HEALTHY FOOD – Egészséges Étel az Egészséges Élethez
Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a „Healthy Food – Egészséges Étel az Egészséges Élethez” című projekt keretében.
Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról
Készült a Vas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a „Healthy Food – Egészséges Étel az Egészséges Élethez” című projekt keretében.
2011. augusztus Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Mácsodi Bianka
IMPRESSZUM: Tulajdonosi, szerzői és kiadói jogok: © 2011: Empirica Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. Szent György utca 16. 9400 Sopron Minden jog fenntartva. A tanulmány nyomtatása, sokszorosítása kizárólag az Empirica Kft. írásos beleegyezésével lehetséges. Megjegyzés: a tanulmány összeállítását alapos kutatások előzték meg, ennek ellenére a szerzők nem vállalnak felelősséget az esetleges hibás adatokért illetve nyomdai hibákért. A projekt a Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.
Helyzetkép a szlovén lakosság egészségi állapotáról A Healthy Food projekt egyik fő célkitűzése az egészséges életmóddal, étkezéssel kapcsolatos szemléletváltás elősegítése a lakosság körében. Ennek előfeltétele azonban, hogy tisztában legyünk azzal, mivel állunk szemben, milyen problémákat kell leküzdenünk, mit kell megváltoztatnunk az egészséges életmód elsajátítása érdekében. A magyarországi egészségügyi helyzet, illetve az egészség és a gazdaság közötti összefüggések leírásának szenteltünk egy e-anyagot, éppen ezért foglalkoznunk kell a szlovéniai egészségügyi adatokkal is. Az e-anyagban a szlovén lakosság általános egészségi állapotát, a tartós betegséggel, vagy egészségügyi problémával élő emberek arányát, a túlsúlyos emberek arányát, a dohányzást, illetve a leggyakoribb halálokokat vizsgáltuk, valamint összefoglaltuk az egészségügyi helyzetet leginkább befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezőket. Általános adatok Teljes népesség Egy főre eső GNI (USD)
2.052.000 24.451
Születéskor várható élettartam (év)
79,2
Élve születések száma
22.343
Halálesetek száma
18.609
Természetes szaporodás (1000 főre) Termékenységi ráta Egy főre jutó egészségügyi kiadás (USD, 2009)1 Egészségügyi kiadás a GDP %-ában (2009)2 2010. évi adatok, forrás: wikipedia; OECD Health Data 2011
1 2
OECD Health Data 2011 OECD Health Data 2011
1,8 1,57 2.579 9,3
A születéskor várható átlag életkor jelentősen meghaladja a magyar átlag életkort: férfiaknál 76, nőknél 82 év, szemben a magyar férfiak 70, a nők 78, átlagosan betöltött életévével.
Míg a szlovén lakosság 2009-ben a GDP 9,1 %-át fordította
egészségügyi kiadásokra, a magyarok csupán a GDP 7,3%-át.3 A szlovén lakosság általános egészségi állapota nemek és korcsoportok szerinti bontásban
Forrás: European Health Interview Survey 2007, Institute of Public Health of the Republic of Slovenia
A 15 év feletti lakosság majdnem kétharmada (61,8%) véli úgy, hogy egészségi állapota nagyon jó, vagy jó, 27,1% ítéli azt elég jónak. A férfiak valamivel jobbnak tartják egészségi állapotukat, mint a nők. Az idősebb lakosság körében természetesen rosszabbak az értékek, mindössze 24%-kuk tartja egészségi állapotát nagyon jónak, vagy jónak. Tartós betegséggel vagy egészségügyi problémával élő emberek aránya nem és korcsoport szerinti bontásban4
3
2009. évi adatok, forrás: Global Health Observatory
Tartós betegségnek vagy egészségügyi problémának minősül az a betegség, illetve egészségügyi probléma, amely legalább 6 hónapja fennáll 4
Forrás: European Health Interview Survey 2007, Institute of Public Health of the Republic of Slovenia
A 15 év feletti lakosság 37,6%-a küzd tartós betegséggel, vagy tartós egészségügyi problémával. A hosszú távú betegséggel élő lakosság részaránya a kor előrehaladtával növekszik. 2007-ben a 75 év feletti lakosság 75,8%-a, a 15-24 év közöttiek 15,5%-a szenved tartós betegségtől vagy egészségügyi problémától. A legtöbb korosztály esetében magasabb a tartós betegséggel élő nők aránya a lakosságon belül, a 15-24 és a 25-34 év közötti lakosság körében azonban a férfiaknál fordul elő gyakrabban tartós egészségügyi probléma. Túlsúlyos és elhízott emberek aránya a társadalmi-gazdasági helyzet függvényében (1997-ben és 2007-ben) 40 30
38 32 25
33 26
21
20 10 0 1997
2007
Alacsony társadalmi-gazdasági helyzet Közepes társadalmi-gazdasági helyzet Magas társadalmi-gazdasági helyzet Forrás: Health InEqualities in Slovenia
Fontos áttekinteni a túlsúlyos és elhízott emberek arányát is, hiszen az obesitasnak számos szövődménye van. Szlovéniában a regionális átlagokat tekintve a nőknél 23%, a férfiaknál pedig 20% körüli az elhízott vagy túlsúlyos lakosság aránya. A túlsúly és az elhízás számos krónikus betegség kialakulásában szerepet játszik. Az előző ábrán jól látható, hogy 10 év alatt jelentős mértékben nőtt a túlsúlyos és elhízott lakosság aránya Szlovéniában. Dohányzó lakosság aránya (20-44 év között, nemek szerint, a végzettség függvényében, 2006) 70 58
60
50 40
53
43 35
30
23
31
28
20
20 10 0 Nők
Férfiak
Általános iskolai, vagy alacsonyabb végzettség Szakképzettség vagy alacsonyabb végzettség Középfokú vagy szakmai végzettség Felsőfokú végzettség Forrás: Health InEqualities in Slovenia
Az EU lakosságának több mint egyharmada dohányzik, s évente körülbelül 650.000 ember halálát okozza a dohányzás, az esetek felénél 35 és 69 év között. Szlovéniában 1979 óta 2006-ban volt a legalacsonyabb a halálozási arányszám: ez 18.180 halálesetet jelent (9.270 férfi és 8.910 nő). A standardizált halálozási ráta 678,9/100.000 fő (919,9 férfi és 500,3 nő).5
5
Az általános halálozási rátát befolyásolja a népesség életkorszerkezete, amely jelentősen eltér országonként. Ennek a hatásnak a csökkentése érdekében alkalmazzák a standardizált halálozási rátát. A számítások 100.000 standardizált lakosságra fejezik ki az értékeket.
A szlovén egészségügy legfontosabb prioritásai közé tartozik a korai, potenciálisan elkerülhető halálesetek bekövetkeztének megelőzése, illetve a várható élettartam növelése. A szlovén lakosság általános egészségügyi állapotának javulását a korai halálozások csökkenése is alátámasztja. Három évtized alatt a korai halálozás aránya 32,4%-ról 24,4%-ra csökkent. 2006-ban a férfiak korai halálozásának aránya 34,6% volt, amely jóval magasabb a női 13,8%-os aránynál. A fő halálokok mind az EU 27 tagállamában, mind pedig Szlovéniában: szív- és érrendszeri megbetegedések (40%), rosszindulatú daganatok (30%), légzőszervi megbetegedések (7%), emésztőrendszer megbetegedései (6%), balesetek (5%). Évente 3,2 millió európai lakosnál diagnosztizálnak rákos megbetegedést, leggyakrabban mellrákot, vastagbélrákot és tüdőrákot.
A leggyakoribb, halálhoz vezető rosszindulatú daganatos megbetegedések az összes rákos megbetegedés százalékában Férfiak Tüdőrák
Prosztatarák
Nők 28% Mellrák
17,6%
12,2% Tüdőrák
12,4%
Vastagbélrák
7,3% Vastagbélrák
7%
Gyomorrák
7,1% Hasnyálmirigyrák
6,8%
Nyirokcsomók, vértermelő és hasonló
6,7% Petefészekrák
5,6%
szövetek rákos megbetegedései
Az egészségügyi helyzetet befolyásoló társadalmi-gazdasági tényezők Több tanulmány is arra a megállapításra enged következtetni, hogy az életmód szorosan összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel6. Az egészséges táplálkozás és a testmozgás fontos egészségvédelmi faktorok. Az egészségtelen táplálkozás, különösen az energiadús 6
WHO 2003; WHO Regional Office for Europe, 2007
zsíros, édes, sós ételek fogyasztása a különböző krónikus, nem fertőző betegség (mint például a szív- és érrendszeri megbetegedések, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, vagy a kolorektális rák) kialakulásában jelentős szerepet játszik.7 A táplálkozással
és
testmozgással
kapcsolatos
kockázati
tényezők
gyakrabban
jelentkeznek az alacsony végzettséggel, társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező lakosság körében8, és ez tapasztalható Szlovéniában is. Az egészségügyi állapotot tehát számos faktor befolyásolja, közösségi, háztartási és egyéni szinten egyaránt. Nyilvánvaló tényezők a táplálkozás, egészséghez való hozzáállás, tiszta vízhez való hozzáférés, az egészségi viszonyok, illetve az egészségügyi szolgáltatások minősége és elérhetősége. Mindemellett társadalmi-gazdasági jellegű tényezők is jelentős szerepet játszanak az egészségügyi kockázatok kialakulásában. Ezen legfontosabb tényezők a jövedelem, az oktatás és a foglalkoztatás. A jövedelem és az egészségi állapot kapcsolata a megvásárolható egészségmegőrző és javító szolgáltatásokban és jószágokban rejlik. A magasabb jövedelemmel rendelkezők megfizethetik azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árát, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, javításához. Az abszolút szegénységben élők jövedelme nem elegendő az alapvető termékek és szolgáltatások megvásárlására sem. A Világbank által meghatározott abszolút szegénységi küszöb 4,30 USD egy főre eső napi jövedelem. Az abszolút szegénység Szlovéniában nagyon ritka. A szlovén lakosság kevesebb mint 1%-a élt a Világbank által meghatározott szegénységi küszöb alatt 1987 és 1998 között. 2001-ben a szlovén lakosság 11%-a élt relatív szegénységben. A legutóbb közzétett szlovén Gini-index 28.4 (1998-1999 között)9. A kielégítő jövedelmi szint elérésének alapvető feltétele a megfelelő oktatás, amely így közvetetten
hat
az
egészségi
állapotra.
A
képzett
emberek
számára
jobb
munkalehetőségek állnak rendelkezésre, amely nagyobb jövedelemmel jár együtt. A magas színvonalú oktatással az egészséges magatartás is elsajátítható. 7
WHO 2003 Mackenbach, 2006; WHO Regional Office for Europe, 2007; Mackenbach et al., 2008; WHO, 2008a 9 A relatív szegénység mérésére szolgáló Gini-index megmutatja, milyen mértékben tér el az egyének, vagy háztartások gazdaságon belüli jövedelem-eloszlása (vagy, bizonyos esetekben a fogyasztási kiadások) a tökéletesen egyenlő eloszlástól. A Gini-index 0 értéke jelenti a tökéletes egyenlőséget, míg a 100-as érték a tökéletes egyenlőtlenséget. 8
A beiskolázási arány az oktatáshoz való hozzáférés indikátora. Szlovéniában 2000-ben a középiskolai beiskolázási arány 96%, amely jóval magasabb az Eur-A10 országok átlagos szintjénél. A foglalkoztattok körében általában jobb az egészségi állapot, mint a munkanélküliek között, kivéve az olyan eseteket, amelyekben a munkavállaló fizikai sérülésnek vagy pszichikai stressznek van kitéve. A nemzeti munkanélküliségi ráta rámutat arra, hogy az emberek milyen mértékben férnek hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amelyek jövedelemszerzést és biztonságérzetet nyújthatnak számukra. Az egészségügyi kockázatokkal szembeni sebezhetőség a hosszú távú munkanélküliség esetén megnő. 2010 4. negyedévében a munkanélküliségi ráta Szlovéniában 7,8%, a foglalkoztatottak száma az előző negyedévhez képest 5.000 fővel csökkent. Az egészséges étkezésre, életmódra való áttérés sajnos nem olcsó váltás, a befektetés viszont többszörösen megtérül, hosszabb ideig élvezhetjük ugyanis az egészségünket életünk során.
Eur-A országoknak nevezzük Európa legalacsonyabb gyermek- és felnőtt halandósági rátával rendelkező országait: Andorra, Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Izrael, Luxemburg, Málta, Monaco, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovénia. Az Eur-B országok alacsony gyermek- és felnőtt halandósági rátával rendelkeznek, az Eur-C országok pedig alacsony gyermek, viszont magas felnőtt halálozási rátával rendelkeznek (Magyarország ebbe a csoportba tartozik). 10
