Házasságban, társaságban házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva
A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági részesedések házastársak közötti megosztása a Csjt. és az egyéb magánjogi szabályok együttes alkalmazásán alapuló bírói gyakorlat szerint I. A gazdasági társasági részesedések házastársak közötti megosztásának a lehetséges módjait a bírói gyakorlat alakította ki, amely - a Csjt. 27-28. §-ainak, Csjt. 31. § (2) bekezdésének és - a 31. § (5) bekezdésének utaló szabálya alapján alkalmazott 1959-es Ptk. 147-148. §-ain, illetőleg - az 1959-es Ptk. 56. § (3) és (4) bekezdésének az 1988-as, 1979-es és 2006os Gt. szabályainak alkalmazására továbbutaló, valamint - a Gt. § 9. § (2) bekezdésének az ott nem szabályozott kérdésekben a Ptk. alkalmazására visszautaló szabályainak és - az ahhoz kapcsolódó egyéb magánjogi szabályoknak (Épt., Szvt., Ctv., stb.) az együttes alkalmazásán alapult és - előbb a 2006-os Gt., - majd a Ptk. házassági vagyonjogi szabályaiba is beépült, de a társasági jogi szabályok mindkét esetben módosultak is.
Ennek megfelelően a bírói gyakorlat a megosztás lehetséges módjait illetően különböztetett: a) A külső jogviszonybeli tagváltozást nem eredményező megosztási mód - a közös vagyonhoz tartozó társasági részesedés kizárólagos tulajdonát a tag házastárs szerzi meg és - a házastársak között csupán a külső jogviszonyokat egyáltalán nem érintő kötelmi jellegű elszámolásra kerül sor: a) kompenzáció, b) értékkülönbözet vagy c) a kettő kombinációja útján b) A külső jogviszonybeli tagváltozást eredményező megosztási mód, - amely fogalmilag feltételezi a társaság és a tagsági jogviszony létrejöttét és fennállását, és - amelynek eredményeként a társasági részesedés egészét vagy annak hányadát ba) a nem tag, vagy kívülálló harmadik személy szerzi meg a részesedés kívülállók általi megszerzésére vonatkozó szabályok szerint (beleértve a nem ugyanabban, hanem valamely másik gazdasági társaságban tag (másik) házastársat is, vagy bb) az ugyanabban a társaságban ugyancsak tag másik házastárs szerzi meg a részesedés tagok közötti átruházására vonatkozó szabályok szerint Pfv.II.23.316/1997/3. A házastársi közös vagyonnak mint vagyontömegnek, illetőleg a közös vagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyaknak a házastársak közötti megosztása ugyanis csak olyan módon történhet meg, amely alkalmas arra, hogy a közös vagyonból a házastársak különvagyonába (kizárólagos tulajdonába) kerülő vagyontárgyak tulajdonjoga, vagy kötelmi, illetve egyéb jellegű jogosultsága érvényes megszerzésének és fennállásának a tényét a házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyban az adott vagyontárgyra irányadó jogág szabályai szerint mindkét házastárs hitelt érdemlően igazolni tudja (Pfv.II.23.316/1997/3.).
II. A Ptk. szabályai szerint 1. A Ptk. házassági vagyonjogi szabályai 1.1. Általános szabályok - 4:58. § [A közös vagyoni igények rendezése] - 4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása] - - (2) bekezdés: a közös tulajdoni tárgyak megosztása: utaló szabály a közös tulajdon megszüntetésének 5:84. §-ára, - - - kivéve: a Ptk. új szabálya szerint természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi - - (3) bekezdés: vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell - - 4:61. § [A vagyontárgyak és tartozások szétosztása] - - - (1) bekezdés (felek egyező nyilatkozata vagy célszerűség, arányosság és méltányosság elve) - - - (4) bekezdés (tartozások szétosztása) A Ptk. – Csjt. alkalmazásához kapcsolódó bírói gyakorlattal megegyező – általános házassági vagyonjogi szabályai a társasági részesedések megosztására - csak akkor és annyiban nem alkalmazhatók, - ha és amennyiben a speciális szabály azok alkalmazhatóságát korlátozza vagy kizárja
1.2. Az egyik házastárs gazdasági társasági tagsági jogviszonyán alapuló vagyontárgyak szétosztásának speciális házassági vagyonjogi szabálya A 4:61. § (3) bekezdésének a gazdasági társasági részesedések szétosztására vonatkozó speciális házassági vagyonjogi szabálya - a bírói gyakorlatból épült be előbb a 2006-os Gt., - majd a Ptk. társasági jogi és házassági vagyonjogi szabályaiba A speciális házassági vagyonjogi szabály alkalmazhatóságának feltételei: a) csak az egyik házastárs tagja (részvényese) a gazdasági társaságnak, b) csak a közös vagyonhoz tartozó gazdasági társasági részesedés esetén, c) csak a nem tag házastárs kérelmére – 3:4. § [A jogi személy létrehozásának szabadsága] d) csak az adott cégformájú társasági részesedés átruházásának speciális módjára vonatkozó társasági jogi szabályok szerint [feltételezi a e) csak kivételesen, akkor juttathat a bíróság a másik (nem tag) házastársnak a gazdasági társaságban vagyoni hányadot, ha részesedése ea) a házastársi közös vagyonból a közös vagyoni hányad kiadására vonatkozó szabályok [4:60. § (2)-(3) bek.] és eb) a 4:61. § (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével (tehát a felek egyező nyilatkozata alapján, illetőleg – ennek hiányában – a célszerűség, arányosság és méltányosság elve szerint) más módon nem adható ki [4:61. § (3) bekezdés].
2. A gazdasági társasági részesedések házastársak közötti megosztásának lehetséges módjai I. A tagváltozást nem eredményező megosztási mód elsődlegessége a speciális házassági vagyonjogi szabály alapján II. A tagváltozást eredményező megosztási módok 1. Az egyik házastárs tagsági jogviszonya mellett működő gazdasági társaság részesedése vagy annak hányada nem tag házastárs általi megszerzése a speciális házassági vagyonjogi és speciális társasági jogi szabályok alapján 2. A speciális szabályok körén kívül eső megosztási módok: az általános házassági vagyonjogi és az egyes típusú társasági részesedések átruházásának általános szabályai alapján 2.1. A mindkét házastárs tagsági jogviszonya mellett működő tőketársasági részesedések megosztása 2.2.1. Az általános házassági vagyonjogi szabályok alapján az egyik házastárs tőketársasági részesedésének a másik ugyancsak tag házastársa történő „kényszerátruházása” útján és 2.2.2. Az egyes típusú gazdasági társaságok részesedéseinek a tagok között és a kívülállókra való átruházásának általános szabályai alapján 2.2. Az akár az egyik, akár mindkét házastárs tagsági jogviszonya mellett működő gazdasági társaságok részesedéseinek kívülálló harmadik személy általi megszerzése szerződéssel vagy a házassági vagyonjogi perben a bíróság jogerős ítélete alapján a tőketársasági részesedés közös tulajdona megszüntetésének módjaként elrendelt árverési értékesítés útján
Összefoglaló
A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági részesedések házastársak közötti megosztása a Csjt. és az egyéb magánjogi szabályok együttes alkalmazásán alapuló bírói gyakorlat szerint 1. Jogszabályi alap 2. A lehetséges megosztási módok
II. A Ptk. szabályai szerint 1. A Ptk. házassági vagyonjogi szabályai 1.1. Általános szabályok 1.2. Az egyik házastárs gazdasági társasági tagsági jogviszonyán alapuló vagyontárgyak szétosztásának speciális házassági vagyonjogi szabálya és alkalmazhatóságának feltételei
2. A társasági részesedések megosztásának lehetséges módjai a Ptk. szabályai szerint 2.1. A tagváltozást nem eredményező megosztási mód elsődlegessége bíróság általi megosztás esetén 2.1.1. Bármely típusú (cégformájú) gazdasági társaság bármely létszakaszában alkalmazható megosztási mód 2.1.2. Forgalomképes vagy korlátozottan forgalomképes kötelmi jellegű igények esetében alkalmazható megosztási módok 2.1.2.1. Bármely típusú (cégformájú) gazdasági társaság – egyes létszakaszaiban alkalmazható megosztási módok 2.1.2.2. A tag házastárs társasági tagsági jogviszonyának megszűnése esetén alkalmazható megosztási
2.2. A tagváltozást eredményező megosztási mód elkerülhetősége és egyes feltételeinek egymással való összefüggése 2.2.1. A részesedés vagy annak hányada nem tag házastársnak való juttatása a speciális szabályok szerint 2.2.1.1. A speciális társasági jogi és a speciális házassági vagyonjogi szabályok együttes alkalmazásának egymással megegyező feltételei 2.2.1.2. A 2006-os Gt. és a Ptk. Harmadik Könyve társasági jogi szabályainak alkalmazhatósága 2.2.1.2.1. A Ptké. 9-12. § és 27. § átmeneti rendelkezései szerint 2.2.1.2.2. A tagváltozást eredményező megosztási mód általános társasági jogi feltételei 2.2.1.3. A közkereseti és betéti társasági részesedés megszerzése házastársi vagyonközösség alapján 2.2.1.4. Korlátolt felelősségű társasági üzletrész a házastársi közös vagyonban 2.2.1.5. A nem tag házastárs általi szerzésre vonatkozó speciális szabály hiánya, de a részvény jogosultjának megállapítására vonatkozó szabály alkalmazhatósága 2.2.1.6. Az egyik házastárs tagsági jogviszonya mellett működő bármilyen típusú gazdasági társasági részesedés vagy részesedés-hányad nem tag házastársnak való juttatásának módjai a speciális szabályok szerint
2.2.2. A tagváltozást eredményező megosztási módok speciális szabályokon kívüli esetei – az általános szabályok alkalmazása 2.2.2.1. A mindkét házastárs részvételével működő társaságok részesedéseinek megosztása 2.2.2.1.1. A mindkét házastárs tagsági jogviszonyán alapuló személyegyesülésbeli részesedések megosztása 2.2.2.1.2. A mindkét házastárs tagsági jogviszonyán alapuló tőketársasági részesedések bíróság általi megosztása 2.2.2.1.2.1. Az általános házassági vagyonjogi szabályok alapján az egyik házastárs tőketársasági részesedésének az ugyancsak tag másik házastársra történő „kényszerátruházás” útján 2.2.2.1.2.2. A tag házastárs(ak) tőketársaságbeli részesedése (üzletrésze, részvénye, ideiglenes részvénye vagy azok hányada) közös tulajdonának megszüntetése a bíróság jogerős ítélete alapján elrendelt árverési értékesítés útján 2.2.2.2. Az akár egyik, akár mindkét házastárs részvételével működő – közös vagyonhoz tartozó – gazdasági társasági részesedésnek vagy azok hányadának szerződéssel történő átruházása harmadik személyre
2.3. A társasági részesedések megosztásának jogi akadályai 2.3.1. A személyegyesülések: közkereseti és betéti társasági részesedés 2.3.2. A tőketársaságok: a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a részvénytársaság részvénye, illetve ideiglenes részvénye vagy azok hányada
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!