Hazai kibocsátók – hazai tőzsde Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.
Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu
A tőzsdei bevezetés főbb motivációi Tőkebevonás Dolgozói motivációs rendszer hatékony megteremtése Tulajdonosok számára rugalmas exit lehetőség megteremtése Transzparencia növelésén keresztül a piaci bizalom növelése Vállalat értékének / teljesítményének reális meghatározása A jegyzett részvények formájában „akvizíciós valuta” teremtése Olcsó PR
2
Hazai részvények külföldi tőzsdei bevezetések célja… Magyar tőkepiac kicsi egy nagy kibocsátás felszívásához, ahhoz további tőkepiacokra kell belépni Társaság nagysága szükségessé teheti a magyarországinál szélesebb befektetői kör elérését Plusz forrás biztosítása (tőkeemelés, kötvénykibocsátás) Befektetői bizalom erősítése Presztízs szempontok, ismertség növekedése Nagyobb likviditás biztosítása Legjelentősebb nyugdíj- és befektetési alapok csak a legelismertebb tőzsdéken és csak dollár-alapú termékekbe fektethetnek Más nyugdíjalapok csak tőkéjük kis részét fektethetik külföldi termékekbe Külföldi intézményi befektetők jellemzően hosszú távra vásárolnak, ami stabilitást ad a részvénynek Erősebb transzparencia biztosítása, átláthatóbb cégműködés Befektetői struktúra diverzifikálása A hatékonyabb nemzetközi piacok pontosabb információkat nyújthatnak a vállalat értékéről
3
… és tényleges megvalósulásuk Nem sikerült felkelteni a hazai piacon nem jelenlévő külföldi alapok érdeklődését A társaságok ismertsége a sok nagyobb méretű társaság között nem tudott jelentősen nőni A részvények forgalma, likviditása a külföldi piacokon általában alacsony maradt Az alacsony mértékű vásárlások nem tudtak stabilizáló hatást kifejteni a részvények árfolyamára Jelentősebb érdeklődés hiányában nem vált jellemzővé a külföldi piacokon való tőkeemelés és kötvénykibocsátás Tőzsdei kibocsátások, tőkeemelések során a jegyzések túlnyomó része Magyarországon maradt Szigorúbb beszámolási kötelezettségek A nagyobb transzparencia biztosítása nehéznek bizonyult, illetve jelentős többletköltségekkel járt
4
Hazai tőzsdei bevezetések a BÉT-re – főbb adatok Hazai kibocsátások
Piaci kapitalizáció a bevezetéskor
Tőzsdei bevezetés árfolyama
Árfolyam 2010.09.16.án
Tőzsdei bevezetés időpontja
Árfolyamnövekedés a bevezetés óta
MOL
115 Mrd
1.100 Ft
21.700 Ft
1995.11.28
1.873%
Varsói Értéktőzsde Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde
OTP
31 Mrd Ft
110 Ft 1
4.926 Ft
1995.08.10
4.378%
Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde
MATAV MTELEKOM
761,2 Mrd
730 Ft
690 Ft
1997.11.14
-5% (Jellemzően évi 10% körüli osztalékot fizet)
New Yorki tőzsde Frankfurti Értéktőzsde Londoni Értéktőzsde
RICHTER
24,8 Mrd Ft
1.330 Ft
48.415 Ft
1995.11.09
3.358%
FHB
28,4 Mrd Ft
430 Ft 1
1.200
2003.11.24
179%
-
ÁLLAMI NYOMDA
8,1 Mrd Ft
560 Ft 1
703 Ft
2005.12.08
25% (Jellemzően évi 4-5% osztalékot fizet)
-
RFV
1,2 Mrd Ft
600 Ft 2
8.350 Ft
2007.05.29
1.292%
-
GRAPHISOFT
63 Mrd Ft
6.000 Ft
2.273 Ft
2000.05.16 (Kivezetés időpontja: 2008)
-62% (a cégből kivált Graphisoft Park árfolyamával korrigálva: 40%)
Frankfurti Értéktőzsde
1 2
Külföldi tőzsdére való bevezetés
Londoni Értéktőzsde
A részvények tizedelése alapján kalkulált ár A részvények ezredelése alapján kalkulált ár
5
A BÉT-en jegyzett részvények magyar és külföldi forgalmának megoszlása A BÉT blue-chipek magyar és külföldi elsődleges tőzsdei forgalmának megoszlása - 2010
100% 90% 80%
külföldi tőzsdék 0.16%
külföldi tőzsdék 0.08%
BÉT 99.84%
BÉT 99.92%
külföldi tőzsdék 2.01%
külföldi tőzsdék 0.13%
BÉT 97.99%
BÉT 99.87%
Magyar részvények első és másodlagos piaci forgalmának megoszlása - 2009-2010
egyéb külföld; 8,1%
70% 60% 50%
külföld - OTC, 28.8%
40% 30% 20%
BÉT; 63,1%
10% 0% Richter
OTP BÉT
MOL
Mtelekom
külföldi tőzsdék
A BÉT blue-chip részvények elsődleges tőzsdei forgalmának több mint 99%-a a BÉT-en zajlik, egyre kevésbé jellemző a részvények külföldi tőzsdéken való elsődleges forgalomban tartása.
Forrás: BÉT statisztika
A BÉT teljes részvényforgalmának 63,1%-a zajlik a BÉT-en, ami azt mutatja, hogy a külföldi OTC-piacokon még jelentős forgalom bonyolódik.
6
A hazai kibocsátás előnyei a kibocsátók számára A külföldi tőzsdékre történő bevezetéshez képest jelentősen nagyobb ismertség, befektetői érdeklődés, figyelem Likviditás: A hazai részvények likviditása jelentősen nagyobb a BÉT-en, mint a külföldi piacokon
A BÉT-en szereplő blue-chipek likviditása felveszi a versenyt a nagyobb külföldi tőzsdék részvényeivel
Amennyiben csak a BÉT-re kerül bevezetésre a részvény, akkor a likviditása jelentősebb, nem oszlik meg több tőzsde között
A BÉT-en likvid „sztárpapír” lehet egy részvény, ami külföldön alig észrevehető a sok likvid, nagy forgalmú, magas kapitalizációval rendelkező papír között
A BÉT-en a magas közkézhányad lehetővé teszi a magas likviditást és a hatékony árazást (likviditási diszkont elkerülése)
A magas likviditás kedvező exit lehetőséget teremthet
Nincs bevezetési díj, alacsony forgalomban tartási díj Jelentősebb nemzetközi befektetési alapok is vásárolnak a BÉT-en (összes forgalom kb. 75%-át a külföldi intézményi befektetők teszik ki) Magyar beszámolási kötelezettségek általában enyhébbek a külföldiekhez képest Az index-kosárba való bekerülés könnyebb, így jelentős többletkeresletet generálhat
7
A hazai kibocsátás előnyei a hazai befektetők számára Hazai elemzői lefedettség Közvetlen kapcsolat Gyorsabb információáramlás Adózási előnyök: az osztalékfizetés személyi jövedelemadó vonzata tőzsdei ügylet esetében 10%, tőzsdén kívüli ügyletek esetében 25% (+14%)
magánszemélyek Tartós Befektetési Számlára (TBSZ) helyezhetik a BÉT-en vásárolt részvényeket, azaz 5 éves befektetési időszak alatt akár adómentesen kereskedhetnek a részvényekkel és vehetik fel az osztalékot
Nincs devizaárfolyam kockázat
8
Hazai és külföldi tőzsdei bevezetési kritériumok („A”-kategória) Budapest
Bécs 1
Varsó 1
London- AIM*
Bevezetendő részvénysorozat mérete
legalább 2,5 Mrd Ft
legalább 5,6 mrd Ft
legalább 2,8 mrd Ft
nincs minimum érték meghatároza
Bevezetendő részvénysorozat közkézhányada (5%-nál kisebb tulajdonrésszel rendelkezők)
A bevezetett sorozat min. 25%-a, vagy legalább 2 mrd Ft vagy legalább 500 tulajdonos
A bevezetett részvények legalább 25%-a és legalább 5,6 mrd Ft
A bevezetett részvények legalább 25%-a
Nincs minimum érték meghatározva
Legalább 100 tulajdonos
Nincs minimum érték meghatározva
Nincs minimum érték meghatározva
Nincs minimum érték meghatározva
Minimum 3 auditált év
Minimum 3 auditált év
Minimum 3 auditált év
Nincs minimum érték meghatározva
-
-
-
Nincsenek speciális követelmények, de választani kell egy regisztrált tanácsadót, aki biztosítja a társaság megfelelőségét.
Főbb bevezetési feltételek
Tulajdonosok száma
Elvárt működési évek száma Egyéb
1. 280 HUF/EUR árfolyamon * A BÉT „B” kategóriájában szintén ezek a feltételek szerepelnek
9
Hazai és külföldi tőzsdék díjstruktúrájának bemutatása Budapest
Bécs 1
Varsó 2
London - AIM
4
Bevezetési díj (egyszeri ) a piaci kapitalizáció százalékában
nincs
0,1%
0,03%
0,029-0,12%, átlagosan 0,054% 3
minimum (HUF)
nincs
1.015.000
578.760
429.340
maximum (HUF)
nincs
30.100.000
1.984.480
124.215.504
0,01-0,125%, 0,038% 3
0,5%
0,02%
fix összeg
minimum (HUF)
1.250.080
812.000
632.000
1.713.600
maximum (HUF)
12.650.040
1.624.000
4.900.000
1.713.600
nincs
10.000.000
1.984.480
5.400.000
3.800.000
1.624.000
2.000.000
1.713.600
Forgalombantartási díj (éves ) a piaci kapitalizáció százalékában
Összesen bevezetési díj + forgalombantartási díj ( 1 éves ) 3 bevezetési díj (HUF) forgalombantartási díj (HUF)
1. 2. 3. 4.
280 EUR/HUFárfolyamot feltételezve 70 PLN/HUF árfolyamot feltételezve Átlagosan 10 mrd Ft piaci kapitalizációval számolva 336 GBP/HUF árfolyamot feltételezve
10
Magyar részvények BÉT-re történő bevezetésének hatása az értékeltségre
Magyarországi társaságoknak érdemes lehet csak a BÉT-re bevezetni a részvényeket, ami nagyobb piaci kapitalizációval, likviditással, ismertséggel járhat:
Magasabb közkézhányad
Magasabb likviditás
Nagyobb elemzői lefedettség
Szélesebb befektetői kör
Magasabb értékeltség
A válság elmúltával várhatóan javulhat Magyarország makrohelyzete, ami a kockázat csökkenésével más tőzsdékhez képest jelentős tőzsdei felhajtóerőt okozhat:
Javuló makroadatok
Javuló vállalati eredmény redményredményadatok
OrszágOrszágkockázati felár elár csökkenése
Likviditási diszkont csökkenése
Magasabb értékeltség
11
Köszönöm a figyelmet! Tisztán tőzsde konferencia 2010. szeptember 24. Szécsényi Bálint, Equilor Befektetési Zrt.
Nemzetközi szemlélet – helyi tapasztalatok A 20 éves Equilor Befektetési Zrt. a Budapesti Értéktőzsde alapító tagja valamint a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület társult tagja, 1990 óta foglalkozik széleskörű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal. www.equilor.hu
