HÁZIREND. Batthyány Általános Iskola és Sportiskola (2030 Érd, Fácán köz) OM azonosító:

Batthyány Általános Iskola és Sportiskola házirendje

HÁZIREND Batthyány Általános Iskola és Sportiskola (2030 Érd, Fácán köz)

OM azonosító: 037319

2013.

-1-

2013..


2013..

Tartalomjegyzék A házirend elfogadása és jóváhagyása

3. oldal

A házirend célja és feladata

4. oldal

A házirend hatálya

4. oldal

Jogszabályi háttere A házirend nyilvánossága Általános tanulói jogok Általános tanulói kötelezettségek A tanulók közösségei Az iskola ügyeleti rendje Tanulói munkarend A tanulók tantárgyválasztása A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, majd az ezt követő rendrakásban A tanulók mulasztásának igazolása Térítési díj befizetése, visszafizetése A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola helyiségeinek használati rendje

4. oldal 5. oldal 5. oldal 11. oldal 12. oldal 14. oldal 14. oldal 16. oldal 17. oldal

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A tanulói ügyintézés rendje A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelése A tanulók, magatartásának, szorgalmának és jutalmazásának értékelési elvei Fegyelmező intézkedések Tiltott tanulói magatartásformák Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Baleset- és tűzvédelem Vagyonvédelem, kártérítés Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás A házirend elfogadásának és módosításának szabályai Záró rendelkezések Felhasznált irodalom Függelékek: 1. sz.: Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmény részére 2. sz.: Napközis házirend 3, sz.: Számítástechnikai terem rendje 4. sz : Tornacsarnok házirendje 5. sz : Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei

24. oldal

-2-

18. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 22. oldal

25. oldal 25. oldal 27. oldal 30. oldal 31. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 33. oldal 35. oldal 35. oldal 36. oldal 37.oldal 38.oldal 42.oldal 43.oldal 44.oldal


2013..

A BATTHYÁNY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPORTISKOLA HÁZIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola házirendjét az iskolai diákönkormányzat … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte. Kelt: … …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője 

A Batthyány Általános Iskola és Sportiskola házirendjét az iskolai szülői szervezet iskolai vezetősége … év … hó … napján tartott ülésén véleményezte. Kelt: … …………………………………… szülői szervezet vezetője  Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete …………………. napján tartott ülésén elfogadta. Érd, ……………………. …………………………………… igazgató

-3-


2013..

A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola, kollégium által elvárt viselkedés szabályait. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését.

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait.

Jogszabályi háttere a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, Pedagógiai programja és Minőségirányítási programja A HÁZIREND JOGFORRÁS, MEGSZEGÉSE JOGSÉRTÉSNEK MINŐSÜL!

-4-


2013..

A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői szervezet vezetőjénél, az iskola honlapján. 3. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni megtekintésre. 4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

Általános tanulói jogok A tanulói jogviszonyból eredő jogokat azok a tanulók gyakorolhatják, akik az adott tanévre beiratkoztak illetve valamelyik évfolyam nyilvántartásba vett tanulói. 1. Minden tanulónak joga, hogy egészséges, tiszta kultúrált környezetben fejlődhessen. Személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. Életkorának megfelelő egyéni bánásmód, emberséges légkör vegye körül, és védelmet kapjon fizikai és lelki erőszakkal szemben, a tanáraitól, vagy az iskola vezetőitől tanácsot, segítséget kérjen, vagy hozzájuk forduljon, ha megsértik,

-5-


2013..

önkéntes jelentkezés alapján részt vehessen a tanórán kívüli tevékenységekben, tanulmányi versenyeken, pályázatokon, szakkörön, tanfolyamon, az iskola kulturális életében, a diákkörök munkájában, tagja legyen az iskola szervezett diákköreinek, meghatározott feltételek mellett sportolhasson iskolán belül és azon kívül is, tagja legyen az iskolai könyvtárnak, részt vállaljon az iskolai énekkar munkájában, tantárgyi korrepetáláson részt vegyen, ha azt a szaktanár szükségesnek tartja, megismerje a tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzési és értékelési szempontjait, módszereit, eszközeit, eljárásait. (Ezeket a Pedagógiai Program tartalmazza), vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön (Az iskola a tanév kezdetén megállapítottak szerint biztosítja a hit- és vallásoktatást vállaló történelmi egyházak, illetve az erre jelentkező tanulók számára a foglalkozások idejét és helyét.), a jogszabályban foglaltak szerint – ha ezt kéri - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, kérhesse átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe, a jogszabályi előírások szerint magántanuló legyen, továbbá felmentést kérjen a foglalkozásokon való részvétel alól, előzetes szülői kérelemre a következő szolgáltatásokat igénybe vehesse: napi háromszori étkezés, vagy csak ebéd (menza), szabadidős foglalkozás, napközi tanulószoba a családja anyagi helyzetétől függően ingyenes, vagy kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön, rendszeres egészségügyi ellátásban részesüljön, felvilágosítást kapjon az iskolában róla tárolt adatokról (kérelmét az igazgatóhoz nyújthatja be), kezdeményezze diákkör létrehozását, képviselő útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozásában, választó illetve választható legyen a diákképviseletbe, (a választás részletes szabályait, eljárását a DÖK szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.), érdemjegyeit, tanulmányát, személyét érintő kérdésről mindenkor tájékoztatást kapjon az osztályfőnökétől, szaktanárától, Tájékoztatást kaphatnak még az őt érintő kérdésekről, és hozzájuthatnak a joggyakorláshoz szükséges információkhoz: az iskolarádióból, az iskolaújságból, a faliújságokról, az osztályfőnöki órákon, diák-önkormányzati megbeszéléseken, diákparlamenten, szóbeli hirdetés útján, az (üzenő) tájékoztató füzeten keresztül, a továbbtanulást irányító pedagógustól, a könyvtárban elhelyezett dokumentumokból, pedagógusoktól, az iskola vezetésétől. A tájékoztatás kérése és a válaszadás módja a következő pontban kifejtettek szerint kerül sor.

-6-


2013..

2. A tájékozódás joga: a) A tanulónak joga, hogy a tanulmányi munkához a tanítási órán kívül is segítséget kapjon (szakkör, felzárkóztatás stb.). Igényét osztályfőnökének kell jeleznie a tanév első két hetében, aki 10 munkanapon belül tájékoztatja a lehetőségekről, ill. évközben a pedagógus javaslatára bekapcsolódhat a már működő csoportokba. b) Az iskolában tartózkodás idejéről a tanulók és a szülők az órarendekben kapnak tájékoztatást. c) A napirendben történő változást, a tanítási szünetek rendjét a szülőkkel az iskola írásban közli, amelyet a nevelő és a szülő aláírásával hitelesít. d) A szülői tájékoztatás rendje: írásban és szóban is történhet, valamint az elektronikus napló bevezetése esetén a szülő számára lehetőség nyílik gyermekének saját adataiba betekinteni. e) A tanév során szülői értekezleteket és fogadóórákat tart az iskola, melynek rendjét az iskolai munkaterv tartalmazza. f) A tájékoztatás lehetőségei még: faliújságok, iskolarádió, iskolaújság, az iskola honlapja helyi médiák.

3. A létesítmények használatának joga: A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola létesítményeit, és ezeket térítésmentesen, az adott helyiség használati rendjét betartva használja, felügyelet mellett. 4. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog (Nkt.46.§ (1) e) 25§(5)): Tanulói egészségvédelem Az egészségügyi vizsgálatok rendje: 1. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos és az iskolavédőnő önálló és együttes feladatok végrehajtásával biztosítja. 2. A team elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat, a tanulók fizikai állapotának vizsgálata (súly, magasság, látás, hallás, színlátás vizsgálat, vérnyomásmérés, ortopédiai szűrés), 2., 4., 6., 8. évfolyam számára, évente egy alkalommal 3. A szűrővizsgálatok és a kötelező védőoltások az iskolaorvos, védőnő és az osztályfőnökök koordinálásával, a szülőkkel való egyeztetés után történik. 4. A szűrővizsgálatok eredményéről a szülő írásbeli tájékoztatót kap. -7-


2013..

5. Beteg gyermek nem látogathatja az intézményt, gyógyultságát pedig orvosi igazolással igazolja. 6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente négy alkalommal, illetve szülői vagy nevelői kérésre többször is. 7. Tanulóink az 1997. évi CLIV. törvény, továbbá annak a járványügyre vonatkozó rendelkezései /a 18/ 1998. (VI.3.) NM rendelet/ alapján a kötelező védőoltásokat szervezett évenkénti oltási rendben kapják meg. 8. A szülők a tájékoztatás után ill. az adott vizsgálatok elvégzése után írásban tehetik meg észrevételeiket az iskola igazgatójánál, aki ha szükséges, felveszi a kapcsolatot az iskolaorvossal, ill. az iskola védőnőjével és 15 napon belül írásban választ ad, szükség esetén 15 napon belül fogadja a szülőt 9. Telefonon értesítjük a szülőt, hogy a gyermek: hazamehet, vagy jönnek érte, orvoshoz mehet, felügyeletét ellátjuk, míg a szülő megérkezik, elkülönítéséről gondoskodunk, míg a szülő meg nem érkezik. 10. Az iskola által ellátandó feladatok: az alkalmassági vizsga megszervezése a szűrővizsgálatok idejére a nevelői felügyeletet biztosítása a védőnő által szervezett iskolai tanfolyamok, versenyfelkészülések számára terem és eszközök biztosítása. 11. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy megbízása az éves munkaterv szerint történik 5. Az iskolaotthonos, napközi, tanulószobai ellátáshoz való jog a) a tanulónak joga, hogy iskolaotthonos( 1 – 4. évfolyam), napközis(1 – 6. évfolyam), és tanulószobai (7 – 8. évfolyam) ellátásban részesüljön. b) Minden tanév májusának utolsó hetében az iskola kiküldi a napközis, tanulószoba- és menzai kérelmi lapot a következő tanévre vonatkozó igények felmérésére. c) A szülőnek kitöltve és aláírva vissza kell küldeni az igénylő lapot 1 héten belül akkor is, ha egyik szolgáltatást sem veszi igénybe. d) Tanév közben írásban kell jelezni az iskola igazgatójának vagy helyettesének azt, ha valamelyik szolgáltatást igénybe szeretné venni, vagy lemond róla. e) A szolgáltatás igénybevételének elutasítása esetén az igazgató indokaival együtt írásban értesíti a szülőket. 6. A különleges gondozáshoz való jog: a) A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését. (Nkt. 45. § (5)) b) A tanuló felmentést kaphat az egyes iskolai kötelező tanórai foglalkozások részvétele alól. (Feltételei az alábbiakban kifejtetteknek megfelelően) c) Az igazgató és a nevelőtestület által meghatározott módon és időben, minimum félévente, számol be a felmentett tanuló tudásáról, de ennél gyakrabban is kérhető (negyedévente, illetve témazáró dolgozatok megírásakor).

-8-


2013..

d) A kérelmeket az iskola igazgatójának kell eljuttatni minden esetben, mellékelve a kérelem okát és azt az igazoló orvosi véleményt – sportolók esetében országos helyezést, igazoló iratot -, ami indokolttá teszi a tanuló felmentését. e) A kérelmek elbírálását az igazgató végzi, és a benyújtástól számított 15 napon belül írásban érdemi választ ad. f) Magántanuló: a szülő kérésére a tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető a Nkt. 45. § (5) bekezdése alapján a szülő az iskola igazgatójának írásban nyújthatja be kérelmét – indokaival együtt - arról, hogy gyermeke magántanulóként folytassa tanulmányait a magántanulót ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi tanulót (pl. igénybe veheti a tanulószobát, könyvtárat, menzai étkezést stb.) az iskola Házirendjének betartása a magántanuló számára is kötelező Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani,köteles errõl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. 7. A véleménynyilvánítás joga: (Nkt. 46§. (6) (g) pontja) a) Az emberi méltóság tiszteletben tartásával a tanuló szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, amely őt érinti az oktató-nevelő munka során. Ezek a következők: az iskola működéséről, az őt nevelő, oktató pedagógus munkájáról, személyét, tanulmányát érintő kérdésekről Megteheti: a DÖK ülésein, az évenként megrendezésre kerülő Diákközgyűlésen, tanórán alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez. b) Továbbá kérdéseket intézhet és javaslatokat tehet a fent felsorolt helyeken és alkalmakkor. c) Véleményét ill. kérdéseit és javaslatait megteheti szóban és írásban. d) Mindezeket intézheti az iskola igazgatójához, pedagógusaihoz, az iskolai szülői szervezethez s arra legkésőbb a megkereséstől számított 20 napon belül válasz kell kapnia. e) A diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg az SZMSZ, a Házirend, és a Pedagógiai Program elfogadási eljárásában.

-9-


2013..

8. A levelezéshez való jog: (Nkt. 46. §. (2),(3). (f) pontja) a) A tanórai foglalkozások védelmében a diák órán nem levelezhet társával ill. társaival. b) Ha a pedagógus diákját levelezésen éri, felkéri őket a levél elrakására táskájába, és egyúttal felszólítja a tanulmányi munka folytatására. c) A pedagógus a levelet elvétel esetén a diák jelenlétében eltépheti, és a szemetes tárolóba dobhatja. A levelet elvenni abból a célból, hogy elolvassa és nyilvánosságra hozza, nem lehet. 9. Független vizsgabizottság előtti beszámolás joga: (Nkt. 46. §.(6). (m) pontja) a) A tanuló joga, hogy kérelmére meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot a tudásáról. b) A szülő az iskola döntése, ill. a közléstől számított 15 napon belül a gyermek érdekében eljárást indíthat, kérheti, hogy iskolán kívül méressék meg gyermeke tudása. c) A szülő írásban – aláírásával ellátva – jelentheti be szándékát az iskola igazgatójának a félév, ill. a szorgalmi idő utolsó napját megelőző 30. napig. d) A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. e) Az igazgató a bejelentést követő 5 napon belül továbbítja a kérést a területileg illetékes KIK felé. Valamint kérést intéz a tankerület megfelelő szervéhez a vizsgáztató intézmény kijelölésére. f) A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy javító vizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. 10. A tanulmányok folytatásához való jog a tankötelezettség ideje alatt: a) Minden évben a 8. osztályos osztályfőnökök és az igazgatóhelyettes felelősei a pályaválasztásnak. b) A tanulónak joga, hogy használatba vegye a továbbtanuláshoz szükséges dokumentumokat az iskolában. c) A pályaválasztás módja: pályaválasztási szülői értekezletek (iskolai és városi) osztályfőnöki órák Pályaválasztási tanácsadás d) a Pest Megyei Munkaügyi Központ szervezésében minden évben megrendezésre kerülő pályaválasztási kiállítás. e) A szülők írásban és szóban is megkapják a megfelelő tájékoztatást a pályaválasztásról. 11. A szociális alapú támogatáshoz való jog (Nkt. 46.§ (6) (q) pontja A tanuló kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesülhet, amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

- 10 -


2013..

12. Az információs önrendelkezés joga: A tanulónak joga, hogy adatait az iskola biztonságos körülmények között tárolja és kezelje. A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, hogy milyen adatokat kezel az iskola róla A tanuló és a szülő az osztályfőnök közreműködésével, nyerhet betekintést az osztálynaplóba és kérhet felvilágosítást érdemjegyeiről. 13. A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait!

Általános tanulói kötelezettségek 1. A tanuló kötelességei: a) Minden tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse. b) Aktívan részt vegyen a kötelező tanítási órákon, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokon. c) Fegyelmezett magatartást tanúsítson és rendszeres munkával, képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek, felszerelése hiánytalan legyen, házi feladatát elkészítse. d) A tanórákon az órai munkához szükséges felszerelésekkel vegyen részt! Kötelesek továbbá a Tájékoztató füzetet minden nap magukkal hozni, a tanórákon maguknál tartani és ebbe bejegyezni, illetőleg bejegyeztetni az osztályzatokat és egyéb információkat Ezek aláíratása a pedagógussal és a szülővel szintén a tanuló kötelessége. e) Minden tanuló kötelessége, hogy tartsa be az iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak, közös rendezvényeinek, valamint az intézmény helyiségeinek és berendezéseinek használati rendjét. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: Az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért. Az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért: ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskolai házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. f) A tanuló vegyen részt környezetének és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, tanításon kívüli foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában. g) A tanuló köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal eljárni a saját és a rábízott eszközök, tárgyak használatában, biztonságos megőrzésében.

- 11 -


2013..

h) A tanulók kötelesek felelősi megbízatásaikat (hetes, ügyeletes) maradéktalanul teljesíteni. i) A tanuló kötelessége, hogy a balesetek elkerülése érdekében sajátítsa el és alkalmazza az egészségvédelmi, balesetelhárítási, tűzvédelmi szabályokat, melyeket a házirend és a szervezeti és működési szabályzat tartalmaz. j) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét és biztonságát. k) A tanuló köteles a tanórákról és a választott tanórán kívüli foglalkozásokról való hiányzását a házirend szabályai szerint igazolni. l) A tanuló az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg. m) A tanuló köteles az iskolai ünnepélyeken ünneplő ruhában (sötét alj, fehér felső), a testnevelési órákon a testnevelő által előírt öltözetben megjelenni.

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg: két fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, sportkör stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői szervezet iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

- 12 -


2013..

Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A dök–ös tanulók: képviselik egyes tanulók és tanulóközösségek érdekeit, kérhetik sérelmeik orvoslását; egyeztető fórumokon vesznek részt, ahol a problémák feltárhatók, orvosolhatók eljárások beindítása nélkül is; javaslatot tesznek iskolai programokra. véleményezik az iskola életével kapcsolatos feladatokat, elvárásokat. Kérdezés: A tanulók kérdést intézhetnek az iskola vezetőihez és pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve intézkedésre jogosult személy véleménye, döntése, valamint ennek indokai. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott képviselőkből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. 4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden olyan kérdésben, amelyben az iskolában egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben: szervezeti és működési szabályzat megalkotása, módosításában, házirend megalkotása, módosításában. 5. A Diákönkormányzat dönt a tanév során egy tanítás nélküli munkanap időpontjáról és programjáról. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. A diákközgyűlés egy év időtartamra a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

- 13 -


2013..

Az iskola ügyeleti rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6.30 órától délután 17 óráig vannak nyitva. A reggeli ügyelet időtartalma 6.30-7.30, amit a szülő a tanév elején írásban igényel. 2. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények kivételével - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola igazgatója adhat engedélyt írásbeli eseti kérelem alapján. 3. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 6.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 4. A tanítás előtti gyülekezés helye 6:30 -7.30-ig a kijelölt tanterem. 5. Az ügyeletet az iskola pedagógusai látják el. Reggel 6.30-7.30-ig reggeli ügyelet, 7.3013.30-ig a szünetekben minden folyosón illetve 1 fő az udvaron ügyel.ű 6. Délutáni ügyelet 16:10 – 17:00 – ig.

Tanulói munkarend: 1. Az iskolába a tanulóknak reggel 7:50 -ig kell megérkezniük. 2. A portaszolgálat feladatai: 3. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 4. A tanulói portaügyelet az 5-8. évfolyam tanulói látják el. 5. Az ügyelet reggel 730-tól 1330-ig tart. Az ügyeletes 1330 előtt akkor sem hagyhatja el az ügyeletet, ha osztálytársainak órái esetleg már befejeződtek. 6. Az ügyeletet egyszerre ketten látják el, az osztályfőnökök által előre meghatározott sorrendben. Ha valamelyik ügyeletes osztály előre bejelentett dolgozatot ír aznap, az osztályfőnöknek kell jelenteni, hogy helyettesítésről gondoskodjon. 7. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra :

8.00. - 8.45. 9.00. - 9.45. 10.00. - 10.45. 10.55. - 11.40. 11.50. - 12.35. 12.45. - 13.30.

8. A tanulók az ügyeletes nevelő utasítása szerinti helyen (udvar, folyosó, tanterem) töltik az óraközi szüneteket. 9. Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron ill. a folyosókon

- 14 -


2013..

sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztálytermekbe kell vonulniuk. 10. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 11. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8:45 és 16:00. óra között. 12. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 13. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak az igazgató által megbízott személy felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. 14. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 15. Rendezvények esetén az iskola épületének nyitva tartása módosulhat, melyre az igazgató adhat engedélyt. 16. Az intézményi rendezvények, ünnepek ideje: minden tanévben az aktuális tanévre vonatkozó iskolai rendezvényterv alapján. A következő rendezvények minden évben megrendezésre kerülnek iskolai szinten: évnyitó, október 6., október 23., karácsony ünnep, farsang, március 15., gyermeknap, ballagás, évzáró. Két többnapos rendezvénysorozat kerül megrendezésre minden tanévben, az Egészséges hét, Batthyány-napok. 17. Az osztálynaplót, csoportnaplót a tanórákra, foglalkozásokra csak nevelő viheti és hozhatja. 18. Az Tájékoztató füzetnek mindig a tanulónál kell lenni. A Tájékoztató füzetbe bevezetett információkat a tanuló köteles a szülőkkel aláíratni. A Tájékoztató füzetet az osztályfőnök, a szaktanár havonként köteles ellenőrizni és összevetni az osztálynaplóval.. 19. A tanórák előtt, az órák közötti szünetekben és a napközis, tanulószobai foglalkozások szüneteiben, azok végeztével nevelői ügyeletet biztosít az iskola. 20. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással és az órarenddel összhangban készült heti órarend alapján folyik pedagógus vezetésével, a kijelölt tantermekben. 21. A tanórán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási órák után szervezhetők. 22. A tanítási órák időtartama 45 perc. 23. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órákat rendelhet el, amelyről a szülőt az iskola írásban tájékoztatja 24. A tanítási órák látogatására bejelentés nélkül csak az iskola igazgatója és helyettesei jogosultak, a szakmai munkaközösség vezetője pedig előzetes bejelentés után. 25. Minden egyéb esetben az igazgató adhat engedélyt az órák és foglakozások látogatására. - 15 -


2013..

26. Az iskola "nyílt órákat" a szülők és az érdeklődők számára szervezhet. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és az ünnepélyes tanévzáróval fejeződik be a mindenkori, aktuális tanév rendjére vonatkozó miniszteri utasításnak megfelelően. A tanítás nélküli munkanapok felhasználását a mindenkor aktuális éves munkaterv határozza meg. Általános szempontjai: 1 nap értekezlet, 1 nap diákönkormányzati rendezvény, 1 nap osztálykirándulások, 2 nap vis major eseményekre.

A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja: 4-8. évfolyamon: idegen nyelv (angol, német) 1-8. évfolyamon: köznevelési típusú sportiskolai képzés (felmenő rendszerben 2008. 09.-tól az 1 évfolyamtól) Hit- és erkölcstan (kötelezően választható) A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (46. § (3) (e)), és a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14.§ (5) (b) alapján az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló (1 - 8 évfolyam) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelezõ erkölcstan órán kíván részt venni. 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. A diákok tájékoztatása előtt mindezt véleményezteti az iskolai szülői szervezettel és a diákönkormányzattal 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos igényét az osztályfőnöknek. 4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos igényét az iskola igazgatójának. 1-4.évfolyamon: - A sportiskolai 1. osztályban tanulók szülei az 1. osztályos beiratkozás alkalmával írásban nyilatkoznak döntésükről. 5-8.évfolyamon: - az alsó szakaszban az 4. osztálytól választható tantárgyakat a 3. osztály második félévében ismertetjük a tanulókkal, illetve a más iskolákból felvételt nyert tanulókat tájékoztatjuk a lehetőségekről. A szülők írásban nyilatkoznak választásukról (idegen nyelv). 5. A tanuló, illetve a szülő az adott tanév kezdetéig az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos igényét. 6. Az igazgató legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ ad a tanuló módosítási kérelmére.

- 16 -


2013..

A tanulók feladatai saját környezetük rendben, tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében, majd az ezt követő rendrakásban (Nkt. 46. § (1)) 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Minden tanulótól elvárjuk, hogy - az iskolában tiszta, rendezett öltözetben jelenjen meg, s váltócipőt használjon, - fegyelmezetlenségével a tanórán társai munkáját ne gátolja, ne zavarja, - társait és a felnőtteket, sem vallási, sem származási, sem nézetbeli különbözősége miatt, illetve semmilyen más indokkal személyiségében ne sértse meg, ne zaklassa, - a tanulók viselhetik világnézetüket, vallási nézetüket, nemzeti vagy etnikai önazonosságukat jelképező ékszereiket, ruhadarabjaikat. 4. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: - osztályonként két-két hetes, - portai ügyeletes felső tagozaton, - délutáni tanulási idő alatti portai ügyelet, - tantárgyi felelősök. 5. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: - gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); - a szünetben a termet kiszellőztetik; - a szünetben a tanulókat az udvarra kiküldik; - az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, tisztaságára, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik, - az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat, - ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatót, vagy a helyettesét, - az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát. 6. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. A tanórák felelőseit a szaktanár jelöli ki, s a tanuló felelősséggel is

- 17 -


2013..

neki tartozik. 7. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásában a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjai működnek közre. A tanórán kívüli iskolai rendezvényekért felelős tanulóközösségeket az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A Diákönkormányzat díjmentesen használhatja az iskola helyiségeit.

A tanulók mulasztásának igazolása (A tanulók mulasztásának igazolása (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) 1. A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. 2. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az iskola igazgatója adhat. 3. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 4. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon belül három napig terjedő mulasztás esetén szülői, három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással, amit a szülő is aláír, igazolhatja mulasztását. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A lemaradás pótlása minden esetben a szülő és a tanuló kötelessége egy héten belül. 5. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Igazolatlan órák száma, egy tanítási évben: Első alkalommal az iskola a szülőt értesíti a hiányzás tényéről. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét, és értesíti a területileg illetékes gyámhivatalt. 10 óra mulasztás esetén :az iskola igazgatója értesíti a: kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot 30 óra: az iskola tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. 50 óra: az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a kormányhivatalt. (A szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke tanköteles tanuló esetén harminc óra.) 7. Ha a mulasztott órák száma egy tanévben meghaladja a 250 órát, vagy 6.

- 18 -


2013..

egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 8. A nevelõtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minõsíthetõ, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 9. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 10. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 11. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. Késésnek minősül, ha a tanuló 7:50 után érkezik az iskolába /a késést a tájékoztató hátsó lapján vezetjük/. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a naplóba a tanár A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát (45 perc), a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. A késő tanuló az óra rendjét nem zavarhatja! A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható! Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

Térítési díj befizetése, visszafizetése 1. Az étkezési térítési díj összegének megállapítása Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata által meghatározott norma alapján történik. 2. Az étkezési díjak megfizetése utólag, az Intézményi Gondnokság által előállított csekken történik. 3. Amennyiben a az étkezési díj megfizetése nem történik meg, a gyermek intézményünkben való étkezését felfüggeszthetjük. 4. Amennyiben a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik a részére utólag előállított csekket postai úton ajánlott levélként továbbítjuk. 5. Az étkezés lemondása telefonon ill. személyesen történhet az intézményben minden reggel 8.30-ig, így a következő tanítási naptól a hiányzást jóvá tudjuk írni. (ill. a rendelést tudjuk módosítani.)

- 19 -


2013..

A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok szociális segélyben részesülhetnek: étkezési hozzájárulás és utazási támogatás kifizetésére rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv megvásárlására A tanulók részére biztosított szociális támogatások javaslatáról – amennyiben erre jogosult – a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnök véleményének kikérése után a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület döntését az osztályfőnök, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó személy, valamint ha szükséges a megfelelő kisebbségi önkormányzat képviselője készíti elő, illetve közösen tesznek javaslatot. 2. A szociális támogatások odaítélésénél – amennyiben erre jogosult – előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 3. A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél az előző pontban megfogalmazott elveket kell figyelembe venni. 4. A szociális támogatást írásban kell kérni, az ehhez szükséges adatlap a gyermekvédelmi felelőstől kérhető. 1.

Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. Iskolaotthon, napközi, - tanulószoba. A nevelési törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első- hatodik évfolyamon napközi, a 7. és 8. évfolyamon tanulószoba, működik. 1 – 4 évfolyamon iskolaotthon működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont csoport üzemel, ha ez olyan tanulókat érint, akiknek otthoni felügyelete nem megoldott. Diákétkeztetés. A napközibe, iskolaotthonba, délutáni tanórán kívüli foglalkozásra és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokra nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az

- 20 -


2013..

iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban be kell fizetni. Tehetséggondozó, felzárkóztató, fejlesztő és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a lemaradók felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai sportkör nem önálló jogi személy, az iskolával kötött együttműködési megállapodás szerint működik, anyagi támogatást nem kap. Az iskola a diáksportkör által rendezett foglalkozásokra az iskola a tornatermet térítésmentesen biztosítja. Lehetőségeihez mérten a versenyekkel kapcsolatosan felmerülő utazási költségekhez hozzájárul. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkörön végzett munkát nem osztályozzuk. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások. Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára kirándulást szerveznek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A tanulók részvétele az erdei iskolai foglalkozásokon önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

- 21 -


2013..

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. (Használatát, működési rendjét az Iskolai Könyvtári szabályzat tartalmazza.)

Az iskola helyiségeinek használati rendje Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Az udvar használatának a rendje: A tanulók a tanórák közötti szünetekben, napköziben, és tanulószobán, illetve a szabadidős - sávban nevelőik felügyelete mellett tartózkodhatnak az udvaron. Udvari rendezvényeket igazgatói engedéllyel, nevelői vagy szülői felügyelet mellett lehet szervezni. A tantermek rendeltetésszerű használatáért tanítási órákon a nevelő, szünetekben az ügyeletes nevelő felel. A tornaterem használatának a rendje a testnevelés és sportfoglalkozások ideje alatt: ld: 3. sz. függelék A könyvtár használata: Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója díjmentesen veheti igénybe. A könyvtár igénybevételének rendje a következő: a tanuló, dolgozó személyesen jelzi jelentkezési szándékát a könyvtárosnál. A könyvtáros ismerteti a tanulóval, a dolgozóval a könyvtárhasználati szabályokat, és nyilvántartásba veszi az új könyvtártagot. Nyilvántartási számmal ellátott olvasójegyet készít számára. Az olvasójegy a könyvtárban marad, és csak kölcsönzés alkalmával adható ki. Ebben van feljegyezve a visszahozatal ideje és a kölcsönzött könyvek száma.

- 22 -


2013..

A kölcsönzés rendje: a könyvtár állományát képező könyvekből – kivétel az összes helyben használatos lexikon, kézikönyv stb. – a könyvtártag 1 hónapra kölcsönözhet meghatározott számú könyvet. A kölcsönzési idő lejártával a könyveket vissza kell hozni. Lehetőség van azonban a könyvek kölcsönzési idejének hosszabbítására is. A könyvtári nyitva tartás az intézmény területén – több helyen - kifüggesztve megtalálható . Az iskolai büfé használata: Vásárolni csak nyitvatartási időben lehet. Az itt vásárolt élelmiszereket az osztályteremben lehet elfogyasztani. A büfében a gyermekek egészségére ártalmas élelmiszereket nem árulhatnak (pl. kóla) Az ital automatánál vásárolt italokat lehetőleg fogyasszák el helyben, ügyelve a környezet tisztaságának megóvására. Az ebédlő használata: Az étteremben is megtalálható kifüggesztve. A mindenkori étkezési rend betartásával lehet az iskolai éttermet igénybe venni. A tanulók csoportosan-, illetve indokolt esetben külön beosztás szerint étkeznek. Az étterem rendjére ügyeletes nevelők ügyelnek. Az osztályokat az ügyeleti rend szerint a kijelölt nevelőknek le kell kísérnie az ebédlőbe. Az étterem rendeltetésszerű használatát tanév elején az osztályfőnökök ismertetik. A tanulók a táskájukat az arra kijelölt helyen kötelesek elhelyezni. Az, uszodába való közlekedés rendjét a kísérő tanárok tanév elején ismertetik. A ének és a nyelvi terem használati rendjének a betartásáért és betartatásáért a szaktanár a felelős. A tanuló a teremben csak tanár jelenlétében tartózkodhat, és a tanár utasítására, ill. engedélyével használhatja a teremben lévő eszközöket. A kémia-biológia terem használati rendje: A tanuló a teremben csak tanár jelenlétében tartózkodhat. A tanuló nem léphet be a szertárba. A teremben enni, inni szigorúan tilos. A tanulók kísérletet csak tanár jelenlétében végezhetnek, a balesetvédelmi rendszabályok betartásával! A teremből eszközöket, anyagokat kivinni tilos. A terem berendezését, dekorációját rongálni tilos. Anyagi felelősséggel tartozik, aki a tiltás ellenére rongál. Mindenki ügyeljen a terem rendjére, tanítási óra végén is rendezett, tiszta legyen.

- 23 -


2013..

Az iskolaotthonra és napközire, tanulószobára vonatkozó szabályok Ld.: 1. sz. függelék

A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai (46.§ (9-12) (EMMI rend. 5. § (b) ) A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga: o A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, az iskola tulajdonát képezik. o Kivételt képeznek a tanulók által hozott anyagból készült munkadarabok, melyek a tanulók tulajdonát képezik, függetlenül a ráfordított energia és iskolai befektetés mértékétől. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás: A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelésioktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

- 24 -


2013..

A tanulói ügyintézés rendje: 1. Az iskola titkárságán intézhetik a tanulók, szülők és dolgozók a titkárság működési körébe tartozó ügyeket: diákigazolvány iskola-látogatási igazolvány tanügy igazgatási ügyek b) Az ügyfélfogadás: 8:45-16:00-ig történhet meg. c) A gazdasági ügyintéző szolgáltatásait működési rend alapján lehet igénybe venni. d) A családi körülményekben történő változást – amely megváltozott körülményt jelent az étkezési térítési díjra vonatkozóan – 8 napon belül írásban az iskola igazgatójának kell bejelenteni.

A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelése 1. Az elsõ évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minõsítést kap:a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesített vagy felzárkóztatásra szorul. 2. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére osztályzatokkal történik. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 3. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kapja. A tanuló érdemjegyeiről a szülő folyamatosan tájékoztatást kap. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. A továbbhaladás feltételeit a Helyi tanterv tartalmazza. 4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - 25 -


2013..

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Az osztályozó vizsgák időpontja: január 1.- 2. hete és június 1. hete. A vizsgákat a tanulók az eredményesség érdekében több napon keresztül, elosztva teljesíthetik. Az osztályozó vizsga követelményeit, a vizsgaanyagot a határozat megszületése után 2 héttel a tanulónak meg kell kapnia. Ennek továbbítása az osztályfőnök és az iskolatitkár feladata. -

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga időpontja: augusztus 20. utáni munkanapok valamelyike a tanév megkezdése előtt. Követelményei megegyeznek a tantárgyankénti követelményekkel/ a továbbhaladás feltételeivel/ a fejlesztés várt eredményeivel, melyet az érintett tanulóval a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 1. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 2. A vizsgák időpontját, helyét az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 3. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 4. Az írásbeli beszámoltatás iskolai formái és jellemzői: Forma

Előzetes jelzés

Tananyag

írásbeli felelet (röpdolgozat) előző óra/órák anyaga szintfelmérő

nincs előzetes jelzés

(nem a tanár által megadott tartalmi egy héttel előtte

osztályozott)

egység

témazáró

a tanár által megadott tartalmi egy héttel előtte egység vagy a tanmenetben meghatározott nagyobb egység

év eleji, félévi és év végi kijelölt anyag

két héttel előtte

felmérés gyűjtőmunka, házi dolgozat megbeszélés, kijelölés szerint

- 26 -


2013..

5. Az írásbeli számonkéréssel kapcsolatos egyéb jellemzők: 6. · Egyazon tanítási napon témazáró íratható.

lehetőleg

egy,

kivételes esetben maximum

kettő

7. · Témazáró dolgozat megírása után javítási lehetőség adható, azonban az eredeti dolgozatjegyet is be kell írni a naplóba. 8. · A témazáró érdemjegye súlyozható maximálisan kétszeresen, ha a dolgozat megírása előtt (annak bejelentésekor) a tanár azt jelzi a tanulónak. 9. ·

A témazáró dolgozatokat a tanár köteles a tanév végéig (aug. 31.) megőrizni.

10. ·

A témazáró dolgozatot a szaktanár köteles három héten belül kijavítani.

Az osztályozóvizsgák és a javítóvizsgák tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit 5. sz. függelék tartalmazza.

A tanulók, magatartásának, szorgalmának és jutalmazásának értékelési elvei, valamint a fegyelmező intézkedések Magatartás

1. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. Az 1-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi szöveges minősítést az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi szöveges minősítést a tájékoztató füzetbe/ a bizonyítványba be kell jegyezni (példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). 3. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti;

- 27 -


-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; tisztelettudó; társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, segítőkészen viselkedik; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője;

2013..

előzékenyen,

b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti; - előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom

1. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. 2. 1-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi minősítését az osztályfőnök az

- 28 -


2013..

érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt a minősítésről. A félévi és az év végi szöveges minősítést a tájékoztató füzetbe/ a bizonyítványba be kell jegyezni. 3. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Jutalmazás 1. Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, - vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, - vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, - vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- 29 -


2013..

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola jutalomban részesítheti A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden félév végén és tanév végén írásban értékelik. 2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, ügyeletes tanári dicséret, nevelői dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatóhelyettesi dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret. 3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, közösségi munkáért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. A karácsonyi ünnepségen külön könyvjutalomban részesíthető az a 8. osztályos tanuló vagy tanulók, aki általános iskolai tanulmányai alatt kitűnt társai közül kiemelkedő szorgalmával/ odaadó közösségi munkájával/ kimagasló sporttevékenységével. 4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet (és az iskola teherbíróképességének megfelelően könyvjutalmat kap), melyet az iskola közössége előtt vehet át. 5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. 6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. -

Fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés és intés, ügyeletes tanári figyelmeztetés és intés,

- 30 -


2013..

nevelői figyelmeztetés és intés, osztályfőnöki figyelmeztetés és intés, igazgatóhelyettesi figyelmeztetés és intés, igazgatói figyelmeztetés és intés, tantestületi figyelmeztetés és intés. 3. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki intés” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskola nevelői, alkalmazottai és a tanulótársak emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható (Eljárásrend ld.: iskolai SZMSZ) A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Ha a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésben az iskolának kárt okoz, ez esetben a Ptk. szerint kell eljárni. A tanuló szülője/képviselője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg. Az a tanuló, aki rendszeresen illetve súlyosan megsérti a szabályokat, kizárható a tanításon kívüli egyéb rendezvényekről. Fegyelmi eljárás indítása előtti egyeztető eljárás eljárásrendje, és fegyelmi lefolytatásának eljárásrendje az SZMSZ-ben található.

A tiltott tanulói magatartásformák: 1. A tiltott magatartásformák: a) a testnevelés- és technika órákon - a balesetek érdekében - az ékszer , kiálló testékszer használata; b) szotyolát, tökmagot hozni az iskolába; c) órán étkezni, inni, rágógumizni; d) padokra, ajtókra, falra firkálni; e) folyósokon szaladgálni; f) ablakpárkányra, lépcsőkorlátra felkapaszkodni, ablakon kimászni; g) az iskola udvarán a kosárlabda palánkokra, ill. kézilabda kapukra, fákra felmászni; - 31 -


h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)

s)

2013..

kerítésre és a tetőre fel-, illetve ki- és bemászni; az iskola egész területén – tűzvédelmi és egészségkárosító okok miatt – dohányozni; szeszesitalt, kábítószert fogyasztani; fegyvert vagy fegyvernek minősülő eszközt az iskolába behozni; az órán mobiltelefont és discmant, MP3/és egyéb lejátszót használni, és bekapcsolt állapotban tartani tilos az iskolában és szervezett iskolai foglalkozásokon hang- és képfelvételeket készíteni. (Kivéve, ha erről előzetes engedélyt kaptak az igazgatótól) tilos az iskola udvarain kerékpározni, motorozni, valamint balesetveszélyes eszközökkel közlekedni (gördeszka, görkorcsolya). tilos az iskola felszerelési tárgyait, eszközeit az iskolából kivinni. Kivéve, ha előtte az igazgatóval engedélyeztették. A tantermekben elhelyezett készülékeket (számítógép, videomagnó, CD lejátszó, stb.) tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik felügyelet, illetve engedély nélkül. A tanteremben az osztály tanulói saját asztalukat, munkaterületüket csak tiszta, tanulásra, tanításra alkalmas állapotban hagyhatják el. A rendhagyó teremberendezést végző osztály köteles a következő csoport számára (az utolsó óra után is) a zavartalan munkavégzést biztosítandó, elvégezni a visszarendezést. Iskolánkban a tanulók esetében hajfestés, sminkelés, körömfestés nem szokás.

Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába ( Nkt. 25.§ (3)) Az iskola egész területén, az iskolában tartózkodás ideje alatt a mobiltelefon és egyéb elektronikai eszközök csak kikapcsolt állapotban lehetnek a táskában. A szabály megszegése fegyelmező intézkedést és a szülő behívását vonja maga után. Telefonálni csak tanár előzetes engedélyével szabad. A telefont fényképezésre vagy hangfelvétel készítésére használni - a személyiségi jogok védelmében - tilos. Aki mégis ilyet tesz, attól a készüléket kikapcsolt állapotban elvesszük, csak szülőnek adjuk vissza, és a házirendben foglalt büntetési formák valamelyikét kapja attól függően, hogy korábban milyen fokozatokat szerzett A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben, saját felelősségükre – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodába. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Ezeket a dolgokat az iskola csak a szülőnek adja át.

- 32 -


2013..

Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

Baleset- és tűzvédelem Vészhelyzetben (bombariadó, tűzriadó), a mindenkor az intézményben tartózkodó vezető, illetve intézkedésre jogosult pedagógus értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A Tűzriadó terv – szerint menekítjük ki a gyermekeket az épületből. Tűzriadó és bombariadó esetén (rövid szaggatott csengő) a kapott utasításokat fegyelmezetten kell betartani! Az épületet a Tűzriadó tervben megjelölt útvonalon a legrövidebb idő alatt el kell hagyni Közben az itt tartózkodó vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. A szaktanárok a tanév első szakóráján munka- és balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat: technika, fizika, kémia, számítástechnika és testnevelés tantárgyakból. Kirándulások előtt ez a szervező pedagógus feladata. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. A tanuló kötelessége, hogy a balesetek elkerülése érdekében sajátítsa el és alkalmazza az egészségvédelmi, balesetelhárítási, tűzvédelmi szabályokat, Tűzveszélyes, tüzet okozó, veszélyes anyagot (gyufa, öngyújtó, stb) iskolába, vagy iskolai programra hozni tilos!

Vagyonvédelem, kártérítés Az iskolának vagy tanulótársainak okozott kárért a tanuló fegyelmileg, a szülő anyagilag felelős. Az anyagi kárt okozó, illetve mások testi épségét veszélyeztető dolgok dobálása tilos! Biztosítsanak a szülők gyermeküknek testnevelés órákra és sportfoglalkozásokra az iskola által meghatározott felszerelést. Alsó tagozaton a váltócipő használata ajánlott. A ruhatári szekrények használata kötelező, rendjéért az osztályok felelősek.

Tanulói jogviszonyból eredő szabályozás 1. Tanulói jogviszony létesítése: Iskolába érkezéskor az iskolatitkár írja be a tanulót távozási bizonyítvány alapján. Az iskola igazgatója veszi fel a tanulót az adott évfolyam adott osztályába.

- 33 -


2013..

Az osztályfőnök átadja a házirendet, tájékoztatja a tanulót az adott osztályra vonatkozó tankönyvcsalád címlistájáról, tájékoztatást ad a iskolaotthon, délutáni tanulás, menzás, ill. tanulószobás felvétel módjáról ill. a segélyezési lehetőségekről. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél elõnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekrõl az intézmény pedagógiai programjában foglaltak szerint kell dönteni. 2. Az átjárhatóság rendje: emelt szintű oktatásban részesülők, amennyiben nem teljesítik a követelményeket, úgy párhuzamos általános tantervű csoportba kerülnek. Az általános tantervű csoportból sportiskolai osztályba, ill. emelt szintű tantervű tanulócsoportba kerülhet a tanuló, ha arra jelentkezik és a megfelelő szintet eléri. 3. Megszûnik a tanulói jogviszony a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján, b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzésérõl szóló bizonyítvány kiállításának napján, 4. Tanulói jogviszony megszüntetésekor az alábbi teendők elvégzése szükséges: Az osztályfőnök ellenőrzi, hogy a tanulónak nincs-e iskolai tartozása. Az iskolatitkár az érvényes jogszabály alapján a szükséges dokumentációt a gondviselőnek átadja. 5. Szülői kérés alapján a tanuló tankötelezettségének magántanulóként is eleget tehet 6. Az igazgató megkéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét, mielőtt a tanulót felmenti a rendszeres iskolába járás alól. A tanuló felkészüléséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel a vizsgára. 7. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, gyógytestnevelés fejlesztő foglakozások megszervezése az illetékes szakszolgálatok hatásköre. Az illetékes szakértői bizottság véleménye alapján a fejlesztő foglalkozások az iskola helyiségeiben szervezhetők, az iskolafenntartó (KIK), a szakszolgálatok, és az iskola megegyezése alapján. (esetén) 8. Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, értékeléséről akkor is, ha szakmai vélemény alapján otthoni ellátás alapján részesül tartós gyógykezelésben, s emiatt a tanuló magántanulóként folytatja tanulmányait. 9. A tanulók egyes tantárgyakból történő felmentése érdekében be kell szerezni az illetékes szakértői bizottság szakvéleményét. 10. Azoknak a tanulóknak, akiknek engedélyezték az egyéni továbbhaladást, a pedagógus egyéni fejlesztési tervet készít a szakértői javaslat alapján. A fejlesztési tervben kell meghatározni, hogy a tanulónak milyen követelményeket kell teljesítenie, melyik évfolyam végén kell utolérnie a többi tanulót.

- 34 -


2013..

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. 2. A házirend tervezetét megvitatják a harmadik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját. 3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához. 4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét. 5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, valamint az iskolai szülői szervezet véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolai szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten. Az igazgató jóváhagyásával válik hatályossá. 7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége. 8. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni, módosítani, ha jogszabályi változások következnek be, az intézményvezető, a nevelőtestület, a DÖK, a szülői szervezet (SZMK) együttesen igényt tartanak erre. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását az indítvány benyújtásától számított 30 napon belül el kell végezni.

Záró rendelkezések 1. Ez a házirend … év … hó … napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. 2. A házirendbe foglalt rendelkezéseket véleményezte az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat. Érd,

P.H. Rozgonyi János igazgató

- 35 -


2013..

Felhasznált irodalom a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeirõl szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény végrehajtásáról

- 36 -


2013..

1. sz Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

A 11./1994. MKM rendelet alapján {8.§(6.)} Az R. 8. §-a a következő (6.) bekezdéssel egészül ki: (6) Intézményünk – az e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) közzéteszi. E bekezdés alkalmazásában közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmenetesen történő hozzáférhetővé tétele. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolában a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamonként eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 8. A feladatot az iskola alsó tagozatos igazgatóhelyettese szervezi.

- 37 -


2013..

2. sz.

Napközi és tanulószoba házirendje Minden tanuló alapjoga a napközis ellátás. A gyermekek családjuk anyagi helyzetétől függően kedvezményes vagy ingyenes étkezésben részesülhetnek. Minden gyermek igénybe veheti a napközi tanóráját, ahol a tanuláshoz tanári segítséget kérhet. Minden tanuló részt vehet a napközi által nyújtott szabadidős tevékenységekben. A napközi célja, feladatai A napközi otthon célja, hogy az általános iskolai tanításon kívüli időben- meghatározott napszakban- a család nevelő munkájára építve, gondoskodjék a gyermek nevelését elősegítő hasznos, sokirányú foglalkoztatásáról. A napközi lehetőséget teremt a tanórákra való felkészüléshez, a tanórán kívüli tanulási tevékenységekhez, és a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A napközi fő feladatai: A napközi otthon sokoldalúan járuljon hozzá az iskolában folyó értelmi nevelés feladatainak megoldásához. Biztosítsa a tanulók számára az iskolai feladatokra való naponkénti nyugodt és eredményes felkészülés lehetőségét. Az általános iskola nevelőtestületének közreműködésével adjon hatható segítséget a tanulóknak a tanulmányi munkában való előrehaladáshoz, a tanulmányi színvonal emeléséhez. A napközi otthon jelentős nevelőmunkát is végez. Hozzájárul a helyes étkezési, higiéniai szokások, a napirend kialakításához és megalapozásához, elősegíti a közösségi élet kialakulását. A napközi otthonos nevelőmunka foglalkozási rendszere: Tanulás Kulturális foglalkozások Technikai foglalkozások Játék Sport Kirándulás Kötetlen szabadfoglalkozás Működési rend a napköziben – tanulószobában A napközis foglalkozás minden nap a tanuló utolsó órája után kezdődik és 16.10 óráig tart. 16.10 óra és 17.00 óra között összevont ügyeletet biztosít az iskola, az erre a célra kijelölt tanteremben. 17.00 óra után napközis ügyelet nincs.

- 38 -


2013..

A napközis foglalkozások termei az 1-4 osztályok tantermei, a felsős osztályok esetében a tanév elején meghatározott tantermek. A napköziből távozni csak szülővel, hozzátartozóval, vagy a szülő írásbeli kérésére lehet. A tanuló távozását tudatni kell a napközis nevelővel. A gyermek önálló haza meneteléhez, írásos szülői engedély szükséges, amely lehet egy konkrét alkalom vagy rendszeres. Ezt az írásnak egyértelműen tartalmaznia kell. A gyerekek önállósága érdekében a szülők lehetőleg a porta előtt várakozzanak a készülődő gyermekre. A délutáni foglalkozások rendje szabályozza a tanulási időt. A foglalkozásokon való megjelenés kötelező. Lehetőség szerint minden tanulónak el kell végeznie feladatait tanulási időben. A tanulási idő védett. A szülő a tanulót vagy a tanítási idő megkezdése előtt, vagy csak utána viheti el. Ha a tanuló külön órája a tanulási időre esik, a házi feladat elkészülte a tanuló kötelessége, illetve a szülő felelőssége. A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobába járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és 15.30 óráig tart. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolni kell. Az igazolás módja megegyezik a tanítási órákról történő hiányzások igazolásával. Az udvaron a tanuló csak pedagógus felügyelete alatt tartózkodhat. Ha a csoport a nevelővel az udvaron tartózkodik, senki sem maradhat semmilyen céllal sem a csoport termében. Ha a csoport a nevelővel a tanteremben van, senki sem tartózkodhat semmilyen céllal az udvaron. Napközis időben a tanulási idő előtt és után a napközis nevelő szabadidős foglalkozást, játékot szervez. Foglalkozások színtere az osztályterem az udvar vagy a „nagypálya”. Iskolán kívül szervezett foglalkozások- kirándulások, séták A tanuló a napközi otthonos foglalkozásokon köteles betartani az iskola házirendjében leírtakat és ebben a házirendben megfogalmazottakat. Tevékenységét a napközis nevelő iránymutatásai szerint végzi. A tanuló a napköziben, tanulószobában tanúsított viselkedéséről, szorgalmáról a szülői értekezleteken, fogadóórákon,és az üzenő füzeten keresztül értesülnek a szülők. Napköziből, tanulószobából kimaradni csak a szülő írásos kérelmére lehet.

- 39 -


2013..

A napközi otthon időbeosztása 11.50 – 13.45 óráig gyülekező, ebéd, szabadfoglalkozás Az ebédelés a beosztási rend szerint történik. Az ebédlőbe vonulás rendben, alsósoknak csak tanítói felügyelet mellett történhet. Minden étkezés csendben, kulturáltan a higiénés szabályok betartásával folyjon! A csoportok együtt érkezzenek az ebédlőbe és együtt is hagyják el azt. Törekedjenek arra, hogy az ebédlőt mindig rendben, tisztán hagyják maguk után! Ebéd után szabadfoglalkozás, játék a mindennapos testnevelés megvalósítása a napköziben, könyvtárlátogatás, séta, szervezett foglalkozások, szakkörök. A kulturált viselkedést, fegyelmezett magatartást a tanórán kívüli időszakban is minden tanulótól elvárjuk. A tanulók a felnőttekkel, nevelőikkel és társaikkal is egyaránt udvariasan viselkedjenek! Szabadidőben az udvar minden játékra kijelölt részén játszhatnak a napközis gyerekek, nevelő felügyeletével. Minden gyerek köteles vigyázni saját és társa testi épségére! 13.45-től – 14.00 óráig tisztálkodás, felkészülés a tanórára Az 1 -3. osztályosoknak leckefüzete van, amit a tanító tölt ki. A 4 -6. és a 7-8. osztályosoknak leckefelelősük van. A napközis nevelő feladata, hogy szoros kapcsolatot tartson az osztálytanítókkal. 14.00 - órától – 15.00 óráig tanulási idő A napközibe járó gyermek a délutáni tanórát köteles tanulással tölteni, ez idő alatt a tanulókat nem szabad elvinni. A tanulmányi munka minőségének biztosítása érdekében a tanulók csendben, fegyelmezetten, társaikat nem zavarva végezzék feladataikat. Zajongással, mozgolódással nem zavarhatja meg a tanulás rendjét. Türelmesen várnia kell a segítségnyújtásra, és az egyéni ellenőrzésre.

- 40 -


2013..

Az a tanuló aki a délutáni tanóra időben külön órán vesz részt, a szülő írásos kérelme alapján, a házi feladatát otthon köteles elkészíteni. Lehetőség szerint minden tanulónak el kell végeznie a feladatait tanulási időben. Ha nincs elég idő a házi feladat megírására, akkor a házi feladatot,otthon kell befejezni, erről a szülőt tájékoztatni kell. A napközis nevelő zöld színnel tesz bejegyzéseket a tanuló füzeteibe. Ha csupán mennyiségi ellenőrzést végez, akkor láttamozza, ha minőségileg is ellenőrzi, javítja, akkor a kézjegyével is ellátja. A nevelők rendszeresen ellenőrzik a házi feladatokat, viszont munkájuk, nem helyettesíti a szülői számonkérést, főként a szóbeli házi feladatok területén. ( pl. verstanulás, idegen nyelvi szókincsfejlesztés, gyűjtőmunka…stb) 15.oo - órától - 15.00 óráig Uzsonna 15.15 - órától– 16.10 óráig A be nem fejezett tanulási, szabadidős munkák folytatása, teremrendezés Az időjárástól függően szabadtéri vagy tantermi játékok, illetve az éves munkatervben leírtak alapján alakulnak a foglalkozások. A napközisek 16.10-től mehetnek haza. A tantermet a tanuló rendben hagyhatja el. Étkeztetés Az ebédelés 11.50 órától folyamatosan- meghatározott sorrendben- történik. Az intézmény fenntartója által megállapított térítési díjat csekken kell befizetni. Az étkezések befizetésének rendjéről, esetleges változásokról a szülőket külön tájékoztatjuk. A gyermek betegsége – hiányzása – esetén az iskolát értesíteni kell, a már megrendelt ebédet aznapra visszamondani nem lehet. Az étkezést személyesen,vagy telefonon a 23/365-785-ös számon, illetve emilben –[email protected] lehet lemondani a gazdasági irodában reggel 8 óráig. A lemondás másnaptól érvényes. Ugyanígy előre szólni kell, ha a gyerek a betegségből meggyógyult és újra jön az iskolába.

- 41 -


2013..

3. sz. Számítástechnikai terem rendje 1. A terembe belépni, ott tartózkodni és a számítógépeket használni csak pedagógus felügyelete mellett lehet. 2. Ételt, italt behozni TILOS! 3. Vátócipő használata kötelező. 4. A számítógépeket ki- illetve bekapcsolni csak külön utasításra szabad. 5. Az eszközöknek bármilyen -a normális működéstől eltérő- hibáját az észleléskor azonnal jelezni kell, azok kiküszöbölését csak pedagógus végezheti. 6. Minden belépőnek ismernie kell a terem teljes áramtalanítását végző kapcsolók helyét és használatát. 7. A terem speciális berendezése, az eszközök nagy értéke miatt a tanulók helyeiket csak az óra végén, és/vagy a pedagógus utasítására hagyhatják el. 8. Baleset észlelésekor az év elején megtartott balesetvédelmi oktatás szerint kell eljárni. 9. A teremből utolsónak távozó pedagógus (felelős) feladata a teljes áramtalanítás.

- 42 -


2013..

4.sz.

Tornacsarnok házirendje 1. A tornacsarnokba csak tanári / edzői felügyelettel lehet belépni. (Órát, ékszert, élelmiszert, innivalót, szotyolát bevinni TILOS!) 2. Váltócipő használata kötelező! 3. Sporteszközöket tanári felügyelettel adunk ki, veszünk vissza. 4. Iskolai szereket más sportolók nem használhatnak. 5. Minden használó köteles a rendet, tisztaságot megóvni, önmaga és mások testi épségére figyelni, károkat és baleseteket azonnal jelenteni. 6. A tanuló a szándékos károkozásért anyagi felelősséggel tartozik. Ha a károkozás ügyben lefolytatott vizsgálat alapján megállapítható, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, az intézmény vezetőjének tájékoztatnia kell a tanulót és a szülőt a károkozás tényéről, s fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. Amennyiben a felszólítás nem vezet eredményre, a szülő elleni polgári perben kell érvényesíteni a kártérítési igényt. 7. Az öltözők rendjéért a mindenkori hetes / felelős és a szaktanár felel. Az öltözők zárva tartandók. 8. A lelátórész és az újonnan épült fogadóépület csak iskolai rendezvényeken, tanári felügyelet mellett használható. 9. A tornatermi berendezéseket csak az arra kiképzett személyek kezelhetik. 10. Az öltözőkbe a szaktanár / edző engedi be, ill. engedi ki a tanulókat. Az öltözők zárása és nyitása szintén a szaktanár / edző feladata. A tanulók az összekötő folyosón várják tanárukat. 11. Ügyelet: 07:30 13:30 16:30

-13:30 -16:30 -21:00

(Tanári) órai foglalkozások (Edzői) edzések (Takarítói) külső

10. Az udvari létesítmények 16:00-ig használhatók nevelői felügyelettel. 11. Délutáni-esti foglalkozásokra is a fentiek érvényesek. Betartásuk az edzők, illetve a szerződők kötelessége. Javasoljuk, hogy az egyesületek csak a szükséges számú öltözőt használják, s mindig ugyanazt az öltözőt. 12. Diákoknak joga a csarnokot órán, edzéseken használni, az iskolai-, városi-, stb. versenyeken részt venni, az osztályfőnökkel egyeztetve osztálysport délutánt szervezni. 13. Az öltözők felelősei:

- 43 -


2013..

5. sz.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei (EMMI rend. 5.§ (h) Pedagógiai Program alapján: A tanulmányok alatti vizsgákon (osztályozó vizsga, javítóvizsga) az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: ÍRÁSBELI

SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT

TANTÁRGY Magyar nyelv Írás – 1.-3. évf. Nyelvtan – 2.-4. évf. Irodalom Olvasás – 1.-4. évf. Fogalmazás – 3.-4. évf. Idegen nyelv – 4. évf. Matematika - 1.-4. évf. Informatika 1.-4. évf. Erkölcstan 1.-4. évf. Környezetismeret – 1.-4. évf. Küzdelem és játék – 1.-4. évf. Sportágválasztó – 1.-4. évf. Ének-zene 1 1.-4. évf. Vizuális kultúra - 1.-4. évf. Technika, életvitel és gyakorlat 1.-4. évf. Testnevelés és sport 1.-4. évf. 1 zeneelmélet, szolfézs Magyar nyelv - 5.-8. évf. Irodalom - 5.-8. évf. Idegen nyelvek - 5.-8. évf. Matematika - 5.-8. évf. Informatika - 5.-8. évf. Erkölcstan - 5.-8. évf. Sporterkölcstan – 7.-8. évf. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek - 5.-8. évf. Természetismeret – 5.-6. évf.

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI

- 44 -

SZÓBELI

GYAKORLATI


Fizika – 7.-8. évf. ÍRÁSBELI Kémia – 7.-8. évf. ÍRÁSBELI Biológia-egészségtan – 7.-8. ÍRÁSBELI évf. Földrajz – 7.-8. évf. ÍRÁSBELI Küzdelem és játék - 5.-8. évf. Dráma és tánc – 6.-7. évf. Hon- és népismeret – 5. évf. Tanulásmódszertan – 5.-6. évf. Ének-zene 1 - 5.-8. évf. Vizuális kultúra 2 - 5.-8. évf. Technika, életvitel és gyakorlat - 5.-7. évf. Testnevelés és sport - 5.-8. évf. 1 zeneelmélet, szolfézs, zenetörténet 2 művészettörténet

2013..

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

A tanulmányok alatti vizsgák követelményei : Alsó tagozat Magyar nyelv és irodalom – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam: A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről. Szöveghűen mondja el a memoritereket. Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. 2. évfolyam: A tanuló érthetően beszéljen, legyen tisztában a szóbeli kommunikáció alapvető szabályaival, alkalmazza őket. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közléseit. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a bemutatkozás, a felnőttek és a kortársak megszólításának és köszöntésének udvarias nyelvi formáit. Legyen képes összefüggő mondatok alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. Szöveghűen mondja el a memoritereket.

- 45 -


2013..

Ismerje az írott és nyomtatott betűket, rendelkezzen megfelelő szókinccsel. Ismert és begyakorolt szöveget folyamatosságra, pontosságra törekvően olvasson fel. Tanítója segítségével emelje ki az olvasottak lényegét. Írása legyen rendezett, pontos. Ismerje fel és nevezze meg a tanult nyelvtani fogalmakat, szükség szerint idézze fel és alkalmazza a helyesírási szabályokat a begyakorolt szókészlet szavaiban. Jelölje helyesen a j hangot 30–40 begyakorolt szóban. Helyesen válassza el az egyszerű szavakat. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. 3. évfolyam: A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Felkészülés után folyamatosan, érthetően olvasson fel ismert szöveget. Felolvasása értelmező, az írásjelek szerint tagolt, hanglejtése és tempója az élő beszédhez közelítő legyen. Életkorának megfelelő témájú és szövegnehézségű olvasmányt értsen meg néma olvasás útján. Nevezze meg az olvasmány szerzőjét, szereplőit és azok tulajdonságait. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen, jól érthetően mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos elbeszélő fogalmazást készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. A tartalmi egységek kezdetét bekezdéssel jelezze. Tanítója útmutatásai alapján javítsa ki fogalmazási és helyesírási hibáit. Nevezze meg és jelölje megfelelően a tanult mondatfajtákat. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat, és nevezze meg azokat szövegben is. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. 4. évfolyam: A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Aktivizálja a szókincsét a szövegalkotó feladatokban. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. Beszédstílusát igazítsa beszélgető partneréhez. Kapcsolódjon be a csoportos beszélgetésbe, vitába, történetalkotásba, improvizációba, közös élményekről, tevékenységekről való beszélgetésekbe, értékelésbe. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. - 46 -


2013..

Felkészülés után folyamatosan, érthetően és értelmezően olvasson fel ismert szöveget. Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Mondja el az olvasottak lényegét. Az olvasottakkal kapcsolatos véleményét értelmesen fogalmazza meg. Ismerjen, alkalmazzon néhány fontos olvasási stratégiát. Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola könyvtárát, illetve digitális forrásokat. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. A memoritereket szöveghűen mondja el. Adott vagy választott témáról 8–10 mondatos fogalmazást (elbeszélést, leírást, jellemzést) készítsen a tanult fogalmazási ismeretek alkalmazásával. Ismerje a mindennapi tájékoztató szövegek főbb jellemzőit. Az alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendszerezettek legyenek. Biztonsággal ismerje fel a tanult szófajokat (ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, személyes névmás, kérdő névmás, mutató névmás), és nevezze meg azokat szövegben is. A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak legyenek. Helyesírását önellenőrzéssel vizsgálja felül, szükség esetén javítsa. Legyen tisztában a tanulás alapvető céljával, ítélőképessége, erkölcsi, esztétikai és történeti érzéke legyen az életkori sajátosságoknak megfelelően fejlett. Legyen nyitott, motivált az anyanyelvi képességek fejlesztése területén. Az anyanyelvi részképességeinek fejlettsége legyen összhangban, harmonikusan fejlődjön. Idegen nyelv – 4. évfolyam: Német nyelv: KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot. Angol nyelv: KER szintben nem megadható. A tanuló aktívan részt vesz a célnyelvi tevékenységekben, követi a célnyelvi óravezetést, az egyszerű tanári utasításokat, megérti az egyszerű, ismerős kérdéseket, válaszol ezekre, kiszűri egyszerű, rövid szövegek lényegét. Elmond néhány verset, mondókát és néhány összefüggő mondatot önmagáról, minta alapján egyszerű párbeszédet folytat társaival. Ismert szavakat, rövid szövegeket elolvas és megért jól ismert témában. Tanult szavakat, ismerős mondatokat lemásol, minta alapján egyszerű, rövid szövegeket alkot.

- 47 -


2013..

Matematika – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (20-as számkör). Római számok írása, olvasása (I, V, X). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása (20-as számkör). Matematikai jelek: +, –, =, <, > ismerete, használata. Összeadás, kivonás, bontás, pótlás szóban és írásban (20-as számkör). Egyszerű szöveges feladat (nem önálló olvasás alapján) értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése (20-as számkör). Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható. Geometria Vonalak (egyenes, görbe) ismerete. A test és a síkidom megkülönböztetése. Testek építése szabadon és megadott feltételek szerint. Tájékozódási képesség, irányok ismerete. A hosszúság, az űrtartalom és az idő mérése. A szabvány mértékegységek: dm, m, dl, l, kg, óra, nap, hét. Mérőeszközök használata. Közös tevékenységekben, csoportokban képes dolgozni, gondolkodni, társait segíteni, együttműködni. Összefüggések, függvények, sorozatok Növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerése, a sorozat folytatása. Számpárok közötti kapcsolatok felismerése. Képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. Valószínűség, statisztika Kísérletek végzése, eredmények feljegyzése, közös munka végzése. Adatokról megállapítások megfogalmazása.

- 48 -


2013..

2. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok összehasonlítása az elemek száma szerint. Halmazalkotás. Állítások igazságtartalmának eldöntése. Állítások megfogalmazása. Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Közös tulajdonság felismerése, megnevezése. Több, kevesebb, ugyannyi fogalmának helyes használata. Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (100-as számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma. Római számok írása, olvasása (I, V, X, L, C). Számok helye a számegyenesen. Számszomszédok értése. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása. Számok képzése, bontása helyi érték szerint. Matematikai jelek: +, –, •, :, =, <, >, ( ) ismerete, használata. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóban és írásban. Szorzótábla ismerete a százas számkörben. A műveletek sorrendjének ismerete. Szöveges feladat értelmezése, megjelenítése rajz segítségével, leírása számokkal. Páros és páratlan számok megkülönböztetése. Egyjegyű és kétjegyű számok megkülönböztetése. Szimbólumok használata matematikai szöveg leírására, az ismeretlen szimbólum kiszámítása. A tanuló figyelme tudatosan irányítható. 3. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben. Számtan, algebra Számok írása, olvasása (1000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 1000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása a 1000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása.

- 49 -


2013..

Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Háromjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Geometria Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. 4. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Adott tulajdonságú elemek halmazba rendezése. Halmazba tartozó elemek közös tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Annak eldöntése, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba. A változás értelmezése egyszerű matematikai tartalmú szövegben.

- 50 -


2013..

Az összes eset megtalálása (próbálgatással). Számtan, algebra Számok írása, olvasása (10 000-es számkör). Helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalma 10 000-es számkörben. Negatív számok a mindennapi életben (hőmérséklet, adósság). Törtek a mindennapi életben: 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezése, lejegyzése szöveggel, előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Természetes számok nagyság szerinti összehasonlítása 10 000-es számkörben. Mennyiségek közötti összefüggések észrevétele tevékenységekben. A matematika különböző területein az ésszerű becslés és a kerekítés alkalmazása. Fejben számolás százas számkörben. A szorzótábla biztos ismerete a 100-as számkörben. Összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmának ismerete. Műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazása. Műveleti sorrend ismerete, alkalmazása. Négyjegyű számok összeadása, kivonása, szorzás kétjegyű, osztás egyjegyű számmal írásban. Műveletek ellenőrzése. Szöveges feladat: a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata. Többszörös, osztó, maradék fogalmának ismerete. Geometria Egyenesek kölcsönös helyzetének felismerése: metsző és párhuzamos egyenesek. A szabvány mértékegységek: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Átváltások szomszédos mértékegységek között. Hosszúság, távolság és idő mérése (egyszerű gyakorlati példák). Háromszög, négyzet, téglalap, sokszög létrehozása egyszerű módszerekkel, felismerésük, jellemzőik. Kör fogalmának tapasztalati ismerete. A test és a síkidom közötti különbség megértése. Kocka, téglatest, felismerése, létrehozása, jellemzői. Gömb felismerése. Tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítása hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Négyzet, téglalap kerülete. Négyzet, téglalap területének mérése különféle egységekkel, területlefedéssel. Összefüggések, függvények, sorozatok Szabályfelismerés, szabálykövetés. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, készítése. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. A szabály megfogalmazása egyszerű formában, a hiányzó elemek pótlása. Valószínűség, statisztika

- 51 -


2013..

Tapasztalati adatok lejegyzése, táblázatba rendezése. Táblázat adatainak értelmezése. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése, diagram leolvasása. Valószínűségi játékok, kísérletek értelmezése. Biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos tapasztalati ismerete. Informatikai ismeretek Tanári segítséggel az életkorának megfelelő oktatási célú programok használata. Egy rajzoló program ismerete; egyszerű ábrák elkészítése, színezése. Együttműködés interaktív tábla használatánál. Informatika – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használatában ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; A tanuló az alkalmazói ismeretek témakörben tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakörben legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát;tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végben legyen képes irányított módon információt keresni; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait. 2. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép működését; ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére; legyen képes közhasznú információforrások használatára. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására; legyen képes irányított módon információt keresni; A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat. tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. 3. évfolyam - 52 -


2013..

A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép működését; ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; legyen képes animációk megtekintésére; legyen képes a médialejátszó alkalmazására; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére; A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására; legyen képes irányított módon információt keresni; ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; ismerje a netikett alapjait; ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására. 4. évfolyam A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép működését; ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat; tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével; tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat; legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára; tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel; legyen képes animációk megtekintésére; legyen képes a médialejátszó alkalmazására; legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére; legyen képes közhasznú információforrások használatára. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel; ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására; legyen képes irányított módon információt keresni; ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát; ismerje a netikett alapjait; ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében; ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására.

- 53 -


2013..

Erkölcstan – 1.-4. évfolyam:

Megjegyzés [Bc1]: Bontani!

1. évfolyam: 2. évfolyam: A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét. Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot. 3. évfolyam: 4. évfolyam: A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén A tanulónak életkorának megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, és késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. Oda tud figyelni másokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni csoportos beszélgetésbe. Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

- 54 -


2013..

Környezetismeret – 1.-4. évfolyam: 1.évfolyam : Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az évszakos és napszakos változások felismerése és kapcsolása az életmódbeli szokásokhoz. Az emberi test nemre és korra jellemző arányainak leírása, a fő testrészek megnevezése. Az élővilág sokféleségének tisztelete, a természetvédelem fontosságának felismerése. Az időjárás elemeinek ismerete, az ezzel kapcsolatos piktogramok értelmezése; az időjárásnak megfelelő öltözködés. Használati tárgyak és a közvetlen környezetben gyakran előforduló anyagok felismerése, megnevezése, csoportosítása, és felhasználásuk lehetséges módjai. Összefüggések felismerése az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk között. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során. 2. évfolyam: Alapvető tájékozódás az iskolában és környékén. Az egészséges életmód alapvető elemeinek ismerete és alkalmazása. Mesterséges és természetes életközösség összehasonlítása. Mesterséges és természetes anyagok megkülönböztetése. A halmazállapotok felismerése. Egyszerű megfigyelések végzése a természetben, egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezése. Az eredmények megfogalmazása, ábrázolása. Ok-okozati összefüggések keresésének igénye a tapasztalatok magyarázatára. Életjelenségek, életfeltételek. Az életkornak és ismereteknek megfelelő környezettudatos magatartás tanúsítása a mindennapi életvitel során. 3. évfolyam: Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére. Az életkornak megfelelően a helyzethez illő felelős viselkedés segítségnyújtást igénylő helyzetekben. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása. Az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy természetes életközösség bemutatása. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. A lakóhely elhelyezkedése Magyarország térképén, néhány jelentős kulturális és természeti értékének és hagyományának ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben, és a - 55 -


2013..

problémák megoldásában. 4. évfolyam: Az egészséges életmód alapvető elemeinek alkalmazása az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében. Az életkornak megfelelő viselkedéskultúra, önállóság és segítségnyújtás a szükséges élethelyzetekben. A hosszúság és idő mérése, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslése. Képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására. A fenntartható életmód jelentőségének magyarázata konkrét példákkal. A hagyományok szerepének értelmezése a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében. Az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak bemutatása, az élőlények csoportosítása tetszőleges és adott szempontsor szerint. Egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezése, az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartás ismerete. Magyarország elhelyezkedése a földrajzi térben, néhány jelentős kulturális és természeti értékének ismerete. Informatikai és kommunikációs eszközök irányított használata az információkeresésben és a problémák megoldásában. Küzdelem és játék – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam A tanulók szívesen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben első évfolyamon különösen a Néprajz és Beszédművelés témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 2. évfolyam A tanulók szívesen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben második évfolyamon a Játék és Beszédművelés témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 3. évfolyam A tanulók szívesen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben, harmadik évfolyamon különösen a Báb és Néprajz témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 4. évfolyam A tanulók szívesen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben negyedik évfolyamon a Néprajz és Beszédművelés témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban.

- 56 -


2013..

Sportágválasztó – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam Részvétel sportágválasztó rendezvényeken. Próbajátékok. Sportágak megismerése, kipróbálása. Különböző sportágak jellemzőinek felismerése, kipróbálása. 2.évfolyam: A sport játékos megismertetése során fejlődik a mozgáskoordináció, a térközi és térbeli mozgás biztonsága. A mozgás örömforrásként való megélése pozitív hatású a sportmunka megalapozásához. A különböző sportágak kipróbálása során reális önismeret alakul ki. A sporteszközök megismertetésével sikerül megalapozni a későbbiekben használt eszközök feladatát, funkcióját. Ismeretekre tesznek szert a tanulók a sport színtereiről, fajtáiról, sportolási lehetőségekről. A tantárgy tanulása megkönnyíti és segíti a sportágválasztást. 3.évfolyam: Sportmotivált és sportorientált magatartás kialakulása. A sport élményként való megélése. 4.évfolyam: Tudatos, egészségmegőrző életformára törekvés. A nagy példaképek megismerése, ösztönző hatás a mindennapi munkára. A sportegyesületek munkájának megismerésével, a sportrendezvények látogatásával lehetőség az egyén számára legalkalmasabb sportág kiválasztására. Ének-zene – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam: A tanulók 20 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 2. évfolyam: A tanulók 40 népdalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből

- 57 -


2013..

c’–d” hangterjedelemben. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket. 3. évfolyam: A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből ae” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. 4. évfolyam: A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában - 58 -


2013..

megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik. Vizuális kultúra – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam: Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. Törekvés a felszerelés önálló rendben tartására. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használata. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. 2. évfolyam: Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. - 59 -


2013..

Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése. 3. évfolyam: Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. 4. évfolyam: Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. - 60 -


2013..

A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, csendélet, tájkép). Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása. A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése. Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése. Technika, életvitel és gyakorlat – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam: A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása.. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, alakítása. Építés mintakövetéssel.. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak alkalmazása. 2. évfolyam: Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása - 61 -


2013..

érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, textilek alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. 3. évfolyam: Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. 4. évfolyam: Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlása. Használati utasítások értő olvasása, betartása. Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotáskor). A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Testnevelés és sport – 1.-4. évfolyam: 1. évfolyam (Általános tantervű) Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. - 62 -


2013..

Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. 2. évfolyam (Általános tantervű) Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. - 63 -


2013..

Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban - 64 -


2013..

Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete. 3. évfolyam (Általános tantervű) Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. - 65 -


2013..

Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 4. évfolyam (Általános tantervű) Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. - 66 -


2013..

A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások - 67 -


2013..

ismerete. 1. évfolyam (sportiskolai) A tanuló képes a helyes és cselekvésbiztos technikai végrehajtásra a testtartásjavító gimnasztikai sorok, a statikus és dinamikus törzsizom-erősítő gyakorlatok és a lábboltozaterősítő gyakorlatok egyéni, páros, csoportos végrehajtása során. Elfogadja, hogy a mozgás segíti a szervezet teljesítőképességének javulását és a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását. Képes a teljesítmény és kezdeményezés örömének megélésére. Bízik önmagában, osztálytársaiban és a tanárban. Hatékonyan vesz részt az egyéni, páros és kooperatív játékok végrehajtásában. Ismeri a manipulatív alapkészségek mozgásmintáinak végrehajtási módjait, a vezető műveletek tanulási szempontjait. Fejlődik az eszközök biztonságos és célszerű használatában. Kialakul a rendszeres, fegyelmezett gyakorlás eredményeként az önálló tanulással kapcsolatos pozitív élménye. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekszik. A sporteszközök szabadidős használata igényévé és örömforrássá válik. Minden nap az iskolán kívül is (otthon, játszótéren) legalább 30 percet aktívan játszik mozgásos játékokat. megosztásában. Biztonságosan tudjon kéztámasszal a test szélességi tengelye körül forgó mozgásokat végrehajtani. A tudatos tanulási folyamat során erősödik az önértékelés és annak megtapasztalása, hogy a sokoldalú atlétikai jellegű mozgások az egészség, a fokozatos fejlődés és a sportági specializáció előfeltétele. Képes a siker megélésére. Alkalmazza a labdarúgás, kézilabdázás, kosárlabdázás alaphelyzeteit. Az uszoda használatához kötődő baleset- és életvédelmi szabályokat maximálisan betartja. 2. évfolyam (sportiskolai) A tanuló képes a helyes és cselekvésbiztos technikai végrehajtásra a testtartásjavító gimnasztikai sorok, a statikus és dinamikus törzsizom-erősítő gyakorlatok és a lábboltozaterősítő gyakorlatok egyéni, páros, csoportos végrehajtása során. Azonosítani tudja a biomechanikailag helyes testtartás kulcselemeit. A tanuló ismeri a gerincoszlop formáját. Felismeri a különbséget az egészséges lábnyom és a „lúdtalp” között. Ismeri a preventív jellegű gyakorlatokat. Elfogadja, hogy a mozgás segíti a szervezet teljesítőképességének javulását és a biomechanikailag helyes testtartás kialakulását. Azonosítani tudja a javuló teljesítmény útját az egészség érdekében. Ismeri, értelmezi és tudja alkalmazni a mozgásműveltségi tartalmakon keresztül a különböző mozgáskoncepciókat és foglalkoztatási formákat. Képes a teljesítmény és kezdeményezés örömének megélésére. Bízik önmagában, osztálytársaiban és a tanárban. Hatékonyan vesz részt az egyéni, páros és kooperatív játékok végrehajtásában. Képes a játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazására. Ismeri a manipulatív alapkészségek mozgásmintáinak végrehajtási módjait, a vezető műveletek tanulási szempontjait. Fejlődik az eszközök biztonságos és célszerű használatában. Kialakul a rendszeres, fegyelmezett gyakorlás eredményeként az önálló tanulással kapcsolatos pozitív élménye. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekszik. A sporteszközök szabadidős használata igényévé és örömforrássá válik. A tanuló képessé válik a kondicionális képességek fejlesztése során az alapvető mozgáskészségek cselekvésbiztos és helyes technikai kivitelezésére, végrehajtására. Az állóképessége fejlesztéséhez legalább folyamatosan harminc percet mozog. Minden nap

- 68 -


2013..

az iskolán kívül is (otthon, játszótéren) legalább 30 percet aktívan játszik mozgásos játékokat. Kritikus szemmel figyeli saját erősségeit és gyengeségeit a motoros feladatok végrehajtása során. Hajlandóságot mutat a mozgásos tevékenységek végrehajtása során kialakult belső érzések felismerésében, megosztásában. Biztonságosan tudjon kéztámasszal a test szélességi tengelye körül forgó mozgásokat végrehajtani. Felismeri felelősségét a segítségnyújtás felismerésében a saját és a társak biztonsága érdekében. A tudatos tanulási folyamat során erősödik az önértékelés és annak megtapasztalása, hogy a sokoldalú atlétikai jellegű mozgások az egészség, a fokozatos fejlődés és a sportági specializáció előfeltétele. Belsővé válik a versenyszituációkban való részvétel, és nem a külső motiváció az elsődleges. Képes a siker és kudarc együttes megélésére. Alkalmazza a labdarúgás, kézilabdázás, kosárlabdázás alaphelyzeteit. Képes az alapvető labdás és labda nélküli technikai elemeket megfelelő helyzetben kiválasztani. Képes az egyszerű cselezési lehetőségeket értelmezni. Az uszoda használatához kötődő baleset- és életvédelmi szabályokat maximálisan betartja. 3. évfolyam (sportiskolai) A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása. Egyszerű sérülések kezelése. Önmaga reakcióinak és saját testi és lelki határainak, korlátainak megismeréseIsmerje, értelmezze, és tudja alkalmazni a megszokott szituációtól eltérő helyzetekben is a mozgásműveltségi tartalmakon keresztül a különböző mozgáskoncepciókat és foglalkoztatási formákat. Örömmel, érdeklődve vegyen részt a saját, eszközzel és társakkal végrehajtott mozgástevékenységeiben. Törekedjen a kommunikációs formák, jelek és szabályok betartására. Legyen képes a tanuló a szabályok keretein belül cselekedni, és törekedjen azok betartására. Legyen képes és fogékony az irányítás általi alkalmazkodásra. A Kölyökatlétika eszközeivel változatos pályák tervezése. Élvezze a szabályoknak megfelelő viselkedés örömét, miközben javaslatokat tesz újszerű szabályok alkalmazására. A saját és mások teljesítménye és erőfeszítése által elért eredmény öröme. A siker és kudarc együttes megélése. Ismerje a játékhoz szükséges alapvető technikai elemeket és azok végrehajtását, a játékban a taktikai megoldások közül a páros és hármas kapcsolatok alapvető formáit. Ismerje a sportjátékokban alkalmazott játékvezetői kar- és sípjeleket. Belső motiváltság. A sportszerű viselkedés igénye, a keménység és a durvaság közötti különbség megtapasztalása, az ellenfél tisztelete, teljesítményének elismerése. Tudatosítsa, hogy a játék segíti a feszültség levezetésében. Ismerje fel és saját szavaival fogalmazza meg, hogy mi okozza a legnagyobb feszültséget és örömöt a küzdő feladatok végrehajtása során. Tudja alkalmazni saját és társa biztonsága érdekében az óvintézkedéseket a balesetveszély elkerülésének érdekében. 4. évfolyam (sportiskolai) A biomechanikailag helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok önálló alkotással és végrehajtással. Egy-egy nyújtó és erősítő hatású gyakorlat önálló végrehajtása a testtartásért felelős főbb izomcsoportokra korrekciós céllal is. Gyermekjóga-gyakorlatok. A progresszív relaxáció alapgyakorlatai, az autogén tréning két alapgyakorlata. Higiéniával és a környezettudatossággal kapcsolatos ismeretek tudatos alkalmazása. Egyszerű sérülések kezelése. Önmaga reakcióinak és saját testi és lelki határainak, - 69 -


2013..

korlátainak megismerése. Különböző konfliktushelyzetek kezelése. Ismerje, értelmezze, és tudja alkalmazni a megszokott szituációtól eltérő helyzetekben is a mozgásműveltségi tartalmakon keresztül a különböző mozgáskoncepciókat és foglalkoztatási formákat. Örömmel, érdeklődve vegyen részt a saját, eszközzel és társakkal végrehajtott mozgástevékenységeiben. Törekedjen a kommunikációs formák, jelek és szabályok betartására. A kondicionális képességek fejlesztése során a mozgáskészségek cselekvésbiztos és helyes technikai kivitelezése, végrehajtása. Legyen képes a tanuló a szabályok keretein belül cselekedni, és törekedjen azok betartására. Legyen képes és fogékony az irányítás általi alkalmazkodásra. Legyen képes mozgását és akaratát gátolni; és legyen képes a késleltetésre. A Kölyökatlétika eszközeivel változatos pályák tervezése. Az újszerű futó-, ugró-, dobóiskolai gyakorlatok lényege. Törekedjen a tanuló saját gyengeségeinek csökkentésére. Élvezze a szabályoknak megfelelő viselkedés örömét, miközben javaslatokat tesz újszerű szabályok alkalmazására. Belsővé válik a versenyszituációkban való részvétel, és nem a külső motiváció az elsődleges. A saját és mások teljesítménye és erőfeszítése által elért eredmény öröme. A siker és kudarc együttes megélése. Ismerje a játékhoz szükséges alapvető technikai elemeket és azok végrehajtását, a játékban a taktikai megoldások közül a páros és hármas kapcsolatok alapvető formáit. Ismerje az emberfogásos és a területvédekezési formák közötti különbségeket. Ismerje a sportjátékokban alkalmazott játékvezetői kar- és sípjeleket. Jellemezze a gól elérésére, az ellenfél legyőzésére való törekvés, tudatosodjon, hogy a sportban csak ellenfelek, nem pedig ellenségek vannak. Belső motiváltság. A sportszerű viselkedés igénye, a keménység és a durvaság közötti különbség megtapasztalása, az ellenfél tisztelete, teljesítményének elismerése. Tudatosítsa, hogy a játék segíti a feszültség levezetésében. Ismerje fel és saját szavaival fogalmazza meg, hogy mi okozza a legnagyobb feszültséget és örömöt a küzdő feladatok végrehajtása során. Örömmel, elkötelezettséget mutatva fejlessze mozgásműveltségét az egészségtudatos életvezetéssel kapcsolatban. Tudja alkalmazni saját és társa biztonsága érdekében az óvintézkedéseket a balesetveszély elkerülésének érdekében.

- 70 -


2013..

Felső tagozat Magyar nyelv és irodalom – 5.-8. évfolyam: Magyar nyelv: 5. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Meg tudja különböztetni a hangot, szóelemet, a szót. Alapismeretei vannak a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. 6. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is. A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni. 7. évfolyam A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. Megnevezi az egyszerű mondat részeit, szintagmáit, elemzi a mondatot. A szóalkotás gyakori módjait felismeri és elemzi. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályokat megfelelően alkalmazza: központozás, a - 71 -


2013..

tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírása, az egybe- és különírás elvei. 8. évfolyam A tanuló eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Képes álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. A tanuló ismeri és a törekszik a szövegalkotásban a különböző mondatfajták használatára. Alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A tanuló a helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Képes a leró nyelvtani ismeretek rendszerezésére: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése, a szórend és a jelentés összefüggésének felismerése. Alkalmazza a mondattani nyelvhelyességi ismereteit szóban és írásban. Ismeri az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírását. Tájékozott a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Irodalom 5. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Hangos és néma olvasása megközelíti az élőbeszéd tempóját. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Az írott és olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). A tanuló meg tud nevezni három mesetípust példákkal, és fel tud idézni címe vagy részlete említésével három népdalt. Különbséget tud tenni a népmese és a műmese között. El tudja különíteni a ritmikus szöveget a prózától. Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől. Képes megfogalmazni állításokat János vitéz alakjáról. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (János vitéz, A Pál utcai fiúk)), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és

- 72 -


2013..

álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. 6. évfolyam A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket. Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési módokat. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Meg tudja fogalmazni, mi a különbség a mese és a monda között. Felismeri a hexameteres szövegről, hogy az időmértékes, a felező tizenkettesről, hogy az ütemhangsúlyos. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). Fel tud sorolni három-négy művet Petőfitől és Aranytól, képes egyszerűbb összehasonlítást megfogalmazni János vitéz és Toldi Miklós alakjáról. Képes értelmezni A walesi bárdokban rejlő üzenetet, és meg tudja világítani 5–6 mondatban az Egri csillagok történelmi hátterét. El tudja különíteni az egyszerűbb versekben és prózai szövegekben a nagyobb szerkezeti egységeket. Össze tudja foglalni néhány hosszabb mű cselekményét (A Pál utcai fiúk, Egri csillagok), meg tudja különböztetni, melyik közülük a regény és melyik az elbeszélő költemény. Értelmesen és pontosan, tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tud felolvasni szövegeket. Részt tud venni számára ismert témájú vitában, és képes érveket alkotni. Ismert és könnyen érthető történetben párosítani tudja annak egyes szakaszait a konfliktus, bonyodalom, tetőpont fogalmával. Képes az általa jól ismert történetek szereplőit jellemezni, kapcsolatrendszerüket feltárni. Képes néhány példa közül kiválasztani az egyszerűbb metaforákat és metonímiákat. Képes egyszerűbb meghatározást adnia következő fogalmakról: líra, epika, epizód, megszemélyesítés, ballada, dal, rím, ritmus, mítosz, motívum, konfliktus. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Az olvasott és megtárgyalt irodalmi művek nyomán képes azonosítani erkölcsi értékeket és álláspontokat, képes megfogalmazni saját erkölcsi ítéleteit. 7. évfolyam A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, a tanult műfajokat műnemekbe tudja sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait. Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. - 73 -


2013..

Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. 8. évfolyam A tanuló képes a kulturált szociális érintkezésre, eligazodik és hatékonyan részt vesz a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben, vitákban. Figyeli és tudja értelmezni partnerei kommunikációs szándékát, nem nyelvi jeleit. Képes érzelmeit kifejezni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni, ugyanakkor empatikusan képes beleélni magát mások gondolatvilágába, érzelmeibe, megérti mások cselekvésének mozgatórugóit. Képes a különböző megjelenésű és műfajú szövegek globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, állításait indokolni. Képes a könnyebben besorolható művek műfaji azonosítására, 8–10 műfajt műnemekbe tud sorolni, és a műnemek lényegét meg tudja fogalmazni. A különböző regénytípusok műfaji jegyeit felismeri, a szereplőket jellemezni tudja, a konfliktusok mibenlétét fel tudja tárni. Felismeri az alapvető lírai műfajok sajátosságait különböző korok alkotóinak művei alapján (elsősorban 19–20. századi alkotások). Felismeri néhány lírai mű beszédhelyzetét, a megszólító-megszólított viszony néhány jellegzetes típusát, azonosítja a művek tematikáját, meghatározó motívumait. Felfedez műfaji és tematikus-motivikus kapcsolatokat, azonosítja a zenei és ritmikai eszközök típusait, felismeri funkciójukat, hangulati hatásukat. Azonosít képeket, alakzatokat, szókincsbeli és mondattani jellegzetességeket, a lexika jelentésteremtő szerepét megérti a lírai szövegekben, megismeri a kompozíció meghatározó elemeit (pl. tematikus szerkezet, tér- és időszerkezet, logikai szerkezet, beszédhelyzet és változása). Konkrét szövegpéldán meg tudja mutatni a mindentudó és a tárgyilagos elbeszélői szerep különbözőségét, továbbá a közvetett és a közvetlen elbeszélésmód eltérését. Képes a drámákban, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének értelmezésére és megvitatására. Az olvasott, megtárgyalt művek erkölcsi kérdésfeltevéseire véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni. Képes egyszerűbb meghatározást megfogalmazni a következő fogalmakról: novella, rapszódia, lírai én, hexameter, pentameter, disztichon, szinesztézia, szimbólum, tragédia, komédia, dialógus, monológ. Képes néhány egyszerűbb meghatározás közül kiválasztani azt, amely a következő fogalmak valamelyikéhez illik: fordulat, retorika, paródia, helyzetkomikum, jellemkomikum. Az ismertebb műfajokról tudja az alapvető információkat. Képes művek, műrészletek szöveghű felidézésére. Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, a témától függően statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának legfőbb jellemzőit. Kialakul benne a médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. - 74 -


2013..

Angol nyelv – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam A1 szinthez közelítő nyelvtudás: A tanuló egyre inkább megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal még segítséget igényelve kommunikál. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír. 6. évfolyam A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. 7. évfolyam A2 szinthez közelítő nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, segítséggel vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. 8. évfolyam A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. Német nyelv – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam: A1 szintű nyelvtudás(időarányos része): A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. - 75 -


2013..

6. évfolyam: A1 szintű nyelvtudás: A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óravezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket. Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál. Felkészülés után elmond rövid szövegeket. Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát. Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövegeket alkot. 7. évfolyam: A2 szintű nyelvtudás(időarányos része): A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. 8. évfolyam: A2 szintű nyelvtudás: A tanuló egyszerű hangzó szövegekből kiszűri a lényeget és néhány konkrét információt. Válaszol a hozzá intézett kérdésekre, sikeresen vesz részt rövid beszélgetésekben. Egyre bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazva történetet mesél el, valamint leírást ad saját magáról és közvetlen környezetéről. Megért ismerős témákról írt rövid szövegeket, különböző típusú, egyszerű írott szövegekben megtalálja a fontos információkat. Összefüggő mondatokat, rövid szöveget ír hétköznapi, őt érintő témákról. Szintleírások (a KER alapján) A1, minimumszint Ezen a szinten a diák megérti és használja a mindennapok gyakoribb kifejezéseit és alapvető fordulatait, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; képes válaszolni személyes jellegű (például, hol lakik), valamint ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Olvasott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Hallott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Részt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű,

- 76 -


2013..

betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Rendelkezik alapszókinccsel, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozószavakból és fordulatokból áll. A2, alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben képes úgy kommunikálni, hogy egyszerű és direkt módon cserél információt családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Olvasott szöveg értése Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Hallott szöveg értése Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely ismert tevékenységhez kapcsolódó közvetlen információcserét igényel. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Interakció Fel tud tenni kérdéseket, egyszerű állításokra reagál. Képes jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő az alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

- 77 -


2013..

Matematika – 5.-8. évfolyam:

Megjegyzés [Bc2]: bontani

5. évfolyam: 6. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének,része két véges halmaz uniója uniójának felírása, ábrázolása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Néhány elem összes sorrendjének felsorolása.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Számtan, algebra Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata. Két-három műveletet tartalmazó műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között). Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása. Számok osztóinak, többszöröseinek felírása. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Algebrai kifejezések gyakorlati használata a terület, kerület, felszín és térfogat számítása során. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont

- 78 -


2013..

koordinátáinak a leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete. A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata. Alapszerkesztések: pont és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerése. A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete és alkalmazása feladatok megoldásában. Téglalap és a deltoid kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása. A tanult testek térfogatának ismeretében mindennapjainkban található testek térfogatának, űrmértékének meghatározása. Valószínűség, statisztika Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 7. évfolyam:


Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, - 79 -


2013..

fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során. A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét.

- 80 -


2013..

Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban. Néhány kiemelkedő magyar matematikus nevének ismerete, esetenként kutatási területének, eredményének megnevezése. 8. évfolyam: Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata, átváltás. Egyenes arányosság, fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során. A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Prímszám, összetett szám. Prímtényezős felbontás. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni.

- 81 -


2013..

Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza a feladatok megoldásában. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása számítási feladatokban. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése, relatív gyakoriságok kiszámítása. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban. Informatika – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret; ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait; tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakterformázásokat ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; tudjon adatokat táblázatba rendezni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; - 82 -


2013..

ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni 6. évfolyam: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni; ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait; segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni; tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni; ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit; ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat, tudjon különféle adatbázisokban keresni; ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni; tudjon egyszerű programot készíteni; legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára; - 83 -


2013..

a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára; legyen képes az interneten talált információk mentésére; ismerje a netikett szabályait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. 7. évfolyam: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerjen meg különböző informatikai környezeteket; ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit; ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon bemutatót készíteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére ismerje és használja az algoritmus leíró eszközöket; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait; tudjon kódolni algoritmusokat; legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes megkeresni a kívánt információt; legyen képes az információ értékelésére; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat. - 84 -


2013..

A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerjen megbízható információforrásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás). 8. évfolyam: A tanuló az informatikai eszközök használata témakör végére ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen; ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára. A tanuló az alkalmazói ismeretek témakör végére tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit; tudjon bemutatót készíteni. A tanuló a problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör végére lássa át a problémamegoldás folyamatát; tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján. A tanuló az infokommunikáció témakör végére legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és a védendő adatait. A tanuló az információs társadalom témakör végére ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit; ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására.

- 85 -


2013..

A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani. Erkölcstan – 5.-8. évfolyam:

Megjegyzés [Bc3]: hiányzik

Sporterkölcstan – 7.-8. évfolyam: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.


- 86 -


2013..

Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. 6. évfolyam Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, - 87 -


2013..

különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére. 7. évfolyam Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek - 88 -


2013..

alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. 8. évfolyam Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XIX.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási - 89 -


2013..

körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket. Természetismeret – 5.-6. évfolyam: 5. évfolyam A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő

- 90 -


2013..

kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. 6. évfolyam A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje az emberi szervezet felépítését, működését, serdülőkori változásait és okait. Tudatosuljanak az egészséget veszélyeztető hatások, alapozódjon meg az egészséges életvitel szokásrendszere. Formálódjon reális énképe, értse a családi és a társas kapcsolatok jelentőségét, élete irányításában kapjon döntő szerepet az erkölcsi értékrendnek való megfelelés. Legyen embertársaival empatikus és segítőkész. Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról. Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában. Erősödjön a természet és a haza iránti szeretete. Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje fel szűkebb és tágabb környezetében az emberi tevékenység környezeti hatásait. Anyag- és energiatakarékos életvitelével, tudatos vásárlási szokásaival önmaga is járuljon hozzá a fenntartható fejlődéshez. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei.

- 91 -


2013..

Fizika – 7.-8. évfolyam: 7. évfolyam Tartson szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. - 92 -


2013..

Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. 8. évfolyam Tartson szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet. Kémia– 7.-8. évfolyam: 7. évfolyam A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. 8. évfolyam A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit. Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület

- 93 -


2013..

tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik. Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. Használja a megismert egyszerű modelleket a mindennapi életben előforduló, a kémiával kapcsolatos jelenségek elemzéseskor. Megszerzett tudását alkalmazva hozzon felelős döntéseket a saját életével, egészségével kapcsolatos kérdésekben, vállaljon szerepet személyes környezetének megóvásában. Biológia-egészségtan – 5.-8. évfolyam: 7. évfolyam – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában.

- 94 -


2013..

8. évfolyam – A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel. – Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték. – Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani. – Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit. – Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit. – Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait. – Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. – Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. – Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. – Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődéstörténeti rendszerben (maximum osztály szintig). – Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. – Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot. – Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában. – Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival. – Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiaipszichológiai problémáival. – Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait. – Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában. – Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni. – Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában. Földrajz – 7.-8. évfolyam: 7. évfolyam: A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebbnagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmigazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek - 95 -


2013..

tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzikörnyezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. 8. évfolyam A tanulóknak legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpátmedencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzikörnyezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, - 96 -


2013..

hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket. Küzdelem és játék – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben ötödik évfolyamon különösen a játékok és a beszédművelés területén vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 6. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. A tanév során érintett témakörökben ötödik évfolyamon különösen a mozgásos és rögtönzéses témákban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 7. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen a mozgásos feladatokban vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. 8. évfolyam: A tanulók rendszeresen vegyenek részt az órákon, kapcsolódjanak be a közös gyakorlatokba, játékokba. Legyenek kezdeményezők a rögtönzéses programokban. Különösen színjáték témában vállaljanak alkotó feladatot. A tanultakat hasznosítsák más művészeti jellegű tanulmányaikban. Dráma és tánc– 6.-7. évfolyam: 6. évfolyam: Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó tevékenységben. Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait. 7. évfolyam: Alkotó részvétel többféle dramatikus, illetve mozgásos-táncos tevékenységben. Alapszintű improvizációs képességek fejlődése, erősödő biztonság a térhasználatban a mozgás és a dramatikus tevékenységek folyamán. Konstruktív részvétel a dramatikus tevékenységek értelmező megbeszélésében - 97 -


2013..

A tanuló képes a munkamegosztásra, érti és értékeli társai munkáját; fejlődik önismerete, képviseli saját álláspontját, és figyelembe veszi társai véleményét a közös alkotó tevékenységben. Ismeri és használni tudja a legalapvetőbb dramaturgiai, drámaszerkezeti és színházi alapfogalmakat; képes egy színházi előadásról megfogalmazni élményeit, gondolatait. Hon-és népismeret – 5. évfolyam: A tanulók ismerjék meg lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamat során alakuljon ki az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Legyen az évfolyam végén egy általános képük a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek legyenek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Fedezzék fel a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét és a közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon sajátítsák el egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Ismerjék meh a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Váljon világossá a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel. Legyen elképzelésük arról, hogy hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. Tanulásmódszertan – 5.-6. évfolyam: 5. évfolyam: A tanuló képes önállóan, életkorának megfelelően egyéni tervezéssel tanulni, önellenőrzést végezni. A tanulási folyamat során képes a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát, a leghatékonyabb tanulási módszereket alkalmazni. Gondolatatait világosan, egyértelműen fogalmazza meg, ismeri és alkalmazza a kommunikációs szabályokat. Együttműködő. Írásképe rendezett. 6. évfolyam: A tanuló képes önállóan, életkorának megfelelően egyéni tervezéssel tanulni, önellenőrzést végezni. A tanulási folyamat során képes a számára legmegfelelőbb tanulási stratégiát, a leghatékonyabb tanulási módszereket alkalmazni. Gondolatatait világosan, egyértelműen fogalmazza meg, ismeri és alkalmazza a kommunikációs szabályokat. Együttműködő. Írásképe rendezett. Ének-zene – 5.-8. évfolyam: - 98 -


2013..

5. osztály Az énekes anyagból 10 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből éneklése stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A Szózat éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerése. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasása. Ábécés hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”). Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott reneszánsz és barokk zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték. Reneszánsz és barokk zeneszerzők stílusba besoroló megnevezése. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). 6. osztály Az énekes anyagból 10 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Zenei kérdés-felelet szerkesztése. Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján. Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány művük felsorolása. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték. 7. osztály Az énekes anyagból 15 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből éneklése kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei - 99 -


2013..

anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Tájékozódás a kottában; 2 #–2b-ig Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 20 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik. A magyar nemzeti romantika zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A romantika stílusjegyeinek ismerete, a műfajok felsorolása. 8. osztály Az énekes anyagból 15 dalt és zenei szemelvényt emlékezetből éneklése kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerése kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasása. A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasásaírása. Képessség egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek (min. 20 alkotás) megismerése, a halott műveket jellemző részleteik alapján történő felismerése. Vizuális kultúra – 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam Az évfolyamon tanult vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Térbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során (pl.: plakát) Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása (pl.: őskori és ókori alkotások megtekintésekor). Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása (őskor, ókor). Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása segítséggel. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról 6. évfolyam (általános tantervű) A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű - 100 -


2013..

mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel. (köznevelési típusú sportiskolai) A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek megfelelő alkalmazása az alkotó tevékenység során a vizuális emlékezet segítségével és megfigyelés alapján. Egyszerű kompozíciós alapelvek a kifejezésnek megfelelő használata a képalkotásban. Térbeli és időbeli változások lehetséges vizuális megjelenéseinek értelmezése, és egyszerű mozgásélmények, időbeli változások megjelenítése. A mindennapokban használt vizuális jelek értelmezése, ennek analógiájára saját jelzésrendszerek kialakítása. Szöveg és kép együttes jelentésének értelmezése különböző helyzetekben és alkalmazása különböző alkotó jellegű tevékenység során. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján egyszerű következtetések megfogalmazása. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata az alkotótevékenység során. Reflektálás társművészeti alkotásokra vizuális eszközökkel. A legfontosabb művészettörténeti korok azonosítása. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése során a vizuális megfigyelés pontos - 101 -


2013..

megfogalmazása. Fontosabb szimbolikus és kultárális üzenetet közvetítő tárgyak felismerése. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. 7. évfolyam Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról. 8. évfolyam Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló alkalmazása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek tudatos és pontos alkalmazása az alkotótevékenység során adott célok kifejezése érdekében. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének kifejező vagy közlő szándéknak megjelelő értelmezése, és következtetések megfogalmazása. Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges megjelenések egyszerű értelmezése. Az épített és tárgyi környezet elemző megfigyelése alapján összetettebb következtetések megfogalmazása. Több jól megkülönböztethető technika, médium (pl. állókép-mozgókép, síkbeli-térbeli) tudatos használata az alkotótevékenység során. A médiatudatos gondolkodás megalapozása a vizuális kommunikációs eszközök és formák rendszerezőbb feldolgozása kapcsán. A mozgóképi közlésmód, az írott sajtó és az online kommunikáció szövegszervező alapeszközeinek felismerése. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint. Társművészeti kapcsolatok lehetőségeinek értelmezése. A legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok megkülönböztetése és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások árnyaltabb elemzése, összehasonlítása. A vizuális megfigyelés és elemzés során önálló kérdések megfogalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról

- 102 -


2013..

Technika, életvitel és gyakorlat– 5.-8. évfolyam: 5. évfolyam:


Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése.

6. évfolyam:




Tapasztalatok megfogalmazása a környezet elemeiről, állapotáról, a környezetátalakító tevékenységgel járó felelősség belátása. Tapasztalatok az ételkészítéssel, élelmiszerekkel összefüggő munkatevékenységekről. Ételkészítés és tárgyalkotás során a technológiák helyes alkalmazása, eszközök szakszerű, biztonságos használata. Elemi műszaki rajzi ismeretek alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során. Az elkészült produktumok (ételek, tárgyak, modellek) reális értékelése, a hibák felismerése, a javítás, fejlesztés lehetőségeinek meghatározása. Az ember közvetlen tárgyi környezetének megőrzésére, alakítására vonatkozó szükségletek felismerése, a tevékenységek és beavatkozások következményeinek előzetes, helyes felismerése, az azzal járó felelősség belátása. A tárgyi környezetben végzett tevékenységek biztonságossá, környezettudatossá, takarékossá és célszerűvé válása. A gyalogos és kerékpáros közlekedés KRESZ szerinti szabályainak, valamint a tömegközlekedés szabályainak biztonságos alkalmazása. A kerékpár karbantartásához szükséges ismeretek elsajátítása. A vasúti közlekedésben való biztonságos és udvarias részvétel. - 103 -


2013..

Tájékozódás közúti és vasúti menetrendekben, útvonaltérképeken. Útvonalterv olvasása, készítése. 7. évfolyam:


Testnevelés és sport– 5.-8. évfolyam:


- 104 -

HÁZIREND. Batthyány Általános Iskola és Sportiskola (2030 Érd, Fácán köz) OM azonosító:

Recommend Documents