HÁZIREND. Arany János Általános Iskola Besnyő 2012

Arany János Általános Iskola OM.: 030088 Besnyő 2456, Iskola köz 1-3 Tel / Fax : 06-25-505 020 06-25-505 021

HÁZIREND

Arany János Általános Iskola Besnyő 2012.


Alapelvek, bevezető rendelkezések A házirend az iskola diákjainak alkotmánya. Rögzíti a jogokat és a kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége! A Házirendet:  az iskola igazgatója készíti el,  és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, SZMK és a diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Ezen házirend:  a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXXIX. törvény;  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény / továbbiakban Nkt. /  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény;  továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata A házirend szabályai - mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák - kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend eligazítást nyújt a közösségi viselkedés szabályaiban, melyek betartása zökkenőmentessé teszi a munkát, hatékonyabbá a tanulást. Követendő értékrendet állít fel az iskola tanulói számára. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráin megismerteti tanítványaikkal a Házirend szövegét, és megismerteti őket azokkal a szabályokkal, amelyek a tanulói jogokkal foglalkoznak. Az Intézmény adatai  

neve: Arany János Általános Iskola székhelye: 2456 Besnyő, Iskola köz 1. A házirend célja és feladata

Nkt.

1.

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

2.

A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 25.§

(2)

(3)

Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg az e törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül - a kötelezettségek végrehajtásának módját, továbbá az iskola,kollégium által elvárt viselkedés szabályait. A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.

2


A házirend hatálya 1.

A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.

2.

A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.

3.

A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága

1.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

2.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az iskola nevelői szobájában;  az iskola igazgatójánál;  az iskola honlapján (amennyiben rendelkezik honlappal) A házirendet a tanuló, szülő rendelkezésésre kell bocsátani, amennyiben igényt tart rá.

3.

Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:  a tanulókat osztályfőnöki órán;  a szülőket szülői értekezleten.

4.

A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  a tanulókkal osztályfőnöki órán;  a szülőkkel szülői értekezleten.

5.

A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől, a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.

A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok – A tanulók jogai és kötelességei Az alábbi jogosultságok minden tanulót megilletnek a tanulói jogviszony alapján. Az iskolába beiratkozott tanulók a Nkt. 46..§ (1- 7 ) bekezdése valamint a (13) bekezdésekben meghatározott jogaikat csak az iskolai tanév megkezdésétől ill. a beíratás napjától gyakorolhatják.

3


Az iskola minden tanulójának joga, hogy:  színvonalas oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt. Biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, a személyi tisztaságát biztosító helyiségek és eszközök a rendelkezésére álljanak.  a tanítás során a tájékoztatás és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történik.  igénybe vegye az iskola létesítményeit, a tanintézet nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket (korrepetálás, tanfolyam, fakultáció, sportkör, könyvtár, tanulószoba kedvezményes étkezés, sportpálya, számítástechnika terem), ezeket csak tanári felügyelet mellett használhatja,  választhasson – érdeklődésének megfelelően -, a választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök közül,  napközi otthoni (tanulószobai) ellátásban és rendszeres egészségügyi felügyeletben részesüljön. Napközibe való felvételi kérelmét szülői vagy osztályfőnöki, vagy szaktanári javaslatra is megteheti.  részt vegyen felzárkóztató foglalkozáson, korrepetáláson, ha tanulmányi eredménye, teljesítménye alapján felzárkóztatásra szorul. A foglalkozások időpontjáról, módjáról a szülőket a szaktanár, írásban tájékoztatja.  a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményben foglaltak szerint egyéni fejlesztésben, logopédiai ellátásban részesülhet tanórán, tanórán kívüli foglalkozás keretében  személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára,  tanárait, az iskola vezetőségét felkeresse probléma, jogsérelem esetén,  érdemjegyeiről, tanári bejegyzésekről folyamatosan értesüljön,  vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, ennek meghirdetése a hirdető táblán található,  részt vegyen tanulmányi versenyeken, pályázatokon. Iskolán kívüli versenyen való részvételéről a szülőt a szaktanár tájékoztatja,  hozzájárulhasson a jogai gyakorlásához, szükséges értesülésekhez, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, személyét és tanulmányait, valamint az iskola életét érintő kérdésekről.  csak napi 2 "nagydolgozatot" (témazárót) írjon előzetes egyeztetés alapján, melyet a tanár legalább egy héttel előre jelez,  kiértékelt írásbeli munkáját lehetőleg tíz tanítási napon belül kézhez kapja,  szervezze közéletét, működtesse diák önkormányzatát, ehhez a tantestület, az iskolavezetés segítségét kérheti,  véleményt mondjon, javaslatot tegyen és kezdeményezzen az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, s ezekre érdemi választ kapjon,  képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az 1 tanítás nélküli munkanapról a DÖK javaslatot tehet  szervezett formában véleményt mondhasson az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az őt érintő kérdésekről, belső jogorvoslati fórumot hozhasson létre (pl. diákfórum, DÖK gyűlés),  választó és választható legyen a diákközösség bármely szintjén,  kezdeményezze diákszerveződések létrehozását  kiérdemelt kedvezményekben részesüljön, jutalmat és elismerést kapjon,  egyéni, közösségi problémái megoldásához kérje tanárai, osztályfőnöke, illetve az iskolavezetés, a DÖK érdekképviseletének segítségét,  családja anyagi helyzetétől függően kérelmére – indokolt esetben - kedvezményekben, szociális támogatásban részesüljön,  fennmaradó szabadidejében iskolán kívüli foglalkozásokra is járhat (kulturális, tömegsport, sportverseny)  kérheti átvételét más iskolába,  osztályozó vizsgát tehessen,  kérelmére független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról,  diákigazolványt kaphasson.

4


Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. Az iskola Diákönkormányzat képviselőinek (DÖK) megválasztása tanév elején, osztályonként történik. Az iskola közösségek életüket érintő bármely kérdésben a diákönkormányzaton (DÖK) keresztül érvényesíthetik jogaikat. A Házirendben meghatározott nagyobb tanulóközösségek tanulói létszámának 50 %-át érintő kérdésekben kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Kötelező a véleményezés kikérése az iskola kisebb tanulócsoportját (pl. osztály) érintő, de a többi tanulócsoport számára példaértékű kérdésekben, intézkedésekben. Az iskola vezetősége az előbbiektől eltérő esetekben is kérheti a diákönkormányzat véleményét. A tanulói közösségek álláspontjukat a fennálló jogszabályi rendelkezések szerint alakítják ki, melyhez az iskola minden szükséges feltételt biztosít. A tanulók kötelességei hogy:

                  

betartsa az iskolai házirendet, az intézmény szabályzatainak rendelkezéseit, tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat ne sértse, részt vegyen a tanórákon, a kötelező és a választott foglalkozásokon, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tegyen - képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének, fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá az iskola jó hírnevéhez, érdemjegyeit naprakészen vezesse ellenőrzőjében és az ellenőrző könyvét mindennap magával hozza, az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védje az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, biztosítsa a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem, tanára irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközök rendben tartásában, a tanuláshoz szükséges felszerelést (pl.: tornaruha) magával hozza, segítse iskolánk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását és továbbfejlesztését, tanítási foglalkozásról való mulasztását igazolja, a tananyagot maradéktalanul pótolja, tisztelettel viselkedjen társaival és az iskola valamennyi dolgozójával, védje saját és társai egészségét, értékeit, ruházatát, felszereléseit, tartsa be a tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályokat, az iskola területén találta tárgyakat adják le a tanáriban, az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, a helyhez, az általános iskolai életkorhoz, alkalomhoz illő, időjárásnak megfelelő öltözékben jelenjen meg, A tanulók az iskolai ünnepélyeken ünnepélyes, az alkalomhoz illő, ruhában jelenjenek meg ill. az osztályfőnökkel megbeszéltek szerint öltözzenek fel, A tanulók kötelesek az iskolai házirend alapelvei, útmutatásai szerint viselkedni iskolán kívüli programok idején is. Az iskola jó hírnevét fegyelmezetlenséggel nem veszélyeztethetik (utazási fegyelem, közlekedési fegyelem, kulturált viselkedés, eltávozás stb.).

5




Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl.: játék, rádió, magnó, híradástechnikai eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik tanár külön engedélyt nem ad. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal.  Sem mobiltelefonnal, sem fényképezőgéppel, sem egyéb technikai berendezéssel se hang, se képfelvétel készítése előzetes engedély kérése nélkül nem lehetséges.  A tanuló nem tarthat magánál baleset- és tűzveszélyes eszközt. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:  a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;  a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (tornacipő, fehér póló, fehér trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük;  a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. Az iskolaorvos a gyermekorvosi rendelőben rendel. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, a megfelelő védőoltások beadását, illetve szűrését az alábbi területeken:  fogászat: évente két alkalommal,  belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,  szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,  védőoltások beadása - írásbeli szülői engedély alapján. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.

Az iskola működési rendje Az iskola éves munkarendjét a tantestület határozza meg az iskolavezetés javaslata alapján. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő ciklusos órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák látogatására – előzetes bejelentés alapján – csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. 1.

Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától délután tizenhét óráig vannak nyitva.

2.

Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani.

3.

A hetesek 7.30 órától mehetnek fel a tanterembe, hogy előkészítsék az osztályt az első tanítási órára . A hetesek kötelességei

6


            

A két hetes feladatát az osztályfőnökkel való megegyezés alapján megosztva teljesíti Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés, napló) a tiszta, kultúrált környezetet. Szünetek ideje alatt a tanterem ajtónak mindig nyitva kell lennie Szellőztetéskor a tanulók nem tartózkodhatnak az ablakoknál. Felügyelik az osztályt a tanár megérkezéséig. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges rongálást, a napközbeni változást, ellenőrző hiányt. Felírják táblára a dátumot, az óraszámot. Ha becsengetés után 5 perccel nincs tanár az órán ezt jelzik a tanári szobában. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot, figyelmeztetik osztálytársaikat a székek tanulói asztalokra történő felrakására. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról, ill. példamutató munkavégzéskor a jutalmazásról.

A heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni 4.

Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra: 8.00 - 8.45 2. óra: 8.55 - 9.40 3. óra: 9.55 - 10.40 4. óra: 10.50 - 11.35 5. óra: 11.50 - 12.35 6. óra : 12.50 - 13.35 A diákokkal és a szülőkkel történt előzetes egyeztetés után – eseti vagy állandó jelleggel – lehetőség a 0. óra megtartására, ennek időtartama 07.05 – 07.50

5.

A tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között, valamint az óraközi szünetekben – kivéve a második szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók a tantermekben, illetve a folyosón maradhatnak.

6.

A második óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. A 4. és az 5. óraközi szünetek az ebédszünetek.

7.

Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint a folyosón, az osztálytermek előtt kell megvárniuk az órát tartó tanárt. Minden órakezdésre pontosan kell megérkezni. Szünetekben az ügyeletes tanár rendelkezéseit be kell tartani. A tornateremben, a szaktantermekben és a szertárban csak az illetékes tanár jelenlétében tartózkodhatnak a tanulók. A folyosókon, lépcsőházban a diákok kerüljék a lármázást és minden olyan játékot, amely veszélyezteti a testi épséget vagy rongálást okozhat (futkározás, lépcsőn való lecsúszás tilos). Tűz esetén riasztásra a folyosókon kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A tanulók hivatalos ügyeiket a gazdasági irodában vagy a tanári szobában a szünetben intézhetik, más esetekben tanáraikat a tanári szobából kihívathatják, de oda be nem mehetnek. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg.

7


Késés A késés az órai becsengetés utáni beérkezést jelenti. A későn érkező tanulót későnek, a késés időtartamának megjelölésével írja be a tanár. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. A késésekről a szülőt tájékoztatja az osztályfőnök. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy rendkívüli esemény, egészségügyi ok miatti késés igazolható! Az a tanuló, aki más településről jár az intézménybe és közlekedési okok miatt késik az órakezdésről, annak késése igazoltnak tekinthető Az elkésõ tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról

8.

A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató) vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató adhat engedélyt.

9.

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése 8 óra és 14.00 óra között, illetve előre egyezetett időpontban lehetséges

11.

Az iskola a nyári szünidőben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók, és a nevelők tudomására hozza.

12.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat.

13.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

14.

Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a tanulói ügyelet ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket, illetve idegeneket a ügyeletet ellátó tanuló nyilván tartja.

Balesetvédelem Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelmi, közlekedési ismeretek oktatáson vesz részt. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor az iskola baleset- és munkavédelmi felelősének irányításával. Az oktatáson való részvételt az ellenőrző könyv utolsó oldalán aláírásukkal jelzik. A számítástechnikai, könyvtári, technika, kémia és a testnevelési foglalkozás megkezdése előtt évente egy alkalommal munkavédelmi oktatásban is részt vesznek. A tanulók az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni az iskola valamely felnőtt dolgozójának. Az iskolában történt baleset esetén telefonon tájékoztatjuk a szülőt ill. akinek értesítési adata a naplóban, üzenő füzetben megtalálható. Kórházba szállításkor a mentőben - amíg a szülő nem érkezik meg- a tanulóval egy pedagógus megy. Rendkívüli eseménykor (tűz vagy bombariadó) szükséges teendők: tűz észlelésekor, ill. bombariadó esetén azonnal értesíteni kell az iskola intézkedésre jogosult igazgatóját. Az iskola minden épületét azonnal ki kell üríteni meghatározott menekülési útvonalakon, a tanév elején begyakorolt módon. A kivonulás megkezdésére vonatkozó utasítást az iskolacsengő vagy felhasználásával egyértelműen kell megadni. A menekülési útvonal a folyosókon vannak kifüggesztve ez alapján a tanórát vezető pedagógussal együtt mennek ki a tanteremből. Kivonuláskor elsődleges az emberélet mentése, a tanulók taneszközeiket nem vihetik magukkal. Az iskola elhagyása után a tanulók az iskola közelében tartózkodnak. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. 2.

Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőt választják meg: két fő képviselőt az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

8


Szakkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére szakkörök működnek. 2.

A szakkörök mellett létrehozható egyéb érdeklődési körnek megfelelő tanulói csoport. A csoport létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, és a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákcsoport létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

3.

A szakköröket, diákcsoportokat nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.

4.

Diákcsoportot önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákcsoport munkáját – a tanulók által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A csoport megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

5.

A szakkörökbe és diákcsoportokba a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük tevékenységébe a tanév végéig kell részt venniük.

6.

A diákcsoportok saját tagjaik közül (évfolyamonként; 3-8.évfolyam) képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2.

Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákcsoportok képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja.

3.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

4.

Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Diákönkormányzati gyűlés - küldöttközgyűlés 1.

Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákönkormányzati gyűlést vagy küldöttközgyűlést kell összehívni.

2.

A diákönkormányzati gyűlés vagy küldöttközgyűlés összehívásáért minden tanévben az iskola diákönkormányzatot segítő nevelője a felelős.

3.

Az iskolai diákönkormányzati gyűlésen minden tanulónak joga van részt venni, a küldöttközgyűlés tanulócsoportonként 4- 4 küldött.

4.

A diákönkormányzati gyűlésen vagy küldöttközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző gyűlés óta eltelt időszak munkájáról. A tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

5. A diákoktól előzetesen kapott iskolát érintő kérdésekre, az igazgató és az illetékes nevelők válaszolnak.

9


A tanulók és a szülők tájékoztatása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkaterv tanulóközösséget érintő információkról és az aktuális tudnivalókról  az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.  A Dök- öt segítő nevelő és a Dök képviselők folyamatosan tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkaterv szülői közösségét érintő információkról és az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden tanév elején,  az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 5.

A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:  szóban: o a családlátogatásokon, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadó óráin, o egyéni megbezséléseken,  írásban a tájékoztató füzetben

6.

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

7.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel. A tanulók viselkedése, megjelenése, külleme az iskolában

Minden tanuló köteles tiszteletben tartani társait, nevelőit. Egymás kölcsönös megbecsülésének kell érvényesülnie. A tanórákon a figyelem és a másik ember – tanár vagy diák - munkájának megbecsülése a sikeres munka egyik feltétele. A tanulók öltözete legyen az időjárásnak megfelelő, tiszta, kevésbé kirívó, az iskolai ünnepélyeken pedig az alkalomnak megfelelő ünnepi öltözet.

10


A tanulók feladatai saját környezetük rendbentartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1.

Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:  az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,  az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

2.

Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. A padok ill. asztalok és egyéb berendezési tárgyak firkálása,rongálsáa tilos! Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:  osztályonként két-két hetes,  iskolai ügyeletes (aula)

3.

4. 5.

Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, térképfelelős stb. Az iskolai ügyeletes feladatait a melléklet tartalmazza.

A tanulók mulasztásának igazolása A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján: (1)

(2)

(3)

(4)

A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott idõszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektõl, tanulótól való elkülönítésérõl, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehetõ legrövidebb idõn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos idõtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülõ elõzetesen bejelentette az óvónõnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülõ írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülõt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló elsõ alkalommal történõ igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülõ figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közremûködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülõjét. Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetõje, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérõl és illetékességérõl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési

11


(5)

(6)

(7)

(9) (10)

hatóságot és a jegyzõt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követõen a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztetõ és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közremûködik a tanuló szülõjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõt és a kormányhivatalt. A szabálysértésekrõl, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerrõl szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevõ gyermek esetén tizenegy nap b) tanköteles tanuló esetén harminc óra. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítõ szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelezõ óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdõdõen a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdõdõen – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, e) alapfokú mûvészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetõ, a tanítási év végén nem minõsíthetõ, kivéve, ha a nevelõtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. (8) A nevelõtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minõsíthetõ, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsõ félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minõsíthetõ, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésrõl és a beszámoltató rendszerû oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idõ eléri a tanórai foglalkozás idõtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minõsül. Az elkésõ tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

Tanórán kívüli foglalkozások 1.

Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett –az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi:  Napközi otthon: Amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon, működik.  Diákétkeztetés:. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskola által megjelölt napokon a gazdasági irodában kell befizetni. A tanév első hetére az iskolában csak annak a tanulónak tudunk étkezést biztosítani, aki a szeptemberi étkezési díjat legkésőbb augusztus utolsó hetében befizeti. Az iskola a hiányzó tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést előre lemondja.  Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: /45 perc/ Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát (korrepetálást) szervezünk.

12


Az 7-8. évfolyamokon a továbbtanulást, a középiskolai felvételt elősegítő, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv, matematika és angol tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tömegsport:. A tömegsport foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók rendszeres testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök: A szakkör működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja . A szakkör indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való tanulói részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Osztálykirándulások: Az osztályfőnökök a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való tanulói részvétel önkéntes, /részvétel minimum az osztálylétszám 80 %-a/ a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente a kiírásnak megfelelően szervezhetünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Táborok. /erdei iskola, nyári tábor/: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó tábori életmód vagy iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolában való részvétel a tanulók részére önkéntes. Nyári tábor szervezhető igény szerint évente egy alkalommal. A táboroztatás során felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük a tanulók részére. Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, úszásoktatás, klubdélutánok, mozi-látogatás, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Tanfolyamok: Az iskola biztosíthatja helyiségeinek bérbeadásával, hogy külső vállalkozó különféle tanfolyamokat szervezhessen a szülők és a tanulók igénye alapján. Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. tornaszoba, egyéb terem) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. -

           

2.

A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői 13.30 óra és 17 óra között szervezhetik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell.

3.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól.

4.

A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra (korrepetálásra) kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

5.

A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható.

13


6.

Az iskolai könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket első osztályos korukban megismerik a diákok. Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon tart nyitva. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A napközi otthonra vonatkozó szabályok

1. 2.

A napközi otthonba a felvétel a szülő kérésére történik. A napközi otthonba tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését.

3.

Az iskola a napközi otthonba és a tanulószobára minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

4.

Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók,  akiknek mindkét szülője dolgozik  akik nehéz szociális körülmények között élnek.

5.

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután a tanév elején meghatározott ideig tartanak

6.

A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell.

7.

A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató engedélyt adhat. A tanulók jutalmazása

Az Nkt. 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. Ennek értelmében: 1.

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

2.

Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,

14




nevelőtestületi dicséret.

3.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért nevelőtestületi dicséretben részesíthetők. A nevelőtestületi dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

6.

Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kimagasló tanulmányi eredményt ért el Arany emlékplakettet és oklevelet kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az emlékplakett odaítéléséről a nevelőtestület dönt.

7.

Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje osztályfőnöki dicséretet kaphat.

8.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók /első három/ igazgatói dicséretben részesülnek. Nyilvánosságra hozatal iskolagyűlésen, tanévzárón, (iskolarádión és az iskola honlapján ) keresztül történik.

9.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Országos verseny első három helyezettje nevelőtestületi dicséretet kap. Nyilvánosságra hozatal iskolagyűlésen, tanévzárón, iskolarádión és az iskola honlapján keresztül.

10.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

11. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni . A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1.

2.

Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni. Az iskolai büntetések formái  szaktanári figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,

15


3.

 tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

4.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, lopás;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola más tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. /igazgatói büntetés jár/

5.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján: 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztetõ eljárás (a továbbiakban: egyeztetõ eljárás) elõzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetõ események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedõ közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztetõ eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni. (3) Egyeztetõ eljárás lefolytatására akkor van lehetõség, ha azzal a sérelmet elszenvedõ fél, kiskorú sérelmet elszenvedõ fél esetén a szülõ, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülõ egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülõje figyelmét fel kell hívni az egyeztetõ eljárás igénybevételének lehetõségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülõ az értesítés kézhezvételétõl számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztetõ eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztetõ eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történõ megérkezésétõl számított tizenöt napon belül az egyeztetõ eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztetõ eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedõ fél az egyeztetõ eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges idõre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedõ fél, kiskorú sérelmet elszenvedõ fél esetén a szülõ nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztetõ eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegõ tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 54. § (1) Az egyeztetõ eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelõ terem rendelkezésre bocsátása, egyeztetõ felkérése, értesítõ levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztetõ eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedõ fél, mind a kötelességszegõ tanuló elfogad. Az oktatásért felelõs miniszter felügyelete alatt mûködõ intézményben mûködõ oktatásügyi közvetítõi szolgálat közvetítõje felkérhetõ az egyeztetés levezetésére. 55.§ (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegõ magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetõvé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság elõtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az idõpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb

16


meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlõ körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap idõtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülõje mindig részt vehet. A tanulót szülõje, törvényes képviselõje képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülõjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerzõdés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás idõpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselõje szabályszerû értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülõ ismételt szabályszerû meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülõ külön-külön a tárgyalás elõtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetõséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülõ, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintõ kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselõje az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követõen ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelõtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minõségben részt vevõk nevét, az elhangzott nyilatkozatok fõbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetõje szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülõ kéri. a)

57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendõk, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülõ nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértõi vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkezõ részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétõl számított három hónapnál hosszabb idõ telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követõ hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülõjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselõje az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülõ is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkezõ része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés idõtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkezõ részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha elsõ fokon a nevelõtestület jár el, a határozatot a nevelõtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelõtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévõ tagja.

17


59. § (1) Az elsõfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülõ is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül kell az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétõl számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsõfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsõfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértõként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülõ is bejelentheti. A nevelõtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetõje, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetõje köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetõség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményérõl a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülõjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejûleg a szülõt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. 6.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

7.

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények, az okozott károk figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1.

Az iskola területére csak az oktatást szolgáló eszközöket lehet behozni. Minden más tárgy behozatala külön igazgatói ill. osztályfőnöki engedéllyel történhet. Indokolatlanul sok pénzt, értéktárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat magával. Az iskolába mobiltelefont a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt bekapcsolni tilos. Amennyiben rendszeresen bármelyik tanuló visszaél a telefon használatával az iskola fenntartja magának a jogot, hogy megtiltja a telefon behozatalát. Mobiltelefonnal a tanulók a tanórát nem zavarhatják és semmiféle Iskolai eseményt tanuló adathordozóra nem rögzíthet. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot – az intézmény vezetője illetve a pedagógus mérlegelését követően - a tanuló a tanítási nap végén visszakapja illetve ezeket a dolgokat az csak a szülőnek adja át. A társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, az egyéni tulajdon tiszteletben tartása minden tanulóra nézve kötelező. A tantermekben elhelyezett készülékeket önállóan a tanulók nem kapcsolhatják be, nem működtethetik. A cigaretta, alkohol, kábítószer iskolába hozatala valamint fogyasztásuk az iskolában vagy az iskola által szervezett rendezvényen szigorúan tilos. Szülővel, osztályfőnökkel előzetesen megbeszélt esetekben nagyobb értéktárgy (pl.:hangszer) őrzését a tanítási nap végeztéig az iskola biztosíthatja.

18


Értékeinek védelméről mindenkinek saját magának kell gondoskodnia (pl. nagyobb pénzösszeg vagy személyes vagyontárgy: lakáskulcs, igazolvány, pénztárca vagy elektronikai berendezések: kikapcsolt állapotban mobiltelefon, MP3, MP4, ipod, pendrive, digitális fényképezőgép, … ). Az értéktárgyak őrzéséért és eltűnéséért az iskola nem vállal felelősséget.

2.

A tanulók az iskolába kerékpárral járhatnak., melyet kötelesek zárva tartani. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. A tanulók társuk kerékpárját nem használhatják ill. nem rongálhatják meg.

A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1.

A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.

2.

A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. A Szülői Szervezet (SzüSze)

     

A Szülői Szervezetet a tanulók szülei alkotják. Az igazgató tájékoztatja a szervezetet minden, az iskolát érintő ügyben, ismerteti az éves munkatervet, a SzMSz- t és a Házirendet is véleményezik, és elfogadják. Minden tanév első szülői értekezletén az osztályok két szülőt választanak, akik az osztályt képviselik a szülői szervezetben. Az osztályok delegáltjai megválasztják a szervezet elnökét a szeptemberi első ülésükön, megbízatása a tanévre szól. A SzüSze üléseit az iskola igazgatója hívja össze, ezen jelen van a Dök segítő tanára is. Általában negyedévenként ülnek össze, az aktuális és a következő időszakban szervezendő feladatokat, programokat és tennivalókat beszélik meg. Rendkívüli esetben, a szervezet is kezdeményezhet megbeszélést és javaslatokat tehet, véleményt mondhat problémák megoldására.

A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1.

A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

2.

A házirend tervezetét megvitatják a negyedik-nyolcadik évfolyamos osztályok és véleményüket küldötteik útján eljuttatják az iskolai diákönkormányzat vezetőségéhez. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.

19


3.

A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet véleményét.

4.

Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. A Dök és a SzüSze egyetértési jogot gyakorol.

5.

A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és az Önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyásával lép hatályba.

6.

Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat, vagy a szülői szervezet iskolai vezetősége.

7.

A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani. Záró rendelkezés

1.

A Házirendet az iskola tantestülete elfogadta és jóváhagyta. Dátum: ………………………….. igazgató

2.

A Házirenddel kapcsolatosan egyetértési jogot gyakorolt a Szülői Szervezet. Dátum: ……………………….. SzüSze elnök

3.

A Házirenddel kapcsolatosan egyetértési jogot gyakorolt a Diákönkormányzat. Dátum: ……………………….. ………………………… DÖK elnök DÖK segítő tanár

4.

Az iskola Házirendjét elfogadta és jóváhagyta ……….. számú határozattal Besnyő község Önkormányzata. Dátum: …………………………..

20


Mellékletek Könyvtárhasználat

1. Az iskolai könyvtár tagja lehet az iskola minden tanulója. 2. A könyvtár szolgáltatásait minden tanuló ingyen veheti igénybe. 3. A tanuló a nyitvatartási időben egyénileg vagy nevelőjük irányításával, vezetésével bővíthetik ismereteiket, szélesíthetik műveltségüket. 4. A könyvtár tagjaként a kézi könyvek kivételével ki lehet kölcsönözni a könyveket. Egy alkalommal 4 db könyv vihető haza egy hónapra. 5. Amennyiben a tanulónak a kölcsönzési idő meghosszabbítására van szüksége, úgy azt jeleznie kell a könyvtárban. 6. A tanítási év végén (legkésőbb a tanév vége előtt 1 héttel), illetve az iskolából való végleges távozás előtt a könyvtári tartozásokat rendezni kell. Ez a tartós tankönyvek visszaadására is vonatkozik. 7. A könyvek tisztaságáért, állapotáért minden tanuló felelőséggel tartozik. Az elhagyott, megrongált könyveket pótolni kell. 8. A tanulók ügyeljenek a könyvtár berendezési tárgyainak tisztaságára, és óvják a raktározási rendet. 9. A könyvtár a kiírt időpontban tart nyitva, ebben az időben van lehetőség a kölcsönzésre és az olvasóterem használatára.

Számítástechnika teremrend

1. A gépteremben csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni! 2. A teremben futni tilos és baleset veszélyes ! 3. A teremben enni, inni tilos! 4. A kábelekhez nyúlni tilos és balesetveszélyes! 5. Felállni, helyünket elhagyni csak engedéllyel lehet! 6. Gépet bekapcsolni, kikapcsolni, újra indítani csak engedéllyel lehet! 7. Csak azt a programot lehet használni, amit a tanár enged!

21


8. Tilos: - a számítógépek hardver és szoftver beállításait módosítani, a telepített operációs rendszer és más alkalmazói program működési paramétereit, jellemzőit megváltoztatni, - mások adatait és munkáit elolvasni, letörölni, módosítani, és illetéktelenül adatokhoz hozzáférni, valamint bármilyen módon a jogosultságokat kijátszani, a védelmi rendszert feltörni. 9. Bármilyen meghibásodás vagy rendellenes működés esetén azonnal értesíteni kell a szaktanárt.

A testnevelés és tömegsport órák, sportfoglalkozások valamint a tornaszoba használatának rendje 1. Kötelező felszerelés a sportfoglalkozáson: tornacipő, torna nadrág, póló, tornadressz, melegítő (időjárástól függően). 2. A tornaszobába történő le és felvonuláskor és az ott tartózkodás alatt tanulóinkra az iskolai házirend, valamint a baleset és tűzrendészeti szabályok érvényesek. 3. A foglalkozásokon semmiféle ékszer nem viselhető, rágógumizni tilos. 4.Az eseti felmentéseket (szülői, orvosi) írásban a foglalkozás megkezdése előtt kell átadni a pedagógusnak. 5. Az egy foglalkozásnál hosszabb időtartamra szóló felmentéseket (teljes, könnyített, gyógytestnevelés, sérülés után) csak szakorvosi javaslatra fogadható el. 6. Aki, bármilyen okból, de engedéllyel felmentett az adott sportfoglalkozásról, csak abban az esetben hiányozhat, ha a foglalkozás az órarend szerinti első vagy utolsó tanítási óra. 7. Az 1. pontban részletezett felszerelés hiánya – a foglakozásról való gyakorlati távollét miatt – igazolatlan hiányzást vonhat maga után ill. az összes óraszámot tekintve előfordulhat az osztályozhatatlanság. 8. A foglakozás befejezését követően a tanulók – tisztálkodás, átöltözés – a mosdókat és az öltözőket tisztán kötelesek átadni a következő csoportnak. 9. A különböző foglalkozásokon a tornaszobában és a sportpályán pedagógus felügyelete nélkül a tanulók nem tartózkodhatnak.

Diákönkormányzati képviselet (DÖK)

-

az iskola helyet és felügyeletet biztosit a DÖK számára

-

a DÖK dönt saját működéséről, programokról, anyagi javainak felhasználásáról, tisztségviselők megválasztásáról

-

a DÖK tagja a 3..-8. osztályosok közül két fő osztályonként. Amennyiben feladatát maradéktalanul nem teljesíti osztályfőnöke vagy a DÖK segítő tanár vagy osztálytársai véleménye alapján leváltható

-

a DÖK tagok feladatai: tájékoztatás és képviselet az iskola programjaiban, a diákokat érintő feladatokban

-

a DÖK gyűlés félévente legalább egy alkalommal ill. rendkívüli esetben kiírása szerint.

-

a diákképviselők segítenek a különböző iskolai rendezvényeken, szervezésben, lebonyolításban: suli-buli, farsang, papírgyűjtés,

22


-

a DÖK bevételei: az őszi papírgyűjtés teljes bevétele, a Luca-napi vásár bevétele, farsangi bál bevétele.

-

a DÖK segítő tanár: alsó és felső tagozatos tanár / tanító

-

a DÖK javaslatot tesz ill. dönt az egy tanítás nélküli nap programjáról, melyet a nevelőtestülettel egyeztet Ügyeleti rend

Az iskolai ügyelet a 6., 7. és a 8. osztályos diákokat érinti minden tanév első tanítási napjától az utolsó tanítási napig. A tanítási év kezdetén mindig a 8. osztályosok kezdik az ügyeletet, majd a 7. osztály, s végül a 6. évfolyam tanulói kerülnek sorra. Az ügyeleti beosztás névsor szerint történik, de az intézmény vezetője, az osztályfőnökök valamint a szaktanárok belátásuk szerint módosíthatnak ezen a sorrenden. Az ügyeletesek legkésőbb reggel fél 8-ra érkeznek az iskolába, és 13:35-kor fejezik be munkájukat. (Kivételt képez a pénteki nap, ekkor ugyanis 12:35-kor fejeződik be az utolsó tanítási óra.) Ha valakire az úszási napon esik az ügyelet, akkor az ügyeletes osztály vezetője köteles gondoskodni a megfelelő helyettesítésről. Az ügyeletes feladatai: -

érkezéskor elkéri a csengőt a nevelőiből és átadja az ügyeletes tanároknak

-

mindig pontosan – a falon található csengetési rendnek megfelelően – csenget

-

a tanítási órák alatt ellenőrzi a mosdókat (pl. elzárja a folyó, csöpögő vízcsapokat), megigazítja a folyosón található szőnyegeket, rendet rak a cipőszekrények környékén, lekapcsolja a folyosón esetlegesen égve maradt villanyokat, bezárja a folyosókon található szekrényeket, becsukja a bejárati ajtókat, felszedi a szemetet az említett helyeken

-

ha bármilyen műszaki rendellenességet tapasztal (például szivárgó WC tartály stb.) azonnal jelzi az iskola vezetőjének, vagy a nevelőiben tartózkodó bármelyik pedagógusnak ha valaki tanítási órán érkezik az iskolába – az igazgatót, valamelyik pedagógust vagy a gazdasági ügyintézőt keresve – az ügyeletes udvariasan fogadja őt, nevét és benntartózkodásának (érkezés, távozás) idejét az ügyeletes naplóba bejegyzi, felvezeti a tanári szobához, s szól egy bent lévő nevelőnek, vagy a gazdasági ügyintézőnek (ha a tanári szobában illetve a gazdasági irodában nem tartózkodik senki, akkor a legközelebbi tanteremben tartózkodó nevelőt értesíti)

-

ha szülő keresi a gyerekét tanítási óra alatt, az ügyeletes megkéri őt, hogy a bejárati ajtó előtt várakozzék

-

ha valamelyik osztály nem tartózkodik a tantermében (például testnevelés vagy informatika órája van) az ügyeletes felelős a tanteremben lévő tárgyak biztonságáért

-

az ügyeletes csak nevelői utasításra hagyhatja el a helyét

-

az utolsó tanóra leteltével az ügyeletes visszaviszi a csengőt a nevelőibe

23


V. A KÖZOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 1993. ÉVI LXXIX. TÖRVÉNYNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az iskolai ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;

24


f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő-létesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön; e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;

25


b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit; g) az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 40. § (7) Az iskola házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola házirendje állapítja meg továbbá az iskola tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. (8) A házirend előírhatja az iskolába a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az iskola vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, továbbá az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik f) a házirend elfogadása; 59. § (5) Az iskolai szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. 61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol b) a házirend elfogadásakor; 62. § (1) Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

26


(4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (7) Az iskolában évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; 84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. 102. § (2) A fenntartó f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját; (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik. (4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját,

27


ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. (5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet, 121. § (1) E törvény alkalmazásában 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az iskola szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja; 129. § (4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógus-álláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés – a megadott keretek között – több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján – három órával – számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható. (8) Az iskolák 2004. december 31-éig felűlvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

VI. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ 11/1994. (VI. 8.) MKM RENDELETNEK A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZAKASZAI 6/A. § (2) Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 8. § (1) Az iskola a nevelési programját, pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (3) Az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket, illetve ha az nem működik, az iskolai szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 9. § (7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell.

28


30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik iskolaszék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. 31. § (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 31. § (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről ISKOLA V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 4. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

29

HÁZIREND. Arany János Általános Iskola Besnyő 2012

Recommend Documents