Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
A KDNP, az MKDSZ és a BIA lapja
2007. március
Haza és haladás Semjén Zsolt ünnepi beszéde Minden megemlékezésnél, történelmi ünnepnél felmerül a kérdés, mi az értelme mindennek? Vagy még nyersebben megfogalmazva, van-e értelme annak, hogy összegyûlünk az év bizonyos kitüntetett napjain, bizonyos szent helyszíneken, szavalatokat hallgatunk, gyönyörû énekeket, kokárdát viselünk, zászlók lengenek. Mi az értelme mindennek? Mi az értelme a nemzet. És mi az egyes ember életében? Részben az, hogy hitet és erõt merítsünk elõdeink példájából, másrészt pedig az, hogy levonjuk a múltunkban rejlõ tanulságokat. Hiszen egy kis nép számára, egy létszámában kicsi nép számára, csak akkor van megmaradás, ha minden egyes tagjában elevenen él a magyar történelem, a magyar kultúra. Ha mindez evidencia a nemzet egészében és az egyes embernek a gondolkodásában. Akkor van megmaradási esélyünk, ha a nemzet egészében és minden egyes tagjában él az a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni, mert ez a nemzet nagyszerû dolgokat cselekedett. Tehát minden megemlékezés, minden ünnep elsõdleges értelme, hogy hitet és erõt merítsünk. Gyakran hallani ma olyan véleményeket, hogy a történelmi megemlékezéseknél, ünnepségeknél foglalkozzunk a múlttal, emlékezzünk a régen volt történésekre, de ne nagyon kapcsoljuk ezt össze a magyar jelennel, a magyar jövõvel. Ne adjunk neki aktuális hangsúlyokat. Én azt gondolom, hogy ez tévedés. Aki ezt mondja, az vagy vak a szellemi dolgokra, vagy pedig nem vállal sorsközösséget ezzel a nemzettel. Játszunk el a gondolattal, ha visszaforgatnánk az idõ kerekét 1848-ba a mai magyar sajtó, vagy legalábbis egy jelentõs része, milyen tudósításokat tenne közzé a március 15-ei forradalomról? Szinte bizonyos, beszámolóikban azt olvashatnánk, hallhatnánk,
hogy néhány tucat randalírozó, a rendõrségi jogszabályokat semmibe vevõ huligán nacionalista tüntetésekbe és a békés polgárok zavarásával járó utcai randalírozásba fogott, s az ultranacionalista Petõfi nem átallotta azt mondani, hogy: rabok legyünk. És Táncsics kiszabadításáról mit írnának? Valami olyasmit, hogy a randalírozó, populista, nacionalista, szélsõséges tömeg politikai bûnözõket szabadított ki. Vagy közállapotainkhoz máshonnan közelítve kérdezem: eszébe jutott-e egyetlenegy Habsburg fõhercegnek, hogy odaálljon a Batthyány-örökmécseshez, és azt mondja: Lajos, te hogy csinálnád? A múlt felidézése, a történelmi események tanulságának a levonása a magyar nemzet létérdeke. Ezért a hit és az erõgyûjtés mellett pontosan az a feladatunk, hogy a történelmünkben rejlõ eseményekbõl levonjuk a tanulságokat, mert ez az, ami útravalóul szolgál nekünk a következõ évekre, évtizedekre, évszázadokra. Ha végignézünk az elmúlt napok eseményein, politikai viharain, szomorúan kell megállapítanunk, hogy odajutottunk, március 15-ét szabadabban lehet megünnepelni az elcsatolt területeken, mint a mai Magyarországon. Nézzük, mi volt március 15-nek a nagy tanulsága? Azt állítom, hogy pontosan ugyanaz, mint például az államalapításé vagy az '56-os forradalomé. A nemzet sorskérdései végigvonulnak a magyar történelmen, e sorskérdéseket 1848-ban két szóval fogalmazták meg: haza és haladás. A hazát és a haladást szolgálta Szent István korában a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése, '56-ban az orosz csapatok kivonásának követelése, a magyar szuverenitás és a polgári szabadságjogok helyreállítása. Folytatás a 2. oldalon
A hatalom a végzete felé masírozik „Bármennyi idõ is teljék el végzete beteljesedéséig, a hatalmon lévõk felelõssége nem enyészik el, nem esik ki az emlékezetbõl” 5. oldal
Bûnös játszma „Cinikus ellenfeleinknek pedig, akik politikai játszmákba kívánnak vonni egy súlyos történelmi neurózist, azt üzenjük szelíd kérlelhetetlenséggel: ez itt Magyarország. Az is volt, az is marad. Mi magyarok vagyunk. Azok is voltunk, azok is maradunk. Aki közöttünk él, tartozhat hozzánk, vagy ápolhat más kötõdést, mi azt is tisztelni és védeni fogjuk. De nem fogunk leszegett fejjel, lesütött szemmel járni hazánkban, és nem fogjuk lenyelni minden második szavunkat, csak azért, hogy ne lehessen rólunk hazudni.” 6. oldal
Kinek mihez van joga?
„A család a nemzet, a társadalom számára is elismerésre méltó érték.” 12. oldal
Haza és haladás Folytatás a 1. oldalról
A haza és haladás gondolata vezérelte Szent Istvánt, Rákóczi Ferencet, a nemzetet 1848-ban, 1956-ban, 1990-ben és a mai nap is. Haza és a haladás. A magyar nemzet sírásója, aki a kettõ közül bármelyiket feladja. A haladás tekintetében nyilvánvaló, mik a teendõink, a szabadságjogok és a szociális igazságosság biztosítása. Magyarországon ma nem ez történik. Magyarországon ma különbözõ privilegizált külföldi befektetõk és hazai privatizátorok hihetetlen vagyonokat síbolnak össze, miközben minden teher, a rossz kormányzás minden terhe a magyar emberekre, a bérbõl és fizetésbõl élõ magyar emberekre, a magyar vállalkozókra hárul. Népünk, nemzetünk haladásáért elkötelezettek Petõfi szavaival joggal követeljük, hogy „ide a rózsa néhány levelét és vegyétek vissza a tövisek felét”. Követeléseinket illetõen a 12 pont ugyanúgy aktuális ma, mint volt 1848-ban. Haza és haladás. Ha pusztán a haladás lenne a cél, mint ahogyan azt ma bizonyos körök elõszeretettel fogalmazzák, akkor egyáltalán nem kellett volna 1848ban szabadságharcot vívni, hiszen Mária Terézia és II. József reformjai a felvilágosult abszolutizmus jegyében kifejezetten elõremutatók, haladást szolgálók voltak. Na de önmagában a haladás csak az egyik komponens. A másik a haza. A haladás értelme a haza megerõsítése, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyar emberek életminõsége javuljon. Ezért a haza és a haladás egymástól elválaszthatatlan. Ezzel szemben odajutottunk, hogy ha ma valaki kiejti azt a szót, magyarság, kiejti azt a szót, nemzet, abban a pillanatban a balliberális kórus magyarkodással, nacionalizmussal, vagy még rosszabb vádakkal illeti. E kórus ellenében nekünk nagyon pontosan kell megfogalmaznunk, hogy mi nemzeti elkötelezettségen mit értünk. Hogy mi, hazánk és a haladás iránt elkötelezettek hittel valljuk, minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték. Olyan gazdagság, amit csak õ adhat az egyetemes emberiségnek. Senki nem adhatja a világirodalomnak Dosztojevszkijt, csak az oroszság. Senki nem adhatja a világ zeneirodalmának Wagnert, csak a németség. És senki nem adhatja az egyetemes emberiségnek Arany Jánost, Petõfi Sándort, Ady Endrét, Bar-
„kötelességünk saját magyyarságunk megõrzése, kimunkálása, és felmutatása” tók Bélát, csak a magyarság. Csak mi. És ha mi eltûnünk a történelembõl, akkor az egyetemes emberiség örökre pótolhatatlanul szegényebb lesz egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Istennek egy gondolatával, mindazzal, amit magyarságnak nevezünk. Éppen ezért nekünk magyaroknak az egyetemes emberiséggel szembeni elsõdleges kötelességünk saját magyarságunk megõrzése, kimunkálása, és felmutatása, mert ez az ajándék, amit csak mi adhatunk az egyetemes emberiségnek. Ezt értjük nemzeti elkötelezettségen, és ezért állunk nemzeti alapon és ezért gondolkodunk nemzetben. És ezért mondjuk, hogy a haza és a haladás egymástól elválaszthatatlan. És ezért állítottam azt, hogy aki a kettõ közül bármelyiket feladja, az a magyar nemzet sírásója. Barátaim, még egy dologról szólni kell. Arról, hogy 1848-ban a magyar forradalom szigorúan alkotmányosan zajlott, az áprilisi törvények 1848 áprilisában alkotmányosan szentesítették a követeléseket, a közteherviseléstõl kezdve a jobbágyság eltörléséig, a nemzetõrségen át az Erdéllyel való unióig. Errõl kevés szó esik, de fontos tudni, s különösen a mai idõszakban felidézni a tényt, hogy a Ferenc József-féle puccsista csoporttal szemben a magyar forradalom mindvégig az alkotmányosság talaján állt. És épp az adta a magyar a magyar forradalom és szabadságharc erejét,
Hazánk
hogy a forradalmárokat és szabadságharcosokat a magyar alkotmányossághoz való hûség vezette egy rájuk támadó, puccsista, illegitim hatalommal szemben. Amely hatalom illegitim módon hivatkozott az alkotmányra, mert a hatalmat Ferenc József és köre illegitim puccsal szerezték meg, megtámadva az alkotmányhoz hû Magyarországot. Meggyõzõdésem, hogy 1848-nak a nagy tanulsága az is, hogy az alkotmányosság értelme az, hogy az embereket nem lehet jogaiktól megfosztani, nem lehet életükben ellehetetleníteni, kifosztani. Mert nem lehet alkotmányos semmilyen értelemben az, ami az embereket kifosztja, és jogfosztja. Persze joggal mondhatják azt, hogy – kedves Semjén úr, ezek nagyon szép gondolatok – jó, jó, a történelem az nagyon fontos, de mi itt élünk, a mindennapoknak ezer és ezer gondja és baja között. A mindennapok szürkeségében, nehézségei között. Ez igaz. De nekünk, magyaroknak van egy különleges erõnk, van fölöttünk egy védõpajzs. Az örök magyarság védõpajzsa. Petõfi Sándor, Arany János, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, örök magyarság védõpajzsa. És ha a magyarság útkeresztezõdéshez ér, ahogy most útkeresztezõdésnél áll, akkor õk azok a csillagok, akik utat mutatnak nekünk. Elhangzott a Pilvax Kávéházban, 2007. március 14-één
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2
2007. március
5. Nemzeti õrsereg. Honvédségünk is lassan a „reformok” áldozata lesz. Nemrégiben szûnt meg az utolsó harckocsi-alakulatunk. Kormányunk számára a „jövõ ködbe burkolózik". Kedvenc kifejezésével élve a „modern, haladó” gondolkodás megkívánna némi elõrelátást. Nyugat nagy államai új veszélyekre rendezkednek be, s ezen elsõsorban nem a terrorizmust, a biológiai fegyvereket kell érteni, de a klímaváltozással járó katasztrófákra is készül minden elõrelátó ország. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. Pethõ Sándor Vázsonyi Vilmosról írt tanulmányában leírja, hogy Vázsonyi elsõ képviselõházi megnyilatkozásában kiváltságosokról és kitagadottakról szól. Két Magyarországról beszél. Egy felszínen lévõ napsugarasról, mely örül a jogoknak, s egy földalattiról, mely felszabadításra vár. Azt hirdette, hogy a jobbágyok felszabadítását koronként újra és újra meg kell ismételni, hiszen minden kornak megvannak a maga jobbágyai, éppen úgy, ahogyan a maga arisztokratái, akik ismét és ismét elõveszik a kutyabõrt. A hitbizomány szerinte nem más, mint lumpolási szabadalom. Ha a közönséges emberfia dorbézol és tékozol, akkor menthetetlenül elmerül, de az arisztokrata nem pusztulhat el, mert õt védi a hitbizomány, amely örökké kitartja birtokosát. Vázsonyi Vilmos beszéde ma is aktuális lenne. Úrbéri viszonyok között élünk. Magyarországon egyesek „dorbézolhatnak”, tékozolhatnak, védi õket a „hitbizomány”. A felelõsségre vonás hiánya. A jelenlegi „arisztokraták” távol állnak a valódi nemes embertõl, akit születése és neve kötelezett. (Széchenyi, Wesselényi, Deák) Hazánkban kasztosodási folyamat indult el. Szabadságunkat lassan felváltják a kényszerek. Dönthetnek-e a nõk szabadon arról, hogy anyák lesznek és visszatérnek dolgozni? A legtöbb nõ nem. Kényszerbõl a munkát választják. Egyre többen, egyre többször a kényszernek fognak engedelmeskedni. Egyre kevesebb beleszólásunk lesz saját életünkbe. Észrevétlenül törünk bele a szolgasorba, észre sem vesszük röghöz-kötöttségünket. A közteherviselés megvalósításától ilyen viszonyok mellett egyre távolabb kerülünk. 8. Esküdtszék, képviselet egyenlõség alapján. 9. Nemzeti Bank. A Magyar Nemzeti Bankot a függetlenség, a pénzügyi stabilitás érdekében hozták létre. Ma a hatalom szolgálatába kényszerítik, éppen úgy, mint alkotmányos intézményeinket. Gondoljunk bele, hogy a leköszönt elnököt a haza média nagyrésze folyamatosan támadta, igyekezett minden gazdasági baj egyik forrásaként feltüntetni, igaz, hogy munkáját tekintélyes európai díjjal ismerte el a szakma. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tõlünk. Az orosz csapatok kivonásával még nem tettünk eleget a 10. pontnak. Egyre gyengébb lábakon állunk, egyre sebezhetõbbé válunk. A nemzetek erõsségét ma már nemcsak hadseregben lehet mérni, hanem szellemi csapatokban is. A tudás, a kreativitás képes igazán erõssé, verhetetlenné tenni egy-egy csapatot, egy-egy nemzetet. 2007-ben a hatalmon lévõ kormány cinikusan hozza meg azon intézkedéseit, melynek következtében külföldre kényszeríti a tehetségeket, s ami még ennél is
Hazánk
rosszabb, kallódásra ítéli õket. Saját csapatait, katonáit, tehetségeit kergeti széjjel, semmisíti meg. Ez nem modernségre, hanem felelõtlen ostobaságra vall, s a jövõben beláthatatlan következményei lehetnek. 11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsássanak. A 2006-os õszi események óta ismételten beszélhetünk politikai foglyokról. A hatalmon lévõ kormány a lelki és szellemi terror mellett már a fizikai erõszaktól sem riadt vissza. 12. Unió Erdéllyel. Pethõ Sándor Terület és népiség címû publicisztikájában azt írja, hogy egy ország két módon zsugorodhat, veszíthet nagyságából. Az egyik, ha elfoglalják, elcsatolják bizonyos részeit, mint megtörtént Trianonnál. A másik pedig, amikor elveszíti népiségét. Trianon után jelentõsen kisebb lett Magyarország területe, de igazából nem vesztettük el sem a Hargitát, sem pedig Besztercebányát. Az ott élõk megõrizték népiségüket, a nyelvet, a kultúrát. 2005 decemberében a kormány ennek a féltve, áldozatok árán megõrzött népiségnek mondott nemet. 1848 nemzedéke figyelmeztet bennünket. A jövõ látható. A történelem, a holnap nem valamiféle véletlenszerû események kuszasága. Szükségszerûen jön létre. A látáshoz azonban szeretetre, nagyfokú figyelemre, odafigyelésre van szükség. Tükör helyett a táj felé kell fordulnunk, és az egyetlen autentikus politikai magatartást az határozza meg mindenkor, hogy mit kíván a magyar nemzet. Forrás: KDNP-M Marker
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
4
2007. március
A hatalom a végzete felé masírozik Minden világos elme látja, hogy a hatalom a végzete felé masírozik -jelentette ki Orbán Viktor a Fidesz elnöke, a párt március 15-i rendezvényén. „Bármennyi idõ is teljék el végzete beteljesedéséig, a hatalmon lévõk felelõssége nem enyészik el, nem esik ki az emlékezetbõl” – fogalmazott a pártelnök, hangsúlyozva: egyetlen országot sem lehet büntetlenül tönkretenni, a mi hazánkat sem. Mint mondta, felelni kell a törvénytelenül eltitkolt adatokért, a nemzetgazdaság tönkretételéért, a polgárok ellen elkövetett vétkeikért. Véleménye szerint önmagát ítéli el a nép, ha felmenti bûnös vezetõit. Orbán Viktor ünnepi beszédét annak felelevenítésével kezdte: az 1849-es tavaszi hadjárat gyõzelmeit elhallgatta a császári hatalom. Budán megszállták a Gellérthegyet és erõszakkal akarták otthon maradásra bírni az embereket. Az igazságot letagadni azonban nem lehetett többé. A szabadság magyar híveit nem sikerült megfélemlíteni – emlékeztetett. Úgy fogalmazott: minden évben harc van a tél és a tavasz között, de ennek kimenetele elõre tudható. A magyarokat nem sikerült megtörni. Ferenc Jóska belátta, nem kényszerítheti rá reformjait a magyarokra, mert õk nem engednek a 48-ból. A népek akkor mutatják ki legjobban karakterüket, amikor szabadságuk veszélyben forog. A magyarok szabadságvágya még ma is látszik. Ha akkor nem törték meg szabadságvágyunkat, ma sem hunyászkodunk meg a símaszkos rendõrök és a Bach-huszároknak öltözött hivatalnokok elõtt – mondta. Ha a hatalom azt akarja, hogy tiszteljék, tiszteletreméltónak kell lennie. A mai hatalom azonban a törvények fölé helyezi magát, napról napra hordja össze a gyújtóanyagot és a tûzzel játszik. A végzete felé masírozik, de bármennyi idõ is telik el addig, felelõssége nem enyészik el – jegyezte meg a Fidesz elnöke. Mint mondta, felelni kell a törvénytelenül eltitkolt adatokért, a nemzetgazdaság tönkretételéért, a polgárok ellen elkövetett vétkeikért. Véleménye szerint önmagát ítéli el a nép, ha felmenti bûnös vezetõit. Hozzátette: mindenkinek, akit jogsérelem vagy bántalmazás ért, teljes körû elégtételt nyújt majd a be-
csületét visszaszerzett és újra tiszteletre méltó magyar állam. A '48-as fiatalok tudták, hogy kell gyõzni - folytatta beszédét Orbán. Nem az az igazi gyõztes, aki megadásra kényszeríti ellenfelét, hanem az, aki megvalósítja céljait. A '48-as fiatalok azt is tudták: nem várhatják mások segítségét. Azóta tudjuk, hogyan kell gyõzni. „Ez az erõ terel össze minket, akár tiltják, akár nem, akár megtorolják, akár nem.” Nem tûrjük el, hogy vesztesnek nyilvánítsák a magyarokat! Európának is az az érdeke, hogy nyertesek legyünk, mert ha mi vesztesek vagyunk, Európa is vesztes lesz. A demagógia vádját is vállalva kérdezzük: mit szóltak volna a '48-asok ahhoz, ami ma történik? Olyan Magyarországért kötöttek kardot, amely ellen a saját kormánya visel harcot? Kifosztot-
elõzõ öt évben tettek, ma Magyarország sikeres és felszabadult lenne. A kormány szerinte azt mondja: rossz helyre születtetek. A választóknak azt mondja: akár szét is veretünk titeket a ti pénzeteken fenntartott rendõrséggel. Orbán kiemelte, hogy a családoknak azt üzeni a hatalom, hogy mivel nem tudják fenntartani az országot, legyenek hálásak, amiért egymillió ázsiait telepítenek be. A politikában az ember személyes jövõje forog kockán, ezért az ország ügyei nem tartoznak a pártok hitbizományába. Szabadság és jólét, vagy önkény és lemondás – mondta Orbán Viktor. A népszavazással kapcsolatban kifejtette: most dönthetünk arról, amirõl 2006-ban nem dönthettünk. A Fidesz elnöke arra szólított fel: becsüljük meg a népszavazás történelmi lehetõségét. Egy
ták, egészségét tönkretették, földúlták iskoláit és adósságot varrtak a még meg nem született nemzedékek nyakába. Nem ezt akartuk! – mondanák Bem apóék – vélekedett Orbán Viktor. Magyarország gyengeségének forrása a hatalmat gyakorlók elkényeztetett és kiváltságos klikkje, az új arisztokrácia, akik a régi arisztokráciával szemben felelõsség és teljesítmény nélkül élnek kiváltságaikkal és el akarják venni az 1990-ben megszerzett gyõzelmet hazánktól – fejtette ki a szónok. A válságért, a pénzbehajtásért, az utcai zavargásokért, a rendõri brutalitásért kizárólag a kormány, az új arisztokrácia kormánya a felelõs. Ha nem teszik, amit az
demokráciában a népnek joga van elkergetni a kormányt, ha az a népakarat ellenében kormányoz, ha az emberek létérdekét veszélyezteti. Szavai szerint a népszavazás után a kormány vagy azt teszi, amit az emberek akarnak, vagy elkergethetõ lesz. A koalíció sarokba szorult, elveszítette hitelét. Ekkor Európa minden kormánya lemondott volna, csak õk ragaszkodnak a hatalomhoz és így elveszítették maradék méltóságukat is. Beszéde végén Orbán Viktor azt hangsúlyozta: nem kell harag, nem kell gyûlölet, Magyarországnak méltósággal és jókedvûen kell gyõznie, ahogy a tavasz gyõz a tél felett minden évben.
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2007. március
5
Bûnös játszma
Valami rettenetes történik
„Az antiszemitizmus vádja úgy mûködik a nyugati világban, elsõsorban Amerikában, ahogyan Sztálin birodalmában mûködött az osztályidegen minõsítés. Ha egyszer valakire vagy valakikre (akár egy országra) hatályosan kimondatott, akkor ott az indítékok, a szándékok, sõt a tettek vizsgálata a továbbiakban nem szükséges. Az a személy, az a csoport, az az ország, az a nép ki van zárva a nyugati civilizációból. Ez teremti meg a játszma lehetõségét azok számára, akiknek semmi sem drága. És sajnos, ebbe a játszmába sodródnak bele azok is, akik önmaguk egzisztenciális érdekeinek védelmében bármilyen eszközzel hajlandók élni. Mert megbélyegezni bizonyos politikusokat, remek manõvernek tetszhet bizonyos szemekben.(…) Csakhogy ennek a leleménynek van két hibája. Az egyik az, hogy magyarellenes lelemény. A másik az, hogy zsidóellenes lelemény. Egy nemzetet halálosan megsért és a potenciális gyilkos lelkületével vádol, a másikat pedig egyszerre félemlíti meg, és helyezi a halálos sértés elkövetõjének pozíciójába. (….) Barátainknak, akikben szorongást kelt netán, ha mi itt most talpra állunk, és visszaszerezzük a szabad nemzeteket megilletõ méltóságot, meg kell mondanunk megnyugtatásukra, nem ellenük akarunk megerõsödni. Ha alaptalan bûntudatot igyekeznek táplálni bennünk, csak azt nehezítik meg, hogy tiszteljük õket. Cinikus ellenfeleinknek pedig, akik politikai játszmákba kívánnak vonni egy súlyos történelmi neurózist, azt üzenjük szelíd kérlelhetetlenséggel: ez itt Magyarország. Az is volt, az is marad. Mi magyarok vagyunk. Azok is voltunk, azok is maradunk. Aki közöttünk él, tartozhat hozzánk, vagy ápolhat más kötõdést, mi azt is tisztelni és védeni fogjuk. De nem fogunk leszegett fejjel, lesütött szemmel járni hazánkban, és nem fogjuk lenyelni minden második szavunkat, csak azért, hogy ne lehessen rólunk hazudni. Csak tegyék. Mi majd nyugodtan meg fogjuk mutatni, hogy azt teszik. De ne felejtsék el, ha az antiszemitizmus nagy bûn (és az), a vele való alaptalan vádaskodás egy hajszálnyival sem kisebb.”
Gyurcsány: Soha nem látott antiszemitizmus
Csengey Dénes,1990. október
Gyurcsány Ferenc a vezetõ londoni napilapban, a Timesban március elején megjelent nyilatkozatában egyebek között az erõsödõ antiszemitizmusról és felesége zsidó származásáról is beszélt. Gyurcsány kijelentette: az õszi események óta felerõsödött az antiszemitizmus: Azt kell mondanom, hogy soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás mint most. Tavaly õsszel a Kossuth téren ötven, feltételezett zsidó származású politikus nevét olvasták fel. Egy órával késõbb a Fidesz politikusai felléptek ugyanarra a színpadra és nem mondták: kérjük, ne tegyétek ezt, ezen az áron nem kell a támogatásotok. Valami rettenetes történik Magyarországon – mondta Gyurcsány Ferenc. A cikk megjelenését követõen Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetõje parlamenti fölszólalásában sunyi vádaskodásnak nevezte Gyurcsány Ferenc nyilatkozatát, s fölszólította a kormányfõt: kérjen bocsánatot, vagy mutassa meg, kit, kiket tart a Fidesz-frakcióból antiszemitának.
Gyurcsány: Teljesíteni fogjuk az istenadta nép akaratát Csõdöt mondott a kormány megbuktatását célzó ellenzéki politika - mondta Gyurcsány Ferenc a Parlamentben március 19-én napirend elõtti felszólalásában. A miniszterelnök azt mondta: méltatlan, hogy a népszavazás kapcsán a Fidesz a kormány elkergetésérõl beszél, mert az csak arra kötelez, hogy a feltett kérdésben „teljesüljön az istenadta nép akarata”. Szerinte az ellenzék elveiben a konzervativizmus végzetesen összekeveredett a szélsõjobboldali eszmékkel.
Fidesz határozottan visszautasítja az antiszemita vádakat A Fidesz soha semmilyen formában nem vállalt közösséget semmilyen diktatórikus eszmével vagy rendszerrel – szögezte le Navracsics Tibor. „Gyurcsány Ferencnek már bõven van elõélete és története a gyûlöletkeltésrõl" - szögezte le a politikus emlékezetve arra, hogy a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatos gyûlöletkampány Gyurcsány ötlete volt, és õ volt az is, aki a kétigenes népszavazás
Hazánk
idején a határon túli magyarok kettõs állampolgársága ellen folytatott kampányt. Gyurcsány exportcikknek szánja az antiszemitizmust, amellyel Magyarország hírnevét és a magyar embereket is le akarja járatni – húzta alá. Rámutatott arra is, hogy a miniszterelnöknek semmi sem drága. Nincs az a téma, társadalmi csoport, amit föl ne használna, arra, hogy valamilyen botrányról legyen szó, és ne az õ kormányzásának siralmas teljesítményérõl. A Fidesz határozottan visszautasítja az antiszemitizmus vádját.
Semjén Zsolt: a kormány felhatalmazás nélküli diktátumokkal kormányoz A parlamenti többség a kormány mögött áll, megbuktak a kormánybuktatók - közölte napirend elõtt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki szerint a Fidesz elárulta a konzervativizmus hagyományait, összekeveredett a radikálisokkal, hungaristákkal, õt pedig lezsidózták. Gyurcsány szerint a parlamenti többség hisz abban, hogy a kormány politikája az ország javát szolgálja. Semjén Zsolt (KDNP) szerint Gyurcsány és kormánya bukott meg, amely válságba sodorta az országot, felhatalmazás nélküli diktátumokkal kormányoz. „Március 15-én a Fidesz és szövetségesei nagygyûlésén 200 ezer ember tett hitet a márciusi ifjak öröksége, a béke és az igazságosság mellett. Szilvásy kancelláriaminiszter urat kellene megkérdezni, hogy Garamvölgyi BRFK-szóvivõ miért éppen a Fidesz megemlékezése kellõs közepén jelentette be, hogy Budaházy Györgyöt elfogták, azt is megjelölve pontosan, hogy hol tartják fogva.” – közölte Semjén Zsolt. A KDNP frakcióvezetõje szerint a kormány háborút visel saját népe ellen. „A béke feltétele, hogy visszavonják a vizitdíjat, a tandíjat, alkotmányos törvényeket hozzanak, és ne rágalmazzák a magyar embereket külföldön. Ha igazság lesz, igazságos törvényeket hoznak, akkor megvalósul annak gyümölcse, a béke” – mondta Semjén Zsolt.
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
6
2007. március
Jövõt meghatározó döntések
Harrach Péter, a MKD DSZ, Semjén Zsolt, a KD DNP elnöke és Navracsics Tibor , a Fidesz frakcióvezetõje a választmányyi ülésen Minden közösség életében vannak olyan események, amelyek mind a jelent, mind a jövõt illetõen meghatározó mérföldkõnek számítanak. A Kereszténydemokrata Néppárt életében egyik ilyen mérföldkõ volt a 2006. december 17-ei országos választmány tisztújító ülése, ahol is mögöttünk hagyott idõszak értékelésén túl, sor került az elõttünk álló idõszak legfõbb feladatainak, célkitûzéseinek meghatározására, s a küldöttek megválasztották a párt tisztségviselõit. Mint ismeretes Semjén Zsoltot a párt országos nagyválasztmánya újabb négy évre pártelnökké választotta, s az Országos Választmány elnöke ismét Latorcai János lett. A grémium döntése szerint a választmányi titkári teendõket Soltész Miklós látja el, tagok: Ablonczy Dánielné, Firtl Mátyás, dr. Rétvári Bence. A KDNP alelnökei: Simicskó István, Kalmár Ferenc, Mészáros József, Harrach Péter, Molnár Béla, dr. Surján László és Harangozó Bertalan lettek., s a pártügyész posztra ismét dr. Rubovszky György kapott megbízatást. A Szakértõi Tanács elnöke: Fekete László, az Önkormányzati Bizottság elnöke: Szalma Botond lett. Országos Pénzügyi Ellenõrzõ Bizottság (OPEB): Kovács Bence, Szabó Zsolt. Országos Fegyelmi és Etikai Bizottság (OFEB): Dr. Ghiczy Tibor, Dr. Hájer Emília, Dr. Sándor Máté.
Részlet Navracsics Tibor köszöntõjébõl A család akkor egyesült újra rövid, ám viharos kamaszkor után, amikor 19961997-ben a fiú és apa ismét egymásra talált. Az apa rájött arra, hogy a fiúnak a fésületlenségében, vadságában, lázadásában valójában több van az apa ifjú korából, mint amennyi elválasztja õket. A fiú pedig rájött arra, hogy valójában nem az apja ellen lázad, hanem azok ellen, akik az apját rossz emberekkel azonosították 1996-1997 óta a polgári szövetségben a kereszténydemokraták eleinte mint politikai emigránsok, kiûzetve a Kereszténydemokrata Néppártból, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szervezeti keretei között a Fideszben találtak ideiglenes otthonra. A Fidesz pedig, elismerve a kereszténydemokrata politikai hagyományokat, ezeknek a politikai hagyományoknak a Fideszben való helyét, most már együtt tudunk dolgozni – hangsúlyozta a Fidesz frakcióvezetõje. Együtt tudunk dolgozni a Parlamentben, szoros szövetségben, és együtt tudunk dolgozni az önkormányzatokban – tette hozzá, majd így folytatta: Mondom ezt személyes példámmal is tanúsítva, hiszen mi Veszprémben mindennél elõbbre valónak tartjuk a jobboldali egységet, a szoros szövetséget kereszténydemokraták és fideszesek között, és ahol a polgármestert is a KDNP adja a mi teljes támogatásunkkal és többségünkkel a képviselõ-testületben. Nem kis feladat ez ma, hiszen tudjuk, hogy Magyarország tízmillió magányos ember hazája. Láthatjuk ennek minden nap a tanúbizonyságát, láthatjuk a statisztikában a jeleit, az öngyilkossági rátában, az alkoholizmus rátáiban, az egyéb egészségügyi statisztikákban, amelyek mind-mind sorvasztják a nemzet lelkét. A Kereszténydemokrata Néppártnak itt hivatása van. A Fidesz és a KDNP szövetsége itt egészítheti ki egymást. Megszakítottság és kontinuitás. A kétfajta politikai hagyomány egymásba szövõdése meghozhatja végre azt a változást, amely reményeink szerint minél elõbb esedékes, minél elõbb fel tudja sorakoztatni azt az új többséget, amely lehetõvé teszi a mostani kormány leváltását, és a polgári Magyarország érvényre juttatását – mondta végezetül Navracsics Tibor.
Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
8
2007. március
Visszatekintve elmondhatjuk, 2006ban a KDNP sikeres idõszakot hagyott háta mögött. A párt sok hányattatás után ismét frakcióval képviselteti magát az országgyûlésben, magáénak tudhatja a harmadik legnagyobb képviselõcsoportot!
A sikerkovács politikusok erõfeszítéseit értékelte a tagság és természetesen az országos választmány is. A tisztújítás jó hangulatban, lényegre törõ beszámolók, érdemi beszédek, hasznos megbeszélések közepette zajlott le. Aznap reggel az MKDSZ kulturális egyesületté alakult.
Összeállításunkban részleteket idézünk a Fidesz üdvözletét tolmácsoló Navracsics Tibor frakcióvezetõ köszöntõjébõl és Semjén Zsolt pártelnöki beszámolójából. Bemutatjuk a tisztségviselõket, és ízelítõt adunk a választmányi hangulatból is.
Részletek Semjén Zsolt beszédébõl Az országgyûlési választások után politológusok úgy értelmezték a KDNP szerepét, hogy a vesztes választás nyertese volt a KDNP. Én akkor azt nyilatkoztam, hogy szívesebben lettem volna egy nyertes választás vesztese, mint egy vesztes választás nyertese. A feladatunk az, hogy egy nyertes választás nyertesei legyünk. Ahhoz, hogy egy nyertes választás nyertesei legyünk, ahhoz két dolog kell. Meg kell nyernünk ezt a választást és ezt a kormányt, amely ma uralkodik és tönkreteszi a nemzetet és ezt az országot, le tudjuk váltani és a nyertes választás nyertese legyünk, hogy ezen belül a Kereszténydemokrata Néppárt érvényre tudja juttatni azokat az értékeket, amelyeknek a szolgálatában állunk és amiért ezt az egészet csináljuk – mondta Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke, majd hozzátette:Valóban politikai csoda a KDNP feltámadása. Nem volt egyetlen politológus ebben az országban, aki 2002-ben vagy 2003-ban azt mondta volna, hogy van realitása a KDNP feltámadásának. Egyetlen egy politológus nem volt, aki fantáziát látott volna abban, amikor Varga László vezetésével elkezdtük újjászervezni a KDNP-t. Pontosabban egyetlen politológus volt Giró-Szász András, aki Lanczendorfer Erzsébet asszony vezetésével a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének a kerekasztala címû rendezvényeken most már rendszeres társunk az országjárásban, õ írt egy tanulmányt, hogy ha a KDNP a keresztényszociális gondolatot meg tudja jeleníteni, akkor van politikai realitása a KDNP újjáépítésének. De rajta kívül egyetlen politológus nem volt, aki azt mondta, hogy ezt meg lehet tenni, amit mi megtettünk. Valóban politikai csoda a KDNP feltámadása, nem volt a magyar történelemben precedens arra, hogy egy parlamentbõl kiesett, lényegében tönkrement és megsemmisült párt újra visszaszerezze a helyét a magyar politikában. 2003-ban mikor elnökké választottatok, akkor a Prédikátor Könyvébõl idéztem, amikor azt mondja a prédikátor, hogy mindennek megvan a maga ideje az ég alatt. Megvan az ideje a harcnak és megvan az ideje a békének. És megvan az ideje - ahogy Õ fogalmaz - a kövek szétdobálásának és a kövek összegyûjtésének. Ez volt az a politikai stratégia amire a KDNP újjászervezését felépítettük lépésrõl-lépésre. Semjén Zsolt beszédében három igen fontos dologra hívta fel a figyelmet. Elõször is arra, hogy Magyarországnak nem kizárólag külföldi befektetõk felé van euró-milliárdokban kifejezhetõ adóssága. Hanem elsõsorban a saját állampolgárai felé, mégpedig azért - és ebben különböznek a volt szocialista országok a boldogabb nyugati országoktól - hogy itt a nemzedékeken keresztül az emberek munkabérének legalább a fe-
lét elvették, és azt mondták, hogy nem kapjátok meg a munkabéreteket, de ezért alkotmányban garantálja az állam az ingyenes egészségügyet és a méltó nyugdíjat. Ezek után nem mondhatják azt, hogy ez zárójelbe van téve. Hiszen nemzedékek munkáját vették el, jogi értelemben pedig ezt törvényekben és alkotmányban garantálták. És a természetjog alapján igenis ki kell mondanunk, hogy a megélhetésükért küzdõ emberek szempontja elsõdleges az extra profitra igényt tartó hitelezõkkel és befektetõkkel szemben. Tehát itt az államadósság elsõsorban a saját állampolgáraink felé van. És természetjog alapján a KDNP-nek ki kell mondani, hogy az ingyenes egészségügy és a méltó nyugdíj ez nem egy kegy, hanem nemzedékek munkáját vették el és ezért ez a szempont elsõdleges a külföldi hitelezõkkel szemben. Második helyen a családi jövedelemadózás választhatósága mellett érvelt. Mint mondta: Egész egyszerûen a mostani személyi jövedelemadó igazságtalan. Miért igazságtalan? Azért mert csak az egyes embernek a jövedelmét tekinti, függetlenül attól, hogy hány másik emberrõl gondoskodik. És a magyar nemzet a demográfiai katasztrófa szélén tántorog. Európában egyetlen egy ország van, ahol ezt meg tudták fordítani, az Franciaország, ahol lehetõvé tették, hogy a személyi jövedelemadó helyett választhassák a családi adózást. Ennek a lényege az, hogy a férj és a feleség jövedelmét adjuk össze, ha két gyermeket nevelnek, osszuk el néggyel, ha három gyermeket, akkor osszuk el öttel és így tovább. Egy picit bonyolultabb a rendszer, de ez a lényege. A harmadik legfontosabb dologként pedig a multinacionális cégek és a bankok kiváltságos helyzetének felszámolását, kiváltságaik leépítését jelölte meg. Semjén Zsolt hangsúlyozta: A Gyurcsány-kormány nyertesei teljesen nyilvánvalóan a multinacionális cégek és a bankok. Az a profit, az az extra profit, amit a bankok kaszáltak, messze felette van minden európai tendenciának. Ezért mi azt mondjuk, hogy a multinacionális cégek és a bankok is vállaljanak arányos részt a terhekbõl. Mert nem lehet mindent a bérbõl és fizetésbõl élõ emberekre tenni. Nem lehet minden terhet a magyar vállalkozókra tenni.
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2007. március
9
pest liberális város. Van-e csapat, aki ezt megváltoztathatja? Budapest miért ne lehetne kereszténydemokrata? Egy tisztség, ha egy embert mozdít meg, zsákutca, egy tisztség, ha csapat szervezõdik köré, a gyõzelem záloga. Ha Budapest kereszténydemokrata város lesz, Magyarország is kereszténydemokrata lesz. Ha ennél kevesebbet akarunk, a történelem rostáján kihullunk
Munkában Latorcai János, a választmányy elnöke Ablonczy Dánielné, az országos választmány elnökségi tagja: Református keresztyén családban neveltünk fel párommal hat gyermeket. Mindannyian diplomát szereztek. Mindig arra törekedtem, hogy életem minden területén maximálisan teljesítsek. Amíg gyermekeim kicsik voltak, az volt a legfontosabb. Tanárként országos versenyeket rendezek. Politikusként is minden tudásommal ott vagyok. Nyolc unokám is fontos szerepet, helyet foglal el az életemben. Mindig számíthatnak rám. Firtl Mátyás, az országos választmány elnökségi tagja: Sopronban születtem, ott lettem rendszerváltó politikus. Kópházától az Európai Unióig igyekszem helytállni a közjó érdekében, elsõsorban szociálpolitikai, területfejlesztési és nemzetközi regionális ügyekben. Elérhetõ vagyok Sopronban, a gyõri megyeházán vagy a Parlamentben, és bárhonnan az interneten is, firtl.sopron.hu Giczy Tibor, az országos fegyelmi és etikai bizottság elnöke: Jezsuita gimnáziumban érettségiztem, jogot végeztem. Jelenleg nyugdíjas jogtanácsos vagyok. A KDNP-nek 1989-tõl alapító tagja vagyok. A fegyelmi és etikai bizottság 12 éve vagyok elnöke. Harrach Péter, alelnök: A mi pályánk olyan, mint az afrikai szavanna, több a hiéna, mint az oroszlán. Akkor mit szeretek benne? Nemcsak a zebrát, hanem a teret, napfényt, vágtát. De vegyük ko-
molyra a figurát. Ha idõnk nyolcvan százaléka küzdelem is, a húsz százaléknyi alkotás indokolja létünket. Harangozó Bertalan, alelnök: Hitem és elkötelezettségem szerint a kereszténydemokratákhoz csatlakoztam a párt megalakulása után. Meggyõzõdésem szerint felelõsen gondolkodó ember az, aki megpróbálja tetteivel szolgálni azokat a közösségeket, amelyekhez tartozik. 1990-tõl különbözõ önkormányzati területeken kaptam lehetõségeket politikai szerepvállalásra és szakmai munkára.
Rétvári Bence, az országos választmány elnökségi tagja: A XXI. század vezérlõ eszméjének mindenképpen a kereszténydemokráciának kell lennie Magyarországon és a világban is. A jövõ fiataljai nem lehetnek magányos emberek, csak vallási, nemzeti és egyéb közösséghez tartozók. A gyarapodó és egészséges nemzet a tiszta lelkû fiatalokkal kezdõdik. Mészáros József, alelnök: Hiszem, hogy szükség van Magyarországon olyan politikai erõre, amely a közjót szolgálja, a megalázottak és megszomorítottak érdekeit képviseli, jó szakpolitikákon keresztül. Ezért politizálok.
Kovács Bence, a pénzügyi ellenõrzõ bizottság elnöke: Nekünk kereszténydemokratáknak elsõsorban nem politikai, vagy népszerûségi okokból kell különös gondossággal ügyelnünk a KDNP pénzügyeinek megkérdõjelezhetetlen tisztaságára, lelkiismeretünk sem engedheti meg, hogy akár a gyanú legkisebb árnyéka vetüljön ránk. Minden erõmmel azon leszek, hogy visszaélések, törvénytelenségek többé ne fordulhassanak elõ.
Rubovszkyy Gyyörgyy a perekrõl beszél Latorcai János, az országos választmány elnöke: Tiszta hittel, erõs lélekkel és gazdasági szaktudásommal szolgálom a KDNP-t immár másfél évtizede. Nincs más célom, mint Magyarország felemelkedése. Büszke vagyok családomra, amely biztos támasz a napi politikai küzdelemben. Molnár Béla, alelnök: Budapestet szeretem, Budapestre haragszom. Buda-
Hazánk
Semjén Zsolt, elnök: Soha nem árulok zsákbamacskát. Feketén-fehéren kimondom, mi a politikai célom: Regnare Christum volumus! Simicskó István, alelnök: Az igazi harcmûvészet arra tanít meg, hogy nemes küzdelemben képesek legyünk legyõzni az erõsebb ellenfelet. Szerintem ennek igaznak kellene lenni a politikában is. Remélem,
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
10
2007. március
mi, kereszténydemokrata „harcmûvészek” ezt elõbb-utóbb bebizonyítjuk. Soltész Miklós, az országos választmány titkára: Szociálpolitikus, országgyûlési képviselõ és négy gyermek édesapja vagyok. Hajdan városgazdász üzemmérnöknek tanultam, és válogatott vitorlázó voltam. Embert próbáló feladat szembesülni a sok-sok bajjal és szenvedéssel, ami ellen az országgyûlésben küzdök. Surján László, alelnök: Közösen a köz javáért, nem a pillanatnak, hanem a jövõnek. Ma ezt követeli a polisz, a város, azaz a polgárok ügye. Tegyük hozzá: felelõsen. Felelõsen, de kinek? A leggyakrabban azt mondjuk: a választóknak. Ám ettõl még percemberkék maradunk. Ha nem hiszünk az örök életben, elrontjuk ezt a földit is.
Semjén Zsolt elnök és Simicskó István alelnök
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség átalakulása
Harrach Péter: Az MKD DSZ kulturális szervezetként mûködik tovább A Magyar Kereszténydemokrata Szövetségében e napon nemcak a tisztújítás, hanem az alapszabály módosítása is napirendre került. Harrach Péter az MKDSZ elnöke beszédében kifejtette: A KDNP újjászületése egy új korszakot nyitott meg a magyar kereszténydemokrácia történetében. Újból egy olyan
szervezet kezdte el a mûködését, amelyik alkalmas arra, hogy a magyar kereszténydemokrata mozgalom tagjainak politikai keretet nyújtson a tevékenységéhez. Emlékeztetett rá, hogy volt olyan idõszak, amikor erre nem volt lehetõség, ebben az idõszakban az MKDSZ volt az a szervezet, ezt helyet-
te megtette. Mondhatnám, hogy történelmi tett volt az alapítók részérõl, és mindenkinek köszönetet kell mondanom, aki ennek részese volt. Elsõsorban az alapító elnöknek, Surján Lászlónak, mindenkinek, aki dolgozott ebben a szervezetben. Most új helyzet van, a KDNP ismét visszavette azt a szerepet, amit eddig játszott, vagyis a kereszténydemokrata mozgalom minden politikai tevékenységet folytató tagjának munkájához szervezeti keretet ad. Ezért eljött az ideje annak, hogy az MKDSZ egy új feladatot kapjon, konkrétan a KDNP mellett, a keresztény társadalmi felelõsség gyakorlásának társadalmi és nem direkt politikai eszközökkel történõ meg valósítását. Tehát meg kell alkotnunk ezt az új feladatot, egy keresztény kulturális egyesület társadalmi szervezetekhez illõ eszközeivel kell dolgozni. Az elnök szavait követõ szavazás alapján az MKDSZ alapszabálya úgy módosult, hogy a jövõben a KDNP-t segítõ kulturális szervezetként mûködik tovább. További változást jelent, hogy az MKDSZ törölte alapszabályából azt, hogy politikai szervezet, így például olyan emberek – köztisztviselõk és papok – is tagjai lehetnek a szervezetnek, akik nem tartozhatnak politikai párthoz. A szövetség elnöke ismét Harrach Péter lett, társelnöke Surján László, az alelnöki feladatok ellátására pedig Latorcai János, Rubovszky György és Semjén Zsolt kapott megbízatást.
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2007. március
11
Kinek mihez van joga? Óvandó érték a család Márfi Gyula veszprémi érsek volt a meghívott elõadója annak a prog ramnak, amelyet Kinek mihez van joga? címmel a Kereszténydemokra ta Néppárt tapolcai szervezete rendezett a Tamási Áron Mûvelõdési Központban. Hardi Mózes a KDNP tapolcai szervezetének elnöke jogtörténeti okfejtésében az elõadás címében megfogalmazott kérdést járta körül, s az egyház szerepérõl, egyházjogról, valamint az egyéni felelõsségrõl beszélt. Dr. Márfi Gyula érsek atya elõadásában felhívta a figyelmet az abortusztörvény hatására, és kitért napjaink társadalmi és szociális gondjaira is. Szót emelt az oktatási intézmények
Az áldozatokra emlékeztek
bezárása, a harmadik világ térhódítása ellen hazánkban. Hangsúlyozta a média felelõsségét, a társadalmi struktúra instabilitását, a materialista gondolkodásmódot és a perverzitás lélekre ható káros következményeit. Márfi Gyula szerint össztársadalmi érdek a család intézményének védelme egyrészt, mert a gyermeknek joga van mindkét szülõhöz, másrészt, mert a család a nemzet, a társadalom számá-
ra is elismerésre méltó érték. A család értékeinek elismerésére, s ezen értékek megjelenítésére különösen nagy szükség van napjainkban, amikor is hazánk oly elõkelõ helyet foglal el a válások számát illetõen, és sajnos egyre inkább divattá válik az élettársi viszony. Az érsek atya a vallásos nevelés fontosságáról is szólt, az egyház ugyanis teljes értékû emberekben gondolkodik, a didaktika és a pedagógia nem válik el egymástól, az egyház nevelni és tanítani akar. A vallásos nevelésben jelen van a szeretet, a szabadság, és a mértéktartás, a megengedés, és a kellõ szigor.
Búcsú dr. Ladányi Gabriellától
A Politikai Foglyok Országos Szövetsége Hajdú-Bihar Megyei Szervezete, a KDNP és a FIDESZ Debrecen Városi Szervezte a Kommunizmus áldozatai emléknapja alkalmából megemlékezést tartott. A rendezvényen Filep Tibor újságíró a kommunizmus magyarországi áldozatai, és az 1956-os forradalom utáni megtorlások címmel tartott elõadást. Ezt követõen kerekasztal beszélgetés keretében politikai elítéltek idézték fel emlékeiket. A program dokumentumfilm részletek vetítésével zárult. Szegeden az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség Kováts József 1956-os mártír egyetemista szobránál tartott megemlékezést. Az elmúlt száz esztendõben a kommunizmusnak szinte minden kontinensen több millió ember esett áldozatul mondta emlékezõ beszédében Miklós Péter, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség országos alelnöke, a KDNP szegedi ügyvezetõ alelnöke. Ezekben az országokban gondolkodásuk, világnézetük miatt üldözték az embereket, egy olyan eszme jegyében, amely arra találtatott ki, hogy mindenki egyenlõ legyen és saját értéke, teljesítménye alapján részesüljön a társadalom javaiból – hangsúlyozta a politikus „Napjainkban olyan kormány van Magyarországon, amely vállalja az MSZMP és Kádár János örökségét, a hazugságot értékként, az árulást és a becstelenséget érdemként tünteti föl” – mondta az alelnök.
A kereszténydemokrata közösség megdöbbenéssel fogadta a KDNP szegedi szervezete tiszteletbeli elnök asszonyának hirtelen halálhírét. Dr. Ladányi Gabriella 1990-ben lett a KDNP szegedi szervezetének elnöke. 1995-tõl tiszteletbeli elnöké választották, de ez nem jelentette számára, hogy kisebb aktivitással vesz részt a közösség munkájában. Nagy erõvel, kitartással és fáradhatatlanul szervezte a programokat. Nem volt képviselõ, nem is akart az lenni, címek és pozíciók nélkül is meghatározó személyisége volt a KDNPnek. Soha nem kért semmit a párttól, meggyõzõdésbõl tette, amit tett. Neki köszönhetõ, hogy szegedi szervezetünk szilárd alapokon áll. Méltósággal élt és mércét állított számunkra, melyet nem szabad szem elõl téveszteni a jövõben sem, ha valóban nemzetünket és keresztény közösségünket akarjuk szolgálni. Mindig hangsúlyozta a keresztény ember társadalmi felelõségét, mert nem találta kielégítõnek azt, amit környezetünkben tapasztalt ezen a téren. Sajnos már õ is az égi frakcióból figyel minket azokkal az alapítókkal, akikkel együtt dolgozott az új demokrácia kezdetén: dr. Simor Ferenc, dr. Harsányi Géza, dr. Torma József nagykövet, hogy csak néhány nevet említsek. Most, hogy a Teremtõ hazaszólította, búcsúzzunk azzal, hogy megköszönjük munkáját, kitartását, bátorságát és mindazt, amit értünk tett. Mint máskor is ilyen nehéz helyzetben, a Szentíráshoz fordulva találjuk meg dr. Ladányi Gabriella életét legjobban jellemzõ sorokat: „futásomat megfutottam, harcomat megharcoltam, hitemet megtartottam”.
Hazánk
Kalmár Ferenc a KDNP országos alelnöke
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
12
2007. március
Ajándék a megyétõl
Firtl Mátyás megyei alelnök GyõrMoson-Sopron megye nevében átadta Sopron város polgármesterének, Fodor Tamásnak a Rejpál-ház kulcsait. A soproni Városházán ez alkalomból Firtl Mátyás, a megyei önkormányzat alelnöke elmondta: Liszt Ferenc városában, Sopronban – ahol a komponista-zongoravirtuóz elsõ hangversenyét adta – szükség van egy olyan helyre, ahol mél-
Magyar Sajtó Napja Sopronban
tón mutathatják be és ápolhatják a Liszt-életmûvet. Liszt Ferenc mûvészetén keresztül európai és világhírnévre tett szert, a Páneurópai piknik és határáttörés eseménye pedig szintén európai jelentõségû történelmi esemény volt, ezért a ház helyet ad majd a Páneurópai pikniket bemutató kiállításnak is. Ezért is tartotta helyénvalónak a megye, hogy a mûemlék épületet Sopronnak adja.
A Kereszténydemokrata Néppárt szegedi közgyûlési frakciójának közleménye
A KDNP szegedi közgyûlési frakciója meglepetéssel és megdöbbenéssel értesült arról a tényrõl, melyrõl a Vasárnapi Délmagyarország címû lap is beszámolt. E szerint Pintér Ferenc, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Jogi és Ügyrendi Bizottságának szocialista elnöke novemberi vagyonnyilatkozatában még szerepeltetett egy 156 négyzetméteres önkormányzati bérlakást, ami a friss bevallásában már nem található. Az MSZP-s képviselõ újságírói kérdésre azt is elismerte, hogy a lakás bérleti jogát még azt megelõzõen eladta, hogy az önkormányzat határozott volna az önkormányzati lakások bérleti díjának drasztikus mértékû emelésérõl. Mint ismeretes, a szegedi baloldali képviselõk – köztük Pintér Ferenc – a szegedi közgyûlés decemberi ülésén határoztak az önkormányzati bérlakások bérleti díjának négy év alatt történõ 3-400 százalékos emelésérõl, ami a bérleti jogok értékének jelentõs csökkenését eredményezte. A KDNP frakciója úgy ítéli meg, hogy nem méltó az önkormányzat jogi bizottsági elnökének az a személy, aki a jogalkotás elõkészítésének folyamatában szerzett információkat saját elõnyére és anyagi haszonszerzésére használja fel. Felszólítjuk ezért Pintér Ferencet, mondjon le bizottsági elnöki posztjáról. Kalmár Ferenc Haág Zalán frakcióvezetõ frakcióvezetõ-helyettes
A Magyar Sajtó Napján Sopronban Fodor Tamás polgármester és Firtl Mátyás, Sopron országgyûlési képviselõje közösen köszöntötte a helyi média képviselõit. A köszöntõket követõen a jelenlévõ újságírók és politikusok között a sajtó jelenlegi helyzetét értékelõ véleménycserére került sor. Firtl Mátyás, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat példájából kiindulva javasolta, hogy a város is hozzon létre egy médiadíjat, amelyet évente a Magyar Sajtó napján, az arra érdemesnek adományozhatna, munkájuk elismeréséül. Ünnepi köszöntõjében Sopron országgyûlési képviselõje Prohászka Ottokárt idézte: „A szabad sajtó természeténél fogva inkább erkölcs, mintsem jog.” Benedek István ezt úgy fogalmazza meg: „A sajtó szabadságát az alkotmánynak kell biztosítani és a lelkiismeretnek kell fenntartani. Amelyik országnak nincs alkotmánya, és amelyik írónak, szerkesztõnek nincs lelkiismerete, annak a sajtója eleve nem lehet szabad, és ezen semmiféle jogrend, vagy igazságszolgáltatás nem segíthet.” Hogy jön ide a sajtónapi köszöntéshez ez a gondolat? Úgy, hogy nem véletlen, hogy a magyar demokráciát abból a jelképes pillanatból eredeztetjük, amikor Petõfi rátette kezét a nyomdagépre, a nép tulajdonának nyilvánította, s a nyomda tulajdonosa fejet hajtott a nép akarata elõtt. A közösséghez szólni, a közösség érdekében tenni pedig csak felelõsséggel és lelkiismerettel lehet és szabad. Ezt a felelõsséget fogalmazza meg Prohászka, s ha ennek a gondolatnak a jegyében tudjuk végezni közös munkánkat, akkor válhatunk mindannyian a közösség szolgálatára, nemzetünk hasznára. Fodor Tamás köszöntõjében utalt arra, hogy a soproni újságírás már több mint száz esztendõre tekint vissza. Arra kérte a soproni újságírókat, hogy „az õsök lokálpatriotizmusát és tisztességét megõrizve továbbra is szolgálják Sopron polgárait, adjanak hírt minden széprõl, nemesrõl, ami e városban történik, mutassák meg, hogy Sopron bölcs, fejlõdni akaró, értékek mentén élõ városa Magyarországnak.” Tóth Éva
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2007. március
13
Népszavazási kérdések Alkotmánybírósági döntés után országos elnökségi ülést tartott a KDNP Kibõvített, országos elnökségi ülést tartott március 11-én a Kereszténydemokrata Néppárt. A tanácskozáson áttekintették a párt szervezési és pénzügyi feladatait. Semjén Zsolt elnöki beszámolójában ismertette a nagypolitikai helyzetet, a népszavazási kérdés állását a minapi Alkotmány Bírósági döntés után, és rövid áttekintést adott a párt szervezeti állapotáról, különös tekintettel a pénzügyekre. Mint ismert, a KDNP a képviselõk anyagi áldozatvállalása nyomán jutott arra a szintre, hogy a Giczy–Bartók-féle, utóbb törvénytelennek bizonyult idõszakban keletkezett pereket, felhalmozott tartozásokat valamelyest nyugvópontra juttassa. Az ülésen külön megemlékeztek Rubovszky György frakcióvezetõ-helyettes áldozatos ügyvédi munkájáról, amellyel perek tucatjait vitte az elmúlt idõkben. Az áldozatvállalás és a szorgalmas építõmunka megtermette gyümölcsét, a párt igen szegény ugyan, de legalább áll a lábán. Mostantól megkezdõdhet a szívós építkezés korszaka,
amiben az elnökség számít a tagság áldozatvállalására is. A párt István utcai székházában megjelentek az országos elnökség tag-
A Fidesz és a KDNP két újabb népszavazási kérdése
Ötpárti tárgyalás a demográfiáról
Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény 2. § alapján a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt az alábbi két új népszavazásra bocsátandó kérdést nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz: 1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen vizitdíjat fizetni? 2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követõ év január 1-jétõl ne kelljen kórházi napidíjat fizetni? Az Alkotmánybíróság döntése után aláírásgyûjtés indulhat: gyógyszerek kizárólag patikán belüli árusításáról; kórházak állami és önkormányzati kézben maradásáról; családi gazdálkodók termõföld-elõvásárlási jogáról.
Az ország súlyos demográfiai helyzetérõl, a megoldási lehetõségekrõl, irányokról tartottak megbeszélést a parlamenti pártok, a kereszténydemokraták meghívására. Harrach Péter a tanácskozás befejezõdése után elmondta: A parlamenti vitákhoz képest nyugodt, a probléma súlyát érzékelõ eszmecsere folyt. Bár az eszmei megközelítések különbözõek, a megoldási javaslatok hasonló területeket érintettek. A megoldást a családbarát környezet és a gyermekbarát társadalom megteremtése jelentheti. Figyelembe kell venni a nõk és a férfiak esélyegyenlõségét a munkaerõpiacon is. Szabad választási helyzetet kell teremteni, hiszen például az anyaság kizárólagos választását nem engedhetik meg maguknak a családok, lehetõséget kell adni a munkahely és a család összeegyeztetésére. Foglalkoztatáspolitikai változtatások szükségesek, különösen az atipikus foglalkoztatás területén (részmunka, távmunka stb.).
Hazánk
jai, valamint meghívott vendégek, köztük a PEB és az OFEB elnökei. Az ülés országos ügyvezetõ fõtitkárnak megválasztotta Csorba Bélát.
Szükséges a társadalmi szemléletváltás is, be kell vinni a család és a gyermekvállalás értékeit a köztudatba. A családtámogatásnak stabilnak, kiszámíthatónak, és hatékonynak kell lennie, csak ez jelenthet kellõ biztonságot a gyerekvállaláshoz. A családi adózás kérdése is szóba került, a kérdésre a késõbbiekben visszatérnek. A gyermekintézmények fontosságával egyetértettek, ösztönözni kell a cigány gyerekek óvodai elhelyezését. A nagy vitát kavart külföldiek betelepítésének ügyérõl csak érintõlegesen esett szó. Konkrét megállapodás csak a megoldás irányának meghatározásáról született. A konzervatív oldal kihangsúlyozta a család és a házasság védelmét, míg a liberálisok más alternatív együttélési formákat is alkalmasnak tartanak, de ezen a megbeszélésen nem a különbségekre, hanem a konszenzus keresésre helyezték a hangsúlyt.
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
14
2007. március
Áprilisi rendezvények
Nyílt levél a Magyar Köztársaság Miniszterelnökének Az ország felelõs vezetõje nem tehet a családok érdekeivel ellentétes kijelentéseket
KIRÁNDULÁS A SZIGETKÖZBE
Tisztelt Miniszterelnök Úr! Felszólítjuk Önt, hogy a demográfiai vitanapon, 2007. február 20-án tett kijelentéseit a társadalom érdekében a nyilvánosság elõtt pontosítsa és helyesbítse! Ezek az állítások ugyanis ellentétesek a hazai és a nemzetközi vizsgálatok valós összefüggéseket mutató eredményeivel, és ily módon alkalmasak lehetnek arra, hogy hazánkban a társadalom alapjának tekintett családba vetett bizalmat megingassa. Állításával ellentétben sajnos a lakosság fogyása nem állt meg, csupán a többinél magasabb, de még mindig csak normális létszámú, szülõképes korú nõi korosztály gyermekvállalása miatt mérséklõdött. Jóllehet a családokban még így is csaknem egy egész gyermekkel kevesebb születik meg a családok által tervezetthez és a népesedési szempontból kívánatoshoz képest. Így hosszú ideje évente több tízezerrel vagyunk kevesebben a bevándorlás ellenére. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a „megengedõbb” társadalmakban nagyobb a születésszám a fejlett világban. Az ön által említett példákban (Skandinávia) a felmérések szerint azért nõtt meg a születések száma, mert a szociális háló kiterjesztésének eredményeként az anyák közel egyenrangú feltételek mellett választhatnak a munkavállalás és a gyermekekkel történõ otthonmaradás között. Ezekben az országokban igen fontos tényezõ az is, hogy a családpolitikai intézkedések hosszú távon kiszámíthatóak és stabilak, ami szintén a szülési kedv növekedéséhez és a gyermekszegénység megelõzéséhez, csökkentéséhez vezet. Állításával ellentétben a családpolitikai intézkedések összességében pozitív irányba befolyásolhatják a gyermekvállalási mutatókat. Igaza van, hogy az említett országokban a nõk számára elérhetõ rugalmas munkaidõ kedvezõ hatású. Egyesületünk sokéves kérése ellenére, ugyanakkor miért nem történik ezen a téren elõrelépés, miért nem támogatja az állam hatékony mértékben a vállalkozások ilyen törekvéseit?! Hazánk Európában az egyik utolsó ország ezen a téren (csupán a munkavállalók 4%-a dolgozik rugalmas munkaidõben, Skandináviában ez az érték 40%). Igaza van, valóban foglalkozni kell a gyermekszegénységgel! De a gyermekek hol élnek? Nem családban? Mivel önálló jövedelemmel nem rendelkeznek, értelmetlen õket külön kezelni a családtól. Vagyis, sokkal inkább a gyermekes, különösen a többgyermekes családok szegénységérõl kellene beszélni, ez ellen kellene tenni! Aki családpolitika helyett szegénypolitizálást folytat, megszünteti a családpolitikát, legalábbis a gyermekes családok számára csak a szegénység egyenlõségét vezeti be. Az Ön által is említett Franciaországban azért is nõtt a születések száma, mert a családok, gyermekek ügyét sikerült kiemelni a napi politika erõterébõl, és tudatosan elválasztották egymástól a szegénypolitikát és a családpolitikát! Szintén a „megengedõbb” társadalom elve ellen szólnak a hazai felmérések. Számos vizsgálat (itt csak a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatásait említem) ugyanis az Ön állításával ellentétben azt mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv a házasságban élõk esetében a legmagasabb, és kimutatott tény az is, hogy hazánkban a család stabilitásának alapja a szilárd házasság. Azt is kimutatták, hogy számos tényezõ (depresszió, alkohol, drog, öngyilkosság stb.) elõfordulása is a házasságban élõk esetében a legalacsonyabb, de ez a csoport él a legtovább is, nekik a legkisebbek a halálozási mutatóik. Itt nem azt állítja a NOE, hogy mindenkinek a házasság lenne a „kötelezõ” életforma, természetesen mindenkinek szabadsága eldönteni, milyen életformát óhajt. De a lényeg az, hogy a társadalom és a családok fenntartása szempontjából is leghasznosabbnak ítélt együttélési formát szükséges preferálni! A felmérések szerint Magyarország Európa egyik leginkább családbarát társadalma, itt még mindig az a boldog ember a vizsgálatok alapján, akinek házastársa, gyermekei és családja van. A kormány élén a fentiekhez hasonló téves kijelentéseket tenni az Ön által betöltött hivatalhoz méltatlan, és a felnövekvõ, családalapítás elõtt álló nemzedék szempontjából nem elõremutató. Ezért kérjük, hogy a szükséges korrekciókat mihamarabb tegye meg! Dr. Szabó Endre a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke
A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség XII. kerületi szervezete 2007. március 30-án, szombaton autóbuszos kirándulást szervez a Szigetközbe. Jelentkezés: Bangha Katalin 06/30 350 0420.
LELKIGYAKORLAT Április elsején vasárnap (virágvasárnap) Délután 16 órakor Böjte Csaba tart lelkigyakorlatot és elõadást a Biatobágyi plébánián.
KERESZTÉNYDEMOKRÁCIA MAGYARORSZÁGON A KDNP Somogy megyei Választmánya Kereszténydemokrácia Magyarországon 2007 címmel rendezvénysorozatot szervez. Az elsõ program Balatonlellén, 2007. március 30-án (pénteken) 18 órakor kerül megrendezésre a Mûvelõdési Házban, amelyre ezúton tisztelettel és szeretettel meghívja Önt, kedves családját és minden érdeklõdõt. Az est házigazdája: Szûcs László, a KDNP Balatonlellei Szervezetének elnöke, megyei választmány tagja és Móring József országgyûlési képviselõ, a KDNP frakció tagja. Elõadók: Dr. Lanczendorfer Erzsébet, országgyûlési képviselõ (KDNP), Dr. Surján László, európai parlamenti képviselõ, a KDNP alelnöke. Bevezetõ köszöntõt mond: Szászfalvi László, országgyûlési képviselõ, a KDNP Somogy megyei elnöke, Csurgó Város polgármestere
SAKKVERSENY A verseny rendezõje: URUL 2000' Kft. és a Kereszténydemokrata Néppárt. Fõvédnök: Molnár Béla, a KDNP budapesti elnöke. Idõpont: 2007. április 14. szombat 8.00 óra. Helyszín: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 10. II em., Magyar Sakkszövetség Nevezési határidõ: Budapest, március 30. Nevezni lehet: Vörös Andrea: 06-20-9159-643, Domokos Ferenc: 345-6288, 239-3221, e-mail: monika.
[email protected]
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
2007. március
15
Barankovics emléklap
Elsõ ízben adományozott Barankovics emléklapot a KDNP országgyûlési képviselõcsoportja. Az kitüntetéssel a párt a polgári Kártik Vivencia iskolanõvér életmûvét ismerte el, a nõvér Polgár emlékhelyeit, 26 keresztjét és Barankovics szülõházát gondozta a legnehezebb idõkben is. Az emléklapot Lukács Tamás képviselõ adta át.
Felavatták Barankovics István és dr. Varga László kettõs síremlékét A Kerepesi úti Nemzeti Sírkertben felavatták Barankovics István és dr. Varga László kettõs síremlékét. Az eseményen megjelentek a kibõvített elnöségi ülés résztvevõi, és a vendégek sorában köszönthették Barankovics István, illetve
Varga László Magyarországon élõ rokonait is. A megemlékezésen Semjén Zsolt pártelnök köszöntötte a megjelenteket, majd Kovács K. Zoltán, a két életút még élõ tanúja emlékezett meg róluk.
Élõ keresztút a Budai Várban Március 31-én, szombaton délután 3 órától immár tizedik alkalommal rendezi meg a Regnum Christi lelkiségéhez kötõdõ Missio Christi Alapítvány húsvét elõtt az élõ keresztutat a Budai Vár oldalában. A keresztúton részt vesz Erdõ Péter bíboros, majd szabadtéri szentmisét mutat be a Vár déli rondellájánál. A keresztútra – amelyet idén a Városmisszió gondolatához, a lelki megújuláshoz kapcsolódva rendeznek meg – gyermekeket és felnõtteket, idõseket és fiatalokat, papokat, szerzeteseket és laikusokat egyaránt várnak. A keresztutat megelevenítõ passiójátékot fiatalok mutatják be Benkóczy Zoltán, az Operett Színház tagja és felesége, Katalin rendezésében. Az élõ keresztút március 31-én szombaton, délután 3 órakor a Clark Ádám térrõl indul, a Sikló alsó állomásától. A szervezõk várják azok jelentkezését, akik saját plébániájukon vagy környezetükben segítik a rendezvény népszerûsítését. Várják továbbá az atyák jelentkezését is, hogy a résztvevõk számára gyónási lehetõséget biztosíthassanak. További információ olvasható a Missio Christi Alapítvány honlapján: www.missiochristi.hu
Hazánk
KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
Kiadja: Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Felelõs kiadó: Harrach Péter A lap kiadását támogatja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Barankovics István Alapítvány Szerkeszti a szerkesztõbizottság. A szerkesztõbizottság elnöke: Dobi Ágnes Telefon: 06-30/523-02-56 Elõkészítés: Nagy Ferenc Ubipressz Bt., Brém-N Nyomda: Onix Nyomda Kft. 4030 Debrecen Rigó u. 35-39. ISSN 1788-7690
Hazánk KERESZTÉNYSÉG ÉS KÖZÉLET
16
2007. március
