1RODALOM A Természet Világa. (Első sorozat, 1 - 4 . k ö t e t ) . Kiadja a K i r M a g y a r T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat, százéves fennállásának emlékére. Budapest, 1938—1939. A n a g y m u l t ú T e r m é s z e t t u d o m á n y i Társulat százéves állását ezzel a k i a d v á n n y a l v a l ó b a n méltó m ó d o n örökítette A z eredetileg 16 kötetre tervezett, hatalmas díszmunka első zata m á r teljesen elkészült és g y ö n y ö r ű kiállításban h a g y t a sajtót.
fenn meg. soro el a
Az e g y e s részeket e l s ő r a n g ú szakemberek írták, s a g a z d a g t a r t a l m ú k ö n y v e k r e büszkeséggel tekinthet az egész hazai termé s z e t t u d o m á n y . A s o r o z a t első kötető „ A c s i l l a g o s é g " c í m e t viseli és a csillagászat titkaiba vezet be. E z t a m u n k á t dr. Wodetzky József e g y e t e m i t a n á r szerkesztette, a M . K i r . C s i l l a g v i z s g á l ó Intézet tisztviselőinek a k ö z r e m ű k ö d é s é v e l . A hatalmas, 480 olda las k ö n y v , a m e l y e t s z á m o s színes és fekete műmelléklet, v a l a m i n ! 300 s z ö v e g k ö z t i kép díszít, m e g i s m e r t e t i az o l v a s ó t a Naprend szerrel és a N a p r e n d s z e r tagjaival, a k ü l ö n f é l e csillagászati mű szerekkel és azok használatával, v a l a m i n t az égitestek különböző s a j á t s á g a i v a l . Érdekes fejezetekben tájékoztat a c s i l l a g o k v i z s g á latáról, a c s i l l a g o k belső szerkezetéről, az égitestek távolságának a m e g h a t á r o z á s á r ó l , a c s i l l a g h a l m a z o k r ó l , a tejút-rendszerről, a k ö d f o l t o k r ó l és sok fontos e g y é b csillagászati kérdésről. A m á s o d i k kötetet ( „ A l é g k ö r " ) az O r s z á g o s M e t e o r o l ó g i a i Intézet i g a z g a t ó j a , dr. Réthly Antal szerkesztette, s b e n n e legis m e r t e b b m e t e o r o l ó g u s a i n k dolgoztak az e g y e s fejezeteken. ( A z i d ő j á r á s szerepe a természetben és az emberiség életében. A l e v e g ő összetétele és a légplankton. A v í z c s e p p és a j é g k r i s t á l y . I d ő j á r á s és repülés. A sztratoszféra. A z i d ő j á r á s kutatás eszközei. A z elemi csapások. A z i d ő j á r á s előrejelzése. A népies i d ő j á r á s i s z a b á l y o k , stb. stb.) Ez a k ö n y v 400 o l d a l n y i terjedelmű és 25 p o m p á s mű melléklettel, v a l a m i n t 244 szövegközti képpel díszített. A h a r m a d i k kötetet dr. Mauritz Béla, a budapesti e g y e t e m ásvány-kőzettani tanszékének k i v á l ó v e z e t ő j e szerkesztette. E z a m u n k a ( „ A F ö l d és a tenger") F ö l d g o l y ó n k és a földet borító t e n g e r l e g f o n t o s a b b természeti j e l e n s é g e i v e l ismerteti m e g az ol vasót. A F ö l d felépítéséről é s a n y a g á n a k , kőzeteinek sajátságai ról m a g a Mauritz tanár ad kitűnő tájékoztatót s u g y a n c s a k ő is merteti a F ö l d kérgének az alakító erőit és azok tevékenységének az e r e d m é n y e i t . N e v e s m i n e r a l o g u s u n k , dr. Koch Sándor egye t e m i m a g á n t a n á r , M a g y a r o r s z á g l e g j e l e n t ő s e b b b á n y a h e l y e i r ő l és l e g f o n t o s a b b á s v á n y k i n c s e i n e k az e l ő f o r d u l á s a i r ó l írt e g y r ö v i d , é r d e k e s kis fejezetet, a tengerrel k a p c s o l a t o s kérdéseket (A ten-
g'eri medencék sajátosságai. M é l y s é g m é r é s . A tengerek s ó t a r t a l m a . A tenger vízének gáztartalma. A tengerfenék üledékei. A hullám zás, tengerjárás, stb. stb.) p e d i g dr. Kéz Andor e g y e t e m i m a g á n tanár ismerteti. A csinos kötet szintén k ö z e l 400 o l d a l n y i terjede lemben, 24 m ü m e l l é k l e t t e l és 158 s z ö v e g k ö z t i képpel jelent m e g . A s o r o z a t utolsó k ö n y v é t ( „ A F ö l d és az élet története") dr. Gaál István e g y e t e m i m a g á n t a n á r írta, aki plasztikus képek ben vonultatja fel előttünk mai F ö l d ü n k kialakulását, állat- és n ö v é n y v i l á g á n a k a kifejlődését. E z a kötet u g y a n c s a k több m i n t 390 oldalnyi terjedelmű, 23 műmelléklet és 208 s z ö v e g k ö z t i kép díszíti. A szerző végigvezeti benne o l v a s ó i t a k ö d ö s ősmultíól kezdve a F ö l d történetének távoli és k ö z e l e b b i korszakain és be mutatja, h o g y a n alakultak ki fokozatos f e j l ő d ó s útján a különböző szárazföldi és vízi szervezetek, m í g v é g r e a mai e m b e r f a j t á k át vették a F ö l d ö n az u r a l m a t . A kötetek kiállítását egészen különleges g o n d d a l készítette a K i r . M a g y a r Egyetemi N y o m d a és ez mindenképpen méltó g a z d a g és változatos t a r t a l m u k h o z . A mai p a p í r i n s é g e s v i l á g b a u bizony v a l ó s á g o s esemény e g y i l y e n sorozni megjelenése; h a s o n l ó kiállí tású m u n k a a hazai k ö n y v p i a c o n már régen jelent m e g és b á r m e l y n a g y k ü l f ö l d i k ö n y v k i a d ó n a k is dicséretére válnék. Dr. Wagner
dános.
H A Z A I FOLYÓIRATOK. A Műszaki Világ. ( I V . évf. 1940.) 21. sz. — Paáányi Gulyás J.: V a s . — Thoma F.: A f e n y e g e t ő mérnökh i á n y . — —: A f ő v á r o s rendezi a m é r n ö k ö k s t á t u s v i s z o n y a i t és ösztön díjakat létesít a f e n y e g e t ő m é r n ö k h i á n y megelőzésére. — — : A m a g y a r mérnökutánpótlás számokban. 22. sz. — — : Teleki Pál g r ó f miniszterelnök és V a r g a József ipar ü g y i miniszter az országépítés n a g y műszaki feladatairól és a mérnök társadalom időszerű p r o b l é m á i r ó l . A vadászkutya.
(I. évf. 1940.)
2. sz. — Dr. Forti J.: E b a d ó . — Félix E.: M i k é n t g o n d o l k o d i k a kutya. (1. k.) — K. Kende M.: A vizsla használatának e l ő n y e i . (1. k.) — F. E.: A spánielről. — Dr. Fényes D.: A tenyésztés t u d o m á n y a . (2. k.) — Markos M.: A kistermetű m a g y a r v i z s l a . 3. sz. — Vértessy I.: E g y e s ö l e t ü n k működése. — Félix E.: Miként g o n d o l k o d i k a kutya. (2. k.) — K. Kende M.: A vizsla használatának elő nyei. (2. k . ) ' — Dr. Fényes I).: A tenyésztés t u d o m á n y a . (3. k.) — Kéky Gy.: A kistermetű Münsterlandi vizsla. 4. sz. — Sólyom: „ E b a vadász kutya nélkül." — Félix E.: A kutyák beszéde. — Lancsek Z.: Hozzászólás ..A. vizsla használatának e l ő n y e i " c. cikkhez. — Dr. Tavas J.: A tacskó és a foxi k o t o r é k m u n k á r a v a l ó taní tása. — F.: Mi m i n d e n r e taníthatjuk kutyánkat.
titi8 5. sz. — Félix E.: Tanítani vagy szoktatni. Bölcskey kutyakiállítás Olaszországban. — Félix /•.'.: A mi vizslánk. A véreb nevelése. — Laucsek Z.: A kutyák edzése.
/ . : Vadas/, Dr. Kiss F.:
6. sz. — Dr. Porti J.: Közúti közlekedés kutyákkal. - K. Kende M.: Tenyésztés, törzskönyvezés. — Mály L.: A z átöröklés tana és a vizsla te nyésztése. — Laucsek Z.: Mikor szabad a kutyát megverni! Dr. Kiss F.: A véreb bevezetése. Bányászati és Kohászati Lapok. ( L X X I I I . évf. 1940.) 20. sz. — Terény J.: Danzig és a középkori magyar rézbányászat. — Dr. Pávai Vájna F.: A vízbányászat elemi fizikája. (1. k.) 21. sz. — Dr. Pávai Vájna F.: A vízbányászat elemi fizikája. (2. I). k.) — Gillemol L.: A drótkötélpályák kifáradása. Gazdatisztek Lapja. (XLIV. évf. 1940.) 11. sz. — -r. -gy.: Évmegnyitó Magyaróváron. - • r. OrSovay A.: A plébániai birtokok kérdése. — Fekete f.: Mégegyszer a ..rímkórság"-ról. Landrsz J.: Mi lesz a gazdatisztekkel 1 Halászat. ( X L I . évf. 1940.) 10. sz. — Heinéi / ' . : Halászatunk kérdései. Dr. Mika F. és Dr. 'Varga L.: Hazai pisztrángteiiyésztésünk irányelvei és kilátásai. (11. k.) — Itépássy M.: A ..Fogns''-kérdéshez. Ifj. Dr. Szabó 7..: A vízfolyások jel legzetességei. Kertészeti Szemle. ( X I I . évf. 1940.1 11. sz. — Dobos L.: Barangolás magyar temetőkben. Scholtz G.: Gyümölcsfák átültetése fagyott földlabdával. P
I.: Kertészek szövet kezete. Köztelek. (L. évf. 1940.) 42. sz. — If'estsik l'.: Zsaroló növény-e a napraforgó! (1. k.) — Béky A.: Erdőségeink Erdély egy részének visszacsatolása után. -VáraUyay Gy.: Néhány liúgy- és trágyáié összetétele. 43. sz. — Dr. Konkoly Thege Gy.: Mezőgazdasági üzemeink eredmé nyei L9S7/38-ban. Westsik V.: Zsaroló növénye a napraforgói (2. k.) Ordódy M.: Mit tegyünk érésben késleltetett kukoricákkal! - Báldy B.: A kacsa- és lúdhizlalás, valamint a tojáskonzerválás jelentősége nap jainkban. 44. sz. — Legány <).: A burgonyavetőgumó maiul y J•: Mezőgazdasági termékek árkérdése.
termesztése.
Dr. Or
45. sz. — Dr. Geist G.: Az irányított mezőgazdaság. — Dr. Tóth .1.: Külföldi agrártörvények. — Dr. Iteiehenbaeh B.: A búzatermések foko zása. — Béky L.: Gazdasági belterületek fásítása. Magyar Fapiac. (II. évf. 1940.) 41. sz. — Hosuei 42. sz. senytárgyalása.
M.: Ládaipari anyagkérdések.
: Erős túlkínálat jegyébet) zajlott le a MÁV. talpfa ver
43. sz. : Molcsáiiy Gábor előadása a Nemzetközi Erdészeti K ö z pont ülésen. —> Dr. Főldváry L.: A visszacsatolt erdélyi erdők területe, fa1'a.iták szerinti megoszlása és l'aelltási j e l e n t ő s é g e . (1. k.) fajták
44. sz. — Dr. Főldváry L.: A visszacsatolt e r d é l y i erdők területe, faszerinti megoszlása és faellátási jelentősége. (2. b . k.)
M a g y a r Méh. ( L X I . évf, 1940.) 11. sz. Balogh D.: A méhészek ellen indított súlyos támadás. — Balázs A méhetető c u k o r kérdéséhez. — Szerk.: V a d v é d e l e m — m é h v é deleml tgndcz S.: H o g y a n etessük fel a c u k r o t a méhekkel h i d e g idő ben.' — BartscU L.: Méhészetünk j ö v ő j e az új E u r ó p á b a n . — Bajkó F.: Méhálloiuányunk növelésének alapja az a n y a n e v e l é s . — Kelemen F.: A m é h m é r e g g y ó g y í t ó hatása. — Szakovits V.: A j ó v á n d o r f e k v ő k a p t á k követelményei. - Puskás . / . : A lépkészlet téli kezelése. M a g y a r Vadászújság. ( X L . é v i . 1940.) 28. sz. — Gy. Takách Gy.: A F ö l d m í v e l é s ü g y i M i n i s z t é r i u m f i g y e l mébe! - Dr. Szent-Ivány G.: T ö r z s á l l o m á n y u n k helyreállítása. — Kontsits I'.: A szajkó művészete. Mészáros P.: A sebzett v a d utánkeresése 29. sz. — — : E g y nemes vaddal ismét szaporodott Magyarország v a d á l l o m á n y a . — ,1. Balogh A.: Uti emlékek E r d é l y és a keleti K á r pátokból. ... B. Borhy S.: V a d v é d ő h e l y e k , etetők készítése és a hasznosvad etetése. nagy
30. sz. — Diell A.: Hozzászólás a Nemzeti Vadászati V é d e g y l e t j a v a s latához a vadászati t ö r v é n y revízióját illetőleg. (2. k.) — Diczendy P.: Pusztulóban a l e g k e d v e s e b b m a g y a r v a d m a d á r . — Mészáros P.: Nehéz problémák. Mezőgazdasági K ö z l ö n y . ( X I I I . évf. 1940.) 10. sz. — Gr. Khuen-Hédei váry K.: Érdekképviseleti m u n k a a j ö v ő g a z d a s á g p o l i t i k á j á b a n . — Eö.: A m a g y a r állatállomány alakulása. — -n.: Tüzelőanyag-ellátási z a v a r o k világszerte. Nimród Vadászlap. (I. évf. 1940.) 29. sz. — Hányi K.: A vad viselkedése e g y m á s s a l szemben. — Félix E.: Mit tehetnénk f o g o l y á l l o m á n y u n k m e g m e n t é s e érdekében. — Vasas J'.: Vizslázás vad nélkül. 30. sz. — József főherceg: H á r o m díjas. (1. k.) — v. N. Kiss G.: Néhány szó az idei szarvashőgésről. — Sólyom: E g y kis c s e m e g e . — Niklitschek A.: T u d n i v a l ó k a vadászati messzelátókról. 30. sz. — József főherceg: H á r o m díjas. (2. b . k.) — Dr. Thuróczy E g y kísérlet. Kunsági: H a z á n k v a d á l l o m á n y a 60 é v v e l ezelőtt.
T.:
Technika. ( X X I . évf. 1940.) 8. sz. — llohringer S.: A német b e l v í z i hajózás hatása M a g y a r o r szágra. — Tóth J.: K ő s z e g v i d é k i s z ő l ő h e g y i - p i n c é k . — Füzesi Z.: A hely közi távbeszélő k a p c s o l á s o k .gépesítése. — Dr. Palotás L.: R u g a l m a s alá támasztású f o l y t a t ó l a g o s tartók. — Bajó J.: Belső pofás fékek tervezése.
T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y . (72. köt. 1940.) 10. sz. — Gaál I.: A hazatért e r d é l y i föld. — Rapaics R.: A l e x a n d r i a , a t e r m é s z e t t u d o m á n y o k bölcsője. — B,<M>onyi E.: A z e m b e r e v ő fák meséje. — Dr. Z. Á.: A v é r m i n t e m b e r i tápszer. — Dr. k. Kuthy S.: U j , h i g a n y , t a r t a l m ú n ö v é n y v é d e l m i szer Olaszországban. Vadászat — Halászat. ( V I I I . évf. 1940.) 19. sz. — K. Benkő P.: M i lesz a székelyföldi vadászterületekkel? • V. Nagy I.: E g y nemzeti p a r k a f ő v á r o s közelében. 20. sz. : A H u b e r t u s Országos V a d á s z a t i V é d e g y l e t ünnepi ülése. — Dr. Szádeczky—Kardoss B.: Uj vadászati t ö r v é n y t kérünk. — k. Benkő P.: Lesújtó kilátások. KÜLFÖLDI LAPSZEMLE. Z E I T S C H R I F T F Ü R W E L T F O R S T W I R T S C H A F T . B a n d V I I . Heft 10. 1940.
Köstler: A Nemzetközi Erdészeti Központ. (Die Internationale Forstzentrale.) 751—757. old. L a p u n k b a n m á r t ö b b s z ö r h í r t adtunk az új intézmény létre j ö t t é r ő l és e d d i g i m u n k á j á r ó l . A szerző, mint a K ö z p o n t ezidőezer i n t i i g a z g a t ó j a , bevezetőül a m e g a l a k u l á s történetét ismerteti r ö v i d e n , m a j d v á z o l j a a K ö z p o n t j o g i állását, szervezetét, osztá l y a i n a k m u n k a k ö r é t és b e s z á m o l m ű k ö d é s é n e k eddigi eredmé n y e i r ő l is. Demetrescu: Természetvédelmi törekvések Romániában. ( N a turschutzbestrebnngen in Rumanien.) 760 -768. old. R o m á n i a — E r d é l y és B e s z a r á b i a birtoklásával — k ü l ö n ö s e n g a z d a g v o l t természeti kincsekben és ezért nem is csodálhatjuk, h o g y az elmúlt 20 esztendő alatt sokat tett azok m e g ő r z é s e érde kében. A z 1910. évi e r d ő t ö r v é n y mellett k ü l ö n ö s e n az 1921. évi v a dászati t ö r v é n y készítette elő a talajt a tulajdonképeni természet v é d e l m i t ö r v é n y részére, a m e l y 1930. j ú l i u s hó 7-én lépett életbe. E z részletes intézkedéseket tartalmaz n e m c s a k a természetvédelmi területek k i j e l ö l é s e és fenntartása, h a n e m a m o z g a l o m személyi ós d o l o g i előfeltételeinek hathatós biztosítása t á r g y á b a n is. 1939-ig a R e t y e z á t b a n kijelölt 10.000 ha-nyi N e m z e t i P a r k o n kívül a tör v é n y céljait 4 táj-, 15 állat- és 5 n ö v é n y v é d e l m i terület, v a l a m i n t 7 t o v á b b i , emlékezetes fák és cserjék fenntartása c é l j á b ó l tilalma zott p a r k szolgálta. A L L G E M E L N E F O R S T - U N D .IAGD-ZE1TUNG. 1940. 10. sz.
Bomd: Tartamos gazdálkodás nagykiterjedésű elegyes f e n y v e sekben. (Bewirtschaftung von 40.000 Hektár Pinus-Mischbestanden im Naehhaltsbetrieb.) 237—246. old. A szerző m i n t New Orleans .állam erdészeti kísérleti á l l o m á sának a vezetője, a f e l ü g y e l e t e alá t a r t ó z ó Pinus echinataés
P. í«cda-állormányoik legcélszerűbb kezelésére v o n a t k o z ó l a g közöl érdekes adatokat és ezek alapján arra a következtetésre jut, h o g y az említett tűlevelűek esetében a szálailásnak a t a r v á g á s s a l szem ben jelentős e l ő n y e i vannak. Künanz: A bükk-szálerdő helyes kezelése. (Zur rechten Behandlung der Rotbuchenhochwaldungen.) 246—252. old. A H e s s e n b e n található régi o k m á n y o k alapján ú j b ó l a r r a figyelmeztet bennünket, h o g y a bükk természetes felújulása csak a k k o r sikeres, ha e g y - e g y j ó m a k k t e r m é s i g kellő z á r ó d á s b a n tart j u k a z á l l o m á n y t és a m a k k lehullása előtt a nyers a l o m r é t e g e t a talajról eltakarítjuk. Franz: A madárvilág és a jegenyefenyő-moly. und Tannentriebwickler.) 252—255. old.
(Vogelwelt
A szerző m e g á l l a p í t á s a szerint a m a d á r v é d e l e m e g y m a g a n e m elegendő f e g y v e r a károsítok leküzdésére, de a m o l y l e p k é k kel szemben különösen e r e d m é n y e s . Merfeer és Klein: A z óriás fenyőháncsszu a sitkafenyőn. (Der Riesenbastkafer an der Sitkafichte.) 255*—261. old. A giesseni e g y e t e m n ö v é n y k e r t j é b e n végzett m e g f i g y e l é s e k ből a szrző arra a következtetésre jut, h o g y a károsító pusztítá sát a s i t k a f e n y ő n rendesen csak a k k o r lehet k ü l s ő l e g is észre venni, a m i k o r a m e g t á m a d o t t törzsek m á r menthetetlenek.
SCHWEIZER1SCHE
Z E I T S C R I F T F Ü R F O R S T W E S E N . 1940. 9. sz.
Schneider—Orelli: Adatok a Pineus pineoidesről. (Die weisswollige Fichtenstammlaus Pineus (Chermes) pineoides Cholodk.) 201-209. old. A k á r o s í t ó n a k a Z ü r i c h melletti erdőben történt n a g y o b b fellépése kitűnő alkalmat szolgáltatott é l e t k ö r ü l m é n y e i n e k tanul mányozására. A szerző az alaktani leírás után a r o v a r k ü l ö n b ö z ő fejlődési fokainak m e g h a t á r o z á s á r a szolgáló p o n t o s táblázatot is k ö z ö l . Nézete szerint a k á r o s í t ó A m e r i k á b ó l származik, de E u r ó p á b a n kevésbé veszedelmes, m i n t a j e g e n y e f e n y ő k ö n pusztító r o k o n a . Schmit: Luxemburg erdőgazdasága. (Forstwirtschaftliches aus Luxemburg.) 209—218. old. és 238—254. old. A zürichi m ű e g y e t e m erdőhasznál a ttani tanszékén szeminá riumi d o l g o z a t k é n t b e n y ú j t o t t m u n k a k o m o l y f i g y e l m e t é r d e m e l .
Első részeljen a kis ország e r d ő g a z d a s á g á n a k általános történetei Ismerteti m e g l e h e t ő s részletességgel, m í g a m á s o d i k fejezel a mai gazdálkodás alapjait, az erdőnek terület, t u l a j d o n j o g és fafajok szerinti megoszlását, az ü z e m m ó d o k a t és g a z d a s á g i eljárásokat, az igazgatás és felügyelet kérdéseit, valamint a j ö v e d e l m e z ő s é g e i tárgyalja p o n t o s térképek melléklésével.
D E l í D E U T S C H E F O K S T W T R T . 77/78—85/86. sz .
Künanz: Természetes felújítás Felső-Hessen bükköseiben. (Zur natürlichen Verjüngung der oberhessischeii Rotbuchemvaídungen.) 593—596. és 629-632. old. A különleges termőhelyi v i s z o n y o k r a való tekintettel m e g a Wagner-féle) eljárás alkalmazásánál is fokozott g o n d o t ajánl. Faber: Az erdei úthálózat kiépítése és karbantartása a faforgalom korszerű követelményei szerint. (Ausbau und Instandhaltung des Waldstrassennetzes nach den neuzeitliehen Anforderungen des Holzverkehrs.) 645—650. és 668-673. old. A német e r d ő g a z d a s á g nem utolsó sorban annak köszönheti mai m a g a s színvonalát, h o g y az úthálózat, fejlesztését — amit a kedvező értékesítés e g y i k főféltételének kell tekintenünk — min dig igen fontosnak tartotta. A szerző t a n u l m á n y a bevezetésében erre v o n a t k o z ó a n a r é g e b b és újabb szakemberek egész sorát idézi és nyomatékkal h a n g s ú l y o z z a , hogy; az útépítésnek mindenben lé pést kell tartania a gazdálkodás belterjességének az emelkedé eével. A műszaki kivitelre v o n a t k o z ó a n nemcsak saját tapasztala tait és az irodalmi a d a t o k a t sorakoztatja fel, hanem néhány érde kes f é n y k é p p e l is jól m e g v i l á g í t j a a tárgyat. M e g e r ő s í t i a régi igazságot, h o g y al hevenyészett és olcsó m u n k a m i n d i g d r á g á b b a g o n d o s kivitelnél és a sok javítás, foltozás n e m c s a k tetemes költ ségeket emészt, hanem v é g e r e d m é n y b e n az úttest teljes leromlá s á h o z vezet. I g e n k í v á n a t o s lenne, ha a m a g y a r e r d ő m é r n ö k ö k ezzel a t á r g g y a l kapcsolatosan l e g a l á b b a hasznosság szempontjait érvé nyesíthetnék a vezetésük alatt álló erdőgazdaságokban, mert arról hazai v i s z o n y a i n k k ö z ö t t e g y e l ő r e á l m o d n i sem lehet, h o g y azok nak a művészi, szépészeti és kulturális kívánalmaiknak is eleget tegyenek, a m e l y e k m é g e g y ilyen, látszólag r i d e g feladattal kap csolatosan is e g y r e j o b b a n érvényesülnek a német erdészetben.
Parchmaim: A tengelyhatalmak helyreállítják a szükségletek fedezése és a termelés közötti gazdasági egyensúlyt Európában. (Die Hcrstellung des europaisehen wirtsehaftlichen Gleichgewiehts zwischen Bedarfsdeckung und Erzeugung dureh die Achsenmachte.) 66.")—067. old. A közlemény g o n d o l a t m e n e t e n a g y j á b a n azonos a szerzőnek egyik korábbi és lapunkban is ismerteteti ( E . L.: 1940. X . 630. o.) tanulmányában foglaltakkal, annak a h a n g s ú l y o z á s á v a l , h o g y a szociális alapokon álló i<
R E V Ü K DES B A U X
Mailet:
Felújítások
ET F O R É T S . 1939. 8—12. sz.
I'rovencí'Hbaii
(Keboisemeiits
en
Pro-
venee). 689—707. old. P r o v e n c e - b a n az erdőtüzek következtében igen n a g y m é r t é k ű az e l k o p á r o s o d á s . Különösen a Pinus Halepeyisis-ae] borított terü letek esnek l e g g y a k r a b b a n a tűz áldozatává. Felújításuk során tehát kevésbé tűzveszélyes fanemekel alkalmaznak: a sekély '•középmély talajokon ciprust, a m é l y e b b televényrétegű talajokon pedig cédrust és a j e g e n y e f e n y ő n e k a t e n g e r v i d é k i válfajait. A szerző részletesen leírja a k ü l ö n b ö z ő tengerszint feletti magasságban történő elegyítést s a l e g t ö b b n y i r e meszes altalajon végzett ültetés módjait. Kol: Az erdészeti főiskola kísérleti állomásának kezelésében lévő arborétumok. (Les arborétuma gérés par la Station de l'Ecole Nationale des Eaux et Foréts.) 757 771. old. A naney-i főiskola keretében működő erdészeit kísérleti állo más e g y i k l e g f o n t o s a b b m u n k a k ö r e a külföldi f a f a j o k m e g h o n o sításának a lehetőségére v o n a t k o z ó kutatások. H a t á s k ö r e alá 18 a r b o r é t u m tartozik. A szerző ezeket ismerteti területük, fek vésük, talaj- és éghajlati v i s z o n y a i k pontos leírásával s beszámol a k ü l ö n b ö z ő f a f a j o k k a l eddig végzett kísérletezésekről is. A z arbo rétumok a tengerparti h o m o k f ú v á s o k t ó i az 1400 m tengerszint fe letti magas h e g y s é g i g a l e g k ü l ö n f é l é b b termőhelyeket képviselik s területük 1 ha-tól 90 ha-ig-lerjed. Ruban: Bükkel elegyes kocsánytalán tölgyszálerdők kezelése. (Le traitenicnt en futaié du chéne rouvre mélangé au hétre.) 837—845. old. A különösen É s z a k n y u g a t - F r n n e i a o r s z á g b a n elterjedt erdő-
alak v i z s g á l a t á v a l k a p c s o l a t b a n a szerző az e g y évszázadnál is hosszabb tapasztalatok m é r l e g e l é s e a l a p j á n arra a k ö v e t k e z tetésre jut, h o g y az i l y e n e l e g y e s á l l o m á n y o k természetes úton is i g e n j ó l ú j u l n a k fel. Demorlaine: A turisztika új útjai s erdészeti jelentősége. (La rénovation du tourisme, son influence sur la fórét.) 846—848. old. A F r a n c i a T u r i s t a e g y e s ü l e t i g e n fontosnak tartja, h o g y a természetjárók az lítjukba eső m i n d e n természeti t é n y e z ő r ő l , tehát az e r d ő k r ő l is, azok j e l e n t ő s é g é r ő l és kezeléséről részletes felvilá g o s í t á s t k a p j a n a k . E z t a célt s z o l g á l j á k az i n g y e n e s előadások, ismertető-füzetek stb. s í g y ez az eljárás is igen szép erdészeti p r o p a g a n d á t fejt ki. Joubert: A francia erdők berendezése, tekintettel a papír gyártás fájára. (Organisation de la fórét francaise et production de bois papetiers.) 96,1—980. old. A p a p i r f á b a n f o l y t o n o s a n emelkedő szükséglet arra inti az erdőgazdát, h o g y az ü z e m t e r v összeállításánál k o m o l y a n számba v e g y e a p a p i r f a termelésének minden lehetőségei. A szerző a szükséges üzemrendezési eljárások és a szóba jöhető f a f a j o k (lúc-, j e g e n y e f e n y ő , n y ó r f é l é k ) , illetve tenyésztésük m e g t á r g y a l á s a után különösen azzal a kérdéssel f o g l a k o z i k be hatóan, m i k é n t lehetne a p a p i r f a - á l l o m á n y o k a l szaporítani. Lapasse: A gascogne-i iliiuák erdeinek a kezelése. (Le traitement des foréts des dunes de Gascogne.) 981—986. old. A h o m o k o s területek sikeres megkötése után a mull század ban a m i n é l n a g y o b b f a t ö m e g termelésére törekedett ezen a v i d é 'ken az e r d ő g a z d a . K é s ő b b ezt a mentől n a g y o b b g y a n t a t e r m e lésre v a l ó i g y e k e z e t váltotta fel. M a újból a l'a mennyiségi és k ü l ö n ö s e n m i n ő s é g i termelése jutott előtérbe. LA
IMYISTA F O R E S T A L E
I T A L I A N A. 1939. 9—111. sz,
Sala: Az erdészeti katonai akadémia. (L'aecademia forestale.) 522—528. o l d .
militare
A z erdészeti felsőbb oktatás történetét ismertető k ö z l e m é n y leírja a V a l l o m b r o s a - b a n 1869-ben létesített erdészeti iskola törté netét, m a j d a felsőbb szakoktatás fejlődését, a m o s t a n i állapotig. Az 1937. évi d e c e m b e r 23-i t ö r v é n y alapján újjászervezett erdészeti k a t o n a i a k a d é m i á n az e l ő a d á s o k a téli félévekben Firenzében., n y á r o n p e d i g V a l l o m b r o s a - b a n folynak, Az erdészeti milícia
lisztjei csak ebből az iskolából kerülhetnek ki. A h a l l g a t ó k vala m e l y e g y e t e m m e z ő g a z d a s á g i k a r á n sikerrel elvégzett 2 esztendő után vehetők fel az erdészeti akadémiára, ahol t o v á b b i 2 esztendeig tanulnak. A szerző részletesen ismerteti az iskola tantervét is. Senni: Az olasz-keletafrikai erdőgazdasági termékek keres kedelme. (II mercato dei prodotti forestali in A . O. I.) 529—532. old. A z 1938-i á l l a p o t o k szerint ismerteti az erdei termékek m i n den c s o p o r t j á n a k a kereskedelmi s z o k v á n y a i t s az árakat. L e g j e l e n t ő s e b b a fűrészelt áru, a m e l y b ő l az 1938. esztendőben 483.402 q-t termeltek O l a s z - K e l e t a f r i k á b a n , több m i n t 33,000.000 líra értékben. Goidánich: A Dasyschypha Willkommii okozta rákos meg betegedés a vörösfenyőn. (II cancro del larice prodotto da Dasysehypha Willkommii.) 548—553. old. I g e n szép f é n y k é p e k k e l kísért részletes k ó r t a n i leírás a be tegség történetének évszázadra visszamenő ismertetésével. P a r e n t e : A z iskolázás az erdészeti csemetekertekben. tecnica del trapianto nei vivai forestali.) 608—610. old.
(La
S z á m o s g y a k o r l a t i adat e g y b e v e t é s é v e l ismerteti az iskolá zás módját, k ü l ö n ö s tekintettel az átültetés helyes végrehajtásá nak a k ö v e t e l m é n y e i r e , az a l k a l m a z a n d ó csemete- és s o r t á v o l s á g r a , a g y ö k é r kezelésére stb., fanemenként v a l ó részletezéssel. [NT EI i N'ATI O N A L E R H O L Z M A R K T . 39—43. sz .
Frőhlich: Magyarország bécsi döntés után. (Ungarns Schiedsspruch.) 10—11. old.
erdőterületének a gyarapodása a Waldzuwachs nach dem Wiener
Mint Erdély kitűnő i s m e r ő j e megállapítja, h o g y a M a g y a r o r s z á g h o z visszakerülő erdőnek k o r o s z t á l y v i s z o n y a i i g e n kedve zőtlenek, m e r t az idegen u r a l o m alatt m a j d n e m kivétel nélkül mindenütt r a b l ó g a z d á l k o d á s f o l y t . Ennek következtében k ü l ö n ö sen a m a g á n - és k ö z b i r t o k o s s á g i erdők állapota s z o m o r ú . A leg s ü r g ő s e b b teendő tehát a tarolások betiltása és a felújítások szorgalmazása. J O U R N A L OF F O R E S T R Y . 1940. 9. sz .
A füzet az „ A m e r i k a i Erdészek/ Egyesületó"-nek Seattleben, j ú n i u s h ó 18—20-ig tartott n y á r i gyűlésén elhangzott előadások szövegét közli. A helyi j e l e n t ő s é g ű kérdések ismertetését azonban mellőzzük és í g y csak e g y k ö z l e m é n y r e h í v j u k fel o l v a s ó i n k figyelmét.
Kittrcdge: Egykorú és azonos termőhelyű erdősítések televényének a kialakulása. ( A Comparison of Forest Floors Froin Plantations of the Same Age and Environinent.) 729 731. old. A teljesen azonos körülmények közötl nevelődött különböző fajtájú tűlevelű á l l o m á n y o k alatt a télevényképződés mértéke meglehetősen n a g y eltéréseiket mutatott. Ennek számszerű megál lapítása a próbatét öletekről veti összes t e l e v é n y m e n n y i s é g szá raasúlya alapján történt. A Pinus m d i a í a - á l l o m á n y o k b a n terülel egységként kb. h á r o m s z o r annyi televény képződött, mint Sequoia
sempervirens alatt.
K
V L Ö N F j É j L É
K
HALÁLOZÁSOK.
Soltész Gyula ny. m. kir. f ő e r ő m é r n ö k október hó 16-án éle tének 68. évében Budapesten elhunyt. Erős Rezső r á b a meghalt. Nyugodjanak
n y . erdőtanácsos
október h o 24-én 58 éves ko
békében!
SZEMÉLY]
IKREK.
A m a g y a r királyi vallás, és közoktatásügyi miniszter elő terjesztésére a K o r m á n y z ó l'r Őfőméltósága dr. Romwalter Alfré det, a M. K i r . József N á d o r Műszaki és G a z d a s á g t u d o m á n y i E g y e t e m n y i l v á n o s rendkívüli tanárát — akit mini a S o p r o n i Nyári E g y e t e m b u z g ó és előzékeny igazgatóját és I. t o v á b b k é p z ő tánfo l y a m u n k e g y i k legsikeresebb e l ő a d ó j á t az erdőmérnöki kar tagjai is j ó l i s m e r n e k — a b á n y a - é s k o h ó m é r n ö k ] osztály e l e m z ő v e g y t a n i tanszékére e g y e t e m i n y i l v á n o s rendes tanárrá nevezte ki. A m a g y a r királyi f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter Blichhardt Jó zsef m . kir. főerdőtanácsost a bustyaházai m . kir. e r d ő i g a z g a t ó s á g főnöki és Kiss Aladár m. kir. e r d ő m é r n ö k ö t a huszti in. kir. erdőf e l ü g y e l ő s é g vezetői teendőinek ellátásává] megbízta. A m a g y a r k i r á l y i f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter Kalajián Ottó m. kir. erdőtanácsost M i s k o l c r ó l R á r ó r a áthelyezte é s megbízta a m. k i r . e r d ő i g a z g a t ó s á g főnöki teendőinek ellátásával. A m . k i r . f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter Haidekker Aulai na. kir. e r d ő m é r n ö k ö t az u n g v á r i m . k i r . erdőhivatal vezetésével m e g b í z t a . A m a g y a r k i r á l y i f ö l d m í v e l é s ü g y i miniszter a szolgálat ér dekében áthelyezte Szilray József in. kir. főerdőtanácsost ÍTüg-
