Közzététel: 2011. március 11. Következik: 2011. március 11., Fogyasztói árak, 2011. február
Sorszám: 43.
Bruttó hazai termék, 2010. IV. negyedév Magyarország bruttó hazai terméke 2010 IV. negyedévében 1,9%-kal, a naptárhatás kiszűrésével 1,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest 0,2%-kal bővült. A 2010-es év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2%-kal volt magasabb az előző évinél. 2010-ben a bruttó hazai termék értéke folyó áron 27 120 milliárd Ft, egy főre vetítve 2 millió 712 ezer Ft volt. A GDP volumenváltozása (előző év azonos negyedévéhez képest)
% 6 4 2 0 -2
Kiigazítás nélküli, nyers adat -4
Naptári hatással kiigazított adat Szezonálisan és naptári hatással kiigazított adat
-6 -8 I.
II.
III.
2006
IV.
I.
II.
III.
2007
IV.
I.
II.
III.
2008
IV.
I.
II.
III.
IV.
I.
2009
II.
III.
IV.
2010
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó csökkenése – 2010 első negyedévében megállt, és azóta gyorsuló ütemben, a IV. negyedévben 1,9%-kal nőtt. Az utolsó negyedévi GDP-emelkedés továbbra is elsősorban az ipari termelés, illetve a külkereskedelmi egyenleg növekedésének eredménye. A nemzetgazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok IV. negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás következtében csökkenő terméseredmények miatt tovább esett (-18,6%). Az ipar hozzáadott értéke viszont továbbra is jelentősen (9,7%) növekedett, főként az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 11,3%-os bővülés következtében. Kiugróan nőtt a termelés a gépipar, a híradástechnika, a műszergyártás, illetve a kohászat, fémfeldolgozás, valamint a bőr-, fa- és papírtermék gyártása területén. Az építőipar hozzáadott értéke továbbra is mérséklődést mutatott (-7,2%), minden építménycsoport termelése csökkent. Éves szinten 17 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami
A bruttó hazai termék, 2011. I. negyedév (előzetes) gyorstájékoztató megjelenése: 2011. május 13.
az előző évinél közel kétötödével, a felépült lakások számánál (21 ezer) 17%-kal kevesebb. Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt húsz évben nem fordult elő, ami a lakásépítés további csökkenését vetíti előre. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,2 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A bruttó hazai termék (GDP) termelésének volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0 2009 IV.
Megnevezés Mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás Ipar Ebből: Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltatások összesen, ebből: Kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás GDP összesen (piaci beszerzési áron)
87,2 95,9 95,7 91,6 96,1 90,4 96,8 98,1 98,0 94,8 95,7
I. 88,6 103,6 105,2 91,9 99,5 96,7 102,1 100,2 98,3 104,1 100,1
2010 II. III. negyedév 85,1 111,4 113,2 85,8 99,5 96,5 103,6 100,0 97,9 104,0 101,0
84,8 110,8 112,5 95,8 100,4 101,9 102,3 99,7 99,5 100,7 101,7
IV. 81,4 109,7 111,3 92,8 100,9 100,7 102,8 100,4 100,3 101,6 101,9
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,9%-kal emelkedett, így 0,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az előző negyedévnél mérsékeltebb teljesítménybővülés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a háztartások fogyasztási kiadásainak mérséklődésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,8%-kal emelkedett, amiben tükröződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,3%-kal nőtt. Ezt elsősorban a költségvetésből finanszírozott egészségügyi ellátás teljesítményének növekedése okozta. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén enyhe, 0,4%-os bővülés mutatkozott. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye kismértékben csökkent a biztosítóknál regisztrált szerződésszámok visszaesése miatt. A GDP változásához való hozzájárulás (termelési oldal)
%, illetve százalékpont 6 4
M ezőgazdaság és halászat
2
Ipar összesen
0 -2
Építőipar
-4
Szolgáltatások összesen
-6
Termékadók
-8
GDP változása (%)
-10 I.
II. III. IV. I. 2006
II. III. IV. I. 2007
II. III. IV. I.
II. III. IV. I.
2008
2009
2
II. III. IV. 2010
A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP IV. negyedévi növekedéséhez. A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása a III. negyedévi növekedés után ismét csökkent, 0,8%-kal, ami 0,5 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása szintén újra csökkent, 0,4%-kal. A háztartások fogyasztási kiadásán belül volumencsökkenést mértünk a legtöbb főcsoportnál, különösen a közlekedésre, az egészségügyi termékekre és az élelmiszerekre fordított kiadásoknál. Ellenben a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadások volumene enyhén emelkedett. Mindezek mellett a mérséklődésben az előző negyedévhez képest emelkedő bázis hatása is érvényesült. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 2,2%-kal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás területén 7,6%-os csökkenés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így 0,9 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 1,9%-kal mérséklődött. A bruttó hazai termék (GDP) felhasználásának volumenindexei, előző év azonos időszaka = 100,0 2009 IV.
Felhasználási tételek Háztartások fogyasztási kiadása Természetbeni társadalmi juttatás a kormányzattól
2010 I.
92,9 98,3
Természetbeni társadalmi juttatás a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől Háztartások tényleges fogyasztása Közösségi fogyasztás Végső fogyasztás összesen Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozása) a)
Statisztikai eltérés Bruttó felhalmozás Belföldi felhasználás Export Import Egyenlega) Bruttó hazai termék (GDP) összesen
II. negyedév 96,3 95,0 94,5 94,7
III.
IV.
100,8 103,0
99,6 97,8
102,2 94,1 111,7 96,5 90,5
99,2 96,0 103,6 97,0 95,2
99,2 95,0 101,4 95,9 95,5
99,1 101,2 101,7 101,3 97,4
96,5 99,2 92,4 98,1 90,9
x
x
x
x
x
x 79,8 92,1 102,9 98,2
x 89,0 95,5 115,5 110,4
x 113,1 98,9 115,8 114,4
x 96,7 100,3 113,9 113,0
x 106,8 100,3 111,7 110,3
x 95,7
x 100,1
x 101,0
x x 101,7 101,9
a) Ezen tételek esetében a volumenindex nem értelmezhető.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetén a visszaesés jelentős mértékű, 9,1%, ami 2,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenés, néhol jelentős visszaesés volt. A nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A feldolgozóipar és az oktatás nemzetgazdasági ágak beruházásai jelentősen nőttek: elsősorban a jármű-, a gumi- és a vegyianyag-gyártás egyedi nagyberuházásai, valamint az oktatás minden területén megvalósuló intézménybővítések, -felújítások eredményeként. A művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatnál jelentkező jelentős növekedését főként a pécsi kulturális fejlesztések és az európai soros elnökséggel kapcsolatos beruházások okozták.
3
A készletek állománya a IV. negyedévben a korábbi negyedévekhez képest kisebb mértékben, folyó áron 20 milliárd Ft-tal csökkent. A feldolgozóipar több fontos húzóágazatában jelentkező készletcsökkenést csak részben ellensúlyozta a kereskedelmi, mezőgazdasági és élelmiszeripari készletek növekedése. A termelési és felhasználási oldal különbségéből számított statisztikai eltérés folyó áron 119 milliárd Ft volt, szemben az előző év azonos időszakának 29 milliárd Ft-os értékével. A készletváltozás és statisztikai eltérés együttesen 4,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A belföldi felhasználás a IV. negyedévben összességében 0,3%-kal növekedett. A bruttó hazai termék felhasználási oldala főbb összetevőinek alakulása, volumenindex, 2000 átlag=100,0
%
250
Háztartások fogyasztási kiadása Bruttó állóeszköz-felhalmozás Export
200
150
100
50 I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. 2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 481 milliárd Ft aktívum keletkezett. Az export és az import volumene továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatott (11,7%, ill. 10,3%). A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +1,7 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 13,8%, importja 12,9%-kal nőtt. A szolgáltatások exportja 1,5%-kal nőtt, míg importja 2,1%-kal csökkent.
4
A GDP változásához való hozzájárulás (felhasználási oldal)
%, illetve százalékpont 10 5
Kiviteli (+), ill. behozatali (-) többlet
0
Bruttó felhalmozás -5 Végső fogyasztás
-10
GDP változása (%)
-15 I.
II. III. IV.
I.
2006
II. III. IV. 2007
I.
II. III. IV.
I.
II. III. IV.
2008
2009
I.
II. III. IV. 2010
A 2010-es év egészében a bruttó hazai termék 1,2%-kal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,1%-kal, a szolgáltatásoké pedig enyhén, 0,1%-kal bővült. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,15, a szolgáltatások pedig 0,04 százalékponttal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A végső fogyasztás 2,0%-kal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,2%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 5,6%-kal zsugorodott. A belföldi felhasználás 1,1%-kal esett vissza, így 1,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. Az export 14,1%-os, míg az import 12,0%-os növekedést mutatott éves szinten, 2,2 százalékponttal járulva hozzá a GDP növekedéséhez. A szezonálisan kiigazított adatok 1 szerint 2010 IV. negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,2%kal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 5,8%-os, az ipar 1,1%-os, az építőipar pedig 2,5%-os mérséklődést, míg a szolgáltatások összességében 0,3%-os növekedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,5%-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,7%-kal csökkentek. A közösségi fogyasztás 1,1%-os, a végső fogyasztás 1,4%-os csökkenést mutatott. Az export 2,0%-kal, míg az import 1,3%-kal emelkedett. A GDP változása (szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok, előző negyedévhez képest) %
EU27
Németország
M agyarország
3 2 1 0 -1 -2 -3 -4 I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. I. II. III.IV. I. II. III. IV. I. II. III.IV. 2001
1
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Az előző negyedévvel történő összehasonlítás mindig a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján történik.
5
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2010 IV. negyedévében 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint a tagországok többségében Magyarországhoz hasonlóan, az EU átlagának megfelelő vagy afölötti növekedés volt tapasztalható. Négy tagországban, köztük Dániában, az Egyesült Királyságban csökkent a bruttó hazai termék az előző negyedévhez viszonyítva. A bruttó hazai termék volumene a IV. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 2,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedéves idősorok 1995-ig visszamenőleg továbbra is megtalálhatók a stADAT-táblázatokban További információ: Anwar Klára, e-mail:
[email protected], tel.: 345-6207 Szőkéné Boros Zsuzsanna, e-mail:
[email protected], tel.: 345-6386 A módszertani megjegyzések a: www.ksh.hu oldalon találhatóak.
6
A bruttó hazai termék volumenváltozása az EU tagállamaiban* (%) Ország
EU27 Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Dánia Észtország** Finnország Franciaország Görögország Hollandia** Írország Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Magyarország Málta Egyesült K irályság Németország Olaszország Portugália Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia
Előző év azonos időszakához képest 2010 I. II. III. IV. negyedév 0,6 0,2 1,7 -0,8 -1,0 1,0 -0,8 -2,6 0,1 1,2 -0,7 0,5 -1,1 3,1 -5,1 -1,9 1,4 -0,6 3,9 -0,3 2,1 0,5 1,7 -2,1 -1,4 2,6 4,5 -0,2
2,0 2,2 2,7 -0,3 0,5 2,3 2,9 3,1 4,1 1,6 -5,1 2,2 -1,8 3,7 -2,6 1,2 5,5 0,8 4,1 1,5 3,9 1,3 1,4 -0,5 0,0 4,4 4,2 1,5
2,2 2,5 2,0 0,5 1,8 2,8 3,6 5,0 3,0 1,7 -5,7 1,8 -0,7 4,6 2,5 1,6 3,6 2,2 3,7 2,5 3,9 1,2 1,3 -2,1 0,2 6,8 4,0 1,3
2,1 2,7 1,8 2,1 2,2 2,9 2,7 6,6 5,0 1,5 -6,6 2,4 : 3,9 3,7 4,6 : 2,3 : 1,5 4,0 1,3 1,2 -0,6 0,6 7,2 3,4 1,9
I.
Előző negyedévhez képest 2010 II. III. IV. negyedév 0,4 0,0 0,1 -0,5 0,6 0,7 0,9 1,0 0,2 0,3 -1,9 0,4 2,1 0,6 1,0 1,4 -0,1 1,4 1,4 0,3 0,6 0,4 1,1 -0,2 0,1 1,6 0,7 -0,1
1,0 1,2 1,1 0,5 0,6 0,8 1,3 1,9 2,7 0,6 -1,8 1,0 -1,0 1,1 1,2 1,0 0,9 0,1 0,1 1,0 2,2 0,5 0,2 0,2 0,3 2,1 0,9 1,1
0,5 0,9 0,4 0,7 0,8 0,9 0,9 0,7 0,4 0,3 -1,7 0,1 0,5 1,2 0,9 0,3 1,5 0,5 0,5 0,7 0,7 0,3 0,2 -0,7 0,0 2,1 0,9 0,3
0,2 0,6 0,3 1,7 0,3 0,5 -0,4 2,3 1,7 0,3 -1,4 0,6 : 0,8 1,1 1,8 : 0,2 : -0,6 0,4 0,1 -0,3 0,1 0,2 1,2 0,9 0,6
: Az adat nem ismeretes. * Szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok. A szezonális kiigazítás nem foglalja magában a naptári hatással történő kiigazítást a következő tagállamokban: Bulgária, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Portugália, Románia. ** Az előző év azonos időszakához viszonyított ada tok nem szezonálisan kiigazított adatokból számítódnak.
7
