának temetői áthelyezésére a kerepesuti Worte" czimen helyet vívott ki magának a zon­ gora-zeneirodalom terén. — Müller: „Souvenir de Tria non" szintén csinos zenedarab, u. n. gavotte, mely nuiv egyszerűségében és mesterkéletlen dal­ lamával könnyűsége daczára mindig hatást kelt. — Táborszky és Parschnál megjelent: „ ö t magyar népdal", zongorán átírta Ábrányi Kornél. Leg­ kedveltebb, legdivatosabb népdalainkat kapja itt a közönség sikerült átiratbin, mely énekkiséret ugyan.de külön önállóan is játszható. E dalok né­ hánya, különösen: „Csuk titokban akartalak sze­ retni", „Jaj be szennyes" stb már helyet vivott ki magának konczertjeink műsorában. — Áz „Apolló" zenemű-folyóirat 5. és 6. száma, az előbbiekhez hasonlóan, érdekes és változatos tartalommal jelent meg. Ára félévre (12 szám) 5 frt.

lbo 162 G a l a c z r a é s K o n s t a n t í n á p o l y b a i n d u l ó g y o r s h a j ó ­ h i r t e l e n m e g h a l t . — M ó r i c z P á l o r s z á g g y ű l é s i elég ennyi, valóban elhamarkodott s nem igazolható kife­ b a n n y e r i k f o l y t a t á s u k a t . B a z i á s t ó l P e s t r e s z i n t é n k é p v i s e l ő 1 5 éves fiát, Móricz Samut, — K e c s k e - jezése után! - K - I G. „Nehéz idők", „Távol" stb. Ezek sem job­ m i n d e n h é t f ő n és p é n t e k e n r e g g e l 8 óra 4 5 p e r c z - m é t h y A u r é l , a „ M a g y a r P o l i t i k a " szerkesztője bak az előbbieknél. Az az előnyük megvan, hogy nincs benk o r i n d u l g y o r s v o n a t , h o g y a K o n s t a n t i n á p o l y b ó l e g y e t l e n l e á n y á t , Örzsit v e s z t é e l . — Beecher-Sto- nök dagály, de az egyszerűség magában még nem elég ha é s G a l a c z r ó l a g y o r s h a j ó v a l é r k e z ő u t a s o k a t t o ­ we Harriet, amerikai i r ó n ő , a „ T a m á s b á t y a k u n y ­ teljesen hiányzik a tartalom. Nem közölhetők. v á b b s z á l l i t s a . E l s ő v o n a t B é c s b ő l h é t f ő n ápril h ó j a " c z i m ű r e g é n y szerkője, 6 0 é v e s korában 1-én 2 óra 5 0 p e r c z k o r a z á l l a m i p á l y a u d v a r r ó l , e l h u n y t . — Böszörményi Zsigmond m. - j e s z t r e b i P e s t r ő l h é t f ő n á p r i l 1 - é n esti 1 0 órakor i n d u l . ref. lelkész, márcz. 1 7 - k é n , 7 1 é v e s korában m e g ­ szűnt élni; özvegye h ű gondos férjet, egyháza 644-ik sz. f. — V é s z J. Á r m i n t ó l b u z g ó l e l k i p á s z t o r t v e s z í t e t t benne. — Halász (Pesten.) Péter, P e s t m e g y e b i z o t t s á g i tagja, 6 7 é v e s k o r á b a n ** {A képviselőház) c s ü t ö r t ö k ö n d. e. t a r t á u t o l s ó L ú g o s o n e l h u n y t . sötét. ü l é s é t a z ü n n e p e k előtt. M é g m i n d i g a v á l a s z t á s i t ö r v é n y j a v a s l a t 1-ső s z a k a s z a v o l t n a p i r e n d e n . Lónyay m i n i s z t e r e l n ö k is f ö l s z ó l a l t , s hosszabb b e ­ Péntek, márcz. 22. „Az idegetek." Vígjáték 3 felv. Irta s z é d b e n v é d e l m e z t e a k o r m á n y é s pártja eljárását, Sardou;ford. Felek i M. ó h a j t á s á t f e j e z v e k i , h o g y a z o r s z á g g y ű l é s , az Szombat, márcz. 23. „Hamlet.'' Opera 5 felv. Zenéjét ü n n e p e k u t á n m é g h á t r a l e v ő r ö v i d idejében, s i k e ­ szerzetté Thomas. r e s e b b e n m ű k ö d h e s s é k . Tisza K á l m á n a z ellenzék Vasárnap, márcz. 24. „Viola." Színmű 5 felv. Irta e l j á r á s á n a k i n d o k o l á s á r a t a r t o t t hosszabb b e s z é ­ Szigeti József. — (Tóth Soma föllépteül.) Hétfő, márcz. 25. Először: „A jó hazafiak." Eredeti d e t . A l e g k ö z e l e b b i ü l é s k e d d e n , apr. 2 - á n d. u . 5 vígjáték 4 felv. Irta N. N. órakor lesz. Kedd, márcz. 26. Uj betanulással először: „Ördög Ró­ ** {A királyné) márcz. 2 6 - á n este 7 órakor é r k e ­ bert.1' Opera 5 felv. Zenéjét szeri:. Meyerbeer. z e t t m e g a f ő v á r o s b a a budai ( d é l i ) v a s p á l y á n . A z Szerda, márcz. 27. Másoilszoi: „A jó hazafiak." Eredeti u d v a r i v á r ó t e r e m b e n a k i r á l y , a k o r o n a h e r c z e g s vígjáték 4 felv. Irta Toldy István. C»ütörtök, márcz. 28. A budapesti nő-ipar-egylet ja­ G i z e l l a k i r á l y k i s a s s z o n y , J ó z s e f f ő h e r c z e g és neje vára: „Egyik olyan mint a másik." Vigjáték 1 felv. Narcy K l o t i l d h e r c z e g a s s z o n y , udvari h ö l g y e k , m i n i s z ­ után ford. Pázmándy Dénes. — Ezután először: „A bokréta." t e r e k , a k é p v i s e l ő h á z elnöke s k é p v i s e l ő k , a k é t Magánjelenet 1 felv. Irta Benedix; ford. Szigligeti Jolán. f ő p o l g á r m e s t e r , a f ő k a p i t á n y o k é s a t e s t v é r f ő v á ­ — Ezután: „A miniszter előszobájában." Dramolet 1 felv. rosok k ü l d ö t t s é g e i v á r t a k a királynéra. M i d ő n a I r t a Haán Rezsó. — V é g ü l : Pár jelenet a „Strike" czimü népszínműből v o n a t m e g é r k e z e t t , először is a k i r á l y , a k o r o n a ­ h e r c z e g és G i z e l l a k i r á l y k i s a s s z o n y ü d v ö z ö l t e a királynét, k i t harsány é l j e n n e l f o g a d t a k . B e s z é l t a b e d e f g li József főherczeggel, Lónyayval s többekkel. Világos. Somssich Pálhoz i g y szólt: „Sok dolguk v a n Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond. m o s t ; délután is ü l é s ; e z k e l l e m e t l e n . " — „ N e h é z kötelességünket igyekszünk teljesíteni," felelt A 639-ik számú feladvány megfejtése. Somssich. A királyné megígérte, h o g y a j ö v ő telet (Wiehl A.-tói Prágában). f ő v á r o s u n k b a n fogja tölteni. és Vil. S6t. ** {Az udvar) e z ú t t a l v a l ó s z í n ű l e g h o s s z a s a b ­ l.Vb5-bl Fgl-f2f b a n f o g B u d á n időzni, m i u t á n a z u d v a r i s z e m é l y ­ 2. K e l - e 2 f Ff2-gl 3. Fe4—b7 tetsz. szer. z e t jóval nagyobb számmal érkezett, m i n t m á s 4. V v. F mattot ad i872-ik ápr.—júniusi folyamára. alkalommal. A királyi istálló 4 8 hintólován kívül H e l y e s e n fejtették m e g : Veszprémben: Fülöp József. 4 8 hátas l ó is é r k e z e t t , s p e d i g a k i r á l y , k i r á l y ­ OGF" Márczius hó végével az évnegyedes előfizetések ideje lejárván, — április 1-től az előfizetés mielőbbi meg­ — Miskolczban: Czenthe József. — Gelsén: Glesinger Zsig­ a s s z o n y és R u d o l f f ő h e r c z e g k e d v e n c z p a r i p á i . újítására hívjuk föl a t. olvasó-közönséget, hogy a lap kül­ mond. — Jászkiséren: Galambos István. — Kecskeméten: ** {Nagy hadgyakorlatok.) A j ö v ő h ó elején Galambos László. — Karczagon: Kacsó Lajos. — N.-Szadésében fönnakadás ne történjék. lontán: Kovács Albert. — Pesten: Szerényi Béla. — Győ­ B u d a - P e s t e n hat n a p o n át n a g y s z e r ű h a d g y a k o r ­ rött: Stern Vilmos. — A pesti sakk-kör. latok lesznek, melyre A l b r e c h t főherczeg tábor­ n a g y is megérkezik s átveszi a fővezényletet az — ( M a g y a r s a k k - k ö n y v . ) A sakkjáték Összes c s a p a t o k f ö l ö t t . E g y a k o r l a t o k k a l k e z d ő d ­ PostáD k ü l d v e v a g y P e s t e n h á z h o z h o r d v a kedvelői k é t s é g k í v ü l örömmel fogják fogadni a nek az é v e n k é n t t a r t a t n i s z o k o t t tavaszi h a d g y a ­ A Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok t u d ó s í t á s t , h o g y v é g r e m a g y a r e r e d e t i s a k k - k ö n y ­ korlatok. U g y a közös hadseregbeli sorezredek, együtt: m i n t a h o n v é d g y a l o g és l o v a s e z r e d e n i s r é s z t Évnegyedre (ápr. — június) 2 ft. 5 0 kr. v ü n k i s v a n . M í g a m ű v e l t k ü l f ö l d e g é s z k ü l ö n irodalmat képes fölmutatni e szellemdús játékról: v e s z n e k . E g y i k e n a k i r á l y is j e l e n lesz, h a a k k o r Félévre (ápr.—szeptember) 5 » — ,. Háromnegyed évre (ápr.— deczember) . . 1 » 50 » mi — R o z s n y a y M á t y á s n a k „ A s a k k j á t é k e l e m e i " a m a g y a r fővárosban f o g i d ő z n i . czim a l a t t e g y n é m e t k é z i k ö n y v u t á n , c s u p á n k e z ­ ** {Szeged város 18489-ki jegyzökönyveiben) Csupán a Vasárnapi Újság: dők számára készített kis füzetén kivül — eddig SL l e g n e v e z e t e s e b b v é g z é s e k az a b s z o l ú t k o r m á n v Évnegyedre (ápr.—június) 1 ft. 5 0 kr. egyetlen nagyobb fordított a v a g y eredeti sakk­ a l a t t f e l s ő b b r e n d e l e t b ő l S z r e m a c v o l t f ő k a p i t á n y Félévre (ápr.—szeptember) 3 » — » könyvvel sem birtunk, pedig mai nap már alig é s társai által b e m á z o l t a t t a k és o l v a s h a t l a n o k k á Háromnegyed évre (ápr.—deczember) . . . 4 » 5 0 » lehet j ó sakkjátékos, ki rendszeres tankönyv utatétettek. Most Koncz Antal levéltárnok buzgó Csupán a Politikai Újdonságok: s i t á s a n é l k ü l f o g h o z z á . Márki I s t v á n v á l l a l k o z o t t f á r a d o z á s a i n a k és ü g y e s s é g é n e k s i k e r ü l t a b e m á ­ Évnegyedre (ápr.—június) 1 ft. 2 5 kr. n e m k ö n n y ű feladatra , h o g y a m a g y a r k ö z ö n s é g z o l t h e l y e k e t t e l j e s e n o l v a s h a t ó k k á tenni, s i g y a Félévre (ápr.—szeptember) 3 » 50 » számára s a k k - k ö n y v e t készítsen , a mely e napok­ t ö r t é n e l m i l e g o l y becses o k m á n y o k a t az u t ó k o r n i k Háromnegyed évre (ápr.— deczember) . 3 » 75 » ban jelent m e g G y u l á n a k ö v e t k e z ő czim a l a t t : megmenteni. f p V * A V a s á r n a p i Újság é* Politikai Ú j d o n s á g o k „A sakkjáték tankönyve." E l m é l e t i és g y a k o r l a t i 1 8 7 2 . j a n u á r ~ m á r c z i u i i é v n e g y e d ! f o l y a m á b ó l m é g a lipcsei e s k ü d t * {Bebelt és Liebknechtet) k a l a u z a s a k k j á t é k m e g t a n u l á s á r a k e z d ő k és h a l a ­ néhány teljesszáma peldánynyal szolgálhatunk. széki b í r ó s á g k é t é v i várbörtönre í t é l t e . Száznál § 9 " Az előfizetési pénzek beküldése legczélszerüb- d o t t a b b a k számára. S z e r z é Márki István. — {Halálozások.) B a b a i Bay Gáspár, G y ő r ­ ben postai utalványnyal eszközölhető. több, nagyrészben a sakkvilág legkitűnőbb mes­ m e g y e e g y k o r i alispána k ö z e l e b b h u n y t e l 8 8 é v e s terei k ö z ö t t v á l t o t t m i n t a j á t s z m á v a l , s z á m o s f e l ­ korában G y ő r ö t t . — Beké Béla v o l t i g a z s á g ü g y ­ adványnyal s 1 2 9 ábrával. — A k ö n y v tartalmát a k i a d ó h i v a t a l * (Pest. egyetem-nteza 4..sz.a.) m i n i s z t e r i osztálytanácsos, k i n e m r é g m o n d o t t l e sakkjáték rövid történetén és irodalmának ismer­ hivataláról, Zsemlyén, K o m á r o m m e g y é b e n m e g ­ tetésén kivül a következő szakaszok képezik: I. halt. — Noszlopy Antal ü g y v é d C s u r g ó n , S o m o g y Előismeretek. I I . Játék megnyitások. I I I . V é g ­ m e g y é b e n 5 9 é v e s korában e l h u n y t ; 1 8 4 8 - b a n — Hajnik. A rajzot megkaptuk; de azért újból be­ j á t é k o k . I V . T a n u l m á n y o k . V . F e l a d v á n y o k . V I . mint honvédhadnagy a magyar hadügyminiszté­ küldése nem felesleges. Többet lehet csinálni a nem roszul M i n t a j á t s z m á k . — S z e r z ő a k ü l f ö l d i források k ö ­ riumban s z o l g á l t ; 1 8 4 9 t a v a s z á n fivérével, a választott tárgyból - P. u r izenetét tudomásul veszszükzül a legjobbakat használta föl, s e mellett számos, K o s s u t h t ó l k o r m á n y b i z t o s s á k i n e v e z e t t N o s z l o p y de szavunk, hogy közölhető volna", csak annyit tesz, hogy egészen önállólag kidolgozott, uj a n y a g o t is nyújt Gáspárral, S o m o g y b a n m i n t f e l k e l ő - n é p v e z é r m ű ­ szükségből epén közölhető volna; de ily szükség nálunk a sakkjáték kedvelőinek. Érdekesek többi közt a k ö d ö t t . — Ifj. Madarász Endre k ö z t i s z t e l e t b e n mnes s neki sem siető, mert később sikerültebbet is adhat magyar sakkjátszó előtt a hazai sakkügyre vonat­ Isten ember e s v á l l á , . Ily tárgyakról bölcseimi' á l l o t t pécsi p o l g á r , a „ P é c s i L a p o k " t u l a j d o n o s magaslaton értekem.: kissé több készültséget kívánna k o z ó j e g y z e t e k , h o n i f e l a d v á n y o k , m e s t e r e i n k kiadója márcz. 2 3 - á n m e g h a l t . — Kiss Ferencz P1 g m n d a D Í P6dÍg Semmit ° » e m é r -Nem t ö b b , e d d i g k i a d a t l a n j á t s z m á j a , n é h á n y u j a b b h o n v é d e l m i m i n i s z t é r i u m i s e g é d h i v a t a l i i g a z g a t ó Sh e « v é g j á t é k , s t b . — A 3 3 1 lapra terjedő v a s k o s , c s i ­ K ,b sza A márcz. 2 6 - k á n r e g g e l , s z é l h ű d é s k ö v e t k e z t é b e n -... ~ ® á - - S. A levelet, azt hiszszük félretehnt- n o s k i á l l í t á s ú k ö t e t á r a : 2 frt 5 0 k r . ,uk,nnntánT. nyilatkozatban magyarázta szavkítLegyen

SAKKJÁTÉK.

Mi ujság ?

Nemzeti színház

Előfizetési fölhívás

VASAEMPI IIJSAG Politikai Újdonságok

Előfizetési föltételek:

k Vasárnapi Újság és P. Újdonságok Szerkesztői mondanivaló.

HETI-NAPTÁR. Hónapi-es hetinap

K a t h o l i k n s é s protestáns naptar

Márczius

Görög-orosz naptar

Izraeliták naptára

Márcz. (ó)

Vead R.

* 1 Vasár F H n s v é t v a s . V Husvetv. 19 A 3 Chrysan 21 1 Betfó H n s v e t hétfő Hasvét bétf. ._„„„„. „ 20 Joh. Ser. 22 edd Paul Ferencz Paul Ferenci' 21 Jakab ap. !23 Richárd ! Wn° 22 Vazul 124 4 Ci*. Ambrus, Izidor | 23 Artem 25 5'jPéut. [Fájdalmas szűz Ambrus rén ) Abigail,24Nicomrem. „26„ 6 Szóm. [Celestin püsp. y . . M . B». •A« • * ? H « [In***. M.u . M 1 6-•»••""• Hold v a l f w * , . ff ü t o l j ő n e g y e d U6a

hossza

TARTALOM. | A magyar vegytani intézet (két képpel). — Az uj Nap H o1d l kél nyug.j hossza I kél I nyűg. I zászló. — A Hatvani-monda. — Mazzini (képpel). — Váz­

t 11 12 13 14 14 59 15 58 »37S.Ps.9f . r . S . M . 16 16 57 57 ^ 48 ^ ^

p. ó. p. ó. p.|| f. 5 42 6 28 272 25 5 40 6 30 286 31 5 38 6 31 300 43 5 36 6 32 314 51 5 34 6 34'329 0 5 31 6 35.344 221 oure 6 37:357 x 5a 30 ^

ó. p. 6. p. 1 11 9 23 regg.l regg. 3 13 11 33 3 55; este 4 28! 2 4 4 56 3 22 6 19 4 41

latok a török kereskedővilágból (vége). — Hypatia. — A gólya és diófa, I I . — A kigyóbüvölök hazája (képpel). — Egyveleg. — T á r h á z : Irodalom és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Közlekedés. — Mi njság? — Nem­ zeti színház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti-naptár. Felelős szerkeaztó: N a g y Miklós. (L. macrvar-utcza 21. sx.)

HIRDETÉSEK. A királyitalhoz!*) A királyital által meggyógyultak, nagyobb részt hivatalos, vagy törvényszékileg, s nyolez esetben még esküleg isigazolt bizonyítványok s elismerő iratok szerint a következő betegségekből: L é p t á l y a g - m é r g e z é s (gonoszabb az eb-dühnél), mely gyógyszer alkalmazható itt sikerrel?! Eb-döh (csak két Üveg használata által). Nehéz sebek (gyorsan, sebláz csaknem minden fájdalom nélkül!). Gyomor-rák, s a gyomorszervek tökélletes elzárása (magában Berlinben a „Bethania" legnagyobb gyógyintézetben) a betegnek három napon át sem étel, sem ital, sem pedig gyógyszer nem nyújtatott; az ital megnyitá az étcsatornákat s gyom­ rot, s a borzasztó fájdalmak erre csakha­ mar elenyésztek, a beteg az orvosok által már feladatván, mégis a legközelebbi na­ pon felkelve, s 4 üveg használata után foglalkozása után láthatott. H a l á l o s s z í v b e t e g s é g b e n , sok eset­ ben szivgörcsökkel párosulva, a görcsök már az elsó ivás után, 8 ugy tovább!: egy ily beteg, egy berlini tudós orvos által, három hónapon át hasztalanul gyógyke­ zeltetett, többszöri gyökeres megvizsgálás után azon nyilatkozattal hagyáel, — hogy a betegség ellen gyógyszer nem létezik, s ő legfólebb három nap alatt a halál bekö­ vetkezését várja,— de a következő napon ágyát elhagyá, a borzalmas szivgörcs már az első ivás után elmaradt, az orvos az esetet késóbb kétségbe voná, hogy felgyó­ gyult, de a beteg 1868-ban házasságra lépett. Minden szembetegségben, s gyógyithatlan megvakulás eseteiben, hol még a műtét sem vala lehetséges, s pedig a szempillák kristalizált vizének magába szívása által; egy 6 év óta tökélletesen vak (Bellevúe,Triér mellett) visszanyerte szemevilágát egyetlenegy üveg király­ ital által, egy másik 4 üveg, egy harma­ dik 13 üveg által; rövidlátók néhány üveg használata után észlelek, hogy erósebben s messzebbre látnak; — szemgyuladások, ivás s melegburogatások által (vegyítve az ital langyos vízzel). N a g y o t h a l l ó k (egy családban két egyén csak két üveg használata után). Gyomorfájdalmak, 20—40 éven át tartó gyomorgörcsök, itt hathatósága a leggyorsabb, midőn már minden gyógyke­ zelés és szerek ártalmasak. 20—30 éves csúzosfájdalmak, bénu­ lással (igen gyakran már 1 üveg után, va­ lamint nyelvbénulás). Tudólobok, a legmagasb stádiumban, már néhány ivás után, s főleg minden vérvesztés nélkül! Lobosbetrgségrkben, még agyvelögyuladásnál is, néhány ivás után, az Ölőjég soha nem használandó! (langyos burogatások). F o r r ó t á l y o g s heves sebláz, néhány ivás után s burogatás, s a léptályog megmérgezése eseteiben (mint fentebb), hogy ha a tályog a csontokba helyezkedik, 1 óra hosszat a tagbetételével, az üszög le­ horzsoltatik, igy az üszkös-hus genyedségnek indulván, a sebek is gyorsan gyó­ gyulnak. Orbánez, lázas jelenetek, gyermekágy s ideglázban szenvedőknél, (a láznál há­ nyás következik be a gyomoridegek erő­ sítése után, de nem mint a hánytatószernél gyengítés által). Nehéz g ö r v é l y s mirigyfájdalmak­ ban, gyakran egy vagy még kevesebb üveg után.

daMinden bőrbetegség, bórseny ganatoknál (igen gyorsan). Dirtberitls (ivás és félóránkénti igen meleg borogatás által), u. m.: a torokgyíknál, hogy ha a baj nem a mélységből ered, gyors gyógyulás. T o r o k g y i k n á l az ital forrón húsz nálandó, s a torokra igen meleg gyapot burogatások alkalmazandók, feltételezve, hogy a baj nem lépett még a legfőbb stá­ diumba. Minden torokfájdalmakban, s külö­ nösen torokdió-loboknál (itt gyorsan gyó­ gyít, vegyítve forró vízzel!) torok-aszkór, a legmagasb stádiumban — hol már úsz­ tató szerek használtattak. N e h é z k ó r (Epilepsi) hébenkorban már az elsó ivás után nem tért vissza, hol éve­ ken át csaknem naponként visszatérésük esetben semmi segély. Vldatánez és görcsökben. Vértolnlás, szédülés 9 gutaütés ellen. Vérbányás eseteiben gyorsan, és az egész testnek csaknem azon pillanatbaui megnyugtatására. Aranyrrek (csomósak, már a legkö­ zelebbi napon s aranyeres elnyálkásodások. H ó l y a g - s vesekövek (a kövek szét­ oszlatása hébenkorban már néhány nap után bekövetkezik). Epefájdalmak (tehát májbetegség) és sárgaság több éven át tartók, s gono­ szul meggyökerezettek (legtöbb esetben 2 hét alatt). K ö s z v é n y , az izülék nehéz merevsé­ gében lassan, többször segély nélkül). Fejgőrcs, (igen gyorsan), hogy ha az a gyomortól származik. Nehéz idegbantalmakban (mint fent), s még a gerincz sorvadás legna­ gyobb fokában is, (a kir. kormány által két évig hasztalanul a fürdőbe küldve, szünetlen sok fájdalom, lábain már nem vala képes állni, 10 üveg használata után már sétautat tevén, s most évek óta legjobb egészségnek örvend. Hasmenés és hányás eseteiben (már az elsó ivás után). Csecsemöseknél, azt, az anya vagy dajka használhatja. Szamárhnrntban, (többnyire igen gyorsan) s elnyálkásodás eseteiben. Mindennemű bujakor s himlőben, azok már az elsó ivás után szünedeznek, s a himlők éjen át észrevétlenül elenyész^ nek, s a beteg, egészségét mint volt, viszsza nyeri. ^^^^ Rákfene é s csontszn,(gyakran igen gyorsan) s ha még a legmagasb fokot érte volna is el. S ó e c s ú z f o l y á s eseteiben (itt már nem oly gyorsan). Mindennemű vízkör s tagdagana­ tokban, (sok esetben már az éjen át). Havitisztolás fájdalmakban, (éveken át tartó vérfolyás s annak évekig kima­ radása) egyszeri ivás után; különösen minden nói betegségben, sápkór (már itt lassabban); egy családhoz belépvén, — Jakobi a háziasszonyt nehézbetegen talál­ ván, az orvos által is már feladva, a férj nejének a király italt nyujtá, másnap dél­ ben az orvosnak maga nyitá meg az ajtót, kezében tartva a királyitalt. Aszkórban szenvedőknél és sok heti laktikális izzadságban, (az első, a legma­ gasb fokban már 3 üveg után, utóbbinál, néhány ivás után. Mindennemű mellfájdalmakban (u. m.: fulladozás, szúkmellüség, mell­ szorongás, rövid légzés, mell elnyálkáso­ dás); a fnlladozásnál gyakran kevés a remény; a sorvadásnál (igen lassan).

A királyital egyedüli feltalálója s készítője :

Jakobi Károly, valóságos egészségi tanácsnok, lakása: Berlinben, Friedrichsstrasse 308-dik szám alatt. Egy üveg királyital kivonat ára: (háromszor annyi vizhez) 1 ft. 6 0 kr., illetőleg 1 ft. 1 0 kr. o. é. Kapható a következő gyógyszertárakban P e s t e n : T ö r ö k J ó z s e f király-ucza 8-ik sz alatt; B o d w e i s : Haas A.; E g e r : Herzig J-i D e b r e e s e n : dr. Rothschnek; Czernovltz: A l t W . ; L e m b e r g : Berliner A.; P é e s : K u n z F . ; P r á g a : Fiirst J.; R e i e h M b e r g : Ehrlich J . ; S z é k e s f e h é r v á r : Braun J . ; ü n g h v á r : Bene L.; Zág­ ráb : Mitlbach S. 1274(2-3) *) A királyital mely számtalan gyengéd növénynedvekből készített limo­ nádé, minden egyéb máa, - csak gyógy- s titkos szer - nem; a« a testi szerveknek a leenagyobb mértékben egészségi anyagokat nyújt, mely által a természet (a vér- s nedvek javulása iavulása által) által) annyira annyira 1megváltónk, hogy a betegség okai s az által a betegnedvek ségek, magától elenyésznek.

Rumburgi, irlandi, creas- é s hollandi vasinak.

Mössmer József a „MENYASSZONYHOZ" czimzett

yn fin burgi

VÁSZONRAKTÁRA nri- és zsibárus-uteza sarkán, 10-dik sz. a. Pesten, ajánlja

dús választékú vásznait minden minőségben, a lehető Ipgjutányosnbb inctthatározott á r a k o n .

H F * Megrendelések legpontosabban teljesíttetnek. 1270

Árjegyzékek kívánságra beküldetnek.

(1—6)

Ágy- és asztalncniQek, kávé- és csemege-kendők.

Előfizetési fölhívás

GYORS-POSTA czimü

politikai, társadalmi s közgaz

i napilapra.

A z o n k ö r ü l m é n y , m i s z e r i n t lapunk az uj: zett hasoavállalatok k ö z t l e g t ö b b előfizetővel bír, f ö l m e n t 'jres azószaporitástól. Lapunk, mely e g y ú t t a l a l e g o l c s ó l - x y a r napilap, a jövő n e g y e d b e n m é g g a z d a g a b b t a r t a l o m m a l fog me< j e l e n n i , a választási m o z ­ galmak ismertetésére pedig

„Nemzeti kortes" czimmel k ü l ö n m e l l é k l a p o t f o g u n k a d n i , m e l y az e g y e s k e r ü l e t e k j e ­ l ö l t e i n e k n e m c s a k p r o g r a m m j á t , de s z e m é l y é t i s r i d e g ellenőrzés a l á v e e n d i , mire n é z v e az o r s z á g m i n d e n v i d é k é n k i v á l ó férfiak í g é r t e k t á m o g a ­ tást és segítséget.

Előfizetési

föltételek:

Háromnegyed évre (azaz: ápril—deczember) Félévre (azaz: ápril—szeptember) Negyedévre (azaz: ápril—június) E g y hóra

9 forint. C „ 3 „ 1 „

'

A „Gyors-Posta" egész- és féléves t. előfizetői az ,,UJ Regélőt" évenkint(í ft. he­ lyett) 4 ftért, félévenkint ( 3 ft. helyett) t ftért kapják.

A „Gyors-Posta" kiadó-hivatala. (Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt.)

•** Nagy készlet **• a legczélszerübb szabadaloiazott

SZOBA-ÜRSZÉKEKBÖL, anglés és ürszékzárakból, t o v á b b á : e z e r s z e r e s e n m e g p r ó b á l t szabadalmazott

kémény-fedélzetekből, melyek

használatával a füst eltávolittatik 1 darab ára WgF" Folytonosan készletben találhatók: fürdőkádak.I ü l ő - és m h a n y f i r d ö - k é M ü i é k e k . ^™

Miksits Károly, 1232 ( 6 - 6 )

bádosros-mcster.

Raktár: Rózsatér 3 . s í . a l a t t .

*•

164

165

Rock István gépgyára

Mellbetegeket j értesítem arról.

miszerint mell-betegségek, kü­ lönösen mellfájás, rekedtség.j köhögés, nehéz lélegzés, egy! Igen szakértő és gyakorolt hasonszenri orvos által sikeresen gyógyíttatnak.

Legújabb kombináczióm

Pesten, s o r o k s á r i - u t c z a 20-dik szám alatt ajánlja a készletben levó

hordozható cséplőgépeit tisztító és zsákolószerkezettel, hozzá tartózd 6 l o v a s , oros szerkezftü hordozh»tó könnyű járata j á r g i i n y a i t .

Rendelvényi órák:

továbbá

délután 2-tól 4-i«.

Bnhánv-utcza 6. szán, 3. emelet

Hentzmann és amerikai cséplőgépeit 2,3,4 lóerőre járgánynyal együtt.

(erelótt v*rzl-ut 2 4 - i k Hzáffi.)

Különböző ekéit, vető- és aratógépeit, széiiagyiijtőit,

ERNST L ,

S z e c s k a v a i j r ó - í f e p e i t . kéz \ a g j lóerő után, r é p a v á « ó i t . k f i k o r i c z a - m o r z s o l ó l t , minden nagyságú z n z ó - g e p c i t . b o r - , o l a j - és t ö p ö r t ö - s a j t ó i t . s ó ö r l n i t :

homaopath-orvos és szülész. WtöB&BPi

valamint

1045 ( 4 8 - 5 0 ) Heckeiin*t Sn»ztavnal Pesten megjelent és minden könyvárusnál és könyvkötőnél kapható:

loooraotoiijeit

os»^p>l<^>gr^F>p>e»l, együtt;

I fekvő

ADOMA-TÁR.

Ő R L Ő M A L M A I T ló- és gőzerőre, tisztitóval vagy a nélkül, valamint minden nagyságú vizs z i v a t y a i t . Gyártmányai szilárdsága és czélszerüségeért kezeskedik.

Magyar ncpadomák, ólezcfc és furcsa ötletek

R O C K

1257 ( 5 - 6 )

ISTVÁN,

gyártulajdonos.

(8-rét 272 lap) fúzve 80 kr.

1275

Tiszta örlott

<*-*>

Foulke és Társa

szappan-gjökér juhok- s gyapjú mosásra

ügyvédek és telepitök

ROSENTHÁL VILMOS-nál

kapható:

Pesten.

New-York, 149 Broadway.

1269 (4—52)

k i r á l v - u t c z a s a r k á n , b á r ó Orczy-féle h á z b a n .

I . T ű z k á r o k ellen. II. Szállítmányi á r u k , utoni károsodás ellen. III- J é g k á r o k ellen, mindennemű terményekre. Végre:

ív. »z ember életére. minden módozatokban a legkedvezőbb feltételek és olcsó dijak mellett.

Életbiztosítási példák: I. Ha valaki családjának vagy kedvezményezettjének halála esetén fizetendő 1000 ft. tökét biztosítani óhajt, fizet: Egy 25 éves 19 ft. 70 kr., egy 40 éves 31 ft. 70 kr., egy 55 éves 59 ft. 30 kr. » 30 » 22 » 70 » » 45 » 89 » 10 » »" 60 » 75 » 60 x » 35 » 27 » 20 » » 50 » 47 » 60 » » 65 » 103 » 50 » évenkénti dijat. II. Ha valaki gyermekének 18., 20. vagy 24. korévben fizetendő 1000 ft. kiházasitási vagy neveltetési tőkét biztosítani óhajt, fizet: Egy 1 éves gyermektől 18 korévig 20 korévig 24 korévig 40 ft. 20 kr. 33 ft. 60 kr. 24 ft. 70 kr. * ' 44 » 10 v 36 » 70 » 26 » 50 » ". *.. * » 48 » 50 » 40 » 10 » 28 » 80 » évenkénti dijt. A gyermek elhalálozása esetén a befizetett dijak visszatérittetnek. ,*%. I U ' H a *P J e l e n l e « 28 éves férj és 22 éves neje valamelyik elhalálozásakor a túlélő részére fizetendő íopű ft. biztosítani óhajt, fizet 31 ft'SO kr. évenkénti dijfc Ezenkívül elfogadja a

túlélési cseparUk ( Assotiatio) biztosításait is. , . t M ?nl e B b i z t o s i í á s Í . " e l e t e k n é l a biztosítottak, már az első évtől kezdve a társaság 50° • nyereményben részesittetaek , _ , , E g í é b ^ Ó d ° ^ f D é z , T l 8 k a t e »ha> i» mindenekben bővebb felvilágosítással Molgálnak a társasági felügyelők, vidéki ügynökök és

a „Victoria" biztosító-társaság jezérü^rxiöksége P€ U t á n n y o m á s nem dijaztatik.

ten,
E.

összesen 134''', ív, nagy 8-rét, diszkiadásban ára 14 ft.

intéztetnek,

Van szerencsém értesíteni az olvasóközönséget, hogy ezen máso dik kiadás jelentékeny adalékokkal bővült; minélfogva a jelen kiadás n y o l c z kötetből fog állni. Már ezen eleő négy kötetből is, mely eddigelé a sajtó alól kike­ rült, meggyőződhetik a t. olvasóközönség, hogy ezen uj kiadás koránt­ sem egyszerű lenyomata az első uj dolgozatnak; hanem hogy ez gondos átvizsgálás alá vétetvén, hiányai a bécsi császári s kanczelláriai és egyéb nyilvános és magános levéltárakban intézett lijrténeti nyomozások ered­ ményei szerint pótoltattak s bővíttettek. így például, a kereszténység­ nek hazánkban megalapítása, az erre vonatkozó kútfők egészen ujbol tanulmányozása után, most adatík itt először a tárgy fontossága s ér­ dekessége által szintúgy, mint történelmi irodalmunk méltósága által igényelt terjedelemben s okszerűséggel; most állíttatnak itt először sze­ münk elébe mind azon egyéniségek, részint bővebben is jellemezve, kik ezen nagy ténynek, mely nemzetünket a keresztény czivilizáczió kere­ tébe bevonta, előkészitői, munkásai s végrehajtói voltának. E kiadás alakjára nézve is nemcsak sokkal csinosabb s díszesebb az elébbinél, de a részben uj felosztás és berendezés, továbbá az esemé­ nyek idejének s a tárgyaknak az újonnan alkalmazott fejezet- és szélczimekben való kitüntetése által, sokkal könnyebben kezelhetővé 6 használhatóvá tétetett. A többi négy kötet, melyeknek utolsója egészen az 1825-diki országgyűlésig v.tetett s teljes kapcsolatba hozatott szerző „Huszonöt t m ^ T - - ^ , t0 J? é "elméből"czimü munkájával - színién számos adalékokkal bovult. Bocskay, Bethlen Gábor g a Rákóczyak küzdelmei sok részben uj világítóban tűnnek elő. A szatmári békekötéshez, a prag­ matika sanctióhoz, hazánknak I I I . Károly, Mária Terézia e utódai alatti történelméhez, szintén jelentékeny uj adatokat szolgáltattak az ujabb történeti nyomozások és levéltári kutatások. A munkának e második felo már szintén sajtó alatt van s a f. év végével mind a nyolcz kötet elkészül. Pest, márcz. 1872.

L

p O A n n p f 1 teljesen befizetett 400 frcos tőrök sorsjegy, évenkint 6 hnzás. i v O V / 1U U l 1 I bmnnscliwegi 20 talléros sorsjegy, évenkint 4 hnzás. 1 szász-nieiningeni sorsjegy, évenkint 3 hnzás.

Ezen csoportnak évenkint 10 ft. kamatja van és 15 húzása 17 részletben 2 0 ftjával 35 „ 10 „ Mindkét csoportnak évenkint 32 húzása és a befizetés alatt 48 ft. kamatja van. Még meg kell jegyeznem, hogy mind a két csoportnál <, résztvevő az első részlet lefizetése után egyedül játszik az egész nyereményre s nem kell ez utóbbit mással megosztani. Huzási sorozatok ingyen küldetnek és minden nagyobb nyerő táviratilag értesíttetik. Vidéki megrendelések utánvéttel eszközöltetnek.

Fischer 3H. L. Diszcs

hogy az egész birodalomban és sok más országban senki sincs, ki mikén'

Az uj dolgozat második, bővített kiadása 1—4- kötet.

3.200,059 ft. 54 Kr. biztosítéki alappal bir biztosításokat elfogad:

B

, 11860-ki államsorsjegy, évenkint 2 üiizas, fonyerem. 200.000 ft. 60.000 ft.

ÍOOO fit fogadásni!

Horváth Mihály

mely Kolozsvárott 1865. évben alakulván, 1870. zárszámlája szerint máris

E csoport évenkint 6 ft. kamatot hoz és 17 húzása van, fizetendő' 16 részletben 20 ftjával 33 ,, 10 „

váltóháza a ..Fortunához,"' hatvani-uteza 16. szám Pesten.

MM

Megrendelések, melyek az alólirt kiadóhoz b é r m e n t v e k ü l d e t n e k el.

A. csoport

i 1 magyar dijsorsjegy, évenkint 4 húzás, főnyeremény 250,000 ft. 1 teljesen befizetett 400 frcos tőrök sorsjegy.' évenkint 6 huz.is 000,000 frc. 1 hraunscliweigi 20 talléros sorsjegy, évenkint. 4 húzás 80.000 tallér. 1 szász-meiningeni sorsjegy, évenkint 3 húzás, 25.000 ft. ezüstben.

1261 ( 6 - 1 0 )

Újonnan megjelent és az alólirt kiadónál kapható:

biztosító-társaság,

r é a z v é n y i v e k b e n , melylyel most a t. ez. közönség elé lépek, 2 csoportból, négy-négy legjobbnak ismert sorsjegygyei áll, melyeknek évenkint 32 húzásuk van és a befizetés tartama alatt 48 ft. kamatot hoznak. Ez oly összeállítás, mely minden eddi­ gieket felülmúl és még semminemű intézet-, bank- vagy váltóháztól nem nyújtatott; miután még a nagyszerű nyeremény-chance-ok és óriási kamatélvezet mellett kötelezem magam a B. csoportban foglalt 1860 iki sorsjegyet, hat sorozata kihuzatik, 450 fttal visszaváltani. így tehát minden résztvevőnek minden esetben 100 ft. készpénze és külön 3 eredeti sorsjegye marad tiszta hasznúi.

Heckenast Gusztáv könyvkíadó-liivatala, (Pest, egyetem-uteza 4-i*k szám).

Brauswetter

János

ehronometer- é« muórn« SZEGEDEN szülővárosában 12 éven át külföldön és a franczia Sveicz legjobb óragyáraiban az óramüvészec minden titkait magáévá tette, a hozzávaló gépeket beszerezte, és azután Montheiiben az elméleti és g y a k o r l a t i vizs­ galatot addlK métc senki által m e g nem köze­ lített eredménynyel letette volna; ki továbbá üzlete 2 2 évi fönállása éta annyi órát, és mindeze­ ket, yjakat ugy mint javításokat, saját találmányú gépek és eszközök segélyével, 4 0 évi tapasztalás alapján, saját vezetése alatt oly jó állapotba helyezte, és személyesen,a zsebórákat függő vagy fekvő, egy­ szóval minden helyzetben és rázkódásokban oly arányosan és pontosa* szabályozva adta volna át a %. ez közönségnek, mint azt ő tette, és jövőben is tenni fogja. 1254(4-0) ;-.JBF~ Azonfdlül tőlem minden óra vevője egy 10 évi, és minden javítás megrendelője 5 évi írásbeli jótállásról szóló iratot kap, használati utasitással együtt ÍJggT Hogy t. mondottak folytán óráim minden tekintetben a legjelesebbek, legpontosab bak és legjutányosabbak, az magától értetik. -jjV Igen gyakran ismétlődött utánrendelések és dicsérólevelek cs. k. katonai és polgári egyénektől, valamint órásoktól, még fővárosokból is,bizonyítványok, bizonyítékok tömény'elén száma, mik a mondottak igazságát megerősítik, nálam megtekinthetők. Segédei nagy száma, kik nálam dolgoztak és tanultak, ezt szintén bizonyíthatják. •3KF* Arany- és ezüst órák, lánczok, a m. kir. ellenőri hivatal által megvizsgáltatvák minden nemben dús és legdiszesb választékban kaphatók. HolicyoraU. Frt. Férfi órák. Frt. Estist henger-óra 4 rubinnal . . 10—12 Ezüst henger-Ara i és 8 rubinnal. . 13—lí; Arany henger-óra 4 és 8 rubinnal . 25 :ji » » arany szegélylyel » detto, zománezozva . . . . 31 —86 13—14 ugrólappal » detto, arany fedéllel . . . 36 -4< 16-17 » » dupla tokkal » detto, zománezozva gyé­ 14-17 » » kristályüveggel mánttal 42—4» T horgony-óra 16 rubinnal .16, 1 8 - 2 0 » detto, kristály-üveggel . » 42—45 » horgony-Ara dupla tokkal . 18. 20—24 » detto, dupla tokkal 8 rubinnal 38 — 4* » angol horgony-órakristály­ » detto, zománezozva, gyémánttal 68—65 üveggel 18, 20—24 » horgony-óra 45 — 4J" » ugyanazok dupla tokkal . 23-28 » » kristály-üveggel 56—60 » tábori horgony-ara dupla » » dupla tokkal . 50—56 tokkal . 22 28 » detto, zománezozva gyémánttal 70 —8' » valódi horgony remontoir fül­ | V Serkentő, órával együtt 7, mel] nél felhúzhat* kristályüveggel 30—35 gyertyát is gyújt 9 f t , 8 napos 13 ft. jpBT" Ezenkívül minden egyéb kivánhatc » ugyanaz dupla tokkal . . • 35—40 Arany horgony-óra 3. sz. 15 rubinnal 36, óra kapható, ugy munkás-órák is. In*a-«rak le*Da«yobb raktára. 38, 46—60 10, 11, 12 f » horgony-óra dupla tokkal 65, 58, 60, Mindennapi felhúzással 16, 18—26 » v » arany fedéllel 60, 65, 70—10O Minden 8 napi felhúzással . 30, 33, 86 » » horgony-óra kristály-üveggel. 44—70 Óra- és félóra-ütéssel . 50, 56, 60 » * ugyanaz dupla tokkal . . 66—100 Negyed- és óra-ütéssel . . . .. 30—36 » » valódi horgony remontoir . 65—100 Havi regulatorok 1 ftöOkr » ugyanaz dupla tokkal . . 100—200 Inga-órák bepakolásaért Ezüst óralánczok 3—8 flig, hosszuk 6—15 ftig, 3-mas számú aranylánczok rövid l í — 7 0 ftig, hosszu 86—100 ftig. Minden áru gyűrűk és egyéb ékszerek, ugy talmiarany, bronz- és aciél-lánczok is. fUf Tárgyak, melyek nem tetszenének, kicseréltetnek. BMF~ Órák, arany s ezüst a legmagasb árig cserébe elfogadtatnak. BMW Vidéki megren­ delések a pénzösszeg előleges beküldése vagy utánvét mellett pontosan teljesíttetnek

(tojások. Ilnsvéti öntözéshez alkalmas

csalódtató újdonságot, mint! focikeiidS-twkrétik , ibolyák, roz.ik , gyűrik, pintolyok, .zitarok, Srercltk, stk. ÍM tsámíalan tgyfb

S

,husvéti meglepetési czikkekj dúl TiUnttkít

Í O krtól 2 5 forintig ajánlják

Kertész és Eisert Pesten D i n 11 j > - n t CI» t-iik Kin.

1272 (3-8)

i 1239

r>

i

i

(3_6)

i '

Peterlongo János

tiroli fegyvergyáros Innsbruckban ajánlja dús választékban:

Finom L e f a n c h e n x dupla-puskáit . . . . L a n c n s t e r dupla-puskáit Drót-csftvü puskáit V « 8 dupla-puskáit Revolvereket

36 — 150 70—120 20— 50 13— 18 7— 30

••f" Részletes árjegyzékek ingyért.

ftig. „ „ „ „

167

M

oll Seidlitz-pora.

L *x f z e v n , ? ° r i 0 k ' - r e , n d k Í V Ü l ! J S J . , e ^ , á l t 0 í a t o s a b b e s e t e k b e n megpróbált hathatósságuk által minden az eddig jsmert házi gyógyszerek felett elvitázhatlanul az első helyet vívták ki maguknak; melyet ugyanis, ezer meg ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből előttünk fekvő köszönrt-iratok részleges bizony­ latai igazolják. - hogy szokványos hasdugnlasok, rmt-iztlietetlenséK s Kvoinore g e t e s ; továbbá: görcsök vesebetegségek, idegbántalmak, s z í v d o b o g á s , ide­ ges fejfajdalmak, v e r t . l n l a s o k , k ö s z v é n y e s t « * - s i e n v e l * é s e k , a mehirörcsrel hajlam, lepkor, folyiontarló h á n y - i n K e r s tb. eseteiben a legjobb sikerrel használtattak, s a legtartósabb gyógyeredményeket nyújtottak.

Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a

\)r. Foríy-féle áíaláiios

'

SEBTAPASZ, mely rendkívüli gyógyereje, elválasztő, érlelő s fájdalmat csillapító hatása által leggyorsabb, legbizto»b s egyszersmind gyökeres gyógyulást eszközöl különnemű SMWMMIIIMW^- - - m, m. -

»

»

~

bajokban. — Ily ba-

jok a torokgyuladás, légcsőhurut, b ó r k é s - barnaság, bártyásgyik (Croup, angina) mindenne­ mű megsértések, ha­ rapás, szúrás, vágás A legmegbízhatóbb önorvos a szenvedő emberiség segítségére, minden ^^^^H vagy égéi által tá­ ^ ^ ^ b e l - s külső loboknál, legtöbb betegségek, és sebesülések minden nemei ellen, fej-, föl- s fogfájdalmak, régi sérvek, s nyílt sebek, rákfene, üszök, s z e m l o ­ madható s e b e k , bok, bénaság s a sérülések minden nemei ellen stb. megforrszások, da­ rázs- vagy méhszuEgy üreg ára, használati utasítással együtt 80 kr. o. é. rások, konok-fekélyek, zúzatok (contusiók) — meglepő gyors fájdalomcsil­ lapítással — rögzött daganatok, gumók, ^^^^^^^^^^^^^^ tályogok, pokolvar (carbunculus pustula mi -..—>-, megkeményedések, genyedések, vérkelések, min­ — »), mmm A legtisztább s leghathatósb gyógy-olajBergenből, Norvégiában (fel nem cse­ den mirigybetegségek, görvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömmérég, vad­ rélendő a mesterségesen tisztított máj-olajjal). hús, tagszivaes, csontszú, kificzamitiis és megrándultok, helyi csúz; továbbá a szUléf A valódi dorsch-máj-olaj a legjobb sikerrel használtatik: mell- s tüdőbe­ folytáni lábfelfakadások, és sebek, fájós fekélyzett vagy már genyes női mell. — Sok t e g s é g e k b e n , iförvély (Scropheln) s angol-kór (Rhachitis) ellen. Meggyógyítja a nő már csirában volt emlőráktól, — a különben .'Ikerülhetlen életveszélyes sebésai legmakacsabb köszvény s csúzos fájdalmakat, valamint idült bórkütegeket. műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Egy üreg ára, használati utasítással együtt 1 ft. o. é. Végre a testbe tejesen bemelyedt bárminemű szálka, vagy darázs és méhfulánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen szabad kézzel, sebészi műtét és fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen niegbecsülhetlen gyógyszer, melynek jelessége leghitelesebb egyének H)űcf p n \ TÖRÖK j O Z S E F gyógyszerész urnái, király-ucza 7-ik szám alatt. számos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen a a ü ű l C l l | UHL J Ó Z S E F (ezelőtt Steinbach) ur kereskedésében,granátos-utcza. legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemübb esetekben meg­ Aradon: Tones T.és Társa, Hőffyészen : Rausz J. ózv. P á p á n : ifj. Tscheppen J. próbált hatásánál és feltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használata által Reinhard és Bendik, Prin- I l l ó k o n : Kempner L. özv. Pancsovan : Graff W. H. még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hirét kétségbener V. S., Bistritzky J. Jolsván : Maleter Béla. Pécsett: Neumann M., Sivonhatlanul igazolja. 1262 (2—6) B a j á n : Micbitsch István. K a p o s v á r o n : Kohn Jak. pőcz F. és Spitzer Sánd. Egy csomag ára 5 0 kr., nagyobb csomagé 1 frt. használati utasítással együtt, pos­ B.-Gyarmaton:Milovánés Kassán: Novelly és He- P e r j á m o s o n : Neumann tán küldve lOkrral több- —Egy frtnyi csomagnál kisebb szállitmány nem tejesittetik. Isakovits t e s t i gedüs L testvérek. Központi küldeményezó raktár: Pesten T Ali Ok JÓZSEF gyógyszerész B e r e g s z á s z b a n : Buzáth Kézsmárkon: Genersich A. Pétervaradon: Junginger. urnái király-uteza 7-ik szám alatt. Cajet. Kis-Várdán: Balkánvi F. P o z s o n y b a n : Sóltz Ru­ Továbbá kapható Pesten: Jezovifs M. udvari gysztárában, a Lipótvárosban, Reszterczén: Soltész A. Kolozsvárott: Wolff J., dolf, Pisztóry F. és Fi­ a három korina-és marokkói-utezasarkán. — t'ormágyl F. gysz.'Akorona-uteza 26s«. gyógysz. Binder C. H. és Dr. scher J — A „szent háromsághoz"czimzett városi gysztárában a városháztéren és Emresz K. a B e s t e r c z e b á n y á n : Göll­ Hintz G. R o z s n y ó n : Posch J. váczi-utezában az „arany oroszlánhoz" és ugyanannál az uri-utezában a „két matróz­ ner Fr. K o m á r o m b a n : Grötschel R i m a s z o m b a t o n : Hamalhoz," czimzett üzletében. — Botka és társánál a nagymező-uteza 46. sz. a. — Budán : B o l d o g a s s z o n y b a n : MerZsig. és Belloni A liár K. Pirbler C y ő z ö kir. udv. gysz. A Krisztinavárosban Wlaschek E. gyógysz. A Tabán­ sits F. K ö r m ö c z ö n : Forsterlmre S e l m e c z b á n y á n : Vitko- \ ban (Ráczváros): Rálh P. gyógyszerész fő-uteza. A r a d o n : Szarka J.-nál. — B.-Uj B o n y h á d o n : Traiber A. V. gyógysz vits J. falun: Vass Jenő. — Rékes-( sabán : BienerB. — Debreczenben: dr. Róthschnek Brassóban: Jekellus F . , ' K ő s z e g e n : Csacsinovits S.-A.-Ujhelyen: Deutsch \ V. E. — Duna-Főid varon: Nádhera P. — E g e r b e n : Plank Gy. Schuttag J. és Scheider F. és Eremias Istv. és Bründl J. 3. iposa. Köllner Lőr. gyógysz. — E p e r j e s e n : Isépy Gy. — Erseknjvárott: ConlegDöme. Léván: Boleman E. Segesvárott :TeutschJ. K Is ner J. — E«zt.-rgombnu: Kégl L. — G y ö n g y ö s ö n : Mersits J. — Győrött: i B.-Csabán: Biener B. L o s o n c z o n : Geduly Alb. S e l m e c z e n : Vitkovits J . | LehnerF. —Hajóson: FallerJ. postamester urnái — H.-M.-Vásárhelyt:WolfV. — ! Csaczán: Bentsath F. Lúgoson :,Schieszler A. gyógyszerész. H.-Szoboszlón: Bt szedés J. — Kassán: Koregtkd A. és Wandraschek Károly.— I C s á k t o r n y á n : Karass. IWaifyar-Óváron: Antoni. S o p r o n b a n : Mezey A. Kaposvárott: Scbröder S. — Késmárkon: GenersischC.A.gyógysz. — Komarom­ I D e b r e c z e n b e n : Göltl F M.-Uj vártt: Ujváry S. S z a b a d k á n : Brenner J ti ban: GrötsehelZbi^rmond. — Léván: Boleman Ede. — Makón: Weil M. — Miskol­ Dettán: Braumüller J. ée M a r o s v á s á r h e l y e n : Bu- S z a r v a i o n : Réthy W. c i o n : Dr. Csáthi Szabó J. — M.-Szigeten: Héder L. — Mohácson: Pyrker Gy. fiai. cber M. S z e g e d e n : Kovács A. gyógysz. — N.-Kanizsán: Wajdits J. — N.-Szombaton: Pántotsek R. — N.-VáraD é v á n : Lengyel G. Miskolczon: Pasleiner F., S z e g s z á r d o n : Brassay M >i d«>n: Huzella M. — Nyirbatboron: Sztruhár J. — N y í r e g y h á z á n : Kovács S. — Danaföldváron: Nadhera I'orly és Tömlő. Sz.-Fejérvárolt: Leg- í P a k s o n : Malatinszky S. — Pécsett: Sípócz J. — P o z s o n y b a n : PisztóryB. — Ri­ Pál. Mitrovflzon: Kerstonoman A m a s z o m b a t b a n : HamaliárK. — R o z s n y ó n : Pósch J és Hirsch J. N. — Sümegen: E s z é k e n : Argirovits G., sics A S z o l n o k o n : Horanszky 1.1 Stamborszky. — Szabadkan: Bugárszky S. és König S — Szaihmáron: Jurácsko D. Lekitsch Illés, Thürner Mohácson: Pyrker L. S z o m b a t h e l y e n : Pillicb | — Sz.-Feliervarott: Braun J. — S z o m b a t h e l y e n : Pillich F. — Teme*várott: J. S. fia. Monoron: Felföldy Kálm. Ferencz Pecher J. E. és Quiriny A. gysz. — Técson : Ágoston Gy. — Tisza Újlakon: RoykoGy. I Egerben: Köllner Lórincz Moórolt: Kranzel özvegye Tatában: Széth Antal. — L'ni;varott: OkolicsnyJ. — Vasvart!: ÁradyP.és RossasA. — Versetzen: Fiam és Schuttag János. Munkácson: Gottier L. és T e m e s v á r o n : Uhrmann H. \ L. és Mazsány J. — Veszprémben: Ferenczy K. — Zágrábban: Mitlbach Zs.— E p e r j e s e n : MakovitzkyE. Köstenbaum N. Th.-Set.-Mártonban: ToZirczen : Tejfel J. Esztergomban: Schalk- N a g y b á n y á n : Haracsek J. perczer L. . B é c s b e n : Plebán F. Xav. fgdgyutT&iz urnái a régi tábori gyógyszertárban ház F. N a g y v á r a d o n : Kiss Samu T o k a j b a n : Juhasz Pál és István-tér Nr. 1. — Dr. Girtler gyógysz. Freiung Nr. 7. — Wisinger F. az „arany É r s e k - U j v a r o n : Fogd A. és Jánky A. Brzezányi Ernő. sashoz czimzett" gyógytárában, a Schwarzenberg-téren. Prágában: Fürst J. — F e h é r g y a r m a t o n : Hali- N . - B r c s k e r e k e n : Böhm Trencsénben: Groag Zs. Grazban: Dr. Grablovitz V.-nál ka K. gysz. Izrael és Weisz Hermann. Újvidéken : Steffanovits L. jf E r d é l y o r s z á g . Kolozsvárott: Binder K. gyógysz.— Brassón: Fabick E. G y ő r b e n : Kindermann J. N.-Kanizsán: Lowák Ká­ es Brammer Mór. és Gyertyánffy J. és fiainál. — Hátszegen : MátéfiB. gyógysz. — Magyar-Laposon : és Némethy P. roly, Rosenberg Fr., Be- Uush váron : Krauss Adolf, m Bieuer P. gyógysz. M.-Vásárhelyt: Bucher M. —N.-Szebenben: Zöhrer I.F.-nél. Gyöngyösön: Kociánolus és Fesselhofer. Vaczon : Reichenhaller L. ;S — Szászváron: Rekert K. E. vich T. N.-Károlyban:SchöberlC. í ésHufnagel József. F ő r a k t á r : Bukovinában: Czernovllzban Schnirch J.-nál — MoldvaorG y u l á n : Ferentzy A. és N.-Kikindán: Kisslinger V e s z p r é m b e n : Feren- Jé seauban : J a s s i b a n : Jassinski A gyógyszerésznél. Oerley István. M. és Damjanovits T. czy G. A t. ez. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók H a t s z e g : Schnur F. J. N.-Szebenben: Müller C. Zílabon : Harmáth S. F. lennének, felszólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítő­ H o m o n n á n : Szekerák A. N . - S z o m b a t b . : StanzelH. Z ó l y o m b a n : Tbomka L. j jéhez F O R T Y LÁSZLÓHOZ czimezve: Budára (Krisztinaváros, Gellérthegy-utcza gyógj'sz. 1242 ( 5 - - 0 ) Nyitrán: Ottó Gusztáv. Zomborban: Weidinger. | 49. sz. a.) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. flÍF"" Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések az árnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek.

Ara egy eredeti katulyának, használati utasítással együtt 1 ft. o. é.

S orsch-májhalzsir-olaj D ÓSborSZeSZ (Franzbranntwein).

18

Vízmentes rugany eső-öltönyök

f* pul'ir. vásí m • s ^elyeml'ül. kiálliti•uknak mi-gfrl«lvle£ 12 krtól 7 ti. 50 krig.

T a v a s z i i'aern j ö e s k é k

feketék ujakkal és fejfedővel ft. 10.75— 18.—, szinte ilyen lovagló- és kocsizóköpenyek ft. 15.— 19.—, elegáns drappszinü Sltónyók ft. 16.—, 21.—

5^1

tegyejö gyanánt is használhatók 1 ftWl 6 forintig.

félrehajthatok ft. 1.70—5.20.

Nagyobb napernyők, bot s egyéb legújabb divatszerinti er­ nyők különnemű kelmékkel bevonva 1 ft. 80 krtól 15 ftig.

9—18 ftig.

Plaid-szf jjak

<>9

pamntkelme ft. 1.50, 2.50. alpacca-szoret S.75—4.50. Tafota- ésaelyemból 5.60—11 ftig, 12 és 16 bordásak ft. 12—15, legújabbak par* r u g u r b ó l ft. 18.S0

*3

3

CD

•

tt

minden nagyságban, szürkék 10 krtól 1 f t 80 krig. színesek 12 krtól 2 ftig, fel­ fújható zsebbeli ballonok 60 kr—1.40 krig,

Séta-botok. Fink és gyermekek részére 15—50 krig, természetes fabotok 25—80 krig. finomnemflek, igen elegánsak 1—8 ftig, dohányzó-(csibuk)-botok ft. 2.50—10.50. T ő r ö s ( s t i l é t e s ) k o t o k 1 ft. 50 krtól 13 ftig. .

\

Tavaszi idény-czikkek X s

Utazó-szerek.

IiOvaglö-szerek.



K e t r l ^ t n d O h 1 6 - H * 2.75-15 f U g , nagyobbak 24—30" 5.60-S6 ftig. F a ^ n d i b 24—42' hosszú kSzónségsMk ft. 3.80—6.50, finomabbak osztá­ lyokkal 6.50—19 ftig, legfinomabb nagy ta-óndók hölgyek részére 31—35 ftig. U t l - t ü s k ü k 10-24" 2.90-18 ftig. l ' l i - l . - i s k A k finom berendeiésstl 11— 65 ftig. • T t l . t o i l l e t t e k , berendozvo 5.50— 40 forintig. Vállba függesztheti M s k 4 k , > minden egyéb uti-eszközök, melyekről külön rajzokkal ellátott árjegyzé­ k e k k e l szolgálunk.

CD

Angol d l s z n ö b ö r - n y e r j r e k 15 fttól kezdve a legfinomabbakig. Angol k a n t á r a k , egyszerűek ft, 2.65, 3.30, kettősek 4—10 ftig. Angol k e n g y e l v a s - s z i j j a k ft. 2.50. 3.30. Nyereg- s k ö t é l - t e r h e l ó k ft. 1.40,3.50. N y e r e g - t a k a r ó k (izzasztók) ft. 3, 5.— K o n e j d v n s n k . nyerges és kocsi!•'s a b l á k , feszitő-zablak, s minden egyéb szükséges a c z é l n e m ü e k leg­ jobb minőségben. L o v a g l ó - s a r k a n t y n k , felcsatolok ft. 1.40, felsrófolok ft. L30, nrokgépesek ft. í.— párja. l o v a g l ó - o s t o r o k dui választékban . 60 krtól 10 ftig.

Angol szivartárak.

cr>

különnemű kiállitisuak 9—30 ftig.

villbafüggeszthetök 3 . 5 0 - 9 ftig.


ta N

ca »-••

v* CB

©a c-t-

.

Virág-asztalkák Kerti gyertyatartók.

Hői k é z i - t á s k á k

Gyertyáknak flvegfedjTel f t 1.— Petró­ leumnak szélel!»niővel ft. 1.70 darabja.

UM

minden nagyságnál i ^ vilantekban 1-.15 ftig.

SdT Raktár: Stadt, Singerstrasse 10-dik szám. 9W Gyár: Margarethen, Oriesgasse 26-dik szám Bécsben.

Rugany labdák és ballonok

S ~B g N«3.

mérleg- és súly-gyárosok Bécsben.

gyermekek részére 40—70 kr,b nagyok 80 kr, finom angolfajta ft. 1.15, vállbaftggeszthetök ft. 1.50, 1.80.

§£§<£

Esernyők

\

Bugányi L. és társa,

JTóminőségü p l a i d e k

K i s tavaszi selyem* napernyők,

21 25 35 45 55 70 80 90 "100 110 forint.

S a l y e g y e n m e r l e g e k (5 évi jótállás mellett). 80 font. 10 20 30 40 50 60 Horderő: 1 Ara: 5 6 7.50 12 15 18 20 22 25 27.50 30 forint. B a r o m - m é r l e g e k vas-korláttal és sulyokkal (10 évi jótállás mellett). Horderő: 15 20 25 30 40 50 mázsa. 150 170 200 230 300 350 forint. Hiti-mérlegek (10 évi jótállás mellett). mázsa. Horderő: 60 70 80 100 120 150 200 300 Ára: 350 400 450 500 550 600 650 750 900 1200 forint. Továbbá minden más mérlegek és sulyok. W8F~ Megrendelések, a pénzösszeg beküldése vagy utánvét mellett azonnal foganatosíttatnak: 1202 (16—50)

/

Gyors és biztos kiirtása a

patkányok és egereknek, az ő Felsége első Ferenci József császár által egy kizárólagos sza­ badalommal kitüntetett

p a t k á o y n i é r e g által, mely v a l ó d i m i n ő s é g b e n k a p h a t ó : P e s t e n : TÖRÖK J Ó Z S E F gyógyszeréül urnái, király-uteza 7-ik szám. — jTovábba a birodalom legtöbb fó- és mezővárosaiban. 1245 (8—9)

Ara e g y darabnak 50 kr. a. é.

t

Vonatkozva, a korneuburgi marhapor hamisítványai tárgyában már több izben közhírré tett óvásaimra, czélszertinek tartom most a sokszor emiitett cs. pátens né­ hány azon tételeit idézni, mely azon eseteket, melyekben alkalmazásba vétetik, s annak hathatós erejét rövidet tárgyalják. — E pátens azt mondja: „Az utánzás csak akkor létezik, hogy ha a valódi bélyeg a hamistól közönsé­ ges figyelmesség mellett elcserélhető." Utánzás történik . ovábbá: a) „hogy ha valaki a nevet, a czimet, vagy producens telepitvényének különleges megnevezését magáévá teszi; b) készítmények, melyek meg nem engedett— e nemű jelvényekkel vannak ellátva, s kereskedésbe hozatnak." E pátens áthágóira (a készítő ellen, valamint a hamisitványok eladóira) = 500 ftig terjedő pénzbírság rovandó = melymegkettőzhetendó, s ujabb esetekben a pénzbirságon kívül még 3 havig terjedő fogsággal is büntetendők. Ajánlom az előbb feihozottakat mind azon urak figyelmébe, kik eddig korneu­ burgi marhaporom készitésével, vagy a hamisitványok isméti eladásával foglalkoz­ tak; s megjegyzem: hogy ezek ellen, áthágás esetében kíméletlenül az idézett törvény alapján fogok eljárni. Korneuburgi marhaporom vevőit arra figyelmeztetem, hogy állatgyógyászati szereim Pesten s a vidéken, a következő bizomány uraknál kaphatók: T ö r ö k J. gysz. urnái, király-uteza" 7. sz. — T h a l l m a y e r A. és Társa,— Halbauer testvérek, — R a k o d c z a y A. és Frommer H . uraknál. — B U D Á N : az udvari gyógyszertárban. Továbbá: A b o n y : Lukács A. A r a d o n : Reinhard és Bendik, Tones és Freiberger, Bisztriczky J., W. S. Prinner. B.-Gyarmaton: Omaszta T.B.-Ujfalnn: Vass Eug. gysz. Beszterczebányán : Göller F. B r e z n ó b á n y á n : Göllner S. ésfia.B r a s s ó b a n : J. L. és Heszheimer A. és társa, Gyertyánfi s fiai. C s á k t o r n y á n : Kárász A. és Csastalovitzan: Ritter László. Debreczenben: Bignio J. és Csanak J. D u n a - F ö l d v á r o n : NadharaP. Eperjesen: Zsembery József. E s z t e r g o m b a n : Bierbrauer C. J. Gyön­ g y ö s ö n : Koczianovich. Győrött: Lehuer F., Ecker F. J ó l s v á n : Maleter A. Kalo­ csán: Horváth K. K o l o z s v á r i t : Wolff J., Karvázi és Csiki I . K a p o s v á r i t : Kohn J. K o m á r o m b a n : Belloni A., Ziegler és fia. Kassán : Novelli A. L ú g o s o n : Kronetter F. Miskolezon: Spuller J. és Pasteiner M. IV. B e c s k e r e k e n : Joanovics A. IV.-Goriczán: Saitz V. HL -Kanizsán: Fesselhoffer F.,Rosenfeld és Rosenberg J., és Welisch J. HL-Váradon: Jánky A. N y í r e g y h á z á n : Pawlavics, és Korányi Imre. Oros­ házán: Gabovits D. P a l á n k á n : Schopp és fia. P a n c s o v a n : Krisadmaz ésfia.P á ­ pán : Bermüller J. P a k s o n : Flórián J. P é c s e t t : Kisági és Simon. P o z s o n y b a n : Czehmeister testv. ezelőtt Schertz, Hackenberger testv., Wanitschek J. R.-Szomb a l b a n : Hamaliár C. és Maleter J. R o z s n y ó n : Pósch F. J. S z a r v a s o n : Réthy V. S e l m e c z e n : Dimák E. S . - S z t - G y ö r g y ö n : Benkő és Csutak. Székesfehérvárit: Legmann A. L., Kovács P. és Dieballa G. S z e g e d e n : Aigner C. S z i s z e k e n : Dierich. S z o l n o k o n : Horanszky N. S o p r o n b a n : Pachthofer L., Müller P. és Flandorffer, Reckert D. T e m e s v á r i t : Mayer és Sailer, Babusnik A. Tisza ú j l a k o n : Róth J. Tis z o l c z o n : Bukovszky A. C. Trencsénben: Weisz S. L. Uj-Aradon: Orth J. A. Va­ r a s d o n : HalterF., V e r ö c z é n : Besz J.K. V e s z p r é m b e n : Mayer, Tuszkau, LángJV n k o v á r : KirchbaumF. V . - ü j h e l y e n : Waller J. Z a l a - E g e r s z e g e n : Hubinszky A Z e l i z e n : Steyrer uraknál. 1 2 4 3 ( 2 — 2) A korneuburgi marhapornak csak azon csomagai tekinthetők valódiknak, me­ lyek a függvényeken alábbirt nevem hasonmását hordják magukon veres szinben. flZJT" Ki nekem, mind markom hamisítóját akép bizonyítja be, hogy öt meg­ büntetés végett a fenyitőtörvényszék elé állithassam, — 200 ftig terjedő jutalom­ díjban részesitendem. Korneuburg, február 18-án 1872.

1

^^jW

(Dorsch-Leberthran-Oel).

SRV Raktárak a következő városokban le'teznek: " ^ H

Előfizetési íölhiva*

Bizonyítvány.

Jogtudományi Közlöny-re kapcsolatban a

Egy nevelőnő,

Előfizetési föltételek: Negyedévre (ápril—június) Félévre (ápril—szeptember) Háromnegyed évre (ápril—deczember) MJ«gtid*náHTÍ

Debreczen. 1867. évi decz. 19-én. Tekintetes ur! Sebtapaszát a múlt évben bütyök-daganat és kisebzés ellen a legkitűnőbb eredménynyel használtam Bátorkodom tekintetes ur becses kezeiből saját használatomra utánvétellel po/tán 3 darab közép nagyságút megrendelni. E ta­ paszt magamon tapasztalt jó hatása következtében másoknak is több bajeseteknél ajánlottam, nevezetesen oldalnyilnlás ellen, és igen jó sikert tanusitott. A tekintetes urnák alázatos szolgája Dáné István, s. k., ék-és diszmükereskedó.

3 forint. 6 „ 9 „ HözlöiyM kiadó-hivatala.

(Pest, egyetem-uteza 4-ik szám alatt.)

ki a szaktudományokon kivül a magyar-, német- s franezia nyelv tanításával is foglalkozik, nemkülönben minden kézimunkák tanítására ajánlkozik, s ki eddig is szép eredménynyel tanított, miről bizonyítványok tanúskodnak, — elhelyezést keres. • * * Értekezhetni levél által F. J. betűk alatt Aradon a főtéren 45-ik szám alatt. U^g r* <«

16S

Löwinger A. és Társa

Lepűicsóbbnek tapasztalt s a legkedvezőbb sikerrel megpróbált F

yW

BORCHARDT

D r . Bf riiiguit r L .

orvos tudor

K O R O N A - S Z E S Z E , ILLATOS NÖVÉNY-SZAPPINA.

Pesten,

( v a g y a kölni viz q u i n t e s s e n t i á j a ) a bőrszín szépítésére és épségben tartására, megpróbálva min­ _^
Dr. Suin de Boutemard

NÖVÉNYI RUDAS-HAJKENÖCSE,

ILLATOS FOGPASZTÁJA

előmoz*ditja a haj fényét és ruganyosságát s egyszersmind a fejtető szilárdítására is igen alkalmas; ~ eredeti darabok­ ban, ára 5 0 ujkrajczár. _ '/i és '/» csomagokban, ára 7 » és 3 5 ujkr. A legol­ csóbb, legkényelmesb s legbiztosabb tisztítószer a fogak és foghus épségben tartására; ezen paszta, egyidejűleg az egész szájüregnek igen jótékony friseséget kölcsönöz. mint enyhe s egyúttal hatályos napi mosdószer még a leggyön­ gédebb bórü hölgyek és gyermekek számára is a legjobbnak Dr. Béringnier L. ajánlható; ^ eredeti csomagokban, ára 3 5 u j k r . ~

BALZSAHOS OLAJBOGYÓ-SZAPPAN A,

NÖVÉNYI HAJFESTÖSZERE D r . Béringnier L. (tokban, kefécskével és csészével, teljes készülék,) ^^^^^^^^H ára 5 ft. Mint a czélnak teljesen megfelelő és átalában ártalmatlan szer ismertetett el a haj és szakáll, valamint a szemöldöknek hosszabb használatra elégséges üvegekben, ára 1 ft., bármely tetsző árnyalatbani tartós festésére. a legalkalmasabb növényi alkatrészekből összeállítva a haj és szakáll fenntartására, erősítésére és szépítésére, s az oly kelle­ Dr. H A f t T ü S i G metlen fejkorpa és bőrmoh-képződés eltávolítására.

NÖVÉNYGYÖK-HAJOLAJA,

CHINAHÉJ OLAJA,

^S?-

Dr.

a haj fenntartására és szépítésére, (be­ pecsételt s bélyegzett üvegcsékben ára 8 5 ujkr.

K O C H

NÓVÉNY-CZUKOMAI,

(eredeti doboszokban,) ára 1 0 és 3 5 ujkr. Ezen, a legkiválóbban alkalmas fü- és növénynedvekból állapcdottságra hozott növényezukorkák, a legelismertebb véleményezések nyilvánitásával ta­ lálkoznak és különösen köhögés, rekedtség, torokbántalmak, hajnövés ujraébresztésére és élesztésére, (bepecsételt, bélyeg elnyákosodások stb. eseteiben csillapítótag hatnak. tett üvegtégelyekben,) ára 8 5 ujkr. ^

NÖVÉNYHAJKENÖCSE,

B3L" A föntebb elősorolt, hasznos voltuk és szilárdságuk által annyira kedveltekké vált különleges czikkek, i \ alúdi minöségérti jótállás biztosítása mellett, következő városokra nézve egyedül s kizárólag kaphatók:

Jezovitz M.

Scholz J.

gysztár a ,.sz. lélekhez" király- utoza 7. sz.;

gysztár a „Magyar királyhoz";

városi gyógysztár;

PESTEN: Udvari gyógy­ Ráth P. BUBÁN: szertár ;

Kiss K.

Sztupa G.

gyógyszertár gyógysztár a szé­ natéren. » „kígyóhoz";

fl-Vni} & M . Bakats A" Prochaszka

J.

izerész,Tabán. U DUAIjCLlt* • gyszertár; kereskedése; gyszerés valamint a k é v e t k e i ó m a g y a r o r s z á g i t. c « . e l e g e k n é l , és a h o « a k a p c s o l t r é s z e k b e n : S z a r v a s : Réthy V. N y í r b á t o r : Legányi E. [ A . - K n b i n : Tyroler és Sch'e- HÖKV é s z : Rausz W. és fiai. N a g y - V a r a d : Huzella M. és S z a t h m a r : Weisz J. H . M . V á s á r h e l y . BraunJ. singer. S z a b a d k a : Farkas J. és SiJanky A. H o m m o n a : Feuermann S. [j A l m á s : Koby Beck. mony J. 1236 ( 2 - 1 2 . N a g y - K a n i z s a : Rosenfeld A., H e v e s : Blau J. É A l t s o h l : Lange Károly. S z e g e d : Kovács Alb. gysz. és Schwarz Ad. és Rosenberg F. | A r a d : Tedeschi J.. Ad. ScbafTer Iiclo: Tirscher G gysz- és Burger és Dörner. N a g y k i k i n d a : Manojlowiu P. Hajts János. i g>'sl-i Éliás Ármin és Jul. de N a g y - S z e b e n : Zöhrer J. F. és S z . - U d v a r h e l y : Kauntz J . A. I p o l y s á g : Winter Alex. Schwellengreber. Szentes: Várady Lajos gyógy­ Lurz J. Jolsva : Maleter A. gyógysz. | Bann: Ochs Samu. szerész. N y í r e g y h á z a : B. Reichés Pav­ K a l o c s a : Behr LipótB.és Brú­ j B a j a : Klenancz és Babocs S z e r e d a : Gozsy A. lovit/. Imre. der és Horváth Károly gysz. Bartfa: Waniek és társa. N a g y - B e c s k e r e k : p. Arseno S z é p . - V á r a l j a : Steller Nándor. B -Gyarmat: Havas Gyula gysz. K a p o s v á r : Kohn Jak. S z . - K e r e s z t ú r : Binder M. vits és Böhm Isr. B e s z t e r e s e : Kelp Fr., Dietrich Kassa: Eauhwig E. és fia, QuirsS z a s z - R é g e u : Kinn Jár. G. feld K.. Münster Gyula és Nany-R^CE*: Nandrái-sy M. és Wachner T. és Fleischer. N a g y s z o m b a t : Heutfel C. F. Megay G.*A. gysz. S i k l ó • : Holmik F. gy j B e s z t e r e z e - B á n y a : Göller F. K é s m á r k : Gen«rsich A. gysz. N y i t r a : dr. Láng E. gysz. S z i g e t h : Tyrnauer G. és Beér gyógyszerész, N a g y - K a l l ó : Mandl S és Faikiss J. gysz. i B o n y h á d : Straicher B. és társa. K e c s k e m é t : Milhotfer J.gysz. N a g y - E n y e d : Horváth F. , B r e z n ó b a n y a : Göllner és fia. K o m a r o m : Belloni A Olaszy (Wallendorf): Roth R. Szin.-Váralja: Weisz M. B ö s z ö r m é n y : Lányi M. S z . - S o m l y ó : Ruszka Ign. O r a v l e z a : Sehnab-i Gy. K i s ú j s z á l l á s : Nagy S. B a z i n : Nagi L. S z o b o s z l o : Túry J. K o l o z s v á r : Wolf J. gysz. és Orosháza : Benedik József. Brassó: Stenner F , Jekelius O-Orsova: Böhme K. könyvk. Sopron : Eder F. gysz. PachEngel J. gysz. F. gysz. és Fabik Ed. gysz. hofer L., Mezey A. gysz. és K o r m o e z : Ritt.r J. özvegye. P a k s : Flórián J. ; C s á k t o r n y a : Kárász A. Reckert D. gysz. K u n - S z t . - M i k l ó s : Csappó G. P a n c s o v a : Huber J. ' C s o n g r á d : Bányai Antal. Szolnok : Horánszky Istv. gysz. P á p a : BermUller J. K ő s z e g : Bründl J. gysz. . C s á k v á r : Lukács Gyula g}ógyP é c s : Zách K , Zsolnay W. és S. S z t . - G y ö r g y : Sigmond és K é z d i v á s a r h e l y : Fejér L. ,' szerész. Bogdán. E , Lechner testvérek és Ko­ L i p p a : Csordán A. D e b r e e z e n : Czanak József, T e m e s v á r : Quiriny A. gyár. vács M. gysz. L o s o n c z : Plichta L. gysz. Bothschneck Em. gysz., GePecherJ. E. gysz.,Jahner K. L ő c s é n : Zeller István gysz. P é t e r v a r a d : Jungínger L. C. i rébi és Hannig. gysz. és Kuftn M. P o z s o n y : Grossmann A. T., Fi­ L n b l ó : Glatz. J. . D é v a : Bosnyák A. scher János és Kiss Clerus ir­ T.-Sz.-Marton: Soltész L. LaKos : Schieizler A. fiai D.-t'oldvar: Nídhera P galmas rendi gysz., Henrici F. T h o r d a : Rigó J. Fnedr. L é v a : Boleman E. gyógysz. • Dees: Krémer S. T r e n c s e n : Kulka Izidgysz. és Kesztler Gy. M a k ó : Nagy Adolf gyógysz. ; D -Bo»»«n: Brayer Ad. T o p o l y a : Sárkány L. g) sz. P u t n o k : Fekete F. gysz. M a g y a r - O v a r : Czeh S. ' Érsekújvár : Latzko F. és fia. U n g h v a r : Liszkay J. R e p s : Szentpéteri János. .Harrzall: Isztl Nándor. L Eperjes: Pap J. S. és Holenia Marosvásárhely: Fogarassy J. R i m a s z o m b a t : Krátschmar K. Uj-Becse: Weliacha jun. ! Gyala. Ú j v i d é k : Bratniner M., Stefaés Imre István. M e z ő - K ö v e s d : Klein Jőzs. és :EjHz.eE:Czurda Rudolf firvóevsz. novicz L. és Ratkovits Istv. R ó z s a h e g y : Jureczky gysz. társ. ; E g e r : Pillér J. * *' V á g n j b e l y : Löwinger S. R o z s n y ó : Feymann Antal. M i s k o l c * : Medveczky F. gysz. ', E s z t e r g o m : Rudolf M. F. V e r s e c z : Fuchs J. Forty és Tömlő és Pasteiner F. R o m . - L ú g o s : Popovits J. j Facst-v: Hirtchl D. Várasd : Halter A. gysz. Sassln: Muke A. gysz Fehértemplom (Bánát): Sie- M u n k á c s : Haupt J . L . és HoV e s z p r é m : Guthard fiai. S e g e s v á r : Miszelbacher és fiai. rowitz S. i gel J. H. V n k o v a r : KraicsovicsA gysz. S e l m e e z : Oimák J. C. Malaezka : Röhrich J gysz. j Fogara*: Megay G. A. gygz. Zenta Wuits teotv. S z o m b a t h e l y : Tempel F. Mohács: Dentsch Ant. \ 6 y ö u g \ o s : Koczianovich J . Z o m b o l y : Schnur Fer. Józs. és Pillioh F. gysz. N a g y - B á n y a : Haracsek J. | Groriteuberg: Hwuch Kd. Z o m b o r : Popits J. esFalcn.ne S z é k e s f e h é r v a r : Deutsch R.. . \ a g y - A b o n v : Lukács A. gyBx. ' Gölulcz : Fischer C. E. Gyula. Légmán A. és Braun J. gysz. N a i t y - K a r o l y : Schöberl C. Győr: Kéme-hy Pál. S z a m o s u j v a r : Placsintár G Z a g r a b : Cejbeck J. J . gysz. [ Gy. - Szt. - n i k l ó s : Fröhlich E. V - H a l m a g y : Neubauer J. és Hegedús Gyula. és fiai gyszj G y u l a : Oerley I»t». KT »«. és ! X a g j - M l h a l v : Brenning F. és Zluiony : Joannovicz A. D. S z . E g e r s z e g : Izsó F gysz. Winkler F. E. Albrecht Ede.

Í

batvani-nteza 6. sz., a „tanulóhoz­ ajánlja a következő alkalmi czikkeket-

Levélpapírok. 100 db. névvel dombornyomat 50 kr. 100 levél és 100 boríték dombornyoi mattal 1 ft., 1 ft. 20 kr. 100 db. monogrammal szinnyomattal 1 ft. 40 kr., 1 ft. 80 kr., 2 ft. 50 kr. 100 levél és 100 boríték, mindkettő mo­ nogrammal 2 ft. 80 kr., 3 ft. 50 kr. 100 levél ezéggel, fekete nyomat 80 kr 1 ft. 20 kr. IPfT* 100 levél és borítékhoz díszei doboz adatik. 1 rizsma, 960 levél negyedrétben, ezég­ gel fekete nyomat 7, 8, 12 ft. 1000 boríték csöpü papírból, negyedrét a ezéggel fekete nyomatban 5, 6 ft

Látogató-jegyek a la Minute. Színes nyomatban 100 db. finom fehér brisiolpapir 50 kr, 100 db. finom szines karton 80 kr. 100 db. finom franczia félfényü papíron 1 ft. 100 db. kőnyomatu finom kettösfényü vagy bristol papíron 90 kr. Minden további sor 10 krral több.

Levélpecsét-bélyegek.

Dr. H A R T I X G

Török József

papirkereskedése^*

1000 db. aranynyomatu 2 ft. 50 kr. 1000 » veres 2 ft. 75 kr. 1000 » domborbetükkel két színben 8 ft. 75 kr. Minden további ezer 50 krral olcsóbb. J W ~ Na«y választék mindenféle Azleti, j e g y z é k ) é s m á s o l ó könyvek­ ben. — N y o m d a l m u n k á k megrende­ l é s szerint a lehető l e g o l c s ó b b áru­ kon. — Levélbeli megrendelések , utánvét mellett teljesíttetnek. I J M T A fennt e l ő s o r o l t mennyi­ s é g e k e n k i v ű l — k e v e s e b b nem rm| delhetö m e g . 1258 (4-4)

I

k A több tekintélyes orvos által ajánlott, s fényes eredményekkel alkalmazásba wí sérvkenőcs

altesti sérvek ellen Sturzenegger Gottlieb-tÚ Herisauban (Svájcz), nemcsak magánál a készítőnél rendelheti meg, hanem az alábbirt raktárból is- Ai. egyátalában semmi káros anyagokat ne« foglal magában s megg)ógyit még elévüli sérveket is, - s legtöbb esetben tökéletes* Egy tégely ára 3 ft. 8 0 kr. a é. imr R a k t á r P e s t e n : Form«(ty< f gyógyszerésznél. 1273 (2—<>)

Börbajokat,

titkos betegségeket és

tehetetlenséget (elgyengült férfierőt) még makacs és üdült bajokat is, ug)' »° i rodában, mint magán gyakorlat foly_t*° tftbb e z e r betegen legjobbnak biW' nyúlt mód szerint, sokszor « nel* ' h o g y n b e t e g hivatásában vagy , l f módjában gatoltatnék, gyökere*'^ biztosan és g y o r s a n gyógyít, fs ^ j teljesen bevégzett és fényesen sikerű j gyógyítás iránt tiszteletdijt elfog*

Med. dr. Helfer Vilmos Pest,király-utcza 27. szám, Medetz-M* 1-só emelet, bemenet a lépcsőn, delel" 7—9-ig, délután 1—4 óráig mar Levelekre azonnal v« ,a **°ú tátik, s kívánatra a g y ó g y s z e r e * megkűldetnek. U90 tf-í3>

Kiadó-tulajdonos Heckenast fiusztav. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1872. (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Í W

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok egyOlt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt. Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 frt. Fél évre 3 frt. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 frt. — Fél évre 2 frt. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi IJság én Politikai l.jilinisagoknt illetőleg: Egy négya/er has&bzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatásnil 10 krajcz&rba; háromszori vagy többszöri igtatásnál csak 7 krajezárba számíttatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Opprlik Alajoa, Wollzeile Nr. 22. és llnimcimleiii rn Vogler, Wollzeile Nr. 9. — Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajczár.

Bignio L a j o s Dignio Lajos énekművész hazánkfia, ki e héten kezdte meg vendégszereplését a nemzeti színházban,amaszerencsések egyike, kiket a természeti adományok s gondos ta­ nulmányok egyesülése tett művészekké. Már kora gyermekségében kitűnt benne a haj­ lam és valódi hivatás; atyja, fiának tizen­ egy éves korában elhunyván, az özvegy anya, kire számos gyermekei nevelésének egész gondja nehezült, hiába törekedett Lajos fiából hivatalnokot nevelni, ez már akkor is csak szive legbensőbb hajlamát követve le­ hetett boldog, s hajlama egészen más nemű pályára vonzá őt, a r r a , mely neki már eddig is annyi hirt és koszorút terme. Pesten, 1838 végén szüle­ tett régi magyar nemes csa­ ládból. Atyja királyi hivatal­ nok volt; korán elhalván, fia nevelése még befejezetlenül, sőt épen a gymnázium küszö­ bén állott. A gymnáziumi és bölcsészeti tanfolyamokat sze­ rencsésen el is végezte. Már mint gymnáziumi tanulóban észrevették benne a művészi tulajdonokat, ő játszott és szinelőadásokat rendezett s szép hangjánál fogva a templomi ének-karban is szerep jutott ^^s^s^^^B neki. A latin és görög nyelv, s főleg a mennyiségtan borzadálylyal tölte el a tanulót, s hogy e szakokban való járat­ lanságáért tanárait kiengesz­ telje, a templomban fokozott hévvel énekelt. Tanfolyamát végezve, az egyetemre is be­ íratta magát. De eljött az idő, hogy ha­ tároznia kellé jövője iránt. Csakhamar elhagyva az egyeH temet, a pesti hangászegyleti zenedébe vétette fel magát s ott az énektanulást meg is kezdette. Hogy azonban ma­ gát föntarthassa, egy kis hivatalra is si­ került szert tennie a pestvárosi árvaszéki bizottmánynál. De a hivatal csak mellékes volt. neki. Az énekművészet teljesen igénybe vette, s hogy a nemzeti színházba szabadon bejárhasson, hangversenyt rendezett, mely

a szinházi nyugdij-intézet javára 100 frtot eredményezvén: a művészet e csarnoka megnyílt előtte. Hogy művészetében magát, jobban ké­ pezhesse, Bécsbe ment és a jeles Rossinál folytatta, azaz: kezdte meg komolyan és jó tanrendszer alapján az énektanulást. Idő­ közben lerándult Pestre is, hol akkoriban a Horváth Edmund pártfogása alatt mű­ ködő hires Gentiluomo dicsekedhetett leg­ több tanitványnyal, mert tanrendszere ki­ tűnő volt, sőt mint mondják, a régi jó olasz iskola tulajdonait magában hordó. Bignio

BIGNIO

LAJOS.

is ide csatlakozott és Gentiluomo szerencsés jóslattal bocsátotta el a fiatal művészt, mi­ dőn az később a helybeli német színházhoz szerződött. Itt lépésről lépésre haladt és rövid időn 1 kedvencze lett a pesti közönségnek, mi még

nagyobb mérvben következett be, midőn Ráday Gedeon gr. akkori intendáns meghí­ vása folytán a magyar nemzeti színháznak lett tagjává. Szép hangja máris alaposan iskolázva, s opera-énekeseknél oly ritka tulajdona, hogy a szöveget s átalában a magyar nyelvet tisztán és szépen ejtette, csakhamar kedveltté tették a közönség előtt a fiatal énekest. Kezdetben azonban min­ denfélét énekeltettek vele, s gyakran olyanra is kényszeritették, mi hangjához s egyéniségéhez nem talált; az erőltetés ká­ ros hatása nem maradt el; elrekedt és ellen­ ségei nyíltan hirdethetek, hogy hangját elvesztette. Huzamosb ideig szobáját volt kénytelen őrizni és barátjai is kétségbe kezdettek esni, hogy hangja va­ laha még felüdüljön. De a jó szerencse kedve­ zett neki, a dallam forrása megint felfakadt, s ö zavarta­ lan folytathatta működését, söt két év múlva 1863-ban a bécsi udvari opera-szin házban is vendégszerepelt, még pedig oly sikerrel, hogy annak igaz­ gatósága öt több évi szerző­ déssel kínálta meg. Ö inkább hazájában maradni szeretett volna, de a színház igazgató­ ságánál nem talált előzékeny­ ségre. Ajánlataira tagadó vá­ laszt kapván, Bignio aláirta a bécsi szerződést, s mint rendes tag 1864-ben köszön­ tött be a bécsi opera- szín­ házba Teli Vimossal, elisme­ rést aratva. Uj állása sok önmegtagadást , tanulmányt és erőfeszítést Vivánt még tőle és Bignio még Bécsben is igénybe vette a legjelesebb mesterek, I mint Salvi és Marchesi útmu­ tatását, csakhogy a művészet magaslatán mielőbb szilárd állást foglaljon. Ezt szeren­ csésen el is érte és most egyik kedvencze az osztrák fővárosnak. Hangja erő- és bájteljes bariton; ala­ kítása eszményi, játéka tele van kifejezéssel, hévvel, egyszerűn nemes. Legkitűnőbb sze­ repei: eschenbachi Wolfram „Tannhauser"-