Hazai Stachys fajok illó- és nem illó komponenseinek vizsgálata
PhD értekezés tézisei
Háznagyné dr. Radnai Erzsébet
témavezető: Prof. Dr.Máthé Imre tanszékvezető egyetemi tanár SZTE Farmakognóziai Intézet
Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézet Szeged 2007
„Az Úr a földből buzogtatja az orvosságot és az okos nem veti meg azt.” Sirach 38,4 1. Bevezetés A Lamiaceae kb. 200 nemzetséget és 3500 fajt magában foglaló növénycsalád. A tisztesfű (Stachys) nemzetség 300 fajból áll. Ez az ajakosak harmadik legnagyobb rokonsági köre. Ausztrália, Új-Zéland és az arktikus tájak kivételével az egész Földön elterjedtek. Különösen nagy a fajok száma a mediterránban, Kelet Európában, a Fokföldön és Chilében. Közép-Európában 10 faj él. Az egyéves vagy évelő lágyszárú növények virágainak színe világos bíbor, sötét rózsaszínű, sárga vagy fehér. Néhány faj hazánkban is megtalálható. A St. officinalis L. Európában, így Magyarországon is fellelhető. A St. alpina L. az árnyékos helyeket kedveli, az üde gyertyánés bükkelegyes erdőkben fordul elő. A St. germanica L. száraz gyepeken, legelőkön elég gyakori. A St. byzantina L. dísznövényként, a St. grandiflora L. és St. macrantha (Koch) Stearn botanikus kertekben lelhető fel. A St. sylvatica L. a dombvidéki és hegyvidéki övben, cserjések és erdei utak mentén, a nyirkos, lombos erdőkben, ligeterdőkben, bozótokban, erdei forrásoknál fordul elő. A nedves és vizes, tápanyagokban gazdag, semleges kémhatású agyagés vályogtalajokon él. A St. palustris L. Európa nagy részén elterjedt, hazánkban főként mocsarak, lápok mentén található. A St. recta L. a száraz, köves gyepekben, sztyeplejtőkön gyakori. A St. annua L. Dél-és Közép-Európa nagy részén elterjedt, Észak-Európában meghonosodott, hazánkban közönséges növény. Szántókon, tarlókon, főleg kötött talajon fordul elő. A Stachys nemzetség egyes tagjainak (kivonataik vagy tartalomanyagaik) jelentős antibakteriális, antifungális, gyulladáscsökkentő valamint hashajtó hatása van, de hasznosak lehetnek oxigénhiány, vese-és májgyulladás esetén is. A Stachys fajokat régóta használják a népgyógyászatban ivarszervi daganatok és rákos fekélyek kezelésére is. A Stachys fajok a Lamioideae alcsaládba tartoznak, igy illóolajat nyomokban, de egyéb szekunder anyagcsere termékeket pl. iridoidokat nagy számban tartalmaznak. Szerkezetüket tekintve iridoidjaik általában 9 C atomosak , a C5-ön vagy C6-on OH csoport található. Jellemző még a C8-on a metil- ill. acetylcsoport jelenléte is, így a C8 kvaterner jellege. Ezen iridoidok nagy többségükben UV fényben nem detektálhatóak, ezért előhívó reagens alkalmazása szükséges láthatóvá tételükhöz. Szerkezetük egyszerűnek mondható,
1
ugyanakkor nagyon érzékenyek savakkal és enzimekkel szemben, melyek jelenléte a vegyület bomlásához vezet.
2.Célkitűzések A gyógynövényekben igen gazdag Lamiaceae (kb.:200 nemzetség, 3500 faj) családba tartozó nemzetségek családon belüli osztályozásában eltérő a szakemberek véleménye. A Stachys nemzetség kémiai vizsgálata és a fajok hatóanyag-mintázatának összehasonlítása más Lamiaceae családba tartozó taxonok hasonló adataival hozzájárul a vitatott rendszertani kérdések tisztázásához. A vizsgálatra került fajok hatóanyagainak értékelése a fajok hasznosíthatóságára vonatkozó információval szolgál. Feladatom az SZTE GYTK Farmakognóziai Intézetében a hazánkban honos ill. néhány meghonosítható Stachys faj szekunder anyagcsere termékeinek vizsgálata. Mindezek alapján célkitűzéseink voltak: •
Stachys fajok illókomponenseinek megállapítása
•
iridoidok izolálása és azonosítása a Stachys fajokból
•
egyszerű rutin módszer kidolgozása az iridoid komponensek vizsgálatára
•
hazai Stachys fajok iridoid tartalmának, összetételének és az egyes komponensek százalékos arányának meghatározása
•
biológiai hatásvizsgálatuk (antioxidáns és citotoxikus hatás megállapítása)
•
taxonómiai és gyógynövényként történő alkalmazhatóságra következtetések levonása
2
3.Anyagok és módszerek 3.1. Növényi nyersanyag A Stachys fajok illó- és nem illó komponenseinek vizsgálatához az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet kísérleti területén nevelt, a Balaton és Szeged környékén valamint az Őrbottyán határában 2000-, 2001-, 2002- és 2004-ben gyűjtött növényeket használtuk. A következő Stachys fajok vizsgálatára került sor: St. officinalis L., St. officinalis subsp. betonica L., St. alpina L., St. germanica L., St. byzantina C. Koch, St. grandiflora Host., St. macrantha (C. Koch) Stearn, St. palustris L., St. recta L., St. sylvatica L., St. annua L. A növények meghatározását és a mintaanyagok katalogizálását néhai Dr Miklóssy Váry Vilmos végezte. A növényeket a felhasználásig hűtve tároltuk. Voucher példányok az MTA ÖBKIben és az SZTE Farmakognóziai Intézetben találhatóak. 3.2. Reagensek és tesztanyagok Az analitikai tisztaságú oldószereket a Reanal (Budapest, Magyarország), a HPLC tisztaságúakat a Merck (Darmstadt, Németország) szállította. 3.3. Alkalmazott módszerek Illókomponensek meghatározása: A növényekből a VII. Magyar Gyógyszerkönyv J/c 15. cikkelyét felhasználva illóolajat vizgőzdesztillációval nyertünk. Az illóolajok vizsgálata és komponenseik
meghatározása
NP-TLC
kromatográfia
(felvitel
25µl),
valamint
gázkromatográfiás GC (Hewlett Packard GC; HP 5890 SERIES II., FID, 30m x 0,25mm, 0,25µm HP-5 kolonna, vivőgáz: N2) GC/MS (Finnigen GCQ tömegspektrométer, 30m x 0,25mm, 0,25µm DB-5MS kolonna, vivőgáz: He,) módszerrel történt. Iridoidok kivonása és izolálása: St. palustris-t és a St. recta-t CaCO3-al eldörzsöltünk (a CaCO3 alkalmazása egyszerű módszer a jelenlévő savak hidrolizáló tevékenységének meggátlására.) és metanollal kivontuk. Az izolálás során különböző elválasztástechnikai műveleteket
alkalmaztunk.
Oszlopkromatográfiát
(aluminium-oxid
illetve
poliamid
állófázison), vákuum oszlopkromatográfiát szilikagél állófázis alkalmazásával. Végső tisztítási lépésként fordított fázisú HPLC-t (BST (250 mm, 4 mmm) SI-100 10 C-18 valamint LiChrospher RP-18 oszlop). Az elválasztás lépéseit szilikagél rétegen követtük nyomon. A további Stachys fajok iridoid komponenseinek kimutatásakor az általunk izolált és meghatározott iridoid komponenseket is felhasználtuk. Szerkezetvizsgálat: Az izolált iridoidok azonosítása fizikai és spektroszkópiai tulajdonságaik, elsősorban NMR ( Bruker Avance DRX 400 spektrométer, 400 MHz (1H) és 100 MHz (13C) spektrumaik alapján történt. 3
4.Eredmények és értékelésük 4.1. Gázkromatográfiás meghatározás eredményei Az illókomponensek meghatározása a Kováts-f. retenciós indexszámítás, a GC/MS és saját adatbázisunk segítségével történt. –
Az általunk vizsgált fajok mindegyike alacsony illóolaj tartalma miatt a vizgőzdesztilláció során n-hexán segédfázist alkalmaztunk.
–
A vizsgált fajok komponensei közül 160 azonosítását végeztük el. Ebből 62 monoterpén, 98 sesquiterpén ill. magasabb szénatomszámú komponens. Hat olyan mono- és magasabb szénatomszámú komponenst azonosítottunk (α-terpinént a St. grandiflora-ban és limonenaldehydet a St. officinalis II.-ben, valamint γ-caryophyllent a St. officinalis II.-ben, acoradienolt a St. alpina-ban, γ-eudesmolacetátot a St. recta-ban és abietalt a St. sylvatica-ban) amelyek csak egy-egy fajban található meg.
–
A 0,1 területszázalék alatti csúcsok értékét nem adtuk meg, csak jeleztük jelenlétét.
–
A monoterpének közül a linalool fordul elő minden vizsgált fajban, de több fajban is megtalálható a sabinen, β-phellandren, cis-ocimen komponens is. A sesquiterpenek közül a β-caryophyllen található meg a fajok mindegyikében, de a γ-muurolen, a germacren D, δ-cadinen, spatulenol, α-cadinol is 1-2 faj kivételével mindegyik illókomponenseként előfordul.
–
A monoterpén komponensek közül a legnagyobb %-ban előfordulók: sabinen 12% (St. byzantina), 1-octen-3-ol 5.6% (St. recta), β-phellandren 4.8% (St. germanica) linalool 3.2% (St. recta), trans- pinocamphon 4.8% (St. byzantina), míg a sesquiterpének közül a β-caryophyllen
16.5%
(St.
officinalis
ssp.
betonica),
aromadendren
10.6%
(St. grandiflora), γ-muurolen 23.5% (St. alpina), γ-curcumen 16.9% (St. grandiflora), germacren D 33.1% (St. sylvatica), valencen 46.1% (St. officinalis minta I). –
A legnagyobb komponensszámot a St. officinalis minta II-ben és a St. rectá-ban tudtunk azonosítani. ( A St. officinalis I., St. officinalis II., valamint a St. annua I., St. annua II. a gyűjtési hely és gyűjtési idő eltérésére utal).
–
Megvizsgált Stachys genus sectioit figyelembe véve az Eriostomum sectio az amelyik monoterpéneket a legkisebb számban tartalmazza. A Stachys és Olisia sectiokban pedig a monoterpének a legnagyobb számban fordulnak elő. Sesquiterpénekben a megvizsgált sectió fajok közül a Betonica a leggazdagabb, de említést érdemel még Olisia és Stachys sectio is akár komponenseik számát vagy mennyiségét tekintjük.
4
–
Az illókomponensek meghatározása mellett azonosítottunk alkánokat, alkéneket, aldehideket, ketonokat, zsírsavakat, monoterpén és sesquiterpén hidrokarbonokat és oxidált formáikat, diterpéneket.
–
A Stachys fajok közül a St. germanica, St. grandiflora,és St. macranta illóolajának vizsgálatára elsőként közöltünk adatokat.
–
A Stachys fajok vizsgálata során nem találtunk olyan illókomponenst, amely más Lamiaceae fajokban ne fordult volna elő.
4.2. Iridoid izolálás eredményei –
Munkánk során összesen12 iridoidkomponenst izoláltunk és azonosítottunk.
–
A fizikai és spektroszkópiai adatok alapján a stah-1 anyagunk aukubin, a stah-2 anyagunk a harpagid, stah-3 acetilharpagid, stah-4 ajugozid a stah-5 6-epi-acetilharpagid a stah-6 mioporozid és a Stah-7 harpagozid. A stah-8 a stah-2- vel, a stah-9 a stah-1-el, a stah-10 a stah-3-al, a stah-11 a stah-4-el és a stah-12 izolált anyagunk a stah-7-el azonos.
–
A St. palustris-ból először izoláltunk aukubint, harpagozidot és mioporozidot. Ezek mellett harpagid, acetilharpagid, 6-epi acetilharpagid és ajugozid izolálását és azonosítását végeztük el.
–
A St. recta-ból harpagidot, acetilharpagidot és ajugozidot izoláltunk és azonosítottunk, valamint először izoláltunk aukubint és harpagozidot.
–
A St. officinalis-ból harpagid, acetilharpagid, aukubin mellett ajugozid és harpagozid is kimutatható.
–
A St. sylvatica-ból ajugozidot harpagozidot és harpagidot tudtunk kimutatni.
–
St. grandiflora-ból aukubin, harpagid, acetilharpagid, ajugozid kimutatása történt. Az általunk vizsgált Stachys fajok közül egyedül ebben tudtuk kevés katalpol jelenlétét elsőként igazolni.
–
A St. macranta-ból harpagid volt kimutatható.
–
A St. alpina NP-TLC és RP-HPLC kromatogramján az aukubin és harpagid látható.
–
St. byzantina aukubint, harpagidot és ajugozidot tartalmaz
–
St germanica-ban harpagid és harpagozid jelenléte mutatható ki.
–
A St. annua-ban iridoid jelenlétét nem tudtuk igazolni.
5
Stachys recta
Stachys palustris
10g CaCO3
30g Ca CO3
Kivonás 1600ml MeOH
Kivonás 6500ml MeOH
Oszlop 1 (Al2O3Æ35g)
Oszlop 1 (AL2O3Æ380g) 500ml H2O
vizes-fázis
650ml H2O
CHCl3–fázis
vizes-fázis
CHCl3–fázis
szilikagél Oszlop 2
Oszlop 2
poliamid Al2O3
Oszlop 3 CHCl3 – MeOH – H2O
Oszlop 3 / 70:10:1 /
CHCl3 – MeOH – H2O
/ 10:70:1 /
/ 70:10:1 / / 10:70:1 /
I.
1-10
1-15
I.
VIII.
85-100
89-108
VIII.
XVIII.
158-160
169-180
XIX.
NP-TLC RP-HPLC NMR
Stah 1
Stah 8
Stah 2
Stah 9
Stah 3
Stah 10
Stah 4
Stah 11
Stah 5
Stah 12
NP-TLC RP-HPLC NMR
Stah 6 Stah 7
6
4.3. Egyszerű rutin módszer kidolgozása az iridoidok vizsgálatára 5g friss növényből (St. palustris) vizes kivonatot készítettünk. Kiráztuk ultrahangos rázógépen 3 × 15 percig CaCO3 jelenlétében 25 ml vízzel. A kivonatot Al2O3 oszlopon engedtük át. Az egyesített szürleteket bepároltuk (0,15 g) és 2 ml metanol:víz / 8:2-ben felvettük és NP-TLC és RP-HPLC vizsgálatoknak vettük alá. A vizes kivonást alkalmaztuk a további vizsgált Stachys fajok iridoidkomponenseinek kimutatására szolgáló TLC, TLC/denzitometria és HPLC kromatográfiás módszerekhez. A módszer előnye a reprodukálhatósága, de a vizes kivonat eltartása csak -20oC-on lehetséges. 4.4 TLC/denzitometria eredményei A TLC/denzitometriás (Shimadzu CS-9301 PC, λ=540 nm) vizsgálattal értékeltük a vizsgált fajok szár, levél és virág részében az iridoidok százalékos akkumulációját. –
acetilharpagid a St. officinalis virág (0,78%) és szár (0,70%) részében található meg a legnagyobb százalékban
–
harpagozid legnagyobb százalékban a St. officinalis levél (0,51%) és virág (0,43%) részében mutatható ki
–
elsőként igazoltuk katalpol jelenlétét a St. grandiflora-ban. A Stachys fajokban katalpol kimutatására irodalmi adatokat nem találtunk
–
aukubin a St. officinalis levél (0,43%) és a St. recta virág (0,42%) részében található a legmagasabb százalékban
–
harpagid a St. recta szárában (0,58%) és a St. grandiflora virág (0,84%) részében halmazódik fel a legnagyobb százalékban
–
ajugozidot az általunk vizsgált Stachys fajok szár és virág részében találtunk nagyobb százalékban.
–
nem tudtuk iridoidok jelenlétét igazolni a denzitometriás mérés során a St. annua-ban vizsgálataink összhangban vannak a Bentham-féle rendszer Lamioideae alcsaládra vonatkozó megállapításaival, amennyiben a megvizsgált fajokban – hasonlóan más ezen alcsalád taxonjaihoz - iridoid komponensek megtalálhatóak.
7
5. A Stachys fajok és tartalomanyagainak biológiai hatásvizsgálata 5.1 Stachys fajok antioxidáns hatásvizsgálata A gyógynövények, illetve fitoterápiás készítmények között nagy számban találunk olyanokat, amelyek klasszikus terápiás felhasználását a növényi polifenolok antioxidáns hatása révén lehet magyarázni. Hat Stachys faj, a Stachys officinalis, St. annua, St. recta, St. macrantha, St. alpina és a St. sylvatica antioxidáns hatását vizsgáltuk enzimfüggetlen lipidperoxidációs
rendszerben.
Enzimfüggetlen
lipidperoxidációt
szarvasmarhaagy-
homogenizátumon in vitro teszteltük. Meghatároztuk UV spektroszkópiai módszerrel: hidroxifahéjsav-származékokat
Arnow
szerint,
beleértve
a
flavonoid-
tartalom
meghatározását is Glasl módszerével, valamint a polifenolos vegyületek meghatározása Ph. Eur. 4. szerint. Az R2 értéke a galluszsavban és pirogallolban kifejezett összpolifenol tartalomnál a legmagasabb, ez alapján feltételezzük a vizsgált Stachys fajokban az antioxidáns hatásért a cserzőanyagok a felelősek. 5.2. Stachys fajok és iridoid komponenseinek citotoxikus aktivitása Az általunk vizsgált Stachys fajok közül a St. recta-t, St. officinalis-t a népgyógyászatban felhasználták ivarszervi daganatok esetében. A Magyaroszágon honos és meghonosítható fajok és a belőlük izolált irodoid komponensek közül az alábbiak vizsgálatát végeztük el: St. officinalis, St. grandiflora, St. byzantina, St. germanica, St. sylvatica, St. annua, St. recta, St. palustris, és St. alpina, az izolált komponensek közül az aukubin, harpagid, harpagozid, acetilharpagid, 6-epi acetilharpagid és az ajugozid. Vizsgálatainkat in vitro végeztük A431bőrkarcinoma, MCF7-emlőkarcinoma, HeLa-cervix carcinoma sejteken. Legelső lépésként a vizsgált fajokat szervenkénti bontásban néztük. Megállapítottuk, hogy a fajok közül a St. recta szár kivonata mindhárom sejtvonalon, a St. palustris szára a HeLa és MCF7 sejtvonalon, míg a levél és virág kivonata, valamint a St.germanica virág és a St. byzantina szár kivonata az MCF7 sejtvonalon 10µg/ml higításban mutatott 25% feletti hatást. Két komponens az aukubin a HeLa sejtvonalon , a harpagid pedig az A431 és HeLa sejtvonalon 90µg/ml koncentrációban mutatott 50% feletti citotoxikus aktivitást. Az aukubin az A431 és MCF7, a harpagid pedig az MCF7 sejtvonalon 40% feletti citotoxikus hatást mutatott 90µg/ml koncentrációban.
8
6. Az izolált vegyületek kemotaxonómiai jelentősége A Stachys nemzetséget Bentham a Stachydeae tribusba sorolja. Ez a tribus teljes egészében részét képezi az Erdtman által alkotott Lamioideae alcsaládnak. Egy harmadik rendszerező, Briquet azonban a nemzetséget egy olyan önálló alcsaládba sorolja (subfamily Stachyoideae), mely a másik két rendszerező beosztásával csak részben egyezik. A Stachys nemzetség kémiai vizsgálata, így saját vizsgálataink is megerősíteni látszanak nemcsak az Erdtman és Bentham féle felosztás szerinti elhelyezését a nemzettségnek, hanem jó egyezést mutatnak a legújabb Wargraf és Cantino féle felosztással is.
9
Köszönetnyilvánítás: Ezúton is hálás köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, Dr. Máthé Imre tanszékvezető egyetemi tanárnak az SZTE Farmakognóziai Intézet igazgatójának a munkám folyamatos irányításáért, támogatásáért és a disszertációm elkészítésében nyújtott segítségéért. Köszönöm Dr Tóth László egyetemi docensnek a munkám során nyújtott értékes tanácsait. Köszönettel tartozom néhai Dr. Miklóssy Váry Vilmosnak a növényi nyersanyag egy részének begyűjtéséért és azonosításáért. Köszönöm Dr. Veres Katalinnak a GC vizsgálatok során és az eredmények kiértékeléséhez adott útmutatásait. Köszönet illeti Dr. Czigle Szilviát a pozsonyi Commenius Egyetem adjunktusát a kollegiális együttműködésért Köszönöm Dr. Janicsák Gábornak a denzitogrammok felvételét és a kiértékeléshez adott tanácsait. Köszönetemet fejezem ki Dr. Martinek Tamásnak és Simon Istvánnak az NMR spektrumok felvételéért és kiértékeléséért. Köszönöm Dr. Zupkó Istvánnak a biológiai hatásvizsgálatok elvégzését és az eredmények kiértékelését Hálás köszönettel tartozom Dr. Nagyné Szente Mariann laborasszisztensnek, akinek tapasztalata segített a munkám során. Köszönöm továbbá a Farmakognóziai Intézet minden dolgozójának aki hozzájárult a munkám elvégzéséhez és az értekezés összeállításához. Végül, de nem utólsó sorban köszönöm Családom végtelen szeretetét és támogatását.
10
Az értekezés alapjául szolgáló közlemények: I.
E. Radnai, Á. Dobos, K. Veres, L. Tóth, I. Máthé, G. Janicsák, G. Blunden: Essential Oils in Some Stachys species Growing in Hungary, Acta Horticulturae, 597 (2003), 137-142
II.
E. Háznagy-Radnai, P. Léber, E. Tóth, G. Janicsák, I. Máthé: Determination of Stachys palustris iridoids by a Combination of Chromatographic Methods, JPC (Journal of Planar Chromatography), 18 (2005) 314-318 i.f.: 0.667
III.
E. Háznagy-Radnai, Sz. Czigle, G. Janicsák and I. Máthé : Iridoids of Stachys Species Growing in Hungary, JPC (Journal of Planar Chromatography), 19 (2006) 187-190 i.f.:1.153
IV.
E. Háznagy-Radnai, Sz. Czigle, I. Zupkó, Gy. Falkay, I. Máthé: Comparison of antioxidant activity in enzyme-independent system of six Stachys species, Fitoterapia, 77 (2006) 521-524 i.f.: 0.908
V.
E. Háznagy-Radnai, Sz. Czigle, I. Máthé: Determination of Essential oils in Stachys species by combined methods of TLC and GC, JPC (Journal of Planar Chromatography). 20 (2007) 189-196 i.f.:1.153
VI.
E. Háznagy-Radnai, Sz. Czigle, I. Máthé, : Analysis of the essential oil of downy woundwort (Stachys germanica L.). Acta Facult. Pharm. Univ. Comenianae (Acta Facultatis Pharmaceuticae Universitatis Comenianae), 54, 2007
VII.
E. Háznagy-Radnai, B. Réthy, Sz. Czigle, I. Zupkó, E Wéber, T. Martinek, Gy. Falkay, I. Máthé: Cytotoxic effect study of Stachys species and their iridoids, Fitoterapia (accepted) várható i.f.: 0.908
Egyéb közlemények: VIII. Sz. Czigle, E. Háznagy-Radnai, J. Tóth, I. Máthé, D. Grančai: Rosmarinic acid in the genus Stachys L., Rev. Med. (Târgu-Mures) (Revista de Medicină şi Farmacie) 53 (2007) 48-51 IX.
Sz. Czigle, P. Mučaji, D. Grančai, K. Veres, E. Háznagy-Radnai, Á. Dobos, I. Máthé, L. Tóth: Identification of the Components of Philadelphus coronarius L. Essential Oil. JEOR (Journal of Essential Oil Research), 18(4) (2006) 423-426 i.f.: 0.309
X.
Sz. Czigle, P. Mučaji, D. Grančai, K. Veres, E. Háznagy-Radnai, I. Máthé: Essential Oil Components Identification in Philadelphus tenuifolium L., Philadelphus subcanus Koehne and Philadelphus subcanus Koehne var. magdalenae Essential Oil. JEOR (Journal of Essential Oil Research), (in press) várható i.f.: 0.309
11
XI.
E. Radnai, L. Tóth, I. Máthé: Stachys fajok kémiai vizsgálata, Botanikai közlemények, (2000) 86-87
XII.
L. Tóth, K. Harsányi, M. Kálmán, G. Harsányi, E. Radnai, I. Máthé: Antimikrobiálisan ható készítmény Thymi herbából és Cinnamomi cortexből, Orvostudományi Értesítő 75 (2002)
XIII. E. Háznagy-Radnai: Amit a korszerű fitoterápiáról tudni érdemes II. „Az emésztőrendszer fitoterápiája„ Supplementum (Távoktatási program hivatalos kiadványa), 5(2) (2005) 7-11 XIV. E. Háznagy-Radnai: Amit a korszerű fitoterápiáról tudni érdemes II. „A szív és érrendszeri megbetegedések fitoterápiája” Supplementum (Távoktatási program hivatalos kiadványa), 5(4) (2005) 7-11 XV.
E. Háznagy-Radnai: Amit a korszerű fitoterápiáról tudni érdemes II. „A mozgásszervi megbetegedések fitoterápiája” Supplementum (Távoktatási program hivatalos kiadványa), 5(6) (2005) 7-11
XVI. K. Szendrei, E. Háznagy-Radnai: A csalánról – gyógyszerészeknek I. Gyógyszerészet, 50(2) (2006) 89-94 XVII. E. Háznagy-Radnai, K. Szendrei: A csalánról – gyógyszerészeknek II. Gyógyszerészet 50(3) (2006) 169-173 XVIII. K. Szendrei, E. Háznagy-Radnai, E. Varga: A növényi szerek jelentősége a BPH kezelésében, Gyógyszerészet 50(12) (2006) 753-759 XIX. K. Szendrei, E. Háznagy-Radnai, E. Varga: A növényi szterolok szerepe a BPH kezelésében Gyógyszerészet 51(1) (2007) 38-44 XX.
E. Háznagy-Radnai, K. Szendrei: Két új növényi BPH szer a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben: a szabálpálma termése és az afrikai szilvafa kérge 1. rész Gyógyszerészet 51(2) (2007) 102-108
XXI. E. Háznagy-Radnai, K. Szendrei: Két új növényi BPH szer a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben: a szabálpálma termése és az afrikai szilvafa kérge 2. rész Gyógyszerészet 51(3) (2007) 159-164 XXII. K. Szendrei, E. Háznagy-Radnai: Majdnem hungaricum: a tökmag és a tökmagolaj Gyógyszerészet 51(4) (2007) 225-229.
12
Előadások az értekezés témájában, egyéb előadások: 1. Tóth L., Harsányi K., Kálmán M., Harsányi G., Radnai E., Máthé I.: Antibakteriális drogok vizsgálata, GYOK, Siófok, 1999. 2. Radnai E., Tóth L., Máthé I.: Stachys fajok kémiai vizsgálata, Magyar Biológiai Társaság Botanikai szakosztály 1362. ülése, Budapest, 2000 május 15. 3. Radnai E., Dobos Á., Veres K., Tóth L., Máthé I.: Nem illóolajos növények vizsgálata illó komponensekre, különös tekintettel a Stachys fajokra, P-15, Elválasztástudományi Vándorgyűlés 2000, Visegrád, 2000 november 8-11. 4. Radnai E., Máthé I., Dobos Á., Veres K., Tóth L., Blunden G.:Essential oils of Stachys species, growing in Hungary, PII/ 41, World Conference on medicinal and aromatic plants ISHS 8-11th July, 2001 5. Radnai E., Janicsák G., Kocsis Á., Tóth L., Dobos Á., Máthé I.: Quantitative Assay of Iridoids by TLC/Densitometry PA, Balaton symposium ’01 2-4th September, 2001 6. Czigleová S., Veres K., Dobos Á., Radnai E., Tóth L., Mučaji P., Máthé I., Grančai D.: A közönséges jezsámen illóolaj-komponensei, P-08, Elválasztástudományi vándorgyűlés 2002 Lillafüred, 2002. október 16-18 7. Radnai E., Veres K., Czigle Sz., Tóth L., Máthé I.:Újabb adatok a Stachys fajok illóolaj-vizsgálatához,P-46 Elválasztástudományi vándorgyűlés 2002 Lillafüred, 2002. október 16-18 8. Radnai E., Tóth L., Janicsák G., Máthé I.: Iridoidok a hazai Stachys fajokban P-33 Gyógynövények kutatása és felhasználása 2002 Kecskemét 2002. november 13-15 9. Czigleová S., Veres K., Dobos Á., Radnai E., Tóth L., Mučaji P., Máthé I., Grančai D.: A Philadelphus coronarius L. illóolaj komponenseinek meghatározása, P-5, Gyógynövények kutatása és felhasználása 2002 Kecskemét 2002. november 13-15 10. Radnai E., Tóth L., Janicsák G., Czigle Sz., Nagy G., Máthé I.: Hazai Stachys fajok iridoid-tartalmának összehasonlítása P-88 Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XII. Budapest 2003. május 8-10 11. Háznagy-Radnai E., Czigle Sz., Veres K., Tóth L., Máthé I.: Analysis of the Compositions of Some Stachys Species Essential Oils, P-38, 5th Balaton Symposium Siófok 3-5th September, 2003 12. Háznagy-Radnai E-, Léber P., Tóth E., Janicsák G., Máthé I.: Determination of Stachys palustris iridoids by combined chromatographic methods P-22 Planar Chromatography 2004 Visegrád 23-25 May, 2004
13
13. Czigleová S., Zupkó I., Háznagy-Radnai E., Mučaji P., Vaľko V., Grančai D.: Antioxidant Activity of Philadelphus coronarius L. in Enzyme Independent Systems of Lipid Peroxidation and their Phenolic Constituens, P-10, Fifth International Conference Medicinal Herbs in Conditions Of European Union 16-18th June 2004 Slovakia 14. Máthé I., Háznagy-Radnai E., Genova E., Miklóssy V. V., Veres K., Tóth E., Janicsák G., Blunden G.: Salvia officinalis L. és a Salvia tomentosa L. illóolajának stabilitásvizsgálata különös tekintettel a thujon tartalomra, P-33 Elválasztástudományi vándorgyűlés, 2004 Héviz 2004. szeptember 22-24 15. Háznagy-Radnai E., Czigle Sz., Zupkó I., Falkay Gy., Máthé I.: Stachys fajok antioxidáns hatásának vizsgálata enzimfüggetlen lipidperoxidációs rendszerben P-8, XI. Magyar Gyógynövény Konferencia Dobogókő 2005. október 13-15 16. Háznagy-Radnai E., Tóth E., Janicsák G., Miklóssy-Váry V., Máthé I., Kis Gy.: Verbenaceae és Lamiaceae fajok összehasonlító kémiai elemzése P-9 XI. Magyar Gyógynövény Konferencia Dobogókő 2005. október 13-15 17. E. Háznagy-Radnai, G. Janicsák, Sz. Czigle, V. Miklóssy-Váry, E. Tóth, I. Máthé: Comparative Studies Of iridoids in Certain Taxa of the Families Lamiaceae and Verbenaceae P-21 6th Balaton Symposium Siófok 7-9th September, 2005 18. Sz. Czigle, K. Veres, E. Háznagy-Radnai, I. Máthé:Identification of the Essential Oil Components in the Genus Philadelphus P-11 6th Balaton Symposium Siófok 7- 9th September, 2005 19. Tóth E., Háznagy-Radnai E., Veres K., Janicsák G., Miklóssy-Váry V., Máthé I.: Néhány Magyarországon nevelt Verbena faj kemotaxonómiai vizsgálata K-42 „Lippay János-Ormos Imre-Vas Károly” Tudományos Ülésszak Budapest 2005. október 19-21 20. Háznagy-Radnai E, Janicsák G., Máthé I., : Iridoids of Some Stachys Species Growing in Hungary P-20 Planar Chromatography Siófok 29-31 May, 2005 21. Háznagy-Radnai E., Kis Gy., Czigle Sz., Miklóssy-Váry V., Máthé I., A magyarországi Stachys és Verbena fajok iridoidtartalmának összehasonlító elemzése P-91 Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. Budapest 2006. május 25-27. 22. Czigle Sz., Veres K., Háznagy-Radnai E., Máthé I.,: Illóolaj-komponensek meghatározása a Philadelphus L. rend fajaiban P-82 Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. Budapest 2006. május 25-27. 23. Háznagy-Radnai E.: A növényektől a vegyületekig E-71 Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. Budapest 2006. május 25-27. 24. Tóth E., Janicsák G., Háznagy-Radnai E., Tóth G., Máthé I.: Ballotae nigrae herba egy új drog a Ph.Hg. VIII.-ban P-130 Congressus Pharmaceuticus Hungaricus XIII. Budapest 2006. május 25-27.
14
25. Czigle Sz., Veres K., Háznagy-Radnai E., Pipišková J., Vaľko V., Máthé I., Grančai D.: Identifikácia Zložiek silíc v druhu Philadelphus tenifolius Rupr. et Maxim. Velké Karlovice 12.-15. 09. 2006
15
