HÁZIREND KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

HÁZIREND KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT „SZILVÁSI NEVELÉSI-OKTATÁSI KÖZPONT” ÓVODA ÉS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Érvényes: 2008. szeptember 1. Módosítva: 2010. szeptember 1.

Bevezető rendelkezések A házirend rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az óvodai, iskolai intézményegységek munkarendjét. Betartása és betartatása intézményünk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége. A házirendet: - az intézmény igazgatója készíti el, - és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend: - a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, - a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló – többször módosított – 8/2000. (V. 24.) OM rendelet, - továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. A házirend szabályai kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, gyermekre, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirendben megfogalmazott szabályok, előírások kizárólag arra az időszakra, esetre vonatkoznak, amikor a gyermek az óvoda, az iskola felügyelete alatt áll. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin kötelesek feldolgoztatni tanítványaikkal a Házirend szövegét és megismertetni azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulókra vonatkozó jogokkal és kötelességekkel kapcsolatosak. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók számára – a Házirendben foglaltak hatékony elsajátítása érdekében – egyszerűsített, képi jelekkel megjelenített Tanulói rend készül.

I. Az óvodai intézményegységek házirendje A Házirendet: az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az óvodai SZMK egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend hatálya Az intézménybe érkezéstől az egész területére érvényes (udvar, épület). Továbbá kiterjed az intézmény szervezésében, a nevelési program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, közlekedésre.(séták, kirándulások színházlátogatások, stb.) A házirend személyi hatálya az óvodás gyermekre, pedagógusokra, egyéb közalkalmazottakra, az intézményben munkát ellátó alkalmazottakra és a gyermekek törvényes képviselőikre. A házirend célja Az óvodába járó gyermekek nyugodt biztonságos körülmények között, életkori sajátosságaikhoz igazodó, sajátos nevelési igénynek megfelelő életrend szerint nevelkedhessenek. A házirend nyilvánossága A házirendet - ki kell függeszteni a központi faliújságra, - házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - valamennyi óvodapedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a szülőnek az óvodába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. Az óvoda és a család együttműködése, a derűs, nyugodt óvodai légkör biztosítása és az óvodai nevelési feladatok zavartalan ellátása érdekében szükséges a házirend betartása. 1. Az óvodai nevelési év szept. 1.-től a következő év aug. 31.-ig tart. Az óvoda jún. 15.-től aug. 31.-ig nyári napirend szerint, összevont csoporttal működik. Amennyiben tábor vagy úszásoktatás szerveződik, akkor jún.1.-től kezdődik a nyári napirend. A nyári időszakban az óvoda 4 hétig zárva tart, melynek pontos idejéről febr. 15.-ig értesítést kapnak a szülők. A zárvatartás ideje alatt két hétig köteles a szülő gyermeke

elhelyezéséről gondoskodni. A fennmaradó időre a körzet üzemelő óvodája nyújt elhelyezést igény szerint. 2. Az óvoda az iskolai őszi, téli, tavaszi szünetekben a szülői igényekhez igazodva összevont csoportokkal működik, illetve zárva tart. A törvényben biztosított nevelés nélküli munkanapok száma 5. A szülőket hét nappal előtte értesítjük. Ezen a napon szükség szerint a város egyik befogadó óvodája nyújt elhelyezést. Az ünnepek miatti munkarendben bekövetkezett változásokról időben értesítést kapnak a szülők. 3. Minden óvodai csoportban, egy nevelési évben három szülői értekezlet megtartására kerül sor, melynek időpontjáról hét nappal előtte értesítjük a szülőket. A szülői értekezleten tartunk tájékoztatást pedagógiai munkánk eredményeiről. 4. Az óvoda nyitva tartása alatt reggel fél 6-tól – 7 óráig, délután 4- től fél 5-ig egy csoportban gyülekeznek a gyerekek. A gyerekek az óvoda teljes nyitvatartási idejéből maximum 10 órát tartózkodhatnak az óvodában. 5. A gyermek az óvodát a 3. életévének betöltésétől,- amennyiben ágy és szobatisztaaz iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc éves korig vehet igénybe. A gyermek abban az évben, amelyben betölti az 5. életévét, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles az óvodai nevelésben részt venni. 6. A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. 7. A tankötelezettség megállapítása az óvoda véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata, véleménye alapján történik. Kérdéses esetben a szülő a vizsgálatot nem tagadhatja meg. Az iskolaérettségnek, az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem elhanyagolható, mindegyik egyformán szükséges az iskolai tanulmányok megkezdéséhez. 8. A gyermekek nevelése óvodánk Helyi Nevelési Programja alapján történik. A Helyi Nevelési Program, az óvoda Minőségirányítási Programja, a Házirend, SZMSZ, Közzétételi lista, valamint törvénymódosítás esetén szükségessé váló további dokumentumok, a szülő számára nyilvános, elérhető helyen (faliújság, iroda) található.

9. A folyamatos napirend biztosítása érdekében kérjük az óvodába érkezés fél 9-ig történjen meg. Kérjük a szülőket, hogy a gyermeket az óvodába érkezésekor minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, egyébként, ha a gyermek valamilyen oknál fogva nem megy be a csoportba, az óvónő nem tud a gyermek jelenlétéről, így felelősséget sem vállalhat érte. A szülő köteles az óvónőt tájékoztatni, ha az óvónő számára ismeretlen személy jön a gyermekért. A szülő az óvodában tartózkodása alatt (érkezés, hazavitel, beszoktatás, óvodai programok) felel gyermeke testi épségéért. 10. A nagycsoportos gyerekek az óvoda véleménye és a szülő kérésének egyeztetése alapján érkezhet egyedül, mehet haza egyedül, illetve 10 évesnél idősebb testvér jöhet érte. Ez esetben a szülő írásbeli nyilatkozatára van szükség, megjelölve az érkezés, távozás időpontját, a testvér nevét. Az írásbeli nyilatkozatot a csoport óvónőjének kell leadni. Ez esetben a szülő hetente köteles az óvónőtől felvilágosítást kérni gyermeke fejlődéséről. Előfordulhat esetenkénti kérés is, ilyen esetben is írásbeli nyilatkozatra van szükség. Amennyiben az óvoda zárásáig nem jönnek a gyermekért, az óvónő a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét értesíti. Válófélben levő szülők vita esetén bírósági végzést kötelesek bemutatni gyermekük elvitelével kapcsolatban. Amennyiben a szülő ittas, alkoholos állapotban érkezik a gyermekéért, azt a Gyermekjóléti Szolgálatnál jelezzük. 11. Kérjük a szülőket, hogy a csoportban levő óvónők napi munkáját – a gyermekek érdekében- hosszabb beszélgetéssel ne zavarják, ne vonják el a csoporttól, mert előidézheti a baleset kialakulását és zavarhatja a nevelés folyamatát. Kérjük, vegyék igénybe az óvoda és a család közötti kapcsolattartási formákat: családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt napok, fogadóórák egyeztetett, előre megbeszélt időpont alapján. Gyermekük fejlődéséről részletes tájékoztatást csak a gyermek saját óvónőitől kérjen. 12. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevitele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Betegség esetén a gyermek csak orvosi igazolással járhat újra óvodába. 13. Az óvónő baleset vagy napközben megbetegedő gyermek esetén haladéktalanul ellátja a gyermeket, a súlyosságtól függően mentőt, orvost hív és értesíti a szülőt. Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs esetén meg kell kezdeni a láz csillapítását, és a szülőt értesíteni kell. A fertőző betegséget a szülő haladéktalanul jelentse be az óvónőnek. 14. A gyermekekkel életkoruknak megfelelően ismertetni kell minden, a játékkal, tevékenységekkel kapcsolatos veszélyforrást, annak elkerülésének lehetőségeit, a tilos és elvárható magatartásformákat. Biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodás ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt állnak.

15. A gyermek hiányzását kérjük bejelenteni és igazolni a csoport óvónőjének. Betegség esetén orvosi igazolást, egyéb esetben (pl. üdülés, külföldi tartózkodás, stb.) szülői igazolást kérünk. Tíz nap igazolatlan hiányzás esetén – kétszeri írásbeli óvodai értesítés után – az óvodából való kizárást vonja maga után. Amennyiben az öt éves gyermek hét napot hiányzik igazolatlanul, intézkedést kell kezdeményeznünk a jegyzőnél. 16. Az óvodában, a napi háromszori étkezésért, a szülő térítési díjat fizet. A gyermek a család anyagi helyzetétől, illetve a gyermek sajátos nevelési igényétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkeztetésben részesülhet. A kedvezményben nem részesülő szülő minden hónap megadott napján köteles az óvodai étkezésért térítési díjat fizetni. Amennyiben fizetési kötelezettségét nem teljesíti, fizetési felszólítást kezdeményezünk, majd ezt követően a helyi adóhatóság felé bejelentést kell tennünk. Az étkezés igénybevételét előző nap reggel 9-ig kell bejelenteni. A térítési díj jóváírása a bejelentést követő naptól történik. Bejelentés elmulasztása esetén nincs mód a térítési díjak jóváírására A nagyon korán érkező gyermekeket célszerű otthon megreggeliztetni. Az óvodában a gyermek egyéni étkeztetése, nassoltatása, otthonról hozott élelmiszerrel, (csoki, banán, cukor.) a többi gyermek előtt nem etikus, valamint az óvoda, de különösen az öltözők tisztántartását is zavarja. 17. Az óvodába járó gyermek nem veszélyeztetheti saját, társai és az óvoda alkalmazottainak testi épségét. Az óvodába járó gyermek legyen ápolt, ruházata tiszta és óvodai jellel ellátott. Az óvodába hozott, illetve hagyott tárgyakért, játékokért felelősséget nem vállalunk. Kérjük a gyerekek, ne hozzanak szúró, vágó, veszélyes eszközöket, játékokat és luxustárgyakat. 18. A gyermek joga, hogy az óvodában, biztonságban és egészséges környezetben nevelődjék. Óvodai napirendje életkorának megfelelően alakuljon (játékidő, levegőztetés, pihenőidő, étkezés, testmozgás). Joga, hogy képességének érdeklődésének, nemzeti, ill. etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben részesüljön (több szülő együttes kérése alapján). Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. A gyereket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermeknek biztosítani kell a foglalkozásokon való részvételét. 19. A szülő joga a szabad óvodaválasztás. A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, amelynek körzetében lakik, ill., ahol a szülője dolgozik. A felvételről az óvoda vezetője dönt. A kötelező felvételt biztosító óvoda nem tagadhatja meg a gyerek felvételét az alábbi esetekben:  Ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét és hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű.

 Ha a gyermek a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv. 41. §.-a szerint jogosult a napközben ellátás igénybevételére.  Ha a gyermek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 20. Megszűnik az óvodai jogviszony 10 nap igazolatlan hiányzás esetén az óvoda kétszeri írásbeli értesítése után. - Az óvoda részéről nem szűntethető meg az óvodai jogviszony, amennyiben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság a sajátos nevelési igényű gyermek nevelését integrált óvodai keretek között javasolja és óvodánkat jelöli ki az ellátásra. - Az 5. életévét betöltő gyermek részére nem szűnhet meg az óvodai nevelés a szülő bejelentése, befizetési kötelezettség elmulasztása vagy igazolatlan hiányzás miatt. - Az öt éves gyermek hét nap igazolatlan hiányzása után a jegyzőnél intézkedést kell kezdeményeznünk. Amennyiben a szülő a gyermeke óvodai jogviszonyát meg szeretné szüntetni, azt az intézmény vezetőjének köteles bejelenteni. Ha másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni. Visszajelzés hiányában értesíteni kell az illetékes jegyzőt. 21. A szülő joga a szabad óvodaválasztás. Joga, hogy gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást kapjon, szükség esetén a neveléshez segítséget, tanácsot kérjen. Továbbá joga, hogy az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyerekek nagyobb csoportját (óvodai gyermekcsoport) érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés megtárgyalásakor, mint a szülői szervezet képviselője, tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. 22. A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi-, érzelmi-, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését és tőle elvárható módon, segítse a fejlődés folyamatát. Rendszeresen tartsa a kapcsolatot a gyermekével, foglalkozó pedagógussal. Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. 23. Kérjük a szülőket, hogy az óvoda területén tartsák be a kulturált magatartás szabályait. Az óvoda területén dohányozni tilos, valamint az óvoda területére állatot behozni tilos. Vitás ügyekben forduljanak a vezető óvónőhöz vagy az érintett alkalmazotthoz. A házirendben foglaltak megsértése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, mint a jogszabályok megsértése. A házirend megsértésével kapcsolatban hozott óvodai döntés ellen a szülő jogorvoslattal élhet. Első fokon a fenntartó jár el, másodfokon a bíróság.

II. Az iskolai intézményegységek Házirendje 1. A házirend célja A házirend célja, hogy megállapítsa - többek között - az egyes tanulói jogok gyakorlásának módját, - az egyes tanulói kötelezettségek teljesítésének módját, - az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. 2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed valamennyi - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére. 2.2. A házirend időbeli hatálya - A tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. 2.3. A házirend területi hatálya A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell. 2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az iskolaigazgató készíti el és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az igazgató, a szülői szervezet képviseletében a szülői szervezet elnöke, a diákönkormányzat képviseletében a diákönkormányzat képviselője írja alá. A házirendet a fenntartó jóváhagyta, így érvényessé vált.

3. A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. Ennek hiányában a házirendet - ki kell függeszteni - a központi faliújságra, - rendelkezésre kell bocsátani a könyvtár számára is. A házirend egy-egy példányát át kell adni: - a szülői szervezet elnökének, - a diákönkormányzat képviselőjének, - valamennyi pedagógusnak és egyéb foglalkoztatottnak, - a rövidített változatát a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni, a házirend egy-egy példányát ismét át kell adni az érintetteknek. 4. A tanulói jogok biztosítására vonatkozó szabályok A tanuló a jogait úgy gyakorolhatja, jogaival úgy élhet, hogy azzal mások érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. 4.1. Az iskola köteles tiszteletben tartani a tanulók személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. 4.1.1. Az iskolában foglalkoztatott személyek nem hozhatnak olyan döntést, intézkedést, nem cselekedhetnek úgy, hogy az a tanulók személyiségi jogait sértse. 4.1.2. Az iskolában foglalkoztatott személyek kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy a tanulók személyiségi jogai érvényesüljenek. 4.1.3. Az iskola köteles az oktatás szervezése során mindig olyan módszert alkalmazni, mely visszavezethető pedagógiai eszközökre, szempontokra, módszerekre. Az iskola a tanuló személyiségének szabad kibontakoztatása érdekében nem állíthat fel olyan korlátozást, mely - pedagógiai szempontokon kívüli, egyéb indok alapján nem biztosítja valamely, az iskola által nyújtott lehetőség igénybevételét. Az iskola egyenlő hozzáférést biztosít valamennyi tanulója számára az iskola programjában szereplő valamennyi szolgáltatási, foglakoztatási lehetőség igénybe vételére. . 4.1.4. Az iskola biztosítja azt, hogy a tanulóról nyilvántartott személyes adatok tárolási módjáról, valamint a tanulóról nyilvántartott személyes adatok valódiságáról a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő tájékozódjon. A tájékoztatást az érintettek

szóbeli kérelmükre, az adatnyilvántartást végző, kezelő személy munkaidejében kaphatják meg. A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője kérheti – a helyes adatok igazolása mellett – az iskola által nyilvántartott személyes adatok törlését és helyesbítését. 4.1.5. A magánszférához való jog érvényesülése érdekében a házirendben foglaltakat a tanulónak csak az iskola területén kell betartania. A tanuló az iskolán kívüli tiltott magatartási szabályokat akkor köteles betartani, ha az intézmény által szervezett foglalkozáson, programon vesz részt. 4.1.6. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát: 4.1.6.1. A tanuló a vélemény-nyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) 4.1.6.2. A tanuló véleményt nyilváníthat a tanórán kívüli foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között. 4.1.6.3. A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon. Ilyenek: a diákönkormányzat a szülői szervezet, fórumai. Ezek működését saját szervezeti és működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak, a könyvtárban megtekinthetőek. 4.1.6.4. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a 4.1.6. pontban meghatározott jogokat - szóban a szülői szervezet, a diákönkormányzati fórumokon, a szülői értekezleteken, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - a szülői szervezet vonatkozásában szülői szervezet ülésein, illetve a szülői szervezet által meghatározott időpontokban; - írásban - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. A véleményezési jog szempontjából a tanulók 60%-ának közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének. 4.1.6.5. A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés,

- írásos megkeresés, véleménynyilvánítás. 4.1.6.6. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. 4.1.6.7. A véleménynyilvánítás gyakorlása során a tanuló nem sértheti - az iskola alkalmazottjainak, - a többi tanulónak személyiségi jogait, emberi méltóságát. 4.1.7. Az iskola a tanuló önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében nem kötelezheti a tanulót arra, hogy éljen a törvényben biztosított jogával. Ennek érdekében nem kötelezheti például arra, hogy részt vegyen olyan foglalkozáson, rendezvényen, ami nem kötelező tanórai foglalkozás keretében kerül megszervezésre. 4.1.8. A tanuló családi élethez való joga védelmében tilos a tanuló családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. 4.1.9. A tanuló magánélethez való joga érvényesülése érdekében az iskola biztosítja a tanuló levelezési jogát. (A tanulók nem élhetnek levelezési jogukkal a tanórák, illetve más szervezett iskolai foglalkozások, rendezvények alkalmával.) 4.1.10. A tanuló személyiségi jogának gyakorlása nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve nem korlátozhatja a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Ennek érdekében a házirend további részei is tartalmaznak korlátozásokat a személyiségi jogok gyakorlására vonatkozóan. 4.2. Az iskola köteles lehetőségeihez mérten a tanulót állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesíteni, amennyiben ennek szükségességét megfelelő hivatalos dokumentumokkal igazolni tudja, vagy az állapot hirtelen tanítási időben vagy napközis-, tanulószobai-, tanórán kívüli foglalkozás ideje alatt áll elő (pl. hirtelen megbetegedés, baleset) és biztosítani azt, hogy a tanuló, szükség esetén - életkorától függetlenül - a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. Az iskola köteles az integráltan nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű tanuló állapotának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesíteni, számára a speciális szükségletből fakadó hátrányok leküzdéséhez többlet- szolgáltatásokat biztosítani (differenciált tanórai foglalkozás, egyéni fejlesztési terv alapján történő fejlesztés, sérülésspecifikus terápia, habilitációs foglalkoztatás). 4.2.1. A tanulmányokkal kapcsolatos mentesítés iránti kérelmeket az iskola részére írásban kell benyújtani. A mentesítés iránti kérelem benyújtásának határideje adott tanév szeptember 15. A mentesítés iránti kérelem – sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén – a szakvéleményben leírtaknak

megfelelően nem tagadható felülvizsgálatáig szól.

meg.

Érvényessége

az

adott

szakvélemény

4.2.2. Az egyéni foglalkozásokra való jelentkezés írásban történhet, a foglalkozást tartó tanítónál, illetve szaktanárnál, az iskola által biztosított nyomtatványon. Sajátos nevelési igényű tanuló számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozásra az írásbeli jelentkezés követelménye nem alkalmazható, azok a kötelező tanórákon felül, az adott tanuló számára kötelezők. 4.3. Az iskola biztosítja a tanuló azon jogát, hogy a nevelési-oktatási intézményben: - családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes - étkezésben, - tanszerellátásban részesüljön, továbbá - sajátos nevelési igényétől függően étkezési-, illetve tankönyvtámogatásban részesüljön - részben vagy teljes egészében mentesüljön a közoktatási törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, illetve részletekben való fizetésére, - szociális támogatásban részesüljön. 4.3.1. A kedvezményes, illetve az ingyenes étkeztetési ellátás érdekében az iskola írásban, az általa meghatározott nyomtatványon biztosít lehetőséget a kedvezmény, illetve az ingyenes étkeztetés iránti igény jelzésére, és nyújt tájékoztatást a benyújtandó igazolásokról, dokumentumokról. Az igények benyújtási határideje a nyomtatványon feltüntetésre kerül. Az iskola az alábbi rendszerességgel végez felmérést: - az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig, - a következő tanévre vonatkozóan május 20 ig. 4.3.2. Az ingyenes, illetve a kedvezményes tanszerellátás érdekében az iskola – a tankönyvellátás helyi rendjét meghatározó szabályzattal összhangban – a központilag meghatározott nyomtatványt, a szabályzatban meghatározott határidőig juttatja el a tanulókhoz. Az igények benyújtási határidejét a nyomtatvány tartalmazza. 4.3.2.1. Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igényeket - a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint - a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével, az alábbiak szerint határozza meg: - Könyvtári tankönyvet, tartós tankönyvet kell biztosítani annak, aki jelölte, hogy számára az ilyen könyv megfelel. - A normatív kedvezményeken túl, pénzbeli támogatást - tárgyévi tankönyvtámogatási keretből - kell meghatározni az igénylők támogatási igényének összege arányában. - Azok számára, akiknek a tankönyvtámogatása pénzben nem megoldható, könyvtári könyvet kell biztosítani.

4.3.2.2. Tankönyvet - beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt - az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre, illetve egyéb kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján az iskola igazgató minden év december 15-éig dönt. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet. A kölcsönözhető tankönyvek jegyzéke minden év június 10-éig közzétételre kerülnek. (A közzététel módja: az iskolai faliújságon való hirdetmény kifüggesztése.) A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. Kölcsönzött tankönyvenként a tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít, melynek egy példányát a tanuló, illetve a szülő részére átad. 4.3.2.3. A kölcsönzött tankönyvet a normatív kedvezményre jogosult tanuló az iskolai könyvtárból megvásárolhatja. A megvásárlás feltétele, hogy a tanuló - a tankönyvet legalább 3 hónapig használja, - a tankönyv áraként a tanuló, illetve a szülő a tankönyv rendeltetésszerű elhasználódási fokát alapul vevő árat kifizesse. A tankönyv csökkentett árára a könyvtáros tesz javaslatot írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. A tankönyv árát a szülő közvetlenül az iskolának fizeti meg. 4.3.2.4. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege - nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és - nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá.

4.3.2.5. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek - 50 %-kal mérsékelhetők, illetve - elengedhetőek. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt. 4.3.3. Az iskola biztosítja a tanulók számára a rendelkezésére álló eszközei rendeltetésszerű használatát, igénybevételét a tanórákon, tanulószobai-, napközis- és tanórán kívüli foglalkozásokon. 4.3.4. Szociális támogatás állapítható meg annak a tanulónak, aki ez iránt írásbeli kérelemmel fordul az intézményhez, az iskolai alapítvány kuratóriumához, diákönkormányzathoz. A szociális támogatások lehetőségéről az intézmény minden tanítási év kezdetekor tájékoztatja a tanulókat, illetve a tanulók szüleit. A tájékoztatás formája: a tanulók szóbeli tájékoztatása az első osztályfőnöki órán - a szülők szóbeli tájékoztatása a szeptemberi szülői értekezleten A szociális támogatás iránti kérelem a tanév bármely időpontjában benyújtható az igazgatóhoz, az alapítvány kuratóriumához, illetve a diákönkormányzat vezetőjéhez. 4.3.5. 1. A tanulók szociális ellátása Az intézmény számára a fenntartó biztosítja a szociális támogatásra felhasználható pénzeszközöket. A szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultság mértéke a mérvadó, így: A tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, A jövedelemmel nem rendelkező eltartott családtagok száma, Tartósan beteg családtag jelenléte, Munkanélküli eltartó. Diákszociális alap felhasználása A diák szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: ∙ étkezési hozzájárulás kifizetése ( 50%-os térítési díj átvállalása), ∙ a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, ∙kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek fedezése (részben), ∙ térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása, ∙ nevezési díj átvállalása versenyekre. Alapítványi támogatás

Az intézményt támogató Iskolafejlesztési Alapítvány KOMLÓ-SZILVÁS és a „Felsőszilvási Gyermekekért” Alapítvány is rendelkezik a tanulókat támogató szociális alappal. Az alapítványok szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök vagy az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítványok kuratóriumai önállóan tagintézményenként döntenek a támogatás módjáról és mértékéről. Szociális támogatás csak nem kötelező iskolai, vagy osztályszintű tanulmányi kirándulás támogatására adható. 4.4. Az iskola biztosítja a tanuló napközi otthoni, illetve tanulószobai ellátásához való jogának érvényesítését. 4.4.1. Az iskola írásbeli felmérést készít, melyben a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) kérheti az ellátást. A kérelmeket az igénylőlapon feltüntetett határidőig kell visszajuttatni az iskolába. A felmérést - az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig, - a következő tanévre vonatkozóan május 20-ig kell elvégezni. Az iskola köteles – a szülő igénye alapján – a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni a következők szerint: - a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni: - az iskolai felkészítéssel és - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A foglalkozások megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez: a) általában - az 1-4. évfolyamon napi 4,5 óra, - az 5-8. évfolyamon napi 3 óra, áll rendelkezésre, amely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A kérelmek elbírálásakor figyelembe kell venni azt, hogy a napközis, tanulószobai csoportok a szülők igényeinek megfelelően kerüljenek kialakításra. A napközi, illetve a tanulószoba igénybevétele során - sajátos nevelési igény esetén – az iskola a szülővel egyeztetve figyelembe veszi a szakvéleményben szereplő javaslatokat a tanuló terhelésére vonatkozóan. 4.5. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható - tantárgyak, illetve - foglalkozások közül. A választható tantárgyakra, foglalkozásokra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja.

A válaszható tantárgy, illetve foglalkozás megkezdését megelőző tanév, illetve félév előtt - május 20-ig előzetes, majd - szeptember 15-ig végleges felmérést kell végezni. A kérelmek elbírálásának – az igények teljesítésével összefüggő – rangsorolási rendje a következő: - ha több igény van, mint amennyi teljesítésére lehetőség van, a kérelmeket - azok benyújtásának sorrendjében, kell elbírálni. 4.6. Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket, melynek szabályait az SZMSZ tartalmazza.. 4.6.1. Az iskola tanulója az iskola nyitvatartási ideje alatt az alábbi feltételekkel veheti igénybe az iskola eszközeit, létesítményeit: 4.6.1.1. Könyvtár - A tanulók a könyvtárat a könyvtár-szabályzat szerint használhatják, könyvtáros, vagy könyvtárosi feladatokkal megbízott alkalmazott jelenlétében, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. - A könyvtárra vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a könyvtárban jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai hirdető táblára, valamint a könyvtár ajtajára is kifüggesztésre kerül. - A könyvtárat csak pedagógus, vagy pedagógiai asszisztens jelenlétében lehet igénybe venni. 4.6.1.2. Fedett sportlétesítmények - A tanulók a fedett sportlétesítményeket (tornatermet, stb.), valamint az öltözőket a vonatkozó szabályok szerint használhatják. - A fedett sportlétesítményekre vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a sportlétesítményekben jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A sportlétesítményeket megfelelő sportfelszerelés legalább tornacipő használatával lehet igénybe venni. 4.6.1.3. Sportpálya - A sportpályát szabadon használhatják a tanulók akkor, ha ott tanóra, vagy tanórán kívüli foglalkozás, illetve más, az iskola által szervezett program nem folyik. 4.6.1.4. Számítástechnika terem - A számítástechnika terem használatára vonatkozó speciális használati szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, a teremben pedig kifüggesztésre kerülnek. - A tanulók a számítástechnika termet a terem használati rendjére vonatkozó külön szabályok szerint vehetik igénybe. - A számítástechnika termet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni.

4.6.1.5. Büfé A büfét a tanulók szünetekben, illetve lyukasórákon, valamint a tanórákat követő időszakban látogathatják. 4.6.1.6. Az aula (Felsőszilvási Általános Iskola) Az aula használati rendjét külön szabályzat tartalmazza. A szabályzat tartalma a tanulókkal év elején ismertetésre kerül. Az aula használati rendje az aulában kifüggesztésre kerül. 4.6.1.7. A tantermek A tantermek tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó használati rendjét a foglalkozást tartó pedagógus ismerteti az érintettekkel. A foglalkozások időpontját órarendben rögzítik. 4.6.1.8. Az egyes helyiségek zárása A tanórák, foglalkozások közötti időszakokban jó idő esetén (kinti ügyelet) minden termet zárni kell! A terem zárásáról a pedagógusok gondoskodnak. A tanulóknak a tanórák, foglalkozások előtt a tanár megérkezéséig a terem előtt kell várakozniuk. 4.7. A tanuló joga, hogy egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Az iskola e tanulói jog érvényesítése érdekében védő és óvó előírásokat határoz meg. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátása során az iskola gondoskodik a gyermek fokozott felügyeletéről, kíséréséről, folyamatosan segítséget nyújt számára az iskolán belüli tájékozódáshoz, sérülésének és állapotának megfelelő védő és óvó intézkedéseket határoz meg. 4.7.1. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával a tanulók számára tilos: - a dohányzás, - a szeszes ital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. A pedagógusok és más iskolai foglalkoztatottak számára az iskola területén tanítási időben, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok alatt tilos: - a szeszes ital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. A pedagógusok és más iskolai foglalkoztatottak az iskola területén csak az arra kijelölt helyen, az érvényes tűzvédelmi szabályzat betartásával dohányozhatnak. 4.7.2. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tűz- és balesetvédelmi szabályokat az érintettek megismerjék. - Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat, illetve a kiskorú tanuló szülőjét tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tanuló, illetve a tanuló szülője a tájékoztatás

tudomásulvételét a tájékoztatás megtörténtéről szóló dokumentumon aláírással köteles elismerni. - Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: sportlétesítmények, számítógép termek esetében. - Az iskola gondoskodik arról, hogy a sajátos nevelési igényből fakadó hátrány ne gátolja a tanulót a speciális védő, óvó előírások megismerésében. 4.7.3. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanulók a bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat, teendőket – az SZMSZ-ben szabályozottak szerint – megismerjék. 4.8. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: - tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az - ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, - megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), - megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről 1 héttel korábban tájékoztatást kapjon . - írásbeli dolgozatát annak megírásától számított 10 munkanapon belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse, - tanulmányairól tájékoztatást kapjon úgy, hogy tantárgyanként és félévenként legalább a heti óraszámmal megegyező, de legalább két érdemjegye legyen. 4.8.1. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről. 4.8.2. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, és arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül –a szülői szervezettől a tizenötödik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon. 4.8.3. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a 4.8. pontban meghatározott jogokat - szóban a diákönkormányzati és a szülői szervezeti fórumokon, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - az szülői szervezet vonatkozásában az szülői szervezet ülésein, illetve az az által meghatározott időpontokban , - írásban, - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja.

4.8.4. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus. 4.8.5. A tájékoztatás rendje a következő: - az iskola nyilvános dokumentumai: - az SZMSZ, - a minőségirányítási program, - a pedagógiai program mindenki számára elérhető helyen (pl.: a könyvtárban) elhelyezésre kerülnek, - a házirend a faliújságon folyamatosan megtekinthető, illetve annak egy rövidített példányát a tanulónak, illetve a szülőnek a beíratáskor át kell adni. 4.8.6. Az iskola köteles a 4.8.5. pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén. 4.8.7. A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki. 4.9. A tanuló joga, hogy részt vegyen diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen különböző köröknek, iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. 4.9.1. A tanuló joga, hogy részt vegyen a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon. Ezek formái: - rendszeres elfoglaltságok: szakkör, sportkör, diákkör, énekkar, - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás. 4.9.2. A tanuló kezdeményezhet, és részt vehet különböző tanórán kívüli foglalkozásokon. 4.9.3. A tanuló joga, hogy tagja legyen a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásoknak, diákkörnek, különböző köröknek, valamint iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek. 4.9.4. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett.

4.9.5. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de egyes szakkörök– azok jellegétől függően – térítési díjasak is lehetnek. Ennek feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást a jelentkezések előtt meg kell adni. 4.9.6. Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.) 4.9.7. A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét – a lehetőségek figyelembevételével – a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartó közösen állapítják meg. 4.9.8. A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók szóbeli tájékoztatást kapnak a foglakozást tartó pedagógustól. 4.9.9. A tanórán kívüli foglakozásokon a foglalkozást vezető ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat, pl. vezeti a foglalkozási naplót. 4.10. A tanulók kötelesek egymás vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartani. 4.11. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülőjének joga, hogy jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, valamint az oktatási jogok biztosához forduljon. 4.12. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában. 4.12.1. A tanulók, illetve képviselőik közvetlenül, illetve közvetve részt vehetnek a döntéshozatalban, az intézmény irányításban az SZMSZ-ben meghatározottak szerint 4.13. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetve, hogy kérje a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentését. (A magántanulói jogviszony, valamint a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés feltételeit jogszabályok határozzák meg.) 4.14. A tanuló joga, hogy kérelmére, független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 4.14.1. A jog érvényesítésének lehetőségéről a tanuló, illetve a tanuló szülője az iskola vezetőjétől kérhet szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatást. 4.15. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelésioktatási intézménybe.

4.15.1. A jog érvényesítésének lehetőségéről a tanuló, illetve a tanuló szülője az iskola vezetőjétől kérhet szóbeli, vagy írásbeli tájékoztatást. 4.15.2. A vonatkozó kérelmeket az iskolaigazgató részére kell benyújtani. 4.16. A tanuló joga, hogy különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás. 4.16.1. A tanuló e joga érvényesítése érdekében - pályaválasztási, továbbtanulási kérdésekkel az osztályfőnökéhez és a pedagógiai asszisztenshez fordulhat információért. 4.17. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen diákképviseletbe; valamint, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a közoktatási törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 4.17.1. A diákképviseletet biztosítani kell az SZMSZ-ben meghatározottak szerinti. feladatokkal kapcsolatban. 4.18. A tanuló joga, hogy kérelmére, indokolt esetben szociális támogatásban részesüljön a 4.3.-ban meghatározottak szerint. 5. A tanulói kötelezettségek szabályozása 5.1. A tanuló kötelezettsége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon. 5.1.1. A tanórákra, valamint a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokra köteles elvinni a tanulmányai folytatásához szükséges taneszközöket, felszereléseket, az ellenőrző könyvét. 5.1.2. A tanuló az ellenőrző könyvébe köteles haladéktalanul beírni az érdemjegyeit, majd azokat legalább hetente aláíratni a szülőjével. 5.2. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. 5.2.1. A tanuló köteles a tanítás megkezdése előtt legalább 5 perccel a tanítás helyszínén tartózkodni. 5.2.2. A tanuló köteles tevékenyen részt venni a tanórákon. 5.2.3. A tanuló köteles szorgalmasan, képességeinek megfelelően tanulni, részt venni a tanórákon. 5.3. A tanuló kötelezettsége, hogy – életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában.

5.3.1. A tanuló köteles padját, székét, valamint azok környezetét tisztán tartani, az általa eldobott, elhagyott szemetet összeszedni, és a szemétgyűjtőben elhelyezni. 5.3.2. A tanuló köteles – nevelője kérésére – közreműködni a tanórák előkészítésében, az óra lebonyolításához szükséges szervezési feladatokban. 5.4. A tanuló kötelezettsége, hogy megtartsa az iskolai tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és a helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 5.5. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. 5.5.1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tűz- és balesetvédelmi oktatáson. 5.6. A tanuló kötelessége, hogy - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, illetve azokra vigyázzon, - óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - az iskola eszközeit, berendezéseit, létesítményeit rendeltetésszerűen használja. 5.7. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, valamint tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 5.8. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskola szervezeti és működési szabályzatában, továbbá a házirendjében foglaltakat. 6. Munkarendre vonatkozó szabályok 6.1. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni: tanóra

tanóra időtartama szünet 7 -7 45perc 745-800 800-845 45perc 845-900 900-945 45perc 945-1000 1000-1045 45perc 1045-1100 1100-1145 45perc 1145-1200 1200-1245 45perc 1245-1300 1300-1345 45perc 1345-1355 1355-1435 40perc Összevont óra esetén a tanóra 90 perces. Összevont órát csak az utolsó két órában lehet tartani. 00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

45

tanóra 00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

40

7 -7 800-840 845-925 940-1020 1025-1105 1110-1150 1155-1235 1240-1320

40 perces rövidített órák esetén tanóra időtartama 40perc 40perc 40perc 40perc 40perc 40perc 40perc 40perc

szünet 740-800 840-845 925-940 1020-1025 1105-1110 1150-1155 1235-1240

tanóra

tanóra időtartama szünet 7 -7 35perc 735-800 800-835 35perc 835-840 840-915 35perc 915-930 930-1005 35perc 1005-1010 10 45 10 -10 35perc 1045-1055 1055-1130 35perc 1130-1135 1135-1210 35perc 1210-1215 1215-1250 35perc Összevont óra esetén a tanóra 90 perces. Összevont órát csak az utolsó két órában lehet tartani. 00

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

35

A sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett tanórák, foglalkozások időtartama eltérhet a 45 perces órától, amennyiben állapotuk, a sérülés jellege, súlyossága ezt indokolja. 6.1.1. A Szilvási Általános Iskolában az adott tanítási nap óraközi szünetbeli tartózkodási rendjét a főügyeletes pedagógus határozza meg az időjárási viszonyok és egyéb, az udvaron való tartózkodást befolyásoló körülmények figyelembevételével. Az adott tanítási nap szünetbeli tartózkodási rendjét 830-ig feltünteti a földszinti zsibongóban az erre kijelölt helyen. Amennyiben a tanítási nap folyamán a feltüntetett renden változtatni szükséges, a főügyeletes pedagógus gondoskodik arról, hogy a többi ügyeletes pedagógus időben értesüljön a változásról. A Felsőszilvási Általános Iskolában az ügyeletet ellátó pedagógusok együtt döntik el az időjárási viszonyok és egyéb körülmények figyelembevételével, hogy kinti vagy benti ügyelet lesz-e. 6.1.2. A Szilvási Általános Iskolában a hétfői napokon a tanulók legkésőbb 740-re érkeznek az iskolába, jó idő esetén az iskola előtti udvaron gyülekeznek, 740-kor osztályonként a kijelölt udvarrészen sorakoznak, fegyelmezetten meghallgatják a hirdetést, ha van, majd osztályonként sorban a felsősök az aktuális tanóra tanterme elé, az alsósok tanítóikkal a tantermükbe vonulnak. Rossz idő esetén a gyülekezés a földszinti zsibongóban történik. 730-kor a főügyeletes engedélyével, indulnak a felső tagozatosok a tantermeik elé, az alsósok tanítóikkal a tantermükbe.

Amennyiben hirdetésre kerül sor, a felsősök 745-re a második emeleti zsibongóba vonulnak és meghallgatják a hirdetést, majd a főügyeletes pedagógus által meghatározott sorrendben szaktanáraikkal az aktuális tanóra tantermébe vonulnak. Más napokon első tanórájuk megkezdése előtt legalább 10 perccel a tanulók az iskolába érkeznek. Az első órára érkezők jó idő esetén az iskola előtti udvaron gyülekeznek, 740-kor osztályonként a kijelölt udvarrészen sorakoznak, 745-kor osztályonként sorban a felsősök az aktuális tanóra tanterme elé, az alsósok tanítóikkal a tantermükbe vonulnak. Rossz idő esetén a gyülekezés a földszinti zsibongóban történik. 730-kor a főügyeletes engedélyével, indulnak a felső tagozatosok a tantermeik elé, az alsósok tanítóikkal a tantermükbe. Amennyiben a tanuló aznapi első tanórája nem az 1. óra, és a tanuló a kicsengetés előtt érkezett az iskolába, akkor a kicsengetést az udvaron, vagy a bejárat két ajtó közötti részén a tanítás zavarása nélkül várja meg. A tanórák megkezdése előtt a tanulóknak jó idő esetén a szünetről való érkezés után amennyiben a tanító, vagy szaktanár még nincs ott, a terem előtt kell gyülekezniük, rossz idő esetén a tanulók a szüneteket tanítóik, szaktanáraik felügyelete mellett a tantermekben töltik, a tanító, szaktanár megérkezéséig a terem előtt várakoznak. A Felsőszilvási Általános Iskolában tanítási napokon reggel 750 – re illetve 10 perccel az órarendben előírt első foglalkozás előtt kell az iskolába megérkezni. Jelzőcsengetéskor a tantermek előtt kell tartózkodni, amennyiben nincs a tanulónak első órája és előbb érkezik a kicsengetést az udvaron vagy a büfé melletti részben köteles megvárni a tanítás zavarása nélkül. A tanórák közötti szünetekben jó idő esetén az udvaron, rossz idő esetén a zsibongóban és a folyosókon tartózkodhatnak tanulóink, illetve igénybe vehetik az iskola büféjét. 6.2. A tanuló köteles a tanórára időben megérkezni. Ha késik, azt a tanár bejegyzi az osztálynaplóba. A tanuló többszöri késése esetén a 10.2. pontban meghatározottak szerint – járunk el, az SZMSZ-ben meghatározottak szerint a tanuló fegyelmező intézkedésben részesül. (Nem lehet fegyelmező intézkedés az, hogy a késve érkező tanulót kiküldi a pedagógus az óráról.) 6.2.1. A késéseknél nem kell figyelembe venni a rendkívüli időjárási körülmények miatti késéseket. 6.3. Az iskola nyitva tartása, az ügyintézés időpontjai: 6.3.1. Az iskola tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől – péntekig: 645 –től 1600ig. 6.3.2. Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatás kérését, valamint a gazdasági jellegű ügyeiket) a következő időpontban intézhetik: tanítási napokon 700-tól 1500-ig 6.3.3. A tanévet követően a tanítási szünetekben az alábbiak szerint van ügyfélfogadás: az előre kijelölt és kihirdetett napokon 800-tól 1200-ig.

6.4. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, és az iskolához tartozó területek használati rendje. 6.4.1. A tanuló az iskola helyiségeit az iskola nyitvatartási idejében veheti igénybe 6.4.1.1. A tanulók szabadidejükben (szünetekben, lyukasórákon, a tanórákon kívüli időszakban) az udvart tanári felügyelettel vehetik igénybe. A folyósok, és az aula igénybevétele csak a tanórákon kívüli időszakban, a tanórán kívüli foglalkozások zavarása nélkül történhet. 6.4.1.2. A tanulók az iskola egyes helyiségeit csak külön meghatározott szabályok figyelembe vételével vehetik igénybe, a házirendben korábban meghatározottak szerint. 6.4.1.3. A tanulók a tanítási idő alatt az iskola területét nem hagyhatják el. A kilépést az osztályfőnök, óraközi szünetben az ügyeletes tanár engedélyezheti. 6.4.2. A tornatermet csak tornafelszerelésben lehet igénybe venni. A tornafelszerelés: - lányoknak: tornaruha,vagy fehér póló, rövidnadrág, fehér zokni, tornacipő ........ - fiúknak: fehér póló, rövidnadrág, fehér zokni, tornacipő ..................................... 6.5. A menzai étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a tanulókkal ismertetésre kerülnek. A menzai étkeztetés ideje az ebédlőben: -a Szilvási Ált. Iskolában hétfőtől csütörtökig: 1130.-tól 14 -ig pénteken 1130-tól 13-ig tart, -a Felsőszilvási Ált. Iskolában hétfőtől péntekig 1045-1330 7. A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó egyéb szabályok 7.1. A tanulónak be kell tartani az alábbi előírásokat: 7.1.1. Feltétellel vihetők az iskolába ékszer, készpénz, mobiltelefon, drága ruházat egyedi értéket képviselő dolgok. Az iskola ezen értékekért felelősséget nem vállal. A mobiltelefont a tanítási idő alatt kikapcsolt állapotban a táskában kell tartani. 7.1.3. Nem vihetők az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak, pl.a tanításhoz nem szükséges szúró-, vágóeszközök, műköröm, testékszer. 7.1.4. Nem vihető az iskolába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a tanórát, a tanítás rendjét megzavarja. 7.1.5. Nem vihető az iskolába rágógumi, napraforgómag, tökmag, amennyiben nem tanítási célokat szolgál. Ha a tanuló az óra menetét, a tanítás rendjét megzavarja, tőle a tanítás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy, dolog. A tárgyat a pedagógus a tanítás után köteles visszaadni a tanulónak, vagy a tanuló szülőjének. A pedagógus joga mérlegelni, hogy a tanulónak, vagy a tanuló szülőjének adja-e vissza az elvett tárgyat, döntését indoklással együtt a tanulóval közölnie kell a tárgy elvételekor.

Amennyiben a pedagógus úgy dönt, hogy az elvett tárgyat csak a szülőnek adja vissza, köteles a szülőnek való átadásig a tárgy biztonságos őrzéséről gondoskodni, és a szülőt írásban, vagy telefonon értesíteni az átvétel lehetőségéről. Az elvett tárgy megrongálódása, elvesztése esetén a pedagógus anyagi felelősséggel tartozik. 7.1.5. Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz: pl.: nyaklánc, óra, gyűrű, mobiltelefon stb. A tanuló a testnevelési órák ideje alatt a pedagógus felügyeletére bízhatja azokat az értéktárgyait, melyekre a testnevelés órák alatt felügyelni nem tud. Az iskola csak azokért a tárgyakért vállal felelősséget, melyeket a diákok a tanóra megkezdése előtt a tanórát tartó pedagógusnak megőrzésre átadnak. 7.1.6. Amennyiben a tanuló 7.1.1.-7.1.5. pontban foglaltakat figyelmen kívül hagyva hoz be dolgokat az iskolába, az iskola a keletkezett kárért nem felel. 8. Ünnepi öltözet Az iskolában, valamint az iskolán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken a tanuló - az előzetes tájékoztatás alapján - köteles ünnepi öltözetben megjelenni. Az ünnepi öltözet - lányoknak: sötét szoknya, vagy nadrág, fehér blúz - fiúknak: sötét nadrág, fehér ing 9. A tanuló szülőjének tájékoztatása céljából, az éves munkaterv szerint az iskola szülői értekezletet, valamint fogadóórát tart. 10. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 10.1. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. 10.1.1. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha - a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: A szülő – az előre tudott családi esemény miatt – előzetes távolmaradási kérelmet ír, melyet tanévenként egy napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató, illetve a tagintézmény-vezető bírál el (a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, mulasztásai alapján). A hiányzások miatti tanulmányi elmaradást az osztályfőnök által meghatározott határidőig pótolni kell! - a döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell, - a döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. - ha a tanuló beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja:

- 3 napot meghaladó mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges. Az igazolást az ellenőrzőbe kell beíratni a betegséget igazoló orvossal. Az igazolást az oktatásban való ismételt részvétel megkezdését követően 3 napon belül, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán be kell mutatni. - 3 napot meg nem haladó betegség esetén a mulasztást – az ellenőrzőbe történő beírással – a szülő is igazolhatja, (amennyiben adott tanévben még nem használta fel a szülői igazolás lehetőségét), melyet a tanuló a hiányzást követően 3 tanítási napon belül, de legkésőbb a következő osztályfőnöki órán köteles bemutatni. - a váratlan, előre be nem jelenthető távollétet – lehetőség szerint a hiányzás napján, vagy azt követően – telefonon bejelentették, tájékoztatást adva a hiányzás okáról, várható időtartamáról. A bejelentést az osztályfőnöknek kell megtenni. - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A tanuló részére a szülő összesen legfeljebb három tanítási napot igazolhat a fentiek alapján. 10.1.2. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegelheti. A hiányzásokat az osztályfőnök – a körülmények ismeretében – igazolja, vagy nem igazolja. Az osztályfőnök abban az esetben nem igazolja a mulasztást, ha a szülő 3 napnál több napra ad igazolást, vagy felmerül az igazolás valótlanságának gyanúja. Az utóbbi esetben az osztályfőnök az igazolás valóságtartalmának ellenőrzését haladéktalanul megkezdi. Igazolatlan az a hiányzás, melynek igazolása nem történt meg a 10.1.1 pontban meghatározott határideig, vagy amelynek igazolását osztályfőnök megalapozott indokkal nem fogadta el. Az el nem fogadásról a szülőket és a gyermekvédelmi felelőst írásban tájékoztatni kell. 10.1.3. Az iskola értesíti a szülőt - a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve - ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. 10.1.4. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanuló szülőjét. A 10. igazolatlan óra után az iskola feljelentést tesz, 30 igazolatlan óra után ismételten értesíti a Gyermekjóléti Szogálatot, majd 50 igazolatlan óra után ismét feljelentést tesz Komló város Jegyzőjénél, és a Gyámhatóságnál. 10.2. A késések és azok igazolása Ha a tanuló - az első tanítási óra előtt a házirendben meghatározott időben nem jelenik meg, - a becsengetést követően nem tartózkodik a tanteremben, illetve a zárva tartott tantermek esetében a tantermek előtt, akkor a tanár köteles ezt késésként a naplóba bejegyezni.

A tanuló, illetve a tanuló szülője a késések igazolására vonatkozó kérését a késést követő 3 tanítási napon belül kell benyújtani. Igazolás elfogadásáról, az osztályfőnök dönthet. A szülő is igazolhatja a késést, de csak maximum 3 tanítási napnak megfelelő óraszámig. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról. A késések időtartama összevonható, 3 igazolt késés egy igazolt tanóra, 3 igazolatlan késés egy igazolatlan tanóra. (Ezt a szabályt a 2011/2012. tanévtől alkalmazzuk.) 11. A térítési díj, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések, továbbá – a közoktatási törvény 12. § (4) bekezdésében meghatározott – a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 11.1. A térítési díjat általában előre kell megfizetni, a túlfizetés összege a következő havi térítési díj összegéből levonásra kerül. A térítési díj visszafizetése készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően. A térítési díj fizetési módja: - készpénz, A térítési díj befizetésének határideje: -tanítási időszakban minden hónap 10-e utáni első kedd. A befizetés bonyolítási módja: - készpénz fizetés - az intézményi gondnoki irodában a befizetés napján 700-1600 óráig. 11.2. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. 12. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei 12.1. Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni. Az intézkedések írásbeli formái: - szaktanári figyelmeztetés; - szaktanári intés; - szaktanári megrovás; - napközis nevelői figyelmeztetés; - napközis nevelői intés; - napközis nevelői megrovás; - osztályfőnöki figyelmeztetés; - osztályfőnöki intés; - osztályfőnöki megrovás; - igazgatói figyelmeztetés; - igazgatói intés; - igazgatói megrovás; - tantestületi figyelmeztetés;

- tantestületi intés; - tantestületi megrovás. A cselekmény súlyától függően – az írásos intézkedés előtt, - szóbeli figyelmeztetésben is részesíthető a tanuló. A nevelőtestületi figyelmeztetést az osztályfőnök, vagy bármelyik, az osztályban tanító pedagógus kezdeményezheti, és a nevelőtestület 80 % -ának egyetértése esetén adható. 12.2. Vétkes és súlyos kötelességszegés Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. A fegyelmi eljárást követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: - megrovás, - szigorú megrovás, - egyes kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott), - eltiltás az adott iskolában a tanév lefolytatásától (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható), - kizárás az iskolából (tanköteles tanulóval szemben nem alkalmazható). 12.3. Az egyes büntetési fokozatok kirovási sorrendje és a kirovás okai: - Szaktanári figyelmeztetésben, intésbe, megrovásban a fokozatosság elvét betartva lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - zavarja a tanórát, - a szaktanárral szemben tiszteletlenül viselkedik, A szaktanár a kötelességszegés súlyosságától függően mérlegeli a kiszabott fokozatot. - osztályfőnöki figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - már kapott második szaktanári figyelmeztetést és újabb büntetést kell kiszabni, - ismétlődően tiszteletlen viselkedést mutat, - a tanórát mobiltelefonnal megzavarja, - késését harmadik alkalommal nem tudja igazolni, elfogadhatóan indokolni, - 1-2 igazolatlan órája van, - egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 5-nél többször került beírásra - osztályfőnöki intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - ismételt osztályfőnöki figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, - 3-5 igazolatlan órája van, - egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 10-nél többször került beírásra - osztályfőnöki megrovásban lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - ismételt osztályfőnöki intés után újabb büntetést kell kiszabni, - egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 15-nél többször került beírásra - ha a kötelességszegés súlyossága indokolja - 6-10 igazolatlan órája van, - igazgatói figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - ismételt osztályfőnöki megrovás után újabb büntetést kell kiszabni, - ha az osztályfőnök és az osztályközösség megítélése szerint a kötelességszegés súlyossága indokolja

- egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 20-nál többször került beírásra - igazgatói intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - ismételt igazgatói figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, - ha az igazgató, osztályfőnök és az osztályközösség megítélése szerint a kötelességszegés súlyossága indokolja - ha egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 25-nél többször került beírásra - igazgatói megrovásban lehet részesíteni a tanulót akkor, ha - ismételt igazgatói intés után újabb büntetést kell kiszabni, - ha az igazgató, osztályfőnök és az osztályközösség megítélése szerint a kötelességszegés súlyossága indokolja egy hónap alatt a fegyelmi naplóba 35-nél többször került beírásra – nevelőtestületi figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha a tantestület 80 %-ának megítélése szerint rendszeresen megszegi a Házirend előírásait, tanulmányi munkájával, magatartásával közösségromboló, negatív példát mutat. 13. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 13.1 A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sporteredmény, ill. tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet:

- egyénileg, tanulónként, illetve - csoportosan, adott közösség, ill. osztály számára. 13.2. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, ill. bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret, - nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv - közösség esetében: tárgyjutalom, ill. jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás stb.) 14. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás 14.1. Az egyeztető eljárás közös lefolytatása A szülői szervezet (közösség) és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére az intézménynek biztosítani kell, hogy ezen szervezetekkel közösen kerüljön lefolytatásra a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás. 14.2. Az egyeztető eljárás rendje: 14.2.1. A fegyelmi ügyben először az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségét kell vizsgálni. - A sértett, illetve kiskorú sértett esetében a szülő hozzájárulását kell kérni az egyeztető eljárás lefolytatásához. - Ha a sértett a hozzájárulását megadta, a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztetési tárgyalás lefolytatásának lehetőségére. /Az értesítésben ki kell kötni, hogy a kötelességszegő tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő az

értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását./ - Az egyeztető eljárás iránti igény bejelentésére vonatkozó határidő figyelemmel kísérése. - Ezt követően az egyeztetési eljárás lefolytatása lehetőségének összegző vizsgálatára kerül sor. Az egyeztetési eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha annak lefolytatásával - a sértett (kiskorú sértett esetén a szülő), valamint - a kötelességszegő, (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért. 14.2.2. Az egyeztető eljárásban minél előbb meg kell kezdeni az egyeztető tárgyalásokat. Az egyeztető tárgyalásokon cél, hogy a kötelességszegő és a sértett között megállapodás jöjjön létre a sérelem orvoslása érdekében. A tárgyalás során ezért sort kell keríteni különösen - a kötelességszegéshez vezető események feldolgozására, értékelésére, - az egyezség, megállapodás megkötésének megkísérlésére, - az egyezségi hajlandóság esetében az egyezség megkötésére. 14.2.3. Az egyeztető eljárásban a tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni, az egyezséget írásba kell foglalni. 14.2.4. Az egyeztető eljárásra egyébként a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

Legitimációs záradék

A „Szilvási Nevelési-Oktatási Központ” Házirendjét a közalkalmazotti közösségek, a tantestületek, a szülői szervezetek és diákönkormányzatok véleményezték és elfogadták.

Hatályba lépés: 2010. szeptember 1.

Legközelebbi felülvizsgálat ideje: 2016. augusztusa

2010. szeptember 1.

Dobóné Bencze Zsuzsanna igazgató

A Házirend elfogadása és jóváhagyása Jelen Házirendet az intézmény vezetőjének előterjesztése után a …………………………………………. napján elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlévő képviselői aláírásukkal tanúsítják.

nevelőtestület

Dátum …………………………………… ……………………………………. ……………………………………. nevelőtestület képviselői

…………………………… intézményvezető

……………………………. tagintézmény-vezető

A fenti Házirenddel kapcsolatban a Szülői Szervezet – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Dátum: ………………………………….

………………………………. a szülői választmány elnöke (Szilvás)

…………………………………… a szülői választmány elnöke (Felsőszilvás)

A fenti Házirenddel kapcsolatban a diákképviselet – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, amit választott képviselői tanúsítanak. Dátum: ………………………………….

………………………………. diák-önkormányzati képviselő (Szilvás)

…………………………………… diák-önkormányzati képviselő (Felsőszilvás)

A fenti Házirenddel kapcsolatban az Intézményegység-vezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Dátum: ………………………………….

………………………………. ………………………………. a Szilvási Óvoda intézményegység nevelőtestületének képviselői

…………………………………. intézményegység-vezető

………………………………………….. a Szülői munkaközösség képviselője

A fenti Házirenddel kapcsolatban az Intézményegység-vezető, a nevelőtestület, a Szülői Munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt. Dátum: ………………………………….

………………………………. ………………………………. a Felsőszilvási Óvoda intézményegység nevelőtestületének képviselői

…………………………………. intézményegység-vezető

………………………………………….. a Szülői munkaközösség képviselője

A fenti Házirendet a fenntartó ………………………………. ……………………………………………….. számú határozatával jóváhagyta.

napján

Dátum ………………………………… ………………………………… fenntartó

P.H.

Mellékletek 1. Délelőtti kapuügyelet szervezésének rendje (Szilvási Általános Iskola) 2. Délutáni kapuügyelet szervezésének rendje (Szilvási Általános Iskola) 3.Úszószabályzat 4. Tanulószobai szabályzat 5. Napközisek házirendje

1. sz Melléklet A DÉLELŐTTI TANULÓI KAPUÜGYELET RENDJE

A tanulói kapuügyelet célja a tanítási órák zavartalanságának biztosítása, értékeink védelme. A délelőtti kapuügyeletet a 6.a – 8.b osztályok 1-1 tanulója látja el tanítási napokon 800 –1145 -ig. 1145 után, ha osztályának még van órája, azon részt vesz. Az ügyeleti beosztást az ügyeletes asztal fölé kifüggesztjük. A kapuügyeletes tanuló feladatai: 

Becsengetéskor bezárja, kicsengetéskor kinyitja a belső üveges ajtót.



A becsengetés után érkező felnőtteket beengedi az iskolába, udvariasan köszönti,

megkérdezi, hogy kit keresnek, majd miután visszazárta az ajtót, elkíséri a látogatót a keresett személyhez, vagy teremhez. 

Iskolánk azon tanulóit, akiknek nincs első órájuk, nem engedi be, ők a két ajtó

között tartózkodhatnak. Ha nincs feladata: tanul, pótolja a mulasztását, olvas – kultúráltan foglalja el magát. (Az ügyeletes tanuló nem hangoskodik, nem magnózik, indokolatlanul nem hagyja el a helyét.)

2. sz Melléklet

A DÉLUTÁNI TANULÓI KAPUÜGYELET RENDJE

A tanulói kapuügyelet célja a tanítási órák zavartalanságának biztosítása, értékeink védelme. A délutáni kapuügyelet 1400 órától 1600 óráig tart. Az ügyeletet a 6.a – 8.b osztályok tanulói látják el az osztályfőnök beosztása alapján. Az ügyeleti beosztást az ügyeletes asztal fölé kifüggesztjük. A kapuügyeletes tanuló feladatai: 

Az iskolába érkező szülőket, vendégeket beengedi, felvilágosítást, tájékoztatást

nyújt. Szükség esetén elkíséri a látogatót a keresett személyhez, vagy teremhez. Ekkor azonban igyekszik vissza, hogy az esetleg még érkezőknek is tájékoztatást tudjon adni. 

Az ügyelet végén, 1600 órakor elköszön a mélyföldszinti takarító nénitől, és kéri,

hogy zárja be a főbejáratot.

3. sz Melléklet

ISKOLAI ÚSZÓSZABÁLYZAT Iskolai feladatok előzetesen  az úszásoktatás feladatai, elérendő célok kitűzése  előkészítő szülői értekezlet: úszás célja, úszószabályzat  gyerekek felkészítése az úszásra: úszószabályzat, felszerelés  felnőttek felkészítése, egyeztetések, koordinátor választása Foglalkozásokat megelőző teendők  felszerelések rendezett elhelyezése  cipőváltás  úszós felszerelés előkészítése  fegyelmezett sorakozás, várakozás az előtérben  gondoskodás a felmentettekről  fegyelmezett átöltözés  uszoda házirendjének betartása (tusolás, WC használat, papucsmosó)  felügyelettel mennek a csoportok az uszodatérbe Foglalkozást követő feladatok  átöltözés felügyelete, rendje  hajszárítások lehetőség szerint felügyelettel mindkét öltözőben  fegyelmezett várakozás biztosítása az előtérben Úszásfoglalkozások alatt  kísérők jelenléte a foglalkozások alatt karzaton, vagy uszodatérben igény szerint, együttműködés az óravezetőkkel  házirend, szabályzat ismerete, betartása, betartatása  adminisztráció  foglalkozás vezetése, a tervezett céloknak megfelelően  úszócsoport öltözőbe kísérése Gyülekezőtér rendje  ruházat elhelyezése a fogasokon  utcai cipő cseréje egész évben  értékek biztonságba helyezése (pénztár, nevelő, stb)  fegyelmezett sorakozás az öltözőbe induláshoz  csak az úszófelszerelést viszik az öltözőkbe a gyerekek  óra után az előcsarnokban várakozhat, étkezhet (büfé)

Öltöző rendje  öltözőkben tilos étkezni  zuhanyzás, WC használat óra előtt  felmentettek váltóruhában a sor végére állnak  óra után fegyelmezett zuhanyzás, hajszárítás, öltözés Medencetér rendje  a felmentettek felügyeletéről minden iskola megállapodás szerint gondoskodik  a Szolgálati átjárót csak az oktatók használhatják  a belső lépcsőházban nem tartózkodhat gyerek felügyelet nélkül  a mozgáskorlátozott mosdót szükség esetén az alsós fiúk használhatják egyesével  a tanulók az uszodateret az órák alatt indokolt esetben, engedéllyel hagyhatják el  az első órákon balesetvédelmi oktatás tarása kötelező  a félév során a balesetvédelmi előírások betartása és betartatása  vízbe ugrani kizárólag az oktató engedélyével, a medencének erre kijelölt oldaláról, arccal a medence felé fordulva lehet (fordulatok nélkül)  tilos futni a tanuszoda teljes területén  esetleges sérülésekkor az úszómester elsősegélynyújtó helyére kell kísérni a gyereket  a víz bármilyen szennyeződését az úszómesternek jelezni kell Úszófelszerelés  lányoknak úszódressz, fiúknak úszónadrág (hosszú szárú rövidnadrág nem lehet)  papucs  úszósapka  törölköző  úszószemüveg (ajánlásra)  felmentetteknek: papucs, váltónadrág, póló

4. sz Melléklet TANULÓSZOBAI SZABÁLYZAT A tanulószoba célja: - A helyes tanulási szokások, módszerek kialakítása, a tanulás segítése, ,az önálló tanulásra szoktatás - Közösségi normák – tolerancia, egymás megismerése és segítése – kialakítása - A szabad idő kulturált eltöltésre nevelés, a rendszeres olvasás iránti igény felkeltése Általános szabályok: Az 5.-6. osztályosok számára hirdetjük meg a tanulószobai tanulási lehetőséget A jelentkezésre minden tanév elején, a szülői értekezletet követően, az iskola által kibocsátott jelentkezési lapon van mód. A jelentkezési lapot az iskola igazgatójának vagy a tanulószoba vezetőjének a szülő(k) adják be. Felvehető létszám: 12-20 tanú csoportonként. Túljelentkezés esetén előnyben részesülnek a hátrányos helyzetű tanulók, a gyermeküket egyedül nevelő szülők gyermekei, valamint a 3,00 tanulmányi átlag alatt teljesítő tanulók. A 4.-5.-6. osztályok osztályfőnökei, az ifjúságvédelmi felelős és az iskola igazgatója dönt a felvételi kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Az a tanuló, akit felvettek a tanulószobára, köteles legalább a félévi bizonyítványosztásig részt venni a foglalkozásokon. Félév után újra meghirdetjük a tanulószobát, amennyiben a létszám 15 fő alá süllyed. (Az előbbi feltételekkel.) Tanulószobai házirend: - a tanulószoba 1300 – 1600 óráig tart. Helyszíne I. emelet – matematika terem - A tanulószobások jó idő esetén az udvaron, esős, hűvös időben a terem előtt gyülekeznek, majd tanáruk felügyelete mellett, csendben vonulnak a terembe. - A gyerekek az adott tanítási napon feladott házi feladatot írják, illetve tanulják meg. (Könnyebb órarendű napon a másnapi tanulnivalóból is hozhatnak magukkal két tantárgyra való felszerelést) - Minden osztályban két fő tanulószobás tanulmányi felelőst választanak, aki tájékoztatja a felügyelő tanárt a feladott tananyagról. - A gyerekek csendben, önállóan, egymást nem zavarva végzik a feladatukat, jelentkezéssel kérnek segítséget tanáruktól. - Amennyiben bemutatták a házi feladatot, illetve felmondták a szóbelit, akkor olvashatnak, rajzolhatnak, csendben játszhatnak, illetve hazamehetnek. Az utóbbi esetben a felügyelő tanár jelzi az üzenőfüzetbe, mikor hagyta el a tanuló a foglalkozást. - A tanulószoba 1600 óráig tart. Amennyiben azt szeretnék a szülők, hogy gyermekük korábban menjen haza, úgy ezt a kérést írják be a gyermek

üzenőfüzetébe, illetve a szülői nyilatkozatba. (Pl.: Gyermekem az írásbeli elkészítése után hazajöhet, vagy: Gyermekem hazajöhet, ha elkészült mindennel.) - Amennyiben a gyermek zavarja társait a tanulásban, akkor a felügyelő tanár – kétszeri figyelmeztetés után hazaküldi a tanulót, ennek időpontját bejegyzi az üzenőfüzetbe. - Munkarend, időbeosztás a tanulószobán: 1300 sorakozó, felvonulás, névsorolvasás 10 55 13 – 13 tanulás, a házi feladat írása 55 10 13 – 14 levegőzés, szünet 10 00 14 – 15 tanulás, ellenőrzés, kikérdezés 1500 – 1510 levegőzés, étkezés, szünet 10 00 15 – 16 ismétlés, olvasás, játék, tanulás, kikérdezés - A tanulószobások évente egy nagy csomag papírzsebkendőt és 100 Ft-ot adnak be felügyelő tanáruknak, hogy szükség esetén élemet tudjanak venni maguknak, melyen év végén visszakapna, ha megmaradt. - Tanulószobai üzenőfüzete minden tanulónak legyen, melyet a szülő/szülők rendszeresen ellenőrizzenek! - A szülők a szülői nyilatkozaton jelezzék, gyermekük melyik napon, mely időpontban, milyen foglalkozáson vesz részt. (pl:szakkör, sportfoglalkozás, stb.)

5. sz Melléklet

NAPKÖZISEK HÁZIRENDJE 1. Napközis tanulóra az iskola házirendje érvényes a napközis foglalkozás ideje alatt. 2. A tanulási idő védett nem zavarható. 3. A tanulási idő alatt a tanítási óra rendje, fegyelme érvényes. 4. A tanulási idő alatt minden napközis tanulónak a házi feladatát kötelező elvégeznie. 5. A tanulási időről (1400 – 1500) hiányzó tanulók kötelesek otthon elvégezni feladatukat. 6. A napközis tanuló engedély nélkül nem hagyhatja el a csoportját. 7. Az ebédlőben kulturált magatartást és az étkezéskor kanál, kés és villa használata kötelező. 8. A napközi 1145 – 1600 óráig tart. Írásbeli szülői kérésre 1630-ig ügyeletet biztosítunk. 9. Írásbeli szülői kérésre engedhető el a tanuló. 10. A napközis tanulók kötelesek egymás testi épségére vigyázni. 11. Az utcai közlekedésnél figyeljünk a kulturáltságra és a balesetmentességre! 12. A nevelő utasításait köteles betartani minden tanuló! 13. A napköziből hiányzó tanulók étkeztetését három nap után tudjuk korrigálni – figyelembe venni 14. A napközis házirend minden napközis tanulóra érvényes.