Házasságkötés megáldása Csak az egyik fél kötődik egyházhoz, illetve gyülekezethez
Isten áldása a házasságon Textus: Róma 12,1−2 1. Amit a textusról tudni kell – exegetikai/kortörténeti megértés A textus a Római levél erkölcsi tanítással foglalkozó részének kezdete. A Pálnál több helyen is megfigyelhető tagolás itt is látszik: az első 11 fejezet nevezhető „dogmatikai” résznek, a 12−15 pedig „etikai” résznek, amely az élet evangélium hatására történő átformálódásáról szól.1 Pál előbb tisztázta, hogy Isten adja a megigazulást, az Ő irgalmától függ az üdvösség, és egyedül Krisztusban van meg minden jónak a teljessége. Ennek ismerete és Szentlélek általi elfogadása azonban az ember mennyei életre való újjászületéséhez vezet, melynek világos erkölcsi következményei is vannak. Nagyon elgondolkodtató, hogy Pál az etikai tanítást éppen az áldozat fogalmának említésével kezdi. Ezzel nem az ószövetségi viszonyokra akar emlékeztetni, és nem cáfolja meg az előbbi fejezetekben tanított evangéliumot, hanem éppen annak valódiságára, és szükségszerű következményeire utal. Nem létezik ugyanis Istennel komoly kapcsolat áldozat nélkül. De amíg a kultikus áldozatok eszközök voltak a cél eléréséhez, az istenség támogatásának megszerzéséhez, ez az új, evangéliumi áldozat egészen más értelmű. Ennek motivációja a hálaadás, az Úr irgalmáért, szeretetéért való öröm. Ez az első, nem pedig az ember áldozati adománya, vagy éppen áldozó szándéka.2 Az már csak következménye lehet Isten irgalmassága felismerésének, különben célt téveszt, azaz felesleges, bukással, képmutatással fenyegető emberi erőlködés vagy gőgössé, önteltté tevő cselekedet, de semmiképpen sem Istennek való engedelmesség. A logikov" fogalommal Pál az antik filozófia egyik fontos fogalmát hozza be tanításába. Azt mondja ezzel, hogy Istennek, aki Lélek, csak a Lélekben való imádás tetszik, azaz azok tudják Őt tisztelni, akik hallgatnak a logoszra, Isten Lelkének vezetésére, és általa megszenteltetnek.3 Az Istennek tetsző áldozat nem valami tulajdonunk felajánlása, hanem egész valónké. A szent szó jelzi az áldozatnak azt a sajátosságát, hogy csak akkor szabályos bármiféle áldozás, ha azt megszentelődés előzte meg. Ebben az igében a magunk áldozatként való felajánlásáról van szó, és ha magunkat Istennek kedves áldozatul szeretnénk felajánlani, akkor azt az Ő tetszéséhez szabva tehetjük csak meg. De ebben benne van a kegyelme ígérete is: lehetséges, hogy töre-
1
BALLA: Az újszövetségi iratok története, 194. ALTHAUS: Der Brief an die Römer, 124. 3 uo. 125. 2
102
Róma 12,1−2
dékes igyekezetünk a hiányos szentség ellenére mégis kedves áldozat Isten szemében.4 Az ige szerint Isten akaratának megismeréséhez meg kell újulnia elménknek is. Búcsút kell tehát mondani minden emberi gondolatnak és vágynak, és ezek helyett Isten akaratára kell figyelni. Isten akaratának a megértése az igazi bölcsesség. Istennek csak az tetszik, amit Ő parancsolt. Az ószövetségi áldozásban sem maga az áldozat volt a lényeges, hanem az Isten parancsának való engedelmesség (vö. 1Sám 15,22). Míg a világ Isten igéjétől elpártolva új kitalálásokra vetemedik, Pál azt tanítja, hogy Isten akaratában van a tökéletesség, és a legjobb, amit az ember saját sorsa alakulása végett tehet, az Úrnak való engedelmesség.5 Azt a kijelentést, hogy „ne igazodjatok a világhoz”, a Krisztus nélküli világ bölcsességére és szokásaira érti az apostol. Krisztus feltámadásával új korszak kezdődött az emberiség életében. Habár még csak ígéret szerint van jelen, a hívek mégis élhetnek ennek az eljövendő világnak az erőterében, sőt, ebben kell élniük, ha valóban Krisztushoz akarnak tartozni. Itt van a helye az értelem megújulásának, az okosságnak Isten szerint. A Szentlélek újítja, okosítja meg az elmét, hogy a törvény helyett a kegyelem uralma alatt állva az ember felismerje, mi a jó, mi az Isten akarata.6
2. A perikópa megértése − teológiai összefüggések feltárása A házasságkötéssel kapcsolatban sok emberi bölcsesség hangzik el az ifjú pár felé a szülők, rokonok, barátok részéről. Miközben elismerjük ennek a fontosságát és értelmét, természetesen a ránk bízott szolgálat szempontjából közelítjük meg a kérdést. Ahhoz, hogy minél inkább egyértelmű legyen, hogy nem „prédikálni”, moralizálni akar a lelkész, hanem valódi mennyei segítséget kínál, törekedni kell arra, hogy ne a megszokott emberi bölcsességek hangozzanak el az igehirdetésben. Azt a többletet – ill. annak egy egészen jelképes részét –, amit Isten ismerete és az Ő szava tud az emberi élethez hozzáadni, a (legtöbbször) templomi, gyülekezeti múlttal és jelennel nem rendelkező párok csak a jegyes beszélgetés, ill. a házassági istentisztelet keretében kaphatják meg. A Róm 12,1−2-vel kapcsolatban éppen Kálvin jegyzi meg: az evangélium és a bölcselet között az a különbség, hogy az előbbi minden vonatkozásban elismeri és tanítja, hogy az igazság forrása Istenben és Krisztusban van.7 Nem emberi példát ajánl, nem évezredes bölcsességet, hanem annak a bölcsességét, aki az embert férfivá és nővé teremtette, aki a világ ilyetén rendjéről saját bölcsessége szerint gondoskodott. Ezért a házaspár figyelmét is Isten igazsága felé kell terelnünk. Különösen hangsúlyos lehet ez egy olyan pár házassága esetén, amikor az egyik fél gyülekezeti kötődésű, a másik azonban egyelőre csak a párja kedvéért vállal közösséget Isten egyházával. 4
KÁLVIN: A rómaiakhoz írt levél magyarázata, 255. uo. 256. 6 ALTHAUS: Der Brief an die Römer, 125. 7 KÁLVIN: A rómaiakhoz írt levél magyarázata, 253. 5
103
Házasságkötés megáldása
A házasság kezdetén érdemes felhívni a figyelmet: a pusztán egymás szeretetére épülő házasság idővel elerőtlenedhet a kihívások között. De ha a felek egymásban, a közös élet örömeiben Isten őket megajándékozó irgalmát fedezik fel, akkor a hálájuk igazi, Isten iránt való engedelmességre késztetheti őket, amely a házasság tartósságának záloga. Sokan nincsenek tisztában azzal, mit is jelent Isten áldásával vagy áldása nélkül elindulni a közös úton. Tapasztalatok szerint az áldás lényegét, fogalmát nem tudják megfogalmazni azok a párok sem, amelyek ahhoz határozottan ragaszkodnak, hogy csak Isten áldásának birtokában házasodnak össze. Ez az igeszakasz segíthet az áldás értelmének, jelentésének a megvilágításában – természetesen szem előtt tartva, hogy a házasság megáldásáról van szó. Isten áldása a házasságkötésen nem valami mágikus dolog, nem is dolog, hanem az a szemlélet, amely a házasság örömeiben a Szentlélek által Isten irgalmát látja, és ezért engedelmességre indul Isten felé, és így becsüli meg házastársát, gyermekeit is. Az áldás, ami egyben tarthatja próbák, nehézségek között is a családot, az Isten ismerete és a neki való engedelmesség. Az Isten megbocsátott nekem, ezért én is kész vagyok megbocsátani az ellenem vétőnek. De a másik fél is kész kell, hogy legyen erre, akkor a házasság valóban megerősödik. Ez az, amit az ünnepi pillanatokhoz az emberi bölcsességek helyett az egyház a fiatalok szívére helyezhet.
3. Prédikációvázlat 3.1. Az ember sokszor álmodozik róla, milyen lesz majd tíz, húsz, harminc év múlva élni. Ha nem is mindenki egyforma gyakorisággal teszi ezt, azért mindenki elképzeli, hogyan szeretne élni harminc, negyven, vagy éppen hetven évesen. Az, hogy most összeházasodtok, hűséget ígértek Isten és a gyülekezet, szeretteitek füle hallatára, azt jelenti, hogy Ti erre az egész életre a mellettetek álló embert szeretnétek társatoknak. Hogy megelégszetek egymással, hogy együtt képzelitek el a jövőt öt, tíz, vagy épp ötven év múlva is. Az eskü teljesítéséhez azonban nem elég csupán két ember szeretete! Máshogyan változnak, idomulnak egymáshoz a házasfelek, mint a szerelmesek a kapcsolat korábbi szakaszában. Sokan mesélik: „Fél év, egy év után rájöttem, hogy az addig csendesnek hitt feleségem kardos”, hogy „Az addig erősnek hitt férjem valójában ingatag”, stb. Új és új kihívások jönnek, új és új helyzetek, amelyekre a házastársak nem egyformán reagálnak. De a békesség érdekében, a boldogság, a család harmóniája érdekében meg kell találni a közös hangot. De hogy lehet erre előre esküt, ígéretet tenni? Hogyan mondhatunk le a változtatás útjáról évtizedekre előre? Hogyan kérhet Isten és az Ő nevében a keresztyén egyház ilyen nagy dolgot két szerelmes fiataltól? Isten szerezte a házasságot, és ezért Isten az egyetlen, Aki a boldog házassághoz elsegítheti az embert. De csak úgy tudja az Úr megáldani, azaz jóra vezetni, és megszentelni ezt az együttélést, ha a házastársakat megszentelheti. Ha Isten ott van közöttetek, bennetek, akkor lesz a házasságotok időtálló és erős kötelék. Persze, lehet segítség ebben a barát, a munkatárs, a szülő. Szükség is 104
Róma 12,1−2
van rájuk továbbra is. De ők is emberek, és lesznek olyan helyeztek, amikben nem tudnak segíteni, adják akár az egész életüket. Ezért olyan segítő kell, aki előtt nincsenek akadályok. 3.2. Pál apostol az Isten irgalmára kéri a római gyülekezet tagjait, hogy okos istentiszteletként szánják oda a testüket élő és szent áldozatul. Ez az ige minden ember életének a zálogáról szól, és így a ti házasságotok zálogáról is. Minden embernek szüksége van segítőre, aki felel a kérdésekre, aki tanácsol, és felügyel, segít a tanulságokat levonni. Aki egyedül tárgyilagos ebben, és igazán mindent lát és tud, az csak az Isten. A világ azért tart ott, ahol tart, mert az emberek nem akarnak arról hallani, hogy van Isten, Aki mindenkiről mindent tud, még a gondolatainkat is ismeri, sőt, megítéli azokat a tartalmuk szerint. Nem mindegy, hogyan éljük az életünket. És az élet csak akkor lehet boldog, ha beleilleszkedik a Teremtő Isten akaratába, és nem lázad az Úr ellen. Ha igyekeztek nap-nap után megismerni a világot teremtő Isten akaratát, és fontosnak tartjátok azt, hogy Ő mindenben ott legyen veletek, akkor lesz az Ő áldása a házasságotokon. Ha az életetek így, együtt, házaspárként okos istentisztelet már az első percektől fogva, akkor lesz áldott, azaz boldog, kiegyensúlyozott a kapcsolatotok. 3.3. Isten áldása nem egy anyagszerű, vagy éppen meseszerű, vagy szellemekre hasonlító erőszerű valami. Nem úgy kell elképzelni Isten áldását, mint egy láthatatlan ködöt, amit Isten szárnyas angyalok által küld le, és ez által láthatatlanul vigyáz ránk. Isten azzal áldhatja meg a Ti házasságotokat, és minden embernek az életét, hogy jó Atya módjára nevel, és elsegít bennünket a kitűzött, értelmes célokhoz. Nem veszi ki a kezünkből a döntéseket, a kezdeményezést. Nekünk kell eldöntenünk, mit akarunk az életünkkel kezdeni. Nektek kell eldönteni napról napra, mit akartok egymással. De Isten az otthoni csendességben, bibliaolvasásban, és itt a gyülekezetben is segít szavával, hogy egy-egy nehézséget hogyan vészelhettek át. Segít olyan emberekké válnotok, hogy öt, tíz vagy ötven év múlva is méltók legyetek a másik szeretetére. Isten segít abban, hogy ne csak magatokra gondoljatok, de azért ne is fojtsátok meg a másikat a szeretetetekkel. Isten segít, hogyan álljatok helyt a születendő gyermekeitek mellett, hogyan neveljétek őket ebben a forrongó, embertelen világban becsületes és istenhívő felnőttekké. Segít, hogy hogyan viszonyuljatok idősödő szüleitekhez, immár közös rokonaitokhoz, hogy nekik is jusson mindig hely és elég törődés. Nem a kiváltságosok számára tartja fenn tehát az áldást az Úr, hanem éppen az az áldása, hogy kiváltságosokká tesz bennünket itt a földön, az Ő kiváltságosaivá, az örök mennyei boldogság örököseivé. Olyanokká, akik mindig tudnak hálát adni, történjék bármi. Aki viszont Istenre nemet mond, az maga taszítja el a boldog élet lehetőségét magától. 3.4. Pál leírja, hogyan lehet okos istentisztelet az emberi élet: folyamatos megújulással, változással, mert egyre jobban megismerjük Istent. Egyre jobban tud105
Házasságkötés megáldása
juk, mit szeretne. Így vezet, így segít bennünket boldog és boldogtalan állapotunkban, amikor a másik csak tehernek tűnne, vagy amikor a másik ember mellett mi érezzük tehernek magunkat. Annyi minden megtörténhet! Szükségetek van rá, hogy Istent egyre jobban ismerjétek, szükségetek van Isten áldására. Isten áldása nem valami láthatatlan erő, vagy tündéri csoda, amit most általam, vagy más által kitölt rátok. Isten áldása az, hogy nevel benneteket, hogy segít a másik hibái mellett felismerni a saját hibákat is, és így segít megbocsátani. Isten segít, hogy a saját vágyaim mellett meglássam a szerelmem, a társam vágyait, és így lehet kellemes a család, a lakás hangulata. Ha tudjátok, mi az, ami Istennek tetsző, és kedves, akkor vagytok olyan emberek, akik egymást is igazán meg tudjátok becsülni. Akkor éreztek igazán felelősséget a másik életéért. Íme, szándékotok szerint együtt kívántok élni életetek hátralévő részében, mint házaspár. Mi, mindannyian azért vagyunk most itt, hogy imádkozzunk értetek, és tanúi legyünk szent eskütöknek. Pállal együtt „az Isten irgalmára kérlek Titeket, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek.” Keressétek együtt az Úr akaratát, engedelmeskedjetek Neki, és akkor a ti örömötökre, és a mi örömünkre áldott, példás házaséletet élhettek! Ennek ez az egyetlen módja. Kívánom, hogy Isten megjobbító, folyamatosan segítő vezetése tegye boldoggá minden együtt töltött perceteket!
4. Felhasznált és ajánlott irodalom BALLA PÉTER: Az újszövetségi iratok története, Budapest, Károli Egyetemi Kiadó, 2008. KÁLVIN JÁNOS: A rómaiakhoz írt levél magyarázata, Budapest, Kálvin Kiadó, 1992. ALTHAUS, PAUL: Der Brief an die Römer, NTD 3, Göttingen, Vandenhoek & Ruprecht, 1974. Az áldás fogalmának teológiai tisztázásához: KITTEL, GERHARD: Theologisches Wörterbuch zum Neuen Testament II, Stuttgart, 1935, 751−763.
Árvavölgyi Béla (Okány)
106
