Hazánk. különbséget mutatnak. Ezen országokban a II. világháború után az emberek társadalombiztosítási

Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja

2007. május

A Kereszténydemokrata Néppárt elismerése Tíz év utáni visszatérés az Európai Néppártba Ismét az Európai Néppárt teljes jogú tagja lett a KDNP. Az európai konzervatív-kkereszténydemokrata erõket tömörítõ Európai Néppárt ellenszavazat és tartózkodás nélküli egyhangú döntése egyértelmû elismerése és megerõsítése a Kereszténydemokrata Néppárt hiteles európai kereszténydemokrata politikájának és a magyar politikai életben betöltött szerepének. A KDNP az egyetlen történelmi párt mind a magyar parlamentben, mind az Európai Unió magyar pártjai között. Ez felelõsség és küldetés a nemzeti érdekek szolgálatára jelentette ki Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. – Az Európai Néppárton belül Adenauer, Schuman, és de Gasperi kereszténydemokrata örökségét szeretnénk erõsíteni, a keresztény civilizációra épülõ Európai Unió gondolatára és a barankovicsi keresztényszociális gondolatvilágára helyezve a hangsúlyt – mondta a pártelnök. Az európai színtéren vissza kell térni az alapító atyák örökségéhez, akik egyértelmûen egy keresztény civilizációra és a nemzetek sokszínûségére épülõ Európát álmodtak meg, s ezt a gondolatiságot az unió alapokmányában kellõ hangsúllyal rögzíteni kell – szögezte le a pártelnök. Ha az uniónak nem lesz lelke, és mi más lenne a lelke, mint a kereszténység, akkor egy ilyen-olyan érdekeket megjelenítõ, lélektelen szövetséggé válik, ha az uniót nem egy mindenek feletti eszmeiség, hanem csak a gazdasági seftelés tartja össze, akkor nem jön létre egy valódi közösség, és a történelem rögös útjának elsõ zökkenõjében alkotó elemeire fog hullani – vélte Semjén Zsolt. Mint mondta, a KDNP az Európai Unió egészében a volt szocialista országok egy sajátos problémájára szeretné ráirányítani a figyelmet, nevezetesen arra, amirõl Erdõ Péter bíboros, amikor az Európai Püspöki Konferenciák Tanácskozásának elnökévé választották. A boldogabb történelmû nyugati európai uniós országok és a volt szocialista országok, amelyek tagjai lettek az uniónak, történelmi vonatkozásban az egészségügyet illetõen sajátos

különbséget mutatnak. Ezen országokban a II. világháború után az emberek társadalombiztosítási megtakarításait államosították, majd a létezõ szocializmusnak nevezett évtizedekben emberöltõkön keresztül emberek millióitól a szocialista állam elvette fizetésük felét, és ennek fejében törvényben, alkotmányban garantálta az „ingyenes” egészségügyi ellátást. E tények ismeretében óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy miközben egy élet munkajövedelmének a felét elvette az állam, cserébe „ingyenes” ellátást ígérve, hogyan, milyen moralitást követve mondhatja most hetven éves embereknek azt, hogy mostantól gondoskodj magadról. Ez egy teljességgel képtelen helyzet, az erkölcsön túl, az állam és az állam polgárai közötti szerzõdés felrúgása. A tényekbõl adódóan félreérthetetlenül ki kell jelentenünk, a volt szocialista országok saját állampolgáraik felé adósak – hangsúlyozta Semjén Zsolt. – Ezen gondolatok megfogalmazására és érvényre juttatására felkértem Surján Lászlót, a KDNP európai uniós képviselõjét, az Antall-kormány egykori népjóléti miniszterét, koordinálja és fogja össze az unión belül a volt szocialista országok pártjait, azzal a nem titkolt céllal, hogy ily módon szélesebb hozzáférést biztosítson ezen országok számára többek között az egészségügyi forrásokhoz. Mindennek támogatását kérem az országgyûlésben lévõ pártoktól itt Budapesten és Brüsszelben – mondta végezetül.

Történelmi lehetõség elõtt... „Hiszem, hogy azok a legszentebb dolgok, amelyekbõl mindenkinek csak egy van: az élete, az édesanyja, a hazája, a becsülete. Egy hazánk van, egy becsületünk. Vállaljuk hát a felelõsséget egymásért és a hazánkért, illesszük össze a zászlónkat, és a zászlónk alatt felsorakozva kezdjük el az erõs Magyarország felépítésének kemény munkáját. Ez becsületbeli ügy.” 3-5 5. oldal

Jövõnk a gyermek „A különbözõ típusú gyermeknevelési ösztönzõ elemek, illetve szociális juttatások másként kell, hogy érintsenek különbözõ társadalmi helyzetû családokat. Ugyanaz a juttatáscsomag bizonyos társadalmi rétegekben születésszám csökkentõ, míg más társadalmi rétegekben születésszám növelõ hatású lesz.” 7-8 8. oldal

Mélyponton a magyar rendõrség

„Nem a rendõrség bûnei az okozói az ön politikai válságának, hanem az ön politikája okozója a rendõrség bûneinek.” 11. oldal

Erõs szövetség, erõs Fidesz, erõsödõ szövetségesek Mostani feladatunk az új többség megerõsítése, és a közös értékekre épülõ program kidolgozása, ami új politikai struktúrát, új politikai kultúrát és új erõviszonyokat eredményezhet Magyarországon – hangsúlyozta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a Fidesz tisztújító kongreszszusán elhangzott beszédében.

– Az alapvetõ kérdés, amire nekünk válaszolni kell a társadalomnak, az az, miért szerveztük meg ezeket a pártokat, politikai és érdekvédõ szervezeteket szövetségben a szövetséggel. Mi az értelme ennek? Vagy még nyersebben fogalmazva, van-e értelme ennek? – tette fel a kérdést a KDNP elnöke, majd így folytatta: Varga László, Laci bátyánk, amikor ez a kérdés felmerült, három igennel válaszolt. Igen, mert karakteres megjelenésünk nélkül csonka lenne a szövetség, és csonka lenne a magyar politikai paletta. Igen, hogy ne fordulhasson elõ még egyszer, hogy egy a Centrumhoz hasonló szélhámos társaság nevével megtévesztve a szavazókat voksokat vigyen el a jobboldalról a baloldalra. És igen, mert ezzel szélesítjük és erõsítjük az egész szövetséget. – E szövetség története nem most kezdõdött. És ez a szövetség nem taktikai, még csak nem is stratégiai, hanem értékrendi. A szolidaritás, a polgári értékrend, és a munkán alapuló gazdaság jegyében született meg. Hívei vagyunk a piacgazdaságnak, hívei vagyunk a piacnak a gazdaságban, de az egészségügyben, az oktatásban, a kultúrában a szolidaritásnak és az állami felelõsségvállalásnak vagyunk a hívei – mondta a pártelnök.

– Ez a szövetség azért erõs, mert erõs a Fidesz, és erõsödnek a szövetségesei. A KDNP és a vele már teljes egységben lévõ Magyar Kereszténydemokrata Szövetség az ország harmadik legnagyobb frakcióját, és 17 ezer tagjával harmadik legnagyobb pártját adja. A mi szövetségünk a bizalomra, a hûségre és a kitartásra épül, és ez meghozta a gyümölcsét, az új többséget. Mostani feladatunk eme új többség megerõsítése és a közös értékekre épülõ program kidolgozása. Ez nem egyszerûen csak a pártpolitikai erõviszonyok gyökeres változásával jár, hanem új politikai struktúrát, új politikai kultúrát teremt Magyarországon – jelentette ki Semjén Zsolt.

Országromboló új burzsoázia, a szocialisták blöffje – Válságban van az ország, mert hozzá nem értéssel, mert pökhendiséggel, mert gátlástalan és szemérmetlen kapzsisággal válságba taszították. Hazánk egyedül tõlünk remélheti ez az ország a megoldást. Abszurd, hogy azok osztják az észt, hogy hogyan kell kivezetni az országot a válságból, akik maguk taszí-

Hazánk

tották ebbe a helyzetbe, akik személy szerint felelõsek az ország tönkretételéért. Akik felelõsek az állami vagyon eltüntetéséért, felelõsek azért, hogy még az unokáinkat is eladósították, akik felelõsek a magyar emberek jogfosztásáért és kifosztásáért. A szocialista párt legnagyobb blöffje az, hogy szocialistának mondja magát. Lehet, hogy könnybe lábad szemmel hallgatják az Internacionálét , de az új burzsoázia tagjaiként és szekértolóikként a legkegyetlenebb vadkapitalizmusban érdekeltek – hangsúlyozta Semjén Zsolt. Majd arra kérte a teremben ülõket, idézzék fel megyéikben és az országban az új arisztokrácia emblematikus figuráinak arcát. Azt fogják látni, hogy ezek egytõl-egyig a szocialista párt klientúrájához tartoztak, és tartoznak, akik a Kádár-rendszerben szerzett politikai privilégiumaikat gazdasági tõkére váltották át. Gyárigazgató elvtársakból gyártulajdonos urak, téeszelnök elvtársakból nagybirtokos urak lettek. Õk az új burzsoázia, õk az új arisztokrácia, õk az új kiváltságosok. Az SZDSZ Kuncze és Kóka közremûködésével eleinte a szocialista párt platformjává vált. Most pedig egyre inkább úgy tûnik, hogy az MSZP az SZDSZ kiterjedt, de egyre zsugorodó gyarmata lett – fogalmazott. „Mára nyilvánvalóvá válhatott az ország számára, hogy az SZDSZ nem más, mint a gátlástalan nagytõke gátlástalan strómanja. A kendermagos devianciák propagátora, a szakértelmével kérkedõ »szürkeállomány«.”

Elszabadított erõszak, többségi elutasítás Semjén Zsolt leszögezte: ez a kormány, az MSZP és az SZDSZ kormány rászabadította az erõszakot az országra. Október 23-án kiengedték a szellemet a palackból, és ami most történik, az azért történhet meg, mert ezek a rebiszes figurák megszokták azt, hogy földön fekvõ embereket rugdoshatnak következmények nélkül, mert a hatalom falaz nekik. Idefele jövet egy idõs atya azt mondta nekem, hogy az, ami ma ebben az országban történik – hogy nõket erõszakolnak meg, hogy gátlástalanul folyik a fosztogatás, szabadrablás – õt arra az idõre emlékezteti, amit megélt, amikor Budapest ostroma után a megszálló orosz hadsereg szabadrablást engedett katonáinak Budapesten. Ezt a dicstelen korszellemet támasztotta fel

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2

2007. május

Gyurcsány Ferenc. Oda jutottunk, hogy a rendõr lop a bankból pár százezer forintot, hogy néhány csekket befizessen. De mit is cselekedett ez a rendõr? Nem tett mást, csak azt csinálta kicsiben, amit a kormánytól nagyban látott. – Az ország szeme lassan felnyílik, azoké is, akiket korábban be tudtak csapni, és ezért erõsödik az új többség. Egyre többen látják, hogyha nem akarják azt, hogy a magyar nemzet eltûnjön a történelembõl, ha nem akarják, hogy ázsiai migránsok milliót telepítsék Magyarországra Ázsia válságövezeteibõl, akkor a családokat kell támogatni. Ha nem akarják, hogy idegenek nagybirtokain – akiknek ez az ország se ingjük, se gatyájuk – zsellér legyen a magyar gazda, akkor meg kell védeni a magyar földet, és egyre többen látják, hogyha nem akarják, hogy megfojtsák a magyar vállalkozókat, akkor a multikat rá kell kényszeríteni az arányos tehervállalásra – jelentette ki a pártelnök.

Rendíthetetlen hûség, megerõsítõ próbatétel – Mi a családi jövedelemadózás választhatóságával segíteni tudunk a családokon. A népszavazási kezdeményezésünkkel, és ha kell a gazdák és az egész magyar társadalom mozgósításával meg tudjuk védeni a magyar földet. A gazdasági növekedés pedig a megoldás programja a magyar vállalkozók és a magyar munkavállalók számára. Egyre többen látják ezt, és ezért is erõsödik az új többség – mondta Semjén Zsolt és hozzátette: – a jövõ sikerének a záloga annak a megértése, hogy 2006-ban ugyan nem tudtuk a hazugságokat legyõzni, de mert hûek maradtunk az igazsághoz, hûek maradtunk az eszméinkhez, és hûek maradtunk egymáshoz, ezért nem roppantunk össze, pártjaink nem estek szét. A próbatétel, a hûség és a kitartás pedig erõsebbé tett minket, erõsebbé, mint valaha voltunk. Ez a mi szövetségünk, ez a mi politikai akaratunk, ez a mi programunk, a szolidáris és erõs Magyarország programja. Barankovics István, amikor az 1947-es választások elõtt kibontotta a kereszténydemokrácia zászlaját, azt mondta: Szeretetbõl az ember és a magyar nép iránt fogunk programunk megvalósítására törekedni. Sem pénz, sem fenyegetés, sem csábítás el nem fog tántorítani minket ettõl. Úgy legyen!

Történelmi lehetõség elõtt áll a jobboldal Magyarországnak újra közösséggé kell válnia Egy Magyarország van, az országnak pedig újra közösséggé kell válnia. A jobboldal egy új korszak elõtt áll, bármikor is érkezzék el a választás napja, most azt kínálja a sors, hogy minden idõk legerõsebb Fidesze álljon szemben minden idõk leggyengébb MSZP-jjével. A Fidesz és szövetségesei ma az utolsó esélyt jelentik a magyarságnak, hogy szabadságban és jólétben éljen – hangsúlyozta beszédében a Fidesz XXII. tisztújító kongresszusán elnöki tisztségében megerõsített Orbán Viktor. A szavazás eredményének kihirdetését követõen pódiumra lépõ pártelnök megköszönte a feléje áradó szeretetet, tiszteletet és bizalmat, s arról biztosította a Szövetség tagjait, hogy ez a bizalom és szeretet kölcsönös. A pártelnök „megemelt kalappal” köszöntötte a szövetségesek vezetõit, a küldötteket és a szövetség valamennyi tagját, mert mint mondta, õk teszik naggyá ezt a szervezõdést. Az ország helyzetérõl szólva Orbán Viktor kijelentette: lassan minden magyar érzi, tudja, hogy ez így nem mehet tovább, s hogy a dolgok maguktól nem változnak meg, a változást akarni kell. E változás nélkül „Mindig van lejjebb, mindig van hova süllyedni, mindig lehet még tovább zülleni” – mutatott rá. A kormányzópártok politizálása vérszegény, és saját tehetetlenségüket próbálják az emberek nyakába varrni. Ez a tehetetlen állam lefokozza és tönkreteszi Magyarországot, beszûkíti és megrontja

a magyarok lelkét. A régi politikát képviselõ hatalom céltalanságot, érthetetlen vitákat, sötétséget hozott az országra. A jelenlegi kormány „nincs más út” politikájával szemben, amelyet szerinte a totális lemondás, a beletörõdés, az elavult dogmák jellemeznek, és amely további áldozatvállalásokat ír elõ a semmiért a pártelnök arra buzdította az embereket, mondjanak le végre a lemondásról, mert lehetséges a közös nemzeti akarat. A két politikát összehasonlítva azt mondta: a mai politika nem képes közös értékeket és célokat írni a zászlóra, hazugságra és képmutatásra épít, üzletté silányítja az emberi életet, az egészséget, az oktatást és a kultúrát, a piac mindenhatóságára akarja bízni a társadalom megszervezését, „az abszurditásig ésszerûtlen reformokat hajt végre”, az MSZP pedig a hatalom megszerzése érdekében „sutba vágta” az emberséget és a becsületet.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

3

Az új többség nemet mond a totális rombolásra „Egy Magyarország van, s Magyarország ma nem olyan ország, amilyen lehetne”mondta az elnök. A magát fennhéjázóan „neoliberális”-nak valló hatalom eszméivel már torkig vannak az emberek. Arra a totális rombolásra, amelyet „reform” és „nincs más út” politikájával a jelenlegi kormány mûvel az országban, a jobboldali szövetség válasza a „kölcsönös felelõsségvállalás” elve. A „nincs más út” gondolkodásra mi azt mondjuk, hogy igenis vannak más megoldások – jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint az új korszak elengedhetetlen alapját képezi, hogy a Magyarországon élõ emberek újra egy közösséggé váljanak. Ehhez kínálja fel a Fidesz a kölcsönös felelõsségvállalást. A közös felelõsségre épülõ, erõs Ma-

gyarország pedig ott kezdõdik, ahol a politika nem a hatalom akaratát, hanem az emberek boldogulását szolgálja. „Egy hazánk van, egy becsületünk, vállaljuk hát a felelõsséget egymásért és a hazánkért, illesszük össze a zászlónkat és az alatt felsorakozva kezdjük el az erõs Magyarország felépítésének kemény munkáját” – hangsúlyozta a pártelnök, aki jelezte: sem politikusként, sem magánemberként nem mondott le arról a rendszerváltó álomról, hogy Magyarország erõs és kiváló ország legyen, és a magyarok egyszer büszkék legyenek hazájukra.

Szemben a totális reménytelenség, lemondás, beletörõdés politikájával „Nem hiszünk a láthatatlan kezekben, amelyek állítólag mûködtetik a piacot, mert mi pontosan tudjuk, hogy minden

Hazánk

piacon egyetlen láthatatlan kéz mûködik és az mindig a tolvaj keze, és mi nem bízzuk a társadalmat tolvajokra” – jelentette ki a pártelnök. Orbán Viktor hangsúlyozta, a szövetség által felkínált új politika érdekeltté teszi az egyént a közösség építésében, támogatja a munkavállalást, a munkaadást, a gyermekvállalást, a tanulást, nem él vissza a szabadsággal, vállalja a teljes foglalkoztatottság megteremtését, csökkenti a munkához kapcsolódó elvonásokat, növekedésorientált, fenntartja a nemzeti kockázatközösséget és segít a nincsteleneken. Ez az új, polgári értékeket képviselõ plebejus politika fellép a kiváltságok ellen, az emberek oldalán áll a hatalmasokkal szemben, nemzeti maximumot teremt. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint „a totális reménytelenség, lemondás, beletörõdés politikája nem embernek való! Egy erõs ország hisz a változás erejében! Hiszi, hogy van más út, hogy mindig van jobb megoldás. A „nincs más út” politikája nem csak az egészségügyet rombolja szét, vagy lehetetleníti el a kisvállalkozókat, hanem például a „modern világ” szellemében azt hirdeti, hogy falvakra és mezõgazdaságra sincs szükség.„Azt mondják, a vidék egyetlen feladata, hogy igazodjon a haladáshoz. A falu jövõképe a város, a családi gazdaságé a nagyüzem, a helyi igények kielégítése helyett a globális versenyhez történõ felzárkózás a feladat. Ezt ugyanaz az öntelt tudatlanság mondatja velük, mint amelyik 5060 éve elõdeik szájából azt harsogta, hogy legyünk a vas és acél országa. Azok az elkényeztetett, új arisztokrata semmirekellõk mondják ezt, akik sose dolgoztak, sohasem küzdöttek meg semmiért, akik csak mesterséges környezetben érzik biztonságban magukat, és irtóznak mindentõl, ami valóságos, mert a valóságban azonnal kiderül róluk, hogy milyen gyengék és milyen gyámoltalanok” – szögezte le Orbán Viktor, hozzáfûzve, hogy valójában Magyarországnak és Európának egyaránt szüksége van saját mezõgazdaságra, s „a falu a jövõ életmódja”. Ugyanígy szüksége van az országnak azokra a fiatalokra, akiknek életét úgy lehetetleníti el a kormány, mintha azt akarná üzenni, hogy ne menjenek orvoshoz, ne tanuljanak tovább, ne vállaljanak gyermeket, és inkább menjenek más országba boldogulni. „Ám a kölcsönös

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

4

2007. május

felelõsségvállalás politikája azt üzeni a fiatalságnak: az ambícióitokat valóra válthatjátok. Úgy élhettek, ahogy akartok. Azok lehettek, akivé akartok lenni. De ehhez nektek is tenni kell. Egy erõs Magyarország sokat adhat nektek. Szabaddá tehet benneteket. De hogy megszülessen, ahhoz nektek is küzdenetek kell” – monda Orbán Viktor.

Kiváltságellenes, értékõrzõ, értékalkotó politikát! Az elnök arra is rámutatott, hogy Magyarország mindig akkor volt sikeres, amikor plebejus, azaz kiváltságellenes politikát folytattak az ország vezetõi. Amikor a hatalmasok az emberek oldalán álltak, és azokat képviselték, akiknek nem voltak kiváltságaik. Az elnök véleménye szerint nemcsak Magyarország, hanem a jobboldal is új korszak, és húsz év óta a legnagyobb lehetõsége elõtt áll. Ám ehhez egy egységes jobboldalra van szükség. „Én az egységben hiszek, és az egység elnöke leszek” – jelentette ki az elnök, s hozzáfûzte: a jobboldal erõinek szövetsége több mint tíz éve erõsödik, s erejét mutatja az is, hogy egy vesztes választás után is összetartottak, s így megnyertek egy következõ választást. A jobboldal erõs, mert értékeket õriz és van küldetéstudata, annak ellenére, hogy – a baloldallal ellentétben – nem örökölt semmit: sem vagyont, sem mé-

diát, sem hálózatot, sem titkosszolgálatot. „Mi értékeket õrzünk, és új értékeket alkotunk. Így alkottuk meg a diákhitelt, a Széchenyi tervet, az otthonteremtési támogatást, a magyar igazolványt, a Nemzeti Színházat, a párkányi hidat, az erdélyi magyar egyetemet, a Terror Házát, az önálló gazdasági minisztériumot, és így növeltük több mint duplájára a minimálbért. Így valósítottuk meg a nemzeti petíciót, így vontuk be az embereket a köztársasági elnök megválasztásába, így vittük véghez a Nemzeti Konzultációt. Mi tudjuk, hogy a politika nem másoktól elvett házakból, nem a

diktatúrából öröklött vagyonból és nem is médiafölénybõl épül, hanem õszinteségbõl, egyenességbõl, munkából és bizalomból” – jelentette ki Orbán Viktor. „Hiszem, hogy azok a legszentebb dolgok, amelyekbõl mindenkinek csak egy van: az élete, az édesanyja, a hazája, a becsülete. Egy hazánk van, egy becsületünk. Vállaljuk hát a felelõsséget egymásért és a hazánkért, illesszük össze a zászlónkat, és a zászlónk alatt felsorakozva kezdjük el az erõs Magyarország felépítésének kemény munkáját. Ez becsületbeli ügy” – zárta beszédét Orbán Viktor.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

Forrás: orbanviktor.hu – fidesz.hu

5

Van más megoldás! Törvényjavaslat az igazságosabb adórendszerért Törvényjavaslatot nyújtott be a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlés képviselõcsoportja egyes törvényeknek a családi jövedelemadózással összefüggõ módosításáról, amelyet kötet formájában is – a törvényi szöveg közlése mellett – tudományos igényû szakmai tanulmányokat mellékelve a nyilvánosság elé tárt. A témában már 1996-ban javaslattal élt Semjén Zsolt, amikor a Horn-kormány adózással kapcsolatos koncepciójának megváltoztatását, a családi adózás bevezetését javasolta a kabinetnek. A gyermekeket nevelõ szülõk nem kerülhettek volna a jelenlegi nehéz helyzetbe, amennyiben már egy évtizede törvény rendelkezne ezen adózási formáról. A családi jövedelemadózás intézménye – mint a francia példa is bizonyította – egyszerre szolgálja a méltányos közteherviselést és szorító demográfiai helyzetünk javítását. Semjén Zsolt, a javaslat nyilvánosság elé tárásakor kifejtette: azért döntöttek e megoldás mellett, mert úgy vélték, nem elegendõ, ha kijelentik: nem jó, amit a kormány csinál. „Meg kell mondanunk, mi a megoldás, meg kell pontosan mondani, hogy mit javaslunk mi. (...) programot kell adni. Ez a programalkotás fogalmazódott meg ebben a törvényjavaslatban” – tette hozzá. Semjén Zsolt hangsúlyozta: „A magyar politikai gyakorlatban precedens nélküli, hogy a KDNP jelenlegi, 60 oldalas törvényjavaslatát úgy terjeszti a parlament képviselõi elé, hogy az államigazgatás tehermentesítése érdekében– a teljes kodifikációs munkát elvégezte. Abban a tekintetben is újszerû a jelenlegi törvényjavaslat közzétételének formája, hogy egy kiadványsorozat elsõ tagjaként hatástanulmányokkal kiegészítve könyv formában is megjelent, s így bárki elolvashatja, miként lehetséges ésszerû gazdaság és társadalompolitika a méltányos közteherviselés intézményrendszerének megteremtésére. A kiadvány címe is jelzi, átgondolt, kidolgozott és optimista koncepcióról van szó: Van megoldás!” A háttértanulmányok elkészítése és a könyv kiadása a Barankovics István Alapítvány nevéhez fûzõdik, az

alapítvány a jogszabályi háttér kialakításában is fontos szerepet vállalt. Harrach Péter, a párt parlamenti képviselõje, az Országgyûlés alelnöke a javaslat benyújtásának indokaként azt mondta: fontos szempont volt az igazságosság, az, hogy a több gyermeket nevelõ családok helyzetén javítsanak. Mint mondta, ismert Magyarország jelenlegi rossz demográfiai helyzete, a népességfogyás, amit csak úgy lehet megfordítani, ha a mindenkori kormány támogatja a gyermeket nevelõ családokat. Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke a javaslat részleteirõl elmondta, több éven keresztül, fokozatosan vezetnék be a családi adózást; elsõ évben a három- és többgyermekesek, a második évben a két gyermeket nevelõk, s a harmadik évtõl az egygyerme-

kesek, illetve azok az idõsebb házaspárok választhatnák ezt az adózási gyakorlatot, akiknek már felnõtt gyermekeik vannak. A házasság kötelékén kívül gyermeket nevelõket és a gyermeküket egyedül nevelõket is családnak tekinti a javaslat, így e kör is élhetne a kedvezõbb lehetõséggel, mondta a kuratóriumi elnök. Emellett fontosnak tartotta megemlíteni, hogy olyan szisztémát dolgoztak ki, amely megérné az egyéni vállalkozóknak, hogy eddigi fekete, szürke jövedelmüket kifehérítsék a családi adózás igénybevétele érdekében. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a rendszer bevezetése éves szinten 60 milliárd forint bevételcsökkenést jelentene a költségvetésnek, ám a kitûzött célt figyelembe véve ez az összeg nem jelentõs. Mészáros József közölte: ha az Országgyûlés nem veszi napirendjére a KDNP törvényjavaslatát, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel a jelenlegi személyijövedelemadórendszer megítélésük szerint alkotmányellenes. Forrás: mno.hu

Az európai családszervezetek felhívása Európai családszövetségek és szervezetek európai parlamenti képviselõkkel közösen felszólítják az Európai Uniót, hogy engedélyezzék a tagországok kormányainak csökkentett ÁFA-kkulcs (általános forgalmi adó) alkalmazását néhány alapvetõ, gyermekgondozáshoz szükséges árura és szolgáltatásra. A szövetség felszólítja az Európai Bizottságot: ajánlás megfogalmazásával támogassa a családokat. A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, dr. Szabó Endre szerint a legújabb demográfiai trendek világosan mutatják, hogy Európa lakosainak sürgõsen családbarát politikákra van szükségük annak érdekében, hogy a termékenységi ráta további csökkenése megállítható legyen. Európának fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a tagországok kormányait a családok számára alapvetõen szükséges termékek esetében a legmagasabb ÁFA-kulcsok alkalmazására kényszeríti. Az európai családszervezetek szövetsége üdvözli az Európai Bizottság azon erõfeszítéseit, hogy európai családokat támogató politikát dolgozzon ki, és azt a szándékot is, hogy kiadjon egy, az európai családok támogatásáról szóló politikai dokumentumot. Külön üdvözli az Európa Tavasza Tanács törekvését annak érdekében, hogy létrejöjjön egy Európai Szövetség a Családokért. Mindezek mellett konkrét tettekre is szükség van, amelyek tükrözik a politikai célkitûzéseket.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

6

2007. május

Jövõnk a gyermek A család, a házasság intézmények megerõsítése közös érdekünk Nem mond le a Kereszténydemokrata Néppárt egy igazságos, az eltartottak számát figyelembevevõ adórendszerrõl. Bár a párt által kidolgozott, hatástanulmányokkal alátámasztott tervezetet a költségvetési bizottság elutasította, a KDNP továbbra sem adja fel, hiszi, hogy a családokat sújtó jelenlegi igazságtalan, rosszul mûködõ rendszer nem maradhat fenn sokáig.

Hazánkban a tartósan alacsony termékenységhez relatíve magas haladóság társul. így 1981 óta a népesség szám fogyatkozik, összességében a természetes fogyás több mint 660 ezer embert jelent. E folyamat hosszúságát és mértékét illetõen hazánk „világrekordernek” tekinthetõ. E súlyos folyamatos mindenképpen meg kell változtatni. Magyarország korfáját vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a folyamat megváltoztatása csak hosszabb távon lehetséges, hiszen a korfa talapzatán csak kisebb létszámú korosztályok helyezkednek el. Hazánkban az élve születések már hosszabb ideje nem érik el a természetes reprodukcióhoz szükséges mértéket. Az Európai Unióban a reprodukcióhoz szükséges mértékû teljes termékenységi arányszámmal megközelítõleg csak Írország és Franciaország rendelkezik. Magyarországon különbözõ társadalmi csoportok különbözõ demográfiai stratégiát követnek, átlagosan relatíve magas termékenységgel csak az alacsony képzettségû

nõk rendelkeznek. Kedvezõtlen népesedési folyamatok együtt járnak a családszerkezet megváltozásával. Egyre többen születnek házassági kapcsolaton kívül. A mai fiatal generáció kitolódott iskoláztatási periódusa és ebbõl következõen a késõbb kezdõdõ egzisztenciateremtés általában kitolja a nõk családalapítását, így késõbb születnek meg az elsõ gyermekek. Ez a folyamat lerövidíti a nõk termékeny életszakaszát. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy hazánkban csökken a házasodási kedv, növekszik a válások száma, nõ a házasságon kívüli kapcsolatban született gyermekek száma, és csökken a termékenység. A csökkenõ termékenység folyamatát kiegészíti a relatíve magas haladóság, mely különbözõ társadalmi csoportokban nagyon eltérõ jelleget mutat. Termékenységünk alakulásának fõbb tendenciáit a legutóbbi évtizedekben, az alábbiak jellemzik: – hosszú ideje – több mint 40 éve – nem biztosítja az egyszerû reprodukciót;

– a csökkenés tartós tendenciáját a befejezett termékenységû kohorszoknál sikerült megállítani a termékenységet ösztönzõ, gyermeknevelést támogató intézkedésekkel, a naptári éves adatokban ezek az intézkedések születési csúcsokat hoztak létre; – az egyes emberek magatartását kedvezõbben befolyásolták ezek az intézkedések, mint ahogy a kohorszadatok jelzik, a termékenységemelkedést vagy legalábbis nagy részét a modernizációval járó strukturális változások semlegesítették; – az idõszak második felében csökkentek az egyes csoportok közötti termékenységi különbségek, általánossá vált a kétgyermekes család; – a jelenlegi termékenységcsökkenésben a fiatalok megváltozott családalapítási szokásainak nagy szerepe van, de a házas fiatalokat is jellemzi a szülések késõbbi idõpontra halasztása; – a fiatalok termékenységi és házasodási magatartásának változása már a nyolcvanas években megkezdõdött, a rendszerváltás után a folyamatok felgyorsultak; – a házasságon kívüli szülések aránya minden korcsoportban emelkedett. Nem tudjuk, hogy a fiatalok termékenysége meddig esik még vissza, s nem tudjuk azt sem, hogy a gyermekszülés késõbbi életkorra halasztásáról van-e csupán szó vagy csökken befejezett termékenységük is, s ha igen, milyen mértékben. Elméletileg van lehetõségük az elhalasztott szülések pótlására, a késõbbi gyermekszülés általában a termékenység csökkenésével jár együtt. Kezelhetõek-e ezek a problémák? Megítélésûnk szerint a helyzeten szükséges és lehetséges is változtatni. Reményt keltõ, hogy a fiatalok vágyott és ideálisnak tekintett családmérete alig tér el a demográfiai egyensúlyhoz szükséges termékenységtõl A gyermeknevelést könnyítõ juttatások elõsegíthetik majd, hogy ez ne következzék be, s esetleg némi változás történjen a fiatal korcsoportok magatartásában is. A jelenlegi termékenységünk oly alacsony, s oly messze került az egyszerû reprodukció szintjétõl, hogy egyre sürgetõbbé válik e kérdés kezelése.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

Folytatás a 8. oldalon

7

Kevesebben vagyunk

Folytatás a 7. oldalról

Ez feltételezi a hatékony, a gyermeknevelést sokoldalúan támogató családpolitikát, hogy a hosszú ideje alacsony termékenységbõl adódó népesedési gondjaink ne váljanak még súlyosabbá. A népesedési jellemzõk évtizedek alatt igen lassan változnak, a kedvezõtlen tendenciákat csak lassan, hosszabb távon lehet korrigálni. Így kifejezetten kívánatos lenne olyan népesedés- és társadalompolitika megfogalmazása, amely kormányzati ciklusokon, sõt évtizedeken is átível. Közös feladatunk tehát a fiatal párok számára lehetõséget teremteni, hogy elérhessék a kívánt családméretet. Mi akadályozza ezt? A jóléti társadalomban a gyermek közjószág. Pontosabb megfogalmazásban ez a gyakorta hallott kifejezés inkább fogalmi gyorsírásnak tekintendõ: nem szó szerint a gyermek a közjószág, hanem a jövõ nemzedékek adófizetési képessége. A gyermeknevelés a jövedelmek újraelosztásának magas aránya miatt részben externalizálja a gyermekek felnevelésére fordított egyéni erõfeszítéseket. A gyermeket nem nevelõk olyan juttatásokat is kapnak, például nyugdíjat vagy idõskori egészségügyi ellátást, amelyhez csak gyermekvállalás (vagy szélsõséges esetben munkaerõimport) útján lehet hozzájutni. Vagyis gyermeket vállalók és nem vállalók között láthatatlan újraelosztás zajlik. Érdemes számba vennünk azt, hogy egy-egy gyermek születése mekkora többletjövedelmet eredményez a társadalom számára. Ezt a számítást Németországra nézve elvégezte Hans-Werner Sinn. Egy átlagos német adófizetõ életpályáját elemezve befizetéseinek jelen értékeit számítva megállapította, hogy 90 ezer eurónak megfelelõ többletjöve-

delmet jelent egy új járulékfizetõ a rendszernek. Ha nettósítjuk a fenti számítást, azaz levonjuk az átlag járulékfizetõ költségeit, akkor is mintegy 35 ezer euro nettó nyereség marad a rendszerben. Ez az okfejtés két dolgot is világossá tesz: – a felnevelt gyermekek általában pozitív gazdasági hatásúak, – a demográfiai egyensúlyhoz képest meg nem született gyermekek tõkekivonást jelentenek, legalább a felnevelésük költségének erejéig a társadalomnak tartalékot kellene képeznie. A különbözõ típusú gyermeknevelési ösztönzõ elemek, illetve szociális juttatások másként kell, hogy érintsenek különbözõ társadalmi helyzetû családokat. Ugyanaz a juttatáscsomag bizonyos társadalmi rétegekben születésszám csökkentõ, míg más társadalmi rétegekben születésszám növelõ hatású lesz.

A családok megbecsülésének hiánya A termékenységi és egészségügyi adatok rávilágítanak arra a tényre, hogy a család társadalmunk legfontosabb megtartó és újratermelõ ereje. A házasságban élõk több gyermeket nevelnek fel. Napjainkban számos társadalmi intézmény támogatja a nem rendezett párkapcsolatban élõket. A tömegtájékoztatás különbözõ intézményei propagálják az „alternatív” kapcsolatokat. A család, a házasság intézmények megerõsítése közös érdekünk, a termékenység, a gyermekáldás növekedésének is fontos eszköze a biztos, stabil család intézménye. Mészáros József a Barankovics István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a KDNP alelnöke (A tanulmány folytatása a következõ a számban.)

Hazánk

Az év elsõ két hónapjában a születésszám kismértékben emelkedett, de a halálozások száma is nõtt az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A házasságkötések száma jelentõsen, 16%kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás mértéke nagyobb volt, mint 2006. január–februárban. A népesség becsült lélekszáma az idõszak végén 10 061 ezer fõ volt. Az elõzetes adatok szerint 2007 elsõ két hónapjában 15 732 gyermek született és 23 124 lakos hunyt el. A születésszám kismértékben, 0,4 százalékkal emelkedett. A halálozások számának növekedése ennél jelentõsebb mértékû, 4,0 százalékos volt, ami a 2006. január–februárihoz képest 880-nal több elhalálozásból adódott. Hosszú évek óta az év elsõ hónapjaiban kötik a legkevesebb házasságot, önmagában nem meglepõ tehát, hogy az errõl az idõszakról nyert adataink az idén is alacsonyak. Figyelmet érdemel azonban, hogy a trend ismét határozottan csökkenõ, a korábbi évtizedekben ilyen kevés házasságkötés az év elsõ két hónapjában nem fordult elõ. Ezer lakosra 9,7 élveszületés és 14,2 halálozás jutott. Az elõbbi 0,1, az utóbbi 0,5 ezrelékponttal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 1,6 ezrelékes értéke 0,3 ezrelékkel maradt el az elõzõ évitõl. A természetes fogyás mértéke a 2006. január–februári 4,0 ezrelékkel szemben 4,5 ezreléket tett ki. A csecsemõhalálozási arányszám 2007 elsõ két hónapjában kismértékben emelkedett, ezer élveszületésre 5,0 csecsemõ halott jutott. A halálozások számának növekedése meghaladta a születésekét, az ebbõl adódó népességfogyás mértéke nagyobb volt az egy évvel korábbinál: a 2006. január–februári 6573-mal szemben 2007 elsõ két hónapjában 7392 fõs volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 3000 fõvel csökkent, a népesség lélekszáma február végén 10 061 ezer fõ volt. Forrás:: KSH

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

8

2007. május

Elképesztõ ostobaság vagy szándékos csúsztatás? A KDNP szakpolitikusa szerint a betegségek nemzetközi osztályozására használt számok, vagyis a BNO-kódok alapján végezték azt a felmérést, amely alapján az egészségügyi miniszter kijelentette, minden negyedik beteget félrekezelnek a kórházakban. Ez a módszer több árnyalatra ad lehetõséget a betegségekkel kapcsolatban, ebbõl adódhat a 22 százalékos eltérés a klinikai és a kórbonctani adatok között, azonban az eltérés ellenére nem jelent lényegi differenciát. A tárcavezetõ megállapításához elképesztõen butának kell lenni – jelentette ki Nagy Kálmán. Az egészségügyi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy a boncolási adatok szerint minden negyedik magyar más betegségben hal meg, mint amilyennel kezelik. A vizsgálatot végzõ MEDMIN Bt. a vizsgálat módszereit nem tüntette fel, korábbi adatokra hivatkozik, még a felméréshez használt adatkérõ lapot sem tette közzé. A jelentés miután csupán 41 intézményt érint, nem számít országos felmérésnek, a megjelentetett adatokat egyetlen szakember sem ellenõrizte – hangsúlyozta a politikus. Nem szólva arról, hogy a kórbonctani diagnózis csak pontosítja a klinikai diagnózist, mert a BNO-kódok a betegségek osztályozásánál nem egy konkrétbetegséget, hanem egy betegségcsoportot jelenítenek meg – közölte Nagy Kálmán. Ha egy kórboncnok úgy találja, hogy egy orvos a beteg kárára tévedett, félrekezel-

Az állam, amely elfelejtette az ígéreteit

te, akkor orvosi kötelessége feljelentést tenni – tette hozzá a politikus. Erre a tanulmányra hivatkozott Gyurcsány Ferenc kormányfõ és az egészségügyi tárca vezetõje, amikor azt mondta, hogy a magyar kórházakban a klinikai munka alacsony színvonalú. Ez hamis állítás és durva csúsztatás, szakmailag teljesen megalapozatlan – mondta a képviselõ. Szomorú, hogy Lovasberényben egy szakmailag hibás, hamis adatokból téves következtetéseket levonó jelentésre alapozták a több-biztosítós modell vitáját közölte Nagy Kálmán, aki szerint Horváth Ágnes naponta bizonyítja be, hogy alkalmatlan feladata ellátására, és hogy önmagát rekeszti ki az orvostársadalomból. Forrás: HírTV

Kormányon felszámolják Ha a Fidesz–KDNP kormányra kerül, akkor a több-biztosítós rendszert felszámolják – közölte Nagy Kálmán, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõje. „Innen üzenem, hogy ha a Fidesz-KDNP a választások következtében hatalomra kerül, üzleti biztosítás nem lesz Magyarországon. Ne reménykedjenek abban, hogy ez a társadalmi megosztottság további eszköze lesz. (...) A több-biztosítós modell nem fog mûködni” – fogalmazott a párt egészségpolitikusa közelmúltban megtartott sajtótájékoztatóján. Nagy Kálmán hangsúlyozta: a több-biz-

tosítós rendszer bevezetésével a társadalmi különbségek végletesen növelhetõk. Szerinte az üzleti biztosítók célja, hogy kiemeljék a fizetõképesebb rétegeket a biztosítottak közül. Ez a réteg azonban az alacsony jövedelmûek közös kockázatvállalásából is pénzt von el, ami növeli az igazságtalanságot – tette hozzá. A politikus aláhúzta: tévhit, hogy ezek a biztosítók a magyar egészségügyben hagyják a pénzt, az pedig egyenesen hazugság, hogy pénzt fektetnének a betegellátó rendszerbe, ellenkezõleg, inkább pénzt fognak kivonni a magyar egészségügybõl.

A szolgáltatásoknak piaci ára van, de a bérszínvonal a régi. Mindez nagy feszültséggel, növekvõ szegénységgel jár. A haszonélvezõk: a terhektõl megszabadult és ígéreteirõl megfeledkezõ állam, a munkaadók és azok az országok, amelyek befogadják alacsony bérek elõl menekülõ szakembereket. Magyarországon a nettó átlagbér havi 500 eurónál kevesebb, a minimálbér 280 euró alatt van. E nyomott bérszint a szocialista tervgazdaság öröksége, s egyben egy sajátos állami adósságteher is. Régen az állam bér helyett sok mindent ingyen vagy igen olcsón adott, lakást, közlekedést, oktatást, sõt az egészségügyi ellátást például az alkotmányban garantálta. 1990 óta a ki nem fizetett bér haszna már nem a közé, hanem a többnyire külföldi tulajdonosoké. Õk nem kötelesek az extra hasznot a közjóra fordítani. A szolgáltatásoknak piaci ára van, de a bérszínvonal a régi. Mindez nagy feszültséggel, növekvõ szegénységgel jár. A haszonélvezõk: a terhektõl megszabadult és ígéreteirõl megfeledkezõ állam, a munkaadók és azok az országok, amelyek befogadják alacsony bérek elõl menekülõ szakembereket. A probléma több tagállamot érint. Megoldás az Unióra is tartozik, mert csak az új tagállamok gyors felzárkóztatása javíthat a helyzeten, s ezt az egyre hatékonyabb kohéziós politikának kell elõsegítenie. A gondolatmenetnek két irányban kell hatnia: a jövõ tervezésekor foglalkozni kell a bérszínvonal emelésének társadalmi igényével és annak közgazdasági korlátaival, s az Európai Uniónak fokozott figyelmet kell fordítania az új tagállamok ezen adósságállományára, amelyet az említett közgazdasági korlátok miatt csak a termelés értékének növekedésével lehet kielégíteni. Az egészségügy kiemelt helyzete viszont azt is indokolja, hogy az egészségügyi beruházások az eddigieknél nagyobb mértékben kapjanak uniós támogatást.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

Surján László MKDSZ és a KDNP alelnöke Hon-L Lap Forrás: Magyar-H

9

KDNP álláspontja a digitális átállás törvényi szabályozásáról A Kereszténydemokrata Néppárt elkötelezett a digitális földfelszíni sugárzás sikeres magyarországi bevezetése mellett, egyben egyetért azzal, hogy az audiovizuális szektor átfogó törvényi szabályozását követõen az átállásra a lehetõség szerinti legkorábbi idõpontban kerüljön sor. De semmilyen nyomásra nem asszisztál a multinacionális cégek bizniszéhez, azaz ahhoz, hogy az Európai Unióban példátlan módon szinte korlátlan, ellenõrizetlen befolyáshoz jussanak a magyar médiapiacon, melynek árát végsõ soron a magyar adófizetõk fogják megfizetni. A KDNP az alábbi indokok miatt nem támogatta, és nem írta alá a megállapodást a kormány elé kerülõ digitálistörvény-javaslatról: – A törvénytervezet, a négypárti megállapodás nem tartalmaz elégséges garanciát arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát, sokszínûségét, a létrejött monopóliumok felszámolását és újak kialakulásának megakadályozását rendezni hivatott új médiatörvény megalkotása mellett valóban elkötelezettek a kormánypártok. – A törvényjavaslat annak ellenére, hogy a digitális átállás véget vet a frekvenciaszûkösségnek, nem szolgálja a torz hazai médiaviszonyok felszámolását, a véleménymonopóliumok lebontását: a médiaegyensúly megteremtését. – A törvénytervezet az erõs szolgáltatói modell mellett kötelezi el magát, mely a javasolt formában újabb monopóliumot teremt, és egy, vagy két piaci szereplõ számára szolgáltatja ki a magyarországi tartalomszolgáltatókat.

– A törvényjavaslat nem ad teret a regionális televíziózásnak, nem ad esélyt a helyi televíziózás fejlõdésének. – A felállítandó parlamenti eseti bizottság nem biztosít lehetõséget az egyharmados mandátumarányt el nem érõ képviselõcsoportok (kisebbségi) álláspontjának védelmére. – A törvénytervezet a gyakorlatban a szabaddemokrata irányítású Nemzeti Hírközlési Hatósághoz (NHH) telepíti a digitális sávokról való döntést: a pályázatok „szubjektív” elemeinek megítélésére csak a kormányhivatalnak lesz lehetõsége. A parlamenti eseti bizottságra és az NHH-ra épülõ döntési mechanizmus súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel. – A törvényjavaslat megkerülte a tartalomszabályozást: úgy határozza meg az infrastruktúra törvényi feltételeit, hogy a kormány még stratégiát sem alkotott a magyarországi audiovizuális piacra vonatkozó keretekrõl. – A módosító indítványok benyújtásának a megállapodás szerint tervezett

korlátozása alkotmányossági szempontból erõsen vitatható. A teljes digitális átállás határidejét az Európai Unió 2011. december 31-i dátumban határozta meg. Felvetõdik a kérdés, vajon milyen személyes-és üzleti érdekek mozgatják a megállapodás beterjesztõit, aláíróit? Mi indokolja azt a sietséget, hogy figyelmen kívül hagyva a lehetõséget – mely szerint a digitális televíziózással megteremthetnénk a véleménynyilvánítás szabadságát és sokszínûségét, végsõ soron annak esélyét, hogy helyrebillenjen a médiaegyensúly – kétharmados pozíciónkat feladva, feles törvényben dõlhessenek el tartalmi kérdések. Nem mulaszthatjuk el ismételten hangsúlyozni alkotmányos aggályunkat: elfogadhatatlan és a demokrácia megcsúfolásának tekintjük, hogy a digitális átállásért felelõs parlamenti eseti bizottságot a kormány befolyása alatt akarják mûködtetni. A törvényjavaslat – nem törõdve az állam ez irányú alkotmányos kötelezettségeivel sem – önmagában semmilyen garanciát nem nyújt arra, hogy a jelenlegi médiarendszer értékrombolása helyett, a kibõvülõ lehetõségek gyermekeink és családjaink jövõjét és érdekeit szolgálják majd. A Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportja

A digitális átállás nem lehet öncélú Fel kell számolni a torz médiaviszonyokat, véleménymonopóliumokat Hetvenegy módosító indítványt nyújtott be a Kereszténydemokrata Néppárt „A mûsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól” szóló törvényjavaslathoz. Ismeretes, a témakörben született négypárti megállapodást a KDNP nem írta alá. Megítélésünk szerint a digitális átállásra szükség van, ez azonban nem lehet öncélú. Ha a születõben lévõ törvény nem a jelenlegi torz médiaviszonyok megváltoztatását, a véleménymonopóliumok lebontását, az értékek közvetítését, a magyar alkotók helyzetbe hozását teremti meg, akkor erõfeszítéseink hiábavalóak. A most benyújtott módosító indítványok – a teljesség igénye nélkül – olyan alapvetõ változtatásokra irányulnak, mint például digitális mûsorterjesztési jogosultságot a tartalomszabályozást rögzítõ jogszabály megszületése elõtt senki ne szerezhessen.

Hazánk

Fontosnak ítéljük továbbá, hogy a Magyar Katolikus Rádió, mint az egész országra kiterjedõ közmûsor-szolgáltató adása is alapszolgáltatásnak minõsüljön, valamint nem lehetnek vesztesei a digitális átállásnak a helyi televíziók és rádiók sem. Világnézetünkbõl adódóan azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy gyermekeink, a felnövekvõ nemzedék milyen mûsorkínálattal szembesül. A kiskorúak számára nem kívánatos, káros mûsorokkal kapcsolatos szabályokat egyrészt a tartalmi kérdéseket rendezõ jogszabályban kell rögzíteni, másrészt olyan mûszaki feltételrendszert kell biztosítani, amelyen keresztül a szülõk megakadályozhatják, hogy gyermekeik ilyen tartalmakhoz hozzájussanak. Halász Zsuzsa szóvivõ

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

10

2007. május

Mélyponton a magyar rendõrség A morális válság csak Gyurcsány Ferenc lemondásával orvosolható A rendõrség tavaly õsszel védte, az elmúlt hetekben sértette a rendet, ezért kellett most határozottan közbeavatkoznia a kormánynak – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendõri vezetõk és a szakminiszter felmentését követõ ülésnapon az Országgyûlésben napirend elõtti felszólalásában. A miniszterelnök beszédében elismerõen szólt a leváltottak tevékenységérõl, s azt hangoztatta, hogy a kialakult helyzetért kizárólag az ellenzék felelõs.

nesztése (Eörsi Mátyás: ...a Torgyán…!), nem elegendõ az igazságügy-miniszter leváltása, hanem az egyetlen megoldás az ön távozása. Köszönöm. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiból. – Tellér Gyula tapsol.) ELNÖK: Tisztelt Képviselõtársaim! (Horn Gábor: Kérjél elnézést, te sötét bunkó! – Semjén Zsolt: Kérném jegyzõkönyvezni!) Képviselõtársaim! Kérem szépen, fejezzék be… (Horn Gábor közbeszól. – Semjén Zsolt: Ezt is kérném jegyzõkönyvezni!) Forrás: kdnp.hu, mno.hu, mkogy.hu

A KÖZBIZALOM FELTÉTELE GYURCSÁNY TÁVOZÁSA

Semjén Zsolt válaszát minõsíthetetlen hangvételû bekiabálások kísérték, az otrombaságban élen jártak a liberálisok. Mivel a liberálisok jelmondata így szól: „Semmiben sem értek veled egyet, de az életemet adnám, hogy elmondhasd a véleményedet” e sorokból mindenki számára egyértelmûvé válik, hogy az SZDSZ politikusai nem liberálisok, csak rossz modorú szabaddemokraták. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Mindenekelõtt ne keverjük össze az okot az okozattal. Nem a rendõrség bûnei az okozói az ön politikai válságának, hanem az ön politikája okozója a rendõrség bûneinek. (Zaj, közbeszólások az MSZP soraiból. – Taps az ellenzék soraiban.) Mégpedig azért, mert október 23-án kiengedte a rendõri erõszak szellemét a palackból. A kormánytól törvénysértõ utasításokat kaptak, falaztak nekik, kitüntették azokat, akik utasításokat adtak emberek összeverésére, ezért gondolták azt ezek a figurák, hogy õnekik mindent szabad, hogy õnekik mindent lehet, és ezért van az, hogy joggal meg lehet kérdezni, hogy ezek után ki érezheti ma magát biztonságban ebben az országban. És arról is szólnunk kell a Ház falai között, hogy egy rendõr lopott a bankból. Igen. (Horn Gábor: Ez jó! – Podolák György: Igen! Még egyszer! Igen!) De ez a

rendõr végeredményben semmi mást nem csinált kicsiben, mint amit önök csináltak nagyban. (Felzúdulás a kormánypártok soraiban. – Dr. Vadai Ágnes: Ne! – Göndör István: Szégyen!) Azt tette kicsiben, amit önök nagyban az állami vagyonnal. (Felzúdulás az MSZP soraiban.) Itt van az Országgyûlés elõtt az állami vagyonról szóló törvény. (Folyamatos zaj. – Az elnök csenget.) Újabb privatizációs elképzeléseik. (Balogh József: Meggyónhatod ezt is!) A Szerencsejáték Rt.-tõl a Nemzeti Színházig, ami még megmaradt, azt is el akarják tüntetni. Arra kérem a választópolgárokat, a tévénézõket, és önöknek sem ártana, egyszer vegyenek elõ egy papírt és egy ceruzát, nézzék meg, hogy hova fajult el az államadósság (Podolák György: Például?), hova tûnt el az állami vagyon; olvassanak el közgazdasági tanulmányokat azokról az offshore cégekrõl, ahova hihetetlen vagyonokat, hogy úgy mondjam, mentettek át, és utána egy egyszerû osztásos mûvelettel önök is eljuthatnak arra az eredményre, amit most el fogok mondani. (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Halljuk!) Amit ez a rendõr elvett, az kevesebb, mint egymilliomod része annak, amit önök eltüntettek. (Moraj az ellenzéki pártok soraiban.) Ezért a megoldás az, hogy nem elegendõ a rendõri vezetõk me-

A KDNP szerint dicséretes, hogy a rendészeti miniszter lemondott, és a rendõri vezetõket felmentették, ám Gyurcsány Ferencnek is távoznia kell, mert amíg õ nem mond le, addig nem lehet megkezdeni a közbizalom felépítését. A kormányfõ nem hiheti, hogy neki ehhez az ügyhöz semmi köze sincs. Nem hiheti, hogy „az igazságosztó szerepében tetszeleghet”, és a négy rendõrségi vezetõ távozásával õ maga mentesül a felelõsség alól – hangsúlyozta Halász Zsuzsa, a párt szóvivõje. Ma már az országban senki sem hiszi komolyan, hogy október 23-á án a rendõrség önmaga elhatározásából követte el azokat a brutális akciókat, amelyek során békés ünneplõket ütöttek-vvertek. A KDNP úgy látja, a miniszterelnök „jóváhagyása, belegyezése, esetleges utasítása” nélkül ezt nem lehetett volna megtenni. Számonkérésrõl, felelõsségre vonásról, ítéletekrõl a szélsõséges cselekedeteket elkövetõ rendõrökkel szemben a mai napig nem tudunk – mondta a KDNP szóvivõje. Megjegyezte: a miniszterelnöktõl számtalanszor hallották, hogy a rendõrség törvényesen járt el, a rendõrséget minden körülmények között meg fogják védeni. Ez vezetett ahhoz a bûncselekményhez, ami most négy magas rangú tisztségviselõ fejébe került. Gyurcsány Ferencnek be kell látnia, hogy közöttük a helye – jelentette ki Halász Zsuzsa.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

11

Biztató szavak, erõt adó elismerések

Papoló politikusok, politizáló papok Kalandra hív Krisztus címmel jelent meg Balás Béla püspök legújabb könyve. Az alcím szerénykedik: Elmer István beszélgetése Balás Béla megyés püspökkel. A kiváló újságíró példaadóan a háttérben marad, s Balás Bélából ömlik a szó. A könyv méltatására nem vállalkozom, a gyerekkori ismeretség, – akár barátságnak is nevezhetem, – miatt elfogultságot jelentek. Ám mégsem állhatom meg, hogy ne szóljak a mûrõl, vállalva azt is, hogy egyfajta reklám lesz belõle. A Szent István adta ki 2007-ben, s tán még nincs is a boltokban. Nem méltatás, de figyelemfelhívás. Hogyan lehet? A megoldás egyszerû: idézek. A politizálás a szó eredeti értelmében a szeretet mûvészete, élet másokért. Már Arisztotelész is foglalkozott vele, láttatva a nagy öszszefüggéseket. Az õ gondolkodásrendszerében a filozófiának vannak elméleti ágai: a logika, a fizika, matematika, és vannak gyakorlati ágak, ide tartozik az etika, az ökonómia, a politika. Tõle tanulva gondoljuk végig, hogy nézne ki a világ, ha valaki szégyellné a matematikát, mondván, nem fontos ilyesmivel foglalkozni. Abban a pillanatban megbénulna a tudomány, leállna a közlekedés, megzavarodna a kereskedelem, lehetetlenné válna a földi élet. Ahogyan nem lehet kidobni a matematikát, ugyanúgy nem lehet letagadni sem az etikát, sem a politikát. A politikusoknak a szeretet hercegeivé, mûvészeivé kellene válniuk. Nem a szélhámosokról, a romlottakról kell megítélnünk a politikát. A matematikusok sem arról híresek, hogyan gazdagodtak meg, hol csaltak. Ehhez csak annyit teszek hozzá: tetszik, nem tetszik, mindenki politikus. Valamiképp. Dönt és döntéseivel befolyásolja a továbbiakat. Egy szavazat akár mindent jelenthet. Sáfárkodj úgy vele, hogy közben a szeretet mûvésze legyél. Surján László az MKDSZ és a KDNP alelnöke

Hon-L Lap Forrás: Magyar-H

Nagy érdeklõdés kíséri Semjén Zsolt Ius Resistendi címû könyvét. Ez az érdeklõdés a megjelenés óta tartott könyvbemutatókon és dedikálásokon is érzékelhetõ. De talán ennél is hitelesebb képet fest a kötet fogadtatásról az a rengeteg levél, amely nap mint nap érkezik a szerzõ, Semjén Zsolt irodájába. Íróik javarészt papok, lelkészek, neve egyházi személyiségek, tanáremberek, akik nem voltak restek tollat ragadni, hogy néhány sorban elmondják véleményüket, tolmácsolják jó kívánságaikat. E sorokról úgy véljük, nemcsak a szerzõhöz, hanem minden kereszténydemokrácia mellett elkötelezett, cselekvõ emberhez szólnak, így ezekbõl mindannyian erõt meríthetünk.. Mivel e levelek küldõiknek felhatalmazását nem bírjuk nevük közzétételéhez, ezért rövid üzeneteikbõl e személyes adat feltüntetése nélkül tesszünk közzé néhányat. „Kérem, õrizze azt a tiszteletreméltó bátorságot és egyúttal józan bölcsességet, amellyel az elmúlt esztendõkben rendbe tette és megújította a Kereszténydemokrata Néppártot, s amellyel folyamatosan kiáll a keresztény értékrendnek a társadalmi és politikai közéletben történõ rehabilitációjáért.” „Segítse könyve a hasonlóan gondolkodókat ráeszmélni a társadalmi megnyilvánulásaink komoly lehetõségére és felelõsségére!” „Nagyon szükséges keresztény társadalmunk ébresztése, ráébresztése Krisztus Urunk ügye iránti kötelességére. Áldjon meg érte!” „Jog- és kötelesség ellenállni mindennek, ami nem egyezik az örök értékekkel.” „Szívbõl kívánjuk, hogy minél több magyar állampolgár szívébe sikerüljön plántálnia ezeket az értékeket, és soha senki le ne térjen az örök boldogságba vezetõ útról!” „A kereszténydemokráciáért és egyházunk szabadságáért vállalt hõsies, önfeláldozó küzdelmét jutalmazza meg a mi Urunk!” „A könyvben szereplõ írások, nagyformátumú gondolatok nemcsak a politikai élet szereplõinek szólnak, hanem erõt adnak azoknak is, akik változatlanul hisznek és a maguk helyén küzdenek a nemzet jobb sorsáért, felemelkedéséért.” „Reméljük, hogy a benne megfogalmazott irányelvek segítik keresztény elkötelezettségû híveinket abban, hogy egyre felelõsebb módon bekapcsolódjanak a közélet alakításába.”

Hazánk

„Erõsen kell bíznunk a Gondviselõ Istenben. Okosabban és eredményesebben kell politizálnunk, hogy a keresztény eszme és a Jobboldal irányítsa a jövõben a sokat szenvedett és megtépázott, jobb sorsra érdemes Hazánkat.” „Igaz és bátor helytállás, az egyházias gondolkodás és evangéliumi küldetés tanúságtétele ez a könyv.” „A keresztény eszmeiségért végzett heroikus munkáját, bátor kiállását évek óta õszinte csodálattal és együttérzéssel figyelem.” „Úgy érzem, hogy napjainkban különösen fontos küldetése van a hitvalló politikusnak. Sóvá és kovásszá lehet.” „Nagyszerûen és hatásosan összeválogatott beszédeibõl készült írásai lehetõséget teremtettek arra, hogy iskolai könyvtárunkban elhelyezve és tanulóinknak ajánlva tiszta forrásból kaphatják a keresztény demokrácia értékét.” „A mai Magyarországon nagy szükség van olyan pártra, amely igazi keresztény értékeket képvisel és mindezt nem csak mondva, hanem tettekben megnyilvánulva, példát adva ezzel a társadalomnak.” „Az »ellenállás jogán«, de Jézus Krisztustól kapott missziói küldetésünktõl vezérelve fontos az, hogy a krisztusi értékek felmutatásra kerüljenek, és a »tudás-alapú társadalom« »építõi« mellett legyenek szószólóink nekünk is, akik az »érték-alapú társadalmat« kívánjuk építeni.” „Úgy gondolom, hogy a KDNP-nek kell képviselnie a magyar politikában a kereszténységet és a világ kereszténysége elõtt a magyarságot. Nagyon nagy feladat, amihez – bízom benne – ad neked a Jóisten erõt és kitartást.”

(Érdeklõdõk az Éghajlat könyvkiadó segítségével juthatnak hozzá Semjén Zsolt könyvéhez.)

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

12

2007. május

A közpénzügyek szabályozásáról Latorcai János: Elengedhetetlen a költségvetési tervezés megújítása! Szemben a jelenlegi gyakorlattal a jövõben az országgyûlésnek kell meghoznia a valódi döntéseket, megalkotnia a valódi költségvetést, mert a parlamentáris kormányzati rendszerbõl az következik, hogy a kormánynak „csak” elõkészítõ és végrehajtó feladata van – hangsúlyozta az Állami Számvevõszék 2006. évi tevékenységérõl szóló jelentés tárgyalásakor a Kereszténydemokrata Néppárt országgyûlési képviselõcsoportjának álláspontját ismertetõ Latorcai János. Latorcai János szerint feltétlenül említésre méltó az a tény, hogy az Állami Számvevõszéknek ellenõrzései nyomán a korábbi évekhez képest több büntetõfeljelentést kellett tennie. Ez nemcsak a közpénzek kezelésével, felhasználásával kapcsolatos fegyelem lazulását, hanem az önkormányzatok fejlesztési forrásainak szûkülését, a beruházások finanszírozásának gondjait is láttatja.A képviselõ sajnálatosnak nevezte, hogy a kormánypárti többség rendre átsiklik a kockázati tényezõkre utaló számvevõszéki jelzések felett az éves költségvetési javaslatok tárgyalásakor. Latorcai János úgy látja, az országgyûlés egyetértõ támogatásával látványosan erõsödött a szervezet tanácsadói tevékenysége is. Ennek legújabb eredménye „A közpénzügyek szabályozásának tézisei” címû dokumentum, amely jelzi, hogy a Számvevõszék kilépett a korábbi elemzõi, bírálói szerepkörébõl, és e tanácsadó funkció révén új értékek létrehozását is elõ kívánja segíteni. Reményét fejezte ki, hogy e törvények kimun-

kálásában a Pénzügyminisztérium is érdemi feladatot vállal. Ma már közhelyszámba megy, hogy az állami feladatok, funkciók meghatározása nélkül nem lehet tervezni, nem lehet az államot mûködtetni, nem lehet a közpénzek elköltésérõl felelõs döntést hozni. A kereszténydemokrata értékszemlélet szerint a társadalmi szolidaritás gondolatának kell áthatnia az állam funkcióinak meghatározását, s rendkívül fontos a jogi szabályozás kiszámíthatósága is, mert ha a társadalom, a gazdasági élet szereplõi a maguk cselekvéseit az állam, a kormány hektikus döntései miatt nem tudják tervezni, akkor felborulhat a társadalmi béke, s anarchia alakulhat ki. A KDNP álláspontja szerint a megalapozott tervezéshez egyrészt új módszerek alkalmazására van szükség, másrészt elkerülhetetlen a költségvetési egyensúly biztosítására kidolgozott, más országokban már bevált egyensúlyi szabályok, módszertani és eljárási rendelke-

zések, valamint intézményi biztosítékok átvétele is. A kormánynak „csak” elõkészítõ, végrehajtó feladata van! Ha a kormányt továbbra sem kötelezi semmi a javaslatok figyelembevételére, és a parlamenti többség automatikusan a kormány javaslatát fogadja el bármilyen független szervezet álláspontjával szemben, akkor semmilyen elõrelépés nincs jelentette ki Latorcai János. A számvevõszéki tézisekhez hasonlóan a KDNP fontosnak tartja az Országgyûlés költségvetési jogának erõsítését és a végrehajtó hatalom felelõsségének hangsúlyozását. Felfogása szerint az országgyûlésnek kell meghoznia a valódi döntéseket, megalkotnia a valódi költségvetést, a kormánynak „csak” elõkészítõ és végrehajtó feladata van, mivel ez következik a parlamentáris kormányzati rendszerbõl. És ami még legalább ennyire fontos: a végrehajtóknak vállalniuk kell, a szándékos vagy gondatlan szabályszegésekért nemcsak a politikai, hanem a jogi felelõsséget is. „ A KDNP országgyûlési képviselõcsoportja támogatta az Állami Számvevõszék beszámolójának elfogadását. Javasolta, hogy az Állami Számvevõszék felhalmozott tudásával és tapasztalataival a továbbiak során is segítse a közpénzügyi szabályozás kidolgozását. Forrás: Országgyûlési Napló, kdnp.hu

Elutasítjuk az oktatási törvénytervezeteket Parlamenti demokráciához méltatlan az az eljárás, ahogy az Országgyûlés Oktatási és Tudományos Bizottságának kormánypárti többsége irányította az oktatást érintõ törvényjavaslatok tárgyalását – közölte az ülést követõ sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa, a párt szakpolitikusa. Mint mondta: a bizottsági ülésre három meghívó érkezett, és minden egyes meghívóban a tárgyalandó témák köre újabb és újabb pontokkal egészült ki, s ez lehetetlenné tett a jogszabályok érdemi tanulmányozását. Hoffmann Rózsa közölte: ha 2010ben kormányra kerül a Fidesz és a KDNP, ilyen eljárásokat nem alkalmaznak. A

jogszabályokról szólva kifejtette, hogy a paragrafusok közül olyan szándékok sejlenek fel, amelyek egyértelmûen a köz- és felsõoktatási intézmények autonómiájának csorbítására utalnak. A felsõoktatási törvénymódosításban újabb kísérlet történik a gazdasági tanácsok hatáskörének növelésére, amit korábban az Alkotmánybíróság is elvetett. Ám ennél is súlyosabbnak nevezte a közoktatási intézmények szakmai autonómiájának csorbulását, amelyet e javaslat elõidézne. A törvénymódosítás a kistérségi társulásoknak olyan jogokat adna, illetve a munkaerõ-gazdálkodásban az iskolaigazgatóknak olyan egyeztetési kötelezettséget írna

elõ, amelyek egyértelmûen csökkentenék a szakmai önállóságot. A politikus George Orwell 1984 címû könyvéhez hasonlította a felsõoktatási, a közoktatási és szakképzési törvényjavaslatban szereplõ passzusokat, amelyek adatszolgáltatási és jelentési kötelezettséget írnak elõ az iskoláknak, munkáltatóknak és a végzõs diákoknak. Az Országgyûlés Oktatási és tudományos bizottsága négy, a területtel összefüggõ törvényrõl tárgyalt. A KDNP egyik jogszabály áltanos vitára való alkalmasságát sem támogatta.

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

Forrás: KDNP webszerkesztõség fidesz.hu

13

Több biztosítóval nem lesz több pénz az egészségügyre

Tisztelgés Károlyi Gáspár emléke elõtt Maga az Isten szólalt meg ékes, magyar nyelven azt követõen, hogy Károlyi Gáspár a mi nyelvünkre fordította le a Bibliát. Hallókká tett bennünket – mondta Tõkés László Királyhágó melléki református püspök Göncön, a VII. Károlyi Gáspár napok során megtartott ünnepélyes istentiszteleten. A Bibliafordító életének három legfontosabb települése, vagyis Gönc, Vizsoly és Nagykároly összefogásával immáron hetedik alkalommal rendezték meg a Károlyi Gáspár napokat. Mádl Ferenc, korábbi köztársasági elnök fõvédnökségével megtartott rendezvényt Ódor Ferenc, a BorsodAbaúj-Zemplén megyei közgyûlés elnöke nyitotta meg a helyi református templomban. A megnyitó után, az elsõ napon a bibliafordítóra, valamint a hazai reformáció kezdeti idõszakára emlékezõ tudományos elõadások következtek. Másnap Tõkés László, Királyhágó melléki református püspök tartott igehirdetést az ünnepi istentiszteleten. Beszédében kiemelte: a mai ember süket és néma, mert nem hallja meg az Isten üzenetét. Mint fogalmazott, még a próféták is kivesztek e világból. „De ha elnémulnak a próféták, akkor helyettük a köveknek kell szólniuk azért, hogy feleszméltessenek bennünket Isten igazára”. Tõkés László szerint Károlyi Gáspár korában sem volt jobb a helyzet, hiszen abban az idõben az emberek többsége nem ismerte az Isten szavát. „Napjaink kommunikációs válságában megint nem halljuk az Igét. A világ zaja elnyomja Isten szelíd szavát. De a nemzet is éppen olyan szétszakított állapotban van, mint Károlyi korában. Ebben az állapotban segíthet-e más, mint az, hogy visszatalálunk az Igéhez, visszatalálunk Károlyi nyelvéhez, hiszen neki köszönhetõ, hogy az Isten megtanult magyarul. Nagy kincs ez, amit ápolni, védeni kell.” – hangsúlyozta a Királyhágó melléki református püspök. (Kalapos)

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a több-b biztosítós rendszer bevezetésével nem lesz több pénz az egészségügyre, sõt plusz költségeket jelent majd a magánbiztosítók fenntartása. Errõl Soltész Miklós, a FideszKDNP népjóléti kabinetvezetõje nyilatkozott az MTI-n nek. Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a kormány most a több-biztosítós rendszert próbálja „átverni” a társadalmon, azonban a modell bevezetésével nem jut több pénz sem a kórházakra, sem az orvosokra, sem a betegekre. Emlékeztetett arra, hogy amikor a kötelezõ magán nyugdíjpénztárakat bevezették, senkinek sem emelkedett a nyugdíja, sõt a kiesõ bevételek miatt a költségvetésnek minden évben pótolnia kell a nyugdíjrendszer hiányát, idén 300 milliárd forintot, 2010-ben pedig várhatóan 400 milliárdot. Soltész Miklós szerint ugyanez a „szindróma” játszódik majd le az egészségbiztosítás szétverése után is. A KDNP-s politikus hangsúlyozta: a magasabb mûködési költségek miatt a már meglévõ forrásokból többet visz majd el a magánbiztosítók fenntartása. Mint mondta, az új rendszer következtében a magánbiztosítók elõbb-utóbb ki fogják kényszeríteni a járulékemelést, az emberek egészségi állapota nem lesz jobb, a hálapénz ugyanúgy megmarad, és végképp megszûnik majd a szabad orvosválasztás, mert a biztosító dönti el, ki melyik orvoshoz mehet.

Soltész Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy akinek több pénze van, jelenleg is hozzájuthat plusz szolgáltatásokhoz, hiszen erre találták ki az önkéntes egészségpénztárakat és a betegségbiztosításokat. Az MSZP és az SZDSZ egészségügyi témában tervezett koalíciós egyeztetése kapcsán figyelmeztetett: készül a második „lovasberényi mutyi”, ahol a kórházbezárások után most az egészbiztosítás sorsáról döntenek majd.

Határtalan érettségi A kettõs állampolgárságról szóló 2004. december 5-i népszavazás fájdalmas sebet ejtett a Kárpát-medencében és a világban, szórványban élõ magyarság nemzeti öntudatán. Mindannyiunk közös felelõssége és feladata, hogy az oktatási rendszerünkön keresztül is megismertessük a felnövekvõ generációkkal nemzetünk történelmét, és a fiatalok az iskolai történelem órákon kívül személyes tapasztalatokkal is gazdagodva megtapasztalhassák a határon túli magyarság mindennapjait. A magyar közoktatás meghatározó alapdokumentuma a Nemzeti Alaptanterv, melynek egyik alappillére a társadalomismeret. A társadalomismeret ahhoz segít hozzá, hogy tájékozódni tud-

Hazánk

junk saját korunk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. Az ismeretek nyújtásán túl ez mindenekelõtt a társadalmi problémák iránti érzékenység növelését igényli. A fejlesztés kiemelt területei közt szerepel a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erõsítése. A fentiek alapján az IKSZ azzal a javaslattal él a Nemzeti Alaptanterv céljainak hatékonyabb megvalósítása érdekében, hogy a középfokú tanulmányokban résztvevõ tanulók osztálykirándulásaik során legalább egy alkalommal látogassanak el egy határon túli magyar közösséghez, ezzel is ápolva a nemzeti összetartozást és szolidaritást. Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

14

2007. május

Havasi Ferenc a KDNP gyõri elnöke

„Értékõrzõ tájak és emberek Magyarországon” Államfõi látogatást elõkészítõ megbeszélés Sólyom László köztársasági elnök az „Értékõrzõ tájak és emberek Magyarországon” címû országjáró útja keretében a Fertõ-Hanság Nemzeti Parkban teendõ látogatása elõtt a park mûködési területéhez közeli városok polgármestereit és megyei közgyûlési vezetõit fogadta a hét végén a Sándor-palotában. Az államfõ ökológiai kérdéseken túl a terület társadalmi, kisebbségi, gazdasági és kulturális sajátosságairól is tájékozódott. Firtl Mátyás a megyei közgyûlés alelnökeként és régiópolitikusként (KDNP) az Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításának kérdését, a Fertõd–Balf közötti út megépítését, a határon átnyúló településközi utak nemzetegyesítõ szerepének fontosságát hangsúlyozta. Ráirányította a figyelmet arra is, hogy a Fertõ-Hanság Nemzeti Park területe egyúttal a világörökség részét is képezi, ami különösen is nyomatékossá teszi az értékõrzés felelõsségét; említette, hogy a térségben egyedülállóként mûködik a világörökséghez kötõdõen a Porpáczy szakközépiskola. A 86-os út és a GySEV-vonalak térségbeli fejlesztése környezetvédelmi szempontból az egész régió érdeke – hangsúlyozta Firtl Mátyás, aki a helyi kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban beszámolt arról, hogy a megye a közelmúltban önálló Nemzetiségi Bizottság létrehozásáról és három – cigány, német, horvát – területi kisebbségi önkormányzat támogatásáról döntött. A Fertõ-parti vállalkozásoknak a vidék megtartó erejének növelésében betöltött szerepüket is hangsúlyozta Firtl Mátyás, ezek támogatásának szükségességét hangsúlyozva. Tóth Éva

Lukács Tamás a Vajdaságban

A magyar Parlament kulturális bizottságának küldöttsége látogatást tett a Vajdaságban. A KDNP-t Lukács Tamás képviselte, aki a VMSZ vezetõivel folytatott tárgyalások során kifejtette, hogy a KDNP következetesen a kettõs állampolgárság megadását szorgalmazza. Ugyanakkor nem lát a kormány részérõl olyan akaratot, amely a schengeni határ következményeit Szerbiában megoldaná. A vajdasági magyar sajtó munkatársaival való találkozáson elmondta, hogy az egy-

házi magyar nyelvû lapok ugyanúgy a megmaradás eszközei, ezért szívesen látta volna a meghívottak között az Agape szerkesztõit is. Végül nagy örömünkre szolgál, hogy a KDNP irodalmi pályázata megjelent a Hét címû lapban, és ígéretet kapott arra, hogy az összes ottani írott és elektronikus sajtóban is megjelenik a pályázat. Pásztor István a VMSZ most megválasztott elnöke kifejezte azon kívánságát, hogy szeretné felvenni a kapcsolatot Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével.

A Kereszténydemokrata Néppárt Gyõri Szervezete Havasi Ferencet választotta meg a párt helyi elnökévé. A KDNP újonnan megválasztott gyõri elnöke a szövetségi hûség jegyében fontosnak tartja a közéletben a kereszténydemokrata elvek hangsúlyosabb érvényesülését, az értékelvû politizálást.

Fontos feladat a párt építése A Kereszténydemokrata Néppárt célja, hogy ismét erõs, saját lábán megálló párt legyen. Legalább olyan, mint 1994ben, amikor hét és fél százalékos volt a támogatottsága – hangzott el a Kereszténydemokráciával az Idõ élére címû konferenciát követõ sajtótájékoztatón Szegeden. Harrach Péter, a KDNP alelnöke elmondta: a magyar politikai palettán jelen kell lennie egy sajátosan magyar értelmezésû kereszténydemokrata pártnak, ami a keresztény értékrendet radikálisan képviselni tudja. Az Országgyûlés alelnöke szerint a párt támogatottsága jelen pillanatban csak nehezen mérhetõ fel, hiszen tábora a Fidesz-KDNP szövetséget erõsíti. A Parlamentben a harmadik legnagyobb frakciót adó KDNP szakmailag felkészült politikusokból áll, s ugyanez jellemzi az apaszervezeteket is. Harrach Péter a párt jövõbeni megerõsítését illetõen hangsúlyozta: – Olyan keresztényszociális programokat és megoldásokat akarunk kínálni a különbözõ társadalmi rétegeknek, amelyek növelhetik a párt szavazótáborát.

Új elnök a szegedi IKSZ élén Szanka László személyében új elnököt választott a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) ifjúsági partnerszervezeteként mûködõ Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) szegedi szervezete. Ezt megelõzõen több elõvárosi IKSZ csoport beolvadt a szegedi IKSZ-be..

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

2007. május

15

Szövetség, erõs ország Több közéleti fórum zajlott a Fidesz kétnapos tisztújító kongresszusának nyitónapján. A KDNP a családi jövedelemadózásról tartott kerekasztal-beszélgetést, Semjén Zsolt Ius Resistendi címû könyvét dedikálta, Simicskó István pedig látványos harcmûvészeti bemutatót tartott.

„Hálás vagyok, hogy sokan itt vannak velünk a szellem emberei közül, akik nélkül csak saját erõnkre hagyatkozva nem tudnánk életben tartani hazánkban a szabadságvágyat, az emberi méltóság reményét, a hazaszeretet érzését sem.(...) Felemelõ érzés számomra egy körben lenni szövetségeseinkkel, akik jó harcostársaink, akik bajtársiasságára esõben-szélben, jóban-rosszban számíthatunk. Szeretném ha tudnák, õk is számíthatnak, mindig számíthatnak ránk.(…) Szívem minden melegével köszöntöm az elszakított nemzetrészeket képviselõ határon túli barátainkat. Láthatják, itt otthon vannak, itt mindenki az önök szövetségese. Önökön keresztül csak annyit üzenünk haza az ottani magyaroknak, legyen bármilyen a széljárás mi tudjuk, lesz még egy(Részletek Orbán Viktor beszédébõl.) szer ünnep a világon…”

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

Kiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Felelõs kiadó: Harrach Péter A lap kiadását támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes Telefon: 06-30/523-02-56 Elõkészítés: Nagy Ferenc Ubipressz Bt., Brém-N Nyomda: Onix Nyomda Kft. 4030 Debrecen Rigó u. 35-39. ISSN 1788-7690

Hazánk

KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET

16

2007. május